értékőrzőket
keresünk
„És neveld lelked kérlelhetetlen igényérzetre. Ez a legfontosabb. A tömegek világa csak mohó, de nem igényes. Te maradj mértéktartó és igényes. A világ egyre jobban hasonlít egyfajta Woolworths-áruházra, ahol egy hatosért megkapni mindent, silány kivitelben, ami az élvező hajlamú tömegek napi vágyait gyorsan, olcsón és krajcáros minőségben kielégítheti. Ennek a tömegkielégülésnek veszélyei már mutatkoznak, az élet és a szellem minden területén. (…) Te válogass. Ne finnyásan és orrfintorgatva válogass, hanem szigorúan és könyörtelenül. Nem lehetsz elég igényes erkölcsiekben, szellemiekben. Nem mondhatod elég következetesen: ez nemes, ez talmi, ez érték, ez vacak. Ez a dolgod, ha ember vagy, s meg akarod tartani ezt a rangot.” (Márai Sándor: Füves könyv – Az igényről, 1943)
közös értékeink
célja a vidék értékeinek felkarolása az összefogás szellemiségében
táj
karsztvidék
„A hegyei magasak is és sok van belőlük; itt is, ott is folyamatos rendben helyezkednek el, mintha csak mesterségesen jöttek volna létre. (...) A hegyeknek többnyire zordon a látványa: a lábaik kopaszok, majd a lejtőik erdőkkel és bozótokkal borítottak, meredek ormaik pedig kőszirteket és sziklafalakat tárnak elénk. Nem hiányoznak azonban az olyanok sem, amelyek megengedik a művelést: legelsősorban azok, amelyeknek a teteje sima és nyitott fennsíkot képez. (...) Amerre a hegyek meredélyei megszelídülnek, ott patakokkal és csermelyekkel öntözött völgyek terjeszkednek: ezek teli vannak falvakkal, mivel rendkívül alkalmatosak a letelepedésre.” (Bél Mátyás: Torna vármegye leírása, 1730-as évek, ford. Tóth Péter)
„A barokk idők mélyebbre vágnak a falu sajátos életébe. Az idejétmúlt várakból a hatalom ura leköltözik a faluba, megépíti kastélyát, urasági épületek, templom, magtárak, malmok stb. jelennek meg a faluban s velük együtt az ezeket építő mester emberek hatása is jelentősebbé válik. (…) A barokk a fény és az árnyék játékának művészete. A parasztházon eddig főleg a tornácon jutott kifejezésre. (…) A vakolatdíszek korábbi barokkos és klasszicista jellege a helybeli, a falusi kismesterek kezén meglepően gazdag képzelőerőre valló ízes növényi (leveles és virágos) díszekké változott.” (Vargha László: A magyar falu építészete, 1955)
házak
mesteri kezek
„Juhászlegény, szegény juhászlegény, Tele pénzzel ez a kövér erszény. Megveszem a szegénységet tőled, Ráadásul add a szeretődet!
hagyományok
emberek szokások
Ha az a pénz volna csak foglaló, Ezerannyi még a borravaló, A világot adnák ráadásnak, A szeretőm mégsem adnám másnak!” (Gömöri pásztordal, Magyar Zoltán gyűjtéséből, 2009)
„... borai a’ legjobb honi-termésekkel vetélkednek ’s a’ hegyaljaival vagy egyenlő, vagy még drágább áron is elkelnek (kivált a’ varbóczi); alant a’ völgyek’ fenekén pedig a’ kövér rétek, gazdag gyümölcsöskertek ’s termékeny szántóföldek tizenkét ’s több magot adók, a’ munkás nép’ szorgalmának tanúji. Barmai, mellyek sok helyütt a’ szirtes hegyek’ oldalain ’s tetején csupán orvosifüvek’ honjában legelnek, egészségesek (...) adófizetői legtehetősbek, mert a’ szükségkényszerítette szorgalom a’ sziklától is vizet, a’ bojtorjánról is figét, a’ bogácskórórul is szőlőt erőködik csikarni.” (Édes János: Utazás a’ Magyarhon’ szebb vidékein, 1839)
a munka
gyümölcse
Értékőrzőket
keresünk
Várjuk mindazon szervezetek, cégek, magánszemélyek jelentkezését, akik úgy érzik, hogy valamit tenni szeretnének a hagyományos és természetközeli értékek megőrzéséért, valamint: »» »» »» »»
Készült a Gömör–Tornai Hagyományos Termék- és Szolgáltatásfejlesztési Klaszter gondozásában, 2012-ben. Fotók: Jozef Peniaško, Koleszár Krisztián, Vécsei János
www.gomortorna.hu
gömör–tornai kötődésű kézműves termékkel rendelkeznek; Gömör–Torna területén hagyományos gazdálkodást, kézműves-kisiparos tevékenységes folytatnak; turisztikai szolgáltatást nyújtanak a vidéken; vidék- és termékfejlesztési, hagyományőrzési tevékenységük összhangban van a Klaszter céljaival.
