EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 17.VI.2008 C(2008)2676 végleges
Tárgy:
N 735/2007. sz. állami támogatás – Magyarország Fejlesztési adókedvezmény szabályozott piacra belépő vállalkozásoknak – a fejlesztési adókedvezményről szóló N 651/2006. sz. támogatási program módosítása
Tisztelt Miniszter Asszony! 1.
ELJÁRÁS
(1)
A magyar hatóságok 2007. december 11-én elektronikus bejelentés útján (SANI 822), az EK-Szerződés 88. cikkének (3) bekezdése szerint értesítették a Bizottságot az N 651/2006. sz. „fejlesztési adókedvezmény” létező támogatási program módosításáról.
(2)
A Bizottság 2008. február 7-én (D/50521) és 2008. április 30-án (D/51742) kelt levelében kiegészítő információkat kért, amelyeket a magyar hatóságok 2008. március 6-án (A/4514) és 2008. május 21-én (A/9466) kelt levelükben bocsátottak a Bizottság rendelkezésére.
(3)
A Bizottság 2007. május 10-én1 jóváhagyta az N 651/2006. sz. támogatási programot. Ez a program 2013. december 31-ig alkalmazandó. A Bizottság 2008. április 30-án2 jóváhagyta e program első módosítását (N 646/2007. sz.) a film- és videógyártó létesítményekbe történő beruházásokkal kapcsolatosan.
1
HL C 152., 2007.7.6., 2. o. A határozat az alábbi weboldalon található http://ec.europa.eu/comm/competition/state_aid/register/ii/doc/N-651-2006-WLWL-en10.05.2007.pdf
2
Még nem tették közzé.
Őexcellenciája Dr GÖNCZ Kinga Asszony Külügyminiszter Bem rakpart 47 H - 1027 BUDAPEST Commission européenne, B-1049 Bruxelles – Europese Commissie, B-1049 Brussel – Belgium Telephone: 00 32 (0) 2 299.11.11
meg:
2.
A TÁMOGATÁSI PROGRAM LEÍRÁSA
2.1. A létező támogatási program fő jellemzői (4)
A „fejlesztési adókedvezmény” olyan adóösztönző-program, amelynek célja, hogy fellendítse a termelőberuházásokat a Magyarország 2007. január 1. és 2013. december 31. közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképe által meghatározott támogatott régiókban.3 Minden magyar régió megfelel az EKSzerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) vagy c) pontjában meghatározott kivételeknek.
(5)
Az adókedvezményre való jogosultsághoz a beruházási projekteknek meg kell felelniük bizonyos támogathatósági feltételeknek (a beruházás minimális összegére, és/vagy a létrehozott új munkahelyek számára és/vagy a beruházás típusára vonatkozóan). Ezek a követelmények meghaladják a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó, nemzeti regionális támogatásokról szóló közösségi iránymutatásban4 (a továbbiakban: a regionális támogatásokról szóló iránymutatás) meghatározott jogosultsági feltételeket.
(6)
Azok a társasági adózók, amelyek támogatható beruházásokat eszközölnek, legfeljebb 10 éven keresztül adókötelezettségük legfeljebb 80 százalékáig adókedvezményben részesülnek.
(7)
Az ezen adókedvezmény által nyújtott támogatás mértéke összevonható egyéb forrásokból származó támogatással. A támogatás teljes mértékét a Magyarország regionális támogatási térképe által előirányzott maximális támogatási intenzitás határozza meg.
(8)
A támogatási program 2013. december 31-ig van hatályban.
(9)
A „fejlesztési adókedvezmény” program jogi alapját a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/B. §-a, valamint a fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. (X.16.) Kormányrendelet tartalmazza.
2.2. Bejelentett módosítás (10) A magyar hatóságok a létező támogatási program módosítását kezdeményezik az adókedvezményre való jogosultsági követelmények tekintetében. A bejelentett módosítás megfelelő értelmezéséhez szükséges röviden ismertetni a jelenleg hatályos jogosultsági követelményeket. 2.2.1. A létező támogatási program jogosultsági követelményei (11) Az adókedvezményre való jogosultsághoz a létező támogatási program előírja, hogy a beruházási projektek a (beruházási érték és/vagy a létrehozott új munkahelyek száma és/vagy a beruházás jellege által meghatározott) következő kategóriák egyikébe tartozzanak:
3
N 487/2006. sz. állami támogatás – Magyarország - A 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térkép HL C 256., 2006.10.24., 7. o.
4
HL C 54.., 2006.3.4., 13. o. 2
a) Legalább 3 milliárd HUF (hozzávetőlegesen 12 millió EUR) (a kevésbé fejlett térségekben 1 milliárd HUF) értékű beruházások, amelyek az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben megfelelnek a következő követelmények valamelyikének: −
a foglalkoztatottak átlagos létszámának növekedése legalább 150 fő (a kevésbé fejlett térségekben 75 fő), vagy
−
az adózónál elszámolt éves bérköltség legalább az adóévre kiszámított érvényes minimálbér 600-szorosával emelkedik (a kevésbé fejlett térségekben 300-szorosával).
b) Legalább 100 millió HUF (hozzávetőlegesen 400 000 EUR) értékű beruházások, amelyek megfelelnek a következő követelmények valamelyikének: −
a korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás;
−
környezetvédelmi beruházás (a magyar környezetvédelmi jog meghatározása szerint);
−
szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás;
−
K+F beruházások alapkutatással, alkalmazott kutatással vagy kísérleti fejlesztéssel kapcsolatban;
−
film- és videógyártó létesítményekbe történő beruházások.
c) Olyan beruházások, amelyek bizonyos számú új munkahelyet teremtenek (300 a nagyvállalkozások, 150 a középvállalkozások és 30 a kisvállalkozások esetében, e számok alacsonyabbak a kevésbé fejlett térségekben) és amelyeknél az újonnan alkalmazott munkaerőnek legalább 20 százaléka pályakezdő. A beruházási összegre vonatkozóan nincs további jogosultsági követelmény. 2.2.2. Bejelentett módosítás (12) A módosítással olyan legalább 100 millió HUF (400 000 EUR) értékű beruházások is jogosulttá válnak az adókedvezményre (meghatározott minimális számú munkahely létrehozásának vagy a bérköltségek emelésének kötelezettsége nélkül), amelyeket legkésőbb a jegyzett tőke felemelése keretében kibocsátott részvények szabályozott piacra történő bevezetésének napját követő harmadik év utolsó napjáig kezdenek meg. (13) Az adókedvezmény igénybevételéhez ezenfelül az alábbi feltételeknek kell teljesülnie: a) a részvények szabályozott piacra történő bevezetésétől a beruházás megkezdésének évét követő ötödik adóév végéig a szabályozott piacra bevezetett részvények együttes névértéke folyamatosan eléri az adózó jegyzett tőkéjének legalább 50 százalékát, és ebben az időszakban az adózó nem alakul át;
3
b) az adózó jegyzett tőkéjét megtestesítő részvények szabályozott piacra történő bevezetése első ízben az a) pontnak megfelelő bevezetéssel valósul meg; c) az adózó által a jegyzett tőke felemelése keretében kibocsátott és a szabályozott piacra bevezetett részvények együttes kibocsátási értéke az elszámolható költség folyó áron számított összegének legalább az 50 százalékát eléri; d) a szabályozott piacra bevezetett részvények tekintetében az adókedvezmény iránti kérelem vagy bejelentés benyújtásakor az adózónak legalább 25 részvényese van, vagy a szabályozott piacra bevezetett részvények legalább 25 százalékát meghaladó részvények olyan részvényesek tulajdonában vannak, akiknek (amelyeknek) egyike sem rendelkezik a szabályozott piacra bevezetett részvények névértékének 5 százalékát elérő részesedéssel. (14) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerint szabályozott piac: az Európai Unió valamely tagállamának tőzsdéje és minden más olyan piaca, amely megfelel a következő feltételeknek: i. piacműködtető által működtetett és/vagy irányított multilaterális rendszer; ii. megkülönböztetésmentesen, szabályaival összhangban összehozza több harmadik fél pénzügyi eszközökre vonatkozó vételi és eladási szándékát, vagy elősegíti ezt oly módon, hogy az szerződést eredményez a szabályai alapján kereskedésre bevezetett pénzügyi eszköz tekintetében; iii. a székhely szerinti ország hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságának engedélyével rendelkezik; iv. rendszeres időszakonként, meghatározott időben működik, valamint v. szerepel az Európai Bizottság honlapján közzétett, a szabályozott piacokról készített jegyzékben. (15) Csak a regionális támogatásokról szóló iránymutatás (34) bekezdése szerinti induló beruházások támogathatók. Különös figyelmet érdemel, hogy a támogatás nem fedezheti a szabályozott piacra lépés költségeit és az elszámolható költségek kizárólag az induló beruházással lehetnek kapcsolatosak. (16) A támogatási programban foglalt feltételek teljesülése esetén automatikus az adókedvezményre való jogosultság. 2.2.3. A bejelentett módosítás célkitűzése (17) A módosítás célkitűzése a magyar gazdaság átláthatóságának javítása azáltal, hogy kevésbé szigorú szabályokat határoznak meg azon vállalkozások induló beruházásai számára, amelyek vállalják, hogy bevezetik a részvényeiket egy szabályozott piacra. (18) Tehát az intézkedés – maguknak a támogatott beruházásoknak a regionális fejlődésre gyakorolt hatása mellett – azzal a további hatással is jár, hogy növeli a szabályozott piacra belépő vállalatok számát.
4
(19) A szabályozott piacok nagyobb átláthatóságot követelnek meg a vállalkozásoktól, így például megkövetelik, hogy rendszeres időközönként független ellenőrző szerv által felülvizsgált jelentést tegyenek közzé. A szabályozott piacon történő folyamatos jelenlét ezenfelül biztosítja a szoros részvényesi ellenőrzést, és erőteljesen ösztönzi a vállalkozás tényleges eredményeinek közzétételét. Ily módon pedig hozzájárul a szürkegazdaság felszámolásához. A vállalkozások szabályozott piacokra történő belépésének ösztönzése azzal a további eredménnyel is jár, hogy több vállalat ismerkedik meg a dinamikus vállalati növekedést lehetővé tevő új finanszírozási lehetőségekkel. (20) A jogosultsági feltételeket annak biztosítása céljából állapították meg, hogy a szabályozott piaci követelmények a kedvezményezett vállalkozások jegyzett tőkéjének jelentős hányadára vonatkozzanak, és a jegyzés hosszú ideig tartson. 2.2.4. A költségvetésben jelentkező változás (21) A jogosultsági követelmények enyhítése miatt a magyar hatóságok 4,5 milliárd HUF-ra (mintegy 18 millió EUR) becsülik a támogatás teljes nagyságát (azaz az állam adóbevétel-kiesésének növekedését). Összevetésként, a N 651/2006. sz. létező támogatási program becsült összköltsége 2013 végéig 140 milliárd HUF (560 millió EUR). (22) A magyar hatóságok szerint az összes kedvezményezett becsült száma tíznél5 kevesebb (és ezek előreláthatólag főként kkv-k lesznek6). Ezt annak fényében kell értékelni, hogy (a 4500 részvénytársaság közül) csak nagyjából 50 magyar vállalkozás vezette be a részvényeit valamelyik európai szabályozott piacra, vagyis 10 további belépő 20%-os növekedést jelentene. 3.
A MÓDOSÍTOTT TÁMOGATÁSI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE
(23) A Bizottság úgy döntött, hogy nem emel kifogást az N 651/2006. sz. támogatási programmal szemben, mivel az az EK-Szerződés 87. cikkével és a regionális támogatási iránymutatással összeegyeztethető. (24) A létező N 651/2006. sz. támogatási program bejelentett módosítása tekintetében a Bizottság az alábbi észrevételeket teszi. (25) Úgy tűnik, hogy az intézkedés középpontjában nem maguk a beruházások, hanem a vállalatok szabályozott piaci belépésre történő ösztönzése áll, amit az induló beruházásaikra vonatkozó jogosultsági kritériumok enyhítésével ér el.
5
A jelek szerint ez a becslés csak az intézkedés kedvezményezettjeivé váló magyar vállalatok várható számát vette figyelembe. Bár elképzelhető, hogy a gyakorlat ezt igazolja majd, meg kell jegyezni, hogy maga a program valamennyi társasági adófizető – azaz nem csak a Magyarországon székhellyel rendelkezők – számára nyitott.
6
Ez annak köszönhető, hogy a nagyvállalatok nagyobb valószínűséggel felelnek meg a létező támogatási program (a beruházás összegére, ill. munkahelyteremtésre vonatkozó) általános feltételeinek. A bejelentett módosítás jelentősen csökkentené az induló beruházás előírt összegét, és ezáltal elérhetőbbé tenné a programot a kkv-k számára, amennyiben azok megfelelnek a szabályozott piacra lépés további követelményeinek. 5
(26) Magát a támogatást azonban induló beruházásokhoz nyújtják, és az elszámolható költségekre, az intenzitásra stb. vonatkozó feltételek ugyanazok, mint a létező támogatási program esetében, vagyis megfelelnek a regionális támogatásokról szóló iránymutatásnak. (27) Az intézkedés teljes mértékben megkülönböztetésmentesnek (elsősorban mivel bármely uniós szabályozott piacra történő bevezetés jogosult) és szektorsemlegesnek (bármely ágazatban eszközölt beruházás támogatható) tűnik. Ugyanakkor más típusú szelektivitást hordoz magával, mivel nem jogosultak a szabályozott piacok valamelyikére már bevezetett vállalkozások. Ezenfelül a szabályozott piacok néhány olyan feltételt támaszthatnak a részvényeiket bevezetni szándékozó vállalkozásokkal szemben (pl. a részvények minimális értékére vagy bizonyos minimális működési időszakra vonatkozóan), amelyet esetleg nem minden vállalat tud teljesíteni. (28) Összességében ugyanakkor indokoltnak tűnik ez a szelektivitás, mivel érvényes célt tűz ki (a vállalkozások ösztönzése, hogy bevezessék a részvényeiket egy szabályozott piacra és ezáltal átláthatóbbá váljon a gazdaság, valamint a vállalatok megismertetése a hatékony tőkebevonási módokkal), és hozzájárul Magyarország gazdasági fejlődéséhez. (29) A módosítás becsült költségvetési kihatásai viszonylag csekélyek (2013 végéig további 4,5 milliárd HUF, azaz mintegy 18 millió EUR adóbevétel-kiesés az állam számára). (30) A támogatási program az abban foglalt feltételek teljesülése esetén automatikus adókedvezményt ír elő. A hatóságok tehát nem választhatják ki saját belátásuk szerint a kedvezményezetteket. (31) Mivel egyébként a társasági adókedvezményt továbbra is ugyanabban a formában nyújtják és arra ugyanolyan mértékű támogatási intenzitást alkalmaznak, mint a N 651/2006. sz. létező támogatási program esetében, a módosított program továbbra is eleget tesz a regionális támogatásokról szóló iránymutatásban meghatározott követelményeknek. 4.
HATÁROZAT
(32) Az előzőekben foglalt értékelés alapján, a Szerződés 87. cikke szerint a Bizottság úgy döntött, hogy nem emel kifogást a bejelentett módosítás ellen, mert a módosított támogatási program továbbra is eleget tesz a regionális támogatásokról szóló iránymutatásban meghatározott követelményeknek, így az EK-szerződés 87. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja szerint összeegyeztethető a közös piaccal.
6
A Bizottság felkéri Önöket, hogy abban az esetben, ha e levél harmadik személyek számára nem nyilvános, bizalmas információkat tartalmaz, e levél megérkezésétől számított tizenöt munkanapon belül értesítsék arról. Amennyiben az előírt határidőn belül e tekintetben a Bizottsághoz nem érkezik be indoklással ellátott kérvény, a Bizottság úgy tekinti, hogy Önök egyetértenek azzal, hogy a levél teljes szövege harmadik személyek előtt hiteles nyelven közzétételre kerüljön a következő weboldalon: http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/index.htm. A kérvényt ajánlott levélben vagy faxon kell a következő címre elküldeni: European Commission (Európai Bizottság) Directorate-General for Competition (Versenypolitikai Főigazgatóság) State Aid Greffe (Állami Támogatások Hivatala) B-1049 Brussels (Brüsszel) Fax: 32 2 296 12 42 Kérem, Miniszter Asszony, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.
a Bizottság részéről
Neelie KROES a Bizottság tagja
7
