ESZTERGOM nevezetességei Rövid képes kalauz Összeállította:
HOMOR IMRE
Kiadja : Esztergom szabad királyi megyei város Idegenforgalmi Bizottsága.
Dr. SERÉDI JUSZTINIÁN bíbornok, Magyarország hercegprímása, esztergomi érsek. (Született 1884. ápr. 23. Az esztergomi érseki trónt elfoglalta 1928. jan. 29.)
ESZTERGOM nevezetességei Összeállította:
HOMOR IMRE — Minden jog fenntartva. —
Kiadja: Esztergom sz. kir. megyei város Idegenforgalmi Bizottsága 1930.
A S Z E N T IMRE JUBILEUMI ÉV esztergomi ünnepségeinek programmja. Május 24-én: A helybeli középfokú intézetek együttes ünnepélye. Május 25-én: Országos női zarándoklat Esz tergomba. Június 15-én: A helybeli katolikus egyesületek együttes ünnepélye. Aug. 15-én : Az esztergomi főegyházmegye plébá niáinak együttes zarándoklata Esztergomba, a székesfővárosiak kivételével. Aug. 12—13-án: Országos balneológiai kon gresszus. Aug. 15-én: Nagyboldogasszonyi búcsú és Szent István ünnepségek Esztergomban (Részletes programm külön.) Aug. 15-én: Katolikus nap Esztergomban. Aug. 17-én: Kerületi dalosünnepély Esztergomban. Aug. 22-én: Szobieszky emlékünnepély lengyel zarándokok részvételével. Aug. 25—26—27-én : Vendéglősök országos kon gresszusa Esztergomban. Szept. 8-án Országos férfizarándoklat Esztergomba. — Stefánia gyermeknap.
Esztergom — a Magyar Sión. A köztudatban Esztergom a „Magyar Sión" nevet viseli. Nevezik „Magyar Betlehern"-nek is, midőn e várost, mint Szent István király születési helyét emlegetik. Mindkét megtisztelő név a város keresztény vallásos jellegét hang súlyozza. A magyar kereszténység bölcsője Szent Istvánéval együtt itt ringott s ma is innen szól Szent István lelke mindazokhoz, akik e várost, mint a magyarság szent zarándokhelyét fel keresik. Esztergom szabad királyi megyei város a Duna jobb partján, az esztergom—váci Dunaszorulat nyugati kapujánál, a Kis Magyar Alföld -és a Nyugati Magyar Középhegység találkozá sánál épült. Szókhelye Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesítetett vármegyék nek és az esztergomi járásnak. Székvárosa Magyar ország hercegprímásának, az esztergomi főkáptalannak, az esztergomi egyháztartománynak ós •egyházmegyének. Villanyvilágítása ós vízvezetéke a modern vidéki városok sorába emeli Esztergomot. Az 1920. évi népszámlálás adatai szerint 2066 házban 17.963 lakosa van, akik nagyrész ben földmívelők. Az ipar és kereskedelem a trianoni béke óta, amikor Esztergom határvárossá lett, erősen hanyatlik. Közigazgatásilag 1895-ig Esztergom szab. kir. városból (ú. n. Belvárosból), továbbá Szenttamás, Víziváros és Szentgyörgy mező nagyközségekből állott. 1895-ben mindezek A, községek Esztergom néven egyesültek.
8 A város és vidéke egyike Magyarország legrégibb lakott helyeinek. Géza fejedelem is Esz tergomot választotta lakóhelyéül, amely a X I I I . század közepéig volt fővárosa Magyarországnak, 1543-ig pedig székhelye Magyarország prímásai nak. 1543-tól 1595-ig és 1610—1683-ig török uralom alatt állott. Ez az idő, valamint a kuruc háborúk teljesen tönkretették Esztergomot, amely nek a X V I I I . század elején mindössze 2000 lakosa volt. Újabb fejlődése Rudnay Sándor herceg prímás nevéhez fűződik (1819—1831), aki a prímási és főkáptalani székhelyet ismét Esztergomba tette át s a mai főszékesegyház építését is meg kezdette.
Mit nézzünk meg Esztergomban? 1. A főszékesegyház külseje. Esztergom minden látogatója legelőször a főszékesegyházba (bazilikába) siet. Ez Magyar ország egyik legszebb ós legnagyobb temploma. 66 m magas hegyen, a híres esztergomi vár romjai közül emelkedik 100 m magasságba a templom 24 oszloppal szegélyezett és félgömb bel koronázott kupolája, rajta 2 és fél m átmé rőjű gömbön 7 m magas kereszttel. A templom hosszúsága 107, szélessége 40, a középen 48 m. Amióta kereszténység van Magyarországon, mindig állott templom e helyen. Az új klasszikai stílusban épült bazilika külsején is van már néznivaló. Legszebb része a keleti oldalon, a főbejárat előtt levő oszlop csarnok, amelyet nyolc 22 m magas korinthusi oszlop díszít.
9
A főszékesegyház főhomlokzata az oszlopcsarnokkal.
A főszékesegyház a Duna felől a Mária Valéria híddal.
10 I t t látjuk a főszékesegyházat építő négy prímás (Rudnay, Kopácsy, Scitovszky, Simor) címerét, továbbá Nagy Lajos király, Hunyadi János kormányzó, Telegdi Csanád, és Széchy Dénes prímások szobrát. A nevezettek nagy érdemeket szereztek a bazilika helyén állott templomok létesítése körül. A főkapu felett domborművet látunk, amely Zacheus hívásának bibliai jelenetét ábrázolja. (Meixner műve.) A két 58 m magas oldaltorony mellett levő kapuzatokat is domborművek díszítik. Az északi oldalon a templomnak 1822-ben történt alapkő letételét, a délin 1856-ban történt felszentelését ábrázolta a művész. A Duna felé eső, nyugati homlokzatot Kiss György három óriási horganyszobra díszíti, amelyek Szent Istvánt, Szent Lászlót és középen a Vallást ábrázolják. I t t is látunk két dombor művet Sz. István és Sz. László életéből vett jelenetekkel. (Casagrande velencei szobrász mű vei.) A homlokzat felirata: Quae sursum supt querite! (,,A felülvalókat keressétek!" Szent Pál szavai.) 2. A főszékesegyház belseje. A főkapun, vagy a déli toronynál levő oldalkapun juthatunk a templom gyönyörű bel sejébe. Legelsőbben a hatalmas főoltárkép ötlik szemünkbe, amely Szűz Mária mennybemenete lét ábrázolja Tiziano Vecellio velencei festő (1477—1576.) elgondolása szerint. A 13 m magas és 6 5 m széles képet Michelangelo Grigoletti olasz festő festette a részletekben sok eredeti séggel. Ez a világ legnagyobb oltárképe. A szentély boltozatán az angyalok kilenc
11
A főszékesegyház szentélye.
12 karától övezett Szentháromság freskóját látjuk, amelyet Moralt Lajos müncheni festő készített. A márvány főoltárt, Bonani remek alkotását, négy magyar szent szobra díszíti. (Sz. Adalbert, Gellért, Márton, Mór.) Az oltár alsó része és az angyalos villanykandeláberek lábazata ószövet ségi bibliai jelenetekkel, középen pedig az utolsó vacsorát ábrázoló domborművekkel van díszítve. Igen szép a nagy bronz husvéti gyertyatartó is (Kiss György munkája). A szentély megtekintésre érdemes díszei még: a prímási trón Simor prímás címerével, vele szemben egy fedett kisebb orgona Sz. Adalbert képével, a 22 kanonoki stallum, a Jó Pásztor képével díszített prímási stallum és vele szem ben a szószék, mind tömör tölgyfából, művészi faragásokkal. Érdemes megállanunk a kupola alatt. Fejünk felett 72 m magasságban hajlanak össze a gaz dagon aranyozott ívek. A párkányszalag felirata: Assumpta est Maria in coelum, gaudent angeli. (Felvitetett Mária az égbe, örvendeznek az an gyalok.) A pilléreket Sz. Gergely, Jeromos, Ágos ton és Ambrus egyházatyák mozaik utánzatú freskói díszítik. A kereszthajókban 3—3 oltár foglal helyet. A déli oldalon levő oltárok oltárképei Krisztus születését, halálát ós feltámadását, a szemben levő oldalon Sz. István megkereszteltetését, a sz. korona felajánlását és Sz. István térítő mun káját állítják elénk. Felhívjuk olvasóink figyel mét a Krisztus kereszthalálát ábrázoló képre, amely Grigoletti legszebb alkotása. A kép balsarkában a golgotai halottak közt feltámadó Ádám és Éva eszmélnek nagy bűnük tudatára.
13
A főszékesegyház belseje a szentéllyel és a Simor-emléktáblával.
14 A márvány mellékoltárok szobrai közül a Kas sai boldog vértanuk, továbbá Sz. Márton, B. Jolán és Kinga gyönyörű alakjait Kiss György szob rász alkotta a Jézus-szíve oltár szobraival együtt. Sz. József és Sz. Adalbert szobrai az angyal szobrokkal együtt Meixner, a Sz. Erzsébetet és B. Margitot ábrázoló szobrok Bonani művei. A kupolacsarnokban látjuk még Pázmány Péternek, Esztergom legnagyobb érsekének és Simor Jánosnak, a főszékesegyház bőkezű befe jezőjének és feldíszítőjének életnagyságot meg haladó fehér márványszobrait. Az előbbit Delta Vedova turini szobrász, az utóbbit Stróbl Alajos készítette. Simor templomdiszítő érdemeit itt egy vörösmárvány-szegélyű emléktábla is hirdeti. A templom hajóját Meixner két nagysza bású domborműve díszíti. Egyik Jézust a kisde dek között, a másik a jeruzsálemi bevonulást ábrázolja. A kórus díszes korlátján is Meixner szobrai állanak. (Sz. Dávid, Cecília és a zenélő angyalok.) Az orgona Moser salzburgi orgona építő műve 64 változattal és 3483 síppal. E kóru son dirigálta Liszt Ferenc a templom felszente lésére írt Esztergomi Miséjét. 3. A két oldalkápolna közül az északi Szent István vértanú kápol nája, a szentnek Ferenczy István első magyar szobrász által készített szobrával. Itt látható egy XV. századbeli Úrkoporsó, amelynek he lyére Csernoch János prímás síremléke kerül (Zala György alkotása.) Az oltárral szemben Károly Ambrus cs. és kir. főhercegnek, az 1809-ben Tatán elhunyt 23 éves prímásnak sír emléke áll, mely Pisani híres olasz szobrász műve.
15
Bakács-kápolna oltára (1507.) a csodás kegyelemképpel-
16 Az Úrkoporsó elején egy dombormű a pokol tornácába leszállt Krisztust ábrázolja, olda lán pedig az alvó katonákat és az apostolokat látjuk. A templomhajó déli részének oldalkápolnája a hírneves Bakács-kápolna, hazánk legbecsesebb reneszánszkori műemléke, amelyet Bakócz Tamás bíbornok-prímás 1507-ben építtetett Ferucci András olasz építőművésszel. A török időkben mecsetül használták. Falain a török elleni har cokban résztvett katonák névkarcolásai, kupolája alatt pedig Bakócz, II. Ulászló király és Szakmáry György érsek címerei láthatók. A szép szentségház felett Szűz Mária cso dás kegyelemképe függ, amelynek ezüstruháját Erős Ádám, Esztergom várának utolsó parancs noka (1732—1761) készítette. A szentségház két oldalán levő szobrok (Sz. István és László) Della Vedova alkotásai. A Bakács-kápolna a bazilikához tartozó híveknek plébániatemplomul szolgál. 4. A főszékesegyházi kincstárba a sekrestyén, a főkáptalani tanácstermen, az esztergomi kanonokok képeivel díszített folyosón és a főkáptalani téli kápolnán keresztül jutha tunk. (A tanácsteremben Hess Mihály: Sz. István keresztelését ábrázoló képe különös figyelmet érdemel.) A kincstár Európa egyik legbecsesebb gyűj teménye. Első ismert leltára 1397-ből való. Háborús időkben mindig nagy áldozatokat köve teltek e kincstártól. Már a mohácsi vész idején sok kincsét hadicélokra vették igénybe. A török és a kuruc időkben több helyütt őrizték e kin-
17
XV. századbeli Úrkoporsó a főszékesegyházban.
2
18
cseket. Sok viszontagság után kerültek vissza Esztergomba. A kincstár szebbnél-szebb darabjai közül is a legnevezetesebb Mátyás király kálváriája, ez a színaranyból készült, művészi zománcozású remekmű, továbbá a magyar szent koronával egyidős bizánci békecsók tábla. De itt láthatók még a koronázási eskü-kereszt, a király előtt hordozott apostoli kereset, Szelepcsényi prímás békefeszülete, amelyet koronázáskor csókra nyúj tanak a királynak, a koronázási kehely (Zutt R. műve), amelyet IV. Károly király koronázására rendelt Csernoch bíboros-hercegprímás, a koro názási infula, palást és miseruha, Simor prímás remek műkincsei, a XV. századi olajtartó szarvak, szentek ereklyéi ós ereklyetartói, a remeknélremekebb kelyhek, szentsógtartók, keresztek, gyű rűk, egyházi edények, egyházi ruhák (a XIV. századtól kezdve), a drága csipkék gyűjtemé nye stb. Míg a főszékesegyház egész napon át zavar talanul megtekinthető, (a déli órák alatt, 12—2-ig a sekrestyeben kell jelentkezni), addig a kincs tár megtekintése köznapon csak d. e. fél 10-től 12-ig, vasárnap d. e. 10—12-ig, délután pedig mindennap 3—5 óra közt lehetséges. A főkáptalan határozata folytán belépődíjul személyenkint 50 fillért szednek. Nagyobb csoportok részére méltányos díjkedvezmény kérelmezhető. 5. A főszékesegyház sírboltjába a déli oldalbejárat előcsarnokából juthatunk. Megtekintését a sekrestyében kell bejelenteni. A lépcsők alján két nagy géniusz-szobor áll
19
Mátyás király arany kálváriája a kincstárban.
2*
20 (Schrott Endre szobrász művei.) Az egyszeri! oltár körül nyugosznak Károly Ambrus főher ceg, Rudnay, Kopácsy, Scitovszky, Simor és Csernoch prímások hamvai; a sírbolt más részein többnyire esztergomi kanonokok sírjai láthatók. Sok újabb emlékkő mellett a középkriptában látható több régi síremlék a hajdani templomok omladékai közül került elő. Itt vannak Széchy Dénes (+ 1465), Vitéz János (+ 1472), Cháky Ugrin (+ 1204) emlékkövei és egy 1485-ből szár mazó címeres emlékkő, amelyről azt vélik, hogy Mátyás királyunk második feleségének, Beatrix királynénak fivéreé. Érdemes megnézni a kupolatartó támasz falak vastag alapjait is a belső sírbolt ablakai nál. (Magyarország legvastagabb falai.) 6. A fó'székesegyház harangtornyában a hatalmas, mélyhangú /fis) Nagyboldogasszony harang mellett Játjuk a Sz. Adalbert, Sz. István, Sz. József, Sz. János harangokat, amelyek h-moll akkordban zengnék össze. A világháború idején három nagyobb harangot hadicélokra törtek össze; ezek helyett Csernoch János herceg prímás közvetlenül a halála előtti napokban ren delte meg a Sz. Adalbert, István és József nevű harangokat. A torony földszinti termében a régi főtemplom oszlopfejeit, díszítéseit és a Bakács kápolna külső falából való, finoman faragott már ványlapokat láthatjuk. Megtekintésre érdemes a nagy toronyóra is. 7. A Szent István kápolna a várromok között, a megmaradt déli várbástya belsejében látható. A csarnok oromboltozatai és
21
Szent István kápolna.
22 oszlopfői a X I . századra vallanak. Úgy tartja a hagyomány, hogy itt született Szent István királyunk. Simor prímás 1874-ben restauráltatta. A kápolna freskói Sz. István életéből vett jele neteket ábrázolnak. A déli várbástyától a bazilika felé húzódó épület valamikor kaszárnya volt. A bazilikai sek restye bejáratának közelében látható nyitott bol tozat egy régi lőportár és fegyverraktár romja. 8. Kilátás a Várhegyről. A főszékeségyház környékéről gyönyörű kilátást élvezhetünk. A Duna felé, a várfalakról nyugatnak nézve, a hegy lábánál Víziváros városrészt látjuk a kéttornyú plébániatemplom mal, a prímási palotával és a prímási gépgyárral. Túl a Dunán a cseh uralom alá jutott Párkány nagyközségen* és a Kis Magyar Alföld ködbe vesző, apró falvakkal élénkített síkságán mereng hetünk. Északabbra a Dunába ömlő Garam ka nyarog Nana, Kőhídgyarmat, Kicsind és — a folyó torkolatánál — Garamkövesd községek kö zelében. Az oszlopcsarnok előtti teret az ősrégi szeminárium és három oldalról a kanonoki házak szegélyezik. A parkot Kiss György Ma gyarok Nagyasszonya bronzszobra, továbbá Szent István, Szent László királyok, Boldog Kőrösy Márk és Bold. Özséb esztergomi kano nokok régi szobrai díszítik. A szeminárium mö gött, a Dunaparton a falusias jellegű Szentgyörgy* 1683-ban a törökök felett itt fényes győzelmet aratott Szobieszky János lengyel király és Lotharingiai Károly herceg.
23
Magyarok Nagyasszonya szobra az oszlopcsarnokkal.
24 mező városrész terül el. A szemináriumtól az érseki tanítóképző felé vezető útvonal a Várhegy alatt húzódó alagúton, az 1823-ban épült Sötét kapun halad keresztül. Az oszlopcsarnok irányában távolabb a Börzsönyi-hegység andezit-kúpjai, az Ipoly tor kolatánál Szob, hátrább Márianosztra községek festői környéke ötlenek szemünkbe. A Duna innenső oldalán a hajlott gerincű Zamárd-hegy, délebbre az egész városon uralkodó 406 m-es Vaskapu-hegy menedékházzal koronázott orma zárja el a látóhatárt. Közelebb, a kálváriás Szenttamás-hegy emel kedik apró, szegényes házaival és kis kápolná jával. A Szent István-kápolna bejáratától Eszter gom-Belvárost, a Sz. Vince-rend vizivárosi zárda iskoláját ós templomát, a lombokkal szegélyzett Kisdunát, a kies Prímás-szigetet, a láthatáron pedig Gerecse kéklő kettős hegyhátát és a szi getekkel tarkázott, messzekanyargó Dunát látjuk Dorog, Tokod, Tát, Nyergesújfalu községekkel. Ugyanez a kilátás fokozottabb mértékben élvezhető, ha a főszékesegyház kupoláját tartó falkoszorú rácsos erkélyéről tekintünk körül. Idea várőr vezet el a sekrestyében való jelentkezés után. A sok lépcső járása azonban fárasztó. A kupola padlásán tiszta kettős, visszhang veri vissza szavunkat. Felmehetünk egészen a kereszt gömbjébe is. 9. A prímási palota. A Várhegy délnyugati tövében, a Duna parton emelkedik az 1881—82-ben Simor János
A prímási palota márvány díszterme.
25
26 bíboros-hercegprímás által Lippert József tervei szerint épített hercegprímást palota a kéttornyú vízivárosi plébániatemplom mellett. A palota lépcsőházát és dísztermét De Torna Antal európai hírű stucco-művész fejedelmi pom pával alkotta meg. A nagy házi kápolna stucco boltozatú és majolika padlózatú. A termek és szobák száma meghaladja a százat. A herceg prímás a második emelet dunafelöli részén lakik háromszobás lakásban, a palota többi részét hivatalos helyiségek, levéltár, könyvtár, múzeum, vendégszobák stb. foglalják el. A palotának a Duna felé eső homlokzata előtt aránylag kicsiny, de szépen gondozott park terül el. A prímási palota legnagyobb nevezetessége a 10. Székesegyházi Keresztény Múzeum. (Bejárata a prímási palota II. sz. kapujá nál, az Uri-utcai udvurajtón. Látogatási idő d. e. 9-től d. u. 6 óráig. Jelentkezés a palota por tásánál. Belépődíj személyenhint 40 fillér. Na gyobb csoportoknak díjkedvezmény.) Simor János az általa gyűjtött képtárt, régisógtárt, érmeket, ötvösműveket, metszeteket, keramikát és textilműveket Keresztény Múzeum címen az esztergomi főszékesegyház tulajdonába bocsátotta ós a saját költségén épült prímási palotában helyezte el. Gazdagította a gyűjte ményt Ipolyi Arnold nagyváradi püspök, aki művészeti hagyatékát végrendeletileg az eszter gomi Keresztény Múzeumnak hagyományozta. San Marco hercegné szül. gróf Nákó Mileva a magyar kath. vallásalapnak adta műgyűjtemé nyét, melyet a vallásalap itt örök letétül helye-
27
Részlet a Keresztény Múzeum képtárából.
28 zett el. I t t van letétben a vallásalap tulajdonát képező 10 drb XV. századbeli magyar kép is. A hatalmas múzeális anyag a palota máso dik emeletén 9 teremben, 3 kabinetben ós egy hosszú folyosón nyert elhelyezést. A múzeum különös nevezetességei a közép kori magyar képek és egyéb egyházművészeti tárgyak, a 124 olasz primitív kép, szobrok régi gobelinek, a szelence ós porcellán gyűjtemény stb. Részletes jegyzékük külön katalógust igényel. A prímási palotában van a híres prímási levéltár is, amely azonban csak komoly tudomá nyos kutatás céljaira nyílik meg idegenek előtt. 11. A főegyházmegyei könyvtár, amelynek 1852-ből való stílusos épülete a Szent Istváh-út elején van, az országban nagyságra nézve az ötödik helyen áll. Alapítója a főkáptalannak 1397-ből való vizsgálati jegyzőkönyve szerint Küküllői János esperes, Nagy Lajos Hírneves krónikása. Állománya jelenleg több mint 121.000 kötet. Főbb művek: több száz ősnyomtatvány, köztűk 150 magyar nyelvű, három Korvina, 1590 kézirat, egy X I . századbeli evangeliumos könyv, Psalterium a X I I I . századból, misekönyv a XVV századból és még több középkori kódex. Nemzeti szempontból a könyvtár legértékesebb kincse a Jordánszky-kódex, első magyar nyelvű bibliafordításunk. Megtekintésre méltók a lépcső ház freskói: Az égi könyv megnyitása (A Jelené sek könyvének 5. fejezete), Vitéz János prímás udvara, (Magasi Németh Gábor művei) és az éremgyűjtemény. A könyvtár hétköznapokon délelőtt 10—12-ig a közönség rendelkezésére áll.
Vízivárosi plébániatemplom.
Kerektemplom.
29
30 12. Városi múzeum. Az „Esztergom-vidéki Régészeti ós Törté nelmi Társulat" múzeuma az Esztergom város tulajdonát képező Deák Ferenc-utca 3. sz. ház emeletét foglalja el ós felöleli Esztergom város és vármegye multjára vonatkozó emlékeket az emberiség őskorától kezdve a jelenkorig. A kö zépkori agyagipar és a X I — X I I I . századbeli temetkezés emlékeiben különösen gazdag. A mú zeum rendesen vasár- és ünnepnapokon délelőtt van nyitva. Előzetes bejelentésre máskor is. 13. Templomok. A vízivárosi plébániatemplom közvetlenül a prímási palota mellett áll. Szép, tiszta barokk stílusban egy régi templom romjain a jezsuiták építették Loyolai Sz. Ignác tiszteletére 1688-ban. A reud eltörlése után, 1773-ban lett plébánia templommá. Közelében a Szeplőtelen Foganta tás barokk szobra (az 1740. évi pestis emléke) ós Erzsébet királyné terrakotta-szobra (Zala György műterméből) látható. A vízivárosi zárdatemplom telkét 1683-ban Lotharingiai Károly adományozta kedves tábori lelkészeinek, a szentferencrendieknek. 1865-ben jutott a Paulai Sz. Vince leányainak birtokába. A Sz. Kereszt tiszteletére szentelt csinos tem plomban Magasi Német Gábor freskói láthatók. Kedves ájtatosság tárgya itt a kisded Szűz Mária pólyás szobra. A belvárosi plébániatemplom helyén a szentferencrendiek kolostora és az a temploma állott, amelybe IV. Béla király is temetkezett.
31
Hősök szobra. (Lányi Dezső szobrászművész alkotása.)
32 Mai alakjában 1761-ben lett készen. Fő neveze tessége Vaszary János gyönyörű oltárképe, amely Sz. Péter és Pál apostolokat ábrázolja. A templom főoltára sóskúti márványból készült Kiss György karrarai márvány szobraival. A szó szék igen szép kompoziciójú barokk alkotás. Meghitt része a kis Mária-kápolna, felöltöztetett régi kegyszoborral. A templom előtt Páduai Sz. Antal szobra áll (Kiss György műve.) A szentferencrendiek temploma az előbbi templom közelében épült. Alapkövét 1700-ban tették le, de építését a kuruc mozgalmak miatt csak 1717-ben fejezték be. A főoltár hatalmas képe Sz. Annát ábrázolja. A bejárattól jobbra levő lorettói kápolnában báró Kukländer Ferenc várparancsnok (+ 1719) neje van eltemetve. A templommal egykorú ós vele egybeépített zárdában mintaszerű fiúintemátus van középis kolások részére, a szentferenerendiek vezetése alatt. Szent Anna-templom (Kerektemplom) a vá ros déli részén a bazilika után Esztergom legim pozánsabb egyháza. Rudnay Sándor herceg prímás 1828-ban építtette a római Pantheon mintájára. Előcsarnokát hat dór oszlop ékesíti az építtető prímás címerével és Herczog György szép angyalszobraival. Ujabban ifj. Storno Ferenc művészileg díszítette e templomot. Szent Annát ábrázoló oltárképét Hesz Mihály egri születésű festő készítette. Figyelmet érdemei a kupola alatt levő nyolc dombormű, amelyek Szűz Mária ünnepeit jelképezik. A templom mellett épült Szent Anna zár dában óvoda, elemi leányiskolaés hadiárvaház van. Utóbbiban a Keresztény Szeretet Országos
33
A városháza, Vak Bottyán egykori kúriája.
Szentháromság- szobor.
34 Gyermekvédő Műve 40 árvát neveltet. A tem plom közelében látjuk az esztergomi Hősök emlékét (Lányi Dezső műve. 1926.) A szentgyörgymezői plébániatemplomot gróf Csáky Miklós hercegprímás (1751—57) építtette a szomorú török dúlás következtében romokban heverő előbbi templom helyén Szent György vértanu tiszteletére. A kisebb kápolnák közül legszebb a gótstilű Jó Pásztor kápolna a belvárosi temetőben S mel lette a szép Kálvária. Megemlítjük még a városi Szegényház kápolnáját és a turista kirán dulások fontos kiinduló pontját képező Szent Rozália kápolnát a Mária Terézia-utcában, a szenttamási, Sz. István tiszteletére épült barokk kápolnát a Vörösmarty-utcában, a Fájdalmas Szűz kápolnáját a Szenttamás-hegyen (épült 1823.) előtte remek barokk kálváriaszobrokkal és a szentgyörgymezői temetőben levő Miklósffykápolnát, amely ma ravatalozó kápolnául szolgál. Van Esztergomban egy kicsiny református templom a Sz. Imre-utcában és egy tiszta arab stílusban épült zsinagóga a Szenttamás-hegy tövében. A ráctemplomnak nevezett gör. keleti templom a Kossuth Lajos-utcában a világháború óta állandóan zárva van. Hívei már teljesen kihaltak, jóllehet volt idő, amikor annyian vol tak, hogy egész Esztergomot Rácvárosnak ne vezték róluk. A templom a X V I I I . század elejé ről való. 14. Középületek. Bottyán János kuruc generális udvarháza, amely ma városházául szolgál, a város legszebb terén, a Széchenyi-téren látható. Régi barokk-
35
A Hajósegylet csónakháza.
Kilátás a Szent István kápolnától a Prímás-szigetre.
36 stilű lábasház ez, amely 1698-ban már fennállott s 1728-ban került a város birtokába. A torony alatti része régebben gimnázium volt, amelynek tanárai között Révay Miklós, Vaszary Kolos, tanítványai' közt Cznczor Gergely, Sebők Zsig mond, br. Forster Gyula, Baross Gábor, Csernoch János nevét olvashatjuk. A városház előtt az 1900-ban készült Szent Háromság-szobor áll (Kiss György műve), a kuruc háborúk után dúlt pestis emlékére 1723ban emelt régi szobor helyén. A Bottyán János utcában, a városháza szom szédságában látjuk a vármegyeházát, amely egy idős a Bottyán-palotával. Szép kapuzata a X V I I I . század második feléből való. Szemben vele a bencés székház ós a gim názium egész utcát lefoglaló épülete érdemel említést. A gimnázium lépcsőházát Királyfalvi Kraft Károly szép freskói díszítik. A Széchenyi-tér említésreméltó épületei a póstapalota, a kir. járásbíróság, a kétemeletes Esztergomi Takarékpénztár és az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank székházai. Ha a Széchenyi-térről a Szent Lőrinc utcán át, az Esztergomi Takarékpénztár bérpalotája mellett elhaladunk, a vármegyei bérház szép barokkstilusú új épületéhez jutunk. A Kisduna mentén a Csernoch János-út topeka-aszfaltja Esztergomnak ma egyik legkedveltebb sétahelye. I t t találjuk az Esztergomi Takarékpénztár Szent István fürdőtelepét a hatalmas hévvizű strandfürdővel, kissé távolabb pedig a vízivárosi apácazárda elemi és polgári leányiskolájának nagyszabású épületét, melynek közelében Eszter gom várának régi bástyamaradványai láthatók.
37
Bazilika a Sötétkapuval.
38 A Kisduna vize választja el ezt a kellemes útvonalat a Prímás-szigettől, amelyre a Horthyvagy a Kolos-hídon juthatunk. A Horthy-híd közelében látjuk a Move Esztergomi Hajósegylet szép csónakházát. A Prímás-sziget több km hosszú árnyas sétányait járva, eljutunk a Move Sporttelepre, ahol nyáron kellemes dunai strandfürdő is áll a közönség rendelkezésére. A. szigetről vezet át Párkányba a 494 m bosszú Mária Valéria-híd (épült 1895 ben). A híd két oldalán vannak a hajóállomások. A hídfőtől nyíló kilátás Esztergom minden szép ségéről páratlan hatású összképet nyújt. A város különböző részein található középü letek közül felemlítjük a Vak-Bottyánról neve zett 3. sz. honvéd kerékpáros zászlóalj kaszár nyáját a Kossuth Lajos-u. 38. sz. alatt, a Kolos közkórház, a Kath. Legényegyesület ós a Városi elemi fiú- és leányiskola szép épületeit a Sz. Imre utcában, a Belvárosi Kath. Olvasókör ós Kath. Ifjúsági Egyesület emeletes palotáját a Simor János-utcában, a M. Kir. tiszti üdülőtelep és gyógyfürdő-kórház szépen parkozott épületeit a Mária Terézia-utca ós a Tábor-utca között.
Esztergom — iskolaváros. Esztergom kellemes, egészséges fekvésénél és a nevelés szempontjából megbecsülhetetlen gazdag történelmi multjánál, nemkülönben egy séges vallásos közszelleménél fogva iskolavárosul kiválóan alkalmas. Iskolái közül első helyen említjük a katholikus hittudományi főiskolát, amely a főszékes-
39 egyház közelében, az ősrégi papnevelő intézetben (szeminárium) van. Nagynevű tanárainak sorában 1884-től 1904-ig működött itt Prohászka Ottokár, Székesfehérvár szentéletű püspöke. Hasonlóan a főszékesegyház közelében talál juk az 1928-ban épült modern Érseki Tanító képző Intézetet is, amely 80 tanuló részére internátussal van ellátva. A várhegy tövében az érseki felsőbb nőnevelő-intézet érs. tanítónőképzője, elemi és polgári leányiskolája, leányinternátusa és a szatmári irgalmas nővérek noviciátusa nyert elhelyezést abban a hatalmas épülettömbben, amely Eszter gomban vízivárosi zárda néven ismeretes. Az intézet a paulai Szent Vince leányai szatmári kongregációjának vezetése alatt áll, amelynek jelenleg ez a csonkamagyarországi anyaháza. A városházával egybeépítetten Deák Ferencutca 2. sz. alatt az államilag segélyezett községi Szent Imre reáliskolát találjuk, a Főapát-utca egész hosszában pedig a szentbenedekrendi Szent István gimnázium épülete húzódik,- amely a bencés székházzal épült egybe. A vasutállomás közelében a M. Kir. erdő gazdasági Szakiskola (egyszersmind m. kir. erdő őri és vadőri iskola) szépen gondozott épületei érdemelnek figyelmet. A város külterületén, az Esztergomi-Tábor vasuti állomás mellett, ahol a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett m. kir. 4. sz. honvéd kerékpár zászlóalj kaszárnyaépületei is vannak, a Katholikus Patronage Egyesület Szent József fiúne velő otthonának polgári fiúiskolája, elemi és iparostanonc iskolája, internátusa is elhelyezést
40 nyert a világháború nagy hadifogolytáborának megmaradt épületeiben. Az intézet a szaléziánusrend vezetése alatt áll, amelynek magyarországi provinciálisa is itt székel. Az esztergomi elemi iskolák (a zárdaiskolák és az izraelita iskola kivételével) községi jellegűek. Legszebb a Sz. Imre-utcai közs. elemi fiú-és leányiskola épülete, amelyben az egyéves Női Keres kedelmi Tanfolyam is tartja előadásait. Közelé ben van az esztergomi Zeneiskola. A Mária Terézia-utcában, a Hősök emléké nek hátteréül 1929/30-ban egy szép elemi fiú iskola épült. Szentgyörgymező városrésznek is csi nos, két tantermes községi elemi fiúiskolája van a Hunyadi- és az Arvaház-utca sarkán. A szentgyörgymezői Simor leányárvaház és a Sz. Anna zárda rk. jellegű óvodája és elemi leányiskolája a szatmári irgalmas nővérek veze tése alatt áll.
Esztergom — fürdőváros. Esztergom melegforrásait már a rómaiak ismerték. A török uralom alatt — mint az •egykorú feljegyzések bizonyítják — Esztergom kedvelt fürdőhelye volt a török basáknak. Ma is több fürdője van, amelyek közül legneveze tesebb az Esztergomi Takarékpénztár Szent István artézi fürdőtelepe (Csernoch János-út 16.) A fürdőtelep vize vasas, kénes és magné ziumos thermálvíz, amely 29° C hőmérsékletű. Csúzos, köszvényes bajoknál, izzadmányoknál, görvélyes és női betegségeknél, idegbántalmak-
41 nál, neuraszténiánál és vérszegénységnél kitünő ha tású. Strandfürdő, külön férfi- és női uszoda, gőzkád-és medence-fürdők állanak itt az üdülést kereső közönség rendelkezésére. A strand-, uszoda- és a tö rök időkből való tükörfürdő-medencéket minden nap friss, kistálytiszta vízzel töltik meg újra. A fürdőtelepen gyönyörű park, homok- és gyepstrand, napkúrázó helyek, modern felszere lés, gyermekjátszótér, strandbüffé ós kerti ven déglő találhatók. A fürdőtelep szállója a Szent István Fürdő szálló. A hatalmas, stílusosan renovált, redutszerű szálló és vendéglő kedvelt találkozója a budapesti és vidéki vendégeknek. Kitünő magyar konyhája, tiszta, modern vendégszobái, nagy étterme és társastermei, turisták, társaságok és iskolák részére szolgáló közös hálótermei, külön leány- és fiú hálótermei, tánc- és színházterme, autógarázsa a legkeresettebb vidéki szállodák sorába emelik. A Szent István fürdőtelelepen kívül még két nyilvános fürdő van Esztergomban. Egyik aprímási tükörfürdő az Úri-utcában (a gépgyár mellett), amelynek vizét már a rómaiak is használták, a másik az Esztergomi Főkáptalan Malomüzemének kis fürdőháza. (Ferenc József-út 12.) A dunai strandfürdő a MOVE sporttelep mellett a Prímás-szigeten a Duna lágy vizét kedvelők kedvelt ós látogatott nyári üdülőhelye, kabinokkal és a szezonban büffével. Ideális hely week-endezésre.
42 Szállodák, kávéházak, vendéglők. A már említett Szent István Fürdő szállón kívül Esztergom nevezetes szállodája a Kossuth L. u. 25. sz. a. levő díszes Magyar Király szálló, amelyet Gárdonyi Géza is megemlít egyik szép, esztergomi vonatkozású regényében. Szállószobák állanak rendelkezésre az Esztergomi Kath. Legény egyesületben és a vaskapui menedékházban is. Kávéházak: Központi kávéház a Rákóczitér és a Vörösmarty-utca sarkán és a Korona kávéház a Csernoch-út és Szt. Lőrinc-utca sarkán. A vendéglők közül a legrégibb a közked velt Három Szerecsen vendéglő a Kossuth Lajos utcában. A régi patriarchális idők egyik érdekes emléke a város legforgalmasabb részén. A főszékesegyház közelében levő kisebb, ajánlható vendéglők az Otthon-vendéglő a Rózsautcában és a Rákóczi-vendéglő a Pázmány-utca és Csernoch-út sarkán. A hajóállomások közelé ben, a Prímás-szigeten az Árpád-kert és a Csemniczky-vendéglő is kedvelt pihenőhelyei a ki rándulóknak. A Basa-utcában levő Bosznia-vendéglő az innen kb. 15 percnyire levő Üreg Hársfák vendéglővel együtt már kisebb kellemes kirán dulóhelynek számít. Szórakozóhelyek tekintetében az említetteken kívül a Kulturtnozgó a Rákóczi-téren és a Korona-mozgó a Szt. Lőrinc-utcában érdemelnek említést. Sport szempontjából első helyen kell említenünk a MOVE Esztergomi Hajós Egylet stílusos csónak-
Vaskapui menedékház.
43
44 házát a Kisduna partján (épült 1925.). Jelenleg hazánk legmodernebbül berendezett regatta háza. A már említett (38. lap) MOVE sporttelep szintén a Prímás-szigeten van, ahová a Kisdunapart szép árnyas sétaútján juthatunk el. Versenyek idején a város déli részén külön kompjárat rövi díti meg az utat. Külön sport- és játszótere van a város leventéinek a Táti-úton és a középiskolás diá koknak a Mária Valéria-híd mellett a Prímás-kert ben. Utóbbi a gimnázium cserkészeinek gondo zásában, csónakházzal. A sporthorgászok kedves kirándulóhelyei a Prímás-szigeten kívül még a Csitri-, Nyárosi-, Körtvélyes-, Turán- és Táti-szigetek.
Esztergom környéke. Aki több napot tölt Esztergomban, a várost igen alkalmas kirándulási központul is tekint heti. Már egynapos ittartózkodás esetén sem szokták elmulasztani a természet rajongói, hogy fel ne keressék a vaskapui menedékházat, amely aránylag közel a városhoz, a 406 m-es Vaskapu-hegy tetején 1914. óta áll s a legkere settebb turista-menedékház nemcsak modern berendezése, hanem az innen nyíló gyönyörű kilátás miatt is. A Magyar Turista Egyesület Esztergomi Osztályának lelkes áldozatkészségéből a város által átengedett telken épült. A városból 1 órai kényelmes gyaloglással érhető cl. A vasútállomásról fehér alapon zöld szinű
45 útjelzéssel érhetünk el ide a Villanytelep—Rozá lia-kápolna— Latin-pince útvonalon. A nagylaktanyától fehér alapon vörös, a Központi kávéháztól fehér alapon sárga jelzés vezet a menedékházhoz. A menedékháznak állandó lakója a felügyelő, aki hideg ós meleg ételeket és jó italokat mér sékelt áron szolgál ki. Vidéki kirándulók részére 4 szoba és egy nyári közös háló áll rendelkezésre 40 személy befogadóképességgel. Előleges bejelen téseket Bálint Lajos gondnok vesz át. (Városháza.) A menedékház közelében látható Mária szobrot 1921-ben állították fel a román meg szállás szerencsés elmulásának emlékére. A menedékháztól mintegy 15 percnyire van a Fenyves erdőrész öreg fenyőfákkal egy mese beli várkastély helyén, amelytől fehér alapon zöld turistajelzésű úton, (vagy a menedékháztól fehér alapon vörös jelzésűn) alig fél óra alatt a roman tikus Fári-kúthoz juthatunk. (Földváry István szép költeményben örökítette meg a Fári nevű szépséges várkisasszony és a pásztorfiú érzékeny történetét. Az esztergomi nép meséje szerint Fári halála napján e forrás vizében véres buborékok jelennek meg.) Egyéb kirándulóhelyek. A belvárosi határban tett kirándulások kiin duló pontja és a kirándulók találkozóhelye ren desen a Sz. Rozália-kápolna. Innen a fehér alapon kék turistajelzést követve a Sz. Orbán-kápolna—Csurgókút—Kin cses—Barátkút—Pilisszentléleken át a híres Kétbükkfanyeregig juthatunk. Az említett pontok
46 külön-külön is kellemes kirándulóhelyek. A kies környékű Sz. Orbán-kápolnához pünkösdhétfőn népes körmenetben vonulnak ki az esztergomiak. A Csurgókút egyesek szerint már a török idők ben ismert hely volt. Medencéjét 1779-ben reno válták. A Kincses regényes fekvésű hely, de még szebb és keresettebb a kies Barátkút, a régi békebeli erdei mulatságok sok vidámságot látott színhelye, szép vadászkastéllynl és erdőőri la kással. Innen fehér barna zöld útjelzés vezet Pilisszentléleken át Pilisnyeregre. A Kétbükkfanyeregtől a fehér kék jelzést követve Dobogókőre jutunk, ahol két mintaszerű menedékház is várja a turistákat. Az Esztergom ból ide rendezett kirándulás azonban már egy teljes napot igényel, de minden fáradságot megér. A Fári-kúttól a fehér alapon vörös átjel zést követve a Maróti hegyeket, a Bitóczi dombo kat és a pilismaróti vadászházat érjük el. Pilismarót és Esztergom között napos ország út vezet, remek kilátással Duna felé a Kovács pataki hegyekre, a helembai és dédai szigetekre, másik oldalon a Vaskapura. Ezen az útvonalon keresett kirándulóhely a Láz- vagy Hideglelős kereszt, közel azon Basaharcnak nevezett hely hez, ahol a néphit szerint (amelyet azonban a történettudomány cáfol) a hős Dobozy Mihály neje védelmében a törökök kardja alatt elvérzett (1526.).* A Duna szine felett 120 m magas sziklán egy 4 m 75 cm magas vaskereszt látható. Jámbor hívek e keresztet buzgóságból térdenállva szokták megkerülni, amely cselekedet régebben * A történetírók a Gerecsében levő Pusztamarótot tartják az esemény színhelyének.
47 életveszélyes is volt a meredek hegyszakadék miatt. A keresztet azért újabban valamivel hátrább állították fel. A szentgyörgymezői határ kedves közeli ki rándulóhelyei még a Szent János-kúti kápolna, Döbönkút, Majális-kút, Mexikói vadászlak ós az ú. n. Búbánati völgy: a belvárosi határban pedig a szigetek, Cigánykút, Strázsahegy (érdekes szikla alakulatokkal ós barlanggal), Kétágúhegy. Utóbbi hoz a Szent Orbán kápolnától fehér alapon kék útjelzés vezet. Akik hosszabb időt töltenek Esztergomban, azoknak társas kirándulásra ajánljuk a környék következő nevezetes községeit: Dorog+ (kőszénbánya), Tokod (kőszénbánya, üveggyár), Mogyorósbánya++ (remek kilátással Esztergomra, menedékházzal), Péliföldszentkereszt (búcsújáróhely, szaléziánus- rendház), Bajna (hg. Metternich-Sándor kastély), Bajót (Jankovich barlang*), Nyergesujfalu (Eternit-pala és cement gyár), Lábatlan (cementgyár), Piszke, Süttő (márványbányák, kirándulás Gerecsére**), Pilismarót+ (Bitóczi völgy, Miklósdiák völgye, Hamvaskőrót, Hirsch-orom), Dömös+ (I. Béla király halálozási helye, prépostsági romok, Körtvélyes puszta, Tóry-út, Dobogókő), Gizella-telepf (nya ralóhely), Visegrádf ; a Duna túlsó partján pedig Szob (Ipoly torkolat), Márianosztra (női fegy intézet, régi pálos templom, búcsújáróhely), Zebegény (templom Kőrösfői Kriesch Aladár freskói val, remetebarlang). — Csév-Klastrompuszta (menedékházzal, barlanggal.) * A nyergesujfalusi állomástól fehér alapon vörös útjelzés. ** A süttői állomástól fehér alapon zöld útjelzés + Naponként többször autóbuszjárat.
48 Amint látjuk, Esztergom és környéke bősé ges néznivalót nyújt az ideutazó turistának; törté nelmi, művészeti, természeti és technikai neveze tességei egyaránt megérdemlik, hogy minden intelligens ember megismerje. Az Esztergomba törtériő kirándulások elő készítését vállalja és mindennemű felvilágosítást készséggel ad levélbeli megkeresésre az Eszter gomi Idegenforgalmi és Hirdetési Iroda (Esz tergom, Kossuth L.-u. 2. Telefon: 85.)
* ** TARTALOM. Esztergom — a Magyar Sion. (A város földrajzi fekvése, jelene és multja) . Mit nézzünk m e g Esztergomban? 1. A főszékesegyház külseje . . . . . . . 2. A főszékesegyház belseje 3. A k é t oldalkápolna 4. A főszékesegyházi kincstár 5. A főszékesegyházi sírbolt 6. A főszékesegyház h a r a n g t o r n y a 7. A Szent I s t v á n kápolna 8. Kilátás a Várhegyről 9. A primási palota 10. Székesegyházi keresztény múzeum . . . . 11. A főegyházmegyei k ö n y v t á r 12. Városi múzeum 13. Templomok 14. Középületek Esztergom — iskolaváros Esztergom — fürdőváros (Fürdők, szállodák, kávéházak, vendéglők szórakozóhelyek, sport.) Esztergom környéke. (Kiránduló helyek)
7 8 8 10 14 16 18 20 20 22 24 26 28 30 30 34 38 40
44
Festői fekvésű ESZTERGOM
STRAND-fürdőjének vize 29 C° meleg. "^^^^
-^ ^
-^^.^^
Ránduljunk ki weekendre!
Olcsó és jő házikoszt kapható
a KOSSUTH-vendéglőben Kossuth L.-utca 50. A vasúti útvonalon fekszik. Nyári kerthelyiséggel. Fajborok, elsőrangú, frissen csapolt sör és üdítő italok! Előzékeny és gyors kiszolgálás! Kirándulók és nyaralók részére társasebédek, vacsorák előre megrendelhetők a tulajdonosnál: özv. MAJER ISTVÁNNÉ vendéglősnél.
Esztergom város legkellemesebb és legszebb kiránduló kerthelyisége az
„Öreg Hársfák" vendéglője, mely a várostól 15 percnyire fekszik. Hideg és meleg ételek, kitűnő italok, saját termésű borok, állandóan friss csapolású sörök, cigányzene. — Kirándulók részére előre megrendelt társasebédek, ozsonnák és vacsorák a legmérsékeltebb áron! — Egy ozsonna ára 36 fillér. Szives támogatást kér
BALOG SÁNDOR vendéglős (Pilismarőti vám felett.)
Esztergomról és nevezetességei ről részletesebb ismertetést nyújt
Dr. Lepold Antal és Homor Imre:
Esztergomi Kalauz c. képekkel és a város belterü letének szines térképével illusztrált műve.
Megjelent
Buzárouits Gusztáv kiadásában Esztergomban. Ára í pengő.
Szálloda és étterem
a
„Magyar Király-hoz" a város főútvonalán, Kossuth L.-utcában. Kiváló magyar és francia konyhájáról híres. Kényelmes és olcsó szobák. - - Autóbusz megállóhely, — Tulajdonos Martini Győző.
Kirándulók é s nyaralók figyelmébe! Fürdő-cikkek, valamint foto-áruk nagy választékban legolcsóbban beszerezhetők
ROTTÁR ALFONZ
HATTYU-drogériájában KOSSUTH L.-utca 20. - Telefon 65. WIESBADENI GYÓGYINHALÁTOR és FENYÓFÜRDÖ-kivonat lerakata! Kérjen
ingyenes
felvilágosítást!
Kubányi Sándor éppület- é s műbádogos, vízvezeték szerelő Kossuth Lajos-utca 19. Mindennemű szakmába vágó munkát megbízható pontossággal a legolcsóbb áron vállal.
ÁRPÁD-KERT vendéglő a hajóállomástól egy percnyire (gróf M a y l á t h György-úton) a Prímás-szigeten fekszik, kellemes
nyáfí keftheíyíséggel! Kitűnő magyar kony hája és az ill kapható szegedi halászlé köz kedvelt Esztergomban. Tisztán kezeli borok, frissen csapolt Dréhersör állandóan! C s ó n a k-k i k ö t ő h e l y ! Társasebédek és vacsorák bár mikor megrendelhetők TRUBIN JÁNOS tulajdonosnál.
ESZTERGOMI „FÜRDŐ SZÁLLODA" Sürgönycím : FÜRDŐ ESZTERGOM.
Telefon : Interurban, 107. szám.
Társaskirándulók részére szálloda. Külön férfi és női hálótermek méltányos árral személyenként 2 P. A szállodában 90 személyre fekvőhely. Husz egy- és két ágyas szoba vízvezetékkel és mosdókkal felszerelve. — Egyágyas szoba 3 6 0 P, kétágyas szoba 6—7 P. Bérlő: SÖRÖS EDE nagyvendéglős és szállós.
Esztergomi képeslevelezőlapok nagy választékban kaphatók
Buzárovits Gusztáv könyvkereskedésében
Nyári terrasz.
Étkezés a Fürdő Szállodában. — Külön csoportok részére kedvezmény. — Délután és este cigányzene mellett tánc. Pensió a „Fürdő" Szállodában lakással, 3-szori étkezéssel étlap szerint napi 7 P. Főszezonban 8 P. Kitűnő konyha, szolid árak, jó kiszolgá lás, állandóan friss Dréher-sörök csa polva, 1000 személy befogadására fedett és szabad helyiségek. Menü és étlap szerinti étkezés. Vendéglős: SÖRÖS EDE.
FÉNYKÉPÉSZETI „RÓNA" S?í8g$ff8 É S N A G Y Í T Ó MŰTEREM Esztergom, Plébánia-utca 2. szám. Felvételekét műtermen kívül is megrende lésre (vidékre is) pontosan és olcsón elkészít. Szíves megrendelést vár „RÓNA" MŰTEREM.
FEHÉRQYÖRGY & & & K o s s u t h Lajos-utca 3 3 . s z . (M. Kir. honv. laktanyával szemben.) Ajánlja nagy választékú svájci óráit és minden igényt kielégítő ékszereit. Herma- és alkalmi ajándékok legolcsóbb beszerzési forrása. Pontos kiszolgálás E
KÖZPONTI KÁUÉHAZ a uáros központjában fekszik. Autóbusz megálló! Tulajdonos ALBERTI DÓZSEF.
KORENTSY
MIHÁLY
FŰSZER- ÉS CSEMEGEKERESKEDÉSE Kossuth Lajos-utca 26. szám. alatt. Dúsan jelszerelve fűszer és csemegeáruval. Min den igényt kielégít. Palackozott fajborai, állan dóan friss felvágottak jó hírnevet szereztek régi üzletének.
RÁNDULJUNK KI A VASKAPUI MENEDÉKHÁZHOZ! M.T. E. Esztergomi Osztályának jól berendezett m e n e d é k h á z a , 40 személyes hálóhellyel, kisebb szobákkal. Hideg és meleg ételek, hűsítő italok, fajborok, valamint világos és barna sörök mérsékelt áron állandóan kaphatók. Belépődíj tagnak —06 nem tagnak — 12 Hálódíj tagnak 1— nem tagnak 1.50 Cserkész hálódíj —.50
P ,, „ „ „
Kérjen felvilágosítást BÁLINT
LAJOS
menedékházgondnoktól
E s z t e r g o m , Városháza.
NYOMATOTT BUZÁR0V1TS
G.
KÖNYVNYOMDÁJÁBAN,
ESZTERGOMBAN
Autójához motorkerékpárjához ne felejtsen
SHELL-benzint SHELL-olajat Esztergomban
vételezni!
• • •
Töltőállomás:
Esztergom, Kossuth L. u. 5 0 .
