Eurózóna gazdasági kilátásai 2005-ben: mérsékelt élénkülés

MKIK GVI

2004.

Eurózóna gazdasági kilátásai 2005-ben: mérsékelt élénkülés

december

A világgazdaság elmúlt tíz évét fokozatos erősödés és bővülés jellemezte. Az új piacok megnyílása és a technológiai fejlődés mellett az Egyesült Államok expanzív fiskális politikája is hozzájárult ahhoz, hogy a gazdasági kutatóintézetek, közöttük a müncheni Institut für Wirtschaftsforschung (ifo) 2004-ben az elmúlt három évtized legnagyobb ütemű gazdasági növekedéséről számolhattak be. A folyamat 2004 második felében még nem torpant meg, a növekedés üteme azonban az utolsó negyedévben visszaesett, igaz a sokéves átlagot még ezzel együtt is felülmúlta. Az előrejelzések szerint 2005. első félévében is visszafogott marad a gazdaság dinamikája. Az eurózóna tagállamai, 2004-hez hasonlóan, várhatóan ismét kevéssel járulnak hozzá a világgazdaság bővüléséhez, a fő húzóerőt továbbra is az Egyesült Államok gazdasága jelentheti. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az USA-ban az elmúlt időszakban – a fizetési mérleg és a költségvetés egyidejű jelentős hiánya miatt - kibillent a makrogazdasági egyensúly, ami bizonytalanná teszi a távolabbi kilátásokat. Várhatóan a gazdasági fellendülés visszafogottabb tempóban ugyan, de folytatódik az erózónában, és az előrejelzések szerint, egyes területeken kedvezően alakulnak a feltételek az elmúlt években gyengélkedő német gazdaság stabilizálódásához. Gazdasági kilátások az EU-ban: átmenetileg lassuló konjunktúra A világgazdasági trendhez igazodott az euróövezet gazdasági teljesítménye 2004ben: a harmadik negyedévben éves szinten számítva 1,1 %-kal gyarapodott a nemzeti kibocsátás, a második félévben - az első hat hónaphoz viszonyítva - felére csökkent a növekedés üteme. A gazdaság fejlődésének megtorpanása elsősorban az export gyengülésére illetve a tartósan lanyha belföldi fogyasztásra vezethető vissza, ennek ellenére a javuló tendencia folytatódása nem vonható kétségbe – olvasható az INSEE francia gazdaságkutató és statisztikai intézet 2004 decemberi jelentésében. Az ifo 2005-re a GDP 1,5 %-os növekedését prognosztizálja. Az aktuálisat a megelőző negyed-évhez viszonyítva egyenletesen, 2004 III. és IV. negyedévében egyaránt 0,5 %-kal, 2005. I. negyedévében várhatóan 0,4 %-kal gyarapodik a bruttó hazai termék az eurózónában. (3. Ábra) Jelentős húzóerőt jelentett - az erős Euró ellenére - továbbra is élénk külpiaci kereslet. Megélénkült az eddig stagnáló beruházási tevékenység is, szemben a változatlanul alacsony szintű háztartási fogyasztással.

1. Ábra: A 2005. évi üzleti forgalommal kapcsolatos várakozások az euróövezetben, a 2003 és 2004. évhez viszonyítva (egyenleg értékek1) -10

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Ausztria Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország Luxemburg Németország Olaszország Portugália Spanyolország 2003 Forrás: EES 2005

2005

1) egyenleg érték: a pozitív és a negatív válaszok arányainak különbsége

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézet; 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky utca 12. Tel: (1)235-05-84; Fax: (1)235-07-13; e-mail: [email protected]; Internet: www.gvi.hu ügyvezető igazgató: Dr. Tóth István János

1

2004

Az európai kamarák vállalati felmérésein alapuló Eurochambres Economy Survey 2005-re az euróövezet mérsékelt, de egyenletes gazdasági fellendülését prognosztizálja. Az üzleti bizalmi index ugyan várhatóan enyhén visszaesik, a konjunktúra más mutatói, mint a forgalom alakulása, a foglalkoztatási ráta vagy a beruházási kereslet, a gazdasági élet élénkülésére utalnak. (8. Ábra) A beruházások volumenében enyhe növekedés várható, különösen pozitívak a várakozások Ausztriában, Finnországban és Svédországban. Németországban is észrevehető javulás várható, ez azonban csak a beruházások kisebb ütemű csökkenését jelenti.

2. Ábra: Ipari term elés alakulása az euróövezetben

% 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0

2004.II.né.

2004.III.né.

2004.IV.né.

2005.I.né. prognózis

v áltozás az előző negy edév hez v iszony ítv a, % v áltozás az előző év azonos időszakához v iszony ítv a, %

Forrás: Eurostat, ifo-INSEE-Isae

3. Ábra: A GDP alakulása az euróövezetben

% 110

%

8

106

6

104

4

102

2

100

0

98 96

-2

prognózis

2000. I. negy edév = 100, (bal skála) év es átlagos v áltozás (jobb skála)

Az üzleti forgalom volumenében az eurózónában, a vállalati előrejelzések szerint, 2005-ben folytatódik az elmúlt két év növekedési üteme. Az optimizmus elsősorban az exportgazdaság kedvező alakulásába, és az új tagországokban kínálkozó lehetőségekbe vetett bizalomnak tudható be. Euró árfolyam és infláció A nemzetközi gazdaság fejlődésében jelentős kockázati tényezőt jelent a Dollár árfolyamának alakulása. Az alacsony színvonal különösen az eurózóna exportőreinek okozhat gondot. A dollár/euró keresztárfolyam 2005. évi átlaga várhatóan 1,33 lesz, ami azt jelenti, hogy folytatódik az elmúlt két évben tapasztalt dollárgyengülés.

10

108

2000.I.né. 2000.II.né. 2000.III.né. 2000.IV.né. 2001.I.né. 2001.II.né. 2001.III.né. 2001.IV.né. 2002.I.né. 2002.II.né. 2002.III.né. 2002.IV.né. 2003.I.né. 2003.II.né. 2003.III.né. 2003.IV.né. 2004.I.né. 2004.II.né. 2004.III.né. 2004.IV.né. 2005.I.né. 2005.II.né. 2005.III.né. 2005.IV.né.

A munkanélküliség helyzete tovább romlott, 2004. szeptemberben 8,9 %-os munkanélküliségi rátát regisztráltak. A INSEE szakemberei szerint 2005 első félévében várhatóan mérséklődik az eurózóna nemzetközi gazdasági aktivitása. Az Egyesült Államokban véget érnek az ösztönző hatású fiskális politikai intézkedések és várhatóan fokozatosan szigorodik a monetáris politika, aminek következtében visszaeshet a gazdaság 2004 végéig kitartó élénk növekedési üteme.

v áltozás előző negy edév hez v iszony ítv a, év es szintre számítv a (jobb skála)

Forrás: Eurostat, ifo

3,5

4. Ábra: Infláció alakulása az Euróövezetben százalékos változás, az előző év azonos időszakához viszonyítva %

3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0

2000

2001

2002

2003

Forrás: Eurostat , ifo


2

2004

2005 prognózis

-4

2

1,5

1

0,5

0

2004.II.né.

Az ifo szakértők megkérdezésén alapuló, a gazdasági hangulatot mérő indexe 2004 IV. negyedévében, az euróövezetre vonatkozóan enyhén romlott a megelőző negyedévhez képest. Az aktuális üzleti helyzet ugyan javult, de az elkövetkező 6 hónapra vonatkozóan romlottak a várakozások. (6. Ábra) Ez alapján arra lehet számítani, hogy 2005 első félévében az eurózóna gazdasága az elmúlt évek

2004.III.né.

2004.IV.né.

2005.I.né. prognózis

v áltozás az előző negy edév hez v iszony ítv a, % v áltozás az előző év azonos időszakához v iszony ítv a, %

Forrás: Eurostat, ifo-INSEE-Isae

Üzleti helyzet és várakozások

6. Ábra: Gazdasági hangulat az euróövezetben üzleti helyzet és várakozások - szakértői értékelés -

140 120 100 80 60 40

2004.IV.né.

2004.III.né.

2004.II.né.

2004.I.né.

2003.III.né.

2003.IV.né.

20

2003.I.né.

A gazdasági hangulatra és a rendelésállományra vonatkozó várakozások arra utalnak, hogy a termelés 2005 elején a megelőző év azonos időszakához viszonyítva kisebb ütemben fog növekedni. Ez mindenek előtt az exportnövekedés várható lassulásával magyarázható, ami Észak-Amerika, az ázsiai térség ill. a középés kelet-európai országok előreláthatóan mérsékeltebb fejlődésére vezethető vissza. A dollár euróval szembeni erős leértékelése is fékezheti a termelést. Másrészt az exporttal súlyozott keresztárfolyamban visszafogottabb emelkedés várható, és a tapasztalatok szerint, a kivitel jelentősebb mértékben igazodik a világgazdaság alakulásához, mint a devizaárfolyamokhoz. Az építési beruházások területén folytatódik a fejlődés vontatottsága. A feldolgozóiparban a vállalatok termelőkapacitásainak kihasználtsága 2004. utolsó negyedévében enyhe javulásnak indult, és már a sokéves átlagot is megközelítette.

5. Ábra: Háztartási fogyasztás alakulása az euróövezetben

%

2003.II.né.

A gazdaságpolitikai intézkedések várhatóan nem fejtenek ki serkentő hatást az euróövezet konjunktúrájára. Az Európai Központi Bank, expanziós politikáját folytatva, nem változtatta meg az alapkamat 2 %-os szintjét, ami a legutóbb mért 1,9 %-os maginfláció mellett nulla közeli reálkamatot jelent. Az INSEE előrejelzése szerint az olaj és a nyersanyagok drágulása ellenére 2005-ben alacsony marad az infláció, ami ösztönző hatást gyakorolhat a belföldi fogyasztásra, ugyanakkor az euró/dollár árfolyam várható emelkedése miatt egyelőre még visszafogottak a vállalatvezetők várakozásai. A fogyasztói árak 2005-ben várhatóan átlagosan 2 %-kal emelkednek.

Várakozások a köv etkező 6 hónapra Gazdasági hangulat Forrás: Eurostat, ifo-INSEE-Isae

Jelenlegi üzleti hely zet

7. Ábra: Az üzleti bizalm i index várható alakulása és a GDP növekedése az Európai Unióban % 40

5

35 4 30 25

3

20 2

15 10

1 5 0

0

2000

2001

2002

2003

2004

2005 prognózis

üzleti bizalmi index, egy enleg értékek (bal skála) GDP növ ekedés, % (jobb skála) Forrás: EES 2005


3

gyengélkedéséből csak visszafogott tempóban tér magához. A megkérdezett szakértők értékelései alapján az eurózónán belül 2004 utolsó negyedévében az üzleti helyzet Írországban és Finnországban volt a legkedvezőbb, és Hollandiában, Portugáliában, Olaszországban valamint Németországban a legrosszabb. Az utóbbi négy országban ugyanakkor, a féléves prognózisok alapján, a gazdaság javulására számítanak a szakértők, annak ellenére, hogy az export kilátások némileg romlottak a 2004 harmadik negyedévében készített előrejelzéshez képest. A közös valuta tagállamai közül Görögországban és Spanyolországban a megkérdezettek a gazdaság gyengülésére számítanak.

8. Ábra: Az Európai Unió konjunktúra m utatói1 2002 - 2005 35 30 25 20 15 10 5 0

Üzleti bizalom

Forgalom

2002 Forrás: EES 2005

Belf öldi Export Foglalkozértékesítés értékesítés tatottság 2003

2004

Beruházás

2005

1) pozitív és negatív értékelések arányainak különbsége

Foglalkoztatás és bérek 9. Ábra: A GDP negyedéves és éves szintű változása Ném etországban

milliárd euró

8

510

6

500

4

490

2

480

0

Az eurózóna tagállamai összességében, 2004-hez hasonlóan, várhatóan 2005-ben sem tudnak majd jelentősen hozzájárulni a globális gazdaság jó teljesítményéhez. A magyar gazdaság növekedési ütemét elsősorban az eurózóna teljesítménye befolyásolja, ezért a visszafogott teljesítmény az exportbővülés fékeződésén és az ipar bővülésének lassulásán keresztül visszafoghatja a hazai gazdaság dinamizmusát is. Az export bővülése ennek következtében Magyarországon várhatóan a tavalyi 13 százalékról 2005-ben 9-10 %-ra lassulhat.

2005.III.né. 2005.IV.né.

2004.III.né. 2004.IV.né. 2005.I.né. 2005.II.né.




prognózis 2000.III.né. 2000.IV.né. 2001.I.né. 2001.II.né.

470

Az euróövezet tagállamai 2005-ben az infláció visszaesésére számíthatnak, mivel csökkenhet a nyersolaj és az ipari nyersanyagok ára, az erős euró csökkentheti az importárakat és a bérek várhatóan viszonylag lassan emelkednek. Ezen túlmenően a kiélezett piaci verseny és a visszafogott gazdasági növekedés nem engednek nagy teret az áremeléseknek.

%

520

2000.I.né. 2000.II.né.

A reálbérek 2005-ben előbb lassabb, majd egyre gyorsabb ütemben emelkedhetnek, mivel a nominális bérek folyamatos növekedését várhatóan a fogyasztói árak egyre kisebb ütemű növekedése kíséri. A foglalkoztatási ráta a részmunkaidős állások gyarapodásával lassú növekedésnek indulhat, a munkanélküliség az év során 8,9 %-ról 8,75 %-ra csökkenhet.

-2

milliárd Euró (bal skála) év es átlagos v áltozás (jobb skála) Forrás: Statistisches Bundesamt, ifo

v áltozás előző negy edév hez v iszony ítv a, év es szintre számítv a (jobb skála)

10. Ábra: A háztartási fogyasztás alakulása Ném etországban

milliárd euró 590

%

6,0

585 580

4,0

575 570

2,0

565 560

0,0 -2,0

555 550

-4,0

545 540

2004.I.f élév

2004.II.f élév

prognózis

prognózis

2005.I.f élév

2005.II.f élév

-6,0

milliárd euró, 1995. év i árf oly amon (bal skála)

Forrás: DIW

v áltozás az előző negy edév hez v iszony ítv a, % (jobb skála) v áltozás az előző év azonos időszakához v iszony ítv a, % (jobb skála)


4

Németország

11. Ábra: Gépekre és berendezésekre fordított beruházások alakulása Ném etországban

25

51

20

48

15

45

10

42

5

39

0

36

-5

33

2005.IV.né.

2005.II.né. 2005.III.né.

2004.IV.né. 2005.I.né.

2004.II.né. 2004.III.né.

2003.IV.né. 2004.I.né.

2003.II.né. 2003.III.né.

2002.IV.né. 2003.I.né.

2002.II.né. 2002.III.né.

2001.IV.né. 2002.I.né.

2001.II.né. 2001.III.né.

v áltozás előző negy edév hez v iszony ítv a, év es szintre számítv a, % (jobb skála)

Forrás: DIW

12. Ábra: Építési beruházások alakulása Ném etországban

62

% 15

60

10

58

5

56

0

54

-5

52

-10

50 2005.III.né. 2005.IV.né.






2000.I.né. 2000.II.né.

48

-15 prognózis

-20

milliárd euró (bal skála) év es átlagos v áltozás, % (jobb skála) v áltozás előző negy edév hez v iszony ítv a, év es szintre számítv a, % (jobb skála)

Forrás: DIW

milliárd 13. Ábra: Export alakulása Ném etországban euró

%

240

30

220

25

200

20

180

15

160

10

140

5

120

0

100

-5 -10

2005.IV.né.

2005.III.né.

2005.I.né.

2004.IV.né.

2004.III.né.

2004.II.né.

2004.I.né.

2003.IV.né.

2005.II.né.

prognózis

80

2003.III.né.

A vállalatok gépekre és berendezésekre irányuló beruházásainak volumene 2000 második félévétől folyamatosan csökkent. A DIW számításai szerint 2004 közepén fordulat következett, és 2005-ben már a beruházások enyhe, de egyenletes növekedése várható. A gépekre, berendezésekre fordított beruházások erőteljesebb növekedése a belföldi fogyasztás erősebb élénkülésétől, és a termelőkapacitások kihasználtsági fokának javulásától függ. (11. Ábra)

2000.IV.né. 2001.I.né.

év es átlagos v áltozás, % (jobb skála)

2003.II.né.

Beruházás és fogyasztás

-15

milliárd euró (bal skála)

2003.I.né.

A helyzet várhatóan 2005-ben csak lassan javul, a beruházások növekedhetnek, de jelentősen lassabban, mint a korábbi gazdasági fellendülések esetében. A háztartási fogyasztásban csekély élénkülés várható, az export tovább bővülhet, de a növekedés üteme várhatóan a 2004 évinek felére csökken. A bruttó nemzeti termék várhatóan 1,2 %-kal bővül, a szezonálisan kiigazított növekedési ütem pedig az 1,4 %ot is elérheti, miközben az infláció 1,6 %-ról 1,4 %-ra mérséklődhet. (9. Ábra) A Deutsches Institut für Wirtschaftsforschung (DIW) előrejelzése szerint a GDP a 2004. évi 1,8 %-os növekedés után 2005-ben várhatóan 1,5 %-kal fog bővülni.

-10

prognózis 2000.I.né.

30

milliárd euró

Gazdasági fejlődés és infláció

%

54

2000.II.né. 2000.III.né.

Míg a globális gazdaság gyakorlatilag töretlenül fejlődik, a magyar gazdaság legjelentősebb export piaca, Németország ezzel a jelek szerint, nem tud lépést tartani. Észrevehető ugyan egy enyhe fellendülés, de ennek üteme 2004-ben még mindig nem haladta meg az EU új tagországok nélküli átlagos fejlődési színvonalát. A német konjunktúra 2000-ben kezdődött hanyatlásából és stagnálásából való kilábalás és a gazdasági felépülés folyamata ugyanakkor érezhetően stabilizálódott. A fellendülés mégis vontatottnak tűnik és az eddigi javulás inkább a külgazdaság érdeme, a gazdaságélénkítő impulzusok még nem tudtak átterjedni a belföldi piacra.

milliárd euró

milliárd euró (bal skála) év es átlagos v áltozás, % (jobb skála)

Forrás: DIW

v áltozás előző negy edév hez v iszony ítv a, év es szintre számítv a, % (jobb skála)


5

A belföldi kereslet kedvezőtlenül alakult 2004-ben: a háztartások fogyasztása 0,3 %-kal, a beruházások 0,5 %-kal csökkentek. Magyarázatként szolgálhatnak erre a német iparra jellemző magas bérköltségek, aminek tekintetében Németország Norvégia mögött a második helyen áll a világon, továbbá az, hogy a foglalkoztatottak munkanélküliségtől tartanak, ezért visszatartják a tartós fogyasztási cikkek vásárlását. A háztartások fogyasztásában a három éve tartó stagnálást követően, 2005-ben először várható enyhe, átlagosan 0,8 %-os erősödés. (10. Ábra) A háztartások rendelkezésre álló jövedelme előreláthatóan 2,3 %-kal bővül, ami 1,5 %-os áremelkedés mellett reálértékben 1 %-os többletfogyasztásra ad lehetőséget. A megtakarítási hajlandóság az előrejelzések szerint nem változik.

%

220

30

200

25

180

20 15

160

10

140

5

120

0

100

-5

80

-10

prognózis 2005.IV.né.

2005.III.né.

2005.II.né.

2005.I.né.

2004.IV.né.

2004.III.né.

2004.II.né.

2004.I.né.

2003.II.né.

2003.IV.né.

-15

2003.III.né.

60

2003.I.né.

Az építési beruházások tekintetében kevésbé derűsek a jövő évi kilátások. A lakásépítési piacot a 2003 év végéig tartó csökkenés óta stagnálás jellemzi. A csökkenő trendet a magánlakások iránti kereslet élénkülése ellensúlyozta, de ez a jelenség a stagnálást várhatóan 2005-ben sem tudja növekedésbe fordítani. (12. Ábra) A gazdasági és közcélú építési beruházások tekintetében a 2004. évi 4,7 %-os csökkenés után 2005-ben kisebb ütemű, 1,9 %-os csökkenés várható.

14. Ábra: Import alakulása Németországban

milliárd euró

milliárd Euró (bal skála) éves átlagos változás, % (jobb skála) változás az előző negyedévhez viszonyítva, éves szintre számítva, % (jobb skála)

Forrás: DIW

15. Ábra: Munkanélküliség alakulása Németországban

ezer fő 4800 4600 4400 4200 4000 3800 3600 3400 3200 3000

ezer fő

prognózis 2000.I.né. 2000.II.né. 2000.III.né. 2000.IV.né. 2001.I.né. 2001.II.né. 2001.III.né. 2001.IV.né. 2002.I.né. 2002.II.né. 2002.III.né. 2002.IV.né. 2003.I.né. 2003.II.né. 2003.III.né. 2003.IV.né. 2004.I.né. 2004.II.né. 2004.III.né. 2004.IV.né. 2005.I.né. 2005.II.né. 2005.III.né. 2005.IV.né.

Az előrejelzések szerint 2004-ben utoljára még csökken a kapacitásbővítő beruházások volumene, de 2005-re már átlagosan 4,2 %-os növekedés várható.

600 500 400 300 200 100 0 -100 -200 -300

munkanélköliek száma, szezonálisan és munkanapok szerint kiigazítva, 1000 fő (bal skála) előrejelzés a Hartz IV munkaügyi reform megvalósulása esetén, 1000 fő (bal skála) éves átlagos változás, 1000 fő (jobb skála) változás előző negyedévhez viszonyítva, éves szintre számítva, 1000 fő (jobb skála) Forrás: Bundesagentur für Arbeit, ifo

16. Ábra: Fogyasztói hangulat index az euróövezetben és Ném etországban1 -10 -12

Ipar

-14 -16 -18 -20 -22

Forrás: OECD



6

2004.okt. 2004.nov.

2004.aug. 2004.szept.

2004.jún. 2004.júl.

2004.ápr. 2004.máj.

2004.feb. 2004.már.

2003.dec 2004.jan.

2003.nov.

2003.szept. 2003.okt.

2003.júl. 2003.aug.

2003.máj. 2003.jún.

2003.már. 2003.ápr.

-24

2003.jan. 2003.feb.

A termelés 2005 első negyedévére prognosztizált viszonylag élénk növekedése az év hátralévő részében várhatóan kissé lelassul. Az ipari termelés növekedése a külpiaci kereslet lanyhulása következtében mérséklődik, amit a belföldi kereslet enyhe élénkülése várhatóan nem képes kompenzálni.

Euróövezet Németország

Az építési tevékenység tovább csökkenhet, a szolgáltatási szektor azonban a forgalom növekedésére számíthat, mivel várhatóan megélénkül a fogyasztásközeli szolgáltatások iránti kereslet.

30

Export és import

-10

17. Ábra: Az ipar jelenlegi és várható üzleti helyzete Ném etországban1

20 10 0

Az import a 2004. évi 6,7 %-os bővülése után 2005-ben a belföldi kereslet enyhe erősödése és a lassuló exportbővülés mellett 5,4 %-kal növekedhet. Az ifo adatai szerint 2005-ben 7,1 %-ról 4,8 %-ra lassul az importbővülés. (14. Ábra) A megelőző év azonos időszakához viszonyítva 2005ben az exportkereskedelem volumenében az első félévben kisebb, 3,6 %-os, a második félévben nagyobb, 6,3 %-os növekedés várható. Az import ezzel szemben az ifo prognózisa alapján mindkét félévben az egy évvel korábbi volumen azonos hányadával, 4,7 ill. 4,8 %-kal bővül.

2004. okt.

2004. jún.

2004. feb.

2003. okt.

2003. jún.

2002. okt.

2003. feb.

2002. jún.

2002. feb.

üzleti hely zet jelenleg v árható üzleti hely zet a köv etkező 6 hónapban Forrás: DIHK


18. Ábra: A feldolgozóipar jelenlegi és várható üzleti helyzetének megítélése Németországban (egyenleg értékek) Ny ugat-Németország

30

Az export volumene 2005-ben a megelőző évhez viszonyítva előreláthatóan mérsékeltebb ütemben növekszik, ami – csakúgy, mint a teljes eurózóna tekintetében – a világgazdaság lassuló fejlődésének tudható be. A keretfeltételek mégis kedvezőknek tekinthetők, mivel lassan alábbhagy az euró korábbi felértékelésének visszatartó hatása. Az export volumene 2004-ben 10,2 %-kal bővült, és 2005-ben a DIW prognózisa szerint várhatóan 5,9 %-kal növekszik, az ifo mérsékeltebb prognózisa szerint 9,3 %-ról 5 %-ra változhat az export.

2001. okt.

2001. jún.

2001. feb.

2000. okt.

2000. jún.

-30

2000. feb.

-20

Az export tekintetében jól teljesített a német gazdaság: 2004-ben a megelőző évhez képest reálértékben 9,3 %-kal bővült az árukivitel. (13. Ábra) Ugyanakkor az exportált termékek és szolgáltatások egy részének előállítása importhoz kötődik. A német statisztikai hivatal adatai szerint egy exportált termék értékének 55 %-át külföldön állították elő.

20 10 0 -10 -20 -30

2003

2004 Kelet-Németország

20 10 0 -10 -20

2003

2004 üzleti hely zet jelenleg v árható üzleti hely zet a köv etkező 6 hónapban

Forrás: ifo konjunkúra felmérés

19. Ábra: Az Építőipar jelenlegi és várható üzleti helyzetének megítélése Németországban (egyenleg értékek) Ny ugat-Németország

0 -10 -20 -30 -40 -50 -60 -70 -80

2003

2004 Kelet-Németország

0 -10 -20 -30 -40 -50 -60

2003 Forrás: ifo konjunkúra felmérés

2004 üzleti hely zet jelenleg v árható üzleti hely zet a köv etkező 6 hónapban


7

Az országos átlaghoz viszonyítva a keletnémetországi tartományokban kisebb mértékben javult a gazdasági hangulat, mivel a javuló várakozások hatását a jelenlegi helyzet negatív megítélése tompította.

Foglalkoztatás A munkaerőpiacot 2005. első negyedévében továbbra is feszült hangulat jellemzi. Először 2005. második félévétől várható a munkanélküliség csökkenése. A munkanélküliségi ráta éves átlaga 2005-ben elérheti a 10,4 %-ot, ami 0,1 százalékponttal magasabb a 2004-es szintnél.

Feldolgozóipar A feldolgozóiparban tevékenykedő német vállalkozások üzleti helyzetének megítélésében, 2004. novemberéhez viszonyítva, decemberben a pozitív értékelések aránya már jelentősebben meghaladta a negatívakét. (18. Ábra) A rendelésállomány átlagosan növekedett. A javuló várakozások tekintetében a megkérdezettek leginkább az export pozitív alakulására számítanak. A termelési tervek alapján a kapacitásbővítő beruházások gyarapodására lehet számítani. A létszámleépítések ugyanakkor folytatódnak, ráadásul ismét nőtt a létszámcsökkentést előrejelző vállalatok száma.

A müncheni ifo prognózisa szerint a munkanélküliség már 2005. februárban átlépi az 5 milliós szintet. Ezzel szemben Wolfgang Clement gazdasági és foglalkoztatásügyi miniszter szerint – írja a Világgazdaság - nem valószínű, hogy a 2004. év végi 4,46 millióról 5 millióra, vagy a fölé emelkedne a munkanélküliek száma, mielőtt még csökkenésnek indulna. A konjunktúra feléledésének serkentő hatása egyelőre még nem mutatkozott meg a munkaerőpiacon.

Építőipar Gazdasági hangulat

Az építőiparban 2004. decemberében ismét enyhén rosszabbodott az üzleti helyzet megítélése. (19. Ábra) A gépek és berendezések kapacitásának szezonális és időjárási ingadozástól megtisztított 58 %-os kihasználtsági foka 2 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. A megbízások állománya változatlanul 2,1 munka-hónapra (előző évben 2,3 hónap) elegendőek, mégis kevéssel csökkent a vállalkozók rendelésállománnyal kapcsolatos elégedetlensége. A következő hat hónapra vonatkozó kilátások a magasépítéssel foglalkozó vállalatok körében javultak, a mélyépítők azonban bizalmatlanabbá váltak a jövőt illetően. A létszámcsökkenés várhatóan az építőiparban sem fejeződik be egyhamar.

Az ifo üzleti bizalmi indexe (ifo BCI), ami a vállalatok aktuális helyzetének valamint várakozásainak összevont mutatója, a novemberi romlást követően 2004. decemberében javulást mutatott, és egyben elérte az utolsó hét hónap legmagasabb értékét is. A pozitív változás mind a jelenlegi helyzet kedvező megítélésének, mind az elkövetkező hat hónapra vonatkozó pozitív várakozásoknak köszönhető. A gazdasági hangulat javulása tetten érhető mind a négy vizsgált gazdasági ágban, a feldolgozóiparban, az építőiparban és a nagyill. kiskereskedelemben. Mind a négy ágazatra igaz az is, hogy a jelenlegi helyzet mellett az elkövetkező fél évet is optimistábban látják a vállalatok. A feldolgozóiparban négy hónapja először alakultak pozitívan a várakozások, ami kedvező előjel 2005. első félévére nézve. Az exportkereskedelem megítélése decemberben csak kevéssel volt rosszabb, mint egy hónappal korábban. A foglalkoztatási tervek alapján az iparban egyelőre még nem várható, hogy véget érnek a létszámleépítések.

Írta: Selmeczy Iván, MKIK GVI Adatok forrásai: INSEE, ifo, Isae, Eurostat, Eurochambres, OECD, DIW, DIHK, IAB Publikáció esetén kérjük, hogy elemzésünkre az alábbiak szerint hivatkozzon: MKIK GVI: Gazdasági Havi Tájékoztató, 2004/december, Budapest Amennyiben kérdései merülnek fel, kérjük írjon a [email protected] címre.


8

Eurózóna gazdasági kilátásai 2005-ben: mérsékelt élénkülés

Recommend Documents