EUROBAROMETER AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON INTERREGIONÁLIS ELEMZÉS

EUROBAROMETER AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON INTERREGIONÁLIS ELEMZÉS

EU28

HU

ORSZÁGOS RÉGIÓK

INTERREGIONÁLIS ELEMZÉS MAGYARORSZÁGI EREDMÉNYEK

1


EU28

HU

MÓDSZERTANI MELLÉKLET: AZ EUROBAROMÉTER-EREDMÉNYEK REGIONÁLIS ELEMZÉSE

Az alábbi elemzés az Európai Parlament Eurobarométer-felmérésein alapul. Az

Eurobarométer-felmérések

szabványos

méretű,

15

éves

és

annál

idősebb

európai

polgárokból álló országos minta alapján készülnek, amely országos szinten reprezentatív eredményt

biztosít.

Így

minden

országban

hozzávetőlegesen

1000

interjút

készül,

kivéve

Németországban (N1500), az Egyesült Királyságban (N1300), Luxemburgban (N500), Cipruson (N500) és Máltán (N500). Még a legnagyobb országokra is igaz azonban, hogy az egyes régiókban elvégzett interjúk száma túl alacsony ahhoz, hogy egyetlen felmérés eredményei regionális szinten megbízhatók legyenek. Ugyanakkor egyesítve több olyan EB/EP-felmérés adatait, amelyekben ugyanazokat a kérdéseket tették fel, regionális eredmények megállapítása is lehetővé válik. Ahhoz, hogy a regionális tendenciákról következtetéseket lehessen levonni, elégséges számú számú interjúalanyra (általában legalább 150-re) van szükség. Az

adatok

jelen

összesítéséhez

felhasznált

tizenhat

felmérés

az

Európai

Parlament

Kommunikációs Főigazgatóságának megbízásából készült. A felméréseket a TNS Opinion & Social készítette 2007 szeptembere és 2014 decembere között1. Megjegyzendő, hogy egyes kérdések esetében az elemzés ennél rövidebb időszakot ölel fel, és csak azokra a felmérési hullámokra terjed ki, amelynek keretében azokat feltették. Megjegyzendő, hogy egyes országok földrajzi jellemzői miatt előfordulhat, hogy egy adott ország területének legfeljebb 5%-a kimarad az Eurobarométer-felmérésekből. Közvélemény-figyelő Osztály [email protected]

1

A jelen elemzés keretében figyelembe vett tizenhat felmérés a következő: EB/EP 82.4 (az adatgyűjtés 2014. november 29– december 9. között zajlott); EB/EP 79.5 (2013. június 7–23); EB/EP 78.2 (2012, november 17–december 2.); EB/EP 77.4 (2012. június 2– 17.); EB/EP 77.2 (2012. március 10–25.); EB/EP 76.3 (2011. november 5–20.); EB/EP 76.1 (2011. szeptember 3–18.); EB/EP 75.2 (2011. április 13–május 8.); EB/EP 74.3 (2010. november 25–december 17.); EB/EP 74.1 (2010. augusztus 26– szeptember 16.); EB/EP 73.4 (2010. május 5–28.); EB/EP 73.1 (2010. január 27–február 17.); EB/EP 71.3 (2009. június 12–július 6.); EB/EP 71.1 (2009. január 16–február 22.); EB/EP 70.1 (2008. október 6–november 6.); EB/EP 68.1 (2007. szeptember 22– november 3.).


2


EU28

HU

REGIONÁLIS ELEMZÉS

 AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL SZÓLÓ HÍRADÁSOK FELIDÉZÉSE: Az Európai Parlamentről szóló híradások felidézése Magyarországon némileg magasabb (56%) az európai átlagnál (53%). Hat magyarországi régióban a válaszadók abszolút többsége emlékszik arra, hogy a közelmúltban olvasott, látott vagy hallott az Európai Parlamenttel kapcsolatos információt a médiában, az 51%-os észak-magyarországi aránytól a 64%-os alföldi arányig terjedően. DélDunántúlon a válaszadók abszolút többsége nem emlékszik rá, hogy a közelmúltban információról értesült az EP-vel kapcsolatban (53%, a pozitív válaszadók 45%-ával szemben).  SZUBJEKTÍV ISMERETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT TEVÉKENYSÉGÉRŐL: Magyarországon a válaszadók 31%-a érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az Európai Parlament tevékenységéről, ez valamivel nagyobb arány, mint az Unió egészében (28%). Minden magyar régióban tíz válaszadó közül több mint hat véli úgy, hogy nem megfelelően tájékozott az Európai Parlament tevékenységét illetően, arányuk a Dél-Dunántúlon a legnagyobb (80%), és a DélAlföldön a legalacsonyabb (61%).  SZÁMÍT A VÉLEMÉNYEM: a) AZ UNIÓBAN: A magyarországi válaszadók 42%-a egyetért azzal, hogy számít a véleményük az Unióban, míg a válaszadók abszolút többsége (54%) szerint ez nincs így. Ezek az arányok hasonlóak az Unió egészében mért adatokhoz (38% egyetért, míg 55% nem ért egyet). Az Észak-Alföld az egyetlen magyar régió, ahol a válaszadók szűk többsége egyetért azzal, hogy számít a véleményük az Unióban (49% egyetért, 48% nem ért egyet). b) AZ ORSZÁGUNKBAN: A magyarországi válaszadók 49%-a egyetért azzal, hogy számít a véleményük az országukban (50% nem ért ezzel egyet), amely arány alacsonyabb az Unió egészében mértnél (58% egyetért, 40% nem ért egyet). Négy magyar régióban a válaszadók abszolút többsége egyetért azzal, hogy számít a véleményük, arányuk Észak-Magyarországon a legnagyobb (58%); ám kisebbségben vannak a Dél-Dunántúlon (30%), az ÉszakAlföldön (46%) és a Nyugat-Dunántúlon (47%).  UNIÓS TAGSÁG: A magyarországi válaszadók többsége úgy véli, hogy az ország uniós tagsága se nem jó, se nem rossz dolog (arányuk 43%, a tagságot „jó dolognakˮ tartók 37%-ával szemben), amely sokkal magasabb arány, mint az uniós átlag (30% és 51%). A többség hat magyar régióban osztja ezt a véleményt, arányuk a középmagyarországi 39%-tól a nyugat-dunántúli 50%-ig terjed; a Nyugat-Dunántúl az egyetlen régió, ahol a többség jó dolognak tartja az uniós tagságot (arányuk 43%, míg a „se nem jó, se nem rosszˮ választ adóké 35%).  AZ EP-RŐL ALKOTOTT KÉP: A magyarországi válaszadók 46%-ának semleges az EP-ről alkotott képe (az EU egészének 43%-ával szemben). A válaszadók 33%-ának pozitív az EP-ről alkotott képe, 19%-ának negatív (az Unió egészében mért arányok 31% illetve 22%). A többségnek hat magyar régióban semleges az EP-ről alkotott képe, arányuk a dél-alföldi 43%-tól a dél-dunántúli 56%-ig terjed. Közép-Magyarország az egyetlen olyan régió, ahol a válaszadók szűk többségének pozitív az EP-ről alkotott képe (39% a semleges képpel rendelkezők 38%-ával szemben).  AZ EP-TŐL ELVÁRT SZEREP: A magyarországi válaszadók abszolút többsége azt szeretné, hogy az EP fontosabb szerepet játsszon, mint jelenleg (52%), amely valamivel több, mint az európai átlag (49%). A válaszadók többsége minden magyar régióban nagyobb szerepet szánna az EP-nek, az arányuk a közép-dunántúli 45%-tól a dél-alföldi 58%-ig alakul.


3


EU28

HU

REGIONÁLIS ELEMZÉS

 AZ EP MŰKÖDÉSÉNEK ISMERETE: A magyarországi válaszadók többsége tévesen úgy gondolja, hogy az EPképviselők a nemzetiségük szerint alakítanak csoportokat az EP-ben (46%), míg 44%-uk tudja, hogy politikai hovatartozásuk alapján (az Unió egészében 38%-os, illetve 42%-os ez az arány). A válaszadók többsége helyes választ adott Nyugat-Dunántúlon (52%), Közép-Magyarországon (46%) és Észak-Magyarországon (45%), míg a helyes válaszok kisebbségben voltak a négy másik régióban: arányuk 34% a Dél-Dunántúlon, 40% a KözépDunántúlon és 43% az Észak-Alföldön és a Dél-Alföldön.  AZ EP DÖNTÉSHOZÓ FOLYAMATÁNAK ISMERETE: A magyarországi válaszadók 42%-a úgy gondolja, hogy az EP-ben hozott döntéseket elsősorban azon tagállamok érdekeinek megfelelően fogadják el, amelyekből az EPképviselők származnak, míg 30% véli úgy, hogy az EP-képviselők politikai hovatartozása fontosabb szempont (az uniós átlag 37%, illetve 34%). A többség a tagállami érdekeket említi minden magyarországi régióban, a legnagyobb arányban a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön (mindkettő 46%), és a legalacsonyabb arányban NyugatDunántúlon, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön (mindkettő 38%).  AZ EP TAGJAINAK MEGVÁLASZTÁSÁRA VONATKOZÓ ISMERET: A magyarországi válaszadók 61%-a tudja, hogy az EPképviselőket a tagállamok polgárai közvetlenül választják, ez az arány az Unió egészében 57%. Minden magyar régióban a válaszadók abszolút többsége tudja a helyes választ, az arányok a dél-dunántúli és észak-dunántúli 50%-tól a dél-alföldi 69%-ig terjednek.  KIEMELT POLITIKÁK: a magyarországi válaszadók „a szegényég és a társadalmi kirekesztés problémájának kezelésétˮ és a „gazdaságpolitika, a költségvetési és adópolitika koordinációjátˮ a két legfőbb politikai prioritásnak (58% illetve 46%), ahogy az Unió egészében is (51% illetve 32%). „A szegényég és a társadalmi kirekesztés problémájának kezeléseˮ az Észak-Alföldön érte el a legnagyobb százalékot (67%), és KözépMagyarországon a legkisebbet (50%). A „gazdaságpolitika, a költségvetési és adópolitika koordinációjátˮ szintén az Észak-Alföldön választották a legtöbben (55%), és Közép-Magyarországon a legritkábban (40%). A magyarországi

válaszadók

a

„közös

energiapolitika,

amelynek

célja

az

EU

energiafüggetlenségének

biztosításaˮ választ tekintették a harmadik helyen kiemelt politikának (35% Magyarországon, az Unió 21%-os arányával szemben). Ezt a politikát legtöbbször Közép-Magyarországon említették (41%), a legkevesebben a NyugatDunántúlon (27%). A negyedik helyen a magyarországi válaszadók szintén nagyobb valószínűséggel említik „a környezetbarát mezőgazdasági politikát, amely hozzájárul a globális élelmiszer-egyensúlyhozˮ (32%), mint az Európai átlag (23%). Ezt a politikát Közép-Magyarországon és a Nyugat-Dunántúlon említették a legnagyobb arányban (mindkét régióban 35%), és az Észak-Alföldön a legkevesebben (28%).  KIEMELT ÉRTÉKEK: Az „emberi jogok védelmeˮ a legfontosabb érték, amelyet az EP-nek meg kell védenie a magyarországi válaszadók szerint, akárcsak az Unió egészében (62% Magyarországon, 57% az Unióban). Ezt a politikát legtöbbször Közép-Magyarországon említették (69%), a legkevesebben a Nyugat-Dunántúlon (58%). „Az uniós tagállamok közti szolidaritásˮ a második helyen szerepel a magyarországi válaszadók körében (41%, szemben az uniós 33%-kal); a közép-dunántúli válaszadók említik a leggyakrabban ezt az értéket (46%), a legritkábban a dél-alföldiek (33%). „Az EU és a világ szegény országai közötti szolidaritásˮ a harmadik leggyakrabban említett érték Magyarországon (29%, az uniós 26%-kal szemben). Említésének arányai 24% a DélAlföldön, és 32% az Észak-Alföldön. „A férfiak és nők közötti egyenlőségˮ Magyarországon a negyedik helyen szerepel (27%, az uniós 35%-kal szemben), az arányok az észak-magyarországi 24%-tól a közép-dunántúli, északalföldi és dél-alföldi 30%-ig terjednek.


4


EU28

HU

Az EURÓPAI PARLAMENTRŐL SZÓLÓ HÍRADÁSOK FELIDÉZÉSE

EP1

SZUBJEKTÍV ISMERETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT TEVÉKENYSÉGÉRŐL

EP2


5


EU28

HU

SZÁMÍT A VÉLEMÉNYEM AZ EURÓPAI UNIÓBAN

EP13

SZÁMÍT A VÉLEMÉNYEM AZ ORSZÁGUNKBAN

EP18


6


EU28

HU

TAGSÁG

EP17

AZ EURÓPAI PARLAMENTRŐL ALKOTOTT KÉP

EP10


7


EU28

HU

AZ EURÓPAI PARLAMENTTŐL ELVÁRT SZEREP

EP6

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK ISMERETE

EP5


8


EU28

HU

AZ EURÓPAI PARLAMENT DÖNTÉSHOZATALI FOLYAMATÁNAK ISMERETE

EP12

AZ INTÉZMÉNY TAGJAINAK MEGVÁLASZTÁSÁRA VONATKOZÓ ISMERET

EP4.1


9


EU28

HU

KIEMELT POLITIKÁK Az Európai Parlament bizonyos politikák fejlődését segíti az Európai Unió szintjén. Az Ön véleménye szerint az alábbi politikák közül melyiknek kellene elsőbbséget adni? (MAX. 4 VÁLASZ)

EU28

HU

Közé pMagyarors zág

KözépDunántúl

NyugatDunántúl

Dél-Dunántúl

És zakMagyarors zág

Észak -Alföld

Dél-Alföld

51%

58%

50%

63%

54%

55%

60%

67%

66%

32%

46%

43%

52%

42%

46%

40%

55%

45%

Közös energiapolitika, melynek célja az Európai Unió energiafüggetlenségének biztosítása

21%

35%

41%

36%

27%

31%

30%

38%

33%

Környezetbarát mezőgazdasági politika, amely hozzájárul a globális élelmiszer egyensúlyhoz

23%

32%

35%

32%

35%

33%

30%

28%

31%

Biztonsági és védelmi politika, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Unió szembeszálljon nemzetközi válságokkal

27%

31%

35%

38%

25%

28%

29%

32%

22%

A fogyasztóvédelem és a közegészség-védelem fejlesztése

31%

26%

26%

26%

34%

29%

20%

27%

23%

Éghajlatváltozás elleni küzdelem

23%

21%

22%

19%

25%

22%

23%

17%

21%

Az európai szociális modell érvényesítése

14%

20%

25%

18%

21%

14%

16%

18%

18%

A terrorizmus elleni küzdelem, az egyéni szabadságjogok tiszteletben tartásával

26%

19%

19%

17%

20%

19%

24%

19%

13%

Kutatási és fejlesztési politika (K&F), amely biztosítja a versenyképességet és az újítást

16%

16%

19%

18%

13%

13%

13%

13%

21%

A külpolitika, amely lehetővé teszi, hogy az Európai Unió egyhangúlag beszéljen a nemzetközi színtéren

20%

13%

15%

15%

14%

10%

11%

13%

10%

Bevándorlási politika, amelyet a származási országokkal konzultálva valósítottak meg

20%

11%

14%

7%

14%

9%

11%

10%

9%

Göngyölt eredmé nye k 2010-2014

A szegénység és a társadalmi kirekesztés leküzdése

A gazdasági, költségvetési, és adópolitikák összehangolása

EP7


10


EU28

HU

KIEMELT POLITIKÁK: A NÉGY FŐ POLITIKA MAGYARORSZÁGON

EP7.1

EP7.2


11


EU28

HU

KIEMELT POLITIKÁK: A NÉGY FŐ POLITIKA MAGYARORSZÁGON

EP7.3

EP7.4


12


EU28

HU

KIEMELT ÉRTÉKEK

Az Ön véleménye szerint a következő értékek közül az Európai Parlamentnek melyeket kellene kiemelt módon védelmeznie? (Max. 3 válasz)

Göngyölt eredmé nye k 2007-2014

Az emberi jogok védelme

EU28

EP8 57%

HU

Közé pMagyarors zág

KözépDunántúl

NyugatDunántúl

Dél-Dunántúl

És zakMagyarors zág

Észak -Alföld

Dél-Alföld

62%

58%

69%

62%

65%

62%

65%

61%

Az Európai Unió tagállamai közötti szolidaritás

33%

41%

45%

46%

40%

38%

40%

37%

33%

Az Európai Unió és a világ szegény országai közötti szolidaritás

26%

29%

30%

29%

30%

25%

30%

32%

24%

A női-férfi egyenjogúság

35%

27%

25%

30%

25%

25%

24%

30%

30%

Szólásszabadság

33%

24%

26%

22%

22%

24%

25%

22%

22%

A kisebbségek védelme

21%

23%

24%

20%

18%

29%

23%

28%

22%

A kultúrák és a vallások közötti párbeszéd

23%

21%

24%

19%

25%

22%

22%

17%

20%

A halálbüntetés eltörlése az egész világon

14%

6%

9%

3%

9%

4%

6%

5%

4%


13


EU28

HU

KIEMELT ÉRTÉKEK: A NÉGY FŐ ÉRTÉK MAGYARORSZÁGON

EP8.1

EP8.2


14


EU28

HU

KIEMELT ÉRTÉKEK: A NÉGY FŐ ÉRTÉK MAGYARORSZÁGON

EP8.3

EP8.4


15

EUROBAROMETER AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGÍTÉLÉSE MAGYARORSZÁGON INTERREGIONÁLIS ELEMZÉS

Recommend Documents