EstiGimi [TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI SZÓBELI TÉTELEI]

EstiGimi 2012. www.vimizo.com

[TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI SZÓBELI TÉTELEI] EstiGimi történelem tételek a szóbeli érettségi felkészüléséhez. A tételek irányadóak.

EstiGimi - szóbeli történelem tételek

1

1. Az ókori demokrácia Mutassa be az athéni állam működését Periklész idején! Tárja fel az ókori, illetve a modern demokrácia közötti legfontosabb különbségeket! Athén az ókori Görögország legjelentősebb városállama volt. A Kr.e. VIII. századtól a poliszban arisztokratikus állam alakult ki. Az állam élén a 9 arkhón állt, akiket 1 évre választottak. Az arkhónok irányították a polisz politikai, gazdasági, vallási életét, az ő hatáskörükbe tartozott a hadügy és az igazságszolgáltatás. Mellettük állt az Areioszpagosz tanács, amelyet volt arkhónok alkottak. A hatalom tehát egy szűk társadalmi csoport kezében volt. Amikor megindult a görög gyarmatosítás, a fellendülő ipar és kereskedelem következtében az addig jelentéktelen iparosok és kereskedők gazdasági súlya megnőtt, de semmilyen politikai hatalmuk nem volt. Ezért az iparosok és a kereskedők összefogtak a parasztsággal (Kr.e. VII. sz.). A társadalomnak ezt a rétegét nevezzük démosznak, köznépnek. A démosz egyre erősebbé vált és küzdött politikai egyenjogúságáért. Az elkeseredett démosz nyomására Kr.e. 621-ben Drakón arkhón írásba foglalta a törvényeket. Ezek a törvények nagyon szigorúak voltak, és többnyire az arisztokráciának kedveztek, de már némi határt szabtak az arisztokrata bíróságok önkényének. A démosz egyik fő célja azonban az adósrabszolgaság megszüntetése volt, mivel az továbbra is fennállt, a társadalmi harcok tovább éleződtek. Kr.e. 594-ben Szolón vezetett be politikai reformokat.  Eltörölte az adósrabszolgaságot. (“gazdasági problémákért nem felelhetünk személyünkkel”)  Eltörölte a fennálló adósságokat. Ez egyben földreformot is jelentett, mert akiknek a földjét adósság fejében lefoglalták, visszakapták földjeiket  Maximálta a birtokolható föld nagyságát, és ez az arisztokráciára is vonatkozott  A politikai jogok mértékét a vagyontól tette függővé, nem számított az ingatlan, csak az éves jövedelem. Ezáltal az iparosoknak és kereskedőknek is lehetőségük nyílt a politikai szereplésre  A lakosságot vagyonbecslés alapján 4 osztályba sorolta. Az első 3 osztály vagyonuktól függően tisztségeket kaphatott, a legszegényebbek pedig részt vehettek az esküdtbíróságokon.  Lehetővé tette mindenki számára, hogy sérelmeiért elégtételt követeljen. Létrejött tehát a timokrácia, a vagyon uralma. Szolón ezekkel az intézkedéseivel a demokrácia alapjait teremtette meg, és egyensúlyi helyzet alakult ki az arisztokrácia és a démosz között. Az arisztokrácia birtokolta a földek és a politikai jogok nagy részét, de a gazdasági hatalom a démosz kezében volt. Az arisztokrácia már nem tudta a politikai hatalmat szilárdan kézben tartani, a démosz pedig még nem volt olyan erős, hogy magához ragadja. Ebben az egyensúlyi helyzetben Peiszisztratosz a démoszra támaszkodva magához ragadta a hatalmat, az arisztokráciát a háttérbe szorítva. Az új rendszer a türannisz, a rendszer uralkodója pedig a türannosz volt. www.vimizo.com

Peiszisztratosz uralma alatt (Kr.e. 560-527) fontos lépéseket tett Athén felvirágoztatásáért. Ekkor vált Athén nagyvárossá, és egyben kereskedelmi hatalommá. Peiszisztratosz halála után fia, Hippiász lett a türannosz, de ő valódi zsarnokként uralkodott. A továbbfejlődés gátja lett, mert a démosz gazdasági fejlődéséhez a politikai hatalom birtokbavétele vált szükségessé. Kr.e. 510-ben spártai segítséggel elűzték. A türannisz bukása után ismét politikai harcok kezdődtek Athénban, amelyeknek Kleiszthenész vetett véget Kr.e. 508-ban. Kleiszthenész a polisz polgárait területi elv alapján sorolta be (származás, jövedelem nem számított). Athén lakosságát 10 kerületre (phülére) osztotta úgy, hogy minden kerületben 2:1 arányban többségben volt a démosz az arisztokráciával szemben, így az nem tudta érvényesíteni befolyását. Minden kerület 50-50 tagot küldött az 500-ak tanácsába. Kleiszthenész átszervezte a katonai vezetést is. A hadvezéreket (kerületenként egyet) a népgyűlés választotta. Megbízásuk 1 évre szólt, de újraválaszthatták őket. A katonai vezetők az állam tényleges vezetői voltak. A hatalom birtokosa a népgyűlés lett, amelynek minden felnőtt athéni polgár tagja lehetett. A népgyűlésen sorsolták, illetve választották meg a tisztségviselőket, törvényeket alkottak, fontosabb bel- és külpolitikai ügyekben döntöttek, bíráskodtak. A démosz és az arisztokrácia osztályharca tehát a démosz győzelmével végződött, megvalósult a démosz uralma, a demokrácia. Kleiszthenész annak érdekében, hogy megakadályozza a türannisz visszaállítását, bevezette a cserépszavazást. A demokrácia fénykora Görögországban a Kr.e. V. század volt, Periklész idejében. Ekkor vált Athén igazi nagyhatalommá. Kialakult a klasszikus rabszolgatartás, és ez lehetővé tette, hogy a polgárság egyre nagyobb mértékben részt vehessen az állami élet irányításában. A szegényebbek részvételét Periklész a napidíj bevezetésével biztosította. Az 500-ak tanácsában, és az esküdtbíróságokon való munkáért szintén napidíj járt, sőt később a színházi előadásokon való megjelenésért is napidíjat kaptak a résztvevők. Az athéni polgároknak nem kellett adót fizetniük sem. Athénnak jelentős bevétele származott az iparból, a kereskedelemből és a déloszi szövetség tagjainak adójából. A déloszi szövetség Kr.e. 478-ban jött létre a perzsák ellen, és a görög poliszok jelentős részét magába foglalta. A szövetség tagjai adót fizettek Athénnak katonai védelemért, amit Athén egyre inkább arra használt fel, hogy a szövetségi rendszert athéni birodalommá alakítsa át. A megnövekedett bevételekből hatalmas építkezéseket is folytattak. Athén egyben a kulturális élet központja is lett.

[email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek Periklész ideje (Kr.e. 460-429) alatt a jogi egyenlőség mellett a vagyoni különbségek nőni kezdtek. A különbségeket valamennyire enyhítette, hogy Periklész anyagilag támogatta a szegényebbeket, a gazdagabbakra pedig többletkiadásokat rótt. A társadalom szabadokra és rabszolgákra oszlott. A szabadok jogilag, anyagilag nem voltak egyenlők. Megkülönböztettek teljes jogú polgárokat és polgárjoggal nem rendelkező idegeneket (metoikoszokat). A teljes jogúak között is két réteg alakult ki. A gazdagabbak: birtokkal, műhellyel rendelkeztek, ahol 15-20 rabszolga dolgozott. A szegényebbek: csak kicsi földdel rendelkeztek, 1-2 rabszolgájuk volt, maguk is dolgoztak. A rabszolgák: nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az iparban is dolgoztak, részt vettek az árutermelésben. A klasszikus rabszolgatartás kialakulásának feltétele: - polisztulajdonon alapuló magántulajdon kialakulása - árutermelés és pénzgazdálkodás kibontakozása és társadalmi méretű szervezettsége - győztes háború, abszolút katonai fölény a környező népekkel szemben - az ember legyen a legfontosabb munkaerő Évszámok: Kr.e. 621-------------- Drakón törvényei 594-------------- Szolón törvényei 560-527--------Peiszisztratosz 527-510--------Hippiász 508-------------- Kleiszthenész reformjai 460-462--------Periklész 478--------------Déloszi szövetség

www.vimizo.com

2 2. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. Szent István államszervező tevékenysége Mutassa be Szent István államalapító tevékenységét. Értelmezze az államalapítás dilemmáit, különös tekintettel a kereszténység és az ősi szokások ellentétére. Alighogy Géza meghalt, az Árpád-házi Tar Szeréd fia, Koppány herceg a senioriatus (utódlási rend, mely szerint a nemzetség legidősebb tagja örököl) elve alapján bejelentette igényét a nagyfejedelmi trónra. Ezzel együtt járt az is, hogy feleségül kívánta venni Géza özvegyét (levirátus), Saroltot. Géza akarata, az, hogy a primogenitura elve alapján elsőszülött fia örökölje a trónt, összeütközésbe került az ősi joggal. Így az összecsapás elkerülhetetlenné vált Koppány és István között. István német származású személyes testőreinek (Hont, Pázmány, Orci) vezére Vecelin személyes párviadalban megölte Koppányt, akinek tetemét négyfelé vágatta és az ország négy várának (Esztergom, Veszprém, Győr, és Erdély) kapuján elrettentésül kiakasztatta. Koppány legyőzése után István szükségesnek látta kinyilvánítani, hogy keresztény királyként akar uralkodni, ezért koronát kért II. Szilveszter pápától. A koronakérés István számára egy új legitimációt jelentett. A magyar nagyfejedelmek Árpádtól Gézáig az Álmos körüli pogány mítosz alapján (Emese álma) tekinthették magukat a hatalom gyakorlására kiválasztottnak. Ennek totemisztikus felfogás mélységesen ellentétes volt a keresztény elvekkel. István a koronakérés révén ezzel a pogány legitimációval kívánt szakítani, és hatalmát az Isten kegyelméből uralkodó király keresztény eszméjére akarta visszavezetni. A koronaküldéssel sem a német-római császári, sem a pápai fennhatóság nem járt együtt, ua. a korona elnyerése nagyban hozzájárult István tekintélyének növeléséhez, nemzetközi elismertetéséhez. Koronázása valószínűleg 1001. Jan. 1-én történt. István a korona birtokában államisága bizonyítékaként pénz veretett. Összesen két veretét ismerjük, az egyik az obulus (vagy féldénár), mely a belső igények kielégítésére szolgált, ami arra enged következtetni, hogy a magyar társadalom ekkora már eljutott arra a szintre, hogy eredeti funkciója szerint tudta használni a pénzt. A másik a denár, melyből csak néhány darab ismeretes, ezért feltételezik, hogy csak emlékpénznek verették a koronázás alkalmával. A szuverén uralkodó másik ismérve a törvényalkotás. Istvánnak két törvénykönyve készült, melyek a német hatás ismérveit hordozzák magukon. Az első feltehetőleg 1001-ben készült (35 cikkelyt tartalmaz), a második 1030-38 között (21 cikkelyt tartalmaz). I. törvénye: egyházi és magántulajdon védelme, a keresztény vallás előírásainak megtartása (böjt, vasárnap, gyónás, istentisztelet), földesúri jogok, vitézek és hospesek jogai, boszorkányság bűntetése. II. törvénye: tized, tíz falu egy templom, bűntető törvények tolvajoknak, gyilkosoknak, összeesküvőknek. [email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek Törvényei jól mutatják az egyházszervezés szigorú következetességét, s ebben a királyi akarat érvényesülését. Ezt tükrözi az 1018-ban íródott Intelmek is, melyeket fiához, Imréhez írt. A királyi intelmekben, 10 parancsolatban közli fiával, a trónörökléssel, az országlással járó főbb feladatokat. Feladatának tekintette az oklevéladást is. Neve alatt tíz oklevélszöveg maradt ránk, de ezek közül mindössze négy hiteles. Nem lehet vitatni, hogy István pénzverése, törvényhozása, oklevéladása intenzív német hatásra, német segítséggel történt, de az ő érdeme, hogy a német segítség igénybevétele, a német minta ellenére is biztosítani tudta Magyarország. függetlenségét erős nyugati szomszédjaival szemben. A XI. sz. legelején István hatalma Magyarország nyugati felére terjedt ki - ahol még Géza számolta fel a törzsi rendszert -, de az egész Kárpát-medence feletti hatalomra igényt tartott. Az ország keleti fele nem engedelmeskedett Istvánnak. Ezen a részen az erdélyi Gyula, a Körösöknél Vata, a Marostól délre Ajtony kormányzott, az ország peremterületein a kavarok éltek mind törzsi formában. A sort az erdélyi Gyula elleni háború nyitotta meg 1003-ban, s Ajtony legyőzése zárta az 1020-as évek végén, s ezzel István Magyarország tényleges uralkodójává vált. A belső problémák megoldása nagyon sok energiát követelt, ezért az ország külkapcsolataiban apja békepolitikáját folytatta. A német birodalmon kívül, Velencével és Bizánccal is szövetséget kötött. 1018 után megnyitotta a jeruzsálemi zarándokút magyarországi szakaszát, amelyen védelmet nyújtott az utazóknak. Ezzel hazánk bekapcsolódott az Európa keleti és nyugati része közötti gazdasági, politikai, szellemi vérkeringésbe. Mivel az útvonal elkerülte Esztergomot, ezért új székhelyet alapított Székesfehérváron, ahol bazilikát építtetett. Az egyházszervezésben is igénybe vette a németek segítségét, melynek kezdeményezője Gizella volt, aki Koppány halála után hozzálátott a veszprémi püspökség megszervezéséhez. Felesége példája nyomán István két érseki, nyolc püspöki, összesen tíz egyházmegyét szervezett. Esztergomban érsekséget és az ehhez tartozó Győrben, Veszprémben, Pécsen, Vácon és Egerben püspökségeket állított fel. Ugyanígy a Kalocsai érsekséghez tartozó bihari, erdélyi és marosvásári egyházmegyékben is püspökségeket szervezett. A korábbi térítő püspökségektől ezeket az új püspökségeket többek között az különböztette meg, hogy állandó székhelyük és pontosan meghatározott, földrajzilag jól körülírt egyháztartományaik voltak. Az egyházmegyékkel együtt szerveződtek a káptalanok. Ennek tagjai a kanonokok, kiknek feladata a kegytárgyak, a kódexek, az oklevelek őrzése és tanítás volt. Nagyobb településeken, városokban társas-káptalanok jöttek létre, melyet a prépostok irányítottak. (ezért prépostságnak is nevezték őket). A magyar egyházszervezésben, a kereszténység terjesztésében résztvevő jelentősebb egyházi személyek szinte kivétel nélkül bencés szerzetesrendből kerültek ki. Az első hazai bencés kolostor építését Szent Márton hegyén még Géza fejedelem kezdeményezte (Pannonhalma). István a bakonybéli, pécsváradi, zalavári és a zoborhegyi kolostort hozta létre. www.vimizo.com

3 Az István korában kiépült egyházi szervezet, hierarchia és rítus a római kereszténységhez tartott, de ez azonban nem zárta ki a keleti egyház jelenlétét a magyar állam területén. Sőt, a király maga is alapított görög szertartású monostort politikai okokból. Az iskoláztatás a 996-ban alapított Szent Márton-hegyi bencés kolostorban indult, itt tanult Szent Mór a későbbi pécsi püspök. Káptalani és kolostori iskolák nyíltak rövidesen Csanádon, Székesfehérvárott, Pécsváradon és Zalaváron. Elemi fokon latin olvasást, beszédet, írást, éneket és számolást tanítottak. Középfokon (trivium) grammatikát, retorikát és didaktikát, felsőfokon (quadrium) aritmetikát, zenét, csillagászatot és geometriát. A magyar iskolák közvetítették az európai kultúrát, és hamarosan gazdagították is azt. Az egyházmegyék felállításával egy időben kezdetét vette az úgynevezett várszervezet kiépítés. E rendszer központi elemének a vár számított, melyek általában földvárak voltak, amelyeket vagy őskori várak átalakításával vagy újak építése révén álltak rendelkezésre. Az önmagába visszatérő vonal által határol területek alkották a vármegyéket. Bizonyos várakhoz nem összefüggő terület tartozott, hanem szórtan elhelyezkedő birtokok képezték a várkerületet, ezek a várispánságok. A vármegye területében a vár határain belül ( azaz a vármegyében) fekvő összes birtok beleszámított, tehát magában foglalta a királyi rendelkezésű birtokokon kívül a összes egyházi és magánföldesúri földeket is. A vármegye ispánja az egész vármegye felett közigazgatási jogkörrel rendelkezett. A vármegyerendszer létrehozásával István megteremtette a közigazgatást, az állam egész országot átfogó helyi-területi intézményrendszerét, olyan apparátust hozott létre, amely egyelőre szinte szétválaszthatatlanul magában egyesítette a megye területén a királynak mint politikai vezetőnek és mint az ország leghatalmasabb földesurának a képviseletét az ispán személyében, mely feladatot szívesen bízott közeli családtagjaira, ezzel biztosítva elképzelései megvalósulását. István törvényei nagy segítséget nyújtanak abban, hogy megismerjük a korabeli társadalom képét. Két alapvető része a szabadok (liberek) és a rabszolgák (servusok) voltak. Jogi, vagyoni és kötelezettségbeli differenciák is voltak közöttük. A rabszolgák nem rendelkeztek személyi és politikai jogokkal, mint pl. szabad házasságkötés, szabad költözés és végrendelkezés, fegyverviselés, politikai közügyekben való részvétel. Ezen jogok összesége az aurea libertas azaz az aranyszabadság. A jogilag szabadok csoportjain belül az első a király (rex) és az egyházi és világi arisztokrácia. A másik nagy csoportját a vitézek (milesek) alkotják, akik fegyveres szolgálatot teljesítettek a királynak, ill. időnként az arisztokráciának, s viszonylag tisztességes vagyonnal rendelkeztek. A szabadok harmadik, legnépesebb csoportja a közrendűek (vulgarisok), akik szerény vagyonnal bírtak, vagy már teljesen elszegényedtek, mindössze családjuk, lovuk és fegyverük volt. Ők fizették családonként adót a királynak. A lesüllyedés veszélye leginkább a közrendűeket fenyegette, akik kénytelenek voltak mások szolgálatában állni, s fokozatosan egyre többet veszítettek személyi és politikai jogaikból, miközben egyre több szolgálattal tartoztak uraiknak.

[email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek A kötött liber fokozatosan süllyedt a servus szintjére, mely folyamat Géza fejedelem alatt indult meg, s lett a XI. sz.-i magyar történelem legjelentősebb társadalmi változása. A Szent István-i állam jellege István alatt új államiság alapjai jöttek létre Magyarországon. Az új állam gyökeresen különbözött mind a nomádállamtól, mind a törzsi államtól. Az új állam megbontotta a különféle népelemek etnikai, területi és foglalkozási kereteit. A keresztény hit felvétele és erőszakos terjesztése az eszmerendszer területén végbement egyneműsítését jelentette. Mivel az új állam megerősödéséhez békét és nem harcokat igényelt, így katonai szolgálat helyett adót követelt alattvalóitól. Meghatározóvá vált a korábban nem ismert magántulajdon, a föld egyéni birtoklása. Törvényei a magántulajdon védelmét szolgálták. Lassan megszűntek a nomád birodalmakra jellemző, nagy kiterjedésű, térelválasztó közként, gyepűként szolgáló vidékek (a senki földjei). Szigorúan területi elven működött az egyházigazgatás. Az új magyar állam egyszerre illeszkedett a nyugat-európai modellhez, és biztosította a magyarság fennmaradását.

4 3. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés. A tatárjárás Mutassa be IV. Béla politikájának jellemzőit a tatárjárás előtt és után. Miért hívják IV. Bélát második honalapítónak?

A kora feudális állam III. Béla idején élte virágkorát. Ekkora jelentősen csökkent az országunkat a fejlettebb Nyugattól elválasztó távolság. Fiai, András és Imre trónviszálya idején, támogatás fejében, a főurak újabb és újabb királyi birtokadományokat szereztek - a nagybirtokosok hatalma, politikai ereje tovább nőtt, központi hatalom meggyengült:  a közszabadok helyzete romlott, jogaik csorbultak, mert a földesúr jobban kihasználta őket  a királyi vármegyerendszer nem volt képes ellátni közigazgatási és katonai feladatait II. András (1205-1235) uralkodása alatt a királyi birtokok nagyon megfogyatkoztak. A vármegyerendszer felbomlása után várkatonaság pótlására a sorozatos háborúkban, III. Ince pápa ösztönzésére keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre és Halicsba, az urak magánhadseregeit vette igénybe. A királyi birtok csökkenése és a hadjáratok hatására kiürült királyi kincstár megtöltésére:  királyi jogon szedett úgynevezett regáljövedelmekre akart támaszkodni.  vámszedés, só értékesítés jogát zsidó, izmaelita bérlőknek adta  évente többször pénzrontás: a királyi kamara bevonta a pénzt, és kevesebb ezüstöt tartalmazó, új pénzt adott vissza helyette. Ez alkalmat adott a pénzverési illeték,az ún. kamara haszna beszedésére,ami leginkább a parasztoknak jelentett újabb terheket  az egyház a tizedet mindinkább pénzben kérte, ami a kezdetleges pénzügyi viszonyok miatt teljesíthetetlen A királyi hatalom hanyatlása veszélyt jelentett a királyi vitézek, a szerviensek számára is: a feudális nagyurak az ő birtokaikat is meg akarták kaparintani, őket pedig hatalmuk alá vonni. Hasonló sors várt a megyerendszer széthullásával tulajdonossá vált várjobbágyokra: állandó katonáskodásra kényszerültek a nagybirtokosok magánhadseregeiben - a világi nagybirtok nyomása ellen a szerviensek szervezkedni kezdtek. A főurak sem mind támogatták Andrást (a királyné rokonai a királytól magas állami hivatalokat, jól jövedelmező birtokokat kaptak).

www.vimizo.com

[email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek Így eltérő okok miatt ugyan, de az egész társadalom szembekerült a királyi hatalommal. Az elégedetlenség társadalmi mozgalommá alakult, élére a főurak álltak, bázisát a szerviensek fegyveres csoportjai adták, a mozgalmat a várnépek és a parasztok is támogatták - 1222-ben a fehérvári törvénylátó napon az Aranybulla kiadására, jogaik megerősítésére kényszerítették a királyt (31 cikkelyből állt):  rögzítik a közszabadok jogait (= a nemesekével):  adómentesség  bírói végzés nélkül eljárás nem indítható ellenük  külföldre nem kötelesek harcba vonulni  ne lehessen halmozni a tisztségeket kivéve nádort, bánt, királyt  külföldiek nem tölthetnek be magas rangú tisztségeket  nem lehet egész vármegyényi területeket eladományozni  a pénznek legalább egy évig forgalomba kell lennie, minősége legalább III. Béla pénzével legyen egyenlő  idegeneknek monopóliumokat kiadni tilos  ellenállási záradék: egyezmény be nem tartása esetén a királynak felségsértés vádja nélkül ellenállhassanak De a bulla megvalósítása a királyi hatalom gyengesége miatt elmaradt,a szervienseket nem védték meg a benne található cikkelyek . Érdekeiket más formában próbálták érvényesíteni: 1232-ben a zalai szerviensek, mint a király szolgái szolgabírák választását kérték, a jogtalanságok megtorlására, önvédelmük elérésére. Ezek a bíróságok sokáig elég erőtlennek bizonyultak, de innen számítjuk a nemesi vármegyék, a földbirtokosok önkormányzati szerveinek kezdetét. Élükre a király nevezett ki főispánt, a határozatok végrehajtására a vármegye fegyveres ereje volt a biztosíték, de a nagybirtokosokkal szemben egyelőre nem sok esélyük volt. IV. Béla (1235-1270) célja a nagybirtokosok megfékezése, a királyi tekintély visszaállítása volt - "felesleges és haszontalan adományokat" - megpróbálta visszavenni: bizottságok járták az országot. Később Béla a hadsereg erősítése érdekében befogadta a tatárok elől menekülő kunokat, akiknek állatai hatalmas pusztítást végeztek a termésben, de a király által rendelettel védve voltak. Bár törekvése a királyi hatalom megteremtésére jogos és szükséges volt, de az eszközei hibásak voltak, így az egész uralkodó osztály szembefordult vele, teljes közönnyel fogadták a tatárok előretörését. Béla segélykérő leveleire csak biztató szavakat kapott (IX. Gergely pápa és II. Frigyes német-római császár az egymás elleni küzdelemmel voltak elfoglalva). Közben elterjedt a téves hír: hogy a kunok a tatárok ügynökei meggyilkolják kun királyt Kötönyt, a kunok dúlva, pusztítva elhagyták az országot.

www.vimizo.com

5 Tatárjárás Magyarországon: 1241-ben a tatárok nagy erők összevonásával a Vereckei-hágónál áttörték a megerősített védelmet, és megszállták Erdélyt. Egy másik sereg Lengyelország felől érkezett. 1241. április 12-13-án a Sajó menti Muhi pusztán Batu kán hatalmas csapást mér a király 60000 fős seregére. A király elmenekült, Dalmáciában, Trauban kapott menedéket. A muhi csata után a tatárok bevették Pestet, átkeltek a befagyott Dunán is, de Esztergom, Székesfehérvár és Pannonhalma ellenállt. A többi dunántúli vár ostromára nem is pazarolták az időt. 1242 márciusában a mongolok teljesen váratlanul elhagyták az országot. Vagy azért, mert Ögödej nagykán meghalt, s a választásoknál Batu Kán is ott akart lenni, de valószínűbb, hogy a hadi stratégiájuk miatt: az első támadást hosszú szünet követte, majd ezután jött a végső roham. A tatárjárás okozta pusztulás helyenként elérte az 50-75%-ot, az átlag 20-25%. Ez már százezrek halálát, sok település a középkor végéig kiheverhetetlen szétroncsolódását jelentette. A király az ellenség visszavonulása után hozzálátott a munka feltételeinek megteremtéséhez:  az elnéptelenedett országrészeket betelepítette: cseh és morva telepeseket Felvidék keleti és középső része, németeket nyugati határvidék, románokat Erdélybe. Az új területeket tettek erdőirtással szabaddá.  visszahívta a kunokat (nem adóztak, szabad katonai települések)  jászok is bevándoroltak (Heves megye) Tanulva korábbi tévedéseiből felhagyott a birtokvisszavétel politikájával, és már maga adományozott földeket kővárak építéséért, páncélos seregek kiállításáért, városépítésben példát mutatott. Törekedett arra, hogy erősítse azokat az osztályokat, amelyekre a nagybirtokosokkal szemben támaszkodhatott, megerősítette a szerviensek jogait, a városokat támogatta, kiváltságleveleket adományozott: vámmentes kereskedelem, szabad bíró és tanácsválasztás, engedélyezte kőfalak építését a városok köré. A harcok utáni munkaerőhiány és a betelepítések lehetőséget adtak más szolganépeknek is, hogy túl nagy terheiktől megmeneküljenek és a vendégekhez hasonló jogokat szerezzenek. A várjobbágyok egy része a szerviensek közé emelkedett, jelentősebb hányaduk azonban földesúri fennhatóság alá került, ők adták a nevüket a jogilag egységes jobbágyságnak, amely megkapta a szabad költözés jogát. IV. Béla tatárjárás utáni politikájának következménye a bárók további erősödése volt: ha a köznemesek meg akarták őrizni vagyonukat, kénytelenek voltak familiárissá válni, valamely nagyúr szolgálatába állni:  ők alkották az uruk udvarát, családját (família)  részt vettek az udvar gazdasági irányításában  harcoltak a hadseregben  cserébe uruk megvédte őket más bárók támadásaitól (hasonló a hűbéres kapcsolathoz csak itt a fő motiváció a hatalom)

[email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek Utolsó Árpád-házi királyaink, V. István (1270-1272), IV. (Kun) László (1272-1290), III. András (1290-1301) tehetetlenek voltak a nagybirtok hatalmával szemben. A XIII. sz. második felére a királyi birtokrendszer szétzilálódott, a bárók már országnyi összefüggő területek tulajdonosai voltak, ők viselték a legmagasabb méltóságokat, hadat üzentek egymásnak, más uralkodóknak, megszerezték az úri szék jogát, jobbágyaik felett bíráskodhattak, egymás jobbágyait elrabolták. Az utolsó Árpád-házi uralkodó nem volt már képes felszámolni a feudális anarchiát, megkezdődtek az interregnum (uralkodó nélküli állapot) évei, melyekben a megkoronázott király helyett a híres oligarchák (Csák Máté, Aba Amádé, Borsa Kopasz, Kán László, Kőszegiek) gyakorolták a hatalmat, s csatároztak egymással. (Tatárjárás - nomád nép, letelepült országokban raboltak, Közép-európaii népeket hatalmuk alá akarták vonni: - 1222-ben megjelentek Kelet-európában, Kaukázusban alánokkal, oszékokkal, kun segítséggel nyomultak Európa felé. - 1235.: elhatározták, hogy elfoglalják Nyugatot Batu kán vezetésével - 1240.: Kijev eleste: kiépült a Mongol állam - Arany Horda - Arany Horda: óriási városok élénk kereskedelmi kapcsolata - az oroszoktól csak 1380-ban űzte ki őket Dimitrij, (III. István alatt)

www.vimizo.com

6 4. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Vázolja fel Károly Róbert gazdaságpolitikájának legfontosabb elemeit. Milyen összefüggés van az Anjouk itáliai uralkodása és Károly Róbert intézkedései között? 1301-ben férfi-ágon kihalt az Árpád-ház. Az 1301-től 1308-ig terjedő időszakot interregnumnak nevezzük (király nélküli uralom). Végül az Anjou Károly Róbert (1308-1342) került hatalomra, aki uralkodása első szakaszában (1308-21) helyreállította az ország egységét és a királyi hatalmat, uralkodása második szakaszában (1322-1342) újjászervezte a gazdaságot, és megerősítette a királyi hatalmat. Károly Róbert kormányzati rendszere 1323-ban Temesvárról Visegrádra tette át a székhelyét Károly Róbert. Az új kormányzati mód a kiskirályok megtörése után az uralkodó megbízható híveire épült. A király által felemelt vezető réteg tagjai töltötték be a főméltóságokat. Ők fizetésüket a hivatalként (honorként) reájuk bízott királyi várak és uradalmak jövedelméből nyerték. A tisztség idejére szóló honorok birtokosai, a főméltóság-viselők általában a királyi tanácsban is helyet foglaltak. Az újonnan megszerzett tisztségek birtokosai közül ekkor emelkedtek ki a Drugethek, az Újlakiak, a Garaiak, a Bebekek, és a Lackfiak. A honorok birtokosai saját zászló alatt vezetett hadsereggel, az úgynevezett bandériummal is kötelesek voltak a király rendelkezésére állni. Azok körét, akik ilyennel rendelkeztek, zászlósuraknak nevezték. Létezett királyi bandérium, amelyben azok a birtokosok hadakoztak, akik nem álltak mások szolgálatában. A megyék is állítottak bandériumokat. Városfejlődés Károly Róbert idején A városok általában az eltérő földrajzi tájegységek találkozási pontjain vagy egyéb forgalmas vásártartó helyeken jöttek létre, ahol sokféle – különböző – jellegű és minőségű áru találkozott. A magyarországi városokat az átmenő forgalom éltette, s fejlődésüket a távolsági kereskedelem szabta meg. A távolsági kereskedelemben a Dél-német kereskedők iparcikkeket, olasz fűszereket hoztak az országba s nemesfémekkel távoztak. A levantei kereskedelem határainkon belüli ellenőrzését hamarosan szintén németek, az erdélyi szászok szerezték meg. Mindezek következtében a Nyugat és peremvidéke között kialakult az az utóbbiakra nézve előnytelen munkamegosztás, amely évszázadokra szólóan meghatározta az „iparosodott” Nyugat és a „mezőgazdaságra szakosodott” peremvidék arculatát. A szabad királyi városok csak a királynak fizettek adót, önkormányzattal rendelkeztek, s a királyi előírásoknak megfelelően fallal vették körül magukat. Kiváltságaik közül a legfontosabb a bíró-, a tanács- és a plébánosválasztás, a vámmentesség, a vásártartás és az árumegállítás joga volt. (Ez utóbbi azt jelentette, hogy a városba érkező kereskedők kötelesek voltak áruikat eladásra kínálni a város piacán.)

[email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek Az ásványkincsekben gazdag vidékeken bányavárosok létesültek. Lakóik, a királyi bányászok többnyire német telepesek voltak. A bányavárosok a szabad királyi városokhoz hasonló jogokat élveztek. Ebben az időben Magyarország gazdag volt ásványi kincsekben. Körmöcbánya az arany-, Selmecbánya az ezüst-, Besztercebánya pedig a rézbányászat központja volt. Sóbányáink Erdélyben voltak. A városok másik csoportját a mezővárosok alkották. A mezővárosok az egyházi és világi birtokosok falvaiból fejlődtek ki, a kereskedelmi útvonalak mentén. Az önkormányzatnak csak csekély fokát érték el. Lakóik földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak, s járandóságukat a földesuraknak általában évente, egy összegben fizették. Külkereskedelem – vámok Különösen a bor és a szürke marha talált külföldön vevőre. A király által kivetett adók közül elsősorban a vámok érintették a polgárokat. A legfontosabb a harmincad-vám volt. A főútvonalakon felállított harmincad helyeken a behozott és kivitt áruk értékének 1%-át fölözte le a kincstár. (Később ez az arány 3,33% lett.) Pénzügyi reformok A vámokból származó bevételek miatt a király érdekelt volt a kereskedelem fejlődésében. A forgalomnak kedvezett az értékálló pénz bevezetése. Erre alapot teremtett, hogy Magyarország gazdag volt nemesfémekben. Európa aranytermelésének 2/3-át magyarországi bányák adták, de ezüsttermelésünk is jelentős volt (ebben csak Csehország előzött meg minket). A külföldi piacokon is megbecsült, értékálló aranyforintot – amit a firenzei fiorino mintájára vertek – 1325-től vezették be a forgalomba. Emellett a helyi piacok szerényebb szükségleteire is gondolva, megtartották az ezüst és réz ötvözetéből készült dénárt is. Az aranypénz bevezetésével egyidejűleg Károly Róbert elrendelte a nemesércek királyi monopóliumát is. A határozat értelmében a nemesérc beváltása kizárólag a királyi pénzverő kamaráknál történhetett, s a veretlen aranyat s ezüstöt kivonták a szabad kereskedelemből. A nemesfémbányászat növekedését szolgálta, hogy 1327-ben megszűnt a bányászat királyi monopóliuma. (A királyi monopólium azt jelentette, hogy a birtokán talált érclelőhelyet a földesúr kötelezően fölajánlotta a királynak, s érte cserebirtokokat kapott.) Az új rendelkezés szerint az uralkodó csak a bányajövedelem (urbura) kétharmadára tartott igényt, a további egyharmad részt átengedte a földesuraknak. Természetesen a nemesércet a földesuraknak is kötelező volt vert pénzre váltani a királyi kamarákban. A kapuadó Miután Károly Róbert megszüntette a kötelező pénzbeváltást, pótolnia kellett az ebből származó kincstári bevételt: a kamara hasznát. Az uralkodó ezért új adó beszedését rendelte el. Minden olyan ház után, amelynek kapuján egy szénásszekér át tudott haladni, fizetni kellett. Ezt a jobbágyok által kifizetett adót kapuadónak nevezték. (EZ volt az első állami egyenes-adó Magyarországon.)

www.vimizo.com

7 Károly Róbert gazdaságpolitikája és a feudális monarchia újjászervezése Károly Róbert (1308-1342) az ország történetének egy olyan szakaszában került trónra, mikor a megerősödött kiskirályok szinte az ország egész területét uralták, és a királyi cím alig párosult valós hatalommal. Legfőbb célja királyságának megerősítése és ezzel szoros összefüggésben az oligarchák hatalmának letörése volt. Gazdaságpolitikáját is ezeknek a céloknak rendelte alá. Támogatói voltak az egyházi nagybirtokosok, a köznemesség, a városok. Első győzelmét 1312-ben aratta az Abák fölött, majd Csák Máté 1321-ben bekövetkezett halála után Visegrádra tette át székhelyét. Az oligarcháktól visszavett földeket részben új nagybirtokosoknak adta, akik a királyi hatalom feltétlen támogatói lettek. Ezekre a földesurakra támaszkodva szervezte meg banderiális hadseregét. Gazdaságpolitikájában elsősorban a regáléjövedelmekre (királyi felségjog alapján szedett jövedelmek) támaszkodott és új gazdasági hivatalokat hozott létre. A regálék között legfontosabb a bányamonopólium, a pénzverés monopóliuma és a harmincad vám volt. Bevezette az első állandó állami adót, a kapuadót, érdekeltté tette a földesurakat a bányák föltárásában (részesedést kaptak a bánya jövedelméből – urbura) és a külkereskedelem könnyítése érdekében értékálló aranyforintot vezetett be. Uralkodása idején az állami bevételeket a kamarák szedték be, melyek élén a kamaraispánok álltak, felettesük a tárnokmester volt, így a gazdasági ügyeket központilag irányították. Károly Róbert 1335-ben találkozóra hívta Visegrádra a lengyel és a cseh királyt, akikkel kereskedelmi megállapodást kötött, valamint megállapodtak egy Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal létrehozásában. Így sikerült a kereskedőket mentesíteni Bécs árumegállító joga alól. Uralkodása végére Magyarország az erős monarchiák sorába emelkedett.

[email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek

5. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés. Hunyadiak. Ismertesse Hunyadi János törökellenes harcait. Hogyan viszonyult a keresztény Európa a magyarok erőfeszítéseihez? Hunyadi János származása: nem tudni honnan származik, csak sejtések vannak származását illetően. Valószínű, hogy Erdélyből származik. A Hunyad név, viszont már az adományba kapott vár nevéből ered. A nemesek Oláhnak hívják. A románok Ugrin Jankónak. A szerbek Szebeni Jánosnak. A monda szerint Zsigmond törvénytelen fia. Mindenhova magával vitte Hunyadit Zsigmond, elhalmozta adományokkal, a címere a holló. Beszterce grófja lett, Hunyad várát kapta. Erzsébet királylány – Zsigmond lánya – Habsburg Albert felesége lett. Zsigmond halála után ő lett a király (1437-1439) Ausztria főhercege, 1438. január 1-jén Frankfurtban német-római királlyá koronázták. Zsigmondtól örökli ezeket. A legnagyobb gondot a török jelentette. 1439-ben hadba szállt a török ellen. Albert elkapta a vérhas járványt, miközben fia megszületett. Ment, hogy mielőtt meghal, láthassa a gyermekét, de Erzsébet nem szeretné elkapni a betegséget, így a csecsemővel menekült a király elől, aki Neszmélyben halt meg 1439-ben. Az uralkodó halála óriási csapás. A fia László ekkor csecsemő. Az anyja Visegrádon elhatározza, hogy ellopatja a koronát, hogy mást a fián kívül ne koronázhassanak meg a Szent koronával. Bécsbe megy fiával és a koronával. Hunyadi viszont nem akar várni, hisz támad a török. Jagelló Ulászlót választják meg Hunyadi János javaslatára. A bárók széthúztak emiatt. Hunyadi János érvei győznek. 1440-1444.-ig uralkodik Jagelló Ulászló. Hunyadit megteszi Erdély vajdájának, Erdély parancsnokának. A parancsnokságokat Székeknek nevezik. Központi katonai parancsnoka a vajda. 1442-ben megtámadja Erdélyt a török. Az első ütközetben Mezid bég csapataitól vereséget szenvednek. Ezután Hunyadi összeszedi a jobbágyokat is a seregbe. Török ellen mennek, majd Kenyérmezőnél megfutamítják a török hadsereget. Első leverése a törököknek. A szebeni csatában Kamonyai Simon Hunyadi páncéljában elcsalta a törököt, ő hősi halált halt, de így Hunyadi tudta a sereget irányítani, hisz a törökök Kamonyait követték. Rájön, hogy mit lehet tenni a török ellen. 1443-44 tele. Hosszú vagy téli hadjárat-ként nevezik. Felszabadítja Szerbiát, Albániát, majd Szófiába ér decemberre. A drinápolyi békében elismerik a magyarok győzelmét. 10 éves békeszerződést írnak alá. Ulászló 1444-ben utasítja Hunyadit, hogy szegje meg a békét és támadja meg a törököket. Várnai csata elvesztése, amelyben a király is életét veszti. A várnai csata következménye, hogy Hunyadi épphogy megmenekül. Ekkor V. László van megkoronázva, de ő még csak 5 éves. Nem tud védelmet nyújtani a törökök ellen. Hunyadinak meg kell egyezni a Garai-Cillei ligával. V. László anyja Cillei lány , Cillei Borbála. Megegyeznek, hogy Hunyadi kormányzó lesz.

www.vimizo.com

8 A Garaiak nem kedveli Hunyadit, sok adót szed be, és nem csak az ország védelmére fordítja (26 vár, 4 millió hold föld). Hunyadi a szerbekkel szövetségben lehetőségét látja egy új támadásnak. Elvileg a szerbek szövetségeseként várja a törököket. Brankovics (Szerb) elárulja Hunyadit. Mire a csata helyére ér, a törökök már mindent tudnak. Rigómezőnél lesz a második csata 1448-ban. Szilágyi Mihály - a sógora - segítségével ússza meg a török rabságot. A csatát elvesztette, minden erejével azon van, hogy a várakat megerősítse. 1453-ban egy véletlen segítségével sikerül elfoglalnia Konstantinápolyt és a török arra készül közben, hogy Buda elfoglalása után megszerezze Bécset. Nándorfehérvári csata: A várat Hunyadi sógora védte. A várat három oldalról víz vette körül. 1456-ban indul a támadás, kb. 120000 fős török sereggel. Hunyadi páncélos lovagokat toboroz. A várban kb. 3000 katona van, plusz egyéb személyek. Kipisztrán Szent János keresztes lovagokat toboroz, Ők a Száva partján ütnek tábort. A törökök elfoglalják a várost, a harc a külső várfalon zajlik. Innen veri vissza többször Szilágyi a törököt. Közben megérkezik Hunyadi 2000 lovaggal. A törökök elzárják a Dunát és a Szávát gályákkal. Hunyadi kis csónakokkal indul el a gályák mellett, a gálya magas fala miatt nem tudnak rájuk lőni. Szerbek segítik a m unkáját, megfúrják a törökök hajóit. Ezek egymáshoz vannak kötve, ha az egyik elsüllyed, lehúzza a másikat is. Hunyadi kirohan a katonáival és letarolja a törökön egy részét. Megindul a fellegvár ostroma. A törököket azzal bíztatják, hogy aki kitűzi a török zászlót a várfalra, bég lesz. A török nagyon babonás. Mikor Dugovics Titusz ráugrik a zászlóval a kezében létrát mászó törökre, és mindketten szörnyethalnak, miközben a zászló is lerepül, a török babona szerint ez azt jelenti, hogy a magyarok győztek. Megindul a keresztes sereg is, mikor ezt látják. Ők ott kelnek át a vízen, ahol a török szultán tábora van. Elverik a szultánt, akit az emberei menekítenek ki. Hunyadi észreveszi, hogy az ágyúkat nem védik, kirohan katonákkal és elfoglalja azokat. Miközben a török menekül, Hunyadi az ágyúkat felrobbantja, hogy ne tudja a török használni. Majd visszamegy a várba. Azért szólnak délben a harangok, mert Nándorfehérvárnál győztek a magyarok. Ma Belgrád A temetetlen halottak miatt kitör a pestis. Hunyadi is elkapja,és 1456-ban bele is hal. Helyére fiai, László és Mátyás maradnak. A Garai-Cillei liga koholt vádakkal akarja őket félreállítani. A fiúk a királyt és a bárókat beengedik a várba, de a sereg nem tud bemenni, mert gyorsan leengedik a vasrácsot. Cillei Ulrik és Hunyadi hívei egymásnak esnek a lovagteremben. Cilleit megölik. A fiatal király félelmében, hogy őt is megölik, kegyelmet ad a bocsánatot kérő Lászlónak, holott nem ő gyilkolt, de az ő házában történt a gyilkosság.

[email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek

6. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra. A nagy földrajzi felfedezések Mutassa be a nagy földrajzi felfedezések gazdasági okait és következményeit Európában. A felfedezések közvetlen előzménye az volt, hogy Nyugat Európában a XV. századtól fellendülés következett be, aminek hatására nagymértékben nőtt a népesség. A megnövekedett népességet a nyugat csak a Kelet-Európából importált mezőgazdasági termékekkel volt képes ellátni, amelyekért cserébe iparcikkeket szállított. Fokozódott azonban az ázsiai árucikkek iránti igény, a drága holmikért, fűszerekért, keleti ékszerekért a nyugat megfelelő árucikk hiányában nagy részben pénzzel fizetett. A fellendült kereskedelem, és a fejlődő pénzgazdálkodás miatt egyre több aranyra lett volna szükség, ezzel ellentétben a pénz egy része végleg elhagyta Európát. A nemesfémbányászat nem tudott lépést tartani a kereslettel. Miután az oszmán törökök 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt, ellenőrzésük alá vették azokat a szárazföldi területeket, amelyen keresztül kereskedhettek volna Indiával, Kínával és a kereskedőket megvámolták. Így a keleti áruk még drágábbak lettek. A nyugatnak tehát az lett a célja, hogy a törököket kikerülve, közvetlen kapcsolatot létesítsen kelettel. A felfedezőutaknak ezen kívül az aranylelőhelyek felkutatása is célja volt, és lehetőséget jelentett a kereszténység terjesztésére is. A természettudományok fejlődése kedvezett a felfedezéseknek. Toscanelli csillagász térképe, a földet gömbként ábrázoló atlaszok és az új hajózási műszerek (pl. iránytű) növelték a navigáció pontosságát. Megjelent az első, óceánjárásra alkalmas háromárbocos hajó, a caravella. A portugál Tengerész Henrik megalapította a tengerészeti akadémiát. Henrik célja az volt, hogy Afrika partjainak felderítésével megkerüljék azt. A portugálok 1471-ben átlépték az Egyenlítőt, és 1487-ben Bartolomeo Diaz portugál hajós elérte Afrika déli csúcsát (amelyet akkor neveztek el Jóreménység foknak), majd ezen az úton 1498-ban Vasco de Gama Indiát. Kolombusz Kristóf azzal az ötlettel állt elő, hogy mivel a földgömb alakú, nyugat felé hajózva is el lehet érni Indiát. Portugáliában elutasították, Spanyolországba ment, ahol 1492-ben Izabella királynőtől kapott 3 hajót, és nekivágott az Atlanti-óceánnak. 1492. október 12.-én érték el a Guanahani-szigeteket. A sokáig Nyugat-Indiának tartott területet Amerigo Vespucci térképezte fel. A portugálok és a spanyolok 1494-ben a pápa (VI. Sándor) közreműködésével megkötötték a tordesillasi szerződést, amely magában foglalta terjeszkedési irányukat az új világban (ny.h.46°37').

www.vimizo.com

9

A portugálok kereskedelmi telepeken és erődökön keresztül ellenőrzésük alá vonták a keleti tengeri kereskedelmet. 1516-ban eljutottak Kínába, 1543-ban pedig Japánba. A bors, gyömbér, fahéj kereskedelem nagy része a portugálok kezébe került. A spanyolok az új világban hoztak létre gyarmatokat. Konkvisztrádorok hada indult meg, akik kirabolták, leigázták a kontinens birodalmait. Cortez a mexikói aztékokat, Alvarandó a majákat, Pizzaro a perui inkákat. A hódítók hatalmas ültetvényeket hoztak létre, ahol az őslakosságot dolgoztatták, majd Afrikából hurcoltak be rabszolgákat. Az ültetvényeken azokat a növényeket kezdték termelni, amelyeket addig Ázsiából szereztek be drága pénzért. A felfedezéseknek köszönhetően Amerikából új növények (kukorica, burgonya, paprika, paradicsom), nyersanyagok (kaucsuk, kinin, gyapot), és fűszernövények (vanília, kakaó) terjedtek el Európában. Ezen kívül rengeteg arany, ezüst áramlott be, amely hozzájárult egy új gazdasági rend, a kapitalizmus kialakulásához. Amerika felfedezésével a kereskedelem, a pénzvilág központja Európa atlanti partvidéke lett. Az új világ meghódításába hamar bekapcsolódott Anglia és Németalföld is, és az egyre szorosabbra fűzött kereskedelmi kapcsolatok révén Amerika is részese lett a kialakuló világkereskedelemnek. A tömegesen beáramló nemesfémek elértéktelenedtek, az élelmiszerek ára viszont az egyre nagyobb kereslet miatt jelentősen megnövekedett. Az árforradalom kezdetben Kelet-Közép-Európának kedvezett, ahol a mezőgazdaságnak volt döntő szerepe az iparral szemben. A mezőgazdasági jelleg miatt évszázadokig rögzültek a feudalizmus intézményei. Ezzel szemben Európa nyugati felében az ipari termelés dominált. Az ipari termelés hatékonyságát a céhes keretek nem tudták biztosítani, ezért az egyre növekvő ipari tőke, és a szabad munkaerő lehetővé tette a manufaktúrák alapítását. A vezető ágazat a textilipar lett, mert ennek volt a legnagyobb felvevőpiaca, és nem kívánt túlságosan nagy tőkebefektetést sem. Központjai Anglia, Németalföld és Franciaország lettek.

[email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek

7. Egyén, közösség, társadalom. A három részre szakadt ország. Mutassa be a végvári vitézek életmódját Magyarországon. Milyen történelmi körülmények idézték elő a végvárrendszer kialakulását? 1526-ban Szapolyai János erdélyi vajda király lesz, jogalapja az 1505-ös rákosi országgyűlés, mely szerint csak magyart lehet királlyá megválasztani. Ezzel szemben király lesz I. Ferdinánd is, akinek jogalapja a Jagellókkal kötött házassági szerződés. Az egész ország János kezén van, kivéve Horvátországot, Pozsonyt és Sopront, ennek megváltoztatására tesz kísérletet Ferdinánd 1527 nyarán, amikor is 10 ezer főnyi zsoldossal letámadja Jánost. János a törökhöz fordul segítségért, 1529-ben meg is érkezik a „segítség”, a török távlati célja Bécs elfoglalása, ez nem sikerül, de a biztonság kedvéért Budát átveszi Ferdinándtól, és átadja Jánosnak. Az ország két részre szakad. 1532-ben a török sereg Bécs ostromára indul, de Kőszegnél megakad, a várkapitány Jurisics Miklós. Kiújul Ferdinánd és János között a területekért vívott harc, amit 1538-ban a Váradi békével zárnak le, mely kimondja, hogy mindkét uralkodó megtartja területeit, de ha János meghal, akkor a korona Ferdinándé. 1539-ben János feleségül veszi Jagelló Izabellát, majd halálos ágyán megesketi Török Bálintot és Fráter Györgyöt arra, hogy elintézik, hogy fia király lehessen. Ferdinánd mindent kihasznál ez ellen, követeit küldi a törökhöz és beárulja a Váradi békét. A török ezért támadja Magyarországot, 1541. augusztus 29-én elfoglalja Budát, ezzel az ország három részre szakad: Erdély, Török hódoltság, Habsburg királyi Magyarország. Ennek oka volt a török túlereje, a magyar belső gyengeség, széthúzás és a vallásháború. Erdély Fráter György és Jagelló Izabella kezére kerül. Fráter vágya az ország újraegyesítése, titkos tárgyalásokat folyat a Habsburgokkal, ezt a gyalui egyezménnyel pecsételik meg, mely szerint Ferdinánd megkapja a magyar koronát, ha kiűzi a törököt. 1542-ben Ferdinánd tesz erre egy sikertelen kísérletet, ami török bosszúhadjáratot von maga után, ez 1543-ban kezdődik. Elesik Szekszárd, Pécs, Siklós, Simontornya, Esztergom és Vác is. 1547-ben a drinápolyi békével zárul le az első foglalási hullám. 1541-ben a török Fráter Györgyöt kitüntette bizalmával, Buda elfoglalása után János fiára, János Zsigmondra, Izabellára, és Fráter Györgyre bízta Erdélyt évi adó fejében, tehát az elkerülte a török megszállást. György eleinte a török elvárások szerint cselekedett, valójában az ország egyesítésére törekedett. Nem tudta eldönteni soha, mikor merre fordul a kocka, ezért hol a Habsburgoknak hol a törököknek tett engedményeket, míg Ferdinánd 1551-ben megöleti. 1556-ban a törökök akaratából újra Izabella kerül a trónra, akit anyja halála miatt János Zsigmond követ a trónon 1559-ben. A török szultán, és Ferdinánd trónutódja, II. Miksa békét kötnek 1568-ban Drinápolyban, emiatt Erdély is kénytelen volt rendezni kapcsolatait a Habsburgokkal, 1570-ben a speyeri titkos szerződés értelmében Zsigmond lemond a királyi címről Miksa javára és felveszi a fejedelem címet.

www.vimizo.com

10 Az egyezség szerint az Erdélyi területeket Zsigmond fiú utódja örökli, ha ilyen nincs, akkor a terület Miksáé. Zsigmond fiú utód nélkül halt meg 1571-ben, de Erdély és a Partium követeinek országgyűlése nem tartotta be a speyeri szerződést, a terület nem került Habsburg kézre, hanem megválasztották Báthory Istvánt, aki 1571-től 1586-ig birtokolja a fejedelmi címet, keménykezű fejedelem volt, ügyelt arra, hogy Erdély ne kerüljön idegen kézre, gondja volt arra is, hogy ne ingerelje a török Portát, így Erdély szemlátomást gazdagodott. Erdély szokták a „Három nemzet”-nek is nevezni, népei a románok, a magyarok és a szászok. A végvári élet (bajvívások, nehéz életkörülmények, a várvívások jellegzetességei, a portyák, a vitézeket mozgató lelkesedés) A 16. sz. közepétől épült várak legfőbb FELADATUK a határok, az utak és vízi átkelőhelyek védése, az ellenség utánpótlásának megakadályozása, a lakosság és értékeinek megóvása volt, tehát az ostromok visszaverése. A portyázás, melyet a törököktől tanultak meg a magyar vitézek, szintén a végvári élet mindennapjaihoz tartozott. A várak kettős szerepe állandó készenlétet igényelt. Ám se az ország, se a birodalom nem volt képes megfelelően ellátni egy ilyen hatalmas rendszert, ezért a katonák nélkülöztek és rablásokra kényszerültek. A törökök: a török hódoltság területein (3 részre szakadt Magyarországon) a lakosság nagyon sokat szenvedett. A török jog szerint minden föld tulajdonosa a szultán volt, aki a katonai szolgálatért cserébe kisebb-nagyobb birtokokat a rajta élő jobbágyokkal együtt alattvalóinak adományozott. Ezeket a birtokokat azonban bármikor vissza is vehette az uralkodó. Ezért a török földesurak igyekeztek gyorsan meggazdagodni, kíméletlenül megadóztatva a birtokaikat művelő, ott élő népeket. A portyázások: Uraik kapzsisága mellett a kisebb településeken, falvakban élő népeknek a megismétlődő háborúktól, kisebb-nagyobb csetepatéktól is rettegniük kellett. A hódoltság határán ugyanis egymás közelében a magyar és török várak sokasága sorakozott. Az itt szolgáló katonák rendszeresen portyáztak a másik területén, be-betörtek oda. Mivel a birodalom nem volt képes felmentő seregeket állítani, a végváriak csak egymásra és önfeláldozásukra számíthattak. A magyar vitézek lassan eltanulták a portyázó harcmodort, így állandósultak a küzdelmek. Ezek a vitézek számára egyben gyakorlást jelentett, s a ki nem fizetett bérüket, zsoldjukat is csak így pótolhatták. Az ostromok: Támadásaikkal az ellenfél várát csak ritkán tudták elfoglalni. A környék népének viszont sok szenvedést okoztak. Emiatt egész vidékek váltak lakatlanná. Némi védelmet a portyázás ellen csak az jelentett, ha a parasztok minél nagyobb településre költöztek, ahol össze tudtak fogni. Az Alföld hatalmas kiterjedésű, falusias külsejű települései, mezővárosai (például Kecskemét, Nagykőrös vagy Debrecen) ekkor jöttek létre.

[email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek

Nehéz életkörülmények / gazdasági változások: Az állandó katonai összecsapások átalakították a mindennapi életet, gazdálkodást is. Korábban a mezőgazdaságban a szántóföldek megművelése és állatok tartása egyaránt elterjedt volt. A török időkben a marhatenyésztés egyre fontosabb lett. A hatalmas termetű szarvasmarhákat igen jó pénzért lehetett eladni Nyugat-Európa piacain. Legeltetésük, terelésük nem volt könnyű dolog. Az ezzel foglalkozók igencsak fárasztó életet éltek. Nemcsak az akkor még elterjedt farkasoktól, medvéktől kellett megoltalmazniuk az állatokat, hanem a környéket fosztogató katonáktól is. A marhák hajtói, akiket hajdúknak neveztek, szilaj, olykor kegyetlen emberek voltak, de kiváló vitézek is. Őket az egymással küzdők, a törökök, de főleg Erdély és a királyi Magyarország uralkodói is gyakorta fogadták fel katonának. A várak: - Az 1550-es évek közepétől a bécsi Haditanács olasz hadmérnököket küldött, akik a korszak haditechnikai követelményeinek megfelelően átépítették a legfontosabb végvárakat (Győr, Szigetvár, Eger). Az olasz mesterek az ágyúk megnövekedett szerepének megfelelően a lovagvárak külső tornyait a falsíkból kiugró bástyákkal - olasz, vagy füles-bástyát - cserélték fel. Pl. Győr, Eger, Szigetvár. Ezek a sokszög alaprajzú bástyák messze a várfalak elé nyúltak, így a védők tűz alá vehették a falakat megmászni igyekvőket, védhették a szomszéd bástyát, míg maguk védve voltak a belövések ellen. Az ellenség ágyúállásai és a vár közé külső sáncokat emeltek (külső vár). - A drága kővárak mellett építettek "magyar módra" palánkvárakat is. Tölgyfagerendákat vesszőfonással kötötték egybe, közé földet döngöltek, majd - a tűz elleni védekezésül - kívülről sárral betapasztották. Huszárvárnak is nevezték ezeket, hiszen nagyszámú lovasság is tartózkodhatott az így körülzárt mezőn. Végvári vitézek: A végvári katonaság önálló társadalmi rétege (vitézlő rend), amely a nemesség és a parasztság között helyezkedett el: privilégiumokra törekedett, s jobbára a nemességgel tartott. Tagjai között képviseltetve volt minden társadalmi réteg: főurak, kisnemesek, jobbágyok. Sokszor zsoldtalansággal küszködtek. A végvári vitézek ezért úgy igyekeztek segíteni magukon, hogy elvették a parasztoktól azt, amire szükségük volt. Részt vettek a marhakereskedésben, a végvárak mellett földet, szőlőt hasítottak ki, s azt művelték. Gyakran megszerezték a kocsmáltatás jogát is. A bécsi udvar többször meg akarta szüntetni ezt a réteget, de ezek a próbálkozások fegyveres ellenállásba ütköztek.

www.vimizo.com

11 8. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. A francia polgári forradalom Ismertesse az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata által megfogalmazott legfontosabb jogokat és kötelességeket. Mutasson rá a Nyilatkozat és a felvilágosodás eszmerendszerének összefüggéseire! Előzmények: XIV. Lajos halálát követően a régi rendszer és az abszolutizmus, mint kormányzati forma válságba került. A Napkirály súlyosan eladósodott és a háborús kudarcok következtében tekintélyét vesztett államot hagyott utódaira. XV. Lajos (1715-1774) az állam irányítását, kegyencnőire Madame Pompadour-ra és Madame Dubarry-re hagyta. Az őt követő XVI. Lajos (1774-1792), jó szándékú, de erélytelen férfi volt, aki csinos, de korlátolt feleségének Marie Antoinette-nek szeszélyei és esztelen pazarlása miatt rombolta a királyi udvar tekintélyét. A rosszul kivetett és behajtott adók rendszere a XVIII. század végére megbénította a királyságot. A társadalom jogilag rendekre tagolódott: a papságra, a nemességre, és a közrendűekre (III. rend). Ez a kiváltságok szerinti felosztás azonban már nem fejezte ki a tényleges gazdasági, és társadalmi erőviszonyokat. A nemesség helyzetük javítása érdekében bírálták az uralkodót és a rendi gyűlés összehívását követelték. Rég elfeledet kiváltságok újjáélesztésével is próbálkoztak, amivel maguk ellen hangolták a parasztság, a polgárság és az értelmiség jelentős részét. A nyolcvanas évek közepére egyértelművé vált, hogy az Ancien Régime fennállásának legnagyobb pénzügyi válságával küzd, 1788-ban bekövetkezet az államcsőd. XVI. Lajos rákényszerült, hogy adózásra kérje a nemességet. A nemesség ellenállt, és százhetvenöt év szünet után kikényszerítette a Rendi Gyűlés összehívását. A forradalom előkészítő szakasza (1789. május 5.-től 1789. július 14) Az általános Rendi Gyűlés összehívásának hírére szerte az országban gyűléseket tartottak, röpiratok ezreit írták, amiben követelték az emberi szabadságjogok biztosítását, az adórendszer és az egyházszervezet megreformálását. 1789. május 5-én Versailles-Ben megnyílt a rendi gyűlés. A király kénytelen volt beleegyezni, hogy a harmadik rend annyi képviselők küldhessen a gyűlésbe, mint a két kiváltságos rend együttesen. Miután fejenkénti szavazást és együttes ülést követeltek a király feloszlatta a gyűlést és bezárazta a termet. A képviselők válaszul a közeli labdaházba vonultak, ahol alkotmányozó nemzetgyűlésé alakultak át. A király azonban Párizs köré zsoldos katonákból álló csapatokat vont, és július 12-én megtörtént az első összecsapás, majd pedig július 14-én a párizsiak elfoglalták a zsarnokság jelképét a Bastille t. Egész Franciaországban lejátszódót a városok forradalma, teljes volt a létbizonytalanság elkövetkezet a nagy félelem időszaka.

[email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek Az események hatására augusztus 4-én a kiváltságosok lemondtak előjogaikról, és augusztus 26-án kiadták az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. XVI. Lajos mindkettőt visszautasította, melynek hatására október 5-én asszonyok menete a fővárosba kényszerítette a királyt, aki ott felesküdött a törvényekre. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés megszüntette a céheket, felszámolta a belső vámokat, bevezették az assignátákat (utalvány), mely később papírpénzként funkcionált. A tényleges hatalmat a választott képviselőkből álló törvényhozás kezébe tették le, megvalósították a törvény előtti egyenlőséget, a közteherviselést, a szólás – és sajtószabadságot. A királytól megtagadták a hatalomból való tényleges részesedését, aki 1791-ben családjával együtt megpróbált megszökni Párizsból, ám felismerték és visszavitték. Ezzel kiéleződött a belpolitikai helyzet, amit tovább fokozott az 1791. augusztus 27-es osztrák és poroszuralkodó által kiadott pillnitz-i nyilatkozat, mely beavatkozással fenyegetett. Az uralkodó girondiakból álló (köztársasági érzetű-baloldal) kormányt nevezett ki, amely 1792.április 20-án hadat üzent Ausztriának és Poroszországnak. Az országban folyt az agitáció a törvényhozó gyűlés ellen, a király megvétózta a gyűlés határozatait. 1792. augusztus 10.-én a tömegek ismét az utcára vonultak, elfoglalták a Tüilériákat, a király hatalmát felfüggesztették és a Temple börtönbe zárták családjával együtt. A girondista köztársaság szakasza (1792.augusztus 10 -1793. június 2.) A megalakuló új kormányban, a Végrehajtó Tanácsban és a nemzetgyűlésben a griondisták voltak többségben, míg a párizsi községtanácsot a jakubinusok (Robespierre - Marat - Danton ) irányították. Megalapították a nemzeti konventet az általános választójog alapján, a hadsereghez pedig forradalmi biztosokat küldtek.1792.szeptember 2.-án a Valmy domboknál a francia csapatok megállították a porosz sereget, majd ugyan ezen a napon a nemzeti konvent kikiáltotta a köztársaságot. 1973 jan.-ban elkezdődött a király pere, ahol Capet Lajost, mint egyszerű állampolgárt halálra ítélték, és 1793.jan.21.-én guillootine kivégezték. A Valmy győzelem után megkezdődött a forradalom keresztes hadjárata, az expanzió. A francia csapatok elfoglalták Savolát, győzelmet arattak Jemppaes-nél, elfoglalták Belgiumot és átkeltek a Rajnán. Válaszul Anglia, Spanyolország, Poroszország, Hollandia, Ausztria és Piemont létrehozták az első koalíciót. A külpolitikai problémák és a belső válság miatt, a konvent ülései egyre viharosabbak lettek. A jakubinusok fontos intézkedéseket sürgettek, ám a girondisták ellenszegültek. Ennek hatására 1793. június 2.-án fegyveresek körülvették a konventet, megszavazták a griondisták letartóztatását majd többségüket hamarosan kivégezték.

www.vimizo.com

12 A jakubinus diktatúra szakasza (1793.június 2 - 1794.július 27.) Franciaországot minden irányból ellenséges seregek ostromolták, s hamarosan kirobbant a vendée-i parasztfelkelés is. A jakubinusok erre válaszul korlátozták a szabadságjogokat és március 10.-én létrehozták a rendkívüli törvényszéket, és a hatalmat a Közjóléti Bizottság kezébe helyezték. Intézményesítették a terrort, a köztársaság ellenfeleit kivégezték. Nem volt se védelem, se tárgyalás és az ítélet ellen fellebbezni sem lehetett. 1793 júliusában elfogadták a jakubinus alkotmányt, újjászervezték a hadsereget, bevezették a forradalmi időszámítást. Leverték a belső lázadást, és a külső ellenséget a határokon kívülre szorították. A katonai győzelem feleslegessé tette a diktatúrát, a terror azonban tovább folytatódott. Robespierre a szilárd kormányzás érdekében végezni akart a politikai ellenfeleivel, ezért vád alá helyezte és kivégeztette Dantont és társait, de ezzel a lépésével elszigetelődött. 1794. július 27.-én a konvent vád alá helyezte és alkonyatkor Robespierre-t, 21 társával együtt kivégezték. A thermidori köztársaság szakasza Robespierre bukása után kicsúszott a konvent irányítása a jakubinusok kezéből, s az országban megkezdődött a leszámolás a terroristákkal. A polgárság azonban se királyt, se terrort nem akart. Feloszlott a konvent, helyét a kétkamarás törvényhozó testület foglalta el. A külpolitikát a folyamatos hódítások jellemezték, jelszó a természetes határok visszaállítása lett. Mivel 1795-ben Poroszország békét kötött Franciaországgal, a fő ellenség Anglia és Ausztria lett. A polgárság érdekei védelmében a személyi hatalom mögött sorakozott fel, a döntő szó a hadseregé lett. Bonaparte Napóleon 1799. november 9.-én államcsínyt hajtott végre, majd katonáival szétkergette az Ötszázak Tanácsát, és mint első konzul, Franciaország diktátora lett. Franciaország békére vágyott, így Napóleonnak győzelmes békét kellet kötnie Angliával és Ausztriával. 1800-ban Marengónál megverte az osztrák főerőket, és visszahódította Itáliát, ezután 1801-ben Ausztria, majd 1802-ben Anglia elfogadta a francia békét. Napóleon a polgári jogrend felépítését akarta befejezni. Hozzá járult a katolikus egyház ujjászervezéséhez, megszerkesztette a polgári törvénykönyvet (Code Civil, Code Napóleon), majd 1804-ben császárrá koronáztatta magát. Újjászervezte a területi közigazgatást és földhivatalokat, és értékálló pénzt hozott forgalomba, bevezette a súly és hossz mértékegységet, iskolákat alapított.

[email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (Déclaration des droits de l’homme et du citoyen) Kiadta a francia Nemzetgyűlés 1789. augusztus 26-án. A francia nép Nemzetgyűlésben összeült képviselői abban a meggyőződésben, hogy a közszerencsétlenségeknek, s a kormányok romlásának egyedül való oka az ember jogainak nem ismerésében, feledésében vagy megvetésében rejtezik. Elhatározták, hogy ünnepélyes nyilatkozatban terjesztik elő az ember természetes, elidegeníthetetlen és megszentelt jogait, avégből, hogy a társadalom tagjait ez az állandóan szemük előtt lebegő Nyilatkozat szüntelenül emlékeztesse jogaikra és kötelességeikre, valamint avégből, hogy a törvényhozó és a végrehajtó hatalom cselekedetei, minden politikai intézmény céljával bármely pillanatban összehasonlíthatók lévén, nagyobb tiszteletben részesüljenek, s végül avégből, hogy a polgároknak ezentúl immár egyszerű és kétségbevonhatatlan elveken nyugvó követelései mindenkor az alkotmány s közjólét fenntartását szolgálják. Következésképp tehát a Nemzetgyűlés a Legfelsőbb Lény jelenlétében és oltalma alatt ezennel elismeri és kinyilatkoztatja az ember és a polgár alább következő jogait. 1. Minden ember szabadnak s jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulhatnak. 2. Minden politikai társulás célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. E jogok: a szabadság, a tulajdon, a biztonság s az elnyomatással szembeni ellenállás. 3. Minden szuverenitás elve természeténél fogva a nemzetben lakozik; sem testület, sem egyén nem gyakorolhat hatalmat, ha (az) nem határozottan tőle ered. 4. A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt. Az egyes ember természetes jogainak gyakorlása tehát nem ütközhetik más korlátokba, mint azokba, amelyek a társadalom más tagjai számára ugyan-e jogok élvezetét biztosítják; s e korlátokat csakis a törvény határozhatja meg. 5. A törvénynek csak a társadalomra nézve ártalmas dolgok megtiltására van joga. Amit a törvény nem tilt, azt senki nem akadályozhatja meg, s amit a törvény el nem rendel, arra senkit kényszeríteni nem lehet. 6. A törvény a közakarat kifejezése; alkotásában minden polgárnak joga van személyesen vagy képviselői révén közreműködni. A törvény egyformán törvény mindenki számára, akár védelmez, akár büntet. S mivelhogy a törvény előtt minden polgár egyenlő, tehát minden polgár egyformán alkalmazható minden közhivatalra, állásra és méltóságra, erényeik s képességeik különbözőségén kívül egyéb különbséget nem ismerve.

www.vimizo.com

13 7. Vád alá helyezni, letartóztatni s fogvatartani bárkit is csak a törvény által meghatározott esetekben s a törvény által előírt formák között lehet. Mindenki büntetendő, aki önkényes rendelkezéseket szorgalmaz, kiad, végrehajt vagy végrehajtat. Viszont minden polgárnak, akit a törvény értelmében megidéznek vagy őrizetbe vesznek, haladéktalanul engedelmeskednie kell, s ha ellenállást tanúsít, ezzel bűnösnek vallja magát. 8. A törvény csak szigorúan és nyilvánvalóan szükséges büntetési tételeket állapít meg, s büntetéssel sújtani senkit másként nem lehet, mint a bűncselekmény elkövetése előtt meghozott és kihirdetett, valamint szabályszerűen alkalmazott törvény értelmében. 9. Mindaddig, amíg bűnössé nem nyilvánítják, minden ember ártatlannak vélelmezendő. Ha tehát letartóztatása mégis elkerülhetetlenné válik, a törvénynek szigorúan meg kell torolnia minden olyan keményebb rendszabályt, amelyet a szökés megakadályozásának szükségessége nem indokol. 10. Senkit meggyőződései s vallási nézetei miatt háborgatni nem szabad, feltéve, hogy e meggyőződések s nézetek megnyilvánulása a törvény által megszabott közrendet nem zavarja. 11. A gondolatok és vélemények szabad közlése az emberek egyik legértékesebb joga; ennél fogva minden polgár szabadon szólhat, írhat s nyomtathat ki bármit, felesőséggel tartozván viszont e szabadsággal való visszaéléssel a törvény által meghatározott esetekben. 12. Az ember és a polgár jogainak biztosítása karhatalom fenntartását teszi szükségessé. E karhatalomnak tehát az összesség hasznára kell szolgálnia, nem pedig azoknak külön céljaira, akiknek személyére a karhatalom rábízatik. 13. A karhatalom és a közigazgatás költségeinek fedezésére nélkülözhetetlenül szükséges mindenkinek közös hozzájárulása; s e hozzájárulást, kinek-kinek képessége szerint, a polgárok összessége közte egyenlően kell elosztani. 14. A polgároknak saját személyükben vagy képviselőik útján joguk van a közös hozzájárulás szükségességét megállapítani, s ezt szabadon megszavazni, valamint felhasználását nyomon követni, s meghatározni mennyiségét, alapját, elosztását, behajtását és időtartamát. 15. A társadalomnak joga van a közigazgatás minden tisztviselőjét számadásra vonni. 16. Az olyan társadalomnak, melyből e fogok biztosítékai hiányoznak, s ahol a törvényhozó és végrehajtó hatalom szétválasztását nem hajtották végre, semmiféle alkotmány nincs. 17. Tulajdonától – lévén a tulajdonjog szent és sérthetetlen – senki meg nem fosztható, legfeljebb csak olyan esetekben, amikor ezt a közösség érdekéből fakadó nyilvánvaló, törvényes úton megállapított szükségesség követeli meg – ám ekkor is csak igazságos és előzetes kártalanítás fejében.

[email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek

9. Népesség, település, életmód Az ipari forradalom következményei Jellemezze az angol ipari forradalom következtében kialakuló munkásosztály helyzetét és életmódját. Ipari forradalom alatt a nemzetgazdaság egészében végbemenő robbanásszerű fejlődést, modernizációt értünk, amely változásokat indít el a társadalomban, a demográfia, az infrastruktúra, a művészetek, a tudományok terén is. Az ipari forradalom megindulását 1780 körül lehet datálni. Nyugat-Európában ekkor minőségi változás ment végbe az iparban, a termelés technikája forradalmian megváltozott, a kézműipart fokozatosan felváltotta a gyári tömegtermelés, és a korábbi energiák (szél, víz) helyett pedig gőzt kezdték hasznosítani. E változások előfeltételei közé tartozott a mezőgazdaság tőkés átalakulása, a jól működő hitelszervezet kialakulása és a lakosság növekedése is. E hármas feltételrendszernek leginkább a korabeli Anglia felelt meg. A bekerítések révén kialakuló nagybirtokok valódi kapitalista nagyüzemekké váltak. (elterjedt a vetésfogó, takarmánynövényeket termesztettek, megnőtt az állatállomány, általánossá vált a trágyázás). A hitel szervezet kialakulásához hozzájárult, hogy 1694-ben megalakult az Angol Bank. Az ipari forradalom klasszikus korszaka az 1780-as évektől az 1860-as évekig tartott. A fejlődés Angliából terjedt át a kontinensre, elsősorban Franciaországba és Németalföldre, illetve az Egyesült Államokba. A korszak vezető szektora a könnyűipar volt. A XIX. század második felétől az ipari forradalom kiterjedt az egész kontinensre. A gazdasági hatalom alapja a nehézipar lett. A tudományos felfedezések új iparágak fejlődését eredményezték. A klasszikus ipari forradalom a könnyűiparban, ezen belül is a pamutiparban bontakozott ki, hiszen ez volt a legnagyobb kereslettel rendelkező iparág. Az 1760-as évektől az 1820-as évekig tartó időszakot találmányok korának is nevezzük. A lezajló folyamat önmagát gerjesztette. Láncreakciószerűen kelt életre egyik eszköz a másik után, a szövő-, majd a fonógépektől az új energiaforrásig, a gőzgépig. Elsősorban az 1769-ben James Watt által tervezett gőzgép terjedt el. Az így előállított, megnövekedett mennyiségű nyersanyagot, valamint a munkaerőt a lehető leggyorsabban a feldolgozás helyére kellett számítani. A XIX. Század első harmadát ezért a közlekedés forradalmának is nevezhetjük. A gőz ereje hajtotta a mozdonyokat, a hajókat. Fulton 1807-ben gőzhajót épített. Megindultak a kísérletezések az első vasútvonalakon. A vasúti közlekedés kezdetét hagyományosan attól a mozdonyversenytől számítjuk, amit 1825-ben a Stockton és Darlington közötti szakaszon rendeztek. Ennek győztese volt Stephenson Rocket nevű mozdonya.A gőzgépek, mozdonyok, sínek gyártása új technikák kifejlesztését igényelte a vasiparban is. A bányászatban elterjedt a szállítószalag és a Davy- lámpa. A kohászatban jelentős változást hozott Henry Cort „keveréses” eljárása, majd a konventeres Bessemer-eljárás. A XIX. Század közepére Angliából kiindulva általánossá vált a gyáripar, mely szintén bérmunkával dolgozott, mint a manufaktúra, de a gépek alkalmazása sok kézi munkát tett szükségtelenné. www.vimizo.com

14 Lehetővé vált a tömeggyártás, majd a szabványosítással és az alkatrészgyártással az eszközök javíthatósága. Az új találmányok az élet minden részére hatással voltak. A munkaerő iparba áramlása elképzelhetetlen lett volna a mezőgazdaság fejlődése nélkül. Kibontakozott az agrárforradalom (gépesítés, vetésforgó, istállózás, farmergazdaságok, tőkés bérleti rendszer, öntözés), a lakosság száma 150 év alatt ötszörösére nőtt (demográfiai forradalom), csökkent a csecsemőhalandóság. Átrendeződött a lakosság térbeli elhelyezkedése, hatalmas méreteket öltött a városiasodás (urbanizációs forradalom). Az átalakuló gazdaság új társadalmi rétegek keletkezését eredményezte. Kialakult a polgár sajátos típusa, a vállalkozó, és megteremtődött az ipari munkásság. Az új termelési keretek létrehozták az egyelőre csekély számú középosztályt. A kialakuló munkaerő-felesleg hamarosan munkanélküliséget eredményezett. A kiszolgáltatott munkások először a gépek ellen fordultak, ezek voltak a gépromboló mozgalmak (luddizmus). Az érdekérvényesítés szervezett formájaként jelentkezett 1836-tól Angliában a chartizmus. A mozgalom a nevét alkotmány javaslatáról kapta, melyet a parlament rendre elutasított. Azonban a korai munkásmozgalmak eredményességét jelzik az 1840-es évektől megjelenő első gyári törvények Angliában. Az ipari forradalom klasszikus formájában Angliában zajlott le. Itt voltak először adottak a feltételek (munkaerő, tőke, piac, gyarmatok stb.). Ekkor lett Anglia a „világ műhelye”. A legnagyobb ipari régió Manchester, Liverpool és Birmingham térsége volt („Fekete ország”). Emellett London is hatalmas várossá fejlődött. A 19. Század első felében Anglia lett a legiparosodottabb, legtőkeerősebb ország. Franciaországban is felgyorsult az iparosodás. Textilipari központok alakultak Flandria, Normandia térségében. További fejlett régiók: Szászország, Szilézia, Cseh-Morva-medence, Lombardia, Rajnavidék, Berlin környéke. Az ipari forradalom társadalmi hatásai: Nagy-Britannia lakossága háromszorosára, az USA-é tizenkétszeresére, Franciaországé másfélszeresére nőtt. Ennek okai: Növekvő és minőségileg jobb élelmiszer-termelés. Járványok csökkenése Ezek hatására nőtt az átlagéletkor (25 évről 47 évre), nőtt az élve-születések száma. Az ipari szektor fejlődésével megindult az emberek városba költözésének folyamata, az urbanizáció. Párizs, Lyon, Antwerpen, Rotterdam elsőként lettek Európa metropoliszaivá. Az USA-ban többek között New York, Boston, Chicago fejlődött világvárossá. A városiasodás következményei: Elszegényedés: a városba költözött munkavállalók vagy munkában reménykedők nagy része igen rossz körülmények között élt, rendszerint külvárosban. Gyökértelenség: a városba költözött emberek elveszítették a falu évszázadok alatt kialakult népi kultúráját, értékrendszerét, társadalmi kontrollját, vallását. Elveszett számukra a feudális rend által nyújtott biztonság, így az egyház szolgálatai: betegápolás, oktatás, lelki segély, szociális gondoskodás, valamint a földesúr jogvédelme. A kapitalizmus kezdeti szakaszában ezeket a szociális és egyéb funkciókat még nem vállalta fel az államszervezet. [email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek

10. Népesség, település, életmód. A XVIII. Századi magyar társadalom. Magyarország demográfiai változásai a XVIII. században Tárja fel a változások okait és következményeit! Demográfia: Az emberi népességek, összetételük, területi elhelyezkedésük és változásaik számszerű elemzésével foglalkozó tudomány. Népességpusztulás: A XVII- XVIII. század háborús évtizedeiben a Magyarországot ért csapások közül a legsúlyosabb következményekkel járó és hosszútávon a legnagyobb kihatású az emberveszteség, a népességpusztulás volt. A háborúk okozta szenvedések és károk - falvak kiirtása, emberek legyilkolása vagy rabságba hurcolása, éhínségek, járványok - jelentősen megváltoztatták Magyarország demográfiai arculatát. Hatásai legerősebben a Hódoltságban és Erdélyben jelentkeztek, de érezhetőek voltak a Királyi Magyarország területén is. Területi vonatkozások: Egész területek váltak lakatlanná a seregek nyomán, a Délvidéken a Maros vonalától délre, a Dél-Dunántúlon és a Duna mentén egészen Pest térségéig teljes volt a népességvesztés. A mai Magyarország területén, a Felvidék déli részein és az Erdélyi-medencében is jelentős népességvesztés történt. (Az Alföldön 1 fő/km² átlagos népsűrűség volt jellemző, Erdélyben ugyanez a mutató 25-30 fő/km² volt.) Ezek a területek többnyire alacsony domborzattal, viszonylag jó megközelíthetőséggel rendelkeztek, vagy – mint például a Duna mente – hadi utak mentén helyezkedtek el. A jelentős pusztulástól csak a magasabban fekvő, nehezen megközelíthető vidékek (mocsarak, lápok, sűrűségek) menekedtek meg, melyek kiestek a hadak vonulási útjából: a Felvidék északi részei, az Erdélyi-szigethegység, Kárpátalja, illetve a belső területnek számító Székelyföld és Szászföld. Időbeli vonatkozások: A 150 éves török uralom során a legnagyobb népességpusztulással leginkább az elhúzódó harcok jártak: visszafordíthatatlan folyamatokat okozott az 1593-1606 között zajló tizenöt éves háború, majd a török kiűzésének jó másfél évtizedes időszaka (1683-99). A Rákóczi-szabadságharc (1703-11) tanulságainak levonását követően a Habsburg uralkodók igyekeztek helyreállítani a megbomlott egyensúlyt, az ország újbóli betelepítésén fáradoztak, s mindenirányú fejlődését segítették elő. Az új rend (felvilágosult abszolutizmus) gyors bevezetése miatt kialakuló elégedetlenséget elfojtották, az országon belüli parasztfelkeléseket időben leverték (Maros-Körös köze 1735, Nyugat-Dunántúl 1765-66, Erdély 1784). A veszteségek nagysága: A veszteségek nagyságáról nincsenek pontos adataink. A pusztulás mértéke máig vitatott, hiszen népszámlálást először a XVIII század végén tartottak Magyarországon, s így főként a török adóösszeírások, a defterek adataira támaszkodva a történeti demográfia kutatói inkább csak becslésekkel dolgozhatnak. Míg korábban a XVI. század eleji népességet 3,5-4 millióra, esetenként 4,5 millióra becsülték, addig az újabb elemzések csak 3,3-3,5 millió fővel számolnak. Így az 1711-es népesedési mélyponton meghatározott 4 millió főhöz képest beszélhetünk enyhe csökkenésről, stagnálásról, illetve az újabb kutatásoknak megfelelően lassú növekedésről. www.vimizo.com

15 Mindazonáltal nem vitatott, hogy a két évszázad alatt Magyarország vérvesztesége rendkívül jelentős volt. Ezt jól mutatja az a tény is, hogy Európa népessége a korszakban átlagosan közel 60%-kal növekedett, azaz Magyarország népessége kedvezőbb körülmények között hozzávetőleg másfélszeresére nőhetett volna, ahelyett, hogy stagnált vagy enyhén csökkent, illetve enyhén nőtt. A nagyarányú magyar népességvesztéssel és az ezzel párhuzamos jelentős európai népességnövekedéssel a magyarok számaránya is csökkent Európában: az ország népességének arány a kontinens lakosságában 6%-ról 4%-ra csökkent. Tovább árnyalja a képet az a tény, hogy a stagnáló népességszám magában foglalja a két évszázad jelentős mennyiségű román és szláv bevándorlóit is. Népességmozgás: A nagyarányú népességpusztulás hatására komoly változások, mozgások indultak el Magyarország demográfiájában, melyeknek három formája alakult ki: a népesség belső mozgása, a népesség kintről történő bevándorlása (öntevékeny betelepülés) és a tudatos, szervezett betelepítés. A népesség belső mozgása (migráció): Még a török kiűzése előtt, a harcokkal egy időben kialakult a népesség egyfajta mozgása Magyarország határain belül, melynek köszönhetően alapvetően megváltozott a háborús pusztítások által leginkább érintett térségek településszerkezete. A tizenöt éves háború visszavonhatatlan változásokat hozott e téren is: az Alföld egykori aprófalvainak népe, a Temesközben és a hadi utak mentén fekvő falvak lakossága a nagyobb biztonságot nyújtó településekre menekült, melyek így idővel óriásfalvakká, később mezővárosokká nőtték ki magukat. Az aprófalvak, a jobban veszélyeztetett kisebb települések így teljesen elpusztultak, miközben lassan kialakult egy új társadalmi réteg, a mezővárosok polgársága. Az aprófalvak pusztulásánál azonban jelentősebb volt a belső népességmozgás (migráció) azon fajtája, mely a háborúk elmúltával komoly szerepet játszott a ritkán lakott területek benépesítésében. Mivel a pusztítások nem egyenletesen érintették az ország területét, a jórészt sértetlenül maradt hegyvidékek népsűrűsége magasabb volt, s így ezen országrészek lakossága a völgyek, dombságok és sík földterületek felé indult meg. Ezt a hatalmas népességmozgást a hegyvidékek kevés és rossz minőségű termőföldjének korlátozott eltartó képessége indokolta, s a gyéren lakott területeken fellépő munkaerőhiány, s az ott biztosított kedvezmények (pl. átmeneti adómentesség) ösztönözték. Az ország ritkán lakott belső vidékeit elsősorban az Észak-Dunántúlról és az Alföld peremvidékeiről érkező magyar jobbágyok népesítették be. A szlovák jobbágyok egyrészt az elvándorló magyarok helyére költöztek, másrészt – a magyar jobbágyokhoz hasonlóan – az Alföld szabad földterületein települtek le. Kisebb mértékű volt a szlovákhoz hasonló ruszin (rutén) népmozgás. Hosszabb távon súlyos következményekkel járt a védett hegyvidékek románságának belső vándorlása is, akik a völgyek és az Alföld irányában mozogva a XVIII. század végére túlsúlyba kerületek DélErdélyben, az Erdélyi-szigethegységben és a Temesköz vidékén. A belső mozgások következtében a Kárpát-medence belseje felé húzódott vissza a magyar etnikai határ, ugyanakkor megmaradt az ország középső részének magyar jellege. [email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek Bevándorlás: A bevándorlás öntevékeny betelepülés volt, azaz az ország határai mentén élő idegen ajkú népcsoportok a szabad földterületeket, a munkaerőhiánnyal küzdő magyar nemesek átmeneti engedményeit szem előtt tartva önként települtek be Magyarországra, ahol - a továbbra is török hódoltságban lévő Balkán országaival ellentétben - a békés munka, a nyugodt, rendezett élet lehetősége volt biztosítva. Kezdetben csupán délről indult meg a bevándorlás szerbek, bosnyákok, szlavónok, horvátok és vlachok (románok) részéről, majd északról csehek, lengyelek és ruszinok érkeztek. A szerbek (korabeli nevükön rácok) a Bácskában telepedtek le. A románok (korabeli nevükön oláhok) a török vazallus dunai fejedelemségekből, Havasalföldből és Moldvából nagyszámban vándoroltak be erdélyi területekre, s ennek is köszönhető, hogy az 1700-as évek végére több helyen többségbe kerültek. A csehek, lengyelek és ruszinok a Felvidék északi részein telepedtek le, s később beolvadtak a szlovák nyelvű népességbe. Betelepítés: A tudatos, szervezett betelepítés kisebb részben a magyar földbirtokosok, nagyobb részben a bécsi udvar irányításával folyt. Míg a birtokosoknak a munkaerő pótlására volt szükségük ahhoz, hogy a termelés szintje elérje a békés évtizedek szintjét, addig az államot az adóalap növelése, a gazdaság talpra állítása vezette. Ennek értelmében a magyar földesurak - a korszak szellemének megfelelően etnikai szempontok figyelembe vétele nélkül telepítettek le és láttak el munkával szláv és román jobbágyokat. I. Lipót a török kiűzése után mintegy 100 000 menedéket kérő szerbet telepített le a későbbi Határőrvidék területén, s egyházi autonómiájukért cserébe a török határ védelmét bízta rájuk. Az udvar elsősorban azonban katolikus németeket költözetett Magyarországra, ami a korszakban nem elhanyagolható felekezeti szempontokat is figyelembe véve a saját hatalmának erősítését, bázisának növelését jelentette. A betelepülő katolikus németséget már a XVIII században sváboknak nevezték el. „Sváb Törökország” volt a neve a Tolna és Baranya vidékén létre jövő összefüggő német tömbnek, sváb települések keletkeztek Buda környékén, a Bakony, a Vértes és a Pilis hegyeken, sváb szigetek alakultak ki Bácskában és Bánátban is. A német telepeseket az udvar komoly engedményekkel ösztönözte (pl. adómentesség hat évre), sőt, egyes helyeken (pl. Bánát) előre felépített és berendezett falvak várták az idegeneket.

www.vimizo.com

16 Az egyes nemzetiségek a XVIII században Magyarországon románok: A XVIII. század folyamán a románság nagy számban vándorolt be Havasalföldből és Moldvából Erdélybe, s Székelyföld kivételével Erdélyben többnyire túlsúlyba is kerültek. Így a század végére a román lett a legnagyobb nemzetiség Magyarországon: az ország lakosságának 13,7%-át tette ki. Román etnikai tömbök Erdélyben, a Partiumban és a Temesközben alakultak ki, de még a leginkább román többségű területeken is keverten helyezkedett el a magyar, a német és a román nemzetiség. A románok csonka társadalmat alkottak: a túlnyomórészt parasztságból álló etnikumban csak igen vékony vezető réteg jelent meg, kisszámú egyházi, nemes és polgár. (Csonka társadalom: olyan társadalmi szerkezet, amelyből hiányzik valamelyik társadalmi réteg. A horvátokat kivéve az összes magyarországi nemzetiségre ez volt jellemző.) A görög katolikus püspökség székhelye Balázsfalva, míg a görögkeleti (ortodox) püspökség székhelye Szeben lett, s mivel a románság vezetésében első számú hely jutott a papságnak, mindkét város fontos központja lett a későbbi román nemzeti mozgalmaknak. németek : A németség volt Magyarországon a második legnagyobb nemzetiség (11,6%), azonban nem beszélhetünk róluk mint egységes etnikumról: a magyarországi németség a XVIII századtól három viszonylag jól elkülöníthető csoportra oszlott. A szabad királyi városok német polgárai és az erdélyi szász polgárok (Szepesség, Szászföld) döntő többsége egyaránt evangélikus volt, és városi polgári életmódot éltek, jellemzően iparos, kereskedő vagy valamilyen értelmiségi mesterséget űztek. A bécsi udvar által nagy számban betelepített svábok nagyobb tömbökben, etnikai szigetekben helyezkedtek el Magyarországon (Tolna és Baranya megye, Buda környéke, Bakony, Vértes, Pilis tája, Bácska, Bánát). Zömében egynemű paraszti társadalmat alkottak, és a katolikus vallást gyakorolták. szlovákok: A harmadik legnagyobb nemzetiség (10,2% a XVIII. század végén) Észak-Magyarországon, a Felvidéken került túlsúlyba, de jelentős etnikai szigetek jöttek létre a migráció következtében az ország belsőbb területein is (pl. Buda és Pest környéke, Békés megye). A szlovákok is csonka társadalmat alkottak, hiszen túlnyomórészt jobbágyi sorban éltek, csak vékony polgári réteggel rendelkeztek (polgárság, kispolgárság a városokban), a szlovák származású kis-, és középnemesek jobbára a magyar nemesség részének tekintették magukat. A kedvezőtlenadottságú terület (magas hegyek, hűvös völgyek, rossz termőföld) nem tudta eltartani a növekvő népességet, így a férfiak gyakran idénymunkák elvállalására kényszerültek, vagy mesteremberként járták a birodalmat (drótostótok, üveges-tótok). A későbbiekben kibontakozó nemzeti mozgalmukat nem segítette saját, különálló egyház: az egyes tájak vallási viszonyainak megfelelően a magyarokkal keveredve katolikusok vagy evangélikusok voltak. [email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek horvátok: Annak ellenére, hogy a horvát csak a negyedik legnagyobb nemzetiség volt Magyarországon (9,1%), a magyar közjog egyedül Horvátországot ismerte el különálló országnak Magyarországon belül, s egyedül a horvát nemesség számított valódi nemesi nemzetnek a magyar nemességen kívül. Kiemelt helyzetük történeti okokkal magyarázható. Területi autonómiájuknak is köszönhetően egyedül a horvátok alkottak teljes társadalmat a magyarországi nemzetiségek között, hiszen a népes parasztság mellett kisszámú polgárság és értelmiség, valamint rendi öntudattal bíró nemesség képezte társadalmukat. A horvátok katolikusok voltak, s a zágrábi püspökség kapcsolta egyházukat Rómához. szerbek: A szerbek 6,5%-kal részesedtek Magyarország lakosságából a XVIII . század végén, amihez jócskán hozzájárult, hogy a század folyamán a szabad földterületek, a nyugodt munka és a rendezett élet csábítására jelentős számban vándoroltak be a török hódoltságban maradt Szerbiából. Az ország déli részén, a Határőrvidéken éltek Bácska, Bánság és Szerémség területén egy nagyobb tömbben magyarokkal és németekkel keveredve, illetve jelentős szerb etnikai szigetek jöttek létre Szlavónia és Horvátország déli részein is a horvát többségi lakosság közé ékelve. A szerbeké is csonka társadalom volt: hiányzott a nemesi réteg, csoportjaik irányítása így elsősorban görögkeleti papságukhoz és – a Határőrvidék következtében – a szerb katonai vezetőkhöz köthető. A Határőrvidék közvetlenül a bécsi Haditanács igazgatása alá tartozott, így Magyarországtól független volt, s lakói nem kerültek földesúri függésbe. I. Lipóttól kapott egyházi autonómiájuk is megerősítette különállásukat, így a karlócai érsekség nemzeti fejlődésük központját képezte a későbbiekben. ruszinok: A ruszin (rutén, kárpátukrán) nemzetiség Északkelet-Magyarország hegyvidékén élt, s az ország lakosságának 3,4%-t tette ki. A jobbágyi tömegek mellől a nemesség és a polgárság rétege teljesen hiányzott, vezetőik a görög katolikus papság soraiból kerültek ki. zsidók: A XVIII. század második felében Galíciából sok szegény, míg a Lajtántúlról (Morvaországból) kevés gazdag zsidócsalád vándorolt be Magyarországra. Mivel földtulajdonnal nem rendelkezhettek, s számos foglakozást nem gyakorolhattak, a magyar társadalomban hiányzó pozíciókat töltötték be, elsősorban a kereskedelemben. cigányok: A cigányság a XV-XVI. századtól települt be kelet felől, számaránya azonban még a XVIII. Században is csekély volt Magyarországon. A vándorló életmódot folytató etnikumot drasztikus módszerekkel próbálták asszimilálni (nyelv betiltása, gyermekek elvétele szüleiktől); a század első felében a vármegyék időszakonként elüldözték őket területükről, a század második felében kísérletet tettek letelepítésükre.

www.vimizo.com

17 A népességmozgások következményei: A szervezett és az öntevékeny betelepülésekkel a magyarság számaránya a XVIII. századi Magyarországon jelentősen csökkent. Ehhez még a betelepülések előtt hozzájárult, hogy a népességvesztés legnagyobb mértékben eleve a többnyire síkvidéken, dombságokon vagy völgyekben élő magyarságot érte, míg az idegen ajkúak többsége a jórészt érintetlen hegyvidékeken lakott. Így a két tényező hatására a XV. századi 80%-ról 40-42%-ra esett vissza a magyarság számaránya az országban a történeti demográfia becslései szerint. Az etnikai összetétel és arány megváltozásával: Magyarország soknemzetiségű állammá vált, ami egyben multikulturalitást is jelentett. A nemzetállamok létrehozásában később a XIX-XX. Században komoly gondot okozott, hogy Magyarország a XVIII . századra nemcsak soknemzetiségű, de kevert nemzetiségű lett, azaz az egyes nemzetiségek keverten helyezkedtek el. Az etnikai tömbök határai egymásba fonódtak, etnikai szigetek jöttek létre, nem lehetett egyetlen vonallal szétválasztani a különböző nemzetiségeket. (Gyakran egy falun belül is egymás mellett éltek több nemzet tagjai.) Ugyanakkor a XVIII. század végéig a nemzetiségek egymás mellet élése nem vezetett komolyabb ellentétekhez. A nacionalizmus még nem terjedt el Magyarországon, a fő azonosulási pont továbbra is a társadalmi helyzet és a felekezeti hovatartozás volt; a nemzettel való azonosulás helyett még az országgal való azonosulás („hungarus”-tudat) volt jellemző. (A Horea és Closca-féle 1784-es román parasztfelkelés volt a Kárpát-medencében az első, ahol nemzeti szempontok is fölmerültek.) A népességmozgások legfőbb kedvező hatása - és egyben szükségessége - az volt, hogy az ország újra benépesült, az ország népessége „regenerálódott”, a munkaerőhiány megszűnt, így biztosítva volt a gazdasági fejlődés alapja. Népességnövekedés: Az első magyarországi népszámlálás II. József uralkodása alatt, 1787-ben zárult le, s eredménye azt mutatja, hogy az ország népessége kevesebb, mint egy évszázad folyamán megkétszereződött. Az 1711-es 4 millió körüli népességhez képest 1787-ben a lakosság száma megközelítette a 10 millió főt. A békés évtizedek, a gazdaság helyreállása, az éhínségek megszűnése, a nélkülözések és járványok csökkenése jól látható módon meghozta gyümölcsét. A nagyarányú népességnövekedés egyszerre volt köszönhető a betelepüléseknek és kisebb részben a jelentős népszaporulatnak. Összegzés: A XVI-XVII. század török- és Habsburg-ellenes harcai, valamint a Rákóczi-szabadságharc rendkívül tekintélyes népességvesztéssel járt Magyarországon. A XVII. Században meginduló migráció, a belső népességmozgás, a külső öntevékeny bevándorlás és a szervezett betelepítés újra benépesítette Magyarországot és megteremtette a gazdasági fejlődés alapját; majd a XVIII. századi népszaporulattal megkétszerezte az ország népességét az 1711-es demográfiai mélyponthoz képest. Az idegen ajkúak bevándorlásával azonban a magyarság számaránya a Kárpátmedencében 50% alá csökkent, ami Magyarország későbbi története folyamán a legsúlyosabb gondok egyikévé vált. Ezért állíthatjuk, hogy a korszak háborúskodásaiban a Magyarországot ért csapások közül a legsúlyosabb következményekkel járó és hosszútávon a legnagyobb kihatású a népességpusztulás. [email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek

11. Egyén, közösség, társadalom. A reformmozgalom kibontakozása Mutassa be Széchenyi István életútját és programját. Előzmények: 1800-as évek elején Napóleoni háborúk, 1813. Lipcse, a népek csatája, Habsburg győzelem. Híres konferencia Bécsben 1813-1815. Bálok, rendezvények folyamatosan. Arról tárgyaltak, hogy hogyan nézzen ki Európa. Része lesz a Szent Szövetségnek: Ausztria, Porosz, Orosz, Anglia. I. Ferenc összeveszett a rendekkel, abszolutisztikus módon uralkodik. Nincs országgyűlés (rendi gyűlés). 1825. - ekkor hívja össze a rendi gyűlést Pozsonyban. Reformkori viták: függetlenség, magyar nyelv kérdése - törvényhozás nyelve: latin, hivatalokban: német. Haladás kérdése, középkori állapotok vannak az országban, nemesség kiváltságai - máshol már nincs. Ezeken kellene változtatni: - ősiség törvénye - nem lehet emiatt hitelezni - adómentesség - a leggazdagabb réteg nem fizet adót - jobbágyok kérdése - máshol már ez sincs, senki nem dolgozik ingyen. Itt nem lehet földje, csak bérlője volt a jobbágytelkeknek. 90% jobbágy - nacionalizmus, mindenki beleszámít a nemzetbe. - vármegyék kérdése - állam az államban. (Ugocsa vármegye: egy átlag vármegye méretének kb. a 10%-a, a királyság ellen szavazott) Nagyon sok kérdés merült fel, ezek az osztrákoknak sem tetszettek, kivéve a függetlenség kérdése. 1825-1827. I. Ferenc ígéretet tesz az alkotmány betartására. Gróf Széchenyi István felajánlja birtokai éves forgalmának a bevételét a magyar nyelv fejlesztésére. Tudományos akadémia, tudós bizottság alapítása, hogy a nyelvet alkalmassá tegye a használatra. Gróf Széchenyi István 1791.-ben született Bécsben, szülei itt éltek. Németül tanult meg gyerekként, magyarul csak felnőtt korában tanult meg. Apja: Gróf Széchenyi Ferenc, hatalmas birtokai, földjei vannak. Gyűjti a könyveket, régiségeket, nagy mennyiségű könyvet halmozott fel. Ezt felajánlja, hogy az államnak adja. Megalapította a Könyvtárat Országos Széchenyi Könyvtár - és a Nemzeti Múzeumot. Ünnepekkor, családi vacsorák alkalmával idős jobbágyot az asztalhoz ültetett, velük evett. A gyerekeknek kezet kellett csókolniuk a jobbágynak, hisz neki(k) köszönhették jólétüket. Anyja: Gróf Festetics Julianna. Zala, Keszthely területeken vannak birtokaik. Bátyja Gróf Festetics György, ő alapította az első Agrár Egyetemet - Georgikon - Keszthelyen, mezőgazdászképzés. Ma is működik. Gróf Széchenyi István gyerekként katonai iskolába jár, harcol is Lipcsében, futárként teljesít szolgálatot. 22 évesen főhadnagy, kitüntetik. Osztrák barátjával csinál mindent, de Széchenyi nem kap magasabb rangot, mert magyar. Csalódik, leszerel. Barátja lesz Báró Wesselényi Miklós. Vele utazgat Párizsba, Angliába. Ott tombol az ipari forradalom, szilárd útburkolat, menetrend szerint közlekedő vonatok, gőzhajók. www.vimizo.com

18 Mindezek nagyon tetszenek neki. Eltökéli, hogy ezeket a dolgokat meg kell honosítani Magyarországon is. (hozzá köthető az angol WC) 1825. szüksége lett volna kézpénzre Angliában. Gyerekkori barátjától Rothschild-tól kért kölcsön, de nem kapott, mert az ősiség törvénye miatt hitelképtelen volt, hiába volt hatalmas vagyona. A magyarság várta, hogy utat mutasson. 1830. Széchenyi: A Hitel - Innentől reformkor Magyarországon. A problémák központja a hitel felvétel lehetőségének nemléte. Nem tudnak fejleszteni, nincs tőke. A jobbágymunka nem jó, mert az kényszer-munka. Szükség lenne: az ősiség megszüntetésére, jobbágyok felszabadítására - örök kiváltság ára: 20 évi bére. Az 1832-es rendi gyűlésen ezeken vitatkoztak, hogy miként lehetne a jobbágyokat felszabadítani. 1835.-ben I. Ferenc meghal, a rendi gyűlés szünetel. Utódja V. Ferdinánd lesz, ő viszont fogyatékos, degenerált, autista (családon belüli házasságok eredményeként). Helyette Metternich kancellár vezette a birodalmat, V. Ferdinánd ő belé kapaszkodott. Folytatódott a rendi gyűlés, de a jobbágy felszabadítás elbukott. Széchényi további írásai a „Nagy világ”, „Stádium”. Szerves fejlődést mutatott az írása, gazdaságilag legyünk erősek, mert ha erősek vagyunk, mindenki a barátunk akar lenni, nem pedig háborúzni akarnak. A császártól állami pénzt kapott a közlekedés fejlesztésére. Kormánybiztos lett. Magyarországot a kereskedelem mentheti meg, ehhez utak kellenek - mezőgazdasági áru kivitel nincsenek utak, föld utak vannak, amik esős időben sártengerré válnak, járhatatlanok. Vizi út: szabályozza a Tiszát, Dunát - Vásárhelyi Pál a Vaskaput irányított robbantásokkal megnyitotta, hogy a Fekete-tengerig hajózható legyen. A kor legnagyobb mérnöki munkája. Tisza: sok kanyar, ezeket vágta le (akkori tudás legjobbja) így a régi mocsara árterületek a legjobb mezőgazdasági földekké váltak. Gőzhajózás: Balaton, Duna, Tisza. Ő nevezte először Pest-et és Buda-t Budapestnek. Vasúti közlekedés is az ő érdeme. Első vonal Budapest és Vác között jött létre. Útidő: 1 óra 27 perc volt. 1846. július 27.-én volt az első - Vácon épp az átadás napján tűz ütött ki - a rendőrség épülete-, az állomás épülete megmenekült, de a város szinte teljesen leégett. József nádor családjával együtt az első vonattal utazott Vácra, amikor mindenki tüzet oltott. Az úri közönség is beállt a tűzoltók közé, megmentették az állomás kőépületét. Este a megtartott fogadásra mindenkit beengedtek. 1848: Szolnok-Budapest vasút átadása, majd az 1850-es évektől bővítik ezeket. Nagy álma volt a Lánchíd megépítése, hisz addig csak hajóhíd volt, amit naponta 2x szétszedtek. A Lánchidat Klark Ádámmal tervezteti meg, középen nincs pillérje. Első ilyen híd. 1848-ban adják át. Ezen a hídon szedtek először hídpénzt Széchényi elméje itt kezd megbomlani: a három embert elsodor az elszakadt lánc a híd építésekor. Széchenyi gyógyintézetbe kerül, mániákus depressziós volt, amit a fokozott stressz hatás előidézett. Magát okolta sok mindenért. Stressz megszűnt --> tiszta elme. Lóverseny: állatnemesítést is akarta segíteni. Kaszinó: az angol klubok mintájára építette, ez a nemesek találkahelyévé, megbeszélések helyévé vált. Hengermalmok: hengerek szembeforgatása az őrlés finomságát eredményezte, ezért eladhatóbb árut tudtak előállítani. Széchenyi - Kossuth között nagy volt a vita. Széchenyi nem akart a Habsburgokkal vitázni. Gyilkosnak tartotta Kossuthot, az ország tönkretevőjét látta benne. Kossuth később pedig Széchenyit a legnagyobb magyarnak mondta ki. [email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek

12. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés. Az 1848-49-es szabadságharc Ismertesse az 1848/49-es szabadságharc katonai erőviszonyait és történéseit a háború kirobbanásától Buda visszafoglalásáig. Emelje ki a nemzeti összefogás eredményességét! Előzmények: A párizsi forradalom híre 1848. március 1-én Pozsonyba érkezett. Kossuth március 3-án az alsótáblán beszédet mondott. Felirati javaslatában jobbágyfelszabadítást, önálló magyar kormányt, polgári reformokat, és alkotmányt követel a Habsburg Birodalom egészének. Az udvar az országgyűlést fel akarja oszlatni, hogy időt nyerjen István nádort és helyetteseit Bécsbe küldik, hogy ne tudja senki összehívni a felsőtáblát. Március 13án Bécsben kitört a forradalom, ennek hírére március 14-én Kossuth 12 pontját a főrendek elfogadták. Másnap Kossuth 2 gőzhajóval Bécsbe utazik. A bécsi forradalom híre Pesten is meggyorsította az eseményeket. Március 14-én este a Pilvax kávéházban a „márciusi ifjak” elhatározták, hogy követeléseiknek másnap tüntetéssel adnak nyomatékot. Másnap Pest utcáin húszezres tömeg vonult zuhogó esőben. Bécs igyekezett a lehető legszűkebbre vonni a magyar minisztérium hatáskörét, a tárgyaló küldöttség felkészültségének és az őket támogató tömegmozgalmaknak köszönhetően V. Ferdinánd április 11-én szentesítette a törvényeket, és hivatalba léphetett a Batthyány-kormány. A miniszterek többsége az Ellenzéki Párt vezetői közül került ki. Deák Ferenc az igazságügyi, Szemere Bertalan a belügyi, Eötvös József a vallás és oktatásügyi, Klauzál Gábor a földművelés és iparügyi, Kossuth Lajos a pénzügyi, Széchenyi István a közmunkaügyi, Mészáros Lázár hadügyminiszter és Esterházy Pál a „A király személye ” körüli miniszter lett. Az áprilisi törvények: Az áprilisi törvények három főbb kérdéskörben kínáltak megoldást a reformkor problémáira. Az állam egységének visszaállítását célozták a Partium visszacsatolásáról, valamint Erdély és Magyarország uniójáról szóló cikkelyek. A feudalizmus megszüntetésének igénye tükröződik az úrbéri terhek és szolgáltatások, az ősiség, az úriszék és a papi tized eltörlésében; ugyanakkor az önálló magyar kormány létrehozása, a népképviseleti országgyű1és, a választójogi törvény, a közteherviselés kimondása, a bevett vallások egyenjogúsítása, a sajtótörvény, a hitelintézet felállítása, választott testületek útján felállítandó városi önkormányzatok megteremtése már a polgári állam felépítését szolgálták.

www.vimizo.com

19 Magyarország alkotmányos királyság, az azt jelenti, hogy a végrehajtó hatalom a kormány és a király kezében van:  a kormány a parlamentnek tartozik felelősséggel,  a király rendeleteihez miniszteri ellenjegyzés szükséges,  a kormány székhelye Budapest,  a törvényhozó hatalom az országgyűlés, amelynek évente össze kell ülnie, ez kizárja az abszolutizmus lehetőségét,  törvény előtti egyenlőség,  a választójog vagyoni cenzushoz kötése,  teljes közteherviselés,  általános és kötelező örökváltság,  sajtószabadság. Megvalósult az örökváltság, a választójogot alacsony vagyoni határhoz kötötték, megszűnt a cenzúra. Voltak azonban nem rendezett kérdések, mint az Ausztriához fűződő viszony és nem fejezték be a parasztság terheinek felszámolását sem. Nem vonták a törvénykezés körébe a nemzetiségek külön jogait. Az úrbéri viszonyok megszüntetésének hiányosságai voltak, ezekre az ország nagy részére kiterjedő parasztmozgalmak hívták fel a figyelmet. A nemzetiségek területi különállást követeltek. A kormány arra az álláspontra helyezkedett, hogy csak egy politikai nemzet van, a magyar. Ezért a nemzetiségi vezetők egyre inkább Bécs felé fordultak. 1848. június végén megtartották a népképviseleti választásokat, a polgári átalakulás hívei elsöprő győzelmet arattak. Délvidéken júniustól egymást követték a véres összecsapások a szerb fölkelőkkel. Horvátországban Jellasics készülődése is Magyarország ellen irányult. 1848 nyarán a Habsburgok leverik az itáliai forradalmakat, majd teljes felkészültséggel Magyarország ellen fordulnak. Augusztus végén a királyi leirat követelte a magyar hadügy és pénzügyminisztérium beolvasztását a bécsi minisztériumokba. Batthyány és Deák további engedményekre is hajlandóak lettek volna, de a király nem is fogadta őket. Szemere királyi szentesítés nélkül elrendelte az újoncozást. Megkezdték a Kossuth-bankó kibocsátását. Szeptember közepén az ügyeket ideiglenesen továbbvivő kormány mellé hattagú bizottságot: az Országos Honvédelmi Bizottmányt választották, melynek elnöke Kossuth. Szeptember 11-én Jellasics császári altábornagy 35 ezer főnyi seregével átlépte a Drávát, és Pest felé igyekezett. Pest azonban készülődött, a város határában erődítési munkák folytak. Szeptember 29-én Pákozd és Sukoró között, a jórészt újoncokból álló magyar sereg vereséget mért a kétszeres túlerőben lévő ellenségre. Jellasics fegyverszünetet kért, mely alatt Győrön át elhagyta az országot.

[email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek Október 4-én V. Ferdinánd feloszlatta az országgyűlést, s Jellasicsot kinevezte Magyarország katonai biztosává. Latour hadügyminiszter kiadta a parancsot, hogy valamennyi határ mentén álló császári erő intézzen támadást Magyarország ellen. Erre azonban nem került sor a bécsi nép fölkelése miatt. Móga tábornok követte a visszavonuló Jellasicsot, s október 30-án a magyar sereg átlépte a Lajtát. Az összpontosított császári erők azonban ezen a napon Schwechatnál visszaverték a magyar erőket. A Honvédelmi Bizottmány legfontosabb feladata az erős, rendezett hadsereg megszervezése volt. Nehézséget jelentett a lőszerek, fegyverek és egyenruhák előteremtése. 1848. december 2-án V. Ferdinándot a kamarilla lemondatta. A 18 éves Ferenc Józsefet nyilvánították ki osztrák császárrá és magyar királlyá. Windischgrätz vezetésével a császári fősereg 44 ezer katonájával Magyarországra érkezett. Vele szemben csak 25 ezer főnyi magyar sereg állott Görgei Artúr vezetésével. Perzel Mór december 31-én Mórnál megütközött Windischgrätz seregével, de a többszörös túlerő legyőzte őt. A Honvédelmi Bizottmánnyal az országgyűlés is átköltözött Debrecenbe. Batthyány és Deák felkereste Windischgrätzet, aki feltétel nélküli megadást követelt. Az erdélyi hadsereg új főparancsnoka Bem József karácsonyra visszaszerezte Kolozsvárt. Debrecenben szinte mindent elölről kellett kezdeni, de az országgyűlés ismét működőképessé vált. Felállították a vésztörvényszéket. Dolgozni kezdett a nagyváradi fegyvergyár, működött a bankóprés. Bem 1849 márciusára egész Erdélyből kiverte az osztrák és az első ízben beavatkozó orosz csapatokat. Bem sikeresen egyesítette a korszerű harcászatot a forradalmi hadviselés módszereivel. Támaszkodott, sőt számított a népfelkelésre. A levert nemzetiségi felkelőknek büntetlenséget adott. 1849. március 4-én Olmützben alkotmányt adtak ki (kényszerített), melyben Magyarország elveszti függetlenségét, s Bécs Magyarországot egyszerű tartományként sorolja be. Kossuth Görgeire bízta a fősereget, és 1849.március végén a Tiszánál összevont ötvenezer honvédtámadásba lendült. Alig négy hét alatt a Tiszától Pozsonyig űzték az ellenséget. 1849. április 2-án Gáspár András Hatvannál megverte Windischgrätzet. Ezután a fősereg április 4-én Tápióbicskénél, április 6-án Isaszegnél, április 10-én Vácnál, április 19-én Nagysallónál, április 23-án Komáromnál aratott győzelmet. Az Isaszegi ütközet után Bécs leváltja Windischgrätzet, de a helyébe került Welden se járt több sikerrel. Április 23-án Pest felszabadul. A még meg nem szállt területeken népfelkelés bontakozott ki. Május közepére egész Magyarország területe felszabadult néhány vár kivételével. 1849. április 14-án Kossuth Debrecenben kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, Magyarország függetlenségét. Magyarország király nélküli királysággá vált. Az ország élére újra minisztérium került, elnöke Szemere Bertalan lett. Kossuthnak, mint kormányzó elnöknek a hatásköre csökkent. Rendeletei csak miniszteri ellenjegyzéssel voltak érvényesek.

www.vimizo.com

20 Bécs rájött, hogy saját erejéből nem képes legyőzni Magyarországot. Ezért Ferenc József segítséget kért I. Miklóstól. Aki május 9-i kiáltványával tudatta, hogy segít így a magyar szabadságharc véglegesen elszigetelődött, sorsa megpecsételődött. Június elején megkezdi támadását az orosz sereg, míg a császári sereg Haynau vezetésével 160 ezer katonával tör be az országba. Vele szemben a magyar sereg csak 170 ezer katonából állt. A kormány általános népfelkelést hirdetett. Az országgyűlés elfogadta a nemzetiségi törvényt. Bem Erdélyben sokáig tartja az orosz erőket, így a serege felmorzsolódott. Kossuth Dembinskit nevezi ki a fősereg élére. Dembinski feladja a jól kiépített sáncokat Szeged körül, majd visszavonul a számban már nem több osztrák sereg elől. Seregét nem az összpontosítás helyére, Aradra, hanem az ellenség kezén lévő Temesvárra vezette. Kossuth Dembinskit leváltja, helyébe Bem kerül. Augusztus 9-én Bem vereséget szenved Haynautól Temesvárnál. A magyar fősereg szétesett, csak Görgei serege volt az egyetlen harcképes. Kossuth augusztus 11-én lemond, s átadja a hatalmat Görgeinek, aki a világosi-síkon augusztus 13-án a feltétel nélkül letette fegyvert. A komáromi vár húszezres seregével, Klapka vezetésével nem adta meg magát. Kiharcolta a várban tartózkodó katonai és polgári személyek bántatlanságát, s csak így tette le a fegyvert október 2-án. Az osztrák vezetés bosszút akart. A fegyverletétel után Haynau szabad kezet kapott. Október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvéd főtisztet. Pesten agyonlőtték Batthyányt. A várfogságra ítéltek száma megközelítette a négyszázat. A megfélemlítést kiegészítették a börtönök és a besorozások az osztrák ezredekbe. A magyar szabadságharc elbukott, de a feudális rendszert többé már nem lehetett visszaállítani.

[email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek

13. Egyén, közösség, társadalom. A kiegyezés előzményei. Mutassa be Deák Ferenc szerepét a kiegyezés létrehozásában. Milyen okok kényszeríttették Deákot és társait a kiegyezésre? Az 1848-49-es szabadságharc után Magyarország augusztus 13-án Világosnál leteszi a fegyvert, majd Habsburg fennhatóság alá kerül. 1849-50. a kegyetlen megtorlás időszaka, a Haynau-korszak, katonai diktatúra. Haynau a bécsi udvartól teljhatalmat kapott. A megtorlás célja egy újabb forradalom megelőzése volt. 1849. október 6-án Aradon (a bécsi forradalom egyéves évfordulóján) kivégeztek 13 katonai vezetőt. A honvéd vezérkar egy része Törökországba emigrált, őket távollétükben ítélték halálra. Ugyanekkor Pesten kivégzik Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt. 1850-re erős nemzetközi felháborodás miatt Ferenc Józsefnek menesztenie kell Haynaut. Helyére Alexander von Bach kerül. 1850-től 1860-ig tart a Bach-rendszer. Ekkor még mindig abszolutizmus van. A Bach-rendszer intézkedései:  A megyék elveszítik politikai szerepüket, az országot 5 kerületre osztják Horvátországot és Erdélyt elcsatolják tőlünk. Egy kerület kb. tíz megye nagyságú  Katonai irányítás helyett polgári közigazgatás bevezetése.  Osztrák adó-, jog- és iskolarendszer bevezetése.  Német nyelv kötelezővé tétele, a magyar csak tantárgyként szerepelt  A magyar hadsereg önállóságának megszüntetése. Az iskola- és jogrendszer jobb volt, mint a magyar. Az adórendszer könnyítette a magyar termékek értékesítését. A Bach-rendszer támogatói, az (álló) katonaság, az (ülő) hivatalnokság, a (térdelő) papság, a (csúszó-mászó) titkosrendőrség. A magyarság vezéregyénisége Deák Ferenc lesz. Részt vett a reformkor politikai eseményeiben, de a szabadságharcban „tiszta” maradt. Az ő programja a passzív ellenállás, úgy akadályozni a Bach-rendszer munkáját, hogy az ne legyen törvénybe ütköző. Az 1860-as években Bécs nyit Magyarország felé egy nemzetközi esemény hatására, és ez az olasz egyesítésért folytatott olasz-osztrák háborúban elszenvedett vereség volt. 1860: az októberi diploma kibocsátása. Bécs visszaállítja a helytartótanács, a kancellária és a megyék politikai helyzetét. 1861-re összehívják az országgyűlést. Ez lépés a birodalom föderalisztikus átszervezése felé (azaz több önálló tartomány együttműködése). 1861, a februári pátens kiadása (pátens = nyílt parancs). A birodalmi tanácsban a tartományok is képviseltethetik magukat. Ez visszalépés a korábban az októberi diplomában beígért önállósághoz képest. Ez pedig a centralisztikus átszervezés (az egész birodalom egy központból történő irányítása) felé tett lépés. Ezek az egymásnak ellentmondó lépések igazolják a politikai helyzet bizonytalanságát. A pátens tartalmában az olmützi alkotmányhoz hasonlítható. www.vimizo.com

21 1861 országgyűlés. Megnő a politikai aktivitás. Két politikai csoport alakul ki. A Felirati párt Deák Ferenc vezetésével és a Határozati párt Teleki László vezetésével. Az alapgondolat mindkét pártban a '48-asé, csak a megvalósításban van nézeteltérés. A döntés végett összehívott ülés előtti éjszakán Teleki László öngyilkos lett. A szavazáson a Deák párt nyer három szavazattal. Az udvar pedig feloszlatja a gyűlést. 1861-től 1865-ig tart a provizórium időszaka (provizórium = ideiglenes, átmeneti időszak). Ferenc József ismét önkényuralmat vezet be, de ez már a kivárás négy éve. Mindkét fél a német egyesítés kimenetelére vár. A passzív ellenállás politikája nem folytatható, az ország teljes kimerülése miatt. A politikai bizonytalanság miatt pedig elmarad a külföldi tőkebefektetés. 1865. Deák húsvéti cikkében előkészíti a kiegyezési tárgyalásokat. Kompromisszumot ajánl. Nem kíván kiszakadni a birodalomból, együttműködik azzal, de alkotmányos szabadságot kér (önálló kormány, önálló törvényhozó szerv, országgyűlés). Ez megindítja a tárgyalásokat. 1867 Kiegyezés. Megegyezés Ausztria és Magyarország között. Két részből áll, politikai és gazdasági. A gazdasági 10 évre (tízévenként megújítandó), a politikai meghatározatlan időre (visszavonásig) szól. Az így létrejött állam az Osztrák-Magyar Monarchia. Dualista állam, kétközpontú, alkotmányos monarchia, az uralkodója közös. Ausztriában a császár uralkodik. Birodalmi gyűlés van, aminek két háza van, az Urak háza és a Képviselőház. Magyarországon a király uralkodik. A Horvát országgyűlés 3 tagot küldött a magyar Felsőházban és 40 képviselőt a Képviselőházba. Az önállóság biztosítója a saját országgyűlés és kormány. A magyar miniszterelnök Andrássy Gyula. Az összekötő kapocs a két ország között a király és a közös minisztériumok. Külügy-, hadügy- és az ezeket fedező pénzügyminisztériumok. A delegációk 60-60 tag megtárgyalják a közös ügyeket. A közös minisztereket a király nevezi ki, akik neki felelősek. Közös a hadsereg is. Gazdasági rész a közös vám-, adó- és pénzrendszer. Magyarország vállalja a kvóta fizetését ezzel hozzájárul a birodalom költségvetéséhez (30-35%) és átvállalt egy részt az osztrák államadósságból is. Deák szellemi vezetésével és Andrássy Gyula kormányzásával most hozzáláttak, hogy a magyar állam belső berendezkedését a kor követelményeihez igazítsák. Mindenekelőtt a nemzetiségi kérdést kellett rendezni. Az új nemzetiségi törvény (1868 – Eötvös József) biztosította a nemzetiségiek nyelvhasználatát a községi, városi, és megyei életben (ha a kisebbség a 20%-ot elérte). Nemzetiségi nyelven az államélet legmagasabb szintjére (törvénykezés, minisztériumok) is lehetett beadvánnyal fordulni. Az alsó fokú iskoláztatás teljesen nemzetiségi nyelven történt, magyar nyelvet még tantárgyként sem kellett tanítani. A nemzetiségiek által követelt autonóm területek szervezését viszont megtagadták. Úgy fejezték ezt ki, hogy Magyarországon politikai szempontból csak egy nemzet létezik, a magyar. Horvátország széles körű önkormányzatot kapott. Elkülönült kormányzás (végrehajtó hatalom) és parlament (törvényhozó hatalom).

[email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek A horvátok, azonban a magyarokkal azonos jogokat követeltek. Ezért a horvát kiegyezést csak egy erőszakosan megválasztott parlamenttel lehetett elfogadtatni. A céheket fölszámolták. (1872) Az új ipartörvény mind a munkás, mind a munkaadó jogait és kötelességeit szabályozta. 1868-ban Eötvös József javaslatára törvényt hoztak a kötelező népoktatás bevezetéséről, 12 éves korig (népiskolai törvény). A kiegyezés teremtette politikai feltételek kedveztek a gazdasági fejlődésnek, amely már az ötvenes években megindult, de igazán csak 1867 után gyorsult fel és egy olyan korszak vette kezdetét, amely páratlan a magyar gazdaságtörténetben. A modernizációt irányító politikusok óriási munkát végeztek, és tisztában voltak az ország helyzetével. Látták, hogy a fejlesztésnek a mezőgazdaságra és az ehhez kapcsolódó iparágakra - közlekedés, feldolgozóipar – kell épülnie, hiszen ez felel meg legjobban az ország adottságainak. Kedveztek a külgazdasági körülmények is. Nyugat– Európában sorozatosan gyenge volt a gabonatermés, ami kedvező lehetőségeket biztosított a magyar gabonakivitel számára és jelentős tőkefelhalmozást biztosított. A kiegyezés után lehetőség nyílott a közlekedés, a hitelélet, az iparfejlesztés állami támogatására. A magyar gazdaság számára több előny mint kár származott a Lajtán túli területekkel való szoros kapcsolatból. A kiegyezést a birodalom két legerősebb, de számszerűen kisebbségben lévő nemzete kötötte meg.

22 14. Modern demokráciák működése. A dualista állam. Vázolja a dualista állam működésének alapelveit! Külpolitikai háttér: Olasz, majd német egyesítés. 1859 - Magenta, Szolferinó - osztrák vereség, elvesztik Lombardiát. Az olasz egyesítés során elszenvedett vereség Ferenc Józsefet meghátrálásra, engedményekre késztette. 1860 - októberi diploma - a megyék szerepének visszaállítása és 1861-re országgyűlést hívtak össze. A diploma több elemében az 1848 előtti állapotok visszaállítására törekszik, amit Deák és a magyar politikusok egyértelműen visszautasítottak. 1860 - Széchenyi István öngyilkosságot követ el. - A feszültség nő. 1861 - februári pátens: közös képviselőház létrehozása (a magyar képviselőket kiszolgáltatja az örökös tartományok többségének). A birodalom egységének biztosítása érdekében, az alkotmányosságnak is teret adva, a tartománygyűlések fölé, egy korlátozott jogokkal rendelkező birodalmi gyűlést állít. 1861-ben összehívták az országgyűlést, amely visszautasította a birodalmi gyűlés gondolatát, de az elutasítás módját illetően két pártra szakadt. Felirati Párt Határozati Párt Deák Ferenc Teleki László maximum 1848-as törvények minimum felirat „Nem engedünk a ‘48-ból” határozat Teleki a döntő ülést megelőző éjszaka öngyilkosságot követ el. A Felirati Párt javaslata győz, de Ferenc József feloszlatta az országgyűlést. Az olasz egyesítés során elszenvedett osztrák vereség Ferenc Józsefet meghátrálásra, engedményekre késztette. A nemzetiségek autonómiára vonatkozó törekvései, és a passzív ellenállás elhúzódása következtében mutatkozó gazdasági nehézségek egyre inkább a tárgyalások irányába indította el hazánkat. 1861-1865 - Provizórium (ideiglenes állapot) - átmenetileg visszatért az abszolutizmus. Az események további alakulását a német egyesítés alakulása alapvetően befolyásolta. A nagynémet egység létrehozásának egyre csökkenő esélye Ferenc Józsefet a magyarokkal való megegyezés felé szorította. Az uralkodó jelezte Deáknak közeledési szándékát melyre válaszul a magyar politikus a Pesti Hírlapban megjelentette híres cikkét. 1865 - Deák „Húsvéti cikke” - kompromisszumos tárgyalást ajánlott. A kiindulópont a magyar alkotmányosság biztosítása. Ennek fejében Magyarország hajlandó engedni a birodalom egységének fenntartása érdekében, a közös külpolitika, a védelem és az ezeket szolgáló pénzügyek tekintetében. Válaszul Bécsben lemondatták Schmerlinget, az osztrák miniszterelnököt és összehívták a magyar országgyűlést. (1865 dec.) 1866 - Königgratz: osztrák vereség a poroszoktól - kis német egység jön létre. Ausztria teljes veresége a tárgyalások felgyorsulását eredményezte.

www.vimizo.com

[email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek Miből Párt alakult? Felirati Párt Deák-párt Csatlakozó konzervatívok Határozati Balközép Párt Párt

Határozati Párt radikálisai

Támogatók

Célok

Középbirtokosok Kiegyezés támogatása arisztokraták Liberális Magyarország kiépítése Középbirtokosok Kiegyezés tudomásul vétele, Tisza Kálmán de a közös minisztériumok megszüntetése perszonálunió Országos 48-as Párt Középbirtokosok Kiegyezés elutasítása /Szélsőbal Általános Munkásegylet

Munkások

Első legális munkásszervezet

1867 - KIEGYEZÉS Politikai kiegyezés - határozatlan idejű megállapodás Az új állam neve: Osztrák-Magyar Monarchia (OMM) - dualista (kétközpontú) alkotmányos monarchia. Közös uralkodó - osztrák császár és magyar király (1918-ig Ferenc József, akit 1867-ben ünnepélyes külsőségek közepette megkoronáztak ) - ő nevezi ki a miniszterelnököt és ő a hadsereg főparancsnoka. A közös uralkodón kívül összekötő kapcsot jelentenék még a közös ügyek, a külügy, a hadügy és az ezek kiadásait fedező pénzügy. Ausztria Birodalmi gyűlés két táblás Felelős kormány

közös uralkodó delegációk 60-60 fő közös minisztériumok külügy hadügy pénzügy (az előzőeket fedező) közös hadsereg (K und K)

Magyarország Országgyűlés két táblás Felelős kormány Andrássy Gyula

A birodalom két legerősebb nemzete kötötte. Területét tekintve Európa második, lakosságát tekintve harmadik hatalma. Magyarország a közös ügyeken túl teljes önállósággal rendelkezett. Parlamentnek felelős kormány alakult, és visszaállították a városi és megyei önkormányzatot. Folytatódott a polgári állam kiépítése. Az uralkodó továbbra is jelentős pozíciókat őrizhetett meg. Hadsereg kérdésében a magyar országgyűlés csupán az újonclétszám és az adók megszavazásába kap beleszólást. www.vimizo.com

23 Gazdasági kiegyezés: 10 évre kötötték - Közös adó-, vám- és pénzrendszer. Kvóta: hozzájárulás a birodalom közös ügyeinek költségeihez. Magyarország részt vállalt az osztrák államadósságok törlesztéséhez. A megállapodás a birodalmat egységes piaccá formálta, vámszövetséget kötöttek, szabaddá vált a tőke és a munkaerő áramlása. Értékelés: reális kompromisszum, amelynek előnyei elsősorban gazdasági téren voltak számottevőek. Megindult a tőkés fejlődés, kibontakozott az ipari forradalom. Állami támogatással megindult a gyáripar kiépítése, a közlekedés és az oktatás fejlesztése. Kiépült a hitelszervezet. 1913-ra hazánk felzárkózott a közepesen fejlett agrár-ipari országok sorába. Emigráció véleménye: Kossuth „Kasszandra levele”- bírálja a kiegyezést, a közös ügyekben az ország önállóságának feladását látja. Dualizmus kora: 1867-1918 Liberális parlamentáris rendszer, erős konzervatív vonásokkal. Többpártrendszer kiépülése. (lsd. 234.o.Tk.) Mindvégig érvényesül a kormánypárt határozott parlamenti többsége (Deák-párt, Szabadelvű Párt, Nemzeti Munkapárt), nem alakult5 ki politikai váltógazdaság. Miniszterelnök: Andrássy Gyula - 1875-től közös külügyminiszter Nemzetiségek 1868-ban aláírásra került a horvát-magyar kiegyezés. Az egyezség a horvátokat politikai nemzetként ismerte el, biztosította belső autonómiájukat, amelynek élén a magyar miniszterelnök által javasolt, és az uralkodó által kinevezett bán állt. Működött az önálló horvát országgyűlés, a horvát lett a hivatalos nyelv. A magyar országgyűlésbe 42 képviselőt, a kormányba 1 minisztert küldhettek. Annak ellenére, hogy a megállapodás példa értékű volt a korabeli Európában, a horvátok többsége így is kevesellte. Okulva az 1848-as példából, megszületet a nemzetiségi törvény. (1868, Eötvös József miniszter) A törvény az egy politikai nemzet elve alapján, alsó és közép szinten széles körű nyelvhasználatot biztosított a közigazgatás, az igazságszolgáltatás és az oktatás területén. Engedélyezte a nemzetiségi egyesületek alapítását. A törvény hatása attól függött, hogy mennyire hajtja végre a magyar állam. Pártviszonyok A kiegyezést követő politikai erőviszonyokat az Ausztriához fűződő viszony és a kiegyezés megítélése alakította. A kialakuló politikai csoportosulások, pártok e közjogi kérdés mentén szerveződtek. Ez a megosztottság károson befolyásolta a magyar politikai életet. A parlamentben eredménytelen, hosszú viták alakultak ki, melyek az ország fontos, valós problémáiról vonták el a politika és sok esetben a közvélemény figyelmét. A közvéleményben mélyén élt 1848-49 függetlenségi gondolata, amelynek megvalósításának a XIX. sz. végén nem volt realitása.

[email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek

24

A kormányzó Deák-Párt az 1870-es évek elején nehéz helyzetbe került:  Andrássy Gyula közös külügyminiszter lett, és nincs megfelelő utód.  Az 1873-ban kezdődő európai gazdasági válság a Monarchiában is éreztette hatását. A megoldást a Deák-párt és a Balközép egyesülése (1875) oldotta meg Tisza Kálmán vezetésével. Tisza Kálmán 15 éves miniszterelnöksége a dualizmus korának nyugalmi időszaka volt. Erős kézzel irányította pártját és az országos politikát. Erőteljesen törekedett arra, hogy a választások során pártja mindenáron megszerezze a parlamenti többséget, hogy így biztosítja kormánypárti pozícióját. Az ellenzék esetleges választási győzelme, a kiegyezés fenntartását veszélyeztette volna. Ez a magyarázata annak, hogy a dualizmus évtizedeiben az erős kormánypárt mellett nem tud felelős ellenzék működni, ami akadályozta a politikai váltógazdaság kialakulását. Határozati Párt

Felirati Párt

Szélsőbal/Országos 48- Balközép Deák-párt as Párt (kormánypárt) Függetlenségi Párt Szabadelvű Párt 1874 1875-90 Tisza Kálmán (kormánypárt)

Konzervatív Párt 1875

Tisza intézkedései:  A megyerendszer átalakítása, a közigazgatás egységesítését jelentette. Új vármegyéket alakítottak ki az un. Szabad kerületek (jász, kun) valamint a szász és székely székek területén.  Növekedett az állam szerepe a megyékben (centralizáció), a főispánok jogkörét kiterjesztették a választott tisztviselőkkel szemben.  A protestáns egyházak vezetői is helyt kaptak az országgyűlés felső házában.  Átszervezte a karhatalmat, a városokban a rendőrség, vidéken a csendőrség teljesített szolgálatot.  Törvényekkel., állami kedvezményekkel ösztönözte az iparfejlődést. A Tisza kormány bukását a véderő-vita idézte elő. Az éves újonclétszám megszavazása, a hadsereg költségvetése és vezénylete a parlamenti viták középpontjában állt. Lehetetlen volt egyszerre megfelelni a közvélemény és az uralkodó elvárásainak. 1890-ben a véderőtörvény elfogadásával mind az ellenzékkel, mind Ferenc Józseffel szembekerült, így visszavonult a politikától.

www.vimizo.com

15. Nemzetközi konfliktusok, és együttműködés. Az első világháború jellege, és jellemzői Ismertesse az első világháború előtt kialakuló szövetségi rendszereket és ezek céljait. Melyek az első világháborúban tapasztalható új típusú hadviselés jellegzetességei? Az első világháború jellege, jellemzői: A második ipari forradalom eredményei megteremtették néhány országnak, többek között az Egyesült Államoknak, Németországnak és Japánnak, a gyors fejlődés lehetőségét. Jelentős mértékben fejlődött az iparuk, a XX. század elejére szűknek bizonyultak nemzeti piacaik, ezért külső piacok megszerzése fontos pontjává vált politikájuknak. A klasszikus gyarmatosítás azonban már lezajlott, nemigen maradt szabad terület az új gyarmatosítók számára, ezért felmerült a világ területi újrafe1osztásának az igénye. Másik oka a világháború kitörésének a Balkánon a nemzeti államok kérdésének megoldatlansága. Utoljára, de nem utolsósorban a német-francia ellentét is hozzájárul a világháború kirobbanásához. Szövetségi rendszerek: A versengésének eredménye a szövetségi rendszerek kialakulása lett. Először Németország törekvéseit koronázta siker, 1879-ben Bismarck elképzelései szerint megkötötték a kettős szövetséget Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia között. 1882-ben létrejött a hármas szövetség, a központi hatalmak szövetsége Németország az Osztrák-Magyar Monarchia és Olaszország részvételével. 1893-ban kötött szövetségetOroszország és Franciaország, ezt kiegészítette az Entente Cordiale (antant - szívélyes megegyezés) az angol-francia egyezmény. Oroszország és Anglia 1907-es katonai szövetségével zárult a rendszer. Mindkét szövetségnek vannak erős és gyenge pontjai. A központi hatalmak szövetségének kedvezett az államok földrajzi helyzete, azaz hogy összefüggő terület, így könnyebb a csapatok mozgatása, az élelem- és a fegyverszállítás. Hátránya, hogy ezen országoknak nincsenek gyarmataik, ezért nem rendelkeznek számottevő tartalékkal. Mivel a központi hatalmak Franciaország és Oroszország között helyezkednek el, ezért előreláthatólag többfrontos háborút kell vívniuk. Az antant előnye, hogy óriási gyarmatbirodalommal rendelkezik, ami szinte kimeríthetetlen nyersanyagbázist jelent számukra. A gyarmataik védelme érdekében igen komoly hadiflottát alakítottak ki, ezért tengeren erősebb pozícióba kerülhetnek. Itt a politikai rendszerek szilárdabbak, és nagy pénzügyi tartalékokkal rendelkeznek, mert az Egyesült Államok Angliát támogatja hitelekkel. Az antant hátránya, hogy területük szétszórtan helyezkedik el, egy nagy erejű, gyors támadással legyőzhetők a szárazföldi hadseregük gyengesége miatt.

[email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek A németek 1905-re kidolgozták a Schlieffen-féle haditervüket. Eszerint a németek lerohanják Belgiumot, majd Franciaország ellen indítanak támadást, ahol legyőzik az egyesített angol-francia seregeket. Eközben a Monarchia megtámadja Szerbiát, ezután a két hadsereg egyesül és együttesen vonulnak Oroszország ellen. Az egész támadást negyven napra tervezték, tehát egy villámháborúra készültek fel. A német magabiztosságot fokozta, hogy a központi hatalmak ténylegesen felkészültek a háborúra, viszont az antant csak védekezésre rendezkedett be, de ők is folyamatosan fokozták hadseregeik ütőképességét. Új típusú hadviselés: A világháború frontjait egymással szemben húzódó lövészárokrendszerek alkották, ahol állóháború alakult ki. Megjelentek a nagy tűerejű fegyverek, a géppuska, páncélosok, harckocsi. A háború második felében jelentős szerepet játszottak a repülőgépek, tengeralattjárók bevetése. A harckocsit az új találmány angol fedőneve a tank, az angolok vetették be először. A repülőt kezdetben csak felderítésre használták, majd a fedélzeti gépfegyverekkel légi csatákat vívtak, s bombázták egymás állását. Miután a rövidnek vélt háború elhúzódott, a győzelem nemcsak a katonák közötti harc kimenetelétől függött, hanem az őket ellátó hátországok teljesítőképességétől is. A hagyományos gazdálkodást felváltotta a hadigazdálkodás. Ebben a versenyben a gyengébb gazdasággal rendelkezők egyre inkább kimerültek. Az ellátás romlott, az emberek nyomorogtak. Először legkevesebb tartalékkal rendelkező Oroszország omlott össze, majd az Osztrák-Magyar- Monarchiában és Németországban is mutatkoztak jelei. Nagyhatalmi ellentétek: Német –francia: Franciaország jelentős gyarmattartó, gyarmatbirodalmának kiterjesztése és megvédése a cél. Európában az 1870/71-es francia –porosz háborúban elvesztett kontinentális vezető szerepének visszaszerzése, visszavágás Németországnak (revánspolitika), Elzász-Lotaringia visszaszerzése. Az egyre erősödő Németország komoly veszélyt jelentett a francia gyarmatbirodalomra. Tudta hogy diplomáciai úton nem sikerül az ellentéteket tisztázni, ezért németellenes szövetségi rendszer kialakítását tűzte ki célul. Németország gyarmatbirodalma kiterjedése korlátozott. Fokozott fejlődő ipara újabb nyersanyagbázist, munkaerőt és piacot igényel. A német vezetés a századfordulón már nyílt birodalomépítő politikát folytatott. Nyilvánvalóbbá vált, hogy előbb-utóbb fegyverbe fog. Monarchia-Oroszország: A soknemzetiségű monarchiában a birodalom határain túl nemzetállammal rendelkező nemzetiségek-, mint a románok és a szerbek- már a háború előtt is anyaországaik felé tekintettek. A z orosz politikai propagandának fontos része a pánszlávizmus, a világon élő összes szláv nép egyesítése. A krími háborúban elvesztette hatalmi presztízsét. Oroszország a balkán felé akart előretörni, ezzel veszélyeztette az Osztrák-Magyarmonarchiát. www.vimizo.com

25 16. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra. Magyarország az első világháború után. Mutassa be a trianoni béke, gazdasági következményeit. Milyen változásokat eredményezett a békediktátum a magyar társadalomban? Magyarország az első világháború után A Tanácsköztársaság bukása után Peidl Gyula szakszervezeti kormánya visszaállította a polgári demokráciát, de öt nappal később lemondatták, és helyére Friedrich István került. Közben augusztus 4-én a román hadsereg bevonult Budapestre. 1919 novemberétől a tényleges hatalom, így a Nemzeti Hadsereg irányítása Horthy Miklós és szegedi ellenkormány kezében volt. 1919. november 16-án Horthy Miklós bevonult Budapestre. Horthy fegyveres különítményei hatalmuk alá vonták az egész Dunántúlt, kegyetlenül lemészárolták a volt kommunista vezetőket, a fehérterror több mint 1000 áldozatot követelt. Az ellenforradalom győzelme azt jelentette, hogy olyan erők kerültek a hatalomra, akik nemcsak a proletárdiktatúrát, hanem a polgári demokráciát is elutasították. Az új kormány A győztes nagyhatalmak szerették volna a magyar helyzetet rendezni, de Magyarországnak 1919 májusa óta nem volt a külföldiek által elismert kormánya. Hosszadalmas tárgyalások után sikerült egy átmeneti koalíciót létrehozni, ennek értelmében Horthy elismerte a megalakítandó polgári kormányt. Ezzel egy időben a románokat kötelezték, hogy vonuljanak ki a Duna-Tisza közéről. Augusztus 24-én megalakult a Huszár Károly vezette nemzeti koncentrációs kormány, ami magába tömörítette valamennyi jelentős politikai irányzat képviselőit. 1920. januárjában Apponyi György vezetésével elutazott a magyar békeküldöttség Párizsba. A magyar delegáció bemutatta az ún. vörös térképet, mely a térség nemzetiségi viszonyait ábrázolta, de a győztes hatalmak terveiken már nem voltak hajlandóak változtatni. Választások, az államforma kérdése 1920. januárjában tartott választáson Nagyatádi Szabó István Kisgazdapártja szerezte meg a győzelmet, néhány mandátummal megelőzve a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártját. 1920. február 16-án ült össze az új nemzetgyűlés, melynek első feladata az államforma és az államfői tisztség kérdésének megoldása volt. A köztársaság államformáját nem fogadták el, így maradt a királyság visszaállítása. A király személyét illetően nem tudtak döntést hozni, ezért megállapodtak, hogy az államfői feladatok ellátását a nemzetgyűlés által megválasztott kormányzóra bízzák. Március 1.-én, Horthy Miklóst kormányzóvá választották Magyarország államformája, pedig királynélküli alkotmányos királyság lett.

[email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek A trianoni békeszerződés Az ország külpolitikai elismerése csak akkor valósulhatott meg, ha a magyarok aláírják a békeszerződést. Mivel a magyar delegáció semmiféle változtatást nem tudott elérni, ezért nem maradt más hátra, mint az aláírás. 1920. június 4-én a versailles-i Trianon kastélyban aláírták a békeszerződést. A béke értelmében Magyarország területe 325 ezer km2-ről (Horvátországgal együtt, nélküle 282 ezer) 93 ezerre (33%) csökkent. A lakosok száma 18,2 millióról 7,6 millióra (36%) változott. Így mintegy 3,3 millió magyar került a határon túlra. Csehszlovákia megkapta Észak-Magyarországot és Kárpátalját. Románia bekebelezhette Erdélyt, valamint a Tiszántúl és a Bánság keleti felét. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megkapta Bácskát, Dél-Baranyát, a Muraközt és Bánság nyugati felét. Ausztria az Őrvidéket (Burgenland) kapta meg. Az eredeti tervek szerint Sopron is Ausztriához került volna, de Prónay Pál és Héjjas Iván civil alakulataival megakadályozta, hogy az osztrák csendőrség átvegye a területet. Az olasz diplomácia támogatásával a magyar kormánynak sikerült elérnie, hogy népszavazás döntsön Sopron városának és 6 környező községének hovatartozásáról. A népszavazáson a lakosság 65 %-a a Magyarországhoz tartozás mellett voksolt. Sopron ekkor megkapta a leghűségesebb város címet. A magyar haderőlétszámát 35 ezer főre korlátozták, ezen kívül jóvátételt is kellett fizetni, melynek összegéről később döntöttek. A békeszerződéssel az ország gazdasági javainak jó része került a szomszédos országok tulajdonába. Az infrastruktúra széttöredezett, nagy múltú történelmi városok szakadtak el hazánktól. Trianon negatív hatása nemcsak újabb háborúba sodorta az országot, hanem mai napig tartó nemzetiségi problémák forrásává is vált. A szomszédos országok magyarsága A Párizs környéki békét aláíró országok vállalták, hogy kisebbségvédelmi szerződésekben biztosítják az egyes nemzetiségiek jogait, vagyis teljes jogú állampolgárként ismerik el a nemzetiségieket, s bizonyos kollektív jogokat is adnak nekik.

www.vimizo.com

26 Trianon következményei:  területvesztés  lakosság csökkenése Megszorítások:  a magyar haderő létszámát 35000 főre korlátozták  nem volt légierő  jóvátételt kellett fizetnünk, mivel az I. Világháborúban a vesztes oldalon álltunk. Gazdasági következmény:  népesség vesztés, amely piacvesztéssel is járt, a Kisantant gyakorlatilag elzárta Magyarországot.  infrastruktúra megváltozása (a külső gyűrű elvesztése, központosított lett a maradék ország vezetése)  bányák elvesztése - az utódállamok (id. Románia, Szlovákia, stb…) réz, vas, olaj, só, arany, ezüst - kezére kerültek.  legjobban termő földek - Bácska, Bánát - ezeket mind elvették tőlünk, leginkább Romániához csatolták  Kárpát medence szerves összefüggése a központi alfölddel, és a perifériás területek közötti szétszakadás.  Az utódállamokból túl sokan érkeztek Budapestre - megoldatlan nehézségek, mint pl.: Lakás, munkahely, energia, stb… Túl nagy lett Budapest súlya Magyarország gazdaságában. A trianoni békeszerződés tragédia volt a magyar nép életében. Negatív hatásai nem csak egy újabb háborúba sodorták Magyarországot, hanem jelenleg is súlyos nemzetiségi problémák forrásai.

[email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek

17. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra. A gazdasági világválság. Vázolja a nagy gazdasági világválság kirobbanásának folyamatát az USA-ban. Magyarázza meg, miért volt sikeres a „New deal”? A nagy gazdasági világválság a tőkés világ 1929–33 közötti túltermelési válsága. Az első világháború befejeztével, a gazdasági kimerülés, az anyagi és emberi erőforrások pusztulása, a fedezet nélküli pénzkibocsátás és a kereskedelmi kapcsolatok szétzilálódása miatt gazdasági világválság jelentkezett. Ennek következtében jelentős mértékben megnőtt az infláció és a munkanélküliség, valamint a közszükségleti cikkek hiánya. Előzménye, okai A békeszerződések ráadásul nehezítették a talpra állást, a világpiac jelentős mértékben beszűkült. A háború okozta teljes károkat Németország és szövetségeseinek kellett fizetnie (1921-ben a jóvátételt 33 milliárd amerikai dollárban állapították meg), az angolok és a franciák ebből törlesztették – volna – tartozásaikat az Egyesült Államok felé. Az USA-ban 1921-ben, míg Európa több országában a húszas évek közepe felé sikerült helyreállítani a károkat, ám a fellendülés csak rövid ideig tarthatott. Kirobbanása A háború után a világgazdaság vezetését az USA vette át, de nem volt tisztában a megváltozott gazdasági szerepével. A kialakult új gazdasági rendszerben az egész világ az USA rövidlejáratú kölcsöneitől függött, de ő továbbra is csak a belső piacaira koncentrált és folyamatosan változtatta a hitelpolitikáját. Végül 1928 januárjában a Federal Reserve (FRS vagy Fed, az USA jegybankrendszere) úgy értékelte, hogy a részvénypiaci árak túlságosan magasak és túlzottak a spekulációk is, így 3,2%-ról 5%-ra emelte az alapkamatot. Ennek hatására az USA-ba áramlott a tőke, erre válaszul a többi országban is felemelték az alapkamatot, ami deflációhoz vezetett. Mindezt tovább tetézte az 1929. augusztusban kezdődő gazdasági recesszió. Világszinten túltermelés alakult ki, s hatalmas mennyiségű cikk vált eladhatatlanná, ráadásul megindult az ipari forradalom harmadik hulláma is. Ezek után 1929. október 24-én, a „fekete csütörtökön” megkezdődött a részvénypiaci recesszió is, sokan innen számítják a válság kitörését. Ekkor – mindmáig tisztázatlan okokból kifolyólag – a New York-i tőzsdén eladási láz tört ki, a részvények árfolyama hihetetlen mértékben zuhanni kezdett. Az igazi mélypont október 28-án jött, ekkorra 19%-os (hozzávetőlegesen ötven milliárd USA-dollárnyi veszteség) csökkenés mutatkozott.

27 Bankválságok az Amerikai Egyesült Államokban Az Federal Reserve rendszer 1913-as létrehozása után a legnagyobb amerikai bankok nem érezték felelősségüknek betölteni a végső hitelezői feladatokat, lévén hogy ez a központi bankok feladatkörébe tartozik. Így több csődhullám söpört végig az Egyesült Államokon a válság alatt. Az első csődhullám 1930. októbertől – decemberig tartott, ami bankpánikhoz is vezetett és végső hitelező hiányában nagyon sok bank csődjét jelentette. A következő csődhullámot a restriktív költségvetési politika okozta és 1931. júniustól decemberig tartott. Végül pedig a válság mélypontján végigsöpör egy harmadik csődhullám is 1932. decemberétől 1933 márciusáig. Ekkortájt a munkanélküliség az USA-ban 2%-ról 25%-ra nőtt. A csődhullámok következményeként egyes államokban nem maradt talpon bank, Herbert Hoover elnök drasztikus adóemelési programja pedig a bankok betétállományának csökkenéséhez, ezen keresztül pedig a pénztömeg beszűküléséhez vezetett. Válságkezelés az Egyesült Államokban Eleinte sem az általános (mint például az általános takarékoskodás), sem pedig a rendkívüli (például kávéval fűtötték a mozdonyokat) intézkedések nem segítettek. New Deal Az állami gazdaság beavatkozásának elvét – melyet John Maynard Keynes dolgozott ki, és a kereslet növelését vette célba – ugyan elutasították, mégis a gazdaságpolitika részévé vált Franklin Delano Roosevelt "New Deal" elnevezésű gazdaságpolitikáján keresztül. A jelentősebb intézkedések között fontos megemlíteni, hogy az Amerikai Egyesült Államok is letért 1933 márciusában az aranyalapról, főleg azért mert a $ 9 hónap alatt 40%-ot veszített az értékéből. Március 3-16. bankzárlatot rendelnek el és felállítanak egy segélyfolyósító intézményt is. Továbbá megtiltják az arany kivitelét az országból, illetve korlátozzák a $ kiáramlását is. Szigorú banktörvényt és szigorú szabályokat vezettek be az értékpapírpiacon, amit szigorú adatszolgáltatási kötelezettséggel is párosítottak, ezek hatására 1933-ban ismét fellendülés kezdődött. A fellendülés végül 1937-ig évi 10%-os volt, de a munkanélküliség továbbra is két számjegyű maradt. Ez a probléma csak a II. világháború után szűnt meg.

Válságelméletek www.vimizo.com

[email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek Kortárs magyarázatok: Likviditációs elmélet: sokan a természetes megújulás hívei voltak, azt gondolták a válság büntetés a korábbi túlzott spekulációért, így nem szükséges a beavatkozás. Likvidálni kell mindent, hogy egy egészséges, új gazdaság jöjjön létre. Modern magyarázatok Monetarista hipotézis: kidolgozói Milton Friedman és Anna J. Schwartz szerint túl gyorsan csökkent a pénzkínálat. A kirobbanás a Federal Reserve Board felelőssége (aki a világ legnagyobb aranykészleteivel rendelkezett), ahol vezetőinek szemében a végső hitelezői szerep lehetősége fel sem merült. A háztartások fogyasztási szokásainak megváltozása: A tartós fogyasztási cikkek piacának növekedése – megjelenik az autó, mint tömegfogyasztási cikk, amit részletre (hitelre) vásárolnak meg, de a gazdasági recesszió miatt visszafogják a kiadásaikat az emberek ami kumulatíve növelte a válság hatását. New York-i részvénytőzsde eseményei A világgazdasági válság előtt részvénypiaci buborék alakult ki a New York-i részvénytőzsdén. A New York-i részvénytőzsde részvényindexe a Dow Jones Industrial Average (DJIA) 1929. szeptember 3-án érte el csúcspontját 381 ponttal. A részvények túlértékeltségét mutatja hogy a részvények átlagos P/E mutatója 1929. szeptemberében 32.6 volt, ami magasan a történelmi átlag (ezzel együtt a racionális érték) fölött volt. A buborék kipukkanása hamarosan be is következett. Első lépésként szeptember 5-én 2,7%-ot esett az index, 379-ről 369-re. Szeptember folyamán elég hektikusan alakultak az árfolyamok, majd októberben a bizonytalanság átcsapott zuhanásba és pánikba: október 23-án nagyon magas forgalom mellett a részvények zuhanórepülésbe kezdtek. Az index 326-ról 305 pontra esett vissza, ez 6,5%-os csökkenést jelentett. Másnap tovább 299 pontra süllyedt. Majd október 28-án, jött az ugynevezett “Fekete Hétfőn” amikor 12,82%-os zuhanással 260 pontra csökkent az index értéke. Másnap, október 29-én újabb közel 12%-os veszteség következett, az index 230 ponton zárta a napot. Ez két napra vetített 24%-os veszteséget jelentett. Az árak csökkenése ezzel nem fejeződött be. Az index 1930. október 8-án 200 pontig süllyedt, 1931. szeptember 29-ére pedig a Dow Jones 100 pont alá csökkent. A Dow Jones index a mélypontját 1932. július 8-án 34 hónappal az 1929. szeptemberi csúcs után 41.22 ponton érte el, ami közel 3 év alatt mintegy 90%-os csökkenést jelentett. A részvények válság előtti túlértékeltségét az is mutatja, hogy az index a 400 pontos határt majd csak 25 év múlva 1954-ben lépte át. Érdekes aktuális folyománya a történteknek, hogy a részvény, mint kockázatos befektetési forma megtérülését hosszútávon szokták vizsgálni, és összehasonlítani más befektetési formák hozamával. Ezen összehasonlítások kezdődátumának gyakran a 1932-es mélypontot szokták választani. Egy esetleges 3 évvel korábbi kezdőpont választása esetén azonban egészen más eredményeket kaphatunk.

www.vimizo.com

28 Hatása Európában Ausztria: Európán belül először Ausztriában robbant ki 1931-ben a gazdasági válság. Ennek az oka, hogy a Monarchia felbomlása után nem volt már szükség a hatalmas bankokra Bécsben, amit a bécsi bankok nem ismertek fel. Az utódállamokban továbbra is fenntartották fiókhálózatukat, ami magasabb működési költségeket eredményezett. Csak a rossz fizetőképességű ügyfelek vették igénybe szolgáltatásaikat, akik a válság során először váltak fizetésképtelenné. Egymás után mentek csődbe a nagy bankok amire az állam bankfúziókkal reagált, ennek eredményeként a válság kirobbanására már csak nagy bankok maradtak. 1931 májusában a Creditanstalt bejelentette fizetésképtelenségét, ami világszintű megdöbbenést váltott ki (a bank problémái már a 1920-as években elkezdődtek). A bejelentés bankpánikhoz vezetett. Az állam kénytelen volt közbelépni és a költségvetés magára vállalta a bank konszolidációját (amibe majdnem beleroppant). 1934-re a Creditanstalt egyesül a Wiener Bankverein-nal és CABankverein néven működik tovább egyetlen nagybankként állami tulajdonban. Az osztrák bankcsőd átterjed a szomszédos országokra is így például Németországra is. Németország: Németország már a válság kirobbanása előtt 5 milliárd dollárnyi hitellel rendelkezett, aminek a felét, 2,5 milliárdot a jóvátétel fizetésére fordítottak. Sok történész a magas munkabérekben látja a gazdasági problémák forrását, aminek hatására folyamatosan veszített aranytartalékaiból az ország. 1931 júliusában nem sokkal a Creditanstalt bejelentése után csődbe ment a Darmstädter- und Nationalbank. A Jegybank nem tudott az aranypénzrendszer miatt segíteni a bankon, így július 13-án bankszünnapot rendelnek el. A márka konvertibilitásának megszüntetése mellett a kormányfizetési moratóriumot is hirdet. Franciaország ajánl hitelt Németországnak, de ezt politikai feltételhez köti, amit a németek nem fogadnak el a „sértődöttségi politika” miatt, aminek a célja a Versaillesi-békerendszer újratárgyalása. Végül az USA után Németországot sújtotta a leginkább a válság, ezért is erősödhettek meg annyira a szélsőséges pártok. A válság leküzdésének alternatívái A valuta leértékelése: Meglepő módon végül Anglia, aki korábban a legerősebben ragaszkodott az aranystandardhoz, tért le róla először 1931 szeptemberében. A skandináv országok rögtön követték Angliát. Az aranyalapról való letérés mellett valutájukat is leértékelték, ami rendkívül kedvezően hatott a gazdaságra. Ezeknél az országoknál sokkal előbb elkezdődött a gazdasági fellendülés, nem tudott annyira elmélyülni a válság. Az ún. aranyblokk országok (Franciaország, Belgium, Svájc, Csehszlovákia) sokkal később követték az angol példát, így helyzetük a letérésig fokozatosan romlott. Közülük elsőként Belgium tért le 1935-ben, utolsóként pedig Franciaország 1936-ban. Kötött devizagazdálkodás: Németország, a közép- és kelet-európai országok hivatalosan nem tértek le az aranyalapról, de gyakorlatilag igen, mivel bevezetik a kötött devizagazdálkodást. 1933-ig szigorú restriktív politikát folytatnak. A bankválságok hatásai: A pénzintézetekkel kapcsolatos intézkedéseket a válság során átgondolták, ennek eredményeként lett a leginkább szabályozott terület, ami napjainkban is igaz. [email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek Új banktörvények születtek és bankfelügyeleti hatóságokat hoztak létre a betéttulajdonosok védelmére. Sok országban a bankválságot csak az állam volt képes megoldani (Németország, Franciaország, Ausztria, Olaszország), így sok nagybank került állami tulajdonba. Hatása Magyarországon Magyarország a válság előtt Magyarország helyzete az 1920-as évek végére stabilizálódni látszott az I. világháború és Trianon megrázkódtatásai után. Ehhez a hátteret az időszakban jellemző világgazdasági konjunktúra teremtette meg: a magyar termékek számára kedvezőek voltak az értékesítési lehetőségek külföldön, szükségleteit is viszonylag könnyen be tudta szerezni az ország, illetve a kedvező külföldi hitelek is elősegítették a viszonylagos fellendülést. A gazdasági válság ezeket a feltételeket egy az egyben megszüntette. Az agrárválság Hazánk legjelentősebb gazdasági ágazata a mezőgazdaság volt, amely a korabeli kivitel 70%-át bonyolította; éppen ezért érintette igen érzékenyen a gazdaságot a külkereskedelmi cserearányromlás mellett a Magyarországon különösen nagyra nyíló agrárolló. Mivel a válság túltermelési válság volt, a világpiac összehúzódását okozta, nehéz volt értékesíteni a magyar gabonát és lisztet, amit Magyarország legfőbb külkereskedelmi partnereinek (Ausztria, Csehszlovákia, Olaszország, Németország) felerősödő protekcionizmusa csak tovább nehezített. Ismert tény, hogy a túltermelési válság a mezőgazdaságban mindig árcsökkenést eredményez. A válság a magyarországi búzaátlagárakat 1934 elejére mélypontra süllyesztette (az 1928-as 30pengő/mázsa átlagárról 10pengő/mázsa alá), ami az egész világon példátlannak számított, csak az argentínai árszínvonal volt hasonlóan alacsony. Az alacsonyabb árak alacsonyabb bevételeket eredményeztek, ami a gépesítés és a műtrágyahasználat csökkenéséhez és ezáltal a terméseredmények romlásához vezetett. A válság alatt a mezőgazdasági termelők rendkívüli mértékben eladósodtak. 1931-ben életbe lépett az adósvédelem, amely megakadályozta az eladósodott gazdaságok tömeges csődjét. Ezek a gazdaságok helyzetük javulása folytán 1935-36-ban megkezdhették adósságaik törlesztését. Az állam különféle módokon segítette őket: külön alapot hoztak létre a mezőgazdaság támogatására, melyből finanszírozták többek között az ún. boletta-rendszert (ártámogatás), a vasúti fuvarkedvezményeket, a termelési eszközök árának csökkenését, az értékesítési támogatásokat. A gazdavédelmi program egészen 1941-ig működött. Ipar Ismert tény, hogy a túltermelési válság az iparban mindig kibocsátás csökkenést okoz, ennek megfelelően a válság alatt közel 20%-kal esett vissza az ipari termelés; a vas- és acélgyártás, a bányászat (szénbányászat kivételével), a kohóipar, a gépgyártás, valamint a faipar szenvedte el a legnagyobb termeléscsökkenést. A mindennapi, nélkülözhetetlen cikkek kibocsátása csak kisebb mértékben csökkent, a textilipar, bőripar, papíripar, vegyipar, villamos ipar és a konzervipar pedig növelni is tudta kibocsátását. www.vimizo.com

29 A költségvetés helyzete a válság idején 1929-től újra deficites és 1930-ig nem is tudott újabb hiteleket felvenni. Ezt követően hosszú lejáratú kölcsönt szeretettek volna felvenni, de az egyre súlyosbodó helyzet miatt a nemzetközi pénzpiacokon nem került sor a kibocsátásra. Végül rövid lejáratú hitelhez sikerült hozzájutni, amit beruházásokra kellett volna fordítani, de ezt a költségvetés rendezésére fordították. Ezzel a kormány megsértette a genfi feltételeket és Magyarország újra Népszövetségi ellenőrzés alá került. Royall Tyler és Henry J. Bruce személyében 1938 tavaszáig fennmaradt az ellenőrzés és válságkezelési javaslatokat dolgoztak ki német minta alapján a bevételek növelésére és a kiadások csökkentésére. A helyzet rendezése A helyzet rendezése éredekében a kormánynak választania kellett a stabil árfolyam és a pengő leértékelése között, az utóbbit legerőteljesebben Popovics Sándor a MNB elnöke ellenezte. Ennek oka főleg az inflációtól való félelem volt, ami a hiperinfláció óta még mindig erősen élt a korabeli emberekben. A deflációs politika végül elhúzódó válságot eredményezett egészen 1938-ig, amikor a megváltozott pénzügyi politikát követően, megkezdődött a növekedés. Ez a stabil árfolyam, ami túlértékelt valutát eredményezett, az exportra rendkívül rossz hatással volt. A válság utáni világ Az ipari forradalom harmadik hulláma, mely az USA-ban indult, elősegítette a válság utáni fejlődést. Beindult a kőolaj és az elektromos áram szolgáltatása, a gépkocsigyártás ipari húzóágazattá vált: autópályák, hidak, alagutak, benzinkutak és javítóműhelyek, autós vendéglátó-egységek épültek szerte a világban. Megindult az első (London-Párizs) légi járat is. A hírközlést segítette a rádiózás elterjedése. A háztartásokban megjelennek az elektromos háztartási gépek, s az első műanyag, a bakelit.

[email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek

18. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. A nemzeti szocializmus Mutassa be a náci ideológia legfontosabb sajátosságait! Magyarázza meg, hogy az NSDAP miért élvezett a 1930-as évek Németországában tömegtámogatást! Előzmények: A versaillesi béke német lakta területeket is elcsatolt, Németország gazdaságát megbénító jóvátételt és katonai korlátozást írt elő. 1918-ban a németek vereséget szenvedtek, polgári demokratikus forradalom robbant ki Németországban. November 9-én megbukott a Hohenzollern-dinasztia, és II. Vilmos lemond, a szélsőségesek erősek. 1919. januárban, Berlinben a kommunisták megpróbálják átvenni a hatalmat, de leverik őket, és vezetőit meggyilkolják: Karl Liebknech-t, Rosa Luxemburg-ot. Választások: szociáldemokrata-polgári koalíció jön létre. A nemzetgyűlés Weimarban ülésezett. 1919-33: Weimari Köztársaság. Hibája, hogy sok kispárt van a parlamentben, mert nincs parlamenti küszöb. Megalakul az NSDAP- Nemzetiszocialista Német Munkás párt, vezetője Adolf Hitler. Az 1923-as müncheni sörpuccsot leverték, Hitler börtönbe kerül, ahol megírja a Mein Kampf-ot. A náci ideológia forrásai: Két mozgalom összekapcsolásából alakult ki. 1. Az osztrák pángermánizmus. 2. Antiszemitizmus (=zsidógyűlölet) Ideológiáját Hitler a Mein Kampf-ban határozta meg, célja: a Versailles-i béke minden korlátozásának felszámolása Fajelmélet: az emberiséget nem egységes fajnak, hanem magasabb és alacsonyabb rendűnek tekinti. Elmélete szerint az élet szüntelen harc, amelyben az erősebb győz, a gyengébb elpusztul (szociáldarvinizmus). Az élettérért (Lebensraum) minden fajnak egymással harcot kell vívnia. Fajelmélete szerint vannak magasabb rendű, azaz árja fajok, ezek pl. a germánok. Német (Übermensch – felsőbbrendű)A német nép pedig az uralkodó nép. Másodrendű rokon népek (segédnépek) a dánok, a hollandok. Alacsonyabb rendű fajok a rabszolganépek (latin népek, szlávok, afrikaiak, ázsiaiak). Kiirtandó fajok a zsidók és a cigányok. A zsidóságot tekintette a legalacsonyabb rendű fajnak és ezzel együtt a legveszélyesebbnek is. Azért, mert mindenütt jelen vannak. Szerinte a zsidók nem vallás, hanem uralkodásra szövetkezett faj.

www.vimizo.com

30 Elveti a liberalizmust, a szocializmust és a keresztény vallást. Vallásellenessége abból fakad, hogy a vallás és az egyház egy egységesítő erőt jelent. Élettér-elmélet: Németország vissza akarja csatolni a német lakta területeket. Anschluss: Ausztria, majd Európa meghódítása à egy világbirodalom létrehozása Liberalizmus-, és demokráciaellenesség. Szociális demagógia: minden rétegnek helyzete javítását ígéri, nem törődve az ellentétekkel. Propaganda: (a rendszer népszerűsítéséhez, önmaga éltetéséhez; a vallásgyakorlás korlátozása) egy ellenség ellen irányul. Eszközei: Hitler a modern propaganda eszközeit használta, ideológiájának, kampányának. Ezek többek közt a rádió, különböző filmek és a tömegpárt. Mind-mind a társadalom szimpátiájának megszerzését szolgálták. A nácik ideológiájában mindig jelen voltak az antiszemitizmus, az antibolsevizmus és az anti-liberalizmus elemei. Ezek mind-mind eszközei voltak az ellenségkép kialakításának a Harmadik Birodalomban. Szimbólumok: Horogkereszt. A szvasztika keresztből alakult ki (indiai nap szimbólum). Himnusz: 3. strófa. Köszönésük: Heil Hitler! (Ave Caesar!). Hitler hatalomra jutása: A háború alatt kimerült német hátország lakóit a versailles-i békeszerződésben foglalt jóvátétel összege még nagyobb szegénységbe sújtotta. Emellett súlyos volt az elcsatolt területek (Saar-vidék, Elzász-Lotaringia, Dan-zig, Felső-Szilézia, stb.) és a teljes megaláztatás miatti trauma is. Visszavágás gondolata azt az erőt támogatják, amelyik ezt próbálja megvalósítani _ fasiszták népszerűsége (élettér-elmélet). A gazdaságilag kimerült ország önerőből nem tudott a fejlődés útjára lépni. Ezt segítette a 1923-as Dawes-terv, ami népszövetségi kölcsönökkel próbálta a német (és a Kelet-Európai) gazdaságot beindítani. A tőkeinjekció hatása nem maradt el: 1924-25-ben megindul a termelés növekedése, 1929-ig mérséklődő gazdasági fejlődés figyelhető meg. Hitler 1924-ben szabadult a börtönből és röviddel ezután újjáalakította pártját, a náci pártot. Hitler, aki végigharcolta az I. világháborút, a háború után került kapcsolatba a munkáspárttal, melynek tagja, majd 1921-től vezetője volt. A párt az ő javaslatára vette fel az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) nevet. Az 1920-as évek közepétől a Weimari Köztársaság nyugalmi időszakát élte. Látványos gazdasági fejlődésen ment keresztül az ország, mely a szocialista elméleten alapuló tervszerű mozzanatoknak is köszönhető volt. Németország így bekapcsolódott a modernizáció újabb hullámába. A gazdasági stabilizáció nyugalmat hozott a belpolitikában is. Az erős baloldalt (SDP, KDP) - mely hajlandó volt együttműködni a középpártokból szervezett koalícióval - egyerős jobboldal ellensúlyozott. [email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek 1925-ben meghalt Ebert, és a szélsőjobboldali erők Hindenburgot juttatták a birodalmi elnöki székbe. Ekkor érte el első sikerét a Stresemanni külpolitika, mely elismertette Németország egyenjogúságát. Az 1928-as választásokon szintén Stresemann javaslatára helyreállították a szociáldemokrata-polgári koalíciót. 1929-ben elfogadták a Young-tervet, melyben meghatározták a német jóvátételt, amit 1988-ig kellett kifizetniük. Ennek hatására a német belpolitikai feszültté vált. A gazdasági helyzet reménytelensége a politikai egyensúlyt és a törvényes rendet is felborította. Egyre nagyobb teret kaptak a szélsőségek, és rendszeressé váltak a kommunista összecsapások. Ez a zűrzavaros helyzet, kedvező volt a náciknak. A náci párt az 1932. júliusi választásokon 37,4%-ot szerezett, s így a legerősebb parlamenti páttá váltak. Népszerűségük ilyen arányú növekedéséhez hozzájárult, hogy a társadalom nagy része félt egy baloldali forradalomtól, s ezért inkább a jobboldalt támogatták, valamint az, hogy a nácik radikális válságmegoldó programot dolgoztak ki, ami tetszett a sok millió munkanélkülinek. További támogatottságra tettek szert azzal, hogy 1931-ben sikerült megegyezniük a nagytőkésekkel. A megállapodásban ígéretet tettek, hogy nyíltan harcolnak a kommunisták ellen, és csökkentik a nagytőkével szembeni támadást. Ekkor alakult ki a két tőke fogalma: az egyik az építő árja tőke, a másik pedig a romboló zsidó tőke. 1932-ben tehát a nácik megnyerték a választásokat. Ezt megelőzően Hitler harcba szállt a birodalmi elnöki címért, de Hindenburgot választották meg ismét. A birodalmi elnöknek Hitler győztes pártját kellett volna megbíznia a kormányalakítással, ám a parlament nem fogadta el a nácik programját, ezért Hindenburg, Kurt von Schleichner tábornoknak adott megbízást. Ő azonban nem tudott stabil kormányt felállítani, ezért megpróbálta felvenni a kapcsolatot a nácikkal. Hitler viszont csak a kancellári címet lett volna hajlandó elfogadni, ezért Schleichner megpróbálta megosztani a nácikat. Tárgyalásokat kezdett Gregor Strasserral, aki a párt tekintélyes vezetője volt, de Hitlerrel ellenkező, szocialista nézeteket vallott. Hitler, Strasser tárgyalásait árulásnak minősítette, és megfosztotta minden pártbeli tisztségétől. A párt megosztás tehát sikertelenül végződött. Schleicher még rövid ideig próbálta stabilizálni kormányát, de nem sikerült. A kudarc után szükségállapot bevezetését javasolta Hindenburgnak, de ő ezt elutasította, ezért Schleicher lemondott.

www.vimizo.com

31 A nácik uralma Németországban: Hindenburg 1933. január 30-án kinevezte kancellárrá Adolf Hitlert, aki koalíciós kormánya élén kezdte meg kancellárságát. Hatalomra jutását követően szinte rögtön új választásokat írt ki, 1933. március 5-re. Célja, hogy a parlamentben megszerezze a 2/3os többséget. A szavazás előtt február 27-én kigyulladt a parlament épülete, a Reichstag. A gyújtogatással a nácik a kommunistákat vádolták, s erre hivatkozva a választásokon szerzett 13,3%-os eredményüket megsemmisítették. A 43,9%-os többséget szerző nácik az újonnan megválasztott parlament elé beterjesztették a felhatalmazási törvényjavaslatot, ami biztosította Hitlernek a rendeleti kormányzást. Ezt a képviselők a szociáldemokraták kivételével megszavazták. Megnyílt az út a totális diktatúra felé. Hitler betiltotta a szociáldemokrata-, majd a polgári pártokat is, és 1933 nyarára egypártrendszert alakított ki. 1933. novemberre újabb szavazást írt ki, melyen már csak a nácik indulhattak, így a szavazatok 92,2%-át szerezték meg. Ezzel megvalósult a náci diktatúra. A nemzetiszocialista hatalomátvétel után Hitler a párton belüli ellentétek felszámolására koncentrált. A legfőbb problémát Strasser és a Röhm vezette SA jelentette, akik egyre jobban követelték a második forradalom megvalósítását. Röhm ezen kívül az SA-t a hadsereg helyébe akart állítani, ami Hitler legfőbb támaszának számított akkor. A két náci erő között meglehetősen feszültté vált a viszony. Ilyen előzmények után került sor a „hosszú kések éjszakájára”, 1934. június 29-30-án. Ezen az éjszakán Hitler parancsára meggyilkolták az SA vezetőit, köztük Ernst Röhmöt is, valamint Strassert és Schleichert is. Az akciót az újonnan létrehozott náci elitalakulat, a Himler vezette SS (Schutzsaffek = védcsapad) valamint a Gestapo (Geheime Staatspolizei = titkos állami rendőrség) hajtotta végre. Ezzel az SS átvett az SA feladatát, amit a közvélemény örömmel fogadott, hiszen az elhatalmasodott SA egy új forradalommal fenyegetett. 1934. augusztusban meghalt Hindenburg elnök, s ekkor Hitler megszüntette a birodalmi elnöki címet, és mint birodalmi vezér (Führer), magához ragadta az államfői hatalmat. Az egypólusú hatalom kiépítése: Németországban ezt követően az erőszakszervek hatalmas teret nyertek. Ilyen volt például az Abwehr, ami a hadseregen belüli biztonsági egysége volt, az SS, vagyis az új rohamosztag (fekete ingesek) az SD: a frakciókat és szervezeteket ellenőrző szolgálat, valamint a Gestapo, az állami titkosrendőrség. Ezek a szervek törvénytelenségek sorát bizonyították rá koholt vádak alapján a rendszer politikai és ideológiai ellenfeleire. Megkezdődött a fasiszta terror. Ekkor hozták létre az első munkatábort, Dachau-ban. Megszületnek a zsidótörvények, melyek kitiltották a zsidókat a bizalmi állásokból és boltjaikat meg kellett jelölniük. 1938. november 8-ról 9-re virradó éjszaka volt a „kristályéjszaka” (Kristal nacht). Ezen az éjjelen SS alakultatok zsinagógákat és zsidó boltokat vertek szét és gyújtottak fel. A zsidókkal szembeni kegyetlenségek következtében megindult az emigrációs hullám. [email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek

19. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. A bolsevik ideológia Ismertesse a sztálini diktatúra legfőbb jellemzőit! 1917. november 7-én bolsevik hatalomátvétel történt Oroszországban. Ezt követően sor került az ipar és a kereskedelem államosítására. A gazdáknak be kellett szolgáltatniuk a fogyasztáson felüli terményfelesleget. Ezt a gazdasági rendszert nevezzük hadikommunizmusnak. 1921-re a termelés visszaesett, éhínség pusztított. Az országban parasztlázadások, zavargások és sztrájkok kezdődtek. Ennek hatására a bolsevikok új gazdaságpolitikai tervet dolgoztak ki (NEP), amely kissé kapitalista jellegű volt. A beszolgáltatási rendszer eltörlésre került, helyette állami adót róttak ki a gazdálkodókra. A pénz és a piac újra fontos jelentőséggel bírt. A NEP-nek köszönhetően a gazdaság gyors fejlődésnek indult. 1922. december 30-án létrejött a Szovjetunió. Az 1920-as évek végén - Lenin halála után (1924) - Sztálin lett a bolsevik párt vezetője, aki vetélytársait likvidáltatta vagy száműzetésbe kényszerítette. A Szovjetunió alkotmánya kedvező jogokat fogalmazott meg a tagköztársaságok (Ukrajna, Belorusszia, Azerbajdzsán, Örményország, Grúzia és a közép-ázsiai államok) számára, azonban az állam, a központi szervek és a párt irányításában többséget képeztek az orosz vezetők. Sztálin felszámolta a NEP-et, helyette az intenzív iparosítás és a kollektivizálás került bevezetésre. Az intenzív iparosítás alapja a tervgazdálkodás volt, ahol a központi szervek parancsai érvényesültek. Az első (1928-36) és a második ötéves terv elfogadása hatalmas gazdasági fejlődéshez vezetett, főként a nehéziparban. Ennek ellenére a rendszernek számos negatívuma is volt: a központi szervek nem tudták teljes egészében felügyelni a gazdaság működését. A mennyiségi termelés a minőség rovására ment. Jellemző volt a pazarlás, a selejtes termékek magas aránya. A kollektivizálás azt jelentette, hogy a magángazdaságokat kolhozokba (termelőszövetkezetekbe) és szovhozokba (állami gazdaságokba) tömörítették. Mindkét intézmény az állam irányítása alatt állt. A parasztokat így megfosztották saját tulajdonuktól (föld, jószágok, szerszámok). A kollektivizálás felháborodást keltett, lázadások törtek ki országszerte. A kollektivizálásért a hatalom a gazdag parasztokat (kulákok) tette felelőssé, őket Közép-Ázsiába vagy Szibériába deportálták, ahol borzalmas körülmények között tengődtek. Ezután újabb, tömeges tisztogatás kezdődött. Milliók kerültek az ország legkegyetlenebb éghajlatú területein elhelyezkedő munkatábor-hálózatba, a GULAG-ba. Sztálin pozícióját semmi sem fenyegette, hiszen a vezetőválasztási ülés eredményét is meghamisították. 1934 és 1938 között a terror a lehető legmagasabb szintre jutott. A párt és az állam teherré váló tagjait illetve korábbi vezetőket is bíróság elé állítottak, halálra ítéltek és kivégeztek. A koncepciós pereket koholt vádak alapján indították, majd hamis tanúzásra kényszerítették a vádlottakat - természetesen a vádlók érdekeinek megfelelően. www.vimizo.com

32

A párt és az ország vezére, Sztálin körül hihetetlen mértékű személyi kultusz épült ki. Minden embernek kötelessége volt dicsőíteni őt, életszemléletével teljes mértékben egyetérteni és elismerni azt. A szovjet társadalom alaposan átrétegződött. A GULAG-ba elhurcolt emberek helyét új emberek töltötték be. A párt- és állami vezetőknek jobb életkörülményeket biztosítottak, mint az állampolgároknak. Ha valakit leváltottak, természetesen a juttatásokat is elvették tőle, tehát ki volt szolgáltatva a hatalomnak. Sztálin totalitárius diktatúrát épített, ki. Ez az államforma meghatározta az emberek hétköznapjait, nem volt olyan területe az életnek, amire ne terjedt volna ki. A szovjetrendszer egyik legfontosabb eszköze a manipuláció volt; szándékosan tudatlanságban tartották az embereket, megakadályozták bármiféle nyugatról érkező információ eljutását hozzájuk. Az emberek nem lázadtak, egyrészt a nagyfokú manipuláció, másrészt a megfélemlítés miatt, mivel az összes lázadást már csírájában elfojtotta a rendszer besúgóhálózata, és titkosrendőrsége (CSEKA).

[email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek

20. Modern demokráciák működése. A kommunista diktatúra kiépítése Magyarországon Elemezze, milyen módon alakult át az átmeneti demokrácia egy párti diktatúrává Magyarországon 1945-49 között. Felszabadulás és megszállás 1944-45-ben a szovjet hadsereg megjelenésével nem csak a német megszállásnak és a nyilas uralomnak lett vége, de összeomlott a közigazgatás, a politikai, gazdasági és a társadalmi rendszer is. 1944. december 2-án Szegeden öt ellenzéki párt megalapította a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot. Létrehozták az Ideiglenes Nemzetgyűlést, amely 1944. december 21-én ült össze a debreceni református kollégiumban. A Nemzetgyűlés – amelyben a kommunisták befolyása érvényesült – megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Élére Dálnoki Miklós Béla tábornok került. Az ideiglenes kormány intézkedései A kormány 1945 januárjában, Moszkvában aláírta a fegyverszüneti egyezményt. Ebben vállalta, hogy visszavonul az 1938 előtti határok mögé, beszünteti a szövetségesek ellen viselt háborút, hadat üzen Németországnak, fedezi a szovjet megszállás minden költségét, s jóvátételt fizet. Az egyezmény végrehajtását a szovjetirányítású Szövetséges Ellenőrző Bizottság ellenőrizte. 1945. március 17-én a kormány kihirdette a földreformrendeletet. A kisgazda politikusok túl radikálisnak ítélték a kommunista-parasztpárti földreformjavaslatot, de a kérdést eldöntötte, hogy a szovjetek sürgették a földosztást. A mezőgazdaságból élők nagy többsége haszonélvezője volt a földreformnak. Az 1945-ös választás és koalíció Az 1945 nyarán elfogadott választójogi törvény által megvalósult az általános, egyenlő, titkos, nőkre is kiterjedő választójog. Az 1945. november 4-én megtartott parlamenti választáson a Független Kisgazdapárt a szavazatok több mint 57 %-ával abszolút többséget szerzett. A SZEB elnöke, Vorosilov marsall ragaszkodott a koalíciós kormányzás fennmaradásához. A miniszterelnök Tildy Zoltán lett. 1946. február elején kikiáltották a második Magyar Köztársaságot, s Tildyt köztársasági elnökké választották, a kormány irányítását Nagy Ferenc vette át. A belügyminisztérium kommunista irányítás alá került. Újjáépítés és államosítás A háborús pusztítások, a szovjet megszállás és a jóvátételi kötelezettségek következtében Magyarország gazdasága katasztrofális helyzetbe került: 1945 májusában az ipari termelés a háború előtti szint kevesebb, mint harmadára csökkent. A pengő teljesen elértéktelenedett a világtörténelem legnagyobb mértékű inflációja során. www.vimizo.com

33 1946. augusztus 1-jén bevezették az új pénzt, a forintot. Ezzel megfékezték az inflációt. Az újjáépítés gyorsan haladt: romeltakarítás, hidak helyreállítása, gépjárműállomány növekedése, mozdonyok üzembe helyezése. A gazdasági stabilizáció együtt járt az állami irányítás fennmaradásával. 1946-ban államosították a szénbányákat és a nehézipari üzemeket. Az ezt követő államosítások és a tervgazdálkodás bevezetése azonban túlhaladta a Kisgazdapárt által elfogadhatónak tartott beavatkozás mértékét. Az 1947-ben bevezetett hároméves terv jelentős fejlesztéseket irányzott elő mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. A végrehajtás során azonban arányeltolódás következett be a mezőgazdaság rovására. A gazdaság szerkezetében mélyreható átalakulás indult meg: az iparon belül a nehézipari termelés jelentősen növekedett. A párizsi béke Az 1947. február 10-én aláirt párizsi béke nagy csalódást okozott: visszaállították a trianoni határokat. Megszűnt a SZEB és a megszállás, ugyanakkor továbbra is Magyarország területén maradhattak a szovjet csapatok. „Szalámi-taktika” A kommunista vezetők a választások után a többi politikai párt megosztására törekedett, hogy aztán egyenként számoljanak le velük – Rákosi későbbi hasonlatával, „ahogy a szalámit szeletelik”. A Nemzeti Parasztpárt és a Szociáldemokrata Párt részvételével létrehozták az ún. Baloldali Blokkot, s a Kisgazdapártot nyomás alá vették. 1947 januárjában folytatódott a Kisgazdapárt háttérbe szorítása. Több kisgazda politikust letartóztattak, Kovács Bélát, a kisgazdapárt főtitkárát is megvádolták, Nagy Ferenc miniszterelnököt megzsarolták, aki 1947. május 30-án lemondott tisztségéről és külföldön maradt. Az egy-párti diktatúra kiépítése Nagy Ferenc távozása után a kisgazda Dinnyés Lajos lett a miniszterelnök, Tildy Zoltán köztársasági elnök, pedig új választásokat írt ki.A „kékcédulás” választásokon a Kommunista Párt kapta a legtöbb szavazatot, a baloldal három pártja alig szerezte meg a voksok 45 %-át. A koalícióba kényszerített, szétzilált kisgazdákkal együtt azonban a baloldal hatalmon maradt. 1947 őszén újabb politikusok – Pfeiffer Zoltán, Kovács Imre, Peyer Károly – kényszerültek emigrációba. 1948 tavaszán, a Szociáldemokrata Párton belül fölénybe kerültek a kommunistabarát erők. 1948. június 12-én a kommunista és a szociáldemokrata párt egyesült, létrejött a Magyar Dolgozók Pártja. A párt elnöke Szakasits Árpád, főtitkára Rákosi Mátyás lett. 1948-ban megindult a harc az egyházak megtörésére is. Őrizetbe vették a katolikus egyházfőt, Mindszenty József hercegprímást, s koholt vádak alapján életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. Az ellenzéki pártok 1948 második felében beszüntették tevékenységüket. A „szövetséges” pártokat beolvasztották az akkor létrehozott Magyar Függetlenségi Népfrontba. Az 1949. május 15-ére kiírt választásokon pártok már nem, csak a Népfront jelöltjei indulhattak. A Népfront a szavazatok 96,27 %-át kapta. [email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek

34

Az új alkotmány A kommunista hatalomátvétel után megkezdődött a magyar társadalom és gazdaság „szovjetizálása”, a totális állam kiépítése. Az egy-párti diktatúra törvényesítéseként a parlament 1949. augusztus 18-án új alkotmányt fogadott el. A köztársasági intézményt megszüntették, helyébe a parlament által választott Elnöki Tanács lépett. Első elnöke Szakasits Árpád lett. Az Alkotmány nem tett említést az MDP-ről, noha mindenki számára világos volt, hogy a legfontosabb hatalmi szerv a párt, s az ország tényleges irányítója a párt főtitkára, Rákosi Mátyás. 1949 és 1953 között gyakorlatilag a Rákosi–Gerő–Farkas triumvirátus kezében összpontosult a hatalom. Átalakították a közigazgatási és igazságszolgáltatási rendszert. A korábbi önkormányzatokat felszámolták, az új helyi szerveket tanácsoknak nevezték. A bíróságok új elnevezést kaptak, függetlenségük azonban csak névleg érvényesült, csakúgy, mint az ügyészségeké. Tisztogatások A kommunista párt egyik népszerű vezetője Rajk László volt, általános megdöbbenést keltett, amikor 1949 májusában letartóztatták, és azzal vádolták, hogy együtt működött a Horthy-korszak titkosrendőrségével, kémkedett, az állam vezetőinek meggyilkolását és a rendszer megdöntését tervezte. Rajk minden vádpontot Magára vállalt, és 1949 októberében elítélték, majd kivégezték. A Rajk-pert további koncepciós perek követték. Az áldozatok száma mintegy 80-ra tehető. Az ismert vezetők közül börtönbe került például Szakasits Árpád, Marosán György és Kádár János. A párton belüli koncepciós perekkel egy időben leszámoltak a rendszer „ellenségeivel” is. Több tízezer ember került börtönbe, internáló vagy munkatáborba. Terror és erőszakszervezetek A hatalom új birtokosai az ellenállás letörését és a társadalom átalakítását csakis terrorral tudták keresztülvinni. Fő eszköze az 1948-ban létrehozott Államvédelmi Hatóság volt. Az ÁVH 1949-től önálló főhatósággá vált. Az általános sorkötelezettség idejét három évre növelték, a szárazföldi és a légierő összlétszámát 250 ezer főre emelkedett, az állami költségvetés 25 %-át fordították hadikiadásokra. A hadsereg fejlesztésének az volt az oka, hogy a vezetés az „elkerülhetetlen” harmadik világháborúra készült a szocialista tömb és az „imperialisták” között.

www.vimizo.com

[email protected]

EstiGimi - szóbeli történelem tételek

35

TARTALOM 1.

Modern demokráciák működése. Az ókori demokrácia Ismertesse az Athéni demokrácia működését Periklész idején. Hasonlítsa össze az ókori és a modern demokráciák „mechanizmusát” 2. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. Szent István államszervező tevékenysége Mutassa be Szent István államalapító tevékenységét. Értelmezze az államalapítás dilemmáit, különös tekintettel a kereszténység és az ősi szokások ellentétére. 3. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés. A tatárjárás Mutassa be IV. Béla politikájának jellemzőit a tatárjárás előtt és után. Miért hívják IV. Bélát második honalapítónak? 4. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Vázolja fel Károly Róbert gazdaságpolitikájának legfontosabb elemeit. Milyen összefüggés van az Anjouk itáliai uralkodása és Károly Róbert intézkedései között? 5. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés. Hunyadiak. Ismertesse Hunyadi János törökellenes harcait. Hogyan viszonyult a keresztény Európa a magyarok erőfeszítéseihez? 6. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra. A nagy földrajzi felfedezések Mutassa be a nagy földrajzi felfedezések gazdasági okait és következményeit Európában. 7. Egyén, közösség, társadalom. A három részre szakadt ország. Mutassa be a végvári vitézek életmódját Magyarországon. Milyen történelmi körülmények idézték elő a végvárrendszer kialakulását? 8. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. A francia polgári forradalom Ismertesse az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata által megfogalmazott legfontosabb jogokat és kötelességeket. Mutasson rá a Nyilatkozat és a felvilágosodás eszmerendszerének összefüggéseire! 9. Népesség, település, életmód Az ipari forradalom következményei Jellemezze az angol ipari forradalom következtében kialakuló munkásosztály helyzetét és életmódját10. Népesség, település, életmód. A XVIII. Századi magyar társadalom. Magyarország demográfiai változásai a XVIII. században Tárja fel a változások okait és következményeit! www.vimizo.com

11. Egyén, közösség, társadalom. A reformmozgalom kibontakozása Mutassa be Széchenyi István életútját és programját. 12. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés. Az 1848-49-es szabadságharc Ismertesse az 1848/49-es szabadságharc katonai erőviszonyait és történéseit a háború kirobbanásától Buda visszafoglalásáig. Emelje ki a nemzeti összefogás eredményességét! 13. Egyén, közösség, társadalom. A kiegyezés előzményei. Mutassa be Deák Ferenc szerepét a kiegyezés létrehozásában. Milyen okok kényszeríttették Deákot és társait a kiegyezésre? 14. Modern demokráciák működése. A dualista állam. Vázolja a dualista állam működésének alapelveit! 15. Nemzetközi konfliktusok, és együttműködés. Az első világháború jellege, és jellemzői Ismertesse az első világháború előtt kialakuló szövetségi rendszereket és ezek céljait. Melyek az első világháborúban tapasztalható új típusú hadviselés jellegzetességei? 16. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra. Magyarország az első világháború után. Mutassa be a trianoni béke, gazdasági következményeit. Milyen változásokat eredményezett a békediktátum a magyar társadalomban? 17. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra A gazdasági világválság Vázolja a nagy gazdasági világválság kirobbanásának folyamatát az USA-ban. Magyarázza meg, miért volt sikeres a „New deal”? 18. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. A nemzeti szocializmus Mutassa be a náci ideológia legfontosabb sajátosságait! Magyarázza meg, hogy az NSDAP miért élvezett a 1930-as évek Németországában tömegtámogatást! 19. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. A bolsevik ideológia Ismertesse a sztálini diktatúra legfőbb jellemzőit! 20. Modern demokráciák működése. A kommunista diktatúra kiépítése Magyarországon Elemezze, milyen módon alakult át az átmeneti demokrácia egy párti diktatúrává Magyarországon 1945-49 között. [email protected]