ÉRTESÍTŐ
Demokratikus Közéletért Alapítvány XVIII. évf. 2. sz., 2012. február Közhasznú Szervezet megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito • E-mail:
[email protected]
Tartalom • • • • •
Nyikos Tibor: Óvd e népet, mi Urunk �������������������������������������������������������������������� 1 Orosz Éva: Nemzeti himunszunk születésnapja a Magyar Kultúra Napja�������� 2 Dr. Bajnok István: Szociális szempontok a hitelezésben�������������������������������������� 3 Dr. Kiss Péter: A támogatásokról������������������������������������������������������������������������������ 5 Dr. Bajnok István: A békemenetről�������������������������������������������������������������������������� 7
Óvd e népet, mi Urunk Miatyánk, ki a mennyekben vagy, Most kérünk tégedet, Ne hagyd magára a te szent népedet, S helyezd ránk óvó kezedet. Itt volt mindig a te országod, És akaratod szerint élt e nép, De szeretetét kihasználták, S rútul őt megvezették. Kérünk téged, hogy bocsáss meg, Ha valamit rosszul tettünk valaha, Hiszen mi is mindig ezt tettük, Éltünk hiteddel, s szent szavaddal. Vigyázz, kérünk, hogy bűnbe ne essünk, És továbbra is megőrizzük szent hitünk, Óvd és védd e népet a gonosztól, Mert tiéd az ország és a hatalom.
Nyikos Tibor
Nemzeti Himnuszunk születésnapja a Magyar Kultúra Napja A magyar történelem bővelkedik azon példákban, amikor a külső és belső ellenségeink összefognak abból a célból, hogy hazánkat megszerezzék. Ezt tapasztalhatjuk mai politikai eseményekben is. Gondoljunk csak arra, hogy a Kossuth-bankó mennyire nem tetszett az akkori bankároknak, pl. Rothschildoknak, vagy a kiegyezés végül az I. világháborúba juttatta hazánkat, vagy 1919 eseményei elősegítették Trianont. Napjainkban hitelekkel és privatizációkkal kívánják hazánkat tönkretenni. Ezt nem lehet nem észrevenni. A sajátos történelmi helyzetünk miatt a magyar irodalom és művészet eltér más nemzetekétől. A költők legjobbjai évszázadokon át egyben a nemzet függetlenségéért is harcoltak. Gondoljunk Balassitól Zrínyin át Kölcseyig, de sorolhatnánk tovább napjainkig. Munkáik során politikai feladatokat is felvállaltak, mint például Kölcsey Himnusza, Vörösmarty Szózata, Petőfi Nemzeti dala vagy Egressy, Erkel zenéi. Röviden a Himnusz története. A XVI. századtól – a korábbi templomi himnuszok nyomán – Európa-szerte néphimnuszok, nemzeti himnuszok keletkeztek. A magyar katolikusok népi himnuszai a Boldogasszony, Anyánk és az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű énekek voltak. A református magyarság a Tebenned bíztunk eleitől fogva, a 90. zsoltár volt. Az evangélikusok éneke az Erős vár a mi Istenünk kezdetű Luther-ének volt. Ugyanekkor a hatóságok által többször betiltott Rákóczi-nóta volt a nemzeti összefogás éneke. Tehát mindig az Isten segítségét kértük harcaink, elcsüggedésünk, elnyomatásaink nehéz éveiben. A magyar Himnuszt Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én Szatmárcsekén fejezte be. Kölcsey nem éltet királyt, mint az angol himnusz. A magyar történelmet ismerteti, ami egy meggyötört, kétségbeesett nemzet imádsága a megtartó Istenéhez. Először 1844. július 2-án mutatták be Erkel Ferenc zenéjével a pesti Nemzeti Színházban a közönség elsöprő tapsvihara kíséretében. 1844. augusztus 15-én először szólalt meg a pesti őrszázad zászlószentelésén. Hivatalos állami ünnepségen 1848. augusztus 20-án hangzott fel először a Mátyás-templomban. Az 1848-as szabadságharc leverése után csak 1903-ban sikerült törvényileg elfogadtatni, himnusszá válnia Kölcsey és Erkel művének. A II. világháborút követően a magyar címer „szovjetesítése” után Illyés Gyulát és Kodály Zoltánt kérték fel új himnuszszöveg és -zene szerzésére. De nem vállalták. Illyés Gyula a felkérésre azt válaszolta: „meg van az már írva”. A kommunista rendszer által respektált Kodály Zoltán pedig egy születésnapi fogadáson, amikor Révai unszolta, hogy írjon új himnuszt, állítólag csak ennyit mondott: „Minek, jó a régi! Ahhoz sem hozzátenni, sem abból elvenni nem lehet”. Himnuszunk az 1950-es évek első felében csak zenéje, szöveg nélkül hangozhatott el hivatalos ünnepségeken. Az 1956-os szabadságharcnak szinte zenei szimbóluma volt a Himnusz és a Szózat. Megdöbbentő, de a gyilkos sortüzek a Himnusz első sorának ének2DEKA ÉRTESÍTŐ
lése után, a „nyújts feléje védő kart” közben dördültek el mindenütt. Erről még ma sem igen hallani. Csak 1989 őszén vették a hatóságok jogszabályi védelem alá Kölcsey Himnuszát. A Himnusz születése napját 1989-es kormányhatározat alapján tették a Magyar Kultúra Napjává. 2006. május 7-én Budakeszin avatták fel V. Majzik Mária Himnusz-szobrát. A kilenc méter hosszú, négy és fél méter magas alkotás egy kör sugarai mentén jeleníti meg a vers sorait, melynek közepén kétméteres, bronzból készült Isten-alak látható. A szobor hét ívből álló szerkezetében hétszer három bronzharang szólaltatja meg az ünnepeken Erkel Ferenc művét. Himnuszunk utolsó versszakával búcsúzom: Szánd meg Isten a magyart, kit vészek hányának, Nyújts feléje védő kart tengerén kínjának, Balsors, akit régen tép, hozz rá víg esztendőt, Megbűnhődte már e nép a mutat s jövendőt. Orosz Éva Budapest
A budapesti Szervita templom falán található emléktábla felirata:
Krisztus hitéből, hősök véréből támad fel hazánk
Szociális szempontokat a hitelezésben Lehet, hogy ez a cikk sokak számára nem elfogadható, a hagyományos közgazdászok, akik az eddigi tudósok véleményét fogadják el, ezért megköveznek, de ha segíteni szeretnénk a szegényeken, akkor gondolkozzanak el egy kicsit a cikkben jelzett szociális segítség eddig gyakorolt módszerén. Tulajdonképpen a szociális segítségnyújtás keresztényi szellemben való megoldására teszek javaslatot. Három részre osztom mondanivalómat. 1. Fontos szempontnak tartom, hogy a szegényeket és a gazdagokat ne különböző értékű, rangú embereknek tartsuk, hanem jogilag, személyileg egyenrangúaknak. Gazdasági helyzetük ugyan különbözik egymástól, de emberi szempontból egyenlők. Ez nemcsak az egyes emberekre vonatkozik, hanem nagyobb társadalmi egységekre, sőt nemzetekre is. Vagyis gazdasági kérdésekben ne tegyünk különbséget egyének és nemzetek között. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert senki sem tudhatja, „holnap” nem ők kerülnek-e hasonló helyzetbe. Isten előtt egyenlők vagyunk! A normális élethez mindenkinek egyformán joga van. XVIII. évf. 2. szám
3
2. Nem engedhetjük meg, hogy értékteremtő munkavégzés nélkül az ügyeskedő szélhámosok, korrupt vezetők élősködjenek, uralkodjanak, költsék el értelmetlenül a rájuk bízott gazdasági eszközöket. Kisebb társadalmi szervezeteknél a tagság, nemzeteknél csak a lakosok hozzájárulásával legyenek felhatalmazva segélyek, hitelek felvételére. Kívánatos, hogy ne a hitelt vagy segélyt adó szervezeti egység döntse el, vagy határozza meg önhatalmúlag a segély, hitel felhasználásának célját. Szükség esetén csak segítséget adhat a célszerű felhasználásra. A hitel felhasználását viszont szigorúan ellenőrizni szükséges, hogy az a célnak megfelelően történjen. Csak értéktermelés céljából legyen lehetőség szociális hitel felvételére. Hasonlóképpen ellenőrizni szükséges, hogy a pályázati pénzeket ne a főtér felújítására fordítsák, hanem hasznot hozó fejlesztésekre, mint például a megújuló energia termelésre, iskolák, lakások korszerű fűtésének fejlesztésére stb. Ezért a szociális szempontból nyújtott hiteleknél az említett szempontokat tartsuk fontosnak betartani. A nem szociális szempontból nyújtott hiteleknél, például gazdaságfejlesztési, profitnövelő hitelek elbírálásában természetesen más szempontok érvényesülhetnek. 3. Szociálisan érzéketlennek, helytelennek tartjuk azt a segítségnyújtást, amelyben a gazdaságilag rosszabb helyzetbe került emberek, államok magasabb kamatra kapnak hiteleket, mint a gazdagabb emberek, államok. A magas kamat büntetés a szegényeknek, nem szociális segítség. Ezért fordulhat elő, hogy egyes emberek, államok sokszor évekig csak a kamatot tudják fizetni – sőt előfordulhat, hogy a kapott hitel többszörösét kifizették már évek során a hitelezőnek, de a hitel összege változatlan maradt. Miért látunk különbséget a kamat mértéke és a hitelező segítségnyújtása között? Az előbbi pontban mondottak alapján érthető különbség van a szociális segítségnyújtás és a gazdasági hitelnyújtás között. A szociális érzékenységet a szükség követeli meg tőlünk, a gazdasági hitelnyújtásban a profit szerzése a cél, ezért magasabb kamat is követelhető. Gyakorlatilag a gazdagabb emberek, államok könnyebben tudják a magasabb kamatú hitelt kifizetni, mint a szegényebb emberek, államok. A szociális szempontot nem hagyhatjuk figyelmen kívül a hitelnyújtásban! Ez utóbbi véleményt egyszerűbben is érzékeltethetjük. Amikor egy vízben fuldokló ember segítségért kiált a parton lévőknek, segítségként a parton levő egy mentőövet dob a fuldoklónak, de előbb 20 kg ólmot (kamatot) is ráköt a mentőövre. Ez a fuldoklónak segítséget jelent? Bizonyára nem. Ha szociális szempontot is figyelembe veszünk, akkor a szegénynek nyújtott magas kamatot kizsákmányolásnak is nevezhetjük, nem segítségnek! Eddigi gyakorlat az államoknak nyújtott hiteleknél is az, hogy a rosszabb helyzetben levő, szegényebb államok magasabb, a jobb helyzetben levő, gazdagabb államok viszont kisebb kamatszázalékkal kaptak kölcsönt. Ezt a gyakorlatot a kapitalista szellemű közgazdászok azzal magyarázzák, hogy a szegényebb államoknál nagyobb a rizikó, hogy visszakapják a kölcsönt, mint a gazdagabb államoknál. Ez azt is jelenti, hogy a kapitalistáktól kapott kölcsönnek semmi szociális jellege nincs. A kamat igénylése a hitel során gondolatokat ébresztett bennem. Az iszlám vallásban tudomásom szerint kamatot nem jogos szedni. A muszlimoknál ezt úgy oldják meg, ha valaki kölcsönt kap, a kölcsönből nyert hasznot kötelesek az országban befektetni. Ezáltal a kölcsön hasznos a hitelt adónak és a felvevőnek is. Ez a megoldás nálunk is hasznos 4DEKA ÉRTESÍTŐ
lenne. Egyrészt az országból nem vinnék ki a nyereséget (profitot), másrészt a hazai beruházások forrásoldala nőne. Ezáltal mindkét érdekelt félnek kedvező az ügylet. Például a hitelező egy új tőkés vállalat létesítésével hatalmát növelné, az állam pedig munkahely létesítésével csökkentené a munkanélküliek számát. Végső konklúzióként megállapíthatjuk, hogy ma a hitelnyújtást csak kapitalista pénzszerzési szempontból értékelik, semmi szociális segélynyújtás jellege nincs. dr. Bajnok István
Az Értesítőt olvasása után add tovább ismerőseidnek, barátaidnak.
A támogatásokról Nem árt, ha tudjuk: a civil szervezetek támogatása ma érvényes rendeletek ismerete alapján háromféle módon lehetséges : 1. a civil szervezetek egyszerű közvetlen támogatásával, 2. az évi személyi jövedelemadó (szja) 1%-ának odaítélésével, 3. pályázatok elnyerésével. Ezekről pár szót kívánok szólni. 1. Demokráciában lehetőség van arra, hogy mindenki azt a szervezetet támogathatja pénzzel, eszközökkel vagy más egyéb módon, amely szervezetnek célját, annak megvalósulását fontosnak tartja. Diktatúrában a hatalom megtilthatja egyes esetekben valamely cél támogatását, sőt büntetheti is az adományozót. Ma nálunk a támogatások a katasztrófák károsultjainak segítségnyújtásában, egyházak, civil szervezetek támogatásában, az egyének bizonyos közvetlen (kaláka) munkájának végzésével valósulnak meg. 2. Korábban lehetőség volt arra, hogy a civil szervezet részére adott pénzügyi adományok összege után az adományozó éves személyi jövedelemadó-elszámolásnál 20-30% adójóváírást kapjon. Ma ezt a támogatást az ország gazdasági nehézségeire való tekintettel megszüntették. Ma hivatalosan csak a személyijövedelemadó-bevallás során lehet a civil szervezet részére az adó 1%-át felajánlani, az egyházaknak nyújtott 1% mellett. Először pár szó az egyházaknak nyújtott 1% felajánlásáról a Heti Válasz 2011. február 3-i számában közölt 2010. éves adatok alapján. Az újság a nagy egyházakról szóló adatokat nem, csak az 50 legkétesebb magyarországi egyháznak nyújtott felajánlásokról szóló adatokat közli. A 2011. évi egyházi törvényben elismert 14 egyházról az Értesítő 2011. szeptemberi száma közöl adatokat. Abban említették az egyháznak elismert Hit Gyülekezete egyházzá minősítésével kapcsolatban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes magyarázatát. Ő azzal magyarázta a Hit Gyülekezete egyházzá minősítését, hogy az egyházaknak felajánlott 1%-os támogatásban a felajánlott összeg nagysága tekintetében XVIII. évf. 2. szám
5
a negyedik legtöbbet kapott „egyház” volt. Vagyis szerinte nem a tagok száma, hanem a felajánlott összeg nagysága miatt vált egyházzá a Hit Gyülekezete! Ezáltal a nagy jövedelmű adományozókkal rendelkező szervezetek előnyt élveznek. Természetesen más szempontok is érvényesültek, azokkal azonban más egyházi státuszt nem nyert szervezetek is rendelkeznek. Például többéves múlt, külföldi kapcsolatok stb. Példaként említhető korábbi években a nagy egyházaknak adott adományok 2-3000 Ft/tag átlagértéket mutattak. Ezt figyelembe véve a Heti Válasz kimutatása szerint 2010-ben a kis egyházak közül például A Fény lovagjainak egyháza (172 tag) 1,6 millió Ft-kapott, ami átlagban 9302 Ft/tagot jelent, vagy Az Univerzum Egyház (970 tag) 2 millió Ft-ot, azaz tagonként átlagban 2061 Ft-ot kapott. Javasolható, hogy az egyházaknak adott 1%-os adományokban határozzanak meg törvényben (létszámra való tekintetében) bizonyos határokat – például minimum 5-10 000 tag igazolását. A civil szervezeteknek nyújtott 1%-os felajánlásnál is hasonlót ajánlok, azzal a különbséggel, hogy ezeknél nem a létszám, hanem a társadalomban végzett hasznosságukat vizsgálják politika mentesen. Többféle lehetőség van ennek figyelembe vételére, de erről későbbi alkalommal lehetne írni. 3. Pályázatok útján adott támogatás jelentős támogatást jelenthet egy civil szervezetnek. Lehetnek nemzetköziek, országos kiírásúak, önkormányzatok tevékenységét segítők, sőt egyes alapítványok, egyesületek, szociális szervezetek stb. pályázatai. Sajnos a pályázatok odaítélését sok esetben a politika is befolyásolja. Csak példának említem a Zuschlag-ügyet, Úttörő Alapítvány ügyét stb. Ez ma is működik – talán kisebb mértékben. A mai pályázatok elutasítási szlogenje: „nem áll rendelkezésünkre megfelelő összeg, tekintettel a nehéz gazdasági helyzetünkre”. Mint volt képviselő mondhatom, ez a szöveg régen is szokásos elutasító ok volt, de amikor az akarat megvolt a támogatásra, mindig megtaláltuk a megfelelő forrást. Befejezésül említhető, hogy az adományozás a lakosság körében nem központi feladat. Sokan vannak, akik még ma sem szeretnek például az 1%-nyi támogatással foglalkozni. Statisztikai adatok azt mutatják, hogy sokan nem rendelkeznek az 1% felajánlási lehetőséggel, úgy gondolják, ez nem jelent komoly segítséget az adományozottnak. Téved, aki így gondolkodik. Az embereket az életükben tapasztalt sok keserűség, sikertelenség, megalázás arra ösztönzi, hogy ők se törődjenek mások problémáival. Gondoljunk az evangéliumból ismert szegény asszony két fillérjére. Mi ne tartozzunk a vámszedők közé, akik nem érzékenyek mások problémáira. A normálisan gondolkodó embereknek tudni illik: A szociális érzékenység nem Isten adománya, hanem az embertársakkal szembeni kötelesség! dr. Kiss Péter
Az igazat, csakis az igazat mond! Ne ferdíts, ne hazudj! Saját véleményed mond! 6DEKA ÉRTESÍTŐ
A békemenetről A 2012. január 21-i békemenet előtt az egyik iskola tantestületének az igazgató kijelentette: „ne magyarkodjunk”! Nem kívánom sem az iskolát, sem az igazgatót megnevezni, ezért inkább a „magyarkodásról” szeretnék pár szót szólni. A békemenet magyarkodás volt? Ismeretes, hogy a liberális-szocialista országok egyes képviselői általános támadást indítottak Magyarország ellen. Nem kívánok vitatkozni arról, hogy jogos-e vagy nem jogos a kifogásuk, csupán a magyarok elleni támadás magyarországi vis�szhangjáról emlékezek. Jogosnak tartom minden magyarságellenes megnyilatkozás ellen hangot adni. Lehet, hogy az igazgató úr is az Értesítő január havi számában közölt „Merjünk magyarok lenni” című cikkre kívánt válaszolni, de frappáns választ kapott kijelentésére, amikor a békemenetben a kb. 500 000 magyar tüntetőt láthatott. Az ország legkülönbözőbb részéről különböző civil szervezetek jelenlétét láttam, pártjelvények nélkül, magyar és pár Árpád-sávos zászlóval a kézben a békemenetben. Hangos kiáltásokkal dicsérték a kormányt a magyarság melletti kiállásáért. Az lehet, hogy a kormányintézkedések egy részét nem mindenki tartja helyesnek, de az igaztalan nemzetközi támadások ellen minden magyarnak kötelessége védelmébe venni a kormányt! De vizsgáljuk meg, mit érthetünk magyarkodás alatt? Kötelesek vagyunk-e az EU vagy a tőkés államok minden kérését elfogadni? Ezt tették az előző kormányok. Ezért kerültünk óriási adósságba, mondhatni gazdasági rabszolgaságba! Ez ellen nem szabad semmit tenni? Még tiltakozni sem szabad? Merjünk már tiltakozni a magyarság elleni támadások miatt! Merjünk magyarok lenni! Merjük a magunk útját járni! Mit szólnának ezek az urak, ha a „magyarkodók” mintájára őket hepciáskodóknak, németeskedőknek, angoloskodóknak, zsidóskodóknak stb. neveznénk? Érdekesnek tartom a magyar köztévé és rádió híradóiban tett közlését is a január 21-i eseményekről! Ugyanis ebben az időben a várban talán ötszázan tiltakoztak Schmitt Pál ellen. A magyar híradóban közel egyforma hírértéknek tekintették a kettő helyszínről közölteket. Az ötszázezres és az ötszáz fős tüntetés nem minősíthető egyforma hírértéknek! Ezerszeresen több ember vett részt a tüntetésben és több beszámolóval illett volna megemlékezni róla! Ezt annál inkább fontosnak tartom közölni, mivel egyes külföldi helyeken is (lengyelek, osztrákok) dicsérőleg emlékeztek a békemenetről! Ezt a hírarányt nem tartom helyesnek, bármit is mondanak a „szakértők”, a „kommentátorok”! Ezért felelni kellene a hírszerkesztőnek! Az amerikai, liberális sajtó pár száz résztvevőről emlékezik a békemenetről – összetévesztve azt a várbeli rendezvénnyel. Az igaz, másnap hosszabb képsorokat közöltek a békemenetről, de a magyarok érzékenységét ezzel megsértették! Szégyellem, hogy a híradóban tett közlést szóvá kell tenni Magyarországon! dr. Bajnok István XVIII. évf. 2. szám
7
Felhívás Felhívjuk a tisztelt olvasó figyelmét, hogy 2011. évi szja bevallásakor jövedelemadója 1%-ával az egyházaknak nyújtott 1%-on felül a civil szervezeteket is támogatni tudja. Ezzel biztosíthatja az Értesítő további megjelenését. Önnek ez semmibe nem kerül, de nekünk a létünket segíti. Sajnos a korábban volt más támogatási lehetőségek megszűntek. Ezért kérjük, terjessze családja, ismerősei, barátai között az ajánlás lehetőségét. Kérjük azokat, akik nincsenek regisztrálva nálunk, de felajánlották adójuk 1%-át szervezetünknek, hozzák tudomásunkra nevüket, elérhetőségüket, hogy lapunkat ingyenesen küldeni tudjuk számukra. Az adóbevalláskor a következőket kell bejelenteni: Demokratikus Közéletért Alapítvány Adószámunk: 18227073-1-43 Felajánlását köszönjük!
Hirdetés Minden nyugdíjas olvasóinkat szeretettel hívjuk Budapesten a XI. kerületben tartandó nyugdíjas találkozónkra. Találkozhatunk 2012. február 14-én 15 órakor a Szent Imre (ciszterci) Gimnázium földszintjén (Budapest XI., Villányi u. 27.). A találkozót az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület (ONYPE) XI. kerületi szervezete rendezi. A rendezvényen dr. Kohári Péter alezredes úr, a Bp. XI. kerületi rendőrkapitány tart beszámolót. Mindenki hozzászólhat, észrevételeket tehet. Minden érdeklődőt várunk.
TERJESZD AZ ÉRTESÍTŐT! Ha több példányt kívánsz, vagy nem kívánod további küldését ingyenes havilapunknak, kérem, jelezd – kívánságod teljesítjük. Ha támogatni kívánod megjelenését, bankszámlaszámunk: OTP 11711034-20833390. A Demokratikus Közéletért Alapítvány (DEK A) lapja. Felelős szerkesztő: dr. Bajnok István. Szerkesztőség: 1111 Budapest, Bartók Béla út 18. Tel./fax: 386 4476 8DEKA ÉRTESÍTŐ
