EURÓPAI PÁRTRENDSZEREK (PÁRTOK ÉS PÁRTRENDSZEREK) Politikatudományok szak — Másod- és harmadév VIZSGATÉTELEK (2008–2009-es tanév) A. Meghatározások, értelmezések I. anyagrész (1–3. fejezetek) 1. A politikai párt definíciói: a minimáldefiníció fogalma és a SARTORI-féle minimáldefiníció. 2. Hogyan határozza meg KENNETH JANDA a politikai pártokat? 3. Politikai elit és politikai osztály. 4. Választási sikeresség. 5. A pártok relevanciája. 6. A pártrendszer formátuma. 7. A pártok tényleges száma: képlet, alkalmazás, értelmezés. 8. A polarizáltsági mutató. 9. Értelmezzék a választási rendszer aránytalanságának fogalmát, és mutassák meg miként mérhető ez a jellemző! 10. A részvételi arány. 11. Értelmezzék a választói illékonyság fogalmát és operacionalizálják ezt a változót! 12. A demokrácia szubsztanciális meghatározása. 13. A demokrácia formális meghatározása. 14. A medián szavazó tétele (A. DOWNS). 15. Politikai kultúra és szubkultúra. 16. A politikai kultúra alaptípusai ALMOND és VERBA szerint: felsorolás és meghatározás. 17. Az ideológiai mező szerkezete Nyugat-Európában: ábrázolás és leírás. 18. Az ideológiai mező szerkezete Kelet-Európában: ábrázolás. 19. Az ideológiai mező szerkezete az Amerikai Egyesült Államokban: leírás. 20. A pillér(esedés) (/ver/zuil/ing/) fogalma (STEIN ROKKAN). 21. A plurális társadalom fogalma. 22. AREND LIJPHART „fogalmi térképe” a politikai rendszerekre vonatkozóan. 23. A korporativizmus fogalma. 24. Az ideológia fogalma. Értelmezések és definíciók. 25. Ideológiai mező/politikai mező. II. anyagrész (4–5. fejezetek) 26. A törésvonalak „egydimenziós” meghatározásai. 27. A törésvonalak „háromdimenziós” meghatározásai. 28. RONALD INGLEHART hipotézisei. 29. A KITSCHELT-féle visszalökődési hipotézisek és érvényességük. 30. Milyen pártcsaládokat (politikai családokat) különböztet meg VON BEYME? III–IV. anyagrészek (6–12. fejezetek) 31. A választási bizottság és a káderpárt (M. DUVERGER). 32. A szekció és a tömegpárt (M. DUVERGER) 33. A pártsejt és a sejtpárt (cell party) (M. DUVERGER). 34. A milíciapárt (M. DUVERGER).
35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53.
Az egyéni képviseleti párt (S. NEUMANN). A társadalmi (demokratikus) integrációs párt (S. NEUMANN). A totalitárius integrációs párt (S. NEUMANN). A gyűjtőpártok megjelenésének előzményei. A gyűjtőpártok jellemzői. A gyűjtőpártok megjelenésének következményei. A demokrácia és a választási siker intézményi előfeltételei. A kartellpártok megjelenésének következményei. A kartellpártok hátránya(i). Mit értünk „új”, illetve „régi politikán”? „A pártok belső anarchiája” (M. OSTROGORSKI). A stratarchia fogalma (S. ELDERSVELD). Pártrendszer-tipológiák. Pártkormányzati modell. (Példák.) Neokorporatizmus. (Példák.) Pluralista demokrácia. (Példák.) Közvetlen demokrácia. (Példák.) A választási rendszer fogalma. Mi az uszályhatás (coat-tail effect)?
B. Rövid elméleti tételek (Kizárólag az ismeretek ellenőrzését célozzák.) I. anyagrész (1–3. fejezetek) 1. Sorolják fel a politikai pártok jellemzőit, s társítsanak ezekhez rövid kommentárokat és/vagy példákat! 2. Sorolják fel a politikai pártok funkcióit! 3. Az ösztönzők szerepe a szervezetekben és az ösztönzők fajtái. 4. Kormányzati aspektusok. 5. A politikai cselekvés, a politikai pártok és a politikusok ideáltípusai közötti összefüggés. Hogyan illeszkedik ez a modell a képviseleti demokráciáról vallott felfogásokhoz? 6. A társulásos (konszociációs) demokrácia meghatározó elemei (AREND LIJPHART). 7. A társulásos (konszociációs) demokrácia zökkenőmentes működését biztosító feltételek (AREND LIJPHART). 8. A társulásos (konszociációs) demokrácia keret-/háttérfeltételei (AREND LIJPHART). C. Rövid esszé típusú kérdések (Analitikai és szintéziskészséget tesztelnek.) I. anyagrész (1–3. fejezetek) 1. A politikai párt (minimál)definíciói: KENNETH JANDA és GIOVANNI SARTORI. Milyen szemléletbeli különbséget tükröz a két pártdefiníció? Melyik adekvátabb szemlélet a XXI. század politikájának szempontjából? 2. A pártok SARTORI-féle minimáldefiníciójának módosított változatai. Miért van szükség a klasszikus minimáldefiníciótól való eltérésekre? 3. A pártok ideológiája és ideológiai orientációja. (E változók empirikus mérése.) 4. Szervezeti aspektusok. 5. A pártok és a pártrendszerek intézményesülése.
6. 7. 8.
Két felfogás a képviseleti demokráciáról. Jellemezzék a bal- és a jobboldali ideológiákat! A politikai kultúra meghatározása és elemei. A politikai kultúra alaptípusai: felsorolás, meghatározás (és részletes leírás). 9. A politikai kultúra és a politikai rendszer típusa közötti összefüggés. A politikai (és párt)rendszerek osztályozása a társadalom szerkezetének és az elitek magatartásának függvényében. Lehetséges következmények (ALMOND, LIJPHART /és SARTORI/). 10. A többségi és konszenzusorientált demokrácia (AREND LIJPHART). 11. A politikai mező fogalmát gyakran használják az európai pártrendszerek elemzésében. Hány dimenziós ez a mező? Helyes-e az értelmezés? Érveljen válasza mellett! 12. Hasonlítsák össze a nyugat-európai ideológiai mező szerkezetét egyesült államokbelivel. Miben különböznek? Hogyan magyarázzák ezt a különbséget? II. anyagrész (4–5. fejezetek) 13. A társadalmi törésvonalak kialakulása. A törésvonalak megkövesedésének hipotézise. (S. M. LIPSET ÉS S. ROKKAN). 14. Határozzák meg a törésvonal fogalmát a staziológia legújabb elméleti eredményeinek a tükrében! Értelmezzék a posztmaterializmus fogalmát. RONALD INGLEHART hipotézisei. Helyes-e analitikai szempontból a RONALD INGLEHART által bevezetett materialista–posztmaterialista törésvonal fogalma? 15. Létezhet Közép-Kelet-Európában állam–civil társadalom törésvonal? 16. Az ideológiák tanulmányozására alkalmas elméleti megközelítések és ezek alapfeltevései. 17. Kommunista pártok: fejlődéstörténetük, ideológiájuk, népszerűségük napjaink fejlett nyugati demokráciáiban, politikájuk leglényegesebb elemei és szavazótáboruk. 18. Szocialista és szociáldemokrata pártok: politika- és eszmetörténeti fejlődésük, népszerűségük napjaink fejlett nyugati demokráciáiban, politikájuk leglényegesebb elemei és szavazótáboruk. 19. Az újbaloldal: fejlődéstörténetük, ideológiájuk, népszerűségük napjaink fejlett nyugati demokráciáiban, politikájuk leglényegesebb elemei és szavazótáboruk. 20. A zöld (környzetvédő) pártok: helyük a (radikális) baloldali politika fejlődéstörténetében, népszerűségük napjaink fejlett nyugati demokráciáiban, szavazótáboruk és politikájuk leglényegesebb elemei. Az újbaloldal és a zöldek („rendszertani”) viszonya. 21. A konzervatív pártok: fejlődéstörténetük, népszerűségük napjaink fejlett nyugati demokráciáiban, politikájuk leglényegesebb elemei és szavazótáboruk. A konzervativizmus és a kereszténydemokrácia („rendszertani”) viszonya. 22. A kereszténydemokrata pártok: fejlődéstörténetük, népszerűségük napjaink fejlett nyugati demokráciáiban, kormányzati szerepvállalásuk, politikájuk leglényegesebb elemei és szavazótáboruk. 23. A szélsőjobb (újjobboldal): fejlődéstörténetük, népszerűségük napjaink fejlett nyugati demokráciáiban, ideológiájuk és politikájuk leglényegesebb elemei. 24. A liberális pártok: fejlődéstörténetük, ideológiájuk, népszerűségük napjaink fejlett nyugati demokráciáiban, kormányzati szerepvállalásuk, politikájuk leglényegesebb elemei és szavazótáboruk.
25. Az agrárpártok: fejlődéstörténetük, népszerűségük napjaink fejlett nyugati demokráciáiban, szavazótáboruk, politikájuk leglényegesebb elemei és ideológiai átalakulásuk. Az agrár- és a liberális pártok („rendszertani”) viszonya. 26. Etnikai és regionális pártok: ideológiájuk és népszerűségük napjaink fejlett nyugati demokráciáiban. 27. A nyugat-európai pártrendszerek lehetséges konfigurációi: GALLAGHER, LAVER és MAIR főbb észrevételei. 28. A pártrendszerek regionális típusai (ENYEDI–KÖRÖSÉNYI). III–IV. anyagrészek (6–12. fejezetek) 29. Hasonlítsák össze a parlamenten belül létrejött pártokat az azon kívül keletkezettekkel! 30. Hasonlítsák össze a káderpártokat a tömegpártokkal! 31. Hasonlítsák össze a (hagyományos) tömegpártokat a gyűjtőpártokkal! 32. Jellemezze az amerikai pártokat DUVERGER kritériumai szerint! 33. Gyűjtőpártok: előzmények, jellemzők, következmények. 34. Írják le a civil társadalom, pártok és állam viszonyának alakulását és ennek kapcsolatát a pártok történeti alakváltozásaival! 35. A pártokon belüli oligarchikus tendenciákat magyarázó elméletek. Az oligarchia vastörvénye (ROBERT MICHELS). Érvényes-e napjainkban? 36. A pártok intézményesülésének szakaszai és az ebből fakadó kihívások. Vezetői típusok. 37. Ismertessék GIOVANNI SARTORI pártrendszer-tipológiáját és az általa felállított értelmezési keretet! 38. Összegezzék röviden, hogy milyen koalíciós elméletek léteznek és miként magyarázzák ezek a koalíciós kormányok létrejöttét! 39. Az új demokráciák pártjai és pártrendszerei. Jellemzők és tipológia. 40. Értelmezze AREND LIJPHARTnak a választási rendszerek jellemzésére javasolt változóit! D. Esszé típusú (összefoglaló) tételek II. anyagrész (4–5. fejezetek) 1. Ismertesse – egy egységes elmélet kidolgozásának céljából – a törésvonalak keletkezésére vonatkozó irodalmat! Utasítás: Alapozzon a következő művekre: LIPSET–ROKKAN (1967); IGNAZI (1992); INGLEHART (1990); KITSCHELT (1991), KITSCHELT (1992) és KITSCHELT (1995), esetleg SEILER (1999). Mutassa meg, melyek az érvényes elméletek, valamint hipotézisek, majd vizsgálja meg ezek érvényességét Közép-Kelet-Európa esetében! Milyen elemeket kellene beépíteni, illetve melyeket kiszűrni ahhoz, hogy a régió törésvonalait leíró és magyarázó elméletet kapjunk? Próbálja meg elméletét alkalmazni Románia esetére! (Milyen következtetéseket tud levonni?) IV. anyagrész (9–12. fejezetek) 2. Mutassa be GIOVANNI SARTORI pártrendszer-tipológiáját és az általa felállított értelmezési keretet! Kombinálja ezt KLAUS VON BEYMEnak az ideológiai családokra vonatkozó tipológiájával, s a két megközelítést egyazon elemzési és értelmezési keret pilléreinek tekintve jellemezze, majd ábrázolja a mellékletben szereplő európai ország/Románia pártrendszerét!
E. A szemináriumi anyaghoz (kötelező olvasmányok, bemutatók) kapcsolódó kérdések I. anyagrész (1–3. fejezetek) 1. A pártrendszerek (és a választói magatartás) kutatásának két alapmódszere (DAALDER). 2. A politikai orientációk vagy attitűdök elemei: felsorolás és értelmezés. 3. Melyik a politikai pártok és a választók orientációja mérésének leggyakoribb módszere, és miért? 4. A szubkultúra fogalma. Konfliktusos és konszenzusos politikai kultúrák. Empirikus példák (ALMOND–POWELL). 5. A kontinentális Európa országainak történeti szubkulturái: felsorolás és értelmezés. (Hogyan, miből és mikor alakultak ki?)
