Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Kollár István - Éri Olga Marianna - Kindrusz Emese

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés FIATALOK – ÖNKORMÁNYZATOK – CIVILEK - FORRÁSOK 2005.

Kollár István - Éri Olga Marianna - Kindrusz Emese

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés FIATALOK – ÖNKORMÁNYZATOK – CIVILEK - FORRÁSOK

2005.

Lektorálta: Dr. Szekeres Melinda Dr. Murányi István Kátai Gábor A munkát segítették az Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda munkatársai: Katona Mária Bánszegi Zsuzsa Huszti László Hársfalvi Eszter Horváth Marianna Szabó István

Kiadja az Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda megbízásából a Hajdú-Bihar Megyei Civil Szolgáltató Központ Felelős kiadó: Hamvas László Tördelés és grafika: Molnár Béla Borító: Szabó István Nyomdai kivitelezés: Hajdú 2000 Kft. Atanulmány megjelenését támogatta:

© Haha Egyesület 2005.

Tartalomjegyzék Előszó I. Bevezető II. Fiatalok a régióban Módszertani megjegyzések Az észak-alföldi régió általános jellemzői III. Demográfia Népesség Elvándorlás Korcsoportos összetétel Foglalkoztatottság IV. Értékrend, életmód Értékrend Életmód Drogkipróbálás, droghasználat Oktatás Hallgatók létszáma a felsőoktatási intézményekben Infokommunikációs ellátottság V. Ifjúságpolitikai helyzetkép Intézményrendszer, szolgáltatások Szolgáltatások Fejlesztési irányvonalak, lehetőségek A helyi ifjúsági szolgáltató irodák tevékenységei, szolgáltatásai, fejlesztési lehetőségei Módszertani megjegyzések Ifjúságpolitikai szereplők Önkormányzati ifjúsági feladatok, feladatellátás Drogprevenciós szolgáltatások, intézmények Közösségi terek (ifjúsági házak, teleházak, klubok, ifjúsági fesztiválok) A régió településszerkezete, kis települések ellátottsága A régió civil szervezeti adottságai A civil szerveztek forrásfelvétele Az észak-alföldi regionális ifjúsági tanács által kiírt pályázatok Ifjúság 2000-2006 közösségi akcióprogram A régió központi forrásfelvétele A régió SWOT analízise Regionális jellegzetességek, sajátosságok VI. Kitörési pontok VII. Summary VIII. Mellékletek Ábrák jegyzéke Táblázatok jegyzéke Felhasznált irodalom

9 11 15 15 15 17 17 17 19 20 23 23 23 23 25 26 27 29 29 30 31 31 32 32 33 37 38 42 43 45 45 49 51 54 56 59 61 63 68 69 69 

ELŐSZÓ A korábbi évtizedekhez (évszázadokhoz?) hasonlóan, a felnőttek tekintélyes része ma is úgy véli, hogy a fiatalokkal „baj van”. A differenciálatlan, sokszor elítélő megítélést legtöbb esetben a generációk közötti olyan természetes eltérések motiválják, amit a hétköznapok során a „bezzeg az én időmben másként volt, a mai fiatalok egészen mások” típusú kijelentések reprezentálnak. A generációs sajátcsoport „védelmének” saját élethelyzetből eredő, rögzült értékrend alapján szakkönyvekben megfogalmazott szociálpszichológiai mechanizmusait (természetesen) csak a felnőttek egy csekély hányada ismeri. Így a fiatal korosztályokról alkotott vélemények, és nézetek döntő többsége vagy a valóságot sokszor torzító szubjektív tapasztalatokon nyugszik vagy egyszerűen az ismerethiánynak köszönhető. Az Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Irodát bizonyára az ismeretterjesztés is motiválta, amikor megjelenteti a Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés - Észak-alföldi Régió, 2005.címmel elkészült beszámolót. A pályakezdő szociológus szerzők nehéz feladatra vállalkoztak, amikor egy jelentésbe próbálták sűríteni a régió fiataljainak szocio-kulturális, valamint az ifjúságpolitika intézményeinek strukturális jellemzőit. A másik nehézséget az előtanulmány módszertana jelentette: önálló kutatás adataira és/vagy már meglévő vizsgálatokra támaszkodjon az elemzés? A rendelkezésre álló lehetőségek a statisztikai adatok, országos és regionális kutatások másodelemzését tették lehetővé, amely a vizsgált területek szigorú szelektálásával párosult. Így a tanulmány első felében a régióban élő fiatalok demográfiai jellemzői mellett olyan aktuális problémákról olvashatunk, mint az értékrend, életmód vagy a drogfogyasztás. Az ifjúságpolitikai helyzetkép címet viselő második részben szintén jó érzékkel szűkítették a szerzők az intézményhálózat működésének praktikus (pályázatok, források, szolgáltatások) vonásait. A helyzetelemzés nem csak a stratégiai tervezésben hasznosítható munka, hanem a régió ifjúságának helyzetét „csak” megismerni kívánó olvasó számára is tanulságos olvasmány.



Murányi István 

I. Bevezető Ez a tanulmány műfaját tekintve másodelemzése, mely az Északalföldi régió ifjúsági munkáját meghatározó, befolyásoló tényezőkkel, a régió ifjúságával általában foglalkozik, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium „Ifjúság XXI. Program”-ja támogatásával, a Mobilitás Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda felkérésére készült. Azzal a szándékkal, hogy segítséget nyújtson több intézményt és társadalmi szerveződést érintő kérdések megoldásához szükséges együttes gondolkodáshoz és egy jövőbeni, a régió egészére vonatkozó ifjúságstratégia megalkotásához. Felvetődhet a kérdés, miért szükséges ifjúsági helyzetelemzést, ifjúságstratégiát készíteni az egészségügyi, oktatási, szociális, térség- és vidékfejlesztési és sok más egyéb elemzés, stratégia mellett? Azaz van-e olyan megközelítés, tartalom a fiatalokra vonatkozóan, melyeket az ágazatok keretprogramjai ne tartalmaznának? Áttanulmányozva a 2013-ig szóló fejlesztési keretterveket az „ifjúsági szempontok” érvényesülése szempontjából azt tapasztalhatjuk, hogy a stratégiaalkotás szinte valamennyi területén a fiatalok, csak mint korosztályi specifikáció, és mint problémahordozók vannak jelen, és ebből következően a velük való foglalkozás és tervezés a jó szándék szintjén szociális, családügyi, oktatási, foglalkoztatási, stb. kérdés marad csupán. Elemzésünk ezen túl lépve, egy ettől eltérő szemléletmód mentén kívánja régiónk ifjúságpolitikai adottságait, lehetőségeit bemutatni. Álláspontunk, hogy a fiatalok a jövő letéteményesei, s így egy felelős ifjúságpolitika elhagyhatatlan tényezői, akik nem csak feladatokat rónak a jelen döntéshozóira, de egyben önmagukban hordozzák a jövő gazdasági, társadalmi erőforrásait is. Ahhoz, hogy ezen potenciálok, mint valós előny megvalósuljanak, megvalósulhassanak az ifjúságpolitikának, és az ifjúsággal foglalkozóknak, már most fel kell készíteniük e szerepre a jelen fiataljait. Az európai dimenzió egy új típusú együttműködés irányába mutat, melynek megvalósításában a mai Magyarország még igen elmaradottnak tekinthető. Nem bújhatunk azon állítás mögé, hogy a fiatalokat nem érdekli a közéletben való részvétel, hiszen ezen tradicionális részvételi struktúrák lényegükben hordozzák a fiatalok részvételének lehetetlenségét, többnyire csak akkor biztosítanak számukra teret, ha magukra nézve is kötelezőnek fogadják el az adott struktúra szabályait.

11

A jelenkori formális oktatás sem vállalja a fiatalok hasonló részvételi formákra történő nevelését, ezért úgy tűnik, hogy a fiatalok társadalmi szerepvállalását, az aktív állampolgári szerep kialakítását a nem formális oktatási keretek között, az ifjúsági munkának kell vállalnia. A szociális tervezés nem képes a fiatalok minden problémájának kezelésére, lévén azok többsége nem annyira szociális, mint rétegspecifikus. A térség és vidékfejlesztés sem lehet teljes körű válasz az ifjúság problémáira, mert mint a gazdasági alrendszerhez tartozó terület valójában kevésbé érzékeny a fiatalok igényeire. Az ifjúsági stratégiát az teszi szükségessé, hogy a már említett stratégiai-tervezési területek nem képesek megfelelő szinten koordinálni a területük lefedettségi körébe eső ifjúsági kérdéseket, lévén ezzel a réteggel, értékítéleteikkel, elvárásaikkal nincsenek kapcsolataik. Az ifjúsági stratégia elsődleges célja, hogy a többi stratégiai tervezési terü-letet segítse céljai realisztikus megvalósításában úgy, hogy annak jövő-dimenzióiként megjeleníti benne a jelenkor fiatalságának igényeit, azaz a remélt sikerek gyümölcsinek majdani élvezőit. Egy felelős regionális ifjúsági stratégiának rendelkeznie kellene elképzelésekkel arra nézve is, hogy az ifjúság utánpótlását milyen módon fogja biztosítani, azaz, hogyan éri el, hogy a jelen ifjúsága önmagát a távolabbi jövőben, mint az akkori ifjúság szülőjét vizionálja. Mindez annak fényében kiemelkedő fontosságú, hogy – mint azt a régió ifjúságának korcsoportos megoszlása mutatja – az országos népességfogyási tendenciák – bár az országos átlagtól elmaradva -, a régióban is jelentkeznek. Az Észak-alföldi régióban a csökkenő számú fiatal megtartása egyre nehezebb lesz, az ország más területeinek elszívó hatásai miatt. A fiatalok tervei között már igen korán megjelenik a szülőváros/szülőföld elhagyása, melynek leggyakoribb indoka a munkalehetőségek és a szórakozási lehetőségek hiánya. (További megtartó erőt ezek mellett a család jelenthet.)1 Ugyanakkor a régió egyik kitörési pontja lehet, hogy e fiatalok javuló szakképzettségi szintje olyan gazdasági potenciált jelent, melynek kiaknázásával jelentős fejlődés érhető el. Az ifjúságpolitika ebből a szempontból nem különíthető el a hosszú távú gazdaságpolitikai céloktól. Azt állítjuk, hogy az ifjúság jelenlegi elvándorlási tendenciái valójában kényszerpályák, melyre a fiatalokat a biztos megélhetés utáni vágy hajtja. Egy hatékony ifjúságpolitikának mindenképpen célul kell kitűznie, Mobilitás Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda: Fiatalok az Északalföldi régióban, Debrecen 2005. 1

12

hogy a kényszerpályák helyett a fiataloknak valós alternatívák álljanak rendelkezésére. Ahhoz, hogy az ifjúság igényeiről és az ifjúságpolitikai célok megvalósíthatóságáról pontos képet kapjunk, elengedhetetlenül szükséges a folyamatos regionális ifjúságkutatás. További problémát jelent, hogy a tanulással töltött idő megnövekedésével, magasabb iskolai végzettség megszerzésével elérni remélt létbiztonság kitolja az első gyermek vállalásának idejét, ezáltal tovább erősítve a népességfogyási tendenciákat. Ez hosszú távon komoly társadalmi, gazdasági gondokat fog okozni, ezért érdemes lenne megvizsgálni, hogy a jelenkori magyarországi modell (elnyúló iskolák - késő gyermekvállalás) nem cserélhető-e fel valamilyen alternatív móddal. Elemzésünk erre nem vállalkozik, de úgy véljük, hogy felelős ifjúságpolitikával jelentős eredmények érhetők el, mind az oktatási struktúra fejlesztése, mind a foglalkoztatás, mind a gyermekvállalás területén. Az ezzel járó feladatokat, ha nem is teljes egészében, de állami támogatás mellett jelentős mértékben lennének képesek ellátni a (ifjúsági) civil szervezetek. Mindenekelőtt abból adódóan, hogy ezen szervezetek társadalmi integritásuknak köszönhetően folyamatos kapcsolatban állnak, vagy állhatnak célcsoportjukkal, s annak igényeit meghallgatva, megfogalmazva képesek azok kielégítését ellátó programok, projektek létrehozására. A már hivatkozott kutatás eredményei alapján jelenleg sajnos sem a civil, sem az állami ifjúságpolitikai célzatú szervezetek, intézmények nem könyvelhetnek el jelentős sikereket, melynek feltételezésünk szerint az egyik legfőbb oka, hogy nem épültek ki hatékony kommunikációs csatornák a fiatalok, a civil szervezetek, illetve az állami intézmények között. Egy ilyen kommunikációs térként, keretként felhasználhatóak lennének az oktatási intézmények is, melyeknek fenntartását és biztosítását, mint helyben maradásuk egyik feltételét a fiatalok is a települési önkormányzatok feladatai közé sorolják. Az oktatási intézmények előbb említett potenciálját és felhasználásának indokoltságát mi sem jelzi jobban, mint hogy még mindig az Észak-alföldi régióban a legmagasabb az 1000 lakosra jutó tanulók száma, ami a korfa fiatalságát figyelembe véve valószínűleg a jövőben sem fog jelentősen módosulni. Az ifjúságpolitika és az oktatási intézmények szorosabb kapcsolatának szükségességére utal az a tény is, hogy utóbbiak egyre kevésbé képesek felkészíteni a fiatalokat a munkaerő piaci követelmények teljesítésére. Ennek negatív hozadéka lehet a jövőben, az itt tanuló fiatalok elhelyezkedési gondjainak kiéleződése. Ugyan a civil szervezetek nem

13

vállalhatják át az oktatási feladatokat, de olyan hasznos, többlet információkhoz, lehetőségekhez juttathatják a fiatalokat, ami segítheti őket megszerzett tudásuk hatékonyabb felhasználásában. Nemcsak a fiataloknak, de a régió döntéshozóinak is tennie kell az elhelyezkedési gondok kezeléséért, hogyha célként fogalmazzák meg a diplomás fiatalok elvándorlásának megakadályozását. Felmérésünk alapján a fiatalok jelentős része várja az önkormányzatoktól a korosztályát érintő problémák orvoslását, ugyanakkor a fiatalság, mint a társadalom specifikus rétege nem, vagy csak ritkán jelenik meg a helyi döntéshozásban. (Ennek egyik oka az intézményesült képviseleti formák hiánya, illetve a kialakult politikai terek zártsága lehet.) Mindez arra enged következtetni, hogy a közigazgatási szervek még mindig nem tekintik kiemelt fontosságúnak az ifjúsági ügyek kezelését, s azokat gyakran más intézmények hatáskörébe utalják. Enne veszélye, hogy azt a gazdasági-társadalmi potenciált tékozoljuk el, mely a régió jövőbeni fejlődését generálhatná (mind szellemi, mind gazdasági téren). A fiatalok száma önmagában sokkal inkább lehetőség, mint a fejlődés garanciája. Olyan fiatalság, amely különböző okokból nem képes a kor kihívásainak megfelelni ugyanolyan könnyen válhat felnőve problémaforrássá, mint a már tárgyalt lehetőséggé. Sajnos a régió mutatói nem túl biztatóak. Miközben az információs forradalom és társadalom korát éljük, ma Magyarországon régiónkban a legalacsonyabb a fiatalok számítógéppel való ellátottsága, illetve ennek megfelelően a leghiányosabbak felhasználói ismereteik! A jövőben követendő stratégia-, melynek meghatározásában és igazolásában bízunk e jelen tanulmány is segítséget nyújt-, úgy tűnik egyértelmű. Az ifjúságot társadalmunk fontos részeként, alapjaként kell a jövőben kezelnünk, s mint ilyen elengedhetetlen, hogy minden lehetséges módon támogassuk önszerveződését (mely majdan társadalmi felelősségtudatát), fejlesszük munkaerő-piaci esélyeit (mely a régió gazdasági erejét), és tágítsuk kulturális-információs lehetőségeit (mely a régió kulturális tőkéjét adja). Mindez csak úgy lenne megvalósítható, ha az önkormányzatok egymással és a civil szervezetekkel együttműködve, az ifjúságpolitika fontosságát felismerve megosztanák az azzal járó terheket, s olyan, helyi-térségi kezdeményezéseket valósítanának meg, mely egyértelműen illeszkedik a fiatalok által támasztott igényekhez, mely igényeket a fiatalok saját képviseleti szerveiken keresztül formálisan is megfogalmaznak. 14

II. Fiatalok a régióban Módszertani megjegyzések Az Észak-alföldi régió fiataljainak kollektív jellemzőit feltáró kutatások információink szerint eddig nem folytak. Az alább tárgyalt, a régióra, a régió fiataljaira vonatkozó észrevételek az Ifjúság 2000 illetve az Ifjúság 2004 országos felmérés, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal vonatkozó adatainak feldolgozása alapján születtek. Az adatsorok alapjául szolgáló minták, illetve a felvétel időpontjában jelentkező eltérések a reprezentatív megalapozottságot lehetetlenné teszik. A fentiek következménye, hogy az elemzés ezen része sokkal inkább kiegészítendő vázlat, mint minden részletében érvényes kutatási eredmény. Véleményünk szerint azonban a módszertani kérdőjelek az elemzés célját, és eredményeit nem kérdőjelezik meg. Az elemzés felvetései mindenképpen továbbgondolandóak, csakúgy, mint a felhasznált kutatások és elemzések adataiba zárt tények. Az Észak-alföldi régió általános jellemzői Az Észak-alföldi régió Magyarország második legnagyobb területű, és népességű tervezési- statisztikai régiója.2 A népesség koncentrálódására jellemző, hogy Debrecen és Nyíregyháza a régióban élők 20 százalékának ad otthont. A három megyében alkalmazásban állók többsége az iparban dolgozik (arányuk meghaladja az országos átlagot), de kiemelkedően magas a mezőgazdaságban dolgozók aránya is. Sajnálatos tény, hogy az aktivitási ráta az egyik legalacsonyabb az országban, a régió lakosságának 40 százaléka gazdaságilag inaktív, s a munkanélküliség is az országos átlagon felüli. Ugyanakkor munkanélküli ellátásban a munkanélküliek kevesebb, mint negyede részesült, tehát a munkanélküliek többsége tartósan ebben a státuszban rekedt.3 A gazdasági mutatók alapján csak lassú változásban reménykedhetünk, hiszen az Észak-alföldi régió egy főre jutó GDP-je évekig a legkisebb mértékben növekedett4, s az egy lakosra jutó beruházások értéke az országos átlag felét sem érte el 2002-ben.5 Észak-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság: Szakképzés Fejlesztési Koncepció 2004 Debrecen 3 Teleki András: Az Észak-alföldi Régió nonprofit szervezeteinek vizsgálata (kézirat) 4 Magyarország Régiói. Észak –alföldi régió; Csiszér kiadó pp. 319 5 Teleki András: Az Észak-alföldi Régió nonprofit szervezeteinek vizsgálata (kézirat) 2

15

Az ország területének és népességének megoszlása régiónként 2003. január 1. 13,5

Dél-Alföld

19,7 15,3

Észak-Alföld

19,1 9,8

Észak-Magyarország

15,2 12,7

Dél-Dunántúl

14,4 9,9

Nyugat-Dunántúl

12,2 11

Közép-Dunántúl

12

Közép-Magyarország

Népesség Terület km

27,9

7,4 0

5

10

15

20

25

30

százalék

1. ábra Az ország területének és népességének megoszlása régiónként

KSH: A magyar régiók zsebkönyve 2003 Budapest 2004

16

III. Demográfia Népesség A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarország népessége fogyatkozó tendenciát mutat, amely alól az Észak-alföldi régió sem kivétel. A természetes népszaporulat és fogyás aránya az Észak-alföldi régióban jelentős mértékben alacsonyabb a többi régió hasonló mutatóinál. A népességszámok alakulását vizsgálva azt látjuk, hogy bár a 2000. évig az Észak-alföldi régió lakosságszáma csupán kis mértékben – messze az országos átlag alatti szinten – fogyatkozott, addig a 2003-2004-es adatok már azt mutatják, hogy régiónk is az országos átlagnak megfelelő ütemben veszíti el lakosságát. A 2001-es népszámlálás adatsorai ugyanakkor arról tanúskodnak, hogy a népességfogyás ilyen mértékű felfutása nem annyira a természetes fogyás eredménye, hiszen e mutatók tekintetében régiónk még mindig előnyös helyzetben van, a természetes fogyás itt a legkisebb mértékű. A megyei szintű adatokat vizsgálva az is megállapítható, hogy Magyarországon egyedüliként 1990 és 2001 között Szabolcs-Szatmár-Bereg megye természetes népességszaporodást mutat. A születési ráta magasabb értéke 30-40 százalékban az itt élő roma népesség magasabb arányára, 70-60 százalékban azonban a nem roma családok országos átlagot meghaladó gyermekvállalási hajlandóságára vezethetők vissza.6 Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a magas születésszám önmagában nem nevezhető feltétlen előnynek, sőt – mivel általában a szegényebb térségekre jellemző – gyakran gazdasági és szociális problémákkal társul (pl. eltartottak magas aránya). Elvándorlás A belföldi vándorlás iránya és nagysága lényegesen módosíthatja a születések és halálozások által meghatározott népességszámot. Így a régión belüli magasabb születési ráta hosszú távon nem érvényesítheti pozitív hatását, lévén a kibocsátó régiók közül továbbra is az Észak - Alföldön és Észak-Magyarországon a legszámottevőbb a vándorlási veszteség. Az ezer lakosra vonatkoztatott belföldi elvándorlási mutató előbbinél –2,9, míg utóbbinál –3,1. A régión belül is felállítható egy rangsor, mely szerint a legtöbb elvándorlót már hosszú ideje Szabolcs-Szatmár-Bereg megye adja. A vándorlás fő irányát mindenekelőtt Magyarország nyugati térségei, illetve Budapest jelentik. Feltételezhető, hogy az elvándorlások legnagyobb részéért a vizsgálódásunk fókuszában álló fiatalok Észak-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság: Szakképzés Fejlesztési Koncepció 2004 Debrecen 6

17

mobilitási hajlandósága a „felelős”. Az elvándorlási mutató természetesen tartalmazza a régiónkba érkezők által generált hatást is, ám ebben az esetben a határon túlról érkezőknek van nagyobb jelentősége, hiszen a Magyarországon belülről érkezők száma alacsony.7 1000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet 2003 -4

-3

-2

-1

0

1

2

3

4

KözépMagyarország; 2,9 Közép-Dunántúl; 0,7

Nyugat-Dunántúl; 1,4

Dél-Dunántúl; -1,2 ÉszakMagyarország; -3,1

Észak-Alföld; -2,9

Dél-Alföld; -0,6

2. ábra 1000 lakosra jutó vándorlási különbözet 2003 KSH: A magyar régiók zsebkönyve 2003 Budapest 2004

Az Ifjúság 2004 adatai is alátámasztják azt, hogy a fiatalok költözé -si hajlandósága magas régióban. Ez a tendencia a kisebb településeknél jelent komoly problémát, ugyanakkor meglepő, hogy a megyeszékhelyen élők negyede (24,5 százalék) is arról számolt be, hogy a jövőben szeretne elköltözni. Az elvándorlási hajlandóság egyik fő motiváló tényezője a munkahelyek hiánya, a munkanélküliség általi fenyegetettség. Az elvándorlási hajlandóság igen korán megjelenik a fiatalok körében, és egyre nagyobb távolságot jelez, azaz egyre messzebb lennének hajlandóak a megkérdezettek elköltözni.8 Ez egyben azt is jelenti, hogy az Észak-alföldi régiónak nemcsak Magyarország más területeivel szemben kell vonzó alternatívát felmutatnia a fiatalok számára, de egyre növekvő mértékben a többi Európai Uniós országgal szemben is.

Magyarország Régiói. Észak –alföldi régió; Csiszér kiadó pp 151. Mobilitás Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda: Fiatalok az Északalföldi régióban, Debrecen 2005. 7 8

18

Mindent mérlegelve elköltözne- e erről a településről?

100%

0,9

1,3

1,7

17

16,4

13

38

42,1

44,3

43,2

80% 24,5

60% 40% 57,6

20%

Kö zs ég

Me gy es zé kh e

Vá r

ly

os

0%

nem

igen

talán

szeretne, de nem tud

3. ábra Mobilitási hajlandóság az Észak-alföldi régió településein

Korcsoportos összetétel A régió korfáján is látható a régió átlagon felüli termékenysége, a legfiatalabb korcsoport aránya messze az országos átlag fölött volt. (2001-ben 25,8 százalék, míg az országos átlag ugyanakkor csak 22,4 százalék) A korosztályos lépcsőn feljebb haladva azonban ez az előny gyorsan elfogy 20-39 évesek aránya már az országos átlag alatti. (2001-ben 28,7 míg az országos átlag 29 százalék). A 2003-as adatokon ugyanezek a tendenciák figyelhetőek meg.

Az észak-alföldi fiatalok korcsoportok szerint 140 000 120 000 100 000

116 841

120 970

20 000

87 046

40 000

101 157

60 000

110 060

80 000

108 122

fő

0 0–4

5–9

10–14

15–19

20–24

25–29

4. ábra A régió fiataljainak korcsoportos eloszlása

19

12 094 17 004 23 782 28 793 33 049 37 909 50 540

80- év 75-79 év 70-74 év 65-69 év 60-64 év 55-59 év 50-54 év

60 921

45-49 év

52 744

40-44 év

47 908 54 702 63 096 62 099

35-39 év 30-34 év

26 346 30 526 37 851 41 651 43 485 43 553 54 125 62 576 53 379 47 359 53 000

25-29 év

59 931

20-24 év

58 255

55 598

15-19 év

54 652

54 560

10-14 év

52 692

50 461

5-9 év

46 236

0-4 év

41 754

43 637

Férfiak

Nők

Foglalkoztatottság A korábban már említett magas elvándorlási mutatók egyik oka, hogy a fiatalok a régióban nem látják biztosítva jövőbeni, illetve jelenlegi egzisztenciájukat. Helyzetértékelésük helyességét látszanak igazolni a munkaügyi hivatalok által elkészített statisztikák. Az elmúlt években a fiatalok körében a munkanélküliek száma folyamatosan nőtt, ami a fiatalok magas számával együtt egyben azt is jelenti, hogy ez a probléma különösen súlyosan érinti az Észak-alföldi régiót. 20

1. Táblázat A regisztrált munkanélküliek korcsoportos megoszlása az Észak-alföldi régióban Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint (2003.december;2004 december) Jász-Nagykun-Szolnok

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Hajdú-Bihar

2003

2004

Változás %-ban

2003

2004

Változás %-ban

2003

2004

Változás %-ban

<20 év

877

1031

17,6%

2477

2894

16,8%

1312

1472

12,2%

21-25

2684

3197

19,1%

6160

6837

11,0%

3803

4181

9,9%

26-35

5028

5749

14,3%

12051

13007

7,9%

7805

8474

8,6%

A Megyei Munkaügyi Kirendeltségek statisztikái alapján

Az adatok azt mutatják, hogy a régió fiataljai már most is igen nagy arányban találkoznak a munkanélküliség problémájával, és e tekintetben a közeljövőben sem vérható javulás.

Az Észak-alföldi régió fiataljai és a munkanélküliség

nem volt munkanélküli

60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

igen, regisztráltatta magát 58,6

igen, de nem regisztráltatta magát

36,2 2,2

3,0

volt regisztrált és regisztrálatlan munkanélküli is

5. ábra Az észak-alföldi régió fiataljai és a munkanélküliség Ifjúság 2004.

21

Állásbörze a Debreceni Egyetemen

22

IV. Értékrend, életmód Értékrend Mint az elvándorlás tárgyalása során már rámutattunk az Észak-alföldi régiónak nem kizárólag a hozzá földrajzilag közel fekvő területekkel szemben kell vonzó alternatívát kínálnia fiataljai megtartása érdekében, hanem távolabbi, akár más országbeli területek kínálta lehetőségekkel is szembe kell néznie. A fiatalok értékrendje „globalizálódott”. Az Ifjúság 2004 kutatás során felsorolt értékek választása tekintetében régiónk fiataljai az országos eredményektől csak kevéssé eltérő válaszokat produkáltak. Országos „tendencia” az olyan posztmateriális értékek preferálása, mint a családi boldogság, a szerelem, boldogság, a békés világ fontossága. Legkevésbé fontos számukra a nemzet és a hit, mint tradicionális értékek, melyek közösségképző erők voltak a múltban. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben az ifjúságot továbbra is a társadalmi értékek interiorizálására szeretnénk nevelni, akkor nagy valószínűséggel ezt a tradicionális eszközökkel csak alacsony hatékonyság mellett tehetjük meg. A modern közösség képzést zászlajára tűző, civil szervezetekhez való kötődés, a fiatalok aktív társadalmi szerepvállalása is csak kevéssé jellemző a fiatalokra, az ehhez szükséges megfelelő formák megtalálása még megoldandó feladat. A fiatalok többsége nemhogy nem tagja az adott településen működő civil szervezetek valamelyikének, de sok esetben nem is tud azok létezéséről, annak ellenére, hogy e régióban jelentős hagyománya van a társas szervezeti létnek, a fiatalok érdekében, a számukra szolgáltatásokat nyújtó szervezetek tevékenykedésének.9 Életmód Az Ifjúság 2004 adatai szerint az ifjúság három legégetőbb problémájaként első helyen a drog, kábítószer, második helyen az alkohol elterjedése, harmadikként a munkanélküliség, elhelyezkedés nehézségei kaptak helyet. Az elvándorlási tervek okaként megnevezett, a fiatalságot leginkább érintő probléma azonban a munkanélküliség, s ezáltal a jövőbeni egzisztencia biztosítottságának, illetve a szórakozási lehetőségeknek a hiánya. Az Ifjúság 2004 kutatás alapján régiónk fiataljai a magas kultúra színtereit kevéssé használják, látogatják. A szabadidő eltöltési színterek közül leginkább a multiplex és a könyvesbolt népszerű. A legritkábban látogatottak az opera, komolyzenei hangverseny illetve az art mozi. Drogkipróbálás, droghasználat A kábítószert kipróbáló és a droghasználó magyarországi fiatalok között nagyobb arányban találhatók a Budapesten élők. Fontos tényező az iskolai végzettség, mivel Magyarországon a technikumot, főiskolát, valamint egyetemet végzett fiatalok körében országos Mobilitás Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda: Fiatalok az Északalföldi régióban, Debrecen 2005 9

23

átlagot meghaladó a drogkipróbálók és használók aránya. A kábítószer fogyasztók többsége e csoportokból kerül ki. Összességében elmondható, hogy a kábítószer kipróbálás és használat a magasabb társadalmi státuszhoz kötődik szemben a dohányzással és az alkoholfogyasztással. A drogkipróbálók, vagy használók jellemzően a 20-24 éves korosztályban találhatók, mely tartomány alatt és felett csökken a drogot kipróbálók aránya. A legnépszerűbb drognak a marihuána, a receptre kapható gyógyszer és nyugtató számít a megkérdezettek körében. A régió három megyéjében kapott eredmények szerint Hajdú-Bihar, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a kábítószer fogyasztók lakossághoz viszonyított arányai megegyeznek (6,4), míg Jász - Nagykun Szolnok megyében az ennél jóval alacsonyabb (4,3). A 2002. évben regisztráltak aránya is ebben ez utóbbi megyében a legkevesebb, hiszen a Szabolcs-Szatmár, valamint a Hajdú-Bihar megyében kapott adatok egyharmadát sem éri el. Az Ifjúság 2004 adatai alapján nehéz arra vonatkozóan pontos képet formálnunk, hogy a régiónkban milyen mértékű a drogfogyasztás, hiszen a megkérdezettek többsége erre a kérdésekre nem válaszolt. A válaszadó fiatalok több mint 80 százaléka soha nem próbált ki semmiféle drogot, kábítószert. A kipróbálók körében pedig elsősorban az úgynevezett könnyű drogok (altató, nyugtató, marihuána, hasis) a legjellemzőbbek. Fontos megemlíteni, hogy az ifjúság három legégetőbb problémájaként első helyen jelölik meg a fiatalok a drog, kábítószer elterjedését. 2. Táblázat Kábítószerhasználat a fiatalok körében Kipróbálta-e, vagy használta-e az alábbi szereket? nem, soha

24

kipróbálta az elmúlt 12 hónapban is

régebben, mint 1 éve

nem válaszolt a kérdésre

altató, nyugató

524

21

23

19

723

marihuána, hasis (fű, spangli)

536

24

9

18

723

amfetaminok(spíd)

570

6

1

4

729

ecstasy (XTC, bogyó, eki)

570

7

2

2

729

LSD vagy más hallucinogén

578

2

0

1

729

ópiát, kokain

577

3

0

1

729

szerves oldószer

579

1

0

1

729

valami más drog

538

5

1

1

765

A középfokú oktatásban való részvétel változása az Északalföldi régióban

42774

gimnázium

42625

37639

szakiskola

31510

37639

21980

45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0

2000/2001 2004/2005

szakközépiskola

6. ábra A középfokú oktatásban részt vevők számának alakulása az Észak-alföldi régióban Ifjúság 2000, Ifjúság 2004

Az adatokból arra következtethetünk, hogy egyre többen vélik úgy, hogy az oktatási intézmények által nyújtott képzések nélkül nem boldogulhatnak a későbbiek folyamán. Az Oktatási Minisztérium adatai azt mutatják, hogy a szakiskolákban és a gimnáziumokban tanulók száma a 2000-2004 közötti időszakban enyhén emelkedetett. E tendencia pontos következményeit csak idővel mérhetjük majd le, látva, hogy a teljes lakosságra vonatkoztatott iskolai végzettségi adatok hogyan módosultak. Mindenesetre a jelenlegi mutatók biztatóak, feltételezhető, hogy az Észak-alföldi régió e téren is képes lesz leküzdeni lemaradását. Sajnálatos azonban, hogy míg az ország fejlettebb régiója tanulóinak nagyobb része szakközépiskolában folytatja tanulmányait, SzabolcsSzatmár-Bereg megyében még mindig növekedés figyelhető meg a szakiskolák tanulói létszámában is, attól függetlenül, hogy az innen kikerülő fiatalok, egyre kevésbé képesek megfelelni a munkaerő piac követelményeinek. Ennek negatív hozadéka lehet a jövőben az itt tanuló fiatalok elhelyezkedési gondjainak erősödése. Oktatás Természetesen a demográfiai mutatók erős hatással vannak az iskolai létszámra, így hosszabb távon az intézményi ellátórendszerre is. Az egyre kevesebb fiatal egyre kevesebb oktatási intézményt tud áttételesen fenntartani, az intézmények száma a fiatalokéval párhuzamosan folyamatosan csökken. Ennek érdekes következménye, hogy a fiatalok körében megjelenik az oktatási intézmények iránti igény, elvárják a települési önkormányzatoktól azok biztosítását, s így helyben maradásuk lehetővé tételét.10 10

Mobilitás Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda: Fiatalok az Észak-alföldi régióban, Debrecen 2005.

25

A tendenciák ellenére elmondható, hogy még mindig az Észak-alföldi régióban a legmagasabb az ezer lakosra jutó tanulók száma (a korfa fiatalságának köszönhetően). Pozitív irányú elmozdulásnak tekinthető, a már az Ifjúság2004 által is feltárt tendencia, hogy az iskoláskorúak számára a továbbtanulás, mind a közép, mind a felsőfokú oktatás szintjén növekvő arányt mutat. Hallgatók létszáma a felsőoktatási intézményekben Az Oktatási Minisztérium éves statisztikai jelentése alapján nem beszélhetünk egyértelmű tendenciákról a felsőoktatási intézmények hallgatói létszámának alakulása kapcsán. Annak szinten tartása az adott intézmény érdeke, így ezen a területen a későbbiek során sem várhatunk jelentősebb változást. Ennek eredményeképp azonban folyamatos növekedés várható a diplomával rendelkezők arányában, hiszen a bejutási esélyek növekedése egyre több fiatalt csábít majd a felsőoktatási intézményekbe. Ezen tendenciának ugyanakkor hátrányos következményeként várható, hogy a diplomás munkanélküliek száma a jövőben is emelkedni fog, lévén a munkaerő piac képtelen felvenni a gyakorlattal nem rendelkező fiatalok tömegeit. Az Ifjúság 2000-2004 már feltárt e tendenciára valló jegyeket, - hiszen egyre több diplomás fiatal számol be arról, hogy hosszabb-rövidebb ideig munkanélküliként volt jelen a munkaerőpiacon.

Előadáson

26

3. Táblázat A felsőoktatásban részt vevő hallgatók száma az állandó lakhely szerint A felsőoktatásban részt vevő hallgatók száma állandó lakhely szerint 2003/2004 régió/képzési forma

felsőfokú szakképzés

Főiskola

Egyetem

Szakirányú továbbképzés

PHD, DLA

Hajdú-Bihar

237

11 311

7 966

1 461

455

JászNagykunSzolnok

205

9 095

4 451

940

182

SzabolcsSzatmár - Bereg

184

14 118

6 977

1 331

180

Észak -Alföld

626

34 524

19 394

3 732

682

KözépMagyarország

2 422

71 397

40 458

9 921

3 057

KözépDunántúl

950

23 867

11 892

2 443

544

NyugatDunántúl

987

21 093

11 422

2 447

664

Dél-Dunántúl

875

19 281

11 907

2 446

768

ÉszakMagyarország

873

27 567

15 933

2 845

723

Dél -Alföld

458

30 928

15 219

2 950

682

Felsőoktatási Statisztikai Kézikönyv 2004.

Infokommunikációs ellátottság Az Észak-alföldi régió fiataljainak számítógép felhasználási szokásait az Ifjúság 2004 kutatás is feltérképezte. Ennek eredményei azt mutatják, hogy a térségre jellemző gazdasági elmaradottság hatással van a számítógéppel való ellátottság és az Internet használati mutatókra. Annak ellenére, hogy a régió korfája fiatalabb, mint az országos átlag, e fiatalok számítógépes szokásait erősen, és negatív irányban befolyásolja szociális, gazdasági hátterük. Az országos átlagnál alacsonyabb egy főre jutó bruttó bevételek predeterminálhatják a kutatás által feltárt tendenciákat, hiszen sokan anyagi források hiányában nem engedhetik meg maguknak, ill. gyermekeiknek, hogy számítógépet, internetes hozzáférést biztosítsanak. Erre a problémára nyújthat megoldást a közösségi tereken biztosított számítógép, illetve az internethozzáférés lehetősége. A háztartások számítógéppel való ellátottsága országos összehasonlításban ebben a régióban a legalacsonyabb, bár e tekintetben a régió mutatói majdhogynem megegyeznek az Észak-magyarországi régió hasonló adataival. 27

Van-e otthon(abban a háztartásban, ahol él) személyi számítógép?

Használ-e Ön számítógépet?

37% 49% 51%

63%

nincs

van

nem

igen

7. ábra Számítógép penetráció az Észak-alföldi régióban

Ez különösen sajnálatos annak fényében, hogy az országos eredmények alapján a fiatal generáció a legjelentősebb számítógép felhasználó. A számítógép használat terén szerencsére nem figyelhetőek meg olyan markáns különbségek a régiók között, mint az ellátottság terén, ami valószínűleg az iskolai számítástechnika oktatásnak, ill. a közintézmények által lehetővé tett számítógép használatnak köszönhető. A régió szempontjából az ellátottsági adatok fényében a hasonló lehetőségek biztosítását a területi döntéshozóknak a jövőben is kiemelt feladatként kell kezelniük. Már csak azért is, mert az Ifjúság 2004 adatai szerint az Internet használat tekintetében is megmutatkozik a számítógéppel való ellátottság hatása. A számítógép vásárlás anyagi terheit is az országos átlagnál kevesebben tudják a régió lakosai közül vállalni, s az ehhez kapcsolódó Internet költségei még tovább csökkentik a potenciális felhasználók körét, aminek eredményeképp a fiatalok között régiónkban az Internet használat mutatója az országos átlag alatti.

28

V. Ifjúságpolitikai helyzetkép Intézményrendszer, szolgáltatások A Mobilitás Észak-alföld Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda tevékenysége, szolgáltatásai, fejlesztési lehetőségei Az Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda és az Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Tanács 2000-ben jött létre. Az Iroda fontos szerepet tölt be a helyi és regionális szintű ifjúsági munka fejlesztésében, arculatának kialakításában és az ifjúsági szervezetek tevékenységének megerősítésében, szervezettudatosabbá válásukban, a település egészére ható ifjúsági és közösségfejlesztő folyamatok közvetett és közvetlen támogatásában, ösztönzésében. Az Iroda egyik meghatározó tevékenységi köre a Regionális Ifjúsági Tanács által kiírt pályázatok kezelése, illetve a Tanács forráselosztó-támogatáspolitikájának segítése. Figyelme egyrészt a civil szervezetek, másrészt az önkormányzati ifjúsági munka felé irányul. Az Iroda munkahipotézise, hogy az ifjúsági referensekkel való szorosabb munkakapcsolat, információcsere és a folyamatos képzés hosszútávon a települések ifjúsági civil kezdeményezésinek fejlesztését és a szektorok közötti helyi és kistérségi együttműködések kialakulását eredményezheti. A régióhoz való kötődést, a regionális együttműködések és kohézió/ összetartás kialakítását valamint a civil szervezetek kölcsönös megismerését különböző rendezvényekkel, hálózati információs pontokkal, regionális együttműködések serkentésével és a Mátrix információs újság valamint egyéb kommunikációs felületek (elektronikus hírlevél, honlap, fórumok) megjelentetésével szorgalmazza, mind az itt élő fiatalokban, mind a civil szerveződésekben. Szolgáltatásainak folyamatos fejlesztése, a könnyebb és gyorsabb hozzáférhetőség, a gyakorlati használhatóság és a célszerű felhasználás szempontjából történik. Az iroda 5 év alatt 1300 ifjúsági célú, illetve ifjúsági egyesülettel és alapítvánnyal került kapcsolatba. 120 ifjúsági szervezet és kezdeményezés létrejöttében vállalt ösztönző szerepet, mindemellett állandó feladatának tekinti az ifjúsági referensek szakmai képzését, a települési ifjúsági munka fejlesztését, a szakma presztízsének növelését. Ez utóbbi célból kezdeményezte az Ifjúságbarát Települési Önkormányzat díj alapítását a forráselosztó Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Tanácsnál, illetve számos pályázatot, mely a települési ifjúsági munka támogatására irányult. Továbbá szerepet vállalt a Regionális Ifjúsági Együttműködési Fórum létrejöttében is. Az iroda célja, hogy a legjobb gyakorlatok elsajátítására, megosztására széleskörű regionális információs csatornákat alakítson ki, és a már meglévőket továbbfejlessze. Fontosnak tartjuk azonban megemlíteni, hogy az önkormányzatok 29

számára kiküldött kérdőívben11 a válaszadó önkormányzatoknak mindössze 15 százaléka mondta azt, hogy valamilyen formában igénybe vette az Iroda szolgáltatásait. A jövő egyik feladata lehet az önkormányzatok felé történő hatékonyabb, a helyi igényekre, szükségletekre épülő rugalmas megjelenés, hogy a kínált szolgáltatások által megszerezhető kulturális tőke a régió minél több településén tegye lehetővé az ifjúsági munka hatékonyságának növelését! Az iroda szolgáltatásai között kiemelt fontosságú a tanácsadás az információszolgáltatás, a képzés- és konferenciaszervezés, valamint a hálózatépítés. Szolgáltatások Tanácsadás

Információ szolgáltatás

• Forrásteremtésben • Pályázatírásban • Önkormányzati ifjúsági programok, helyi és térségi programok, ifjúságpolitikai koncepció, párbeszéd programok tervezésében és megvalósításában • Nemzetközi programok, projekttervek megvalósításában • Szervezetek jogi, gazdálkodási és PR tevékenységeinek kérdéseiben • Regionális érdekképviselet szakmai munkájának fejlesztésében • Pályázati beszámolók elkészítésében

• Ifjúsággal kapcsolatos döntések megalapozásához • Kapcsolatépítéshez • Szervezetalakításhoz • Regionális fejlesztési programokhoz • Információs háló kiépítése az Északalföldi régióban • Matrix információs és szakmai havi hírlevél 1500 postacímre • Friss hírekkel, érdekességekkel, szakmai anyagokkal és szervezetek bemutatkozó anyagaival frissített közösségi honlap (www.eszakalfold.info) • E-mátrix elektronikus újság heti rendszerességgel több, mint 2000 címre

Képzések, konferenciák szervezése és kutatási tevékenység

Kapcsolat- és hálózatépítés

• Konferenciák, fórumok, egymástól tanulás programok szervezése ifjúsági közösségek, ifjúságsegítő szakemberek és ifjúsági referensek részére • Képzési igények felmérése és ajánlások készítése • Képzések, tréningek szervezése ifjúsági szervezetek hatékonyságának növelésére • Kutatások végzése

A Mobilitás Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató iroda a régió minden önkormányzatához eljuttatta az általa összeállított kérdőíveket, melyben a települések ifjúságpolitikai elképzeléseit, helyzetét illetve intézményi ellátottságára kérdezett rá. A kérdőívre végül 213 önkormányzat válaszolt! 11

30

• Tapasztalatcsere–látogatások kezdeményezése • Monitorozás a szervezeteknél, a tanács által kiírt pályázatokhoz kapcsolódóan • Nemzetközi szakmai kapcsolatok közvetítése • Együttműködések kezdeményezése a régió különböző településeivel, kistérségi társulásokkal, hivatalaival • Interregionális kapcsolatok kiépítése társirodákkal közösen képzések, találkozók lebonyolítására • A régió szervezetei közötti hálózatszerű együttműködések ösztönzése • Multiplikátori hálózat létrehozása a nemzetközi programokkal kapcsolatban

Fejlesztési irányvonalak, lehetőségek Az Iroda jövőbeni tevékenységeinek irányvonalait mindenképpen a fiatalok, az ifjúsági szervezetek szélesebb rétegeinek elérése kell, hogy meghatározza, illetve olyan újabb kommunikációs csatornák kiépítése, melyek segítségével aktív és segítő szerepet tud felvállalni az ifjúsági döntések meghozatalára jogosult intézmények, szervezetek munkájában. A fiatalok aktivitásának elősegítése hozzájárulhat az elvándorlás arányainak csökkentésében, s a felelős ifjúsági döntések – melyekhez az Iroda a kapcsolatok kiépítése után információival és tapasztalatával hozzájárulhat – lehetővé tehetik, hogy e cél érdekében mind az érintettek, mind a döntéshozók hatékonyan működjenek együtt. Az Irodának a jövőben aktívabb közösségépítő, támogató szerepet kell vállalnia. El kell érnie, hogy a régióban szolgáltatásai célközönség elérésének hatékonysága tovább növekedjen, s általa nyújtott szolgáltatásait a régió magasabb szinten kamatoztathassa. A regionális kommunikáció egyik legtöbbet ígérő eszköze az Internet. Ahhoz, hogy a benne rejlő lehetőségeket az Iroda regionálisan is ki tudja használni, elengedhetetlen, hogy a régió Internet-felhasználási jellemzőit javítsa, ugyanakkor olyan szolgáltatást nyújtson, mely célközönségét, mind réteg specifikusan, mind univerzálisan magához vonzza, s így biztosítsa az adott kommunikáció sikerességét. Az egyre növekvő szervezet-, település- és, közösségfejlesztési igényre és a még fel nem ismert szükségletre a régió egészét felölelni és reagálni képes szakértői hálózat megteremtése a jövőbeni fejlesztés lehetséges útja. A Helyi Ifjúsági Szolgáltató Irodák tevékenységei, szolgáltatásai, fejlesztési lehetőségei Az Észak-alföldi régióban három helyi ifjúsági szolgáltató iroda működik interperszonális szolgáltatóként, melyek közül egy önkormányzati (Mezon Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Debrecen), kettő pedig egyesületi formában, civil kezdeményezésre (Mustárház Ifjúsági Szolgáltató Központ - Nyíregyháza, Ifjúságért Közhasznú Egyesület Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodája - Szolnok) jött létre. Szolgáltatásaikat tekintve elsődleges az információnyújtás és tanácsadás. Előbbi magában foglalja mind a fiatalok helyzetéből adódóan fontos információk gyűjtését és szolgáltatását (rendezvények, ösztöndíjak, munkalehetőségek, albérlet). Utóbbi főleg az egyes élethelyzetek kezelését segítő tanácsadást jelenti (szociális, egészségügyi, mentálhigiénés, stb.). Mindhárom iroda feladatának tekinti a közösségi terek, illetve programok szervezését, melynek keretében például a debreceni iroda a megye kisebb városaiban is működő információs szolgáltatást hozott létre, de említését érdemel a nyíregyházi központ által szervezett 31

kreatív művészeti stúdió, kamasztanya, vagy a szolnoki diák filmklub és a generáció kupa. Az irodák erősségei, hogy rendezvényeiket, illetve szolgáltatásaikat célzottan a helyi fiatalok igényeinek és elvárásainak megfelelően képesek kialakítani, s így egy specifikus tudásbázissal járulhatnak hozzá a regionális, illetve országos hálózatok munkájához. A jövőbeni fejlesztési irányvonalat tekintve fontosnak véljük, hogy tovább erősödjön az ifjúság problémáit, igényeit kezelő, kielégítő helyi információs pontok, programok, szolgáltatások szervezése, nyújtása. A helyi fiatalok eléréséhez mindenképpen személyes kapcsolat lehetőségét biztosító rendezvények, programok és kommunikációs csatornák kialakítása, illetve továbbfejlesztése szükséges. Így lesz lehetősége a helyi ifjúsági szolgáltató irodáknak, hogy célközönségükre valós és pozitív hatást gyakorolhassanak. Módszertani megjegyzések A régió települései által követett ifjúságpolitikai irányvonalak feltérképezése érdekében minden települési önkormányzatot felkértünk a Mobilitás Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda által kidolgozott kérdőív kitöltésére. Összesen 213 településtől kaptuk meg a kért információkat, ami arányaiban jónak tekinthető. A 213 kérdőív feldolgozása során kellett azonban szembesülnünk azzal a ténnyel, hogy a válaszok minősége és információtartalma nagyban függött a kérdőívet kitöltő személyétől, a válaszok és az Iroda rendelkezésére álló adatok gyakran nem fedték egymást. A kérdőívekből nyert adatok feldolgozása során törekedtünk arra, hogy azokat a rendelkezésünkre álló, ellenőrzött adatokkal korrigáljuk. Ifjúságpolitikai szereplők A fiatalokban komoly igény van a közösségi programok, a szórakozási lehetőségek iránt, s az igényeiket kielégítő intézményi keretek megteremtését a helyi önkormányzat és ifjúsági szervezetek hatás-, és feladatkörének gondolják.12 A megkérdezett önkormányzatok 75 százaléka, saját bevallása szerint, maga is vállalja ezeket a feladatokat. A kistelepülések körében jellemző, hogy az ifjúsági feladatok ellátását kistérségi együttműködés keretében valósítják meg. A legtöbb ilyen együttműködésről település struktúrájának megfelelően Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései számoltak be, de a régió másik két megyéjében sem ismeretlen ez a minta. A feladatok ellátását célzó, elkülönített ifjúsági alappal igen kevés település rendelkezik. Ezek jellemzően a nagyvárosok, bár akadnak közöttük apró falvak is. A településméret hatást gyakorol az elkülönített összeg mé12

32

Mobilitás Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda: Fiatalok az Északalföldi régióban, Debrecen 2005

retére is, mely a válaszok alapján 50 ezer forinttól másfél millióig terjed. Az elkülönített pénzösszegek hiánya, illetve az a tény, hogy a fiatalok még ezek felosztásába sem szólhatnak bele minden esetben felveti annak a kérdését, hogy a települési önkormányzatok ifjúsági feladataik körébe milyen tevékenységeket sorolnak. Erre közvetett választ az ifjúsági ügyekkel foglalkozók beosztása adhat, melyek alapján azt kell látnunk, hogy a legtöbb településen a szociális ellátás szereplői, a családgondozók illetve a gyámügyi hivatal munkatársai az ifjúsági ügyekért felelős személyek. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a települési önkormányzatok az ifjúsági kérdést, mint önálló entitást nehezen fogadják el, az ifjúsági feladatellátást nem, vagy csak részben képesek beilleszteni hivatali rendszerükbe, s így azt a szociális ellátórendszer holdudvarába utalják, mely ellátórendszerek gyakorlatuk során legtöbbször a fiataloknak csupán specifikus rétegeivel kerülnek kapcsolatba, leggyakrabban valamely a fiatalok önhibáján kívüli okból. Kétséges tehát, hogy az ifjúságügy képviseletére, az ifjúsági munka nemformális pedagógiai elvére épülő oktatás-nevelésre ténylegesen ezek a szervezeti egységek a legmegfelelőbbek, illetve, hogy feladataik mellett fel tudják-e vállalni az ifjúságügyi funkciók ellátását is. Önkormányzati ifjúsági feladatok, feladatellátás A megkérdezett önkormányzatok 40 százaléka jelezte, hogy rendelkezik ifjúsági ügyekkel foglalkozó bizottsággal vagy testülettel. Mindazonáltal egyetlen olyan önkormányzatot sem találtunk, amely az ifjúsági ügyekre önálló bizottságot hozott volna létre. Legtöbb helyen a Szociális és Egészségügyi, valamint a Szociális Bizottságon belül tárgyalják az ifjúsági ügyeket - ami a korábbi feltételezésünket látszik alátámasztani. Az ifjúság kérdése – ennek megfelelően - az önkormányzatok bizottsági üléseinek napirendjében gyakran az oktatással, a sporttal, szociális és egészségügyi kérdésekkel együtt kerül megtárgyalásra. 4. Táblázat Milyen gyakorisággal tárgyal a közgyűlés gyermek- és ifjúsági ügyeket érintő területeket? százalékos eloszlás 1-2 havonta

11%

negyedévente

7%

félévente

9%

évente

43%

aktualitástól függően, alkalmanként

7%

két évente

1%

négyévente

1%

nem válaszolt

20%

33

Van-e az önkormányzatnak ifjúsági ügyekkel foglalkozó bizottsága?

igen; 40% nem; 60%

8. ábra Az önkormányzatok ifjúsági ügyekkel foglalkozó bizottsággal való ellátottsága

Az önkormányzatok többsége évente tűzi napirendre az ifjúság kérdését, de van olyan önkormányzat, amely saját bevallása szerint négyévente, vagyis választási ciklusonként egyszer foglalkozik a fiatalság ügyével. Ennek veszélye, hogy a fiatalok amúgy is korlátozott érdekérvényesítő lehetősége és képessége még inkább sérül, attól függetlenül, hogy a régió egyik kiemelkedő gazdasági, társadalmi és politikai potenciálja fiatal korfájában rejlik. A válaszadó önkormányzatok 84,3 százalékában egyetlen 29 év alatti önkormányzati képviselő sincs. Ritka esetnek számít az, ha egy önkormányzatoknál kettő esetleg ettől több ilyen képviselő van. A politikai élet belső szabályai szinte lehetetlenné teszik azt, hogy 29 évesen, vagy attól fiatalabb korban valaki bekerüljön valamilyen döntéshozatali szervhez. Ennek veszélye lehet, hogy az ifjúság érdekeinek képviselete nem kap kellően hangsúlyos szerepet az önkormányzatok életében. Az ifjúság önszerveződését anyagilag lehetővé tévő ifjúsági alappal a válaszadók elhanyagolható része rendelkezik csupán, s ezen kevés esetet figyelembe véve is jellemző az a tendencia, hogy annak felhasználásába a fiatalok nem, vagy csak korlátozott mértékben szólhatnak bele. Ez egyben azt is bizonyítja, hogy a települési önkormányzatok nem tekintik partnernek a fiatalokat, még a fiatalokat érintő kérdésekben sem (a korosztályi képviselettel, ifjúsági kerekasztallal rendelkező önkormányzatok aránya nem éri el az 5 százalékot!). A tervezéshez elengedhetetlenül szükséges helyzetfeltáró kutatással a válaszadó önkormányzatok csupán 18 százaléka rendelkezett. A megkérdezett önkormányzatok úgy tűnik, hogy a fiatalokat érintő ifjúságpolitikai stratégiájuk kidolgozására sem tudnak valamilyen okból kellő figyelmet fordítani, hiszen mindössze 11,7 százalékuk foglal34

koztat ifjúsági referenst, és ezeknek is csupán 34,8 százalékát teljes munkaidőben(további 17,4 százalékát részmunkaidőben, és 47,8 százalékát csatolt munkakörben alkalmazzák). 500 fő alatti lélekszámú (kutatásba bevont) településeken egyáltalán nem foglalkoztatnak ifjúsági referenst, ami következménye lehet annak a ténynek, hogy ezeken a településeken különösen alacsony a fiatal lakosok száma. Meglepő azonban, hogy a 10000-49999 fős népességű települések közül 80 százalékuknál nem alkalmaznak ilyen személyt még csatolt munkakörben sem. Jellemző továbbá, hogy a válaszadó települések határozott idejű szerződéssel alkalmazzák ifjúsági referenseiket, ami arra enged következetni, hogy az erre fordítható keretet pályázati úton nyerték, s egyelőre nem rendelkeznek hosszú távú elképzeléssel az ifjúsági referensek munkáját, s ennek hasznosíthatóságát illetően. Ettől eltérő tendenciát csak a nagyobb városok mutatnak, esetükben az arány fokozatosan a határozatlan időre szóló munkaszerződéssel foglalkoztatott ifjúsági referensek irányába tolódik el, amit feltételezhetően költségvetési helyzetük, illetve a nagyobb ifjúsági jelenlét teszi lehetővé és szükségessé. Mint korábban már említettük, a megkérdezett önkormányzatok 74 százaléka bevallása szerint önmaga látja el az ifjúsági feladatokat, mégis azt látjuk, hogy 88,3 százalékuk nem rendelkezik ifjúsági referenssel, aki összefoghatná, s koordinálhatná az ilyen jellegű munkákat. Az önkormányzat ifjúságra vonatkozó feladatainak egy részét segíteni, az ebben tátongó lyukakat betömni hivatottak az erre a célra létrehozott alapítványok. A válaszadó önkormányzatok mindössze 15,5 százaléka hozott létre ifjúsági feladatokra közalapítványt. Az önkormányzatokra nehezedő terheket enyhítheti, ha feladatátvállalásra, ellátásra szerződést köt valamilyen civil szervezettel, esetlegesen együttműködik más önkormányzatokkal, részt vesz regionális kezdeményezésekben, projektekben. Ezek egyike sem igazán jellemző a válaszadó önkormányzatokra, hiszen mindössze 10 százalékának van feladatátvállalásra, ellátásra szerződése valamilyen civil szervezettel. Egyértelműen megmutatkozik, hogy az önkormányzatok, és a civil szektor összefonódására a településméret hatást gyakorol, s az a nagyobb települések esetében jellemzőbb, ahol a civil jelenlét is nagyobb. A megyék településszerkezetének megfelelően tehát Szabolcs-Szatmár –Bereg megyében van a legkevesebb ilyen jellegű együttműködés. A civil szervezetek relatív hiányából, valamint a pénzkeretek szűkösségéből kifolyólag jellemző, hogy a kisebb települések, városok egymással együttműködve látják el a nagyobb városok által a civilekhez utalt feladatokat. Ennek megfelelően az ezer lakosnál kevesebbel bíró települések 31 százaléka, az 5000 fő alatti, de 1000 főnél nagyobb lélekszámmal rendelkező települések 22 százaléka rendelkezik ilyen jellegű együttműködési megállapodással. Csakúgy, mint a civil szervezetekkel való együttműködés esetén, az önkormányzatok jelentős része 35

tekintette a szociális intézmények fenntartását, a gyermekjóléti illetve családsegítő szolgálatok működtetését ifjúsággal kapcsolatos teendőnek. Ellátási szerződéssel biztosított feladatok kulturális 4%

21%

46%

szociális és gyermekvédelmi bűnmegelőzés, közbiztonság

29%

egyéb

9. ábra Ellátási szerződéssel biztosított feladatok

Jellemző továbbá a megyei adatsorok eltérése. Míg Szabolcs-SzatmárBereg és Hajdú-Bihar megyékben közel azonos az ilyen szintű együttműködések aránya (29 százalék), addig Jász-Nagykun-Szolnok megye teleüléseinek csupán 15 százaléka számolt be hasonlóról. Települések együttműködésének tartalma az Észak-alföldi régióban kulturális, oktatási

7%

28%

28%

37%

szociális intézmény működtetése rendezvény , programszervezés egyéb

10���������������������������������������������������������������������� . ábra A települési együttműködések tartalma az Észak-alföldi régióban

A jövő stratégiáját az határozhatná meg, hogy az önkormányzatok egymással és a civil szervezetekkel együttműködve az ifjúságpolitika fontosságát felismerve megosztanák az azzal járó terheket, s olyan helyi, térségi kezdeményezéseket valósítanának meg, melyek egyértelműen illeszkednek a fiatalok által támasztott igényekre. Szükség lenne 36

arra, hogy együttműködés valósuljon meg a programok létrehozásához a forrásokkal rendelkező szervek és a programok felvételét hivatott fiatalok között. Egy önkormányzat fejlődése szempontjából fontos szerepet tölthetnek be a nemzetközi kapcsolatok. Ifjúságpolitikai tartalmú nemzetközi kapcsolattal az önkormányzatok 27 százaléka rendelkezik, valójában azonban a megyei eltérések e tekintetben is jelentősek. Míg HajdúBihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye városainak közel fele jelezte, hogy vannak határokon átívelő, ifjúságügyi tartalmú kapcsolatai, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ez az arány nem éri el a 15 százalékot. Ugyanakkor a közel azonos arányokat mutató megyék között is eltéréseket fedezhetünk fel, ha az adatsorokat a településméretek figyelembevételével vesszük szemügyre. Jász-Nagykun-Szolnok megyében ugyanis a kisebb települések a szabolcsi arányokhoz hasonló mértékben rendelkeznek nemzetközi kapcsolatokkal, míg a megye nagyobb városainak 85 százaléka! Hasonlóan éles törésvonalat Hajdú-Bihar megyében nem találunk. A nemzetközi kapcsolatok tartalma a legtöbb esetben testvérvárosi kapcsolatot fed, jóval kevesebb önkormányzat számolt be specifikus kulturális vagy csereüdültetést magában foglaló kapcsolatról. Drogprevenciós szolgáltatások, intézmények Az Észak-alföldi régióban a drogprevenciós feladatokat a drogambulanciák, Kábítószer Egyeztető Fórumok, a rendőrség a D.A.D.A program keretében, gyermekjóléti szolgálatok, iskolák, civil szervezetek, egyesületek látják el. Régiónkban 3 drogambulancia és 8 Kábítószer Egyeztető Fórum működik, ez utóbbiak a régióban található megyék közül mindegyikben legalább kettő.

Foglalkozik-e az önkormányzat a káros szenvedélyek megelőzésével?

nem 38% igen 62%

11. ábra Önkormányzatok és a drogprevenció

37

Az Ifjúság 2004 adatai alapján nehéz arra vonatkozóan pontos képet formálnunk, hogy a régiónkban milyen mértékű a drogfogyasztás, hiszen a megkérdezettek többsége nem válaszolt ezekre a kérdésekre. Így nehéz megállapítani azt, hogy valójában a különböző prevenciós eszközöknek, programoknak, intézményeknek milyen, és mekkora mértékű tényleges problémával kell megküzdeniük. Ez megmutatkozik az önkormányzatok e kérdéshez való hozzáállásában is, hiszen a megkérdezett önkormányzatok 38 százaléka mondta azt, hogy egyáltalán nem foglalkozik a káros szenvedélyek megelőzésével. A megelőzésre gondot fordító önkormányzatok esetében nagyrészt valamelyik önkormányzati intézmény látja el a prevenciós feladatokat, jelentős prevenciós szolgáltatás végez a rendőrség a D.A.D.A. program keretében, és az előbbiekhez képest igen kevés esetben látja el e feladatokat valamilyen civil vagy egyéb szervezet, intézmény. Közösségi terek (ifjúsági házak, teleházak, klubok, ifjúsági fesztiválok) Az Észak-alföldi régióban a települések 39 százaléka rendelkezik Teleházzal, 75 százaléka Művelődési Házzal, 6 százaléka Ifjúsági Házzal, 17 százaléka Ifjúsági Klubbal.13 Különösen kistelepüléseken fontos körülmény, hogy a közösségi terek kialakítása és fenntartása nem csak szórakozási célokat szolgál, hiszen ha csak a teleházakra gondolunk, akkor is látjuk, hogy a régió fiataljai számára – akik közül sokan, mint már említettük nem rendelkeznek számítógéppel vagy Internet hozzáféréssel – az „kulcs a világhoz”. A régió önkormányzatai is felismerték a közösségi terek, programok jelentőségét, s egyre nagyobb figyelmet fordítanak a hagyományok ápolására, különböző hagyományőrző rendezvények, fesztiválok, falunapok szervezésére, ezekkel is kialakítva az egy közösségbe, ugyanazon gyökerekhez való tartozás érzését, ugyanakkor a hasonló rendezvények turisztikai szempontból is jelentősek. A fiatalok felé fordulás azonban még mindig kívánni valót hagy maga után. A régióban csupán 142 Teleház működik, és majd minden településen található Művelődési Ház (mellyel 294 település rendelkezik, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében azonban 59 településen nincs ilyen intézmény).14 A régió egészére, és különösen a kistelepülésekre, jellemző intézmények hiányának hatásait hivatott mérsékelni a térségben alapított Teleházak hálózata. A Teleházak szerepe nemcsak abban áll, hogy az adott Forrás: Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda adatai alapján, RegiRom Cd 2004. 14 Forrás: Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda adatai alapján, RegiRom Cd 2004. 13

38

M űvelődési Házak száma az Észak-alföldi régióban megyénként

53

169

Teleházak száma az Északalföldi régióban megyénként

46

65 72

31

Hajdú-Bihar megye

Hajdú-Bihar megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

12. ábra Művelődési Házak száma az Észak-alföldi régióban 13. ábra Teleházak száma az Észak-alföldi régióban

település közössége számára helyben biztosítják az alapvető kommunikációs lehetőségek tárházát, hanem inkább abban, hogy a fiatal, innovatív korosztály számára lehetővé teszik a fejlett technológiák megtanulását, napi használatát.15 A régióban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található a legtöbb település, ezzel szemben a Teleházak száma ebben a megyében a legkisebb. Ez egyben azt is jelenti, hogy a Teleházak területi eloszlása nem feltétlenül a leginkább rászoruló területeken biztosít a fiatalok számára szolgáltatásokat, hiszen a számadatok azt mutatják, hogy a legszegényebb területeken van belőlük a legkevesebb, miközben az Internet hozzáférés, illetve a számítógép penetráció értelemszerűen ezeken a legalacsonyabb. További jellemző, hogy a Teleház intézménye leginkább a pályázati kiírásoknak megfelelően az 1000-5000 lakónépességű településeken van jelen, ezek azok a települések, amelyek nem rendelkeznek egy olyan ifjúsági, illetve felhasználói bázissal, mely piaci alapon (igény oldalról) fenn tudná tartani az ilyen jellegű intézményeket. Az 5000 fő feletti lakosságszámú települések szinte mindegyike rendelkezik Művelődési Házzal, ugyanakkor nincs arra vonatkozó adatunk, hogy ezen intézmények milyen kihasználtsággal működnek. Ifjúsági Ház mindössze 23 található az Észak-alföldi régióban16, ezek 15

Forrás: Területfejlesztési alapkutatások az Észak-alföldi Régióban, Készítette: a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete, Békéscsaba 2000. 16 Forrás: Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda adatai alapján, RegiRom Cd 2004.

39

is többségében a nagyobb településeken, annak ellenére, hogy a kisebb településeken szinte ezek jelenthetnék az egyetlen közösségi teret a fiatalság számára. Az adatok megítélésénél problémát jelent az, hogy valójában az Ifjúsági Ház fogalma nem teljesen körülhatárolt, de gyanítható, hogy azon kevés esetben, amikor a régió települései jelezték, hogy Ifjúsági Házzal rendelkeznek, akkor azok funkciója nem különült el élesen a Teleházétól, illetve a Művelődési Házétól. A régió település számához viszonyítva az Ifjúsági Házak alacsony aránya azt mutatja, hogy nagyon kevés a kifejezetten az ifjúság számára kialakított, ifjúságspecifikus közösségi tér áll rendelkezésre. Ez azért roppant problematikus, mert ezáltal a fiatalok szocializációjuk szempontjából legintenzívebb, legfontosabb időszakában nem találkoznak ilyen terekkel és lehetőségekkel. Csak úgy, mint az ifjúsági tereknek, az ifjúsági közösségnek is számos formája létezhet.17 Az Észak-alföldi régióban működő Települési Gyermek és Ifjúsági Önkormányzatok számát tekintve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye rendelkezik a legtöbbel. Valójában azonban az ilyen jellegű intézmények a megye településeinek számához viszonyított aránya itt a legalacsonyabb (14%). A Hajdú-Bihar, illetve a Jász-Nagykun-Szolnok megyei ellátottság ezt csak kis mértékben haladja meg. Az előbbi 21, utóbbi településinek 17 százalékában találunk működő Ifjúsági Önkormányzatot. Az Észak-alföldi régióban jellemzően a kis lélekszámú településeken terjedt el ez az ifjúsági szerveződési forma. Jelentősége abban rejlik, hogy a fiatalok a felnőtt társadalom segítségével olyan demokratikus működési elveket tudnak elsajátítani, mely a felnőtté válásukat jelentősen segíti. Az ifjúsági közösségek nem tudnak érvényesülni az önkormányzat támogatása nélkül, s ezért mindenképpen fontos az önkormányzatok nyitottságának, az ifjúságot partnerként elfogadó felfogásának erősítése. Ennek ellenére a települések elenyészően kis százaléka rendelkezik ifjúsági alappal, s még kevesebb azok száma, akik lehetőséget biztosítanak az ifjúság számára, hogy ezen összegek felosztása során véleményt nyilváníthassanak. A regionális felmérés eredményei azt mutatják, hogy az ifjúság, mint a társadalom specifikus rétege nem vagy csak ritkán jelenik meg a helyi döntéshozásban. Ennek egyik oka az 17

40

Az ifjúsági közösségek: gyermekek, illetve fiatalok jogi személyiséggel nem rendelkező, együttműködő csoportot alkotó közössége. Funkcióját tekintve beszélhetünk képviseleti funkciójú ifjúsági közösségről (Települési Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat későbbiekben (GyIÖK), Települési Ifjúsági Fórum, Települési Diák Tanács, Ifjúsági Tanács stb.), illetve szabadidő-szervezői, településfejlesztési funkciójú ifjúsági közösségről: ifjúsági közösség, ifjúsági klub

intézményesült képviseleti formák hiánya lehet, míg a másik a kialakult politikai terek zártsága. A fiatalok szabadidő-eltöltésének fontos, és hasznos közösségépítő teret biztosítanak a különböző ifjúsági fesztiválok, rendezvények. Ezek a fesztiválok azért fontosak, mert gyakran nem csak regionális, hanem országos, sőt nemzetközi szinten is vonzzák a fiatalokat. Régiónkban ilyenek a Hajdú-Bihar megyei Vekeri-tó Fesztivál, Más-hét, NYIT-Nyíracsádi Ifjúsági Találkozó, Jász-Nagykun-Szolnok megyei Nagykun Viadal, Gyermek- és Ifjúsági Citerazenekarok Túri Találkozója, Szolnoki Gulyásfesztivál, valamint Szabolcs-Szatmár Bereg megyében a Tokajhegyalja Fesztivál, Suliexpo Nemzetközi Gyermektalálkozó, Kelet-magyarországi Régiós Diákturisztikai Találkozó. A korosztály véleménynyilvánításának egyik csatornáját jelenthetnék a működő Települési Gyermek és Ifjúsági Önkormányzatok és egyéb ifjúsági képviseleti formák (úgymint ifjúsági tanács, fórum, ifjúsági kerekasztal, civil kerekasztal), illetve a médiában történő megjelenés. A válaszadó önkormányzatok 33,5 százaléka rendelkezik azonban olyan sajtótermékkel, mely helyet biztosít a fiataloknak a megjelenésre, róluk szól, esetleg ők szerkesztik. A területi eltérések e kérdésben is jelentősek, míg Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében az önkormányzatok közel fele jelezte, hogy rendelkezik olyan sajtótermékkel, amely véleménynyilvánítási lehetőséget biztosít az ott élő fiatalok számára, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csupán negyedük.

Van-e a településnek saját médiaterméke, mely ben a fiatalok megjelennek, vagy nekik, róluk szól?

33,5%

66,5%

igen

nem

14. ábra Ifjúsági médiatermékek az Észak-alföldi régióban

41

A régió településszerkezete, kis települések ellátottsága Az Észak-alföldi régió Magyarország északkeleti részén fekszik, melyet Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe alkotja. Földrajzi fekvését tekintve határos Ukrajnával, valamint Romániával, mely kedvező lehet a régióra nézve a tekintetben, hogy az Európai Uniós csatlakozással egyfajta hídszerepet tölthet be a kelet-nyugati kapcsolatokban, és az EU keleti kapujává válhat. Az Észak-alföldi régió a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű, (17729 km2) és népességű (1542000 fő) tervezési-statisztikai régiója, bár a népesség száma az utóbbi években enyhén csökkenő. Területe hazánk területének 19,1 százalékát teszi ki; valamint a magyarországi népesség 15,3 százaléka él itt. A régió népsűrűsége 87 fő/ km2, amely az országos átlagnál (109 fő/ km2) alacsonyabb. A régió legsűrűbben lakott kistérségei a nyíregyházi (156 fő/ km2) és a debreceni (193,2 fő/ km2). Az Észak-alföldi régióban 23 kistérség található. A KSH adatai szerint a dinamikusan fejlődő térségekből 20 található Közép-Magyarországon és a dunántúli régiókban, Észak-Magyarországon és a két alföldi régióban csak 2 ilyen térség van. A legtöbb, 12 stagnáló térség az Észak - Alföldön található, valamint a régió térségeinek 27 százaléka a lemaradó típusú térségek közé tartozik. Az Észak-alföldi régió településszerkezetét vizsgálva látható, hogy a települések száma a régió három megyéjében nem egyenletesen oszlik meg. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található a régió településeinek több, mint fele (59 százaléka). Ugyanakkor, míg a legtöbb település Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van, addig régiónk lakosságának nagyobb része Hajdú-Bihar és Jász - Nagykun Szolnok megyékben él. 5. Táblázat Az Észak-alföldi régió településszerkezete és népessége Észak-Alföld településszerkezet, népesség 2002. Települések száma népességnagyság-kategóriák szerint Megnevezés Település összesen

42

-499

500999

1000- 20001999 4999

50009999

1000049999

5000099999

100000-

Hajdú-Bihar

82

5

13

21

22

12

8

0

1

JászNagykunSzolnok

78

5

10

21

20

12

8

1

0

SzabolcsSzatmárBereg

229

34

65

53

59

11

6

0

1

Észak-Alföld

389

44

88

95

101

36

22

1

2

A korábban az Alföld túlnyomó részére jellemző hagyományos mezőváros-tanya településrendszer az Észak - Alföldön mára jelentősen átalakult, jóformán csak nyomokban maradt fenn. Az Észak - Alföld egyes területein korábban sem voltak tanyák, hanem a dunántúlihoz hasonló településszerkezet alakult ki. Máshol pedig szinte teljesen eltűnt a tanyavilág, s az „alföldi” struktúra csak néhány foltban maradt meg a Jászságban, a Nagykunságban, illetve Debrecen és Nyíregyháza környékén. Az aprófalvak (500 fő alatti települések) száma alacsony, csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jellemző elemei a településállománynak. A nagyobb településméret infrastrukturális és területfejlesztési szempontból kedvező adottság. A nagyvárosokhoz (Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok) közeli falvak az utóbbi időkben új lendületet kaptak a szuburbanizációs folyamatok révén (Bocskaikert, Nyírpazony, Tószeg stb.). A régió civil szervezeti adottságai A KSH adatai szerint 1999-ben az Észak -Alföldön 5.689 nonprofit szervezet működött, ami a Magyarországon bejegyzett civil szervezetek (48.171) valamivel több, mint 11,8 százaléka. Szervezetszámot tekintve csak a Közép-magyarországi és a Dél-alföldi régióban találhatunk több civil szervezetet. A szervezetek jelentős részét 1995 előtt alapították, a kilencvenes évek második felében a szervezetszám növekedési üteme már csak 1-2 százalék körül mozgott.19 Civil Szervezetek az Észak-alfödi régióban

SzabolcsSzatmárBereg 1833

A non-profit szervezetek szervezeti forma szerint az Észak-alföldi régióban (KSH, 1999)

HajdúBihar 2220

8,82% 40,31% 50,87%

JászNagykunSzolnok 1571

Alapítvány, Közalapítvány Társadalmi szervezet Közhasznú társaság

15. ábra Civil szervezetek az Észak-alföldi régióban 16. ábra A non-profit szervezetek szervezeti forma szerint az Észak-alföldi régióban

Ha szervezetek számára vonatkozó adatokat a lakónépességhez viszonyítjuk, a kép már nem ennyire kedvező, hiszen az ezer lakosra 18

Teleki András: Az Észak-alföldi régió nonprofit szervezeteinek vizsgálata (kézirat)9

43

jutó nonprofit szervezetek száma alapján (1999-ben 3,7) a régió az országos rangsorban az utolsó helyen áll. Az adatok tehát egyértelműen arra utalnak, hogy ebben a gazdaságilag hátrányos helyzetű régióban viszonylag kevés bejegyzett nonprofit szervezet található. A szervezetek megoszlása igen koncentrált, hiszen a debreceni és a nyíregyházi kistérségben található a bejegyzett szervezetek 36 százalékának a székhelye, s feltűnően kevés szervezet működik a határközeli kistérségekben.19 6. Táblázat Nonprofit szervezetek az Észak-alföldi régióban

Nonprofit szervezetek száma az Észak-alföldi régióban

Észak-Alföld

Kistérség Balmazújvárosi Berettyóújfalui Debreceni HajdúHajdúböszörményi Bihar Hajdúszoboszlói Polgári Püspökladányi Hajdú-Bihar összesen Jászberényi Karcagi JászKunszentmártoni NagykunSzolnoki Szolnok Tiszafüredi Törökszentmiklósi Jász-Nagykun-Szolnok összesen Baktalórántházi Csengeri Fehérgyarmati Kisvárdai SzabolcsMátészalkai SzatmárNagykállói Bereg Nyírbátori Nyíregyházi Tiszavasvári Vásárosnaményi Szabolcs-Szatmár-Bereg összesen Észak-Alföld Közép Magyarország Közép-Dunántúl NyugatDunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Alföld Magyarország összesen

Nonprofit szervezetek száma 82 242 1 35 220 122 34 163 2 220 279 269 134 617 15 115

1000 lakosra jutó szervezetek száma 2, 3, 4, 3, 3, 2,3 3,1 4,1 3,2 3,5 3,4 5,1 3,8 2,5

1 571 51 41 131 189 180 89 12 825 8 122

3,8 2,2 2,9 3,4 2,7 2, 2,8 2,8 3,8 2, 3,3

1 833

3,2

5 624 15 870 4 812 5 050 4 886 5 159 5 43 47 144

3,7 5,6 4,3 5,1 5,0 4,1 4,3 4,7

Forrás: KSH: Nonprofit Szervezetek Magyarországon 2000 19

44

Teleki András: Az Észak-alföldi régió nonprofit szervezeteinek vizsgálata (kézirat)

A régióban működő nonprofit szervezetek tevékenységi körét vizsgálva azt látjuk, hogy megyei szinten az oktatás, szabadidő -hobby, sport és kulturális tevékenységet folytató szervezetek teszik ki a működő szervezetek felét. Ugyanezen adatokat vizsgálva azt is megállapíthatjuk, hogy a régióban a civil élet a legkevésbé a politikai, jogvédelmi térben jellemző, és sajnos a nemzetközi kapcsolatok területén is igen alacsony a civil aktivitás. Mindez azt is jelzi, hogy a szakmai, tudományos tevékenység professzionális légkörében a nonprofit szervezetek még nem, vagy csak alig képviseltetik magukat, s inkább a tradicionálisan közösségépítő területekre, az alternatív szabadidő eltöltési lehetőségeket biztosító területekre koncentrálódnak. A civil szerveztek forrásfelvétele Az Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Tanács által kiírt pályázatok A civil szervezetek számának regionális eltérései az Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Tanács pályázatain nyert források területi koncentrációjában is megmutatkozik. Ez egyben azt is előrevetíti, hogy az alacsonyabb civil aktivitást tükröző területek a forrásfelvételben is elmaradván kevésbé képesek annak előnyeit kihasználva, jó példát mutatva nagyobb társadalmi aktivitásra ösztönözni. Az Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Tanács jelenlegi pályázati kiírásai gyors változást a megfigyelhető tendenciában nem tesznek lehetővé, hiszen a pályázati források nem állnak nyitva minden kategóriában a frissen alakult szervezetek számára. További problémát okoz, hogy a pályázati források is szűkültek az elmúlt évben. A Regionális Ifjúsági Tanács beszámolója rámutat, hogy a 2004-es keretösszeg az előző évinek csupán a felét tette ki, ami a kiírt pályázatok mennyiségében, és a beérkezet pályázatok számában is megmutatkozott. (Ebben az évben a GYIA Tanácsa a korábbi évek gyakorlatától eltérően központi döntéskörbe utalta vissza a gyermek és ifjúsági táboroztatásra szánt alapokat, így valamennyi regionális forráselosztó valamivel kevesebb összeg felett rendelkezhetett.) Pozitívumként könyvelhető el ugyanakkor, hogy a pályázó civil szervezetek, úgy tűnik, sikeresen sajátították el a pályázatírás technikai eljárásait, így a formai okokból elutasított pályázatok százalékos aránya csökkenő tendenciát mutat. Az alapvető tendenciák azonban nem változtak. Továbbra is az alapítványok és egyesületek vezetik a pályázók jogi státusz szerinti rangsorát. Ez azt is jelzi, hogy az Északalföldi Regionális Ifjúsági Tanács, mint forráselosztó az őt létrehozó miniszteri rendeletnek megfelelően valóban a régió ifjúsági civil kezdeményezéseit preferálja elsősorban. Más régiókban az önkormányzatok, és intézményeik több mint felét hívják le a RIT forrásoknak. 45

A pályázatok eredm ényeinek eloszlása

30%

35%

30%

26%

40%

39%

2000

Nyertes

2002

22%

14%

31%

42%

47%

43%

2003

Forráshiányos

2004

Formai hibás

17. ábra A RIT kiírásaira érkező pályázatok eredményei

A jövőben így fontos célként jelölhető ki, hogy az ifjúsági szervezetek még nagyobb számban vonódjanak be a regionális pályázati rendszerbe. Ugyancsak kiemelkedő fontosságú, hogy a kisebb települések szervezetei is nagyobb aktivitást mutassanak, hiszen e régió fiataljainak helyben ill. megtartása kiemelkedő fontosságú. Ezeken a területeken a legnagyobb megtartó erőt a társadalmi kohézió jelenti, így annak erősítése halaszthatatlan feladat.20 Pozitív irányú elmozdulás már tapasztalható ezen a területen, hiszen a 2004-es „új pályázók listája” már jelentős számú pályázót sorol fel a kisebb településekről. Meg kell azonban jegyezni, hogy állandósulni látszik az a tendencia, hogy a pályázók nagy része az oktatási intézmények közül, vagy ahhoz szorosan kötődő szervezetek közül kerül ki. Ez a központi források eloszlásánál is megfigyelhető. A 2000-ben létrehozott Regionális Ifjúsági Tanács (RIT) feladata többek között, hogy a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram céljára elkülönített pénzalap e régióra decentralizált részét pályázati úton szétossza a térség ifjúsági szervezetei között vissza nem térítendő pénzügyi támogatás formájában. A fenti célra elkülönített, így a RIT által szétosztott pályázati források az alakulástól kezdve folyamatos növekvést mutatnak, egészen a 2004. évi jelentős visszaesésig, amikor a hiányzó nagyságrendű források nem 20

46

Mobilitás Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Szolgáltató Iroda: Fiatalok az Északalföldi régióban, Debrecen 2005

regionálisan, hanem központilag váltak elérhetővé. 7. Táblázat Pályázott és a rendelkezésre álló összegek 2000-2004

A pályázók által igényelt és a rendelkezésre álló összegek az egyes években az Észak-alföldi Regionális ifjúsági Tanácsnál Összeg Igényelt

Kiosztott

Keret

2000

135 641 525

25 036 000

25 036 000

2002

158 850 626

55 430 900

56 800 000

2003

161 150 725

54 545 000

55 600 000

2004

96 646 030

24 487 000

25 077 000

A RIT kiírásaira érkezett pályázatok megyénként 100%

72

138

186

146

98

80% 164 60%

A RIT kiírásain nyertes pályázatok megyénként 100% 68

80%

239

300

231

149

350

423

335

200

40%

51 103

60%

31

75

68

133

109

148

161

48 67

40%

238

20% 0%

88

20%

167

81

0%

2000 Hajdú-Bihar

2001

2002

Szabolcs-Szatmár-Bereg

2003

2004

Jász-Nagykun-Szolnok

2000 Hajdú-Bihar

2001

2002

Szabolcs-Szatmár-Bereg

2003

2004

Jász-Nagykun-Szolnok

18. ábra A RIT kiírásaira érkezett és a nyertes pályázatok eloszlása megyénként

A keretösszegek területi penetrációja igen eltérő mértéket mutat a régió megyéinek tekintetében. A RIT által kiírt pályázatok elsősorban Hajdú-Bihar megyéből vonzottak pályázókat, míg a másik két megye pályázati aktivitása mérsékeltnek mondható. Ennek megfelelően a pályázatok keretében megítélt összegek jelentős része is Hajdú-Bihar megye pályázói között került kiosztásra. (Meg kell azonban jegyezni, hogy a Tanács által támogatott ifjúsági célú és fiatalok által létrehozott társadalmi szervezetekből a másik két megyében lényegesen kevesebb van!). Az igényelt és a ténylegesen rendelkezésre álló összegek közötti különbségek is szignifikánsak. Csupán 2004-ben csökkent a kettő közötti különbség 100 millió forint alá. A Regionális Ifjúsági Tanács által 2005. évben kiírt pályázatok eredményeit vizsgálva sem találunk az eddigi tendenciák változására utaló jegyeket. A pályázási kedv továbbra is Hajdú-Bihar megyére a legjellemzőbb, s a nyertes pályázatot magukénak tudó szervezetek több47

sége is innen kerül ki. Az teljes keretösszeg (30.5 M Ft) majd felének felvételére Hajdú-Bihar formálhat jogot nyertes pályázatainak alapján, míg a másik két megye körülbelül azonos összeget nyert el. (8,3 M Jász-Nagykun-Szolnok, és 8,8 M Szabolcs-Szatmár-Bereg esetében.) A Regionális Ifjúsági Tanács által meghirdetett pályázatokon igényelt és elnyert támogatások összege megyénként 2005 igényelt

nyert

35 000 000

0 Hajdú-Bihar

8 884 000

5 000 000

20 368 500

10 000 000

15 625 434

15 000 000

8 370 000

20 000 000

31 537 025

25 000 000

13 295 000

30 000 000

Jász-NagykunSzabolcsSzolnok Szatmár-Bereg

19. ábra A RIT által meghirdetett pályázatokon igényelt és elnyert összegek 2005

Tény, hogy az elutasított, vagy formai hibás pályázatok aránya sem csökkent számottevően, az összes benyújtott pályázat egyharmada nem nyert különböző okokból kifolyólag. A pályázati forrásokat igénybe nem vevő, nem pályázó települések területi eloszlása is igen egyenetlen képet mutat. Szabolcs-SzatmárBereg megyében az ilyen települések aránya kiemelkedően magas, amit csak részben magyarázhatunk a megyék településstruktúráinak eltéréseivel. 8. Táblázat A RIT-hez 2004-ig pályázatot be nem nyújtó települések száma és aránya

48

Hajdú-Bihar Jász-NagykunSzolnok

SzabolcsSzatmár-Bereg

Az Észak-alföldi régióban összesen

Települések száma

82

78

229

389

Nem pályázó települések száma

17

16

106

189

Nem pályázó települések aránya

21%

21%

46%

36%

A kistérségi szintű eltéréseket vizsgálva azt látjuk, hogy a mátészalkai, vásárosnaményi, nyírbátori és kisvárdai kistérségek mindegyikében több mint 10 azon települések száma, melyik 2004-ig nem nyújtottak be pályázatot a Regionális Ifjúsági Tanácshoz. A Fehérgyarmati kistérségben azonban a hasonló települések száma ennek majd háromszorosa (29)! A régió többi megyéjében hasonlóan kiugró arányeltolódást nem tapasztalunk, ez egyes kistérségek körülbelül azonos aktivitást mutatnak. Ifjúság 2000-2006 Közösségi Akcióprogram Az Európai Unió intézményei az Európai Bizottság és az Európai Parlament közösen hozták létre az Ifjúság 2000-2006 Közösségi Akcióprogramot, amely a jogi és pénzügyi keretét adja az ifjúságnak szóló nem-formális oktatási programok támogatásához. A program 2000től 2006-ig fut, 2007-től részben új formában és célcsoport számára érhető el. A programban részt vevő mind a 31 ország kijelölt egy Nemzet Irodát, melyek kezelik az Ifjúság 2000-2006 Program pénzügyi eszközeit, és információval, illetve tanácsadással is szolgálnak. Magyarországon e feladatot a Mobilitás Nemzeti Irodája látja el. A program az alábbi főbb programtípusokat támogatja: • A1: Fiatalok Európáért - Nemzetközi Ifjúsági Cserék; 15-25 éves fiatalok rövid távú, csoportos csereprogramjai • A2: Európai Önkéntes Szolgálat; 18-25 éves egyének önkéntes szolgálata • A3: Ifjúsági Kezdeményezések; fiatalok által irányított kezdeményezések • A4: Metszéspont - Közösségi programok és projektek (szektorközi együttműködések ösztönzésére) • A5: Fejlesztő Programok; programon belüli új projektek, ill. nemzetközi ifjúsági munkához kötődő képességek és újítások létrehozása, jellemzően szakemberek, ifjúságsegítők és szervezeteik számára. 9. Táblázat Az Ifjúsg 2000-2006 kiírásain nyertes pályázatok

A program kódja A1 A2 A3 A4 A5 Összesen

Év 2002 9 14 3 0 2 28

2003 13 10 1 0 0 24

2004 18 30  0 4 59

2005 17 25 4 0 3 49

Összesen 57 79 15 0 9 160

49

Az Észak-alföldi régióban működő szervezetek által az Ifjúság 20002006 Program keretében elnyert támogatások összege és a pályázatok száma igen megosztott képet mutat. A pályázatok számában megfigyelhető különbség mértéke még tovább nő, ha csak a nyertes pályázatokra koncentrálunk. Míg Hajdú-Bihar megyében a pályázatok többsége nyert valamennyi támogatást, addig a nyertes és a nem nyert pályázatok aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében közel azonos, míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében az utóbbi javára dől el. A nyertes pályázatok számának évenkénti alakulása sem ad okot bizakodásra, ugyanis a benyújtott nyertes pályázatok évenkénti alakulása nem mutat jelentős eltérést. Az Ifjúság 2000-2006 Program keretében benyújtott pályázatok száma megyénként 2002-2005 között SzabolcsSzatmárBereg 19% JászNagykunSzolnok 15%

HajdúBihar 66%

20. ábra Az Ifjúság 2000-2006 Program keretében benyújtott pályázatok száma megyénként 2002-2005 között Az Ifjúság 2000-2006 Program keretében elnyert összegek alakulása

Az Ifjúság 2000-2006 Program keretében benyújtott nyertes pályázatok szám ának alakulása

ezer

€ 200 € 150 € 100 € 50

40

€0 2002

2003

2004

2005

Hajdú-Bihar € 67 850 € 62 741 € 178 683 € 172 769 JászNagykunSzolnok SzabolcsSzatmárBereg

€ 17 534 € 19 300 € 29 572 € 15 414

€ 5 210

22

36

16 4

Hajdú-Bihar

6

5

3

Jász-NagykunSzolnok

2

2

14

10

Szabolcs-SzatmárBereg

€ 10 180 € 48 597 € 33 135 2002

2003

2004

2005

21. ábra Az Ifjúság 2000-2006 program keretében elnyert támogatások alakulása 22. ábra Az Ifjúság 2000-2006 program keretében benyújtott nyertes pályázatok számának alakulása

50

A régió központi forrásfelvétele A régió ifjúsági és ifjúsági célú szervezeteinek az országos (központi GYIA, minisztériumi) pályázatokon elért eredményei nem térnek el jelenősen a regionális pályázatok kapcsán megfigyelt tendenciáktól. Az országos pályázatokon is sokkal nagyobb aktivitást mutatnak HajdúBihar szervezetei, s Jász-Nagykun-Szolnok ezek esetében is elmarad a régiós átlagtól. A nyertes pályázatok alakulása megyénként 140 120 100 80 60 40

127

129

86

83

104 90

Hajdú-Bihar

77 68

71

52 40

20

23

Jász-NagykunSzolnok SzabolcsSzatmár-Bereg

0 2 001

2 002

2 003

2004

23. ábra A központi kiírásokon nyertes pályázatok száma

A központi pályázatok esetében a 2004-ben megfigyelhető jelentős visszaesés érdekessége, hogy az elnyert támogatások összegében nem figyelhető meg hasonló tendencia, sőt, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye által elnyert összegek kimagaslók, azaz kevesebb szervezet vette fel a közel azonos nagyságú forrásokat! A pályázatok elbírálásának stratégiájában megmutatkozó változások hatásait majd az elkövetkező év (vagy évek) fedhetik fel teljes mértékben. Ugyanakkor bizonyos, hogy az egyes pályázatokra jutó összegek ilyen növekedése lehetővé teheti a nagyobb forrásigényű projektek megvalósítását. Ugyanakkor a korábban alacsony pályázati aktivitást mutató területek esetében nem alkalmas arra, hogy a pályázati aktivitást, s a pályázatírás sikerességét szignifikánsan megemeljék. Az elutasított pályázatok adatait tanulmányozva sem tapasztalunk lényeges javulást. Továbbra is magas azon pályázatok száma, melyek nem nyertek támogatást. Jellemző tendencia, hogy míg a legtöbb nyertes pályázóval rendelkező Hajdú-Biharban folyamatosan csökken azon pályázatok száma, mely támogatásban nem részesül, addig az amúgy is alacsony pályázati aktivitást felmutató területeken a hasonló kezdeményezések számában nem figyelhető meg hasonló irányú elmozdulás. Ez 51

egyben arra is enged következtetni, hogy a pályázatírás „know-how”-ja nem minden területre ért el, az ilyen jellegű információk áramlása nem valósult meg a régió szervezetei között. Az elnyert támogatások alakulása megyénként

Hajdú-Bihar

Jász-Nagykun-Szolnok

140 000 000

350

120 000 000

295

300

100 000 000

236

250

80 000 000

200

60 000 000

220

150

40 000 000

100

20 000 000 0

Az elutasított pályázatok számának alakulása megyénként

Szabolcs-Szatmár-Bereg

50 2 001

2 002

2 003

2004

Hajdú-Bihar

26 195 700

55 604 550

56 486 696

63 923 800

Jász-NagykunSzolnok

18 090 800

31 585 350

33 090 623

41 925 600

Szabolcs-SzatmárBereg

22 633 500

37 174 500

39 337 716 123 153 200

214

157

111

111

2001

2002

185

220 133

185

133

0

Hajdú-Bihar

2003

2004

Jász-Nagykun-Szolnok

Szabolcs-Szatmár-Bereg

24. ábra A központi kiírásokon elnyert támogatások összegének alakulása 25. ábra A központi kiírásokon elutasított pályázatok számának alakulása

Ha a régió nyertes pályázatait jegyző pályázók jogi státuszát vizsgáljuk, azt látjuk, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelentős sikereket könyvelhetnek el az egyházi szervezetek, a vallási alapú egyesületek, míg a régió másik két megyéjében az ilyen jellegű szerveztek szinte meg sem jelennek a statisztikákban. A többi szervezettípus esetében nem tapasztalunk ilyen mértékű eltéréséket, azt mondhatjuk, hogy körülbelül azonos mértékben vesznek részt a központi pályázati kiírásokon az egyes jogi státuszok. 10. Táblázat A régió nyertes pályázatainak száma a pályázó jogi státusza szerint A régió nyertes pályázatainak száma a pályázó jogi státusza szerint alapítvány egyesület egyházi önkormányzat

52

önkormányzati fenntartású egyéb intézmény

2001 2002 Szabolcs-Szatmár-Bereg 2003 2004

8 5 8 13

19 8 13 42

18 24 10 10

17 15 13 45

1 22 14 6

11 12 19 0

2001 2002 Jász-Nagykun-Szolnok 2003 2004

16 1 14 14

5 10 19 24

3 4 3 0

12 11 7 28

25 26 29 5

 3 11 0

2001 2002 2003 2004

18 10 28 13

27 26 32 28

6 3 5 5

10 14 10 105

2 56 31 8

14 18 21 0

Hajdú-Bihar

A régió 2005-ös központi pályázatokon elért eredményei azt mutatják, hogy az idei évben sem módosultak jelentősen a korábbi évek során kialakult gyakorlatok. A megyei szintű adatok a korábbi éveknek megfelelőek, ami arra hívja fel figyelmünket, hogy ha voltak is a megyei különbségek csökkentését célzó törekvések a régióban, azok a civil szerveztek pályázatokon elért eredményein, s az azokon való részvétel mértékén nem mutatkozik meg. A jövőben, ha nem szeretnénk, hogy a források koncentrálódásával párhuzamosan a civil élet is meghatározott centrumok köré tömörüljön, mindenképpen fontos lenne olyan projektek és programok kidolgozása, ami célzottan a régión belül a civil szerveződés tekintetében elmaradottabb területek felzárkóztatását célozná meg, e régiók igényeit és jellegzetességeit figyelembe véve próbálkozna meg a felzárkóztatással.

A 2005-ös központi pályázatokon elért eredmények 120 100 80 60 40 20 0

113

110

47

29

Hajdú-Bihar

15

30

Jász-Nagykun- SzabolcsSzolnok Szatmár-Bereg

pályázatok száma

nyertes pályázatok száma

26. ábra A központi kiírásokon elért pályázati eredmények 2005

Ugyanakkor a 2005. évi adatok alapján nem kerülhető meg az a tény sem, hogy a nyertes pályázatok aránya évek óta nem mutat javuló tendenciát(!). Természetesen erre befolyással lehet a pályázati döntéshozatali politika is, mégis szembeszökő, hogy az évek során a szervezetek nem halmoztak fel pályázatírási ismereteket, s véleményünk szerint a részletesebb eredmény azt mutatná, hogy a nyertes pályázatot jegyző szervezetek egy szűk körből kerülnek ki. (Erre utal az is, hogy a beadott pályázatok száma sem változott jelentős mértékben az elmúlt évek során!)

53

A régió SWOT analízise

Erősségek Demográfiai jellemzők fiatalok magas aránya (korfa fiatalsága) oktatásban való részvételi arány

Gyengeségek Demográfiai jellemzők magas elvándorlási mutatók magas munkanélküliség Internet penetráció alacsony foka Számítógép ellátottság hiányosságai A fiatalok társadalmi szerepvállalásának hiánya

Ifjúsági intézmények, közigazgatási ifjúságpolitika RISZI, HISZI-k sikeres működése

Ifjúsági intézmények, közigazgatási ifjúságpolitika A fiatalok döntéshozásban való megjelenésének hiánya Önkormányzati helyi ifjúsági koncepció kidolgozatlansága Kistérségi kapcsolatok hiánya Önkormányzatok és a civil szervezetek kapcsolatainak hiánya Ifjúsági közösségi terek hiánya Ifjúságpolitika és ifjúsági munka iránti helyi érdektelenség (pl. önkormányzatok részéről) hiányzó, vagy csatolt ifjúsági referensi munkakör

népszerű ifjúsági fesztiválok kistérségi ifjúsági kezdeményezések Regionális Ifjúsági Együttműködési Fórum (képviselet) hálózati együttműködések Települési Gyermek és Ifjúsági Önkormányzatok Regionális Fóruma (regionális képviselet) ifjúsági munka, ifjúsági referensi képzési tapasztalat és gyakorlat Civil ellátottság, forrásfelvétel a megyeszékhelyek ill. nagyobb városok civil szervezeteinek száma, aktivitása egyházi szervezetek aktivitása (különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében) formai hibás pályázatok csökkenő száma

54

Civil ellátottság, forrásfelvétel rurális területek civil aktivitásának kis mértéke az ezer főre jutó civil szerveztek számának alacsony volta a civil szervezetek ismertségének alacsony mértéke civil szervezetek tagságában a fiatalok jelenlétének hiánya nemzetközi pályázatokon elért eredmények hiánya

Lehetőségek Demográfiai jellemzők A fiatalok gazdasági potenciáljára épülő gazdasági fejlesztés A szellemi tőke felvevőpiacának fejlesztése

Veszélyek Demográfiai jellemzők Elvándorlás

Ifjúsági intézmények, közigazgatási ifjúságpolitika Célcsoport eléréshez újabb kommunikációs csatornák kiépítése, meglévők javítása Önkormányzat és a civil szervezetek kapcsolatainak javítása Partnerkapcsolatok építése-keresése Ifjúsági képviselet, érdekképviselet (helyi) megszervezése RISZI aktívabb közösségfejlesztő szerepvállalása (szakértői hálózat)

Ifjúsági intézmények, közigazgatási ifjúságpolitika Ifjúság figyelmen kívül hagyása a politikai döntéshozók részéről

Civil ellátottság, forrásfelvétel Kistérségi, megyei, regionális kapcsolatok kiépítésében rejlő lehetőségek A határ menti területek határon átívelő aktivitásában rejlő potenciálok A kommunikációs csatornák kiépítésével a hatékonyság és közösségi szellem erősítése A forrásfelvételi hatékonyság növelése, a sikeres gyakorlatok megosztása A rendelkezésre álló anyagi és szellemi források kihasználása

Civil ellátottság, forrásfelvétel A rurális területek leszakadása

Hiányos, munkaerő piaci követelményeknek nem megfelelő végzettségi tendenciák A fiatalok társadalmi szerepvállalására történő szocializációjának hiányában a jövőbeni társadalmi aktivitás csökkenése Tartós munkanélküliség Az információs társadalomtól való elszigetelődés, abból való kimaradás

Centralizáció (forráselosztásban) Forráselapadás, forráscsökkenés Az ifjúsági ügyek presztízsvesztése (ISM, GYISM, ICSSZEM)

A rurális területek civil szerveződéseinek hanyatlása A pályázati pénzek hiányában a fennmaradás kérdésessége Az EU előnyök kihasználására való képtelenség

55

Regionális jellegzetességek, sajátosságok Az Észak - Alföld erősségei közül mindenképpen említést érdemel az itt élő fiatalok magas száma, s a teljes lakossághoz viszonyított magas aránya. A fiatalok számából következik, hogy az ifjúsági fesztiválok, kistérségi ifjúsági kezdeményezések jó hatásfokkal kerülnek megrendezésre, illetve működnek. Az ifjúsági munka hagyományainak eredményeképp a régió jelentős tapasztalatot halmozott fel, melyet mind az ifjúsági referensi képzés, mind a regionális ifjúsági képviselet terén kamatoztatni tud. A megyeszékhelyek illetve nagyobb városok civil szervezeteinek száma és aktivitása kiemelkedő, s ezen felül SzabolcsSzatmár-Bereg megyében az egyházi szervezetek társadalmi szerepvállalása is jelentős. Az Észak-alföldi régió elmaradottságát ugyanakkor jellemzi a magas munkanélküliség, és a részben ebből adódó nagyszámú elvándorlás. A fiatalok jö-vőbeni elhelyezkedési esélyeit ronthatja, hogy a számítógép használat (a számítógéppel való ellátottság) és az Internet penetráció sem éri el az országos átlagot. Tovább rontja az ifjúság helyzetét, hogy a döntéshozásban sem közvetetten, sem közvetlenül nem jutnak meghatározó szerephez. A döntéshozó önkormányzatok ifjúsági koncepciója az esetek többségében kidolgozatlan, s annak reális helyzetértékelését csak tovább rontja az önkormányzatok, s a civil szervezetek kapcsolódási pontjainak hiánya. Az önkormányzati hozzáállás és a rendelkezésre álló források korlátozottsága is felelőssé tehető azért, hogy az ifjúsági közösségi terek száma alacsony, s részben azért is, hogy a fiatalok társadalmi szerepvállalása illetve az ezt ösztönözni hivatott ifjúságpolitika és ifjúsági munka még gyermekcipőben jár. Különösen rossznak tekinthető a helyzet, a megye településszerkezeti adottságaiból fakadóan, a terület nagy részét kitevő rurális területeken, ahol a civil aktivitás mértéke is alacsonyabb. Ugyanakkor az egész régióra jellemző, hogy az ilyen jellegű szervezetek tagságában a fiatalok csak kis mértékben képviseltetik magukat. Pozitív irányú elmozdulás figyelhető meg különösen Szabolcs –Szatmár-Bereg megye néhány mikrotérségében, az elmúlt években, ahol a fiatalok kezdeményezéseinek ösztönzésében maguk a település vezetői a támogatók, a generálók. (Ilyen jó példák Túristvándi, Tiszacsécse, 56

Vámosoroszi, Kömörő, Sonkád, települések. Példaértékű Tiszarád és Nagyhalász bontakozó együttműködése az ifjúsági szolgáltatás fejlesztésében.) A Dél-Nyírségi Térségi Fejlesztési Társulás, mely harmadik éve kistérségi ifjúsági referens foglalkoztatásával több, mint 11 településen biztosít jelenlétet, számtalan közös projekt megvalósulásához szakmai hátteret. Hatása érezhető abban is, hogy a társulás települései közül három, 2005-ben önálló ifjúsági közösségfejlesztő programot indított el. További jó példaként szolgál egy - egy elkötelezett, ifjúsági referensi feladatot ellátó szakember támogató, segítő hozzáállása, melynek eredményeként a településen élő fiatalok megszervezték saját képviseletüket, elindult egy szükséglettérkép készítése, és a közel kétéves fejlesztői program első állomásaként cselekvési teret kaptak a fiatalok Martfűn és Karcagon az önkormányzatok támogatásával (ifjúsági ház, ifjúsági övezet). Hajdú-Bihar megyében a „túlélő” ifjúsági civil szerveződések (a derecskei Oázis, a debreceni Más - Mozaik, a hajdúnánási Okkal -Más –Okkal, Hajdúbagosi Kulturális és Közösségfejlesztő Egyesület és Kistérségi Civil Teleház, a debreceni KEFE) szolgálnak jó példával a most alakuló, most érlelődő ifjúsági kezdeményezések számára. E jó példák elterjesztéséhez és gyakorlattá válásához évek kellenek. Ha a régió ezen, és más kitörési lehetőségeit figyelmen kívül hagyja, nem használja ki, akkor fennáll annak a veszélye, hogy az elvándorlás hatásaként a régióban többségében csak a munkaerő piaci követelményeknek nem megfelelő végzettséggel rendelkezők maradnak, ami jelentős szociális, társadalmi feszültségeket eredményezhet, amelynek feloldását tovább nehezíti, vagy nehezítheti, ha a fiatalok nem szocializálódnak a társadalmi szerepvállalásra. A régión belüli fejlettségi különbségek további centralizációhoz vezetnek, ami az amúgy is elmaradott vidékről még több forrást von el, így gyengítve annak felzárkózási lehetőségeit. Ez hosszú távon nemcsak gazdasági hatással jár (pl. tartós munkanélküliség), hanem e területek társadalmi problémáinak kiéleződésével is, hisz a forráshiány a civil szerveződések elhalását is eredményezheti.

57

Ifjúsági kezdeményezések, ifjúsági programok

VI. Kitörési pontok Ha az Észak-alföldi régió célként tűzi ki, hogy a fiatalságban rejlő potenciált további fejlődéséhez felhasználja, akkor elsősorban a szolgáltató és a civil szektor fejlesztésén keresztül kell törekednie arra, hogy a (diplomás) fiatalokat helyben tartsa. Ehhez elengedhetetlen az információs és a tudásstruktúra fejlesztése, s ezáltal a fiatalok hatékonyabb felkészítése a munkaerőpiaci követelményekre. Annak érdekében, hogy a fiatalokat célzó fejlesztések a leghatékonyabb formában mehessenek végbe, szükséges, hogy a szakértői hálózat megerősödjön, és az önkormányzatok e hálózatot, mint a céljai eléréséhez segítő eszközt felismerjék, és felhasználják. El kell érni, hogy a jövőben az önkormányzatok mind nagyobb számban az ifjúsági koordinációra egy főállású ifjúsági referenst alkalmazzanak. Nemcsak a közigazgatási szervek, de az ifjúsági szervezetek felé történő szolgáltatás és segítségnyújtás kerete is fejlesztésre szorul. A régió szempontjából előnyös lenne, hogyha az ifjúságpolitika három szereplőjét (közigazgatás, fiatalok, ifjúsági szervezetek) egy kommunikációs térbe lehetne helyezni, és olyan kommunikációs csatornák építenének ki, melyek mindhárom szereplő munkáját, létét, tevékenységét hatékonyabbá és hasznosabbá tehetnék (ennek kimenetei lehetnek az ifjúsági médiatermékek). A szervezeti formák, s egyáltalán a társadalmi aktivitás erősítése azért is fontos, mert a növekvő kisebbségi jelenléttel járó társadalmi, kulturális konfliktusok csakis közösségi formában előzhetőek meg, illetve kezelhetőek hatásosan. Ennek érdekében a régióban elengedhetetlen a roma civil szerveződések támogatása, s a későbbiek során e szervezeteken keresztül a roma, és a többségi társadalom egymás iránti attitűdjeinek aktív formálása, illetve a kettő közötti kommunikáció elősegítése. A hasonló integrációs törekvések ifjúságpolitikába történő beépítése lehetővé tenné, hogy a fiatalok interiorizálhassák a multikulturális társadalmi értékeket, mind a roma, mind a többségi társadalmi oldalon. Ahhoz, hogy az ifjúságpolitikai törekvések sikeresek legyenek, mindenképpen szükséges a közösségi részvétel fejlesztése, s ennek értelmében a közösséget megcélzó, elérő csatornák kiépítése és fenntartása, ami egyben lehetőséget biztosít a közösségi szolgáltatások igény szerinti irányba történő fejlesztésére is, illetve a megszerzett tapasztalatok és gyakorlatok elterjesztésére. A kistérségi együttműködések kiépítésével valószínűleg könnyebben megteremthető lenne az ifjúsági munkás, az ifjúságsegítő képzési rendszeréhez és foglalkoztatási struktúrájához szükséges feltételek, illetve az ifjúságpolitikával járó terhek csökkentéséhez hozzájárulhatna az önkéntes munka elfogadtatása és felértékelése. 59

Mint utaltunk rá, az ifjúságpolitika egy többszereplős cselekvési tér, ahol a legjobb szándék is ártalmassá válhat a megfelelő koordináció hiányában, ezért véleményünk szerint elengedhetetlen a kistérségi, megyei, regionális (és országos) törekvések és elképzelések összehangolása, amelyhez egyben a magasabb szintű közösségi identitás fejlesztésére, illetve a regionális célokkal való azonosulás elősegítésére is szükség van a társadalmi kohézió erősítése érdekében. A társadalmi szerepvállalás és aktivitás szükséges fejlesztéséhez elsősorban az olyan infrastrukturális fejlesztésekre van szükség, melyek befogadó (közösségi) teret, információ- és tudásbázist (ifjúsági információs pontok, civil házak és központok, inkubátorházak, ifjúsági szálláshelyek) biztosítanak a kitűzött célok megvalósítása érdekében szervezett programoknak és projekteknek, illetve az újonnan létrejövő civil formációknak. (Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a fiatalok munkanélküliségének kezelésére is megoldási alternatíva lehet ezen infrastrukturális fejlesztés. Európai országokban ezen intézmények működtetésében jórészt maguk a fiatalok vesznek részt.) Már a fiatalok kapcsán is említettük, hogy az információs társadalom keretein belül mennyire felértékelődnek a számítógépes ismeretek, s milyen jelentős hátrányt jelenthet ezek hiánya. Ugyanez igaz a civil szervezetekre is, amelyek számára az internet jelenthetne gazdaságilag nem túl megterhelő megjelenési felületet, s ezáltal szélesebb körű szerepvállalást és hatékonyabb célcsoport elérést. E lehetőségek kihasználásához nem is annyira gazdasági, sokkal inkább kulturális tőkebefektetésre lenne szükség, hogy a létrejövő digitális tartalmak hosszú távon is vonzó találkozási pontul szolgáljanak az Internet világának felfedezésére induló fiatalok számára.

60

VII. Summary Present study of the situation of the joung in the North-Plain Region tries to give an overall pictute of the current options and state of the joung of the region, and is a forestudy of a youth strategy as well. The joung - being in possession of the future - should be an indispensible part of any youth policy, not only meaning tasks for the decisionmakers, but also carrying the social and economical rescources of the coming times. The authors hope, that with this study they can help those planning to create and form such a useful strategy and policy. In the North-Plain region the percentage of the young is higher than the country avarage, and working with these people has a long tradion,creating such an expreience basis, that could be put to use educating young activists and building bridges between the actors of the field of the youthpolicy. The county capitals seem to have learned how to use these opportunities, and show a respectably high number of youth non-govermental organisation and activity. In connection with Szabolcs-Szatmár-Bereg one must also note the central role the cristian organisation play. On the other hand, in the rural areas such civil activities can not be found, and the youth organisations do not manage to get all the support they need, due to the limited rescourses the governments have. The importance of governmental and institutional background can not be underestimated when talking about the youngeg generation. For this reason the present study tries to draw a picture of these in the North-Plain Region. Unfortunately, in most cases local politics do not see youth only as a layer of society with special group specific needs. Many of the governments in the region deal with the young only when in social need, and do not take active part in forming them as a whole. An alternative way of financing the projects and programs aiming at the young could be the central and EU tenders. The region shows a slight impovement in the capability to use these, but according to the data of the Regional Youth Council most organisation successfully taking part in these tenders come from the central areas of the region – meaning the three county capital – which signifies that organisation from the rural areas still lack the know-how of tender writing.

61

VIII. Mellékletek

63

Válaszadó önkormányzatok száma

3 3 2 2 6 10 8 7 1 9 2 12 7 8 6 3 7 12 5 21 22 15 7 6 4 15 10

Kistérség neve

Balmazújvárosi Hajdúszoboszlói Hajdúböszörményi Polgári Püspökladányi Berettyóújfalui Derecske Létavértesi Hajdúhadházi Debreceni Jászberényi Karcagi Szolnoki Törökszentmiklósi Tiszafüredi Kunszentmártoni MezĘtúri Nyírbátori Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyíregyházi Tiszavasvári Vásárosnaményi Ibrány-Nagyhalászi

29 év alatti képviselĘk száma

0 0 0 0 1 4 1 2 2 1 2 1 1 0 0 0 0 2 1 6 1 4 2 0 1 0 1

Ifjúsági referensek száma

0 1 1 0 1 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 0 0 2 1 1 1 1 1 2 2 0 0

Ifjúsági alappal rendelkezik

0 0 1 0 1 0 0 0 1 0 0 0 0 1 1 0 1 0 0 0 0 0 0 1 0 1 1

Fiatalok helyzetérĘl szóló elemzéssel rendelkezik

1 1 2 0 0 3 3 2 1 4 0 2 2 1 1 1 2 2 1 2 2 1 0 1 1 2 2

Megvalósítási terv készült az ifjúságpolitikai koncepcióhoz

0 0 1 0 0 0 2 0 0 0 0 1 1 0 0 0 1 0 0 1 0 0 0 1 0 1 1

DöntéselĘkészítĘ ifjúsági kerekasztallal rendelkezik

1 0 1 0 1 0 2 1 0 3 0 1 0 2 0 0 0 1 0 2 4 2 0 1 1 0 0

Ifjúsági feladatok ellátására létrehozott közalapítvánnyal rendelkezik

1 0 0 0 2 1 1 1 1 1 1 1 1 3 1 1 1 0 2 1 4 3 1 0 2 1 2

Gyermek és ifjúsági nonprofit szervezetek száma

6 4 18 0 0 2 13 15 150 26 14 15 4 18 5 2 1 8 3 4 4 4 13 5 5 7 8

Ifjúsági önkormányzattal rendelkezik

2 1 0 0 2 2 3 0 0 2 0 1 1 3 0 0 2 5 0 4 1 2 0 0 1 1 2

0 0 0 0 1 0 1 0 1 0 0 0 0 1 1 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0

Korosztályi képviselettel rendelkezik

1. sz. melléklet: Kistérségi ifjúságpolitikai helyzetkép az önkormányzatoknak eljutatott kérdĘívek alapján

0 0 2 0 1 0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0 1 0 0 0 0 1 0 1 0 0

Korosztályi kerekasztallal rendelkezik

64 1 2 2 0 0 1 2 0 1 3 1 0 1 1 0 2 1 0 0 0 2 0 0 1 0 1 1

Feladatátvállalás ra, ellátásra szerzĘdése van civil szervezettel

Kistérség neve

Balmazújvárosi Hajdúszoboszlói Hajdúböszörményi Polgári Püspökladányi Berettyóújfalui Derecske Létavértesi Hajdúhadházi Debreceni Jászberényi Karcagi Szolnoki Törökszentmiklósi Tiszafüredi Kunszentmártoni MezĘtúri Nyírbátori Baktalórántházai Csengeri Fehérgyarmati Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyíregyházi Tiszavasvári Vásárosnaményi Ibrány-Nagyhalászi

1

0

2

1

1

3

1

0

0

2

0

0

1 2 2 2 2 1 1 0 1 2 2 0

1 2 3 1 11 5 1 2 2 1 0 5

0

0 2 1 1 0 1 1 0 0 2 4 0

0

0

1 0 1 0 2 0

1 0 0

1

0

2 5 3 4 1

2 4 0 4 4 3 3 3 2 5 0 2 4

5 1 1 2 1 6

0

1 2 1 2 1

1 3 0

1 3 2 0 0 1 3 0 2 1

2 2 1 1 1 1

0

2 2 5 3 1

4 7 2 4 3 3 2 1 0 3 1 2 2

3 0 1 1 2 2

0

2 5 5 5 1

6 7 1 7 6 6 4 3 5 10 2 11 8

11

6

5 3 5 5

1 1 2 8 5 0

4 7 0 2 0 3 0 2 5 4 1 6 4

2

2

2 0 5 5

0

1

0

0

1

0

0

1

1

1

0

0

0

1

0

0

1

2

0

1

0

1

1

0

0

0

1

2

4

2

0

0

3

0

2

1

2

0

3

1

1

1

6

1

2

2

1

0

0

2

2

2

5

9

5

6

1

9

7

2

5

7

4

3

8

3

2

15

12

13

3

5

2

5

8

0

0

0

2

1

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

1

1

2

0

1

0

0

0

Ifjúsági irodával rendelkezik

2

MĦvelĘdési házzal rendelkezik

0

Ifjúsági Klubbal rendelkezik

0

Gyermek- és ifjúsági házzal rendelkezik

2

Teleházzal rendelkezik

2

Káros szenvedélyek megelĘzésével foglalkozó önkormányzatok száma

1

Van ifjúsági vonatkozású nemzetközi kapcsolata

1

Igénybe vette már a RISZI szolgáltatásait

0

Saját médiatermékkel rendelkezik a fiatalok számára

0

Regionális kezdeményezésben részt vesz

0

Ifjúsági célok kapcsán együttmĦködése van más településekkel

65

66

- Testi és mozgáskultúra hiánya - Fiatalok igényeihez rugalmasan alkalmazkodó intézmények hiánya (információs pontok, infokommuniká -ciós pontok, ifjúsági közösségi színterek)

- Országos, regionális és helyi közigazgatási kapcsolatépítés és hálózati munka hiánya - Kis lélekszámú települések intézményellátottságának hiánya

INTÉZMÉNY -RENDSZER

Ifjúsági közösségi tér: •Program szegénység •Programállandóság hiánya

- Szabadidő eltöltési minták hiánya - Közösségi értékek interiorizálásának problémái - Szocializációs terek működési hibái - Szakértői, fejlesztői hálózat kezdetleges állapota - Felsőoktatási képzés hiánya, (pl.: ifjúságsegítő, ifj. info szolg., ifjúsági animátor)

KÉPZÉS, TUDÁSBÁZIS

Ifjúsági problémarendszer

- Kommunikációs csatornák hiánya döntéshozók, társadalom felé

- Modellek hiánya - Szakmai kiadványok , módszerek hiánya - Kapcsolatok hiánya önkormányzatok, fiatalok felé

KOMMUNIKÁCIÓ

- Információhiány a formális intézmények működésében - Kevés a civil siker, ami vonzóvá tenné a bevonódást - Önmegvalósítás tereinek a hiánya

- Iskolarendszer nem segíti a fiatalok fejlődését a közösségi szerepvállalás megvalósításában (diákönkormányzat , diákparlament, diáktanács, stb.)

GYAKORLÓPÁLYA

Közigazgatási problémarendszer

A fiatalok nem kapnak kellő támogatást felelős, aktív felnőtté válásukhoz Problémafa

- Érdekérvényesítési stratégiák/ ismeretek hiánya Ifjúsági szervezetek hiánya

- Ifjúsági stratégia hiánya - Integrációs stratégia hiánya - Humán erőforrás fejlesztési stratégia

STRATÉGIA

SZABÁLYOZÁS: •Kompetenciák és felelősségek körvonalazatlansága •Törvényi szabályozás hiányosságai

2. sz. melléklet A regionális ifjúsági munka problémafája (szerk:, Katona Mária, Szabó István)

Ifjúsági közösségi tér: •Folyamatos programellátottság és fejleszthetőség feltételeinek biztosítása

- Országos, regionális és helyi közigazgatási kapcsolatok kialakítása, javítása - Kis lélekszámú települések intézményellátottságának javítása, alternatív közösségi terek létrehozása

INTÉZMÉNY -RENDSZER

- Mozgáskultúra fejlesztésére alkalmas terek biztosítása - Fiatalok igényeihez rugalmasan alkalmazkodó intézmények kialakítása (információs pontok, infokommunikációs pontok, ifjúsági közösségi színterek)

3. sz. melléklet: A regionális ifjúságpolitika célfája (szerk.: Katona Mária)

- Kommunikációs csatornák kialakítása, majd fenntartása a döntéshozók, és a társadalom felé

- Propagálni a formális intézmények működését, és elérhetőségét - A meglévő sikeres programok bemutatása -Közösségi terek számának növelése

- ·Iskolák nem formális pedagógiai módszerek alkalmazásának elősegítése, a fiatalok szerepvállalásának érdekében (diákönkormányzat , diákparlament , diáktanács, stb.)

GYAKORLÓPÁLYA

Közigazgatási célrendszer

- Szakmai kiadványok, készítése, hatékony módszerek elterjesztése - Kapcsolatok kiépítése önkormányzatok, fiatalok felé

KOMMUNIKÁCIÓ

A fiatalok kapjanak kellő támogatást felelős, aktív felnőtté válásukhoz

Ifjúsági célrendszer

- Szakértői, fejlesztői hálózat fejlesztése felsőoktatási képzések súlyának növelése, kiterjesztése (pl.: ifjúságsegítő, ifj. info szolg., ifjúsági animátor)

KÉPZÉS, TUDÁSBÁZIS

- Szabadidő eltöltési minták gyűjtése, bemutatása - Szocializációs terek működésének a felülvizsgálata, rugalmas és hatékony intézményi működés kialakítása

Célfa

SZABÁLYOZÁS: •Kompetenciák és felelősségek meghatározása •Törvényi szabályozás, és ezzel párhuzamosan források biztosítása

- Ifjúsági stratégia Integrációs stratégia Humán erőforrás fejlesztési stratégia megalkotása

STRATÉGIA

- Érdekérvényesítési stratégiák/ ismeretek bővítése, elterjesztése - Ifjúsági szervezetek létrejöttének segítése, szakmai segítése nyomonkövetése

67

Ábrák jegyzéke 1. ábra Az ország területének és népességének megoszlása régiónként 2. ábra 1000 lakosra jutó vándorlási különbözet 2003 3. ábra Mobilitási hajlandóság az Észak-alföldi régió településein 4. ábra A régió fiataljainak korcsoportos eloszlása 5. ábra Az észak-alföldi régió fiataljai és a munkanélküliség 6. ábra A középfokú oktatásban részt vevők számának alakulása az Észak-alföldi régióban 7. ábra Számítógép penetráció az Észak-alföldi régióban 8. ábra Az önkormányzatok ifjúsági ügyekkel foglalkozó

25 28

bizottsággal való ellátottság 9. ábra Ellátási szerződéssel biztosított feladatok 10. ábra A települési együttműködések tartalma az Észak-alföldi régióban 11. ábra Önkormányzatok és a drogprevenció

34 36

Művelődési Házak száma az Észak-alföldi régióban Teleházak száma az Észak-alföldi régióban

39 39

Ifjúsági médiatermékek az Észak-alföldi régióban Civil szervezetek az Észak-alföldi régióban A non-profit szervezetek szervezeti forma szerint az Észak-alföldi régióban 17. ábra A RIT kiírásaira érkező pályázatok eredménye 18. ábra A RIT kiírásaira érkezett és a nyertes pályázatok eloszlása megyénként

41 43

12. 13. 14. 15. 16.

ábra ábra ábra ábra ábra

19. ábra A RIT által meghirdetett pályázatokon igényelt és elnyert összegek 2005 20. ábra Az Ifjúság 2000-2006 Program keretében benyújtott pályázatok száma megyénként 2002-2005 között 21. ábra Az Ifjúság 2000-2006 program keretében elnyert támogatások alakulása 22. ábra Az Ifjúság 2000-2006 program keretében benyújtott nyertes pályázatok számának alakulása 23. ábra A központi kiírásokon nyertes pályázatok száma

68

16 18 19 19 21

36 37

43 46 46

48 50 50 50 51

24. ábra A központi kiírásokon elnyert támogatások összegének alakulása 25. ábra A központi kiírásokon elutasított

52

pályázatok számának alakulása 26. ábra A központi kiírásokon elért pályázati eredmények 2005

52 53

Táblázatok jegyzéke 1. Táblázat A regisztrált munkanélküliek korcsoportos megoszlása az Észak-alföldi régióban 2. Táblázat A felsőoktatásban részt vevő hallgatók száma az állandó lakhely szerint 3. Táblázat Kábítószerhasználat a fiatalok körében 4. Táblázat Milyen gyakorisággal tárgyal a közgyűlés gyermek- és ifjúsági ügyeket érintő területeket? 5. Táblázat Az Észak-alföldi régió településszerkezete és népessége 6. Táblázat Nonprofit szervezetek az Észak-alföldi régióban 7. Táblázat Pályázott és a rendelkezésre álló összegek 2000-2004 8. Táblázat A RIT-hez 2004-ig pályázatot be nem nyújtó települések száma és aránya 9. Táblázat Az Ifjúság 2000-2006 kiírásain nyertes pályázatok 10. Táblázat A régió nyertes pályázatainak száma a pályázó jogi státusza szerint

21 24 27 33 42 44 47 48 49

52

Felhasznált irodalom • Észak-alföldi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság: Szakképzés Fejlesztési Koncepció 2004 Debrecen • Teleki András: Az Észak-alföldi Régió nonprofit szervezeteinek vizsgálata (kézirat) • Magyarország Régiói: Észak–alföldi régió; Csiszér kiadó • KSH: A magyar régiók zsebkönyve 2003, Budapest 2004 • KSH: Nonprofit szervezetek Magyarországon 2000. • KSH: Magyarország 2003, Budapest 2004. • Felsőoktatási Statisztikai Kézikönyv 2004. • Területfejlesztési alapkutatások az Észak-alföldi Régióban, Készítette: a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete, Békéscsaba 2000. • Ifjúság 2000 • Ifjúság 2004 Gyorsjelentés, Mobilitás Ifjúságkutatási Iroda 2005. • Az Észak-alföldi régió szociális helyzetelemzése 2004. • Oktatás-statisztikai évkönyv 2003/2004, Budapest 2004 • http://www.om.hu • http://www.ksh.hu • http://www.afsz.hu

69

Kindrusz Emese Nyíregyházán született 1981. január 1-én. Középiskolai tanulmányait a helyi Arany János Gimnázium nyolcosztályos tagozatán végezte. Ezt követően a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának szociológia szakán szerezte meg diplomáját. Egyetemi évei alatt monitoring vizsgálatokban vett részt. Szakdolgozatának témája, a nyíregyházi Huszár telepen működő általános iskola, valamint az ott folyó „Lépésről Lépésre” c. program alkalmazása. Az egyetem elvégzése után a felnőtt oktatatás területén dolgozott. Jelenleg is ezt teszi a nyíregyházi Zay Anna Egészségügyi Szakközépiskola óraadó tanáraként, ahol OKJ-s szakképzésben résztvevő hallgatókat oktat. Éri Olga Marianna Karcagon született 1980.11.09-én öt tagú család második gyermekeként. 14 éves koráig Karcagon élt, majd középiskolás tanulmányai kapcsán Kisújszállásra került, ahol a Móricz Zsigmond Közgazdasági Szakközépiskolában kitűnő érettségit tett. 1999-ben felvételt nyert a Miskolci Egyetem Szociológia szakára, és 2004 májusában szociológus-középiskolai tanári diplomát szerzett. Egyetemi tanulmányi alatt különösen kedvelte a családdal, foglalkoztatással, médiával kapcsolatos témájú előadásokat, szemináriumokat. Eddigi szakmai tevékenységei során szegénység kutatással, piaci termékek elégedettségvizsgálatával, reklámhatás vizsgálattal, politikai közvéleménykutatással, ifjúságkutatással foglalkozott, valamint szakdolgozatát a munkanélküliség témakörében írta. Egyetemi tanulmányai során kérdezőbiztosként, az egyetemről kikerülve egy multinacionális piackutató cég instruktoraként, majd e helyzetelemezés kapcsán kutatóként, szerzőként volt alkalma a szociológia gyakorlati oldalait is megtapasztalni. Kollár István Szociológus-angol nyelvtanár. Tanulmányait a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi karán folytatta 1998-2004 között. Aktív résztvevője a kar hallgatói önkormányzatának, elnöke a SELF hallgatói öntevékeny csoportjának. Utolsó éves hallgatóként a Valéta Bizottság munkájában, mint választott képviselő tevékenykedik. Jelenleg a Nyíregyházi Főiskola nemzetközi kapcsolatok szakos, illetve a Debreceni Egyetem mentálhigiénés szakirányú továbbképzésének hallgatója.

71