Európa 2020 Rövid összefoglaló az EFOP, GINOP és Horizon2020 programokról
Készítette: Letenyei Katalin Orsolya Seper Vivien Sinkó Lilla Simon Dorottya Siska Enikő Tamándl László Trencsényi Tibor
1
1. Az Európai Uniós források felhasználása Az Európai Uniós források hatékony felhasználásának egyik legfontosabb eleme a tematikus koncentráció, vagyis annak biztosítása, hogy különböző operatív programokban és prioritástengelyek mentén megtett intézkedések, kritikus tömeget alkotva hatásaikban egy irányba mutassanak a magyar fejlesztéspolitikában. A 2014-2020-as időszakra vonatkozó, Európai Bizottság által elfogadott magyar Partnerségi Megállapodás 11 tematikus célkitűzés mentén, a 2007-2013-as időszak 16 operatív programja helyett, 8 operatív program keretében tervezi a források felhasználását. Az operatív programok tématerületei: 1. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 2. Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 3. Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) 4. Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 5. Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 6. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 7. Vidékfejlesztési Operatív Program (VOP) 8. Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) Az OP-k forrásallokációja
átalakítás alatt 1,50%
IKOP 13,69%
GINOP 39,40%
KEHOP 14,77%
EFOP; 10,94% TOP 16,15%
VEKOP 3,55%
A 2014–2020 között rendelkezésre álló európai uniós fejlesztési források 60 százaléka közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítódik, a fennmaradó 40 százalék pedig a humánerőforrás-fejlesztés, az infrastruktúrafejlesztés, a környezetvédelem és az energiahatékonyság célterületi között kerül felosztásra.
2
2. Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Az EFOP az Európai Bizottság által elfogadott, 2014-2020-as időszakra vonatkozó 9 operatív program közül az egyik. Az Európa 2020 ezen operatív programok keretén belül kívánja elérni a következő évtizedre szóló 11 célterülethez tartozó célkitűzéseit. Az EU-val kötött Partnerségi Megállapodáshoz az EFOP a humán tőke növelésével és a társadalmi környezet javításával tud hozzájárulni. Az EFOP a 4. nemzeti prioritást (a társadalmi felzárkóztatási és népesedési kihívások kezelése, valamint a jó Állam) segíti megvalósítani 7 beavatkozási területen keresztül: 1. Szegénység elleni küzdelem 2. Társadalmi kohézió erősítése 3. Egészségmegőrzés és egészségügyi fejlesztések 4. A köznevelés minőségének fejlesztése kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére
5. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése 6. Utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók körében és a kutatás-fejlesztésben 7. Jó Állam megerősítése Prioritási tengelyek és finanszírozás Az EFOP a 7 beavatkozási terület fejlesztéséhez 7 prioritási tengelyt határozott meg. Ezek finanszírozására két alap szolgál: Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és Európai Szociális Alap (ESZA). A program teljes költségvetése az Uniós támogatás 10,94%-a hozzávetőlegesen 800 Mrd Ft. Ebből 7%, 52,3 Mrd Ft teljesítménytartalék, ami csak 2019-et követően lesz felhasználható, ha az adott tartalékhoz kapcsolódó 2 indikátor 2018-as célértéke teljesül. Az operatív program 64,6%-a az ESZA-ból, míg 35,4%-a az ERFA-ból tevődik össze. Az EFOP 52%-a a 9. tematikus célra, azaz a társadalmi befogadás előmozdítására és a szegénység elleni küzdelemre jut. Az EFOP 36,6%-a a 10. tematikus célra, az oktatásba való beruházásokra, a készségekre és az egész életen át tartó tanulásra fordítódik. Kiemelt célterület az EU2020 Stratégiában foglalt korai iskolaelhagyások csökkentése (a beavatkozások egymással szoros tartalmi és időbeli összhangban vannak). Az operatív program ezen kívül két tematikus célt részben fed le. Az 1. tematikus célon belül (a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése) a kutatás, a technológiai fejlődés és az innováció ösztönzése posztgraduális képzések kidolgozása, kutatói képzési programok, valamint a felsőoktatási intézmények, kutató- és technológiai központok és vállalkozások közötti hálózatépítő tevékenységek és partnerségek révén elnevezésű beruházási prioritást tartalmazza. Erre az operatív program 5,9%-a került allokálásra. A tematikus cél egyéb fejlesztéseit a GINOPés a VEKOP tartalmazza. A másik, az EFOP által részlegesen lefedett cél az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása (11. tematikus cél), melyből a közigazgatási szervek és közszolgálatok intézményi kapacitásának és hatékonyságának növelésébe történő beruházások, amelyek célja a reformok, a jobb szabályozás és a felelősségteljes kormányzás megvalósítása elnevezésű beruházási prioritás.
3
EFOP prioritási tengelyei és forrásmegosztásuk Finanszírozó alap
Keretösszeg
ERFA
128,4 Mrd Ft
ESZA
287,4 Mrd Ft
ERFA
133,8 Mrd Ft
ESZA
190,6 Mrd Ft
23,83%
5. Jó Állam
ESZA
30,64 Mrd Ft
3,83%
6. Helyi stratégiák megvalósítása, társadalmi innováció és transznacionális együttműködés
ESZA
11,68 Mrd Ft
7. Technikai segítségnyújtás
ESZA
17,44 Mrd Ft
2,18%
~741 Mrd Ft
100%
Prioritási tengely 1. Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén 2. Befogadó társadalom 3. Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke területén 4. Gyarapodó tudástőke
EFOP teljes kerete teljesítménytartalékkal
Megoszlás 16,05% 35,93% 16,72%
1,46%
A fenti táblázatban láthatók az EFOP prioritási tengelyei és forrásmegosztásuk. A program úgy épül fel, hogy a prioritási tengelyekhez több specifikus célt rendelnek. A specifikus célok mindegyikéhez tartozik több konkrét intézkedés, amiket tovább bontanak úgynevezett alintézkedésekre. Az EFOP-ot összesen 20 speciális célkitűzésre és 29 intézkedésre tagolták. A következőkben prioritási tengelyeken végighaladva vizsgálom az egyese speciális célkitűzéseket.1 1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén 1. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása. Az intézkedés olyan beavatkozásokhoz biztosít infrastrukturális hátteret, amelyek a legkorábbi életkortól kezdve segítik a lakókörnyezeti, egészségügyi és szociokulturális hátrányokkal induló gyermekek sikeres felzárkózását a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, valamint a hátrányos helyzetű, szolgáltatáshiányos településeken. 2. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Minőségi közszolgáltatáshoz való hozzáférés fejlesztése A szegénység és a hátrányos helyzetek átörökítésének megakadályozása és összehangolt beavatkozásokat tartalmazó programok kivitelezése a mélyszegénységben élő, gyermekes családok felzárkózása érdekében. 3. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Területi leszakadási folyamatok megállítása Cél a leghátrányosabb helyzetű térségekben illetve a szegregálódás által érintett településeken élők kikerülése a hátrányos helyzetből, mélyszegénységből. 4.SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése Cél a társadalmi bizalom erősítése és a közösségekben rejlő erőforrások aktivizálása az ahhoz szükséges infrastruktúra biztosításával. 2. prioritás: Befogadó társadalom 5. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Foglalkoztathatóság fejlesztése Cél a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűek, romák és megváltozott munkaképességűek foglalkoztathatósága és munkaerő-piaci integrációjuk elősegítése.
1
Félkövérrel és dőlt betűvel szedtük azok a célkitűzések, amik a kutatók és az egyetem szempontjából lehetőséget jelentenek.
4
6. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése Cél a társadalmi együttélés és társadalmi cél erősítése a helyi közösségek fejlesztésével, a társadalmi szerepvállalás erősítésével és az esélyegyenlőség javításával. 7. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: A szegénység, és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása A cél három területet érint: a gyermekszegénység átörökítésének megakadályozása; a hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok esélyeinek növelése illetve az e célokat szolgáló szolgáltatások fejlesztése a hátrányos helyzetű településeken. 8. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Területi leszakadási folyamatok megállítása Cél a területi hátrányok csökkentése, a társadalmi kohézió erősítése, a társadalomból való kiszorulás és annak továbbörökíthetőségének elkerülése. Az intézkedés stabil alapot teremt a gyermekek iskolai oktatásához és majdani foglalkoztathatóságukhoz. 9.SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Egészségtudatosság növelése és egészségfejlesztés Cél a lakosság hosszú távú egészségtudatosságának fejlesztése, a betegségmegelőzés és az egészségügyi ellátások javítása. 10.SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Jobb minőségű közszolgáltatások nyújtása mindenkinek A specifikus cél a közszolgáltatást nyújtó intézmények dolgozóit célozza új életpálya kialakításával, az országon belüli elmaradott térségekbe irányuló mobilitás erősítésével, szervezeti működés korszerűsítésével, illetve szakmai, módszertani fejlesztésekkel. 11. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Munkaerő-piaci integráció erősítése A foglalkoztatási szint növelése, valamint a szegénység elleni eredményes fellépés érdekében szükséges a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű, elsősorban roma emberek foglalkoztatásának, öngondoskodó képességének fejlesztése a szociális gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázásával. 3. prioritás: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében 12. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés infrastrukturális fejlesztése a gyarapodó tudástőke érdekében Az oktatási ágazat eredményessége, illetve fejlesztése szoros kapcsolatban áll a foglalkoztatás növelésével és a gazdasági növekedéssel, hiszen az oktatási ágazat célja elsősorban az, hogy a társadalmi, gazdasági és munkaerő-piaci elvárásokhoz alkalmazkodni tudó felelős állampolgárokat és munkavállalókat bocsásson ki a szocio-kulturális különbségek felszámolásával vagy legalább mérséklésével. A felsőoktatási reformok kiemelt célja a végzettségi szint növelése, ennek érdekében a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának növelése, valamint a túlfutók és a lemorzsolódok számának csökkentése. A reformok további célja egy olyan Európa- és világviszonylatban versenyképes felsőoktatás megvalósítása, mely nem csak a magyar fiatalokat serkenti a hazai továbbtanulásra, hanem ide vonzza a külföldi hallgatókat és oktatókat is. Egyik intézkedés a gyarapodó tudástőke célját segítő szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése: az intézkedés célja az oktatási rendszert átfogó fejlesztések infrastrukturális megalapozása, támogatása az közneveléstől a felsőoktatásig bezárólag, beleértve a nem formális és informális tanulási terek oktatási-képzési infrastruktúrával, eszközökkel való felszerelését.
5
4. prioritás: Gyarapodó tudástőke 13. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése Cél a minőségi és méltányos köznevelés megteremtése: esélyteremtő szerepének javítása, a képzettségi szint növelése és a korai iskolaelhagyás arányának csökkentése. A köznevelés ágazat teljes standard irányítási, minőség értékelési rendszerének kialakítása. 14. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése A felsőoktatás mennyiségi kibocsátásának növelését egyfelől a felsőoktatáshoz való hozzáférés szélesítése, másfelől a képzési előmenetel erősítése, a lemorzsolódás csökkentése révén kívánjuk elérni. Mindkettő esetében kiemelten fontos az esélyteremtés és a szociális dimenzió bővítése a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felsőoktatásba való integrációja révén A felsőoktatás minőségi színvonalának emelése területén az elvárt általános eredmény a nemzetközi versenyképesség növelése és a nemzetközi minőségi sztenderdeknek való megfelelés. 15. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Kutatás, innováció és intelligens szakosodás növelése a humán területeken Az intelligens szakosodás keretében a kutatóhelyek, felsőoktatási intézmények, klinikák, egészségügyi kutatóintézetek, kutatókórházak profiljának specializálása és rájuk építve a tudásháromszög kiépítése, azaz az oktatás – kutatás – innováció kapcsolódásának elősegítése. A vállalati és felsőoktatási – akadémiai intézményi együttműködések támogatása; az alapkutatások nemzetközi beágyazottságának növelése a Horizon2020 projektekben és az európai kutatási hálózatokban, programokban való magas arányú részvétel elérésével, s ehhez hazai és európai kutatóhelyek közötti kapcsolatok erősítésével. A kutatói létszám növelése az utánpótlás biztosításával valamint a nemzetközi és szektorközi kutatói mobilitás ösztönzése. 5. prioritás: Jó állam 16. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: A közigazgatás hatékonyságának fokozása Cél az adminisztratív korlátok csökkentése az állampolgárok és vállalkozások számára a közigazgatás valamennyi területén. 17. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Igazságügy korszerűsítése Cél az adminisztratív korlátok lebontása, a jobb jogi szabályozás elérése, a szakpolitikák közötti szinergia biztosítása, a közpolitikák hatékonyabb menedzsmentje, a közpénzek felhasználása során az átláthatóság, a feddhetetlenség és kiszámíthatóság javítása, to vábbá a pénzügyi egyszerűsítés.
6. prioritás: Helyi stratégiák végrehajtása, társadalmi innováció és transznacionális együttműködés 18. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Területi leszakadási folyamatok megállítása A felzárkózás politika helyi szintű megvalósítását segítő területi szintű együttműködések támogatása a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtása érdekében. 19. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: A Befogadó társadalom és a gyarapodó tudástőke megújulási képességének növelése A társadalmi innováció és a transznacionális együttműködés eszközeinek alkalmazása annak érdekében, hogy a Befogadó társadalom és a Gyarapodó tudástőke által lefedett szakterületeken javuljon a társadalmi kihívásokra adható válaszok hatásmechanizmusa részint újszerű megoldások kidolgozásával és kipróbálásával, részint nemzetköz i tapasztalatok megismerésével.
6
7. prioritás: Technikai segítségnyújtás 20. SPECIÁLIS CÉLKITŰZÉS: Az Operatív Program műveleteinek eredményes és hatékony megvalósítása Cél az operatív program előkészítési, menedzsment, monitoring és ellenőrzési tevékenységeinek eredményes ellátása, s az ahhoz szükséges adminisztratív kapacitás megerősítése. Horizontális alapelvek 1. Fenntartható fejlődés 2. Esélyegyenlőség és anti-diszkrimináció: Az operatív program minden beavatkozásánál kötelező érvényre juttatni az esélyegyenlőség követelményét és a megkülönböztetés mentességet. Az EFOP fellép a nemek közötti esélyegyenlőség és a megkülönböztetés mentesség biztosítása, a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozása érdekében. Esélyegyenlőség Esélyteremtés A romák (hátrányos helyzetűek) társadalmi felzárkózásának elősegítése Kezdeményezések, amelynek célja az elvek érvényesítése a projektek kiválasztása és megvalósítása során Férfiak és nők közötti egyenlőség
7
3. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) GINOP illeszkedése az Európa 2020 célkitűzéseihez Az Európa 2020 a következő évtizedre szóló Európai Uniós növekedési stratégia. Célja, hogy az EU gazdasága intelligens, fenntartható és inkluzív legyen. E három, egymást kölcsönösen erősítő prioritás azt hivatott elősegíteni, hogy az Unióban és a tagállamokban magas legyen a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erősödjön a társadalmi kohézió. Az EU öt nagyszabású terület fejlesztését tűzte ki célul. Ezek a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területei, melyek kapcsán az eredményeket 2020-ig kívánja megvalósítani. Ezeknek megfelelően az EU 2014-2020-as időszakra vonatkozó tematikus célkitűzései az alábbiak: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése Az infokommunikációs technológiákhoz való hozzáférés és minőségi szolgáltatások javítása A kis- és közepes vállalkozások versenyképességének fokozása Az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra történő átállás támogatása Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítése Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának növelése A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem Beruházás az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fejlesztése
Az Európai Unió elvárása, hogy egy adott operatív program fejlesztéseit kötni lehessen az EU2020 stratégia 11 tematikus célkitűzéséhez, ezért ezek közül a GINOP hét különböző tematikus célt támogat (a fentiek közül vastagon kiemelt), melyek lefedik a K+F, az IKT, a KKV, az alacsony CO2 kibocsátású gazdaság, a turizmus, a foglalkoztatás, illetve a felnőtt- és szakképzés területeit. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program – GINOP A program a 2007-2013-as időszakban lévő Gazdaságfejlesztési Operatív Programot (GOP-ot) váltja fel 2014-től. A GINOP pénzügyi kerete a teljes Magyarországra jutó uniós támogatás 39,40%-a, melynek összege a 2014 és 2020 között időszakra 2 718 milliárd forint. Az operatív program tervezésének koordinációjáért a Nemzetgazdasági Minisztérium felel, és a strukturális alapok közül az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatásaiból részesül. Egyetemi relevancia Az operatív programok prioritástengelyei közül számos lehet releváns az egyetem számára, hiszen több pályázati forrás, és cél értelmezhető lehet az intézmény szempontjából. A projekt megvalósulhat önálló pályázóként, amennyiben a kiírás felsőoktatási intézményt is céloz, vagy konzorciumi partnerként akár kkv-vel együttműködve, hiszen a GINOP első prioritástengelyek kifejezetten őket szólítja meg. 8
Minden prioritástengely tartalmaz az Egyetem számára érdemi beruházási prioritást (ezek az összefoglaló táblázatban kékkel kiemelve láthatóak). GINOP 1 – Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése Az intézkedés megvalósítása során többek között új inkubátorházak létrehozása és meglevő inkubátorházak fejlesztése, illetve az érintett vállalkozások szolgáltatáspalettájának bővítése és fejlesztése történik. Az egyes oktatási intézmények, főiskolák keretein belül a sikeres vállalkozói példák bemutatása, inkubációs tanácsadás, továbbá a vállalkozói szektor, kutató helyek és a potenciális vállalkozók összekapcsolása szintén támogatandó cél, kiegészítve ezzel az inkubátorházak működését. Az akció közvetlen eredménye a projektek által létrejövő magas színvonalú kiszolgáló létesítmények száma, kapacitása és nyújtott szolgáltatások mennyisége. GINOP 2 – Tudásgazdaság fejlesztése A GINOP 2 támogatja a K+I területen a EU által kitűzött tematikus cél eléréséhez megadott beruházási prioritástengelyt, melynek az Egyetemet érintő intézkedése a K+F kapacitás fejlesztése, a vállalati-kutató intézet-felső oktatási intézmények között együttműködések és hálózatosodás fejlesztése, a technológia- és tudástranszfer támogatása. GINOP 3 – Infokommunikációs fejlesztések A prioritástengelyen belül egyik cél az újgenerációs szélessávú hálózatok és hozzáférés fejlesztése. Az állami szélessávú optikai hálózat fejlesztés és NGA hozzáférési hálózat megvalósítása lehetővé teszi a közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kulturális, egyházi, egyéb állami vagy önkormányzati intézmények fejlett közszolgáltatásainak nyújtásához szükséges hálózati infrastruktúra biztosítását mind vezetékes, mind vezeték nélküli technológiákkal lehetőséget teremtve a szuper-számítástechnikai megoldások terjedésének. GINOP 5 – Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodó-készség fejlesztése Az oktatás és képzés területén előnyt élveznek azok a beruházások, melyek a felsőoktatás hatékonyságát és hozzáférhetőségét különösen a hátrányos helyzetű csoportokban, a rugalmas tanulási formákat, a karrierépítést támogató szolgáltatásokat, illetve a piacképes tudást adó képzések fejlesztésére irányulnak a munkaadói igények kielégítése érdekében. A fenti célok elérésének érdekében a GINOP a munkaerő piaci kompetenciák fejlesztésére, a munkaképes korú lakosság digitális készségeinek fejlesztésére, illetve a duális képzés fejlesztésére összpontosít. Beruházási prioritásként fogalmazódik meg továbbá az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése.
9
Az operatív program tervezett tartalmának összefoglalása (egyetemi lehetséges kapcsolódást kékkel jelöltük) A prioritási tengely azonosítója
GINOP 1
GINOP 2
A prioritási tengely elnevezése
Vállalkozások versenyképességé nek javítása és foglalkoztatásána k ösztönzése
Tudásgazdaság fejlesztése
FinanAz EU2020 támogatott szírozó tematikus célkitűzése alap
ERFA
(3) A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EVMA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása.
ERFA
(1) A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése.
A kiválasztott beruházási prioritás ERFA 5. cikk (3) a) A vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével, többek között üzleti inkubátorházak segítségével ERFA 5. cikk (3) c) A termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló fejlett kapacitás megteremtésének és kiterjesztésének elősegítése; a korszerű termék- és szolgáltatásfejlesztési képességek megteremtésének és bővítésének támogatása ERFA 5. cikk (3) d) A kkv-k abban való segítése, hogy növekedni tudjanak a regionális, nemzeti és nemzetközi piacokon, és hogy az innovációs folyamatokban részt tudjanak venni ERFA 5. cikk (1) a) A kutatási és innovációs (K+I) infrastruktúra és ennek kiválóságának a fejlesztésére irányuló kapacitás megerősítése és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása ERFA 5. cikk (1) b) a vállalkozások K+I beruházásainak előmozdítása, valamint a vállalkozások, a kutatási és fejlesztési központok és a felsőoktatási ágazat közötti kapcsolatok és szinergiák létrehozása, különös tekintettel a termék- és szolgáltatásfejlesztésbe, a technológiaátadásba, a társadalmi innovációba, az ökoinnovációba és a közszolgálati alkalmazásokba, a keresletélénkítésbe, a hálózatépítésbe, a klaszterekbe és az intelligens specializáció általi nyílt innovációba történő beruházásokra, továbbá a technológiai és alkalmazott kutatás, a kísérleti programok, a korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási kapacitásának és próbagyártásának támogatása, valamint az általános célú technológiák terjesztése
Egyedi célkitűzések
1.1. Vállalkozói kultúra és versenyképes tudás elterjesztése a mikro-, kis- és középvállalkozások körében a tudatos vállalkozói magatartás kialakulása érdekében 1.2. A KKV-k növekedési lehetőségeinek megteremtése 1.3. Piacképes és együttműködő KKV szektor megteremtése
2.1. K+I aktivitás ösztönzése 2.2. Stratégiai S3 K+I hálózatok elterjedése 2.3. A K+I kapacitások megerősítésével növekvő H2020 részvétel
10
GINOP 3
GINOP 4
GINOP 5
Infokommunikáci ós fejlesztések
A környezet fenntartható és erőforráshatékony gazdasági fejlesztése
Foglalkoztatás ösztönzése és a vállalati alkalmazkodókész ség fejlesztése
ERFA
ERFA
ESZA ERFA
(2) az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása
(4) Az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban (6) Környezetvédelem és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása
(8) A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása.
ERFA 5. cikk (2) a) A szélessáv-kiépítés kiterjesztése és nagy sebességű hálózatok kiépítése, valamint a digitális gazdaságot szolgáló feltörekvő technológiák és hálózatok bevezetésének támogatása ERFA 5. cikk (2) b) Az IKT termékek és szolgáltatások, az ekereskedelem továbbfejlesztése és az IKT iránti kereslet fokozása ERFA 5. cikk (2) c) Az e-kormányzás, az e-tanulás, az ebefogadás, az e-kultúra és az e-egészségügy IKTalkalmazásainak megerősítése
3.1. Versenyképes IKT szektor 3.2. Fejlett digitális gazdaság, informatizált vállalati folyamatok 3.3. Digitális felzárkózás (e-inclusion) és közösségi hozzáférés 3.4. Újgenerációs, országos szélessávú hálózatok rendelkezésre állása
ERFA 5. cikk (4) b) A vállalkozásoknál az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése 4.1. Megnövekedett turisztikai költés 4.2. Csökkentett közvetlen energiaköltségek ERFA 5. cikk (6c) A kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése, fejlesztése ERFA 5. cikk (8a) Üzleti inkubátorok létrehozásának támogatása, valamint az önfoglalkoztatásba, mikrovállalkozásokba és cégalapításba való beruházások támogatása ESZA 3. cikk (1) a) i.: Munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén. ESZA 3. cikk (1) a) v.: A munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez ESZA rendelet 3. cikk (1) a) ii) a fiatalok, különösen a nem foglalkoztatottak, oktatásban és képzésben nem részesülők, közöttük a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett és a marginalizálódott közösségekből jövő fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációja, többek között az ifjúsági garancia végrehajtása révén
5.1. Álláskeresők, különösen az alacsony iskolai végzettségűek növekvő körének munkaerő-piaci integrációjának megvalósulása 5.2. A társadalmi vállalkozások foglalkoztatási kapacitásainak erősödése 5.3. A munkanélküliek és inaktívak széles körben hozzáférjenek a nem állami szervezetek által a szociális gazdaság keretein belül szervezett munkaerő-piaci programokhoz 5.4. A sem foglalkoztatásban, sem oktatásban vagy képzésben nem résztvevő (ún. NEET) fiatalok Ifjúsági Garanciához való hozzáférésének biztosítása 5.5. Jobb hozzáférés a gyakornoki helyekhez és növekvő vállalkozói aktivitási kedv a fiatalok körében
11
(10) Beruházások az oktatás, készségfejlesztés és az egész életen át tartó tanulás terén.
GINOP 6
Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése
ERFA
(1), (2) és (3) tematikus cél (tartalmát lsd. feljebb)
ESZA rendelet 3. cikk (1) c) iv) az oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez való igazodásának javítása, a tanulásból a munkába történő átmenet megkönnyítése, a szakmai oktatás és a képzési rendszerek megerősítése és minőségének javítása többek között a készségek iránti igény előrejelzésén alapuló mechanizmusok, a tananyagok kiigazítása, a munkaalapú tanulási rendszerek – beleértve a duális tanulási rendszereket és a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket – létrehozása és továbbfejlesztése ESZA 3. cikk (1) c) ii: A fiatalok tartós munkaerő-piaci integrációjának segítése ESZA 3. cikk (1) c) iii: Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerőpiaci igényekhez való jobb igazítása, beleértve a szakoktatásés képzés színvonalának a javítását, a munkahelyi tanulási és a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerek, mint pl. a duális oktatási rendszerek kialakítását és továbbfejlesztését ERFA rendelet 5. cikk (3) c) ERFA rendelet 5. cikk (1) b) ERFA rendelet 5. cikk (2) a) ERFA rendelet 5. cikk (2) b) ERFA rendelet 5. cikk 4. c) az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is
5.6. A munkaerő-piaci szereplők munkaszervezési módszerek és munka minősége terén történő aktivitásának és tudatosságának növekedése 5.7 A munkavállalási korú lakosság, különösen az alacsony képzettségűek javuló hozzáférése a munkaerő-piaci kompetenciákat javító formális képzési lehetőségekhez 5.8 Gazdasági igényekhez igazodó képzési intézményrendszer kialakítása
6.1. Vállalkozások külső finanszírozáshoz történő hozzáférésének javítása 6.2. Új, közel zéró szén-dioxid kibocsátású épületek létesítése, meglévők energiahatékonysági korszerűsítése 6.3. Fejlett digitális gazdaság, versenyképes IKT szektor és újgenerációs szélessávú infrastruktúra
12
4. HORIZONT 2020 A Horizont 2020 az Unió kutatás-fejlesztési és innovációs politikáját 2014-2020 között meghatározó program, amely közel 79 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodik. A program a kontinens globális versenyképességének növelését célzó Európa 2020 stratégia „Innovatív Unió” elnevezésű kiemelt kezdeményezésének egyik alappillére. A Horizont 2020 program szerkezete három pillérre épül: I. Kiváló tudomány - az EU-nak a tudományos kiválóság terén világviszonylatban betöltött vezető szerepének megerősítését célozza. A Kiváló tudomány pillér négy specifikus területet foglal magába: 1. Az Európai Kutatás Tanács (ERC) vonzó és rugalmas támogatást nyújt tehetséges és kreatív egyéni kutatóknak és kutatócsoportjuknak a tudomány határterületein végzett ígéretes kutatásaikhoz. 2. A Jövőbeli és feltörekvő technológiák (FET) program olyan együttműködési projekteket támogat, amelyek radikálisan új, magas kockázatú, sok esetben multidiszciplináris megközelítést igénylő ötletek megvalósítását teszi lehetővé, a leggyorsabban fejlődő technológiai területeken 3. A Marie Skłodowska-Curie akciók vonzó karrierfejlesztési és képzési lehetőséget kínálnak egyéni kutatóknak nemzetközi mobilitásuk illetve szektorok közti mobilitásuk támogatásán keresztül, illetve intézményi támogatást nyújtanak innovatív kutatóképzési programok megvalósításához. 4. A Kutatási infrastruktúra program (beleértve az e-infrastruktúrákat is) az európai kutatási infrastruktúrák fejlesztését támogatja, innovációs potenciáljuk és a kapcsolódó humán erőforrás erősítésén keresztül. II. Vezető ipari szerep - Európa vezető szerepét hivatott megalapozni a kutatás-fejlesztés és innováció területén, amit a kulcsfontosságú technológiák támogatásával, a tőkéhez való szélesebb körű hozzáférés biztosításával, valamint a kis- és középvállalkozások segítésével terveznek elérni. A pillér három specifikus területet fog át: A „Vezető szerep az alap és ipari technológiák területén" célzott támogatást nyújt a kutatási, fejlesztési, demonstrációs és ha szükséges standardizálást elősegítő tevékenységekhez az információs és kommunikációs technológiák (ICT) a nanotechnológiák, korszerű anyag- és gyártási technológiák, biotechnológiai alapú ipari folyamatok és az űrkutatás területén. Ösztönözni kívánják a különböző technológiai területek együttműködését, a társadalomtudományi szempontok figyelembevételét. Minden területen bátorítják a felhasználók projektekbe való bevonását. A „Kockázatfinanszírozáshoz való hozzáférés" program a hitel- és tőkefinanszírozási eszközökhöz való hozzájutást segíti az innováció-vezérelt cégek és projektek esetében, a fejlesztés különböző szakaszaiban. Az „Innováció a KKV-k számára” program a KKV-k igényeihez igazított támogatást nyújt a KKV-k által végzett innováció minden formájához, elsősorban a komoly növekedési potenciállal bíró és a nemzetközi piacra való kilépésre kész cégeket.
13
III.
Társadalmi kihívások – az Európa egésze számára kihívást jelentő társadalmi kérdések megoldásához kíván hozzájárulni az egészségügy, élelmezésbiztonság és fenntartható mezőgazdaság, az energia, a közlekedés, az éghajlatváltozás és környezetvédelem, valamint az inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak területein. A „Társadalmi kihívások” pillér a következő területeket fogja át: 1. Egészségügy, demográfiai változás és jólét; 2. Élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, tengerkutatás, tenger- és belvíz hasznosítási célú kutatás, valamint a biogazdaság; 3. Biztonságos, tiszta és hatékony energia; 4. Intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés; 5. Éghajlatváltozás, környezetvédelem, erőforrás-hatékonyság és nyersanyagok; 6. Európa a változó világban - Inkluzív, innovatív és reflektív társadalmak; 7. Biztonságos társadalmak – Európa és az állampolgárok szabadságának és biztonságának védelme
A Horizont 2020 struktúrájában a három fő pillérén kívül, külön akcióként szerepelnek a Tudomány a társadalomban a társadalomért, valamint A kiválóság terjesztése, a részvétel szélesítése című programok. Előbbi a tudomány és a társadalom közti kapcsolatok fejlesztését, utóbbi a kevésbé fejlett kutatás-fejlesztési és innovációs rendszerű régiók kiválóságának erősítését szolgálja. Az EU-s szakpolitikák tudományos igényű megalapozásában kiemelkedő szerepet játszik a Horizont 2020 költségvetéséből közvetlen finanszírozásban részesülő Közös Kutatóközpont (Joint Research Centre), amely kiterjedt kutatóintézeti hálózatot működtet az EU különböző tagállamaiban. A Horizont 2020 Keretprogram rendszerébe ágyazódva, jelentős költségvetési növekménnyel működik tovább az Európai Innovációs és Technológiai Intézet, melyek fő feladata az oktatás – kutatás – innováció (gyakorlati alkalmazás) közötti szinergiák megteremtése. A Horizont 2020 Kutatási és Innovációs Keretprogram átfogó szabályozó szerkezetéből adódóan egységes részvételi rendszerbe foglalja, valamint társfinanszírozást nyújt a különböző tagállamok, a vezető ipari vállalatok között létrejövő együttműködési formáknak. A különböző témaspecifikus kooperációk tovább bővítik a pályázható források palettáját. A Közös Technológiai Kezdeményezések (JTI) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 187. cikkén alapuló köz és magánszféra között létrejött együttműködés, melynek célja az összehangolt kutatási tevékenység ösztönzése az alábbi tématerületeken: ECSEL - Vezető szerep az alap- és ipari technológiák területén IMI 2 - Innovatív gyógyászati kezdeményezés Clean Sky 2 – “Tiszta égbolt” Kezdeményezés a repüléstechnika és légi közlekedés területén FCH 2 - Üzemanyagcella és Hidrogén Kezdeményezés Shift2Rail - A vasúti közlekedés területén létrehozott közös vállalkozás BBI - A Bioalapú Iparágak Közös Vállalkozásról SESAR - Az új generációs európai légiforgalmi szolgáltatási rendszer (SESAR) megvalósítását célzó közös vállalkozás 14
A Európai Unió működéséről szóló szerződés 185. cikkén alapuló Közös programok a tagállamok együttműködését, koncentrált finanszírozási modelljét teszi lehetővé az alábbi területeken: AAL - Tevékeny és Önálló Életvitel programja EUROSTARS - kutató-fejlesztő KKV-k nemzetközi együttműködését támogató program EMPIR – Európai Metrológiai Kutatási és Innovációs Program EDCTP - Európai és Fejlődő Országok közötti Partnerség a Klinikai Vizsgálatokban program A Közös Programozási Kezdeményezések (Joint Programming Initiatives) a tagállami közfinanszírozású kutatási programok közötti kooperációt hivatott elősegíteni 10 tématerületen. Az ERA-NET COFUND konstrukció célja a Horizont 2020 keretprogramban a köz-és magánszféra közötti partnerségek támogatása (beleértve a közös programozási kezdeményezéseket). A köz és a magánszféra közötti társulások (Public-Private Partnerships) célja az európai termelés kulcságazataiban történő kutatás támogatása az állami és a magánszektor azonos arányú támogatásával. Támogatási forma
Támogatási intenzitás
Részvétel feltételei
Kutatási és innovációs akciók (Research & Innovation actions)
Az FP7 kollaboratív/együttműködési kiírásainak folytatása. A támogatás célja új tudás létrehozása, egy új technológia, termék, folyamat, szolgáltatás vagy megoldási metódus megvalósíthatóságának feltérképezése. Ezen célok mentén az akciók 100% tartalmazhatnak alap- és alkalmazott kutatási, technológiafejlesztési és integrációs tevékenységeket; tesztelési és validációs folyamatokat kisméretű prototípus laboratóriumi, vagy szimulációs környezetben.
Minimum három független jogalany, amelyek három különböző EU tagállam, vagy társult ország területén lettek létrehozva.
Innovációs akciók (Innovation actions)
A támogatás célja olyan tevékenységek támogatása, amelyek új, módosított, javított termékek, eljárások, szolgáltatások létrehozására fókuszálnak. Ezen célok mentén a pályaművek tartalmazhatnak prototípusok elkészítését, tesztelését, demonstrációját, termékvalidálást és piaci bevezetést elősegítő tevékenységek.
70% (kivéve a non-profit intézmények, ahol az intenzitás 100%)
Minimum három független jogalany, amelyek három különböző EU tagállam, vagy társult ország területén lettek létrehozva.
Koordinációs és támogató akciók (Coordination & support actions)
A szabványosítást, terjesztést, figyelemfelkeltést és kommunikációt, hálózatosodást segítő koordinációs és támogató szolgáltatások, a közös gondolkodást, tervezést elősegítő gyakorlatok és tanulmányok elkészítése.
az adott pályázati felhíváshoz rendelt intenzitás
Minimum egy jogalany, amely EU tagállam, vagy társult ország területén lett létrehozva. 15
A pályázás folyamata: 1. A megfelelő pályázat kiválasztása - a Research & Innovation Participant Portal Pályázati lehetőségek menüpontban (Funding Opportunities) minden kiírás megtalálható http://ec.europa.eu/research/participants/portal/desktop/en/home.html 2. Partnerkeresés 3. Regisztráció/bejelentkezés 4. Szervezet regisztrációja - a Széchenyi István Egyetem regisztrált intézmény a Participant Portal-on - PIC kód: 999879590 - LEAR (Jogi személy által kinevezett képviselő) a szervezet online jogi adatainak menedzselésével megbízott hivatalos képviselő: Mészáros Márta 5. Pályázat benyújtása - egy pályázat benyújtásához a Participant Portal-ba integrált pályázatkezelő rendszert kell használnia, melyet a kiválasztott pályázat oldalán talál, rákattintva a konkrét pályázati felhívásra; - minden pályázatot az intézmény PIC kódjával kell beadni 6. Szakértői értékelés 7. Szerződéskötés (Grant Agreement) Fontosabb dokumentumok: - Referencia dokumentumok: a Horizont 2020 keretprogramot létrehozó joganyag - Munkaprogram (Work Programme): a különböző tématerületi pályázati kiírások alapvető célrendszerét, az egyes tématerületi speciális szabályzatokat tartalmazza - Támogatási szerződés minták - Konzorciumi szerződés minta - Támogatási szerződést kifejtő segédlet (Annotated Grant Agreement): átfogó pénzügyi segédlet a Támogatási szerződés szerkezetére épülve, példákkal ellátva - Űrlapminták: a tartalmi, formai követelményekre, rögzítendő adminisztratív adatokra vonatkozóan tartalmaz iránymutatást - Értékelési útmutatók: az értékelési kritériumrendszert tartalmazza
16
5. Forrás Emberi Erőforrások Minisztériuma (2013): Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program EFOP 2014-2020 Garai Péter (2013): „A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem érdekében tervezett intézkedések az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 1. és 2. prioritásában” című előadása http://www.palyazat.gov.hu http://www.nih.gov.hu/nemzetkozi-tevekenyseg/horizont-2020/mi-horizont-2020 http://www.h2020.gov.hu/
17
