EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés
Szombathely, 2005
EuRégiós Marketingstratégia Régión kívüli szakértői lekérdezések Kutatási jelentés A WESTPA EU régió önálló marketingstratégia megfogalmazását tervezi. A stratégia kialakításához a meglévő szekunder források mellett szükség van elsődleges adatgyűjtésre is. Ezt a primer kutatást két alapsokaságban – szakértői és lakossági – valósítaná meg a régión belül és azon kívül egyaránt. Jelen elemzés a szakértői, régión kívüli megkérdezés eredményeit tartalmazza. A kérdőívet a következő Magyarországon tevékenykedő szervezeteknek juttattuk el: • • • • • •
Tourinform irodák Munkaügyi központok VOSZ megyei szervezetei Kistérségi menedzserek ITDH irodák Regionális fejlesztési ügynökségek
Ausztriában különböző non-profit szervezetek, fejlesztési ügynökségek és területfejlesztéssel foglalkozó szakemberek véleményére voltunk kíváncsiak. Magyarországról és Ausztriából összesen 50 kérdőívet kaptunk vissza. A kérdőívben 3 kérdésre kerestük a választ.
1. Fontos, hogy megtudjuk, mi az első szó, ami a megkérdezettnek eszébe jut a WESTPA EuRégióval kapcsolatban. Az első szó, illetve gondolat, ami a megkérdezetteknek a Westpa Eurégióról eszükbe jutott:
• • • • • • • • •
SZERENCSÉS FEJLŐDÉS (2-SZER) KEDVEZŐ HELYZETŰ AUSZTRIA SZOMSZÉDSÁGÁBAN. NYUGAT-MAGYARORSZÁG SOPRON (2-SZER) GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE FEJLŐDŐ JÓ NEKTEK NYUGAT
• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
INTERRÉGIÓ CBC A TERÜLET ELHELYEZKEDÉSÉBŐL ADÓDÓ KIVÁLÓ LEHETŐSÉG LEHETŐSÉG INNOVÁCIÓ, LEHETŐSÉGEK FEJLETT (MAGAS GAZDASÁGI FEJLETTSÉGI SZINT) UNIO KAPU KAPOCS HÍD KÉKFRANKOS MAGYAR ÉRTELEMBEN VETT „GAZDAGSÁG“. OPEL ASTRA A MONARCHIA ÖRÖKSÉGE, A NYUGAT KAPUJA VAS-SOPRON RÓMAI KOR ZÖLD SIKERES EGYÜTTMŰKÖDÉS KLASZTEREK EGYÜTTMŰKÖDÉS HATÁRONÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS KÖZÖS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA EGY HATÁRON ÁTNYÚLÓ RÉGIÓBAN EGYÜTTMŰKÖDÉS BURGENLAND ÉS MAGYARORSZÁG KÖZÖTT KÖZÖS JÖVŐ ÉS FEJLESZTÉS EURÉGIÓ – WEST/NYUGAT PANNÓNIA
A válaszokból megállapítható, hogy minden válaszadó pozitív fogalommal azonosította a WESTPA EuRégiót. Az ausztriai válaszokból (dőlt betűvel szedve) kiolvasható, hogy osztrák szomszédaink partnerként tekintenek ránk, és fontosnak tartják a közös együttműködést és projektfejlesztéseket.
2. A kérdőívben fontosnak tartottuk az EuRégió osztályzását különböző tényezők alapján.
A Westpa Eurégió megítélése a régión kívüli szakértők által nagy jövő előtt álló régió szimpatikus lakosságú régió. gyorsan fejlődő régió jókedvű, derűs régió rendes, tiszta régió
1
Szórakoztató modern régió lehetőségek régiója gazdag régió biztonságos 0
1
2
3
4
5
A válaszadók általános véleménye a régióról 3,87-es pontszámot kapott. A külső szakértői megítélések szerint a WESTPA EuRégióra leginkább a „lehetőségek régiója” kifejezés igaz. A „gazdag régió”-ra vonatkozó kérdés esetén a magas pontszámot némileg befolyásolja az, hogy a megkérdezettek több esetben megjegyezték, hogy a gazdagság a magyar viszonyokhoz képest jelentkezik. Fontos lenne a javítás a régió szórakoztató jellegén, mivel ez az állítás kapta az egyik legalacsonyabb pontszámot. A közhangulat megítélése az országos átlagot tükrözi.
3. A kérdőív végén a megkérdezetteknek lehetőségük nyílt egy SWOT analízis megalkotására. Az analízis során az erősségeket, gyengeségeket, a lehetőségeket és veszélyeket kérdeztük a válaszadóktól. Erősségekként leginkább a jó természeti adottságokat és Nyugat vagy Ausztria közelségét említették, amihez kapcsolódnak még a fekvés/földrajzi elhelyezkedés is. Fontos erősségként értékelték a gazdasági aktivitás magas szintjét és a viszonylagosan jó tőkepiaci helyzetet. Gyengeségként alapvetően a rossz megközelíthetőség, az infrastrukturális elmaradottság jelentkezik. Lehetőségként a válaszadók leginkább a gazdasági fejlődési lehetőségeket említették, kisebb arányban szerepelt a turizmus fejlesztésének lehetősége. Veszélyként a versengést, a gazdasági szerkezetváltásból várható negatív folyamatokat említették a válaszadók.
Legjellemzőbb válaszok
Erősségek
•
Könnyen megközelíthető, közel van a befektetőknek.
•
Ausztriához való közelség, domborzati viszonyok, finom borok, sok régi szép épület, Fertő-tó, aktív turisztikai lehetőségek, híres gyógyfürdők
•
Változatos, vonzó környezet, jelentős természeti területek – szerencsés földrajzi elhelyezkedés (négy országgal határos) – kedvező hidrogeológiai adottságok (gyógyés termálvízkészlet) – egészséges vidéki környezet – minőségi szőlő- és borkultúra – versenyképes felsőoktatási intézmények – erős civilszervezetek.
•
Földrajzi adottság
•
Nyelvismeret, képzettség
•
Kulturális örökség gazdagsága
•
Földrajzi fekvés (három országgal határos),
•
magas turisztikai potenciál,
•
a határ mindkét oldalán virágzó termálrégió,
•
a lakosság magas képzettségi foka, szakképzettség szintje (különösen a városokban)
•
Hagyományos együttműködés, jól bevált szervezeti struktúrák,
•
KKV hálózatok és gazdasági dinamizmus
•
A régió viszonylag magas aktivitási rátája,
•
Védett természeti területek, műemlékek, kulturális programok, népi hagyományok,
•
Földrajzi és gazdasági helyzete folytán gyors fejlődést élhet át.
•
viszonylag fejlett ipar és mezőgazdaság, korszerű ipari szerkezet, kedvező mezőgazdasági adottságok, erős felsőoktatási bázisok
•
Közelsége a nyugati országokhoz, gazdag természeti-, kulturális értékek, Világörökség helyszínek, Nemzeti Parkok, , Natúrpark, falusi turizmus, szubalpin klíma, vendégszerető emberek, népcsoportok sokfélesége, hagyományok őrzése, gazdag flóra- és fauna, rendezett városkép jellemzően, logisztikai központok, történelmi múlttal rendelkező városok
•
földrajzi fekvés, fejlett infrastruktúra, történelmi, kulturális hagyományok, természeti adottságok
•
gazdaságilag fejlett, dinamikusan bővülő lehetőségek
•
fekvése, gazdasági kapcsolatai
•
Fejlett infrastruktúra, képzett munkaerő, Fejlett turizmus a termálkincsen; Felsőfokú oktatási intézmények jelenléte
•
Magyarország legfejlettebb területei és számos természeti értéke tartoznak ide
•
magas gazdasági aktivitási
•
magas gazdasági fejlettségi szint
•
Befektetések szempontjából kedvező földrajzi elhelyezkedés
•
Szép környezet
•
Nyugati határ, fejlett infrastruktúra, meglévő gazdasági kapcsolatok
•
Mivel alapvetően egy gazdag régióról beszélhetünk, több a lehetősége a hazai és az EU források elnyerésére.
•
Jó minőségű, magas kiépítettség infrastruktúra(jó utak, nagy százalékban kiépített közművek, stb.)
•
Kiváló megközelíthetőség (autópálya, „a nyugat és a kelet ütközőpontja”)
•
Jelentős nyugati tőke
•
Jelentős turisztikai vonzerő és külföldi turizmus
Gyengeségek •
vasúton való megközelítés nehézkes, autópálya hiánya a Vas és Zala megyei részeken
•
Humánerőforrások egyenetlen eloszlása (együtt van a térségben a munkaerő hiány és a felesleg) – agrárszféra jövedelmezősége alacsony – a középfokú oktatás nem igazodik a gazdasági igényekhez – öregedő népesség – jelentős számú cigány kisebbség szegregációja.
•
Turisztikai szolgáltatók minősége változó (vannak sajnos nagyon elhanyagolt boltok, éttermek)
•
Közlekedés, megközelíthetőség
•
Infrastrukturális hiányosságok és észak –déli egyenlőtlenségek (részben rossz vasúti, közúti és telekommunikációs összeköttetések)
•
A közlekedési struktúrát még nem igazították hozzá az EU bővítéshez,
•
A vidékies régiók erősen függenek a városi munkaerőpiactól
•
Hiányzó nyelvi kompetencia, valamint csekély együtt működés a képzés és kutatás területén
•
Csekély innovációs potenciál a vidékies régiókban,
•
Szociális egyenlőtlenségek,
•
Törvényi és intézményi keretfeltételek különbözősége
•
A külföldi és hazai ágazatok közötti kapcsolat még igen gyenge,
•
Kedvezőtlen infrastruktúra
•
a régió egyes részei nem egyenletesen fejlődnek, nagyok a kistérségi különbségek, a déli zalai terület lényegesen elmaradottabb
•
úthálózatban autópályák hiánya ( kivéve M1), témaparkok hiánya
•
forráshiány , régiós szemlélet elfogadottsága
•
eltérő gazdasági ágazgatok fejlesztési igényeinek összehangolása
•
egyes térségek aprófalvas jellege
•
Külföldi, mobil tőke magas aránya, kevésnek tűnő turisztikai attrakció; A régió É.-i és D.-i részei közötti összhang hiánya;
•
infrastruktúra (főleg utak) helyzete az országon belül és kifelé egyaránt,
•
Hatalmas gazdasági különbségek a városok és a kis települések között.
•
Rossz elérhetőség a régió egyes részei között
•
Hatalmas jövedelembeli különbségek a régión belül
•
Nem teljes mértékben terjed ki minden településre a fejlettségből és határ közelségből eredő gazdasági előny.
•
Hosszú távon a fő piac a kelet, és ebből a szempontból a távolság a keleti államoktól
•
A keleti régió hátrányos helyzetéből adódóan a jövőben több forrásra számíthat
•
A mezőgazdasága nem annyira jelentős, mint a keleti régióknak
•
Fővárostól való távolság
Lehetőségek •
Befektetők számára gyorsan elérhető .Közlekedés szállítás gyorsan megoldható.
•
közös turisztikai, kulturális programok Burgenlanddal, Kis-Balaton lehetőségeinek kihasználása, hagyományaikat őrző kis falvak elsősorban Zalában
•
A régió energiaellátása biztosítható a megújuló energiaforrásokkal (pl.: szél) – regionális repülőterek szerepének növekedése – nő a vidéki életkörülmények vonzereje – EU források hatékony felhasználása – gyógytúrizmus iránti kereslet nő – javuló szállítási és közlekedési lehetőségek.
•
Osztrák / szlovák turisztikai projektek közösen (kerékpár/görkori út, Fertő-tavi hajózás, Duna víziút)
•
Nemzeti park bemutatóhelyeinek fejlesztése (jelenleg kritikán aluli)
•
Magas növekedési potenciál, gazdasági fejlődés üteme meghaladja az EU átlagot,
•
A Fertő-Hanság Nemzeti Park és a határokon átlépő nemzeti parkok tartós használata,
•
Együttműködés gyógy és termálfürdők esetében,
•
A bor mint profil felhasználása (minőségi borok termelésénél, eladásánál, iskolák együttműködése, borutak)
•
Határt átlépő klaszterek létrehozása (innovációs technológia, fa, autó, élelmiszer, megújuló erőforrások)
•
Sokszínű turisztikai régiók létrehozása,
•
Kétoldalú egymással egyeztetett területfejlesztési tervek,
•
Általános pozitív migrációs trend,
•
Magas hozzáadott értékű ágazatok,
•
Kedvező gazdasági kapcsolatok és új ismeretek megszerzésének lehetőségei
•
a határmentiség kihasználása az együttműködés fokozásával, a meglévő ipari bázisok továbbfejlesztése, a felsőoktatási bázis hatékony kihasználása a kutatások területén
•
nyitott kapuk Nyugat-Európára, aktívabb nyelvi környezet Ausztria közelsége révén,
•
együttműködések erősítése a megyék egymás közt és az osztrák tartományokkal.
•
kedvező földrajzi elhelyezkedés
•
ausztriai kapcsolatok, határos az EU-val, multinacionális cégek letelepedése
•
Határos „ Nyugattal”; Termálvíz-kincs, Alpok-alja, történelmi városok;
•
az Európai Unió támogatja a hasonló kezdeményezéseket és a határokon átívelő összefogást ezért a továbbiakban is valószínűleg adódnak lehetőségek a közös fejlesztésekre
•
Kapu szerep az EU-hoz
•
Az átutazó turizmus megállítása
•
A meglévő gazdasági előnyök alapján egy kereskedelmi központ mint lehetőség az egész régióra természeti adottságok
•
Területi adottságainak (elhelyezkedés, kiépítettség) kiaknázása
•
A határok megszűnése (akadálytalan turizmus, munkalehetőségek kibővülése)
Veszélyek
•
Földtulajdonok átláthatatlansága.
•
kis falvak elszigetelődése, gazdasági lemaradása
•
Növekvő gépjárműforgalom, növekvő környezetterhelés – negatív trendek a világgazdaságban – élesedő verseny (agrárium).
•
Közép-európai versenytársak elhúznak, illetve a turizmus piacán a burgenlandi kínálat rendkívül domináns (termékfejlesztés nem elég intenzív)
•
Versengés vállalkozások és telephelyek között,
•
Alacsony bérek, ( helyi munkaerő helyettesítése kevesebb szakképzettséget igénylő munkahelyeken)
•
Határt átlépő tulajdon és ingatlan–vásárlás aszimmetrikusan fejlődik,
•
Versengés a látogatói körért a termál és wellness turizmusban,
•
Infrastrukturális kiépítés, természet és környezetvédelem
•
Gazdaságilag aktív népesség csökkenése
•
A régió fejlődéséhez nem megfelelő szakképzettségű munkaerő
•
A munkaerő elvándorol
•
népesség elöregedése, munkaerő eljárása a határ menti területekről, a régió egyes térségeinek leszakadása
•
vendégéjszakákat növelni kell, tranzitturizmust csökkenteni
•
sokszereplős partnerségi kapcsolatból eredő eltérő gazdasági érdekeltség
•
egyes területek elzártsága
•
Ausztriától való „függőség”
•
az ország többi területétől való elszakadás, az EU által kedvezményezett térségek köréből való kikerülés után a külföldi partnerek érdeklődésének megszűnése,
•
A külföldi beruházások kivonulnak
•
A különbségek miatt széthúzás alakul ki a régión belül
•
A nagyobb foglalkoztatási lehetőségekkel kecsegtető keleti régiókba történő elvándorlás (a gazdasági szereplők) elöregedő lakosság
•
A határok megszűnése (pl.: Ausztria „munkaerő-elszívása”)
•
A nagyobb fejlettséggel együtt jár a magasabb életszínvonal, amely magasabb árszínvonalat eredményez és esetleg a külföldi tőke „olcsóbb helyet” keres vagy az országban, vagy a keletebbre lévő országokban
