ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KÉPZÉSI TERV

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA 

TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA 

KÉPZÉSI TERV 

2010

A TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KÉPZÉSI TERVE 

Az  egri  Eszterházy  Károly  Főiskolán  történelemből  BA  szintű  alapképzés,  valamint  MA  szintű tanárképzés és diszciplináris képzés zajlik. A diszciplináris képzés két programból áll: 1.  A  Habsburg  Birodalom  és  az  Osztrák­Magyar  Monarchia  története  1526­1918  és  2.  Magyarország története 1918­tól napjainkig. Doktori Iskolánk két programját úgy kívánjuk erre a  képzésre építeni, hogy korábban és/vagy másutt végzett, de MA vagy régi egyetemi diplomával  rendelkező pályázók is felvételt nyerhessenek hozzánk. Vagyis bemeneti  követelményként nem  írunk elő „C” típusú felsőfokú állami nyelvvizsgát vagy két „C” típusú középfokú nyelvvizsgát,  amely  nélkül  Egerben  nem  lehet  történelemből  MA  diplomát  szerezni,  hanem  a  történelem  szakos diploma mellett csak egy „C” típusú középfokú nyelvvizsgát kérünk.  Doktori  Iskolánk célja,  hogy  az újkori  és  a  jelenkori  magyar  történelem  témakörén  belül  olyan  kutatókat  képezzünk,  akik  a  történetírás  elvi  alapjaival  és  metodológiai  eljárásaival  egyaránt tisztában vannak, és képesek saját kutatásaikkal a választott tématerületükre vonatkozó  tudásunkat  gyarapítani.  Ennek  érdekében  a  doktoranduszok  erős  historiográfiai  képzésben  részesülnek,  és  témájukhoz  kapcsolódva  a  legspecializáltabb  és  legkorszerűbb  tudásanyaggal  ismerkedhetnek  meg.  A  történetírás  kutatástechnikai  kérdéseivel  kurzusszinten  nem  foglalkozunk,  mivel  ezt  MA,  illetve  egyetemi  képzésük  során  a  doktoranduszok  már  elsajátították.  Ha  kiderülne,  hogy  mégsem,  a  témavezető  irányításával  személyre  szabottan  kapnak  pótlólagos  képzést.  Segíteni  kívánjuk  viszont  a  doktoranduszokat  nyelvi  tudásuk  szakirányú  fejlesztésében.  A  képzés  fontos eleme  a  témához  kapcsolódó,  tehát egyénre  szabott  tutoriális jellegű foglalkozás.  Az  újkori történelem kezdetét általában  Amerika  felfedezéséhez  (1492)  kötjük, amely  kis  eltéréssel egybe esik a magyar történelem sorsdöntő eseményével: az 1526­os mohácsi csatával.  Abban,  hogy  az  újkor  meddig  tartott,  megoszlanak  a  vélemények.  Vannak,  akik  csak  a  16­18.  századot értik alatta, mások a „hosszú” 19. századot is beleszámítják. A napjainkig érő jelenkor  és a vele gyakran hasonló értelemben használt kortörténet kezdetének általában az I. világháború  végét  szokás  venni.  A  Monarchia  felbomlása  és  Trianon  miatt  ez  a  magyar  történelemnek  is  sorsdöntő  korszaka.  Alkalmazkodva  professzori  karunk  szakmai  érdeklődéséhez  és  összetételéhez, ennek az öt évszázados magyar történelmi korszaknak két alkorszakára kívánunk  szakembereket  képezni.  A két alkorszak egyike  az 1526  és az 1711 közötti időszak, amikor az  ország három részre szakadt, s a három rész fejlődése sokáig külön úton haladt. A megosztottság  meghaladása  a  török fölötti döntő győzelem után megkötött  karlócai békével  (1699)  kezdődött,  amelyet a magyar területek betagozódása követett a Habsburg Birodalomba. A másik alkorszakot  1918­tól  a  mindenkori jelenig számítjuk. Vagyis az 1918­19­es  forradalmak,  a  Horthy­korszak,  az  1945  utáni  koalíciós  évek  és  az  államszocializmus  40  éve  mellett  a  Harmadik  Magyar  Köztársaság immár 20 éves történetét is beleértjük.  A  két  program  oktatói  hosszabb  idő  óta  munkakapcsolatban  állnak  egymással.  Romsics  Ignác és Szarka László kutatási területe a 20. századi nemzetiségi kérdés és kisebbségi politika,  Németh  István  és  Romsics  Ignác  témái  a  két  világháború  közötti  külpolitika,  míg  Németh,  Romsics és Rainer M. János érdeklődési területe többek között az elmúlt 20 év kutatása kapcsán  találkoznak. Petercsák Tivadar kutatásainak társadalomtörténeti ága (a hagyományos parasztság  felbomlása  és a tsz­világ  kialakulása) Rainer M. János  Kádár­korszakra vonatkozó kutatásaival  és  Mózes  Mihály  gazdaságtörténeti  profiljával  áll  kapcsolatban.  A  másik  program  résztvevői  közül  elsősorban  Bessenyei  József,  Gebei  Sándor  és  Miskei  Antal  érdeklődési  területei

érintkeznek.  Ezek  az  érintkezések  már  eddig  is  lecsapódtak  közös  publikációkban.  A  Doktori  Iskola  beindulása  ezeket  a  kapcsolatokat  intézményesítené,  intenzívebbé  tenné,  és  lehetőséget  nyújtana  arra,  hogy  a  doktoranduszok  is  csatlakozzanak  a  közös  kutatómunkához.  Az  iskola  potenciális  vezetője,  Romsics  Ignác  az  elmúlt  években  tanítványi  körével  három  ilyen  közös  kutatást  is  végzett,  s  mindhárom  eredménye  egy­egy  tanulmánykötet  lett  (1998:  Trianon  és  a  magyar  politikai  gondolkodás,  2002:  Mítoszok,  legendák,  tévhitek  a  20.  századi  magyar  történelemről,  2009:  A  magyar  jobboldali  hagyomány,  1900­1947).  Előbb  az  ELTE  Új­  és  Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszékének doktoranduszaival, az utóbbi években pedig az  EKF  végzős  hallgatóval  hasonló  munkakapcsolatot  alakított  ki  Németh  István  is.  Együttműködésüknek  ugyancsak  kézzelfogható  nyomai  vannak.  Rainer  M.  János  az  ’56­os  Intézet  igazgatójaként,  Szarka  László  az  MTA  Kisebbségkutató  Intézetének  igazgatójaként,  Petercsák  Tivadar  a  Heves  megyei  múzeumi  szervezet  vezetőjeként,  Gebei  Sándor  az  EKF  Történeti  Intézetében,  Bessenyei  József  pedig  a  Miskolci  Egyetem  tanszékvezetőjeként  és  dékánjaként bizonyította kutatásszervezési és iskolateremtő képességeit.  A  Doktori  Iskola  harmadik,  a  tanári  gárda célirányos  fejlesztése után beindítani  tervezett  programja Magyarország  Habsburg Birodalmon belüli, 1711  és 1918  közötti  időszakával  kíván  foglalkozni. 

1. A Doktori Iskola felépítése 

A  fentiekben megfogalmazott alapelveknek és céloknak  megfelelően  a  Doktori Iskola  két  programból áll:  1.  A Magyar Királyság, illetve a Kárpát­medence története 1526­1711 között  2.  Magyarország története 1918­tól napjainkig 

2. A Magyar Királyság, illetve a Kárpát­medence története 1526­1711 között program 

Képzési  tervünk  nemcsak  az  1526  utáni  „gallérnyira”  zsugorodó  Magyar  Királyságra,  illetve  a  király  közvetlen  fennhatósága  alá  tartozó  országra,  hanem  a  Kárpát­medencét  kitöltő,  egykori  teljes  Magyarországra  („három  ország  egy  haza”)  koncentrál.  Miközben  a  térségben  rivalizáló  nagyhatalmak,  a  Habsburg­  és  Oszmán  Birodalmak  részekre,  befolyási  övezetekre  szakították  szét  Magyarországot,  a  politikai  széttagoltság  nem  jelentette  a  korábbi  (gazdasági,  társadalmi,  vallási,  művelődési)  kapcsolatok  megszűnését.  Ebből  a  helyzetből  fakadóan,  az  ország egyesítésének programja a tárgyalt korszakban mindvégig élt, annak ellenére is, hogy az  országegyesítési  elképzeléseket  az  Erdélyi  Fejedelemség  17.  századi  különutas  politizálása  jó  néhány  esetben  keresztezte.  A nemzetközi összefogás eredményeképpen töröktől  megszabadult  ország  az  abszolutisztikus  kormányzáshoz  ragaszkodó  uralkodójával  konfrontálódott,  a  „törökmentes” országban a rendi (nemzeti) szabadságjogok érvényesítésért polgárháború robbant  ki, amit tárgyalásos alapon, talán az „első kiegyezéssel” sikerült lezárni.  Ezeket  a  hallatlan  bonyolult,  sokszor  egymástól  elválaszthatatlan  folyamatokat  jelenítjük  meg  doktori  programunkban  politikai,  gazdasági,  társadalmi,  vallási,  művelődési  viszonyok  tematikus bontásban.

A  politikai  viszonyok  tárgyalásánál  kiemelt  szempontként  kezeljük  az  a  16.  században  bekövetkezett  szituációt,  hogy  a  Magyar  Királyság  a  Habsburg­  és  az  Oszmán  Birodalmak  metszéspontjába, ugyanakkor mégis a birodalmak perifériájára került. A birodalmak háborúinak  és  békekötéseinek  (1547.,  1568.  drinápolyi  békék)  eredményeképpen  egy  különleges  jogállású  „állam”  is  született,  az  Erdélyi  Fejedelemség  (1570.  Speyer).  A  Magyar  Királyság  „Királyi,  Szultáni  és  Fejedelmi  Magyarország”  darab  országaiban  a  régi  államstruktúra  gyökeres  változásokon  ment  keresztül,  a  központi  és  a  helyi  igazgatás  alkalmazkodott  a  politikai  helyzethez.  A  condominium  gyakorlata  (=kettős  adóztatás,  kettős  igazságszolgáltatás  a  hódoltságban) sem törhette szét az összekötő kapcsokat. Az  Erdélyi Fejedelemség továbbra is a  magyar  belpolitika  szerves  összetevője  maradt  függetlenül  attól,  hogy  a  Bocskai­végrendelet  legfontosabb  üzenete,  „Erdély  különállásának”  megőrzése  hagyományozódott.  Amíg  Bethlen  Gábor és I. Rákóczi György „kisországuk” gyarapításán munkálkodott, addig II. Rákóczi György  a nagyhatalmi konstellációt figyelmen kívül hagyva, meggondolatlanul a Báthori­tervet szerette  volna kivitelezni (a lengyel királyságon keresztül beérkezni a magyar királyságba).  A  17.  századi  Erdélyi  Fejedelemség  története  Moldvával  és  Havasalfölddel  szoros  összeköttetésben  kerül bemutatásra,  hiszen  a  kelet­közép­európai  térségben  megindult  politikai  változásoktól  (Rzeczpospolita  –  Oszmán  Birodalom  (Krími  Kánság)  háborúi)  az  Erdélyi  Fejedelemség  az  Oszmán  Birodalom  tartományainak  (=Moldva,  Havasalföld)  az  érintettsége  miatt nem tudta függetleníteni magát. Ezt a kötődést, de az egymásrautaltságot is, a magyar és az  egyetemes történelem szinkronjában tárgyaljuk.  A  politikai széttagoltsággal  ellentétben az ország gazdaságilag egységes maradt,  mi  több,  az európai  „világkereskedelembe”  is be tudott kapcsolódni. A  nyugat–európai árforradalom  (az  élelmiszerárak drasztikus növekedése)  keresletet teremtett az agrártermékek iránt, felértékelte  a  magyar  exportcikkeket.  A  „Szultáni  Magyarországon”  tenyésztett  szarvasmarha  akadálytalanul  haladt  át  a  politikailag  szétszabdalt  országon  és  jutott  ki  az  osztrák,  a  német  stb.  piacokra,  s  ugyancsak  zavartalanul  érkeztek  magyar  földre  az  import  termékek  (posztó,  fémáru  stb.).  A  politikai  érdekek  fölé  emelkedő  kölcsönös  előny  (anyagi  haszon)  által  mozgatott,  fennakadás  nélküli  külkereskedelmet  a  magyar  nemzetiségű  (alföldi  pásztorok,  tőzsérek)  kereskedők  bonyolították, mert a rác (szerb), a görög és a zsidó stb. kereskedők nem kívánatos személyeknek  minősültek  a  Lajtától  nyugatra.  A  17.  század  derekáig  tartó  konjunktúra  azt  is  lehetővé  tette,  hogy  egyes  alföldi  mezővárosok  (Debrecen,  Cegléd,  Kecskemét)  szarvasmarha  tenyésztésre  és  kereskedelemre szakosodjanak, a gazdasági tevékenységüket elősegítő infrastruktúrájuk (piacok,  vásárok,  hitelezés)  kiépüljön.  Az  Erdélyi  Fejedelemség  gazdasági  arculatát  egyrészt  a  belső  specializáció (a szász városok ipara, a Partium és a székely székek agrár tevékenysége), másrészt  a havasokon túli vajdaságokkal folytatott kereskedelmi tevékenység határozta meg.  A politikai akarattal felszabdalt ország vallási és művelődési viszonyaiban egy különleges  jelenséggel  találjuk  magunkat  szemben.  A  reformáció  térhódítása  következtében  a  protestáns  tanok meggyökeresedtek, kiépültek az egyházi szervezeteik, a politikaitól eltérő konfesszionális  megosztottság  jött  létre.  Ez  a  fajta  részekre  szakadás  viszont  kitágította  a  magyar  horizontot  vallási–művelődési–kulturális  vonatkozásban,  mert  valamennyi  religio  recepta  összekötötte  sokoldalú  tevékenységét  a  nyugat­európai  testvér  intézményeivel.  A  16–17.  század  felekezeti  sokszínűsége  a  peregrinációs  folyamatot  serkentette,  a  multikulturális  viszonyok  kifejlődését  eredményezte  az  országban.  Nem  hagyhatjuk  ki  a  számításból  a  kelet­közép­európai  régióban  jelen  lévő ortodox  (pravoszláv),  ill.  az  1596.  évi,  a  breszti  egyházi  unióval életre  hívott  görög  katolikus vallás és egyház magyarországi, erdélyi szerepét sem.

A  16­17.  századi  „Magyarországok”  társadalmának  és  társadalmi  küzdelmeinek  a  jellegzetességeivel  szintén  foglalkozik  a  képzési  tervünk.  Egyik  csomópontját  a  király  és  a  rendek  (a  rendi  intézmények)  hol  harmonikus,  hol  ellenséges  viszonyának  bemutatása  képezi.  Ide  tartozónak  véljük,  a  politikai  életben  fontos  szereppel  bíró  főnemesi  családok  (pl.  Esterházyak  contra  Rákócziak;  Esterházy  Miklós  nádor  –  I.  Rákóczi  György,  Esterházy  Pál  nádor – II. Rákóczi Ferenc; Zrínyiek – Pálffyak; Thököly Imre – Teleki Mihály – Apafi Mihály)  kapcsolatrendszerére  kitérni.  Külön  elemzés  tárgyát  képezi  I.  Lipót  magyar  király  abszolutisztikus uralma, ami – paradox módon – az 1658–1660. évi Erdély­ellenes török büntető  hadjáratokkal,  az  Erdélyi  Fejedelemség  politikai  potenciáljának  megtörésével  veszi  kezdetét.  Háborúk  és  polgárháborúk  (kuruc  mozgalom,  Rákóczi­szabadságharc)  váltogatják  egymást  öt  évtizeden  át  1711­ig  bezáróan,  egyik  fegyveres  konfliktus  generálja  a  másikat.  A  permanens  hadakozás történetében mindenképpen kulcsmozzanat az 1687. évi pozsonyi országgyűlés, mert  végzései  „mindhárom  Magyarország”  sorsára  döntő  kihatással  voltak.  A  törökellenes  felszabadító  háború  nem  szakadhatott  félbe,  a  kereszténység  diadalát  reprezentáló  császár  –  király  akarata  előtt  az  Erdélyi  Fejedelemségnek  is  fejet  kellett  hajtania.  Az  erőpolitizálással  szembeni fegyveres tiltakozás – pl. a királyválasztási és az ellenállási jog biztosításáért, vagy pl.  a  kiváltságos  területek  jogállásának  helyreállításáért  stb.  –  nemzeti  (idegen  uralom  elleni)  színezetet  adott  a  Rákóczi  vezette  megmozdulásnak,  ám  az  nemzetközi  jelentőségűvé  Rákóczi  minden erőfeszítése ellenére sem  válhatott. Rákóczi,  aki elvei mellett  mindvégig hűen  kitartott,  önkéntes  száműzetésével  elősegítette  a  király  és  országa  közötti  megbékélést,  a  háborúskodás  kompromisszumos  lezárását.  A  szatmári  megegyezés  nemcsak  a  „véget”,  hanem  egy  teljesen  más, új korszak nyitányát is reprezentálja.  Képzési  tervünk  –  amint  az  a  fentiekből  is  érzékelhető  –  az  1526­1711  közötti  korszak  főbb  problémáinak  tanulmányozását  állítja  a  központba,  törekszik  arra,  hogy  a  történelmileg  bennünket  körülvett  szűkebb  és  tágabb  világot  komplex  módon  láttassa,  az  egyoldalú  és  sematikus  értékeléseket  kiküszöbölje.  Ez  a  megfontolás  vezérli  a  doktori  programunk  törzstagjainak,  a  belső  és  a  szomszédos  országokból  felkért  külső  tagjainak  leendő  munkáját,  legyen  szó  akár  előadások tartásáról,  konzultációk vezetéséről, levéltári  anyagok  felkutatásáról,  hasznosításáról.  Témavezetőink,  oktatóink  a  korszakot  alaposan  ismerő  kollégák,  leendő  doktoranduszaink biztos támaszt nyernek bennük.  A program vezetője:  Gebei Sándor egyetemi tanár, dr. habil., az MTA doktora  A program témavezetői:  1.  2.  3.  4.  5.  6.  7. 

Bessenyei József egyetemi tanár, dr. habil., DSc  Czigány István igazgatóhelyettes, CSc (HIM)  Gebei Sándor egyetemi tanár, dr. habil., az MTA doktora  Kalmár János egyetemi docens, dr. habil., CSc (ELTE)  Miskei Antal egyetemi docens, PhD  Monok István egyetemi docens, CSc ,  Szabadi István levéltárigazgató, PhD (TREL)

A program intézményen belüli oktatói:  1.  2.  3.  4.  5.  6.  7.  8. 

Bessenyei József egyetemi tanár, dr. habil., DSc  Gebei Sándor egyetemi tanár, dr. habil., az MTA doktora  Loboczky János főiskolai tanár, dr. habil., CSc  Miskei Antal egyetemi docens, PhD  Monok István egyetemi docens, CSc  Pap József egyetemi docens, PhD  Tüskés Gábor egyetemi tanár, dr. habil., DSc  Nagy Rita főiskolai docens, PhD 

A program külső oktatói:  1.  2.  3.  4.  5.  6.  7. 

Czigány István igazgatóhelyettes, CSc (HIM)  Csatáry György főiskolai tanár, PhD (Kárpátaljai Magyar Főiskola)  Fazekas István kirendeltség vez., PhD (Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség)  Kalmár János egyetemi docens, dr. habil., CSc (ELTE)  Kónya Péter egyetemi tanár, dr. habil., PhD (Eperjesi Egyetem)  Szabadi István levéltárigazgató, PhD (TREL)  Tüdős S. Kinga ny. főmunkatárs, DSc (Bukarest) 

3. Magyarország története 1918­tól napjainkig program 

Magyarország  történetének  utolsó  kilenc  évtizede  magában  foglal  három,  eléggé  eltérő  arculatú  korszakot  (Horthy­korszak,  az  államszocializmus  korszaka  és  a  jelenkori  magyar  demokrácia  két  évtizede).  Számos  jelentős  politikai  és  más  fordulat,  traumatikus  esemény  „keretezi”, indítja, zárja illetve szakítja meg a három periódust. A kezdőpont a nagy háború vége,  két  forradalmi  kísérlet,  az  azokra  reagáló  ellenforradalom,  illetve  a  trianoni békeszerződés.  Az  ezt  követő  eredményes  konszolidáció  és  a  kisállami  kerethez  való  kényszerű  adaptáció  után  a  harmincas  évek  elejétől  Magyarország  is  válaszút  elé  került.  Elsőrendű  külpolitikai  célja,  a  revízió,  megfelelő  nemzetközi  szövetségesekkel  elérhetőnek  tűnt.  Ugyanakkor  a  válság  is  rámutatott a társadalmi­politikai modernizáció követelményeire, amelyeket már a századforduló  napirendre tűzött. Utóbbira a harmincas években számos eredeti és korszerű elgondolás született.  A második világháború előtti és alatti időszak Magyarország számára előtt elhozta Trianon  részleges  revízióját.  Majd  a  hitleri  Németország  oldalán  elszenvedett  vereség  után  a  revízió  reménye  is  eltűnt.  Társadalmi  modernizáció  helyett  a  zsidónak  tekintett  magyarok  végletes  kirekesztése, majd túlnyomó részük pusztulása valósult meg.  A  háború  végét  követő  egy­két  évben  mutatkozott  némi  remény  arra,  hogy  Magyarországon  demokratikus  modernizáció  következzen  be.  A  szovjet  megszállás  és  a  háborúban  győztes  hatalmak  hallgatólagos  megállapodásai  következtében  azonban  az  ország  a  szovjet befolyási övezetbe került. A politikai­gazdasági átalakulás először a sztálini Szovjetunió  mintáját  követte.  A  posztsztálini  enyhülést  követően  1956­ban  a  rendszerváltoztatás  kísérlete

kudarcot vallott. Kétségtelen, hogy a leszámolást és az újabb traumát követően néhány évtizeden  át viszonylag konszolidált, több területen eredményesen modernizáló politika érvényesült.  A  nyolcvanas  évek  válságát  azonban  ez  sem  élte  túl.  A  magyarországi  rendszerváltozás  koordinált átmenet volt, nélkülözte nagy tömegek aktív részvételét, de a megrázkódtatásokat is.  Az új politikai rendszer figyelemre méltó stabilitást biztosított, bár az utóbbi években egyes jelek  válságára utalnak.  A piacgazdaságba  való átmenet gazdasági válsága  csaknem egy  évtizeden át  tartott. A  társadalmi átalakulás  talán  még  ma  is  tart,  a  gondolkodás és az értékrend  átalakulása  pedig bizonyosan.  A doktori program e korszak fő problémáira összpontosít. Az első periódus historiográfiája  gazdag  és szerteágazó, a  forrásadottságok  és a hozzáférhetőség  kedvezőek.  A második időszak  történetírása  ugyan  már  a  hatvanas években  elkezdődött,  de  a  legtöbb  tekintetben  újrakezdésre  került  sor  1989­90­ben.  Az  időszak  forrásai  a  legtöbb  tekintetben  hozzáférhetőek,  feldolgozottságuk  azonban  változó.  A  jelenkori  magyar  demokrácia  történetírása  egyelőre  jobbára  a  rendszerváltás  mozzanatával  foglalkozik.  Hagyományos  történeti  forrásainak  nem  annyira  hozzáférhetősége,  mint  inkább  a  megőrzése  problematikus.  E  korszak  első  történeti  narratíváinak megalkotása a következő évek feladata lesz.  A doktori program Magyarország jelenkortörténetének mindenfajta ábrázolása iránt nyitott.  Témavezetőink,  belső  és  külső  tagjaink  között  politikatörténészek,  gazdaság­  és  társadalomtörténészek  egyaránt  akadnak.  Képzésünk  lehetőséget  ad  valamennyi  fontos  megközelítés  párhuzamos  tanulmányozására,  annak  érdekében,  hogy  a  választott  téma  valamennyi  tematikai,  műfaji  és  módszertani  vonatkozását  elsajátíthassák  jelöltjeink.  Ha  valamely  megközelítést  mégis preferálunk,  az  talán  a diszciplínán belüli  integrált  megközelítés  lenne:  egy­egy  téma  politikai  kontextusa,  gazdasági  beágyazottsága  és  tágabb  társadalomtörténeti  (mentalitástörténeti)  vonatkozásainak  szinkron  szemlélete  és  ábrázolása.  Kiemelt  fontosságúnak  tartjuk  a  helyi  és  regionális  történeteket  (akár  mikrotörténeteket),  amelyek eredeti színekkel és megközelítésekkel gazdagíthatják mind egy­egy hosszabb periódus,  mind az egyes kiemelkedő mozzanatok nagy történeteit.  A  doktori  program  intézményes  munkakapcsolatait  részben  oktatói  gárdánk,  részben  az  egri  főiskola  földrajzi  helye  jelöli  ki.  Érdemi  együttműködésre  törekszünk  a  magyar  jelenkortörténet  legfontosabb  országos  forrásőrző  helyeivel  –  elsősorban  a  Magyar  Országos  Levéltárral  és  az  Állambiztonsági  Szolgálatok  Történeti  Levéltárával.  A  jelenkortörténeti  kutatóműhelyek  közül  a  legszorosabb  kapcsolat  az  1956­os  Intézet  Közalapítvánnyal  adott.  De  legalább  ennyire  lényeges  az  együttműködés  Északkelet­Magyarország  levéltáraival,  könyvtáraival  és  múzeumaival.  Törzstagjaink,  a  nemzetközi  tudományosságban  otthonosan  mozgó oktatóink, s külhoni tagjaink révén képzésünk szükséges nemzetközi kapcsolatrendszere  is  biztosított.  Közülük  elsősorban  európai  kültagjaink  révén  finn,  norvég  és  angol  tapasztalatcserére, oktatói és doktorandusz együttműködésre, összehasonlító közös programokra  is lehetőség nyílik.  A program vezetője:  Rainer M. János egyetemi tanár, DSc  A program témavezetői:  1.  Ablonczy Balázs adjunktus, PhD (ELTE)  2.  Baráth Magdolna osztályvezető, dr. habil., PhD (ÁBTL)

3.  Germuska Pál tudományos titkár, PhD (1956­os Intézet)  4.  Mózes Mihály egyetemi tanár, dr. habil., CSc  5.  Németh István egyetemi tanár, dr. habil., CSc  6.  Pap József egyetemi docens, PhD  7.  Petercsák Tivadar egyetemi docens, dr. habil., az MTA doktora  8.  Rainer M. János egyetemi tanár, DSc  9.  Romsics Ignác egyetemi tanár, dr. habil., az MTA lev. tagja  10. Standeisky Éva, egyetemi docens, CSc (DE)  11. Szabó Csaba főigazgató­helyettes, PhD (MOL)  12. Szarka László egyetemi docens, dr. habil., CSc  13. Széchenyi Ágnes főiskolai tanár, dr. habil., CSc  14. Tóth Eszter Zsófia történész­levéltáros, PhD (MOL)  15. Ungváry Krisztián tudományos munkatárs, PhD (1956­os Intézet)  16. Valuch Tibor egyetemi docens, dr. habil., az MTA doktora (ELTE, MTA PTI)  A program intézményen belüli oktatói:  1.  Bartók Béla főiskolai docens, PhD  2.  Cooper, Thomas egyetemi docens, PhD  3.  Loboczki János főiskolai tanár, dr. habil., CSc  4.  Mózes Mihály egyetemi tanár, dr. habil., CSc  5.  Németh István egyetemi tanár, dr. habil., CSc  6.  Pap József egyetemi docens, PhD  7.  Petercsák Tivadar egyetemi docens, dr. habil., az MTA doktora  8.  Rainer M. János egyetemi tanár, DSc  9.  Romsics Ignác egyetemi tanár, dr. habil., az MTA lev. tagja  10. Szarka László egyetemi docens, dr. habil., CSc  11. Széchenyi Ágnes főiskolai tanár, dr. habil., CSc  A program külső oktatói:  1.  Ablonczy Balázs adjunktus, PhD (ELTE)  2.  Baráth Magdolna osztályvezető, dr. habil., PhD (ÁBTL)  3.  Gati, Charles professzor, PhD (Johns Hopkins University)  4.  Germuska Pál tudományos titkár, PhD (1956­os Intézet)  5.  Halmesvirta, Anssi professzor, PhD (University of Jyväskylä)  6.  Pastor, Péter professzor, PhD (Montclair State University)  7.  Péteri, György professzor, dr. habil., PhD (Trondheim University)  8.  Standeisky Éva, egyetemi docens, CSc (DE)  9.  Swain, Nigel lecturer, PhD (University of Liverpool)  10. Szabó Csaba főigazgató­helyettes, PhD (MOL)  11. Tóth Eszter Zsófia történész­levéltáros, PhD (MOL)

12. Ungváry Krisztián tudományos munkatárs, PhD (1956­os Intézet)  13. Valuch Tibor egyetemi docens, dr. habil., az MTA doktora (ELTE, MTA PTI) 

4. A Doktori Iskola oktatási programjának szerkezete és tanterve 

A  doktori  képzés  6  félévből    áll.  A  6  félév  alatt  az  abszolutórium  megszerzéséhez  a  hallgatónak 180 kreditet kell teljesítenie a következők szerint:  Minden  kurzus  6  kreditet  ér.  A  kurzusok  felvételével  és  elvégzésével  megszerezhető  maximális  kreditek  száma  108,  a  minimálisan,  tehát  kötelezően  megszerzendőké  84.  A  minimálisan  megszerzendő  kreditek  részben  a  kötelező  tárgyak,  részben  a  doktorandusz  által  szabadon,  ám  témájához  kapcsolódóan  (irányítottan)  kiválasztott  2  meghirdetett  kurzus  elvégzéséből áll. A kötelező tárgyak zömét 3 modul kurzusai teszik ki, melyek a következők: 4  kurzusból álló historiográfia, 2 kurzusból álló idegen nyelvű szakszöveg és szakirodalom olvasás  és  4  kurzusból  álló,  személyre  és  kutatási  témára  szabott  tutoriális  modul  (konzultációk  a  témavezetővel  és  beszámolók).  Ehhez  a  3  kötelező  modulhoz  társul  ugyancsak  kötelező  tárgyként  1  történelemfilozófiai  és  1  készségfejlesztő  kurzus.  Az  összesen  12  kötelező  és  a  2  irányítottan  választott  kurzus  mellé  érdeklődésétől  és  idejétől  függően  a  doktorandusz  annyi  meghirdetett  kurzust  vesz  fel  és  végez  el,  amennyit  akar,  ám  ezek  közül  maximálisan  csak  4  konvertálható  kreditté  (összesen 24  kreditnyi  értékben).  A  doktorandusz  teljesítményét  minden  kurzus  esetében  5  fokozatú  skálán  értékeli  a  tanár.  Elégtelen  minősítés  esetén  azonban  a  kurzusért kredit nem adható.  A kötelező tárgyak elvégzését a doktorandusz köteles a javasolt tanmenetnek megfelelően  elvégezni, ám ez alól indokolt esetben a Doktori Iskola vezetője felmentést adhat. A többi tárgy  felvételének  időpontja  a  doktorandusztól  és  az  aktuális  kurzuskínálattól  függ.  A  tanmenet  alapelve,  hogy  a  kötelező,  valamint  az  irányítottan  és  szabadon  választott  tárgyak  túlnyomó  többségét  az  első  4  félévben  végezze  el  a  doktorandusz,  hogy  az  utolsó  2  félévben  disszertációjának  elkészítésére  tudjon  koncentrálni.  A  cél  az,  hogy  a  harmadik  év  végére  a  disszertációnak legalább egy része, de lehetőleg az egésze elkészüljön. Az ütemezést és a munka  arányos  elvégzését  a  témavezető  felügyeli  a  második  évtől  hetente  tartandó  konzultációs  órák,  illetve megbeszélések keretében.  A kötelező és szabadon választott tárgyakon felüli krediteket – a Doktori Iskola Működési  Szabályzatának 1. és 2. melléklete szerint – kutatási és oktatási tevékenységgel szerezheti meg a  doktorandusz.  A kurzusok szerkezete és kreditpontjai  Historiográfia I­IV.  Forrás és szakszöveg olvasás idegen nyelven I­II.  Tutoriális foglalkozás I­IV.  Irányítottan választott I­II.  A történetírás műfajai  Történetfilozófia 

24  12  24  12  6  6 

Kötelező kurzusok összesen: 

84 kredit

Szabadon választható I­IV. 

24 

Kurzusok összesen: 

108 kredit 

A kurzusok felvételi struktúrája  1. 

2. 

3. 

4. 

5. 

6. 

félév  Történelemfilozófia  Historiográfia I.  Historiográfia II.  A történetírás műfajai  Historiográfia III.  Historiográfia IV.  Idegen nyelvű szövegolvasás I.  Irányítottan választott I.  Tutoriális foglalkozás I.  Idegen nyelvű szövegolvasás II.  Irányítottan választott II.  Tutoriális foglalkozás II.  Tutoriális foglalkozás III.  Tutoriális foglalkozás IV.  Szabadon választható I­IV. 

X  X  X  X  X  X  X  X  X  X  X  X  X  X 

5. A Doktori Iskola tárgyai ­ áttekintés 

A) A Doktori Iskola mindkét programjának kötelező tárgyai:  1.  Történelemfilozófia (Loboczky János)  2.  A történetírás műfajai (Pap József)  B) A Doktori Iskola újkori magyar történelem programjának kötelező tárgyai: 

a) Historiográfiai modul:  1.  2.  3.  4. 

A mohácsi csatavesztés és következményeinek historiográfiája (Bessenyei József)  Az erdélyi fejedelemség történetének historiográfiája (Gebei Sándor)  A reformáció és a katolikus megújulás historiográfiája (Szabadi István, Tüskés Gábor)  A Rákóczi­szabadságharc historiográfiája (Gebei Sándor) 

b) Forrás­ és szakszövegolvasás idegen nyelven (latin / német):  1.  Latin  nyelvű  elbeszélő  források  és  levelek  a  16–17.  századi  magyar  történelem  tanulmányozásához (Miskei Antal)  2.  Latin  nyelvű  jogforrások  a  16–17.  századi  magyar  történelem  tanulmányozásához  (Miskei Antal)

3.  Német nyelvű szövegolvasás és ­értelmezés I­II. (Nagy Rita)  C) A Doktori Iskola jelenkori magyar történelem programjának kötelező tárgyai: 

a) Historiográfiai modul:  1.  2.  3.  4. 

A Horthy­korszak historiográfiája (Romsics Ignác)  Az államszocializmus korának historiográfiája (Rainer M. János)  A Harmadik Magyar Köztársaság történetének historiográfiája (Rainer M. János)  A 20. századi magyar kisebbségi kérdés historiográfiája (Szarka László) 

b) Forrás­ és szakszövegolvasás idegen nyelven (angol / német / orosz):  1.  Angol nyelvű szakirodalom és szakszövegek olvasása, fordítása I­II. (Thomas Cooper)  2.  Weimar – az első német köztársaság és a magyar­német kapcsolatok a források tükrében  (Németh István)  3.  Az Ostpolitik – az NSZK külpolitikája és a magyar­német kapcsolatok az 1960–1970­es  években (Németh István)  4.  Orosz nyelvű szakszövegek és források olvasása Magyarország történetéhez (1945–1989)  I­II. (Baráth Magdolna)  D)  A  Doktori  Iskola  újkori  magyar  történelem  programjának  irányítottan  és  szabadon  választható tárgyai:  1.  A Magyar Királyság az európai gazdaságban a 16­17. században (Bessenyei József)  2.  A Magyar Királyság központi és helyi igazgatása 1526­1711 (Bessenyei József, Fazekas  István)  3.  Kontinuitás, tradíció és modernizáció a Rákóczi­szabadságharc hadügyében (Czigány  István)  4.  A Rákóczi szabadságharc Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyékben (Csatáry  György)  5.  Várak, domíniumok, városok a kuruc korban (Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros  vármegyékben) (Csatáry György)  6.  A bécsi császári (királyi) udvar a 16­17. században (Fazekas István)  7.  Az Erdélyi Fejedelemség történetének feltáratlan kérdései 1711­ig (Gebei Sándor)  8.  16­17. századi tárgyi és művészeti emlékeink történeti forrásértéke (Kalmár János)  9.  A Felső­magyarországi szabad királyi városok az utolsó Habsburg­ellenes felkelésekben  (Kónya Péter)  10.  A katolikus megújulás a 17. századi Magyarországon (Miskei Antal)  11.  A kora újkori Európa magyarságképe (Monok István)  12.  A kora újkori Magyarország könyvészete (Monok István)  13.  A fejedelemkori székelység társadalmi és kultúrtörténete (Tüdős S. Kinga)  14.  Európai eszme­ és művelődéstörténet a XVII. században (Tüskés Gábor)

E)  A  Doktori  Iskola  jelenkori  magyar  történelem  programjának  irányítottan  és  szabadon  választható tárgyai:  1.  2.  3.  4.  5.  6.  7.  8.  9.  10.  11.  12.  13.  14.  15.  16.  17.  18.  19.  20.  21.  22.  23.  24.  25.  26.  27. 

Teleki Pál – pálya és korkép (Ablonczy Balázs)  Trianontól Párizsig – Magyar­francia viszony a két háború között (Ablonczy Balázs)  Magyar­szovjet kapcsolatok 1945­1989 (Baráth Magdolna)  A két világháború közötti falukutató szociográfiák (Bartók Béla)  Magyarország és a Nyugat a hidegháborúban és a hidegháború után (Gati, Charles)  A magyar gazdaság és urbanizáció története, 1945­1990 (Germuska Pál)  Finland and Hungary 1918­2000, a comparative course in political and intellectual  history (Halmesvirta, Anssi)  Sikerek és kudarcok a 20. századi magyar gazdaság fejlődésében (Mózes Mihály)  Magyar­német kapcsolatok a 20. században (Németh István)  A számítástechnika alkalmazása a történettudományokban (Pap József)  Magyar­szovjet kapcsolatok a két világháború között (Pastor, Peter)  A tradicionális paraszti társadalom felbomlása, életmód a tsz­rendszer idején. (Petercsák  Tivadar)  Agrártársadalom, agrárközösségek a Horthy­korszakban (Petercsák Tivadar)  Tudomány és politikai hatalom Magyarországon 1945 után (Péteri György)  Nagy Imre – a szovjet típusú rendszer berendezkedése és válsága 1944­1956 (Rainer M.  János)  Bethlen és a bethleni konszolidáció (Romsics Ignác)  1956 társadalom­ és mentalitástörténete (Standeisky Éva)  Three agrarian revolutions in Hungary: a country of three million beggars? – the success  story of socialist agriculture? – the (capitalist) appropriation of the land? (Swain, Nigel)  Magyar egyháztörténelem 1945­1990 (Szabó Csaba)  A magyar kisebbségek önszerveződése a két világháború között (Szarka László)  A magyar kisebbségek és a szomszéd országok nemzetiségi politikája 1945­1989 között  (Szarka László)  A népi­urbánus vita története I. (Széchenyi Ágnes)  A népi­urbánus vita története II. (Széchenyi Ágnes)  Bevezetés az oral history elméletébe és módszertanába (Tóth Eszter Zsófia)  A hadtörténelem fordulatai Európában és Magyarországon 1914­1945 (Ungváry  Krisztián)  A II. Világháború fordulópontjai magyar szemszögből (Ungváry Krisztián)  A nagyüzemi munkásság társadalomtörténete a XX. századi Magyarországon (Valuch  Tibor)

6. Tantárgyleírások 

A/1. Történelemfilozófia 

A tantárgy előadója: Dr. Loboczky János  A tantárgy célja: A kurzus a doktoranduszok számára a felvilágosodástól kezdődően napjainkig  áttekintést  ad  a  történelemfilozófiai,  illetve  történelemelméleti  gondolkodás  fontosabb  irányzatairól  és jelentős  képviselőiről.  Emellett  a történelmi  megismerés,  valamint  a  történelem  megértésének és értelmezésének kérdéseivel is foglalkozunk.  A tantárgy óraszáma: 30  A  tantárgy  jellege,  módszerei:  tanári  előadások,  hallgatói  referátumok  és  interaktív  beszélgetések.  A tantárgy tartalma: A történelemfilozófia mibenléte, az újkori történelemfilozófiák előzményei  Szent  Ágostontól  a  felvilágosodásig.  Idő  és  történetiség.  A  történetírás  mint  episztemé.  Vico  organikus  történelemszemlélete,  Herder  az  emberiség  történetének  filozófiájáról,  Condorcet  az  emberiség  folytonos  tökéletesedéséről.  Kant  történelemfilozófiája.  Hegel  a  világtörténelem  filozófiájáról.  Marx  történelemfilozófiája.  Életfilozófia  és  történelem:  Nietzsche.  A  szellemtörténet hermeneutikai megalapozása Diltheynél. Az ún. válságfilozófiák a történelemről:  Spengler  és  Ortega.  Szubsztantív  történelemfilozófia,  teológia  és  eszkatológia:  Karl  Löwith  és  Rudolf Bultmann. A történelem vége vagy a civilizációk háborúja? –  Fukuyama és Huntington.  A történeti megismerés, megértés és értelmezés: Collingwood, Gadamer.  Kötelező irodalom:  1.  Kant:  Az  emberiség  egyetemes  történetének  eszméje  világpolgári  szemszögből.  In:  Történetfilozófiai írások. Ictus, 1997. 41­59.  2.  Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról. Akadémiai, Bp. 1979. 13–139.  3.  Marx–Engels:  A  német  ideológia.  In: Marx­Engels  Művei. 3.  kötet.  Kossuth, Bp. 1976.  13­81.  4.  Spengler: A nyugat alkonya: Bevezetés. Bp., Európa, 1994.  Ajánlott irodalom:  1.  Gyurgyák  János­Kisantal  Tamás  (szerk.):  Történelemelmélet  I­II.  Bp.,  Osiris,  2006.:  Vico,  Herder,  Condorcet,  Dilthey,  Collingwood,  Gadamer,  Burckhardt,  Droysen,  Fukuyama – szemelvények  2.  Nietzsche: A történelem hasznáról és káráról. Bp., Akadémiai, 1989.  3.  Heller Ágnes: A történelem elmélete. Bp., Múlt és Jövő, 2001. 231­339. o.  4.  R. Bultmann: Történelem és eszkatológia. Bp., Atlantisz, 1994.  5.  K. Löwith: Világtörténelem és üdvtörténet. Bp., Atlantisz, 1996.  6.  Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Bp., 1998.  7.  O. Marquard: Az egyetemes történelem és más mesék. Bp., Atlantisz, 2001.  8.  Hans­Jürgen  Goertz:  Umgang  mit  Geschichte.  Eine Einführung  in die  Geschictstheorie.  Hamburg, 1995. Rowohlts Enzyklopädie  9.  Michael Stanford: An Introduction to the Philosophy of History. Oxford, 1998, Blackwell

A/2. A történetírás műfajai 

A tantárgy előadója: Dr. Pap József  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszok  megismerkedjenek  a  modern  történetírással,  mint  írói  tevékenységgel  kapcsolatos  elméleti  vitákkal.  Megismerjék  a  történetírás  alapvető  műfajait,  az  azokkal  kapcsolatos  szabályokat,  kutatási  területeikhez  kapcsolódóan  önálló  szövegeket  készítsenek.  A tantárgy óraszáma: 30  A  tantárgy  jellege,  módszerei:  a  kiadott  szövegek  megbeszélése,  az  önállóan  készített  munkák  elemzése.  A tantárgy tartalma: A történetírói szövegalkotással kapcsolatos nézetek elméleti áttekintése. (A  történész,  mint  történetíró.  A  történeti  munka,  mint  a  múlt  rekonstrukciója/  a  történész  konstrukciója.)  A  tudományos  szövegek  elkészítésének  alapvető  gyakorlati  szabályainak  megismerése. (A tudományos dolgozatokkal kapcsolatos általános tartalmi és formai elvárások, a  szövegek  szerkezetének,  az  érvelés  felépítésének,  a  forráshasználatnak  kötelmei,  a  tudományos  dolgozatok főbb elemei.) Alapvető írásbeli műfajok megismerése (recenzió, esszé, tanulmány).  Kötelező irodalom:  1.  Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Bp., 2005. 54­183. pp.  2.  Romsics Ignác: A történész mestersége. RUBICON 15. 2003/6. 4­66. pp.  3.  Majoros Pál: A kutatás módszertani alapjai. Bp., 2004. 250 p.  4.  Történelemelmélet  I­II.  Szerkesztette:  Gyurgyák  János–Kisantal  Tamás.  Bp.,  2006.  II.  829­1010. pp.  Ajánlott irodalom:  1.  Aczel, Richard: Hogyan írjunk esszét? Bp., 2006. 158 p.  2.  Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Bp., 2003. 704 p.  3.  Fercsik Erzsébet: Dolgozatírás felsőfokon. Bp. 2003. 92 p.  4.  Gyáni Gábor: Relatív történelem. Bp. 2007. 198 p.  5.  Ormos Mária: A történelem és történetírás. Korunk, 2007/7. 4­11. pp.  6.  Pritz  Pál:  Történetírásunk  egynémely  problémájáról  –  különös  tekintettel  a  posztmodernre. Múltunk 2003/4. 246­279. pp.  7.  Romsics  Ignác:  A  történetírás  objektivitásának  mítoszáról  és  a  múlt  mitizálásának  elfogadhatatlanságáról.  In:  Mítoszok,  legendák,  tévhitek  a  20.  századi  magyar  történelemről. Bp., 2002. 7­27. pp.  8.  Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon. Bp., 2001. 408 p.

B/a/1. A mohácsi csatavesztés és következményeinek historiográfiája 

A tantárgy előadója: Dr. Bessenyei József  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszhallgatók  ismerjék  meg  a  magyar  történelem  egyik  döntő  csatájának a Magyar Királyság hanyatlásában játszott tényleges szerepét, a csatavesztés rövid­ és  hosszú  távú  következményeit.  A  tantárgy  bemutatja  az  új  helyzet  által  feltett  kérdésekre  adott  különböző válaszokat, amelyek egyrészt a reformáció képviselőihöz, másrészt az Itáliában tanult  humanistákhoz köthetőek. Számba veszi a csatavesztés elemzéséből levont  gyakorlati teendőket,  amelyek a török kiűzésére született tervekben öltöttek testet.  A tantárgy óraszáma: 30  A  tantárgy  jellege,  módszerei:  tanári  előadások,  rövid  hallgatói  beszámolók,  forráselemzések,  beszélgetések, viták.  A  tantárgy  tartalma:  A  Jagelló­kori  magyar  belpolitika  és  hadszervezet  jellemzése.  A  török­  magyar  összecsapások  periódusainak,  az  európai  politika  XVI­XVII.  századi  változásainak,  és  azoknak  a  magyarországi  Mohács­képre  gyakorolt  hatásainak  bemutatása.  A  csata  magyar  forrásainak  és  a  XVI­XVII.  századi  történetírói  visszatekintéseknek  elemző  bemutatása.  A  melanchtoni­lutheri  történetszemlélet  és  a  humanista  felfogás  hasonlóságainak  és  különbségeinek megrajzolása. A túlélési stratégiákról és az ország jövőről vallott nézetek hatása  a  Mohácsról  kialakult  képre.  A  felvilágosodás  és  a  romantika  a  csatáról,  a  XIX.  századi  képzőművészeti  ábrázolások  növekvő  fontosságának  okai.  Mohács  a  modern  költészetben  és  publicisztikában.  A  tudományos  emlékezet  és  annak  zavarai,  a  Mohács­vita.  Egy  tanulságos  párhuzam: Fehérhegy.  Kötelező irodalom:  1.  Mohácsi Emlékkönyv. Szerk.: Lukinich Imre, 1926. 367  p.  2.  Mohács  emlékezete.  Vál.:  Kiss  Károly.  Szerk.:  Katona  Tamás.  Budapest,  Magyar  Helikon, 1976. 275.  3.  Mohács. Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából. Szerk. Rúzsás Lajos  –Szakály Ferenc. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1986. 368 p.  4.  B. Szabó János Mohács. Budapest, Osiris, 2006. /Nemzet és emlékezet/  5.  B. Szabó János: A mohácsi csata. Budapest, 2006. 180 p. /Corvina Tudástár/  Ajánlott irodalom:  1.  Barta  Gábor:  Illúziók  esztendeje.(Megjegyzések  a  Mohács  utáni  kettős  királyválasztás  történetéhez) In: Történelmi Szemle, 1977/1, 1­30. p.  2.  Brodarics  István:  Igaz  leírás.  Ford.  Kardos  Tibor.  In:  A  renaissance  Magyarországon.  1961. Kiad.: Kardos Tibor. 529­563, 673­676.  3.  Káldy­Nagy Gyula: Szulejmán. Budapest, 1974.  4.  Károli  Gáspár:  Két  könyv  minden  országoknak  és  királyoknak…In:  Károli  Gáspár  válogatott munkái. 7­50. Budapest, Magvető, 1958. 404. /Magyar Könyvtár/  5.  Kathona  Géza:  Károlyi  Gáspár  történelmi  világképe.  Debrecen,  1949.  /Theologiai  Tanulmányok 75./  6.  A  mohácsi  veszedelem  okairól.  Az  előszót  és  a  jegyzeteket  írta  Szigethy  Gábor.  Budapest, Magvető. /Gondolkodó magyarok/ http://mek.oszk.hu/05900/05999  7.  Kubinyi András :A mohácsi csata és előzményei. In: Századok 1981/1 66­106.

8.  Perjés Géza: Mohács. Budapest, 1979.  9.  Mikó    Árpád  –  Sinkó  Katalin:  Történelem­kép.  Szemelvények  múlt  és  művészet  kapcsolatából Magyarországon. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2000 március 17­  szeptember 24. Kiállítási katalógus. Budapest, 2000, 851.  10. Sólyom  Jenő:  Luther  és  Magyarország.  Budapest,  1933.  191.  /A  Luther­Társaság  Kiadványai. Uj Sorozat XII. Luther­Tanulmányok II/  11. Szerémi  György:  Magyarország  romlásáról.  Erdélyi  László  fordítását  átdolgozta  Juhász  László. Bev. Székely György. Budapest, 1979.  12. Thury József: Török történetírók. I­III. Budapest, 1893.

B/a/2. Az Erdélyi Fejedelemség történetének historiográfiája 

A tantárgy előadója: Dr. Gebei Sándor  A  tantárgy célja: A  doktorandusz hallgatók  ismerjék  meg az Erdélyi Fejedelemség történetével  1711­ig  foglalkozó  kortárs  és  nem  kortárs,  hazai  és  külföldi  szakirodalmat,  a  fejedelemkori  Erdély  szerepének  eltérő értékeléseit,  a  történeti  gondolkodásban  tapasztalható  változásokat.  A  studium  ismertesse  meg  a  doktoranduszokat  a  jelenkori  történetírás  Erdélyre  vonatkozó  eredményeivel és vegye számba, jelenítse meg az eltérő, vitás nézeteket (a Magyar Királysághoz  és az Oszmán Birodalomhoz de jure, ill. de facto viszonyát).  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: rövid tanári előadások és az előírt olvasmányok alapján interaktív  beszélgetések, rövid beszámolók.  A  tantárgy  tartalma:  Az  „egyidejű”  történetírás  kiemelkedő  alakjai  és  munkásságuk  (Kemény  János,  Szalárdi    János,  Bethlen  János,  Bethlen Miklós,  Cserei  Mihály).  Az  erdélyi  történetírók  (Kőváry  László,  Szádeczky  Lajos,  Szilágyi  Sándor)  forrásfeltáró,­  publikáló  tevékenysége.  Az  Erdélyi  Fejedelemség  „szuverenitása”,  a  transsilvanizmus  („az  erdélyi  öntudat”)  kérdése.  A  „Bethlen­vita” tanulságai (Rugonfalvi Kiss István – Szekfű Gyula műveinek egybevetésével). A  fejedelemkori Erdély története a szintézisekben (Jancsó Benedek, Makkai László, Köpeczi Béla  főszerkesztette Erdély története I­III. k.)  Kötelező irodalom:  1.  Szakály Ferenc:  A  történelmi  tények  alapján  –  az  Erdély  történetéről.  A késő középkori  és az önálló erdélyi fejedelemség történetét tárgyaló fejezetekről. In: Alföld 38 (1987) 8.  sz. 30–36.  2.  Bíró  Vencel: Az erdélyi fejedelem jogköre, 1571–1690. Kolozsvár, 1912.  3.  Szekfű  Gyula, Az erdélyi probléma. In: Napkelet, 1925.  4.  Trócsányi Zsolt:  Törvényalkotás  az Erdélyi  Fejedelemségben.  Bp., Gondolat, 2005. 15–  25., 166–178., 215–236.  5.  Passmore,  John  Arthur:  A  történettudomány  objektivitása.  In:  Történetelmélet.  II.  (Szerkesztette: Gyurgyák János – Kisantal Tamás) Bp., Osiris, 2006. 673–686.  Ajánlott irodalom:  1.  Lukinich Imre: Erdély területi változásai 1541–1711. Budapest, 1918.  2.  Kőváry László:  Erdély történelme I–V. Pest, 1859–1863.  3.  Szilágyi  Sándor:  Erdélyország  története,  különös  tekintettel  művelődésére  I–II.  Pest,  1865–66.  4.  Jancsó  Benedek: Erdély története. Kolozsvár, 1931. (Reprint: Bp., Attraktor, 2001.)  5.  Makkai László:  Erdély története. Budapest, 1944.  6.  Erdély története I. A kezdetektől 1606–ig. (Főszerk.: Köpeczi Béla) Bp., 1986. 409–541.  7.  Erdély története II. 1606–tól 1830–ig (Főszerk.: Köpeczi Béla) Bp., 1986. 617–971.  8.  Kemény  János  Önéletírása.  In:    Kemény  János  és  Bethlen  Miklós  Művei  (Kiadta:  V.  Windisch Éva) Bp., Szépirodalmi, 1980.  9.  Szakály Ferenc, Szalárdi János és Siralmas magyar krónikája. In: Szalárdi János Siralmas  magyar krónikája. (Kiad., bev., jegyz. Szakály Ferenc) Budapest, Magyar Helikon, 1980.

10. Erdélyi  Országgyűlési  Emlékek,  1540–1699.  (EOE)  I–XXI.  (Szerkesztette,  kiadta:  Szilágyi Sándor) Budapest, 1876–1898.  11. Corpus  Juris  Hungarici  –  1540–1848.  évi  erdélyi  törvények  (Bp.,  1900.)  megfelelő  cikkelyei

B/a/3. A reformáció és a katolikus megújulás historiográfiája 

A tantárgy előadója: Dr. Szabadi István, Dr. Tüskés Gábor  A  tantárgy  célja:  A  kurzus  célja,  hogy  a  doktorandusz  hallgatók  megismerjék  a  16­17.  századi  eszmetörténeti folyamatokat historiográfiai szempontból, lássák az eszme­ és művelődéstörténeti  folyamatok  tartalmi  összefüggéseit,  valamint  a  magyarországi  és  a  közép­európai  régió  közötti  kölcsönhatásokat a 19­20. századi történetírók, egyháztörténészek művein keresztül.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: rövid tanári előadások és az előírt olvasmányok alapján interaktív  beszélgetések, rövid beszámolók.  A  tantárgy  tartalma:  A polgári  történetírás viszonya az  egyháztörténethez, különös tekintettel  a  hitújítás  és  a  katolikus  megújulás  folyamatára.  A  marxista  történetírás  új  szempontjai.  Ellenreformáció  vagy  katolikus  megújulás?  –  a  terminológia  vitája.  Új  megközelítések  és  összegzések  az  utóbbi  két  évtized  szakmunkáiban.  A  vallási,  egyházi,  erkölcstani  tanítások  felekezeti  megközelítései,  értékítéletei.  A  magyarországi  (Királyi  Magyarország,  Hódoltság,  Erdélyi  Fejedelemség)  kulturális  konfrontáció  historiográfiai  bemutatása,  a  közösségi  azonosságtudatok formálódása.  Kötelező irodalom:  1.  Bartoniek  Emma:  Fejezetek  a  XVI–XVII.  századi  magyarországi  történetírás  történetéből. Budapest, 1975.  2.  Bitskey István: Hitviták tüzében. (Magyar História sorozat) Budapest, 1978.  3.  Szakály  Ferenc:  Mezőváros  és  reformáció.  Tanulmányok  a  korai  magyar  polgárosodás  kérdéséhez. Budapest, 1995.  4.  Péter Katalin: Papok és nemesek. Magyar művelődéstörténeti tanulmányok … Budapest,  1995. 5­30., 181­232.  5.  Péter  Katalin:  A  reformáció:  kényszer  vagy  választás?  (Európai  Iskola  sorozat)  Bp.,  2004.  6.  Molnár Antal: Mezőváros és katolicizmus. Budapest, 2005.  7.  Vogel  Sándor:  Bevezető  tanulmány.  In:  Georg  Kraus:  Erdélyi  krónika,  1608­1665.  (Vogel Sándor fordításában, bevezetésével és jegyzeteivel) Budapest, 1994. 7­59.  Ajánlott irodalom:  1.  Zoványi Jenő:  A magyarországi protestantizmus 1565­től 1600­ig. Budapest, 1977.  2.  Kathona Géza: Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből. Bp., 1974. 147­193.  3.  Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon 1521­1945. Bp., 1985.  4.  Pokoly József: Az erdélyi református egyház története. Budapest, 1904.  5.  Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914­ig. München, 1973.  6.  Bitskey István: Pázmány Péter (Magyar História Életrajzok) Budapest, 1986.  7.  Molnár Antal: A katolikus egyház a hódolt Dunántúlon. Budapest, 2003.  8.  Tóth  István  György:  Mivelhogy  magad  írást  nem  tudsz  …  Az  írás  térhódítása  a  művelődésben a kora újkori Magyarországon. Budapest, 1996. 11­62.  9.  Az  értelmiség  Magyarországon  a  16­17.  században.  (Szerk.:  Zombori  István)  Szeged,  1988.

10. Történelem­kép.  Szemelvények  múlt  és  művészet  kapcsolatából  Magyarországon.  (Szerk.: Mikó Árpád – Sinkó Katalin) Bp., 2000. 11­115.

B/a/4. A Rákóczi­szabadságharc historiográfiája 

A tantárgy előadója: Dr. Gebei Sándor  A  tantárgy  célja:  A  kurzus  célja,  hogy  átfogó  képet  adjon  a  Rákóczi­szabadságharc  történetírásának  fejlődéséről,  a  szabadságharc  értékelésében  született  eltérő,  vitás  nézetekről,  a  történeti  gondolkodás  változásának  lényeges  csomópontjairól.  Törekszik  bemutatni  a  jelenkori  történetírás  főbb  irányzatait,  súlypontjait,  megismertetve  a  hallgatókat  a  szerzők  módszertani  eszköztárával.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: rövid tanári előadások és az előírt olvasmányok alapján interaktív  beszélgetések, rövid beszámolók.  A  tantárgy  tartalma:  Ismerkedés  a  szabadságharc  történetének  szintetizáló  feldolgozásaival,  Márki  Sándor  (II.  Rákóczi  Ferenc  I­III.  (Bp.,  Athenaeum,  1907­1910.),  Asztalos  Miklós  (II.  Rákóczi  Ferenc  és  kora.  Bp.,  Dante,  1934.),  Köpeczi  Béla  –  R.  Várkonyi  Ágnes:  II.  Rákóczi  Ferenc  (Bp.,  Gondolat  1976.  –  2.  kiadás).  Az  évfordulós  és  a  jubileumi  (1935.,  1976.,  2003.,  2005., 2007. évi) tanulmánykötetek áttekintése, értékelése. A Rákóczi­szabadságharc étékelései,  vitái: a Thaly­vita, a Szekfű­vita.  Kötelező irodalom:  1.  R.  Várkonyi  Ágnes:  A  pozitivista  történetszemlélet  a  magyar  történetírásban  I­II.  Akadémiai: Budapest, 1973.  2.  R. Várkonyi Ágnes: Befejezetlen történelem. Áttekintés a szabadságharc történetírásáról,  1707­2003.  In:  A  Rákóczi­szabadságharc  (Szerkesztette:  R.  Várkonyi  Ágnes,  Kis  Domokos Dániel. Nemzet és Emlékezet sorozat) Budapest, Osiris, 2004. 717­773.  3.  Passmore,  John  Arthur:  A  történettudomány  objektivitása.  In:  Történetelmélet.  II.  (Szerkesztette: Gyurgyák János – Kisantal Tamás) Budapest, Osiris, 2006. 673–686.  Ajánlott irodalom:  1.  Rákóczi.  Emlékkönyv  halálának  kétszázéves  fordulójára.  I­II.  (Szerkesztette:  Lukinich  Imre) Budapest, 1935.  2.  Európa  és  a  Rákóczi­szabadságharc.  II.  Rákóczi  Ferenc  születésének  300.  évfordulója  alkalmából Sárospatakon. (Szerkesztette: Benda Kálmán) Budapest, 1980.  3.  Rákóczi  tanulmányok.  (Szerkesztette:  Köpeczi  Béla,  Hopp  Lajos,  R.  Várkonyi  Ágnes)  Budapest, 1980.  4.  Dénes Iván Zoltán: Szekfű Gyula. Budapest, 2001. (A Szekfű­vita bibliográfiájával)  5.  A  Rákóczi­szabadságharc  (Szerkesztette:  R.  Várkonyi  Ágnes,  Kis  Domokos  Dániel.  Nemzet és Emlékezet sorozat) Budapest, Osiris, 2004. 375­442.  6.  Heckenast  Gusztáv:  Ki  kicsoda  a  Rákóczi­szabadságharcban?  (S.  a.  r.:  Mészáros  Kálmán) Bp., MTA Történettudományi Intézet, 2005.

B/b/1. Latin nyelvű elbeszélő források és levelek a 16–17. századi magyar  történelem tanulmányozásához 

A tantárgy előadója: Dr. Miskei Antal  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszok  megismertetése  a  16–17.  századi  magyar  történelem  latin  nyelvű  elbeszélő  és  levéltári  forrásaival,  a  három  országrész  (Királyi  Magyarország,  Erdélyi  Fejedelemség, Hódoltság) történeti kutatásához szükséges alapvető dokumentumokkal.  A tantárgy óraszáma: 30  A  tantárgy  jellege,  módszerei:  nyomtatásban  kiadott  vagy  még  meg  nem  jelent  latin  nyelvű  források  (eredeti,  másolat)  kiosztása,  megfigyelési  szempontok  kijelölése,  a  szöveg  elolvasása,  értelmezése és értékelése tanári segédlettel, interaktív beszélgetések.  A tantárgy tartalma: A rendelkezésünkre álló kora újkori  forrástípusok bemutatása, ismertetése.  A  latin  nyelv  jellegzetességei,  használata  a  kora  újkorban.  Válogatás  a  16–17.  századi  latin  nyelvű  történeti  irodalomból.  A  kettős  királyválasztástól  a  „hosszú  háborún”  át  a  17.  századi  rendi mozgalmakig terjedő időszak vitás kérdéseinek elemzése egykorú dokumentumok alapján.  Az  Erdélyi  Fejedelemség  létrejöttéhez  szükséges  alapvető  források  olvasása,  tanulmányozása.  Erdély  és  a  szomszédos  vajdaságok  kapcsolata.  A  korabeli  levelezések  katonai,  politikai,  gazdasági jelentősége, a misszilisek és az irodalmi levelek összehasonlítása.  Kötelező irodalom:  1.  Nicolaus  Olahus:  Hungaria–Athila.  Biblotheca  scriptorum  medii  recentisque  aevorum.  Ediderunt: Colomannus Eperjessy et Ladislaus Juhász. Budapestini, 1938.  2.  Epistolae procerum regni Hungariae. Tomus I–III. Colligit Georgius Prax. Posonii, 1806.  3.  Nicolaus Istvánffy: Historiarum de rebus Ungaricis, libri XXXIV. ab anno Dchr. 1490 ad  1606.  Ad  novissima  ad  primam  Coloniensem  de  anno  1622  emandatissime  recusa.  Viennae–Pragae–Tergesti, 1758.  4.  Antonius,  Wrancius  Sibenicensis  Dalmata:  Expeditionis  Solymanni  in  Moldaviam  et  Transsylvaniam libri duo. Edidit: Colomannus Eperjessy. Budapestini, 1944.  Ajánlott irodalom:  1.  Pápai Páriz Ferenc: Dictionarium Latino­Hungaricum. Nagyszeben, 1782.  2.  Finály Henrik: A latin nyelv szótára. Bp., 1884.  3.  Burián János: Latin–magyar szótár. Bp., 1908.  4.  Syllabus latino–hungaricus. Összeállította: Kovács Béla. Eger, 1990.  5.  Györkösy Alajos: Latin–magyar kéziszótár. Bp., 1994.

B/b/2. Latin nyelvű jogforrások a 16–17. századi magyar történelem  tanulmányozásához 

A tantárgy előadója: Dr. Miskei Antal  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszok  megismertetése  a  16–17.  századi  magyar  történelemre  vonatkozó  legfontosabb  latin  nyelvű  jogforrásokkal,  kiváltképpen  a  három  országrész  (Királyi  Magyarország,  Erdélyi  Fejedelemség,  Hódoltság)  történeti  kutatásához  szükséges  alaptörvényekkel, rendeletekkel, statútumokkal.  A tantárgy óraszáma: 30  A  tantárgy  jellege,  módszerei:  nyomtatásban  megjelent  latin  nyelvű  jogi  dokumentumok  olvasása,  megfigyelési  szempontok  kijelölése,  a  szöveg  értelmezése  és  értékelése  tanári  segédlettel, interaktív beszélgetések.  A  tantárgy  tartalma:  Bevezetés  a  jogforrások  ismeretébe:  alkotmány,  törvény,  rendelet,  szokásjog,  kiváltság, statútum.  Szemelvények  a  világi és  az egyházi jog tanulmányozásához.  A  kormányzati  rendszer  működéséhez  szükséges  alapvető  törvények  elemzése,  értelmezése.  Hatóság  és  intézménytörténet  a  jogtörténeti  munkákban.  Kiadatlan  vármegyei  és  városi  statútumok olvasása, fordítása, különös tekintettel Kovachich Márton György forráskiadványára.  A gazdasági és a társadalmi életet szabályozó jogforrások.  Kötelező irodalom:  1.  Martinus  Georgius,  Kovachich:  Formulae  solennes  styli  in cancellaria,  curiaque  regum,  foris  minoribus,  ac  locis  credibilibus,  authenticisque  regni  Hungariae  olim  usitati…Pesthini, 1799.  2.  Johannes  Nicolaus,  Kovachich:  Sylloge  decretorum  comitalium  inclyti  regni  Hungariae…Tom I–II. Pesthini, 1818.  3.  Beck,  Christian  August:  Jus  publicum  Hungariae  cum  notis  autoris  et  observationibus  Josephi Benzur. Viennae, 1790.  4.  Porubszky  József:  Jus  ecclesiasticum  catholicorum.  Cum  singulari  ad  Imperium  Austriacum et cumprimis Hungariam attentione. Tom. I–II. Agriae, 1858.  5.  Antonius  Moyser,  Cziráky:  Conspectus  juris  publici  Regni  Hungariae  ad  annum  1848.  Tomus I. Viennae, 1851.  Ajánlott irodalom:  1.  Pápai Páriz Ferenc: Dictionarium Latino­Hungaricum. Nagyszeben, 1782.  2.  Finály Henrik: A latin nyelv szótára. Bp., 1884.  3.  Burián János: Latin–magyar szótár. Bp., 1908.  4.  Syllabus latino–hungaricus. Összeállította: Kovács Béla. Eger, 1990.  5.  Györkösy Alajos: Latin–magyar kéziszótár. Bp., 1994.

B/b/3. Német nyelvű szövegolvasás és ­értelmezés I­II. 

A tantárgy előadója: Dr. Nagy Rita  A  tantárgy célja: A  doktoranduszok  a  történelemtudomány német  szaknyelvének ismeretében  a  korszak német nyelven megjelent forrásait olvassák és értelmezik. Minél több 16. és 17. századi  forrás  értékű,  történelmi  tárgyú,  német  nyelvű  nyomtatványtípus  megismerése  eredeti  formájában.  A tantárgy óraszáma: 30  A  tantárgy  jellege,  módszerei:  A  régi  német  nyelvű  nyomtatványok  jellegzetességeinek  –  nyelvezet, stílus, betűtípusok, rövidítések, nyomdászati sajátosságok stb. – bemutatása után rövid  tanári  bevezetéssel  és  folyamatos  segítéssel  az  előírt  források  közös  olvasása,  megbeszélése,  fordítása  műhelymunka  keretében.  (Digitalizált,  mikrofilmes  és  eredeti  nyomtatványok,  iratok  vizsgálata.)  A  tantárgy  tartalma:  A  16.  és  17.  századi  magyar  történelem  eseményeinek  áttekintése  német  nyelven  (válogatott  szövegek  alapján).  A  tárgyalt  eseményekhez  kapcsolódó  –  fellelhető  és  hozzáférhető  –  német  nyelvű  történelmi  források  áttekintése.  A  korszak  forrásértékű  dokumentumtípusainak  megismerése.  A  kiválasztott  dokumentumok  alapos  áttanulmányozása,  közös olvasása, megértése, magyarra fordítása. Elsősorban az Országos Széchényi Könyvtár 16­  17.  századi  török háborúkról,  a Thököly­felkelésről és  a Rákóczi­szabadságharcról  szóló német  nyelvű  anyagából  és  jelentős  röplapgyűjteményéből  merítve  a  példákat,  amely  a  kezdetektől  1718­ig tartalmaz korabeli nyomtatott tudósításokat hazánk történelmi eseményeiről.  Kötelező irodalom:  1.  Michael  Hochedlinger:  Aktenkunde.  Urkunden­  und  Aktenlehre  der  Neuzeit.  (Böhlau  Historische Hilfswissenschaften Band 3), 2009. (Mit CD­ROM­Beilage)  2.  Übungsbeispiele: http://www.univie.ac.at/Geschichtsforschung/welcome.htm  3.  Die  Akten  und  Protokolle  des  Wiener  Hofkriegsrats  im  16.  und  17.  Jahrhundert.  In:  Quellenkunde  der  Habsburgermonarchie  (16.–18.  Jahrhundert)  Ein  exemplarisches  Handbuch.  Hrsg.:  Josef  Pauser,  Martin  Scheutz,  Thomas  Winkelbauer.  (=Mitteilungen  des  Instituts  für  Österreichische  Geschichtsforschung,  Ergänzungsband  44.)  Wien–  München, 2004. 182–195. [Pdf­formátumú különlenyomat is]  4.  Apponyi  (Sándor)  Alexander:  Hungarica.  Ungarn  betreffende  im  Ausland  gedruckte  Bücher  und Flugschriften. Bd.  1­4. München,  1903­1927.  Újabb kiadása: Neubearbeitet  von József Vekerdi. I­III. OSZK, 2004.  5.  Hubay  Ilona:  Magyar  és  magyar  vonatkozású  röplapok,  újságlapok,  röpiratok  az  Országos  Széchényi  Könyvtárban 1480–1718.  Budapest,  Országos Széchényi Könyvtár,  1948.  6.  Ungarische  und  Ungarn  betreffende  Flugblätter,  Zeitungsblätter,  Flugschriften  in  der.  Nationalbibliothek  Széchényi  1480—1718.  Budapest,  1948.  In:  MKsz  75.  évf.  1959.  okt.­dec.  http://epa.oszk.hu/00000/00021/.../MKSZ_EPA00021_1959_75_04_381­  407.pdf  7.  Erich Zöllner (Hrsg.): Die Quellen der Geschichte Österreichs. Wien, 1982.  8.  Karl  Vocelka:  Geschichte  Österreichs:  Kultur,  Gesellschaft,  Politik.  Graz,  Wien,  Köln.  Styria, 2000.

Ajánlott irodalom:  1.  Robert  A.  Kann:  Geschichte  des  Habsburgerreichs:  1526­1918.  Wien,  Köln,  Böhlau,  1990.  2.  Németh  S.  Katalin:  Ungarische  Drucke und  Hungarica  1480–1720.  Katalog der  Herzog  August Bibliothek  Wolfenbüttel.  I–III.  München–New  York–London–Paris, K.  G.  Saur,  1993.  3.  Benda,  Kálmán:  A  törökkor  német  újságirodalma  [Die  deutsche  Zeitungs  literatur  der  Türkenzeit]  Budapest  1942.  (SA.  aus  :  A  Magyar  Történettudományi  Intézet  1942.  évi  Évkönyve)  4.  Der Preis für die Verteidigung der Habsburgermonarchie. Die Kosten der Türkenabwehr  in  der  zweiten  Hälfte  des  16.  Jahrhunderts.  In:  Finanzen  und  Herrschaft.  Materielle  Grundlagen  fürstlicher  Politik  in  den  habsburgischen  Ländern  und  im  Heiligen  Römischen  Reich  im  16.  Jahrhundert.  Hrsg.:  Friedrich  Edelmayer,  Maximilian  Lanzinner,  Peter  Rauscher.  (=Veröffentlichungen  des  Instituts  für  Österreichische  Geschichtsforschung,  Bd.  38.)  München–Wien,  2003.  20–44.  http://www.univie.ac.at/Geschichtsforschung/veroe38t.htm

C/a/1. A Horthy­korszak historiográfiája 

A tantárgy előadója: Dr. Romsics Ignác  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszok  szisztematikus  megismertetése  a  Horthy­korszakkal  foglalkozó  történetírással  az  1945  előtti  kortársi  elemzésektől  napjainkig.  A  történetírás  és  politika közötti összefüggések feltárása, különbségtétel a propaganda­művek és a professzionális  történetírás között.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: tanári előadások, hallgatói referátumok és interaktív beszélgetések  kombinációja.  A  tantárgy  tartalma:  A  kortársi  elemzésektől  napjainkig  tartó  időszakban  megjelent  fontosabb  forráskiadványok,  kézikönyvek  és  monográfiák  elemzése,  valamint  a  fontosabb  vitakérdések  (Trianon  okai,  Horthy­korszak  jellege,  polgárosodás  és  zsidóság,  belépés  a  II.  világháborúba,  Horthy történelmi szerepe, stb.) áttekintése és megvitatása.  Kötelező irodalom:  1.  Romsics  Ignác:  Történetírásunk  a  két  világháború  közötti  korszakról,  1918­1945.  Századok, 1980/3. 440­465.  2.  Romsics Ignác: Magyar történeti problémák, 1900­1945. In: Romsics Ignác: Múltról a  3.  mának. Bp., 2004. 315­339.  4.  Romsics  Ignác:  A  Horthy­rendszer  jellegéről.  Historiográfiai  áttekintés.  In:  Romsics  Ignác: Múltról a mának, i.m. 340­357.  5.  Romsics  Ignác:  A  két  világháború  közötti  magyar  külpolitika  megítélésének  változásai.  In: Romsics Ignác: Múltról a mának, i.m. 358­370.  6.  Ablonczy  Balázs:  Trianon­legendák.  In:  Mítoszok,  legendák,  tévhitek  a  20.  századi  magyar történelemről. Szerk. Romsics Ignác. Bp., 2002. 132­161.  7.  Gyáni  Gábor:  Polgárság  és  középosztály  a  diskurzusok  tükrében.  In:  Gyáni  Gábor:  Történészdiskurzusok. Bp., 2002. 78­97.  8.  Gyáni  Gábor:  A  zsidóság  társadalomtörténeti  dilemmái.  In:  Gyáni  Gábor:  Történészdiskurzusok, i.m. 119­160.  9.  Romsics  Ignác:  Horthy­képeink.  In:  Romsics  Ignác:  Történelem,  történetírás,  hagyomány. Bp., 2008. 213­252.  Ajánlott irodalom:  1.  Gerhard  Seewann:  Geschichtswissenschaft  und  Politik  in  Ungarn  1950­1980.  Südostforschungen 41 (1982) pp. 419­259.  2.  István  Deák:  Historiography  of  the  Countries  of  Eastern  Europe:  Hungary.  American  Historical Review 97 (1992) pp. 1041­1063.  3.  Nicolas  Bauquet  –  Paul  Gradvohl:  La  Hongrie  et  son  passé:  un  renouveau  hésitant.  Transitions (44) 2005, vol. 2. pp. 23­48.  4.  Holger  Fischer:  Politik  und  Geschichtswissenschaft  in  Ungarn.  München,  1982,  R.  Oldenbourg.  5.  Trianon. Szerk. Zeidler Miklós. Bp., 2003. 633­904.  6.  A második világháború. Szerk. Ungváry Krisztián. Bp., 2005. 529­854.

C/a/2. Az államszocializmus korának historiográfiája 

A tantárgy előadója: Dr. Rainer M. János  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszok  szisztematikus  megismertetése  a  magyarországi  szovjet  típusú  rendszerrel  foglalkozó  történetírással,  az  egykorú  munkáktól  a  mai  elemzésekig.  A  tantárgy célja továbbá, hogy a érzékeltesse a propaganda­művek, az apologetikus történetírás,  a  politikai indíttatású kritika valamint a professzionális történetírás közötti különbséget.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: tanári előadások, hallgatói referátumok és interaktív beszélgetések  kombinációja.  A  tantárgy  tartalma:  A  legfontosabb  forráskiadványok,  kézikönyvek  és  monográfiák  megismerése és elemzése, valamint az 1945­90 közötti történeti periódus fontosabb vitakérdései  (az  ún.  koalíciós  korszak  értékelése,  a  sztálini  rendszer  jellege,  1956  problémái,  a  kádárizmus  kérdése, modernizáció, totalitarizmus, ellenzékiség stb.) áttekintése és megvitatása.  Kötelező irodalom:  1.  Bartha  Eszter:  A  sztálinizmus  a  régi  és  az  új  historiográfiában:  a  jelenség  meghatározásának  elméleti  és  módszertani  problémái.  In  Krausz  Tamás  (szerk.):  A  sztálinizmus hétköznapjai. Bp. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2003, 15­39. pp.  2.  Földes  György:  A  Kádár­korszak  jellegzetességei.  In  Mérlegen  a  XX.  századi  magyar  történelem  –  értelmezések  és  értékelések.  Bp.  –  Debrecen,  1956­os  Intézet,  Debreceni  Egyetem … 229­244. p.  3.  Gyáni  Gábor,  Rainer  M.  János  (szerk.):  Ezerkilencszázötvenhat  az  újabb  történeti  irodalomban. Tanulmányok. Budapest, 2007, 1956­os Intézet, 418 old.  4.  Gyáni  Gábor:  A  Kádár­kor  a  kollektív  emlékezetben.  In  Gyáni  Gábor:  Relatív  történelem. Budapest, 2007, Typotex, 167­188.  5.  Gyáni Gábor: A mai magyar történetírás dilemmái.  In Gyáni Gábor: Relatív történelem.  Budapest, 2007, Typotex, 283­297.  6.  Gyáni  Gábor:  Az  56­mítosz,  az  emlékezet  tere.  In  Gyáni  Gábor:  Relatív  történelem.  Budapest, 2007, Typotex, 155­166.  7.  Gyáni  Gábor:  Történetírásunk  az  évezred  fordulóján.  In  Gyáni  Gábor:  Történészdiskurzusok. Bp., 2002, L’Harmattan, 35—59.  8.  Horváth Sándor: 1956 történetírása a rendszerváltás óta. Századvég, 2001 / 4. 107­120.  9.  Horváth  Sándor:  A  mindennapi  szocializmus  és  a  jelenkortörténet.  Nézőpontok  a  szocialista korszak kutatásához. Századvég, Új folyam 40, 2006. 2. sz.  10. Krausz  Tamás–Szigeti  Péter  (szerk.),  Államszocializmus.  Értelmezések  –  viták  –  tanulságok. Budapest, 2007, L’Harmattan–Eszmélet Alapítvány.  11. Mink András: A történelmi Kádár. BUKSZ, 2002. 1. sz. 15­28. p.  12. Rainer  M.  János:  Az  1956­os  forradalom  ötvenedik  évfordulója.  Történeti  emlékezet  –  kísérlet számvetésre. In Gábor György et al. (szerk.): A párizsi toronyőr. Kende Péter 80.  születésnapjára. Budapest, 2007, Pallas, 498­515.  13. Rainer M. János: Kádár János, a reformer?  http://www.rev.hu/portal/page/portal/rev/tanulmanyok/kadarrendszer/rainer_kadar_refor  mer

14. Rainer  M.  János:  Revisiting  Hungarian  Stalinism.  In  Tismaneanu,  Vladimir  (ed.)  Stalinism Revisited. The Establishment of  Communist  Regimes  in East­Central Europe.  Budapest–New York: Central European University Press, 2009.  15. Romsics  Ignác:  1956  helye  a  modern  magyar  történelemben.  In  Romsics  Ignác:  Történelem, történetírás, hagyomány. Budapest, 2008, Osiris, 297­308.  16. Romsics  Ignác:  Gazdasági  reformok  a  Kádár­korban.  In  Romsics  Ignác:  Történelem,  történetírás, hagyomány. Budapest, 2008, Osiris, 113­123.  17. Rupnik,  Jaques:  Totalitarianism  Revisited”  in  John  Keane  (ed.):  Civil  Society  and  the  State. New York­London: Verso, 1988. 263­289.  18. Szakolczai Attila (szerk.): 1956. Budapest, 2006, Osiris.  19. Trencsényi Balázs – Apor Péter: Fine­Tuning the Polyphonic Past: Hungarian Historical  Writing  in  the  1990s.  In:  Sorin  Antohi–Balázs  Trencsényi–Péter  Apor,  eds.:  Narratives  Unbound.  Historical  Studies  in  Post­Communist  Eastern  Europe.  Budapest–New  York:  Central European University Press, 2007. 1­99.  20. Ungváry  Krisztián:  Magyarország  szovjetizálásának  kérdései.  In:  Romsics  Ignác  (szerk.):Mítoszok,  legendák,  tévhitek  a  20.  századi  magyar  történelemről.  Budapest,  2001, Osiris, 279–308.

C/a/3. A Harmadik Magyar Köztársaság történetének historiográfiája 

A tantárgy előadója: Dr. Rainer M. János  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszok  szisztematikus  megismertetése  a  rendszerváltozástól  napjainkig  terjedő  időszak  átfogó  igényű  elemző  leírásaival  illetve  adattáraival.  A  Harmadik  Magyar Köztársaság egyfelől  legszorosabb értelemben  vett jelenünk,  másfelől  azonban kezdete  úta  több  mint  két  évtized  telt  el.  A  kurzus  célja  éppen  annak  érzékeltetése,  hogy  a  kortársi  történetleírások  hogyan  jutnak  el  egy  korszak  történetírásáig.  A  kurzus  végig  történetírás  és  politikai  elemzés  közötti  határmesgyéjén  mozog,  in  statu  nascendi  érzékelhető  a  kettő  különbsége és átmenete.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: tanári előadások, hallgatói referátumok és interaktív beszélgetések  kombinációja.  A  tantárgy  tartalma:  A  rendszerváltás  illetve  az  azóta  eltelt  két  évtized  képe  kortársi  elemzésekben,  történeti  összefoglalókban,  forráskiadványokban,  monográfiákban.  A  legfontosabb  vitakérdések  (a  rendszerváltás  jellege,  a  gazdasági  átalakulás,  privatizáció,  társadalmi  átalakulás,  lemaradás  vs.  felzárkózás,  igazságtétel,  politikai­értékvilág  hasadás  stb.)  áttekintése és megvitatása.  Kötelező irodalom:  1.  Csaba  László:    Az  összeomlás  forgatókönyvei.  A  rendszer­átalakítás  alkalmazott  közgazdaságtana. Bp., é. n. [1994], Figyelő  2.  Garton  Ash,  Timothy,  1989!  The  New  York  Review  of  Books,Vol  LVI,  No.  17  (November 5­18, 2009), 4­8.  3.  Garton  Ash,  Timothy,  Velvet  Revolution:  The  Prospects.  The  New  York  Review  of  Books, Vol.VI, No. 19 (December 3­16, 2009), 20­23.  4.  Kis  János:  Reform  és  forradalom  közt.  In:  Bozóki  András  (szerk.):  A  rendszerváltás  forgatókönyve.  Kerekasztal­tárgyalások  1989­ben.  7.  köt.  Alkotmányos  forradalom.  Tanulmányok. Budapest, 2000, Új Mandátum, 91­146.  5.  Kornai  János:  Szocializmus,  kapitalizmus,  demokrácia  és  rendszerváltás.  Nyolc  tanulmány. Budapest, 2007, Akadémiai Kiadó.  6.  Kovách Imre (szerk.): Hatalom és társadalmi változás. A posztszocializmus vége. Bp., é.  n., Napvilág.  7.  Körösényi András – Tóth Csaba – Török Gábor: A magyar politikai rendszer. Budapest,  2007, Osiris  8.  Kövér György:  A  mai magyar  átalakulás történeti perspektívából.  In uő:  A  felhalmozás  íve. Válogatott tanulmányok. Bp.,  Argumentum. 13­27.  9.  Kramer,  Mark,  The  Collapse  of  East  European  Communism  and  the  Repercussions  within the Soviet Union (Part 1­3) Journal of Cold War Studies Vol 5 No 4 (2003),Vol 6,  No 4 (2004), pp. 3­64, Vol 7 No 1 (2005)  10. Laki László: A rendszerváltás, avagy „a nagy átalakulás”. Bp., 2009, Napvilág.  11. Lipset  –  Bence  (1994)*  Lipset,  Seymour  Martin  –  Bence  György:  Előrelátás  és  meglepetés. Századvég, 1994. 1. sz. 23­56. o.

12. Niedermüller  Péter:  Modernitás  és  közbeszéd  a  mai  Magyarországon.  In  Folyamatok  a  változásban.  A  hatalomváltások  társadalmi  hatásai  Közép­Európában  a  XX.  században.  Bp., 2005, Teleki László Alapítvány, 9­28.  13. Rainer M. János: 1989 – rendszerváltás, forradalom, revolúció? In: Horváth Sándor et al.  (szerk:) Identitás, emlékezet, új kultúrtörténet. Bp, 2010, L’Harmattan.  14. Ripp  Zoltán:  Eltékozolt  esélyek?  A  rendszerváltás  értelme  és  értelmezései.  Bp.,  2009,  Napvilág  15. Ripp Zoltán: Rendszerváltás Magyarországon 1987­1990. Bp. 2006, Napvilág  16. Rutland,  Peter  (1998),  Explaining  the  Soviet  Collapse,  Transitions,  Vol.  5.  No.  2.  February, 1998, 14­21. o.  17. Tismaneanu, Vladimir (ed.), The Revolutions of 1989, London, 1999, Routledge

C/a/4. A 20. századi magyar kisebbségi kérdés historiográfiája 

A tantárgy előadója: Dr. Szarka László  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszok  szisztematikus  megismertetése  a  trianoni  békeszerződést  követően  a  szomszéd  országokban  létrejött  magyar  kisebbségi  közösségek  20.  századi  historiográfiájával.    A  magyarországi,  erdélyi,  felvidéki,  délvidéki  magyar  történeti  munkák  mellett a kérdéskör csehszlovák, román, jugoszláv, illetve nemzetközi szakirodalma alapján mód  nyílik a kisebbségi kérdés kelet­közép­európai historiográfiai összehasonlítására.  A tantárgy óraszáma: 30  A  tantárgy  jellege,  módszerei:  tanári  előadások,  hallgatói  referátumok  és  szemináriumi  viták  kombinációja  A  tantárgy  tartalma:  A  magyar  kisebbségek  körében  született  kortársi  elemzések,  forrásközlemények,  vitairatok  mellett  az  átfogó  igényű  szakmonográfiák  elemzése.  A  két  világháború  közötti  népszövetségi  nemzetközi  kisebbségvédelem  forrásainak,  a  legfontosabb  kisebbségi,  nemzetpolitikai  vitáknak,  a  revíziós  korszaknak,  valamint  a  pártállami  korszak  csehszlovákiai, romániai, jugoszláviai sajátosságainak az elemző bemutatása és megvitatása.  Kötelező irodalom:  1.  Bárdi  Nándor–Fedinec  Csilla–Szarka  László:  Kisebbségi  magyar  közösségek  a  20.  században. Gondolat Kiadó – MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest 2008. 508 p.  2.  Bárdi  Nándor:  Tény  és  való.  A  budapesti  kormányzatok  és  a  határon  túli  magyarság  kapcsolattörténete. Kalligram Kiadó, Pozsony 2004. 78–97.  3.  Brubaker: Nacionalizmus új keretek közt.  L’Harmattan–Atelier, Budapet 2006, 61–81. p.  4.  Cseke Péter (szerk.): Lehet – nem lehet? Kisebbségi létértelmezések 1937–1987. Mentor,  Marosvásárhely 1986. 496 p.  5.  Egri  Gábor:  létezik­e  kisebbségtörténet?  Korunk,  2009.  5.  http://www.korunk.org/?q=node/8&ev=2009&honap=5&cikk=10524  6.  Eiler Ferenc: A népszövetségi kisebbségvédelmi rendszer működése az első években. In:  Bárdi Nándor–Fedinec Csilla–Szarka László: Kisebbségi magyar közösségek, i.m. 60­65.  7.  Jócsik Lajos: iskola a magyarságra. Egy nemzedék élete húsz éves kisebbségben. Nyugat,  Budapest, 1939. 178 p.  8.  Szarka  László:  A  kisebbségi  magyar  közösségek  helyzete  és  fejlődési  tendenciái  a  kutatások tükrében. Korunk, 2004. 1.  Ajánlott irodalom:  1.  A.  Sajti  Enikő:  Impériumváltások,  revízió,  kisebbségek.  Magyarok  a  Délvidéken  1918­  1947. Napvilág, Budapest 2004. 416 p.  2.  Ammende,  Ewald:  Die  Nationalitäten  in  Staaten  Europas,  Braumüller,  Wien­Leipzig,  1931.  3.  Bárdi  Nándor–  Éger  György  (szerk.):  Útkeresés  és  integráció.  Válogatás  a  határon  túli  magyar  érdekvédelmi  szervezetek  dokumentumaiból  1989­1999.  Teleki  László  Alapítvány, Budapest 2000, 837 p.  4.  Borsody, Stephan: The Hungarians: A Divided Nation. Yale Center for International and  Area Studies, New Haven 1988. 405 p.

5.  Fedinec  Csilla:  Iratok  a  kárpátaljai  magyarság  történetéhez  1918­1944,  Törvények,  rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok. Fórum Kisebbségkutató Intézet–Lilium  Aurum, Somorja–Dunaszerdahely, 2004. 663 p.  6.  Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika, Optimum, Budapest 1989. 551 p.  7.  Romsics István: Nemzet, nemzetiség és állam Kelet­Közép­ és Délkelet­Európában a 19­  20. században, Napvilág Kiadó, Budapest 1988.  8.  Šutaj,  Štefan:  Magyarok  Csehszlovákiában  1945–1948.  Tanulmányok  a  beneši  dekrétumokról,  a  csehországi  deportálásokról  és  a  lakosságcseréről.  Lucidus  Kiadó,  Budapest 2008. 253 p.  9.  Szarka  László:  Kisebbségi  léthelyeztek,  közösségi  alternatívák.  Az  etnikai  csoportok  helye a kelet­közép­európai nemzetállamokban, Lucidus, Budapest 2004. 342 p.  10. Verdery Katherine: National Ideology  under Socialism:  Identity  and Cultural  Politics  in  Causescu’s Romania. University of California Press, Los Angeles, 1991. 406 p.  11. Vincze  Gábor  (szerk.):  Történeti  kényszerpályák  –  kisebbségi  reálpolitikák.  Dokumentumok  a  romániai  magyar  kisebbség  történetének  tanulmányozáshoz  1944­  1989. Pro Print, Csíkszereda, 2003. 507 p.

C/b/1. Angol nyelvű szakirodalom és szakszövegek olvasása, fordítása I­II. 

A tantárgy előadója: Dr. Thomas Cooper  A  tantárgy célja: A  tantárgy lehetőséget  ad  arra, hogy a  doktoranduszok el  tudjanak  igazodni  a  Magyarország  jelenkori  történetével  kapcsolatos  angol  nyelvű  szakirodalomban  és  szakszövegekben,  valamint  szótár  segítségével  képesek  legyenek  angol  nyelvű  szakirodalmat  magyarra fordítani.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: tanári előadások, hallgatói referátumok és interaktív beszélgetések  kombinációja.  A tantárgy tartalma: Magyarország jelenkori történetével kapcsolatos legfontosabb angol nyelvű  szakirodalom  áttekintése  és  megvitatása.  A  tantárgy  érdeklődési  körébe  tartoznak:  az  56­os  forradalom  és  nemzetközi  háttere,  a  rendszerváltás,  újabb  társadalmi  elitek  kialakulása  Magyarországon, a rendszerváltás eltérő értelmezései.  Kötelező irodalom:  1.  Charles Gati: Failed Illusions: Moscow, Washington, Budapest, and the 1956 Hungarian  Revolt. Stanford University Press, 2006. 69­140; 141­204  2.  Rudolf L. Tőkés. Hungary’s Negotiated Revolution. 37­166; 167­250; 253­440.  3.  Andrew  C.  Janos.  „Continuity  and  Change  in  Eastern  Europe:  Strategies  of  Post­  Communist Politics.” East European Politics and Societies. 8 (1994). 1­31.  4.  George (György) Schöpflin. Nations, Identity, Power. NYU Press. 2000. 9­77; 147­220;  231­296; 370­432.  5.  George (György) Schöpflin. „Post­communism: A Profile,” Javnost 2, 1 (1995). 63­74.  6.  László  Bruszt  „1989:  The  Negotiated  Revolution  in  Hungary.”  Social  Research  57,  2.  1990. 365­388.  7.  György  Lengyel.  „The  Hungarian  Economic  Elite  in  the  First  Half  of  the  1990s.”  In:  Szerk. John Higley, Jan Pakulski és Wlodzimierz Wesolowski. Postcommunist Elites and  Democracy in Eastern Europe. Palgrave Macmillan. 1998. 203­212.  8.  András  Bozóki.  „The  Deficit  of  Legitimacy:  Theorizing  East  Central  European  Communism.”  In:  szerk.  Rüdiger  Frank  és  Sabine  Burghart.  Korea  and  East  Asia:  Transformation  of  Socialist  Systems.  Learning  from  the  European  and  East  Asian  Experience. Vienna: Praesens. 2009.  9.  Pál  Dunay.  „New  Friends  and Old  Foes: Hungary’s Relations  with  the  West, 1989­95.”  In:  szerk.  Béla  Király  és  András  Bozóki.  Lawful  Revolution  in  Hungary.  Boulder,  Colorado.  Social  Science  Monographs;  New  York.  Columbia  University  Press.  1995.  453­473.  Ajánlott irodalom:  1.  Andrew  C.  Janos.  East  Central  Europe  in  the  Modern  World:  The  Politics  of  the  Borderlands from Pre­ to Postcommunism. Stanford: Stanford University Press. 2000.  2.  George (György) Schöpflin. „Hungary: An Uneasy Stability.” In: szerk. Archie Brown és  Jack  Gray.  Political  Culture  and  Political  Change  in  Communist  States.  Londona:  Macmillan, 1977. 131­158.  3.  Nigel Swain. Hungary: The Rise and Fall of Feasible Socialism. Verso, London. 1992.

C/b/2. Weimar – az első német köztársaság és a magyar­német kapcsolatok a  források tükrében 

A tantárgy előadója: Dr. Németh István  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszok  szisztematikus  megismertetése  a  weimari  köztársaság  történetével:  a  weimari  köztársaság  létrejöttével,  struktúrájával,  a  gazdaság  alapvető  problémáival,  az  ipari  konfliktusokkal  és  a  szociálpolitikával.  A  külpolitikai  döntések  színtereivel,  motivációival  és  módszereivel;  a  demokrácia  saját  eszközeivel  történő  felszámolásával.  Ehhez  kapcsolódva  a  magyar­német  kapcsolatok  vizsgálata  az  1920­as  években.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: közös forrásolvasás és interaktív beszélgetések kombinációja.  A  tantárgy  tartalma:  A  kortársi  elemzésektől  napjainkig  tartó  időszakban  megjelent  fontosabb  forráskiadványok  és  levéltári  iratok  alapján  beható  képet  szerezni  a  weimari  köztársaság  elsősorban  belpolitika  fejlődéséről.  A  legfontosabb  vitakérdések  (a  weimari  alkotmány  gyengeségei,  a  szociáldemokrácia  szerepe  a  köztársaság  létrejöttében,  gazdasági  válság  és  a  nemzetiszocializmus  előretörésének  kapcsolata,  stb.)  források  alapján  történő  áttekintése  és  megvitatása, valamint a magyar­német kapcsolatok áttekintése.  Kötelező irodalom:  1.  Nationalversammlung und Verfassung. In:  Peter Longerich [Hrsg.]:  Die Erste Republik.  Dokumente zur Geschichte des Weimarer Staates. München, 1992. Piper,  99–110.  2.  Neue  Staatsform  und  alter  Staatsapparat.  In:  Peter  Longerich  [Hrsg.]:  Die  Erste  Republik…i. m.  124–133.  3.  Grundprobleme der Wirtschaft: Wachstumschwäche, Konzentration, Rationalisierung In:  Peter Longerich [Hrsg.]: Die Erste Republik… i. m.  124–133.  4.  Sozialpolitik. In: Peter Longerich [Hrsg.]: Die Erste Republik… i. m. 280–301.  5.  Politische Kampagnen. In: Peter Longerich [Hrsg.]: Die Erste Republik… i. m. 280–301.  6.  Arbeitslosigkeit und Zusammenbruch des Sozialstaates. In: Peter Longerich [Hrsg.]: Die  Erste Republik. Dokumente zur Geschichte des Weimarer Staates. München, 1992. Piper,  399–411.  7.  Die  Außenbeziehungen  in  der  Locarno­Ära.  In:  Wolfgang  Michalka  und  Gottfried  Niedhart [Hrsg.]: Deutsche Geschichte 1918–1933…i. m. 98–144.  8.  Außenpolitik  zwischen  Revision  und  Expansion.  In:  Wolfgang  Michalka  und  Gottfried  Niedhart [Hrsg.]: Deutsche Geschichte 1918–1933…i. m. 243–263.  9.  Elemér  Hantos:  Deutschland  und  der  Donauraum.  In:  Dr.  Elemér  Hantos:  Die  Neuordnung des Donauraumes. Berlin, 1935, Carl Heymanns Verlag. 53–72.  10. Elemér Hantos: Die Eigenart der donauländischen Agrarkrise. In: Dr. Elemér Hantos: Die  Neuordnung des Donauraumes. Berlin, 1935, Carl Heymanns Verlag. 118–121.  11. Elemér  Hantos:  Das  Schuldproblem  der  Donauländer.  In:  Dr.  Elemér  Hantos:  Die  Neuordnung des Donauraumes…i. m. 134–140.  12. Elemér  Hantos:  Die  handelspolitische  Sonderstellung des  Donauraumes.  In:  Dr.  Elemér  Hantos: Die Neuordnung des Donauraumes… i. m. 143–150.

13. Hans­Paul  Höpfner:  Deutschland  und  Ungarn  1920–1930.  In:  Hans­Paul  Höpfner:  Deutsche  Südosteuropapolitik  in  der  Weimarer  Republik.  Frankfurt  am  Main–Bern,  1984, Peter Lang. 217–249.  14. Jacques  Bariéty:  Der  Tardieu­Plan  zur  Sanierung  des  Donauraums  (Februar–Mai  1932)  In:  Josef  Becker  und  Klaus  Hildebrand  [Hrsg.]:  Internationale  Beziehungen  in  der  Weltwirtschaftskrise 1929–1933. München, 1980, Verlag Ernst Vögel. 361–388.  Ajánlott irodalom:  1.  Heinz Hürten: Deutsche Geschichte in Quellen und Darstellung. Weimarer Republik und  Drittes Reich 1918–1945. Stuttgart, 1995, Philipp Reclam, 71–78.  2.  Karlheinz  Dederke:  Die  Stellung  des Judentums und  der  Antisemitismus.  In:  Karlheinz  Dederke:  Reich  und  Republik.  Deutschland  1917–1933.  Stuttgart,  1984,    Klett­Cotta,  109–114.  3.  Wolfgang  Michalka:  Deutsche  Außenpolitik  1920–1933.  In:  Karl  Dietrich  Bracher/Manfred  Funke/Hans­Adolf  Jacobsen  [Hrsg.]:  Die  Weimarer  Republik  1918–  1933.  Politik­Wirtschaft­Gesellschaft.  Bonn,  1987,  Bundeszentrale  für  politische  Bildung, 303–326.  4.  Andreas Hillgruber: Die Reichswehr und das Scheitern der Weimarer Republik. In:  Karl  Dietrich  Erdmann–Hagen  Schulze  [Hrsg.]:  Weimar.  Selbstpreisgabe  einer  Demokratie.  Eine Bilanz heute. Düsseldorf, 1980, Droste Verlag, 177–192.  5.  Karl Dietrich Bracher: Demokratie und Machtvakuum: zum Problem des Parteienstaats in  der  Auflösung  der  Weimarer  Republik.  In:    Karl  Dietrich  Erdmann–Hagen  Schulze  [Hrsg.]: Weimar. Selbstpreisgabe einer Demokratie… i. m. 109–134.  6.  Eberhard  Jäckel:  Wie  kam  Hitler  an  die  Macht?  In:    Karl  Dietrich  Erdmann–Hagen  Schulze [Hrsg.]: Weimar. Selbstpreisgabe einer Demokratie… i. m. 305–312.

C/b/3. Az Ostpolitik – az NSZK külpolitikája és a magyar­német kapcsolatok az  1960–1970­es években 

A tantárgy előadója: Dr. Németh István  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszok  szisztematikus  megismertetése  az  NSZK  történetével:  az  ország nyugati  integrációja után a keleti  szomszédokkal való kapcsolat  rendezése a nemzetközi  enyhülés folyamatában – különös tekintettel a magyar­német kapcsolatokra; továbbá rávilágítani  Németország  és  Európa  történetének  összefonódására  és  a  német  kérdés  európai  beágyazottságára, a gazdaság és a politika szerepére a nemzetközi kapcsolatokban.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: közös forrásolvasás és interaktív beszélgetések kombinációja.  A  tantárgy  tartalma:  A  kortársi  elemzésektől  napjainkig  tartó  időszakban  megjelent  fontosabb  forráskiadványok és levéltári iratok alapján beható képet szerezni az NSZK új keleti politikájáról  és a magyar­német kapcsolatokról; ennek első megnyilvánulásai az 1960­as évek elején; az SPD  az új külpolitikai doktrína kimunkálásáért; Egon Bahr, Helmut Schmidt és Willy Brandt szerepe;  tárgyalások  Moszkvában,  Varsóban  és  Prágában;  az  1970–1973  között  aláírt  kétoldalú  szerződések  elemzése  és  hatása  a  nemzetközi  kapcsolatokra.  A  szerződésekkel  egyidejűleg  négyhatalmi megállapodás Nyugat­Berlinről, s az NSZK­NDK alapszerződés (1972) aláírása.  Kötelező irodalom:  1.  Kontinuität  und  Wandel  in  der  Großen  Koalition.  In:  Waldemar  Besson:  Die  Außenpolitik der Bundesrepublik. München, 1970, Piper Verlag, 365–383.  2.  Die  Außenpolitik  der  Großen  Koalition  Kiesinger/Brandt.  In:  Christian  Hacke:  Weltmacht  wider  Willen.  Die  Außenpolitik  der  Bundesrepublik.  Frankfurt  am  Main,  1993, Ullstein, 140–166.  3.  Öffnung nach Osten. In: Gregor Schöllgen: Die Außenpolitik der Bundesrepublik. Bonn,  1999, Bundeszentrale für politische Bildung, 87–117.  4.  Aufzeichnung über die Unterredung Helmut Schmidts mit Herrn Simjanin, Chefredakteur  der  Prawda,  am  2.  August  1966.  In:  Hans  Georg  Lehmann:  Öffnung  nach  Osten.  Die  Ostreisen Helmut Schmidts und die Entstehung der Ost­ und Entspannungspolitik. Bonn,  1984, Verlag Neue Gesellschaft, 205–218.  5.  Aufzeichnung  des  Gesprächs  der  Delegation  der  Fraktionsvorsitzenden  der  SPD­  Bundestagsfraktion mit dem sowjetischen Außenminister Gromyko am 21. August 1969  von 16 bis 19 Uhr im Gästehaus des Außenministers. In: Hans Georg Lehmann: Öffnung  nach Osten... i. m. 219–232.  6.  Der  Moskauer  Vertrag.  In: Benno Zündorf:  Die  Ostverträge.  München, 1979, Verlag C.  H. Beck, 51–61.  7.  Der Warschauer Vertrag. In: Benno Zündorf: Die Ostverträge... i. m. 62–76.  8.  Die  Ergänzung  des  Warschauer  Vertrages  (Oktober  1975/März  1976).  In:  Benno  Zündorf: Die Ostverträge... i. m. 77–91.  9.  Die  Ratifizierung  der  Verträge  von  Moskau  und  Warschau.  In:  Benno  Zündorf:  Die  Ostverträge... i. m. 92–95.  10. Der Prager Vertrag. In: Benno Zündorf: Die Ostverträge... i. m. 96–111.  11. Die  Normalisierung  der  Beziehungen  zu  weiteren  Staaten.  In:  Benno  Zündorf:  Die  Ostverträge... i. m. 112–116.

12. Das  Berlin­Abkommen  der  Vier  Mächte.  In:  Benno  Zündorf:  Die  Ostverträge...  i.  m.  117–140.  13. Der Grundlagenvertrag. In: Benno Zündorf: Die Ostverträge... i. m. 211–240.  14. Egon Bahr: Von der Strategie der Abschreckung zur  gemeinsamen Sicherheit.  In:  Horst  Ehmke  –  Karlheinz  Koppe  –  Herbert Wehner  [Hrsg.]: Zwanzig  Jahre  Ostpolitik.  Bilanz  und Perspektiven. Bonn, 1986, Verlag Neue Gesellschaft, 95–101.  Ajánlott irodalom:  1.  Egon Bahr: Die Deutschlandpolitik der SPD nach dem Kriege. In: Dieter Dowe [Hrsg.]:  Die Ost­ und Deutschlandpolitik der SPD in der Opposition. Bonn, 1993, Friedrich Ebert  Stiftung, 11–40.  2.  Karl Kaiser und Hanns W. Maull: Die Suche nach Kontinuität in einer Welt des Wandels.  In: Karl Kaiser und  Hanns  W.  Maull [Hrsg.]:  Deutschlands neue Außenpolitik. Band 1:  Grundlagen. München, 1994, R. Oldenbourg Verlag, XV–XXV.  3.  Gregor  Schöllgen:  Die Wege der  Detente 1969–1973. In: Gregor Schöllgen:  Geschichte  der  Weltpolitik  von  Hitler  bis  Gorbatschow  1941–1991.  München,  1996,  C.  H.  Beck,  245–292.  4.  Wolfram  F.  Hanrieder:  Eine  neue  Ostpolitik  für  die  siebziger  und  achtziger  Jahre.  In:  Wolfram  F.  Hanrieder:  Deutschland,  Europa,  Amerika.  Die  Außenpolitik  der  Bundesrepublik Deutschland 1949–1994. Padernborn, 1995, Ferdinand Schöningh, 199–  221.

C/b/4. Orosz nyelvű szakszövegek és források olvasása Magyarország  történetéhez (1945–1989) I­II. 

A tantárgy előadója: Dr. Baráth Magdolna  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszok  megismertetése  a  második  világháború  utáni  magyar  történelem  legfontosabb  orosz  nyelvű  forráscsoportjaival,  s  ezen  keresztül  Magyarország  és  a  Szovjetunió  kapcsolatrendszere  vitás  kérdéseivel,  valamint  az  1945  utáni  magyar  politikai­  gazdasági fejlődés, kulturális élet jellegzetes problémáival, a „szovjetizálás” következményeivel.  A tantárgy óraszáma: 30  A  tantárgy jellege, módszerei: rövid  tanári előadások  a  források  keletkezésének körülményeiről  és az előírt olvasmányok alapján közös forráselemzés, interaktív beszélgetések.  A  tantárgy  tartalma:  A  magyar–szovjet  érintkezés  formáinak,  a  szovjet  vezetés  legfontosabb  információs csatornáinak, a források készítőinek és keletkezésük körülményeinek bemutatása. A  szovjet  beavatkozás  módszerei,  megnyilvánulási  formái  és  következményei.  Az  1956­os  forradalom és a szovjet vezetés. A szovjet bel­ és külpolitikai irányvonal módosulásainak hatása  a kétoldalú kapcsolatokra és a magyarországi eseményekre.  Kötelező irodalom:  1.  Восточная  Европа  в  документах российских  архивов Том  I.  1944–1948 гг. Ред.: Т.  В.  Волокитина­Т.  М.  Исламов­Г.  П.  Мурашко­А.  Ф.  Носкова­Л.  А.  Роговая.  Сибирский Хронограф, Москва–Новосибирск, 1997  2.  Восточная  Европа  в документах российских  архивов Том  II. 1949–1953 гг.  Ред. Т.  В.  Волокитина­Т.  М.  Исламов­Г.  П.  Мурашко­А.  Ф.  Носкова­Л.  А.  Роговая.  Сибирский Хронограф Москва–Новосибирск 1998  3.  Советский Союз и венгерский кризис 1956 года. Документы. Ред.: Е. Д. Орехова­В.  Т. Середа­А. С. Стыкалин. Москва, РОССПЭН, 1998  4.  Венгерские  события  1956  года  глазами  КГБ  и  МВД  СССР.  Сборник  документов.  Сост.:  А.  А.  Зданович­В. К. Былинин­В. К.  Гасанов­В.  И. Коротаев­В.  Ф.  Лашкул.  Москва, Обьединенная редакция МВД России, 2009  Ajánlott irodalom:  1.  Советский  фактор  в  Восточной  Европе  Том  I.  1944–1948.  Документы.  Ред.:  Т.  В.  Волокитина­Г. П. Мурашко­О.  В. Наумов­А.  Ф.  Носкова­Т. В. Царевская.  Москва,  РОССПЭН, 1999  2.  Советский  фактор  в  Восточной  Европе  Том  II.  1949–1953.  Документы.  Ред.:  Т.  В.  Волокитина­Г. П. Мурашко­О.  В. Наумов­А.  Ф.  Носкова­Т. В. Царевская.  Москва,  РОССПЭН, 2002  3.  Президиум ЦК КПСС 1954–1964. Том I. Черновые протокольные записи заседений.  Стенограммы. Глав. Ред.: А. А. Фурсенко Москва, РОССПЭН, 2004

D/1. A Magyar Királyság az európai gazdaságban a 16­17. században 

A tantárgy előadója: Dr. Bessenyei József  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszok  megismertetése  az  európai  gazdaságba  ágyazott  magyarországi gazdasági életével, teljesítményével a téma legfontosabb forráscsoportjainak és a  kutatási  előzményeknek  bemutatásán  keresztül,  kitekintéssel  a  korszaknak  a  magyarországi  fejlődésben játszott szerepére, annak megítélésére.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: tanári előadások, rövid hallgatói beszámolók, az olvasmányokhoz  kötődő beszélgetések, viták.  A tantárgy tartalma: A középkori előzmények, majd a nagy földrajzi felfedezések által indukált  kora  újkori  nemzetközi  gazdasági  mozgások,  a  gazdaságföldrajzi,  éghajlati,  földrajzi,  demográfiai  viszonyok,  a  mezőgazdasági,  az  ipari,  a  kereskedelmi  mozgások  áttekintése,  s  a  XVI. századtól a XVII.század végéig tartó korszak válságainak és konjunktúráinak váltakozására  épülő  képének  megrajzolása,  különös  figyelmet  fordítva  a  gazdálkodás  infrastruktúrájának,  (híradás,  útvonalak,  közlekedés,  szállítás)  leírására,  és  a  városoknak  mint  a  gazdasági  tevékenység szervezőinek (piacok, vásárok, hitelnyújtás) bemutatására.  Kötelező irodalom:  1.  Bessenyei  József:  Menekültek.  A  kereskedelem  helyzete  Magyarországon  1526  után,  Bornemisza  Tamás    és  a  budai  menekültek  működésének  tükrében.  Miskolc­Budapest,  2007,  157  p.  /Miskolci  Egyetem,  A  Történelem  Segédtudományai  Tanszék.  I.  sorozat.  Jegyzetek./  2.  Buza  János:  A  török  kori  Magyarország  gazdaságtörténete.  In:  Magyarország  gazdaságtörténete  a  honfoglalástól  a  XX.  század  közepéig.  Szerk.:Honvári  János.  Budapest, 1996. 83 – 172 p.  3.  Gyöngyössy  Márton:  Magyar  középkori  gazdaság­  és  pénztörténet  Szerk.:  Gyöngyössy  Márton Budapest, 2006, Bölcsész konzorcium. (CD­n is)  4.  Szakály  Ferenc:  Mezőváros  és  reformáció.  Tanulmányok  a  korai  magyar  polgárosodás  kérdéséhez. Budapest, 1995, 486 p. /Humanizmus és reformáció 23/  Ajánlott irodalom:  1.  Fodor  Pál:  Vállalkozásra  kényszerítve.  Az  oszmán  pénzügyigazgatás    és  hatalmi  elit  változásai  a  16­17.  század  fordulóján.  Budapest,  História  –  MTA  Történettudományi  Intézete­Magyar­Török  Baráti  Társaság,  2006,  371  p.  /História  Könyvtár.  Monográfiák  21./  2.  Kenyeres  István:  Uradalmak  és  végvárak.  A  kamarai  birtokok  és  a  törökellenes  határvédelem  a  16.  századi  Magyar  Királyságban.  Budapest,  2008,  Új  Mandátum  könyvkiadó, 662 p. /Habsburg Történeti Monográfiák 2/  3.  Kubinyi András:  Budapest története  a  későbbi középkorban Buda elestéig (1541­ig).  In:  Gerevich  László  ­  Kosáry  Domokos  (szerk)    Budapest  története  II.  k.,  1973,  7­335.  p.  Budapest. Különösen 207­231, 335­433 p.  4.  Kubinyi András: Városfejlődés és vásárhálózat a középkori Alföldön és az Alföld szélén.  (Dél­Alföldi Évszázadok 14.) Szeged 2000, 197 p.

5.  Paulinyi  Oszkár:  Gazdag  föld­szegény  ország.  Tanulmányok  a  magyarországi  bányaművelés múltjából. Szerk.: Buza János – Draskóczy István. Budapest, 2005, 427 p.  /Gazdaság­ és Társadalomtörténeti Kötetek 3/  6.  Zimányi Vera: Magyarország az európai gazdaságban 1600­1650. Budapest, 1976, 167 p.  /Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 80/

D/2. A Magyar Királyság központi és helyi igazgatása (1526­1711) 

A tantárgy előadója: Dr. Bessenyei József, Dr. Fazekas István  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszok  megismertetése  a  Habsburg  birodalom,  ill.  a  Magyar  Királyság  központi  kormányszerveivel,  a  birodalmi  központi  igazgatás  és  a  magyar  kormányszervek  viszonyának  bemutatása,  egyúttal  bevezetés  a  kormányszervek  levéltári  anyagának kutatásába.  A tantárgy óraszáma: 30  A  tantárgy  jellege,  módszerei:  tanári  előadások  és  az  előírt  olvasmányok  alapján  beszélgetés,  hallgatói referátum.  A  tantárgy  tartalma:  A  Habsburg  birodalom  központi  kormányszerveinek  (Udvari  Tanács,  ­Kancellária, ­Kamara, ­Haditanács) kialakulása: I. Ferdinánd és I. Miksa kormányzati reformjai.  A  központi  igazgatás  működése  a  17.  század  első  felében.  I.  Lipót  reformjai.  A  Magyar  Királyság  központi  igazgatása:  A  Magyar  Kancellária  működése.  A  Magyar  Kamara,  mint  a  magyar  államiság  hordozója.  A  magyar  hivatalnoknemesség  létrejötte és  társadalmi  szerepe.  A  jogszolgáltatás kérdése. A nemesi megye, a kiváltságos kerületek (hajdú, jász­kun). Reformok a  török kiűzése után.  Kötelező irodalom:  1.  Ember  Győző:  Az  újkori  magyar  közigazgatás  története  Mohácstól  a  török  kiűzéséig.  Budapest 1946  2.  Dominkovits Péter: A rendi jogok védelmezője – a köponti utasítások végrehajtója: a 17.  századi magyar vármegye. In: Századok 139 (2005) 855­888.  3.  Fallenbüchl Zoltán:  A Magyar Kamara tisztviselői a XVII. században. In: LK 39 (1968)  233­268.  4.  Fellner, Thomas –  Khretschmayr, Heinrich: Die österreichische Zentralverwaltung I. 1­2.  Wien 1907.  5.  Gecsényi Lajos: A Magyar Kamara tanácsosainak összetételéről a XVI. században: In: A  történelem  és  a  jog  határán. Tanulmányok  Kállay  Isván  születésének  70.  évfordulójára.  Bp. 2001, 55­70.  6.  Mayer,  Theodor:  Verwaltungsreform  in  Ungarn  nach  dern  Türkenzeit.  Leipzig­Wien  1911 (Neudruck: Sigmaringen 19802)  Ajánlott irodalom:  1.  Acsády Ignác: A pozsonyi és szepesi kamarák, 1565–1604. Budapest, 1894.  2.  Fazekas  István:  A  Magyar  Udvari  Kancellária  leltára 1577­ből.  In:  Tanulmányok    a  60  éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Fons IX (2002) 227–248.  3.  Gecsényi  Lajos:  Győr  megye  közigazgatása és tisztikara a  XVII. században.  In:  LSz 38  (1978) 14­34.  4.  Iványi  Emma:  Esterházy  Pál  nádor  közigazgatási  tevékenysége.  Bp.  1991  (A  Magyar  Országos Levéltár kiadványai III. Hatóság­ és hivataltörténet 10.)  5.  Szilágyi  Loránd:  A  királyi  secretariusok  intézménye  ás  az  újkori  magyar  állam.  Emlékkönyv Domanovszky Sándor hatvanadik születésnapjára. Bp. 1937, 547­561.

D/3. Kontinuitás, tradíció és modernizáció a Rákóczi­szabadságharc hadügyében 

A tantárgy előadója: Dr. Czigány István  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszok  beható  megismertetése  a  Rákóczi­szabadságharc  korszakának hadügyi problémáival, az azokhoz kapcsolódó forráscsoportok típusaival.  A tantárgy óraszáma: 30  A  tantárgy jellege, módszerei: tanári előadások,  az előadások és  az előírt olvasmányok alapján.  Interaktív beszélgetések egy­egy szakmailag is vitatott témakörben, rövid beszámolók.  A  tantárgy  tartalma:  A  korszak  hadügyi  folyamatainak  feltárási  módszerei  az  összehasonlító  elemzések kritériumai. A Magyar Királyság hadügyi jellegzetességeinek, politikai, társadalmi és  gazdasági  hatásainak  bemutatása.  A  Rákóczi­szabadságharc  hadügyének  és  hadszervezetének  kontinuitása,  a  Magyar  Királyság  fegyveres  erejével  és  a  Habsburg  Birodalom  állandó  hadseregével. Az utókor által kurucnak nevezett hadsereg hadszervezeti és harcászati jellemzői, s  azoknak összehasonlító elemzése. A katonai mentalitás jellegzetességei a hadműveletekben és a  társadalmi  életben.  A  kuruc  hadsereg  társadalmi  és  hatalmi  szerepének  alakulása.  A  Rákóczi­  szabadságharc  hadseregének  értékelésének,  megítéléseinek,  változásainak,  illetve  az  „önálló  magyar hadügy” realitásainak bemutatása.  Kötelező irodalom:  1.  Rákóczi hadserege 1703­1711.  Válogatta és  a bevezetőket  írta  Bánkúti  Imre,  Budapest,  Zrínyi 1976.  2.  Európa és a Rákóczi­szabadságharc. Szerk.: Benda Kálmán Budapest, 1980.  3.  Az  államiság megőrzése. Tanulmányok a  Rákóczi­szabadságharcról. Szerkesztette és az  előszót írta: Czigány István, Zrínyi Kiadó Budapest, 2002.  4.  Köpeczi  Béla­R.  Várkonyi  Ágnes:  II.  Rákóczi  Ferenc.  3.  jav.  kiad.    ,  Osiris  Kiadó,  Budapest 2004. ­ 708 p. (Millenniumi magyar történelem Életrajzok).  5.  Mészáros Kálmán: II. Rákóczi Ferenc tábornokai és brigadérosai. A kuruc katonai felső  vezetés létrejötte és hierarchiája, 1703­1711. ­ Argumentum Kiadó, Budapest 2006.  Ajánlott irodalom:  1.  Markó Árpád: II. Rákóczi Ferenc a hadvezér. Budapest, 1934.  2.  Bánkúti  Imre:  A  kuruc  függetlenségi  háború  gazdasági  problémái  (1703­1711).  Akadémiai Kiadó Budapest, 1991  3.  A  Rákóczi­szabadságharc  és  Közép­Európa.  Tanulmányok  a  Rákóczi­szabadságharc  kezdetének 300. évfordulójára. Szerk.: Tamás Edit Sárospatak, 2003.  4.  Markó  Árpád:  II.  Rákóczi  Ferenc  csatái.  Válogatott  tanulmányok.  Sajtó  alá  rendezte:  Mészáros Kálmán. Nap Kiadó, Budapest, 2003.  5.  A  Rákóczi­szabadságharc.  Szerk  :  R.  Várkonyi  Ágnes  –  Kis  Domokos  Dániel  Osiris  Kiadó, Budapest, 2004.  6.  Előadások  a  Rákóczi­szabadságharc  történetéből.  A  Magyar  Történelmi  Társulat  gyöngyösi konferenciája Szerk. Katona Csaba. Budapest, MTT, 2004.  7.  Reform,  vagy  kudarc?    Kísérletek  a  magyar  katonaság  beillesztésére  a  Habsburg­  Birodalom haderejébe 1600­1700. Balassi Kiadó 2004.  8.  Gebei Sándor : A Rákóczi­szabadságharc, 1703­1711. Magyarország története. Budapest,  Kossuth Kiadó 2009 Metropol könyvtár 2009.

D/4. A Rákóczi szabadságharc Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyékben 

A tantárgy előadója: Dr. Csatáry György  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszok  beható  megismertetése  az  Északkelet­Magyarországi  térségben  kibontakozó  szabadságharc  részleteivel,  annak  alapvető  forrásbázisával,  a  téma  vizsgálatainak módszereivel, a határon túli levéltári kutatások lehetőségeivel, a jelentős katona­  politikai személyiségek tevékenységének bemutatása.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: rövid tanári előadások és az előírt olvasmányok alapján interaktív  beszélgetések, rövid beszámolók.  A  tantárgy  tartalma:  A  mai  Kárpátalja  területén  működő  vármegyék  szerepe  a  kuruc  szabadságharc  kezdeti  szakaszában. A  vármegyék és  a  kuruc katonai  vezetők valamint a térség  nemzetiségi  és  egyháztörténeti  viszonyainak  vizsgálata  különös  tekintettel  a  görög  katolikus  ­  görög  keleti  hívek  viszonyára.  A  ruszin  nép  szerepe  a  Rákóczi  szabadságharcban,  Gens  fidelissima, vonatkozó hagyományok. A forrásbázis, a kutatás lehetőségei.  Kötelező irodalom:  1.  Csatáry  György:  Ugocsa  vármegye  II.  Rákóczi  Ferenc  államában.  Ungvár­1703–1711.  Monográfia. Ungvár­Beregszász, 2008. 276 old.  2.  A  Rákóczi­  szabadságharc.  Szek:  R.  Várkonyi  Ágnes,  Kis  Domokos  Dániel.  Budapest  2004  3.  Az államiság megőrzése. Tanulmányok a Rákóczi­szabadságharcról. Budapest, 2002  4.  Kuruc  vitézek  folyamodványai.  Összeállította,  bevezető  tanulmánnyal  és  jegyzetekkel  ellátta Esze Tamás. Budapest, 1955  5.  Csatáry  György:  Gróf  Bercsényi  Miklós  levelei  és  emléke  Ung  vármegyében.  Ungvár,  2004. 160 old.  Ajánlott irodalom:  1.  A  Rákóczi­  szabadságharc.  Szek:  R.  Várkonyi  Ágnes,  Kis  Domokos  Dániel.  Budapest  2004  2.  Emlékiratok. II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékiratai a magyarországi háborúról, 1703­  tól annak végéig, Az utószót Vas István, a jegyzeteket Köpeczi Béla írta. Budapest, 1979  3.  Köpeczi  Béla  és  R.  Várkonyi  Ágnes  [Szerk.]  Rákóczi  Tükör  I­II.  kötet  Naplók,  jelentések, emlékiratok a szabadságharcról. Budapest, 1973  4.  Köpeczi Béla, R. Várkonyi Ágnes, II. Rákóczi Ferenc. Budapest, 1976  5.  Heckenast Gusztáv, Ki kicsoda a Rákóczi­szabadságharcban?. Életrajzi adattár. Sajtó alá  rendezte, kiegészítette és az előszót írta: Mészáros Kálmán, Budapest, 2005  6.  Csatáry György, Rákóczi­emlékek és emlékhelyek Kárpátalján. Ungvár, 2002  7.  Esze Tamás: II. Rákóczi Ferenc breznai kiáltványa. Századok 1954. 285­316 old.

D/5. Várak, domíniumok, városok a kuruc korban (Ung, Bereg,  Ugocsa és Máramaros vármegyékben) 

A tantárgy előadója: Dr. Csatáry György  A tantárgy célja: A doktoranduszok beható megismertetése az Északkelet­Magyarországi térség  kuruc  kori  váraival,  domíniumaival  és  városaival.  Thökölyi,  Zrínyi  Ilona  kora  a  térségben,  továbbá a szabadságharc idején viselt terhek teljesítési problémájának ismertetése. A vonatkozó  forrásbázis felvázolása, a határon túli levéltári iratok kutatási lehetőségei.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: rövid tanári előadások és az előírt olvasmányok alapján interaktív  beszélgetések, rövid beszámolók.  A  tantárgy  tartalma:  A  mai  Kárpátalja  területén  elterülő  egykori  várak,  városok,  domíniumok  helyzete  és  szerepe  a  kuruc  szabadságharcban.  A  máramarosi  öt  koronaváros  státusza  és  privilégiumai. Ungvár, Munkács Huszt várának gazdálkodása és katonai helyzetének változásai a  szabadságharc  előtti  és  alatti  időszakban.  A  Rákóczi  Munkács­Szentmiklósi  dominium  történetének tanulmányozása, források alapján.  Kötelező irodalom:  1.  Köpeczi Béla, Tanulmányok a kuruc szabadságharcok történetéből. Budapest, 2004  2.  A Thököly felkelés és kora. Budapest, 1983  3.  Bánkúti Imre: Iratok Máramaros vármegye történetéhez. 1703­1711. Budapest 1992.  4.  Takács János: Közteherviselés II. Rákóczi Ferenc korában. Zalaegerszeg, 1941  5.  Hegyaljai felkelés 1697. Tanulmányok a felkelés 300. évfordulójára. Sárospatak, 2000  Ajánlott irodalom:  1.  A  Rákóczi­  szabadságharc.  Szerk:  R.  Várkonyi  Ágnes,  Kis  Domokos  Dániel.  Budapest  2004  2.  Emlékiratok. II. Rákóczi Ferenc fejedelem emlékiratai a magyarországi háborúról, 1703­  tól annak végéig, Az utószót Vas István, a jegyzeteket Köpeczi Béla írta. Budapest, 1979  3.  Csatáry  György:  A  máramarosi  öt  koronaváros  a  Rákóczi­szabadságharc  idején.  Iratok  1703–1711. Ungvár 2003.  4.  Rákóczi­tanulmányok.  Szerk:  Köpeczi  Béla,  Hopp  lajos,  R.  Várkonyi  Ágnes.  Budapest  1980.  5.  Váradi­Sternberg  János:  Az  ungvári  vár  ostroma  1703–1704­ben.  Századok  öröksége.  Tanulmányok  az  orosz­magyar  és  ukrán­magyar  kapcsolatokról.  Budapest–  Uzsgorod  1981. 129–138 old.  6.  Bánkúti Imre: Iratok Máramaros vármegye történetéhez. 1703­1711. Budapest 1992.  7.  Csatáry György, Rákóczi­emlékek és emlékhelyek Kárpátalján. Ungvár, 2002.

D/6. A bécsi császári (királyi) udvar a 16­17. században 

A tantárgy előadója: Dr. Fazekas István  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszok  számára  a  bécsi  császári  udvar  szerkezetének  megismertetése,  azon  környezet  bemutatása,  amelyben  Magyarország  sorsát  befolyásoló  döntések megszülettek, a döntési mechanizmus befolyásolási lehetőségei.  A tantárgy óraszáma: 30  A  tantárgy  jellege,  módszerei:  tanári  előadások  és  az  előírt  olvasmányok  alapján  beszélgetés,  hallgatói referátum.  A  tantárgy  tartalma:  A  császári  udvar  legfontosabb  szerveinek  bemutatása  (főudvarmester,  főkamarás,  főmarsall,  főistállómester).  A  magyarok  integrálódása  a  császári  udvarban  I.  Ferdinánd  idején.  A  törés:  II.  Rudolf  prágai  udvartartása.  Az  udvari  hivatalok  és  a  központi  kormányszervek  viszonya  a  17.  század  folyamán.  Az  udvari  arisztokrácia  létrejötte:  magyar  főnemesség és  a  birodalmi  arisztokrácia  rokoni  kapcsolatai.  Az  udvari ágensek és  a  közvetítők  jelentősége (a kliens­patrónusi viszony jelentősége).  Kötelező irodalom:  1.  Ewans, Robert J.W.: Das Werden der Habsburger Monarchie 1550­1700. Wien 1989.  2.  Hengerer,  Mark:  Kaiserhof  und  Adel  in  der  Mitte  des  17.  Jahrhunderts.  Eine  Kommunikationsgeschichte der Macht der Vormoderne. UVK Verlagsgesellschaft 2006  3.  Fellner,  Thomas  –  Khretschmayr,  Heinrich:  Die  österreichische  Zentralverwaltung  I.  2.  Actenstücke 1491­1681. Wien 1907.  4.  Pálffy Géza:  A magyar nemesség bécsi integrációjának színterei a 16­17. században. In:  In:  Tanulmányok  Szakály  Ferenc  emlékére.  Szerk.  Fodor  Pál,  Pálffy  Géza,  Tóth  István  György. Budapest, 2002, 307­333.  5.  Pálffy Géza:  A bécsi udvar és a magyar  rendek  a  16. században. In: Történelmi Szemle  41 (1999) 331­367.  Ajánlott irodalom:  1.  Fazekas István: Besztercei Khretshmer Lőrinc székesfehérvári prépost, királyi nevelő. In:  Portré és imázs. Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban. Szerk. G. Etényi  Nóra és Horn Ildikó. [Budapest] L’ Harmattan, 2008, 63­71.  2.  Toma  Katalin:  Egy  ír  közvetítő    a  bécsi  udvarban  közvetítő  szerepben:  Donellan  és  Nádasdy.  In:  Portré  és  imázs.  Politikai  propaganda  és  reprezentáció    a  kora  újkorban.  Szerk. G. Etényi Nóra és Horn Ildikó. [Budapest] L’ Harmattan, 2008, 163­172.  3.  Pálffy  Géza:  Koronázási  lakomák  a  15­17.  századi  Magyarországon.  Az  önálló  magyar  királyi  udvar  asztali  ceremóniarendjének  koraújkori  továbbéléséről    és  a  politikai  elit  hatalmi reprezentációjáról. In: Századok  138 (2004) 1005­1101.  4.  Winkelbauer,  Thomas:  Ständefreiheit  und  Fürstenmacht.  Länder  und  Unternanen  des  Hauses Habsburg im konfessionellen Zeitalter. Teil 1. Wien 2003.

D/7. Az Erdélyi Fejedelemség történetének feltáratlan kérdései (1711–ig) 

A tantárgy előadója: Dr. Gebei Sándor  A tantárgy célja: Miközben a doktorandusz hallgatók megismerkednek az Erdélyi Fejedelemség  történetével  (1711­ig)  foglalkozó  kortárs  és  nem  kortárs,  hazai  és  külföldi  szakirodalommal,  a  fejedelemkori  Erdély  szerepének  eltérő  értékeléseivel,  a  stúdium  a  doktoranduszok  figyelmét  ráirányítja  az  Erdélyre  vonatkozó  jelenkori  kutatások  eredményeire,  eltérő  és  vitás  nézetekre,  valamint a további kutatások feladataira.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: rövid tanári előadások és az előírt olvasmányok alapján interaktív  beszélgetések, rövid beszámolók.  A tantárgy tartalma: A nagyon gazdag kortársi történeti irodalomban megjelenített, ám a történeti  gondolkodásunkból kiesett gondolatok, kapcsolatrendszerek stb. életre keltése (erdélyi=fejedelmi  magyarok és magyarországi=királyi magyarok viszonya). Az erdélyi történetírók (Benkő József,  Szilágyi  Sándor,  Mikó  Imre,  Szádeczky  Lajos  stb.)  forrásfeltáró,  ­publikáló  tevékenységében  rejlő,  eddig ki  nem aknázott lehetőségeinek számbavétele.  Gondolunk itt  elsősorban  az  Erdélyi  Fejedelemség  szomszédállamai,  erdélyiek  és  az  idegen  szomszédok  (moldvaiak,  lengyelek,  ukrajnaiak) közötti viszonyok tanulmányozására.  Kötelező irodalom:  1.  Szakály Ferenc:  A  történelmi  tények  alapján  –  az  Erdély  történetéről.  A késő középkori  és az önálló erdélyi fejedelemség történetét tárgyaló fejezetekről. In: Alföld 38 (1987) 8.  sz. 30–36.  2.  Szakály  Ferenc:  Három  részre  szakadt­e  Magyarország  1526  után?  In:  Korunk  1997/7.  31–38.  3.  Lukinich Imre: Erdély területi változásai 1541–1711. Budapest, 1918.  4.  Szekfű  Gyula: Bethlen Gábor. Bp., 1929. (Reprint: 1983.)  5.  Trócsányi  Zsolt:  Az  erdélyi  fejedelemség  korának  országgyűlései.  Adalék  az  erdélyi  rendiség történetéhez. Bp., Akadémiai, 1976.  6.  Trócsányi  Zsolt:  Habsburg–politika  és  a  Habsburg–kormányzat  Erdélyben:  1690–1740.  Bp., Akadémiai, 1988. 194–359.  7.  Gebei Sándor:  Az erdélyi  fejedelmek és a lengyel királyválasztások. Szeged, Belvedere,  2007.  Ajánlott irodalom:  1.  Vajda Gyula: Erdély viszonya a Portához és a római császárhoz, mint magyar királyhoz a  nemzeti fejedelemség korszakában. Kolozsvár, 1891.  2.  Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata, 1540–1690. Bp., Akadémiai, 1980.  3.  Tóth  István  György:  Három  ország,  egy  haza.  (Magyarország  krónikája  sorozat)  Bp.,  1992.  4.  Pálffy Géza: Romlás és megújulás: a kétarcú 17. század (1606–1711). In: Magyarország  története (Szerkesztette: Romsics Ignác) Bp., Akadémiai, 2007. 396–487.  5.  Benkő  József:  Transsilvania, sive  Magnus Transsilvaniae  Principatus, I­II.  Claudiopoli,  1834.

6.  Erdélyi  Országgyűlési  Emlékek,  1540–1699.  (EOE)  I–XXI.  (Szerkesztette,  kiadta:  Szilágyi Sándor) Budapest, 1876–1898.  7.  Erdély és az északkeleti háború I–II. (Szerkesztette: Szilágyi Sándor) Bp., 1890–1891.  8.  Erdélyi  történeti  adatok,  (ETA)  I–IV.  (Szerkesztette:  Mikó  Imre–Szabó  Károly)  Kolozsvár, 1855–1862.

D/8. 16­17. századi tárgyi és művészeti emlékeink történeti forrásértéke 

A tantárgy előadója: Dr. Kalmár János  A tantárgy célja: A doktoranduszok megismertetése a 16­17. századi hazai tárgyi és a művészeti  emlékanyag  történeti  kutatások  céljára  való  felhasználhatóságával.  Nem  stiláris  ill.  esztétikai  elemzésre  törekszik,  hanem  a  tárgyak  alkalmazásával,  anyagi  értéket  képviselő  funkciójával,  némelyik szimbolikus tartalmat hordozó voltával, továbbá az elért ill. az áhított  rangot kifejezni  hivatott  szerepével  kíván  foglalkozni,  a  korabeli  társadalom  sokoldalúbb  és  korszerűbb  vizsgálatának lehetőségéhez kívánva segítséget nyújtani.  A tantárgy óraszáma: 30  A  tantárgy  jellege,  módszerei:  Rövid  tanári  bevezetőt  követő  hallgatói  referátumok  az  előírt  olvasmányanyag alapján és azok közös megbeszélése.  A  tantárgy  tartalma:  A  lakókörnyezet  társadalmi  meghatározói:  a  parasztház  és  a  paraszti  gazdálkodás  kapcsolata;  a  kúria/udvarház  mint  a  birtokos nemesség  gazdasági  központja;  (vár)  kastély  mint  a  főúri­udvari  életforma  színtere  (kulturális  központ,  udvari  rendtartás,  etikett).  Vagyontárgyak a testamentumok tükrében: a parasztház berendezése; kalendáriumok és könyvek  elterjedtsége  a  nemesség  alsó  rétegei  körében.  A  főnemesség  lehetőségei:  idegen  hatások  és  hazai  sajátosságok  a  főnemesi  lakáskultúrában  (dekoráció,  bútorművészet,  teríték);  a  família  emlékének  megörökítése  (a  felmenők  cselekedeteinek  ábrázolása,  ősgalériák,  mecenatúra:  tanulmányi és kegyes célú alapítványok, könyvkiadás).  Források:  1.  Magyar  udvari  rendtartás.  Utasítások  és  rendeletek  1617­1708.  (S.  a  rend.):  Koltai  András. Budapest: Osiris 2001 (Millenniumi magyar történelem/Források)  2.  Radvánszky Béla (szerk.): Magyar  családélet  és háztartás a XVI­XVII.  században,  I­III.  Budapest: Magyar Helikon 1986  3.  Régi erdélyi viseletek. Viseletkódex a XVII. századból. Budapest: Európa 1990  4.  Régi  magyar  öltözködés.  Viseletek  és  dokumentumok  a  források  tükrében.  (Szerk.):  Mojzsis Dóra. Budapest: Magvető (Magyar Hírmondó)  5.  Várak,  kastélyok,  udvarházak,  ahogy  a  régiek  látták.  XVII­XVIII.  századi  erdélyi  összeírások és leltárak. Bukarest: Kriterion 1973  Feldolgozások:  1.  Balassa  M.  Iván:  A  parasztház  évszázadai.  A  magyar  lakóház  középkori  fejlődésének  vázlata. Békéscsaba 1985  2.  Feld  István:  16.  századi  kastélyok  Északkelet­Magyarországon.  A  régészeti  kutatások  eredményei. Sárospatak 2000  3.  Főúri ősgalériák, családi arcképek a Magyar Történelmi Képcsarnokból. (Szerk.): Buzási  Enikő. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria 1988  4.  Galavics  Géza:  Kössünk  kardot  az  pogány  ellen.  Török  háborúk  és  képzőművészet.  Budapest: Képzőművészeti 1986  5.  Győrffy István: Magyar falu magyar ház. Budapest: Akadémiai 1987  6.  Kókay György: A könyvkereskedelem Magyarországon. Budapest: Balassi 1997  7.  Madas  Edit/Monok  István:  A  könyvkultúra  Magyarországon  a  kezdetektől  1800­ig.  Budapest: Balassi 2003

8.  Magyar  reneszánsz  udvari  kultúra.  (Szerk.):  R.  Várkonyi  Ágnes.  Budapest:  Gondolat  1987  9.  B.  Nagy  Margit:  Reneszász  és  barokk  Erdélyben.  Művészettörténeti  tanulmányok.  Bukarest: Kriterion 1970  10. Stirling  János:  Magyar  reneszánsz  kertművészet  a  XVI­XVII.  században.  Művelődéstörténeti tanulmányok. Budapest: Enciklopédia 1996  11. Szilágyi András: Az Esterházy­kincstár. Budapest: Helikon 1994  12. H.  Takács  Marianna:  Magyarországi  udvarházak  és  kastélyok  (XVI­XVII.  század).  Budapest: Akadémiai 1970  13. Voit Pál: Régi magyar otthonok. Budapest: Egyetemi Nyomda 1943

D/9. A Felső­magyarországi szabad királyi városok az utolsó Habsburg­ellenes  felkelésekben 

A tantárgy előadója: Dr. Kónya Péter  A tantárgy célja: A doktoranduszok beható megismertetése a felső­magyarországi szabad királyi  városokkal  ezek  gazdasági,  politikai,  társadalmi  fejlődésével,  különös  tekintettel  ezek  szereplésére a 17. század végén és a 18. század elején lezajlott Habsburg­ellenes küzdelmekben.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: rövid tanári előadások és az előírt olvasmányok alapján interaktív  beszélgetések, rövid beszámolók.  A  tantárgy  tartalma:  A  felső­magyarországi  szabad  királyi  városok  gazdasági  és  társadalmi  helyzete  a  17.  század  közepén.  A  városok  vallási  és  nemzetiségi  összetétele,  az  iskolák.  A  városok  és  a  rekatolizálás.  A  városok  gazdasági,  politikai  és  katonai  szereplése  az  utolsó  Habsburg­ellenes  küzdelmekben:  a  Wesselényi  összeesküvés  eseményeiben,  Thököly  Imre  felkelésében  és  a  Rákóczi szabadságharcban.  A  városok  Habsburg­ellenes  magatartásának okai  és következményei.  Kötelező irodalom:  1.  Kónya,  Péter:  Az  Eperjesi  Vértörvényszék.  Evangélikus  Országus  Múzeum  –  PVT  Prešov, Budapest­Prešov 1994.  2.  Kónya,  Péter:  A  Felsö­Magyarországi  városok  társadalma  a  17.  században.  In:  Történelmi Szemle 2004, 1­2, 31­53. l.  3.  Kónya,  Péter:  A  Felsö­Magyarországi  szabad  királyi  városok  II.  Rákóczi  Ferenc  szabadságharcában. In: Rákóczi állama és a korabeli Európa. Budapest 2004, 28­43.l.  4.  H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a 16.­17. századi Magyarországon I­  II. Osiris Budapest 2004.  Ajánlott irodalom:  1.  Marečková,  Marie:  Východoslovenská  města  a  měšťanstvo  na  prahu  novověku.  Masarykova Universita Brno 1995.  2.  Špiesz,  Anton:  Slobdné  kráľovské  mestá  na  Slovensku  v  rokoch  1680­1780.  Veda  Bratislava 1983.  3.  Kónya,  Peter:  Prešov,  Bardejov  a  Sabinov  počas  protireformácie  a  protihabsburských  povstaní (1670­1711). Prešov 2000  4.  Kónya,  Peter:  "Von  diesen  und  jenen"  Deutschen.  Einige  Anmerkungen  vom  Bild  der  Deutschen  während  der  antihabsbursgischen  Aufstände  in  Ungarn.  In:  Brücken.  Germanistisches  Jahrbuch  Tschechien  ­  Slowakei  1998.  Berlin  ­  Prag  ­  Prešov  1998,  255­268. l.  5.  Kónya,  Péter:  Die  oberungarischen  königlichen  Freistädte  in  den  letzten  antihabsburgischen  Aufständen.  In:  The  first  Millenium  of  Hungary  in  Europe.  (Eds.  Papp, K., Barta, J.) Debrecen 2002, 336­344. l.  6.  Kónya,  Péter:  A  felsö­magyarországi  szabad  királyi  városok  a  kuruc  országgyűléseken.  In:  Rákóczi  állama  Európában  (Eds.  Bagyinszki  I­né­Balogh,Z.).  Salgótarján  2006,  s.  110­119. l.

D/10. A katolikus megújulás a 17. századi Magyarországon 

A tantárgy előadója: Dr. Miskei Antal  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszok  beható  megismertetése  a  magyar  katolikus  egyház  16–17.  századi  történelmével,  a  korszak  legfontosabb  elbeszélő  és  levéltári  forrásaival,  valamint  a  két  nagy  felekezet,  a  protestáns  és  a  római  katolikus  egyház  képviselőinek  irodalmi  és  teológiai  munkásságával, kiemelt helyet szánva a regionális kutatásban rejlő lehetőségeknek.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: rövid tanári előadások és az előírt olvasmányok alapján interaktív  beszélgetések, rövid beszámolók.  A  tantárgy  tartalma:  16.  századi  előzmények:  Oláh  Miklós  és  Verancsics  Antal.  I.  Rudolf  határozott katolizációs lépései.  Pázmány  Péter irodalmi munkássága, hitvitái, egyetemalapítása,  filozófiai  szemlélete.  Káldi  György  Biblia­fordítása.  Az  Erdélyi  Fejedelemség  és  a  Királyi  Magyarország  viszonyának  egyházpolitikai  következményei.  Lippay  György  és  Szelepcsényi  György  esztergomi  érsekek  tevékenysége.  A  trentói  (tridenti)  zsinat  szellemisége  a  17.  században.  Kötelező irodalom:  1.  Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914­ig, München 1973.  2.  Pázmány Péter emlékezete. Szerk.: Lukács László – Szabó Ferenc. Róma, 1987.  3.  Török József – Legeza László: A magyar egyház évezrede. Bp., 2000.  4.  Szultán  és  császár  birodalmában.  Magyarország  művelődéstörténete  1526–1790.  Főszerk.: Szentpéteri József. Szerk.: Stemler Gyula. Bp., 2000. (Magyar Kódex 3.)  Ajánlott irodalom:  1.  Vanyó Tihamér Aladár:  A katolikus restauráció Nyugat­Magyarországon. Pannonhalma,  1928.  2.  Beke Margit (szerk.) Esztergomi érsekek 1001­2003. Bp., 2003.  3.  Molnár  Antal:  A  Pápaság    és  Magyarország  a  török  uralom  idején  (1526­1686).  In  Zombori István (szerk.): Közép­Európa harca a török ellen a 16. század első felében. Bp.,  2004. 189­217.  4.  Tóth István György: A Trentói zsinat és Magyarország. In: Vigília (1999) 5. 339­347.  5.  Véghseő Tamás:  A püspök­ideál reformja a Tridenti Zsinaton.  In: Ecclesiam aedificans.  A 70 éves Keresztes Szilárd püspök köszöntése. Nyíregyháza, 2002. 433­443.

D/11. A kora újkori Európa magyarságképe 

A tantárgy előadója: Dr. Monok István  A  tantárgy  célja:  A  doktori  képzésben  résztvevő  hallgatók  beható  megismertetése  a  korszak  véleményformáló  európai  kiadó  műhelyeivel,  a  véleményformálás  műfajaival,  illetve  a  propaganda technikákkal.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: rövid tanári előadások és az előírt olvasmányok alapján interaktív  beszélgetések, rövid beszámolók.  A  tantárgy  tartalma:  Az  magyarországi  szerzők  kiadó  helyei,  kapcsolatrendszerek  (Velence,  Bécs,  Krakkó, Párizs,  Wittenberg,  Bázel, Leiden). Magyar  best  sellerek a kortárs Európában,  a  népszerűség okai. A témák, amelyek érdekelték Európát: a turcica irodalom, a Habsburg ellenes  mozgalmak. Hírlapok Magyarországon és Európában; a propaganda.  Kötelező irodalom:  1.  Etényi  Nóra:  Pamflet  és  politika  :  a  hatalmi  egyensúly  és  Magyarország  a  17.  századi  német propagandában. Bp., 2009, L'Harmattan  2.  Köpeczi Béla: "Magyarország a kereszténység ellensége" : A Thököly­felkelés az európai  közvéleményben. A függeléket írta Cennerné Wilhelmb Gizella. Bp., 1976, Akad. Kiadó  3.  Régi  Magyar  Könyvtár.  III­dik  kötet.  Magyar  szerzőktől  külföldön  1480­tól  1711­ig  megjelent  nem  magyar  nyelvű  nyomtatványoknak  könyvészeti  kézikönyve.  Írták  Szabó  Károly és Árpád Hellebrant. Budapest, 1886–1891; Pótlások, kiegészítések, javítások. 1–  5. kötet. Gedeon Borsa irányításával Sándor Dörnyei és Irma Szálka munkája, Bp., 1990­  1996, OSZK  4.  Hubay  Ilona:  Magyar  és  magyar  vonatkozású  röplapok,  újságlapok,  röpiratok,  1480­  1718. Bp., 1948, OSZK  5.  Hungarica.  Ungarn  betreffende  im  Auslande  gedruckte  Bücher  und  Flugschriften.  Gesamm.  und  beschrieben  von  Graf  Alexander  Apponyi.  Neubearbeitet  von  József  Vekerdi. Bp., 2004, OSZK előszavak és az anyag áttekintése.  Ajánlott irodalom:  1.  "Newe  Zeitung  auss  Ungern...".  Eberau/Monyorókerék,  1587.  Erhard  Pöckhl  tudósítása  Zrínyi  György  1587.  évi  kacorlaki  győzelméről.Bevezetővel  közread.  Ekler  Péter  ...  Kiadás: Hasonmás kiad. Bp., 2008, OSZK  2.  A  Wesselényi­összeesküvés.  Beszámoló  a  perről  és  a  kivégzésekről.  Szerk.:  W.  Salgó  Ágnes. A kísérő tanulányt írta G. Etényi Nóra. Bp., 2005, Helikon, OSZK  3.  Portré és imázs. Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban. Szerk.: G. Etényi  Nóra és Horn Ildikó. Bp., 2008, L'Harmattan  4.  Etényi  Nóra:  Hadszíntér  és  nyilvánosság  :  a  magyarországi  török  háború  hírei  a  17.  századi német újságokban. Bp., 2003, Balassi  5.  Ötvös  Péter:  Aktualisierung  alter  Klischees:  Die  Ungarn  auf  der  Völkertalfel.  In:  Europäischer  Völkerspiegel.  Imagologisch­etnographische  Studien  zu  den  Völkertafeln  des 18. Jahrhunderts. Hrsg. von Franz K. Stenzel. Heidelberg, 1999, Winter. 265–282.

D/12. A kora újkori Magyarország könyvészete 

A tantárgy előadója: Dr. Monok István  A  tantárgy  célja:  A  doktorképzés  hallgatóinak  beható  megismertetése  a  korszakban  megjelent  magyarországi  könyvanyaggal,  a  korszak historiográfiájával,  az erre vonatkozó kézikönyvekkel  és szakirodalommal.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: rövid tanári előadások és az előírt olvasmányok alapján interaktív  beszélgetések, rövid beszámolók.  A  tantárgy tartalma:  A Mohács utáni másfél évszázad magyarországi  könyvkiadásának tartalmi  elemzése.  A  korban  keletkezett,  illetve  tovább  örökített  elbeszélő  történeti  források  könyvészetének  megismerése.  A  nagyobb  documenta  sorozatok  számbavételei,  historiográfiai  értékelése. A korszakbibliográfiák, szakterületi könyvészetek (helyismeret, egyháztörténet, egyes  rendek  története,  stb).  A  korra  vonatkozó  digitális  források  és  szakirodalom  áttekintése,  a  szakértői rendszerek megismerésre.  Kötelező irodalom:  1.  Péter Katalin: Aranykor és romlás a szellemi műveltség állapotaiban. Történelmi Szemle,  7(1964)  80–102.;  vö.:  Péter  Katalin:  Papok  és  nemesek.  Magyar  művelődéstörténeti  tanulmányok  a  reformációval  kezdődő  másfél  évszázadból.  Budapest,  1995.  (A  Ráday  Gyűjtemény tanulmányai 8.) 77–97., 238–243.  2.  Heltai János: Műfajok és művek a XVII. század magyarországi könyvkiadásában (1601–  1655). Budapest, 2008, Universitas Kiadó, OSZK (Res libraria, II.)  3.  Kulcsár Péter: Inventarium de operibus litterariis ad res Hungaricas pertinentiis ab initiis  usque  ad  annum  1700.  Bp.,  2003,  Balassi,  OSZK;  ennek  bevezetése,  és  anyagának  áttekintése  4.  Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI­XVII. századi magyarországi történetírás történetéből.  Sajtó alá rendezte Ritoókné Szalay Ágnes. Bp., 1975, MTAK  Ajánlott irodalom:  1.  Kulcsár Péter: Humanista történetírás Magyarországon. Bp., 2008, Lucidus Kiadó  2.  Bevezetés  a  régi  magyarországi  irodalom  filológiájába.  Szerk.:  Hargittay  Emil.  3.  kiadás.Bp., 2003, Universitas Kiadó  3.  Régi  könyvek  és  kéziratok.  Tanulmánygyűjtemény.  Összeáll.  Pintér  Márta.  Bp.,  1974,  OSZK

D/13. A fejedelemkori székelység társadalmi és kultúrtörténete 

A tantárgy előadója: Dr. Tüdős S. Kinga  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszok    megismertetése  a  fejedelemség­kori  Erdély  (1541­1698)  társadalmában sajátságos szerepet játszó székelység társadalmi rétegződésével, hadi és a kevésbé  kutatott demográfiai állapotaival, művelődéstörténetével.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: előadások, szemléltető eszközök (kisfilmek), előirt olvasmányok,  forráskiadások megismertetése, beszámolók elkészítése.  A  tantárgy  tartalma:  A  mai  tantárgyakból  zömében  hiányzó  Székelyföld,  a  székelység  mint  fontos  hadi  szerepet  betöltő  erdélyi  népcsoport    sajátosságainak  a  bemutatása.  Módszerek  ismertetése,  az  újabb  kutatások  eredményeinek  bemutatása.  Különbség  és  egység  az  erdélyi  társadalomban, a székelység jellegzetessége és sajátossága az erdélyi társadalom keretén belül. A  fejedelemség 150 évének általános áttekintése.  Kötelező irodalom:  1.  A  Székely  Oklevéltár.  Uj  sorozat.  I­VIII  kötetének  a  bevezető  tanulmányai  Demény  Lajos szerkesztésében.  2.  Tüdős S.Kinga: Erdélyi hétköznapok. Budapest, Oziris, 2001  3.  Szádeczky Kardoss Lajos: A székely nemzet története és alkotmánya. Reprint 1993, Bp.  Ajánlott irodalom:  1.  Endes Miklós: Csik­ Gyergyó­, Kászon­székek (Csik megye) földjének története 1918­ig.  Reprint. 1994  2.  Tüdős S.Kinga: Székely főnemesi életmód a XVII. században, Bukarest­Kolozsvár, 1998  3.  Szabó  Károly: Székely Oklevéltár köt:I­VII. Kolozsvárt, 1872­től  4.  Erdély Története. köt.I­II. Szerkesztette: Makkai László, Szász Zoltán, Budapest 1986  5.  Benkő  József: Transsilvania specialis. Köt.I.II. Kriterion Kiadó, 1999

D/14. Európai eszme­ és művelődéstörténet a XVII. században 

A tantárgy előadója: Dr. Tüskés Gábor  A  tantárgy  célja:  Az  adott  időszak  gondolkodástörténeti  áramlatainak  ismerete;  az  eszme­  és  művelődéstörténet, valamint a konkrét történeti folyamatok és események kapcsolatrendszerének  bemutatása; a forrásismeret és forráskritika elmélyítése.  A tantárgy óraszáma: 30  A  tantárgy  jellege,  módszerei:  tanári  előadás;  interaktív  beszélgetés  és  beszámolók  az  olvasmányok és a készülő disszertációk témakörében; szövegelemzés; politikai eszmetörténet.  A  tantárgy  tartalma:  A  történeti  folyamatokban  érvényesülő  eszme­  és  művelődéstörténeti  hatások  tárgyalása,  különös  tekintettel  a  közép­európai  régió  fejleményeire.  Megkülönböztetett  figyelmet  fordítunk  a  XVII.  század  meghatározó  politikai  eseményeinek  eszmetörténeti  összefüggéseire; művelődés és politika viszonyára; a politika műfajaira; a kulturális konfrontáció  és  emlékezet,  a  közösségi  azonosságtudatok  kérdéseire;  a  társadalmi  modellek,  eszmei  irányzatok és a művelődés hordozóinak kapcsolatára.  Kötelező irodalom:  1.  Bene  Sándor:  Theatrum  politicum.  Nyilvánosság,  közvélemény  és  irodalom  a  kora  újkorban. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1999.  2.  G. Etényi Nóra:  Hadszíntér   és  nyilvánosság.  A  magyarországi török háború hírei  a  17.  századi német újságokban. Bp., Balassi, 2003.  3.  Hargittay  Emil:  Gloria,  fama,  literatura.  Az  uralkodói  eszmény  a  régi  magyarországi  fejedelmi tükrökben. Bp., Universitas, 2001.  4.  Irodalom és ideológia a 16–17. században. Szerk. Varjas Béla. Bp., Akadémiai, 1984.  5.  Donald R. Kelley: The Descent of Ideas. The History of Intellectual History. Burlington,  Ashgate, 2002.  6.  Achim Landwehr – Stefanie Bockhorst: Einführung in die europäische Kulturgeschichte.  Paderborn, usw., Schöningh, 2004.  7.  Szabados  György:  A  magyar  történelem  kezdeteiről.  Az  előidő­szemlélet  hangsúlyváltásai a XV–XVIII. században. Bp., Balassi, 2006.  Ajánlott irodalom:  1.  Bitskey  István:  Eszmék,  művek,  hagyományok.  (Tanulmányok  a  magyar  reneszánsz  és  barokk irodalomról). Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1996.  2.  Bitskey  István:  Mars  és  Pallas  között.  Múltszemlélet  és  sorsértelmezés  a  régi  magyarországi irodalomban. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 2006.  3.  Peter Burke: What is Cultural History? Cambridge, Polity Press, 2004.  4.  Michel Foucault: A tudás archeológiája. Ford. Perczel István. Bp., Atlantisz, 2001.  5.  A  kora  modern  politikai  eszmetörténet  cambridge­i  látképe.  Szerk.  Horkay­Hörcher  Ferenc. Pécs, Tanulmány Kiadó, 1997.  6.  Szörényi  László:  Hunok  és  jezsuiták.  Fejezetek  a  magyarországi  latin  hősepika  történetéből. Bp., Amfipressz, 1993.  7.  Varga Imre – Pintér Márta Zsuzsanna: Történelem a színpadon. Magyar törénelmi tárgyú  iskoladrámák a 17–18. században. Bp., Argumentum, 2000.

E/1. Teleki Pál – pálya és korkép 

A tantárgy előadója: Dr. Ablonczy Balázs  A  tantárgy  célja:  A  kurzus  célja,  hogy  a  doktoranduszok  megismerjék  a  politikusi  életpálya  egészét, annak többes: földrajzi, pszichológiai, politikai, eszme­ és társadalomtörténeti vetületeit,  s  nem  utolsósorban  betekintést  nyerjenek  az  életrajz­írás  módszertani  fogásaiba.  Végső  cél  a  történetíráson belül egyfajta többes történeti megközelítés elsajátítása és megismertetése.  A tantárgy óraszáma: 30  A  tantárgy  jellege,  módszerei:  rövid  tanári  előadások  és  az  előírt  olvasmányok  alapján  beszélgetések,  rövid  beszámolók.  A  diákok  minden  órán  a  következő  órára  megválaszolandó  kérdést kapnak.  A  tantárgy  tartalma:  Historiográfiai  bevezetés.  Életmód  és  társadalom  a  XIX.  század  második  felében.  Turanizmus,  földrajz  és  fajhigiénia  a  századelő  Magyarországán.  Forradalom  és  ellenforradalom.  Első  kormánya.  Teleki  mint  a  revízió  teoretikusa  és  a  „nemzet  nevelője”.  Második kormánya (kül­ és belpolitika), halálának körülményei. Személyének mai megítélése és  a tevékenysége által kiváltott viták.  Kötelező irodalom:  1.  Ablonczy Balázs: Teleki Pál – életrajz. Budapest, 2005, Osiris. 547 p.  2.  Teleki  Pál:  Válogatott  politikai  beszédek  és  írások.  (Vál.,  szerk.,  a  jegyzeteket  és  az  utószót írta: Ablonczy Balázs). Budapest, 2000, Osiris. 566 p.  Ajánlott irodalom:  1.  Fodor Ferenc: Teleki Pál. Budapest, 2001.  2.  Juhász Gyula: A Teleki­kormány külpolitikája. Budapest, 1964.  3.  Paul  Teleki:  The  Evolution  of  Hungary  and  Its  Place  in  European  History.  New  York,  1923.  4.  Teleki Pál: Európáról és Magyarországról. Budapest, 1934.  5.  Tilkovszky Loránt: Teleki Pál titokzatos halála. Budapest, 1988.  6.  Zakar András: Teleki Pál halála – Mítosz és rejtély. Budapest, 2009.

E/2. Trianontól Párizsig – Magyar­francia viszony a két háború között 

A tantárgy előadója: Dr. Ablonczy Balázs  A  tantárgy  célja:  A  kurzus  célja,  hogy  a  doktoranduszok  áttekintést  kapjanak  a  magyar  külkapcsolatok e kulcsfontosságú részéről. Franciaország keleti politikájának magyar vetületéről,  a két ország viszonyának csomópontjairól. A kulturális, a gazdasági diplomácia lépéseiről és az  egymásról alkotott képről.  A tantárgy óraszáma: 30  A  tantárgy  jellege,  módszerei:  rövid  tanári  előadások  és  az  előírt  olvasmányok  alapján  beszélgetések,  rövid  beszámolók.  A  diákok  minden  órán  a  következő  órára  megválaszolandó  kérdést kapnak.  A tantárgy tartalma:  Historiográfiai bevezetés. Trianon és a hozzá vezető út. Francia gazdasági  és kulturális jelenlét Közép­Európában és Magyarországon. A kisantant A magyar kisebbségek a  francia diplomácia prizmáján. Frankhamisítás. Az egymásról alkotott kép. Magyar emigráció és  a  diaszpóra  Franciaországban.  Francia  intézmények  Magyarországon:  hetilapok,  folyóiratok,  iskolák. A gödöllői francia gimnázium. Francia szövetségi rendszer felbomlása. Magyarország és  a vichy­i Franciaország viszonya.  Kötelező és ajánlott irodalom:  1.  Ablonczy Balázs: A  francia külpolitika magyarságképe a két világháború között. Limes,  2008. 3. sz. 11­25. p.  2.  Ablonczy  Balázs:„Barátunk  ellensége”  –  Franciaország  és  a  magyar–román  viszony,  1920–1940.  In:  Fedinec  Csilla  –  Bárdi  Nándor  (szerk.):  Etnopolitika.  Budapest,  2003,  Teleki László Alapítvány. 85–97. p.  3.  Ablonczy  Balázs:  Francia  diplomaták  Magyarországon  1920–1934.  Századok,  2000.  5.  sz., 1149–1170. p.  4.  Ablonczy  Balázs:A  frankhamisítás.  Hálók,  személyek,  döntések.  Múltunk,  2008.  1.  sz.,  29­56. p.  5.  Ádám  Magda  (sous  la  direction  de):  Documents  d’archives  francais  sur  l’histoire  du  bassin des Carpates. vol. I­IV. Budapest, 1993­  6.  Ádám Magda: A kisantant és Európa. Budapest, 1989.  7.  Antal László (szerk.): Ego sum captivus gallicus. Budapest, 1983.  8.  Müller Viktória:  «Robert de Dampierre. Un acteur des relations franco­hongroises (août  1940­décembre 1942)», Relations internationales, nº 107, automne 2001, 375­383.  9.  Müller Viktória: «Francia−magyar kulturális kapcsolatok a második  10. világháború alatt» (Les relations culturelles franco­hongroises pendant la seconde Guerre  Mondiale), Öt Kontinens. Az Új­ és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék tudományos  közleményei, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest 2004. 249­262.  11. Ormos Mária: Padovától Trianonig. Budapest, 1983.  12. Ormos Mária: Franciaország és a keleti biztonság. Budapest, 1972.  13. Pécsi  Anna:  Magyarok  a  franciaországi  forradalmi  munkásmozgalomban,  1920–1945.  Budapest, 1982.  14. Romsics Ignác: A trianoni békeszerződés. Budapest, 2005.

15. Romsics  Ignác: Francia­magyar kulturális  kapcsolatok és a párizsi Magyar  Intézet  a  két  világháború  között.  In:  Juhász  Gyula  ­  Kiss  Gy.  Csaba  (szerk.):  Magyarságkutatás  [1989]:  a  Magyarságkutató  Intézet évkönyve. Budapest: Magyarságkutató Intézet, 1990.  pp. 193­204.

E/3. Magyar–szovjet kapcsolatok, 1945–1989 

A tantárgy előadója: Dr. Baráth Magdolna  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszok  megismertetése  Magyarország  és  a  Szovjetunió  második  világháború utáni kapcsolatrendszere vitás kérdéseivel, valamint az 1945 utáni magyar politikai­  gazdasági fejlődés, kulturális élet jellegzetes problémáival, a „szovjetizálás” következményeivel.  A tantárgy óraszáma: 30  A  tantárgy  jellege,  módszerei:  rövid  tanári  előadások  és  a  megadott  szakirodalom,  illetve  források  alapján  interaktív  beszélgetések,  rövid  beszámolók  a  kétoldalú  kapcsolatok  egy­egy  fontosabb kérdéséről, csomópontjairól.  A  tantárgy  tartalma:  A  magyar–szovjet  érintkezés  formáinak,  a  szovjet  vezetés  legfontosabb  információs  csatornáinak,  a  szovjet  beavatkozás  módszereinek  és  következményeinek  bemutatása.  Az  1956­os  forradalom  és  a  szovjet  vezetés.  A  kétoldalú  kapcsolatok  jellegzetességei a Kádár­korszakban. A peresztrojka és Magyarország.  Kötelező irodalom:  1.  Baráth Magdolna – Rainer M. János (szerk.): Gorbacsov tárgyalásai magyar vezetőkkel.  Dokumentumok  az  egykori  SZKP  és  MSZMP  archívumaiból  1985–1991.  (Bevezető  –  Egy kapcsolat vége.) 1956­os Intézet, Budapest, 2000.  2.  Baráth  Magdolna:  Pártközi  kapcsolatok  MKP­SZK(b)P  1943–1947.  Századok,  2000/6.  sz.  3.  Baráth  Magdolna  (szerk.):  Szovjet  nagyköveti  iratok  Magyarországról  1953–1956.  Kiszeljov és Andropov titkos jelentései. Bevezető. Napvilág Kiadó, Budapest, 2002.  4.  Baráth  Magdolna:  Magyarország  a  szovjet  diplomáciai  iratokban,  1957–1964.  In:  Múlt  századi hétköznapok. Tanulmányok a Kádár­rendszer kialakulásának időszakáról. Szerk.:  Rainer M. János. 1956­os Intézet, Budapest, 2003. 55–89. o.  5.  Baráth Magdolna: Magyarország és a Szovjetunió. In: “Hatvanas évek” Magyarországon.  Tanulmányok. Szerk.: Rainer M. János. 1956­os Intézet, 2004. 31–62. o.  6.  Baráth  Magdolna:  Magyar–szovjet  kapcsolatok  az  SZKP  XX.  kongresszusától  a  forradalomig.  In:  ÁVH­Politika­1956.  Politikai  helyzet  és  az  állambiztonsági  szervek  Magyarországon,  1956.  Szerk.:  Okváth  Imre.  Állambiztonsági  Szolgálatok  Történeti  Levéltára, 2007.  7.  Borhi László: A  kremli kalmárok. A magyarországi szovjet terjeszkedés gazdasági okai.  In: A vasfüggöny mögött. Magyarország nagyhatalmi erőtérben 1945–1968. Ister Kiadó,  2000.  8.  Borhi  László:  Birodalmi  vagy  forradalmi?  A  magyar­szovjet  viszony  az  1950­es  évek  első  felében.  In:  Borhi  László:  A  vasfüggöny  mögött.  Magyarország  nagyhatalmi  erőtérben, 1945–1968.  9.  Hajdu  Tibor:  A  szovjet  és  a  magyar  vezetés  kapcsolata,  1945–1953.  In.  Évkönyv  1996/1997. 1956­os Intézet, Budapest, 1997.  10. Murasko, G.  P. –  Noszkova,  A. F.:  A  szovjet  tényező Kelet­Európa országainak háború  utáni fejlődésében, 1945–1948. Múltunk, 1996/2. sz.  11. Rainer  M.  János:  Magyarország  a  Szovjetunió  árnyékában  1944–1990.  In:  Mérlegen  a  XX.  századi  magyar  történelem  –  értelmezések  és  értékelések.  1956­os  Intézet  –

Debreceni  Egyetem  Történelmi  Intézet  Új­  és  Legújabbkori  Magyar  Történelmi  Tanszéke, Debrecen, 2002.  12. Rainer  M.  János:  Magyarországi  fordulatok  és  a  szovjet  politika  1944–1948.  In:  A  fordulat évei 1947–1949. 1956­os Intézet, Budapest, 1998.  13. Vjacseszlav  Szereda  –  Rainer  M.  János  (szerk.):  Döntés  a  Kremlben,  1956.  A  szovjet  pártelnökség vitái Magyarországról. Budapest, 1996.  Ajánlott irodalom:  1.  Földes György: Barátság felsőfokon. Kádár és Hruscsov. In: Rácz Árpád (szerk.): Ki volt  Kádár?  Harag  és  részrehajlás  nélkül  a  Kádár­életútról.  Rubicon­Aquila  Könyvek,  Budapest, 2001.  2.  Földes György: Kötélhúzás felsőfokon. Kádár és Brezsnyev. In: Rácz Árpád (szerk.): Ki  volt  Kádár?  Harag  és  részrehajlás  nélkül  a  Kádár­életútról.  Rubicon­Aquila  Könyvek,  Budapest, 2001.  3.  Iratok  a  magyar–szovjet  kapcsolatok  történetéhez  1944.  október  –  1948.  június.  Dokumentumok. Szerk.: Vida István. Gondolat Kiadó, 2005.  4.  Kirov, Alekszandr: A szovjet hadsereg és a magyar forradalom. In. Évkönyv 1996/1997.  1956­os Intézet, Budapest, 1997.  5.  Muszatov, Valerij: Szovjet politikai beavatkozás és katonai intervenció Magyarországon  1956­ban. Múltunk, 1991. 4. 159­170.  6.  Sztikalin,  Alekszandr:  A  szovjet  nagykövetség  és  az  MDP­n  belüli  harc  1956­ban.  Múltunk, 1998/2.  7.  Szűcs László: A szovjet–magyar jóvátételi egyezmény.  Külpolitika, 1996.  2. 93­119. p.  8.  Ungváry  Krisztián:  Magyarország  szovjetizálásának  kérdései.  In.:  Mítoszok,  legendák,  tévhitek  a  20.  századi  magyar  történelemről.  Szerk.:  Romsics  Ignác.  Osiris  Kiadó,  Budapest, 2002.  9.  Восточная  Европа  в  документах российских  архивов Том  I.  1944–1948 гг. Ред.: Т.  В.  Волокитина­Т.  М.  Исламов­Г.  П.  Мурашко­А.  Ф.  Носкова­Л.  А.  Роговая.  Сибирский Хронограф, Москва–Новосибирск, 1997  10. Восточная  Европа  в документах российских  архивов Том  II. 1949–1953 гг.  Ред. Т.  В.  Волокитина­Т.  М.  Исламов­Г.  П.  Мурашко­А.  Ф.  Носкова­Л.  А.  Роговая.  Сибирский Хронограф Москва–Новосибирск 1998  11. Советский Союз и венгерский кризис 1956 года. Документы. Ред.: Е. Д. Орехова­В.  Т. Середа­А. С. Стыкалин. Москва, РОССПЭН, 1998

E/4. A két világháború közötti falukutató szociográfiák 

A tantárgy előadója: Dr. Bartók Béla  A  tantárgy  célja:  Ismerjék  meg  a  doktori  iskola  hallgatói  részletesen  és  mélyen  az  1918­1945  közötti  irodalmi, politikai és tudományos célú falukutató szociográfiákat és ezek segítségével  a  korabeli parasztság életét. Tudjanak különbséget tenni a különböző típusú és célú művek között  szakmai és ideológiai szempontból.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: tanári előadások, hallgatói referátumok és interaktív beszélgetések  kombinációja  A  tantárgy  tartalma:  Az  adott  időszakban  megjelent  fontosabb  szociográfiák  és  az  azokat  ismertető  kézikönyvek  és  monográfiák  elemzése,  valamint  a  korabeli  magyar  agrártársadalom  jellemzőinek  áttekintése  és  megvitatása.  A  szociográfusok  módszereinek  megismerése,  a  megfigyelt  és  leírt  jelenségek  összehasonlítása  más  forrásokkal  és  szakirodalommal.  A  szociográfiák társadalmi és politikai következményeinek, hatásának feltárása.  Kötelező irodalom:  1.  Darvas József: A legnagyobb magyar falu, Bp, 1987, Szépirodalmi  2.  Erdei Ferenc: Futóhomok, Bp, 1977, Akadémiai  3.  Féja Géza: Viharsarok, Bp, 1980, Szépirodalmi  4.  Fülep Lajos: A magyarság pusztulása, Bp, 1984, Magvető  5.  Illyés Gyula: Puszták népe, Bp, 2005, Osiris  6.  Kovács Imre: A néma forradalom, A néma forradalom a bíróság és a parlament előtt, Bp,  1989, Cserépfalvi­Gondolat­Tevan  7.  Nagy Lajos: Kiskunhalom, Bp, 1999, Osiris  8.  Szabó  Zoltán:  A  tardi  helyzet  –  Cifra  nyomorúság,  Bp,  1986,  Akadémiai­Kossuth­  Magvető  9.  Veres Péter: Falusi krónika – Szűk esztendő, Bp, 2004, Püski  Ajánlott irodalom:  1.  A Kelet Népe 1935­1942, szerk.Medvigy Endre, Bp, 1986, Kossuth  2.  Borbándi Gyula: A magyar népi mozgalom, Bp, 1989, Püski  3.  Ifjúság és falukutatás, Válogatás a Magyar Szemle köteteiből, szerk. Erdész Ádám, Fodor  Ferenc, Békéscsaba, 1993, Tevan  4.  Így laktunk Pannóniában, Társadalomtörténeti Olvasókönyvek, Bp, 1992, T­Twins  5.  Önképünk  az  ezredfordulón,  Egy  műfaj  válsága?  Tanácskozás  az  írói  szociográfia  múltjáról és jövőjéről, szerk. Beke György, Bp, 2002, Magyar Napló  6.  Válasz 1934­1939, szerk. Széchenyi Ágnes, Bp, 1986, Magvető

E/5. Magyarország és a Nyugat a hidegháborúban és a hidegháború után 

A tantárgy előadója: Dr. Gati, Charles  A tantárgy célja: A doktoranduszok beható megismertetése Magyarország és a Nyugat (különös  tekintettel  az  Egyesült  Államokra)  kapcsolataival  a  hidegháború  időszakában  és  azt  követően,  valamint ezen keresztül a nemzetközi kapcsolatok elméletével és gyakorlatával, forrásaival és –  döntően amerikai – szakirodalmával a 20. század második felében.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: rövid tanári előadások és az előírt olvasmányok alapján interaktív  beszélgetések, rövid beszámolók.  A tantárgy tartalma: Magyarország és a szovjet blokk percepciója Washingtonban a hidegháború  és  az  enyhülés  időszakában.  1956,  mint  hidegháborús  krízis.  A  magyar  szerep  az  európai  együttműködésben a hetvenes években. A  rendszerváltás  fogadtatása Nyugaton.  A  posztszovjet  térségek nyugati politikai és katonai  intergrációjának problémái. Az Európai  Unió, az  Egyesült  Államok és Oroszország.  Kötelező irodalom:  1.  Charles Gati: The Bloc That Failed, Bloomington, IN: Indiana University Press, 1990.  2.  Charles Gati: Failed Illusions: Moscow, Washington, Budapest, and the 1956 Hungarian  Revolt, Stanford: Stanford University Press and Woodrow Wilson Press, 2006.  3.  David S. Painter: The Cold War: An International History. London, 1999.  4.  Odd  Arne  Westad  (ed.):  Reviewing  the  Cold  War:  Approaches  and  Interpretations,  Theory. London, 2000.  5.  John Lewis Gaddis: We Now Know: Retinking Cold War History. Oxford 1997.  Ajánlott irodalom:  1.  Timothy  Garton  Ash:  Free  World.  America,  Europe,  and  the  Surprising  Future  of  the  West, New York, 2005.  2.  Lundestad,  Geir,  The  Fall  of  Great  Powers.  Peace,  Stability  and  Legitimacy.  Scandinavian University Press – Oxford University Press, 1999.  3.  Stephen F. Cohen, Soviet Fates and Lost Alternatives, Columbia University Press, 2009  4.  Zubok, Vladislav M.: A Failed Empire. The Soviet Union in the Cold War from Stalin to  Gorbachev, University of North Carolina Press, 2007.  5.  Kramer,  Mark,  The  Collapse  of  East  European  Communism  and  the  Repercussions  within the Soviet Union (Part 1­3) Journal of Cold War Studies Vol 5 No 4 (2003),Vol 6,  No 4 (2004), pp. 3­64, Vol 7 No 1 (2005)  6.  Lévesque, Jacques: 1989 ­ Egy birodalom végjátéka. Budapest, 2001, Aula.

E/6. A magyar gazdaság és urbanizáció története, 1945–1990 

A tantárgy előadója: Dr. Germuska Pál  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszok  megismertetése  a  szocialista  rendszer  magyarországi  működésének  jellegzetességeivel,  a  magyar  gazdaság  nemzetközi  beágyazottságával  és  függőségének  okaival,  valamint  a  szocialista  iparosítás  és  az  urbanizáció  kölcsönhatásaival  –  interdiszciplináris megközelítésben.  A tantárgy óraszáma: 30  A  tantárgy  jellege,  módszerei:  A  problematika  tanári  felvázolását  követően  egy­egy  doktorandusz egyéni prezentációja a kijelölt irodalom alapján, majd a téma közös megvitatása és  elemzése.  A  tantárgy  tartalma:  A  szovjetizáció  jellegzetességei  –  kelet­közép­európai összehasonlításban.  Szovjetizálás  a  társadalomban,  a  gazdaságban  és  a  technológiában.  A  szocialista  rendszer  általános  és  magyar  modellje  –  azonosságok,  különbségek.  A  szocialista  gazdasági  integráció  kísérlete  –  a  KGST  előnyei  és  hátrányai.  A  szocialista  iparosítás  hatása  Magyarország  térszerkezetére  –  a  magyar  szocialista  rendszer  modernizációs  teljesítménye.  Terület­  és  településfejlesztés – prosperáló és leszakadó városok, megyék, régiók.  Kötelező irodalom:  1.  Enyedi  György:  Településpolitikák  Kelet­Közép­Európában.  Társadalmi  Szemle,  1989.  10. sz. 20–31. p.  2.  Germuska  Pál:  Indusztria  bűvöletében.  Fejlesztéspolitika  és  a  szocialista  városok.  Budapest, 2004, 1956­os Intézet. 143–181. p.  3.  Honvári János: XX. századi magyar gazdaságtörténet. Budapest, 2006, Aula Kiadó. 117–  474. p.  4.  Kornai  János:  A  szocialista  rendszer.  Kritikai  politikai  gazdaságtan.  Budapest,  1993,  HVG Rt. 65–80. és 381–399. p.  5.  Vági  Gábor:  Versengés  a  fejlesztési  forrásokért.  Területi  elosztás  –  társadalmi  egyenlőtlenségek. Budapest, 1982, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.  Ajánlott irodalom:  1.  Belényi  Gyula:  Az  alföldi  városok  és  a  településpolitika  (1945–1963).  Szeged,  1996,  Csongrád Megyei Levéltár. /Dél­Alföldi évszázadok 7./  2.  Beluszky  Pál:  Magyarország  településföldrajza.  Általános  rész.  Budapest–Pécs,  1999,  Dialóg Campus. /Területi és Települési Kutatások 13./  3.  Germuska  Pál:  Vörös  arzenál.  Magyarország  részvétele  a  nemzetközi  hadiipari  együttműködésben a KGST keretei között. Budapest, 2010, Argumentum Kiadó – 1956­  os Intézet  4.  Jajeśniak­Quast,  Dagmara: The  „European Coal and  Steel  Community” of  the  East:  the  Comecon  and  the  Failure  of  Socialist  Integration.  In  Uwe  Müller  and  Helga  Schultz  (eds):  National  Borders  and  Economic  Disintegration  in  Modern  East  Central  Europe.  Berlin, 2002, Berlin­Verl. /Frankfurter Studien zur Grenzregion 8./ 223–244. p.  5.  Stone,  David  R.:  CMEA's  International  Investment  Bank  and  the  Crisis  of  Developed  Socialism. Journal of Cold War Studies. (10) 3. 48–77. p.

6.  Tarik Cyril Amar: Szovjetizáció – hódítás és találkozás. Múltunk, 2006. 1. sz. 286–305.  p.  7.  Ungváry Krisztián: Magyarország szovjetizálásának kérdései. In Romsics Ignác (szerk.):  Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről. Budapest, 2002, Osiris  Kiadó. 279–308. p.

E/7. Finland and Hungary 1918–2000, a comparative course in political  and intellectual history 

A tantárgy előadója: Dr. Halmesvirta, Anssi  A tantárgy célja és tartalma: To acquaint the students in the political and intellectual history of  two  small  nations  in  Europe  after  the  World  War  I.  Its  comparative  perspective  is  laid  out  as  follows: international position, foreign policy (Hungarian revisionism / Finnish irredenta­policy)  lines, attempts at solving domestic problems in view of the main political parties and ideologies,  adaptation to „modernism”, the kinship co­operation, cultural exchange.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: lectures and a workshop.  Irodalom:  1.  Ablonczy Balázs, Teleki Pál. Osiris: Budapest, 2005.  2.  Ankersmit, F.R., Historical Representation. Stanford University Press: Stanford, 2002.  3.  Deák,  István,  ”Hungary”.  The  European Right.  A  Historical  Profile.  Eds.  Hans  Rogger  and Eugen Weber. University of California Press, Berkeley and Los Angeles, 1965.  4.  Friends and Relatives. Finnish­Hungarian Cultural Relations. Corvina: Budapest, 1985.  5.  Fülöp  Mihály  –  Sipos  Péter,  Magyarország  külpolitikája  a  XX.  században.  Aula:  Budapest, 1998.  6.  Halmesvirta,  Anssi,  The  British  Conception  of  the  Finnish  ’Race’,  Nation  and  Culture,  1760–1918. Studia Historica 34. SHS: Helsinki, 1990.  7.  Halmesvirta,  Anssi, ”Identity  in Difference:  Antti  Jalava’s  Hungary  of 1875 Revisited”.  Studi  Finno­Ugrici,  1999–2001.  Annali  Universitá  degli  studi  di  Napoli  “L’Órientale”,  Napoli, 2001.  8.  Jussila, Osmo, Hentilä, Seppo, Nevakivi, Jukka, From Grand Duchy to a Modern State. A  Political History of Finland since 1809. Transl. David & Eva­Kaisa Arter. Hurst & Co.:  London, 1995.  9.  Ormos,  Mária,  Magyarország  a  két  világháború  korában  1914–1945.  Csokonai:  Debrecen, 1998.  10. Paasivirta,  Juhani,  Finland  and  Europe.  The  Early  Years  of  Independence,  1917­1939.  Transl. Peter Herring. SHS: Helsinki, 1988.  11. Paksa Rudolf,  “Szélsőjobboldali mozgalmak az 1930­as években”. A  magyar jobboldali  hagyomány 1900–1948. Szerk. Romsics Ignác. Osiris: Budapest, 2009.  12. Püski Levente, A Horthy­renszer (1919–1945). Pannonica: Szekszárd, 2006.  13. Pöykkö,  Kalevi,  ”Mitä    Suomessa  tiedetään  Unkarin  kuvataiteesta?”.  Hungarologische  Beiyträge  1.  Hrsg.  Tuomo  Lahdelma,  Sándor  Maticsák,  Vesa  Niinikangas,  Christoph  Parry. Kopi­Jyvä: Universität Jyväskylä, Jyväskylä 1993.  14. Rantanen, Paavo, ”Unkari ei voinut käydä erillissotaa”. Kanava 9/2009.  15. Richly  Gábor,  “Veriheimolaisemme  Tonavan  lakeuksilta  ovat  kuulleet  sotatorvemme  kutsun:  Ungarische  Freiwillige  im  Winterkrieg”.  Hungarologisiche  Beiträge  7.  Hrsg.  Anssi Halmesvirta. Kopi­Jyvä: Universität Jyväskylä, 1996.  16. Richly,  Gábor,  Történelemkép  és  nemzeti  identitás  Finnországban  1917­1944.  Universitás könyvkiadó: Budapest, 2007.

E/8. Sikerek és kudarcok a 20. századi magyar gazdaság fejlődésében 

A tantárgy előadója: Dr. Mózes Mihály  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszok  megismertetése  a  rövid  20.  századbeli  és  a  rendszerváltáskori  gazdasági  folyamatokkal.  Legyenek  képesek  a  szakirodalom  önálló  feldolgozására  tanári  irányítással,  érzékeljék  a  korszak  problémáit,  sikereit  és  kudarcait,  lássák  világosan  a  Trianon  utáni  Magyarország  gazdasági  lehetőségeit  és  képesek  legyenek  reálisan  értékelni az elért sikereket is.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: rövid tanári előadások és az előírt olvasmányok alapján interaktív  beszélgetések, rövid beszámolók.  A  tantárgy  tartalma:  A  tanegység  keretében  főképpen  az  alábbi  területekkel  foglalkozunk:  Magyarország  a  Monarchiában,  a  Monarchia  Európában,  Trianon  gazdasági  és  társadalmi  következményei,  stabilizáció,  a  második  világháború  és  gazdasági  következményei,  állam­és  tervgazdálkodás,  az  Új  Gazdasági  Mechanizmus  és  összeomlása:  az  eladósodás  kora,  a  rendszerváltás  gazdaságpolitikája,  a  privatizáció  és  ellentmondásai,  vezető  szektorok  a  rendszerváltás utáni Magyarországon, a növekedés eredményei és esélyei.  Kötelező irodalom:  1.  Kövér György: Iparosodás agrárországban. Bp., 1982. 7­234.  2.  Mózes  Mihály:  Trianon  és  a  magyar  gazdaság.  In:  Kaló  Ferenc  szerk.:  Történelmi  sorsfordulók. Eger, 1999. 81­92.  3.  Honvári János: XX. századi magyar gazdaságtörténet. Bp., 2006. 5­484.  4.  Gunst Péter: Magyarország gazdaságtörténete 1914­89. Bp., 2006. 3­194.  5.  Berend  T.  Iván  –  Csató  Tamás:  One­and­a­half  Centuries  of  Semi­Successful  Modernization. 1848­1989 New York. 2001. 147­380.  6.  Somogyi  Ferenc­Inotai  András  szerk.:  Magyarország  a  ’90­es  években.  Bp.,  2001.  21­  254.  Ajánlott irodalom:  1.  David Landes: Az elszabadult Prométheusz. Bp., 1986. 497­662.  2.  Rondo Cameron: A világgazdaság rövid története. Bp., 1994. 310­460.  3.  Simon  Kuznets:  Economic  Growth  of  Nations:  Total  Output  and  Production  Structure.  Cambridge, 1961. 168­224.  4.  Kornai  János:  The  Road  to  the  Free  Economy:  Shifting  from  a  Socialist  System.  New  York, 1990. 3­38.  5.  Berend T. Iván – Szuhay Miklós: A tőkés gazdaság története Magyarországon 1848­1944  Bp., 1973. 194­315.

E/9. Magyar­német kapcsolatok a 20. században 

A tantárgy előadója: Dr. Németh István  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszok  beható  megismertetése  a  20.  századi  magyar­német  kapcsolatok  egyes  szakaszaival  s  azok  jellegzetességeivel.  A  kapcsolatok  felbontásával  megismerkedni annak gazdasági, politikai, kisebbségi, kulturális, katonai összetevőivel, mozgató  elemeivel s meghatározó személyiségeivel.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: rövid tanári előadások és az előírt olvasmányok alapján interaktív  beszélgetések, rövid beszámolók.  A  tantárgy tartalma:  A magyar­német  kapcsolatok újjáépítése az első  világháborút  követően.  A  gazdasági válság hatása  a  kétoldalú kapcsolatokra; gazdaság   és politika váltakozó viszonya.  A  német  kisebbségi  politika  céljai  Stresemann  alatt.  A  magyar­német  gazdasági  kapcsolatok  újjárendezése  1934­ben;  a  klíring­rendszer  működése.  A  német  népiségi  politika  és  Magyarország  az  1930­as  években;  Magyarország  megszállása.  Magyarország  viszonya  a  két  német államhoz 1949 után. Magyarország hozzájárulása a német egyesítéshez (1989–1990).  Kötelező irodalom:  1.  Tokody Gyula: Németország és a Magyarországi Tanácsköztársaság. Bp., 1980, Kossuth.  2.  Ránki  György:  Gazdaság  és  külpolitika.  A  nagyhatalmak  harca  a  délkelet­európai  gazdasági hegemóniáért (1919–1939). Bp., 1981, Magvető.  3.  Tilkovszky  Loránt: Ez volt  a  Volksbund. A  német  népcsoport­politika és Magyarország  1938–1945. Bp., 1978, Kossuth.  Ajánlott irodalom:  1.  Újváry  Gábor–Pröhle  Gergely  [szerk.]:  Újrakezdések  krónikája  1867–2001.  Magyar­  német diplomáciai kapcsolatok. Bp., Corvina, 2001.  2.  Horváth  István  –  Németh  István:  …És  a  falak  leomlanak  1945–1990.  Bp.,  1999,  Magvető.  3.  Ránki György – Pamlényi Ervin – Tilkovszky Loránt – Juhász Gyula: A Wilhelmstrasse  és  Magyarország.  Német  diplomáciai  iratok  Magyarországról  1933–1944.  Bp.,  1968,  Kossuth.  4.  Ránki  György:  A  II.  világháború  gazdaságtörténete.  Bp.,  1990,  Közgazdasági  és  Jogi  Könyvkiadó.  5.  Pritz  Pál:  Magyarország  külpolitikája  Gömbös  Gyula  miniszterelnöksége  idején  1932–  1936. Bp., 1982, Akadémiai Kiadó.  6.  Oplatka  András:  Egy  döntés  története.  Magyar  határnyitás  –  1989.  szeptember  11.  Bp.,  2008, Helikon.

E/10. A számítástechnika alkalmazása a történettudományokban 

A tantárgy előadója: Dr. Pap József  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszok  megismerkedjenek  azokkal  a  számítástechnikai  lehetőségekkel,  melyek  kutatómunkájuk  során  segítségükre  lehetnek.  Képesek  legyenek  alkalmazni  a  Word  és  az  Excel  programokat.  Elsajátítsák  az  adatbázis­építés  alapszabályait,  valamint a számítógépes statisztikai adat­feldolgozás munkamódszerének kezdeti lépéseit.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: gyakorlati foglakozás számítástechnikai laboratóriumban.  A tantárgy tartalma:  Megismerkedés az Office 2007 programcsomag nyújtotta lehetőségekkel, a  doktoranduszok  kutatási  területeinek  megfelelő  elemek  áttekintése.  Az  adatbázis  elemzés  alkalmazása  történettudományban.  Adatbázis­építés  az  Ms  Access 2007 program keretén belül,  kutatási  területnek  megfelelő  példa  alapján  tanári  vezetéssel.  Adatbázis  nyújtotta  adatelemzési  módszerek,  lekérdezések  típusainak  megismerése.  Statisztikai  elemzéseket  az  SPSS  program  segítségével. A vizsgált módszerek szakirodalmi alkalmazásának áttekintése.  Kötelező irodalom:  1.  Falus Iván–Ollé János: Az empirikus kutatások gyakorlata. Bp., 2008, 341 p.  2.  Sajtos  László­Mitev  Ariel:  SPSS  Kutatási  és  adatfeldolgozási  kézikönyv.  Bp.,  2007, 402 p.  3.  Steve Johnson: Office 2007 Pontról pontra. Bp., 2008. 728 p.  Ajánlott irodalom:  1.  A  kvantitatív  társadalomkutatás  modelljei.  Klasszikus  módszertani  írások.  Válogatta:  Bertalan László. Bp., 2006. 218 p.  2.  Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Bp., 2003. 704 p.  3.  Bevezetés  az  alkalmazott  kutatásmódszertanba.  Szerkesztette:  Fónai  Mihály–Kerülő  Judit­Takács Péter. Nyíregyháza, 2001. 223 p.  4.  Ketskeméty  László–Izsó  Lajos  :  Bevezetés  az  SPSS  programrendszerébe.  Módszertani  útmutató és feladatgyűjtemény statisztikai elemzésekhez. Bp., 2005.   459 p.  5.  Moksony  Ferenc:  Gondolatok  és  adatok.  Társadalomtudományi  elméletek  empirikus  ellenőrzése. Bp., 1999. 228 p.  6.  Pétery Kristóf: Adatbázis­kezelés MS Office 2007­tel. Bp., é.n. (elektronikus kiadvány)

E/11. Magyar­szovjet kapcsolatok a két világháború között 

A tantárgy előadója: Dr. Pastor, Peter  A tantárgy célja: A doktoranduszok szisztematikus megismertetése a magyar­szovjet kapcsolatok  történetével hangsúlyt helyezve a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokkal és ezek belföldi és  nemzetközi politikai és gazdasági hátterével.  A tantárgy óraszáma: 30  A  tantárgy  jellege,  módszerei:  Tanári  előadások  és  az  előirt  olvasmányok  alapján  való  hozzászólások és kérdések megbeszélése, rövid beszámolók.  A  tantárgy  tartalma:  Az  előzmények:  Az  osztrák­magyar  és  orosz  diplomáciai  kapcsolatok  megszakadása  a  világháború  kitörésekor  és  az  Oroszországban  rekedt  magyar  állampolgár  és  hadifogoly  ügyek  kezelése.  A  Monarchia  és  az  1917­es  orosz  forradalmak  és  a  brest­litovski  fegyverszüneti tárgyalások és a béke. Az 1918­1919­es magyarországi forradalmi kormányok és  Szovjet­Oroszország kapcsolatai.  A magyar­szovjet  kapcsolatok ciklusai a húszas és harmincas  évek közepéig. A hivatalos diplomáciai kapcsolatok időszaka 1934 és 1941 között.  Kötelező irodalom:  1.  Kolontári  Attila:  Magyar­Szovjet  diplomáciai,  politikai  kapcsolatok,  1920–1941.  Budapest, 2009, Napvilág.  2.  Petrák Katalin: Magyarok a Szovjetunióban, 1922–1945. Budapest, 2000, Napvilág.  3.  Peter  Pastor,  szerk.:  A  moszkvai  magyar  követség  jelentései  (1935–1941).  Budapest,  1992, Századvég.  4.  Peter  Pastor,  „Magyar­szovjet  diplomáciai  kapcsolatok  1935–1941:  meghiúsult  közeledés,” Századok 140, 2006, 1. sz.  Ajánlott irodalom:  1.  Fülöp Mihály­Sipos  Péter: Magyarország  külpolitikája  a  huszadik  században. Budapest,  1998, Aula.  2.  Imre  Magda­Szerényi  Imre,  szerk.:  Budapest­Moszkva.  Szovjet­Oroszország  és  a  Magyarországi  Tanácsköztársaság  kapcsolatai  táviratok  tükrében.  1919.  Március  22–  ausztus 1. Budapest, 1979, Kossuth.  3.  Sipos Péter­Szűcs  László,  szerk.:  Jungerth  Arnóthy  Mihály. Moszkvai Napló. Budapest,  1989, Zrinyi.  4.  Seres  Attila:  A  magyar­szovjet  diplomáciai  kapcsolatok  főbb  problémái,  1922–1935.  PhD értekezés. Kézirat. Budapest 2006.  5.  Seres Attila: Szovjet diplomaták Magyarországon, 1924–1941. Múltunk, 2006, 3. sz.

E/12. A tradicionális paraszti társadalom felbomlása, életmód  a tsz­rendszer idején 

A tantárgy előadója: Dr. Petercsák Tivadar  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszok  megismertetése  a  II.  világháború  után  bekövetkezett  gazdasági, társadalmi változásokkal, a tradicionális paraszti társadalom felbomlási folyamatával  és az életmód átalakulásával.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: tanári előadások, hallgatói referátumok és interaktív konzultációk.  A tantárgy tartalma: Az 1945­ös földreform, majd a mezőgazdaság szocialista átalakulását és az  ennek  következtében  megváltozott  falusi  társadalomszerkezet  és  életmód  (ingázás,  kétlakiság,  beruházás,  fogyasztás,  szabadidő,  erkölcs  és  értékrend,  háztáji  gazdaság)  kutatását  biztosító  források  feltárása,  a  történeti­néprajzi  tudományos  feldolgozás  módszereinek  elsajátítása  és  megvitatása a korszakról megjelent szakirodalom felhasználásával.  Kötelező irodalom:  1.  Nagy  József:  Kényszerszövetkezetek  Magyarországon  (1948­1956).  Agrártörténeti  Szemle XLIX. 2008. 1­4. 169­212.  2.  Jávor  Kata,  Molnár  Mária,  Szabó  Piroska,  Sárkány  Mihály:  A  falusi  társadalom  a  a  szocializmus időszakában. In: Magyar Néprajz VIII. Társadalom. Bp., 2000. 977­1006.  3.  Lengyel  Zsuzsa:  Mezőgazdasági  szövetkezetek,  parasztság  a  hetvenes  években.  Bp.,  1982.  4.  Katona  Imre:  Az  új  agrárnépesség  kialakulása  Magyarországon  1945  után  –  Néprajzi  változásvizsgálatok.  In:  Juhász  Antal  (szerk.):  Az  agrár  életmód  változása  –  Néprajzi  változásvizsgálatok. Szeged, 1985. 6­23.  5.  Szuhay  Péter:  A  magyarországi  parasztság  életmódjának  változása  1945­től  napjainkig.  Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXII. 1994. 345­371.  6.  Sárkány  Mihály:  A  kultúra  és  életmód  változása  falun.  In:  Vass  előd  (szerk.):  A  mezőgazdaság szocialista átalakulása Magyarországon. Bp.­Szolnok, 1981. 120­129.  7.  Dobrossy  István­Fügedi  Márta:  Termelés  és  életmód.  Tíz  község  termelőszövetkezete.  Debrecen, 1983.  8.  Lénárt  András:  „Történetgyűjtés”  –  Oral  history  archívumok  Magyarországon.  Aetas  –  Történettudományi folyóírat, 22/2.sz. 5­30.  9.  Valuch  Tibor:  Magyarország  társadalomtörténete  a  XX.  század  második  felében.  Bp.,  2005.  Ajánlott irodalom:  1.  Bodrogi  Tibor  (szerk.):  Varsány.  Tanulmányok  egy  észak­magyarországi  falu  társadalomnéprajzához. Bp.,1978.  2.  Vágvölgyi András (szerk.): A falu a mai magyar társadalomban. Bp.,1982.  3.  Hann,  Chris:  Kisüzemi  gazdálkodás  Tázláron  a  hetvenes években.  Ethnographia  XCIII.  1982. 33­71.  4.  Molnár Mária: Egy Borsod megyei község társadalmi átrétegződése – Borsodgeszt 1945­  1978. Miskolc, 1986.  5.  Nagy  Gyula:  Tanyai  életsorsok  –  Parasztok  vallomásai.  In:  Tóth  József  (szerk.):  Az  orosházi tanyavilág átalakulása. Orosháza, 1985, 433­496.

6.  Szilágyi Miklós: Sors és tapasztalat. Kisújszállási vallomások a paraszti életforma végső  szakaszáról. Bp., 2008.

E/13. Agrártársadalom, agrárközösségek a Horthy­korszakban 

A tantárgy előadója: Dr. Petercsák Tivadar  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszok  megismertetése  a  Horthy­korszak  paraszti  társadalmának  rétegződésével  és    a  tradicionális  agrárközösségekkel  foglalkozó  szakirodalommal,  a  kutatás  lehetséges forrásaival és módszereivel.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: tanári előadások, hallgatói referátumok és interaktív konzultáció.  A  tantárgy  tartalma:  A  Horthy­korszak  differenciált  paraszti  társadalma  (rétegződés,  családi  gazdaságok típusai, cselédek, summások, részes munkások és napszámosok),a tradicionális és a  törvények alapján újonnan létrejövő agrárközösségek (erdő­ és legelőközösségek, hegyközségek,  kertgazdaságok,  paraszti  munkatársulások,  akcióközösségek,  szövetkezési  formák)  kutatását  biztosító források feltárása, a tudományos feldolgozás módszereinek elsajátítása és megvitatása a  korszakról megjelent szakirodalom felhasználásával.  Kötelező irodalom:  1.  Petercsák  Tivadar:  Tradíció  és  modernizáció  a  paraszti  gazdasági  közösségekben.  In.:  Paraszti múlt és jelen az ezredfordulón. Szentendre, 2000. 619­636.  2.  Petercsák Tivadar: A közbirtokosság. Erdő­ és legelőközösségek Észak­Magyarországon.  Debrecen, 2008.  3.  Gunst Péter: A paraszti társadalom a két világháború között. Bp., 1987.  4.  Harcsa  István:  A  paraszti  népesség  társadalmi  mobilitása.  In:  Orosz  István­Für  Lajos­  Romány Pál (szerk): Magyarország agrártörténete. Bp., 1996. 531­548.  5.  Lencsés Ferenc: Mezőgazdasági idénymunkások a negyvenes években. Bp., 1982.  6.  Hoppál  Mihály­Küllős  Imola:  Parasztönéletrajzok  –  paraszti  írásbeliség.  Ethnographia  LXXXIII. 1972. 284­292.  7.  Szilágyi  Miklós:  A  személyes  paraszti  tudás  érvényessége  –  Kisújszállás  társadalma  és  gazdálkodása egy száz évet élt parasztgazda emlékezetében. Bp., 2006.  8.  Szilágyi  Miklós:  Gyűjtőmódszerek  és  forráskritika  a  néprajztudományban.  Debrecen,  1986.  Ajánlott irodalom:  1.  Csizmadia Andor (szerk): Tanulmányok a falusi közösségekről. Pécs, 1977.  2.  Szilágyi  Miklós:  Gazdasági  társulások,  egyesületek,  érdekvédelmi  szervezetek.  In:  Magyar Néprajz VIII. Társadalom. Bp., 2000. 558­584.  3.  Petánovics Katalin: Vállus – Egy summásfalu néprajza. Bp., 1987.  4.  Madar Ilona, Pusztainé: Uradalmi cselédek Békés megyében. Békéscsaba, 1982.  5.  Bányai  Irén,  Sz.:  A  személyes  sors  történelmi  tanulságai.  In:  Valuch  Tibor  (szerk):  Hatalom és társadalom a XX. századi magyar történelemben. Bp., 83­91.

E/14. Tudomány és politikai hatalom Magyarországon 1945 után 

A tantárgy előadója: Dr. Péteri György  A tantárgy célja: doktoranduszok megismertetése a tudomány és politika történeti viszonyával, a  tudományos  élet  szervezetének  változásaival    a  tudás  (illetve  különböző  tudásformák)  politikai  folyamatban betöltött szerepével, illetve e szerep változásaival Magyarországon 1945 után.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: rövid tanári előadások és az előírt olvasmányok alapján interaktív  beszélgetések, rövid beszámolók.  A  tantárgy  tartalma:  A  tudományos  élet  illetve  tudományszervezés  története  Magyarországon  1945  után,  visszapillantva  a  két  világháború  közötti  időszakra,  illetve  kitekintéssel  a  szovjet­  oroszországi  és  közép­kelet­európai  fejlődésre.  Az  1945­utáni  tudományos  élet  történetének  forrásaiba  való  bevezetés.  A  tudományos  élet  társadalmi  szempontú  (szociológiai  és  társadalomtörténeti) elemzésének elméleti, módszertani problémái.  Kötelező irodalom:  1.  Michael  David­Fox  &  György  Péteri,  eds.,  Academia  in  Upheaval:  Origins,  Transfers  and  Transformations  of  the  Communist  Academic  Regime  in  Russia  and  East  Central  Europe (Westport, Connecticut and London: Bergin & Garvey, 2000 – paperback edition:  Information Age Publishing, 2008), 334 p .  2.  György  Péteri,  Academia  and  State  Socialism:  Essays  on  the  Political  History  of  Academic  Life  in  Post­1945  Hungary  and  Eastern  Europe  (Boulder,  Colorado  &  Highland    Lakes,  New  Jersey:  East  European  Monographs  &  Atlantic  Research  &  Publications, Inc., 1998), 296 p.  3.  John  Connelly  and  Michael  Grüttner,  eds.,  Universities  under  Dictatorship  (University  Park, PA: Pennsylvania State University Press, 2005), 305 pp.  Ajánlott irodalom:  1.  John Connelly, Captive University: The Sovietization of East German, Czech, and  2.  Polish Higher Education, 1945­1956 (University of North Carolina Press, 2000).  3.  Nikolai  L.  Krementsov,  Stalinist  Science  (Princeton,  NJ:  Princeton  University  Press,  1997)  4.  Nikolai L. Krementsov, The Cure: A Story of Cancer and Politics from the Annals of the  Cold War (Chicago: University of Chicago Press, 2002)  5.  Huszár  Tibor,  A  hatalom  rejtett  dimenziói.  Magyar  Tudományos  Tanács  1948­49.  Bp.,  Akadémia Kiad.  1995.  6.  Huszár Tibor, A politikai gépezet 1951 tavaszán Magyarországon. Sántha Kálmán ügye.  /Esettanulmány./ Bp., Corvina, 1998

E/15. Nagy Imre – a szovjet típusú rendszer berendezkedése és válsága  Magyarországon (1944­58) 

A tantárgy előadója: Dr. Rainer M. János  A tantárgy célja: A doktoranduszok megismertetése Nagy Imre életútján és politikai pályafutásán  keresztül  az  1944­58  közötti  időszak  kommunista  párt­  és  (1948  után)  kormánypolitikájának  problémáival és forrásaival. A szovjet típusú renndszer berendezkedésének, első időszakának és  válságának fő kérdései Magyarországon, térségi és szovjet kitekintéssel.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: rövid tanári előadások és az előírt olvasmányok alapján interaktív  beszélgetések, rövid beszámolók.  A  tantárgy  tartalma:  Politikatörténet,  források  és  életrajz  a  20.  század  magyar  kommunista  vezetőinek példáin. A szovjet típusú berendezkedés problémái: agrárpolitika, belügyi igazgatás,  parlamentáris és parlamenten kívüli politizálás. Szovjet minta vs. kelet­közép­európai útkeresés.  Sztálinizmus  és  politikai  karakter.  A  klasszikus  sztálinizmus,  az  első  válság  és  korrekció  lehetőségei. Politikai ellenzékiség a korai  posztsztálinizmusban.  A magyar  forradalom és  Nagy  Imre. A fogság­ és haláltörténet kérdései.  Kötelező irodalom:  1.  Rainer M. János: Nagy Imre. Politikai életrajz 1­2. köt. Bp., 1996, 1999, 1956­os Intézet.  2.  Nagy Imre: Snagovi jegyzetek. Gondolatok, emlékezések 1956­1957. Szerk. Vida István.  Bp., 2006, Gondolat – Nagy Imre Alapítvány  3.  Nagy Imre: Egy évtized. Válogatott beszédek és írások, 1945–1947. 1–2. köt. Bp., Szikra,  1954.  4.  Nagy  Imre:  A  magyar  nép  védelmében.  Vitairatok  és  beszédek  1955–1956.  Párizs,  Magyar Füzetek, 1984.  Ajánlott irodalom:  1.  Gati, Charles: Vesztett illúziók. Budapest, 2006, Osiris  2.  Tismaneanu,  Vladimir  (ed.):  Stalinism  Revisited.  The  Establishment  of  Communist  Regimes  in  East­Central  Europe.  Budapest–New  York:  Central  European  University  Press, 2009.  3.  Kövér György: Losonczy Géza 1917­1957. Budapest, 1998, 1956­os Intézet.  4.  Sztikalin, Alekszandr: Prervannaja revoljucija. Vengerszkij krizisz 1956 goda i polityika  Moszkvü. Moszkva, 2003, Novüj Hronograf.  5.  Majtényi  György:  K­vonal.  Uralmi  elit  és  luxus  a  szocializmusban.  Bp.,  Nyitott  Könyvműhely, 2009.  6.  Standeisky  Éva,  Kozák  Gyula,  Pataki  Gábor,  Rainer  M.  János  (szerk.):  A  fordulat  évei  1947­1949. Politika, képzômûvészet, építészet. Bp., 1956­os Intézet, 1998.

E/16. Bethlen és a bethleni konszolidáció 

A tantárgy előadója: Dr. Romsics Ignác  A tantárgy célja: A doktoranduszok beható megismertetése Bethlen István életével, 1921 és 1931  közötti  miniszterelnöki  működésével,  valamint  ezen  keresztül  a  politikai  életrajz  készítésének  forrásaival  és  módszereivel,  továbbá  az  1920­as  évek  jellegzetes  kormányzattörténeti  problémáival és forráscsoportjaival.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: rövid tanári előadások és az előírt olvasmányok alapján interaktív  beszélgetések, rövid beszámolók.  A  tantárgy  tartalma:  Az  életrajz írás  lehetséges útjai és forrásai  a  19.  század  végén, 20.  század  elején.  A  regionális  (Erdély)  és  parlamenti  politizálás  színtereinek  bemutatása  a  fiatal  Bethlen  pályáján  keresztül.  Az  1918­19­es  időszak  válaszútjai  és  jellegzetes  forrásai.  A  miniszterelnök  politikája  és  mindennapjai  az  1920­as  években.  A  diplomácia  érintkezés  színterei  és  forrásai.  Kitekintés Bethlen pályájának utolsó szakaszára és mai megítélésére.  Kötelező irodalom:  1.  Romsics Ignác: Bethlen István. Politikai életrajz. 2. kiad. Bp., 1999.  2.  Bethlen István: Válogatott politikai írások és beszédek. Szerk. Romsics Ignác. Bp., 2000.  3.  Bethlen István titkos iratai. Szerk. Szinai Miklós, Szűcs László. Bp., 1972.  Ajánlott irodalom:  1.  William M. Batkay: Authoritarian Politics in a Transitional State. István Bethlen and the  Unified Party in Hungary 1919­1926. New York, 1982, CUP.  2.  Thomas  Lorman:  Counter­Revolutionary  Hungary,  1920­1925.  István  Bethlen  and  the  Politics of Consolidation. New York, 2006, CUP.  3.  Surányi Miklós: Bethlen. Történetpolitikai tanulmányok. Bp., 1927, Singer és Wolfner,  4.  Sebess Dénes: Bethlen István. Bp., [1927]  5.  Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család története. Bp., 1927.  6.  Gróf Bethlen István beszédei és írásai. I­II. köt. Bp., 1933.

E/17. 1956 társadalom­ és mentalitástörténete 

A tantárgy előadója: Dr. Standeisky Éva  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszok  beható  megismertetése  1956  társadalom­  és  mentalitástörténeti  vonatkozásaival, valamint ezen  keresztül  a  társadalom­ és  mentalitástörténet  forrásaival  és  módszereivel,  különös  tekintettel  a  mikrotörténeti  és  helytörténeti  vonatkozások  kutatásának módszertanára és forráscsoportjaira.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: rövid tanári előadások és az előírt olvasmányok alapján interaktív  beszélgetések, rövid beszámolók.  A  tantárgy  tartalma:  A  társadalom­  és  mentalitástörténet  új  eredményei  külföldön  és  Magyarországon, különös tekintettel a forradalmak, s köztük 1956 hazai és külföldi megítélésére.  A  forradalom  alatti  hatalmi  átalakulás  vizsgálata  a  tömeg­  és  csoportmegnyilvánulásokon  keresztül. 1956 eszmei sokszínűségének, mentalitásbeli sajátosságainak bemutatása a beszédmód  és  nyelvhasználat  tükrében.  A  kommunistaellenességgel  és  a  nacionalizmussal  összefüggő  igazságtételi formák megismerése és értelmezése.  Kötelező irodalom:  1.  Gyáni  Gábor–Rainer  M.  János  (szerk.):  1956  az  újabb  történeti  irodalomban.  1956­os  Intézet, Budapest, 2007.  2.  Szakolczai Attila (szerk.): 1956. Osiris, Budapest, 2006.  3.  Standeisky  Éva:  „Forradalomcsinálta  népképviseletek”.  Helyi  hatalom  az  1956­os  forradalomban. Századok, 140. évf. 2006. 5. sz. 1235–1287.  Ajánlott irodalom:  1.  Vovelle, Michel: Ideologies and Mentalities. Polity Press, Cambridge, 1990.  2.  Kecskemeti, Paul: The Unexpected Revolution. Social Forces in the Hungarian Uprising.  Stanford University Press. Stanford, California, 1961.  3.  Vali,  A.  Ferenc:  Rift  and  Revolt  in  Hungary.  Nationalism  versus  Communism.  Cambridge, 1961.  4.  Kende Péter: Eltékozolt forradalom? Új Mandátum, Budapest, 2006.  5.  Standeisky  Éva:  Népi  igazságtétel  az  1956­os  forradalomban.  In  Szederkényi  Ágnes  (szerk.): Folklór és történelem. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007. 509–531.  6.  Standeisky Éva: A tömeg ötvenhatban. Történelmi Szemle. LI. évf. 2009. 4. sz. 561–584.

E/18. Three agrarian revolutions in Hungary: a country of three million beggars? – the success  story of socialist agriculture? – the (capitalist) appropriation of the land? 

A tantárgy előadója: Dr. Swain, Nigel  A  tantárgy  célja:  The  course  title  echoes  Orbán  Sándor’s  book  on  land  reform  and  collectivisation (see  readings below)  but extends the  scope to  include Hungary’s third agrarian  revolution of the twentieth century: the de­collectivisation of 1992. It aims to identify the nature  of these revolutions, the societies which spawned them, and the societies which they created by  examining them both comparatively, with reference to the experience in neighbouring countries,  and  critically,  by  questioning  the  slogans  that  have  been  associated  with  their  achievements  –  hence the question marks in the title.  A tantárgy óraszáma: 30  A  tantárgy  jellege,  módszerei:  short  lectures,  interactive  discussions  and  short  reports  on  the  basis of the prescribed reading.  A  tantárgy tartalma:  Reading  and analysis of primary and  secondary source material pertaining  to  Hungary’s  three  agrarian  revolutions  of  the  twentieth  century  and  parallel events  in  Central  Europe and the Balkans. Specifically it will examine: the extent to which Hungarian agriculture  prior  to  1945  was  uniquely  characterised  by  inequality  and  poverty;  the  nature  of  Hungarian  collectivisation  and  the  sense  in  which  might  be  termed  a  ‘success’;  and  the  extent  to  which  agriculture in the post­socialist period has been marginalised in the rural setting, and agricultural  land appropriated by professional farmers.  Kötelező irodalom:  A) A country of three million beggars?  1.  Gunst, Péter, A paraszti társadalom Magyarországon a két világháború között (Budapest,  1987).  2.  Gunst, Péter (ed.), Hungarian Agrarian Society from the Emancipation of Serfs (1848) to  the Re­privatisation of Land (1998) (New York, 1998).  3.  Erdei  Ferenc,  A  magyar  paraszttársadalom,  reproduced  in  Erdei  Ferenc,  A  magyar  társadalomról (Budapest, 1980), pp. 83­252, editor Kulcsár Kálmán.  4.  Iván  T.  Berend,  ‘Agriculture’,  in  M.C.  Kaser  and  E.A.  Radice  (eds.),  The  Economic  History of Eastern Europe: Volume I Economic Structure and Performance between the  Two Wars (Oxford, 1985), pp. 148­209.  B) The success story of socialist agriculture?  1.  Orbán  Sándor,  Két  agrárforradalom  Magyarországon:  demokratikus  és  szocialista  agrárátalakulás 1945­1961 (Budapest, 1972).  2.  Varga Zsuzsanna, Politika, paraszti érdekérvényesítés és szövetkezetek Magyarországon,  1956­1967 (Budapest, 2001).  3.  Nigel Swain, Collective Farms which Work? (Cambridge, 1985 and 2008).  4.  Arnd Bauerkämper and Constantin Iordachi (eds), The Collectivization of Agriculture in  Communist Eastern Europe: Comparison and Entanglements from the 1930s to the 1980s  (Budapest, forthcoming).

C) The (capitalist) appropriation of the land?  1.  Nigel Swain, ‘From kolkhoz to holding company: a Hungarian agricultural producer co­  operative  in  transition’,  Journal of  Historical  Sociology,  Vol. 13,  No.  2,  June 2000,  pp.  142­171.  2.  Nigel  Swain,  ‘Agricultural  restitution  and  co­operative  transformation  in  the  Czech  Republic, Hungary and Slovakia’, Europe­Asia Studies, Vol. 51, No. 7, 1999, pp. 1199­  1219.  3.  Nigel  Swain, ‘Decollectivisation  Politics and Rural  Change in  Bulgaria, Poland  and  the  former Czechoslovakia’, Social History, Vol. 33, No. 1 (February 2007), pp. 1­26.  4.  Kovács  Katalin,  ‘Restructuring  post­socialist  agriculture’  block  of  six  articles,  Replika,  Special Issue, 1998, pp. 139­221.  Ajánlott irodalom:  A) A country of three million beggars?  1.  Illyés Gyula, Puszták népe (Budapest, 1967).  2.  Veres Péter, Az alföld parasztsága (Budapest, 1936, reissued 1986).  3.  Féja Géza, Viharsarok: az alsó tiszavidék földje és népe (Budapest, reissued 1980).  4.  Erdmann Doane Beynon, ‘Migrations of Hungarian peasants’, The Geographical Review,  Vol. XXVII, 1937, pp. 214­228.  5.  International Labour Office, ‘The agricultural labour situation in Hungary’, International  Labour Review, Vol. XXV, 1932, pp. 673­679.  6.  Ch Ihrig and B. Nagypataki, Hungary’s Problem and her Agriculture (Budapest, 1946).  B) The success story of socialist agriculture?  1.  Szakács  Sándor,  Földosztás  és  agrárfejlődés  a  magyar  népi  demokráciában  (Budapest,  1964).  2.  Donáth  Ferenc, Reform  és forradalom: a magyar  mezőgazdaság  strukturális átalakulása,  1945­1975 (Budapest, 1977).  3.  Fazekas  Béla,  A  mezőgazdasági  termelőszövetkezeteki  mozgalom  Magyarországon  (Budapest, 1976).  4.  Martha  Lampland,  The  Object  of  Labor:  Commodification  in  Socialist  Hungary  (Chicago, 1995).  5.  Marida  Hollos,  Scandal  in  a  Small Town:  Understanding  Modern  Hungary  through  the  Stories of Three Families (New York and London, 2001).  6.  Szelényi Iván, Harmadik út? : Polgárosodás a vidéki Magyarországon (Budapest, 1992).  C) The (capitalist) appropriation of the land?  1.  Ray Abrahams (ed.), After Socialism: Land Reform and Social Change in Eastern Europe  (Providence and Oxford, 1996).  2.  Szelényi  Iván  (ed.),  Privatizing  the  Land:  Rural  Political  Economy  in  Post­Communist  Societies (London, 1998).  3.  Kovács  Katalin,  ‘Bomlás  és  sarjadás  a  magyar  mezőgazdaságban’,  block  of  seven  articles, Replika, No. 33­34 (December, 1998), pp. 105­92.  4.  Kovács  Katalin,  ‘Agricultural  restructuring  in  Hungary  and  its  social  impacts’,  in  Ieda  Osamu  (ed.),  Transformation  and  Diversification  of  Rural  Societies  in  Eastern  Europe  and Russia (Sapporo, 2002), pp. 247­70.  5.  Váradi Monika Mária (ed.), Kistelepülések lépéskényszerben (Budapest, 2008).

E/19. Magyar egyháztörténelem 1945–1990 

A tantárgy előadója: Dr. Szabó Csaba  A tantárgy célja: Az állam és az egyházak 1945 utáni kapcsolatainak feldolgozása, megismerése  a  szakirodalom  és  levéltári  dokumentumok  értelmezésével.  Az  előre  kiosztott  forrásokat  a  hallgatók  a  megadott  szempontok  alapján  önállóan  előkészítik  az  órai  munkára  (forráskritika,  szakirodalom  ismerete),  majd  közösen  feldolgozzuk  a  dokumentumokat.  A  doktoranduszokat  felkészíti,  segíti  az  önálló  kutatásban  és  ítéletalkotásban,  megismerteti  őket  a  levéltári  kutatás  módszertanával.  A tantárgy óraszáma: 30  A  tantárgy  jellege,  módszerei:  tanári  előadások,  hallgatói  referátumok  és  forrásfeldolgozások  kombinációja.  A  tantárgy  tartalma:  A  kortársi  elemzésektől  napjainkig  tartó  időszakban  megjelent  fontosabb  forráskiadványok,  kézikönyvek  és  monográfiák,  valamint  levéltári  iratok  elemzése.  Fontos  vitakérdések  (az  állam  és  az  egyház  szétválasztása,  az  egyházak  mozgásterének  szűkülése,  az  egyházakat  érintő  perek,  adminisztratív  eljárások,  a  magyar  katolikus  egyház,  a  Magyar  Népköztársaság és a Szentszék kapcsolatai, ügynökkérdés stb.) áttekintése és megvitatása.  Kötelező irodalom:  1.  Salacz  Gábor:  A  magyar  katolikus  egyház  tizenhét  esztendeje  1948–1964.  Görres  Gesellschaft, München, 1988.  2.  Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, Budapest, 2000.  3.  Valuch Tibor:  Magyarország  társadalomtörténete a  XX. század második felében.  Osiris,  Budapest, 2001.  4.  Köbel  Szilvia:  „Oszd  meg  és  uralkodj!”  A  pártállam  és  az  egyházak.  Rejtjel  Kiadó,  Budapest, 2005.  5.  Szabó  Csaba: A Szentszék és a Magyar Népköztársaság kapcsolatai a hatvanas években.  Szent István Társulat – Magyar Országos Levéltár, Budapest, 2005.  6.  Szabó    Csaba  –  Soós  Viktor  Attila:  „Világosság”  Az  Állami  Egyházügyi  Hivatal  és  a  hírszerzés tevékenysége  a  katolikus egyház ellen.  Új  Ember –  Lénárd Ödön  Közhasznú  Alapítvány, Budapest, 2006.  Ajánlott irodalom:  1.  Ordass  Lajos:  Önéletrajzi  írások.  Európai  Protestáns  Magyar  Szabadegyetem,  Bern,  1985.  2.  Ravasz  László:  Emlékezéseim.  Református  Egyház  Zsinati  Irodájának  Sajtóosztálya,  Budapest, 1992.  3.  Hansjakob  Stehle:  Geheimdiplomatie  im  Vatikan.  Die  Päpste  und  die  Kommunisten.  Benziger Verlag, Zürich, 1993.  4.  Balogh  Margit  –  Gergely  Jenő:  Egyházak  az  újkori  Magyarországon  1790–1992.  I.  Kronológia. Historia – MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 1993.  5.  Balogh  Margit  –  Gergely  Jenő:  Egyházak  az  újkori  Magyarországon  1790–1992.  II.  Adattár. Historia – MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 1996.

6.  Balogh  Margit  –  Gergely  Jenő:  Állam,  egyházak,  vallásgyakorlás  Magyarországon,  1790–2005.  (Dokumentumok)  I–II.  Historia  –  MTA  Történettudományi  Intézete,  Budapest, 2005.  7.  Hetényi  Varga  Károly:  Papi  sorsok  a  horogkereszt  és  a  vörös  csillag  árnyékában  I.  Lámpás Kiadó, Abaliget, 1992.  8.  Hetényi  Varga  Károly:  Papi  sorsok  a  horogkereszt  és  a  vörös  csillag  árnyékában  II.  Lámpás Kiadó, Abaliget, 1994.  9.  Hetényi  Varga  Károly:  Papi  sorsok  a  horogkereszt  és  a  vörös  csillag  árnyékában  III.  Lámpás Kiadó, Abaliget, 1996.  10. Hetényi Varga  Károly: Szerzetesek a horogkereszt  és a vörös csillag  árnyékában 1.  Pro  Domo, Pécs, 1999.  11. Hetényi  Varga  Károly:  Szerzetesek  a  horogkereszt  és  a  vörös  csillag  árnyékában  2.  Lámpás Kiadó, Abaliget, 2002.  12. Lénárd Ödön: Erő az erőtlenségben. Márton Áron Kiadó, Budapest, 1995.  13. Nem  voltam  egyedül. Beszélgetések  az evangélikus közelmúltról.  Szerk.  Mirák Katalin.  I. kötet. MEVISZ, Budapest, 1995. II. kötet. MEVISZ, Budapest, 1999.  14. Szabó  Csaba:  Die katholische  Kirche  Ungarns und der Staat  in den Jahren 1945–1965.  Verlag Ungarisches Institut, München 2003.

E/20. A magyar kisebbségek önszerveződése a két világháború között 

A tantárgy előadója: Dr. Szarka László  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszok  források,  korabeli  munkák  és  szakmonográfiák  alapján  megismerkednek  a  csehszlovákiai,  romániai  és  jugoszláviai  kisebbségi  magyar  közösségek  önszerveződési  törekvéseinek,  a  szomszéd  államok  kisebbségi  politikájának  és  Magyarország  támogatási, illetve revíziós politikájának történetével.  A tantárgy óraszáma: 30  A  tantárgy  jellege,  módszerei:  tanári  előadások,  hallgatói  referátumok  és  szemináriumi  viták  kombinációja.  A  tantárgy  tartalma:  A  magyar  kisebbségek  az  1920­as  években  létrehozták  saját  kisebbségi  politikai  pártjaikat,  civil  szervezeteiket.  Ezek  programjainak  elemzése  rámutat  a  kisebbségi  politizálás  fő  céljaira,  a  korlátozott  érdekérvényesítés  bel­  és  külpolitikai,  nemzetközi  jogi  lehetőségeire.  Az  első  magyar  kisebbségtörténeti  korszak  bemutatása  a  népszövetségi  nemzetközi  kisebbségvédelem  keretében  kidolgozott  kisebbségi  panaszoknak,  beadványoknak,  valamint  a  magyarországi  kapcsolatoknak,  a  három  ország  kisebbségi  jogforrásainak,  kisebbségpolitikai irányzatainak elemzésével egészül ki.  Kötelező irodalom:  1.  Baranyai Zoltán: A kisebbségi jogok védelmének kézkönyve, Berlin 1925.  2.  Bárdi  Nándor–Fedinec  Csilla–Szarka  László:  Kisebbségi  magyar  közösségek  a  20.  században. Gondolat Kiadó – MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest 2008. 66­152.  3.  Gaucsik  István  (szerk.):  A  jog  erejével.  A  szlovákiai  magyarság  gazdasági  önszerveződése 1918­1938. Kalligram, Pozsony 2008.  4.  György  Béla:  Iratok  a  romániai  Magyar  Orszgos  Párt  történetéhez,  Pro  Print–  EME,  Csíkszereda– Kolozsvár, 2003. 455 p.  5.  Eiler Ferenc: A népszövetségi kisebbségvédelmi rendszer működése az első években. In:  Bárdi Nándor–Fedinec Csilla–Szarka László: Kisebbségi magyar közösségek, i.m. 60­65.  6.  Romsics  Ignác  (szerk.):  Magyarok  kisebbségben  és  szórványban.  A  Magyar  Miniszterelnökség  Nemzetiségi  és  Kisebbségi  Osztályának  válogatott  iratai  1919­1944,  TLA, Budapest, 1995. 732 p.  7.  Sallai  Gergely:  „A  határ  megindul…”  A  csehszlovákiai  magyar  kisebbség  és  Magyarország  kapcsolatai  az  1938­1939.  évi államhatár­változások  tükrében,  Kalligram  Könyvkiadó, Pozsony 2009.  8.  Szarka  László:  A  kisebbségi  magyar  közösségek  helyzete  és  fejlődési  tendenciái  a  kutatások tükrében. Korunk, 2004. 1.  9.  Zeidler Miklós: A revíziós gondolat. Kalligram, Pozsony 2009. 71­76, 157–176.  10. Zseliczky Béla: Kárpátalja a  csehszlovák és  a  szovjet politika  érdekterében 1920–1945.  Napvilág Kiadó, Budapest, 1998. 159 p.  Ajánlott irodalom:  1.  Angyal  Béla:  A  csehszlovákiai  magyarság  anyaországi  támogatása  a  két  világháború  között. Regio, 2000. 3. 133–178  2.  A.  Sajti  Enikő  (szerk.):  Jugoszlávia  1918­1941.  Dokumentumok,  JATE,  Szeged  1989.  296 p.

3.  Bárdi Nándor: A keleti akció ­ A romániai magyar intézmények anyaországi támogatása  az  1920­as  években.  In:  Diószegi  László  (szerk.):  Magyarságkutatás  1995­96,  OSZK,  Budapest 1996, 143­190;  4.  Fedinec  Csilla:  Iratok  a  kárpátaljai  magyarság  történetéhez  1918­1944,  Törvények,  rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok. Fórum Kisebbségkutató Intézet–Lilium  Aurum, Somorja–Dunaszerdahely 2004, 663 p.  5.  Márai Sándor: Ajándék a végzettől. A felvidék és Erdély visszacsatolása. Helikon Kiadó,  Budapest 2004.  6.  Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika, Optimum, Budapest 1989. 551 p.  7.  Németh  László:  Magyarok  Romániában,  Az  útirajz  és  a  vita.  (Egybegyűjtötte,  a  szövegeket  rendezte,  az  előszót  írta  és  a  jegyzeteket  összeállította  Nagy  Pál),  Mentor  Kiadó, Marosvásárhely 2001.  8.  Simon  Attila:  Telepesek  és  telepes  falvak  Dél­Szlovákiában  a  két  világháború  között,  Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 2008.  9.  Pomogáts Béla: A transzilvánizmus.  Akadémiai Kiadó, Budapest 1983.  10. Szarka  László:  A  kisebbségi  magyar  közösségek  helyzete  és  fejlődési  tendenciái  a  kutatások tükrében. Korunk, 2004. 1.

E/21. A magyar kisebbségek és a szomszéd országok nemzetiségi politikája  1945­1989 között 

A tantárgy előadója: Dr. Szarka László  A tantárgy célja: A második világháborút követő első korszak, majd pedig a pártállami évtizedek  a magyar kisebbségek helyzetében éppúgy erőteljes szétfejlődési folyamatokat indítottak el, mint  ahogy  a  Szovjetunió,  Romániában,  Csehszlovákiában  és  Jugoszláviában  is  egymástól  nagyon  különböző  nemzetiségpolitikai  célok  érvényesültek.  A  doktoranduszok  korabeli  források  és  feldolgozások,  valamint  1989  után  készült  szakmai  feldolgozások  alapján  megismerik  a  kárpátaljai,  erdélyi,  vajdasági,  szlovákiai  magyar  közösségek  helyzetét  alapvetően  befolyásoló  pártállami nemzetiségi doktrínák  ideológiai,  bel­ és  külpolitikai  kontextusát,  a  szocialista  tábor  internacionalista jelszavai mögött meghúzódott nemzetállami törekvések következményeit.  A tantárgy óraszáma: 30  A  tantárgy  jellege,  módszerei:  tanári  előadások,  hallgatói  referátumok  és  szemináriumi  viták  kombinációja.  A  tantárgy  tartalma:  A  magyar  kisebbségek  az  1945­1948  között  elszenvedett  súlyos  megpróbáltatások  (megtorlások,  kényszertelepítések,  kényszerasszimiláció,  lakosságcsere  stb.)  után a pártállami fordulatot követően jórészt hasonultak a többségi társadalmak magatartásához.  A  székelyföldi  autonómiától  a  kriminalizált  kárpátaljai  magyarság  rendkívül  nehéz  helyzetéig  terjedt  az  a  skála,  amely  az  1950­1970  közötti  korszak  szomszédos  államainak  „magyarságpolitikáját”  jellemezte.  A  rövid  ideig  tartó  reformperiódusokat  hosszú  „normalizációs”, „homogenizációs” , illetve centralizációs periódusok követték. Magyarországon  a Kádár­rendszer igen óvatosan az 1970­es évektől kezdve lépett fel a magyar kisebbségeket ért  legsúlyosabb jogfosztásokkal szemben.  Kötelező irodalom:  1.  Bárdi  Nándor–Fedinec  Csilla  –Szarka  László:  Kisebbségi  magyar  közösségek  a  20.  században.  Gondolat  Kiadó  –  MTA  Kisebbségkutató  Intézet,  Budapest  2008.  186­228,  230­314. p.  2.  Bottoni,  Stefano:  Sztálin  a  székelyeknél.  A  Magyar  Autonóm  Tartomány  története,  Pro  Print, Csíkszereda, 2008.  3.  Földes  György:  Magyarország,  Románia  és  a  nemzeti  kérdés  1956­1989.  Napvilág  Kiadó, Budapest, 2007. 526 p.  4.  Jelentések a határon túli magyarság helyzetéről, Medvetánc különszám, ELTE, Budapest  1988. 343 p.  5.  Popély  Árpád  ­  Štefan  Šutaj  ­  Szarka  László:  Beneš­dekrétumok  és  a  magyar  kérdés,  1945­1948. Történeti háttér,  dokumentumok és  jogszabályok.  Attraktor  Kiadó,  Gödöllő  2007, 366 p.  6.  Szesztay  Ádám:  Nemzetiségi  kérdés  a  Kárpát­medencében,  1956­1962.  Az  ötvenhatos  forradalom  hatása  a  kelet­közép­európai  kisebbségpolitikára.  Gondolat  Kiadói  Kör  –  MTA Kisebbségkutató Intézet, 2003. 417 p.  7.  Vajda  Gábor:  Az  autonómia  illúziója.  A  délvidéki  magyarság  eszme­  és  irodalomtörténete (1972–1989), MTT Szabadka, 2007. 553 p.

Ajánlott irodalom:  1.  Bárdi  Nándor–  Éger  György  (szerk.):  Útkeresés  és  integráció.  Válogatás  a határon  túli  magyar  érdekvédelmi  szervezetek  dokumentumaiból  1989­1999.  Teleki  László  Alapítvány, Budapest 2000, 837 p.  2.  Bottoni,  Stefano  (főszerk.):  Az  1956­os  forradalom  és  a  romániai  magyarság  (1956­  1989), Pro Print Csíkszereda 2006, 431 p.  3.  Duray  Miklós:  Kettős  elnyomásban.  Dokumentumok  a  csehszlovákiai  magyarság  helyzetéről és jogvédelméről 1977–1989. Madách, Pozsony 1989, 589 p.  4.  Kacsur Gusztáv (szerk.): Tíz év a kárpátaljai magyarásg szolgálatában, KMKSZ, Ungvár  1998, 172 p.  5.  Trencsényi  Balázs–Petrescu,  Dragos–Petrescu,  Cristina–  Iordachi,  Constantin,–  Kántor  Zoltán (ed.): Nationalising Minorities and Homeland Politics, Nationalism and Contested  Identities:  Case  Studies  on  Romanians  and  Hungarians,  Regio  Books  –Polirom,  Budapest–Iasi 2001, 196 p.  6.  Szabó  Rezső:  A  Csemadok  és  a  prágaik  tavasz.  Beszélgetések,  cikkek  előadások,  dokumentumok, Kalligram, Pozsony 2004. 477 p.  7.  Vincze  Gábor  (szerk.):  Történeti  kényszerpályák  –  kisebbségi  reálpolitika.  Dokumentumok a romániai magyar kisebbség történetének tanulmányozásához. Pro­Print  Könyvkiadó, Csíkszereda 2003.  8.  Zvara,  Juraj:  A  magyyr  nemzetiségi  kérdés  megoldása  Szlovákiában,  Vydavatelstvo  politickej literatúry, Bratislava 1965. 213 p.

E/22. A népi­urbánus vita története I. 

A tantárgy előadója: Dr. Széchenyi Ágnes  A tantárgy célja: A doktoranduszok beható megismertetése egy lényegében máig élő ideológiai  megosztottság  okaival,  a  viták  szakaszaival,  s  ezen  keresztül  a  magyar  ideológiatörténet  sajátosságaival.  Népiség  és  populizmus  összefüggése,  azonossága/hasonlósága.  Az  urbánusok  diffúz csoportja. Források és módszerek szisztematikus feltárásán keresztül megismerkednek az  1930­as  évek  jellegzetes  eszmei  irányzataival,  az  azokat  képviselő  csoportokkal,  rokon­  és  ellenszenvek történeti dinamikájával. Kitér a kurzus a gazdaságtörténeti vonatkozásokra is.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: rövid tanári előadások és az előírt olvasmányok alapján interaktív  beszélgetések, rövid beszámolók.  A  tantárgy  tartalma:  Irodalom,  történelem  és  ideológia  viszonyának  elemzése.  A  különböző  források  (sajtótermékek  [napilapok,  folyóiratok],  vers,  esszé,  tanulmány,  levelezés,  memoárok  stb.)  tartalmi,  funkcionális,  nyelvi  sajátosságainak  feltárása.  Az  irodalmi  csoportképződés  lehetséges útjai.  Szerepértelmezések.  A  „zsidókérdés”  tartalma  a  források  alapján  és  a  korabeli  köznyelv szóhasználatában.  Kötelező irodalom:  1.  Canovan, Margaret: Populism. New York and London: Harcourt Brace Jovanovich, 1981.  2.  A népi – urbánus vita dokumentumai, 1932  ‒  1947. Válogatta és szerkesztette Nagy Sz.  Péter. Budapest: Rakéta Könyvkiadó, 1990. 491 p.  3.  Magyar  liberalizmus.  Vál. Tőkéczki  László.  Modern  ideológiák  –  c.  sorozat.  Budapest:  Századvég, 1993.  4.  Lackó Miklós: Az Új Szellemi Front történetéhez. In: Válságok –  választások. Történeti  tanulmányok a két háború közötti Magyarországról. Budapest: Gondolat, 1975. 52‒170.  5.  A Válasz és a Szép Szó évfolyamai.  6.  Németh László tanulmányai.  7.  Vas István: Miért vijjog a saskeselyű I­II. Budapest: Szépirodalmi, 1983.  Ajánlott irodalom:  1.  Az  Új  Szellemi  Front  vitájának  szövegei.  In:  József  Attila  összes  művei  III.  Budapest:  Akadémiai Kiadó, 1958. 376‒408.  2.  Fejtő  Ferenc:  Magyarság,  zsidóság.  História  Könyvtár.  Budapest:  MTA  Történettudományi Intézete, 2000. 195‒271.  3.  Gyurgyák János: Az urbánusok nemzetfelfogása. In: Ezzé lett magyar hazátok. A magyar  nemzeteszme és nacionalizmus története. Budapest: Osiris, 2007. 197‒213.  4.  Gyurgyák János: A népiek nemzetfelfogása. Uo. 387‒461.  5.  Fejtő Ferenc, Ignotus Pál, Hatvany Lajos, Jászi Oszkár stb. tanulmányai.

E/23. A népi­urbánus vita története II. 

A tantárgy előadója: Dr. Széchenyi Ágnes  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszok  beható  megismertetése  a  magyar  szellemi  életben egészen  máig elvezethető és részben máig megosztó ideológiai, politikai és ízlésbeli ellentét történetével,  a tényekkel.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: rövid tanári előadások és az előírt olvasmányok alapján interaktív  beszélgetések, rövid beszámolók.  A  tantárgy  tartalma:  Az  irodalmi  és  történeti  elemzések  különbségének  és  azonosságának  szembesítése.  A  II.  világháború  traumájának  feldolgozása.  Bibó  István  működése,  a  zsidókérdésről írott tanulmánya. A népi írók és a képviseleti szerep. Illyés Gyula pozíciója 1945  után. A szociáldemokrata és polgári radikális támadások a népiek ellen a koalíciós korszakban. A  népiek  a  Rákosi­korszakban.  A  népiek  a  Kádár­korszakban.  A  Kádár­Aczél  korszak  megosztó  kultúrpolitikája. Az ellenzékiség megjelenése. Emigráns életstratégiák (Fejtő Ferenc, Ignotus Pál  [Irodalmi  Újság],  Borbándi  Gyula  [Látóhatár],  Márai  Sándor,  Kende  Péter  [Párizsi  Magyar  Füzetek])  A nemzedéki törésvonal megjelenése. A FIJAK és a Mozgó Világ példája. Donáth Ferenc, Bibó  István, Csoóri Sándor, Mészöly Miklós, Vásárhelyi Miklós pályája és szerepe.  A monori találkozó 1985­ben. A Beszélő kiadványa, a Társadalmi szerződés [1986] A lakitelki  találkozó 1987­ben.  A rendszerváltó politikai pártok létrejötte. Népiség és/vagy populizmus.  Kötelező irodalom:  1.  Bibó  István:  Levél  Borbándi  Gyulához.  In:  Bibó  István  válogatott  tanulmányai  III.  Budapest: 295‒373.  2.  Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. In: BIVT II. 621‒810.  3.  Fejtő Ferenc: Pont egy viszály után, avagy új  fejezet a magyar szellem történetében. In.  Fejtő Ferenc: Szép szóval. Budapest: Nyilvánosság Klub – Századvég, 1992. 87‒97.  4.  Népiek  és  urbánusok  –  Egy  mítosz  vége?  Századvég  1990/2.  [A  teljes  szám  a  problémának szentelve.]  5.  Széchenyi Ágnes: Lélegzetvétel. Válasz 1946‒1949. Budapest: Argumentum, 2009. 300.  p.  6.  „Most  hirtelen  régi  mesék  rémei  kielevenednek…”  Beszélgetés  Radnóti  Sándorral  a  populizmusról.  Kritika,  1992/6,  6–10.  Kötetben  újraközölve:  Radnóti  Sándor:  Műhelymunka. Alföld könyvek. Debrecen: Csokonai Kiadó, 2004. 139–155.  7.  „…  ahogyan  az  ember  forgószélben  viselkedik” Beszélgetés Tamás  Gáspár Miklóssal  a  populizmusról.  Valóság, 1992/10, 78–92. l.  Kötetben: Tamás Gáspár  Miklós: Másvilág.  Politikai esszék. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 1994. 405–424.  8.  Nép,  Volk,  peuple  –  akkor  és  most.  Beszélgetés  Domokos  Mátyással  a  populizmusról.  Kortárs,  1993/4,  110–128.  Kötetben:  Domokos  Mátyás:  Hajnali  józanság.  Budapest:  Kortárs, 1997. 35–67.

9.  A lovagi ütközet vége? Beszélgetés Kende Péterrel a népi­urbánus vita újabb fejezeteiről.  Mozgó  Világ,  1994/11,  43–57.  Kötetben:  Kende  Péter:  Az  én  Magyarországom.  Bp.,  Osiris, 1997. Az interjú címe itt: Népiesség, populizmus és egy vita jövője, 227–241.  10. Kenedi  János:  Egy  Csurka  levél  Vásárhelyi  Miklósnak  1987­ből.  Népszabadság,  1990.  május  10.  6.  Megtalálható  még  a  Remittenda  c.  sajtótörténeti  CD­Romon.  Eger:  EKF,  2004.  Ajánlott irodalom:  1.  Dávidházi  Péter:  A  „felhatalmazás”    régi­új  alapkérdéséről  és  Mentalitástörténeti  változatok:  az  ellenállás  magyar  hagyománya  c.  tanulmányok.  In:  Dávidházi  Péter:  Per  passivam  resistentiam.  Változatok  írás  és  hatalom  témájára.  Budapest:  Argumentum,  1998. 9‒50.  2.  Veres András Kis magyar értelmiségtörténet. Kritika, 2001/ június, 8‒12.

E/24. Bevezetés az oral history elméletébe és módszertanába 

A tantárgy előadója: Dr. Tóth Eszter Zsófia  A tantárgy célja: A kurzus célja, hogy a hallgatók betekintést nyerjenek az oral history elméleti  és gyakorlati kérdéseibe. A félév során lehetőség nyílik az interjúkészítés többféle módszerének  megismerésére és olyan témák elemzésére, amelyek interjúzással kutathatóak.  A tantárgy óraszáma: 30  A  tantárgy  jellege,  módszerei:  tanári  előadások,  hallgatói  referátumok  idegen  nyelvű  szakirodalom alapján), interaktív beszélgetések és forráselemzések kombinációja.  A  tantárgy tartalma:  A megjelent nemzetközi és hazai  szakirodalom áttekintése,  az oral history  fejlődéstörténetének  bemutatása,  olyan  témák  elemzése,  amelyek  az  interjúzás  különböző  módszereivel kutathatóak (pl. társadalmi és történelmi traumák emlékezete, migráció, társadalmi  nemek, fogyasztástörténet, turizmus)  Kötelező irodalom:  1.  Bíró    A.  Zoltán:  A  történetmondás,  mint  antropológiai  kutatás  tárgya.  In.:  Elmentünk?  Székelyföldi  életutak.  (Vál.  és  szerk:  Bodó  Julianna  és  Oláh  Sándor)  KAM  Regionális  Antropológiai Kutatások Központja, Pro­Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 1996. 245­258.  2.  Vértesi  Lázár:  Oral  history.  A  szemtanúként  elbeszélt  történelem  lehetõségei.  Aetas,  2004. 1. 158­173.  3.  Elbeszélt történelem. Körkérdés. In: Replika 2007. szeptember. 33­55. o.  4.  Gyáni Gábor: Emlékezés   és oral history.  In.:  Élettörténet  a  társadalomtudományokban.  szerk.  Bögre  Zsuzsanna.    Pázmány  társadalomtudomány  6.  Budapest­Piliscsaba,  2007.  155­167. o.  5.  Kovács  Éva:  Interjús  módszerek  és  technikák.  In.:  Közösségtanulmány.  szerk.  Kovács  Éva.  Néprajzi  Múzeum,  PTE­BTK  Kommunikáció  és  Médiatudományi  Tanszék.  269­  278. o.  6.  Kovács  Éva­Vajda  Júlia:  Elbeszélés,  identitás,  értelmezés.  In.:  Élettörténet  a  társadalomtudományokban.  szerk.  Bögre  Zsuzsanna.    Pázmány  társadalomtudomány  6.  Budapest­Piliscsaba, 2007. 217­231. o.  7.  Kövér György: Források,  értelmezések,  történelmek.  In.:  Kövér  György:  A  felhalmozás  íve. Budapest, 2002, Új Mandátum,  384­393. o.  8.  Tóth Eszter Zsófia: Munkásság és oral history. In.: Múltunk 2005/4. 78­99.  9.  Udvarnoky  Virág:  Szóbeszéd  vagy  történelem?  Az  oral  history  értelmezési  lehetőségei.  In: Replika 2007. szeptember. 27­33. o.  Ajánlott irodalom:  1.  Ingrid  Bauer:  Welcome  Ami  Go  Home.  Die  ametrikanische  Besatzung  in  Salzburg.  Erinnerungslandschaften aus einem Oral History Projekt. Verlga Anton Pustet, Salzburg­  München, 1998.  2.  Gulyás Gyula­ Gulyás János: Én is jártam Isonzónál. Budapest : Utorg Soksz., 1987  3.  Kemény István: Velük nevelkedett a gép. Magyar munkások a 70­es évek elején. VITA,  Budapest, 1990. 29­73. o.  4.  Elizabeth  Roberts:  Women  and  Families.  An  Oral  History,  1940­1970.  Blackwell,  Oxford­Cambridge, 1995.(ajánlott)

5.  Gabriele  Rosenthal:  Német  háborús  emlékek:  az  elbeszélhetőség  és  az  emlékezés  életrajzi és társadalmi funkciói. 188­202. in.: Thalassa 1994. 1­2. szám  6.  Elhúzódó    társadalmi  traumák  hatásának  felismerése  és  gyógyítása  :  konferencia,  Budapest,  1996.  november  15­17.  /  szerk,  és  az  előszót  írta:  Virág  Teréz.  Animula  Egyesület, 1997

E/25. A hadtörténelem fordulatai Európában és Magyarországon 1914–1945 

A tantárgy előadója: Dr. Ungváry Krisztián  A  tantárgy  célja:  Az  I.  és  II.  Világháború  csatáinak  taktikai  és  stratégiai  elemzése  úgy,  hogy  a  hallgatók  a  hadtörténelmet  gazdaságtörténeti  és  társadalomtörténeti  összefüggésben  tudják  értelmezni.  Az  egyes  csaták  elemzése  mellett  külön  hangsúlyt  kívánok  ezért  fektetni  a  háború  mentalitástörténetének  tanulmányozására  is.  A  kurzust  katonai  vezetők  ill.  jelentősebb  visszaemlékezők  emlékiratainak  elemzése,  valamint  a  háború  historiográfiájának  tárgyalása  tenné teljessé.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: rövid tanári előadások és az előírt olvasmányok alapján interaktív  beszélgetések, rövid beszámolók.  A  tantárgy  tartalma:  Az  I.  világháborús  állóháború  kialakulása,  az  anyagcsata,  a  Monarchia  stratégiai  dilemmái,  az  alpesi  háború  különlegessége  (Tirol),  a  német  villámháborús  doktrína  elmélete és gyakorlata, a német megszállási politika a Szovjetunióban, a stratégiai bombázások,  a 2. magyar hadsereg bevetése a Donnál, magyarországi hadműveletek 1944–1945.  Kötelező irodalom:  1.  Ungváry  Krisztián:  A  magyar  honvédség  a  második  világháborúban.  Budapest  2005,  Osiris.  2.  Ungváry  Krisztián–Tabajdi  Gábor:  A  második  világháború.  Nemzet  és  emlékezet.  Budapest, 2005 Osiris.  3.  Szabó Dániel: Az első világháború. Nemzet és emlékezet. Budapest, 2004, Osiris.  4.  Somorjai Lajos: Megjártam a Don­kanyart. Harctéri napló. Budapest 2002 Rubicon.  5.  Albert Speer: Hitler bizalmasa voltam. Emlékiratok. Budapest, 1996, Zrínyi.  6.  Czékus Zoltán: Az 1914–18 évi világháború összefoglaló története  7.  Hans Friessner: Árulások, vesztett csaták. Budapest, 1992 CO­NEXUS.  Ajánlott irodalom:  1.  Winston Churchill: A második világháború. Budapest 1989 Európa.  2.  Paul Schmidt: Hitler tolmácsa voltam. Budapest 1971.  3.  Lakatos Géza: Ahogyan én láttam. Budapest, 1992 Európa.  4.  Dombrády Lóránd: A magyar gazdaság és hadfelszerelés. Budapest, 2003 Petit Real.  5.  Anthony  Beevor:  Sztálingrád.  A  keleti  front  fordulópontja  1942–1943.  Debrecen,  200  Aquila.  6.  Anthony Beevor: Berlin 1945 – az összeomlás. Debrecen, 2004 Good Book.

E/26. A II. Világháború fordulópontjai magyar szemszögből 

A tantárgy előadója: Dr. Ungváry Krisztián  A tantárgy célja: A II. világháború magyar szempontból legfontosabb csomópontjainak elemzése  „mozgástér és kényszerpálya” összefüggésében. A II. Világháborúval kapcsolatos magyarországi  mítoszok,  legendák  keletkezéstörténetének  bemutatása  és  a  politikai,  katonai    főszereplők  személyes felelősségének elemzése.  A tantárgy óraszáma: 30  A tantárgy jellege, módszerei: tanári előadások, hallgatói referátumok és interaktív beszélgetések  kombinációja.  A tantárgy tartalma: A magyar hadbalépések kérdése, a politikai felelősség elemzése (beleértve a  Délvidék  visszafoglalását,  a  Szovjetunió  megtámadását  és  az  angol­amerikai  hatalmaknak  küldött  hadüzenetet).  A  2.  magyar  hadsereg  harcai  kapcsán  Jány  Gusztáv  és  Szombathelyi  Ferenc  dilemmái,  Jány  hadparancsa  és  a  2.  hadsereg  sajátos  historiográfiája.  Teleki,  Bárdossy,  Kállay  személyiségének  összehasonlítása.  A  zsidókérdés  kezelése  a  háború  folyamán.  A  fegyverszüneti tárgyalások és a kiugrási kísérlet kudarcainak oka.  Kötelező irodalom:  1.  A  második  világháború.  Szerk.  Ungváry  Krisztián.  Bp.,  2005,  Osiris,  36­148,  231­290,  296­355.  2.  Czettler  Antal:  A  mi  kis  élethalál  kérdéseink.  A  magyar  külpolitika  a  hadba  lépéstől  a  német megszállásig. Bp. 2000, Magvető.  3.  Pritz Pál: Bárdossy László. Budapest 2001.  4.  Barcza György: Diplomataemlékeim1941–1945. Budapest, 1994 Európa­História.  5.  Szegedy­Maszák  Aladár:  Az  ember  ősszel  visszanéz.  Egy  volt  magyar  diplomata  emlékirataiból.  (Vál.,  sajtó  alá  rend.,  jegyz.:  Csorba  László,  utószó  Szegedy­Maszák  Mihály.) Budapest 1996, Európa – História, 1­2 köt.  Ajánlott irodalom:  1.  A  Wilhelmstrasse  és  Magyarország.  Német  diplomáciai  iratok  Magyarországról  1933–  1944. Szerk. Ránki György et.al. Budapest, 1968 Kossuth.  2.  Diplomáciai  iratok  Magyarország  külpolitikájához  1936–1945.  V.  kötet.  Magyarország  külpolitikája  a  nyugati  hadjárattól  a  Szovjetunió  megtámadásáig  1940–1941.  Összeállította Juhász Gyula. Budapest, 1982 Akadémiai.  3.  Bokor  Péter:  Végjáték  a  Duna  mentén.  Interjúk  egy  filmsorozathoz.  Budapest,  1982,  RTV­Minerva­Kossuth  4.  Bokor Péter: Zsákutca. A Századunk sorozat interjúi. Budapest, 1985, RTV­Minerva.  5.  Ungváry Krisztián: A magyar honvédség a második világháborúban. Bp. 2005, Osiris.

E/27. A nagyüzemi munkásság társadalomtörténete a XX.  századi Magyarországon 

A tantárgy előadója: Dr. Valuch Tibor  A  tantárgy  célja:  A  doktoranduszok  megismertetése,  elmélyült  ismeretszerzése  a  XX.  századi  társadalmi folyamatokkal, ezen belül a nagyüzemi munkásság társadalomtörténetével. A kurzus  keretében a magyar munkásság kialakulását, politikai és érdekvédelmi szervezeteinek kiépülését  és történetét, rétegződését, életmódjának változásait, az őket érintő szociálpolitikai rendelkezések  történetét, a különböző munkásrétegek és csoportok politikai beállítódását vizsgáljuk források és  szakirodalom segítségével.  A tantárgy óraszáma: 30  A  tantárgy  jellege,  módszerei:  tanári  előadások,  hallgatói  referátumok,  önálló  anyaggyűjtés,  forráselemzés és interaktív beszélgetések kombinációja.  A  tantárgy  tartalma:  A  kortársi  elemzésektől  napjainkig  tartó  időszakban  megjelent  fontosabb  forráskiadványok,  kézikönyvek  és  monográfiák  elemzése,  valamint  az  önálló  kutatómunka  módszereinek elsajátítása, a különböző forrástípusok megismerése.  Kötelező irodalom:  1.  Belényi Gyula: Az ipari munkásság társadalmi átalakulása Magyarországon, 1945­1965.  Budapest, 2004, akadémiai doktori értekezés kézirata  2.  Berend T. Iván (szerk). Az Ózdi Kohászati Üzemek története. Ózd, 1980. Ózdi Kohászati  Üzemek  3.  Csontos Györgyi­Vass Tibor: Ózdi munkáskolóniák (1861­1970). Pomáz, Kráter Műhely  Egyesület, 2001.  4.  Germuska Pál: Indusztria bűvöletében. Budapest, 1956­os Intézet, 2004.  5.  Gyáni Gábor: Bérkaszárnya és nyomortelep Bp. 1992.  6.  Gyáni  Gábor­Kövér  György:  Magyarország  társadalomtörténete  a  reformkortól  a  II.  világháborúig. Budapest, Osiris, 1998.  7.  Horváth Sándor­Pethő László­ Tóth Eszter Zsófia: Munkástörténet­munkásantropológia.  Budapest, 2003. Napvilág.  8.  Kemény  István­Kozák  Gyula:  A  Csepel  Vas­  és  Fémművek  munkásai.  Budapest,  MSZMP KB. Társadalomtudományi Intézete, 1971.  9.  Kemény István: Velük nevelkedett a gép. Budapest, Vita Kiadó, 1990.  10. Lackó  Miklós:  A  magyar  munkásosztály  fejlődésének  fő  vonásai  a  tőkés  korszakban.  Budapest, Kossuth, 1968.  11. Paládi­Kovács  Attila:  Ipari  táj  –  Gyárak,  bányák,  műhelyek  népe  a  19­20.  században.  Budapest, Akadémiai, 2007.  12. Pittaway,  Mark:  Industrial Workers,  Socialist  Industrialisation  and the State in  Hungary  1948­1958. University of Liverpool, 1998. Doktori értekezés kézirata.  13. Rézler Gyula: A magyar nagyipari munkásság kialakulása 1867­1914. Budapest, 1938.  14. Tóth  Eszter  Zsófia:  „Puszi  Kádár  Jánosnak.”  Munkásnők  élete  a  Kádár­korszakban.  Budapest, 2007. Napvilág Kiadó.  15. Valuch  Tibor:  Magyarország  társadalomtörténete  a  XX.  század  második  felében.  Budapest, Osiris, 2001.

Ajánlott irodalom:  1.  A Csepel­Vas és Fémművek 90 éve (1892­1982). Kn. 1983.  2.  Adamovics Jenő: A Csepel Vas­ és Fémművek 40 éve 1945­1985. Csepel, Udvarhelyi és  Udvarhelyi Bt., 2005.  3.  Baczoni Gábor:  Iratok a Csepel Vas­ és  Fémművek történetéhez.  Csepel­ Bp.,  Táncsics  Kiadó, 1977.  4.  Benkő Imre: Acélváros, Ózd 1987­1995. (fotóesszé). Budapest, 1996. Pelikán.  5.  Bódy  Zsombor:  Munkások  és  polgárok  1929­ben.  Adalékok  a  fogyasztás  történetéhez.  Korall. 10. sz.  6.  Dobrossy István: Foglalkozások és életmódok.  Miskolc,  Herman  Ottó  Múzeum,  1976.  7.  Dömötör  Ákos:  Változásvizsgálatok  a  Hangony­völgyi  bejárók  anyagi  kultúrájában.  Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXIV.495­521. o.  8.  Miskolc, 1977.Herman Ottó Múzeum  9.  Horváth  Sándor:  A  kapu  és  a  határ  –  a  mindennapi  Sztálinváros.  Budapest,  MTA  Történettudományi Intézete, 2004.  10. Lackó Miklós: Gépgyári munkások az 1930­as években. Századok. 1989. 1­2.;  11. Litván György (szerk.): Magyar munkásszociográfiák. Bp. Gondolat, 1974.  12. Nagy Károly: 150 éves az ózdi kohászat. Ózd, 1995.  13. Paládi­Kovács  Attila:  Az  ipari  munkásság.  In.  Uő.  (szerk.):  Magyar  néprajz  VIII.  Társadalom. Budapest, Akadémiai, 2000. 239­305. o.  14. Réti  R.  László  1977:  A  Rimamurány­Salgótarjáni  Vasmű  Részvénytársaság  története,  1881–1919. Budapest  15. Szvircsek Ferenc :  A Salgótarjáni Kohászati Üzemek 125 évének története. 1868–1993.  Salgótarján  16. Tóth Árpád: Bejáró munkások az ózdi kohászati üzemekben. Budapest, Szakszervezetek  elméleti Kutató Intézete, 1980.  17. Vass Tibor: Az ózdi munkások munkakörülményei, öltözékei. Magyar Munkásmozgalmi  Múzeum Évkönyve, 1975­1976. Budapest, 1977. Kossuth.  18. Vass  Tibor:  A  túlélés  ára  –  az  ózdi  finomhengermű  története.  Ózd,  1996.  Ózdi  Finomhengermű Munkás Kft.  19. Viga  Gyula:  Néprajzi  dolgozatok  Borsod­Abaúj­Zemplén  megyéből.  Miskolc,  Herman  Ottó Múzeum,1981.  20. Vonyó  József(szerk.):  Várostörténet­helytörténet  –  elmélet  és  módszertan.  Pécs,  Pécs  Története Alapítvány, 2003.

7. A Doktori Iskola preferált és a jelentkezőknek ajánlott témái 

A) A Magyar Királyság, illetve a Kárpát­medence története 1526­1711 között program:  1.  A 16. századi Magyarország gazdasági és társadalmi élete (Bessenyei József)  2.  A hadállítás, hadszervezés problémái a kora újkori Magyarországon (Czigány István)  3.  A regularitás és az irreggularitás a kuruc mozgalomban (Czigány István)  4.  Az Erdélyi Fejedelemség diplomáciai, politikai kapcsolatai (Gebei Sándor)  5.  Lengyel­magyar perszonális kapcsolatok (Gebei Sándor)  6.  A rendi politizálás színterei a 16­17. században (Kalmár János)  7.  A Habsburg­dinasztia és Magyarország kapcsolata a 16­17. században (Kalmár János)  8.  A Duna­menti települések a 16­17. században (Miskei Antal)  9.  Rácok a Duna mentén a 16­17. században (Miskei Antal)  10. A kora újkori protestáns művelődési intézményrendszer (Monok István)  11. Szellemi áramlatok befogadástörténete (Monok István)  12. Reformátorok és tevékenységük (Szabadi István)  B) Magyarország története 1918­tól napjainkig program:  1.  2.  3.  4. 

Magyar politikusok és politikai gondolkodás a 20. sz. első felében (Romsics Ignác)  Az 1918­1919­es forradalmak és ellenforradalmak regionális története (Romsics Ignác)  Magyar egyház­ és mentalitástörténet a két világháború között (Ablonczy Balázs)  Magyarország nemzetközi helyzete és a francia­magyar kapcsolatok a két világháború  között (Ablonczy Balázs)  5.  Magyar hadtörténet 1914­1990 (Ungváry Krisztián)  6.  Magyar szélsőjobboldal 1920­1945 (Ungváry Krisztián)  7.  Magyar­német kapcsolatok a 20. században (Németh István)  8.  Magyar gazdaságtörténet a 20. században (Mózes Mihály)  9.  A parasztság a 20. századi Magyarországon: gazdálkodás, értékrend, munkaerkölcs  (Petercsák Tivadar)  10. Magyar kisebbségi önszerveződés a szomszédos országokban, 1918­1990 (Szarka  László)  11. A szomszédos országok nemzetiségi politikája 1920­1990 (Szarka László)  12. A népi­urbánus megosztottság története (Széchenyi Ágnes)  13. Értelmiségi magatartásformák az 1945 utáni Magyarországon (Standeisky Éva)  14. Magyar társadalomtörténet 1945­1990 (Valuch Tibor)  15. Társadalmi nemek története 1945­1989 (Tóth Eszter Zsófia)  16. 19. század végi és 20. századi statisztikai adatbázisok társadalomtörténeti hasznosítása  (Pap József)

17. Magyarország nemzetközi helyzete és a magyar­szovjet kapcsolatok 1945­1990 (Baráth  Magdolna)  18. 1956 társadalom­ és mentalitástörténete (Standeisky Éva)  19. Az 1956­os magyar forradalom előzményei, alakulása és utóélete (Rainer M. János)  20. Az 1989­90­es magyar rendszerváltás (Rainer M. János)  21. A Kádár­korszak regionális és helyi történetei: hatalom és társadalom (Rainer M. János)  22. A magyar gazdaság 1945 utáni története, a hazai iparosítás, gazdaság­, település­ és  területfejlesztés története (Germuska Pál)  23. Magyar egyháztörténet 1945 után (Szabó Csaba)