És harmadnapon feltámadott halottaiból... Húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása (Evangélium Jn 20,1-9) Ifjúsági rovattal. Dr

ovat r i g Ifjúsá L. Monteverde 3132 (1636) Olivos Bs. Aires - Argentina

PERIÓDICO HÚNGARO DE LA ARGENTINA C O N

S E C C I Ó N

E N

Dr. Bábel Balázs: (*)

III. évf. 25. sz. 2007. ÁPRILIS

(LXXVIII. évf. 15.831. sz.)

És harmadnapon feltámadott halottaiból...

Politika és erkölcs

Amióta közösségben él az ember – politikai lény, hiszen a görög polisz városállam szóból származik a politika kifejezés. A politika a kormányzati cselekvés területe, a hatalom megszerzése és megtartása, az intézmény-alakítás, a hatalmi szervezetrendszer, államrend működtetése. Minden ember ilyenformán politikus, de minden ember erkölcsi lény is, mi több: vallásos is, hiszen a kezdetektől ez az emberség ismérve (temetők, vallási kultuszok). A politikának és erkölcsnek kapcsolata változott az évezredek során, változott a világvallások szerint, de még a kereszténységen belül is. A Hittani Kongregáció dokumentuma szerint „nem az egyház feladata a politikai megoldások előterjesztése - még kevésbé egyetlen megoldást javasolni egyedüli elfogadhatóként -, olyan világi kérdésekben, amelyeket Isten minden egyes ember szabad és felelős döntésére bízott. Azonban az egyház joga és kötelessége erkölcsi megfontolásokat nyújtani a felmerülő kérdésekről, amikor hitbeli és erkölcsi törvények megkövetelik ezt. A demokráciát a megkérdőjelezhetetlen és igaz erkölcsi elvekre kell alapozni, mert természetük és szerepük alapján ezek a tartópillérei a társadalmi életnek. A politikai gondolkodásnak a történelem folyamán két egymással ellentétes emblemati k us alakja volt: Platón (+Kr.e. 347), valamint Niccolò Machiavelli (+Kr.u. 1527), akikre visszavezethető a keresztény, ill. a vele ellentétes társadalomtudomány. Platón Az Állam c. művében a helyesen megszervezett városállamot a három részből álló emberi lélek analógiájára építi fel. A lélek vágyakozó, indulatos és racionális részének az államban a kézművesek, az őrök és a filozófusok osztálya felel meg. Erényük a mértékletesség, a bátorság, ill. a bölcsesség. „A filozófusoknak kell kormányozni, mert csak ők ismerik az igazságot.” Az újplatonizmus, ennek nyomán a kereszténység a legfőbb igazságot Jézus Krisztusnak és az ő tanításának tartotta. Évszázadok folyamán erre épült az egyház társadalmi tanítása, amelynek pozitív végkicsengését XI. Pius pápa fogalmazta meg: „A politika a szeretet legszélesebb mezeje lehet.” Platónnak a gyakorlatban igen keserű volt a tapasztalata: a siracusai eszményi állam kísérlete csődöt mondott. Ekkor állapította meg, hogy az átlagpolitika vaksága azon alapszik, hogy képviselői a hatalomért harcolnak „mintha az valami nagyon jó lenne”. Szerinte az igaz politikusnak olyan embernek kell lennie, aki ezt a látszatra és a külsőségekhez való törekvést már felismerte. Olyannak, aki a politikát szolgálatnak fogja fel, és mintegy teherként vállalja magára. Mert ha nem, akkor ő akar valami lenni és mindig a közvélemény rabszolgája lesz. Hízelegnie (elvtelenül kampányolnia) kell, hogy továbbra is érvényesülhessen. Kénytelen alkalmazkodni. Az emberek szája íze szerint kell beszélnie, igazodnia kell a változó eszmeáramlatokhoz, és így hitelét veszíti. Amit ma ugyanis dicsért, azt holnap már el kell ítélnie. Ezek után már nem is szereti igazán az embereket,

C A S T E L L A N O

tal

hanem csak saját magát, de ugyanakkor feladja önmagát is, az éppen uralkodó vélemény, a megélhetés és hatalom kedvéért. Niccolò Machiavelli a politikát az államhatalom megszerzését, kiépítését és biztosítását célzó mesterkedések és cselszövések együttesének tekintette. „Szükséges, hogy a fejedelem hatalmának megóvása érdekében megtanuljon rossznak lenni, és ezt a szükségnek megfelelően gyakorolja. (…) Nagy szenteskedőnek és színlelőnek kell lennie.” Ezzel feloldotta a politikát a kereszténység által formált klasszikus természetjog általános erkölcsi megkötései alól, hiszen a cél szentesítette nála az eszközt. Így a sajátos politikai okosságot és ügyességet már nem a hagyományosan érvényben lévő erkölcsi normák szerint kell mérni, hanem azt a képességét kell vizsgálni, hogy mennyire hatékony a politikai eszköz a hatalom elérésében, kiterjesztésében és megtartásában. Könnyű belátni, hogy ez a fajta gondolkodás diktatúrába torkollhat. A demokráciának is van diktatórikus formája, pl. amikor egy-egy képviselőt pénzbüntetéssel sújtanak, ha a lelkiismerete és nem a frakció elvárásai szerint szavaz. Így érthetjük meg Max Weber sommás megállapítását a politikáról: „az ember kompromittálta magát ördögi hatalmakkal.” Legyünk hűségesek az igazsághoz! Az egyházat is megkísértette ez a fajta gondolkodás, amikor a politikai teológiával a fennálló állami szervezet igazolását vagy megváltoztatását tekintette feladatának. Az előbbire a bizánci udvari-teológia a jó példa, ahol egy Isten, egy császár, egy pátriárka biztosította az uralmat. A hatalom erőszakos megváltozatását az ún. felszabadítás teológiája ideologizálta meg. Korunkban ezt Dél-Amerikában fogalmazták meg, ahol az evangélium tanítására rávetítették a marxista fogalmi rendszert. Az elnyomott tömegek felszabadítása érdekében a fegyveres harcra is volt példa (pl. Camilo Torres gerilla-pap). A katolikus egyháznak Mórus Szent Tamás a példaképe, a politikusok védőszentje, akinek vértanúhalála „a sérthetetlen lelkiismeret méltóságának a kifejeződése” (II. János Pál). Szent Tamás elutasított minden kompromiszszumot, ami a lelki elnyomás különböző formáiban nyilvánult meg. A hűség és a törvényes intézmények megtagadása nélkül életével és halálával bizonyságot tett arról, hogy az ember sem a politikában, sem az erkölcsi életben nem tudja magát függetleníteni Istentől. Hogyan lehetne összegezni a katolikus felfogást a politikáról és erkölcsről? A politika a közjó okos szolgálata. A kormányzók és kormányzottak közötti igazmondás, a nyilvános adminisztráció áttekinthetősége, a közügyek szolgálatában a pártatlanság, a politikai ellenfelek jogainak tiszteletben tartása, a vádlottak jogainak védelme, a kollektív vádak és elítélések ellen, a közpénzek becsületes és helyes kezelése, a vagyonszerzés tiltott vagy méltánytalan eszközeinek, a hatalom mindenáron való megtartásának és Folyt. a köv. oldalon

Húsvétvasárnap,

Krisztus feltámadása (Evangélium Jn 20,1-9)

M. S. Mester Passióképe az esztergomi Keresztény Múzeumban

A hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Odaérve látta, hogy a követ elmozdították a sírtól. Erre elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és hírül adta nekik: „Elvitték az Urat a sírból, és nem tudom, hova tették!” Péter és a másik tanítvány elindult, és a sírhoz sietett. Futottak mind a ketten, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz. Benézett, és látta az otthagyott gyolcsleplet, de nem ment be. Közben odaért Simon Péter is. Ő is látta az otthagyott lepleket és a kendőt, amely Jézus fejét takarta. Ez nem volt együtt a leplekkel, hanem külön feküdt összehajtva egy helyen. Akkor bement a másik tanítvány is, aki először ért a sírhoz. Látta mindezt és hitt. Addig ugyanis még nem értették meg, hogy Jézusnak fel kellett támadnia a halálból. A Feltámadás azt is jelenti, hogy a jó, a tisztesség, az élni akarás soha nem tiporható el, bármerről is fújjon éppen a szél.

(M. S. Mester munkái Közép-Európában abszolút az élen álltak. A táblaképei 500 éves képzőművészeti rejtélyt jelentenek még a mai napig)

Íme Béla atya üzenete Budapestről: „Legnagyobb ünnepünk, a húsvét azt jelenti: A szeretet erősebb a halálnál! Hinni a keresztben és a feltámadásban annyi, mint hinni a Szeretetben, abban a szeretetben, amit Istentől és egymástól kapunk, amelyet Istennek és egymásnak adunk, és amely majd megőrzi életünket az Örökkévalóságban!

Vasi Álmos:

Harmadik évfolyam (2007. március)

Megszoktad már végre, Nagy betű, vagy kicsi. Rájöttél, újságot Nem a betű teszi. Már ritkán kritizálsz, Látod az eredményt. Kár lett volna korán Feladni a reményt. Ez már a harmadik. Így tovább, szerkesztők! Ne álljunk meg százig. Legyetek honmentők. Te, nyájas olvasó, Újítsad meg gyorsan Előfizetésedet. Légy első a sorban. Élvezd az újságot, Egyből csinálj kettőt. Ne add kölcsön. Szerezz Új előfizetőt.

(Beküldte Nt. Tóth Kristóf)

„Isten gondol öröktől fogva téged elméjében léted mint szikla áll. Mi ehhez mérve habfodornyi élted és mit változtat rajta a halál?” (Weöres Sándor) A feltámadás öröme segítsen Mindannyiotokat az élet nehéz feladataival megbirkózni. Legyen közelünkben mindig egy angyal, aki leszáll a mennyből és elhengeríti az életünket, kibontakozásunkat akadályozó követ! Boldog húsvétot!” (bb)

A TARTALOMBÓL: • Olvasólevelek ........................ 2.o. • Párizs... (Kurucz László) ........... 3.o. • Szent Erzsébet, Brazília .............. 4.o. • MAGYARORSZÁGI HELYZET ... 5.o. • Barilochei hírek ........................... 6.o. • MIT HALLOTT AZ AMH? ........ 6.o. • Mi Történt? .................................. 7.o. • Nyílt levél a 2 Évának! .......... HUFI I. • Évkezdet cserkészet és ZIK ...... HUFI I. • Interjú Benedek Lászlóval .... HUFI II. • HEGYITÚRA ..................... HUFI III. • 100 éves cserk.mozgalom ... HUFI IV. • Mujer de temple ......................... SP. I • Carta de Csiki ............................ SP. II • Fiesta Patria en la radio ............ SP. III

2. OLDAL

ARGENTÍNAI MAGYAR HÍRLAP

Meghalt Badiny Jós Ferenc

Az Olvasó írja... Az AMH postarovata az olvasók fóruma. Az abban foglaltak teljes egészében az író véleményét tükrözik. A szerkesztőség ugyanakkor fenntartja a jogot, hogy a beérkezett leveleket szerkesztve közölje. Tisztelt Haynalné Kesserű Zsuzsánna! Közeledik Március 15-e, az 1848-as forradalom emléknapja, amelyet itten nálunk is rendszeresen megünneplünk a magunk módján, alkalmi kultúrműsorokkal. Az idén a zágrábi ünnepség meghívóján szószerint ez áll: Hazám, szülőföldem-című kultúrműsor. Ezzel kapcsolatban kérdem önmagamat: Haza? Szülőföld? Gyökerek? Az AMH olvasói mit gondolnak, rendjén vane ezt így írni, amikor a horvátországi magyarság 99%-a se nem született Magyarországon, se nem élt soha Magyarországon, mint ahogy azt gondolom az argentínai magyarok többsége sem. Magyar vagyok, mert magyarok voltak őseim, magyarnak érzem magamat, magyarul beszélek, és nem akarom magyarságomat feladni, sőt utódaimra is próbálom átvinni. De mégis, rendben van-e esetemben Horvátországgal szemben azt mondani, hogy Magyarország a hazám, meg a szülőföldem, habár egyik sem igaz! Nem lenne talán jobb, ha azt mondanánk, hogy: Magyarország őseink földje, gyökereink földje! Csak felvetettem gondolatomat, de érdekelne, hogy a távoli Argentínában magyarjaink utódai erről mit gondolnak? Tisztelettel Torma László, Zágráb, Horvátország * Kedves Zsuzsó! Elolvastam húgod Némethy Judit könyvének spanyolnyelvű separata-ját és igen értékesnek tartom. Nagyon jó összegezése Judit könyve egyik időszerű fejezetének, amivel az 1956-os forradalom visszhangjait ecseteli az argentínai magyarok közt, tevékenységüket és írásaikat tisztán és rendben bemutatja. Jó volna, ha az itteni magyarok is tudnák, hogy a külföldi magyarok hogyan reagáltak akkoriban a forradalomra - de sajnos itt édes-keveset tudnak arról, hogy tulajdonképpen mi történik a külföldi magyarokkal. Nagy nehezen tudnak valamit a Kárpát-medence magyarjairól, de messzibb az már sajnos egy ismeretlen fogalom a részükre! Újból gratulálok az AMH-hoz, mindig nagyon

várom, és kedvvel olvasom! Szeretettel, Theész (Margit) Kuki, Budapest * Kedves Zsuzsó! Azóta, hogy állandó brazíliai tudósítójuk, Piller Éva asszony az Argentínai Magyar Hírlapban beszámolt népzenei együttesünk São Paulo-i magyar közösségénél tett látogatásunkról, folyamatosan figyelemmel kísérjük az Önök tevékenységét is. Azt látjuk, hogy Önök vezetőkként önzetlenül hallatlan erőfeszítéseket tesznek a felnövekvő ifjú nemzedék összetartásáért, magyar identitásának megőrzéséért. Öröm számunkra, hogy ennek a munkának a legfőbb eszközét a magyar népzenei és néptánc hagyományok megismertetésében látják. A magyar identitás és a magyar hagyományok őrzése és továbbadása az Önökétől eltérő indítékokból, de Magyarországon is egyre hangsúlyosabb feladat lesz. Mi felismertük ennek fontosságát, örömünket leljük ebben a munkában, és azt szeretnénk, ha ifjúsági együttesünk személyes példáját felmutatva más közösségek és egyének miénkhez hasonló törekvéseit segíthetnénk. Eddigi ismeretségünk alapján azt reméljük, az Önök közösségében jó helyre kerül a Rezeda együttes CD-je. Kívánjuk, közösségükből leljék minél többen örömüket a számunkra oly kedves népdalokban. Mi a munkánkat belső indítékból és meggyőződésből végezzük. A CD fogadtatásának visszajelzéséből az igazi örömet az jelenti számunkra, hogy úgy ítélik, munkájukhoz használható küldeménnyel ajándékoztuk meg Önöket. Tisztelettel: Kozma László a Rezeda Népzenei Együttes művészeti vezetője, Dunaszeg (l. kép és hír a MIT HALLOTT-ban, 6.o.) * Kedves Zsuzsánna! Engedje meg, hogy ismeretlenül is felhívjam figyelmét lapunkra, a www.somma.hu című internetes napilapra. Azért teszem ezt, mert egy

POLITIKA ÉS ERKÖLCS.... folyt. az 1. oldalról

növelésének elvetése. Olyan elvek, amelyeknek első gyökere és egyedülálló volta a személy transzcendens értékében és az állam működésének objektív erkölcsi követelményeiben található. Valahányszor ezeket nem tartják tiszteletben, meginog a politikai együttélés alapja, és fokozatosan az egész társadalmi élet válságba kerül és felbomlik. Miután sok országban megbuktak azok az ideológiák, amelyek a politikát a világ totalitárius felfogásához kötötték (közöttük első a marxizmus), ma nem kisebb veszedelem fenyeget azért, hogy megtagadják az emberi személy alapvető jogait, és a politikában elutasítják a vallási kérdést, amely minden ember szívében lakik. Ez a demokrácia és az etikai relativizmus szövetségének a veszedelme, amely a polgári együttéléstől elvesz minden erkölcsi fogódzópontot, s még mélyebben megfosztja az igazság elismerésétől. Ugyanis, ha nincs végső igazság, amely irányítja és vezeti a politikai cselekvést, nagyon könnyű hatalmi célok eszközévé tenni az eszméket és meggyőződéseket. Miként a történelem mutatja, egy értékek nélküli demokrácia könnyen átfordul nyílt vagy rejtett totalitarizmussá. Így az erkölcs, amely az igazságra alapul és az igazságban kitárul az igazi szabadság előtt. Az erkölcs a személyes, családi, társadalmi és politikai élet minden területén eredeti, pótolhatatlan és igen nagy értékű szolgálatot tesz, nemcsak az egyes személynek, hogy gyarapodjék a jóban, hanem a társadalomnak is igaz fejlődése érdekében. Minden intézmény kimondatlanul is az emberről és céljáról alkotott elképzelést követ, amelyből származtatja ítéletének kritériumait, saját értékrendjét és viselkedési formáit. A társadalmaknak nagy része az intézményeket az embernek a dolgokkal szembeni elsőségére alapozza. Csupán az istenileg kinyilatkoztatott vallás ismerte fel világosan Istenben, a Teremtőben és Megváltóban az ember

eredetét és rendeltetését. Az egyház arra hívja a közhatalmat, hogy ítéleteit és döntéseit az Isten és ember ezen igazságának inspirációjához igazítsa. Azok a társadalmak, amelyek nem veszik figyelembe ezt az inspirációt, vagy az Istennel szembeni függetlenségük nevében elutasítják azt, arra kényszerülnek, hogy hivatkozási alapjukat és céljukat önmagukban keressék, vagy ideológiáktól kölcsönözzék. Nem tűrvén a jó és a rossz objektív kritériumának állítását, a történelem tanúsága szerint bevallva vagy alattomosan az ember és sorsa fölött totalitárius hatalmat gyakorolnak. Az egyház, amely küldetésénél és illetékességénél fogva semmilyen módon nem elegyedik a politikai közösséggel (de nem különül el a társadalomtól) az emberi személy transzcendentális jellegének egyszerre jele és biztosítéka. Küldetéséhez tartozik, hogy mindig és mindenütt legyen meg az a joga, hogy igazán szabadon hirdesse a hitet, előadhassa szociális tanítását. Akadálytalanul teljesíthesse hivatását az emberek között, és erkölcsi szempontból ítéletet mondhasson a politikai rendre vonatkozó dolgokról is, amennyiben megkövetelik az emberi személy alapvető jogai, vagy a lelkek üdvössége. Eközben használhassa mindazokat az eszközöket - de csakis azokat - amelyek a korhoz és a körülményekhez mérten összhangban vannak az evangéliummal és mindenki javával. Amíg a klerikusoknak politikai pártokban való aktív részvétel és közhivatalok vállalása tilos, kivételes esetekben a papoknak a püspök engedélyével, a püspöknek a Szentszék jóváhagyásával, addig a II. Vatikáni Zsinat a híveket aktív, elkötelezett és felelősségteljes szerepvállalásra biztatja a közéletben és a közhivatalokban. (*) Kalocsa-Kecskeméti érsek. Beszéde elhangzott 2007. március 3-án, Kecskeméten, a Nemzeti Fórum megyegyűlésén.

(Kiemelések tőlünk. Szerk.)

2007. Április

korábban készült Czanyó Adorján-interjút most van módunk közölni. Eközben bukkantunk rá az Ön által szerkesztett lapra, amely nagyon szép és olvasmányos. Fontos munkájához gratulálunk. Kérem, ha módjában áll, hívja föl az Argentínában élő somogyi származásúak figyelmét lapunkra, hátha érdekel közülük valakit, miféle dolgok történnek errefelé. Szívesen vesszük visszaemlékezéseiket is, ha ilyesmi akad valakinek. Jó egészséget kívánok kollégáim nevében is Önnek és kedves Mindnyájuknak: Varga István főszerkesztő (Kaposvár) * Kedves Kesserű Zsuzsánna! Gebauer Szabolcs vagyok, a Duna Televízió újságírója, a határon túli magyar nyelvű lapok kapcsolattartója. A dél-amerikai magyarsággal a Duna Televízió eddig nem tartott kapcsolatot, mert adásait sajnos nem tudják nézni még a kontinensen. Azonban a televízió közeli tervei között szerepel a dél-amerikai sugárzás beindítása. Engedelmével felvenném az Argentínai Magyar Hírlapot címlistámba, és a továbbiakban tájékoztatnám Önöket a televízió és a magyarországi média híreiről. Televíziónk műsorát az interneten követni tudják a www.dunatv.hu oldalon található Duna Televízió és a Duna II. Autonómia emblémáival ellátott ÉLŐ gombra kattintva. Naponta szemlézzük a határon túli magyar lapok oldalait, s rendszeresen nézem az Önök újságját is. Számomra azért is érdekes és fontos a dél-amerikai és különösen az argentin magyarság, mert rokonaim éltek Buenos Airesben. Mára csak egy argentin nagynéném él ott, akivel spanyolul levelezem. Szívélyes üdvözlettel: Gebauer Szabolcs, Budapest * Kedves Szerkesztőség! Nagyon megbecsülöm és köszönöm, hogy a Hírlap legutóbbi (január-februári) számával együtt nyugtát is kaptam a megújított előfizetésemről. Így legalább tudni fogom, hogy mikor kell majd megint valamilyen módot találnom a folytatáshoz. Bevallom, hogy eredetileg csak elvből fizettem elő, hogy hozzájáruljak ahhoz, hogy legalább egy magyarnyelvű újság fennmaradjon Dél-Amerikában. Bizony nem is mindig olvastam végig, részben a nyugdíjas nagymamák határozottan nem időmilliomos életformája miatt, másrészt nem ismerve az argentínai magyar kolóniát, sok hír nem érintett közelebbről. De egyre többször belenézek, egyre több érdekes magyarországi hírt és azok részletezését és kiértékelését olvasom benne, s egyre szebb, változatosabb, nívósabb az újság. Gratulálok! További sok sikert kívánok áldásos szerkesztőségi munkátokhoz! Szívélyes üdvözlettel Geöcze Zoltánné, Ráth Veronika, São Paulo * Kedves Zsuzsókám! Ahogy megkaptam a Hírlapot, aznap ki is olvastam, nem tudtam letenni, a lap egyre jobb! Érdekes, színes, olvasmányos, és igenis a rövid szerkesztői megjegyzésekből is már tudni lehet a szerkesztő véleményét (számomra ez külön élmény, ahogy pár szóval helyre teszed a dolgokat). Külön köszönet, hogy betetted Piller Éva Drezdáról szóló írását. A tutajosok élménybeszámolója is érdekfeszítő. Már nagyon várom a következőt, nagyon élvezem olvasni. A jó Isten áldását kérem odaadó munkádra, nagyon tudom értékelni erőfeszítésedet, de meg is van az eredménye! Szeretettel, Rábai Kati * Tisztelt Argentínai Magyar Hírlap Szerkesztősége! Nagy örömömre szolgált, hogy jó néhány hónapja felfedeztem az interneten az Önök havilapját. Hihetetlen és követésre méltó az az energia, amelyről több ezer kilométerre az anyaországtól tanúbizonyságot tesznek, a lapban is tapasztalt módon. Az is nagy erőt adott, hogy Önök ilyen hatalmas távolság ellenére is hazafiasságukról és magyarságukról tettek, tesznek tanúbizonyságot. Sajnos idehaza a hazafiasság kihaló félben van az emberekből, vagy félelem váltja fel. Félelem, ugyanaz a félelem, amely benne ült a Magyarban a Rákosi diktatúra alatt is. Ma itthon a magyarságot büntetik. Példa erre az október 23-án igazságtalanul bebörtönzöttek és brutális módon megkínzottak tábora is. Ma Magyarországon ismét, alattomosan és lassan, beköszöntött a sötét diktatúra időszaka, olyan csupán haszonszerzés és beteges hatalomgyakorlást alkalmazó emberek által, akik ma jelenleg a koalíciós többség. A részletekkel nem rabolnám drága idejüket, hiszen lapjukat olvasva, naprakész tájékozottságuk Magyarország tekintetében hiánytalannak tűnik.

Gács (Felvidék) 1909. június 3 – Miskolc 2007. március 10

97 éves korában elhunyt Badiny Jós Ferenc, a magyar őstörténet-kutatás legendás alakja, a sumér-magyar kapcsolatok kutatója. A Ludovika Akadémia elvégzése után repülőtiszt, a II. Világháborúban az 1. nehézbombázó repülőszázad parancsnoka. A háború után nyugatra menekült. Buenos Airesben az Universidad del Salvadoron a sumerológia kinevezett egyetemi tanára lett. Az Ősi Gyökér című kulturális szemlét 1972-ben alapította és évtizedeken át szerkesztője és kiadója volt. A lap 35 éves folyamatos megjelenésével segíti a magyar őstörténet eltitkolt területeinek kutatást, feltárását. A 90-es évek végén - második felesége elvesztése után - Magyarországra költözött, ahol idős kora ellenére aktívan bekapcsolódott a közéletbe. Az Ősi Gyökér szerkesztése Miskolcon folytatódott tovább. Könyvei nagy példányszámban fogytak az emigrációban, életművét sorozatba szerkesztve az elmúlt években kezdték ismét kiadni Magyarországon. (VET Sajtószolgálat hírei nyomán) (Jós Ferenc művei a HKK-ból kikölcsönözhetők. Szerk.)

A bíróság végzése Képíró Sándor volt csendőrszázados ügyében A „nácivadász” központ újabb kudarca – ítélet nincs is

A Fővárosi Bíróság (FB) végrehajthatatlannak nyilvánította a Horthy-rendszer különbírósága (VKF) által a jelenleg Budapesten élő, 93 éves Képíró Sándorra 60 évvel ezelőtt hűtlenség címén kiszabott, majd megsemmisített tízévi szabadságvesztést. A büntetés letöltését a nácivadász akció részeként a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodájának vezetője, Efraim Zuroff kezdeményezte „Utolsó Esély akció” elnevezéssel. Tizenkét tiszttársával együtt 1944-ben Képíró Sándort vonta felelősségre a VKF. Az ítélet szerint a vádlottak – honvéd- és csendőrtisztek –, az egyébként jogszerű délvidéki razzia idején, partizánok után kutatva 1942 januárjában jogsértéseket követtek el: megingatták a fegyveres erőkbe vetett bizalmat. A Fővárosi Bíróság sajtóirodájának közlése szerint az FB történész szakértőt hallgatott meg, levéltári iratokat szerzett be és február végén végzésében megállapította, hogy a hajdani ítélet végrehajthatatlan. A VKF döntését ugyanis még 1944-ben perújítással felülvizsgálták, a büntetést törölték. Képíró visszakapta tiszti rangját. A Fővárosi Főügyészség részéről nem fellebbeznek az ügyben. Zétényi Zsolt, Képíró védőügyvédje fellebbezést jelentett be az FB végzése ellen, mert szerinte nem arról van szó, hogy az ítélet végrehajthatatlan, hanem arról, hogy ítélet nincs is: a volt csendőrszázados 1944 májusa óta nem áll büntetőítélet hatálya alatt. A VKF döntését az említett időpontban megsemmisítették. (Magyar Nemzet, Kulcsár Anna írása nyomán HKZS) Lassan két éve érlelődik bennem egy kérdés, ami jelen napjainkban teljesen aktuálissá vált: ha a magyart burkolt és aljas módon irtják, ellehetetlenítik, anyagilag megnyúzzák, megfélemlítik (bár ez már nem újkeletű dolog, sajnos), megfosztják a szabad élet, tanulás és véleménynyilvánítás lehetőségétől, el kell menekülnie, szívet tépő fájdalommal a lelkében bár, de mennie kell. Mennie kell valahová, mert a saját hazájában nem élhet magyarként tovább. De hová menjen? Hová mehetne? A magyar nem tud integrálódni, mert magyar (ezt Önök tudják és érzik biztosan), nem tud másképp élni csak magyarul... Én is ezt érzem magamban, fáj nagyon ami történik a hazámban! Maradok tisztelettel, Krivánszki Lajos, Magyarország

2007. Április

ARGENTÍNAI MAGYAR HÍRLAP

Kurucz László:

Az apró Szent Mihály sziget a NotreDame apszisával

Párizsba az EUROSTAR-ral érkeztem, ami Londonból alig 2½ óra alatt suhant át a La Manche csatorna alatt. A Gare du Nord-on már táblával várt a sokak által ismert Szekeres Zsuzsi, Szabó Zoltán író özvegye. Szép lakásának a város közepén csupán egy hibája van: minden elképzelhető és elképzelhetetlen sarok férjének nagyszerű könyvtárával van telítve. Azért kevés cuccomnak mégis szorítottunk helyet a faliszekrényben, viszont a szoba és az ágy nagyon kényelmes volt - mint ahogy azt már Ady is megénekelte... Jóformán csak a reggelinél találkoztunk: Zsuzsi dolgozó hölgy, Párizsban nem lehet „szociális alapból” élni, de még a nyugdíjból sem. Mivel a 40-es évek végén hosszú időt töltöttem a világ - akkori - fővárosában, inkább csak nosztalgikus emlékeimet elevenítettem fel. A rue Lacrois-i hotel akkor is csak 1 csillagot tűzhetett ki a bejáratára, amire nem éppen büszkélkedhetett sem akkor, sem most. Viszont akkoriban csupa közép-európai menekült lakta, ma pedig jóformán csak arabok, ami némi változást jelent… A Boulevard Strasbourg akkoriban elegáns főútvonalnak számított, ahol nagy szerencsével jutottam lakáshoz. Ma már az egész gyönyörű úton csak négerek laknak, nincs is más üzlet, mint néger fodrászat. Meg kell hagyni: mesés költeményeket tudnak varázsolni a fejekre a fekete gyapjúból, de azért fellélegeztem, amikor pár utcával feljebb már „fehér” környezetbe jutottam. Az Eiffel-toronyhoz elzarándokoltam, már csak azért is, mert valójában kevesen vannak, akik felfogják a torony esztétikai szépségét és elképesztő technikai tökéletességét. A 118 éves kolosszuson csak csodálni lehet Eiffel zsenialitását, és az alig életnagy„Vasköltemény” ságú mellszobra az egyik lábnál elég méltatlan hálája az utókornak. Legalább másfél órát kell sorban állni, amihez nem sok kedvem volt. Egy ott lézengő felügyelő-félének diszkréten a fülébe súgtam, hogy hadirokkant vagyok (lám-lám! Az argentin

Eiffel mellszobra

3. OLDAL

Párizsi kaleidoszkóp

„vívóság” szerzőnkre is ráragadt... Szerk.). Rám nézett, szó nélkül kézen fogott és a bejárathoz kísért. A monsieur hadirokkant - mondotta volt - félárú jegyet kap. Tíz perc múlva már a hihetetlen liftben voltam, aminek formája követi a vasszerkezet görbületét és 50 embert visz fel egyszerre. Lélegzetelállító arra gondolni, hogy mindezt több mint 100 évvel ezelőtt készítették és azóta szinte megállás nélkül dolgozik. És vasak, vasak, vasak, amikről, csak akkor suhan el a tekintetünk, amikor a 360 fokos panorámában gyönyörködhetünk. A Louvre udvarán elborzadva láttam az új bejáratot: a piramisformájú üvegkalitkát, viszont a szajnaparti bouquinisteeknél (könyvárusoknál), ahol annyi sok használt kottát vásároltam, semmi sem változott, csak legfeljebb most nagyobb a választék. A szinte minden sarkon létező bistrók nélkül, parányi asztalaikkal, el sem l e h e t Párizst képzelni - de azért Boszniában jobb kávét Bistro ittam... (l. az AMH 2006. novemberi számát. Szerk.) Bizonyára vannak még idős emberek, akik emlékeznek a Les Halles évszázados, nem éppen higiénikus piacaira. Ez persze mára már eltűnt, és egy nagyszerű építészeti elgondolás alapján nyolc /!/ háztömb

A cukorfehér Sacré-Coeur

néhány hangulatos utca, amire nagyon vigyáznak, bár alig laknak benne. És persze járnak a kirándulóhajók a Szajnán, és még megvan a híres Moulin Rouge is, noha a valamikor nevezetes Place Pigalle már erősen megfakult, és egy külvárosi utcában már hiába kerestem azt a mulatót, ahol valamikor az akkor még csak kezdő Edith Piafot hallottam énekelni. Nem bontották le a gyönyörű Sacré-Coeurt... Saint Gervais

nemcsak a Notre-Dame-ot kell illően megcsodálni, hanem a már kívülről is áhítatot keltő Saint-Gervais szinte „vegytiszta” késő gótikáját. Mégis számomra a legmegragadóbb volt a Saint Eustache, amire kívülről is nagyszerű a rálátás, és belülről - szerintem - nincs hozzá fogható. Alig valamivel kisebb a főhajója, mint a Notre-Dame-é és a XVI. századi építése óta szinte semmit nem változott.

Sétahajók

Oly sok szép dolog van még Párizsban, amiről könyvet is lehetne írni... Mégsem lehet szó nélkül hagyni az Invalidusok fantasztikus hadimúzeumát, ahol elkerülhetetlenül - némi viszolygással - meg kellett hajtanom a fejemet, mert Napóleon

Saint Eustache

Nemigen hatott meg a technikailag nagyszerű, de esztétikailag kevéssé meggyőző Centre Pompidou külső csőrendszere. Itt nyugszik Napóleon

koporsója csak felülről nézhető. Az óriási vörös porfír-márványt az akkor Oroszország legészakibb tartományából, Karéliából importálták, mert a ritka kő már akkor is csak ott volt kibányászható.

Ex Les Halles

területén teljesen modern formában épült fel Párizs híres bevásárlási központja, ahol viszont még francia nyelvtudással is könnyen el lehet tévedni. Van ott minden,

A vitatott Centre Pompidou

Blvd. Haussmann

ami szemnek-szájnak és a női hiúságnak ingere. A forgalom persze elképesztő, főleg a híres sugárutakon, amiket még egy Haussmann nevű úr kreált vagy 150 évvel ezelőtt. Töretlenül állnak régi szépségükben a nagynevű Printemps, Lafayette és más nagy áruházak. Aki szereti a gótikus művészetet, ne hagyja ki a francia fővárost. Persze

Tavasz van és a Trocadéro mellett a fiatalok már a zöldben élvezik az első napsugarakat.

A híres clochard-ok ma sem tűntek el egészen. Egy ládából kinyúló láb tulajdonosa, aki éppen morzsákat szórt a galamboknak nagyon rám ripakodott, amikor szemből próbáltam lefényképezni. Majd legközelebb…

A tavaszi első napsugarak...

A Cité közepe mindig zsúfolt, de alig 100 méterre Nagy Károly híres szobrától még van középkori maradványként

La Cité

4. OLDAL

ARGENTÍNAI MAGYAR HÍRLAP

BRAZÍLIAI HÍRADÓ (Piller Éva, São Pauló-i tudósítónktól)

Brazíliai tudósítónkat megihlette, amit az AMH január-februári számában olvasott a témáról a Santa Fe-i hírekben. Az Egyház kalendáriumában Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepe ugyan november 19-re esik, de az idén egy egész évet szánnak tiszteletére, lévén születésének 800. évfordulója. A cikket ezért már most közöljük. (Szerk.)

Árpád-házi Szent Erzsébet

Erzsébet 1207-ben született a Zemplén megyei Sárospatakon II. Endre király és merániai Gertrúd lányaként. Már négyéves korában eljegyezték a Thüringia-Hessen-i őrgróf 14 éves Hermann fiával, majd Thüringiába vitték. A 4 éves menyasszony, dúsgazdag hozománnyal, ezüstbölcsőben utazott... Vőlegénye halála után annak öccsével, Lajos őrgróffal kelt egybe 14 éves korában. Lajos 7 évvel volt idősebb nála. Mintaszerű, boldog házaséletet éltek, kapcsolatuk mindig egymás őszinte szeretetén és elfogadásán alapult. Négy gyermekük született, közülük az egyik a későbbi IV. Béla magyar király. Erzsébet hírből megismerte Assziszi Szent Ferenc munkálkodását és miután maga is ösztönösen a szegények és elhagyottak pártfogásával szeretett volna foglalkozni, beindult egy levelezés közöttük, egészen Szent Ferenc haláláig 1226-ban. Erzsébet lett az első Harmadrendű Ferences Rend-i apáca Németországban. Jólelkű adakozónak bizonyult, férje várában kórházat és menhelyet építtetett, s ő maga is szívesen szolgált a betegeknek. Korán szembefordult az akkori kor szabatos léhasága és tartalmatlansága ellen. Aszkéta miszticizmusa, önsanyargatása már régóta meghökkentette a körülötte élőket. A középkor társadalma ezt nem értette, pláne nem tudta összeegyeztetni egy előkelő származású és ráadásul dúsgazdag királylány viselkedésével, aki tökéletesen a ferences eszmény szerint élte életét. Nagyon megrendítette őt férje korai és tragikus halála, de megnyugodott az Úr akaratában. Amikor azonban Erzsébet a wartburgi kastélyban meglátta, hogy az uralkodóház a legteljesebben szervezetlen, nem törődik a szociális problémákkal, a higiéniával, és megdöbbentette a bántóan éles ellentét a gazdagok és a szegények között, megkezdődött a nézeteltérések sorozata családjával. Hamarosan el kellett költöznie a várból, mert a rokonok nem néztek rá jó szemmel. Nemet mondott II. Frigyes császár házassági ajánlatára, mert egyedül Isten és embertársai szolgálatának akarta szentelni magát. Másokhoz jóságos, önmagához azonban rendkívül szigorú volt. Özvegysége alatt 28-ágyas kórházat építtetett a szegényeknek, amelyet élete végéig maga vezetett. A kórház mellé egy kis kápolna is került és ennek a helyén épült, 1238-ban, a csodálatos marburgi Szent Erzsébet gótikus katedrális, amely Jeruzsálem, Róma és Santiago de Compostela után a kereszténység negyedik legfontosabb szentélye lett és az egyik leglátogatottabb zarándokhely. Utolsó éveit tudatosan vállalt önkéntes vezeklésben, szegénységben, lemondásban és önmegtagadásban élte le. Ócska kis kunyhót építtetett magának és olyan ételeket evett, amilyeneket a nincstelenek kényszerültek enni. Rongyos ruhában, sokszor mezítláb járt-kelt és koldult, főzött a szegényei javára, akik száma sokszor elérte a 900 személyt. Időt talált még szőni-fonni is, és ezzel a munkájával támogatta a kolostort, ahol leánya élt. Fiatalon, 24 éves korában befejezte életét. Kórháza kis kápolnájában temették

el. Mielőtt a koporsót lecsukták volna, II. Frigyes császár egy aranykoronát helyezett a holttest fejére. Halála után négy évvel szentté avatta őt IX. Gergely pápa. 1671ben, az egész katolikus világban, kötelező egyházi ünnepnap lett Szent Erzsébet halálának évfordulója. Erzsébet legismertebb csodája a rózsává vált kenyerek a kötényében, de a legtöbb csodája betegek meggyógyulásával kapcsolatos - 190 eset és 16 feltámadás. Utóbbiak közül az egyik történetesen egy fiatal magyar lány volt, aki Esztergomban halt meg, majd hívő szülei Marburgba szállították és ott, a 31 napos utazás után, a lány magához tért, feltámadt. Árpád-házi Szent Erzsébetnek volt egy másodfokú unokahúga, Portugáliai Szent Izabella (1270-1336), akinek egész élete magyar nagynénje befolyása alatt állt és mindenben hozzá igyekezett hasonlítani. Izabella 1282-ben férjhez ment és portugál királyné lett. Templomokat építtetett, az elsőt Coimbrában, és azt nagynénjének szentelte. Kolostorokat, menhelyeket és kórházakat alapított. Betegeket gyógyított, megszervezte a szegények támogatását. Az elfogottak pártfogója lett. Alázatos volt és ő is vonzódott a Szent Ferenc Rend-i hivatáshoz, politikájához. Jótékony szívük egyforma volt, de a portugál királyné kiegyensúlyozottabb, érettebb és diplomatikusabb volt. Brazíliában mintegy összefolyik a két szent személye. A brazil pékek (akik Santa Isabelt védőszentjüknek választották) és a kevésbé művelt brazilok nem tudják, hogy két Szent Erzsébet illetve két Santa Isabel volt. De a műveltebb emberek, papok igen. A templomokban ott ál néha a két Erzsébet szépen egymás mellett, ezzel a felírással: Santa Isabel Rainha de Portugal és Santa Isabel Rainha da Hungria. Szent Erzsébet világító példát nyújtott a világnak, mire képesítheti a szeretet, a hit és az alázat a keresztény lelket. Földöntúli világosság és rendíthetetlen hit töltötte el. Árpád-házi Szent Erzsébetet egészen különleges módon szerette az Isten. Ha körülnézünk a keresztény világban, jóformán mindenhol nyomára bukkanunk a szent tiszteletének. Alakja és csodái legtöbbször festményen vagy szoborban vannak megörökítve. Íme néhány híres festőművész, aki megfestette: Botticelli, Jan van Eych, Hippolyte, Flandrin, Flugger, Holbein, Mantegna, Murillo, Vriedt. Zeneszerzők, akiket megihletett: Richard Wagner: Tannhäuser, (1845), Joseph Haas: Volksoratorium Die heilige Elisabeth (1931), Liszt Ferenc: Szent Erzsébet legenda (1862). Mosdossy Imre rajzművész Szent Erzsébet halálának 750. évfordulójára a Thomas de la Rue nyomdának rajzolt postabélyeget Kolumbiának és egy érmet Kanadának. Szent Erzsébetről van népdal, vallásos ének, költemény, regény, színdarab és dráma, valamint számtalan életrajz.

Szent Erzsébet tiszteletére épült kegyhelyek

Magyarországon szinte megszámlálhatatlanok. Németország (Marburg katedrális, Lübecki közkórház). Ausztria (Bécs Szent Erzsébet templom, Német Lovagrend templom, Innsbruck Hofkirche, Bad Ischl Szent Miklós templom, Forchtenstein a régi kastély tornyán, Heiligenkreuz cisztercita kolostor temploma 1135). Franciaország (Párizsi Szent Ferenc templom, Lyon Harmadrendű Ferences apácakolostor). Olaszország (Perugia domonkosrendi templom, Szent Ferenc templom, Klarissza nővérek kolostor, Szent Ágnes kolostor). Spanyolország (Madrid, az 1649-ben épített kórháztemplomban Murillo festménye Szent Erzsébetről, ahogy leprásokat gyógyít). Hollandia (Brugge Kistemplom, Brabant). Mexikó (Mexikó város Sagrado Corazón templom). Kanada (Toronto Saint Elisabeth of Hungary templom).

(1207-1231)

Kolumbia (Bogotá prímási bazilika, Szent Ferenc templom, Német kolónia templom).

(Bibliográfia: Az Instituto Histórico e Geográfico de Rio de Janeiro szemelvénye 1992. Ónody Olivér tanulmánya a Szent Erzsébet emlékhelyekről, saját látogatásai alapján).

2007. Április

Cserkészbál Los Angeles 2007 A magyar cserkészet kettős célja az ifjúságot emberebb emberré és magyarabb magyarrá nevelni. A cserkész jellemnevelés 100 éves tapasztalattal, képzett vezetőkkel történik. A cserkészet csak a szülők segítségével tudja e hivatását betölteni. Szülői segítség nélkül - különösen külföldön - nehéz lenne megőrizni és ápolni a fiatal korosztály magyar nyelvét és kultúráját, átadni a hagyományokat.

Szent Erzsébet tisztelete és kegyhelyei Brazíliában

Petrópolis Katedrális (Rio de Janeiro állam) II. Dom Pedro leányának, Izabella (Isabel) hercegnőnek a kérésére üvegablakok mutatják Szent Erzsébetet, amint beteget ápol és szegényeknek alamizsnát osztogat. Caxambu (Minas Gerais állam) Magyarországi Szent Erzsébet itteni temploma, Igreja de Santa Isabel da Hungria, ugyancsak Izabella hercegnő nevéhez fűződik, ui. férjhezmenetele után rögtön szeretett volna gyereket, hogy a Bragança-dinasztia biztonságban legyen. Barátnői tanácsára a híres a caxambui gyógyvizekhez utazott. De nem bízván igazán a gyógyvizek csodálatos hatásában, egy ígéretet tett Szent Erzsébetnek, hogy egy templomot építtet tiszteletére, ha sikerül megfogannia. A kis trónörökös 9 hónap múlva megszületett és a Szent Erzsébet templom felépült Caxambun, hogy Izabella hercegnő ezzel is bizonyítsa ország-világ előtt meddősége megszűnését. Salvador (BA) már két oltár van: Santa Isabel Rainha de Portugal és Santa Isabel Rainha da Hungria. São João del Rei (MG) szobor Santa Isabel Rainha da Hungria. Mariana (MG) nagy (1,70 m) szobor Santa Isabel Rainha da Hungria. Ouro Preto (MG) Manuel Bandeira leírása szerint a 6 oltár közül egy Santa Isabel da Hungria, egy másik Santa Isabel de Portugal, és a sekrestye falain freskók a két szentről együtt Santa Isabel da Hungria és Santa Isabel de Portugal. Santa Isabel (ES) Ped ro Calmon könyvéből idézet: „Carta de Dom Pedro II. a sua filha (1860): ... A Colonia da tua santa é muito bonita ... Na sacristia Igreja Matriz, encontram-se 2 estátuas, ambas com direito ao uso de uma coroa. O culto desta santa húngara foi trazido pelos primeiros colonos alemães, que vieram de uma região, onde ela era a mais preferida santa com nome de Elisabeth von Thüringen...” Rio de Janeiro (RJ) Szent Antal ferences kolostor (1607). A tetőfreskón Árpád-házi Szent Erzsébetről két ábrázolás, alatta: Santa Isabel filha del Rei da Ungria felírás. Az oltár mellett Santa Isabel de Portugal szobor. Igreja de São Sebastião: a bal mellékoltáron Santa Isabel Rainha da Hungria. Cafelândia (São Paulo állam) Igreja de Santa Isabel da Hungria 1930-ban épült, az olasz eredetű városalapító Zucchi család kezdeményezésére. São Paulo (SP) Igreja de São Francisco (1647) Árpád-házi Szent Erzsébetről egy festmény, koronával a lábai előtt, mellette egy szobor és egy másik szobor a sekrestyében. Sankt Bonifatius Kirche, a német kolónia templomában: üvegablak Árpád-házi Szent Erzsébetről, rózsákkal a kötényében. Vila Anastáció (SP) Szent István Király magyar plébániatemplom. A szobor is és az üvegablak is Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolja, a Szűcs család adománya. A Szent Erzsébet ablakot a Pompeiai Magyar Nőszövetség adományozta. (A Vila Anastáció-i templomnak 3 Erzsébet szobra volt. Ebből egyet a Brazíliai Magyar Segélyegylet Szeretetházának adományozott. Most van javítás alatt, hogy ott a helyére kerüljön). São Bento de Morumbi (SP) A magyar bencések alapítványa A história da Salvação hatalmas oltár-falfestmény Claúdio Pastro műve (1982). A jobboldalon a pannonhalmi apátság előtt látható majdnem az összes magyar szent, és természetesen Árpád-házi Szent Erzsébet is.

A nyolc pár: Gábor Julianna - Anderson Christopher, Herédy Ilsza - Bányai Gusztáv, Hines Elisabeth - Herédy László, Jenei Edina - Herédy Róbert, Kaszás Kelsey - Herédy Viktor, Kliewer Christie - Laskai Gábor, Koncz Violet - McCormick Robert, Tractenberg Christina - Sárvári Sebastian

Január 20-án tartották meg a Los Angeles-i magyar cserkészcsapatainak 40. báljukat az elegáns Airport Marriott Hotelben. (Díszelnök: Szörényi Éva Kossuth-díjas művésznő, aki sajnos egészségi állapota miatt nem lehetett jelen, pedig ő maga is cserkészszülő és a cserkészet mindenkori támogatója. Üzenetét Boros Timea olvasta fel, a hagyományos megnyitást egy kulacs meghúzásával pedig Szoboszlai Sándor ö.cs. jelezte). Több mint 450 vendég szórakozott ragyogó hangulatban. A fénypont idén is a fiatal párok nyitó keringője volt. Öröm volt nézni a kis hölgyek könnyed repdesését habos fehér ruhában, s a fiatal urak elegánsan táncoló alakját szmokingban. Gratulálunk

szorgalmukért! Köszönjük minden nyitótáncos szüleinek, hogy lehetővé tették a próbákat a türelmes és jó ízlésű Szik Évi szakértő betanításával. Ki gondolta volna ezekről a fiatalokról, akik közül a cserkészek táboroznak, kötelet csomóznak, tanulják a magyarság ismereteit és a természetet, hogy ilyen fegyelmezettek és kecsesek tudnak lenni? Csodálatra és többszörös vastapsra késztette a vendégeket. A nyitó tánc ismétlése, majd a gyermek-szülő keringő-páros után a vendégek, a fiatalokkal egybe vegyülve, boldogan áramlottak a táncparkettre. (Zene: Cser Zenekar, változatos repertoárral). A sok új arc mellett jó volt még látni a messziről idejött cserkészbarátainkat. Sok visszajáró öregcserkész is jelen volt; nem akartak kimaradni a jó szórakozásból. A rengeteg fiatal zsibongott vidáman, még a folyóson is hömpölyögtek, és táncolva csip-csiripeltek egymással. Utóparti: Mint minden bál után, Lukács Béla cserkészbarátunk szép és érdekes lakásában szeretettel várt bennünket. Friss lángos és jóízű korhelyleves mellett még megtárgyaltuk a bál eseményeit és pihentettük agyontáncolt lábunkat. Köszönjük, Béla, ezt a kellemes hagyományt! A csapatok nevében ezúton küldjük hálás köszönetünket minden résztvevőnek is, a fővédnököknek és védnököknek, a lelkes cserkészvezetőségnek és a cserkészszülőknek, mindazoknak, akik munkájukkal, erkölcsi és anyagi támogatásukkal elősegítik a külföldi magyar cserkészet fennmaradását. Találkozunk újra a 41. bálon! Addig is: Jó munkát! (Katona Michelle összefoglalója alapján Kalmárné Werth Adri olvasónk figyelméből. Képanyag: Kaszás George, Ősapay Péter, Katona Michelle)

2007. Április

ARGENTÍNAI MAGYAR HÍRLAP

Így élünk, éldegélünk . . . Tavaszt váró szomorkás hétköznapjainkban talán egyetlen olyan nap akad minden évben, amikor felszabadul a magyar lélek. Március idusa ez a nap, s oly mélyen él a magyar szívekben, hogy nem lehet azt onnan kitörölni. Bizonyára ezért van az, hogy ezzel a nappal mindig meggyűlik a gondja a nemezettől elszakadt, önző hatalmaknak. Olyan barométer ez a nap, ami mindig pontosan mutatja a magyar szabadság, a magyar demokrácia állapotát. Erről a napról, erről az eseményről szóltak a vezető hírek egész februárban. Igaz, ehhez jó alapot adtak a tavaly október 23-i rendőri atrocitások. Erről jelentést készített egy kormány által felkért bizottság, amelyben a régi idők szelleme köszönt vissza: a „vannak még hibák, elvtársak, de majd kijavítjuk...” Ez a jelentés az EU részére készült, amivel a koalíciós pártokon kívül csak kevesen voltak megelégedve. S egyszer csak jött a meglepetés. A sokáig hiányolt értelmiség megszólalt. Dr. Morvai Krisztina alkotmány-jogász és két, már nyugdíjas alkotmánybíró vette a fáradságot és tanúkat meghallgatva, híradó filmeket, híradásokat kockáról-kockáról végignézve, módszeres alapossággal kialakított egy véleményt és készített egy részletes jelentést, amelyben az október 23-i zavargásokért és az azt követő állapotokért a miniszterelnököt tartja felelősnek, aki a balatonöszödi beszédével elindította a lavinát. A kormányoldal nyomban felháborodott, a civil egyesületek viszont üdvözölték a jelentést. Ennek hatására március 15-re több EU-országból független megfigyelők küldését ígérték. Mintegy jelezve azt, hogy komoly aggályok vannak a kormány szavahihetősége körül. Hát ilyen hangulatban, ilyen előzményekkel a hátunk mögött készültünk most a nemzeti ünnepre. A legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz, azt kérte a kormánytól, hogy ne használjanak lőfegyvereket a nemzeti ünnepen! Mintha csak arról lett volna szó, hogy ne öntsük ki a bort az abroszra... Akaratlanul is elmereng az ember ezen a kérésen: „Ne lőjenek a nemzeti ünnepen a felvonulókra!” Lám-lám, mivé lett a rendszerváltott nagy szabadság pár év alatt? Amúgy a február hónap se múlt el izgalmak nélkül. Jókora meglepetésre, mint derült égből a villámcsapás bejelentették, hogy Budapesten a német, a holland, a bulgár, stb. „újfasiszták” megemlékezést tartanak a budai várból való kitörés emlékére. Ennek a hírnek senki se örült. Akik ui. a várban elesett katonákra és civilekre kívántak méltó módon emlékezni, azok nem akartak ezzel a katonai parádéval felvonuló társasághoz csatlakozni. Sőt, értetlenül és indulatosan fogadták ezt a provokációt. Találgatták is: ez megint kinek jó? Cui bono? Vajon kiknek állt érdekében? Nemsokára Szilvásy György, a kancellária minisztere azzal a megdöbbentő hírrel állt elő, hogy szélsőséges csoportok március 15-én fegyveres támadásra készülnek, s már lőgyakorlatokat tartanak! A Fidesz vezetői nyomban azt kérték, hogy - ha vannak ilyen emberek - akkor egyetlen percet se késlekedjenek és a rendőrség állítsa elő őket! Azt is hozzátették, hogy legyen már elég a szélsőségesekkel való riogatásból, ijesztgetésekből, akik érdekes módon mindig akkor bukkannak föl, ha a szocialistáknak gondjaik akadnak. Szélsőségesek nem kerültek elő, ámde február 13-án éjjel ismeretlen személy (vagy személyek) AK típusú géppisztolyból leadtak egy sorozatot a rendőrségi üvegpalotára. Elmondások szerint milliós károk keletkeztek. A rendőrség nagy erőkkel nyomoz azóta is, és vérdíjat tűzött ki az elkövetőre. A pesti flaszteren pedig azzal viccelődnek, hogy jó lenne, ha ellenőriznék Szilvásy alibijét... Így vált március 15-e központi gondolattá, közbeszéd tárgyává. Viták, vitaműsorok kezdődtek arról, hogy mi is lesz majd március 15-én? Ki hol fog ünnepelni? Ki mond beszédet? Kiktől kell

tartani? Gyurcsány miniszterelnök szerint az lett volna jó, ha senki sem mond beszédet. S bejelentette, hogy ő nem fog megszólalni. Két nap múlva aztán úgy döntött, hogy mégis kiáll a mikrofonok elé, de „zárt körben”... Hát ilyen haszontalan, sótlan lózungokkal terhelt hírek keringtek a médiában, miközben az iskolák, a kórházak alkalmazottai szó szerint élet-halál csatájukat vívták a megmaradásukért, munkahelyeikért, családjuk biztonságáért. Budapesten több száz fős megfáradt ember próbálta jobb belátásra bírni Molnár Lajos egészségügyi minisztert, aki sok minden volt már élete során. Orvosként egy alkalommal a gondjaira bízott beteg jó fülét operálta meg a beteg fül helyett. S erről hiteles jegyzőkönyv is maradt! Aztán mennie kellett a kórházból. Azt beszélik, innen, ezekből a kudarcokból fakad a kórházak iránti ellenszenve. Hódmezővásárhelyen tizenkétezren vonultak az utcára - de a kórház leépítési terve nem változott. Egyedül a vasutasoknak sikerült megmenteni a MÁV-kórházakat. Igaz, esetükben komoly érvek estek a latba. A vasutasok szakszervezte ui. úgy foglalt állást, hogy ha sor kerül a MÁV-kórházak bezárására, akkor másnap leállnak a vonatok. Ez az érvelés hatásosnak bizonyult. Aztán megint kiesett egy csontváz a magyar igazságszolgáltatás szekrényéből. Ezúttal a „móri mészárlás” néven elhíresült bűnügyben hozott több éves vizsgálat és ítélet keltett nagy robajt. De ennek megértéséhez egy kis időutazást kellene tennünk a múltba. Amit most hely hiányában csak nagyon röviden tehetek meg: a véres történet öt évvel ezelőtt a Veszprémhez közel eső Mór nevű kisváros takarékpénztárában kezdődött, amikor ismeretlen bankrablók behatoltak a pénzintézetbe és mind a nyolc ott dolgozó alkalmazottat megölték. A rendőrség soha nem látott létszámban fogott a nyomozáshoz, s már másnap megneveztek két gyanúsítottat, akikről két nap után kiderült, hogy nincs közük az ügyhöz. Aztán évekig csend következett, csak a vérdíj emelkedett, egészen húsz millióig. S egyszer csak jött a szenzációs hír. Elfogtak egy Kajzer nevezetű embert és társát, akik alaposan gyanúsíthatóak a móri mészárlással. Elfogásukra lakossági bejelentés alapján került sor. Az ismeretlen (már védett) személynek kifizették a vérdíjat. Újabb évek követték egymást, de Kajzer nem vallott. A gyilkos fegyverek sem kerültek elő. A helyszínen talált tenyérlenyomat se stimmelt. Mindezek ellenére Kajzert közvetett bizonyítékok alapján életfogytig tartó börtönre ítélték. A dologra leülepedett a felejtés pora - egészen ez év elejéig, amikor a sors szeszélye folytán két roncskereső a tatabányai erdőben fémdetektorral keresgélve véletlenül megtalálta az elrejtett „skorpió”-típusú gyilkos fegyvert s azt a postás zsákot, amit egy veszprémi postás megölése során raboltak el. Ezek után kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy Kajzer nem követhette el a postás gyilkosságot, mert akkor már börtönben volt. De viszont ugyanazt a fegyvert használták Móron, így megdőlt a vád. Majd három hónap múltán elfogták a fegyver tulajdonosát, aki beismerte a bűncselekményt. Ezt a rémes történetet azért érdemes megismerni, mert hűen rávilágít a magyar rendőrség és az igazságszolgáltatás állapotára. S ehhez jött az újabb adalék: a rendőrség öt szélsőségesnek mondott személyt vont vizsgálat alá, akik (elmondásuk szerint) március 15-én meg akarták támadni a közintézményeket. S náluk fegyvereket is találtak... Aztán félénk újságírói kérdésekre - ha lassan is, de - kiderült, hogy a gyanúsítottaknál légpuskát, számszeríjat, dobó csillagot és Molotov-koktél készítéséhez alkalmas anyagokat és - egy verset találtak! Mit mondhat ezek után a sokat tapasztalt magyar? Aki már látott légpuskát! No és melyik háztartásban nincs Molotov-koktél

5. OLDAL

(levélrészlet Magyarországról)

készítéséhez alkalmas sebbenzin, üveg és rongy? A versről pedig inkább nem szólnék semmit... Kívülről nézve ezen bizonyosan jót lehet derülni. De itt ez a hír komoly aggodalomra ad okot. Mert ezek alapján bárkit vizsgálat alá lehet vonni, meg lehet vádolni! S itt érdemes megállni egy sóhajtás erejéig. Hiszen a napnál is világosabb, hogy a rendőrség bizonyos igények, megrendelések szerint dolgozik. Eredményt kell produkálni - bármi áron. Bűnösöket, tetteseket kell találni. Ezt várja el a hatalom. S ez a szemlélet a múltba vezet. A kommunista rendszerek működésének alapfeltétele volt az ellenség folyamatos keresése. Néhányan kedves olvasóim közül talán még emlékeznek a jelmondatra: „Aki nincs velünk, az ellenünk van!” És hány embert bélyegeztek meg s hurcoltak el? Hány családot tettek tönkre ennek az elvárásnak a jegyében, mert eredményt kellett produkálni? Most „szélsőségeseket” kell találni. Be kell bizonyítani azt, hogy az október 23-i rendőri brutalitásnak volt létalapja! Az ellenség-keresést már a temetésekre is kiterjesztették. Február derekán elhunyt Illés Lajos, sokak által ismert, köztiszteletnek örvendő beat-zenész. Temetésére tér-megfigyelő kamerákat szerelt fel a rendőrség a temetőbe, és helyszínre vezényeltek négy autó rendőrt és egy rabszállító kocsit. Sokan azt kérdezik: mi lesz ezek után? Vajon ezután megfigyelik a lakodalmi rendezvényeket s keresztelőket is? Ennyire kell félni a néptől? Aztán egymást követték az újabb meglepetések. Kiderült, hogy a kormány olyan törvénytervezetre készül, hogy a 14 és 18 év közötti gyerekekről a beleegyezésükkel pornográf-felvételeket lehessen készíteni az arra kíváncsi személyeknek! A kirobbanó botrány nyomán a törvénytervezetet előbb tagadták, aztán a bizonyítékok súlya alatt beismerték. A vihar jóformán el se ült, amikor jött az újabb mellbevágó hír: a kormány titkosított tanulmányt készítetett 1 millió Keletről származó személy befogadására, letelepítésére. A tanulmányt a Kereszténydemokrata Néppárthoz juttatták el. A hírt szokásos módon először tagadták, majd fenyegetőztek, hogy titkosított dokumentumokat hoztak nyilvánosságra. Ilyen csatározások közepette teljesen váratlanul a miniszterelnök bejelentette: „Magyarországon soha nem látott méreteket öltött az antiszemitizmus”. Az efféle bejelentésről azt érdemes tudni a távolba szakadt magyarnak, hogy az antiszemita kártyát akkor húzzák elő, ha már nagyon rosszul állnak a dolgok. Az antiszemitizmus vádja olyan, hogy akit azzal megvádolnak, az jobban teszi, ha elbujdokol, mert rászakad a média gépezete: fasisztává, szélsőségessé, kirekesztővé, sovinisztává, rasszistává, stb. kiáltják ki, s megnézheti, hol kap majd munkát; de még az is megeshet, hogy ismerősei áttérnek a szemközti járdára, ha meglátják... Akárcsak az ötvenes években, amikor az osztályidegenektől, kulákoktól kellett óvakodni... Talán mondani is felesleges, hogy ennek a hisztérikus állapotnak a fenntartását a „független” média és a szocialista párt szavatolja. Így aztán az antiszemitizmus vádja, mint Damoklész kardja függ az újságolvasó magyar feje fölött. S véletlenül, vagy mindezek igazolására, meglepetésszerűen megérkezett kétszázadnyi katonai uniformisba bújt izraeli katona Budapestre. Végig látogatták a zsidó emlékhelyeket, és úgy bátorították a zsidó közösséget, hogy: „Ne féljetek, mi itt vagyunk. Mégegyszer nem történhet meg az, ami a II. Világháborúban történt...” Hogy milyen érdekeket szolgált ez az üzenet? Ki rendelte meg? Mit akartak ezzel elérni? - Döntse el az olvasó. Március 15-e előestéjén a média már olyan hisztérikus közhangulatot teremtett, hogy a budapestiek közül sokan vidékre utaz-

tak. Mindenről szó volt: szélsőségesekről, terrorista veszélyről, Molotovkoktél készítőkről, rendőri azonosítókról, várható pénzbüntetésekről - csak március idusára, Petőfi, Vasvári, Jókai, Kossuth emlékére már nem jutott idő... A kellően felbosszantott polgárok közül többen úgy fogalmaztak: „Egyszer legyen már vége március 15-ének!” S végre felvirradt március idusának verőfényes napja. Igazi tavaszi napsütés, kellemes langyos idő köszöntötte az ébredőket. S az ünnep ilyenkor a parlament előtti zászlófelvonással kezdődik. Amit a díszőrség, a lovascsapat ékesít, s a köztársasági elnök adja meg az engedélyt a ceremóniára, amin minden parlamenti párt képviselteti magát. Igen ám, csak most a Kossuth tér kordonokkal volt bezárva. Erre hivatkozva a Fidesz és a KDNP vezetői úgy döntöttek, ilyen körülmények között nem vesznek részt a ceremónián. Sólyom László köztársasági elnöknek is más dolga akadt. Erdélybe, Kolozsvárra utazott... Így a tisztesség Gyurcsány Ferencnek jutott. De amint megjelent a színen, elkezdődtek a füttyögések, bekiabálások. Az idézetektől inkább eltekintenék... Ebben a stílusban folytatódtak az ünnepi rendezvények a Múzeum kertben, csak itt már nagyobb hangerővel szólt az „elk--tad, elk--tad” rigmus. Majd a Petőfi szobornál, ahol Demszky Gábor Budapest főpolgármestere mondott beszédet, már tojások, paradicsomok, almacsutkák is repültek, amit a testőrök nagy családi esernyőkkel próbáltak kivédeni. Miközben a főpolgármester - a mikrofonba kapaszkodva és el-elhajolva a tojások elől - kissé összefüggéstelenül ezzel kiabálta túl a bekiabálások zaját: Nem félünk! Mi vagyunk többen! Sehonnai bitang ember... S ezt követően jött délután a Fidesz nagygyűlés, ahol hivatalos jelentések szerint negyedmillión vettek részt. Zenés, vidám műsorok követték egymást. Zászlóerdők lobogtak, s a közönség együtt kiáltotta (énekelte) az előadókkal Petőfi emlékezetes sorait: „Rabok tovább nem leszünk!” A műsor zárásaként Orbán Viktor bátorította a csüggedőket s a népszavazási kezdeményezésre buzdított, amit majd akkor fognak elindítani, ha annak pontjait a különféle bizottságok jóváhagyják... Alkonyatra előkerültek az utca fenegyerekei is. Becslések szerint ezer-ezerötszázan lehettek. Körülbelül ennyien lehettek a bámészkodó drukkerek is. Az Andrássy úton kezdődött a csetepaté annak íratlan szabályai szerint. Egyfelől a rendőrök, másfelől a tüntetők. A rendőrök könnygázzal, vízágyúval, a tüntetők pedig kövekkel voltak felfegyverkezve. Így folyt a menetelés hol lassabban, hol futva. Az operánál egy kis időre erőt gyűjtöttek a rendőrök, s ezalatt a tüntetők tüzet raktak a környéken található szemetes edényekből, padokból s egy tatarozás alatt álló ház anyagaiból. A kéznél lévő vízágyúval szerencsésen eloltották a tüzet a rend őrei s a tüntetőket a Hősök tere felé szorították, ahol elfogytak, fölszívódtak, mint a nyári harmat. Március 16-i híradások szerint a zavargások nyomán 110 köbméter törmelék maradt az utcákon. Hát így múlt el a szépnek ígérkező, dicstelen március 15-i ünnep. De nem lenne teljes a beszámolóm, ha nem szólnék arról az egy emberről, akit őszinte örömmel fogadtak az utca emberei: Sólyom László az a bátor ember, aki délután hazatért Kolozsvárról, s csodák csodájára gyalog ment a parlamentbe! Útközben mosolygott, integetett. S az emberek visszamosolyogtak rá. Senki nem akarta lelőni, agyonütni. Sőt, tiszteletére az alkalmi utcai nyomdászok kinyomtatták a 12 pontot. S egy Szendrey Júliának öltözött hölgytől kokárdát kapott... - Hát így élünk, éldegélünk... Barkuti Jenő, Magyarország

6. OLDAL

ARGENTÍNAI MAGYAR HÍRLAP

M it hallott az AMH Elhalálozások

- Váratlanul hagyott itt minket 71. évében Égeni Tamás barátunk és lelkes előfizetőnk február végén. Szokás mondani, hogy egy fulmináns szívinfarktus „ideális” halál, pláne ha álmában éri az embert. Azonban a hátramaradottaknak a hirtelen egyedül maradás rettenetes érzés és nehéz magukat túltenni a fájdalmon. Felesége Wodnyánszky Györgyi és fia Nicolás csak azzal vigasztalódnak, hogy szeretettjük nem szenvedett. Kérjük őket, fogadják ez úton őszinte részvétünket!

igen sikeres kiállítást: Sameer papa a fényképeivel, gyermekei Karim és Leila, valamint unokái Marlon és Greiner festményekkel. Gratulálunk! (Forrás: www.clarin.com) - Ajándék érkezett a postán: a dunaszegi Rezeda Népzenei Együttes megint meglepett legújabb CD-jükkel, amelynek címe „Hogy a világ vigadozjon”...

- Február 26-án, 75 éves korában elhunyt Megyery Ernő, 10 napos kórháztartózkodás után, amely alatt egy szövődményes tüdőgyulladásból nem épült már föl. Gyászolják ikerlányai Edith (Pötyi) és Cristina (Pici), mindketten a Szent Piroska cs.cs. volt cserkészei. A barátok, ismerősök részvétnyilvánításához csatlakozik az AMH is.

EZ-AZ Fontos hír: Idén ismét a Ruralban tartják a nemzetközi könyvvásárt április 16. és május 9-e között, amelyen Magyarország első ízben vesz részt az EU támogatásával. A magyar nemzeti jelképeinkkel ellátott 3 m2 ministandon bemutatásra kerül a magyarországi magyar és spanyol nyelvű könyvkiadás néhány szép darabja, amelyeket a Külügyminisztérium felkérésére a könyvkiadók bocsátottak rendelkezésre. A külképviselet a kiállító, és ezen oknál fogva a könyveket nem árusítják. Innen a könyvek az év második felében tartandó chilei kiállításra kerülnek. A stand az ún. „európai szigeten” lesz, az Unió többi tagországa közvetlen szomszédságában. - Március 3-án volt az idei első értekezlet a ZIK-, cserkész- és Regös-szülők részére. Döbbenetes, hogy milyen csekély számú szülő követte a kedves, két nyelven megírt meghívók fölszólítását! Nem támogatják a tanárok, vezetők fölmérhetetlen értékű munkáját? Tudják-e, hogy a támogatás hiánya ellehetetleníti az eredményes munkát és a magyar nyelv fenntartását?! - Március 1-én újból megindult a fiatalok által összeállított magyar témájú rádióadás. Egyre több az érdeklődő. Ajánljuk rendszeres hallgatását minden csütörtökön 21 és 22 óra közt az FM 88.7 hullámhosszon. - A Hungáriában hirdetés-film készült a Zwack Unicum ismertebbé tevése céljából. Miguel pincér segédkezik! - Február elején Paál Magdi vezetésével magyar tévé-csapat jelent meg a HKK könyvtárban érdeklődni Páger Antal dél-amerikai életszakaszáról. A könyvtárfelelőstől bőven kaptak fölvilágosítást, adatokat, filmezhettek képeket, műsorpéldányokat, valamint egy Vicente López-i utcáról rögzíthették azt a lakást, amelyben a Páger-család 1948-tól lakott egészen a családfő Magyarországra való távozásáig 1956 márciusában. - Örömmel vettük, hogy az USA-ban Bika Juli szerkesztésében megjelenő, havi elektronikus Nyugati Hírlevél 97. (márciusi) számában hírt ad az AMH létezéséről és elérhetőségéről. Köszönjük! http://www.hhrf.org/nyugatihirlevel/ - A Centro Cultural Borgesben a Makarius család három generációja rendezett

Nagyon megörvendeztettek barátságuk eme újabb megnyilvánulásával, mert igen jó érzés, hogy az Anyaországban vannak olyanok, akik maguktól jönnek segíteni, hogy továbbra is együtt dolgozhassunk a mindkét félnek oly fontos hagyományápolásban! Köszönet érte! (l. Kozma László vezető levelét 2.o.) - Egyesek kétségbe vonták a szerkesztői megjegyzést Bonczos Zsuzsa egyik Mi Történt rovatában az argentinok szolidaritását illetőleg. Pedig ezt Bobrik Gyurka a még tavaly történt esete is tanúsítja. Amikor nagy sietve igyekezett lefelé a subte lépcsőjén a nagykövetség október 23-i fogadására, megcsúszott és legurult. Pillanatok alatt körülvette egy aggodalommal teli és együttérző kis tömeg, nem hagyták mozdulni, amíg jöttek a mentők, ezek bevitték az Argerich közkórház ügyeletére, ott gyors de alapos kivizsgálással megállapították, hogy nagyobb baj nem történt, tovább küldték a Német kórházba, és itt aztán 3 nap alatt rendbe jött. Megható epizód mindebben, hogy a baleset egyik vadidegen tanúja nem tágított mellőle, készségesen kiértesítette a családot és végigkísérte egészen a 2. kórházállomásig... Ez Argentína. Lehet ezt máshol is ilyen mértékben tapasztalni?

Barilochei hírek

- Widmer Max és felesége Kranauer (Judit) Fruska látogatóba jöttek Svájcból Max 75. születésnapja alkalmából. Buenos Airesben Kesserűné Angyalka hívta meg vacsorára a szűk baráti kört. Punta del Estén szomszéd-barátaikkal töltöttek 2 hetet. - Obrincsák Mária Buziosból, Magel András és Pintér Irma San Martín de los Andes-ből a buenosi Pintér Verával és a Hungária vezetőséggel együtt egy kellemes estét töltöttek a Hungária éttermében. - Kalmárné Werth Adrienne évente 6 hónapot tölt Kaliforniában és ott élvezi a száraz meleget, ui. fia, Kalmár László György (Öcsi) Temecula városban lakik (San Diego és LA között). Ez alkalommal jelen volt a Los Angeles-i 40. Cserkészbálon (l. beszámoló 4.o.). Érdekességképpen említjük, hogy Temecula (indián nyelven) annyi, mint „a ködön át szemlélni a hegyeket”...

†

Várva-várt nagy eseményekről tuVarga Lenke Irén dunk ez alkalommal beszámolni. Február 21-én könnybe lábadt a (Pápa, 1920. december 13 Buenos Aires, 2007. február 11) szemem, amikor megpillantottam Bariloche főterén a Centro Cívico-n a pirosfestőművész, író, műfordító, tanár fehér-zöld lobogónkat. A város számon hosszadalmas betegség után tartotta, hogy aznap érkezett látogatóba csendesen elaludt. Józsa Mátyás magyar nagykövet. Kedves, csinos feleségével Gabriellával és Gyászolják: Fiai Járomy Árpád két vidám, tündéri gyermekével (ja! és és Horváth László, valamint gyülekiskutyájukkal) összekötötték a hivatakezete tagjai és a kiterjedt baráti lost a kellemessel. Jöttek megismerni a barilochei magyar kolóniát és Argentína köre. egyik legszebb, természeti kincsekben Nyugodjék békében! egyik leggazdagabb csücskét. Másnap este a városháza dísztermében Józsa nagykövet ünnepélyes keretek között megnyitotta az 56-os forradalomról szóló kiállítást (“Su repercusión en la prensa argentina”), amelyet októberben, Buenos Airesben a Biblioteca Nacionalban lehetett megtekinteni. Kb. 80 meghívott gyűlt össze, nemcsak magyarok, hanem a város és a többi közösség magasrangú képviselői is. Ez az egyedülálló és megFotó Mocsáry Kriszti rázó képanyag egy hétig volt Calle Hungría... megtekinthető mindenki számára. Másnap délelőtt ragyogó napsütésEzután a barilochei magyar közösség ben gyűltünk össze Bariloche egyik egy belvárosi étteremben díszvacsorával legszebb kerületében (Las Margaritas), látta vendégül nagykövet urunkat és hogy népviseletes zászlóvivők és a két kedves családját. Az egyesület elnöke, himnusz kíséretével leleplezzük egy új Szántó Esteban barilochei kerámiát utca tábláját: “HUNGRÍA”. (l. bővebb nyújtott át ajándékként. Józsa Mátyás hír SP 2.o.) Büszkén számoltunk nemköszönetét összekötötte néhány buzdí- csak nagykövetünk és családja, hanem tó szóval a krízisét élő magyar munka polgármesterünk és a város több mairánt. Úgyszintén felolvasott a magyar gasrangú tisztviselője jelenlétével is. külügyminiszter részéről egy elismerő TV-adó és újságriporterek beszámolót köszönőlevelet Halbritter Ferenc, készítettek és így az egész város értesülvolt tiszteletbeli konzul munkájáért. hetett erről a számunkra fontos és szép Pezsgőkoccintással és vidám hangulat- eseményről. ban záródott ez a kellemes este. Retezár Mónica

ANGELICA LEÁNYKAR

LÁTOGATÓK – UTAZÓK - Amikor már mindenki tér vissza szabadságáról, Szeley Cynthi a 3 hetes hegyitúra fáradalmait kipihenve egy hónapra átrepült USA-ba, Salopek Gábor látogatására. Ez netán szívügy?

2007. Április

Az Angelica Leánykart 1988-ban alapította az énekkar jelenlegi karnagya, Gráf Zsuzsanna. Az elmúlt 15 év alatt adott számos nagysikerű koncertjükkel

AZ AMH, MINT „ROKONEGYESÍTŐ”... Magyarországon sokan kitartóan böngészik az internet lapjait és az AMH hasábjain olykor rég nyomon vesztett, keresett rokoni vagy baráti nevekre bukkannak. Ilyenkor reménykedve írnak nekünk. És ekkor kezd bűvös irodavezetőnk Trixi szívós detektívmunkába. Már a néhai HungArgenNews elektronikus hírlevél révén is számos eset adódott a megható összevezetésekre, egymásra-találásokra. Minden siker számunkra is nagy öröm! Íme két egészen újkeletű példa: - Fischerné Tóth Erika Szentendréről megtalálta unokatestvéreit, Tóth Endrét és Sándort, és őszintén köszönte a segítséget. - Merő Gábor Budapestről megtalálta rokonait, a Siraky és Murányi családokat, és nagyon hálás levelet írt.

kivívták maguknak, hogy mára Magyarország egyik legtöbbet foglalkoztatott kórusává vált, élő bizonytékaként a Kodály-szellemiség teremtő erejének. A kórus nagyszámú nemzetközi versenyen nyert első díjat: Debrecen (1988), Neerpelt, Belgium (1989), Arezzo, Olaszország (1992), Róma (1995), Cork, Írország (1997), Tolosa, Spanyolország (1998), Athén (2004). Jártak kétszer ÉszakAmerikában, felléptek a legtöbb európai országban és Japánban. 15 éves pályafutásuk során 6 CD-t jelentettek meg, ebből kettőt a Hungaroton gondozásában. (SzM)

Mini-Bébigaléria A “benépesítő” Fóthy-ivadékok: Stern Leó (Fóthy Tuku fia) Regueira Borja (Fóthy Csini fia)

Fóthy Mora (Fóthy András lánya)

A havi születésnapok jegyzékét lásd a SP rész II. oldalán

2007. Április

ARGENTÍNAI MAGYAR HÍRLAP

7. OLDAL

Mi történt?

Társadalmi hírek, események. (Rovatvezető: Bonczos Zsuzsa) Ég a napmelegtől a kopár szik sarja, tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta... Köszönöm nagy költőnknek, hogy ezzel a csodálatos Toldi-verssorral érzékelteti velünk a forró nyár, a tűző nap ernyesztő hatását mind a természetre, mind az emberre. Kerestem ezt a rég nem használt kifejezést: tikkadt. Több mint 2 hónap álmatag nyárból a tikkadt szöcske ijedten néz körül a hirtelen csattogó viharban és süvítő forgószélben. Valahogyan így érzem én is. Mint egy gongütésre, egyszerre minden és mindenki elkezd mozogni és sietni. Felébredtünk. A fővárosban már minden megindult. A politikusok is elkezdtek helyezkedni, egyezkedni, nyilatkozni. A bírók előhúzták a fiókból régnemlátott aktáikat. Az ifjúság megadással megkezdte az idei, 2007-es tanévet, de ebben azért örömük is van, mert hetekig mesélhetik társaiknak a nyári élményeket, új vagy régi szerelmeket... Minket, argentin-magyarokat itthon várt az AMH remek márciusi száma, tele izgalmas programmal, KALÁKA együttes, Nemzeti ünnep, látogatók, születések... Unatkozni biztosan nem fogunk. Végre megint ünnepelhetünk. Március 8-án például világszerte a Nőket ünnepelték... Legelsősorban szeretném kedves olvasóimmal együtt megünnepelni az Argentínai Magyar Hírlap 3. évének kezdetét és, mint “Rendkívüli Nőket” annak lankadatlan szerkesztőjét Haynalné Kesserű Zsuzsánnát, valamint hűséges, odaadó munkatársát, Bonapartianné Trixit. Kívánunk nekik boldog, hosszú életet, egészséget, türelmet, örömet és sok barátot. Úgy érzem, de látom is, hogy az elmúlt 2 év alatt még a kételkedők is megszerették a Hírlapot, sőt még a szerkesztőt is... Nevetekben én is szívből gratulálok.

érthetően? Két nagy kiinduló-központ jutott hirtelen eszembe: Plátanos, a magyar angolkisasszonyokkal, mint Mater Bodolai, Mater Erzsébet - és Vicente López, egy kedves fiatal házaspárral, Lomniczyékkal. Fiatalságuk minden szombatját a már Mater Juhász által megalapított magyar iskolának szentelték, éveken át saját otthonukban, néhány lelkes fiatal barát segítségével. Áldozatkészségük nem volt hiábavaló. A legtehetségesebb kis tanulók, mint Benedek Zsuzsi, vagy a kis Lomniczy Alexandra, és a többi Laci, Feri, Sanyi tanítják a mai kicsiket. * Honnan számítsuk a “generációkat”? Kezdjük azokkal, akik megérkeztek, partra szálltak a világháborúk után, vagy azokkal, akik már Argentínában születtek? Ha most, a 2000 után született gyermekekre gondolok, akkor nekik az ükapjuk érkezett Dél-Amerikába? Közülük már senki sem él. A nagyszülők is betöltötték már a 60-70 évet és aprókák lehettek, amikor megérkeztek. Így aztán nem tudom, hogy a 2 kis ikerfiúcska: Giménez-Kesserű József és Tamás harmadik vagy negyedik generáció-e? Mert február 23-án megszülettek szerencsésen, császármetszéssel, Hernán Giménez és Kesserű Anikó, (Dr. Kesserű István és Balogh Judith negyedik gyermeke) egészséges két kis fia, a testvérkék, a 6 éves Julita és a 3 éves Anita nagy örömére. Isten éltesse a kis újszülötteket és a fiatal szülőket!

A mozgalmas argentin “Zenei élet” is megkezdődött Buenos Airesben. Az idei ismert, fontos zenei bérletek beosztását, időzítését, programját utolsó percig nem tudták közölni, híres operaházunk, a Teatro Colón átépítési munkálatai miatt. Állítólag a jubileumi 2008-ban, megépítésének 100. évfordulóján május 25-én nyitják újra. Dacára ennek, az idei bérleteket már december végén meg lehetett újítani, de csak márciusban kellett véglegesen dönteni és fizetni. A szokásos “Colónidőbeosztás” is megszűnt agendáinkban. Azoknak, akiknek szokásosan volt koncert vagy operabérletük a Colónban, nem rendezhetik egyéb programjaikat e kulcsszó szerint előre, mert 2007-ben a Colón sem Colón, hanem Gran Rex, Teatro Coliseo, vagy Teatro Avenida... Nézzetek utána! * Nyaralásom egyik legkedvesebb napját, február végén Keglevich Miklós és felesége María hajóján töltöttem. Hihetetlen szép idő volt, kedves társaság és pazar ellátás. A csoda “Sans-Souci”-val körülhajóztuk a Punta

j.-b.: Keglevich Miklós kapitány, felesége María és Zsuzsa rovatvezető Fotó Bonczos

b.-j.: José és Tomás Pár nap kivételes karácsonyi pihenés a miramari erdőben j.-b.: Haynal Alajos, Zsuzsó szerkesztő, Nina unoka, Dagmar meny, Haynal Attila Fotó Dagmar

* Még el sem csendesült bennünk a lelkes “éljen-éljen”, amikor március 9-én túlfűtött hangzavarra, lármára lettünk figyelmesek. Argentína “védnökét”, Chávez venéz elnököt lelkesen ünnepelték fővárosunkban, miközben a szomszéd országokban, Brazíliában és Uruguayban Bush észak-amerikai elnököt fogadták kevesebb zajjal ugyan, de fagyos mosollyal. Ugyanakkor a gyűlölettől fűtött kiabálás és lárma minden délamerikai államba áthallatszott: “Le vele!” A televízió egyik csatornáján a Chávez iránti lelkesedést mutatták, a másikon a tiltakozást vagy átkozódást Bush ellen. Érdekes volt megfigyelni a tüntetők zászlóit és azokon a feliratokat. A szélső baloldal remek céltáblát talált Bush elnök személyében. Ahány embert megkérdezel, hogy miért utálja Busht? - más-más rá a válasz. Van, akit az ábrázata “majomra” emlékeztet, van aki “diktátort” lát benne. Egyet azonban kivétel nélkül észrevehettünk: azt, hogy a rendszeres agymosás és a demagógia idővel mindig eredményes. A múlt hónapi Mi Történt rovatomban aláhúztam, hogy mi argentin-magyarok “ne dugjuk a fejünket a homokba”, ne nézzük közömbösen befogadó országunk sorsát... Most viszont azt mondom, hogy szerencsére nem kell beálljunk egyik lármázó csoportba sem. Igyekezzünk pártatlanok, de igazságosak lenni. Igyekezzünk gyermekeinket igaz emberré nevelni ebben a haladó, de hazug világban. * Gondolom hasonló gondolatok foroghattak a fejetekben és szívetekben az idei március 15-i magyar nemzeti ünnepünk alkalmával, a Hungáriában, március 18-án. Hálát adok Istennek, hogy Argentínában ilyen lelkes, második és harmadik generációs magyar ifjúságunk van. A nyáron találkoztam öt magyar turista házaspárral Punta del Estén. Megmutattam nekik az AMH “HUFI”-rovatát. Álmélkodva kérdezték: “Kinek köszönhetitek ezt, a jó Istenen kívül?” Nehéz lenne felsorolni mindenkit. Hogyan tudnám rövidre sűríteni idegenek számára

Fotó Edith

Így aztán Angyalka nagymama biztosan nem fog unatkozni. Maga köré gyűjtheti 6 kis unokáját. Most, hogy a szülés izgalmain túl van a család, pár hétre ellátogat Katiékhoz Miamiba, meglátogatni a 2 Remete unokát. Ez alkalommal szeretnénk gratulálni Dr. Kesserű Katalinnak, Remete Tamásnénak, akinek hosszú és fáradságos különbözeti vizsgák árán sikerült az Argentínában elnyert állatorvosi diplomát Észak-Amerikában honosítania. Szeretettel várjuk jelzett látogatását ez év folyamán Argentínában. * Némethy Mária, Kesserű Judit lánya New Yorkból látogatóban volt unokatestvérénél Gorondiné Haynal Edithnél és rokonainál Buenos Airesben. A miramari tengerparton akarta még a nyárvégi napsütést élvezni, ehelyett ott valódi antarktiszi orkánviharban részesült. Mária több nagynevű kórháznak küldte Fotó Edith be pályázatát egész Észak-Amerikában, de végül is a keleti parton marad: N.Yorkban szerezte meg az óhajtott kinevezést 3 évre, szigorító szakképzési rezidenciájának elvégzésére (emergency medicine). Júniusban ünnepélyes avatáson veszi át Harvardon az orvosi diplomáját. Gratulálunk, és sok sikert kívánunk fiatal honfitársunknak. * Kolóniánk tagjaival a KALÁKA estélyeken, koncerteken feltétlenül találkozni fogunk. Március 16 és 20 között 6 alkalommal lép fel ez a kitűnő művész gárda. Senki sem panaszkodhat, hogy nem értesült róla már jó előre, lapunk márciusi hasábjain. Eszembe jutott egy régi magyar közmondás: “Lakodalom, sokadalom, nincsen akkor beteg asszony” Remélem nem is volt, ezen a sokadalmon sem.

del Este félszigetet és utána a Gorriti szigetnél horgonyoztunk, napoztunk és úszkáltunk sok más luxushajó között. Mindig nagy örömmel tölt el, ha látom, hogy egy fiatalember tehetsége, szorgalma, kitartása és esze ilyen sikert eredményez. Büszke vagyok rá, mert egy magyar emberről van szó.

Keglevich alias Onassis alteregó

Fotó Bonczos

Miklós nemcsak az ASSIST-CARD igazgatója, aki az utazóknak segédkezik, hanem a magyar rendezvényeknek, a Hírlapnak is segít - ha eszébe juttatjuk, mert neki aztán valóban sok dolga van. * Mondják, hogy Rio de Janeiróban, a FARSANG, a karnevál, még soha nem volt olyan látványos és fényűző, mint az idén. Sajnos én csak a televízión csodáltam. Uruguayban nem volt olyan nagy felvonulás, mint az előző években. Itt Argentínában, Mar del Platán és a többi tengerparti fürdőhelyeken sem volt nagyobb szabású farsang, csak éppen önfeledten mulattak és táncoltak az emberek. A mindinkább szekularizált világban teljesen feledésbe ment, hogy van valamikor egy húshagyó kedd, egy hamvazó szerda és egy nagyböjt. Remélem, találkozunk Virágvasárnap, április elsején a templomban. Egyelőre semmi mást nem hallottam, csak azt, hogy az egész Nagyhét csupa pirosbetűs munkaszünet, amit feltétlenül ki kell használni egy kis pót-vakációra... Kívánok minden kedves olvasómnak kellemes húsvéti ünnepeket. Ezt szokták írni a nyuszis levelezőlapokra. Ezért, én kívánok nektek igazi HÚSVÉTI HITET ÉS REMÉNYSÉGET A FELTÁMADÁSBAN!

8. OLDAL

ARGENTÍNAI MAGYAR HÍRLAP

AZ ARGENTÍNAI MAGYAR HÍRLAP TÁMOGATÓI 2005: Alapító Fővédnök: Rubido-Zichy Hohenlohe Senta Alapító Védnökök: Alitisz Constantino - Eickertné Toinette - Gorondi István és Edith - Lomniczy József Monostoryné Kövesligethy Ildikó - Móricz Istvánné - Papp Jenő - Takács István (+) - Zilahi Sebess Jenőné Bonczos Zsuzsanna - Zombory István - Zöldi Márton

2005. folyamán kronologikusan bejött adományok: Dr. Farkas Ferenc - Dr. Némethy Kesserű Judit (U.S.A.) - N.N. - N.N. - Dr. Orbán László. Nuestro agradecimiento especial a Alexis Pejacsevich 2006-ban bejött adományok: Rubido-Zichy Hohenlohe Senta - Dr. Némethy Kesserű Judit (USA) Zilahi Sebessné Bonczos Zsuzsa - Móricz Istvánné - Erdődy József - Dr. Farkas Ferenc - N.N. - Gorondi István és Edith - K.I. - Dr. Orbán László - Gosztonyi Attila - Luraschiné Földényi Judith - B.Á. (Kanada) Nuestro agradecimiento especial a Alexis Pejacsevich 2007-ben eddig bejött adományok: Zombory István - Dr. Orbán László - Móricz Istvánné -

Dr. Némethy Kesserű Judit (U.S.A.) - Zilahi Sebessné Bonczos Zsuzsa - Rubido-Zichy Hohenlohe Senta Nuestro agradecimiento especial a Alexis Pejacsevich Az Argentínai Magyar Hírlap és az egész magyar közösség nevében hálásan köszönjük támogatásukat!

Magyarországi műgyűjtő vásárolna festményt kiemelt áron 19. és 20. századi magyar festőktől.

[email protected]

mobil: 15 6646 4984

Vendo colección de estampillas

HUNGRÍA AÑOS 1871-1970 Tel.: 03722-427937 03722-15668547

“DESCUBRIENDO IMPERIOS” Salida grupal: 16 de mayo 2007

San Petersburgo-Moscú-Praga-Viena-Budapest Opcionales: Erevan. Atenas. Estambul

CARLOS HATCHERIAN

E.V.T. Leg N° 12.643 D.N.S.T. 2253/05

Av. Corrientes 922, 6º P, of: “34” Líneas rot : 4393-0456

Szerény fizetésért vállalnék házőrzést Keltos István - 4747-4937

Dr. Farkas Ferenc ügyvéd Carlos Pellegrini 743 p. 10. of. 45 Buenos Aires

Tel.: 4322-0902 Kérjen órát

bookingtravel@fibertel.com.ar

todo el año. Atendida por Hostería "La Esperanza" Abierta su dueño húngaro László Jánszky

Cálida atención y trato familiar. Gran parque arbolado. Pileta de natación.

Av. Dra Cecilia Grierson 383 - Los Cocos, Prov. Córdoba Tel.: (03548) 492016 - [email protected] Conózcanos en: www.hosterialaesperanza.com.ar

h “Kiművelt emberfők

által tenni nagy nemzetté a magyart!”

39.SZ. MAGYAROK NAGYASSZONYA LCSCS. - AGRUPACIÓN DE GUÍAS HÚNGARAS N° 39 MAGYAROK NAGYASSZONYA. Pje. Juncal 4250, (1636) Olivos, Bs.As. Tel. 4738-3183 - [email protected]

18SZ. BARTÓK BÉLA CSCS. - AGRUPACIÓN DE SCOUTS HÚNGAROS N° 18 BARTÓK BÉLA. Pje. Juncal 4250, (1636) Olivos, Bs.As. Tel. 4837-0161 [email protected]

KÜLFÖLDI MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG DÉL-AMERIKAI KÖRZET - DISTRITO ARGENTINA DE LA ASOCIACIÓN DE SCOUTS HÚNGAROS IN EXTERIS. Pje. Juncal

4250, (1636) Olivos, Bs.As. - [email protected] (54-11) 4131-7136 REGÖS MAGYAR NÉPTÁNCEGYÜTTES - CONJUNTO FOLKLÓRICO HÚNGARO R EGÖS - Pje. Juncal 4250, (1636) Olivos, Bs.As. Tel. 4799-4740 [email protected]

ZRÍNYI IFJÚSÁGI KÖR (HÉTVÉGI MAGYAR ISKOLA) - CÍRCULO JUVENIL ZRÍNYI

- Colegio Húngaro. Pje. Juncal 4250, (1636) Olivos, Bs.As. Tel. 4624-4461 - [email protected]

MŰVÉSZET, ZENE, KULTÚRA - ARTE, MÚSICA, CULTURA

ARS HUNGARICA KULTÚRA- ÉS ZENETERJESZTŐ CIVIL SZERVEZET - ARS HUNGARICA, Asociación Civil de Música y Cultura - [email protected] - CORAL HUNGARIA - sylvialeidemann@fibertel.com.ar - Cuba 2445, (1428) Buenos Aires. Tel. 15-6134-1577 - www.arshungarica.com.ar

HUNGÁRIA KÖNYVBARÁTOK KÖRE KÖLCSÖNKÖNYV- ÉS LEVÉLTÁR - HKK - BIBLIOTECA HÚNGARA – Pje. Juncal 4250, 1° piso. (1636) Olivos, Bs. As. Tel. 4799-8437 - haynal@fibertel.com.ar

MAGYAR SZÍNTÁRSULAT: ÁLOMGYÁR a Hungáriában. zolyomikati@fibertel.com.ar HUNGÁRIA EGYESÜLET - CLUB HUNGÁRIA, Asociación Húngara en la Argentina.

Pje. Juncal 4250, (1636) Olivos, Bs.As. Tel. 4799-8437 / 4711-0144 [email protected]

VALENTÍN ALSINAI MAGYAR DALKÖR - CORO HÚNGARO DE VALENTÍN ALSINA.

Av. Gral. Viamonte 2635, (1822) Valentín Alsina, Bs.As. Tel. 4244-1674 WILDEI MAGYAR EGYESÜLET - SOCIEDAD HÚNGARA DE WILDE. Víctor Hugo 58, (1875) Wilde, Bs.As. Tel. 4252-0390 - [email protected]

ISKOLÁK - COLEGIOS

ANGOLKISASSZONYOK INTÉZETE (WARD MÁRIA) - COLEGIO MARÍA WARD. Calle 43 N° 5548, (1861) Plátanos, Bs.As. Tel. 4215-1052 SZENT LÁSZLÓ ISKOLA - COLEGIO SAN LADISLAO. M. Moreno 1666, (1636) Olivos, Bs.As. Tel. 4799-5044 - [email protected]

SPORT - DEPORTES

V aleria De Pataky

bar 1767 - (C1426AKG) Buenos Aires. Tel. 4503-3736 - [email protected] MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ - IGLESIA REFORMADA HÚNGARA - Cptn. Ramón Freire 1739, (1426) Buenos Aires. Tel. 4551-4903 / 15-5746-6505 [email protected]

Dra. Daniela Bordalejo Dr. Martin Puricelli

Médicos Psiquiatras Consultorio:

15-5325-2078 4823-9347

CARPINTERÍA

Ricardo E. Göttig Vágó

Naval - Bibliotecas - Restauración Talla - Mueblería - Marquetería Tel. 4746-2790 Cel.: 15-6502-2830

[email protected]

VÁRJUK ADOMÁNYÁT ! Z.I.K. ÖSZTÖNDÍJBIZOTTSÁG Zaha Alexandra 4794-4986

HUNGÁRIA

KÖNYVBARÁTOK KÖRE - HKK KÖLCSÖNKÖNYV- ÉS LEVÉLTÁR

http://epa.oszk.hu/amh www.hhrf.org/amh www.lamoszsz.hu/amh

Pje. Juncal 4250, (1636) Olivos, Bs.As. Tel. 4794-4986 - [email protected]

HUNGÁRIA VÍVÓ CSOPORT - ESGRIMA CLUB HUNGÁRIA. Pje. Juncal 4250,

155-046-5214

Kiadó-szerkesztő: Haynalné Kesserű Zsuzsánna Rovatvezető Bonczos Zsuzsa Szerkesztőségi iroda: Bonapartianné, Graul Trixi Luis Monteverde 3132 - (1636) Olivos - Buenos Aires Tel./Fax: (54-11) 4711-1242 [email protected]

IFJÚSÁGI CSOPORTOK - ACTIVIDADES JUVENILES

EMESE KULTÚRA ÉS IFJÚSÁGFENNTARTÓ TESTÜLET - ASOCIACIÓN CULTURAL EMESE, Patrocinadora de las Instituciones Juveniles Húngaras de la Argentina.

abogados Libertad 480 2º piso, en el horario de 14 a 18 hs. 4382-2990 y 4382-4895

Lic. en Psicología (UBA) Jóvenes y adultos Consultorio 4787-1793

Argentínai MAGYAR HÍRLAP

INTÉZMÉNYEINK NUESTRAS INSTITUCIONES

KLUBOK - CLUBES

Dres. Constantino Miguel Alitisz y Silvina Laura Loria

Az argentínai magyarok független folyóirata

2007. Április

Hivatalos órák: Péntekenként 19 - 21 óra. Hungária Egyesület 1. em. - Pje. Juncal 4250, Olivos Tel. 4799-8437 haynal@fibertel.com.ar 2007. Májusi lapzárta: április 10

Anyag és hírek beküldésére 4711-1242 [email protected]

(1636) Olivos, Bs.As. Tel. 4461-3992 - [email protected]

EGYHÁZAK - IGLESIAS

"KRISZTUS KERESZTJE" MAGYAR EVANGÉLIKUS GYÜLEKEZET - IELU CONGREGACIÓN EVANGÉLICA LUTERANA HÚNGARA "LA CRUZ DE CRISTO" - Amená-

"MINDSZENTYNUM" ARGENTÍNAI MAGYAR KATOLIKUSOK EGYESÜLETE - ASOCIACIÓN DE LOS CATÓLICOS HÚNGAROS EN LA ARGENTINA - Aráoz 1857, (1414) Buenos Aires. Tel. 4864-7570 - [email protected]

INTÉZMÉNYEK - INSTITUCIONES

ARGENTÍNAI MAGYAR INTÉZMÉNYEK SZÖVETSÉGE - AMISZ - FEDERACIÓN DE ENTIDADES HÚNGARAS DE LA REPÚBLICA ARGENTINA (FEHRA) - Capitán Ramón Freire 1739, (1426) Buenos Aires. Tel. 4551-4903 - [email protected]

ARGENTIN-MAGYAR KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA - CÁMARA ARGENTINOHÚNGARA DE COMERCIO E INDUSTRIA. - Av. R. Sáenz Peña 720 piso 9° “E”, (1035) Buenos Aires. Tel. 4326-5107 - [email protected]

MAGYAR SEGÉLYEGYLET "SZENT ISTVÁN ÖREGOTTHON" - ASOCIACIÓN HÚNGARA DE BENEFICENCIA "HOGAR DE ANCIANOS SAN ESTEBAN" – Pacífico Rodríguez 6258

(ex 1162), (1653) Chilavert, Bs.As. Tel. 4729-8092 - [email protected]

MAGYAR IRODALMI ÉS KULTÚRTÁRSASÁG - ASOCIACIÓN LITERARIA Y CULTURAL HÚNGARA. Moreno 1666, (1636) Olivos, Bs.As. Tel. 4799-5044 / 6141 [email protected]

MHBK - MAGYAR HARCOSOK BAJTÁRSI KÖZÖSSÉGE - COMUNIDAD DE CAMARADERÍA DE LOS EX COMBATIENTES HÚNGAROS EN LA ARGENTINA – Sargento

Cabral 851, 1° A (1059) Buenos Aires Tel. 4328-8209 / 15-4949-9640 SZENT ISTVÁN KÖR - CÍRCULO DE SAN ESTEBAN. Moreno 1666, (1636) Olivos, Bs.As. Tel. 4783-6462 - [email protected]

VITÉZI REND ARGENTÍNAI CSOPORT - ORDEN

DE LOS

CABALLEROS VITÉZ.

Capítulo Argentino. Tel/Fax (5411) 4715-2351 - [email protected]

VIDÉK - INTERIOR DEL PAÍS

BARILOCHEI MAGYAR EGYESÜLET - ASOCIACIÓN HÚNGARA

DE

BARILOCHE

– Rolando 250, (8400) Bariloche, Prov. de Río Negro. Tel. 02944-461994

CÓRDOBAI MAGYAR KÖR - CÍRCULO HÚNGARO DE LA PROVINCIA DE CÓRDOBA.

Recta Martinolli 8611, Barrio Villa Belgrano, Córdoba. Tel. 03543-1557-6631 - [email protected]

SANTA FE-I MAGYAROK TÁRSASÁGA - AGRUPACIÓN HÚNGAROS DE SANTA FE ( CAPITAL ) - 9 de Julio 6345, (3000) Santa Fe . Tel. 0342-469-5500 [email protected]

Atención: Rogamos a los responsables informarnos de errores o cambios. Gracias. - A megjelent írások nem fejezik ki szükségszerűen a szerkesztő véleményét, és azokért minden esetben szerzőik felelősek. - Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Javítás és rövidítés jogát fenntartjuk. - Szabályosan gépelt, kijavított, és e-mailen beküldött írások a közlésnél előnyben részesülnek. - Hirdetéseket csak a hirdetési díj befizetése után közlünk.

Esta edición fue impresa en IMPRENTA ALFA BETA S.A. 4522-1855

APRÓHIRDETÉSEK CLASIFICADOS Tortas húngaras: Recetas Sra. de Bakos Tel. Pablo 4799-3482

Baby-sitter Kerekes Cili 4837-0161 vagy 15-6587-4261

G-FOTO fényképész, 4796-1392 15-5726-1192 - (Kiszely Gergely) [email protected] www.gfoto.org ¿DOLORES? ¿CONTRACTURAS?

Csilla Vágó Masoterapeuta

15- 5 47 8 - 3 441

479 2- 2452