Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
EU-jog háttéranyag 2003. júniusi vizsgákhoz A Maastrichti Szerződés (Római Szerződés) Előzmények : 1971 elején a Werner-terv alapján – a gazdasági és monetáris unió terve ¾ a Bretton Woods-i pénzügyi rendszer összeomlása, ¾ az 1973–74. évi olajválság, ¾ német és francia érdekek és felfogások közötti koncepcionális ellentétek miatt – meghiúsult. Következő lépések : * az Európai Unióról szóló 1983. június 19-i “ünnepélyes nyilatkozat”, * az Európai Parlamentnek az Európai Unió létrehozásáról szóló, 1984. február 14-i szerződéstervezete, * 1987. július 1-jén hatályba lépett Egységes Európai Okmány. * Európai Tanács az 1988. évi Hannover (bizottság, a gazdasági és monetáris unió lehetséges menetrendjének kidolgozására.) * Európai Tanács 1989. június Madrid (a fenti bizottság jelentésének stratégiaként való elfogadása.) * Európai Tanács 1990. június Dublin (döntés az IGC-ről) (német újraegyesítés, a Közép- és Kelet-Európában történő alapvető fordulatok, az EK-beli tagság iráni fokozott érdeklődést, az EK aggáyai, hogy az esetleges bővítés az integráció mélyülésének rovására történik) A Maastrichti Szerződést két kormányközi konferencia készítette elő: ¾ az egyik a gazdasági és monetáris unió (GMU) létrehozásával foglalkozott, az ún. Delors-jelentés alapján ¾ a másik a politika unió kérdéseit vizsgálta meg, (Kohl és Mitterrand 1990 áprilisában tett közös kezdeményezése) A két IGC-t : 1990 decemberében 14–15-én nyitották meg Rómában 1
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
Céljuk : az integráció mélyítését, a gazdasági és monetáris unió megvalósítása Az
Európai
Unióról
szóló
Szerződés
(Maastrichti
Szerződés)
1991.
decemberben fogadták el, 1992. február 7-én írták alá és az 1993. november 1. lépett hatályba. Referendumok: Írország, Franciaország, Dánia Az ír referendum nagy, a francia kisebb többséggel fogadta el a Maastrichti Szerződést. A dán referendumon a szerződés először megbukott, majd másodszor – az edinburgh-i csúcstalálkozó eredményeire tekintettel –elfogadták. Németországban alkotmánymódosítás volt szükséges a szerződés elfogadásához. A szerződés tartalma Preambulum +VII : címben a tartalom + Jegyzőkönyvek és nyilatkozatok Az Európai Unióról szóló szerződéshez 17 jegyzőkönyv, 33 nyilatkozat, valamint az Európai Tanács 1992. december 11–12.-i ülésén, Edinburgh-ban elfogadott részletes elnöki konklúziók tartoznak. Maastrichti Szerződés : ‘A Magas Szerződő Felek a jelen Szerződéssel egymás között Európai Uniót hoznak létre (a továbbiakban "Unió"). Jelen Szerződéssel új szakasz kezdődik abban a folyamatban, amely Európa népei között egyre szorosabb egyesülést hoz létre, ahol a döntéshozatal az állampolgárokhoz a nyilvánosság elvének tiszteletben tartásával és a lehető legközelebbi szinten történik. Az Unió az Európai Közösségeken alapul, amelyet a jelen szerződéssel megalkotott politikákkal és együttműködési formákkal egészítenek ki. Az Unió feladata, hogy következetesen és a szolidaritás talaján kiépítse a tagállamok és népeik kapcsolatát. »
2
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
« Az "Európai Gazdasági Közösség" kifejezés helyébe az "Európai Közösség" kifejezés lép. » A szerződés három pillért hozott létre : ¾ I. Pillér : a korábbi EGK-t létrehozó szerződés, amely kibővült a gazdasági
és
monetáris
unió
létrehozásával,
további
közösségi
politikákkal vagy már meglévők megerősítésével (szociálpolitika, szakképzés, ifjúsági politika, kultúra, egészségügy, fogyasztóvédelem, transz-európai hálózatok, iparpolitika, gazdasági és szociális kohézió, kutatás és technológiafejlesztés, környezetvédelem), ill. ezekben való integrációs lépésekkel, valamint egy új integrációs elemmel, az ún. uniós állampolgárság
intézményével.
(Az
ESZAK,
illetve
az
Euratom
szerződéseket is módosították; céljuk az intézményi, döntéshozatali elvek egységesítése volt.) ¾ II. Pillér : az EU közös kül- és biztonságpolitikájára vonatkozik, amely a szerződésben megjelölt célokat szolgáló közösségi akciókra irányul. ¾ III. Pillér. A bel- és igazságügyi együttműködésről szól, pl. a menekültügyi és bevándorlási politikában, a kábítószerek és a terrorizmus elleni harcban való rendőrségi együttműködésről). A szerződés tartalma: A preambulum : ¾ az európai integráció új fokra emelése, ¾ az integrációs szervek munkájában a hatékonyság és a demokrácia erősítése, ¾ a nemzetgazdaságok erősítése és konvergenciájának elérése, ¾ az egységes stabil valutát is magában foglaló gazdasági és monetáris unió létrehozása, ¾ a belső piac megvalósítása, a gazdasági és szociális kohézió és a környezetvédelem erősítése, ¾ - az uniós állampolgárság létrehozása,
3
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
¾ - közös kül- és biztonságpolitika létrehozása (a későbbiekben közös védelmi politika is), ¾ - az állampolgárok szabad mozgása, biztonságuk egyidejű garantálása mellett. A Maastrichti Szerződés VII. címet tartalmaz: I.
Közös rendelkezések
II.
Rendelkezések az EGK módosításáról
III.
Rendelkezések az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés módosításáról
IV. Rendelkezések az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó szerződés módosításáról V. Rendelkezések a közös kül- és biztonságpolitikáról VI. Rendelkezések a bel- és igazságügyi együttműködésről VII. cím: Záró rendelkezések I.
Cím: Közös rendelkezések
« Az Unió célként tűzi maga elé, hogy:- előmozdítsa a gazdasági és társadalmi fejlődést, a magas szintű foglalkoztatottságot valamint a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődést különösen egy belső határok nélküli térség létrehozásával, a gazdasági és társadalmi kohézió erősítésével, valamint a gazdasági és monetáris unió létrehozása által, amely végül a jelen Szerződés rendelkezéseinek megfelelően közös pénz kialakításával jár; - nemzetközi színtéren megerősítse önazonosságát, különösen a közös kül- és biztonságpolitika megvalósításával, ideértve egy közös védelmi politika fokozatos meghatározását, amely a 17. cikk rendelkezéseinek megfelelően közös védelemhez vezethet, - az uniós állampolgárság létrehozásával erősítse az uniós tagállamok állampolgárai jogainak és érdekeinek védelmét; - fenntartsa és fejlessze az Uniót, mint a szabadság, a biztonság és az igazságosság térségét, ahol a személyek szabad mozgása biztosított, összhangban a 4
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
külső határok ellenőrzésére, a menedékjogra, a bevándorlásra valamint a bűnelkövetés megelőzésére és leküzdésére vonatkozó megfelelő intézkedésekkel; - teljes egészében fenntartsa és továbbfejlessze az acquis communautaire-t azzal a céllal, hogy megvizsgálja, milyen mértékben kellene módosítani a jelen Szerződés által
létrehozott
politikákat
és
együttműködési
formákat
a
közösségi
mechanizmusok és intézmények hatékonyságának biztosítása érdekében. Az Unió célkitűzéseit a jelen Szerződés rendelkezéseinek megfelelően kell elérni, az itt meghatározott feltételek és időrend szerint, tiszteletben tartva a szubszidiaritás alapelvét, az Európai Közösség Alapító Szerződésének 5. cikke által meghatározott értelemben. « (2.cikk.) Az uniós állampolgárság : „Egy uniós állampolgárság kerül kialakításra. Az Unió állampolgára minden olyan személy, aki egy tagállam állampolgára. Az uniós állampolgárság kiegészíti a tagállami állampolgárságot, és nem helyettesíti azt. (2) Az Unió állampolgárait a jelen Szerződés által meghatározott jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik. (1) Az Unió minden állampolgárának joga van arra, hogy a tagállamok területén szabadon mozogjon, és ott tartózkodjon1, a jelen Szerződésben 1
« A Közösségen belül biztosított a munkavállalók szabad mozgása. (2) Ez magában foglalja a tagállamok munkavállalói között az állampolgárságon alapuló mindenfajta hátrányos megkülönböztetés eltörlését a foglalkoztatás, a bérezés és más munkafeltételek tekintetében. (3) A szabad mozgás magában foglalja azt a jogot, hogy a munkavállaló a közrend, a közbiztonság és a közegészség által indokolt korlátozások fenntartásával: a) a tényleges állásajánlatokra jelentkezzen, b) ebből a célból a tagállamok területén szabadon mozogjon, c) valamely tagállam területén tartózkodhasson abból a célból, hogy ott munkát végezzen az adott tagállam állampolgárainak foglalkoztatására vonatkozó törvényeknek, rendeleteknek és közigazgatási előírásoknak megfelelően, d) a foglalkoztatás megszűnését követően, annak a tagállamnak a területén maradjon, ahol foglalkoztatták, a Bizottság végrehajtási rendeletében meghatározott feltételek szerint. (4) A jelen cikk rendelkezései a közigazgatásban való foglalkoztatásra nem alkalmazhatók. » « Az alábbi rendelkezéseknek megfelelően minden olyan korlátozás tilos, amely egy tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén való letelepedésére vonatkozik. Ez a tilalom kiterjed azon korlátozásokra is, amelyek valamely tagállamnak egy másik tagállam területén letelepedett állampolgára által alapított képviselet, fióktelep vagy leányvállalat létrehozására vonatkoznak. A letelepedési szabadság magában foglalja a vállalkozói tevékenység megkezdését és gyakorlását, valamint vállalatok, különösen a 48. cikk (2) bekezdése szerinti társaságok alapítását és irányítását, az alapítás helyén a saját
5
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
meghatározott korlátozások és feltételek, valamint az azok végrehajtására hozott rendelkezések fenntartásával. (2) A Tanács - kivéve, ha a jelen Szerződés másképpen nem rendelkezik - a 251. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően rendelkezéseket fogadhat el az (1) bekezdésben előírt jogok gyakorlásának megkönnyítésére. A Tanács az egész eljárás folyamán egyhangúsággal határoz. (1) Az Unió minden állampolgárának, aki egy olyan tagállamban rendelkezik lakóhellyel, amelynek nem állampolgára, joga van arra, hogy szavazzon és jelöltesse magát a helyhatósági választásokon abban a tagállamban, amelyben lakóhellyel
rendelkezik,
ugyanolyan
feltételek
mellett,
mint
ezen
állam
állampolgárai. E jog a Tanács által - a Bizottság javaslatára és az Európai Parlamenttel való konzultáció után - egyhangúsággal meghozott eljárási szabályok fenntartásával gyakorolható. Ezen eljárási szabályoktól el lehet térni, ha ezt egy tagállam sajátos problémái indokolják. (2) A 190. cikk (4) bekezdés rendelkezései, valamint az azok végrehajtására hozott rendelkezések sérelme nélkül, az Unió minden állampolgárának, aki egy olyan tagállamban rendelkezik lakóhellyel, amelynek nem állampolgára, joga van arra, hogy abban a tagállamban, amelyben tartózkodik, szavazzon és jelöltesse magát az Európai Parlament választásain ugyanazon feltételek mellett, mint ezen állam állampolgárai. E jog a Tanács által - a Bizottság javaslatára és az Európai Parlamenttel való konzultáció után - egyhangúsággal meghozott eljárási szabályok fenntartásával gyakorolható. Ezen eljárási szabályoktól el lehet térni, ha ezt egy tagállam sajátos problémái indokolják. Olyan harmadik ország területén, ahol az állampolgársága szerinti tagállam nincs képviselve, az Unió minden állampolgára ugyanolyan feltételek mellett jogosult bármelyik tagállam diplomáciai és konzuli hatóságainak védelmére, mint állampolgárokra vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételek között, a tőkére vonatkozó fejezet rendelkezéseinek fenntartásával.
6
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
ezen állam állampolgárai. A tagállamok megalkotják egymás között a szükséges szabályokat, és megkezdik e védelem biztosítása érdekében megkívánt nemzetközi tárgyalásokat. Az Unió minden állampolgárának joga van a 194. cikk rendelkezéseinek megfelelően petíciót intézni az Európai Parlamenthez. Az Unió minden állampolgára az állampolgári jogok biztosához fordulhat, amelyet a 195. cikk rendelkezéseinek megfelelően intézményesítenek. Az Unió minden állampolgárának joga van a jelen cikkben, vagy a 7. cikkben felsorolt bármely intézménynek, vagy szervnek a 314. cikkben említett nyelvek egyikén írni, és ugyanazon a nyelven választ kapni. A Bizottság minden harmadik évben jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Gazdasági és Szociális Bizottságnak jelen rész rendelkezéseinek végrehajtásáról. Ez a jelentés figyelembe veszi az Unió fejlődését. Ennek alapján és a jelen Szerződés egyéb rendelkezéseinek fenntartásával, a Tanács - a Bizottság javaslatára és az Európai Parlamenttel való konzultáció után - egyhangúsággal rendelkezéseket hozhat, amelyek a jelen részben meghatározott jogok erősítésére és kiegészítésére irányulnak, és amelyeket a tagállamoknak alkotmányjogi előírásaiknak megfelelő elfogadásra javasol” Az Európai Tanács: 1960-as évek vége óta rendszeresen ülésezik. « Az Európai Tanács biztosítja az Unió fejlődéséhez szükséges ösztönző erőt, és meghatározza ennek általános politikai irányvonalát. Az Európai Tanács a tagállamok állam- vagy kormányfőiből, valamint a Bizottság elnökéből áll. Munkájukban a tagállamok külügyminiszterei és a Bizottság egy tagja segíti őket. Az Európai Tanács legalább évente kétszer összeül azon tagállam állam- vagy kormányfőjének elnökletével, amely a Tanács elnöki tisztét betölti. 7
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
Az Európai Tanács minden ülését követően jelentést, valamint évi írásos jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek az Unió által megvalósított fejlődésről. » Az Európai Tanács gyakorlatilag az Unió legfőbb döntéshozó szerve, de jogilag nincs beillesztve a döntéshozatali struktúrába.
II. cím: Rendelkezések az EGK-t létrehozó szerződés módosításáról 9 a gazdasági és monetáris unió második és harmadik szakaszának jellemzői és feltételei 9 a GMU második szakasza 1994. január 1-jén lépett hatályba. Létrejött az Európai Monetáris Intézet, amelynek feladata volt, hogy javaslatot dolgozzon ki az Európai Központi Bankok Rendszerének a GMU harmadik szakaszában való működésére, és erről készítsen előterjesztést az Európai Központi Bank2 felállításakor. 9 A szerződés előirányozta, hogy a nemzeti központi bankok 1997. január 1.ig
a
kormányoktól
függetlenné
válnak.
A
valuták
árfolyamát
visszafordíthatatlanul az ECU-kosár szerint határozzák meg. 9 A GMU harmadik szakaszára való áttérés feltételeit a szerződés 109/j. cikke jelöli meg, és 5. és 6. jegyzőkönyve konkretizálja, pontos konvergencia kritériumokat határozva meg. Maastrichti konvergencia kritériumok ¾ A költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%-át, az államadósság, pedig a GDP 60%-át. ¾ Árstabilitásnak kell érvényesülnie olyan módon, hogy a vizsgálatot megelőző évben az adott ország inflációs rátája legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg annak – vagy annak a legfeljebb három – országnak az inflációs rátáját, 2
Az Európai Központi Bank politikailag – kormányoktól és társadalmi szervezetektől – független, hattagú igazgatóságát nyolc évre választják,. Az eurótérség kibővítése után rotációs rendszert fognak alkalmazni. Nem minden jegybankelnöknek lesz állandó szavazati joga az EKB Kormányzó Tanácsában (2003. február.)
8
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
amely vagy amelyek az árstabilitás tekintetében a legjobbak (fogyasztói árindexek alapján mérve az inflációt). ¾ Az adott országban az árfolyam-ingadozás az Európai Monetáris Rendszer (EMS) által előírt sávok között maradjon a vizsgálatot megelőző legalább két évben, bilaterális árfolyamát pedig nem értékelhetik le az említett időszakban. ¾ A hosszú lejáratú hitelek átlagos kamatlába nem haladhatja meg 2 százalékpontnál többel a vizsgálatot megelőző egy évben annak – vagy annak a legfeljebb három – tagállamnak a mutatóját, amelyek az árstabilitásban a legjobb eredményt érték el. A Maastrichti Szerződés részletesen tartalmazta a felkészülés teendőit a Közösség intézményei és a tagállamok részére egyaránt. A Tanácsnak ellenőriznie kell a kritériumok teljesítését : 9 A tagállamok konvergencia-terveket terjesztenek a Tanács elé. A szerződés lehetőséget ad a szankcionálásra, ha a tagországok nem teljesítik az elfogadott előirányzatot a költségvetési hiány csökkentésére. 9 A szerződés előirányozta, hogy ha 1997 végéig nem döntenek a harmadik szakaszra való áttérés időpontjáról, akkor az 1999. január 1-jén megkezdődik, és az Európai Tanácsnak megfelelő összetételű tanácsnak kell 1998. július 1-jéig döntenie arról, hogy mely tagállamok vesznek ebben részt. A kimaradó tagállamokra kivételes szabályozást alkalmaznak ! 9 Legalább kétévente, de egy derogációval (kivételes szabályozással) rendelkező tagállam kérésére a Tanács ennél gyakrabban is felülvizsgálja a kritériumok teljesülését, és – pozitív döntés esetén – a tagállam csatlakozik a GMU harmadik szakaszához, átvéve az addigi « acquis communautaire ». A politikái kibővültek: *kulturális politikával, * az egészségüggyel,
*a
fogyasztóvédelemmel, *a transz-európai hálózatok létrehozásával és fejlesztésével, *az iparpolitikával, * az általános és szakmai képzéssel, * az ifjúságpolitikával, * a kutatás és a technológiai fejlesztés terén való belső együttműködéssel. 9
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
A szerződés megerősítette a gazdasági és szociális kohéziót. Létre hozta az ún. Kohéziós Alapot : a környezetvédelem, valamint a közlekedési
infrastruktúra
fejlesztésére,
a
transz-európai
hálózatok
létrehozására. Az alapból való részesedést két feltételhez kötötte: ¾ az adott ország mutatója kevesebb legyen, mint a közösségi átlagos egy főre jutó GNP 90%-a (vásárlóerő-paritáson számítva), ¾ rendelkezzék a gazdasági konvergencia teljesítését eredményező programmal, a szerződés 104.c cikkének megfelelően. (Fő haszonélvezői : Spanyolország, Portugália, Írország és Görögország) Intézményi változások : Régiók Bizottsága (tanácsadó segédszervezet) A Maastrichti Szerződés értelmében, az Európai Parlament szerepe a döntéshozatali folyamatban megerősödött. Döntéshozatal ¾ A Római Szerződésben az EP szerepe a döntéshozatalban az ún. konzultációs mechanizmuson keresztül érvényesült. (A Parlament véleményét a Tanács meghallgatja, de a döntésében nem köteles figyelembe
venni.)
Eredetileg
egy
kivétel
volt:
a
Közösségek
zárszámadásának jóváhagyása, amely teljességgel a Parlament hatáskörébe tartozik.) ¾ Az Egységes Európai Okmány bevezette az ún. együttműködési eljárást a Parlament meghatározott időtartamon belül javasolhat módosítást – a végső fázisban, az esetek többségében, a Tanács minősített többséggel dönt). Az Egységes Okmány – új eljárásként – meghatározott esetekben a Tanács döntésének előfeltételeként előírta az EP egyetértését. ¾ A Maastrichti Szerződés bevezette az Európai Parlament és a Tanács közös döntéshozatali eljárását /codecision/ pl. a dolgozók szabad áramlása, a letelepedési jog és a szolgáltatások egyes kérdései terén, a nem gazdasági 10
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
természetű új politikák körében, valamint az ún. információs döntéshozatali mechanizmustis beiktatta a meglévő eljárások közé (meghatározott esetekben aTanács döntése előtt a Parlamentet tájékoztatni kell). Együttdöntési eljárás : « Amikor a jelen Szerződés egy aktus elfogadásához a jelen cikkre hivatkozik, a következő eljárás alkalmazandó. (2) A Bizottság javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Tanács - az Európai Parlament állásfoglalása után - minősített többséggel: - meghozhatja az így módosított jogi aktust, ha az Európai Parlament véleményében foglalt minden módosítást jóváhagy; - a javasolt jogi aktust hozza meg, ha az Európai Parlament egyetlen módosítást sem javasol; - egyéb esetekben, közös álláspontot határoz meg és azt átadja az Európai Parlamentnek. A Tanács részletesen tájékoztatja az Európai Parlamentet azokról az indokokról, amelyek alapján meghozta a közös álláspontot. A Bizottság álláspontjáról részletesen tájékoztatja az Európai Parlamentet. Ha az Európai Parlament az átadástól számított három hónapon belül: a) jóváhagyja a közös álláspontot vagy nem nyilatkozik, ezen közös álláspontnak megfelelően tekintendő elfogadottnak, b) tagjainak abszolút többségével elveti a közös álláspontot, a javasolt jogi aktus elutasítottnak tekintendő, c) tagjainak abszolút többségével javasolja a közös álláspont módosítását, az így módosított szöveget átadja a Tanácsnak és a Bizottságnak, mely szervek véleményt bocsátanak ki ezen módosításokról. (3) Ha az Európai Parlament módosításainak átvételétől számított három hónapon belül a Tanács minősített többséggel az összes módosítást jóváhagyja, az érintett aktus az így módosított közös álláspont formájában elfogadottnak 11
Kaponyi Erzsébet BKÁE
tekintendő,
mindazonáltal
EU-jog háttéranyag 2003. június
a
Tanács
egyhangúsággal
dönt
azokról
a
módosításokról, amelyeket a Bizottság nem támogatott. Ha a Tanács nem hagyja jóvá az összes módosítást, a Tanács elnöke az Európai Parlament elnökével egyetértésben hat-hetes határidőn belül összehívja az Egyeztető Bizottságot. (4) A Tanács tagjaiból vagy azok képviselőiből és az Európai Parlament azonos számú képviselőjéből álló Egyeztető Bizottság feladata, hogy a Tanács tagjainak vagy azok képviselőinek minősített többségével és az Európai Parlament képviselőinek többségével egy közös tervezetre vonatkozóan egyetértésre jusson. A Bizottság részt vesz az Egyeztető Bizottság munkájában és megtesz minden szükséges kezdeményezést az Európai Parlament és a Tanács álláspontjának egyeztetése érdekében. Feladata teljesítése érdekében, az Egyeztető Bizottság a közös álláspontot az Európai Parlament által javasolt módosítások alapján vizsgálja meg. (5) Ha az összehívást követő hat héten belül az Egyeztető Bizottság egy közös tervezetet hagy jóvá, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e jóváhagyástól számított hat hét áll rendelkezésére, hogy - az Európai Parlament esetében a leadott szavazatok abszolút többségével, a Tanács esetében minősített többséggel a közös tervezetnek megfelelően elfogadja a kérdéses jogi aktust. Ha az előírt határidőn belül a két intézmény egyike vagy másika azt nem hagyja jóvá, az aktus elutasítottnak tekintendő. (6) Amennyiben az Egyeztető Bizottság nem hagy jóvá egy közös tervezetet, a javasolt jogi aktus elutasítottnak tekintendő. (7) A jelen cikkben megszabott három hónapos és hathetes határidők, az Európai Parlament vagy a Tanács javaslatára legfeljebb egy hónappal, illetve két héttel meghosszabbíthatók. »
12
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
Együttműködési eljárás: « Ha a jelen Szerződés egy aktus elfogadásához a jelen cikkre hivatkozik, akkor a következő eljárás alkalmazandó: a) a Tanács - a Bizottság javaslatára és az Európai Parlament véleménye után minősített többséggel közös álláspontot fogad el b) a Tanács átadja közös álláspontját az Európai Parlamentnek. A Tanács és a Bizottság részletesen tájékoztatja az Európai Parlamentet azokról az indokokról, amelyek a Tanács közös álláspontjának, valamint a Bizottság álláspontjának elfogadásához vezettek. Ha az Európai Parlament a közös álláspontot annak átadásától számított három hónapon belül jóváhagyja vagy ezen határidőn belül nem nyilatkozik, a Tanács az érintett aktust a közös álláspontnak megfelelően véglegesen elfogadja c) az Európai Parlament a b) pontban előírt három hónapos határidőn belül tagjainak abszolút többségével javasolhatja a Tanács közös álláspontjának módosítását. Ugyanilyen többséggel az Európai Parlament elutasíthatja a Tanács közös álláspontját. Az eljárás eredményét átadják a Tanácsnak és a Bizottságnak. Ha az Európai Parlament elutasította a Tanács közös álláspontját, a Tanács a második olvasatban csak egyhangúsággal dönthet; d) a Bizottság egy hónapos határidőn belül - az Európai Parlament által javasolt módosítások figyelembevételével - felülvizsgálja azt a javaslatot, amely alapján a Tanács közös álláspontját kialakította. A Bizottság felülvizsgált javaslatával egy időben átadja a Tanácsnak az Európai Parlament általa el nem fogadott módosításait, azokról egyben véleményt nyilvánítva. A Tanács ezeket a módosításokat egyhangúsággal fogadhatja el; e) a Tanács a Bizottság felülvizsgált javaslatát minősített többséggel fogadja el. A Tanács a Bizottság felülvizsgált javaslatát csak egyhangúsággal módosíthatja;
13
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
f) a c), d) és e) pontokban előírt esetekben a Tanács három hónapon belül köteles dönteni. Ha ezen határidőn belül nem születik döntés, a Bizottság javaslata elutasítottnak tekintendő; g) a b) és f) pontokban előírt határidőket a Tanács és az Európai Parlament közös megegyezéssel legfeljebb egy hónappal meghosszabbíthatja; » Külkapcsolatok : « A Közösség egy vagy több állammal vagy nemzetközi szervezettel megállapodásokat köthet, amelyek kölcsönös jogokkal és kötelezettségekkel, közös cselekvésekkel és különleges eljárással járó társulást hoznak létre. » A harmadik országokkal vagy nemzetközi szervezetekkel létrehozandó nemzetközi szerződések kötésének rendje : ¾ a közös kereskedelempolitikát érintően a Tanács minősített többségű döntése (113. és 228. cikkek), ¾ a társulás létrehozása a Tanács egyhangú határozatával, a Parlament tagjainak abszolút többséggel hozott egyetértő véleménye alapján (238. cikk ), ¾ általános felhatalmazás alapján (a 235. cikk) - “ha a Közösség tevékenysége szükséges annak érdekében, hogy a Közös Piac keretében egyik célja megvalósuljon, és erre a hatáskör a jelen szerződésben nincs meg” - történő nemzetközi kötelezettségvállalásról a Parlamenttel való konzultáció után a Tanács rendelkezik; a szerződéskötéshez egyhangú döntés szükséges. A Közösséget érintő nemzetközi szerződések megkötéséről minden esetben a Tanács dönt. A Parlament egyetértésére, jóváhagyására olyan megállapodásoknál van szükség, amelyek külön intézményi keretet hoznak létre, jelentős pénzügyi hatással járnak a Közösségre nézve, illetve olyan jogi dokumentum megváltoztatását igénylik, 14
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
amely – az Európai Unióról szóló szerződéssel bevezetett – ún. közös döntéshozatali eljárással jött létre. Az “N” cikk : a módosítási eljárás feltételei, valamint előirányozta 1996-ra a szerződés meghatározott céljaival összefüggésben kijelölt « felülvizsgálati » konferencia összehívását. « Minden tagállam kormánya vagy a Bizottság tervezeteket terjeszthet be a Tanácshoz, amelyek az Unió alapító szerződéseinek felülvizsgálatát célozzák. Ha a Tanács - az Európai Parlamenttel és adott esetben a Bizottsággal való konzultáció után kiadott állásfoglalásában - pozitív véleményt bocsát ki a tagállamok kormányainak képviselőiből álló konferencia összehívásához, a Tanács elnöke összehívja a konferenciát a fent említett Szerződésekre vonatkozó módosítások közös egyetértésben történő meghozatala céljából. A monetáris területre vonatkozó intézményi módosítások esetében az Európai Központi Bank Tanácsával szintén konzultálnak. A módosítások azután lépnek hatályba, miután azokat valamennyi tagállam saját alkotmányjogi előírásainak megfelelően ratifikálta. » Szubszidiaritás: „A Közösség a jelen Szerződés által ráruházott hatáskörök, és az abban meghatározott célok keretei között jár el. Azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, a Közösség a szubszidiaritás alapelvének megfelelően csak akkor és abban a mértékben avatkozik be, ha a tervezett tevékenység célkitűzéseit a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért ezek a célkitűzések a tervezett tevékenység nagyságrendje vagy hatásai miatt közösségi szinten jobban megvalósíthatóak. A Közösség tevékenysége nem léphet túl azon, ami a jelen Szerződés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.” (arányosság, szükségszerűség, hatékonyság) 15
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
Közösségi hűség(RSZ): „A tagállamok minden megfelelő általános és egyedi intézkedést meghoznak annak érdekében, hogy biztosítsák azon kötelezettségeknek a teljesítését, amelyek a jelen Szerződésből fakadnak, vagy amelyeket közösségi szervek tevékenységei eredményeznek. A tagállamok megkönnyítik a Közösség feladatainak teljesítését. A tagállamok minden olyan intézkedéstől tartózkodnak, amely a jelen Szerződésben előírt célok megvalósítását veszélyeztetheti.” Egyenlő elbánás elve(RSZ): „A jelen Szerződés alkalmazási területein - és az abban foglalt különleges rendelkezéseket fenntartva - tilos az állampolgárságon alapuló bármilyen hátrányos megkülönböztetés. A Tanács a 251. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően szabályokat hozhat az ilyen hátrányos megkülönböztetés megtiltására. A jelen Szerződés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, és azon hatáskörök keretei között, amelyeket jelen Szerződés a Közösségre ruház, a Tanács - a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel való konzultáció után egyhangúsággal olyan intézkedéseket hozhat, amelyek a nemre, fajra vagy etnikai hovatartozásra, vallásra vagy meggyőződésre, fogyatékosságra, korra vagy szexuális irányultságra alapított mindenfajta megkülönböztetés elleni küzdelem érdekében szükségesek.” Jogharmonizáció (RSZ): „A Tanács - a Bizottság javaslatára, az Európai Parlamenttel és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal való konzultáció után - egyhangúsággal irányelveket bocsát ki a tagállamok azon törvényeinek, rendeleteinek és közigazgatási előírásainak
16
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
közelítésére, amelyek közvetlen hatással vannak a közös piac létrehozására vagy működésére.” „Az Európai Parlament a Tanáccsal közösen, valamint a Tanács és a Bizottság feladataik ellátása céljából és a jelen Szerződésben meghatározott feltételek mellett rendeleteket és irányelveket adnak ki, határozatokat hoznak és ajánlásokat vagy véleményeket fogalmaznak meg. A rendelet általános hatályú. Minden elemében kötelező és valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó. Az irányelv az elérendő célt tekintve valamennyi címzett tagállamot kötelez, de átengedi a nemzeti hatóságoknak a módszerek és az eszközök megválasztásának hatáskörét. A határozat címzettjeire nézve minden elemében kötelező. Az ajánlások és vélemények nem kötelezőek.” „Az
Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott rendeleteknek,
irányelveknek és határozatoknak, valamint a Tanács vagy a Bizottság által elfogadott fenti aktusoknak indokolást kell tartalmazniuk és kötelezően utalniuk kell azokra a javaslatokra vagy véleményekre, amelyeket a jelen Szerződés alapján be kellett szerezni.” „Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy egy tagállam megszegte a jelen Szerződésből fakadó valamely kötelezettségét, akkor erre vonatkozóan indokolt véleményt bocsát ki, miután ezen állam számára lehetőséget adott arra, hogy megtegye észrevételeit. Ha az érintett állam a Bizottság által megszabott határidőn belül a véleményben foglaltaknak nem tesz eleget, a Bizottság a Bírósághoz fordulhat. Bármely tagállam a Bírósághoz fordulhat, ha úgy ítéli meg, hogy egy másik tagállam megszegte a jelen Szerződésből fakadó valamely kötelezettségét. Mielőtt egy tagállam a jelen Szerződésből fakadó valamely kötelezettség állítólagos megszegéséért egy másik tagállam ellen keresetet indítana, a Bizottsághoz kell fordulnia. 17
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
A Bizottság indokolt véleményt bocsát ki, miután az érdekelt államok számára lehetőséget adott az írásbeli és szóbeli észrevételeik megtételére, kontradiktórius eljárás keretében. Ha a Bizottság - a kérelemtől számított három hónapon belül - nem bocsátott ki véleményt, ez nem akadályozza meg azt, hogy az ügyben a Bírósághoz forduljanak. (1) Ha a Bíróság megállapítja, hogy egy tagállam megszegte a jelen Szerződésből fakadó valamely kötelezettségét, akkor ez az állam köteles a Bíróság ítéletének végrehajtásához szükséges intézkedéseket megtenni. (2) Ha a Bizottság úgy véli, hogy az érintett tagállam nem hozta meg ezeket az intézkedéseket, akkor - miután lehetőséget adott az állam számára észrevételei megtételére - indokolt véleményt bocsát ki, amelyben megjelöli azokat a pontokat, amelyekben az érintett tagállam nem tett eleget a Bíróság ítéletének. Ha az érintett tagállam a Bizottság által megszabott határidőn belül nem hozta meg a Bíróság ítéletének végrehajtásához szükséges intézkedéseket, a Bizottság a Bírósághoz fordulhat. A Bizottság megjelöli, hogy a tagállam részéről milyen összegű pénzbírság vagy átalányösszeg megfizetését tartaná a körülményekhez képest szükségesnek. Ha a Bíróság azt állapítja meg, hogy az érintett tagállam nem hajtotta végre az ítéletét, úgy pénzbírság vagy meghatározott átalányösszeg fizetését szabhatja ki a tagállamra.(Ez az eljárás nem érinti a 227. cikket.) A jelen Szerződés rendelkezései értelmében, az Európai Parlament és a Tanács által együttesen, valamint a Tanács által meghozott rendeletek korlátlan bírói hatáskörrel ruházhatják fel a Bíróságot az ezekben a rendeletekben meghatározott szankciókat illetően. » A Közösség jogképessége (RSZ): „A Közösség valamennyi tagállamban rendelkezik azzal a legszélesebb jogképességgel, amellyel a jogi személyek az adott tagállam jogszabályai szerint 18
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
rendelkezhetnek így különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és elidegeníthet, bíróság előtt felléphet. Ilyen esetekben a Közösséget a Bizottság képviseli” 177.(RSZ)/234. cikk/ „A Bíróság előzetes döntést hozhat: a) a jelen Szerződés értelmezéséről, b) a Közösség intézményei és az EKB által hozott aktusok érvényességéről és értelmezéséről, c) a Tanács által létrehozott szervek alapszabályainak értelmezéséről, ha ezek az alapszabályok így rendelkeznek. Ha ilyen kérdés merül föl egy tagállami bírósági szerve előtt folyó ügyben, és ha ez a bíróság úgy véli, hogy ítélete meghozatalához e kérdésben való döntésre van szükség, akkor ezt a kérdést a Bíróság elé terjesztheti döntéshozatal céljából. Ha egy ilyen kérdés olyan nemzeti bírói szerv előtt folyó eljárás során merül fel, amelynek döntése ellen nincs helye belső jogorvoslatnak, akkor ez a bírói szerv köteles a Bírósághoz fordulni.” Amszterdami Szerződés erre vonatkozó részei:/ A büntetőügyekben való rendőrségi és igazságügyi együttműködésről szóló rendelkezések/ „(1) Az Európai Közösségek Bíróságának - a jelen cikkben foglalt feltételek keretei között - hatáskörébe tartozik olyan előzetes döntések meghozatala, amelyek a kerethatározatok és határozatok érvényességére és értelmezésére, a jelen cikk értelmében
megalkotott
végrehajtásáról
egyezmények
rendelkező
intézkedések
értelmezésére,
valamint
érvényességére
és
az
azok
értelmezésére
vonatkoznak. (2) Az Amszterdami Szerződés aláírásakor vagy azt követően bármikor egy erre vonatkozó nyilatkozattal bármely tagállam elfogadhatja a Bíróság - (1) bekezdésben meghatározott feltételek melletti - előzetes döntéshozatali hatáskörét. (3) A (2) bekezdés értelmében nyilatkozatot tevő tagállam megjelöli, hogy: 19
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
a) vagy államának minden olyan bírósága, melynek döntései ellen nincs helye belső jogorvoslatnak, egy előtte folyamatban levő és az (1) bekezdésben felsorolt valamely aktus érvényességét vagy értelmezését érintő ügyben felmerült kérdésben kérheti a Bíróság előzetes döntését, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához e kérdés eldöntése szükséges. b) vagy államának minden bírósága egy előtte folyamatban levő és az (1) bekezdésben felsorolt valamely aktus érvényességét vagy értelmezését érintő ügyben felmerült kérdésben kérheti a Bíróság előzetes döntését, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához e kérdés eldöntése szükséges. (4) Minden tagállam - függetlenül attól, hogy a (2) bekezdés értelmében tett-e nyilatkozatot vagy sem - jogosult az esetre vonatkozó nyilatkozatok és írásbeli észrevételek Bíróság elé terjesztésére azokban az ügyekben, amelyekben az az (1) bekezdés értelmében jár el. (5) A Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel annak vizsgálatára, hogy egy tagállam rendőrsége vagy egyéb rendfenntartó szerve által végzett tevékenységek érvényesek vagy arányosak-e, sem arra, hogy a tagállamoknak a közrend fenntartására és a belső biztonság védelmére vonatkozó kötelezettségei gyakorlásáról döntsön. (6) A Bíróság hatáskörébe tartozik a kerethatározatok és határozatok jogszerűségének ellenőrzése, amikor egy tagállam vagy a Bizottság keresetet nyújt be hatáskör hiánya, lényeges eljárási követelmény megsértése, a jelen Szerződés vagy annak alkalmazására vonatkozó bármely jogszabály megsértése, illetve a hatáskörrel való visszaélés alapján. A jelen bekezdésben előírt eljárásokat az intézkedés közzétételét követő két hónapon belül kell megindítani. (7) A Bíróság hatáskörébe tartozik a tagállamok közötti bármilyen, a 34. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott aktusok értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó vita eldöntése, amennyiben a Tanács valamely tagja által történt beterjesztést követő hat hónapon belül egy ilyen vitát a Tanács nem tud eldönteni. 20
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
Ugyancsak a Bíróság hatáskörébe tartozik a tagállamok és a Bizottság közötti bármilyen, a 34. cikk (2) bekezdés d) pontja értelmében kidolgozott egyezmények értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó vita eldöntése. » Bíróság kritériumai: azt a jog hozta létre, állandó jellegű, kontradiktórius /felek közötti/eljárás, kötelező döntés, független, jogot alkalmaz. (Dorsch Consult eset, Broekmeulen eset) „Denning teszt”: főszabály szerint nem kell döntést kérni, de kivételesen lehet. Kérdés: valóban lényeges problémáról van-e szó, volt –e korábban ilyen kérdés a Bíróság előtt? Az “O” cikk a bővítésről : “Bármely európai állam - amely tiszteletben tartja a 6. cikk (1) bekezdésében foglalt elveket - az Unió tagjává válhat. Kérelmét a Tanácshoz kell benyújtania, amely egyhangúsággal nyilatkozik a Bizottsággal való konzultáció és az Európai Parlament - tagjai abszolút többségének szavazatával elfogadott - jóváhagyása után. A felvétel feltételei és az Unió alapító szerződéseiben az ezzel járó módosítások a tagállamok és a kérelmező állam közötti megállapodás tárgyát képezik. Ezt a megállapodást
minden
szerződő
állam
saját
alkotmányjogi
előírásainak
megfelelően ratifikálja.” Jegyzőkönyvek és nyilatkozatok Az Európai Unióról szóló szerződéshez 17 jegyzőkönyv, 33 nyilatkozat, valamint az Európai Tanács 1992. december 11–12-i ülésén, Edinburgh-ban elfogadott részletes elnöki konklúziók tartoznak. A jegyzőkönyvek közül egy-egy biztosítja a lehetőséget Dániának, valamint az Egyesült Királyságnak, hogy a Tanácsot notifikáció útján értesítsék arról, hogy részt kívánnak-e venni a GMU harmadik szakaszában. További jegyzőkönyv 21
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
rendelkezik az EU 11 tagállama között a szociálpolitika egyeztetéséről, az egyeztetett
intézkedések
megállapodásnak
a
végrehajtásában
közösségi
való
együttműködésről
intézményrendszer
igénybevételével
kötött való
működtetéséről, és tudomásul veszi, hogy a megállapodásban és az ezzel kapcsolatos tevékenységben az Egyesült Királyság nem vesz részt. Több jegyzőkönyv foglalkozik a GMU második és harmadik szakaszában mutatkozó
feladatok,
a
harmadik
szakaszra
való
áttérés
feltételeinek
részletezésével, egy-egy tagállam esetében felmerülő specifikus szabályozást igénylő kérdésekkel (pl. Dánia esetében a második ingatlan – gyakorlatilag üdülő – megszerzésére vonatkozó korlátozó rendelkezések fenntarthatóságával). A nyilatkozatok körében különösen fontosak az 1992. december 11–12-i edinburgh-i csúcstalálkozón Dánia és az Európai Unióról szóló szerződés tárgyában elfogadott elnöki konklúziók. Ezekben az Európai Tanács emlékeztet arra, hogy az Európai Unióról szóló szerződés csak mind a 12 tagállam alkotmányjogi előírásainak megfelelően végrehajtott ratifikációt követően léphet hatályba, megerősíti a minél korábbi hatálybalépés jelentőségét, a szerződés “R” cikke értelmében, a meglévő szöveg újratárgyalása nélkül. “Dánia Európában” A Dánia által a “Dánia Európában” címmel a tagállamok elé terjesztett dokumentum alapján az Európai Tanács határozatot hozott, összehangolva az ott kifejtett kérdéseket az Európai Unióról szóló szerződésben foglaltakkal. A Tanács leszögezte, hogy a meghozott határozat, ill. a létrejött megállapodás kizárólag Dániára érvényes, és nem alkalmazható más jelenlegi vagy jövőbeli tagállamra. A Dániát érintő konklúziók a következők: a) Az uniós állampolgárságra vonatkozóan: a szerződés II. címében szereplő rendelkezések az uniós állampolgárságról kiegészítő jogokat biztosítanak, és az ott specifikált kiegészítő védelmet nyújtják. Semmi esetre sem lépnek tehát a nemzeti 22
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
állampolgárságról szóló rendelkezések helyébe. Azt, hogy egy személy rendelkezike egy tagállam állampolgárságával, kizárólag az adott tagállam belső joga határozza meg. b) A gazdasági és monetáris unió tekintetében: Dánia, élve a szerződéshez csatolt jegyzőkönyvben számára biztosított döntési lehetőséggel, ezennel kijelenti, hogy nem kíván részt venni a GMU harmadik szakaszában. Ez a rendelkezés a határozat hatálybalépésével egyidejűleg érvénybe lép. Ebből következően Dánia nem vesz részt az egységes valutaövezetben, nem kapcsolódik a gazdaságpolitika azon szabályaihoz, amelyek a GMU harmadik szakaszában lévő országokra érvényesek,
és
fennálló
hatáskörét
a
monetáris
politikájában
a
belső
rendelkezéseinek megfelelően gyakorolja. Ugyanakkor a GMU második szakaszában, teljes mértékben részt vesz, és az Európai Monetáris Rendszer (EMS) keretében folyó együttműködésnek is résztvevője. c) A védelmi politikát illetően: az állam- és kormányfők tudomásul vették, hogy Dánia – a Nyugat-európai Unió felkérésére – ennél a szervezetnél megfigyelői státuszt foglal el. Azt is tudomásul vették, hogy az Európai Unióról szóló szerződés semmiképpen sem kötelezi Dániát arra, hogy belépjen a Nyugateurópai Unióba. Dánia ezért nem vesz részt az Unió azon határozatainak és intézkedéseinek
a
kidolgozásában
és
végrehajtásában,
amelyeknek
védelempolitikai vonatkozásai vannak, de nem is akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy e területen szorosabb együttműködést építsenek ki. d) Az igazságügyet és belügyet érintő együttműködésben Dánia korlátlanul részt vesz. e) A záró rendelkezések szerint Dánia – saját alkotmányos követelményeivel összhangban – bármely pillanatban közölheti a többi tagállammal, hogy ezzel a határozattal vagy ennek egyes részeivel nem kíván élni. Ebben az esetben Dánia valamennyi, az EU keretében hozott rendelkezést, amely addig hatályba lépett, teljes mértékben alkalmazni fogja. 23
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
Az Amszterdami Szerződés Az Amszterdami Szerződés az 1996. június 21–22-én, Firenzében tartott csúcsértekezlettel megnyitott és az 1997 júniusában, Amszterdamban befejezett kormányközi konferencia (Két rendkívüli csúcs : ír, holland elnökség) után fogadták el. Az Amszterdami Szerződést, az EU 1997. június 16–17-i, amszterdami ülése hagyta jóvá, 1997. október 2-án írták alá, szintén Amszterdamban. A szerződés 1999. május 1-én lépett életbe. Előzmények : ¾ ún. reflection group ("gondolkodó csoport") Az Európai Tanács madridi értekezletének megbízása alapján – 1995. június 2-án Messinában kezdte meg, és a kormányközi konferenciát megnyitó firenzei csúcstalálkozó anyagainak az előterjesztésével fejezte be. A Maastrichti Szerződés “N” cikke előirányozta egy kormányközi konferencia összehívását 1996-ra, az “A” és “B” cikkekben megjelölt uniós feladatok és célok megvalósítását jobban elősegítő, a Maastrichti Szerződést az integráció mélyítésének irányában továbbfejlesztő intézkedések kidolgozására. Cél : a Maastrichti Szerződés által bevezetett politikák és együttműködési formák felülvizsgálata ¾ az Unió külpolitikai mozgásterének szélesítésére és képességének erősítésére, ¾ a belső biztonság erősítésére a bel- és igazságügy terén teendő újabb intézkedésekkel, ¾ a demokratikus legitimáció növelésére, ¾ a transzparencia, a polgárközeliség továbbfejlesztésére, ¾ a rugalmas integrációs lépések lehetőségének megteremtésére, a közösségi “acquis” szerepének egyidejű fenntartása mellett. 24
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
A keleti kibővülés lehetőségeinek mind kedvezőbb megítélése emellett előtérbe állította az Unió intézményeinek működőképességével kapcsolatos kérdéseket. A szerződés tartalma Az Amszterdami Szerződés (15 cikkből), valamint 13 jegyzőkönyvekből és 62 nyilatkozatból áll. (51 elfogadott, és 11 tudomásul vett nyilatkozat). Az első rész . az alapszerződések kiegészítései és módosításai, (öt cikk és több mint száz bekezdés) A második rész az Európai Közösségeket létrehozó szerződések szövegének egyszerűsítéséről és egységes rendbe való foglalásáról (hat cikk) A harmadik rész a záró rendelkezések, és Európai Unióról szóló szerződés cikkeinek átszámozása és egységes szerkezetbe foglalása Az Amszterdami Szerződéshez 13 jegyzőkönyv tartozik. Köztük olyanok, amelyek pl. rendelkeznek a “schengeni acquis”-nak (Schengeni Egyezmény) az Európai Unió kereteibe való integrálásáról, az európai intézményekről, figyelemmel az EU kibővülésére, a menedékjogról, a szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazásáról. Az Amszterdami Szerződés öt témakörben fejlesztette tovább az Európai Közösség elsődleges jogát: a) az alapvető jogok terén, valamint a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének elősegítésére a tagállamok alkotta térségben (az egységes belső piac,
a
gazdasági
és
monetáris
unió
politikai
dimenziókban
való
továbbfejlesztéseként), b) a polgár és az Unió kapcsolata, a polgárközeliség erősítése terén, c) a közös kül- és biztonságpolitika terén az Unió cselekvőképességének növelése érdekében, d) az Unió intézményei és eljárásai terén, e) megteremti a kereteket szorosabb integrációs megteremtését a tagállamok egyegy csoportjának kérése esetén. (Ez az ún. flexibilitás, azaz rugalmassági elv alkalmazása.) 25
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
I. Az alapvető jogok, valamint a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének elősegítésére a tagállamok, alkotta térségben (az egységes belső piac, a gazdasági és monetáris unió politikai dimenziókban való továbbfejlesztéseként), Az Amszterdami Szerződés újólag megerősíti azokat az alapelveket, amelyeken az Európai Unió nyugszik (szabadság, demokrácia, emberi jogok és jogállamiság). Ezek betartását a tagság előfeltételévé teszi (1. cikk 15. pont), továbbá felhatalmazást ad arra, hogy ha ezeket az elveket egy tagállam komolyan és tartósan megsérti, a Tanács minősített többséggel, az Európai Parlament meghallgatását követően határozzon az érintett tagállam szavazati jogának és egyéb jogainak a felfüggesztéséről, az érintett tagállam kötelezettségeinek a változatlanul hagyása mellett (1. cikk 9. pont). Ami “a szabadság, biztonság és jog térségének” a fokozatos kiépítését illeti, itt részben a Schengeni Egyezmény tartalmának az EU-szerződésbe való beépítéséről, részben a Maastrichti Szerződés 3. pillérét érintő rendelkezéseknek az 1. pillérhez való átcsoportosításáról van szó. Ezek a rendelkezések olyan területeken hoznak létre közösségi politikát, ¾ mint a vízumpolitika, ¾ a menekültügy és menedékjog, ¾ az EU külső határainak ellenőrzése, a bevándorlás, ¾ együttműködés a polgári jogi kérdésekben. Ezeken a területeken a szerződés hatálybalépését követő első öt évben a Tanács – a Bizottság javaslatára és az Európai Parlament meghallgatásával – egyhangúlag dönt. Az öt év elteltét követően viszont egyhangúan határozatot hozhat arról, hogy a közös döntéshozatali eljárásra tér át. Nagy-Britannia és Írország derogációval rendelkezik a fenti rendelkezéseket illetően, de bármikor dönthet úgy, hogy csatlakozik valamely határozathoz. E két tagállam nem tagja a Schengeni Egyezménynek. 26
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
Dánia esetében eltérő a helyzet: 1996-ban aláírta a Schengeni Egyezményhez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet, s csak azoknak az intézkedéseknek a tekintetében élvez derogációt, amelyeket az Amszterdami Szerződés cikkei alapján hoznak3. A harmadik pillér, a bel- és igazságügyi együttműködés fennmaradó részeit “A rendőrségről és a bűnügyekben való igazságügyi együttműködésről szóló rendelkezések” című fejezet tartalmazza (1. cikk 11. pont). Ezek célja: harc a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem, a csalás és más bűncselekmények ellen, ill. ezek megelőzése, a rendőrség, a vámszervek és az igazságügyi szervek, valamint az Europol révén. II. b) A polgár és az Unió kapcsolata, a polgárközeliség erősítése: Az Unió polgárait érintő változtatások és újítások közül a két legjelentősebb az, hogy az Amszterdami Szerződés szövege tartalmaz egy új, önálló foglalkoztatási fejezetet (2. cikk 19. pontja szerint), másrészről elfogadja és a szerződés szövegében rögzíti az Európai Szociális Chartában és a Munkások Alapvető Szociális Jogainak Közösségi Chartájában lefektetett célokat, előirányozza a megvalósításukat szolgáló intézkedéseket (2. cikk 22. pont). A foglalkoztatási fejezet előirányozza egy Foglalkoztatási Bizottság létrehozását, amelynek az a feladata, hogy a tagállamok közötti információcsere és együttműködés, valamint összehasonlító elemzések és “kísérleti projektumok” útján elősegítse a foglalkoztatás magas szintjének elérését. Bár ezek a lépések még nem járnak harmonizációs kötelezettségekkel vagy pótlólagos költségvetési kiadásokkal, ezen a területen is megtörténtek a kezdeti integrációs lépések.
3
E kérdésekről az Amszterdami Szerződés 2. cikkének "Vízum-, menedékjogi, bevándorlási és egyéb, a személyek
szabad mozgására irányuló politikák" című 15. pontja, valamint a “schengeni acquis” beemeléséről, NagyBritannia és Írország helyzetéről és Dánia helyzetéről szóló, a szerződés részét képező jegyzőkönyvek rendelkeznek.
27
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
A szociálpolitika területén a fő célok: ¾ az élet- és munkafeltételek javítása (társadalombiztosítás és szociális védelem, ¾ a
dolgozók
egészségének
és
biztonságának
védelme
a
munkahelyi
környezetben), valamint a ¾ foglalkoztatottság növelését elősegítő különféle feltételek létrehozása-javítása (különös tekintettel a munkaerőpiacról kirekesztett személyek integrálására, a nők és férfiak esélyegyenlőségének biztosítására a munkaerőpiacon, harmadik országok állampolgárainak foglalkoztatására). A Közösség akciója kétféle: egyrészt szabályoz, másrészt koordinálja a tagállamok tevékenységét. A szabályozás irányelvek megállapításával, minimális feltételek előírásával történik
(minimum
jogharmonizáció)
–
tárgykörtől
függően
többségi
döntéshozatallal vagy egyhangúsággal.4 A polgárközeliséget javító változtatások körébe sorolható az a rendelkezés is, hogy az európai állampolgárokat közvetlenül érintő egyes politikákat illetően 4
A 136. cikkben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében a Közösség támogatja és kiegészíti a tagállamok tevékenységeit a következő területeken: a) különösen a munkakörnyezet javítása a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében; b) munkafeltételek; c) a munkavállalók szociális biztonsága és szociális védelme; d) a munkavállalók védelme munkaviszonyuk megszüntetése esetén; e) a munkavállalók tájékoztatása és véleményük meghallgatása; f) a munkavállalók és munkaadók érdekeinek képviselete és kollektív védelme, beleértve . a (5) bekezdésre is figyelemmel . a vezetésben való közös részvételt; g) a Közösség területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának feltételei; h) a munkaerőpiacról kirekesztett személyek beilleszkedésének lehetővé tétele a 150. cikk sérelme nélkül; i) a férfiak és nők munkaerő-piaci esélyegyenlősége és az egyenlő munkahelyi bánásmód; j) a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem; k) a szociális védelmi rendszerek modernizálása a c) pontban foglaltak sérelme nélkül. (2) Ennek érdekében a Tanács a) kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen összehangolását, olyan intézkedéseket fogadhat el, amelyek arra szolgálnak, hogy ösztönözzék az együttműködést a tagállamok között olyan kezdeményezések révén, amelyek célja az ismeretek gyarapítása, az információk és a bevált gyakorlatok cseréjének fejlesztése, az innovatív megközelítések támogatása és a tapasztalatok kiértékelése;
28
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
(környezetvédelem, egészségügyi politika, fogyasztóvédelmi-fogyasztói politika, csalás elleni küzdelem) a határozatokat a jövőben minősített többségi szavazással és az EP-vel közös döntéshozatali eljárással hozzák (2. cikk 26–34. pont). Ebbe a témakörbe sorolhatók a transzparencia javítására és a szubszidiaritás alkalmazásának elősegítésére tett lépések is. Az előbbit szolgálja az a rendelkezés, amely viszonylag széles körben hozzáférhetővé teszi a közösségi dokumentumokat (2. cikk 45. pont). A szubszidiaritásról pedig külön – csak e kérdéssel foglalkozó – jegyzőkönyvet csatoltak az Amszterdami Szerződéshez. III. A közös kül- és biztonságpolitika - az Unió cselekvőképességének növelése érdekében: Az Amszterdami Szerződés (1. cikk 10. pont) kimondja, hogy az Uniónak közös kül- és biztonságpolitikát kell kialakítania és megvalósítania, a kül- és biztonságpolitika valamennyi területét érintően, a szerződésben rögzített célokkal. A célok megvalósításához meg kell határozni a közös kül- és biztonságpolitika elveit és általános irányelveit, dönteni kell a közös stratégiákról ( új elem), közös akciókat kell jóváhagyni, közös állásfoglalásokat kell elfogadni, és meg kell erősíteni
a
tagállamok
végrehajtásában.
A
közös
közötti kül-
rendszeres és
együttműködést
biztonságpolitika
elveinek,
a
politika általános
irányelveinek és közös stratégiáinak meghatározása az Európai Tanács szintjén, egyhangúsággal
történik.
A
tagállamok
kormányközi
alapon
folyó
együttműködése tehát lényegében nem változott meg, mindazonáltal több olyan módosítást fogadtak el, amelyek áttekinthetőbbé és hatékonyabbá tehetik a második pillér működését. Bár a második pillért illetően továbbra is uralkodó marad az egyhangúságon alapuló döntéshozatal, a konstruktív tartózkodás intézményének bevezetése lehetővé teszi ennek megkerülését. A közös akciókat, közös pozíciókat és az azok 29
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
végrehajtására szolgáló lépéseket minősített többséggel lehet meghozni, ami jelentős előrelépésnek tűnik. Ezt azonban ellensúlyozza az, hogy bármelyik állam lényeges nemzeti politikai megfontolásokra hivatkozva megakadályozhatja ezt, és ekkor az ügyet az Európai Tanács elé kell terjeszteni, ahol a döntéshozatal egyhangúsággal történik. A közös kül- és biztonságpolitikát a jövőben a közösségi költségvetésből finanszírozzák. (A finanszírozandó tételek: választási megfigyelők, EUkülönmegbízottak, konfliktusmegelőzés, béke- és biztonságteremtő intézkedések, pénzügyi
támogatás
leszerelési
intézkedésekhez,
hozzájárulás
nemzetközi
konferenciákhoz stb.) Az ezt szabályozó intézményközi egyezményt elfogadták. Megváltozik az EU külső képviselete. Az eddigi ún. trojka helyébe (az előző, a működő és a soron következő elnökség külügyminisztere) a jövőben a működő elnökség külügyminisztere, a Bizottság képviselője és a Tanács főtitkára, mint a közös kül- és biztonságpolitika fő képviselője (High Representative) lép, és ezzel egyértelműbbé válik az EU külpolitikájának arculata és folyamatossága. E képviselők munkáját egy stratégiai tervező és figyelemfelhívó (early warning) egység fogja támogatni. Az egység a tagállamok, a Bizottság, a Főtitkárság és a Nyugat-európai Unió (WEU) szakértőiből áll majd, és a Tanács főtitkárának alárendelve dolgozik. Erősödik az EU és a WEU közötti kapcsolat, de az utóbbit nem integrálják az Európai Unióba. Az EU igénybe veheti majd a WEU operatív kapacitásait, a szerződésben (humanitárius
újonnan
rögzített
feladatok,
ún.
petersbergi
mentőegységek,
feladatok
békefenntartó
megoldására
feladatok,
mint
válságmegoldó harci bevetések, beleértve a béketeremtő intézkedéseket). Ezzel létrejött egy átfogó cselekvési eszközrendszer, amelynek segítségével az EU a korábbinál határozottabb szerepet vállalhat a nemzetközi rendszerben.
30
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
IV. az Unió intézményei és eljárásai: Az intézményrendszer továbbfejlesztése terén csupán kisebb lépések történtek, de a legjelentősebb problémákat nem sikerült megoldani. A változások közül kiemelendő, hogy megerősítették a Bizottság elnökének a szerepét (részt vesz a biztosok kiválasztásában, hatáskört kap az Unió politikai irányvonalának kidolgozásában, és növekszik mozgástere a Bizottságon belül a feladatok szétosztásában). Erősödik a demokratikus legitimációja azáltal, hogy noha erre a posztra a Tanács tesz személyi javaslatot, jóváhagyása az Európai Parlamenten keresztül történik (3. cikk 1. és 2. pont). A bizottsági tagok számát 20 főben korlátozták. Az első bővítési kör során a nagy tagállamok lemondanak a két bizottsági helyük egyikéről, de csak akkor, ha előzőleg sikerül megállapodni a szavazatok súlyozásának újraszabályozásában. Legalább egy évvel azelőtt, hogy az EU tagjainak száma meghaladja a 20-at, össze kell hívni a tagállamok kormányképviselőinek a konferenciáját, hogy áttekintsék a szerződéseknek az intézmények összetételéről és működéséről szóló rendelkezéseit (Jegyzőkönyv az intézményekről, kitekintéssel az Európai Unió bővítésére). A jegyzőkönyvben rögzített megoldás nem kielégítő és vitatott voltára utal, hogy a tárgyalások legutolsó “pillanataiban” létrejött erről a kérdésről egy – a fentiekkel nem teljesen összhangban lévő – külön belga–francia–olasz nyilatkozat, amelyet végül a szerződés szövegének szerkesztői a konferencia által csupán tudomásul vett és nem elfogadott nyilatkozatok keretében csatoltak a szerződés szövegéhez. Ez a nyilatkozat megállapítja, hogy a kormányközi konferencia alapján az Amszterdami Szerződés nem teljesíti azokat a követelményeket, amelyeket az Európai Tanács madridi értekezlete az intézmények működésének lényegi továbbfejlesztése szempontjából szükségesnek minősített, és ennek a megoldását az említett országok elengedhetetlen feltételnek tartják az első csatlakozási tárgyalások lezárásához. Ezek az országok fontosnak tartják a minősített többségi szavazáson alapuló döntéshozatal lényeges kiterjesztését is. 31
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
Az Európai Parlament tagjainak a számát 700-ban maximálták (3. cikk 3. pont).Az EP jogai a korábbiakban említett két területen kívül (az Európai Bizottság elnökének jóváhagyása, valamint annak megállapítása, hogy valamely tagállam tartósan megsértette az alapvető jogokat) elsősorban azzal szélesedtek, hogy a közös döntéshozatali eljárás alkalmazását 23 területre növelték. Ebből 16 terület esetében a tanácsi döntéshozatali eljárás is változott: átkerültek a minősített többségi szavazással történő döntéshozatali eljárás körébe. Az ún. együttműködési eljárás alá tartozó területek a közös döntéshozatal körébe kerültek. A többi közösségi intézmény, mint az Európai Bíróság, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága hatáskörét is bizonyos tekintetben bővítették. V. Keretek a szorosabb együttműködéshez: A szerződés külön fejezetét képezi – és a korábbiakhoz képest új integrációs elemet jelent – “A szorosabb együttműködésről szóló rendelkezések” című, más néven “flexibilitás” fejezet, amely azt kívánja elősegíteni, hogy egy-egy kérdésben, egy-egy területen az integráció előrehaladásában érdekelt országok lépéseit az integrációra alkalmatlan (vagy abban az időszakban alkalmatlan), azt nem kívánó tagállamok ne blokkolhassák. Ezért létrehoztak egy általános klauzulát, amely meghatározza a szűkebb együttműködés alapvető feltételeit, és két külön záradékot, amelyek az első és a harmadik pillér tekintetében pótlólagos előfeltételeket rögzítenek ilyen szűkebb együttműködés A NIZZAI SZERZŐDÉS
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS, AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEKET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSEK ÉS EGYES KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK MÓDOSÍTÁSÁRÓL (2001/C 80/01) 2001.03.10 Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja C 80. szám
32
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
Előzményei Az ún. amszterdami maradékok: a minősített többség kiterjesztése, a tanácsi szavazatok újrasúlyozása, a Bizottság létszáma, összetétele, választása ill. az elnök hatásköre, a megerősített együttműködés. Egyéb kérdések: Európai biztonság és védelempolitika (ESDP), az Alapvető Jogok Chartája 1999-ben a Helsinki Csúcson döntés egy munkacsoport felállításáról: Jean-Luc Dehaene, Richard von Wezsäcker, Lord Simon of Hihbury 2000. február 14. IGC megnyítása 2000. május: a négy nagy az intézményi reformokról: Egyesült Királyság, („ Az IGC: reform a bővítés érdekében), Franciaország („Az Európai Unió intézményeinek reformja a hatékonyság és a demokrácia követelménye”), Németország (Az amszterdami maradékokra koncentrált: Bizottság, szavazatok, minősített többség)), Olaszország (a Szerződés átszerkesztését és a Chartát is az IGC napirendjére javasolta) 2000. október: Dehaene Jelentés (a Bizottság, a minősített többség, a Tanács, a Parlament, a szorosabb együttműködés/flexibilitás/, a Szerződés módosítása, a védelmi politika Bizottság állásfoglalása = vitaanyag (Romano Prodi, Michel Barnier) 2000. október 13-14. Biarritz Informális Csúcs (Alapvető Jogok Chartája) Nizza 2000. dec. 7-10. Európai Tanács ülése Nizza 2001. február 26. a Nizzai Szerződés aláírása A tagállami ratifikációs folyamatok lezárulását követően (Ír referendumok!), a Nizzai Szerződés 2003. február 1-én lépett életbe. A bővítés elengedhetetlen feltételeként, a Nizzai Szerződésnek lehetővé kellett tennie a megfelelő intézményi működés biztosítását arra az esetre, amikor az Uniónak közel 30 tagja lesz. A Szerződés három fő irányban tartalmaz intézményi reformokat: 33
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
9 a közösségi intézmények összetétele és működése, 9 a Tanácsban folyó döntési eljárás –minősített többség 9 és a megerősített együttműködés terén. A két utóbbi irány az Európai Unió három pillérét érinti. Az Európai Bizottság Az állam-, illetve kormányfői összetételben ülésező Tanács jelöli minősített többséggel azt a személyt, akit a Bizottság elnökévé kíván kinevezni; a jelölést az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia. A Tanács, minősített többséggel eljárva és az elnökjelölttel egyetértésben, elfogadja az egyes tagállamok javaslatai alapján összeállított, azon további személyeket, tartalmazó listát, akiket a Bizottság tagjaivá kíván kinevezni. A Bizottság tagjait általános alkalmasságuk alapján olyan személyek közül kell kiválasztani, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség. A Bizottság a tagállamok egy-egy állampolgárából áll. A Bizottság így jelölt elnökét és többi tagját, mint testületet az Európai Parlamentnek szavazatával jóvá kell hagynia. Az Európai Parlament jóváhagyását követően a Bizottság elnökét és többi tagját a Tanács nevezi ki minősített többséggel. A Bizottság tagjainak megbízatása a megbízatás lejártától vagy az elhalálozástól eltekintve, lemondással vagy felmentéssel szűnik meg. A lemondó, hivatalából felmentett vagy elhalálozott tag helyébe hivatali idejének fennmaradó részére a Tanács minősített többséggel új tagot, nevez ki. A Tanács egyhangúan úgy is határozhat, hogy a távozó tag helyébe nem szükséges új tagot kinevezni. Az elnök lemondása, felmentése vagy halála esetén hivatali idejének fennmaradó részére új elnököt neveznek ki. (Az új elnök kinevezésére a 214. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárást kell alkalmazni.)
34
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
A 216. cikk szerinti felmentés esetét kivéve, a Bizottság tagjai addig maradnak hivatalukban, amíg helyükbe új tagokat nem neveznek ki, vagy ameddig a Tanács e cikk második bekezdése szerint úgy nem határozott, hogy a távozó tag helyébe nem szükséges új tagot kinevezni. A Bizottság elnökének politikai irányítása alatt működik; az elnök határozza meg a Bizottság belső szervezetét annak biztosítása érdekében, hogy az, koherens módon, hatékonyan és a kollegialitás szellemében tevékenykedjen. (2) A Bizottságra háruló feladatok csoportosításáról és a Bizottság tagjai közötti elosztásáról az elnök dönt. Az elnök e feladatok elosztását a Bizottság hivatali ideje alatt megváltoztathatja. A Bizottság tagjai az elnök által számukra megállapított feladatokat az elnök irányításával látják el. (3) A bizottsági testület jóváhagyásának elnyerését követően az elnök a Bizottság tagjai közül alelnököket nevez ki. (4) A Bizottság tagja köteles benyújtani lemondását, ha a testület jóváhagyását követően az elnök őt erre felhívja. Amikor a tagállamok száma meghaladja a 27-et, új rendszert alakítanak ki, melyről a későbbiek során döntenek. A Bizottság tagjainak számát a Tanács egyhangúan megváltoztathatja.. (2) Amikor az Unió 27 tagállamot számlál, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 213. cikkének (1) bekezdése, illetve az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 126. cikkének (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép: .(1) A Bizottság tagjainak száma kevesebb, mint ahány tagállam van. A Bizottság tagjait egy egyenjogúságon alapuló rotációs rend szerint kell kiválasztani, amelynek szabályait a Tanács fogadja el egyhangú határozattal. A Bizottság tagjainak számát a Tanács állapítja meg egyhangú határozattal. Ez a módosítás az Unió huszonhetedik tagállamának csatlakozását követő első Bizottság hivatalba lépésének időpontjától alkalmazandó.
35
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
Az Unió huszonhetedik tagállama csatlakozási szerződésének aláírását követően a Tanács egyhangúlag meghatározza: * a Bizottság tagjainak számát; * az egyenjogúságon alapuló rotációs rendre vonatkozó, az egymást követő testületek összetételének automatikus meghatározásához szükséges valamennyi feltételre és előírásra kiterjedő szabályokat a következő elvek alapján: a) annak meghatározásánál, hogy állampolgáraik milyen sorrendben és időtartamra válnak a Bizottság tagjává, a tagállamokat teljes mértékben egyenlően kell kezelni; ennek megfelelően a bármely két tagállam állampolgárai által betöltött összes hivatali időszakok különbsége soha nem lehet több egynél. b) az a) pontra is figyelemmel, az egymást követő bizottsági testületeket úgy kell összeállítani, hogy azokban az Unió tagállamainak teljes demográfiai és földrajzi spektruma kielégítő módon megjelenjen. (4) A (2) bekezdés alkalmazásáig az Unióhoz csatlakozó minden államnak joga van arra, hogy csatlakozása időpontjában egy állampolgára a Bizottság tagja legyen. Az Európai Parlament Az Európai Parlament társtörvényhozó szerepét megerősítették, mivel az együttdöntési eljárás új rendelkezésekre is kiterjed: a diszkrimináció elleni küzdelem, gazdasági és szociális kohézió, vízum, menedékjog, bevándorlás kérdéseire stb. A Nizzai Szerződés jogi alapot is szolgáltat az Európai Unió tagállamai politikai pártjainak, azáltal hogy olyan rendtartást határoz meg, amely lehetővé teszi, hogy a pártok finanszírozásuk szabályait meghatározzák.
36
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
Az Európai Parlament képviselő-helyeinek maximális száma 626-ról 732-re nőtt, melynek megosztását a Szerződés határozza meg a tagállamok és a tagjelölt országok részére. A képviselői helyek megoszlása (27 ország) Németország 99 Egyesült Királyság 72 Franciaország 72 Olaszország 72 Spanyolország 50 Lengyelország 50 Románia 33 Hollandia 25 Görögország 22 Csehország 20 Belgium 22 Magyarország 20 Portugália 22 Svédország 18 Bulgária 17 Ausztria 17 Szlovákia 13 Dánia 13 Finnország 13 Írország 12 Litvánia 12 Lettország 8 Szlovénia 7 Észtország 6 37
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
Ciprus 6 Luxemburg 6 Málta 5 Összesen 732 A szavazatok súlyozása A Miniszterek Tanácsában két szavazási rendszer létezik: az egyhangú döntés és a minősített többség. A minősített többséget a szavazatok súlyozási rendszerének segítségével határozták meg az európai miniszterekből álló Európai Unió Tanácsában (200. óta 16 formáció, a korábbi 22 helyett), ahol minden állam a népesség arányának nagyjából megfelelő szavazatszámot kapott. Az egyes államok szavazati súlyát újraértékelték és a Nizzai Szerződés új formákat határoz meg, amely 2005-től lehetővé teszi a minősített többség kiterjesztését. A súlyozott szavazatok: Németország 29 (ezt kevesellték, ellentételezés az ún. népességi szűrő) Egyesült Királyság 29 Franciaország 29 Olaszország 29 Spanyolország 27 Lengyelország 27 Románia 14 Hollandia 13 Görögország 12 Csehország 12 Belgium 12 Magyarország 12 Portugália 12 38
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
Svédország 10 Bulgária 10 Ausztria 10 Szlovákia 7 Dánia 7 Finnország 7 Írország 7 Litvánia 7 Lettország 4 Szlovénia 4 Észtország 4 Ciprus 4 Luxemburg 4 Málta 3 Összesen 345 “A Tanács jogi aktusainak elfogadásához a tagok többsége által leadott legalább 258 igen szavazat szükséges, ha azokat e szerződés értelmében a Bizottság javaslata alapján kell elfogadni. Egyéb esetekben a Tanács jogi aktusainak elfogadásához legalább a tagok kétharmada által leadott, legalább 258 igen szavazat szükséges. Ha a Tanács valamely határozatát minősített többséggel kell elfogadni, a Tanács tagjai annak igazolását kérhetik, hogy a minősített többséget adó tagállamok az Unió népességének legalább 62%-át képviselik. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a kérdéses határozat nem kerül elfogadásra.” Nyilatkozat
egy
kibővített
Unióban
a
minősített
többséghez
szükséges
szavazatküszöbről és a blokkoló kisebbséghez szükséges szavazatok számáról
39
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
„Amennyiben az új szavazatsúlyozás hatályba lépésének időpontjára (2005. január 1.) az Európai Unió bővítéséről szóló nyilatkozatban felsorolt csatlakozni kívánó országok
közül
még nem mindegyik csatlakozott az Unióhoz, a minősített
többséghez szükséges szavazatküszöb egy, a jelenleginél kisebb, de legfeljebb 73,4%-ig terjedő százalékértékre változik a csatlakozás ütemének megfelelően. A fent említett csatlakozni kívánó országok csatlakozása után . egy 27 tagú Unió esetén . a blokkoló kisebbséghez szükséges szavazatok száma 91-re emelkedik, és az Európai Unió bővítéséről szóló nyilatkozatban szereplő táblázatból következő minősített többségi szavazatküszöb ennek megfelelően automatikusan kiigazításra kerül. „ A minősített többség A minősített többségű döntési rendszer már 27 új területre terjed ki. Ez az intézkedés elsősorban a közös kereskedelempolitikát, a polgárjogi együttműködést és a gazdasági, illetve szociális kohézió politikáját érinti. (2007-től).
Ország
Szavazati
Lakosság Ország
súly
(millió
Régi
Új
Szavazati súly Lakossá g
fő)
Régi
Új
(millió fő)
Németorszá 10
29
82
Portugália
5
12
9,9
10
29
59,2
Svédország 4
10
8,8
Franciaorsz 10
29
58,9
Ausztria
4
10
8
29
57,6
Dánia
3
7
5,3
g NagyBritannia ág Olaszország 10
40
Kaponyi Erzsébet BKÁE
Spanyolorsz 8
EU-jog háttéranyag 2003. június
27
39,3
Finnország 3
7
5,1
5
13
15,7
Írország
3
7
3,7
Görögorszá 5
12
10,5
Luxembour 2
4
0,4
237
374,6
ág Hollandia g Belgium
g 5
12
10,2
Összesen
87
A tagjelölt országokat a csatlakozásukat követően megillető szavazati súlyok és a lakosságuk Lengyelorsz -
27
38,7
Lettország
-
4
2,4
Csehország -
12
10,3
Szlovénia
-
4
2,0
Magyarorsz -
12
10,1
Észtország -
4
1,4
ág
ág Szlovákia
-
7
5,4
Ciprus
-
4
0,8
Litvánia
-
7
3,7
Málta
-
3
0,4
Forrás: Európai Tájékoztatási Központ Az Európai Tanács „2002-től kezdődően az Európai Tanács ülései közül elnökségenként egyre Brüsszelben kerül sor. Amikortól az Unió 18 tagállamot számlál, az Európai Tanács valamennyi ülésére Brüsszelben kerül sor.” (22. Nyilatkozat)
Az Európai Közösségek Bírósága A Bíróság működésének hatékonysága és az ítélethozatal idejének rövidítése érdekében a Bíróság és az Elsőfokú Bíróság hatáskörének megoszlásán 41
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
változtattak. A Bíróság, melynek tagállamonként egy tagja van plenáris üléseket, vagy tanácsüléseket tarthat (11 bíró). Az Elsőfokú Bíróság teljes hatáskört kapott a közvetlen panaszok esetében. Ezen kívül a bírói kamarák rendelhetnek mellé a speciális jogviták rendezésénél. A Számvevőszék, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága Minden tagország rendelkezik egy képviselővel a Számvevőszékben, akit a Tanács minősített többséggel nevez ki. A Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának maximum 350 tagja lehet. A Szerződés tervezi, hogy a Gazdasági és Szociális Bizottságnak ezentúl képviselnie kell a polgári társadalom különböző gazdasági és szociális tényezőit. A Régiók Bizottságát illetően a tagoknak választási mandátummal kell rendelkezniük, amely ahhoz a közösséghez rendeli őket, amelyet képviselnek. Tagok száma mindkét bizottságban: Németország 24 Egyesült Királyság 24 Franciaország 24 Olaszország 24 Spanyolország 21 Lengyelország 21 Románia 15 Hollandia 12 Görögország 12 Csehország 12 Belgium 12 Magyarország 12 Portugália 12 Svédország 12 42
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
Bulgária 12 Ausztria 12 Szlovákia 9 Dánia 9 Finnország 9 Írország 9 Litvánia 9 Lettország 7 Szlovénia 7 Észtország 7 Ciprus 6 Luxemburg 6 Málta 5 Összesen 344 A megerősített együttműködés Az Amszterdami Szerződés lehetővé tette, hogy azok a tagországok, amelyek erre igényt tartanak egymás között szorosabb együttműködést, valósíthassanak meg a szerződések és az Európai Unió intézményi kereteinek tiszteletben tartásával. A Nizzai
Szerződés, az eljárás szabályait
pontosította, a megerősített
együttműködést kiterjesztette mindhárom pillérre, és az Unió tagállamainak számától függetlenül, 8-ra csökkentette a megerősített együttműködéshez szükséges tagállamok számát, továbbá; megszüntette az Amszterdami Szerződés által minden tagállamnak biztosított vétójogot. A Nizzai Szerződés értelmében: „Megerősített együttműködésre csak végső eszközként kerülhet sor, ha a Tanácsban megállapítást nyert, hogy a szerződések
43
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
megfelelő rendelkezéseinek alkalmazásával az együttműködés célkitűzései ésszerű határidőn belül nem érhetők el. Azok a tagállamok, amelyek egymás között megerősített együttműködést kívánnak létrehozni, igénybe vehetik az e szerződésben és az Európai Közösséget létrehozó
szerződésben
meghatározott
intézményeket,
eljárásokat
és
mechanizmusokat, feltéve, hogy a javasolt együttműködés: a) az Unió és a Közösség célkitűzéseinek előmozdítását, illetve érdekeinek védelmét és szolgálatát, valamint integrációjuk folyamatának erősítését célozza; b) tiszteletben tartja az említett szerződéseket és az Unió egységes intézményi keretét; c) tiszteletben tartja a közösségi vívmányokat és az említett szerződések egyéb rendelkezései szerint elfogadott intézkedéseket; d) az Unió, illetve a Közösség hatásköreinek keretén belül marad, és nem érinti azokat a területeket, amelyek a Közösség kizárólagos hatáskörébe tartoznak; e) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 14. cikkének (2) bekezdésében meghatározott belső piacot, illetve az említett szerződés XVII. címe szerinti gazdasági és társadalmi kohéziót nem befolyásolja hátrányosan; f)
nem jelent megkülönböztetést vagy akadályt a tagállamok közötti
kereskedelemben, és nem torzítja a tagállamok közötti versenyt; g) legalább nyolc tagállam vesz benne részt; h) tiszteletben tartja azoknak a tagállamoknak a hatásköreit, jogait és kötelezettségeit, amelyek az együttműködésben nem vesznek részt; i) nem érinti a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv rendelkezéseit; j) a Szerződésnek megfelelően, a megerősített együttműködés létrehozásakor és ezt követően is valamennyi tagállam számára nyitva áll. (ez utóbbi esetben, feltéve, hogy az alaphatározatot és az annak keretében elfogadott határozatokat tiszteletben tartják.) 44
Kaponyi Erzsébet BKÁE
A
Bizottság
és
EU-jog háttéranyag 2003. június
a
megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok
gondoskodnak arról, hogy a lehető legtöbb tagállamot az abban való részvételre ösztönözzék. A megerősített együttműködés végrehajtásához szükséges jogi aktusok és határozatok elfogadására e szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés megfelelő intézményi rendelkezéseit kell alkalmazni. Amíg azonban a vitákban a Tanács minden tagja részt vehet, addig a határozatok meghozatalában csak a megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok képviselői vehetnek részt. A minősített többséget a Tanács érintett tagjai súlyozott szavazatainak, illetve a Tanács érintett tagjai számának az Európai Közösséget létrehozó szerződés(….) szerinti aránnyal azonos arányban kell megállapítani. Egyhangúság esetén csak a Tanács érintett tagjainak szavazatai számítanak. Az ilyen jogi aktusok és határozatok nem részei az uniós vívmányoknak. (2) A tagállamok az őket érintő mértékben alkalmazzák azokat a jogi aktusokat és határozatokat, amelyeket annak a megerősített
együttműködésnek a
végrehajtása céljából fogadtak el, amelyben részt vesznek. Az ilyen jogi aktusok és határozatok csak azokat a tagállamokat kötelezik, amelyek a megerősített együttműködésben részt vesznek, és a megfelelő esetben csak ezekben a tagállamokban alkalmazandók közvetlenül. Azok a tagállamok, amelyek a megerősített együttműködésben nem vesznek részt, nem akadályozhatják ezeknek a részt vevő tagállamok által történő végrehajtását.” A CFSP területek bármelyikén folytatott megerősített együttműködésnek az Unió mint koherens erő identitásának nemzetközi szintű megerősítése által az egész Unió értékeinek védelmére és érdekeinek szolgálatára kell irányulnia. Az ilyen együttműködés során tiszteletben kell tartani: 9 a
közös
kül-
és
biztonságpolitika
elveit,
célkitűzéseit,
általános
iránymutatásait és koherenciáját, valamint az e politika keretében hozott határozatokat, az Európai Közösség hatásköreit, valamint 45
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
9 az Unió politikáinak összessége és a külső tevékenységei közötti összhangot. Az e cím alapján folytatott megerősített együttműködésnek valamely együttes fellépés vagy közös álláspont végrehajtására kell irányulnia. Az együttműködés nem vonatkozhat katonai vagy védelmi vonatkozású ügyekre. Azoknak a tagállamoknak, amelyek egymás között megerősített együttműködést kívánnak létrehozni, erre irányuló kérelmet kell a Tanács elé terjeszteniük. A kérelmet továbbítani kell a Bizottságnak, és tájékoztatásul meg kell küldeni az Európai Parlamentnek. A Bizottság különösen arról nyilvánít véleményt, hogy a javasolt megerősített együttműködés összhangban van-e az Unió politikáival. A felhatalmazást a 23. cikk (2) bekezdésének második és harmadik albekezdésének megfelelően és a 43.45. cikkben foglaltak tiszteletben tartásával eljárva a Tanács adja meg. Az elnökség, illetve a Bizottság hatásköreinek sérelme nélkül a Tanács főtitkára, a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője gondoskodik különösen arról, hogy az Európai Parlamentet és a Tanács valamennyi tagját teljes körűen tájékoztassák a közös kül-és biztonságpolitika területén folytatott megerősített együttműködés végrehajtásáról. Bármely tagállam, amely a (…) megerősített együttműködésben részt kíván venni, erről a szándékáról értesíti a Tanácsot és tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság ezen értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül vélemény terjeszt a Tanács elé. Az értesítés kézhezvételének időpontjától számított négy hónapon belül a Tanács határozatot hoz a kérelemről és az általa esetlegesen szükségesnek ítélt különleges rendelkezésekről. A határozatot meghozottnak kell tekinteni, kivéve, ha a Tanács ugyanezen, határidőn
belül
minősített
többséggel
úgy határoz, hogy azt
függőben tartja; ebben az esetben a Tanács közli döntésének indokait, és annak felülvizsgálatára határidőt állapít meg. 46
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
E cikk alkalmazása során a Tanács minősített többséggel határoz. A minősített többséget a Tanács érintett tagjai súlyozott szavazatainak, illetve a Tanács érintett tagjai számának (…) azonos arányban kell megállapítani. Az (1) bekezdésben említett felhatalmazást a 43.45. cikkel összhangban a Tanács a Bizottság javaslata vagy legalább nyolc tagállam kezdeményezése alapján, valamint az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel adja meg. A Tanács tagjainak szavazatait, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 205.cikke (2) bekezdésének megfelelően kell súlyozni. A Tanács bármely tagja kérheti, hogy az ügyet terjesszék az Európai Tanács elé. Miután az ügyet az Európai Tanács megtárgyalta, a Tanács e bekezdés első albekezdésének megfelelően határozatot hozhat. A megerősített
együttműködés végrehajtásából eredő,
az
intézményeknél
felmerülő igazgatási költségeken kívüli kiadások a részt vevő tagállamokat terhelik, kivéve ha az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően a Tanács valamennyi tagja egyhangúlag másként határoz. A demokratikus értékek Az (emberi jogok, demokrácia, jogállamiság, stb. a Szerződés 6. cikk (1) bekezdésében említett alapelvek: „Az Unió jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásán és a jogállamiság elvein - mint a tagállamok közös elvein - alapul. (2) Az Unió tiszteletben tartja az alapvető jogokat, mint a közösségi jog általános alapelveit, ahogyan azokat az 1950. november 4-én Rómában aláírt, az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről Szóló Európai Egyezmény garantálja, és ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek. (3) Az Unió tiszteletben tartja tagállamai nemzeti identitását. (4) Az Unió biztosítja céljai eléréséhez és politikája véghezviteléhez szükséges eszközöket.”(MSZ) 47
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
Az Amszterdami Szerződés 7. cikk helyébe a következő szöveg lép: (1) A Tanács, a tagállamok egyharmada(1/3), az Európai Parlament vagy a Bizottság indoklással ellátott javaslata alapján, tagjainak négyötödös(4/5) többségével és az Európai Parlament hozzájárulásának elnyerését követően megállapíthatja,
hogy
fennáll
az egyértelmű
veszélye
annak,
hogy
egy
tagállam súlyosan megsérti a 6. cikk (1)bekezdésében említett alapelveket, és megfelelő ajánlásokat tehet ennek a tagállamnak. Mielőtt ilyen megállapítást tenne, a Tanács meghallgatja a kérdéses tagállamot, és ugyanezen eljárásnak megfelelően független személyeket kérhet fel arra, hogy ésszerű határidőn belül készítsenek jelentést a kérdéses tagállamban fennálló helyzetről. A Tanács rendszeresen ellenőrzi, hogy azok az okok, amelyek alapján ilyen megállapítást tett, továbbra is fennállnak-e. (2)
A tagállamok egyharmada(1/3) vagy a Bizottság javaslata alapján és az
Európai Parlament hozzájárulásának elnyerését követően az állam-, illetve kormányfői összetételben ülésező Tanács, miután a kérdéses tagállam kormányát felkérte
észrevételei
benyújtására,
egyhangúan
megállapíthatja,
hogy
a
tagállam súlyosan és tartósan megsérti a 6. cikk (1) bekezdésében említett alapelveket. (3) A Tanács, amennyiben a (2) bekezdés szerinti megállapításra jutott, minősített többséggel úgy határozhat, hogy a kérdéses tagállamnak az e szerződés alkalmazásából származó egyes jogait felfüggeszti, beleértve az e tagállam kormányának képviselőjét a Tanácsban megillető szavazati jogokat. Ebben az esetben a Tanács figyelembe veszi az ilyen felfüggesztésnek a természetes és jogi személyek jogait és kötelezettségeit érintő lehetséges következményeit.
48
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
A kérdéses tagállam e szerződés szerinti kötelezettségei minden esetben továbbra is kötik ezt az államot. (4) A Tanács a későbbiekben minősített többséggel úgy határozhat, hogy a (3) bekezdés
alapján
hozott intézkedéseket megváltoztatja, vagy visszavonja,
amennyiben az elrendelésükhöz vezető körülményekben változás következett be. (5) Ennek a cikknek az alkalmazásában a Tanács a kérdéses tagállam kormánya képviselőjének szavazatát figyelmen kívül hagyva jár el. A személyesen jelenlévő vagy képviselt tagok tartózkodása nem akadálya a (2) bekezdésben említett határozatok elfogadásának. A minősített többséget a Tanács érintett tagjai súlyozott szavazatainak az Európai Közösséget létrehozó szerződés 205. cikkének (2) bekezdése szerinti arányával azonos arányban kell megállapítani. Ezt a bekezdést a szavazati jogok (3) bekezdés szerinti felfüggesztése esetén is alkalmazni kell Az intézményi reformmal párhuzamosan, a demokratikus értékek garantálása érdekében megelőző intézkedést vezettek be. A tagjai 4/5-ös többségével rendelkező Európai Unió Tanácsa az Európai Parlament véleménye után ajánlást intézhet ahhoz az államhoz, ahol az alapvető jogok megsértésének veszélye fenn áll”. A nizzai döntések jelentése az EU bővítése szempontjából Nyilatkozat az Unió jövőjéről (23. Nyilatkozat) 1. Nizzában jelentős reformokról döntöttek. A Konferencia üdvözli a tagállamok kormányai képviselőinek részvételével megtartott Konferencia sikeres lezárását, és a Nizzai Szerződés mihamarabbi megerősítése érdekében a tagállamokhoz fordul. 2. A Konferencia egyetért abban, hogy a tagállamok kormányai képviselőinek részvételével megtartott Konferencia lezárása megnyitja az utat az Európai Unió bővítéséhez, és hangsúlyozza, hogy a Nizzai Szerződés megerősítésével az Európai 49
Kaponyi Erzsébet BKÁE
Unió
EU-jog háttéranyag 2003. június
véghezviszi mindazokat az intézményi változtatásokat, amelyek
az
új
tagállamok csatlakozásához szükségesek. 3. Minthogy ily módon szabaddá vált az út a bővítéshez, a Konferencia az Európai Unió jövőjének mélyebb és átfogóbb megvitatására szólít fel. 2001-ben a svéd és a belga elnökség a Bizottsággal együttműködve és az Európai Parlament bevonásával széleskörű párbeszéd folytatására törekszik valamennyi érintett féllel:
a
nevezetesen
nemzeti a
parlamentek
politikai,
gazdasági
és közvélemény egészének képviselőivel, és
egyetemi élet képviselőivel, a civil
társadalom képviselőivel stb. A csatlakozni kívánó államok egy később meghatározandó módon részt vesznek e folyamatban. 4. Az Európai Tanács 2001. júniusi göteborgi ülésére elkészített jelentést követően az Európai Tanács a 2001 decemberében Laekenben (Brüsszelben) tartandó ülésén nyilatkozatot fogad el, amely az e folyamat továbbvitelére vonatkozó megfelelő kezdeményezéseket tartalmazza. 5. E folyamat során, többek között, a következő kérdéseket kell megvizsgálni: miként lehetne az Európai Unió és a tagállamok hatásköreit a szubszidiaritás elvének megfelelően pontosabban elhatárolni, és ezt az elhatárolást fenntartani; * az Európai Unió Alapvető Jogok Chartájának státusza, amelyet a kölni európai tanácsi következtetésekkel összhangban, Nizzában tettek közzé; * a szerződések egyszerűsítése annak érdekében, hogy világosabbá és könnyebben érthetővé váljanak, ugyanakkor értelmük ne változzék; * a nemzeti parlamentek szerepe az európai építményen belül. 6. A fentebb említett témák felvetésével a Konferencia elismeri annak szükségességét, hogy az Uniónak és intézményeinek demokratikus legitimitásán és átláthatóságán javítani kell, és azt meg kell őrizni, hogy ez által a tagállamok polgáraihoz közelebb kerüljenek. 7. A Konferencia megállapodott abban, hogy ezen előkészítő lépéseket követően a tagállamok kormányai képviselőinek részvételével 2004-ben egy újabb 50
Kaponyi Erzsébet BKÁE
EU-jog háttéranyag 2003. június
konferenciát kell összehívni azzal a céllal, hogy a fentebb említett kérdéseket a szerződések szövegének megfelelő módosításaira tekintettel megtárgyalja. 8. A tagállamok konferenciája semmiképpen sem lehet akadálya vagy előfeltétele a bővítési folyamatnak. Ezen túlmenően, azok a csatlakozni kívánó államok, amelyek addigra csatlakozási szerződést kötnek az Unióval, meghívást kapnak a konferencián való részvételre. Azok a csatlakozni kívánó államok pedig, amelyek addigra még nem kötik meg csatlakozási szerződésüket, megfigyelőként vehetnek részt a konferencián.” Hasznos címek A nizzai csúcs: http://www.europa.eu.int/comm/nice_council/index_en.htm A nizzai szerződés: http://ue.eu.int/cig/nice/default.asp?lang=en www.magyarorszag.hu/eu (összes EU link) www.euro.hu
51