ÉRTESÍTÉS ökönségiiek

778

48. SZÁM. 1879. xxvi. ÍVFOLTAH

VASÁBNAPI ÚJSÁG.

Első magyar általános biztosító társaság.

ÉRTESÍTÉS 5* 5573

• •

l » Í % I O » Í l Ó

öKönségiieK

a lakházak és gazdasági épületek

hat évre sztflo biztosításáról az ingyen év előzetes élvezetével. B u d a p e s t , n o v e m b e r hó, 1 8 7 9 .

A t. biztositó közönség és főleg t. feleink, a kiknek rokonszenve és bizodalma emelte társaságunkat, több egyéb tényező hozzájárulásával, jelen állására, nem fogják tőlünk megtagadni annak elismerését, hogy társaságunk mindig szilárdan megmaradt azon alapon, melyre fekteté üzletét és hogy elveihez hű maradt a nyomában keletkezett versenytársaságoknak az ő eljárásától nagyon eltérő kisérletei közt is. E z elveit azon rendkívüli eredmény igazolta és jutalmazta meg, hogy már a jelen 1879-ik év végével társaságunk 3.000,000 frtnyi alaptőkéje készpénzben teljesen ki van egészítve, tartalékalapja pedig 1.000,000 írtra emelkedett, és hogy a károk fedezésére szolgáló díjtartalékot, társaságunk, vagyoni állá­ sánál fogva, a jelen év végével oly nagy összegben viheti át a jövő évi számla javára, hogy ennek folytán ezentúl előreláthatólag mindig abból fedeztethetnek a következő éven át előforduló károk. Ez eredmény elérésére törekedett mindenek felett társaságunk, mert meg volt győződve, hogy a hazai biztositási ügy érdekének általában és különösen t. felei érdekének az által tesz kiváló szolgálatot, ha az üzlet nyereményéből oly erős alapokat, tartalékokat alkot, mik minden eshetőségre megnyugtatást, mert kellő biztosítékot, nyújtanak, s a mily teljesen befizetett nagy alaptőke- és tartalékokkal csak a legkivá­ lóbb külföldi társaságok birnak. Azonban a t. biztositó közönség és különösen t. feleink azt is bizonyíthatják, hogy míg mi egy részről ily módon igyekeztünk megnyerni, igazolni, viszonozni a bizalmat, addig más részről társaságunk, fejlődésének, erősödésének arányában s üzleti viszonyaihoz képest, szem előtt tartva a biztositó felek s a társaság közt létező minden érdekközösséget is, mindenkor kész is volt t. feleinknek líjabb előnyöket és ked­ vezményeket nyújtani, mit többek közt az által tanusitott, hogy életbiztosítási feleink ez osztály nyeremé­ nyének fele részében, jogosztálybeli feleink pedig ez osztály nyereménye egy ötödében részesittetnek. Ez a mi eljárásunk vezér-elve most is; és ennél fogva, midőn oda jutottunk, hogy teljesen befizetett alaptőkével és teljes tartalékokkal folytathatjuk az üzletet, társaságunk örömmel foganatosítja az ily eredmény esetére rég kitűzött szándékát s ezennel a tűzosztályban is újabb kedvezményben kívánja része­ síteni biztositó feleit. Elhatároztuk ugyanis, s e felől kívánjuk ezennel a biztositó közönséget értesíteni, hogy a lakházak és a gazdasági épületek biztosítása nálunk ezentúl azon kedvezményben részesittessék, hogy t. i. ha a ház­ tulajdonos vagy a földbirtokos kötelezi magát az ily épületnek hat egymás után következő éven át való biztosítására, társaságunk a szokásos ingyen évül az első évet adja, úgy, hogy a biztositó fél az ingyen év előzetes élvezése után a második évtől kezdve tartozik csak a dijakat fizetni. Hisszük, ez intézkedésünk előnye teljes méltánylásra fog találni a birtokos közönségnél mindenkor, de főleg a jelen évben s a közel időben, midőn a jelen sanyarú év hatása még érezhető lesz, s midőn a gazda körül oly szűk a pénz. E z intézkedésünk ugyanis még az ily szorult viszonyok közt is lehetségessé, könnyűvé teszi részére a hosszabb időre való biztosítást. E s ez előny annál nagyobb, minél tetemesebb az évi díj s annak a jelen vagy a jövő évben való előzetes megfizetése minél nehezebben esnék a jelen év Gaz­ dasági viszonyai által sújtott gazdának. De az előzetes ingyen év hasznát érezni fogják azon feleink is, kik hosszabb időre levén már biztosítva, ez érvényben levő biztosításuknál ingyen évül az utolsó évet élve­ zik, TEert ezen biztosításuk megújítása által egymást követő két ingyen évet fognak e feleink élvezni, u. in. a mostani biztosítás utolsó (ingyen) évét, s a megújításnál a 6 évi biztosítás első sigy előzetesen élvezendő ingyen évét. Midőn ez újabb kedvezményről kívánjuk a t. biztositó közönséget ezennel értesíteni, nem tartóz­ kodunk azon meggyőződésünk kifejezésétől, hogy a t. biztositó közönség, a mint intézkedésünkben készsé­ günknek, úgy az ingyen év előzetes élvezetének kedvezményében iránta kifejezett bizodalmunknak jelét fogja felismerni. Értesítvén még a t. biztositó közönséget a felől, hogy ügynökeink, de magunk is szívesen szolgá­ lunk minden felvilágosítással, tisztelettel maradunk

Az Első magyar általános biztositó társaság.

M g I l e h e l v e T B é W é s i f e l h í v á s K o s s u t h L a j o T „ I r a t a i m az e n ^ g r a ^ ő b o T T ^ ^ ^ Fr8jik!in-T4i*aiitar n n n n .^^... _~" ! : Fraakim-Tirsutat nyomdája (egyetem-ütem *.)

'

•—

—

/

Előfizetési föltételek: laivirnvvcai

juj.i.cuoicn. .

VASiENAPI D , s A o p0LITIKAI

*• \^n: ' egé8í ém ~ 12 w t(

ÚJDONSÁGOK

" " ' - \ félévre _ _ 6 •

49-dik szám. 1879.

Ceupán

8 frt VAbÁHNAPIÜJSÁO: | ^ M é T r e ( félévre _ _. 4 •

BUDAPEST, DECZEMBER 7.

Cropin • POLITIKAI ÚJDONSÁGOK :

/ égési é m _ 6 írt

l félévre

- 3 •

X X V I . évfolyam.

vagy épen válságokkal. Eröfeszitö munkával pokat számíthatva csak, 18 millióba évenként. meg épen nem. A huffet örökké nyitva volt, a Abból bizony elég jól erezhetek magokat a kö­ folyosók kellemesek, a dohányzó termek zajosak, vet urak. Arany koruk volt az, mit zúgolódtak PARISBAN. — csak a tárgyalási terem ajtaja volt betéve, le­ volna hát ? 1868—9-ben nyomdát állítottak a palotá­ 1870. szept. 4-ke óta, hogy a császárság vegője nyomóit, a tanácskozás benne halk. A ban. Ez nagy változást jelentett a politikában. megbukott, zárva, néma, elhagyatott volt a Pa­ buffet terme nagy volt és tágas, s nem egyedül Véget ért a korlátlan s megszületett a liberális lais Bourbon egész ez év nov. 29-éig, a midőn csak frissítőket lehetett benne kapni. Volt pinismét megnyílt, uj életet nyert. Az elnöki palota czéje, konyhája, s a képviselő urak jól töltötték császárság. A nyomda — a nyilvánosság, a szó­ visszanyerte ha nem is hajdani, de ahhoz leg­ itt idejöket. Két millió ötszázezer frankba került lásszabadság jelképe — a „116 szabad ember alább hasonló fényét. A nyolcz esztendeig vidéki a kamra havonként, vagyis az ülésezési hóna­ diadalát jelenté a mamelukok fölött". A buffetszáműzetésben volt politika ismét visszaköltözött fővárosi házába. Az épület falai, architektúrája nagy változásokon ment keresztül azóta, vala­ mint az ország alkotmánya és szervezete is. A Palais Bourbonban az architektúra és a politika kapcsolatos két dolog. Francziaország történeté­ ben nem volt oly változás, mely egyúttal válto­ zást ne idézett volna elő ez épületen, ugy hogy semmi sem könnyebb, mint Francziaország tör­ ténetét fölismerni a Palais Bourbon falain. Ezért fűződik e falakhoz nagyobb érdek. Megvan arczulatjok, megvan a philosophiájok. Egy-egy oszlop, szobor, kő vagy bútor, mind történelmet beszél, mind konstitucziót jelent, mind politikai programmot hirdet. Hátul van például az elnöki emelvény egy nagy falra támaszkodva, mint hát­ térre. E falat egyszer kárpit, mászor falfestmény vagy kép borítja. A kép monarkhiát, a kárpit köztársaságot jelent. Mikor az egyiket fölváltja a másik, az annyit jelent, hogy forradalom van. Egy szöget nem verhetnek ez épület falába, hogy az históriai dokumentummá ne váljék. 1851-től 1865-ig azonban a Palais Bour­ bonnak nem volt története. Hiányzott egy bú­ tora, csak egy darab, de mely nélkül a Bourbon­ palota olyan, mint lélek nélkül a test. 1865-ben egy szép reggelen a kőmivesek és az ácsok viszszaadták ezt a lelkét: a száműzött szószék föl­ állításával visszatért bele az élet. Ez élet korlátolt volt ugyan, de nem hiány­ zott sem fénye, sem zaja. Az öt férfi harcza volt az a császárság ellen. A Corps legislativ szomorú és zord arczulatját e harcz egészen megváltoztatta. A tanácskozó terem a mindennapi élet számára elég kényelmes és csendes vala. Az elnöki palota zajosab*b volt, ott gyűltek egybe a nagy politika útjelzői, kiket a többi vakon követett. A képvi­ selő urak, kiknek minden vágya be vala töltve, lelkiismerete megnyugtatva, jövőjük — a hiva­ talból való jelöltetés által — biztosítva, — en­ GAMBETTA ELNÖK A OYÜLÉBTEREMBE MEGY. gedték folyni a világot, a mint neki tetszett. Nem igen zavarták se az egymás, se a miniszterek A FRANCZIA TÖBVÉNYHOZO-TEST V I S S Z A T É R É S E P A R I S B A . nyugalmát szavazatokkal, interpellácziókkal

A FRANZIA TÖRVÉNYHOZÓ KAMARA

780

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

49.

SZÁM. 1879. xxvi. RVFOLYAII.

ben megszűntek a pazar villásreggelik. Ez meg Azon az éjen nagyszámú csapatok szállták dezve, a mi a teremnek bizonyára szebb külsőt jelenté a takarékosságot, az ellenőrzést, mely az meg a palotát. Reggeli tiz órakor becsukták a ad, de kissé szinháziasnak tűnik föl. államháztartásban előtérbe lép. A miniszteri szé­ kapukat és a lépcsők ajtait. Ez évi november á9-én nyilt meg a terem kek kettővel-hárommal megszaporodtak. Ollivier Délben ülés volt, rövid, de nagy fontosságú. a törvényhozó test ülései számára. A „lefejezett" bevonulását tartó. Az elnökség két fényes estélyt Kératry felszólalására Palikao visszarendelte a Paris visszakapta, a mit a császársággal elvesz­ rendezett, melyeknek egyikét megzavarta az, katonaságot s maga is visszavonult. Csak a vin- tett : a törvényhozást, s nagy érdeklődéssel nézte hogy a császári színeket viselő kárpit lángra cennesi vadászok maradtak a földalatti termek­ az első ülés megnyitását, s az elnök Gambetta kapott. Ezt sokan előjelnek tekintették. ben, inkább bezárva, mint fenyegető helyzetben. megjelenését a teremben, ki az őrök tisztelgő Az ülésterem maga megelevenült, zajos Az elvonuló katonaság helyére a nemzetőrség sorfala között, á törvényhozó-test hivatalnoki lett. Buffet, a pénzügyminiszter, ugyancsak nyomult. karától kisértetve, hóna alatt az irományos kurtára fogta minisztertársait a budget dolgában Tudjuk, mi történt azután. A trón vesztés tárczával vonult be, hogy kilencz évi szünetelés 8 még nagyra volt kellemetlen tulajdonával, ajánltatott, a kamra fölfüggeszté teljes ülését, után a teremben újra megnyissa a franczia tör­ mint valami erénynyel. Gambetta már elkezdett az osztályokban folytatá tanácskozásait, s ott a vényhozás tanácskozásait. „engesztelhetetlenül-' beszélni, de ugy, hogy többség elfogadá az ajánlatot. magok a mamelukok is tapsolták. Aztán követ­ A tanácskozási teremben várakozott Schneikezett a plebiscitum, a népszavazás által tá­ der elnök, hogy újra megnyissa az ülést. Ekkor Téli dal. masztott izgatottság, a forrongási kísérletek, iszonyú kiáltozással benyomul a tömeg, meg­ Oh de kedves teli kép! Noir Viktor lelövetése Napóleon Péter által. tölti az egész termet, elfoglalja a karzatokat, a Szállongnak a hópihék. Chevaudier de Yaldrome tábornok a földalatti folyosókat, — mindenütt gomolygó nép, lobogó Utcza, tér, házfedél homályos folyosókon lóra ült, s a questorok egy zászlókkal. Mind fehér. Itt a tél! válogatott zászlóaljat rendeltek a törvényhozó — Ez igen gyorsan halad, monda Picard, Útczahosszant a veréb — palota védelmére. Kezdődött a vég. most már nincs több időnk. Hol keresse kenyerét ? 1870. júliusában bekövetkezett a hirtelen A képviselők visszajöttek a terembe. Csak Eepdes a párkányzaton, változás. A háború hírére lázba esett a Palais tiz perczig tartott az ülés. A Napoleon-dynaszS megkocezantja ablakom. Bourbon s a láz el sem is hagyta többé. Örjön- tia megfosztatott trónjától, a nagy forradalom Mint dezentor, bús betyár, gésbe esett, azután kétségbe. végbement, — egy csöpp vér nélkül. Mig a nyár tart, szerte jár, A könyvtárban addig egy soha még nem Egy órával később a palota újra csendes Jár hegyeken, völgyeken, hallott eset ment végbe. A képviselők elárasz­ lett és elhagyott. Csak néhány fölfordult szék, Kukoricza-földeken. tották a térképek osztályát, föltépték a pecséte­ néhány sarkaiból kiemelt ajtó mutatá, mi történt ket s buvárlották Németország mappáját. De | benne az imént. De mikor már csikorog : nem soká. Tanyák körül kújtorog. Egy hét múlva csodálatos változáson ment Aug. 8-ka borzasztó felvirradást hozott. keresztül az elnök lakosztálya. A fényes bútorok Kér szalonnát, kenyeret, 8 éjszakára födelet. E nap aggasztó előjelek napja volt. A palota helyét egyszerű ágyak foglalták el. Kórház lett földalatti helyiségeiben, a posta és a nyomda a törvényhozási palota. A veréb is nyáron át hivatalszobáiban az őrség megkettőztetett, a 1871. márcz. 19-én a commune lett ura a Könnyen csaphat lakomát rendőrség tömegesen volt jelen, éjjel és nappal. palotának. Bergeret lett az elnök, maga tette Kész teritett asztalon: A könyvtárban most már Németország térképe magát azzá. Tán ez mentette meg a palotát, Búza-boglyán, asztagon. helyett a Francziaországét tanulmányozták és hogy a városháza és a Tuilleriák sorsára ne Itt terem, majd ott terem, Paris környékéét. jusson. Tolakodó, szemtelen, Az ülések viharosak és gyászosak, majd 1871-től. 75-ig sok mindenféle czélra szol­ De ha néki nem terem, rettenetesek lőnek. A folyosók tele lettek napról gált a palota s ehhez képest sok mindenféle át­ Csenni, lopni — kénytelen, napra sürübb bomladozási, forradalmi szóla­ alakításon is ment keresztül. A törvényhozás az mokkal. Megkezdődött az agónia. Hejh! a tolvaj verebet alatt Versaillesban ülésezett, s a törvényhozás Hogy gyűlöltem mint gyerek. Szept. 3-án a buffet bezáratott. Schneider, | hivatalai, könyv- és irattárai mind oda kölNyíllal, kővel gyors karom a törvényhozó test elnöke elvitette az elnöki | töztek. Űzte szérűn, udvaron. emelvény mögül a képeket. Ez volt a vég vége. Csak 1877-ben kezdett a roppant épületbe Négy órakor már tudták, mi történt Sedán- ; visszatérni az élet, titkon, rejtőzve. A bizottVén kalapban, mely vigyáz, nál. A forradalom, a trónvesztettség nyilvánosan | ságok kezdték itt tartani üléseiket. 1879-ben Mit sem ért a ezondra váz : és forma szerint ki lön kiáltva. Favre köve­ hangzott föl aztán nyiltan, hogy a törvényhozó­ Ellepek az asztagot telte, Pimard tiltakozott, Palikao, a császárság testület visszatér Parisba, s július havában el­ S mind kiverték a magot. utolsó miniszterelnöke, ellenkezett. De a többség lepte a palotát a munkások raja, hogy mostani De én tőlem féltek ám megrémült, s a császári ház régi barátai, kik még alakját megadja. — Gyanúperrel éltek ám — visszaemlékeztek 1848-ra, mondogaták egymás­ S most néhány szót jelen alakjáról. S ha megláttak: ucczu fel! nak : „Ez már forradalom, s a köztársaság az A törvényhozó-test termének karzatain S nyakra-főre szálltak el. ajtón kopogtat!- ' j és erkélyein 483 nézőre van hely. Maga a De te künn, szegény veréb, A palota hivatalnokai elkészültek rá, hogy | tanácskozó terem 583 széket, az erkélyek és karKözelebb csak, közelebb, a törvényhozás palotája meg fog rohantatni. | zatok 703 ülőhelyet foglalnak magokban. A teNesze morzsa, lágy, fehér, Mindegyik gondoskodni igyekezett magáról. El­ í rem most nagyobb, mint azelőtt. Joly, az épí­ Csak lakozzál ós ne félj. költöztek, bezárták a fegyvertárt, eldugták a tész, ugyanis a páholyszerü erkélyeket a terem kulcsokat. azon faláról elhordotta, a hol most az elnöki Nem lesek, tőrt vetve, rád ; Nyolcz óra felé a questura tudatta a képvi­ emelvény, a jegyzők, gyorsírók helyei és a szószék Mindegy, ellen vagy barát, selőkkel, hogy éjjel ülés lesz. Mind megjelentek. állanak. Éhező vagy, ez elég : A palota kapujánál egy öreg bonapartista tábor­ Vedd a falatom felét. A szószék és emelvény ugyanaz, mely az nok — d'Hauteville — zokogott. Az ülés meg­ | „ötszázak tanácsa" számára készült volt a nagy Vargha Gyula. nyílt, s az ajtókon ki- s bejártak a képviselők : köztársaság 14-ik esztendejében. A homorú véizgatott, aggódó arczczal. Thiers indítványozta setü faragványok rajta Lemot szobrász művei. a császár letételét, Palikao a diktatúra kimondá­ Ez emelvényt 1814-ben lerontották, 1840-ben CYMBELINE. sát. Már fél kettő volt éjfél után, s még nem jutot­ újra fölállították, 1848-ban átszállították a tak megállapodásra. Azt hitték, van még idő. Constituante és Legislative termeibe. Az ujabb S H A K E S P E A R E - M E S E . Pedig hogy nincs, azt kimondá Brame, kor legtöbb szónokának adott e szószék helyet, Lomb Karoly és Mária utánford. Mihály J. ugyanaz a Brame, a ki egy hétre rá, mint a köz­ kétségbe ejtve Thierst és Louis Blanc-t, kiket Augustus Caesar, római császár idejében egy oktatásügy minisztere, megvizsgáltatván a had­ egészen elnyelt, ugy hogy csak a fejők látszott sereg lábbeli-raktárait, azokban a papíron kimu­ ki belőle s fölvillanyozva a — torzképrajzolókat. Cymbeline nevű király uralkodott Angliában, a melyet akkor Brittaniának neveztek. tatott 200,000 pár helyett csak 24,000-et talált. 1865-ben a törvényhozó palotába vissza­ Ez elég volt belátni, hogy minden elveszett. De került a szószék s azóta itt van. Cymbelinínek első felesége akkor halt meg, ő már szept. 3- és 4-ke közti éjjel is látta, hogy a mikor három gyermeke (kétfiumeg egy leány) A terem alakjára nézve hasonlít a mi kép­ a katasztrófa elkerülhetetlen. Megragadván a tá­ még nagyon kicsi volt. Imogen, ki a három viselőházunk ülésterméhez. Félkörben futnak itt vozni készülő Palikao vállát, felkiáltott: „A mit gyermek között a legidősebb volt, atyja udvará­ is a padok, amphitheatralis emelkedéssel. A kar­ ön tenni akar, az forradalom!" ban nevelkedettt; hanem a két fiút csodálatos zatok azonban páholyszerüen vannak beren­ véletlen folytán még a gyermekszobából ellop-

49. SZÁM. 1879. xxvi. ÉVFOLYAM.

ták, a mikor az idősebb csak három éves volt, az ifjabb pedig egészen csecsemő; és Cymbeline sohasem tudhatta meg, mi lett fiaiból, sem azt, hogy ki vitte el őket. Cymbeline kétszer házasodott: második fe­ lesége gonosz, cselszövő asszony volt és kegyet­ len mostoha Cymbelinének első nejétől született Imogen lánya iránt. A királyné, ámbár gyűlölte Imogent, mégis össze akarta házasítani első férjétől való tulajlajdon fiával (a királyné ugyanis hasonlókép kétszer ment férjhez), mivel remélte, hogy ily módon Cymbeline halála után majd saját Cloten fiának fejére teheti Brittannia koronáját, mert tudta, hogy ha meg nem találják a király fiait, Imogen herczegkisasszony lesz a király örököse. Hanem ezt a tervet meghiúsította maga Imogen, a ki atyjának s a királynénak beleegye­ zése, sőt tudta nélkül férjhez ment. Posthumus (mert ez volt a neve Imogen férjének) azon kornak java tudósa és igen finom műveltségű férfiú volt. Atyja Cymbelineért harczolva esett el, s anyja is nemsokára meghalt bánatában férje elvesztése miatt. Cymbeline megsajnálva az árvának gyá­ moltalan állapotát, magához vette Posthumust, és saját udvarában neveltette. A Posthumus nevet Cymbeline azért adta a fiúnak, mivelhogy atyja halála után született. Imogent és Posthumust ugyanazon meste­ rek tanították, s az árvák gyermekségüktől fogva játszótársak voltak ; gyöngéden szerették egymást, a midőn gyermekek voltak, s mint­ hogy az évek folytán érzelmök is folyton növe­ kedett, a midőn egészen felnőttek, titokban meg­ esküdtek. A rászedett királyné, mivel folyton kémek­ kel környezte mostoha leányát, csakhamar ér­ tesült e titokról, s csakhamar tudtul adta a ki­ rálynak, hogy Imogen egybekelt Posthumussal. Semmi sem lehetett volna nagyobb a Cym­ beline haragjánál, a mikor megtudta, hogy leánya annyira megfeledkezett nagy méltóságá­ ról, hogy egy alattvaló nejévé lett. Cymbeline megparancsolta Posthumusnak, hogy távozzék Brittanniából, és örökre száműzte őt szülő­ földjéről. A királyné, szánakozást színlelve Imogen­ nek azon búbánata fölött, hogy férjét elveszíti, ajánlkozott, hogy titkos találkozót eszközöl szá­ mukra, mielőtt Posthumus útra kel Róma felé. Posthumus ugyanis ezt a várost választotta tar­ tózkodása helyéül száműzetése idejére. Ezt a I látszó szívességet a királyné csak azért tanúsí­ totta, hogy annál jobban sikerüljön Cloten fiára vonatkozó terve; mert szándéka volt, a mikor Posthumus már távol lesz, arra a meggyőző­ désre birni Imogent, hogy házassága nem törvé­ nyes, minthogy a király megegyezése nélkül köttetett. Imogen ós Posthumus igen melegen bú­ csúztak el egymástól. Imogen egy gyémánt gyű­ rűt adott férjének, a mely egykor anyjáé volt, s Posthumus megígérte, hogy sohasem fog meg­ válni e gyűrűtől. Posthumus pedig egy karpereczet csatolt neje karjára, azon kéréssel, hogy mint szerelme zálogára gondosan vigyázzon reá; | aztán istenhozzádot mondtak egymásnak az örö- I kös szerelem és hűség számos fogadalmival. Imogen mint elhagyott, lesújtott nő maradt atyja udvarában, Posthumus pedig megérkezett Rómába, száműzetésének előre kiszemelt he­ lyére. Posthumus Rómában különböző nemzeti­ ségben jókedvű fiatal emberek társaságába ju­ tott, a kik tartózkodás nélkül beszélgettek a nőkről, mindegyikük dicsérve a saját hazájabeli nőket meg a saját kedvesét. Posthumus, a kinek j mindig az ő kedves felesége volt az eszében, azt |

^JÁSÁBNAPI ÚJSÁG.

781

állította, hogy az ő neje, a szépséges Imogen, a jos mozdulata többet ért ajándékánál, de azt be­ legerkölcsösebb, legokosabb s a legállhatatosabb csesebbé is tette. 0 adta nekem, azt mondva, nő a világon. hogy egykor becsülte. Ezen fiatal emberek egyike, a kit IachimoS utoljára leirta Iachimo az anyajegyet, a nak hittak, megbotránkozva, hogy egy britt melyet észrevett Imogen nyakán. asszonyt a római nőknek, saját hazája leányai­ Posthumus, a ki a kételkedés gyötrelmével nak, fölébe helyeznek, azzal ingerelte Posthu­ hallgatta végig ezt az egész körmönfont elbeszé­ must, hogy látszólag kételkedett az ő annyira lést, most a legindulatosabb hangon tört ki Imo­ magasztalt Imogen nejének állhatatosságában; gen ellen. Átadta Iachimonak a gyémántgyűrűt, s végre, sok czivakodás után, Posthumus elfo­ melyet a fogadáskor igért neki azon esetre, ha gadta Iachimonak azt az ajánlatát, hogy ő (Iachi- sikerül elnyernie Imogentől a karpereczet. mo) Brittanniába megy, s igyekszik megnyerni a Posthumus ezután féltékenysége dühében férjes Imogennek szerelmét. levelet irt Pisanionak, egy britt nemesnek, a ki Aztán fogadtak, hogy Iachimo, abban az Imogen szolgái közül való volt és sokáig hü ba­ esetben, ha nem sikerül istentelen szándéka, rátja volt Posthumusnak is; és miután tudtára nagy összeg pénzt fizet, ellenben ha megnyeri adta Pisanionak, mily bizonyítéka van nejének Imogen kegyét s rábírja a nőt, hogy neki adja hűtlenségéről, megparancsolta neki, hogy vigye azt a karpereczet, a melynek mint szerelme Imogent Milford-Havenbe, Wales egyik tenger­ zálogának megtartását oly komolyan kívánta parti kikötőjébe s ott ölje meg. S ugyanakkor volt Posthumus, akkor Pothumus veszti el a fo- j egy csalóka levelet irt Imogennek, a melyben gadást és Iachimonak adja azt a gyűrűt, a mely meghagyta neki, hogy menjen Pisanioval, mint­ Imogen szerelmi ajándéka volt, a midőn férjétől­ hogy ő nem tudva tovább élni nejének látása nélkül, habár halálos büntetés terhe alatt tilos elvált. Oly erősen hitt Posthumus Imogennek hű­ visszatérnie Brittanniába, mégis el fog menni ségében, hogy azt gondolta, semmit sem kocz- Milford-Havenbe, a hol majd találkozni fognak. káztat neje becsületének ezen próbája által. Imogen, a szegény gyanútlan asszony, a ki Midőn Iachimo Brittanniába érkezett, Imo­ férjét mindenek fölött szerette s láthatását saját gen őt maga elé bocsátotta, és mint férjének életénél is többre becsülte, nagyon szorgoskodott, barátját, szíves fogadtatásban részesítette; de a hogy Pisanioval minél hamarabb útra keljen, s midőn szerelmet kezdett vallani Imogennek, ez útra is kelt még azon éjjel, a mikor a levelet őt megvetéssel utasította vissza, s Iachimo csak­ kapta. Mikor utazásuk már végéhez közeledett, hamar tapasztalta, hogy semmi reményt sem táplálhat magában becstelen czéljának sikerére Pisanio,aki hűséges volt ugyan Posthumus iránt, de még sem volt annyira hűsége', hogy még a nézve. A fogadás megnyerésének óhajtása arra gonosz cselekedetben is segítse, tudtára adta birta Iachimót, hogy cselhez folyamodjék Pos­ Imogennek, mily kegyetlen rendeletet kapott. Imogen, a ki, a helyett, hogy a szerető és thumus rászedése végett; s ebből a czélból szeretett férjjel találkozzék, azt tapasztalta, hogy megvesztegette Imogennek szolgáit, a kik öt asszonyuk hálószobájába vitték s egy nagy ez a férj öt halál kínjára hárhoztatta, határtala­ szekrényben rejtették el, a hol addig kellett nul le volt sújtva. Pisanio igyekezett rábeszélni Imogent, hogy bezárva maradnia, mig Imogen nyugalomra tért és elaludt; azután kijőve a szekrény­ vigasztalódjék, s várjon türelmes bátorsággal ből, nagy figyelemmel megvizsgálta a szo­ arra az időre, a midor majd Posthumus látni és bát, leirt mindent a mit a szobában látott, s bánni fogja igaztalanságát; addig is, minthogy különösen megjegyezte magának azon anyaje­ Imogen nagy bubánatában semmi esetre sem gyet, a- melyet Imogennek nyakán észrevett, akart visszatérni atyja udvarába, azt tanácsolta azután meg zajtalanul leoldotta a nö karjáról a neki Pisanio, öltözzék fiú-ruhába, mert ugy sok­ karpereczet, a melyet Posthumus adott volt ne­ kal biztosabban járhat-kelhet; ezt a tanácsot jének, s végre ismét visszavonult a szekrénybe. Imogen el is fogadta, s arra gondolt, hogy ebben Iachimo másnap nagy sietséggel indult Ró­ az ál-öltözetben Rómába fog menni, hogy lássa mába, s midőn megérkezett, dicsekedett Posthu­ férjét, a kit, embertelen bánásmódjának daczára mus előtt, hogy Imogen neki adta a karpereczet, is, lehetetlen volt nem szeretnie. (Folyt, kiiv.) 8 egyszersmind azt is megengedte neki, hogy egy éjszakát hálószobájában töltsön. Iachimo ily módon mondta el hazug me­ séjét : — Hálószobája, — szólt Iachimo — selyem (Vége.) és ezüst szőnyeggel volt függönyözve, s rá volt Lippay második munkájának czime ez : ,,P<>himezve a büszke Cleopatra találkozása Anto- , soni Kert, kiben minden kerti munkák, rendelések, niusával; mondhatom, hogy a legfinomabban virágokkal, veteményekkel, Jakkal, gyümölcsökkel hímzett remek. és kerti csomót ékkel való baimolódások, azoknak — Ez igaz, — szólt Posthumus, — de nemek, hasznok, bécsinálások bőveégesen magyar mástól is hallhattad, a nélkül, hogy láttad nyelven leirattattanak." E munka 1604-ben lá­ tott napvilágot „Császár Urunk ő Fölsége könyv­ volna. nyomtatójának bötüijvel". Megemlítvén, hogy — Aztán a kandalló - folytatta Iachimo, mily árva légyen hazánk szép, ékes kertekben, — szobája déli részén van, a festmény pedig kiknek pedig „fölötte nagy szükségét látván a rajta Dianát ábrázolja fürdőben; soha sem lát­ mi Nemes puszta Magyar-országunkba: ítélem, hogy kedvüket találom mindazoknak, kik az tam ily beszélő alakoka'. kerti böcsülletes és hasznos munkáltatásában — Oly dolog ez, a mit szintén hirböl szed­ gyönyörködnek... Ne légyen a Magyar Nemzet hettél, — felelt Posthumus — mivel sokat be­ ollyan, mint a tormába esett féreg; avagy mint a pusztába bujdosó zsidók (a kik noha minden szélnek róla. jó ízzel tellyes angyali eledellel legeltettenek, Iachimo azután épen oly tökéletesen leirta a mégis csak a keserű és büdös foghagymákra vászobának mennyezetét is, és igy folytatta: gyóttanak) hogy csak szintén a káposztás, répás, — Majdnem elfeledtem a kandalló két vas­ hagymás kertekben elégedgyék kedve, hanem macskáját, a két szundikáló ezüst Cupidót, fél­ mutassa meg ebben is a Magyar-Országnak tisztes Nemességét, és az ő zsiros és tenyésző fél lábon állva. földének böcsös erejét. Kinek hogy ez ideig Aztán elővette a karpereczet, és igy szólt: is hire neve annyira nem terjedet, egyéb okát — Ismered-e ezt az ékszert, uram ? 0 adta nem látom, hanem a tudatlanságbul származott nekem. Karjáról oldotta le. Szinte látom öt: bá-

A magyar kertészet két századdal ezelőtt.

782

VASÁRNAPI DJSÁG.

DAGASZTÓ MENYECSKE.

— SAJÁT FESTMÉNYE UTÁN FÁRA RAJZOLTA AGGHÁZT GYULA.

49. SZÁM. 1879. xxvi. ÉVFOLYAM.

49. SZÁM. 1879. xxvi. ÉVFOLYAM.

BIKAVIADAL

FRANCZIA TÖRVÉNYHOZÓ-TEST A FÜZEK

ALATT. —

SAJÁT FESTMÉNYE KTÁN FÁRA RAJZOLTA FF.SZTY ÁRPÁD.

783

VASÁRNAPI ÜJSÁG.

MADRIDBAN.

ÜLÉSTERME

PARISBAN, A PALAIS-BOÜRBONBAN.

784

VASÁBNAPI ÚJSÁG.

49. SZÁM. 1879. xxvi. ÉVFOLYAM. 49. SZÁM. 1879. xxvi. SVFOLYAM.

elhagyását; ennek pedig eredeti a magyar vakat, a hol csak lehet. A digitálist már akkor jég, kőeső, dér, ragya, üszög. A jó pap először kerteszek szűk voltábul támadott; elannyira, gyűszűvirág név alatt ösmerteti. A helleborus is kemény hangon kel ki az isten ellen való hogyha csak egy vékony tudományú és egy­ mint hunyor, a flos trinitatis mint császárvirág babonák, ördöngösségek, varázslás s egyéb bű­ ügyű kertészt akarna is valaki tartani, más jön elő. Égő szerelem, szarkaláb, harangvirág, bájos emberek ellen, kik a magok mesterségét idegen országokbul nagy kölcséggel köll azt bársonyvirág, medvetalp, hólapta mind ismere­ a sátán tanítványaitól tanulták. „Ezek ellen ott hozatni... Viseltettem attul is,, mivelhogy saj­ tesek a pozsonyi kertész előtt, melyeket önval­ vannak — irja — az istenes és anyaszentegy­ náltam, hogy a mi kegyelmes Érsek Urunknak lomása szerint vagy a néptől vett át, vagy maga házból bevett orvosságok (főképen ha azok az illyen nevezetes és gyönyörűséges kerté, mint gyártott, de az is bizonyos, hogy sokat a kigú­ égi háborúk valami boszorkányok által támad­ a Posoni kert, a ki még más Országokban is nyolt Molnártól kölcsönzött. nának,) u : m : az ördögűzés, a szentelt haran­ számot tenne, minden emlékezet nélkül, örök A mint aztán a virágokat bemutatja áttér gok meghúzása, a spanyor kereszt és másféle feledékenységbe, az maga hamujában temettetnék azoknak kezelésére s nagy horderejű titkokat sz. ereklyék, az kik által szemünkéi lyáttyuk, el: mint a régi magyarországi királyoknak, ki­ árul el, midőn megtanítja a kertészeket, mi mó­ hogy az égiháboruk megchillapittatnak és elrályné asszonyoknak, fejedelmeknek szép, rendes, don változtathatni a virágoknak színeket, illat- űzettetnek, hogy ne árthassanak. Találtatnak csinos és vigasztaló kertéi. Mert hol vagyon most illatjokat, termetöket. „De efféle mesterségeket ugyan természet szerint való orvosságok is, de a királyní asszonyoknak ékes Palotáknak tetein könnyebb kigondolni, hogy nem mint cseleke­ igen ritkák." A kertpusztitó férgek s állatok építtetett Táttai szép ékes kertnek emlékezete, dettel végbevinni." Ezzel kimenti magát. közül a vakondok ellen izén irtóhadat, aztán a avagy csak árnyéka is? Hol a vizsegrádi gyü­ A 148 lapra terjedő Virágos Kertet nyom­ patkányok s egerek kivesztéséről tanit; egyik mölcsös kertnek leábrázoltatott képe ?" Azért ban minden bevezetés nélkül követi a „Vetemé­ legjobb vesztőszernek tartván, ha az eleven tehát, hogy a pozsonyi kert emlékezete fennma­ nyes Kert". Lippay ugyancsak magasba vezeti patkány nyakára csöngettyüt kötnek s ugy radjon századok múlva is, s honfiai egyetmást föl tanítványait, mikor egyenesen a csillagokhoz eresztik a többiek közé. Békák, madarak ellen tanuljanak, sajtó alá adta „A virágos kert, a Ve­ utasítja őket, mert ha a magvetés „az csillagok­ szintén védelinezniszereti az ő érsek urának dicsé­ teményes kert és Gyümölcsös kert" czimű mun­ nak szerenchétlen, és ellenkező fordulásokra retes kertjét. Végül eszébe jutván, mennyire alkal­ káját három kötetben. esik, se nem női, se jót nem várhatni belőle . . . matlan és hívatlan vendégek a szép kert sétá­ Itt már igazán otthon érzi magát. Pontos ugyanazért ha a kertész nem vigyáz figyelmete- nyain a szúnyogok, sőt hogy ezek még a szo­ útmutatásokat ád a kertnek fekvéséről, talajáról ; sen az csillagok helyheztetésekre és köllemetes bába is betolakodnak s nem hagyják az érsek a földet még meg is kóstoltatja, meg is szagol­ tekintetekre, sokszor megcsalatkozik." Mert sze­ urat s őt délutánonként nyugodni, ajánlja, hogy tatja. A földeket osztályozván, kijelöli, hogy rinte a vetemények növekedése a bujdosó csilla- tegyenek ugy mint ő már próbálta. Mártson két minő földbe minő veteményt, fát vagy virágot ! gok „beszivárkodó" erejétől függ. „Az kertész­ spongiát erős eczetbe. Egyiket függeszsze fejé­ kell termelni. Nagyon ajánlja, hogy minden nek tudnia kell, hogy három kiváltképen való hez, másikat lábához, nem szállnak rá. (Már háznál formáljanak virágos kertet, „hogy mikor csillag kegyes és jó a szerencsés vetésre, úgy­ t. i. az eczetre.) Akkor is kerülik az embert a az ur kiteként az ablakon, mint egy paradicsom- mint Venus, Nap és Jupiter. A jelek, kiket te­ szúnyogok, ha száraz kendert tesz ágyába. Itt beli palotában láttassék lenni, a hol a külömb- kinteteknek neveznek, azok is kétfélék, úgymint aztán egy csipős élczre ^szánja el magát, mikor külömbféle szép virágok szines köntösükben némellyek kegyessek, némelylyek szerencsét­ igy fejezi be művét: „Én is ezekkel vetek véget az veteményes kertrűl való irásochkámnak, nem parancsolattyára udvarollyanak." Hogy minő I lenek." kerítéssel vegyék körül a kertet, ez érdekes Ekkor bevezeti a kertészt a jelek és jegyek kétlem, hogy találkoznak efféle dongó csipő szú­ tárgynak egy hosszú fejezetet szentel. A léczekre ösmeretébe, s ugy taglalja tovább az egyes vete­ nyogok, a kik éles nyelvekkel mardosni fogják ékesség gyanánt gombokat ajánl. Megtudjuk, I mények vetési s ültetési módját. A vetemények az én munkáchkámat. De a kinek nem teczik h°gy i'y ÍUÓZOS gombok díszelegtek az érsek ur I elősorolásánál ismét a nevekkel küzködik, mert (eddig ilyen sem volt az Magyar nyelven), léczes kerítésén s e mázos gombokat az „uy ke­ „chak nem minden tartományában Magyaror­ chinállyon jobbat s nem irigylem a jámbor­ resztyének-' — valószínűleg protestánsok — szágnak külömb néven nevezik efféle füveket és nak . . . Következnék a gyümölchös kertrűl való készítettek; maga Lippay is ezeket ajánlja. A virágokat. Az minthogy a Dunán innen sokat • irásom, ha szelenczém és írem volna hozzá, kivel pozsonyi kert virágos ágyai egynehány ábrán külömben, a Dunán tul is másképen; az Szalaj- az könyvnyomtatónak kezét megkenhetném." mellékel vék. A magvak vetésére nézve is külön­ jak is másképpen. Az alföldiek és föl-földiek is­ Bizony mind szelenczéje, mind írja lett féle tanácsokat osztogatván, figyelmezteti a ker- mét külömben; az Erdélyiek is másképpen, az / teszt, hogy „az planétáknak óráját megtarcsa. Székelyek még annál is külömben". Lippay a volna a jó páternek, de még sem érhette meg Az Vénus a vetésre, a Jupiter az ültetésre szol­ dunántúli szójáráshoz alkalmazkodik. „Noha so- életben negyedik müve megjelenését. Az érsek gál." Átalában a termés forrása gyanánt a hold kaknak neveket magyarul ki sem mondhatni, és testvére az 1664-től 1667-ig eső időköz alatt világosságát s abból kiáradó nedvességet tartván, hanem az mint más nyelveken is mondatik, a halál parancsára odahagyták a gyönyörű tanácsolja, hogy akkor jó a virágok ültetése, mi­ ugy köll neveznünk. Sőt ha magyar néven akar­ pozsonyi paradicsomot. Könyve azonban már kor a hold nevelkedvén, gömbölyű, mert ekkor nám némellyeket nevezni, reá sem értenék arra, akkor „a nyomtató prés alatt" volt. Ki adta a holdnak hatalma mind melegséggel, mind a kit én akarok nevezni. Úgymint ha én Archi- aztán ki, azt kinyomoznom nem sikerült; de az előszó irálya s helyesírása mindjárt elárulja nedvességgel inkább bővölködik. csókát magyarul igyekezném nevezni (kinek Lippayt ugy tekinthetjük, mint a magyar deák neve Cinara vagy Carduus) azt Molnár az mennyivel alantabb áll Lippaynál. Az ismeretlen kertészeti műszavak mesterét. A virágok nevével ő dictionáriumjában Bogáchkórónak nevezi. Ki kiadó a cs helyett már nem is ch-t, de sok helyen meg is van akadva, mert magyar nevet nem értené ezen az archicsókát, hanem inkább cz-t használ. A „Gyümölczös kert Bécsben nyom­ talál, bármint töri is rajta az eszét. Panaszolko- olyan bogáchkórót, melly minálunk is az me­ tatott Császár Urunck ő Fölsége nyomtató-bötüydik is, kérve a kegyes olvasót, hogy meg ne zőben elég terem." E kifakadása mutatja, vel". S előszavában mindjárt igy ir: „A melly min­ ítélje, ha „sokaknak neveket igazán magyarul hogy a nyelvújítás terén Lippay nagyon óvato­ denható istennek bölczessége a tenger fövéniémeg nem találom nevezni, mert ^okan is van­ san haladt, holott a hol csak szerét ejtheti, a nek számát tudgia, az essőnek megolvasta czeppejt. Azon bölczesség nem mérhetővé tette nak ollyan idegen virágok, kiket Érsek urunk ő magyar elnevezést el nem hagyja. napiainkat... Sok szép dolgokkal akarta még Nga, elsőben behozott Magyarországban, az A vetemények hasznainak fölemlitése alkal­ ezen könyvet az istenes Páter telliessebbé tenni, maga posoni kertében, ugy mint Indiábul, Spa- i mával már mint orvossal találkozunk. De a mi nyor Országbul, Belgiumbul, Olasz-Országbul, ; leginkább meglep, az irályának gyors változása. de mivel a megkéllelhetetlen halál Isten rendeNémet-Országbul, Török-Országbul s. a. t. kiket Míg egy pár évvel azelőtt irt müvében minde­ lésébül elébb elmeczette életének fonalát, a mit mindez ideig Magyarország a mi üdönkben nem nütt „cs"-t használ, most már sok helyen a „cs" többet kévánnál ezen könyvben, annak tulaidoniösmért és nem is látott. Azért ne csodálkozzék helyett „ch"-t ir, p. o. „az ürömből söprüt chi- czad." Lippay a gyümölcsfák kezeléséről oly szaksenki, ha igaz magyar nevét nem' tudhattyuk." nálnak, ahol más ninchen. Kikeletkor az gyönge avatottan értekezik, hogy tanácsait ma is haszon­ Lippay aztán önérzettel emeli ki, hogy egy né­ levelérül bort isznak és jó keserű, ha egykichinnyé nal lehetne alkalmazni. Egy helyen zárjel közt met botanikus, Lauremberg azt irta, érsek urunk | megtörik." Mindennövény ismertetésénél bőven megemlíti, hogy majd ir ő szakácskönyvet is a tulipáiról, hogy soha azoknál szebbeket nem ielősorolja annak gyógy hasznát is, ugy hogy magyar gazdaasszonyok számára, de csak arra látott, „kik többen találtatnak ezen dicséretes könyve a maga idejében ugy tekintetett, mint az jutott ideje, hogy lekvárfőzésre taníthatta meg kertben kétszáz elegyes szinüveknél". A jóillatu orvosi tudomány bőséges tárháza, mert nincs őket. A szakácskönyvvel adós maradt. De az, a nárczisszust is az érsek hozta be először Magyar­ olyan betegség, a melynek gyógyítására egy vagy mit a magyar kertészetnek nyújtott, elegendő országba. E virágok kelyhét „pohárnak" nevezi, más növény alkalmas ne lenne. A rozmaring­ arra, hogy emlékét kegyeletesen megőrizzük. mert „más nyelveken is annak nevezik". A göm­ ból csinált füst pestis idején elűzi a dögleletes K. T. K. bölyű, csomós gyökereket, Lippay, bocsánatot levegőt, sőt „ha ki ezen füstöt orrán, száján bekérve olvasóitól, először nevezi „hagymáknak", bocsátja, az megerősíti a maga agyvelejét" (!) mert alkalmasabb tulajdonnevet, akármiként gutaütés, reszketegség, érzéketlenség, emésztkeressen is, nem talál. A corona imperialis lilio­ hetetlenség ellen porrá törve a leghasznosabb mot császári koronának, a Crocus Vernust, kike- szer, ha ugyan jó borba öntik s ugy iszszák „Hullámzik a foki is alanti tüzektő!." leti sáfránynak, az Irist szivárványos liliomnak éhomra. Nádmézzel vegyítve e port, meggátolja (Arany : Toldi szerelme XII. 25.) nevezi. A szakavatott kertész egy helyen mérge­ az ájulást. A ruta is nevezetes szer. „Ha kin sen kel ki Molnár ellen, mert ez az Anemone pestis vagyon, főképen amaz vörös hegyes, Mi okozza a földrengést? Miféle hatalmas virágot „balgatagul és tudatlanul" magyarul pi­ mérges guga: törje meg a rutát, tegyen hozzá hamson az, ki megrázza a földet tartó oszlopo­ pacsnak nevezi, holott „tudgya minden paraszt kovászt, disznóhájat, vörös hagymát, fügét, ol- kat, s megrengeti az öreg planéta tetemeit? ember is, micsoda az pipacs, de Anemonét nem tatlan meszet, körisfán termő avagy spanyor Bizonynyal nagyszerű erejének kell lennie. is látott, nem is hallott, nevezni sem tudgya. zöld legyet, egy kevés törjéket, csinállyon i ? Í 6 8 : m a Ó r i á s k i Sy°J a ö > k i egyet fordul föld­ Hagyjuk azért mi is az idegen Anemone nevét flastromot, és tegye rá, megfakasztya. „A ruta­ alatti rejtekeben, s megrázkódnak iszonyú pik­ rajta." Hátha még sejtette volna, hogy idővel por élesíti az embernek szemevilágát. A zsállya kelyei. Az indus hitmonda amaz iszonyú ele­ kökörcsinnek keresztelik el! A kökörcsint is az sem utolsó orvosság. „Ha ki reggel három he­ fántja, ki hátán hordozza az egész világot, s tejérsek plántálta először az országban. Molnárnak gyes zsállya levelet sóval eszén meg, annak nem maga egy teknősbéka hátán utazik a naey 8J J tengeren. szemére lobbantja, hogy a Ranunculust meg árt azon nap a méreg é3 dögleletesség." Va sem nevezi magyarul, holott az „Békácska" gy a gygások és cyklopsok fészkelődnek így megy ez végig 220 lapon keresztül; néven bátran szerepelhet. Valóban meglepő, hooy helyeiken, hová őket a természet örök alkotó mikor aztán a vetemények ellenségei ellen való ereje kárhoztatta ? mily buzgalommal használja a magyar müsza- ' orvosságokra kerül a sor. Ilyenek az égi háború, Ki ne keresné erre a feleletet ? Az ember

^^M

Mi okozza a földrengést?

kereste öröktől fogva, de meg nem találta mai na­ pig. Megkérdett minden természeti erőt, ha ezt a roppant munkát nem ő végezó-e, tudakozódott minden szerves és szervetlen lényektől, ha ezt a roppant rázkódást nem ők csinálták-e ? De fele­ letet sehol nem kapott. Aristoteles óta, sőt talán régibb időktől fogva, magyarázgatják az emberek a földrengés okait, s az itt uralkodó nagy homályban bizony nem csoda, ha egyik igy, másik másféleképen igyekezik megadni magának a feleletet. Átalában egyik a viz működésének tulajdo­ nítja a föld megremegtetését, másik a tüzet ru­ házza föl ezzel a tiszttel. Már Lucretius római költő megénekelte a viznek azon tulajdonát, hogy a föld belsejében barlangokat, aknákat váj ki folytonos szivárgása által, s azt okozza, hogy egyes ilyen barlangok beomoljanak, s ez által nagymérvű rázkodásokat hozzanak elő a föld fölszinén. Ennek a föl­ fogásnak az ő ideje óta minden időben megvol­ tak a maga emberei, sőt a mi időnkbeli geológu­ sok egy nagy része szintén ezt a nézetet vallja sajátja gyanánt. Azt mondják, hogy a föld bels jében is kell afféle beomlásoknak lennie, mi­ nőket a barlangokban a föld szine fölött is tapasztalunk, s hogy a mint a hegy oldalából leválik egy-egy szikladarab, s iszonyú dörgéssel rohan alá a mélységbe, ugy el kell annak vál­ nia a föld belsejében találtató barlangokban is, s ott még nagyobb robajjal mint itt. Az Alpeseken is előfordultak már sziklaomlások — a Diablerets-en, a Rossbergen és máshol, — me­ lyeknek dübörgése a színhelytől nagy messze­ ségre elhallatszott. E magyarázat helyes volta mellett több körülmény is beszél, s nem lehet a geológusok­ nak szemökre vetni a hirtelenkedést, midőn leg­ inkább ehhez csatlakoznak. Igy földrengések alkalmával gyakran érezhető bizonyos folyto­ nosságazegymásrakövetkező lökésekben, mintha minduntalan uj meg uj szikladarabok omolná­ nak le, s ott a hol a földrengések a gyakori tünemények közé tartoznak — p. o. Krajna és Isztriában — a barlangokban is sokszor talál­ hatni föld- meg kőrakásokat, melyeknek a íöld fölszinén tölcséralaku beomlások felelnek meg. Sőt földalatti akna-robbantások által mesterséges utón is csináltak ilyen barlangokat s a robban­ tás által a földalatti rengés ép oly módon haladt tovább, mint a hogy földrengés alkalmánál való­ sággal szokott. Olykor meg nagy kiterjedésű sülyedések is állottak elő a földrengések alkal­ mával. Hanem ha mélyebben kutatunk az okok után, s ha szoros szemügyre veszszük mind azo­ kat a tüneményeket, melyek a földrengést ki­ sérni szokták, azt kell mondanunk, hogy ez a magyarázat nem teljesen kielégítő. Vannak té­ nyek és körülmények, melyeket nem vagyunk képesek megfejteni, ha csakugyan igaz, hogy a földrengést barlang-beomlások idézik elő, és semmi más. íme honnan van p. o. az, hogy a földrengés alkalmával a föld olykor hullámzó rezgésbe jő, máskor fölfelé irányuló ütések által jelentkezik, s néha az is előfordul, hogy a rez­ gés bizonyos csavarodásokat végez. Ha barlangbeomlások lennének a rengés okozói, a rengés tovaterjedése egyenlő volna minden körülmé­ nyek között. Ez esetben nem lehetne megfejteni azt sem, hogy a rengések száma miért olyan nagy, és a rengések ereje miért olyan iszonyú. Az Andesekben Arequipa lakosai 1811 — 1845 között — tehát 34 év alatt — 904-szer éreztek földingást, s köztük oly erőseket, melyek néhány száz mértföldnyire voltak érezhetők. Ennyi ós ily erős beomlások következtében bizonynyal be kellett volna horpadnia azon a vidéken az egész földszinnek, ha csakugyan beomlások volnának a földrengés okozói. És van még egy tény, melyet szem elől téveszteni nem szabad. Rég idő óta észlelt dolog, hogy a földrengések leggyakoribb tünemények ott, hol működő tűzokádó hegyek vannak kö­ zelben, sőt hogy a vulkánok működése meg a földrengések között el nem tagadható összefüg­ gés létezik. Miért okád a vulkán tüzet, és miért reng épen akkor a föld, ha ennek nincs egyéb oka, mint az, hogy a föld alatt barlangok omol­ tak be ? Bizonynyal erre a kérdésre nem lehet feleletet adni, s más magyarázatot kell keresni a tünemény megfejtéséhez. Azok, a kik „alanti tüzek" erejének tulaj­ donítják a föld megremegtetését, épen erre az imént emiitett körülményre vetik az egész súlyt. |

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

785

Ok ugy magyarázzák, hogy a föld belseje forró, olvadt anyag, szerintök a föld közepe most is oly izzó, minő p. o. a nap, vagy a minő volt Pitcairn sziget, a Csöndes-oczeán végetle­ egyes kövek tanúsága szerint valaha az egész nén elvesző ama kis pont, melyen Verne köze­ földfelület. A vulkánok csak arra valók, hogy a lebb általunk is ismertetett utolsó regényének forrásban levő tömeg magának olykor utat talál­ — „A Bounty lázadói"-nak — végjelenete le­ jon, s a megfigyelt tények is valósággal a mellett bizonyítanak, hogy a tűzokádó működése előtt folyt, közelebbről, épen az ott vázolt események lehet földrengés, de a működés alkalmával min­ miatt, élénk figyelem tárgya lett Angliában is s a denkor szűnik. A Popayan lakói indiánokat nagy oczeánon evező hajósok szemeiben. Ennek szoktak időnként beküldeni a Puracé kráterébe, bizonysága a „Grafic" czimű nagy angol képes hogy azok a havat onnan kihányják, s igy a föl­ felé igyekvő lávának utat nyitván, a vidéket lap egy közleménye is, melyet képeivel együtt átveszünk, meg levén győződve, hogy ezzel kedmegóvják a földrengésektől. | De itt a magyarázat bizony szintén sok ves dolgot teszünk a Verne dolgai iránt mindig ' érdeklődő olvasóinknak. kérdésre marad adós a felelettel. Hogy van az először is, hogy a földrengés A Robinson kapitány vezénylete alatt álló előfordulhat olyan helyen is, hol vulkánok nin­ „Opál" nevű királyi hajó, Valparaisóba utaztacsenek közelben, s p. o. a mi, tűzokádó he­ j ban, a hova San-Franciskóból egy orgonát volt gyektől meglehetős messzire fekvő tájainkat is megkeresi olykor-olykor a földindulás? Aztán átszállítandó ő felsége a királyné ajándékából, mi okozza, hogy ez a belső tűz olykor-olykor útba ejtette s meglátogatta Pitcairn szigetét is, egészen csöndesen viseli magát, máskor ellenben f. é. július 2-kán; s ott horgonyt vetve, másnap iszonyú dörgésben s rázkódásban ad magáról estig ott időzött. Ez idő alatt a sziget lakosai életjelt ? Ezt magyarázzák igy is amúgy is. Föl­ csaknem mindnyájan megfordultak a bajon, csak tételezik rendesen a tüzet is, a vizet is. Poulett Scrope franczia tudós p. o. azt állítja, hogy a három asszony maradt, a kis gyermekekkel, a mint a sziklák és hegyek a föld felületén bírnak szárazon. A hajó tisztei közt volt egy fénykép•kisebb-nagyobb repedésekkel, ugy azok a föld iró is, ki a szigetlakókat, nagy bámulatukra és belsejében is lehatnak egészen az örök tűzig, örömükre leve te hamarjában. Robinson kapi­ mely a földrengések állandó székhelyét képezi. tány arról tesz tanúságot, hogy a sziget lakói Az oda jutott víztömegek gőzállapotba mennek át, s ott ép oly erőteljes működéseket visznek egyszerű s őszinte kegyességgel s tiszta erkölcsi­ végbe mint a gőzgép kazánjának vize. Csakhogy séggel tűnnek ki, s ártatlanságuk s őszinte ven­ ez utóbbi szabályozva van mindenfelől, s igy dégszeretetük egészen megnyerte a hajósok szi­ működése is határozott korlátok közt fog végbe vét. Összesen kilenczvenhárman vannak. Robin­ menni, a földkerek nagy víztömegei pedig a ra- son kapitány pamut-szövetekkel látta el őket, konczátlan természeti erőt tüntetik elő, egész mivel a magok által termesztett pamut igen silány nagyságában. minőségű. Ellenben kitűnő arrow-root (fa-gyö­ Carl müncheni tanár ezzel szemben magá­ kérrost) szövetet készítenek; de nehezen birják nak a földnek szilárd kérge és folyó magva kö­ zött tételez föl bizonyos üregeket, melyekben az értékesíteni, mivel az átmenő hajók leginkább odaszorult vizgőz ide-oda hömpölyög nagy göm­ csak gyümölcsöket s más növényi élelemszereket bök, vagy — hogy ugy mondjuk — óriási cseppek keresnek a szigeten. gyanánt, s ezek súrlódása hozza elő a dübörgést. Olvasóinknak nem szükség emlékezetébe Rég idő óta nem hiányzottak afféle magyarázatok sem, hogy a föld belsejében létező izzó tömeg hoznunk e kis sziget megtelepítésének eredetét. mint folyó tenger csapkodja hullámait ide s A „Grafic" nem emliti Verne müvét; ellenben tova, s mint a régiek Orkusának Pyriphlegetón igen azt, hogy a „Bounty" lázadói történetét, folyója, habjaival csapkodja meg a föld szilárd hasonló czimű s „bájos elbeszélésben" egy Lady kérgét. Ehhez persze föl kell tételeznünk azt is, hogy a föld belsejében is dúlnak viharok, melyek Belcher nevű angol irónő is közrebocsátotta. e tűztengert fölkorbácsolják, s hogy ott léteznek Szerinte Keresztély Csütörtök-Október (ezek a más erők is, melyek annak habjait mozgásba keresztnevei), a lázadó Fletcher Keresztély fia hozzák. De hát miféle erő hozza mozgásba kivált­ jelenleg a legidősb ember a szigeten. A Youngkép az oczeánok vizeit ? Mi okozza a szeleket, a család tagjai attól a Young Eduárdtól származ­ viharokat, mi hozza elő az árapály és árdagály rendes váltakozását? Bizonynyal a nap melen­ nak, a ki tettleges részt nem vett ugyan a láza­ gető ereje, s — a mi az árapályt illeti — a hold dásban, de utóbb a lázadókhoz csatlakozott s vonzása, melyet ezen mozgékony víztömegekre nem is tért vissza Angliába Heywood Péterrel s gyakorol. a többivel, kik ott hadi törvényszék elé állíttat­ Váljon nem gyakorol-e nap és hold efféle tak s közülök kettő ki is végeztetett. hatást a föld belsejében - - állítólag — folyó Kéjeinket aláírásaik magyarázzák. Közöt­ tüztömegekre is ? Korunk egy búvára Falb Ru­ tük van a sziget térképe is, melyen a Young dolf egész határozottan adja rá a feleletet, hogy : igen. Szerinte a föld gyomrában is vannak viha­ sziklája és a Kcresztély-fok, a két alapitóra em­ rok, az ottani tengeren is vannak hullámok, lékeztetnek, a Bounty-öböl pedig arra az ese­ melyek csapkodásait mi is érezhetjük. E csapko­ ményre, mikor a lázadók hajója a szigeten kikö­ dások legerősebbek akkor, midőn a nap és hold tött s általok leszereltetve, itt elsülyesztetett. Az legerősebben hatnak közre, midőn tehát e két Ádám-fok, a kikötő, a sziklás zátony a sziget égitest közel van földünkhöz, vagy ugy állanak, hogy egyik a másik erejét fokozza, s müködésök \ egyes feltűnőbb pontjait jelölik. A sziget-lakók arczképeit valószínűleg a hatása ugyanazon irányba esik. * fölebb emiitett fénykép-műtétnek köszönhetjük. Mi legyen már ezekben az igaz, vagy nem igaz, ki merné végleg meghatározni akarni. Oly Közöttük első helyet foglal el a sziget jelenlegi tények ezek, melyek messze kivül esnek tapasz­ legidősbje Keresztély Csütörtök-Október, a lázadó talatunk körén, s összefüggésökben nem ismer­ Fletcher fia; azután Young-Selwyn asszony, a jük még eléggé arra nézve, hogy ítéletet lehes­ sen koczkáztatnunk. Most még csak abból a Young leánya; Warren Mari; Mac Coy Bus­ szempontból vizsgálhatjuk azokat, hogy meny­ áéi J., a sziget jelenlegi fő-birája és parancs­ nyire felelnek meg a természet ismert törvényei­ noka; egy másik Young kisasszony, a sziget nek, vagy mennyiben mondanak azoknak ellent. orgonistája; Young Mózea. Keresztély után A végső szót kimondani csak a jövendő lehet második legidősbje a sziget lakóinak. A Pitcairn-sziget e kis képcsarnokát a szi­ get mostani kikötőjének, a Bounty-öbölben, — * Falb, elméletére támaszkodva, néhány esetben és az „Opál" hajó képe egésziti ki. megpróbálta előre megmondani a bekövetkezendő föld­ S végül, adalékul a többihez egyik (bár jó rengést, — mert hisz könnyű kiszámítani, hogy mikor jő a hold vagy nap közel a földhöz, s mikor esik vonzá­ távoli) szomszéd szigetnek, a Társaság-szigetek suk egy irányba. S jóslatai szerencsésen beteljesedtek. csoportjához tartozó Huahine-szigetnek ki­ Az a földrengés is, mely október- és novemberben a Bánságot meglátogatta, igen jól összeegyeztethető az ő rályné asszonya, Te-haa-Papa arczképe já­ elméletével. Csakhogy elmélete szerint folyó deczernber rul még. hó 12-ike körül (egy héttel előtte vagy utána) is kellene

Képek Pitcairn szigetéről.

ott földrengésnek beállania. Vederemo !

H.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

786

Egyveleg. * Uszó jéghegygyei ütközött össze november 7-én Nev-Foundland partjától nem messze egy óriási aczélgőzös „Arizona". A nagy hajó 5GOO tonnás erejű s nemrég készült nagy gonddal s a legújabb elvek szerint. Hozzájárult még ehhez, hogy a már olvadó jéghegy jóformán csak súrolta a hajó orrát

s meglehetős magasságra emelkedett. A hajó tulaj­ donosa, Guion, ki a szerencsétlenség alkalmával maga is ott volt a hajón, rögtön táviratozott NewYorkba, hogy az utasoknak Liverpoolba szállítására küldjenek egy gőzöst. * Csetevájót, az elfogott zulu királyt, Fokvárosban'sokfélekép mulattatják s már meglehetősen hozzá is szokott az európai modorhoz, habár a csizmát s

49. SZÁM. 1879. xxvi. ÉVFOLYAM.

még egy melléképületet is készítenek 20 személy számára. Az egész épület 9000 láb magasban lesz a tenger szine felett. *A telephon mint dajka. Amerikai lapok sze­ rint egy még meglehetős fiatal nagymamát, ki nem­ rég jutott ez álláshoz, éjjel távollakó leánya felköl­ tött mély álmából, a telephonon kiáltva neki: „kis fiamnak veszélyes köhögése van, mit csináljak ?"

49. SZÁM. 1879. xxvi. ÉVFOLYAM.

Két fiatal festőnk müve. Két tehetséges fiatal festőnktől való a mai számunkban bemutatott „A dagasztó menyecske" cziinű vidor életkép és a „Füzek alatt" czimű hangulatteljes tájkép, mely egy drámai epizód komor kerete. Mindkét kép eredetije ki volt ál­ lítva a műcsarnok egy korábbi tárlatában, s a kellemes hatású művek közé tartoztak. Az életkép Aggházy Gyuláé, ki állami ösz­ töndíjjal hosszabb időt töltött Parisban. Tehetsé­ gét és fejlődését feltüntető műveivel nem egy­ szer találkoztunk már a műtárlatokban. A „Da­ gasztó menyecske" t ű n t ki ezek közt legjobban, mind ötletének kedélyes voltával, mind a kivitel csinosságával. A kép tárgyával egy másik czikkünk foglalkozik. A tájkép Feszty Árpádé, ki — szintén ál­ lami ösztöndíjjal — e napokban Bécsbe utazik tanulmányai folytatására. A hólepte térségre ólomszinü levegő borul. Elhagyott táj tárul föl; száraz haraszt fakó tüs­ kéi merednek a hó a l ó l ; kopár füzek sora vonul végig a térségen, jelölve az ér irányát. Magát az ért jég és hó boritja. A szürke felhők, a kietlen hómező, a fűzek sötét sora, oly komor képet tár föl; az elhagyottság mélységes nyugalma ural­ kodik itt. A hó nemcsak a földet boritja, hanem halotti szemfödő is. A fűzek aljában holttest terül el. Mi történt vele, hogyan jutott o d a ? megfagyott, vagy megölték? Nem tudni. A hó eme sötét titka csak akkor tárul föl előttünk, mikor egy más valaki is meglátja, egy lovas em­ ber, kit erre hozott útja, s kinek lova meghő­ kölve áll meg a halotthoz közel. Ez is rejtélyes alak, mint maga a halott, melyről a hólepel már foszlani kezd. Mit keres ez elhagyott helyen ? Talán az utnélküli pusztát járja, kerülve az em­ bereket, s találva holtat. Vagy talán épen azt kereste, kit régen várnak otthon s most meg is találja. A táj zordonságával e kérdések is mind összhangba jönnek. Nemcsak a fagyos hó, a tél életnélkülisége, az útszéli halott teszik e kép ha­ tását, hanem az a balladai homály is, mely az itt történteket rejtélyessé teszi, s az események szálait messze kihúzza a kép keretén túl, elmél­ kedni és gondolkodni hagyván sokáig a hatásos festmény előtt.

1. Eeresztély Csütörtök-Október, a lázadó Fletcher fia, a sziget legidősbje. — 2. Pitcairn sziget térképe. — 3. Kikötő a Bounty-öbölben. 4. „Opál" angol királyi hajó. — 5. Young Selwynné, Young Mózes leánya. — 6. Warren Mari. — 7. Mac-Coy Eussel J., a sziget főbírája. 8. Young kisasszony, a sziget orgonistája. — 9. Young Mózes, a sziget másod-idősbje. — 10. Te-haa-Papa, Huahine sziget királynéja. KÉPEK

s mindamellett azt egészen szétzúzta, ugy hogy a vasdarabok apró darabokban látszottak egyes kisebb jégtáblákon s a hajót New-Foundland partjára 8t.John kikötőjébe csak nehezen lehetett bevonszolni. Szerencsére a hajó testének Bemmi ba'a sem volt s igy a rajta ntazó 149 idegen csak pár óráig tartó éjjeli ijedelmet szenvedett, s néhányat a lökés ágyá­ ból kidobott. A jéghegy talapja mintegy 500 láb volt

PITCAIRN

SZIGETÉRŐL.

keztyüt még most is kiállhatatlanak tartja. Legna­ gyobb gyönyörűségét leli a skót katonák duda-játé­ kában, ilyenkor egészen ragyognak szemei s kis sap­ káját kezében lobogtatva egész dikcziókat mond el. Az Aetna-hegyen fölállítandó csillagvizsgáló torony már meglehetősen készen van, de a sok hó miatt a mozgatható vaskupolát s nagy távcsövet tavaszig már nem lehet felállítani. Ugyanekkor

A nagymama megnyugtatta leányát, hogy csak egy perczig lesz távol, s elment a házi orvoshoz. Megér­ kezve az orvos, fölkérte az aggódó mamát, vigye oda gyermekét a telephonhoz, hogy köhögését meg­ hallgassa. Megtörtént s a doktor egyszerre kinyilat­ koztatta, hogy veszély nincs s a nagymama nemso­ kára ismét lefeküdhetett.

borul, s mikor a viz belevegyül, a gazdasszony elébe tálaljak a jó zsíros lepem t, vajh kitalálja-e, kedvteléssel meriti bele gömbölyű két kezét s ott hogy asszonyköny vegyült a savába, attól oly markolász benne rózsás ujjaival, mig a tészta jó izű . . . keményedni n e m kezd alattok, nagyokat czuppanva, mikor összeszorított kis öklét k belöle ki­ veszi.

Lélegző készülékek.

Haj ez a czuppanás, ez a czuppanás ! Hamiskás gondolatok kelnek elő a dagadó tésztából a menyecske szivébe. Ugy hasonlít egy má­ sik czuppanáshoz, mely nem oly lapos, nem oly puffanó talán, sokkal finomabb, lágyabb — „mint mikor az eper csattan, hogyha szedik" — de mégis csak czuppanás. S ahhoz járul, hogy az ajtó előtt egyszerre kényes pörge fütty hangzik föl, összecsucsorított piros ajkak közül, sugár bajusz alól. Aztán a nótája is egész szemrehányás: Te hagytál el, nem én téged, Délibáb volt a hűséged.

Jut-e eszébe az olvasónak, midőn ott a szép alföld szellős rónáján tele tüdővel szívja magába az Isten szabad levegőjét, — jut-e eszébe, hogy a legnagyobb jótéteményt ingyen élvezi ? Jut-e eszébe, hogy ezerén sinlödnek e nélkül, s tengetik vézna óltöket oly helyeken, hová csak elvétve téved itt-ott egy napsugár, s csak néha-néha szűrődik egy kis levegő. Hogyan is gondolna az alföld lakója erre ? O nem tudja, miért ne élvezné mindenki egyfor­ mán ezt a közös jót, melyet jónak sem talál addig, a mig nem nélkülözi, ő nem látja, hogy emberek a távol nyugat városaiban miként dol­ goznak napestig füstben, porban, s miként sor-

A teknőben a tészta egyre lassabban czuppog. Aztán egészen eláll. A menyecske kihúzta belőle mind a két kezét,.melyre a tapadó tészta p u h a keztyüt húzott. Megáll a teknő előtt s az ajtó felé sandit. Ugy húzza valami arrafelé. Nem is áll soká ellent, odamegy, kitekint s arcza egyszerre lángba borul.

Nyalka délczeg huszár-legény áll meg ottau, kiveszi szájából a makrát s megszólal: — Ejnye b a b á m , de nekikönyököltél an­ nak a teknönek. Meg se hallod a sarkantyú pen­ gését. — Dehogy is n e m hallottam, István b á ! De lássa, hátha megsejdíti valaki. — Üsse a kő ! J á r a világ szája, hiába ta­ pasztod be a tésztás két kezeddel. Hej, Erzsók, Erzsók, már csak várhattál volna még egy esz tendeig. Ne mentél volna el ahhoz a morgó vén uradhoz, a mig h a z a j ö v ö k . A menyecske szeme pityergőre fordul, ha­ nem azért visszaszól: — Ne bántsa kend az én jó uramat. Ugy hord a tenyerén, mint a tojást, megbecsül iga­ zán. H á t hisz tudom én azt, hogy jobb lett volna várnom. De mikor kelmédet elvitték abba az istenverte Bosnyákországba, azután meg a halála hire j ö t t , kelmed lett volna az első, a kit a go­ lyóbis talált Maglájnál vagy hol a pokolba. Csak az isten tudja, mennyit sírtam akkor; azt tud­ tam, a szivem szakad meg bele. — Aztán megvigasztalódni férjhez mentél babám. Jól tetted, más is ugy tett volna. No is­ ten áldjon meg. I t t a parancsolat a dolmányom zsebében, holnap berukkolunk. Adjon isten ál­ dást, egészséget Aggházy Gyula képéhez. A menyecskének két felöl indul meg a Nem megy férjhez addig, mig n e m tudja köny az arczán. — Hát igy megy el, István b á ? Nincs egy megsütni a dagadó lágy czipót. Ez a regula a magyar ember házában, a hol lány van eladó. jó szava hozzám ? A huszár mélyen a szemébe néz a me­ Mert igaz ugyan, hogy a poéta azt irja: „A sze­ nyecskének, a mint az kihajlik a kis ajtó fölött, relem mindent pótol, a szerelmet n e m pótolja semmi"; hanem az öreg apó, a ki m á r tul van aztán átkarolja a derekát az egyik kezével s oda azon, hogy poétásan gondolkozzék, azt tartja, nyomja a bajuszos száját a piros ajkához. Ez hogy szerelem ide, szerelem oda, — de a kenye­ nem vonakodik, hátra tartj a a két tésztás kezét ret bizony nem pótolja az, s még az édes csók s visszaadja a csókot, j ó szívből, őszintén.' Ugy is utolsó az, hátha örökre szól ez a is keserű, h a közbe korog a gyomor. bucsu. A katona élete isten kezében van. Tán, a Innen van aztán, hogy sehol a kerek földön nem esznek oly jóizti kenyeret, mint Magyaror­ ki ezt látja, az isten se veszi rossz néven ezt az szágon. Minden menyecske mester benne, hisz egy csókot, illő tisztességben. Aztán visszasompolyog a teknőhöz, a tészta ez az alapja a menyecskeségének. Azért aztán ünnep is van a háznál minden tán meg is romlott azóta. Megjavítja bele­ kenyérsütéskor. Ilyenkor hátrább az agarakkal omló szemeharmatjával, s elgondolja nagykeser­ minden egyéb tennivalónak. A gazda rendesen vesen : — Hej Bosznia, átkozott Bosznia! H a te elpusztul láb alól valahova a tanyára, ne lábat­ lankodjék a kemencze és a teknő körül. A pár nem lettél volna, most ezt a kenyeret neki da­ gömbölyű korpagombóczokban ott szárad a szi­ gasztanám. A fütty, a sarkantyú elhangzott az utczán. tán, vagy a kovász a piros csíkos kenyérkendő A kemenczében lobog már a tűz. Karcsú nyelű alatt. A puha könnyű liszt lebbenő fehér felhő­ ben hull a l á a t e k n ő b e a menyecske tenyere közt lapáton ott dagad, ott puffad a jóféle lángos. H a majd haza j ö n a gazda a mezőről, s csattogó szitából, mig lágy pehelypárnává dom­

A dagasztó menyecske.

78:

VASAKNAPI UJSAG.

I. ábra. vasztja őket kora halálra a tisztátalan levegő. Látná csak a sheffieldi kés-köszörűsöket, kik­ nek az aczél pora tüdejükre száll, s ritkán en­ gedi nekik túlélni a 30-ik évet, bezzeg meg tudná becsülni a tiszta levegőt. Azaz hogy a falusi vagy pusztai ember is jut abba az állapotba, hogy port szív magába levegő gyanánt. A mind jobban elterjedő gőzcséplőgépek sem igen fukarok e tekintetben, s szórják magok körül a port istenigazában. Ott a gabnamagtárakban sem valami nagyon tiszta a levegő mérés alkalmával, s a gőzmalmok kövei mellett is elszorul olykor a lélegzetvétel. H a ­ nem az ilyen tisztátalan levegő nem gyorsan ölő méreg, kihúzza az ember benne esztendők során. Azért az emberek rendesen nem töröd-

•1. ábra.

4. ábru.

nek vele, legfeljebb hogy méréskor a véka mel­ lett álló „lapátosok" magasabb napszámot kö­ vetelnek a többinél. Pedig a milyen lassan öl ez a méreg, épen oly biztos a hatása. Foga he­ lyét oda vési egészséges húsodba, s rág rajtad észrevétlenül folyton. Azért ott, hol az ember gyakran kénytelen tisztátalan levegőben időzni, sokat gondolkodnak rajta az emberek, h o ­ gyan lehetne a port, a füstöt, gőzt s minden ártalmas részeket visszatartani a tüdőtől, hogy

788 oda csak az egészséges levegő férkőzhessek. I Legtöbb, esetben egy egyszerű gyapjuposztó-darabot tesznek szájuk elé a munkások, azon ke­ resztül megy a levegő, de a por-részecskék azok visszamaradnak a posztóban. CsaMiogy n e m valami kényelmes az ember szájának, h a egy posztódarab van elébe kötve, s a lélekzés sem valami kellemes. Azért más módokról is gon­ doskodnak. Képünkön (i. ábra) látható egy oly készülék, mely arra való, hogy az ember még a legmérgesebb gőzök közé is bemehessen. Kissé ügyetlen kinézésű eszköz ugyan, mert h á t német találmány, de elég hasznos. Egy a szájra illeszthető edény az, a, melyből a levegő kijöhet ugyan, de be nem mehet. A tiszta levegőt egy más edényből, b, kapja az illető, melyet hátán hord s mely egy nyilt csővel, c, áll összeköttetés­ ben, a kilélekzett levegő pedig nyilt utat talál. A készülék, melyet átmetszetben is (3. ábra) b e m u t a t u n k az olvasónak, olyanféle szerkezet­ tel bir, mint a rángatós kut, vagy mint a tűzi fecskendő. A kitoluló levegő kinyit maga előtt egy szelepet, s igy a kilélekzés szabadon végbe­ mehet, de a betolulni akaró levegő annál n a ­ gyobb erővel zárja el ugyan e szelepet, minél nagyobb erővel akar behatolni. Hogy mily nagy hasznát vehetni egy ily eszköznek különösen a tűzoltásnál, mindenki megítélheti. Egy lehellet, s a láng vagy forró j levegő oly szerencsétlenül r o h a n h a t a tüdőbe, | hogy az illetőnek vége van. Ily esetben is el szokás zárni orrot és szát, s a levegő csak egy hosszú csövön keresztül jöhet a szájba, mely csövön áthaladva egészen lehűl. Ily készülékkel ! aztán — kivált h a szemét is eltakarta egy afféle üveggel, mely nem bőrrel, de gummival levén ellátva, jobban tapad az arczhoz (4. ábra), — bele merészkedhetik egy ügyes tűzoltó (1. ábra) a láng közepébe a nélkül, hogy hiba eshetnék ; benne.

VASÁRNAPI ÚJSÁG. néinak lába n i n c s ! " A szegény leendő királyné, a ki hozzá szokott már a furcsa, idegen szoká­ sok egynémelyikéhez, kétségbeesett, hogyan adja ő meg magát annak a sorsnak, hogy le fogják vágni a lábát. Nagynehezen sikerült vele meg­ értetni, hogyne vegye szószerint a dolgot Hát Krisztina királyné is majd csak kibé­ kül a bikaviadalokkal, s megaczélozandja szivét az oly borzalmas jelenetek iránt, a milyent m a i képünk mutat.

A journalismus hőskorából. Neményi Ambrus „Kortörténelrui rajzok" czimü művéből.

H a ugy tétetnék föl a kérdés, hogy a két intézmény közül a politikai szabadságnak Euró­ pában melyik tett nagyobb szolgálatokat: ajour— akkor, nalismus-c, v a g y a parliamentarismus? ugy hiszszük, bárkinek, a ki elfogulatlan, nem mellett nyi­ eshetnék nehezére a joumalismus latkozni. A nagy forradalom ideje óta Európá­ ban nem volt a szabadságnak vagy a politikai haladásnak egyetlen eszméje sem, melynek kez­ deményezése n e m a sajtóból indult volna ki, melynek terjesztéséről ne a sajtó gondoskodott, s mely végleges győzelmét ne a sajtónak kö­ szönhette volna. Valamennyi politikai forma és valamennyi politikai intézmény kitüntette az idők folyamán a maga nélkülözhetőségét: monarkhia, köztársaság, alkotmányosság egyaránt; sérthetetlennek, pótolhatatlannak és nélkü­ lözhetetlennek csupán egy intézmény bizonyult: a sajtó. A jelen pillanatban mintegy száz journalista látja el egész Európát politikai gondolatokkal. Az, a mi napról-napra elmondatik a parliamentek szószékein és a diplomaták jegyzékeiben, mind nem egyéb, mint többé-kevésbbé rosszul stilizált elismétlése annak, a mit előbb az újságok mondtak és irtak. Az úgynevezett „gyakorlati" politikusok és a journalisták közt a viszony csaknem ugyanaz, mint a minő az volt, mely Van m á r ötven éve, van több is, hogy min- | Mirabeau és Iíeybaz közt fennállott. Ki nem is­ den lépten-nyomon találkozunk a reménynyel, méi i Mirabeaut? Ki hallotta valaha Reybaz ne­ hogy a régi római czirkusok utolsó embertelen j vét ? Pierre Ábrahám Eeybaz — alig-alig ismeri maradványát, a hol mesterségesen felbőszített ezt a nevet az a néhány ember, ki a forradalom állatot eresztenek az emberre, vagy inkább mes- j történetének tanulmányozását tűzte ki sajátos terségesen betanított embert az á l l a t a , s életha- j czéljául. Előállott már most, ezelőtt mintegy Iáira megy köztük a játék, — a finomult er- j négy évvel, egy franczia történetbuvár, ki Genf­ köles és izlés maholnap kiküszöböli, — s íme azt ben Mirabeaunak több levelét fedezte föl, a me­ olvassuk, hogy az ünnepélyek között, melylyel lyekből világosan kitűnik, hogy Mirabeau öszSpanyolország az ő uj, effélékhez hozzá n e m I szes hévteli rögtönzései, az assignatákról és a szokott ifjú királynéját fogadja, ott van a — bi- | papok házasságáról tartott beszédek, sőt az az kaviadal. el nem mondott beszéd is, melyet Talleyrand, Valóban csodálkozni lehet, hogyan történ­ Mirabeau halála után, „mint az összes idők szó­ hetik az, hogy egy barbárkori vad szokás, a hol noki műveinek egyik legnagyobbikát", a nem­ állatkínzás mellett emberélet forog koczkán, mi­ zetgyűlésben felolvasott, — hogy mindezek a ként lehet nemzeti kedvtöltés s épen egy oly beszédek, melyek Mirabeau nevét halhatatlanná nemzetnél, mely sokáig állt az európai czivilizá- tették, egy egyszerű, igénytelen, félénk, szerény, czió élén s keresztény erkölcseiről nevezetes. lángkeblü és tisztalelkű filozófustól erednek, ki­ Nehéz ezt megmagyarázni; mint megma­ nek neve Pierre Ábrahám Reybaz volt, s ki soha gyarázhatatlan oly jelenséget kell tekinteni, a életében nem óhajtott a nyilvánosság előtt meg­ minő nem egy van a népek történetében. Azt neveztetni ; kinek egyetlen vágya, kinek szenve­ hiszszük, más nemzetnek is van oly szokása, délye, kinek sorsa v o l t : egy uj kor eszméit tárni melytől a spanyol, mint barbár jellegütői, irtóz­ a sokaság elé — mit törődött ő azzal, hogy ez nék ; miért ne lehetne tehát neki is olyan, a mit eszmékért Mirabeaut s másokat dicsőitettek! E történeti fölfedezés egy másik taláDyt is megma­ a többi nemzet tekint embertelennek. Az uj spanyol királyné tiszteletére rendezett gyaráz. Mily bámulatosan kellett — mondogat­ viadalon tizenkét válogatott bika küzdött meg a ták eddigelé — e nagy népvezér lényének al­ porondon. Egyik keresztül is ugrott a korláton, kotva lenni, h a egy dobzódás mámorában töltött mely a közönséget az „arénától" elválasztja, s a éjszaka után képes volt föllépni a szószékre s levegőbe röpített egy csendőrt. Hogy mit szól­ lángszavu beszéddel lelkesülni — és lelkesíteni tak ehhez a királyi menyasszony idegei, arról másokat az emberiség legmagasztosabb czéljaimég hallgat a krónika. Annyi azonban áll, hogy í é r t ! . . A dolog sokkal egyszerűbb volt. Míg Mi­ Spanyolország királynéjának, h a kedves úrnője j rabeau az opera énekesnői mellett mulatozott, kivan lenni népének, edzenie kellend idegeit egy klasszikus műveltségű és fenkölt gondol­ népe fölfogásához s örömét találnia abban, a kozású filozóf ott virrasztott az örök idők nagy mitől eleinte borzad. gondolkozói mellett; tanulmányainak és elmél­ Sorsa m á r ez a spanyol királynéknak, kik kedésének eredményét tollba monda leányának, idegen földről jutottak a szép félsziget trónjára. s midőn Mirabeau jókor reggel hazatért Made­ Hiszen egy másik osztrák herczegnönek, kit moiselle Coulontól, a következő napra való meg­ szintén Hispánia trónjára hivott a végzet, mint győződéseit és lelkesedését m á r készen találta Mária Krisztinát, még nagyobbakra is meg kellé az asztalon, csinos női kézírásban . . . edzenie szivét. Midőn uj hazája határán bevo­ Ah, ez a Reybaz leánya! . . Sehol sincs nult, egy szövőiparáról híres város polgári tisz­ róla elmondva semmi ,• de nekem ugy tetszik, telgő küldöttsége azzal vélte meglephetni, hogy mintha itt egy csodás, föl nem fedezett regény­ hozott magával hódolatjelül tizenkét tuczat finom kincs volna elrejtve. Elképzelem magamnak e selyemharisnyát. Azt a menyasszonyt is egy leánykát, kinek lelke szintén kénytelen foglal­ büszke spanyol főúr kiséré, képviselve u r a ki­ kozni azzal az ismeretlen nagy emberrel, a ki­ rálya személyét, s megbotránkozott a hozott nek beszédeit és nyilatkozatait naponkint leirja; ajándékon. Oda vágta a küldöttség elé a haris­ sejtelme sincs bűneiről és árulásáról; nem volna nyákat s dörgő hangon rivalt r á : „Nyomorultak, leány, h a lángoló szerelemmel n e m vonzódnék hát n e m tudjátok, hogy Spanyolország királyfeléje . . . No de ez mind nem tartozik ide! A

Bikaviadal Spanyolországban.

49. SZÁM. 1879. xxvi. ÉVFOLYAM.

mit e példával megvilágítani akartam : az azon befolyás, melyet a sajtó a szószékre gyakorol, az a roppant hála, melylyel a parliamentarismus a journalismusnak tartozik — s a melylyel min­ dig adósa m a r a d . Eszembe j u t itt gróf Beustnak egy mon­ dása, afféle öntudatlanul naiv, politikai fenhéjázással teli mondása. Gróf Beustnak — ak­ koriban még „fiatal" grófnak — az volt a szokása, hogy maga javítgatta ki beszédei­ nek gyorsírói jegyzeteit. I n n e n volt aztán, hogy h a a miniszter délelőtt beszélt, a bécsi esti lapok tudósítói rendszerint elkéstek tudó­ sításaikkal — csak journalista foghatja föl ezt a bosszúságot! Egyszer egy ülés elején — ismét az volt a hir, hogy a külügyminiszter beszélni fog. Szörnyű rémület az újságírók között! — mire a gyorsiroda igazgatója, ki e rémületet kétszeresen átérzi, megrohanja a minisztert s aggódva interpellálja. — Az esti lapoknak beszél Exczellencziád ?• — Nem! felel öntudatos mosolylyal a gróf, Ausztria népeinek beszélek ! . . Igen szellemes mondás, gróf u r ! . . de kérem, mikép beszélne ön „Ausztria népeinek", ha nem volnának esti lapok ? Azt fogják ellenem vetni, hogy hiszen akkor is kormányoztak országokat, mikor még nem volt sajtó. No hiszen, kormányozni „kor­ mányoztak" minden időben; csakhogy nyomo­ rúságos egy kormányzat v o l t a m az, s emberek­ hez n e m méltóan ostoba. É s h a volt valaha kivétel, ez ott esett, a hol tényleg journalisták kormányoztak. Ezek persze a magok korabeli journalisták voltak. IV. Henrik nagy miniszte­ rét, Sullyt, a takarékoskodót, m a a parliamentben a legutolsó pergőnyelvü prókátor is le­ verné. Sully ép oly kevéssé volt képes nyilvá­ nosan elmondani három mondatot, mint Necker. H a Sully vagy Necker ma élne, n e m is ülne a parliamentben egyik sem, h a n e m mind­ egyik közgazdasági rovatvezetője volna vala­ mely nagy lapnak. Világos, hogy Sullyvel, Neckerrel az a szellem kormányozott, mely m a a journalismusban nyilatkozik. S ez n e m egy mesterségébe szerelmes újságírónak a képzelődése. Egy „gyakorlati po­ litikus", — Thiers Adolfnak hivták — mondotta a franczia törvényhozó testületben: „Volt alkalmam többször vezetni hazánk külügyeit: de mindig többet és hasznosabbat tudtam meg a külföldi sajtó nyilatkozataiból, mint külföldi képviselőink jelentéseiből." Mindezekből az olvasó természetesen semmi olyat nem tud meg, a mi e sorok czimével vala­ minő szorosabb összefüggésben volna; e beve­ zetés csupán magyarázata akar lenni annak, hogy egy kitűnő történelmi munkából, mely az angol történelem egyik legnagyobb korszakát tárgyalja, csupán egy alakot veszek ki, hogy az olvasó szeme elé állítsam, egy journalista alak­ ját, még pedig olyanét, kit eddig mindigpamphletistának neveztek. W. F . Rae, egy nem rég megjelent könyvében, az angol történetírók elő­ kelő és nemes modorában, festi az ellenzék küz­ delmét I I I . György uralkodása alatt. A szerző a m a parliamenti ellenzéknek, mely esaknem forradalom volt, három legkiválóbb alakját sze­ melte ki magának : Wilkest, a journalistát, mel­ lette Foxot és Sheridant, az ünnepelt parlia­ menti férfiakat. Sikerült neki, három életrajzi essayban, talán a legjobb képet teremteni az angol történelem ama nagy epizódjáról. A két parliamenti férfi életrajza, bármily érdeme is a szerzőnek, még sem telelt meg vala­ mely kényszerítő szükségnek, m í g ellenben Wilkesnek, e sokat rágalmazott újságírónak a története oly m ű , melyért a szerzőnek a politi­ kai szabadság és a történetbuvárlat minden ba­ rátja köszönettel kell hogy tartozzék. A két „gyakorlati" politikust érdeme szerint és érde­ mén felül méltányolták és dicsérték már. Az egyikről — Sheridanról — ezt irta Lord B y r o n : „Bármit tett, vagy látott jónak tenni Sher i d a n : az az illető szakban mindig, par excellence, a legjobb volt. Ö irta a legjobb világjáté­ kot, a legjobb operát, a legjobb bohózatot, a legjobb monológot, s hogy mindezekre föltegye a koronát, ő tartotta a legjobb beszédet (Warren Hastings ellen), melyet valaha Angliában hal­ lottak." Hasonló tuláradozással dicsérték F o x o t : n o h a most már be van bizonyítva, hogy e láng­ eszű férfi ellenzékisége sok esetben tisztán sze­ mélyes természetű okokra, nagyravágyásra,

49. SZÁM. 1879. xxvi. ÉVFOLYAM.

.pénzsovárgásra és tékozlási vágyra vezethető vissza, és hogy jelleme legkevésbbé sem igényel­ heti azt, hogy példásnak és feddhetetlennek tartassék. Ellenben Wilkest, az angol sajtószabadság tulajdonképeni megalapítóját, szidalmazták, el­ rágalmazták; ugy festették le, mint komolyság, erkölcsi érzet, meggyőződés, tisztesség nélüül való szörnyeteget — demagógot, komédiást, kéjenczet és tehetetlent. Talán soha sem volt ellenzéknek kemé­ nyebb küzdelme, mint a I I I . György alatti ellen­ zéknek. Ez eredetileg jó, munkás és tiszteletre­ méltó király anyjának vezeté e alatt megrögzött, nyakas, kényuras és erőszakoskodó fejedelemmé lett, kinek uralkodása alatt Amerika elveszett Angliára nézve, s ki csak Pitt bölcseségének és az angol nép mérsékletének köszönhette, hogy I. Károly sorsára n e m jutott, a kinek összes bűneit örökölni látszott. Valamint az egész, sza­ badságért küzdő ellenzék három egyén körül csoportosult, ugy a tulajdonképeni kormány is három személyből állott — de mily különbség emezek és amazok közt! Az ellenzék vezéreit m á r megneveztük; az abszolutisztikus párt élén állott: a király, ennek anyja, és Lord Bute. Az anya-királyné gyűlöl­ ködő és gyűlölt asszony volt, uralkodni vágyó, fondorkodó és gonoszlelkü. Gyermekeivel n e m bánt jobban, mint alattvalóival. — Miért vagy olyan szótalan ? kérdé egy­ szer kis fiától, a glocesteri herczegtől. — Gondolkozom, feleié a gyermek. — S ugyan min gondolkoznál te? — Azon gondolkozom, hogy h a nekem valaha fiam lesz, azt nem fogom olyan boldog­ talanná tenni, mint ön engem . . . Ez az anya viszont teljesen uralma alatt állott Lord Butenak, kit egyiránt a fiu kegyeuczének és az anya szeretőjének tartottak. Lord Bute sohasem tüntette ki magát egyébbel, mint azzal, hogy jó tánezos és komédiás volt. Kama­ rása volt a királynak, mindig finom, előzékeny, szeretetreméltó, vidor, minden valószínűség sze­ rint : kellemes oktondi. (Vége kiiv.)

Irodalom és művészet. GregilSS Ágost könyve „Shakespeare pályája" azon művek közé tartozik, melyek bármely iroda­ lomnak is valódi gyarapodásául szolgálnának, két­ szeresen a miénknek. Shakespeare összes műveit bír­ ván már irodalmunk és pedig tisztességes, részben jeles, sőt kitűnő forditásokban, a Kisfaludy-társaság e nagybecsű kiadását egy, a költőről és műveiről szóló nagyobb tanulmánynyal kívánta kiegészíteni s ennek megírásával Greguss Agostot bizta meg. Időközben az akadémiánál esedékessé vált s ismé­ telve is ki nem adhatott Karácsonyi (drámai) dijak összegéből egy nagyobb Shakespeare-monográfia ké­ szíttetése határoztatván el s azzal szintén Greguss bízatván meg, a Kisfaludy-társasági kisebb feladat teljesítése fölöslegessé vált s a jeles széptudós (aesthetikus) minden erejét az akadémiai megbízás teljesítésére fordíthatta. Jól mondja előszavában, hogy a mű hosszasabb készülésének s némi kése­ delmének oka az, hogy terjedelme megszabatott és pedig körülbelül 50 ivre; mert Shakspearről könnyebb 500, mint 50 ivet írni, értve: hogy a .kisebb terjedelmen is a tárgy lényegileg kimerittessék. A mű terve és beosztása volt azért először is megállapítandó. E nehéz kérdést a szerző igen szerencsésen oldotta meg. Művét két részre osztotta. Az első részben átalános kategóriák szerint tárgyalja Shakespeare életét, műveit, pályáját. Beve­ zető fejezetekben előadva (I.) az angol szinmű álla­ potát Sh. előtt és (H.) Sh. élete s fejlődése rajzát, (Hl.) Sh. művei átalános jellemzése után, különböző egyes szempontokat vesz föl, melyekből a nagy költő alkotásait szemügyre veszi. így szól Sh. meséiről (IV.) vagyis dráma-tárgyainak forrásairól s a mint ő azokat átalakította; aztán (V.) Sh. jellemzése és szerkesztése módjáról; (VI.) Sh. betegeiről s őrült­ jeiről; (VII.) érzése és gondolkodása módjáról, er­ kölcsi s világ-nézletéről; (VIII.) Sh. styljéről. Mind e fejezetek egy-egy önálló tanulmány; a szerző sokat idéz a mit mások mondtak Shakespeare-ről, de min­ dig birálatosan, sokszor czáfolva; mindenütt sok ujat adva, a magáéból, a régihez s mindenütt a maga

VASÁRNAPI ÚJSÁG. czélja és szempontjai szerint. Az utolsó (IX.) fejezet, mely Sh. elterjedéséről szól, s különösen elterjedésé­ ről nálunk, színpadon és irodalomban s hatásában, egészen újnak mondható; itt a szerzőnek előmunkála­ tok sem álltak rendelkezésére. Végre függelékül adja : a nemz. színház Shakespeare-előadásaiésSh. magyar szereplői jegyzékét régi színlapok s egyéb szini tudó­ sítások nyomán. — A munka második, specziálisabb része a Sh. drámák egyenkénti bonczolatát fogja, bizonyos csoportokba helyezve, tartalmazni. Az első rész után kétszeres érdeklődéssel nézünk a második elébe, óhajtva annak is mielőbb elkészül­ tét. Greguss e művével nagy szolgálatot tett irodal­ munknak ; s bizonyára nagy becsületünkre válnék a külföld előtt is, ha az németre s kivált angolra is lefordíttatnék. Csak azt akarjuk megjegyezni, hogy a czimlapon e kifejezést „Karácsonyi-dijjal jutalma­ zott mű", nem találjuk szabatosnak. Karácsonyidijjal csak drámai művek jutalmaztatnak; e mű a Karácsonyi-alapítványból dijaztatott; egyenes meg­ rendelésre készült: ez az igazság. A tárgy- és névmu­ tatóval együtt 30 ivre terjedő erős kötet ára 3 frt. Ráth Mór adta ki s már 18S0-ra jelent meg.

789

meg. Tartalmuk : 80. füzet: ,. I jövő neunedeke", Huluer szellemes és szeszélyes kis regénye, hasonló a. Jókai jövő század regényéhez. Egy földi ember egy bányafenékből egy földalatti világba száll le, hol a napvilágot villanyfény pótolja, komoly szelíd emberek mtíszárnyon repülnek, cseléd helyett automatokat használnak stb. A mesébe fűzött sze­ relmi regény igen megható képet tár föl egy más emberfaj lelki világából. — 90. füzet: „.-1 norman­ diai I'i-mlu/ii" lúiir Alfonz szép regénye, mely kivált nők s leányok számára a legszebb olvasmányok közé tartozik. — Ezt is az előbbit is h'áy J. Jíéla fordította, igen sikerülten. Amannak ára 40, ennek 50 kr. — 91. füzet: Pulttky Ferencznek ezelőtt negyven évvel irt, de ma is korszerű s élvezettel és haszonnal olvasható „Eszmék Matjgarorutág történtté plálotophidjáJujx." Kár, hogy a tudós és szellemes szerző nem fejezte be —• akkor a czenzura miatt félbenhagyott — tanulmányát s nem egészítette ki még a Habsburgok időszaka fölötti elmélkedéssel. A csinos kis füzet ára 30 kr. — 92. füzet: Macaulay ép oly alapos mint szellemes tanulmánya a .„Pápasíí'/"-ról, melyet a nagy angol író Ranke német tör­ ténettudós „Pápaság történelme" megjelenése al­ Shakespeare-mesék. Az „Ifjúsági iratok tára" kalmából irt. Rendkívül érdekes: egy elfogulatlan czimű s általunk már több ízben említett vállalat protestáns ítélete a római egyház nagy intézményé­ számára egy híres angol mű átdolgozása van készü­ ről. Ára 20 kr. lőben, melyből alkalmunk van mai számunkban A Franklin-társulat által a „magyar népnek és egy érdekes mutatványt megkezdeni. Ez Lamb Ká­ egy­ roly és Mária Shakespeare-meséinek népszerű s a ifjúságnak" ajánlott „Történelmi könyvtá )"h6\ világirodalomban jelesnek elismert feldolgozása. A szerre jelentek meg a G3—68. füzetek. Rövidve vont, nagy britt költő mindenik színműve a szorosan tör­ jól irt, népszerű könyvecskék a világtörténelem ténetiek (angol és római) kivételével — egy törté­ egyes nevezetes esaményeiről, személyeiről vagy nelmi, mondai, vagy erkölcsi elbeszél sben (minde­ korszakairól. A most megjelent füzetek két szor­ nik a maga tárgya szerint) van itt adva és pedig oly galmas — s ilyes feladatokra egészen alkalmas — modorban, hogy az ifjúság haszonnal élvezhesse. A író tollából folytak: a négy első dr. Lázár Gyula, Lamb-testvérek e műve minden mivelt irodalom sa­ a két utolsó Aldor Imre tollából. Amazok : „Erzsé­ játjává vált — s világszerte sokat tett a legnagyobb bet angol királynő és kora", „Az ozmán birodalom költő népszerűsítésére. Örülünk, hogy az említett fénykora és hanyatlása", „Khina és Japán", „A vállalat ezt irodalmunkba is átülteti. Az átdolgozás népvándorlás története", — emezek: „II. Lajos Mihály József tanár ügyes tollából került ki, a ki e és kora" s „IV. Béla és a tatárjárás". Mindenik végből a Kisfaludy-társaság magyar Shakespeare-j ét füzet ára 4-0 kr, a mi — olcsóságánál fogva — e becses kis könyvtár megszerzésének egyik ajánlá­ vette alapul. sául szolgál. A Déryné naplójából Ráth Mór kiadásában meg­ Elbeszélés fiatal leányok számára. B. Büttner jelent az első kötet 350 lapon s kapható 2 írtért. Lina jó tollú tehetséges írónőnktől igen sikerült Olvasóink emlékezni fognak ama mutatványokra, nagyobb beszély jelent meg „Egy rút kis leány tör­ melyeket a „Vasárnapi Újság" e naplóból közölt. ténete" czim alatt, a Franklin-társulat kiadásában, E mutatványok nagy feltűnést keltettek irodalmi egy Mahlknecht-féle csinos aczélmetszettel. A na­ és művészeti körökben, s fölmerült az az óhaj, vajha gyobb beszélyhez egy kisebb rajz : „Az én édesem" a magyar színművészet ez egyik elsőrendű csillagá­ van adva. Ajánljuk az anyáknak, a fiatal leány-nem­ nak, az úttörők egyikének irodalmi hagyatéka ön­ zedék számára. A csinos kiállítású s kemény kötésű állóan is kiadatnék s a Kisfaludy-társaság könyv­ könyvecske ára 1 frt 20 kr. kiadó vállalata megbízta lapunk munkatársát Tors „A magyar történet kútfői az Árpádok korá­ Kálmánt a kéziratok sajtó alá rendezésével. Az ban." Ez a czime dr. Marczali Henrik most meg­ élénk, egyszerű, kellemes styl, az előadás közvetlen természetessége és jellemző volta, de maga a tárgy jelent művének, melylyel az akadémiánál pár év előtt Vitéz-dijat nyert. A szerző a bírálók észre­ is valóban megérdemelte, hogy nyilvánosságra jutá­ sáról gondoskodás történjék. Déryné naplója ugyan- vételeit kevéssé vette tekintetbe s művét nem sza­ j is összeolvad a magyar színművészet kezdetével. badította meg hibáitól. Kár, téves nézetekhez maka­ j Maga a művésznő 1793-ban született s 1872. szep­ csul ragaszkodni. A kis mű azonban igy is sok tember havában halt meg Miskolczon. Följegyzései, becsest tartalmaz s hézagot pótol. Ara 1 frt 20 kr. melyeket élete utolsó éveiben, hajlott aggkorában, A Franklin-társulat kiadása. i betegségektől és nélkülözésektől megtört testtel, de A Petőfi-társaság legújabb kiadványa gr. Teleld j üde friss szellemmel tett papírra, ott kezdődnek, Sándor „Emlékeim" czimű műve. Tulajdonkép tármidőn színészetünk alig számlált többet másfél év- cza-czikkek s egyéb csevegések gyűjteménye, me­ j tizednél. A kezdet ama nehézségeit, viszontagságait lyek már előbb is — legtöbbnyire a kolozsvári í irja le nagy élénkséggel, de e mellett foglalkozik a Magyar Polgárban — megjelentek. Teleki Sándor | körülte történtekkel is, s gyakran oly rajzát adja a a világlátott kalandor, fiatal korában karlista (Spa­ i társadalomnak, mely az akkori életet egészen meg- nyolországban) sportból, majd itthon forradalmi j eleveníti előttünk. Annyi frisseség van emlékiratai­ kormánybiztos, őrnagy, Bem oldalasa, később buj­ ban, hogy szinte lehetlennek tűnik föl, miszerint 70 dosó és száműzött, a ki mint a Knicanin kocsisa évet meghaladt nő Írhatta. S míg szinművészetünk meDekül Szerbián át, — a Petőfi, Liszt, Hugó történetére, annak főbb szereplőire oly gazdag e Viktor barátja, a gavallér mágnás és republikánus : könyv adatokban, mint olvasmány is fölötte vonzó demokrata stb. stb. kétségkívül sok érdekest szede­ sokféle részleteinek folytonos elevensége által. Ez gethet elő emlékeiből. Van is a kötetben bizonyára 1 első kötetet rövid időn egy második fogja követni elég érdekes. Pl. a száműzött nő temetése Jerseyben magyarázó, tájékoztató és felvilágosító jegyzetekkel. (Hugó V. sirbeszédével), á propos Remmerth Márta A jeles művésznőnek maradandó nevet biztosit iro- hangversenye (csevegés Dumasról, Lisztről, Boka í dalmunkban e hagyaték, mely az emlékiratok iro- Károlyról). Hogyan menekültem ki ? a legterjedel­ j dalmában a legkiválóbb helyek egyikét foglalja el. mesebb és legérdekesebb czikke — stb. Átalában lát­ I A ki szinművészetünk múltja, régi nagy alakjai s az szik e könyvön, hogy a szerző nem tulajdonképeni akkori társasélet viszonyai iránt érdeklődéssel visel­ iró — nem is affektálja, mintha az volna; pongyo­ tetik, alig találhat irodalmunk an oly művet, mely­ lán, össze-vissza beszél, ir, cseveg, deklamál, humo­ ből azokat kellemesebb módon ismerhetné meg. rizál, pathetizál — egy füst alatt mindent. De maga Melegen ajánljuk az olvasó közönség figyelmébe. is megmondja, hogy ő nem tud kottából irni; ő Az „Olcsó könyvtáriból előre is jelentett s már naturalista, mint a czigány muzsikus — s a ki nem ' általunk is emiitett 89—92 füzetek most jelentek szereti a czigányzenét, az ne hallgassa. — Egyné-

VASABNAP1 ÚJSÁG.

790

K a t a " nép-dráma, j ó l választott tárgygyal, érdekesen gondolt mesével, formás és választékos nyelvezet­ tel ; m e n t az ízléstelenségektől, költői érzék nyilat­ kozik az egészben, de szinszerü, d r á m a i elrendezé­ sében nincs kellő arány, s a novella-író gyakran előtérbe lép néhol kelletén t u l hosszas beszélgetései­ vel és részletezéseivel. Az i s baja, hogy az alakokat n e m igyekezett j o b b a n egyéníteni. Főalakja, Nótás Kata, egészen passzív lény, kinek nincs elég moz­ gási köre, s Blaháné is inkább szeretetreméltósága és dalai által emelkedett k i . Csak egy igazán szín­ padra t e r m e t t alak van benne, K á n y a Márton, az öreg násznagy, kinek násznagyi ünnepélyeskedését mindig megháborítja valami. E z t Horcáth j ó hatás­ sal játszotta. A darab története egy kis gyermek körül forog. Boros András csőfz leánya, Kata, elrejti a gazdag Varga Tamás leányának gyermekét, hogy a botlás e jele titok maradjon. Azonban a gonosz vén Erzsók asszony fondorlatai következté­ ben a látszat e gyermek miatt Kata fejére zudit szégyent. A vén asszony igy akarja ugyanis megbő­ szülni magát K a t á n , kit ő megkeríteni igyekezett s ki őt megszégyenitvén, rá gúnydalt is készített, a m i t az egész falu énekel. Katától e g y a n n m i a t t elfordul vőlegénye is, a ki n e m m á s , m i n t a gyer­ mek édesanyjának, Varga J u l c s á n a k , a testvér­ bátyja. Nincs kellőleg indokolva, hogy K a t a m é r t tűri oly tétlenül a gyanúsítást, d e m o n d h a t n i , hogy azért, m e r t a kiért t ű r n i e kell, a n n a k bátyját sze­ reti. Az igazság u g y derül ki, hogy a gyermeket a J czigányok ellopják, s m i k o r e n n e k hírét meghallja az anya, felsikolt b e n n e a fájdalom : „Az é n gyer| mekem I" E z aztán kideriti K a t a á r t a t l a n s á g á t s I minden j ó r a fordul. Az erósebb d r á m a i mozgású jelenetek j ó l v a n n a k szerkesztve s ezek h a t á s t is tettek. M á s részek azonban bágyadtságuk által sulyosodtak a d a r a b r a , kivált az első felvonásra. A dalokat S z e n t i r m a y E l e m é r szerzetté; csinosak ezek, de a népdalokhoz szokott közönség egy részöket m e s t e r k é l t n e k találta. Az első előadáskor a fel­ vonások u t á n Győryt tapsolva hivta a közönség, d e helyette L u k á c s y rendező j e l e n t m e g , s m o n d o t t köszönetet a szerző nevében. A szereplők jól m ű k ö d ­ tek. B l a h á n é (Kata) két bokrétát is kapott. Tamássy, E ő r y , Tihanyi, Rákosi Szidi és K l á r n é játszták a d a r a b főszerepeit. Az újdonságot telt házak előtt ismételték.

m e l y d a r a b azonban k i m a r a d h a t o t t volna, m e r t k ö n y v b e fölvétele a legszélsőbb dilettantizmusban 6em találja m e n t s é g é t . Ilyenek az intermezzóul szolgáló „Levél J ó n á s h o z " , „Bojtorjánok" stb. A kö­ t e t á r a 1 frt 80 kr. „Téli regék" czim alatt, kilencz — hazai és kül­ földi, t ö b b n y i r e keleti — mesét és m o n d á t t a r t a l ­ mazó kötetke jelent m e g Veszprémben Krausz Á r m i n kiadásában, P . T ó t h K á l m á n t ó l . A szerző, ki régebb versírással foglalkozott n e m nagy siker­ rel, elég csinosan kezeli a próza nyelvét. A kötetke 0 kis ívre terjed. Eötvös-naptár 1880 r a . Tanférfiak és tanügyba­ rátok számára. Az Eötvös-alap j a v á r a kiadja a gyűj­ tő-bizottság. Szerkesztik György Aladár és L u t t e n berger Ágoston. E j ó czélu s j ó irányit és t a r t a l m a s évkönyv m á r h a r m a d i k évfolyamban jelenik m e g . T a r t a l m a , a közönséghez képest, melyre támaszko­ dik, s z i n t é n tanügyek körül f o r o g ; de — m i n t gr. Széchenyi I s t v á n emlékezetében — átalánosb közmivelódési szempontokra is emelkedik. A jelen évfolyamban 5 arczkép s életrajz is v a n (gr. Szé­ chenyi, Zsedényi, Szilassy J á n o s volt egyetemi ta­ n á r , Edvi Illés P á l , Ilesz György érdemes tanító). Szépirodalmi részében tanügyi novella s Székács egy régibb népkölteménye. A csinos n a p t á r á r a 60 k r . A „Pesti Napló" szerkesztősége családi ü n n e ­ pélyt ü l t deczember 1-én, a mennyiben ekkor telt l e tiz éve, hogy Urváry Lajos átvette a l a p szerkeszté­ sét. A m u n k a t á r s a k közül Urváryval együtt dr. G ü n t h e r és dr. Acsády m ű k ö d n e k m á r 10 év óta a lapnál. A ..Magyar Hírlap-* czimű napilap decz. 1-én beleolvadt az „ E l l e n ő r ' - b e , a m i által az „ E l l e n ő r " olvasóinak száma jelentékenyen megszaporodott. Magyar népszinmQ Helsingforsban. Finnország­ b a n időző fiatal tudósunk, ifj. Szinnyei József, lefordí­ t o t t a Szigligeti ,.Czigány" népszínművét s az köze­ lebb n y o m t a t á s b a n is megjelent o t t ily czim a l a t t : „Mustalíiinrii" alkuperáinen uhkarilainen nyátelmii 3 : ssanyiiytöksessá Soitannon, laulujen j a tanssin kaussa. Kirjoittanut E d v a r d Szigligeti. Unkarin kielüstii s o u m e n t a n u t . T o h t J . Szinnyei. Helsingissá 1879". E népszínmű előadására most készülnek a helsingfor8Í színházban. A finn lapok nagy elisme­ réssel nyilatkoznak a fordításról, s a fiatal t u d ó s a m a szorgalmáról és képességéről, melylyel a finn nyelvet ily szabatosan elsajátította. * Verne Gyulától, a kitűnő és népszerű irótól, k i különleges és rendkívüli tárgyait a n n y i érdekkel r u ­ házza föl s oly tanulságosakká tudja t e n n i , s kitől m á r több érdekes közleményt vettek a „ V a s á r n a p i Újság" olvasói is, uj nagyobb regény j e l e n m e g az uj évben. Az uj regény czime „ L a m a i s o n á v a p e u r " („A gőzház"). Első közleménye a kelet-indiai sipoylázadás (1837.) egyik főnökének üldözésével kezdő­ dik, a kinek a fejére dijat t í z n e k k i ; a színhely Aurungabad. — E rendkívül érdekesnek Ígérkező re­ gényt, szokott m ó d u n k szerint, bő k i v o n a t b a n uj év­ től kezdve szándékozunk m e g i s m e r t e t n i olvasóink­ kal. Előre felhívjuk reá a közönség figyelmét.

A műcsarnok kiállítása e h ó 9-ikén uj változ­ t a t á s o k o n megy á t . E k k o r á r a megérkezik a Todesco párisi m ű á r u s által küldött 2 3 érdekes m ű is. Több festményt azonban, melyek csak rövid időre enged­ tettek á t a m ű t á r l a t b a , elvisznek a kiállításból. Munkácsy legújabb festménye. H i r szerint M u n ­ kácsy a m ü n c h e n i téli kiállításra „Kedélyes órail czim alatt díszes képet adott. Divatos teremben k é t előkelő n ő t ábrázol, kik egy kutyával j á t s z a n a k . A magasabb légkör h a n g u l a t á t kitűnően érzékité a művész s jellemzése oly hatásos, oly biztos, m i n t h a soha s e m festette volna a n y o m o r t .

. A nemzeti színházban e h ó 1 -én, m i n t Vörös­ m a r t y születésnapjának évfordulóján a költő egyik költői alkotását a „Csongor és Tünde" színjátékot adták elő. P a u l a y a színi h a t á s szempontjából újra jelenetezte és némely részében megrövidítette, s gondoskodott a kiállítás díszéről. A közönség egé­ szen megtöltötte a színházat, s élvezettel h a l l g a t t a az erőteljes lendületű költői dikcziókat, gyönyörkö­ d ö t t a p o m p á s kiállításban é s a j ó előadásban. A h a n g u l a t emeléséhez j á r u l t E r k e l Gyula illusztráló zenéje. Az* allegória t ü n d é r i e s és költői világa, melyet V ö r ö s m a r t y e színjátékában t á r föl, élénken h a t o t t , s a közönség sokszor a d o t t kifejezést zajos t a p s b a n és kihívásokban, melyek megoszlottak a ren­ dező P a u l a y és a közreműködő szereplők közt. V ö r ö s m a r t y e m ű v e bizonyára hosszasabban i s m e g m a r a d a színház j á t é k r e n d j é n , melynek i l y n e m e s és költői — és hozzá eredeti — művekben ngy sincs nagy választékja.

A magyar tud. akadémia e h ó l é n t a r t o t t ülé­ sén, Szász Károly „ A fény fokozatai D a n t e paradi­ c s o m á b a n " czim alatt egy t a n u l m á n y t olvasott föl, melyben egyszersmind D a n t e m ű v é n e k n é h á n y rész­ letét fordításban is b e m u t a t t a ; fejtegette a bámula­ tos fényhatásokat a paradicsom különböző köreiben, az átszűrt enyhe világosságtól a vakító fényig. Azután foglalkozott D a n t e korának csillagászati t u d o m á n y á ­ val és k i m u t a t t a , hogy a paradicsom különböző fény­ köreinek leírása a csillagászaton alapszik. Az érteke­ zést élénken megéljenezték. U t á n a Vámbéry Á r m i n : „Délszibeiiai régiségek, tekintettel a törökök erede­ t é r e " czimű értekezését olvasta fel. Előre bocsátja a török népekről és nyelvekről való ismereteink leg­ újabb képét és elérkezettnek hiszi a z t az időt, midőn az eddigi m e r ő találgatások helyett ujabb k u t a t á s o k r a alapított, rendszeres török néprajzi m u n k á h o z fogha­ t u n k . Az i l y természetű m u n k a az, mely értekezőt jelenleg foglalkoztatja. Egyelőre a török n é p erede­ téről szóló részlet készült el, melynek egyik szaka­ szát m u t a t t a be. A török nép eredetét történeti hagyo­ mányokból, régiségekből, és a nyelvhasonlításból lehet megmagyarázni. Ezek közül az utolsó a legtöbb és legerősebb bizonyitéki anyagot szolgáltatja. A fel­ olvasott mutatvány-részletben a délszibériai régisé­

A népszínházban hosszú idők u t á n végre uj n é p s z í n m ű került színre m . h ó 528-án : „Nótás Kata" i r t a Györy Vilmos. Az érdemes i r ó és műfordító e z ú t t a l l é p e t t először elő m i n t színműíró, s ez ren­ d e s e n m e g is látszik mindenkinél, b á r m e n n y i r e o t t h o n o s legyen az irodalom egyéb köreiben. „Nótás

Közintézetek, egyletek.

49. SZÁM. 1879. xxvi. í v FOLYAM.

gekkel foglalkozott, névszerint a kurgánokkal, az azokon talált szobrok vagy bálványokkal, a betüfoi> májn jegyekkel és az eddigelé ismeretlen t a r t a l m ú uigur feliratokkal, melyek közül egyet sikerült V á m ­ béry nak megfejteni, a m i eddig egyetlen tudósnak sem sikerült. A történelmi társulat e h ó 4-iki ülésen Thallóczy Lajos emlékbeszédet t a r t o t t R u p p J a k a b fölött, ki az érmek szakavatott ismerője v o l t ; Majláth Béla a Soós-család sóvári levéltárát i s m e r t e t t e . Kiváló érdekű volt Márki S á n d o r értekezése „ A nagy falusi Arany-családról." Nagyfalu Biharmegyében virágzó község volt s a 14-ik századtól kezdve a Toldi-család birtoka. I n n e n származik koszorús költőnk családja, kinek ősei, A r a n y J á n o s és Ferencz, I I . Rákóczy Györgytől nemességet kaptak 1634-ben „nagyfalusi" előnévvel. Az Arany-család később Szalontára szár­ m a z o t t . Mikor Szalontát az Eszterházy-család okkupálta, hiába protestáltak a szalontai hajdúk, ők is jobbágyok lettek, s az Arany-család a r m á l i s a szintén erejét vesztette, m e r t rebellis fejedelemtől szárma­ zott. E r r e vonatkozólag énekli A r a n y J á n o s : „ K u t y a b ő r ö m n e m hiányzott, De hibás volt d á t u m a . " A költő nagyapja A r a n y György m i n t jóvérű hajdú sehogy se a k a r t a engedni a jussát, sok pénzt ráköltött, hogy a nemességét elismerjék, és sikerült is Erdélyben m á r - m á r czélját érnie, m i k o r a pénz elfogyott, s a dolog abba m a r a d t . E r r ő l is megem­ lékszik az unoka, í r v á n : „Életében auyifelé protestál, H o g y h a meghal, csak megáld, de n e m t e s t á l . " A földtani t á r s a s á g deczember 3-iki ülésén Safarzik Ferencz értekezett az október 10—11-iki föld­ rengésekről, melyek a déli részeken Szerbiában és R o m á n i á b a n jelentkeztek. Szerbiában a földrengés i r á n y a h a t á r o z o t t a n déli volt és intenzivitása a török h a t á r o k o n fogyott. A B á n s á g keleti részében a föld­ rengés nyugot, kelet- s délkeleti részeiben délkelet, egészen keleti i r á n y b a n t ö r t é n t . Nyugot felé a föld­ rengés a Tisza, észak felé a Maros által h a t á r o l t a t o t t , m í g Erdélyben Nagy-Szeben vidékén, és Oláhország­ ban Krajowa, Bulgáriában pedig Viddin környékén érte lefolyását. E z e n adatok n y o m á n sikerült az októ­ ber 10-iki földrengés kiindulási pontjául O-Moldova Gradiste környékét m e g h a t á r o z n i . E tények való­ színűnek mutatják, hogy az ingások, helyesebben rázkódások, földalatti nagy földtömeg mechanikai mozgása által idéztettek elő, melyek m é g nagyobb víztömegek hozzáfolyása által lényegesen elősegittettek. — E z u t á n a társulati t i t k á r b e m u t a t t a a dr. Primics György kolozsvári egyetemi t a n á r s e g é d petrografiai dolgozatát, mely E r d é l y keleti részéből, nevezetes an Beszterczevölgy, Tihavölgy, H a n y o l és Sztrimba helyekről való eruptív kőzeteknek górcsövi t a n u l m á n y o z á s á t tartalmazza.

Az orvosok és természetvizsgálók nagygyűlése, alapszabályainak átvizsgálására kiküldött bizottság dr. Szabó József elnöklete alatt megkezdé munkála­ t a i t . Eddig m á r megállapodtak abban, hogy az eddigi czim megmarad, hogy a rokonczélú társulatokat bevonják a működésbe, t a g pedig nemcsak szakem­ ber, h a n e m m i n d e n tudománykedvelő l e h e t ; gondos­ kodva lesz azonban arról, hogy szakkérdésekben csak szakértők dönthessenek. Megállapodtak továbbá több oly pontban, melyek a szakosztályoknak helyesebb felosztására s a nagygyűlések t u d o m á n y o s b előkészí­ tésére vonatkoznak.

Alapítvány művészi czélra. Özv. Tőry Gusztávné, szül. K u n i g Róza és özv. Steinbach Györgyné, K u n i g J o h a n n a , K u n i g József e l h u n y t testvérök emlékének áldozni kívánván, 4000 frtot adományoztak a kép­ zőművészeti társulat nyugdíj-alapjának oly föltétel­ lel, hogy az „Kunig József-' nevét viselje.

A párisi magyar egyletben közelebb családias ünnepély volt. Az egylet érdekében oly nagy ered­ ménynyel fáradozott elnökének, Zichy Mihálynak mellszobrát helyezték el a klub helyiségben. A mű­ vészeti kivitelű és élethű mellszobor, melyet a párisi magyar egyletnek Godepski hírneves párisi lengyel szobrász ajándékozott, nemzeti zászlóktól környezett díszes talapzaton volt felállítva, fölötte a m a g y a r czimerrel. Az estély szavalattal és zenével volt egy­ bekötve. Vámbéry Ármint a londoni „Patriotic Association1melynek bizottsága az angol főranguság előkelőiből áll, tiszteleti tagnak választá m e g .

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

49. SZÁM. 1879. xxvi. ÉVFOLYAM.

aszagaiokkal á t van fúrva. Azt a zulut, ki a herczegen a tulajdonképeni halálos sebet ejtette, Abaugv'•'•'- Mai számukban közöljük a franczia k a m a r a nak h í v t á k ; Abaugó később Ulundi mellett meg­ üléstermét. H a összehasonlítjuk ezt az a m p h i öletett. t h e á t r u m s z e r ü belső berendezést a m i országházunk Egy vén magyar katona Rómában. Damásy nagy termével, azonnal észrevehetjük a n n a k is okát, István magyar születésű (Privigyéből) hadastyán hogy m i é r t n e m h a l l u n k n á l u n k j ó l s m é r t n e m R ó m á b a n november 26-án 87 éves korában meghalt. m i n d e n ü t t . A m o t t a h a n g egész szabályosan verőd­ Az „Os8ervatore R o m a n o " halotti jelentéséből meg­ hetik vissza a mennyezetről, s a legtávolibb zugba is tudjuk, hogy az e l h u n y t résztvett m i n t önkéntes a elhat, e m i t t m i n á l u n k a kiugró karzat-erkély egy napóleoni hadjáratokban. Négy lányt hagyott hátra, valóságos hangfogót képez, mely minden beléje ütő­ kik közül kettő az apácza-életnek Bzentelte magát. d ö t t hangot fölfog s elnyel. A czár élete ellen ismét merényletet követtek

Mi újság?

A miniszterelnök a városházán. A főváros azon feliratát, melyet a D u n a szabályozás ügyében inté­ zett a k o r m á n y h o z , a 4 0 0 tagú városi képviselő­ testület a k a r t a fölvinni Tisza miniszterelnökhöz, ki azonban R á t h főpolgármester által t u d t u l adatta, hogy a zord időben ily nagyszámú küldöttséget n e m iikar fölfárasztani B u d á r a , h a n e m m a g a j ö n le a városházára á t v e n n i a kérvényt. E z e h ó 3-án dél­ előtt t ö r t é n t m e g , m i k o r az egész képviselőtestület az uj városháza gyüléstermében j ö t t össze. A m i ­ niszterelnököt R á t h főpolgármester vezette be, s ő a d t a á t neki a k é r v é n y t hosszabb beszéd kíséretében. A miniszterelnök kijelentette, hogy a főváros ügyét az ország ügyének tekinti s a főváros biztosságát és virágzását senki s e m viseli n á l á n á l inkább a szivén. E z u t á n eltávozott.

Az „Arrogante" károsultjai részére rendezett margit-szigeti j i n n e p é l y bizottságának elnökéhez, T ü r r tábornokhoz Jauréguiberry franczia tengerészet ügyi miniszter m . h ó 28-ikáról következő levelet intézett: „ T á b o r n o k u r ! A külügyminisztérium e perczben küldi á t hozzám a levelet, melyet ö n f. évi októ­ beri kelettel hozzám intézni szives volt, t u d a t v á n velem az A r r o g a n t é n hajótörést szenvedettek csa­ ládjai fölsegélyezése végett rendezett ünnepély ered­ ményét. A 22,157 frank 36 centimes-nyi összeg átvé­ telének elismerése mellett, van szerencsém fölkérni önt, hogy az ö n elnöklete a l a t t m ű k ö d ö t t bizottság­ nak és mindenkinek, kik az ünnepélyen résztvettek, hálaérzetem kifejezését á t a d n i legyen szives, azon nemeslelkü segélyért, melyet Magyarország a Buda­ pesten rendezett nagyszerű ünnepélyen való részvéte által az A r r o g a n t e szerencsétlen tengerészei család­ j á n a k nyújtott. Az a n n y i gyöngédséggel rendelkezé­ semre bocsátott 22,157 frank 36 centimes-nyi öszszegből felhatalmazásuk folytán j ó n a k l á t t a m 2,157 frankot „ a Societé central de sauvatage de naufragées" részére j n t t a t n i . Fogadja t á b o r n o k u r , s t b . A tengerészet és g y a r m a t o k minisztere Jaurégui­ berry s. k.

el, m é g pedig oly módon, mely a merényletek törté­ netében eddig páratlan és a nihilisták rejtélyes s vakmerő működésének egyik legmegdöbbentőbb bi­ zonyítványa. A czár Livádiából Pétervárra utazott, s Moszkvánál a vasúti vonat fölrobbantása által akarták megölni. E h ó első napján, éjjel 11 óra előtt érkezett m e g a czár Moszkvába ; nemsokára ezután követte egy másik vonat, mely a málhákat szállí­ totta. E vonaton, a m i n t a Rogos nevű városrész­ hez ért, egyszerre robbanás támadt, mely néhány ko­ csit összerombolt. A véletlen okozta, hogy a vona­ tok megérkezésében változás t ö r t é n t , 8 a czár n e m a második vonattal utazott. A czár m é g az éjjel fo­ gadta a Kremlben a tisztelgő küldöttségeket, s be­ szédében fölhívta azokat, hogy nyújtsanak segédke­ zet a k o r m á n y n a k a lázadó szellem kiirtására. A czár e h ó 4-én érkezett m e g Pétervárra, h o l nagy tüntetésekkel fogadták.

791 K r i t i k á n a l n l . Reményeim ! Újévre (oly tisztán tündöklik . . .)

SAKKJÁTÉK. 1044, sz. f. Ehrenstein Mórtól (Budapesten).

Világos indul s a negyedik lépésre mattot mond.

Az 1039. sz. feladvány megfejtése. A német

Halálozások. P F E I F F E R FERDINÁND, fővárosi

könyvkereskedő

s tevékeny könyvkiadó, ki főleg a régibb években számos és j ó műveket adott ki, s legújabban is J ó ­ kai műveinek uj kiadására vállalkozott, meghalt 46 éves korában. Tisztelt, becsült férfiú volt, ki a köz­ ügyek i r á n t mindig érdeklődött. FÁYL

FRIUIES,

a

legjelesb

zongora-tanárok

feladványtornából* Megfejté*.

ViláfM.

Nötrt.

1. V g 2 - f l 2. Hf4—d5 I 3. Hf2—e4 matt. a. 1

Hf3—d4f W Vc6—d5: I Fel-f2:

3. H f 4 - d 5 matt. H e l y e s e n fejtették m e g : Veszprémben Fülöp József. Qelsén Glesinger Zsigmond. Sárospatakon Gérecz Károly. Nagy-Dobronyban Németh Péter. Kolozs­ várit Csipkés Árpád. Budapesten K. J . és F. H . Tatán Josefovits Gyula. A nagy-kallói kaszinó. A kolozsvári sakk-kör. A pesti sakk-kór.

egyike, meghalt 46 éves korában, hosszasb beteges­ kedés u t á n . A fővárosi körökben j ó l ismert és szere­ t e t t férfiú volt, s előkelő családok és elsőrendű ne­ velő intézetek igyekeztek megnyerni az alaposan képzett és kitűnő m o d o r ú mestert. Koporsójánál gyermekkori barátja, Győry Vilmos evang. lelkész t a r t o t t beszédet mély meghatottsággal. HETI-NAPTAR. £>ecz. hó. E l h u n y t a k m é g a közelebbi napok a l a t t : E L E ­ Nap Katholikus és protestáns GorBg-Orosz Izraelita KES GYÖRGY, a m.-igeui ref. egyházközség jeles papja, buzgó esperes és derék hazafi, az erdélyi protestáns 7JV;E 2 Ambrus 11 2 Ágaton ;25 « 27 Kelem J22 Dán 8|H Buld. assz. fog. Szofron J26 Alipins :23 Dániel egyház m é l t á n gyászolt kiváló tagja. — LÁNYI J A ­ 9 K Leokádia sz. vt.;Caesar 127 Perzs. Jak. |24 Dárius KAB lovag, ki több fővárosi pénzintézet alapításában A madridi menyegzői ünnepélyek nagy fénynyel vett lOSjJndith jJudit 28 István 25Kan.olt. részt, s fiatal k o r á b a n vándorolt be Csehország­ folytak le n o v e m b e r két utolsó napján. Az ősi bika­ 11]C jDamasus pápa SDamáz 29 Páramon 2(5 Dávid ból, 6 3 éves korában. — NAGY ANTAL, ügyvéd, föld­ 12PjMaxeucz püsp. Bulcsú Ottilia 30 András ap. 27 Eleázár viadalok s e m m a r a d t a k el, s ezek m i n d e n nagyobb birtokos és Kun-Sz.-Márton város egykori főjegyzője, 13 S Luczi szűz vt. Lucza 1 Decztinber 28 S. Vajig. a szoba kemenczéjéből kifejlett 79 éves korában, szerencsétlenség nélkül értek véget. A királyné első # Újhold 13-án 20 perez, déli 12 óra után. Hold változásai. széngáz következtében. — Gyóni ZLINSZKY LÁSZLÓ, tette, melyet m i n t uralkodónő gyakorolt, kegyelem 4 3 éves korában Törtelen. volt a Cadixban h a l á l r a itélt Gisola F r a n c i s c o gyil­ Tartalom. BOZSEK JÓZSEFXK, bajai gyógyszerész neje, szül. kos számára. Mária Krisztina főherczegnó első mag­ Szöveg: A franczia törvényhozó kamara Pári-ban. — Téli Paukovits I d a (Tóth K á l m á n költőnk unokatestvére) jelenésével rokonszenves h a t á s t ébresztett a madri­ dal. (Költemény.) Vargha Gyulától. — Cymbeline. Shakes52 éves korában Baján. — DICKENS KÁHOLYNÉ, a vi­ diak előtt. U g y találják, hogy Velasquez festmé­ lághírű angol regényíró özvegye L o n d o n b a n , 65 éves ! peare-mese. Lamb Károly és Mária után fordította Mihály J. — ! Magvar kertészet két századdal ezelőtt. — Mi okozza a földrenkorában. nyeire emlékeztet, m i d ő n olajszin arczu és erősen ! géstV Hoitsy Pultul. — Képek Pitcairn szigetéről. — Egy ve- . CHEVALIEH MICHEL, nagyhírű franczia tudós, a J leg. — Két fiatal festőnk műve. — A dagasztó menyecske. b a r n a férje mellett megjelenik. Haja csaknem ken­ nemzetgazdaság egyik kitűnősége, szellemes és ékes [ Aggházy Gyula képéhez. — Lélegző készülékek. — Bikaviadal derszőke, szemöldei aranyszinüek ; arcza gyöngéd I tollú iró, meghalt 73 éves korában. Többször volt a i Spanyolországban. — A journalismus hőskorából. •— Irodalom és szelíd, s h a nevet, élénk piros szin borítja. Ajkai, p a r l a m e n t tagja és kiváló munkássága elismeréséül ! és művészet. — Közintézetek, egyletek. — Mi újság ? — Haláj lozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték. — Heti­ o r r a a Habsburg-család jellegét viselik. A királyné a legelső franczia t u d o m á n y o s társulat, az I n s t i t u t is naptár. az üdvözlő küldöttségek mindenikéhez spanyol nyel­ 1851-ben tagjai közé választotta. Képek: A franczia törvényhozó-test visszatérése Parisba. ven válaszolt, s ez is növelte i r á n t a a rokonszenvet, Gambetta elnök a gyűlésterembe megy. — Dagasztó menyecske. Saját festménye után fára rajzolta Aggházy Gyula. — A füzek m e r t aránylag kevés ideje volt uj hazája nyelvét alatt. Saját festménye után fára rajzolta Peszty Árpád. — m e g t a n u l n i . A fiatal királyné s n a p a között, m i n t Bikaviadal Madridban. — A franczia törvényhozó-test ülésterme mondják, a találkozás fölötte szívélyes volt. Krisz­ Parisban, a Palais-Bourbonban. — Képek Pitcairn szigetéről. — Ott ültein. Most m á r közölhető. Lélegző készülékek (4 ábra). t i n a főherczegnó hevesen megölelte Izabella király­ Edinburgh. A versek uem közölhetők. Ediuburghnőt, m a m á n a k nevezte s á t n y ú j t o t t neki egy óriási ! ból egyebet is' lehetne irni. mint legatuskori élinényeFelelős szerkesztő : N a g y Miklós. rózsa-csokrot — a királynőnek épen születés­ | k e t ! A fordításról csak látás után szólhatunk. (L. Egyetem-tér 6. sz.) I Sz. M. „Fájdalmasan gondolok hazámra." Iskolánapja volt. ! zatlan észtől elég jó. Hol rimes, hol csak mértékes sorok, A nemzeti tornaegylet decz. 7-én d. n. 6 órakor ' próza gyanánt egymás végibe irva : olykor csinos, lendü! letes, hangulatos. Kár, hogy az orthografiában merőben disztornázást t a r t a t o r n a c s a r n o k b a n . járatlan. Nem közölhetjük, de elteszszük érdekes kurió­ zumnak. Egy nagy birtokot árvereztek e h ó 2-án Arad­ Legforróbb köszöneteniet. F e r e n c z i J u l c s a . Nagyon emlékeztet Edwaril skót megyében, a borosjenői járásbíróságnál. Aczél P é t e r Csak ib az átalán i s m e r t és hires köszvényballadára : Kardod vértől miért piros ? Ott is ugy fo­ aradi főispánnak négy u r o d a l m a került eladásra. gadja fiát az anya, mint itt a leányát. Csak hogy az ritka vászon használata által szabadultam m e g heves Becsára 3.120,000 frt volt, d e az első árverésen művészettel van megoldva ; ez pe:lig nagyon is elkopta­ fájdalmaimtól s gyógyultak m e g köszvényes lábaim. tott eszközökkel. Alulirott t e h á t m i n d e n ily bajokban szenvedők­ n e m kelt el. A második árveréskor aztán a b . Klein A n a g y m a m a . Szép kép, melynek kár volna el­ nek azon kőszvényvásznat, mely Budapesten Török testvérek (bécsi czég) 1.876,000 frton vették m e g . veszni. Egyes vonásain lehetne még javítani itt-ott, de József ur gyógyszertárában k a p b a t ó , használatra A Klein-testvéreknek m á r régebb idő óta nagyfakeres­ igy is megüti a mértéket. legmelegebben ajánlhatja. D. J . Kettőt megtartunk s közölni fogunk. A közép­ kedésük v a n Borosjenőn, s Aczéllal erdőségeire nézve Mély tisztelettel sőt — a legrövidebbiket — rendelkezésére visszabom á r évek óta üzleti összeköttetésben voltak. Szokoly János esútjuk. Budapesten, gyep-uteza. N e m közölhetők. Hulló levelek (x—y). — Halot­ Napóleon herczeg halálához. A zuluföldön meg­ tak napján. Epigramma. — Első szerelem. Nem folyik * E rovat alatt közlottekért a szerkesztőség nem ölt Lajos Napóleon herczeg egyenruháját Ulunditól a.hegyi patak. — Öszszel (Itt az ősz, hűs szele . . .) — vállal felelősséget. n e m messze egy k r a a l b a n megtalálták. A r u h a elül Üdvözlégy. . .

Szerkesztői mondanivaló.

Rjilt tér *

n 79á

VASÁRNAPI ÚJSÁG. . ,

+ *

-

<

.

«

v

*

49.

-

*

^

*

*

*

*

*

^

*

*

*

^

*

A GRANDS MAGASINS DU PRINTEMPS

KARÁCSONY

SZÁM. 1879. x x v i . ÉVFOLYAM.

*

"

*

•

•

-

PARIS

Nagy ár-leszállitás a legjobb

varrógépeknél! A l e g j o b b h i r ü varrógép-gyárakkal történt köté­ sek folytAn, kaphatóknáldin 5 évi Írásbeli jótállás mellett

37.80 45.45.— 13.50

W H E E L E R e t W I L S O N I. egy S I N G E K (legjobb gyári mány) szabadékozott orsó-készülékkel. egy H O W Z , teljt-sen. egy L A R E I N E k é z i g é p ele­ gáns alsó tálczával.

Varrógép üzletem a legrégibb a helybeli piaezon, s össze van kötve egy g é p - m í í h e l y l y e l , és igy csak j ó l s z a b á l y o z o t t gépeket a d o k ; taitok továbbá nagy r a k t á i t mindenféle varrógép-részletekből, úgymint v e t é l ő k , orsók, k e f é o s k é k b ő l , stb., valamint valódi angol tűkből, melyek m i n d e n g é p h e z i l l e m e k ; angol e z é r n a b ó l , g é p o l a j b ó l , stb., szintén l e s z á l l í t o t t árakon. Árjegyzékeket bérmentve.

B r e n n e r K á r o 1 y, 5562

L e c b l z t o u l i b t é r t l s z t i t ó szer, minden é n z a k f c a n 1 1 Emhtzsén fenntartó fi a vhrt nietnXiito kefeti növényekből

készült

„CSODA-LABDACSOK" a római jezsuita-r.nd e.ykori házi onosának. a híres Dr. LAURi-nak eredeti vénye után készítve. Ezen m á r egy évszázad ó t a előnyösen ismert gyógyszer, biztos sikerrel használtatik : minden gyomor és altesti bajoknál, hasszorulás, elnyálkásodás, felfú­ vódás, aranyér, váltóláz, sárgaság, sápadtság, rendetlen havi tisztulás, vese és májbajok, bőrkiütések, a női élet átmeneti szakában, és ezekhez hasonló bajok el­ len ; — az emésztést előmozdítják, és rendkívül kelle­ mes olvasztó hatásúak. E g y eredeti pecsételt papirdoboz 50 db labdacsot tartalmaz, á r a használati utasí­ tással 50 kr„ 7 doboz 3 frt, 12 doboz 5 fit, 25 doboz 10 frt. Postán legkevesebb 2 doboz. 51-03 Ezen labdacsok egy" dili és kizárólag kaphatók csak Rfck Rí la gyógyszertárában Kadnrkoton, Soinocyuirgyébrn, hova mindé.i levélbeli megrendelés intézendő. Szétküldés naponkint port in utánvét mellett. - Számos elismerő irat a „Csoda-labdacok" rendkívüli jó hatásáról felmutatható.

r a k t á r o m o n lévő

bécsi uteza, Deák-uteza sarkán. valamint

Tanningene. Ólommentes, ártalmatlan hajfestő szer haj, azakáll és BzemÖLtl k számára, melyek a legegyszerűbb módon, egyetlen egyszeri használat mellett, egész megbízhatóan és biz­ tosan ugyanazon hibátlan, fényes Hinkf, b a r n a éa fekete t e r m é s z e t e s s z i n t vissza nyerik, melylyel a megöszü'és elöft bírtak, s melyet sem szappannal! mosás, sem ffözfftrdrt hiaznalata nem hlr <*lenvft37/etni. Arw 2 frt 5 0 k r

Ered. keleti rózsatej Kuss Károly, gyógyszerésztől,

a bőrnek rögtön, nem pedig hosszabb htsznaiat után, oly gyön­ géd, vaLitóan fehér, fiatal frianeaégfi szinezrtet ad, amint az semmiféle más szer altat nem érhető el; a ránezokat, 8 minden sárga vagy barna foltot rögtön eltávolítja. Ara 1 frt. Valódi minőségben szállítja

Russ Károly utódja, Bécsben I., Wallfischgasse 3. R A K T Á R A K : T ö r ö k J ó z s r f gyógyszerésznél Armin ElínMiál A r a d o n .

Budapesten,

szőnyegek árát tetemesen leszállítottam. Figyelemre méltó és k a r á c s o n y i s ú j é v i a j á n d é k o k r a igen czélszerünek ajánlható nagy mennyiségű

gyapot-ruhakelme. JRSL Kitűnő tisztelettel P o l l J á n o s , V., b á l v á n y u t c z a 5 sz. P. S. Mostani üzlethelyiségem teljes berendezéssel j ISSO-diki márczius 1-sejétó'l előnyös teltételek mellett kapható. 5583

UJ k i á l l í t á s nagy Yulitsztékuan i p a r m ű - t a r g v a k h ó l K E R T É S Z T O D O R l l á l , B u ű a p e s t e u , D o i o t t y a - u t c z a Újdonságok bőrben, u. m. bankjegy- és aprópénz enszerü különlegességek Japán-, Chinatárczákban, iró-mappák művészies festéssel, Marocco- és Algierból, melyek részint olcsómár 70 krtól 2 frt 50 kiig, tömör arany uknál feltűnnek, p. o. 30 krtól bronz-Írókészletek. í.A^'b kezdve.

131

fii

f

Karácsonyi meglepetésül

Budapest

a legnjabb

fi]\ IV"., egyetem-uteza 2

Hudapest,

IV. kei: kigyó-uteza

Képes árjegyzék roniden It-vélbeni megrendeléshez mellekeltetik.

1. sz. ~

aflélmaflyarorszá£itápláló és epzxéii kávé. Mint legjobb ezer elismerve minden gyengéknek, valamint hosszas betegségek után tellábbadtakná), szintúgy felnőtteknél, kivált pedi,; gyermekeknél, görvéiy. kipersedés, hasmenés, sápkór es idegbajok ellen ; továbbá mint kitünö gyomorszer és ptdig gyotiorbajoknál vala­ mint torokeyiknál (Diphteritis) mint kitünö p ásarva'iv gyógy&ier ajánlható. Egy csomag ára 9 i kr , kis csomag 50 kr.

Dr. Fáykiss Bve? u iUm [szepesi kárpát-iiövéiiy-kivonaia 'gíegí ? T^ ° ' ' 5 r ,ta jszfposi kárpát - növény - ezukorkák 5S;„M* 1 , "*' szepesi kárpát-növény-thea egí T ^ T ^ " * 1 ** J Y l e l l - éss t i i d ö - b e t e g e l í n e l i ! Tiz év óta a legjobb sikerrel használtatrak és ajanltattak r köhöités, hurut, rekedrség, köh-hurut (sza uárburut), náthaláz (influenza), aifitmellriséí, lélekzeli bajok, oldalazurás, kifejlett torokgyulladás, tüdő­ gyulladás és egyéb kimerítő és gyengítő betegségekben. Valódi minő* regben kaphatók magánál a készítőnél F á y l i i s s J ó z s e f , gyógysze­ résznél Tomesvárott (Józsefváros); Budapesten: T ö r ö k Józsrf. ívógyszerésznél király-utcza 12. z . ; T h a l l m n y e r é s S r i t z , kereske­ dőnél, K d r s k u t y l i . , Erzsébet-tér 1. sz.. K o r h i n e i n t e r Frigyes u t ó d a i n á l , és a legtöbb magyarhoni gyógyszertárban.

Szükséges hogy nyerve legyen

8.940,000 márka 5.215,000 forint vagy

az állam álta! engedélyezett és biztosított, fő igazgatóság vezetése alatt álló nagy, 277. hamburgi pénz-sorsoláson. Áll 94,000 sorsjegyből, melyek közül 49,01)0, tehát jóval több felénei, fog néhány hónap alatt 7 nyeremenyhuzáaon nyereinéi.yekkel kihúzatni. A legnagyobb n y e r e m é n y a legszerencsésebb esetben 4 0 0 , 0 0 0 márka. A fönyeremínyek következők: 1 a 250000 2 á 20000 65 á 3000 1 „ 150OO0 12 „ 15000 213 „ 2000 1 „ 12000 1 „ 100000 12 ,, 1500 1 „ 60OOO 24 „ 10000 2 „ 1200 1 „ 50000 5 „ 8000 631 „ 1000 2 „ 40000 2 „ 6000 773 „ 500 2 „ 30000 54 „ 5000 950 „ 300 6 „ 4000 5 „ 25000 65 „ 200 1 0 0 a 1 5 0 , 2 6 4 5 0 a 1 3 8 m á r k a , stb. stb.

A nyeremények kifizetése pontosan állami biztosíték mellett történik. Az első nyereményhuzásra a tervszerű betétel:

1 egész eredeti sorsjegyért 6 márka = 3 frt 50 kr. o. é. 1 fél „ „ 3 „ = I frt 75 kr. o. é. 1 negyed „ „ l£ „ = — 90 kr. o. é. Ezen, az állam által biztosított, az állami czimerrel ellá'ott rredeti sorsjegyek (nem ígérvények !) általunk az összeg beküldése mellett (be rt levélben), vagy postai befizetés svagy utánvét mel ett, kulde'nek. — Mindsn megrendelés pontosan lesz kivivé, a sorsjegyekhez a h i v a t a l o s h u z á s i t e r v ingyen mel ékeltetik, s a húzás ntáu a h i v a t a l o s nyereménylajstrom felszólítás nélkül megkülde ik. E sorsolások a legnagyobb előnyöket nyújtják és számos jelentékeny nyereménynyel vannak ellátva ; a résztvevők minden igénkéről, úgymint á l l a m i f e l ü l r i g y á z a t . k e z e s s é g a n y e r e ­ m é n y e k p o n t o s k i ű z e t é s e i r á n t , teljesen van gondoskodva. — Legbuzgóbb törekvésünk leend a részünkre eső biaodalomnak megfelelhetni. Miután a nyereményhuzások

már folyó é v i deczember

10-dikén

Löwe & Co. Bank- und Wechsel-Gescháft in Hamburg.

Tréfás meglepetési tárgyak.ujándé"P >,^, b i z t o n s g i fegyverek, Flóbert szoba-és \J$-^jrjr kot azokba elrejteni. Bonbonierek, csinos -'"- •= madárfegyver, lovagló-nyergek, berendez. '// kosárkák30krtólkezdve,egyesbűvészetiezik- ~ u t a z ó t á s k á k , vadasz-csntorak. vadász-táskák ' / kek, teljesszemfényvesztő készletek 1 50,2,3.5 frt. j3 T ö m é r d e k csinos m u t a t ó - t á r g y a k alkalmi vétel folytán csekély á r a i k által feltűnnek.

5")26

A számosnígy nyeremény közül, melye nazy gyűjtődére esett s a szerencsés nyerőknek kifizettetett, esik a következőket emiit­ jük m e g : 5591

202000 márkával a 66591 számú. 252000 ,, „ 70884 303000 ., „ 80643

Téa fél kllonkint. 5561 Congo, finom, fekete . . . Törött téa Souchong, legfinomabb Császár-vegyülék, legfin ,Victoria-vegyülék, legfin frt Orosz családi téa, legfin Fecco-virág, legfin

Karácsonyi s újévi ajándékok! Árjegyzékek kívánatra ingyen és bérmentve. Kérem a nagyon tisztelt közönséget, bevásárlásaikat • mielőbb eszközölni, a vidéki megrendeléseket pedig elég korán hozzám juttatni, miután előre látható, hogy ily potom ároi eladás nem soká tarthat.

A bekövetkező ünnepek alkalmával

szokásos ajándék-osztások megkönnyítése végett, tekintve az idei kimondhatláu rósz viszonyokat, a Jaoi's Wr^-féle csődből még vissza maradt árukat saját számomra átvettem és az alant elsorolt tárgyakat mesés olcaó áron bocsátom a t. közönség rendelke­ zésére. Mély tisztelettel S c h i l l e r I , . Sz.-Feliéivárott a menyasszonyhoz.

ki elárusitás kezdődik november hő utolsó napjain, s tart deez. végéig!

Sürgöny! !! Karácsonyi s üjévi ajMéMÜ Sürgöny! 50 °/o olcsóbb eladás.

A rendeltetési helyet, utolsó postát, vaspályái állomást, 50 o/o olcsóbb eladás. és a e/.iint't kérem a legpontosabban tűrni.

A leltárnak jegyzékei,

azelőtt most frtkr. frt kr. röfe — 281-

150 vég kitűnő j ó minős, csíkos tolltartó jó minőségű sárga n a n k i n g 190 legjobb minőségű fehéritetlen fehér nanking » 135 '4o150 jó minőségű j ó mosatu angol Oxford » 30:7 260 /s széles j ó minőségű angyal gyolcs » 251 — 250 */i » 26 rőfös jó minőségű jó mosatu kék koczkázott kanavász 1 vég 4 801 2J45 ISO » » 26 rőfös j ó minőségű j ó mosatu morva kanavász barna vagy lila » 5[50 2 90 » » 28 rfs j ó minőségű sternbergi gyolcs ... » 5.951 3j35 220 125 '/« » 30 rfs j ó minőségű halbstadti gyolcs » 780] 3 90 155 */* » 28 » » » hegyi gyolcs » 7 95 4140 190 » » 30 » » » amerikai börgyolcs » 10 80 5 90 130 » » 30 » legj. » sziléziai vászon » 1095 5 95 150 30 » finom chiffon női fehérnemüeknek » 1150, 5l40 220 30 » legj. minős, kék, lila, barna val. I rumburgi kanavász » I8l80 6 50 95 30 » legf. hollandi vászon » 15 50 7 5 0 56 30 » legj. minős, georgswaldi vászon ... » I S 5 0 9 90 49 40 » hollandi vászon » 22 - 1 50 29 30 50 16 50 50 » » » S z ő n y e g e k i e l t ű n ő olcsó á r o n ! legjobb mns. angol csinvat futó szőnyeg 13 16— ii "19 55 — 28 '"',4 lgfin. beszövött virágos török szőnyeg 18 1 50 68 23 » » » legf. besz. chenilia vir. indiai » 2 90 1 50 305 » nehéz szürke poktócz 1 d b 3 50 1 90 95 » legj. mins. tábori pokróez, tiszt u r a k n a k ! 8 60 1 2 5 _ Posztó-szövetek u r a k n a k potom áron ! 70 1 70 röfe 13 » '/« széles legj. mins. beavatott szürke posztó 90 1 9 0 11 » s / * finom tifli posztó min len színben EO 2 25 koczkázott és csíkos gyapjú-szövet » 19 > • 70 2 85 angol boa kabát és menczikovnak » ü » • 10 2 90 legn. sima lasztiq u t • 15 » » fin. jó mins. koczkázott nadrágnak gyapju-kelme 698 mtr 8 M 50 2 75 1 egé?z nadrágnak való (117 ctm.) Asztalnemnek árjegyzéke! 8 1 1 j — 55 1 db. /« nagys. színes sávolyos abrosz 1 » » » igen j ó minős, fehér abrosz beszövött széllel ÍL 1 tói— 66 1 90 — 95 1 > » » fin. frnez. fehér damaszt abrosz 1 » 9/» » legf. » » vagy színes dam. jokey abrosz •2 85 1 40 l » "/« » j ó mins. fehér abrosz beszövött széllel és rojttal 1 9 5 — 9 7 2 90 1 40 fehér czérna sávolyzott szalvéta 6 • */« » 3 55 1 70 6 » » » legf. fehér dam. szalvéta koczkázott 6 » legj. mins. tiszta czérna fehéritetlen sávolyzott törülköző 2 9 0 1 30 360 1 / a 6 > legf. fehér dam. törülköző koczkázott 4 5 0 2 20 6 » legf. virágos angol dam. tötülköző 6 »fin.franczia battiszt zsebkendő színezett és szeg. széllel ... - 9 2 - 14 65 — 32 6 > • » » • tiszta fehér - 92 — 45 6 » » » fél czérna zsebkendő színezett széllel 1 80 — 92 6 » valódi rumburgi vászon zsebkendő 6 » » angol czérna vászon zsebkendő beszövött szin. széllel 2S0 1 2 5 3 50 1 60 6 • » rumb. vászon zsebkendő beszövött szin. széllel Végül p e d i g : több ezer kis velour slips kis gyermekeknek ... most csak 6 kr. » 5 kr. több ezer finom selyem női lavaljier » » * 3 kr. több ezer » bécsi broge kendő » » 4 kr. töbo ezer kis színes zsebkendő » . 15 k r . több ezer shawl fiu gyeimekeknek » . 25 k több ezer fin. angol legyező » ü -A. r ó s z v i s z o n y o k k ö v e t k e z t é b e n 5 0 , i o l c s ó b b e l a d á s i

. frt 1.50 frt 1.— frt 2.— frt "-. fit 3.— 4.-frt 5.— '

R u m éa l i k ő r p a l a e ' k o n k i n t . 1 )>iiitt's palaczk fin. brazíliai, . . fre — 7 0 1 nagy » fin. Jamsiika, . . f r t 1. I > > legfin. ó Jamaika, fit 1.50 I » > beiI. köménylikör fit —.60 I » » pyomorkeserü-likör fit —.75 1 » i legfin. Chartreuse frt I,— 1 literes pal. igen régi szilvórium fit 1.—

K l e i n és Justus utódai, Ii>iiii«'i-«'t«'.«i

koromherczeg-nteza, 7. szám.

tény,

Egy ; főnyeremény <s kész a szerencse.

könyvkereskedése.

A. r ó s z v i s z o n y o k k ö v e t k e z t é b e n 5 0 % o l c s s ó b b <-la. :

5590

kezdődnek s a megbízások nagy számmal érkeznek, a megrende­ léseket kérjük nv'elöbb, a fönebbi határidőig, közvetlenül a követ­ kező helyre intézni:

Téa, rum és likőr félig ingyen.

Már folyó é v i deczemb. 15. h u z a t n a k

í^íEiMíM^Siiüai

ti. m. : p o n g y o l a fejékek, c s i p k e é s s e l y e m n y a k k ö . tők, c s i p k é s j a b o t e és s e l y e m n y a k c s o k r o k , színes kisebb és nagyobb s e l y e m k e n d ő k , g y e r m e k és n ő i k ö t é n y k é k , k é s z ü l e t e k és több o féle tárgyakat ajánl jutányos árakon,

Szilády Béla,

m

793

ÚJSÁG.

D o b r o w s k y ós F r a n k é | ^

női pipere-czikkeket,

m Minden családnál nélkiilözhetlen

és teljes átalakítása okából

I Olcsó ünnepi ajándékok!! I Sándor érdekesebb regényei IijrSfíOköttt .'ütDumas foiint OO kr. helyettmot>tcmk l!t forint 80 krajtzár. B |3j l'gyanaz kötve, 23 félvászonkiitésbe (vörös vászon hát aranyozással) esak 28 frt. li gyüji A gyűjtemény tartalma : Gróf Monté-Christo 12 köt. 3 frt <>0 kr király 6 köt. 1 frt 80 kr. — A monsoreaui hölgy 8 köt. 2 frt S .Margit Margit királyné ki • A. negyvenötök r 8 köt. 2 fit 40 kr. — A három lestör (i köt 1 frt jtü 40 40 kr. — - A sí) kr. Hus év múlva 8 köt. 2 frt 40 kr. - Bragelonne gróf IS köt. 5 SO k r . — Húsz fit 40 <&jj ni. *v ikr. i . — Minden regény külön is kapható. Kimerítő könyvjegyzékek L-ivaní, jfiUJ_ kívánatra ingyen és bérmentve.

BECK BÉLA gyógyszert, az „őrangyalhoz", Kadarkutoa.

Üzlethelyiségem változtatása

VASÁRNAPI

ÉVFOLYAM

i

,.^-^ 3 ,:?: ; ^P--fiK-.?.^-^-%.-?.r--T--m-. .^:- ? g , ? -.-^

.?.

1 8 7 9 . XXVI.

^W^W^FW^íű-

tisztelettel tudatják, miszerint képes tárg.yjegyzékiik, mely a legszebb, a párisi ipar által a karácsonyi és újévi ajándékozás alkalmából előállított újdonságok lényegesebb mintáit tartalmazza, épen most megjelent. E tárgyjegvzék ingyen és bcrmeiltrc lesz mindenkinek megküldve, ki az iránt bérmentes levélben a következő helyre fordul JUL.ES JALUZOT, Grands Magasins dn P r i n t e m p s , P A R I S . 5565 cSbáB . ~

« 9 . SZÁM.

a miyar nyeremény-sorsie&yBk. nvszerint a cioda-pasita Iiix Vi ma, orvos-özvejrytö , Béca, Stadr, Adlergasse 12, aaját ház A szrplöt, mnjfoltokat, pattniinaoknt, plirsriirsekrl, bör«tkát, liiuilührlyrt. mu­ rinkat, viiriia arrt é< álialan véve minden tisztaUlansiWot az arezon va^y a testen miudenkorra nyom nelküleltáwnit, írásbeli Jótállás |inellrtt; 1 serleg caoda-paazta baszna lati utaa tással 1 frt íiti kr.; rntí'y összetr kifogás nélkül v ssza adatik, ha a pa-zta nem lenne hatáasal - Szállítás utíuivél mellett. Rlx Vilma, BécsStadt, Adlerg. 18.aaját haz.f

Főnyeremény frt 150.000. E í é s z sorsjegy Fél .

csupán »

12 h:ivi lészletben k frt 10 12 » » » » 5

ígérvények csak frt 3

és bélyeg. Adom !) havi részletben, á frt 3.—

Salzuürai sorsjegyek 2 \ 7 Iwümll sorsjegyek I l i i fi£?*'* Krakköl sorsjegyek

S c -> 12 havi részletben, •r S - t 4 frt 2 . Már az első rés részlet letétele után játszik a vev 8 a legközelebbi huzá húzásokra. b a n k óz v á l t ó - ü z l e t e , h a t v a n i u t c z a 1 7 - d i k szám.

Iiöry J.

Dr. PATTISON

köszvény-gyapoíja

S ö r v b u j b u i i eceeu-vetlölí bérmentes megkeresésre a legnagyobb készséggel nyer­ nek ingyen épugy közvetlenül vagy az alábbi czégek utján c $ ú z é s k ö s z v é n y kimerítő használati utasítást a S t n r a e n e g g e r G o t t l i e b minden féleségét, úgymint: t ó l H e r i s a n b a n f S e h w e i z b a n ) készített, egészen ártalmatlan aicz-, mell-, torok- és fogfá­ a l t e s t i ( é r v k e n ő c s r e nézve. Számos kitünö bizonyítvány jást, fej-, kéz- és térd-kösz- és |köszönö irat, teljesen kigyógyultaktól, van hozzá vényt, tagszaggatást, hát- éscsatolva. Szállítás bár mely országba. A kenőcs ára : ágyékfájást. i 3 frt 20 kr. bögrénként. Kapható F o r m á g y i F . «bold. Csomagokban 70 kr. és fél i pzüzhöz. czímzett gyógyszert, által B u d a p e s t e n ; továbbá csomagokban40kr.-jával kap-' W e i s s J ó z s e f .szerecsenhez. czímzett gyógyszertára által bató : T ö r ö k József, gyógy­ B é c s b e n , Tuehlaubeu 27. „», szerésznél a «szent lélek»-hez, i király-uteza 12. Budapesten.' Bókon Antalnál, szerb. utczában, Aradon; Henriéi ' F . gyógyszerésznél Pozsony­ ban ; Pecher I. E. gyógysze­ résznél, Temesváron. 5496

enyüiti azonnal és gtorsan gyógyítja a

A bécsi karácsonyi ajándék!! 1 frt 95 kr. o. é.

CHIOCOCA-LIKŐR (Liquor Chiococae fortitican»),

leíílztosalil) és legjobb Si SE ^ Mm a gyöngült

férfi-erő gyors és gyökeres

élénkítésére; fűszeres édes h tekintetében a leg­ finomabb likőröket felülmúlja: nem csak az Izmok élénkítése, fokozása és erősítésére, valamint az idegek é s tesz-erejök erősítésére szolgál; hanem mint gyomort M M M . étvá­ gyat gafiaattO, az emésztést elosfjritü erősítő szer ÍR meglepő, élénkítő gyógyha tással b r minden

testi gyöngeségben aenTedöiél. Ára egy eredeti fivegnek, pontos hat nyelvű, használati uta^itá-.ü, 3 frt. Cmmagolasi költség 20 Vr.

Fő szétküldés! raktár: Chiodi D. C. gyógyszertára „az Őrangyal"hoz Bécsben, Wahring. Herrengasse 26. (hová minden levélbeli megren­ delés intézendő). Fiók-raktárnak: Bécsben Weis József, gyógyszert, •aszerecsenhez*, I. Tuchlanban; Budapesten Török József gyógyszertára54Í5

Sumaíragyémántok.

E valután pompás kövek rendkivüli tűzzel bírnak, viztÍHzta,Hácuak, • csupán a pról>a által kül^nbAztethetók meg a valódiaktól. Szállítunk vtttldijmenteacn t)erüket, UMBÖI d luble-aranyból, dbját S, 4 f r t é r t ; H. bt? áfákat, tömör duublű-arauyLól. párját 5, 6 frtért az önazeg bjruien tcs megküldése mell' t t . Qj miknél a bőség megjelölendő. Tömör arany-donble melI?ombok kövekkel 3 , 4 frtjártd, éa tömör arany-double ór&láuczok, legnjabb jellegben, 3 , 4, 5, 6 forintjával. szú; tén, kaphatók. »V) i 5

Ékszer-áruk gvári raktára:

B°cs, Pralérstrasse 16. a., Béss.

a legújabb 17 d a r a b J á t é k s z e r fiuk és leányoknak minden kor- ós ranir' ó l , közte valóban díszes tárgyalt, melyek feltűnést fognak kelteni. Igyekezzék mindenki amily gyorsan csak lehet bevásárolni, miután a később beérkező megrendelések már nem fognak oly pontosan teljesíttet­ hetni, miután ezen valóban hallatlan olcsó tárgyaknak előreláthatólag roha­ mos kelendősége leend, és pedig csak 9 5 t r é r t a kővetkező 17 felettébb ér­ dekes játékszert kaphatni, melylyel minden gyermek a legszebben elmulat­ hat, úgymint: 1 teljes fém evokészletet, 1 húzó harmonikát, 1 lovat négy keréken, 1 felereszthető léggömböt, 1 teljes Rzinházat, 1 szép babát, 1 gyapjas bá' rt'inykát, 1 takarékpénztárt, 1 skatulya katonát, 1 szökő Ördögöt, 1 madár' utánzót, 1 lármás fejet, 1 szép gyermekképesköny\'f_-t, 1 kalapács- és harang­ játékot, 1 szép trombitát, 1 skatulya konyhafelszerelést, 1 szekrénykét tükör és gombo tűkkel. Ez mindössze csak 9 5 k r b a kerül, csakhogy tömeges tl.iiusitás érethessék el.

Csak 2 f r t 9 5 k r . 1 egész skatula Szeraj-vo katonákat, 1 skatula bútort, 1 skatula teljes konyha-berendezést, 1 pompás felereszthető léggömböt, Ballon Captif fel­ irattal, 1 gyönyörű türelem és önfoglalkoztató játékszert, mindenkora fiuk és leánykák számára, 1 pompás takarékpénztár, 1 finom faszekrény ke, 6 toll­ nyel, irón, 50 aczéltollal, 1 pompás iskola táska fiuk vagy leánykák számára, 1 csoda-koczka, ezukorkák és ékszerekkel megtöltve, 1 igen szép párisi bába. 1 gyermek pénzes erszény tele arany pénzzel, 1 valóban diszes remontoir óra, aranyozott óralánczczal, kulcs nélküli felhúzásra, 1 mütani velociped, magától menő, 1 csodamadár, 1 britania fém trombita, egészen uj, 1 játék pacíence csudakártya, 1 gyermek képes könyv, igen lebilincselő. Ez mind összesen csak 2 f r t 9 5 k r b a kerül. ~>íii

Csak 4 f r t 9 5 k r . Ez a legnagyobbszerü a mi csak e n e m i m mind ez idtig nyújtatott; 1 pompás chinai ezüst zsebtükör, optikai üvegből, gombostütartóval együtt, a párisi éneklő madár csoda kalitkában, az nj ballon Captif, felirattal, mely felszállásakor a légben egy dallamot játszik, 1 pompás hajas bábu, igen nagy élénk szemek s elpusztíthat tan testtel, 1 vas takarék tűzhely hozzá az edényekkel, s tüzelhető is, egy teljes, tökéletes konyha felszereléssel együtt. minden a mit csak a gyermek szíve megkívánhat, 1 pompás zongora billen­ tyűkkel, a legszebb dallamok, mint • An der sehönen blanen Donau*, »Letzte Bőse*, magától játszhatók, elragadó szép sétakosárka, tarka hímzéssel, 1 egész tábori ütközet katonasága egy skatulyában jól becsomagolva, 1 teljes színház, felállítható az összes diszítmény és alakokkal Teli Vilmoshoz, egy gyönyörű óra lánczczal együtt, egy szép fémkard, 1 Lefaucheux fegyver, i tölténytáska fényezett bőrből, 1 igen érdekes tűrt lem vagy önfoglalkoztatási játék Blouchon Gniibert professortól, egyike a legérdekfeszi többeknek, mik ekkoráig az érettebbkorn gyermekek számára feltaláltattak, a gyermekek n a p hosszant foglalkozhatnak, a nélkül, hogy kedvüket veszítenék, a mi minden nap ismétlődik, ugy hogy ezen játék még a nagyoknak is meglepetésül szol­ gál, agy szinte egy téka felszerelve minden szükséges író készülékkel; a va­ rázsfuvola hírneves Mozartunktól, csoda koczka, tartalmaz bécsi cznkorkákat és ékszereket; ugy szinte 20 karácsonyfa-diszitéket, 30 villanyos karácsonyfa gyertyácskával.

Ez rxúnd összevéve felülről egészen le, ha a megbízá­ sok idejekorán érkeznek be, összesen csak

4 frt95 krba kerül. Ezenfelül még rengeteg raktára van a mindennemű játékszereknek készletben. Bábok a legegyszerűbbektől a legfinomabbakig, ruházattal vagy anélkül 20. 50 kr., 1 írttól egész 25 írtig darabonkint. 1 teljes katona-öltözet flu számára 10 éves korig, úgymint: 1 csákó, 1 finom fegyver, 1 kard, 1 töl­ ténytáska, 1 trombita, 1 dob, mindössze 1.50, 2.50, 3.50, 4 , 5 frt, egy tűz­ oltói felszerelés 3 í r t 50 kr., egyáltalában minden kidondolható játékszernemii 60 százalékkal olcsóbban mint bárhol i s .

Az eladás csak okt. 3 0 - t ó l deczemner végéig t a r t .

Grosser Ausverkauf der Spielwaareu Bécs. Praterstrasse 10.

*m 794

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

49. SZÁM. 187<J. XXVI. ^FOLYAM.

m

1 m

II

[pl

az úgynevezett „után segítés" (charge) vagy „nehézzé 1 tételről", különös tekintettel a „zsirfény-nyerésre" |

fekete selyemkelméknél.

I Isi

„Mit tesz az: a s e l y e m k e l m é t u t á n s e g i t e n i ? " E kérdést majdnem valamennyi hölgy intézte hozzám, kik a lefolyt idegen-ivadban nálam vásároltak. Sokat irtak már róla, és kevés lett abból megértve, miután az arra vonatkozó iratok rendszerint annyira tele vannak miikifejezésekkel, hogy a ki nem szakember, alig érthet belőlük valamit. E n tehát meg akarom kisérleni, e lap női olvasói előtt lehetőleg röviden és mégis világosan a festés-rendszert megmagyarázni, megjegyezvén azonban, hogy a különböző fekete szín (kékes, zöldes, barnás fekete stb.) nyerésének útját és módját tekintet nélkül hagyom, miután ez a főtárgytól nagyon is elvezetne. A n y e r s s e l y m e t feketére festhetni, ha az néhány napig főtt gubacs-oldatba lesz beáztatva, azután kifacsarva, tiszta vizben kiinosatik, s rövid időre vassó-oldatba tétetik; ebből kivéve, hideg vizben szorgalmasan kiöblítve, egy kevés szappan­ oldat adatik hozzá (könnyebi) gonibolyitása és vitlázása végett), s azután megszárítva földolgozás alá adatik. Ez az egyszerű fekete festésnek természetes módja. H o g y aztán a s e l y m e t „ntánsegitsük" v a g y „nehézzé" t e g y ü k , miután a leirt módon egyszerűen feketére lett festve, azt erősen bemárijak olajos, névszerint szappanos folyadékokba, s ezután a íonnebbi festési műtéteit újra megteszszűk vele; tehát először gubacs, azután vas-oldat és harmadszor olaj vagy szappan; és pedig e kezelést addig ismételhetjük, a míg a gyáros a festőnek átadott 1 0 0 f o n t n y e r s s e l y e m helyett utoljára 4 0 0 f o n t f e k e t é r e f e s t e t t s e l y m e t k a p vissza, azaz más szavakkal: e 400 font áll 100 font selyemből, 300 font gubacs, vasoldat és olaj vagy szappanból; az utóbbit m i n d e n sorrend után b ő v e n k e l l alkalmazni, hogy a selyem egyrészt hajlékony maradjon, másrészt képesítve legyen, a gubacs- és vasoldat minden ujabbi fölvételére. £ bánásmód f o l y t á n természet szerint az e g y e s s e l y e m s z á l a k n a k m e g k e l l vastagodniok, és m i n é l inkább nehézzé v a n n a k téve, a n n á l kevesebb k e l l b e l ő l ü k a g y á r o s n a k , h o g y f e l e á r o n n g y a n o l y vas­ t a g k e l m é t készítsen, m e l y t i s z t á n festett s e l y e m b ő l l e g a l á b b k e t t ő s árba k e r ü l n e , ami pedig az ilyen nehézzé tett kelmékben a selyemfény- és lágyságból hiányzik, az simítás (apretur) és egyéb ilynemű kezelések által pótoltatik, ugy, hogy a hölgyek, ha saját választásuk szerint vesznek selyemkelmét, a szilárd minőségűeket a nem szilárdaktól igen nehezen különböztethetik meg. Mily nehezen viselhetők az ilyen kelmék, m i l y h a m a r lesznek z s i r f é n y ü e k k é (a sok szappan miatt, mely bennök foglaltatik), és m i l y k ö n n y e n veszik a port m a g u k b a és töredeznek — ezt a hölgyek, saját tapasztalásukból, legjobban tudhatják. Miként lehet tehát, hogy ily nem egészen becsületes eljárás valamennyi országban egyenlően tovább harapódzik f Csak is ugy, hogy a tapasztalatlan közönség által öntudatlanul támogattatik: a k i c s i n y fekete, v a s t a g bordás m i n t á c s k á k az e l e g á n s tárgyjegyzékekben csábító o l c s ó s á g g a l birnak, és hozzá m é g a bűvös n é v „ P A R I S " , m e l y k ü l ö n b e n az egész v i l á g h ö l g y k ö z ö n s é g é r e csodahatással b i r — késztetik, h o g y n e m t e h e t e g y e t l e n e g y h ö l g y se másként, minthogy a kelméket onnan hozassa! — Mi a következés? Az, hogy minden selyemkereskedő saját magának és lételének tartozik azzal, hogy csak némileg is e versenynyel szembeszállhasson, ugyanolyan valódiatlan szöveteket tartani — és i l y m ó d o n e g y i k l e g n e m e s e b b i p a r á g u n k , a selyemkészités, sárba lesz tapodva. A bizalom a selyemkelme iránt naponkint mindinkább tűnik, és én arra kérem a hölgyeket, az összes selyem-ipar érdeke és jóléte miatt, hogy eddigi beszerzési forrásaiktól csak tisztán festett selyem kelméket kérjenek ; meg vagyok győződve, hogy h o v a t o v á b b a z o n minőségek fognak az általános forgalomba jönni, melyeket elődeink 15—20 évig viseltek, és azután mint «magasra becsült örökséget* a család ifjabb tagjaira ruháztak. Tisztelt vevőimnek azonban, kik engem azon elvben: „csak egészen t i s z t á n festett k e l m é k e t tartani", támo­ gattak, nem tartom szükségesnek megemliteni, hogy továbbra is ezen elvet fogom minden irányban hiven követni. É n e z u t á n is. m i n t eddig, az összes s e l y e m k e l m é k é r t , m e l y e k e t m a g á n o s o k n a k átadok, t ö k é l e t e s j ó t á l l á s t biztositok

p r=jj| iS tp] ijp fc| Előfizetési föltételek

50-dik s z á m . 1879.

Á

a r a n y éremmel l e t t e k a n e m z e t k ö z i j u r y á l t a l az 1 8 7 8 - k i k i á l l í t á s o n k i t ü n t e t v e .

Minták utáni kérdezösködésekre posta fordultával bérmentes válasz adatik. Levéldij a m Svájczba: 10 kr. osztrák értékben. 5538 m

1 T , . .. .

u

.

Teljes tisztelettel

7...

Henneberg GL

jjj Táviratok czime: Henneberg, Zunch.

• |

••"

V á m

és

°

'

tisztán festett selycmkelmék gyári raktára. szállítás egy ruháért körülbelül 2 frt osztr. ért. _

m

1 Franklin-Társulat nyomdája (egyetem-utoza 4.).

héten, deczember 8-án, a kerepesi-uti temető ,,irói negyedében" • (quartier latin) egy ujon ásott sir a fiatalabb irói nemzedék egyik legtehet­ ségesebb s korához képest legtöbb ered­ ményt fölmutatott tagja fölött zárult be. Toldy Ferencz, irodalmunk soha sem fe­ lejtendő halhatatlan érdemű veteránja közelébe tettük le fia István elomlott por­ részeit, alig betöltött 35 évével. Atyja szárnyai alatt növekedve, örökölve annak irói tehetségét, hazaszeretetét, kitartó munkásságát, — bár tőle egészen külön­ böző irodalmi ágakban és irányokban mű­ ködött, — magát a derék apa méltó fiául bizonyította. Mint atyja, ő is igen fiatalon, még tanuló korában, lépett föl az irodalom nyilvános terére, s majdnem gyermekül kóstolta meg a dicsőség ama bóditó illa­ tát — mely a nyomdafestékből gőzölög ki. Mint a ki a színpadon egy czipőt el­ nyűtt már, attól elválni — mondják — nem képes többé: az irodalomnak is, — de különösen a napi sajtónak — megvan ez a lebilincselő, martalékait többé el nem eresztő hatalma. S Toldy István, bár ön­ álló könyv-műveket is alkotott, kiválólag a napi sajtó s időszaki irodalom mun­ kása volt. E s pedig hivatott munkása, a kit a korán kivivott nem mindennapi sike­ rek odalánczoltak választott pályájához a nélkül, hogy elkábították s ez által vagy hanyaggá vagy elbizakodottá tették volna. Mig utolsó betegsége ki nem vette kezéből erőszakkal a tollat: majdnem húsz éven át hű maradt első szerelme, első dicsvá­ gya e tárgyához. Mint gyermeknek, atyja példája állott előtte; oly ember lábainál nőtt fel, a ki pillanatig sem lankadó lel­ kesedéssel, — rajongásnak mondanók, ha oly józan és öntudatos nem lett volna — csüngött az irodalom és nemzetiség ügyén, melyet Kazinczytól és Kisfaludy Károlytól legnagyobb részben ő vett vala vállaira. S e példa tette iróvá Istvánt; jeles iróvá pedig: hogy buzgó lelkesedéséhez, atyja után a természettől, nem közönséges te­ hetséget is örökölt. MULT

Csnpáa . VASiBNAPI ÚJSÁG: ' *?,*" * ™ ~ B M \ l félévre _ _ A • '

C u p i n . POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: ' " * * " * ™ ~ « " * félévre — 3 •

X X V I . évfolyam.

BUDAPEST, DECZEMBER 14.

(1844—1879.)

e l l e n , és j e l e n l e g az első és e g y e t l e n v a g y o k , k i e v a l ó b a n t e r h e s k e l l e m e t l e n s é g e l l e n v a l ó d i kezességet n y ú j t o k . A k e l m é k az

Z ü r i c h , 1879. november hóban.

/ egéBz éTie _. 12 frt \ félévié _ _ 6 •

T0LDY ISTVÁN.

a zsirfény nyerése

gjj

VASÁRNAPI ÚJSÁG és együtt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK

1844-ben, Pesten született, atyjá­ nak harmadik házasságából Frommholdleánynyal. Iskoláit itt, majd a német nyelv miatt Pozsonyban járta; a jogot ismét a pesti egyetemen végezte. Még tanuló volt, midőn 1860 ban megjelent első irodalmi zsengéje, Kebes ,,Az élet képe" czimü művének fordítása a görög eredetiből. Irói első föllépése a klasszikái irányban történt; de csakhamar a romantika felé hajlott s a mellett maradt mindvégig.

TOLDY

Szépirodalmi összes működése: a tárcza, a novella, a regény s a dráma terén ha­ tározott franczia uj romantikus szellemet tüntetett föl. Atyja, az irodalom mellett, melyre maga buzdította s vezette be, '& hivatali pályán akarván számára megélhetést biz­ tosítani, jogvégzettsógével mindjárt az akkori helytartótanácsnál eszközölt alkal­ mazást számára. Az alkotmány helyreállí­ tásával pedig 1867-ben a belügyminiszte-

ISTVÁN.