Európai nagyváros Magyarország szívében Beszélgetés Warvasovszky Tihamér polgármesterrel

3

Európai nagyváros Magyarország szívében

Beszélgetés Warvasovszky Tihamér polgármesterrel Székesfehérvár a sikerváros? Székesfehérvár az eladósodás szélén? Egymásnak ellentmondó, a közelmúltban napvilágot látott kérdések. Mi lehet a valós állapot: egyebek közt erről kérdeztük Warvasovszky Tihamért, Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgármesterét.

– Általánosságban elmondható, hogy Székesfehérvár az ország egyik legiparosodottabb városa, Budapest után itt a legnagyobb a vásárlóerő; a főváros és Győr mellett Fehérvár vált a legnagyobb külföldi befektetői területté az országban – mondja Warvasovszky Tihamér. – Kialakult és megerősödött egy olyan gazdasági környezet, amely zömmel stratégiai befektetések befogadó tere, világszínvonalú minőség, technológia, termelési kultúra jellemzi. A magas színvonalú oktatás, a szakképzett munkaerő bázis, a széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszer, mind hozzájárultak a sikerhez: ahhoz, hogy Székesfehérvár a megye és a régió közigazgatási, kulturális és gazdasági-pénzügyi központja lehessen. – Ez kifejezetten célja a városnak? – A térség régióközponti szerepének elnyerése nem titkolt célunk. Ezen cél elérésében gazdasági erőnk, kulturális és tudományos életünk fejlődése mellett kedvező logisztikai helyzetünk is segít bennünket. – Sikerülhet ezt a célt Fehérvárnak egyedül elérnie? – Természetesen nem – ez semmiképp sem lenne járható út. Ahhoz, hogy Fehérvár hatékonyan megjelenhessen a globális piacon, be kell kapcsolja a fejlődésbe a környező településeket is. Erre vonatkozóan folyamatosak a tárgyalások az érintett településekkel, annál is inkább, hiszen ez egyezik az EU által elfogadott normákkal is. – Milyen hosszú távra tervez gazdasági téren a város? – A kidolgozott 2010-2015-ig szóló városfejlesztési stratégia gazdaságfej-

lesztési fejezete két alapfeladatra koncentrál. A gazdasági alapok megerősítésére és egy EU-konform városfejlesztési és területi politika végrehajtására. – A fejlődés viszont nehézségeket is rejthet, hiszen a városba áramló tőke miatt a világgazdaság nehézségeit is elsőként érzi meg Fehérvár a magyar nagyvárosok közül. – Természetes, hogy a gazdasági szerkezetváltás következményeivel Székesfehérvárnak az elsők között kell szembenéznie. Készültünk és készülünk is erre. Így bátran elmondhatom: a város gazdálkodása konszolidálódott, kiszabadultunk az azonnali problémákra való reagálás kényszeréből. A város gazdasági erejére jellemző, hogy a hazai ipari export jelentős hányadát székesfehérvári cégek adják. A város nagyvállalatai a 200 legnagyobb teljesítményű cég sorában az első harmadban foglalnak helyet. – Mi kell ahhoz, hogy ez így is maradjon? – A nagyvállalatokkal való együttműködés mellett fontos a kis és középvállalkozások működésének megerősítése, mint a gazdasági fejlődés egyik lehetséges forrása. Ezzel egyidejűleg kell elérni a vállalkozókészség növekedését, ami a munkaerő-piaci helyzet pozitív irányba mozdulását segíti. A foglalkoztatás növekedése jobb életminőséget hoz magával, s ez szintén kiemelt cél az EU-ban. Fontos megjegyezni, hogy legnagyobb értékünk, a humán erőforrások minősége is folyamatosan javul. – Terveznek-e fejlesztést ezen a téren? – Székesfehérvárt, mint a többi megyei jogú városhoz képest is jelentős

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának ingyenes lapja X. évfolyam 8. Szám 2004. Augusztus

ISSN: 1219-1884 Felelős kiadó: Maraton Lapcsoport – Multivízió Kiadói Kft. Kovácsi Miklós ügyvezető igazgató Készíti: West Hungary Nyomdai Centrum Bt. 8200 Veszprém, Házgyári u. 12. Felelős vezető: Jens Dänhadt Sokszorosítás ideje: augusztus 6. Megrendelés sorszáma: 8/2004 Felelős szerkesztő: Török Péter Fotók: Csekéné Jassó Erzsébet Kézbesíti: a Pannon Lapok Társasága Kiadói Kft. Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

számú oktatási intézményt fenntartó várost, már most is iskolavárosnak nevezik, amire büszkék vagyunk. Az általános és középiskolák mellett a felsőoktatási intézményeink is egyre fejlődnek: említhetem a saját alapítású Kodolányi János Főiskolát, ahol ma már több mint tízezer hallgató tanul igen változatos tanszakokon. De nem szabad megfeledkezni a GEO néven ismert Nyugat-Magyaroszági Egyetem, Földmérő- és Földrendező Főiskolai Karáról, valamint a műszaki felsőoktatás területén a Budapesti Műszaki Egyetem Kandó Kálmán Számítógéptechnikai Intézetéről. Már csak azért sem, mert ipari város lévén Székesfehérvár esetében elsősorban a műszaki képzés megléte és a technikai igényekkel versenyképes fejlődése a fontos - éppen ezért ezt kiemelten szeretnénk támogatni. – Mi lehet a módja annak, hogy a városba érkező, vagy itt felnövő jól képzett munkaerőt meg is tudja tartani Székesfehérvár? – Alapvető célunk, hogy Székesfehérvárt vendégszerető és „jól élhető” várossá tegyük. Ennek több, egymással összefüggő módja is van, kisebb és nagyobb, ám mindenféleképpen fontos dolgok. Folyamatosan zajlanak a szennyvíz- és csapadékvíz-csatorna építések, de megújul például a Vörösmarty Színház és jelentős szociális bérlakásépítés és panel-felújítási program is tovább zajlik idén Székesfehérváron. Egy új otthonteremtő programot is létrehoztunk, mely nem a szociális bérlakás iránt érdeklődő családoknak, hanem a minimális önerővel azért rendelkezőknek nyújt segítséget. Kisebb összegű, de ugyancsak fontos beruházás, hogy folyamatosan javítjuk és szépítjük a város köztereit, parkjait, játszótereit, vagy éppen hogy idén is virágokat helyeztük el Fehérvár Belvárosában, amelyben egyúttal az útburkolatok felújítása is zajlik. Emellett Európai Uniós pályázatot készítettünk elő a Hiemer-FontCaraffa épületegyüttes felújítására is. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a város – egész nyáron, sőt lassan egész éven át zajló kulturális programsorozataival – ma már fesztiválközpontnak tekinthető, akkor elmondhatom: sok minden adott ahhoz, hogy az idelátogatók, az ideköltözők és nem utolsósorban az itt élők jól érezzék magukat.

– Említette a Belváros utcáinak felújítását. A humán erőforrás fejlesztése és a gazdasági folyamatok segítése mellett legalább ilyen fontos – különös tekintettel a régióközponti elképzelésekre – az infrastruktúra, a közlekedés fejlesztése. Ezen a téren milyen tervei vannak Fehérvárnak? – A tervek egy része már meg is valósult, főként annak köszönhetően, hogy Székesfehérvár közlekedési adottságai rendkívül jók. Öszszesen hat országos főút csomópontjában van és itt halad el az M7 autópálya, amelynek három csomópontjából is megközelíthető a város. A város ipari fejlődését részben ennek a jó infrastrukturális adottságainak köszönheti. A fejlesztés ettől függetlenül folyamatosan zajlik: elkészült a 63. számú főút a várost elkerülő szakaszának első üteme, ugyancsak elkészült a város logisztikai központjában az a regionális vámszolgálati hely, amely szintén Fehérvár térségi vezető szerepét erősíti; emellett a MÁV – már EU-s pénzből – 10 milliárd forintos fejlesztésbe kezd a Budapest-Székesfehérvár vasútvonalon és a fehérvári pályaudvaron. És ha már közlekedésről beszélünk: zajlanak a Piac téri autóbusz-pályaudvar átépítésének előkészületei is. – Befejezésül még egy kérdés. A közelmúltban arról szóltak a hírek, hogy Székesfehérvár az eladósodás küszöbén áll – különböző nagyságú hitelösszegekről olvashattunk. Valóban ennyire nehéz a helyzet? – Az összegek azért lehetnek különbözőek, mert a nyilatkozók – nyilván saját nézőpontjuknak megfelelően – különféle módokon számolnak. Tehát tisztázzuk: mivel a felvett hitelek egy részét már visszafizettük, a július végi adatok szerint mintegy 6,2 milliárd forint Fehérvár az elmúlt évek során felvett teljes hitelállománya. Viszonyításképpen megjegyzem, hogy a város az idén több, mint harminc milliárd forintból gazdálkodik. Másrészt: ezek a hitelek a város fejlődését szolgálják, hiszen az utolsó fillérig itt maradnak, különféle beruházások formájában. Én azt szoktam mondani: egy család dönthet úgy, hogy öt évig rakosgatja félre a pénzt az autóra – csak bele kell gondolni abba is, hogy öt év múlva az az autó esetleg sokkal drágább lesz; ráadásul most van rá szükség. Nos, erre való a hitelfelvétel. Az eladósodásról pedig csak annyit: Székesfehérvár továbbra is hitelképes város.

4

Bemutatjuk Farkas László önkormányzati képviselőt Farkas László képviselő 14 éve tagja a közgyűlésnek. 1990ben, az első demokratikus választások alkalmával került a testületbe, és immár a negyedik ciklusban dolgozik a Palotaváros választott képviselőjeként. Jelenleg a lakás- és vagyongazdálkodási bizottság elnöke. A képviselő a Palotavárosban él, három felnőtt gyermeke, két unokája van. – A rendszerváltás óta tagja a városi képviselőtestületnek, így a kezdetektől aktív részese lehetett a város fejlődésének. Hogyan emlékszik vissza a kezdetekre? – Az 1990-es év volt a legnehezebb, amikor meg kellett ismerkedni az önkormányzati munkával, felvállalni a problémákat, nehézségeket, amelyek a Palotavárosban adódtak. A városrész akkoriban eléggé elhanyagolt állapotban volt, én pedig nagy lelkesedéssel vetettem magam a munkába. Akkor is azt vallottam, hogy a bizalommal élni, és nem visszaélni kell, így lassan, fokozatosan próbáltam a városrész komfortfokozatát javítani. Azt tartottam akkor is a legfontosabbnak, hogy az emberek otthonuknak érezzék ezt a városrészt, a szó legjobb értelmében „hazamenjenek” a Palotavárosba, ahol jól érzik magukat. Részese lehettem a város fejlődését megalapozó döntéseknek is. Székesfehérvár közgyűlése sokat tett annak érdekében, hogy a város olyan rangot vívjon ki magának, ami megilleti. Budapest után ide települt a legtöbb tőke, a város jó gazdaságpolitikát kezdett, és olyan gazdasági környezetet teremtett, ahová szívesen jönnek a vállalkozók. Fehérváron megvolt az a szakmai és szellemi tudás, amire

a külföldi tőke alapozhatott. Részem lehetett a város arculatának kialakításában, amelynek köszönhetően Fehérvár ma is az egyik legnépszerűbb város a befektetők körében. Ma is sokan jönnek a polgármesterhez a potenciális befektetők közül: Fehérvár fekvése, gazdasági helyzete, kiszámítható gazdaságpolitikája gyakorolja ezt a hatást. – Palotavárosban negyedik alkalommal választották meg képviselőnek. Hogyan látja a városrész helyzetét, fejlődési lehetőségeit? – Minden évben azon dolgozom, hogy színvonalas városrésszé fejlődjön a Palotaváros. Ez a cél

„Részese lehettem a város fejlődését megalapozó döntéseknek is...” most már lassan kezd kialakulni, nagyon szép központi parkunk, új kandelábereink vannak, valamennyi murvás parkolót térkövesre váltjuk át, a zöldterület bővítése pedig folyamatos. Most van kialakulóban egy új park, a Petőfi park is. Örültem, hogy a szobor

F E L H Í VÁ S Az Öreghegyi Közösségi Ház (Székesfehérvár, Fiskális út 93.) a 2004/2005-ös tanévben

GYERMEK SZÍNKÖR-t

indít a Vörösmarty Színház művészeinek segítségével. Vezető tanár: KOZÁRY FERENC színművész. Jelentkezni lehet a közösségi ház telefonszámán: (22) 303-366, vagy személyesen a fenti címen. Bővebb felvilágosítás: telefonon, vagy az [email protected] e-mail címen lehetséges.

elhelyezésekor a közgyűlés a palotavárosi részt emelte ki, és tartotta megfelelőnek. Ez azért is fontos, mert komoly zöld felületet lehet kialakítani. Erre a területre parképítési tervet fog készíteni a Városgondnokság, 2006-ig kulturált pihenőpark lesz a Petőfi park. További célom a parkolóhelyek bővítése, valamennyi murvás parkoló térkövezése. Remélhetőleg 2006ig az első parkolóház is megépül Fehérváron, és ez lehetőleg a Palotaváros közelében lesz. 2006-ig szeretném, ha a játszóterek megfelelnének az EU-előírásoknak, erre sok pénzt kell fordítani. Javítani kell a közbiztonságot is, a csíráit már leraktuk a körzeti megbízott rendszernek: az önkormányzat lakóházas ingatlant vásárolt körzeti megbízotti irodának. Egyelőre pénzhiány miatt nem tudtuk teljesen kifejleszteni a körzeti megbízotti rendszert, a városkapitánynyal a megegyezés megvan, személy is ki van jelölve, az épület is megvan, már csak az irodát kellene kialakítani. Minden bizonnyal 2006-ig a körzeti megbízott klasszikus formájában tevékenykedhet, így több információt gyűjthet, hatékonyabban vehet részt a bűnmegelőzésben. – A lakás-és vagyongazdálkodási bizottság elnökeként hogyan látja a város jelenlegi lakáshelyzetét? – Fehérváron a legnagyobb hiány a lakás. A városnak korábban 12 ezer bérlakása volt, majd törvény tette lehetővé 1992-ben a bentlakók elővásárlási jogát, ezzel hatalmas bérlakásállomány került magántulajdonba. Ha 1995 óta nem épül lakás Fehérváron, a bérlakások száma már régen 1000 alá csökken. Az elmúlt időszakban egyre fontosabb az önkormányzat számára a vagyongazdálkodás: vagyongyarapítással is foglalkozni kell. A városnak elemi érdeke, hogy vagyontárgyakat is megszerezzen, azért, hogy tovább tudjon fejlődni. Ehhez kapcsolódik a lakótelkek kérdése, a városban beszűkültek azok a lehetőségek, ahol lakótelket lehet vásárolni. Tervezzük ezért magántulajdonosoktól több hektár földterület vásárlását, ahol a későbbiekben lakótelkeket tudunk kialakítani közművekkel ellátva. Bízom benne, hogy 2006ra nagyobb számú telket értékesí-

Farkas László tünk, ez komoly bevételt jelenthet. Nagyon fontos az is, hogy a Fehérváron lévő vállalkozók számára telephelyeket alakítsunk ki. – A város 2002 óta nem csak a bérlakásépítésben gondolkodik, hanem egyedülálló koncepciót, az otthonteremtő programot is bevezette. – Az otthonteremtő program célja volt, hogy olyan rétegeknek biztosítsunk lakást, akik a szabadpiacon nem tudnak vásárolni. A program sikerét jelzi, hogy az első ütemben épített 257 lakásra 471 pályázat érkezett. Ezzel párhuzamosan folyik a bérlakásépítés is, 2005-ben újabb 98 bérlakást adnak át. A hivatal 2004-ben kezdte ismét felmérni a bérlakásra várók számát. Bérlakásépítésre újabb területek kerültek kijelölésre, a Mura utcában is újabb 60 lakás tervezése folyik. A lakáshelyzet javítására új elképzelés is megfogalmazódott, ez lenne az esélyteremtés programja. Ennek feltétele, hogy a kormány elfogadja a nemzeti lakáskoncepciót. A program a magántőke bevonásával valósulna meg, célja, hogy meghatározott időre lakást tudjunk biztosítani olyan fiataloknak, akik a lakáshiány miatt nem tudnak letelepedni. A cégek igénye nagy a fiatal szakemberekre, a fiatal értelmiségieknek és szakmunkásoknak 5-10 évre biztosítanánk lakhatást, ezalatt előtakarékosságot tudnának folytatni. Szükség van ilyen programra, már csak azért is, mert a fehérvári multicégek közül több cég is jelentős bővítés előtt áll, a Denso például 1200 embert akar felvenni. A munkaerőpiac kimerülőben van, így az a legfontosabb, hogy a szakemberek maradjanak Fehérváron. Ez olyan koncepcionális kérdés, amivel a bizottságnak foglalkoznia kell. Lakótelkek, bérlakásépítési program, otthonteremtési- és esélyteremtési programok: ez a négy legfontosabb kérdéskör. G.P.

5

Bemutatjuk Fenyves Péter önkormányzati képviselőt Fenyves Péter képviselő 1998 óta tagja a testületnek. Közel 14 évet dolgozott a Városházán, a rendszerváltástól 1998-ig városgondnok, 1998. és 2002. között alpolgármester volt. Jelenleg listás képviselő, a városfejlesztési és városüzemeltetési bizottság, illetve a pénzügyi bizottság tagja. Fenyves Péter, mérnök, 1974-től 1988-ig a Közúti Igazgatóságon dolgozott, majd 1988-tól 1990-ig városüzemeltetési csoportvezető volt. A rendszerváltástól 1998-ig városgondnok, majd 1998-tól 2002-ig alpolgármester volt. Listás képviselőként 1998-ban került a testületbe a LESZ színeiben. 2002-ben a FIDESZ-MKDSZ-LESZ közös listáról került a közgyűlésbe. Harminc év közszolgálat és tizennégy évi városházi munka után – felmentését követően – jelenleg tervező, lebonyolító, fővállalkozó céget vezet. – Tizennégy év városházi munka után, a városfejlesztési és városüzemeltetési bizottság tagjaként, ellenzéki képviselőként, hogyan látja Fehérvár fejlődését? – Sajnálom, hogy ezen a területen csorbát szenved a stabil koncepció megvalósítása. Nem tudunk a korábbi gazdasági program szerint haladni a fejlesztésekkel. Jelentős késedelemben van a városi szennyvíz- és csapadékcsatorna építése, különösen a szennyvíz. Szinte leállt a város vízrendezési tervének megvalósítása, amit annak idején előkészítettünk. Rossz iránynak tartom, hogy a város főgyűjtő és gyűjtőhálózati útrendszerének felújítása is teljesen leállt gazdasági okokból, mert

bi ciklusban a bizottság a helyszínen nézett utána az utak állapotának. Azt gondolom, egy szakbizottságnak hiteles képet kell adnia a városvezetésnek, amely majd eldönti, hogy a bizottság álláspontját elfogadja-e vagy sem. Az nem tartható, hogy egy szakbizottság csak a számára „kedves” beruházásokkal foglalkozik. – Említette, hogy véleménye szerint gazdasági okokból állt le az utak felújítása. – A jelenlegi helyzetet azért tartom abszurdnak, mert a szakma tudomásul veszi, hogy kevesebb pénz van, és kevesebbre költünk, de azt nem veszi tudomásul, hogy egyes lakótelepeken aszfaltozott járdát bontanak fel és helyére színes térköves motívumokkal díszített gyalogutak épülnek. Eközben meg a főúthálózat katasztrofális állapotban van. Véleményem szerint szakszerűtlenül történik az erre juttatott pénzek felhasználása. A Berényi úton például az út melletti buszmegállónál felgyűrődött az aszfalt, hatalmas tányéros gödrök vannak és hálósan repedezett út, a közlekedés balesetveszélyes. Ezeket a folyamatokat nem tudom elfogadni szakmailag, mivel törvényi kötelezettsége is van a városnak: a törvény kimondja, az önkormányzati úthálózat balesetmentes közlekedéslebonyolításáért a város felel. Miközben egyes területi képviselők a szakma kizárásával mondják meg, hogy a körzetükben mi épüljön és mennyiért. Fontosabb lenne a városrészek fejlettségét figyelembevevő program megvalósítása. – A közgyűlésben a pénzügyi bizottság tagjaként is tevékenykedik. Hogyan látja a város gazdasági helyzetét? – Két meghatározója van a város gazdasági helyzetének: az egyik a makrogazdasági környezet, amiről nem tehet Fehérvár. Azt gondolom, hogy minden városnak azonos, csökkenő állami források mellett kell gazdálkodnia. A másik a mikrokörnyezet, amelyben várható volt, hogy a saját vagyonok elfogynak, minden önkormányzat számolhatott ezzel. A városvezetés bizonyára tudta is, hogy mikorra fogynak el a belső források. Amíg korábban az önkormányzat tudott hatni közvetlen gazdasági környezetére, most ez az eszköz már kihullott

„Egy szakbizottságnak hiteles képet kell adnia a városvezetésnek...” ez szakmailag jelentős hátrányokat okoz. Korábban egységes koncepció mentén a főhálózatokat felújítottuk, most ez megszűnt. A városüzemeltetés területén is jelentős visszalépés van: a város köztisztasága, parkjainak rendezettsége és az úthálózat üzemeltetése terén is jelentős negatívumokat tapasztalnak a szakmabeliek. Különösen sérelmezem azt, hogy 2003 áprilisától nem tudtam elérni – annak ellenére, hogy a városfejlesztési bizottság megszavazta – hogy bizottsági szinten foglalkozzunk a város útjainak állapotával és programszerű fenntartásával. Minden évben a gondnokság elkészíti az erre vonatkozó felmérést, de valami oknál fogva ez egyetlen alkalommal sem került beterjesztésre. A koráb-

a kezéből, nincsenek saját lehetőségei. A polgármester úr úgy fogalmazott a költségvetés vitájakor, hogy csodákra a későbbiekben sem számíthatunk. Akkor még nem említette, hogy egy beláthatatlan adósságnövekedés és hosszútávon is kezelhetetlen pénzügyi helyzet lesz. A városi önkormányzat tőketartozása, kamattartozása és kötele-

foglalkozni, ez meggyőződésem. Az idén a város már nem tudja fizetni kötelezettségeit, ezért 1 milliárd Ft adósságot átütemezett, ennek a kezelésére nem látok jeleket. A jelenlegi helyzet határozott vezetést és átgondolt döntéseket igényel. Ezeket sem gazdasági, sem politikai értelemben nem tapasztalom. A kormányzó pártokat csak a privatizációs beruházások foglalkoztatják. – Milyen fejlődési lehetőséget képzel el a város számára? – Az egyetlen megoldás lenne stabilizációs programot csinálni. 2000-ben dinamikus bevételnövekedés mellett megléptük ezt, majd az IBM távozása és az iparűzési adó csökkenése után

Fenyves Péter zettségvállalásainak mértéke elérte a bruttó 8, 5 milliárdos értéket. A város pénzügyi helyzete nem javult, az eladósodottság 25 %-al nőtt. A pénzügyi koncepcióban az fogalmazódott meg, hogy csökkenti az eladósodás ütemét a város. Ha Fehérvár 2000-ben, növekvő adóbevételei mellett stabilizálni volt kénytelen a gazdálkodását, most miért nem foglalkozunk ezzel? A jelenlegi gazdasági konstrukciók rendkívül gazdaságtalan fejlődést hoznak. Lakásépítésben elkezdte a város – szerintem helyesen – az otthonteremtő programot, 200 ezer forintos m2-áron építik a lakásokat. A bérlakás-program keretében 278 ezer forintos m2-áron építünk otthonokat. Nem értem, miért kell olyan pályázatot kiírni, amire egy cég tud jelentkezni, és kénytelenek vagyunk elfogadni ezt a magas árat. Ha vállalkozási trendben tudunk építeni 200 ezerért, akkor miért nem tudunk ugyanennyiért bérlakást? – Milyen változásokra számít a következő években? – Ez a fajta gazdálkodás a jövő lehetőségeinek elfogyasztása, ha nincsenek dinamikus bevételi többletek, a mostani döntések meghatározzák a 2006–2010-es ciklust is. A következő testület csak az adósságszolgálat kezelésével és az alapműködtetéssel tud

nem következett be iránymódosítás. Fehérvárnak szerencséje volt, hogy az állam kompenzálta a kiesett iparűzési adót egy évre. Ebben a polgármesternek pozitív szerepe van. Ez a pozitív momentum köddé vált a kezelhetetlen pénzügyi helyzet miatt. Világosan látható, hogy a kormány fokozatosan csökkenő mértékben ad támogatást a fejlesztésekhez, így egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a települések – Többen felvetették, hogy a jobboldal annak idején nem szavazta meg az IBM további adókedvezményét, ez is szerepet játszhatott a távozásában. – Az IBM annak idején 3% nyereségtöbbletért vitte el innen a gyárát, ez kb. 20 milliárd forintot jelentett nekik. A további adókedvezmény, amit a jobboldal nem szavazott meg az IBMnek, 470 millió forintot jelentett volna. Az IBM nem ezért ment el a városból, hanem a nagyobb haszonért. A város továbbra is jelentős adókedvezményeket biztosít a multinacionális cégeknek. Az üzemek hosszú távú működésére azonban nincsen garancia. Miközben a város a multiknak kedvezményeket ad, addig a helyi kisvállalkozókra 2004ben 200 millió forint többletadót vetett ki. Ez a tény is mutatja a jelenleg folytatott gazdaságpolitika ellentmondásosságát és rendezetlenségét.

6

Beszélgetés Somogyi Tamás fotográfus-operatőrrel

Somogyi Tamás jelenleg a Fehérvár Televízió operatőreként dolgozik, azonban igazából a fotózás és az ebben rejlő spiritualitás az, amivel szeret foglalkozni. Régóta dédelgetett terve, amit egyszer már majdnem sikerült megvalósítani, hogy dokumentumfilmeket készítsen, de ez mellett a vallás, a családi élet mind-mind fontos az életében. Huszonévesként sokmindent megélt, aztán fotósként dolgozott, újságot is írt, evangelizációs iskolában tanított és járta Európát. Aztán néhány éve megszületett a kislánya, ami megint valami újat hozott az életébe. Jelenleg három gyermeket nevel. Minden képére úgy tekint, mint a saját „gyerekére", mint mondja, nem a fotó maga, hanem a mögötte rejlő gondolatok azok, amik fontosak a képben...

„Szívesen lennék az élharcosa egy olyan mozgalomnak, hogy térjünk vissza a gyökerekhez...” ni és kiállításokat rendezni a fotókból, és ma is szinte minden évben van egy önálló tárlatom. – Sokmindent fotóztál: vannak bonctermi képeid és volt időszak, amikor erőteljesen vallási témájú képeket készítettél. A kettő között azért elég nagy a különbség... – Ez egy folyamat, nem különbség. Ugyanúgy benne van mindkettő egy kalapban. A honnan, miért és hová kérdések foglalkoztatnak. Minden ember életében eljön az a pillanat, amikor elkezdi keresni ezekre a kérdésekre a választ. Amikor a boncteremben fotóztam és mozgóképeket is készítettem, és ez a folyamat elkezdődött, akkor jöttem rá,

hogy az ember nem merül ki a fizikai síkon, kell, hogy valami legyen, ami a lélek, vagy a szellem. – Dolgoztál helyi médiumoknál, fotóztál, sőt írtál is, jelenleg pedig a Fehérvár Televízió operatőreként is dolgozol. Elég széles skáláját végigjártad a médiának... – Fehérváron születtem, kisebbnagyobb megszakításokkal itt is élek már 43 éve, és lokálpatriótának érzem magam. Amikor a fényképész-szakmát elkezdtem, a Fényszövnél dolgoztam 6 évig, majd átmentem a Hírlaphoz fotózni. Ezután 91-ben jártam az újságíró iskolába, ahol fotóriporteri diplomát kaptam, majd 1995-ig szabadúszó voltam. Megtanultam egy csomó dolgot, ugyanis ezekben az években rengeteg magazin indult és ment tönkre, és több ilyen újságnál voltam. – Aztán utána igen érdekes dolgok történtek veled az életben. Ha jól tudom, nem sok hiányzott ahhoz, hogy pap legyél, és számomrat eléggé összeegyeztethetetlen a bulvár-újságírás és a vallási élet... – Voltak álmatlan éjszakáim, amikor különböző férfi és női magazinoknál olyat kellett írnom, amivel magam sem értettem egyet, de ez pénzkereset volt csak. Amit említettél, sokkal mélyebbre nyúlik vissza, mert azzal együtt, amikor elkezdtem fotózni, vonzódtam a spirituális dolgok felé. Úgy gondoltam, igazán ez utóbbit akkor lehet megélni, ha elmegyek papnak, bevonulok szerzetesnek. Fogtam magam, elmentem, és jelentkeztem a ferencesekhez. Aztán pont azelőtt, mielőtt be kellett volna költöznöm, meggondoltam magam és visszaléptem, de a dolog ott maradt bennem. Aztán eljöttem a helyi televízióhoz dolgozni, majd elmentem egy németországi székhelyű, felekezetközi, evangelizációs iskolába tanulni, majd tanítani. Gyakorlatilag „vándorprédikátorként" jártam Európát. Szervezési munkákat bíztak rám, kisebb könyvecskéket írtam. – Néhány éve azonban szinte kizárólag mozgóképpel foglalkozol... – Visszajöttem Magyarországra, családot alapítottunk és visszatértem a tévézéshez. Ebből élek, ez a munkám

és „szeretem csinálni"... A jövőre nézve pedig szeretném, ha dokumentumfilmek irányába mozdulnék el, ha lesz lehetőségem itt Fehérváron, akkor itt, ha nem, akkor valahol máshol, ugyanis

Fotó:Simon Erika

– Mikor kezdtél el fotózással foglalkozni, mi késztetett arra, hogy képekben mesélj el valamit? – Nemrégiben, amikor elkezdtem a honlapomat készíteni, akkor a magamról szóló bevezetőben azt írtam, hogy nem voltam egészen 20 éves, amikor rájöttem, hogy nincs különösebb tehetségem sem a festészethez, sem a zenéhez és az irodalomhoz. De akkoriban kezdtek el foglalkoztatni az élet nagy dolgai, és ezt szerettem volna megörökíteni magamnak is, és az utókornak is. Fogtam egy fényképezőgépet, és elkezdtem vele játszani: nem is a hagyományos fotózás érdekelt, hanem maga a játék, a kísérletezés, hogy hogyan lehet elvont dolgokat kifejezni ennek az eszköznek a segítségével. Ez annyira érdekelt, hogy fogtam magam és kitanultam a „szakmát". – Akkor ez nálad egy olyan eszköz, amivel mesélsz? – Olyannyira, hogy elismerem azt is, hogy nem is akartam fotós lenni, csak a technikai része érdekelt a dolognak, hogy hogyan lehet a gondolataimat lefotózni. Rászántam két évet a tanulásra és ottragadtam. Szinte párhuzamosan elkezdtem fotópályázatokra jelentkez-

Somogyi Tamás ebbe a műfajba csak belekóstoltam, és rendkívüli módon tetszik. – Képekhez visszatérve... van-e olyan képed, ami kedvenc, vagyis az átlagosnál többet jelent számodra? – Általában olyan képeket igyekszem készíteni, melyek többet jelentenek puszta fényképnél. Az elmúlt 20 év alatt kialakult egy sajátos technika, amivel dolgozom, ezt sok munkával és kísérletezéssel sikerült elérni. Kicsit „festőiessé" teszi a technika a képeimet, és megnyilvánul már a stílusban is az, hogy nem csak egy képről van szó. Homályos, álomszerű képekről van szó, ezen dolgozom már egy ideje. Ezzel a szellemi oldalt meg lehet jeleníteni... Gyakorlatilag nincs kedvencem, az összeset szeretem, olyan, mintha a gyerekeim lennének. Vannak olyan képek, amik több év alatt nyerték el a végleges formájukat. – Hány képet őrzöl most otthon? – Ezt nem tudom megmondani. Több ezret, az biztos. – Említetted, hogy egy folyamat az egész fényképészet számodra. Sejthető-e, hogy mi lesz a folytatás, vannak-e gondolataid, amikről úgy gondolod, hogy később biztosan hatással lesznek a munkádra? – Nagyjából lehet tudni a fő csapásirányt, ami a spiritualitás. Ettől nem tudok eltérni, elszakadni, ez megpe-

csételte a sorsomat. Amelyik napon kezembe vettem a fényképezőgépet, közel egyidőben a Bibliával, az meghatározta az életemet. Ha viszem a táskámat, a fényképezőgép mellett ott van a Biblia is. Erről a pályáról már soha nem fogok tudni letérni, még akkor sem, ha akarnék. Olyan mélyen determinált, ráállított a pályára. Persze ezen belül van mozgási lehetőség: játszhatok, kísérletezhetek. Csináltam olyan kiállítást is, ami látszólag nem a spiritualitással foglalkozott, de valahol mégis. Nem akarom rátukmálni ezt az emberekre, csak lehetőséget kínálok fel a képekkel. – Az utóbbi időben a fotózás, mondhatni, felhígult, vagy nevezhetjük egyszerűsítésnek is a digitális technika megjelenését. Manapság bárki elkészíthet tökéletes minőségben egy tájképet, azonban a hagyományos papírra fényképezés kiemelkedik ebből, pláne akkor, ha ezt a sajátos technikák kiegészítik. Mennyire érzed esetleg a fotózás mint művészet szempontjából másnak a digitális technikát? – Nekem ez nem probléma, mert szinte minden téren az életben konzervatív vagyok. Gyakorlatilag örülök, hogy előjött most ez a téma, mert a szakmaiságot nagyon nagyra tartom, és fáj néha az, amit látok, hogy minden szakma felhígul. Ma már bárki bejöhet és bárki bármit csinálhat. Régebben egy szakmának még volt becsülete, emberek erre tették az életük egy részét, tanultak rengeteget. Ez egy kicsit olyan, mint a jazz-ben az improvizáció: a fotózásban is csak az tud kísérletezgetni, akinél megvannak a szakmai alapok, és éveket eltöltött a tanulással. A digitális technika látszólag kiszorítja ezeket, azonban számomra ez nem jelent problémát, mert visszatérek az alapokhoz: előveszem a fekete-fehér papírképeket és azokból dolgozom. – Ez talán szerencse is, mert ugye a retro korszakát is éljük, és ez a fényképézszetre is igaz... – Szívesen lennék az élharcosa egy olyan mozgalomnak, hogy térjünk viszsza a gyökerekhez. – Van három gyermeked és az apaság nagyon sokat jelent Neked. Hogy egyeztethető össze a szakmád, a spiritualitás a családi életeddel? – Kívülről nézve nagyon nehéz öszszeegyeztetni, de valójában nem, mert ennek az egésznek a jelentős része az emberben játszódik le. Amikor kibukik belőled, és technikailag-fizikailag megcsinálod a képet, az a kisebbik része a dolognak. Ugyanolyan, mint a gyerekszülés: kilenc hónapig formálódik és egyszercsak hopp, megszületik egy nap alatt. A nagyobbik rész a felszín alatt formálódik: elkészítesz egy képet, aztán az már csak technika, hogy bemész a laborba és létrehozod a képet. Ehhez nem kell semmi igazából, de mivel emberek vagyunk, mégis kell: a spiritualitásban is szükségünk van élményekre, szagokra, hangokra, tapintható dolgokra... Bácskai Gergely

7 Köztisztviselők Napja Székesfehérváron Július 1-je immár hagyományosan a Köztisztviselők Napja hazánkban. Székesfehérváron is megemlékeztek a polgármesteri hivatal köztisztviselőiről, akik a Bregyó-közben gyűltek össze a számukra munkaszüneti napon, hogy egy kicsit kikapcsolódjanak, ünnepeljenek. A hivatal munkatársai különféle játékokban mérhették össze tudásukat, sütöttek, főztek, barátkoztak – új erőt gyűjtve a város lakóinak további szolgálatához.

Emlékezés a katonákra Több fronton, több országban is harcoltak az első világháborúban a székesfehérvári 17. honvéd gyalogezred katonái, akiknek emlékét a Zichy ligetben lévő kőoroszlán őrzi. Az ezred katonáira emlékeztek július 16-án a Honvéd Nyugállományúak Klubjának tagjai, akik megkoszorúzták a tiszteletükre emelt emlékművet a Zichy ligetben.

Nemzetiségi napok a Mesterségek Házában

Német és roma nemzetiségi napokat rendezett júliusban a székesfehérvári Mesterségek Háza. Elsőként a németek mutatkozhattak be, s a gasztronómiai érdekességeken túl többek között bőrdíszműves-, fafaragó-, csipkeverő mesterekkel találkozhattak az érdeklődők. A roma nemzetiségi napok keretében is volt kézműves-bemutató, itt az érdeklődők egyebek mellett a kosárfonás, és a csuhékészítés fortélyait ismerhet-

RÖVIDEN Átadták az Otthonteremtő Program első lakásait Székesfehérváron

ték meg, s természetesen a látogatókat gasztronómiai bemutatóval is várták a szervezők.

Kínaiak tanulmányozták a Velencei-tó környékét

Kínai delegáció tanulmányozta júliusban a Velencei-tó vízgyűjtő területét, valamint a Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karának oktatási rendszerét. A Fujian tartományban működő főiskola egy pályázat útján került kapcsolatba a székesfehérvári intézménnyel, amelynek négy tagja novemberben viszonozza a kínai szakemberek látogatását, s egy szigeten fogják tanulmányozni az ökoturizmust az ázsiai országban.

Iván-napi búcsú volt a Rác-templomban

Iván-napi búcsút tartottak július 11-én Székesfehérváron, a Rác-templomban. A helyi Szerb Ortodox Egyházközség ünnepén a körmenettel egybekötött délelőtti istentiszteletet követően délután szerb zenével és ételekkel kedveskedtek a vendégeknek. Az ünnepség kapcsán nyílt meg a parókián Viktor Stirbn népi fafaragó kiállítása.

Átadták a székesfehérvári önkormányzat Otthonteremtő Programjában elsőként elkészült 96 lakást a Hübner András utcában. A július 12-i ünnepségen Warvasovszky Tihamér polgármester adta át jelképesen a kulcso-

kat. A program keretében a beruházó az önkormányzattól vásárolta meg az építéshez szükséges telket, s szerződésben garantálta, hogy a lakások négyzetméterára idén és jövőre egyaránt kettőszázezer forint lesz. A lakások megvásárlásához az önkormányzat is segítséget nyújt a vásárlóknak, családonként másfél millió forintos hitellel. A 96 lakás közül tízre a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság, további tízre pedig a Fejér Megyei Szent György Kórház kapott vásárló-kijelölési jogot. A Hübner András utcában a jövő év tavaszáig összesen 257 lakást adnak át az Otthonteremtő Programban.

Otthonteremtő Program

Július 12-én 96 lakást adtak át az Otthonteremtő Program keretében abból a 257-ből, ami a Hübner András utcában épül. Nem egészen egy hónapja rakták le a szomszédban annak a 98 szociális bérlakásnak az alapkövét, amihez belügyminisztériumi támogatást is kapott a város. Warvasovszky Tihamér hangsúlyozta, hogy a lakások minőségileg átlagon felüli színvonalat biztosítanak. A ház

udvarán park és játszótér épül, illetve a parkolók is benne vannak a maximális 200 ezer forintos négyzetméterárban. Fontos, hogy ennyi lakás épül a városban, ami azt jelenti, hogy van fizetőképes kereslet – jelenleg 1200 lakás épül Székesfehérváron, ebből 257 az Otthonteremtő Programban, 98 szociális bérlakás, és beadták már a pályázatot a Mura utcai szociális bérlakások építésére.

Útilapu Tábort rendez augusztus első hetében a Gaja Környezetvédő Egyesület általános iskolás gyermekek számára. A diákok délelőttönként a Sóstón végeznek környezetvédő munkát, délutánonként pedig a HEROSZ állatmenhelyen ismerkednek az ott élő állatokkal, és gondozásukba is besegítenek. A tábor érdekessége, hogy hét külföldi önkéntes is csatlakozik a gyerekekhez, így a résztvevőknek alkalmuk nyílik az angol nyelv gyakorlására is.

Székesfehérváron lesz a Brooks Instrument európai szolgáltató központja

Átadtak 96 lakást a Hübner András utcában

Július elején határidő előtt átadták az Otthonteremtő Program keretén belül elkészült 96 lakást. A jelenleg is épülő 167 lakásba pedig a tervek szerint még ebben az esztendőben beköltözhetnek a lakók. Az Önkormányzat fontosnak tartja, hogy a középkorosztálynak és a fiataloknak, akiknek még nem volt önálló lakása, segítsen.

Környezetvédő tábor – nyelvgyakorlással egybekötve

Az önkormányzat nemrégiben módosította a lakásrendeletet, így több kedvezményt építettek be, hogy előnyösebb feltételekkel lehessen igényelni ezt a kamatmentes támogatást. A kérhető támogatás szociális helyzettől és a gyerekek számától függ, felső határa 1,5 millió forint. Rábaközi István, az Otthonteremtő Program egyik szereplője, kérdésünkre elmondta, hogy tavaly ősszel kezdődött az építkezés, és még ebben az évben a maradék 161 lakást is szeretnék átadni. Mint hangsúlyozta: terveik szerint folytatódik a program az önkormányzattal és a pénzintézettel közösen.

Újabb munkalehetőségeket teremtve Székesfehérvárra helyezi át európai szolgáltató központját Hollandiából a Brooks Instrument. A cég tömegáram- és lebegőtestes áramlásmérők gyártásával foglalkozik. Székesfehérváron már most működik a vállalat, egy 2800 négyzetméteres gyárépületben folyik a termelés. Emellé épít a Videoton Holding Rt. mintegy másfél millió dolláros beruházással egy új, 900 négyzetméteres csarnokot, amit a Brooks Instrument lízingel majd a társaságtól. A holland cég negyven, többségében magasan kvalifikált elektroműszerészt vesz fel, s megkezdi az önálló közvetlen értékesítést Európában, Afrikában, a Közel-Keleten, valamint Indiában.

Forgalomkorlátozások a Belvárosban

Idén júliusban és augusztusban is forgalomkorlátozás miatt kéri az önkormányzat az autósok türelmét a Belvárosban. A szokásos Városház téri rendezvények miatti útlezárásokat azonban idén az is indokolja, hogy megkezdődött az Oskola utca felújítása, amelynek során új burkolatot kap az utca. A Városház téren pedig a szokásos Musica Regia, és a Királyi Napok rendezvényei miatt felállított színpad akadályozza a forgalmat augusztus 23-ig. A forgalomkorlátozás idején az Arany János utca zsákutca, csak a Bazilika előtt lehet parkolni. A Jókai utcából csak a Megyeház utcán keresztül lehet kijutni, valamint a Megyeház utcába csak a Jókai utcán át lehet eljutni.

Éjszakai internetezés

(e-mail, chat, szörfözés, böngészés, stb.) Az Alba Regia Ifjúsági és Szabadidős Egyesület 2004. augusztus 13-án, pénteken 18 órától másnap reggel 8 óráig éjszakai internetezési lehetőséget kínál mindenki számára a NET Klubban. Helyszín: ARISZ Egyesület – NET Klub Székesfehérvár, Ady Endre u. 19.

8

A L A KO K 2 0 0 4 . Azt eddig is tudtam, hogy horgászni csak engedéllyel lehet. Azt is tudtam, hogy ezt időnként ellenőrzik is a vizeken. Az viszont már meglepett, hogy a halakat szigorú felügyelet alatt tartják, komolyan őrzik őket. Nem úgy van, hogy egy ellenőr néha-néha szúrópróba-szerűen kimegy a vízpartra és elkéri az engedélyeket. Nem bizony. A halakat éjjel-nappal vigyázzák, hogy illetéktelenek ne jussanak potya-halászléhez. Vida István a székesfehérvári Palotaváros halastavainak nyugalmát őrzi immár öt éve. A kicsi, de kellemes halőrbódé körül szépen rendezett kert jelzi, hogy gondnoka nem csak a halakkal ápolja a jó viszonyt, hanem a természettel is. – Hogyan őrzi a halakat? – Milyen halak vannak itt fő– Naponta többször körbejá- ként? rom a horgászokat, megnézem a – A ponty a jellemző, de vanfogási naplót, egyeztetem a kifo- nak 8-10 kilós csukák, süllők, gott halakkal. Állandóan figye- amurok, kárászok, és 2-3 kilós lem, hogy vezetik-e a naplóban a jászkeszegek. kifogott halakat. – Mi a legnagyobb méret, amit – Ez miért fontos? itt fogtak? – Azért, hogy ne tudja kicse– Legutóbb fogtak egy 17 kilós rélni a horgász a halat kisebbről busát, sőt, ez már a második volt nagyobbra. idén. Ezen kívül 6-8 kilós amu– Ez azt jelenti, hogy meg van rokat, és 5-6 kilós pontyokat is szabva, hogy naponta mennyi halat fognak. lehet fogni? – Pontosan így van. 2 + 1 halat lehet kifogni naponta, hogy ne lehessen egyszerre sokat elvinni. Ez annyit jelent, hogy két egyforma, és egy másfajta hal vihető el. Például két ponty és egy amur. Vagy két süllő meg egy ponty. Éves szinten összesen harminc darabot lehet fogni. – Tehát ezért fontos a horgásznak, hogy minél nagyobb halat vigyen haza, mert szűkre van szabva a keret. – Így van, de ha a korábban kifogott halakat cserélgetik, időközben azok már megsérülnek, nem biztos, hogy életben maradnak. – Ha valaki azonnal, a beírás előtt visszadobja a ha- Vida István lat, az is szabálytalan? – Az nem számít. Ha nem – Önnek mekkora volt a legnaakarja elvinni, nem kötelező. gyobb fogása? – Itt hányan horgásznak napon– Egy harminckilós harcsa. ta jó időben? – Az szép. Hol fogta? – Úgy nyolcvan-százan jönnek – Tatán fogtam a horgásztavon. ki, ezért négyszer-ötször is körbe De ez már nagyon régen volt. kell járnom a tavakat, hiszen jön– Hogyan lett halőr? nek-mennek az emberek, főleg – Villanyszerelőként dolgoztelepítéskor vannak sokan. tam harminc évig, aztán leszáza– A telepítés hogyan zajlik? lékoltak. Gondolkodtam, hogy – Teherautóval idehozzuk a ha- mihez kezdjek, s akkor adódott ez lakat, és egy csúszdán beengedjük a lehetőség. őket a vízbe. Általában két-három – Hogyan lehet valaki halőr? napos tilalmat rendelünk el ilyen- Gondolom, nem elég a halak szerekor, amíg szétúsznak a halak. tete. – Mert így, ugye, könnyű lenne a – Le kell tenni a Földműveléshorgászok dolga, csak be kell dobni a ügyi Minisztériumnál egy vizsgát. halrajba a horgot. Ehhez adnak egy meglehetősen – Valóban, egy darabig együtt vastag könyvet a halőri és mezőőri maradnak, amíg észhez nem tér- ismeretekről. Ezt meg kell tanulnek, így pedig sokat lehet fogni ni, gyakorolni, s a végén vizsgázni egy helyen. kell belőle.

– A horgászok mennyire ismerik a halakat? – Aránylag ismerik, legfeljebb a kezdők szorulnak segítségre. Ma is láttam kidobva egy fekete halat, amire azt mondta a horgász, hogy cigánykárász. Uram, nézze meg – mondtam – ennek bajusza van, ez cigányponty. A kezdőknél ez előfordul. – Elterjedt dolog, hogy a horgászok nem szeretik, ha körülöttük hangoskodnak, mert elriasztják a

halakat. Pedig úgy tudom, hogy a hal nem hall, tehát hangoskodással nem lehet elűzni. – Azt azért érzékelik, ha valaki a parton dobog két-három méterre tőlük. Akkor biztosan elmennek a halak. A horgászok ezért szeretik, ha csönd van körülöttük. Szokták is mondani, hogy a horgász csendes őrült. – Vannak azért zsiványok is. – Sajnos akadnak. Éjszaka már megzavartunk néhány zsebpecást. Próbálkoznak. A horgászok között pedig előfordul, hogy nem írják be a halat a naplóba, vagy többet próbálnak elvinni a megengedettnél. De a túlnyomó többséggel semmi gond nincs. – Mit tesz, ha orvhorgászt ér tetten? Nyilván nem tudja letartóztatni.

– A rendőrséget értesítem, ha támadólag lép fel, ugyanis a halőr is hatósági személynek minősül már. A szabálytalankodó horgásztól pedig bevonhatom az engedélyét. – Ha nincs engedélye? – Akkor rendőrségi ügy lesz belőle. – De ha valakit tetten ér, az nem biztos, hogy megvárja a kiérkező rendőröket. – Általában észreveszik, ha jövök, és még időben futásnak erednek. Otthagynak mindent, és futnak. – Éjszaka is egyedül járőrözik? – Három halőr segítségem van, akik társadalmi munkában dolgoznak mellettem. Éjszaka a polgárőrök és a rendőrök is kijárnak, elég nagy a mozgás. Együtt védjük a halakat, illetve a környezetet is. – Kutya van? – Egy elég nagy kutyám van, ő kísér el az őrjáratra. – És látom, van távcsöve is. Ha nem is jár körbe, mégis ellenőrizheti a horgászokat. – Látom őket innen is. Sokszor odamegyek, és megkérdezem, hogy hol az amur. A horgász pedig meglepődik, hogy honnan tudom. Azt is megmondom, hogy hánykor fogta. Figyelem őket, ez a munkám. – Télen mit csinál? – Állandóan itt kell lenni, télen-nyáron. Télen sokan korcsolyáznak itt, rájuk is kell figyelni. Mivel közel van az iskola, nem lehet léket vágni. A vizet is cserélnem kell a jég alatt, hogy a halak oxigénhez jussanak. – Ezt hogyan teszi? – Zsilipen keresztül. A jég alól leengedek 3-4 centi vizet, majd újra feltöltöm. Ha hó hull a jégre, le kell lapátolni, hogy fényhez jusson a tó, mert különben bealgásodik. – Szóval télen sem unatkozik. Van nyugalmasabb időszak? – Ősszel, amikor kezd hűlni a víz, s kevésbé jönnek a horgászok. – Ön is horgászik itt? – Néha szoktam, de a szabadnapomon inkább máshová megyek horgászni. – Melyik a kedvenc hala? – Az amur, mert jó küzdő hal, sokat lehet vele harcolni. A horgászatnak ez a lényege. Hock Tamás

9

D O K T O R O K X L I V. Beszélgetés dr. Bernáth Imre főorvossal

Harminchárom év egy osztályon

A körülmények változtak, a főorvos maradt. Leginkább ez jellemzi dr. Bernáth Imrének, a Szent György Kórház kardiológiai rehabilitációs és krónikus belosztályának helyettes vezető főorvosának pályáját. 1971-ben, az egyetem elvégzése után pályázott a fehérvári kórház egyik állására. Akkoriban a belgyógyászat az igazgatósággal szembeni épületben volt. Abban az időben kevés orvos és ágy jutott a sok betegre. 1984-ben adták át az új belgyógyászati épületet, amely már sokkal jobb lehetőségeket adott, lényeges javulást jelentett az ellátásban. Időközben tehát sokminden változott, Bernáth Imre viszont kitartott, és ma is ugyanúgy szereti hivatását, mint 33 éve. – Mikor döntött a belgyógyászat mellett? – Az egyetemi évek alatt alakult ki bennem, hogy belgyógyász szeretnék lenni. Azt pedig, hogy orvos legyek, két dolog határozta meg: egyrészt édesanyám hosszú ideig betegeskedett gyermekkoromban, másrészt pedig az emberek iránti segítő szándék. Ez a két dolog volt meghatározó számomra, valamint az is, hogy édesapám körzeti állatorvos volt Dabason, és az ő munkáját is láthattam. Érdekesség viszont, hogy 2000-ben hunyt el százéves korában édesapám nagybátyja. Az utóbbi időben családfa-kutatásokat végzett, s kiderítette, hogy az 1700-as években apai nagyanyám felmenői közül az egyik ősöm veszett állatok és emberek kezelésével foglalkozott. – Más szakterület nem vonzotta? – A belgyógyászatban az tetszett meg, hogy ez a terület szintetizálja az egész orvostudományt és ez érdekelt. – Hogyan alakult a pályája, miután ide került? – Amikor végeztem, sok munka és sok ügyelet fogadott itt. Kezdőként arra törekedtem, hogy az évek során annyi tapasztalatot szerezzek, hogy olyan orvossá váljak, aki a problémák megoldásához pozitívan tud hozzáállni. A sok ügyelet, munka, tapasztalás, és folyamatos tanulás, úgy érzem, hogy meghozta ezt az eredményt. Abban, hogy a székesfehérvári kórházat választottam, és ide pályáztam, annak is szerepe volt, hogy az egyetemi évek alatt az egészségügyi szervezés előadásokon egy bemutató filmet vetítettek arról, hogy a modern kórház hogyan működik. A filmben szereplő kórház a székesfehérvári intézmény volt. Így tehát ezt a kórházat egy modern és jól működő kórháznak ismertem meg egyetemi éveim alatt. – Honnan került ide? – Dabason éltem gyerekkoromban, s Kunszentmiklóson érettsé-

giztem. Ezt követően a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen végeztem 1971-ben. – Nagy döntés volt egy teljesen idegen környezetbe pályázni. – Az, hogy az ember azt a szakmát tudja művelni, amit elképzelt magának hosszútávon, az lemondásokkal is jár. Amikor idekerültünk, Kerkuska főorvos úrral volt egy kórteremből átalakított közös szobánk, és ott töltöttük azt az időt, amikor éppen nem ügyeltünk. Ez négy évig volt így. – Eszerint ezidő alatt gyakorlatilag a munkának éltek. – A 16.00 óra nem jelentette azt, hogy vége a munkaidőnek. Akkor fejeztük be, amikor úgy éreztük, hogy mindennel végeztünk, s mindent megtettünk, amit lehetett a betegek érdekében. – A kezdetek után hogyan folytatódott a pályája? – 1984-ben adták át az új belgyógyászati épületet, s ott Dr. Takácsi Nagy József főorvos osztályvezető helyettese voltam adjunktusként. Azon az osztályon rendkívül sokrétű volt a feladatunk. Többek között tizenegy éven keresztül végeztem a daganattal operált betegek citosztatikus kezelését a napi belosztályos teendőim mellett. Erre a feladatra ma már egy külön osztály működik. Az eredményeket rendszeresen feldolgoztam, tapasztalataimat előadásokon ismertettem, s azt láttam, hogy az akkori idők eredményeit tudtuk hozni. Követve az onkoterápia haladását, új citosztatikus kezelési sémákat vezettem be. Ezt a munkát 1995-ig végeztem. Közben az osztály profilja változott, a citosztatikus kezelés elkerült innen. Az osztály a későbbiek folyamán krónikus bel- és kardiológiai rehabilitációs osztályként működött tovább. Itt az ember rendkívül sok szociális problémával találkozik, az idősek elhelyezése gyakorlatilag az országban megoldatlan.

A krónikus betegek hozzánk kerül– Természetesen, és számára is az nek, majd a hozzátartozók nehezen volt megnyugtató, ha nálunk feküdtudják elhelyezni őket, mindenki fél- hetett. ti a munkahelyét, az otthoni ellátá– Gyermekei követték az ön példáját? suk ezért nagyon problémás. Ezek a – A lányom az Eötvös Lóránd betegek idősek, jellemző rájuk, hogy Tudományegyetem Állam és Jogtutöbb betegségük van, dominálnak dományi Karán végzett, most vehetnáluk a bel- és ideggyógyászati, va- te át summa cum laude minősítésű lamint mozgásszervi megbetegedések. diplomáját. A fiam külkereskedőként Viszonylag kevés tünet mellett sú- dolgozik és a nemzetközi kapcsolatok lyos betegségek szakra jár a Közfordulhatnak elő gazdasági Egyenáluk, ezért kitemen. Édesemelt figyelmet apám is nemrég követelnek. Az kapott diplomát, épületben műő viszont 85 éveködik az Ápolásen vette át gyési Osztály, ahol mántdiplomáját konziliáriusi felaa Szent István datot látok el. Itt Egyetem állathárom hónapot orvosi karán. tölthetnek el a – A gyermekek betegek, ezalatt tehát nem válaszjól megismertották az orvosi hetjük őket. Az hivatást. Nem itt ápolt emberek bánja? igen sokféle szo– Én ezen ciális háttérrel nem bánkódom. rendelkeznek, a Dr. Bernáth Imre Számomra az társadalom mina legfontosabb, den rétegéből érkeznek ide. hogy szeressék azt, amit csinálnak. – Ezen az osztályon talán gyakrab- Én is szeretem a hivatásomat. Csaban fordul elő, hogy a betegen nem tud- ládunknak nagyon fontos volt, hogy nak segíteni. Hogyan élik ezt meg? a gyerekeknek adjuk meg mindazt – Meg kell tanulni elviselni, hogy a segítséget, ami a tanuláshoz kell, az ember munkája nem mindig jár ennek biztosítása volt a legfontosabb, sikerrel, hogy az élet szerves velejá- valamint most az, hogy elindítsuk rója a halál. Másodéves korunkban őket az életbe. Ezen kívül lényeges, Szentágotai János professzor úr az hogy amikor eljön az ideje, a szülőkutolsó anatómia órán befejezte az ről is gondoskodni tudjunk. előadást, meghajolt, és azt mondta: – Gondolom, hogy a tapasztalatok „Hölgyeim, Uraim, önök még na- átadása is sokat jelent. gyon sokmindent fognak tanulni, de – Fontosnak tartom annak az isegyet ne felejtsenek el: minden em- meretnek az átadását, amivel rendelber meghal”. kezünk. Amíg még működött Szé– Mindehhez szükséges egy biztos kesfehérváron a Pécsi Egészségügyi családi háttér is. Főiskola kihelyezett tagozata, ott – Az orvoslás egész embert kíván, tanítottam, most pedig a Bugát Pál teljes odafigyelést igényel. Számomra Egészségügyi Szakközépiskolában nagy segítség a családi háttér, felesé- oktatok. gem, dr. Lakos Gizella, fogorvos, ő – Szereti még a hivatását? ismeri ezt, így nekem is könnyebb. – Ha újra kezdeném, akkor is így – Hadd térjek vissza a kezdetekhez: döntenék, nem bántam meg, hogy azt mondta, hogy a pályaválasztásban ezt választottam. Ráadásul az is fonbefolyásolta az édesanyja betegsége. tos számomra, hogy az osztályunkon Sikerült-e később, orvosként valóban sikerült olyan légkört kialakítani, ami segíteni rajta? a munkatársak közötti bizalmon és – Igen, amikor már végeztem, segítőkészségen alapul. Ennek követtöbbször kezeltük édesanyámat szív- keztében az osztálynak olyan munritmus zavarral. És sajnos kilenc éve kahelyi légköre van, amit a kollégák egy más jellegű betegségben itt halt irigyelnek, s többen hangoztatják, meg. hogy szívesen dolgoznának nálunk. – Amikor viszont sikerült segíteni, gondolom, különösen jó érzés volt. Hock Tamás

10

Nemzeti jelképek kerámiákon Augusztus 20. a magyar államiság ünnepe. A jeles nap előtt tisztelegve kívánok pár gondolatot közzétenni arról, hogy nemzeti jelképeink miként jelentek meg a magyar parasztság anyagi kultúrájában. Különösen a kerámiatárgyakon fellelhető szimbólumokról szeretnék szólni, legyenek azok akár a szűkebb népművészet keretébe tartozók, akár gyáripari termékek.

lát a felakasztott tányérok sora. Idővel bekerült a polgári lakásokba is, kifejezésre juttatva a ház lakójának hazafias, nemzeti érzését vagy egyszerűen a művészetekhez való viszonyulását. A címer a tányér öblébe került. Az ábrázolás és a szín igyekezett követni a heraldika szabályait, de nem teljes sikerrel. Különösen a koronaA nemzeti jelképek és a népművészet kaplegették gyüdi korsó néven az ilyen darabokat. ábrázolásoknál feltűnő a díszítmény és a valóság csolatának kiváló ismerője Selmeczi Kovács Másik jellegzetes terméküknek a cserépkulacs, közti különbség. Némelykor leegyszerűsítve Attila néprajzkutató, aki Székesfehérváron roazaz csutora számított, melybe nem víz, hanem jelenik meg a magyar korona, máskor teljesen koni, baráti és szakmai kapcsolatokkal egyaránt a Siklós környéki hegyek jóféle bora ismeretlen formárendelkezik. Neki, mint a Néprajzi Múzeum került. A csutorák közt előfordul ban. Legfeljebb a munkatársának, e témakörben számos munkája egyszínű: sárgára, zöldre vagy sötétferde kereszt igazít jelent meg. Közülük az egyik legalaposabb és barnára mázazott, de az igényesebel. A tányér pereszínes képei révén a leglátványosabb a Nemzebek színesen díszítettek, virágozotmén rendszerint ti jelképek című, mely 2001-ben került publitak, felirattal ellátottak. növényi díszítmény kálásra. A kötet a magyarság szimbólumainak Mind a csutorák, mind a gyüdi fut körbe, végteletartott országcímer, korona, nemzeti szín és korsók között található címeres. nített koszorú forzászló mellett szól a nemzeti hősök, a hazafiA Néprajzi Múzeum gyűjteménye májában. as feliratok megjelenítéséről, sőt olyan tipikus őrzi azt a XIX. század végi siklósi Kézzel festett, magyar alakok ábrázolásáról is, mint a huszár kulacsot, melyen jól kivehető a stiliszépnek tartott és a betyár. zált, fehér, sárga, zöld, piros színekcímeres tányérok Az ország címerével kapcsolatban joggal ből kialakított címer. kerültek ki a XIX. Hollóházi tányér állapítja meg a szerző, hogy a népművészet A mellékelt képen látható, haszázadban Hollóminden tárgyféleségén megtalálható. Fellelhető sonló korú, „Mária Gyüdi Emlék” felirattal háza, Telkibánya, Bélapátfalva manufaktúrábútorokon (széken, ládán, padon), textíliákon ellátott, nagyobb méretű szenteltvizes korsónál iból. Ide sorolandók a Körmöcbányán készült (főleg szűrökön), pásztorfaragásokon (tükrösön, már nehezebben azonosítható a címer, a fazekas darabok is. Ez utóbbi talán azért meglepő, mert borotvatokon, sótartón, fantáziája, látásmódja és keze manapság inkább a körmöcbányai szecessziós, ivócsanakon, mángorlón, nyomán szinte teljesen díszítplasztikus díszítésű tárgyakat ismerjük, holott mosósulykon, szarukürménnyé vált. A korsó a siklósi az 1800-ban alapított üzem a XIX. század vétön), mézeskalács mincserepek jellegzetes színeivel gén népies és fémmázas (eozin) kerámiákat is tafákon, céhjelvényeken ékesített: a sötétbarna alapon a készített. és a fazekasok alkotta fehér, sárga, világoszöld, vöröAzt is tudjuk, hogy az Osztrák-Magyar tárgyakon. Ez utóbbi sesbarna színek élénkké teszik Monarchia keretei közt milyen komoly konkukörben természetesen a díszítményt. Így (nem véletrenciát jelentett a magyar üzemek számára az nem a hétköznapi, halenül) a legmagasabb pontra osztrák és cseh gyárak termelése. A vámunió nem a reprezentatív tárelhelyezett címert is, mely oly keretei közt akadálytalanul – sőt támogatva gyakon találhatók meg. mértékben stilizált, hogy a ko– érkezhetett hazánkba az osztrák és cseh porPlasztikus, áttört, karcolt rona és a pajzs egybemosódik. celán, illetve keménycserép, mely olcsóbb volt és vagy írókázott (festett) Az ábrázolást két oldalról – a követte a magyar ízlést. Ludwigsburg (Ausztdíszítményként rákerült hivatalos címerrajzról is ismert ria), Altrohlau, Elbogen, Karlsbad (Csehora címer a boroskancsóra, – egy-egy ág, alatta virágfüzér szág) gyárai nagy tömegben állították elő a a pálinkás butellára, a kuteszi kivételessé, ünnepélyessé. magyaros, népies motívumokkal díszített, vagy lacsra, a korsóra, a céhes Ismerjük a címer valósághűbb, magyar nyelvű felirattal ellátott edényeket, főedényekre, a tálakra egynaturalisztikusabb ábrázolását leg tányérokat. Tekintélyes részüket már nem is Máriagyüdi korsó aránt. is a sárközi kerámiákról, így kézzel festették. Így nem ritkán találkozhatunk Az iménti felsorolás sejteti, hogy sokféle egy XX. század eleji szekszárdi cserépkulacsról. Ludwigsburgban készült magyar címeres táanyagból készült, igen eltérő funkciójú tárgyakLeggyakoribb címerábrázolás azonban a nyérral is. nak lett népszerű dísze, különösen a XIX. szátiszafüredi és hódmezővásárhelyi fazekas tárVégezetül megemlítem, hogy a virágos tázad második felétől az országcímer. Általában gyakon található, nemegyszer évszámmal, illetnyérok peremén esetenként a nemzeti színekkel koronás változatban jelenítették meg, a korona ve felirattal együtt. juttatják érvényre a hazafias érzést. Egyszerűbb nélküli meglehetősen ritka. Az alkotók, az előálA XIX. század utolsó harmadától a parasztmegoldásként lehet ez a piros-fehér-zöld párlítók nem ragaszkodtak a pontos ábrázoláshoz, ság nem csak a fazekasok termékeit, hanem a huzam szalagsávként történő körbefuttatása, és nyilván ismeretlenek voltak számukra a hekeménycserép, másképp de bonyolultabb formaként a raldika szigorú szabályai. Emlékezetük, ízlésük kőedény gyárak produktuhárom szín kockás, sakktábalapján alakították át, formálták újra a címert, mait, különösen tányérjait lás elhelyezése is. Ez utóbbira rendszerint úgy, hogy illeszkedjék a tárgy többi is vásárolta. Azért is, mert a XIX. század végi hollóházi díszítménye és az adott stílus keretei közé. Így ezek közel álltak ízlésvilákerámiákon látunk példát. aztán a címer ornamenssé vált; a díszítmény az gához, igényéhez, hiszen Az országcímer a nép ornamentika része lett. Ennek kiváló példáját népies vagy magyaros stítárgyain a leggyakrabban, a láthatjuk több siklósi fazekasmunkán. lusban készültek. Döntő nemzeti színek a viszonylag A Baranya megyei Siklós fazekasainak részük virágos, azaz rózsás ritkábban ábrázolt jelképek munkái igen nagy mértékben hasonlítanak a volt, de lehetett bőségeközé tartoznak. Mindegyik sárközi kerámiákhoz, melyeket Baján, Szeksen találni madarast, vagy szimbólum kifejezésre juttatszárdon, Kalocsán és Mórágyon állítottak elő. A egyházi, illetve hazafias ta a tárgyakat használó, velük siklósiak főleg különböző méretű szenteltvizes tartalmú ábrázolást. Az Körmöczbányai tányér díszítő családok nemzeti érkorsókat készítettek, melyeket az ország egyik utóbbiak közé tartoztak zését, elkötelezettségét. legrégibb és legismertebb búcsújáró kegyhea címeresek. Az országban sokfelé borította kilyén, Máriagyűdön értékesítettek. Ezért is emsebb vagy nagyobb mértékben a tiszta szoba faGelencsér József

11

Megemlékezések az „anyák megmentője” születésének 196. évfordulója alkalmából

Semmelweis-napi ünnepség Fehérváron Az egészségügyben dolgozók minden évben megemlékeznek Semmelweis Ignác Fülöp születésének évfordulójára. Ez évben Székesfehérváron az orvos-kutató Oskola utcai emléktáblájánál, a Városháza nagytermében és a Fejér Megyei Szent György Kórházban rendeztek ünnepi megemlékezést. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a Humán Szolgáltató Intézettel közösen emlékezett meg június 30-án, az Oskola utcában az egykori rendház falán elhelyezett Semmelweis Ignác emléktáblájánál. Az egészségügyi dolgozók nevében dr. Fitos Katalin főorvos, és dr. Kovács Tibor háziorvos, az önkormányzat nevében dr. Szelier András alpolgármester, dr. Csomán József, az egészségügyi bizottság elnöke, valamint Hartainé dr. Benkő Ibolya, humánszolgáltatási igazgató helyzete el az emlékezés koszorúját. A megemlékezést követően az ünnepség résztvevői átvonultak a Városháza nagytermébe, ahol műsoros rendezvény fogadta őket. Elsőként Szűcs Krisztina színművésznő a Vörösmarty Színház nevében köszöntötte a megjelenteket, majd Nagy László „Ki viszi át a szerelmet” című versét és Pilinszky János „Örökkön-örökké” című költeményét szavalta el. Brunner Márta, aki szintén a színház társulatának tagja, a Scheldon Blue című musicalból énekelte el a „Song and dance” című részletet, majd a Hair című musicalből a „Jó reggelt napfény!” ismert slágerét szólaltatta meg.

Warvasovszky Tihamér polgármester köszöntőjében emlékeztetett: az egészségügyi szakmában dolgozók arra tették fel életüket, hogy segítsék embertársaikat, segítsék a fehérváriakat. S mivel valamennyiünknek csak egy életünk van, ezért fontos szerep hárul rájuk a preventivitásban, az egészségmegőrzésben és a gyógyítási feladtok ellátásában is. – Az orvosi hivatás nagyon nehéz, de nincs más olyan hivatás, mint az Önöké, ahol az emberek ennyire önként megnyílnának. Ezért számos információt tudhatnak rólunk, betegekről – emlékeztetett a polgármester, s reményét fejezte ki a tekintetben, hogy az egészségügyben tapasztalható számos nehézség és egyenetlenség közepette az önkormányzat továbbra is keresi a „kiskapukat”, a lehetőségeket a problé-

mák felszámolásához Székesfehérvár tekintetében. A Semmelweis-napon a hagyományokhoz híven az alapellátásban dolgozó egészségügyi dolgozók közül szakmai elismerésben részesült Sörös Erika ifjúsági védőnő, aki évek óta egészségügyi felvilágosító előadásokat tart a drog és a családra nevelés témájában középiskolások számára. Legutóbb a Győrben rendezett szakmai konferenciára hívták meg előadóként. – Semmelweis Ignác Fülöp születésének 196. évfordulójára július elsején emlékezünk – mondta Szelier András alpolgármester. Érdeklődésünkre kifejtette: mint Antall József néhai miniszterelnök kutatásaiból is tudjuk, Székesfehérvár diákjaként városunkhoz személyes kötődése volt. Hozzátette:

A Semmelweis-nap alkalmából a Fejér Megyei Szent György Kórházban rendezett megemlékezésen dr. Pápai Székely Zsolt, az I. pulmonológia osztályvezető főorvosa beszédében emlékeztetett: az egészségügyben dolgozók korábban is, most is nehéz feladatot vállaltak magukra, hiszen a szűkös körülmények közepette kell a maximumot teljesíteniük. A főorvos Semmelweis Ignác világhírű munkásságát méltatva hozzátette, az orvosoknak, ápolóknak azt kívánja, hasonló hittel, kitartással végezzék az emberek számára fontos hivatásukat. Ezután az intézmény kórusának műsorát hallgathatták a megjelentek. Az ünnepséget követően a hagyományokhoz híven három tudományos előadás hangzott el az auditóriumban.

Semmelweis munkássága példa mindannyiunk számára olyan vonatkozásban is, hogy a szakmaiság és a szakmaisághoz való ragaszkodás sok esetben személyes áldozatokkal jár, de fel kell vállalni, még akkor is, ha emiatt sok igaztalan támadás ér. Az alpolgármester úgy vélte, Semmelweis Ignác Fülöp életét kicsiben pályájuk során egyszer, vagy több esetben, az egészségügyben dolgozók maguk is megélik. – Az emlékünnepség alkalmával az egészségügyi dolgozók megjelenésükkel egyrészt tisztelettel fejet hajtanak Semmelweis Ignác élete, munkássága előtt, másrészt megünnepelik a maguk körében az egészségügyi dolgozók napját. szűcs

Nemcsak az óvodában, otthonában sem viseli sokáig a csendet

Bemutatjuk Farkas Rudolfné óvónőt Farkas Rudolfnét az otthonról hozott gyermek-szeretet tette kiváló, és Klébersberg Kunó-díjas pedagógussá. A székesfehérvári Tóvárosi Óvodában harmincnégy éve dolgozó óvónőt nagyon meglepte az elismerés: teljes titoktartásban zajlott kollégái részéről a díjra történő felterjesztés. – Annyi árulkodó jelet láttam, hogy januárban egy szakmai önéletrajzot kértek tőlem – mesélte.

A pedagógus életútja élményekben gazdagon telt, sok gyermeket vett gondozásba, és alakított ki velük tartalmas kapcsolatot. Farkas Rudolfné 1970-ben került Székesfehérvárra. Négyévi munkája után – nem véletlenül – felettesei megbízták a középfokú óvónő-képzés gyakorlatvezetésével. Munkahelyi vezetői mindig elismerték lelkiismeretes munkáját, amelyet 1996-ban – a városban az elsők között – tanácsosi címmel köszöntek meg. – Húsz évig foglalkoztam ezzel a területtel, sok növendék került ki a kezem alól. Tóváros nagy részének apraját-nagyját ismerem. Szeretek Székesfehérvárnak ezen a részén élni és munkálkodni – fogalmazott. Farkas Rudolfné nemcsak kiváló pedagógiai, hanem hatalmas szociális ér-

zékkel is rendelkezik. Nemhiába bízták rá a Tóvárosi Óvoda gyermekvédelmi munkáját. Tizennyolc éven keresztül foglalkozott a hátrányos helyzetű gyermekek, és szociális gondokkal küzdő családjaik problémájával. Mint minden területen, ezen is folyamatosan képezte magát, tanulmányozta a témával kapcsolatos szakirodalmat. Naprakész információkkal szolgált a szülők, és környezete kérdéseire. Fő célja az volt, hogy minden gyerek egészséges családban nevelkedhessen. – Ez nem mindig sikerült, így voltak nehéz napok is az életemben – mondta. A pedagógus házi használatra – saját munkáját megkönnyítve – készített egy felmérést: mára, csak a Tóvárosi Óvodában, a gyerekek több mint tíz százaléka hátrányos helyzetűnek tekinthető.

– A számok a potenciálisan veszélyeztetett és a szegényebb életvitelű gyerekeket is takarják – világosított fel. A Klébersberg Kunó-díjas óvónő gyermekkorában három testvére és a szomszéd gyerekek zsivajában nevelkedett. Szülei – főleg édesanyja – nem bánták, ha családi házuk udvarán „roszszalkodnak” a nebulók. Az élmények, és a kicsik őszintesége indította el a pályán. – Mai napig nem bírom sokáig a csendet. Szerencsére leányom, és az ő családja velünk lakik, így a legkisebb unokám állandó csevegése ösztönzően hat rám. A hangulatot a szomszédokból átjövő gyerekek fokozzák, így többször hatan, nyolcan játszanak az udvarunkban. Akkor igazi a jókedv, ha a fiamék is hazalátogatnak Gántról, három csemetéjükkel, és együtt az egész család – mesélte. Farkas Rudolfné nemcsak az óvodában, hanem otthon is fúr-farag, rajzol, papírt vág unokáival. Foglalkoztató füzetekben töltik ki a feladatokat, oldják meg a rejtvényeket.

Farkas Rudolfné Mit is kezd szabadidejével a szolgálati időt letöltő pedagógus? Kérdésemre kedves mosoly a válasz. Nagycsaládban él, kertes házban, ahol mindig akad munka: többet tud vigyázni az unokáira, nyugodtabban végigolvassa a szaklapokat, és – ahogy ő fogalmazott – lesz ideje eltenni a befőtteket télire. Kollégái továbbra is számítanak munkájára, sok éves tapasztalatára, bölcsességére, így nem válik meg véglegesen attól az intézménytől, ahol harmincnégy éven át lelkiismeretesen, tökéletes szakmai tudással végezte tevékenységét. - FICSÓRI -

12

Esélyegyenlőség az Esélyek Házában Az Esélyegyenlőségi Program első, és egyben fő alappillére a Nemzeti Esélyegyenlőségi Hálózat kiépítése. Megvalósítására jött létre a helyi Esélyek Házainak országos hálózat-rendszere, amelyeknek működésében, a Kormányhivatal együtt tevékenykedik az önkormányzatokkal, és a civil szféra szereplőivel. Az Esélyek Háza feladatai közé tartozik a módszertani munka, az esélyegyenlőség kommunikálása társadalmi és szakmai szinten, a hálózatépítés, koordináció és folyamatos kapcsolattartás. A helyi intézmények elsősorban közösségi szervezőmunkát vállalnak, vagy az egyenlő bánásmód sérelmét elszenvedett társadalmi csoportokkal, és azokkal foglalkozó szakemberekkel, szervezetekkel dolgoznak együtt. Az országos intézményhálózat minden irodája egységes szervezetiműködési szabályzattal és azonos típusú feladatokkal és hatáskörrel működik. Minden egyes Esélyek Háza egyenlő jogú tagja az országos esélyegyenlőségi intézményhálózatnak. Ennek megfelelően szakmai munkájával – bizonyos javaslattételi útvonalakat betartva – hatással lehet az országos jogszabályalkotási folyamatokra, a Kormányhivatallal tartott kapcsolata révén. Az esélyegyenlőség ügyét valóban előremozdító intézményhálózat létrehozásának egyik kulcsmozzanata a megfelelő szakemberek kiválasztása helyi szinten. Fontos, hogy a háromfős szakmai csapat gyors döntéshozatalra, valamint a projektek és a helyi szervezet működtetésére alkalmas legyen. Az Esélyek Háza vezetőjének rendelkeznie kell jogi vagy szociális, pszichológiai vagy pedagógiai diplomával, valamint vezetői, módszertani szakmai gyakorlattal. Előnyt jelent a bizonyított szervező-kommunikációs készség, nyelvtudás, valamint széles körű szakmai ismeretség. Ezeknek a feltételeknek felelt meg Márton Zoltán, a székesfehérvári intézmény megbízott vezetője, aki egyben a városi önkormányzat szociális és családvédelmi bizottságának elnöke. – Az országos hálózat részeként a Vízivárosi Általános Iskola épületében nyílt meg az Esélyek Háza Székesfehérváron, május 27-én. Fontos, hogy az intézmény a diszkrimináció elleni küzdelemben megfelelő eszközökkel rendelkezzen. Célunk a társadalmi kirekesztődéssel fenyegetett, veszélyeztetett nép- és embercsoportoknak közvetett segítség nyújtása – nyilatkozta a Fehérvári Polgárnak Márton Zoltán. – Az intézményhálózat nem egyéni ügyfélfogadásra és esetkezelés-

re van berendezkedve. Az Esélyek Háza három munkatársa a megye több, mint 400 ezer ember problémáját nem kezelheti egyedi módon. Ha ezt a feladatot is felvállalnánk, elveszne az intézmény működésének célja, funkciója. Az egyéni problémák kezelésében a szociális biztonsági rendszer nyújt segítséget. – Mit jelent a közvetett segítségnyújtás? – Ha bármilyen civil szervezet, vagy magánszemély megkeresi intézményünket azzal a céllal, hogy az esélyegyenlőség ügyéért szeretne tenni, akkor céljának megvalósításában segítünk. Az Esélyek Háza szakmai, módszertani feladatokat lát el, az ötletekhez szükséges forrásokat, eszközöket keressük meg. Ha a hozzánk forduló egyesülettel rendelkezik, pályázati úton találjuk meg a megoldást. Ha nem rendelkezik még szervezettel, megkeressük és összehozzuk a hasonló gondolkodású emberekkel, hogy közösen valósítsák meg programjaikat, a mi segítségünkkel. Úgy gondolom, hogy a civil kezdeményezés attól maradhat civil, ha nem szól bele a közszféra, és nem próbálja meg államosítani. Ha így tesz, elvész a civil lendület, a lelkesedés. Az önkormányzat, a közigazgatás akkor jár jól, ha a civil kurázsit civil mederben hagyja és megadja a hiányzó szakmai, módszertani segítséget. Az Esélyek Háza azt szeretné, ha a civil szervezetek megőriznék jelenlegi lelkesedésüket: nem szeretnénk őket a

magunk arcára formálni, tartsák meg saját eredetiségüket és különlegességüket. – A közvetlen segítségnyújtás elől sem zárkózhat el az Esélyek Háza. – Természetesen így van. Bárki bejön hozzánk a problémájával, senkit nem küldünk el, orvosoljuk gondjait. Egyrészt azzal, hogy megpróbálunk

nyomást gyakorolni a „probléma-gazda” szervekre, akik már foglalkoztak gondjaival, csak éppen nem elég körültekintően és hatásosan. Másrészt, az ügyfeleket a megfelelő helyre irányítjuk problémáikkal. – Ezek szerint nemcsak civil szervezetek, hanem magánszemélyek is felkeresték az Esélyek Házát. Milyen gondokkal fordulnak önökhöz? – Hat kiemelt célcsoportja van az ágazatnak: nők, gyermekek, idősek, romák, fogyatékkal élők, és a hátrányos helyzetű településeken lakók problémája. Az elmúlt három hónapban az esélyegyenlőség körébe tartozó összes probléma előkerült. Azt tapasztaljuk, Márton Zoltán hogy a foglalkoztatás területén adódnak a legnagyobb gondok. A fogyatékkal élő emberek a számukra megítélt szociális juttatásokból nem tudják fedezni életszükségleteiket, így szeretnének munkát vállalni. Megkeresnek bennünket a nőkkel való egyenlő bánásmód hiánya miatt, vagy családvédelmi ügyekben. Egyik ügyfelünk gyerekének például sikerült kollégiumi helyet szereznünk, fogyatékkal élőknek plusz anyagi segítséget nyújtani, csökkent munkaképességű embereket munkához juttatni. Akik felkeresték intézményünket, örömmel távoztak tőlünk. Mindenkinek tudtunk jó tanáccsal, eligazítással szolgálni. A kormányhivatal a programok és szakmai rendezvények szervezését várja el tőlünk, az egyéni esetkezelés – ahogy az előbbiekben is említettük – nem az Esélyek Háza feladata. Rengeteg munka, nagy energiát emészt fel számunkra az ügyfelek problémáinak megoldása. Segítségnyújtás nélkül viszont továbbra sem küldünk el senkit. – Az Esélyek Háza havonta 100-120 ügyféllel számol. Hogyan győzik a rengeteg munkát hárman? – Valóban hárman vagyunk főállásban. Ügykezelő kollégánk nem tud az intézményünket felkereső emberek problémáival foglalkozni, hiszen a gazdasági, szervezési feladat mind hozzá tartozik. Ügyfeleink gondjait ketten, Róka Gyula kollégámmal kezeljük.

(Ő is szakirányú végzettséggel rendelkezik, mellette óriási tapasztalatot szerzett a civil szférában – F.E.) Részmunkaidőben foglalkoztatunk olyan embereket, akik speciális ügyekben tudnak segíteni az ügyfeleknek. Van jogászunk, fogyatékosokkal foglalkozó szakemberünk, mozgássérült-ügyekben pedig az Alternatíva Civil Egyesülettel kötöttem megállapodást. Kollégáim tehermentesítését így próbáltam orvosolni. Növeltük a kapacitást, amelyet – nagyon jó szakemberekkel – az ügyfelek felé tudunk kínálni. – Az Esélyek Háza egyik fő feladata a programok, rendezvények szervezése. Mire készülnek az elkövetkezendő időszakban? – Az esélyegyenlőségi kampány részeként a nyári hónapokban, fogyatékos és mozgássérült emberek részvételével, nyári táborokba szervezünk programokat. Olyan versenyszámokat állítunk össze, amelyek során az egészséges emberek – rövid időre – átélhetik, milyen érzés látássérültnek és mozgáskorlátozottnak lenni. Ennek óriási nevelő hatása van. Az Esélyek Házában folyamatosan szervezünk romák, illetve fogyatékkal élők munkáiból kiállítást. Az előítéleteket szeretnénk csökkenteni, és az önhibájukon kívül eltérő életmódot folytatók megbecsülését növelni. Szeptemberben egy megyei esélyegyenlőségi konferenciát szervezünk, ahol minden érintett szakma vezetői részt vesznek. Lehetőségük lesz egymással megosztaniuk gondjaikat, megbeszélniük közös céljaikat. – Adományozó akciókra is készül az Esélyek Háza. – Rendszeressé szeretnénk tenni az ilyen jellegű rendezvényeket. Az adományozás területén két fő célt tűztünk magunk elé. Egyrészt Braille írógépet szeretnénk vásárolni látássérült társaink számára, hogy rendes dokumentumot, vakok számára elérhető, és olvasható formában tudjanak kinyomtatni. Ilyen szerkezettel sem Fejér megye, sem Székesfehérvár nem rendelkezik. Megszerzése óriási információs áttörést jelentene a vak emberek felé. Az adományok másik feléből defibrillátorokat vásárolnánk. A készülékeket a hátrányos helyzetű településeknek ajándékoznánk. Szeretnénk, ha a gép segítségével a kis falvakban lakó, szívbetegségben szenvedő emberek is kapnának egyfajta esélyt az életre. Ficsóri Erika

13

Fő célkitűzés a békés vitarendezés

Újra működik a Békéltető Testület

– A békéltető testületek eljárásának az a célja, hogy a jogvitában a fogyasztók a lehető legrövidebb időn belül hatékony jogvédelemben részesülhessenek. Ezért a legegyszerűbb és leghatékonyabb megoldásnak számít, ha a vitás feleknek, vagyis a fogyasztónak és a gazdálkodó szervezetnek sikerül egy asztalnál egyezséget kötniük – tudtuk meg Kirst Lászlótól, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában tevékenykedő Békéltető Testület elnökétől. Mint a Fehérvári Polgárnak adott interjújában fogalmazott, céljának tekinti, hogy az egyeztető tárgyalást követően a felek békés hangulatban, kezet fogva távozzanak. – A kamarai békéltető testületek 2001 januárjától működnek megyénkben. A testület tagjainak ötven százalékát a fogyasztóvédelmi testületek, másik felét pedig a gazdasági kamarák adják – kezdi a beszélgetést Kirst László, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Békéltető Testületének elnöke. Törvényileg nincs meghatározva, hogy a békéltető testületnek hány tagja lehet, nálunk 14 tagból áll. Ez megyénként különböző, van, ahol 12 fővel, és van, ahol 30 fővel működik ez a testület. Korábbi gyakorlatból kiindulva úgy láttuk, hogy ezzel a létszámmal meg tudjuk oldani a problémákat. A megalakuláskor alelnökként tevékenykedtem, most pedig az elnöki feladatokat kaptam meg a testületi tagoktól, valamint a kamara elnökségétől. Ez év áprilistól működünk önállóan, korábban Veszprémmel regionálisan működött együtt másfél esztendeig a testület. – Mit tapasztaltak az együttműködés során? – Igazából ez az együttműködés nem valósította meg azokat az elképzeléseinket, amelyek szerint más megye is hasonló gondossággal jár el a lakosság és az érintettek felé. Ezért úgy döntöttünk, hogy visszavesszük a fogyasztóink védelmét, s itt fogjuk, a saját megyénkben ellátni. – Ismert, hogy Magyarországon a bíróságok túlterheltek, a peres ügyek akár évekig is elhúzódhatnak, nem beszélve a jelentős költségekről. Bizonyára ezek a tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy az európai gyakorlathoz hasonlóan hazánkban is létrejöjjenek a békéltető testületek. Mindezek mellett a praktikusság is sokat számít… – Európában minden országban működtetnek ilyen testületeket, sok helyen békéltető bíróságoknak nevezik őket. A „békéltető testület” megnevezésünk valóban nem túl szerencsés, de egyelőre nincs jobb kifejezés. Amint a törvény is fogalmazza, egy olcsó, gyors, hatékony problémarendezés a cél, a gazdálkodó szervezet és a fogyasztó között. Mindenképpen költségkímélő, és hatékony eljárásnak számít, amelynek keretében a probléma közelében rendeződhetnek a viták, ráadásul olyan formában, hogy a jó modor, és a jó viszony is megmaradhat a két fél között. Nekem egyébként az a célom, hogy az egyeztető

tárgyaláson – amely a munkánk végső aktusának számít – a felek kezet fogva távozzanak. – A testület milyen ügyekben járhat el? – Abban az esetben, amikor valamilyen jogszabály, vagy törvényi rendelkezés szabályozza a vitás kérdést, mi azzal nem foglalkozhatunk. A gyakorlat azt mutatja, hogy elsősorban szerződéskötések, pénzügyi, és másféle szolgáltatások, utazási irodák működésével kapcsolatos panaszok esetén keresnek fel bennünket. Tehát mi csak abban vagyunk jogosultak eljárni, amelyben a törvényi szabályozás konkrétan nem fogalmaz meg bírósági eljárást. – Létezik tehát olyan jogvita is, amelyben testületük nem járhat el… – …Ha ilyen üggyel megkeresnek bennünket, akkor azt a bíróságnak kell eljárásra átadnunk. – Melyek a leggyakoribb panaszok? – A legtöbb esetben az építőipari szolgáltatások területéről, valamint a tartós használati cikkek vásárlásával kapcsolatosan érkeznek bejelentések. Ugyanakkor érdekes tendencia, hogy egyre több pénzügyi, és utazási iroda szolgáltatásaival szemben érkeznek bejelentések, valamint a takarékszövetkezetek, pénzintézetek, és biztosítótársaságok eljárásaival kapcsolatosan emelnek kifogást. Ilyenekre korábban nem volt példa. – Mi ennek az oka? – Az emberek tájékozottabbak lettek, jobban odafigyelnek saját dolgaikra. Mindig hangsúlyozzuk nekik, mielőtt aláírnak valamit, olvassák el figyelmesen a szöveget, a későbbi jogvita elkerülése érdekében. – Hogyan történik az eljárás a békéltető testületben? – A fogyasztó, valamint a gazdálkodó szerv választ a testületünk tagjaiból egy-egy képviselőt magának. Majd e két felkért képviselő választja meg a testület tagjai közül az ügyben eljáró tanács elnökét. – Kérheti-e a fogyasztó az eljárás során szakértő bevonását? – Igyekeztünk eredetileg minden szakterületről testületi tagokat választani. Meg kell mondanom, az én elgondolásom szerint – amennyiben lehetséges – nem vonunk be szakértőt, ugyanis ez ismét csak a költségeket növelné, és időhúzást eredményezne. Célunk az, hogy egyezséget

hozzunk létre. A tanács munkájában vannak megelőző eljárások is, az esetek 20-30 százalékában egyezségre kerül sor. Maga az elnök, és a tagok is igyekeznek tanácsot adni a két félnek, sőt az is előfordul, hogy mielőtt az eljáró tanács elé kerülne az ügy, megszületik a felek közötti egyezség. – S ha mégsem? – Akkor az eljáró tanács egyezséget, ajánlást, vagy kötelezést hozhat. – Mi történik abban az esetben, ha döntést követően a gazdasági szerv nem hajlandó a határozatnak eleget tenni? – Amennyiben a kötelező határozat teljesítését mulasztja el a kötelezett, akkor a fogyasztó, vagy az eljárást kezdeményező fogyasztóvédelmi szervezet kérheti a bíróságtól a határozat végrehajtási záradékkal történő ellátását. Ez annyit jelent, hogy a határozat ezt követően a bírósági végrehajtás eszközeivel kikényszeríthető. – A fogyasztó hívhat magával ügyvédet? – Gyakran előfordul, hogy a fogyasztó, vagy a gazdálkodó szervezet ügyvédet bíz meg, vagy kísérőként megjelenik velük. Ez gyakran előfordul. – Milyen tapasztalatai vannak az ügyek számát tekintve? – El kell mondani, hogy az ügyek évről évre mindig megduplázódnak. Ez egy figyelmeztető dolog, hiszen azt jelzi, hogy a békéltető testületekre szükség van. – Korábban létezett az úgynevezett 1000 forintos eljárási díj, amelyet már jó ideje eltöröltek. Az említett összeg jelentett bizonyos fajta „visszatartó” erőt? – Sajnálatos módon ezt az összeget valóban megszüntették. A koncepcióm az – bármennyire fogyasztó-centrikusak vagyunk is szolgáltatásainkban – hogy nem engedhetjük meg, hogy bizonyos fogyasztók „évszaknak megfelelően” váltogassák a cipőjüket. A békéltető testületnek védenie kell a termelőt, a szolgáltatót is, amennyiben jogtalan bírálat éri. Igyekszünk igazságosan eljárni. Nem szemellenzős módon, nem kimondottan csak a fogyasztó oldaláról vizsgáljuk a felmerülő problémát. A fogyasztó a békéltető testülettel folyamatos kapcsolattartásban áll, és az ügy minden folyamatáról értesítést kap. Emiatt rendkívül költséges az eljárás. Az említett 1000 forint messze nem fedezi

a felmerülő költségeket, nem beszélve az eljáró tanács munkájáról. A legutóbbi törvényi módosítás törölte az 1000 forintos eljárási díj megfizetésének kötelezettségét. A tisztességes fogyasztók érdekében szükségesnek látom a díj újbóli bevezetését, mert az mégis csak nonszensz, hogy egyetemet végzett embereknek sok esetben olyan „semmitmondó” ügyekkel kell foglalkozniuk, amelyek nem méltóak hozzájuk. Márpedig, ha az eljárás ingyenes, akkor mindenféle apró-cseprő üggyel hozzánk fordulnak. – A Békéltető Testület a Fejér Megyei Kereskedelemi és Iparkamara szárnyai alatt működik, ezért a fogyasztó és a gazdasági társaságok érdekeit egyaránt szem előtt kell tartaniuk. Ne haragudjon, de ez nem eredményez egyfajta „felemás” állapotot? – Természetesen nekünk a gazdálkodó szervezetet is védenünk kell. Volt precedens értékű eljáró tanácsi munka éppen az elmúlt hetekben, amikor egy szervezet mellé kellett állni, ugyanis ők mindent megtettek annak érdekében, hogy a fogyasztó teljes igényének megfeleljenek. Más kérdés, hogy a fogyasztó ebben az esetben úgy gondolta, hogy többet lehet „kipasszíroznia”. Ez azonban így nem működik… – A Fejér Megyei Békéltető Testületnek meddig terjed jogi értelemben az illetékességi területe? – A törvényi szabályozás szerint az ügy ahhoz a békéltető testülethez tartozik, amelyben a fogyasztó székhelye, lakhelye szerinti békéltető testület található. A törvény egyben könnyít is, mert úgy szabályoz, hogy eljárhat az a békéltető testület is, ahol a gazdálkodó szervet székhelye van. – Magyarország nyár eleje óta az Európai Unió tagja. Jelent ez a testület munkájában újabb feladatokat, terheket? – Kiadványok jelentek meg az uniós testületek működéséről, ezekből tájékozódtunk. Vannak azonban érdekes összefüggések, például akkor, amikor uniós országbeli sérelmet kezelhetünk, és a fogyasztó magyar, vagy a külföldi fogyasztó ügyében éppen hazai szolgáltató kerülhet ki egy uniós békéltető testület elé. E tekintetben valóban bővült a körünk, azonban május 1-je óta erre eddig még nem volt példa. – Mennyire ítéli eredményesnek a testületük működését? – Úgy még nem zártunk le ügyet, s nem álltunk fel asztaltól, hogy azt mondtuk volna, nem sikerült… Szűcs Gábor

14

A nyugodt építkezés kulcsa

Civil fogyasztóvédelem az építőiparban Az Építőipari Fogyasztók Érdekvédelmi Egyesülete társadalmi fogyasztóvédelmi szervezetként az építkezőknek, lakásfelújítóknak kíván segítséget nyújtani, hogy elősegítse a fogyasztói jogok hatékonyabb érvényesítését az építőiparban, valamint hozzájáruljon a fogyasztók széles körét érintő jogsértések mielőbbi felszámolásához. A kellő információ hiányában hozott rossz döntések elkerülése érdekében a szervezet tanácsadó- és információs rendszert hozott létre, amely díjmentes szolgáltatásokkal áll a fogyasztók rendelkezésére (általános tanácsadás építkezőknek, felújítóknak; fogyasztói jogok védelme, érdekképviselet; műszaki-, jogi-, pénzügyi-, gazdasági tanácsadás; fogyasztóvédelmi oktatás).

Az építkezők biztonságát szolgálja továbbá az a rendszer is, amely a beérkező panaszok alapján nyilvántartja az egyes vállalkozók által elkövetett fogyasztói jogsértéseket. A szolgáltatók a szakmai, etikai értelemben vett „büntetlen előéletüket” az Etikai Tanúsítvány nevű dokumentummal igazolhatják. Az Etikai Tanúsítvány tehát a vállalkozás egyfajta „Erkölcsi Bizonyítványa”, amely kizárólag addig

Sportnap a Bregyó-közi napközis táborban

Játékos programok az esélyegyenlőség jegyében A Székesfehérvári Esélyek Háza és az Alternatíva Regionális Mozgássérült Egyesület (ARME) kerekes székes sportnapot rendezett a Bregyó-közi napközis táborban. A szervezők célja a mozgássérültek életének és nehézségeinek megismertetése a fiatalokkal.

– Azt gondoltuk ki az Alternatíva Regionális Mozgássérült Egyesülettel közösen, hogy olyan helyszínre megyünk programokat szervezni, ahol már együtt vannak a táborozók. Egy ilyen nyári tábor célkitűzésünk megvalósításához kiváló alkalomnak számított – mondta érdeklődésünkre Márton Zoltán, az Esélyek Háza vezetője. A szervezők hasznosnak vélték, ha a tábor napjai közül egyet megtöltenek speciális programjukkal. Ezért olyan feladatokat állítottak össze, amelyekkel valamilyen fogyatékosságot szimulálhatnak az egészséges gyermekek számára. A kerekes székes sportnapon a mozgássérültek életét próbálták megismertetni a fiatalokkal. Márton Zoltán hozzátette: a gyermekek játék közben átérzik a mozgássérültek helyzetét. Ettől kezdve pedig másként néznek majd a kerekes székes emberekre, s mindenképpen más megítélés alá esik számukra, ha már ültek egy ilyen eszközben, s próbáltak vele közlekedni. A sportcentrum területén közel 100 általános iskoláskorú gyermek, fiúk és lányok vegyesen vettek részt, több csoportban versenyezve. A feladatok között kerekes székkel bója-

kerülés, labdahajítás, célba dobálás, pókmászás, és számos más ügyességi feladat, labdavezetési játék is szerepelt. A gyermekcsapatok tagjai között a sportnapon értelmileg akadályozott diákok is megjelentek, így az Arany János Általános Iskola és Speciális Szakiskola, valamint az Ezredéves Készségfejlesztő Általános Iskola és Speciális Szakiskola tanulói. A sportrendezvény szervezésében az Esélyek Háza munkatársai és önkéntes segítők, továbbá a mozgássérült egyesület tagjai is segédkeztek. A sportnap végén a versenyzők díjakat, ajándéktárgyakat és édességet is kaptak. – Egyesületünknek egyik célja az integráció, a fiatalokban kialakítani a helyes szemléletet a mozgássérültekhez való viszonyukban. A gyermekek nagyon fogékonyak erre, játékként kezelik a kerekes székes sorversenyt is, amelyet a sportnapon sikerült megvalósítanunk – mondta Láncos Róbert, az ARME elnöke. Továbbra is várják az egészséges emberek, illetve a mozgássérültek jelentkezését, akik ötleteikkel segíteni kívánják az egyesület további ezirányú munkáját is. - szűcs -

van a szolgáltató birtokában, amíg nem okoz kárt a fogyasztónak. A vállalkozók munkájával kapcsolatban beérkezett panaszokat az egyesület a Békéltető Testülethez irányítja. Ez az Európai Unióban kisbíróságoknak is nevezett intézményrendszer hazánkban a fővárosban és minden megyeszékhelyen működik. A jogérvényesítésnek ez a módja a költséges és évekig húzódó polgári perekkel szemben, legfeljebb hatvan napos eljárási idővel és ingyenesen áll a fogyasztók rendelkezésére. Amennyiben az eljárás megállapítja a szolgáltató felelősségét, és az nem javítja ki az általa okozott hibát, az Etikai Tanúsítványa végér-

vényesen visszavonásra kerül. Ennek következményeként a tisztességtelen vállalkozók várhatóan kiszorulnak az építőiparból. A vállalkozók nyilvántartásba vétele már Székesfehérváron is megkezdődött, így hamarosan a város lakói is élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy mielőtt megbíznának egy építőipari szolgáltatót, ellenőrizzék, hogy az rendelkezik-e Etikai Tanúsítvánnyal. Információ, vagy fogyasztói panasz esetén tanácsadás kérhető: Építőipari Fogyasztók Érdekvédelmi Egyesülete, Telefon: 1/430-1137, Fax: 1/430-1138 E-mail: [email protected]

Álláskeresés – Interneten

A nagy érdeklődésre való tekintettel a Székesfehérvári Álláskeresők Egyesülete: 2004. augusztus 5-én (csütörtökön) és augusztus 12-én (csütörtökön) 9.00 - 12.00 és 14.00-16.00 óra között ismét szeretettel várja az álláskeresőket, akik az Internet segítségével kereshetnek új lehetőségeket. A tanácsadás ingyenes. Tanácsadás helye: Székesfehérvári Álláskeresők Egyesülete, Székesfehérvár, Tolnai u. 10. (Bejárat a Sziget úti Általános Iskola mögött)

Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola

a KING'S SCHOOL OXFORD magyarországi képviselete

Szeptember 1-jén induló képzéseink érettségizetteknek 23 év alatt, nappali tagozaton állami támogatással, ingyenesen: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

VÁMÜGYINTÉZÕ (jövedéki ismeretekkel)+KÜLKER ÜGYINTÉZÕ ... 1 év NEMZETKÖZI LOGISZTIKAI MENEDZSER+KÜLKER ÜGYINTÉZÕ .... 2 év KÜLKERESKEDELMI ÜGYINTÉZÕ .................................................... 1 év IRODAVEZETÔ +alapfokú nyelvvizsga .................................................... 1 év IDEGENVEZETÕ +középfokú nyelvvizsga ............................................. 1 év IDEGENFORGALMI TECHNIKUS+IDEGENVEZETÕ .................... 2 év GAZDASÁGI INFORMATIKUS ................................................................ 2 év ÚJSÁGÍRÓ .....................................................................................................2 év MARKETING- ÉS REKLÁMÜGYINTÉZÕ .............................................1 év

Egyetemekkel közös felsõfokú szakképzések: 1. PÉNZÜGYI SZAKÜGYINTÉZÕ (Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron / felvételi mentességet nyújt/) 2. LOGISZTIKAI MÛSZAKI MENEDZSERASSZISZTENS (Budapesti Mûszaki Egyetem /felvételi mentességet nyújt/) 3. IDEGENFORGALMI SZAKMENEDZSER (Budapesti Gazdasági Fõiskola/felvételi mentességet nyújt/) 4. JOGI ASSZISZTENS (Pécsi Tudományegyetem)

Nappali tagozaton, 23 év alatt ingyenes képzések, kollégiumi elhelyezés. Valamennyi szakunk levelezô tagozaton is indul, korhatár nélkül, szombati tanítási napokkal. Felvételi nap: 2004. augusztus 7., 14., 28. Képzéseinkrôl és a KING’S SCHOOL OXFORD angliai kurzusairól információ: 8000 Székesfehérvár, Várkörút 54. Tel: 22/348-103 www.peter-rozsa.hu

15

M

E

G

H

Í

V

Királyi Napok Szent István Ünnepségei S z é ke sf e h é r v á r 2 0 0 4 .

Augusztus 19. 14 óra Városháza - kisterem Lánczos Kornél-, Szekfű Gyula- és Deák Dénes ösztöndíjak átadása A díjakat átadja: Warvasovszky Tihamér polgármester és Döbrentey Gyula kuratóriumi elnök Közreműködik a Tilinkó Zenekar 15 óra Városháza - nagyterem Szent István napi ünnepi közgyűlés Himnusz Ünnepi műsor · dr. Szabó Katalin jegyző köszöntője · Warvasovszky Tihamér polgármester ünnepi beszéde · Székesfehérvár kitüntetéseinek átadása 17 óra Szent István tér Fejér Megye Önkormányzatának, és Székesfehérvár Önkormányzatának közös ünnepsége Szent István szobránál Díszőrök felállítása Történelmi zászlók bevitele Szózat – Ünnepi műsor Ünnepi köszöntőt mond: Szabó Gábor, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke Ünnepi beszédet mond: Warvasovszky Tihamér polgármester, országgyűlési képviselő Koszorúzás – Himnusz

18 óra Szent István mauzóleum Virágelhelyezés Szent István szarkofágjánál Augusztus 20. 10.30 Székesegyház Szent István napi ünnepi püspöki szentmise Körmenet Koszorúzás Szent István sírjánál Beszédet mond: Warvasovszky Tihamér polgármester és Spányi Antal megyéspüspök Az új kenyér megáldása a Városház téren

A Királyi Napok Szent István Ünnepségeihez kapcsolódó rendezvények Musica Regia Fesztivál a Városház téren

augusztus 1-14. Augusztus 1-2-8-9. Árva Lázár 21.00 óra Népballadák és Arany János balladájának felhasználásával (esőnapok: augusztus 3., 10.) Augusztus 4. Fuvolavarázs 20.00 óra Drahos Béla fuvolaművész estje a Bazilikában Augusztus 12. Operagála 21.00 óra (esőnap: augusztus 13.)

Ó Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata tisztelettel meghívja Önt a 2004. évi Királyi Napok Szent István Ünnepségeire.

Augusztus 14. István felajánlja országát Máriának 18.00 óra Fogadalmi szentmise a Székesegyházban Főcelebráns: Spányi Antal megyéspüspök Augusztus 15. 10.30 óra Nagyboldogasszony-napi ünnepi szentmise a Székesegyházban Celebrálja: Spányi Antal megyéspüspök

Királyi Napok Nemzetközi Néptáncfesztivál

Városház tér, augusztus 15-20. Augusztus 15. 19.00 óra A résztvevő csoportok bemutatkozó felvonulása a belvárosban (Malom u. – Fő u. – Városház tér). 20.00 óra A fesztivál ünnepélyes megnyitója a szabadtéri színpadon. Augusztus 16. 18.00 óra Fesztiválműsor a Városház téren Augusztus 17. 18.00 óra Fesztiválműsor a Városház téren Augusztus 18. 18.00 óra Fesztiválműsor a Városház téren

Augusztus 19. 18.00 óra Fesztiválműsor a Városház téren Augusztus 20. 19.00 óra A résztvevő csoportok jelmezes felvonulása a belvárosban. 20.00 óra Fesztiválzáró gálaműsor a szabadtéri színpadon. kb. 22.00 óra Búcsúzás ünnepi tűzijátékkal.

Öreghegyi Mulatságok 2004. Augusztus 19. 8-24 óráig Bory tér

V. Aranybulla Művészeti Napok Augusztus 19-29. Öreghegyi Közösségi Ház

Augusztus 20. 14-19 óráig „Játékok Szent István udvarában…” Népi mesterségek, lovagi játékok és táncház a Ferencesrendház udvarában (Városház tér 4; a Püspökséggel szemben) (A rendezvény ideje alatt az Egyházmegyei Múzeum ingyenesen látogatható.)

Majd 10 éve a Citroënesek szolgálatában a Citroën Tóth márkakereskedés A Citroën Tóth Kft. 100%-ban magánszemélyek tulajdonában lévő vállalkozás, amely az 1995. 07.15-én, a Citroën Hungária Kft-vel kötött márkakereskedői szerződés alapján a CITROËN személy-, és haszongépjárművek kizárólagos Fejér megyei képviselője, kereskedelmi és szerviztevékenységet illetően. A telephely Székesfehérváron, a Horvát István úton (régi 70-es útSzabadbattyán, Siófok felé vezető út), jól megközelíthető helyen található. Szolgáltatásaikat a vezérképviselet ajánlásainak és követelményeinek, valamint természetesen a vonatkozó hatósági és törvényi rendelkezéseknek megfelelően kialakított 4 állásos szervizben és szalonban kínálják. 2001 decemberében pedig megszerezték az ISO9001:2001 tanúsítást, és ennek a minőségirányítási rendszernek megfelelően végzik mun-

kájukat – mondja Tóth Andrea, a cég munkatársa. – Milyen hűsítő akciókkal várja a Citroën Tóth a nyár végén a Fehérváriakat? – A Citroën Xara „Eurostyle” 1,4 és 1,6-16v 300.000 forint árelőnnyel kapható, amíg a készlet tart. Ennek felszereltsége 4 légzsák, automata klíma, ABS, kormányról vezérelhető rádiósmagnó, változó rásegítésű szervokormány, távirányítós központi zár, elektromos ablakemelők, ködlámpák, könnyűfém keréktárcsák, illetve tolatóradar. A Citroën C3 1,1 Spot 2.399.000-tól kapható, aminek a felszereltsége: szervokormány, ami négy irányba állítható, vezető és utasoldali légzsák, indításgátló, központi zár, állítható magasságú vezetőülés és 60/40 arányban osztható hátsó üléstámla. Haszongépjárművek ajándék klímával vagy 3%-os THM-mel.

– Miért érdemes a Citroën modellek közül választanunk – hozzá tartozik, hogy a nagy luxus kategoriától a kicsi városi autókon át a kisteherautókig minden megtalálható a palettán... – A Citroën széles típusválasztékkal rendelkezik, mely között minden vásárlói réteg megtalálhatja a saját igényeinek megfelelő autót. A francia elegancia és kényelem párosul a legújabb műszaki megoldásokkal, elérhető árakon. Folyamatosan bővülő típusválasztékunk és mindig megújuló akcióink biztosítják cégünk biztos piaci pozícióját. A szervízszolgáltatásokról mi a legfontosabb, ami elmondható, hiszen az új autók szervize meghatározó a későbbi vásárlók szempontjából... Elsősorban kiemelt helyen említhető Chrono Szervizünk, mely kisebb hibák azonnali, gyors és szakszerű javítását jelenti. Nagy

gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező szakembereink folyamatos képzésben részesülnek, ezáltal biztosítják ügyfeleink magas szintű kiszolgálását. Cégünk az ország egyik legjobban feltöltött alkatrészraktárával rendelkezik. Amennyiben olyan speciális alkatrészre van szükség egyes javításokhoz, mely készletünkön nem található meg, azt 24 órán belül más európai raktárból biztosítjuk. – Ön szerint melyik most az a Citroën modell, ami a középkategóriában az átlagkeresettel rendelkezőknek gazdaságos és kényelmes? –Középkategóriában vásárlóink legkeresettebb modellje a Citroën Xsara. Széles motorválasztékkal valamint minden igényt kielégítő magas szintű felszereltséggel rendelkezik elérhető áron. Cégünk rendelkezik ISO 9001: 2001-es minőségi bizonyítvánnyal. (X)

16

Minden, amit az interneten írnak Fehérvárról

Interjú Galambos Dániel honlapszerkesztővel

A www.szekesfehervar.lap.hu internetes oldalon a városhoz kapcsolódó, vagy a városban készülő oldalak mindegyike megtalálható. Székesfehérvár nem mondható „rossznak” az internetes portálok szempontjából, sőt nemrégiben a szekesfehervar.lap.hu- ról a városbéli cégek honlapjai átkerültek a fehervariceg.lap.hu-ra. Mindkét oldalt Galambos Dániel szerkeszti, aki üzleti kommunikációt hallgat a Budapesti Kommunikációs Főiskolán. Külön érdekesség, hogy Dani találta ki és működteti a www.webnyeremeny.hu-t is, ezen az oldalon Magyarországon egyedülálló módon, az összes termékhez kapcsolódó nyereményakció megtalálható. Galambos Dániel 22 éves, és a jelek szerint az internetes üzleti kommunikációban szép jövő elé néz… – Mióta működik a www. szekesfehervar.lap.hu és milyen internetes oldalakat gyűjtöttél össze erre a lapra? – Három évvel ezelőtt indítottuk el, és minden olyan internetes honlapot összegyűjt, ami Székesfehérvárral kapcsolatos. 2004 óta létezik egy másik társa is az oldalnak, a www.fehervariceg.lap.hu – erre átkerültek azon székesfehérvári cégek, amik eddig a szekesfehervar. lap.hu -n voltak. A szekesfehervar. lap.hu-n keresztül elérhetők információk a város nevezetességeiről, és van több fotó is, de nemcsak a várost, hanem Fehérvár Szépeit is meg lehet csodálni innen indulva. A lap hasznos azoknak is, akik például fehérvári szálláshelyet, éttermet keresnek, tehát megpróbálunk szólni a Székesfehérváron lakó emberekhez, és a város iránt érdeklődő nem helyi lakosokhoz is. Üzletek, boltok internetes elérhetőségeit, fehérvári zenekarok „lapjait", koncert- és rendezvényajánlókat, iskolák honlapjait, sportegyesületeket is meg lehet itt találni, és még sokáig sorolhatnánk. Van lehetőség a fórumozásra, chatelésre is innen indulva. – Egy internetes oldalra jellemző, hogy pontos látogatottsági adatokat lehet megtudni: hányan és honnan nézik az oldalt. Mennyire mondható népszerűnek a szekesfehervar. lap.hu? – Havonta kb. 10 000 ember látogatja és gondolom, a többség fehérvári. Figyelik folyamatosan a látogatók – legalábbis azt veszem észre – hogy milyen új honlapok készültek el Fehérváron, ezt a szekesfehervar.lap.hu-ról lehet a leggyorsabban megtudni. Van ingyenes heti hírlevelünk is, amire fel lehet iratkozni a lapon, ebben mindig elküldjük az új oldalakat, illetve helyi rendezvényekről szerepel benne programajánló. – Ha összehasonlítjuk más hasonló várossal Székesfehérvárt, akkor szerinted a városban mennyire

figyelnek arra, hogy az internetre felkerüljenek akár a cégek, akár a közületek információi? – Jól állunk ezen a téren, de ha ki kellene emelni más település oldalát, akkor Gyöngyös lapjait (www.gyongyos.lap.hu és www. gyongyosonline.com) emelném ki, ami kisebb város, mint Fehérvár, de példát mutathat a többi településnek is. – Hozzávetőlegesen mennyi fehérvári honlapot lehet bátran ajánlani, összegyűjteni? – Jelenleg kb. 200 oldal szerepel a szekesfehervar.lap.hu -n és folyamatosan kerülnek fel újak. Megfigyelhető, hogy újabban sok fehérvári építőipari cégnek, illetve bútorüzletnek lett honlapja a városban. – Miért érdemes valakinek internetes honlapot csinálnia, miért lehet ez elengedhetetlen szerinted 2004-ben? – Ha valaki elkészít egy honlapot, az nem elég, rendkívül fontos, hogy azt reklámozza is, terjedjen a híre a hálón, különben nem látogatja senki. Kell, hogy egyrészt megtalálják a keresők, és benne kell, hogy legyen az olyan oldalajánló site-okon, mint a szekesfehervar.lap.hu. Hozzánk bárki ingyenesen kikerülhet. Ha elkészül egy cégnek a honlapja. akkor ingyen kikerül a fehervariceg. lap.hu-ra, a fehérvárhoz köthető oldalak pedig a szekesfehervar.lap. hu-n kapnak helyet. – Ez hogyan működik? Megtalálod egyszercsak az oldalt, vagy a lap impresszumában található e-mail címre küldenek egy „linket" neked? – Ha küldenek egy levelet, akkor mindenképpen felteszem az oldalt és természetesen folyamatosan figyelem én is, hogy milyen új fehérvári honlapok indulnak, illetve, hogy mi történik a városban. – Milyen fehérvári oldalakat tudnál említeni, mint érdekességeket?

– Az „érdekes” próbálkozások közé tartozik egy fehérvári, utánfutókat áruló cég, ők a vonóhorgos választékukat bemutató képeken túl meztelen hölgyek fotóival dobják fel honlapjukat, így

Galambos Dániel bízva a nagyobb látogatottságban. Ezt azért picit túlzásnak tartom, bár kétségkívül jól mutat. Azokat a honlapokat tartom jónak, amiket nemcsak elkészítettek, hanem karban is tartanak, rendszeresen frissítenek. Van egy-két lelkes fiatal webmester a városban, akikre ilyen feladatokat rá lehet bízni. – Cégek közül mik azok, amik nem igazán használják az internetet? – Amiket hiányolok, a fehérvári utazási irodák honlapjai. Országosan már jellemző, hogy a foglalások nagy része interneten keresztül történik, azonban a székesfehérvári irodák még nem fedezték fel ezt a lehetőséget. Van olyan, aminek még honlapja sincs, illetve ha van is, igen szegényesnek mondható.

– Továbbá nagyon kevés autósiskolának van például oldala Fehérváron, pedig ezen vállalkozások célcsoportja abszolút az aktív internetezők közé sorolható. Más nagyvárosokban már komoly verseny megy a tanodák között, hogy melyik tud erősebb internetes jelenlétet felmutatni, ügyfeleik nagy része már az interneten keresztül jut el hozzájuk. – Keresnék egyébként? Ha megnézed azokat a szavakat, amikre rákeresnek a szekesfehervar.lap.hu-n, hogy látod, lenne rá igény? – Többen keresnek fehérvári szálláslehetőséget a lapon, illetve helyi ingatlanok után is van érdeklődés. A fehérváriak pedig szeretnének minél többet megtudni, előzetesen tájékozódni az interneten a tervezett belföldi vagy külföldi útjukról, mielőtt befáradnak egy helyi utazási irodába. – Ha személyes honlapom van, akkor az is kikerülhet az oldalra? – Igen. Néhány évvel ezelőtt még jellemző volt, hogy bemutatkozó honlapot készítenek az emberek, ma már egyre kevesebb fiatal készít oldalt magáról. Inkább az internetes naplóírás (ezt nevezik blognak) a trend, de a fehérvári fiatalok közül kevés osztja meg így életét az internetezőkkel. – Szerinted mik azok a témák, amik a leginkább keresettek a szekesfehervar.lap.hu -n? – Van egy olyan doboz a lapon, hogy letöltések, itt több fehérvári zenekar számait is le lehet tölteni. – Egy másik egyedülálló oldalt, a www.webnyeremeny.hu-t is szerkeszted, ahol összegyűjtve, terméktípusokra bontva, az éppen aktuális nyereményjátékokról értesülhetünk. Ezt mikor és milyen indíttatásból kezdted el szerkeszteni? – Ez egy aktuális nyereményjátékok gyűjteménye. Én nem szervezek nyereményjátékokat, csak összegyűjtöm azokat a nyereményakciókat, amik éppen futnak, és

17 elérhetővé teszem azokat az információkat, melyekből kiderül, hogy mit érdemes és hova beküldeni, és hogy melyik termékhez kapcsolódik éppen akció. Az ötlet onnan indult, hogy a szüleim rendszeresen játszottak nyereményjátékokon, és rendszeresen lemaradtak a határidőkről. Ez a rendszer pontosan mutatja, hogy éppen milyen nyereményjátékok futnak. – Ha rákattintok a www. webnyeremeny.hu-ra, akkor megnézhetem, hogy milyen csokiból kell vennem mondjuk hármat ahhoz, hogy beküldve annak papírját, sorsoláson vehessek részt?

– Igen, de nem csak termékvásárlásos nyereményjátékok vannak, hanem internetesek is, ahol néhány kérdés megválaszolásával CD-ket, vagy koncertjegyeket is lehet nyerni. – Te játszol? – Szüleim rendszeresen játszanak. Nem gondoltam volna, hogy vannak náluk még profibb játékosok is, van, akihez olyan gyakran érkeznek a nyeremények, mint másokhoz a számlák. Néhány ilyen, mások által játék-őrültnek definiált ember beszámolóját el lehet olvasni a webnyeremeny.hu fórumán is, ahol sok jó tippet le-

het kapni, hogy hol érdemes éppen pályázni. A termékekhez kapcsolódó nyereményjátékok előnye a szerencsejátékokkal szemben, hogy kevesebben játszanak rajtuk, így nagyobb az esély a nyerésre. – Elég bonyolultnak hangzik az, hogy összegyűjtöd az összes aktuális nyereményjátékot az országban... – Az oldal 2000-ben indult és egyre több termékgyártóval, promóciókat szervező reklám- és médiaügynökséggel, illetve internetes honlappal sikerült kapcsolatot kialakítanom. Ma már a bejövő e-mailek alapján frissül a honlap. Korábban nagy sajtófigyelő voltam,

ma már nemcsak a híreket olvasom, hanem a reklámokat is lesem. – A hétköznapi életben is ezekkel a honlapokkal foglalkozol, vagy más is kitölti az életedet? – A Budapesti Kommunikációs Főiskola üzleti kommunikáció szakán tanulok, 2000-ben érettségiztem a fehérvári Teleki Blanka Gimnáziumban. Rendszeresen focizom, korábban 8 évig szintetizátoroztam. Az internet pedig nemcsak a hobbim, hanem a későbbiekben ezzel is szeretnék foglalkozni. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy a hobbim egyben a szakmám is.

Tizenöt éves a Lakásbérlők és Lakástulajdonosok Egyesülete A rendszerváltás küszöbén, 1989. januárjában Budapesten megalakult az Országos Lakásbérlők Egyesülete. Alapítói a Tervhivatal drasztikus lakbéremelése, valamint a lakbértől elválasztott, és szintén magas összegben megállapított víz- és csatornadíj ellen kívántak harcolni. A szervezet megalakítását a sajtó is hírül adta, ennek nyomán alakult meg az országos egyesület első vidéki tagszervezeteként a fehérvári egyesület 1989. április 6-án. A héttagú vezetőségből ekkor hárman az országos elnökségben is helyet kaptak. Mivel az Országos Lakásbérlők Egyesülete elsősorban budapesti problémákkal foglalkozott, ezért alig két év elteltével a fehérváriak úgy döntöttek, hogy önállósodnak. Így 1991. február 11-én 120 taggal megalakították a Fehérvári Lakásbérlők Egyesületét, amely azóta már a tulajdonosok érdekeinek védelmével is kiegészült. Az egyesület elnökévé Varga Jánosné dr.-t választották, azóta is ő vezeti a szervezetet. Mint meséli, a város lakói hamar tudomást szereztek az egyesületről, amely akkoriban főként a bérlakások megvásárlása körüli teendőkkel foglalkozott. – Egy korábbi (1969-es) rendelet és egy 1977-ben megjelent törvény szigorú feltételek mellett már lehetővé tette a bérlakások megvásárlását. 35 lakást ez alapján a városban már el is adtak különböző vezető beosztású embereknek, többek között az Élmunkás úton (Király sor) és a Móricz Zsigmond utcában. Ez a lehetőség tovább bővült, több lépésben vásárolhatták meg a bérlők a korábbi tanácsi, illetve önkormányzati tulajdonú lakásokat. Amikor ezt sikerült kiharcolni, gyűlést hirdettünk meg a Jáky József iskolában, ahol olyan sokan jelentek meg, hogy még az utcán is álltak az érdeklődők. A társasházak megalakulása több fordulóban történt, a fiatalabb (főként palotavárosi) épületek eladása csak később

vált lehetővé. Az 1994–98 közötti időszakban komoly eredményeket tudott elérni az egyesületünk, mivel abban az önkormányzati ciklusban én voltam a lakásbizottság alelnöke. – Hogyan tudták segíteni a társasházak megalakulását? – A társasházak megalakításánál komoly munkát végeztünk, hiszen elsősorban meg kellett magyarázni a tulajdonosoknak, hogy mit is jelent a társasház. Az alakuló üléseken is jelen voltunk, és segítettünk, hogy kialakuljon a szervezeti forma, a közös képviselők feladatköre. Hónapokon keresztül szerveztük a társasházakat, estéről-estére vettünk részt a gyűléseken. – Miután lezárult ez a folyamat, milyen újabb feladatokat vállalt fel az egyesület? – Most a munkánk nagy részét az teszi ki, hogy a társasházak jog szerinti működésében próbálunk segítséget nyújtani, egy részük ugyanis nem megfelelően működik. Nem tartanak közgyűlést, a közös képviselő nem számol el pénzzel, és csak most kezdik a tulajdonosok megérteni, hogy a lakás megvásárlásán túl más felelősségük is van. A közös képviselők és intézőbizottsági elnökök számára tanfolyamokat szerveztünk, hogy elsajátíthassák a törvényi ismereteket, most pedig a januárban hatályba lépett jogszabályokat szeretnénk megismertetni egy újabb tanfolyam keretében. – Hogyan lehet lemérni az egyesület munkájának hatékonyságát?

– A közelmúltban volt egy országos értekezlet, ahol mi is részt vettünk, s ott tapasztaltuk, hogy milyen nehezen boldogulnak azok a települések, ahol nincs közös érdekképviselet. Több közös képviselő elmondta, hogy nem tudnak az önkormányzattal együttműködni, támogatást szerezni tőle, így nem tudnak előre jutni. Székesfehérváron ez a probléma nem létezik. Amikor a lakásbizottság alelnöke voltam, többek között megindult a Hübner András utcai bérlakásépítési program, amelynek keretében még 52 lakást a mi ciklusunkban adtak át. Ekkoriban sikerült elérni, hogy a társasházak anyagi problémáinak támogatására az önkormányzat bevezette a kamatmentes kölcsönt hároméves futamidőre. Ekkor még nem létezett panelprogram. A négy éve működő panelprogramban is sok segítséget nyújtottunk, az eddig pályázott 65 társasház mindegyike megkapta a kért támogatást a felújítási, korszerűsítési munkákhoz. Ezen felül a közüzemi díjak megállapításakor minden évben elmondjuk javaslatainkat. Egyedül a bérlakások elosztásába nem tudunk beleszólni. – A panelprogramban hogyan tudnak segíteni? – Amikor megjelenik a pályázati kiírás, az önkormányzat elkészíti a maga rendeletét, mi pedig öszszehívjuk a közös képviselőket, és ismertetjük velük ezt a rendeletet, valamint segítjük őket abban, hogy miként kezdjék el a munkát. Állan-

dóan figyeljük a lehetőségeket, a rendeletmódosításokat, s ebben szorosan együttműködünk a Széphő Rt-vel. – Csak az egyesület tagjait képviselik? – Sokan fordulnak hozzánk, függetlenül attól, hogy tagok-e vagy sem, mi pedig igyekszünk

Varga Jánosné dr. mindenkinek segíteni. A tagság létszáma erősen lecsökkent, amikor elérték céljukat, kiléptek. A tagdíjból nem tudnánk fenntartani az egyesületet, ezért négy éve kapunk önkormányzati támogatást. Ez azonban nem elég ahhoz, hogy például tanfolyamainkat meg tudjuk szervezni. – Összességében elégedett az egyesület eredményeivel? – Ha figyelembe veszem a kezdeti nehézségeket, akkor azt mondhatom, hogy elégedett vagyok az eredményekkel. Fontos, hogy a társasházaknak legyen egy civil közös érdekképviseletük, mert csak együtt tudunk eredményesen tárgyalni az önkormányzattal, s megoldani a gondokat. HT

18

Egészséges életmód, biztonságos közlekedés

Balesetmegelőzési versenyek és táborok Fejér megyében A Fejér Megyei Balesetmegelőzési Bizottság minden évben megrendezi a Közlekedési Hétpróbát, amire minden megyei általános iskolának kiküldik a jelentkezési lapot, amit az FMBB-nek kell visszaküldeni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azokkal a gyerekekkel, akik közlekedésbiztonsági vetélkedőn vesznek részt, kevesebb baleset történik – mondja Kálmán Erzsébet tanárnő, az FMBB Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szakbizottságának vezetője. – Nincs egészen egy hónap hátra a szünidőből, és a rendőrség a szokásokhoz hűen minden forgalmasabb csomópontba az iskolák környékén járőrt állít – mondja Barkóczi József rendőr alezredes, az FMBB titkára. Gyermekbaleset szerencsére az elmúlt évben kevesebb volt, ami talán köszönhető az FMBB munkájának is. – Nemrégiben jöttek haza egy zirci táborból – mi minden történt itt? – kérdezzük Barkóczi József alezredest, az FMBB titkárát. – Ez egy „Egészséges életmód, biztonságos közlekedés” tábor volt. A megyei közlekedésbiztonsági versenyeken legjobb helyezést elért gyerekek voltak velünk. – Milyen programok zajlottak ebben a táborban? – kérdezzük Kálmán Erzsébet tanárnőt, az FMBB Gyermekés Ifjúsági Szakbizottság vezetőjét. – Sokat kirándultunk, sok vetélkedőt, közlekedési játékot, kerékpárversenyt, és sportos programokat szerveztünk. – A szünidőből eltelt már majd’ két hónap. Balesetek szempontjából mik a tapasztalatok?

– Úgy néz ki, hogy az iskolai időszak alatt kevesebb baleset történik, így nyáron viszont jobban elszabadulnak a gyerekek, kevesebb a felügyelet, és ezek jelentős szerepet játszanak a balesetek bekövetkezésében. Hallottunk ugye arról, hogy sajnos több vízbefulladásos baleset is történt. A közlekedési balesetek száma nem nőtt, de gyermekbaleset sajnos volt a nyáron. – Nem sok van hátra a nyárból, mindjárt iskolakezdés. Az ördög azonban nem alszik. Mire érdemes, mire kell figyelniük a szülőknek? Barkóczi József alezredes: – A legjobban az elsősökre kell figyelni, járják be az útvonalat az iskolától az otthonig a szülők és a gyerekek. Ez meghatározó a későbbi biztonságos közlekedés érdekében. Kérném a szülőket, hogy

mutassanak példát és ne a piros jel– Az iskolákban is folytatják a zésen cipeljék át a gyerekeket. Várják balesetmegelőzési „tréningeket”? meg a szabad jelzést, és közlekedjenek Kálmán Erzsébet tanárnő: – Több szabályosan. A későbbiekben ez meg iskolában működik közlekedési szakfogja hálálni magát. kör, ahol a gyerekek biztonságos közle– Lesznek e rendőrök az idén is az kedésre nevelése folyik, ahol játékosan iskolák környékén? könnyebb megismertetni a gyerekek– Igen, hasonlóan, mint az elmúlt kel a szabályokat, elméletben és gyaidőszakban, legalább egy hét erejéig korlatban is. A szakkörök munkájának szeretnénk az issegítése érdekében kolák környékén „KRESZ Iskola” rendszeres rendőri társasjátékot és jelenlétet, külöKRESZ oktatánösen ügyelve a si segédanyagot reggeli és a kora is készítettünk. délutáni időszakSokféle versenyt ra. Remélhetőleg szervezünk kicsikminden eszköz, és nek és nagyoknak emberi erőforrás is. A versenyekre rendelkezésünkre való felkészítés áll majd. szabadidőt és – Európában energiát igényel. több országban külön Megyei, országos, neve is van azoknak esetenként nema rendőröknek akik zetközi versenyen a gyerekeket segítik eredményesen szeBarkóczi József eljutni az iskolába. repelni dicsőség az Angliában például „lollipop man”-nek hív- iskolának, gyerekeknek és felkészítőkják őket, a nagy, nyalóka formájú tábla mi- nek egyaránt. Tizennegyedik éve szeratt, amivel időnként megállítják a forgal- vezzük már a közlekedési hétpróbát, mat. Terveznek-e ilyen rendszeres rendőri ami annyit jelent, hogy 7 hónapon át jelenlétet a zebráknál, esetleg figyelemfelkel- kapják a gyerekek a feladatokat, a köztő, a szokásostól eltérő ruházatban? lekedéssel kapcsolatosan. Ennek lesz – Ez létszám kérdése elsősorban. a zárórendezvénye a „KözlekedésbizNem egyszerű eset, ugyanis az iskola- tonsági Gyermeknap”, ahova minden kezdés előtt és után rendes szolgálat- hétpróbázót meg szoktunk hívni. ban vannak a rendőrök, és ezt kemé– Minden iskolának szól ez a verseny? nyen kell csinálni. Nem vagyunk sokan – Elvileg mindenkinek, de termésajnos, és elsősorban a balesetveszélyes szetesen nem kötelező, azonban a tahelyekre állítunk rendőröket. pasztalatok szerint háromezer gyerek – Az előző iskolai év milyen volt bal- vesz részt egy-egy évben ilyen verseesetek szempontjából? nyen a megyéből. – A balesetek száma csökkent, – Iskolák hol nevezhetnek erre? aminek örülök, azonban problémás, – A Fejér Megyei Balesetmegelőzési hogy azoknál a baleseteknél, amikor Bizottsághoz küldhetik a jelentkezési nem a gyermek volt a baleset okozója lapokat, amit minden iskolának kikül– ha lehet egyáltalán annak nevezni dünk. Vannak olyan iskolák, ahol több – volt némi növekedés. Ami szomorú, száz gyerek is részt vesz egy ilyen verhogy azoknak a baleseteknek a száma senyben. Ősszel közlekedésbiztonsági emelkedett, amikor a gyermek utas- kirándulást szervezünk, nyáron pedig ként volt jelen. közlekedésbiztonsági tábort tartunk – A gyerekülés továbbra is kötelező, a szépen szereplő nebulóknak. A renfontos és elengedhetetlen kellék, életet dezvény lebonyolításában pedig jelenmenthet... tős szerepe van Barabás Jánosnénak, az – Sajnos volt nálunk is olyan súlyos FMBB előadójának is. baleset, ami elkerülhető lett volna, ha a – Az igazi győztes azonban az, akit gyereket beteszik a gyermekülésbe. nem ér baleset... – Milyen büntetést kaphat, aki nem – Megfigyeltük azt, hogy azokkal a használ gyermekülést? gyerekekkel, akik részt vesznek ezeken – Ha nincs gyermekülés, akkor a versenyeken, ritkábban történik balfeljelentés, ha van, csak nem használ- eset. Jobban odafigyelnek talán a közják, akkor akár helyszíni bírsággal is lekedésre, és társaikat is figyelmeztetik megoldható. erre. A szülők mesélték, hogy a gyere– A büntetési összeg pedig nagyobb, kek több esetben figyelmeztették őket, mint egy gyermekülés ára... ha apróbb szabálytalanságot követtek – Jellemző sajnos, hogy ha a gyerek el vezetés közben. nincs bekötve, akkor apu, és anyu sem. B.G.

19

„Szerettem volna valami újat kipróbálni...” Beszélgetés Takács Attila harcművésszel

Takács Attila, a kempo harcművészeti ág legismertebb fehérvári művelője, nem mindennapi figura: vadászik, vaddisznókat tart Sukorón, a birtokán birkák rágják a füvet, négy kiskutya, három kismacska szaladgál. A rendszeres testedzés mellett számos tanítványa van, vállalkozóként dolgozik, és nemrégiben sikerrel mutatkozott be a profik világában, a ketrecharcban is. – Hogyan telik a nyara egy harcművésznek? – Év végi edzőtáborokon veszek részt, mint minden évben, nálunk szeptemberben kezdődik az év. Az edzés mellett kempo-t tanítok, a legfiatalabb tanítványom 5, a legidősebb 50 éves. Minden tudásommal és erőmmel a kempo-t szolgálom, a ketrecharc, amit nemrégiben kipróbáltam, mellékágnak sem nevezhető az életemben. A ketrecharc, ami most elég népszerű lett nálunk is, nem egy stílus, nem is egy sportág, nincsenek saját technikái, egyszerűen látványosságnak szervezik. – Mit kell tudni a „ketrecharcról”? – A 90-es évek elején indult hódító útjára a világban. Mindenféle küzdősportot egymásnak engednek, egy show-jellegű előadás keretében. A ketrecből nem tudnak kicsúszni a versenyzők, ezen kívül lélektani korlátot is jelent számukra a bezárt ketrecajtó. Aki sokáig versenyzett kempo-ban, annak nem nehéz megszokni, gyakorlatilag két-három meccs után már nem zavar a ketrec. Könnyebbséget jelent, hogy gyakorlatilag a kempo az egyetlen olyan

sport, amelynek olyan összetett a rendszere, hogy nyugodtan versenyezhetünk ketrecharcban is. A birkózónak, ha ketrecben akar harcolni, le kell járnia a bokszolók edzésére, és a bokszolónak is birkózni. – Hogyan jött az ötlet, hogy kipróbáld magad ebben a műfajban? – A ketrecharc új kihívást és pénzkereseti forrást is jelent. Eddig kempoban hatszor nyertem magyar bajnokságot és szerettem volna valami újat kipróbálni. Olyan ez, mint amikor valaki ökölvívásban sokszor nyer amatőr bajnokságot, és átmegy a profikhoz. Nekem is kell a kihívás, és mivel profi kempo nincs, egy kemposnak a ketrecharc a lehetséges terep. Tavaly szeptemberben volt az első gála, az eddigi négy fordulóból kettőn indultam: az elsőt elvesztettem, a másodikat megnyertem. Magyarországon a legrutinosabb ketrecharcosnak volt 10 meccse, annyira új műfajnak számít a ketrecharc, hogy itthon 3-4 meccsel valaki már rutinosnak mondható. Lassan én is „rutinos” versenyző leszek, ugyanakkor kempos vagyok, voltam, maradok. Mindenesetre örülök, hogy a

Szeptemberben újból megrendezik a Repülőnapot Börgöndön Székesfehérvár egyike azoknak a városoknak, amely több évtizedes repülő-múlttal rendelkezik. Hagyományosan ez évben is megrendezik a börgöndi Repülőnapot. Egésznapos szórakozás várja azokat, akik szeptember 5-én, vasárnap „kilátogatnak” a börgöndi repülőtérre, az Albatrosz Repülő Egyesület által szervezett rendezvényre. A repülőnapi bemutatón Bessenyei Péter világbajnok, Veres Zoltán Európa-bajnok, és Tóth Ferenc vitorlázó világbajnok műrepülők légi mutatványában gyönyörködhetnek az érdeklődők. A műsorban szerepelnek második világháborús gépek ( LI -2, PO2), továbbá ejtőernyősök, ballonosok, sárkányrepülők, és lesz ultrakönnyű, valamint mezőgazdasági

gépek bemutatója is. Számos rendezvény mellett a Repülőmúzeum kiállítását, autósmotoros kaszkadőrök mutatványait láthatják a nézők, s a helyszínen színpadi műsor, toborzósátor vár a vendégekre. Egész nap sétarepülésen vehetnek részt az érdeklődők, ételt-italt pedig a sörsátorban vásárolhatnak. Szűcs Gábor

a fejben dől el. A gyerekekre hatványozottan igaz ez a megállapítás: egy gyereket az egekig tudsz emelni és a földbe is tudsz rombolni. Több olyan edzőt ismerek, aki Magyarország élvonalában van szakmailag, a lelke mélyén mindenkinek jót akar, de rossz pedagógus: ha kikap a versenyző, nekiesik, földig lehordja. Tudni kell, hogy a gyerekek tiszták, nincs sumákolás, mindig nyerni akarnak, így fölösleges bántani őket. A munkám 90%-a ezért mindig a biztatás. Próbálok türelmes lenni, annak ellenére, hogy elfoglalt ember vagyok, heti 13 edzést tartok gyerekeknek, felnőtteknek, emellett edzem magam és civilben vállalkozó is vagyok. – Milyen árnyoldalai vannak a ketrecharcnak, mennyire „tiszták” ezek a versenyek?

ketrecharc körül ilyen felhajtás van, így legalább a kempóra és a többi harcművészetre is ráirányítja majd a figyelmet. Fehérváron 1000-1500 ember foglalkozik harcművészetekkel, ami hatalmas szám. Nincs még egy ilyen ágazat, ami ennyi embert lekötne. Összesen 14-15 különféle stílusban, 25-30 egyesületben zajlik a munka Fehérváron. Az egyesületek összesen kapnak 700-800 ezer forintos támogatást, mindez meglehetősen kevés ahhoz viszonyítva, hogy egy edzőtábor 300 ezer forintba kerül… Nem lehet mindenki ketrecharcos, sok ember azért tanul harcművészetet, hogy a mozgáskoordinációja jó legyen, van aki azért, hogy fogyjon, vagy hogy a távol-keleti szemléletet megtanulja. – Úgy tudom, komoly pozíciót is betölt a sportág szövetségében… – A sportág szövetségének alelnöke vagyok, Fejér meTakács Attila gyében az összes kempost én felügyelem. Sokat foglal– A ketrecharcban sokat csalnak kozom a sportág népszerűsítésével is, a szervezők, egy barátomnak hoztak Fehérváron és Csákváron tanítok. Ez például egy ellenfelet, akiről annyit utóbbi helyszínen nosztalgiából ta- árultak el, hogy orosz-ukrán rögbis nítok elsősorban, mivel ott voltak az és boxoló, akinek eddig 12 meccse első tanítványaim…Egyik legtehet- volt, abból 11-et nyert. Ehhez képest ségesebb korábbi tanítványommal, közel 50 meccse volt és szambós volt Gáncs Ferenccel együtt tanítunk a srác, ami az orosz népi birkózást Fehérváron, ő is kipróbálta már a jelenti: az oroszok több száz éve verketrecharcot. Fehérváron kevés olyan senyeznek a szamboban, amelynek sportág van, mint a kempo, közel 100 szabályai gyakorlatilag megegyeznek ember űzi rendszeresen, ebből 60-70 a ketrecharcéval, így 15 másodperc indul hazai és külföldi versenyeken. alatt nyerte a meccset a barátom elA fehérvári ketrecharc-gála sikere is len. Gondok vannak néha a „tisztaelsősorban a kempo helyi népszerű- sággal” is, sokszor mindössze annyi a ségének köszönhető, a legtöbben a mérlegelés, hogy ki hány kilót nyom. fehérvári kempósok miatt jöttek el a Sokan kábítószereznek, az efedrinsportcsarnokba június 26-án. származékok felpörgetik a külföldi – Milyen tulajdonságok kellenek versenyzőket, és ha a vérnyomásukat ahhoz, hogy valakiből jó edző legyen? rendben találják, akkor indulhatnak. –Ahhoz, hogy valaki jó edző le- Én teljesen elítélem ezt a dolgot, 12 gyen, az kell, hogy jó pszichológus, éve vagyok kidobóember diszkókjó pedagógus, jó szakember legyen ban, de nem kábítószereztem, nem egyszerre. Ez a három dolog telje- ittam egy korty alkoholt és nem is sen egyenértékű. Hogy egy meccsen cigarettáztam. jól szerepeljen valaki, annak 66%-a G.P.

20

PROGR A M A J Á N L Ó Az Öreghegyi és Felsővárosi Közösségi Ház

2004. augusztusi programja

Aranybulla Művészeti Napok (2004. augusztus 19-23.) Augusztus 19. (csütörtök) Bory tér 13. Öreghegyi Mulatságok Program: 14.00 Bab Társulat gyermekprodukciója 15.00 Hang-Szín-Tér Big Band koncertje 16.00 Alba Regia Néptáncegyüttes senior csoportjának műsora 16.45 Noé-hegyi Szent István Borrend felvonulása és bemutatkozása Kísér a „Ki mit tud?”-győztes Berki Béla és népi zenekara 17.30 …három és! énekegyüttes zenei humorral fűszerezett produkciója 18.15 Köszöntők, új kenyér megáldása 18.30 Marót Viki és a Nova Kultúrzenekar műsora 19.15 Felicita Táncklub latin bemutatója 20.00 Utcabál a Happening Band-del 24.00 Tűzijáték Egész nap kézműves kirakodóvásár, büfé áll a látogatók rendelkezésére. Augusztus 21-én (csütörtökön) 18 órakor Az Öreghegyi Közösségi Házban kiállításnyitó. Alkotók: Alfred Bast (Schwäbisch Gmünd, Németország) és Matteo Nannini (Cento, Olaszország). Megnyitja: Bálványos Anna művészettörténész. Közreműködik: László Attila gitárművész. Augusztus 23-án (hétfő) 19 órakor Az Öreghegyi Közösségi Házban Szuperkoncert. Fellépnek: Török Ádám és a MINI, sztárvendég: Ferenczy György (szájharmonika) és a svájci Jazzattakk zenekar. Az estet jamsession zárja.

Fúvószenekari koncertek a Zenepavilonban (Zichy liget)

Augusztus 8. vasárnap 18 óra Csákvári Ifjúsági Fúvószenekar koncertje Karmester: Tóth Tibor Augusztus 15. vasárnap 18 óra Pusztavámi Nemzetiségi Fúvószenekar koncertje Karmester: Domina József Augusztus 22. vasárnap 18 óra Siófoki Művészeti Iskola Fúvószenakar koncertje Karmester: Nagy József Augusztus 29. vasárnap 18 óra Székesfehérvári Ifjúsági Fúvószenekar Egyesület koncertje Karmester: Bíró Zoltán Szeptember 5. vasárnap 18 óra Hang-Szín-Tér Művészeti Iskola Bigbandjének koncertje Művészeti vezető: Vörös Tamás

VI. CSÓKAKŐI VÁRJÁTÉKOK

AZ EZERJÓ (A TÉRSÉG BORAINAK) ÜNNEPE

Fejér megyei és Székesfehérvári Nyugdíjasok Baráti Szövetsége Nyugdíjas Klubjai Programja 2004. augusztus hó

2004. szeptember 3-4.

Helyszín: a csókakői vár alatti előadótér 2004. szeptember 3. 19.30 óra Az EDDA együttes koncertje 2004. szeptember 4. 10.00 A bemutatott borok kóstolása, majd versenye 10.00 Középkori fegyver- és harci viseletek kiállítása a Barbakánban (vár elő udvar) 11.00 A vár alatti előadótér mellett kézműves kirakodóvásár 11.00 Gasztronómiai bemutató; helyi specialitások bemutatása Délutáni programok: Helyszín: Vár alatti előadótér

Füle Nyugdíjas Klub

Augusztus 2. Befőzéssel kapcsolatos beszélgetés Augusztus 16. Gyógyfürdőzés Tamásiban Augusztus 30. Névnapok megünneplése Az összejövetelek kezdési időpontja: 17 óra

Úrhidai Nyugdíjas Klub

Augusztus 9. Klubnap (aug. 14. Kistérségi találkozó) Augusztus 23. Szabadfoglalkozás Honvéd Nyugállományúak Székesfehérvári Klubjának havi programja a Honvéd Kulturális Kht. programjával jelenik meg. Szeretettel meghívunk 2004. szeptember 15-én 15 órától kezdődően

Nagy Ôszi Ölelés akciónkra!

Műsorvezető: Bácskai János színművész 13.00 Hagyományos megnyitó - ágyúlövések - „Csókakői fanfár” – Kiss Gy. László tárogatóművész - Desszantosok (ejtőernyősök) ugrása az előadótérre 13.15 Csókakői Napok megnyitása – Végh Konrád polgármester Kiállítás megnyitása – Szabó Gábor, a Fejér megyei közgyűlés elnöke 13.30 Borrendek bemutatkozása, felvonulása Borverseny eredményhirdetése 13.30 Szent-Donát Borrend új lovagjainak avatása 14.00 „Csókakőért” kitüntetés átadása „Csókakő legszebb portája” kitüntetések átadása 14.15 Várbarátok Társasága Lovagi Tagozat; új lovagok avatása 14.30 Debreceni Aranykereszt Lovagok harci bemutatója 15.00 Kiss Gy. László tárogatóművész és zenekara előadása 15.20 Napfény Társulat és Holló Ének – mutatványosok Budapestről 15.50 Német néptánc- és fúvósbemutató 16.10 III. Béla Lovagrend Koronázó Templom őrsége 16.40 Rozmaring néptáncegyüttes 17.00 Fekete Hollók Rendje Kaposvárról 17.30 Vakler Anna népdalénekes Varró János, régi magyar hangszerek 17.50 Várbarátok Királyi Íjcsapata Csókakőről és Csókakő Várbarátok Társasága Lovagi Tagozat közös bemutatója 18.15 Bácskai János színművész előadása 18.40 Los Andinos együttes 19.45 Operaelőadás (Keszei Borbála és Derzsi György) 21.00 Viking együttes könnyűzenei koncertje 22.00 Tűzijáték A szeptember 4-i rendezvények ingyenesek!

A program helye: A Vidámparki-tó Székesfehérváron A program tartalma: A tó körülölelése annyi emberrel, amennyi lehetséges. Apró emléktárgyakkal és zenével kedveskedünk a résztvevőknek! Célunk: felhívni a társadalom figyelmét a hallássérültekre.. Apropó: Minden év szeptemberében tartják a világon a Siketek Világhete ünnepségsorozatot. Mi ezzel az akcióval szeretnénk hozzájárulni a programhoz. Gyere el közénk, fogjunk kezet, alkossunk egy baráti kört, ami a jövőben eltéphetetlenné válhat! Baráti üdvözlettel: „Beszélő kezek” Hallássérültek Regionális Egyesülete

Nyári táborok 2004. 1. Tisza – Parti Diák – Party -

Helyszín: Sarud Időpont: augusztus 13-15. Résztvevők száma: 400 fő Részvételi díj: 3.000 Ft/fő (utazással együtt)

2. Szegedi Ifjúsági Napok - Helyszín: Szeged - Időpont: augusztus 26-29.

3. Tata 2004. -

Helyszín: Tata Időpont: szeptember 10-12. Résztvevők száma: 1.000 fő Részvételi díj: 2.500 Ft/fő

Jelentkezni és érdeklődni: Székesfehérvári Álláskeresők Egyesülete Székesfehérvár, Tolnai u. 10. Telefon, fax: (22) 333-460

21

Kitüntetések az 54. Vasutasnapon Idén a régiós területi központok adtak helyszínt az 54. vasutasnapi juliális ünnepségeknek. Rendezvényeket tartottak július 10-én Záhonyban, Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsen, Celldömölkön, Budapesten. A fehérvári vasutasok közül a legjobbak Budapesten, a BVSC Szőnyi úti sporttelepén vehették át kitüntetéseiket. Vezérigazgatói dicséretet kapott: - Bozsoki Dániel művezető, a Gépészeti Üzletág székesfehérvári Fenntartási Műhely dolgozója Üzletágvezetői dicséretet kapott: - Bozsák Károly vezetőmérnök, a Pályavasúti Üzletág székesfehérvári Osztálymérnökségének dolgozója

- Kucsera Károly árufuvarozási vezető, az Árufuvarozási Üzletág székesfehérvári Csomópont dolgozója - Németh Ernő vezető jegyvizsgáló, a Személyszállítási Üzletág székesfehérvári Személyszállítási Csomópont dolgozója - Hambalgó Mihály mozdonyfelvigyázó, a Gépészeti Üzletág székesfehérvári Mozdonyüzemeltetési Telephely dolgozója - Horváth Attila művezető, a Gépészeti Üzletág székesfehérvári Kocsivizsgáló Telephely dolgozója Az elismerések átadásán túl a BVSC-pályán vasutas sport- és családi napon, a Városligeti Műjégpálya és Csónakázó-tó helyszínen pedig egész napos kulturális műsorokon kapcsolódhattak ki a MÁV-alkalmazottak és családtagjaik.

A Székesfehérvári Álláskeresők Egyesülete az álláskeresésben nyújt segítséget. A SÚGÓ Tanácsadó Szolgálatát az állást keresők ingyenesen vehetik igénybe. Várjuk mindazokat, akiknek nincs állásuk, vagy akiknek van, de változtatni szeretnének. Forduljanak hozzánk bizalommal, keressék fel személyesen irodánkat: minden szerdán 9-12 és 14-16 óra között. Cím: Székesfehérvár, Tolnai u. 1O. /Bejárat a Sziget úti Általános Iskola mögött/ Egyéni megbeszélés esetén más időpontban is szívesen állunk rendelkezésükre a munkanélkülieknek. Székesfehérvári Álláskeresők Egyesülete

Fejér Megyei Önkormányzatok Víz- és Csatornamû Részvénytársaság

A környezetterhelési díjról szóló LXXXIX. törvény alapján azok a fogyasztók, akik a közterületen meglévô szennyvízcsatornára nem kötöttek rá, július 1-tôl a talajba bocsátott szennyvíz után talajterhelési díjat kötelesek fizetni a helyi önkormányzatnak. Annak érdekében, hogy fogyasztóinknak megkönnyítsük a szennyvízcsatornára való rákötést, szolgáltatási területünkön 2004. július 15. és október 15. között a csatornabekötések helyszíni szemléjét, illetve mûszaki átvételét díjmentesen végezzük el.

Net Klub

Székesfehérváron, az Ady Endre utca 19. sz. alatt található az Alba Regia Ifjúsági és Szabadidős Egyesület (ARISZ), melynek klubhelyiségében ingyenes internet hozzáférést biztosítunk. Nyári nyitvatartási idő: MINDEN hétfőn – szerdán – pénteken: 10.00 – 18.00 ÓRÁIG Az ingyenes internetezési lehetőség a Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata és a SZITI támogatásával működik. Programvezető: Sárközi Tímea: 06-70-217-9095; 22/333-460

FELHÍVÁS

CONCORDIA Temetkezési Társaság Teljes körû temetkezési szolgáltatás valamint kispénzû családoknak szociális temetést vállalunk teljes körû szolgáltatással

Telefon: 22/348-352 Ügyelet: 06-20-363-5301

Tájékoztatjuk fogyasztóinkat, hogy a csatornarákötéseket ügyfélszolgálati irodánkban, illetve üzemmérnökségeinken kezdeményezhetik, az alábbiak szerint: Székesfehérvár Mûszaki Ügyfélszolgálati Iroda Tel: (22) 535-829 Bicskei Üzemmérnökség Tel: (40) 200-341 Kôszárhegyi Üzemmérnökség, Szabadbattyán Tel: (40) 200-344 Móri Üzemmérnökség Tel: (40) 200-343 Sárbogárdi Üzemmérnökség Tel: (25) 508-190 A többi településen a csatornarákötések ügyében helyi megbízottainkat szíveskedjenek felkeresni. FEJÉRVÍZ RT

22

Zakariás Éva kapta a fehérvári színházi közönség díját Zakariás Éva színművész régóta kedvence a fehérvári közönségnek. Az idén közönségszavazatok alapján lett az évad legjobb színésze, elnyerve a Pro Theatro Civitatis Albae Regialis-díjat. Zakariás Éva kérdésünkre elmondta, érzése szerint nemcsak az idei évadban nyújtott alakításaival, hanem az elmúlt 10 évben játszott szerepeivel nyerte el a közönség szimpátiáját. – Az idén Pro Theatro Civitatis-díjat, – Azt gondolom, hogy mi, akik már két éve Vörösmarty gyűrűt kapott. Melyik je- évek óta itt vagyunk, elsőbbséget élvelent nagyobb elismerést egy színész számára: zünk, mert minket már 10 éve ismernek, az, ha a közönség, vagy ha a társulat ítéli a szeretnek, mi vagyunk a „szívük csücske”. legjobb színésznek? Sok kitűnő új színész jött, mégis köny– Mindkét díj egészen más, így nem nyebb a dolgunk, „régi”, „beleivódott” lehet összehasonlítani, hiszen két külön- ember vagyok a színházban. böző világ szavazza meg őket. A kollégáid – Hogyan élte meg a társulat a vezetőazok az emberek, akik nap mint nap látnak váltást? téged, jó passzban és rossz hangulatban, – Előtte mindenki megijedt, ami telismerik a titkos dolgaidat, kulissza mö- jesen természetes emberi reakció. Félted götti létedet, és azt is, hogyan bizonyítasz a munkádat, pozíciódat, színházi életedet: a próbákon. Látják a fejlődésedet, mint mindenkinek ki volt harcolva a helye, ahogy a közönség is, mert nem csak a pozíciója, tudtuk, hogy ki mire képes. próbákon, hanem produkcióról produkci- Az elmúlt évadban sem lett kevesebb a óra is lehet fejlődni. munkánk, soNagyon nagy dolog, „Nagy dolog, ha azok kat dolgozunk, ha azok az emberek csak az előadáismernek el, akik az emberek ismernek el, sok megosznap mint nap veled lanak azáltal, vannak, és veled akiknek játszol...” hogy többen dolgoznak. A másik lettünk. Több nagy dolog, ha azok az emberek ismernek színésszel nagyobb volumenű dolgokat is el, akiknek játszol, akiknek fellépsz. lehet csinálni, és fontos az is, hogy egy– Az elmúlt évadban még nagyobb elis- mástól nagyon jól lehet tanulni. Az évad merést jelenthetett a Pro Theatro-díj, mivel elején volt egy „hideg” időszak: féltünk a több színész produkcióját láthatta a közön- vezetőváltástól, féltünk az új kollégáktól, ség, mint a korábbi években. azután lassan kialakult minden. Láttuk,

hogy mindenki emberből van, mindenkinek vannak gyengéi, és a színházért dolgozik, azért, hogy minél magasabb fokon teljesíthessünk: ez összekovácsolta az embereket, nem voltak ellenségeskedések. – Milyen színészi feladatok várnak Önre az idén nyáron, illetve a következő évadban? – A Chicago-ban Morton Mama szerepét fogom átvenni szeptembertől, Fehér Adrienntől, aki babát vár. Nagyon jó, hálás szerep. Játszom a Remix-ben és a Balladák-ban is. Ősszel Dunaújvárosban kezdek a Popcorn-nal, Szurdi Miklós rendezésében, Gesztesi Károly lesz a partnerem többek között. Érdekes darabról van szó, olyasmi hangulatú, mint a Született gyilkosok. Amiben benne vagyok még, az az Egy kis Hollywood, Horvát Péter darabja, amelyet itt fogunk játszani a Pelikán Kamaraszínházban. Örülünk annak a változtatásnak, hogy a Pelikán terem „kamaraszínház”, igazi színházi műhely lett. Még nem volt bejáratva a köztudatban, hogy ez egy ugyanolyan színház, mint a Vörösmarty. Kicsit úgy éreztük eddig, hogy mostohagyermek volt a Pelikán terem: nagyon sajnálom azokat, akik nem

látták az idén a 4x100-at, vagy a Vihart, vagy az Elling-et. Olyan csodálatos darabok mentek egész évben itt, amik – úgy gondolom – felérnek egy nagyszínházi produkcióval, csak éppen más hangulatuk van. Sokkal intimebb, sokkal jobban be lehet vonni a nézőket. – Tart-e a következő évad nehézségeitől? – Tartok is tőle, ugyanakkor nagy kihívás, hogy majdnem minden nap máshol játszik az ember, és nem a megszokott szeretetet kapja vissza a közönségtől. Befolyásolja a magánéletemet is, mivel külön kell lennem a páromtól. Viszont nagy kaland, kihívás, hogy vajon máshol, más városokban szeretnek-e annyira, mint Fehérváron? Még jobban össze fog kovácsolódni a társulat, amellett, hogy a dunaújvárosi, budapesti, sárbogárdi, siófoki fellépések hosszú távon biztosan fárasztóak lesznek. – Mit gondol, melyik volt az az alakítás, amivel az elmúlt évadban kivívta a közönség elismerését? – Az elmúlt évadban biztosan tetszhetett a közönségnek az Elling, vagy a Remix, de az elmúlt 10 év munkája is benne van a döntésben. Emlékezhetnek a Mágnás Miskára, a Csárdáskirálynőre, a Csíksomlyói passióra is, így valószínűleg nem egy év termése ez a jutalom. G.P.

Geriátria: időskori orvoslás – gyermekcipőben

Van az orvoslásnak egy olyan területe, amely hazánkban még annyira gyermekcipőben jár, hogy szinte nincs is. Hallottak már a geriátriáról? A gerontológia az öregedés folyamatával foglalkozó tudományág, a geriátria pedig az orvoslásnak az a területe, amely az idősek gyógyításával foglalkozik. Fejér megyében egyetlen orvos van, aki geriáter szakvizsgát tett, nem is olyan régen, tavaly ősszel. Dr. Ütő Éva adjunktus, aki eredendően belgyógyász, a Szent György Kórház Krónikus Osztályán foglalkozik többnyire idős betegekkel. De mint mondja, nagy szükség lenne egy önálló geritáriai központra is. – Bevallom, én az utóbbi hetekben hallottam először a geriátriáról. Ezek szerint ez egy új ága az orvostudománynak? – Hazánkban ez egy feltörekvőben lévő ágazat. A geriátriának egyre nagyobb a szerepe, hiszen folyamatosan nő az idősek aránya, a társadalom öregszik. „Egyharmados társadalomról” beszélhetünk, ami azt jelenti, hogy a népesség egyharmada fiatal, egyharmada középkorú, egyharmada pedig idős, köztük is vannak fiatalabb, és idősebb öregek, ezért fontos, hogy a geriátria, mint külön szakág létezzen, ahogy van gyermekgyógyászat vagy más szakma. Miként a gyermekek, úgy az idős emberek is a felnőtteknek vannak kiszolgáltatva. A gyermekekhez hasonlóan ők sem mindig tudják elmondani, hogy mi a problémá-

juk, ezért gyakran csak az alapos vizsgálatra, a korábbi dokumentumokra és a heteroanamnézisre lehet támaszkodni. Ha egy idős ember most kórházba kerül, akkor valamelyik osztályon köt ki. Az osztály egy ideig felvállalja, de aztán hazakerül a beteg, s a család gondja lesz az ellátás. Sok betegség rehabilitációra szorulna, gyakran komplex rehabilitációra van szükség. Ez fontos a beteg számára, a későbbiek szempontjából. A rehabilitáció célja az, hogy a rokkant vagy beteg embert segítse az élet folytatásában és a munkaképesség visszaszerzésében. Ez biológiai, pszichológiai és szociális rehabilitációt jelent. Ebbe be kellene vonni a családokat, és megtanítani erre. – Eszerint nem csak egy-egy területtel foglalkozik a geriáter.

– A geriátria magába foglalja az egész klinikumot. Kivéve persze a gyermekgyógyászatot és a szülészetet. Nem csak egy szűk területet vizsgálunk. Lehet, hogy a beteg egy adott panasszal érkezik hozzánk, aztán másra is fény derül. Multimorbidok a betegek, vagyis több betegségük is van. Az időseknél sok idült betegség van, amihez egyre több társul az idők folyamán. Ekkor beszélünk multimorbiditásról. Bár ismerjük az adatokat, hogy mikortól számít valaki öregnek, de az öregedés folyamata nem mindenkinél zajlik egyformán. A biológiai és a naptári kor gyakran eltér. Nagyon fontos lenne a nyugdíjazás után az idősek aktivitásának fenntartása. A nyugdíjazás státusz- és presztízsveszteséggel jár, amit az idősek rosszul élnek meg. Gyakori a diszkrimináció és a meg nem felelés érzése, a munkaerőpiacról való kiszorítottság. Kitaszítottnak érzik magukat a társadalomból, és nem találják meg az elfoglaltságukat. Gyakran ennek, és a betegségek következtében lelki megrázkódtatás éri őket. Nem akarnak élni, nem mennek orvoshoz, gyorsul az öregedés. Amíg valaki tanul, vagy aktívan

dolgozik és használja az agyát, lassítható az öregedés. Az igénybevétel protektív hatású. Ugyanakkor az is előfordul, hogy egyesek túlhajszolják magukat, azért, mert nem akarják tudomásul venni az idő múlását. Nem figyelnek a betegségekre, elhanyagolják őket, ami szintén komoly problémákhoz vezethet. – Egy önálló geriátriai osztályon milyen szakemberekre lenne szükség? – Ez egy komplett csapatmunka lenne. Szükség lenne orvosra, logopédusra, pszichológusra, gyógytornászra, fizikoterapeutára, gyógymasszőrre, dietetikusra, és ápolókra, hogy a rehabilitációs munkát minél jobban lehessen végezni. Jelenleg az is előfordul a mi osztályunkon, hogy meg kell küzdeni a családdal, mert nem akarják hazavinni a beteget. Nem értik meg az emberek, hogy ők is voltak gyerekek, őket is gondozták, s eljön az idő, amikor ugyanezt meg kell tenniük a szüleikkel. Féltik az állásukat, a kényelmüket. Inkább beteszik a beteget a kórházba meghalni. A családok felkészítésével a betegek hetven százalékánál otthon is lehetne folytatni a rehabilitációt. - hock -

23

Kozáry Ferenc színművész kapta idén a Vörösmarty-gyűrűt Az idei évadban Kozáry Ferenc színművésznek ítélte a Vörösmarty-gyűrűt a színház társulata. Kozáry Ferenc kérdésünkre elmondta, óriási megtiszteltetésnek tartja a színházi kollégák elismerését, akik azt is látják a próbákon, hogy ki mennyire tud új színt varázsolni az alakításába, a korábbi szerepeihez képest. – Gondolt-e korábban arra, hogy az idei évad végén Önnek ítéli majd a Vörösmarty-gyűrűt a társulat? – Nagyon meglepődtem, amikor megtudtam, erre ugyanis senki sem számít, mindig „sötét ló” az, aki a társulat elismerését kivívja. Egész más az, amit a néző lát, és más értékrendet képvisel az a díj, amit a társulat oszt ki. A színészkollégák látják, hogy ki, milyen szerepből mit hoz ki, a néző máshogyan látja a végeredményt. A Vörösmarty-gyűrű odaítélésénél az előző évhez is tudtak viszonyítani a kollégák, hogy mi az az új, amit hoztam, amit eddig nem láttak tőlem. Lehet, hogy valakinek

Mennyiben változott meg a társulat hangulata a korábbi évekhez képest? – Először is el kell mondanom, hogy mára nagyon lenyugodott a társulat. Az évad elején nagy volt az izgalom, hogy ha jön az új igazgató, akkor szórás lesz. Erről szó sincs, az erőviszonyok viszont átalakultak, nem ugyanaz a struktúra, mint korábban, más hierarchia érvényes. Korábban sokan attól féltek, hogy olyan színészek érkeznek, akik átveszik majd a helyüket, ezzel szemben a friss emberek felrázták a meglévő viszonyokat, a régi kollégák pedig ugyanolyan fontos emberek maradtak a társulatban. Úgy érzem, az új kollégák is beilleszkedtek, nincs elkülönülés a régiek és az újak között. – Mit gondol, az idei évadban melyik lehetett az a szerep, amely alapján elismerte munkáját a társulat? – Azt hiszem, mindegyik szerepem, amit itt most kaptam, nagyon alkalmas volt arra, hogy mást csináljak, mint eddig. Azért azt tudni kell, hogy az elmúlt években én csak egy-két mondatokat játszottam, így nem volt lehetőségem igazi jellemábrázolásra. A rendezők nem tulajdonítottak annak akkora jelentőséget, hogy dolgozzunk a figurán, az idei évadban

„Úgy látszik, az idén valami újat tudtam az eddigiekhez képest produkálni...” van egy jó figurája, de ha gyakran ráhúzza azt egy másik szerepre, akkor úgy érzik, kifáradt az ember. Úgy látszik, az idén valami újat tudtam az eddigiekhez képest produkálni. – Az idei évben sok változás történt a Vörösmarty Színházban, új igazgató, új színészek érkeztek.

Csank János után Csertői Aurél a Videoton labdarúgó csapat vezetőedzője A Videoton FC Kft. berkein belül az elmúlt időszakban történt események érthető módon érdeklődést váltottak ki a közvéleményben. A gazdasági társaság új ügyvezetőjéül Gál Lászlót nevezték ki, a labdarúgó csapat korábbi vezetőedzőjét, Csank Jánost pedig menesztették. Helyette Csertői Aurél látja el a vezetőedzői feladatokat. Dr. Szelier András, a sportügyekért felelős alpolgármester sajtótájékoztatón elmondta, Gál „súlyos” örökséggel kezdett, ezért a gazdasági társaság és a klub stabil működtetésével összefügg a stabilizáló, modernizáló és racionalizáló koncepció, amelynek végrehajtása azonban már a jelenlegi

új ügyvezetőre és munkatársaira vár. Az alpolgármester hozzátette, az önkormányzat a Videoton FC Kft.-ben lévő 231 millió forint névértékű üzletrészének értékesítéséről szóló pályázati felhívásáról a legutóbbi közgyűlésen döntés született.

pedig akármelyik darabban voltam, kivétel nélkül mindegyikben éreztem, hogy a rendező fontosnak tartja ezt. Én is éreztem, hogy jól van megírva a szerepem, hogy figyelik a véleményemet, tudtam a szerepeimen igazán jól dolgozni.

Hozzá kell tennem, szerencsém is volt, a Remix-ben például hét szerepet kaptam, ez hatalmas ziccer… – Tehát elsősorban a Remixnek köszönhető a Vörösmarty-gyűrű? – Nem emelném ki ezt a darabot, mert teljesen más eljátszani a vígjátékban egy festett hajú fodrászfiúcskát és más egy olyan veretes drámai mű szerepének megformálása, mint például A vihar kapujában… Ugyanúgy szeretem mindkettőt. A civil életből nehéz hasonlatot mondani… például, ha beülsz egy sportkocsiba, majd utána egy terepjáróba, mindkettő egészen más, de nagyon tudod élvezni mindegyiket. – Korábban sokszor nyilatkozta, hogy sok szállal kötődik a városhoz. Megmaradt vagy megváltozott ez a kötődés? – A kötődés ma is ugyanaz, azzal együtt, hogy az utóbbi időben Fehérvár is elkezdett „pestiesedni”. Itt is egyre több a türelmetlenség az utakon, a boltokban, a köztereken. A finom kapcsolatok, a nyugalom, a kifújt levegő itt is kevesebb már… – Milyen feladatok várnak Önre a nyár folyamán? – Játszom a Chicago, a Ballada, a Tisztelt Ház című darabokban,

és Siófokon is szerepelek nyári operettben, egy Kálmán Imre válogatást állítunk színpadra a legjobb dalbetétekből. Ebben a produkcióban az idén a tánckarunk is benne lesz. Ritkán szokták kiemelni interjúban a színészek, ezért én most kiemelném: a Vörösmarty Színháznak nagy erőssége ez a fiatal tánckar. – A következő évadban a színház felújítása miatt „vándorszínházzá” alakul a társulat. Vannak-e félelmek, fenntartások Önben ezzel kapcsolatban? – Nincs bennem félelem a következő évaddal kapcsolatban, nagyon bízó, optimista ember vagyok, mindenféle munkát szeretek. Ha megérkezünk majd Sárbogárdra négykor, négytől fél hatig sétálok majd az utcán, megveszem a zacskós kakaómat és a kiflimet, nem húzom a számat, ha két négyzetméteren kell átöltözni…Úgy tudom, sok olyan helyre is utazunk majd, amiről még nem tudunk, megpróbálják számos helyre eladni a Remix-et és a Tisztelt Ház-at is. – Milyen feladatai lesznek a következő évadban? – Jövőre lesz egy szerepem a Cirkuszhercegnő-ben, az Illatszerár-ban, és egy gyermekdarabban is fogok szerepelni. Átmegy elég sok darabom az idei évadból is, például a Remix, a Tisztelt Ház, az Együtt a banda, és A vihar kapujában is, így egyáltalán nem vagyok elégedetlen. – Ön szerint mennyire játszott szerepet a Vörösmarty-gyűrű odaítélésében, hogy Ön egy igazi „közösségi” ember? – Az, hogy közösségi ember vagyok, csak a munkában érződik. A hétköznapokban, vagy a munkán kívül nem nagyon nyilvánul meg: nem vagyok társasági ember, de a munka köré szerveződő dolgokat szeretem. A kis munkát is élvezem, éveken keresztül csak olyan szerepeket kaptam, hogy onnan már csak felfelé lehetett menni…

24

Három milliárd forintnyi kárpótlási jegy, jelentős számú földárverés

Beszélgetés a Fejér és Tolna Megyei Kárrendezési Iroda vezetőjével 1939-től kezdve számos jogszabály született, melyek alapján a magyar állampolgárok százezreit fosztották meg jogos tulajdonuktól, életüktől vagy szabadságuktól. A nemzeti megbékélés jogszabályi megalapozásában a törvények sorát az 1989. október 20-án elfogadott, „az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról” rendelkező 1989. évi XXXVI. Törvény nyitja meg.

Az Országgyűlés az 1990. évi XXVI. Törvényben megkövette a nemzetet, semmissé nyilvánította az 1945. és 1963. közötti törvénysértő ítéleteket és a továbbiakban is erkölcsi kötelességének érezte az elkövetett tulajdoni és személyi sérelmek orvoslását. Ezért szorgalmazta a tulajdonviszonyok rendezése érdekében az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról, valamint az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényjavaslatok elfogadását, amelyeket az Országgyűlés az 1991. évi XXV., az 1992. évi XXIV., az 1992. évi XXXII. és az 1994. évi II. törvényekkel iktatott az ország törvényeinek sorába.

Az Ybl Miklós Pénzügyi és Számviteli Szakközépiskola Székesfehérvár, III.Béla király tér 1. OM szám: 200280 államilag finanszírozott, iskolarendszerű nappali ill. esti és levelezô tagozaton, a következô szakokon indít osztályokat érettségizetteknek:

Akkreditált felsôfokú szakképzések: (Budapesti Gazdasági Fôiskola Pénzügyi és Számviteli Fôiskolai Kar) • Számviteli szakügyintézô • Banki szakügyintézô • Projekt menedzser asszisztens Az itt eredményesen végzôk felvételi nélkül folytathatják tanulmányaikat a Fôiskolán!

Egyéb szakmai képzések: • Számviteli ügyintézô • Külkereskedelmi asszisztens • Külkereskedelmi üzletkötô • Banki ügyintézô / Banki, befektetési termékértékesítô • Idegenforgalmi ügyintézô • Külkereskedelmi ügyintézô • Protokoll-ügyintézô • Public Relations munkatárs A jelentkezés módja: az iskola által kiadott nyomtatványon. Jelentkezési határidô: augusztus 25. Bôvebb felvilágosítás az iskola titkárságán személyesen, vagy a 06/22-314-653-as telefonszámon. www.yszi.hu

1991 augusztusában megalakult a Fejér Megyei Kárrendezési Hivatal, amelynek vezetője dr. Györe Attila jogász lett. Azóta is betölti vezető szerepét, csak a név változott meg időközben: most Fejér és Tolna Megyei Kárrendezési Irodának hívják őket, dr. Györe Attila pedig a kirendeltség-vezetői posztot tölti be. Vele beszélgettem a hivatal eddigi tevékenységéről, és a még hátralévő ügyek intézéséről. Dr. Györe Attila elmondta: a korszerű piacgazdaságnak megfelelő, rendezett tulajdonviszonyok kialakítása érdekében az állam a magántulajdonban korábban okozott sérelmek orvoslását nem a tulajdoni tárgyak visszajuttatásával (reprivatizációval), hanem a volt tulajdonosok részleges vagyoni kárpótlásával oldotta meg. Ezt a megoldást indokolta az a történelmi tény, hogy az elmúlt csaknem 60 év alatt egy-egy vagyontárgynak több tulajdonosa is volt, illetve egy megyényi földterület beépítésre került, ezért a jogegyenlőség elvét betartva nem is választható ki, melyik volt tulajdonos kapja vissza természetben egykori tulajdonát. Tény továbbá, hogy a volt tulajdon igen sok esetben már nincs meg, vagy döntő mértékben átalakult, s így az eredeti állapot visszaállítása lehetetlen. A székesfehérvári székhelyű hivatalba az 1991-es induláskor 36 000 kérelmet nyújtottak be az ügyfelek. Országosan ez a középmezőnybe tartozik. Három kör emelhető ki az 1991. évi XXV. törvény, az 1992. évi XXIV. törvény és az 1994. évi II. törvény alapján. Az 1994. évi II. törvény elfogadása után 2500 kérvény érkezett hivatalunkba. A három vagyoni törvényre összesen három milliárd forint értékű kárpótlási jegyet adtak ki a jogosultaknak, a közel 90 000 db kérelem elbírálásának eredményeképpen. Azt ki kell emelni, hogy a kárpótlás részleges. E részlegességet a nemzet teherbíró képessége indokolja, valamint az a körülmény,

hogy a múltban – a mai életviszonyokra is kihatóan – nemcsak a tulajdonosok, de a társadalom többi rétegei is sérelmeket szenvedtek, s ezek orvoslására még részleges jelleggel sincs mód.

Dr. Györe Attila Dr. Györe Attila azt is elmondta, hogy az 1989. és 1994. között születet kárpótlási jogszabályok alapján több, mint kétmillió sérelmet szenvedett állampolgár jutott kárpótláshoz az országban, illetve jogsérelem alapján nyugdíj-kiegészítéshez. A kárpótlás ezen szakaszának lezárulását követően 1997 májusában a jogsérelmet szenvedettek érdekében az Országgyűlés újabb két törvényt alkotott. Kibővítette a politikai üldözöttek kárpótlásának lehetőségét az 1941. június 27. és 1945. május 9. között teljesített munkaszolgálat korábbi kirekesztő feltételeinek megszűntével, továbbá az életüktől politikai, faji, vallási okból megfosztottak hozzátartozóinak kárpótlásával. Személyi kárpótlási kérelmet a székesfehérvári irodához közel ötvenezren nyújtottak be. Az 1994. évi II.-es törvény alapján egyöszszegű kárpótlás, vagy életjáradék került megállapításra.

A kárpótlási jegyeket a hivatal ügyfelei önkormányzati bérlakások megvásárlására, privatizált vagyontárgyak, részvények vásárlására fordíthatták az elmúlt időszakban. Ezen kívül lehetőségük nyílt termőföld vételére is. Fejér megyében csaknem ezer árverést tartottak 31831 árverező részvételével. Az értékesített földterület 103 879 hektár (állami és üzemi terület), 2433965 aranykorona értékkel. Két településen van még hátra összesen 4 db. termőföldárverés Fejér és Tolna megyében, amelyet az ősszel megtartanak. Az időpontot közzéteszik újságban is. A kormány 31/ 2003./III.27./ számú rendelete kimondja az élet elvesztéséért járó egyösszegű kárpótlás kiegészítését. Ez az összeg 400 ezer forint. Az 1997. évi XXIX. törvény alapján az egyösszegű kárpótlásra az jogosult, aki a törvényben előírt jogvesztő határidőn belül (1997. június 8tól október 7-ig) erre irányuló kérelmet terjesztett elő. Tehát őket a megállapított kárpótláshoz képest (30 000 forint), további kárpótlás illeti meg. Új kérelem tehát nem adható be! Dr. Györe Attila szerint ez a kirendeltség területén 10 ezer embert érint, közülük sokan külföldön élnek, és az elhunytak örökösei. Ez az összeg jelentős kárpótlás (1480 euró, vagy 1680 dollár) így minden bizonnyal sokan jelentkeznek a jogosultak közül. A hivatal 13 éve működik, 10 fővel kezdett, majd hetvenketten dolgoztak a sok ügy miatt. 2002 óta újból tízen tevékenykednek a kirendeltségen. Munka azonban még akad bőven. Székesfehérváron, a Piac tér 12–14. szám alatti irodaépület második emeletén hétfőtől csütörtökig, 8-tól 16.30-ig fogadják az ügyfeleket, pénteken pedig 8 és 14 óra között. Telefonszámuk: /22/ 316-136 és 312-526. Csató József

25

VERSENYFELHÍVÁS MOZGÁSSÉRÜLTEKNEK (keresztrejtvényfejtés)

A Mozgássérültek Fejér Megyei Egyesülete megalakulásának 25. évfordulója alkalmából a megyében és Székesfehérváron élő, keresztrejtvényeket kedvelő és fejtő mozgássérültek számára levelező keresztrejtvényfejtő versenyt hirdet 2004 őszére. A verseny feltételei és technikai lebonyolítása: - A levelező versenyen azok a mozgássérültek vehetnek részt, akik 2004. szeptember 3-áig írásban jelentkeznek a Mozgássérültek Fejér Meygyei Egyesülete, 8000 Székesfehérvár, Erzsébet u. 20. címen és bejelentik részvételi szándékukat a rejtvényfejtő-versenyre. A levélben jól olvashatóan írják meg nevüket, pontos címüket és születési évüket. - A boríték baloldalára pedig kérjük, írják rá: Keresztrejtvény-verseny! - A szeptember 3-ig jelentkezők szeptember közepétől 5 alkalommal (2 hetenként) postán kapnak egy-egy keresztrejtvényt, aminek a megfejtését a rejtvénylapon megadott határidőig és címre kell visszaküldeni. - A helyes megfejtést beküldők között minden alkalommal 3 db tárgyjutalmat vagy könyvutalványt sorsolunk ki, amit szintén postán küldünk meg a nyerteseknek. - Minden fordulóban – a nehézségi foktól függően – pontszámokat lehet szerezni. Az 5. forduló után a legtöbb pontot szerzett 20 versenyző részt vehet azon a döntőn, amit a Mozgássérültek Fejér Megyei Egyesülete jubileumi ünnepségei keretében rendezünk meg legkésőbb 2004. végéig Székesfehérváron. (Aki a döntőn nem kíván részt venni, az a jelentkezéskor ezt külön jelezze!) (A döntőn a helyes megfejtésen kívül a gyorsaság is szerepet játszik.) Kérünk minden rejtvénykedvelő mozgássérültet, vegyen részt ezen a levelező versenyen! Horváth Klára elnök s.k.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Írók, újságírók számára A Mozgássérültek Fejér Megyei Egyesülete megalakulásának és fennállásának 25. évfordulója alkalmából irodalmi és publicisztikai pályázatot hirdet a Székesfehérváron és a Fejér megyében élő írók, valamint az írással foglalkozó mozgássérültek számára. A pályázat célja, hogy az irodalommal, újságírással hivatásszerűen foglalkozók segítségével a nagyközönség figyelmét még jobban ráirányítsuk a fogyatékossággal élőkre vagy a más okok miatt hátrányos helyzetű emberekre; az alkotásokkal segítsenek a megismerésben, az elfogadásban, az előítéletek lebontásában és az elesettek iránti szolidaritás erősítésében. A mozgássérült írók részére pedig bemutatkozási lehetőséget kívánunk biztosítani, valamint arra ösztönözni őket, hogy az irodalom vagy az újságírás terén is bontakoztassák ki tehetségüket. A pályázat feltételei: - A pályázaton hivatásos és amatőr írók egyaránt indulhatnak 1 ív, vagy maximum 10 gépelt oldal terjedelmű alkotással. Műfaji megkötöttség nincs. - A nem mozgássérült írók, újságírók számára a témaválasztás kötött. Tőlük főleg olyan írásokat (riport, interjú, portré, esszé, széppróza stb.) várunk, amelyek a mozgássérültek vagy más fogyatékossággal élők vagy az egyéb okok (szegénység, munkanélküliség, hajléktalanság, szenvedélybetegség stb.) miatt hátrányos helyzetű emberek életével foglakoznak. - A pályamunkákat 2 példányban kell megküldeni a következő címre: Mozgássérültek Fejér Megyei Egyesülete, 8000 Székesfehérvár, Erzsébet u. 20. - A borítékra kérjük ráírni: IRODALMI PÁLYÁZAT. - Beküldési határidő: 2004. szeptember 17. - Az alkotásokat zsűri bírálja el. A zsűrit a szervezőbizottság kéri fel. - A pályázat értékelésére, a díjkiosztóra és a díjazott alkotások bemutatására 2004 őszén Székesfehérváron kerül sor, a Mozgássérültek Fejér Megyei Egyesületének egyik jubileumi rendezvényén. Horváth Klára elnök s.k.

Comenius

Tanulmányi Társaság 8000 Székesfehérvár, Koppány u. 2/a. Telefon: (22) 310-340, 512-136, 512-137, Fax: (22) 504-987 www.comenius.hu Nyilvántartási szám: 02-0147-02 Intézmény – akkreditációs lajstromszám: 0635

AUGUSZTUSBAN ECL NYELVVIZSGÁRA FELKÉSZÍTÔ TANFOLYAMOK angol és német nyelvbôl 2004. augusztus 23 - szeptember 29. hétfôn, szerdán és pénteken délután 17.00-tól 19.30-ig.

HELYSZÍNI ECL NYELVVIZSGÁZTATÁS A nyelvvizsga idôpontja: október 1. Jelentkezési határidô: szeptember 10. Bôvebb információ a nyelvvizsgáról a www.ecl.hu weboldalon olvasható.

SZEPTEMBERBEN 60 ÓRÁS NYELVTANFOLYAMOK angol, német, olasz, francia, spanyol nyelvekbôl Hétköznapokon: hétfôn, szerdán és kedden, csütörtökön délután 17.30 – 19.00-ig, szombaton délelôtt 8.00 – 13.00-ig. Várjuk érdeklődését és jelentkezését telefonon vagy személyesen a

COMENIUS NYELVISKOLÁBAN Székesfehérvár, Koppány u. 2/a

H -8000 Székesfehérvár, Koppány u. 2/A. Tel: (22) 512-130, Fax: (22) 512-131 www.pannoniskola.hu E-mail: [email protected]

Iskolánkba érettségizett diákokat várunk nappali tagozatos iskolarendszerű szakképzésekre. Kollégiumi elhelyezést minden hallgatónknak tudunk biztosítani. Idegenforgalmi technikus Közlekedés-üzemviteli szállítmányozási technikus Marketing- és reklámügyintéző Vámügyintéző – Európai Uniós ismeretekkel Humán controlling ügyintéző Public Relations munkatárs / tandíjmentes szakok / Idegenforgalmi szakmenedzser Marketing menedzserasszisztens Európai logisztikai menedzserasszisztens / akkreditált felsőfokú szakképzések / Az akkreditált szakon végzett diákok felvételi nélkül juthatnak be a partner főiskolák, a Dunaújvárosi Főiskola és a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem nappali tagozatára.

26

Útüzemeltetés, fenntartás, közlekedésigazgatás az önkormányzatnál Az önkormányzat kezelésében lévő utakon elvégzendő feladatokat jogszabályok határozzák meg. A fejlesztési, üzemeltetési, fenntartási feladatok a képviselő-testület, míg a közlekedésigazgatási feladatok a jegyző hatáskörébe tartoznak. Így értelemszerűen az önkormányzat intézményei között is megoszlanak a tevékenységek. Az útüzemeltetési, fenntartási feladatokat a Városgondnokság végzi. Ezen feladatok közé tartozik többek közt a közúti jelzések, úttartozékok kihelyezése, fenntartása, a burkolati jelek megújítása, a burkolathibák elhárítása, a vízelvezetés biztosítása, a burkolatok tisztántartása, és a téli útüzemeltetés feladatainak ellátása, valamint a műtárgyak fenntartása. A feladatok ellátásához szükséges forrásokat a költségvetés bizto-

sítja. Kisebb parkoló- és járdaépítéseket a területi képviselők saját keretükből fedeznek, amely ebben az évben 10-10 millió forint. Jelenleg előkészítés alatt van egy közútkezelési szabályzat, amelyhez irányelveket, ajánlásokat adott ki a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium. A közútkezelési szabályzatot a Közgyűlés ez év őszén tárgyalni fogja. Elfogadása esetén az út-, hídüzemeltetés, és fenntartás költségvetési tételei az

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Képzőművészeknek

A Mozgássérültek Fejér Megyei Egyesülete megalakulásának 25. évfordulója alkalmából a Székesfehérváron, illetve Fejér megyében élő művészek és a mozgássérült alkotók részére képzőművészeti pályázatot hirdet festészet, grafika és kisplasztika szakágakban. A pályázat célja: egyrészt a már ismert művészek és a kevésbé ismert mozgássérült alkotók részére közös bemutatkozási lehetőséget biztosítani; másrészt ösztönözni mindannyiukat újabb képzőművészeti alkotások létrehozására. A pályázat feltételei: - A pályázaton hivatásos és amatőr alkotók egyaránt részt vehetnek. - Szakáganként maximum 2 db. műalkotás küldhető be a következőképp: Festmények: maximum 60x80 cm-es méretig és bekeretezve. Grafikák: maximum 60x80 cm-es méretig paszpartura keretben. Sokszorosított grafikáknál a több darabból álló sorozat egynek számít. Kisplasztika: maximum 40 cm-es terjedelemig stabilizált állapotban. - A beérkezett pályamunkákat zsűri értékeli, és javaslata alapján a meghirdető szerv képviselői döntenek a díjak odaítéléséről. - A legjobb művek kiállításon való bemutatására és a díjak átadására 2004 decemberéig kerül sor Székesfehérváron a Mozgássérültek Fejér Megyei Egyesülete jubileumi ünnepségeinek keretében. - A festmények, grafikák, kisplasztikák leadási határideje postán: 2004. augusztus 23-tól szeptember 17-ig, személyesen: 2004. szeptember 6. és 17. között naponta 9-től 16 óráig. - A pályaműveket a fent megadott időpontok között postán vagy személyesen a következő címre kell eljuttatni: Mozgássérültek Fejér Megyei Egyesülete, 8000 Székesfehérvár, Erzsébet u. 20. (Az egyesület irodája a Viktória Központ épületében található, bejárat a Lövölde út felől, a garázssorról.) - Az alkotások hátoldalán vagy alján nyomtatott betűkkel fel kell tüntetni: a) az alkotó nevét és lakcímét az irányítószámmal együtt, b) a műalkotás címét, méretét, kivitelezési módját. - Minden további felvilágosítást a Mozgássérültek Fejér Megyei Egyesületétől lehet kérni a (2) 316-926, vagy a (22) 333-110-es telefonszámokon. Horváth Klára elnök s.k.

eddigieknél részletesebben lesznek tervezhetőek, áttekinthetőbb lesz a végrehajtásuk is. Ez egyben kötelezettségvállalást is jelent majd, hiszen a szabályzatban szereplő feladatok ellátásához mindenkor biztosítani kell a szükséges forrásokat. Az úthálózat fejlesztésének alapját a város szerkezeti terve, illetve az egyes városrészekre érvényes szabályozási tervek jelentik. Ezen tervek közlekedési munkarészének kidolgozásában jelentős szerepet vállalnak a tervezők mellett a Polgármesteri Hivatal szakemberei, illetve az állami utak kezelője, a Fejér Megyei Állami Közútkezelő Kht., és a közlekedési hatóság, a Fejér Megyei Közlekedési Felügyelet. A tervekbe beépültek a korábbi évek közgyűlési döntései, így a Belváros környezetének középtávú fejlesztési koncepciója. Az úthálózat fejlesztésének szükséges lépéseit, a prioritásokat alapvetően a város forgalmi terheltsége, valamint a baleseti helyzet adja meg. Jelenleg a tervek a csomópontok kapacitásának javítására, illetve a nagy forgalmú csomópontok biztonságának növelésére irányulnak. Néhány példa: A Belváros forgalomszervezését jelentősen érintő csomópontátépítés a Mátyás király krt.-Szabadságharcos u. (Strand előtti csomópont) csomópont körforgalommá alakítása, amelynek építési engedélye is megvan. Hasonló a Mátyás király krt-Várkörút csomópont átépítéséről szóló terv, amelyet ebben az évben adunk be engedélyezésre. Mindkét átépítés jól kapcsolódik a Színház felújításához, és annak jövőbeni kiszolgálásához. Forgalombiztonság növelésére irányuló terveink is vannak, ezek közé tartozik a Széchenyi-Csikvári utak csomópontja, illetve a Nagyszombati út-Budai út csomópontja. Ezeknek a terve is elkészült, az építési engedélyt még ebben az évben megkérjük.

Közlekedésbiztonságot növelő beruházások közé tartoznak a kerékpárútépítések is, jelenleg mintegy 15 km-nyi új szakasz terve áll rendelkezésünkre. Most kaptuk meg az építési engedélyt a Kisfalud-Dinnyés közötti szakaszra. A fejlesztésekről a Közgyűlés dönt éves költségvetésében. Ennek előkészítése során a Városfejlesztési Bizottság javaslatai, és korábban meghozott koncepcionális döntései meghatározóak. Az Önkormányzat költségvetésében külön mellékletben szerepelnek az úthálózat fejlesztésére irányuló tervezési és kivitelezési feladatok is. Csak a költségvetésben nevesített feladatokra írhatók ki pályázatok. A tervezéseket a Közlekedési Iroda bonyolítja, döntést előkészítő tanulmányterveket, illetve azok alapján a forgalom-előrejelzéseket, és az engedélyezési tervek pályáztatását készítik elő. A kiviteli tervekre és kivitelezésre kiírt pályázatokat a Beruházási Iroda készíti elő, illetve a beruházások lebonyolításában vesznek részt. A Jegyző hatáskörébe tartozó közlekedésigazgatási feladatok (amelyek ellátása a Közlekedési Iroda feladata) alapvetően nem befolyásolják az úthálózat-fejlesztést, inkább az útüzemeltetést- és fenntartást. Egyik jelentős szakterület a közút nem közlekedési célú igénybevételének engedélyezése, amely a legtöbb esetben a burkolatok megbontásával, ideiglenes forgalomkorlátozásokkal jár. Az engedélyezés, a helyreállítások ellenőrzése, a garanciális kötelezettségek számonkérése az Iroda feladata, súlyos szabálytalanság esetén a területileg illetékes szabálysértési hatóságot, vagy a közlekedési hatóságot kérik fel intézkedésre. Elmondható, hogy a város közlekedésének biztosításához több szervezet, több szakember összehangolt munkájára van szükség, mind a végrehajtásban, mind a tervezésben és a döntés-előkészítésben. A Közgyűlés a Városfejlesztési Bizottság előzetes véleménye alapján éves költségvetésében, tételesen dönt mind az úthálózat fejlesztéséről (tervezés és kivitelezés) mind a fenntartási és üzemeltetési feladatok ellátásáról.

27

A Pulitzer-díjas Ocsovai Gábor A Magyar Rádió szerződéses szerkesztője, a közismert rádiós és televíziós személyiség, Ocsovai Gábor nem sokkal azután, hogy betöltötte hetvenedik évét, megkapta a szakma rangos kitüntetését, a Pulitzer-díjat. Az ünnepelt neve Fehérváron is jól cseng: a Kodolányi János Főiskola kommunikáció tanszékének a tanára. Annak idején az Idegen Nyelvek Főiskoláján végzett, s ezt követte a pályafutás kezdete. Az alábbi beszélgetés a díj átvétele utáni hetekben készült. – Először beszéljünk egy kicsit a kezdetekről! – Friss diplomával a kezemben egy idegen nyelvű lap szerkesztőségébe kerültem. A címe: Hungarian Foreign Trade volt. Az volt a rendeltetése, hogy magyar exportcikkeket népszerűsítsen, és üzletkötéseket segítsen külföldön. Megmondom őszintén, hogy mai tevékenységemhez képest ez számomra unalmas tevékenység volt. Például a vetőmagvakról vagy a szerszámgépekről kellett írnom, hiszen ezeket kínálták eladásra. A tematikánkban sok olyan dolog volt, amihez semmit sem értettem. Elmentem a propagandaosztályra, s ott érdeklődtem egy hozzáértő embertől, hogy mi is az, amiről írnom kell. Nagyjából elmagyarázta, bár ő sem értett mindent, aztán kettőnk hozzá nem értését összeraktuk, és ebből lett valamilyen írás. – Érdekes idők lehettek, de nem sokkal később, 1961-ben, a Magyar Rádióban találtad magad, s ez tart mostanáig. – Azért addig még történt valami! Tudniillik merő véletlenségből, ahol az a bizonyos idegen nyelvű lap működött, ott dolgozott Vedres József, a Nemzeti Sport egykori munkatársa, a régi vágású sportújságíró. S ekkor lépett be az életembe a sportújságírás. 1957 tavaszától Vedres József volt a Hétfői Hírek sportrovatának vezetője, és azt mondta nekem: „Nem lenne kedved dolgozni nálunk? Hiszen tudom, hogy szívesen jársz meccsekre, versenyekre, mániákusa vagy a sportnak.” Persze, hogy kedvem volt hozzá, ráadásul atletizáltam, futottam is középtávon a Tipográfiában, amolyan kutyaütő atléta voltam… Néha, edzés után az edzőm rám nézett, és azt kérdezte: „Élsz még?” Akkor is olyan sovány voltam, mint most. Elég az hozzá, hogy bekerültem a Hétfői Hírek sportrovatához, s ebből az következett, hogy feláldoztam a vasárnapjaimat. Akkor még nem volt szabadszombat, s addig a napig dolgoztam a Hungarian Foreign Trade-nél, és vasárnap reggel 9-től este 10-ig a Hétfői Híreknél úgy, hogy némelykor több eseményről is adtam tudósításokat, gyaláza-

tosan rossz telefonvonalakon. És hétfőn folytatódott minden. – S hogyan kerültél a Rádió közelébe? – A Rádió- és TV-újság szerkesztőségében kezdtem az ilyesféle munkát. Nyolc évig a TV-rovatnak voltam a gazdája, olyan körülmények között, amikor a TV-ben kaotikus állapotok uralkodtak. A lapzártáig alig állt össze a műsor, és nagyon gyakran attól kellett tartanunk, hogy úgy jelenik meg az újság, hogy: „Péntek, 20.05: valami film.” Nahát ez persze nem ment, nekem az volt a dolgom, hogy mind a tíz körmömmel összekaparjam az összeszedhető műsorokat. Kik a film szereplői, kik a szinkronhangok, nagyjából miről szól a történet? Nem egyszer elfelejtette a szerkesztő, hogy miről szól egy-egy film, és egészen hamis sztorit adott le… Bizony ez nagyon izgalmas időszak volt, leleményességre nevelte az embert. Mindent el kellett követni annak érdekében, hogy ha a TV nem is tudja, milyen műsort ad majd, a rádióújságnak tudnia kell… – Kik voltak azok a szakmabeliek, akiktől különösen sokat tanultál? – Rengeteget tanultam a már említett Vedres Józseftől. Ő például arra szoktatott rá, hogy versenyszellemben kell az újságírást csinálni. Pedig erre akkor nem is volt szükség, hiszen mindez a Kádár-rendszerben történt. Ő azt mondta nekem, hogy a tudósításommal meg kell előznöm az MTI-t és a Népsportot. Kérdeztem, hogy miért. Azt mondta, azért, hogy mi legyünk előbb kint az utcán. Így aztán megtörtént, hogy egy Vasas-Csepel meccsen öt perccel a befejezés előtt elmentem a telefonhoz. Rá is fizettem, mert közben hallottam, hogy a végén két gól esett, és ezzel megfordult az eredmény. Egy arra szaladó kissrác azonban kisegítette a nagy újságírót… Elmondta, hogy kik lőtték a gólokat, én meg közben fordítottam a szövegen, átcsavartam, és rendben volt minden! – Nagyon lelkesen és szeretettel beszélsz erről az időről. Most azonban úgy ismerünk téged, mint aki a kultúrával foglalkozol elsősorban, például a Gondolat-jel című Kossuthos

műsorban, Győrffy Miklós és Szénási Sándor munkatársaként. – Igen, ez már húsz éve tart! Nagyon megörültem annak idején ennek a lehetőségnek, főleg azért, mert rengeteget olvastam, valósággal betűfaló voltam. Igényes irodalmat és lapokat olvastam, és jól jött számomra, hogy a rádióban indult egy igazi kulturális magazin. Erre 1984 őszére érett meg az idő. Az ötletek összerakása már tavasszal elkezdődött, és én is az induló stábhoz tartozhattam. Ennek a szellemi műhelynek akkor Bölcs István volt az irányítója, s az a legfontosabb, hogy ez a műsor akkor egészen kivételes szabad szellemet képviselt. Tulajdonképpen én nagyon örülök a mostani sajtószabadságnak, most minden elmondható. De egy valami kivonult az életünkből, az a finom rejtjeles beszéd, az az ügyeskedés, hogy a megengedhető és a meg nem engedhető egészen szűk mezsgyéjén maradjunk. A Gondolat-jelben ezt játszhattuk, finomam kódoltunk, hangsúlyokat helyeztünk el, ravaszkodtunk, és néha csak mi vettük észre a ravaszságot, mások nem. Némelykor viszont nyugtázták, odakacsintottak a szerkesztők, hogy észrevették, ha valami fontos elhangzott. Ennek a varázsa mára eltűnt, persze meg kell mondanom, hogy jobban szeretek szabad sajtóban dolgozni! – És mi adja a mai munka varázsát? – Az, hogy amit én eredetileg gondoltam az újságírásról, az megvalósult. Azt gondoltam, hogy az újságírás nagy szellemi kaland. És most csakugyan így van. Benne van mindenfajta rizikó. Például a piac keltette rizikó, a sokféle izgalom és bizonytalanság, a zűrzavar is. A kalandot egyébként sem szabad kiiktatni, mert az motiváló erő. Az hajtóerő, az fűszerez, az doppingol. Olyan telítettséget és feszültséget ad, ami nélkül az újságírás fabatkát sem érne. Nyugodtan mondhatom, hogy ma, anélkül, hogy erre számítottam volna, jött valami nagyon érdekes. Pedig korábban azt hittem, hogy a pályám csendes unalomban telik majd el. Mindez nagyon sok váratlansággal és

esetlegességgel, s persze nagyon sok kellemetlenséggel is jár. Vannak buktatók is, de ez mind benne van a kalandban. – Az elmúlt évtizedekben számos kiválósággal készítettél interjút, nagyszerű művészekkel, tudósokkal, gondolkodókkal. Kikre emlékszel a legszívesebben? – Egyvalakire elsősorban: életemben egyedülálló interjúpartner volt a 100 éves Gadamer, a filozófus, aki a bölcselet nagy öregének számított. Heidelbergi professzor volt, és 100 éves korában telefonon készíthettem vele interjút. Gadamer úgy beszélt 1914-ről, mintha tegnap történt volna. Többek között ezt mondta: „Hazamegyek az iskolából, és azt mondja a papa: kitört a háború. Jaj, de jó! – válaszolom. Erre apám gyorsan hozzáfűzi: te még nem tudod, miről beszélsz.” És ez így ment tovább. De nagyon fontos volt az a kétszer ötvenperces TV-interjú is, amit Horthy Istvánnéval készíthettem. Ő valóban nagy idők nagy tanúja, a szó szoros értelmében. Ráadásul az Európa Kiadó felkérésére szerkesztőként gondozhattam az ő kétkötetes emlékiratait. – Gadamer és Horthy Istvánné után beszéljünk még egy kicsit a fiatalokról! Milyen kihívást jelentett számodra, hogy tanítasz a Kodolányin? – Ez fantasztikus doppinghatás volt megint. Őrületes ösztönzés! Éreztem, hogy tehetséges emberek ülnek ott a teremben. És jól éreztem. Már például az első óra huszadik percében észlelnem kellett Azurák Csabáról, hogy nem akármilyen egyéniség, és nagy jövő áll előtte. Ugyanígy voltam Pusztai Andrással, és másokat is említhetnék. A Kodolányi most már nagyon jó ajánlólevél a kezdő újságíró számára, s az ember gyakran találkozik olyan szakemberekkel, akik innen kerültek ki. A kihívást én úgy fogtam fel, hogy magamat bizony csipkednem kellett. Most egy egészen másfajta szemlélettel kell megverekedni, mint az én fiatal koromban. Most a televízió a centrum, és minden a látvány. A betű kissé háttérbe szorul. S az én betűmániákus viselkedésmódom itt egy kicsit idegen. Ennek ellenére megpróbálok valamit ebből is szuggerálni a hallgatóknak. Olvassanak minél többet, és ne csak újságot, hanem irodalmat is! Azt hiszem, hogy ez a szándék eredményes. Bakonyi István

28 A Szabadművelődés Háza (Székesfehérvár, Fürdő sor 3.)

TÁNCMŰVÉSZETI TANFOLYAMA

felvételt hirdet 4-8 éves gyerekeknek, ahol zongorakíséretre - zenei- és ritmusérzék-fejlesztés, - testformálás, lábtorna, - erőnlét, kitartás, hajlékonyság fejlesztése - játékos gyermektáncok szerepelnek a programban Tandíj: 1.700,- Ft/hó Keddenként kisóvodás csoport indul, ahová a 4. életévüket 2004. májusig betöltött gyerekek jelentkezhetnek. Tandíj: 850,- Ft/hó Beiratkozás: augusztus 30-tól szeptember 13-ig, hétköznap 15-től 18 óráig. Művészeti vezető: PÉTERFFY ATTILÁNÉ táncpedagógus

Pályázati felhívás

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata egyfordulós nyilvános pályázatot hirdet a tulajdonát képező Székesfehérvár, Balatoni út Úrhidai úti csomópontjánál lévő 6873/1. hrsz-ú 4843 m2 térmértékű földrészlet tulajdonjogának megszerzésére. Hasznosítási funkció: a területre vonatkozó hatályos 29/2000.(IX.25.) számú önkormányzati rendelettel elfogadott Maroshegy Szabályozási Terve szerint az ingatlan /KG.3/ kereskedelmi, szolgáltató terület besorolású. A területen elhelyezhető funkció: kereskedelem, szolgáltatás. A részletes pályázati kiírás átvehető a Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Irodáján (Székesfehérvár, Városház tér 1. II./64. szobában) 8-16 óra között. A pályázat részleteiről információ személyesen vagy telefonon (2/537-182) ugyanitt kérhető. Pályázat benyújtásának határideje: 2004. augusztus 31. 16.00 óra Pályázat benyújtásának helye: Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési Igazgatóság Székesfehérvár, Városház tér 1. II/63. szoba (titkárság)

A pályázat eredményhirdetése: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Lakás- és Vagyongazdálkodási Bizottsága előterjesztése alapján a Közgyűlés döntését követő 30 munkanapon belül, külön értesítés szerint. A pályázaton való részvétel feltétele a részletes kiírás szerinti bánatpénz befizetése. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Lakás- és Vagyongazdálkodási Bizottsága A Szabadművelődés Háza és a Korona Foltvarró Kör 4 alkalomból álló, 16 órás

FOLTVARRÓ TANFOLYAMOT indít. Tanfolyamvezető: Berente Judit Kezdési időpont:

2004. szeptember 18. szombat, 14 óra

Részvételi díj: 8.000,- Ft A 2004. április 29-től május 3-ig Hágában megtartott Nemzetközi Quilt-Expo-n rendezett kiállításon Berente Judit, a Korona Foltvarró Kör vezetője által készített Hej rózsa, rózsa, ékes vagy című kékfestő takaróját állították ki. Az erre az alkalomra készült európai albumba, melyben országonként egy alkotást mutattak be, szintén Berente Judit munkáját választották.

School of Business

Székesfehérvár Üzleti Szakközépiskola Érettségizettek részére iskolarendszerû szakképzés keretében a 2004/2005-ös tanévben a következô egy- illetve kétéves nappali tagozatos OKJ-s képzések indulnak: gazdasági informatikus (specializáció: WEB-lap tervezés, számítógépes grafika, multimédia) irodavezető (specializáció: államigazgatás és jog, cégvezetés) újságíró

A képzés 23 éves korig tandíjmentes. Jelentkezés: 8000 Székesfehérvár, Várkörút 52. Telefon: (22) 502-470, (30) 288 45 81

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

Gyermekmosoly a Gyermekekért Alapítvány Székesfehérvár 2003. év

A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezéseinek megfelelően: 2003. ÉVI PÉNZÜGYI MÉRLEG: 2002. év végi záróegyenleg:

BEVÉTELEK: Befizetés magánszemélyektől (támogatás): Befizetés vállalatoktól (ill. Önkormányzat): SZJA 1%-a Budapest Bank kamata: Bevétel összesen: KIADÁSOK: Budapest Bank levonás, költség és jutalék címén: Működéshez szükséges kiadás: 2001. évben vásárolt eszközök, játékok, kiegészítő berendezések: Egyéb (hirdetés) Kiadás összesen: 2003. év végi záróegyenleg: Budapest Bank számlán: Pénztárban:

303.506,115.000,262.123,531,377.654,-

30.452,65.754,3.616,99.822,581.338,581.338,0,-

Költségvetési támogatás felhasználása: Az Alapítvány 2003. évben költségvetési pénzt nem kapott. Cél szerinti juttatások kimutatása: Az Alapítvány a 2003-as évben céltámogatást nem kapott.

A vagyon felhasználása: Az Alapítvány teljes vagyonával rendelkezik, amely a Budapest Banknál megnyitott számlán és a házipénztárban található.

A szervezet tisztségviselőinek nyújtott juttatása: Az Alapítvány tisztségviselői nem részesülnek (ill. nem részesültek) juttatásban.

Az Alapítvány közhasznú tevékenysége: Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés az alapító okiratban foglaltak szerint.

29

Az Alba Regia Nyugdíjas Egyesület 2003. évi közhasznúsági jelentése

(ezer Ft-ban) I. Számviteli beszámoló 1. Nyitó pénzeszközök 2. Bevételek - önkormányzati költségvetési támogatás - önkormányzati céltámogatás - képviselők támogatása egyesületnek - képviselők támogatása kluboknak - minisztériumi támogatás - vállalkozók támogatása - iparűzési adóból - SZJA 1%-ából - tagdíjakból - egyéb bevételek - szolgáltatóház bevétele - ÁFA bevétel 2003. évi bevétel Rendelkezésre álló pénzösszeg: 3. Kiadások a./ költségek - jövedelem jellegű költségek - közterhek - működési költségek: szolt. ház működési költségei szociális ellátás költségei klubok működési költségei központi működési költségek adók Költségek összesen: b./ áthúzódó kötelezettségek - államháztartással szembeni tartozás - klubok folyamatban lévő működésére Kötelezettségek összesen: 4. Pénzügyi eredmény 5. Mérlegsor fő-összege Székesfehérvár, 2004. június 29. Láng Hugóné egyesületi elnök

7.992 11.500 1.370 230 1.890 3.200 175 503 220 584 34 2.237 383 22.326 30.318 8.584 2.310 1.196 232 2.371 3.765 957 19.415 1.959 1.392 3.351 7.552 30.318

A „Bory-Vár” Alapítvány 2003 évi közhasznú jelentése 1. Számviteli beszámoló. Az Alapítvány 2003. évi gazdálkodása. Mérlegadatok Eszközök eFt A. Befektetett eszköhök 506 1. Immateriális javak 2. Tárgyi eszközök 506 B. Forgóeszközök 5201 1. Készletek 297 2. Követelések 454 3. Pénzeszközök 4087 Eszközök összesen 5707 Összes bevétel 7994 Ebből: Köszhasznú bev. 7422 Vállalkozási bev. 571

Források C. Saját tőke 1. Induló tőke 2. Tőkeváltozás 3. Tárgyévi er. al. tev. 4. Tárgyévi er. váll. t.

eFt 5707 300 4890 -56 573

Források összesen Összes ráfordítás

5707 7477

Közhasznú ráford. Vállalkozási ktg.

7478 -1

2. Költségvetéstől kapott támogatások és felhasználásuk: Székesfehérvári önkormányzat 529 e Ft Az összeget a Vár felújítására fordítottuk. 3. A vezető tisztségviselők semmilyen juttatásban nem részesültek. 4. A Bory Vár egyre inkább megújul. Városunk idegenforgalmának is hasznára van, hogy az ország egyik jelentős nevezetessége, idegenforgalmi látványossága lett. A Vár márciustól novemberig fogad látogatókat, igény szerint vezetővel bemutatva a várat és műkincseit. 5. A kuratórium köszöni a vár megújulásához nyőjtott támogatásokat. Bokor Gyula a kuratórium elnöke

Alba Regia Civitan Club KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 1. Számviteli beszámoló 2003. évről (ezer Ft-ban) BEVÉTELEK: Nyitó egyenleg 2003. január 1-jén (bank és pénztár): Tartós lekötés 2003. január 1-jén Egyéb bevétel Cél szerinti támogatás (pályázatok) Működési támogatás Egyéb cél szerinti bevétel (tagdíj) Egyéb bevétel (adomány, támogatás) APEH 1%-a utalás rendelkező nyilatkozat alapján Címkézett iparűzési adó utalás Banki kamat Bevételek összesen Vállalkozási tevékenységből származó bevétel Tárgyévi bevételek összesen: Mind összesen: KIADÁSOK: Személyi jellegű kifizetések Személyi jellegű kifizetések járulékai Költségtérítés (polg.szolg.) Összesen:

3 940 0 751 204 10 500 59 1 630 125 0 17 13 286 6 988 20 274 24 214 100 33 613 746

EGYÉB KÖLTSÉGEK: Banki költség Postaköltség Közüzemi díjak Anyagköltség Kisértékű eszközök Igénybe vett szolg. Egyéb szolg. Biztosítási költség Értékcsökkenés Egyéb ráfordítások Összesen: Beruházások Tárgyévi kiadás összesen Tárgyévi pénzbeni kiadás összesen:

1 52 348 2 022 163 2 014 20 391 1 506 11 154 18 417 4 841 23 258 21 752

Záróegyenleg 2003. december 31-én: Bank és pénztár: Tartós lekötés (adott kölcsön) Összesen: Mind összesen:

2 262 200 2 462 21 214

2. Költségvetési támogatás 3. Vagyonfelhasználás 4. Cél szerinti juttatások felhasználása 5. A szervezet tisztségviselőinek nyújtott támogatás 0 6. A közhasznú tevékenység tartalmi beszámolója Az Alba Regia Civitan Club Fiskális úti telephelyén 57 fő sérült és megváltozott munkaképességű dolgozót foglalkoztat folyamatosan munkaviszonyban. Munkalehetőségeink bővültek, továbbá számos eszközberuházást is megvásároltunk. Az Egészségügyben Dolgozók Nyugdíjas Egyesülete EDNYE bejelentési kötelezettségének eleget téve tudatja, hogy 2004. febr. 20-án Cégbírósági bejegyzést nyert 1996 sorszám alatt, közhasznú szervezetként. Bankszámla: Kápolnásnyék és Vidéke Takarékszövetkezet, Szfvár, Budai u. 42. Számlaszám: 57800112-10011441 Adószám: 1849510-1-01 Címünk:

Fejér Megyei Szent György Kórház 8000 Szfvár, Seregélyesi u. 3. 8000 Faház Oktatási Csoport

30

CIVIL OLDAL

„Open your EYES” Program Az Európai Bizottság által kiírt „Sport általi nevelés európai éve” (EYES 2004) pályázati kiírására a magyar szervezetek 42 pályázatot adtak be. A SZITI Szociális Egyesület által beadott pályázat (cím: „Open your EYES”, hivatkozási szám: HU-3-23012) egyike a hat magyar nyertes pályázatnak. A program teljes költségvetése 59.620 €, ebből a Bizottság hozzájárulása 29.810€. A SZITI Szociális Egyesület által készített pályázati program rövid bemutatása: A pályázati program célja egy olyan komplex rendezvénysorozat tervezése és lebonyolítása, mely egyszerre szolgálja a tanulók formális (iskolán belüli) és informális (iskolán kívüli) testnevelésének fejlesztését és a fogyatékos és ép fiatalok sport általi integrációját. A legújabb neveléselméleti modellek alapján az iskolai nevelésben az egyéni szükségletekhez és képességekhez igazodó differenciált bánásmód lenne a kívánatos pedagógiai eljárásrend minden tantárgyi területen.

Ez a fajta személetmód lehet az alapja a hatékony személyiségfejlesztésnek és a speciális bánásmódot igénylő tanulók inkluzív nevelésének egyaránt. A sport erre igen alkalmas közvetítő eszköz, különösen azért, mert a fogyatékos gyermekek mozgásfejlesztésében és sportterápiájában már gazdag eszköztár alakult ki a differenciált testnevelési foglalkozásra csoportos sporttevékenységek esetében is. Az ép fiatalokkal foglalkozó sportpedagógia nagy haszonnal alkalmazhatja a megváltozott képességű fiatalok sportoltatására kidolgozott módszertani eljárásokat, felhasználva ezen elemeket a sport általi nevelés fejlesztéséhez.

ESEMÉNY

DÁTUM

HELYSZÍN

ELŐKÉSZÍTŐ IDŐSZAK

Kajak-kenu-vízitúra Tenisz Kerékpár Futás

2004 aug. 28. 2004 szept. 11. 2004 szept. 25 2004 okt. 2.

2004. aug.- aug 27. 2004. aug.11-szept. 10. 2004. aug. 25- szept. 24. 2004. szept. 6- okt. 1.

Természetjárás Testnevelő tanári és edzői konferencia Úszás

2004 okt. 9 2004 nov. 20.

VVSI telep, Agárd Székesfehérvár Velence Székesfehérvár, Bregyó köz Csókakő Székesfehérvár Székesfehérvár, uszoda

2004 dec. 4

A sport egy speciális formájában, amikor ép és fogyatékos fiatalok és felnőttek sportolnak együtt, a sport általi nevelés közvetett és közvetlen módon is megvalósul. Nem csupán a közös mozgás öröme és az egyén szempontjából hasznos egészséges életmód alakítható és a személyiség fejlődik komplex módon, hanem ez a fajta integrált sportolás közvetetten a társadalmi szolidaritást és a toleranciát, a másság elfogadását is nagymértékben segíti, különösen a fiataloknál. Az általunk kidolgozott program individuálisan és szociálisan is kifejti nevelő hatását a sport által. A program négy részből áll, hat cikluson keresztül. Minden ciklusban az alábbi négy tevékenység kerül lebonyolításra, de ciklusonként eltérő sportágat állítunk a középpontba. 1.) Minden ciklus azzal kezdődik, hogy a testnevelő tanároknak elméleti és gyakorlati felkészítőt tartunk az adott sportág fogyatéRÉSZTVEVŐK SZÁMA Résztvevők 120 150 150 150

Segítők száma 30 30 30 30

egyéb kísérők Kb. 20 Kb. 20 Kb. 20 Kb. 20

2004. szept 9-okt 8.

150 150

30 2

Kb. 20

2004. nov. 4- dec. 3

150

30

Kb. 20

A táblázatban található rövidítés: VVSI: Velence-tavi Vízi Sportiskola Programkoordinátor: Oszlánczi Adrienn, Tel/fax: +36 22/504 201, e-mail: [email protected]

Pályázati felkészítő tréning Megjelent az NCA Civil Szolgáltató, Fejlesztő és Információs kollégiumának új pályázati kiírása két témakörben. ( NCA-CIV-04-G) a.) Monitoring megtervezése és bonyolítása b.) Minőségügyi rendszerek bevezetése. A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány 1 napos felkészítő tréninget tart, melyen a résztvevők segítséget kapnak ahhoz, hogy egy minőségbiztosítási rendszer bevezetésével, hogyan tudják forrásbevonó képességüket növelni, szervezetük elismertségét és átláthatóságát hatékonyan megteremteni hosszútávon. Trénerek: Mura Mészáros Levente és Sátor Balázs Időpont: 2004. augusztus 9. ( hétfő ) 10 – 16 óráig. Helyszín: Városháza ( Házasságkötő terem ), Székesfehérvár, Városház tér 2. Részvételi díj: 1000 Ft/fő, melyet a helyszínen kell fizetni. Maximális létszám: 20 fő Jelentkezési sorrendet veszünk figyelembe. Nagyobb számú jelentkezés esetén a tréninget megismételjük. Részletes információ és jelentkezés: Széna Egyesület, Farnady Judit Tel: 22/ 505-275, 505-276, 30/ 270 – 4521, Email: [email protected]

Nyári szünet a Szénában A Székesfehérvári Nagycsaládosok Egyesületének fogadóórái augusztus 1-től 22–ig szünetelnek. Ebben az időszakban az „Első lakáshoz jutók irodája” is zárva tart. Augusztus 23-tól a megszokott nyitvatartási rend szerint várjuk az érdeklődőket.

kos sportpedagógiai módszereiről, mely ismereteiket egyrészt a program megvalósítása során, másrészt a program befejezése után az egyénre szabott sport általi nevelési munka során hasznosítanak. 2.) Ezt követően az ép gyerekeket nevelő iskolák és fogyatékos fiatalok közös workshop keretében előkészítik a sporteseményt. Minden sportrendezvényt más-más fogyatékossági csoportba tartozó fiatalok szerveznek meg egy-egy iskolával együttműködve. 3.) Harmadik lépésként a fiataloknak integrált csapatokat alkotva közös edzésekre, testnevelés órákra kerül sor a befogadó iskolában, a sportrendezvény előtt három héten keresztül. 4.) Végül lebonyolításra kerül minden sportágban az ép és a különböző fogyatékossággal bíró fiatalok részvételével az adott sportesemény integrált csapatokban. (Tehát speciális bánásmódot igénylő és nem igénylő fiatalok vegyes csapatokban mérkőznek, játszanak.) A pályázati program során a hat ciklusban az alábbi sportágakat állítjuk középpontba: 1. tenisz 2. kenuzás - vízitúrázás 3. természetjárás 4. kerékpározás 5. futás 6. úszás

„2 keréken Európában – Csatlakozz hozzánk, kerékpározz Velünk!”

A székesfehérvári Alba Regia Ifjúsági és Szabadidős Egyesület meghívja Önt az országjáró Kerékpártúra indulására. Helye: Székesfehérvár, Városház tér, Országalma Ideje: 2004. augusztus 9. (hétfő) 10 00 órakor

Parkolási igazolvány A székesfehérvári Esélyek Házában adhatják be parkolási igazolvány iránti kérelmüket azok a jogosultak, akik mozgásukban korlátozottságuk miatt az okmányirodát nem tudják megközelíteni. Helye: Székesfehérvár, Budai. 90 (Bejárat a Vizivárosi Általános iskola mögött) Ideje: minden csütörtökön 13 00 –16 00 óráig.

31

KÖRNYEZETVÉDELEM

A parlagfű … … ilyenkor július-augusztus fordulóján minden évben téma, mert ez az az időszak, amikor virágba borul, és ontani kezdi allergiát kiváltó pollenjeit. Minthogy, sajnos, nem kevesen szenvednek ettől a kellemetlen „kórtól”, és számuk az utóbbi évek során egyre nő, nem kerülhető meg az aktuális helyzet áttekintése. Városunkról, Székesfehérvárról és környékéről évek óta hangoztatjuk, hogy a közepesen fertőzött területek közé tartozik országos viszonylatban. Összességében ez a megállapítás ma is él, sajnos nem léptünk ebben lényegesen jobb helyzetbe, szerencsére rosszabb állapot felé sem csúsztunk el. Ha mégis egy elmozdulási irányt kellene megjelölni, akkor az inkább a helyzet csekély javulásának az iránya. A pozitív irányú elmozdulás abból ered, hogy a várost övező mezőgazdasági területeken az utóbbi két-három évben számottevően lecsökkent azon területek aránya, ahol sokhektárnyi szántók parlagon hevertek, vagy teljesen elhanyagolt állapotban voltak. Négy-öt évvel ezelőtt fő gondunk még az volt, hogy éppen az uralkodó nyugati, északnyugati széljárás irányából, azaz a 8-as és a 81-es bevezető utak körül és kö-

zött, valamint a 7-es és 8-as utak között voltak olyan nagykiterjedésű (tíz-húsz hektárt is meghaladó) területek, ahol a parlagfű volt a fő növényzet. Ezeken a területeken ma sem megy ritkaságszámba a parlagfű előfordulása, de igen megcsappant azon szántók, elhagyott földek, vagy megbontott, de nem művelt területek (pl. az épülő elkerülő út melletti földsávok, töltések) aránya, ahol a parlagfű összefüggő növénytakaróként van jelen.

Ami a városon belüli helyzetet illeti, évek óta stagnáló állapotról beszélhetünk. Az egész város területén mindenütt, jobbára szórványosan jelen van, de helyenként, főleg elhagyott, vagy elhanyagolt telkeken és környékükön akár tömegesen is előfordulhat, és ez a helyzet évről évre változó, ahogyan művelésbe, vagy építési célra, vagy egyéb felhasználásra kerülnek az adott területek, vagy éppen elhanyagolttá válnak. Az elhanyagolt területek tulajdonosai az utóbbi időben rendre kapják is a felszólítást, majd a pénzbüntetést, amennyiben a megjelölt időpontokig nem teszik meg a szükséges lépéseket. Mivel a kiróható pénzbírság ma már elég komoly összeg lehet, várható, hogy pár éven belül, ha mástól nem, legalább ettől javulásról lehet majd beszámolni. A közterületek rendben tartása kissé visszaesett az erre fordítható pénzek megcsappanása miatt, a következőkben ide több figyelmet kell fordítani. Ebben az évben a kitavaszodás kissé késett, a május elég hűvösre sikeredett, így a parlagfű virágzása sem indult meg a megszokott július első fele-közepe tájékán. E sorok írásakor még gyakorlatilag semmi jele nem mutatkozott a virágzásnak. Várhatóan augusztus elején kezd majd nagyobb tömegben nyílni, a „teljes üzem” pedig augusztus második felére és szeptemberre tippelhető. Ne feledkezzünk meg közben arról sem, hogy az idei csapadékosabb első félév után igencsak nagy tömegben és szaporán nőnek az ürömfélék is, amelyek így elég nagy hatékonysággal fognak „rásegíteni” a parlagfű okozta szenvedésekre.

A Sóstó … … ismét közel áll ahhoz, hogy az utolsó csepp víz is elpárologjon belőle. Tavaly az aszályos időjárás miatt elég hosszú ideig nem volt víz a tóban. Az idei csapadékosabb időszakok nyomán némi vízkészlet összegyűlt, elsősorban

Az új középtávú környezetvédelmi program …

a nagy tó részben, ahol korábban mindig volt akkora vízmennyiség, hogy fogadni tudta a vándor vízimadarakat itteni költésre. Az utóbbi hetek egyre melegebb és egyre szárazabb időjárása hamar elapasztotta a nem igazán bőséges víztartalékot, és ha nem lesznek a továbbiakban kellően nagy mennyiségben esőzések, sajnos, megismétlődhet a tavalyi kiszáradás. Márpedig minden egyes ilyen esemény egy jelentős „előrelépés” a megfordíthatat-

… elkészítésének még ebben az évben neki kell látni, mert a jövő évben az önkormányzat Közgyűlésének jóvá kell hagyni, hogy 2006 januárjától az akkor lejáró, most még érvényben levő hatéves program helyébe léphessen. Ennek a programnak már az uniós követelmények szellemében kell felépülni, de természetesen a mi helyi viszonyainkra átültetve azokat. Ehhez a munkához várjuk minden hivatásos és társadal-

lan folyamatok elindulása felé. Az elmúlt évben elkészültek a tó megmentését célzó vízpótlási tervek, melyek valamelyikének, illetve valamely kombinációiknak a megvalósításához már „csak” a pénz hiányzik. Az első félévi csapadékosabb időszak segített a tónak átvészelni az eddigi pénztelenséget, de úgy tűnik, az időjárás részéről vége a türelmi időnek. A város sok pénzt áldozott a sóstói természetvédelmi területre azzal, hogy visszavásárolta korábbi gazdájától, a tanösvény és kirándulási lehetőségek kialakításához pedig az Alcoa Alapítványtól elnyert pénzek járultak nagyban hozzá. Az áprilisi önkormányzati Közgyűlésre bevitt sóstói tájékoztató anyag épp azt a célt szolgálta, hogy a figyelmet ráirányítsa a további gyors teendők meghatározására és pénzügyi hátterének kialakítására, ha nem akarjuk újabb lényeges károsodását annak a természeti értéknek, amelyért már annyi áldozatot hoztunk.

mi környezetvédelmi szervezet, intézmény segítségét. Még az ősz elején, szándékaink szerint, írásban meg szeretnénk keresni azokat a szervezeteket, intézményeket, amelyektől szakági véleményeket, javaslatokat szeretnénk kapni a program egyes szakmai fejezeteihez. A most még érvényben levő hatéves program annak idején zöld könyvecske formájában kétezerötszáz példányban megjelent, így elég széles körben kapott publicitást. Ezért bárkitől, aki ismeri jelen programunkat, szívesen fogadunk és várunk ötleteket, javaslatokat a következő hat évre nézve. A hasznos és egy adott „vonalvezetésre” felfűzhető javaslatokat be kívánjuk építeni a készülő programba. A javaslatokat írásban várjuk, akár a Környezetvédelmi Iroda, akár a Környezetvédelmi Bizottság felé címezve. Reményeink szerint ősztől elektronikus úton is fogadni tudjuk a véleményeket, javaslatokat. Dr. Banizs Károly

32

SKANDINÁV REJTVÉNY

Előző havi rejtvényünk helyes megfejtői közül az alábbiaknak kedvezett a szerencse: Tóbiás Ferencné Bébic u. 42., Tornyai János Érsekújvári út 14., Puskás Jenőné Béla u. 29., Budai Ferencné Szilva u. 8.

33

RÉGIÓS HÍREK 4. A felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése 1. Száma: 2. Célja: 3. Rendelkezésre álló forrás:

4. Támogatható tevékenységek: Támogatás minimális 5. és maximális összege:

1/2004ROP3.3 A munka világa és a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatok erősítése a magasan képzett fiatal diplomások a régiókban való megtartása érdekében. 2 876,57 millió forint A főiskolás/egyetemi hallgatók, doktori képzésben résztvevők gyakorlati tapasztalat szerzésének előmozdítása képzési és képességfejlesztési programok támogatásán keresztül, amelyek megkönnyítik a munkaerő-piacra történő belépést: A hallgatók szakmai gyakorlati képzése a munka világába történő beilleszkedésük elősegítése érdekében. A helyi gazdasági szervezetek, köz- és civil szféra bevonásával történő képzési programok (távoktatás, tanfolyam, továbbképzés, stb.) lebonyolítása (tananyagfejlesztést is beleértve) a hallgatók számára személyes kompetenciáik, szakmai tudásuk, menedzsment-készségük növelése érdekében, a helyi szereplők igényeinek megfelelően. A képzési programok megvalósulhatnak idegen nyelven is. A felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és a helyi szereplők (vállalkozások, helyi önkormányzatok, civil szervezetek stb.) partnerségére építő társadalomtudományi és gazdasági témájú kutatási projektek, melyek a regionális szereplők igényein alapulnak és főiskolás/egyetemi hallgatók, illetve doktori képzésben részt vevő diákok részvételével valósulnak meg. A felsőoktatá� A hallgatók munkaerő-piaci beilleszkedését elősegítő szolgáltatások, a felsőoktatási intézmények, vállalkozások, kutatóintézetek, helyi önkormányzatok és civil szervezetek közötti együttműködési modellek (pl. a hallgatók munkaerő-piaci beilleszkedését elősegítő szolgáltatásokat biztosító központok) kialakításán keresztül A felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatások hatékonyságának növelése a szolgáltatások koordinációja révén (pl. az intézmény egyes szakértőit és egységeit hálózatba szervező és működtető központi koordinációs iroda felállítása). Fiatal diplomások vállalkozásainak beindításához szükséges képzés, tanácsadás a felsőoktatási intézmény bázisán.

Támogatás igénybevételére 6. jogosultak köre:

6-60 millió forint - felsőoktatási intézmények; - diákszervezetek, hallgatói szervezetek; - alapítványok, közalapítványok, egyesületek és egyéb non-profit szervezetek;

7. A támogatás formája:

vissza nem térítendő

8. A szükséges saját erő mértéke:

0%

9. A pályázat benyújtásának határideje: Folyamatos

Közép-Dunántúl, az innováció régiója A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. egyik elsődleges feladatát jelenti a Regionális Fejlesztési Tanács és annak 3 bizottsága, valamint 9 munkacsoportja működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátása, melyek során az ülések előkészítését, a szükséges döntés-előkészítő anyagok, javaslatok, dokumentációk elkészítését és elkészíttetését végezzük. Feladataink közé tartozik még a Regionális Fejlesztési Tanács döntéseinek végrehajtása és annak ellenőrzése. A Regionális Fejlesztési Tanács és az Ügynökség Kht. elismertségét elsősorban az általa nyújtott szakmai szolgáltatásokon keresztül szeretné megalapozni. Egyik ilyen szolgáltatásunk a Pályázati Információs Szolgálat, amely ingyenes működtetésével naprakész módon információt szolgáltat az aktuális pályázati lehetőségekről a Közép-Dunántúli Régióban. Személyes konzultációs lehetőséget biztosítunk szakértőink segítségével az érdeklődők számára annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló források hatékony felhasználását elő tudjuk segíteni. A csatlakozásra váró országok kiemelt feladata elkészíteni a hazai és uniós szakpolitikai források hatékony felhasználásához elengedhetetlen tervdokumentumokat, teljesítve ezzel programozási,

stratégiai tervezési feladataikat. Ezzel párhuzamosan előzetesen jeleznünk kell azokat a potenciális projekteket, amelyek egyrészt az EU-csatlakozást megelőzően, másrészt az EU-csatlakozást követően rendelkezésre álló hazai és EU-s források általi támogatásba bevonhatók, azaz a projektgenerálás eszközrendszerével aktív szerepet kell vállalni a régiónk forrás-abszorbciós kapacitásának növelése érdekében. Mindez a Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. hatékony, a partnerségen alapuló szakértői közreműködése és a Regionális Fejlesztési Tanács következetes döntési fóruma nélkül elképzelhetetlen. Az Ügynökség Kht. egyik fontos teendője a 2004-ben az Előzetes Regionális Fejlesztési Program alapján 2001-ben és 2002-ben kiírt pályázatokhoz

kapcsolódó teljes körű ügyintézés. A Tanács döntésének megfelelően az Ügynökség Kht. végzi közreműködő szervezetként a nyertes pályázókkal a szerződések előkészítését, és a támogatási szerződések szakmai és pénzügyi ellenőrzését. A PHARE programok lebonyolításában közreműködő szervezetként törekedünk arra, hogy segítségünkkel a lehető legteljesebb mértékben érvényesüljenek a régió érdekei a program végrehajtása során. A hazai forrásokból táplálkozó Térség-, és Település Felzárkóztatási Célelőirányzat pályázati rendszerének lebonyolításában az Ügynökség Kht. több partnerrel közösen vesz részt. Nemzetközi projektjeink közül a Regionális Innovációs Stratégia (RIS/RITTS) kidolgozása és az Interreg III. programban való részvételünk érdemel említést. Az Ügynökség Kht. vállalkozási tevékenységet is folytathat, melynek keretén belül az elektronikai klaszter valamint a fa- és bútoripari klaszter további fejlesztése, a klaszterek operatív teendőinek összehangolása és a

klaszter irodák fenntartása a legfontosabb feladatunk. Befejeződött a Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. felkészülése annak érdekében, hogy sikeresen részt vehessen az EU Strukturális Alapja hazánkba érkező forrásainak pályázati úton történő felhasználásában, ezen belül a Regionális Fejlesztési Operatív Programhoz kapcsolódó pályázati rendszer lebonyolításában. Ez a munka 2004. évben folyamatosan ellátandó feladatot jelent szervezetünknek. Kiemelt fontosságú feladat, hogy a Közép-Dunántúli Régió fejlesztési dokumentumainak folyamatos karbantartása, aktualizálása és a programjai végrehajtása során, elérjük a célunkat, mely szerint a Közép-Dunántúli Régió váljék az innováció hazai magterületévé. Elérhetőségek: 8000 Székesfehérvár, Rákóczi utca 25. Telefon: 22/517-370 Fax: 22/312-340 Honlap: www.kdrfu.hu e-mail cím: [email protected]

34

EUROMORZSÁK

Eltörölnék a vasárnapi munkát Az Unió kereskedelmi szakszervezete is támogatja a Magyarország mellett hét másik EU-tagállamban, a vasárnapi munka megszüntetése érdekében folytatott aláírásgyűjtést. A vasárnapi nyitvatartást illetően az új tagországokban jellemzően teljesen szabadon dönthetnek a boltok. Az elmúlt közel egy hónapban csaknem 10 ezer aláírást gyűjtött össze a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezete, a vasárnapi munka megszüntetése érdekében. Mint Batka Jánosné alelnök elmondta, a magyar kezdeményezésen kívül még hét európai uniós országban kezdődött hasonló akció.

Nincs törvényben – A legmegnyugtatóbb megoldás az lenne, ha a vasárnapi nyitvatartás tilalmát a munka törvénykönyvébe foglalnák – vélekedett az alelnök. E cél azonban csak hosszú távon megvalósítható. Jelenleg reálisabb lenne az, ha a kereskedelmi törvénybe illesztenék bele a vasárnapi munka korlátozását vagy tilalmát. A tilalom körébe tartozna például a rövidebb vasárnapi nyitvatartás, az arra jogosult üzletek helyének, illetve üzlettípusának meghatározása. – Ez csupán egy populista eszközökkel folyó, szakszervezeti síkra terelt polémia – jelentette ki a Világgazdaság kérdésére Krisán László, a VOSZ kereskedelmi szekciójának elnöke, aki szerint a vasárnapi munkavégzés nem is szakszervezeti ügy, és csupán mikroérdeket állítanak szembe a csoportérdekkel. Érthetetlennek tartja, hogy EU-tagként a fogyasztói szokások ellenében korlátozni kívánják a vásárlásokat. A statisztikai adatokat idézve elmondta, hogy az éves ruházati forgalom nyolc, az élelmiszer-forgalom négy százaléka kel el vasárnap, s kitért arra is, hogy a határmenti településeken igen sok osztrák és szlovák állampolgár vásárol vasárnaponként.

Az Unióban korlátozzák Az EU régi tagállamainak túlnyomó többségében valamilyen mértékben korlátozzák az üzletek nyitvatartási idejét, az új tagországokban viszont jellemzően teljesen szabadon dönthetnek a boltok. A legszigorúbb szabályozás Olasz-, Németországban és Ausztriában van érvényben. Nagy-Britannia és Írország viszont ebből a szempontból a liberalizmus bástyája: a hét minden napján, napi 24 órán át költhetik pénzüket a vásárlók. Német földön a szövetségi szinten érvényes zárvatartási törvény értelmében hétfőtől szombatig reggel 6 óra előtt és este 20 óra után az üzleteknek zárva kell lenniük. Vasárnap szintén. Ez alól csak a gyógyszertárak, a benzinkutak, a pályaudvari és repülőtéri üzletek, az újságárusok, a pékboltok, továbbá az üdülőhelyeken működő üzletek kapnak némi felmentést, de ez is szigorúan szabályozott. A német szövetségi

alkotmánybíróság júniusban az alkotmánnyal összhangban állónak találta a törvény főbb rendelkezéseit, de azt is megállapította, hogy tartományi szintű szabályozás is lehetséges. Ausztriában már régóta eltérhetnek a tartományok a szövetségi szintű szabályozástól, de csak annyiban, hogy az ott engedélyezett, maximálisan 66 órás heti nyitvatartást 72 órára emelhetik. Egyébként országszerte tilos 21 óra után és 5 óra előtt nyitva tartani hétköznap. Szombaton legkésőbb 18 órakor be kell zárni, vasárnap pedig egyáltalán nem lehet kinyitni. Az osztrák kereskedelmi szövetség most azt követeli, hogy országos szinten tegyék lehetővé a heti 72 órás nyitvatartást. Nincs semmiféle nyitvatartási korlátozás viszont Lengyel-, Csehországban és Szlovákiában. A szakszervezetek mindazonáltal igyekeznek számukra kedvező változásokat kicsikarni. Csehországban kötelező zárvatartást szeretne elérni a kereskedelmi dolgozók szakszervezete az évi 11 állami ünnepnapon, továbbá minden nap reggel 6 óra előtt és este 22 óra után. Szlovákiában némileg merészebb álmokat szövögetnek a szakszervezetek, s ebben a helyi katolikus egyház is támogatja őket: minden vasárnap szűnjön meg a vásárlás, s hétköznap is csak 6 és 22 óra közt maradjon.

2007-re a schengeni övezetbe kerülhet Magyarország A visegrádi négyekkel közösen, 2006. év végi határidővel adja be Magyarország a schengeni övezethez való csatlakozási kérelmét. A schengeni határőrizeti követelményekre való felkészülést 42,5 milliárd forinttal támogatja az EU. – Magyarország 2006. végére, 2007. elejére válhat az Európai Unió egységes határőrizeti rendszerének, a schengeni övezetnek teljes jogú tagjává – jelentette be Gál J. Zoltán kormányszóvivő szerdán, a kabinet ülését követő sajtótájékoztatón. –Ha a diplomáciai erőfeszítések is eredménnyel járnak, akkor azt lehet mondani, hogy Magyarország teljes jogú Schengen-tagsága reálisan 2006. végére, 2007. elejére érhető el – közölte a szóvivő a kormány által szerdán tárgyalt, a tagsággal kapcsolatos jelentésről. – Schengen tulajdonképpen azt jelenti a magyar polgárok számára, hogy megszűnik a belső határokon a személyforgalom ellenőrzése, ugyanakkor, ezzel párhuzamosan, a külső határokon Magyarországnak biztosítani kell az EU elvárásainak megfelelő egységes elvek szerinti határőrizetet – mondta. A schengeni térség egységes vízumrendszert, szoros és szi-

gorúan szabályozott rendőri együttműködést, valamint közös adat- és informatikai rendszerek működtetését igényli. Gál J. Zoltán szerint a belügyminiszter felhatalmazást kapott a kormánytól arra, hogy a visegrádi négyekkel együtt tegyen lépéseket a csatlakozás előkészítésére. – A V4-ek egy közös politikai nyilatkozatot terveznek, hogy országaik egyidőben, összehangoltan adják be csatlakozási kérelmüket az Európai Unió Tanácsához, egységesen 2006. második felét jelölve meg a schengeni követelményekre való felkészülés céldátumaként – mondta. A kormányszóvivő elmondta: a felkészülést az EU a Schengen-alapból támogatja, amely 2004-2006. között várhatóan 166,7 millió eurót, vagyis 42,5 milliárd forintot jelent majd Magyarországnak. Ebből 33,5 milliárd forintot a Belügyminisztérium, 6 milliárd forintot a Vám- és Pénzügyőrség, és 3 milliárd forintot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium használhat majd fel.

Szászországnak kellene a kelet-európai munkaerő – hiába A kelet németországi Szászország tartomány megnyitná munkaerőpiacát a határ menti régióban élő lengyel és cseh mérnökök és orvosok előtt – de nem teheti, mert a német kormány hét évig korlátozza a szabad munkaerő-áramlást az új tagállamok esetében. Az EU Observernek adott interjúban Stanislaw Tillich, az európai ügyekért felelős szász miniszter elmondta, hogy tartományukban sürgősen alkalmaznának lengyel és cseh munkaerőt – annak ellenére, hogy a térségben 20 százalékos a munkanélküliség. A miniszter tájékoztatása szerint főleg az autóiparban, az IT- és az egészségügyi szektorban van szükség magasan képzett szakemberekre, mert a feladatokat az alacsony képzettségű helyi munkanélküliek nem tudják ellátni.

A britek elviszik a munkaerőt Mivel a német kormány hét évre lezárta munkaerőpiacát a frissen csatlakozott tagállamok dolgozói előtt, a lengyelekkel és a csehekkel szomszédos német tartomány nem tud ezekről a piacokról munkaerőt szerezni. A német munkaadók helyett brit fejvadászok csábítják Angliába a magasan képzett lengyel és cseh dolgozókat. Az elmúlt tíz évben Szászországból nagyon sok jól képzett fiatal vándorolt Németország nyugati régióiba a jobb munkakörülmények és a magasabb bérek miatt. A fiatalok elvándorlása egyre kritikusabb helyzetet teremt, amit az is jelez, hogy a szövetségi köztársaság területén Szászországban a legmagasabb a lakosság átlagos életkora: 42 év.