ÉRTESÍTŐ. Internetcím:

ÉRTESÍTŐ

Demokratikus Közéletért Alapítvány XVII. évf. 12. sz., 2011. december Közhasznú Szervezet megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito • E-mail: [email protected]

Tartalom • • • • •

Karácsonyi köszöntő ��������������������������������������������������������������������������������������������������������1 Átányi László: Karácsonyi szobák����������������������������������������������������������������������������������2 Mészáros István: Az elmúlt rendszer főbb stratégiája��������������������������������������������������3 dr. Bajnok István: Merjünk keresztények lenni������������������������������������������������������������4 Keresztény Pedagógus Társaság: Kiegészítés az oktatási törvényhez ������������������������7

Teréz anya szellemében kezdjük adventi számunkat. Komoly adventi felkészülést, áldott, békés karácsonyt és boldog új esztendőt kívánunk minden kedves olvasónknak! az Értesítő munkatársai Négy dolog létezik, amit nem tudunk visszahozni: • az alkalmat, amit elszalasztottunk, • a kő nyomát, miután eldobtuk, • az időt, ami már elmúlt, • a szót, miután kimondtuk…

Karácsonyi köszöntő Kedves Szeretteim! Amint jól tudjátok, közeledik a születésnapom. Megtiszteltetés számomra, hogy minden évben ünnepséget rendeztek, és úgy tűnik, ez idén is így lesz. Nagyon sok ember vásárol sokat, rengeteg a külön erre az alkalomra szóló rádió- és tv-műsor, hirdetések, reklámok, és a világ minden pontján arról beszélnek, hogy a születésnapom egyre közeledik. Igazán jó érzés tudni, hogy legalább egyszer egy évben sok ember gondol rám. Amint tudjátok, a születésnapomra való emlékezés sok évvel ezelőtt kezdődött. Az első időkben

még úgy tűnt, hogy az emberek értették és hálásak voltak mindazért, amit értük tettem, de manapság egyre inkább úgy látszik, hogy alig akad, aki tudja az okát az ünneplésnek. Mindenhol összejönnek az emberek, családok, barátok, és nagyon kellemesen érzik magukat, de valójában nem tudják, nem értik és nem is keresik a valódi jelentőségét az ünnepnek. Emlékszem, az elmúlt évben is hatalmas lakomát rendeztek a tiszteletemre. Az asztal roskadásig tele volt ízletes ételekkel, gyümölcsökkel, édességekkel. Tökéletesen díszített helyiségekben sok gyönyörűen becsomagolt ajándék várta gazdáját. S tudjátok, mi történt? Én voltam az ünnepség díszvendége az összejövetelen, és meg sem emlékeztek rólam! Mindenki jól érezte magát, ittak, ettek, beszélgettek, vicceltek, nevettek. Egyszer csak belépett a szobába egy piros ruhás, hosszú fehér szakállas ember, és a gyerekek rohantak hozzá: Télapó, Télapó! – mintha az egész ünnepség róla szólt volna. Aztán az emberek körülállták a karácsonyfát, átölelték egymást és elkezdték osztogatni az ajándékokat. Te hogyan éreznéd magad, ha születésnapodon mindenki kapna ajándékot, de rólad nem emlékeznének meg? Megértettem, hogy sok ember számára a születésnapomon nemkívánatos személy vagyok. És – tudjátok – ez minden évben rosszabb és rosszabb. Az embereket csak az étel, ital, ajándékok érdeklik és alig emlékeznek rám. Pedig én annyira szeretném, ha ezen a karácsonyi napon beengednének engem az életükbe! Szeretném, ha felismernék a tényt, hogy több mint kétezer évvel ezelőtt azért jöttem el erre a világra, hogy megmentsem őket. Sokan vannak, akik tudják ennek az ünnepnek az igazi értelmét. Kérlek, készülj te is az én csodálatos születésnapomra. A találkozás reményében szeretettel üdvözöllek: Jézus Krisztus

Karácsonyi csodák Karácsony van. Szívünk megtelik reménységgel, szeretettel. S bár mindig közöttünk van, megszületik a gyermek. Égbe szökő fenyők zöldje színezi a reményt, az ünnepet, hogy letesszük a hétköznapi ruhát és a hétköznapi embert. Ó, hányszor jössz el karácsony az ember életében? S mégis újra, meg újra várunk, mert megszenteled életünket, mert élni segít újra meg újra az Eljövendő. Hisz ő maga a remény. Ahogy minden Istentől érkezett Újszülött is az. A megszületést ünnepeljük, amely az ember életében a legszentebb csoda. Igen, a csodát ünnepeljük karácsonykor. hogy Isten újra megtölti életünket igaz hittel, reménnyel, szeretettel. S örök testvért ad nekünk egyszülött fiában már itt a földön is. 2

Átányi László DEKA ÉRTESÍTŐ

Az elmúlt rendszer főbb stratégiája Az elmúlt rendszerben (1990 előtt) a kommunista államvezetés stratégiáját a következők jellemezték. 1. A „haladó”-nak nevezett követeléseiket nem kommunista politikusokkal mondassák ki. Ezért például az egyházi iskolák államosításának követelését a volt piarista diákkal, Ortutay Gyulával – még oktatási miniszternek is megtették – mondatták ki. Vagy a Mindszenty-ellenes harcba Szegfű Gyulát is bevonták – moszkvai nagykövetnek is kinevezték –, majd amikor nem sikerült tervük, ejtették őket. 2. „Egyháznak” sajátos felfogással csak az egyházak vezető testületeit nevezték. Az embereket megtévesztve azt hirdették, hogy nekik nem a hívekkel van problémájuk, hanem csak a főpapokkal. Ezért amikor leszámoltak Mindszentyvel, utódaival már jó kapcsolatot tartottak – „engedelmeseknek” –, nem ellenfélnek tekintették őket. 3. Hangsúlyozták, hogy a vallás magánügy. Így a vallásos emberek a munkahelyeken vezető állást nem tölthettek be (propaganda céljából egy-két közismert személy kivételével). Példaként megemlítem, hogy engem a Kertészeti és Szőlészeti Főiskoláról adjunktusi állásomból azzal az indokkal távolítottak el, hogy nem vagyok alkalmas kommunista ifjak nevelésére 11 évi munkaviszony után. 4. Hirdették, hogy a vallásszabadság hívei, de értelmezésük szerint csupán templomon belül gyakorolható a vallás. Különösen tilos terület volt a fiatalokkal való foglalkozás. A Regnum Marianum papjai ifjakkal foglalkoztak, őket kétszer is több éves börtönnel büntették, úgynevezett államellenes összeesküvés vádjával. 5. Megtévesztésül 1944-től Magyar Kommunista Pártnak, 1948 júniusától Magyar Dolgozók Pártjának, 1956 októberétől Magyar Szocialista Munkáspártnak, 1989-től Magyar Szocialista Pártnak nevezték magukat. Mészáros István (írásaiból részlet) Miért kellett erről szólni? Mert még mai életünkben is alkalmazzák az említett stratégia egyes elemeit egyes liberális, szocialista stb. elnevezésű szervezetek felelős tisztségviselői. Az elnevezések ne tévesszenek meg senkit se! A tényeket (tetteket) vizsgáljuk! Ne azt, hogy ki mondta, mit mondott! Például: ma is alkalmazzák ezt a stratégiát, hogy tisztességesnek tartott emberekkel mondassanak ki nekik kívánatos dolgokat. Vagy – főleg liberálisok – ma is a keresztény embereket, keresztény véleményeket csak egyes vezetők ténykedése alapján jellemeznek. Magánügynek tartják a vallást és az erkölcsöt, nem közügynek. Pedig aki lop, csal, hazudik stb., az nem csak a vallás törvényeit tagadja meg, hanem a közösség érdekeit is sérti, amiért törvény szabta büntetés jár!

Az Értesítőt olvasása után add tovább ismerőseidnek, barátaidnak. XVII. évf. 12. szám

3

Merjünk keresztények lenni A megszólítást nemcsak a keresztényeknek, hanem minden jóakaratú, jó szándékú embernek szántam. Karácsony a szeretet ünnepe, az év vége is, amikor rövid visszatekintést illik tenni az ez évben elért munkáról. Nem kritika céljából közlöm rövid ismertetőm. Az 2010-es országgyűlési választáson a FideszKDNP kétharmados többséget kapott. Ma már ugyan egyszerű többségük van (lásd a budapesti II. kerületi időközi választás első fordulójának eredményét, ahol 52%-ot értek csak el), de az Orbán-kormány kezében a hatalom. Mint ismeretes, a Fidesz polgári pártnak (jelentős liberális vezetőkkel, tagsággal), a KDNP pedig keresztény pártnak nevezi magát. Ha a KDNP-t mint keresztény pártot vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a pártszövetségben ő a kisebb párt, amit az is bizonyít, hogy ebben a pártban megengedhető a kettős párttagság a Fidesszel. Ugyan ez logikailag elfogadhatatlan, de a politikában a kettősség nem kizárt. A kormány irányítóinak többségét a nagyobb párt tagjai adják. Ez tapasztalhatjuk alacsonyabb szerveződésekben is. Ezt a jelenséget egyrészt azzal lehet magyarázni, hogy a kisebb pártban kevesen vannak „szakemberek”, akik megoldásokat tudnának adni(?) a különböző szakterületeken. Ezért – elsősorban a megoldandó fontos gazdasági problémák – az egyéb kisebbnek minősített problémák megoldása hátrányt szenved. Nem vitatva a gazdasági kérdések fontosságát, és azt sem, hogy minden probléma megoldásnak anyagi vetülete is van, de egy magát kereszténynek valló pártnak minden kérdésben a keresztény elvek hangos hirdetőjének kellene lenni. A vezetőségben ugyan katolikus papok nincsenek, de vannak protestáns lelkészek, sőt a katolikus képviselők között „hitoktató” végzettségű, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett vagy oktató egyének is vannak. Másrészt azzal is magyarázható a nagyobb párt fölénye a kisebb párt felett, hogy a KDNP-be a kettős párttagságot követően (2003 körül) sok más pártból átjött tag van, akik korábban nem voltak (vagy akartak) KDNP-tagok lenni, de átjelentkezésük során nem egyszerű tagként vették őket a párt tagjának, hanem egyből fontos vezetőségi, képviselői tisztséget is kaptak. Egy volt keresztény MDF-es képviselőt megkérdeztem, miért csak 2003-ban lépett be a KDNP-be, amikor azt 1990-ben is megtehette volna. Azt mondta, akkor ő az MDF-ben országgyűlési képviselő lett, ami a KDNP-ben nem lett volna. Csak 2002 után lett a KDNP-ben országgyűlési képviselő. Vagyis a más pártból verbuválódott vezetőkből és a Fideszhez hű régi KDNPtagokból lettek az újraalakult KDNP felsőszintű pártvezetői. Ezért tapasztalható különbség a vezetők és a KDNP-tagság között. Ezt bizonyítja az a tény is egy konkrét esetben, hogy a vezetőség ajánlása alapján Bajnok Istvánt első fokon kizárták a pártból, de másodfokon 2010. december 19-én az OV (kb. 250 tagja) nem fogadta el a vezetőség javaslatát. Nem kívánom azt a látszatot kelteni, hogy a keresztény megoldások nincsenek az elfogadott kormányrendeletekben – például a családi adózással, szociális intézkedésekkel stb. kapcsolatosan. De maradt még sok kérdés megoldása, amiben a keresztény elvek, hagyományok nem érvényesülnek, nem is hallhattunk róla sem a parlamentben, sem a médiában. A teljesség igénye nélkül példaként a következőket említem: 1. az abortusz kérdése, 2. az iskolákban az etika kötelező tanítása, 4

DEKA ÉRTESÍTŐ

3.

az egyházak szociális, egészségügyi, oktatási segítségének bevonása az állami fenntartású intézményekbe, 4. a média erkölcsromboló működésének megakadályozása, 5. a rendeletekben a szociális igazságosság alkalmazása. Saját véleményem alapján ezekről kívánok rövid tájékoztatást adni. 1. Biológiai és keresztény alapelv, hogy az élet a fogantatástól a halálig tart. Ebből következik, hogy a három hónapos korban a csecsemő abortálása gyilkosság. Ezért a nem kívánt terhesség megoldására egy keresztény pártnak kötelessége lett volna más megoldásokat is ajánlani, amelyekkel ma már rendelkezünk a terhesség elkerülésére. Erről sem a parlamentben, sem a médiában nem hallottunk semmit. Sajnos még a keresztény egyházak erőteljes nyilatkozatai sem jelentek meg a médiában. Ismert, hogy korábban az abortuszt végző orvosokat büntették (még a Ratkó-korszakban is), majd később néhány orvost azért büntettek, mert nem volt hajlandó abortuszt végezni (konkrét esetben a mi szülészorvosunk, mivel nem volt hajlandó abortuszokat végezni, eltiltották a szülészeten végezhető munkától). Ellentmondás van a keresztény alapelv és a törvény között is. Ezt az ellenmondást még az Alkotmányba is beletették. Vajon kinek a javaslatára? Kik támogatták ezt a passzust? A liberálisok! Egy valóban keresztényen gondolkodó politikus ilyent nem támogathat! Minimum tartózkodással kellett volna szavazniuk! Ez a véleményük a keresztény országgyűlési képviselőknek? Bárhogy is nézzük, ennek elfogadása megalkuvás volt részükről. 2. A készülő oktatási törvénybe az etikát kötelező tananyagként nem tervezik bevezetni – csak választható tantárgynak. Amikor az iskolások körében a média komoly verekedésekről, osztálytársuk meggyilkolásáról tudósít, sőt pedagógusok megveréséről, meggyilkolásáról ír, akkor, úgy vélem, az etika tantárgy iskolákban való bevezetését nem lehet komolyan ellenezni pénztelenségre vagy más okokra hivatkozva. A bírósági ügyek többsége is etikai problémák semmibevétele miatt van. A lopás, csalás, hazudozás, sikkasztás nem erkölcsi problémákból ered? Nem kellene már ifjúkorban az ifjúságtól megkövetelni az erkölcsös magatartást? Kérdem, milyen lesz a jövő államvezetők erkölcse, ha azok ifjúkorukban sem hallottak semmit az erkölcsről? Az erkölcsös magatartást csak rendeletekkel nem lehet eredményesen megkövetelni. Amikor ilyen ügyekkel vannak a bíróságok leterhelve, akkor ebben a kérdésben nem vitatkozni, cselekedni kell. Álkérdések: hol képezzék az erkölcstanárt, mit tanítsanak az erkölcstanban? Kik tanítsák? Papok, civilek? Ez csak akkor probléma, ha nem akarom az etika tantárgyat a kötelező tárgyak közé venni, akkor a pénztelenség is probléma! 2011. novemberben tartották Budapesten a Tudomány Világfórumát (WSF). Itt is megállapították, hogy a kiváló magyar oktatási rendszer ma már a múlté. Szingapúr, India van az elsők között. Egy jó oktatási törvénnyel visszaszerezhetnénk Klebelsberg örökségét! Merjük legalább a véleményünket kinyilvánítani! 3. A szociális tanítás nemcsak az egyénre terjed ki, hanem a legkisebb közösségre, a családra és nagyobb társadalmi rétegekre is. Az állam köteles gondoskodni minden családról, tagjáról. Többségi vélemény, hogy munkával kell biztosítani az embereknek a család megélhetését. Más vélemény, hogy mindenki boldoguljon, ahogy tud! Ez utóbbi liberális véleményt – nem szabad elfogadni, mert lopásból, csalásból is boldogulnak egyesek! Csak a munkavégzés szerinti boldogulás lehet megoldás. Munkahelyek létesítését kell elősegíteni az államnak! Az XVII. évf. 12. szám

5

állam adó- és egyéb kedvezménnyel tud segíteni a munkahelyteremtésben. De ne csak a külföldi vállalkozókat segítse kedvezményekkel! Általános vélemény, hogy az eddigi iparpolitika eredménye a munkanélküliség lett, és ennek következménye a hitelválság, hajléktalanság. A munkanélküliség miatt nem tudják a család fenntartását az emberek biztosítani. Véleményem szerint nem a „külföldi tőke”, a bankok, a bevásárlóközpontok betelepítésével lehet csak ezen segíteni, mert ezek profitra éhes szervezetek, csak olcsó munkaerőt keresnek az országban, és a profitot ki akarják vinni az országból. Ezért az állam köteles minden vállalkozót segíteni! Még a magyar vállalkozókat is. Ebben a munkában a keresztény vállalkozókat, egyházi kezdeményezéseket is be kellene vonni! Nonprofit egyházi szervezetek az oktatás, betegellátás területén és a hajléktalanotthonok, szeretetházak létesítésével, fenntartásával, apácák, szerzetesrendek közreműködésével tud segíteni. Ezen intézmények létesítésével, fenntartásával. 4. Az emberek befolyásolásának módja legkönnyebben a média segítségével történhet. Sokan manipulálhatók a média segítségével A média sztárrá nyilváníthat embereket, véleményeket. Sajnos ezt a kérdést Antall József miniszterelnök teljes egészében a liberálisoknak engedte át. Meg is lett az eredménye, 1994-ben visszaszállt a hatalom az ún. szocialisták kezébe. A kialakult MSZP–SZDSZ-szövetség szerencsére nem élt a lehetőségével, csak részleges visszalépést okozott. Az első Orbán-kormány 1998–2002-ben, és a mostani kormány sem változtatta meg lényegesen a médiatörvényt. Meghagyta, hogy csak a pénzes tőke legyen képes komoly médiát üzemeltetni, érdekei szerinti kultúrát terjeszteni. Ennek következtében erkölcstelen cikkek, filmek, fotók, hirdetések stb. árasztják el a lakosságot. A keresztény politikai követeléseknek nincs helye ezekben a lapokba. Az egyházi lapokat ma is „a vallás magánügy” címen lehet jellemezni. Pedig a keresztény embereket nemcsak az egyházi tevékenységek, hanem a politikai vélemények, események is érdeklik. Ezekről is szükséges tájékoztatást adni. A keresztény értékekre fel kell hívni a figyelmet, meg kell mutatni, szólni kell róla, és megvalósítására törekedni. Az evangéliumot nem a régi stílusban kell hirdetni. Ezt vallja a II. Vatikáni Zsinat. Ma már nem kell félni, hogy ezért támadás ér bennünket. Állunk elébe! Nekünk is vannak okos, művelt embereink, akik képesek vitázni, keményen kimondani az igazságot. Ne legyünk megalkuvók, hallgatagok sérelmeink felett. Ne féljünk! A vitákban nemcsak mi véthetünk, hanem mások is! Ez vállalni kell! 5. A keresztények nem hazudhatnak. Mindig az igazságot kell képviselni. Ezt a törvényekben is kifejezésre kell juttatni. Példának említem a Munka Törvénykönyvét. Ebben egyenlő támogatást kell nyújtani az államnak a munkaadóknak és a munkavállalóknak. De meg kell védeni a kiszolgáltatottabb munkavállalókat a munkaadókkal szemben. Nem szabad minden jogot a „kollektív szerződésre” hagyni. A munkavállaló elbocsátási jogát jelentősen korlátozni kell. Ha bármikor elbocsátható egy dolgozó, akkor ettől a kollektív szerződés sem menti meg. Hasonló a helyzet az elfogadható kedvezmények kérdésében is. Ezt tartalmazni kell a kollektív szerződésben. Azt is, hogy mikor lehet egy dolgozót elbocsátani és milyen következménnyel. Csak megjegyzem, az országgyűlési képviselők nem kötnek kollektív szerződést, mégis ha nem választják újra őket, még hat hónapig kapják a tiszteletdíjukat azért, mert új munkahelyet kell keresniük. A demokráciában az egyenlőség elve alapján hasonló jog illetné meg a munkavállalókat is, legalább egy hónapig. Nemcsak a volt képviselőknek, hanem az elbocsátott kétkezi munkásnak is meg kellene adni a jogos időt az új munkahely keresésére. 6

DEKA ÉRTESÍTŐ

Még lehetne folytatni a felsorolást. Tudom, az elmondottak sokakban ellenérzést válthatnak ki. De merjük kimondani véleményünket. Ne megalkuvásból, hazugságból, félelemből cselekedjünk. Merjük vállalni tetteink, szavaink következményeit! Sokaktól hallottam, hogy te – mint nyugdíjas – elmondhatod véleményedet, de mi felelősek vagyunk családunkért. Ha kirúgnak a vállalattól, mint munkanélküli mit tehetek? Inkább megalkuszom helyzetemmel, nem akarok hazudni, de élni akarok (lehetőleg nem rosszabban, mint korábban). Talán ez elfogadható érv, de meg kell jegyeznem, hogy ezért szükséges, hogy az ember ne csak egy lábon álljon, tanuljon, hogy ilyen állapotba ne kerüljön. A megalkuvás nem dicsérendő, ezért ajánlom a több lábon állást. Aki gondolkodni tud, az felkészült a rosszabb helyzetre is. Az legyen a fő szempontunk, hogy minden nap merjünk tükörbe nézni, ne kelljen „szembeköpni magunkat”. dr. Bajnok István

Kiegészítés az oktatási törvényhez Minden politikai rendszer kialakítja saját oktatási politikáját. Ezt tették 1920-ban Horthyék, 1949-ben Rákosiék, 2000-ben a liberálisok. Ezt kell ma is tenni 2011-ben a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Fidesz–KDNP politikusainak. Hallatni kell nekünk is az oktatási törvényben a keresztény jelleget. Mitől félünk? Hogy leszavazzák a törvényjavaslatot? Ha a frakciófegyelem – ami ma is törvényben van – kötelezővé teszi a törvény megszavazását, sőt büntetik azt, aki nem vesz részt a szavazáson, vagy ellene szavaz, akkor nincs félnivalónk! Főbb vonásokban a következőket lehet közölni. 1. Ismeretes, hogy a Horthy-rendszerben gróf Klebelsberg Kunó oktatási miniszter világhírű oktatási rendszert hozott létre Magyarországban. Főbb jellemzői: kötelező hit- és erkölcstan bevezetése, az oktatók személyi védelme, a tanyasi iskolák, új elemi iskolák, középiskolák, egyetemek, az oktatás megszervezése, az iskolai tankönyvek írása, többszöri használata, az iskolai étkeztetés lehetőségének (tízórai, esetleg ebéd) biztosítása stb. A tudományos munka támogatása. 2. A Rákosi-korszakban Ortutay Gyula volt piarista diák mint oktatási miniszter államosította az egyházi iskolákat. Későbbi törvények a kötelező hit- és erkölcstant törölték az oktatásból, az iskolai rendszert lezüllesztették, törölték a tanyasi iskolákat, új tankönyveket készíttettek, a vallást magánüggyé nyilvánították, sőt aki választható tárgyként felvette a hittant, annak magatartási jegyét csökkentették, az egyházi iskolákban végzett tanulókat nem vették fel az egyetemekre. 3. 1990-ben lényegében nem változtatták meg a Rákosi-féle oktatási törvényeket, az erkölcstan továbbra sem lett kötelező tantárgy, az egyházi iskolák visszaadását az egyházaknak hosszú időre elhúzták, a liberális vezetés továbbra is magánügynek tartotta a vallást. Lénye­ gé­ben továbbra is lezüllött állapotban maradtak az iskolák, sőt (véleményem szerint) az iskolai erkölcs tovább romlott. A drogfogyasztás növekedett az ifjúság körében, sok esetben már ifjúkorban szükséges lett az abortusz, iskolások egymást gyilkolhatták, a tanárokat megverték, gyilkolták, az erkölcsi züllés fokozódott. A liberális tevékenység növekedett a húsz év alatt. Magyarország gazdaságilag, erkölcsileg tovább züllött. XVII. évf. 12. szám

7

Javaslatok: A keresztényeknek mit kellene követelni az új oktatási törvény megalkotásában? • Az iskola ne csak oktasson, hanem neveljen is. Ezt kívánják a dolgozó szülők, akik keveset tudnak gyermekeik nevelésével bajlódni. Sok szülő azért adja csemetéjét egyházi iskolába, mert neki nincs ideje gyermekét nevelni, és talán ott megnevelik, ragad rá valami jó is. • Kötelezővé kell tenni az iskolai erkölcstan tanítását. Ne csak az egyházi iskolákban, hanem az állami iskolában is halljanak valamit az erkölcsről. Ezt nem gátolhatja meg a pénzhiány. Mindezt probléma megoldható, ha akarjuk! • A média megregulázását, hogy az erkölcsöt romboló adásokat szüntessék meg. Helyette sok jó példaképeket mutassanak a fiataloknak. Ez a műsorpolitika megváltoztatását kívánja. Ezzel nem az egyházi adásokat kívánjuk növelni, hanem az erkölcsöt fejlesztő műsorok számát. • Felülvizsgálni a pedagógusképzést, csak liberális szellemű oktatókat kivenni a pedagógusképzésből. • A tankönyveket az állam adja ki. A nemzettudatot, múltunkat ismertetni, és az igazolt tudományos tételeket kell közölni a tankönyvekben, nem véleményeket. Keresztény Pedagógus Társaság

Lapzártakor kapott jelentés 2011. november 22-én a Kossuth Rádió híreiben közölte, hogy a Fidesz–KDNP-frakció elhatározta, hogy a kötelező hittan-erkölcstan oktatási törvénybe vételére javaslatot tesz. Olvasóinkat emlékeztetjük, hogy az Értesítőben többször is követeltük ezt (jelen számunkban is), mindezideig sikertelenül. Úgy látszik, hogy Isten malmai lassan őrölnek. Ne legyünk türelmetlenek! A javaslat még nem törvény. Remélhető, hogy ha a frakcióban van frakciófegyelem, akkor a kétharmados összetételű frakciók el tudják majd érni legalább az egyszerű többséget a törvénybevételre. Küzdelmünk nem volt sikertelen. Köszönet érte!

TERJESZD AZ ÉRTESÍTŐT! Ha több példányt kívánsz, vagy nem kívánod további küldését ingyenes havilapunknak, kérem, jelezd – kívánságod teljesítjük. Ha támogatni kívánod megjelenését, bankszámlaszámunk: OTP 11711034-20833390. A De­mok­ra­ti­kus Köz­élet­ért Ala­pít­vány (DE­K A) lapja. Felelős szerkesztő: dr. Baj­nok Ist­ván. Szerkesztőség: 1111 Budapest, Bartók Béla út 18. Tel./fax: 386 4476 8

DEKA ÉRTESÍTŐ