EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2008.IV.02 B(2008)1098 végleges
Tárgy:
N 201/B/2007 számú állami támogatás – Magyarország Módszertan az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatás támogatástartalmának kiszámításához
Tisztelt Miniszter Asszony!
1.
ELJÁRÁS
(1)
A magyar hatóságok 2007. április 11-én kelt és a Bizottságnál ugyanazon a napon iktatott levelükben az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése értelmében módszertant jelentettek be az állami kezességvállalások támogatástartalmának kiszámításához.
(2)
A Bizottság 2007. június 7-én, 2007. október 5-én és 2007. december 21-én kelt levelében további kiegészítő tájékoztatást kért, amelynek Magyarország a 2007. augusztus 6-i (A/36637), 2007. november 13-i (A/39337) és 2008. február 4-i (A/2087) levelében tett eleget. 2007. szeptember 26-án a technikai részleteket illetően megbeszélésre került sor a magyar hatóságok és a Bizottság szolgálatai között.
(3)
A bejelentés eredetileg olyan módszertanra terjedt ki, amelyet két garanciaintézmény alkalmazna. Azonban a két intézmény közötti különbségek, valamint az ebből eredő és a módszertant érintő eltérések miatt a bejelentést két részre osztották. E határozat csak az N 201 b/2007. számú ügyre vonatkozik.
Őexcellenciája Dr GÖNCZ Kinga Asszony Külügyminiszter Bem rakpart 47 H - 1027 BUDAPEST Commission européenne, B-1049 Bruxelles – Europese Commissie, B-1049 Brussel – Belgium Telephone: 00 32 (0) 2 299.11.11
2.
A MÓDSZER LEÍRÁSA
2.1.
A módszer hatálya
(4)
A magyar hatóságok az állami kezességvállalások támogatástartalmának kiszámítására szolgáló módszertant (a továbbiakban: számítási módszer vagy módszer) jelentettek be a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendelet1 (5) preambulumbekezdésében és 2. cikkének (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.
(5)
E rendelet alapján, a számítási módszer Bizottság általi elfogadását követően az állami kezességvállalást tartalmazó támogatási programokat átláthatónak lehet tekinteni a fent említett 1628/2006/EK bizottsági rendelet értelmében, amennyiben az állami hitelgaranciák támogatástartalmát az elfogadott számítási módszer alapján határozzák meg.
(6)
A magyar hatóságok a de minimis támogatásokra vonatkozó szabályok szerint nyújtott kezességvállalásoknál is ezt a számítási módszert kívánják alkalmazni. A Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet2 (a továbbiakban: de minimis rendelet) lehetővé teszi, hogy a tagállamok olyan módszertant alkalmazhassanak annak megállapítására, hogy a kezességvállalásban foglalt támogatástartalom nem haladja-e meg a de minimis küszöbértéket, amelyet a Bizottság például az 1628/2006/EK bizottsági rendelet alapján történő bejelentés után elfogadott, amennyiben a jóváhagyott módszertan kifejezetten a de minimis rendelet alkalmazásával összefüggésben foglalkozik a kérdéses kezességvállalások és alapul szolgáló ügyletek típusaival.
2.2.
A garanciaintézmény
(7)
A módszert az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: AVHGA) alkalmazza. Az 1991-ben alapított AVHGA olyan magánalapítvány, amelynek alapítói a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és számos kereskedelmi hitelintézmény. Az EU PHAREprogramja 10 millió ECU-vel járult hozzá a megalapításhoz, és 1995-ben további 10 millió ECU-t juttatott az alapítványnak. A pénzeszközök elköltésére vonatkozó szabályok a Bizottság és a Magyar Kormány által 1991 áprilisában és 1995 októberében kötött megállapodásokban találhatók.
(8)
Az AVHGA készfizető kezességet nyújt olyan kkv-k számára, amelyek a vidéki térségekben tevékenyek (azaz az ország egész területén, Budapest és a megyei jogú városok kivételével). Az Alapítvány kezességet vállal a mezőgazdasági ágazatban, valamint egyéb ágazatokban is. Az AVHGA által nyújtott kezességek 70%-ához az állam viszontgaranciát nyújt. 2006 végén az AVHGA portfóliója 50,8 milliárd HUF (203,3 millió EUR) volt, és 5551 érvényes szerződést tartalmazott.
1
HL L 302., 2006.11.1. 29. o.
2
HL L 379., 2006.12.28., 5. o. 2
2.3.
Az alapul szolgáló ügylet
(9)
A módszert kölcsönhöz, valamint termelőeszköz beszerzésére igénybe vett pénzügyi lízinghez nyújtott kezességvállalásoknál alkalmazzák.
2.4.
Kedvezményezettek
(10)
A módszer alkalmazásánál a kezességvállalás kedvezményezettje kizárólag olyan vállalkozás lehet, amely az alkalmazandó bizottsági rendelet3 értelmében kis- vagy középvállalkozásnak minősül.
(11)
A módszert nem lehet nehéz helyzetben lévő vállalkozásokra alkalmazni, amelyek meghatározása megfelel a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás4 (9) és (10) bekezdésének.
(12)
A vizsgált bejelentés nem terjed ki a módszer mezőgazdasági célú kezességvállalásokra történő alkalmazására.
2.5.
Az alapul szolgáló ügylet lefedettségi százaléka
(13)
Az AVHGA által nyújtott kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön összegének vagy a lízingdíjnak a 80%-át. A kölcsön- vagy lízingügylet összegétől függően a kezességvállalással való lefedettség 20% és 80% között változhat (minél magasabb az összeg, annál alacsonyabb az engedélyezhető lefedettség maximális aránya).
2.6.
A kezességvállalás legmagasabb összege
(14)
Egy kedvezményezettnél adott időpontban a kezességvállalással biztosított maximális kintlévő összeg kölcsön esetén legfeljebb 1 500 000 euró (a szállítási ágazatában 750 000 euró) lehet, lízingszerződésnél pedig 800 000 euró (a szállítási ágazatban lízingnél 750 000 euró) lehet.
2.7.
Futamidő
(15)
A bejelentett módszer a legfeljebb 15 év futamidejű kezességvállalásokra terjed ki.
2.8.
A kezesség beváltása
(16)
A kezesség beváltása a következő feltételek valamelyikéhez kapcsolódik: − a szerződésben előírt teljesítési határidő eredménytelenül telt el, és a fizetési felszólításban megjelölt teljesítés végső határideje lejárt, vagy − a pénzügyi intézmény a szerződést felmondta és a felmondólevélben megszabott fizetési határidő eredménytelenül telt el, vagy − a bíróság felszámolást elrendelő végzése a Cégközlönyben közzétételre került.
3
HL L 124., 2003.5.20.
4
HL C 244., 2004.10.1., 2. o. 3
2.9.
A módszer gondolatmenete
(17)
A módszer olyan elméleti piaci díj számításán alapul, amelyet egy magánbefektető szabna meg. A támogatástartalom az az aggregált összeg, amely az e piaci díj és a ténylegesen fizetett díj közötti éves különbségekből adódik, amelyeket a garancia megadásának napjára diszkontálnak. A módszertannal egyenként határozzák meg az elméleti piaci díjat az egyes kialakított szegmensek tekintetében.
(18)
A számítás lényege az, hogy az intézmény saját múltbéli adatai alapján meghatározzák, hogy a kezességvállalásért fizetett díjakból származó átlagos éves bevételnek mennyinek kellett volna lennie az elmúlt tíz évben5 annak érdekében, hogy ez a bevétel az intézménynek az adott szegmens relatív nagyságával arányos saját tőkéje százalékában kifejezve egy meghatározott adózás utáni nyereséget biztosítson, figyelembe véve − az adott szegmensben beváltott kezességek tíz (de legalább három) éves idősor alapján számított átlagos éves összegét; − az adott szegmensben tíz (de legalább három) éves idősor alapján számított átlagos éves visszafizetést (megtérülést); − a garanciaintézmény tíz éves idősor alapján számított átlagos éves működési költségeinek a szegmensre eső (azaz a szegmens nagyságával arányos) részét; és − a garanciaintézmény pénzeszközeinek befektetéséből realizált hozambevételek tíz éves idősor alapján számított átlagos éves mértékének a szegmensre eső részét.
(19)
Az elméleti piaci díjból származó bevételek (D) és a pénzeszközök befektetéséből realizált hozambevételek (H) jelentik a működési bevételt. E bevétel az elvárt eredménynek (P) megfelelő mértékben kell, hogy meghaladja a kezességvállalásból adódó nettó veszteség (V) (azaz a beváltott kezességek és a visszafizetések különbsége) és a működési költségek (K) összegét. A szegmens elméleti piaci díjából származó bevételt tehát a következőképpen kell kiszámolni6: D = P + V + K - H (ami biztosítja, hogy D + H = P + V + K).
(20)
A D változó (a szegmens díjakból származó bevétele) és a V változó (a szegmens nettó vesztesége) szegmens-specifikus adatok, míg a többi változó a szegmens nagyságának megfelelő, arányos értékeket tükröz. A számított átlagos éves díjbevételt (D) a szegmens átlagos éves nagyságával kell osztani7, hogy százalékban kifejezve megkapjuk a szegmensre alkalmazandó piaci díjat.
5
De legalább három év, amennyiben az adott szegmens tekintetében tíz évre visszamenő múltbéli adatok nem állnak rendelkezésre.
6
E határozat mellékletében a módszer formálisabb, a magyar hatóságok által benyújtott leírása is megtalálható.
7
A szegmens nagysága az adott szegmensben nyújtott kezességvállalások év végi összegének átlaga. Átlagolni tíz éves időszakra kell, de legalább három évre, ha a szegmensben történt legrégibb egyedi ügyletre kevesebb mint tíz évvel ezelőtt került sor. 4
2.10.
Fogalom-meghatározások
(21)
Az elvárt adózás utáni eredménynek (P) a jegybanki alapkamattal egyező megtérülést kell biztosítania. Ennélfogva P a szegmensre jutó saját tőke és a jegybank előző gazdasági év utolsó napján érvényes alapkamatának szorzata, osztva (1- adókulcs8). A saját tőkére vonatkozó számadat az utolsó gazdasági évről szóló éves jelentésből származik. Magyarország szerint a jegybanki alapkamat elvárt hozamrátaként történő alkalmazása transzparens és a hozamelvárásokat hosszabb távon jól tükröző érték.
(22)
A működési költségeket (K) az eredmény-kimutatás következő sorainak összegeként kell meghatározni: közvetlen működési költségek, pénzügyi ráfordítás és elszámolt amortizáció. Ennek tízéves átlagát számtani átlagként kell kiszámítani.
(23)
A pénzeszközök befektetéséből realizált hozambevétel (H) az eredménykimutatás következő sorainak összege: deviza kamatbevétel, diszkont kincstárjegyek hozama, egyéb értékpapírok hozama, betéti és egyéb kamatbevételek. Ennek tízéves átlagát számtani átlagként kell kiszámítani.
(24)
A szegmens részarányát a portfólióban (amely a működési költségek, a hozambevételek és az elvárt eredmény adott szegmensre eső részének kiszámításához szükséges) úgy kell meghatározni, hogy az adott szegmens garanciaállományának átlagos nagyságát (millió forintban kifejezve) elosztjuk a szegmensek garanciaállományai átlagos nagyságainak összegével.
2.11.
Szegmensek képzése
(25)
Összesen hét szegmenset határoztak meg. Az AVHGA által alkalmazott szegmentálás csupán két ismérven alapul: a kezességvállalással biztosított kölcsön/lízing összegén és a kezességvállalás futamidején.
1. táblázat: Az AVHGA szegmensei Futamidő Kezességvállalással biztosított kölcsön/lízing összege (HUF) 1–1 000 000 [kb. 4000 EUR-ig] 1 000 001–100 000 000 [kb. 4000– 400 000 EUR] 100 000 001– [kb. 400 000 EUR felett]
(26)
8
1 évig terjedő
1–7 évig terjedő
7 év feletti
1. szegmens 2. szegmens
3. szegmens
4. szegmens
5. szegmens
6. szegmens
7. szegmens
A kezességvállalási szerződések évenkénti száma, amelyeket az egyes szegmenseknél a piaci díj számításánál figyelembe vesznek, jelenleg a következő:
Az adókulcs az utolsó gazdasági évre érvényes társasági nyereségadó kulcsa. 5
2. táblázat: Az egyes szegmenseknél figyelembe veendő kezességvállalási szerződések évenkénti száma 1. szegmens 1997
2. 3. 4. 5. 6. 7. szegmens szegmens szegmens szegmens szegmens szegmens […] […] […] […] […] […] […]*
1998
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
1999
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
2000
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
2001
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
2002
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
2003
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
2004
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
2005 2006
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
[…]
2.12.
De minimis alkalmazás
(27)
A magyar hatóságok ezt a módszert kívánják alkalmazni a de minimis rendelet alapján nyújtott támogatások bruttó támogatástartalmának számításánál is. A de minimis rendelet alapján, az 1628/2006/EK bizottsági rendelettel ellentétben, forgótőke-finanszírozáshoz kapcsolódó kezességvállalás formájában nyújtott támogatás is megengedett.
(28)
Ugyanakkor a nem induló beruházáshoz kapcsolódó kezességvállalások jellemzői eltérhetnek a beruházási hitelek vagy lízingek biztosítására nyújtott kezességvállalásokétól, például a megfelelő biztosítékok valószínűbb hiánya miatti alacsonyabb visszafizetési arány tekintetében.
(29)
Ennélfogva a magyar hatóságok az érintett (1., 3. és 6.) szegmensek bukásra (azaz beváltott kezességvállalásra) és visszafizetésre vonatkozó múltbéli adatait a kezességvállalás típusa alapján osztották fel (beruházási hitel/lízing vagy forgótőke-finanszírozáshoz nyújtott hitel). Ez lehetővé teszi, hogy a piaci díjat külön számítsák ki a beruházási hitelekhez/lízinghez kapcsolódó, illetőleg a forgótőke-finanszírozáshoz nyújtott hitelek biztosítására szolgáló kezességvállalások vonatkozásában.
(30)
Nem volt szükség adatmegosztásra a 2., 4., 5. és 7. szegmensnél. A 2. és 5. szegmens (amelynél a futamidő egy évnél rövidebb) túlnyomóan (több mint 90%-ban) forgótőke-finanszírozáshoz nyújtott hiteleket biztosító kezességvállalásokat tartalmaz. Hasonlóképpen a 4. és 7. szegmens (ahol a futamidő meghaladja a hét évet) több mint 90%-ban beruházási hitelek/lízingek biztosítására szolgáló kezességvállalásokat tartalmaz.
2.13.
A számított piaci díjak
(31)
A módszer alkalmazása (az 1997 és 2006 közötti időszak adatai alapján) szegmensenként a következő piaci díjakat eredményezte:
*
Bizalmas információk 6
3. táblázat: Szegmensenkénti piaci díjak 1/a. szegmens (forgótőke-finanszírozáshoz kapcsolódó kezességvállalások) 1/b. szegmens (induló beruházáshoz kapcsolódó kezességvállalások) 2. szegmens 3/a. szegmens (forgótőke-finanszírozáshoz kapcsolódó kezességvállalások) 3/b. szegmens (induló beruházáshoz kapcsolódó kezességvállalások) 4. szegmens 5. szegmens 6/a. szegmens (forgótőke-finanszírozáshoz kapcsolódó kezességvállalások) 6/b. szegmens (induló beruházáshoz kapcsolódó kezességvállalások) 7. szegmens
[1,51-3,00]% [1,51-3,00]% [4,51-6,00]% [3,01-4,50]% [3,01-4,50]% [3,01-4,50]% [3,01-4,50]% [3,01-4,50]% [4,51-6,00]% [1,51-3,00]%
(32)
Amint látható, néhány szegmensben az induló beruházáshoz kapcsolódó kezességvállalásoknál számított piaci díj magasabb lett, mint a forgótőkefinanszírozáshoz kapcsolódó kezességvállalásoknál. A magyar hatóságok szerint ennek az a magyarázata, hogy a forgótőke-finanszírozáshoz kapcsolódó kezességvállalásoknál a fedezeti követelmények nagyon magasak, ideértve az anyagi biztosítékokat is, pl. jelzálogjog bejegyzését.
(33)
A piaci díjat minden év július 1-jén a legutóbbi adatok figyelembevételével újraszámítják. Ez a piaci díj folyamatos kiigazítását is biztosítja olyankor, amikor olyan szegmens esetében válik több adat hozzáférhetővé, amelyek múltbéli adatai jelenleg csupán az utóbbi négy vagy hat évre vonatkoznak (5., 6. és 7. szegmens).
(34)
A kezességvállalások évenkénti bruttó támogatástartalma a szegmenshez tartozó elméleti piaci díj és a ténylegesen felszámított díj különbségeként határozandó meg. Az egy évnél hosszabb futamidejű kezességvállalások esetén a díjak diszkontált értékeinek különbsége tekintendő bruttó támogatástartalomnak9.
3.
ÉRTÉKELÉS
(35)
9
A bejelentés az AVHGA által a kezességvállalások támogatástartalmának meghatározására alkalmazandó módszerre vonatkozik. Ezért e módszer értékelése nem köti a Bizottságot az állam és az AVHGA közötti kapcsolatok összességének megítélése terén.
A diszkontálás módszeréről formális leírás található a határozat mellékletében. 7
(36)
Az 1628/2006/EK rendelet (5) preambulumbekezdésének megfelelően a számítási módszert a Bizottság a kezességvállalásról szóló érvényes közlemény 10 alapján vizsgálja.
(37)
A kezességvállalásról szóló közlemény 3.2. pontja a kezességvállalások készpénzben kifejezett támogatástartalmának kiszámítására három különböző lehetőséget említ, vagyis - ugyanolyan módon számítható ki, mint a kedvezményes kamatozású kölcsön támogatástartalma, azaz a piaci kamatláb és az állami kezességvállalásnak köszönhetően elért kamatláb közötti eltérést képviselő kamattámogatás a kifizetett díj levonása után (általában az egyéni kezességvállalásoknál alkalmazandó), - úgy vehető, mint a) a kockázati tényezővel (a bukás valószínűsége) megszorzott garantált kintlévő összeg és b) bármely kifizetett díj közötti különbség (általában a támogatási programoknál alkalmazandó), - kiszámítható bármely egyéb, objektíven indokolható és általánosan elfogadott módszerrel.
(38)
A magyar módszer, noha figyelembe vesz bukásra vonatkozó adatokat is (bukás miatt beváltott kezességek összegére vonatkozó múltbéli adatok), nem felel meg a fenti (37) bekezdésben felsorolt második megközelítésnek, mivel a számítást egy elméleti piaci díjra alapozza. Mindazonáltal igazolhatónak tekinthető ez a megközelítés, mivel, ahogy azt a kezességvállalásról szóló jelenlegi közlemény 2.1.2. pontja is kifejti: „Az állami kezességvállalásnak az az előnye, hogy a kezességvállaláshoz társuló kockázatot az állam viseli. Azt, hogy az állam viseli a kockázatot, megfelelő díjjal kellene ellentételezni. Amennyiben az állam eltekint ettől a díjtól, az a vállalkozásnak nyújtott előny mellett az állami forrásokat meríti ki.”
(39)
A módszer számos tényezőt vesz figyelembe a piaci díj kiszámításánál, így az adott szegmensben történt kezességvállalások, a (bukás miatt) beváltott kezességek és a visszafizetések átlagos összegét, valamint a garanciaintézménynél az adott szegmensre eső működési költségek és a pénzeszközök befektetéséből realizált hozambevételek átlagos összegét. Az így számított piaci díjak mértéke megfelelően magas.
(40)
Ezek a tényezők jó alapot nyújtanak az elméleti piaci díj kiszámításához. A módszer gondolatmenete biztosítja, hogy amennyiben az így meghatározott piaci díjat számították volna fel, az egész rendszer (valamint külön az egyes szegmensek) önfinanszírozó, sőt nyereséges lenne.
(41)
Pozitívan kell továbbá azt is értékelni, hogy a módszer átlátható és jól ellenőrizhető, mivel könnyen hozzáférhető külső adatokra, valamint az intézmény belső múltbéli adataira támaszkodik, továbbá viszonylag hosszú (tíz éves) időszakra vonatkozó adatokon alapul.
(42)
Mindazonáltal, amennyiben az adott szegmensben nincsenek tíz évre visszamenően adatok (mivel még a legelső ügylet is később történt), azt a
10
Ez jelenleg az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (HL C 71., 2000.3.11., 14. o.) (a továbbiakban: a kezességvállalásról szóló közlemény). 8
rövidebb időszakot veszik figyelembe, amelyre vonatkozóan már rendelkezésre állnak adatok (pl. hat évet az 5. és 6. szegmensnél vagy négy évet a 7. szegmensnél). Amennyiben az adatkészlet korlátozott méretű, a számított piaci díj jelentős éves ingadozásokat mutathat, pl. ha az adott szegmensben nagy összegű kezességet váltanak be, vagy jelentős visszafizetésre kerül sor. Mindazonáltal az idő múlásával, ahogy a szegmensre vonatkozó egyre több adat hozzáférhetővé válik, az éves felülvizsgálatok egyre stabilabb piaci díj kialakítását eredményezik. (43)
Meg kell továbbá jegyezni, hogy a módszer nem tartalmaz egyértelműen kockázatalapú szegmentálást, ami azt jelenti, hogy noha a számítási módszer robusztus, és a piaci díj mértéke az adott szegmens vonatkozásában átlagosan megfelelő, mégis jelentős eltéréseket hordozhat az egyes egyedi kezességvállalások tekintetében, mivel alulértékeli a piaci díjat a szegmens legkockázatosabb vállalkozásai és felülértékeli a legkevésbé kockázatos vállalkozásai vonatkozásában.
(44)
Mindazonáltal igazoltnak tűnik a nem kockázatalapú szegmentálás is, ha a módszer sajátos jellemzőit tekintjük (a módszer csak a kkv-kra és a legfeljebb 1,5 millió euró, ill. a közlekedési ágazatban 750 000 euró összegű, azaz viszonylag csekély kezességvállalásokra alkalmazandó). A Bizottság megjegyzi e tekintetben, hogy a 1,5 millió eurós felső határ megfelel a de minimis rendelet által a kezességvállalásokra létrehozott „biztonságos kikötő” ("safe harbour") plafonnak, amelynél univerzális („one size fits all”) megközelítés alkalmazható11. Csekély összegű kezességvállalások esetén valóban előfordulhat, hogy nem költséghatékony az egyes kedvezményezettek egyedi kockázatértékelése.
(45)
A jelenlegi kezességvállalási közlemény megfelelő feltételei szintén teljesülnek, mivel az éves támogatástartalmak jelenértékét a referenciaráta alkalmazásával történő diszkontálással határozzák meg (vö. a kezességvállalási közlemény 3.2. pontja), a kezességvállalások az alapul szolgáló ügylet legfeljebb 80%-át fedik le (vö. a közlemény 3.4. pontja); és a módszer kizárja a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat, amelyeknél a támogatástartalom elérheti akár a kezességvállalás értékét is (vö. a közlemény 3.2. pontja).
(46)
A módszer figyelembe veszi továbbá a de minimis kezességvállalások azon jellegzetességét is, hogy azok nagy valószínűséggel forgótőkefinanszírozáshoz kapcsolódnak, hiszen külön adatkészletet használ és külön számítja ki a piaci díjat a beruházási hitelhez/lízinghez, illetve a forgótőkefinanszírozási hitelhez kapcsolódó kezességvállalások vonatkozásában.
11
Ugyanakkor a de minimis szabály a legrosszabb esetet alapul véve egy általános, 13%-os bukási rátával számol, amely egy 1,5 millió euró összegű kezességvállalásnál 200 000 euró (a közúti közlekedési ágazatban 750 000 eurós kezességvállalásnál 100 000 euró) támogatástartalmat eredményez. A bejelentett módszertan múltbéli adatokon alapul (többek között a bukásra vonatkozóan is), és a 1,5 millió euró összegű kezességvállalásoknál a fentinél alacsonyabb támogatástartalmat eredményez. Ebben az esetben a támogatás egyéb de minimis támogatással kumulálható. A de minimis rendelet 2. cikke (4) bekezdésének d) pontja a legrosszabb esettel számoló megközelítéstől való ilyetén eltérést a bejelentett módszertanok esetében lehetővé teszi. 9
Következtetés (47)
A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a számítási módszerrel megfelelően kalkulálható az állam által támogatott ügyletek kockázata, valamint a nyújtott kezességvállalások támogatástartalma. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a számítási módszer megfelel a kezességvállalásról szóló közleményben foglaltaknak.
4.
HATÁROZAT
(48)
A Bizottság ennélfogva elfogadja, hogy a magyar hatóságok e módszert alkalmazzák olyan kezességvállalások támogatástartalmának meghatározására, amelyeket az AVHGA kölcsön- vagy lízingügylethez nyújt legkésőbb 2013. december 31-ig, és amelyeknél az alapul szolgáló hitel vagy lízing beruházási célú, összhangban az 1628/2006/EK bizottsági rendelettel. Az ilyen kezességvállalási programokat tehát az 1628/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében átláthatónak lehet tekinteni. A Bizottság továbbá elfogadja, hogy a magyar hatóságok a módszert olyan kezességvállalások támogatástartalmának meghatározására is alkalmazzák, amelyeket az AVHGA kölcsön- vagy lízingügylethez nyújt a de minimis rendelet értelmében, legkésőbb 2013. december 31-ig.
Amennyiben e levél olyan bizalmas információkat tartalmaz, amelyeket harmadik személyek nem ismerhetnek meg, kérjük, értesítse erről a Bizottságot a levél kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül. Ha az előírt határidőn belül nem érkezik a Bizottsághoz indokolással ellátott kérelem, a Bizottság úgy tekinti, hogy a címzett egyetért a levél teljes terjedelmű hiteles nyelvi változatának harmadik felekkel való közlésével és a következő internetes címen történő közzétételével: http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/index.htm. A kérelmet ajánlott levélben vagy faxon kell elküldeni a következő címre: European Commission (Európai Bizottság) Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság) State Aid Greffe (Állami Támogatások Hivatala) B-1049 Brussels (Brüsszel) Fax: +32-2 296 12 42. Kérem, Miniszter kifejezését.
Asszony,
fogadja
megkülönböztetett
nagyrabecsülésem
a Bizottság részéről
Neelie KROES a Bizottság tagja 10
MELLÉKLET A piaci díj számításának formális bemutatása: I. Az összes szegmens elvárt adózás előtti eredménye = saját tőke × jegybanki alapkamat / (1 - adókulcs) II. Az adott szegmens elvárt adózás előtti eredménye = a szegmensek elvárt adózás előtti eredménye × a szegmens részaránya a teljes portfólióban12 III. Az adott szegmens közvetlen nettó ráfordításai Az adott szegmensben beváltott kezességek összegének éves átlaga – az adott szegmens visszafizetéseinek éves átlaga IV. Az adott szegmens további költségei = a működési költségek átlagos mértéke × a szegmens részaránya a teljes portfólióban V. Hozambevételekből az adott szegmensre jutó rész = a pénzeszközök befektetéséből realizált hozambevételek átlagos mértéke × a szegmens részaránya a teljes portfólióban VI. Az adott szegmensre kalkulált kezességvállalási díjakból származó elvárt bevétel = II. + III. + IV. - V.
VII. Az adott szegmensre kalkulált piaci kezességvállalási díj = az adott szegmensre kalkulált kezességvállalási díjakból származó elvárt bevétel / az adott szegmenshez tartozó kezességvállalási állomány átlagos nagysága A támogatástartalom kiszámítása: A piaci díjak jelenértéke:
PV ( piaci díj ) = Q1 * HE * PD +
Q * PD Q 2 * PD Q 3 * PD HU + + ... + n (1 + i )1 (1 + i ) 2 (1 + i ) n − 1
12
A szegmens részaránya a teljes portfólióban = az adott szegmens kezességvállalási állományának átlagos nagysága / a szegmensek kezességvállalási állományai átlagos nagyságainak összege.
11
Évenkénti díjfizetés esetén a tényleges díjak jelenértéke:
PV (tényleges díj ) = Q1 * HE * GD +
Q * GD Q 2 * GD Q 3 * GD + + ... + n HU (1 + i)1 (1 + i ) 2 (1 + i) n − 1
Egyösszegű díjfizetés esetén a tényleges díjak jelenértéke:
PV (tényleges díj ) = Q1 * GDE A támogatástartalom pedig: TT = PV (piaci díj) – PV (tényleges díj) ahol: PD: a fent meghatározott piaci díjmérték (%) GD: a kezességvállalási szerződés szerinti tényleges kezességvállalási díj (%) évenkénti díjfizetés esetén GDE: a kezességvállalási szerződés szerinti tényleges kezességvállalási díj (%) egyösszegű díjfizetés esetén Q1: a kezességvállalással biztosított összeg az 1. évben Q2: a kezességvállalással biztosított összeg a 2. év elején Qn: a kezességvállalással biztosított összeg az n. év elején i: az elfogadó határozat időpontjában érvényes referencia-kamatláb HE: a kezességvállalási időszak napjainak száma az 1. évben/365 HU: a kezességvállalási időszak napjainak száma az utolsó évben/365 PV(piaci díj): a piaci díjak jelenértéke PV(tényleges díj): a ténylegesen fizetett díjak jelenértéke TT: állami támogatástartalom, a támogatások összegének jelenértéke
12
