Európai Szakszervezeti Szövetség Végrehajtó Bizottság ülése Brüsszel, 2014. március 11 –12. Napirend 1. Az ülés megnyitása 2. Alapszabály szerinti testületek változásai 3. Előző irányítóbiztossági és VB ülések emlékeztetőjének elfogadása a. Irányítóbizottság 2013.dec.3. b. VB 2013.dec.3-4. c. Irányítóbizottság 2014. febr. 6. 4. A főtitkár beszámolója 5. Az európai parlamenti választások előkészítése: a legfontosabb ügyek, az ETUC kampány 6. Az EU 2020 stratégia középidejű értékelése felé (határozati javaslattervezet) 7. Hozzászólás a 2014. március 20-21-i az Európai Tanács üléséhez a. Európai szemeszter 2014 – Az ETUC kulcsfontosságú üzenetei az Európai Tanács számára (határozati javaslattervezet) b. Iparpolitika, Energia- és klímaváltozás – Állásfoglalás az az Európai Tanácsnak (határozati javaslattervezet) 8. Az ETUC határozati javaslata a nem bejelentett munkavégzésről 9. ETUC határozattervezet: Javaslat egy opcionális törvényi keretre a multinacionális vállalatoknál történő transznacionális tárgyalásokra 10. ETUC határozati javaslat: A gyakornoki idő és a munka alapú tanulás minőségének javítása 11. Egyebek Az Európai Szakszervezeti Kutatóintézet (ETUI) közgyűlésére az első nap végén került sor. Az ETUI 2013. évi beszámolóját a VB elfogadta. Az ülésen részt vett a Varga László, a SZEF elnöke, Pataky Péter az MSZOSZ elnöke, és Székely Tamás az ASZSZ elnöke is, akik egyben a Magyar Szakszervezeti Szövetség vezető tisztségviselői is. A napirend jóváhagyása után a VB elfogadta az irányítótestületekben bekövetkezett változásokat majd az előző VB és az irányító bizottsági ülések jegyzőkönyveit. A főtitkár beszámolójából a legtöbben a svájci népszavazás ügyében és a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerséggel (TTIP) kapcsolatban szólaltak fel, mindenki üdvözölte, hogy az ETUC és az IndustrALL-Európával együtt tagjai lettek a TTIP Tanácsadó Bizottságának. A TTIP-en kívül tárgyalások zajlanak még a Kanadával és a Koreával kötendő kereskedelmi szerződésekkel kapcsolatban, az ETUC szerint minden egyes kereskedelmi szerződésben kell, hogy legyen szociális ügyekre és a környezetvédelemre vonatkozó fejezet, vagy záradék. A másik fontos téma az ukrán helyzet megvitatása volt, a VB tagjai egyöntetűen támogatják az ITUC-PERC által elfogadott Ukrajnáról szóló nyilatkozatot, és felmerült egy Ukrajnába küldendő delegáció ötlete is. Volt még egy beszámoló egy szerbiai látogatásról és annak tapasztalatairól is.
Pataky Péter a főtitkár beszámolóját követő vitában - amikor az aktualitásokat szokás megvitatni – bejelentette, hogy az MSZSZ már a bejegyzési folyamat végén jár, és hogy már készülünk a közös munkára, ezenkívül jelezte, hogy mi is szeretnénk az ukrán delegációban részt venni és felajánlotta az MSZSZ segítségét a szerb kollégáknak az EU csatlakozás felkészítésében. A további főbb napirendi pontok: Az európai parlamenti választások előkészítése: a legfontosabb ügyek, az ETUC kampány A következő kezdeményezések történtek eddig: a) poszter, logó, matricák b) A poszterek úgy kerültek elkészítésre, hogy azokat a nemzeti körülményekhez és az adott szervezethez lehet alakítani c) Szórólapok angolul és franciául küldtük ki őket d) Rajzfilm, mely a VB-n kerül bemutatásra e) Egy videóklip, mely arra buzdítja a munkavállalókat, hogy menjenek el szavazni. Március 19-re készül el. f) Az európai szakszervezeti csúcstalálkozó, mely március 19-én lesz Brüsszelben g) Ebéd az szakszervezeti csúcstalálkozó előtt, melyre meghívást kapnak ez Európai Parlament elnöki posztjára jelölt személyek h) A csúcs alatt lesz egy „sajtópont”, ahol a nemzeti vezetők a sajtó rendelkezésére állnak i) A mellékletben megtalálható egy eseménynaptár, amely az ETUC tagszervezetek tevékenységét tartalmazza. j) Eurodemonstráció április 4-én Brüsszelben, a szomszédos országok szervezetei nagy számban vesznek részt k) Minden ETUC eseményen bemutatásra kerül ez a kampány, és arra bátorítják a tagszervezeteket is, hogy ők is mutassák be mindenhol a kampányt nemzeti szinten l) Számos cikk és interjú során is felhasználtuk a lehetőséget a kampány bemutatására A nemzeti konföderációk weboldalainak felmérése alapján kiderült, hogy ezen a téren még sok a tennivalónk. Az EU 2020 stratégia középidejű értékelése felé Az EU 2020 még nem illeszkedik annak céljaihoz A kezdetekkor, az EU 2020 stratégia elődjéhez, a Lisszaboni stratégiához hasonlóan nem volt hatékony. Különösen a nyílt koordináció módszere nem működött jól, ezért került bevezetésre a gazdasági kormányzás, azért, hogy nagyobb mértékben lehessen a gazdaságpolitikákat összehangolni, de ezek nem foglalkoztak az EU által kitűzött foglalkoztatási és szociális ügyekkel. Az EU 2020 nem ugyanazt az utat követi, mint az Európai Szemeszter és az Éves növekedési jelentés. Sőt, az EU 2020-nak a célja, és az Európai Szemeszternek az 5 legfontosabb célkitűzése se nem azonosak, és nem is függenek össze egymással. Ha összehasonlítjuk az Éves Növekedési Jelentést és az EU 2020 stratégiát, rögtön látható, hogy ezek teljesen ellentétes irányúak. . A munkanélküliségről az Éves Növekedési Jelentés elismeri, hogy az történelmi magasságokban maradt, már 26 millió munkanélküli van az EU-ban, különösen riasztó szintű a fiatalok munkanélkülisége, nő a szegénység, a társadalmi különbségek. A gazdasági kormányzás növelte a szociális egyensúly hiányát, a gazdasági kormányzás pedig hátráltatja a célok elérését.
Tovább az EU 2020 új megközelítéséhez A középtávú értékeléshez a következő lehetőségek vannak: Több mutatót és eredményt kell használni és arra kérni a bizottságot, hogy a célok legyenek kötelező érvényűek Kapcsoljanak új eszközöket az EU2020-hoz és legyen az EU 2020 is kötelező, mint a gazdasági kormányzás Elhagyni a 2020 stratégiát, és egy másik, sokkal hatékonyabb eszközt kitalálni egy ambiciózus szociálpolitikai programmal együtt Azért, hogy az EU 2020 stratégia sikereses legyen, legelőször fel kell hagyni a megszorítások politikájával, egy olyan politikát kell kidolgozni, ami segíti a foglalkoztatást, a kutatást és fejlesztést, az oktatást, enyhíti a szegénységet, csökkenti a környezetváltozást. A Bizottság nyelvezete is megváltozott, már nem a nyílt koordináció módszere az eszköz az EU 2020 céljainak az eléréséhez, hanem az új gazdasági kormányzási struktúra, aminek a része a megszorítások és a pénzügyi konszolidációs politika, melyek megakadályozták a kormányokat abban, hogy a célokat elérjék. A Bizottság azt javasolta, hogy több indikátort és eddigi eredményt használjanak fel, mert ezek segíteni fognak a legfontosabb kihívások meghatározásában, mint a munkaerőpiaci reform, rugalmasság, stb. de semmi sem tudja pótolni a régi és az új mutatókat, kiváltani és javítani a helyzetet az EU 2020 eredményeit illetően. EU 2020 – új eszközök Az ETUC most válasz előtt áll, vagy a régi, a nyílt koordináció módszerrel, mint végrehajtási eszközzel a támogatná az EU 2020-at, vagy pedig teljesen más módszert várna az EU 2020 teljes átértékelése mellett. Az EU 2020 Stratégia szociális és gazdasági céljainak azonos súllyal kell a latba esniük, a gazdasági céloknak egyenlő súlyúaknak kell a szociális napirenddel. A Bizottságnak ösztönzőket kell javasolnia a tagországok számára az EU 2020 céljainak eléréséhez. Az ETUC a következő feltételek között tudja támogatni az EU 2020 céljait: Ha a Bizottság új környezetbe helyezi át az EU 2020-at, a szociális és gazdasági kormányzást, különös tekintettel az Éves Növekedési Jelentésre és az Ország Specifikus Ajánlásokra. A szociális és a foglalkoztatási mutatók kerüljenek évente vizsgálatra és korrigálják őket, hogy a különböző területekre szánt összegek emelkedhessenek, a célok megvalósulása érdekében. Az ETUC készen áll arra, hogy részt vegyen ebben az újraértelmezési folyamatban. 2014 –es Európai szemeszter - az ETUC kulcsüzenetei az Európai Tanács számára -
-
Az új strukturális beruházásokra és nem a reformokra kell koncentrálni Fel kell oldani az EU-n belül az egyre nagyobb mértékben fennálló társadalmi és gazdasági különbségeket A reáljövedelmekre kell koncentrálni, mert a gazdasági növekedés egyik motorja lehetne azok növekedése, mivel a nagyobb reálbérek esetében növekedne a fogyasztás. Az egyes tagállamokban meg kell erősíteni a kollektív alkuk rendszereit. Koordinálni kell a kollektív alku országok közötti koordinációját. Nem szabad az egyes tagállamok dolgozóinak bérét versenyeztetni a másikéval, és így nyomást gyakorolni a bérekre. A csökkenő bérek deflációs hatásúak, a defláció negatív hatással
-
van a gazdaságra, mert növelik az adósságteher reálértékét, csökkenti a fizetőképes keresletet, stb. Az országoknak lehet saját kollektív tárgyalási rendszere, de hogy az milyen, azt a szociális partnereknek maguknak kell eldönteniük. A globalizáció kihívásaira Európa csak jól képzett munkaerővel tud válaszolni. Mindezek ellenére az oktatásra egyre kevesebbet fordítanak az EU egyes tagországai. Európának szociális beruházásokra van szüksége az egyre növekvő szegénység ellensúlyozására.
Az ETUC határozati javaslata a nem bejelentett munkavégzésről A be nem jelentett munkavégzés az egyik komoly megjelenési formája a szociális dömpingnek. Az EU-nak törekednie kell a már létező jogi keretek betartatására, és a különböző tagországok nemzeti adminisztrációinak szorosabban együttműködésére. Sok formája van, pl. nem a valós értékén, nem a valódi foglalkoztatási státusszal bejelentett munka, hamis munkaszerződések, stb. Ez érinti a hazai állampolgárokat, a hivatalosan és a nem hivatalosan érkezett migráns munkavállalókat egyaránt. Nem bejelentetten dolgozni – ez gyakran nem a munkavállaló választása, gyakran ez a munkavállaló egyetlen lehetősége, hogy pénzt keressen a megélhetéséhez. Mivel nem bejelentett munkavállalókról van szó, nem vonatkozik rájuk semmilyen munkajogi védelem. Harc a nem bejelentett munka ellen és a nem bejelentett munkavállalók védelme o Egy szélesebb mértékű stratégia segítségével csökkenteni kell a mértékét. o Az egységes definíció miatt az ILO informális gazdaságra vonatkozó definícióját kell használni o Az EU-nak garantálnia kell különböző ILO konvenciók betartatását. (pl. a kényszerés a rabszolga jellegű munkavégzés betiltása, stb) Az ILO 2014. évi nyári ülésszaka normatív eszközöket fog előkészíteni az formális munkából a formális munkára való áttérés közötti átmeneti időszakra. Fontos, hogy az ETUC és tagszervezetei részt vegyenek ezekben a tárgyalásokban. Az ETUC szerint a nem bejelentett munka visszaszorítására EU szinten a következőkre kell fókuszálni: Meg kell előzni, hogy a nem bejelentett munka határokon átnyúló jelleget öltsön Meg kell erősíteni európai és nemzeti eszközöket a határokon átnyúló nem bejelentett munka megelőzésére, ellenőrzésére és súlyosbítani a szankciókat Együttműködéssel és a legjobb gyakorlatok átadásával erősíteni kell a nemzeti rendszereket Biztosítani kell, hogy a különböző törvényi szabályozások ne vezessenek szociális dömpinghez és az általános védelem újraszabályozásához Biztosítani, hogy a különböző nemzeti intézmények működjenek együtt A nem bejelentett munkavállalók védelme, ehhez biztosítani a szociális partnereknek a megfelelő kereteket Biztosítani, hogy a szakszervezetek be tudjanak jutni a munkahelyekre és hozzájussanak a megfelelő dokumentációkhoz, és legyen lehetőségük bírósághoz fordulni A hatékony munkaügyi ellenőrzés és megfelelő források biztosítása
Fontos, hogy ne a munkavállalót érje a nem bejelentett munka vádja. A munkavállalót akkor is meg kell, hogy illesse egy minimális szociális védelem, ha a munkavállaló nem fizette a szociális hozzájárulást. Az ETUC szerint alapvető lenne, egy direktíva bevezetése, melyben lefektetésre kerülnének a munkaügyi felügyeletekre vonatkozó alapvető szabályok. Ez az ILO 81. egyezménye alapján történhetne. Azokat a munkáltatókat, akik nem jelentik be a dolgozóikat, elrettentő mértékben kell büntetni, hogy legyen visszatartó erő Ha a munkáltató bűnösnek találtatik be nem jelentett munka miatt, fontos, hogy a munkavállalónak legyenek elsődlegesen jogai. Az ál-önfoglalkoztatók különösen veszélyes helyzetben vannak, mert ők is kikerülnek a munkaügyi szabályozók és a kollektív szerződések hatása alól. Ez esetben az ILO 198. ajánlását kel alkalmazni, hogy „befoltozzuk” ezt a lyukat. A nem bejelentett munka gyakori a kiküldött munkavállalók esetén is, gyakran nincs is kiküldetés, nem oda szól a kiküldetés, mint ami a szerződésben van, stb. Meg kell akadályozni, hogy mindenféle álcégek működhessenek.
A felszólalók szerint nagy probléma, hogy nincsenek valós adatok a be nem jelentett munkával kapcsolatban. ETUC határozattervezet: Javaslat egy opcionális törvényi keretre a multinacionális vállalatoknál történő transznacionális tárgyalásokra
AZ ETUC VB helyesli a „Tovább a transznacionális vállalatoknál kötendő szerződések felé” című bizottsági jelentést, a mely alapjául szolgálhat egy sokkal átláthatóbb tárgyalási gyakorlat kialakításához a multinacionális vállalatoknál. Az ETUC a szakmai-ágazati szervezeteivel közösen javasolja egy olyan transznacionális vállalati jogi szerződési keret létrehozását, ami az Európai Tanácson keresztül kötelező érvényű lenne az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek megfelelően. Az ETUC támogatja a szakmai-ágazati szervezeteit, hogy hogy fogadjanak el egy eljárási folyamatot a multinacionális vállalatokkal folytatott transznacionális tárgyalásokra vonatkozóan és támogatni fogja ezt a törekvést Az ETUC segíteni fogja a szociális párbeszéd megvalósulását az európai munkáltatói szervezetekkel és a multinacionális vállalatokkal azért, hogy több és jobb transznacionális vállalati szerződést lehessen megkötni. Az ETUC elindított egy, az EU által közösen finanszírozott projektet, melynek célja hogy megteremtse a jogi keretekre vonatkozó szakszervezeti javaslatok megfogalmazását, melyhez jogi szakértőket vesz igénybe.
ETUC határozati javaslat: A gyakornoki idő és a munka alapú tanulás minőségének javítása A munkaalapú tanulás –mely révén általában az ösztöndíjakra és a szakképzésben zajló duális oktatásra gondolunk – része azoknak a politikáknak, melyek az oktatásból a munkaerőpiacra való kikerülést támogatják. Az Európai Bizottság, az Európai Parlament és néhány tagállama erősen hangsúlyozta, hogy az ösztöndíjak és a szakképzésben zajló duális oktatás megfelelő eszközei lennének a fiatalok
munkanélküliségére és a NEET (sem az oktatásban, sem a munkaerő-piacon, sem a képzésben nincsenek jelen) fenyegetésére vonatkozóan. Mivel az ösztöndíj és a szakképzésben zajló duális oktatás elemei voltak a 2012. évi Foglalkoztatási Csomagnak, és a tagállamokban eszközül szolgáltak a csomag megvalósításához, az ETUC véleménye szerint ez nem helyes megközelítés, mivel csak egy befektetési csomag és egy másfajta makrogazdasági politika - és nem a megszorításokoldhatják meg a foglalkoztatási helyzetet, és lendíthetik fel a gazdaságot. Az ETUC elismeri ugyanakkor az oktatás, ezen belül a munkára irányuló oktatás fontosságát is, de nagyobb léptékű cselekvési tervet kell megvalósítani, melynek része az oktatás, a kutatás és a fejlesztés is. Az ETUC javasolja a következőket:
Az ösztöndíjak és a duális oktatás jobb megvalósítását akadályozó tényezők alapos elemzését a tagországokban A szakszervezetek és a szociális partnereket be kell vonni a folyamatba, hogy meg tudják oldani ezeket a problémákat valamint a nemzeti reformokat meg kell erősíteni A már meglévő oktatási és képzési minőségbiztosítási eszközök segítségével biztosítani kell az ösztöndíjak és a duális oktatás magas szintű minőségét mind európai, mind a nemzeti szinten azzal a céllal, hogy létrejöjjön egy európai minőségbiztosítási keret az ösztöndíjakra vonatkozóan. Biztosítani kell a megfelelő munkakörülményeket és a védelmet az ösztöndíjasoknak és azoknak a fiataloknak, akik a munkaalapú tanulásban érintettek.
Budapest, 2014. március 26. Koller Erika
