Észak-magyarországiközéphegység 2.
Észak-magyarországi-középhegység = Északi-középhegység • Környezetéből szigetszerűen kiemelkedő, alacsony középhegységek láncolata és az azokat övező dombságok: Vulkáni (és üledékes) kőzetekből felépülő (alacsony és valódi) középhegységek Karsztos (alacsony és valódi) középhegységek Harmadidőszaki üledékekből és vulkáni kőzetekből felépülő hegységbeli, hegységperemi és medencedombságok BÜKK-VIDÉK AGGTELEK-RUDABÁNYAI-HEGYVIDÉK
BÜKK-VIDÉK KÖZPONTI-BÜKK
Bükk-fennsík Északi-Bükk Déli-Bükk BÜKKALJA
Tárkányi-medence Egri-Bükkalja Miskolci-Bükkalja BÜKKLÁBA
Tardonai-dombság Upponyi-hegység
AGGTELEK–RUDABÁNYAI-HGV. AGGTELEKI-KARSZT
Aggteleki-hegység Alsó-hegy RUDABÁNYA-SZALONNAI-HG.
Rudabányai-hegység Szalonnai-hegység Bódva-völgy Tornai-dombság ÉSZAK-MAGYARORSZÁGIMEDENCÉK IPOLY-VÖLGY ÉS NÓGRÁDI-MEDENCE FELSŐ-ZAGYVA-TARNA-KÖZI-DOMBSÁG GÖMÖR-HEVESI-DOMBSÁG; BORSODI-DOMBSÁG CSEREHÁT; HERNÁD-VÖLGYMEDENCE
Felszínfejlődés Upponyi-, Szendrői-hegység • Óidei (ordovícium karbonig) üledékekből felépülő röghg-ek
Bükk-, Aggtelek–Rudabányai-hegység fő hegységalkotó kőzetei újpaleozoikum középsőjura során (ül.gyűjtő: a Vardar-óceán) • Triász mészkövek – Bükk: Fehérkői, Fennsíki, Kisfennsíki, Répáshutai, Hollóstetői Mészkő – AggtelekRudabányai-hegyvidék: Gutensteini, Steinalmi, Wettersteini, Hallstatti mkő stb. • Agyagpalák és vulkanitok – Bükk: Szilvásváradi Aleurolitpala (karbon), Lök-völgyi Agyagpala (jura), garadna-völgyi vulkanitok (triász), szarvaskői vulkanitok (jura) – Aggtelek Rudabányai-hegyvidék: bódva-völgyi vulkanitok (triász), agyagpalák (jura)
Felszínfejlődés Felsőjura-felsőeocén: Tethys-óceán összezáródása Szerkezetalakulás: Bükk, AggtelekRudabányai-hgv. redős/ takarós szerkezete Kiemelkedés lepusztulás trópusi kúpkarsztos tönkfelszínek formálódása Bükk-hegység • Felsőeocén, oligocén: Bükk tönkje üledéktakarót kapott • Miocén eleje: exhumáció vagy újabb fedőtakaró? AggtelekRudabányai-hegyvidék • Paleogén üledéktakaró? (Kiv. Rudabányai-hgv.)
Neogén: újabb fedőtakarók • Bükk-hegység: középsőmiocén tufa + tengeri üledék • Aggtelek-Rudabányai-hgv.: szarmata pliocén (Poltári Kavics pedimentek) Pannon-beltó visszahúzódása hegylábfel-színképződés
Pliocén-pleisztocén: • Szakaszos, differenciált kiemelkedés • Kistájak elkülönülése • Erőteljes völgyi felszabdalódás szurdokvölgyek • Exhumálódó mészkőfennsíkokon: karsztos felszínformálás – Karrok, víznyelők, zsombolyok, töbörsoros völgyek, poljék – Többszintes barlangok, karsztforrások, édesvízi mészkövek • Periglaciális formakincs
Bükk lába Tardonai-dombság
Upponyi-hegység Központi-Bükk
Bükk-fennsík Északi-Bükk
Déli-Bükk
A Bükk kistájai Bükkalja
Bükk-fennsík „Óriások asztala” Kis- és Nagy-fennsík (elvál.: Garadna-völgy) (600900 m)
• Belső bércek karrok, rombarlangok, zsombolyok, tető közeli töbrök
• Külső bércek a „bükki kövek” fennsík peremen (Bél-, Pes-, Tar-kő, Látókövek, Örvény-, Istállós-kő (959 m) stb.) • Szurdokszakaszok Forrás-, Lusta-völgy
Völgyközi hátak
• Lápák víznyelők (Létrási-, Bolhási-, Jávorkúti-víznyelő, Bánkúti stb.) poljék: több töbörsoros völgy találkozásánál (Nagy-Mező, Létrás, Kis-sár-völgy, Zsidó-rét stb.)
A Nagy-fennsík földtani felépítése és formakincse
A Kis-fennsík geomorfológiai térképe
Belső bércek
Tető közeli töbrök
Töbörsoros völgyek
A zsidó-réti és a kis-sár-völgyi polje
Nagy-mező
Nagy-fennsík: Nagy-mező
Nagy-fennsík: Kőrös-lyuk
Udvar-kői szakadéktöbör
Bánkúti-víznyelő
Csipkéskúti visszafolyó
Az „Óriások asztala” a Tárkányi-medencén át
Kövek vonulatának 4 tagja
Kilátás a Tar-kőről
Tar-kő a Nagy-fennsík DNy-i peremén
A Bél-kő tömege
Északi-Bükk: Látókövek
Három-kúti sziklakapu
Örvény-kő fala alatta kőtörmeléklejtő
Déli-, Északi-Bükk • Mély völgyekkel szabdalt, 500700 m-es gerincekre tagolódó hegységrészek – Déli-Bükk: Tárkányi-patak, Hór-völgy völgyrendszere • Mészkőszurdokok: Berva-, Lök-, Hór-, Szinva-, Balla-völgy stb. – Északi-Bükk: sugárirányban kifutó mély völgyek • Szalajka-, Ablakos-kő-, Leány-völgy stb. • „Kövek”: felmagasodó rétegbordák (ag.pala-mkő) Buzgó-, Odvas-, / Imó-, Fehér-kő, stb. • Periglaciális formakincs • Délkeleti-Bükk: Répáshutai-, KisgyőrTapolcai-mészkőhátság, Fehérkő–Vár-tető Karsztos formakincs, szurdokvölgyek (Tatár-árok)
A Tárkányi-patak és a Hór völgyrendszere
Hór-völgye az Ódor-várról
Ódor-vár krioplanációs taréja
Répáshuta
Szinva-völgy: Fehér-kő
Fehér-kő alatti kőtörmelék-lejtő
Ódor-vár: kőkapu és kőtörmelék-garat
Hazai barlangok ~ ¼-e a Bükkben! István-, Anna-, Szeleta-, Istállós-kői-bg., Suba-lyuk, Miskolc-tapolcai-tavasbarlang, István-lápai-, Létrási-, Pénz-pataki, Hajnóczy-barlang stb.
Hór-völgy: forrásbarlang
Hór-völgy: Suba-lyuk
Északi-Bükk: Leányvölgy
Ablakos-kő-völgy
Imó-kői időszakos karsztforrás
Szilvásvárad: Fátyol-vízesés
Hegységelőtéri dombságok Bükkalja • Széles riolittufa-takaró, É-on paleogén, D-en pannon üledékek • Kettős szintű hegylábfelszín maradványa idősebb, > 300m: tetők és aszimmetrikus hegyek (ignimbritek) fiatalabb, > 200m: völgyközi hátak • ÉÉNyDDK-i irányú eróziós völgyek és deráziós völgyek, medencék tagolják – Tárkányi-medence • Védett kaptárkövek Bükk lába (É) • Oligocén, miocén homokos-agyagos, széntelepes üledékek + óidei: Upponyi-hg. (agy.pala, hk., mk.) • Kettős szintű hegylábfelszín, az idősebb: > 400m • DNyÉK-i irányú medencékkel, eróziós völgyekkel tagolt – Parasznyai-, Csokvaományi, Upponyi-medence stb. • Gazdag deráziós formákban, csuszamlásokban (bányászat)
Bükkalja: Nyomó-hegy (aszimmetrikus)
Egri-Bükkalja
A Hór-völgy bejárati szurdoka
Szomolya: kaptárkő
Upponyi Mészkő az Upponyi-szorosban
Aggtelek–Rudabányai-hegyvidék kistájai Aggteleki-hegység
Alsó-hegy Bódva-völgy Szalonnai-hegység
Aggteleki-karszt
Rudabányai-hegység
Tornai-dombság
AggtelekRudabányai-hegyvidék domborzata • Gömör-Tornai-karszt D-i része • Széles NyK-i csapású mészkőpászták + keskeny agyagpala- és dolomitsávok építik fel. Aggteleki-karszt: fennsíkokra tagolódik; karsztformákban gazdag
Aggteleki-karszt fennsíkjai
Nagyoldal
Derenki-fennsík
Szilasi-fennsík
Haragistya Galya-fennsík
Jósvafői-fennsík Aggteleki-fennsík
Teresztenyei-fennsík
AggtelekRudabányai-hegyvidék domborzata Aggteleki-karszt: fennsíkokra tagolódik; karsztformákban gazdag • Haragistya-fennsík, Nagy-oldal (500600 m): utóbbi völgyekkel tagoltabb • Kevéssé kiemelt Galya-fennsík (400450 m), töbörsoros mkőplató • Jósvafői-fennsík karsztos (tektonikus) polje (300 m) völgyek szabdalták fel; Vass Imre-, Kossuth-barlang • Aggteleki-fennsík (450400 m) Ny-K-i csapású, töbörsoros völgyek, karrok – BaradlaDomica-rendszer, Béke-barlang (ma is form.) óriásbarlangok, KecsőJósva-völgy felé tartó, mélybefejeződött, kavicsos hordalékú vízfolyások formálták ki – AggtelekTeresztenyei kaptúravonal Acheron, Zomborlyuk stb.
AggtelekRudabányai-hegyvidék domborzata • Teresztenyei-fennsík (350 m) • Alsó-hegy (500600 m) – K: Szilasi-fennsík: hatalmas dolinák, zsombolyok (Vecsembükki-zsomboly), töbörsoros lápák – Ny: Derenki-fennsík: karsztos formák + eróziós völgyek; periglaciális formák (Szádvár környéke)
Alsó-hegy fennsíkja
Aggteleki-fennsík sordolinái
Jósva-völgy
Aggtelek: Ördögszántás
A Baradla bejárata
Cseppkőoszlopok a Baradlából
Béke-barlang
Aggteleki-karszt: terra rossa és kúpkarszt
Biogén karsztosodás
Víznyelő a fedett és fedetlen karszt határán
Zombor-lyuk
Rudabánya–Szalonnai-hegység • Kőzettanilag változatosabb Bódva-völgyi Ofiolitok, Perkupai Evaporitok, rudabányai vasérc ( őshominoidea lelet (Rudapithecus)) • Mély völgyekkel tagolt, kevés karsztos forma
Rudabányai-hegység DNyÉK-i csapású, keskeny sasbércvonulat DNy ÉK felé emelkedő alacsony hegység (260360 m)
Szalonnai-hegység Rudabányai-hegység Bódva-völgyén túli folytatása (400500 m) Tornai-dombság: hegységperemi dombság Eróziós/deráziós völgyekkel tagolt egykori hegylábfelszín
Bódva-völgy Két szélesebb tektonikus völgymedence + szurdokszakaszok
Rudabányai-hegység
Rudabánya: felhagyott vasércbánya
EGYÉB TÁJALKOTÓ TÉNYEZŐK Éghajlat • Éghajlati körzetei: hűvösnedves mérsékelten meleg és mérsékelten száraz • Éghajlati mutatói: magasság + Alföldtől való elzártság függvényében változnak – Napfénytartam: 1950 (Bükkalja) 1800 óra (AggtelekRudabányai-hgv.) – Januári khm.: 2 4,5 oC, ill. 3 4 oC – Júliusi khm.: 1521 oC, ill. 1820 oC – Évi csapadék: 900570 mm ill. 710 650 mm Töbrök mikroklímája!!
Vízrajzi viszonyok • Felszíni vízfolyásokban szegények forrásgazdag alacsonyabban – Bükkvidék: Szalajka- és Szikla-forrás, ill. időszakos források: Imó-, Feketelen-, Vörös-kő stb. – Aggtelek–Rudabányai hegyvidék: Jósva-, Komlós-, Kis- és NagyTohonya-forrás stb. állandó vízfolyású patakok • Miskolc, Eger vízellátása szennyeződésveszély • Tavak – Természetes: Vörös- (dolina), Aggteleki- (víznyelő), Arlói-tó (elgátolt - csuszamlás) – Mesterséges: Hámori-tó, Lázbérci-tározó, völgyi tározók • Felszín alatti vizek karsztvizek – Bükk-vidék termálkarszt-vize fürdők: Miskolctapolca, Eger, Mezőkövesd, Egerszalók, Bogács stb. – Talajvíz: hegységelőtéri dombságokon (elnitrátosodott) – Rétegvíz-készlet nem túl jelentős (harmadidőszaki üledékekben)
Szalajka-völgy: Sziklaforrás
Vörös-kő-völgyi forrás
Jósva-forrás
Jósvafő
Aggteleki-karszt: Vörös-tó 2005 és korábban
Aggteleki-tó
Lillafüred: Hámori-tó
Talajok • Zonális – Agyagbemosódásos BET, barnaföldek, csernozjom BET, savanyú nem podzolos BET • Kőzethatású – Rendzinák, „terra rossa”, nyirok • Völgyekben – Öntés-, öntés réti, réti talajok, láptalajok • Talajerózió – Köves-sziklás váztalajok, lejtőhordalék-talajok
Növényzet Zonális – Montán, szubmontán bükkösök, gyertyános-, cseres- és molyhos tölgyesek • Kőzethatás – Mészkedvelő, mészkerülő tölgyesek, sajmeggyes karsztbokorerdők, mészkő-sziklagyepek és sztyepprétek, • Domborzat/vízhatás – Sziklai bükkösök, hárs-kőris sziklaerdők, szurdokerdők, égerligetek • Antropogén hatás – Mészkőfennsíkok irtásrétjei Területhasználat erdőarány: 95 50 % Természetvédelem: BNP, ANP világörökség
Szártalan bábakalács
Kornis tárnincs
Montán bükkös
Virággazdag hegyirét
Látogatóközpont a Vörös-tónál
Az Észak-magyarországi-medencék 171-180. oldal
Kistáj-csoportjai, kistájai • Helyzete hegységek közé zárt medencesor
Részei • Ipoly-völgy és Nógrádi-medence – Alsó-Ipoly-völgy, Középső-Ipoly-völgy, Nógrádi-medence
• Felső-ZagyvaTarna-közi-dombság – Zagyva-völgy, Medves-vidék, Felső-Tarnai-dombság,Tarnavölgy
• GömöriHevesi-dombság – Pétervásárai-dombság, ÓzdEgercsehi-medence
•
Borsodi-dombság – Sajó-völgy, Putnoki-dombság,
• Cserehát – Szendrői-rögvidék, Rakacai-völgymedence, Ny-, K-Cserehát
• Hernád-völgymedence – Hernád-völgy, Szerencsköz
Észak-magyarországi-medencesor kistájai Szendrői-hg. Rakacai-völgym. Hernád-völgy Putnoki-dombság Pétervásárai-d.
Medves-vidék Középső-Ipoly-v.
Alsó-Ipoly-v.
Sajó-völgy K/Ny-Cserehát Szerencsköz Ózd-Egercsehi-m.
Nógrádi-medence Zagyva-völgy
Felső-Tarnai-d.
Tarna-völgy
Felszínfejlődés Aljzat • Pelsói nagyszerkezeti egység + Kárpáti nagyszerk. egység Szendrői-hegység legidősebb felszíni képződmények • Devon-karbon Abodi Mészkő, Rakacai Márvány, Szendrői Fillit Alaphegységre a paleogénben medencesor Ny-i és középső részén, majd a miocénben a K-i részén is harmadidőszaki képződmények települtek • Felsőoligicén, alsómiocén Szécsényi Slír, Pétervásárai Homokkő, Ipolytarnóci Homokkő, Gyulakeszi Riolittufa, Salgótarjáni Barnakőszén, Kazári Homokkő, Garábi Slír • Bádeni, szarmata vulkanitok /andezit, riolittufa/ – Előfordulás Felső-ZagyvaTarna-közi-dombság, GömöriHevesi-dombság, Borsodi-dombság Cserehát
Felszínfejlődés Szarmata eltérő fejlődés NyK Ny-i és középső részein: • Lepusztulás Ipoly-völgy és Nógrádi-medence,
Felső-ZagyvaTarna-közi-dombság, GömöriHevesidombság hegylábfelszínek formálódnak – Nógrádi-medence Ős-Ipoly
• Felső-ZagyvaTarna-közi-dombság pliocén bazaltvulkanizmus (Salgóvári Bazalt) Keleten: • Üledékfelhalmozódás (szarmata, pannon) Putnoki-dombság, Cserehát, Szerencsköz akkumulációs glacis kialakulása
Nógrád-gömöri bazaltvidék
Paleozóos kőzetek
A.pleisztocén kavics
1
A.pleisztocén vörösagyag o 2 '---'
,
1
6 1
Pannon üledékek
Pleisztocén képződmény
Szarmata képződmények
A Cserehát földtani felépítése
Tájtípusai
Teraszos folyóvölgyek Alsó-, Középső-Ipoly-, Zagyva, Tarna-, Sajó- Bódva-, Hernád-v. Jellemzői: • Szerkezeti előrejelzettség • Szorosok/völgymedencék – Középső-Ipolyvölgy fitalal süllyedéksorozat Rárosiszoros; Szendrői-rögvidék: Bódva
• Teraszok – Ipoly, Bódva völgymedencéiben, Sajó, Hernád?
• Aszimmetrikus völgykeresztmetszet – Sajó K-en: teraszok (II-V.), Ny-on: csuszamlásos lejtők – Hernád K-en: a csuszamlásos magaspart, Ny-on: geliszoliflukciósan átformált
• Csuszamlások, geliszoliflukció – Sajó, Hernád
Bódva-völgye
Bódva, háttérben az Esztramos
Hernád magaspart: hepetavak
Vulkáni kőzetekből felépülő alacsony középhegység tájmozaikok Medvesvidék É-i fele + Felső-Tarnai-dombság Vulkáni formák • Takarók Medves rétegvulkáni felépítés • Rétegvulkáni kúpok, kürtőkitöltések, lávafolyások – Tanúhegyek Nagy-Salgó, Pécs-kő
Perigalciális formák • Nagy-Szilvás-kő, Somos-kő, Boszorkány-kő, Somlyó, Hegyeske stb. Antropogén formák • Berogyások, repedések, hasadékok szénbányászat • Felhagyott bazaltbányák szemét
Medves-fennsík
Medves-fennsík, a Nagy-Salgóval
Eróziós-deráziós völgyekkel tagolt medencedombságok Nógrádi- medence, Medves-vidék D-i része, Felső-Tarnai-, Pétervásárai-, ÓzdEgercsehi-, Putnoki-dombság, Cserehát, Szerencsköz Formakincse • Egykori hegylábfelszínek (pediment/ akkumulációs glacik) • Eróziós völgyek – Tektonikus előrejelzettség (Nógrádi-m.) – Bódva K Ny-i, Hernád meridionális mellékvölgyei
• Változatos deráziós formák völgyek, fülkék, nyergek, lejtők stb. • Változó tagoltság: kiemeltség mértéke, lejtőfolyamatok intenzitása – Gyengén tagolt: Putnoki-dombság, Cserehát – Közepesen tagolt: Nógrádi-medence, Ózd–Egercsehi-medence – Erősen tagolt: Medves-vidék, Felső-Tarnai-, Pétervásárai-d.
o .
Cserehát vízfolyásai és csuszamlásos területei
Ózd–Egercsehi-medence, háttérben a Pétervásárai-dombság
Ózd–Egercsehi-medence, háttérben a Pétervásárai-dombság
Pétervásáraidombság: eróziós völgy
Szendrői-hegységet átszelő eróziós völgy
Csereháti völgy pannon üledéken
Jellegzetes csereháti táj
Ózd–Egercsehi-medence: deráziós völgy
Ózd–Egercsehi-medence: deráziós völgy fülkékkel
Domborzati formák, folyamatok • Csuszamlások általános elterjedtség bányászat – Cserehát, Putnoki-, ÓzdEgercsehi-dombság (Arló), Pétervásárai-dombság, Medves-vidék, Felső-Tarnai-dombság, Nógrádi-medence
• Talajerózió – Medves-vidék kazári „badland”, eróziós árkok
• Kőzethez kötődő sajátos lepusztulási formák – Bazaltorgonák Nagy-Szilvás-kő, Somos-kő stb. – Cipós homokkövek Istenmezeje: „Noé szőlője”
Járdánháza: csuszamlás szakadásfala
Lecsúszott tömeg
Cserehát: szőnyegcsuszamlás
„Variációk egy témára”
Cserehát: szeletes csuszamlás
Cserehát: hepetavak
Csereháti „badland”
Cserehát: recens szakadásfal
Cserehát: recens szakadások
Boszorkánykő
Kazári „badland” riolttufán
Cserehát: eróziós árkok
Istenmezeje: Noé szőlője
Egyéb tájalkotó tényezők Éghajlat egységes: mérsékleten hűvösmérsékelten száraz Jellemzői • • • •
É-i fekvés, Alföldtől való elzártság Alacsonyabb hőmérsékletek (-3 és -4 Co, 18 21 Co) Változó csapadékmennyiség (570 650 mm) ) Változatos szélirányok
Vízrajz
• Folyókban gazdag árvizek, szennyeződés együttműködés • Csuszamlásos tavak Arlói-, Mohos-tavak • Mesterséges tavak Rakaca-tározó • Parti szűrésű vizek • Talajvizek nitrátszennyezettsége
Rakacai-tározó
Talajok, növényzet Talajok • Dombsági, hegységi részeken ABET, barnaföld, CsBET • Völgyekben öntés/réti talajok • Talajerózió földes kopárok, köves-sziklás váztalaj ÓzdEgercsehi-medence (20%)
Növényzet • Dombságokon, hegységi részeken: cseres, gyertyános, mészkerülő tölgyesek, szubmontán bükkösök, sziklagyepek, lejtősztyepprétek • Völgyekben: mocsár-, kaszálórétek, keményfa-, égerligetek, magaskórós társulások • D-i peremen: lösztársulások • Erdőirtások, magas akácarány!
Cserehát: barázdás erózió
