ÉSZAK-KAROLINA REJTÉLYES FÉNYEI Minden bizonnyal egy meteor hasította keresztül az atmoszférát, s okozott rejtélyes fényjelenséget az Egyesült Államokban. Az utóbbi időben Dél- és Észak-Karolinában rendszeresen látnak fénycsóvákat elhúzni a fejük felett az emberek. Az egyik enigma azonban megoldódott, amikor a légierő közleményben tudatta, hogy ő végzett titkos kísérleteket a térségben. De ez még nem ad magyarázatot a többi időpontban észleltmegannyi fénygömb kilétére! ÉSZAK-KAROLINA Észak-Karolináról azt illik tudni, hogy az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak egyike és az USA délkeleti részén, az Atlanti-óceán mentén terül el. Konkrétan Virginia, Tennessee, Georgia és DélKarolina között helyezkedik el ez az állam, míg keletről az Atlanti-óceán határolja. Nevét I. Károly angol király nyomán kapta, s több mint 100 megyéje van. Észak-Karolina a 13 eredeti gyarmat egyike. Itt volt az első angol kolónia, Roanoke is. Észak-Karolina volt az utolsó olyan konföderációs állam, amely 1861. május 20-án elszakadt az Uniótól. A polgárháború után 1868. július 4-én csatlakozott hozzá újra. Spirituális szempontból azért is jelentős állam, mert nyolc elismert indián törzs él az állam területén. A Mississippitől keletre ÉszakKarolinának van a legnagyobb számú indián lakossága. Észak-Karolina tengerszinttől számított magassága eklektikus képet mutat: a síkságtól a 2042 méter magas hegyekig változatos domborzattal találkozunk ezen a vidéken, ezért az óceáni, a nedves szárazföldi és a hegyvidéki klíma egymás mellett van jelen. TITOKZATOS FÉNYEK AZ ÉGEN Időről-időre több száz izgatott telefonos bejelentés és e-mail érkezik az újságokhoz, amelyek arról számolnak be, hogy az állam nyugati részében megmagyarázhatatlan eredetű, szabad szemmel is tökéletesen látható fényeket láttak az emberek. Az NBC is beszámol az eseményekről. De hiába a média-nyilvánosság és a meteorológiai állomások ostroma, nincs mindig kielégítő válasz az anomáliákra. A meteorológusok tanácstalanul állnak a fényjelenségek előtt, holott olyan szemkápráztatóak, hogy olykor még Tennesseeben és Kentuckyban is látják azokat. A szemtanúk beszámolói alapján az egyik ilyen eset során egy élesen világító fényt láttak feltűnni az égen, amely úgy két mérföldes zöldeskékes csóvát húzott maga után. Picit hasonlított egy üstökösre. A jelenség megvilágította a tájat és ámulatba ejtette az embereket. Természetesnek tűnik, hogy eleinte mindenki meteorra gyanakodott, hiszen a hivatalos tudomány nem ismer más, hasonló jelenséget. A dolgot ezzel már le is zárhatta volna a mértékadó sajtó, ha nem szaporodtak volna meg az esetet követően az ufó-észlelések. Kérdés persze, hogy vajon az ufóhívők fantazmagóriájáról vagy tényleges második és olykor harmadik típusú találkozásokról van-e szó. Az ufó-rajongók egy részét ugyanis kissé elbizonytalanította, hogy lelepleződött az egyik fényjelenség kiléte, amikor nyilvánosságra hozták, hogy az egyik ufó-látás voltaképpen egy titkos katonai kísérlet volt, amely valóban a megfigyelők beszámolóit hitelesíti. Az USA légiereje hozzátette: a térségben tesztelték az új fénygyertyáikat, amelyek egyfajta foszforeszkáló rakéták, amelyekre ejtőernyőt szereltek, ennek tudható be, hogy képesek lebegni és nem zuhannak le. De éppen ez támasztja alá véleményem szerint a többi normális szemtanú beszámolóját. Csakhogy ez utóbbi esetekben nincsen semmiféle ésszerű magyarázat – meteorológiai jelenség vagy katonai kísérlet – a háttérben.
Ha picit mélyebbre ásunk Észak-Kalifornia furcsa égi tüneményei között, akkor találunk olyan filmfelvételeket, videókat, amelyeken félig-meddig áttetsző objektumok látszódnak, melyek a levegőben egyáltalán nem úgy viselkednek, mint egy helikopter, egy ballon vagy valamilyen megszokott, ember alkotta tárgy. Ezeknek a fényeknek az összetétele nehezen meghatározható, ezért a túlzott általánosítás kerülendő. Ezzel együtt kijelenthetjük az esetek kisebb hányadában, hogy energiából és/vagy plazmából álló tárgyaknak tűnnek, amelyek nem csak álldogálnak a tiszta égen, hanem játszi könnyedséggel tesznek meg nagy távolságokat és úgy változtatnak irányt még szuperszonikus sebességhatár felett is derékszögben, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga. Vitán felül áll, hogy akadnak fontoskodó kacsák is a hírekben és nem minden esetben áll a háttérben valamilyen misztikus jelenség, de ettől a rejtélyes fények egy része még lehet idegen látogató. Száraz György Boldog napot!
A CHEROKEE TÖRZS LEGENDÁI KIK A CHEROKEE INDIÁNOK? A keleti parton Észak-Karolinának van a második legnagyobb indián lakossága New York után. A 2004es becslések szerint az amerikai indiánok száma 110.198 fő volt. Jelenleg Észak-Karolina nyolc őslakó amerikai csoportot ismer el. Észak-Amerikában és Alaszkában összesen 2 824 751 őslakos él, amely teljes lakosság 0,95%-át teszi ki. A cherokee (cseroki) indiánok keleti csoportját 1889-ben ismerték el. A keleti cseroki indiánok Swain megye keleti részén élnek, mintegy 13400 bejegyzett tagjuk van. Legtöbbjük a 230 km²esQuallaBoundary rezervátumban él. A cseroki indián törzs egyike az Öt Civilizált Törzsnek. A cseroki indiánok önmagukat úgy definiálják, mint „Tsa-la-gi”, vagy „A-ni-yv-wi-ya”, ami „irányító embereket” jelent. A 17. században több nevük is volt: Rickahockan-ok vagy Rechahecrian-ok. Maga a cseroki szó eredetileg a csatkó kereskedelmi nyelvből származik. A „Cha-la-kee” szó jelentése: „akik a hegyekben élnek”, vagy a„Chi-luk-ik-bi”, ami annyit tesz: „akik a barlangok területen élnek”. A cheroki indiánok egykoron a keleti partvidék jó részének korlátlan urai voltak. A fehér ember azonban módszeresen kiszorította őket és mindentől megfosztotta az indiánokat, mígnem a múlt század közepére rezervátumokba gyűjtötte be őket. Később a cherokee törzs maradványait áttelepítésre kényszerítették a Nagy-tavak vidékére. A törzs minden ellenállásának dacára katonai erővel szállították át az indiánokat. Az utaztatások, a kegyetlenkedések, a fagy, az éhezés és a betegségek következtében százával haltak meg az indiánok. A törzs egy része harcok árán ugyan, de megmaradt ezen a területen. A mai rezervátum bizonyos időszakokban nyitva áll a turisták előtt, ahol a hagyományos öltözetbe bújt indiánok tanítják a turistákat őseik művészetére, de nagyrészük már asszimilálódott a modern amerikai kultúrához. ÁLOMCSAPADA Az álomcsapda, más néven álomfogó, egy kézzel készített eszköz. Többnyire fűzfából készítik a keretét, amelyre egy laza hálót szőnek. Ezt minden esetben felszentelt kiegészítőkkel – például madártollakkal – ékesítik, mert ebből nyeri a tulajdonképpeni erejét az álomcsapda. Ezen kívül személyes tárgyakat is aggatnak rá, hogy a kiválasztott célszemélyre hasson a leginkább ez a mágikus kellék.
Az álomcsapdához legenda is fűződik. Az álomfogó az ágy fölé akasztva mágikus védelemként óvja a gyermeket a rémálmoktól és a rossz szellemek befolyásától. Az álomcsapda olyan, mint egy háló, amely a szép álmokat átengedi, de a lidércnyomások fennakadnak rajta, s nem jutnak be a gyermek álomvilágába. Az álomfogó alapanyagai az évek múlásával lassacskán elöregszenek, ami jelzi, hogy a gyermek már felnőtté vált. Az álomfogó hagyománya az Ojibwa törzsből származik, később a Cherokee és a Kiowa törzs vette át tőlük, a 20. században pedig a lelkes ezoterikus társadalom is csakhamar elleste az álomfogó készítésének fortélyait. Igaz, ma már nem tartják be az indián mágia szabályait – például az állati és növényi alapanyagok analógiák szerinti összeválogatását –, ezért az utánzatok már nem képesek betölteni az eredeti álomszűrő funkciókat. KALONA MÍTOSZA A Cherokee mítoszokban szerepel egy gyönyörű, éjszínű szárnyakkal felruházott angyal, aki óriási hollóvá tudott változni, ha akart. A törzs istenként tisztelte, mivel érkezése bőséget és termékenységet hozott a népre. Ám Kalona egyszer csak elkezdett a törzs lányaival üzekedni. Valóságos megszállottá vált: imádta és gyűlölte a nőket egyszerre. Így csakhamar kiismerték a hajadonok és elfordultak tőle, mire fel ő isteni hatalmával visszaélve uralkodni kezdett a férfiakon és megbecstelenítette asszonyaikat. Kalonarendkívül kívánta a szüzeket és párosodott is velük, de a meggyalázott nők élettelen dolgokat szültek. Voltak azonban kivételek. Azok a gyermekek, akik életben maradtak, emberi végtagokkal és szemekkel rendelkező hollók voltak. Kalona mesterkedései az idők végezetéig tartottak volna, ha az egyik Chigua össze nem hívott volna egy tanácsot a törzs javasasszonyainak részvételével a föld alatt, ahova Kalona égi származása miatt nem igen kívánkozott, ezért ki sem tudta hallgatni őket. A tanács feladata az volt, hogy kitaláljon valamit, amivel egyszer s mindenkorra elintézhetik Kalonát, hiszen amúgy a varázsereje ellen mit sem értek a mágikus praktikáik. Végül megszületett a tervük. Agyagból alkottak egy meseszép lánytestet, amelyre a legszebb arcot festették, torkába a legszebb hangot ültették, lábát fürgévé tették, s mindenből a legjobban kapta, majd a legcicomásabb ruhát és ékszereket aggatták rá. Ezután mind a hét Chigua vérével szent szimbólumokat rajzolt a bábura. Végezetül teremtő erejükkel életre keltették a bábut. A lány az A-ya nevet kapta, amit annyit jelent, hogy „én”. Ez arra utal, hogy önmagukból hozták létre. Amikor a nagy mű elkészült, az asszonyok tanácsokkal látták el A-yát. Ő pedig akképpen cselekedett. Leült annak a pataknak a partjára, ahol minden reggel Kalona szokott fürdeni és énekelgetett, a haját fésülgetve. Amikor Kalonán eluralkodott a vágy, A-ya bölcsen cselekedett. Azonnal futásnak eredt, Kalonapedig utánrohant. A-ya egy barlang mélyére csalta áldozatát, hagyta, hogy utolérje őt és átadta neki gyönyörű testét. Miután Kalona magáévá tette, teste földdé és asszonyi szellemé változott vissza. A lány karjai és lábai bilincsként csapódtak Kalonára. Ekkor a Chigua asszonyok megidézték a föld szellemét és megkérték, hogy zárja le a barlangot. Így is történt, Kalonaa mai napig e kriptában tartózkodik bebörtönözve. Miután apjukat elnyelte a föld, a holló-gyermekek emberi hangon egy jóslatot kezdtek énekelni, melyben elmesélték, hogy Kalona egyszer majd visszatér és szörnyűséges bosszút fog állni, kiváltképp a nőkön. A HOLLÓ-MÁSOK A Cherokee legendák szerint minden borzalomkeltő halál Kalonának és gyermekeinek, a Hollómásoknak tudható be. A mítoszok szerint alkonyatkor a Hollómások valódi hollókká alakulnak át, apjuk kiterjeszti szárnyait és a hollók siránkoznak atyjuk hiánya miatt. Kalona tehát a halál angyala, ő a Gonoszság megtestesítője, akitől mindenki retteg, beleértve még a boszorkányokat is. A
világvége a Cherokee törzsnél nagyjából az, hogy addig borul majd sötétség az emberiségre, amíg Kalona önszántából úgy nem dönt, hogy visszahúzza kiterjesztett szárnyait. Gyermekei a legsötétebb szellemek. Kalona a beteg felett lebegő láthatatlan erő, aki képes akár halálra is rémíteni a szenvedőt: hallucinációkat láttat vele, s haláltusába kergeti. Úgy tartják, hogy Kalona ellopja és megeszi a beteg ember szívét, s ezzel hosszabbítja meg a saját életét. A hollómások feladata többek között, hogy haldoklókat kínozzák. Ilyenkor a gyötrődő áldozat életereje őket táplálja. Megjelenésük kétféle lehet: öreg lények vagy démoni hollók alakjában öltenek testet, de a hollómások többnyire láthatatlanul kínozzák a szenvedőt. A hollómásoknak csak a szakavatott kuruzslók tudnak gátat venni, amikor egy helyet alaposan megtisztítanak és szellemi védelemmel látnak el, míg a haldokló békességben el nem távozik. Továbbá az ilyen javasasszonyoknak kell a megfelelő temetési ceremóniáról is gondoskodniuk, hogy a hollómások ne tudják magukévá tenni a halott szívét. A cherokee varázslók szent énekeket kántálva füstölővel járják körbe a házat. Ezután a füstölő egy fekete színű anyagba csavart késsel együtt elhelyezik a ház egyik részében. E mágikus aktusnak köszönhetően, amikor megérkezik a hollómás, akkor ez a kés szíven döfi, így hét nap alatt meghal a démon. A hollómások sokféle alakot magukra ölthetnek: emberek és állatok alakjában is megközelíthetik az embert. Ők kifejezetten siettetik a halált, mivel a haldokló életidejére fáj a foguk. CHEROKEE TITKOS TANÍTÁSOK A kezdet kezdetén még 12 világ állt rendelkezésre az emberi létezés számára. E bolygók különböző napok körül keringtek. Minden planéta összegyűjtötte tudását és egy kristálykoponyába táplálta bele. A planéták ősatyái négy nagy földi kultúra felvirágoztatásában segédkeztek: Mu, Mieyhun, Lemuria és Atlantisz. Az emberfeletti tudást felhasználva, titkos szervezeteket alapítottak, ahol tanítottak és kiképezték a civilizáció irányítóit. Nagyjából 750 ezer évvel ezelőtt érkezett meg e tudás a Földre, mely csak a szigorúan ellenőrzött misztériumiskolák számára volt hozzáférhető. Félmillió évvel később kezdték terjeszteni az őstudást a Föld különböző pontjain. A 12+1 kristálykoponyát egy szent piramisban őrizték. A 13. koponya volt az összekötő kapocs, a nagy „agy”, amely a másik tizenkettőhöz volt a kulcs. A szent emberek eljuttatták a kristálykoponyákat az olmékokhoz, majd a majákhoz, végül az aztékokhoz is. Utóbbiak vissza kívántak élni a koponyák hatalmával, ezért a beavatottak elválasztották egymástól őket, és a Föld különböző pontjaira szállították a relikviákat, ahol a mai napig őrzik őket. Száraz György Boldog napot!
KÜLÖNÖS FÉNYEK A PILISBEN? Már egy ideje nem mindennapi fényjátékokat lehet látni az égen a Pilis-hegység felett és az erdőkben is. Mi lehetnek ezeknek a különös fényeknek az oka? A VILLÁMOK HATÁSA Manapság nagyon megszaporodtak a zivatarok. Hosszan elhúzódó, hűvös nyár köszöntött ránk. Ilyenkor az ember már csak a tudattalanától vezérelve is kitekint az ablakán és megcsodálja a természetnek ezt az arcát. Viharos nyári napokon sem nyaralni, sem a természetet járni nem a legideálisabb elfoglaltság. Ám akadnak kivételek, olyan természetbúvárok és spiritualitással átitatott emberek, akiket nem riasztanak vissza az efféle „akadályok”.
Egyre többeknek tűnik fel, hogy az égen órákon keresztül megállás nélkül cikáznak keresztül-kasul a villámok és éktelen dörgedelmességgel csapódnak be a földbe. Eme égi tünemények nem csak fizikai szempontból - mint kisülések - számítanak, hanem spirituális szempontból is számottevőek. Tudniillik, gigászi energiát közvetítenek arra a helyre, ahová irányulnak. A mit sem sejtő, hétköznapi ember nem lát ebben többet, mint a villámok méretét meg azt, hogy nem belé csapott. E sorok írója többet is tudna erről mesélni. Visszatérve a villámlások okozta különleges fényekhez, aki látott már ilyen szokatlanul nagy erejű mennykőt, az talán emlékszik arra, hogy amikor földet ért, akkor a fénye szinte „csalhatatlanul” bizonyos pontokra fókuszálódott. Természetesen lehet a villám áldozata fa, vagy egy háztető is, de a pilisi villámok többsége különleges a tekintetben, hogy átenergetizálják a hegységet. Akik a finomabb energiákkal foglalkoznak, esetleg látók, azok tudhatják, hogy a villám az erőtereket is feltölti muníciójával. Olyan ez, minta defibrillálnánk egy emberi tetemet, csakhogy itt nem egy tetem, hanem a Pilis szent erőtereiről van szó, melyet évről-évre egyre nagyobb dózisban érnek a villámok. Akár spirituális szívnek, akár szellemi agynak tekintjük a Kárpát-medencét, a „zsigeri” működéséhez mindenképpen az ősi erőterek újjáéledésére és megnyílására is szükség van. Talán a villámlásoknak ehhez van közük. Ki tudja? KÜLÖNÖS FÉNYEK Többektől hallottam, hogy a pilisi erdőket járva nem mindennapi fényjelenségeknek lettek a szemtanúi. Fényes nappal és éjszaka egyaránt furcsa, alakkal rendelkező fények lebegnek a fák között. Érdekes módon nem keltenek félelmet, csupán megrökönyödést a szemlélőkben, mert a légies, könnyed, kissé a tündérekre emlékeztető tünemények valahogy a szelídség benyomását keltik. Próbálták már e fényeket összefüggésbe hozni meteoritokkal, különféle foszforeszkáló állatokkal, sőt még gombákkal is, de mindegyik magyarázat-kísérlet erőltetettnek tűnt. Ezek a fények nem villámok, nem tipikus légköri jelenségek, nem hullócsillagok maradványai. Egyszerűen csak feltűnnek, többször 20 másodpercig is ide-oda lebegnek, némelyikük halad, szinte követi a terepviszonyokat, némelyiküket nem is érdekli, hogy fizikai akadály van előtte, akadálytalanul hatol át rajta. A fények egy része rendelkezik kontúrral és alakkal, kiterjedését tekintve úgy félember nagyságú, de semmi nem kapcsolja a földhöz. A fények másik fajtája viszont egyértelműen szférikus, tehát gömb alakú és mérete a pingponglabda nagyságútól a focilabdáig terjed. Fényes nappal nehezebben észrevehetők, míg éjszaka gyakrabban mutatkoznak. Ezek a fényforrások a talajhoz közel, de legfeljebb a lombkorona magasságáig figyelhetők meg. A fények egy harmadik csoportja az égen lebeg szemmel látható módon, s az előbbiektől mind fényerősségében, mind méretében lényegesen nagyobb. Ezek hol gyorsabban, hol lassabban mozognak, színük nem mindig fehér, lehet sárga, zöld vagy kék is. A megfigyelőknek csak nagyon ritkán sikerül lencsevégre kapniuk, s ezek a felvételek többnyire nem elég jók ahhoz, hogy tudományos vizsgálatoknak vessék alá őket. Ettől függetlenül, akiknek volt már ilyen csodában része, az egy életre szóló élménnyel lett gazdagabb. Száraz György Boldog napot!
PILIS-PÁLOS
Emlékszem, amikor először hallottam ezt a szójátékot: Pilis-Pálos-Pólus. Eltöprengtem, hogy vajon milyen összefüggés lehet a Pilis-hegység, a Pálos Rend és a magyar őstörténelem egyik kiemelt jelentőségű térsége, a Föld egyik Pólusa között. A Pilis-hegység egy ősi magyar királyi központ volt. Vannak, akik vitatják ezt, vannak, akik mellette érvelnek. Az viszont tény, hogy a Pálos Rendnek a központja a Pilisben volt, s az is aligha vitatható, hogy az Árpád-házi királyok szent helyek sokaságát létesítették itt. Akkoriban még aktívan működött a magyar beavatott remeték vezénylete alatt a Pilis megannyi spirituális erőtere, de később valamilyen rejtélyes oknál fogva ez másként alakult. A Pálos Rend az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, amelyet a római pápa is elismert. Névadója Thébai (Egyiptomi) Remete Szent Pál, akinek az égisze alatt született ez a Rend. Boldog Özséb a tatárjárás után alapította meg a Pálos Rendet és építette fel a pilisszentkereszti kolostort. De ezen kívül még két hely számított pálos központnak: Pilisszentlélek és Pilisszentlászló. Nem volt könnyű dolga Özsébnek, még Aquinói Szent Tamás közbenjárásával együtt is évtizedekig ment a huzavona, mire nemzetközileg is elismerték a Rendet. Özséb egy látomástól vezérelve gyűjtötte egybe a remetéket, jóllehet eme daliás emberek nem a klasszikus remetékre jellemző módon éltek. Például jártak emberek között, de hallgatási fogadalmat tettek. Érdemes eltűnődni azon, hogy a névadó szent éppen ott – Thébában – remetéskedett, ahol az újbirodalom fáraóinak a legnagyobbjai nyugszanak békében. Gyakorlatilag itt egy pillanatra összekapcsolódik az egyiptomi és a magyar szellemiség és hagyomány. A Rend megalapításakor különös jóslatok jelentek meg a pálos évkönyvekben Magyarország sorsával kapcsolatban. Az egyik ilyen röviden így foglalható össze: Magyarország a pálosokkal növekszik, ám gyengülésükkel hanyatlik. Kevesen tudják, de amikor a legendás Mátyás királyunk hadba vonul, mindig egyetlen szent támogatásáért fohászkodott: Szent Pál közbenjárásáért. De ez a Szent Pál nem a bibliai Szent Pál és nem is Remete Szent Pál, hanem egy harmadik. Állítólag a Pilisben temették el az első Szkíta uralkodót. A pálos atyák éppen ezért a Pilisben kutattak. Voltaképpen egy erőt kerestek, amely az egész Pilist áthatotta, amely szinte sugárzott a Pilisből. Egyes kutatók úgy vélik, hogy Pálos vagy Pilis a magyar nemzet sorsdöntő pillanatára tartogatja az erejét. Értsük meg jól, a pálosok valamiféle reájuk bízott erőt őriztek, védtek és titkoltak, melyről úgy tartották, hogy kulcsfontosságú szerepe lesz a magyar történelemben. A Pilis valójában egy rendszernek a neve, amelynek középpontjában Dobogókő található. Érdekes, hogy az emberi testen a fejtető neve is pilis. Spirituális oldalról közelítve a fejtetőhöz, egy csakrát találunk itt: a korona csakrát. Ez a legmagasabb rendű, s éppen ezért a legmagasabb rezgésű csakra. Ez az energiaközpont kapcsolja össze az embert a benne lakozó isteni résszel, a Lélekkel. Ha most összekötjük a szálakat, akkor feltűnik, hogy a korona csakra, a legmagasabb rendű szellemiség, a Pilis elnevezés, a pálos beavatottak és a szkíta központ valamilyen módon összefonódik egymással. Bizonyára ezért lehetett a szakrális királyainkat csak itt, a Pilisben megkoronázni. Sokaknak feltűnt már, hogy a világűrből a Földre tekintve a Kárpát-medence egy emberi agyra emlékeztető formát ad ki. Ha megkeressük a tobozmirigy helyét, akkor hogy-hogy nem, éppen a Pilis térségénél találjuk. Aki már foglalkozott egy kicsit ezotériával, tudhatja, hogy a korona csakrához tartozó belső elválasztású mirigy éppen a tobozmirigy. Akár igaz ez a fejtegetés, akár nem, a Pilisben található energiák léteznek, valódiak és valóban erőteljesen hatnak az ember harmadik szem és korona csakrájára, vagyis a két fejen található, a látással és a tiszta szellemiséggel kapcsolatos energiaközpontunkra.
Úgy tűnik, hogy a pálosok megtalálták a Pilisben, amit kerestek. Rábukkantak ama erőterekre, melyek a nemzet sorsát befolyásolhatják és Magyarországot alkalmasint megmenthetik. Özséb terve eredetileg az volt, hogy a Pilis névadójával, az első szkíta királlyal, kell felvenni a kapcsolatot. Ő Pálosz, aki a romolhatatlan teste a Pilis belsejében fekszik egy kőkoporsóban. A magyarok első királyának a testét a fáma szerint a Hármas-barlang rejti, melyet Koronázó barlangnak is hívnak. Özséb hat társával révülés útján látogatást tesz a barlangban. A legenda szerint ez a hét személy hidat vert két világ közé, s teremtői energiákat közvetítettek. A pálosok titka egy ősvallás lehetett, egyfajta tudásé, melyet nem manipulál az idő múlása. Éppen ezért egy olyan helyre rejtették el a titkaikat, ahol egészen biztosan megőrződhet. Ez a tudás nem hasonlítható össze a földi vallási felekezetekével, ugyanakkor a Természetben mindenhol megtalálható. Száraz György Boldog napot!
A LIKAS-KŐ ERDÉLYBEN TÖBBFÉLE LIKAS KŐ Aki alaposan szemügyre veszi Erdélyt, tapasztalhatja, hogy többféle Likas-kő elnevezésű hely fordul elő arrafelé. Maga a név arra utal, hogy egy furcsa sziklaképződménybe üreget, lyukat, illetve rést találunk,ebből következik, hogy „likas”, azaz lyukas. Hargita megyében, a Székelyudvarhely és Szováta közötti út mellett, a Kalonda-tetőhöz közel, Korond előtt 3 kilométerrel, az út melletti tisztáson található az egyik Likas-kő. A többféle alkotóelemből álló konglomerát sziklatömbben egy majdnem szabályosan fúrt, vastag lyuk található. A Melegsugó-patak völgyében (Maros megye,Nyárádremete) van egy Likas-kőnevû szikla, melyben nagyobb üreg, illetve barlang található. Említésre méltó a sepsibükszádiLikaskő, amelyből egy nagyobbacska darabot letörtek már, illetve annyira feltöltődött, hogy elveszítette eredeti függőkő jellegét. Kovászna megyében két Likaskő is található Olasztelek mellett. Valaha gyógyforrás fakadt itt, de mára sajnálatos módon már kiapadt a borvíz. A szakértők meg szokták jegyezni, hogy a Hagymás-hegységben, a Likas-havas tetején található az 51 m mély Likas-zsomboly, mely egy mészkőben született függőleges aknabarlang, tehát nem „lyukas” kő. A KORONDI LIKAS-KŐ Ahogyan közeledünk Korond felé, egy tisztáson, négy síremlék mellett egy konglomerát sziklatömböt találunk. Aki teheti, időzzön el egy kicsit itt, mert egy különleges kővel lehet dolga, amelyhez nem egy legenda is fűződik. Tudniillik, senki sem tud válaszolni arra a talányra, hogy ki, mikor, hogyan és miért fúrta a sziklába a lyukat. A rejtély megfejtéséhez fogjuk vallatóra a mitológiát! Bizony, szép számmal találunk olyan legendákat, amelyek a Likas-kőhöz fűződnek. Ezekben közös, hogy főszereplőjük két tündér, Firtos és Tartod.
Hadd idézzem Hankó Vilmos tollából származó Székelyföld című könyvének sorait: „Volt egyszer egy tündérkirálynő. Nőnek született, férfiúi hajlamokkal. Gyűlölt mindenkit, még a saját rokonát is, ha jó volt, s tündéri várában csak annak lehetett megállni, kit a gonosz érzelmek és átkos tulajdonok a föld ördögévé tettek. Férfiruhában járt s a férfiaknak való mulatságokban lelte kedvét. Ifjúkora véres csatákban folyt le. Mindig azt a helyet kereste, hol a legvadabbul üvöltött a vész, s kardjáról a vérnek nem volt ideje leszáradni. Ez a tündér messze lakott innen, a Tartod várában, közel a gyergyói szélhez. Gonoszságban nem lehetett párját kapni. Vele egy időben egy másik várban lakott a jó tündér: Firtos. Tökéletes ellentéte Tartodnak. Firtos szépségét, jószívűségét a hír szárnyára vette és elvitte messze, még a havasokon is túl. A szegény vándor, kit a förgeteg kergetett, tudhatta, hogy Firtos várában pihenőhelyet, ételt-italt, szíves vendéglátást talál. Nem is volt akkor ezen a környéken szerencsétlen ember. Firtos, mint a jó angyalok szoktak éjjelenként, amikor senki sem gyanította, leszállt várából, fölkereste a betegek házait, s észrevétlenül gyógyító füveket tett a beteg ágya mellé; a szegényeknek üres kamráit megtöltötte szép aranysárga borral, az aggokat megerősítette, a könnyűvérű fiatalságot jó útra térítette. Áldotta is mindenki őt. Egyszer egy zivataros napon az a hír szivárgott ki Tartod várából, hogy Firtosnak várát szét akarja rombolni az irigy, rossz lelkű Tartod. Tartod a hetedik éjjelre tűzte ki Firtos várának széthányását. Irigy lelke bosszúra gerjedt, mert várában gyakran dühöngött pestis, mindenféle járvány, földjeit sokszor elverte a jég, termését elmosta a vízár, Firtost pedig nem érte efféle soha. Ezért volt bosszús, ezért tette föl magában, hogy Firtos várában kő kövön ne maradjon. Firtos nem tudott a dologról semmit. Gyakorolta jótékonyságát, mint eddig, szerette, csodálta őt mindenki, mint azelőtt. Eljött a kitűzött nap estéje. Firtos tündérei remegtek asszonyukért, de nem volt mit tenniük, hiszen hírét is alig hallották a fegyvernek, nem értettek volna a hadakozás mesterségéhez. Koromsötét volt az éjszaka; a csillagok szégyenkezve bújtak el a komor felhők mögé, hogy ne is lássák Tartod gonosz merényletét. Tartod jó előre kikémleltetvén Firtos várát, megtudta, hogy abba a várba csak úgy lehet bejutni, ha azt a nagy követ onnan a kapu jobbik félfája alól kimozdítják. Egyebütt a vár úgy meg volt erősítve, hogy azon ember be nem hatolhatott, de még a tündér sem. Tartod nem bízott a saját tündéreiben. Leszállt a pokol fenekére, s nagy jutalom ígérete mellett cimborákul megnyerte a hetvenhét ördögöt. Megkezdték a rohamot; próbálják itt is, ott is, újrakezdik, de mindig sikertelenül. A vár úgy állott, mint a sziklabérc. Végre a kapu sarkkövét kezdik feszegetni. A kő engedni látszik. A káröröm iszonyú sikoltása tölti be a levegőt. Az ördögök újult erővel látnak munkához, vasrudat szúrnak át az óriási szegletkövön s vállaikra emelik. De alig viszik egy lépést, egyszerre nagyot dördül az ég, villám cikázik át az éjben, a háromszoros kiáltásba három halálordítás vegyül: Tartodot s a két ördögöt, kik a követ vitték, porrá hamvasztja az égi tűz; még nyomuk is elveszett örökre. A vasrudat szétolvasztotta a villám, a kő leesett. Ez az úgynevezett Likas-kő, mely még ma is látható Korond falujához közel. A többi ördög éppen akkor ért a vár fokára, mikor a várkápolnából felszállott
a tömjénfüst; a füsttől valamennyien hanyatt-homlok hullottak alá a szédítő mélységbe, hogy soha többé gonosz terven ne munkálhassanak. Egy pillanat műve volt az egész. A következő percben - mint valami varázsütésre - kitisztult az ég, a telihold ezüst fénye láthatóvá tette a vérnyomokat, a csillagok, mint örök szövetnékek világítottak az Ave Mariához, mely odabenn még mindig hangzott áhítatosan. A várnak kilopott köve helyett másnap valami láthatatlan kéz új követ helyezett, mely egyszerre összeforrott a vár falával; a jó Firtos még sokáig folytatta jótékonyságát háborítatlanul.” A tündérek persze csak a mesékben léteznek – hiszi az utókor, de a várak romjait saját szemével is bárki megtekintheti. Firtos vára Firtosváraljáról közelíthető meg a legkönnyebben. A Firtos-hegy egy vulkanikus eredetű 1060 méter magas hegy, melynek egy meredek kiszögellésében épült a vár. Tartod várának romjait Varság felől érdemes megközelíteni. Aki ellátogat a Likas-kőhöz, talán megérzi a tündérek hátramarad energiáit! Száraz György Boldog napot!
AZ APOKALIPSZI LOVASA Egyiptom fővárosában, Kairóban különös felvételt rögzített a Reuters hírügynökség. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ez a néhány másodperces képsorámulatba ejtette a nemzetközi közvéleményt. Talán elérkeztünk a végső idők jeleihez? Mielőtt e cikkbe belevágsz, tekintsd meg a hiteles képsorokat www.youtube.com-on. A keresőbe ezt írd: apokalipszis lovasa. Több nemzetközi hírcsatorna is sugározta, illetve az interneten is sokan elérhetővé tették azt a jelenetet, amelyet a Reuters stábja örökített meg a 2011-es egyiptomi zavargások idején a Tahrir téren. A felvételen tisztán és élesen látható, hogy egy sárga ködbe burkolózó lovas tűnik fel a tömegben és keresztülvágtat a téren, majd eltűnik a semmibe. Sokan azonnal trükk-felvételre, holografikus csalásra, de minimum optikai csalódásra tippeltek eleinte. Valljuk be, a fantasztikus filmek világában élve ma már nem igazán lepődünk meg egy ilyen megoldáson, például a Múmia című film első részének a végén valami kísértetiesen hasonlót vittek filmre az alkotók. Meg amúgy is, ki hinné el, hogy egy tömegtüntetésen anélkül, hogy bárki is észrevenné, egy fényalak csak úgy szekerestül-mindenestül keresztülnyargalhat a tömegen? Ez nonszensz! A dolog akkor kezdett el komolyabbra fordulni, midőn a Reuters megvizsgálta és hitelesítette a kópiát. A hírügynökség kijelentette, hogy nem manipulálták a képsorokat. Innentől kezdett a hívők tábora feltámadni és elméleteket gyártani. Azaz nem volt szükség különösebb megerőltetésre, minthogy kézenfekvő volt a megoldás. A Bibliában szereplő négy lovas egyike, a „sárga”, pontosabban „vörös” lovas látható a felvételen. De vajon tényleg ennyire pofonegyszerű lenne a megoldás? Az ominózus sárga lovag valóban a Szentírásból lépett volna elő azon az estén? S éppen egy tüntetést választott volna megjelenésének színhelyéül? Ezt vizionálta volna majdnem kétezer évvel ezelőtt János próféta? Én tényként fogadom el, hogy a sárga fényben pompázó, hologramszerű lovas átnyargalt a tömegen. Szerintem jobb helyszínt erre Egyiptomnál, a mágia őshonánál, keresve sem találhattak volna a Sors írói, hogy a materiális elméknek az orra alá dörgöljenek valami cáfolhatatlan bizonyítékot az
érzékeken túli világ jelenlétéről. Merthogy azt talán már észrevettük, hogy a technikai eszközeink kifinomultabbak a saját érzékszerveinknél és a valóság szélesebb spektrumát ölelik fel, mint a mi tudatunk. Ami a Szentírást illeti, az Apokalipszis lovasairól, vagy más néven az Apokalipszis négy lovasáról, János Próféta ír a Jelenések Könyvében. A középkorban a kereszténység egyik fontos apokaliptikus motívuma volt. A Négy Lovas későbbi nevükön: a Háború vagy Hódítás, a Halál, a Viszály és az Éhínség vagy Pestis. A Jelenések Könyve nem kevesebbet állít róluk, mint hogy ők Isten küldöttei, akiknek a megbízatása a pusztítás és a halál. Ők előjelek – ómenek –, akiket végrehajtói szerepkörbe helyez a próféta. Ne felejtsük el azonban, hogy a keresztényeket sokat üldözték akkoriban, majd később ők is ugyanezt tették másokkal, ezért az Apokalipszis négy lovasa lehet egyfajta remény vagy vigasz a korai és a középkori keresztények számára. János azt is írja, hogy az Isten jobb kezében látott egy könyvet, amely tele volt írva kívül és belül. A könyvet hét pecsétzárta le, s csak a Dávid családjából származott „Bárány” (értsd: Jézus) nyithatott azt fel. Az első négy pecsét feltörésekor jelenik meg az Apokalipszis négy lovasa: az első fehér, a második tűzvörös, a harmadik fekete, a negyedik pedig hullaszínű lovon ült. Ha ebből a leírásból indulunk ki, akkor a másodikhoz áll a legközelebb a kairói lovas. Lamentálhatunk még sokáig, hogy ez a kocsi hajtó az a lovas-e, amelyre a Biblia utal. Amennyiben a próféciákban szereplő események az eredeti forgatókönyvet fogják követni, akkor ezután jönnie kell a többi lovasnak. Majd az ötödik pecsét felnyitásakor láthatóvá kell válnia azoknak a lelkeknek, „akiket az Isten igéjéért öltek meg”. Ezután a hatodik pecsétnek kell feltöretnie, amely rettenetes természeti katasztrófákkal fog majd járni. Később Izráel minden törzséből a homlokán megpecsételnek 12-12 ezer embert, mint Isten szolgáit, hogy e jel segítségével megmeneküljenek a pusztulástól. A hetedik pecsét megnyitásakor pedig hét angyal fog megjelenni hét harsonával a kezében, s amint megfújják a harsonáikat, tragédiák sorozata vár a világra. Megjegyzem, 2012 előtt egy ilyen végidőkkel kapcsolatos azonosítás nem éppen szívderítő jövőkép. Én bízom az emberi józan ítélőképességben, amely kritikusan mérlegel. Ha csak annyit érnek el ezek a képsorok, hogy az ember összehasonlítja a meglévő világképét a felvételen látottakkal, s leszűri, hogy a valóságnak több arca van, mint amennyit eddig megismert belőle, akkor már jó nyomon jár. Ha vitába, konfliktusba vagy vallási perpatvarba fullad a kritikus elemzés, vagy a hitelesített tények tagadásába, akkor úgy hiszem, nem érte el célját az, aki ezt a jelentet a szemünk elé varázsolta. Tény, hogy a képsorokat nézve két világáll szemben egymással: a lehetségesség és a lehetetlenség, de nem csak a hit, hanem az értelem és az intuíció is sokszor a lehetőségek oldalára áll. Száraz György Boldog napot!
GYÓGYFŐZETEK A természetben minden megtalálható, amire az embernek szüksége van ahhoz, hogy egészségét megőrizze, vagy szükség esetén helyreállítsa. Manapság még vannak olyan orvosok, természetgyógyászok, vajákosok és herbalisták, akik arra törekednek, hogy kihasználják a növényekben rejlő lehető legtöbb gyógyerőt. Ezért készítenek gyógynövényekből teákat, főzeteket, kenőcsöket, tinktúrákat, aromákat, füstölőket, sőt nem ritkán a megfelelő növény elrágcsáltatásával érik el a kívánt gyógyhatást.
Szinte valamennyi gyógyhatású főzetnél figyelembe kell venni a megfelelő adagolást, hiszen ami egy bizonyos mennyiségben gyógyír, az eltérő mennyiségben méreggé válhat. Ugyanez vonatkoztatható a technológiára is. Ezt mindig szakirodalom felhasználásával, vagy szakértő segítségével tegyük! Főzet készítése Amikor egy növény kérgéből, gyökeréből vagy fás részéből szeretnénk kivonatot előállítani, akkor szoktunk főzetet készíteni. Általában felhasználás előtt néhány órával hideg vízbe áztatjuk és puhítjuk. Majd vízzel együtt felforraljuk a drogot és 2-3 percig folyamatosan így tartjuk. Utána rögtön leszűrjük. Az alábbiakban bemutatok néhány olyan különleges gyógynövényt, amelynek főzete már sokszor segített az emberek nyavalyáin: Angyali fű–Ez egy fehér, élősködő növény, amely a fatörzseken szeret megtelepedni. Főzete elsősorban a test regenerálódásában segít. Egész évben megtaláljuk. Álomfű – Ez egy sárga fű, amely főként a nedves helyeket kedveli. Főzete nyugtató és altató hatású, de nem csillapítja a fájdalmat. Egész évben szedhető. Arany fű–Egy kis növésű, aranyszínű fűféle, amely a réteket kedveli. Tavasztól őszig gyűjthető. Főzete erősíti az immunrendszert. Bükkfa–Szinte mindenki látott már bükkfát, amely magassága elérheti a 30 métert. Főzetet a kérgéből készíthetünk. Sebek borogatására kitűnő, mivel fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatásáról híres. Csillaggyökér–Ez egy zöld levelű növény. Fehér pettyeiről ismerhető fel. A gyökeréből készült főzet tisztítja a vért és csillapítja a köhögést. Nyár és ősz folyamán gyűjthető. Démonfű–Ez a növény kedveli a köves-kavicsos talajt. Színe sötét, igen szúrós fajta. Főzete erősen hánytató hatású. Tavasztól őszig szedhető. Ébresztőfű–Ez egy kék virágú, szív alakú növény. Főzete élénkíti a szellemet. Tavasszal és nyáron gyűjthető. Gyógyító fű – Arany színű, égővörös virágú kúszónövény. Főzete erősíti a szervezet ellenálló és regeneráló képességét. Nagyon sokoldalú. Tavasztól őszig könnyen rá lehet bukkanni. Keserűfű–Erről a növényről az a hír járja, hogy gyomnövény. Ezzel együtt azonban van egy különleges gyógyhatása is, ugyanis semlegesíti a mérgezéseket. Egész évben gyűjthető. Korai fű – Nevét onnan kapta, hogy egy tél végén és tavasz elején növő fűfajta. Ezüstös levelei és fehér virága van. Főzete roboráló hatású, tehát a betegségből való felépülést segíti elő. Nemesfű – Nem nehéz észrevenni a mezőkön a vörös színe és magassága miatt. Főzete csökkenti a gyulladásokat, fertőtlenítő hatású és köhögéscsillapító. Egész évben gyűjthető. Öregfű – Ez egy 30-40 centiméterre megnövő fűféle. Főzete felgyorsítja a szervezet fejlődését és az elhúzódó vagy hosszú lefolyású folyamatokat napokra csökkenti. Olykor még főzeléket is készítenek belőle.
Tölgyfa – Ki ne ismerné az akár 40 méteresre is felnyúló tölgyfát? A tölgyfa kérgéből készíthetünk főzetet, amely a sebek gyógyítását mozdítja előre. A makkjában pedig a láz ésa vérszegénység elleni hatóanyagot találunk. Viaszfa–Jellegzetes viaszos levelekkel és ezüstös törzzsel rendelkezik ez a fafajta. A leveleiből készített főzet a légúti megbetegedésekre és a meghűlésekre kitűnő. Vörösfenyő – Ennek a fenyőfajtának a törzse enyhén vöröses. Egyes vidékeken fűszernövény. Főzetként a gyantáját használják fel, melynek fájdalomcsillapító hatása van. Száraz György Boldog napot!
MIT ÜZEN AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEI? PÁR SZÓBAN AZ APOSTOLOK CSELEKEDETEIRŐL Az Apostolok Cselekedetei az Újszövetség (Biblia) ötödik irata, a négy evangélium után következő történeti könyv, amelyben a korai Egyházról és a keresztény hit elterjedéséről kapunk részletes beszámolót. Nem tévedünk nagyot, ha a keletkezési idejét i. sz. 90-es évekre datáljuk. Görög nyelven íródott. A szóba jöhető városok, ahol lejegyezték: Róma, Efezus, Cezárea ésAntióchia. A könyv szerzője anonim, de minden bizonnyal azonos a harmadik evangélium írójával, azaz Lukács evangélistával, aki hosszú ideig Pál munkatársaként bebarangolta Kis-Ázsiát és Görögországot. Ennél fogva a tőle származó információkat hitelesnek tekintik. A Muratori-töredék, Ireneus, Alexandriai Kelemen, Tertullianus és Órigenész írásai is ezt az álláspontot képviselik. Ugyanakkor a stílus és a szóhasználat – például az orvosi kifejezéseké – szinténmegerősítik Lukács szerzőségét. A könyv érdekessége, hogy sok olyan passzus található benne, amikor a szerző többes szám első személyben beszéli el a történteket. Ebből derül ki, hogy az evangélista az apostol társaságában utazott. (Lukács egy pogány orvos volt, aki az egyetlen pogány író az Újszövetségben.) AZ IRAT MONDANIVALÓJA Az Apostolok Cselekedeteinek egyik értékét az adja, hogy többet megtudhatunk Jézus életéről. A korai Egyház eleinte inkább az evangéliumokra és Pál leveleire helyezte a hangsúlyt, azonban az eretnekség miatt az Apostolok Cselekedetei később felértékelődtek. Az Apostolok Cselekedetei az apostoli prédikációk lényegébe és céljába adnak betekintést. Az irat egyik célja bizonyosan az lehetett, hogy feljegyezze és tolmácsolja Jézus követőinek gyors számbeli növekedését. Mint tudvalevő, ez zsidó gyökerekből nőtte ki magát és gyakorlatilag az egész világon elterjedt: a nincstelenektől a császár udvartartásáig. Tehát az apostolok missziós munkáját hűen tükrözi a mű. Földrajzilag is nyomon követhetjük a kereszténység terjedését és a missziós munka sikerét: az ApCsel 32 országot, 54 várost és 9 Földközi-tengeri szigetet említ konkrétan. A három legfőbb város: Jeruzsálem, Antióchia és Róma. Bár több mint 95 személyt említ a könyv, a legfontosabbak: Péter, István, Fülöp, Barnabás, Jakab és Pál. A szerzője a jelek szerint tudatosan szerkesztette a művet: bemutatja a pogányoknak a zsidók cselszövéseit, amelyek végül Jézus halálához vezetettek, valamint érzékelteti a római tisztek kereszténység iránti pozitív hozzáállását. A rómaiaknak nem kellett félniük Jézus követőitől, Lukács megvédte a kereszténységet Rómával szemben, s Pált a pogány gyülekezetekkel szemben
A rómaiaknak semmi félnivalójuk nem volt Jézus követőitől. Akár ez volt a szerző szándéka, akár nem, az apostolok tanításait és hitvallását részletesen bemutatja az ApCsel. Voltaképpen alapvető igazságokat közöl Jézus küldetéséről és tanításairól: Istennek az Ószövetségben tett ígéretei beteljesedtek Jézus mint Megváltó által. Jézust a megkeresztelésekor kente fel Megváltóvá az Úr. Jézus Galileából indult el a missziójára. Jézus a jóság mintaképe volt és csodákat vitt véghez isteni hatalma által. A Megváltót Isten szándékai szerint szegezték a keresztre. Krisztus feltámadt és a tanítványai előtt megjelent. Jézust Isten emelete fel az Ő szintjére. Isten a Szentlelket adományozta, hogy újfajta közösség születhessen Istennel. Jézus vissza fog térni és ítéletet fog mondani. Akihez ez az üzenet eljut, annak meg kell térnie. Mindent egybevetve, az Apostolok Cselekedetei egy alapos teológiai írásnak számít, amelyet számos történelmi adat támaszt alá, szellemisége pedig a keresztény egyház igehirdetésének a dogmatikáját önti a tömegek számára emészthető és kétségtelenül vonzó formába. Száraz György Boldog napot!
