ESZTERHÁZI VIGASSÁGOK

ESZTERHÁZI VIGASSÁGOK – F E RTŐD - E S Z T E R H Á ZA –

2015. ÁPRILIS 3. – 2015. OKTÓBER 24.

30 HÉT 50 KONCERT 110 FELLÉPŐ

“Legnagyobb becsvágyam, hogy a világ annak lásson, ami vagyok: becsületes embernek.” (Joseph Haydn)

6

Az én beszédemet az egész világ megérti – mondta Joseph Haydn, az egykor Eszterháza szolgálatában álló világhírű zeneszerző. A komponista ars poeticája mindmáig érvényes, zenéje világszerte csendül fel a leghíresebb zenészek keze nyomán. ESZTERHÁZI Haydn, valamint kortársai szólamainak megőrzése, dallamaik VIGASSÁGOK továbbadása felelősségteljes és egyben megtisztelő küldetés. – F E RTŐD - E S Z T E R H Á ZA – Ezzel a misszióval született meg 2013-ban az Eszterházi Vigasságok egész évadon átivelő programja.

Eszterháza Kulturális, Kutatóés Fesztiválközpont Az Eszterházi Vigasságok több mint fél éven átívelő fesztiválH-9431 Fertőd,sorozatát Joseph Haydn 2. immáru.harmadik alkalommal rendezik meg hazánk ▪ E-mail: [email protected] Telefon: +36 (99) 537 640egyik legismertebb és legszebb barokk kastélyában. A kultúrawww.eszterhaza.hu és zenekedvelő közönséget 110 fellépő művész és együttes várja 50 hangversennyel 2015 áprilisa és októbere között. A felhasznált fotók az Eszterháza Központ és a fellépő művészek engedélyével kiadványban. Az értő közönség egyszerreszerepelnek élvezheti a akorhű hangszereken felcsendülő dallamokat, az operatörténet klasszikusait, valaA szervezők a műsorváltoztatás jogátés fenntartják. mint a dzsessz swing magával ragadó lendületét.

További információk az Eszterháza előadásokról és a fellépőkről: tündérvilágának műemlékegyüttesét egyedülálló épíwww.eszterhazivigassagok.hu ▪ www.facebook.com/eszterhazivigassagok tészeti értéke és atmoszférája, valamint Haydn máig ható zsenije együtt tette kultúrtörténeti ikonná. A hely zenei arculatának Jegyvásárlás: ápolása kitüntetett feladat, évről évre megújítva és gazdagítva A jegymester.hu weboldalon, vagy jelentéstartalmát. személyesen a kastélyban annak Az elmúlt évek során az Esterházykastély európai rangú kulturális központtá vált, az egykori pomKiadja: az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont (EKKF) pájában ragyogó barokk kastély gyönyörű terei ismét muzsikáA kiadásért felel: az EKKF főigazgatója val teltek meg, hasonlóan azokhoz a „Fényes” Miklós korabeli Az Eszterházi Vigasságok művészeti vezetője: Rácz Márton időkhöz, amikor a kastély szellemi és művészeti kisugárzása vetekedett a nagy királyi udvarokéval Európa-szerte. ©EKKF, 2015

1

Nemzetünk 18. századbeli kiemelkedő nagyura, hadvezére, mecénása és államférfija Esterházy „Fényes” Miklós herceg volt. A hercegi méltóságot 1762-ben örökölte, utódok nélkül elhunyt bátyjától. Több éven át a császári udvar magas rangú politikai és katonai tanácsosa volt. Mindössze 33 éves volt, amikor az osztrák örökösödési háború vezérőrnagyaként, a saját gyalogezrede élén, hősies bátorsággal, öt támadást vezényelve döntésre vitte a kolini csatát, ezzel biztosítva a trónt Mária Teréziának II. Frigyes porosz királlyal szemben. Hűen a magyar főurak pozsonyi esküjéhez: „Életünket és vérünket Mária Terézia királyunknak…” A hercegi ág fejeként, 1762-től immár rangjához méltó székhelyet kívánt építtetni, ezért süttöri vadászházkastélya helyén egy pompás barokk kastélyt emeltetett: Közép-Európa legszebb főúri rezidenciáját. Eszterháza nem egyszerűen főúri rezidencia, hanem kulturális központ is volt, olyannyira, hogy a barytonon tökéletesen játszó herceg maga is gyakran csatlakozott muzsikusaihoz. Udvari karmesterét és zeneszerzőjét, Joseph Haydn-t, még bátyja szerződtette, Miklós herceg pedig örömmel erősítette őt meg tisztségében. Közreműködésével az „Esterházytündérvilág” - ahogyan Goethe nevezte - a 18. századi klasszikus zene európai fellegvárává vált. 2015 nyarán is Haydn és a 18—19. századi zeneszerzők műveit hallhatja Eszterháza közönsége ugyanazokon a helyeken, ahol e művek egy része először csendült fel: a kastély díszes termeiben, a marionettszínházban vagy éppen a szabad ég alatt. Kellemes és szép zenei élményeket kívánok Eszterházán!

2

galánthai herceg Esterházy Antal

Húsvéti fesztivál 2015. április 3 – 5.

2015. ÁPRILIS 3., PÉNTEK 19.00 ▪ MARIONETTSZÍNHÁZ

2015. ÁPRILIS 4., SZOMBAT 19.00 ▪ HAYDN-TEREM

A KERESZT SÚLYA

TIZENKÉT HÚRON

J. S. Bach: János-passió BWV 245 Szigetvári Dávid – Evangélista Najbauer Lóránt – Jézus Kovács Ágnes – szoprán Bárány Péter – kontratenor Kálmán László – tenor Borka Ákos – basszus Purcell Kórus Orfeo Zenekar (korhű hangszereken) Karmester: Vashegyi György

A János passió az első egészben fennmaradt bachi zene, mely a szenvedés történetéhez íródott, s melynek bemutatója 1724 Nagypéntekén volt Lipcsében. Micsoda premier lehetett! Már csak azért is, mert a Tamás-templomban hosszú évtizedeken keresztül az a szokás járta, hogy a szigorú bűnbánati napon ún. korálpassiót énekeltek, s csak Bach elődjének, Joseph Kuhnaunak sikerült elérni, hogy a naphoz méltó komponált zenét adhassanak elő. Minden, Kuhnaunak szóló tiszteletadás mellett is kimondhatjuk, Bach bátor és merész, sok szempontból realista János passióját nyilván megdöbbenéssel fogadták az elöljárók és a hívek. Ez a zene nem csupán az istentisztelet „díszítéséül” szolgál: a szenvedéstörténet teológiai bemutatása, a megváltó halálának misztikus megjelenítése egyaránt sajátja. Amikor ugyanis Bach Krisztusról és az ő szenvedéséről szól, az emberi szenvedést tárja elénk. A szöveget a zeneszerző állította össze, elsősorban János evangéliumának 18. és 19. fejezetéből, illetve Brockes (Händel által is felhasznált) textusaiból, a kezdő kórusban pedig az egész passió benne foglaltatik: a legmélyebb fájdalomtól a szenvedésen aratott győzelemig ér Bach örök életű művének „nyitánya”.

J. Haydn: D-dúr divertimento Hob. XI:113 L. van Beethoven: c-moll trió Op. 9 No. 3 J. Haydn: B-dúr trió Hob. V:8 Dohnányi E.: C-dúr szerenád Op. 10 Szabadi Vilmos – hegedű Bársony Péter – brácsa Várdai István – cselló

Capella Savaria

2015. ÁPRILIS 5., VASÁRNAP 19.00 ▪ MARIONETTSZÍNHÁZ FÉNYES HANGNEMEK J. Haydn: C-dúr „Medve” szimfónia No. 82 Fr. Schubert: D-dúr hegedűverseny D 345 W. A. Mozart: D-dúr „Haffner” szerenád KV 250/248b Kalló Zsolt – hegedű Capella Savaria (korhű hangszereken)

4

A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar

Szabadi Vilmos

5

Pünkösdi fesztivál 2015. május 22 – 24.

2015. MÁJUS 22., PÉNTEK 19.00 ▪ MARIONETTSZÍNHÁZ

2015. MÁJUS 23., SZOMBAT 19.00 ▪ MARIONETTSZÍNHÁZ

HAYDN „FELESÉGE”

„A PÜNKÖSDNEK JELES NAPJÁN, KEZDÉNEK SZÓLNI NYELVEKKEL…”

L. Boccherini: B-dúr szimfónia Op. 21. No. 5, G 497 L. Boccherini: „Se d’un amor tiranno” - koncertária G 557 L. Boccherini: D-dúr szimfónia Op. 43, G 521 L. Boccherini: „Misera, dove son!...” - koncertária G 548 J. Haydn: D-dúr nyitány Hob. Ia:7 J. Haydn: Ragion nell’alma siede (Il mondo della Luna) J. Haydn: Aure chete (Orlando Paladino) J. Haydn: B-dúr szimfónia No. 68 Kolonits Klára – szoprán Esterházy Hofkapelle (korhű hangszereken) Vezényel: Rácz Márton

8

Giuseppe Puppo hegedűművész egyenesen Haydn feleségének titulálta az itáliai Boccherinit, kamarazenei stílusuk rokonsága miatt. Persze amennyire hasonlítottak egymásra (báj és kecsesség), annyira különböztek is. A luccai születésű kortárs, aki egyébként több, mint száz vonósnégyest komponált, le sem tagadhatta volna származását, mediterrán vérmérsékletét: műveit szinkopált ritmusok, különleges előadói utasítások („lentarello”, „malincolico”, „smorfioso”, „con imperio”), eltolt ütemhangsúlyok és sok más, a szokványostól eltérő gesztus változtatja egyénivé. Ha melodikus tehetségét nézzük, messze áll bécsi kortársaitól: főképp rövid dallamokban, dallamtöredékekben gondolkodik, azokat ismétli, variálja. Amíg Bécsben élő kollégája,

Sebestyén Márta – ének Andrejszki Judit – ének, csembaló Bittner Meenakshi Dóra – klasszikus indiai tánc Lantos Zoltan – hegedű H. Magyar Kornél – mridangam Csörsz Rumen István – fúvók és pöngetők Szerényi Béla – tekerő ifj. Szerényi Béla – tárogató, tekerő Kolonits Klára

Mozart olyanokkal játszott vonósnégyeseket, mint Haydn, Dittersdorf és Vanhal, addig ő Filippo Manfredivel, Pietro Nardinival és Giuseppe Cambinivel kvartettezett. Mindenesetre Haydnt nagyon tisztelte, ennek köszönhetően ajánlotta kiadásra műveit a bécsi Artariának, Haydn kiadójának. Összeköti őket II. Frigyes Vilmos porosz király személye is, kinek udvari komponistája Boccherini volt - hiszen a kiváló csellista hírében álló uralkodónak Haydn is ajánlott vonósnégyeseket. Ha zenei értelemben véve Boccherini Haydn-nak nem is volt felesége, más rokoni szálak ennek ellenére is összekapcsolták őket: Boccherini bátyja, Giovanni Gastone írta az eszterházai mester „Il ritorno di Tobia” című oratóriumának szövegét.

Míg a Karácsony és a Húsvét ünnepe kapcsán a nyugati zenetörténet képviselői „elkényeztetnek” bennünnket nagy művekkel (itt elég csupán Johann Sebastian Bach nagyszabású kompozícióira gondolni), addig Mennybemenetel és Pünkösd jeles napjához jóval kevesebb és kisebb volumenű klasszikus zenemű kapcsolható: Bach „Mennybemenetel oratóriuma” és Olivier Messiaen „Pünkösdi miséje” talán a két elsőként említésre méltó alkotás, noha a reneszánsz és a korabarokk számos zeneszerzője (Victoria, Lassus, Giovanni Gabrieli, Carissimi stb.) is írt misét a Szentlélek eljövetelének ünnepére. Amennyire „szegényes” a klasszikus repertoár a Pünkösd ünnepére írt műzenei darabok tekintetében, annyira gazdag a hazai és a határainkon néha messze túlnyúló (például indiai, török, görög, portugál) egyházi és népzenei hagyomány. A címadó „A Pünkösdnek jeles napján” ének pedig, melynek szövege már a Kájoni Kancionáléban is megtalálható (dallamát többnyire az 1651-es Cantus Catholici gyűjteményből veszik), a Pünkösd történetének legrégibb magyar énekes meghirdetése.

Andrejszki Judit és Sebestyén Márta

9

2015. MÁJUS 24., VASÁRNAP 19.00 ▪ HAYDN-TEREM VADNYÚL-VADÁSZAT J. Haydn: C-dúr divertimento Hob. XIV:4 W. A. Mozart: Ergo interest KV 143/73a W. A. Mozart: C-dúr templomi szonáta KV 336 J. Haydn: The Border Widow’s lament Hob. XXXIa:232 J. Haydn: Hela’r Ysgyfarnog Hob. XXXIb:33 J. Haydn: F-dúr trió Hob. XV:6 G. Benda: a-moll szonáta No. 9 G. Benda: Venus, wenn du willst nicht rühren G. Benda: Von nun an, o Liebe C. Ph. E. Bach: fisz-moll fantázia H 300 (Wq. 80) C. Ph. E. Bach: Die Schlummernde H 736 (Wq. 202.G.1) C. Ph. E. Bach: Phyllis H 710 (Wq. 202.C.2) C. Ph. E. Bach: Trinklied für Freye H 739 (Wq. 202:I1) J. Haydn: Eine sehr gewöhnliche Geschichte Hob. XXVIa:4 J. Haydn: Gegenliebe Hob. XXVIa:16 J. Haydn: f-moll variációk Hob. XVII:6 Bodrogi Éva – szoprán Pétery Dóra – csembaló, portativ orgona, klavichord Classicus Ensemble

Hogy a zenetörténetben a vadászat sokkal nagyobb szerephez jut, mint a horgászat, érthető, hiszen míg az előbbiben konkrét hangszereket is alkalmazhatnak, addig az utóbbi egyik előfeltétele a csönd. Azt azonban nem mondhatjuk, hogy a klasszikus muzsika históriájában lépten-nyomon találkozhatnánk horgászó komponistákkal, míg vadászokról tudunk (ilyen például Puccini). Viszont a legritkább esetben fordul elő, hogy egy muzsikus mindkét sport rajongója legyen. Életrajzírói tanúsága szerint Joseph Haydn mindkét „szerepben szívesen játszott”. Carpani így emlékezik: „A vadászat és a horgászás volt Magyarországon Haydn kedvenc nem zenei időtöltése, és soha nem felejtette, hogy egyszer egy lövésre három császármadarat talált el, amelyeket aztán Mária Teréziának szolgáltak fel. Más alkalommal egy nyúlra célzott, de csak a farkát lőtte meg, viszont ugyanaz a lövés eltalált egy véletlenül arra bóklászó fácánt. […] A lovaglásban nem vitézkedett, ugyanis mióta az egyik Morzinbirtokon leesett a lóról, többször nem próbálkozott. Ettől Mozart is rettegett.” A jelen műsor egyik érdekes darabja a „Hela’r Ysgyfarnog” (Vadnyúl-vadászat) című ritkán hallható skót dal.

10 Bodrogi Éva

Pétery Dóra

31. Régi Zenei Napok a Filharmónia Magyarország Nkft. rendezésében

2015. június 27. – július 4.

Marionettszínház

2015. JÚNIUS 27., SZOMBAT 17.30 ▪ PÁLMAHÁZ

2015. JÚNIUS 28., VASÁRNAP 18.00 ▪ PÁLMAHÁZ

2015. JÚNIUS 29., HÉTFŐ 20.00 ▪ HAYDN-TEREM

2015. JÚLIUS 01., SZERDA 18.00 ▪ PÁLMAHÁZ

A TORONY ZENÉSZEI

„SZABADSÁG CARL PHILIPP EMANUEL BACH MŰVEIBEN”

APJA FIA?

„KNOWING THE SCORE – ÚJ MEGKÖZELÍTÉSEK”

Bach és fiai C. Ph. E. Bach: G-dúr szonáta Wq. 127 J. Ch. Fr. Bach: d-moll szonáta HW VIII/3 No. 1 W. F. Bach: e-moll szonáta J. Ch. Bach: D-dúr szonáta Op. 16/1 J. S. Bach: h-moll szonáta BWV 1030

Malcolm Bilson előadása

Fanfár – Kapunyitás – Ünnepélyes megnyitó A Sonatores Pannoniae historikus rézfúvós együttes közreműködésével

2015. JÚNIUS 27., SZOMBAT 20.00 ▪ SZENT MIKLÓS PÜSPÖK PLÉBÁNIATEMPLOM, FERTŐSZENTMIKLÓS „DICSŐSÉG A MAGASSÁGBAN ISTENNEK!” A. Vivaldi: D-dúr Gloria RV 589 J. S. Bach: „Warum betrübst du dich, mein Herz” - kantáta BWV 138 J. S. Bach: „Die Himmel erzählen die Ehre Gottes” - kantáta BWV 76

14

Purcell Kórus Orfeo Zenekar (korhű hangszereken) Vezényel: Vashegyi György

Barthold Kuijken előadása

2015. JÚNIUS 28., VASÁRNAP 20.00 ▪ HAYDN-TEREM

Barthold Kuijken – fuvola Ewald Demeyere – csembaló

KOMPONISTÁK, HARANGOZÓK J. S. Bach: a-moll partita BWV 1013 J. van Eyck: „Der Fluyten Lust-hof” (részletek) Comagain – Lavolette – Engels Nachtegaeltje / Den Nachtegael – Psalm 118 – Wat zal men op den Avond doen G. Ph. Telemann: c-moll szonatina TWV 41:C2 G. Ph. Telemann: C-dúr szonáta TWV 41:C5 G. Ph. Telemann: két fantázia csembalóra (a TWV 33-ból) G. Ph. Telemann: a-moll szonatina TWV 41:A4 G. Ph. Telemann: C-dúr szonáta TWV 41:C2 Erik Bosgraaf – furulya Alexandra Koreneva – csembaló

2015. JÚNIUS 30., KEDD 20.00 ▪ HAYDN-TEREM FORTE? PIANO? Fr. Schubert: fisz-moll szonáta D 571 Fr. Schubert: 1. Allegro moderato (töredék, Malcolm Bilson kiegészítésével) Fr. Schubert: Esz-dúr szonáta R. Schumann: Erdei jelenetek Op. 82 L. van Beethoven: f-moll szonáta Op. 2 No. 1 Malcolm Bilson – fortepiano

Barthold Kuijken

15

2015. JÚLIUS 01., SZERDA 20.00 ▪ HAYDN-TEREM

2015. JÚLIUS 02., CSÜTÖRTÖK 20.00 ▪ SZENT GYÖRGY-TEMPLOM, SOPRON

2015. JÚLIUS 03., PÉNTEK 17.30, 17.45, 18.00 ▪ ESTERHÁZY-KASTÉLY

„OLASZ MESTEREK OROSZ FÖLDÖN”

AZ ORGONA MESTEREI

„SZÍNHÁZ AZ EGÉSZ VILÁG”

F. M. Veracini: g-moll szonáta Op. 1 No. 1 G. B. Platti: Szonáta csembalóra G. Verocai: d-moll szonáta L. Madonis: e-moll szonáta (A „12 sinfonia hegedűre és basso continuóra” sorozatból) B. Galuppi: d-moll szonáta csembalóra No. 1. A. Corelli: d-moll „La Folia” szonáta Op. 5 No. 12

Praeambulum 020715 (improvizáció) J. P. Sweelinck: Ich ruf zu dir Herr Jesu Christ – korálvariációk J. U. Steigleder: Vater unser im Himmelreich – két korálfeldolgozás (1.: Choral im Discant; 2.: Fantasia) G. Böhm: D-dúr capriccio G. Böhm: G-dúr chaconne G. Böhm: Ach wie nichtig, ach wie flüchtig - korálvariációk Toccata 020715 (improvizáció)

Zenés látogatás tárlatvezetéssel a kastély múzeumi termeiben

La Voce Strumentale: Dmitry Sinkovsky – hegedű Alexandra Koreneva – csembaló

Spányi Miklós – orgona

2015. JÚLIUS 03., PÉNTEK 19.30 ▪ MARIONETTSZÍNHÁZ „O, wunderbare Harmonie…” D-dúr trió Hob. XV:16 Duettek Két duett: „Nisa et Tirsi” Hob. XXVa:1, 2

Dmitry Synkovsky

16

Három- és négyszólamú társas énekek: Der Augenblick Hob. XXVc:1 Die Harmonie in der Ehe Hob. XXVc:2 Alles hat seine Zeit Hob. XXVc:3 Die Beredsamkeit Hob. XXVc:4 Der Greis Hob. XXVc:5 An den Vetter Hob. XXVb:1 Daphnens einziger Fehler Hob. XXVb:2 Spányi Miklós

G-dúr trió Hob. XV:15 Három- és négyszólamú társas énekek: Die Warnung Hob. XXVc:6 Betrachtung des Todes Hob. XXVb:3 Wider den Übermut Hob. XXVc:7 An die Frauen Hob. XXVb:4 Aus dem Danklied zu Gott Hob. XXVc:8 Abendlied zu Gott Hob. XXVc:9 Kalafszky Adriána - szoprán Dévényi Judit - alt Gavodi Zoltán - tenor Mészáros Péter – tenor Najbauer Lóránt - basszus Malcolm Bilson - fortepiano Barthold Kuijken – fuvola Szászvárosi Sándor - cselló Berecz Mihály - fortepiano

17

2015. JÚLIUS 04., SZOMBAT 11.00 ▪ HAYDN-TEREM

2015. JÚLIUS 04., SZOMBAT 19.00 ▪ MARIONETTSZÍNHÁZ

FESZTIVÁLTÖRTÉNELEM

JÓBARÁTOK

Kurzuszáró koncert: a fortepiano-, hegedű, fuvola-, furulya- és kamarazenei kurzus résztvevőinek hangversenye

J. Fr. Fasch: d-moll szvit FaWV K:d5 G. Ph. Telemann: e-moll concerto fuvolára és furulyára TWV 52:e1 G. Ph. Telemann: D-dúr szvit TWV 55:D23 G. Ph. Telemann: F-dúr concerto három hegedűre TWV 53:F1

Professzorok: Malcolm Bilson – fortepiano Erik Bosgraaf – furulya Barthold Kuijken – fuvola Dmitry Szinkovszkij – hegedű Vashegyi György – kamarazene

Barthold Kuijken - fuvola Erik Bosgraaf - furulya Dmitrij Szinkovszkij - hegedű Kalló Zsolt – hegedű Bozzai Balázs – hegedű Capella Savaria Művészeti vezető: Kalló Zsolt

2015. JÚLIUS 04., SZOMBAT 21.30 ▪ PÁLMAHÁZ EGY BAROKK BÁL TÁNCAI Búcsúest és barokk bál A tánc A/ és B/ kurzus résztvevőinek bemutatója A bemutató után tánctanítás és bál a közönség részvételével.

18

Malcolm Bilson

Professzor és táncmester: Széll Rita

Budapesti Vonósok XXI. Haydn Fesztiválja 2015. július 17 – 26.

2015. JÚLIUS 17., PÉNTEK 19.00 ▪ MARIONETTSZÍNHÁZ

2015. JÚLIUS 18., SZOMBAT 16.00 ▪ PÁLMAHÁZ

19-RE EGY LAPOT? IGEN!

BOLDOG PILLANATOK

J. Haydn: A-dúr szimfónia No. 21 Fr. Schubert: Német táncok D 90 W. A. Mozart: Hat kontratánc KV 462/448b J. Brahms: Szerelmi dalkeringők Op. 52. No. 1, 4, 5, 7, 9, 17 A. Glazunov: 5 Novelettes Op. 15

Teakoncert Fr. Schubert: B-dúr vonósnégyes D 112 Budapesti Vonósok szólistái

Budapesti Vonósok

20

A Budapesti Vonósok 21. fesztiválja a 21. Haydn-szimfónia előadását hozza magával. Különleges darabról van szó, mely - annak ellenére, hogy Haydn ebben az időszakban még gyakran a versenyműhatásokat mutató szimfóniastílust képviseli - párjával, a 22. szimfóniával együtt akár templomi előadáson is megállná a helyét. Az egyházi dallamok nemcsak fiatalként, hanem idős korában is benne éltek Haydn zenei világában. Életrajzírójának mondta volt: „Én tényleg egy élő zongora vagyok. Napok óta játszom magamban azt a dallamot, amit gyerekkoromban hallottam: „Ó, Uram, tiszta szívemből szeretlek Téged!” A szimfónia nyitótétele „mezzoforte” indul: oly ritka előadói utasítás ez Haydnnál, hogy még az aprólékos Joseph Elssler is elfelejtette lemásolni. A bensőséges hangulatú szimfóniát jól ellenpontozzák Schubert és Mozart táncai, melyek után már a romantika két mesterének, Brahms-nak és Glazunovnak darabjai következnek. Az előbbi mester Szerelmi dalkeringőinek első sorozata szintén az osztrák Ländlerek ritmusát eleveníti fel, míg Glazunov 1886os sorozata már magyaros tétellel zárul.

Budapesti Vonósok

Schubert B-dúr vonósnégyese viszonylag korai darab, 1814-ben készült, de csak jóval később, 1862 februárjában adták elő először (a Josef Hellmesberger Vonósnégyes játszotta). Pályájának e korai szakaszára jellemzőek naplójegyzetei, melyek között több irodalmi igényű írás is található: „Gyakran hallottam íróktól: a világ színpadhoz hasonlít, amelyen minden ember eljátssza szerepét. Siker és megrovás a másvilágon következik. - A szerepet kiosztották, tehát a mi szerepünket is, és ki a megmondhatója, jól vagy rosszul játszottuk-e el? - Rossz színházi rendező az, aki embereinek olyan szerepeket ad, amelyeket azok nem képesek eljátszani. Gondatlanságról itt szó sem lehet, nincs a világon példa arra, hogy egy színészt rossz szavalás miatt elbocsátottak? Mihelyt rászabott szerepet kap, jól el is játssza; hogy sikere lesz-e vagy sem, az ezerféleképp hangolt közönségtől függ. Odaát a világ-rendezőtől függ a siker vagy a megrovás. A megrovás tehát késik. Alkat, természet és nevelés határozza meg az ember szellemét és szívét. A szív uralkodik, a szellemnek kellene uralkodnia. Az embereket olyanoknak vegyétek, amilyenek s ne, mint amilyeneknek lenniük kellene. Boldog pillanatok vidítják a komor életet; odaát a boldog pillanatok állandó élvezetté válnak és boldogabbak lesznek a boldogabb világokba vetett pillantások.”

21

23

2015. JÚLIUS 18., SZOMBAT 19.00 ▪ MARIONETTSZÍNHÁZ

2015. JÚLIUS 19., VASÁRNAP 19.00 ▪ MARIONETTSZÍNHÁZ

EGY A NÉGY KÖZÜL

4-5-8

L. van Beethoven: Prometheusz teremtményei - nyitány Op. 43 J. Haydn: C-dúr hegedűverseny Hob. VIIa:1 L. van Beethoven: D-dúr hegedűverseny Op. 61

J. Haydn: B-dúr vonósnégyes Op. 33 No. 4 C. M. von Weber: B-dúr klarinétkvintett Op. 34 Fr. Schubert: F-dúr oktett D 803

David Grimal – hegedű Budapesti Vonósok

Budapesti Vonósok szólistái

Beethoven Op. 43-as Prometheus-balettzenéje Salvatore Vigano balettjéhez készült, 1801-ben. Mivel sem a kézirat, sem a szövegkönyv nem maradt fenn, legfeljebb a korabeli kritikákból rekonstruálható a cselekmény. A nyitány viszont ma már zenekari repertoárdarabnak számít. Tanár és tanítvány, Haydn és Beethoven hegedűversenye közül kétségtelenül ez utóbbié az ismertebb. Amíg Haydnnak Tomasini hegedűjátéka hozta meg a versenymű e műfajában való kibontakozást, addig Beethoven koncertjének hosszabb időt kellett várnia ahhoz, hogy sikerre jusson. Döntő szerepe van ebben Joachim József hegedűművész-zeneszerzőnek, aki nemcsak Beethoven darabját, hanem Brahms hasonló hangnemű versenyművét is sikerre vitte (ez utóbbi premierjén pontosan e két darab csendült fel). A Beethoven-mű újabb előadásának évében, 1844-ben Joachim még csak 12 esztendős volt, a koncertet Felix Mendelssohn vezényelte. Az esemény óta Beethoven darabja a legnépszerűbb hegedűversenyek egyike. Sőt, Joachim elmondása szerint Mendelssohn, Bruch és Brahms darabja mellett a négy legnagyobb német hegedűverseny közé tartozik. David Grimal

Az Op. 33-as vonósnégyes-sorozat az „Orosz” kvartettek elnevezést kapta, ugyanis a dedikáció címzettje Pavel Petrovics nagyherceg és felesége („Észak grófja és grófnéja”). Sokan úgy tartják, hogy az arisztokrata pár rezidenciáján az egész sorozatot előadták, azonban minden valószínűség szerint mindössze egy kvartett hangzott el a művekből. Azonban nemcsak így nevezték a darabokat: volt idő, amikor a Hummel zeneműkiadó kottacímlapja miatt a „Jungfern”, illetve a menüett-tételek megjelölése után a „gli Scherzi”, vagy a harmadik vonósnégyes alapján a „Vogel” ragadványnevet kapták. A klarinétötös műfajára Mozart óta figyel a zenevilág, hiszen ő volt az első, aki 1789-ben lényeges művet alkotott ebben a korántsem szokványos letétben. A jelen hangversenyen hallható Weber-mű a második az egyébként nem túl hosszú sorban, hiszen Meyerbeer, Reicha, Busoni és Glazunov alkotása mellett Brahms neve érdemel említést a 19. századból. 1824-ben készült Schubert F-dúr oktettje. Állítólag Rudolf főherceg legfőbb udvarmestere, Troyer gróf rendelte a művet, sőt, egyesek azt is tudni vélik, hogy már a keletkezés évében elját-

szották azt Troyer gróf lakásán, méghozzá úgy, hogy a gróf klarinétozott. Troyer zenekedvelő és zeneismerő ember lehetett, hiszen Schubertnek körülhatárolta a feladatot: pontosan ugyanolyan legyen a darab, mint Beethoven Szeptettje. Schubert engedelmeskedett: a három fúvóshangszer egyezik, s a vonósoknál is csak annyi a változás, hogy Schubert hozzáírt még egy hegedűszólamot, így lett a hétből nyolc. A Beethoven-műhöz hasonló a tételrend: hat tételből áll az Oktett. Ahol Beethoven Adagiót ír, ott Schubert is így tesz (pedig kerülte az Adagiót, ahol csak tehette), ahol pedig Beethoven variációkat ír, ott Schubert is variál. Sőt, még a hangnemek egymáshoz való viszonya is egyezik. Mindezek ellenére vérbeli Schubert-zene ez, szerepelnek benne dalokból vett idézetek is, de már a romantika hajnala érződik rajta, nem úgy Beethovenén, mely mű még a klasszika szülötte.

23

2015. JÚLIUS 24., PÉNTEK 19.00 ▪ MARIONETTSZÍNHÁZ

2015. JÚLIUS 25., SZOMBAT 16.00 ▪ PÁLMAHÁZ

„EMBER NAGYSÁGÚ HANGSZEREK”

DERÉK EMBER DERÉK MŰVE

J. Haydn: 12 menüett Hob. IX:11 (részletek) J. B. Vanhal: Esz-dúr versenymű nagybőgőre A. Schönberg: 10 Early Waltzes (Opus-szám nélkül) L. van Beethoven: 12 Kontratánc Wo O14 G. Bottesini: h-moll versenymű nagybőgőre No. 2

Teakoncert W. A. Mozart: B-dúr kvintett K 174 Budapesti Vonósok szólistái 1773-ban a vonóskvintettel olyan műfajt választ Mozart, amelyhez a későbbiekben - igaz egészen más hozzáállással - többször is visszatér. A műfaj e legkorábbi példája Mozartnál Haydn stílusát tükrözi. De nem Joseph, hanem testvére, a Salzburgban tartózkodó Michael modora és komponálásmódja hat rá igazán. Abban az esztendőben születik a mű, amelyikben a kor jelentős komponistája, Johann Adolf Hasse elragadtatással ír a szinte még gyermek Mozart tehetségéről: „az ifjú Mozart korához képest kétségtelenül csodálatos jelenség, s én nagyon szeretem őt. Az apja, ahogy látom, mindennel örökké elégedetlen; erről különben itt is panaszkodnak. Kissé túlságosan is bálványozza a fiát, s ezzel mindent megtesz, hogy elrontsa; de olyan jó a véleményem a fiú természetes jó érzékéről, hogy remélem, apja tömjénezése ellenére sem hagyja magát elrontani, hanem derék ember válik belőle.”

Božo Paradžik – nagybőgő Budapesti Vonósok

24

Lehet, hogy szólóhangszerként ritkán hallható, de a zenekari hangzásban komoly szerepe van a nagybőgőnek, mely a vonós hangszerek családjának ma használatos legmélyebb hangú tagja. Miközben a hegedűfélék mérete és formája a 17. században lényegében szabványossá vált, a nagybőgők, illetve a hozzá hasonló hangszerek alakja egészen a 18. századig folyamatosan változott, sőt, mind a mai napig nem rögzült egyértelműen. A legkorábbi, nagybőgő jellegű hangszerre vonatkozó utalást B. Prosperónál találjuk, aki 1493-ban számol be spanyol muzsikusokról, akik „ember nagyságú hangszereikkel” érkeztek Rómába. A legkorábbi fennmaradt hangszer, amit a mai nagybőgő elődjének tekinthetünk az, a Francesco Linarolo velencei mester által készített basszusgamba, amely némi átalakítás után még ma is használatban van. Ugyan mind a magyar, mind az európai zenetörténet számos jelentős nagybőgőművészt tart számon, a hangszer történetének kétségtelenül legnagyobb, legsokoldalúbb, mindmáig felülmúlhatatlan művésze, a cremai születésű Giovanni Bottesini.

Božo Paradžik

Budapesti Vonósok

25

2015. JÚLIUS 25., SZOMBAT 19.00 ▪ MARIONETTSZÍNHÁZ „OLASZ SZERENÁD” G. Rossini: G-dúr szonáta No. 1 A. Rolla: F-dúr divertimento szóló brácsára és vonósokra G. Donizetti: C-dúr Allegro vonósokra N. Paganini: Carnevale di Venezia – Téma és variációk hegedűre és vonósokra G. Rossini: Sevillai borbély – nyitány G. Rossini: „Une Larme” – Téma és variációk csellóra és vonósokra P. Mascagni: Intermezzo a Parasztbecsület című operából G. Verdi: Nabucco – nyitány I Musici di Roma

26

A világ egyik legismertebb kamarazenekara, az „I Musici di Roma” 1952-ben alakult. Tizenkét fiatal és ígéretes muzsikus, többségük római és az Accademia di Santa Cecilia egykori növendéke, elhatározta ugyanis, hogy létrehoz egy kamaraegyüttest, mely impulzusokat adhat a vonószenekari játéknak. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a „settecento” itáliai mestereinek muzsikájára. Nevük – I Musici – híven fejezi ki az együttes eszmeiségét: tizenkét egyenrangú muzsikus, kolléga és barát alkotja a zenekart, hogy a partitúra technikai és interpretációs problémáit a közösen kialakított konszenzus alapján, karmester nélkül oldják meg. 1952. március 30-án, óriási sikerrel tartották meg első nyilvános hangversenyüket a Római Santa Cecilia Akadémián. Nevük mára fogalommá vált, a zenekar tagjai nemcsak elsőrangú művészek, hanem az itáliai hangszerkészítés története legnevesebb mestereinek instrumentumain játszanak.

I Musici di Roma

27

2015. JÚLIUS 26., VASÁRNAP 19.00 ▪ HAYDN-TEREM A KLASSZIKA NAGYJAI J. Haydn: Esz-dúr trió Hob. XV:10 L. van Beethoven: Esz-dúr trió Op. 1 No. 1 L. van Beethoven g-moll szonáta Op. 5 No. 2 W. A. Mozart: B-dúr trió KV 502 Mirka Sčepanovič – hegedű Rohmann Ditta – cselló Fassang László – fortepiano A klasszikát e három zeneszerző, Haydn, Mozart és Beethoven fémjelzi. Három különböző habitusú komponista, három egészen különleges tehetség. Ugyan mind Mozart, mind Beethoven jó viszonyt ápolt Haydnnal, baráti kapcsolat inkább az előbbihez fűzte. Ismeretes közös vonósnégyes-játékuk, és sokat mond az is, ahogy Mozart halála után ír Haydn: “halála miatt egy ideig teljesen magamon kívül voltam; nem tudtam elhinni, hogy a Gondviselés ilyen hamar szólítson másvilágra egy pótolhatatlan embert. Azt sajnálom csak, hogy előbb nem győzhette meg arról a sötét angolokat, amiről naponta prédikálok nekik.”

28

Beethoven rövid ideig Haydntól vett leckéket, s Mozarthoz hasonlóan ő is dedikált neki darabokat, viszont Haydn - ha hihetünk életrajzírójának, Carpaninak - nem jósol nagy jövőt neki: „Az egyik nap egyik barátom megkérdezte Haydnt, mi a véleménye erről a fiatal zeneszerzőről? Haydn teljesen őszintén válaszolt: „Az első darabjaival nagyon meg voltam elégedve, de a mostaniakat már nem értem. Nekem úgy tűnik, mintha mindig fantáziákat írna csupán.”

Haydn Meets Jazz 2015. augusztus 7 – 8. Rohmann Ditta

Snétberger Ferenc

2015. AUGUSZTUS 7., PÉNTEK 20.00 ▪ SZABADTÉRI SZÍNPAD

2015. AUGUSZTUS 8., SZOMBAT 20.00 ▪ SZABADTÉRI SZÍNPAD

A BIG BANDEK TÖRTÉNETE

EGY ESTE SNÉTBERGER FERENCCEL

„Egy együttesnek legyen saját hangja, legyen saját személyisége!” - Glenn Miller

Vendégek: Tony Lakatos és Michel Godard Tony Lakatos - szaxofonok Michel Godard - tuba, serpent

Glenn Miller Orchestra

Snétberger Quartet: Snétberger Ferenc - gitárok Tzumo Árpád - zongora, szintetizátor Barcza-Horváth József - bőgő Toni Snétberger - dob

A „The Glenn Miller Orchestra” a világ egyik legkeresettebb big bandje. Sajátos hangzásvilágával minden idők egyik legsikeresebb formációjává vált. A zenekar ebben a felállásban 1956-ban alakult, s azóta folyamatosan turnéznak, évente átlagosan 300 koncertet adnak a világ számos országában. Az ő előadásmódjuk ugyan sok szempontból őrzi a névadó elképzelését, de különbözik az eredeti, Glenn Miller-féle formációtól, mely 1937-ben jött létre: klarinét és tenorszaxofon játszotta a dallamot, az akkordikus kíséretet pedig három szaxofon biztosította. Persze ez előzménynek nevezhető csupán, hiszen a ma is ismert Glenn Millerhangzásnak köszönhette az együttes, hogy a swing-korszak óta a világ élvonalába tartozik.

30 Glenn Miller Orchestra

Snétberger Ferenc gitárművész és zeneszerző zenész család tagjaként, 1957-ben Salgótarjánban született. Klasszikus zenét és jazzgitárt tanult. Ma főként improvizációs művészetének és műfajokat átlépő játékának köszönhetően ismert. Repertoárját hazájának roma hagyományai, a brazil zene és a flamenco éppúgy inspirálja, mint a klasszikus gitár és a jazz. Számos szólóalbuma jelent meg, és több felvétel közreműködője. Fellépett Európa számos országában, Japánban, Dél-Koreában, Indiában és az Egyesült Államokban. Ismertek film- és színpadi kísérőzenéi is. Snétberger Ferencet 2002-ben szülővárosa díszpolgárává avatták, két évvel később pedig a Magyar Köztársaság Érdemrendjével tüntették ki. 2005-ben, Budapesten Liszt Ferenc-díjat kapott. Tony Lakatos szintén zenész családban nevelkedett, édesapja híres cigányprímás. 6 évesen hegedülni, majd 15 évesen szaxofonozni kezdett. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola elvégzése után Németországban telepedett le; koncertjeinek, lemezfelvételeinek köszönhetően ma már a világ egyik legkedveltebb szaxofonművésze.

31

Tony Lakatos

Michel Godard

Haydn-fesztivál 2015. augusztus 14 – 30.

Haydn-terem

2015. AUGUSZTUS 14., PÉNTEK 19.00 ▪ MARIONETTSZÍNHÁZ

2015. AUGUSZTUS 15., SZOMBAT 19.00 ▪ MARIONETTSZÍNHÁZ

„LAUS DEO”

„A SZIMFÓNIA SZÜLETÉSE”

J. Haydn: g-moll Salve Regina Hob. XXIIIb:2 J. Haydn: Missa in honorem BVM „Grosse Orgelsolomesse” Hob. XXII:4 J. Haydn: Stabat Mater Hob. XXbis

W. A. Mozart: Esz-dúr szimfónia KV 16 Fr. X. Richter: C-dúr „Grande simphonie” No. 7 W. A. Mozart: G-dúr szimfónia KV 129 J. W. A. Stamitz: D-dúr szimfónia ’a 4’ J. Haydn: f-moll „La Passione” szimfónia No. 49

Stefanik Márta – szoprán Balogh Eszter – alt Megyesi Zoltán – tenor Blazsó Domonkos – basszus Gyöngyösi Levente – orgona Purcell Kórus Orfeo Zenekar (korhű hangszereken) Vezényel: Vashegyi György

34

„Haydn vallásos volt egész életében. Sőt, azt is kijelenthetjük, hogy tehetségét még csak növelte a vallás igazságaiba vetett őszinte hite - írja róla Carpani. Minden partitúrájának az elején ott van, hogy „In nomine Domini” - azaz az „Úr nevében”. Műveit pedig többször a „Fine. Laus Deo!” „Vége. Istennek legyen dicsőség!” felkiáltással fejezi be. „Minden szerénysége ellenére Haydn nem értékelte félre magát. „Tudom - szokta volt mondani -, hogy Isten részt adott nekem, amit én hálával elismerek, úgy hiszem, hogy adósságomat leróttam, és munkáimmal a világ hasznára voltam. Cselekedjenek mások is így!” Ha komponálás közben úgy érezte, lanyhul a képzelete, vagy valamilyen lebírhatatlan nehézség szegi útját, fölkelt a zongorától, fogta az olva-

Academy of Ancient Music (korhű hangszereken) Művészeti vezető: Richard Egarr

Vashegyi György

sóját, és recitálni kezdte. Nemegyszer hangoztatta, hogy ez a módszere sosem vallott kudarcot. „Mikor a Teremtésen dolgoztam - mondta Carpaninak -, annyira áthatott a vallásos érzés, hogy mielőtt zongorámhoz ültem, bizalommal fohászkodtam Istenhez, adja meg nekem a méltó dicséretéhez szükséges tehetséget.”

Amikor 1973-ban a legtöbb zenekar még modern hangszereken játszotta régi korok muzsikáját, amikor Bach, Händel, Haydn és Mozart zenéjét évszázadok óta rárakódott por lepte, amikor más hangszerek, más hangolás, más zenekari létszám jellemezte a koncerteket, amikor a régizene játszás szellemisége ellentétben állt azzal az előadói gyakorlattal, amelyik a megszólaltatandó kor produkcióit jellemezte, nos akkor a változás már a levegőben volt. Nem lenne jó, - kérdezgették az emberek, ha visszatekernénk az órát, ha többet tudnánk a zeneszerző elképzeléseiről, ha közelebb kerülnénk ahhoz a stílushoz, amelyben hajdanán is megszólaltak a művek? Pontosan ez a szellemiség vezérelte az Academy of Ancient Music alapítóját, Christopher Hogwoodot abban, hogy megalapítsa együttesét. A hatás forradalmi volt: évszázadok megszokásaitól szabadultak meg barokk és klasszikus kompozíciók, a zenerajongók pedig világszerte ismerték fel az új, a friss zenei gondolatok szükségességét.

Academy of Ancient Music

Az együttes zenészei korabeli, vagy korhű hangszereken játszanak, s a muzsikusok nemcsak a korabeli hangzás rekonstruálásában érdekeltek: teljes valójukkal átadják magukat a zeneművek által közvetített energiának, szenvedélynek és örömnek.

35

2015. AUGUSZTUS 16., VASÁRNAP 19.00 ▪ HAYDN-TEREM „EZT MAGÁNAK KELL TUDNI” J. Haydn: D-dúr divertimento à 8 „Baryton-oktett” Hob. X:2 L. Tomasini: G-dúr divertimento à 3 No. 12 J. Haydn: D-dúr quintett Hob. X:10 J. Haydn: A-dúr trió Hob. XI:66 J. Haydn: G-dúr divertimento à 8 „Baryton-oktett” Hob. X:5 Esterházy Ensemble (korhű hangszereken): Michael Brüssing – baryton, Bolyki András – brácsa, Andrásfalvy-Brüssing Mária – cselló Vitárius Piroska, Hadházy Ildikó – hegedű Hornyák Dávid – bőgő Nikolaus Walch, Pálkövi Dániel – kürt

36

Esterházy Ensemble

2015. AUGUSZTUS 20., CSÜTÖRTÖK 19.00 ▪ HAYDN-TEREM A baryton sajátossága, hogy a játszóhúrok mellett több rezgőhúrja is van. Ha a játszóhúrokat megszólaltatják, a rezgőhúrok is megszólalnak. A baryton azért egészen egyedülálló, mert a rezgőhúrok a bal kéz hüvelykujjával meg is pendíthetők. Rendkívül nehezen kezelhető hangszer, ez is magyarázza, hogy aránylag rövid ideig és meglehetősen szűk körben használták, csupán Dél-Németországban és Magyarországon volt divatos. Fennmaradt az a hangszer, amelyen „Pompakedvelő” Esterházy Miklós is játszott, s valószínűleg ő maga rendelte Bécsben Johann Joseph Stadlmann császári és királyi udvari lant- és hegedűkészítőtől, 1750-ben. Haydn az eszterházai kastélyban másfélszáz darabnál is többet komponált barytonra, főúri gazdája rendelésére. Carpani így emlékezik: „A herceg szerette a zenét, és egy ún. baryton nevű hangszere is volt, amelyen állítása szerint csak egyetlen hangnemben lehetett játszani. Haydn nem tudta eldönteni, ugyanis csak felületesen ismerte ezt az instrumentumot. Ennek ellenére meg volt róla győződve, hogy több hangnemre is alkalmas. Amikor pedig a herceg tudtán kívül ismerkedett a hangszerrel, s időnek hiányában éjszaka gyakorolt rajta, felébredt benne a vágy, hogy jó játékossá váljon. [...] Hat hónap alatt el is érte a célját. A herceg persze nem tudott semmit. Haydn nem sokáig állt ellen a kísértésnek, és egyszer büszkén a herceg előtt mutatta be, hogy sokféle hangnemben is lehet ezen játszani. Nagy tetszésnyilvánításra számított, de a herceg közönyösen csak ennyit mondott: „Haydn, ezt magának kell tudni.”

Christine Schornsheim

A HIPNOTIZŐR J. Haydn: G-dúr trió Hob. XV:15 C. Ph. E. Bach: D-dúr szonáta fuvolára és csembalóra Wq. 83 L. van Beethoven: Variációk „See the conqu’ring hero comes” WoO 45 J. Haydn: D-dúr trió Hob. XV:16 Christine Schornsheim – fortepiano Michael Schmidt-Casdorff – fuvola Anderson Fiorelli – cselló A klasszika zeneszerzői a Bach-családból elsősorban Carl Philipp Emmanuel Bach muzsikájáról szóltak elismerően. Így volt ezzel Haydn is, aki világéletében nagyra becsülte a zseniális Bach-fiú új stílusát. Ennek Haydn zongoraműveiben is igen sok nyomára akadunk. Így volt ezzel Mozart is, aki van Swietennél játszott vasárnaponként Händelt és Bachot (bár ő nagy tisztelettel beszélt Johann Christianról, az angol Bachról is). Beethoven pedig tanára, Neefe közreműködésével Carl Philipp Emmanuel Bachtól tanult, hiszen oktatója jól ismerte és nagyra tartotta Bach alapvető „Versuch über die wahre Art das Klavier zu spielen” című tankönyvét. Hozzá hasonlóan Beethoven is egész életében tanulmányozta Carl Philipp Emmanuel Bach zenéjét, hiszen a „nagy Bach” akkor még ő volt. Zenéje modernnek számított, eredeti zseninek tartották. A kortársak azt mesélték, hogy amikor Bach a klavikordon rögtönzött, ők transzba estek és öntu-

datlan állapotba zuhantak, megérezték a végtelent, irracionális pillanatokat éltek át. A fiatal Beethoven szempontjából Bach tankönyve meghatározó jelentőségű volt. Carl Czerny például azt mesélte, hogy amikor 1801-ben Beethoven tanítványául fogadta, azonnal figyelmeztette, hogy szerezze be az említett könyvet, és azt minden egyes órára hozza magával.

37

38

2015. AUGUSZTUS 21., PÉNTEK 19.00 ▪ MARIONETTSZÍNHÁZ

2015. AUGUSZTUS 22., SZOMBAT 19.00 ▪ MARIONETTSZÍNHÁZ

„JOSEPH HAYDN ÉS A KÜRT”

A „BUTA” FIÚ

J. Haydn: g-moll „Tempesta di mare” szimfónia No. 39 J. Haydn: D-dúr kürtverseny Hob. VIId:3 A. Rosetti (J. Haydn attrib.): Esz-dúr versenymű 2 kürtre C 56 (Hob. VIId:6) J. Haydn: D-dúr „Hornsignal” szimfónia No. 31

W. Fr. Bach: D-dúr „Dies ist der Tag” szimfónia F 64 (BR C8) W. Fr. Bach: D-dúr versenymű FK 41 J. Chr. Fr. Bach: d-moll szimfónia WFV I:3 J. Haydn: F-dúr kettősverseny Hob. XVIII:6 J. Haydn: D-dúr szimfónia No. 24

Christian-Friedrich Dallmann, Juliane Grepling, Elsa Schindler, Zempléni Szabolcs – kürt Esterházy Hofkapelle (korhű hangszereken) Vezényel: Rácz Márton

Christine Schornsheim – csembaló Kalló Zsolt – hegedű Capella Savaria (korhű hangszereken)

„Álmomban írtam” - ez olvasható Haydn jelen kürtversenyének egyik másolatán. A koncertet minden valószínűség szerint az Esterházy zenekar kürtösének, Thaddäus Steinmüllernek komponálta 1762-ben. A fordulatos életű Anton Rosetti (eredeti nevén Rösler), korának jeles mestere 2 kürtre írt versenyművét eredetileg Haydn alkotásának tekintették. A műsort a „Hornsignal” szimfónia zárja, melynek kézirata az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában található. Az első tétel elején felhangzó szignál a dél-magyarországi, vagy horvát kürtjelek csoportjába tartozik, s már Haydn idejében is ősinek számított. Férfiak vadászatra hívó jele volt, melynek felhangzásával indult a hajtás. Haydn, aki maga is szenvedélyes vadász volt, nyilván előszeretettel illesztette be zenekari környezetbe. Nagy valószínűséggel ezt a szimfóniát is először a herceg és vendégei hallották. Többször előfordult persze, hogy a zenekari muzsikusok többen voltak a teremben, mint a közönség.

Zempléni Szabolcs

Johann Sebastian Bach legidősebb fia Wilhelm Friedemann, aki először Köthenben, majd Lipcsében tanult. 1733-ban a drezdai Zsófia-templom orgonistája lett, majd Halléban választották a zenészek vezetőjévé. Igen keresett tanár volt. 1764-ben visszavonult, az örökségéből rámaradt atyai műveket eladta, illetve kéziratokat hamisított: Johann Sebastian Vivaldi Op. 3/11 nyomán írott kéziratára például ráírta: Wilhelm Friedemann Bachtól, atyám keze írásával és fordítva is: saját műveit atyjáénak tulajdonította. Paul Graener operát írt róla 1931-ben. Johann Sebastian Bach 1732-ben született fiától, Johann Christoph Friedrich-től, a „bückenburgi Bachtól” származik a mostani koncert középső kompozíciója. Ő volt, aki tizennyolc évesen SchaumburgLippe-i grófi kamaramuzsikus lett, majd Wilhelm zu Bückenburg gróf szolgálatába állt. Szorosan együttműködött Herderrel, aki 1771-ben bückenburgi udvari könyvtáros lett. Elsősorban oratóriumai, kantátái és 14 szimfóniája által vált híressé.

Kalló Zsolt

39

2015. AUGUSZTUS 23., VASÁRNAP 19.00 ▪ MARIONETTSZÍNHÁZ

2015. AUGUSZTUS 27., CSÜTÖRTÖK 19.00 ▪ HAYDN-TEREM

KLASSZIKA ÉS ROMANTIKA - LENGYELÜL

KROMMERTŐL LICKLNEK - SZERETETTEL

J. Haydn: c-moll szimfónia No. 52 L. van Beethoven: Ah perfido – koncertária Op. 65 F. Mendelssohn: Infelice – koncertária Op. 94 J. Haydn: Esz-dúr szimfónia No. 99

Fr. Schubert: Részletek a Fierrabras című operából Duett: „O, mög’ auf froher Hoffnung Schwingen” Marsch und Chor: „Zu hohen Ruhmespforten” Romanze (Duett): „Der Abend sinkt auf stiller Flur” Lied mit Chor: „Im jungen Morgenstrahle” J. Haydn: C-dúr barytontrió Hob. XI:126 Fr. Krommer: c-moll szextett J. G. Lickl: Esz-dúr trió J. Haydn: C-dúr divertimento Hob. II:14 L. van Beethoven: Esz-dúr szextett Op. 71

Olga Pasichnyk – szoprán Wroclaw-i Barokk Zenekar (korhű hangszereken) Vezényel: Jaroslaw Thiel A Wrocław-i Barokk Zenekart Andrzej Kosendiak alapította 2006-ban. Az együttes repertoárja a korabarokktól a romantika kezdetéig terjed, szívesen játszanak kamaramuzsikát, de közreműködnek oratórium-előadásokon is. Megalakulásuk után szinte azonnal meghívást kaptak régizenei fesztiválokra, lemezt készítettek, élő koncertközvetítéseken vettek részt. Olyan karmesterekkel dolgoztak együtt, mint Philippe Herreweghe, Giovanni Antonini, Jaap ter Linden, Andrew Parrott és Paul McCreesh, illetve olyan szólistákkal és együttesekkel léptek fel közösen, mint a Collegium Vocale Gent, a Cantus Cölln, a Taverner Consort, Simone Kermes, Olga Pasichnyk, Julia Lezhneva és Nico van der Meel. 2012 januárjában készült el első lemezük, amelyen a cseh klasszika zeneszerzőinek műveiből válogattak: Kozeluh, Reicha és Voríšek darabjai csendülnek fel a CD-n. Az

40

Kammer Solisten Zug (korhű hangszereken): Dósa Etele, Barbara Boppart – klarinét Stefan Buri, Zoë Matthews – fagott Laszlo Szlavik, Hanna Rasche – kürt Wroclaw-i Barokk Zenekar

ezt követő felvételen Haydn-szimfóniákat, illetve Franz Xaver Richter egy eddig ismeretlen művét rögzítették. A mostani koncerten is közreműködő Olga Pasichnykkal együtt készítették el a „Bella mia fiamma…” című Mozart-CD-t, amelyre öt csillagot kaptak a francia Diapason magazintól. 

A Kammer Solisten Zug együttes 1990-ben alakult. Alapítójuk és művészeti vezetőjük Stefan Buri fagottművész. A korabarokktól a kortárs zenéig, Ahótól Zelenkáig terjedő repertoárjukon 250 mű szerepel. Eddig két CD-jük jelent meg, melyeken historikus fúvóshangszereken játszanak. Egyik specialitásuk Schubert-operák átdolgozása, melyek következő állomása a „Fierrabras” megszólaltatása 2015 nyarán. Mostani műsorukon két kevésbé ismert szerző, Krommer és Lickl egy-egy műve is szerepel. Nem is tudjuk azonban elképzelni, milyen különös kapocs van kettejük között. Egyrészt Carpani Haydn-életrajzi könyvében illusztris helyen szerepel Krommer neve (Mayseder és Hänsel mellett neki jósol fényes pályát az Esterházyak mestere), másrészt ő az, aki a következő mű szerzőjének, Johann Georg Licklnek elmondja, hogy karnagyot keresnek Pécsre. Pályázatában az osztrák szerző leírja, 1804-ben misét ajánlott Ferenc császár második feleségének, illetve II. Esterházy Miklós hercegnek. Végül Lickl elnyerte az állást, és Pécs székesegyháza történetének egyik legjelentősebb komponistájává vált. 

41

Az Esterházy-kastély homlokzata

2015. AUGUSZTUS 28., PÉNTEK 19.00 ▪ MARIONETTSZÍNHÁZ

2015. AUGUSZTUS 29., SZOMBAT 19.00 ▪ HAYDN-TEREM

„ÉJI SZERENÁD”

„A KÉT HAYDN EGYHÁZZENÉJE”

H. I. F. Biber: C-dúr „Der Nachtwächter” szerenád C 75. A. Vivaldi: Nyitány „La Senna Festeggiante” RV 693 F. Barsanti: G-dúr concerto grosso No. 1 [G. B. Sammartini Sonate Notturne Op. VI. átirata, 1757] L. Boccherini: La Musica Notturna delle Strade di Madrid Op. 30 No. 6, G 324 W. A. Mozart: Serenata notturna KV 239 J. Haydn: G-dúr „Este” szimfónia No. 8

J. Haydn: A-dúr Ave Regina coelorum Hob. XXIIIb:3 M. Haydn: Missa Quadragesimalis MH 552 J. Haydn: E-dúr Salve Regina Hob. XXIIIb:1 M. Haydn: Feria Sexta MH 277 M. Haydn: Missa Tempore Quadragesimae MH 553 Kovács Ágnes – szoprán Purcell Kórus Orfeo Zenekar (korhű hangszereken) Vezényel: Vashegyi György

Enrico Onofri – hegedű Esterházy Hofkapelle (korhű hangszereken) Enrico Onofri

42

„Notturno/Nachtmusik/Night Music” többnyire ezeket a címeket adják a 18. század második felének zeneszerzői ha éjjel (11 körül) előadandó darabokat írnak. Mozart többnyire a német elnevezést használta (ld. „Eine kleine Nachtmusik”), de hasonló fogantatású fúvósdarabjainak is ilyen címet ad („Nacht Musick” és „Nacht Musique”), és ismerünk művet olasz címmel is. A romantika zongoristái (Field, Chopin, Schumann) „Nocturne” címmel jelölik darabjaikat, míg a mozarti szóhasználat leg-

közelebb Mahlernél szerepel: 7. szimfóniájának két tétele is ezt a címet kapja. Eredeti jelentése szerint alapvetően szabadtéri kompozícióról van szó, amely stílusában a szerenádra hasonlít. Általánosítani persze ebben az értelemben sem szabad, hiszen míg többnyire kamaraegyüttesre szánt alkotásokról van szó, Michael Haydn szóló- illetve szólisztikus darabot értett alatta. Német nyelvterületen, Csehországban, Itália északi részén és Párizsban élte virágkorát a műfaj.

Nem sok híja volt annak, hogy a testvérpár, Joseph és Michael Haydn is II. Esterházy Miklós szolgálatába álljon. A herceg igen kedvelte ugyanis Haydn öccsének zenéjét, s őt magát is szívesen látta volna udvarában. 1801-ben Michael, a salzburgi dómorgonista Bécsben járt, meglátogatta bátyját és kihallgatásra jelentkezett a zenéjét ugyancsak kedvelő császárnénál. Ekkor merülhetett fel az a terv, hogy Haydn mellé őt szerződtessék Kismartonba, másodkarmesteri minőségben. A hercegtől rendkívül előnyös ajánlatot kapott: 1500 forint fizetést, ami Michael salzburgi járandóságának jóval több mint kétszerese volt. Így érthető, hogy fél esztendő letelte után türelmetlenül várta Salzburgból a választ. Azonban éppen Joseph Haydn hozta tudomására, hogy Michael öccse végleg Salzburgban marad. A herceg bosszús, rossz kedvét jelzi az is, hogy Haydnt az új másodkarmester kinevezéséről csak utólag értesítette.

47

2015. AUGUSZTUS 30., VASÁRNAP 19.00 ▪ HAYDN-TEREM „1765 - retrospektív” W. A. Mozart: D-dúr szimfónia KV 19 J. Haydn: D-dúr Scherzando Hob. II:35 G. Chr. Wagenseil: B-dúr szimfónia WV 441 J. B. Vanhal: e-moll szimfónia Bryan e1 J. Haydn: d-moll szimfónia No. 34 Esterházy Hofkapelle (korhű hangszereken) Vezényel: Rácz Márton 1765 Haydn életének is jelentős esztendeje: megkapja első „fegyelmijét”, ugyanis Werner első udvari karmester panaszt tesz „Fényes” Miklós hercegnél, aki írásban utasítja, hogy komponáljon többet gambára, azaz kedvenc hangszerére, a barytonra. Amszterdamban megjelenik Op. 1. és 2. jelzetű kvartett-divertimentója, melyek közül az első ugyanebben az esztendőben Londonban is napvilágot lát. Ezzel elindul a zeneszerző nemzetközi karrierje. József trónörökös és bajor Mária Jozefa esküvője alkalmából előadják Gluck és Angiolini „Semiramis” című balettjét, Telemann pedig megírja utolsó befejezett darabját, az „Ino” kantátát. Johann Christian Bach és Carl Friedrich Abel ebben az évben alapítják meg a híressé vált londoni „Bach-Abel Koncerteket”, Bachtól megjelenik az Op. 3-as jelzetű „6 szimfónia”. 1765-ben publikálja Löhlein és Paolucci is híres zeneelméleti tankönyvét, és ekkor hal meg I. József, kinek követője II. József, aki Mária Terézia haláláig társuralkodóként vesz részt az ország irányításában. Rácz Márton

VIII. Haydn Vonósnégyes-fesztivál 2015. szeptember 4 – 13.

2015. SZEPTEMBER 4., PÉNTEK 19.00 ▪ HAYDN-TEREM NOVUS - NOVUM

46

2015. SZEPTEMBER 5., SZOMBAT 19.00 ▪ HAYDN-TEREM Novus String Quartet

AZ EGYETEMES NYELV

J. Haydn: B-dúr vonósnégyes Op. 64 No. 3 F. Mendelssohn: f-moll vonósnégyes Op. 80 L. van Beethoven: Esz-dúr vonósnégyes Op. 127

J. Haydn: F-dúr „Szerenád” vonósnégyes Op. 3 No. 5 P. Hindemith: V. vonósnégyes Op. 32 J. Haydn: C-dúr „Kaiser” vonósnégyes Op. 76 No. 3

Novus String Quartet

Zehetmair Quartet

„Ez az együttes hihetetlenül egységesen és kiegyenlítetten játszik. Mind a négy zenész ugyanolyan magas színvonalon muzsikál, játékmódjuk lenyűgöző.” - ezekkel a szavakkal értékelte Lukas Hagen, a Hagen Kvartett primáriusa a Salzburgi Mozart Versenyen a Novus Vonósnégyes produkcióját. Nem véletlen, hogy a rangos megmérettetésen első díjat kaptak. A vonósnégyes 2007-ben, Dél-Koreában alakult, Európában 2012-ben, az ARD versenyen 2. helyezést értek el. A nemzetközi eredményeknek köszönhetően nemcsak Európában, hanem hazájukban is népszerűvé váltak. 2010-ben ők voltak az elsők, akik az „Auditorium” című zenei magazin „az év muzsikusa” díját együttesként nyerték el. 2011-ben a Müncheni Zeneművészeti Főiskolán kezdték meg tanulmányaikat Christoph Poppen és Hariolf Schlichtig professzoroknál. Dutilleux, Mozart, Beethoven, Schubert és Haydn művei szerepelnek állandó repertoárjukon. Felléptek már a Haydn Musik Festival koncertjein, a lyoni Salle Molière-ben, Berlini Filharmónia Kamaratermében, a Schwetzingeni Ünnepi Játékokon és a Carnegie Hallban is.

Napjaink legizgalmasabb hegedűsegyéniségeinek egyike, a szólistaként és karmesterként is aktív osztrák Thomas Zehetmair tizenhat évesen kezdte hegedűművészi karrierjét, s csak tizenhét évvel később alapította vonósnégyesét, amelynek elve – Kolisch nyomán –, hogy minden darabot kotta nélkül játszanak. Évente egy műsort tanulnak be, s érdeklődésük homlokterében áll a 20. századi, könnyűnek semmiképp sem nevezhető repertoár. Eszterházai koncertjükön az igen korai, Haydnnak tulajdonított „Szerenád” vonósnégyest és a jól ismert „Kaiser” kvartettet játsszák. Az előbbi mű betekintést adhat abba a korba, amelyben Haydn elhatározta magát az új szellemiségű kvartettek megírása mellett. Ahogyan Somfai László fogalmaz: „amikor hosszú szünet után 1770-ben Haydn elszánta magát igazi vonósnégyesek írására, alapvetően másfélét akart komponálni, mint pályatársai. Műfaji elképzelésének fő mozgatója nem egy elképzelt közönség gyönyörködtetése vagy a kotta jó eladhatósága volt. Ő mindenekelőtt a négy muzsikusnak komponált olyan kvartetteket, amelyek előadása nemcsak a hangszerjáték, hanem sokkal inkább az értelmezés, a tolmácsolás retori-

kai felépítése, az intellektuális alkotómunka tekintetében addig szokatlan, felajzóan érdekes feladat elé állította a közreműködőket.” Az utolsó kvartettekben pedig (ide tartozik a „Kaiser” vonósnégyes is) Haydn megalkotta azt az „egyetemes zenei nyelvet, amely nem a hallgatók egyik vagy másik rétegének szólt, hanem mindenkinek, kinek-kinek módjával. Nagy energiát fektetett abba, hogy késői kompozícióinak, kvartettjeinek is több szinten legyen üzenete. Legyen felemelő és frappírozó a mű akár a zenehallgatásra először betévedő polgár számára is. Gyönyörködtesse viszonylag könnyen felfedezhető zenei utalásokkal azokat, akik mögé látnak a homlokzatnak, akik egy vokális műben értik a szövegutalásokat, s a hangszeres művekben ismerik a műfaji tradíciókat.”

Zehetmair Quartet

47

2015. SZEPTEMBER 6., VASÁRNAP 19.00 ▪ HAYDN-TEREM HAYDN ÉS A ROCK AND ROLL J. Haydn: d-moll vonósnégyes Op. 9 No. 4 J. Haydn: D-dúr vonósnégyes Op. 71 No. 2 C. Saint-Saëns: e-moll vonósnégyes No. 1 Op. 112 St. Lawrence String Quartet Az 1989-ben alapított amerikai St. Lawrence Vonósnégyes a Los Angeles Times kritikusa szerint „rugalmasan, drámai tűzzel és némi rock ‘n’ roll energiával játszó együttes”. 1998 óta a Stanford Egyetem rezidens kvartettje. Rendszeresen dolgoznak együtt John Adams zeneszerzővel, mely munkáról a Washington Post a következőket jegyezte meg: „ha a jó együttműködés alapja a bizalom, akkor a kvartett és a zeneszerző közötti kapcsolat a kamarazene mennyországában kötött házasság.” 2015-ben a vonósnégyes a San Francisco-i Szimfonikus Zenekarral európai turnéra indul, de az együttes folytatja önálló körútját, amelyen Haydn-kvartetteket is játszanak. „Haydn Discovery” című programjukat a 2016/17-es évadban is hallhatja a közönség.

48

2015. SZEPTEMBER 10., CSÜTÖRTÖK 19.00 ▪ HAYDN-TEREM St. Lawrence String Quartet

„KEDVES, ÖREG ZENEGRÓF” N. Zmeskall: Disz-dúr vonósnégyes No. 8 J. Haydn: Esz-dúr vonósnégyes Op. 20 No. 1 N. Zmeskall: B-dúr vonósnégyes No. 2 N. Zmeskall: h-moll vonósnégyes No. 11 J. Haydn: A-dúr vonósnégyes Op. 20 No. 6 Zmeskall Quartet (korhű hangszereken) A pozsonyi Solamente Naturali egy régizenei együttes muzsikusaiból alakult vonósnégyes, melynek névadója, Zmeskall Miklós magyar zeneszerző, aki a magyar kancellária titkáraként 1784-ben érkezett Bécsbe. Kiválóan csellózott, és tizenöt vonósnégyest is komponált. Aktív résztvevője volt a Liechtenstein-, a Lobkowitz- és Razumovszkij-palotákban zajló zenei és társadalmi életnek. Ott ismerkedett meg Mozarttal, Haydnnal és Beethovennel. Ez utóbbi komponistával többször együtt vacsorázott a „Zum weissen Schwan” fogadóban, s a mesterrel gyakran levelezett. Ennek ellenére Beethoven, aki egyébként is kevés embert tűrt meg maga mellett, egyáltalán nem volt jó véleménnyel róla. Zmeskallt kedvesen, de rá nézve nem túl hízel-

gően „kedves, öreg zenegróf” vagy „legdrágább trágyahordó báró” titulusokkal illette. Azt, hogy rendszeresen kihasználja, Beethoven egyik levelében be is vallotta: „Őt [Zmeskallt] és S.[chuppanzigh]-et úgy használom, mint a hangszereket. Csak akkor játszom rajtuk, ha épp arra van szükségem, de ők sohasem lesznek nemes tanúi annak, ami odabenn vagy odakinn megérint, minthogy abba sem fogom soha beavatni őket, ami az életben ténylegesen foglalkoztat. Őket csak és kizárólag a belőlük származó hasznom alapján ítélem meg.” Lehet, hogy Beethoven véleménye később megváltozott, hiszen Op. 95-ös, jelentős f-moll vonósnégyesét éppen Zmeskallnak ajánlotta.

49

50

2015. SZEPTEMBER 11., PÉNTEK 19.00 ▪ HAYDN-TEREM

2015. SZEPTEMBER 12., SZOMBAT 19.00 ▪ HAYDN-TEREM

INSPIRÁLÓ NÉGYES

A KÍSÉRLETEZŐK

J. Haydn: D-dúr vonósnégyes Op. 20 No. 4 Bartók B.: II. vonósnégyes Fr. Schubert: G-dúr vonósnégyes D 887

J. Haydn: C-dúr vonósnégyes Op. 50 No. 2 E. Grieg: g-moll vonósnégyes Op. 27 P. I. Csajkovszkij: D-dúr vonósnégyes Op. 11

Schumann Quartet

Meccore String Quartet

„A Schumann Vonósnégyes játéka könnyedségével és világszínvonalú virtuozitásával nyűgözi le a hallgatót. Különleges erőt képviselnek így együtt: nemcsak egymást, a hallgatóságot is inspirálják. Meggyőződésem, hogy fényes jövő előtt állnak, s hogy közönségüknek még sokáig örömöt szereznek.” - írta a most fellépő kvartettről Harald Eggebrecht, a Süddeutsche Zeitung zenekritikusa. A Schumann-testvérekből (Erik, Ken és Mark) és az észt brácsaművészből álló vonósnégyesre először a 2003-as Bordeaux-i verseny megnyerése után figyelt fel a zenei világ. Díjazták őket Olaszországban, a Premio Paolo Borciani-versenyen és Japánban az Osaka International Music Competition döntőjében, de ezen kívül első díjat nyertek a Graz-i Schubert és Modern Zene Versenyen, valamint két éve ismét győztek Bordeaux-ban. Kamarazenei koncertjeiken olyan neves művészekkel dolgoztak együtt, mint Menahem Pressler, Henri Sigfridsson, Sabine Meyer, Nils Mönkemeyer, Diemut Poppen, Nicolas Altstaedt és David Orlowsky.

A 2007-ben alapított, lengyel Meccore Vonósnégyes az egyik legígéretesebb kamarazenei formáció, mely 2012-ben a londoni Wigmore Hall vonósnégyesversenyéről a második díjjal tért haza, a legjobb Haydn- és Mozart-előadásért pedig különdíjban részesült. Az együttes tagjai szívesen kísérleteznek különleges programokkal, melyekkel igyekeznek a különböző korszakok, stílusok és ízlésvilágok között húzódó falakat lebontani. Nagy sikerrel szerepeltek Budapesten is, ahol Fülei Balázs zongoraművésszel adtak közös hangversenyt. 2010-től kezdve a Meccore Vonósnégyes szervezi a „Q’arto Mondi” Nemzetközi Kamarazenei Fesztivált Poznańban, ahol a világ vezető vonósnégyeseit látják vendégül. A kvartett tagjai tanítanak is a Poznań-i Paderewski Zeneakadémián és Varsóban a Fryderyk Chopin Zeneakadémián. Schumann Quartet

Meccore String Quartet

51

Esterházy-kastély

2015. SZEPTEMBER 13., VASÁRNAP 19.00 ▪ HAYDN-TEREM FINOM ZENÉK HANGSZERRITKASÁGOKON J. Haydn: B-dúr „Vadászat” vonósnégyes Op. 1 No. 1 J. Haydn: D-dúr vonósnégyes Op. 76 No. 5 Fr. Schubert: a-moll „Rosamunde” vonósnégyes D 804

60

Badke Quartet A 2002-ben alakult brit Badke Vonósnégyes egyike Nagy-Britannia legjobb kamarazenei együtteseinek. A kvartett tagjai folyamatosan együtt dolgoznak Takács-Nagy Gáborral az IMS Prussia Cove keretén belül, illetve az Alban Berg Quartet tagjaival Kölnben. A vonósnégyes rendszeresen fellép a következő városokban megrendezett fesztiválokon: Aldeburgh, Montreux, Bad Kissingen, Malmö, Mecklenburg, Ljubljana, Santander, Aixen-Provence, Verbier Presteigne, West Cork, London (Wigmore Hall, Kings Place) és Bécs. 2007-ben a Badke Vonósnégyes az első díjat és a közönségdíjat is elnyerte az 5. Melbourne-i Nemzetközi Kamarazenei Versenyen. Eddigi felvételeiken Brahms, Britten, Mendelssohn és Haydn műveit játszották nagy sikerrel. Saját fesztiváljuknak a cornwalli Kingsand ad helyet. Tavaly óta a Badke Vonósnégyes a londoni Royal Holloway Egyetem rezidens vonósnégyese. A muzsikusok különleges hangszereken játszanak: Charlotte Scott egy 1685-ös „Gagliano” Stradivarius hegedűn; Emma Parker egy 1672-es Peter Guarnerius hegedűn; Jon Thorne egy 1692-ben készült Giovanni Grancino brácsán; Jonathan Byers pedig egy 1730 körül készült velencei gordonkán.

Badke Quartet

53

Őszi fesztivál 2015. szeptember 25. – október 24.

54

2015. SZEPTEMBER 25., PÉNTEK 19.00 ▪ HAYDN-TEREM

2015. SZEPTEMBER 26., SZOMBAT 19.00 ▪ SZT. MIKLÓS PÜSPÖK PLÉBÁNIATEMPLOM, FERTŐSZENTMIKLÓS

AZ INTIMITÁS HANGJAI

„OTT VAGYOK KÖZÖTTÜK”

J. Haydn: g-moll trió Hob. XV:19 L. Boccherini: F-dúr szonáta Op. 12 No. 5 J. Haydn: Esz-dúr trió Hob. XV:31 J. Haydn: D-dúr trió Hob. XV:24 L. Boccherini: D-dúr szonáta Op. 12 No. 4 J. Haydn: G-dúr trió Hob. XV:25

J. S. Bach: „Am Abend aber desselbigen Sabbats” - kantáta BWV 42 J. S. Bach: „Liebster Gott, wenn werd ich” - kantáta BWV 8 Budapesti Fesztiválzenekar (korhű hangszereken) Koncertmester: Lesták-Bedő Eszter

Voces Intimae

56

A Voces Intimae trió (tagjai: Riccardo Cecchetti – zongora, Luigi de Filippi – hegedű, Sandro Meo – gordonka) művészi hivatása, hogy az előadandó zenét eredeti formájában adja vissza a zeneszerzői intencióknak megfelelően. Autentikusságra törekvő előadásukkal a mű keletkezésekor bevett hangzást kívánják visszaadni, így keltve új életre régi korok letűnt zenedarabjait is. Az együttes elnevezése (az intimitás hangjai) tükrözi a trió tagjainak zenei érzékenységét, s előadói fantáziáját. Olyan koncerttermekben hangversenyeztek eddig, mint a londoni Wigmore Hall, a St. John’s Smith Square, a Library of Congress Washingtonban, a Frick Collection New Yorkban, vagy a Da Camera Society Los Angelesben. Ők játszották először lemezre korabeli hangszereken Robert Schumann Op. 63-as és 110-es zongorás trióit, amelyet a BBC Radio 3 a korabeli hangszeres felvételek közül különösen ajánlott, a Suonare News pedig a „hónap CD-jévé” választott. A Warner Classics jelentette meg előadásukban Hummel összes trióját, amely felvétellel szintén számos díjat nyertek.

Voces Intimae

Bach a 42. kantátát 1725. április 8-ra komponálta. A szöveg elején a vasárnapi evangélium első sorának szó szerinti idézete áll, s az egész ezután következő, önálló szövegnek is ez szolgáltatja a témát. A második tétel Jézus ígéretét idézi: „Mert ahol ketten, vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük”, s a 4. tétel egy korál, az azt követő recitativo pedig Jézus ígéretét erősíti meg. A zárókorálban a gyülekezet Luther énekével könyörög Isten békéjéért. A bevezető szimfónia pedig feltehetően egy korábban komponált hangszeres versenymű egy tétele. Egy évvel korábban, 1724. szeptember 24-én csendülhetett föl először a 8. kantáta, amelynek nyitókórusa - Alfred Dürr megfogalmazásában – „a halál órájának nagyszabású vízióját vetíti a hallgató elé. A zenekari anyag saját témája 2 oboa d’amorén bontakozik ki, amelyek kifejező dallammal húzzák alá a halál órájára vonatkozó aggodalmas kérdést, míg a többi hangszer naturalista módon utánozza a lélekharangok csengését.”

Budapesti Fesztiválzenekar

57

58

2015. OKTÓBER 9., PÉNTEK 19.00 ▪ MARIONETTSZÍNHÁZ

2015. OKTÓBER 10., SZOMBAT 19.00 ▪ MARIONETTSZÍNHÁZ

SZÜLETETT NYERTES

„HAYDNTÓL A CIGÁNYZENÉIG, MOZARTTÓL BARTÓKIG”

J. Haydn: e-moll „Gyász” szimfónia No. 44 J. Haydn: C-dúr csellóverseny Hob. VIIb:1 W. A. Mozart: g-moll szimfónia KV 550

Csermák Antal, Ruzitska Ignácz, Joseph Haydn, Wolfgang Amadeus Mozart, Weiner Leó és Bartók Béla művei

Devich Gergely – cselló Liszt Ferenc Kamarazenekar

Muzsikás Együttes Mendelssohn Kamarazenekar

A koncert szólistája Devich Gergely, aki a Zeneakadémia előkészítő tagozatán Mező László növendéke. Édesanyja Kovalszki Mária zongoraművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára; nagyapja, Devich János gordonkaművész, a Zeneakadémia professzor emeritusa. Nyolcévesen kezdett csellózni. Első tanára Antók Zsuzsanna volt. 2008-ban megnyerte a budapesti Banda Ede Gordonkaversenyt, majd a 12. Országos Friss Antal Gordonkaversenyt. 2009-ben egy csellókvartett tagjaként első díjat nyert a budapesti Kodály Zoltán Kórusiskola I. kamarazenei fesztiválján. A versenynek köszönhetően felléphetett Londonban, a Magyar Kulturális Intézetben. 2010-ben az Országos Alba Regia Kamarazenei Versenyen, 2011-ben az 5. Budapesti Banda Ede Versenyen nyert kiemelt első díjat. Ebben az évben a szlovákiai Dolny Kubinban rendezett hangversenyen a második helyen végzett, novemberben pedig a szolnoki 13. Országos Friss Antal Gordonkaversenyen nyert kiemelt első díjat. Tehetségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy legutóbb az Ifjú Zenészek Eurovíziós Versenyén Kölnben a harmadik helyen végzett, s ezzel a verseny fennállása óta a legjobb eredményt szerezte meg Magyarországnak.

Muzsikás Együttes

Kevesen tudják, hogy Gvadányi József tábornok-költő (Haydn kortársa) „A mostan folyó országgyűlésnek satyrico critice való leírása” című elbeszélésében zenetörténeti szempontból is fontos témát örökített meg. Idézett művében ugyanis szemléletesen mutatja be a korai, azaz akár Haydn által is hallhatott cigánybandák összetételét és játékstílusát: „Hárma hegedűjét füléhez illette, Cimbalmos cimbalmát térdére rátette, Bőgőjéhez magát egy vén görbítette, Poziturájokat hogy már mind megtette; Húzd rá kiáltottam, bezzeg karikázták, Mint tőlük telhetett, ugyan megcifrázták, Nótáit legfelsőbb tónusra csigázták, Felűrű alsóbbra egybe letrillázták.” A népzene és a műzene együttélését, a kettő egymásra hatását a 42 éves Muzsikás Együttes és a Mendelssohn Kamarazenekar mutatja be közös hangversenyén. Devich Gergely

59

2015. OKTÓBER 23., PÉNTEK 19.00 ▪ MARIONETTSZÍNHÁZ

2015. OKTÓBER 24., SZOMBAT 19.00 ▪ HAYDN-TEREM

„JÁTSZOD-E MAJD DALAIMAT?”

„ÉLJEN A MAGYAR”

Fr. Schubert - H. Zender - Mundruczó K.: Téli utazás D 911 („egy megkomponát értelmezés” zenekarra, színpadra és vetítésre) színpadi előadás Szemenyei János – színművész Óbudai Danubia Zenekar Vezényel: Hámori Máté

Óbudai Danubia Zenekar

60

Schubert második, 1827-ben, azaz halála előtt egy évvel komponált összefüggő dalsorozata, a „Téli utazás” a zeneirodalom egyik legnagyszerűbb, egyben legtragikusabb ciklusa: egyetlen szomorú, megindító, sőt kétségbeesett sirám. Harold C. Schonberg szavaival élve: „Megráz, egészen a Leiermann című utolsó dalig. Ez utóbbi egy kintornásról szól, aki a télben tekergeti zenegépét. Senkitől nem kap egy vasat se, senki nem hallgatja, észre sem veszik. Csahos kutyák kergetik, de ő csak mosolyog és nem mutat csalódást. „Rejtélyes öreg, véled tartsak-e? Játszod-e majd dalaimat a tekerődön?” Mindez a teljes pusztulás érzetével, üres kvintekkel a basszusban, fölötte egy inkább csak mottószerű dallamfoszlánnyal. Olyan dal, amely a kétségbeesés zúzmarájával lepi el a hallgatót, és nehéz szabadulni a gondolattól, hogy Wilhelm Müller verssorai a legközvetlenebbül, személyesen érintették Schubertet.”

A KONCERTEN LÁTHATÓ VIDEÓINSTALLÁCIÓ AZ ANTWERPENI OPERA VLAANDEREN TULAJDONA. SEGÍTSÉGÜKET KÖSZÖNJÜK!

J. Haydn: Rondo all’ Ongarese a G-dúr trióból Hob. XV/25. L. János: Verbunkos nóták J. N. Hummel: Balli Ongaresi F. János: Ouverture zu Schillers Trauerspiel „Die Braut von Messina” F. X. Kleinheinz: Grande Sonate pour quatre main Fr. Schubert: Divertissement á la Hongroise Op. 54 – Marcia J. Spech: Zwei rhapsodische Allegri - I. L. van Beethoven–H. Ulrich: III. Esz-dúr (Eroica) szimfónia – Finale A koncert magyaros, vagy magyar kapcsolódású műveit korabeli irodalmi szemelvények fűszerezik Horváth Anikó, Elek Szilvia – fortepiano (négy kézre) Mécs Károly – színművész A magyar, magyaros zene jelenléte a 18. század második, valamint a 19. század első felében az olyan szerzőknél, mint Haydn, Mozart, Beethoven és Schubert nem jelent többet felületi színnél, fűszernél. Fontos elem viszont, hiszen rámutat, milyen népzenei hatások érték a szerzőket, illetve részlegesen visszafejthető az a zenei közeg is, amelyben mozogtak. Fordítva viszont egészen más a helyzet, hiszen a fent említett szerzők, de elsősorban Haydn, Mozart és Beethoven hamar a hazai nemzeti hagyomány része lett, elég, ha csak arra gondolunk, hogy 1780 után

Horváth Anikó és Elek Szilvia

nemcsak Kismartonban és Eszterházán, hanem Pozsonyban és Pestbudán is feltűntek Haydn szimfóniái. Amit pedig Haydn és kortársai saját környezetükben hallottak, és magyaros „ongarese”, vagy „zingarese” játékmódnak könyveltek el, kétségkívül elsősorban hangszeres zene, tánczene és cigányzene lehetett. S hogy ezekre a találkozásra biztos sor került, bizonyítja Dallos Márton 1781-ből való versrészlete is: „Itt fő és alacson rend víg napot szemlélt, Párossan a’ paraszt tánczban menni nem félt, Míg ez herczegi ház szárnyai alatt élt, Illy víg napot soha hogy érhessen! nem vélt.”

61

“Legnagyobb becsvágyam, hogy a világ annak lásson, ami vagyok: becsületes embernek.” (Joseph Haydn)

ESZTERHÁZI VIGASSÁGOK – F E RTŐD - E S Z T E R H Á ZA –

59

6

Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont H-9431 Fertőd, Joseph Haydn u. 2. Telefon: +36 (99) 537 640 ▪ E-mail: [email protected] www.eszterhaza.hu A felhasznált fotók az Eszterháza Központ és a fellépő művészek engedélyével szerepelnek a kiadványban. A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják. További információk az előadásokról és a fellépőkről: www.eszterhazivigassagok.hu ▪ www.facebook.com/eszterhazivigassagok Jegyvásárlás: A jegymester.hu weboldalon, vagy személyesen a kastélyban Kiadja: az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont (EKKF) A kiadásért felel: az EKKF főigazgatója Az Eszterházi Vigasságok művészeti vezetője: Rácz Márton ©EKKF, 2015

Marionettszínház

61

www.eszterhazivigassagok.hu