Miskolci Egyetem – Gazdaságelméleti Intézet
12. Elıadás
Magyarországi nagyberuházások és gazdaságélénkítı csomagok a rendszerváltás küszöbén
Papp Adrienn Tanársegéd
1
Miskolci Egyetem – Gazdaságelméleti Intézet
Nagyberuházások 1. Kıolajvezetékek kiépítése 2. Paksi Atomerımő 3. Autópályák 4. Lakótelep építések 2
Miskolci Egyetem – Gazdaságelméleti Intézet
Kıolajvezetékek kiépítése • 1961- Román gázvezeték. • 1962- Barátság I. kıolajvezeték. • 1963. A kormány Gazdasági Bizottsága- megfelelı hírközlı és távirányító hálózatot kell kiépíteni. • 1964.-Olajterv. • 1963-65. Északi Telemechanikai Rendszer.
3
Miskolci Egyetem – Gazdaságelméleti Intézet
Az orenburgi gázvezeték stratégiai szerepe I. • Fokozódó nyugati érdeklıdés a szovjet kıolaj és kıolajszármazékok iránt. • KGST cél: a kıolaj Európába történı szállításának elsıdlegessége. • A hidegháború egyik legnagyobb KGST beruházása. • 1973. megállapodás az orenburgi gázmezı feltárására. • 1974. aláírták a keret-megállapodást. 4
Miskolci Egyetem – Gazdaságelméleti Intézet
Az orenburgi gázvezeték stratégiai szerepe II. • • • • •
1976-1980- munkálatok. 1979. átadás. 1980- megkezdıdött a szállítás. Költségvonzata igen magas volt. KGST állásfoglalás: a tagországoknak vállalniuk kell a többlet terheket- 1973-ban kidolgozott megállapodás igen részletes volt. • A kivitelezést negyedévente értékelték. 5
Miskolci Egyetem – Gazdaságelméleti Intézet
Az orenburgi gázvezeték stratégiai szerepe III. • A munkálatokat két irányból indították el. • Egy-egy országra közel 500 km-nyi szakasz megépítésének a feladata hárult. • A kiépítésben résztvevı országok: – – – – –
Lengyelország Csehszlovákia Magyarország NDK Bulgária 6
Miskolci Egyetem – Gazdaságelméleti Intézet
Az orenburgi gázvezeték stratégiai szerepe IV. • Magyarország feladata: – 550km-tıl 1109-ik km-ig terjedı szakasz, – 5 kompresszorállomás megépítése volt.
• A munkavégzés hatékonyságának növelése érdekében olykor szakaszcseréket hajtottak végre. • A feladat teljesítése egyedül Lengyelországnak sikerült. • Magyarországon a kivitelezés a SZU-ra hárult, amelyért kontingensen felüli áruszállítással és munkavégzéssel fizetett (pl. Ikarus buszok). 7
Miskolci Egyetem – Gazdaságelméleti Intézet
A Paksi Atomerımő I. • 1976. január 1- megalakul a Paksi Atomerımő vállalat. (Ma: Paksi Atomerımő Zrt.) • Erımő Beruházó Vállalat. • Az építkezéseken közel 10 ezer ember dolgozott, szovjet, lengyel, cseh, német mérnökök közremőködésével. • 1979. Január 1.- Paks városi rangot kapott. 8
Miskolci Egyetem – Gazdaságelméleti Intézet
A Paksi Atomerımő II. • Az Államközi Egyezmény megkötésével a hazai kutatás új irányt vett (jelentıs tapasztalatok a már véghezvitt nagyberuházások kapcsán pl. Ajka, Kazincbarcika, ÓzdDE: egy atomerımő építéséhez, minıségi és biztonsági okokból, újabb tudás szükséges). • 1972. szeptember- Atomerımő Beruházási Titkárság. • Miért Paks? (3 település: Dusnok, Bogyiszló és Paks) – Alapozási munkálatokat a talajviszonyok nagyban megkönnyítették. – Kedvezı meteorológiai helyzet. – Gazdaságosan csatlakozhatott az ország villamosvezetékhálózatához.
• 1981. február- 1. blokk technológiai rendszerének üzembe helyezése. 9
Miskolci Egyetem – Gazdaságelméleti Intézet
Lakótelep építések • 1950-es évektıl nıtt a jelentıségük. • A telepes építkezés kezdete a századforduló elıttre tehetı. • A mai lakótelepek- II. világháború után jelentek meg. • Szakaszai:1950, 1960, 1970, 1980-as évek. • A lakótelepek építésérıl lásd bıvebben: • http://www.varosrehabilitacio.net/media/fil es/Lakotelepek/3lakotelepek_helyzete.pdf (Feldolgozása kötelezı!!! A tananyag részét képezi!)
10
Miskolci Egyetem – Gazdaságelméleti Intézet
Autópálya beruházások I. • Több ötéves terven keresztül célcsoportos kategóriában történt- a nagyberuházások közé kerültek. • Finanszírozása: Állami Fejlesztési Bank • Jóváhagyás: Állami Tervbizottság • 1980’ évekig kizárólag költségvetési forrásból építkeztek. • A tervek már az 1960-as években megjelentek az ötéves tervekben. 11
Miskolci Egyetem – Gazdaságelméleti Intézet
Autópálya beruházások II. • 1968. új gazdasági mechanizmus- az úthálózat fejlesztése elengedhetetlen. • 1969. nyara- Közlekedés és Postaügyi Minisztérium ajánlása alapján a meglévı autópályára alapozva a legfontosabb nemzetközi forgalom irányába- M1, M5, M7 autópályák építésének tervezését kezdték meg. • 1979. szeptember- útdíj és a külsı forrás 12 bevételének meggondolásai.
Miskolci Egyetem – Gazdaságelméleti Intézet
Köszönöm a figyelmet! Sikeres vizsgaidıszakot!
13
