Készült a FOGYATÉKOS GYERMEKEKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY pályázatára
FOGARAS CSABÁNÉ – POLYÁK LÁSZLÓNÉ
CSUHÉMUNKA Értelmileg akadályozottak részére
Lektorálta: KŐPATAKINÉ MÉSZÁROS MÁRTA
Budapest, 2001
Tartalom
1.
A modul megnevezése ...................................................................................................... 3
2.
A modul célja .................................................................................................................... 3
3.
A modul beillesztése a képzésbe....................................................................................... 5
4.
A modul szerkezete ........................................................................................................... 6 4.1. A modul tartalmának elsajátítására javasolt időkeret............................................ 6 4.2. A modul tartalmának részletes leírása................................................................... 7
5.
A modul teljesítésének követelményei.............................................................................. 9
6.
Értékelés.......................................................................................................................... 10
7.
A modul bevezetésének feltételei.................................................................................... 11
8.
Módszertani ajánlások..................................................................................................... 12
9.
A képzési eredményesség (minőség) biztosításának feltételei........................................ 13
2
1. A modul megnevezése Csuhémunka a készségfejlesztő speciális szakiskolák számára. (A kukoricacsövet borító levelek felhasználása a kézműves kismesterségek körében.)
2. A modul célja a) Célcsoport megnevezése Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére a kézműves tevékenység bemutatása, megtanítása; értékteremtő munkavégzés az elsajátított ismeretek, fogások önálló alkalmazásával. A képzéssel lehetőség teremthető az életminőség javítására, hogy hasznosnak érezzék magukat a társadalomban, amely előítéletekkel viseltetik a fogyatékosok iránt. Szeretnénk esélyt adni, egy lépéssel közelebb vinni őket az önálló életvitel kialakításához. A szabadidő értelmes és hasznos eltöltéséhez egy olyan lehetőséget kínál e tevékenység, amely a meglévő képességek kibontakoztatására épül. Ezzel hasznossá válhatnak a társadalom és a szűkebb környezetük számára. Nem a másság, hanem a valamiben való azonosság megmutatásának a lehetősége fontos az integráció szempontjából. Bevezethető általános iskolák szakköri foglalkozásain, készségfejlesztő speciális szakiskolában-, speciális szakiskolában tanóra keretében, szakköri tevékenységként, napközis foglalkozás keretében, ÉNO-kban munkafoglalkozásként, tanfolyam keretében, és munkanélküliek átképzéseként is. b) Közvetítendő értékek A csuhé a kukoricát borító levelek összessége, természetes alapanyag, mely a kézi törés után ingyenesen begyűjthető további felhasználás céljából. A kívánt vastagságú sodratnak megfelelő feldarabolást követően, rövid idejű áztatás után, adott szabály szerinti folyamatos száltoldással sodrat készíthető. Az elkészült sodrat beszövésével használati tárgyak, pl. lábtörlő, edényalátét, és különböző tárolóedények készülhetnek. Lényeges, hogy – ez az alapanyag ingyenesen beszerezhető, – gyűjtése közös tevékenységre ad lehetőséget, – biztosítható vele a munkamegosztás is, – a tevékenység egésze önállóan is végezhető, – mivel természetes anyag, a tapintása, a munkálkodás kedvezően stimulálja a vele foglalkozót. A meglévő manuális képességekre alapozva és azokat fejlesztve az önálló munkavégzés képességének kialakítása a modul egyik fontos feladata. A képzés lehetőséget biztosít a népi tárgykultúra ápolására és alkalmazása. A természet anyagaiból készített eszközök helyettesíthetik, felválthatják a műanyagokból készített eszközöket. Ugyanakkor ez a tevékenység elősegíti a természet és a természetes anyagok tiszteletének és szeretetének a kialakítását. Az elsajátított ismereteket a gyakorlatban alkalmazva a saját egyéni anyagi boldogulását segíti elő ezzel a tevékenységgel. Versenyképessé válhat a fogyatékos személy is a „farkastörvények” uralta, teljesítményorientált mindennapi életben.
3
c) Kialakítandó kompetenciák A képzés folyamán elsajátítandó ismeretek: a gyűjtés, a válogatás, az anyag előkészítés szabályai, amelyek a megfelelő szélességű csíkokra való széttépést, s a megfelelő oldalon a mindig azonos irányú, s a mindig azonos szögben való hegyesre vágást jelentik. Ismerje a munkája során használt anyag termesztésének, művelésének a folyamatát. Legyen tájékozott a népi kultúra tárgykészítő hagyományainak, motívumkincsének, alapanyagainak, eszközeinek alapismereteiben. Tevékenységeiben alkalmazza a megszerzett elméleti tudást. Ez magába foglalja az anyagelőkészítés munkafolyamatait is, pl. áztatás, darabolás méretre, minőség szerinti osztályozás. Tudja alkalmazni a sodrat folytonosság biztosításának folyamatát, s egyben az egyszerű beszövés mechanikáját is. Rendeltetésszerűen tudja használni a segédeszközöket. Tudjon a segédeszközök segítségével sablonon különböző használati és dísztárgyakat elkészíteni. Ezzel a tevékenységgel, amely túlnyomórészt gyakorlati képzés keretében zajlik, a fiatalok fejlődésében, saját tapasztalataink szerint rövid időn belül jelentős, pozitív, minőségi változás következik be. Fejlődik a figyelem, a türelem, a kitartás, az összehasonlító képesség, hibafelismerés, a döntési, javítási képesség, a koncentráló képesség, az ok-okozati összefüggések felismerése, analizáló-szintetizáló képesség, a finommozgások összerendezettsége, a kézügyesség, a szépérzék, a kreativitás. Az elsajátított elméleti tudásanyag nem izoláltan van jelen, mint egy hasznavehetetlen ismerethalmaz, hanem szervesen beépül a tevékenységbe, s a gyakorlati munkában felhasználásra kerül. Tapasztalatunk szerint az első munkadarab elkészülte utáni sikerélmény olyan hatással van a fiatalokra, hogy a magatartásproblémásak, vagy a túlmozgásosak is türelmesebbé, kitartóbbá válnak, a közönyös, szándékosan lassú munkatempójúak is aktivizálják magukat. Az egymáshoz való viszonyukban meghatározóvá válik az egymás segítése, tanítása. Jótékonyan hat magatartásukra, megnyilvánulásaikra, egész személyiségükre a tevékenység, illetve a természetes matéria. A tanítás – tanulás – alkalmazás folyamatában általában az szokott előtérbe kerülni, hogy mit nem tud a fogyatékos fiatal, s ezáltal felerősödik a másság-, s gyakran kialakul a csökkentértékűség érzése. Ezzel a kézműves tevékenységgel nem azt kutatjuk, mit nem tud, hanem a meglévő képességét, készségét alapul véve képezzük, fejlesztjük. d) A modul illeszkedése az intézmény céljaihoz Az értelmi és testi-érzékszervi fogyatékosokat az egészséges emberek nagy része nehezen fogadja el önmagával egyenértékűnek hiányosságuk, másságuk miatt. Magának a fogyatékos személynek is identitásproblémákat okoz e tény. Ezzel a tevékenységgel meg lehet mutatni, hogy az „értékcsökkent személy” nem „értékcsökkent terméket” tud előállítani. Minimális, középsúlyos értelmi fogyatékosok által is könnyen elsajátítható, rendszerezhető, alkalmazható ismeretek szükségesek az alapanyagról, a természet adta lehetőségek felhasználásáról (kukoricavetés, gondozás, betakarítás, további hasznosítás stb.). Tevékenységet folytatnak a két kezükkel. Ez rádöbbenti őket arra, hogy ők is tudnak alkotni, szép dolgokat létrehozni, értékteremtő munkát végezni, és nekik is vannak ugyanolyan képességeik, mint az ép embereknek. Ez a munka jó hatással van a személyiség sokoldalú fejlődésére, elsősorban a türelem, kitartás, a csoportmunka, az összetartás, egymás segítése, egymáshoz való viszony, alkalmazkodás terén. Megváltozik az önértékelés, az önbecsülés azáltal, hogy önmaga, s mások számára is tetszetős, használható, eladható terméket tud készíteni. A fiataloknak szükségük van ezekre az
4
élményekre ahhoz, hogy teljes értékű emberként tudják becsülni önmagukat és ahhoz, hogy elfogadtassák magukat másokkal is, hogy ne a másságukat, hanem a valamiben való azonosságukat, ügyességüket vegyék észre.
3. A modul beillesztése a képzésbe a) Ajánlás a modul képzésen belüli helyének tervezéséhez A csuhémunka elsajátítására a legalkalmasabb az egy tömbben történő feldolgozás. Az ideális kezdés a szeptember vége, október eleje, a kukoricatörés ideje. A jó időt kihasználva, a munka a közös begyűjtéssel (időjárás, érés függvénye) kezdődik, itt már lehet utalni az anyagismeretre, a válogatás fontosságára, a minőségi válogatásra való törekvést kell szorgalmazni. Ha mindenképpen szükséges a tanévkezdéshez igazodnunk, s szeptember elején indítjuk a modult, akkor érdemes a rongy- és textilszövés technikájával foglalkozni. Így megalapozható, s gyakorlat szerezhető a beszövésben, amelynek technikája azonos a csuhébeszövéssel. Ekkor lehetőség van arra, hogy előremenjünk a minták megismerésében, variálásában. Tehát szeptembertől, vagy októbertől egy fél éves időtartamra van szükség, legalább napi öt órát biztosító foglalkozás keretében. Öt óra szükséges, ugyanis sok időt elvesz az aktív munkából a kipakolás, illetve elpakolás, rendrakás. Ez a fajta képzés tapasztalataink szerint úgy ad igazán eredményt, ha folyamatos, mert itt a gyakorlásnak nagyon nagy szerepe van. Az ujjaknak a sodrásra rá kell állni ahhoz, hogy a sodrat egyenletes, s a munkadarab szép legyen. Kapcsolódhat a rongy- és textilszövéshez, kosárfonáshoz, amely szintén népi kézműves tevékenység, a kor igényeihez alkalmazkodó formakinccsel; környezetbarát, természetes anyagok felhasználásával. E technikák felé biztosított az átjárhatóság a csuhémodul elvégzése után, egyéni igények, képességek szerint. A modul elméleti anyagában koncentrációban lehet a természetismeret, társadalomismeret aktuális anyagrészeivel, s minimális mértani ismeretekkel. b) Továbblépési lehetőségek A kiemelkedően jó manuális képességűeknek lehetőségük van a modul elvégzése után az egyéb fonható szálas anyagokkal megismerkedni, pl. gyékény-, sás-, vagy a kosárfonás technikáját megtanulni. Ezek a természetes anyagok kiválóan alkalmasak az egymással való kreatív kombinációra is. Virágkötészeti alapfogások elsajátítása után az anyagok, tevékenységek kombinálhatók, faliasztali díszek, virág kaspók, szárazvirághoz való edények, fali dekorációk készíthetők, amelyre most nagy a kereslet. Ez szalmafonással is bővíthető, illetve a kosárfonás aljai, koszorúi is kombinálhatók egymással. A virágüzletek, ajándéküzletek kirakataiból is számtalan jó ötletet lehet meríteni. A modul zárásaként tanúsítvány adható. Ez egyben kiváló alapja lehet a későbbiekben a szakmunkásképzést is vállaló fiatalnak, aki az OKJ szerinti gyékény-, sás-, csuhéfonó tanfolyamot, illetve kosárfonó tanfolyamot szeretné elvégezni.
5
c) Helyi sajátosságok beépítésének lehetőségei Különösen jól alkalmazható ez a képzési modul ott, ahol az alapanyag könnyen beszerezhető, ahol kukoricaföldek, vagy nedves talajú helyek vannak, ahol a gömbölyű levelű sást lehet szedni. És természetesen ott, ahol helyi, élő hagyománya van bármelyik kézműves tevékenységnek.
4. A modul szerkezete 4.1. A modul tartalmának elsajátítására javasolt időkeret a) A teljes modul időtartama: fél éves egység, napi gyakorisággal, napi öt órában 600 órás a modul, melyből 40 óra elmélet, 560 óra gyakorlat. Fontos, hogy ne legyen merev a rendszer, alkalmazkodjon a képességekhez, igényekhez, aktualitásokhoz. Tartalom
Javasolt óraszám
Elmélet, felhasználás megismerése
5 óra
Segédeszközök, a méretezés szabályai
5 óra
Balesetvédelem
2 óra
Múzeumlátogatás
5 óra
Egyéb fonható szálas anyagok megismerése
5 óra
Minták, motívumok gyűjtése
5 óra
Festőnövényekkel való ismerkedés
3 óra
Egyéb
10 óra
Összes elméleti óra száma
40 óra
Anyaggyűjtés (csuhé)
30 óra
A gyűjtött anyag válogatása, osztályozása
50 óra
Egyszerű állat- és emberfigurák készítése
20 óra
Egyenletes sodratok készítése
100 óra
Használati tárgyak készítése
200 óra
Csuhé festése növényi festékekkel
10 óra
Ötletbörze rendezése
20 óra
Használati tárgyak készítése (egyéb, pl. falvédő, lábtörlő, táska)
100 óra
Vizsgamunka elkészítése
20 óra
Kiállítás rendezése
10 óra
Összes gyakorlati órák száma
560 óra
Az elméleti ismeretanyag elrendezésére ajánlott a heti egy órás foglalkozás. De kívánatos az érdeklődés felkeltése érdekében az első hónapban heti két alkalomra, a modul zárása előtt, ismétlés-és rögzítésként az utolsó hónapban is két alkalomra emelni a foglalkozások számát. 6
A mindenkori igényekhez rugalmasan kell alkalmazkodni, s az elméleti órákat saját belátás szerint lehet összevonni, illetve aktualitás szerint lehet felhasználni a maradék órákat. b) A képzési idő meghosszabbításának lehetősége A modul teljes elsajátítása (gyűjtés, válogatás, feldolgozás, többféle sablon alkalmazása, másmás mintavariáció) középsúlyos értelmi fogyatékosok esetében fél éves időtartamot vesz igénybe, ha napi 5 órát tudunk az elsajátításra fordítani. A minimálisan szükséges elméleti anyag elsajátítására nem kell az ajánlott 40 óránál több időt fordítani, mert ez alapvetően tevékenység centrikus. Jó, ha vannak elméleti ismeretei, de alapvetően elegendő, ha be tudja gyűjteni a csuhét, s kis segítséggel dolgozni képes vele. Az a tapasztalatunk, hogy a képzés során fél év alatt a kis kézügyességgel és gyenge intellektussal rendelkezők is el tudják sajátítani a csuhémunkát. Amennyiben nagyon alacsony a fiatalok értelmi- és kézügyességi szintje, meg lehet hosszabbítani, ismételni a képzési időt. Kis létszámú csoporttal kevesebb idő alatt érhető el eredmény. A maximális létszám jó, ha 10-12 fő alatt van, így érvényesülhet a differenciált haladási tempó, egyéni bánásmód elve. 4.2. A modul tartalmának részletes leírása a) Elsajátítandó tudásanyag A modul fő tantárgya a csuhéfonás. Ehhez kapcsolódó témakörök az anyag ismerete, a vetés, gondozás, betakarítás, tárolás, feldolgozás, hasznosítás. Itt kapcsolódhat egyéb természet- és társadalom ismereti témakörökhöz. A munkához szükséges segédeszközök, sablonok használatának ismerete, alapvető balesetvédelmi tudnivalók. Az anyag válogatása, osztályba sorolása, másodosztályú festésének ismerete. Egyszerű, leszámolható minták fűzése, variálása, önálló alkalmazása. Néprajzi ismeretek. Más hasonló, fonható, szálas anyagok megismerése. Az elméleti ismereteket pedig a gyakorlat folyamán mindig ismételjük, hogy a fiatal tudatába beépüljön, tudja, hogy jól válogatott, helyesen darabolt, megfelelő egyenletességű sodratot készített, helyesen osztotta be a sablont, hiba nélkül szőtte be a mintát. A sablon jelölésénél, minta variálásánál kapcsolódhat egyéb matematikai és mértani ismeretekhez. Tudja, hogy csak jól előkészített anyagból, figyelmes munkával lehet szép, igényes, eladható munkadarabot készíteni. A fiatalok a képzés során az elméleti részből részletesen megtudják, hogy milyen anyag a csuhé, miért jó és könnyű vele dolgozni, miért jó természetes anyaggal munkálkodni. Hogyan kell összegyűjteni, válogatni, előkészíteni, darabolni, áztatni, sodorni, szaporítani a szálat, mintát fűzni, s festeni a kevésbé szép, foltos csuhét. Megismerkednek azzal a ténnyel, hogy a természet adta lehetőségeket ki lehet használni, hogy ez egy ingyen beszerezhető, környezetbarát alapanyag, a megmunkálása során díszítő, használható, értékesíthető produktum állítható elő belőle. Meg tudják mire használták a régmúltban és miért jó, hogy ismét előtérbe kerülnek a természetes anyagok, a műanyagokkal szemben. S a legfontosabb, hogy megtanulnak elmélyülni a munkában, örömüket lelik benne, s alkotó módon dolgozhatnak, nemcsak a monotónia tűrésükre, hanem a kreativitásukra is alapozva. 7
Elsajátítandó Kapcsolódó ismeretanyag témakörök Természetes anyagok használata a Lakáskultúra, tárgykultúra minden napokban
Módszertani, technikai utalások Lakberendezési boltok, népművészeti üzletek, kirakodó vásárok, néprajzi kiállítások megtekintése Anyagismeret Növénytermesztés Egy kifejlett növény tanulmányozása Eszközök, sablonok Balesetvédelmi rendszabályok Szúrt, vágott seb ellátása A gyűjtött anyag rendszerezése, Anyagfestési eljárások, technikák Válogatási, rendszerezési válogatása szempontok adása, vegyi és növényi festékek bemutatása, kipróbálása Tárgyformák, minták gyűjtése, Népművészet, napjaink tárgykul- Népművészeti formák, díszíegyenletes sodrat készítése túrája tő motívumok vetítése, kirakodóvásárok látogatása Egyszerű állat és emberfigurák A népművészet és a keresztény hit- Népi csutkababák, állatok, készítése világ kapcsolata betlehemes életkép Sablonok, minták, motívumok va- Számolás, mérés Mérés, beosztás, minták elriálása, ritmusok rendezése a felületen Használati tárgyak készítése ki- Népművészet, tárgykultúra Méret, vastagság aránya sebb és nagyobb méretben
b) Módszertani ajánlások Az elméleti anyag feldolgozásához célszerű tervezetet írni arról, hogy milyen ismereteket kívánunk nyújtani. Praktikus, ha két variációt készítünk, egy minimális, szűk ismereteket tartalmazót, és egy gazdagabb háttér információt nyújtót. Magához a munkamenet betanításához van egy használható segédanyag „Csuhémunkák 1998” címen, amely részletesen leírja, fotókkal dokumentálja a válogatás, darabolás, áztatás folyamatát, a kereten, majd a sablonon való munka menetét. A balesetvédelemről is könnyen összeállítható az elméleti anyag. Itt tulajdonképpen az olló, a kalapács, a szög és a fűzőszerszámok helyes használatáról, s a festés közbeni veszélyekről van szó. A néprajzi részét a hozzáférhető szakkönyvekből lehet feldolgozni, a Néprajzi Múzeum anyagából, illetve a helyi lehetőségeket felkutatni. Ajánlott szakirodalom Balassa – Ortutay: Magyar néprajzi lexikon, Baktay – Koltai: A természetes anyagok felhasználása az óvodában és az iskolában, Baktay – Koltai: Kézműveskönyv, Baktay – Koltai: Beszélő tárgyak, Tüskés: Szalmababák, kalásztündérek, Landráf – Szittner: Szövés, Artner: Kézművesség, Csókos – Varga: Tárgyi anyanyelvünk.
8
A gyakorlati munkában, a gyűjtés időpontja megszervezéséhez, lebonyolításához mindenképp szükség van más munkatársak és/vagy szülők segítségére is. A gyakorlati munkánál a képesség és a készség fejlesztéséhez szükséges a sok gyakorlás, következetes korrigálás és az egyénre szabott haladási tempó biztosítása. A sablonok segédeszközül való használata biztosítja a szabályos formát, nem deformálódik az elkészítendő munkadarab. A fix beosztás biztosítja az egyenletes sűrűséget, feszességet. A sablon használata biztonságérzetet ad, határozottan, erőteljesen is megfogható, s a beosztások alapján jól lehet tájékozódni rajta. A türelemmel, szeretettel való közelítés, a sok gyakorlás, s a sikertelenség esetén is adott újrakezdés lehetőségének biztosítása mellett kialakul az a készség, hogy „akarom csinálni, képes vagyok jól elvégezni a csuhémunkát”. Első munkadarabként nem szabad engedni a nagyobb méretű keret, illetve sablon használatát. A gyakorlatlanság miatt elfogyhat a fiatal türelme. Kisebb munkákat készítsünk először, majd mikor már kialakul a készsége arra, hogy jól és gyorsabban sodorja az anyagot, akkor lehet különböző formákat, nagyobb méreteket engedni. A gyakorlat folyamán szinte kimeríthetetlen már a variációk sora, variálható a vastagság, minta, szín, forma, méret. Megtanulnak odafigyelni a lehetőségek felismerésére, kutatni a források, anyagok után, amelyeket felhasználhatnak, saját hasznukra fordíthatnak a legkevesebb befektetéssel. Megismerkednek a múlt értékeivel, és megtanulják a jelenben saját ötleteikkel gazdagítani az elkészített tárgyak számát, formáját, használhatóságát. A színeket, a mintákat és a természetből begyűjtött anyagokat össze tudják illeszteni aszerint, hogy ízléses termék készüljön belőlük. A gyakorlat fejleszti kézügyességüket, arányérzéküket, türelmüket, ezáltal magatartásuk fegyelmezettebbé válik, el tudnak mélyülni a munkában, örömet lelnek benne – ami nagyon fontos, hogy ne legyen kényszer a számukra. A társaikkal szorosabb kapcsolat alakul ki a közös kutató-, gyűjtő- és alkotó munka folyamán, ezáltal változik a személyiségfejlődésük iránya.
5. A modul teljesítésének követelményei a) Követelmények A minimum követelmény: Ismerje fel az anyag minőségét. Határozza meg a válogatás szempontjait. Alkalmazza a szabás, toldás, szálszaporítás, sodrás szabályait. Tudja toldani, szaporítani, sodorni a szálat. Tudja kiválogatni, és osztályozni a leveleket, hogy mit lehet festés nélkül és mit festéssel feldolgozni és mi a hulladék. Legyen képes az anyag két oldalát megkülönböztetni, tudja méretre, s megfelelő irányban hegyesre vágni. Tudja megfelelő ideig áztatni a levelet. Tudjon egy egyszerű négyszögletes lábtörlőt vagy edényalátétet a legegyszerűbb lefel bújtatással elkészíteni. Ha az önálló munka nem megy, segítséget igényel a sorváltásnál, akkor is elfogadható a teljesítménye. Az optimum követelmény: minden munkafolyamatot végezzen önállóan. Ismerje fel a hibát, legyen képes javítani. Ismerje fel, alkalmazza a sorváltás szabályát. Tudja önállóan bejelölni, használni a sablonokat edény készítésére. Variáljon legalább kétféle mintát. Az edény elkészültének nem szükséges időkeretet kijelölni, mivel nagyok lehetnek az egyéni eltérések. Elvárás, hogy tudjon felügyelet mellett csuhét festeni, festőnövénnyel, illetve ruhafestékkel. 9
Minimális elméleti követelmény: egyszerű, hétköznapi szavakkal tudjon a fiatal beszélni arról, hogy milyen anyaggal dolgozik, honnan, s hogyan lehet azt begyűjteni. Tudja, hogy milyen sorrendben következnek a munkafolyamatok, hogy csuhémunkához alkalmas legyen az előkészített anyag. Tudjon felsorolni egy-két terméket, amit csuhéból lehet elkészíteni. Legyen tisztában azzal, milyen fontos balesetvédelmi szabályokat kell betartani munka közben. Optimális elméleti követelmény: számoljon be a kukoricával kapcsolatos mindennemű teendőről. Legyen tájékozott a kukorica egyéb felhasználási módjairól. Ismertesse megfelelő sorrendben a csuhémunka alkalmazásának feltételeit, szabályait. Tudjon beszélni a népi hagyományokról, hagyományos kézműves tevékenységekről könyv képei alapján. Ismertesse a festés elméletét, gyakorlatát, tudjon megnevezni egy-két festőnövényt. A teljesítmény értékelésénél az legyen a szempont, hogy az elkészített munkadarab fűzése hibátlan, sodrata egyenletes legyen. Esztétikus, használható, vagy díszítőtárgyként is megfeleljen az esztétikai követelményeknek. b) Ellenőrzés Folyamatos ellenőrzés, visszacsatolás szükséges, s nem csak a gyakorlati megvalósítás terén, de javasolt a szóbeli utasítások (mennyiségi, minőségi utalások) értelmezésének ellenőrzése is. A modul folyamán ellenőrizni kell, hogy a fiatalok tényleg el tudták-e sajátítani az egyes munkafázisokat – különböző feladatok adásával. Például: „Készíts elő megfelelő mennyiségű anyagot egy normál méretű virág kaspóhoz.” „Kezdd el a kaspót a gömbölyű sablonra, és ha készen vagy az aljával, akkor a nyolcas mintával készítsd el az oldalát.” Ha kész a munkadarab, értékeljük, mi az, ami jól van elkészítve, s mi a hibája.
6. Értékelés Folyamatosan kell értékelnünk, mindig a jót erősítve, de következetesnek kell lennünk a korrigálásban is. Egy-egy munkafolyamat befejezésekor értékeljük a képzésben résztvevők teljesítményét: – a felvetés minősége a sablonon, – az alj beszövésének egyenletessége, – az oldal beszövés minősége. A modul befejezéseként javasolt a záróvizsga, mintadarab elkészítésével, és egy kiállítással egybekötve. a) A záróvizsga értékelésének javasolt szempontjai Gyakorlati vizsga: – A sodrat egyenletessége – A sablonra való illesztés pontossága – Az alj egyenletes beszövése – A szövés, fonás, hurkolás technikai kivitelezésének milyensége, minősége – A felhasznált minták eloszlásának egyenletessége – A befejezés minősége, szálak eldolgozottsága – Eszközök használatának szakszerűsége – Balesetvédelmi rendszabályok betartása
10
Szóbeli felelet egy-egy feltett kérdésre, amely képet ad az elméleti tudásról: – A csuhégyűjtés időpontja; s a szedés során mire kell figyelni – Az osztályozás-válogatás szempontjai – Melyek a tárolás szabályai? – Hogyan készítjük a vékony, s a vastag sodratot? – Melyek a toldás szabályai, gyakori hibái? – Milyen eszközök szükségesek a csuhézáshoz? – Hogyan lehet takarékoskodni a csuhéval? – Milyen munkafolyamatok előzik meg a konkrét munkát? – Milyen balesetvédelmi szabályokat kell betartani a munkavégzés során? Gyakorlati vizsgán be kell mutatni egy készterméket, amelyet ő tart a legjobbnak a munkái közül. Egy elkezdett munkadarabot pedig be kell fejezni a vizsgán. Azért tanácsos csak a befejezés, hogy ne tartson hosszú ideig a stresszhelyzet. A modul elvégzésének igazolására tanúsítvány adható ki egyszavas minősítéssel, külön az elméleti és külön a gyakorlati megfelelésről.
7. A modul bevezetésének feltételei a) Személyi feltételek A képzéshez 10-15 fiatalhoz egy pedagógus segítségével egy szakember kell, aki jól érti a mesterséget. A tanulók iskolai előképzettségével kapcsolatban nem szükséges, hogy túl nagy követelményeket állítsunk fel. Pécsett az Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézményében olyan fiataloknak tanítottuk ezt a tevékenységet, akik között vannak halmozottan fogyatékosok, deviáns fiatalok, és zömében a foglalkoztató tagozaton végeztek, illetve onnan is kimaradtak, s ki több, ki kevesebb osztályt végzett. Jó, ha tud számolni a tanuló, de ha nem, akkor is van esély a ritmus felismerésére: így is el tudja sajátítani az ismereteket, meg lehet tanítani erre a tevékenységre. A képzéshez szükséges, hogy mindkét kezét használni tudja. Egy kis fokú kézdeformáció, összerendezetlen kismozgás nem akadály. A modul felvételét kizáró ok az allergia. Előfordulhat, hogy valaki allergiás a kukoricacsuhé porára, ez apró kiütés és tüsszögés formájában jelentkezik. b) Tárgyi feltételek A gyakorlati képzés helyiségigénye egy terem asztalokkal, székekkel és mosdó, ahonnan vizet lehet fogni. Ebben a teremben el lehet végezni az elméleti oktatást is. Az anyagot külső színtérről – kukoricaföldekről – lehet összegyűjteni és kell egy száraz helyiség, amiben az összegyűjtött anyagot zsákokba rakva, egymásra pakolva lehet tárolni. Ezt az anyagot mindig száraz időben gyűjtsük és figyeljünk oda, hogy penészes ne kerüljön közé. A gyűjtéshez a szülők segítségét lehet kérni. Az eszközök, szerszámok, fakeretek, sablonok házilag készíthetők. Fotó található a szükséges eszközökről a „Csuhémunka 1998” című füzetben.
11
Eszközlista: – begyűjtéshez, tároláshoz nagyméretű papír vagy műanyag zsák, – vágáshoz olló, – áztatáshoz 3 literes műanyag tál, – szikkasztáshoz törölköző vagy lepedődarabok, – sablonok alátéthez 30x40 cm-es fakeret, falap, – sablonok edényekhez tömör fából különböző méretben és formában. anyaguk: fenyő, hárs, – szabócentiméter, ceruza, – felvetéshez 20-as szög (20dkg), – kalapács, fogó, – fűzőtű lemezből, – tömörítéshez 2 db 100-as szög, – festőnövények, ruhafesték, – festéshez hatliteres fazék,
8. Módszertani ajánlások Eredményt nem tudunk elérni, ha a munkáról, vagy egy problémáról csak beszélünk. Az elméleti ismeretek nyújtása is mindig cselekvésbe ágyazottan történjen: ismertetjük, megmutatjuk, megtapasztaljuk, elmegyünk, megnézzük, kipróbáljuk, megfogjuk stb. A csuhémunkához minimális elméleti ismeret szükséges, de bővíthető a néprajzi ismeret köre, illetve ha módunkban áll, a kukoricatermesztés, gondozás, betakarítás elméleti, gyakorlati ismereteivel. A fiatalok számára fontos az egyéni, differenciált haladási tempó biztosítása a felhasználható időkeretet, s a minta bonyolultságát illetően. Az ideális létszám ne haladja meg a 12 főt, így biztosítható az egyéni bánásmód. Ez a fajta kézműves munka a harsány, ill. visszahúzódó, hiányos, ill. igen gyenge intellektusú, közepes, ill. gyenge kézügyességű fiatal számára is lehetővé teszi a sikerélményben gazdag tevékenykedést. Megalapozza az értékteremtő, értékesíthető termékek előállításának a lehetőségét. Ahhoz, hogy eredményes legyen a programot választók munkája, először is meg kell győződni a helyi adottságokról. Pl. van-e a közelben beszerezhető anyag, ha nincs, van-e olyan, akin keresztül beszerezhető. Fel kell mérni a helyi- és a tágabb környezet nyújtotta adottságokat, mint pl. múzeum nyújtotta lehetőségek, helyi kézműves mesterek, kirakodóvásárok vannak-e környezetünkben stb. A frontális és a differenciált foglalkozásvezetés dinamikus egységére a foglalkozások során ügyelni kell. Javasoljuk továbbá, hogy az elméleti anyag feldolgozása mindig cselekvésbe ágyazottan történjen, azaz nem külön oktatási egységként kell felfogni, mint ami megelőzi a gyakorlati képzést. Javasoljuk továbbá a népművészeti ismereteknél a diavetítéshez az általános iskolák számára készített népművészeti diasor felhasználását. Ez csekély költséggel beszerezhető. A vetítéshez a dia, illetve a népművészeti, és egyéb tárgykultúrával foglalkozó könyvek állandóan legyenek hozzáférhető helyen, hogy a munkánkhoz bármikor fel tudjuk használni. Körül kell nézni, hogy van-e, aki a foglalkozásvezetőket felkészítse, vagy segítsen a képzésben. 12
Nagyon szívesen vállaljuk a felkészítést. Az elméleti anyagot pár oldalban ki kell dolgozni, ehhez át lehet tanulmányozni az ajánlott szakirodalmat. Tájékoztatást ad az anyag ismeretéről, az első munkák elkészüléséig tartó folyamatról. Ez a kis füzet nem tartalmaz balesetvédelemről szóló anyagot, de ez egy-két oldalban megfogalmazható, az eszközök ismeretében már látjuk, mi az, amire vigyázni kell.
9. A képzési eredményesség (minőség) biztosításának feltételei Konzultációs lehetőséget, továbbképzést, élőmunka-bemutatót tudunk felkínálni az érdeklődők számára intézményünkben, illetve meghívásra a helyszínre utazunk. Folyamatosan rendelkezünk csuhéval, így a tavaszi, kora nyári időpont sem akadály. Egyéni felkészülésre szakirodalomként ajánljuk a „Csuhémunka 1998” című kiadványunkat. A modul bevezetésekor, ha nem hozzáértő, gyakorlott szakember a modul bevezetője, a begyűjtés után egy minőségellenőrzésre, s a sablonon történő munka bemutatására szívesen ellátogatunk az adott intézménybe. Az elkészített munkadarabok egyben reprezentálják a munkavégzés minőségét is. A modul zárásaként ajánlatos kiállítás megrendezése, amelyre természetesen ellátogatunk. Praktikus dolog az elkészült munkadarabok fotós dokumentálása mintagyűjtemény létrehozása céljából. Szívesen vesszük az írott dokumentációt, a beszámolókat a nehézségekről, illetve ha más utat jártak be a megvalósításban. Ha több helyen kerül bevezetésre, ötletbörze keretében érdemes megismerni egymás munkáját.
13
Készült a FOGYATÉKOS GYERMEKEKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY pályázatára
NAGY GYÖRGY MIKLÓSNÉ
A KOSÁRFONÁS ELEMEI Értelmileg akadályozottak részére
Lektorálta: SZŐKE ATTILÁNÉ – NIKOVITS ATTILÁNÉ
Budapest, 2001
Tartalom
1.
A program célja............................................................................................................... 16
2.
A program ismertetése .................................................................................................... 16 A) A résztvevők köre.................................................................................................. 16 B) Előzetes iskolai végzettség .................................................................................... 16 C) Képzési idő ............................................................................................................ 16 D) Végzettség ............................................................................................................. 16 E) A program szerkezete ............................................................................................ 17 F) Variálhatóság ......................................................................................................... 18 G) Személyi, tárgyi feltételek..................................................................................... 18
3.
A modulok bemutatása.................................................................................................... 19 A) Alapfogalmak a kosárfonásban ............................................................................. 19 B) Anyag-, eszköz- és munkavédelmi ismeretek ....................................................... 21 C) Hagyományaink..................................................................................................... 23 D) Kosárfonási gyakorlatok ....................................................................................... 25
4.
Módszertani ajánlások..................................................................................................... 28 A) Gondolatok a megvalósításhoz.............................................................................. 28 B) Ötletek a tanulás-tanítás folyamatához.................................................................. 29
5.
Ellenőrzés, értékelés........................................................................................................ 30
6.
A képzési eredményesség biztosításának feltételei......................................................... 30
15
1. A program célja A tanulók képességeik függvényében annyi és olyan minőségű gyakorlati tudást sajátítsanak el a kosárfonás szakmából, hogy azáltal alkalmassá váljanak a rendszeres egész napos foglalkoztatásra. • A tanulók képességeiknek megfelelően ismerjék meg a kosárfonás alapelemeit, és a fogalmak megértésével együtt alkalmazzák azokat a gyakorlatban. • Egyéni adottságaik függvényében legyenek a tevékenykedtetés által alkalmasak a termelőmunka alapjainak elsajátítására. • Legyenek képesek egyre magasabb szintű szakmai elvárások teljesítésére a műveletsor részekre bontása, az egyéni fejlődési ütemnek megfelelő számú gyakorlás által. • Elvégzett munkájuk által alakuljanak, bővüljenek és erősödjenek ismereteik, kapcsolatrendszereik. • A kosárfonás elemeinek elsajátításával, a népi kismesterségek gyakorlásával, a hagyományok ápolásával erősödjön nemzeti identitásuk. • Fejlődjön önbizalmuk, önállóságuk a tevékenység adta öröm által. • Legyenek büszkék alkotásaikra. • Legyenek képesek műhelytermi, egymás tevékenységére épülő munkamegosztásra.
2. A program ismertetése A) A résztvevők köre A program alkalmas a fogyatékos fiatalok napközbeni foglalkoztatásának előkészítésére. Elsősorban értelmileg akadályozottak számára készült, de alkalmas gyengébb képességű, tanulásban akadályozott fiatalok foglalkoztatására is. B) Előzetes iskolai végzettség • • • •
nem szükséges, ajánlatos az értelmileg akadályozottak esetében a 10. évfolyam befejezése után, vagy a tanulásban akadályozottak általános iskolájának nyolcadik évfolyamának elvégzése, vagy sikertelen speciális szakiskolai előzmények után is részt vehet a képzésben.
C) Képzési idő Két tanév, de az egyéni fejlődési ütemtől függően még több tanévre is meghosszabbítható. A képzési idő alatt a program alapvető gyakorlati és minimális elméleti ismereteket nyújt a kosárfonás témaköréből. Az elmélet és a gyakorlat aránya 20-80%. D) Végzettség A készségfejlesztő speciális szakiskola befejezésekor a bizonyítvány mellé „Értékelés”-t adunk a tanuló fejlődéséről, valamint „Javaslat”-ot arról, hogy mely munkatevékenységben, milyen önállósági fokon foglalkoztatható eredményesen.
16
E) A program szerkezete Szakmai elméleti foglalkozások heti 3 óra + 3 javasolt. Szakmai gyakorlati tevékenység: heti 24 óra Elméleti tárgyak: Anyag-, eszköz- és munkavédelmi ismeretek: A tananyag keretében alapfokon a konkrét szerszámokkal, eszközökkel, a fűzvesszővel és annak tulajdonságaival ismerkednek meg, valamint a munka szempontjából olyan készáru kezelési technikák elemeit, anyagait ismerik meg, ahol differenciáltan, a gyengébb képességű tanulók is sikereket érhetnek el (áztatás, sikálás, lakkozás, kézi szállítás stb.) A foglalkozások a gyakorlati tevékenység előtt bevezető jellegűek. Alapfogalmak a kosárfonásban: Szintén bevezető, előkészítő jellegű a gyakorlati munka előtt. Itt a fonási technikák sokoldalú (gyakorlat, kép, film, transzparens, beszéd) megismerése folyik. Az osztályteremben, gyógypedagógiai módszerekkel történő tanítás-tanulási folyamat eredményeként a kosárfonás alapvető fogalmainak megértése gyorsíthatja, eredményesebbé teheti a műhelymunkát. Hagyományaink: E tantárgy keretében a kosárfonás történetét ismertetjük, és a népi kézművesség hagyományairól adunk képet. A hagyományőrzés gyakorlása mellett esztétikai ismereteket is közvetít a tantárgy. Egyfajta változatosságot, színt visz a képzésbe (múzeumlátogatás, lakásdíszítés, főzés, népzene, tánc stb.). A modul más kézműves mesterség oktatásakor is alkalmazható. Ajánlott tárgyak: Testnevelés, sport: – a foglalkozási ártalom megelőzésére. Személyiségfejlesztő vagy osztályfőnöki óra: – szervezési feladatok megoldására, problémakezelésre, egyéni segítségnyújtásra, a tanuló fejlődésének nyomon követésére. Óraterv javaslat egy tanévre Heti Alapfogalmak a kosárfonásban Anyag-, eszköz- és munkavédelmi ismeretek Hagyományaink Kosárfonási gyakorlatok
1 1 1 24
Testnevelés Személyiségfejlesztő vagy osztályfőnöki óra
2 1 30
Évi 37 37 37 888 999 74 37 1000
Össz 74 74 74 1776 1998
Kiegészítésként – fakultáció: választható tanórán kívüli foglalkozás ajánlható. Heti három óra: a helyi adottságok függvényében más kézműves mesterség, vagy pl. háztartási ismeretek, mezőgazdasági ismeretek, kertészeti tevékenység, sportkör.
17
F) Variálhatóság A helyi adottságok és a tanulók képességeinek függvényében lehetséges az „Anyag, eszköz és munkavédelmi ismeretek”, vagy az „Alapfogalmak a kosárfonásban” című modul tömbösítése, pl. az első tanévre, a „Hagyományaink” pedig a második tanévre. Heti óraterv javaslat 4 nap, napi 6 óra 1 nap, napi 3+3 óra
24 3+3
gyakorlat elmélet 1 ó Anyag és eszközök, munkavédelem 1 ó Hagyományaink 1 ó Alapfogalmak a kosárfonásban 2 ó Testnevelés 1 ó Személyiségfejlesztés
30
G) Személyi, tárgyi feltételek Személyi feltételek: A program eredményes megvalósításához gyógypedagógiai tanári végzettséggel rendelkező pedagógus munkájára van szükség. A kosárfonási gyakorlatok című modul oktatásához (népi játék és népi kismesterség) szakoktató felsőfokú szakképesítéssel is rendelkező, lehetőleg gyógypedagógus, illetve pedagógus munkájára van szükség: 2-4 tanulóként egy pedagógusra Tárgyi feltételek: Elméleti tárgyak ajánlott taneszközei osztályonként: – tévé, videó, videokamera, – írásvetítő, – falitáblák, – transzparensek, – folyamatábrák, – lexikonok, pl. néprajzi, – demonstrációs fonólécek. A kosárfonási gyakorlatok című modul eszközszükséglete: A létszámnak megfelelően felszerelt tanműhely szükséges. Eszköz és szerszámigény tanulónként: Kéziszerszámok: – metszőolló, – kés, – verővas, – szúróár, – szegelőár, – kalapács, – mérőléc, – harapófogó, – vesszőhántoló villa. Nem működő szerszámok: – kosárfonó ülőke,
18
– állvány (bak), – munkadeszka (fonópad). Modellek: – húsvéti kosárka modell: kerek és ovális, – óvodás kosár modell: kerek és ovális, – pálcázott falivirágtartó modell, – ampolna modell, – ajándék kosár modell, – papírkosár modell. Csoportonként 1db – kézi gyalu, – vesszőhasító, – osztályozó láda, – zárható szekrény a szerszámoknak. Képzési helyenként 1db – áztatókád, – vasszekrény a vegyi anyagoknak.
3. A modulok bemutatása A) Alapfogalmak a kosárfonásban A modul tanításának célja: •
A kosárfonó gyakorlatában használatos fogalmak, megnevezések elsajátítása, amelyek megértésének segítségével könnyebben megvalósítható a kívánt tevékenység: – A tanuló váljon képessé méretbeli és technikabeli különbözőségek észrevételére a termék szerkezeti elemeinek vizsgálatakor. – Több érzékszerv bekapcsolódásával mélyüljenek ismeretei a műveleti sorrend megtartása érdekében.
Követelmények Tudja megkülönböztetni – a fonóvessző és a botvessző (karó) fogalmát, – a kerek- és sínvesszőt, – a különböző méretű aljakat (legalább 3 cm eltéréssel). Ismerje fel, nevezze meg a terméken, kép segítségével azonosítsa: – a kerek, ovális, szögletes aljakat, – oldalfonásokat: sövényfonás, menetes fonás, – gyűrűzés: 2-3-4 szálas, – szegést: sima és copfszegés, – a fület: egyszerű csavart fül, hajófül, rácsos fül. Ismerje fel, nevezze meg a jegyzékben szereplő terméket a valóságban és képről. Csoportosítsa használat vagy funkció szerint. Tudja leolvasni képes ábra segítségével legalább három termék készítésének műveleti sorrendjét.
19
Tananyag 11-12. évfolyam, összesen 74 óra, heti 1 óra Sorszám
A témák megnevezése A fonóvesszők fajtái Fonás-előkészítő műveletek fogalmai A kész termék részei A kosáraljak készítésének kezdése, fajtái Oldalfonások megismerése A gyűrűzések bemutatása, felismerése, megnevezése Szegések bemutatása, megnevezés, felismerés Fülezés bemutatása, megnevezés, felismerés Egyes termékek megismerése, megnevezése, funkciója A termékek készítésének sorrendje
Kb. óraszám 6 6 8 10 10 10 6 4 16
A témák anyagának részletezése 1.
2.
3.
4. 5. 6.
7.
8.
20
A fonóvesszők fajtái: – sínvessző, kerek vessző, „karó” fogalma, – a felsoroltak felismerése, megnevezése, funkciójuk, – a fonás-előkészítő műveletek fogalmai: áztatás, hegyezés. A kész termék részei: – a kosáralj, oldal, fül, fedél, kerek, szögletes, esetleg „kosárgörbe” fogalmának megismerése tárgyak, képek, rajzok segítségével. A kosáraljak készítésének kezdése, fajtái: – az aljkészítés kezdésének, fontosabb fogalmainak megismerése, bemutatása, rajz, megnevezés, gyakorlás segítségével: kereszt, feltörés, kifonás, – kerek alj készítésének menete, – ovális alj készítésének menete. Méretbeli különbözőségek összevetése összehasonlítással, mérőbot segítségével. Az oldalfonások megismerése: – sövény vagy egyszerű fonás, menetes fonás. A gyűrűzések bemutatása, felismerése, megnevezése: – szálas gyűrűzés. A szegések bemutatása, felismerése, megnevezése: – sima szegés, – copf szegés ismertetése. A fülezés bemutatása, felismerése, megnevezése: – egyszerű csavart fül, – hajófül, – rácsos fül. Egyes kosáripari termékek megismerése megnevezés, funkció szerint: – óvodás kosár, húsvéti kosárka, fali virágtartó, ampolna, piaci kosár, hajó kosár, boller kosár, kiflis tálca, kínáló tálca, szennyestartó, újságtartó, papírkosár stb.
9.
A termék készítésének sorrendje, bemutatás a valóságban, képen, a leolvasás gyakorlása. A műveleti sor használata munka közben.
Ajánlott termékek: – húsvéti kosárka, – óvodás kosár, – pálcázott fali virágtartó, – papírkosár, – kiflis kosár, – ajándékkosár, – krumpliskosár
B) Anyag-, eszköz- és munkavédelmi ismeretek A modul tanításának célja: •
• •
Olyan alapvető, a gyakorlatot megelőző ismeretek nyújtása, melynek segítségével a tanulók elemi tájékozottságot szereznek – a fűzvessző fonás-előkészítő műveletei körében, – a készáruk kezelésének technikáiban, – a műhely rendjének, szabályainak szokássá válásának, a baleset-megelőzési szabályok betartásának elősegítésében. A tanulók gondolkodásának, emlékezetének fejlesztése összehasonlítások, analógiás feladatok végzésével, a természeti ismeretek témaköreinek felelevenítésével. Az énkép reális alakulásának erősítése a folyamatos értékelés által.
Követelmények • • • • • • • • •
Ismerje az eszközök, szerszámok neveit, balesetmentesen használja azokat. Ismerje a fűz, mint növény részeit, a felhasználható rész tulajdonságait. Tudja, hogy miben különbözik a vadon termő és a kultúrfűz. Ismerje a hántolás fogalmát, kézi eszközzel tudja ezt végezni. Ismerje a fűzvessző csoportosításának és osztályozásának feltételeit (hosszúság, vastagság és ezen belül legalább három méret szerint). Ismerje és a gyakorlatban alkalmazza az elemi raktározási ismereteket: a kévekötés, kézi szállítás fogásait. Tudja a kész fonott áru kezelésének technikái közül a sikálás és a fehérítés műveleti sorrendjét. Ismerjen a tisztítás, lakkozás eszközei és anyagai közül egyet. A velük való foglalkozás munkavédelmi ismereteit tartsa be. Ismerje a termékek raktározásánál, csomagolásánál, szállításánál használatos legegyszerűbb kézi technikákat.
21
Tananyag 11-12. évfolyam, összesen 74 óra, heti 1 óra, évi 37 óra Sorszám
A témák megnevezése A kosárfonás kézi eszközei, szerszámai, balesetvédelmi szabályai A fűz, mint növény megismerése, tulajdonságai Fűztelep meglátogatása Fűzvesszők csoportosításának, osztályozásának szempontjai Kész fonott áru tisztítása, fehérítése, a lakkozás anyagainak megismerése, használatukkal kapcsolatos munkavédelmi szabályok ismertetése Kész termékek raktározási, szállítási, csomagolási technikáinak elsajátítása, munkavédelmi szabályok megismerése
Kb. óraszám 6 10 10 14 20 14
A témák anyagának részletezése 1.
2.
3. 4.
5.
6.
22
A kosárfonás eszközei, szerszámai, balesetmentes használatuk: – a metszőolló, vágó- vagy faragókés, kalapács, ár, leverővas megismerése, megnevezése, – a szerszámok helye az ülőke szerszámos ládájában, – a szerszámok helyes használatának gyakorlása, – a munkadeszka, modellek megismerése, összeszerelése, rögzítése. A fűz, mint növény megismerése: – a növény részei, a fa részei, – a kultúrfűz és a vadon növő fűz összehasonlítása, – a fűz felhasználható része, – a fűz héja. Tanulmányi kirándulás egy fűztelepre: – a fűz feldolgozásának megtekintése. A fűzvesszők osztályozása: – a hosszúság szerinti osztályozás megismerése osztályozó láda használatával, – vastagság szerinti osztályozás vesszőválogató léc segítségével, – osztályozás, csoportosítás technikája megadott minta alapján. A kész fonott áru tisztításával, fehérítésével, lakkozásával kapcsolatos ismeretek: – a tisztítás fontossága, eszközei, technikájának megismerése (szálirányos sikálás), – a fehérítés természetes anyaga: citromlé a hígítás mértéke, – a lakk és hígító megismerése, – a lakkozás eszközei, szerszámai védőfelszerelés fontossága, – a lakkozás menetének megismerése. Kész termékek osztályozási, szállítási, csomagolási technikái: – Csoportosítások a termések fajtája, mérete szerint, – A takarékos helykihasználás technikája (egymásba illesztés), – Összekötés, felfűzés, rögzítés egyszerű technikái, – A kézi szállítás fogásainak megismerése.
C) Hagyományaink A modul tanításának célja: • • • • •
• •
A középfokban értelmileg fogyatékos fiatalok kapjanak tájékoztatást népünk hagyományairól. A múlt emlékein keresztül érzékeljék az ember kétkezi munkájának értékét. A jelen-múlt-jövő időbeliségét vegyék észre a tárgyi kultúra változásaiban. Képességeiktől függően bővüljön ismeretük, időérzékük. Alapvető elméleti és gyakorlati ismereteket szerezzenek a népi hagyományok: – a tárgyi kultúra, – a népmese, – a népzene, néptánc, – a népszokások (ünnepek, családi események témaköréből. Vegyenek részt a hagyományőrzés gyakorlatában. Legyen igényük arra, hogy kézműves termékeket használjanak a mindennapi életükben, lakáskultúrájukban.
Követelmények • • • • • • • • • • • •
A gyakorlatban ismerkedjenek meg a ünnepekhez kapcsolódó népszokássokkal és alkalmazzák azokat (húsvét, karácsony, újév). Tudjanak néhány egyszerűbb népi ételt elkészíteni. A falusi élet eseményeit hagyományőrző módon éljék át (disznótor, szüret). Tegyenek szert esztétikai ismeretekre (miért szép? anyag-forma-funkció egysége). Látogassanak el a Néprajzi Múzeumba, helyi néprajzi jellegű kiállításokra. A környezetükben lévő népi jellegű tárgyakat gyűjtsék össze, őrizzék, becsüljék meg, különös tekintettel a fonott termékekre. Az egyes technikákhoz kapcsolódó egyszerű díszítőelemeket ismerjék fel, alkalmazzák azt saját díszítésű tárgyaikon. Képességüktől függően próbálkozzanak meg a népi kultúra színvilágának megismerésével, a jelek, jelrendszerek értelmezésével. Ismerjenek népmeséket, népdalokat, néptánc lépéseket (legalább három). Szívesen hallgassanak népzenét. Alkalmanként menjenek el táncházba. Legyen igényük lakóhelyük, tájegységük népi kultúrájának részletesebb megismerésére. Tananyag felbontása 11-12. évfolyam összesen 74 óra heti 1 óra. Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6.
A témák megnevezése A népi kultúra fogalma. Táj – falu – ember Népmese Népzene – néptánc Népszokások: ünnepek Családi események Ételkészítés Tárgyi kultúra, tárgyi hagyományok Múzeumlátogatás, gyűjtőmunka
Kb. óraszám 8 10 10 8 8 10 10 10
23
A témák anyagának részletezése 1.
5.
A népi kultúra fogalma: – népcsoportok és kultúrájuk (Magyarország), – saját helyünk megtalálása, – a lakóhely, tájegység népi kultúrája, hagyományai, – múzeum, tájház látogatása. A népmese: – a történet elmondása képről kezdő, befejező fordulatok, pl.: Égig érő fa, Kőleves, Három kívánság, Babszem Jankó, – a szereplők tulajdonságai, – a szájhagyomány. Népdal, népzene, néptánc: – népdalok éneklése, – népzene hallgatása, – figyelem felhívása a népzene és műzene közötti lényeges különbségekre, – népi hangszerek megismerése képről és a valóságban, – hangszerkészítés: nádsíp, köcsögduda, – néptánc lépések filmen, valóságban, – néptánc műsoron, táncházban való részvétel. Népszokások: – húsvéti szokások: tojásfestés, locsolás, – karácsony: faállítás, díszítés, – szilveszter: ólomöntés, – lakodalom, – keresztelő, – temetés, – ételkészítés: ünnepekhez kapcsoltan egyszerű népi ételek: krumplis lepény, disznótoros, paprikás krumpli, öreg lebbencs. Tárgyi kultúra, tárgyi hagyományok különös tekintettel a kosárfonás hagyományaira.
6.
Népi tárgyak, eszközök, ezek anyagainak megismerése a valóságban és képről: – szárító, aszalókosár, – varsa, – kupulyka, – gazdasági kosár, – haltartó, – kotlóültető, – borító, – sövényfonott kerítés. Gyűjtőmunka
2.
3.
4.
24
D) Kosárfonási gyakorlatok A modul tanításának célja: A tanulók képességeikhez mérten sajátítsák el a kosárfonási részismereteket a gyakorlatban olyan mértékben, hogy későbbi foglalkoztatásuk során megfelelően, védett körülmények között tudják alkalmazni azokat. Követelmények Önállóan tudjanak: • kiválasztani a kosáralj elkészítéséhez szükséges anyagot – megadott méret és minta alapján, • leszabni, hegyezni adott méretű és mennyiségű anyagot, • vesszőt hasítani, sínt készíteni, • keresztet készíteni, • elkészíteni felhasználható egyszerű kerek, ovális és szögletes kosáraljat mintadarabbal azonos méretben 6 cm ∅ kb. 3 óra alatt. Kis segítséggel tudjanak: • oldalfonást készíteni: sínnel, sövényfonással, gyűrűzést: 2 szálas gyűrű, 3 szálas gyűrű, szegést: 3 páros sima szegés. • kosáraljat és az oldalt összeépíteni, • modellen legalább háromféle (a jegyzékben szereplő) terméket minőségi követelményeknek is eleget téve készíteni, Folyamatos irányítás mellett készítsenek: • egyszerű csavart fület, • berakással menetes oldalfonást, • 4-5 szálas gyűrűfonást, • lábazatot, • 3 páros copfszegést, • szabadkézi terméket, valamennyit az egyéni képességek függvényében.
25
Tananyag 11-12. évfolyam, összesen 1850 óra, heti 24 óra Sorszám
A témák megnevezése A kosárfonás kézi szerszámainak ismerete, balesetvédelmi előírások A kosárfonáshoz szükséges anyag-előkészítés műveletei Kerek kosáralj készítése Modellel kosárkészítés, gyűrűfonások és oldalfonás tanulása, gyakorlása Páros sima szegések elsajátítása Lábazat kialakítása Szabadkézi kerek kosár készítése Ovális kosárfenék készítése Modellel ovális formájú kosár készítése Copf szegés tanulása, gyakorlása Fülezés tanulása, gyakorlása Gazdaságban használatos kosarak készítése
Kb. óraszám 10 40 70 150 150 40 200 100 200 220 100 470
A témák anyagának részletezése 1.
2.
3.
4.
5.
6.
26
A kosárfonás kézi szerszámainak ismerete, használata, baleset-megelőzési előírások: – a kosárfonó műhely rendje, munka és baleset-megelőzési szabályok, nem működő szerszámok: munkadeszka, állvány, ülőke, modell, mérőléc, működő szerszámok: vágó-, faragó-, tisztítókés, metszőolló, ár, kalapács, rugók, szegek, harapófogó, verővas. Kosárfonáshoz szükséges anyag-előkészítő műveletek: – fonóvessző osztályozása: fajta szerint (idegen anyag kiválasztása), hosszúság szerint, vastagság szerint osztályozó láda, osztályozó létra használatával, illetve minta alapján, – áztatás, – hegyezés. Kerek kosáralj készítése: – kereszt készítése, – kereszt rögzítése, – kosáralj kifonása (kettes gyűrűvel), – vesszők toldása, – kosáralj letisztítása. Gyűrűzés elsajátítása: – oldalkarók legyűrűzése háromszálas gyűrűvel, – négyszálas gyűrűfonás. Oldalfonások megismerése: – sövényfonás sínből, – oldalfonás menetes fonással, berakással. Páros sima szegések elsajátítása: – egyszerű páros szegések készítése,
7.
8.
9.
10.
11.
12. 13.
14.
– hárompáras szegés, – négypáras szegés. Lábazat kialakítása, pl. ajándék kosár, óvodás kosár – lábazat kialakítása oldalkarókból, – gyűrűfonás alkalmazása (ötszálas gyűrűfonás), – karóvégek „kettőn be” hajtogatása, – kosár letisztítása. Modellel kosár készítése, pl. húsvéti kosárka – kerek alj készítése, – az alj felszerelése modellre, – felkarózás, felhajtogatás, – oldalkarók legyűrűzése háromszálas gyűrűvel, – oldalfonás egyszerű fonással, – négyszálas gyűrűfonás, – hárompáros sima szegés, – a kosár letisztítása. Szabadkézi kerekkosár készítése, pl. kiflis kosár – kerek fenék készítése, – fenék karók végeinek levágása, – fenék felkarózása, hármon felhajtogatása, – oldalkarók legyűrűzése (háromszálas gyűrűvel), – oldalfonás menetes fonással, – négyszálas gyűrűfonás, – négyszálas simaszegés, – kosár letisztítása. Ovális kosáralj készítése: – az ovális alj fenékkaróinak leszabása, – szabnivalók összetűzése, – kosáralj kifonása (kettes gyűrűvel), – vesszők toldása, – kosáralj letisztítása. Modellel ovális formájú kosárka készítése: – ovális fenék készítése méretnek megfelelően, – fenék felszerelése a modellre, – fenék felkarózása, hárman felhajtogatása, – oldalkarók legyűrűzése (háromszálas gyűrűvel), – oldalfonás, sövényfonás sínből, – háromszálas fordított gyűrű, – hárompáros copfszegés, – kosár letisztítása. Copfszegés tanulása, gyakorlása: – hárompáros copf szegés Fülezés tanulása, gyakorlása: – ajándékkosár fül (két szálból összecsavart fül), – egyszerű csavartfül készítése, – hajófül készítése. Szögletes kosáralj készítése fonólécben készített alj:
27
15.
– fenékkarók rögzítése, – első és utolsó karók párosítása, – alj kifonása sövényfonással, – lezárása. Gazdaságban használatos kosarak készítése: – papírkosár, – csipkés tálca, – pálcázott fali virágtartó, – ampolna, – piaci kosár.
4. Módszertani ajánlások A) Gondolatok a megvalósításhoz Az elméleti tárgyak tanulás-tanítás kölcsönhatásában általános pedagógiai elveknek kell érvényesülni. Figyelembe kell venni: • a tantárgy-pedagógiai módszereket, • az értelmileg akadályozottak tanulási folyamatát, • a szakma – célzott tevékenység (kosárfonás) tartalmát, felépítését, az elsajátítás módszertanát. Az elméleti tárgyak előkészítésül szolgálnak a szakmai gyakorlathoz. Mit jelent ez? Ezeken a foglalkozásokon a gyógypedagógus nagyobb arányban támaszkodik a gyakorlati foglalkozás tantárgy-pedagógiai módszereire (bemutatás, anyagigény felmérése, műveletek részekre bontása, műveleti sor, fogások gyakorlása stb.). A fogalom kialakítása, a cselekedtetés minél több érzékszerv bevonásával ezeken az órákon történik. A szakmai gyakorlaton pedig a szakma, illetve szakmai fogások, részletek gyakorlása kerül előtérbe. A tervezést illetően az elméleti órák mindig meg kell előzzék az új tevékenység gyakorlását. A gyakorlás folyamatában a tervezett fogalmak elmélyítése közbeiktatódhat heti rendszerességgel. A Hagyományaink című modul bevezetésével az eddig szerzett ismeretek megőrzését (természeti és társadalmi környezet), bővítését (életviteli és gyakorlati ismeretek, időfogalom), a felnőttként való gondolkodás alakítását célozza meg egy újfajta csoportosítás szerint, egyben szoros kötelék is a szakmával. Ezekhez a foglalkozásokhoz leginkább a fiatalok ismeretszerzési folyamatát a szituációban való problémamegoldás megvalósítása lehet a leghatásosabb. Az Alapfogalmak a kosárfonásban című modul legfontosabb feladata a fogalom kialakítása minél több érzékszerv bekapcsolása mellett, a szemléletesség elvének maximális figyelembevételével.
28
A megnevezések, az utasítások megfogalmazása legyen érthető, egyszerű és rövid. Nagyon fontos, hogy a gyakorlaton – akár más szakoktató által használva is – ugyanaz legyen az utasítás. Egységes, szakmailag elfogadott és használt kifejezéseket, fogalmakat kell elsajátítani. Az Anyag, eszköz és munkavédelmi ismeretek című modul képzési tartamát a szakma tananyagából adódóan úgy került kiválasztásra, hogy az értelmileg akadályozott fiatalok ismeretei bővüljenek: • analógián alapuló ismeretszerzéssel (a fűz, mint növény megismerése), • cselekvésbe ágyazottan (töréspróba), • valamint azon tevékenységekkel kapcsolatos tudnivalók kerültek kiemelésre, amelyeket nagy valószínűséggel még a gyengébb képességű fiatal is el tud majd végezni (a fonástechnika elemeinek elsajátítása nélkül is). Ilyen az áztatás, súrolás, lakkozás, raktári munkák. A szerszámok ismerete, használata, az anyagokkal kapcsolatos munkavédelmi ismeretek gyakorlatban való alkalmazása elengedhetetlen. A munkavédelemmel kapcsolatos szabályok, feliratok, piktogramok olvasása, írása, értelmezése kerülhet előtérbe. B) Ötletek a tanulás-tanítás folyamatához A gyermek oldaláról fontos: Az eredményes tanulás fontos feltétele a pozitív motiváltság és az önkéntesség. Az előkészítő szakképzési évfolyam (10. évfolyam) végére a fiatalokban ki kell alakuljon egy tevékenység iránti pozitív érzelmi viszonyulás (szeresse és akarja). Ezeket a tulajdonságokat többfajta tevékenységgel való megismertetés, több szakoktatóval, több műhelyközösséggel való kapcsolat alakításával lehet elérni természetesen az egyéni képességek maximális figyelembevétele mellett. A pozitív motiváltság és az akarat fenntartása a szakképzési évfolyamokon elsődleges feladata kell, hogy legyen. A tanár oldaláról fontos: • Személyes, jó kapcsolat kialakítására kell törekedni a tanuló személyiségének alapos megismerése révén. • A lehető legjobban figyelembe kell venni a tanuló egyéni képességeit, tanulási ütemét (lehetőleg minden tanulónak legyen egyéni fejlesztési, előrehaladási programja). • Megkülönböztetett, csak az egyénnek szóló figyelemmel kell fordulnunk minden tanulóhoz, különösen a gyakorlati képzés során. • Nagyon kis lépésekkel szabad csak előrehaladni a tananyagban, az előre látható nehézségek kiküszöbölésére kell törekedni. Ehhez a szakma magas szintű ismerete szükséges, hiszen sokszor a szakmai fogásokon múlik a siker, és ezek egyetlen tankönyvben sem találhatók meg. • Minél több oldalról kell megvilágítani a fogalmakat: verbális, manuális, vizuális területek bekapcsolásával, támaszkodva az írásos és képi megjelenítésre (elsősorban az elméleti órákon). A gyakorlatok száma rendkívül sok kell legyen az értelmileg akadályozott fiataloknál. Igaz, hogy monotónia tűrés nagyon magas, de itt a legnagyobb a veszélye annak, hogy a tanuló érdektelenné váljon, ezért a készített termékek vagy „részletek” (kereszt, alj, gyűrű stb.) kerüljenek felhasználásra mások által fonott termékbe, vagy ajándékba kell adni, vagy díszítésül is szolgálhatnak. Ez által a munka, az egyén fontossága nagyon kiemelhető.
29
5. Ellenőrzés, értékelés Az elméleti és gyakorlati foglalkozás alatt folyamatos fejlődés- és teljesítményellenőrzés ajánlatos minden mozzanatra kiterjesztve, egyénre szabottan. Értékelés A modulokat külön-külön nem értékeljük. Az össztevékenységet értékeljük, amelynek a legfontosabb eleme a munkadarab elkészítése. Szóbeli értékelés folyamatosan pozitív megerősítéssel. Fejlődés nyomon követése a munkadarabok összehasonlításával. Szöveges értékelés félévkor és év végén. Szempontjai: • a munkához való viszony fejlődése, • a társakkal való együttműködés szintje, • az időegység alatt tanult konkrét szakmai tevékenység rögzítése, • azok elvégzésének önállósági szintje. Második év végén: Javaslat arról, hogy mely munkatevékenységben milyen önállósági fokon foglalkoztatható eredményesen. Az értékelésnél figyelembe kell venni az egyéni képességeket, a tanulók önmagukhoz mért fejlődését, melyet az elkészített munkadarabok összehasonlításával nyomon lehet követni. Ajánlatos a félév munkadarabjait összegyűjteni.
6. A képzési eredményesség biztosításának feltételei Felnőttek részére: • A programot bevezetni szándékozók részére egyhetes (50 órás) intenzív elméleti és gyakorlati felkészítést tartunk bentlakásos tábor keretében. • A tábor színhelye: a parkerdő hangulata biztosítja az elméleti, gyakorlati, módszertani ismeretek elsajátítását. A fárasztó munkát a romantikus hangulatú természeti környezetben eltöltött szabadidős programok enyhítik. • A Békésmegyei Népművészeti Egyesület szakmai támogatása biztosíték az eredményes tanfolyam elvégzésére. A modul készítőjének kollégái húszéves kosárfonási oktatási múlttal, kellő szakmai felkészültséggel vállalják a felkészítést. • Szakmai konzultációkra lehetőség van a tábor elvégzése után, folyamatosan, illetve a haladó táborok keretében évente. • A tábor elvégzésekor értékelőlap kitöltésével visszajelzést várunk az eredményesség mérése és a hibák korrigálása céljából. Ezeket értékelik együttesen a modul szerzőjének koordinálásával, a modulban közreműködő pedagógusokkal, szakoktatókkal. • Önellenőrzési lehetőséget biztosítunk a részfolyamatok és végtermékek tekintetében. Te hogy értékeled? – Összehasonlítás,
30
•
– konzekvencia levonása, – a jó munka felismerésének fejlesztésével, – hiba felismerése, – belátási képesség. A modulprogram szerzője vállalja a visszajelzések alapján a program módosítását amenynyiben az szakmailag indokolt.
A tanulók részére: • A modulok bevezetését megelőző gyermektábor lehetőséget biztosít az elméleti, gyakorlati, módszertani képzés eredményességének felmérésére. • A visszajelzések által folyamatosan lehetőség nyílik modulonkénti értékelésre részfolyamat vagy termékkészítés szempontjából. • A program szerzője és a szakmai munkaközösségek a jövőben az egyes modulokhoz kapcsolódó munkafüzeteket állít össze.
31
Készült a FOGYATÉKOS GYERMEKEKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY pályázatára
TÓTH SÁNDOR
KONYHAKERTI MUNKÁK Értelmileg akadályozottak részére
Lektorálta: ENDRŐDYNÉ BATÓ ÉVA
Budapest, 2001
Tartalom
1.
A modul megnevezése .................................................................................................... 35
2.
A modul célja .................................................................................................................. 35 A modul illeszkedése az intézmény céljaihoz ............................................................ 36
3.
A modul beillesztése a képzésbe..................................................................................... 41
4.
A modul szerkezete – a képzés struktúrája: .................................................................... 44 A 11. évfolyam tervezete............................................................................................ 47 A 12. évfolyam tervezete............................................................................................ 51
Táblázatok .............................................................................................................................. 56 Forrásmunkák......................................................................................................................... 60
34
1. A modul megnevezése Konyhakerti munkák a készségfejlesztési szakiskolák számára.
2. A modul célja a) Alkalmas a tanulásban akadályozott középsúlyos értelmi fogyatékosok számára, a 11-12. évfolyamon. b) Középsúlyos felnőtt fogyatékosok (családi ház, szociális eltartáshoz, rehabilitációs intézetek, szociális foglalkoztató intézetek, napközis otthonok) részére. • • a) • • • b) • • • c) • • d)
E modul használatával: Sajátítsák el irányítással a talajműveléstől a betakarításig a termelés fő feladatait. Erősödjön a munkavégzés során a fiatal és természet közötti harmónia. Közvetítendő értékek: Az alkalmazkodó készség fejlesztése: Ismerje a területet ahol tevékenykedik, tudjon tájékozódni a munkaterületen. Tudjon utasításokat végrehajtani, nehézségi fok szerint. Képes legyen huzamosabb ideig végezni a kijelölt munkát az időjárásnak megfelelő öltözködés felismerésével. Szépérzék: A szépre és jóra való fogékonyság kialakítása és fejlesztése. Segítséggel tegye vonzóvá a környezetét, szívesen tartózkodjon jó levegőn, szeresse a természetet, s tudjon dolgozni megfelelően előkészített szerszámokkal, eszközökkel. Keltsük föl a figyelmüket, érdeklődésüket saját és közvetlen környezetük szép kialakítására (öltözködés, higiénia) – napirend, rendszeresség, következetesség. Egészséges életmódra nevelés: Törekedni kell a kitartó folyamatos munkavégzésre, a megfelelő testi fejlettség elérésére (fizikai állóképesség). Sajátítsák el a fiatalok az egészség megóvásához szükséges egészségügyi alapismereteket, az alapvető minimális higiéniai szokásokkal együtt. Testi nevelés: A munkára neveléssel összefüggő feladatként jelenjenek meg náluk a mindennapi élethez alapvetően nélkülözhetetlen, minimális munkavédelmi, egészségvédelmi ismeretek, és a hozzátartozó szokások mellett a testi ellenállóképesség is. A felnőtt korba lépő fogyatékos embernek épp úgy, mint bármely kortársának, szüksége van arra, hogy a maga szintjén hogyan vigyázzon egészségére. Fontos, hogy az egészséges életmódhoz tartozó higiéniás szokások kialakuljanak bennük. Ennek érdekében szükség van az összehangolt munkára (tanár, nevelő, szülő). Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy a sérült fiatalok fejlődésében, tevékenységében, magatartásában alkalmazkodjanak a való világhoz.
e) Szociális beilleszkedésre nevelés: A beilleszkedés a nevelésben a magatartást szabályzó viselkedésformákat kell kialakítani és megszilárdítani. Ismerjék meg a különböző élethelyzeteket, fokozatosan tudjanak megfelelni a fiatalok a rájuk váró képességekhez mért feladatok elvégzésére.
35
Úgy kell megismertetni velük helyzetüket, hogy lehetőleg elfogadják azt, és segítséggel képesek legyenek a velük sorsközösségben élő társaikkal megfelelően együtt élni és dolgozni. Érzelmileg azonosulni tudjanak velük. Tudják az emberi kapcsolataikban az egyet nem értést kezelni, és kevésbé sérüljenek vitákban. f) Érzelmi nevelés Az érzelmi nevelés a munkára felkészítő csoportok nevelő munkájában korrekciós nevelő hatásoknak a folytatását jelenti, amely segítségével fejlődik a fiatalok megfigyelőképessége, érzelmi élete. Különösen szükségük van arra, hogy munkájukat szeressék, tevékenységük eredményét képesek legyenek magukénak érezni, érzelmileg kötődjenek tanáraikhoz, nevelőikhez, ami a munkavégzés folyamatában nélkülözhetetlen számukra. g) Munkára nevelés Kialakítandó bennük a rend iránti igény, a rend megteremtésének és fenntartásának, valamint megőrzésének képessége. Ezáltal magatartásuk pozitív irányba változzon. A tervezett munkakövetelmények teljesítése, a vezetői utasítások figyelembevétele egyaránt fontos legyen számukra. Minimális szinten sajátítsák el a másokkal való együttműködés a minimális szinten feladatok végzésében. A modul illeszkedése az intézmény céljaihoz Az intézményben kialakulnak a társas együttélés alapvető szokásai, ismeretei, önkiszolgálási szintje lehetővé teszi a fiatalok számára a viszonylagos önállóságot. Az intézmény, a diákotthon biztonságot jelent számukra. Megismerhetik a tágabb környezetet is, s abban biztonsággal mozoghatnak. Így ismereteik fokozatosan bővülnek és megnő számukra a „kinti” világ iránti érdeklődésük. Az intézményben folyó többéves fejlesztő munka során kellő mélységben és alapossággal ki kell alakítani a fiatalok egyéni képességeit, valamint biztosítani kell az egyéni korrekciót is. A nevelő irányító feladata által a mechanikus munkavégzést kell elősegíteni. Meg kell ismerniük a segítségnyújtás alapvető minimális lehetőségeit. • Segítséggel, illetve aki arra képes, önállóan tudjon a konyhakertben szakszerűen szerszámokkal dolgozni. • Képesek legyenek az általuk termesztett növények felismerésére, felhasználása, minimális szinten is. Minimális szinten: • Ismerjék a növények gondozását. • Fizikai munka nélkülözhetetlen szerepének jelenlétét, megbecsülését életükben (képességükhöz mérten). • A zöldségfélék az egészséges életmód kialakításában számukra és környezetük számára is nagyon fontosak. • Erősödjön a munkavégzés során a fiatalok közötti érzelmi azonosulás. • Fogadják el a társuk segítségét. • Fogadják el a nevelő útmutatását, vegyék észre az ügyesebb társuk munkáját, és próbálják azt a maguk szintjén elvégezni (utánozni). • Tudjanak ásni, gereblyézni, ültetni, kapálni, gyomlálni, betakarítani. • Az általuk megtermelt növényeket a már megszerzett ismeretek felhasználásával – kis segítséggel –, tudja gondozni, mint betanított munkás. Maximális szinten: • Ismerjék fel az időjárás változásait a természetben, ennek figyelembevételével (kellő segítséggel) végezzék feladataikat. • Ismerjék az általuk végzett munkák lényegét.
36
• •
Ismerjék a szép, gondozott környezet kialakítását, a park, zöld terület karbantartását. Ismerjék meg a talaj fajtáit, fontos jellemzőit, termékenységét, vízgazdálkodását, levegő-, hőgazdálkodását és tápanyag-utánpótlását. • Ismerjék meg a termelendő növényeket (magok, palánták) fajtáit, tulajdonságait. Minimumszint: • Ismerjék meg a talaj-előkészítés folyamatát. Maximumszint: • Ismerjék meg a növények ültetésének és palántázásának formáit, időrendi sorrendjét. • Ismerjék meg az ültetés utáni ápolási munkákat: kikelt, elültetett növények talajmunkáinak folyamatát (talajlazítás, gyomtalanítás, öntözés, ritkítás, növényvédelem). Minimumszint: • Ismerjék meg a növénytermelés folyamatainak kezelését. Maximumszint: • Ismerjék fel a konyhakerti növények betakarításának időrendi sorrendjét, formáit (az egyes növények szedésének idejét, a szedésre érettség külső jeleit, sajátosságait). • Ismerjék az áru-előkészítéshez, terménybegyűjtéshez, és szállításhoz szükséges feltételeket (kevésbé érzékeny, kosárba, ládába rakható), rendeltetésük szerint. • Ismerjék meg a termények felhasználásának lehetőségeit, módjait (az esetleges értékesítésüket). • Ismerjék meg a megtermelt növények átmeneti és tartós tárolásának módjait. Ugyanezen ismeretek felhasználásával tudják alkalmazni ezeket (virágok ápolásánál, fóliasátrakban, üvegházakban, kertészetekben, illetve a termények feldolgozásában, a konyhán is). – A konyhakerti munkákban szerezzen olyan gyakorlati tapasztalatot – ha minimális mértékben is –, de legyen képes létfenntartási gondjainak kielégítésére. – Vidéken a szociális otthonokban mindig található egy szabad terület, ahol képességeinek megfelelő munkát végezhet. – Tartsa tiszteletben és becsülje meg a saját és társai által végzett munkát. Összegezve: •
• • • • • •
Minimumszint: Segítséggel legyenek képesek a nap mint nap felmerülő gondjaiknak megoldására. Legyenek képesek a munkájukban részben önállóságra, irányított munkavégzésre. Maximumszint: Legyen képesek a tehetségesebbek a bizonyos fokú önállóságra munkájukban. Becsüljék meg a saját és társaik által végzett fizikai munkát. Legyenek képesek a kitartó és folyamatos tevékenységre. Tartsák tiszteletben az általuk termesztett növényeket: gondozzák, védjék. Minimumszint: Tiszteljék környezetüket, a természetet, és ezáltal a környezetbarát agrotechnikák jelentőségét. Tiszteljék elöljáróikat (tanáraikat, nevelőiket), akiktől segítséget, irányítást, tudásuk, ismereteik bővítését kapják.
37
Értékközvetítés a modulban • • •
• • • •
• •
• • • • •
• • •
38
Minimumszint: A megvalósításban elsősorban az utánzásra koncentrál. Maximumszint: A megvalósításban elsősorban a tevékenységre koncentrál. Minimumszint: Elsajátításával a gyakorlati oktatást ismerjék meg kezdő szinten, és legyen alapvető feladat a manuális készség fejlesztése. Maximumszint: E tevékenység jellegéből eredően lehetőség nyílik, hogy az érzékszerveket célirányosan fejlesszék, a munkamozdulatok pontosságának gyorsaságának és rendezettségének fokozására. A modulban résztvevők kapjanak meg minden lehetőséget képességeik kipróbálásához. Minimumszint: A gyakorlottság az adott szinten elvárható eszköz és szerszámhasználatban nélkülözhetetlen. Cél az elemi munkaszokások kialakítása. Helyes testtartás, munkamegosztás, rend, pontosság, takarékosság, balesetvédelem. Maximumszint: Munka adott időben történő elvégzésének megfelelő munkatempó kialakítása. Kiemelten figyeljenek az anyagfelhasználás takarékosságára és az eszközök kíméletes használatára. Minimumszint: Az alapvető személyes higiénia iránti igény kialakítása Legyen felelősségük a rendszeres napi feladatok ellátásában, tájékozottság az elemi szolgáltatások használatában. Ismerjék fel a gazdálkodással kapcsolatos elemi összefüggések. (A pénz szerepe a háztartás-gazdálkodásban, értékesítésben.) Legyen minimális igényük a korszerű táplálkozás iránt (zöldség, gyümölcs-, egészséges életmód). Segítségül alkalmazzák a helyes táplálkozás szabályait, s így váljék szokásukká az igényes, kulturált étkezés (nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk). – Ennek érdekében saját maguk megtermelik a „konyhára valót”. Maximumszint: Mindezek elérésében fontos a természet jelenségeinek megfigyelése, figyelembe vétele a növények gondozásán keresztül. A környezetvédelmi lehetőségek felismerése nagyon fontos a környezetbarát módszerek alkalmazásának segítségével. Legyenek udvarias magatartásúak kortársaikkal és a felnőtt-gyermek kapcsolatokban (a családi szeretet bemutatása).
Modul a) Tények és megértésük
Tudásanyag
b) Képességek és technikák a) Magatartás és értékek b) Szociális képességek
}
Követelmény
c) Személyes fejlődés segítése Tények és megértésük A kertgazdálkodás alapjai • A talaj felismerése. • Trágyázás. • Hulladékgyűjtés (papír, műanyag, üveg, fa, kő, textil) • Vetés, dugványozás, palántázás. • Növényápolási munkák (növényvédelem). • Kerttervezés, kert kialakítása. • A növények betakarítása (időrendi sorrend figyelembe vétele). • A növények tárolási módja, eszközei (vermelés, szállítás, fagyasztás, savanyítás, befőzés) • A növények életfeltételei (egyévi és évelő növények). Képességek és technikák •
Minimumszint: Képesek legyenek a kertgazdálkodás különböző változatainak felismerésére. Gyarapítsák technikai és munkaszervezési tapasztalataik megfelelő irányítással. Sajátítsák el a növényápolással kapcsolatos munkafolyamatokat, szerszámok használatát Magatartás és értékek
• • • •
•
Minimumszint: Tudja alkalmazni a gazdálkodási ismereteket. A helyes magatartási formákat sajátítsa el a munkavégzés során. A mindennapi életben értékelje és tartsa tiszteletben környezetét. Vigyázzon arra, hogy a környezete torzulva el ne szegényedjen, értelmetlen pusztítással tönkre ne menjen. Maximumszint: Az egészséges egyensúly: az emberi teljesítmény, és önálló munka. Jóindulattal az egymás iránti megbecsüléssel, megértéssel hozzájárulhasson élete alakításához. Szociális képességek
•
Minimumszint: Olyan életszemléletet közvetítsen, amely tudatosítja, hogy a legegyszerűbb emberi tevékenység is nemcsak önmagát, hanem embertársait is szolgálja. Maximumszint:
39
•
Ismerjék fel, hogy a használt eszközök segítségével saját és társai jó, és rossz irányba befolyásolhatók. A munka értéke nemcsak a tevékenységtől, hanem a hozzáállástól és a fiatal képességeitől is függ. Személyes fejlődés
Mindinkább fel kell ismerniük a modulban résztvevőknek, hogy az emberi világ egy nagy közösség, kultúrák sokasága. Éreznie kell, hogy a jól működő közösség csak akkor valósítható meg, ha ennek tagjai személyes munkájukkal, lényükkel, boldogulásukkal, elégedettséggel kialakítják azt. Minimumszint: • Nagy jelentőséggel bír, ha egyénileg ki-ki saját tehetsége szerint hozzájárul a közösséget kialakításához. Társaival szemben megértő, s az egyet nem értést kezelni képes. Maximumszint: • Nagyon fontos, az együttműködés képességének kialakítása; ennek feltétele a helyes és reális önismeret, az egyénre szabott képességek kibontakoztatásainak lehetősége. • Így a gyakorlati készségek és ismeretek az általános alapműveltség nélkülözhetetlen részeivé válnak. • Lehetőség szerint képesek legyenek önmaguk és társaik segítségével alakítani, formálni közösségüket. • A fiatal, aki (kisebb, vagy nagyobb mértékben) támaszra szorul egész életében a környezet hatására bizonyos önállóságot érjen el. • A megsegített önbecsülése, személyes törekvése erősödjön azáltal, hogy a támogatást ott kapja, ahol a legnagyobb szüksége van rá. A modul használata alkalmassá teszi a tanulókat, hogy a megfelelő ismereteket, különböző technikákat, erkölcsi kifejlesszék, s aztán képessé tegyék őket arra, hogy tevékeny tagként beilleszkedjenek az adott emberi közösségbe. Követelmények • • • • • • • • • • • • • •
40
Minimumszint: Ismerjék a becsületes munka értékét. Becsüljék a közösségben végzett munkát. Ismerjék a munkafolyamatok kialakítását, a környezetbarát munkavégzést. Ismerjék az elsősegélynyújtás elemi szabályait. Képesek legyenek az alapvető higiéniai szabályok betartására. Maximumszint: Tudják, hogy felelősek önmagukért, környezetükért. Ismerjék a helyes táplálkozás jelentőségét. Ismerjék fel a helyes táplálkozás jelentőségét. Tudják, mi a korszerű táplálkozás jelentősége. Ismerjék az ételkészítési alapvető eljárásokat és az ételek tárolását. Legyenek képesek ízlésesen teríteni, az étkezési szabályokat betartani. Ismerjék a konyhakerti munkákat és szerszámokat. Ismerjék a pénzgazdálkodási és megtakarítási lehetőségeket. Ismerjék a munkamegosztást a közösségben, saját feladataikat és a jó időbeosztást.
• • •
Tudják a munkafolyamatok részeit. Sajátítsák el az alapvető balesetvédelemmel kapcsolatos teendőket. Képesek legyenek önfegyelemre.
3. A modul beillesztése a képzésbe A helyi igényeknek megfelelően építhetik be az iskolák (szociális otthonok, rehabilitációs intézetek, családi házak, szociális foglalkoztató intézetek) tervükbe azokat az alapvető mezőgazdasági kertgazdálkodási ismereteket, amelyek a mindennapi életben mindenki számára szükségesek. Ugyanakkor ösztönzést adnak a célszerű támogatásra, kiegészítő jövedelemszerzésre. A modul képzésen belüli helyének tervezése Képzési idő: két év (11. és 12. évfolyam). További képzési lehetőségek: 11. évfolyam – kezdő fokozat 12. évfolyam – haladó fokozat A modulra épülő szakképzés: konyhakerti ismeretek. Minősítés: Tanúsítvány megszerzése. A képzést nem követi vizsga, de a programban előírt követelmények teljesítéséről tanúsítványt kapnak a modulban résztvevők. Tudás alapú ismeretek Kultúrnövények őshazája
Betakarított növények tárolása, tartósítása, értékesítése
Kártevő rovarok
Föld (felfedezések) Éghajlati viszonyok
Termesztett növények
MODUL
Higiéniai szokások Talajművelés
Környezetvédelem
A növények életfeltételei
Biokultúra Konyhakerti növények
Munkaeszközök Munkavédelem
41
Tevékenység alapú ismeretek: – takarítás, komposztkészítés, – trágyázás (bio), – talajművelés, – ültetés, palántázás, – növények gondozása, – betakarítás. • Takarítás, komposztkészítés: tantárgyi koncentráció A parkosításkor keletkezett kisebb gallyak begyűjtése a komposztáló területre (lehetőség szerint komposztálógép használata) – felnőtteknél. Fahamu összegyűjtése, felhasználása. A megművelendő talaj előkészítése (levágott fű, gyomok fonnyasztva, sövények, cserjék nyesedéke, kerti hulladék, konyhai hulladék, gyümölcsmaradék, szalma, lomb – kivéve dió – összegyűjtése). • Trágyázás: Az őszi talajművelés előtt hajtjuk végre. Fajtái: istálló- és baromfi trágya, szerves trágya, komposzt, zöldtrágya. A szerves trágyák több szempontból előnyösek, növelik a talaj humusztartalmát, javítják a talajszerkezetet, és a növények tápanyagellátását, fokozzák a növények terméshozamát. Ezek talajban élő és a lebontást végző élőlények táplálékai. • Talajművelés: őszi mélyszántás, ásás. A téli eső és a hólé, amely a talajba jut, a fagy, amely a rögöket szétporlasztja jó hatású a talaj állagára. Minimumszint: kézi művelés • ásás, gereblyézés, talajtömörítés, kapálás Maximumszint: gépi művelés: • kultivátorozás, boronálás, hengerezés, • kapálógép használata. • Ültetés, palántázás: (lásd a 2. és 4. táblázatban!) • Növények gondozása: folyamatos öntözés, gyomtalanítás. (Lásd a 3. táblázatban!) • Betakarítás: Célszerű a fogyasztásra való alkalmasság előtt elvégezni. Szedés ideje akkor van, amikor a zöldségnövény fogyasztható része érett. (Lásd a 5. táblázatban!) Ágyások kialakítása A kijelölések kerti zsinórral, jelzőpálcákkal történjenek (100 cm széles utak kihagyása a közlekedésre). Sortávolság kialakításánál három ágú sorkihúzót használjunk. Az ültetést kézzel végezzük (esetleg magszóróval). Évelő növények (egres, eper, málna, ribiszke bokrok) ültetésénél ásót használjunk. Palántázásnál ültetőfával dolgozzunk. A tevékenység alapú gyakorlati foglalkozás feladatainak meghatározásakor tudnunk kell, hogy a munkába állítás alapja – készségfejlesztő speciális szakiskolák – rehabilitációs központok, szociális foglalkoztató intézetek családi házak esetében is csak a munkaképesség lehet (differenciált haladás). Mindazok számára alkalmazható a képzés, akivel bármilyen egyszerű munkát hasznosan el tudunk végeztetni és magatartása is elfogadható (kis felügyelettel, irányított feladatvégzéssel) még akkor is, ha ismeretei alacsonyabb szinten rögződnek. A képzésben résztvevők nagy része (70-80%) csakis fizikai jellegű munkavégzésre képes. Alkalmat adhatunk arra, hogy hosszabb időszakon át az egyszerű fizikai munkába begyakorolhassák magukat, ahol a szükséges állóképességet erőt a folyamatos és sokszor egyhangú munka iránti közönyt felválthassa a begyakorolt munkavégzés.
42
A modulban résztvevők 20-30%-a ezen felül még képes a megszerzett ismereteket a fent említetteket végrehajtani, munkateljesítményét fokozni, hatékonyabb eredményt elérni és nagyobb önállósággal tevékenykedni. Vetésforgó 1. Tábla Káposztafélék, paprika, paradicsom, tojásgyümölcs
2. Tábla Gyökérfélék, hagymafélék, gumósok
3. Tábla Hüvelyesek, bab, borsó
4. Tábla Fészektrágyázással: kobakosok, csemege kukorica
Szakmai alapú tevékenység: • Alapozza meg az itt szerzett ismeretekkel a kertészetben, üvegházban, fóliasátorban, szántóföldön, konyhakerti munkákban való foglalkozást és a kertészeti alapismereteket. Helyi sajátosságok A konyhakert, kertészet, üvegház, fóliasátor, szántóföld helyének megválasztása, beosztása (lásd az 1. táblázatában!). A kert a család élelmezése, a feleslegnek pedig a piaci értékesítési szempontjából van magán és közgazdasági jelentősége és fontossága. Ezért e terület lehetőség szerint a lakóház közelében legyen. Amennyiben erre nincs mód, úgy a szántóföld közel eső részén jelöljük ki a konyhakert helyét. Talajban, illetve fekvésben nem nagyon válogathatunk (helyi adottságok). E földterület céljaira legjobb a humuszos talajú déli vagy délkeleti fekvésű, enyhén lejtős, folyó vagy állóvíz melletti terület (Humusz keletkezik a földben korhadásnak induló növényi és állati szervezetekből.). Amennyiben a talaj termőrétege 40-50 cm vastag úgy bárhol berendezhetjük a házi kertben, mert kis területen a talaj esetleges rossz tulajdonságait trágyázással, öntözéssel, meszezéssel megjavíthatjuk. A konyhakert nagysága a családi ház stb. nagyságától függ, 5-6 személyre elég egy 20x20 m-es kert, amely önellátásra alkalmas, amennyiben piacra is szeretnénk termelni, úgy nagyobb területen kell gazdálkodnunk. A területet jól kihasználhatjuk, ha elő-, utó- és köztes növényeket is termesztünk. A kert alakja lehetőleg négyszögletes legyen, mivel csak így lehetséges helyesen beosztani. Szabálytalan terület esetén kijelölünk egy szabályos alakzatot (legjobb a négyszög), a leeső területet pedig évelőkkel (egres-, málna-, ribiszkebokrokkal) ültetjük be. A négyszöget két főúttal négy táblára, a táblákat ágyásokra osztjuk. A főutak szélessége lehetőleg egy méter legyen, de ez függ a földterület nagyságától. A főutak találkozásánál alakítsunk ki egy öntözésre alkalmas területet (vízfelfogó kád, hordó), hogy a kert minden pontjától egyforma távolságra legyen, ezáltal az öntözés leggazdaságosabb hatékonyságú, és optimális célt szolgál. Mindezeket biztosítani tudjuk a konyhakert és szántóföld mellett az üvegházban, és fóliasátorban is.
43
4. A modul szerkezete – a képzés struktúrája: Képzési idő: évfolyamok száma: 2. Évfolyamonként 6 hónap (szeptember; október; november; március; április; május; június – 25 hét). 11. évfolyam – 625 tanóra 12. évfolyam – 750 tanóra A képzés műveltségi területei: Természet és környezet, testnevelés, Szakmai ismeretek, Posztgraduális képzés, Korrekció-habilitációs, rehabilitációs foglalkozás, Tehetséggondozás, Gyakorlati képzés Órakeret
11. évfolyam 25% 75%
Elmélet Gyakorlat
12. évfolyam 30% 70%
A képzés tantárgyainak, témaköreinek bontása Kötelező tantárgyak
Témakörök
1. Környezetismeret 1-2. Egészségvédelem 1-2. Környezetismeret 2. Testnevelés Mozgásfejlesztés, egészséges életmódra nevelés 3. Szakmai ismeretek Anyagismeret, munkavédelem és balesetvédelem Korrekció 4. Posztgraduális képzés: I. Korrekció-habilitáció, reha- Tehetséggondozás (differenciált foglalkozás) bilitáció II. Tehetség-gondozás (differenciált foglalkozás) Elméleti képzés összesen Gyakorlati képzés Konyhakerti munkák Heti összes Gyakorlat Éves összes Gyakorlat
11. 12. évfolyam óraszámok
1. Természet és környezet
1
2
1
2
2
2
1
1
5 20 25 625
7 23 30 750
A képzés szervezésének feltételei A képzés szervezésének feltétele, hogy a szakképző iskola rendelkezzék azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek elengedhetetlenek a központi program megvalósításához. Az intézménynek a programot a helyi sajátosságoknak megfelelően használhatják fel, a változtatható modul további tartalmi kidolgozásával (lásd a 3. pontban). Személyi feltételek Az elméleti és gyakorlati oktatásról szóló törvény 17. §-ban szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus és egyéb szakember látja el. A csoportoknál 6 tanulókként 1 gyermekfelügyelő szükséges.
44
Tárgyi feltételek • A szakismeretek elméletének és gyakorlatának oktatása tanműhelyekben és osztálytermekben történik. • A gyakorlati oktatás eszközszükségletét a helyi program tartalmazza. • A szakmai gyakorlat azon részét, amely az intézményen kívüli helyszíneken történhet, más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködve – megállapodásban rögzített feltételekkel – végezhetik. (A gazdasági eszközöket lásd az 1. táblázatában!) A tanulók felvételének feltételei Iskolai előképzettség Az értelmileg akadályozottak általános iskolája 10. évfolyamának elvégzése. Szakmai előképzettség Az iskola és a szabadidős tevékenységek során megszerzett minden készségfejlesztő ismeretanyag, amely alapműveltségi vizsga letételét nem igényli. Egészségügyi és munka-alkalmassági feltételek A Készségfejlesztő Speciális Szakképzésre jelentkező tanulóknál figyelembe kell venni egyéni, aktuális állapotukat és az adott munkatevékenységre való alkalmasságukat. Kizáró okok: allergia, betegség. Mentesítés: minimális követelményeket nem ért el. Ellenőrzési és értékelési alapelvek, javaslatok Az elméleti órákon az elméleti anyag ismertetése a tanár által. Vetítéssel (videó) is közelebb hozható az adott téma. Lehetőleg minél több legyen a szemléltetés. A gyakorlati órákon a témától függően egyedül, kettesével vagy kis csoportokban oldottabb légkörben tevékenykedjenek a tanulók. Azonban ez sem vezethet fegyelmezetlenségre (balesetveszély). Az eszközök tisztaságára, rendjére szoktassuk rá a tanulókat. Amennyiben tanulmányi kirándulást tervezünk, úgy azok kapcsolódjanak az adott témához. Minden esetben – előtte és utána – beszéljük meg a látottakat. Lehetséges olyan gyakorlati anyag (például virágápolás, parkgondozás stb.), amely egész évben elfoglaltságot biztosít a tanulóknak. A célszerű értékelés mindig a tanulás tárgyára irányul, a tanuló személyiségét figyelembe véve. Az évközi értékelés elsősorban a tanulás segítésére és a gyakorlati ismeretek elsajátítására koncentráljon. Ez a segítség legyen folyamatos, tárgyilagos és megbízható. Helyezzük előtérbe az átfogó témáknál a szóbeli ellenőrzést. Az írásbeliséggel szemben primátust a szóbeliség élvezzen – kommunikációs alapkészség fejlesztésére. A gyakorlati munkákat menet közben is ellenőrizzük és értékeljük, ha szükséges, korrigáljuk. Az elvégzett munkát minden esetben minősítsük pozitív motivációval. A jól végzett munkát külön dicsérjük meg. Ha egy feladatvégzés gyengén sikerült, adjunk lehetőséget annak kijavítására. A heterogén csoportok teljesítményénél emeljük ki a jó teljesítményűeket, úgy, hogy egyben motiváló jelleggel hassanak gyengébb képességű társaikra. Értékelésünk olyan legyen, hogy a tanulók érezzék benne a jó szándékú segítségünket. Értékelés: 11. évfolyam 1. félév: szóbeli értékelés 2. félév: írásbeli értékelés (Továbbhaladás feltétele: a tantervi minimum követelményeinek teljesítése) 12. évfolyam 1. félév: írásbeli értékelés 2. félév: tanúsítvány, amely egyben a modul elvégzésének igazolása is
45
Az értékelés módjai, eszközei: A tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése szóban és írásban történik: • megfigyelés, • szóbeli felelet (tények, leírások, fogalmak), • óraközi munka (pontozás), • részvétel versenyeken (saját kategóriájukban). Az értékelés helye a tanítás-tanulás folyamatában: • rendszeres szóbeli visszajelzés tanítási órán, • folyamatos szóbeli ismétlés az előző órák anyagából (begyakorlás, rögzítés). A minősítő értékelés súlypontjai: • a továbbhaladáshoz szükséges alapok legfontosabb alapfogalmak, • az ismeretek alkalmazásában elért alapszíntű jártasság, ellenőrzése, • az oktatás eredményeként kialakult alapkészség ellenőrzése, • a továbbhaladás feltétele, az előírt követelmények teljesítése. A teljesítmények rendszeres, szóbeli értékelése minden pedagógus, oktató-nevelő munkájába beépül. Jutalmazás: Évközben folyamatos; szóbeli formában, több fokozatban történő. – Jutalmazás Az iskola a kiemelkedő tanulmányi munkát szaktárgyi, illetve tantestületi dicsérettel jutalmazza. Ezek az osztálykönyvbe és az anyakönyvbe bevezetésre kerülnek. A diákok plusz feladataik sikeres teljesítéséért szaktanári, osztályfőnöki, vagy igazgatói dicséretben részesíthetőek. Kiemelkedő, tanórán felüli tanulmányi, vagy más jellegű, az iskola öregbítő teljesítményéért, versenyen elért eredményéért a tanulók könyv-, vagy más tárgyi jutalomban részesülhetnek, amelyet lehetőleg ünnepélyes körülmények között vehetnek át. – A napi részfeladatok azonnali értékelése, érzelmi ráhatás. A tanulók továbbhaladása a) A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tárgyban a tanév végén legalább a minimum szinten teljesítette. b) Ha a tanuló hiányzása az adott évben meghaladja a 250 órát, a tanév végén nem értékelhető. Számára a tantestület számonkérést engedélyezhet. A sikertelen számonkérés évfolyamismétlést von maga után.
46
A 11. évfolyam tervezete Hónapok
Szeptember
Október
November
Március
Április
Május
Június
Természet és környezet Heti 1 óra Témakörök: Környezetismeret Környezetvédelem − Személyi higiénia − A kéz bőrének védelme − Földterület minősége − Éghajlati adottságok − Helyes táplálkozás − Ismerjük meg a kórokozókat − − − − − − − −
A földterület művelése Talajművelés formái Az egyén és környezete Környezetvédelem, közegészségügy Ásás Őszi mélyszántás Növényvédő szerek használata Biogazdálkodás
− Tavaszi talajmunkák − Sárgarépa, petrezselyem, spenót, fejes saláta, zöldborsó ültetése − Mit kell tudni az elfáradásról és a pihenésről? − Milyen tényezők hatnak a munkavégzésre? − Paradicsom, paprika ültetése − Kobakosok, zöldbab, csemegekukorica ültetése − A hibás testhelyzet ártalmai − A leggyakoribb foglalkozási mérgezések megelőzése − Burgonya, csemegekukorica ültetése − Kultúrnövények őshazája − A fiatalkorúak egészségének védelme − Egyéni védőeszköz − Betakarítás
Testnevelés Heti 1 óra Témakörök: Mozgásfejlesztés Egészséges életmódra n. − Helyes testtartás − Koordinált mozgás − A dohányzás káros hatása − Az alkoholfogyasztás ártalmai − Törzs- és kargyakorlatok − Fizikai állóképesség javítása (járás, futás) − Egészséges öltözködés − A napirend kialakítása − Atlétika gyakorlatok − Labdajátékok − Közvetlen környezetünk tisztasága − Közvetlen környezetünk védelme − Ugrás helyből, távolugrás gyakorlása − Szökdelések helyzetváltoztatással előre, hátra, oldalra − Csontrendszerünk, izomrendszerünk − Tüdő és szív (belső szerveink) − Dobás, kislabda hajítás, helyből és nekifutással − Labdaadogató-váltó − A táplálék útja − Érzékszerveink és védelmük − Célba dobás − Kerékpározás − − − − −
Látás, hallás, szaglás Ízlelés és tapintás Séta a természetben A nyár veszélyei Nyári kirándulások
47
Szakmai ismeretek (heti két óra) Hónapok Szeptember
Október
November
Március
Április
Május
Június
48
Anyag- és eszközismeret
Munka- és balesetvédelem
− A tantárgy szerepe − Az alapanyagok ismerete (Mi miből készül?) − Munkaeszközök ismerete, és eszközök csoportosítása − A kerttervezés módszerei − A földterület művelésének feltételei − A föld környezetkímélő tápanyagutánpótlása (komposzt) − Környezetbarát módszerek (biotermelés) − Szántás, ásás − A mezőgazdasági termelés és környezetgazdálkodás összhangja − A környezetbarát, és környezetkárosító tevékenységek, anyagok felismerése − A málna, ribiszke, szamóca telepítésének, gondozásának ismerete − Az áttelelő növények ültetésének módjai − A növények életfeltételei és azok vizsgálata − Magok beszerzése − Kerti talajmunkák − Sorkihúzó, ültetőfa ismerete
− Balesetek megelőzése − Szabályok betartása munka közben − Munkaruha használata, szükségessége − A munkába állás feltételei
− A magok ültetése, dugványozás, palántázás (üvegház, fólia) − Növényápolási munkák, növényi védelem − A természet jelenségeinek megfigyelése (kerti munkák során figyelembe véve) − A növények életfeltételei és azok vizsgálata − Uborka és csemegekukorica ültetésének módjai, és életfeltételei − A beérett növények ismerete, betakarítása (retek, sóska, saláta) − A termények fogyasztási és értékesítési tervének elkészítése − A betakarított növények felismerése, értékesítése − Termény-betakarítás (folyamatosan)
− Munkavédelmi szempontok és a higiénia − Balesetmentes munkavégzés és munkafegyelem − A munkaeszközök tisztántartása − Balesetek kezelése − A kerti eszközök karbantartása − Védőkesztyű használata − Helyes kézápolás a munkavégzés után − A munkaruhák, munkaeszközök téli tárolása
− Helyes növényvédelem ismerete − A védőfelszerelések szakszerű használata − A kerti szerszámok karbantartása, használata − A munkaeszközök rendeltetésszerű használata − Kulturált, fegyelmezett viselkedés a kertben (fólia, üvegház) − Az egészség- és balesetvédelmi szabályok folyamatos betartása − Elsősegélynyújtás − Helyes testtartás a munkavégzésben − A munkafolyamatoknak megfelelő testtartások megismerése, gyakorlása − Az időarányos munkavégzés − A fizikai állóképesség figyelembe vétele − A munka és az időjárás összhangja − Az időjárás viszontagságainak veszélyei (napszúrás, leégés, allergia)
Gyakorlati ismeretek (heti húsz óra) Szeptember
Október
November
Március
Április
Május
Június
− Az iskola és közvetlen környezetének ápolása (park, utca, erkély, ablak) virágosítása − Talajvizsgálatok, a kert területének kiválasztása (egy részének trágyázása) (szín, kötöttség, szerkezet) – talaj-előkészítés – tervezés − Vetésmódok (levélzöldségek, gyökérzöldségek) − Vetőmagok tulajdonságai, beszerzésük – sorkihúzó használata a magok vetésében (áttelelő spenót, őszi saláta vetése) − Kapálás, gyomtalanítás (kézzel, szerszámmal) − Ültetőfa használata (őszi saláta palántázása) − Folyamatos talajmunkák (növények ápolási munkái) − Konyhai hulladékok, parkok, kertek (gyomok, falevelek, faágak) összegyűjtése a komposztáló területre. − Őszi mélyszántás, ásás − Szamóca, ribizli, málna ültetése − Trágyázás − Petrezselyem, áttelelő zöldborsó vetése − Tavaszi talajmunkák (kapálás, gereblyézés) − Sorkihúzó használata (vetés: sárgarépa, retek, fejes saláta, cékla, káposztafélék, zöldborsó, korai burgonya) − Dugványozás (vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma) − Aktuális munkák a konyhakertben (őszi saláta kapálása) − Paradicsom, paprika, kobakosok, zöldbab, petrezselyem ágyásának kialakítása. − Csemegekukorica vetése (sorkihúzó)- a kerttervezés szerint − Kobakosok, paprika, paradicsom palánták kiültetése (ültetőfa használatával) az előkészített területre − Aktuális kerti munkák (kapálás, gyomtalanítás) − Uborka, csemegekukorica vetése sorkihúzóval − A beérett termények szedése folyamatosan (őszi saláta, retek) − A növények gondozása; öntözés − Folyamatos termény-betakarítás; konyha, piaci értékesítés − A növények gondozása (tanévkezdésig)
Egyéni fejlesztés: korrekció, tehetséggondozás (differenciált foglalkozás, heti egy óra) Szeptember
Október
November
Március
− − − − − − − − − − − − − − − −
A tisztálkodás alapvető szabályai A helyes táplálkozás, fogápolás A személyi és környezeti higiénia sajátosságai A biztonságos munkavégzés feltétele Érzékszerveink; betegségek felismerése Az évszaknak megfelelő öltözködés A talajművelés eszközei A talajművelés módszerei Az időjárás változásai a munkavégzésben A komposztkészítés jelentősége Ásás, szántás szerepe Az áttelelő növények Tavaszi munkák Növények felismerése Szakszerű eszközhasználat a növények ültetésében Szakszerű eszközhasználat a növények ültetésében
49
Április
Május
Június
− − − − − − − − −
Sorkihúzó használata Magvetés Palántázás Növényvédelmi előírások Gyomirtás Növényápolás Öntözés Növényápolás Öntözés, betakarítás
Követelmények
Szeptember
− − − −
Október
−
November
− − −
Március
−
Április
− −
Május
−
Június
−
50
Minimális követelmények, fejlesztési kompetenciák, képességek Ismerje meg a kerttervezés módszereit Tudjon tájékozódni a környezeti feltételekről Tudja alkalmazni a gyomtalanítás és a porhanyításhoz szükséges munkaeszközöket Gyűjtse össze, tisztítsa meg és válogassa szét fajtánként a szerszámokat Tudja a növénytermesztésre alkalmas talaj tulajdonságainak vizsgálatát Sajátítsa el a talajmunkákat Ismerje fel a környezetbarát és környezetkárosító tevékenységeket, anyagokat Tudjon a közösségben társaival összhangban dolgozni Tájékozódjon a növények szerepéről az esztétikus és egészséges környezet kialakításáról Ismerje meg a dugványozás jelentőségét Sajátítsa el a talajművelés alapműveleteinek a tápanyag-utánpótlás környezetkímélő módjait Hasonlítsa össze a növényvédelem biológiai és vegyi útjait (élőlények, károk veszélyek) Ismerje fel a megtermelt növények jelentőségét, hasznát
Megjegyzések
Folyamatos talajművelés
Kertrendezés, parkrendezés, esztétikus környezet
kialakítása
Aktuális talajmunkák A folyamatosan beérő termények szedése, fogyasztása, értékesítés
A 12. évfolyam tervezete
− −
Természet és környezet Témakörök: Környezetismeret Egészségvédelem (heti két óra) Egyensúly a természetben Zsírok, koleszterin, szénhidrátok, fehérjék, vitaminok, ásványi sók Hogyan védekeznek a növények? Test és lélek, pszichoszomatikus betegségek Betegségre hajlamosító tényezők (alkohol, dohányzás, kávé, gyógyszer) Akut betegségek (láz nátha, mandula, vakbél, vakbélgyulladás) Segítség a növényeknek Krónikus betegségek (allergia, epilepszia) Az ellenállás fokozása nemesítéssel Fiúk-lányok kapcsolata.
− − − − −
Védekezés ellenálló fajtákkal Sebek és ellátásuk Mérgező növények Gombaveszélyek a kiskertben Mi a teendő gombamérgezés esetén?
Hónapok
Szeptember
− − − −
Október
− − − −
November
Március
Április
− Az állatvilág kellemetlenkedői környezetükben (légy, méh, darázs, pók, hangya, szúnyog) − Gyógyító munka a biokertben − Főbb elsősegély-nyújtási tudnivalók − Többet ésszel, mint erővel!
Május
Június
− − − − −
Zöldségfélék növényvédelme Vegyszer nélküli növényvédelem Biológiai növényvédelem Mechanikai növényvédelem Allergiás ártalmak (parlagfű, fekete üröm) − Nyári balesetek
Testnevelés Témakörök: Mozgásfejlesztés Egészséges életmódra nev. (heti két óra) − Lassú és gyors futás − Páros és versenyfutás − Az igénybevétel különböző testhelyzetekben − A hibás testhelyzet ártalma − Futás időre egyénileg − Váltófutás akadályokkal − A nők és férfiak egészségének védelme − Futás időre − Futásból járás, járásból futás − Guggolás, felállás négy ütemre − Foglalkozási rehabilitáció − A mozgás koordinálása − Szökdelés helyben, zárt lábbal, térd és sarok felhúzásával − Guruló-átfordulás előre és hátra − Megfelelő lábbeli használata − Helyes testtartás kialakítása − Hanyattfekvésből tarkóállás, fekvőtámasz − Labdajáték (pók-foci) − Egészséges testtartás (iskola, munka, szabadidő) − Tanulmányi kirándulás − Röplabda − Fegyelmezett viselkedés − Játékszabályok betartása − Közlekedési szabályok betartása − Kerékpártúra
51
Szakmai ismeretek (heti két óra) Hónapok Szeptember
Október
Anyag és eszközismeret − − − − − − − −
A tantárgy szerepe A tantárgy szerepe Áttelelő saláta vetésének ismerete Áttelelő saláta vetésének ismerete Kerttervezés; vetésforgó Kerttervezés; vetésforgó Az őszi betakarítás, tárolás, felhasználás, befőzés, értékesítés ismeretei Az őszi betakarítás, tárolás, felhasználás, befőzés, értékesítés ismeretei Szaporítási formák Szaporítási formák Palántanevelési módok Palántanevelési módok
November
− − − −
Március
− Málna-, ribizli-, egresbokrok metszésének megismerése − Málna-, ribizli-, egresbokrok metszésének megismerése − Saláta palántázásának ismerete (ültetőfa használata) − Saláta palántázásának ismerete (ültetőfa használata) − A termények érési idejének kronológiai sorrendje − A termények érési idejének kronológiai sorrendje − Hónapos retek, spenót, spárga, betakarításának, felhasználásának, értékesítésének módjai − Hónapos retek, spenót, spárga, betakarításának, felhasználásának, értékesítésének módjai − Spárga, zöldborsó betakarításának módjai − Spárga, zöldborsó betakarításának módjai − Rebarbara, fejes saláta, korai burgonya felhasználása, értékesítése, tárolása − Rebarbara, fejes saláta, korai burgonya felhasználása, értékesítése, tárolása
Április
Május
Június
52
− Folyamatos betakarítás − Folyamatos betakarítás − Betakarításnál használható eszközök szakszerű alkalmazása − Betakarításnál használható eszközök szakszerű alkalmazása
Munka és balesetvédelem − − − − − − − −
Balesetek megelőzése Balesetek megelőzése Balesetek megelőzése Balesetek megelőzése Sebek és ellátásuk Sebek és ellátásuk Baleseti vérzések Baleseti vérzések
− Higiénia a munkahelyen − Higiénia a munkahelyen − Higiénia a munkahelyen − Higiénia a munkahelyen − Munkahelyi balesetek − Munkahelyi balesetek − Munkahelyi balesetek − Munkahelyi balesetek
− − − −
Tavaszi balesetek Tavaszi balesetek Tavaszi balesetek Tavaszi balesetek
− Balesetveszélyek a betakarítás alatt − Balesetveszélyek a betakarítás alatt − Balesetveszélyek a felhasználás, tárolás alatt − Balesetveszélyek a felhasználás, tárolás alatt − Nyári balesetek − Nyári balesetek − Nyári balesetek − Nyári balesetek
Egyéni fejlesztés: tehetséggondozás, korrekció (differenciált foglalkozás; heti egy óra) Szeptember
Október
November
Március
Április
Május
Június
− − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −
Folyamatos ismétlés (11. évfolyam anyagából) Folyamatos ismétlés (11. évfolyam anyagából) Vitaminok fontossága életünkben Helyes táplálkozás Növényvédelem Környezetvédelem Egészséges életmód Betegségek Szaporítási formák gyakorlása (szobanövények) Bujtás (muskátli) A burgonya tárolásával kapcsolatos tudnivalók A burgonya felhasználása étkezésünkben Tavaszi munkák a konyhakertben Konyhakerti eszközök szakszerű használata Kerttervezés Vetésforgó Talajművelés Ültetés Szakszerű öntözés Palántázás Növényvédelem Betakarítás Pénzgazdálkodás: a jövedelem felhasználására vonatkozó döntések megalapozása tervezéssel − Értékesítés: a munka szerepe a jövedelmek előállításában
53
Gyakorlati ismeretek (heti 23, havi 92 óra) Szeptember
Október
November
Március
Április
Május
Június
54
− − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − − −
Előkészületek az őszi munkákhoz (tárgyi feltételek biztosítása) Termény-betakarítás Kerttervezés- vetésforgó Talaj-előkészítés Termény-betakarítás (bimbóskel, póréhagyma, zeller, téli retek) Talajművelés Ágyások kialakítása Áttelelő spenót és fejes saláta ültetése Petrezselyem, áttelelő zöldborsó ültetése Folyamatos kerti munkák A közvetlen környezet (park, udvar...), takarítása Komposztkészítés Talaj-előkészítés- palántázás (őszi saláta kipalántálása ültetőfával) Sóska szedése (fogyasztás, értékesítés) Ritkítás, egyelés Sorkihúzó használata (retek, petrezselyem vöröshagyma, sárgarépa, saláta magról ültetése) Talajművelés (fokozatosan) Ültetés (cékla, bab, csemegekukorica, tök, burgonya) Gyomtalanítás (kézzel, kapával; a növények ápolása) Termény-betakarítás (zöldborsó, rebarbara, saláta) Szakszerű öntözés A kert karbantartása Paradicsom, paprika palántázása (ültetőfa) Öntözés, a kert karbantartása Folyamatos termény-betakarítás és kerti munkálatok
Követelmények Minimális követelmények, fejlesztési kompetenciák, képességek Szeptember
Október
November
Március
Április
Május
Június
− Ismerjék a becsületes munka értékeit − Legyenek igényesek önmagukkal és környezetükkel szemben − Mondják el a kerttervezés lényegét − Ismerjék az elsősegélynyújtás elemi szabályait − Alkalmazzanak környezetbarát módszereket. − Tudjanak hulladékokat szétválasztani − Ismerjék a növénytermesztésre alkalmas talaj tulajdonságainak vizsgálatát − Csoportosítsák a szerszámokat használatuk alapján − Tudják a biztonságos munkavégzés alapvető szabályait, munkavédelmi feladatait − Nevezzék meg és tartsák be a környezetvédelmi előírásokat − Tudják ápolni a fás növényeket (egres, málna, ribizke) − Ismerjék meg a növények szerepét életünkben, környezetünkben − Tudják a helyi adottságokat hasznosítani, kiaknázni − Válasszák ki az öntözéshez használható eszközöket − Törekedjenek az egészségmegőrző életmódra, és a felelősségteljes életvitelre − Rendezzék a munkaeszközöket, munkamódszereket, és azokat szakszerűen használják − Kapálják meg a paprikasort úgy, hogy ne maradjon benne gaz − Ismerjék a takarékossági formákat: bevételeket, kiadásokat
Megjegyzések
Őszi nagytakarítás Hulladékgyűjtés, komposztkészítés a munkaeszközök szakszerű használatával
Egyszerű ételek elkészítése (befőzés, tartósítás, tárolás)
Módszertani ajánlások: A képzés szervezésének feltételei. A program, amely két évfolyam anyagát öleli fel, s a képzés szervezésével kapcsolatban mind elméleti, s gyakorlati segítséget nyújt a modul a 21-től 34-ig terjedő oldalakon. A készségek, jártasságok, kompetenciákra való utalás ugyanezen oldalakon megtalálható. Elméleti ismeretek feldolgozása, tények és megértésük, a kertgazdálkodás alapjai. Készségek, jártasságok, képességek a gyakorlatban kompetenciák fejlesztéséhez, s a közvetítendő értékek. Az ellenőrzés és értékelési alapelvek. A képzési eredményesség, minőség biztosításának eredményei A modult bevezetni szándékozók felkészítését vállalom.
55
Táblázatok 1. táblázat: A konyhakert beosztása 20 m 120 cm
1m
20 m
• • • • •
56
1m
Helyiségigény: kamra, szerszámtároló A képzés beindításához szükséges eszközök: vetőmagok • talicska • munkaruha kapa • ültetőfa • kesztyű ásó • öntöző kanna • cipő gereblye • vasvilla • gumicsizma kiskocsi • lapát • sapka
• • • • •
zsineg műanyag rekesz vödör sorkihúzó ültetőgép
2. táblázat: Zöldségfajok állománysűrűsége és sortávolsága Zöldségfaj
Állománysűrűség (db/m2)
Sortávolság (cm)
20-30
30-45
Csemegekukorica
2-4
70-102
Fejes káposzta
4-10
40-70
Fejes saláta
10-25
25-45
Görögdinnye
0,5-1
100-150
Karalábé
8-25
25-50
Karfiol
4-6
40-70
Kelkáposzta
6-10
40-60
Korai burgonya
3-6
40-60
Paprika
20-50
50-60
Petrezselyem
60-100
25-50
Retek
30-100
10-40
0,5-1
100-150
Sárgarépa
60-100
25-50
Sóska
80-100
30-35
Spárga
1-4
100-140
Spárgatök
1-2
100-200
Spenót
40-80
12-30
Uborka
3-20
80-100
50-100
30-35
Zeller
6-42
50-60
Zöldbab
40-60
40-50
Zöldborsó
80-100
12-35
Cékla
Sárgadinnye
Vöröshagyma
57
3. táblázat: A zöldségnövények átlagos víznormája Zöldség
Öntözések száma 4
Idénynorma (mm)
6
200-280
7 7 7
240-300 200-280 240-320
4-6 4 4-6
80-200 120-200 80-120
120-200
RÖVID TENYÉSZIDEJŰ, KORÁN KIÜLTETETT KÁPOSZTAFÉLÉK Rövid tenyészidejű káposztafélék másodterményként Hosszú tenyészidejű fejes káposzta Paprika Zeller Másodvetésű uborka, zöldbab, csemegekukorica, cékla, fejes saláta, spenót Tavaszi vetésű uborka Egyéves vöröshagyma Paradicsom, fejes saláta, burgonya, zöldborsó, sárgarépa, zöldbab, petrezselyem, spenót, cékla, hónapos retek vöröshagyma kétéves termesztésben, fokhagyma, görögdinnye, sárgadinnye
2-4 80-120 csak rendkívüli szárazság esetén 2-3 csak rendkívüli szárazság esetén
4. táblázat: A zöldségfélék szabadföldi vetésének ideje A vetés időpontja
Talajhőmérséklet (oC)
Tavaszi február vége, március eleje
1-4
március közepe
5-8
április 10. után Nyár június, júliusi
10-12
augusztus Őszi szeptember, október eleje november vége, december eleje
58
Növényfaj sárgarépa, petrezselyem, spenót, fejes saláta, zöldborsó cékla, vöröshagyma, korai burgonya, káposztafélék, zöldborsó (velőborsó) paradicsom, paprika, kobakosok, zöldbab, csemegekukorica másodvetésű zöldbab, uborka, kukorica másodvetésű fejes saláta, spenót, sóska, kínai kel, téli retek, áttelelő hagyma áttelelő spenót, áttelelő fejes saláta petrezselyem, áttelelő zöldborsó
5. táblázat: Zöldégfélék érési ideje házi kertben, szabad földön (hónap, dekád) Zöldség Sarjadékhagyma Sóska Zöldhagyma Spenót Hónapos retek Spárga Zöldborsó Rebarbara Fejes saláta Korai burgonya Karalábé Spárgatök Fejes káposzta Karfiol Lóbab Sárgarépa Tépősaláta Petrezselyem Uborka Patisszon Paradicsom Csemegekukorica Sárgadinnye Zöldpaprika Vöröshagyma Görögdinnye Zöldség Fűszerpaprika Spenót Sütőtök Cékla Bimbóskel Póréhagyma Zeller Téli retek Torma
Érési idő III. 1. – IV. 3. III. 3. – V. 1. III. 3. – V. 1. IV. 1. – V. 3. IV. 1. – V. 3. IV. 2. – VI. 3. V. 2. – VI. 3. V. 2. – VII. 1. V. 3. – X. 3. V. 3. – VI. 3. VI. 1. – X. 3. VI. 1. – IX. 2. VI. 2. – X. 3. VI. 2. – X. 3. VI. 2.- VII. 2. VI. 2. – X. 3. VI. 3. – X. 3. VII. 1. – X. 3. VII. 1. – VIII. 3. VII. 1. – IX. 1. VII. 2. – IX. 3. VII. 2. – IX. 2. VII. 2. – IX. 1. VII. 2. – IX. 2. VII. 2. – IX. 2. VIII. 1. – IX. 2. Érési idő VIII. 3. – IX. 2. IX. 1. – X. 2. IX. 2. – X. 2. IX. 3. – X. 3. X. 1. – XI. 3. X. 1. – XI. 3. X. 1. – XI. 3. X. 1. – XI. 3. X. 1. – XI. 3.
59
Forrásmunkák
1. Lekics Csaba: Kertészeti ismeretek 2. Dr. Székely Lajos: Egészségvédelem (Tankönyvkiadó, 1988.) 3. Dr. Gion Gábor: Egészségvédelem (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1995.) 4. Dr. Győrffy Sándor: Gyógyító munka a biokertben 5. Dr. Kovács Sándor: 12 hónap kerti munkái (Mezőgazdasági Kiadó, 1976) 6. Gévay János: Idejében szólunk (52 hét munkái a kertben) (Mezőgazdasági Kiadó, 1982.) 7. Putankó Anna: Agroechnika (Műszaki Könyvkiadó, 1996.)
60
Készült a FOGYATÉKOS GYERMEKEKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY pályázatára
DÁVID ANDREA – SZIGETVÁRI ÁRPÁD
MUNKAVÁLLALÓI ISMERETEK ÉS GYAKORLATOK Értelmileg akadályozottak részére
Lektorálta: NÉMETH LÁSZLÓ
Budapest, 2001
Tartalom
1.
A támogatott foglalkoztatást akadályozó/gátló tényezők ............................................... 63 Cél .............................................................................................................................. 63
2.
A modul illeszkedése az intézmény céljaihoz................................................................. 64 A modul beillesztése a képzésbe ................................................................................ 64
3.
A modul szerkezete ......................................................................................................... 64
4.
A modul tartalma, teljesítésének követelményei ............................................................ 65
5.
Módszerek ....................................................................................................................... 66
6.
Értékelés.......................................................................................................................... 66
7.
Személyi feltételek .......................................................................................................... 70
8.
A munkahely/ek kiválasztásának szempontjai................................................................ 71
9.
Módszertani ajánlások..................................................................................................... 71
10. Ajánlott irodalom ............................................................................................................ 71
62
Az értelmi sérült embereknek is alapvető joguk, hogy a „normál” társadalomban éljenek és normál munkahelyen dolgozzanak. Többségük alkalmas az integrált, támogatott munkavállalásra, segítség mellett önálló életvitelre. A foglalkoztatás jelenlegi általános gyakorlata az értelmileg akadályozott emberek elkülönített, szegregált foglalkoztatása illetve napközi ellátása. A „Támogatott Foglalkoztatás” (Supposed Employment) Amerikában az 1980-as évek közepén alakult ki, és az Európai Unió tagállamaiban is elterjedt módszer. Hathatós alternatív eszközt kínál arra, hogy a sérült emberek beilleszkedve a társadalomba, személyre szóló segítség mellett normál munkahelyen, fizetésért, adózó állampolgárként dolgozhassanak, élhessenek.
1. A támogatott foglalkoztatást akadályozó/gátló tényezők 1.
A sérült emberek a szegregált oktatás rendszerében nem válnak felkészültté sem a munkavégzésre, sem a társadalmi beilleszkedésre.
2.
A társadalom kellő ismeret, tapasztalat hiányában nem gondolkodik a sérült emberek alkalmazásának lehetőségében, idegenkedik attól.
3.
Támogatás, megbízható háttérszervezet segítsége nélkül a sérült munkavállaló képtelen a tőle elvárt feladatnak megfelelni, a munkaadóra pedig túl sok teher, extra probléma hárul alkalmazásuk esetén. Ez egyrészt labilissá teszi az alkalmazás hosszú távú biztonságát, másrészt legtöbb esetben az alkalmazásig sem jutnak el.
Előnyei: 1.
A sérült embereket célzottan, személyre szabottan készíti fel a munkavállalásra, helyezi munkába, az egyén speciális igényeinek, adottságainak megfelelően.
2.
A munkáltatókat személyesen győzi meg, aktivizálja a sérült emberek foglalkoztatásának vállalására.
3.
A személyes betanítás, utókövetés hosszú távon is eredményességét, biztonságot nyújt mind a munkavállaló, mind a munkáltató részére.
A modul fel kívánja készíteni a munkavállalásra alkalmas fiatalokat, hogy – a Támogatott Foglalkoztatás Szolgáltatásával – normál munkahelyi környezetben, képességeiknek megfelelő munkát vállaljanak. A modul szerkezete, leírása nagymértékben eltér a hagyományostól, mert a képzési célok megvalósítása nem iskolai, tanórai keretek között történik. Az éves órakeret 92%-át adja a külső munkahelyen történő gyakorlat. Az elsajátítandó ismeretek átadása a gyakorlat végzése közben folyamatosan történik. A Munkavállalói ismeretek és gyakorlatok című modul a felsorolt okok miatt nehezen illeszthető be a hagyományos szerkezetbe. Cél A modul célja hogy az értelmileg akadályozott tanulókat differenciáltan készítse fel az iskola utáni munkavégzésre. A felkészítés lehetőséget nyújt arra, hogy – szegregált, védőmunkahelyen végzett munkán túl – ép emberek között, a nyílt munkaerő-piacon (normál munkahelyen) a fiatalok egyéni megsegítéssel felnőttként munkát vállaljanak.
63
A modul elsősorban gyakorlati, tapasztalati úton segíti a munkavégzés értelmének, szerepének, funkciójának, a munka értékének saját élményen keresztüli kialakítását. A modul során a tanulók • a már megszerzett, munkavégzéssel kapcsolatos ismereteket és viselkedésmintákat más szinten, új környezetben, a gyakorlatba átültetve tanulják meg alkalmazni; • a munkavégzéshez szükséges – ám a szegregált iskolai környezetben nem átadható – új ismereteket szereznek meg és emelik készségszintre azokat; • felkészülnek arra, hogy mint munkavállalók milyen elvárásoknak, szabályoknak kell megfelelniük; • elfogadják, hogy a munkavégzés a felnőtt élet nélkülözhetetlen része.
2. A modul illeszkedése az intézmény céljaihoz A készségfejlesztő speciális szakiskolák célja és feladata, hogy az értelmileg akadályozott tanulókat felkészítése a felnőtt társadalom elvárásaira, a felnőtt életvitelre, a munkavállalásra. A modul szervesen illeszkedik ezen célkitűzések feladatrendszerébe, harmonikusan kiegészítve, segítve az oktatás többi területén elsajátítottak gyakorlati alkalmazását. Hidat képez a gyermek és a felnőtt világ – az iskola és a munkahelyi elvárások között. A modul a hagyományos készségfejlesztő szakiskolai programot kiegészítve, differenciált fejlesztést tesz lehetővé, ugyanis a tanulók egy része alkalmassá tehető az ép emberek közötti munkavállalásra. A modul beillesztése a képzésbe A modul a gyakorlati tevékenység olyan önálló része, amely az oktatás során megszerzett ismereteket magasabb szinten, valós munkahelyi környezetben egészíti ki, fejleszti tovább. Bevezetését, jellegét elsősorban a helyi lehetőségek határozzák meg a külső, fogadó munkahely függvényében. A modul a teljes képzés idejét felöleli, de minimum két tanévet. A gyakorlatot heti egy napon, legalább négy órában tömbösítve kell szervezni. A munkahelyek szervezésénél törekedni kell arra, hogy az első és a második évfolyamon is 44 munkahelyen történjen a gyakorlat (a helyi sajátosságoknak megfelelően a munkahelyek száma kevesebb is lehet). A tanulók minden munkahelyre minimum nyolc alkalommal mennek. A csoportok váltása a munkahelyek számától függ: 2 munkahely esetében évi 1 alkalommal, 3 munkahely esetében évi 2 alkalommal, 4 munkahely esetében évi 3 alkalommal kell munkahelyet váltani.
3. A modul szerkezete A modul éves órakerete 148 óra, ebből: – az elméleti órák száma 12; – a gyakorlati órák száma 136.
64
Négy munkahelyből álló modell esetén a 148 óra az alábbi módon kerül felhasználásra: – 2 órát (elmélet az iskolában, tanórai keretben a gyakorlat előkészítésére, általános tájékoztatásra kell fordítani. Itt ismertetjük meg a fiatalokkal a gyakorlat célját, perspektíváját, bemutatjuk a fogadó munkahelyeket. Közösen alakítjuk ki az együtt dolgozó tanulópárokat. – 4 x 2 órát (elmélet) a négy új munkahelyen a munka megkezdésekor, az adott vállalat/cég/üzem stb., a helyi követelmények és munkafeladatok megismertetése, az új munkatársak bemutatására kell fordítani. – 2 órát (elmélet) az iskolában, tanórai keretben a gyakorlat befejezését követően a végzet munka, az elsajátított ismeretek személyre szabott értékelésre kell fordítani. Az értékelés a tanulókkal közösen történik. – 136 órát (gyakorlat) a tanulók az adott munkahelyen munkával töltenek. A gyakorlat ideje alatt elsajátítják az adott munkafolyamatokat. A felnőtt kísérő a munkavállalói ismereteket a konkrét, adott helyzetekből kiindulva indirekt módon közvetíti és gyakoroltatja. Ez a tanulási mód különösen hatékonyan az értelmileg akadályozott fiataloknál, mert a személyes megtapasztalást használja. A végzett munka minden esetben egyszerűen betanítható tevékenység legyen. Ahol több mint két éves a képzés, ott javasolt, hogy az utolsó évben a tanuló egyéni képessége, döntése alapján, az általa megtapasztalt legideálisabb munkahelyen végezze munkahelyi gyakorlatát.
4. A modul tartalma, teljesítésének követelményei A következő ismereteket a munkahelyeken, a gyakorlatok során kell elsajátítani. 1. Pályaorientációs ismeretek • Pályaválasztáshoz szükséges ismeretek – egyéni, személyes szempontok érdeklődés, személyes adottságok, önismeret, – az elérhető helyi munkalehetőségek körének ismerete. 2. Ismeretek a fogadó munkahelyekről • Általános: a munkahely beillesztése, elhelyezése a gazdasági rendszerben pl.: szarvasmarha telep – állattenyésztés – mezőgazdaság, csokoládégyár – édesipar – élelmiszeripar – stb. • Helyi: a konkrét munkahely, munkakörök, munkafolyamatok megismertetése. 3. Munkahelyi szabályok, elvárások: • munkaidő – kezdés, befejezés, szünetek, • jelenléti ív stb., • munkaszerződés, munkaköri leírás, • munka- és balesetvédelmi szabályok, • kötelezően előírt orvosi vizsgálatok, • konkrét munkahelyi elvárások, • értékvédelem, anyagi felelősség kérdésköre, • munkafegyelem, önfegyelem, • munkatartás, • feladattudat, • felelősségvállalás. 4. Munkahelyi viselkedéskultúra Kommunikáció a felnőtt emberek között.
65
Kommunikáció a munkahelyen. Munkatársi kapcsolatok: – alá-fölérendeltségi viszonyok, – közvetlen munkatársi kapcsolatok, – egyenrangúság megélése, – kritika elfogadása. 5. Közlekedési ismeretek: • helyi közlekedés, • tájékozódás, • közlekedés-kultúra.
5. Módszerek A fogadó munkahelyeken egy sajátos tanítási-tanulási helyzetet kell kialakítani. A gyakorlat során tudatosan kell felhasználni a munkahelyeken adódó különböző élethelyzeteket. Lehetőség adódik arra, hogy mintegy megfordítva a folyamatot, a gyakorlatból, a megtörtént eseményekből kiindulva lehessen eljuttatni a fiatalokat a szükséges ismeretekhez, a készségek, képességek szintjére. E folyamatban kiemelt szerepe van az irányított beszélgetéseknek, a személyes példának, a munkahelyeken megtapasztalható pozitív és negatív élethelyzeteknek. A munkahelyi gyakorlat egészét átszövi a közvetlen tapasztalatszerzés és a gyakorlás, amely nemcsak a munka tárgyára, a munkafolyamatra, hanem a munkavállalói magatartás kialakítására is irányul. Nagyon fontos, hogy a kísérők a gyakorlat során ne törekedjenek a hagyományos tanár – tanuló viszony kialakítására, kezeljék „partnerként” a fiatalokat, akik önállósodása érdekében a kísérőnek fokozatosan háttérbe kell vonulni, hogy a tanulók olyan helyzeteket tapasztaljanak meg, melyek ismeretére későbbi munkavállalóként szükségük lesz. Követelmények a 12. évfolyam (második tanév) végén • Fogadja el, hogy a munkavégzés a felnőtt élet része, alakuljon ki az erre irányuló belső motiváció. • Ismerje meg és alkalmazza a megfelelő munkavállalói viselkedés formáit. • Legyen képes elfogadni és betartani a munkahelyi elvárásokat, szabályokat. • Lehetőségeihez mérten a legmagasabb szintű önállóságot érje el. • Legyen képes önálló, folyamatos munkavégzésre, önellenőrzésre. • Alakuljon ki megfelelő munkatartása, munkafegyelme. • Legyen képes különböző egyszerű munkák betanulására, folyamatos végzésére.
6. Értékelés Az értékelés folyamatos. Napi értékelés: a megadott megfigyelési szempontok alapján:
66
MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK Napi észrevételek A tanuló neve: Iskola: Kísérő: Munkahely: Időpont: (1: nem megfelelő; 2: gyenge; 3: változó; 4: problémamentes, 5: nagyon jó) I. FIZIKAI KÉPESSÉGEK: • állóképesség (bírja-e adott tempóban végigdolgozni a 3-4 órát, anélkül, hogy elfáradna, megállna), • dinamika, frisseség, • munkatempó, • a munka intenzitásának kiegyensúlyozottsága (munkakezdéskor, tízórai előtt, után, a munkaidő vége felé), kézbiztonság: – a kézmozgás erőkapacitása, kézerő, – a kézmozgás finomsága, kézügyessége. II. ÉRTELMI KÉPESSÉGEK: • tájékozódás: a közlekedésben, • munkahelyi környezetben, az üzem területén, • koncentrált figyelem, • a munkafolyamatok megértése, • szóbeli utasítások megértése. III. ÁLTALÁNOS SZEMÉLYISÉGJEGYEK: • udvariasság (munkatársakkal, kísérővel, emberekkel az utcán, járműveken) • munkafegyelem (pontosság, a munkakörnyezet rendben tartása, kitartás a munkában, tolerancia, főnök-beosztott viszony helyes értelmezése, a balesetvédelmi szabályok betartása), • munkaöröm iránti fogékonyság (lelkesen, örömmel, vagy közömbösen dolgozik, esetleg kényszernek éli meg a munkát, s emiatt rosszkedvű), • kommunikációs igény (a beszélgetésben kezdeményező, nyitott, visszahúzódó, érdeklődő: könnyen teremt kapcsolatot másokkal; nehezen oldódik), • alkalmazkodás (a munkatársak akadályoztatása nélkül képes bekapcsolódni a munkafolyamatokba; a munkahely elvárásai szerint cselekszik; a saját elképzeléseihez, szokásaihoz ragaszkodik), • segítőkészség (észreveszi, ha valaki segítségre szorul, elakad, lemarad a munkában; képes a segítségadásra), • önállóság (irányítás nélkül végzi a rábízott feladatot, kapcsolatot teremt másokkal), • fegyelmezettség (a végzett munka közben, technikai szünetek, a munka leállása alatt),
67
• • • • • •
kitartás (elvégzi-e a munkát, ha az nehéz, unalmas, egyhangú, fárasztó; ha valami nem sikerül, próbálkozik-e vele újra vagy feladja), türelem, szorgalom (törekszi-e munkájában minőségre, mennyiségre), önkritika (magatartásban, cselekvésben, munkavégzésben; tisztában van saját képességeivel; vágyai, elvárásai arányosak lehetőségeivel; elismeri hibáit, másokat hibáztat), önellenőrzés (észreveszi bontatlanságait, javítja is magát, vagy irányítást, külső ellenőrzést igényel), az adott munkához való hozzáállás.
IV. EGYÉB MEGJEGYZÉSEK, ÉSZREVÉTELEK: (A tanuló magatartásának főbb jellemzői, problémás megnyilvánulásai. Rendhagyó események, a tanuló életében bekövetkező változások, illetve ezek következményei. Bármi, ami a nap során felmerül, mind új meglátás, fejlődés, visszaesés az előzőekhez képest.) Időszaki értékelés: a munkahelyi váltások alkalmával, melyet a munkahelyi váltások alkalmával kell felvenni. MEGFIGYELÉSI SZEMPONTOK A tanuló neve: Iskola: Kísérő: Munkahely: Időpont: I. KÜLSŐ JEGYEK • Testi erő, alkat: • Megjelenés (ápoltság, gondozottság): II. FIZIKAI KÉPESSÉGEK: Milyen az állóképessége? – a napi munka alatt: – kéthavi munka alatt: Mi jellemzi a tanuló – munkatempóját: – kézügyességét: Változott-e a tanuló kézügyessége a két hónap alatt? Felmerültek-e problémák? – látásával kapcsolatban: – hallásával kapcsolatban: III. A MUNKAKÉSZSÉG MEGFIGYELÉSE (Történtek-e változások a két hónap során?)
68
•
Mennyi ideig képes egyhuzamban dolgozni? (Meg áll-e munka közben? Alig, többször, egyszer sem? Elvárható-e tőle a három-négy óra ennél a munkatípusnál, esetleg több, kevesebb?) • Tud-e koncentrálni a munkájára? Ennek alakulása a napi munkafolyamatban? (Hogyan oszlik meg a munkára való odafigyelés: munkakezdéskor, tízórai előtt, után, a munkaidő végén?) • Képes-e az önálló munkavégzésre? (Elegendő-e az egyszeri betanítás, vagy szükséges ennek többszöri ismétlése? Igényel-e a tanuló irányítást, ellenőrzést? Mi az, amit önállóan is elvégez? Mi az, amit csak segítséggel? Kéri-e a segítséget, tud-e segítséget adni?) • Észreveszi-e pontatlanságát, végez-e önellenőrzést? • Munkájában törekszik-e minőségre, teljesítményre? Miben nyilvánult ez meg? Milyen az adott munkatípushoz való hozzáállása? (Milyen hangulatban indul dolgozni? Mesél-e az iskolában munkahelyi élményeiről, a munkáról? Örömmel, felszabadultan dolgozik, vagy lustán, felszínesen? Érdekli-e az adott munka, a munkakörnyezet?) Mi az, amit szeret és szívesen végez? Miért? Mi az, aminek elvégzése problémát okoz? Miért? Hogyan viselkedik váratlan helyzetekben? (Pl. új munkatípus elvégzését bízzák a tanulóra, tanúja lesz egy munkahelyi konfliktusnak stb.) Mi/mik motiválják? Meglátja-e magától a munkát, vagy utasításra, irányításra vár? Változott-e érdeklődésének irányulása? Hogyan változott ehhez a munkatípushoz való hozzáállása a két hónap alatt? IV. MUNKATÁRSI KAPCSOLATOK: Hogyan illeszkedett be az új munkahelyi környezetbe? (Jelentkeztek-e problémák? Változotte a magatartása?) Kezdeményezi-e a kommunikációt? (Vágyik-e mások megismerésére? Bátran mer kezdeményezni, vagy gátlásos és bíztatni kell?) Hogyan fordul az emberek felé? (Kifejezi-e szimpátiáját, elutasítását? Ki az, akit jobban elfogad, vagy elutasít?) Mi jellemzi leginkább a munkatársakkal való kapcsolatát (pl. udvarias, barátságos, közlékeny, csendes, segítőkész, közömbös, zárkózott, szorongó, gátlásos, felszabadult, tapintatos, morgós, tiszteletlen, türelmetlen, türelmes, nyitott, kiegyensúlyozott)? Képes-e azonosulni a munkahelyi elvárásokkal (pl.: fegyelem, pontosság, felelősségtudat, becsület)? Miben nyilvánul ez meg? V. JAVASLATOK munkatípusra: munkakörnyezetre: munkaidőre:
69
VI. EGYÉB MEGJEGYZÉSEK, ÉSZREVÉTELEK: Év végi értékelés: • a szöveges értékelés a következményekben megfogalmazottakra épüljön. Programzáró értékelés: • a következményekben megfogalmazottakon túl tegyen javaslatot a tanuló számára ajánlott munkatípusokra.
7. Személyi feltételek A kísérők létszáma: minden tanulói csoporthoz, mely a két főt nem haladja meg, egy felnőtt kísérőt kell biztosítani. A munkahelyi kísérő lehet pedagógus, gyógypedagógiai asszisztens, gyermekfelügyelő, vagy más pedagógiai munkát segítő személy. Kiválasztásánál fontos szempont a problémamegoldó képesség. A tapasztalatok azt mutatják, ha egy normál munkahelyen dolgozó közösség nem fogad el értelmi fogyatékos munkatársat, annak leggyakoribb oka, hogy nem tudja és nem is akarja kezelni a magatartási anomáliákat és az esetleges extrém viselkedést. Ezért a kísérőt arra kell elsősorban felkészíteni, hogy a fenti esetek kezelésével, megoldásával minél zökkenő mentesebbé tegye a közösen végzett munkát. A kísérők felkészítése helyi szinten történik. A felkészítés témakörei: l. A felnőtt értelmileg akadályozott ember a társadalomban – a foglalkoztatás lehetőségei, – védőmunkahelyek, – támogatott foglalkoztatás (kihelyezett védőmunkahely). 2. A modul célja, feladata, speciális elvárások. 3. Az átadandó ismeretanyag. 4. A program menete, végrehajtása. 5. A fogadómunkahelyek megismertetése, bemutatása. A munkahelyi kísérő lehet pedagógus, vagy pedagógiai munkát segítő személy. Felkészítésük helyi szinten történik. A tanulók iskolai előképzettsége, kiválasztása: – a tizedik évfolyam sikeres befejezése, – a gyógypedagógiai munka- és pályaalkalmassági vizsgálat, javaslat. Azon értelmileg akadályozott tanulók kiválasztása ajánlott, akiknél a munkához való hozzáállás megfelelő, a munkavégzés iránt motiváltan, elfogadható közösségi magatartás szintjére jutottak, és prognosztizálható, hogy felnőttként várhatóan önálló életvitelre lesznek alkalmasak. Tárgyi feltétel: A programot fogadó külső munkahelyek, amelyekkel a gyakorlatot, annak körülményeit együttműködési szerződésben kell rögzíteni.
70
8. A munkahely/ek kiválasztásának szempontjai A fogadó munkahelyek kiválasztásánál csak külső (iskolán kívüli) normál munkahelyet vehetünk figyelembe. A fogadó munkahelyek vezetői és dolgozói ismerjék, fogadják el a programot, annak végrehajtásában működjenek együtt. Biztosítsanak a sérült fiatalok számára megfelelő folyamatos munkalehetőséget, biztonságos munkakörnyezetet. A fiatalok munkába állásukkor kezeljék felnőtt munkavállalóként (balesetvédelmi oktatás, egészségügyi alkalmasság, védőruházat stb.). Fontos a több, egymástól eltérő, egyszerű betanított munkát biztosító munkahely feltárása, hogy a programban résztvevő fiatal később a számára legmegfelelőbbet választhassa, mert lényeges a választhatóság biztosítása. Programokkal az eddigiektől eltérő alternatívát mutatunk be, mellyel nem szakirányú képzést kívánunk biztosítani. Célunk, hogy minél több munkahellyel, munkafolyamattal, munkahelyi légkörrel ismertessük meg tanulóinkat, hogy felnőtt fiatallá válva, minél könnyebben, céltudatosabban választhassanak munkát, az általuk elérhető munkalehetőségek közül.
9. Módszertani ajánlások A modul által közvetített programot az l996/97. tanévben vezettük be a Budapest, II. ker. Csalogány u. 43. sz. alatti Készségfejlesztő Speciális Szakiskolában. A program kidolgozása a Salva Vita Alapítvánnyal közösen történt. A programban minden tanévben nyolc tanuló vett részt. A tanulmányait befejező l4 fiatal közül, öten normál munkahelyen munkavállalóként, jelenleg is különböző mértékű megsegítéssel dolgozik konyhai kisegítőként, takarítóként, betanított munkásként, udvari munkásként. A program részletesebb megismertetését, bevezetésének előkészítését, megsegítését, a segítők felkészítését örömmel vállaljuk, mert ezzel is elő kívánjuk segíteni az általunk hatékonynak tartott modul bevezetését.
10. Ajánlott irodalom Kézikönyv az értelmi fogyatékos emberek lakóotthonaiban dolgozó segítők részére. Kézenfogva Alapítvány Hatos Gyula: Az értelmileg akadályozottsággal élő emberek nevelésük, életük. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola. Budapest. 1966.
71
Készült a FOGYATÉKOS GYERMEKEKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY pályázatára
ZOLNAI ERIKA – GESZTELYI TAMÁS
SZEXUÁLIS NEVELÉS Értelmileg akadályozottak részére
Lektorálta: SZABÓ ÁKOSNÉ dr.
Budapest, 2001
Tartalom
1.
Cél ............................................................................................................................75
2.
A modul szerkezete .................................................................................................. 76 Időkeret................................................................................................................76 Példa egy foglalkozástervezetre .......................................................................... 77
3.
A tartalom részletes leírása ...................................................................................... 78
4.
A modul teljesítésének követelményei..................................................................... 82
5.
Értékelés................................................................................................................... 82
6.
A modul bevezetésének feltételei.............................................................................83
7.
Módszertani ajánlások..............................................................................................85
8.
A képzési eredményesség (minőség) biztosításának feltételei................................. 87
Ajánlott irodalom ............................................................................................................ 88
74
1. Cél A modul célja a középsúlyos értelmi sérült fiatalok képességeikhez igazodó önálló életvitel és integrált életforma kialakításának támogatása, ezen keresztül életminőségük javítása, veszélyeztetettségük csökkentése. • Ismerjék meg a társas együttélés szabályait, a szexuális viselkedést befolyásoló normákat, tudják érzékelni saját és mások szándékait, szükségleteit, érzelmeit a kommunikációs és metakommunikációs jelzésrendszer pontosabb megértése segítségével. • A fogyatékosságuknak megfelelő reális énkép kialakítása. • A fogyatékosságának megfelelő reális testkép kialakítása, biológiai ismeretek elsajátítása, az alapvető testi és nemi működés megismerése. • Megfelelő elméleti ismeretek és gyakorlati készségek elsajátításával készüljenek fel a célcsoport tagjai arra, hogy képesek legyenek az életük során felmerülő szexualitással kapcsolatos veszélyhelyzeteket felismerni, megfelelő módon reagálni, elkerülni és kivédeni azokat. • A felnőtté válás folyamatának támogatása, az autonómiára való törekvés elfogadása, a függés-függetlenség biztonságos arányának, mértékének kialakítása. • Az önállóságot akadályozó dependencia-szükséglet oldása, az egyéni lehetőségek, képességek figyelembe vételével. • A család és a gyermeknevelés alapvető törvényszerűségeinek és értékeinek megismertetése, az érzelmi fejlődés támogatása, a személyiség fejlesztésének eszközeivel. • Javuljanak az egyenrangú szerepvállalás esélyei a partnerkapcsolatokon belül, ezáltal csökkenjen kiszolgáltatottságuk. • A fogyatékosságából eredő, a nagy átlagtól eltérő jegyek felismertetése, elfogadtatása, az azzal kapcsolatos negatív érzéseinek megfogalmazása, a korrekciós lehetőségek megismertetése. Kialakítandó kompetenciák: • Legyen képes a szexualitással kapcsolatos testi működés alapvető jelenségeinek felismerésére és megismerésére, nemi szervek megnevezésére. Ez teremti meg az alapját az ön-, és egészségvédő magatartás kialakításának, a környezet felé történő jelzéseknek, kommunikációnak. • Legyen képes az egészségestől eltérő működés jeleinek felismerésére, megfelelő segítség kérésére. • Ismerje fel a fejlődés során bekövetkező testi és működésbeli változásokat a születéstől az öregségig. Ennek következtében a változáshoz kapcsolódó krízisek csökkenthetők, egyes esetekben elkerülhetők. • Ismerje és gyakorolja a szexualitással kapcsolatos testi higiénés viselkedés szabályait. • Tudatosítsa a szexuális szükségletek kielégítésének intim és kulturált körülményeit, ismerje meg és fogadja el az ezzel kapcsolatos társadalmi normákat. • Ismerje meg a családtervezéssel kapcsolatban számára alkalmazható eszközöket a nem kívánt terhesség megelőzésére. • Legyen képes saját nemi identitásának felismerésére és vállalására, az ebből fakadó legalapvetőbb (társadalmi vonatkozás) nemi szerepek és szerepviselkedések gyakorlására. • Legyen minél pontosabb és részletesebb elképzelése saját testéről és az ellenkező nem testi és viselkedésbeli jellegzetességeiről. • Legyen képes az önérvényesítés gyakorlására, saját igényeinek, szükségleteinek kifejezésére és késleltetésére.
75
• •
A kommunikációs, kapcsolatteremtő készségek fejlesztésével, gyakorlásával tudja önmagát elfogadtatni, a kommunikációs gátak és félreértések csökkentésével javuljon a partnerkapcsolatok érzelmi minősége. A foglalkozásokon alkalmazott személyiségfejlesztő módszerek, szerepjátékok, szituációs gyakorlatok segítségével tapasztalja meg a bizalom és a másokért vállalt felelősség fontosságát a kapcsolatokban. Sajátítson el olyan viselkedésmintákat, melyekben ezek az értékek a mindennapi viselkedés szintjén megjelenhetnek. Legyen képes a program során elsajátított elméleti és gyakorlati ismereteket a mindennapi életben alkalmazni.
Kialakítandó értékek: • Az általános társadalmi normák elsajátítása, mint a társas együttélés és alkalmazkodás alapja. • Saját érzelmeinek kezelése, mások érzelmeinek tiszteletben tartása. • A másság elfogadása. Önmaga és társai különbözőségének és értékeinek felismerése. • Önértékelés, önbecsülés, önérvényesítés kialakítása, fejlesztése. • A szocializációs folyamat megerősítése, tudatos alakítása. • Problémakezelési stratégiák kialakítása. Kommunikációs eszközök, stratégiák és információk az önvédelem és érdekvédelem céljából. Képzésen belüli hely: • A modul olyan készségek, képességek és ismeretek kialakítását tűzi ki célul, melyek a célcsoport nevelését, oktatását ellátó intézményekre vonatkozó irányelvekben, illetve az intézmények pedagógiai programjaiban megfogalmazást nyertek. • A program a szexuális nevelés területének, tematikus kezelésének modulja kíván lenni. • A modul lehetőséget ad a helyi sajátosságok beépítésére a modulban megjelölt műveltségi területek mentén. Továbblépési lehetőségek: További modulokat és alprogramokat lehet beiktatni. • Személyiségfejlesztés, személyiségkorrekció lehetőségének megteremtése. • Kapcsolódás a háztartásvezetési ismeretekhez, az önellátás, önálló életvitel mindennapi formáinak elsajátításához. • Felkészítés a lakóotthoni életre. A kis lakóközösségek családias együttélési formáira való felkészítés, a kiscsoportos személyiség és kommunikációfejlesztő, konfliktuskezelő technikák alkalmazásával.
2. A modul szerkezete Időkeret A teljes modul időtartama/órakerete: Az „A” variáció esetén a modul futamideje 1 tanév (34 hét). Heti 2 x 45 perc tömbösítve. Az 1 tanév során 68 óra, vagyis 34 x 90 perces tömbösített órák. A „B” variáció esetén a modul futamideje 2 tanév kéthetente 2 x 45 perc tömbösítve. A 2 tanév során 72 óra, vagyis kéthetente 36 x 90 perces tömbösített órák.
76
A „B” variációban a plusz 4 óra szabadon felhasználható. Módszertanilag ajánljuk a kéthetenkénti két órás tömbösítést, 8-10 fős kis csoportokban. A képzési idő meghosszabbítását („B” variáció) abban az esetben javasoljuk, ha a képzésben részt vevő fiataloknak bármilyen külső vagy belső ok miatt szükségük van rá. Pl. szükséges a téma aktualizálása hosszabb távon, vagy gyengébb képességűek a fiatalok stb. A témakörönként lebontott óraszámokat, az elmélet és gyakorlat arányait a következő táblázatban mutatjuk be. Óraszám Témakörök
„A” variáció
„B” variáció
Heti 2x45 perc
Kéthetente 2x45 perc 72 óra
68 óra
1. Személyiség intrapszichés (belső) struktúráinak fejlesztése, korrekciója (képességek, készségek) Óraszám: 12 2. Biológiai, élettani, higiénés ismeretek, mindennapi higiénés szokások kialakítása (ismeretek) Óraszám: 20 3. Személyiség interperszonális (kapcsolati) dimenziójának fejlesztése (képességek, készségek, jártasságok) Óraszám: 12 4. Szocializáció, érték, normarendszer fejlesztése, korrekciója – társadalmi beilleszkedés (ismeretek, kompetenciák) Óraszám: 20
elmélet
gyakorlat
elmélet
gyakorlat
4
8
4
8
6
14
6
14
4
8
4
8
6
14
6
14
Külső látogatás
4
4
Szabadon felhasználható órák
-
4
Az elméleti és gyakorlati megoszlás szempontjából a következőkre alapozunk. A téma sajátossága miatt az elméleti és gyakorlati részeket nem lehet élesen elhatárolni egymástól, külön órákra, alkalmakra osztani. Egy óravázlati példán mutatjuk be, hogy az elmélet és a gyakorlati rész hogyan oszlik meg egy foglalkozáson belül. Látható, hogy az egyes találkozók felépítése keretes szerkezetű. Példa egy foglalkozástervezetre: Cím: A női és a férfi test látható különbségei Célok: Ismeretszerzés a saját és a másik nem testéről. Ismeretek pontosítása, szükség esetén kiegészítése. Annak tudatosítása, hogy a nemi szervek testünk részei, meghatározzák nemiségünket. A nemi szervek pontos megnevezése. Elméleti rész: Bevezetés: Ismétlés az adott témában, ismeretek felmérése. Szóban összegyűjtjük a fiúk és a lányok közötti különbséget, két szempont alapján: – külső alapján (ruházkodásbeli, hajviselet stb.) – viselkedés alapján (tipikus játékok, feladatok, tevékenységek stb.) Gyakorlati rész: A téma feldolgozása játékok segítségével.
77
Testrajz: Csomagolópapírra lefekszik egy fiú és egy leány, mindkettőt körülrajzoljuk. Hangsúlyozzuk, hogy a rajzok nem a körülrajzolt személyek, hanem egy ismeretlen fiú és egy leány. Ezután két csoportban dolgozunk tovább. Ha van rá lehetőség, akkor az egyik csoportban lányok, a másik csoportban fiúk dolgoznak, és az ellenkező nemű testábrán kell berajzolniuk a külső nemi szerveket, majd a berajzolt részeket meg kell nevezniük. Ha készen vannak, az egyik csoport bemutatja a másiknak, mit rajzoltak be, és hogyan nevezték meg, majd a másik csoport is ugyanezt teszi. Röviden megbeszéljük az élményeket és a munka közbeni tapasztalatokat. Elméleti rész: Összefoglaló a játék alapján, ismeretanyagok pontosítása és kiegészítése. A foglalkozás vezetője röviden, pontosan és érthetően összefoglalja az idevonatkozó ismereteket, és előre elkészített vázlatot ad a tanulóknak.
3. A tartalom részletes leírása A modul alapvetően a személyiség fejlesztésén alapul, ennek megfelelően a foglalkozások keretei mások, mint egyéb tanóráké, az elmélet és a gyakorlat nem választható élesen ketté. Az elsajátítandó ismeretek, információk a speciális csoporthelyzetben a saját aktivitás, interakciók és saját élmény jellegű szerepjátékok során mélyülnek a készség szintjére. A téma intimitása és a hozzá kapcsolódó nagy feszültségszint miatt fontos a bizalmas csoportlégkör kialakítása, az önismereti csoportok szabályaihoz igazodva (keretek kialakítása; zárt csoport, titoktartás, interakciós szabályok stb.). Az általunk javasolt tematika a helyi igényeknek és lehetőségeknek megfelelően lassítható és gyorsítható, az egyes témák a szükségletek szerint több foglalkozásban is beépíthetők, az ismétlések a résztvevők előzetes ismeretei, képességei alapján a más tantárgyak esetében alkalmazott gyógypedagógiai elveknek megfelelően sűrűbben is beépíthetőek. A modulon belül a témákat igyekeztünk egy logikai láncra felfűzni, ahol az ismeretek, a képességek és a csoport légkörének a fejlődése egymásra épül. Ez nem jelenti azt, hogy az aktuális történéseknek megfelelően ne lehetne visszatérni bizonyos témákra, vagy előre ugrani a csoport pillanatnyi érdeklődésének megfelelően, amennyiben ez indokolt. Ennek ellenére a témák ismeretanyagának logikai egymásra épülése, összerendezettsége, az érzelmi telítettség miatt javasoljuk a foglalkozások következetes mederben tartását, ami soha nem jelenthet merevséget. 1. A személyiség intrapszichés (belső) struktúráinak fejlesztése, korrekciója a szexuális viselkedés vonatkozásában (képességek, készségek) Óraszám: 12 (6x2) Cél: Bevezetés, bemelegítés a témára, a csoport építése, bizalomteljes, intim csoportlégkör kialakítása. A személyiség és önismeret fejlesztése. Módszerek, eszközök: Témaorientált beszélgetések; strukturált feladathelyzetek; egyéni, páros, kiscsoportos feladatmegoldás; interaktív, önismereti játékok; kreatív feladatok; szituációs játékok; filmek; művészeti alkotások megfigyelése, elemzése. • Testkép, nemek közötti különbségek, egyéni eltérések, másodlagos nemi jelleg, látható és viselkedésbeli különbségek, azonosságok felismerése, megkülönböztetése. A saját és mások jellegzetességeinek azonosítása, a nyelvi kifejezőkészség bővítése. • Énkép, önértékelés; pozitív elképzelés kialakítása és erősítése önmagáról, ami a belső kontroll és az önérvényesítés alapját jelentheti. Ami tetszik magamban és elfogadom (külső-belső tulajdonságok), amit szeretnék megváltoztatni (külső-belső tulajdonságok), ideális és reális énkép közelítése a változás, változtatás lépései. • Identitás, énazonosság-tudat, nemi identitás – nemi szerepvállalás, jellegzetes különbségek a két nem szerepviselkedése között. A felnőtté válás kérdései – a gyermek és a felnőtt különbsége. Én, mint felnőtt nő és én, mint felnőtt férfi. Érzelmi, viselkedés- és magatartásbeli jellegzetességek. Sajátmaga és mások nemi azonosítása.
78
•
Szexuális érettség. Miből vesszük észre, hogy mi érettek, felnőttek vagyunk, és honnan látható, hogy a másik is az. Biológiai érettség, tájékozottság – ismeretek, önismeret, felelősségvállalás, tartós érzelmek fogalmainak konkrét szinten való bevezetése. Átvezetés a következő blokkba.
2. Biológiai, élettani, higiénés ismeretek, mindennapi higiénés szokások kialakítása (ismeretek). Óraszám: 20 (10x2) Cél: Verbális és non-verbális kifejező eszközök fejlesztése a szexuális viselkedéssel kapcsolatban, biológiai ismeretek alkalmazása, felhasználása a mindennapi érintkezések során, az előző blokk tényszerű ismeretekkel való kiegészítése, pontos fogalmak, szóhasználat kialakítása. Módszerek, eszközök: Szemléltető eszközök (rajzok, képek, ábrák) alkalmazása, önálló munka, saját aktivitás (rajzolás, a részek megnevezése, stb.), az oktatófilmek megtekintése, megbeszélése. • A testi, biológiai fejlődés, a nemi szervek felépítése, működése. A női és férfi test fizikai különbségei (ismétlés: testalkat, testfelépítés, azaz másodlagos nemi jelleg), valamint a külső nemi szervek elnevezése, felépítése, részei, a csoport képességétől függően a belső nemi szervek felépítése és működése, funkciói. Gyermek és felnőtt összehasonlítása, változásai (fizikai, külsődleges eltérések, alakváltozások). • Nemi érés, testi változások a nőknél és a férfiaknál. Menstruáció, pollúció, merevedés, maszturbáció. Belső folyamatok megértése, ami azt feltételezi, hogy képes arra az absztrakcióra, hogy a rajzok, modellek a saját belsejében lévő szerveket, folyamatokat ábrázolják. Normál menstruációs ciklus szabályszerűségei (rendszeresség-ismétlődés, fájdalom, időtartam, menstruációs váladék mennyisége, menzesz naptár, jelzés az egészségről és a fogamzó képességről). Merevedés, pollúció – ismeretek, elképzelések megvilágítása. Önkielégítés – érzések, vágyak, szükségletek tisztázása, bűntudat, szorongás eloszlatása. Mikor, hol, hogyan igen és mikor, hol, hogyan nem megengedhető, szeméremsértő vagy esetleg egészségre ártalmas a maszturbáció. Az intimitás szabályai (nem működik, ha a szülővel, gondozóval nincs konszenzus). • A menstruációval kapcsolatos higiénés szabályok, szokások. Megfelelő tisztálkodási szerek, eszközök, betétek kiválasztása, használata, helyzethez illő viselkedés. • Pollúcióval, maszturbációval és a fiúk tisztálkodásával kapcsolatos szabályok, szokások. Tisztálkodási szerek, eszközök, használata, helyzethez illő viselkedés, a maszturbációval kapcsolatos konfliktusok elkerülése érdekében az alkalmas hely és idő kiválasztása. • Fogamzás, nemi aktus. A fogamzásszabályozás biológiai vonatkozásai. A fogamzás lehetősége (összefüggés a menstruációval), feltételei (szexuális kapcsolat, védekezés elhagyása, fogamzó képesség). Fogamzás, azaz terhesség megelőzése, megfelelő fogamzásszabályozás. A hormonális fogamzásgátlás szabályai, működése. A gumi óvszer előnyei, megvásárlása és használata, gyakorlás, bemutatás. • Egészséges és a normálistól eltérő működés (nemi betegségek, esetleg szexuális problémák). Férfiak: fertőzések alapvető tünetei (fájdalom, bőrelváltozás, váladékozás, viszketés), merevedési problémák, korai magömlés. Nők: fertőzések alapvető tünetei (abnormális hüvelyi folyás, fájdalmak, viszketés, bőrelváltozás), menstruációs zavarok, orgazmusproblémák (fájdalom, kielégülés hiánya). 3. A személyiség interperszonális (kapcsolati) dimenziójának fejlesztése képességek, készségek, jártasságok. Óraszám: 12 (6x2)
79
Cél: A kapcsolati rendszerek ismerete, a kommunikációs folyamatok működése, törvényszerűségei és nehézségei. Az egyenrangú partnerkapcsolat kommunikációs eszközeinek kialakítása, fejlesztése. Érzelmek, szükségletek kifejezése és felismerése. Módszerek, eszközök: Szituációs játékok, interaktív, kommunikációs játékok; kreatív feladatok, verbális és non-verbális önkifejezést gazdagító feladatok (önismereti, encounter gyakorlatok). Filmek, műalkotások elemzése. • Kapcsolatteremtés, bizalom, intimitás. Ismerkedés, barátság, szerelem, tartós partner kapcsolat. A bizalom, a partneri viszony és a felelősségtudat megtapasztalása, megfigyelése saját élményű, interaktív, encounter gyakorlatok segítségével. • Az érintés szerepe a kapcsolatteremtésben. Ki, mikor, hol érinthet meg, és ki, mikor, hol nem? Hogyan védhetem meg magam? A szexuális csábíthatóság és a szexuális visszaélések. • Saját szükségletek kifejezése és mások szükségleteinek érzékelése (szexuális és érzelmi szükséglet is!). • Kommunikáció, közös fogalmak, kifejezések a szexuális viselkedéssel kapcsolatban. • Kommunikációs gátak, nehézségek (tabu, titok, pletyka, félreértések); konfliktusok kezelése. • Metakommunikáció, érzelmi viszonyulások kifejezése és megértése; konfliktusok felismerése. 4. Szocializáció, érték-, normarendszer fejlesztése, korrekciója – társadalmi beilleszkedés elősegítése (kompetenciák). Óraszám: 20 (10x2) Cél: Felkészítés a társadalmi beilleszkedésre, szabályok, normák megismerésére és betartására, a mindennapi életvezetésre. Az együttélés, az együttműködés kialakítása, viselkedési szokások elsajátítása. Alkalmazkodási, döntési képesség, problémamegoldó stratégiák fejlesztése. Módszer, eszköz: Szituációs gyakorlatok, páros és kiscsoportos feladatmegoldások, ötletbörze, kreatív játékok, szemléltető eszközök (képek, diák, oktatófilm) megtekintése, elemzése, megbeszélése. • Alkalmazkodás-önérvényesítés, a függés-függetlenség, a dependencia-autonómia dimenziói. • Partnerkapcsolaton belüli önérvényesítés, szerepvállalás, a másikra való odafigyelés; vezetés, irányítás, szemben az alárendelődéssel. • Elvárások a partnerrel szemben: külső-belső tulajdonságok, viselkedésbeli elvárások stb. Ideális elképzelések (vágyak, fantáziák) és a reális kép a partnerről. • A családi együttélés szabályai. A család működése, funkciói, résztvevői, feladatmegosztás, probléma megoldás, konfliktusok, nehézségek, közös szabályok. • Gyermekvállalás és gyermeknevelés. A gyermek szükségletei, felelősségvállalás, folyamatos gondozói feladatok. A szülői szerep elvárásai, saját elképzeléseik az anyaságról, apaságról, családi mintáik. Játék és valóság különbsége. • Lakóközösségek együttélése (amikor ez aktuális). Partnerkapcsolatok a lakóotthonban, az intimitás szabályai, mások tiszteletben tartása. Intim szoba, vagy együttélés. • Veszélyhelyzetek felismerése, adekvát reakció az elkerülésük érdekében. Veszélyhelyzetek lehetnek: nem kívánt terhesség, betegségek, szexuális zaklatás, bántalmazás. A szexuális zaklatást külön kiemelve: (Kellemes és kellemetlen érintések. Ki, hol, hogyan érinthet meg? Hogyan védhetem meg magam – elkerülés, önvédelem?). Ismétlés: kellemes, kellemetlen érintések.
80
• •
Segítségkérés szexuális zaklatás, fizikai bántalmazás (akár partner, gondozó részéről is), betegség esetén. Cselekvési terv kidolgozása, a megelőzés érdekében tehető óvintézkedések, konkrét személy, akitől segítséget lehet kérni. Nőgyógyászati, urológiai vizsgálat. Személyes találkozás a megfelelő szakemberrel, látogatás a rendelőben. Mikor szükséges felkeresni, hogyan érhető el, ki segíthet ebben, hogyan történik a vizsgálat.
Kapcsolódási pontok más modulok, tantárgyak tudásanyagához (NAT): A modul felépítése a NAT-ban leírt következő ismeretanyagokra alapoz. A képzésben résztvevő fiatalok feltételezhetően megismerték és elsajátították a következő ismereteket, még abban az esetben is, ha ezek a célcsoport nevelését és oktatását ellátó iskolák pedagógiai programjában esetleg más tantárgyi szerkezettel, más címszavakkal, tematikákkal jelennek meg. Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek: •
•
Társadalmi ismeretek: – A család, mint életünk alapvető közössége. A család mai problémái. – Társadalmi beilleszkedési zavarok. – Az egészségügy és szociálpolitika. Állampolgári ismeretek: – Az emberi jogok és nemzetközi védelmük.
Az Emberismeret műveltségi terület valamennyi egysége: Ember és állat; Test és lélek; Pszichikus működésünk; Személyiségünk: •
Gondolkodás, kommunikáció, tanulás
Az emberi szellem: • Az ember, mint értékelő lény, • Az ember, mint erkölcsi lény, • Mozgatóink, • Az egyes ember fejlődése, • Kapcsolatok, • Nemiség, szerelem, házasság, • Közösség és társadalom,
• • • • •
Értékrendek és erkölcsök, Bizalom, remény, boldogság, ünnep, szépség, Rend és szabadság, Élet és halál, Hit és vallás.
Biológia és egészségtan: • Az ember szervezete és egészsége: – A férfi és a női szaporító szervrendszer részei és azok működése. • Az öröklődés alapjai. • Általános egészségtan. Életvitel és gyakorlati ismeretek: •
Technika:
81
•
– Egészségtan (táplálkozás, öltözködés, mozgás, betegségmegelőzés). Háztartástan: – A család egészsége, – Élet a családban, – Táplálkozás, – Családi szabadidő-szervezés, – Ruházkodás, – A család egészsége.
4. A modul teljesítésének követelményei Minimum követelmény: • A foglalkozásokon való rendszeres részvétel. • Minimális tájékozottság a nemek közötti biológiai különbség terén. • A szexualitással kapcsolatos testi higiénés szokások ismerete és alkalmazása (esetleg segítséggel). • Veszélyhelyzetek (testi, lelki bántalmazás, szexuális visszaélés) felismerése és adekvát reakció: elkerülő, segélykérő viselkedés. • Közösséget nem zavaró szexuális szokások. A teljesítéshez szükséges feltételek: • Az elméleti ismeretekről és a gyakorlatbeli viselkedésről egyszemélyes elbeszélgetés keretében tesz tanúbizonyságot a tanuló. • A beszélgetés nem vizsga! • A cél a visszajelzés a megértésről, esetleg javaslat az egyéni fejlesztésre, korrekcióra. • Mivel a téma intim, javasoljuk a nyugodt, feszültség- és zavarmentes, biztonságos beszélgetést, amelyet lehetőség szerint a korábbi oktató végezzen. • A tanulók egyenként teljesítenek, hogy ne zavarják egymást. • A beszélgetés ideje nem lehet hosszabb húsz percnél. A teljesítmény értékelésének szempontja: A kívánt hatás nagyrészt személyiségváltozásként jelenik meg, amelynek mérése speciális eszközöket igényel és mindenképpen hatásvizsgálatot, ezért javasoljuk a minimum szintet elvárásként; amennyiben ezt a szintet nem sikerül elérni javasoljuk akár a programon való ismételt részvételt is.
5. Értékelés Az értékelés formája: szöveges értékelés. A szöveges értékelés szempontjai: • A képzés ideje alatti, aktivitása, ismeret-elsajátítása, fejlődése. • A beszélgetési helyzetben való teljesítése, reakciói, a helyzet kezelése, magabiztosság, pánikba esés stb. • A megbeszélt szituációban a megoldás. • A minimum követelmény ismerete, alkalmazása. • Végbemenő pozitív változások. A modul elvégzésének igazolása:
82
Tanúsítvánnyal. A modul elvégzését tanúsítvánnyal igazoljuk, amelynek felirata: Igazoljuk, hogy „XY” a „Szexuális nevelés” című képzésen részt vett. A tanúsítvány száma. A vizsga módja, tartalma, ideje: A vizsga megadott szempontok szerinti elbeszélgetés. Az elméleti ismeretekről az alkalmazott segédeszközök, demonstrációs ábrák segítségével történhet visszajelzés (nemi szervek megnevezése, működésének ismerete, az egészségestől való eltérő működés felismerése). Az adekvát viselkedés ellenőrzését szituációs feladatok megoldásával végeztetjük. Példa a szituációkra: 1. Mit teszel, ha egy elhagyott helyen egy idegen fagyizni hív (autóba, lakásba hív)? 2. Mit teszel, ha a barátod, barátnőd olyan helyen érint meg és úgy (pl. fájdalmat okoz), ahogy te nem akarod? 3. Mit teszel, ha a szokott időben nem jelentkezik a menstruációs vérzés? (lányoknak föltett kérdés)) 4. Mit teszel, ha pisilés közben fájó, égető érzésed van? (fiúknak szóló kérdés) 5. Milyen eszközökkel védekezhetsz a nem kívánt terhesség és a nemi úton terjedő fertőzések ellen? A gyakorlati teljesítése során megadunk egy minimum követelményt, amelyet ha elvégez vagy szóban elmond, már elfogadottnak tekinthetjük. Tekintettel arra, hogy minden egyes életbeli szituáció specifikus, és nem lehet minden esetben megfelelő egy-egy megtanult reakció. Van azonban néhány alapszabály, amelyet minden esetben ismernie, és tudnia kell alkalmazni. Példa az alapszabályokra: 1. Bárhova megyek, mindig megbeszélem, elmondom szüleimnek, gondozóimnak, barátaimnak. 2. Biztonságosabb, ha nem egyedül, hanem barátokkal, társasággal megyek valahova, akiktől nem szakadok el. 3. Elszaladok, és segítséget kérek, ha valaki úgy próbál hozzám érni, ami számomra ijesztő, kellemetlen, zavaró. 4. Ha bármi kellemetlen történik velem, elmondom szüleimnek, gondozóimnak, akiben megbízok, és segítséget kérek. Soha nem késő segítséget kérni. 5. Fontos a saját biztonságom, testi és lelki épségem, amiért mindent megteszek.
6. A modul bevezetésének feltételei Intézményi feltétel A modult bevezetni szándékozó intézménynek ki kell alakítania szexuális viselkedésre vonatkozó szervezeti koncepcióját és intervenciós protokollját. Ez tartalmazza az intézmény egységes (mindenkire vonatkozó, mindenki által ismert és elfogadott – diák, szülő, pedagógus, gondozó személyzet) állásfoglalását a fiatalok szexualitáshoz való jogáról, az ezzel szemben támasztott követelményekről, szabályokról, elvárásokról. Továbbá stratégiát a fogamzásszabályozásra, a problémák kezelésére (nem kívánt terhesség, betegség, szexuális zaklatás), az
83
ebben megnyilvánuló kompetenciákra, felelősségvállalásra. Az érintetteknek (diák, szülő, esetleg gondnok, pedagógus), mi a teendője az egyes problémákban, bizonyos szabálysértéseknek milyen következményei lehetnek, kihez fordulhat a fiatal, milyen esetekben milyen mértékű felelősséggel és kompetenciával rendelkeznek (pl. családban vagy lakóotthonban élő, esetleg állami gondozott fiatal; cselekvő képességét kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt lévők). Amennyiben mindezt házi rend vagy szerződés szabályozza, természetesen ez nem szükséges. Így kerülhetőek el a nem egységes szemléletből fakadó intézményi feszültségek, a nyílttá vált szükségletek, kapcsolatok, problémák következtében azonnal van stratégia a beavatkozásra, a megoldásra. Ez azért is fontos, mivel a szexualitással kapcsolatban semmilyen törvény vagy jogszabály nem nyújt támpontokat. Személyi feltételek A modul működtetése ideális esetben gyógypedagógiai, csoportvezetői végzettséggel és szexedukációs képzettséggel rendelkező szakembert kíván, mivel a modul célcsoportja, témája és formája egyaránt speciális felkészültséget igényel. Legcélszerűbb a speciálisan összeállított felkészítő tanfolyamon való részvétel, melyen a szükséges készségek, képességek fejlesztése és mérése megtörténhet. • A képzők minimálisan rendelkezzenek középfokú végzettséggel. • Lehetőleg rendelkezzenek felsőfokú szakképesítéssel (nem diplomát adó képzések: pedagógiai-, gyógypedagógiai-, szociális-, pszichológus-, mentálhigiénikus asszisztens), illetve felsőfokú egészségügyi végzettséggel (pl. védőnő), mely tartalmaz mentálhigiénés, egészségnevelésre vonatkozó ismereteket, gyakorlatot. • Előnyös, ha van önismeretei, képességfejlesztő csoportról sajátélménye és csoportvezetői tapasztalata, jártassága a személyiségfejlesztő csoportmódszerek alkalmazásában. • Személyisége és kommunikációja legyen alkalmas a képzés vezetésére. • Nem jelent számára nehézséget természetesen, ítélkezés-mentesen beszélni a szexualitással kapcsolatos témákról. • Legyen empatikus, nyitott és megértő a felmerülő problémákkal. • Érvényesüljön a magatartáskövető szemléletmód. A tanulók • Csoportosan foglalkoztathatók legyenek. • Legalább 1,5 órás foglalkozáson részt tudjanak venni. • Legalább valamilyen jelrendszerrel kommunikálni lehessen velük. • Sérültségük mértékének és formájának megfelelően homogén csoportot alkossanak, figyelembe véve a társfogyatékosságot. Tárgyi feltételek Már a korábbiakban bemutattuk egy példán keresztül, hogy az elmélet és a gyakorlati rész egy-egy foglalkozáson belül is szervesen összekapcsolódik. Ezért a tárgyi feltételek is azonosak, kiemelve egy-két olyan eszközt, amellyel látványosabbá, egyértelműbbé és világosabbá tehetjük mondanivalónkat. Helyiségigény • Kellemes, bensőséges hely, pl. csoportszoba, klubhelyiség. Esetleg tanterem átrendezve, körben ülve, de nagyobb termeket nem célszerű választani. • Legyen a teremben megfelelő számú, kényelmes szék, egy nagy szőnyeg, ami a játékteret szimbolizálja.
84
•
Előnyös, ha van a teremben több asztal, amelyeket szükség esetén lehet használni, és nem a padlón kell dolgozni. Pl. csoportmunka, ahol rajzolni kell. Eszközigény • Audio-vizuális technikai eszközök: tévé, videomagnó, diavetítő, magnó. • Demonstrációs eszközök: speciális, a témához kapcsolódó bemutató tárgyak, videofilmek, diasorozatok, képek, ábrák, összefoglaló táblák, fogamzásgátló eszközök, a taneszköztár modelljei, makettjei. Célszerű ezeket a modulprogram kidolgozása során összeállítani, csomagba rendezni, ennek hiányában egy részük beszerezhető, más részük elkészíthető. • A játékok során alkalmazott eszközök: papír-írószer. A modulprogram alkalmazható továbbá bentlakásos intézményekben, kollégiumokban, esetleg nevelési tanácsadóban, gyermek ideggondozóban, valamint célszerű fiatalabb korosztálylyal is elkezdeni a programot.
7. Módszertani ajánlások Képzők felkészítése • Javasolt a programot vezető részvétele szex-edukációs tanfolyamon, ahol pontosíthatja elméleti tudását a témáról, gyakorolhatja a kommunikációt ebben a feszültséggel teli témában, tisztázhatja saját attitűdjeit a nemiséggel kapcsolatban. • Saját élményű (esetleg csoportvezetői) személyiségfejlesztő, önismereti tréning. • Gyógypedagógiai gyakorlat. Szülők bevonása A modul céljait, módszereit és a közvetített értékeket javasolt a szülőkkel részletesen ismertetni. Ők a legkompetensebb személyek a gyermekeik életének alakulásával kapcsolatos döntésekben, valamint születésük óta ők látták el szexuális nevelésüket. Fontos, hogy tartalmában és filozófiájában támogassák a programot. Elméleti ismeretek feldolgozásával kapcsolatban: • Az elméleti ismeretek elsajátítását segítik a minél konkrétabb és kézzel foghatóbb, szemléletes, esetleg térbeli modellek, de a színes képek, fotók, ábrák is. • A feldolgozás során a kreatív, alkotó megoldásoknak teret engedünk (rajzok, ábrák kiegészítése, modellek, makettek, montázs, kollázs stb. készítése). Ez bepillantást enged számunkra a fantáziált, belső elképzelésekbe, esetleg tévedésekbe, visszajelzés az elsajátítás pontosságáról, mélységéről • Fontosak az azonnali visszajelzések a megértésről, a félreértéseket lekerülendő. • A tudásanyagot a csoport összetételének megfelelően a képességekhez mérten kell kis léptékekre bontani, erre előre receptet adni nem lehet, javaslatokat, mintát kínálunk hozzá (individualizálás elve). • A résztvevők saját aktivitására alapozunk (amennyire ez lehetséges). A beszélgetések során lehetőséget adunk a kérdések, vélemények, eddigi ismeretek, tapasztalatok kifejtésére. Ez mintegy modellt nyújt a társas kapcsolatokban való egyenrangú működésre, lehetőség a kommunikáció fejlődésére. A kérdésekre őszintén, egyszerűen reagálunk, hiszen ez megerősítést ad a további kérdéseknek, a problémák felmerülésének.
85
Gyakorlati munkában A gyakorlati készség-, jártasság-, képesség-, és kompetenciafejlesztéshez javasoljuk az önismereti és kommunikációfejlesztő tréningeken alkalmazott strukturált feladatok, interakciós játékok, szerep és szituációs gyakorlatok alkalmazását, melyekhez széleskörű irodalom nyújt gyakorlati és elméleti útmutatót. Ezek azonban akkor igazán hatékonyak, ha a csoportvezetőnek sajátélményű tapasztalatai is vannak ezeknek a csoportoknak a működéséről. Általános szabályok 1. Az egész program felépítésében szem előtt tartjuk a csoport intimitásának védelmét, a bizalom fejlesztését, melyet a csoport szabályokban a csoporttal is tisztázunk. (Idői keretek; titoktartás; együttműködési szabályok; stb.) 2. A foglalkozások menetében a strukturált, tematikus témafeldolgozás mellett a csoport építésére, az alapvető csoport folyamatokra is figyelnünk kell. Az ismerkedés, a tartalmi elemekben való megegyezés (mit várnak, mire kíváncsiak, mire számítanak) még akkor is fontos, ha egy egyébként összeszokott csoporttal dolgozunk. A nemiséggel kapcsolatos problémák intimitása, a szemérem tiszteletben tartása más kereteket kíván és alakít ki. 3. A foglalkozások az időben elnyúlnak, ezért fontos az információkat, eseményeket rögzíteni, vizuális, esetleg non-verbális formában. Naplóvezetés (mappa, dosszié, doboz), melyben a foglalkozások dokumentációit, produktumait, kapott szóróanyagokat, szemléltető anyagokat összegyűjtögetik a fiatalok. Plakátok, tablók, faliújság, csoportos feladatok eredményeinek kiállítása, az intimitás, anonimitás és titoktartás szempontjainak figyelembevételével. 4. A módszereket, eszközöket az idői lehetőségek szerint váltogassuk, kerüljük a monotonitást, ami rontja a hatékonyságot. 5. Minden foglalkozásnak és az egész folyamatnak legyen visszajelzése, összefoglalása, zárása. Az ellenőrzés, értékelés módja • Az értékelés módjában a minimum szintből indultunk ki, amit közvetlen beszélgetés során mér fel a képzést végző szakember, mert a célcsoportunk esetében az írásbeliség nem kritérium, a verbalitás gyakran nehezített, sok félreértésre nyílik lehetőség. Viszonylag kis létszámú csoportok megengedik a rendszeres személyes beszélgetés során szerezhető viszszajelzést az elsajátított tudásról, a képességek pedig a foglalkozásokon való viselkedésben megjelennek. • A középsúlyos értelmi sérültek esetében gyakori a szexualitás iránti érdektelenség, esetleg a korábbi nevelési hozzáállás hatására, de a nélkül is. Az aktivitás tehát nem tehető követelménnyé. Az ismeretek szokások elsajátítása az értelmi képességtől függően eltérő lehet, ezért az optimális teljesítmény kritériumait sem lehet meghatározni. • Javasoljuk a szülők, valamint a későbbi befogadó közösség (iskola, ÉNO, lakóotthon, intézet) számára tájékoztató rövid, szöveges, a titoktartást és a személyiségi jogokat nem sértő értékelést készíteni. Ez tartalmazhat információt az ismeretek elsajátításának mértékéről, a fiatal kommunikációs és kapcsolatteremtő képességéről, a szexualitáshoz való viszonyulásáról, személyiségvonásairól, szokásrendszeréről, esetleg javaslatot a további fejlesztésre. Mindez azt a célt szolgálja, hogy beilleszkedését a közösségbe a leghatékonyabban támogatni lehessen.
86
8. A képzési eredményesség (minőség) biztosításának feltételei •
A modult bevezetni szándékozók felkészítése: Speciális, széles körben hozzáférhető tanfolyami program kidolgozása és bevezetése a modult használni szándékozók számára. • Továbbképzések, konzultációk biztosítása. Önkéntesen igénybe vehető formában – work-shopok; szemináriumok és/vagy meghatározott óraszámban kötelezően. • Visszajelzési formák. A lezajlott programok egyszerű, de egységes dokumentálása, folyamat, eredményesség, tapasztalatok összegzése céljából. • Modul program módosítása a visszajelzések alapján. Rendszeres időközönként, az alkalmazók értesítésével. Ez is megkívánja a programot alkalmazók körének pontos ismeretét. • Az önellenőrzés időbeli ütemezése, a kivitelezés módja. A modul program részletes kidolgozása, javasolt óra vázlatokkal, módszertani segédanyaggal, munkalapokkal, szemléltető csomaggal teremti meg az alkalmazhatóság feltételeit.
87
Ajánlott irodalom I. A személyiségfejlesztő csoportok vezetése témakörében: Bagdy Emőke –Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994. Benedek László: Játék és pszichoterápia. Animula Egyesület, Budapest, 1992. Dévai Margit: Énkép-korrekció önismereti játékokkal. Lamin Kft., Budapest, 1994. Rudas József: Delfi örökösei. Gondolat Budapest, 1997. 2. kiadás Walker, J.: Feszültségoldás az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997. II. A gyógypedagógia témakörében: Gordosné dr. Szabó Anna: Bevezetés a gyógypedagógiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997. Hatos Gyula (szerk.): Az imbecillitás, a társadalom és a gyógypedagógia. Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest, 1989. Hatos Gyula (szerk.): Emberek értelmi akadályozottsággal. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993. III. A szexuális nevelés témakörében: ÉFOÉSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete: Ők ketten (Szexuápedagógiai segédanyag az értelmi fogyatékosokkal való foglalkozáshoz). Hajdúhadház, 1998. Elizabeth Fenwick – Richard Walker: Hogyan működik a szex. SubRosa Kiadó, 1995. Dr. Gilbert Tordjman – Claude Morand: A szexuális életről 6-9 éves gyerekeknek. Fabula könyvkiadó, 1991. Kiss Albert: Szexuálkultúra I-II. Dinasztia Kiadó, Budapest, 1995. I. 12-14 éves lányoknak és fiúknak II. 15-16 éves lányoknak és fiúknak Dr. Móricz Éva: Az első menstruáció. Sancella-Hungary Kft. Dr. C. Verdoux: A férfi és a nő I-III. kötet (I. 7-9 éves gyerekeknek, II. 8-13 éves gyerekeknek, III. 14-18 éves gyerekeknek). Tessloff és Babilon Kiadó, 1994. Nemzeti
88
alaptanterv.
Művelődési
és
Közoktatási
Minisztérium,
Budapest,
1995.
TARTALOM
CSUHÉMUNKA...................................................................................................................1 A KOSÁRFONÁS ELEMEI .............................................................................................14 KONYHAKERTI MUNKÁK ...........................................................................................33 MUNKAVÁLLALÓI ISMERETEK ÉS GYAKORLATOK ........................................61 SZEXUÁLIS NEVELÉS....................................................................................................73
89
