ÉRTESÍTŐ
Demokratikus Közéletért Alapítvány XVII. évf. 78. sz., 2011. július–augusztus Közhasznú Szervezet megjelenik havonta Internetcím: http://bajnok.hu/ertesito • E-mail:
[email protected]
Tartalom • • • •
Mándoki Andor: Az európai keresztény civilizáció jövője������������������������������������������1 Dr. Bajnok István: A kettős párttagság problémái��������������������������������������������������������4 Olvasói levelek��������������������������������������������������������������������������������������������������������������������6 Dr. Bajnok István: Egyházi ügyi törvényről������������������������������������������������������������������7
Az európai keresztény civilizáció jövője A rendszerváltó események elemzése döbbentett rá a világot uraló, irányító, gyűlölettel terhes háttérerők létezésének felismerésére.
Egypólusú világrend A globális pénzvilág egypólusú világrendet akart felépíteni, a Földi Királyságot. Ennek érdekében törte meg a XX. században az európaiak gyarmatbirodalmát. A világháborúk után erre találja ki a gazdaság feletti uralma megszerzésére a globalizáló gazdaságpolitikát, az újkori gyarmatosítást a nemzetgazdaságok felszámolásával. Európa technikai tudását veszi át Amerika, majd Keletre telepíti azt a globalizáció. Így hiúsította meg ostoba módon a pénzvilág saját tervét, az egypólusú világrend létrehozását. Az emberiség szerencséjére ma már többen építenek világbirodalmat. Ilyenképpen talán megmenekülhet az emberiség a Földi Királyság apokaliptikus víziójától.
Keresztény- és európaellenesség A XX. században Európa vezető szerepét a világban felszámolják. Európa-ellenesség nélkül ez nem jöhetett volna létre. Európa azért ellenség, mert fehér, keresztény emberek lakják, mert vezető szellemi erő tulajdonosa és mert birtokolta a fél világot. Vezető helyét a világban
át kell adnia az Egyesült Államoknak, mert a pénzvilág urai ezt így kívánják a Föld feletti uralmuk megszerzése érdekében. Európa története a XX. században megrontásának históriája. Ebben a században az európaiak gazdaságát pusztítják, gyarmatait elveszik, hitüket, vallásukat, erkölcseiket mérgezik, rombolják. Az Európa- és keresztényellenesség a XX. században sokba került. Több mint 150 millió ember veszítette el életét, amiben 6 millió a zsidó áldozat. Fordult a világ. Ázsiát erősítve Európát gyarmatosítja a pénzvilág a globalizációval. Úgy tűnik, hogy Európa sorsa a XX. században a keresztény-ellenesség jegyében pecsételődött meg.
Európai Unió A pénzvilág urai, a háttérhatalom a XX. században az európai gyarmatosítókat az Egyesült Államokra cseréli le. Ezt a célt szolgálták a világháborúk és most a globalizáció. Ezt ismerte fel a II. világháború után De Gaulle tábornok és a francia, német, olasz kereszténydemokrata politikusok egy csoportja. Létrehozták az Acél és Szén Közösséget, az Európai Unió elődjét. Az angolszász vadkapitalizmus ellenére kialakították a felebaráti szeretet szellemében fogant, közjót megvalósítható piacgazdaságot. Az Európai Unió létre is jön, de amerikai gyámság alatt a globalizáló gyarmatosítás keretei között. Az Európai Unió jelenleg egy gyarmat. A globalizáció igájától meg kell szabadulnia. Térjen vissza keresztény gyökereihez! Egyesítse Európa nemzeteit egy világbirodalomba! Mentse meg az európaiak évezredes keresztény civilizációját! Ha nem teszi, akkor elpusztul, megsemmisül. Vége a komédiának!
Európai Társult Nemzetek Szövetsége A jövőt tervezve a globalizáció érdeke az eurót gyengíteni, ne legyen a dollár vetélytársa, az uniót hagyni szétesni vagy bővíteni idegenekkel vallási, kulturális feszültségek növelésére. Ne erősödjön meg az unió, legyen gyarmat a globalizáció céljait szolgálva. Az európaiak érdeke ezzel ellentétes, nemzeteiket gazdaságilag, védelmileg és kulturálisan egyesíteni a világ feletti uralomért folyó globalizáló hatalmi harc ellenére, amely a fehérek keresztény civilizációjának elpusztítására tör. Ilyen értelemben az Urálon túlra is, az orosz kultúra határáig, a Csendes-óceán partjáig terjed az európai keresztény civilizáció érdekszférája. Az európai nemzetek nyelvük, kultúrájuk, identitásuk megőrzése mellett társulásba tömörülhetnének – gazdaságuk, védelmi erejük integrálásával – a globalizáló világgazdasági verseny kihívásainak kivédésére, a gazdaság hatékony működtetésére a szociális gondoskodás, a közjó legteljesebb biztosítása érdekében, valamit a gyarmatosító globalizáció elhárítására törekedve. Az európai nemzetek olyan társulása jöjjön létre, amelyik elveti a keresztény- és Európaellenes globalizáló angolszász típusú XIX. századi vadkapitalizmust, az istentelenek uralmát. Vissza kell térni a keresztény erkölcsi alapokon nyugvó, közjót teremtő, a XX. században már működött emberközpontú szociális piacgazdasági modellhez, fejlesztve azt a köztulajdon bővítésével a szociális gondoskodás érdekében. Ami a kapitalizmus eddig ismert legfejlettebb, leghatékonyabb változata lehet. A különböző gazdasági fejlettségű országok számára nem 2DEKA ÉRTESÍTŐ
valószínű, hogy szükséges a közös pénz. Az összehangolt gazdaság viszont igen. Vámmentes és pénzmentes cserével, klíring elszámolással talán jobban járnának a társultak. A világpiaci versenyben is előnyhöz juthatnak összefogással. A szövetkezés célja lehet kitörni az alacsony rendű globalizáció igájából, lerázni azt. Kiszabadulni a kamatszedő uzsora uralomból. Visszaszerezni a pénzügyi önállóságot a társultak számára. Egyesíteni a gazdaságot és a katonai erőket a védekezésre. Megőrizni a keresztény kultúrát és továbbvinni a fehér ember évezredes európai civilizációját. Az európai társult nemzetek óriási erőt képviselnének. A 22 millió km² Föld feletti hatalom, ennek mérhetetlen anyagi kincsei, a 700 millió főt kitevő lakosság munkaereje révén, évszázadok felhalmozódott tudásával, korszerű katonai erejével, két évezred keresztény kultúrájával, az Istenbe vetett hitével, felebaráti szeretetével hosszú ideig a világ egyik megkerülhetetlen hatalmává válhatnának. Ami még fontosabb, az európai fehér emberek keresztény civilizációja így élheti túl az újkori aranyborjú-imádó barbárok globalizáló támadását és őrizheti meg a mindenható Istenbe vetett hitük fennmaradását. A francia szellemiség, a német technikai tudás, az orosz hatalmas anyagi gazdagság a társulást világbirodalommá teheti polgárainak és – a keresztény felebaráti szeretetből fakadóan – a Föld többi lakóinak is a jóléte érdekében munkálkodva. Közös nyelvük az elegánsan gördülő francia lehetne. Ebben a társulásban Európán kívüli idegen nációknak, kultúráknak semmi keresnivalójuk! Európa az európaiaké! (kiemelés a szerkesztőtől)
Epilógus Európát, a keresztényeket halálra ítélik. Európa bűne, hogy keresztény, az „eredeti bűntől” terhelt embert megváltani akaró Jézus Krisztust követi. Akit halálra ítéltek, felakasztottak, feltámadott, felebaráti szeretet hirdetésével azóta is töretlen a hatalma. Ezt akarják pusztítani! A keresztény Európa életben maradhat, ha visszatér keresztény gyökereihez és kitör a rabló globalizáció igájából, a gyarmati sorából. Az aranyborjú-imádók globalizációja megbukott, vele együtt a multikulturális program is. A népeknek nem kell az istentelenek zagyvasága, a bábeli zűrzavar. Ezért, ha Európa fel is adja magát, mi, magyarok ne. Térjünk meg az egy Istenhez, Jézus Krisztus felebaráti szeretetéhez, a családhoz, hazánkhoz, az emberhez, a környezetünk, a természet védelméhez. Ha marad a habzó szájjal fröcsögve üvöltő cohnbenditek uniója, akkor lépjünk ki belőle. Csak az ádáz ellenségeinket veszíthetjük el. Addig se legyen eurónk. Legyen stabil forintunk és erős hadseregünk, gazdaságunk. Fogjunk össze. Keressünk barátokat, védelmet Keleten! Legyünk mi is erősek és gazdagok. Ne féljünk kimondani az igazságot! Mándoki Andor mérnök, külkereskedő közgazdász (Rövidített változata a KAPU folyóiratban megjelent cikknek)
Merd kimondani véleményed. Ne légy a média rabja, sem meggondolatlan, kritika nélküli pártkatona! XVII. évf. 7–8. szám
3
A kettős párttagság problémái Sokak szemében érdektelen problémának látszik a kettős párttagság kérdése, mert elfogadott szokás az, hogy az emberek csak egy pártba lépnek be. Ritka eset, hogy két párt azonos értékrendet, világnézetet képvisel, azonos célok elérésre törekszik – vagyis semmi különbség nincs a két párt között. Ekkor a megoldás a pártok egyesítése. Ha viszont a két párt között különbözőségek vannak – világnézeti, erkölcsi, vallási stb. kérdésekben –, de céljaik közösek (például a hatalom megszerzése, egyes vezető tisztségviselők leváltása, pozíciók szerzése stb.), akkor céljaik elérésére szövetséget szoktak kötni egymással. A KDNP–Fidesz vonatkozásában az elmondottak alapján egyik út sem volt lehetséges. Ma Magyarországon egy harmadik utat, a kettős párttagságot választotta a új választások előtt a Fidesz és a KDNP vezetősége. Feltehető kérdés: miért? Nem kívánt pártegyesítést – mivel az egyik párt „gyűjtőpárt”, a másik pedig „világnézeti párt” (nyilatkozataik szerint) –, de céljaik közösek, a hatalom, a pozíciók megszerzésében. Viszont nem kívántak más pártokat is bevonni céljaik elérésére, ezért a gazdasági életben szokásos „pántlikázással” oldották meg a problémát. (A gazdasági társaságok támogatásánál a támogatást csak meghatározott célokra – „pántlikázva” – lehet felhasználni.) Ezt úgy valósították meg, hogy meghagyták alapszabályukban a kettős párttagság tilalmát, de felmentést is biztosítottak ez alól a szabály alól azoknak, akik az Európai Unió frakciói közül az Európai Néppárt valamelyik tagszervezetébe akarnak második tagként belépni. Közismert, hogy az Európai Uniónak három ismert frakciója létezik: a szocialista, a liberális és a néppárti frakció. Az is közismert, hogy a „rendszerváltozás” után a Fidesz az Európai Unió liberális frakciójában volt, sőt alelnöki tisztet kapott, amit Orbán Viktor töltött be. Ugyanekkor a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt és tudomásom szerint a Független Kisgazdapárt is az EU néppárti frakciójának tagjai voltak. Ez utóbbi pártok néppárti tagsága később megszűnt. Ezek után váltott frakciót a Fidesz (valószínűleg a Fideszbe menekült KDNP országgyűlési képviselők segítségével), és lett a néppárti frakció tagja, sőt alelnökséget is kapott a frakcióban, amit ismét Orbán Viktor tölt be. Megjegyzem, az elmúlt fél évben, amikor a magyar kormány adta az Európai Unió elnökségét, a legtöbb támadást a szocialista, liberális frakcióhoz tartozó képviselőktől kapta – valószínűsíthető, hogy miért. Időközben az új vezetőséggel rendelkező KDNP ismét a néppárti frakció tagja lett. Ismétlem, hogy a kettős párttagság létesítése szükségmegoldás volt, mivel a különbözőségek miatt nem jöhetett létre a pártegyesítés, a szövetséget viszont kevésnek találták. A kettős párttagság keletkezéséhez először biztosítani kellett, hogy csak azzal a párttal legyen kettős tagság, amely mindkét fél számára előny jelent. A KDNP részéről a remélt előny az volt, hogy a párt mélyrepülése után ismét parlamenti párttá válhat. A Fidesz részéről pedig az, hogy remélték, nemzetközi ismeretlenségükből társadalmi, nemzetközi kapcsolatok hiányában elismertekké válnak. A kettős párttagság révén ugyanis 1990 táján létesült teljesen új párt volt a Fidesz, és egy régi, hagyományokkal rendelkező, nemzetközileg elismert világnézettel rendelkező párttal lett közös tagságú. Ezért biztosítani kellett, hogy a néppárti 4DEKA ÉRTESÍTŐ
frakcióba más magyar párt ne kerüljön be. Vagyis lehetőleg más magyar párt ne legyen a néppárti frakcióban. A másik probléma, ami a jelenlegi kettős párttagságra jellemző, hogy nemcsak a személy választhatja önállóan ezt a megoldást, hanem a kettős párttagság a KDNP esetében az Ügyvezető Elnökségtől is függ. Ugyanis az Ügyvezető Elnökség fenntartja magának azt a jogot, hogy ő adja meg a felmentést a kettős párttagság tilalma alól. Ez személyi válogatást jelent, ami éppen nem demokratikus megoldás. A harmadik probléma az azonos elvűség kérdése. Mint már említettem, itt található a legnagyobb probléma. A Fidesz kezdetben liberális párt volt. Tagjainak nagy része még ma is liberális gondolkozású (nem kívánom név szerint is megjelölni a Fidesz vezető állásban levő liberális gondolkozású vezetőit). A KDNP alapszabályában keresztény értéket valló párt. Ez nem azonos értékrend a liberalizmussal. Egyesek úgy vélik, hogy a Fidesz–KDNP-kapcsolat azonos a német CDU–CSU-kapcsolattal. A baj csak az, hogy ez utóbbi esetben két azonos világnézetet valló párt köt szövetséget (mindkettő „keresztény” jelzővel jelzi magát), ami nincs meg a Fidesz–KDNP-kapcsolatban. Ugyanis a Fidesz „polgári, gyűjtőpárt”, a KDNP pedig „keresztény, világnézeti” jelzővel jelzi magát. A kettő nem azonos fogalmat takar. Csak egy példát említek a különbség bizonyítására. A polgári házasság jogilag elfogadott tény, Wekerle Sándor miniszterelnök fogadtatta el a parlamenti képviselőkkel, ami akár többször is felbontható, új köthető. Ugyanekkor a „csak” egyházi házasság az új alkotmányunkban sincs jogilag elfogadva, ezért az örökösök hosszas procedúra után (a két házasfél együttélésük bizonyításával) örökölhetnek. Másik tény, hogy az egyházi házasságok sorában a legnagyobb, statisztikailag is a legtöbb taggal rendelkező egyház, a Katolikus Egyház nem ismeri el a házasságkötés során a válást. Ezért kell jelenleg az egyházi esküvőn kívül polgári házasságot is kötni nekik. Mivel e cikk nem tanulmánynak készült, ezért csak érzékeltetni kívántam a kettős párttagságból eredő problémákat. Jelezni kívántam, hogy miért kellett a kettős párttagságot választani a pártegyesülés és a szövetkezés helyett. Korábban egyenlő képviselője volt mindkét pártnak (20-21 országgyűlési képviselő). A KDNP mélyrepülésével felborult ez az egyensúly. A kettős párttagsággal mindkét párt nyert: a KDNP parlamenti párt lett, a Fidesz nemzetközileg is becsült új párttá vált. Sajnos a KDNP-nek valamivel többet kellett fizetni ezért, mert a Fideszből átjött vagy delegált kettős tagokat többségében vezető állású, KDNP-s képviselőknek kellett befogadni. Ezek az új tagok alig egyéves tagság után bekerültek a KDNP vezetőségébe is, kiszorítva a régi tagokat. Ezt a tényt el kell ismerni (igazolni is lehet) akár tetszik, akár nem. A Fidesz mint nagyobb létszámú párt meghatározóbb a közös pártpolitika kijelölésében (gazdasági, nemzetközi, egyházügyi stb. kérdésekben). A KDNP-nek kevesebb, kisebb jelentőségű pozíciókkal kell megelégedni. Ezért vagyok kénytelen ismételten felhívni a tisztelt olvasók figyelmét arra, hogy egy kérdést soha ne döntsenek el egyoldalú tájékoztatás, egyes média közlések alapján. Saját véleményük kialakításakor több vélemény is vegyenek figyelembe. A média „pártatlanságára” engedjenek meg egy rövid megjegyzést. Gyöngyöspatán ki tudja, miért (gyilkosság nem történt), talán félelemből, viszály keletkezett, a 20% cigány és maXVII. évf. 7–8. szám
5
gyar lakosság között. A rend helyreállítását egy önkéntes szervezet vállalta. A média szerint az ügy magyar és „nemzetközi” fontosságát jelezve a probléma kivizsgálására leutazott a helyszínre Pintér Sándor belügyminiszter, és magával vitte az amerikai nagykövet asszonyt is, aki a cigányoknak néhány ingyenes üdülési utalványokat adott. További következménye az eseménynek az, hogy a kormány később rendeletet alkotott az „egyenruhás” önkéntes rendfenntartás tiltására. Véleményem szerint azzal, hogy az amerikai nagykövetet is bevonták a problémába, ugyanolyan bűnt követtek el, mint amikor az MSZP EU-képviselői a nemzetközi fórumhoz fordultak a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos kifogásaikkal. Ez az akkori és a mostani tett nem minősíthető magyar érdeknek. Mint később kiderült, a média jelzései nem voltak helyesek. Ugyanis az ügyet követő polgármester-választáson – 60%-os, igen magas választási részvétel mellett – polgármesternek egy jobbikos jelöltet választottak. Sőt a cigányok lakta választási körzetben is második jelöltként választották meg a 7 jelölt közül az új polgármestert. Vagyis a cigányok egy részének is rá kellett szavazni. Később hallhattuk, hogy Gyöngyöspatán három napos palóc napokat tartanak. A rendezők véleménye szerint nem tartanak semmi zavargástól. Csak remélem, ez alkalommal is meglátogatja Gyöngyöspatát Pintér Sándor belügyminiszter és magával viszi az amerikai nagykövetasszonyt is. Ennyit a média pártatlanságáról. Dr. Bajnok István
Olvasói levelek 1. Még egy szó a hazafias és az erkölcsi neveléshez Tisztelt Bajnok úr! Az ifjúság hazafias és erkölcsi neveléséhez kívánok szólni. Ugyanis nemcsak ifjúkorban, de későbbi időben is szüksége van a társadalomnak hazafias és erkölcsös magatartású emberekre. A mai felnőtt generációban tapasztalható bírósági ügyek (csalások, lopások stb.) is erkölcsi hiányosságra vezethetők vissza. Ezért szükséges, hogy már fiatal korban szoktassák a tanulókat hazafias és erkölcsös magatartásra. Közismert, hogy korábban az iskolákban nem tanították a hit- és erkölcstant, így a mai szülőknek – tisztelet a kivételnek, akik a templomokban némi tanítást kaptak – erkölcsi eligazításuk nem volt. Csak törvényekkel, rendőrséggel nem csökkenthetők a bűnözések. Ha el kívánjuk kerülni a tanulók jövőbeli tanárveréseit, sőt gyilkosságait, összességében az ifjúsági bűnözéseket, akkor már az iskolákban kell kötelező tananyagként a fiatalokat a helyes magatartásra tanítani. Az nem lehet kifogás tárgya, hogy a kötelező tantárgyakat nem szívesen tanulják a tanulók, mert akkor szinte valamennyi szaktárgy tanítását meg lehetne szüntetni. Kérem, lehetősége szerint továbbra is harcoljon a hit- és erkölcstan iskolai tanrendbe való bevezetéséért. Kiss József, Budapest 6DEKA ÉRTESÍTŐ
2. Pártok fogjatok össze a nemzet érdekében
Amikor nagy bajok vannak a világban, akkor célszerű konszenzust keresni az országok között. Bajban az országon belül is a kormányzó pártok és ellenzék között szükségesnek tartom az egyetértést, a bajok leküzdésére. A 2008-ban az USA-ban kirobbant világméretű pénzügyi hitelválság már három éve tart. Ez a válság nem egyformán érinti az egyes országokat. Magyarországot például 2008 novemberében csak az IMF, az EU és a Központi Bank szigorú feltételekkel adott hitele mentette meg az „államcsődtől”. Ezért 2009-ben a kormánykoalíció megbukott és átadta helyét az ún. „ügyvivő kormánynak”. A 2010 évi választás új 2/3-os többségű kormánya viszont hatalmas adósságteherrel vette át a hatalmat. A pénzügyi, gazdasági kényszerhelyzet új, kreatív megoldásokat követelt meg a fennmaradásunk érdekében. A problémák megoldása több síkon jelentkezik. Egyrészt a szociális juttatások csökkentésében, a bankok, bevásárlóközpontok „különadójának” bevezetésében, a hitelek kamatainak csökkentésében (ha lehetséges), és új hitelező államokkal, például Kínával alacsonyabb kamatú hitel felvételének segítségével. A lakosságot közvetlenül az infláció növelése, a bérek befagyasztása, a munkanélküliség és a szociális juttatások csökkentése érinti. De ez nem teljes felsorolás, a kreatív elmék még további változtatásokra is képesek. Ez pedig a belső feszültséget növeli. Számolni kell a kormányzó koalíció támogatásának csökkenésével, a szakszervezetek mozgolódásainak növekedésével. Mindezek zökkenőmentes lebonyolításához a pártok összefogására van szükség. Kérdés, hogy az intézkedések mennyire egyeztethetők össze az ellenzéki pártok véleményével, a kormányzó pártok népszerűségének csökkentésével. Mindenesetre nehéz történelmi idők járnak, és ilyenkor az ország, a nemzet, a lakosság érdekeit kell előtérbe helyezni. Mindenképpen szükséghelyzetben vagyunk, és a békeévekben szokásos demokratikus pártellenzéki politizálásnak nincs helye. Véleményem szerint nem szabad csak az önző pártérdéket szolgálni, a kormánypártoknak és az ellenzéki pártoknak közös megegyezésre kell törekedni. A Parlamentben a nép képviselőinek tényleg a választóik, a magyar nép érdekét kell szolgálni, hiszen erre esküdtek fel! Dr. Ray Ádám
Az egyházügyi törvényről 2011-ben a magyar Parlament döntött arról, hogy mely egyházakat ismer el állami támogatásra méltónak. A törvényt Schmitt Pál államelnök is aláírta. A törvény szerint Magyarországon 14 egyház működik állami elismeréssel, támogatással. Hogy ennyi egyházat elismert a kormány, az annak a jele, hogy a nemzetközi liberalizálódást egyházi ügyekben a magyar kormány is elfogadta. Ma már ritka világunkban, ahol egy nemzet csak egy vallást tekint elismertnek. Tudjuk, emiatt korábban véres harcok voltak (vallásháborúk), amit természetesen nem tekinthetünk helyesnek. Pedig még mai világunkban is vannak vallási türelmetlenségből keletkező vagy arra jellemző háborúk. Gondoljunk az afrikai, közel-keleti, ázsiai nyílt és burkolt háborúságokra. XVII. évf. 7–8. szám
7
Európában a vallási ellentéteket békés úton kívánták megoldani, ezért (mondhatjuk) a liberális megoldást választották: „mi is élünk saját vallási törvényeink szerint, és másokat is hagyunk saját vallási törvényei szerint élni!” Ez az elv elfogadhatónak látszik. De akkor minden vallásfelekezetet el kellene fogadnunk. Magyarországon is élnek mohamedánok, ateisták és egyéb más felekezetek, akiket nem fogadtak el. Ugyanekkor egyes vallásokon belül több felekezetet is elfogadtak. Példának említem az Ortodox Egyházat, melynek: szerb, bolgár, román, orosz, konstantinápolyi ágát is elfogadták. Vitatható, hogy milyen szempontok alapján történt a vallásfelekezetek elfogadása? Hitvallásuk, nemzetiségük vagy egyéb szempontok (politikai) alapján történt a döntés? Pártpolitikai szempontból is kérdéseim vannak A pártok szimpátiái befolyásolták-e az egyházi törvénybe foglaltakat? Egyiknél igen, a másiknál nem? Egységesnek mondható-e a kiválasztás elve? A kiválasztás közéleti tevékenység, valamilyen hasznosság, nemzetközi érdek stb. alapján történt? Meg kell jegyeznem, hogy véleményem szerint a Fidesz–KDNP kettős párttagságra is nyomot hagyott ez a törvény. Kérdésem ugyanis az, a kétféle világnézeti párt (liberális és keresztény) közül a Fidesz vált kissé keresztényibbé, vagy a KDNP vált kissé liberálisabbá? Ki-ki döntse el ezt maga. Dr. Bajnok István
Felhívás Tisztelt olvasó! Lehetőség nyílt arra, ha Önök elküldik e-mail-címüket, arra elküldhetjük az Értesítőt. Ez Önöknek kényelmet, nekünk takarékosságot jelent. Továbbra is ingyen küldjük havi lapunkat. Érdekes témáikat küldjék el címünkre akár e-mailen, akár postán. Olvasói leveleket névvel vagy név nélkül közöljük. A változtatás, javítás, közlés jogát fenntartjuk magunknak. Tisztelettel a szerkesztőség
TERJESZD AZ ÉRTESÍTŐT! Ha több példányt kívánsz, vagy nem kívánod további küldését ingyenes havilapunknak, kérem, jelezd – kívánságod teljesítjük. Ha támogatni kívánod megjelenését, bankszámlaszámunk: OTP 11711034-20833390. A Demokratikus Közéletért Alapítvány (DEK A) lapja. Felelős szerkesztő: dr. Bajnok István. Szerkesztőség: 1111 Budapest, Bartók Béla út 18. Tel./fax: 386 4476 8DEKA ÉRTESÍTŐ
