ESEMÉNY- ÖSSZEFOGLALÓ

ESEMÉNYÖSSZEFOGLALÓ

Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség

BEFEKTETÉS A MUNKAHELYI EGÉSZSÉGVÉDELEMBE ÉS BIZTONSÁGBA – HOGYAN LEHET TÖBB A HASZNA MINT AZ ÁRA? Amszterdam, 2014. szeptember 17–18. Guido van Eijck

1. 1. nap 24 országból összesen közel százan érkeztek a munkahelyi egészségvédelem és biztonság témakörében megrendezett kétnapos konferenciára, amelye a holland nemzeti fókuszpont, az EU-OSHA, a holland szociális és foglalkoztatási minisztérium és a TNO közös szervezésében került sor. A konferencia helyszíne a Holland Kereskedelmi Társaság egykori (1926)

központja,

a

jelenleg

Amszterdam

inspiráló

és

monumentális

konferenciaközpontjaként működő „De Bazel”. Az épület igazán autentikus környezetet biztosít az eseményhez: minden sarkában történelmi kikötőket megörökítő festmények találhatók, körös-körül sötét, faburkolatú falakkal és festett üvegablakokkal. A konferencia egy rövid videofilm vetítésével kezdődik. „A gazdasági válságok idején a vállalatok általában csökkentik a költségeiket. Fontos azonban, hogy gondoskodjanak a munkavállalóikról, hiszen részben ők jelentik a vállalat «vagyonát»” – mondja a kisfilm narrátora. Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a munkahelyi egészségvédelem és biztonság (OSH) terén megvalósított befektetések megtérülnek. Ez a konferencia is ezt a témakört járja körbe: vajon a munkahelyi egészségvédelem és biztonság (OSH) terén megvalósított befektetések túlszárnyalhatják-e az OSH-ra fordított összegeket? Jos de Lange, a holland fókuszpont igazgatójának rövid bevezetőjét követően Brenda O'Brien, a konferencia elnöke és az EU-OSHA brüsszeli irodájának vezetője köszöntötte a résztvevőket. „Hartelijk

welkom in het prachtige Amsterdam!” (Üdvözlöm Önöket a

csodálatos Amsterdamban!) – kezdi meglepően helyes hollandsággal, majd angolul folytatva felkéri a résztvevőket, hogy kézi szavazógépeikkel, interaktív módon kapcsolódjanak be a konferenciába. Először azt kérdezi a hallgatóságtól, hogy ki milyen minőségében van jelen. Megtudjuk, hogy a résztvevők nagy része munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó tanácsadó/szakértő (36%), politikai döntéshozó (26%), illetve kutató (19%). A legtöbbjük (37%) uniós vagy tagállami szinten kormányzati feladatot lát el.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak..



A nyitóbeszéd elején sor kerül a második rövidfilm levetítésére, amely a konferencia első napjának központi kérdését, a vállalati szintű gazdasági megtérülést ismerteti.

1.1. Kommunikáció „E konferencia egyik újdonsága, hogy rengeteg kommunikációs szakembert is a résztvevők között köszönthetünk” – mondja az első előadó, Andrew Smith, az EU-OSHA Kommunikációs és Promóciós egységének vezetője. A munkahelyi biztonság üzenetét minél több emberhez el kell juttatni a saját OSH-berkeinken kívül is. „Az európai uniós munkahelyek a világ legbiztonságosabbjai közé tartoznak, de erről időnként elfelejtjük megkérdezni az Unión kívüli világot is.” Ahogy Andrew Smith mondja, az említett üzenet egyik legfontosabb elemét a gazdasági szempontok

alkotják.

Sokáig

elég

volt

egyszerűen

a

munkahelyi

biztonság

és

egészségvédelem erkölcsi és jogi szempontjait kiemelni. Végtére is „mindenkinek alapvető joga van a biztonságos munkakörülményekhez”. De idővel a pénzügyi érv is szükségessé vált, hiszen a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén végzendő befektetés sokak szemében drága és korlátozó tényező. Andrew Smith szerint „Mivel nincsenek konkrét számadatok, árnyaltabban kell fogalmaznunk. Empirikus bizonyítékokra és a valós életből származó tapasztalatokra van szükségünk.” Ezért véleménye szerint a konferencia megrendezése rendkívül időszerű volt. Az új Európai Bizottság hamarosan megkezdi a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretrendszerről szóló tárgyalásokat. A napirenden lévő témák közé tartozik a biztonsági szabályozás végrehajtásának és a foglalkozási megbetegedések megelőzésének javítása, valamint az uniós munkaerő egyre jellemzőbb elöregedésének szem előtt tartása. „A munkahelyi biztonság és egészségvédelem gazdasági megtérülése az említett napirend valamennyi pontjához kapcsolódik” – véli az előadó.

1.2. Minőségi kutatás A második előadó dr. Emile Tompa munkajogi és egészségügyi közgazdász, a torontói székhelyű Kanadai Munkaügyi és Egészségügyi Intézet (Canadian Institute for Work and Health) vezető kutatója volt. Dr. Tompa kutatásaiban azt vizsgálta, hogy gazdasági szempontból hogyan értékelhetők a munkavállalók egészségének és jóllétének javítását célzó munkahelyi beavatkozások. Az előadót különösen az érdekli, hogy van-e elég tudományos

bizonyíték,

amely

alátámasztaná,

hogy

a

munkahelyi

biztonsági

és

egészségvédelmi programok gazdasági szempontból valóban kifizetődőek. A kérdés megválaszolásához számtalan tanulmányt vetett össze a biztonság és az egészségvédelem témakörében. Ennek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a



munkahelyi biztonság és egészségvédelem gazdasági hatásaival foglalkozó szakirodalom egyre gazdagabb. A cikkek 65–80%-a kedvező megtérülést jelez a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi intézkedéseket bevezető szervezetek számára. Dr. Emile Tompa azonban úgy véli, hogy „több és jobb minőségű bizonyítékra van szükségünk, tehát bőven van még tennivalónk nekünk, kutatóknak.” Azt is megállapítja, hogy a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén dolgozók kevés olyan képzésben részesülnek, amelyek az OSH-intézkedések gazdasági szempontú értékelésével foglalkoznak. „Ezek az emberek küszködnek. Küszködnek azzal, hogy összegyűjtsék a megfelelő adatokat, és hiányzik a megfelelő kapcsolat a munkahelyi biztonság és egészségvédelem, valamint a HR területe között.”

1.3. 2,89 euró Egy

nagyvállalat

nehezebben

tudja

láthatóvá

tenni

a

munkahelyi

biztonsági

és

egészségvédelmi befektetéseket, mert az ehhez szükséges információ gyakran a különböző igazgatóságoknál, elszórtan áll rendelkezésre – mondja Marc De Greef, a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó belgiumi intézet, a Prevent ügyvezető igazgatója. Az előadó egy egyszerű matematikapéldával kezdi az előadását. Mi a profit? – teszi fel a kérdést. A válasz: a bevétel és a költségek különbsége. De hogyan számítsuk ki a bevételeket és a költségeket? Marc De Greef szerint ehhez meg kell ismernünk, hogyan hatnak a balesetek és a rossz egészségi állapot a bevételeinkre és a költségeinkre. Példájában említést tesz egy vállalatról és arról, hogy ott miként hatott a lábsérülések előfordulására a munkavédelmi cipő bevezetése. A bemutatott grafikon szerint a lábsérülések miatt 2003-ban 1200 eurónyi, míg 2010-ben már csak 200 eurónyi költség keletkezett. „A biztonságba és egészségvédelembe való beruházás csak jó döntés lehet” – erősíti meg. Ennek illusztrálására egy táblázatot is bemutat: a megelőző intézkedésekbe fektetett minden egyes euró 2,89 eurós megtakarítást jelenthet egy vállalat számára. Az egyik résztvevő megjegyzi, hogy a leginkább a mikroszint kérdéses, hiszen a legtöbben egyáltalán nem szenvednek balesetet, és nem is aggódnak egészen addig, amíg valami balul nem üt ki. A német balesetbiztosítási intézet (DGUV) Munka- és Egészségügyi Intézetének igazgatóhelyettese és a képzési osztály vezetője, Thomas

Kohstall egyetért

az

elhangzottakkal. „Sok mindent tudunk a munkahelyi biztonság és egészségvédelem szociális és makroökonómiai hasznáról, ugyanakkor a mikroszintről nincs elég információnk.” Kutatásához 90 ország összesen 337 vállalatánál készített interjúkat, majd az így összegyűjtött anyag alapján statisztikai adatelemzést végzett. Összegzése egybecseng Marc De Greef előadásával, azaz a megelőzés igenis kifizetődő. Thomas Kohstall számításai szerint a munkahelyi biztonságba és egészségvédelembe befektetett valamennyi euró 2,2szeresen térül meg. Szerinte „a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi megelőzés egy



befektetés

a

vállalatok

számára.

Ezért

a

jövőbeni

munkahelyi

biztonsági

és

egészségvédelmi szakpolitikáknak figyelembe kell venniük a megelőzés e pillérét.”

1.4. Helyes gyakorlatok Ennyit az elméletről – a gyakorlat más kérdés. Ennek ismeretében két vállalat is bemutatta saját bevált gyakorlatait, és ismertették, hogyan fokozták a megelőzést és a biztonsági intézkedéseket házon belül. Elsőként John Berghman, a holland Glass Handling Technic munkatársa kapott szót. John feltalált egy olyan berendezést, amellyel a kistermelők könnyen megjavíthatják az üvegházak sérült üvegtábláit. „Egy üvegházban mindig van valami javítanivaló” – mondja. „És mivel egy üvegház akár hét méter magas is lehet, a javítás nem mindig egyszerű.” A munkások általában egy keskeny pallón állva végzik az üvegházak sérült tábláinak javítását és tisztítását. Ez veszélyes, hiszen könnyen leeshetnek, megvághatják magukat és fizikai stressznek is ki vannak téve. „A javítások elvégzése felér egy cirkuszi mutatvánnyal” – meséli John Berghman. Az általa javasolt megoldás: az üvegház tetején futó javítókocsi. A munkások így nem belülről, hanem kívülről, biztonsági hevederekkel rögzítve végezhetik el a javításokat. Ez a növényekben esett károkat is nullára csökkenti, hiszen a munkálatokat nem az épületen belül végzik. A második bevált gyakorlatot Tatjana Ullrich és Hermann Spanier, a luxemburgi Spanier & Wiedemann állványzatokkal foglalkozó cég képviselői ismertetik. Hermann Spanier részlegében 40 munkavállaló dolgozik, akik naponta több mint 2800 négyzetméternyi állványzati anyagot szállítanak és állítanak fel. „Ezeket az anyagokat eddig kézzel kellett mozgatni” – magyarázza Tatjana Ullrich. Ez amellett, hogy időigényes, veszélyes feladat is. Hermann Spanier kidolgozott egy módszert, amely biztonságossá tette és felgyorsította a kirakodást. Ahelyett, hogy az anyagokat a munkások egyszerűen felrakodnák, kitalálta, hogyan lehet okosan elhelyezni azokat a teherautón. A módszer több esetben is használható, a rakomány pedig targoncával könnyen lerakodható. Tatjana Ullrich elmondta: „Korábban havonta akár tíz sérülés is történt, ma ez a szám már nulla.” Korábban sok emberre volt szükség a teherautó kirakodásához, ma ezt a feladatot egy ember végzi. „A többiek az állványokat építik, ami sokkal kifizetődőbb.”

1.5. Valószínűség-kalkulátor A valószínűség-kalkulátort – amelyet be is mutat az előadásában – Diederick Stoel, a ProfitWise nemzetközi tanácsadó cég munkatársa fejlesztette ki. Ezzel az eszközzel a munkáltatók ki tudják kalkulálni a gazdasági megtérülést és bemutathatják, hogy a munkavállalók bevonásával, valamint az egészségvédelembe és a képzésbe való



befektetéssel hogyan javulhatnak az üzleti eredmények. Diederick Stoel a TNO jóvoltából több mint ötezer holland vállalat adatait dolgozta fel. Szerinte „bizonyítékot találtunk arra, hogy ha egy cég a hiányzások csökkentése érdekében a befektetés mellett dönt, akkor nemcsak nő a termelékenysége, de a többi eredménye is javul. Aki vállalja, hogy befektet a képzésbe és a fejlesztésbe, az meg fogja látni, hogy ennek haszna a bevételben és a profitban mutatkozik meg. Ezért fokozni kell a termelékenységünket és még jobb minőségre kell törekednünk.” Az internetalapú kalkulátor megkérdezi a felhasználótól, hogy melyik ágazatban dolgozik, mekkora bevétele volt az elmúlt évben és mekkora bevételre számít a következőben. Ezt követően kiszámítja, hogy a vállalat bevételének hány százaléka függ olyan tényezőktől, mint a munkavállalók bevonása, képzése vagy hiányzása, és hogy mennyit takaríthatna meg a cég, ha befektetne az említett területekbe. Az eszköz bemutatása után Dr. Emile Tompa röviden összefoglalja a nap történéseit, és néhány kérdéssel fordul a konferencia résztvevőihez. Megkérdezi például, hogy szerintük a vállalatokat további eszközökkel kell-e támogatni abban, hogy a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet gazdasági értelemben is hasznosítsák. A hallgatóság 66%-a szerint igen. Egy résztvevő úgy fogalmazott, hogy a kulcsszó az egyszerűség lehet. „Ha szeretnénk, hogy az emberek foglalkozzanak a kérdéssel, le kell egyszerűsítenünk számukra. A mai példák elsősorban a gyakorlatból vett példák voltak. Gyakran azonban nem is olyan könnyű a megfelelő eszközöket megtalálni és alkalmazni.

2. 2. nap A második nap programja tágabb keretek között zajlik: a viták témája a tagállami és az uniós szint. Egy rövidfilmből kiderül, hogy a nap során olyan kérdések kerülnek terítékre, mint a „Hogyan alkalmazzunk pozitív ösztönzőket, és ki vegye kézbe az irányítást?”, valamint „Mit tanulhatunk egymástól?” A narrátor zárszava szerint „minden érintett részvételére szükség van, hogy biztosak lehessünk abban, hogy mindannyian egészséges munkáltatók és munkavállalók vagyunk.” Az elnöklő Brenda O'Brien köszöntőjét követően a konferencia második napját Esther de Kleuver, a holland szociális és foglalkoztatási minisztérium munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi igazgatója nyitja meg. „Egyre több bizonyítékát látjuk annak, hogy a haszon meghaladja a költségeket” – reflektál az előadó az előző napi előadásokra. Egy közelmúltbeli holland tanulmány szerint a betegszabadságok 1%-os csökkenése akár 2,6 milliárd euró megtakarítást is jelenthet évente. Esther de Kleuver azt üzeni a vállalatoknak, hogy „legyenek jó munkáltatók, hiszen ezzel még vonzóbbak és nyereségesebbek lehetnek. Sőt, a vállalatoknak egymást is ebbe az irányba kellene ösztönözniük.” Szavait alátámasztandó egy



holland kórház példáját említi, ahol a munkahelyi stresszt enyhítéséhez a pozitív pszichológiát hívták segítségül. Felvetődött a kérdés, hogy nem túlságosan „puha”-e ez a megközelítés. A válasz: nem, épp ellenkezőleg: a kórház tapasztalatai szerint rohamosan csökkent a munkavállalói megbetegedések és hiányzások száma és nőtt a páciensek elégedettsége. „Úgy tűnik, elterjedőben van az a nézet, hogy a munkahelyi biztonságba és egészségvédelembe való befektetés eredendően jó dolog. Most az a fontos, hogy közvetítsük az üzenetet, miszerint a munkahelyi biztonságba és egészségvédelembe való befektetés jobbá és nyereségesebbé teszi a vállalatokat.”

2.1. Pontgyűjtő kártya Dr. Dietmar Elsler, az EU-OSHA Bilbaóban dolgozó projektmenedzsere előadásában a vállalatok viselkedését adott esetben befolyásoló gazdasági ösztönzőkről beszél. Úgy látja, hogy a problémát – miszerint a vállalatok nem mozdítják elő a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kérdését – kétféleképpen lehet megközelíteni. A hagyományos mód az állami szabályozás. Az előadó szerint ez szükséges és a rendszer még mindig javítható, mert csak minimális biztonsági szintet garantál. Ráadásul manapság már kevés munkaügyi ellenőr dolgozik. A példák és a bevett gyakorlatok ismertetésével történő tájékoztatásnak is megvannak a hátulütői, hiszen gyakran nyitott kapukat döngetünk vele. Dr. Elsler ehelyett a hűség- és jutalomprogramok bevezetését javasolja. Kezében tartva kedvenc kávézójában kapott pontgyűjtő kártyáját, így szólt: „A tizedik kávé után a tizenegyedik ajándék. Látják? Így is meg lehet változtatni az emberek viselkedését.” Egy EUOSHA tanulmányhoz különböző európai vállalatoktól gyűjtött példákat, amelyekből többek között az is kiderült, hogy a németországi húsfeldolgozó ágazatban a különleges biztonsági intézkedések (pl. speciális biztonsági kések, bőrvédő felszerelések) bevezetését a biztosítási díjak csökkentésével jutalmazzák. „Ez roppant vonzó lehetőség a kisebb vállalkozások számára.” De mi van akkor, ha a vállalatok mégsem fektetnek be a munkahelyi biztonságba és egészségvédelembe? Baj esetén ki viseli a költségek javát? Xabier Irastorza, az EU-OSHA megelőzési és kutatási osztályának munkatársa ismerteti a jelenlegi helyzetre vonatkozó számadatokat:

2007-ben 2,3 millióan haltak

meg Európában valamilyen munkával

kapcsolatos sérülés vagy foglalkozási megbetegedés következtében; 2007-ben 5580 halálos munkahelyi baleset történt, és 23 millió ember küzdött olyan egészségügyi problémával, amelyet a munkája okozott vagy tett súlyosabbá. Mindez gazdasági hatással is jár: a világ éves GDP-jének 4%-a vész el a foglalkozási megbetegedések és balesetek következtében. „Komoly probléma, hogy alábecsüljük a kisebb balesetek és a hosszan lappangó betegségek jelentőségét” – mondja az előadó. Mindezek „ára” a termelékenység csökkenésében, az egészségügyi kiadásokban vagy az életminőség csökkenésében (pl. fizikai fájdalom,


szenvedés)

mutatkozhat

meg,

de

ESEMÉNYÖSSZEFOGLALÓ jelentkezhet

adminisztrációs

költségként

(pl.

társadalombiztosítási járulék fizetése) vagy a biztosítási díjban is. Xabier Irastorza szerint „fontos, hogy mindenki számára világos legyen, ki viseli a költségeket. A tanulmány célja, hogy a politikai döntéshozókat minden részletre kiterjedően tájékoztassa arról, milyen gazdasági következményekkel jár, ha makroszinten egyáltalán nem, vagy csak kismértékben fektetnek be a munkahelyi biztonságba és egészségvédelembe.”

2.2. Vállalati ösztönzők A következő két előadó tagállami és ágazati szintű ösztönzőkre említ példákat. Henning Krüger a német élelmiszeriparban, valamint szálloda- és vendéglátóiparban működő átfogó ösztönző rendszerekről beszél. Németországban a vállalatoknak bónusz jár a megfelelő biztonsági intézkedések bevezetése után. Ehhez egy kérdőívet kell kitölteniük, amelyen pontokat gyűjtenek és olyan kérdésekre kell

válaszolniuk,

hogy

pl.

„Működik

Önöknél

auditált

munkahelyi

biztonsági

és

egészségvédelmi irányítási rendszer?” vagy „Biztosítanak közlekedésbiztonsági képzést?”. A pontok 80%-át összegyűjtő vállalatok legalább 100 eurós jutalomban részesülnek. Az olasz országos munkahelyi balesetbiztosító (INAIL) pénzügyi ösztönzőket is igénybe vesz annak érdekében, hogy biztonsági intézkedések bevezetésére sarkallja a vállalatokat – mondja Angelica Schneider Graziosi, az intézet munkatársa. Az INAIL háromféle pénzügyi ösztönzővel igyekszik előmozdítani a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kérdését. A már bevezetett intézkedések (pl. a legjobb gyakorlatok kialakítása vagy a kézi mozgatás gépesítése) nyomán a biztosítási díj akár 30%-kal is csökkenhet. Ezenkívül az INAIL költségvetéséből 307 millió eurót új biztonsági intézkedések támogatására fordíthat. Ebből nyújt az intézet támogatást például mezőgazdasági cégeknek új, borulásvédelemmel ellátott traktorok beszerzéséhez, vagy építőipari vállalatoknak elavult gépparkjuk felújításához.

2.3. Műhelytalálkozók A konferencia résztvevői négy csoportban négy műhelytalálkozón vettek részt. A Dr. Emile Tompa és Karen Oude Engel (TNO) által vezetett csoport a munkahelyi biztonság és egészségvédelem pénzügyi és nem pénzügyi ösztönzőit vitatta meg. A résztvevők három fontos „mozgatórugót” állapítottak meg. Először is, pontos célokat kell meghatározni és elő kell segíteni azok megvalósítását. Másodszor természetesen a versenyképesség is fontos tényező. Ehhez dr. Tompa hozzátette: „ez a nyitott piacokon különösen fontos, ha egy cég vonzó szeretne lenni a képzett munkaerő számára, és rendelkezik bizonyos munkakultúrával és gondolkodásmóddal.” A harmadik legfontosabb szempont bizonyos egészségügyi problémák, például az öregedés kezelése, valamint a munkavállalók bevonása és önrendelkezésük támogatása.



A második műhelytalálkozó résztvevői a makroszint vonatkozásai mellett azt vitatták meg, hogy a költségek és a haszon szempontjából hogyan mérhető egyszerűen a beavatkozások hatása. A nehézséget az jelenti, hogy a döntéshozók egy adatot – egy GDP-százalékot – szeretnének látni, amely azt tükrözi, hogy milyen költségekkel járnak a nem biztonságos munkakörülmények.

A szakemberek szerint azonban ezt nehéz számszerűsíteni. A

műhelytalálkozó tehát arra a következtetésre jutott, hogy a legjobb egyszerűen csak elkezdeni valahol – mondja Marjolein de Weerd, a TNO munkatársa. „Gyűjtsenek össze minden adatot. Ha az országoktól ezt az adatot nem tudják megszerezni, szedjék össze azt, amit viszont igen, és igazítsák ki úgy, hogy megállapíthassák, mekkora az a szám. Persze feltevésekre is szükség lesz, de nem szabad túl sokat aggódnunk emiatt.” A harmadik műhelytalálkozó központi kérdése az volt, hogyan lehet bevonni a különböző érdekelteket annak érdekében, hogy gazdasági ösztönzőket hozzanak létre és előmozdítsák azok alkalmazását. A résztvevők először is meghatározták, hogy kik a potenciális érdekeltek. Rendszerint ide soroljuk a szakszervezeteket és a munkáltatói szervezeteket, de olyasn kevésbé hagyományos érdekeltek is említésre kerültek, mint a bankok, a nyugdíjszolgáltatók, a tanárok, a kormányzatok és a toborzó cégek. A résztvevők kiemelték, hogy a legfontosabb érdekeltek a munkáltatók és a munkavállalók. A rendelkezésre álló eszközök közé tartoznak a belső jutalmak, a képzések, valamint az a célkitűzés, hogy a munkahelyi biztonság és az egészségvédelem a legfontosabb teljesítménymutatók szerves részét képezze. A negyedik műhelytalálkozót Peter Rimmer és Andrew Smith tartotta, akik a gazdasági megtérülés kommunikációjára helyezték a hangsúlyt. „Nem beszélhetünk mindenkinek folyamatosan a munkahelyi biztonságról és egészségvédelemről. Fontos, hogy az üzenetek relevánsak, egyértelműek, egyszerűek és figyelemfelkeltőek legyenek” – mondja Peter Rimmer. Ennek illusztrálásául bemutatja a Vale nevű brazil bányavállalat videofilmjét, amelyben az emberek munkahelyi balesetben elhunyt szeretteikről mesélnek. Peter Rimmer szerint „a munkahelyi biztonság és egészségvédelem sokkal több, mint megtakarítás; az emberekről szól. Miközben költségekről és előnyökről beszélünk, ne feledkezzünk meg az érzelmekről sem!” A konferenciát Esther de Kleuver, a holland szociális és foglalkoztatási minisztérium munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi igazgatója zárta. Az előadó újfent hangsúlyozta, hogy „mindennél fontosabb, hogy a munkahelyi biztonság és egészségvédelem haszna látható legyen. Ha ugyanis a vállalatok nem látják, milyen előnyük származhat belőle, kevéssé valószínű, hogy befektetnek ebbe a területbe. A konferencia részletes anyagának megtekintéséhez kattintson ide.

ESEMÉNY- ÖSSZEFOGLALÓ

Recommend Documents