Étel vagy üzemanyag? Agroüzemanyagok és éhezés a világban
Az Iskolák a világért! projekt az Európai Unió támogatásával jött létre. A tartalomért az Artemisszió Alapítvány tartozik kizárólagos felelősséggel, és nem tekinthető úgy, mintha az az Európai Unió nézeteit tükrözné.
I. Az agroüzemanyagok és mi
Az Iskolák a világért! projekt az Európai Unió támogatásával jött létre. A tartalomért az Artemisszió Alapítvány tartozik kizárólagos felelősséggel, és nem tekinthető úgy, mintha az az Európai Unió nézeteit tükrözné.
Agroüzemanyagok – mi az? Az agroüzemanyagok nem fosszíliákból, hanem növényekbıl készülnek. Két fı csoportba oszthatók: - Agrospirit: többnyire etanolból (alkohol) áll és benzinmeghajtású autókban használják. Szénhidrát tartalmú növények (pl. cukorrépa, cukornád, búza, kukorica) erjesztésével és desztillálásával állítják elı. - Agrodízel: növényi olajból állítják elı és dízelmeghajtású autókban használják. Az olajat kémia úton dízelhez hasonló észterekké alakítják át (repce, napraforgó, pálmaolaj, szója) - Hiába nevezik ıket gyakran bioüzemanyagoknak, semmi közük nincs az biogazdálkodáshoz.
Az Iskolák a világért! projekt az Európai Unió támogatásával jött létre. A tartalomért az Artemisszió Alapítvány tartozik kizárólagos felelősséggel, és nem tekinthető úgy, mintha az az Európai Unió nézeteit tükrözné.
Ki használ agroüzemanyagokat? Például az Európai Unió: Az EU nagy mennyiségben ad agroüzemanyagokat a hagyományos fosszilis üzemanyagokhoz. A koordinált agroüzemanyag politika elıírja, hogy 2010-ben a teljes üzemanyag fogyasztás 5,75% legyen agroüzemanyag. 2020-ra ennek – kötelezıen minden országban - el kell érnie a 10%-ot. Ez a politika jelentıs növekedést eredményez az agroüzemanyagtermelésre szánt növények iránti keresletben. Az Iskolák a világért! projekt az Európai Unió támogatásával jött létre. A tartalomért az Artemisszió Alapítvány tartozik kizárólagos felelősséggel, és nem tekinthető úgy, mintha az az Európai Unió nézeteit tükrözné.
Az agroüzemanyagok használata a világban
Az agroüzemanyagok felhasználása világszerte – részben az EU elıírások miatt –radikálisan növekszik. A piros vonal a bioethanol, a barna a biodízel termelést mutatja.
Az Iskolák a világért! projekt az Európai Unió támogatásával jött létre. A tartalomért az Artemisszió Alapítvány tartozik kizárólagos felelősséggel, és nem tekinthető úgy, mintha az az Európai Unió nézeteit tükrözné.
Miért használunk agroüzemanyagokat? - A fejlıdı és fejlett országok növekvı
üzemanyagigénye (az általános gazdasági növekedés következtében) növekvı agroüzemanyag keresletet is jelent. Ez valószínőleg tovább emelkedı árakhoz vezet. Megfizethetı alternatívákra van szükség. - A fosszilis olajok végesek. Mára már egyértelmő, hogy a készleteket néhány évtizeden belül feléljük. Tehát hosszútávon az üzemanyagárak radikálisan emelkedni fogni. - Az agroüzemanyagok TŐNNEK a klímabarát alternatívának, mivel megújuló forrásból származnak. Legalább is ezt mondják. De a valóság ennél összetettebb. Az Iskolák a világért! projekt az Európai Unió támogatásával jött létre. A tartalomért az Artemisszió Alapítvány tartozik kizárólagos felelősséggel, és nem tekinthető úgy, mintha az az Európai Unió nézeteit tükrözné.
Az ún. globális Észak országai használják fel a legtöbb üzemanyagot.
A világ országainak mérete széndioxid kibocsátásuk szerint. Az Iskolák a világért! projekt az Európai Unió támogatásával jött létre. A tartalomért az Artemisszió Alapítvány tartozik kizárólagos felelősséggel, és nem tekinthető úgy, mintha az az Európai Unió nézeteit tükrözné.
Hol termelik az agroüzemanyagok elıállításához szükséges növényeket? Az EU nem tud a szükségleteinek megfelelı mennyiségő agroüzemanyagot elıállítani. Importra van szükségünk. Úgy becsülik, hogy az EU összmezıgazdasági területének 2/3-ára lenne szükség ahhoz, hogy önmaga megtermelje agroüzemanyag szükségleteit– azaz Németország összes mezıgazdasági területe nem lenne elegendı. Éppen ezért a növekvı európai agroüzemanyag kereslet növekvı globális keresletet eredményez, ami következtében egyre több fejlıdı ország növeli termelését, hogy Európának eladhassa. - Mi történne, ha Európa megtermelné a szükségletéhez elegendı agroüzemanyagot? - Hol termesztenénk élelmiszernövényeket?
Az Iskolák a világért! projekt az Európai Unió támogatásával jött létre. A tartalomért az Artemisszió Alapítvány tartozik kizárólagos felelősséggel, és nem tekinthető úgy, mintha az az Európai Unió nézeteit tükrözné.
Példa: A növényi olajok importjának növekedése Ausztriában 2003 óta
Pálmaolaj import (t) Szójaolaj import (t)
A Statistik Austria adatai
Az Iskolák a világért! projekt az Európai Unió támogatásával jött létre. A tartalomért az Artemisszió Alapítvány tartozik kizárólagos felelősséggel, és nem tekinthető úgy, mintha az az Európai Unió nézeteit tükrözné.
II. Egy rövid kitekintés: a agroüzemanyagok egyáltalán klímabarátok?
Az Iskolák a világért! projekt az Európai Unió támogatásával jött létre. A tartalomért az Artemisszió Alapítvány tartozik kizárólagos felelősséggel, és nem tekinthető úgy, mintha az az Európai Unió nézeteit tükrözné.
Az európai agroüzemanyagok károsabbak a klímára, mint a fosszilis olajok. A Nobel-díjas Paul Crutzen egyik új tanulmányában azt sugallja, hogy a mőtrágya kiterjedt használata okozta kéjgáz (N2O) kibocsátást alapvetıen alábecsülték. A kéjgáz 300-szor erısebb üvegházgáz, mint a szén-dioxid. A számításai alapján a kukoricából, búzából és repcébıl elıállított agroüzemanyagok sokkal károsabbak a klímára, mint a fosszilis üzemanyagok.
Az Iskolák a világért! projekt az Európai Unió támogatásával jött létre. A tartalomért az Artemisszió Alapítvány tartozik kizárólagos felelősséggel, és nem tekinthető úgy, mintha az az Európai Unió nézeteit tükrözné.
Termény
termény rN (gN/kg szárazanyag)
relatív melegedés (Meq/M)
elıállított üzemanyag típusa
Repcemag Búza Árpa, Zab Kukorica Cukornád Maradék Cukorrépa levelek Gumós növények Takarmány, alacsony Takarmány, magas
Crutzen P.J. et al. 2008: A agroüzemanyag elıállításakor kibocsátott kéjgéz nem eredményez csökkenı üvegházgáz kibocsátást Atmos. Chem. Phys., 8, 389-395, 2008: http://www.atmos-chem-phys.net/8/389/2008/acp-8-389-2008.html
Az Iskolák a világért! projekt az Európai Unió támogatásával jött létre. A tartalomért az Artemisszió Alapítvány tartozik kizárólagos felelősséggel, és nem tekinthető úgy, mintha az az Európai Unió nézeteit tükrözné.
A repce akár 1,7-szer ártalmasabb,… A búza akár 2,1-szer ártalmasabb,… A kukorica 1,5-szer ártalmasabb,… …mint a fosszilis üzemanyagok. Ennek okai a magas energiaigény: …az intenzív mezıgazdaságban. …mőtrágya termeléshez kapcsolódóan. …növények üzemanyaggá alakítása során.
Az Iskolák a világért! projekt az Európai Unió támogatásával jött létre. A tartalomért az Artemisszió Alapítvány tartozik kizárólagos felelősséggel, és nem tekinthető úgy, mintha az az Európai Unió nézeteit tükrözné.
A fejlıdı országokban gyakran erdıket vágnak ki, hogy energia növényeket termeszthessenek a helyén. Ez erısen kihat a klímára, mivel az erdıkben jelentıs mennyiségő szén-dioxid található, amely felégetésükkor kiszabadul. Ilyen körülmények között az agroüzemanyagok EGYÁLTALÁN NEM klímabarátok!
Az Iskolák a világért! projekt az Európai Unió támogatásával jött létre. A tartalomért az Artemisszió Alapítvány tartozik kizárólagos felelősséggel, és nem tekinthető úgy, mintha az az Európai Unió nézeteit tükrözné.
Közvetett hatások A nemzeti agroüzemanyag termelés világszerte kihat a mezıgazdaságra. Amikor a földjeinken energianövényeket termesztünk, akkor valahol másutt élelmiszernövényeket kell termeszteni a szükségleteink kielégítésére. Például a FAO (az ENSZ élelmezési és mezıgazdasági szervezete) állítása szerint az európai kozmetikai és élelemiszeripar sokkal több pálmaolajat importál Afrikából és Ázsiából, mert az európai repceolaj nagy részét agroüzemanyaggá alakítják. Ezt tartják a mostani nagy pálmaolaj termelés növekedés fı okának Afrikában és Ázsiában. A növekedéshez földre van szükség! Honnan lesz? Az Iskolák a világért! projekt az Európai Unió támogatásával jött létre. A tartalomért az Artemisszió Alapítvány tartozik kizárólagos felelősséggel, és nem tekinthető úgy, mintha az az Európai Unió nézeteit tükrözné.
III. Az agroüzemanyagok és az éhezés
Az Iskolák a világért! projekt az Európai Unió támogatásával jött létre. A tartalomért az Artemisszió Alapítvány tartozik kizárólagos felelősséggel, és nem tekinthető úgy, mintha az az Európai Unió nézeteit tükrözné.
Agroüzemanyagok és a világ éhezési problémája - Agroüzemanyagok közvetlen hatásai: Az élelmiszernöveényeket kiszorítják az agroüzemanyaghoz szükséges növények. Ez különösen LatinAmerikában terjedt el. Lásd Brazíliát példaként. - Közvetett hatások: Erısen emelkedı élelmiszerárak, amelyek éhezéshez vezetnek. Leginkább a szegényebb emberek számára válik megfizethetetlenné az élelmiszer. - Az eredmény: Egyre növekvı éhezési probléma világszerte, illetve növekvı szakadék a gazdag és szegény emberek között. Az Iskolák a világért! projekt az Európai Unió támogatásával jött létre. A tartalomért az Artemisszió Alapítvány tartozik kizárólagos felelősséggel, és nem tekinthető úgy, mintha az az Európai Unió nézeteit tükrözné.
Milliárd liter Biodízel termelés-zöld oszlop Bio-etanol termeléssárga oszlop Növényi olajok ára (szója, repce, napraforgó, pálma)piros vonal Élelmiszerárak- kék vonal
Éhezés az agroüzemanyagok miatt A agroüzemanyag termelés növekvı élelmiszerárakhoz vezet. Az Iskolák a világért! projekt az Európai Unió támogatásával jött létre. A tartalomért az Artemisszió Alapítvány tartozik kizárólagos felelősséggel, és nem tekinthető úgy, mintha az az Európai Unió nézeteit tükrözné.
Minden 1%-nyi élelmiszerár növekedés 16 millió embert tesz éhezıvé. Az éhezı emberek száma egyre nı. 2007: 850 millió 2008: 923 millió 2009: 1 milliárd 2010: ??? „Ha a mostani trend folytatódik, 2025-ben 1,2 milliárd ember fog éhezni.” (International Food Policy Research Institute) A növekvı agroüzemanyag termelés hozzájárult az emelkedı élelmiszerárakhoz a tanulmány szerint. Az olajárak, az energiabiztonság és a klímaváltozás középpontba kerültével a kormányok elkezdték az agroüzemanyag termelés és használat növelését, ami a nyersanyagok keresletének növekedését eredményezi, például a búzáét, szójáét, kukoricáét és pálmaolajét. (Világbank 2008)
Az Iskolák a világért! projekt az Európai Unió támogatásával jött létre. A tartalomért az Artemisszió Alapítvány tartozik kizárólagos felelősséggel, és nem tekinthető úgy, mintha az az Európai Unió nézeteit tükrözné.
És ki „eteti” ezeket a jármőveket??? OECD országok
A többi ország
Millió jármő Kamionok motorok teherautók autók
Az Iskolák a világért! projekt az Európai Unió támogatásával jött létre. A tartalomért az Artemisszió Alapítvány tartozik kizárólagos felelősséggel, és nem tekinthető úgy, mintha az az Európai Unió nézeteit tükrözné.
A agroüzemanyagok terjeszkedése = Földjogok és élelemszuverenitás elvesztése
Brazíliában 120 családot telepítettek ki, hogy az agroüzemanyagokhoz szükséges cukornádat termeszthessék. Hasonló esetek igen gyakoriak Latin-Amerika, Afrika és Ázsia sok országában.
Kép: http://petroleum.berkeley.edu/patzek/BiofuelQA/Brazil/brazil.htm
Az Iskolák a világért! projekt az Európai Unió támogatásával jött létre. A tartalomért az Artemisszió Alapítvány tartozik kizárólagos felelősséggel, és nem tekinthető úgy, mintha az az Európai Unió nézeteit tükrözné.
A agroüzemanyagok emberi ára A brazil cukornád etanolt tartják a „leghatékonyabb” és legolcsóbbnak az agroüzemnyagok közül. Ez leginkább a szörnyő munkakörülményeknek, alacsony béreknek és néhány esetben a rabszolgaságnak és gyerekmunkának köszönhetı. A képeken az a szegénység látható, amelyben a cukornádvágó családok élnek és dolgoznak az ültetvényeken. Képek: ClemensHoegens
Az Iskolák a világért! projekt az Európai Unió támogatásával jött létre. A tartalomért az Artemisszió Alapítvány tartozik kizárólagos felelősséggel, és nem tekinthető úgy, mintha az az Európai Unió nézeteit tükrözné.
A agroüzemanyagok lennének a megoldás? - Az ökoszisztémánk nem bírja el az iparosodott társadalom energiaigényét. Nem elég nagy és túl sérülékeny ahhoz. - A modern mezıgazdaság túl energia-intenzív. Nem alkalmas arra, hogy egyszerre élelmiszer- és energia-növényeket is termesszenek a bolygó számára. Ez óriási ökológia katasztrófához vezetne és még az üvegházhatást is felerısítené. - Világszerte az élelmiszertermelést kellene elıtérbe helyeznünk minden egyéb növénytermesztéssel szemben. Pillanatnyilag a növekvı energianövény termesztés kiszorítja az élelmiszernövényeket. Még a kis területen, saját használatra gazdálkodókat is kiszorítják földjeikrıl. - Az üzemanyag-használat csökkentése ökológiailag, társadalmilag és hosszú távon gazdaságilag is hatékonyabb és ésszerőbb, mint ha megpróbálnánk agroüzemanyaggal helyettesíteni.
Az Iskolák a világért! projekt az Európai Unió támogatásával jött létre. A tartalomért az Artemisszió Alapítvány tartozik kizárólagos felelősséggel, és nem tekinthető úgy, mintha az az Európai Unió nézeteit tükrözné.
V. Mit tehetünk?
Az Iskolák a világért! projekt az Európai Unió támogatásával jött létre. A tartalomért az Artemisszió Alapítvány tartozik kizárólagos felelősséggel, és nem tekinthető úgy, mintha az az Európai Unió nézeteit tükrözné.
800 millió jármő X 1 milliárd éhezı ember Embereket vagy autókat etessünk?
Az Iskolák a világért! projekt az Európai Unió támogatásával jött létre. A tartalomért az Artemisszió Alapítvány tartozik kizárólagos felelősséggel, és nem tekinthető úgy, mintha az az Európai Unió nézeteit tükrözné.
Mit tehetünk? Változtassuk meg a fogyasztási szokásainkat! Minıségi életet a tömegfogyasztás helyett, figyeljünk a kilométereinkre, a kevesebb több! Tudjunk meg még többet a témáról! Tudásunkat osszuk meg másokkal is! Fejezzük ki az együttérzésünket, támogatásunkat Gyakoroljunk politikai nyomást, lobbizzunk! Vegyünk részt kampányokban, petíciókban, civil kezdeményezésekben! Az Iskolák a világért! projekt az Európai Unió támogatásával jött létre. A tartalomért az Artemisszió Alapítvány tartozik kizárólagos felelősséggel, és nem tekinthető úgy, mintha az az Európai Unió nézeteit tükrözné.
És Te mit tehetsz? …
Az Iskolák a világért! projekt az Európai Unió támogatásával jött létre. A tartalomért az Artemisszió Alapítvány tartozik kizárólagos felelősséggel, és nem tekinthető úgy, mintha az az Európai Unió nézeteit tükrözné.
