EURÓPAI SZÍNHÁZTÖRTÉNET 1.
A görög és római dráma A görög dráma kialakulása – a drámai versenyek – a görög színpad – a tragédia szerkezeti elmei- Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész bemutatása – Arisztophanész vígjátékai – Arisztotelész Poétikájának legfontosabb gondolatai – a római színház – Plautus és Terintius.
2.
A középkori színjáték Templom és színház kapcsolata a középkorban – misztéium, moralitás, passiójáté – a passiójáték színpada – a világi színjáték kezdetei – a farce.
3.
Humanizmus és renenszánsz A renenszánsz világszemlélete és társadalmi háttere – a renenszánsz színház és színpada – Itália: commedia erudita és commedia dell’arte – Machiavelli Mandragórája – a commedia dell’arte típusfigurái – a renenszánsz a Németalföldön és Németországban.
4.
Az Erzsébet-kor színháza Angliában Az Erzsébet-kor zűrzavaros társadalmi viszonyai – a hivatásos színjátszás kialakulása – Shakespeare kortársai: Marlowe, Ben Jonson – Shakespeare életműve – Shakespeare színpada.
5.
A barokk színház A világ mint színház: barokk világszemlélet – ellenreformáció a vállásos színjátszásban – az opera kialakulása – a kulisszaszínpad – a spanyol színház aranykora – Lope de Vega és a köpenyes-kardos vígjáték – Calderón a corralszínpad.
6.
A francia klasszicizmus Illendőség és etikett a színpadon – a hármas egység félerértelmezése – Corneille és Racine tragédiái – Moliére komédiái.
7.
A felvilágosodás Az új ember: szabad szellem és kötött erkölcs – Diderot színházi újításai és színészparadoxonja – Lessing színházelmélete – a polgári szomorújáték kialakulása – a vígjáték új útjai: Gozzi, goldoni és Beaumarchais.
8.
A Sturm und Drang és a német klasszika A strum und Drang lázadása a színpadon: tematikus és szerkesztési sajátosságok Göethe és Schiller korai drámáiban – klasszicizálódás: út a jellegzetestől az eszményiig – Goethe weimari színháza – Schiller és Goethe kései drámái
9.
A romantika színháza A romantika mint korsílus – a romantikus dráma: Hugo Cromwell-előszava – a német romantika – Kleist drámái – a romantikus játékstílus – a romantika utáni kiábrándulás: Büchner és Hebbel.
10.
A polgári színház a 19. század második felében Wagner Gesamtkunstwerk-je – a bulvárvíjáték: Labiche és Feydeau – a jól megcsinált darab: Scribe- a színpad bezárulás – historizmus, meiningenizmus.
11.
Naturalizmus A naturalizmus mint színházi stílus – Zola színházelmélet és Antoine színháza – Ibsen: az élethazugság drámái – Strindberg álomjátékai – Shaw a Freie Bühne és Hauptmann munkássága
12.
Az orosz realizmus Az orosz szatíra társadalmialapja – Gögol társadalmi szatírái – Turgenyev lírai drámái – Osztrovszkij vígjátékai – Csehov színművei – Sztanyiszlavszkij és a Művész Színház – Gorkij társadalmi drámái.
13.
A szecesszió A naturalizmus tagadása az egyéniség nevében – Hoffmannsthal, Schnitzler, Maeterlinck – szecesszió: dekadencia és nemiség – wedekind, Wild – Max Reinhardt: a schall und Rauchtól a monumentalitásig.
14.
Német dráma és színház a 20. század első felében Az expresszionizmus színháza – az irodalmi kabaré – Ödön van Horváth – Piscator és a politikai színház – Recht drámai életműve – asz epikus színház
15.
Az avangárd – egy képviselője alaposabb bemutatásával A színházi avantgárd fogalma – Adolphe Appia díszletei és Jaques-Dalcroze ritmikus terei – Edward Gordon Craig munkássága – Mejerhold kísérletei – a dadaista színház – Jarry szürrealizmusa – artaud kegyetlen színháza – a Living Theatre.
16.
A dráma új útjai Európában – egy szerző alaposabb bemutatásával Pirandello relativizmusa – Garcia Lorca lírai tragédiái – Giraudoux finom pesszimizmusa – a taranszcendencia nélküli ember egyéni szabadság: az egzisztencializmus – Sartre és Camus színpadi munkássága – út az abszurd felé.
17.
Az abszurd dráma – egy szerző alaposabb bemutatásával A világ értelmetlensége – az abszurd színjáték sajátságai – Ionesco világa – Beckett végső pesszimizmusa – Mrozek – Gombrowicz légies abszurdja – az abszurd Dürrenmatt drámáiban
18.
Az angol nyelvű dráma előretörése – egy szerző alaposabb bemutatásával Thornton Wilder antiilluzionista eszközei – O’Neill és az amerikai álom – Tennessee Williams és a neurózés – Arthur Miller: egyén és társadalom feszültsége – Edward Albee: Nem félünk a farkastól – Harold Pinter drámái.
19.
A közelmúlt nagy színházi kísérletei – az egyik alapos bemutatásával Grotowsky szegény színháza – Barba és az Odin színház – Peter Stein – Peter Brook- Mnouchkine és a Théatre du Soleil.
MAGYAR SZÍNHÁZTÖRTÉNET 20.
A magyar színjátszás kezdetei Iskolai színjátszás – katolikusok és protestánsok – hitvitázó drámák – Sztárai Mihály – Bornemisza Péter Magyar Elektrája – interludiumok és mesterségcsúfolók – főúri kastélyszínházak.
21.
Kétközpontú fejlődés A felvilágosodás a színházban: Kazinczy és a fordítói mozgalom – Csokonai drámái – Bessenyei drámai munkássága – a német színjátszás egyeduralma Pesten – Kelemen László társulata – Kolozsvár színészete – Wesselényi Miklós mecenatúrája – a kolozsvári társulat kettéoszlása.
22.
Vándorszínészet A megállapodás kísérlete a Rondellában – a nagy-, közép-, és kistársulatok műsora és szcenikai lehetőségei – a nagytársulat állomásai: Székesfehérvár, Miskolc, Kassa – a vándorszínészek repertoárja – Kisfaludy Károly drámái – a Bánk bán ősbemutatója.
23.
A magyar romantika színháza A reformkor kultúrtörténeti jelentősége – magyar színjátszás a Várszínházban – Vörösmarty drámaírói munkássága – a Pesti Magyar Színház tervei és megvalósulása – a színpad és a szcenika – a Nemzeti Színház első évtizede – az operaháború – a negyvenes évek új drámairányai: a politikai vígjáték (Nagy Ignác: Tisztújítás) és a népszínmű – színészi játék romantikus megújítása – a Nemzeti Színház a forradalomban.
24.
Színház a szabadságharc után Politikai szigor, majd enyhülés a Nemzeti Színházban – a társulat megújhodása – Szigligeti Ede, mint drámaíró – Molnár György és a Budai Népszínház – Madách: Az ember tragédiája – a Nemzeti Szigligeti alatt.
25.
Színházi élet a kiegyezés után AzOrszágos Színészegyesület és a színikerületek – a Nemzeti repertoárjának szűkülése Budapesten – a Magyar Királyi Operaház – Erkel Ferenc és a nemzeti opera – Rákosi Jenő Népszínháza – a Népszínház műsora: a népszínmű második hulláma (Tóth Ede: A falu rossza) és az újromantika – Paulay Ede és a Nemzeti Színház aranykora – Csiky Gergely és a polgári vígjáték.
26.
A boldog békeidők A századforduló Budapestje – a Nemzeti Színház Paulay és Hevesi közt – a Vígszínház megnyitása – műsor, társulat, játékstílus – háziszerzők: Molnár Ferenc, Heltai Jenő – a Magyar és a Király Színház – a Thália Társaság története és műsora – Nagy Endre és aj pesti kabaré – a vidéki színjátszás helyzete.
27.
Színház a két háború között A Nemzeti Színház Hevesi Sándor és Németh Antal igazgatása alatt – a magánszínházak helyzete Budapesten – Szép Ernő drámái – zenés színházak tündöklése és bukása – a vidéki színjátszás áttekintése – Pünkösti Andor Madách Színháza – színházi élet a megszállt országban.
28.
A színházi rendszer kiépülése 1945 után A színházak államosítása – az új műsor – Nemzeti Színház: Major Tamás, Gellért Endre, Marton Endre munkássága – Várkonyi Zoltán Művész Színháza – a Magyar Néphadsereg Színháza – a Kádár-korszak színházpolitikája – a Madách Színház – Kazimír Károly Thália Színháza – Örkény István drámái – vidéki műhelyek kialakulása – a kaposvári legenda.
29.
Mai magyar színház Egy mai szerző bemutatása, választott műve alapján az alábbiak közül: Spíró György, Schwjda György, Kornis Mihály, Tasnádi István, Egressy Zoltán.
KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEK I. A helyi színház rövid története II. Az alábbi színészek, színházi szakemberek pályaképének ismeret: 1. Blaha Lujza, Csiky Gergely, Déryné Széppataki Róza, Gressy Gábor, Fáncsy Lajos, Jászai Mari, Jókainé Laborfalvi Róza, Kántorné Engelhardt Anna, Kelemen László, Kótsi Patkó János, Lendvay Márton, Márkus Emília, Megyeri Károly, Molnár György, Nagy Imre, Paulay Ede, Pálmay Ilka, Prielle Kornélia, Szigeti József, Szigligeti Ede, Tamássy József, Tóth József, Újházi Ede. 2. Bajor Gizi, Bárdos Artúr, Beregi Oszkár, Bhródy Sándor, Csortos Gyula, Ditrói Mór, Fedák Sári, Gózon Gyula, Hegedüs Gyula, Heltai Jenő, Hevesi Sándor, Honthy Hanna, Jávor Pál, Kabos Gyula, Latabár Kálmán, Márkus László (ig.), Medgyaszay Vilma, Mezei Mária, Molnár Ferenc, Nagy Endre, Nádasdy Kálmán, Németh Antal, Ódry Árpád, Pethes Imre, Pünkösti Andor, Rákosi Jenő, Rátkai Márton, Rózsahegyi Kálmán, Szép Ernő, Szomory Dezső, Tőkés Anna, Törzs Jenő, Varsányi Irén. 3. Ajtay Andor, Básti Lajos, Bilicsi Tivadar, Bulla Elma, Dayka Margit, Gábor Miklós, Gellért Endre, Gobbi Hilda, Kazimir Károly, Kálmán György, Kiss Manyi, Latinovits Zoltán, Lukács Margit, Major Tamás, Marton Endre, Márkus László (színész), Örkény Istaván, Páger Antal, Pécsi Sándor, ruttkai Éva, Sinkovits Imre, Somlay Artúr, Timár József, Tolnay Klári, Ungvári László, Uray Tivadar, Várkonyi Zoltán.
A VISZGÁHOZ FELHASZNÁLHATÓ SZAKIRODALOM A KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEKHEZ: SZÉKELY György főszerk. – TÖRÖK Margit szerk.: Magyar Színházművészeti Lexikon, Bp., Akadémiai Kiadó, 1994. A magyar színészet nagy képeskönyve, Corvina, 1984. Színészeti lexikon I-II (szerk. NÉMETH Antal), Budapest, 1930. Magyar színművészeti lexikon (szerk. SCHÖPFLINN Aladár), Budapest, 19291931 „Én a komédiát lejátsztam, mulattattam, de nem muleóattam” – Színészmúzeum,Színházi Intézet, 1981.
AZ EURÓPAI SZÍNHÁZTÖRTÉNETI TÉTELSORHOZ Kötelező:
Peter SIMHANDL: Színháztörténet (Helikon, 1998)
Ajánlott:
Képes színháztörténet, Magyar Könyvklub, 1999. HONT Ferenc főszerk., STAUD Géza szerk.: A színház világtörténete 1-2., Bp., Gondolat, 1986. BENEDEK Marcell: Kis könyv a drámáról VAJDA György Mihály szerk.: Színházi kalauz, Bp., Gondolat 1962.
A MAGYAR SZÍNHÁZTÖRTÉNETI TÉTELSORHOZ Kötelező:
HONT Ferenc szerk.: Magyar színháztörténet, Budapest, 1962.
Ajánlott: színfalak
HEGEDŰS Géza – PUKÁNSZKYNÉ KÁDÁR Jolán – STAUD Géza: A között,Minerva, 1967. LÁSZLÓ Anikó összeáll.: Magyar Játékszín, Művelt Nép, 1954.
A MAGYAR SZÍNHÁZTÖRTÉNET EGYES KORSZAKAIHOZ AJÁNLOTT KÖNYVEK:
SZÉKELY György főszer., KERÉNYI Ferenc szerk.,: Magyar színháztörténet 1790-1873, Budapest, Akadémiai, 1990. SZÉKELY György főszerk., Gajdó Tamás szerk.: Magyar színháztörténet 1873-1920, Budapest, Akadémiai – Magyar Könyvklub, 2001. KERÉNYI Ferenc szerk,: A vándorszínészettől a Nemzeti Színházig (Magyar Levelestár), Budapest, Szépirodalmi, 1982. KERÉNYI Ferenc szerk.: A Nemzeti Színház 150 éve, Bp., 1987. KERÉNYI Ferenc: A régi magyar színpadon: 1790-1849., Bp., Magvető, 1981. CSATHÓ Kálmán: A régi Nemzeti Színház, Magvető, 1960. CSATHÓ Kálmán: Ilyeneknek láttam őket, Magvető, 1960. MAGYAR Bálint: A Vígszínház története, Bp., Magvető, 1973. BÁNOS Tibor: Regény a pesti színházakról, Bp., Magvető, 1973. BÁNOS Tibor: Újabb regény a pesti színházakról, Bp., Magvető, 1983.
A KULTÚRTÖRTÉNETI HÁTTÉR MEGISMERÉSÉHZEZ AJÁNLOTT KÖNYVEK:
SZERB Antal: A világirodalom története SZERB Antal: A magyar irodalom története BABITS Mihály: Az európai irodalom története FRIEDELL, Egon: Az újkori kultúra története A Gondolat Kiadó „IZMUSOK” sorozatának megfelelő kötetei EŐSZE László: Az opera útja
