m u n k a színvonalának emelése érdekében helyes folytatni azt a gyakorlatot, h o g y a terepen végzett m u n k á k szünetében, a téli hónapokban, egyes kutatók 1—2 hónapra hazai főiskolákhoz, kutatóintézetekhez m e n n e k továbbképezni magukat. N a g y o n helyesnek bizonyult a továbbképzésnek az a lehetősége is, m e l y e t külföldi erdészeti t u d o m á n y o s intézetekbe való kiküldéssel sikerült biz tosítani. A z idegen nyelvek elsajátítása céljából szükséges, hogy minden kutató, aki n e m beszél idegen nyelvet, 2 éven belül legalább egy n y e l v b ő l tegyen k ö zépfokú nyelvvizsgát. Minden lehetőséget fel kell használni a politikai-ideoló giai képzettség fokozására is. A z erdészeti kutatás egészségesen fejlődik. A z elmúlt években elért számot tevő e r e d m é n y e k most lehetővé teszik fejlődésének meggyorsítását s ezt k ö v e teli tőlünk az időszak is, amelyben élünk. Napjainkban az erdőgazdálkodás gyorsütemű minőségi változásokon m e g y át. A z Erdészeti T u d o m á n y o s Intézet dolgozói mindent megtesznek, h o g y a kutatómunka megjavításával, e r e d m é nyeinek fokozásával minél n a g y o b b mértékben elősegítsék az erdőgazdálkodás fejlesztését.
Esztétikai fásítás - parkerdő M É S Z Ö L Y
G Y Ő Z Ő
— H É D E R
S Á N D O R
A kultúra fejlődésének természetes velejárója a fáskultúra, a természetes zöld környezet kialakítása és megbecsülése. Napjainkban különösen fontos fel adat egészségesebb, esztétikusabb, e m b e r i b b környezetet teremteni a szocializ must építő társadalmunk minden tagja számára. Ez a célkitűzés különösen nagyvárosainkban, ipargócpontok sűrűn lakott településein jelentkezik sürge tően. Tapasztaljuk, h o g y az egyre épülő új lakótelepek körül, de városaink e d dig elhanyagolt terein is, sőt gyárak, üzemek környezetében is létesültek kisebb-nagyobb zöldterületek, parkok, fasorok, amelyek feloldják a munkahely és a nagyvárosi lakóhely zártságát, merevségét és esztétikai igényeket is kielé gítenek. A természet szépségeit kereső e m b e r ezzel n e m elégszik m e g . Szüksége van lakóhelye közelében olyan zöld területre, ahova családjával v a g y baráti körben kirándulhat, testet-lelket felüdítő sétát tehet, gyermekeknek, sportolók nak egészséges l e v e g ő j ű teret nyújt játékra és sportra, alkalmat ad a természet sokszínű n ö v é n y és állatvilágának megfigyelésére. Ilyenfajta zöld terület —• mindamellett — jelentős szélvédelmet is ad, sőt levegő-tisztító hatása is elő nyösen érvényesül. Viszont kevés olyan városunk van, ahol ezt a környezetet a városközpont hoz közel megtalálhatjuk. Pedig m i s e m bizonyítja j o b b a n , h o g y a városi e m b e r mennyire igényli, mint a budai h e g y e k vasárnapi kiránduló tömegei, de ugyanez a kép a debreceni nagyerdőben, a pécsi Mecsek oldalon, v a g y a soproni L ö v é rekben. L e g t ö b b városunk közelében azonban nincs ilyen természetes adottság. Ezeken a helyeken telepítéssel kell létesíteni megfelelő zöld területet. A z ilyen jellegű telepítéseket általában esztétikai fásításnak, a telepítendő zöldterületet parkerdőnek, erdőparknak, vagy sétaerdőnek nevezzük. A természetkedvelő e m b e r m i n d i g keresi és m e g is találja, ami a termé szetben szép, ami megkapja, gyönyörködteti és leköti. Erdészeknek gyakran jut az a feladat, — sőt bizonyos mértékig minden tevékenységükben szem előtt kell
tartani, — hogy mindezt segítsük; sok esetben mesterségesen „előállítsuk" a természet szépségeit. Mind g y a k o r i b b feladat országszerte, de különösen a mi munkaterületünkön, a Balaton környékén, h o g y olyan fásításokat hajtsunk végre és olyan zöldterületeket tervezzünk, amelyeknek elsődleges feladata a díszítés és gyönyörködtetés, vagyis az esztétikai hatás. Most elsősorban a parkerdő tervezésével kívánunk foglalkozni, mert ez m i n d gyakrabban felmerülő feladat és b i z o n y meglehetősen támpont, gyakorlat nélkül kell a m e g o l d á s h o z hozzálátnunk. A parkerdő, mint a n e v e is mutatja, átmenet a természetes erdő és a bel terjes kezelés alatt álló úgynevezett „épített park" között s éppen ezért — cél jától függően — , hol t ö b b , hol k e v e s e b b „épített elemet" tartalmaz. Jellemző rá az is, h o g y mindig az erdőhöz áll közelebb, rendszerint ahhoz is csatlakozik. Elhelyezését tekintve mindig a város belterületén kívül terül el, de n e m nagy távolságra, h o g y a városiak egy jóleső sétával el tudják é m i . A n n y i b a n tér el az erdőtől, h o g y a parkerdőben a fakitermelés csak a be teg és száraz fák eltávolítására szorítkozik. A z ágas-bogas és különleges alakú fákat — amelyek erdész-szemmel nézve értéktelenek, — éppen mint a laikusok számára érdekes látnivalót, m e g kell hagyni. Területe úthálózattal feltárt, állo m á n y a n e m teljesen sűrű, hanem a meglevő, v a g y mesterségesen kialakított tisztásokkal, át- és rálátásokkal — ha a terepviszonyok megengedik, kilátók kal és kilátóhelyekkel is —• megszakított. Eltér a parktól azért, mert kevés benne az épített elem, n ö v é n y - a n y a g á t l e g n a g y o b b részben az őshonos, termő helynek megfelelő fák és cserjék alkotják, s tisztásain bárki letelepedhet. Célját tekintve a parkerdőket két nagy csoportra
oszthatjuk:
1. N a g y o b b települések közelében nagy e m b e r t ö m e g letelepítésére és szó rakoztatására, illetve szükségleteik kielégítésére szolgáló épületek és építmények befogadására alkalmas sétaerdő; j e l l e m z ő j e a nagyfokú feltártság. Elsősorban b e n n e járva tudjuk szépségét élvezni. 2. A településeket k ö r ü l v e v ő d o m b - és hegyoldalakon elterülű panoráma erdő. Célja, h o g y a településeknek méltó és hatásos hátteret adjon, s már messziről művészi élményt biztosítson. Meredeksége miatt n a g y o b b embertömeg letelepítésére rendszerint n e m alkalmas. Főként messziről rátekintve g y ö n y ö r k ö d ü n k benne. Előfordul természetesen, h o g y a két fajta parkerdő együttesen, egymásba olvadva, egymást kiegészítve is megjelenik. Példa erre a pécsi Misina déli o l dala, m e l y panoráma erdő, de egyben a pécsiek k e d v e n c kiránduló h e l y e is. A z ilyen parkerdők tervezése és kivitelezése az erdészek számára újszerű feladat. Egységes vezérfonal hiányában a kivitelezők saját — gyakran téves — elgondolásaik alapján igyekeztek céljukat megközelíteni. V a n n a k akik úgy akarnak esztétikai hatást elérni, h o g y kimondhatatlan n e v ű „ e x o t a " fa- és cserjefajták tömegét sűrítik a területen, rendszerint azok termőhelyi igényének felmérése és ismerete nélkül. Mások egyszerűen a l e g k ü l ö n b ö z ő b b lombszínű és habitusú fajtákat ültetik e g y m á s mellé, s ettől várják az esztétikai hatást. A k k o r járunk el helyesen, ha a termőhelynek megfelelő s a környező tájba b e illeszkedő fásítási anyagot használunk fel telepítéseinkhez. Mindezt nemcsak esztétikai meggondolás, hanem gazdasági e r e d m é n y e i n k is így kívánják, mert csak őshonos n ö v é n y e k telepítésével érhetjük el a l e g j o b b megmaradást, azok n ö v e k e d n e k a legjobban és fenntartási költségük is a legolcsóbb. A természetes táj esztétikai hatása megmutatkozik az összhangban és a vál tozatosságban. A változatosság érvényesül a tér- és színhatásban, formákban
és a növényanyagnak más élő és holt környezethez v a l ó kapcsolatában. A z össz hangnak mindezekben együttesen kell érvényesülnie. A parkerdő k ü l ö n b ö z ő típusainak helyes tervezését néhány példán mutat j u k b e l e g g y a k o r i b b előfordulásában. A fásítások elsősorban esztétikai fásítá sok s tervezésük, illetve kivitelezésük folyamatban van. A panoráma erdő kialakítására j ó példa a balatonfüredi Tamáshegy, a m e l y nek fásítása érdekében é v e k óta harcolunk, de eredményre csak az elmúlt é v ben, a község mezőgazdaságának szocialista átszervezésével kapcsolatban sike rült jutni. A fásítás megtervezése most folyik, m é g i s a rajta m e g l e v ő állomány képe alkalmas az esztétikai fásítás bemutatására. A T a m á s h e g y a Balatonfüredre érkezőnek rögtön feltűnik, akár hajóval, v a g y vonattal közelíti m e g Füredet. Növényzetével szinte az é v minden szaká ban már messziről is magára vonja a figyelmet. Tavasszal a hegyoldalt borító mandulások virágzó pompájukkal, nyár utóján a lágyszínű kőris-foltokat és molyhostölgy csoportokat övező cserszömörce b o k r o k lángoló t ö m e g e , m a j d ősszel a citromsárgára színeződött k ő r i s l o m b o k és kárminra érett juharok k ö zött vöröslő s o m o k tarkítják a hegyoldalt és a tetőt. A z előttünk álló tamáshegyi esztétikai fásítási feladatunknál tehát m e g v a n a minta: a most mintegy 10—15%-ban borított kopár hegytető fásítását ú g y ter vezzük, h o g y az egyes fafajok nagy távolságból is érvényesülő színfoltokat ad janak. A z állományt a termőhelynek megfelelően molyhostölgy, illetve k o c s á n y talan tölgy alkotja, elegyítésül a virágos kőris, mezei juhar és szórványosabban a lisztes ül. b a r k ó c a b e r k e n y e látszik alkalmasnak. A z erősen erodált helyeket cserjékkel telepítjük be. Itt a pukkanó dudafürt, bibircses kecskerágó, s o m o k , sajmeggy és nagy t ö m e g b e n a cserszömörce jöhet számításba. A sziklatömbcík k ö z é szórványosan fanyarkát és madárbirset telepítünk. A már meglevő fákat és cserjéket kíméljük. A z egész hegyoldal, fel a gerincig, valamikor összefüggő szőlőterület volt. A m i k o r a filoxéra kipusztította a szőlőket, felszántották a parcellákat. A z eső idővel lemosta a megművelt földréteget, ezért az új szőlőket már csak oda tud ták telepíteni, ahol a föld megmaradt, vagyis j ó v a l lejjebb, a hegyoldal alsó ré szére. A felhagyott szőlők helyét részben az erdő foglalta el. A mandulafák — m e l y e k a szőlőkben voltak — megmaradtak s ezek átmenetet jelentenek az erdő és a szőlők között. Térben az egyes sziklás oldalgerincek meghagyása és kilátóhelyek k i j e l ö lése szakítja m e g az összefüggő erdősítést. A z egész telepítés ú g y kapcsolódik az alatta elterülő g y ü m ö l c s ö s - és szőlőkultúrához, h o g y az összhang h a r m o n i kus legyen. A gerinc üresen hagyott foltjairól szép kilátás nyílik a környékre és a Balatonra. Általában kerüljük a tájkép megbolygatását, tehát a meredek hegyoldal ellenére se alkalmazzunk árkos talajelőkészítést, mert az messziről látható s ezért a táj „érintetlen szépségét" rontja. A telepítésre v á r ó terület mintegy 30 ha kiterjedésű. A sétaerdőnél n e m feltétlenül szükséges, h o g y sportra és szórakozásra szol gáló építményeket foglaljon magában, a gyakorlatban mégis rendszerint oda helyezik azokat, mert városaink belterületén n e m férnek el. Ilyen sétaerdő tervét készítettük el a Várpalotai Városi Tanács kérésére. Itt a fásítás célja: az e g y r e fejlődő ipari város két centrumát — Várpalotát és Inotát — összekötő 8-as m ű ú t mindkét oldalán elterülő rendezetlen, kietlen kopár területek fásítással történő rendezése. M i n d e z e g y b e n a város körül kiala kítandó zöldövezetnek is m a g v a lesz, ugyanakkor talaj-, szél- és egészségvé delmi, valamint esztétikai célokat is szolgál. A tervben szereplő terület t ö b b
mint 40 ha kiterjedésű. Magában foglalja az e g y év óta m ű k ö d ő s azóta nagy népszerűségnek ö r v e n d ő vidámparkot, halászcsárdát és az alatta l e v ő tó k ö z vetlen környékét. Ezekhez csatlakozik Várpalota és Inota irányában is az új parkerdő, sétaerdő, m e l y a v á r o s dolgozóinak szintén sok örömet, pihenést, szó rakozást nyújt, majd hozzájárul egészségük megóvásához. A fásítás v é g r e h a j tására biztosíték a Városi Tanács és főleg a város K I S Z szervezetének lelkes m e g m o z d u l á s a : társadalmi m u n k á v a l dolgoznak a parkerdők érdekében és ezt a j ö v ő b e n is vállalják. A parkerdő kialakítására megterveztük az úthálózatot — a várható f o r galmi irányok figyelembevételével — és a k i s e b b - n a g y o b b tisztások, kilátók, pihenők helyét is. A c s o m ó p o n t o k o n , f ő b b utak m e n t é n sorfaméretű anyaggal és cserjeszinttel parkszerű kiképzést terveztünk. A z összefüggő részletekre erdőszerű telepítéssel, csemeteméretű anyaggal, változatos csoportos elegyítésre megjelöltük a t e r m ő h e l y n e k megfelelő fafajo kat. A tó k ö r n y é k é n e k e g y e s részleteire k i s e b b - n a g y o b b facsoportokból v a g y akár egyes fákból álló fásítást terveztünk. Ez az egyébként igen változatos és hangulatos tó tájképének sivár és kietlen környezetét megváltoztatja s a vi dámparkkal is szorosabb összhangba hozza. Itt a parkerdő kialakítására a ter vezett fafajok fontossági sorrendben a k ö v e t k e z ő k : kocsánytalan tölgy, virágos kőris, magas kőris, nagylevelű hárs és ezüsthárs. Szórványosan a hangsúlyosabb helyeken: fenyők (erdei- és feketefenyő), nyír, mézgás éger, füzek, platán, b e r kenyék, zselnicemeggy, diszszilvák, diszgalagonya, fehér nyár, korainyár, ezüst nyár és tiszaháti nyár. Sétaerdő tervét készítettük el a kiskunfélegyházai Városi Tanács kérésére is az Országos Erdészeti Főigazgatóság megbízásából. Ez a kezdeményezés tipi kus példája annak, h o g y a mai szocialista szemlélet igényli az egészségesebb, e m b e r i b b életet elősegítő zöld környezetet. A kiskunfélegyházai Városi Tanács m é g áldozatok árán is célul tűzte ki parkerdő létesítését, mert hiszen a város szélén egészen j ó minőségű szántóterületeket jelölt ki erre a célra, kereken 45 ha kiterjedésben: N e m lehet véletlen, h o g y éppen Kiskunfélegyháza — ez a r o hamosan fejlődő alföldi v á r o s — jelentkezik az elsők között ilyen igényekkel. Remélhető, h o g y t ö b b hasonló, sivár környezetű városunk is követi a j ó példát. A z sem véletlen, h o g y a Városi Tanács ,,Békepark"-nak nevezte el ezt az erdőt, mert ezzel is dokumentálni kívánja társadalmunk építő, derűs j ö v e n d ő t váró szándékát. A z o k a fiatalok, akik kiveszik részüket a parkerdő telepítési m u n kálataiból, m i n d a b é k e mellett tesznek hitet. A parkerdő rendeltetése az, h o g y a város közvetlen közelében zöldterület álljon a lakosság rendelkezésére állandó kirándulóhelyül, szervezett ünnepségek és különböző rendezvények színhelyéül. Arra is adjon alkalmat a v á r o s lakossá gának, h o g y szórakozásra és sportra szánt idejét a szabadban, egészséges l e v e g ő j ű környezetben tölthesse el. Általában egészségügyi és esztétikai s z e m p o n t o k is indokolják a parkerdő létesítését és végül, de n e m utolsó sorban a v á r o s fásítottságának növelése is fontos célkitűzés. A fásítást különböző elegyes fafajokkal, dús cserjeszinttel, változatos cso p o r t o k kiképzésével, a térhatás érdekében — a szintkülönbséget f i g y e l e m b e v é v e — tisztás foltok kihagyásával, célszerűen vezetett feltáró sétautakkal terveztük m e g . A parkerdő tervezésénél m á r f i g y e l e m b e vettük azokat a létesítményeket, amelyeket a Városi Tanács itt kíván elhelyezni. í g y e g y k ö z p o n t o s főteret ter veztünk, amely fevonulások úticélja lehet s egyszersmind ünnepségek megtar tására is alkalmas. T o v á b b á a parkerdő telepítésénél biztosítottunk sportligetet, gyermekjátszótér kialakítására való területet, vendéglátóipari egység elhelye-
zésére alkalmas környezetet, kezelő személyzet lakásának megfelelő helyet, i v ó vízellátás céljából kutat, ezenkívül szerszámkamra, W C stb. elhelyezésére alkal mas, megfelelő parkrészeket. A parkerdő megtervezésénél kétféle telepítési eljárást vettünk számításba. A terület n a g y o b b részén erdőszerű telepítést terveztünk, csemeteméretű anyag gal, a termőhelynek és kitettségnek megfelelő elegyítéssel és a széleken cserje színt kiképzéssel. A z e g y e s területek rendeltetésénél súlypontos részleteket, a parkerdő központi területét, az egyes létesítmények környezetét sorfaméretű anyaggal, fenyőfácskákkal, cserjeszínt kiképzéssel, szegélyeken időálló virágzó cserjék alkalmazásával — parkszerű telepítéssel — terveztük meg. A kiültetéshez részletes vázlatot készítettünk, minden e g y e s fa és cserjefolt helyével. A z e g y e s fafajok és cserjefélék elhelyezésénél figyelembe vettük a domborzati és termőhelyi adottságokon kívül a különböző fafajokra jellemző színhatást, habi tust, méretek arányait, fényigényt, az e g y m á s feletti csoportok kölcsönhatásait, h o g y az esztétikai szempontokat harmonikusan kielégítsék. A tervezett fafajok: kocsányos tölgy, korai-, hegyi-, mezeijuhar, nagylevelű-, ezüsthárs, mezeiszil, vénicszil, (a m é l y e b b helyeken) magaskőris, ostorfa, fehérnyár, fehérfűz, v a d körte, vadalma. Súlypontosabb h e l y e k r e kis foltokba: nyir, zselnicemeggy, dísz cseresznye, díszszilva, díszgalagonya, csörgőfa, ezüstfa, platán, nyarak stb. A z épületek k ö r n y é k é n kisebb fenyőfoltokat helyezünk el. Cserjeszintként ott, ahol tömeget, térfalat szándékozunk kiképezni, a következő fafajok szerepelnek: ta tárjuhar, pukkanó dudafürt, somok, kecskerágók, kutyabenge, fagyai, lonc, aranyribizke, kányabangita, boróka stb. Szolitereknek, széleken — díszítő j e l l e g gel — a következő virágzó cserjéket terveztük: orgona, aranyeső, júdásfa, nyári orgona, japánbirs, gyöngyvirágcserje, h ó b o g y ó , Hibiscus, Spiraea, Phyladelphus stb. A kiskunfélegyházai kezdeményezésre a szomszédos Kecskemét is elhatá rozta parkerdő létesítését. Erre a célra a város szélén kb. 60 ha területet adott át a Kiskunsági Áll. Erdőgazdaságnak. A parkerdő tervezése most fejeződött be. Itt teljesen azonos célok és körülmények indokolják a parkerdő létesítését, így a tervezés irányelvei és a kivitelezés m ó d j a is hasonló. Kecskeméten viszont egy érdekes helyi adottságot is sikerült felhasználni a parkerdő változatosabbá tételére. A fásításra átadott területen halad át k b . 1500 m hosszban egy elhanyagolt állapotban levő belvízcsatorna, ami k i s e b b n a g y o b b területeket vizenyőssé tesz és magas vízállásokat is okoz. Fásítási ter v ü n k b e n a terület belvízrendezésére is tervet dolgoztunk ki. Tervezésünknél fi g y e l e m b e vettük azt a körülményt, h o g y a vízrendezéssel kialakítandó k é p a park erdő képét ne rontsa, sőt a vízfolyások és vízfelületek — mint tájképi m o t í v u m o k — a környezetbe beillesztve, a parkerdő esztétikai értékét növeljék. Így elkerül tük a vízelvezetést szolgáló árkok merev, egyenes vonalvezetését s oda, ahol n a g y o b b vízfelületek állandó fenntartására lehetőség kínálkozott, mint tavakat építettük be. A változatosabb térhatás elérésére, az egyes kiemelkedő pontok között, — s ezekről vissza a vízfelületekre átlátásokat terveztünk. Sétautak vonalvezetésénél sűrűbb-ritkább csoportok egymásutánjával, váratlan, felbuk kanó tisztás foltok beiktatásával, egymásba csatlakozó tisztás felületek átte kinthető láncolatával oldottuk m e g a változatosságot. A vázolt példákból is kitűnik, h o g y bár általános irányelveket és célkitű zéseket a parkerdő tervezéséhez, az esztétikai fásításokhoz is lehet adni, de ahány feladat, annyi megoldás, í g y sablonokat alkalmazni nem lehet. Sajná latos, hogy minták, példák n e m álltak előttünk, szakirodalmunk p e d i g csak ál talános tájékoztatást ad. Mégis — mivel az olyan fásítási feladat, ahol az eszté-
tikai szempontoknak elsődlegesen kell érvényesülnie, m i n d g y a k o r i b b a k lesz nek, -— foglalkoznunk kell ezzel és m e g kell oldanunk, a természet szépségeit felhasználva, a természetes tájba beleilleszkedve, saját m a g u n k b ó l fakadó m é r tékletességgel és j ó ízléssel, kerülve m i n d e n mesterkéltséget. Fel kell készül nünk, h o g y a mai e m b e r kulturigényét a gazdasági, egészségügyi szempontokon túlmenően ezen a téren is kielégíthessük fásításainkkal és esztétikai hatásokra való törekvésünk is a legmesszebbmenőén érvényesülj ön.
Erdőgazdaságaink nyár és fehériűz törzsanyatelepeinek állapota K O P E C K Y
F E R E N C
A második ötéves terv erdőművelési irányelvei az erdőgazdaságok erdő felújításaiban és erdőtelepítéseiben, rohamosan fejlődő iparunk anyagszükség letének biztosítására, kiterjedt nyárállamányok létesítését írják elő. A nagy feladat sikeres megoldásának alapja az erdőgazdaságok törzsanyatelepein ter mesztett egészséges, g y o r s növekedésre képes, termőhelyálló fajták szaporító anyagának biztosítása. A gyökereztetéshez szükséges d u g v á n y m e n n y i s é g előállítására — figye l e m b e v é v e az országfásítás szükségletét is — az erdőgazdaságok 1958-ig, Koltay György 1952-ben végzett helyszínelési adatai és javaslata alapján, 116 ha törzsanyatelepet létesítettek az alábbi fajtákból: óriásnyár korainyár késeinyár feketenyár tiszahátinyár jegenyenyár egyéb
21,5"/o 33,9% 25,8% 6,4% 6,5% 0,5% 5,4%
A z OEF Erdőművelési Osztályának megbízásából 1958-ban számba vettük és felülvizsgáltuk az erdőgazdaságok nyártörzsanyatelepeit, mert nyárfagazdál kodásunk fejlesztése során a nyárfatermesztés terén mutatkozó hibák minél k o r á b b i felszámolására a megbízható származású, valóban g y o r s n ö v e k e d é s ű és az eddigi tapasztalatok szerint a betegségeknek legjobban ellenálló ültetési anyag biztosítása sürgős feladattá vált. A felülvizsgálat során javasoltuk az elöregedett, n e m fajtaazonos, illetve t ö b b fajtából összekeveredett anyatelepek felszámolását és a törzsanyatelepek területét az erdőgazdaságok igényeinek megfelelően 116 ha-ról 149,88 ha-ra emeltük a következő fajtaarányban: óriásnyár korainyár késeinyár feketenyár tiszahátinyár
16,4% 33,4% 15,7% 3,1% 5,5%
