évadának kínálata

2012 / 2013

évadának kínálata

www.forrasszinhaz.hu

Köszöntő Tisztelt Intézményvezető! Kedves Nézőink! Örömmel nyújtom át a Forrás Színház 2012/2013-as színházi évadra szóló műsorajánlóját. Több mint másfél évtizedes – 18. évadunkat kezdjük – hagyományainkhoz híven színházunk ezúttal is izgalmas és fontos darabokat kínál minden korosztály számára.

„A kultúra a szellemnek az a terméke, az a szellemi közeg, amelyben az ember akarva, akaratlan él, mozog, ami átjárja, ami alapvetően meghatározza felfogását, látásmódját, értékrendjét, életstílusát. Szinte azt kell mondanunk, hogy az ember a kultúra függvénye. Annyira meghatározza és annyira nem szabadulhat a hatása alól. A kultúra a szellem levegője, amit belélegez, amivel életben tartja magát. Csak ebben a közegben tud fejlődni, csak a kultúrában fejtheti ki önmagát.” (Gaudium et spes)

Előadásaink között találnak darabokat a magyar nyelvű dráma és színjátszás forrásvidékéről, nem hagyjuk veszni a népi kultúra színjátékos hagyományait, de szeretnénk azt is megmutatni, hogyan ötvöződik mindez a modern színház erejével. Hírt hozunk és hírt viszünk: távoli korok s a magyar kultúra peremvidékének üzenetét hozzuk Bornemiszával, Tamási Áronnal, székely betlehemessel ismertetve meg nézőinket, de szeretnénk eljuttatni minden magyarul beszélő emberhez Weöres költői színházának nyelvi és képi értékeit is. Kínálatunkban megtalálhatóak a nagyszínházi, a kamaratérben megvalósítható, illetve az iskolai körülmények között játszható előadások is: Kövek című darabunk kifejezetten a diákközönséget szólítja meg Bízunk abban, hogy ajánlatunk felkelti érdeklődésüket, és együttműködésünk a következő évadban nemcsak igazi színházi élményekkel fogja gazdagítani a közönséget, hanem a kisebb-nagyobb közösségek szellemi egymásra találásának is forrása lesz. Pataki András igazgató

Forrás Színház

Nyári színházi ajánlatok 2012-re

Nyári színházi ajánlatok 2012-re

Forrás Színház

Magyar Elektra Bornemisza Péter tragédiája egy részben

Kakasok az Édenben Tamási Áron zenés tündérjátéka három felvonásban

ÚJ BEMUTATÓ

A színjáték igazi tündérmese, a főhős – Ördögölő Józsiás – eposzi jelzőket idéző említő neve magában hordozza szinte az egész történetet: maga is a pokoli és az ideálisan jó, a démoni és az angyali erők örök küzdelmét jelképezi. Nem más ez a játék, mint a szegény legény győzelme eszessége, testi-lelki ereje révén a Pokol urai felett. Ezt tetézi boldogsága a kedvesével, Jázminával – az édenükbe tolakodók, az ország dolgát hátráltatók viszont lelepleződnek, halállal lakolnak vagy kiűzetnek az országból, mert ezt kívánja a nép: a tisztesség, a fény, a remény őrizője. Tamási üzenete a ma emberének is újult erővel szól: az emberi lélekben – ha csak egy szikrája létezik is a tisztességnek – az eszményi jóra való hajlandóság szeretne érvényesülni. Főbb szerepekben: Koncz Gábor (Kossuth- és Jászai-díjas, érdemes művész) Papp Attila, Molnár Anikó, Lénárt László, Pelsőczy László, Horányi László Díszlet: Pataki András Jelmez: Húros Annamária Koreográfus: Demcsák Ottó (Harangozó-díjas) Zene: NeoFolk Együttes Rendező: Pataki András Az Evangélium Színház és a Forrás Színház közös produkciója

Forrás Színház

4

Előadások

ÚJ BEMUTATÓ

A görög drámák mindent elmondtak az emberről, s azóta minden kor újramondja magának a görög tragédiákat. Így tett velük az ifjú Bornemisza is, aki 1558-ban Bécsben tanulván írja meg a Magyar Elektra címmel illetett művét, melynek eredeti címe – „Tragoedia magyar nyelven az Sophocles Electrájából” – pontosan jelzi, hogy az ifjú poéta eredeti művet alkotott. „Bornemisza nyelve ma is elevenen hat fülre és agyra, régiségében nincsen semmi avas íz, csak olyan az, mint az a zamat, melyet a finom régi bornak a kor ad.” – veszi észre Schöpflin Aladár a múlt század elején. Maga Bornemisza pedig így ajánlja negyedfélszáz évvel korábban az olvasók (az akkori kortárs nézők?) figyelmébe munkáját: „Ez játékot kigyelmetek oly mulatságnak vélje, kibe emberi életnek módja jó erkölcsre igazittatik. Kiben meglátjátok az Görögországnak hatalmas királya és királyné asszonya mely röttenetesen undokságukért fizetnek. (…) Noha ez pogány írásból magyar nyelvre fordíttatott, de Szent Pál mondásaként, minden írások az mi hasznunkra írattak…” Játsszák: Pelsőczy László, Szőcs Erika, Horváth László, Molnár Anikó, Ács Tamás, Szlúka Brigitta, Papp Attila, Müller Zsófia, Czár László Dramaturgia és látvány: Katona Imre Korrepetitor: Szabó Szilvia Koreográfus: Demcsák Ottó (Harangozó-díjas) Rendező: Katona Imre A Forrás Színház és az Evangélium Színház közös produkciója

Előadások

5

Forrás Színház

Karnyóné

Zenés bohózat két részben Csokonai Vitéz Mihály „Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak” című darabjából

Csokonait a magyar felvilágosodás korának legkiemelkedőbb költőjeként ismerjük, jóllehet költészetünk „garabonciás diákja” a drámaírás mesterségének sem volt híján. Párbeszédei majdhogynem a színpadon, próba közben születnek. A költő javarészt rögtönöz, a szereplők jegyzik le szavait, így maradt ránk több változata is talán legsikeresebb színpadi művének, Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című vígjátékának. A komédia kínálta bizarr játéklehetőségek s a mű groteszk elevensége folytán a Karnyóné ma is közkedvelt repertoárdarabja nemzeti színjátszásunknak. A színjáték egységes szellemben komponált, mozgalmas komédia, a vígjátéki helyzetek és elemek színes variálásával. Az elmaradottság, műveletlenség, erkölcsi züllöttség világának egyetlen figurája sem marad kiporolatlan. A komikus helyzetekbe Csokonai néha tragikus felhangokat vegyít: a csúfosan cserbenhagyott Karnyónét meg is szánja valamelyest, tragikus szenvedélyét, az ifjakért való nevetséges epekedését azonban keményen „bünteti”. A bohózati torzítás, elrajzolás mintájául a korabeli magyar valóság fonákjelenségei szolgáltak. Arra már szinte gondolni sem merünk, hogy mai előadásunk élményétől átitatva a kellemes színházi estén túl valaki tán e művet időszerűnek is érzékeli. Szereplők: Bánsági Ildikó (Kossuth- és Jászai-díjas), Dörner György (érdemes művész), Papp Attila, Ács Tamás, Molnár Anikó, Pintér Gábor, Krizsik Alfonz, Szarvas Attila, Horváth László, Czár László, Szlúka Brigitta Zene: Huzella Péter (Kossuth-díjas) Koreográfus: Demcsák Ottó (Harangozó-díjas) Díszlet: Pataki András Jelmez: Húros Annamária Fény: Kovács Ferenc Rendező: Dörner György (érdemes művész)

Forrás Színház

6

Nyári Előadások színházi ajánlatok 2012-re

Holdbeli csónakos

Weöres Sándor élő zenés kalandjátéka gyermekeknek egy részben

ÚJ BEMUTATÓ

„Egyedül vagyok, vágyódom érted, enyém leszel majd ha a tavasz éled. Mellém ültetlek szép csónakomban, hajad az eget aranyba vonja, a lenti bút-bajt mind elfelejted, fejed örökre vállamra ejted, fejed örökre vállamra ejted.” Weöres kalandjátékában történelmi, mitológiai távlatokba helyezett drámai-filozofikus képek és gondolatok váltakoznak a gyermeki fantázia népi humorra és hagyományokra épülő végtelen szárnyalásával. A Holdbeli csónakosban a boldogság iránti vágy, az útkeresés játssza a főszerepet, így a darab alapgondolata szerencsésen találkozik a megcélzott korosztály legfontosabb problémájával. Korszerű színházi nyelven megszólaló előadásunkkal - a darab szelleméből fakadóan - a más kultúrák iránti érdeklődést és nyitottságot is felkeltjük a nézőkben, úgy, hogy közben mélyítjük a saját kultúránkhoz való átélt elkötelezettségüket is. A Holdbeli csónakost végig a színpadon lévő élőzenével valósítjuk meg, igényes díszlet- és jelmez kivitelezéssel, akrobatikus, attraktív előadásra készülve, amelyben a színészek gólyalábakon és óriásbábokként is játszanak. Koregoráfus: Demcsák Ottó (Harangozó-díjas) balettművész Jelmez: Fekete Kata Díszlet: Pataki András Zene: NeoFolk Együttes Fény: Kovács Ferenc Rendező: Pataki András Játsszák: a Forrás Színház művészei

Nyári színházi ajánlatok Előadások 2012-re

7

Forrás Színház

Szivárvány szép kapujában Németh Ervin mesejátéka egy részben a NeoFolk együttes élőzenés közreműködésével

Székely betlehemes Élőzenés hagyományjáték erdélyi gyűjtés alapján egy részben

„Dícsértessék Krisztus az magas egekben, ki kegyelmeteket hagyta egészségben. Tartson és marasszon minket békességben. Örvendjünk mindnyájan szent születésében. Mi sem azért jöttünk, hogy istóriázzunk, Vagy valami tréfás játékot indítsunk, Hanem a Krisztusról egy példát mutassunk.” Előadásunk a csíksomlyói ferences rendi barátok XVIII. századi szövegeit és az erdélyi néphagyományból származó betlehemes játékok gyűjtéseit felhasználva eleveníti meg Jézus Krisztus születésének misztériumát. A darab visszatér ahhoz a játékhagyományhoz, amikor még nem gyermekek karácsonyi koledáló szokása, hanem meglett és idős férfiak közösségi létének jeles alkalma volt a betlehemezés, mely játék kitűnő alkalmat kínál a gyermekközönség igényes megszólítására. Szereplők: Papp Attila, Molnár Anikó, Lénárt László, Horváth László, Ács Tamás, Czár László, Szlúka Brigitta, Bonyár Judit, Hűvösvölgyi Péter, Bergics András Zene: NeoFolk Együttes Díszlet, jelmez: Pataki András Koreográfus: Demcsák Ottó (Harangozó-díjas) Rendező: Pataki András A Forrás Színház és az Evangélium Színház közös előadása

Forrás Színház

8


Valahol messze, ahol a szivárvány az egyik lábával támaszkodott a földre, élt egy kis faluban Arkó és Ajnácska. Arkó, az árva fiú béres volt a falu legnagyobb gazdájánál, Ajnácska meg ennek a gazdának volt az egyetlen leánya. Hogy, hogy nem – egymásba szerettek. A gazda nem nézte jó szemmel szerelmük virulását, hát tett is róla, hogy elkergesse a háztól Arkót, mondván: majd akkor térjen vis�sza hozzájuk, ha nagy ember lesz belőle. Arkó titokban elbúcsúzott Ajnácskától, s nagy búsan útnak indult: Elmegyek, az út marad, Rózsám szíve megszakad. Sír ő, sírok magam is, sír a köves patak is. Ezt dúdolgatta, s közben váltig erősítette magát, hogy nem nyugszik addig, míg legalább a király főtanácsosa nem lesz belőle, még ha a szivárvány másik lábáig is kell eljutnia. Vajon elér-e odáig? Sikerül-e valóra váltania a tervét: nagy emberré válni? S visszatér-e onnan valaha is Ajnácskához? Aki megnézi az előadást, s követi Arkót a kalandozásában, nemcsak ezekre kap feleletet, hanem talán az is kiderül számára, mit rejteget a szivárvány szép kapuja. Szereplők: Papp Attila, Szlúka Brigitta, Horváth László, Molnár Anikó, Ács Tamás, Czár László, Bonyár Judit, Erdélyi-Molnár Klára, Hűvösvölgyi Péter Díszlet, jelmez: Pataki András Koreográfia: Demcsák Ottó (Harangozó-díjas) Fény: Kovács Ferenc Rendező: Pataki András


9

Forrás Színház

Kövek

zenés tan-játék egy részben

ÚJ BEMUTATÓ

Krimifeldolgozásunk – ausztrál eredetiből – kamaszokról szól, kamaszoknak – megtörtént esetet feldolgozva izgalmas témán keresztül beszél a felelősségről és döntéseink súlyáról.

Lúdas Matyi

Élő zenés játék több levonásban – egy részben Fazekas Mihály Lúdas Matyi című költeménye,

A történet két kallódó srác céltalannak látszó világába vezet bennünket, akik unalmukban köveket hajigálnak az autópályára, s „telitalálatuk” egy családapa halálát okozza. Az előadás olyan színházi formában kerül a diáknézők elé, amely megkerülhetetlenné teszi, hogy akár a fiúk szerepébe lépve szembesüljenek a felelőtlen tett súlyos következményeivel. Az előadás kamaratérben vagy tantermi színházként is megvalósítható.

Németh Ervin adaptációja és más mesevariációk alapján a NeoFolk Együttes közreműködésével

„Hajdann egy falubann, a Nyírenn-é vagy az ErdőHáton, vagy hol esett, jó szerrel nem jut eszembe. Már csak elég az, hogy: vólt hajdann egy öreg asszony. Özvegy vólt, s egy rossz fia vólt.”

Játsszák: Papp Attila, Ács Tamás, Czár László, Molnár Anikó, Szlúka Brigitta, Horváth László Rendező: Molnár Anikó

Arany – kor zenés balladás est egy részben

E szabadkozás ellenére Fazekas Mihálynak elég sok minden eszébe jutott aztán, még azon túl is, hogy „Matyi vólt neve a sihedernek”. A Forrás Színház kompániájának meg az jutott eszébe, mi lenne, ha körülnézne egy kicsit a világban, megkeresné Lúdas Matyi rokonságát, s az ő kalandjaikat is fölhasználva bocsátaná útjára a maga mesehősét. Matyi nagy gondja nem változik: igaztalan sérelem éri, amelyért mindenképp meg akar fizetni. Ám ezt nem dúvad Döbrögi módjára, önbíráskodva teszi, nem! Felülkerekedik önnön léhaságán, s képes előbb a saját rossz természetét legyőzni, hogy a végén igazságának is érvényt szerezzen. Megszolgálta az árát: előbb önmagával szemben győzedelmeskedett! Ha valamit, ezt lenne jó igazán eltanulni tőle… Az előadás az igazságkereső Matyi mellett ezt a kamaszból felnőtté érő Matyit jeleníti meg amúgy deákosan – sok zenével és verssel színesítve a játékot.

Legalább egy Arany-balladát minden magyar gyerek megtanult iskolás korában: ha úgy tetszik, Arany szövegei adják meg az egymást követő nemzedékek folytonosságát. Betöltik a „közösségi emlékezet” szerepét, amely nélkül nincs megmaradás. Ahogy a szerb-magyar író, Danilo Kiš mondja egyik novellájában: a gesztenyefák azért tűnnek el, mert nincsenek saját emlékeik. Arany történeti balladái bekapcsolják az újabb nemzedéket a nemzeti közösség véráramába, öregkori balladái pedig a kisközösségek teremtette védőburokba vonják az egyes embert. A megmaradás titka tehát: az emlékezés, a másik emberre való odafigyelés és törődés, a másik emberben megnyilvánuló különös csoda észrevétele. Arany ezt a titkot is halkan, szinte szemérmesen mondja – talán hogy jobban füleljünk oda rá…

Játsszák: Papp Attila, Ács Tamás, Molnár Anikó, Szlúka Brigitta, Horváth László, Czár László, Bonyár Judit, Erdélyi-Molnár Klára és Hűvösvölgyi Péter Rendező: Pataki András

Szereplők: Horváth László, Molnár Anikó, Ács Tamás, Papp Attila, Czár László, Szlúka Brigitta Szerkesztő-rendező: Pataki András Zenés közreműködő: A Köztársaság bandája

Forrás Színház

10



11

Forrás Színház

Szamártestamentum

Élő zenés mulattató játék középkori francia bohózatokból ismeretlen szerzők szövegei és Németh Ervin színpadi adaptációjának felhasználásával a NeoFolk Együttes közreműködésével – egy részben

Candide

Egy részes interaktív színházi kalandozás Voltaire „kötelezőjének” világában

A Candide című regény – amely a középiskola I. évfolyamának kötelező olvasmánya is – színre vitelének okát az a felismerés jelenti, mely szerint a mű tartalma meggyőző színházi üzenettel és aktualitással bír, története tökéletes párhuzamba állítható a XXI. századi fiatalok léthelyzetével: az országhatárok fellazultak, az utazás, a világ megismerése sokak számára elérhető közelségbe került. Ugyanakkor a világ magára is hagyta az embert, ahol csupán felelősségtudata és akaratereje folytán lelheti meg identitását. Candide a folyamatos kérdezés állapotában kutatja önmagát. Ki vagyok én? Naivul hisz mestere tanításában: „ezen a világon minden a legjobban van”. Ez a kijelentés cáfolódik meg minden fejezetben. A Forrás Színház interpretációja fiatal művészektől fiataloknak szól, s a játszók interaktív gondolkodásra hívják nézőiket. A színpadi adaptáció célja a szórakoztató, de ugyanakkor intenzív színházi élmény mellett olyan emberi értékek sejtetése, mint az egyéni döntés meghozatalának fontossága és felelőssége, és nem utolsó sorban az identitás szüntelen keresése. „Minden esemény egyetlen láncsort alkot ezen a legeslegjobb világon, mert hisz ha nem rúgják fenéken, s nem ebrudalják ki egy szép kastélyból Kunigunda királykisasszonyért, ha nem gyötri meg az inkvizíció, ha nem járja be gyalog Amerikát, és ha nem veszíti el száz eldorádói juhocskáját, bizony nem ehetne itt befőtt cédrátot és pisztáciát.” Játsszák: Papp Attila, Molnár Anikó, Ács Tamás, Czár László, Szlúka Brigitta Rendező: Ács Tamás

Forrás Színház

12

Nyári színházi ajánlatok 2012-re Előadások

…Most olyasmit mesélek nektek, min végre szívből nevethettek, mer rájöttem én egyre-másra: fütyültök ti a papolásra meg a szentek életére… – kezdődik imígyen a franciák Róka regénye, s ennél a beharangozásnál a Forrás Színház játéka sem adja alább. Az előadásban több mint hatodfélszáz éves szövegek kelnek életre, amelyek mindegyike mulattatni akar – s amelyek mindenen nevetnek. Lerántják a leplet az ájtatosságról – s láthatóvá válik mögötte az önzés meg a képmutatás. A játékban felvonul előttünk a középkor színes világának megannyi szereplője: bárgyú nagyurak és buta parasztok, hetyke polgárnők és élvhajhász papok, hiszékeny férjek és ravasz ribancok, ártatlan leánykák és minden hájjal megkent zsiványok… Csak aztán nehogy valaki magára ismerjen bennük! Mindenesetre a játszók tisztes kompániája előre biztosítja magát: csak ismeretlen szerzők művei kerülnek itt színre, s ha nem tetszik a kép, hát rajtuk verje el a port, ha tudja, a nagyérdemű nézősereg! Ha meg tetszik a játék, akkor… Dicsérjétek a dalnokot, Ki ilyen verset alkotott, Históriáját, énekét, Csudálja mind az úri nép. Játsszák: Ács Tamás, Horváth László, Molnár Anikó, Papp Attila, Czár László, Szlúka Brigitta Zenélnek: Bonyár Judit, Hűvösvölgyi Péter Rendezte: Pataki András


13

Forrás Színház

Silentium – a csendtől a szóig Pódiumjáték Wass Albert életművéből

Az őrült naplója

Gogol novelláját színpadra alkalmazta és előadja Ács Tamás

Az őrült naplója című Gogol-műben Popriscsin, a sorsával elégedetlen irodai rabszolga nagyzási hóbortba esik, és elmegyógyintézetben végzi. A novella Popriscsin naplójaként íródott, s manapság is izgalmas emberi kérdéseket vet fel: egy kisember helyét keresi a társadalmi-hivatali hierarchiában, reménytelenül szerelmes lesz, próbál tiszta fejjel létezni egy őrült világban…

Wass Albert máig vitatott élete és életműve egy kőoszlop szilárdságával és keménységével dacol. Ma Wass Albertet mondani Magyarországon inkább politikai tett, mint irodalmi. A mi megközelítésünk szeretne irodalmi értékein át hatni és szólni a hűségről, a megalkuvás nélküli hazaszeretetről, Istenről, emberről. Egy olyan ember sorsából merítve, ki gyakran állt az országút szélén, és ritkán sütött rá a nap. Mellőzve minden szégyenteljes jelenkori aktualitást, ez a műsor nem valakik vagy valami ellen, hanem mindannyiunkért kíván szólni. Előadják: Ács Tamás és Papp Attila színművészek, Szerkesztette és rendezte: † Bánffy György Kossuth-, Jászai-, Magyar Örökség-díjas, kiváló és érdemes művész

Ákombákom

Variációk egy hangra, négy szerzőre, száz évre – KÉZDY GYÖRGY érdemes művész előadóestje

A rendkívül tehetséges, fiatal Ács Tamás erős kontaktust keres és talál a nézővel, játéka nem csupán egy, az őrület felé sodródó szerencsétlen hivatalnok sorsát követi, hanem lényegi kérdéseket vet fel. Mennyire fontos az emberi kapcsolatok ereje és szerepe a hétköznapi kommunikációban egy olyan tendenciával szemben, mint az elidegenedés, elszemélytelenedés?

Jelentés az Akadémiának

„Gyors egymásutánban elhagytak barátaim. Előbb Orbán Ottó, majd Lázár Ervin. Tőle még halála előtti este el tudtam búcsúzni. Mi hárman egyidősek voltunk. Ők ketten – tőlem függetlenül –szerették és nagyon becsülték egymást. Mindkettejüktől én vettem búcsút egy-egy általuk írott remekművel. 70 múltam, és eljutottam az összegzésig, amit Lázár Ervin, Orbán Ottó, Karinthy Frigyes és Zelk Zoltán műveiből állítottam össze.” (Kézdy György)

Ács Tamás színpadi adaptációja Franz Kafka azonos című elbeszéléséből

Nagybecsű Akadémikusok! Egy fordított átváltozásnak lehetnek tanúi. Kafka Az átváltozás című művének főhőse, Gregor Samsa feladja az emberi lét kötöttségeit az állati lét szabadságáért. Itt minden pont fordítva történik egy majommal. Utánozás majomszokás! Míg másnak ez egy tréfa, addig Péter számára a túlélés egyetlen lehetősége. Hallgassák hát a jelentést, mely a két létezés közti szakadékból szól Önöknek, Tisztelt Akadémikusok!

„Él a magyar!”

A Forrás Színház művészeinek zenés irodalmi estje

Az est során megszólalnak azok a versek, amelyek gyerek- és iskoláskorunk óta velünk és bennünk élnek, erősítve minket magyarságunkban, emberségünkben.

Előadja: Ács Tamás

Forrás Színház

14

Nyári színházi ajánlatok 2012-re Előadások


15

Forrás Színház

A Morcogi Ifjúsági tv-játékfilm (2008)

A napfényben fürdő kastély

A nagyrészt Pápán forgatott film a valóság és a mese, az ébrenlét és az álom határán lebegő történetet mesél el. Morcogi az önzetlenség és a szolidaritás bajnoka, végigkövethetjük egy életen át tartó hűségét valamikori szerelméhez, átélhetjük csendes, visszafogott bánatát, csodálhatjuk benne azt az emberi tartást, amely méltósággal, sőt derűvel segít neki elviselni magányosságát. Mai világunkban szinte nevetségesnek tűnik az a magatartás, amellyel Morcogi a kedveséhez viszonyul: nincs benne semmi akarnokság. Sorsán keresztül csupa olyan értékkel szembesülünk, amelyekről kiderül: nemhogy nem mentek ki a divatból, hanem éppen ezek azok a dolgok, amelyek segítségével az élet emberibb módon élhető.

Ifjúsági tv-játékfilm (2010)

„Annyi sok év után minden eltűnik. Lám, a gesztenyesornak nyoma sem maradt. És tudja miért? Mert a gesztenyefáknak nincsenek saját emlékeik.” (Danilo Kiš: Korai bánat)

A főszerepekben: Bogdán Zsolt (Jászai-díjas, érdemes művész), Halas Adelaida, Mezei Zoltán, †Bánffy György (Kossuth- és Jászai-díjas, Magyar Örökség-díjas, kiváló és érdemes művész), Krizsik Alfonz, Sipőcz Dániel Forgatókönyv: Németh Ervin Zene: Huzella Péter (Kossuth-díjas) Operatőr: Mike László Vágó: Varga András Producer: Pataki András Rendezte: Wiegmann Alfréd

Az idősödő író útnak indul „történelmi kofferével” a kezében, hogy megmentse gyermekkori emlékeit. Valóságos utazása időkalanddá változik át, ahogy felidézi kilencéves önmagát életének sorsfordító őszén. A napfényben fürdő kastély az apakeresés filmje is, amely az emlékezés megtartó erejére figyelmeztet.

Mozgókép- és drámapedagógia

A főbb szerepekben: Eperjes Károly (Kossuth- és Jászai-díjas) Kurucz Áron, Dörner György (érdemes művész), Szőcs Erika, Pintér Gábor, Molnár Anikó, Sztárek Andrea (Déryné-díjas), Horváth László, Krizsik Alfonz, Diószegi Imola, Horváth György Forgatókönyvíró: Németh Ervin Zeneszerző: Szarka Gyula (Kossuth- és Magyar Örökség-díjas) Operatőr: Mike László Vágó: Varga András Producer: Pataki András Rendezte: Bozsogi János

Filmjeink vetítésével együtt olyan drámafoglalkozásokat is kínálunk, amelyek segítenek megvalósítani az iskola nevelési feladatait. A filmek kapcsán előtérbe kerül az önismeret és az önmegértés fontossága, a gyerek- és kamaszlélek gubancainak bogozása, az értékek keresése és felismerése, valamint az életkorhoz igazodó filozófiai kérdések felvetése. Olyan tanulási helyzeteket teremtünk, amelyekben az egymásra figyelésnek, a társ megértésének és a másiktól való tanulásnak jut kitüntetett szerep. Mindezt a film nyelvének megismertetésével, a filmszövegek értő „olvasásának” megtanításával tesszük.

Forrás Színház

16

A Forrásfilm kínálata

A Forrásfilm kínálata

17

Forrás Színház

Társulat

támogatók

Ács Tamás, színművész Bánsági Ildikó, Kossuth- és Jászai-díjas színművész Bonyár Judit, zenész Czár László, színművész Demcsák Ottó, Harangozó-díjas balettművész, koreográfus Diószegi Imola, színművész Dörner György, érdemes művész Erdélyi-Molnár Klára, zenész Gál Krisztián, designer Horányi László, színművész Horváth László, színművész Horváth Zsuzsa, Jászai- és Déryné-díjas színművész Huzella Péter, zeneszerző, Kossuth-díjas előadóművész Húros Annamária, jelmeztervező Hűvösvölgyi Péter, zenész Katona Imre, rendező, dramaturg Koncz Gábor Kossuth- és Jászai-díjas, érdemes művész Kovács Ferenc, fővilágosító Krizsik Alfonz, színművész Lukács József, Aase-díjas színművész Molnár Anikó, színművész Müller Zsófia, színművész Németh Ervin, író, dramaturg Papp Attila, színművész Pataki András, rendező, igazgató Pelsőczy László, színművész Pintér Gábor, színművész Szarvas Attila, színművész Szlúka Brigitta, színművész Szőcs Erika, színművész Tóth Szilvia, program koordinátor Tóth Tamás, zeneszerző

Színházi Dolgozók Szakszervezete Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nemzeti Kulturális Alap Magyarországi Református Egyház Magyarországi Evangélikus Egyház Magyar Unitárius Egyház Leon Creativon Magyar Nemzeti Tanács (Vajdaság) Bácsfeketehegyi Művelődési Egyesület (Vajdaság) Mikházi Csűrszínház Egyesület (Erdély)

Forrás Színház

18

Társulat

Támogatók

19

Forrás Színház

Eddigi játszóhelyeink

Németország: Darmstadt

Svédország: Lund Göteborg Halmstad Vaxjö Jönköping Esklistuna Stockholm Ljungby Malmö Kristianstad Södertalje

Csenyéte

Rimaszombat

Losonc

Sárospatak Kazincbarcika

Ózd

Felsőszeli Alsószeli Dunaszerdahely

Somorja

Balassagyarmat

Érsekújvár Tereske Gúta Alistál Kéménd Mosonmagyaróvár Ekecs Nagymegyer Esztergom Dunaszentpál Dunaszeg Párkány Révkomárom Vác Öttevény Nagybajcs Dorog Abda Szentendre Győr Tata Erdőkertes Szada Győrújbarát Csorna Gödöllő Kapuvár Tatabánya Nyúl Győrság Biatorbágy Isaszeg Oroszlány Tápszentmiklós Kisbér Bicske Tét Budapest Érd Veszprémvarsány Törökbálint Mór Pápa Celldömölk

Szombathely

Döbrönte

Sóly Karakó Királyszentistván Somlóvásárhely Veszprém Vilonya Magyarpolány Rádóckölked Ajka Balatonfűzfő Devecser Nagyvázsony Vasvár Taliándörögd Balatonalmádi Dörgicse Körmend Balatonkenese Pécsely Sümeg Balatonfüred Zalaszentgrót Vászoly Szentgotthárd Siófok Balatoncsicsó Tapolca Sárbogárd Tagyon Hegymagas Őriszentpéter Badacsony Hévíz Balatonboglár Keszthely Fonyódliget Lenti Lendva

Dédestapolcsány Nagyvisnyó Szílvásvárad Bélapátfalva

Szécsény Salgótarján Bátonyterenye

Ráckeve

Dunaújváros

Nagykálló Újfehértó

Tyukod Nyírbátor

Fehérgyarmat

Csenger

Hajdúböszörmény Balmazújváros

Heves

Debrecen Tiszaszentimre

Karcag Kisújszállás

Szolnok

Cegléd

Martfű

Nagykőrös

Berettyóújfalu

Nagyvárad

Mezőtúr Szarvas

Dunaföldvár Csongrád Kiskunfélegyháza Szentes

Kiskőrös

Kondoros

Kiskunmajsa Letenye

Mátészalka

Hajdúnánás

Hatvan

Vásárosnamény

Demecser

Tiszavasvári Tiszaújváros

Mezőkövesd

Gyöngyös

Tokaj

Kunszentmárton

Paks

Marcali

Kisvárda Miskolc

Eger

Parád

Százhalombatta

Várpalota

Sátoraljaújhely

Nagykanizsa

Székelykeresztúr Székelyudvarhely Csíkszereda Sepsiszentgyörgy Marosvásárhely Vármező Mikháza Kisgalambfalva Kecset Rugonfalva Mezőbánd Mezőpanit Mezőmadaras Nagysármás Brassó Székelyvécke Nyárádszereda Disznajó Szászrégen

Orosháza

Kiskunhalas

Hódmezővásárhely

Dombóvár Csurgó

Nagyatád

Bonyhád Szekszárd Komló

Szabadka

Pécs Barcs

Magyarmecske

Mórahalom

Baja

Pécsvárad

Horgos Magyarkanizsa

Mohács

Zenta Topolya

Ada

Kishegyes Szilágyi

Bácsfeketehegy

Kikinda

Péterréve

Óbecse

Újvidék

Forrás Színház

20

Térkép

Térkép

21

Forrás Színház

A Forrás Színház előadásai 2012 / 2013-as évad Előadás

Beszerelés Előadás Bontás időtartama időtartama időtartama

Ajánlott korosztály Felnőtt

Középiskolás

Ált. isk. felső tagozat

Óvodás és kisiskolás korosztály

Nagyszínházi térben: Kakasok az Édenben

Tamási Áron:

X

X

Magyar Elektra

Bornemisza Péter:

X

Csokonai Vitéz Mihály:

X

Karnyóné

X

3ó

2,5 ó

1,5 ó

X

3ó

1,5 ó

1ó

X

3ó

2ó

1ó

Holdbeli csónakos

Weöres Sándor:

X

X

3ó

1ó

1ó

Székely betlehemes

X

X

3ó

1ó

1,5 ó

X

3ó

1ó

1ó

X

2ó

1ó

1ó

1ó

1ó

0,5 ó

Németh Ervin:

Szivárvány szép kapujában Fazekas Mihály:

X

Lúdas Matyi

Kamara vagy stúdiószínházi térben: Kövek

X

X

Arany-kor

X

X

1ó

1,5 ó

0,5 ó

Candide

Voltaire:

X

X

1,5 ó

1,5 ó

0,5 ó

Szamártestamentum

X

X

2ó

1,5 ó

1ó

Az őrült naplója

Gogol:

X

X

1ó

1ó

0,5 ó

Franz Kafka:

X

X

1ó

1ó

0,5 ó

Jelentés az Akadémiának

Pódium térben: Silentium

Wass Albert:

X

X

1ó

1ó

0,5 ó

Ákombákom

X

X

0,5 ó

1,3 ó

0,5 ó

„Él a magyar!”

X

X

Forrás Színház

22

A Forrás Színház előadásai 2012/2013-as évad

Elérhetőségek: www.forrasszinhaz.hu Levelezési cím: 9001 Győr, Pf. 1654. Fax: +36 96 470 334 Tóth Szilvia program koordinátor +36 20 366 6327 [email protected]

Németh Ervin irodalmi titkár +36 20 491 6531 [email protected]

LEON CREATIVON

Pataki András igazgató +36 20 925 8691 [email protected], [email protected]

évadának kínálata

Recommend Documents