Értékelési zárójelentés

Értékelési zárójelentés Az „Üzleti infrastruktúra fejlesztése (GVOP 1.2.)” c. értékelés A PIB által jóváhagyott változat

Magyar Értékelő Konzorcium (MÉrtéK)

2009. december 21.

Értékelési zárójelentés - GVOP 1.2.

2


Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló......................................................................................................4

Főbb értékelési eredmények ...............................................................................................................4 Főbb javaslatok .................................................................................................................................7

0. Bevezetés .................................................................................................................9 0.1. Az értékelés környezete ...............................................................................................................9 0.2. A megbízó által meghatározott értékelési feladatok ....................................................................... 13

1. Ipari parkok, inkubátorházak, logisztikai szolgáltató központok Magyarországon és külföldön ....................................................................................................................17 1.1. Nemzetközi tapasztalatok .......................................................................................................... 17 1.2. Hazai tapasztalatok ................................................................................................................... 39 1.3. Benchmark adatok .................................................................................................................... 67

2. A GVOP 1.2. intézkedés főbb jellemzői .....................................................................70 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

Célok és eszközök ..................................................................................................................... 70 A GVOP 1.2. pályázói és kedvezményezettjei................................................................................ 79 A vizsgálati populációk meghatározása: ipari parkok és logisztikai központok ................................... 84 Esettanulmányok – előremutató megoldások ................................................................................ 97

3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5.

Az alkalmazott indikátorok rendelkezésre állása és értékelése ...................................................... 106 A különböző tervdokumentumokban megfogalmazott célkitűzések teljesülése ................................ 110 Output- és eredményindikátor-vizsgálat (ROP összehasonlítás)..................................................... 117 „Valódi inkubátorházak, vagy csak irodaházak épültek az intézkedések hatására?”.......................... 119 Egy létrehozott vagy megőrzött munkahelyhez adott átlagos támogatás a GVOP 1.2. esetében ........ 126

3. A GVOP 1.2. intézkedés eredményessége ...............................................................106

4. A hatásvizsgálat során alkalmazott ökonometriai módszerek..................................127

4.1. Különbségek különbsége jellegű becslés .................................................................................... 127 4.2. Fix hatásokra kontrollált panel regresszió................................................................................... 130 4.3. A kontrollcsoport képzése az egyes populációkban ...................................................................... 131

5. A közvetlen hatások vizsgálata ..............................................................................135 5.1. Ipari parkokra gyakorolt hatások mérése ................................................................................... 135 5.2. Logisztikai vállalkozásokra gyakorolt hatások mérése .................................................................. 172

6. A közvetett hatások vizsgálata...............................................................................190 6.1. Az ipari parkba települt vállalkozásokra gyakorolt hatások mérése ................................................ 190 6.2. A területi szinten jelentkező hatások mérése .............................................................................. 211

7. A GVOP 1.2. intézkedés további értékelése.............................................................230 7.1. Szükségesség ......................................................................................................................... 230 7.2. Megfelelőség .......................................................................................................................... 251 7.3. Hatékonyság .......................................................................................................................... 257

8. Részletes összefoglaló: az értékelési kérdések egyértelmű megválaszolása ............262 8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 8.5. 8.6. 8.7. 8.8. 8.9.

A beavatkozás környezete........................................................................................................ 262 Ipari parkok, inkubátorházak és logisztikai központok Magyarországon.......................................... 263 A GVOP 1.2. intézkedés jellemzői.............................................................................................. 266 A GVOP 1.2. intézkedés céljainak teljesülése és hatékonysága...................................................... 267 Az ipari parkok ökonometriai hatásvizsgálatának eredményei ....................................................... 269 A logisztikai vállalkozások ökonometriai hatásvizsgálatának eredményei ........................................ 271 Az ipari parkba települt vállalkozásokra gyakorolt hatások mérése ................................................ 273 A beavatkozás területi szinten jelentkező hatásai ........................................................................ 274 A beavatkozás szükségessége és megfelelősége ......................................................................... 275

9.1. 9.2. 9.3. 9.4. 9.5. 9.6. 9.7.

Az ipari parkokban működő vállalkozások fejlesztési igényeinek felmérése ..................................... 277 A kedvezményezettek által az interjúk során megfogalmazott javaslatok összegzése....................... 278 A szakmai szervezetek javaslatai .............................................................................................. 278 Javaslat további indikátorokra .................................................................................................. 280 Javaslat további értékelések elvégzésére ................................................................................... 283 További javaslatok .................................................................................................................. 285 A javaslatokat összefoglaló nyomon követési tábla...................................................................... 289

9. Javaslatok a beavatkozás tartalmának és végrehajtásának javítására.....................277

10. Felhasznált dokumentumok .................................................................................291 11. A mellékletek bemutatása....................................................................................298

3


Vezetői összefoglaló Főbb értékelési eredmények 1. „Az üzleti infrastruktúra fejlesztése intézkedés (GVOP 1.2.) értékelése” során az intézkedés, illetve a komponensek és a végrehajtott projektek eredményességének, hatásosságának, hatékonyságának, a beavatkozások indokoltságának és megfelelőségének vizsgálatára került sor. Az értékelés kulcskérdése az volt, hogy kimutatható-e az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások minőségének a javulása az intézkedések, támogatások hatására, illetve jelentkeztek-e ágazati és területi tovagyűrűző hatások. 2. Az értékelés lefolytatására 2009 júniusa és decembere között került sor. Az értékelés során többféle adat- és információgyűjtési módszert is alkalmaztunk annak érdekében, hogy a föltett értékelési kérdésekre minél megalapozottabb, az átlagos hatások ökonometriai kimutatásán alapuló válaszokat adhassunk. Adatgyűjtésünk során: a. 3 szakterületi, érdekvédelmi szervezeti mélyinterjút b. 49 személyes interjút (kedvezményezettek teljes köre) c. 23 telefonos interjút (nem támogatott pályázók teljes köre) d. 28 e-interjút (kedvezményezett ipari parkban működő vállalkozások mintája) folytattunk le. 35 kedvezményezett vállalkozástól kaptunk további, a monitoringmutatók értékeinek alakulására vonatkozó információkat. Ezt az adatgyűjtést a MAG Zrt.-vel összefogva készítettük. 3. Az adatelemzés során szerteágazó, az érintett vállalkozások, ipari parkok és térségek gazdálkodásáról, jellemzőiről más szervezetek által (pl. IRM, KSH, NFGM-Promei) gyűjtött adatsorokat használtuk fel, melyek rendszerezésére az értékelési projekt során került sor. A projekt során feldolgoztuk az ipari parkokban működő vállalkozások listáit, mely munka eredményeként további vizsgálatokra alkalmas, több mint ötezer társas vállalkozás információit tartalmazó adatbázist alakítottunk ki. 4. A 2004-2006 között végrehajtott GVOP 1.2. intézkedés céljai és alkalmazott eszközei tekintetében a 2004 előtti hazai finanszírozású beavatkozások folytatásának tekinthető. A GVOP 1.2. intézkedés két alintézkedésből állt: 1.2.1. Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése; 1.2.2. Logisztikai központok fejlesztése. A GVOP 1.2. intézkedés rendelkezésre álló támogatási keretösszege 5134 millió forint volt, melyből az 1.2.1. alintézkedés kerete 1560,4 milliót, az 1.2.2-é pedig 3573,6 milliót tett ki. A végrehajtott fejlesztések révén bővült az ipari parkok hasznosítható területe, új inkubátorházak épültek, és gyarapodott a logisztikai szolgáltatók raktárkapacitása. 5. A 2009. június 6-i EMIR adatok szerint az intézkedés keretében meghirdetett kiírásokra 109 pályázatot nyújtottak be, melyből 46 GVOP 1.2.1-es, 63 pedig GVOP 1.2.2-es volt. Az Irányító Hatóság 62 projektet tartott támogatásra érdemesnek. Tényleges kifizetés 60 projekt esetében történt, melyből 3 esetben a kifizetést követően megszűnt a szerződés. Összesen 57 sikeres GVOP 1.2. projekt valósult meg. A 2009. június 6-i adatok szerint összesen 5.617 millió forint támogatás került kifizetésre. 6. A GVOP 1.2.1. pályázatain elsősorban a Budapesthez közelibb, innovációs szolgáltatásokkal jobban ellátott, valamint a feldolgozóipari vállalatok 2004-es erős jelenlétével jellemezhető ipari parkok jelentek meg támogatási igényeikkel. A logisztikai vállalkozások közül GVOP 1.2.2. pályázóként elsősorban a nagyobb méretűek és eredményességűek, valamint a más támogatási programokból támogatást nyertek jelentek meg, 7. Az intézkedés végrehajtásának eredményeként 1.020 új munkahely jött létre, illetve ennyit sikerült megőrizni. Az 1 új munkahely létrehozására vagy megőrzésére jutó átlagos támogatás értéke 5.509 ezer forint volt, ami nagyságrendileg megegyezik az Európai Unió 2000-2006-os tervezési időszakában a KKV-fejlesztéseknél mutatkozó hasonló tartalmú értékkel (~ 4.500 ezer Ft). Egy hektár ipari parkterület fejlesztése átlagosan 6.802 ezer forintnyi, 1 négyzetméter hasznos inkubátorház-terület fejlesztése 4


8.

9.

10.

11.

12.

13.

átlagosan 38 ezer forintnyi, míg 1 négyzetméter logisztikai raktárterület fejlesztése átlagosan 36 ezer forintnyi EU-társfinanszírozású támogatásba „került” a GVOP 1.2. intézkedés segítségével megvalósult projektek esetében. Ami a holtteher-veszteség nagyságát illeti: az ökonometriai hatásvizsgálat során föltártuk, hogy az ipari parkokban megvalósult alapszolgáltatás-fejlesztés legalább 22%-a, a megvalósult üzleti szolgáltatás-fejlesztés átlagosan 33%-a és a megvalósult innovációs szolgáltatás-fejlesztés legalább 68%-a támogatás nélkül várhatóan nem jött volna létre. Elemzési eredményeink szerint a támogatott logisztikai vállalkozások tárgyi eszközállomány-bővülésének 85 %-a tulajdonítható a beavatkozás tényének. A kérdőíves adatfelvétel eredményei megerősítik a gazdálkodási adatok ökonometriai hatásvizsgálatának eredményeit, hiszen a válaszadók szerint a projektek 28,6 %-a egyáltalán nem, 24,3 %-a pedig csak csökkentett, módosított tartalommal valósult volna meg a támogatás elmaradása esetén. Az ökonometriai hatásvizsgálat során azonosítani tudtuk a beavatkozás átlagos hatásait. A támogatást kapó ipari parkokban a beavatkozás hatására jobban növekedett az üzleti szolgáltatások szintje, mint annak hiányában megfigyelhető lett volna. A támogatás hatására a támogatott ipari parkokba átlagosan kilenccel több vállalkozás települt be 2004 és 2008 között, mint a nem támogatottakba, ami azt is jelenti, hogy a támogatott parkokba betelepülő vállalkozások átlagosan 46 %-ának betelepülése a támogatással hozható összefüggésbe. A támogatott ipari parkokban foglalkoztatottak száma 2004-2008 között jobban emelkedett (egy ipari parkra vetítve átlagosan 700 fővel), mint a nem támogatottaké, ami azt jelenti, hogy a támogatott ipari parkokban létrehozott 10 új munkahelyből átlagosan 9 a támogatás tényével hozható összefüggésbe. A támogatott ipari parkokban a betelepítettség növekedésének átlagosan 64 százalékát tulajdoníthatjuk a támogatás tényének. Az ipari parkok szintjén vizsgálva: a GVOP 1.2.1. támogatásnak nem volt statisztikailag kimutatható hatása a technológiaintenzív vállalatok ipari parki számának változására. A magas szintű infrastrukturális fejlesztéseknek viszont pozitív hatása volt a technológiaintenzív vállalatok megjelenésére, vagyis azokban az ipari parkokban, ahol 2004 és 2007 között (függetlenül attól, hogy erre GVOP 1.2. támogatás segítségével vagy a nélkül került sor) az átlagos mértéket meghaladóan bővültek az innovációs szolgáltatások, az átlagot meghaladó mértékben növekedett a technológiaintenzív ágazatokban működő vállalkozások száma is. Ökonometriai hatásvizsgálatunk eredményei szerint 2004 és 2007 között a GVOP 1.2.2. támogatásban részesült logisztikai szolgáltatók az átlagos logisztikai vállalathoz képest nagyobb mértékű fejlesztést hajtottak végre. 2004 és 2007 között a kedvezményezettek az átlagos logisztikai vállalathoz képest a megvizsgált összes mutató alapján jobban bővültek, illetve kevésbé csökkentek. A hozzáadott értékre gyakorolt beavatkozási hatás átlagos értéke modellspecifikációtól függően 122-132 millió forint volt. A különböző eljárással készített becslések a tárgyi eszközök és a foglalkoztatás esetében is egyaránt pozitív hatást tulajdonítanak a beavatkozásnak, a mért hatás számszerű értékében azonban jelentősen eltérnek az egyes modellek. A GVOP 1.2.2. konstrukció klaszterek kialakulására vonatkozó hatásai kapcsán azt állapítottuk meg, hogy a klaszteresedés azoknál a logisztikai szolgáltatóknál jelenik meg igényként vagy épp szükségletként, amelyek a) egy nagy cég befolyása alatt működnek; b) piacvezető szerepet töltenek be egy adott térségben vagy egy adott területen; c) meghatározó piaci részesedéssel bírnak a logisztikai ágazatban. A kisebb, a piacon nem meghatározó szereplőként működő logisztikai vállalkozásokat a klaszteresedés kevésbé vagy egyáltalán nem érinti. A GVOP 1.2.1 konstrukció az ipari parkok infrastruktúra-fejlesztő tevékenységének nyújtott támogatásokon keresztül, közvetetten kívánta az ipari parkokban működő vállalatok versenyképességét javítani. Megvizsgáltuk, hogy a GVOP 1.2.1 programmal összefüggésben megfigyelhető-e a támogatott ipari parkokban működő vállalkozások termelékenységének a nem támogatott ipari parkokban működőkhöz képesti nagyobb növekedése. Elemzésünk során 4 mutatóval vizsgáltuk a termelékenység változást 2004 és 2007 között: hozzáadott érték, árbevétel, adózott eredmény és ROE. Az ökonometriai hatásvizsgálat mindegyik mutató tekintetében ellentétes eredményt hozott ahhoz képest, amire számítottunk: azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a növekedés mindig azon vállalatoknál volt nagyobb, amelyek a nem 5


14.

15.

16.

17.

támogatott ipari parkokban működtek. Mivel semmilyen olyan gazdasági folyamatot nem ismerünk, amely magyarázni tudná e jelenséget, az ellentmondásos eredmények mögötti összefüggések feltárása további vizsgálatot igényel, amire vonatkozóan részletes javaslatot készítettünk. A leíró statisztika eszközeinek alkalmazása során azt találtuk, hogy az ipari parkokban működő vállalatok 2004-2007 között minden mutató alapján jobban bővültek, illetve kevésbé csökkentek, mint az ipari parkokon kívül működők. Az ökonometriai hatásvizsgálat eszközeinek alkalmazásával végzett elemzés során viszont arra a következtetésre jutottunk, hogy – várakozásainkkal és előzetes eredményeinkkel szemben – nem lehet statisztikailag kimutatni, hogy az ipari parki vállalatok termelékenysége nagyobb ütemben fejlődne, mint a nem ipari parkban működő cégeké. Eredményeink – akár az ipari parkokkal, akár az ipari parkok támogatásával kapcsolatban – nagyon erősen függtek a modellek specifikációjától. A meglevő bizonytalanságok ellenére, eredményeink erősen azt sugallják, hogy egy vállalat termelékenységének bővülése nem attól függ, hogy ipari parkban működik-e vagy sem. Az a tény, hogy ez ellentmond a leíró statisztika eredményeinek, valószínűleg arra utal, hogy az ipari parkokban működő vállalatok nem azért fejlődtek gyorsabban, mert ott vannak, hanem azért, mert azok a vállalatok költöztek ipari parkba, akik azután gyorsabban fejlődtek 2004 és 2007 között. Ugyanakkor jeleznünk kell azt is, hogy a GVOP 1.2. fejlesztésekre jellemzően 2005-ben és 2006-ban került sor, így a vállalkozások szintjén a hatások vélhetően csak 2008-2009-ben jelentkeztek először. Mindezek alapján indokoltnak tartjuk a hatásvizsgálat ezen elemeinek ismételt elvégzését a 2008-as és 2009-es adatokkal kiegészített adatbázisokon. Az ipari parkkal rendelkező településeken működő vállalkozásokon belül az átlagos külföldi tulajdon aránya lényegesen magasabb volt, mint az országos átlag esetében, és a támogatott ipari parkok esetében ez az arány még magasabbnak bizonyult. A külföldi tulajdon átlagos aránya azonban a vizsgált időszak alatt (2004-2007) lényegében véve nem változott. Ez az ipari parkokkal rendelkező településekre éppúgy igaz volt, mint a támogatott ipari parkokkal rendelkező települések populációjára. A pályázati járadékvadászat jelenségét területi (települési szinten) vizsgálva arra a megállapításra jutottunk, hogy nagyobb valószínűséggel érkezett be GVOP 1.2. pályázat olyan településről (s egyben kapott is támogatást), ahonnét más NFTpályázatot is benyújtottak. Eredményeink arra utalnak, hogy a pályázói szokásoknak, a kiépített pályázatírói és forrásszerzési kapacitásoknak van hatásuk a pályázaton való részvételre, illetve a támogatás elnyerésére. Ez az összefüggés kiegészíti a GVOP 1.2. beavatkozás területi folyamatokra gyakorolt hatásainak értelmezését. A területi hatások elemzésében azt a kérdést tettük fel, hogy a GVOP 1.2. beavatkozás hatásaként kistérségi szinten kimutatható-e a foglalkoztatás növekedése, illetve a munkanélküliség csökkenése. Eredményeink szerint a támogatott területeken kisebb mértékű volt a munkanélküliségi ráta növekedése, illetve a foglalkoztatási ráta jobban növekedett (kevésbé csökkent), mint a GVOP 1.2. támogatásban nem részesülő kistérségekben. Az ökonometriai vizsgálat tehát azt az eredményt hozta, hogy – kistérségi szinten vizsgálva a hatásokat – a GVOP 1.2. beavatkozás kedvező és pozitív hatásokat váltott ki. Ugyanakkor az is látható volt, hogy a fejlesztések elsősorban az alacsonyabb munkanélküliségű és magasabb foglalkozatási rátával bíró kistérségekben valósultak meg.

6


Főbb javaslatok 1. Az értékelés során megállapítottuk, hogy az ipari parkok kisebb részében mutatkozik igény az ipari telephely biztosításán túli, magasabb szintű üzleti, inkubációs szolgáltatások kiépítése iránt. A 2009-ben meghirdetett „Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése – ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása” című ROP konstrukciók – számolva a magasabb szintű szolgáltatások iránti vállalkozási igény alacsony voltával – az ipari parkok fejlesztésének támogatása során az alapinfrastruktúra fejlesztését részesítik előnyben. Eredményeink alapján kijelenthető, hogy mind a GVOP 1.2.1., mind pedig a 2009-es ROP-os kiírások figyelembe vették a vállalkozások ipari telephelyek iránti igényeit, vagyis nem látszik szükségesnek az ipari parki fejlesztések támogatási területeinek átalakítása. 2. A vizsgálatban érintett szakmai és ágazati szereplők körében közmegegyezés van arra vonatkozóan, hogy Magyarország versenyképességének javításához elsősorban az adó- és adminisztrációs terhek csökkentésére van szükség. Az üzleti infrastruktúra fejlesztését szolgáló eszközök a befektetési környezet javításának jelentős, ám csak másodlagos fontosságú elemei. A kedvezményezettek fejlesztéspolitikával kapcsolatos elvárásai közt kiemelkedik a pályázati rendszer egyszerűbbé tétele és a pályázáshoz, projektmegvalósításhoz kapcsolódó adminisztrációs kötelezettségek csökkentése. 3. Az Értékelési Jelentésben részletes javaslatot tettünk a projektek monitoringja során alkalmazandó indikátorok körének átalakítására. 4. Eredményeink alapján három további értékelés elvégzésére tettünk javaslatot: a. a pályázati járadékvadászat jelenségének átfogó, az I. NFT egészére kiterjedő vizsgálata; b. a kelet-közép-európai országok üzleti infrastruktúra-fejlesztési politikáinak vizsgálata; c. az ipari parkokban működő vállalkozások gazdálkodásának ökonometriai vizsgálata. 5. Az inkubátorházak kialakításával, fejlesztésével kapcsolatban azt állapítottuk meg, hogy az irodai és műhely jellegű szolgáltatások iránt lényegesen jelentősebb a vállalkozások kereslete, mint a magasabb szintű szolgáltatások iránt. Ez részben azért van így, mert a hazai KKV-knek csak szűk csoportja igényli jelenleg ezeket a szolgáltatásokat. Mindezek és a populációban zajló folyamatok részbeni feltáratlansága miatt indokoltnak látjuk az inkubátorház-fejlesztési konstrukciók céljainak és az alkalmazott eszközeinek a jelenleg működő inkubátorházak helyzetfelmérésén alapuló áttekintését. 6. A támogatott ipari parkok és inkubátorházak teljes körére kiterjedő adatgyűjtésünk során azt tapasztaltuk, hogy az ipari parkok fejlesztése ott váltott ki gyors és kedvező hatást a technológiaintenzív iparágak súlyának és a külföldi tőkebefektetéseknek a növekedésére, illetve a beszállítói hálózatok erősödésére, ahol a fejlesztésre konkrét piaci, befektetői igény jelentkezésével párhuzamosan került sor. Ez azt mutatja, hogy amennyiben a fejlesztéspolitika támogatni kívánja a fenti célok megvalósulását, akkor rugalmas, az egy adott pillanatban jelentkező befektetési igényekhez gyorsan alkalmazkodni tudó telephely-fejlesztési támogatási konstrukciókat is érdemes működtetnie, amelyek folyamatosan elérhetőek. 7. A támogatott logisztikai vállalkozások üzleti igényeivel és lehetőségeivel a GVOP 1.2.2. konstrukció összhangban volt, amit nemcsak interjús adatgyűjtésünk eredményei támasztanak alá, hanem az is, hogy kiemelkedően magas volt a támogatás iránti kereslet, s az ebből fakadó túljelentkezés. A konstrukció támogatásával azonban nem a regionális és intermodális logisztikai szolgáltató központok jutottak elsősorban fejlesztési lehetőséghez, hanem a kisebb, szállítással, szállítmányozással és raktározással foglalkozó vállalkozások. Ennek oka elsősorban a támogatás nagysága volt, mivel a 100 millió forintban meghatározott maximális támogatási összeg révén csak kisebb raktárfejlesztéseket lehetett megvalósítani. A konstrukció utódjának tekinthető GOP 3.2.1. konstrukció olyan szabályozási eszközöket alkalmaz, ami e problémát már kezelni képes, s ennek következtében a 2007 utáni logisztikai támogatások elsősorban az intermodális és regionális logisztikai szolgáltató központok 7


fejlesztését szolgálják. A nem ilyen központokban működő logisztikai vállalkozások körében jelentős támogatási igény fogalmazódott meg a kisebb léptékű, elsősorban a szállítás, szállítmányozás és raktározás eszközállományát bővítő fejlesztések megvalósításához kapcsolódóan.

8


0. Bevezetés 0.1. Az értékelés környezete A GVOP 1.2. intézkedés révén támogatott projektek megvalósítására a magyarországi gazdaság átalakulásának ellentmondásos időszakában (2004-2006) került sor, melyet egyszerre jellemzett a versenytársainkhoz képest romló versenyképesség és a közvetlen külföldi tőkebeáramlás (FDI) szintjének növekedése. A Világgazdasági Fórum Globális Versenyképességi Ranglistáján Magyarország a 2004-es 39. helyről 2008-ra a 62. helyre esett vissza, ami egyben azt is jelentette, hogy a kelet-közép-európai térségen belül is jelentősen romlott az ország versenyképessége. 1. táblázat: Global Competitiveness Index helyezések (2009 World Economic Forum) Csehország Szlovénia Lengyelország Szlovákia Magyarország Románia

GCI 2009

GCI 2008

GCI 2007

31 37 46 47 58 64

33 42 53 46 62 68

33 39 51 41 47 74

GCI 2006 Helyezés 29 33 48 37 41 69

GCI 2005

GCI 2004

GCI 2003

29 30 43 36 35 67

40 33 60 43 39 63

39 31 45 43 33 75

A GVOP 1.2. szempontjából kitüntetett beavatkozási területet jelentő logisztikai ágazat teljesítménye a Világbank Logistics Performance Indexe1 szerint ugyanakkor a térség egyik legjobbja volt 2007-ben. A 150 ország logisztikai teljesítményét mérő mutatószám 2007-es értékei szerint Magyarország – minden régiós versenytársát megelőzve – a ranglista 35. helyét foglalta el. A közvetlen külföldi működőtőkebefektetések beáramlása tekintetében – ami a GVOP 1.2. intézkedés egyik lényeges célterülete volt – is jobb volt Magyarország teljesítménye a 2004-2008 közti időszakban, mint azt a Világfórum versenyképességi értékelése mutatta. Míg 1999 és 2003 között az ország a tőkevonzásban a régió leggyengébben teljesítő országa volt,2 addig 2003-at követően némileg javult a tőkevonzó-képesség, s 20042008 között az OECD kimutatása szerint mintegy 32 milliárd USD működőtőke érkezett az országba.

1

http://web.worldbank.org/WBSITE/EXTERNAL/TOPICS/EXTTRANSPORT/EXTTLF/0,,contentMDK:21514122~men uPK:3875957~pagePK:210058~piPK:210062~theSitePK:515434,00.html 2 Sass Magdolna (2003): Versenyképesség és közvetlen külföldi működőtőke-befektetésekkel kapcsolatos gazdaságpolitikák. PM Kutatási Füzetek 3. szám. http://www.pm.gov.hu/web%5C%5Chome.nsf/portalarticles/023DB5EA5E2B88E4C1256E130064C344/$File/fuz et3.pdf 9


1. ábra: Magyarország részesedése az OECD tagállamok összes külföldő működőtőke-befektetéseiből, % Magyarország részesedése az OECD tagállamok összes FDI-ből, % 2,50%

2,00%

1,50%

1,00%

0,50%

0,00% 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Ez az érték mintegy duplája Szlovákia hasonló tartalmú értékének (16 mrd USD), ám elmarad Lengyelországétól (81 mrd USD) és Csehországétól (43 mrd USD).3 2. ábra: Közvetlen működőtőke-befektetéseb beáramlása a régió néhány országába, millió USD

Közvetlen külföldi működőtőke-befektetések beáramlása (FDI) évente, millió USD 26000 21000 16000 11000 6000 1000 2002

2003 Csehország

2004

2005

Magyarország

2006 Lengyelország

2007

2008

Szlovákia

Az üzleti infrastruktúra fejlesztését megcélzó GVOP intézkedés értékelésére a 2008ban jelentkező pénzügyi és gazdasági világválság időszakában került sor. Ez a GVOP 1.2. kedvezményezettjeinek működését már csak a projektek fenntartartási időszakában befolyásolta, s mint értékelésünkben látni fogjuk, a válság következtében néhány kedvezményezett is olyan gazdasági nehézségekkel szembesült, melyek lehetetlenné tették a pályázat készítésekor tett vállalásaik teljesülését. *** 3

Adatok forrása: OECD Statistics FDI Series of BOP and IIP aggregates. http://stats.oecd.org/index.aspx 10


A lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként az üzleti infrastruktúra-fejlesztések értékelésének feladatával NFÜ a Magyar Értékelő Konzorciumot (MÉrtéK) bízta meg. A megbízó és vállalkozó közti projekt-együttműködés jellegét és folyamatát a két fél között létrejött keretmegállapodás (2009. III. 20.)4 elválaszthatatlan részét képező, a Konzorcium által beadott (szakmai) ajánlatban5 foglaltak határozták meg. Vállalkozó az értékelési feladat elvégzésére olyan szakembereket jelölt, akik eddigi tudományos és értékelési tapasztalatai lehetőséget teremtettek a feladatok magas szintű elvégzésére. A projektben a főbb projektszerepeket az alábbi személyek töltötték be. 2. táblázat: A GVOP 1.2. értékelési projekt főbb szerepei Projektszerep Projektszponzor

Delegáló szervezet NFÜ

§

Projektvezető (szenior szakértő) Külső Minőségbiztosító Projektmenedzser 1. Projektmenedzser 2. További szakértők

MÉrtéK / HBF

§

Személy Dr. Kenyeres Kinga főosztályvezető Csite András

Specifikált projektszerep

NFÜ NFÜ MÉrtéK / HBF MÉrtéK / HBF

§ § § § § §

Dr. Habuda Judit Dr. Pukli Péter Kerekes Ildikó 6 Ferencz Zoltán Jakobi Ákos Jantos Annamária

§ § §

§

Major Klára

§

§

Németh Nándor

§

Területi és ökonometriai elemzések

§

Szécsi Árpád

§

§

Wächter Balázs és Horváth Gergely Krisztián

§

projektadminisztráció, ekérdőívek, interjúk dokumentumelemzés

Adatfelvétel, interjúk Adatbázis-építés Dokumentumelemzés, interjúk Ökonometriai elemzések

Jelen Értékelési Jelentés a 2009 júniusa és novembere között végrehajtott adat- és információgyűjtő, valamint elemző munka eredményeit foglalja össze a megbízó által a TOR-ban meghatározott tartalommal és szerkezetben. Összefoglaló jelentésünk 1. fejezetében bemutatjuk a dokumentumelemzés során a beavatkozás környezetéről gyűjtött információkat, melyek alapján összefoglaltuk az ipari parkok, inkubátorházak és logisztikai központok fejlődésével és fejlesztésével kapcsolatos hazai és külföldi tapasztalatokat. A 2. fejezetben részletesen bemutatjuk a GVOP 1.2. intézkedés főbb jellemzőit, a célokat és a beavatkozás eszközrendszerét, a pályázókat és az intézkedés igényekhez való illeszkedését. Itt mutatjuk be a megvalósult fejlesztések közül a leginkább előremutató megoldásokat, tapasztalatokat is. A 3. fejezetben az intézkedés megvalósítása során gyűjtött monitoringadatokat vizsgáljuk, s bemutatjuk, hogy a tervdokumentumokban megfogalmazott célok miként teljesültek. Az értékelés 4. fejezetében az ökonometriai hatásvizsgálat során alkalmazott módszereket ismertetjük, majd az 5. és 6. fejezetekben részletesen is bemutatjuk a hatásvizsgálat során kapott, a beavatkozás közvetlen és közvetett hatásaira vonatkozó eredményeinket. A 7. fejezetben a GVOP 1.2. intézkedés szükségességét, megfelelőségét és hatékonyságát elemezzük az 1-6. fejezetekben feltárt összefüggések szintetizálásával. A nyolcadik fejezetben röviden és egyértelműen megválaszoljuk a TOR-ban felsorolt értékelési kérdéseket. Az értékelés 9. fejezetében az üzleti infrastruktúra-fejlesztések továbbformálására vonatkozó 4

„Keretmegállapodás értékelési feladatok ellátására”. NFÜ–MértéK, 2009. III. 20. NFÜ 32/2009. Részletes szakmai ajánlat – III. rész: Gazdasági-társadalmi fejlesztés (beleértve: oktatás, egészségügy, foglalkoztatás, K+F, innováció). Ajánlattevő: Magyar Értékelő Konzorcium (MÉrtéK). 2009. I. 5. 1-140. p. 6 Ferencz Zoltánt szakértőként a szerződés megkötését követően jelöltük ennek az értékelési feladatnak az elvégzésére. Ferencz Zoltán Horváth Marianna helyére került be szakértő csapatunkba. 5

11


javaslatainkat ismertetjük. Mielőtt azonban ezekre sort kerítünk, röviden vázoljuk, hogy Megbízó milyen elvárásokat támasztott az értékelés elvégzésével kapcsolatban.

12


0.2. A megbízó által meghatározott értékelési feladatok Megbízó az Értékelési feladat meghatározása címet viselő dokumentumban részletes kérést fogalmazott meg az értékelés részeire, tartalmára, módszereire, adatforrásaira és outputjaira vonatkozóan. Az alábbi táblázat Megbízó elvárásait foglalja össze: 3. táblázat: A TOR-ban megfogalmazott értékelési kérdések és módszertani elvárások Értékelési kérdés 1) Melyek a releváns hazai és nemzetközi tapasztalatok (benchmarking, jó gyakorlatok)?

Módszer

Adatforrás

Output

Dokumentumelemzés

Szakirodalom

Irodalomjegyzék,

Elsődleges adatgyűjtés és feldolgozás

Internetes honlapok,

Összehasonlító adatbázis (benchmarkok)

Kérdőívek, interjúk

Összehasonlító elemzés 2) Melyek a projektek által közvetlenül elért outputok és eredmények?


Kérdőívek, interjúk Adatbázisok

Másodlagos adatelemzés

3) Milyen és mekkora hatásokat okozott az intézkedés, milyen mértékben teljesültek a különböző szintű (NFT, OP, intézkedés, pályázat, projekt) célkitűzések?


4) Mennyire voltak indokoltak és megfelelőek az intézkedések?

Dokumentumelemzés

Adatbázis Statisztikai elemzés

Kérdőívek, interjúk

Statisztikai elemzés

Adatbázisok

Másodlagos adatelemzés: ökonometriai hatásvizsgálati elemzés Elsődleges adatgyűjtés és feldolgozás Másodlagos adatelemzés

Stratégiai dokumentumok, értékelések

Helyzetértékelés, Konklúziók, javaslatok

Kérdőívek, interjúk Adatbázisok

Értelmezésünk szerint Megbízó egy olyan értékelési programot (TOR) dolgozott ki, melynek szakszerű végrehajtása a vállalkozó feladata, úgy, hogy legfeljebb egyes, jól indokolható esetekben kerülhetett sor Megbízó programjának módosítására. Az értékelés fókuszában az üzleti infrastruktúra-fejlesztést támogató GVOP 1.2. intézkedés állt, mely az ipari parkok, inkubátorházak és logisztikai központok populációja körében végrehajtott beavatkozás utólagos hatásvizsgálatát tekintette céljának. Az ipari parkok, inkubátorházak és logisztikai központok – értelmezésünk szerint – olyan vállalkozási telephely-csoportok, melyek között jelentős átfedések mutatkoznak. A vállalkozások egy része ugyanis olyan telephelyen működik, ami egyszerre rendelkezik ipari parki és minősített logisztikai szolgáltatói címmel, valamint a telephelyet inkubátorháznak nevezik. A vizsgálati populációk meghatározásakor figyelembe kellett vennünk, hogy a.) nem minden GVOP 1.2.1. kedvezményezett működik ipari parkban vagy működtet ipari parkot; b.) nem minden GVOP 1.2.2. kedvezményezett működik minősített logisztikai központban; c.) nem minden GVOP 1.2.2. kedvezményezett főtevékenysége tekinthető logisztikai szolgáltatásnak; d.) találtunk olyan GVOP 1.2.2. kedvezményezettet, mely ipari parkban működik; e.) egységes szabályozási definíció hiányában nem rendelkezünk információval arra vonatkozóan, hogy milyen telephelyek tekinthetők inkubátorháznak. Ennek megfelelően az inkubátorházakkal csak mint az ipari parkok számos szolgáltatásának egyikével foglalkozunk, s ökonometriai vizsgálódásunk nem terjed ki az ipari parkon kívüli inkubátorházak működésére. 13


A következő ábrán az egyes vizsgálati populációk (ipari parkok, inkubátorházak, logisztikai vállalkozások) egymáshoz kapcsolódását, átfedéseit és különbözőségeit jelenítettük meg. 3. ábra: Az egyes vizsgálati populációk kapcsolódásai Magyarországi vállalkozások GVOP 1.2.2. pályázók

C: Logisztikai vállalkozások

B: Inkubátorházba települt vállalkozások

A: Ipari parkba települt vállalkozások

GVOP 1.2.1. pályázók

Megbízó a GVOP 1.2. intézkedéssel kapcsolatos értékelés feladat-meghatározását és módszertani elvárásait úgy állította össze, hogy annak végrehajtásával egyértelmű válaszokat adhassunk a TOR-ban feltett kérdésekre. A következő táblázatban azt foglaltuk össze, hogy a Megbízó által megjelölt öt főfeladathoz milyen kérdések, elvárások kapcsolódnak, s válaszainkat, elemzési eredményeinket az Értékelési Jelentés mely fejezetében közöljük.

14


4. táblázat: Az értékelés főkérdései és az ezekre adott válaszok helye az Értékelési záróelentésben (kékkel, aláhúzva, hivatkozásként)

Feladat

Fő kérdés 1.1. Hazai tapasztalatok

1.2. Hazai tapasztalatok

1. Melyek a releváns hazai és nemzetközi tapasztalatok (problémák, jó gyakorlatok, benchmarkok)?

1.2. Nemzetközi tapasztalatok

1.1. Nemzetközi tapasztalato

1.3. Benchmark adatbázis (elemzésére a 4.d.1 alatt kerül sor)

1.3. Benchmark adatok

1.4. Hazai jó példák bemutatása

2.4. Esettanulmányok – előremutató megoldások

2.1. Az alkalmazott indikátorok alapján mennyire ítélhetők meg a projektek, beavatkozások eredményei?

3.1. Az alkalmazott indikátorok rendelkezésre állása és értékelése

2.2. Kiegészítő kérdés 3.)-ból: milyen mértékben teljesültek a különböző szintű célkitűzések?

3.2. A különböző tervdokumentumokban megfogalmazott célkitűzések teljesülése

2.3. Output- és eredményindikátor-vizsgálat

3.3. Output- és eredményindikátor-vizsgálat (ROP összehasonlítás)

2.4. Milyen indikátorokat lehetne még alkalmazni?

9.4. Javaslat további indikátorokra

2. Melyek a projektek által közvetlenül elért outputok és eredmények?

Az Értékelési zárójelentésben hol olvashatók az eredmények?

3.1. Az intézkedések, támogatások hatására kimutatható-e az üzleti környezet, az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások minőségének (mennyiségének) a javulása? 3.2. Milyen különbség mutatható ki a támogatott és nem támogatott vállalkozások jellemzőiben?

3. Milyen hatásokat okozott az intézkedés, milyen mértékben teljesültek a különböző szintű (NFT, OP, intézkedés, pályázat, projekt) célkitűzések?

3.3 Milyen különbség mutatható ki az ipari területek és az érintett vállalkozások jellemzőiben az igénybe vett támogatás módjától és mértékétől függően?

TOR 3.1. kérdés: Az intézkedések, támogatások hatására kimutatható-e az üzleti környezet, az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások minőségének a javulása? TOR 3.1. kérdés: Az intézkedések, támogatások hatására kimutatható-e az üzleti környezet, az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások minőségének a javulása? TOR 3.2. kérdés: Milyen különbség mutatható ki a támogatott és nem támogatott vállalkozások jellemzőiben? TOR 3.3. kérdés: Milyen különbség mutatható ki az ipari területek és az érintett vállalkozások jellemzőiben az igénybe vett támogatás módjától és mértékétől függően? - A GVOP 1.2.1. KERETÉBEN NYÚJTOTT TÁMOGATÁS HATÁSVIZSGÁLATA TOR 3.3. kérdés: Milyen különbség mutatható ki az ipari területek és az érintett vállalkozások jellemzőiben az igénybe vett támogatás módjától és mértékétől függően? - AZ 1997–2008 KÖZÖTTI IPARI PARKI TÁMOGATÁSOK HATÁSVIZSGÁLATA AZ IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉRE

3.4 Milyen előnyöket okoztak a beavatkozások az ipari parkba betelepült, érintett vállalkozások számára?

TOR 3.4. kérdés: Milyen előnyöket okoztak a beavatkozások az ipari parkba betelepült, érintett vállalkozások számára?

3.5 Hogyan hatott a logisztikai központok fejlesztése a hazai beszállítói hálózatok, klaszterek kialakulására, fejlődésére?

TOR 3.5. kérdés: Hogyan hatott a logisztikai központok fejlesztése a hazai beszállítói hálózatok, klaszterek kialakulására, fejlődésére?

3.6 Hozzájárult-e az intézkedés, ha igen, milyen mértékben az adott térség/település fejlődéséhez?

TOR 3.6. kérdés: Hozzájárult az intézkedés, ha igen milyen mértékben az adott térség/település fejlődéséhez? TOR 3.7. kérdés: Kimutathatóak-e nem szándékolt negatív hatások?

3.7 Kimutathatóak-e nem szándékolt negatív hatások?

15

TOR 3.7. kérdés: Kimutathatóak-e nem szándékolt negatív hatások, holtteher-veszteség a logisztikai fejlesztések esetében?


Feladat

Főkérdés

4.a. Szükség volt-e az intézkedésekre? 4.b. Megfelelő volt-e és érvényesült-e a tervezett beavatkozási logika az intézkedés végrehajtása során?

4. Mennyire voltak indokoltak és megfelelőek az intézkedések?

4.c. Valóban a kitűzött célok megvalósulását szolgálták-e a beavatkozások?

4.d. Milyen hatékonynak és hatásosnak tekinthetők a beavatkozások

Alkérdés 4.a.1. A támogatás nélkül nem valósultak volna meg bizonyos fejlesztések (pl. multinacionális vállalatok betelepülése a nyugat- és közép-dunántúli, valamint a közép-magyarországi régióba)?

7.1. Szükségesség

4.a.2. A kedvezményezettek - ágazatilag és területileg differenciált - üzleti igényeivel összhangban vannak a megvalósult fejlesztések (relevancia)? 4.b.1. Valóban az intézkedést indokoló igényeket szolgálták a beavatkozások?

7.2. Megfelelőség

4.c.1. Az ipari parkok idevonzottak-e (innovatív) külföldi cégeket, az intézkedés hozzájárult-e a külföldi vállalkozások letelepedésének, a külföldi tőkebefektetések növeléséhez?

TOR 4.c.1. kérdés: Az ipari parkok idevonzottak-e (innovatív) külföldi cégeket, az intézkedés hozzájárult-e a külföldi vállalkozások letelepedésének, a külföldi tőkebefektetések növeléséhez?

4.c.2. Valódi inkubátorházak, vagy csak irodaházak épültek az intézkedések hatására?

3.4. „Valódi inkubátorházak, vagy csak irodaházak épültek az intézkedések hatására?”

4.c.3. Az ipari parkok létrehozása növelte a vállalkozások versenyképességét? (Az ipari parkba betelepült vállalkozások versenyképessége jobban nőtt-e, mint az ipari parkon kívül működőké, vagy ugyanannak a vállalkozásnak nőtt e a versenyképessége, miután betelepült az ipari parkba?)

TOR 4.c.3. kérdés: Az ipari parkok létrehozása növelte a vállalkozások versenyképességét?

4.c.4. Hozzájárult-e az intézkedés, ha igen milyen mértékben a technológiaintenzív iparágakra és szolgáltatásokra épülő gazdaság kiépítéséhez?

TOR 4.c.4. kérdés: Hozzájárult-e az intézkedés, ha igen, milyen mértékben a technológiaintenzív iparágakra és szolgáltatásokra épülő gazdaság kiépítéséhez?

4.d.1. Szakirodalmi benchmark értékekkel összehasonlítva „mennyibe került egy munkahely” típusú vizsgálat, hazai támogatásból finanszírozott projektek vagy más EU tagállam projektjei esetében?

7.3. Hatékonyság

5.1. Helyzetértékelés 5. Összefoglalás

Az Értékelési zárójelentésben hol olvashatók az eredmények?

8. Részletes összefoglaló: az értékelési kérdések egyértelmű megválaszolása

5.2. Következtetések

9. Javaslatok a beavatkozás tartalmának és végrehajtásának javítására

5.3. Javaslatok

16


1. Ipari parkok, inkubátorházak, logisztikai szolgáltató központok Magyarországon és külföldön 1.1. Nemzetközi tapasztalatok Definíciók Bevezetésképpen szeretnénk áttekinteni az üzleti infrastruktúrák jellemzőivel és tapasztalataival kapcsolatos nemzetközi irodalom főbb megállapításait, amit azért tartunk szükségesnek, mert számtalan esetben átfedés tapasztalható az egyes intézménytípusok szolgáltatásai között. Egyrészről az inkubátorházak, innovációs központok, illetve logisztikai szolgáltatást nyújtó vállalkozások lehetnek az ipari parkok szerves részei is, miként az inkubációs és innovációs szolgáltatásokat gyakran egy épületben egy szervezet nyújtja. Nemzetközi tapasztalat,7 hogy voltaképpen nincs két egyforma ipari park, s ugyanaz a park is állandóan változik. A parkoknak ez a sokszínűsége, a változó szükségletekhez való alkalmazkodóképessége a kiépülő hálózatokon jól megfigyelhető. Létezik egy olyan átfogó értelmezés, amely a parkokban folyó tevékenységeket nem a szűken vett ipari, technológiai, tudományos vagy egyéb ágazatba sorolható innovációhoz köti, hanem az innovatív értékteremtés széles skáláját foglalja magába. Az Európai Bizottság megfogalmazása a versenyképességi, innovációs erőterekről (pólusok) összhangban van ezzel. A definíció szerint ezen erőterek erejét, irányát a vállalkozások, képzési központok és köz- vagy magán intézményi kutatóintézetek egy földrajzilag lehatárolt területen belül megvalósuló szoros együttműködése határozza meg. Az erőtérben társult szereplők innovatív projekteket munkálnak ki és valósítanak meg, kiváltva és felerősítve mindezzel a helyi szereplők közötti együttműködést (szinergiák). Az ilyen jellegű együttműködés jellegzetessége, hogy meghatározott technológiai vagy tudományos területre fókuszál, tudatában lévén annak, hogy a versenyképesség és a nemzetközi láthatóság nem képzelhető el bizonyos kritikus tömeg elérése nélkül. Funkcióik (küldetés) alapján az alábbi parktípusokat különböztethetjük meg: ·

·

·

7

Tudományos park: Olyan, területi alapon szerveződő kezdeményezés, amely nagyobbrészt a felsőoktatási, kutatási intézményekhez és/vagy a területi K+F intézményekhez kötődik. Feladata az új technológiákra épülő vállalkozások létrehozása, illetve az új technológiák kimunkálásának elősegítése, továbbá a technológiai transzfer lebonyolítása a kutatóintézetek és a parkban (vagy azon kívül) működő vállalatok között (EU definíció). Klasszikus példája az ilyen együttműködésnek a Cambridge-i Tudományos Park Angliában. Technológiai park: Új technológiát alkalmazó vállalatokat tömörít, főleg a K+F területén, de foglalkozik termeléssel, eladással és vállalati szolgáltatásokkal is. Elsőrendű feladata tehát az infrastruktúra megteremtése az oda települt vállalkozások – többnyire kisvállalatok – részére. Innovációs központ: Feladata a viszonylag magas piaci kockázattal bíró új termékek és technológiák fejlesztésével és eladásával foglalkozó (területileg a központon kívül dolgozó) vállalkozások támogatása pénzügyi, kereskedelmi,

Pakucs J, 2005, Nemzeti technológiai inkubátor és magvető tőke program, Magyar Innovációs Szövetség

17


·

kutatási és technológiai tanácsadással. (Ilyen innovációs feladatokat elláthat a Technológiai park is). Kereskedelmi park: Többféle kereskedelmi tevékenységet végez (csomagolás, eladás, kiállítás, adminisztratív munkák, sőt termelés is), és nem igényli kutatóintézetek közelségét.

Átfogóbb szervezeti struktúrák különböztethetjük meg: ·

·

· ·

szempontjából

a

következő

parktípusokat

Technopolisz: Egy adott terület (többnyire nagyobb régió, esetleg város) egyetemi kutatási és tudományos kutatási potenciáljára alapult szervezet, az ott jelenlevő iparvállalatok és egyéb gazdasági szereplők kiszolgálására (Japán, Franciaország). Technológiai pólus: Azon területet jelöli, ahol az innovációs folyamat kialakulásához stratégiailag szükséges elemek jelen vannak, úgymint a magasan képzett munkaerő, az alap- és alkalmazott kutatási tevékenység, és legalább néhány inkubátorszolgáltatás, de a bankok vagy az innovációra áldozni hajlandó vállalatok sem hiányoznak.8 Technológiai körzet: Az adott területen együttesen van jelen a technológiai pólus, a fejlett ipari környezet és legalább egy (tudományos) park.9 Vállalkozási övezet: Olyan, a közigazgatás által meghatározott kritériumok alapján definiált terület, ahol ipari-, illetve gazdasági szerkezetátalakítás előmozdítása érdekében a nemzeti/tartományi Kormány külön törvényben meghatározott pénzügyi és más kedvezményeket biztosít. Az ilyen módon lehatárolt területen általában több község, város és ipari park található.

Az ipari parkok telepítési módja alapján alapvetően két markánsan eltérő parktípusról beszélhetünk: ·

·

Zöldmezős parkok: beépítetlen területen létesülő ipari parkok. Ezek általában a település központjától kisebb-nagyobb távolságra helyezkednek el, ezért infrastruktúrával való ellátásuk jelentős induló tőkét igényel. Előnyük a rugalmasság: a telepítés során a létesítmények elhelyezésénél, a park belső struktúrájának kialakításánál nagymértékben figyelembe vehetők a befektetők igényei. Rekonstrukciós park: ipari létesítmények még használható infrastruktúrájára települ. Ez előny annyiban, hogy az „örökölt” infrastrukturális kapacitások (víz, csatornák, energia – villany és gáz –, vasút, utak stb.) részben vagy egészben rendelkezésre állnak, illetve felújításuk olcsóbb, mint, ha újonnan telepítették volna. Hátránya, hogy a környezetszennyezés megszüntetése elavult technológiák (pl. kohászat, bányászat, vegyipari műveletek) esetén olykor többe kerül, mint amennyibe az infrastruktúra újonnan történő kiépítése kerülne. Ezenfelül a park belső struktúrájának kialakításánál gondot okozhat a még használható épületek, infrastrukturális létesítmények beillesztése a park modern építészeti környezetébe.

A rekonstrukciós park kialakítása többnyire drágább, mint a „zöldmezősé”, de az elavult gyárak, üzemek rehabilitációja a települések fejlődése során elkerülhetetlen, 8 9

1992 óta létezik például a bolognai POSTER, a város, a tartomány és magánvállalatok alapításában. Ilyen körzetté nyilvánította az olasz kormány Torino városát.

18


így általában a városfejlesztési törekvések és az iparpolitikai érdekek együttes hatásaként jönnek létre a rekonstrukciós ipari parkok. A parkok maguk is jelentős fejlődésen mentek át az elmúlt negyedszázad során: nemzetközi viszonylatban több generációjuk váltotta egymást a változó szükségletekhez igazodóan. · A 70-es évek közepéig a termelőtevékenységnek helyt adó csarnokok, valamint a raktárépületek voltak a meghatározóak. Az irodák a hasznos területnek csak 10–15%-át tették ki. Ezen első generációs parkok épületei egyszerűek. · 1975–1985 között a számítástechnikával, illetve kereskedelemmel foglalkozó cégek révén előtérbe került az irodaépítés. A második generációra jellemző az igényes építészeti kultúra. · A nyolcvanas évek közepétől számíthatjuk a parkok rohamos térnyerését. Meghatározó a terület-felhasználás rugalmasságának biztosítása, a szolgáltatások körének kibővítése. A parkok építészetileg mind igényesebbek, az irodai személyzet, az informatikai tevékenység részaránya növekvő. · A negyedik generációs parkok (a 90-es évek közepétől) tipikus épülettípusai az irodaházak, szolgáltató épületek (a terület 60–80%-án). Fontos szerepet kap a parkokhoz kapcsolódó rekreációs terület, gazdag szolgáltatásokkal. A raktárak kezdenek kiszorulni az ipari parkokból, míg meghatározóvá a csúcstechnológiát képviselő cégek válnak. Létezik olyan megközelítés is, amely az eddigi ipari park-típusokat sorolja az első generációhoz és második generációként tételezi az innovációorientált, a hálózatszerűen működő, klaszterek szerveződésében részt vevő „ipari parkokat”. Logisztikai központnak a nemzetközi szakirodalom olyan egyértelműen lehatárolt területet nevez, ahol piaci alapon több különböző szerepelő végez a hazai és nemzetközi logisztikához, közlekedéshez és áruelosztáshoz kapcsolódó tevékenységet. A központban jelenlévő szereplők egyaránt lehetnek tulajdonosai és bérlői a különböző egységeknek (raktárak, elosztó központok, irodák, szervizépületek stb.). Az egyenlő piaci verseny érdekében a logisztikai központoknak nyitva kell állniuk valamennyi szereplő előtt, akik a fent említett tevékenységekkel foglalkoznak. Szükséges továbbá, hogy a meghatározott tevékenységhez kapcsolódó berendezések minden esetben magas színvonalon álljanak rendelkezésre. Amennyiben mód van rá, szükséges a szolgáltatások minél szélesebb körét (intermodális terminálok, raktárak, csomagoló egységek, töltő- és mosó állomások, posta, bank, biztosító) biztosítani mind a központ kiszolgáló személyzete, mind az ügyfelek számára. A tapasztalatok azt mutatják, hogy annál sikeresebb egy logisztikai központ, minél szélesebb körét nyújtja az egyes közlekedési módoknak (közút, vasút, vízi, légi). Végül a hatékonyság és egyenlőség érdekében független vezetőségre van szükség. A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a központok a legsikeresebbek, melyek vezetése a köz- és magánszféra együttes vezetése alatt áll. A nemzetközi tapasztalatok alapján tehát egy logisztikai központ hatékonysága és versenyképessége az alábbi szempontok függvénye: § ügyfelek egyenrangúsága, § működéshez szükséges alapvető berendezések, rendszerek megléte, § különböző „extra berendezések” sokszínűsége, színvonala, § közlekedési kapcsolatok fajtája, volumene, § független, hatékony, ügyfélorientált irányítás.

19


A közúti szállítás napjainkban a legelterjedtebb szállítási forma, jóllehet az EU arra törekszik, hogy minél inkább a vasúti és vízi szállítás felé mozduljon el e tendencia, ezért az egyes logisztikai központok intermodalitása jelentős versenyelőnyt generálhat. A kisebb vállalatok nem engedhetik ugyanis meg maguknak, hogy a szállítási folyamat során egymaguk oldják meg a különböző szállítási módok közötti váltást. Szintén gondot okozhat számukra az irányításához kapcsolódó költséges ITháttér, vagy a képzett menedzserek foglalkoztatása. Egy logisztikai központban lehetőség nyílik arra, hogy az előbb említett eszközöket, szolgáltatásokat több vállalat megosztva használja, csökkentve ezzel költségeit. Az ipari parkokban működő innovációs központok, transzfer ügynökségek kapcsán az alábbi, a nemzetközi működés alapján megfogalmazott jellemzőket emelnénk ki. Az innovációs központok hatóköre nem szűkül le egy behatárolt területre, hanem egy régió, egy ország gazdasági társaságainak nyújtott szolgáltatásaik révén (amelyeket kínálhatnak nonprofit, vagy üzleti alapon) vernek hidat a tudomány és a gazdaság közé. Az itt ismertetendő típusok közötti fő különbség a szolgáltató (donor) szervezetek és a „fogadó” gazdasági társaságok közötti elhelyezkedésükben van. A központok, ügynökségek mintegy közvetítő szerepet vállalva ösztönzik, segítik a cégeket a kutatási eredmények felhasználásában. Ezzel szemben a K+F szolgáltatást végző szervezetek magukba foglalják a kutatóintézeteket is, bizonyos esetekben egy egységbe tömörítve őket a célvállalatokkal. (Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft., 2007) Az innovációs központok, ügynökségek főbb szolgáltatásai a következők: · · · · · ·

tanácsadói szolgáltatás, technológiai közvetítési feladatok, üzleti információs adatbázis működtetése, üzleti találkozók, börzék szervezése, szakemberek közvetítése, kísérletek infrastruktúrájának szolgáltatása.

Az innovációs központok és innovációs ügynökségek nagyrészt cégek tanácsadását látják el. Közvetítő szerepet játszanak, mint például a Hollandiában működő innovációs központok, valamint a norvég K+F attasék hálózata. E szervezetek a cégek számára nyújtott szolgáltatásaikkal mintegy megismertetik a kutatási eredményeket, ösztönöznek azok átvételére. A német transzferközpontok és ügynökségek a technológiai transzfert közvetlenebbül, ilyen jellegű szolgáltatások nyújtásával viszik véghez, csakúgy, mint az USA-ban működő feldolgozóipari szolgáltató központok. Szolgáltatásaik közé tartozik például az állami programok keretében finanszírozott kutatókölcsönzés: támogatást nyújtanak a cégek számára az egyetemi alkalmazottak alkalmazására, azok bérének részbeni fedezésével. Üzleti és innovációs központok – BIC Az Európai Unió regionális politikáért felelős igazgatósága (DG XVI) mintegy 15 évvel ezelőtt indította el az üzleti és innovációs központok (BIC – Business and Innovation Centre) hálózatának EBN (Business and Innovation Centre Network10) fejlesztését. A BIC-k olyan szervezetek, amelyek mind a köz-, mind a magánszféra érdekeit kiszolgálják egy olyan dinamikus rendszer fenntartásával, amely a kutatást, a 10

European Business and Innovation Centre http://www.ebn.be/

20


kiválasztást, a monitoringot és a menedzsmentet egyaránt magába foglalja. Céljuk, hogy széleskörű üzleti támogatással egy költséghatékony rendszeren keresztül fejlesszék az innovatív vállalkozásokat. A BIC-k különösen az ipari fejlesztésekkel foglalkozó és nagy tudáspotenciállal rendelkező helyi vállalatok ösztönzésében játszanak közreműködő szerepet. A helyi humán-, fizikai és üzleti források felkészítésén és alkalmazásán keresztül próbálják erősíteni a helyi gazdaságot. Különösen vonatkozik ez a helyi kis- és középvállalatokra (a továbbiakban KKV), amelyek az innováció és a technológiai fejlődés forrásai. Ennek érdekében segítséget nyújtanak új KKV-k létrehozásában és a meglévők fejlesztésében. Gyakran kiválasztanak egyegy olyan kulcsterületet a régión belül, amiben a legnagyobb innovációs potenciált látják és amire a fejlesztés során különös figyelmet fordítanak. Azon területeken, ahol a BIC-k nem innováció alapú vállalatokkal foglalkoznak, fontos feladatuk, hogy fejlesztési hozzájárulásuk révén innovatívvá tegyék e vállalatokat. Ez a gyakorlatban többféle támogatótevékenységen keresztül valósulhat meg (tanácsadás, tréningprogramok, egy vállalatspecifikus programban való részvétel – vö. pl. klaszteresítés). A BIC-k gondoskodnak a helyi gazdasági lehetőségek hatékony kihasználásáról, hogy a köz- és magánszféra pénzügyi eszközei a megfelelő személyekhez és projektekhez társuljanak. A BIC-knek a hatékony működéshez az alábbi kritériumoknak kell megfelelni: · Jól definiált, speciális területre kell fókuszálniuk adott régión, megyén, városon stb. belül. Azokon a területeken, ahol egy vagy több akkreditált BIC működik, az újabb belépőknek bizonyítaniuk kell, hogy szükség van rájuk a piacon, azaz, hogy valós piaci kereslet áll mögöttük, megfelelő nagyságú népességgel és megfelelő számú KKV-val a háttérben. Legalább ennyire fontos az is, hogy ahhoz az iparághoz, amelyben tevékenykedni kívánnak, korábbról ne kapcsolódjon egyetlen BIC sem. · Biztosítaniuk kell, hogy tevékenységük mögött a közszféra oldaláról megfelelő háttérbázis legyen, illetve gazdaságfejlesztési stratégiájuk illeszkedjen a regionális és országos gazdaságfejlesztési és innovációs elvekhez. · A szolgáltatások zökkenőmentes lebonyolítása érdekében együtt kell működniük a többi releváns üzleti háttérszervezettel. · Pénzügyi téren is biztosítani kell a BIC fenntarthatóságát. Ehhez átlátható költségvetésre és saját profitra van szükség. · A kijelölt régióban, városban akciótervben kell bemutatnia, hogy milyen várakozásai vannak tevékenységének hatásával kapcsolatban, miként azt is, hogy az újabb KKV-k alapítása és a meglévők fejlesztése milyen hatással lesz a munkahelyteremtésre. · Bizonyítania kell, hogy magasan képzett, független, legalább három főállású munkavállalóból álló menedzsment irányítja. Az alkalmazottak közül egynek kötelezően be kell tölteni a vezérigazgatói posztot. Az illető, akit a feladattal megbíznak, teljes felelősséggel tartozik a BIC iránt. A BIC-k aktív szerepet vállalnak az inkubációban (innovatív vállalkozások létrehozása) és a meglévő KKV-k innovációjának elősegítésében. Fontos, hogy e két tevékenység súlyozása között megtalálják a megfelelő egyensúlyt, ennek érdekében: · Aktívan támogatják az innovatív vállalkozói hajlandóságot és/vagy a meglévő KKV-k innovatív fejlesztését; · Különböző eszközökkel felkutatnak és támogatnak új innovatív projekteket.

21


· ·

A fent említett célok számos tevékenység eredményeként is megvalósulhatnak, pl.: o különböző rendezvények, o versenyek és díjak, o európai, nemzeti és regionális programokba ágyazott projektek megvalósításán keresztül. Megfelelő források biztosítása, szervezése a projektek finanszírozására. A teljesítmény időszakonkénti átvizsgálása az EC-BIC benchmarking eljáráson keresztül.

A BIC-knek világos elképzeléssel kell rendelkezniük arról, hogy milyen típusú ügyfelek számára kívánnak szolgáltatást nyújtani. Amint ennek vizsgálata megtörténik, a BIC-knek saját eljárásrendet és szabályzatot kell kidolgoznuk az új vállalkozások indításával kapcsolatban. A BIC-k általában részben vagy egészben állami, önkormányzati vagy kamarai finanszírozással működnek, szolgáltatásaik a következőkre terjednek ki: · vállalkozásalapítás segítése, o az induló vállalkozás üzleti modelljének kidolgozása; o segítségnyújtás a pénzügyi terv kidolgozásában, illetve az egyes forráslehetőségek (adókedvezmények, bankhitelek, EU-s támogatások) felkutatása; · általános és tematikus tréningprogramokon való részvételhez kötődő szolgáltatás, · a támogatási, vagy együttműködési szerződés lejárta után a KKV-k követése egy meghatározott ideig (általában 5 évig), · vállalkozásfejlesztési tanácsadás, · technológiai szakértők biztosítása, · technológia-transzfer információk, illetve · kockázati tőke közvetítése. A fenti szolgáltatásokon túl telephelyükön kezdő vállalkozó bérlőket fogadnak, korszerű infrastruktúrával felszerelt irodákat adnak bérbe, s szolgáltatásaikkal segítik a vállalkozások működését. Az üzleti és innovációs központok általában az Európai Unió támogatásával, helyi kezdeményezések alapján jöttek létre, s az elmúlt 15 évben bizonyították életképességüket. Több központ továbbfejlődése során technológiai parkot, vagy technopoliszt alakított ki maga körül. Az ehhez szükséges támogatást a nemzeti vagy regionális innovációs politika szolgáltatta, elismerve a BIC-ek addigi teljesítményét is. Ennek a hálózatnak az első magyar tagja az 1994-ben PHARE-támogatással létrejött INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Budapesten. Üzleti inkubátorok felmérésének eredményei Az Európai Bizottság Vállalkozási Főigazgatóságának (DG Enterprise) megbízásából 2002-ben készült „Üzleti inkubátorok összehasonlító felmérése” című (Benchmarking of Business Incubator)11 tanulmány készítésekor az egyes országok inkubátorai feltérképezését az adott tagország egy-egy inkubátora vezette. A munka az akkori 15 tagország összes inkubátora felmérését célozta, de végül is csak lényegesen 11

European Commission Enterprise Directorate–General: Final Report Benchmarking of Business Inbubators, 2002

22


kisebb körből sikerült az információk összegyűjtése (sok inkubátor nem adott választ stb.). A felmérés végül 77 európai inkubátorházra és az ügyfél cégekre terjedt ki. A kutatás annak megállapítására irányult, hogy milyen teljesítményt mutatnak fel ezek az intézmények egy előre kidolgozott mutatószám-rendszer (az úgynevezett "benchmark indikátorok") tükrében.12 A felmérés szerint az átlagos inkubátor 8 éve működik, átlagosan 5800 m2 nagyságú (medián: 3000 m 2), egyidejűleg 25 vállalkozásnak (medián: 18) ad helyet, a bérlők tipikusan 3-5 évet maradnak, így az inkubátor már 53 sikeres vállalkozást bocsátott „szárnyra”. Ez azt jelenti, hogy egy inkubátorból évente átlagosan 6,6 vállalkozás kerül ki, s mivel egy bérlő vállalkozásra 6,2 alkalmazott jut, így egy tipikus inkubátor 40,9 új munkahelyet teremt évente. A kutatás eredményei szerint az EU mintegy 900 inkubátora jelentősen hozzájárul a munkahely- és értékteremtéshez, ami megközelítőleg évi bruttó 30 ezer új munkahelyet jelent. Amennyiben pedig az indirekt hatásokat is figyelembe vesszük, akkor ez a mutató megközelíti az évi nettó 40 ezer új munkahelyet.13 Az állami hatóságok egy munkahelyre jutó átlagos bruttó költsége évi 4400 euró, így a tanulmány megállapíthatta, hogy: „A hosszú távú állami támogatás alapja, hogy egy vállalkozói inkubátor működésébe való befektetés sokkal költséghatékonyabb módja a munkahelyteremtésnek, mint más politikai eszközök.” A munkahelyteremtésre vetített költség igen alacsony, és a kutatás szerint az inkubáció segítségével hasonlóan kedvező hatékonysággal lehet elérni egyéb közösségi célokat is. Az inkubált cégek túlélési valószínűsége nagyobb az átlagosnál. A legtöbb inkubátor alapítási költségeinek nagy része – átlagosan csaknem a fele állami forrásokból származik (4 millió euró/inkubátor). A működési költségek átlagosan 40%-át az inkubátorok a bérleti díjból finanszírozzák, míg a fennmaradó részt különböző (elsősorban állami) támogatásokból teremtik elő, s a működési költségek (inkubátoronként évi átlag 50 ezer euró) mintegy 37%-át szintén az állam fedezi. Az alábbi táblázat a felmérésnek az inkubátorok jellemzőire vonatkozó fő számszerű eredményeit foglalja össze.

12

Pakucs J, 2005. „Az indirekt munkahelyteremtést vizsgálva megállapítható, hogy az inkubátorban lévő vállalkozások átlagos kiadása 220 ezer euró/vállalkozás, melyet a helyi árukra és szolgáltatásokra fordítanak. Ezeket a helyi beszállítóktól szerzik be, és ezzel tudjuk mérni a beszállítói kapcsolatú munkahelyteremtési hatásokat. Minden inkubátorvállalkozás további 0,4 munkahelyet teremt indirekten a helyi beszállítói láncokon keresztül.” 13

23


5. táblázat: Az „átlagos” európai inkubátor fő jellemzői Átlag

Mutató terjedelem

Benchmark

NA

Alapítás és működés Átlagos tőkebefektetési költség Átlagos működési költség

3,7 M EUR

1,5 M EUR – 22 M EUR

480.000,-EUR / év

50.000,- EUR- 1,8 Mió EUR

NA

37 %

0 % - 100 %

25 %

Állami szubvenció %-os aránya 2

Inkubátor mérete Inkubátor bérlőinek száma Inkubátor funkciók Inkubátor kihasználtsági rátája Bérleti időtartam Menedzserek száma

2

2

2

2

5.860 m (átlag) 3.000 m (medián)

90 m – 41.000 m

25 cég (átlag), 18 (medián)

1-120 cég

20-30

Átlag

Skála

Benchmark

85 %

9 % - 100 %

85 %

35 hónap

6 hónaptól nincsen meghatározva

3 év

2.3

1–9

2 minimum

Munkatársak és a bérlők aránya

1:14

1:2 – 1:64

1:10 – 1:20

Menedzserek ügyfél-tanácsadással töltött ideje %-ban

39 %

5 %- 80 %

50 %

Szolgáltatások és hatások értékelése

Átlag

Skála

Benchmark

Bérlő cégek túlélési rátája

85 %

65 % - 100 %

85 %

20 % / év (2001)

5 % - 100 %

25 %

Átlagos növekedés a bérlő cégek bevételében Egy bérlő cégre jutó átlagos munkahely

2

2.000 m – 4.000 m

6,2 munkahely / cég

1 – 120

NA

Egy inkubátorra jutó új munkahelyek száma évente

41

7 – 197

NA

Egy munkahelyre jutó bruttó költség

4.400 EUR

124 EUR – 29.600 EUR

4.000 EUR – 8.000 EUR

Ugyanakkor a felmérés szerint – amint a következő táblázat is mutatja – az inkubátorok egyrészt a különféle pénzügyi támogatás-szerzés és a tőkebevonás, másrészt a vállalkozásalapítás és az üzleti terv elkészítése révén nyújtanak leginkább segítséget bérlőiknek. 6. táblázat: A leggyakoribb inkubációs szakmai szolgáltatások A leggyakoribb inkubációs szakmai szolgáltatások Hozzájutás a támogatásokhoz, a seed és a kockázati tőke alapokhoz Üzleti tervezés, vállalkozás megalakítása Elő-inkubálási szolgáltatások Tréningek a vállalkozási képességek fejlesztésére Segítség a banki finanszírozás növelésében Tanácsadás az új termékek és szolgáltatások fejlesztésében Egyéb szakmai szolgáltatások Tanácsadás a humán-menedzsment területén

Rangsorolás 1 2 3 4 5 6 7 8

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az inkubáció általában nem nyereséges, ugyanakkor fontos a gazdaság fejlődése/fejlesztése számára. Ezért a bemutatott országok mindegyikében központi állami programok működnek támogatására. E programok nemcsak az inkubátorok létrehozásának és működésének a támogatására terjednek ki, hanem egyidejűleg a szolgáltatásokat igénybe vevő innovatív vállalkozásokat is segítik. Az anyagi jellegű – vissza nem térítendő, vagy magvetőtőke típusú – támogatások a felhasználásukat segítő egyéb intézkedésekkel (pl. képzéssel) is kiegészülnek. Az EU inkubátorainak háromnegyede non-profit alapon működik. Mint fentebb már kiemeltük, a jellegzetes inkubátor 5800 négyzetméteren, átlagosan 18 bérlő céggel, 85%-os kihasználtsággal működik. A sikeres inkubátorház fő funkciói: · vállalkozók képzése, · tanácsadás,

24


· kapcsolatteremtés pénzügyi támogatáshoz, tőkéhez jutáshoz, · valamint technológiai támogatás. Míg az USA inkubátorházainak erőssége a bérlő cégek finanszírozása és egyes menedzsment funkciók átvállalása, addig az EU inkubátorai jobbak a képzés, a virtuális hálózatépítés és az inkubáció szélesebb stratégiai keretekbe történő beágyazása szempontjából. Az Európai Unióban működő inkubátorházakat tipikusan 2-3 menedzser működteti, plusz ugyanennyi nem-menedzseri beosztású alkalmazott. Átlagosan minden alkalmazottra 3,2 bérlő cég jut. A menedzserek szakmai hozzáértése a standardizálhatóan sikeres inkubáció legfőbb záloga. Az inkubációs politikai javaslatok azokra a teendőkre korlátozódnak, amelyeket az EU központi szervezetei valósíthatnak meg. Közülük az alábbiakat érdemes kiemelni. · „Az inkubátorokat széles stratégiai keretekben érdemes megtervezni: regionális vagy politika-területi (pl. klaszter-szervezési) összefüggésekben gondolkodva. Ezek az intézmények sohasem önmagukban, hanem akkor fejtik ki pozitív ösztönző hatásukat, ha szorosan együttműködnek más vállalkozásfejlesztési szervezetekkel, közszolgálati (pl. önkormányzati, oktatási) és magángazdasági (pl. vállalati, banki) szereplőkkel. · Az inkubátorház üzleti tervét igen komolyan kell venni és e dokumentum fényében időközönként tesztelni kell, hogy az intézmény betölti-e a neki szánt piaci vagy piackorrekciós szerepet. Egyértelműen meg kell határozni a célpiacnak tekintett bérlők körét, és azt tükröznie kell a felvételi és az elbocsátási kritériumoknak is. Ezekhez ragaszkodni legalább olyan fontos szempont, mint a ház kihasználtsága. · Az EU-ban a közpénzekből adott támogatás – ami mintegy évi 4 millió euróra, a működési bevételek 37 százalékára rúg – a belátható időben meghatározó lesz az inkubátorok számára. Komoly érvek szólnak azonban az ilyen jellegű függés csökkentése, az önfenntartás felé történő elmozdulás mellett is. · Célszerű, hogy az inkubátorházak által nyújtott szolgáltatások ára azon a szinten mozogjon, ahol az nem teremt tisztességtelen versenyt a magángazdaság – támogatási pénzekkel nem rendelkező – hasonló szolgáltatásai számára. · A szektorálisan szakosodott – pl. biotechnológiai inkubátorok sikeresebbek, mert az inkubátorház menedzserei egy szűkebb szakmai körben jobb kapcsolatokat képesek építeni. · A bérlőket a házból történő kikerülésük után is támogatni kell, mert az inkubátorház pozitív helyi gazdaságfejlesztési hatásai csak így tudnak érvényesülni. · Az inkubátorházakat arra kell ösztönözni, hogy mérőszámok alapján hasonlítsák magukat bizonyos szakmai standardokhoz vagy benchmarkokhoz. E mérőszámoknak a házak alapvető funkcióira (vállalkozók képzése, tanácsadás, kapcsolatteremtés pénzügyi támogatáshoz, tőkéhez juttatáshoz, technológiai támogatás) kell vonatkozni. · A házakat arra kell ösztönözni, hogy rendszeresen végeztessenek hatásvizsgálatot működésükről. · Célszerű, hogy az EU határozza meg, hogy mik a minőségi inkubáció ismérvei, mércéi. · Az EU Főigazgatóságain belül koordinálni kell az inkubációra vonatkozó tevékenységeket.”14

14

Soltész A. – Futó P. – Lányi P. – Kutor S. – Dobák J. 2003.

25


Németországi tapasztalatok Ipari parkok Hazai szempontból az ipari parkok kialakításának németországi tapasztalatai bírnak talán a legtöbb tanulsággal. Az ipari park német modellje erőteljesen kötődik a csődbe ment keletnémet ipari nagyvállalatok telephelyeinek szanálását célzó törekvésekhez, s olyan sikeressé vált, hogy húsz év elteltével nemcsak az egykori szövetségi köztársaság területén lett adaptálható modell, hanem nemzetközi szinten is. A szervezeti, működési, formai jegyek alapján általában közös valamennyi németországi ipari parkban, hogy olyan · a külvilág felé lehatárolt (általában: bekerített), · túlnyomórészt ipari hasznosítású területről van szó, · amely biztosított az illetéktelen belépéssel szemben. · A területre több jogilag önálló vállalkozás települt, · melyek általában szoros kapcsolatban állnak, és kölcsönösen szállítanak és szolgáltatnak egymásnak, · miközben közösen használják az infrastruktúrát.15 Az ipari park fogalma azonban német területen sem bír egységes jelentéssel, az Industriepark kifejezés mögött számtalan egyéb forma is megbújhat, ezért célszerű elsőként ezeket áttekintenünk.16 Ipari park (Industriepark) Az ipari park elnevezés egy főfogalom, melyet mind a nyílt, mind a zárt parkok esetében használnak. Használhatják ágazatspecifikus ipari parkokra is (vegyipark /Chemiepark/; biotechnológiai park /Biotechpark/). Az ipari park elnevezést gyakran olyan esetben használják, amikor az adott területnek nincs tiszta ágazati profilja. Az is előfordul, hogy – miként ez Magyarországon általános – egy-egy iparterületet illetnek e névvel (pl. „Industriepark Fulda-West”). Chemiepark A vegyipark olyan ipari park, ahol a vállalatok többsége a vegyiparhoz kötődik, így ágazati jellegét tekintve egységes. Biotechpark Egy újabb leágazást jelent az ipari parkok specializációjában a biotechnológiai park, ahol az egységes ágazati jelleget a biotechnológiához kötődő tevékenységformák jelentik. Valuepark Valuepark olyan vegyipark, ahol az egyes vállalatok között a kölcsönös szállítások és szolgáltatások tekintetében különösen szoros kötelék van (pl. Schkopau, Buna Sow Leuna Olefinverbund GmbH). 15

Industrieparks in Hessen. Handlungsempfehlungen für aktuelle umweltrechtliche Fragen. http://www.umweltallianz.de/imperia/md/content/umweltallianz/5_services/2_abfallwirtschaft-ubilanz/industend.pdf 7. o. (letöltés dátuma: 2009.06.17. 08,11) 16 Industrieparks in Hessen. Handlungsempfehlungen für aktuelle umweltrechtliche Fragen. 34-35. o. Vö. http://www.umweltallianz.de/imperia/md/content/umweltallianz/5_services/2_abfallwirtschaft-ubilanz/industend.pdf (letöltés dátuma: 2009.06.17. 08,11)

26


Major-User-Park A Major-User-Park egy olyan telephely, amelyet egy önmaga is termelő társaság működtet, de amelyben további, jogilag önálló társaságok is tevékenykednek. Gewerbepark (a magyarban ez is fordítható ipari parknak) Az ingatlanpiac definíciója szerint a Gewerbeparkok projektfejlesztők által létrehozott és bérletre kínált épületek. Építésjogi értelemben azonban nem minősülnek iparterületnek (Gewerbegebiet). Technologiepark A Technologiepark olyan épületekből álló terület (Gebäudepark), melyekben új, jövőorientált fejlesztőcégeknek kínálnak alapot a kibontakozáshoz (általában: labor és iroda). A vállalkozások olyan ágazatokhoz tartoznak, mint amilyen a mikroelektronika, informatika, számítástechnika, biotechnológia. Tömegtermelés itt nincs, ez – amennyiben van – a szokásos iparterületeken történik. (Csak a RajnaMajna-vidéken 94 Gewerbe- und Technologiepark található.) A legtöbb ipari parkot egy ún. Infrastrukturgesellschaft működteti, amely nemcsak a területet, hanem az infrastruktúrát és szolgáltatásokat is biztosítja. Ezek összességét Industrieparkmanagement-nek is nevezik.17 A működtetés területei a következők, melyek helyszínenként változhatnak: · teljeskörű energia- és nyersanyagellátás, · hulladékmentesítés, · gondnoki feladatok, ide értve az IT-szolgáltatásokat is, · nyersanyagok, fogadása, tárolása, késztermékek tárolása, szállításra előkészítése (Standortlogistik), · a nyilvánosság folyamatos tájékoztatása, utóbbi főleg a vegyiparban fontos.18 A továbblépés előtt érdemes összehasonlítani a gyár, az ipari park és az iparterület különbségeit, amiből jól kiviláglanak az ipari park sajátosságai:

17 18

http://de.wikipedia.org/wiki/Industriepark (letöltés dátuma: 2009.06.17. 06,54) http://de.wikipedia.org/wiki/Industriepark (letöltés dátuma: 2009.06.17. 06,54)

27


7. táblázat: Az ipari park összehasonlítva a gyárral (Werk) és az iparterülettel Ismertetőjegyek Térbeli: Bejárat A terület határa Szomszédság A telephely fejlesztése Ágazatok: Jogilag A tulajdon (teleké) Az üzemek tulajdona Cégek (Betreiber) Szervezés: Biztonsági stratégia: Vezetés Koordináció Infrastruktúra Szolgáltatási kínálat Fellépés kifelé Sürgősségi menedzsment: Tervezés Tűzoltóság Koordináció

Gyár/telep/üzem (Werk) Nem nyilvános Zárt Csak kinti Központi (a tulajdonos)

Ipari park

Iparterület Nyilvános Nyitott Benti Heterogén

Homogén (csak egy)

Nem nyilvános Inkább zárt Kinti és benti Viszonylag egységes („relatív homogén”) Relatív homogén

Egy Egy Egy

Többnyire egy Többnyire több Több

Több Több Több

Egy Központi Szoros Belső Belső Központi

Minimumstandard Inkább decentralizált Laza Külső, nem nyilvános Piaci (korlátozott) Részben központi

Több Decentralizált Nincs Külső, nyilvános Piaci Egyéni

Központi Központi Központi

Inkább központi Központi Inkább központi

Decentralizált/nyilvános Nincs/nyilvános Decentralizált/nyilvános

Heterogén

Forrás: Industrieparks in Hessen. Handlungsempfehlungen für aktuelle umweltrechtliche Fragen. 8. o. Vö. http://www.umweltallianz.de/imperia/md/content/umweltallianz/5_services/2_abfallwirtschaft-ubilanz/industend.pdf (letöltés dátuma: 2009.06.17. 08,11)

Mint fentebb utaltunk rá, az ipari parkok létrejötte és gyors karrierjük paradox módon szorosan kötődik a keletnémet ipar szanálásához, – az első ipari parkok ti. ott jöttek létre. Ideáltipikus formában az egyesülés után a nagy, hazai viszonylatban kombinátnak nevezett egykori keletnémet vegy- és nehézipari cégeket az állam nem felszámolta, vagy eladta, hanem: · A régi üzemterületet minden infrastruktúrával és erőforrással (lásd a lentebbi példákat) ellátott ipari parkká szervezték. · Az ipari parkot általában egy erre a célra létrehozott kft működteti, amelynek lehet tisztán ez a profilja, de előfordul az is, hogy egy nagyobb cég leányvállalata. A területet a megtelepült cégek bérlik, így a park egésze a működtető(k) tulajdonában van. (Mivel nincs egységes szabályozás, ez nem minden esetben van feltétlenül így!) · Lényeges különbség tehát a hazai eljárással szemben, hogy az egykori üzemekre, illetve azok részegységeire itt nem vevőt, hanem beruházókat kerestek, akik 1) első körben kiépítették, modernizálták az infrastruktúrát, majd 2) a kiépült telephelyre immár termelő cégeket csalogattak, hogy az ipari park adta lehetőségekkel élve ugródeszkaként használják a minden elvárásnak megfelelő telephelyet. · Az egykori rozsdaövezet a teljes vagy részleges átalakítás után immár piackonform módon termelő telephely lesz, ahol minden feltétel adott a fejlődéshez, és (a piaci versenyben) számon is kérik a teljesítményt. Az átalakulás iskolapéldája, egyben az ipari parkok felfutásának kezdete a bitterfeldi Lenua-Werke Rt és a Chemie Rt. Bitterfeld-Wolfen átalakítása a 90-es évek közepén. Ma e két telephelyen több száz, jogilag önálló vállalkozás működik. A korábbi nyugat-német területen ezt követően indult meg az ipari parkok kialakítása. Az ottani fejlődés jellemzője, hogy a – főként vegyipari – nagyvállalatok, konszernek egyes részegységeket, területeket bérbe, de akár örökbérletbe is adtak.

28


A nyugati országrészben végbemenő átalakulás hátterében több, a keletnémet sajátosságoktól eltérő ok húzódik meg:19 · A nagyvállalati termelés átstruktúrálódása, igazodása a globalizáció kihívásaihoz. · Ennek jegyében tömörülés jövőképes üzleti mezőbe (területi és profiltisztítási értelemben egyaránt). · Mindez együtt járt az elöregedett termelőegységek felszámolásával és · a nem rentábilis termelés feladásával, bizonyos vállalatrészek kiürítésével.20 Függetlenül attól, hogy milyen hatóerők működtek közre az adott ipari park létrejöttében, vannak közös sajátosságok: Ipari parkról (Industriepark) akkor beszélünk, amikor · egy telephely létrejötte tudatos megalakítási aktus eredménye, · a telephely elhelyezésénél lényeges szempont, hogy az alkalmas egy nagyobb közösség (több cég) igényeinek kiszolgálására. A szolgáltatások igénybevevőjét, azaz a betelepülő cégeket az motiválja, hogy · az ipari parkban költséghatékony módon összehangolható a beszerzési logisztika, mivel a park egy szolgáltató terület, a kiszolgálásban pedig alapelv a rugalmasság, a megbízhatóság és a gyorsaság. Az energia- és nyersanyagforrások tekintetében külső környezetükkel általában csekély kapcsolat jellemzi őket, lévén, hogy az üzemeltető biztosítja számukra ezt a köldökzsinórt.21 · A betelepült cégek közötti összhang összességében növeli a versenyképességet és a teljesítményt: o a letelepült cégek nemcsak a parkon kívüli piacokon vannak jelen, de egymással is szoros kapcsolatban állnak, o ami a termékek, szolgáltatások, információk cseréje, illetve pénzbeli ellentételezése mellett jelenti a vállalkozások közötti társadalmi kapcsolatok ápolását is.22 Ez az összhangra törekvés Németországban különösen a vegyiparban és az autóiparban érhető tetten. Az elmúlt másfél évtizedben a korábban széles termelőkapacitással és terméklistával rendelkező vegyipari nagyvállalatok heterogén vegyi és ipari parkokká alakultak, melyekben a termelés immár jogilag önálló vállalkozások keretében zajlik.23 A megtelepült cégek és az üzemeltető kapcsolatát magánjogi szerződések szabályozzák. 19

Industrieparks in Hessen. Handlungsempfehlungen für aktuelle umweltrechtliche Fragen. http://www.umweltallianz.de/imperia/md/content/umweltallianz/5_services/2_abfallwirtschaft-ubilanz/industend.pdf 7. o. (letöltés dátuma: 2009.06.17. 08,11) illetve http://de.wikipedia.org/wiki/Industriepark (letöltés dátuma: 2009.06.17. 06,54) 20 Industrieparks in Hessen. Handlungsempfehlungen für aktuelle umweltrechtliche Fragen. http://www.umweltallianz.de/imperia/md/content/umweltallianz/5_services/2_abfallwirtschaft-ubilanz/industend.pdf 7. o. (letöltés dátuma: 2009.06.17. 08,11) 21 Uo. 419. o. Vö. http://books.google.hu/books?id=4nKAC8AM3E8C&pg=PA420&lpg=PA420&dq=Industriepark+F%C3%B6rderu ng&source=bl&ots=NBlxWgODMB&sig=iV0VCc420JrHvsK7Vnne5wLseJo&hl=hu&ei=ANw0SqrKB5GxsAa3xM3FC Q&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=4#PPA418,M1 22 Wolfgang Stölzle – Karin Gareis: Konzepte der Beschaffungslogistik – Anforderungen und Gestaltungsalternativen In: Dietger Hahn – Lutz Kaufmann: Handbuch industrielles Beschaffungmanagment vö. 2. Auflage, 401–424. itt: 418.o. vö. http://books.google.hu/books?id=4nKAC8AM3E8C&pg=PA420&lpg=PA420&dq=Industriepark+F%C3%B6rderu ng&source=bl&ots=NBlxWgODMB&sig=iV0VCc420JrHvsK7Vnne5wLseJo&hl=hu&ei=ANw0SqrKB5GxsAa3xM3FC Q&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=4#PPA418,M1 23 Industrieparks in Hessen. Handlungsempfehlungen für aktuelle umweltrechtliche Fragen. http://www.umweltallianz.de/imperia/md/content/umweltallianz/5_services/2_abfallwirtschaft-ubilanz/industend.pdf 7. o. (letöltés dátuma: 2009.06.17. 08,11)

29


Az ipari parkokra egyelőre nincs egységes jogi szabályozás, az egyes parkok jogi helyzete eltérő. A leendő egységes szabályozás kristályosodási pontjai a vízre, a veszélyes és vegyi anyagokra, az üzemzavarra vonatkozó jogi szabályozások lehetnek.24 Az eddig leírtakat a következő, az egykori NDK-ból vett sikeres átalakulási példával szeretnénk illusztrálni. A Schwarze Pumpe ipari park Szászország és Brandenburg határán, a lausitz-i Spermbergben található. Tájékoztatójuk nagyon tudatos telephely-választási markentingről tanúskodik. - A Schwarze Pumpe Industriepark az „egyesült Európa közepén” található. - A voluntarista és megalomán szocialista iparosítás egykori zászlóshajójára ma már mint ipari tradícióra hivatkoznak: a terület „több mint ötvenéves ipartörténeti múltra tekinthet vissza”. Nagyon fontos tehát az imidzsalkotás. 25 (vö. még: „Traditionsreicher Industriestandort” kifejezés) - Szintén találunk hivatkozást arra, hogy a 80-as évekig jórészt itt koncentrálódott az NDK áram és gáztermelése. - A hagyományok megalkotása egyben egy erőt sugárzó, attraktív új névvel társul, mint amilyen a „fekete szivattyú”. Mivel a Schwarze Pumpe a két tartomány határán fekszik, mindkettőnél lehet pályázni támogatásra, csakúgy, mint szövetségi és Eu-s szinten.26 A beruházás támogatása mellett lehetséges támogatás igénybevétele az új termékek piacra viteléhez és a kutatás-fejlesztéshez is. A 680 hektáros területen jelenleg 80 Ha szabad. A területet kezelő Kft a következő szolgáltatásokat nyújtja, illetve a terület az alábbi logisztikai potencállal bír : - gőz- és távhőszolgáltatás, - ivóvíz, különböző minőségű ipari vizek, a szennyvíznek két elkülönített tisztítómű, hűtővíz, - ipari gázok és formaldehid, - áram 0,4 és 110 KV között, - közvetlen vasúti csatlakozás, - 3 közeli autópálya és két főútvonal, - 125 km-en belül négy reptér, - szolgáltatások: tűzoltóság, biztonsági őr, üzemorvosi szolgálat, karbantartó szolgálat, mérnöki és tervezőirodák, építőüzem, állványozás, különféle laboratóriumi mérések, IT-szerviz, iparipark-menedzsment. Az egykori energiaközpontból és széndúsítóból mára „egy multifunkcionálisan kialakított ipari park fejlődött”, ahol a világ legmodernebb széntüzelésű erőműve található. Az ipari parkban 80 vállalkozás működik 3600 dolgozóval, többek között a Vattenfall Europe AG (Eu egyik legnagyobb energiakonszernje), a Papierfabrik Hamburger Spremberg GmbH & Co. KG, Siemens AG, BEA Elektrotechnik und Automation Technische Dienste Lausitz GmbH, Knauf Deutsche Gipswerke KG, Linde AG, ThyssenKrupp Xervon GmbH, Papierfabrik W. Hamburger AG stb.27 Németországban hivatalosan 51 vegyi és ipari park található. Általában valamennyi nagyon sikeres és példaképül szolgál külföldön is. „A vállalkozó itt jobban tud a valódi

24

http://de.wikipedia.org/wiki/Industriepark (letöltés dátuma: 2009.06.17. 06,54) http://www.industriepark.info/ (letöltés dátuma: 2009. 06.15. 15,54) 26 http://www.industriepark.info/ (letöltés dátuma: 2009. 06.15. 15,54) Nyelvileg a következő megfogalmazásban: „Die Lausitz gehört zum europäischen Höchstfördergebiet.” 27 http://www.industriepark.info/ (letöltés dátuma: 2009. 06.15. 15,54) 25

30


profiljára koncentrálni” (Dr. Hans-Jürgen Müggenborg).28 A német ipari park-modell oly népszerű, hogy számos cég az USA-ból és Japánból ide teszi át székhelyét („menekül”!), mint pl. a wiesbadeni Kalle-Albert és NRW-i oberbruch-i ipari parkban, amelyekben német cégek szinte nincsenek is.29 E cégek „felismerik és használják a német ipari park modellt”: a beruházót minden eszközzel segítik a tervezéstől az építésen és üzembe helyezésen keresztül egészen a felügyeletig és a tanúsítványok megszerzéséig. Alapvető szolgáltatás a teljeskörűen kiépített infrastruktúra, a telephely kiépítése a „plug and play” elv mentén történik. Ezen felül egyéb kedvező keretfeltételek jellemzők, mint amilyen a logisztikai csatlakozás és a kutatói és egyetemi intézményekkel való szoros együttműködés. A parkba települt cégek egymással is szoros együttműködésbe kerülnek, főként a tervezés, fejlesztés terén. Az összehangolt fejlesztéseknek és beszerzésnek, a tőkeintenzív infrastruktúra eleve kiépítettségének köszönhetően ezek a cégek rengeteget tudnak megtakarítani.30 Inkubátorházak Az inkubátorház szó is részben a hazaitól eltérő jelentéssel bír. A különbség – akárcsak az ipari parkok esetében – egyszerre minőségi és mennyiségi. Az itt inkubátorházként értett intézmény, a Gründerzentrum31 – további német nevein: egzisztenciaalapító centrum, technológia- vagy innovációközpont – egy adott község/város által, de növekvő mértékben privát résztvevők által finanszírozott nyilvános intézmény a technológiaorientált – lehetőleg innovatív –, új alapítású cégek és fiatalok által alapított vállalkozások megerősödésének támogatására. Európában hozzávetőleg 800 német értelemben vett inkubátorházat tartanak nyilván, ennek valamivel kevesebb mint a fele található Németországban. A központok nagy részében valamennyi ágazat megtalálható, de egyre inkább specializálódnak, úgy mint nano-, információ-, bio- és környezettechnológiai vagy éppen zenegazdasági (Musikwirtschaft) stb. központok. A Gründerzentrum-ok a fiatal vállalkozókat támogatják az indulás hónapjaiban, illetve az első években. A közpénzből fenntartott centrumok mindenekelőtt kedvező irodát és infrastruktúrát tudnak kínálni, míg a magáncentrumok a céges tapasztalatok átadásával és anyagi támogatással vannak az indulók segítségére.32 Vannak bankok, mint pl. a KfW Mittelstandsbank, amelyek külön szolgáltatásokat nyújtanak az indulók számára.33 28

http://www.innovationsreport.de/html/berichte/veranstaltungen/9_euroforum_jahrestagung_eigentuemer_betreiber_127077.html (letöltés dátuma: 2009.06.17. 06,32) 29 A telephelyválasztásra külön tanácsadócégek szakosodnak, mint amilyen pl. a Neckar-Alb-régióban a Standortagentur Neckar-Alb. Itt a következőkkel hirdetik a régiót: 1. a közelben nemzetközi hírnevű főiskolák és egyetemek, 2. világszínvonalú kutatás, elmélet és gyakorlat összhangja, 3. építési területek megfizethető áron, 4. a nemzetközi reptér (Stuttgart) húsz percre van, 5. két autópályacsatlakozás, 6. magasan szakképzett munkaerő, 7. magas életminőség (sport, szabadidő, környezet). http://www.neckaralb.de/mambo/index.php?option=content&task=blogcategory&id=95&Itemid=198 (letöltés dátuma: 2009.06.15. 15,40) 30 http://koeln-bonn.business-on.de/standort-deutschland-ist-viel-besser-als-sein-ruf_id12724.html (letöltés dátuma: 2009.06.15. 19,13) 31 http://de.wikipedia.org/wiki/Gr%C3%BCnderzentrum (letöltés dátuma: 2009.06.17. 12,54) 32 http://www.handelsblatt.com/unternehmen/finanzierung/gruenderzentren-helfen-beim-start;2202071;0 (letöltés dátuma: 2009.06.17. 14,00) http://www.foerderland.de/2335.0.html (letöltés dátuma: 2009.06.17. 17,29) 33 http://www.kfw-mittelstandsbank.de/DE_Home/Gruenderzentrum/index.jsp (letöltés dátuma: 2009.06.17. 17,57)

31


Az ideáltipikus értelemben vett Gründerzentrum céljai:34 · · · · · · · ·

a fiatal vállalkozások támogatása, a növekedési esélyek javítása, a megalapított vállalkozások túlélési esélyének 85% fölé történő növelése, a regionális szerkezetváltás támogatása, az együttműködés és a hálózati struktúrák fejlesztése, technológiatranszfer a tudomány és a gazdaság, csakúgy mint vállalkozások között, új, minőségi, nagy értékű munkahelyek teremtése, a képzett munkaerő elvándorlásának megakadályozása.

a

A Gründerzentrum előnyei:35 · · · · ·

az induló vállalkozó tanácsadást és vezetési segítséget kap a tervezésben, alapításban és a cég felépítésében,36 támogatás a tőkekeresésében, rugalmasan az igényekhez igazított bérleti területek (iroda, labor, termelés) kedvező helyszíneken. A Gründerzentrumban adott az infrastruktúra és a közösségi terület (pl. ebédlő) A centrum menedzsmentje révén a vállalkozó további előnyökhöz juthat, főként a titkári teendők, az együttműködési tanácsadás és hálózatépítés területén.

A német Gründerzentrumok szövetségi szinten az Arbeitsgemeinschaft Deutscher Technologie und Gründerzentren Bundesverband (Bundesverband ADT) nevű szervezetben tömörülnek, de megvannak a maguk tartományi szervezetei is, melyekben a tagszervezetek részéről önkéntes a részvétel. A centrumokat az elmúlt 20 évben végzett munkájuk fényében hatékony gazdaságtámogató intézménynek tartják, jóllehet – mivel fenntartásuk főként közpénzből történik – több szakcikk is kételkedik eredményességükben.37 Az ADT honlapja szerint 148 innovációs és Gründerzentrum van, az összes centrum közel fele ilyen. Az ő nyilvántartásuk szerint a német központokban kb. 7500 vállalkozás működik 56.000 munkatárssal. Eddig összesen 16000 sikeres cégalapítást tartanak nyilván, melyek révén kb. összesen kb. 150000 munkahely keletkezett, miközben a „túlélési kvóta” 90% feletti. 38 Az ezredforduló után népszerűségük mindinkább felível. 2002 óta kezdenek a szakosodott centrumok mindinkább teret nyerni, főleg IT-területen. A szakosodott centrumok erősebb szakmai tanácsadást tudnak végezni, eközben közösen tudják a labort és a gépeket használni, amivel sok megtakarítás érhető el. Csak 2006-ban a 163 ADT-tag centrumban 853 vállalatot alapítottak, melyek max. 2-3 évig élvezhetik a centrum nyújtotta védőernyőt.39 34

http://www.foerderland.de/2335.0.html (letöltés dátuma: 2009.06.17. 17,28) http://de.wikipedia.org/wiki/Gr%C3%BCnderzentrum (letöltés dátuma: 2009.06.17. 12,54) 35 http://www.foerderland.de/2335.0.html (letöltés dátuma: 2009.06.17. 17,28) http://de.wikipedia.org/wiki/Gr%C3%BCnderzentrum (letöltés dátuma: 2009.06.17. 12,54) 36 A tanácsadás nemcsak szakmai, hanem általában a vállalkozás beindításával, működtetésével kapcsolatos (munkaszerződés elkészítése, adózás, marketingkampány szervezése). 37 http://de.wikipedia.org/wiki/Gr%C3%BCnderzentrum (letöltés dátuma: 2009.06.17. 12,54) 38 http://www.adt-online.de/homepage.html (letöltés dátuma: 2009.06.17. 11,59) 39

http://www.unternehmer.de/wissen/beitrag/33/finanzierung_bei_gr%25c3%25bcndungen/150/gr%25c3%25bc

32


A Gründerzentrumok profilja tekintetében különös jelentőségű a finanszírozás módja: vagy közösségi tulajdonban, vagy a köz- és a piaci szereplők összefogása révén jönnek létre. A részben vagy egészben magánfinanszírozású Gründerzentrumokban a dotáló cégek nagyban meghatározzák a be/felvehető ágazatokat és a követendő üzleti modellt. A HP részéről pl. azt vallják, hogy nem elég egyszerűen valami új technológiát felmutatni, „a mi (cég)alapítóinknak akarniuk is, kell, hogy a világpiacon vezetőkké legyenek”.40 A közpénzből működő centrumok elsősorban a helyi gazdaság élénkítését tartják szem előtt, míg a magántámogatásúaknál a saját üzlet is jelentősen előtérbe kerül, ők egyébként általában 20 és 49% közötti részesedéssel vannak jelen a centrumokban. (Az első ilyen megosztású Gründerzentrum egyébként 1995-ben nyílt Berlinben.)41 Egy friss példa köz és magán együttműködésére a PPP-formában létrehozott „aitipark” nevű technológia- és Gründerzentrum Augsburgban. Az intézmény több profilú, fiatal vállalkozásokat támogat a szoftver-, média-, információs-, kommunikációs technológia és a mechatronika területéről. A park létrehozása illeszkedik a bajor „IT-Offensive Bayerisch-Schwaben” programba, melyet az EU regionális fejlesztési alapja is támogatott. Beruházó üzlettársak: Augsburg városa, Augsburg járás (Landkreis), Landkreis Aichach-Friedberg (www.lra-aic-fdb.de), a Kommunikations- und Informationstechnologie Initiative (kit) e.V., a Hoppert Hannemann Rubach & Kollegen – ügyvédi iroda, a TEFEN AG , a S&P GmbH Wirtschaftsprüfungsgesellschaft. E lista a következő szponzorokkal egészül ki: IHK Schwaben, Stadtsparkasse Augsburg, Logistic Mail Factory GmbH, Siemens AG Niederlassung Augsburg, M-net Telekommunikations GmbH Niederlassung AugustaKom.42 Logisztikai központok A korábbi évtizedek jórészt a szállítmányozáshoz és beszállításhoz kötődő logisztikafogalma egy sor új jelentéssel gazdagodott az ezredfordulóra. A jelentésbővülés hátterében az áll, hogy az elmúlt két évtizedben megváltoztak a logisztika „környezeti“ feltételei: · csökkent a termékek feldolgozottsági foka, · szűkült a vállalatok termékskálája, · a termelésben a mennyiségi helyett a minőségi szempontok váltak elsődlegessé, · uralkodóvá lett az outsourcing, · a szállításon túl az ügyfelek finomabb, egyéni igényeire is tekintettel kell lenni, · a gazdaság globalizációja, a szállítmányozás deregulációja az Eu-n belül, illetve az Eu keleti bővítése amellett, hogy új költségcsökkentő távlatokat adott, egyben a konkurencia nyomását is erősebbé tette, · az utóbbi években az energiaárak emelkedése a költségmegtakarítást ösztönző megoldások irányába hatott,

nderzentren%253a_angebote_f%25c3%25bcr_branchen_setzen_sich_durch (letöltés dátuma 2009.06.17. 13,57) 40 http://www.handelsblatt.com/unternehmen/finanzierung/gruenderzentren-helfen-beim-start;2202071;0 (letöltés dátuma: 2009.06.17. 14,00) 41 http://www.handelsblatt.com/unternehmen/finanzierung/gruenderzentren-helfen-beim-start;2202071;0 (letöltés dátuma: 2009.06.17. 14,00) 42 http://www.aiti-park.de (letöltés dátuma: 2009.06.17. 17,54)

33


·

a számítógépes nyilvántartási rendszerek, az internet és az „e-kereskedelem“ új távlatokat nyitott a logisztikában. 43

A logisztikai ágazat általánosságban a következőképpen reagált a kihívásokra: · a raktározásban az állásidőt minimalizálják, különösen az autóiparban lett ez uralkodó a just in time elv elterjedésével, · a beszerzés, a termelés és a terjesztés optimalizálása a térbeni, időbeni és technikai komponensek koncentrációja révén, · ezáltal a felmerülő problémák minimalizálása és a logisztikai teljesítmény maximalizálása.44 Alapvetően három felfogás különböztethető meg a logisztika mibenlétéről: 1. A logisztika üzemi funkció anyagok, részegységek, áruk szükség szerinti rendelkezésre állásához. A munkaszervezés itt az ún „6R“ elve mentén történik (R = richtig), azaz a megfelelő terméket a megfelelő mennyiségben a megfelelő időben és minőségben a megfelelő áron a megfelelő helyre eljuttatni. 2. Egy másik felfogásban a logisztika egy vállalati stratégiai átalakulási folyamat egyik eszköze, ami alatt az össz anyag- és árutömeg kezelésének optimalizálását értik. Itt a logisztikára úgy tekintenek, mint amelynek fontos szerep jut az értékteremtés folyamatában. 3. A harmadik felfogás a legkomplexebb: ez esetben a logisztika a lebonyolítás45 vállalatok feletti integrációját jelenti, amely a termelékenységben rejlő tartalékok közös kiaknázása révén törekszik az ügyfelek legmagasabb szintű elégedettségének elérésére. Ez esetben folyamatos a vertikális kooperáció, s emiatt a logisztika az értékteremtési lánc jelentős tényezőjévé lép elő.46 Alapelv a rugalmasság és a gyorsaság. Valamennyi felfogásban közös, hogy a logisztika feladata minden esetben az egyes vállalatok piaci teljesítőképességének erősítése, ami főként a termék minőségében, árában és szervizhátterében érhető tetten. A termelési és piaci igények finomodásával a logisztikán belül is megfigyelhető a specializálódás: · a beszerzés terén szakosodás pl.: nyersanyag-, alkatrészszállításra, tárolásra, · ágazatok szerinti specializálódás: pl. kórházak, áruházak, ipari létesítmények ellátása.47 Míg korábban a logisztika feladata a beszerzéstől a terjesztésig terjedt, az elmúlt években a környezetvédelmi előírások szigorodásával a begyűjtés megszervezése is egyre nagyobb fontosságra tesz szert. Ilyen jellegű logisztikai központok azonban még ritkán fordulnak elő. Összességében így a logisztika négy típusát különböztethetjük meg, úgy mint a beszerzés, a termelés, a terjesztés és a begyűjtés megszervezését, amelyek mostanra már láncba szerveződnek, míg a 70-80-as évekig külön részterületként működtek.48 43

Arendt: Logistikzentren. 1-2, 6-8. o. http://www.raumplanung.uni-dortmund.de/gwp/download/dlfiles/Arbeitspapiere/ArbeitspapierNo4.pdf 44 Arendt: Logistikzentren. 1-2 o. http://www.raumplanung.uni-dortmund.de/gwp/download/dlfiles/Arbeitspapiere/ArbeitspapierNo4.pdf 45 Értsd: a termeléstől az áru kiszállításáig. 46 Arendt: Logistikzentren. 3-4 o. http://www.raumplanung.uni-dortmund.de/gwp/download/dlfiles/Arbeitspapiere/ArbeitspapierNo4.pdf 47 Arendt: Logistikzentren. 4 o. http://www.raumplanung.uni-dortmund.de/gwp/download/dlfiles/Arbeitspapiere/ArbeitspapierNo4.pdf 48 Uo. 5-6.o.

34


Azzal, hogy a 90-es évekre a logisztikai kihívások mindinkább túlnőttek a hagyományos szállítmányozáson, vagy akár beszerzés-terjesztés korábban vállalaton belül megoldott feladatain, rengeteg új vállalat alakult, melyek feladatuknak kizárólag a magas szintű termelés/szállításszervezést tekintik (vö. outsourcing). Ez a fajta szervezőmunka eredményezte a logisztikai centrumok létrejöttét. A logisztikai központok olyan csomópontorientált létesítmények, melyek a hasonló szolgáltatások térbeli összehangolása révén lehetővé teszik a hatékony áruforgalmat.49 A logisztikai központok szakosodása három irányba történt: - egyedi szolgáltatók, akik létesítménye(i), hálózata minden felkérést elvállal, mint amilyenek pl. a csomagküldő-szolgálatok. - egyedi szolgáltatók, akik egy-egy ágazat számára specializált telephellyel bírnak (élelmiszer, vegyianyag, termény, textil stb.), - logisztikai cégek együttműködése rakodóterületeken (Transportgewerbegebiet) és áruforgalmi központokban (Güterverkehrszentrum – GVZ).50 A telephely jellege szempontjából a német szakirodalom az alábbi típusokat különíti el: Áruforgalmi központ (Güterverkehrszentrum – GVZ) Ez valamennyi logisztikai központ közül a legnagyobb. A GVZ alapkoncepciója, hogy lehetőleg sok logisztikában érdekelt – közlekedési, logisztikai és szolgáltató – vállalat települjön egy iparterületre, amely közlekedési szempontból optimális helyen van. Ez azt jelenti, hogy legalább két közlekedési/szállítási mód találkozásánál fekszik. A GVZ lényege, hogy a letelepült cégek közösen használják az átrakodót (Umschlaganlage).51 Áruelosztó-központ (Güterverteilzentrum – GVtZ) Az áruelosztó-központ egy olyan korszerű szállítmányozási vállalat, amely ügyfeleinek átfogó logisztikai szolgáltatásokat nyújt. Itt tehát egy cégről van szó, melynek szolgáltatása lehet az ügyfél által kívánt mélységű outsourcing, vagy a beszerzés megszervezése.52 Logisztikai szolgáltatóközpont (Logistisches Dienstleistungszentrum – LDZ) Itt is több vállalat tömörül, ellenben ők nem végeznek fizikai értelemben vett logisztikai feladatokat (konkrétabban: szállítás, átrakás, csomagolás stb.), munkájuk kizárólag tanácsadásra, közvetítésre, biztosításra terjed ki.53 Termeléslogisztikai központ (Zentrum für Produktionslogistik – ZPL) 1) Közlekedései, szállítási és raktározó cégek térbeli koncentrációja, amelyek valamely közelben található nagyvállalat termeléssel kapcsolatos ellátási feladataira specializálódtak. 2) Ugyanezzel az elnevezéssel illetik azt is, amikor egy logisztikai szolgáltató a több forrásból beszerzett termékeket a kibocsátás előtt bármilyen formában feldolgozza.54 Átrakodóterület (Transportgewerbegebiet – TGG) 49 50 51 52 53 54

Uo. Uo. Uo. Uo. Uo. Uo.

10-11.o. 11. 11-12.o. 12-13. 13. 14.

35


A Transportgewerbegebiet olyan, egy vagy több község által kijelölt iparterület, ahová célzottan szállítmányozási, raktározási és elosztócégeket telepítenek. (a GVZ egyben mindig egy TGG is, fordítva viszont nem)55 A logisztikával foglalkozó cégek telephelyválasztása hátterében megbúvó motivációk közül első helyen a közlekedési kapcsolatok minősége áll, majd a rendelkezésre álló terület következik, különös tekintettel a bővíthetőségre, ezt követi a terület ára, végül az ügyfelek igényei.56 További előremutató külföldi példák Az alábbiakban egy-egy figyelemre méltó, sikeres nemzetközi projektet mutatunk be az ipari parkok, inkubátorházak, innovációs központok és logisztikai központok témakörben. Ipari Park:57 Matsapha – Svájc A projekt során helyreállítási munkák, új területek bevonása és infrastruktúra kiépítése történt, melynek teljes költsége 20,3 millió eurót tett ki. A fejlesztés célja, hogy a meglévő ipari vállalkozások számára magasabb minőségű munkakörnyezetet teremtsen, illetve az új területek bevonásával további vállalkozások letelepedését segítse elő. Átfogó célként került meghatározásra, hogy a jelenleg elfogadott környezetvédelmi sztenderdek betartása mellett: · 221 hektáron ipari terület kerüljön kialakításra · 15 ezer új munkahely létesüljön · Az Usutu folyó ne szenvedjen környezeti károsodást · Az összes kialakított telek védve legyen az áradásoktól. Bár a projekt az előre becsült 16,5 millió helyett 20,3 millió euróba került, a kivitelezés 3 éves csúszással kezdődött és kétszer annyi ideig tartott (46 hónap helyett 92), alapvetően elmondható, hogy az átfogó célban meghatározott elvárásoknak megfelelt. Inkubátorház: Technologie Centrum Chemnitz (TCC) – Németország Chemnitz Németország egyik jelentős ipari központja. Az Audi itt kezdte első autóinak gyártását, de a város jól ismert ipari tevékenységéről elsősorban a vegyipar, textilipar, gépipar és a műszertechnika területén. A TCC-t az újraegyesítés után, 1990ben alapították. Az alapítás után a város műszaki egyeteme biztosított helyet számára. Később azonban egy az önkormányzat által finanszírozott 10.000 m 2-es épületbe költözött, melyet a városi vezetőséggel kötött lízingszerződés keretében használ. A TCC szolgáltatásai között irodák és workshop-ok rendezésére alkalmas területek biztosítása szerepel induló vállalkozások számára. Egyes vállalkozások a rendelkezésükre álló irodai területet az adminisztratív és gyártási funkciók kombinált használatára fordítják. A vállalkozások maximum öt éven át használhatják a számukra fenntartott irodát, 6 eurós bérleti díjért. Ezt indokolt esetben további 3 évvel lehet megtoldani. 55

Uo. 14-15. Arendt: Logistikzentren. 24-25. o. http://www.raumplanung.uni-dortmund.de/gwp/download/dlfiles/Arbeitspapiere/ArbeitspapierNo4.pdf 57 KFW. 2002: Swaizland: Matsapha Industrial Park 56

36


A TCC-ben elhelyezkedő vállalkozások átlagosan 60%-a a műszaki egyetemhez köthető és nagy számban szívják fel a képzett munkaerőt jelentő doktorált, vagy PhD-képzésben résztvevő hallgatókat. Az egyetem által kínált széleskörű tanulási lehetőség miatt nem indokolt az inkubátorházban külön tanulási lehetőség biztosítása. A TCC számos jó példával állt elő tevékenysége során. Ezek közül a legfontosabbak: · Kidolgozott egy olyan osztályozási rendszert, melyet azóta egész Németországban alkalmaznak. Ennek lényege, hogy az üzleti és technológiai tevékenység arányát tekintve az egyes inkubátorházakat 3 csoportba osztják. A technológiai központokban 75-100%, a technológiai irányultságú központokban 50-74%, az üzleti központokban pedig 50%-nál kevesebb a technológiai tevékenységet végző vállalkozások aránya. · Széleskörű regionális szerepre tett szert az inkubációs szolgáltatások tekintetében. · Gyakran köt a tevékenységéhez szükséges feladatok ellátására külön szerződést a benne helyet foglaló vállalkozásokkal. · Egy ideig követi a kikerült vállalatok tevékenységét, hogy kitűzött céljaikat sikerül-e elérniük és az így szerzett tapasztalatokat beépíti az aktuális szolgáltatási rendszerébe. Innovációs Központ: CEEI Valencia – Spanyolország A CEEI Valencia egy a város külső területén elhelyezkedő tudományos parkban kapott helyet. A központ nagyrészt a régió támogatásával jött létre, de 11%-ban az EU-s alapból is részesült. Célja a vállalkozói kedv növelése a régióban. A rendelkezésre álló 2600 m2-t 25 nagy egységre osztották fel. Alacsony, midössze 11 fős személyzettel dolgozik, akik közül 7 magasan képzett menedzser és 4 titkársági feladatokat ellátó személy. Szolgáltatásai közül a legfontosabbak: segítségnyújtás a vállalkozások üzleti tervének kidolgozásában, a pénzügyi tevékenység lebonyolításában és a piaci lehetőségek meghatározása. Emellett számos a vállalkozások működését segítő kiegészítő szolgáltatást nyújt, úgymint: titkársági szolgáltatások biztosítása, telefonvonal, internet, étkezde stb. 2002-ben 180 üzleti terv kidolgozása indult és 119-et nyilvánítottak befejezettnek. A CEEI szoros együttműködésben áll többek között az információszolgáltatás területén a Valencia Régióban található további 3 BIC-vel. Például közösen hozták létre weboldalukat. Ezáltal a különböző típusú központokról szerezhető információt egy helyről szerezhetik be az érdeklődők. (Emellett Spanyolországban országos szinten is működik egy külön az Innovációs Központok számára fenntartott weboldal). A munkaterületeket egy időben csak egy vállalkozás használja, azonban ugyanazt a munkaterületet különböző időben mások is használhatják, ezáltal a rendelkezésre álló területet hatékonyabban tudják kihasználni. Emellett üzleti találkozásokra alkalmas helységek is megtalálhatók. Ez a rugalmas munkakörnyezet alkalmassá teszi a központot arra, hogy minél szélesebb körű szolgáltatást nyújtson a lehető legtöbb vállalkozás számára. Végül megjegyzendő, hogy a Spanyolországban található 21 BIC közösen fejlesztett egy üzleti terv készítéséhez segítséget nyújtó szoftvert. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy kezdő vállalkozás számára 150 napot vesz igénybe az üzleti terv kidolgozása. A szoftver 200 napig érvényes, de szükség esetén megállapodás köthető a BIC-cel hosszabb használati jogosultságra. E szoftver valódi jelentősége

37


abban rejlik, hogy a legtöbb vállalkozás az üzleti terv készítésének problémája miatt fordul az innovációs központhoz. Logisztikai Park: Alnabru58 – Norvégia Az alnabru-i logisztikai központ egy – az áruk átrakodását könnyítő – intermodális terminál. Közvetlen vasúti kapcsolattal rendelkezik és Oslo kikötője is mindössze 10 km-es távolságra fekszik tőle. Ez azt is jelenti, hogy a kikötő és a logisztikai park közötti utat kamionos, vagy teherszállítással kell biztosítani. A megosztott áruterminál sok különálló terminálból áll össze. Területe 517.700 m 2, melyből a 3 legnagyobb területtel rendelkező vállalat (Schenker Norway AS, Norway Post, Tollpost Globe) 80.000 m 2–t használ. A központ mintegy 2000 ember számára biztosít munkahelyet, ebből a három nagyvállalat 1390 alkalmazottat foglalkoztat. A központ tulajdonosi szerkezete három szereplőből áll. Oslo Város Önkormányzata 11%-os, a magánvállalatok 34%-os, az állami kézben levő vállaltok pedig 55%-os részesedéssel rendelkeznek. Az egyes vállalatok tulajdonosai a saját termináljuknak, azonban a logisztikai központ irányítása önkormányzati- és állami szereplők bevonásával történik. Miután a park szerepe az áruszállítási módok közötti kapcsolat megteremtése és nem a raktározás, illetve a gyártási tevékenység, ezekre alkalmas nagyobb épületek nem is épültek. A gyártási és raktározási tevékenységgel foglalkozó vállalatok azonban a parkot körülvevő 10-15 km-es körben erősen koncentrálódnak, mutatva ezzel e három tevékenységi kör egymást kiegészítő funkcióját.

58

Eidhammer O. 2006: Alnabru Logistics Centre – Institute of Transport Economics Norwegian Centre for Transport Research tanulmány

38


1.2. Hazai tapasztalatok Ipari parkok Bár világviszonylatban már lassan száz éve léteznek ipari parkok, Magyarországon csak a rendszerváltás utáni évben indultak fejlődésnek. Az ipari parkok hazai kialakulását egyrészről meghatározta, hogy már a rendszerváltás előtt is folyt egy adott területen koncentrált ipari, termelő tevékenység – igaz ezen üzemek egy része leépült, vagy átalakult, – míg másrészről a beáramló külföldi tőke gyorsan, viszonylag olcsón és rugalmas feltételek mellett megvalósítható beruházásokhoz keresett területet. A 90-es évek elején előbb a helyi gazdasági és igazgatási szereplők igyekeztek olyan ipari telephelyeket kialakítani, melyek alkalmasak voltak a külföldi beruházók megtelepítésére. Később állami szinten is felismerték, hogy az ipari parkok munkahelyteremtésen, a befektetés-ösztönzésen és a technológiai szint emelésén keresztül pozitív hatással lehetnek a helyi gazdaság fejlődésére.59 Magyarország első ipari parkja 1992-ben jött létre Győrben. A parkok alapítása 1994től nagy lendületet vett. Ebben az időszakban még igen széleskörű lehetőségeket biztosító meghatározást adtak meg, annak érdekében, hogy az önkormányzatok és vállalkozások hatékonyan és gyorsan vonzzák be a befektetői tőkét a települések vonzáskörzetébe. A győri ipari park megjelenése óta a magyar rendszer dinamikus fejlődésnek indult. Ennek köszönhetően kialakult egy olyan állapot, amelyben vegyesen találhatók: · csúcstechnológiát alkalmazó, a regionális adottságokhoz alkalmazkodó, K+F tevékenységre nagy hangsúlyt fektető és · csupán a meglévő munkaerő felszívására alkalmas tőkevonzó céllal létesített parkok. A rendszerváltás utáni időkben az első parkok megjelenésekor a gyors tőkevonzás volt a kulcselem. Ennek érdekében a korai definíciók egy puha szabályozás mellett széles lehetőséget nyújtottak a létesülő ipari parkok számára. A definíció lényegi elemeit a tulajdonjogi és műszaki tartalom, valamint a hozzáadott érték adták. Ez azt jelentette, hogy a parknak kellett, hogy legyen egy gazdája, szükség volt bizonyos infrastrukturális követelményeknek való megfelelésre, továbbá, hogy a park valamilyen előre kimondott értékteremtés célját szolgálja. Ahhoz, hogy megfeleljen az említett követelményeknek, megvalósíthatósági tanulmány készítésére volt szükség. Az állam az ipari parkok fejlesztését az ipari park cím elnyeréshez kötötte, ami a gyakorlatban egy kétlépcsős támogatást jelentett: először a jogosultságot szerezte meg a szolgáltató, majd utána kaphatott csak fejlesztési támogatást. Az ipari parkok csoportosítását eleinte a 19/1997. (V.14.) IKIM rendelet szabályozta. Ebben az ipari parkoknak alapvetően két olyan kritériumnak kellett megfelelni, amelyeket öt év alatt kellett teljesíteniük: · a vállalkozások száma legyen minimum 10 db, · az ipari parkban foglalkoztatottak száma pedig legyen minimum 500 fő. Az Ipari Park Partnerségi Program keretében ezek alapján öt különböző típust különítettek el: 1. kiugró teljesítményt elért ipari parkok, 59

Nikodémus A. 2002: Az ipari parkok szerepe a kormány befektetési politikájában, In. Buzás N. – Lengyel I. (szerk.) 2002: Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folymatok és klaszterek. SZTE GTK, JATEPress, Szeged. pp 7-23.

39


2. 3. 4. 5.

mindkét kritériumot teljesítő parkok, csak a vállalati számot teljesítő ipari parkok, csak a foglalkoztatottak számát teljesítő ipari parkok, az „üres” – betelepülés előtt álló – parkok.60

Ez a csoportosítás már nem mutatja a mai helyzetnek megfelelő helyzetet, ugyanis az ilyen két ismérv alapján besorolt rendszer inkább csak elfedi az ipari parkok közötti különbségeket. Az első ipari parkok megjelenése óta a magyar rendszer jelentősen fejlődött. Állami szintre 2005-ben egy kormányrendelet eredményeként emelkedett a szabályozási rendszer.61 A határozat elsősorban az ipari parki cím odaítéléséről szól, a finanszírozással kapcsolatban nem támaszt kötelező feltételeket. A fejlődés elősegítéséhez szükséges az első típus minél nagyobb elterjedését szolgáló új definíció megalkotása. Eszerint erős hatást kell gyakorolni az újonnan kialakuló parkokra, hogy a K+F-re fordítsanak jelentős energiát, s ezáltal a park a lehető legnagyobb hozzáadott értéket termelje az innováció területén. Lényeges szempontként kell továbbá tekinteni arra, hogy a kis- és középvállakozások a lehető legkedvezőbb feltételek mellett nyújthassanak korszerű eszközökkel termelő, vagy szolgáltató tevékenységet. Ennek érdekében az ipari park számára kijelölt konkrét területen a vállalkozások számára olyan megvásárolható, bérelhető telkeket kell biztosítani, melyeken magas színvonalú infrastrukturális és szolgáltatási adottságok vannak jelen. Az innovatív fejlesztések fellendítését segíti elő, ha az ipari park területén végbemenő K+F tevékenységbe bevonják a hazai szakembereket, illetve a különböző egyetemeket, kutatóközpontokat. Az ipari park jelenleg hatályos meghatározását a 186/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet rögzíti.62 A rendelet 1.§-a szerint: a) ipari park: legalább 20 hektár alapterületű, infrastruktúrával ellátott, termelő és szolgáltató tevékenységnek helyet adó, „Ipari Park” címmel rendelkező terület; b) integrátor ipari park: olyan ipari park, amely alapfunkciója mellett az ipari parkban és az annak térségében működő vállalkozások számára rendszeres és magas színvonalú üzleti szolgáltatást nyújt; c) kistérségi gazdaságfejlesztő ipari park: olyan ipari park, amely alapfunkciója mellett kistérségi gazdaságfejlesztési tevékenységet folytat a területileg illetékes Fejlesztési Tanácsokkal kötött megállapodás alapján; d) minősített ipari park cím: az „Integrátor Ipari Park” címet és a „Kistérségi Gazdaságfejlesztő Ipari Park” címet tartalmazó gyűjtőfogalom. A 2005-ös jelentés alapján az ipari park fejlesztések eredményeit az alábbiakban lehet összefoglalni: „Az ipari parkok hatalmas fejlődésen mentek keresztül az elmúlt hét évben. Noha a gazdaság megkerülhetetlen jelentőségű szereplőivé váltak az elmúlt években, az ipari parkok sikerei zömmel néhány parkhoz köthetőek. Számos ipari park még nem igazolta vissza eredményességét. Ennek egyik oka a viszonylagosan kevés rendelkezésre álló idő. A másik, ennél fontosabb ok azonban az, hogy az ipari parkok jelentős része olyan területeken alakult meg, ahol olyan kedvezőtlenek a területi adottságok, hogy az ipari parkok szolgáltatásai és a betelepüléshez kapcsolódó adókedvezmények nem képesek kompenzálni a hátrányokat. 60

Forrás: Rakusz L. 2007: Ipari parkok fejlesztése – foglalkoztatás c. IPE tanulmány 186/2005. (IX. 13.) Korm. rendelet az „Ipari Park” címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről 62 186/2005. (IX. 13.) Korm rendelet az „Ipari Park” címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről 61

40


A nagyszámú ipari park területileg egyenletesen oszlik meg. Magas számuk ugyanakkor erős versenyhelyzetet teremt, ami oda vezet, hogy a kormányzati és helyi erőfeszítések szétforgácsolódnak. Az ipari parkok így alapvetően az infrastruktúra kiépítésére koncentrálnak, kevés erőforrásuk marad az ipari park marketingjére, a magas színvonalú szolgáltatások nyújtására. További probléma, hogy az ipari parkok nem alakítanak ki speciális szakágazati profilt, így az egymás mellett működő vállalkozások közötti szinergia alacsony. Az ipari parkok a térségi jövedelemre gyakorolt hatása megkérdőjelezhető. Az olyan exogén tényezők, mint az elvégzett átlagos osztályszám és az autópálya távolsága nagyobb befolyást gyakoroltak a térségek jövedelmére, mint az ipari parkok bármely mutatója. Az ipari parkok a bruttó hozzáadott érték alakulásában azonban fontos szerepet töltenek be, különösen azok az ipari parkok, amelyek jelentős befektetéseket vonzottak. A foglalkoztatottak arányának alakulásában az ipari parkokban foglalkoztatottak létszáma játszik szignifikáns szerepet. Az ipari parkok területfejlesztő hatását tehát a vállalkozások beruházásai, létszáma valamint az exportarány alapján ítélhetjük meg.”63

A következő térképen azt tüntettük föl, hogy Magyarország mely településein működött 2008-ban ipari park. 4. ábra: Ipari parkok Magyarországon (2008)

Az ipari parkok – nemzetközi összehasonlításban is – magas hazai száma mögött jelentős különbségek találhatók. Inkubátorházak Az inkubátorházaknak – ellentétben az ipari parkokkal – nincs jogszabályban rögzített definíciója. Ugyanakkor az inkubátorházak működésének van egy világos kritériuma. 63

Lénárt Péter Róbert, 2005: Az ipari parkok fejlődési tendenciái és hatása a regionális és kistérségi fejlettségre (Magyar Innovációs Szövetség) - http://www.innovacio.hu/5c_hu.php

41


Ez a kritérium összhangban van az inkubátorháznak az új vállalkozások elindítását segítő gazdaságfejlesztő szerepével. Az inkubátorházak jelentőségével és szükségességével szakmai tanulmányok foglalkoznak, melyekből – nemzetközi iránymutatások és gyakorlatok alapján – az alábbi definíciót javasoljuk kiemelni: „A vállalkozói inkubátorház olyan telepszerűen létesített ipari, szolgáltató és helyenként kereskedelmi létesítmények együttese, amely a mikro- kis- és középvállalkozások számára a kor színvonalán képes biztosítani a korszerű gyártmányok előállításához, a modern technológiák alkalmazásához nélkülözhetetlen feltételeket. Feladatuk, hogy olyan erőforrásokkal lássák el a holdudvarukba tartozó kis- és középvállalkozókat, amelyek javítják sikerük esélyeit. A különböző inkubátor-modellek közös eleme, hogy olyan szűk keresztmetszeteket próbálnak meg kitágítani, amelyek egy csoportnyi vállalkozás fejlődésében közös akadályként jelentkeznek.”64

Az inkubátorházak fő célja, hogy a piaci viszonyoknál kedvezőbb feltételek mellett nyújtsanak működési lehetőséget elsődlegesen kezdő vállalkozások számára. Mivel alapvetően kedvezményes szolgáltatást nyújtó és államilag támogatott intézményről van szó, ezért a támogatás révén lehetőség van befolyásolni a közvetett kedvezményben részesülő vállalkozások körét. A vállalkozói inkubátor az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: · egyfelől a termelőtevékenységhez elengedhetetlenül szükséges fizikai infrastruktúra (energia, víz, telefon, szennyvíztisztító stb.) igénybevételét biztosítja, · másfelől pedig olyan szolgáltatásokkal (szellemi infrastruktúra) segíti a vállalkozókat, amelyek nélkülözhetetlen részei a sikeres üzletvitelnek (ügyvitelszervezés; pénzügyi, számviteli ügyintézés, PR; marketing; logisztika; külkereskedelem bonyolítása; hitelügyintézés; beruházási, fejlesztési, jogi tanácsadás stb.). A fentiekkel összefüggésben az inkubátorházak szolgáltatásai két fő csoportba sorolhatók: irodatechnikai és szakmai szolgáltatások közé. · Az irodatechnikai terület az alapvető működési infrastruktúrán túlmenően másolási, leírási, számítógépi rendszergazdai stb. feladatok ellátását foglalja magában, · míg a szakmai szolgáltatásokat az inkubátorház irányításával foglalkozó, vagy abban dolgozó szakemberek és a velük kapcsolatban lévő tanácsadói hálózat tagjai látják el, akik mérsékelt szolgáltatási díjakkal kapcsolódnak az inkubációs rendszerhez (adózás, vámügyintézés, marketing, számvitel, jog, minőségbiztosítás stb.) Jellemzően a helyiségek bérleti szerződéseit meghatározott – egy–három éves – időtartamra kötik, mindkét fél számára biztosítva a rugalmas változtatás lehetőségét. Maguk a bérleti díjak általában megfelelnek a helyben szokásos piaci értéknek, azzal a kedvezménnyel, hogy abból a kisvállalkozó 10–30% engedményt kap. Az inkubátorház területe körülhatárolt, működéséről jellemzően gazdasági társaság, vagy alapítvány gondoskodik.65 Az Európai Bizottság hivatalos megfogalmazásában a vállalkozási inkubátorház egy olyan telephely, ahol újonnan alakult cégek működnek korlátozott, de modulárisan átalakítható területen, igénybe véve közös infrastrukturális erőforrásokat, valamint menedzseri, titkársági és gondnoki szolgáltatásokat. Az intézmények célja elsősorban 64

Forrás: Soltész A – Futó P – Lányi P – Kutor S – Dobák J. 2003: A vállalkozói inkubátorok jelene Magyarországon, a nemzetközi és hazai fejlesztés lehetőségei, kihívásai. 65 Soltész A – Futó P – Lányi P – Kutor S – Dobák J. 2002.

42


a helyi gazdaságfejlesztés és a munkahelyteremtés, miközben – hogy az inkubátort a technológiai parktól meg lehessen különböztetni – az inkubátoroknál a csúcstechnológiai orientáció gyakran marginális.66 Innovációs központok A hazai innovációs központoknak nincs egységes szabályozása, sztenderdje, de működésük alapvetően megfelel az alábbi általános szempontoknak. Az innovációs központok célja, hogy hatékony és széles körű szolgáltatásokat kínáljanak az innovatív vállalkozások létrejöttéhez, növekedésükhöz és versenyképességük fokozásához. Megfelelő humánerőforrással olyan szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek elősegítik az innovatív vállalkozások sikeres szolgáltatásés termékfejlesztését, azok hazai és nemzetközi piacon való megjelenését. Segítik a vállalkozásokat a fejlődésükhöz szükséges támogatási források és lehetőségek azonosításában és a forrásokhoz való hozzáférésben, valamint a vállalkozások fejlődéséhez szükséges szakmai tudás megszerzésében mind a képzéseken és tréningeken, mind pedig a személyes tanácsadáson keresztül. Logisztikai központok A logisztikai központok besorolásával kapcsolatos pályáztatási, minősítési és monitoring tevékenységeket a – megfelelő szakértelemmel rendelkező – Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) végzi, míg a cím odaítélése a Logisztikai Egyeztető Fórum (LEF) hatásköre.67 A LEF a minősítési bizonyítványt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) jóváhagyásával állítja ki. Az eljárásban résztvevő szervezeteket az MLSZKSZ rendszeresen tájékoztatja a besorolással kapcsolatos feladatok állásáról. Az adott cím birtokosa jogosult a minősítés tényét feltüntetni kiadványain, céges levelezésben és a minősítő által biztosított védjegy központba történő kihelyezésére. A címre pályázó szolgáltatónak az alábbi általános feltételeket kell teljesíteniük: · a logisztikai szolgáltató központon belül kiépített a közlekedési és közmű infrastruktúra azokra a területekre, amelyeken a kiszolgálás aktív, s a további területek irányában a rácsatlakozási lehetőség adott, · a szolgáltatás biztonsága érdekében a területen biztosított a vagyonvédelem, · biztosítottak a logisztikai alapszolgáltatások, valamint a logisztikai kiegészítő szolgáltatások közül legalább a vámhoz kötődő szolgáltatások, illetve rendelkezésre áll az ezt biztosító jogosítvány, · információszolgáltatás a központ működésével kapcsolatos ellenőrzések zavartalanságához a felügyelő szerv számára, · a különböző közlekedési alágazatok kiszolgálására alkalmas méretű terület, · a különböző szolgáltatások biztosításának alkalmassága, · specializálódást egy vagy több megbízó kiszolgálására, hozzáadott értékű szolgáltatást is végez, · a szolgáltatások biztosításához szükséges területi igény.

66

Soltész A – Futó P – Lányi P – Kutor S – Dobák J. 2002. „Tehát itt nem véletlenül csináltuk ezt a logisztikai központ minősítés rendszerét is, hogy valamilyen szakmai érvek alapján, referenciák alapján próbáljunk már rendet vágni ebben a káoszban. Hogy mindenki kiteszi a táblát, hogy logisztikai központ. Attól még ő nem lesz az, attól még olyan messze áll, mint Makó Jeruzsálemtől. … tehát azért tettük az intermodálist, azért mondtuk 70 km-es körzetében még egyet nem lehet.” (részlet az MLSZKSZ interjúból) 67

43


A fentiekkel összhangban a következő csoportbesorolás alkalmazható a logisztikai szolgáltató központok között: · Intermodális logisztikai szolgáltató központ o Az a központ, amely legalább kettő közlekedési alágazat (közúti kapcsolat mellett vasúti, vízi, légi kapcsolódás) kiszolgálására képes telephellyel rendelkezik. o A területen adottak a feltételek a kombinált szállítási küldemények fogadására, feladására, tárolására (pl.: bakdaru, mobil konténerrakodó, Ro-La vagy Ro-Ro terminál). o Jelenleg is végez logisztikai szolgáltatásokat és kombinált szállítási forgalmat bonyolít (közút–vasút, közút–vízi út, vízi út–vasút, légi–közúti), konténer, csereszekrény, félpótkocsi, RO-LA, egyéb kombinált küldemény. o Területnagysága eléri a 15 Ha-t egy vagy legfeljebb 3 telephelyen, azonos településen belül. o Fedett raktározási kapacitása legalább 10.000 m 2, vagy 10.000 TEU (konténer, csereszekrény, félpótkocsi, RO-LA, RO-RO , egyéb kombinált küldemény- valamelyik) forgalom/év. o A több telephelyes működés feltétele, a tulajdonosi kapcsolat és a működést meghatározó írásos megállapodás megléte. o Rendelkezik Vámudvar I-el, vagy biztosított a vámügynöki szolgáltatás. o Közforgalom számára nyitott. o Biztosítja egyéb szolgáltatók betelepedésének lehetőségét. o Nemzetközi forgalmat is kiszolgál. · Regionális logisztikai szolgáltató központ o Az a központ, amelyben legalább kettő közlekedési ágazat kapcsolódási pontja kiépített. o Területnagysága eléri a 10 Ha-t, azonos településen belül legfeljebb 3 telephelyen. o A több telephelyes működés feltétele, a tulajdonosi kapcsolat és a működést meghatározó írásos megállapodás megléte. o Rendelkezik Vámudvar I-el, vagy biztosított a vámügynöki szolgáltatás. o Fedett raktározási kapacitása legalább 5.000 m 2 . o Közforgalom számára nyitott. o Biztosítja egyéb szolgáltatók betelepedésének lehetőségét. o Nemzetközi forgalmat is kiszolgál. · Helyi logisztikai szolgáltató központ o Területnagysága eléri a 3 Ha-t. o Fedett raktározási kapacitása legalább 3.000 m 2. o Közforgalom számára nyitott. o Biztosítja egyéb vállalkozások betelepedésének lehetőségét. · Vállalati logisztikai központ o Az a központ, amelynek célja termelő vagy kereskedő vállalat, vagy vállalatcsoport logisztikai kiszolgálása. o Elsődleges célja nem a közforgalom kiszolgálása. A logisztikai központok kezdeti kategorizálásban meghatározó szerepe volt az Országos Területrendezési törvénynek (OTrT 2003. évi XXVI. Törvény). A törvény 1/4-. sz. melléklete jelölte ki az országos jelentőségű logisztikai központokat és térségeiket.

44


8. táblázat: Országos jelentőségű logisztikai központok és térségek Sorszám

Körzet

Térség

I.

Nyugat-dunántúli körzet

Sopron (részközpont: Szombathely)

II.

Észak-dunántúli körzet

Győr-Gönyű

III.

Közép-dunántúli körzet

Székesfehérvár (részközpont: Dunaújváros, Veszprém)

IV.

Dél-dunántúli körzet

Baja (részközpont: Mohács)

V.

Budapesti körzet

Dél-Pest (Soroksár) Dél-Buda (Nagytétény) Csepel Nemzeti Szabadkikötő

VI.

Közép-alföldi körzet

Szolnok

VII.

Dél-alföldi körzet

Szeged (részközpont: Kisszállás)

VIII.

Észak-keleti körzet

Miskolc/Tiszaújváros

IX.

Észak-tiszántúli körzet

Záhony (részközpont: Nyíregyháza)

X.

Délnyugat-dunántúli körzet

Nagykanizsa

XI.

Közép-tiszántúli körzet

Debrecen

A következő térképen a 2009. március 3-án érvényes logisztikai központ címek láthatók. 5. ábra: Logisztikai szolgáltató központok Magyarországon 2009-ben

Forrás: http://mlszksz.hu

Ipari parkok, inkubátorházak, innovációs központok, logisztikai központok állami támogatása Magyarországon 1990-et követően Ebben a fejezetben bemutatjuk az ipari parkok, logisztikai központok, inkubátorházak és innovációs-központok fejlesztését megcélzó 1990 utáni jelentősebb kormányzati beavatkozásokat. Összehasonlítottuk a legfőbb támogatási feltételeket, mint amilyen a támogatás célja, a kedvezményezettek köre, a támogatható tevékenységek, a támogatás formája, valamint a támogatás mértéke és. Az elemzés alapját a támogatást szabályozó jogszabályok, illetve az NFGM által rendelkezésre bocsátott pályázati felhívások képezték. A közvetlen ipari park, inkubátorház, logisztikai központ támogatásokról a következőket tudjuk megállapítani: ·

Az évek előre haladtával nőtt a rendelkezésre álló állami forrás, ami 2007-től magával hozta az egy projektre adható támogatás növekedését.

45


·

· · · ·

·

·

A Széchenyi-terves pályázatok alacsony támogatási összegében és támogatási arányában benne volt, hogy számítottak arra, hogy a megyei, regionális területfejlesztési tanácsok támogatásaikkal kiegészítik a tervezett beruházások támogatási igényét. Később, az Uniós támogatások esetén már nem feltételeztek hazai kiegészítő támogatást, hanem egy támogatási programból finanszírozták az adott projekteket. Ez jóval egyszerűsítette a projektek megvalósítását és finanszírozását. Alapvetően vissza nem térítendő támogatást nyújtottak a programok. 2007-2013-as EU támogatási időszakig alapvetően országos programok voltak jellemzőek, attól kezdődően van lehetőség ezen célok regionális programokban való támogatására. A támogatott szervezetek között az egyes években a céltól függetlenül egyaránt megjelennek profitorientált gazdasági szervezetek, nonprofit szervezetek és önkormányzatok. Ipari parkoknál a jogosultak körét kezdetben a címmel rendelkező parkok, míg a logisztikai központoknál az országos jelentőségű intermodális logisztikai központok alkották, ami később megváltozott. Ez a szabályozottság egyfajta stratégiai keret megalkotására adott lehetőséget a támogatottak körében. Továbbá ez esetben kisebb szerepe lett az ipari park címnek és nagyobb a terület objektív értékelésének, valamint a vállalt eredményeknek. Kezdetben, a 2000-es évek elején kevésbé megfogható, inkább szubjektív kiválasztási szempontok voltak, amelyek teljesen letisztultak, számszerűsíthető mértékben öltenek testet már a 2007-től kezdődő EU támogatási szakaszban. Gyakorlatilag az indikátorok várható teljesítménye, illetve az egyes fejlesztendő parkok, vállalkozások támogató által preferált paraméterei alapján születik döntés. Támogatást alapvetően infrastrukturális beruházáshoz, illetve eszközbeszerzéshez nyújtottak, kivéve a technológiai inkubátorházak, innovációs központok és innovációs transzferközpontok kialakítását és szolgáltatásainak fejlesztését, ahol működési jellegű támogatás igénybe vételére is volt mód.

46


9. táblázat: Üzleti infrastruktúra-fejlesztési támogatási konstrukciók bemutatása 1.1. ÉRTÉKELÉSI SZEMPONT

MEGNEVEZÉS FÖLDRAJZI TERÜLET TÁMOGATÁS FORMÁJA

TÁMOGATÁS CÉLJAI

SZT-RE-6 2001-2002

GKM ILSZKH 2004

Országos.

Az országos jelentőségű intermodális logisztikai szolgáltató központ hálózat kiépítésének támogatására Országos.

Vissza nem térítendő.


Logisztikai centrumok kialakításának és a logisztikai szolgáltatások fejlesztésének támogatása

Minőségileg fejlettebb, regionális szempontból jelentős logisztikai centrumok kialakítása, az ipari parkokban a logisztikai szolgáltatások fejlesztése.

Intermodális logisztikai központ hálózatában kombinált terminálokon alapuló logisztikai szolgáltató központok létesítése.

GKM-KÁT-2004

GVOP 1.2.2. - 2004-2006

Kombinált fuvarozás támogatására

Logisztikai központok és szolgáltatásaik fejlesztése


Országos.

Országos. Vissza nem térítendő.

Az áruszállítási munkamegosztás kedvező irányú befolyásolása, a közlekedési környezetszennyeződés csökkentése, az adott térség gazdasági potenciáljának javítása, a kihasználatlan vasúti területek, infrastruktúrák hasznosítása.

2004: Az üzleti környezet fejlesztésének részeként a gazdasági tevékenységek infrastruktúráját jelentő logisztikai szolgáltatások fejlesztése, minőségi logisztikai szolgáltatások nyújtásával a vállalati hálózatok kialakulásának és működésének elősegítése, ezen belül • a vállalkozások beszállítói tevékenységének elősegítése, • innovációs központban működő vállalkozások működésének elősegítése, • a kis- és közepes vállalkozások részére hatékony, versenyképes működést biztosító elosztó-ellátó szolgáltatás nyújtása, • a regionális repülőtereken, a kikötőkben logisztikai szolgáltatási kapacitások fejlesztése 2005: A gazdasági versenyképességet nagymértékben növelő korszerű logisztikai szolgáltatások fejlesztése, minőségi logisztikai szolgáltatások nyújtásával a vállalati hálózatok kialakulásának és működésének elősegítése. A pályázat elsősorban a logisztikai tevékenységek kihelyezését (outsourcing), illetve a logisztikai szolgáltatók kapacitásbővítését kívánja elősegíteni.

KEDVEZMÉNYEZETT (JOGI FORMA, EGYÉB PARAMÉTER)

gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, helyi önkormányzatok, kistérségi társulások, ipari parkok, melyek,az „Ipari Park” címet elnyerték és a cím viselésére jogosultak

Országos jelentőségű intermodális logisztikai központokat előkészítő, fejlesztő és működtető belföldi székhelyű bejegyzett jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok.

47

Olyan belföldi székhelyű jogi személyiséggel rendelkező társaság, vagy jogi személyiség nélküli vállalkozás, önkormányzat, illetve ezek konzorciuma, amely tulajdonosa és/vagy üzemeltetője

Gazdasági társaságok, szövetkezetek, egyéni vállalkozók, közhasznú társaságok.


valamelyik magyarországi kombinált fuvarozási szolgáltatást nyújtó vállalkozásnak vagy az országos intermodális központok valamelyikének hasonló típusú vállalkozása.

48



TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK

SZT-RE-6 2001-2002

GKM ILSZKH 2004

Logisztikai tevékenységek végzéséhez szükséges technológiai eszközök (gépek, berendezések és szellemi termékek, különösen: szoftver, eljárás stb.), technológiai eszközök működtetéséhez közvetlenül szükséges belső infrastruktúra kiépítéséhez, fejlesztéséhez, technológiai eszközök működtetéséhez közvetlenül szükséges építmények építéséhez..

TÁMOGATÁSI KERET TÁMOGATÁSI MÉRTÉK

20%

MAX TÁMOGATÁSI ÖSSZEG

GKM-KÁT-2004

GVOP 1.2.2. - 2004-2006

Közlekedési és közmű infrastruktúra fejlesztése, területvásárlás, fejlesztésekhez eszközbeszerzés.

Kombinált fuvarozást támogató infrastrukturális fejlesztés, kombinált fuvarozást szolgáló eszközbeszerzés.

Logisztikai szolgáltatás, amely a megbízóktól átvállalt logisztikai tevékenységek ellenszolgáltatás (díj) fejében történő elvégzését jelenti. Támogatás csak a nyújtott szolgáltatásba, vagy szolgáltatási folyamatban alapvető változást hozó tevékenységhez nyújtható.

85 millió Ft

55 millió Ft

3 574 millió Ft

100%

100%

35–40% 2004: 100 millió Ft 2005: 120 millió Ft

100 millió Ft

TÁMOGATOTT PÁLYÁZATOK VÁRHATÓ SZÁMA

2004: 6-7 2005: 3-4 o

o

A fejlesztés által létrehozott logisztikai kapacitás ·

·

SZAKMAI KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK

a beszállítói tevékenységet végző vállalkozásoknak;

o

az ipari parkokba, vagy azok közvetlen gazdasági környezetébe betelepült vállalkozások beszállítói tevékenységének megalapozásához;

o

o

·

o

a regionális innovációs központokban, vagy innovációs transzferközpontokban részt vevő vállalkozások részére nyújtanak logisztikai szolgáltatást, a tervezett logisztikai

o

A beruházás országos jelentőségű intermodális logisztikai központ területén valósuljon meg, a támogatott beruházás a legrövidebb időn belül megvalósul, és üzembe helyezésre kerül, a pályázat tárgyának (műszaki) jellemzői feleljenek meg a pályázat célkitűzéseiben megfogalmazottaknak és a szakma elismert hazai és nemzetközi színvonalának, a tervezett költségek megalapozottsága.

o

o

o

o

49

A beruházás kombinált fuvarozást szolgáló terminálon, vagy országos jelentőségű intermodális logisztikai központ területén valósuljon meg, a megvalósult beruházás működtetéséről gazdasági számítással alátámasztott hatékonysági mutató mértékét, a támogatott beruházás a legrövidebb időn belül megvalósul, és üzembe helyezésre kerül, a pályázat tárgyának (műszaki) jellemzői feleljenek meg a pályázat célkitűzéseiben megfogalmazottaknak és a szakma elismert hazai és nemzetközi színvonalának, a tervezett költségek megalapozottsága.

o

o

o

o o o

o

Mennyiben járul hozzá a fejlesztés a szolgáltatást igénybevevők versenyképességének javításához? Mennyiben segíti elő a fejlesztés a beszállítói tevékenység megvalósulását? Milyen az aránya kis- és középvállalkozásoknak a megbízók között? Mennyiben segíti elő a fejlesztés a területi különbségek mérséklését? A projekt kapcsolódása (hatása) más GVOP és OP programokhoz Hogyan érvényesülnek a pályázatban az esélyegyenlőség feltételei? A fenntartható fejlődés elősegítése, környezetközpontú irányítási rendszer (ISO 14001) működtetése vagy 1 éven belüli


o

o

o o

o

szolgáltatás komplexitása, a tervezett logisztikai szolgáltatás, illetve a logisztikai központ mennyiben illeszkedik meglévő innovációs hálózatba, a fejlesztés előkészítettsége, a megvalósítás és a vállalt kötelezettségek teljesíthetősége, a logisztikai fejlesztés regionális hatása, jelentősége, a beruházás eredményes működését bemutató üzleti terv szakszerűsége, munkahelyek teremtése, különös tekintettel az elmaradott térségekre.

o o

o

o

o o o o o o

50

bevezetése álta,l* létesülő új munkahelyek száma, a megvalósíthatósági tanulmány, az üzleti és a marketing terv koherenciája. Tartalmaz-e a pályázat a célok elérését objektív módon mérő indikátorokat? A Pályázó szakmai felkészültsége, személyi működési feltételek, tapasztalat, referenciák, a megvalósítani tervezett szolgáltatás komplexitása, a költségvetés és a tervezett szolgáltatás összhangja, a költségvetés részletessége, költséghatékony megoldások alkalmazása, a tervezett szolgáltatás részesedése a piacon, a projekt multiplikátor hatása



MEGNEVEZÉS FÖLDRAJZI TERÜLET TÁMOGATÁS FORMÁJA

TÁMOGATÁS CÉLJAI

SZT-RE-4 2001-2002 Innováció-orientált ipari parkok beruházásainak és szolgáltatásuk fejlesztésének támogatása Országos. Vissza nem térítendő.

Innovációs intézményrendszer, az ipari parkok és közvetlen földrajzi környezetük közötti termelési és információs kapcsolatok fejlesztése, az ipari parkok regionális hálózatának megteremtése, a kisés középvállalkozások betelepülésének elősegítése.

SZT-RE-8

GVOP 1.2.1 – 2004-2006

Technológiai inkubátorházak, innovációs központok és innovációs transzferközpontok kialakítása és szolgáltatásai fejlesztése Országos. Vissza nem térítendő. Technológiai inkubátorházak, innovációs központok és innovációs transzferközpontok területileg koncentrált formái létrehozásának támogatása, amelyek segítséget kívánnak nyújtani a vállalkozások, az ipari parkok, a szakmai szervezetek és a kutatóhelyek ipari termelést modernizáló technológiai jellegű kutatási-fejlesztési munkáihoz, innovációs feladatainak megoldásához, a csúcstechnológiai ágazatokban tevékenykedő kezdő vállalkozások indításához és megerősítéséhez.

51

Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése Országos. Vissza nem térítendő. A) A vállalkozások versenyképességének javítása, az ipar szerkezeti átalakulásának segítése a vállalatközi együttműködés javításával, a letelepült nagyvállalatoknak a magyar gazdaságba történő erőteljesebb integrációjával. B) A vállalkozások versenyképességének javítása, folyamatos megújítása céljából az ipari parkban, illetve azok vonzáskörzetében lévő vállalkozások számára nyújtott innovációs szolgáltatások létrehozása, ahhoz szükséges fejlesztések megvalósítása.

ROP – 2009 – 1. Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése - ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása Regionális. Vissza nem térítendő. Dél-Alföldi, Dél-Dunántúli, ÉszakMagyarországi, Közép-Dunántúli, Közép-Magyarországi, NyugatDunántúli régiók versenyképességének megőrzése szempontjából kiemelt fontossággal bíró vonzó befektetési környezet kialakítása a befektetési környezet infrastrukturális fejlesztése, valamint az innovációt és a magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységet elősegítő szolgáltatások elindítása révén.





SZT-RE-4 2001-2002

SZT-RE-8

GVOP 1.2.1 – 2004-2006

„Ipari park” címet elnyert belföldi székhelyű jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok, közhasznú társaságok, helyi önkormányzatok, kistérségi társulások.

Belföldi székhelyű jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok, alapítványok, közalapítványok, felsőoktatási, kutatási-fejlesztési intézmények, közhasznú szervezetek.

Iparterületek infrastruktúrájának kiépítése, vállalkozások közötti információs kapcsolatok kiépítése, inkubátorházak számára innovációs szolgáltatások nyújtása.

A fizikai és a humán infrastruktúra kiépítése, korszerűsítése, a tevékenység beindításához szükséges feltételek megteremtése, a nyújtandó szolgáltatások dologi feltételeinek kialakítása, működés és szolgáltatások támogatása.

TÁMOGATÁSI KERET

52

A) pályázati cél esetében: Ipari Park címmel rendelkező szervezetek, nevezetesen helyi önkormányzatok, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó belföldi székhelyű jogi személyiségű gazdasági társaságok, valamint közhasznú társaságok B) pályázati cél esetében: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó belföldi székhelyű jogi személyiségű gazdasági társaságok, közhasznú társaságok valamint alapítványok. A) pályázati cél esetében: infrastruktúra fejlesztése, meglévő épületek hasznosítása céljából végzett fejlesztések, átalakítások, ipari parkokban a szolgáltatások körének, mennyiségének és minőségének fejlesztése, innovatív kis- és közepes vállalkozások betelepülését segítő beruházások megvalósítása. B) pályázati cél esetében: az innovációs központ, inkubátorház megvalósítása (építés, átalakítás); az innovációs központ, inkubátorház szolgáltatásainak megvalósításához szükséges berendezési tárgyak, eszközök, gépek, berendezések, laboratóriumi eszközök, műszerek beszerzése, informatikai hálózat kiépítése. 1 530 millió Ft

ROP – 2009 – 1.

Helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, valamint ezen szervezetek által létrehozott társulások. Gazdasági társaságok, szövetkezetek. Gazdaság- és vállalkozásfejlesztő nonprofit szervezetek.

Ipari park címmel rendelkező területek infrastrukturális fejlesztése, Ipari területek és barnamezős területek fejlesztése, Vállalkozói inkubátorházak

21 167 millió Ft



TÁMOGATÁSI MÉRTÉK

MAX TÁMOGATÁSI ÖSSZEG

SZT-RE-4 2001-2002

SZT-RE-8

GVOP 1.2.1 – 2004-2006

ROP – 2009 – 1.

33%

Működési költségek és a szolgáltatások esetén 33%, a beruházási költségek esetén 50%.

50% (2004-ben 70 % amennyiben a „B” pályázati cél esetében a támogatást közhasznú társaság veszi igénybe, valamint a fejlesztés hátrányos helyzetű térségekben valósul meg)

25-50%

100 millió Ft

működési költségek és a szolgáltatások esetén 50 millió Ft, a beruházási költségek esetén 100 millió Ft

100 millió Ft (2004) 150 millió Ft (2005)

500 millió Ft

A) cél esetében 12-15 B) cél esetében: 7-8

113

TÁMOGATHATÓ PÁLYÁZATOK

o

o o o SZAKMAI KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK

o

o

o

o

A létesítendő ipari park szerepe a kistérség, a régió innovációs hálózatának fejlesztésében, innovációs központok létrehozásában. Jelentőség a beszállítói kapcsolatok bővítésében. A tervezett szolgáltatások komplexitása. Munkahelyteremtés, különösen az elmaradott térségekben. Az ipari park szerepe a logisztikai szolgáltatások, illetve a logisztikai központ kialakításában. A fejlesztés előkészítettsége, a megvalósítás és a vállalt kötelezettségek teljesíthetősége. A beruházás eredményes működését bemutató üzleti terv szakszerűsége. Megyei területfejlesztési tanács pénzügyi támogatást is ad a fejlesztéshez

o

o

o

o

o o

Az „Ipari Park” címet elnyerte, vagy hálózatos kapcsolatot tart legalább három ipari parkkal. Szakmai szerep a kistérség, a régió innovációs hálózatának fejlesztésében, részt vesz az ipari parkokban, vagy annak közvetlen gazdasági környezetébe betelepült vállalkozások fejlesztési tevékenységének megalapozásában, részt vesz a regionális innovációs központok létrehozásában, vagy innovációs transzfer központok hálózatának kiépítésében, a tervezett szolgáltatások komplexitása, a fejlesztés előkészítettsége, a megvalósítás és a vállalt kötelezettségek teljesíthetősége bizonyított.

53

AZ IPARI PARK MINŐSÉGI SZOLGÁLTATÁSAINAK BŐVÍTÉSE, TELEPHELYEK KIALAKÍTÁSA o A fejlesztés szerepe a területi különbségek mérséklésében. o A fejlesztés hatása más operatív programokra. o Az új szolgáltatások korszerűsége, kapcsolódása az innovációs rendszerekhez, valamint a logisztikai fejlesztésekhez. o A projekt illeszkedése más Operatív Programok célkitűzéseihez. o

o o o

A fejlesztés illeszkedése a térségi (regionális, kistérségi) programokhoz. A fejlesztés szerepe az esélyegyenlőség biztosításában. Létesülő munkahelyek száma. A megvalósíthatósági tanulmány, a szolgáltatások nyújtásának módja és színvonala az üzleti- és marketingterv komplex volta, szakszerűsége és megalapozottsága, a fejlesztési döntések megalapozottságát célzó adatok, számítások rendelkezésre állása, illetve a számítások

o o

o

o o o o o o

Kapcsolódik-e a projekt a Pályázati útmutató céljaihoz? Projekt összes elszámolható költsége/igényelt támogatási összeg. A projekt komplexitása (elszámolható költség kategóriák szerint). A pályázó szervezet értékelése. A projekt előkészítettsége Barnamezős terület fejlesztéséről van-e szó Ipari park és inkubátorház adottságai A fejlesztéshez kapcsolódó vállalások A projekt regionális stratégiába való illeszkedése


helyessége. o o o o o o

o

o o o o o

Cash-flow korrektsége, pontossága. IRR számítás jellemzői, korrektsége. Nettó jelenérték (NPV) számítások helyessége. Érzékenységi vizsgálatok teljessége, szakszerűsége. Az egységnyi támogatásra jutó fejlesztési költség. Tartalmaz-e a pályázat a célok elérését objektív módon mérni képes indikátorokat? A fenntartható fejlődés elősegítése környezetközpontú irányítási rendszer (ISO 14001) működtetése vagy 1 éven belüli bevezetése által. A termékek, szolgáltatások részesedése a megcélzott piacokon. A fejlesztés multiplikátor hatása Az új szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások száma. Az új szolgáltatásokkal elérhető többlet árbevétel. A fejlesztéssel létesített, betelepülésre alkalmas terület-, illetve épület-növekmény.

INNOVÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK LÉTREHOZÁSA, AZ INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSE Új szempont a fentiekhez képest o A fejlesztés szerepe a régió technológiai színvonalának növelésében, a térség innovatív vállalkozásainak, kutatásfejlesztési bázisainak, felsőoktatási intézményei kutatásba bevonható részlegeinek koncentrálásában. o A K+F és innovációs eredmények ipari hasznosítása, export- és foglalkoztatási képesség javítása, információs és kommunikációs technológiák alkalmazása.

54



KMOP-2008-1.5.3/A

KMOP-2007-1.4.2 KMOP-2009-1.4.2

KMOP-2008-1.5.3/D

GOP-2007-3.2.1 GOP-2009-3.2.1

Vállalkozásfejlesztési létesítmények infrastruktúra- és szolgáltatás-fejlesztésére MEGNEVEZÉS

1.5.3/A - Inkubátorházak – szolgáltatásfejlesztéssel egybekötött – építése, bővítése, fejlesztése

FÖLDRAJZI TERÜLET

Regionális

Regionális

TÁMOGATÁS FORMÁJA

TÁMOGATÁS CÉLJAI


Helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, gazdasági társaságok, szövetkezetek, gazdaság- és vállalkozásfejlesztő non profit szervezetek, felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek.

TÁMOGATÁSI KERET

Inkubátorház létrehozása, bővítése valamint infrastruktúra fejlesztése.

1.022.151.580 Ft

TÁMOGATÁSI MÉRTÉK MAX TÁMOGATÁSI ÖSSZEG TÁMOGATHATÓ PÁLYÁZATOK

68

Regionális

68

Vissza nem térítendő További működő tőke beáramlás elősegítése, a hozzáadott érték növelése és ezen keresztül a helyi vállalkozások versenyképességének javítása érdekében a régióban található ipari parkok és ipari területek infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése, hogy ezáltal kistérségi, illetve régiós szintű gazdaságfejlesztési funkciókat is betölteni képes parkokká válhassanak; valamint a régióban található nagyszámú, kihasználatlan barnamezős terület gazdasági célú funkcióváltásának elősegítése.

Olyan támogató környezet megteremtése, amely csökkenti az újonnan alapított, illetve a fiatal, növekedésre képes vállalkozások üzleti kudarcának kockázatát és segíti fejlődésüket, elsősorban életciklusuk kritikus, kezdeti szakaszában.


Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése

1.5.3/D - Ipari parkok, ipari területek telephelyes szolgáltatás- fejlesztése

Infrastruktúra fejlesztése valamint szolgáltatási tevékenységhez szükséges, vagy több KKV betelepítését szolgáló, ipari célú épületek megépítése, átalakítása, bővítése. 2.679.509.262 Ft

Bp: 25%, Pest megye 30%

A Magyarországon áthaladó nemzetközi áruforgalom magas hozzáadott érték tartalmú szolgáltatásokkal történő kiszolgálása, főként a környezetvédelmi szempontból kiemelt szerepet játszó intermodális logisztikai központok fejlesztésével. Emellett cél, hogy a regionális logisztikai központok fejlesztésével, mindenekelőtt az általuk nyújtott komplex logisztikai szolgáltatások számának bővítésével és minőségének javításával a hazai kis- és középvállalkozások versenyképessége javuljon.

Kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, szövetkezetek.

A támogatható tevékenységek a logisztikai alapszolgáltatások, illetve az ezt kiegészítő logisztikai és egyéb szolgáltatásokhoz szükséges beruházások, korszerűsítések. 2007-2008: 1 860 millió Ft 2009-10: 2 583 millió Ft

2007-2008: 9 548 millió Ft 2009-10: 9 899 millió Ft

50%

50%

300 millió Ft

500 millió Ft

600 millió Ft

750 millió Ft

min. 4

min. 6

2007-2008: 3-10 2009-10: 6

2007-2008: 20-30 2009-10: 50-80

Magyarország 6 konveregencia régiója, Közép-Magyarország kivételével.

55



SZAKMAI KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK

KMOP-2008-1.5.3/A o o o o o o

o

o

o

o o o

KMOP-2008-1.5.3/D

Kapcsolódik-e a projekt a Pályázati útmutató céljaihoz? A projekt költségvetése reális és takarékos módon került-e összeállításra? Projekt összes elszámolható költsége/igényelt támogatási összeg. A projekt komplexitása (elszámolható költség kategóriák szerint). A pályázó szervezet értékelése. Társadalmi, gazdasági hasznosság: o esélyegyenlőség, o fenntarthatóság (fenntartható fejlődés), o hátrányos helyzetű kistérségben vagy településen valósul meg. o Az ipari parkba betelepült vállalkozások száma a projekt benyújtásakor. o Az IP-be betelepült vállalkozások által foglalkoztatott összlétszám. Az inkubátorház által elért o Az ipari parkba a projekt hatására árbevétel nagysága a betelepülő, vagy beruházást megvalósítási időszak és a megkezdő vállalkozások fenntartási időszak első 3 éve számának növekedése a alatt összesen. megvalósítási időszak és a Az inkubátorházba betelepült fenntartási időszak első 3 éve vállalkozások száma a után. fenntartási időszak első 3 o A beruházás által az IP évében. területkihasználtságának Az inkubátorház szolgáltatásait növekedése (abszolútértékben) igénybevevő vállalkozások %-ban. száma a fenntartási időszak első o A beruházás által az IP 3 évében (átlagosan). területkihasználtságának Az inkubátorház mekkora növekedése a min. elvárt 60%hasznos alapterületen nyújtja a hoz képest a fenntartási időszak szolgáltatásait? 3. évének végén %-ban. Az inkubátorház fejlesztés o Az ipari parkba betelepült helyszínének értékelése vállalkozások száma a fenntartási település méret alapján. időszak legvégén. Az inkubátorház fejlesztése ipari o Támogatás nagysága/ fejlesztett parkban, vagy felsőoktatási terület nagysága. helyszínen valósul meg? o A hasznosítani kívánt iparterület nagysága. o A hasznosítani kívánt iparterület jelenlegi hasznosítottságának foka.

56

KMOP-2007-1.4.2 KMOP-2009-1.4.2

GOP-2007-3.2.1 GOP-2009-3.2.1

Jogosultsági szempontok.: o A pályázó vállalja, hogy a projekt befejezési évét közvetlenül követő 3 üzleti év egységnyi intermodális átterelés növekményre eső támogatási összeg eléri a pályázatban vállalt értéket. Amennyiben ez az érték meghaladja a 44,44 eFt/TEU-t (3,55 eFt/tonnát – 2009-ben 7,1 eFt/tonna)), a pályázat automatikusan elutasításra kerül. o A pályázó vállalja, hogy amennyiben intermodális logisztikai központot hoz létre vagy fejleszt az intermodális átterelés a fejlesztés helyszínétől legfeljebb 10 kmre valósul meg (intermodális logisztikai központok esetében). o A pályázó vállalja, hogy a projekt befejezési évét közvetlenül követő 3 üzleti évben a pályázó összes árbevétel növekménye az igényelt támogatás összegének arányában eléri a pályázatban vállalat mértéket. Amennyiben ez a mérték nem éri el a 0,85-öt (regionális logisztikai központok esetében az 1,7-et), (2009-ben 0,75-öt illetve 1-et) a pályázat automatikusan elutasításra kerül. Szakmai szempontok mindkét időszak pályázati kiírásánál: o Saját tőke arány = (utolsó lezárt év saját tőke/utolsó lezárt év mérlegfőösszeg) *100 o Éves nettó árbevétel változás mértéke az utolsó lezárt két üzleti év adatai alapján. o 1 főre eső hozzáadott érték (ezer Ft / fő). o Befektetett eszköz arányos beruházási érték. o A projekt befejezési évét közvetlenül követő 3 üzleti évben a pályázó összes árbevétel növekménye az igényelt támogatás összegének arányában. o Csak intermodális logisztikai központ fejlesztés esetében érvényes pontozási szempont: o A projekt befejezési évét közvetlenül követő 3 üzleti év egységnyi intermodális átterelés növekményére eső igényelt támogatás. o Csak regionális logisztikai központ fejlesztés esetében érvényes pontozási szempont: o A pályázó által a kiírás keretében maximálisan elérhető támogatási mérték hány százalékponttal haladja meg az igényelt támogatás mértékét? o Társadalmi, gazdasági hasznosság: o esélyegyenlőség o fenntarthatóság (fenntartható fejlődés) o hátrányos helyzetű kistérségben vagy településen valósul meg.


Az alábbiakban röviden bemutatunk néhány olyan hazai programot, amelyek lehetőséget adtak 2000-től ipari park, inkubátorház, innovációs központ, vagy logisztikai központ támogatására. 1. 47/2003. (IV. 3.) Korm. Rendelet a legkedvezőtlenebb helyzetű megyék – Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg – felzárkóztatására szolgáló keretek felhasználásáról Az előirányzatokért felelős miniszterek és a megyei területfejlesztési tanácsok elnökei közötti megállapodás tartalmazza: a) a megye részére az egyes előirányzatok figyelembevételével elkülönített keretek összegét, továbbá a 2004., 2005. és 2006. évekre vonatkozó kötelezettségvállalás mértékét; b) a megyei és a kistérségi fejlesztési programok megvalósítását elősegítő prioritásokat, amelyekre az elkülönített keretek felhasználhatók. Szinte minden megyei program célként fogalmazta meg a munkahelyteremtést, gazdaságfejlesztést, mely keretében lehetőség nyílt gazdasági célú alapinfrastruktúra támogatására.

2. 27/2003. (III. 4.) Korm. Rendelet a térség- és településfelzárkóztatási célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól A térség- és településfelzárkóztatási célelőirányzat rendeltetése: a) a zsáktelepülések térségi-gazdasági kapcsolatainak javítása; b) a hátrányos helyzetű területek tőkevonzó képességének erősítése; c) a hátrányos helyzetű térségek termelő és humán infrastruktúrájának, elsősorban a közúthálózatának a fejlesztése; d) az Európai Unió Strukturális Alapjai fogadására való felkészülés. Regionális pályázati rendszer többek között c) a kistérség tőkevonzó képességének javítása érdekében: ca) vállalkozók, vállalkozások munkahelyteremtő beruházásaihoz, cb) vállalkozókat segítő szolgáltatások (műszaki fejlesztés, tanácsadás, szakképzés stb.) fejlesztését szolgáló beruházásokhoz, e) termelő infrastruktúrát létrehozó beruházásokhoz volt igényelhető. A támogatási formák között volt: vissza nem térítendő támogatás, visszatérítendő támogatás és fejlesztési hitelekhez nyújtható kamattámogatás. A támogatási formák együttesen is alkalmazhatók. A központi és a regionális pályázati rendszerekben megítélt támogatások esetében a támogatási intenzitás mértéke: a) önkormányzatok, önkormányzati társulások, nonprofit szervezetek esetében 80%, b) vállalkozások, vállalkozók beruházási támogatása 40%, Hátrányos helyzetű térségek preferálása o A külön jogszabályban meghatározott 42 leghátrányosabb helyzetű kistérségben megvalósuló beruházás esetén a támogatás mértéke 10% ponttal haladhatja meg az általános támogatási mértéket. o Kivételesen indokolt esetben – ha törvény másképp nem rendelkezik – a külön jogszabályban meghatározott 42 leghátrányosabb helyzetű kistérségben megvalósuló önkormányzati beruházások esetén, ha az önkormányzat az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő (működési forráshiányos) önkormányzatok kiegészítő támogatási keretéből a 2001. és 2002. évben is támogatást kapott, a támogatás mértéke 20%. Az előirányzatban elérhető pénzügyi keret régiónként 336 millió és 2,47 milliárd forint között alakult.

57


16. táblázat: A térség- és településfejlesztési célelőirányzat kerete Millió Ft 1880,9 1357,3 2473,2 2087,5 820,3 336,8 444,0 9400,0

Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Összesen:

3. 26/2003. (III. 4.) Korm. Rendelet felhasználásának részletes szabályairól

a

területfejlesztési

célelőirányzat

A területfejlesztési célelőirányzat rendeltetése: a) a társadalmi és gazdasági térbeli – életkörülményekben, gazdasági, kulturális, oktatási, képzési és infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló – jelentős esélyegyenlőtlenségek mérséklése; b) az átfogó szerkezetátalakítási és a térségi integráción alapuló gazdaságfejlesztési programok kialakításának és végrehajtásának, valamint a Széchenyi Terv programjai megvalósításának segítése; c) a nemzetközi pénzügyi források, illetve a vállalkozói és befektetői tőke területfejlesztési programokba való bevonásának elősegítése; d) az Európai Unió Strukturális Alapjai fogadására való felkészítés. A megyei területfejlesztési tanács a pályázati rendszerben a rendelkezésre álló keret terhére, amennyiben rendelkezik szabadon felhasználható forrással, támogatást nyújthat: a) piac-, termék- és technológiaváltást környezetbarát módon elősegítő munkahelyteremtő és megtartó fejlesztésekhez, beruházásokhoz; b) ipari területek, innovációs központok és inkubátorházak kiépítéséhez; c) térségi fejlesztési programok, a helyi társadalom fejlődését, önszerveződését elősegítő programok, valamint a gazdaság fejlődését segítő megvalósíthatósági tanulmányok készítéséhez; d) a megyei tanács határozatában rögzített roma programokban szereplő fejlesztésekhez. Ipari területek, innovációs központok és inkubátorházak kiépítéséhez maximum 30% támogatás volt megítélhető. A támogatási formák között volt: vissza nem térítendő támogatás, visszatérítendő támogatás és fejlesztési hitelekhez nyújtható kamattámogatás. A támogatási formák együttesen is alkalmazhatók. Hátrányos helyzetű térségek támogatása hasonlóképpen preferált, mint a térség- és településfelzárkóztatási célelőirányzat esetén.

A fentieken túl ipari parkok és innovációs központok fejlesztését támogatták az 1990es években a területfejlesztési és a határon árnyúló PHARE-programok is. Az EUtámogatás általában 75% volt, amihez hozzákapcsolódott a nemzeti állami támogatás, miközben a többnyire önkormányzati kedvezményezetteknek 5-10%-ot kellett saját erőként hozzá tenni a beruházáshoz. Ezen projektek értéke jellemzően meghaladta a 250 M Ft értéket. Ilyen programok elsősorban az ország kevésbé fejlett részein, így Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon, valamint az osztrák és román határ mentén voltak. Később az EU-hoz való csatlakozással a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program támogatta az üzleti infrastruktúra fejlesztését. A program támogatási feltételei és eredményei képezik az elemezés tárgyát, ezért erre nem térünk ki. Ugyanakkor napjaink 2007-13-as EU támogatási időszakában a következő EU- és nemzeti szintű stratégiacélok, jogszabályi keretek adnak lehetőséget az üzleti infrastruktúra, így az ipari parkok, innovációs központok, inkubátorházak és logisztikai központok fejlesztésére:

58


Az Európai Bizottság közleménye Kohéziós politika a növekedés és a foglalkoztatás támogatására: „Üzleti vállalkozást támogató szolgáltatások biztosítása annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a vállalkozások – és különösen a KKT-k számára – versenyképességük növelését, valamint hogy nemzetközivé válhassanak, különösen a belső piac által teremtett lehetőségek megragadása által. Az üzleti szolgáltatásoknak prioritást kellene adniuk az együttműködések (pl. a technológiaátadás, tudományos parkok, IKT kommunikációs központok, az inkubátorok és a kapcsolódó szolgáltatások, a csoportokkal való együttműködés) kiaknázása számára,” „A vállalkozói szellem ösztönzése, az új vállalkozások létrehozásának és fejlődésének megkönnyítése, továbbá a kutatóintézetekből vagy a különféle technológiákat alkalmazó vállalkozásokból kiváló vállalkozások előmozdítása (például a figyelem felkeltésével; prototípusok előállításával; konzultálással, valamint a leendő vállalkozók számára nyújtott irányítási és technológiai támogatás biztosításával)” AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1080/2006/EK RENDELETE (2006. július 5.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról: Az ERFA a következő célkitűzések finanszírozásához járul hozzá: a) termelő beruházás, amely hozzájárul a fenntartható munkahelyek teremtéséhez és megőrzéséhez, elsősorban a kis- és középvállalkozásoknak (KKV-k) nyújtandó, elsősorban közvetlen befektetési támogatás révén; b) infrastruktúrába történő befektetés; Prioritások a konvergencia régiókban „1. kutatás és technológiafejlesztés (K+TF), innováció és vállalkozói szellem, beleértve a kutatási és technológiafejlesztési kapacitások, többek között infrastruktúrák erősítését és az Európai Kutatási Térségbe történő integrálását; különösen a KKV-knál végzett K+TF és a technológiaátadás támogatása; a KKV-k, a felsőoktatási intézmények, a kutatóintézetek, továbbá a kutatási és technológiai központok közötti kapcsolatok javítása; az üzleti hálózatok fejlesztése; a köz- és magánszféra partnersége és klaszterek; az üzleti és technológiai szolgáltatások KKV-k csoportjai számára történő nyújtásához adott támogatás; és a vállalkozói szellem előmozdítása, valamint a KKV-k innovációs tevékenységének pénzügyi tervezési eszközökön keresztül történő finanszírozása”

A fenti stratégiai keretekre, illetve jogszabályi előírásokra fogalmazta meg Magyarország a fejlesztési elképzeléseit az Új Magyarország Fejlesztési Tervben, illetve a regionális operatív programokban. Ezen „válasz” alapján készültek el az akciótervek, amely a pályázati kiírások stratégiai pontjainak Monitoring Bizottságok és kormány általi elfogadását is jelenti. Ugyanakkor a fentiek azt üzenik, hogy a 90-es években Magyarországon szükségszerűségből alkalmazott zöldmezős ipartelepítési célú üzleti infrastruktúra fejlesztések irányából egyre inkább a kutatás és technológia-fejlesztést szolgáló infrastruktúrák támogatásának irányába mozdul el az Európai Unió üzleti célú infrastrukturális fejlesztéseinek célrendszere. Azonosított ipari parkoknak és logisztikai vállalkozásoknak megítélt központi támogatások 1995-2009 között Hatásvizsgálati elemzéseink előkészítéseként feltártuk az értékelés megkezdése előtt az ipari parkok és logisztikai központok (elsősorban infrastrukturális) fejlesztéseit támogató fejlesztési konstrukciók jellemzőit. Egyesített adatbázis hiányában több adatforrásból kellett kigyűjtenünk, hogy milyen konstrukciókból kaptak az ipari parkok támogatást, majd a támogatotti listák segítségével azonosítottuk, hogy konkrétan mely ipari park és logisztikai vállalkozás részesült támogatásban. Ahol lehetőségünk volt, ott azt is föltártuk, hogy összesen mekkora értékben hajtottak a támogatás segítségével végre fejlesztést.

59


17. táblázat: Az ipari parkok infrastrukturális beruházásaira adott állami támogatás évenként

Év

Összes megítélt Beruházás Konstrukció megnevezése támogatás (ezer Ft) értéke (ezer Ft)

Adatok forrása

Támogatásban Azonosított Átlagos részesült, ipari támogatásparkoknak nagyság azonosított adott (ezer Ft) ipari parkok támogatás száma (ezer Ft)

1995

2 900

4 176 TFC

Kulcsár Gábor szakértő TFC-s adatgyűjtése

1

2 900

2 900

1996

170 586

523 118 TFC

Kulcsár Gábor szakértő TFC-s adatgyűjtése

10

170 586

17 059

1997

810 806

2 881 530

734 306

52 450

908 872

5 099 538

908 872

41 312

697 354

12

697 354

58 113

2000

558 536

16

558 536

34 909

2001

1 333 648

3 541 254 Gazdasági Minisztérium támogatási konstrukciói és 3 726 456 TFC 7 132 950

22

1999

25

1 333 648

53 346

2002

1 076 403

2 179 563

Nikodémus Antal (2002): Az ipari parkok szerepe a kormány befektetéspolitikájában. In: Buzás N. – Lengyel I. (szerk.) 2002: Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folyamatok és klaszterek. SZTE GTK, JATEPress, Szeged. 7-23. o. http://www.eco.uszeged.hu/region_gazdfejl_szcs/pdf/konyv1/01_Ipbefpol_NA.pdf Illetve Kulcsár Gábor szakértő TFC-s adatgyűjtése

14

1998

6

1 126 403

187 734

5

308 800

61 760

2003

1.) Logisztikai központok és ipari parkok minőségi szolgáltatásainak fejlesztése SMART-2003-4 illetve n.a. 2.) Ipari parkok minőségi szolgáltatásainak komplex fejlesztése a decentralizált beruházás-öszönzési célelőirányzatból (BC-2) BAZ megye

458 700

2004

500 000

2005

1 931 413

2006 -

1 309 600 GVOP 1.2.1. 4 371 038 GVOP 1.2.1-05. -

20072008

17 754 547

2009

1 426 546

Összesen

27 630 312

http://www.khem.gov.hu/data/cms17743/SMART_4_Nyertes_040301.htm (a letöltés időpontja: 2009. szeptember 21.) Illetve KMR adatbázis

Forrás: átadott EMIR adatbázis

5

500 000

100 000

13

1 615 682

124 283

40

11 264 379

281 609

4

630 246

157 562

19 851 712

183 812

n.a. ROP-ok n.a. DAOP 1.1.1/A.-09

Forrás: NFÜ weblap http://emir.nfu.hu/nd/kozvel/?link=umft_1_1.inc&ht=1.1%20Operat%EDv%20 programok%20-%20elj%E1r%E1srend%20szerinti%20lek%E9rdez%E9s (a letöltés időpontja: 2009. szeptember 21.)

108

Forrás: MÉrtéK adatgyűjtés

60


1995 és 2009 között összesen több mint 27 milliárd forintnyi célzott támogatásban részesültek az ipari parkok infrastrukturális fejlesztéseik megvalósításához. Az ipari parki adatbázisunkban szereplő 210 ipari park több mint fele, 108 ipari park részesült infrastruktúra-fejlesztési támogatásban. E parkok közel 20 milliárd forintnyi támogatást kaptak. A 2009-ig allokált ipari parki támogatások forrásösszegének hetven százalékát az ÚMFT-ből kapták a pályázók. Az NFT a GVOP 1.2.1-en keresztül e fejlesztési támogatásösszeg 10,7 százalékát biztosította. Ugyanakkor ha csak a 2006 előtti támogatásokat vizsgáljuk, akkor azt találjuk, hogy ennek a támogatásösszegnek a GVOP 1.2.1. mintegy harmadát teszi ki. Az 1995-től az értékelés készítéséig eltelt időszakban – az összegyűjtött támogatási adatok szerint – a legtöbb támogatásban a Bólyi Ipari Park részesült (lásd következő táblázat). Jeleznünk kell ugyanakkor, hogy a legtöbb sikeres ipari park fejlesztési projektet a Pécsi Ipari Park és a Homokhátság Térségi Agrár-Ipari Park valósította meg, szám szerint ötöt-ötöt. Ha elemzésünkben csak a 2007 (tehát az ÚMFT) előtti időszakot vizsgáljuk, akkor a legtöbb támogatást a budaörsi BITÉP kapta. 18. táblázat: A legtöbb támogatást kapó ipari parkok Ipari park neve

Támogatott projektek száma Összes megítélt támogatás, ezer Ft 1995-2009 között Bólyi Ipari Park (Bóly) 721 425 1 MIP-Miskolci Ipari Park (Miskolc) 682 428 1 Debreceni Agrár Park (Debrecen) 680 518 2 Gödöllői Ipari Park (Gödöllő) 672 193 2 Debreceni Regionális Innovációs és Ipari Park (Debrecen) 638 494 4 Pécsi Ipari Park (Pécs) 612 456 5 Szolnoki Ipari Park és Logisztikai Szolgáltató Központ (Szolnok) 588 992 2 Polgári Ipari Park (Polgár) 560 732 2 M5-Gyál Ipari Park (Gyál) 500 000 1 OBO Ipari Park (Bugyi) 500 000 1 Legtöbb támogatott projekttel rendelkező ipari park (1995-2009) Pécsi Ipari Park (Pécs) 612 456 5 Homokhát Térségi Agrár-Ipari Park (Mórahalom) 478 654 5 Pápai Ipari Park (Pápa) 116 960 5 Debreceni Regionális Innovációs és Ipari Park (Debrecen) 638 494 4 Dombóvári Ipari Park és Logisztikai Központ (Kaposszekcső) 225 191 4 Esztergomi Ipari Park (Esztergom) 386 923 3 Budaörsi Ipari és Technológiai Park (BITEP) (Budaörs) 346 043 3 Hódmezővásárhelyi Ipari Park (Hódmezővásárhely) 309 866 3 Salgótarjáni Városkapu Ipari Park (Salgótarján) 241 200 3 Szentes Ipari Park (Szentes) 206 624 3 Sajóbábonyi Vegyipari Park (Sajóbábony) 159 598 3 Tatabánya Nyugati Ipari Park (Tatabánya) 99 440 3 Kecskeméti Ipari Park (Kecskemét) 74 500 3 Dunaújvárosi Ipari Park (Dunaújváros) 71 800 3 Dunaföldvári Ipari Park (Dunaföldvár) 14 850 3 1995-2006 között Budaörsi Ipari és Technológiai Park (BITEP) (Budaörs) 346 043 3 Pécsi Ipari Park (Pécs) 312 456 4 Debreceni Agrár Park (Debrecen) 300 000 1 Debreceni Regionális Innovációs és Ipari Park (Debrecen) 282 400 3 CBA Logisztikai Központ és Agráripari Park (Alsónémedi) 250 000 1 Salgótarjáni Városkapu Ipari Park (Salgótarján) 241 200 3 Homokhát Térségi Agrár-Ipari Park (Mórahalom) 238 466 4 KÉSZ Ipari Park (Kecskemét) 226 403 1 Gödöllői Ipari Park (Gödöllő) 200 000 2 Esztergomi Ipari Park (Esztergom) 184 789 2


A következő térképen azt tüntettük föl, hogy 1995-2009 között az egyes magyarországi települések parkjai mekkora azonosított ipari park fejlesztési támogatásban részesültek. 61


6. ábra: Az ipari parkok számára nyújtott támogatások aggregált összege településenként (1995-2009)

Az, hogy a GVOP 1.2.1. támogatás milyen szerepet játszott az ipari parkok fejlesztéseiben, más szempontból is vizsgálható. A 2008-as ipari parki beszámolók V. fejezetének 4. kérdésére adott válaszok alapján megvizsgáltuk az ipari parkok korábbi infrastrukturális fejlesztéseinek forrásösszetételét. Eredményeink bemutatása előtt jeleznünk kell, hogy a beszámolókban közölt adatok megbízhatósága kérdéseket vet fel, mely következtetést abból vontuk le, hogy az IP-k által közölt támogatási adatok és a más adatforrásból rendelkezésünkre álló támogatási információk között jelentős eltérések mutatkoznak. Vagyis az ipari parkok egy része vagy nem pontosan adta meg a 2008 végéig felhasznált idegen források nagyságát, vagy támogatási adatsoraink hiányosak. Elemzési eredményeink érvényességét csökkenti az is, hogy számos ipari park nem adott be 2008-ban beszámolót. Ilyen esetekben vagy a 2007-es beszámoló adatait vizsgáltuk, vagy ha ezek sem álltak rendelkezésre, akkor kihagytuk az elemzésből az adott ipari parkot. Összességében 163 ipari park adatait tudtuk vizsgálni, míg 27 további ipari park az adatkérő táblázatot üresen küldte vissza. Az adatot szolgáltató ipari parkok 2008 végéig összességében közel 140 milliárd forintot használtak fel infrastrukturális fejlesztéseik finanszírozására.

62


19. táblázat: Az ipari parkok által az alap- és szolgáltatási infrastruktúrafejlesztéshez (beleértve az innovációt és inkubációt is) felhasznált korábbi és 2008-as források eredete és mértéke69 Forrástípus 1. Saját forrás 2. Idegen forrás (a+b+c+d+e+f) a) Állami támogatás - NFGM - FVM - Területfejlesztési forrás - MEH - Egyéb: b) Önkormányzati támogatás c) EU támogatás d) Pénzintézeti hitel e) Tagi kölcsön f) Tőkeemelés - eddigi tulajdonosok által - új tulajdonos bevonásával 3. Egyéb: Összesen (1+2+3)

2008-ban bevallást készítő Összesen (millió Ft) Részesedés az összesből, % ipari parkok száma 163 69 105 49,9% 163 64 987 46,9% 163 14 386 10,4% 163 5 851 4,2% 163 2 111 1,5% 163 3 958 2,9% 163 214 0,2% 163 1 654 1,2% 163 4 512 3,3% 163 7 435 5,4% 163 35 473 25,6% 163 1 954 1,4% 163 876 0,6% 163 587 0,4% 163 335 0,2% 163 4 513 3,2% 163 138 604 100,0%

Forrás: MÉrtéK adatgyűjtés a 2008-as ipari parki beszámolókból

A fejlesztésre fordított források fele saját forrás volt, míg az állami, önkormányzati és EU-források a fejlesztési összegek közel 20 százalékát fedezték (~ 25 milliárd Ft). Az ipari parkokat működtető szervezetek mintegy 35 milliárd forint nagyságban vontak be pénzintézeteket a fejlesztések finanszírozásába. Ha a GVOP 1.2.1. által az azonosított ipari parkoknak nyújtott támogatás összegét vizsgáljuk, azt kapjuk, hogy a mintegy 2 milliárd forintnyi GVOP 1.2.1 forrás az ipari parkok által 2008 végéig végrehajtott fejlesztések kevesebb mint 2 százalékát tették ki. A 10, összességében a legnagyobb értékű infrastrukturális fejlesztést megvalósító ipari parkot a következő táblázatban tüntettük föl. 20. táblázat: A 10 legnagyobb értékű infrastrukturális fejlesztést megvalósító ipari park Ipari pak

Összes infrastrukturális fejlesztés 2008-ig (millió Ft)

Körmendi Ipari Park (Körmend)

16 396

Harbor Park Ipari Park (Budapest, XXII. kerület)

11 629

Euro Business Innovációs Ipari Logisztikai Park (Budaörs)

10 910

Európa Center Üzleti és Logisztikai Ipari Park (Budapest, IV. kerület) VIKTÓRIA IPARI PARK (Üllő) Multimédia Ipari Park (Fót) ÁTI-Sziget Ipari Park (Szigetszentmiklós)

7 100 5 268 4 076 3 359

Budaörsi Ipari és Technológiai Park (BITEP) (Budaörs)

3 161

Tiszaújvárosi Ipari Park (Tiszaújváros)

2 914

Ózdi Ipari Park (Ózd)

2 527

Ipari park címet viselő szervezet neve IBK – Ipari Park Körmend Kft. Harbor Park Ingatlanfejlesztő Kft. Euro-BusinessPark Ingatlanfejlesztő és Beruházó Kft. WIS Befektetési és Kereskedelmi Zárkörűen működő Részvénytársaság K-Sped Kft. MAFILM Zrt. ÁTI-Sziget Ipari Szolgáltató Központ Kft. Budaörsi Ingatlanfejlesztő és Integrátor Szolgáltató Centrum Kft. TiszaSzolg 2004 Közszolgáltató, Vagyonkezelő és Gazdaságfejlesztő Kft. Ózdi Ipari Park Kft.

„Ipari Park” cím viselő szervezet tulajdonosi összetétele 100 % külföldi 100 % külföldi 100 % külföldi

100 % belföldi magán 100 % belföldi magán 100 % állami 100 % belföldi magán 100 % belföldi magán

100 % önkormányzati 100 % belföldi magán

Forrás: MÉrtéK adatgyűjtés a 2008-as ipari parki beszámolókból ***

69

Forrás: NFGM-Promei Kht. ipari parki beszámolók, az egyes beszámolókból kigyűjtött adatok alapján saját szerkesztés

63


A logisztikai központok kialakításához 1999-2009 között a Magyar Állam központi forrásaiból legalább 13 milliárd forintnyi támogatást adott, melynek több mint felét az ÚMFT forrásaiból biztosították. Ehhez az összeghez kapcsolódóan meg kell, hogy jegyezzük, a 2004 előtti támogatási keretösszegek és megítélt támogatásokra vonatkozó adatsoraink megbízhatósága kérdéseket vet fel, hiszen koordinált közigazgatási adatgyűjtésből származó teljes körű adatsorok nem álltak rendelkezésünkre.

64


21. táblázat: Logisztikai vállalkozások beruházásaira adott állami támogatás évenként

Év

Összes megítélt támogatás (ezer Ft)

Konstrukció megnevezése

1999

n.a.

LK'99

2000

~ 928 000

L2000

2001

~ 590 081

Széchenyi terv SZT-RE-6

2002

~ 443 534

Széchenyi terv SZT-2002-RE-6

2003

~ 433 500

SMART-2003-4

2004

1 526 400

GVOP-1.2.2

2005

2 093 633

GVOP-1.2.2-05

Adatok forrása

Forrás: NFGM átadott adatbázisa és KMR adatbázis

Forrás: NFGM átadott adatbázisa továbbá http://www.khem.gov.hu/data/cms17743/SMART_4_Nyertes_040301.htm

Forrás: NFGM átadott adatbázisai és http://emir.nfu.hu/nd/kozvel/ (a letöltés időpontja: 2009. szeptember 29.) továbbá http://www.nfu.hu/content/58 (a letöltés időpontja: 2009. szeptember 29., illetve 2009. december 15.)

Azonosított logisztikai Átlagos vállalkozások támogatásvállalt fejlesztési nagyság (ezer összegei (ezer Ft) Ft)

Támogatásban részesült logisztikai vállalkozások száma

Azonosított logisztikai vállalkozásoknak adott támogatás (ezer Ft)

3

262 300

1 080 700

87 433

3

73 600

487 500

24 533

10

380 181

1 675 960

38 018

6

384 667

1 422 866

64 111

4

189 900

1 196 056

47 475

18

1 526 400

7 047 850

84 800

20

1 920 908

7 778 800

96 045

2006

-

-

-

-

-

-

2007-2008

907 259

KMOP-1.4.2-07

3

907 258

3 561 528

302 419

2007-2008

6 559 004

GOP-3.2.1-07

28

5 828 996

17 701 350

212 235

95

11 474 211

40 863 693

120 781

Összesen

70

~ 13 481 711


70

Forrás: NFÜ http://emir.nfu.hu/nd/kozvel/?link=umft_1_1&sc=2&ml=3&sr=673&offset=9&id_op=9&id_tamogatascel=68&id_paly_tip=96&id_paly_altip=-1# (A letöltés időpontja: 2009. december 15. )

65


Azonosítani 95 olyan vállalkozást tudtunk, amelyek logisztikai támogatási konstrukciókból kaptak állami támogatást. E vállalkozások összesen 11,5 milliárd Ft támogatást kaptak, melynek segítségével több mint 40 milliárd forint értékben valósítottak meg fejlesztéseket.

66


1.3. Benchmark adatok A „Vállalkozások innovatív tevékenységének ösztönzése a Dél-Alföldön” HU 105-11 sz. Phare program tapasztalatai A témakörhöz kapcsolódik a korábbi hazai támogatások közül a „Vállalkozások innovatív tevékenységének ösztönzése a Dél-Alföldön” HU 105-11 sz. PHAREprogramhoz készült utólagos értékelés.71 Ennek tárgya alapján érdemes a program első komponense, az innovációs központok létrehozásának támogatása kapcsán nyert eredményeket megemlíteni és összehasonlításként használni. A komponensben 3,2 millió eurónyi támogatás lekötésére nyílt lehetőség (PHARE- és hazai társfinanszírozású forrás 2/3–1/3 arányban), és összesen mintegy 2 millió euró vissza nem térítendő PHARE-támogatás pályázati rendszerű elosztására került sor. A projektek 60%-os támogatási arány mellett mintegy 664 millió Ft PHARE- és hazai támogatás felhazsnálsával valósultak meg. A támogatott 8 pályázaton keresztül az építőipar, a megújuló energiaforrások, az agrár-vízgazdálkodás, valamint az élelmiszerbiztonság ágazata részesült innovációs központok létrehozását elősegítő támogatásban. A cél az volt, hogy az átfogó program-célkitűzésekkel összhangban ezek a központok alkalmassá váljanak felsőoktatási és más intézmények kutatási eredményeinek, igényeinek közvetítésére, valamint a szakmai információáramlás elősegítésére, illetve, hogy képesek legyenek az innovatív kis- és középvállalkozások befogadására, innovációs tevékenységük ösztönzésére. Az első programelem keretében létrejött fejlesztések során összesen 75 db új irodát, 9 db laboratóriumot vagy kutatótermet, 10 db szemináriumtermet hoztak létre, valamint technológia célú kutatási, fejlesztési és termelési eszközöket (laboreszközök, prototípus tesztelését szolgáló létesítmények) szereztek be. Mindegyik intézményre jellemző, hogy színvonalas infrastruktúrával rendelkezik, ahol biztosított a korszerű géppark (számítógép, projektor, nyomtatók, fénymásolók stb.) internet-hozzáféréssel. Továbbá konferencia- vagy szemináriumi termeket hoztak létre, ahol rendezvények, képzések zajlanak, valamint – nem minden esetben – irodákat alakítottak ki (üresen vagy berendezve), amelyekbe a piaci áraknál alacsonyabb bérleti díj ellenében költözhetnek be vállalkozások. Az alábbi táblázatok összefoglalják az innovációs központok által bevezetett szolgáltatásokat és az együttműködést/információáramlást segítő tevékenységeket.

71

Pillars Kft (2007): Vállalatok innovatív tevékenységének ösztönzése a Dél-alföldi régióban (HU 0105-11) Phare program utólagos értékelése, Budapest.

67


22. táblázat: Az innovációs központok által nyújtott szolgáltatások Adott szolgáltatást nyújtó, támogatott innovációs központok száma (db)

Az Innovációs Központok által nyújtott szolgáltatások Innovációs / technológiai tanácsadás Információterjesztés Konferenciák, workshopok lebonyolítása Ismeretterjesztő előadások, fórumok lebonyolítása Tárgyalótermek, egyéb infrastruktúra rendelkezésre bocsátása Élelmiszerbiztonsági laborszolgáltatás Élelmiszerbiztonsági monitoring, szaktanácsadás Fajta és technológiai transzfer az agrár KKV- részére Innovációs szemléletű képzések, tréningek Egyéb vállalkozói szolgáltatások, tanácsadás

6 7 2 2 2 1 1 1 1 1

23. táblázat: Az innovációs központok együttműködést és információáramlást elősegítő tevékenységei Az innovációs központok együttműködést és információáramlást elősegítő tevékenységei

A tevékenységet bevezetett innovációs központok száma (db) 8 8 7 4 2

Adatbázis Honlap Szakmai fórumok szervezése Elektronikus hírlevél Nyomtatott hírlevél Tanulmányutak szervezése Egyéb szolgáltatások (pl. belső információs hálózat, kiadványok)

1 2

Az alábbi táblázat a támogatott innovációs központok gazdasági hatásait foglalja össze. 24. táblázat: A támogatott innovációs központok gazdasági hatásai – HU 105-11 sz. Phare program Gazdasági hatás A pályázat megvalósulásának helyszínén működő szervezetek száma (db): ezen belül kkv-k száma: ezen belül a termelő vállalkozások száma: ezen belül a szolgáltató vállalkozások száma: Foglalkoztatottak száma az innovációs központot működtető szervezetnél (fő): Együttműködésbe bevont szereplők száma (db): ezen belül felsőoktatási intézmények száma ezen belül kutatóintézetek száma ezen belül gazdasági társaságok száma Kutatási eredmények száma, melyek piaci hasznosításra kerültek (db):

A projekt átadásakor

2007

Változás

8

26

18

5 2 0

15 8 11

10 6 11

13

31

18

10 5 2 0

38 10 6 6

28 5 4 6

0

12

12

A fenti táblázat foglalkoztatásai adatai és a támogatási, valamint összberuházási költség alapján az alábbi benchmark adatokat kapjuk a beruházások befejezése utáni harmadik-negyedik évben: 25. táblázat: A HU 105-11 sz. Phare program benchmark adatai Indikátor Létrehozott munkahelyek száma Foglalkoztatottak száma az innovációs központot működtető szervezetnél (fő) 1 létrehozott munkahelyhez adott támogatás (ezer Ft) 1 létrehozott munkahelyhez kapcsolódó beruházási költség (ezer Ft)

Megvalósulás 31 21 419 35 699

Külföldi benchmarkok Üzleti infrastruktúra és vállalkozási központok fejlesztésének célértékei 1994–1999 között Hollandiában az Egységes Programozási Dokumentum végső értékelése

68


alapján a következők voltak, miközben 186 750 000 EUR-t költöttek el üzleti infrastruktúra fejlesztésre: 26. táblázat: Üzleti infrastruktúra és vállalkozási központok fejlesztésének célértékei 1994–1999 között Hollandiában Ipari zónák összterülete, ha Átalakított ipari területek (ha) Vállalkozási központok területe (m2) Vállalkozási központok száma

Cél

Output

Eredmény: Potenciális munkahely

96 40 3,500 5

342 40 127,152 5

4,960

6,600

Forrás: ECORYS-NEI, 2003, Ex post evaluation Objective 1 1994-1999 Member state report Netherlands

Merseyside 1994–1999 közti egységes programdokumentumának ex-post értékelése alapján az ipar fejlesztését megcélzó prioritások során kaptuk az alábbi közvetlen állandó munkahelyteremtésre vonatkozó értékeket. 27. táblázat: Merseyside 1994–1999 közti iparfejlesztést megcélzó prioritások munkahelyteremtési eredményei Prioritások

Befektetés-ösztönzés és kulcsüzletágak fejlesztése Belföldi vállalkozások és a helyi gazdaság fejlesztése Tudásorientált ipar és fejlett technológia fejlesztése Kulturális, média és szabadidőipar fejlesztése

Cél

Output

16724 24269 1880 4560

5731 17487 1890 817

Elköltött támogatás (millió ECU) 189 158 67 63

Forrás: ECOTEC, 2003, Ex-Post Evaluation of Objective 1 1994 – 1999 National report – UK

A befektetés-ösztönzésen belül 100 M ECU-t költöttek el minőségi kereskedelmi és ipari területek kialakításra. Burgenland 1994–1999 közti egységes programdokumentumának ex-post értékelése alapján munkahely-teremtésre az alábbi kimutatásokat találtuk. Megjegyzendő, hogy a táblázatban jelzett intézkedések többnyire közvetlenül a vállalkozások támogatását szolgálták és kevésbé az ipari területek fejlesztésével kapcsolatos közvetett vállalkozás-támogatást takarnak. 28. táblázat: Burgenland 1994–1999 közti vállalkozás-támogatásainak munkahelyteremtési eredményei Prioritások

Gazdaságfejlesztés erősítése, különös tekintettel a biomassza célú beruházásokra A turisztikai kínálat javítása és bővítése

Megőrzött új munkahely

Létrehozott új munkahely

Elköltött EU és hazai támogatás (ezer ECU)

5384

1631

90,145

683

398

38,804

Forrás: Stumm T, 2002, EX-POST EVALUATION OF OBJECTIVE 1, 1994–1999 National Report Austria The Objective 1 Programme in Burgenland 1995–1999

A program egyes prioritása keretében 2 db ipari parkot támogattak 444 000 m 2-en mintegy 27,38 millió EUR köztámogatással. Ebből az egyik a Szentgotthárd melletti, a határon átnyúló Heiligenkreuzi ipari park volt. További üzleti célú 2 infrastruktúrafejlesztést valósítottak meg a 2. prioritásban 30 ezer m -en. Ezek célja a technológiaközpontok további bővítése, illetve a felsőoktatási infrastruktúra fejlesztése volt, melyek 23,85 millió EUR támogatással valósultak meg. Sajnos a munkahelyteremtési adatokat vagy nem tűzték ki célnak, vagy nem mérte a monitoring rendszer, így összehasonlító adatot sem kínál a program.

69


2. A GVOP 1.2. intézkedés főbb jellemzői 2.1. Célok és eszközök A GVOP meghatározása szerint a Nemzeti Fejlesztési Terv általános célkitűzése az országnak az EU átlagához képest meglévő fejlettségbeli lemaradásának mérséklése volt. Ennek alapvető feltételeként a tervezők a gazdaság hosszabb időszakon keresztül fennálló magas növekedési ütemét határozták meg, amihez elengedhetetlen egy versenyképes, az egységes piacon is jól teljesítő gazdaság. Ezért az NFT egyik specifikus céljaként a gazdasági versenyképesség növelését azonosították, aminek teljesülését elsődlegesen a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program a termelőszféra támogatásával és a vállalkozások versenyképességének javításával segítette elő. Az Operatív Program azokra a területekre kívánta összpontosítani a rendelkezésre álló támogatásokat, amelyek a vállalkozások, a gazdaság fejlődésének olyan szűk keresztmetszetét képezték, amelyeket pusztán magánforrásokból nem lett volna lehetséges megszüntetni (piaci kudarcok). A GVOP a magyar gazdaság fejlesztéspolitikai szempontból releváns jellemzőit a következőkben foglalta össze: a. A gazdasági növekedés fő motorja a (exportorientált, döntően külföldi tulajdonban lévő) feldolgozóipar. b. A vállalatközi kapcsolatok gyengék, a külföldi tulajdonú nagyvállalkozások hazai beágyazottsága nem megfelelő. c. Az ipari parkok igen eltérő fejlettségi szinten állnak, gazdaságélénkítő potenciáljuk nincs kihasználva. d. A modern feldolgozóipar kiépülése erős területi koncentrációt mutat, a regionális egyenlőtlenségek eltérő megközelítést igényelnek. Az 1.2. intézkedést a GVOP Beruházás-ösztönzési prioritásának egyik intézkedéseként határozta meg. A GVOP megállapította, hogy „Az elmúlt másfél-két évben ugyanakkor a munkaerő költségre alapozott versenyképesség (reál árfolyam) számos tényező miatt romlásnak indult. 2002 első felében a feldolgozóiparban mért konkrét munkaerő költség-adatok alapján számított tényleges reál árindex az előző év azonos időszakához képest 6,4%-os reál felértékelődést mutatott az általánosan elfogadott 2-3%-os éves reál felértékelődéssel szemben. Ez köszönhető egyrészt a termelési költségeknek, másrészt a gyors munkabér-kiáramlásnak. A kedvezőtlen változások és a világgazdasági dekonjunktúra hatására 2002-ben a működőtőke-beáramlás és ezzel a beruházások dinamikája lelassult. A Magyarországra történő közvetlen külföldi tőkebevonás 1998-ban 1815, 1999-ben 1873, 2000-ben 1783, 2001-ben pedig 2715 millió eurót tett ki. 2002 első tíz hónapjában ugyanakkor a közvetlen külföldi tőkeberuházások Magyarországon már csak 841 millió eurót értek el, ami mindössze 35,5 %-a az előző év azonos időszakában mért értéknek.”

Az új versenyképességi kihívásokra a GVOP részben az 1.2. intézkedés kialakításával reagált, ami az új szakaszba lépő, az üzleti szolgáltatások és ezzel az üzleti környezet fejlesztését előtérbe helyező (Kállay 2002) beruházás-ösztönzési politika egyik fontos eleme. Az intézkedés két alintézkedésből állt (részletesen lásd 1.1. és 1.2. melléklet): 1.2.1. Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése; 1.2.2. Logisztikai központok fejlesztése. A megítélt támogatások nagyrészt infrastrukturális beruházásokat takartak.

70


Az intézkedés célja tehát az volt, hogy az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésével a magas műszaki színvonalat képviselő, nagy hozzáadott értéket előállító vállalkozások aránya nőjön a hazai gazdaságban. A GVOP 1.2. intézkedésének két konstrukciója e magasabb szintű célok eléréséhez a következő hatásútvonalakon keresztül járult hozzá a tervdokumentum tanulsága szerint:

71


7. ábra: Hatásútvonal - Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése c. konstrukció GVOP 1.2.1 Célcsoport

Eszköz

Output

Okság

Ipari parkok, inkubátorházak és innovációs központok

Meglévő épületek hasznosítása céljából végzett fejlesztések

Szolgáltatások minőségének és skálájának javítása

Új inkubátorházak építése

Kiegészítő területi kiegyenlítő eszközök (pl. tám. intenzitás)

Okság

Növekszik a betelepült cégek száma (400)

Telekhatáron belüli infrastruktúra fejlesztése

Ipari parkok, inkubátorházak és innovációs központok fejlesztéseinek támogatása

Eredmény

Javul az üzleti környezet minősége

Növekednek az innovációs kapacitások

Növekszik a betelepült cégek által foglalkoztatottak létszáma Növekszik a betelepült cégek által megtermelt hozzáadott érték

Foglalkoztatottság növekedése

Növekszik a betelepült cégek által megvalósított közvetlen magánbefektetések értéke

Hozzáadott érték növekedése

Magas hozzáadott értékű termelés részarányának növekedése Külföldi feldolgozóipari nagybefektetők számának növekedése Vállalatok közti együttműködés erősödik (belül és környezetben)

72

Termelékenység növekedése Beszállítói hálózatok létrejötte, erősödése

Hatás OP

Hozzájárulás I. NFT céljaihoz

Ipari növekedés dinamizmusának fenntartása

A Nemzeti Fejlesztési Terv általános célkitűzése az ország EU átlagához képest meglévő fejlettségbeli lemaradásának mérséklése

A gazdaság hosszabb időszakon keresztül fennálló magas növekedési üteme Külföldi beruházások erőteljes regionális orientációja az elmaradottabb régiókbaRegionális innovációs rendszerek kialakulása Nagyvállalatok és KKV-k közti integráció erősödése (duális szerkezet)

Országon belüli fejlettségi különbségek csökkenése


8. ábra: Hatásútvonal - Logisztikai központok és szolgáltatásaik fejlesztése c. konstrukció GVOP 1.2.2 Célcsoport

Eszköz

Output

Okság

Eredmény

Okság

Hatás OP

Hozzájárulás I. NFT céljaihoz

Növekszik a betelepült cégek által foglalkoztatottak létszáma

Ipari növekedés dinamizmusának fenntartása

Növekszik a betelepült cégek által megtermelt hozzáadott érték

A gazdaság hosszabb időszakon keresztül fennálló magas növekedési üteme

A Nemzeti Fejlesztési Terv általános célkitűzése az ország EU átlagához képest meglévő fejlettségbeli lemaradásának mérséklése

Növekszik a betelepült cégek száma (400) Telekhatáron belüli infrastruktúra fejlesztése

Ipari parkok, logisztikai szolgáltató központok

Ipari parkok és logisztikai szolgáltató központok logisztikai szolgáltatásfejlesztéseinek támogatása

Meglévő épületek korszerűsítése

Új gépek, informatikai hálózat, szoftver beszerzése

Új épület építése

Kiegészítő területi kiegyenlítő eszközök (pl. tám. intenzitás)

Javul az üzleti környezet minősége

Növekszik a betelepült cégek által megvalósított közvetlen magánbefektetések értéke Magas hozzáadott értékű termelés részarányának növekedése Külföldi feldolgozóipari nagybefektetők számának növekedése Vállalatok közti együttműködés erősödik (belül és környezetben)

73

Foglalkoztatottság növekedése

Hozzáadott érték növekedése

Termelékenység növekedése Beszállítói hálózatok létrejötte, erősödése

Külföldi beruházások erőteljes regionális orientációja az elmaradottabb régiókbaRegionális innovációs rendszerek kialakulása Nagyvállalatok és KKV-k közti integráció erősödése (duális szerkezet)

Országon belüli fejlettségi különbségek csökkenése


A GVOP időközi értékelése szerint az 1.2.1 alintézkedésnél az eredeti tervezői szándék a fizikai infrastrukturális fejlesztések ösztönzésére, az ipari parkokba betelepülő vállalkozások számának növelésére, az ipari park által nyújtott szolgáltatások fejlesztésére és a magas hozzáadott értékű (pl. ICT, biotechnológiai) tematikus ipari parkok létrehozásának támogatására irányult. Az 1.2.2. alintézkedés logisztikai központok infrastrukturális fejlesztését (regionális reptereken, kikötőkben, ipari parkokban) célozta. Az eredeti tervezői szándék – az időközi értékelés tanúsága szerint – a piaci igények hatására átalakult a logisztikai szolgáltatások fejlesztése irányába, a saját célú, vállalaton belüli logisztikával kibővítve. Az intézkedés megvalósítására rendelkezésre álló közösségi erőforrások nagyságát a következő táblázatban tüntettük föl. 29. táblázat: A GVOP 1.2. intézkedés rendelkezésre álló támogatási kerete Közkiadás összesen EU hozzájárulás

Összesen

M EUR M Ft M EUR M Ft GVOP 1.2 intézkedés rendelkezésre álló 3 éves kerete 17,388 12,172

Nemzeti közszféra hozzájárulása M EUR M Ft

1.2. Ipari infrastruktúra 5,217 fejlesztése 1.2.1. Ipari és innovációs 10,433 7,303 3,13 infrastruktúra fejlesztése 1.2.2. Logisztikai központok 6,955 4,869 2,087 fejlesztése GVOP 1.2 intézkedés rendelkezésre álló 3 éves kerete – 2005-ös átcsoportosítást követően 1.2. Ipari infrastruktúra 20,13 5134 14,09 3593,8 6,04 fejlesztése 1.2.1. Ipari és innovációs 6,12 1560,4 4,28 1092,28 1,84 infrastruktúra fejlesztése 14,01 1.2.2. Logisztikai központok 3573,6 9,81 2501,52 4,2 fejlesztése

1540,2 468,12 1072,08

Az intézkedésen belül az 1.2.2. Logisztikai központok fejlesztése komponens iránt várakozáson felüli érdeklődés mutatkozott, így 2005. szeptember 29-ével az ipari parkoknak szóló pályázati konstrukcióból mintegy 1,96 millió € (500 millió Ft), valamint az 1.1.2. (Regionális vállalati központok létesítése) kiírásból 2,75 millió € (700 millió Ft) került átcsoportosításra e komponensre. Ennek eredményeként az 1.2.1. alintézkedés támogatási kerete 1560,4 millió forintra csökkent, az 1.2.2-é pedig 3573,6 millióra nőtt. A két alintézkedés célcsoportjai eltértek, s ezek sajátos problémái hatottak a kiírások népszerűségére is. Az önkormányzatok finanszírozási problémái miatt ez a pályázói kör nehezen biztosította a szükséges (minimum 25%) saját forrást, így az önkormányzati kezelésben működő ipari parkok csak kis arányban jelentek meg a (jellemzően 1.2.1.) pályázók között. A nagyvállalatok számára72 rendelkezésre álló pályázati források – a 30-70%-os előírt forrásmegosztás miatt – hamar kimerültek, így a pályázók köre ezzel is szűkült. Az 1.2.2 pályázatok viszont kiemelkedően népszerűnek bizonyultak. A pályázat támogatási összege ugyanis alapvetően meghatározta a pályázói kört (KKV-k), melyek logisztikai igényeihez a támogatás jellege, formája jól illeszkedett. A GVOP időközi értékelése azt is megállapította, hogy az ipari parkok támogatására benyújtott pályázatok viszonylag nagy hányada került elutasításra a jogosultsági kritériumok be nem tartásának következtében. A két leggyakoribb probléma a nem hiánypótolható dokumentumok csatolásának hiánya, illetve az ipari parki címmel nem rendelkező pályázók nagy száma. 72 „Nagyon sok probléma adódott (főleg 2005. augusztus 18-a után, amikortól a nagyvállalati pályázatok befogadását felfüggesztették) a KKV-jelleg meghatározásával. Ennek oka főként a KKV törvény rossz értelmezhetősége.” Forrás: GVOP időközi értékelés, 132. oldal

74


A szerződött pályázatok pénzügyi megvalósulásának időbeli alakulását a következő táblázatban foglaltuk össze. 30. táblázat: A GVOP 1.2. pénzügyi megvalósulása Közkiadás összesen EU hozzájárulás

Összesen

Nemzeti közszféra hozzájárulása M EUR M Ft M EUR M Ft M EUR M Ft A GVOP 1.2 intézkedés szerződött pályázatok pénzügyi megvalósulása - 2004. XII. 31. 1.2. Ipari infrastruktúra 0,65 0,45 0,19 fejlesztése 1.2.1. Ipari és innovációs 0 0 0 infrastruktúra fejlesztése 1.2.2. Logisztikai központok 0,65 0,45 0,19 fejlesztése A GVOP 1.2 intézkedés szerződött pályázatok pénzügyi megvalósulása - 2005. XII. 31. 1.2. Ipari infrastruktúra 8,79 2242,5 6,16 1569,75 2,64 672,75 fejlesztése 1.2.1. Ipari és innovációs 1,96 500 1,37 350 0,59 150 infrastruktúra fejlesztése 1.2.2. Logisztikai központok 6,83 1742,5 4,78 1219,75 2,05 522,75 fejlesztése A GVOP 1.2 intézkedés szerződött pályázatok pénzügyi megvalósulása - 2006. XII. 31. 1.2. Ipari infrastruktúra 21,4 5457,07 14,98 3819,95 6,42 1637,12 fejlesztése 1.2.1. Ipari és innovációs 7,44 1897,12 5,21 1327,99 2,23 569,14 infrastruktúra fejlesztése 13,96 1.2.2. Logisztikai központok 3559,95 9,77 2491,96 4,19 1067,98 fejlesztése A GVOP 1.2 intézkedés szerződött pályázatok pénzügyi megvalósulása - 2007. XII. 31. 1.2. Ipari infrastruktúra 23,57 6010,91 16,5 4207,64 7,07 1803,27 fejlesztése 1.2.1. Ipari és innovációs 9,05 2306,86 6,33 1614,8 2,71 692,06 infrastruktúra fejlesztése 14,53 1.2.2. Logisztikai központok 3704,05 10,17 2592,84 4,36 1111,22 fejlesztése Forrás: GVOP éves jelentések

A következő grafikonon azt mutatjuk be, hogy a két alintézkedés két-két (2004-es és 2005-ös) kiírására beérkezett pályázatok miként részesedtek az I. NFT és a GVOP keretéből, valamint a vállalkozásoknak megítélt össztámogatásból. 9. ábra: A GVOP 1.2. konstrukcióinak részesedése a megítélt NFT támogatásból

A vizsgált konstrukciók megítélt támogatásainak részesedése, % 5%

4,29%

3,96%

4% 3%

2,23%

2% 1%

2,71% 1,55%

1,43% 0,17%

0,59% 0,71%

0,66%

0,61%

0,66%

0% GVOP-1.2.1 Ipari és GVOP-1.2.1-05/1 Ipari és innovációs infrastruktúra innovációs infrastruktúra fejlesztése (2004) fejlesztése (2005)

GVOP-1.2.2 Logisztikai központok fejlesztése (2004)

GVOP-1.2.2-05/1 Logisztikai szolgáltatások fejlesztése (2005)

A konstrukcióra megítélt támogatás részesedése az I. NFT-ből adott évben megítélt össztámogatásból, % A konstrukcióra megítélt támogatás részesedése a GVOP-ból adott évben megítélt össztámogatásból, % A konstrukcióra megítélt támogatás részesedése a vállalkozásoknak adott évben megítélt össztámogatásból, %

75


A kezdeti szerződéskötési nehézségek felgyorsítása érdekében a 2005. évi pályázatok tervezése során a célok pontosításra, egyértelműbb megfogalmazásra kerültek. Ennek ellenére a pályázatok nagy része ismét a beadási határidő környékén érkezett be. Ennek a GVOP 2005. évi jelentése szerint az volt az oka, hogy az ipari parkok beruházásai igen nagy volumenűek, hosszú távra szólnak, a finanszírozási forrásaik pedig igen összetettek, így a pályázatok elkészítése sokkal több időt igényel, ám a beérkezett pályázatok magas minőséget képviseltek. Az érdeklődés egyértelműen a logisztikai központok fejlesztése iránt volt jelentősebb, annak ellenére is, hogy a 2005ben meghirdetett kiírásokban a 2004. évihez képest jelentősen nőtt a maximális támogatási értékhatár, valamint csökkent a minimális beruházási értékhatár. Ennek köszönhetően a 2004-eshez képest a 2005-ös kiírásra lényegesen több pályázat érkezett be. 31. táblázat: A GVOP 1.2. intézkedés pályázati eredményei Beérkezett pályázat

IH döntött

IH támogatott

Szerződött

Kifizetett

A GVOP 1.2 2004.évi pályázati eredményei 1.2. Ipari infrastruktúra fejlesztése

43

10

10

2

0

1.2.1. Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése

17

1

1

0

0

26

9

9

2

0

1.2.2. Logisztikai központok fejlesztése


76

22

22

23

24


33

4

4

5

4

43

18

18

18

20



0

36

29

31

24


0

18

15

12

9


0

18

14

19

15


0

0

0

5

12


0

0

0

3

7


0

0

0

2

5

A GVOP 1.2 pályázati eredményei kumulált - 2007 végéig 1.2. Ipari infrastruktúra fejlesztése 1.2.1. Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése 1.2.2. Logisztikai központok fejlesztése

119

68

61

61

60

50

23

20

20

20

69

45

41

41

40

Forrás: GVOP éves jelentések

A 2006-ban az intézkedés egyetlen alintézkedése sem került ismételt meghirdetésre forráskimerülés miatt. Az intézkedés összességében eredményesnek tekinthető, 2006. év végéig a hároméves keret 118%-a került lekötésre, 106%-ára történt szerződéskötés és 71%-a kifizetésre került a pályázók részére. Az EMIR adatbázis információ szerint 162 esetben került sor szerződésmódosításra.

76


32. táblázat: A GVOP 1.2. intézkedés éves eredményei IH támogatott M Ft

Szerződött M Ft

Kifizetett M Ft Előleg

Számla alapú

Összesen

A GVOP 1.2 intézkedés 2004. évi eredményei 1.2. Ipari infrastruktúra fejlesztése

848,89

166,77

0

0

0


99,96

0

0

0

0


748,93

166,77

0

0

0 1686,54


2041,41

2078

152,15

1534,39


400

500

25

286,27

311,27


1640,41

1578

127,15

1248,12

1375,27 2129,74


3162,14

3214,57

43,77

2085,97


1831,41

1397,12

87,21

428,71

515,92


1330,73

1817,45

-43,43

1657,26

1613,83


0

553,84

381,87

1409,41

1791,28


0

409,74

174,72

1027,08

1201,8


0

144,1

207,15

382,33

589,48

A GVOP 1.2 intézkedés kumulált eredményei 2007. XII. 31-ig 1.2. Ipari infrastruktúra fejlesztése

6051,45

6010,91

577,79

5029,77

5607,56


2331,41

2306,86

286,92

1742,06

2028,99


3720,03

3704,05

290,87

3287,72

3578,57

Forrás: GVOP éves jelentések

A támogatási szerződések 2006-ban megkötésre kerültek, mindössze 5 szerződés megkötése húzódott át a 2007-es év elejére, legtöbbször a pályázó oldalán jelentkező jogi nehézségek (pl. tulajdonosváltás) miatt. 2007 végéig a támogatási szerződéssel lekötött összeg 93,29%-a kifizetésre került a pályázók részére. A projektek egy részének befejezését a kedvezményezettek 2008-ra halasztották, ezért számos esetben 2008-ban került csak sor a pénzügyi zárásra. 33. táblázat: A támogatott GVOP 1.2. projektek megvalósulásának kezdete és befejeződése negyedévenként Negyedév

2004. II. 2004. III. 2004. IV. 2005. I. 2005. II. 2005. III. 2005. IV. 2006. I. 2006. II. 2006. III. 2006. IV. 2007. I. 2007. II. 2007. III. 2007. IV. 2008. I. 2008. II. Nem ismert

Megkezdett projektek száma

Megkezdett projektek kumulált száma

2 3 3 5 11 8 11 1 6 5 2 0 1 1 0 0 0 3

2 5 8 13 24 32 43 44 50 55 57 57 58 59 59 59 59

Befejezett projektek száma 0 1 3 1 2 1 14 6 1 1 4 3 3 3 6 0 1 12

Forrás: EMIR adatbázis 2009. június 14.

77

Befejezett projektek kumulált száma 0 1 4 5 7 8 22 28 29 30 34 37 40 43 49 49 50


Az EMIR adatbázis (NFÜ honlap) szerint az igényelt, a megítélt, a kifizetett és a hatályos szerződésekkel rendelkező projektgazdáknak73 kifizetett támogatás a következőképp oszlott meg a kiírások között: 34. táblázat: A GVOP 1.2. kifizetett támogatások

GVOP-1.2.1 Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése GVOP-1.2.1-05/1 Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése GVOP-1.2.2 Logisztikai központok fejlesztése GVOP-1.2.2-05/1 Logisztikai szolgáltatások fejlesztése

Igényelt támogatás M Ft

Megítélt támogatás M Ft

Kifizetett támogatás M Ft

Hatályos szerződésekre kifizetett támogatás M Ft

1890,0

500,0

390,7

390,7

3196,8

1931,4

1906,3

1906,3

2659,8

1626,4

1612,5

1415,7

3601,7

2183,0

2021,4

1904,5

Forrás: EMIR adatbázis 2009. június 14.

A támogatott projektek elszámolható költségeinek nagysága összesen 17 878 millió forint volt. Az „átlagos” 1.2.1. pályázó 105, az átlagos” 1.2.2. pályázó 91 millió Ft támogatást igényelt. Az átlagos megítélt támogatás összege az 1.2.1. konstrukció kedvezményezettjeinél 116, a 1.2.2-nél 91 millió Ft volt. A kedvezményezettek átlagosan 270 (1.2.1.), illetve 297 (1.2.2.) millió Ft-nyi fejlesztést valósítottak meg a támogatás révén. Látnunk kell azonban, hogy a logisztikai ágazatban nagyobb projektek kivitelezésére is jelentős igény lett volna. 35. táblázat: A GVOP 1.2. konstrukcióiból megítélt támogatás néhány jellemzője Konstrukció

Támogatott projektek száma

Kifizetések száma

Összes megítélt támogatás

Támogatott projektek összköltségvetése

Összes kifizetett támogatás

Átlagos projektméret (elszámolható költségek)

Átlagos támogatásméret

GVOP 1.2.1. 2004 GVOP 1.2.1. 2005 GVOP 1.2.2. 2004 GVOP 1.2.2. 2005

5

4

500 000

1 309 600

Ezer Ft 390 765

261 920

100 000

16

16

1 931 413

4 371 038

1 906 251

19

19

1 626 400

5 028 067

1 612 462

264 635

85 600

22

21

2 093 633

7 169 330

2 021 369

325 879

95 165

GVOP 1.2.1. GVOP 1.2.2.

21 41

20 40

2 431 413 3 720 033

5 680 638 12 197 397

2 297 016 3 633 831

270 507 297 497

115 782 90 733

GVOP 1.2.

62

60

6 151 446

17 878 035

5 930 847

288 355

99 216

273 189

119 141

GVOP 122

GVOP 121

36. táblázat: A GVOP 1.2. támogatások minimum, maximum, medián és átlagértéke

Minimum Maximum Medián Átlag Minimum Maximum Medián Átlag

Igényelt támogatás összege (ezer Ft) 26 666 150 000 100 000 105 663 35 330 120 000 100 000 90 980

Igényelt támogatási arány, % 1,8 50,0 39,4 38,0 3,0 50,0 30,0 27,6

Megítélt támogatás összege (ezer Ft) 44 600 150 000 115 906 115 782 35 330 120 000 100 000 90 733

Elszámolható költségek összege (ezer Ft) 89 200 537 297 260 276 270 507 104 807 889 228 299 100 297 497

73 Több esetben a támogatás kifizetését követően került sor a szerződés megszűnésére, a kifizetett és a hatályos szerződések után kifizetett támogatás összege közti különbség ebből származik. Részletesebben ehhez lásd a következő fejezetet.

78


2.2. A GVOP 1.2. pályázói és kedvezményezettjei A GVOP 1.2 intézkedés pályázói adatbázisában 116 sor található, ami az EMIR rendszere szerint 116 pályázatnak felel meg. Adatvizsgálatunk szerint a 116 pályázatból 7 olyan található, amely duplikátumnak tekinthető. Ezek mindegyike olyan elutasított, visszavont pályázat, melyet később ugyanaz a pályázó ugyanazzal a projektcímmel nyújtott be. Az elemzés pontossága érdekében ezeket a pályázatokat kivettük az adatbázisból, így 109 pályázatot vizsgáltunk a továbbiakban (a duplikátumokat és a nem támogatott pályázókat a 2.1. és 2.2. mellékletekben mutatjuk be). A 109 vizsgálható pályázatból 46 GVOP 1.2.1-es, 63 pedig GVOP 1.2.2-es. A pályázók és támogatott projektek számát, valamint a kifizetett támogatás összegét a következő táblázatban adtuk meg, 37. táblázat: A GVOP 1.2. pályázatok története GVOP 1.2.1

GVOP 1.2.2.

Összesen

Pályázatok száma

46

63

109

BB nem támogatta (pályázat)

19

16

35

IH döntés előtt visszalépett (pályázat)

4

1

5

BB támogatta, IH nem (pályázat)

2

4

6

Szerződéskötés előtt, IH döntés után visszalépett (pályázat)

0

1

1

Nyertes pályázatok száma

21

41

Nyertes pályázók száma

19

39

57

Szerződéskötést követően visszalépett

1

0

1

Szerződés megszűnt, kifizetésre nem került sor (pályázat)

0

1

1

20 2 297 016

40 3 633 831

60 5 930 847

Kifizetett támogatás, de a támogatási szerződést IH visszavonta (pályázat)

0

1

1

Megszűnt szerződések (kifizetést követően)

0

2

2

2 297 016

3 320 236

5 617 253

Sikeresen lezárult projektek száma

20

37

57

2009. júniusi állapot szerint sikeres projektet megvalósító szervezetek száma

18

36

Kifizetett támogatások száma (pályázat) Összesen kifizetett támogatás (ezer Ft)

Kifizetett támogatási összeg (ezer Ft) – csak sikeresen lezárt projektek

62

53

74

75

A támogatott és nem támogatott pályázatok helyszíneit a következő térképeken tüntettük föl.

74 Egy támogatott szervezet a GVOP 1.2.1-ből és a GVOP 1.2.2-ből is nyert támogatást fejlesztéseinek megvalósításához. 75 Egy támogatott szervezet a GVOP 1.2.1-ből és a GVOP 1.2.2-ből is nyert támogatást fejlesztéseinek megvalósításához.

79


10. ábra: A GVOP 1.2.1. projektek helyszínei

11. ábra: A GVOP 1.2.2. projektek helyszínei

80


A GVOP 1.2. pályázói nem csupán az üzleti infrastruktúra-fejlesztéseket támogató intézkedésre pályáztak. A 96 azonosított adószámú GVOP 1.2. pályázó összesen 247 darab pályázatot nyújtott be az NFT kiírásaira, s közel tizenkilenc milliárd forintnyi fejlesztést kívántak (GVOP 1.2-vel együtt) megvalósítani. Közel 10 milliárd forintnyi támogatást el is nyertek, ennek mintegy 60 %-kát tette ki a GVOP 1.2. támogatás. Összesen 73 szervezet nyert támogatást, melyből 15 olyan, amely nem kapott GVOP 1.2. támogatást. 38. táblázat: Fejlesztési igények és a GVOP 1.2. igényelt és megítélt össztámogatása GVOP 1.2. pályázók által…

Összesen, millió Ft

Átlag, millió Ft

Igényelt GVOP 1.2. támogatás

10 592

111

Megítélt GVOP 1.2. támogatás

6 151

65

Kifizetett GVOP 1.2. támogatás

5 931

62

Beadott NFT pályázat

247 darab

3 darab

Igényelt NFT támogatás

18 862

199

Megítélt NFT támogatás

9 980

105

Kifizetett NFT támogatás

9 394

99

Beadott ÚMFT pályázat

72 darab

1 darab

Igényelt ÚMFT támogatás

58 365

614

Megítélt ÚMFT támogatás

54 459

573

Kifizetett ÚMFT támogatás

2 654

28

Forrás: MÉrtéK adatgyűjtés EMIR-ből

A legaktívabb és egyben legsikeresebb NFT-s pályázónak Esztergom és Mórahalom városa, a Kapos Innovációs Transzfer Központ Kht. és a Németh Toll Feldolgozó Kft. bizonyult. 39. táblázat: A GVOP 1.2. pályázói közül a 10 legsikeresebb NFT forrásszerző Beadott NFT pályázat

Szervezet

Igényelt NFT támogatás, Ft

Megítélt NFT támogatás, Ft

Esztergom Város Önkormányzata

9

3 072 452 363

1 268 852 241

Mórahalom Város Önkormányzata

12

960 637 978

534 873 580

4

599 272 200

487 762 201

10

824 716 505

426 195 000

4

650 000 000

408 700 000

Kapos Innovációs Transzfer Központ Kht.

14

624 960 670

399 537 465

Bertrans Fuvarszervezési, Raktározási és Kereskedelmi Részvénytársaság

4

265 008 770

253 336 893

Kventa Elektronikai Fejlesztő, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság

4

296 942 280

248 471 140

Győr-Gönyű Kikötő Befektetési és Beruházásszervezési Részvénytársaság

4

335 318 160

217 318 160

BorsodChem Részvénytársaság Németh Toll Feldolgozó Kft. IB Andresen Industri Magyarország Kft.


A GVOP 1.2. pályázók fejlesztési forrásszerző aktivitásukat 2006 után is fenntartották, hiszen az ÚMFT pályázataira eddig összesen 72 darab pályázatot nyújtottak be, s mintegy 54 milliárd forintnyi támogatást el is nyertek. A legsikeresebb pályázónak a GYSEV bizonyult, közel 47 milliárd forintnyi támogatást nyert el eddig fejlesztéseinek támogatására. A második legtöbb ÚMFT támogatást a GVOP 1.2. pályázói közül eddig Mórahalom városa nyerte el, közel 1,9 milliárd forint értékben (29 beadott pályázat).

81


40. táblázat: A GVOP 1.2. pályázói közül a 10 legsikeresebb ÚMFT forrásszerző Beadott ÚMFT pályázat

Szervezet Győr-Sopron-Ebenfurti Vasúti Részvénytársaság

Igényelt ÚMFT támogatás, Ft

Megítélt ÚMFT támogatás, Ft

5

47 358 924 684

46 721 323 943

29

3 055 350 622

1 887 143 951

Bertrans Fuvarszervezési, Raktározási és Kereskedelmi Részvénytársaság

3

742 085 058

726 567 407

AUTÓKER Logisztikai, Ingatlanfejlesztő és Forgalmazó Kft.

1

500 000 000

500 000 000

Egri Ipari Park Ingatlanfejlesztő és Beruházásszervező Korlátolt Felelősségű Társaság

2

679 400 000

500 000 000

Mórahalom Város Önkormányzata

BILK Logisztikai ZRt.

1

473 367 001

473 367 001

11

895 067 844

470 636 173

KÉSZPÉNZ-INVEST Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság

4

657 525 504

417 265 134

SVIP Sajóbábonyi Vegyipari Park Kht.

1

306 693 576

306 693 576

Esztergom Város Önkormányzata


A személyes interjúk során a megkérdezett vállalkozásvezetők is elmondták, hogy számos pályázati lehetőséggel próbálkoztak. A válaszadó cégek közel kétharmada (35%) pályázott más forrásokra. Ezen belül azonban jelentős eltérés figyelhető meg a két intézkedés között. Az ipari parkok, inkubátorházak között ez az arány négyötöd; míg logisztikai szolgáltatóknál csak hatvan százalék. A legtöbben (9 cég) minőségbiztosítási rendszer kialakítására, illetve komplex vállalatirányítási rendszer kialakítására pályáztak. Két-két cég említette a HEFOP; a ROP; a Széchenyi-terv; az NKTH Baross Alap pályázati lehetőségeit. Ugyanígy két-két cég is megemlítette, a forrás megnevezése nélkül, hogy támogatást kapott munkahelyteremtésre; a HACCP-rendszer kialakítására; gépbeszerzésre, illetve infrastruktúra-fejlesztésre. A 2007-re rendelkezésünkre bocsátott APEH TAO adatsorok elemzése azt mutatta, hogy a GVOP 1.2.1. konstrukcióból jellemzően a belföldi társaságok tulajdonában levő társas vállalkozások részesültek támogatásban, míg a GVOP 1.2.2. által támogatott vállalkozások közül háromból egy részben vagy egészben külföldi tulajdonban volt. 41. táblázat: A külföldi tulajdon aránya alapján képzett társas vállalkozás-csoportok részesedése a kifizetett támogatásból Nincs a társas vállalkozásban külföldi tulajdon 0-49 % közti a külföldi tulajdon aránya 50-99 % közötti a külföldi tulajdon aránya 100 %-ban külföldi tulajdonban levő társas vállalkozás

I. NFT egésze 84,4 2,5 3,4 9,7

GVOP 1.2.1. 84,2 0,0 0,0 15,8

GVOP 1.2.2. 65,6 11,5 5,3 17,6

A kis- és közepes méretű vállalkozások helyzetéről készült NFGM-tanulmány részletes adatokat közölt a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások aggregált jegyzett tőkéjének megoszlásáról. A következő táblázatban az NFGM által alkalmazott fő tulajdonosok szerint adtuk meg, hogy miként oszlott meg egyrészt a 2007-es hazai vállalkozáspopuláció, másrészt az I. NFT-ből, s benne a GVOP 1.2.1-ből és 1.2.2-ből kifizetésben részesülő társas vállalkozások aggregált jegyzett tőkéje.

82


42. táblázat: A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások jegyzett tőkéjének megoszlása fő tulajdonosonként 2007-ben, százalék

Állami Belföldi magán Belföldi társasági Külföldi Egyéb ebből: önkormányzati Vállalkozások száma (N)

Kettős könyvvitelt vezető 76 vállalkozások 6,6 13,1 30,9 40,6 8,4 n.a. n.a.

I. NFT-ből kifizetésben részesülő vállalkozások 14,1 9,7 15,4 46,6 14,2 12,6 8251

GVOP 1.2.1. kifizetésben részesülő vállalkozások 0,0 2,7 80,2 0,1 17,0 15,0 15

GVOP 1.2.2. kifizetésben részesülő vállalkozások 27,3 14,9 13,6 38,0 6,2 0,0 38

Eredményeink azt mutatják, hogy az I. NFT-ből támogatást kapott társas vállalkozások 2007-es aggregált jegyzett tőkéjében némileg nagyobb a külföldi, az állami és az önkormányzati tulajdon aránya, mint a teljes vállalkozási populációban, míg a belföldi magán- és a belföldi társasági tulajdon aránya alacsonyabb. A GVOP 1.2.1-ből inkább belföldi társasági és kisebb részben önkormányzati tulajdonban levő vállalatok kaptak támogatást, míg a GVOP 1.2.2-ből jellemzően külföldi és állami tulajdonban levők.

76

Adatok forrása: NFGM (2008): A kis- és középvállalkozások helyzete 2008. p. 124

83


2.3. A vizsgálati populációk meghatározása: ipari parkok és logisztikai központok Az előző fejezetekben azt vizsgáltuk, hogy mely szervezetek pályáztak és részesültek GVOP 1.2.1 illetve 1.2.2. támogatásban. A következő oldalakon viszont már azt vizsgáljuk, hogy az ipari parkok és a logisztikai vállalkozások közül melyek részesültek GVOP 1.2. támogatásban. A populáció definíciós nehézségeiből kifolyólag az inkubátorházakat csak mint az ipari parkok által nyújtott speciális szolgáltatást vizsgáljuk. A támogatott ipari parkok számának meghatározása Az NFGM-től kapott adatsorok szerint 2008-ig összesen 210 ipari park címmel rendelkező szervezet szolgáltatott 1997-2008 között (bármikor) adatot az ipari park működéséről. Az értékelés elvégzése szempontjából releváns időpontig, 2005-ig 181 ipari park címet osztottak ki, ám ebben az évben csak 179, míg 2004-ben 165 ipari park szolgáltatott adatot. 2004–2008 között minden évre 162 ipari parkról rendelkezünk adattal, míg 2005–2008 között 177-ről. 12. ábra: Az ipari park címmel rendelkező szervezetek számának alakulása az NFGM-Promei adatbázisban

250

ipari parkok száma (db.)

200

150

100

50

0 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

A GVOP 1.2.1 konstrukció kiírásaira 26 azonosított ipari park nyújtott be pályázatot. Közülük 17 nyert támogatást, míg 11 ipari park pályázatát elutasította a bíráló bizottság. A 17 támogatott ipari park az összes GVOP 1.2.1-ből kifizetett támogatás 81,9 %-át kapta.

84


43. táblázat: A GVOP 1.2.1-re pályázó ipari parkok GVOP 1.2.1 Nyertes pályázatok száma Támogatott ipari parkok száma Pályázó, de nem támogatott IP Nem pályázó IP (2005-2008 között 177 IP-ről van adat) Nem pályázó IP (1997-2008 között 210 IP-ről van legalább 1 évre adat)

Elemszám 21 17 10 151

Részesedés a kifizetett támogatásból, % 86,25%

184

Az ipari parkok közül a dombóvári két projektje kapott támogatást, a többiek egyegy pályázata nyert. 44. táblázat: A GVOP 1.2.1. révén támogatott ipari parkok Támogatott IP ÁTI-Sziget Ipari Park (Szigetszentmiklós) Batta Ipari Park (Százhalombatta) Budaörsi Ipari és Technológiai Park (BITEP) (Budaörs) Debreceni Regionális Innovációs és Ipari Park (Debrecen) Déli Ipari Park (Székesfehérvár) Dombóvári Ipari Park és Logisztikai Központ (Kaposszekcső) Esztergomi Ipari Park (Esztergom) Euro Business Innovációs Ipari Logisztikai Park (Budaörs) Homokhát Térségi Agrár-Ipari Park (Mórahalom) IKARUS Budapesti Ipari Park (Budapest, XVI. kerület) Pécsi Ipari Park (Pécs) Sajóbábonyi Vegyipari Park (Sajóbábony) Sóskúti Ipari Park(Sóskút) VIDEOTON Ipari Park (Székesfehérvár) VIDEOTON Kaposvári Ipari Park (Kaposvár) Viktória Ipari Park (Üllő) 77 Zalaegerszegi Déli Ipari Park (Zalaegerszeg)

A fennmaradó támogatást 3 olyan pályázó kapta, mely azonosításunk szerint nem rendelkezik ipari park címmel, vagy az EMIR adatbázisban rögzített információk alapján nem kapcsolható valamely ipari parkhoz. A GVOP 1.2.1 konstrukció az ipari parkok infrastrukturális fejlesztési eszközein túl az innovációs szolgáltatásokat nyújtó központok, inkubátorházak létrehozását és fejlesztését is támogatta, ezért kísérletet tettünk az ezen célokat megjelölő pályázatok külön vizsgálatára. A részpopuláció meghatározásában a pályázati projektek nevesített céljai voltak segítségünkre Az inkubátorházak vagy innovációs szolgáltatásokat nyújtó központok létrehozására vagy fejlesztésére pályázó szervezetek száma 13, melyek közül 10 nyertes pályázatot adott be. A pályázó szervezetek közül 8, a nyertesek közül pedig 6 valamelyik ipari parkhoz kötődik.

77

Az ipari parkhoz kötődő RVH Zalaegerszeg Ingatlanfejlesztő és Ingatlanhasznosító Korlátolt Felelősségű Társaság megítélt támogatását nem fizették ki.

85


45. táblázat: A GVOP 1.2.1 támogatást kapó inkubátorház-fejlesztések Támogatott innovációs szolgáltatás-fejlesztési vagy inkubátorház-projektet benyújtó szervezet Budaörsi Ingatlanfejlesztő és Szolgáltató Centrum Kft. (BITEP) 78 Batta Ipari Park (Százhalombatta) DIP INVEST Ingatlanforgalmazó és Ingatlanhasznosító Kft. Estate Debreceni Office Kft. FSD Park Kereskedelmi és Építőipari, Szolgáltató Kft. Kapos Innovációs Transzfer Központ Kht. KÉSZPÉNZ-INVEST Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Kventa Elektronikai Fejlesztő, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. SKT Trade Kereskedelmi és Építőipari, Szolgáltató Kft. Vállalkozói Központ Közalapítvány

Az inkubátorházak teljes magyarországi populációjának meghatározásakor – más lehetőség hiányában – a Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége (VISZ) taglistájának inkubátorházait vettük figyelembe. A 39 VISZ-tag közül azonban csak 3 inkubátorház jelent meg GVOP pályázóként, ami lényegesen kisebb, mint az ipari parkban működő inkubátorházak száma. Az inkubátorházpopuláció meghatározásának nehézségei miatt úgy döntöttünk, hogy az inkubátorházakat nem vizsgáljuk az ipari parkoktól független telephelycsoportként, hanem azokat a jól definiálható ipari parki populáció által nyújtott szolgáltatások egy – igaz emelt szintű – csoportjának tekintjük. Ezt a döntésünket a szakmai érdekképviseletekkel folytatott interjúk tapasztalatai is alátámasztották: „Az 1991-ben alapított szervezet [VISZ] a kezdetek óta képviseli az inkubátorházak érdekeit. A kezdetekről elmondható, hogy nem volt hosszú távú, következetes kormányzati stratégia sem a KKV-k fejlesztésére, sem a fejlődésükhöz szükséges eszközrendszer kialakítására. A 90-es évek közepétől az ipari park program közvetetten gyakorolt hatást a KKV-k fejlődésére. 1999 óta pedig több pályázat is megjelent vállalkozói inkubátorok létrehozására és fejlesztésére. A Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége minden lehetséges fórumon igyekezett felgyorsítani, hatékonyabbá tenni a folyamatokat. Saját eszközök hiányában nem anyagi támogatással, hanem jó példák bemutatásával, meggyőzéssel, ’lobbizással’ segítette az ügyet. Összességében elmondható, hogy a helyi inkubátorház fejlesztési programok eredményessége, sikere elsősorban a helyi kezdeményezők tehetségén, kitartásán és szervezőképességén múlik. A VISZ ehhez a tagok tapasztalatait, hazai és nemzetközi kapcsolatait és a vállalkozói inkubátorok eddigi eredményeit tudja hozzátenni. Ennek megfelelően a kezdetekben sokkal nagyobb volt a tagságuk.” (részlet a VISZ interjúból)

A GVOP 1.2.2 konstrukcióban is érintett ipari parkok meghatározása Az adatfeltárás során világossá vált, hogy az ipari parkok közvetett módon úgy is részesülhettek a GVOP támogatási pályázatok előnyeiből, hogy nem közvetlenül ezen szervezetek pályáztak a fejlesztések megvalósítására. Számos esetben tapasztalható, hogy egy, az ipari parkban működő vállalkozás (például logisztikai szolgáltató) sikeres pályázatot nyújtott be valamilyen 1.2.2 konstrukcióban támogatott logisztikai fejlesztés megvalósítására. Ezzel közvetve az ipari park számára is előnyös fejlesztéseket hajthatott végre számos cég. Míg a GVOP 1.2.1. konstrukció célirányosan az ipari parkok fejlesztésére irányult, addig a GVOP 1.2.2. konstrukció kiírásai (logisztikai szolgáltató pályázatok) csak közvetett módon érinthették az ipari parkok fejlődését. Ezt az indirekt hatást akkor lehet megfigyelni, ha az 1.2.2. konstrukcióban olyan logisztikai vállalkozás vagy projekt kap támogatást, amely 78

A Batta Invest 2005-ben A) célra, vagyis ipari park fejlesztésre pályázott, ám adatgyűjtésünk során azt az információt szolgáltatta, hogy inkubátorház jellegű fejlesztést valósított meg.

86


amúgy ipari parkban működik. A pályázatokban megfogalmazott helyszín és célok alapján egyértelműen azonosítható, ha egy vállalkozás logisztikai fejlesztése az ipari park területén megy végbe. Ismerve a GVOP 1.2.2. pályázókat, a pályázatok helyszíneit, valamint az ipari parkokban működő vállalkozások listáját, meghatározható volt azon vállalkozások csoportja, amely GVOP 1.2.2. támogatást nyert, és egyben ipari parkban működik. Mindezek alapján definiálni lehet a GVOP 1.2.2 konstrukcióban közvetetten érintett ipari parkokat. Azon ipari parkok száma, amelyekben a GVOP 1.2.2 konstrukcióban támogatott logisztikai szolgáltató is működik, összesen 12, közülük egy ipari park közvetlen GVOP 1.2.1 támogatásban is részesült. 46. táblázat: GVOP 1.2.2 konstrukcióban közvetett módon támogatott ipari parkok GVOP 1.2.2 konstrukcióban közvetett módon támogatott ipari parkok Dorog Város Térség- és Gazdaságfejlesztő Környezetvédelmi Ipari Parkja (Dorog) Gyomaendrődi Ipari Park (Gyomaendrőd) Gyöngyös Ipari Park (Gyöngyös) Klárafalvai Ipari Park (Klárafalva) M5-Gyál Ipari Park (Gyál) Makói Ipari Park (Makó) Nyíregyházi Ipari Park (Nyíregyháza) Sopron Dél-Keleti Ipari Park (Sopron) Sóstó Ipari Park (Székesfehérvár) Szigetszentmiklós-Leshegy Innovációs Központ és Ipari Park (Szigetszentmiklós) Tatabánya Nyugati Ipari Park (Tatabánya)

GVOP 1.2.1 konstrukcióban közvetlenül és GVOP 1.2.2 konstrukcióban közvetett módon támogatott ipari parkok Euro Business Innovációs Ipari Logisztikai Park (Budaörs)

A támogatott logisztikai központok számának meghatározása A logisztikai központok (LSZK) populációjának meghatározása az ipari parkoknál lényegesen bonyolultabb vállalkozásnak bizonyult. Ennek oka az, hogy az LSZK-k minősítésének nincs olyan kormányzatilag is szabályozott rendszere, ami alapján egyértelműen meghatározható lenne egy-egy szervezetről vagy területről, hogy LSZK-nak tekinthető-e vagy sem. Az alábbiakban három megközelítést mutatunk be.

Az MLSZKSZ adatbázisa alapján Az első meghatározása szerint azokat a szervezeteket tekintjük LSZK-nak, amelyek 2007-ben és/vagy 2008-ban adatot szolgáltattak az MLSZKSZ logisztikai adatbázisába (a 2006. és/vagy 2007. év adatairól). Összesen 41 ilyen szervezet79 van, közülük 8 pályázott a GVOP 1.2.2 kiírásaira fejlesztéseik megvalósításához.

79

A 41 szervezetből 2006-ra vonatkozóan csak 16 szolgáltatott adatot az értékelés elvégzése szempontjából kulcsfontosságú jellemzőkről (pl. áruforgalom nagysága, raktárkapacitások). 2006 előttre vonatkozóan nincsenek adatok a megkapott adatsorokban.

87


47. táblázat: A támogatott logisztikai központok számának meghatározása – 1. vizsgálat I. vizsgálat GVOP 1.2.2

Elemszám

Támogatott LSZK-k száma, melyek az MLSZKSZ adatbázisába adatot szolgáltattak Pályázó, de nem támogatott LSZK-k száma, melyek az MLSZKSZ adatbázisába adatot szolgáltattak Nem pályázó LSZK-k száma, melyek az MLSZKSZ adatbázisába adatot szolgáltattak (41) Támogatott MLSZKSZ adatbázisba adatot szolgáltató BERTRANS Rt. Eurosped Nemzetközi Fuvarozó és Szállítmányozó Rt. GySEV Zrt. Hétpettyes Logisztikai Szolgáltató Kft. Masped Logisztika Logisztikai és Vámügynökségi Kft. Abroncs Hungária Kereskedőház Kft.

6


2 33

A 6 ily módon meghatározott LSZK az összesen kifizetett GVOP 1.2.2 támogatás 18,4 %-át kapta, míg a fennmaradó részen más szervezetek osztoztak.

A logisztikai szolgáltató központok minősítése alapján Egy másik lehetőség az LSZK-k meghatározására a Logisztikai Egyeztető Fórum által 2006-ban elfogadott szempontrendszer80 alkalmazása, amely intermodális, regionális, helyi és vállalati logisztikai központokat határoz meg: „A logisztikai központok besorolásával kapcsolatos pályáztatási, minősítési és monitoring tevékenységeket a – megfelelő szakértelemmel rendelkező – Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) végzi, míg a cím odaítélése a Logisztikai Egyeztető Fórum (LEF) hatásköre. A LEF a minősítési bizonyítványt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) jóváhagyásával állítja ki. Az eljárásban résztvevő szervezeteket az MLSZKSZ rendszeresen tájékoztatja a besorolással kapcsolatos feladatok állásáról.” (idézet a weblapról)

Az NFGM-től kapott LSZK lista 30 intermodális, regionális vagy helyi LSZK-ban működő (illetve azt működtető) vállalkozást tartalmaz. 48. táblázat: A támogatott logisztikai központok számának meghatározása – 2. vizsgálat II. vizsgálat GVOP 1.2.2 Elemszám Támogatott minősített LSZK-k száma 4 Pályázó, de nem támogatott minősített LSZK 1 Nem pályázó minősített LSZK (2009-ben 30 ilyen 25 szervezetről tudunk) Támogatott minősített LSZK BERTRANS Rt. Győr-Gönyü Kikötő Rt. GySEV Zrt. Kanizsa Sprint Kft.


A 30 ily módon meghatározott LSZK vállalkozásból öt pályázott a GVOP 1.2.2. kiírásaira, és közülük négy nyert támogatást. A részükre kifizetett támogatás az összesen kifizetett GVOP 1.2.2 támogatás 16,2 %-át teszi ki.

80

http://mlszksz.hu/mlszkszbelepes.php (A letöltés időpontja: 2009. június 27.)

88


TEÁOR kódok alapján az IRM adatbázisból Mindkét fenti meghatározás gyengesége, hogy csak olyan LSZK-k érdemi vizsgálatára teremt lehetőséget, amelyek a kifizetett GVOP 1.2.2 össztámogatás nem több mint negyedét kapták, míg a többi logisztikai szolgáltató vizsgálatára nem teremt lehetőséget. Megoldásként a Magyar Logisztikai Stratégia (2007–2013). c. dokumentum ajánlásai mutatkoztak, amely a következő TEÁOR (03) számokon szereplő főtevékenységekkel rendelkező vállalkozásokat tekinti logisztikai vállalkozásoknak: - Vasúti szállítás (6010) - Közúti teherszállítás (6024) - Csővezetékes szállítás (6030) - Vízi (belvízi+tengeri) szállítás (6110, 6120) - Légi szállítás (6210, 6220) - Rakománykezelés (6311) - Tárolás, raktározás (6312) - Egyéb szállítást segítő tevékenység (6321, 6322, 6323) - Szállítmányozás (6340) - Postai-futárpostai tevékenység (6411, 6412) Amennyiben e megoldást választjuk, akkor azt kapjuk, hogy a támogatott 38 pályázóból 29 főtevékenysége tekinthető „logisztikai” jellegűnek. E kedvezményezettek az összes kifizetett támogatás közel háromnegyedét kapták, mint azt a következő táblázatban feltüntettük. 49. táblázat: A támogatott logisztikai központok számának meghatározása – 3. vizsgálat III. vizsgálat GVOP 1.2.2 Elemszám Támogatott, logisztikai TEÁOR kódú vállalkozások száma 29 Támogatott, nem logisztikai TEÁOR kódú vállalkozások 9 száma Pályázó, de nem támogatott, logisztikai TEÁOR kódú 6 vállalkozások száma Pályázó, de nem támogatott, nem logisztikai TEÁOR kódú 15 vállalkozások száma Nem pályázó logisztikai TEÁOR kódú vállalkozások száma 14125 Egyéb (nem GVOP) logisztikai pályázaton nyertes logisztikai 20 TEÁOR kódú vállalkozások Egyéb (nem GVOP) logisztikai pályázaton nyertes nem 20 logisztikai TEÁOR kódú vállalkozások

Részesedés a kifizetett támogatásból, % 74,32% 22,68%

A fent jelzett logisztikai kategóriába eső vállalkozásokon túlmenően kiegészítésként azt a viszonylag kis számú vállalkozási csoportot is figyelembe vehetjük, amely nem a fent jelzett TEÁOR tevékenységi csoportokba sorolható, ám az EMIR adatbázisból lekért információk alapján pályázóként került regisztrálásra valamely logisztikai célú pályázati kiírásban (pl. Széchenyi Tervben). Az említett kiegészítést figyelembe véve a logisztikai vállalkozások adatbázisát az IRM adatbázisból előállítva kb. 14000 vállalkozásból álló halmaz kialakítására van lehetőség.

89


Az ipari parkokban működő vállalkozások azonosítása Tekintettel arra, hogy Megbízó a TOR-ban háromszintű (területi, telephely-csoport, vállalkozás) ökonometriai elemzést várt el, ezért szükséges volt azonosítanunk az ipari parkokban működő vállalkozásokat. E gazdasági aktorok – kivéve a közvetlenül támogatást kapó szervezeteket – a GVOP 1.2. támogatások közvetett haszonélvezői, hisz – feltételezéseink szerint – a megfejlesztett ipari parki, logisztikai szolgáltatások közvetetten e vállalkozások működését is segíthetik. Az ipari parki vállalkozások azonosításakor és adatbázisba szervezésekor a következők szerint jártunk el. Az ipari parkok, vagy az azt működtető szervezetek évenkénti beszámolókat készítenek az adott ipari park főbb állapot- és előrehaladási mutatóiról, kérdéseiről. Ezekben a beszámolókban – az NFGM kérésének megfelelően – fel kell tüntetni az ipari parkban adott évben működő, betelepülő vagy szerződött vállalkozások listáját. A 2004 és 2008 között rendelkezésre álló ipari parki beszámolók alapján ezek után kialakítható ipari parkonként, illetve összesítve az évenként vizsgálható vállalkozások száma. A későbbi vizsgálatok, illetve az egyéb külső adatbázisokhoz való hozzákapcsolás lehetősége érdekében ezen vállalkozásokat az adószámuk alapján célszerű azonosítani. Az azonosításra került vállalkozások évenkénti száma az alábbi táblázatban látható: 50. táblázat: Az ipari parkokban működő társas vállalkozások számának alakulása, 2004–2008 2004

2005

2006

2007

2008

Azonosított társas vállalkozások száma az ipari parkokban

2234

2769

3240

3615

3736

Ebből GVOP 1.2.1 konstrukcióban támogatott ipari parkban

483

570

765

829

871

GVOP 1.2.2 konstrukcióban közvetetten támogatott ipari parkban

103

120

152

227

183

Az ipari parkokban működő vállalkozások fent jelzett számai csak az adószámmal azonosított társas vállalkozásokra vonatkoznak. Az adatok között nem szerepelnek az ipari parkokban – amúgy kis arányban előforduló – egyéni cégek és egyéni vállalkozások, továbbá az ipari parki beszámolókban egyébként esetenként feltüntetett egyéb szervezeti formák, alapítványok, vagy önkormányzatok stb. Az ipari parkokban működő társas vállalkozások jelentős pályázási aktivitást mutattak mind az NFT, mind pedig az ÚMFT rendszerében.81 Noha az NFT és ÚMFT pályázói között azonosított társas vállalkozások csupán 6,2 százalékáról tudjuk, hogy ipari parkban működik, e cégek nyerték el az NFT összes társas vállalkozásoknak megítélt támogatásának 12,1 százalékát és az összes eddig társas vállalkozásoknak megítélt ÚMFT támogatás 6,8 százalékát.

81

Ennek okai között az is szerepet játszhatott, hogy a GVOP 2.1.1. és a GVOP 2.3.2. konstrukciók támogatásaira pályázók az értékelés során pluszpontot kaptak, ha a fejlesztést ipari parkok területén valósították meg (Lásd GVOP_2005_232 útmutató XI/6. fejezet).

90


13. ábra: Az ipari parkokban is működő vállalkozások részesedése az NFT és ÚMFT társas vállalkozásainak nyújtott támogatásaiból, % 5,5

A kifizetett ÚMFT támogatás összege

6,8

Megítélt összes UMFT támogatás 5,2

Igényelt összes UMFT támogatás

7,7

Beadott UMFT pályázatok száma, db

56,3

GVOP 1.2. projekt megvalósítására kifizetett támogatás

45,9

Beadott GVOP 1.2. pályázatok száma

11,5

A kifizetett NFT támogatás összege

12,1

Megítélt összes I. NFT támogatás

10,9

Igényelt összes I. NFT támogatás 7,6

Beadott I. NFT pályázatok száma, db

Vállalkozások szám

6,2

100

10

1


Az ipari parkokban (is) működő, azonosított társas vállalkozások összesen 1907 NFT- és 1216 ÚMFT-pályázatot nyújtottak be. 34 milliárd forintnyi NFT-s és 96 milliárd forintnyi ÚMFT-s támogatást ítéltek meg pályázataik megvalósítására, s az értékelés időpontjáig 28 milliárd Ft NFT-s és 11,6 milliárd Ft ÚMFT-s támogatást fizettek ki nekik. 51. táblázat: Ipari parkban is működő társas vállalkozások NFT-s forrásszerző képességének néhány jellemzője Szempont Beadott I. NFT pályázatok száma, db Igényelt összes I. NFT támogatás, Ft Megítélt összes I. NFT támogatás, Ft Támogatott NFT projektek elfogadott költségvetése, Ft A kifizetett NFT támogatás összege, Ft

Ipari parkban is működő társas vállalkozás 1 907 58 634 998 290 34 073 356 819

Összes társas vállalkozás 25 137 537 304 586 901 282 549 343 862

88 515 569 786

615 017 291 917

28 120 696 376

243 941 274 950

Forrás: MÉrtéK adatgyűjtés EMIR-ből 52. táblázat:Ipari parkban is működő társas vállalkozások ÚMFT-s forrásszerző képességének néhány jellemzője Szempont Beadott UMFT pályázatok száma, db Igényelt összes UMFT támogatás, Ft Megítélt összes UMFT támogatás, Ft A szerződésben szereplő elfogadott ÚMFT projektköltségvetés, Ft A kifizetett ÚMFT támogatás összege, Ft

Ipari parkban is működő társas vállalkozás 1 216 125 847 497 968 96 256 616 687

Összes társas vállalkozás 15 797 2 406 018 180 059 1 405 690 831 150

164 807 969 232

1 640 132 095 606

11 693 164 938

214 465 396 432


91


Pályázási aktivitásuk, s jelentős fejlesztési forrásszerző-képességük olyan befolyásoló tényező, amit a vállalkozásszintű ökonometriai hatásvizsgálatnál is figyelembe kellett vennünk. Mely ipari parkok (vállalkozásai) pályáztak GVOP 1.2. támogatásra? – Logit vizsgálat A GVOP 1.2 intézkedés kiírásaira pályázó ipari parki populáció jellemzőinek vizsgálatára logit regressziót is készítettünk, amire már a később bemutatandó többváltozós, ökonometriai hatásvizsgálat részeként került sor (lásd 4., 5. és 6. főfejezet). Eredményeinket azonban e helyütt mutatjuk be, hogy Jelentésünk olvasója képet kaphasson arról, hogy a pályázási és támogatásszerzési esélyeket mely – statisztikailag kimutatható – tényezők befolyásolták. Megjegyezzük, hogy a pályázást és a támogatás elnyerését számos, adatszerűen meg nem ragadható tényező befolyásolta, amelyek egy részével a kedvezményezettekkel és pályázókkal készített interjúk tapasztalataira támaszkodva foglalkozunk. Az itt bemutatandó regressziós modell szignifikáns változói segítségével megkíséreljük a pályázó populáció jellemzését. A regresszió illeszkedésének a megfelelősége, illetve előrejelző képessége segítségével képet alkothatunk arról, hogy mely jellemzők mentén válik meghatározóvá a pályázati tevékenység. A regressziós modell függő változója a GVOP 1.2 pályázat ténye. A változó 1 értéket vesz fel, ha az ipari park (vagy a benne működő vállalkozás) pályázott (függetlenül attól, hogy pályázata sikeres volt-e), és 0-t, ha nem. Az ilyen bináris változók magyarázatára leggyakrabban probit vagy logit modelleket szokás alkalmazni. A két modell közötti választást a jelen alkalmazásban a jobb illeszkedés jelentette. A pályázati szokások magyarázatára készített logit regresszió eredményét láthatjuk a következő táblázatban. 53. táblázat: Az ipari parkok GVOP pályázaton való részvételének logit modellje const TAV_BP SZOLG4_INNOV ARBEV4_FELDOLG Mean dependent var McFadden R-squared Log-likelihood Schwarz criterion

Együttható -1,35627 -0,0214212 0,897124 1,83583e-05

Std. hiba 0,570313 0,00585609 0,252934 7,11986e-06

z-statisztika -2,3781 -3,6579 3,5469 2,5785

0,166667 S.D. dependent var 0,311321 Adjusted R-squared -44,68204 Akaike criterion 109,2433 Hannan-Quinn Előrejelzési pontosság = 123 (85,4%) f(β'x) a független változók átlagánál = 0,088 Likelihood arány teszt: Chi-square(3) = 40,3975 [0,0000] Előrejelzett 0 1 Tényleges 0 116 4 1 17 7

p-érték 0,01740 0,00025 0,00039 0,00992

** *** *** *** 0,087827 0,249670 97,36409 102,1911

A modell 85,7%-osan jelez előre, ami elég jó eredmények számít, azonban ne felejtsük el, hogy egy nagyon speciális populáció elemzése a feladat. Ha egy „buta” modell minden ipari parkot nem pályázónak becsülne, az önmagában 83,6%-os előrejelzési pontosságot jelent, mivel a vizsgálati mintában szereplő 144 ipari parkból mindösszesen 24 indult a pályázatokon.82 A mi modellünk előrejelző képessége 1,8 százalékponttal jobb. A hiba az adatok struktúrájából adódóan nem egyenletesen oszlik meg, a 24 pályázó ipari parkból mindössze 7-ről jelezte előre, hogy valóban 82

Vizsgálati mintánkba kevesebb ipari park került bele, mint amennyi valójában pályázott, mivel a többváltozós adatelemzéshez szükséges adatok egy része számos ipari parkra nem állt rendelkezésre.

92


pályázni fog. A pályázás tényét statisztikailag szignifikánsan befolyásoló változók a Budapesttől való távolság (TAV_BP), a magas szintű, tehát innovációs szolgáltatások 2004-es szintje (SZOLG4_INNOV), és a feldolgozó ipari vállalatok árbevétele (ARBEV4_FELDOLG). A változók közül egyedül a Budapesttől való távolság hat negatívan a pályázási valószínűségre, a másik kettő pozitívan, ami megfelel az intuíciónknak, vagyis annak, hogy a konstrukciók kiírásai elsősorban a Budapesthez közelibb, innovációs szolgáltatásokkal jobban ellátott és a feldolgozóipari vállalatok 2004-es erős jelenléte jellemezte ipari parkok (és a bennük működő vállalkozások) fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását ösztönözte. Mely ipari parkok (vállalkozásai) nyertek GVOP 1.2. támogatást? – Probit vizsgálat A GVOP 1.2 programokon támogatott ipari parki populáció jellemzőinek vizsgálatára probit regressziót készítettünk. A regressziós modell szignifikáns változói segítségével megkíséreljük a támogatott populáció jellemzését. A regresszió illeszkedésének mértéke, illetve előrejelző képessége segítségével képet alkothatunk arról, hogy mely jellemzők mentén válik meghatározóvá a támogatottság. A támogatottság magyarázatára készített probit regresszió eredményét láthatjuk a következő táblázatban. 54. táblázat: Az ipari parkok GVOP program keretében történt támogatásának probit modellje const SZOLG4_ALAP BERUH4MFt ARBEV4MFt ARB4MFt_FELD ARB4MFt_SZOLG NFTI_ARANY Mean dependent var McFadden R-squared Log-likelihood Schwarz criterion

Coefficient -3,91573 0,825483 -0,036211 -0,0116538 0,0215873 0,106265 2,01563

Std. Error 0,943608 0,258097 0,0146146 0,00428343 0,00534527 0,0317734 0,831717

z-stat -4,1497 3,1983 -2,4777 -2,7207 4,0386 3,3445 2,4235


p-value 0,00003 0,00138 0,01322 0,00651 0,00005 0,00082 0,01537

*** *** ** *** *** *** ** 0,035959 0,310972 63,28972 71,73707

A modell 93,8%-osan jelez előre. Ha a modell minden ipari parkot nem támogatottnak jelezne előre, az előrejelzési pontosság akkor is elérné a 90,3%-ot, mivel a vizsgálati mintában szereplő 144 ipari parkból mindösszesen 14 részesült támogatásban. A mi modellünk előrejelző képessége 3,5 százalékponttal jobb. A hiba az adatok struktúrájából adódóan nem egyenletesen oszlik meg, a 14 támogatott ipari parkból mindössze 8-ról jelezte előre, hogy valóban támogatásban fog részesülni. Ebben a modellben már sokkal több változó játszik szignifikáns szerepet. Érdekes, hogy míg a Budapesttől való távolság negatív hatást gyakorolt a pályázásra, addig ez a nyerési esélyeket egyáltalán nem befolyásolta. Az ipari parkba települt vállakozások 2004-es évi összes beruházása (millió forintban, BERUH4MFt) és összes árbevétele (millió forintban, ARBEV4MFt) egyaránt szignifikánsnak bizonyult. Mindkét változó előjele negatív, azaz minél kevesebb beruházást hajtottak végre az ipari

93


parkba települt vállalatok, illetve minél alacsonyabb árbevétellel rendelkeztek, annál nagyobb eséllyel kapott támogatást az ipari park. A hatás nagyságrendjének érzékeltetéséhez a probit regresszióból számított ún. meredekség mutató nyújthat segítséget, amely az átlagos értékek közelében mutatja a magyarázó változók egységnyi változásának a nyerési valószínűségre gyakorolt hatását. A beruházás esetében ez az érték -1,3‰, azaz minden egyes tízmillió forintnyi többlet beruházás hatására 1,3 százalékponttal csökkent a nyerési esély. Hasonlóképpen az árbevétel esetében a meredekség értéke -0,4‰, azaz minden százmillió forintnyi többlet árbevétel esetén a csökken a nyerési esély 4 százalékponttal. Összehasonlításul, a támogatott ipari parkokban a vállalatok által megvalósított beruházások átlaga 18,4 MFt, míg az összes ipari parkban ez az érték 9,4 MFt. E két érték eltérése önmagában a meredekségen alapuló közelítő becslés szerint 1,2 százalékpontnyi nyerési esély különbséget tud magyarázni. Az árbevétel hatása a nyerési esélyekre azonban nem független attól, hogy mely iparág képviselője realizálta azt. A feldolgozóipari vállalatok által realizált nagyobb árbevétel, valamint a szolgáltatóipari cégek által realizált nagyobb árbevétel önmagában növelte a nyerési esélyeket. E két utóbbi változó együtthatója abszolút értékben nagyobb, mint az árbevétel együtthatója, Ezért a feldolgozóipari vállalatok árbevételének változásából fakadó nettó hatást a két együttható különbsége mutatja. A regresszió eredményeit tehát úgy lehet értelmezni, hogy a nyerési esélyeket a feldolgozóipari és a szolgáltatási tevékenységet végző vállalatok jelenléte növeli. A regresszió szignifikáns változójának bizonyult az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében támogatott vállalatok jelenléte az ipari parkokban. Ezt a hatást az NFTI_ARANY változó méri, amelynek értéke az NFT keretében támogatott vállalatok arányát mutatja az ipari parkba települt vállalatok számához viszonyítva. A mutató átlaga 31,95%, ám a támogatott ipari parkok esetében is lényegében ugyanekkora értéket vesz fel. A támogatott ipari parkok esetében ezen mutató legnagyobb értéke 43,59%, ami a meredekség mutató felhasználásával becsülve lényegében kb. 1 százalékponttal növelheti meg a nyerési esélyeket. A meredekség mutatók felhasználásával készített hatásmutatókat komoly fenntartásokkal kell kezelni, hiszen a probit/logit modellek nem lineáris modellek, így az átlagos értékek közelében számított hatásoktól jelentősen eltérő hatásokat kapunk más magyarázó változó értékek mellett. Továbbá az egyes ipari parkok nyerési esélyeit az egyes tényezők együttesen magyarázzák, ahol szintén nem érvényesül az additivitás a becslőfüggvény nemlineáris jellege miatt. Összességében elmondhatjuk, hogy a regresszió képes volt arra, hogy a támogatottság néhány szignifikáns tényezőjét megragadja, ugyanakkor a modell gyenge előrejelző képessége a támogatott populáció esetében arra utal, hogy vagy releváns magyarázó változók hiányoznak a modellből, vagy nem különbözik érdemben a támogatotti populáció a nem támogatott-tól. A jelen vizsgálatban figyelembe vett magyarázó változókra szűkítve az értelmezést,83 elmondhatjuk, hogy ezen változók alapján a támogatotti kört csak korlátozottan lehet elválasztani a nem támogatotti populációtól.

83

A vizsgálatba bevont, de szignifikánsnak nem bizonyult magyarázó változókat is idesorolva.

94


Mely logisztikai vállalkozások pályáztak GVOP 1.2.2 támogatásra? – Probit vizsgálat A GVOP 1.2.2. kiírásaira pályázó logisztikai vállalkozások jellemzőinek vizsgálatára probit regressziót készítettünk. A regressziós modell szignifikáns változói segítségével megkíséreljük a pályázó populáció jellemzését. A regresszió illeszkedésének a jósága, illetve előrejelző képessége segítségével képet alkothatunk arról, hogy mely jellemzők mentén válik meghatározóvá a pályázati tevékenység. A pályázati tevékenység magyarázatára készített probit regresszió eredményét láthatjuk a következő táblázatban. 55. táblázat: A logisztikai vállalkozások GVOP 1.2.2. részvételének probit modellje const FORGESZK4 HE4 UZLEREDM4 TAMOG_NEMGVOP Mean dependent var McFadden R-squared Log-likelihood Schwarz criterion

Együttható -5,50569 5,41019e-07 -2,06016e-06 8,20258e-06 2,82948

Std. hiba 0,232184 1,27511e-07 3,75036e-07 1,36231e-06 0,3714

z-statisztika -23,7126 4,2429 -5,4932 6,0211 7,6184

0,007960 S.D. dependent var 0,204199 Adjusted R-squared -171,6411 Akaike criterion 385,5032 Hannan-Quinn Előrejelzési pontosság = 4613 (99,2%) f(β’x) a független változók átlagánál = 0,005 Likelihood arány teszt: Chi-square(4) = 88,0847 [0,0000] Előrejelzett 0 1 Tényleges 0 4610 1 1 34 3

p-érték <0,00001 0,00002 <0,00001 <0,00001 <0,00001

*** *** *** *** *** 0,004608 0,181017 353,2822 364,6170

A modell 99,247%-osan jelez előre. Ha a modell minden logisztikai vállalkozást nem pályázónak jelezne előre, az előrejelzési pontosság akkor is elérné a 99,204%-ot, mivel a vizsgálatban szereplő 4648 logisztikai vállalkozásból mindösszesen 37 pályázott. A mi modellünk előrejelző képessége 0,043 százalékponttal jobb. Az előrejelzési pontosságnál azonban sokkal beszédesebb az, hogy a 37 pályázó logisztikai vállalkozásból mindössze 3-t tudott megfelelően előrejelezni. A pályázással szignifikánsan összefüggő változók egyrészt a vállalatok méretének és eredményességének mutatói, valamint a más támogatási programokban való támogatottság ténye. A modell illeszkedése (korrigált R 2) 18%, ami önmagában nem tragikusan alacsony érték. A pályázati tevékenységet meghatározó tényezők feltárására ezekkel együtt sem alkalmas a jelen modell. Mely logisztikai vállalkozások nyertek GVOP 1.2.2 támogatást? – Logit vizsgálat A támogatott logisztikai vállalkozások jellemzésére készített regresszió eredményeiről néhány kisebb eltéréstől eltekintve pontosan ugyanazok mondhatóak el, mint a pályázat esetében. A támogatottság magyarázatára készített logit regresszióban eltérés a pályázást magyarázó regresszióhoz képest, hogy · a regresszió illeszkedésének jósága még attól is elmaradva alig éri el a 3%-ot, · újabb magyarázó változóként megjelenik benne a Budapesttől való közúti távolság, percben. A változó becsült együtthatója negatív, azaz minél távolabb van egy logisztikai vállalkozás Budapesttől, annál kisebb esély van a támogatásra. · A korábbi pályázati tevékenység ebben a modellben azonban nem szignifikáns.

95


56. táblázat: A logisztikai vállalkozások GVOP 1.2.2. támogatásának logit modellje Const UZLEREDM4 PUEREDM4 HE4 BUDAPEST Mean dependent var McFadden R-squared Log-likelihood Schwarz criterion

Együttható -4,83233 4,62378e-06 2,4873e-06 -7,55307e-07 -0,00770922

Std. hiba 0,293069 1,72505e-06 5,69261e-07 3,71175e-07 0,00418302

z-statisztika -16,4887 2,6804 4,3694 -2,0349 -1,8430


p-érték <0,00001 0,00735 0,00001 0,04186 0,06533

*** *** *** ** *

0,004461 0,029566 301,9323 313,2670

Mindezzel együtt is a regresszió gyakorlatilag nem képes megragadni a támogatottság tényét, hiszen a 25 támogatott vállalkozás közül mindössze 1-t sorol a támogatottak közé. Összegzésképpen megállapítjuk, hogy a pályázati tevékenységnél látottakkal analóg módon, a támogatottságot meghatározó tényezők feltárására nem alkalmas a jelen modell. Ennek oka lehet egyfelől, hogy a vizsgálati populáció nagyon aszimmetrikus, ami miatt a logit regresszió valójában „igen nehéz helyzetben van”. Praktikus megoldás lehet megfelelő ismérvek alapján rétegzett mintát venni a logisztikai vállalkozások vizsgálatba bevont, fenti populációjából a támogatotti kör 25-ös elemszámának néhányszorosának megfelelő mintamérettel. Másfelől a vizsgálatba bevont magyarázó változók (a logisztikai vállalkozás földrajzi elhelyezkedése, mérleg és eredménykimutatásának jellemző mutatói valamint korábbi támogatottsági mutatói) nem feltétlen alkalmasak a vizsgált jelenség megragadására. Ebben az esetben más módszerek alkalmazásával kell feltárni a lehetséges ható tényezőket és újabb adatgyűjtéssel beszerezni a hiányzó információkat. Végül, de nem utolsósorban lehetséges, hogy a támogatott populáció legalább annyira heterogén, mint a teljes populáció. A megfelelő válasz megtalálása azonban mindenképpen további – a jelen értékelés kereteit meghaladó – vizsgálatokat igényel.

96


2.4. Esettanulmányok – előremutató megoldások Inkubátorház létesítése a Budaörsi Ipari és Technológiai Parkban Az IN-Q-tech Ingatlanfejlesztő és Innovációs Szolgáltató Kft. 2005. október és 2007. május között a Budaörsi Ipari és Technológiai Parkban 100 millió Ft GVOP-támogatás segítségével egy inkubátorházat hozott létre.84 A beruházás összköltsége 290 millió Ft volt. Az IN-Q-tech Kft. projektcégként jött létre, a vállalkozás a Budaörsi Ingatlanfejlesztő és Integrátor Szolgáltató Centrum Kft. (ISC) 100%-os tulajdonában van. A vállalkozás a Budaörsi Ipari és Technológiai Park területén található, ahova eddig több mint 300 vállalkozás települt be. A beruházás hátterében annak felismerése állt, hogy o a hazai induló vállalatok jellemzően tőkehiánnyal küszködnek, o jellemző továbbá a modern vállalkozási ismeretek részleges, vagy teljes hiánya, o a jelenlegi mikrokörnyezet (pl. helyi gazdasági szabályozás) nem kedvez a vállalatalapításnak és o a gazdasági makrokörnyezet (globalizálódás, multinacionális vállalatok térnyerése) szintén szűkíti az induló vállalkozások lehetőségeit. o A pályázati háttér elengedhetetlen a projekt megvalósulásához, mivel az inkubátorházak tipikus megtérülési ideje még a nyugati államokban is 17-18 év körül mozog. (A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy az inkubátorházak működtetéséhez a működtető szervezetnek a működtetési költségek 20-30%át kell kitermelniük, a többi helyi-, kistérségi-, regionális-, nemzeti- (szövetségi-) és uniós forrásból biztosított. Így már elvárható a 3-5 éves inkubálási időszak.) A projektcég más támogatási lehetőségek hiányában és a magas megtérülési költségek miatt önállóan nem vágott volna bele a fejlesztésbe. A helyszín kiválasztása szerencsésnek bizonyult, mert egy jól működő inkubátorházhoz sok potenciális vállalkozásra van szükség, és még egy jól működő ipari parkban is nehéz megtalálni az inkubációra alkalmas vállalkozásokat. A budaörsi ipari park háromszáz cége – jórészt kkv – biztosítja azt a bázist, amire egy inkubátorház rátelepülhet. A beruházás megfelelő személyi, kapcsolati és tapasztalati háttérrel valósult meg: o A befektető ISC jó kapcsolatot ápol a helyi vállalkozásokkal, hiszen részt vett az ipari park üzleti tervének elkészítésében, hozzájárult az ipari park, majd később az integrátor ipari park cím megszerzéséhez. o A projektcég vezetője jelentős tapasztalatokat szerzett az inkubátorházak és innovációs központok létrehozása és működtetése területén (pl. PHAREpénzből létrejött egri inkubátorház és innovációs központ). o 1993 óta tagja a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak, korábban az egri HVK fejlesztési és informatikai menedzsere volt, és ellátta a Regionális Fejlesztési Kft. Heves megyei képviseletének vezetési feladatait. A projekt céljai Az inkubátorház a létrehozásával a pályázó a klasszikus inkubátorfunkciókat kívánta felvállalni, mint amilyen 84

Készült a KPMG által készített esettanulmány alapján.

97


o o o o

a kezdő vállalkozások működéshez szükséges magas színvonalú infrastruktúra és üzleti szolgáltatások biztosítása, az innovatív mikro- és kisvállalkozások betelepítése, hozzájárulás a betelepülő vállalkozások megerősödéséhez és versenyképessé válásához. Nem utolsó sorban az inkubátorház üzleti szempontból legyen sikeres, azaz idővel termeljen nyereséget.

A projekt költségvetése A 290 millió forintos költségű beruházás költségeinek harmadát adta a GVOPpályázaton elnyert támogatás, egy másik majd’ egyharmadnyi részt saját forrásból biztosítottak, míg további hozzávetőleg egyharmadnyi rész olyan saját forrás volt, aminek projekt keretében történő elszámolására nem volt lehetőség. 57. táblázat: A projekt költségvetése Forrás Támogatás Saját erő Saját forrásból biztosított, ám a projekt keretében nem elszámolható költség Összesen

Költség (MFt) 100 87

Megoszlás 34% 30%

103

36%

290

Eredmények A projekt megvalósításának eredményeként az alábbi létesítmények valósultak meg: Maga az inkubátorház funkcióját tekintve két nagy részre, az iroda- és műhelyterületre tagolódik. Az irodaépület főbb jellemzői az alábbiak: o 596 m2 alapterületű, amely 6-7 vállalkozás egyidejű befogadására alkalmas. o Emeletenként egy 56 m2-es nagy területű iroda található, míg o a középfolyosóról 2-10 személyes irodák, tárgyalók nyílnak. o Szintenként mindehhez egy-egy férfi és női WC és konyha társul. o A belső tereket könnyen átépíthető, 10 cm-es válaszfalak tagolják, így az irodák belső kialakítása variálható, igény szerint átalakítható. o Az alapvető közművek mellett (víz, villany) az irodák szélessávú internettel és telefonkapcsolattal is felszereltek. Az 1473 m2 alapterületű, 6 méter belmagasságú üzemépület (műhely) vasbeton pillérvázon nyugszik, és 3 mikro- és kisvállalkozás ipari termelő tevékenységéhez biztosít terepet. 58. táblázat: A projekt teljesítményét mérő indikátorok célértékeinek teljesülése Indikátor típusa Output Eredmény Eredmény

o

Mutatószám

Kiindulási érték

A megvalósult tervek szerint megépülő inkubátorház (m2) Nyújtott szolgáltatáscsomagok száma (db) A fejlesztés által termelt árbevétel (20072008, millió forint)

Célérték

Ténylegesen elért érték

Változás

0

2 000

2 069

+2 069

0

9

9

+9

0

85,5

109

+109

A megfelelő kapcsolati tőkével és céges beágyazottsággal alapított budaörsi inkubátorház hatékonyan tudta szolgáltatásait felkínálni, s a ház kihasználtsága egy éven belül 100%-ra futott fel. A fejlesztés során kialakított inkubátorházban 7 vállalkozás kapott helyet:

98


Wärtsilä Hungary Kft. Götz Rögzítés-technika Kft. John Crane Hungary Kft. Karton-Art Design Kft. Solarco Kft. MagicTan Kft. Útigép Kft. o o

o o o

Az inkubátorház az induló vállalkozások számára szükséges jól felszerelt irodaépülettel és üzemépülettel rendelkezik. Az inkubátorház szolgáltatásai – közelítve a nemzetközi elvárásokhoz – nem merülnek ki az irodabérletben, hanem a betelepült vállalkozók növekedéséhez, fejlődéséhez szükséges szakmai szolgáltatások lehető legszélesebb körű elérhetőségét biztosítja. A megvalósult fejlesztéseket az motiválta, hogy egy olyan szolgáltatási palettát hozzanak létre, amely révén a betelepülő induló cégek néhány év alatt annyira megerősödhetnek, hogy versenyképesen működhetnek a házon kívül is. Az inkubátorház széleskörű üzleti szolgáltatásokat kínál a betelepült vállalkozások számára, amelyek az alábbi 9 nagyobb szolgáltatáscsoportba sorolhatók: (1) informatika, (2) műszaki tervezés, (3) könyvelés, (4) gazdasági-pénzügyi tanácsadás és pályázatírás, (5) piackutatás, (6) logisztika, (7) képzés, oktatás, munkaerőkeresés, (8) jogi tanácsadás, (9) K+F és innovációs szolgáltatások. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a betelepült cégek a helyiségbérleten túl főként az alapvető infrastrukturális és kommunikációs szolgáltatásokat veszik igénybe, illetve tartják fontosnak, az ezen felüli szolgáltatások iránt (pl. bútor- és eszközbérlet, gazdasági tanácsadás) általában csekély az érdeklődés. A magasabb színvonalú támogatásokra sokszor sem a szolgáltatóknak, sem pedig a betelepülő vállalkozásoknak nincs igénye, így az inkubátorfunkció megreked az irodai szolgáltatások szintjén. Előbbiek csak külső támogatás révén vehetők fel az inkubátorház sajátjai közé. Amikor – miként ez Budaörsön is megfigyelhető – az inkubátorház széleskörű szolgáltatásokat nyújt, akkor is az a napi tapasztalat, hogy egy vállalkozás „nagyon nehezen látja be, hogy szüksége lenne rá. Ha be is látja, általában nincs rá pénze, ha be is látta, pénze is van rá, a bizalmatlanság miatt még mindig nehéz meggyőzni a vállalkozásokat, hogy igénybe vegye ezeket a szolgáltatásokat.” Az inkubátorház 2007-2008-ban összesen 109 millió forint bevételt termelt. A fejlesztés 2007-2008-ban 30 millió forint nyereséget hozott. Az inkubátorház kihasználtsága jelenleg 100%-os, minden rendelkezésre álló irodát és műhelyterületet sikerült kiadni.

A projekt várt hatásai o

A betelepült vállalkozások sikeres inkubációja és a versenyképessé válás lehetőségének megteremtése: bár nehéz meghatározni, hogy mit jelent az inkubáció sikere, a fennmaradás és a megerősödés ténye alátámasztja a fejlesztés szükségességét és hatásosságát. Budaörsön informálisan nyomon követik – ti. csak ehhez van joguk – a betelepült cégek életét, eredményeit s problémáit, ezek menedzsmentje általában nyitott észrevételeikre, ez képezi azután alapját a szolgáltatások fejlesztésének is. Hasonló párbeszéd figyelhető meg a szomszédos ipari parkokkal is, „nem konkurenciának, hanem

99


o

o

o

o

o

potenciális partnereknek tekintik ezeket” (pl. Talentis Innovációs Központ és Inkubátor a Talentis Businessparkban, Herceghalmon, illetve az Észak-Pesti Ipari Parkban megvalósult EL-TECH Center). Működő inkubátorház: a fejlesztés hatásaként létrejött egy magántőkéből finanszírozott, eredményesen és az eredeti céloknak megfelelően működő hazai inkubátorház. Jó példa: a sikeres beruházás példát mutat a többi ipari parknak, a szakmának és a többi potenciális mikro- és kisvállalkozásnak, hogy miként lehet egy hasonló projektet megvalósítani és minden fél számára előnyösen működtetni. Visszacsatolás a döntéshozók számára: az intenzív szakmai kapcsolattartás és a programtervezésben való részvétel által javul a jövőbeli pályázati kiírások minősége és a célcsoport igényeinek való megfelelősége. A jelenlegi támogatási rendszer legfőbb hibájának a működtetési támogatás hiányát tartják. Mivel az inkubátorház támogatásfüggő, ezért csekély támogatási háttér esetén nem érdekük a már felfutott cégek kiengedése és kezdők felvétele. Az inkubátorházak szélesebb körű elterjedéséhez a támogatáspolitika elmélyítését és a tisztán inkubátorfunkciók támogatásának erősítését tartanák fontosnak, kiegészítve ezt a működési költségek, új szolgáltatások bevezetésének támogatásával is. A továbbfejlődés szempontjából igazán hatékony az lenne, ha az inkubátorházakat minősítenék és elősegítenék az egyetemek közelébe történő megtelepülést, „az ottani új, még be nem vezetett találmányok megvalósításra” (spin-off). Az ipari park és az inkubátorház közötti pozitív kölcsönhatás: az ipari parkban történő megvalósítás egyrészt megkönnyítette az inkubátorház vállalkozásokkal való betelepítését, másrészt pozitívan hatott az ipari parkra is, hiszen növekedett az ismertsége, amely több vállalkozás betelepülését teszi majd lehetővé a jövőben. „Az inkubátorház ad annyi pluszt az azt ténylegesen igénylő vállalkozásoknak, hogy az ő gyakorlatuk szerint a cégek közel azonos ár mellett is őket, azaz az inkubátorházat választják. […] Minősíteni kellene az inkubátor házakat szolgáltatási színvonal szerint, és csak azoknak kellene támogatást adni, akik ténylegesen megfelelő színvonalat képesek nyújtani.” Felsőfokú oktatásban való megjelenés: a projektcég tulajdonosa rendszeres óraadó az egyetemen, ahol a vállalkozásfejlesztési, vállalat-gazdaságtani kurzusokon lehetőség nyílik a személyes tapasztalatok megosztására a hallgatókkal.

Ipari-virágkellék logisztikai központ létrehozása Szigetszentmiklóson A Hétpettyes Logisztikai Szolgáltató Kft. ipari-virágkellék logisztikai központot létesített Szigetszentmiklóson. A 468 millió Ft összköltségvetésű projekt a GVOP 120 millió forintos támogatásával valósult meg 2005. májusa és 2007. júliusa között. A Hétpettyes Kft. 1998-ban alakult virágkellékek nagykereskedelmére, majd 1999-ben betelepült a Leshegy Ipari Parkba. 2004-ben szervezték ki a nagykereskedelmi tevékenységet, majd a társaság 2005-ben alakult át logisztikai társasággá. A társaság fő tevékenysége a speciális célcsoportnak virágkellékekhez kapcsolódó kibővített logisztikai szolgáltatás és szállítmányozás. A raktározott termékek: szalagok, selyemvirágok, kerámiák, kosarak, dekorációk stb. A vállalat vezetője virágkellékek nagykereskedelméhez kapcsolódóan nagy iparági tapasztalattal rendelkezik. A cég a Flóra Hungária Kft.-hez kapcsolódik, amely 500-

100


600 taggal, valamint ezernél több, heti rendszerességgel látogató kereskedelmi partnerrel rendelkezik. A ma már 35 főt foglalkoztató és közel 400 M Ft árbevételű társaság főbb tevékenységei az alábbiak: - Alaptevékenység: raktározás, logisztikai tevékenység (áruátvétel, minőségi ellenőrzés, betárolás, raktározás, kitárolás, rendelések összegyűjtése, címkézés, csomagolás, kiszállítás). - Kiegészítő tevékenység: szállítmányozás a gyártótól, fuvarozás a kereskedőnek alvállalkozó segítségével (1 saját autó), bemutatóterem, ügyfelek dokumentumainak elkészítése (számlázás). A projekt szükségessége A cég eredetileg virágkellék-nagykereskedelmet folytatott a Flóra Hungária virágkereskedelmi vállalat partnereként. Korábban klasszikus értelemben vett kereskedelmi egységek voltak. 2002-ben volt a csúcson a cég, majd 2004-ig hanyatlás következett. Nyilvánvalóvá vált a vállalat számára, hogy vagy a nagykereskedelmi profilját fejleszti, vagy egy új – a már meglévő kapcsolatrendszerre építő – szolgáltatási iparágban folytatja tevékenységét. A nagykereskedelmi profil továbbfejlesztéséhez megnövelt üzemméret kellett volna, azonban már „nem volt meg az erő a további növekedéshez”. A korábbi nagykereskedelmi tevékenység kifulladt. Modern szolgáltatásokkal a virágkellék-kereskedelem korszerű logisztikai hátterét kívánták megteremteni. A cégvezetés új profilt keresett, a nagykereskedelmi tevékenységet egy másik cégbe szervezték ki, majd eladták – „s akkor jött a pályázati lehetőség”. A továbblépéshez abból a felismerésből indultak ki, hogy a virágkellék-piacon sem logisztikai központ, sem kellő raktározási kapacitás nem található. Azoknak a virágkellék-kereskedő kis- és középvállalatoknak, amelyek nem rendelkeztek raktározási illetve fuvarozási kapacitással, nehézséget okozott eljuttatni termékeiket a végső vásárlókhoz. Habár az ipari parkban működik egy virág nagykereskedelmi kft., a területen mégsem létesült egyetlen olyan logisztikai központ sem, mely profiljában illeszkedne az iparághoz. Emellett az iparágban nem volt olyan logisztikai szolgáltató, amely a virágkellék kereskedőknek komplex, más kapcsolódó szolgáltatásokat is magába foglaló szolgáltatásokat nyújtott volna. A projekt költségvetése A támogatás odaítélésekor az általuk tervezett zöldmezős beruházásban megvalósuló infrastruktúra 40%-ának megteremtésére kapták a támogatást, összesen 120 millió forint értékben. Mivel a beruházás a tervezettnél nagyobb lett, a 120 milliós támogatás végül csak valamivel több mint 25 %-os támogatási hányadnak felelt meg. 59. táblázat: A projekt költségvetése Forrás

Költség (MFt)

Támogatás Saját erő Nem elszámolható saját erő Összesen

120 292 56 468

Megoszlás 26% 62% 12%

A cég alapemléke utólag, hogy „egyszerűbb volt elnyerni a pályázatot, mint lehívni a pénzt.” A saját forrás és a bankhitel után a támogatás következett, „de a támogatás nem akart hosszú ideig megérkezni, akkor sok utánajárással, kapcsolatok bevonása révén jött meg.” 101


Projektcélok o

o

o

Az alapcélkitűzés az volt, hogy egy versenyképes üzletágat alakítsanak ki a piaci lehetőségek kihasználásával, kihasználva az ipari park és az M0 autópálya közelségét. A profilváltás materiális alapjainak megteremtése, azaz a komplex logisztikai szolgáltatás feltételeinek kialakítása. Ezt megkönnyítette, hogy az erre kiszemelt helyszín már eleve a cég tulajdonában volt. A majdani logisztikai központban a vevőket kiszolgáló iroda és bemutatóterem kialakítása mellé egyéb kapcsolódó szolgáltatások biztosítása.

Eredmények A projekt megvalósításának eredményeként az alábbi létesítmények valósultak meg: o

A fejlesztés során felépült egy 3000 m2 alapterületű kétszintes logisztikai központ, amely a következő részekből áll: · egy 2300 m2 alapterületű, 11 méter belmagasságig kihasználható raktár (a raktárban szezonalitástól függően körülbelül 500 féle termék tárolható, melyek végső felhasználói jellemzően virágboltok vagy garden centerek); · az emeleten 700 m 2 területen 3-4 iroda, egy 300 fő befogadására alkalmas rendezvényterem és egy – a szezonális termékek kiállítására alkalmas – bemutatóterem. · Ezen kívül kialakításra került a központ alkalmazottai és vevői számára egy 70 férőhelyes parkoló, továbbá egy, az épületet körülvevő kert.

A beruházáshoz kapcsolódóan vásároltak kettő, árumozgatásra szolgáló targoncát, illetve a raktárterületen kialakítottak egy 2000 raklap elhelyezését biztosító állványrendszert. A raktározás informatikai háttere is ebben a lépcsőben került kiépítésre. 60. táblázat: A projekt teljesítményét mérő indikátorok célértékeinek teljesülése Indikátor típusa Output Eredmény Hatás

o

o o o

Kiindulási érték 0 0 0

Mutatószám Logisztikai épület(db) Raktározásból eredő árbevétel (millió ft) Munkahelyek (fő)

Célérték 1 151 16

Ténylegesen elért érték 1 392 35

Változás +1 +241 +31

A beruházással sikeresen töltöttek be egy piaci rést: létrejött egy a virágkellék kereskedőkre és forgalmazókra koncentrálódó logisztikai szolgáltató központ. Alapvetően magyarországi ügyfeleket szolgálnak ki, de megfordulnak néha román, szlovák cégek is. „Van benne jövő.” „Ilyen szolgáltatást más nem nyújt.” A fejlesztésnek köszönhetően a cégnek 2008-ban 241 millió forint árbevétele volt. Új szolgáltatások kerültek bevezetésre: a raktározás mellett az ügyfeleknek 4-5 féle szolgáltatást biztosít a vállalat. Sikerült egy új ügyfélkör elérése: a raktárépületben 12 virágkellékkereskedő és -forgalmazó cég tárolja termékeit.

102


A GVOP-pályázat eredményei o

o

o o

o

o

o

A projekt hozzájárult a profilváltáshoz, a logisztikai központ felépülése révén a későbbi növekedés alapjainak megteremtéséhez. („A kihasználtság több mint 100 %, mert vannak külső bérelt raktárak. A 100 % az folyamatos.”) A vállalat versenyképessége erősödött. Mivel a beruházás által teremtett szolgáltatások speciális vevőkörének az adott helyszínen nincs lehetősége hasonló szolgáltatás igénybevételére, így a vállalat a jövőben is versenyképes tud maradni. A logisztikai szolgáltatóközpont létrejöttével több mint 30 új munkahely létesült. A beruházás létrejöttével a vállalat a virágkellék-forgalmazó és -kereskedő vállalatoknak egy olyan költséghatékony szolgáltatáscsomagot tud nyújtani, amely hozzásegíti őket a szélesebb ügyfélkör eléréséhez, valamint megkönnyíti a fuvarozási lehetőségekhez való hozzájutást. Folyamatos, napi kapcsolatban vannak a cégekkel, akik elégedettek szolgáltatásaikkal. „Nincs lemorzsolódás.” A logisztikai központ fő erőssége az ingatlan fekvésében rejlik. A piacon megszokotthoz képest magasabb áron dolgoznak, ugyanakkor több szolgáltatást nyújtanak, ezért a gyors forgalomnövekedés. Üzemméretüket már jelenleg szűkösnek tartják, így további 1.700 m 2 terület beépítése van engedélyezés alatt. Noha külső források (támogatások) nem állnak rendelkezésre és a jelenlegi épületen is van még 210 millió forint hitel, évi 40-50 milliót így is beruháznak, s ezt a trendet a jövőben is folytatni szeretnék. A beruházás által nőtt az ügyfelek versenyképessége is. A raktározási kapacitás létrehozásának köszönhetően a hazai ügyfelek olyan felvásárló központok közelében is raktározhatnak, amelyekhez korábban nem volt lehetőségük eljuttatniuk termékeiket, így hozzájárulnak az ő versenyképességük növeléséhez is. A Hétpettyes 12-13 olyan céget (köztük három külföldit) szolgál ki, melyek a Flóra Hungáriában tevékenykedő kb. 500 kereskedő cég tevékenységére épülnek rá. E 12-13 cég „a Hétpettyesnél raktároz, a Hétpettyes látja el helyettük a vevők kiszolgálását, […] nem négyzetmétert bérelnek, hanem szolgáltatást.” A fejlesztéspolitikával kapcsolatban az az észrevételük, hogy a kisebb cégek helyzetbe hozására nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. A regionális fejlesztési ügynökségekkel van ugyan kapcsolatuk, de „nincsenek olyan projektek, ahol ez erősíthető lenne”.

103


Az ÁTI-Sziget Ipari Park Kft. – Szigetszentmiklós A cég tevékenysége Az ipari park területén működött korábban a 6.000 embert foglalkoztató Csepel autógyár. Az 1970-es évektől az Ikarus-alvázak is itt készültek. 1992-ig folyt az autógyártáshoz kapcsolódó tevékenység. A jelenlegi – dominánsan angol – tulajdonosi kör 2002-ben vette meg a területet. Az ÁTI-Sziget Ipari Park Kft. működteti az ipari parkot. 130 épületük van, ezeknek az épületeknek a felújításával, karbantartásával, bérbeadásával foglalkoznak. Az épületek között található irodaépület és elhagyott gyárcsarnok is. Az ÁTI-Sziget Ipari Park Kft. nemcsak felújítja és bérbe adja az épületeket, hanem ők szolgáltatják a közműveket is a bérlők felé, mivel a kerítésnél megáll az összes közműszolgáltató (még saját víztisztító rendszerük is van). A támogatás felhasználása A GVOP-támogatást egy 22.000 m2-es csarnok felújítása kapcsán, egy 5000 m 2-en kialakított raktár kiépítéséhez használták fel 2005-ben. Az így létesült raktár korábban szerelőcsarnok volt, itt szerelték össze az Ikarus-alvázakat. Az épület a termelés 1992es leállása óta semmiféle karbantartásban nem részesült, teljes rekonstrukcióra szoruló épületet újítottak fel. A konkrét esetben a kérdéses csarnokot raktárcélú blokkokra akarták darabolni, de mivel időközben jelentkezett a majdani bérlő, az ipari takarító gépeket gyártó svéd Nilfix, amely éppen egy 22.000 négyzetméteres gyártócsarnokot keresett, ezért az ő igényeinek megfelelően végezték el a rekonstrukciót. Így a 17.000 m2-es szerelőcsarnok mellett leválasztottak egy 5000 m 2-es raktárrészt is. Utóbbi felújítására pályáztak a GVOP-nál. A GVOP keretében 100 milliós támogatást ítéltek meg, amiből csak alig 91 milliót vettek igénybe, mivel a kivitelezés alacsonyabb áron valósult meg a tervhez képest. Az 5.000 m2-es raktárépület felújítása során csupán a tartóoszlopok maradtak meg, minden egyebet kicseréltek, különös tekintettel a tűzbiztonsági előírásokra. A raktár leválasztása után megmaradt 17 ezer négyzetméternyi üzemcsarnokot is felújították, termelésre előkészítetten, dokkoló kapukkal ellátva. Az épület teljes felújítása több mint 1 milliárd forintba került, amit a saját forrás mellett bankhitelből finanszíroztak. Az ÁTI-Sziget Ipari Park Kft. mint a terület gazdája ugyanakkor pályázati támogatás hiányában is belevágott volna a fejlesztésekbe, több bankhitel bevonásával. Más épületek, illetve a belső úthálózat felújítására is pályáztak 2003-ban, majd 2007ben szintén egy épület felújítására az KMOP-nál. Visszatekintve a két pályázatra, a GVOP-pályázat összeállítása egyszerűbb volt, mint KMOP-pályázaté. A GVOP elszámolási rendszere gyorsabb, rugalmasabb volt, mint a mostanié. „Korábban is sok tétel bizonyítását követelték meg, de most még többet.” A pénz lehívásával – szemben a közszájon forgó tapasztalatokkal – nekik nem volt problémájuk. A felújított üzemcsarnokot az átadás óta teljes egészében a Nilfix Kft. bérli, amiből az ipari parknak évi 280 millió forintnyi bevétele van. A Nilfix 120 embert alkalmaz, azaz a bérlő jelentős munkahelyteremtő beruházást hajtott végre. A pályázati rendszer paradoxona, hogy az ipari parkok esetében a felújítást végző cég hiába teremt közvetve munkahelyet, a pályázat értékelésekor ezt nem veszik figyelembe. A Nilfix döntésének hátterét nem ismerik, de az bizonyos, hogy a termelés megszervezése szempontjából az ipari park jó helyen fekszik, emellett a főként

104


Szigetszentmiklósról és Szigethalomról érkező dolgozók számára is kedvező a megközelítése. A fejlődés lehetőségei Az ipari park – főként infrastrukturális – szolgáltatásai még messze nem kihasználtak. A területet infrastrukturális szempontból annak idején egy 6000 főt foglalkoztató gépipari vállalatra alakították ki, ehhez képest most 2-3000 fő körül alakul az összes ott dolgozó száma. Az biztos ugyanakkor, hogy valamennyi szolgáltatás közül a szennyvíztisztítás a legkevésbé kihasznált, a támogatással épült raktár azonban „100%-ban ki van használva”. A cég ugyanakkor optimista a fejlődési lehetőségeket illetően. Amikor a tulajdonos 2002-ben megvette a területet, még csak 10 bérlő volt, havi egymillió forintos bérleti díjjal, míg jelenleg a 46 bérlő után havi 62 millió forint a bevétel. Nagyságrendileg a közműszolgáltatásokból is ennyi bevétel keletkezik. A továbblépést megkönnyítené, ha az önkormányzat „némi kedvezményt” adna az iparűzési adóból, de ennek kicsi a realitása. A szennyvíztisztító kapacitásának lekötésére is lesz talán lehetőségük egy közeli lakópark csatornázása által. A bővülés azonban az épületfelújítás függvénye. Jelenleg az épületek 50-60%-a került felújításra, a többi viszont „még régi állapotában van”. A fennmaradt hányadban jelentős az irodaépületek aránya, „amivel nem tudják, mit fognak tenni”, lévén, hogy a térség adottságai miatt azok nem keresettek. Felmerült egy nyugdíjasoknak építendő apartman-ház ötlete is, de egy ipari parkban ez nem túl vonzó, bevásárlóközpont pedig már sok épült errefelé. A környéken található ipari parkokkal nincs kapcsolatuk, inkább egyfajta verseny alakult ki elsősorban a Leshegyi és a Dunavarsányi Ipari Parkokkal. Ugyanakkor itt is megfigyelhető egyfajta munkamegosztás: akik zöldmezős beruházásokban gondolkodnak, azok utóbbiakhoz települnek, míg „aki abban gondolkodik, hogy teljes mértékben kiszolgálják, azok jönnek hozzájuk”. A Nilfix mellett feltehetően ezért települt ide az Industrial Technik Atlas Copco, azaz egy másik multi is. „Egyik név hozza a másikat.” A kb. 10%-nyi külföldi cégtől származik a park árbevételének 40%-a.

105


3. A GVOP 1.2. intézkedés eredményessége A TOR-ban Megbízó azt a feladatot határozta meg számunkra, hogy -

a szerződés szerinti indikátorok alapján mutassuk be a célértékek teljesülését; a 2.3. feladatrészben meghatározott kérdésekre adjunk pontos választ; tegyünk javaslatot esetleges új indikátorok bevezetésére.

E főkérdés megválaszolásához további adatgyűjtésre volt szükség, mert a projektek monitoringja során gyűjtött információk nem teremtettek elég lehetőséget az outputok és eredmények számszerűsítéséhez. 2009. júliusa során Mag Zrt. a pótlólagos adatgyűjtést szolgáló kérdőíveket kiküldte a kedvezményezetteknek. 2009. augusztus 7-ig 23 kitöltött kérdőív érkezett vissza 57 projektgazdától. Az összegyűjtött adatokat a leíró statisztika eszközeivel kívánjuk vizsgálni.

3.1. Az alkalmazott indikátorok rendelkezésre állása és értékelése Az I. NFT közbenső értékelése85 megállapította, hogy a GVOP indikátorai megfelelnek az indikátorokkal szemben támasztott SMART kritériumok többségének:

85

Nemzeti Fejlesztési Hivatal (2006): A Strukturális Alapok közbenső értékelése. 2006. június. 111. oldal

106


61. táblázat: A GVOP indikátorainak SMART kritériumok szerinti értékelése Prioritás

Indikátor

Specifikusság

Mérhetőség

Elérhetőség

Relevancia

Idődimenzió

Magyarázat

Általános

Bruttó hozzáadott érték növekedése a támogatott vállalkozásoknál

PP

PP

PP

P

PP

A vállalati versenyképességet utólag jól igazoló mutató a bruttó hozzáadott érték növekedése a támogatott vállalkozásoknál. Igazán csak a kapacitásnövelő beruházások esetében tekinthető relevánsnak. Az indikátor jól meghatározott, évekre lebontva is mérhető, az információk a mérlegadatokból megbízhatóan előállnak, így jól megfelelnek a relevancián kívüli SMART-kritériumoknak.

Létrehozott munkahelyek száma

P

P

PP

P

PP

A Programban foglalt egyik átfogó cél a munkahelyteremtés/megtartás (ennek súlya, a versenyképesség javításával való összeegyeztethetősége vitatott). Korábban a relevancia szempontjából gyengébb, de a többi SMART-kritérium szempontjából jó minőségű „átlagos statisztikai létszám” szolgált az indikátor alapjául. Ez azonban időközben megváltozott, és a „projekthez kapcsolódó létszám” vette át a helyét. Ennek megbízható mérhetőségével már gondok vannak – rugalmas értelmezésre adhat lehetőséget a kedvezményezettek számára.

Megőrzött munkahelyek száma

○

○

P

P

P

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a megőrzött munkahelyek száma nem tekinthető egyértelműnek – a pályázók néha a vállalkozás teljes létszámát adják meg. De a teremtett munkahelyeknél is találkozhatunk értelmezési gondokkal (pl. a munkahelyteremtést jellemzően nem eredményező 2.1.2-es komponens esetében számos pályázó is komoly létszámnövekedést ígért be – ez nyilván egyáltalán nem a projekt hatásának tudható be, hanem a vállalkozás párhuzamosan tervezett fejlesztéseinek. Ugyancsak nehezen értelmezhető ez az indikátor közfinanszírozású szervezeteknél.

Közvetlen magánbefektetés a támogatott vállalkozásban

P

P

P

P

PP

A projekt megvalósításához szükséges saját erő rendelkezésre állását méri a magyar gyakorlatban (amúgy tipikusan önkormányzati vagy más közfinanszírozású szervezetek által megvalósított komplex projektekhez kívülről, nem kedvezményezettként csatlakozó vállalkozások beruházásait méri). Szükséges viszonyítási alap a támogatás odaítéléséhez való alkalmasság eldöntéséhez.

107


Prioritás

Indikátor

Specifikusság

Mérhetőség

Elérhetőség

Relevancia

Idődimenzió

Magyarázat

1. prioritás

A fejlesztéssel létrehozott új szolgáltatások száma

P

PP

P

○

P

A klaszter által nyújtott, a fejlesztéssel szolgáltatások (darab)száma kevés információt szolgáltat a klaszter működésének eredményességéről, hatékonyságáról. Elvben jobban jellemezné ezt a szolgáltatások valamilyen forintosított szám, illetve a szolgáltatásban részesülő cégek számának, esetleg gazdasági súlyának időbeli alakulása. Megfontolandó az indikátor továbbfejlesztése vagy helyettesítése, amennyiben a vonatkozó pályázat a 2007-13 időszakban folytatódik. Az új szolgáltatások száma akkor releváns, ha azok a szolgáltatások jelentek meg újonnan a klasztermenedzsment portfoliójában, amelyekre a klasztertagok részéről igény mutatkozott. Az új szolgáltatások száma nem feltétlenül kapcsolódik megfelelően a létrehozott projektekhez. Az idődimenzió itt nemigen értelmezhető, nemigen lehet előrehaladást értékelni.

A fejlesztéssel létrehozott új szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások száma

P

PP

P

PP

PP

A klaszter működésének egyik alapvető jellemzője a klasztert alkotó cégek számára nyújtott szolgáltatások jellege. A szolgáltatásokat igénybe vevők száma függ a klaszter által nyújtott szolgáltatások típusától, minőségétől, a klasztert alkotó vállalatok számától. Ez az indikátor kellőképpen releváns, és az értékelők a használhatóságával kapcsolatban sem látnak komolyabb problémákat.

A betelepült vállalkozások számának növekedése

PP

PP

P

P

PP

A klasztermenedzsment működésének sikerét jelzi, ha több vállalakozás kíván csatlakozni hozzá. A klaszter érdekérvényesítő képessége is függ a csatlakozott vállalkozások számától. Az indikátor betölti a szerepét, viszonylag releváns és jól definiált.

108


A következő táblázat azt mutatja meg, hogy a GVOP 1.2.1. és 1.2.2. konstrukciók keretében támogatott pályázóktól a Mag Zrt. tájékoztatása szerint milyen indikátorértékeket kért be a KSZ a projektek végrehajtása és fenntartása során, illetve a 2009-es kiegészítő (a fenntartási időszakra vonatkozó) adatgyűjtéskor: 62. táblázat: A GVOP 1.2.1 indikátorai Indikátor Szerződés szerinti indikátorok GVOP 1.2.1

Mértékegység

2005

2006

2007

2008

2009-es MAG Zrt. adatgyűjtés

X

Kiegészítő MAG Zrt. adatkérés során is bekérték

Bekérték-e? X = igen

A fejlesztéssel létrehozott új szolgáltatások száma

db

A fejlesztéssel létrehozott új szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások száma

db

A fejlesztéssel létrehozott új szolgáltatásokkal elérhető hozzáadott érték

Ezer Ft

X

X

X

X

A fejlesztés eredményeként új és megőrzött munkahelyek

Db

X

X

X

X

A betelepült vállalkozások számának növekedése

Db

X


63. táblázat: A GVOP 1.2.2 indikátorai Indikátor

Mértékegység

2005

2008

2009-es MAG Zrt. adatgyűjtés

db

X


millió Ft

X

Szerződés szerinti indikátorok GVOP 1.2.2.

2006

2007

Bekérték-e? X = igen

A fejlesztéssel létrehozott új szolgáltatásokat igénybe vevő vállalkozások száma Közvetlen magánbefektetés a támogatott vállalkozásokba [csak a 2005-ös kiírásban] A fejlesztés eredményeként létrehozott és megőrzött munkahelyek (statisztikailag teljes idős alkalmazott) A betelepült cégek számának növekedése Bruttó hozzáadott érték növekedése

db

X

X

X

X

X

X

X

X

db Ezer Ft

A rendelkezésünkre álló (illetve a MAG Zrt. által begyűjtött) adatsorok lehetőséget teremtettek az intézkedés előzetesen kijelölt output- és eredmény-céljainak elemzésére, illetve a tényleges megvalósulás vizsgálatára. A következő oldalakon ennek a részelemzésnek az eredményeit mutatjuk be.

109


3.2. A különböző tervdokumentumokban megfogalmazott célkitűzések teljesülése Az output- és eredményindikátorok célértékeinek teljesülése A GVOP Programkiegészítő dokumentum a következőképpen határozta meg az OP, az 1. prioritás (beruházás-ösztönzés) és 1.2. intézkedés monitoring és értékelési mutatóit: 64. táblázat: A GVOP 1.2. monitoring és értékelési mutatói Indikátorok leírása Prioritás

Indikátorok Intézkedés szintje

Mutató típusa

OP

1.2 Ipari infrastruktúrafejlesztés

Horizontális

Alintézkedés

Prioritás

Mértékegység

Számszerűsített cél

Létrehozott és megőrzött munkahelyek száma

Db

21500

Output

Támogatott vállalkozások száma (1.1, 1.2.)

db

330

Output

Támogatott ipari és logisztikai parkok, inkubátorházak, technológiai transzferközpontok száma (1.2)

db

35-45

eredmény

Közvetlen magánbefektetés a támogatott vállalkozásokba (1.1, 1.2)

M euró

eredmény

Támogatott ipari és logisztikai parkokban, inkubátorházakban és technológiai transzferközpontokban lévő vállalkozások számának növekedése (1.1, 1.2)

db

400

Hatás

1 foglalkoztatottra eső BHÉ növekedés a támogatott vállalkozásoknál (1.1, 1.2)

%

3

Output

Támogatott ipari parkok, inkubátorházak, technológiai transzferközpontok száma (1.2.1)

db

20-25

Output

Támogatott logisztikai központok száma (1.2.2)

db

15-20

db

400

Prioritás

Beruházásösztönzés

Mutató megnevezése (érintett intézkedések és/vagy komponensek)

A betelepült cégek számának növekedése a támogatott ipari és logisztikai parkokban, eredmény inkubátorházakban és technológiai transzferközpontokban (1.2.1, 1.2.2)

298,04

eredmény

Közvetlen magánbefektetés a támogatott 86 vállalkozásokba (1.2.1, 1.2.2)

M euró

Hatás

1 foglalkoztatottra eső BHÉ növekedés a 87 támogatott vállalkozásoknál (1.2.1, 1.2.2)

%

3

Output

A projekt kiválasztás során esélyegyenlőségi szempontból pozitív minősítést kapott projektek száma

db

n.a

eredmény

A létrehozott és megőrzött nők által betöltött munkahelyek száma

db

n.a

Hatás

Nők bruttó átlagkeresete a férfiak bruttó átlagkeresetének százalékában (teljes munkaidőben foglalkoztatottak)

%

81 (2001)

Output

A projekt kiválasztás során környezeti szempontból pozitív minősítést kapott projektek száma

db

n.a

eredmény

Közvetlen környezetvédelmi magánbefektetés a támogatott vállalkozásokba

M euró

n.a

45,49

A rendelkezésünkre bocsátott éves GVOP jelentések a számszerűsített célok teljesülésére vonatkozóan a következő információkat és adatokat tartalmazták:

86 87

A 2007-es éves GVOP jelentésben jelent meg először intézkedésszintű indikátorként. A 2007-es éves GVOP jelentésben jelent meg először intézkedésszintű indikátorként.

110


65. táblázat: A GVOP 1.2. indikátorainak célértékei és megvalósulásuk Prioritás

Intézkedés

Indikátorok szintje

Mutató típusa output output eredmény

Prioritás eredmény hatás Beruházásösztönzés


92

2

25

56

61

5,4

60,04

129,72

266,82

72

72

330 35-45

M euró

298,04

db

400 n.a.

n.a.

%

3 n.a.

n.a.

n.a.

Db

Output


db

15-20

2

20

39

eredmény

hatás

A betelepült cégek számának növekedése a támogatott ipari és logisztikai parkokban, inkubátorházakban és technológiai transzferközpontokban (1.2.1, 1.2.2) Közvetlen magánbefektetés a támogatott vállalkozásokba (1.2.1, 1.2.2) 1 foglalkoztatottra eső BHÉ növekedés a támogatott vállalkozásoknál (1.2.1, 1.2.2) A projekt kiválasztás során esélyegyenlőségi szempontból pozitív minősítést kapott projektek száma A létrehozott és megőrzött nők által betöltött munkahelyek száma Nők bruttó átlagkeresete a férfiak bruttó átlagkeresetének százalékában (teljes munkaidőben foglalkoztatottak) A projekt kiválasztás során környezeti szempontból pozitív minősítést kapott projektek száma Közvetlen környezetvédelmi magánbefektetés a támogatott vállalkozásokba

53

1019.62 18 20 vállalkozás89 (20 projekt) 36 41 vállalkozás90 (37 projekt) 91

db

400 n.a.

n.a.

Nem szerepelt Nem 3 szerepelt

M euró

45,49

% db

n.a

db

n.a

n.a.

%

81 (2001)

Nem szerepelt

db

n.a

M euró

n.a

Nem szerepelt Nem szerepelt

72

72

22,63

44,74

n.a.

n.a. 2872

2877

146,32

21506

28224

80

80

1531

2102

2103

10830

216

216

Nem szerepelt

390 n.a.

107 92 (316 ) 31,27

93

+ 14,12

1219

299

Átadott EMIR adatok alapján, a projektet sikeresen lezárt kedvezményezettek adatai. A Kapos ITK Kht. és a Videoton Holding két-két projektet is megvalósított. A Győr-Gönyű Kikötő Befektetési és Beruházásszervezési Részvénytársaság két projektet is megvalósított. A kedvezményezett vállalkozások kiegészítő 2009. őszi adatszolgáltatása szerint. A támogatott ipari parkokba települt vállalkozások számának növekedése 2004-2008 között az NFGM-Promei Kht. adatgyűjtése szerint. Átadott EMIR adatok alapján, 255 HUF/EUR árfolyamon számolva.

111

Érték 2009. 88 VII.31.

n.a.

17

Eredmény

93

Érték 2007. XII.31. 362

5

output

90

Érték 2006. XII.31. 283

0

eredmény

91

6

Érték 2005. XII.31. 144

20-25

output

89

Érték 2004. XII.31.

db

hatás

88

db

Számszerűsített cél

output

Alintézkedés

Prioritás

Mértékegység db


eredmény

Horizontális

Indikátorok leírása Mutató megnevezése (érintett intézkedések és/vagy komponensek) Támogatott vállalkozások száma (1.1, 1.2.) Támogatott ipari és logisztikai parkok, inkubátorházak, technológiai transzferközpontok száma (1.2) Közvetlen magánbefektetés a támogatott vállalkozásokba (1.1, 1.2) Támogatott ipari és logisztikai parkokban, inkubátorházakban és technológiai transzferközpontokban lévő vállalkozások számának növekedése (1.1, 1.2) 1 foglalkoztatottra eső BHÉ növekedés a támogatott vállalkozásoknál (1.1, 1.2) Létrehozott és megőrzött munkahelyek száma (OP szintű)

179,59 (csak 1.2.)

Értékelés-indító jelentés – GVOP 1.2.

A célértékek és a valós 2009-es helyzet összehasonlításához szükséges és a rendelkezésünkre bocsátott EMIR-információk elemzése során a következő eredményeket kaptuk: 66. táblázat: A GVOP 1.2. kulcsindikátorainak értéke a 2009. július 3-i állapotot rögzítő EMIR monitoring adatsorok szerint Indikátor megnevezése Létrehozott és megőrzött munkahelyek száma (OP)

Adatforrás PEJ, PFJ adatgyűjtésből állítottuk elő

Elemzési eredmények Létrehozott munkahelyek száma = 631,62 Megőrzött munkahelyek száma = 388

Támogatott vállalkozások száma (Prioritás)

EMIR

Támogatott ipari parkok, inkubátorházak és technológiai transzferközpontok száma Támogatott logisztikai központok száma

EMIR

Közvetlen magánbefektetés a támogatott vállalkozásokba (intézkedés)

PEJ, PFJ adatgyűjtésből állítottuk elő

A betelepült cégek számának növekedése a támogatott ipari és logisztikai parkokban, inkubátorházakban és technológiai transzferközpontokban (1.2.1, 1.2.2)

Egy teljes idős foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott értékváltozása a támogatott vállalkozásokban

EMIR

PEJ, PFJ adatgyűjtésben szerepelt, azonban rendkívül hiányosan, ezért az e-mailes lekérdezés során bekértük 1.2.1-re vonatkozóan..

Kiinduló érték nem áll rendelkezésre (csak a növekedés), ezt APEH TAOból állítottuk elő

Létrehozott és megőrzött munkahelyek száma = 1019,62 62 támogatott pályázat 4 visszalépés és megszűnés, 1 kifizetésre nem került sor, 4 vállalkozás 2-2 pályázata is támogatást kapott Összesen 57 támogatott és sikerrel megvalósult pályázat; 53 a projektet lezárt vállalkozás Összesen 18 támogatott és a projekteket lezárt vállalkozás Összesen 36 támogatott és a projekteket lezárt vállalkozás Közvetlen magánbefektetés a támogatott vállalkozásokba Ft (EMIR alapján) = 7 974 455 613 Betelepült vállalkozások számának növekedése (Kedvezményezettek 2009 őszi kiegészítő adatszolgáltatása alapján) = 107 Támogatott Ipari parkokba települt vállalkozások számának változása 2004-2008 között: 316 2004-2007 között +14,12 %-os növekedés (lásd alább)

A GVOP 1. prioritás által kitűzött előzetes céljait a támogatott ipari parkok, inkubátorházak és logisztikai központok fejlesztése részben túlteljesítette. Az eredeti elképzelések szerint 35-45 fejlesztés támogatására került volna sor, ezzel szemben 53 vállalkozás 57 projektje valósult meg sikeresen a támogatás segítségével. Ennek oka elsősorban a logisztikai kapacitásfejlesztések iránti – az előzetes terveket – meghaladó igénymennyiség, amire az Irányító Hatóság pótlólagos támogatási források biztosításával válaszolt. Ennek köszönhető, hogy az eredetileg tervezett 15-20 logisztikai projekttel szemben 36 vállalkozás 37 projektje valósult meg. A GVOP 1.2.2. alintézkedés révén támogatott logisztikai fejlesztések biztosították a közvetlen eredmények nagyobb részét, így például azt is, hogy az intézkedés fejlesztései révén mintegy 1020 munkahelyet sikerült megőrizni, illetve létrehozni (ebből közel 180 a női munkahelyek száma). A GVOP 1.2. támogatása révén 2009-ig több mint 65 ezer négyzetméter új raktárterületet alakítottak ki a kedvezményezettek. A logisztikai vállalkozások több mint 10 ezer négyzetméter új irodaterületet építettek a projektek végrehajtása során. Az ipari parkok hasznosítható területe összességében 39,1 hektárral növekedett, ám a projekt következtében megvalósult új betelepülések révén a betelepített terület több mint 150 hektárral nőtt. Az inkubátorházak hasznos alapterülete a beavatkozás eredményeképpen több mint 18 ezer négyzetméterrel növekedett. 112


67. táblázat: A GVOP 1.2. támogatás révén megvalósult fejlesztések főbb kimenetei, összesen94 Output megnevezése Összesen A logisztikai központ raktárterületének változása 65 961 a projekt eredményeként, négyzetméter A logisztikai központ irodaterületének változása 10 515 a GVOP 1.2.2. projekt eredményeként, négyzetméter Az ipari park hasznosítható területének változása a GVOP 1.2.1. projekt eredményeként, hektár Az ipari park betelepített területének változása a GVOP 1.2.1. projekt eredményeként, hektár Az inkubátorház/innovációs központ hasznos alapterületének változása a GVOP 1.2.1. projekt eredményeként, négyzetméter

39,1 154,6

18 245

Az ipari parkokba, inkubátorházakba és logisztikai központokba újonnan települt cégek számára vonatkozó várakozások csak részben teljesültek, mivel a várt 400 vállalkozás helyett a beavatkozás hatására csupán 107 cég telepedett be 2008 végéig. Ugyanakkor a támogatott ipari parkokban a betelepült vállalkozások száma 316 céggel bővült. Mint az alábbi oldalakon bemutatásra kerülő ökonometriai hatásvizsgálat eredményei mutatják, a támogatások átlagosan 7,7-9,6 új betelepülő vállalkozást „hoztak” egy-egy kedvezményezett ipari parknak. Közvetlen magánbefektetések 31,27 millió EUR értékben valósultak meg a támogatott vállalkozásokban, ami a célértékek (45,48 M EUR) kétharmados teljesülését jelenti. Megjegyezzük, hogy a GVOP 1.2.1. kedvezményezett ipari parkok és inkubátorházak esetében a magánbefektetések kedvezményezettjei nem elsősorban a támogatott vállalkozások, hanem a parkokban működő, s így közvetetten kedvezményezett vállalkozások voltak, vagyis ez az indikátor csak korlátozottan képes megragadni a beavatkozás valós eredményeit. Az 1 foglalkoztatottra eső BHÉ reálértéken 14,12 százalékkal nőtt 2004-2007 között azokban a vállalkozásokban, melyekről rendelkezésünkre által APEH TAO adatok. Az ökonometriai hatásvizsgálat részeként is elemeztük a támogatott vállalkozások által megtermelt hozzáadott érték változását, melynek során azt az eredményt kaptuk, hogy a támogatott logisztikai vállalkozásokban ez a növekedés lényegesen felülmúlta a nem támogatott populációban tapasztalt növekedés mértékét. Az ipari parkokban működő vállalkozások BHÉ-változásának (2004-2007) vizsgálata során ilyen változást nem tudtunk kimutatni. Az „egy teljes idős foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték (BHÉ) változása a támogatott vállalkozásokban” c. indikátor értékének meghatározása A legnagyobb nehézséget az „Egy teljes idős foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték (BHÉ) változása a támogatott vállalkozásokban” c. hatásindikátor értékének előállítása jelentette. A monitoring során gyűjtött információk alapján ezt nem tudtuk előállítani, ám a SÉF-től kapott APEH TAO adatok alapján 2004-re, 2005-re, 2006-ra és 2007-re vonatkozóan elemzést végeztünk. A bruttó hozzáadott értéket a KSH iránymutatásának 95 megfelelően a hozzáadott érték (alapáron) nevű mutatószámmal azonosítottuk, amelyet a következőképp állíthatunk elő: Termelési érték = nettó árbevétel + saját előállítású eszközök aktivált értéke - eladott áruk beszerzési értéke - közvetített szolgáltatások +/- saját termelésű készletek állományváltozása. 94 95

A Mag Zrt. által végrehajtott 2009-es adatfelvétel eredményei alapján

http://www.ksh.hu/pls/ksh/ksh_web.meta.objektum?p_lang=HU&p_menu_id=110&p_almenu_id=102&p_ot_id =100&p_obj_id=QTA&p_level=1&p_session_id=66669424 113


Hozzáadott érték = termelési érték - anyag- és energiaköltség - igénybe vett szolgáltatás - egyéb szolgáltatás

A társas vállalkozások TAO bevallásából ez a következő változók (adatmezők) értékei alapján állítható elő: Hozzáadott érték alapáron = TAC002 + TAC006 - TAC010 - TAC011 - TAC008 - TAC009 TAC078

A foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az APEH TAO TAH082 adatmezőjében található. A vállalkozások hozzáadott értékének adatait az inflációs hatások kiszűrése érdekében a KSH szakértőjének iránymutatása96 alapján módosítottuk: Előző év = 100 % 2005 103,6 % 2006 103,9 % 2007 108,0 %

Az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott értéket először a támogatott és kifizetésben részesülő GVOP 1.2. populáció egészére számítottuk ki. 68. táblázat: Az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték alakulása, 2004–2007 – 1. számítás, GVOP 1.2. kedvezményezettek Hozzáadott érték alapáron, 2004 (ezer Ft) Hozzáadott érték alapáron, 2005, inflációval tisztítva 2004-es árakon (ezer Ft) Hozzáadott érték alapáron, 2006, inflációval tisztítva 2004-es árakon (ezer Ft) Hozzáadott érték alapáron, 2007, inflációval tisztítva 2004-es árakon (ezer Ft) Foglalkoztatott létszám, 2004 Foglalkoztatott létszám, 2005 Foglalkoztatott létszám, 2006 Foglalkoztatott létszám, 2007

Adatot szolgáltató vállalkozások száma 47 52 53 53 47 52 53 53

Érték 29273086 26028907 33161569 28889348 6958 6396 6549 6848

Eredményeink szerint 2004 és 2007 között rendkívül szerény mértékű, 0,27 %-kal növekedett az indikátor értéke. 69. táblázat: Az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték változása, 2004–2007 – 1. számítás, GVOP 1.2. kedvezményezettek Év

2004 2005 2006 2007

Egy foglalkoztatottra jutó Változás 2004-hez képest Elemszám hozzáadott érték 2004-es árakon, ezer Ft GVOP 1.2. (átlagszámítás: az aggregált értékek alapján) 4207 47 4069 -3,27% 52 5063 20,36% 53 4218 0,27% 53

A stagnálás részben annak a következménye, hogy míg a GVOP 1.2.1 kedvezményezettek körében jelentősen javult a vállalkozás teljesítményének e mutatója, addig a GVOP 1.2.2 vállalkozásoknál – a 2006-os emelkedést megelőzően és követően – romlott.

96

Mivel a logisztikai ágazat inflációs rátáját a KSH nem számítja ki, ezért a KSH azt javasolta, hogy az inflációs hatások kiszűrésére a fogyasztói árindexet alkalmazzuk. 114


70. táblázat: Az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték alakulása, 2004–2007 – 1. számítás, GVOP 1.2.1 kedvezményezettek Év

2004 2005 2006 2007

Egy foglalkoztatottra jutó Változás 2004-hez képest Elemszám hozzáadott érték 2004-es árakon, ezer Ft GVOP 1.2.1. (átlagszámítás: az aggregált értékek alapján) 3571 14 3610 1,09% 16 4400 23,22% 16 4458 24,85% 16

71. táblázat: Az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték alakulása, 2004–2007 – 1. számítás, GVOP 1.2.2 kedvezményezettek Év

2004 2005 2006 2007

Egy foglalkoztatottra jutó Változás 2004-hez képest Elemszám hozzáadott érték 2004-es árakon, ezer Ft GVOP 1.2.2. (átlagszámítás: az aggregált értékek alapján) 4827 34 4541 -5,94% 37 5607 16,14% 38 4043 -16,25% 38

A fentiekben az indikátor értékét a kedvezményezetti populáció egészének aggregált értékei alapján határoztuk meg. Az indikátor értékét azonban más módon is kiszámíthatjuk, mégpedig úgy, hogy kiszámoljuk az egyes vállalkozások egy foglalkoztatottra jutó 2004-es és 2007-es hozzáadott értékét, majd megvizsgáljuk a vállalkozásértékek eloszlását. Eredményeinket a következő táblázatban tüntettük föl, melyekből kiolvasható, hogy míg a vállalkozásértékek átlaga csökkent, addig mediánja jelentősen, közel harminc százalékkal emelkedett. Ez azzal magyarázható, hogy néhány kedvezményezettnél nagyon jelentős teljesítmény-csökkenés következett be, ám a kedvezményezetti populáció nagyobb részének teljesítménye növekedett. E számítási módszer gyengesége, hogy 2004-re vonatkozóan csak 41, 2007-re pedig 51 vállalkozás adatait tudtuk vizsgálni. 72. táblázat: Az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték alakulása, 2004–2007 – 2. számítás, GVOP 1.2 kedvezményezettek Egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték 2004-ben, ezer Ft GVOP 1.2.

Egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték 2007-ben, ezer Ft, 2004-es árakon GVOP 1.2.

Vállalkozásértékek átlaga

7073

6773

- 4,24 %

Vállalkozásértékek mediánja

4194

5414

+ 29,09 %

40

51

Elemszám

2007-2004 közti változás, %

Egy harmadik átlagszámítási módszer a fentiekkel csak részben hozott konzisztens eredményeket. Ekkor az átlagot a vállalkozások egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott értékének változásából számítottuk ki, s azt kaptuk, hogy átlagosan 14,12%-kal növekedett a kedvezményezettek teljesítménye. Meg kell ugyanakkor jegyeznünk, hogy a vállalkozásértékek változásának mediánja közel mínusz 12 % volt, vagyis a növekedést néhány rendkívül magas teljesítménynövekedést mutató vállalkozás értéke okozta. 73. táblázat: Az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték változása, 2004–2007 – 3. számítás, GVOP 1.2 kedvezményezettek Egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték változása 2007 és 2004 közt, % GVOP 1.2. Vállalkozásértékek változásának átlaga

+ 14,12

Vállalkozásértékek változásának mediánja

- 11,83

Elemszám

36

115


A fentiekben háromféleképpen számítottuk ki az indikátor értékében 2004 és 2007 között végbement változást. Azért tettük ezt, mert a tervdokumentumok részletesen nem fejtették ki, hogy a vállalkozásszinten gyűjtött adatokból miként kell a változásátlag értékét előállítani. A három számítás eredményét a következő táblázatban foglaltuk ismét össze. 74. táblázat: Az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték változása, 2004–2007 – összefoglaló, GVOP 1.2. kedvezményezettek

1. számítás: Teljes populáció aggregált hozzáadott érték és foglalkoztatotti adatainak átlagában 2004-2007 között végbement változás 2. számítás: Vállalkozások egy foglalkoztatottra jutó 2004-es és 2007-es hozzáadott értékátlagában bekövetkezett változás 3. számítás: Vállalkozások egy foglalkoztatottra jutó 2007 és 2004 közti hozzáadott értékváltozásának átlaga

Egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték változása 2007 és 2004 közt, % GVOP 1.2. + 0,27

Elemszám

- 4,24

40 illetve 51 36

+ 14,12

53

Mindhárom számítási módszernek vannak előnyei és vannak hátrányai. Míg az első módszer alkalmas arra, hogy kezelje egy-egy évben negatív hozzáadott értékkel és a 0 foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalkozások átlagképzésbe vonásának kérdését, ám egy-egy kiugró méretű vállalkozás nagy befolyással lehet a képzett átlag értékére. A második módszer már képes kezelni a nagyvállalkozások okozta problémát, hiszen az átlagot a vállalkozások egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott értéke alapján képzi. Viszont ennél az a probléma, hogy 2004-ben lényegesen kevesebb (csupán 40) vállalkozás adataiból tudtunk átlagot képezni, míg 2007-ben már 51-ből. Ennek az az oka, hogy a 2004-ben még nem működő vagy 0 foglalkoztatottal rendelkező vállalkozások értékét nem tudtuk az átlagszámítás tárgyává tenni. A harmadik módszert csak azokon a vállalkozásokon tudtuk alkalmazni, amelyek 2004-ben és 2007-ben is pozitív hozzáadott értékkel és legalább egy foglalkoztatottal rendelkeztek. Ez az elemszám jelentős csökkenését eredményezte, noha a GVOP eredményessége szempontjából kecsegtető eredményeket hozott.

116


3.3. Output- és eredményindikátor-vizsgálat (ROP összehasonlítás) Ennek a részvizsgálatnak az elvégzését az indokolta, hogy az ÚMFT ROP-okból 2009-ben meghirdetett ipari park- és inkubátorház-fejlesztési pályázatok értékelése során az itt vizsgálatra kerülő szempontok alapján is értékelik a benyújtott pályázatokat.97 A részvizsgálat elkészítésekor tehát úgy kellett eljárnunk, hogy a GVOP 1.2. projekteket a ROP pontozása szerint újraértékelhessük, s ezzel megteremtsük az NFT- és ÚMFT-fejlesztések közötti összehasonlítás egy lehetőségét. A logisztikai fejlesztések esetében erre az „újrapontozásra” nem kerülhetett sor, mert a ROP-ok pontozása nem vonatkozott a logisztikai fejlesztésekre, az ÚMFT logisztikai fejlesztéseit támogató GOP 3.2.1.98 konstrukció pedig más szempontok szerint értékelte a beérkezett pályázatokat. A feladat elvégzéséhez a kedvezményezettektől pótlolagos információkat kellett begyűjtenünk, amit a MAG Zrt. segítségével valósítottunk meg. Összesen 8 inkubátorház-fejlesztési, 6 ipari park-fejlesztési és 21 logisztikai fejlesztési projektről tudtunk így kiegészítő adatokat beszerezni. A részletes elemzést a 3. számú mellékletben mutatjuk be. 3.3.a. Ipari park A ROP 2009-es ipari park-fejlesztési támogatásainak értékelésekor alkalmazott pontozási rendszer alapján „újraértékeltük” a GVOP 1.2.1-es ipari park-fejlesztéseket. Hat projektet tudtunk a megbízó által megadott szempontok alapján újraértékelni, s ezek a projektek maximálisan 81 pontot kaphattak volna, amennyiben a 2009-es felhívásra nyújtják be őket pályázatként. Az újrapontozás egyik legfontosabb eredményének azt tartjuk, hogy egy kivételével egy projekt sem érte volna el az 50 %-os, a pályázat elfogadásához minimálisan szükséges pontszámot. A lefuttatott lineáris regressziós elemzés eredményeként azt kaptuk, hogy az összpontszám alakulására az ipari parkba a projekt hatására betelepült vállalkozások összesített száma van a legnagyobb hatással. Ha csak ez alapján történt volna a pontozás, akkor a projektek közti pontozási különbségek 83 %-át tudtuk volna előre becsülni. 3.3.b. Inkubátorházak A ROP 2009-es inkubátorház-fejlesztési támogatásainak értékelésekor alkalmazott pontozási rendszer alapján „újraértékeltük” a GVOP 1.2.1-es fejlesztéseket. Hét projektet tudtunk a megbízó által megadott szempontok alapján újraértékelni, s ezek a projektek maximálisan 61 pontot kaphattak volna, amennyiben a 2009-es felhívásra nyújtják be őket pályázatként. Az újrapontozás eredményeit a következő táblázatban összegeztük. Az újrapontozás egyik legfontosabb eredményének azt tartjuk, hogy egy fejlesztés kivételével szinte minden projekt érte vagy megközelítette volna el az 50 %-os, a pályázat elfogadásához minimálisan szükséges pontszámot. A lefuttatott lineáris regressziós elemzés eredményeként azt kaptuk, hogy az összpontszám alakulására az inkubátorházban működő vállalkozások átlagos 2007-2008-as száma van a legnagyobb hatással. Ha csak ez alapján történt volna a pontozás, akkor a projektek közti pontozási különbségek 75 %-át tudtuk volna előre becsülni. 97

A pontozáshoz lásd: http://www.nfu.hu/download/21862/P%C3%A1ly%C3%A1zati%20felh%C3%ADv%C3%A1s%20%C3%A9s%2 0%C3%BAtmutat%C3%B3.pdf – mivel Észak-Alföldön még nem hírdették meg a pályázatot az ÉIJ készítésekor, ezért az ÉA régióba tartozó fejlesztések újraértékelésekor az Észak-Magyarországon is érvényes pontozást alkalmaztuk. 98 Vö: http://www.nfu.hu/download/5743/GOP-2007-321_KMOP-2007-142_utmutato_1221.pdf 117


3.3.c. Logisztikai központ A projektekről közölt adatok hiányosságai, s még inkább a pontozási rendszer eltérő volta nem tette lehetővé a logisztikai fejlesztések ROP szerinti újrapontozását, az ipari park- és telephelyfejlesztések értékelésére alkalmazott pontozási rendszer ugyanis nem a logisztikai fejlesztések értékelésére lett kidolgozva. A GOP 3.2.1. értékelése során alkalmazott pontozási rendszert pedig azért nem tudjuk alkalmazni, mert egyrészt ez nem tartozott megbízó elvárásai közé, másrészt kielégítő mennyiségű adat sem áll rendelkezésre.

118


3.4. „Valódi inkubátorházak, vagy csak irodaházak épültek az intézkedések hatására?” Ennek a részfeladatnak az elvégzéséhez a támogatott inkubátorházak vezetőivel és a VISZ képviselőjével készült interjúk szolgáltak empirikus alapul. A rendelkezésre álló adatbázisok nem engedték meg ugyanis a kérdés ökonometriai megközelítését. A kérdés jelentőségére a szakmai szervezetekkel készült interjúk tapasztalatai is rávilágítanak: „Az inkubátorházak nem tőkeerősek. A GVOP ugyan kiemelkedett a támogatási intenzitással más programok közül, de még ezt is lehetne fokozni. Az inkubátorházak szabályozatlansága miatt sok ’gyanús’ projekt valósult meg. Amikor lejár az 5 év kötelező fenntartási idő, akkor derül majd ki, hogy mely fejlesztések voltak csak ingatlanbefektetési célúak.” (részlet a VISZ interjúból)

A támogatott inkubátorházak vezetőivel készült interjúk segítségével azt vizsgáltuk, hogy a támogatott ipari parkok által megvalósított fejlesztések között milyen súllyal jelentek meg az inkubátorházak, vagyis azok a fejlesztések, amelyek magas szintű infrastruktúrát biztosítanak a betelepülő cégeknek. Megvizsgáltuk azt is, hogy a fejlesztések ténylegesen inkubátorházat eredményeztek-e, illetve a betelepülő cégek inkubátorként használják-e azt. Az inkubátorház által ideáltipikus esetben kínált szolgáltatások körét a következő táblázatban tüntettük föl: 75. táblázat: Az „ideáltipikus” inkubátorház által kínált szolgáltatások listája Szolgáltatás megnevezése Villamos energia Víz Gáz Csatorna (szennyvíztisztítás) Szemétszállítás Irodahelyiség Irodabútor-bérlet Műhely Raktárterület Parkoló Terembérlet (előadó, tárgyaló) Telefon Internet (szélessávú) Rendszergazda Hardware kölcsönzés (laptop, projektor) Postázás Ügyviteli szolgáltatás Logisztikai szolgáltatás Pénzügyi-, számviteli ügyintézés PR, marketing szolgáltatás Hitelügyintézés Jogi képviselet Külkereskedelmi ügyintézés Rendezvény-, kiállítás szervezés Adózás, könyvvizsgálat Pályázatfigyelés Minőségbiztosítás K+F kapacitás, innovációs tanácsadás Üzleti terv készítés Vállalkozói képzések Műszaki tanácsadás

Alapszolgáltatás

Üzleti szolgáltatás

Emelt szintű szolgáltatások: Tanácsadás és innovációs szolgáltatás

A 7 válaszadó inkubátorház vezető válaszai alapján készült összesítő táblázat adataiból láthatjuk, hogy a vizsgált 31 féle szolgáltatás több mint kétharmada (21) minden inkubátorházban megtalálható. A legkevésbé megtalálható szolgáltatások között van a hardverkölcsönzés és a logisztikai szolgáltatás, bár a támogatott inkubátorházak több mint felében ezek is fellelhetők. 119


76. táblázat: Az GVOP 1.2 kedvezményezett inkubátorházak által a betelepülő vállalkozóknak nyújtott szolgáltatások Szolgáltatás megnevezése

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

Irodahelyiség Parkoló Terembérlet (előadó, tárgyaló) Telefon Villamos energia-ellátás Vízellátás Gázellátás Csatorna (szennyvíztisztítás) Irodabútor-bérlet Műhely Raktárterület Internet (szélessávú) Szemétszállítás Ügyviteli szolgáltatás Pénzügyi-, számviteli ügyintézés Rendszergazda Hardverkölcsönzés (laptop, projektor) Postázás PR, marketing szolgáltatás Üzleti terv készítés Adózás, könyvvizsgálat Jogi képviselet Pályázatfigyelés K+F kapacitás, innovációs tanácsadás Vállalkozói képzések Rendezvény-, kiállítás szervezés Logisztikai szolgáltatás Külkereskedelmi ügyintézés Hitelügyintézés Minőségbiztosítás Műszaki tanácsadás

Elérhető az inkubátorházban

A támogatásból valósult-e meg

100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 86% 100% 100% 100% 100% 86% 86% 57% 71% 86% 100% 100% 100% 100% 100% 71% 100% 57% 71% 100% 86% 71%

71% 71% 57% 57% 43% 43% 43% 43% 43% 43% 43% 43% 29% 29% 29% 14% 14% 14% 14% 14% 14% 14% 14% 14% 14% 14% -

Mekkora igény mutatkozik e szolgáltatás iránt? Jelentős Jelentős Jelentős Jelentős Jelentős Jelentős Jelentős Jelentős Csekély Jelentős Csekély Jelentős Jelentős Csekély Jelentős Csekély Csekély Jelentős Csekély Csekély Csekély Jelentős Csekély Csekély Csekély Csekély Csekély Csekély Csekély Csekély Csekély

Ha megnézzük, hogy a támogatásból elsősorban milyen szolgáltatások valósultak meg, azt láthatjuk, hogy leginkább irodahelyiségeket, az inkubátorház külső környezetét alkotó térelemeket hoztak létre. Ezt követte a telefonszolgáltatás fejlesztése és a terembérlet, vagyis elsősorban az alapinfrastruktúrára fordították a támogatási forrásokat. Az emelt szintű szolgáltatásoknak csak a felét fejlesztette egyegy inkubátorház. A táblázat utolsó oszlopából az is kiderül, hogy az emelt szintű szolgáltatások közül csak a jogi tanácsadásra, képviseletre; illetve a pénzügyi, számviteli ügyintézésre mutatkozott jelentős igény. A többi emelt szintű szolgáltatást nem is nagyon igénylik a betelepült vállalkozások. Az alapszintű szolgáltatások közül is csekély az érdeklődés az irodabútor-bérlet és a műhelybérlet iránt. Az „egyebek” között találunk még néhány szolgáltatást, de nagyon sok a speciális műszerekhez, berendezésekhez való hozzáférés lehetősége, ami nem minden odatelepülő számára jelent releváns lehetőséget. Mindebből azt a következtetést szűrhetjük le, hogy a megújult inkubátorházak elsősorban azokat a szolgáltatásaikat (alap és üzleti) fejlesztették, amire valós kereslet mutatkozott a betelepült, vagy betelepülni kívánó vállalkozások körében. Az emelt szintű tanácsadási, innovációs szolgáltatások iránt a vizsgált ipari parkokban rendkívül alacsony az érdeklődés. Ennek egyik oka lehet az is, hogy a támogatott inkubátorházak elsősorban ipari parkokhoz kapcsolódnak, s nagyon kevés olyan egyetemi-kutatóintézeti kapcsolattal rendelkeznek, amelyek segíthetnék az innovatív kezdő vállalkozások betelepedését.

120


77. táblázat: A támogatott inkubátorházak kapcsolatai ipari parkokkal és egyetemekkel Pályázó neve BATTA-INVEST Befektetést és Szolgáltatást Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság DIP INVEST Ingatlanforgalmazó és Ingatlanhasznosító Kft. IN-Q-tech Ingatlanfejlesztő és Innovációs Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Kapos Innovációs Transzfer Központ Kht.

KÉSZPÉNZ-INVEST Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Kventa Elektronikai Fejlesztő, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Vállalkozást és Egzisztenciateremtést Elősegítő Közalapítvány

Inkubátorház kapcsolata Ipari parkkal Batta Ipari Park

Inkubátorház kapcsolata egyetemmel nincs

Debreceni Regionális és Innovációs Ipari Park Budaörsi Ipari és Technológiai Park

nincs

Déli Ipari Park Székesfehérvár

Kapcsolódás: BME, SOTE, ELTE A Kapos ITK Kht. folyamatosan együttműködik a PTE-vel nincs

Nincs

nincs

Nincs

Projektkapcsolat (innováció közvetítés kkv-k felé) a régió felsőoktatási intézményeivel

Dombóvári Ipari Park

A szakmai szervezetek körében készült interjúkon elhangzottak megerősítik a fentiekben feltárt összefüggéseket: „Valódi inkubátorházak alig vannak az országban. A finanszírozás csak az épületek létrehozását segíti – a rentabilitás viszont csak több év után valósítható meg. Ezzel a ténnyel nem nézünk szembe!. … Az irodaházszerű működés részben kényszer, mert nincs pályázati lehetőség a fejlett szolgáltatásokra, a működtetésre. Ezért gazdasági okok miatt kénytelenek olyan vállalkozásokat is befogadni, akikről tudják, hogy nem igénylik a magas színvonalú szolgáltatásokat. Ha működtetésre is lehetne pályázni, akkor nem kellene rafinált módon pályázniuk, úgy hogy beépítsék a veszteségeket.” (részlet a VISZ interjúból)

Válaszadóink egy része szerint nem is túl nagy az érdeklődés a magasabb színvonalú szolgáltatások iránt. Egy másik vélemény szerint igény „…elvileg van, de nagyon nehezen látja be, hogy szüksége lenne rá. Ha be is látja, általában nincs rá pénze, ha be is látta, pénze is van rá, a bizalmatlanság miatt még mindig nehéz meggyőzni a vállalkozásokat, hogy igénybe vegye ezeket, a szolgáltatásokat. Mindez tipikus a KKV szektorban, különösen Magyarországon.” (közép-dunántúli inkubátorház)

Egy harmadik vélemény szerint ugyan van rá igény, de a gazdasági válság miatt ez most teljesen visszaesett. Érdekes, hogy mind a három szkeptikus vélemény a központi, illetve a közép-dunántúli régióban fogalmazódott meg. A többi támogatott szerint van igény a magasabb színvonalú szolgáltatásokra, de hogy hol, miért, azt különbözőképpen közelítették meg. Voltak, akik a szolgáltatások árait igyekeztek alacsonyan tartani, hogy az ne riassza el a cégeket. „Az igény és a kínálat rendkívül összefügg. Ha vonzó árakat adunk, akkor lesz igény a megfelelő szintű szolgáltatásokra is.” (közép-dunántúli inkubátorház)

Mások teljesen biztosak voltak abban, hogy az általuk kínált szolgáltatásokat igénybe fogják venni és kevésbé voltak ár-érzékenyek: „Ezeket a vállalkozásokat, akik ide betelepültek, az motiválta, hogy ilyen sokrétű, illetve színvonalas szolgáltatást máshol nem kapnak.” (észak-alföldi inkubátorház)

Megint mások az igények felmérésére alapoztak, valamint a vállalkozói elvárásokat folyamatosan és körültekintően figyelemmel kísérték. Az optimisták az ipari park szolgáltatási struktúrájának és volumenének növelését tűzték ki célul azért, hogy 121


kedvező feltételek mellett, fejlett infrastruktúrával lehetőséget tudjanak teremteni olyan innovatív kis- és középvállalkozásoknak, amelyek nem rendelkeznek elegendő saját erővel vagy banki háttérrel, ezért saját telephelyet nem tudnak venni vagy építeni. A szolgáltatások magas színvonalának nyújtásával tovább erősíthetik a KKVszektor szereplőit. „Gyakorlatilag szükség van már erre. A vállalkozások is érzik, hogy magasabb szintű szolgáltatásokat, tanácsadásokat kell igénybe venni, hogy tovább tudjanak fejlődni. Mi is igyekszünk magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtani. Az induláskor betelepült vállalkozások a mai napig itt vannak. Sőt, az eltelt idő alatt egyre inkább kezdik kinőni magukat. Vagy új területbe is belekezdenek, így nekünk azt is figyelembe kellett venni, hogy a távlatokban is helyet tudjunk adni a bővülő vállalkozásoknak.” (másik észak-alföldi inkubátorház)

Néhány inkubátorház nagyon komoly erőfeszítéseket tesz emelt szintű, tanácsadási szolgáltatások kialakítására, s ezek értékesítésére. Ilyen példát az Értékelési Zárójelentés 2.5. fejezetében is bemutattunk, s az alábbiakban néhány további példát, tapasztalatot ismertetünk. Egy észak-alföldi inkubátorháznál például régóta folytatott szolgáltatás bővítésére pályáztak. A cégcsoport korábban is üzleti szolgáltatásokat végzett (szolgáltatott irodák; pályázatmenedzsment, ügyviteli szolgáltatások, befektetési tanácsadás), amely profilba beleillett a pályázati kiírás lehetősége. A pályázat megvalósítására projektcéget hoztak létre, és mára a legdinamikusabb üzletágukká vált. Ugyanebben a régióban egy másik innovációs központ kifejezetten a termelő vállalatok segítésére hajtott végre fejlesztéseket: „Az volt a célunk, hogy induló, kezdő, kifejezetten termelő vállalkozásoknak adjunk helyet, tehát gyártó csarnokot és hozzá kiszolgáló helyiségeket irodákat hozzunk létre. Olyan modern európai szintű infrastrukturális hátteret kívántunk kialakítani, ami minden igényt kielégít. Az motivált bennünket, hogy láttuk a hiányát a korszerű infrastruktúrának a régióban, és ez volt a cél , hogy színvonalas szolgáltatást biztosítsunk. Több év felhalmozott tapasztalata vezetett oda, hogy reálisan fel tudtuk mérni az igényeket, és hozzáláttunk a megvalósításhoz.” (észak-alföldi inkubátorház)

Szintén régóta inkubátorként működő pályázó is kapott támogatást szolgáltatási körének bővítésére. Ők a Közép-Dunántúlon eddig is az innovációs igényekre figyelve végezték a fejlesztéseiket, amire most ez a támogatás is további lehetőséget adott. Innovatív vállalkozásoknak szóló magas szintű inkubációs szolgáltatások bevezetése volt a célja egy közép- és egy dél-dunántúli inkubátorháznak is, amelyeknél a felismert betelepedési igény volt a fejlesztés motorja. „Azokra a szolgáltatásokra, amiket nyújtunk, van igény itt… […] A megjelent pályázatok segítettek abban, hogy milyen típusú fejlesztéseket érdemes végezni, és ezek vissza is igazolták azt, hogy jól cselekedtünk.”

Az inkubátorként, innovációs központként támogatott pályázatok között egy központi régióbeli, elektronikai vállalkozás esetében merülhet fel a kérdés az innovációs jelleg komolyságára vonatkozóan. Bár a fejlesztés bizonyára a pályázatban foglaltak szerint valósult meg, annak jellege csak a már meglévő üzleti kapcsolattal való együttműködésük szorosabbá tételét szolgálta, külső érdeklődők számára nem nyitottak. A nagyvárosok környékén vagy a város külső részein elhelyezkedő inkubátorházaknál kevésbé találhatók alacsonyabb színvonalú szolgáltatást nyújtó irodaházak. Nagyvárosban vagy nagyobb ipari parkon belül működő inkubátorházak viszont azt jelezték, hogy vannak ilyen irodaházak. Volt, aki saját előnyét hangsúlyozva fogalmazta ezt meg: 122


„Csak ilyenek vannak, mivel olyan modellt követünk (Service Office), amit KeletMagyarországon senki sem tud. Budapesten vannak ilyen ,A kategóriás’ házak. Az a lényeg, hogy nem négyzetmétereket adunk el, hanem munkaállomásokat. Komplett irodai szolgáltatások berendezett irodákkal. Tehát ha jön egy vállalkozás, mi 3 órán belül tudjuk a komplex szolgáltatásainkat biztosítani.” (észak-alföldi inkubátorház)

Az inkubátorház ad annyi pluszt az azt ténylegesen igénylő vállalkozásoknak, hogy az ő gyakorlatuk szerint a cégek közel azonos ár mellett is az inkubátorházat választják. Egy központi régióban működő inkubátorház képviselője szerint az ipari parkok 30-40 %-a üres. Ennek egyik oka a nyújtott szolgáltatások alacsony színvonalában, és a betelepülés, működtetés támogatásának hiányában keresendő. A megújult inkubátorházak a sokféle és sokféle szolgáltatást nyújtó szereplővel működő helyi-térségi irodapiacokon versenyeznek. Az alacsony színvonalú szolgáltatásokat nyújtó irodaházak a megkérdezett vezetők szerint jobbára a belvárosba koncentrálódnak, de sok kezdő vállalkozónak elég ezt is megfizetni. Egy közép-dunántúli inkubátor vezetőjének véleménye szerint az alacsony színvonalú szolgáltatás igénybevétele is jobb annál, ha egy vállalkozásnak a lakásban van az irodája. Felmerült az a vélemény is egy észak-alföldi inkubátorház részéről, hogy elsősorban az az oka az alacsony színvonalú szolgáltatások elterjedtségének, hogy „olyan nonprofit szervezetek, önkormányzatok hoznak létre és működtetnek inkubátorházakat, akik nem értenek hozzá. Ezt csak üzleti alapon lehet csinálni.”

A vizsgált inkubátorházak betelepültsége rendkívül magas, átlagosan 87 %-os. 78. táblázat: Inkubátorházak betelepültsége 2008-ban Pályázó neve

BATTA-INVEST Befektetést és Szolgáltatást Szervező Korlátolt Felelősségű Társaság DIP INVEST Ingatlanforgalmazó és Ingatlanhasznosító Kft. IN-Q-tech Ingatlanfejlesztő és Innovációs Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Kapos Innovációs Transzfer Központ Kht. KÉSZPÉNZ-INVEST Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Kventa Elektronikai Fejlesztő, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Vállalkozást és Egzisztenciateremtést Elősegítő Közalapítvány

Az inkubátorház/innovációs központ hasznos alapterülete 2008. XII.31., nm

Az inkubátorházba/innovációs központba betelepült vállalkozások által használt/bérelt hasznos alapterület 2008.XII.31., nm

Betelepültség, %

2180

1511

69%

5560

5553

100%

2069

2012

97%

5291,94

4259,15

80%

4220,93

4220,93

100%

3673

3673

100%

3481

2268

65%

A betelepülésre az inkubátorházak egy részénél az előzetes tárgyalásokat és egyeztetéseket lefolytatva, annak eredményeként, egy ütemben, az ingatlan elkészülése után közvetlenül került sor. A támogatott inkubátorok többségénél a fejlesztés befejezését követően el kellett telnie néhány hónapnak, hogy az érdeklődők mind betelepüljenek. Egy közép-dunántúli inkubátorba két hónap alatt, szinte egyszerre költöztek be. Ennek egyik oka, hogy már a területükön működő cégek költöztek be, illetve már a kivitelezés ideje alatt híre ment a lehetőségnek, és keresték a helyet a vállalkozók. Egy észak-alföldi inkubátorházban, annak elkészülte után közel fél év alatt betelepültek a cégek. „Már a 80%-os készültségi foknál megkezdődtek a tárgyalások, hogy kinek milyen igényei vannak, hiszen ezek termelő vállalatok és üzemcsarnokokról beszélünk, így a tevékenységüknek megfelelően kellett kialakítani a csarnokokat. Volt, aki sínen futó darut igényelt, vagy sűrített

123


levegőre volt szükségük a termeléshez stb. Nyilván a költségeket figyelembe véve igyekeztünk kielégíteni az igényeket.”

Egy főváros környéki, telített piacon működő inkubátorháznál is már a megnyitáskor a helyek több mint felére volt szerződés, és egy éven belül 100 százalékra futott fel. Ennek oka az időben megkezdett rászervezés és a kiterjedt KKV kapcsolatok voltak. Egyetlen támogatott jelezte csak, hogy a betelepüléssel gondjai mutatkoztak. Az Észak-Alföldön működő inkubátorház az első időszakban eléggé lemaradt, mert szűkös volt a humánerőforrásuk az értékesítésre. Nem valósult meg az az elvárásuk, hogy legalább a nyitásra legyen megtöltve a rendelkezésre álló terep fele. Utána kezdték el fokozatosan feltölteni az inkubátorházat. A világgazdasági válság gátolta a betelepülést. Most kb. 60-70%-on vannak, de úgy gondolják, hogy a szolgáltatások nélkül erősen veszteséges lenne ez a tevékenység. Annak ellenére, hogy az inkubátorházak többsége azt a célt fogalmazta meg, hogy figyelemmel kíséri és igazodik a betelepült vállalkozások igényeihez, azok működését többségük nem figyeli. Ennek okaként részint azt jelezték, hogy nincs rá joguk és kompetenciájuk, hogy ezt megtegyék, illetve nem lenne rá kapacitásuk sem. Volt, aki jelezte, hogy már az üzleti terv sem kötelező, tehát a vállalkozások működését sem vizsgálhatják. A cégek egyébként is egyre jobban bezárkóznak, nem adnak információt a működésükről. Ezek alapján az feltételezhető, hogy a cégek fellendüléséről vagy hanyatlásáról sem értesülnek az inkubátorházak. Ezen a csoporton belül sem zárja ki mindenki azonban az információgyűjtést, a kapcsolattartást, akár napi szinten is; az önként jelzett problémák esetén a segítségnyújtást. Az értékelést végzők is különböző módokon járnak el. Van, aki féléves mérlegadatokat kér a vállalkozásoktól, van, aki csak évente végzi ezt el, „de a napi kapcsolat miatt az informális beszélgetések során is tájékozódunk. Ez sokszor több információt nyújt, mintha egy kérdőívet töltetnénk ki velük évente. Naprakész információval rendelkezünk arról, hogy milyen igényeik vannak, milyen problémáik, akár az infrastruktúra továbbfejlesztésével kapcsolatban, akár más igényekkel kapcsolatban, hiszen ez nekünk is fontos. A bankok el is elvárják, hogy folyamatos információt kapjanak tőlünk a betelepült vállalkozásokról. A cégek éves beszámolói alapján tudjuk követni a cégek eredményességét, és ez alapján tudjuk a bankokat is tájékoztatni.” (észak-alföldi inkubátorház)

Van, aki szeretné módszeresebbé tenni az értékelést, akár a mérlegadatok, akár más önkéntesen szolgáltatott adatok alapján. Emberi erőforrást is „áldoznának” erre a célra, hogy tisztában legyenek a betelepült vállalkozások működésével. Az értékeléshez való viszonyulás nem mutatott semmilyen „mintázatot”, sem földrajzi, sem méretbeli, profil szerinti vagy a működés ideje szerinti megközelítésben, vagyis ez a tevékenység nagy valószínűséggel menedzsmentfüggő, semmiképpen nincs kialakult, elterjeszthető módszertana. Figyelembe véve azonban a további fejlesztési igényekhez szükséges információkat egy ilyen rendszer kialakítására, legalább ajánlások szintjén szükség lenne. A befektetői, bérlői igényekre való reagálást mindenki természetesnek vette, nem akadt olyan, aki ez ellen szólt volna. Az igényeket igyekeznek maximálisan kielégíteni, az anyagi lehetőségeiket figyelembe véve. Nekik is fontos, hogy a betelepült vállalkozások elégedettek legyenek, tudjanak fejlődni, hiszen akkor nem mennek el. A rugalmasságot erősségnek tartják. A folyamatos bővítés is ezen igények kiszolgálását célozza. Többen már a megvalósítás idejében is figyelembe vették a befektetői szándékokat, de akadt olyan is, aki a bérlők igénye szerint szerzett be eszközöket, amiket később mások is igénybe tudtak venni. Ahogy az egyik északalföldi inkubátorház vezetője megfogalmazta:

124


„Természetesen reagálunk, hiszen ebből élünk. Ha egy vállalkozás kér valamilyen szolgáltatást, amivel nem rendelkezünk, akkor igyekszünk teljesíteni. Nálunk igen erős a nemzetközi vonal. Emiatt idegen nyelvű recepciós szolgáltatást, illetve idegen nyelvű könyvelést is végzünk.”

A külföldi tulajdonú vállalkozások betelepedésével kapcsolatban nem voltak egységesek a vélemények. A többség támogatja a külföldi cégek betelepülését, mert ha egy fejlesztés magas színvonalon valósul meg és megfelel a külföldiek igényének, akkor az vonzó számukra. Voltak, akik beszámoltak arról a részben vagy teljesen külföldi tulajdonú cégről, aki betelepült hozzájuk, de volt olyan inkubátorház is, amelyik kifejezetten a Magyarországon bejegyzett, külföldi tulajdonban lévő KKVkat részesíti előnyben. Ezzel szemben volt, aki szerint a fő profil a magyar cégek legyenek, de ezeknek természetesen vannak külföldi vonatkozásaik. Más ennél radikálisabban fogalmazott: „A válasz egyértelműen – nem. Ennek gazdasági okait nem a térségre vonatkoztatva kell keresni illetve vizsgálni, hanem országos, nemzetgazdasági szinten (pl. közlekedési infrastruktúra, adózás, munkaerő-képzettség stb.).”

Az előzőtől eltérően a multinacionális cégek odavonzásának megítélésében a válaszadók szinte teljesen egységesen elutasítók voltak, bár az indoklások között volt némi különbség. Voltak, akik eddigi tapasztalatukból kiindulva jelentették ki, hogy ők nem foglalkoznak és nem is akarnak multikat; jellemzően inkább kisvállalkozásokkal, mikrovállalatokkal vannak kapcsolatban. Van, aki szerint egy inkubátorház nem vonzza a multikat. Más a pályázat céljával tartotta összeegyeztethetetlennek a multik megjelenését: „Mi nem vagyunk kapcsolatban multinacionális cégekkel. Se az inkubátorházas, se a logisztikai pályázat nem arra lett kitalálva, hogy multinacionális cégeket hozzunk ide. Az inkubátorházakba minél több felhasználót kell vonzani. Mi nagy inkubátorházakat építünk, de egy multinacionális cég lehet, hogy önmagában meg tudná tölteni. A logisztikai pályázat jobb ebből a szempontból, de nem elég rugalmasak a pályázatok, nehéz menetközben a tartalmat módosítani, pedig ez gyakran előfordul egy beruházásnál.” (észak-alföldi inkubátorház)

125


3.5. Egy létrehozott vagy megőrzött munkahelyhez adott átlagos támogatás a GVOP 1.2. esetében A GVOP 1.2. intézkedés monitoringja során gyűjtött információk feldolgozása alapján azt az eredményt kaptuk, hogy a beavatkozás közvetett eredményeként új munkahelyek elsősorban a logisztikai szolgáltatóknál jelentkeztek. Intézkedésszinten egy munkahely létrehozása vagy megőrzése átlagosan 5.509 ezer forintnyi támogatásba került. 79. táblázat: 1 létrehozott vagy megőrzött munkahelyhez adott átlagos támogatás (ezer Ft) – GVOP 1.2. GVOP 1.2.1 Kifizetett támogatás (ezer Ft) Létrehozott munkahelyek száma (darab) Megőrzött munkahelyek száma (darab)

GVOP 1.2.2.

17 20

3 320 236,425 614,69 368

GVOP 1.2. Összesen 5 617 252,631 631,62 388

62 082

3 379

5 509

2 297 016,21

1 létrehozott vagy megőrzött munkahelyhez adott átlagos támogatás (ezer Ft)

Ugyanakkor megjegyezzük, hogy a GVOP 1.2 intézkedés eredményeként nem csupán a közvetlenül támogatott, de a közvetetten támogatott vállalkozásoknál, vagyis a kedvezményezett ipari parkokban működő vállalkozásoknál is munkahelyek jö(he)ttek létre (ezt a kérdést részletesen az ökonometriai hatásvizsgálat során elemeztük), így hazai és nemzetközi összehasonlítások készítésekor érdemes figyelmünket a logisztikai központokra (1.2.2. konstrukció) korlátozni, hiszen ott a támogatás közvetlen eredményeként jöhettek létre munkahelyek. Ha csak a GVOP 1.2.2. konstrukciót vizsgáljuk, akkor azt találjuk, hogy 1 munkahely létrehozása vagy megőrzése hasonló nagyságrendű összegbe (3379 eFt) került, mint az egyedi kormánydöntéssel támogatott projektek esetében, illetve az EU KKV-támogatási konstrukciói esetén (4100 illetve 4500 eFt) – részletesen lásd 4. melléklet.

126


4. A hatásvizsgálat során alkalmazott ökonometriai módszerek A fejlesztési támogatások hatásvizsgálatához alkalmazott ökonometriai módszerek némi változatosságot mutatnak fel, ezért szükséges az alkalmazott módszertan kiválasztásának indoklása. A következő összefoglalásban elsősorban Wooldridge (2004, 2008), Kézdi (2005) és Bondonio (2000) írásaira támaszkodunk.99 A fejlesztéspolitikai támogatások hatásvizsgálatának központjában annak a kérdésnek a megválaszolása áll, hogyan változott volna a vizsgálat tárgyát képező egység (vállalat, terület, egyén) jellemzője a támogatás hiányában. Ez az ún. tényellenes állapot nem megfigyelhető, ezért a hatás mérése közvetlen megfigyelés alapján nem lehetséges. A hatásra irányuló (indirekt) következtetés így minden esetben valamilyen összehasonlítás révén történhet meg. Az összehasonlítás alapja megfelelő kontrollcsoport képzése, amelynek adatait összevetve a támogatott egységek adataival az elemzés elvégezhető.100 Kézdi (2005) szerint a hatásvizsgálati elemzések kulcskérdése a kontrollcsoport képzésének a módja és az adatok minősége – e két tényező együttesen nagyobb hatást fejt ki a vizsgálat eredményének valószerűségére, mint az alkalmazott ökonometriai eljárás.

4.1. Különbségek különbsége jellegű becslés Wooldridge (2004) alapján a fejlesztéspolitikai támogatások hatásvizsgálatának általános eszközeként a különbségek különbsége jellegű (DiD) becslést tekinthetjük. Ennek során a támogatott (kezelt) populáció egyedeinek teljesítményváltozását egy megfelelően megválasztott kontrollcsoport teljesítményváltozásához hasonlítjuk. Amennyiben a kezelt csoport teljesítménynövekedése szignifikáns, akkor a támogatás statisztikai értelemben hozzájárult a teljesítmény növekedéséhez. A különbségek különbsége jellegű becslést elsősorban a támogatást kapott alanyok (személyek, vállalkozások) teljesítményében beállt változás mérésére alkalmazzák – azaz elsősorban a fejlesztéspolitika közvetlen hatásainak mérésére. Ezért mi is igyekszünk minden esetben ezt a becslési módszert alkalmazni, amikor közvetlen hatást kellett mérni, azaz a GVOP 1.2.1 program esetében az ipari parkok (és inkubátorházak), a GVOP 1.2.2 esetében a logisztikai vállalkozások jellegzetességeiben beállott változása vizsgálata volt a cél. A becslés során a beavatkozás előtti és a beavatkozás utáni állapotokat hasonlítjuk össze – hívhatnánk eleje-vége becslésnek –, szemben a panel becsléssel, amelyben minden időszakot (évet) figyelembe veszünk a becslés során. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a GVOP-programok előtti és azt követő időszakok teljesítményének különbségét magyarázzuk többek között a támogatás tényével (vagy nagyságával). A becslési eljárás alkalmazása során minden esetben szükséges az alábbi két gyakorlati kérdés megfelelő megválaszolása. 99

A fejlesztéspolitikai eszközök ökonometriai hatásvizsgálatának átfogó összefoglalóját találjuk meg Wooldridge (2008) 18. fejezetében, valamint a különbségek különbsége jellegű becslés kiváló áttekintését Wooldridge (2004) 13. fejezetében. Kézdi (2005) írásában az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatásvizsgálatának módszertani kérdéseivel foglalkozik, ezért az ebben foglaltak egy része nem alkalmazható a fejlesztéspolitikai beavatkozások speciális jellegzetességei miatt. Ezzel szemben Bondonio (2000) kifejezetten a gazdaságilag visszamaradott térségek fejlesztését célzó vállalati ösztönzési-támogatási eszközök hatásainak vizsgálatával foglalkozik. Mindezek miatt az összefoglaló inkább épít az utóbbi forrásanyagra, mint az előbbire. 100 Bondonio (2000) szerint, amennyiben ilyen kontrollcsoport képzése nem lehetséges (elsősorban a szükséges adatok hiánya miatt), akkor ennek hiányában pusztán a támogatott egységekre vonatkozó megfigyelések alapján is lehet elemzést készíteni, elsősorban shift-share analízis segítségével. Ez azonban kívül esik az ökonometria eszköztárán, ezért a jelen összefoglalóban abból indultunk ki, hogy kontrollcsoport képzése lehetséges. 127


1.

A kontrollcsoport kiválasztásának módja: A kontrollcsoport kiválasztása az eredmények valószerűsége szempontjából meghatározó jelentőségű. A szakirodalmi ajánlás szerint a legmegbízhatóbb eredményeket a párosításos módszertől várhatunk. Ennek során a kezelt egyedekhez sokdimenziós karakterisztikáik mentén hasonló egyedeket keresünk. A kontrollcsoportnak minden esetben olyan egyedekből kell állnia, amelyek pályázhattak volna a programban való részvételre, de ezt valamilyen oknál fogva nem tették meg. A párosításos kiválasztás történhet valamely algoritmus, vagy ún. hajlandósági mutató (propensity score) alapján. Ez utóbbi előnye, hogy a sokdimenziós karakterisztikákat egyetlen mutatóba fogja össze, így két egyed különbözősége sokkal könnyebben meghatározható. A párosításos módszer alkalmazása annál inkább vezethet megfelelő eredményekhez, minél inkább hasonló párokat sikerül képezni. Ez igen jelentős mértékben múlik a vizsgálati sokaság elemszámán. A jelen hatásvizsgálatban az ipari parkok és a területi szintű vizsgálatok (kistérségek vagy települések) elemszáma egyaránt túlságosan alacsony ahhoz, hogy ezt a kontrollcsoportkialakítási eljárást alkalmazni tudjuk. Mindezek miatt a vállalati szintű vizsgálatokon (ipari parkokban működő vállalkozások és logisztikai vállalkozások) túlmenően csak akkor fogjuk alkalmazni a párosításon alapuló kontrollcsoport-képzést, amennyiben ez a rendelkezésre álló adatok alapján elvégezhető.

2.

Az egyéb befolyásoló tényező hatásának kontrollálása: Feltehető, hogy a vizsgált teljesítményt a támogatáson kívül más olyan tényező is befolyásolta, amelynek a vizsgált populációra gyakorolt hatása nem egyenletes. Amennyiben a hatás egyedenként eltérő lehet, akkor ezekre megfelelően kontrollálni kell.

A különbségek különbsége jellegű becslések alkalmazása során tehát egyrészt a kontrollcsoport megválasztását, másrészt az egyéb befolyásoló tényezők kiválasztását tartjuk módszertani szempontból különösen fontos kérdésnek. A módszer alkalmazása során a támogatott populáció alacsony száma és a támogatott / nem támogatott egyedek közötti markáns különbségek miatt a párosításos modelleket nem tudtuk alkalmazni. Ezért a hatás számszerűsítéséhez lineáris regressziós technikát alkalmaztunk, amelyben · magyarázó változónak a vizsgálni kívánt jelenségben bekövetkezett változást választottuk, · kontrolláltuk a változást befolyásoló egyéb tényezők (földrajzi elhelyezkedés, szintbeli értékek stb.) vizsgálati időszak kezdetén felvett értékére, · a támogatás tényét dummy változóval jelöltük, · a szelekciós torzítás szűrésére a támogatási dummy és a kontrollváltozók szorzatát alkalmaztuk.101 Formálisan az alábbi regressziót becsültük meg: E( y | w, x ) = γ + α w + x β0 + w ( x – ψ ) δ ahol α, β0 és δ ismeretlen paraméterek, ψ=E(x), a kontrollváltozók mátrixát jelöli x, a támogatás dummy változója w. A támogatás átlagos hatását az α paraméter értéke mutatja, az xβ0 szorzat mutatja a kontrollváltozók közvetlen hatását a függő változóra. A szelekciós torzítást testesíti meg az egyenlet utolsóként felsorolt szorzat tagja, w ( x – ψ ) δ. A szelekciós torzítás azt jelenti, hogy a támogatás átlagos hatása 101

Wooldridge (2002), 18.2-es állítás (612. oldal). 128


a teljes populációban ugyan α, de az x változó szerinti egyes alpopulációkban ettől eltérő, méghozzá x konkrét értékétől függően az alábbi képlet szerint számítható ki: . Modellspecifikációs kérdések Az illesztett modellek reziduumainak többsége erőteljes heteroszkedaszticitást mutatott fel, ezért az összes tárgyalt regresszióban a reziduumok heteroszkedaszticitását figyelembe vettük a becsült együtthatók standard hibájának és így szignifikanciájának meghatározásakor. A területi szintű elemzésekben gyakori probléma, hogy a regresszió reziduumai területileg autokorreláltak, azaz a földrajzilag közel fekvő területek reziduumai hasonlóan felfelé vagy lefelé való eltérést mutatnak a kontrollváltozók alapján várható értéktől. Amennyiben a reziduumokban megfigyelhető a területi autokorreláltság, akkor a becsült együtthatók torzítottak lesznek és a becslés nem hatásos. Ezért területi vizsgálatokban mindig fontos tesztelni az autokorreláltság jelenlétét és szükség esetén a megfelelő térökonometriai modelleket alkalmazni. A térökonometriai modellek alkalmazása során a területi autokorrelációnak a becslésből történő kiszűréséhez az egyenletek becslése általában ún. maximum likelihood elv alapján történik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nincsen előre zárt alakban felírható becslőfüggvény, hanem numerikus algoritmus keresi meg a likelihood függvény maximumát biztosító paraméterértékeket. A becslések elvégzéséhez MATLAB programot és LeSage Térökonometriai toolboxát alkalmaztuk.102 A hatásvizsgálat elvégzése során a területi hatások számszerűsítésénél vált szükségessé a térökonometriai eszközök alkalmazása. Elsősorban az alábbi két modell bizonyult megfelelőnek. A hibatag autókorreláltságát közvetlenül modellezi a SEM modell (Spatial Autoregressive Error Model):

y = Xb + u u = lWu + e

e » N (0, s 2 I ) A modellben y a függő változó, x a magyarázó változó, W az ún. normalizált szomszédsági mátrix. A szomszédsági mátrix olyan mátrix, amelynek az egyes eleme akkor lesz 1, ha a sor- és oszlopindexek által jelölt területegységek szomszédosak, egyébként zéró. A normalizált szomszédsági mátrixot úgy kapjuk, hogy minden egyes sort elosztunk a sorösszeggel, így a mátrix soraiban szereplő értékek összege 1 lesz. Ily módon olyan mátrixot kapunk, amellyel jobbról szorozva pl. a területegységek valamely jellemző értékét vagy a regresszió hibatagját tartalmazó vektorral, a szorzat eredménye a területegységgel szomszédos területegységek átlagos jellemzőjét (hibatagját) mutatja meg. A fenti modellspecifikációban szereplő λ méri a hibatag területi autokorreláltságát. Amennyiben λ szignifikáns, akkor a modellben alkalmazott korrekció megfelelő. Előfordulhat, hogy a közvetlen modellezés ellenére a regresszió hibatagjaiból nem tűnik el az autokorreláltság. Ennek egyik orvoslási módja az ún. általános területi modell (SAC) alkalmazása. LeSage (1999) alapján a modell az alábbiak szerint írható fel:

102

http://www.spatial-econometrics.com/ 129


y = rW1 y + Xb + u u = l W2 u + e

e » N (0, s 2 I ) ahol W1 és W2 szomszédsági mátrixok lehetnek azonosak is, de különbözőek is. LeSage rámutat, amennyiben W1=W2 a modell becslése során identifikációs problémák léphetnek fel. Ilyenkor tipikusan különböző szomszédsági fokot reprezentáló mátrixokat szokás választani. Mivel semmilyen a priori információ nincs (önmagában a regressziós modellből következően) arra nézve, hogy hogyan kell megválasztani e két mátrixot, ezért praktikusan több lehetőséget is végig kell próbálni. Általában az egyik mátrix az első, a másik a második szomszédsági fokot reprezentálja.

4.2. Fix hatásokra kontrollált panel regresszió A "különbségek különbsége" típusú elemzés nem minden feltett kérdés megválaszolására alkalmas, másrészről néhány esetben felmerülhet a becslési eredmények robosztusságának a kérdése. Ezekben az esetekben fix hatásokra kontrollált panel regressziós eljárást fogunk alkalmazni. Elsősorban az alábbi esetekben szükséges a különbségek különbsége jellegű becslés helyett a panel regresszió alkalmazása: 1.

Amennyiben a vizsgált időtartam alatt a támogatás-politikában jelentős változás állt be. Ebben az esetben az „előtte-utána” típusú összehasonlítás értelmetlen, ilyenkor célszerűbb éves bontású adatokon vizsgálni az adott évi támogatás és a célváltozó közötti kapcsolatot.

2.

Amennyiben a vizsgált hatás közvetetten jelentkezik, akkor szükség lehet a különbségek különbsége jellegű becslésből fakadó eredmények robosztusságának ellenőrzése. Ez elsősorban az ipari parkban működő vállalkozásokon végzett elemzések esetében és a területi szintű vizsgálatokban jelent további feladatokat. Már most megjegyezzük azonban, hogy a panel vizsgálatok lényegesen komolyabb adatigényt jelentenek, ami gyakran korlátozza ezen eszköz alkalmazhatóságát.

130


4.3. A kontrollcsoport képzése az egyes populációkban A jelen fejezetben részletesen bemutatjuk az egyes elemzésre kerülő kérdéseket, az ott felmerülő hipotéziseket és a javasolt becslési módszertant. A módszertani bevezetőben azonban fontosnak tartjuk kitérni arra, hogy az ökonometriai elemzés során használt populációt, különösen a kontrollcsoportot hogyan állítottuk össze. A vizsgálandó kérdéseket a vizsgálati populáció szempontjából alapvetően négy csoportba sorolhatjuk, a közvetlen hatásokat mérő ipari parki és logisztikai vállalkozási körbe, valamint a közvetett hatások mérését szolgáló ipari parkba betelepült vállalkozások és a területi egységek csoportjaira. Ez utóbbi esetében a kistérségi szintű vizsgálatok elvégzését javasoljuk. Ennek elsődleges oka az, hogy a területi vizsgálat döntően a foglalkoztatásra gyakorolt hatások mérésére irányul, ezért a települési szint túlságosan elaprózott lenne. Települési szinten vizsgálva a lakóhely és a munkahely eltérése olyan mértékű, amely az ingázás figyelembevétele nélkül nem vezet értelmes eredményekre. A kistérségi szint ebből a szempontból sokkal inkább tekinthető zárt egységnek (habár itt is megfigyelhető ingázás, de ennek mértéke az országos összes foglalkoztatáson belül közel elhanyagolható). A vizsgálatba kerülő egységek megválasztásának módját az alábbi táblázat foglalja össze. 80. táblázat: Az ökonometriai hatásvizsgálat szintjei

Közvetlen hatások Közvetett hatások

GVOP 1.2. támogatottak

GVOP 1.2. pályázók

Ipari parkok

Teljes körű

Teljes körű

Logisztikai vállalkozások

Teljes körű

Teljes körű

Ipari parkba betelepült vállalkozások Területi szint

Kontrollcsoport Adatot szolgáltatók köréből teljes körű Adatot szolgáltatók köréből teljes körű

Mintavétel

Mintavétel

Teljes körű

Teljes körű

A területi szintű elemzéshez a 174-es kistérségi beosztást javasoljuk. A többi populáció (támogatottak és a kontrollcsoport) bemutatására az alábbi fejezetekben kerül sor. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az ökonometriai elemzés során a párosításos módszer alkalmazása nem mindegyik populációban lehetséges, elsősorban a támogatotti kör nagyon alacsony elemszáma miatt. Ettől független, hogy az így kialakított populációk nem párosításos ökonometriai elemzésekre alkalmasak. A pályázaton való részvétel miatti szelekciós torzítás kiszűrésére azokban az esetekben, ahol az alacsony elemszám a párosításos módszer alkalmazását nem teszi lehetővé, megkíséreljük a hajlandósági mutatóval történő kontrollálást. Az ipari parki populáció bemutatása Az ipari parkok elemzése döntően az általuk készített beszámoló alapján történhet. Mivel ezek a beszámolók meglehetősen hiányosak, így a vizsgálati populáció létszáma a vizsgálat tárgyát képező változó függvényében változik. Az általános kép az alábbi. Az ipari parkok által készített beszámolók adatainak feldolgozása során az első lépés a populáció meghatározása lett, mivel a valaha ipari parki címet kapott 210 telephely közül számos ipari park több évben is nullás bevallást adott be. A vizsgálati időszakban adattal nem rendelkező (nem működő vagy üres bevallást készítő) ipari parkokat figyelmen kívül hagytuk. A vizsgálati időszakot a GVOP 1.2 program futamideje alapján 2004-2008 közötti intervallumban határoztuk meg. Az alábbi adathiányos esetek merültek fel: 131


· · · · ·

Megszűnt ipari park (4db) Nem létező (de regisztrált) ipari park (1db) Mindvégig inaktív103 ipari park (6db) Csak egy (illetve egy esetben kettő) évben aktív ipari park (14db) Csak 2000 és 2004 között aktív ipari park (2db).

A fenti okok miatt a vizsgálatba bevont ipari parki populáció összesen 183 ipari parkot tartalmaz. Ezen populációból 32 ipari park 2005-ben, vagy annál később kezdett aktív tevékenységbe. Ráadásul 2 ipari park esetében az utolsó pozitív bevallás 2007-ben volt, holott egyéb információkból ismert, hogy mindkettő máig működik. Tekintettel arra, hogy az elemzés alapvetően a vizsgálati időszak alatti változás mérésére és magyarázatára irányul, valamint arra, hogy ennek elvégezhetősége megkívánja a minél teljesebb populáció figyelembe vételét, ezért a vizsgálati időszakként meghatározott 2004-es kezdést és 2008-as befejezést rugalmasan értelmeztük. A vizsgálat első éve 2004, kivéve azon 32 ipari park esetében, amelyek első aktív éve ennél későbbre esett (de nem később, mint 2007). A vizsgálati időszak utolsó éve pedig 2008, kivéve azon két ipari parkot, amelyekre az utolsó aktív bevallás éve 2007 (és ezen ipari parkok egyébként több évre visszamenőleg aktív bevallással rendelkeznek). Az ily módon némileg „vegyes” szerkezetű elemzés a lehető legtöbb ipari parkot tartalmazza. 81. táblázat: Az ipari parkok ökonometriai vizsgálatában elemzett parkok száma A vizsgálat első éve szerinti megoszlás (db) 2003 1 2004 144 2005 18 2006 1 2007 19

A vizsgálat utolsó éve szerinti megoszlás (db) 2007 2 2008 181

A logisztikai vállalkozások populációjának bemutatása A logisztikai központok által készített beszámolók elemzésének első lépése a megfelelő populáció meghatározása. Elemzésünkbe olyan cégeket vontunk be, amelyeket a Magyar Logisztikai Stratégia a logisztikai üzletágba sorol. A GVOP 1.2 intézkedés futamidejének megfelelően vizsgálatunkban elsősorban arra koncentráltunk, hogy a 2004 és 2007 (2008) között milyen ütemben fejlődtek a fenti tevékenységet végző logisztikai vállalatok. Az IRM adatbázisában ilyen cég 2004-ben 8660, míg 2007-ben 9122 volt. Az APEH TAO adatbázis megérkezése lehetővé teszik a 2004-2008 közti összehasonlítás elvégzését is. Vizsgálatunk alappopulációját azon logisztikai vállalatok képezik, amelyek 2004-ben és 2007-ben is szerepelnek az adatbázisban, és mindkét évben pozitív árbevétellel, anyagköltséggel, tárgyi eszköz állománnyal rendelkeznek. Így az alappopuláció végül is 4652 céget tartalmaz. Ezen belül két részpopulációt vizsgálunk. Egyrészt a nem a GVOP által, de támogatott vállalatokból104 álló, 180 elemű és a GVOP által támogatott, 25 elemű részpopulációt.105 Olyan vállalat, amely mindkét támogatásból részesült, nem volt. 103

Ipari park aktivitása alatt azokat az éveket értjük, amelyekre vonatkozó bevallásokban pozitív a betelepült vállalkozások és a betelepült vállalkozások által foglalkoztatottak létszáma. 104 Más konstrukcióból korábban vagy később támogatást nyert vállalkozások, melyek köre a KRM adatsorok megérkezését követően módosulhat. 105 A 2004-ben már létezett vállalatok között a GVOP 1.2.2 - tól különböző támogatásban 234, a GVOP 1.2.2 keretén belül 31 vállalat kapott támogatást. Ezek egy részéről azonban nem áll rendelkezésre az elemzéshez szükséges adat, így ezeket kihagytuk az elemzésből. 132


Az ipari parkba települt vállalkozások populációjának bemutatása A vizsgálati időszak alatt, azaz 2004 és 2008 között az ipari parkok beszámolói 4883 különböző társas vállalkozást említenek. Mivel az elemzéshez használandó IRM adatbázis 2002 és 2007 között tartalmaz eredmény-kimutatás és mérleg adatokat a társas vállalkozásokról, ezért a mintavételi eljáráshoz a 2007-es IRM adatokból indultunk ki. 2007-ben a korábban említett közel ötezer vállalkozásból 3553 vállalkozás működött ipari parkokban, amelyekből 4-ről nem rendelkeztünk TEÁOR kóddal, 4 vállalkozásról rendelkezésre álló TEÁOR kód pedig nem szerepel a 2003-as TEÁOR kódjegyzékben. Így a kontrollcsoport mintavételéhez használt populáció az ipari parki bevallások alapján 2007-ben ipari parkban (is) működő 3545 vállalkozás adata volt. Az iparági hovatartozás szerinti megoszlásuk az alábbi: 82. táblázat: Az ipari parkokba települt vállalkozások megoszlása TEÁOR ’03 főcsoportok szerint Főcsoport megnevezése A

MEZŐGAZDASÁG, VADGAZDÁLKODÁS, ERDŐGAZDÁLKODÁS

B

HALGAZDÁLKODÁS

C

BÁNYÁSZAT

Gyak.

Rel. gyak.

46

1,3%

1

0,0%

11

0,3%

1129

31,8%

31

0,9%

D

FELDOLGOZÓIPAR

E

VILLAMOSENERGIA-, GÁZ-, GŐZ-, VÍZELLÁTÁS

F

ÉPÍTŐIPAR

293

8,3%

G

KERESKEDELEM, JAVÍTÁS

973

27,4%

H

SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS

39

1,1%

209

5,9%

23

0,6%

665

18,8%

I

SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS, POSTA, TÁVKÖZLÉS

J

PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

K

INGATLANÜGYLETEK, GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁS

L

KÖZIGAZGATÁS, VÉDELEM; KÖTELEZŐ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS

0

0,0%

M

OKTATÁS

20

0,6%

N

EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

21

0,6%

O

EGYÉB KÖZÖSSÉGI, SZEMÉLYI SZOLGÁLTATÁS

84

2,4%

P

HÁZTARTÁSOK TEVÉKENYSÉGE

0

0,0%

Q

TERÜLETEN KÍVÜLI SZERVEZET

0

0,0%

3545

100,0%

Összesen

A GVOP 1.2 program futamideje miatt elsősorban arra a kérdésre keressük a választ, hogy a támogatott ipari parkokba települt vállalatok 2004 és 2007 (2008) között gyorsabban bővültek, vagy kevésbé csökkentek-e, mint többi vállalat. Ezért a populáció meghatározásának alapját azon vállalatok képezték, amelyek 2004-ben és 2007-ben is ipari parkban működtek. Sajnos nem állt rendelkezésünkre adat arról, hogy melyek azok a vállalatok, amelyek kizárólag ipari parkokban működnek, és melyek azok, amelyeknek tevékenysége csak részben köthető ide. Ezért a populációt megszorítottuk azon vállalatokra, amelyeknek főtevékenysége a TEAOR kód alapján a következő ágazatokba sorolható:106

106

Ezen TEAOR számú vállalkozások az ipari parkban működő cégek 80%-át lefedték 2007-ben. 133


83. táblázat: Az ipari parkokban működő vállalatok kontrollcsoportjának kialakításához figyelembe vett TEÁOR ’03 csoportok Főcsoport megnevezése F D G

ÉPÍTŐIPAR FELDOLGOZÓIPAR KERESKEDELEM, JAVÍTÁS

I

SZÁLLÍTÁS, RAKTÁROZÁS, POSTA, TÁVKÖZLÉS

K

INGATLANÜGYLETEK, GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁS EGYÉB KÖZÖSSÉGI, SZEMÉLYI SZOLGÁLTATÁS

O

Alcsoportok

mind Járműkereskedelem, javítás, üzemanyag-kiskereskedelem Nagykereskedelem Vasúti szállítás; Közúti teherszállítás; Csővezetékes szállítás; Vízi (belvízi+tengeri) szállítás; Légi szállítás; Rakománykezelés; Tárolás, raktározás; Egyéb szállítást segítő tevékenység; Szállítmányozás; Postai-futárpostai tevékenység Ingatlanügyletek, egyéb gazdasági szolgáltatás Szennyvíz, hulladékkezelés, szennyeződésmentesítés

TEÁOR első két 107 számjegye 45 15-37 50, 51

6010; 6024; 6030; 6110; 6210; 6220; 6311; 6312; 6321; 6322; 6323; 6340; 6411; 6412

70; 74

90

A mintavétel során az ipari parkok beszámolói alapján 2007-ben betelepült vállalkozások iparági hovatartozásának megoszlásából indulunk ki, a kontrollcsoport iparági megoszlása lényegében megfeleltethető az ipari parkba betelepült vállalkozások iparági megoszlásának. Ezzel biztosítjuk, hogy a nem ipari parkokban működő, de az általunk vizsgált populációba került vállalatok minél jobban hasonlítsanak az ipari parkban működő vállalatokhoz. Ezen vállalatok közül azokat, amelyek már 2004-ben is léteztek, hozzáadtuk az ipari parkban működő vállalatokhoz. Végül a vizsgálatainkat csak azokra a cégekre korlátoztuk, akik mind 2004-ben, mind 2007-ben pozitív árbevétellel, anyagjellegű ráfordítással, tárgyi eszköz állománnyal rendelkeztek. Így a teljes populáció összesen 11052 vállalatból áll. A teljes populáción belül két dimenzió mentén is képeztünk részpopulációkat. Egyrészt a teljes populáción belül elkülönítettük az ipari parkban, illetve a támogatott ipari parkban működő vállalatokat, hiszen az értékelés során elsődlegesen ezeknek a cégeknek az eredményességére, illetve annak változására vagyunk kíváncsiak. Másrészről, mivel az ipari parkban működő vállalatok meglehetősen heterogén iparágakba tartoznak, indokolt részcsoportokat képezni. Sajnos, a legtöbb iparágban nagyon kevés olyan vállalat található, amelyek 2004-ben és 2007-ben is ugyanabban a csoportban szerepeltek. Ez alól egyedül a feldolgozóipar kivétel, melyet így külön is megvizsgáltunk. Az így képződött részpopulációk elemszámát a következő táblázatban foglaltuk össze: 84. táblázat: A teljes ipari parkokban működő társas vállalkozási populáció Teljes populáció Ipari parkban működők Támogatott ipari parkban működők

107

Teljes populáció 11052 2319 532

Feldolgozóiparba tartozó 2282 711 152

Szállítás, raktározás, posta, távközlésen belül négy számjegyű TEÁOR kódokat vizsgáltunk 134


5. A közvetlen hatások vizsgálata 5.1. Ipari parkokra gyakorolt hatások mérése TOR 3.1. kérdés: Az intézkedések, támogatások hatására kimutatható-e az üzleti környezet, az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások minőségének a javulása? A GVOP 1.2 támogatás célja az üzleti telephelyeken elérhető ipari infrastruktúra fejlesztése. Sikeres beavatkozás esetén az ipari infrastruktúra egyes elemei nagyobb mennyiségben és/vagy magasabb minőségben állnak rendelkezésre az oda települt vállalatok számára, illetve jelentenek vonzerőt az odatelepülést fontolgató vállalkozások számára. 5.1.A.1. Szolgáltatáslista Az ipari parkok által a betelepült vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások számszerűsítéséhez az ipari parkok által évente, kötelezően elkészített jelentésben szereplő információk feldolgozásából indultunk ki. Az ipari parkok által a betelepült cégeknek nyújtott szolgáltatások részben infrastrukturális szolgáltatások (döntően közműves telkek rendelkezésre bocsátása révén), részben egyéb, a gazdasági ügyvitelt megkönnyítő, „mobilisabb” szolgáltatások lehetnek. Ez utóbbiakat három fő csoportba soroltuk: alapszolgáltatások, ügyviteli szolgáltatások és innovációs szolgáltatások. Az előbbi elsősorban a karbantartást, területőrzést, műszaki jellegű feladatok átvállalását és alapvető logisztikai szolgáltatásokat foglal magában. Az ügyviteli szolgáltatások közé a banki, postai ellátást, közétkeztetést, stb. soroltuk. Az innovációs szolgáltatáscsoport képviseli a GVOP-programok által favorizált magas színvonalú, magas hozzáadott értéket képviselő szolgáltatási minőséget, amelynek fejlesztése a program kiemelt célja. A főkategóriák képzésének a fő szempontja az volt, hogy a szolgáltatások minőségét meg tudjuk ragadni. Értelmezésünkben a GVOP-beavatkozások célja alapvetően az innovatív szolgáltatásoknak az ipari parkokban való elterjesztése. A kategóriaképzés részleteit mutatja az alábbi táblázat.

135


85. táblázat: Az ipari parkok által nyújtott szolgáltatások csoportosítása 1. Kategória

Főkategória

Területőrzés

Közlekedési

Műszaki Alapszolgáltatások

Karbantartás

Logisztikai alapszolgáltatások

Banki

Postai

Irodai

Orvosi ellátás

Étkezés

Kiskereskedelmi

Logisztikai kiegészítő szolgáltatások

136

Üzleti szolgáltatások

Szolgáltatás Kerítés, portaszolgálat Biztonsági szolgálat, járőr Biztonsági szolgálat, riasztórendszer Egyéb területőrzés Tömegközlekedési kapcsolat Szervezett munkásszállítás Központi parkolóhely Parkolóház Kerékpármegőrző Egyéb közlekedési szolgáltatás Takarítás Kommunális hulladékgyűjtés Szelektív hulladékgyűjtés Veszélyes hulladékgyűjtés Gépkölcsönzés Műszerkölcsönzés Megújuló energia Egyéb műszaki szolgáltatás Általános karbantartás (víz, villany) Karbantartó ügyelet (víz, villany) Számítástechnikai karbantartás Számítástechnikai ügyelet Gépkarbantartás Épület-karbantartás Gépkocsi mosó Személygépkocsi szerviz Takarító ügyelet Egyéb karbantartás Szállítás Rakodás Raktározás Csomagolás Szállítmányozás Vámügyintézés Finishing (összeszerelés) Egyéb logisztikai alapszolgáltatás ATM terminál Bankfiók Egyéb banki szolgáltatás Kézbesítő és gyűjtőszolgálat Postafiók Egyéb postai szolgáltatás Telefonközpont, fax E-mail, Internet Fénymásolás, nyomda Tárgyaló, előadóterem Rendezvényszervezés Egyéb irodai szolgáltatás Időszakos üzemorvos Állandó orvosi ügyelet Éjszakai ügyelet Egyéb orvosi szolgáltatás Büfé, mozgóbüfé Önkiszolgáló étterem Étterem Különterem, rendezvényterem Egyéb étkezési szolgáltatás Élelmiszerüzlet ABC jellegű üzlet ABC kisáruház Bevásárlóközpont Egyéb kiskereskedelmi szolgáltatás Anyagmozgatógépek bérbeadása Szállítóeszköz bérbeadása Üzemanyag-ellátás Egyéb logisztikai kiegészítő szolgáltatás


86. táblázat: Az ipari parkok által nyújtott szolgáltatások csoportosítása 2. Kategória

Főkategória

Tanácsadás

Logisztika információs és tanácsadás

Innovációs tanácsadás

Innovációs technológia transzfer, K+F

Innovációs szolgáltatások

Szolgáltatás Műszaki tanácsadás Jogi tanácsadás Pénzügyi és üzletviteli tanácsadás Környezetvédelmi tanácsadás Pályázatfigyelés, készítés Egyéb tanácsadás Fuvarozás információ és tanácsadás Jogi információ és tanácsadás Biztosítási információ és tanácsadás Egyéb logisztikai információ és tanácsadás Információs iroda Internet-(hálózatok-adatbázisok) Egyéb innovációs tanácsadás Információs iroda Szolgáltató vállalkozás(ok) Technológiai centrum Egyéb Információ, tanácsadás Szolgáltató vállalkozás(ok) Egyéb Innovációs Iparjogvédelem Vállalkozói inkubátorház Technológiai inkubátorház Innovációs inkubátorház Egyéb inkubátorház

Innovációs minőségbiztosítás Innovációs iparjogvédelem Inkubátorház

Az ipari parkokban elérhető szolgáltatások listáját tehát 19 kategória és 3 főkategória értékeivé aggregáltuk, és megvizsgáltuk, hogy megfigyelhető-e különbség a támogatott ipari parkokban megvalósult fejlesztés és az ipari parkokban általában megvalósult fejlesztés között a tekintetben, hogy mely szolgáltatások fejlesztése történt meg a vizsgált, 2004 és 2008 közötti időszakban. A következő három táblázat tartalmazza a számítások eredményeit. A nagy számú vizsgált kategória miatt az összes, a pályázó és a támogatott ipari parkokra jellemző átlagos értékeket és ezek változásait három különböző táblázatba foglaltuk össze. A következő táblázatokban szereplő adatok értelmezése: a 19 szolgáltatási kategória, amelyek a táblázatban láthatóak, mindegyike több részfeladatra bontható, így minden egyes ipari parkhoz egy arányt tudtunk rendelni (%), amely az adott szolgáltatástípussal való ellátottságot méri. Ezen arányszámok összegét láthatjuk a táblázat második és negyedik oszlopában, az összes ellátottság címen. Ily módon a mutatót egyfelől felfoghatjuk úgy is, mint amely érték megmutatja, hogy a vizsgált összes ipari parkból hány db rendelkezett teljes körűen a vizsgált szolgáltatástípussal. Mivel 2004 évre 154 ipari park, 2008-ra 180 ipari park nyújtott be beszámolót, ezért az összes ellátottság és a beszámolót benyújtók számának hányadosa az egy ipari parkra jellemző átlagos ellátottsági szintet (arányt) mutatja meg. Ennek értéke az adott szolgáltatástípus alatt nyújtható szolgáltatások azon hányadát mutatja meg, amely egy átlagos ipari parkban jelen van. A táblázat adatainak vizsgálatával megállapíthatjuk, hogy az összes ellátottság mértéke – egyetlen szolgáltatástípus, az innovációs minőségbiztosítás kivételével – növekedett a vizsgálati időszakban. Ez döntően kétféle módon jöhet létre. Egyrészt az újonnan, azaz 2004 után alakult ipari parkok szolgáltatási szintje magasabb volt, mint a korábban alakultaké, másfelől pedig úgy, hogy a korábban alakult ipari parkok fejlesztették az általuk nyújtott szolgáltatások listáját (és e két folyamat együtt is érvényes lehet). Ennek a kérdésnek a további vizsgálata az értékelési feladat következő fázisához tartozik.

137


87. táblázat: Az ipari parkok szolgáltatási ellátottságának változása 2004–2008 között a teljes populációban 2004 Szolgáltatás neve

Beszámoló ipari parkok

Összes ellátottság (db)

2008

Átlagos ellátottság (%)

154



Az átlagos ellátottság változása (%pont)

180

Karbantartási

36,00

23,4

51,90

28,83

5,46

Műszaki

40,25

26,1

54,13

30,07

3,93

Logisztikai alapszolgáltatások

36,63

23,8

49,50

27,50

3,72

Logisztikai kiegészítő szolgáltatások

20,50

13,3

29,50

16,39

3,08

Irodai szolgáltatások

54,40

35,3

72,60

40,33

5,01

Területőrzés

59,25

38,5

73,25

40,69

2,22

Tanácsadás

70,83

46,0

86,33

47,96

1,97

Étkezés

27,20

17,7

34,80

19,33

1,67

Inkubátorház

9,75

6,3

14,25

7,92

1,59

Posta

30,00

19,5

37,67

20,93

1,45

Innovációs technológiatranszfer

10,25

6,7

14,50

8,06

1,40

Kiskereskedelmi szolgáltatások

10,20

6,6

14,40

8,00

1,38

Logisztikai Információ és Tanácsadás

30,25

19,6

37,75

20,97

1,33


27,00

17,5

33,33

18,52

0,99

Innovációs Iparjogvédelem

5,00

3,2

7,00

3,89

0,64

Orvos

27,50

17,9

33,00

18,33

0,48

Banki szolgáltatások

19,33

12,6

22,67

12,59

0,04

Közlekedési

44,17

28,7

50,50

28,06

-0,62

Innovációs Minőségbiztosítás

15,33

10,0

14,00

7,78

-2,18

Alapszolgáltatás

41,03

26,6

54,00

30,00

3,36

Üzletviteli szolgáltatás

27,55

17,9

35,86

19,92

2,03

Innovációs szolgáltatások

30,32

19,7

37,32

20,73

1,05

Főcsoportok szerint aggregálva

A táblázat 3. és 5. oszlopa, azaz az átlagos ellátottság oszlopa az egy ipari parkra jutó ellátottságot mutatja, az utolsó oszlopban ennek a változása látható. Így a bővülő ipari parki populációból eredő növekedést ez a mutató már nem tartalmazza. A táblázatban az egyes szolgáltatástípusokat ez utóbbi mutató, azaz az átlagos ellátottság változása szerinti csökkenő sorrendben tüntettük fel. A táblázat alsó három sorában láthatjuk a szolgáltatások ellátottságának három főcsoportra történő aggregálásának eredményét. A fejlesztési támogatások hatásvizsgálatánál fontos szem előtt tartani, hogy a teljes populációban egyfelől az alapszolgáltatásokból a legmagasabb az ellátottság, másfelől ez növekedett a legnagyobb mértékben. Ezen értékeket érdemes összehasonítanunk a pályázók és a támogatottak hasonló adataival (ld. köv. táblázatok).

138


88. táblázat: Az ipari parkok szolgáltatási ellátottságának változása 2004–2008 között a pályázó ipari parkok populációjában 2004 Szolgáltatás neve

Beszámoló ipari parkok száma Logisztikai Információ és Tanácsadás Karbantartási Logisztikai Kiegészítő szolgáltatások Tanácsadás Műszaki Irodai szolgáltatások Kiskereskedelmi szolgáltatások Inkubátorház Logisztikai Alapszolgáltatások Területőrzés Innovációs technológia-transzfer Étkezés Orvos Posta Közlekedési Banki szolgáltatások Innovációs tanácsadás Innovációs Iparjogvédelem Innovációs Minőségbiztosítás Főcsoportok szerint aggregálva Alapszolgáltatás Üzletviteli szolgáltatás Innovációs szolgáltatások

2008






25 6,75 10,20 5,25 15,33 10,88 13,00 2,40 2,75 9,38 15,75 4,50 7,80 6,00 8,67 10,67 6,67 7,67 3,00 5,33

27,0 40,8 21,0 61,3 43,5 52,0 9,6 11,0 37,5 63,0 18,0 31,2 24,0 34,7 42,7 26,7 30,7 12,0 21,3

26 10,50 13,30 8,00 18,17 13,00 15,20 4,00 4,25 10,88 17,50 5,50 8,80 6,75 9,00 11,00 6,33 7,33 2,00 4,25

40,38 51,15 30,77 69,87 50,00 58,46 15,38 16,35 41,83 67,31 21,15 33,85 25,96 34,62 42,31 24,36 28,21 7,69 16,35

13,38 10,35 9,77 8,54 6,50 6,46 5,78 5,35 4,33 4,31 3,15 2,65 1,96 -0,05 -0,36 -2,31 -2,46 -4,31 -4,99

10,86 7,14 7,60

43,4 28,6 30,4

12,78 8,45 9,07

49,15 32,49 34,88

5,70 3,94 4,48

A pályázó ipari parkok egyrészt átlagosan magasabb ellátottságúak voltak 2004ben, mint az átlagos populáció, másrészt jobban növekedtek. Ezt az összefüggést a populációnak a támogatottakra való további szűkítése nem oldja fel, sőt. Az alábbi táblázatban látható adatokból kiderül, hogy a nyertes ipari parkok a pályázókon belül is a szolgáltatásokkal magasabban ellátottakat képviselik, és nagyobb mértékben is bővült az általuk nyújtott szolgáltatások köre. 89. táblázat:Az ipari parkok szolgáltatási ellátottságának változása 2004–2008 között a nyertes ipari parkok populációjában Szolgáltatás neve

Beszámoló ipari parkok száma Logisztikai Információ és Tanácsadás Logisztikai Kiegészítő szolgáltatások Inkubátorház Karbantartási Tanácsadás Kiskereskedelmi szolgáltatások Műszaki Irodai szolgáltatások Orvos Innovációs technológia-transzfer Közlekedési Innovációs Iparjogvédelem Logisztikai Alapszolgáltatások Területőrzés Banki szolgáltatások Étkezés Posta Innovációs Minőségbiztosítás Innovációs tanácsadás Főcsoportok szerint aggregálva Alapszolgáltatás Üzletviteli szolgáltatás Innovációs szolgáltatások

2004 Összes Átlagos ellátottság ellátottság (db) (%)

2008 Összes ellátottság (db)



15 4,00 3,25 1,75 7,50 9,17 1,60 6,88 8,40 3,50 2,75 6,50 2,00 6,50 9,75 4,67 4,80 5,33 4,00 5,67

28,6 23,2 12,5 53,6 65,5 11,4 49,1 60,0 25,0 19,6 46,4 14,3 46,4 69,6 33,3 34,3 38,1 28,6 40,5

16 6,75 5,50 3,25 9,80 11,67 2,60 8,50 10,20 4,50 3,50 7,33 2,00 7,13 10,75 4,67 4,80 5,33 3,25 4,67

42,19 34,38 20,31 61,25 72,92 16,25 53,13 63,75 28,13 21,88 45,83 12,50 44,53 67,19 29,17 30,00 33,33 20,31 29,17

13,62 11,16 7,81 7,68 7,44 4,82 4,02 3,75 3,13 2,23 -0,60 -1,79 -1,90 -2,46 -4,17 -4,29 -4,76 -8,26 -11,31

7,22 4,52 4,80

51,59 32,27 34,29

8,61 5,45 5,99

53,82 34,05 37,44

2,23 1,79 3,15

139


A növekedés mértéke szerint sorba rendezett szolgáltatási lista elemei között rangkorrelációt számítottunk, amelynek értékeit mutatja az alábbi táblázat. E táblázatból arra a kérdésre kereshetünk választ, hogy a fenti, 19 kategóriából álló lista mennyire tekinthető különbözőnek a benne szereplő kategóriák sorrendje szempontjából, azaz az átlagos ipari parkhoz hasonlóan vélekedett-e a fejlesztendő szolgáltatásokról egy támogatott ipari park. 90. táblázat: Az egyes szolgáltatástípusok bővülésének mértéke szerinti rangsorok közötti rangkorreláció mértéke Zárójelben a t-statisztika értéke szerepel. Összes ipari park GVOP 1.2.1. Pályázó ipari park GVOP 1.2.1. Támogatott ipari park

Összes ipari park

Pályázó ipari park

1 0,72** (4,36) 0,40* (1,80)

Támogatott ipari park

1 0,85** (6,63)

1

A rangkorreláció értéke a támogatott és a teljes populáció között a legalacsonyabb, és csak 10%-os szignifikanciaszinten különbözik nullától. Ez azt jelenti, hogy a három vizsgált populáció között a támogatti és a teljes populáció között a leggyengébb a kapcsolat. A t-statisztika alapján ez a kapcsolat éppen a határán van az elutasításnak. Mindez arra utal, hogy a támogatotti kör másként rangsorolta a fejlesztendő szolgáltatási területeket, mint a teljes populáció. Összevetve ezt az eredményt a korábbi táblázatokkal, levonhatjuk a következtetést: a GVOP 1.2.1 programban nyertes ipari parkok jellemzően inkább innovációs szolgáltatásokat fejlesztettek, míg az átlagos ipari park jellemzően inkább alapszolgáltatásokat. 5.1.A.2. Az ökonometriai hatásvizsgálat eredményei Alapszolgáltatás A beavatkozások hatásának vizsgálatához a három főkategória esetében különkülön regressziókat futtatunk, amelynek során a támogatás (TAMOG) hatásának nagyságát és statisztikai érvényességét keressük. Az alapszolgáltatások hat szolgáltatási kategóriából tevődnek össze (területőrzés, közlekedési, műszaki, karbantartási és logisztikai alapszolgáltatások), amely kategóriákat egyenként 0-1 közötti ellátottsági arány értéke jellemez. Így az alapszolgáltatásokkal való ellátottságot 0-6 közötti szám adja meg (az előző kategóriák értékeinek egyszerű összege). Az alapszolgáltatásokkal való ellátottság értéke és annak változása látható az alábbi táblázatban. 91. táblázat: Az alapszolgáltatottsággal való ellátottság 2004-ben és 2008-ban Átlagos ellátottság Teljes populáció Pályázó populáció Támogatott populáció

2004 1,46 2,29 2,65

2008 1,67 2,53 2,85

Változás 0,21 0,24 0,20

A leíró adatokból is látható, hogy az alapszolgáltatások fejlesztése átlagosan a pályázó populációban volt a legnagyobb, míg a támogatott populációban a legkisebb, bár ezek e táblázatban meglehetősen marginális eltérésnek bizonyulnak. (A támogatás alapvetően nem az alapszolgáltatások fejlesztésére irányult). Ugyanakkor a támogatott populációban a kezdeti alapszolgáltatási ellátottsági szint messze meghaladja az átlagos ipari parki, sőt az átlagos pályázó ipari parki szintet is. Az alapszolgáltatásokra vonatkozó ökonometriai elemzés az ellátottság megfigyelt változásának magyarázatára irányul. Így a regressziós eredményeket tartalmazó táblázatokban szereplő együtthatókat a fenti táblázattal összevetésben lehet értelmezni. 140


Az alapszolgáltatások szintjében bekövetkezett változást szignifikánsan magyarázza a szolgáltatásoknak a kezdeti évben (többnyire 2004-ben) meglévő szintje (SZOLG4_ALAP), méghozzá az intuíciónak megfelelően negatív előjellel: minél magasabb volt az alapszolgáltatások kiépítettsége egy adott ipari parkban, annál kisebb növekedés volt ott megfigyelhető. Az ipari telephelyen lévő vállalatok iparági megoszlását mérő változók közül a feldolgozóipari vállalatok aránya bizonyult szignifikánsnak (FELDOLG_VDB), negatív előjellel, ami azt jelenti, hogy minél több feldolgozóipari vállalat van egy telephelyen, annál kisebb mértékben fejlesztették itt az alapszolgáltatásokat. Az összes magyarázó változó között ennek az abszolút értéke a legnagyobb (a konstans után), ami gyakorlatilag úgy is értelmezhető, hogy már egyetlen feldolgozóipari vállalat jelenléte esetén is minden egyéb változatlansága mellett az átlagos alapszolgáltatás-fejlesztés értéke gyakorlatilag nullának tekinthető. Modellspecifikációtól függően az ipari parkban lévő vállalatok átlagos mérete 2004ben (FIRMSIZE4) és az ott lévő cégek átlagos exportbevételi aránya (EXPARANY4) szintén szignifikánsnak bizonyultak (együtt azonban nem). Az előbbi változó alapján elmondhatjuk, hogy a nagyobb átlagos vállalatmérettel rendelkező ipari parkokban nagyobb mértékben növekedett az alapszolgáltatások kiépítettsége, habár ez a hatás nagyságrendjében meglehetősen alacsonynak nevezhető (ezer foglalkoztatottként növekedett 0,4-el. (Összehasonlításhoz: ez az érték az átlagos növekedés közel kétszerese.) A támogatottság tényét jelző dummy mindhárom modellspecifikációban szignifikáns, előjele pozitív, nagysága 0,33 és 0,37 között ingadozik. Az együttható nagyságának érzékeltetéséhez: a támogatott populációban az átlagos alapinfrastruktúra fejlesztés mértéke 0,2 volt, azaz az egyéb befolyásoló tényező kontrollálását követően a támogatottság hatása egyértelműen pozitív. 92. táblázat: Alapszolgáltatások változásának ökonometriai vizsgálata const FIRMSIZE4

Model 1

Model 2

Model 3

0,5965**

0,6095**

0,6212**

(0,1577)

(0,1552)

(0,1570)

0,0004295** (0,0001517)

SZOLG4_ALAP FELDOLG_VDB TAMOG

-0,1689**

-0,1851**

-0,1609**

(0,04423)

(0,04527)

(0,04423)

-0,5152**

-0,6684**

-0,4990**

(0,2172)

(0,2437)

(0,2176)

0,3624**

0,3729**

0,3345**

(0,09921)

(0,1027)

(0,1026)

EXPARANY4

0,3017* (0,1558)

N Adj. R

2

lnL

138

138

138

0,1131

0,1137

0,0961

-113,042

-113,001

-114,868

Üzleti szolgáltatások Az üzleti szolgáltatások kategóriába soroltuk – némileg vegyesen – az üzletvitelt és ügyintézést megkönnyítő szolgáltatásokat (banki, postai, irodai, és logisztikai kiegészítő szolgáltatások), valamint azokat, amelyek a munkaerő foglalkoztatásához kapcsolhatóak (orvosi ellátás, étkezés, kiskereskedelem). A főcsoport így 7 kategóriából tevődik össze, ez utóbbiak mindegyikét egy 0 és 1 között szám jellemzi. A főcsoportból való ellátottságot mérő mutató értékkészlete ennek megfelelően 0 és 7 közötti számok halmaza. A vizsgálati időszak alatti jellemző ellátottsági szinteket és ezek változását mutatja az alábbi táblázat. 141


93. táblázat: Az üzleti szolgáltatásokkal való ellátottság 2004-ben és 2008-ban Átlagos ellátottság Teljes populáció Pályázó populáció Támogatott populáció

2004 1,27 1,99 2,25

2008 1,40 2,23 2,35

Változás 0,13 0,24 0,10

A táblázat alapján az ellátottság értékkészlete viszonylag alacsony (ez természetesen csak e mesterségesen kreált mutató elvi maximumához képest van így, egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy a mutató abszolút nagysága releváns információt hordoz) és változása sem kiugróan magas. Ugyanakkor az alapszolgáltatásoknál tapasztalt összefüggések most is érvényesek, nevezetesen egyfelől a támogatott populációban a legalacsonyabb a növekedés és a legmagasabb a vizsgálati időszak elején (és végén) megfigyelhető ellátottsági szint. A következő táblázat a megfigyelt növekedés magyarázatára irányuló regressziós eredményeket foglalja össze. 94. táblázat: Üzleti szolgáltatások változásának ökonometriai vizsgálata Const VALLDB4

Model 11

Model 12

Model 13

Model 14

Model 15

Model 16

0,6310*

0,5378*

0,02688

0,06120

0,1080

0,4592**

(0,3438)

(0,3228)

(0,2447)

(0,2453)

(0,1734)

(0,1018)

0,006395*

0,005415

0,008042*

(0,003236)

(0,003283)

(0,004200)

EPITO_ARB

-0,7384**

FIRMSIZE4

0,0004799**

0,0005225**

0,0005126**

(0,0002273)

(0,0002188)

(0,0002404)

0,6349**

0,6079**

0,4144

0,5667*

0,6561**

(0,2986)

(0,2994)

(0,3055)

(0,2914)

(0,2739)

TAV_BP

0,004808**

0,004735**

0,004056**

0,004118**

(0,001671)

(0,001611)

(0,001610)

(0,001619)

TAV_NYHATAR

-0,002254*

-0,002181*

-0,002197*

-0,002239*

(0,001286)

(0,001277)

(0,001259)

(0,001218)

-0,3251**

-0,3032**

-0,2900**

-0,2537**

-0,2433**

-0,2064**

(0,07803)

(0,07139)

(0,06785)

(0,06226)

(0,05944)

(0,05593)

(0,2354)

BETEL_NET4

SZOLG4_UZLETI FELDOLG_VDB KER_VDB dBETEL_NET4 dTAV_BP dTAV_NYHATAR dSZOLG4_UZLETI dFELDOLG_VDB dKER_VDB TAMOG

-1,109**

-1,063**

(0,3742)

(0,3218)

-1,028**

-0,9502**

(0,5182)

(0,4554)

1,488**

1,839**

2,393**

2,226**

(0,4100)

(0,5105)

(0,6386)

(0,6943)

0,008589**

-0,01281**

-0,01179**

(0,003623)

(0,002670)

(0,002476)

-0,01589**

-0,009042**

(0,002655)

(0,001489)

-0,4920**

-0,4737**

-0,2643*

-0,3592**

(0,08208)

(0,07994)

(0,1393)

(0,1361)

-4,172**

-2,774**

(0,6120)

(0,6212)

-4,011**

-2,393**

(0,8613)

(0,8678)

0,9467**

0,7264**

0,3907**

0,3756**

0,3798*

0,3917*

(0,1189)

(0,09788)

(0,1891)

(0,1827)

(0,2110)

(0,2211)

dVALLDB4

-0,01260** (0,005189)

n Adj. R lnL

2

137

138

138

138

138

138

0,2479

0,2465

0,1968

0,1800

0,1083

0,0728

-138,852

-141,835

-147,907

-150,951

-159,362

-162,572

142


A hat modellspecifikáció közlését elsősorban az indokolja, hogy az eredmények meglehetősen érzékenynek tűnnek a modellspecifikációra. Számos magyarázó változó bizonyult szignifikánsnak, ugyanakkor ezeket párosával–hármasával elhagyva újabb értelmes modellvariációkhoz jutottunk el. Ezért a kollinearitásból fakadó szignifikancia szűrésére variancianövekedési tényező (variance inflation factors, VIF) számításával próbáltunk következtetni. Az első modelltől (Modell 11) eltekintve108 az összes többi modellben a VIF együtthatók 1 közeli értékeket mutattak, azaz a szignifikancia nem származhat a magyarázó változók közötti speciális (és nem ismert) kapcsolatokból. A támogatottság hatásának vizsgálata során minden esetben megvizsgáltuk a szelekciós torzítás jelenlétét. Ezt elsősorban a magyarázó változók (átlagtól eltérő) és a támogatást jelző dummy szorzatának a magyarázó változók közötti szerepeltetésével néztük. Amennyiben a szorzat változó együtthatója szignifikánsnak bizonyult, akkor benne hagytuk a regresszióban, egyéb esetekben azonban feltehetően ilyen szelekciós torzítás nem lépett fel, ezért kihagytuk az elemzésből. Az üzleti szolgáltatások változásának magyarázatára irányuló vizsgálatok során többször szignifikánsnak bizonyultak a szelekciós torzítást mérő változók, ezek a táblázatban „d” betűvel kezdődnek. Az üzleti szolgáltatások változásának szignifikáns tényezője a kezdeti ellátottsági szint (SZOLG4_UZLETI). Minél magasabb az ellátottság szintje a kezdeti évben, annál kisebb mértékben növekedett az ellátottság. Az első négy modellspecifikációban (modell 11, 12,13 és 14) a szelekciós torzítás is jelen lévőnek bizonyult, ezt láthatjuk a dSZOLG4_UZLETI változó szignifikanciájából. Ezt azt jelenti, hogy ugyan a támogatottságot mérő dummy (TAMOG) szignifikáns, és ezért ennek együtthatója megmutatja a teljes populációban megfigyelt átlagos hatást, a támogatottságnak az üzleti szolgáltatások szintjének növekedésére gyakorolt hatása különböző az egyes alpopulációkban. Például ha egy ipari parkban az üzleti szolgáltatások szintje az átlagos támogatott ipari parki szinttel egyezett meg 2004-ben (2,25), akkor a támogatottság hatása önmagában 0,95 – 0,492∙(2,25 – 1,27) = 0,47, ahol 1,27 a teljes populáció átlaga, 0,95 a TAMOG együtthatója, -0,492 pedig dSZOLG4_UZLETI együtthatója. A változást szignifikánsan magyarázza továbbá · a meglévő ipari koncentráció, amelyet az alábbi változókkal mértünk: o a kezdő évben már betelepült vállalatok száma, VALLDB4 o a vállalatok átlagos mérete, FIRMSIZE4 o betelepítettség arány a kezdőévben, BETEL_NET4 · a földrajzi elhelyezkedés, változói: o Budapesttől való közúti távolság percben, TAV_BP o a nyugati határszéltől való közúti távolság percben, TAV_NYHATAR · az adott ipari parkba települt vállalatok iparági megoszlása: o építőipari vállalatok aránya az árbevétel %-val mérve, EPITO_ARB o feldolgozóipari vállalatok aránya a betelepült vállalatok számának arányával kifejezve, FELDOLG_VDB o a kereskedelmi tevékenységet végző vállalatok aránya a betelepült vállalatok számának arányában kifejezve, KER_ARB. A támogatottságot mérő TAMOG dummy változó együtthatója szignifikáns és pozitív, ugyanakkor értéke meglehetősen érzékenyen változik a modell függvényében. Lényegében véve azt láthatjuk, hogy minél több tényezőre kontrollálunk, annál magasabb, szignifikáns értéket kapunk, így feltehetjük, hogy a támogatás hatására 108

A 11-es modellben a dTAV_BP változó VIF értéke 13,097, dTAV_NYHATAR értéke 9,52, dFELDOLG_VDB értéke 4,23. A többi változó értéke ennél alacsonyabb. A nem szelekciós hatást mérő változók (azaz nem „d”vel kezdődő változók) VIF értéke mind 1-2 közé esik. A VIF együttható alapján felehetően a két távolságfogalom együttes szignifikanciája statisztikai „áltény” is lehet. 143


valóban jobban növekedett az üzleti szolgáltatások szintje, mint annak hiányában megfigyelhető lett volna. A modellspecifikációk kialakítása során a 11-es modellből kiindulva, a magas VIF együtthatójú változókat elhagyva jutottunk a 12-eshez. Ez az a modell, amely a legnagyobb magyarázóerővel rendelkezik a tárgyalt modellek közül, miközben az összes magyarázó változó közel ortogonális egymásra (1 és 2 közötti VIF értékek). Ha fokozatosan elhagyjuk a magyarázó változók egyes csoportjait (első lépésben az iparági szerkezet, második lépésben a vállalkozási tevékenységek koncentrációját mérő változókat), egyre kisebb és jól interpretálható modelleket kapunk. Ugyanakkor a támogatás hatását mérő változó együtthatója egyre kisebb, amely így nem túl meggyőző eredményekhez vezet. Innovációs szolgáltatások Az innovációs szolgáltatások kategóriába soroltuk a tanácsadás, logisztikai információs és tanácsadási és inkubátorház szolgáltatásokat, valamint az innovációs tanácsadás, innovációs technológia transzfer, innovációs minőségbiztosítás és innovációs iparjogvédelem tevékenységeket. A főcsoport így 7 kategóriából tevődik össze, ez utóbbiak mindegyikét egy 0 és 1 között szám jellemzi. A főcsoportból való ellátottságot mérő mutató értékkészlete ennek megfelelően 0 és 7 közötti számok halmaza. A vizsgálati időszak alatti jellemző ellátottsági szinteket és ezek változását mutatja az alábbi táblázat. 95. táblázat: Az innovációs szolgáltatásokkal való ellátottság 2004-ben és 2008-ban Átlagos ellátottság Teljes populáció Pályázó populáció Támogatott populáció

2004 1,15 1,88 2,10

2008 1,18 2,00 2,19

Változás 0,03 0,12 0,09

A táblázat alapján az ellátottság, a mutató értékkészlete alapján, viszonylag alacsony (ez természetesen csak e mesterségesen kreált mutató elvi maximumához képest van így, egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy a mutató abszolút nagysága releváns információt hordoz) és változása sem kiugróan magas. Ugyanakkor az alapés üzleti szolgáltatásoknál tapasztalt összefüggések most is érvényesek, nevezetesen egyfelől a támogatott populációban a legalacsonyabb a növekedés és a legmagasabb a vizsgálati időszak elején (és végén) megfigyelhető ellátottsági szint. A következő táblázat a megfigyelt növekedés magyarázatára irányuló regressziós eredményeket foglalja össze. Az innovációs szolgáltatásokkal való ellátottság növekedését igen kevés tényező magyarázza szignifikánsan, a szelekciós torzítás jelenléte pedig sehol nem volt szignifkáns. 96. táblázat: Innovációs szolgáltatások változásának ökonometriai vizsgálata Const TAMOG SZOLG4_INNOV EPITO_VDB FELDOLG_VDB KER_VDB n 2 Adj. R lnL

Model 19 1,377** (0,4514) 0,2662* (0,1506) -0,2437** (0,06310) -1,615** (0,5940) -1,543** (0,5266) -1,128* (0,6030) 138 0,1411 -153,399

144

Model 21 0,6385** (0,2164) 0,3088* (0,1579) -0,2320** (0,06426)

Model 23 0,2897** (0,1113) 0,3119** (0,1576) -0,2047** (0,06393)

-0,8156** (0,3182)

138 0,0928 -158,215

138 0,0477 -162,072


Stabil és meglehetősen robusztusnak tűnik az innovációs szolgáltatások kiinduló szintje (SZOLG4_INNOV), amelynek negatív előjele mutatja a fenti kis táblázatból várható összefüggést, nevezetesen, hogy minél magasabb volt a meglévő szolgáltatási szint 2004-ben, annál kisebb mértékű növekedés következett be a későbbi időszakokban. Az ipari parkba betelepült vállalatok iparági megoszlását mérő változók közül szignifikánsnak bizonyult az építőipari vállalatok jelenlétét mérő EPITO_VDB, a feldolgozóipari tevékenység arányát mérő FELDOLG_VDB, és a kereskedelmi tevékenység jelenlétét mérő KER_VDB. A logisztikai vállalkozások változója nem volt szignifikáns, a szolgáltatási tevékenységet végző vállalatok arányát pedig a kollinearitás elkerülése miatt nem tettük be a regresszióba. Az eredmények tehát azt mutatják, hogy fent említett három iparágba tartozó vállalatok nagyobb arányú jelenléte esetén kisebb mértékben növekedett a szolgáltatások mértéke. A hatások nagyságrendjének érzékeltetéséhez: az átlagos támogatott ipari parkban e három ágazatba sorolt vállalatok aránya rendre 0,064, 0,292 és 0,347. Ezek együttes összes hatása -0,99, azaz az átlagos támogatott ipari parki változás 11-szerese. Ez az eredmény arra utalhat, hogy a megnövekedett innovációs szolgáltatási ellátottság döntően a betelepült, szolgáltatást végző cégeknek köszönhető, és ebben a folyamatban más releváns tényező nem mutatható ki. A támogatott ipari parkokban azonban még ezen tényezőkre történt kontrollálást követően is magasabb szolgáltatás-növekedés volt megfigyelhető, amelynek értelmezésénél felmerülhet, hogy ez általánosan a támogatott ipari parkok vonzerejének (betelepülés általában) köszönhető-e, vagy kifejezetten az innovációs szolgáltatásokat nyújtó cégek számára váltak vonzókká az ipari parkok. Ezt a kérdést azonban ökonometriai vizsgálattal nem tudjuk megválaszolni. 5.1.B.1. Közműellátottság A GVOP 1.2.1 program keretében az ipari parkok infrastruktúrájának fejlesztésére is lehetett támogatást igényelni. Az infrastrukturális felszereltség változásának vizsgálatához az ipari parkok által benyújtott bevallásban szereplő információkból indultunk ki. Ennek feldolgozása során az adatok értelmezésének és helyességének problémájába is belebotlottunk. A 2004-es bevallásban a közműellátottság adatait százalékos formában kellett megadni, míg a 2008-as bevallásban az ellátott terület nagysága (ha) alapján. Az összehasonlításhoz a különböző dimenziójú adatokat közös egységben kellett kifejezni. Ehhez azt az utat követtük, hogy a víz, csatorna, elektromos áram, gáz, közvilágítás és úthálózat adatokat megszoroztuk az ipari park összes területével, így 2004-re is hektárban kifejezett adatokhoz jutottunk. Az egyedi adatok vizsgálata ugyanakkor arra utal, hogy ezzel néhány ipari park esetében téves hektárban kifejezett értékhez jutottunk, hiszen csökkenő víz, csatorna stb. ellátottság értékeket kaptunk (amelyek esetenként, pl. megszűnő ipari parkoknál természetes lehet, de többségében nem jellemző). Három ipari parkot ki is kellett zárni a vizsgálatból, mert a bevallásban szereplő érték alapján számított közművesített terület nagysága jelentősen meghaladta az ipari park összes területét.

145


97. táblázat: A közműellátottság változása, 2004–2008 között az összes ipari park vonatkozásában A közműellátottság változása, 2004–2008 között az összes ipari park vonatkozásában

2004 [ha]

2008 [%]

[ha]

Változás [%]

[ha]

[%]

%-os lefedettség változása

Átlagos ipari park mérete [ha] összes

57,1

64,5

7,3

12,9

pályázó

91,5

94,0

2,5

2,7

támogatott

70,0

71,9

1,9

2,8

Víz [ha] összes

44,3

77,5

45,9

71,2

1,7

3,8

-6,3

pályázó

78,6

85,9

75,6

80,5

-3,0

-3,8

-5,4

támogatott

58,5

83,6

57,7

80,2

-0,8

-1,4

-3,4

összes

42,3

74,1

45,0

69,8

2,7

6,4

-4,2

pályázó

75,5

82,5

71,1

75,7

-4,3

-5,7

-6,8

támogatott

57,1

81,6

52,3

72,7

-4,8

-8,5

-8,9

összes

43,9

76,9

46,0

71,4

2,1

4,7

-5,6

pályázó

77,14

84,3

74,1

78,8

-3,0

-3,9

-5,4

támogatott

57,83

82,6

56,8

79,0

-1,0

-1,7

-3,6

összes

42,96

75,2

41,2

63,9

-1,8

-4,1

-11,3

pályázó

77,52

84,7

73,7

78,5

-3,8

-4,9

-6,2

támogatott

56,54

80,8

55,9

77,7

-0,6

-1,1

-3,0

összes

37,33

65,4

38,9

60,4

1,6

4,3

-5,0

pályázó

70,86

77,4

54,2

57,6

-16,7

-23,5

-19,8

támogatott

55,65

79,5

51,3

71,3

-4,3

-7,8

-8,2

összes

40,13

70,3

45,4

70,5

5,3

13,2

0,2

pályázó

74,44

81,3

72,0

76,5

-2,5

-3,3

-4,8

támogatott

55,90

79,9

53,9

75,0

-2,0

-3,5

-4,9

Csatorna [ha]

Villamos energia [ha]

Gáz [ha]

Közvilágítás [ha]

Úthálózat [ha]

Habár a közmű-adatok meglehetősen „zajosak”, némi általános tendenciát azért le lehet olvasni belőlük. Egyfelől az ellátott terület nagysága hektárban kifejezve szinte minden egyes közműfajtánál növekedett, ezt láthatjuk a táblázat hatodik oszlopából. Ebben az egy ipari parkra jutó változást láthatjuk, hektárban és százalékban. A gáz esetében megfigyelhető alacsony mértékű csökkenés szintén lehet adathiba következménye. A táblázatból azt is láthatjuk, hogy az átlagos ipari park több mint 7 hektárral bővült. Ha figyelembe vesszük az ipari parkok méretében bekövetkező változást is, akkor az ellátottság növekedésének helyébe csökkenés lép: az egyes közműellátottság hektárra vetített értéke csökkent a vizsgált periódusban. Ennek oka feltehetően az újonnan létrejött ipari parkok alacsonyabb ellátottságában keresendő. Az üzleti környezet mennyiségi és minőségi elemeinek számszerűsítését követően megvizsgáljuk, hogy a támogatásban részesült telephelyeken megvalósult üzleti környezet-fejlesztés statisztikailag kimutathatóan összefüggésben áll-e a támogatás tényével. 5.1.B.2. Az ökonometriai hatásvizsgálat eredményei A közműfejlesztéseknek a támogatásokkal való összefüggésének vizsgálata során az egyes ipari parkok átlagos közműellátottságának a támogatás tényével való összefüggését vizsgáltuk. Az átlagos közműellátottság a vízzel, csatornával, villamos energiával, gázzal és úthálózattal ellátott terület nagyságát jelenti (hektárban). Az elemzés a 2004-es és 2008-as értékek közvetlen összehasonlítását jelenti. 146


A vizsgálati populáció alatt azokat az ipari parkokat vettük figyelembe, amelyek bevallásában ezen értékek fel lettek tüntetve, valamint a nyilvánvalóan helytelen (outlier) értékek tartalmazó megfigyeléseket is kiszűrtük.109 Az vizsgálati populáció így 136 ipari parkból áll. Az ipari parkok átlagos méretét hektárban, a közművel ellátott terület átlagos méretét hektárban, illetve százalékban mutatja a következő táblázat. 98. táblázat: Az ipari parkok átlagos mérete és közműellátottsága Átlagos értékek

2004

2008

Változás

Ipari park mérete [ha]

59,54

66,93

7,39

Közműellátottság [ha]

43,06

47,67

4,61

Közműellátottság [%]

72,32

74,17

1,85


94,13

98,50

4,37


79,29

77,56

-1,73


82,48

81,45

-1,03


70,00

76,50

6,50


57,19

60,06

2,87


79,60

82,07

2,47

Pályázó populáció

Támogatott populáció

Az átlagos ipari park mérete és közműellátottsága tehát egyaránt növekedett. Ezzel szemben a pályázó populációban az átlagos ipari park mérete szintén növekedett, azonban a közművel lefedett terület átlagos mérete csökkent. Mivel az elemzésben 2008-ban pontosan ugyanazok az ipari parkok szerepelnek, mint 2004-ben, ezért ez a csökkenés nem tulajdonítható az újonnan alakult ipari parkok alacsonyabb átlagos ellátottságának. A csökkenésnek elvileg két különböző oka lehet. Egyfelől elvileg lehetséges, hogy a 2004-ben meglévő vízhálózat, csatornahálózat, elektromos hálózat stb. egy részét felszámolták, és ez okozza a csökkenést. Ez azonban több okból sem tűnik elfogadható magyarázatnak. A teljes vizsgálati populációra vonatkozó hisztogramot láthatjuk a következő ábrán. Ebből látszik, hogy számos olyan ipari park van, amelyeknek a közművel való ellátottsága csökkent, tehát ez a jelenség „tömegesnek” tűnik. Nincsen arra vonatkozó – más forrásból származó – információ, amely erre utalna. Különösen élesen vetődik ez fel az életszakaszuk kezdeti fázisában lévő ipari parkok esetében. Az ipari parkok Magyarországon viszonylag rövid élethosszra tekintenek vissza, többnyire fejlődésük korai fázisában tartanak, amelyben a közművel és egyéb szolgáltatásokkal való ellátottság növekedése a jellemző, tömeges csökkenése semmiképpen sem. Ezért ezt, mint lehetséges okot, ki kell zárnunk. Az egyetlen elfogadható magyarázat erre a megfigyelésre az, hogy a vizsgálat alapján képező bevallási alapadatok minősége nem megfelelő, így az lehetetlenné teszi a megalapozott elemzést. Ez azt is jelenti, hogy a 2004-es és a 2008-as adatok összehasonlíthatósága kérdéses, nem áll rendelkezésünkre az a kiegészítő információ, ami a két, különböző dimenziójú adatok megbízható összehasonlítását lehetővé tenné.

109

Azaz csak azoknak az ipari parkoknak az adatai szerepelnek a vizsgálatban, ahol a közművel felszerelt terület átlagos mérete nem haladja meg az ipari park összterületét + 1 hektárt. Ez utóbbi korrekcióra a kerekítési és a bevallási pontatlanságok miatt volt szükség. 147


14. ábra: Az ipari parkokban megfigyelt közműellátottság változásának hisztogramja a teljes vizsgálati populációra 0.6

0.5

Relative frequency

0.4

0.3

0.2

0.1

0 -100

-50

0

50

100

150

200

250

DID_KOZMU_HA

Ennek ellenére az adatok ökonometriai elemzését elvégeztük, az eredményeket a következő táblázat tartalmazza. A hektárban kifejezett közműellátottság-változás a támogatott ipari parkokban elmarad a teljes populáció átlagához képest, ezért itt a támogatás negatív hatását várjuk. A szelekciós hatásokra kontrolláló regressziókban ez a hatás negatív, de nem szignifikáns. 99. táblázat: Közmű beruházások ökonometriai hatásvizsgálata (zárójelben a becslés standard hibája szerepel), függő változó: DID_KOZMU4_HA Const OSSZTER4 TAV_BP KOZMU4_HA FIRMSIZE4 VALLDB4 dVALLDB4 dSZOLG4_ALAP TAMOG

Modell 1 11,48** (5,202) 0,3348** (0,1561) -0,1089** (0,04611) -0,4720** (0,1452) 0,02361** (0,005971) 0,1945* (0,1004) -0,2763** (0,1327) 4,508* (2,339) -4,837 (5,239)

Modell 2 15,17** (5,307)

-0,09359** (0,04221) -0,1298** (0,06131) 0,02473** (0,005276) 0,1869 (0,1130) -0,2557* (0,1405) 3,834* (2,274) -5,256 (5,379)

136 0,1053 -643,943

136 0,0489 -648,632

dSZOLG4_INNOV n 2 Adj. R lnL

148

Modell 3 0,8792 (2,542) 0,3047* (0,1613)

Modell 4 2,713 (3,116)

-0,4355** (0,1537) 0,02418** (0,005320) 0,1243* (0,06672)

0,02144** (0,005001)

8,795** (2,946) -6,282 (6,208) -4,936** (2,435) 136 0,0788 -646,457

11,67** (3,899) -9,233* (4,880) -6,307** (2,864) 136 0,0022 -653,467


A legjobb illeszkedést mutató első modellben a korrigált R2 értéke alig haladja meg a 10%-ot, amely igen gyenge illeszkedést mutat. A legfőbb magyarázó változók: · az ipari parkba települt vállalkozások átlagos mérete (FIRMSIZE4, fő), · az ipari park Budapesttől való közúti távolsága (TAV_BP, perc), · az ipari park összes területe (OSSZTER4, hektár), · a közművel való ellátottság a vizsgálati periódus elején (KOZMU4_HA, hektár), · az ipari parkba települt vállalatok száma (VALLDB4, db), és a · támogatottság ténye (TAMOG). Az egyes magyarázó változók előjelei megfelelnek az előzetes várakozásoknak, nevezetesen a Budapesttől való távolság növekedésével a megvalósult közműfejlesztés mértéke csökken, a kezdeti évben meglévő közműellátottság növekedésével a megvalósult közmű-fejlesztés mértéke csökken, nagyobb összterületű ipari parkokban megvalósult közműfejlesztés mértéke átlagosan nagyobb. A jellemzően nagyobb koncentrációval jellemezhető ipari parkokban (több betelepült vállalat, illetve nagyobb betelepült vállalatok) a végrehajtott közműfejlesztés mértéke szintén nagyobb volt. A támogatás hatását mérő TAMOG dummy előjele negatív, és az első két modellben egyaránt kb. -5 körüli értéket vesz fel, azaz az egyéb magyarázó változókra történt kontrollálást követően a támogatott ipari parkokban átlagosan 5 hektárral kisebb közmű-fejlesztés valósult meg, mint a nem támogatott ipari parkokban. Az együttható standard hibája azonban nagyobb, mint 5, azaz a becsült érték statisztikai értelemben nem különbözik a 0-tól. A támogatásnak tehát nem mutatható ki a teljes ipari parki populációra vonatkozóan számszerű hatása, azonban az egyes alpopulációkon belül szignifikáns szelekciós hatás érvényesült, így az egyes alcsoportokon belül megkülönböztethető hatások vannak jelen. A szelekciós hatást a vizsgálati időszak kezdetén megfigyelhető alapszolgáltatásokkal történő ellátottság és a betelepült vállalatok száma változók mérték. Érdekes megfigyelés, hogy a szelekciós hatást nem a vizsgálati időszak elején megfigyelhető közmű-ellátottság, hanem az alapszolgáltatásokkal való ellátottság változója hordozza. Az első és második modellvariáns közötti egyetlen különbség az, hogy a második modellben nem szerepel az ipari park összes területe a magyarázó változók között. Ennek hatására a modell magyarázó ereje drasztikusan csökkent, ami arra utal, hogy ez a változó kulcsfontosságú a közmű-ellátottság magyarázata során. A harmadik modellvariánsban az innovációs szolgáltatásokkal való kezdeti ellátottság változója is szignifikáns szelekciós változónak bizonyult. A negyedik modellvariánssal szeretnénk rámutatni a jelenlegi, a közműellátottságban bekövetkezett változás magyarázatára irányuló vizsgálatunk esetlegességére: a kontrolláló változók többségének elhagyásával kapott, gyakorlatilag zéró magyarázó-értékű regresszióban a támogatottság hatását mérő TAMOG változó együtthatója szignifikáns. Azaz ha nem kontrollálunk más, a közműfejlesztésre ható tényezőkre, akkor a támogatottság tényét mérő dummy képes lesz leírni a megfigyelt leíró statisztikai összefüggést, miszerint a támogatott ipari parkok átlagosan kevesebb hektárnyi közmű-fejlesztést hajtottak végre, mint a teljes populáció. A közművel való ellátottság százalékos változásának vizsgálata külön is érdekes lehet, hiszen ekkor nem vesszük számításba az ipari parkok méretében bekövetkezett változást. A közmű-ellátottság százalékos változása mind a teljes ipari parki populáció, mind a támogatottak körében növekedett, és az utóbbi esetében átlagosan nagyobb mértékben, mint az utóbbiak esetében. Ezért felmerül a kérdés, hogy a támogatott ipari parkok esetében megfigyelt nagyobb mértékű közműfejlesztés összefüggésben állhat-e a támogatás tényével. Az ökonometriai becslések 149


eredményét az alábbi táblázat tartalmazza. Az eredmények értelmezése előtt azonban meg kell jegyeznünk, hogy az adatok minőségével kapcsolatos fenntartások erre a vizsgálatra is érvényesek. 100. táblázat: Közműberuházások ökonometriai hatásvizsgálata (zárójelben a becslés standard hibája szerepel), függő változó: DID_KOZMU4_RAT const EXPARANY4 SZOLG4_ALAP KOZMU4_RAT VALLDB4 TAV_BP dVALLDB4 dTAV_BP TAMOG n 2 Adj. R lnL

Modell 1 0,4038** (0,07679) 0,1276** (0,05695) -0,03920** (0,01470) -0,4538** (0,07715) 0,002238** (0,0009201) -0,0008262** (0,0003563) -0,004097** (0,001501) -0,002472** (0,0008379) 0,04360 (0,05549) 136 0,3234 34,069

Modell 2 0,4319** (0,08067)

-0,02917** (0,01381) -0,4459** (0,07914) 0,001762** (0,0008647) -0,0007637** (0,0003516) -0,003341** (0,001391) -0,002019** (0,0008066) 0,03334 (0,05638) 136 0,2981 31,037

Az ökonometriai elemzés eredményeként a támogatás tényét mérő TAMOG változó nem bizonyult szignifikánsnak, azaz értéke statisztikai értelemben nem különbözik a nullától. A legbővebb modellvariációt mutatja az 1-es modell, amely esetében az illeszkedés jóságát mérő korrigált R2 mutató értéke meghaladja a 32%-ot. A szignifikánsnak bizonyult kontrollváltozók lényegében ugyanazon változók közül kerültek ki, mint az előző esetben. Az adatok alacsony minősége ellenére így megkockáztatható, hogy a két vizsgálat egybecsengően emeli ki a közműberuházások során a vállalati koncentráció, a kezdeti időszakban jelen lévő közműellátottság és alapszolgáltatásokkal való ellátottság és a Budapesttől való távolság szerepét. A támogatás hatása tekintetében azonban egyik vizsgálat sem tudott érdemi hatásokra rámutatni.

150


TOR 3.3. kérdés: Milyen különbség mutatható ki az ipari területek és az érintett vállalkozások jellemzőiben az igénybe vett támogatás módjától és mértékétől függően? - A GVOP 1.2.1. KERETÉBEN NYÚJTOTT TÁMOGATÁS HATÁSVIZSGÁLATA Az ipari parkok 1997-ben kezdődő hivatalos történetének kezdete óta különböző összegű támogatásokban részesültek. A GVOP programon belül vissza nem térítendő támogatás formájában finanszírozták az ipari parki fejlesztéseket, ám ezt megelőzően is számos konstrukcióban lehetett ipari parki fejlesztésekhez támogatást igényelni. A jelen részvizsgálatban arra a kérdésre keressük a választ, hogy az ipari parkoknak nyújtott támogatások és az ipari parkok jellemző adatai (betelepítettség, vállalatok száma, a betelepült vállalatok által foglalkoztattak száma stb.) milyen mértékben van statisztikailag kimutatható összefüggésben a támogatás mértékével. Az ipari parkok által készített bevallások alapján összehasonlítottuk az átlagos ipari park adatait a GVOP 1.2.1. pályázó (26 db), illetve a nyertes (16 db) ipari parkok adataival. Az összehasonlítás főbb szempontjai a bevallásban szereplő adatok, nevezetesen a betelepült vállalkozások száma, az általuk az adott ipari parkban foglalkoztatottak létszáma, az ipari park kapacitáskihasználtsága (betelepítettsége), az átlagos árbevétel és exportárbevétel alakulása (vállalatonként és egy foglalkoztatottra jutó fajlagos érték egyaránt). Az összehasonlíthatóság érdekében az árbevétel és az exportárbevétel adatokat (ahol az első vagy az utolsó évnek a kijelölt vizsgálati periódustól – 2004 illetve 2008-tól – való eltérése indokolta) a fogyasztói árindex értékével átszámítottuk 2004-es, illetve 2008-as forintértékekre. A kapott értékeket mutatja az alábbi táblázat. 101. táblázat: Az ipari parkok jellemző adatai és változásuk 2004 és 2008 között Az ipari parkok jellemző adatai és változásuk 2004 és 2008 között

2004

2008

Átlagos 110 változás

Változás

Vállalatok száma [db] Teljes populációban

2889

3997

1108

6,05

Pályázók körében

739

1096

357

13,73

Nyertesek körében

522

838

316

19,75

Betelepült vállalatok által foglalkoztatottak száma [fő] Teljes populációban

167836

206497

38661

211


41836

57214

15378

591

Nyertesek körében

21718

33890

12172

761

Teljes populációban

56,07

64,71

8,64

-


54,69

71,28

16,59

-

Nyertesek körében

67,59

81,70

14,11

Betelepítettség nettó területre [%]

Egy betelepült vállalatra jutó árbevétel [MFt/db]

%-os vált.


1 767

2 270

503

28,44


1 678

2 589

911

54,29

Nyertesek körében

1 037

1 524

487

46,97


30,4

43,9

13,5

44,43


29,6

49,6

20,0

67,32

Nyertesek körében

24,9

37,7

12,8

51,20

Egy foglalkoztatottra jutó árbevétel [MFt/fő]

Egy betelepült vállalatra jutó exportárbevétel [MFt/db] Teljes populációban

1 234

1 236

2

0,2


935

1 620

685

73,3

Nyertesek körében

552

729

177

32,1


21,2

23,9

2,7

12,6


16,5

31,0

14,5

87,9

Nyertesek körében

13,3

18,0

4,8

35,9

Egy foglalkoztatottra jutó exportárbevétel [MFt/fő]

110

Egy ipari parkra jutó változás. 151


Az ipari parkba betelepült vállalatok száma átlagosan mindhárom vizsgált populációban növekedett: a teljes populációban ipari parkonként átlagosan 6 új betelepülés történt, a pályázó de támogatást nem kapó populációban 14, míg a támogatást kapó, nyertes populációban közel 20. Az ipari parkokban foglalkoztatottak létszámának alakulása meglehetősen hasonló a betelepült vállalatok számának változásához.111 Az ipari parkokban foglalkoztatottak száma átlagosan mindhárom vizsgált populációban növekedett, a teljes populációban ipari parkonként átlagosan 211 fővel nőtt a foglalkoztatás, a pályázó populációban 591, míg a nyertes populációban 761 fővel. Ebben az esetben azonban a pályázó, de nem nyertes ipari parkokban szintén átlagot meghaladó foglalkoztatottság-növekedést tapasztalhatunk (320fő/ipari park). Az ipari parkokba települt vállalkozások által realizált árbevétel-növekmény már nem a támogatott, hanem a pályázó populációban a legnagyobb, azonban mindkét alpopuláció esetében magasabb, mint a teljes ipari parki átlag. Ez az eredmény egyaránt érvényes, akár a vállalati szintű árbevétel, akár az egy foglalkoztatottra jutó árbevétel nagyságát vizsgáljuk. Hasonló eredményeket láthatunk az exportárbevétel alakulásában is. Ez utóbbi változó esetében azonban a támogatott/pályázó ipari parkokba települt vállalkozások jelentősen eltérnek a nem pályázó, nem támogatott ipari parkokba települt vállalkozásoktól. A számottevő különbség annak ellenére (vagy éppen azzal összefüggésben) áll fenn, hogy az átlagos ipari parki vállalkozás sokkal nagyobb exportárbevételt realizál, mint az átlagos pályázó ipari parkba települt vállalkozás, vagy az átlagos támogatott ipari parkba települt vállalkozás. A fenti átlagok azt sugallják, hogy a GVOP támogatással összefüggésben az ipari parkba betelepült vállalkozások teljesítménye (árbevétele, exportárbevétele) jobban növekedett, mint a nem támogatott populációban. Kérdés ugyanakkor, hogy ez a kapcsolat jelenthet-e ok-okozati összefüggést, valamint hogy a pályázó populáció nagyobb teljesítmény- növekedése összefüggésben áll-e a pályázat tényével. Ez lesz az értékelési feladatban végrehajtásra kerülő ökonometriai vizsgálat egyik központi témaköre. Az ökonometriai hatásvizsgálat eredményei A betelepült vállalatok számára gyakorolt hatás A betelepült vállalatok számának a támogatott ipari parkokban megvalósult nagyobb méretű növekedése az ökonometriai hatásvizsgálat alapján összefüggésbe hozható a támogatottság tényével. Az elemzés során figyelmet kellett fordítani az outlierek szűrésére, a vizsgált időszakban két olyan ipari park volt, ahol a betelepült vállalatok száma meghaladta a 100-at. Ezzel szemben az összes többi ipari parkban ez a növekmény nem haladta meg az 56-ot (és nem kisebb, mint -12). Ezért végeztünk olyan regressziós elemzést is, amelyben kihagytuk a regresszióból e két ipari parkot. (Az alábbi táblázatban *-gal jelölt modellek). A szűrés hatására jelentősen csökkent a regresszió standard hibája. Fontos látni azonban, hogy ekkor is maradtak, illetve keletkeztek új „outlierek”, azaz olyan ipari parkok, amelyekben a megfigyelt növekedést az alábbi regressziók nem tudtak magyarázni (azaz a regresszió hibatagja meghaladja a standard hiba 2,5 szeresét). Valószínűsíthető, hogy az alábbi modellek nem tudják teljes körűen megragadni a betelepülésre hatást gyakorló összes tényezőt, ezért is találhatunk újabb és újabb „outliereket”, ezt azonban a regresszió alacsony magyarázó erejéből (korrigált R2) is sejthetjük.

111 Ez elsősorban abból fakad, hogy az átlagos vállalatméret (foglalkoztatottságban mérve) nem változott számottevően a vizsgálati periódus alatt. Jellemzően az átlagos vállalatméret 40-60 fő között ingadozott.

152


102. táblázat: A betelepült vállalatok számának változására gyakorolt hatás ökonometriai vizsgálata Const TAV_NYHATAR VALLDB4 KER_ARB FIRMSIZE4 TAMOG N 2 Adj. R lnL

Model 31 3,042 (2,444) -0,04513** (0,02183) 0,2834** (0,1371) 9,071** (4,077) 0,01814** (0,004951) 10,28* (5,623) 163 0,2660 -660,484

Model 33 5,199* (3,132) -0,04174** (0,02083) 0,2829** (0,1385)

Model 35 9,367** (4,075) -0,03996* (0,02159)

0,01855** (0,006326) 10,80* (5,508) 164 0,2380 -667,822

0,01560** (0,007038) 16,35** (7,966) 164 0,1421 -678,057

Model 39* 2,165 (1,805) -0,01652* (0,008879) 0,09112** (0,04407) 5,074** (1,712) 0,01673** (0,006093) 7,764** (2,772) 161 0,2587 -557,591

Model 41* 3,372* (1,863) -0,01487* (0,008633) 0,08987** (0,04526)

Model 43* 2,437** (0,7810)

0,01694** (0,006904) 8,108** (2,704) 162 0,2321 -564,407

0,01693** (0,006651) 9,630** (2,566) 162 0,2003 -567,568

A két kilógó értéket nélkülöző, *-gal jelölt modellek esetében a becsült együtthatók rendre lényegesen alacsonyabbak, mint a vélhetően outliereket is tartalmazó egyenletekben, ez mind annak köszönhető, hogy a kiugró értékek ennyire „elviszik” a regressziót. A betelepült vállalatok számának változását szignifikánsan magyarázza a kezdeti évben jellemző érték (VALLDB4), azaz a betelepült vállalatok száma 2004-ben.112 Minél több betelepült vállalat működött egy ipari parkban a vizsgált időszak elején, annál nagyobb mértékben növekedett a betelepült vállatok száma. Ez az eredmény összhangban van az ipari telephely-választási elméletek azon eredményével, amely az ipari koncentráció magyarázata során kimutatja, hogy a partnercégek jelenléte növeli egy adott telephely vonzerejét. Jelen hatásvizsgálatban nincs módunk annak vizsgálatára, hogy a betelepülés során meglévő üzleti kapcsolatok szerepet játszottak-e, az azonban látszik, hogy a már nagyobb betelepült vállalati számmal jellemezhető ipari parkok komolyabb vonzerőt jelentenek az újonnan betelepülni szándékozó vállalkozások számára, mint amelyekben kevesebb vállalkozás van. A változó együtthatója alapján átlagosan 10-11-el több vállalat jelenléte önmagában egy további új betelepülő céget jelentett. Ezt az eredményünket a szakértői interjúkon elhangzottak is megerősítik: „K: Ha azt nézzük, hogy mik az igazán sikeres ipari parkok, s ha a sikertényezőkből mondjuk 3-4et föl kéne sorolni, akkor melyeket azonosíthatunk az ipari parki sikerrel? V: Hát én az első helyre azt teszem, hogy egy olyan menedzsment kell, amelyik húzza és szervezi azt a térséget. E nélkül nem lett volna Magyarországon ipari park. Hogyha nem lett volna térségenként egy-két ember, aki ezt csinálja. Nos, ezen kívül egy nagyon fontos szerepe van annak, hogy milyen a megközelítése az ipari parknak. A győri parkot a Bank Austria csinálta, ő finanszírozta, a területet adta Győr városa, ezért finanszírozta az infrastruktúrát és 3 évig egy cég települt be és vizsgálták, hogy miért? 100-150 közép-európai város közül egy-két évig első helyen volt Győr, mint befektetési célváros, másik években második vagy harmadik helyen. Mégis, miért nem települnek be? Aztán kiderült, hogy ez egy nagyon összetett folyamat. Tehát meg kell indulni és az üzleti életben el kell, hogy terjedjen valami vélemény arról, hogy érdemes menni. És nagyon lassan indult meg keleti irányba a tőke. Volt, aki azt mondta, hogy a Duna vonala a választóvíz, mi úgy tapasztaltuk, hogy a Kaposvár-Nyíregyháza vonal, ettől északra nem. És ma is az a jellemző, hogy ettől északra tartalmasabb, jobb ipari park van. A másik dolog az, hogy milyen a miliő, milyen a hagyomány gazdasági téren? Milyen a gárda, amelyik ott dolgozik és ebből fakadóan milyen kép alakul ki az üzleti életben arról a térségről, hogy érdemes-e menni. Nagyon fontos az, hogy a gazdasági klíma jó legyen, tehát, hogy egy térségben tenyerükön hordják az oda betelepült cégeket.” (részlet az IPE interjúból)

A betelepülést meghatározó szempont is a földrajzi elhelyezkedés, ebből a szempontból a nyugati határszéltől való közúti távolság (TAV_NYHATAR) percben 112

Illetve későbbi kezdés esetén az első év. Ld. a populáció meghatározásáról szóló fejtegetéseket. 153


mért értéke. A változó együtthatójának előjele negatív, azaz a nyugati határszéltől távolodva egyre kisebb mértékű betelepülést láthatunk. Nagysága az outlier szűrést követően meglehetősen stabilnak látszik, átlagosan 100 percnyi közeledés egy további vállalatot jelent. Mivel az érték maximuma 328, ezért ez a tényező gyakorlatilag 1-3 új betelepülőt jelenthet. Szintén minimális, de szignifikáns változó az ipari parkba települt vállalatok átlagos mérete (FIRMSIZE4). E változó értéke 2 és 2100 között változik, átlaga 85. Az átlagos vállalatmérettel jellemezhető ipari parkoknál ez 1,5 betelepülő céget jelentett, és minden további 60 fős átlagos vállalatméret-növekedés további 1 betelepülő céget jelent. A mutató szignifikanciája és együtthatójának nagysága meglehetősen robusztusnak bizonyult a különböző modellspecifikációkban. Az ipari parkba betelepült vállalatok iparági megoszlását mérő változók közül egyedül a kereskedelmi tevékenységet végző vállalatok arányát mérő KER_ARB változó bizonyult szignifikánsnak (ez a változó az iparági szerkezetet az árbevétel megoszlásával méri). A változó hatása azonban alacsony, az átlagos „méret” 0,29, ami önmagában 1,5 új betelepülő vállalkozást jelent. (Mediánja 0,14, ami 0,7 új betelepülőt jelent.) A támogatottságot mérő dummy változó szintén szignifikáns, nagysága a többi magyarázó változó kiejtésével nő, ami arra utal, hogy „átveszi” azok magyarázó erejét. Mivel a regresszió magyarázó ereje alacsony (25%), ezért nem lehetünk biztosak benne, hogy a további, releváns tényezők bevonásával a változó együtthatójának szignifikanciája megőrizhető. Azt azonban láthatjuk, hogy a jelenlegi specifikációkban (outlier szűrés után) viszonylag stabilnak nevezhető, a többi tényező hatását számszerű értékében felülmúló hatást okoztak a támogatások, átlagosan 7,7-9,6 új betelepülő vállalkozás formájában. A betelepült vállalatok által foglalkoztatottak számára gyakorolt hatás A betelepült vállalatok által foglalkoztatottak számának változására gyakorolt hatás ökonometriai vizsgálata a támogatottság tényének szignifikáns, pozitív hatását mutatja. A regressziós eredmények kifejezetten érzékenyek voltak a modellspecifikációra, egyetlen esetben a szelekciós hatást mérő változó is szignifikánsnak bizonyult, illetve néhány esetben intuícióellenes „eredményeket” is kaptunk. A változást magyarázó egyik tényező a betelepült vállalatok által foglalkoztatottak összlétszáma a kezdeti, 2004. évben. A változó együtthatójának előjele negatív, azaz nagyobb kezdeti foglalkoztatás esetén kisebb mértékű növekedést tapasztalhattunk. A kezdeti évben jellemző összes foglalkoztatottság 4 és 8089 között vett fel értékeket, átlagosan 944 fő volt (mediánja 405). Az áltagos foglalkoztatottsággal jellemezhető ipari parkban a kezdeti méret így önmagában ~230 fővel alacsonyabb bővülést jelez előre minden más tényező állandósága mellett. Ez igen jelentős hatásnak nevezhető (méretét tekintve), hiszen az átlagos foglalkoztatottság-bővülés 218 fő.

154


103. táblázat: A betelepült vállalatok által foglalkoztatottak számának változására gyakorolt hatás ökonometriai vizsgálata Const VALLFO4 FELDOLG_ARB ARBEV4MRD TAV_BP KMR TAMOG

Model 76 520,9** (190,9) -0,2650* (0,1407) 460,1** (167,5) 7,730** (3,322) -4,681** (1,666) -346,2* (184,2) 707,1** (243,6)

Model 78 296,2** (130,8) -0,2472* (0,1420) 487,0** (175,6) 7,646** (3,404) -3,232** (1,249)

Model 81 397,9** (126,0) -0,2505** (0,1184) 437,7** (168,2)

649,7** (235,4)

163 0,3284 -1299,658

163 0,3200 -1301,190

737,6** (205,2) 7,857** (3,203) 14,72** (4,450) 163 0,3655 -1295,027

EXPBEV4MRD dEXPBEV4MRD N 2 Adj. R lnL

-3,436** (1,221)

A változást befolyásolja még az ipari parkba betelepült vállalatok iparági megoszlása is, ezt közvetlenül méri a FELDOLG_ARB változó, amely az árbevétel arányával méri az ipari parkba települt feldolgozóipari tevékenység jelenlétét. A változó szignifikáns és együtthatója pozitív, hatása jelentősnek nevezhető. A feldolgozóipar ipari parki átlagos jelenléte (árbevétel arányával mérve) 42,5%, amelynek hatása a foglalkoztatás változására önmagában 207 fő növekedés (Model 78 alapján). Az ipari parkban lévő vállalatok „méretének” és eredményességének mérőszáma az elért árbevétel összege milliárd forintban (ARBEV4MRD), amely szintén összefüggésbe hozható a megfigyelt változással (Model 76, 78). A változó átlagos értékét néhány nagyobb érték mozgatja, a medián értéke 4,8 milliárd forint (átlag 27,5 milliárd forint), amely önmagában így plusz 37 főt jelent. Ennek a változónak a jelentősége azonban modellspecifikációtól függően változott, hatását az exportárbevétel változóval „helyettesíthettük”. A vállalatok orientáltságát és szintén valamennyire eredményességét méri az exportárbevétel változója milliárd forintban (EXPBEV4MRD), amely egyes modellspecifikációkban (Model 81) összefüggésbe hozhatónak bizonyult a foglalkoztatottság változásával. A változó átlagos értékét néhány nagyobb érték mozgatja, a medián értéke 1 milliárd (átlag 19,5 milliárd), amely önmagában így plusz 8 fő közvetlen hatást jelent. A földrajzi elhelyezést mérő változók közül a Budapesttől való közúti távolság (TAV_BP) percben és a közép-magyarországi régióhoz tartozás dummy változója lett szignifikáns. A Budapesttől való távolság változó előjele negatív, amely azt jelzi, hogy minél közelebb van egy ipari park Budapesthez, annál nagyobb mértékű a foglalkoztatás növekedése. A változó nagysága modellspecifikációtól függően -3 és -4 körül ingadozik. A KMR dummy előjele negatív, amely egyfelől ellentétes az intuícióval, az ismert területi összefüggésekkel és az előző bekezdésben bemutatott Budapesttől való távolság változóra vonatkozó eredménnyel. Ez utóbbi két magyarázó változó korrelációs együtthatója -0,6, amely utalhat kollinearitás jelenlétére. A két változóra kapott VIF együtthatók és az együttes szignifikanciájuk következtében ezt a feltevést nem tudjuk elvetni, ugyanakkor a KMR dummy nélküli regresszióval való összevetés azt sugallja, hogy ezen „eredmény” mégsem valós folyamatokat ragad meg. 155


A változó elhagyásával kapott Model 78 modell magyarázóereje, az összes többi változó együtthatója nagyon hasonló a Model 76-hoz, a KMR változó kihagyása így gyakorlatilag a konstans változóban csapódott le. Ezért e két modell közül a másodikat tekinthetjük jobbnak. A fenti magyarázó változókra történt kontrollálás mellett a támogatás hatása pozitív és szignifikáns. A hatás nagysága modellvariációnként eltérő, de nagyjából 700 fő ±10% tartományba esnek.113 Az exportárbevétel változó esetén a szelekciós hatást mérő dEXPBEV4MRD változó is szignifikánsnak bizonyult, ami azt jelenti, hogy a támogatás hatása · egyfelől a teljes populáció átlagában megfelel a 700 fő ±10% értékeknek, · másfelől az exportárbevétel szerint képzett alpopulációkban ettől eltérő is lehet. Például az átlagos támogatott ipari parki vállalatok exportárbevétele 19,2 milliárd forint, míg a teljes populáció átlagában ez az érték 20,9 milliárd forint. Az exportárbevétel szempontjából átlagos támogatott ipari parkban a támogatás hatására létrejött átlagos foglalkoztatás-növekedés tehát 737,6+14,7∙(19,2-20,9)=712,6 fő. TOR 3.3. kérdés: Milyen különbség mutatható ki az ipari területek és az érintett vállalkozások jellemzőiben az igénybe vett támogatás módjától és mértékétől függően? - AZ 1997–2008 KÖZÖTTI IPARI PARKI TÁMOGATÁSOK HATÁSVIZSGÁLATA AZ IPARI PARKOK FEJLŐDÉSÉRE Az 1997 és 2008 közt működő üzleti infrastruktúra-fejlesztési konstrukciók hatásainak ökonometriai vizsgálatát három szinten végeztük el: az ipari parkokban működő vállalkozások számának változása (1997-2008), az ipari parkok betelepítettségének alakulása (1997-2008) és a kistérségi munkanélküliségi ráta alakulása (1997-2007). Elemzési kérdésünk az volt, hogy a különböző időpontokban nyújtott támogatások hatottak-e, s ha igen miként és mikor e három indikátor értékének alakulására. Az ipari parkokban működő vállalkozások számának alakulása 1997-2008 között Az alkalmazott panelvizsgálat során az ipari parkok által évente benyújtott bevallásokban szereplő adatokat egészítettük ki a támogatás tényét jelző dummy változóval. Az így kapott panel szerkezetű adatokon futtattunk fix hatás modelleket. A vizsgálat során azt ellenőriztük, hogy a GVOP hatásvizsgálatára készített egyszerű összehasonlításra irányuló vizsgálatunkban kapott modell érvényes-e egyfelől az éves változásokra lebontott, tehát bővebb adathalmazon, másfelől a hosszabb, 19972008 közötti időtartamon. A panel vizsgálat során tehát a teljes ipari parki történetre fókuszáltunk, az általunk elérhető legbővebb támogatási adatokat használtuk fel, azaz nem csak a GVOP-programok, de az azt megelőző időszaki támogatások hatását is beépítettük a vizsgálatba. A hatásvizsgálat lefolytatásához alapvetően fix hatás modelleket becsültünk. A különbségek különbségek becsléseinkben azonban megjelentek olyan kontrollváltozók is, amelyek vagy nem változnak az időben (az ipari park földrajzi elhelyezkedése) vagy nincsen róla éves bontásban adat (a betelepült vállalatok iparági szerkezete). Ezért kiegészítésképpen készítettünk véletlen hatás modelleket is, amelyekben az időben változatlan magyarázó változók is megjelenhetnek a modellben (szemben a fix hatás modellekkel, ahol ez nem lehetséges). 113 Ez nem konfidenciaintervallumot jelent, mindössze a különböző modellspecifikációkban kapott értékek által kijelölt intervallumot.

156


A betelepült vállalatok számának változását minden modellspecifikációban szignifikánsan magyarázza az adat szintje, ami arra utal, hogy a betelepülés egyik stabilan megbízható tényezője a meglévő ipari koncentráció. Minél több vállalat van egy adott ipari parkban, annál nagyobb a megfigyelt változás. A támogatás hatását mérő TAMOGD dummy változónak egyedül a négy éves késleltetésű értéke (TAMOGD_4) szignifikáns, és ez a szignifikancia megmarad akkor is, ha az egyes éveket jelző idő-dummykat is beépítjük a vizsgálatba (dt_5, dt_6, ..., dt_11).114 A regresszió alapján a támogatások hatása csak jóval a pályázat benyújtását követően jelentkezik, ami érthető is, hiszen pl. a 2004-ben benyújtott pályázatok támogatásáról 2005-ben született döntés, s a projektek többsége 2006-ban fejeződött be, vagyis a hatások először 2007-ben jelentkezhettek. A véletlen hatás modellt annak érdekében futtattuk le, hogy megvizsgáljuk: az ipari park földrajzi elhelyezkedésének van-e magyarázó ereje a betelepült vállalatok számának változására. A válasz pozitív, a változó szignifikáns, és nagysága kb. duplája a közvetlen összehasonlításra épülő modelleknek. Ugyanakkor a véletlen hatás modellben a támogatást jelző dummy változó és annak bármely késleltett értéke elvesztette szignifikanciáját. Összességében elmondhatjuk, hogy · a támogatások hatásának megítélésében a fix hatás modellt érdemes kiindulópontnak tekinteni (ld. pl. Wooldridge 2002), azonban a véletlen hatás modell eredménye alapján úgy tűnik, hogy időtől független tényezők is szignifikánsnak bizonyulhatnak, amely miatt a nem megfigyelhető heterogenitás szűrésére esetleg további, szofisztikáltabb módszertanok alkalmazása válhat szükségessé. · a vállalatok betelepülési viselkedését meglehetősen robusztusan magyarázza az ipari parkban jelenlévő koncentráció szintje, ami arra utal, hogy a betelepülés segítésének erre a tényezőre kell illetve érdemes fókuszálnia. 104. táblázat: A vállalatok számának változására készített panel regressziók eredményei const VALLDB TAMOGD TAMOGD_4 FIRMSIZE

Fix hatás modell A -5,576 (3,702) 0,3605** (0,1733) 1,195 (0,9931) 1,689** (0,5210) -0,004426 (0,004184)

Fix hatás modell B -8,120* (4,432) 0,4117** (0,1937) 1,428 (1,055) 0,7547** (0,3836) -0,003150 (0,004751) 4,895* (2,695) 3,429** (1,162) 2,315** (0,9581) 2,213** (0,7332) 2,283** (0,6943) 0,7053* (0,4062) 0,5667 (0,4272)

dt_5 dt_6 dt_7 dt_8 dt_9 dt_10 dt_11 TAV_NYHATAR n 2 Adj. R lnL

873 0,3450 -2597,594

873 0,3681 -2577,611

114

Véletlen hatás modell -0,1081 (1,129) 0,1541** (0,01320) 1,758 (1,234) 1,230 (1,170) 0,0001428 (0,003397)

-0,009961* (0,005680) 411 -1373,394

dt_5 változó a 2001-es, dt_6 a 2002-es, stb. évek dummyja, dt_11 a 2007-es évet jelzi. Az alapév 2008 (dt_12, ami kimaradt a teljes kollinearitás elkerülése végett). 157


Az ipari parkok betelepítettségének alakulása 1997-2008 között A betelepítettség 1997-2008 közti változását szintén panelregresszió segítségével vizsgáltuk. Ebben az ipari parkok éves beszámolóiban szereplő adatokat használtuk fel fix hatás modellek illesztésére. A regresszió függő változója a betelepítettség (a nettó terület százalékában kifejezett betelepített terület nagysága) éves változása. A jelen vizsgálatban figyelembe vett időtartam 1997-2008, ezért a támogatás tényét jelző dummy változó nemcsak a GVOP program keretében nyújtott támogatást, hanem bármely más támogatás tényét is jelöli. A hatásvizsgálat lefolytatásához alapvetően fix hatás modelleket becsültünk. A különbségek különbsége becsléseinkben azonban megjelentek olyan kontrollváltozók is, amelyek vagy nem változnak az időben (az ipari park földrajzi elhelyezkedése) vagy nincsen róla éves bontásban adat (a betelepült vállalatok iparági szerkezete). Ezért kiegészítésképpen készítettünk véletlen hatás modelleket is, amelyekben az időben változatlan magyarázó változók is megjelenhetnek a modellben (szemben a fix hatás modellekkel, ahol ez nem lehetséges). Eredményeink szerint a betelepítettség változását minden modellspecifikációban szignifikánsan és pozitív előjellel magyarázza az adat szintje, ami itt is arra utal, hogy a betelepülés egyik stabilan megbízható tényezője a meglévő ipari koncentráció. Minél nagyobb a betelepültség egy adott ipari parkban, annál nagyobb a megfigyelt változás. Ez az eredmény tűnhet intuícióellenesnek, tekintettel arra, hogy a betelepítettség értéke szükségszerűen 0 és 100% között ingadozik. A meglepőnek tűnő eredmény két dologra, illetve ezek együttes jelenlétére utalhat. Egyfelől a vizsgálatban szereplő ipari parkok egy részében még nem érték el „érett” kort, amelyben a telítődés megjelenik. A fejlődésük korai szakaszában lévő ipari parkok esetében számíthatunk arra a pozitív kapcsolatra, amely szerint magasabb betelepítettséget gyorsabb növekedés követ. Másfelől az érettebb, betelepültségük szempontjából a telítetthez közelebb álló ipari parkok esetében pedig gyakrabban figyelhettünk meg csökkenést a kihasználtság évről-évre történő hullámzása során. Természetesen ezek átlagos összefüggések, amelyek együttesen jelennek meg a BETEL_NET változó szignifikáns, pozitív értékében. A támogatás hatását mérő TAMOGD dummy változónak egyedül a négy éves késleltetésű értéke (TAMOGD_4) szignifikáns, de ez a szignifikancia is eltűnik akkor, ha az egyes éveket jelző idő-dummykat is beépítjük a vizsgálatba (dt_5, dt_6, ..., dt_11).115 A regresszió alapján a betelepítettség szempontjából a támogatottság ténye nem, de az egyes években érvényesülő eltérő környezeti hatások számottevőek. A véletlen hatás modellt annak érdekében futtattuk le, hogy megvizsgáljuk, az ipari park földrajzi elhelyezkedésének van-e magyarázó ereje a betelepítettség változására. A válasz negatív, a véletlen hatás modellben ezek a változók nem bizonyultak szignifikánsnak. Összességében elmondhatjuk tehát, hogy · a támogatások hatásának megítélésében a fix hatás modellt érdemes kiindulópontnak tekinteni (ld. pl. Wooldridge 2002). Ezzel együtt is valószínűbb, hogy a támogatásokkal összefüggésben nem lehet szignifikáns hatást kimutatni a betelepítettség változásában. · a betelepítettség változását meglehetősen robusztusan magyarázza az ipari parkban meglévő betelepítettség mértéke, a hatás előjele azonban pozitív, szemben a telítődési modellek alapján várható negatív előjellel. Az eredmény 115

dt_5 változó a 2001-es, dt_6 a 2002-es, stb. évek dummyja, dt_11 a 2007-es évet jelzi. Az alapév 2008 (dt_12, ami kimaradt a teljes kollinearitás elkerülése végett). 158


értelmezése további vizsgálatokat igényelhet, és felvetheti nem lineáris, pl. logisztikus modellek alkalmazását. 105. táblázat: A betelepítettség változásának panel vizsgálata const BETEL_NET TAMOGD TAMOGD_4 EXPARANY FIRMSIZE

Fix hatás modell A -0,1966** (0,03866) 0,3514** (0,05395) -0,01344 (0,01472) 0,02996* (0,01698) -0,004410 (0,03755) -4,025e-06 (3,787e-05)

dt_2 dt_3 dt_4 dt_5 dt_6 dt_7 dt_8 dt_9 dt_10 dt_11

Fix hatás modell B -0,2344** (0,03083) 0,3852** (0,04077) -0,01138 (0,01533)

Véletlen hatás modell

-0,04788* (0,02799) -1,886e-05 (3,521e-05) 0,2942** (0,04896) 0,1455** (0,02923) 0,1202** (0,02270) 0,1016** (0,01685) 0,08631** (0,01978) 0,05784** (0,01778) 0,06539** (0,01647) 0,02705** (0,01111) 0,03694** (0,01322) -0,004412 (0,01189)

-0,03517 (0,02716) 8,527e-05 (7,894e-05)

TAV_BP TAV_NYHATAR ONKORM n 2 Adj. R lnL

836 0,0873 693,647

1242 0,1551 925,515

-0,03508 (0,02379) 0,1479** (0,02358) -0,01315 (0,02325)

-0,0001335 (0,0001673) 2,165e-05 (0,0001239) -0,01069 (0,01432) 565 272,360

A kistérségi munkanélküliségi ráta (1997-2007) panelvizsgálatának eredményei A teljes támogatási periódus (1997-2007) hatásainak számszerűsítése céljából panel elemzéssel vizsgáltuk a kistérségi munkanélküliség ráta alakulását. A vizsgálat célja a munkanélküliségi rátának a támogatások tényével való összefüggésének feltárása. A jelen alkalmazásban a „munkanélküliségi ráta” néven elkeresztelt változó (MNRATA) a regisztrált munkanélküliek és a munkaképes korú lakosság hányadosaként állt elő, tekintettel arra, hogy éves bontásban nem találtunk foglalkoztatási adatokat erre a teljes időszakra. Ezért a kapott értékeket nem lehet összevetni más vizsgálatokban szereplő munkanélküliségi ráta értékekkel, továbbá a fenti elemzésekkel való összevetés során is tekintettel kell lenni az eltérő adatok okozta különbségekre. A vizsgálathoz szükséges adatokat a TSTAR adatbázisból nyertük. Ennek megfelelően rendelkeztünk adatokkal a vizsgálati időszak (1997-2007) minden egyes évére vonatkozóan az egyes települések · állandó lakosságának, illetve munkaképes korú lakosságának létszámáról; · a regisztrált munkanélküliek számáról; 159


·

az adott településen regisztrált gazdasági társaságok számáról, ezek iparági megoszlásáról; · az ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások számáról és a teljes lakásállomány nagyságáról. Ezeket az adatokat egészítettük ki az ipari parkok és a logisztikai vállalkozások felé a vizsgált időszakban nyújtott támogatások adataival. Az ily módon összeállt adatbázison kíséreltük meg a panel vizsgálat lefolytatását. Elemzésünk során a fenti összehasonlításon alapuló vizsgálatban talált legjobb modellspecifikáció érvényességét vizsgáltuk. Ennek megfelelően a települési szintű adatokat kistérségi szintű adatokká aggregáltuk. A magyarázó változók között megjelennek az adott kistérség foglalkoztatási potenciálját megragadni kívánó vállalatsűrűség (VALLSUR, egy munkaképes korúra jutó vállalkozások száma) mutatója, a mezőgazdasági vállalkozások aránya (MEZOG, az összes vállalkozás százalékában), az ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (VIZES). Elemzésünk során vizsgáltuk az elérhető munkaerő minőségét mérő átlagos iskolázottság (OSZTALY) változót is. Ez a változó azonban nem állt rendelkezésre minden egyes évre. Feltehető ugyanakkor, hogy változása évről évre nem túl jelentős, ezért nem nyilvánvaló, hogy az adat hiánya becslési korlátot jelent. A vizsgálat során ennek a változónak a népszámlálásból származó, 2001-es értékét szerepeltettük (OSZTALY, az elvégzett osztályok egy állandó lakosra jutó, átlagos száma). Hasonlóképpen jártunk el az adott kistérség földrajzi elhelyezkedését mérő, TAV_BP változóval is, amely a Budapesttől való közúti távolság egy mérőszáma. A támogatási hatások vizsgálatához fix hatás modellt készítettünk, amelyben teszteltük, hogy a munkanélküliségi ráta változása összefüggésben áll-e a támogatás tényével, illetve a megfigyelt, a munkanélküliség értékét meghatározó egyéb, panel szerkezetben rendekezésre álló adatokkal. A becslési eredményeket az alábbi táblázat tartalmazza. 106. táblázat: A munkanélküliségi ráta becslésének statisztikái Dependent Variable: D(MNRATA) Method: Panel Least Squares Date: 11/17/09 Time: 06:01 Sample (adjusted): 1998 2007 Periods included: 10 Cross-sections included: 174 Total panel (balanced) observations: 1740 Cross-section weights (PCSE) standard errors & covariance (d.f. corrected)

C VALLSUR TAMOGD(-1)

Coefficient 0.004642 -0.200943 -0.000613

Std. Error 0.001271 0.063799 0.000572

t-Statistic 3.653740 -3.149627 -1.070995

Prob. 0.0003 0.0017 0.2843

Effects Specification

Cross-section fixed (dummy variables) Period fixed (dummy variables)

R-squared Adjusted R-squared S.E. of regression Sum squared resid Log likelihood F-statistic Prob(F-statistic)

0.397655 0.326381 0.007964 0.098617 6038.036 5.579225 0.000000

Mean dependent var S.D. dependent var Akaike info criterion Schwarz criterion Hannan-Quinn criter. Durbin-Watson stat

0.000612 0.009703 -6.727627 -6.146936 -6.512905 2.392744

A táblázatban nem szerepelnek a nem szignifikáns változók (VIZES, MEZOG), ám a vizsgálatban benne hagytuk a támogatási dummy változónak a legkevésbé inszignifkáns késleltetett változóját. A támogatás hatását jelző változó nem 160


szignifikáns. A modell reziduumának vizsgálata -20%-os autokorrelációt mutat (szignifikánsan), amely arra utal, hogy a differencia-képzés nem volt elégséges a munkanélküliségi ráta trendjének kiszűrésére. Az oktatás hatásának vizsgálatára készített elemzéseinkben a kereszthatásokat fix hatás helyett véletlen hatás modellel kellett szűrni, tekintettel arra, hogy a fix hatás modellek nem tudnak kezelni időben változatlan magyarázó változót. Egyfelől az eredmények nagyon hasonlóak a fent bemutatott modell eredményeihez (nem szignifikáns támogatási hatás, autokorrelált reziduumok), másfelől erőteljesen megkérdőjelezhető az oktatás változó exogenitása. A regresszió statisztikái a következő táblázatban láthatóak. 107. táblázat: A munkanélküliségi ráta panel regressziójának statisztikái Dependent Variable: D(MNRATA) Method: Panel EGLS (Cross-section random effects) Date: 11/17/09 Time: 06:27 Sample (adjusted): 1998 2007 Periods included: 10 Cross-sections included: 174 Total panel (balanced) observations: 1740 Swamy and Arora estimator of component variances Cross-section weights (PCSE) standard errors & covariance (d.f. corrected)

C TAMOGD(-1) VALLSUR OSZTALY

Coefficient 0.020652 -0.000560 0.033826 -0.002502

Std. Error 0.003673 0.000509 0.020878 0.000476

t-Statistic 5.623285 -1.098742 1.620140 -5.262149

Prob. 0.0000 0.2720 0.1054 0.0000

Effects Specification S.D.

Cross-section random Period fixed (dummy variables) Idiosyncratic random

Rho

0.000000

0.0000

0.007964

1.0000

Weighted Statistics

R-squared Adjusted R-squared S.E. of regression F-statistic Prob(F-statistic)

0.348688 0.344162 0.007858 77.04746 0.000000

Mean dependent var S.D. dependent var Sum squared resid Durbin-Watson stat

0.000612 0.009703 0.106634 2.213517

Unweighted Statistics

R-squared Sum squared resid

0.348688 0.106634

Mean dependent var Durbin-Watson stat

0.000612 2.213517

A regresszió reziduumának autokorreláltságát vizsgáló regresszió együtthatójának értéke -0.12, és szignifikánsan különbözik nullától. A fenti regresszió tehát nem tudja megnyugtatóan kezelni a munkanélküliségi ráta időbeni autokorreláltságának problémáját. Az oktatás változónak a többi magyarázó változóval való korrelációját vizsgáló Hausman teszt statisztika értéke 16,36, amely 2 szabadságfokú khi-négyzet eloszlást követ. Azaz a teljes egyenlet szintjén gyakorlatilag elvethetjük az oktatás változó exogenitásának feltevését. Ez az eredmény finomítható, mert a magyarázó változónkénti vizsgálat eredménye arra utal, hogy a támogatás dummy és az oktatás változó egymás közötti korrelációja lényegében elhanyagolható, és a problémát a válllatsűrűség változóval való korreláció okozza. Mindezen problémákon túlmenően a vállalatsűrűség változó előjele intuícióellenes. Mindezek 161


együtt erőteljesen megkérdőjelezik a modellspecifikáció helyességét, módszertani szempontból legjelentősebb probléma az exogenitásra vonatkozó feltevés elutasítása, így ezt a modellt el kellett vetnünk. A fenti modellekkel kapcsolatos módszertani aggályaink miatt dinamikus panel modell vizsgálatára is vállalkoztunk. Habár ennek munkaigénye jelentősen meghaladja a rendelkezésre álló keretet, az alábbiakban közöljük az erre vonatkozó első eredményeket. A dinamikus panel modellben a függő változó a munkanélküliségi ráta szintje, a magyarázó változók között azonban megjelenik a változó késleltett értéke is. A modellben a keresztmetszeti hatásokat differenciaképzéssel kapjuk meg, ezért időben változatlan magyarázó változó e modellben nem szerepelhet (mint amilyen pl. az OSZTALY). A vállalatsűrűség változója azonban továbbra is szignifikáns. A korábbiaktól eltérően a támogatás hatását mérő dummy változó szignifikánssá vált, előjele negatív, értéke -0,8%. A támogatási dummy változó szerint tehát a támogatásban részesült kistérségekben a munkanélküliségi ráta 0,8%-ponttal kisebb mértékben növekedett, mint más kistérségekben, a munkanélküliségi ráta értékét befolyásoló más magyarázó változókra történt kontrollálást követően. A regresszióban magyarázó változóként jelennek meg az egyes éveket jelző dummyk. A modellspecifikációs tesztek közül egyfelől vizsgáltuk a regresszió reziduumának autokorreláltságát. Ezt a reziduumra felírt regresszió becsült együtthatójának szignifikanciájából láthatjuk. Az eredmények szerint a hibatag időbeni autokorreláltsága elvethető. Másfelől vizsgáltuk az instrumentumokra vonatkozó specifikációs teszteket. A késleltetett endogén változó miatt a modellt GMM módszerrel becsültük, instrumentumnak az endogén változó további késleltetett értékeit alkalmaztuk (MNRATA(-2)). Az instrumentumok túlidentifikációjára vonatkozó teszteket a táblázat utolsó sorában szereplő információkból tudjuk elvégezni. A táblázatban szereplő „J-statisztika” 42 szabadságfokú khi-négyzet eloszlást követ (az instrumentumok rangja – a becsült változók száma, 54-12). A teszt alapján az instrumentumok exogenitásának feltevése elvethető, azaz a jelen modellspecifikáció – bár igen ígéretesnek tűnt – nem felel meg minden módszertani elvárásnak.

162


108. táblázat: A munkanélküliségi ráta panel vizsgálatának statisztikái, dinamikus modell Dependent Variable: MNRATA Method: Panel Generalized Method of Moments Transformation: First Differences Date: 11/17/09 Time: 04:52 Sample (adjusted): 1999 2007 Periods included: 9 Cross-sections included: 174 Total panel (balanced) observations: 1566 Cross-section weights instrument weighting matrix Cross-section weights (PCSE) standard errors & covariance (d.f. corrected) Instrument list: @DYN(MNRATA,-2) @LEV(@SYSPER)

MNRATA(-1) TAMOGD VALLSUR @LEV(@ISPERIOD("1999")) @LEV(@ISPERIOD("2000")) @LEV(@ISPERIOD("2001")) @LEV(@ISPERIOD("2002")) @LEV(@ISPERIOD("2003")) @LEV(@ISPERIOD("2004")) @LEV(@ISPERIOD("2005")) @LEV(@ISPERIOD("2006")) @LEV(@ISPERIOD("2007"))

Coefficient -0.252766 -0.008811 -3.031812 -0.000493 -0.003123 -0.002030 0.002234 0.007396 0.014474 0.008490 0.002254 0.014389

Std. Error 0.104735 0.003982 0.500223 0.001117 0.000730 0.000908 0.000941 0.000924 0.001214 0.001299 0.001286 0.001349

t-Statistic -2.413381 -2.212634 -6.060917 -0.441411 -4.279327 -2.236685 2.372952 8.000511 11.92500 6.537399 1.752760 10.66743

Prob. 0.0159 0.0271 0.0000 0.6590 0.0000 0.0254 0.0178 0.0000 0.0000 0.0000 0.0798 0.0000

Effects Specification

Cross-section fixed (first differences) Period fixed (dummy variables)

Mean dependent var S.E. of regression J-statistic

0.001718 0.008886 106.2664

S.D. dependent var Sum squared resid Instrument rank

0.009239 0.122698 54.00000

Összefoglalásul elmondhatjuk, hogy a munkanélküliségi ráta panel vizsgálatára irányuló elemzéseink valószínű legjobb modelljének a dinamikus panel modellt tekinthetjük, még akkor is, ha az endogenitás kezelésére alkalmazott instrumentumok nem tökéletesek. Az eredmények azonban komoly bizonytalanságot hordoznak magukban, részben az adatok, részben a módszertani problémák tekintetében, és számos ponton nem beszélhetünk robosztus eredményekről. Mindezen problémákat szem előtt tartva, a különböző ipari parki és logisztikai vállalkozások fejlesztésére nyújtott támogatásoknak a területi munkanélküliségre gyakorolt pozitív hatása nem zárható ki. TOR 3.7. kérdés: Kimutathatóak-e nem szándékolt negatív hatások? Az állami támogatások célja, hogy az ipari telephelyek fejlesztésével végeredményben az azokban működő cégek versenyképességét növeljék. Az ilyen jellegű támogatások nem szándékolt negatív hatást fejthetnek ki a gazdaságra. A hatásvizsgálat jelen pontjában néhány, a szakirodalomban gyakorta mért és elemzett ilyen negatív hatás mérésére vállalkozunk. Felesleges kapacitások létrejötte Az állami támogatások érzéketlenek a piaci jelzésekre. Ezért előfordulhat, hogy olyan ipari parkok kaptak támogatást, amelyek szolgáltatásaira nem volt valós piaci igény. 163


Ezért megvizsgáljuk, hogy a támogatásban nyertes ipari telephelyeken nagyobb-e a kapacitások kihasználatlansága, mint a pályázaton nem nyertes ipari telephelyeken. A kapacitáskihasználtságot az ipari park nettó területének betelepítettségével mérjük. A százalékos értékek a kezdeti időszakban 5% és 100% között ingadoztak. A támogatás hatásának vizsgálatára készített több modellvariánsunk között a különbség elsősorban a magyarázó változók bőségében keresendő, azaz egyre szűkülő listával készítettük az elemzéseinket. A támogatás hatását mérő TAMOG dummy változó előjele, szignifikanciája és nagysága meglehetős stabilitást mutatott. A betelepítettség változásának egyik meghatározó tényezője a kezdeti évre jellemző betelepítettségi szint, amelynek előjele negatív. A vizsgálati időszak elején nagyobb betelepítettséggel jellemezhető ipari parkokban a kapacitások kihasználtsága tehát kisebb mértékben növekedett. A hatás jelentősnek nevezhető, az átlagos kezdeti kihasználtsági szint (59%) mellett 17,7%ponttal alacsonyabb növekedés volt megfigyelhető. Az ipari parkba betelepült vállalatok átlagos méretét mérő FIRMSIZE4 változó is szignifikáns, előjele negatív. Ahol a vállalatok által foglalkoztatottak száma átlagosan nagyobb, ott kisebb mértékű volt a betelepítettség változása. Átlagosan 85 főt foglalkoztattak az ipari parkba települt vállalatok, ez a vállalatméret önmagában 1%ponttal csökkenti a betelepítettség változását. Az iparági szerkezetet mérő változók közül a logisztikai vállalkozások számát (arányát) mérő LOGI_VDB változó bizonyult szignifikánsnak. Ennek előjele negatív, ami azt jelenti, hogy amely ipari parkokban nagyobb arányban voltak jelen a logisztikai iparágban működő vállalkozások, ott kisebb mértékben növekedett a betelepítettség. Ennek a kontrollváltozónak az átlaga 0,08 (maximuma 1), az átlagos arányú logisztikai üzletiági jelenlét tehát csak minimálisan, 2 százalékponttal csökkentette a betelepítettség változását. A teljes ipari parki populációra vetítve így azt mondhatjuk, hogy ennek a változónak a hatása – bár szignifikáns – kicsi. A földrajzi elhelyezkedést mérő változók közül a Budapesttől való közúti távolság (percben, TAV_BP), és a nyugati határszéltől való közúti távolság (percben, TAV_NYHATAR) egyaránt szignifikánsnak bizonyult. Az előbbi előjele negatív, ami arra utal, hogy a Budapesthez közelebbi ipari parkokban nagyobb mértékben növekedett a betelepítettség, míg az utóbbi előjele pozitív, ami szintén arra utal, hogy a nyugati határszéltől távolodva is jobban növekedett a betelepítettség. E két változó együttmozgása a Duna két oldalán eltérő, ezért együttes szignifikanciájuk a térben nem lineáris folyamatok jelenlétére utal. Szignifikánsnak bizonyult az ipari parkok önkormányzati tulajdonlását megragadó ONKORM dummy is. Ennek együtthatója megmutatja, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő ipari parkokban 6% ponttal nagyobb mértékben növekedett a betelepítettség, mint – minden egyéb változatlansága mellett – más ipari parkokban. A betelepítettség változásának szignifikáns magyarázóváltozója az ipari parkba települt vállalatok által realizált árbevétel azon hányada, amely exporttevékenységből fakad (EXPARANY4). Az átlagos ipari parkban az árbevétel exporthányada 35% (mediánja 26,7%), amely így önmagában 4,7%ponttal nagyobb betelepítettség növekedést magyaráz. A támogatás hatását mérő TAMOG dummy változó nagysága a különböző modellspecifikációkban egyaránt 9%pont, azaz a támogatott ipari parkokban átlagosan ilyen mértékű betelepítettség növekedést tulajdoníthatunk a támogatás tényének. A felesleges kapacitások kiépülésére vonatkozó aggályokat tehát – az átlagos ipari park esetében – elvethetjük.

164


109. táblázat: A betelepítettség változásának ökonometriai vizsgálata const BETEL_NET4 EXPARANY4 TAV_BP TAV_NYHATAR ONKORM LOGI_VDB FIRMSIZE4 TAMOG N 2 Adj. R lnL

Model 82 0,2230** (0,05253) -0,3044** (0,05056) 0,1332** (0,04946) -0,0006034** (0,0002447) 0,0003174* (0,0001871) 0,06234** (0,03083) -0,2429** (0,1204) -0,0001127** (4,225e-05) 0,09393** (0,04408) 164 0,2067 57,608

Model 84 0,2385** (0,04435) -0,2989** (0,04987) 0,1020** (0,04904)

Model 86 0,2656** (0,04101) -0,2982** (0,05072)

-0,2472* (0,1313) -0,0001195** (3,552e-05) 0,09123** (0,04457) 164 0,1896 54,293

-0,2648* (0,1362)

0,08949** (0,04493) 164 0,1731 51,609

Model 88 0,2302** (0,03640) -0,2791** (0,04887)

0,09383** (0,04502) 164 0,1461 48,458

Holtteherveszteség A támogatott vállalkozások által megvalósított üzleti infrastruktúra-fejlesztő beruházások egy része vélhetően a támogatások hiányában is megvalósult volna (ez akkor is így van, ha a támogatás gazdasági indokai között éppen ellentétes feltevés szerepel). Ennek az ún. holtteherveszteségnek a nagysága ökonometriai eszközökkel is kimutatható. Ezzel megbecsülhetjük, hogy milyen mértékben „finanszírozta túl” az állam a beruházást végrehajtókat. A becsléseket az ipari parkok által nyújtott szolgáltatások három fő csoportjára külön-külön végeztük el. 1. Alapszolgáltatások Az alapszolgáltatások változására vonatkozó korábbi regressziós vizsgálataink során bemutatott három modell közül az elsőt alkalmazzuk a holtteherveszteség kiszámításhoz. Az első lépés annak meghatározása, hogy milyen mértékű szolgáltatásfejlesztést valósítottak volna meg az ipari parkok támogatás hiányában. Ehhez a támogatott populáció alapszolgáltatás-fejlesztését hasonlítjuk a nem pályázó, nem támogatott populációban megvalósult alapszolgáltatás-fejlesztéshez. A két regresszió készítése során mindkét esetben kontrollcsoportnak a nem pályázó, nem támogatott ipari parkokat vettük. Az első regresszió esetében a vizsgálatban csak a nyertes ipari parkok (és a kontrollcsoport), a második esetében csak a pályázó, de nem nyertes ipari parkok (és a kontrollcsoport) szerepeltek. Az alapszolgáltatások fejlesztését magyarázza az ipari parkba települt vállalatok átlagos mérete (FIRMSIZE4), a kiinduló szolgáltatási szint (SZOLG4_ALAP), és a feldolgozóipari vállalatok aránya a betelepült vállalkozások között (FELDOLG_VDB). E három kontrolltényező mindkét regresszióban szignifikáns, habár együtthatójuk nagysága eltérőnek bizonyult. A támogatott ipari parkok által a támogatással összefüggésben felmerült alapszolgáltatás-fejlesztés mértéke 0,3409, míg a pályázó, de nem támogatott ipari parkok körében a támogatás tényével összefüggésbe hozható értéke 0,2659. Ez utóbbi együttható azonban nem különbözik 0-tól szignifikánsan. Mindezt figyelembe véve elmondható, hogy a megvalósult alapszolgáltatás-fejlesztés legalább 22%-a várhatóan nem valósult volna meg a támogatás nélkül, ugyanakkor ennél pontosabb értéket ezekből az eredményekből nem lehet megállapítani. 165


110. táblázat: Az alapszolgáltatás-nyújtás holtteherveszteségének becslésére irányuló regresszió eredményei const FIRMSIZE4 SZOLG4_ALAP FELDOLG_VDB TAMOG

Model 98 0,4859** (0,1486) 0,0003692** (0,0001394) -0,1352** (0,04270) -0,3852* (0,2028) 0,3409** (0,09988)

PALYAZ n 2 Adj. R lnL

128 0,0708 -100,088

Model 99 0,5957** (0,1540) 0,0004130** (0,0001505) -0,1781** (0,04738) -0,5328** (0,2168)

0,2659 (0,2345) 124 0,1226 -105,497

2. Üzleti szolgáltatások Az üzleti szolgáltatások változására vonatkozó korábbi regressziós vizsgálataink során bemutatott modellek közül a másodikat alkalmaztuk a holtteherveszteség kiszámításhoz. Az első lépés annak meghatározása, hogy milyen mértékű szolgáltatásfejlesztést valósítottak volna meg az ipari parkok támogatás hiányában. Ehhez a támogatott populáció üzleti szolgáltatás-fejlesztését hasonlítjuk a nem pályázó, nem támogatott populációban megvalósult üzleti szolgáltatás-fejlesztéshez. A két regresszió készítése során mindkét esetben kontrollcsoportnak a nem pályázó, nem támogatott ipari parkokat vettük. Az első regresszió esetében a vizsgálatban csak a nyertes ipari parkok (és a kontrollcsoport), a második esetében csak a pályázó, de nem nyertes ipari parkok (és a kontrollcsoport) szerepeltek. Az üzleti szolgáltatások fejlesztését magyarázza az ipari parkba települt vállalatok átlagos mérete (FIRMSIZE4), az ipari park betelepítettsége a támogatás időszak elején (BETEL_NET4), a kiinduló szolgáltatási szint (SZOLG4_UZLETI).116 Kimutatható statisztikai kapcsolat áll fenn továbbá a fejlesztés és a feldolgozóipari vállalatok aránya (FELDOLG_VDB), a kereskedelmi tevékenységet végző vállalatok aránya (KER_VDB) között, valamint szintén befolyásoló tényezőnek bizonyult a földrajzi elhelyezkedés (TAV_NYHATAR, TAV_BP). Ezek a kontrolltényezők mindkét regresszióban szignifikánsnak bizonyultak, habár együtthatójuk nagysága időnként változást mutatott. Fontos megemlíteni, hogy az üzleti szolgáltatások modellezése során a szelekciós torzítás szignifikáns tényező, ezért ezekre kontrollálni kellett („d”-vel kezdődő változók). Ez a szelekciós torzítás a pályázó, de nem nyertes ipari parkoknál nem merül fel (hiszen nem kapták meg a támogatást), ezért ezeket a magyarázó változókat a pályázó, de nem támogatott populációra vonatkozó egyenletből kihagytuk.117 A támogatott ipari parkok által a támogatással összefüggésben felmerült üzleti szolgáltatás-fejlesztés mértéke 0,8095, míg a pályázó, de nem támogatott ipari parkok körében a támogatás tényével összefüggésbe hozható értéke 0,5350. Mindebből arra következtethetünk, hogy a megvalósult üzleti szolgáltatás-fejlesztés átlagosan 33%-a a támogatás nélkül várhatóan nem valósult volna meg. Az adat értékelésénél szem előtt kell tartani azonban, hogy a pályázó, de nem nyertes ipari parkokra vonatkozó vizsgálat eredménye nem (sem) robusztus, a PALYAZ dummy együtthatójának nagysága a modell legkisebb változtatása esetén is jelentősen 116

Az eredeti változatban az ipari parkba a vizsgált időszak elején már betelepült vállalatok száma (VALLDB4) is szerepelt, a populáció ilyen kettéosztása után azonban elvesztette a szignifikanciáját, ezért kihagytuk ebből a vizsgálatból. 117 A változók kihagyása mellett az elvi megfontolásokon túlmenően az is hozzájárult, hogy nem bizonyultak szignifikánsnak. 166


változik, igen gyakran szignifikanciáját is elveszíti. Ez az eredmény tehát nagyon erősen érzékeny a vizsgálat során alkalmazott konkrét modellspecifikációra. 111. táblázat: Az üzleti szolgáltatás-nyújtás holtteherveszteségének becslésére irányuló regresszió eredményei Const TAV_BP FIRMSIZE4 BETEL_NET4 TAV_NYHATAR SZOLG4_UZLETI FELDOLG_VDB KER_VDB dBETEL_NET4 dTAV_NYHATAR dSZOLG4_UZLETI dFELDOLG_VDB dKER_VDB TAMOG

Model 64 0,4335 (0,3288) 0,005276** (0,001712) 0,0003705* (0,0002048) 0,8524** (0,2906) -0,002386* (0,001300) -0,3017** (0,07318) -1,151** (0,3390) -0,8884* (0,4630) 1,638** (0,3876) -0,01049** (0,001317) -0,4122** (0,07767) -2,629** (0,4997) -2,448** (0,7468) 0,8095** (0,09707)

PALYAZ N 2 Adj. R lnL

128 0,2745 -130,044

Model 65 0,3932 (0,3067) 0,005531** (0,001724) 0,0004541** (0,0001954) 0,7270** (0,2805) -0,002223* (0,001247) -0,2988** (0,06586) -1,046** (0,3227) -0,8525* (0,4434)

0,5350** (0,2484) 124 0,2167 -132,430

3. Innovációs szolgáltatások Az innovációs szolgáltatások változására vonatkozó korábbi regressziós vizsgálataink során bemutatott három modell közül az elsőt alkalmazzuk a holtteherveszteség kiszámításhoz. Az első lépés annak meghatározása, hogy milyen mértékű szolgáltatásfejlesztést valósítottak volna meg az ipari parkok támogatás hiányában. Ehhez a támogatott populáció innovációs szolgáltatás-fejlesztését hasonlítjuk a nem pályázó, nem támogatott populációban megvalósult innovációs szolgáltatásfejlesztéshez. A két regresszió készítése során mindkét esetben kontrollcsoportnak a nem pályázó, nem támogatott ipari parkokat vettük. Az első regresszió esetében a vizsgálatban csak a nyertes ipari parkok (és a kontrollcsoport), a második esetében csak a pályázó, de nem nyertes ipari parkok (és a kontrollcsoport) szerepeltek. Az innovációs szolgáltatások fejlesztését magyarázza a kiinduló szolgáltatási szint (SZOLG4_INNOV), és a feldolgozóipari, építőipari és kereskedelmi vállalatok aránya a betelepült vállalkozások között (FELDOLG_VDB, EPITO_VDB, KER_VDB). Ezek a kontrolltényezők mindkét regresszióban szignifikánsnak bizonyultak, habár együtthatójuk nagysága eltérőnek bizonyult. A támogatott ipari parkok által a támogatással összefüggésben felmerült innovációs szolgáltatás-fejlesztés mértéke 0,2564, míg a pályázó, de nem támogatott ipari parkok körében a támogatás tényével összefüggésbe hozható értéke 0,08102. Ez utóbbi együttható azonban egyrészt nem különbözik 0-tól szignifikánsan, másfelől a különböző modellspecifikációkban jelentősen eltérő értékeket vett fel. Mindezt figyelembe véve elmondható, hogy a megvalósult innovációs szolgáltatás-fejlesztés 167


legalább 68%-a várhatóan nem valósult volna meg a támogatás nélkül, ugyanakkor ennél pontosabb értéket, illetve ennek az értéknek a megbízhatóságát ezekből az eredményekből nem lehet megállapítani. 112. táblázat: Az innovációs szolgáltatás-nyújtás holtteherveszteségének becslésére irányuló regresszió eredményei Const SZOLG4_INNOV EPITO_VDB FELDOLG_VDB KER_VDB TAMOG

Model 80 1,466** (0,4968) -0,2295** (0,07812) -1,749** (0,6288) -1,616** (0,5667) -1,394** (0,6128) 0,2564* (0,1491)

PALYAZ n 2 Adj. R lnL

128 0,1232 -140,729

Model 81 1,412** (0,4787) -0,2817** (0,07088) -1,582** (0,6001) -1,553** (0,5603) -1,128* (0,6448)

0,08102 (0,2961) 124 0,1489 -140,419

TOR 4.c.4. kérdés: Hozzájárult-e az intézkedés, ha igen, milyen mértékben a technológiaintenzív iparágakra és szolgáltatásokra épülő gazdaság kiépítéséhez? A GVOP 1.2 intézkedés célja a vállalati versenyképesség növelése, elsősorban a versenyképességet jelentősen javító magas hozzáadott értékű termelést és szolgáltatást eredményező beruházások támogatása révén. Ezért e program keretében elsődlegesen a magas szintű infrastruktúra kialakítása áll, amely feltevés szerint megteremti azt a kedvező üzleti környezetet, amely a technológiaintenzív iparágak betelepüléséhez szükséges. Mindezek miatt a hatástanulmány jelen részében arra a kérdésre keressük a választ, hogy a támogatásokkal összefüggésben megfigyelhető-e az ipari parkokban a technológiaintenzív iparágakban tevékenykedő vállalatok megjelenése és számának növekedése egyfelől, illetve az általuk létrehozott hozzáadott értéknövekedés összefüggésbe hozható-e a támogatás tényével és összegével. Ezen kérdések megválaszolásával képet alkothatunk arról, hogy az üzleti telephelyek fejlesztése mennyire felelt meg a GVOP 1.2 intézkedésben megfogalmazott céloknak, nevezetesen milyen mértékben járult hozzá a technológiaintenzív iparágak betelepüléséhez. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy a támogatás és az általa létrejött fejlett üzleti környezet nem az egyedüli meghatározója a vállalatok telephely-választási döntéseinek. Ezért az egyéb hatások kiszűrése érdekében a regionális és iparági hatásokra (amelyek eltérően jelentkezhetnek az egyes ipari parkok esetében) kontrollálni kellett a lefolytatott vizsgálatokban. A technológiaintenzív iparágak körének meghatározása A technológiaintenzív iparágak körének meghatározásához az OECD nómenklatúrát használtuk fel. A megfelelő kategóriák: high-tech feldolgozóipar, medium high-tech feldolgozóipar, tudásintenzív szolgáltatások és high-tech tudásintenzív szolgáltatások. A technológiaintenzív iparágak és szolgáltatások körének elhatárolásánál fontos szempontként figyelembe kell venni azt is, hogy megfelelő számú megfigyelést 168


tartalmazzon a vizsgálat. A technológiaintenzív tevékenységet végző vállalatok körét TEÁOR kódjaik alapján határoltuk le. A megfelelő iparágak TEÁOR kódjainak első két számjegyét a következő táblázat tartalmazza. Az elemzés során a vállalatok TEÁOR kódjait 2004-ben és 2007-ben is vizsgáltuk. Néhány vállalatnak változott a főtevékenysége, így a hozzátartozó TEÁOR kód is. Ezért az is előfordult, hogy egy ipari parkon belül a technológiaintenzív vállalatok száma nem csak az újonnan betelepült vállalatok miatt változott, hanem a már korábban is ott lévő, de főtevékenységét megváltoztató vállalatok miatt is. Például, ha egy vállalat nem technológiaintenzívről technológiaintenzívre változtatta főtevékenységét, ezáltal eggyel nőtt a technológiaintenzív vállalatok száma. 113. táblázat: Technológiaintenzív tevékenységek TEÁOR kód szerint TEAOR

TEVÉKENYSÉG

High-tech feldolgozóipar 30

Iroda-, számítógépgyártás

32

Híradás-technikai termék, készülék gyártása

33

Műszergyártás

Medium-high-tech feldolgozóipar 24

Vegyi anyag, termék gyártása

29

Gép, berendezés gyártása.

31

Máshova nem sorolt villamos gép gyártása

34

Közúti jármű gyártása

35

Egyéb jármű gyártása

Tudásintenzív szolgáltatások 61

Vízi szállítás

62

Légi szállítás

64

Posta, távközlés

65

Pénzügyi közvetítés

66

Biztosítás, nyugdíjalap

67

Pénzügyi kiegészít_ tevékenység

70

Ingatlanügyletek

71

Kölcsönzés

72

Számítástechnikai tevékenység

73

Kutatás-fejlesztés

74

Egyéb gazdasági szolgáltatás

80

Oktatás

85

Egészségügyi, szociális ellátás

92

Szórakoztatás, kultúra, sport

A technológiaintenzív vállalatok számának változására vonatkozó ökonometriai vizsgálat eredményei Az ipari parkok támogatásának a technológiaintenzív iparágra gyakorolt hatásának elemzése során az első szint az ipari parkok szintjén mérhető hatás számszerűsítése. Ennek során azt vizsgáljuk, hogy az ipari parkokban növekedett-e a technológiaintenzív tevékenységet végző vállalatok száma. Az elemzés során azon ipari parkok adatait használtuk fel, amelyek 2004-ben és 2007-ben is léteztek, és mindkét évben adtak be bevallást az általuk nyújtott szolgáltatásokról. Így összesen 135 ipari parkot tudtunk bevonni a vizsgálatba. A vizsgálat eredményeit a következő táblázat foglalja össze. 169


114. táblázat: Az ipari parkokba betelepült technológiaintenzív vállalatok számának változása Const techintceg2004 INNOV_ VAL Magmunk

Modell 1 0,5451** (0,2174) 0,1024** (0,04540) 0,6363** (0,3055) -0,5060** (0,2008)

TAMOG

Modell 2 0,571** (0,2499) 0,1078** (0,0487) 0,6375** (0,3041) -0,5322** (0,2213) -0,3049 (1,071)

TAV_AUTOP N 2 Adj. R lnL

135 0,1319 -316,803

135 0,1261 -316,736

Modell 3 1,057** (0,4300)

Modell 4 0,5967** (0,2489)

Modell 5 0,5017** (0,2110)

Modell 6 0,5276** (0,2061)

0,7227** (0,3441) -0,1235** (0,04771) 1,156 (1,251) -0,01072* (0,005808) 135 0,0507 -322,323

0,6957** (0,3378) -0,08969** (0,03602) 1,302 (1,289)

0,6956** (0,3367)

1,307 (1,284)

1,401 (1,317)

135 0,0420 -323,457

135 0,0490 -323,478

141 0,0171 -338,361

118

Az 1-es modell magyarázó ereje a legnagyobb: 13,2%-ot magyaráz a függő változó varianciájából. A modell szerint a technológiaintenzív vállalatok számának változásával elsősorban az alábbi tényezők hozhatók összefüggésbe: ·

·

·

az innovációs szolgáltatások bővülése (INNOV_VAL), amelyet a magas szintű infrastrukturális fejlesztések proxy változójának tekintünk. Ez a változó előzetes várakozásoknak megfelelően statisztikailag szignifikáns pozitív hatást gyakorol a technológiaintenzív vállalatok számának változására. A 2004-ben az ipari parkban található technológiaintenzív vállalatok száma (techint2004) pozitív előjellel szerepel a modellben. Ez arra utal, hogy ebben az iparágban megfigyelhető egyfajta növekvő mérethozadék, vagyis azokra a telephelyekre, ahol több ilyen jellegű vállalat található, szívesebben költöznek hasonló jellegű vállalatok. A magasan képzett munkaerő elérhetősége (magmunk), amelyet az ipari park telephelyéül szolgáló település átlagos iskolázottságával mérünk. Intuícióval ellentétesnek tűnik az az eredmény, amely szerint a magasabban képzett munkaerő közelsége negatív összefüggésben áll a technológiaintenzív cégek betelepülésével. Ennek több oka is lehet, ezek közül kiemelünk kettőt. Egyfelől az ipari park vonzáskörzete meghaladhatja a település határait, így ez a változó földrajzilag túl szűken határolja le az ingázásnál meghatározó területet. Másfelől a technológiaintenzív iparágak lehatárolásánál figyelembe vett TEÁOR kódok alapján láthatjuk, hogy ebben vegyesen szerepelnek a kvalifikált munkaerőt intenzíven, illetve a képzetlen munkaerőt intenzíven alkalmazó iparágak. A regresszióban szereplő negatív előjel utalhat arra, hogy a két hatás közül az utóbbi dominálhatott.

A 2. modell az elsőnek a támogatás tényét tartalmazó (TAMOG) változóval kibővített változata. A támogatás tényét jelző változó nem szignifikáns, azaz értéke statisztikai értelemben nem különbözik a nullától és előjele sem felel meg az előzetes várakozásoknak. A modell alapján tehát az ipari parkok támogatását nem lehet összefüggésbe hozni a technológiaintenzív vállalatok számának változásával. A 3. és 4. modellek az első két modell további variánsai, amelyekben a fentebb említett magyarázó változókon túlmenően (esetlegesen) szignifikánsnak bizonyult a legközelebbi autópálya lehajtótól mért közúti távolság változója (TAV_AUTOP) is, ez a változó azonban „kiütötte” a technológiaintenzív cégek 2004-es számának változóját. A két modell magyarázóereje nagyban elmarad az első két modellétől. 118

Ebben a modellben nem volt kikötés, hogy az ipari parkok 2004-ban és 2008-ban adjanak bevallást az általuk nyújtott szolgáltatásokról. Így itt egy bővebb populációval tudtunk dolgozni. 170


A támogatás ténye egyik modellben sem gyakorol statisztikailag szignifikáns hatást a függő változóra, de előjele pozitív, ami megfelel az intuíciónknak. Az 5. és 6. modellben kontrollváltozók nélkül vizsgáljuk az infrastruktúra változásának és a támogatásnak a hatását. Itt is azt tapasztaljuk, hogy előbbinek van, míg utóbbinak nincs statisztikailag szignifikáns hatása. Összességében tehát azt találtuk, hogy a támogatásnak nincs statisztikailag szignifikáns hatása a technológiaintenzív vállalatok számának változására. A magas szintű infrastrukturális fejlesztéseknek azonban a modell specifikációjától függetlenül statisztikailag szignifikáns pozitív hatása van a technológiaintenzív vállalatok megjelenésére, ami még az előzetes várakozásainknak is megfelel. A változó együtthatójának számértéke sem ingadozik nagymértékben a modellektől függően (0,63 és 0,72 között mozgott). Ez az eredményünk tehát robusztusnak is mondható.

171


5.2. Logisztikai vállalkozásokra gyakorolt hatások mérése TOR 3.1. kérdés: Az intézkedések, támogatások hatására kimutatható-e az üzleti környezet, az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások minőségének a javulása? A GVOP 1.2.2 konstrukció keretében a logisztikai vállalkozások kapacitás- és szolgáltatás-fejlesztéseinek támogatására került sor. A megvalósult pályázatok többsége raktárkapacitás kiépítésére vonatkozott, ezért e kérdésnél azt vizsgáljuk, hogy a létrejött többlet raktárkapacitás statisztikailag kimutatható összefüggésben áll-e a támogatottság tényével. A vizsgálathoz szükséges kontrollcsoport vállalatokra nem áll rendelkezésünkre raktárkapacitás adat, ezért ezt a vizsgálatot csak valamilyen proxi változó bevonásával tudjuk elvégezni. Az IRM-adatbázisból elérhető mérlegadatokból ki tudjuk számítani a vállalatok tárgyi eszköz-állományának változását, amely a vizsgálati időszak alatt véghezvitt nettó beruházás becslésének tekinthető. Ezt a mutatót használjuk fel a vizsgálat elvégzéséhez, tudva azt, hogy ez a változó más típusú fejlesztések (pl. gépjárműbeszerzés) értékét is tartalmazza. A következő táblázatokban a vizsgált változóknak a 2004-es szinthez viszonyított százalékos változását mértük. Mivel az IRM adatbázis legutoljára 2007-re áll rendelkezésre, ezért ezt a vizsgálatot 2004–2007 közötti összehasonlítással tudjuk csak elvégezni. 115. táblázat: A tárgyi eszköz állományának változása a logisztikai vállalkozások esetében 2004

2007

Változás [%]

Populáció mérete [db] Teljes populáció Nem GVOP által támogatott GVOP által támogatott Tárgyi eszköz állomány [MFt] Teljes populáció Nem GVOP által támogatott GVOP által támogatott

4652 180 25 77 464 458

98 661 1046

27,27 42,46 128,28

A táblázat alapján azt mondhatjuk, hogy 2004 és 2007 között az átlagos logisztikai vállalathoz képest nagyobb mértékű fejlesztést hajtottak végre azok a vállalatok, amelyek a GVOP 1.2.2 keretein belül támogatást kaptak. A támogatottság ténye és a gyorsabb növekedés közötti ok-okozati kapcsolat feltárásához további – regressziós – elemzés elvégése szükséges, ennek hiányában nem lehet kijelenteni, hogy a támogatottság ténye és a gyorsabb növekedés közötti kapcsolat szignifikáns-e. Az ökonometriai hatásvizsgálat eredménye A tárgyi eszköz-bővülésre vonatkozó vizsgálataink eredményét az alábbi táblázat tartalmazza. A változás magyarázata során az alábbi változókat alkalmaztuk. A vizsgálat során használt magyarázó változók három csoportba oszthatók. Az első csoportba azok a változók tartoznak, amelyek valamilyen támogatás tényét jelzik. A második csoportba a vállalat méretére vonatkozó adatok tartoznak. Végül a harmadik csoportba a logisztikai vállalatok földrajzi elhelyezkedésére vonatkozó változók kerültek. A logisztikai vállalatok háromféle módon részesülhettek állami támogatásból. A GVOP 1.2 program keretén belül közvetlenül, amit a modelljeinkben a GVOP dummy változó fog jelölni. Részesülhettek egyéb állami támogatásokból, amit a TAMOG dummy változóval jelölünk. Végül közvetett módon is részesülhettek állami támogatásban, amennyiben egy olyan ipari parkban találhatóak meg, amelyik

172


állami támogatást kapott, ez a változó azonban egyetlen modellspecifikációban sem bizonyult szignifikánsnak, ezért kihagytuk az elemzésből. A tárgyi eszköz változásának magyarázatánál szignifikánsnak bizonyult egyfelől a forgóeszközök induló állomány (Forg2004), valamint a vizsgálati időszak elején megfigyelt tárgyi eszköz állomány négyzete (sq_te2004_sm).119 Végezetül a földrajzi elhelyezkedés szempontjából három változót vizsgáltunk. Az egyik a nyugati határszéltől való közúti távolság (percben), melyet NYUGAT változóval jelölünk. A második a vállalatnak otthont adó településnek a legközelebbi autópálya-lehajtótól mért közúti távolsága (percben), amit az AUTOP változó jelöl. Végül a KMR dummy változó jelöli, hogy a vállalat a közép-magyarországi régióban helyezkedik-e el vagy sem. A legszűkebb modellünk a 4-es modell, amely nem tartalmazza sem a szelekciós torzítás, sem a négyzetes változók, sem a területi változók hatását. Ebben a legegyszerűbb modellünkben a támogatás statisztikailag szignifikánsan pozitív hatást gyakorolt a függő változónkra. Ennek a modellnek a magyarázó ereje 11%, amely egyfelől ugyan nagyon alacsonynak tekinthető, másfelől fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy már ehhez is csak úgy jutottunk el, hogy a tárgyi eszközök állományának változását mérő TEVALT változó két leginkább extrém értékét tartalmazó megfigyelést elhagytuk (egy 10000-nél nagyobb csökkenés és egy hasonló méretű növekedés). Ez a két outlier teljesen elviszi a lineáris regressziót, így az összes később bemutatásra kerülő modellből is mellőztük ezen megfigyeléseket. A 3. sz. modellben a magyarázóerő további javulását értük el nemlineáris hatások beiktatásával. A tárgyi eszközök állományának négyzete, azaz a kiinduló időszaki adat négyzete szignifikánsnak bizonyult, és jelentősen hozzájárul a modell magyarázóerejének a növekedéséhez. A harmadik modell tartalmazza a szelekciós torzítás hatását is. A tárgyi eszközök állományának és a forgóeszközök állományának van szelekciós szerepe a támogatás hatásának megítélésében. A negyedik és legbővebb modellünk a földrajzi elhelyezkedést mérő változókat is tartalmazza. Annak ellenére, hogy szignifikánsnak bizonyultak a tárgyi eszközök változásának magyarázatában, érdemben nem növelték a modell magyarázóerejét. A változók előjele azonban megfelel az előzetes intuíciónak. 116. táblázat: A logisztikai vállalatok tárgyieszköz bővülésének vizsgálata const GVOP TAMOG NYHATAR AUTOP Forg2004 sq_te2004_sm dForg2004 dsq_te2004_sm N 2 Adj. R lnL

Model 1 -11,36 (7,681) 488,2** (105,9) 63,76* (34,94) 0,1093** (0,05104) -0,1945** (0,09591) 0,3039** (0,06403) -0,004925* (0,002717) -0,2116** (0,1060) 0,5171** (0,1567) 4650 0,3224 -31579,013

Model 2 -2,242 (3,977) 486,7** (105,8) 65,11* (35,05)

Model 3 -2,454 (3,931) 441,7** (134,2) 73,45** (35,92)

Model 4 -1,449 (3,665) 456,0** (133,1) 72,37* (37,21)

0,3038** (0,06399) -0,004922* (0,002715) -0,2100** (0,1050) 0,5120** (0,1552) 4650 0,3220 -31581,270

0,3022** (0,06339) -0,004905* (0,002727)

0,2602** (0,06586)

4650 0,3083 -31628,781

4650 0,2393 -31850,424

119

Az sq_te2004_sm változó kiszámításához a tárgyi eszközök állományának négyzetre emelését követően kapott értéket még el is osztottuk 1000-el, mivel a négyzetre emelés önmagában túlságosan nagy értékeket eredményezett, amelyeket már a számítógép nem tudott kellő numerikus pontossággal kezelni. 173


A támogatások hatásának megítélésénél egyrészt fontos figyelembe venni, hogy mind a GVOP-, mind a nem GVOP-támogatások változója az összes modellspecifikációban szignifikáns, pozitív hatást mutat. A hatások nagyságát tekintve a GVOP beavatkozás meglehetős stabilitást mutat fel, a becsült együtthatók modelltől függően 440 és 490 között ingadoznak (465 millió forint ±5 százalék). Ez az érték igen jelentős, mivel a 25 támogatottra ez összesen 11,625 milliárd forintnak megfelelő fejlesztést jelent, amelynek mindössze 20 százaléka a támogatás. Másfelől itt is érvényesül szelekciós torzítás, a nagyobb forgótőkével rendelkező vállalatok esetén a hatás alacsonyabb. A szelekciós torzítással korrigált várható hatás nagysága a 25 támogatott vállalat esetében a -193 millió forinttól a 2319 millió forintig terjed, az átlagos hatás 444 millió forint (medián 334 millió forint). 15. ábra: A várható tárgyieszköz-hatás alakulása a GVOP 1.2.2. támogatott logisztikai vállalkozások körében 0.0025

GVOPhatas_te N(445,44 435,76)

Test statistic for normality: Chi-squared(2) = 55,287 pvalue = 0,00000

0.002

Density

0.0015

0.001

0.0005

0 -500

0

500

1000

1500

2000

GVOPhatas_te

TOR 3.2. kérdés: Milyen különbség mutatható ki a támogatott és nem támogatott vállalkozások jellemzőiben? A) Termelékenység A vizsgálathoz a vállalatok IRM-ben szereplő könyvelési adatait (mérleg, eredménykimutatás) használtuk fel. Ez alapján összehasonlítottuk a teljes populáció átlagos vállalatának teljesítményét a két részpopuláció (pályázó, támogatott) átlagos vállalatának teljesítményével. Azt vizsgáltuk, hogy az egyes populációk hogyan teljesítettek 2004 és 2007 között a következő mutatók alapján: árbevétel; hozzáadott érték (árbevétel – anyagjellegű ráfordítás); adózott eredmény; sajáttőke-arányos nyereség (ROE).

174


117. táblázat: A logisztikai vállalkozások eredményességének néhány mutatója és annak átlagos változása 2004 és 2007 között 2004

2007

Változás [%]

Populáció mérete [db] Teljes populáció

4652

-

Nem GVOP által támogatott

180

-

25

-

GVOP által támogatott Árbevétel [MFt] Teljes populáció

221

286


1322

1868

29,41 41,3

GVOP által támogatott

1091

1493

36,85

Hozzáadott érték [MFt] Teljes populáció

46

60

30,43


337

429

27,29


262

397

46,76 -11,11

Adózott eredmény [MFt]

ROE [%]

Teljes populáció

9

8


62

59

-4,83


70

56

-20,00

Teljes populáció

32,09

-18,34

-50,43


28,21

12,43

-15,78


22,84

10,19

-12,65

120

A táblázat alapján elmondhatjuk, hogy 2004 és 2007 között az átlagos logisztikai vállalathoz képest az általunk vizsgált összes mutató alapján jobban bővültek, illetve kevésbé csökkentek azok a vállalatok, amelyek a GVOP 1.2.2 keretein belül támogatást kaptak, ez alól egyedül az adózott eredmény mutatója képez kivételt. Az eredményességi mutatók alapján ennek az üzletágnak a teljesítménye egyértelműen romlott a vizsgált időszakban. Az adózott eredmény alapján legjobban GVOP által támogatott részpopulációban, míg a ROE alapján itt csökkent a legkevésbé. Ennek az lehet a magyarázta, hogy ez a populáció a romló eredmények ellenére a többi populációval szemben egyre kisebb arányban finanszírozta tevékenységét saját tőkéből, javítva ezzel az egységnyi saját tőkére jutó eredményességet. A nem GVOP keretén belül támogatott vállalatoknál már nem ennyire egyértelmű a kép. A táblázat alapján ez a részpopuláció teljesített legjobban az árbevétel alapján, viszont még a nem támogatott vállalatoknál is kisebb növekedés figyelhető meg a hozzáadott érték tekintetében. A változások vizsgálata mellett az abszolút nagyságok összehasonlítása is fontos észrevételek levonására tesz lehetőséget. Meglehetősen robusztusnak tűnik a bármilyen támogatásban részesült vállalatok és a nem támogatott vállalatok közötti abszolút különbség. Láthatjuk, hogy a támogatott vállalatok átlagos mérete messze meghaladja a bővebb teljes logisztikai iparág átlagos vállalati méretét (a fenti mutatók közül a ROE-t leszámítva mindegyik tekinthető ezek proxijának). A támogatottság ténye és a gyorsabb növekedés közötti ok-okozati kapcsolat feltárásához további – regressziós – elemzés elvégése szükséges, ennek hiányában nem lehet kijelenteni, hogy a támogatottság ténye és a gyorsabb növekedés közötti kapcsolat szignifikáns-e. Az ökonometriai hatásvizsgálat eredménye Az ökonometriai hatásvizsgálatban a hozzáadott érték tömegében bekövetkezett változást magyarázzuk, a vizsgálat célváltozójának mértékegysége tehát millió forint. 120

A változást százalékpontban adtuk meg. 175


A lineáris modellek illeszkedését csak az outlierek szűrése után tudtuk elérni, azokat a vállalkozásokat, amelyek esetében a hozzáadott érték változása abszolút értékben meghaladja az 1 milliárd forintot, outliernek minősítettük és kihagytuk az elemzésből. Összesen 20 ilyen vállalkozás volt, így az elemzés mintaelem-száma 4632 lett. A hozzáadott érték abszolút változását az egyes támogatási kategóriákban és a teljes populációban az alábbi táblázat foglalja össze. 118. táblázat: A hozzáadott érték változása a logisztikai vállalkozások esetében (millió Ft) Populáció Teljes Nem GVOP által támogatott GVOP által támogatott

2004 36,71 176,87 206,56

2007 48,44 233,88 293,26

Változás 11,73 57,01 86,70

A legnagyobb mértékű növekedést a GVOP által támogatott 24 vállalkozás mutatta fel,121 ugyanakkor a hozzáadott érték szintje is itt volt a legnagyobb. A nem GVOP által támogatott vállalati populáció 173 vállalata átlagosan szintén jóval meghaladja a kontrollcsoportnak választott sokaság átlagos méretét, és a változás mértéke is nagyobb. Az eltérő átlagos értékeknek a támogatások tényével való összekapcsolására ökonometriai modellt építettünk, amelybe az elérhető magyarázó változók köréből válogattunk. A rendelkezésre álló információk a vállalatok által közzétett eredménykimutatás- és mérlegadataiból, valamint a vállalat telephelyének, mint földrajzi elhelyezkedésnek az adataiból állnak. Ezek közül az alábbiak bizonyultak szignifikánsnak a hozzáadott érték változásában. 119. táblázat: A hozzáadott érték változásának modellje a logisztikai üzletágban const GVOP TAMOG TAM_IPBEN hozadott2004 Uzletered2004 Arbev2004 Forg2004 sq_Forg2004_sm sq_Arb2004_sm

Model A1 5.147** (1.184) 38.18 (41.17) 36.89** (13.19) -70.16** (31.50) -0.1116** (0.05387) -0.2733** (0.1098) 0.04672** (0.01558) 0.09030* (0.05199) -0.003857* (0.002209) -0.002007** (0.0004479)

dsq_Forg2004_sm dsq_Arb2004_sm dROE_2004 dsq_Uzler200_sm dAUTOP n 2 Adj. R lnL

4632 0.1603 -25637.659

Model A2 4.506** (1.178) 132.2** (19.46) 45.01** (12.75) -84.60** (31.88) -0.1206** (0.05414) -0.2809** (0.1084) 0.04100** (0.01619) 0.1271** (0.05845) -0.005407** (0.002480) -0.001966** (0.0004489) -0.03650** (0.01230) 0.01810** (0.003861) 254.7** (19.94) -13.62** (1.216) -1.780** (0.5176) 4632 0.2036 -25512.653

121

Model B1 4.513** (1.134) 37.66 (41.30) 33.62** (13.60) -62.22* (33.57)

Model B2 4.021** (1.120) 122.3** (21.79) 40.49** (13.24) -73.71** (33.24)

0.03858** (0.009903)

0.04064** (0.009962)

-0.001440** (0.0003992)

-0.001524** (0.0004008)

4632 0.1005 -25799.000

0.01526** (0.004419) 234.9** (24.11) -14.10** (1.594) -1.713** (0.5390) 4632 0.1395 -25694.331

Az outlier szűrés következtében 1 GVOP által támogatott és 7 nem GVOP által támogatott vállalat kiesett az elemzésből. 176


Alapvetően két eltérő modellt építettünk fel a jelenség magyarázatára (ld. a táblázat „A” és „B” jelű modelljei), az „A” jelű modell egy bővebb modell, míg a „B” jelű modell szűkebb. A „B” jelű modell összeállításánál elsősorban a jelentősen összefüggő pénzügyi adatok közötti kollinearitás szintjének csökkentése volt a cél. Ez utóbbi hatás szűréséhez a variancianövekedési tényező (VIF) számításával jutottunk el. Mindkét modellnek két változatát prezentáljuk: az egyikben szerepeltetjük a szelekciós torzítást megragadó változókat, míg a másikban nem. Jól látható e modellekből, hogy a szelekciós torzítást megragadó változók („d”-vel kezdődő nevűek) hatására a támogatás dummy változója szignifikánssá válik, ez is mutatja a szelekcióra történő kontrollálás fontosságát. A hozzáadott érték változását alapvetően három különböző változótípussal hozzuk összefüggésbe. Egyfelől a különböző támogatási típusokat megtestesítő dummyk, GVOP dummy a GVOP 1.2.2 program keretében támogatott logisztikai vállalkozásokat jelzi, TAMOG változó a nem GVOP keretében támogatott vállalkozásokat, míg a TAM_IPBEN dummy azokat a logisztikai vállalkozásokat jelöli, amelyek támogatott ipari parkokban is működnek. A változók egy másik csoportja a vállalatok pénzügyi adatai, ezek egy része a vállalatok eltérő méretére kontrollál. Ilyen például az árbevétel (Arbev2004), a forgóeszközök állománya (Forg2004), míg más változók a teljesítményt mérik: a hozzáadott érték kezdeti értékét (hozadott2004), a szokásos üzleti tevékenység eredményét (Uzletered2004). Ez utóbbi két változó magasan korrelál, és jellemzően magasabb hozzáadott érték mellett a hozzáadott érték kisebb növekedése volt megfigyelhető – e két tény együtt meg is magyarázza az üzleti tevékenység eredménye változó együtthatójának negatív előjelét. Ezért a „B” modellvariációban ezt a változót már nem szerepeltetjük. A vállalat méretét mérő változók mellett azok négyzete is szignifikáns lett (sq_Arb2004_sm és sq_Forg2004_sm), méghozzá ellentétes előjellel. Ez azt jelenti, hogy bár átlagosan nagyobb méretű (nagyobb árbevételű, nagyobb forgóeszköz állománnyal rendelkező) vállalat nagyobb méretű hozzáadottérték növekedést tapasztalt, ez a kapcsolat elmarad a lineáristól. A magyarázó változók harmadik nagy csoportja a szelekciós torzítást mérő változók. Meglepően sok változó bizonyult szignifikánsnak, az eddig tárgyalt pénzügyi mutatókon túlmenően a legközelebbi autópálya-lehajtótól való közúti távolság percben kifejezett értékét mérő változó értéke is befolyásolja a támogatások hatását. (A szelekciós torzítást mérő változók a GVOP támogatási programra vonatkozó szelekciós hatást tükrözik.) A támogatás hatása A GVOP 1.2.2 programban való részvételt jelző dummy változó együtthatója a többi támogatásra és a vállalat pénzügyi adataira történt kontrollálást követően is szignifikáns. A hatás átlagos (teljes populáción belüli) értéke modellspecifikációtól függően 122-132 millió forint (a továbbiakban az A2 jelű modell becsült paramétereit fogjuk alkalmazni a számítások során). A támogatás hatása azonban nem egyenletes a populációban. Ezt jelzik a szignifikáns szelekciós torzítást mérő változók. A szelekciós torzítással korrigált várható hatás nagysága a 25 támogatott vállalat esetében a -655 millió forinttól a 287 millió forintig terjed, az átlagos hatás 31 millió forint (medián 91 millió forint, a becsült várható hatások eloszlását ld. a köv. ábrán).

177


16. ábra: A várható hozzáadott érték-hatás alakulása a GVOP 1.2.2. támogatott logisztikai vállalkozások körében 0.006

GVOPhatas_HE N(31.007,206.43)

Test statistic for normality: Chi-squared(2) = 17.991 pvalue = 0.00012

0.005

Density

0.004

0.003

0.002

0.001

0 -600

-400

-200

0

200

400

600

GVOPhatas_HE

B) Foglalkoztatás A GVOP 1.2.2. kedvezményezettek átlagosan 16, míg összesen 615 főnyi új munkahelyet hoztak létre a projektek monitoringja során gyűjtött információk szerint. E fejezetben azt vizsgáljuk, hogy a beavatkozás foglalkoztatási hatása akkor is mérhető-e, ha a kedvezményezettek munkaerő-állomány változásának mértékét összevetjük a nem támogatott logisztikai vállalkozásoknál tapasztaltakkal. A beavatkozás foglalkoztatásra gyakorolt hatás-vizsgálatában nehézséget jelentett azonban a foglalkoztatási adatok beszerzése. Közvetlen foglalkoztatási adattal nem rendelkezünk, ezért az IRM-ben szereplő személyi jellegű ráfordítások költségadat felhasználásával, a KSH honlapján elérhető ágazati átlagbér értékét felhasználva jutottunk olyan mutatóhoz, amelyet a foglalkoztatás egyfajta becslésének (proxijának) tekinthetünk. A béradatokat elosztottuk a bruttó havi átlagkereset 12-szeresével, azaz a 2004-es adatokat 157.749 Ft tucatszorosával, míg a 2007-es adatokat 194.810 Ft tucatszorosával. Az így kapott változót az egyes vállalkozások által foglalkoztatottak számának tekintettük. A kapott foglalkoztatási adatok átlagos értékeit mutatjuk be az alábbi táblázatban a teljes logisztikai üzletág, a nem GVOP keretében támogatott, 179 vállalkozás és a GVOP 1.2 intézkedés révén támogatott 25 logisztikai vállalkozás esetében. 120. táblázat: A logisztikai üzletágban foglalkoztatottak számának becsült változása

Teljes logisztikai üzletág Nem GVOP által támogatott cégek GVOP által támogatott cégek 178

2004

2007

12,28 83,91 73,95

14,32 94,39 100,50

Változás fő % 2,04 16,6 10,48 12,5 26,55 35,9


A táblázatból nyilvánvalóan kitűnik, hogy a GVOP 1.2 program által támogatott vállalatoknál abszolút nagyságban és százalékosan, azaz relatív nagyságban is a legnagyobb bővülést tapasztaljuk. Az is szembetűnő ugyanakkor, hogy a támogatotti kör – akár a GVOP, akár az NFT, ÚMFT programokat vizsgáljuk – átlagos vállalatának mérete számottevően meghaladja az üzletági átlagos méretet. A GVOP-program keretében támogatott vállalkozások nagyobb foglalkoztatásbővülése (illetve nagyobb bértömeg-kiáramlása) azonban nem szükségszerűen hozható statisztikai összefüggésbe a támogatás tényével, amennyiben ezt más tényezők magyarázzák. Ezért ennek vizsgálatára ökonometriai elemzést készítettünk, modelljeink eredményeit a következő táblázat mutatja. 121. táblázat: A foglalkoztatás változásának becslési eredményei const TERM FOGL4 TAMOG_NEMGVOP dsq_TE4 GVOP

Modell A 2,637** (0,3458) -0,0002173** (5,717e-05) -0,09184** (0,03335) 12,92** (5,760) 6,304e-05** (1,833e-05) 21,77** (9,675)

TEVALT dTEVALT N 2 Adj. R lnL

4465 0,1170 -20468,649

Modell B 2,572** (0,3751) -0,0002040** (5,737e-05) -0,1258** (0,03917) 11,89** (5,608)

-23,36** (11,24) 0,02699* (0,01409) 0,06263** (0,02607) 4465 0,1823 -20296,613

A foglalkoztatás bővülésének szignifikáns magyarázó változóinak bizonyultak az alábbiak: ·

·

·

a vállalat mérete, amelyet a 2004-es foglalkoztatási szinttel mérünk (FOGL4), általában nagyobb foglalkoztatási szint esetében a bekövetkezett változás kisebb mértékű. Átlagosan 11 főnként lehet egy fő csökkenést észrevenni a foglalkoztatás változásában. a munkaerő termelékenysége, amelyet az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott értékkel mérünk (TERM). A változó mértékegysége millió forint/fő, a becsült együttható pedig 10-4 nagyságrendű. Ez azt jelenti, hogy milliárd forint/fő nagyságrendű hozzáadott érték változás kell ahhoz, hogy ez egy fő eltérést magyarázzon a foglalkoztatás változásában. Az együttható alacsony értéke ellenére is szignifikáns, ettől függetlenül azonban értéke olyan alacsony, amely a foglalkoztatás-változásnak csak marginális hányadához tud hozzájárulni. az egyéb állami támogatások ténye (TAMOG_NEMGVOP). A nem GVOP 1.2. keretében elnyert állami támogatások hatása a foglalkoztás változására egyértelműen pozitív, méghozzá kb. 12 fő/vállalat nagyságrendben. A változó meglehetősen robosztusnak bizonyult, az összes modellvariánsban szignifikáns és pozitív értéket vett fel.

Az „A” modellvariánsban a fentieken túlmenően szerepel a tárgyi eszközök 2004-es értékének négyzete (sq_TE4, mértékegysége: MFt2) változóból képzett szelekciós torzítást mérő mutató. Ennek a termelékenységhez hasonlóan nagyon alacsony az együtthatója. A szelekciós torzítás szignfikanciája mutatja, hogy a GVOP-programok 179


dummy változójának együtthatója, amely a populációra gyakorolt átlagos hatást méri, eltérően érvényesül az egyes alpopulációkban. Az átlagosnál nagyobb tárgyi eszköz állománnyal rendelkező vállalkozások esetében a GVOP-program hatása nagyobb lesz (a szelekciós torzítást mérő változó együtthatója pozitív). A „B” modellvariánsban a tárgyi eszközöknek a vizsgálati periódus alatt bekövetkezett változása szerepel magyarázó változóként. Ez ugyan egyidejű hatást jelenít meg, azonban a támogatások esetében élhetünk azzal az oksági sorrenddel, amely szerint a végbement tárgyi eszköz-fejlesztések következtében nő meg a munkaerőkereslet, és ez lesz a foglalkoztatás növekedésének az egyik oka. Ezt a hatást méri a tárgyi eszközök állományváltozását jelentő TEVALT mutató. A mutató egyben szelekciós torzítást is jelez, azaz az átlagosnál nagyobb tárgyi eszköznövekményű vállalatoknál az átlagos hatáshoz képest nagyobb lett a GVOPintézkedés foglalkoztatásra gyakorolt hatása (dTEVALT változó pozitív együtthatója miatt). A GVOP 1.2.2. átlagos hatását a GVOP-részvételt jelző dummy változó becsült együtthatója, illetve ennek szignifikanciája mutatja. Az általunk vizsgált két modellvariánsban a támogatás változója egyaránt szignifikáns, azonban eltérő előjellel. Az „A” modellvariáns szerint a támogatott vállalatoknál a támogatással összefüggésben átlagosan 21 fővel nagyobb mértékben nőtt (vagy kisebb mértékben csökkent) a foglalkoztatás, mint a nem támogatott vállalatoknál. Ezzel szemben a „B” modellvariánsban a támogatott vállalatoknál a támogatással összefüggésben átlagosan 23 fővel kisebb mértékben növekedett (nagyobb mértékben csökkent) a foglalkoztatás, mint a nem támogatott vállalatoknál. Ennek az eltérésnek az oka vélhetően a tárgyi eszközök egyidejű változásának a magyarázó változók közötti szerepeltetése lehet. A tárgyi eszközök változása változó beillesztése a regresszióba két fontos dologra hívja fel a figyelmet. Egyfelől a támogatás hatása akár egyetlen változóra, azaz jelen esetben a foglalkoztatásra is több csatornán keresztül történhet. Emiatt az egyes csatornákat elkülönülten elemző ökonometriai vizsgálat csak a parciális hatásokat tudja számszerűsíteni. A teljes hatás számszerűsítéséhez a többi csatorna egyidejű figyelembevétele szükséges, ennek hiányában a parciális hatásként azonosított hatás akár előjelében is eltérhet a teljes hatástól. Másfelől a független OLS becslések nem tudják figyelembe venni a kereszthatásokat, emiatt a becslések torzítottak és nem hatásosak. A probléma megoldására a szimultán egyenletek módszerét lehet választani, ám ennek alkalmazása a jelen kérdés esetében egyáltalán nem problémamentes. A tárgyi eszköz-fejlesztés és a foglalkoztatás változásának becslésére készített szimultán egyenletek becslési eredményeit a következő oldalakon található táblázatok tartalmazzák. Az egyenletek specifikációja során a külön-külön készített regressziókból indultunk ki, azaz a tárgyi eszközök változásának korábban talált legjobb modelljét – kiegészítve a foglalkoztatás változását tartalmazó DID_FOGL változóval – és a foglalkoztatás változásának magyarázatára irányuló fentebbi, „B” modellt „raktuk össze” egyetlen modellbe. Az ily módon kapott modellt több becslési eljárással is megbecsültük, amelyek közül hármat fogunk bemutatni, az OLS, a háromfázisú legkisebb négyzetek (3SLS) és a teljes információs maximum likelihood (FIML) becslések eredményeit. A becslési részletek előtt röviden összefoglaljuk az eredményeket. A szimultán módon becsült egyenletekből kifejezhetjük az endogén változókat az exogén változók függvényében, ekkor kapjuk a modellek ún. redukált formáit. A redukált forma becsült együtthatói mutatják meg az exogén változóknak az endogén változókra gyakorolt teljes hatását, azaz azt a hatást, amelyet a két egyenlet szimultaneitásának figyelembe vételével kapunk. A redukált forma együtthatóit mutatja az alábbi táblázat. 180


122. táblázat: A foglalkoztatás és a tárgyi eszköz változásának szimultán modelljei – redukált forma Változó Const GVOP TAMOG_NEMGVOP FE4 sq_TE4 dFE4 dsq_TE4 FOGL4 dTEVAL

TEVAL -1,863 415,47 77,804 0,358 -0,00486 -0,22194 0,42035 -0,24955 0,12351

OLS DID_FOGL 2,438 -11,161 13,783 0,00967 -0,0001312 -0,005986 0,011337 -0,13228 0,065469

TEVAL -3,5184 458,67 68,596 0,29590 -0,00532

3SLS DID_FOGL 2,6713 4,4043 15,576 0,00284 -5,115E-5

0,26781 -0,068568

-0,12182 0,031191

FIML TEVAL DID_FOGL -6,5499 2,3619 310,80 33,120 33,963 13,554 0,22679 0,0010748 -0,006097 -2,889E-5

1,0146 0,18830

-0,082576 -0,015325

A GVOP változó mutatja a GVOP 1.2 program keretében kapott támogatás tényét. E változó együtthatója mutatja a támogatás hatását a tárgyi eszközök állományváltozására (TEVALT oszlop), illetve a foglalkoztatás változására (DID_FOGL oszlop) mindhárom becslési eljárás esetén. Az OLS becslés esetében lényegében a korábban bemutatott egyenletekből számított együtthatók lesznek az egyenletben szereplő együtthatók becsült értékei a szimultán modellben is, így azokkal összehasonlíthatjuk a kapott értékeket. A foglalkoztatásra gyakorolt hatás esetében azt látjuk, hogy a parciális elemzés során kapott -23 együttható („B” modell) nem tartalmazza a teljes hatást, amely az alábbi táblázat szerint csak -11 fő. Az eltérés abból fakadhat, hogy a parciális modell során nem vettük figyelembe a támogatásnak a tárgyi eszköz állományra gyakorolt hatásán keresztül érvényesülő – a becsült modellek szerint pozitív – hatását. Mivel a támogatás hatására nagyobb mértékű tárgyi eszköz fejlesztést hajtanak végre a vállalatok, ezért ennek hatására nagyobb lesz a foglalkoztatás változása (TEVALT együtthatója a „B” modellben pozitív), ez csökkenti a GVOP-programnak az OLS által becsült parciális negatív hatását. Ez lényegében véve azt jelenti, hogy a korábban bemutatott „A” és „B” modellek sem tekinthetők a foglalkoztatásra gyakorolt hatás legjobb becslésének (önmagukban). A különböző eljárással készített becslések azonban jelentősen eltérő eredményekre vezetnek. A 3SLS és a FIML eljárások egyaránt pozitív hatást tulajdonítanak a GVOP 1.2.2 beavatkozásnak a tárgyi eszközök és a foglalkoztatás esetében is, a mért hatás számszerű értékében azonban eléggé eltérnek. Mindezek miatt szükséges röviden kitérni a szimultán egyenletek mérésének technikai nehézségeire. Az OLS eljárás során az egyenleteket gyakorlatilag egymástól függetlenül becslik meg legkisebb négyzetek módszerrel, így a becslés során a két egyenlet közötti keresztkapcsolatokat nem veszik figyelembe. Az endogén változónak a magyarázó változók közötti szerepeltetése következtében az OLS becslés torzított, nem konzisztens. Az OLS becslés ismert inkonzisztenciája ellenére viszonylag gyakran alkalmazzák szimultán egyenletek becslésére. Ennek oka egyrészt az lehet, hogy egyfelől kis mintán kevésbé érvényesülnek – ha egyáltalán érvényesülnek – a komplex módszerek előnyei. Másfelől ez az eljárás meglehetősen robosztus, azaz kevésbé érzékeny a modellspecifikációra. Ez azt jelenti, hogy ha például a foglalkoztatás változására irányuló becslőegyenlet rosszul specifikált, az önmagában nem rontja el a teljes rendszer becslését. Ezzel szemben a 3SLS és a FIML eljárások esetében az egyenletrendszer együttes becslésére kerül sor, így a két egyenlet közötti keresztkapcsolat megjelenik a becslés során. A 3SLS és a FIML eljárások, amennyiben sikerül megfelelő instrumentumokat találni a becsléshez, aszimptotikusan hatásosak és konzisztensek. Az aszimptotikus tulajdonság azonban azt jelenti, hogy az előbb említett előnyök elsősorban nagy minta során érvényesülhetnek. A becslés során a teljes strukturális modell becslésre kerül, emiatt a modellspecifikációs hibák az iterációs lépések során átgyűrűznek a teljes modellen. Az eljárások tehát nagyon érzékenyek a modellspecifikációs hibákra és a megfelelő instrumentumok megválasztására. 181


1. szövegdoboz: A foglalkoztatás és a tárgyi eszköz beszerzés szimultán modelljének becslési statisztikái, becslés: OLS Equation system, LSZK MODELL Estimator: Ordinary Least Squares Equation 1: OLS, using observations 1-4648 Dependent variable: TEVALT coefficient std. error t-ratio p-value -------------------------------------------------------------const -6,46149 3,01122 -2,146 0,0319 DID_FOGL 1,88656 0,123082 15,33 9,10e-052 GVOP 436,525 44,1026 9,898 7,15e-023 TAMOG_NEMGVOP 51,8008 15,5284 3,336 0,0009 FE4 0,340337 0,00691639 49,21 0,0000 sq_TE4 -0,00462015 0,000209634 -22,04 1,86e-102 dFE4 -0,210649 0,0556244 -3,787 0,0002 dsq_TE4 0,398957 0,0491153 8,123 5,78e-016 Mean dependent var Sum squared resid R-squared

22,11388 1,83e+08 0,396440

S.D. dependent var S.E. of regression Adjusted R-squared

** *** *** *** *** *** *** ***

255,7486 198,8387 0,395530

Equation 2: OLS, using observations 1-4648 Dependent variable: DID_FOGL coefficient std. error t-ratio p-value ----------------------------------------------------------const 2,48777 0,337237 7,377 1,91e-013 TEVALT 0,0269709 0,00147635 18,27 4,67e-072 GVOP -22,3667 5,80627 -3,852 0,0001 TAMOG_NEMGVOP 11,6848 1,75046 6,675 2,76e-011 FOGL4 -0,125549 0,00448716 -27,98 2,49e-159 dTEVALT 0,0621379 0,00660209 9,412 7,47e-021 Mean dependent var Sum squared resid R-squared

2,061270 2324499 0,182892


*** *** *** *** *** ***

24,74222 22,37753 0,182012

Cross-equation VCV for residuals (correlations above the diagonal) 39469, -611,40

(-0,138) 500,11

log determinant = 16,779 Breusch-Pagan test for diagonal covariance matrix: Chi-square(1) = 88,0238 [0,0000]

A fenti szövegdobozban láthatóak a szimultán egyenletrendszer OLS becslésének eredményei. A kapott együtthatók lényegében véve megegyeznek a külön-külön készített becslések együtthatóival, amelyekről így most tudjuk, hogy torzítottak. Ezzel együtt is a modell alapján kiszámíthatjuk a támogatásnak a foglalkoztatás változására és a tárgyi eszközök állományának változására gyakorolt teljes hatását (ld. korábbi 121. táblázat:). A foglalkoztatásra gyakorolt teljes hatás lényegesen kisebb negatív érték, mint amit a parciális elemzés mutat. Ezt a tárgyi eszközöknek és a munkaerőnek a termelésben játszott komplementer viszonya magyarázhatja: amennyiben a támogatással összefüggésben létrejött tárgyi eszköz beszerzés során új raktárépületek épültek (vagy új szállítójárművek kerültek beszerzésre) ezek üzemeltetéséhez munkaerőre is szükség van, így növekszik a vállalatoknál a foglalkoztatottság.

182


2. szövegdoboz: A foglalkoztatás és a tárgyi eszköz beszerzés szimultán modelljének becslési statisztikái, becslés: 3SLS Equation system, LSZK MODELL 3sls Estimator: Three-Stage Least Squares Equation 1: 3SLS, using observations 1-4648 Dependent variable: TEVALT Instruments: const TAMOG_2004 GVOP FE4 sq_TE4 FOGL4 dTEVALT coefficient std. error t-ratio p-value --------------------------------------------------------------const 2,35409 3,56723 0,6599 0,5093 DID_FOGL -2,19835 0,496253 -4,430 9,43e-06 TAMOG_NEMGVOP102,838 18,3243 5,612 2,00e-08 GVOP 468,357 43,2962 10,82 2,84e-027 FE4 0,302147 0,00859913 35,14 1,84e-270 sq_TE4 -0,00543934 0,000246555 -22,06 7,43e-108 Mean dependent var Sum squared resid R-squared

22,11388 2,34e+08 0,230162


*** *** *** *** ***

255,7486 224,3708 0,229332

Equation 2: 3SLS, using observations 1-4648 Dependent variable: DID_FOGL Instruments: const TAMOG_2004 GVOP FE4 sq_TE4 FOGL4 dTEVALT coefficient std. error t-ratio p-value ----------------------------------------------------------const 2,70512 0,344573 7,851 4,14e-015 TEVALT 0,00960227 0,00297735 3,225 0,0013 TAMOG_NEMGVOP 14,9175 1,78659 8,350 6,84e-017 FOGL4 -0,124396 0,00553036 -22,49 4,83e-112 dTEVALT 0,0318491 0,00557148 5,716 1,09e-08 Mean dependent var Sum squared resid R-squared

2,061270 2434454 0,144241


*** *** *** *** ***

24,74222 22,88588 0,143503

Cross-equation VCV for residuals (correlations above the diagonal) 50342, 2304,1

(0,449) 523,76

log determinant = 16,8628 Hansen-Sargan over-identification test: Chi-square(3) = 497,568 [0,0000]

Az OLS becslés során jelen lévő torzítás kiküszöbölésére készítettük el a 3SLS és a FIML becsléseket. Az eredményeket a fenti és az alábbi szövegdobozok tartalmazzák. A modellek illeszkedését mérő korrigált R2 értéke mindegyik egyenlet esetén csökkent, és a szelekciós torzítást mérő változókat rendre ki kellett venni az egyenletből. Ennek az az oka, hogy a két egyenlet hibatagjainak korrelációja pótolta ezt a feladatot – ha a szelekciós torzítást mérő dFE4 és dsq_TE4 változókat a tárgyi eszközök változását mérő egyenletben benne hagyjuk, a becsült egyenlet R2 értéke -50 és -100% közé esik le. Ezzel szemben a foglalkoztatási egyenletben továbbra is szerepeltetni kell a dTEVALT változót annak érdekében, hogy a becsült egyenletek illeszkedése az elfogadható minimumot meghaladja. A 3SLS becslési eljárás alkalmazása során felmerült nehézség tehát abban jelentkezik, hogy a két endogén változón túlmenően megjelenő exogén változók nem mind alkalmasak instrumentumnak (nevezetesen a dTEVALT). Ugyanakkor a foglalkoztatási egyenlet specifikációs hibája miatt szükséges ennek további szerepeltetése. Összevetve az OLS eredménnyel azt mondhatjuk el, hogy a két becslési eljárás 183


közötti – elméletileg ismert – átváltás a jelen alkalmazásban igen élesen jelentkezett. Az OLS torzítottsága (amelynek mértékét nem ismerjük, tehát akár elhanyagolható is lehet) és robosztussága egyfelől, a 3SLS konzisztenciája és modellspecifikációra való érzékenysége másfelől gyakorlatilag lehetetlenné teszit azt, hogy a jelenlegi információs bázison egyételműen választani tudjunk a két eljárás között. 3. szövegdoboz: A foglalkoztatás és a tárgyi eszköz beszerzés szimultán modelljének becslési statisztikái, becslés: FIML Equation system LSZK MODELL fiml Endogenous variables: TEVALT DID_FOGL Exogenous variables: const GVOP TAMOG_2004 FE4 sq_TE4 FOGL4 dTEVALT Equation system, LSZK MODELL fiml Estimator: Full Information Maximum Likelihood Convergence achieved after 24 iterations Log-likelihood = -52173,1 Equation 1: FIML, using observations 1-4648 Dependent variable: TEVALT coefficient std. error t-ratio p-value -------------------------------------------------------------const 22,4714 6,24268 3,600 0,0003 DID_FOGL -12,2872 0,952046 -12,91 4,16e-038 GVOP 717,746 83,4917 8,597 8,21e-018 TAMOG_NEMGVOP 200,507 31,8981 6,286 3,26e-010 FE4 0,239998 0,0127477 18,83 4,56e-079 sq_TE4 -0,00645298 0,000349221 -18,48 3,09e-076 Mean dependent var Sum squared resid R-squared

22,11388 7,36e+08 0,223995


*** *** *** *** *** ***

255,7486 397,9966 0,223159

Equation 2: FIML, using observations 1-4648 Dependent variable: DID_FOGL coefficient std. error t-ratio p-value ----------------------------------------------------------const 2,39296 0,353269 6,774 1,25e-011 TEVALT 0,00473909 0,00306839 1,544 0,1225 GVOP 31,6469 5,23555 6,045 1,50e-09 TAMOG_NEMGVOP 13,3933 1,84071 7,276 3,43e-013 FOGL4 -0,0873846 0,00591925 -14,76 2,55e-049 dTEVALT -0,0162174 0,00353199 -4,592 4,40e-06 Mean dependent var Sum squared resid R-squared

2,061270 2555312 0,143353


*** *** *** *** ***

24,74222 23,44709 0,142431

Cross-equation VCV for residuals (correlations above the diagonal) 1,5840e+005 8093,6

(0,867) 549,77

log determinant = 16,8871

A FIML becslés alkalmazása annyiban jelent változást a 3SLS-hez képest, hogy egyfelől, módszertanilag itt is felmerül a magyarázó változók valódi exogenitásának kérdése (most is a dTEVALT változó a problémás), másfelől tartalmilag a foglalkoztatási egyenletben elveszti szignifikanciáját a tárgyi eszközök változásának változója. Lényegében véve minden más vonatkozásában az érvényes, amit a 3SLSről leírtunk, megtoldva még azzal, hogy a két globális eljárás számottevően eltérő hatásértékeket mutatott ki. Ez arra utal, hogy vagy a modellspecifikációs problémák 184


vagy az exogén változók/instrumentumok valódi exogenitása komoly korlátokat jelent a szimultán egyenletek globális becslési eljárásainak alkalmazása során. TOR 3.7. kérdés: Kimutathatóak-e nem szándékolt negatív hatások, holtteherveszteség a logisztikai fejlesztések esetében? A támogatott vállalkozások által megvalósított üzleti infrastruktúra fejlesztő beruházások egy része vélhetően a támogatások hiányában is megvalósult volna (ez akkor is így van, ha a támogatás gazdasági indokai között éppen ellentétes feltevés szerepel). Ennek az ún. holtteherveszteségnek a nagysága ökonometriai eszközökkel is kimutatható. Ezzel megbecsülhetjük, hogy milyen mértékben „finanszírozta túl” az állam a beruházást végrehajtókat. A holtteherveszteség értékének becsléséhez külön-külön regressziót készítettünk a pályázó, de nem nyertes és a nyertes populációkra. Az alacsony elemszámú megfigyelések miatt a párosításos eljárás révén nem jutunk ökonometriai vizsgálatra alkalmas megfelelő méretű populációhoz, ezért kontrollcsoportnak a teljes, a GVOPprogram által nem érintett (nem pályázó) vállalkozásokat választottuk. A tárgyi eszközök állományváltozására irányuló vizsgálatunkban kapott 2-es modellt alkalmaztuk a holtteherveszteség becsült értékének meghatározásához is. A két regresszió tehát azonos modellt tartalmaz, az egyetlen különbség, hogy a pályázók esetében nem kontrolláltunk a szelekciós torzításra. Az 1-es modellben a GVOP dummy változó méri a támogatottság tényének hatását, a 2-es modellben a PALYAZ dummy méri a pályázás tényének hatását a pályázó, de nem nyertes populációra. A két dummy együtthatójának különbsége tekinthető a holtteherveszteség becsült nagyságának. 123. táblázat: A holtteherveszteség változásának modellje a logisztikai üzletágban Const TAMOG FORGESZK4_MFT sq_TARGYIE4_sm dFORGESZK4_MFT dsq_TARGYIE4_sm GVOP

Modell 1 0,3067 (3,185) 103,7** (30,78) 0,2673** (0,06522) -0,007604** (0,0004262) -0,2186** (0,09609) 0,02097** (0,002096) 498,7** (131,9)

PALYAZ N 2 Adj. R lnL

4638 0,4406 -31047,665

Model 2 -2,200 (3,885) 76,65** (35,95) 0,3084** (0,06335) -0,004954* (0,002681)

-289,7 (226,8) 4625 0,3023 -31340,478

A vizsgálat eredményei látszik, hogy míg a nyertes populációban a tárgyi eszközök állományváltozására szignifikáns és pozitív hatást gyakorolt a támogatás ténye (átlagosan 500 millió forintnyi tárgyi eszköz bővülési hatásról beszélhetünk), addig a pályázó, de nem nyertes populáció esetében a tárgyi eszközök állományának változása negatív, ám ez az érték nem szignifikánsan különbözik nullától. Ezért e két érték összevetéséből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a logisztikai vállalkozások esetében a rendelkezésre álló adatokból nem következtethetünk holtteherveszteség jelenlétére.

185


Felesleges kapacitások létrejötte Interjús információgyűjtési eredményeink alátámasztani látszanak az ökonometriai hatásvizsgálat eredményeit: a támogatott logisztikai központok kihasználtsága nagyon magas. Azoknál a központoknál, ahol a kihasználtság alacsonyabb, ott a fejlesztés megvalósulása nélkül valószínűleg még rosszabbak lennének a mutatók, hiszen a fejlesztések még a gazdasági válság előtt megtörténtek. A teljes kapacitáskihasználtságról beszámoló vállalkozások között sokféle profilú logisztikai központot találunk, s nagy számban vannak közöttük azok a nagy múltú és ügyfélkörű fuvarozó cégek, amelyek szállítási kapacitásaik mellett a raktározás, a logisztikai szolgáltatások körét is bővítették. Nagy számban vannak továbbá a teljes kihasználtsággal üzemelő központok között az élelmiszeripari profilú cégek (hűtőház, gabonatárolás); illetve azok, amelyek valamilyen területen monopolhelyzetben vannak (írószer-, kertészeti cikk-; virág kereskedelem; gáztárolás). Emellett találunk olyanokat is, amelyek nem kapcsolhatók egyetlen profilhoz sem, viszont jellemzően csak raktárkapacitást bővítettek a GVOP 1.2.2. támogatás révén. A nem teljesen kihasznált logisztikai központok közül a legkisebb kapacitás 50%-os volt, egy acéliparhoz kapcsolódó központ esetében. Ez a cég a gazdasági válság hatására szenvedett el 20%-os forgalomveszteséget. 60-70%-os a kihasználtsággal működik egy kelet-magyarországi logisztikai központ, amely az élelmiszeriparhoz kapcsolódik. Ugyanebben a térségben találhatunk olyan hasonló profilú logisztikai központot is, amelyik rosszul mérte fel a piaci erőviszonyokat, és jelenleg 60%-os a kihasználtsága. TOR 3.5. kérdés: Hogyan hatott a logisztikai központok fejlesztése a hazai beszállítói hálózatok, klaszterek kialakulására, fejlődésére? Ennek a részfeladatnak az elvégzéséhez a támogatott logisztikai központok vezetőivel készült interjúk szolgáltak empirikus alapul. A rendelkezésre álló adatbázisok ugyanis nem engedték meg a kérdés ökonometriai megközelítését, így feltáró adatgyűjtést végeztünk. Az interjúk segítségével azt vizsgáltuk, hogy a támogatott logisztikai központok által megvalósított fejlesztések milyen hatást fejtettek ki a hazai beszállítói hálózatokra, klaszterekre. Az interjúk során külön kérdésekben foglalkoztunk azzal, hogy a logisztikai központok fejlesztése az LSZK vezetői szerint milyen változásokat eredményezett és indukált-e további fejlesztési igényeket. *** A támogatott logisztikai szolgáltatókkal üzleti kapcsolatban álló vállalkozások a legtöbb esetben nem tekinthetők a logisztikai központba betelepültnek, hanem a logisztikai vállalkozás szolgáltatásait veszik igénybe. A központ a tevékenységeik összehangolásában és megszervezésében van jelen. A logisztika célja és feladata ugyanis a tevékenységek összehangolása, a folyamatok hatékonyabbá tétele, a gazdasági folyamatokban az áruegységre vonatkozó költségek csökkentése révén. A MAG Zrt.-vel közösen végrehajtott adatgyűjtésünk eredményei szerint a 21 GVOP 1.2.2. kedvezményezett szolgáltatásait igénybe vevő vállalkozások száma közel megnégyszereződött, ami az üzleti kapcsolatok rendkívül dinamikus bővülésére utal.

186


17. ábra: A logisztikai központ szolgáltatásait igénybevevő vállalkozások átlagos éves száma A logisztikai központ szolgáltatásait igénybevevő vállalkozások átlagos éves szám a (Válaszadók száma = 21 GVOP 1.2.2. kedvezményezett vállalkozás) Forrás: Mag Zrt - MÉrtéK kiegészítő adatgyűjtés, 2009. 3500

3167

3000 2457

2500 1750

2000 1500 1000

884

500 0 2005

2006

2007

2008

A támogatott logisztikai központok egyharmadánál azonban nincs üzleti kapcsolat a betelepült vagy a szolgáltatást igénybe vevő cégek között. A kapcsolat hiányának oka legtöbbször az, hogy a logisztikai központ szolgáltatásait igénybe vevő cégek profilja jelentősen különbözött egymástól. A másik fő ok, amit többen említettek, hogy pl. a szolgáltatást igénybe vevő partnerek bizonyos dimenziókban egymás konkurenciái is lehetnek (központi régióban működő központok). Ez azonban a logisztikai központok működését kevésbé érinti, mert ezek a cégek sok szolgáltatást igényelnek egymástól függetlenül is. Valamilyen, nem túl szoros kapcsolat van azonban közöttük, hiszen munkatársaik Ismerik egymást, a szakmai kapcsolatrendszerek viszonylag zártak, de olyan együttműködést, amit ők generáltak volna, csak ritkán találunk. A támogatott logisztikai központokban a vállalkozások között létrejött kapcsolatok a tevékenységek sokszínűségének megfelelően változatos képet mutattak: a) Vannak olyan kapcsolatok, amelyek akkor jöttek létre, amikor a piac még fejlődött. Ekkor csatlakoztak a logisztikai központhoz szállítók, vasúti cégek, amelyek között kereskedelmi kapcsolat van (mezőgazdasági termények tárolására szakosodott LK). b) Mások a fő telephelyet jelentő ipari parkban a cégek nagy részével együtt dolgoznak, általában vámügyintézés szintjén, a nagyobbakkal pedig raktároznak (Észak-kelet Magyarországon működő LK). c) Találtunk példát olyan kapcsolatra, amikor a logisztikai központ szolgáltatását igénybevevő cégek voltak egymásnak beszállítói (budapesti szállítmányozási vállalat). d) Az élelmiszeripar területén is találkoztunk azzal, hogy a cégek üzleti partnerek. „Egy helyen, egy hűtőházban tárolják az árujukat, de itt üzletelnek.” (dél-alföldi régióban lévő agrár profilú LK) e) Találtunk emellett speciális együttműködéseket is. Az egyik fővárosi székhelyű nagy fuvarozó és logisztikai szolgáltatást is nyújtó cég szerint a jövedéki termékekkel foglalkozó cégek között van, egyéb cégek között nincs 187


együttműködés. Egy közép-dunántúli szolgáltató szerint „úgynevezett meg nem támadási szerződések megállapodások vannak köztük, például a dán tulajdonú cég nem vesz el munkaerőt dán cégtől”. Azoknál a logisztikai szolgáltatóknál, amelyek nem egy nagy cég befolyása alatt működnek vagy amelyek nem töltenek be monopolszerepet egy adott területen, ott kevésbé alakulnak ki kapcsolatok a szolgáltatásokat, raktárkapacitásokat igénybe vevő cégek között. A legtöbb válaszadó úgy vélte, hogy a támogatás az üzleti partneri kapcsolatokra pozitív hatással bírt, és a projekt révén intenzívebb lett a kapcsolat, szorosabb együttműködés alakult ki egyes cégekkel. A támogatás révén megvalósuló projekt egyes esetekben könnyítette a meglévő beruházásokat, lehetővé tette a tevékenység fejlesztését, bővítését, valamint folytatását. Volt, aki beszámolt arról, hogy a projekt eredményeként végrehajtott fejlesztés folyamatos megrendeléseket eredményezett, hosszú távú együttműködések születtek. Fontos új szempontok is megjelentek, mint pl. a partnerértékelés, fizetési morál alapján való kiválasztás. 10 logisztikai központ nyilatkozott úgy, hogy az intézkedés nem volt hatással a beszállítói hálózatok, klaszterek kialakulására, fejlődésére. Ezt azzal indokolták, hogy az igazi hálózatosodáshoz még mindig nem rendelkeznek kellő kapacitással. „A raktárkapacitásunk még nem akkora, hogy jelentősen változtatna a viszonyokon ebben a kis régióban. Ha megvalósul a további raktárkapacitás növelés, akkor már érezhető lesz a változás.” (közép-dunántúli LK)

Az általános érvényű pozitív nyilatkozatok mellett néhány esetben konkrét okokat is megtudtunk: „Miután a terményt nem kell távolabbi kikötőbe szállítani, az üzemanyag- és az egyéb költségek – kikötői díjak – csökkenése, azaz a költséghatékonyság miatt, ezek a költségtényezők a beszállítóknál-termelőknél maradnak. Termény-áru-tonna vonatkozásában vizsgálva ez az összeg mind a termelőnél marad. Ily módon árdiktáló szerepe van a logisztikai központ szolgáltatásait igénybe vevő cégnek a többi versenytárssal szemben.” (dél-nyugat magyarországi LK) „Minden nagy cég, amikor betelepül, megvizsgálja a lehetőségeket, az infrastruktúrát, és a lehetőségek közt mindenképp a logisztikai hátteret is. Mi itt vagyunk az ipari park részese, állunk a rendelkezésükre.” (észak-kelet-magyarországi LK) „Itt azért találkozgatnak, látják egymás áruját, tehát ez egy piactér, tehát megvalósul az egymásra figyelés. A nyilvántartási rendszerünk olyan, hogy aki betárolta, az is biztos lehet, hogy megvan, aki megveszi, az is biztos lehet.” (dél-alföldi LK)

A klaszterek kialakulására hatással voltak azok a nagy cégek, amelyek meghatározó mértékben kötöTtek le kapacitásokat egy-egy LK-ban. „A P. cég a szerződésében kikötötte, hogy ha az ő alvállalkozója, üzleti partnere keres szolgáltatást, akkor nekünk elsőbbséget kell biztosítani számára.” (másik dél-alföldi LK)

Egy nyugat-dunántúli LK esetében „a logisztikai központ segített a beszállítóknak, hogy Európának erre a részére be tudjanak jönni. Egyébként a Cégnek nagyon kicsi hatása van erre a régióra”.

Volt olyan támogatott, amelyik a Magyar Logisztikai Klaszter tagja. „A pályázat megjelenése idején több logisztikai központ fejlesztett, akik létrehozták ezt a klasztert. Ez egy érdekvédelmi szervezet. A beruházással megvalósult kapacitásbővülés egyenes arányban növelte a beszállítók, illetve az általuk beszállítandó termékek, szolgáltatások körét.” 188


Volt olyan logisztikai központ, ahol arról számoltak be, hogy „bővült a szállítási és raktári tevékenység. Ennek hatására is jelenleg tervezzük olyan szakmai fórum létrehozását, amely helyi logisztikai klasztert lenne képes életre hívni.” (dél-dunántúli LK)

A klaszter kialakulására, az arra való hajlandóságra még fokozottabban igaz az a megállapítás, amit a vállalatközi kapcsolatok kialakulásánál tettünk. Azoknál a logisztikai szolgáltatóknál, amelyek nem egy nagy cég befolyása alatt működnek; amelyek nem töltenek be monopol szerepet egy adott térségben vagy egy adott területen, illetve maguk nem rendelkeznek jelentős kritikus tömeggel a logisztikai piacon, azoknál kevésbé vagy egyáltalán nem vetődik fel a klaszter alkotás igénye.

189


6. A közvetett hatások vizsgálata 6.1. Az ipari parkba települt vállalkozásokra gyakorolt hatások mérése TOR 3.2. kérdés: Milyen különbség mutatható ki a támogatott és nem támogatott vállalkozások jellemzőiben? A) Termelékenység A GVOP 1.2.1 konstrukció az ipari parkok infrastruktúra-fejlesztő tevékenységének nyújtott támogatásokon keresztül, közvetetten kívánta a vállalatok versenyképességét növelni. A program hatásvizsgálata arra a kérdésre keresi a választ, hogy a programmal összefüggésben megfigyelhető-e a támogatott ipari parkokban működő vállalkozások versenyképességének a kontrollcsoporthoz képest nagyobb növekedése. Az ipari parkba betelepült vállalkozások vizsgálata A vizsgálathoz a vállalatok IRM-ben szereplő könyvelési adatait (mérleg, eredménykimutatás) használtuk fel. Ez alapján összehasonlítottuk az ipari parkban működő átlagos vállalat teljesítményét a támogatott ipari parkban működő átlagos vállalat teljesítményével. A következő táblázatokban láthatjuk az átlagos értékek változását a 2004-es szinthez viszonyított százalékos értékkel a következő mutatók vonatkozásában: árbevétel; hozzáadott érték (árbevétel – anyagjellegű ráfordítás); adózott eredmény; sajáttőke-arányos nyereség (ROE). 124. táblázat: Az ipari parkba települt vállalkozások eredményességének néhány mutatója és annak átlagos változása 2004 és 2007 között Az ipari parkba települt vállalkozások eredményességének néhány mutatója és annak átlagos változása 2004 és 2007 között

2004

2007

Változás [%]

Ipari parkban működők

1569

2495

59,01

Támogatott ipari parkban működők

1948

2794

43,43


362

500

38,12


386

485

25,65


75

88

17,33


86

94

9,30


41

21

-20


38

26

-12

Árbevétel [MFt]

Hozzáadott érték [MFt]


ROE [%]

122

A táblázat alapján elmondhatjuk, az összes mutató alapján lassabban növekedtek a támogatott ipari parkban működő vállalatok, mint általában az ipari parkban működők. Ugyanakkor ezt a képet árnyalja, hogy a támogatott ipari parkban működő vállalkozások átlagosan nagyobbak (árbevétellel mérve) és jobb eredményességi mutatókkal rendelkeznek. Az ipari parkba települt vállalkozások iparági megoszlása meglehetősen színes, ugyanakkor a GVOP egyik célja az ipari tevékenység számára kedvező környezet 122



kialakítása. Ezért a fenti mutatókat kiszámítottuk egy szűkebb populáció, az ipari parkba települt, feldolgozóipari tevékenységet végző vállalatok csoportjára is. 125. táblázat: Az ipari parkba települt feldolgozóipari vállalkozások eredményességének néhány mutatója és annak átlagos változása 2004 és 2007 között Az ipari parkba települt feldolgozóipari vállalkozások eredményességének néhány mutatója és annak átlagos változása 2004 és 2007 között

2004

2007

Változás [%]


2075

3625

74,70


2534

4186

65,20


484

679

40,29


659

866

31,41


125

130

4,00


157

167

6,40


49

21

-28


23

29

6

Árbevétel [MFt]



ROE [%]

123

Nagyon kicsit változik csak a kép akkor, ha kizárólag a feldolgozóiparban működő vállalatokat vizsgáljuk. Továbbra is a ROE és az adózott eredmény mutatói szerint a támogatott ipari parkokban lévő cégek felülmúlták a nem támogatott ipari parkban lévő vállalatokat. Az ökonometriai hatásvizsgálat eredménye Vizsgálatunkban olyan ökonometriai modell készítésére törekedtünk, amellyel meg tudjuk magyarázni a 2004 és 2007 között bekövetkező hozzáadott érték változás (hozertnov) nagyságát. Mindehhez a következő magyarázó változókat használtuk: · A támogatott és nem támogatott ipari parkban való elhelyezkedést reprezentáló dummy változók: o támogatott ipari parkban lévő vállalatok (tamogip); o nem támogatott ipari parkban lévő vállalatok (nemtamog). · A cégek 2004-es számviteli statisztikái: o tárgyi eszközök értéke (te2004); o sajáttőke értéke (sajtok2004); o árbevétel értéke (arbev2004); o adózott eredmény (ae2004); o ROE (ROE2004); o hozzáadott érték szintje (hozert2004). · A cégek földrajzi elhelyezkedése: o Budapesttől való közúti távolság percben (BUDAPEST); o autópályától való közúti távolság percben (AUTOP); o a legközelebbi nyugati határátkelőtől való közúti távolság percben (NYHATAR); o a Közép-magyarországi régióhoz való tartozást reprezentáló dummy (KMR). · Egyéb támogatást reprezentáló dummy (egyebtam). · A TEÁOR-kód alapján ágazati csoportokat különböztettünk meg, alapesetként a feldolgozóipari vállalatokat tekintettük, az ettől eltérő ágazati besorolást az alábbi változók írják le: o építőipari vállalatok (epitoipar); 123



o o o o

kereskedelem és javítás (kejav); ingatlan és gazdasági szolgáltatás (inggaszolg); egyéb közösségi vagy személyi szolgáltatás (egyszolg); szállítás és raktározás (szallrakt).

Modelljeinkben arra keressük a választ, hogy ezen változók közül melyek gyakorolnak szignifikáns hatást a vállalatok termelékenységének növelésére. A támogatás ténye és az egyes vállalatok fejlődése nem feltétlenül független egymástól (szelekciós torzítás), ezért ennek jelenlétére minden esetben kontrolláltunk. A következő táblázatokban csak a szignifikáns kontrollváltozókat tüntetjük fel. Modelljeinkben kontrolláltunk az iparági hovatartozásra, ezért az elemzésünkbe csak azokat a vállalatokat vontuk be, melyek 2004-ben és 2007-ben is léteztek, mindkét évben ipari parkban működtek, és mindkét évben ugyanabba a TEÁOR-főcsoportba voltak besorolhatók. Ezen feltételeknek összesen 2318 vállalat felelt meg. Nincsen szakmailag egységesen elfogadott mértékegysége a versenyképességnek, de a makroökonómiai szinten az erre a célra leggyakrabban használt mérőszám a hozzáadott érték, használata vállalati szinten is indokolható. A mutató értékét a vállalat által készített eredménybemutatásból nyert árbevétel és anyagjellegű ráfordításadatok különbségeként számítottuk ki. A vizsgálat során a 2004 és 2007 között megfigyelt hozzáadott érték-növekedés magyarázatára törekszünk. Elsődlegesen a GVOP 1.2.1 program keretében nyújtott támogatás tényének a hozzáadott érték növekedésével kapcsolatos statisztikai összefüggését kívánjuk feltárni. A hozzáadott érték abszolút változását magyarázó modelljeink eredményeit mutatja a következő táblázat. Ezek a modellek megerősítik azt az előzetes eredményt, hogy a támogatás ténye negatívan hatott a hozzáadott érték növekedésére. 126. táblázat: Az ipari parkokban működő vállalatok hozzáadott érték bővülésének magyarázata ols vizsgálat alapján Const Tamog_IP

Modell 1 149,3** (33,15) -50,07 (42,94)

te2004 hozert2004 AUTOP N 2 Adj. R Ln1.L

2318 -0,0002 -19847,340

Modell 2 77,93** (30,37) -79,33** (38,97) -0,05748** (0,01511) 0,4053** (0,04630) -1,238** (0,5131) 2318 0,4899 -19065,402

Első modellünkben pusztán a támogatás tényét vizsgáltuk, és láthatjuk, hogy itt még statisztikailag nem szignifikáns a támogatás tényét jelző dummy változó (Tamog_IP). A támogatás ténye önmagában még nagyon kis mértékben képes magyarázni a hozzáadott érték változásának varianciáját, ezért a modellt további kontrollváltozókkal bővítjük ki. Második modellünkben szignifikáns szerepet kap a támogatás tényén kívül a tárgyi eszközök 2004-es szintje, a hozzáadott érték 2004-es szintje és az autópályától való távolság is. Ennek a modellnek már jobb az illeszkedése, az R 2 statisztika alapján közel 49%-os a magyarázó ereje. Ebben a modellben már szignifikánsan negatív a támogatás együtthatójának az előjele, ami tovább erősíti azt a megállapításunkat, hogy bár intuíciónk ennek ellenkezőjét sugallja, a támogatás negatívan hatott a hozzáadott érték bővülésére a vizsgált időszakban. A kontrollváltozók együtthatójának előjele lényegében megegyezik a várakozásainkkal, a hozzáadott érték 2004-es szintje pozitívan, az autópályától való 192


távolság pedig negatívan hatott a függő változó alakulására. A tárgyi eszközök szintjének szerepéről nem volt előzetes várakozásunk. Fontos megjegyezni még, hogy a modelljeinkben a szelekciós torzításra kontrolláló változók nem szerepeltek szignifikánsan, a későbbiekben látni fogjuk, hogy ennek a ténynek fontos szerepe van a támogatottság hatásának megítélésében. A vállalatok versenyképességének szempontjából fontos megvizsgálni azt is, hogyan változott a cégek árbevétele a vizsgált időszakban. Előzetes eredményeink itt is ellentétesek voltak azzal, amit logikusan várnánk, vagyis a támogatott ipari parkokban található vállalatok kisebb árbevétel-bővülést könyvelhettek el, mint azok, amelyek nem támogatott ipari parkokban voltak. A vizsgálati eredményeket mutatja a következő táblázat. Az itt bemutatásra kerülő eredmények nagyon hasonlóak ahhoz, mint amit a hozzáadott érték változásának vizsgálatánál láttunk. 127. táblázat: Az ipari parkokban működő vállalatok árbevétel-bővülésének magyarázata OLS vizsgálat alapján const tamog_IP

Modell 3 949,8** (257,1) -104,0 (407,2)

te2004 Sajtok2004 Arbev2004 AUTOP N 2 Adj. R lnL

2318 -0,0004 -24673,544

Modell 4 67,51 (264,1) -633,4* (363,3) -0,5257** (0,2097) 0,8530** (0,3188) 0,5983* (0,3392) -5,925** (2,943) 2318 0,5633 -23710,756

A 3. modellben kizárólag a támogatottság tényével magyaráztuk az árbevétel változását. Ekkor a támogatás hatása negatív (csak a részpopuláció-átlagok különbségét tükrözi vissza), ugyanakkor statisztikailag nem szignifikáns. A bővebb 4. modellben a támogatás hatása szintén negatív, de szignifikáns (csak 10%-os szignifikancia szinten, 5%-on nem). A kontrollváltozók szerepe is nagyon hasonló, mint az előző modellcsaládnál. A hozzáadott érték szintjének szerepét itt átvette az árbevétel 2004-es szintjének értéke, ami – tekintettel a magyarázni kívánt mutatókra –, nem meglepő. Az autópályától való távolság továbbra itt is negatívan befolyásolta az eredménybővülést. A tárgyi eszközök szerepe nem változott, és ebben a modellben a sajáttőke is pozitív szignifikáns hatást gyakorol az árbevétel bővülésére. Itt is elmondható, hogy szelekciós torzítást kezelő változóink nem szerepelnek a modellünkben, mert nincs szignifikáns hatásuk. Eredmények összegzése Elemzésünknek ebben a részében arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a GVOP 1.2.1 programmal összefüggésben megfigyelhető-e a támogatott ipari parkokban működő vállalkozások termelékenységének a kontrollcsoporthoz képest nagyobb növekedése. Előzetes elemzésünkben 4 mutatóval vizsgáltuk a termelékenység változást 2004 és 2007 között: hozzáadott érték, árbevétel, adózott eredmény és ROE. Az előzetes vizsgálat mindegyik mutató tekintetében ellentétes eredményt hozott ahhoz képest, mint amire számítottunk. Azt tapasztaltuk, hogy a növekedés mindig azon vállalatoknál volt nagyobb, amelyek nem támogatott ipari parkokban voltak. 193


A részletesebb elemzésünk lényegében megerősítette azt a meglepő eredményt, amit az előzetes elemzés is kapott. A hozzáadott érték tekintetében a 2., míg az árbevétel tekintetében a 4. modell mutatott ki statisztikailag szignifikáns, negatív összefüggést a támogatás ténye és a termelékenység növekedése között. Az adózott eredmény és ROE mutatók változásában pedig nem tudtunk statisztikailag szignifikáns összefüggést találni a támogatás ténye és a termelékenység változása között, ezért ilyen modelleket nem is tartalmaz az elemzés. Felmerülhet a kérdés, hogy értelmezhetjük-e ezeket az eredményeket úgy, hogy okokozati összefüggés volna a kisebb termelékenységbővülés és a támogatás ténye között. A válasz az, hogy valószínűleg nem. Semmilyen olyan gazdasági folyamat nem ismert, amely magyarázni tudna egy ilyen jelenséget. Ebben a speciális esetben a járadékvadászat sem merülhet fel mint magyarázat, hiszen a pályázat költségeit nem a betelepült vállalatok viselik. Az ellentmondásos eredménynek tehát minden bizonnyal más magyarázata van. A valódi ok-okozati összefüggésnél sokkal valószínűbb, hogy egy endogenitási problémával állunk szemben. A pályázatoknak ugyanis felvállaltan célja volt az esélyegyenlőség növelése, vagyis az elmaradottabb térségek támogatása. Bár a pályázatok pontozásánál ez viszonylag kis súllyal szerepelt (és amennyire ez a rendelkezésre álló adatokból lehetséges volt, igyekeztünk is kontrollálni ilyen jellegű tényekre), mégis előfordulhat, hogy a támogatásokat részben olyan ipari parkok kapták, melyekben a cégek kisebb termelékenységbővülési potenciállal rendelkeztek, mint azok, akik nem részesültek támogatásban. Ha ez igaz, akkor eredményünk csak azt jelenti, hogy a támogatás önmagában nem volt elég ahhoz, hogy a termelékenység ott is ugyanúgy bővüljön, mint ahol nem kaptak támogatást az ipari parkok. Ezt a képet még tovább árnyalja majd a 4. c 3. részben készített elemzés. Bár az elemzés szűken vett céljához nem kapcsolódik, mégis érdemes pár gondolatot megjegyezni a kontrollváltozókról, illetve hiányáról. A legérdekesebb „eredmény” talán az, hogy melyek voltak a stabilan nem szignifikáns magyarázó változók. 1. A vállalatok egyéb támogatását jelző dummy változó egyik függő változóra sem gyakorolt statisztikailag szignifikáns hatást. Szintén meglepő eredmény, hogy nem játszott szignifikáns szerepet az iparági hovatartozás sem. Ez azt jelenti, hogy előzetes várakozásainkkal szemben az egyes iparágak nem viselkednek szignifikánsan eltérően. 2. A földrajzi elhelyezkedést vizsgáló változók közül egyedül az autópályától való távolságnak volt kimutatható hatása a termelékenység általunk vizsgált mérőszámaira. 3. Nem bizonyult szignifikánsnak egyetlen olyan változó sem, amelyik szelekciós torzítás hatását mérte. Ezt azért fontos külön kihangsúlyozni, mert az, hogy nem szerepel szignifikánsan egy változó, az nem jelenti, hogy biztosan nincs hatása; lehet, hogy csak nem állt rendelkezésünkre elég adat ahhoz, hogy ezt a hatást kimutassuk. Mint korábban is utaltunk rá, látni fogjuk, hogy e torzító hatás jelenléte lényegesen befolyásolhatja következtetéseinket. A vizsgálatban a különböző eredménymutatók abszolút változását vizsgáltuk, holott az egy foglalkoztatottra jutó változás inkább tekinthető a termelékenység egy mutatószámának. A vállalati szintű foglalkoztatottsági adatok tehát – véleményünk szerint – alapvetően változtathatják meg az ipari parkok támogatásának a vállalati szintű eredményességre gyakorolt, itt bemutatott képét.

194


B. Foglalkoztatás

A GVOP 1.2 intézkedés céljai között szerepel az ipari parkokban működő vállalkozások foglalkoztatási szintjének növelése. Ezért azt fogjuk most vizsgálni, hogy a GVOP 1.2.1 konstrukció keretében támogatott ipari parkokban működő vállalkozások által foglalkoztatottak száma jobban növekedett, illetve kevésbé csökkent-e, mint a nem támogatott ipari parkokban működő vállalkozásoké. Mivel nem áll rendelkezésre vállalati szintű adat a foglalkoztatásról, ezért az IRMadatbázisból a vállalatok eredménykimutatásában szereplő személyi jellegű ráfordítás adatokkal dolgoztunk, illetve a KSH stADAT-tábláiban szereplő bruttó havi átlagkeresetet ágazati értékeit vizsgáltuk. A 2004-ben és 2007-ben is ipari parkban működő vállalatok esetén TEÁOR szám alapján azonosítottuk be a vállalat iparági besorolását. Az ágazati kategóriákat és az egyes ágazati bruttó átlagbéreket mutatja be az alábbi táblázat. 128. táblázat: Gazdasági ágak TEAOR számai és átlag bérei Gazdasági ág

TEAOR kód első két jegye

Átlagbér (Ft) 2004

2007

Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás

01-05

97014

122 089

Bányászat

10-14

162 145

200 921

Feldolgozóipar

15-37

136 534

173 066

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

40-41

192 430

245 470 135 984

Építőipar

45

99 991

50-52

122 299

158 092

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

55

90 072

112 033

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

60-64

157 749

194 810

Pénzügyi közvetítés

65-67

324 297

390 508

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

70-74

154 365

191 806

Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás

75

184 304

253 298

Oktatás

80

159 805

193 208

Egészségügyi, szociális ellátás

85

130 425

159 847

90-93

137 674

181 181

Kereskedelem, javítás

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

A vállalatok közül csak azokat vizsgáltuk, amelyiknek mindkét vizsgált évben forintban volt megadva a személyi jellegű ráfordítása. Mindezek után az alkalmazotti létszám becsléséhez úgy jutottunk, hogy az adott évre vonatkozó személyi jellegű ráfordítás értékét elosztottuk az adott iparágra jellemző évi átlagkereset összegével. Az ipari parkban működő vállalatok átlagos foglalkoztatási adatait és azok változását mutatja a következő táblázat. 129. táblázat: A foglalkoztatás változása az egyes ipari parki vállalkozás-csoportokban, 2007–2004

Összes vállalkozás Ipari parkban működő vállalkozások Támogatott ipari parkban működő vállalkozások

2004 98 162 95

2007 113 192 119

Változás [fő] [%] 15 15 30 18 24 25

Az ipari parkokban működő vállalkozások átlagos mérete nagyobb, mint a teljes vizsgálati populáció átlagos mérete, ugyanakkor a támogatott ipari parkokban működő vállalkozások nagyon hasonló átlagos értékeket mutatnak fel, mint a teljes vizsgálati populáció. Az ökonometriai elemzésben azt vizsgáljuk, hogy a foglalkoztatás változását befolyásoló egyéb tényezőkre történő kontrollálást követően megfigyelhető-e a támogatott ipari parkban működő vállalatoknál eltérés a foglalkoztatás változásában. Az ökonometriai vizsgálat magyarázó változói az IRM-ből származó vállalati szintű adatok, a cég földrajzi elhelyezkedése, iparági hovatartozása és a vállalatok 2004-es foglalkozatási szintjének adatai. A modellek statisztikai becsléseire vonatkozó eredményeit tartalmazza a következő táblázat. 195


130. táblázat: A foglalkoztatottak számának változását magyarázó modellek const epitoipar egyszolg AUTOP Szemelyktg 2004 ae2004

Modell 1 23,33** (5,264) -15,53** (7,044) -15,86** (5,402) -0,3256** (0,1123) -0,0001696** (3,166e-05) 0,0003851** (8,723e-05)

tamog_IP

Modell 2 23,22** (6,849) -15,53** (7,048) -15,87** (5,432) -0,3246** (0,1216) -0,0001696** (3,162e-05) 0,0003851** (8,722e-05) 0,3380 (13,80)

letszam2004 n 2 Adj. R lnL

2295 0,4864 -15531,775

2295 0,4862 -15531,774

Modell 3 21,26** (7,264)

Modell 4 22,03** (5,424)

-14,66** (5,319) -0,3217** (0,1283)

-14,64** (5,263) -0,3289** (0,1173)

0,000375** (8,751e-05) 2,436 (14,34) -0,2675** (0,05459) 2295 0,4740 -15559,212

0,000375** (8,751e-05)

Modell 5 12,34** (5,856)

11,27 (19,05) -0,2676** (0,05462) 2295 0,4742 -15559,237

2295 -0,0002 -16298,62

Az első, illetve második modell rendelkezik a legnagyobb, 48%-os magyarázó erővel. A két modell közötti különbség egyedül az ipari parkoknak nyújtott állami támogatás tényét reprezentáló dummy változó (tamog_IP) szerepeltetése a második modellben. A becsült együttható ugyanakkor nem szignifikáns, azaz statisztikailag nem különbözik a nullától. A statisztikailag szignifikáns hatással bíró változók előjele nem okoz különösebb meglepetést. Az építőiparban (epipar) és az egyéb szolgáltatásokat (egyszolg) nyújtó vállalatok körében kisebb mértékű létszámbővülés figyelhető meg 2004 és 2007 között, mint a feldolgozóiparba tartozó cégeknél. A legközelebbi autópálya-lehajtótól való közúti távolság (AUTOP) negatívan befolyásolta a létszámbővülést, ezzel szemben az magasabb adózott eredmény (ae2004) magasabb létszámbővüléssel járt együtt. Ezekben a modellekben a létszám 2004-es szintjét a személyi jellegű ráfordítások (Szemelyktg2004) adataival reprezentáljuk. Láthatjuk, hogy ez negatívan befolyásolja függő változónkat, vagyis a 2004-ben alacsonyabb személyi jellegű ráfordítással rendelkező vállalatok nagyobb növekedést mutattak a vizsgált időszakban, mint azok, akik eleve magasabb szintről indultak. Nagyon hasonló eredményeket mutatnak a harmadik és negyedik modellek. Az ipari parkoknak nyújtott állami támogatás nincs statisztikailag szignifikáns hatással az alkalmazotti létszám változására. Ezekben a modellekben a személyi kiadások 2004-es szintjét az alkalmazotti létszám becsült 2004-es szintjére (letszam2004) cseréltük. Itt is azt tapasztaljuk, hogy a kevesebb alkalmazottal induló vállalatok nagyobb növekedést értek el a vizsgált időszakban. Ebben a modellspecifikációban a építőipari vállalatok nem térnek szignifikánsan a feldolgozóipari vállalatoktól, a többi kontrollváltozó lényegében ugyanúgy viselkedik, mint az első két modellben. Mindezen változások hatására a modellek mégis lényegében azonos szinten (47%on) magyarázzák a létszám változásának varianciáját. Az ötödik modellben kontrollváltozók nélkül vizsgáltuk az ipari parkoknak nyújtott támogatás hatását a létszámbővülésre, de itt sem találtunk szignifikáns hatást. Összegezve azt tapasztaltuk, hogy modellspecifikációtól függetlenül nincs összefüggés az ipari parkoknak nyújtott támogatás és a bennük működő vállalatok alkalmazotti létszámának változása között. Bár a hatás nem volt szignifikáns, a vizsgált együtthatók előjele előzetes várakozásainknak megfelelően alakult, nagyságrendje viszont erőteljesen függött a kontrollváltozók megválasztásától. A statisztikailag szignifikáns hatást gyakorló változók azonban viszonylag egyenletesen robosztus eredményeket mutattak mindegyik modellben.

196


TOR 4.c.3. kérdés: Az ipari parkok létrehozása növelte a vállalkozások versenyképességét? A hatásvizsgálati tanulmány jelen pontjában azt vizsgáljuk, hogy kimutatható-e statisztikailag szignifikáns különbség az ipari parkokban működő vállalkozások és a nem ipari parkban működő vállalkozások termelékenységváltozása között – a termelékenységet, illetve annak növekedését befolyásoló egyéb tényezők hatására történt kontrollálást követően. A GVOP 1.2. intézkedés az ipari parkok infrastruktúra-fejlesztő tevékenységének nyújtott támogatásokon keresztül, közvetetten kívánja a vállalatok versenyképességét növelni. A beavatkozás hatásvizsgálata arra a kérdésre keresi a választ, hogy a programmal összefüggésben megfigyelhető-e a támogatott ipari parkokban működő vállalkozások versenyképességének a kontrollcsoporthoz képest nagyobb növekedése. A vállalati versenyképesség növekedése, illetve csökkenésének esetleges elmaradása akkor várható következménye az ipari parkoknak nyújtott hatékony támogatási rendszernek, ha az ipari parkok önmagukban kedvezőbb körülményeket jelentenek a vállalkozások számára. Ez természetesen szükséges feltétel, azaz önmagában nem jelenti azt, hogy az ipari parkok támogatása megfelelő volt, azt azonban jelenti, hogy a támogatás egy olyan üzleti környezetet céloz meg, amely valóban hatékonyan járul hozzá a vállalati versenyképesség növeléséhez. A vállalatok könyvelési adatai alapján összehasonlítottuk a teljes populáció átlagos vállalatának teljesítményét az ipari parkban működő vállalkozások átlagos egyedének teljesítményével. Azt vizsgáltuk, hogy az egyes populációk hogyan teljesítettek 2004 és 2007 között a következő mutatók alapján: árbevétel; hozzáadott érték; adózott eredmény és sajáttőke-arányos nyereség (ROE). A következő táblázatokban a vizsgált változóknak a 2004-es szinthez viszonyított százalékos változását szerepeltetjük. 131. táblázat: A vállalati eredményesség mutatói A vállalati eredményesség mutatói

2004

2007

Változás [%]

Árbevétel [MFt] Teljes populáció

483

725

50,10


1569

2495

59,01

Hozzáadott érték [MFt] Teljes populáció

217

110

-49,30


362

500

38,12

Teljes populáció

212

28

-86,80

75

88

17,33

803

125

-678

41

21

-20

Adózott eredmény [MFt] Ipari parkban működők ROE [%]

124

Teljes populáció Ipari parkban működők Tárgyi eszköz állomány [MFt] Teljes populáció

170

216

21,30


556

708

27,33

A táblázat alapján elmondhatjuk, hogy az ipari parkban működő vállalatok minden mutató alapján jobban bővültek, illetve kevésbé csökkentek, mint az ipari parkokon kívül működők. Nem változik a kép akkor sem, ha csak a feldolgozóiparban működő vállalatokat vizsgáljuk. Továbbra is kijelenthető, hogy az ipari parkokban működő vállalatok jobban teljesítettek a vizsgált időszakban, mint az azon kívüli cégek. 124



132. táblázat: Feldolgozó ipari vállalatok eredményességi mutatói Feldolgozó ipari vállalatok eredményességi mutatói

2004

2007

Változás [%]

Árbevétel [MFt] Teljes populáció

795

1329

67,17


2075

3625

74,70

Teljes populáció

286

221

-22,72


484

679

40,29



ROE [%]

Teljes populáció

240

54

-77,50


125

130

4,00

Teljes populáció

430

152

-278

49

21

-28

125

Ipari parkban működők Tárgyi eszköz állomány [MFt] Teljes populáció

232

315

35,78


570

778

36,50

Az ökonometriai hatásvizsgálat eredménye A hatásvizsgálati tanulmány jelen pontjában azt vizsgáljuk, hogy kimutatható-e statisztikailag szignifikáns különbség az ipari parkokban működő vállalkozások és a nem ipari parkban működő vállalkozások termelékenységváltozása között – a termelékenységet illetve annak növekedését befolyásoló egyéb tényezők hatására történt kontrollálást követően. A felhasznált adatok, illetve módszertan nagyon hasonlít ahhoz, amit az előző fejezetben használtunk, így ezeket részletesen nem mutatjuk be újra. Az ipari parki populációt kiegészítettük olyan ipari parkon kívül működő vállalatokkal, melyeknek a korábban bemutatott TEÁOR-kódok alapján meghatározott tevékenységi főcsoportokon belüli, 2007-es eloszlásuk megegyezett az ipari parkokon belül működő vállalatok ágazati eloszlásával. Ezzel biztosítottuk, hogy a kontrollcsoportként használt vállalkozások hasonlóak legyenek, mint az ipari parkban működő vállalatok. Modelljeinkben a versenyképesség változását megragadó mutatók is azok lesznek, amelyeket már korábban is használtunk, vagyis a hozzáadott érték, az árbevétel, az adózott eredmény, valamint a ROE 2004-ről 2007-re történő változása. A statisztikailag szignifikáns magyarázó változókat is ugyanabból a körből válogatjuk össze, mint amit korábban már bemutattunk. A fő eltérés az előző alfejezetben bemutatott modellekhez képest, hogy a bővített populációban egy külön dummy jelöli a nem támogatott ipari parkban lévő vállalatokat, és egy másik a támogatott ipari parkban lévő vállalatokat. Az így kapott magyarázó változók segítségével először a hozzáadott érték változását modelleztük. Előzetes eredményeink és közgazdasági intuíciónk alapján is azt várjuk, hogy az ipari parkokban működő vállalatok termelékenységének bővülése nagyobb, illetve nem kisebb, mint az azon kívül működő vállalatoké. Erre a magyarázni kívánt változónkra vonatkozó eredményeinket mutatjuk be a következő táblázatban. Ebben azt láthatjuk, hogy a nagyon egyszerű első modellünkben, ahol kizárólag a támogatott, illetve nem támogatott ipari parkokat reprezentáló dummy változókkal magyaráztuk a függő változót, ott a nem támogatott ipari parkokban lévő vállalatok valóban szignifikánsan jobban teljesítettek, mint a nem ipari parkban található cégek. Ebben a modellben a támogatott ipari parkokban lévő cégek is jobban teljesítettek az ipari parkokon kívüli cégeknél, de kisebb mértékben, mint nem támogatott társaik. Ez a modell azonban csak nagyon kis, 0,3%-ot alig meghaladó mértékben képes magyarázni a hozzáadott érték változásának varianciáját. 125



133. táblázat: A vállalatok hozzáadottérték-bővülésének magyarázata ols vizsgálat alapján Const tamog_IP Nemtamog

Modell1 -171,9** (24,64) 271,2** (36,76) 321,2** (41,30)

Modell2 238,7** (24,80) -249,4** (60,09) -152,5** (50,80) 0,1004** (0,04126) 0,1181** (0,04300) -1,602** (0,09812) -109,1** (27,43) -97,88** (31,14) -92,55** (45,52)

11058 0,0033 -100429,280

11058 0,5914 -95496,122

Arbev2004 Sajtok2004 Ae2004 Epitoipar Kerjav Szallrakt arbevkntroll sajtokkonroll Aekonroll N 2 Adj. R lnL

Modell3 241,4** (24,95) 153,8** (44,43) -260,3** (36,77) 0,1654** (0,02984) 0,1437** (0,02622) -1,676** (0,1000) -105,0** (27,21) -94,72** (30,83) -96,70** (46,05) -0,1659** (0,03143) -0,1225** (0,02927) 1,851** (0,2144) 11058 0,6131 -95192,274

Második modellünk a legjobb általunk talált modell, amelyben még nem kontrolláltunk a szelekciós torzításra. Ennek a modellnek az R2 mutató alapján már 59%-os a magyarázó ereje, ami sokkal jobb, mint az első modellé, de önmagában is jónak mondható. Ebben a modellben azonban sok tekintetben ellentétes eredményeket kaptunk, mint eddig. A támogatott, illetve nem támogatott ipari parkok együtthatója negatívra váltott, ami azt jelenti, hogy az előzetes eredményeinkkel és a józan ész logikájával szemben azt tapasztaltuk, hogy az ipari parkokban lévő vállalatok versenyképessége kisebb mértékben bővült, mint az azon kívül működő vállalatoké. Mivel a nem támogatott ipari parkok dummy változójának együtthatója továbbra is kisebb, mint a nem támogatottaké, ezért azt továbbra is elmondhatjuk, hogy a támogatott ipari parkban lévő vállalatok rosszabbul teljesítettek, mint a nem támogatott ipari parkban lévő cégek. Mi lehet az oka annak, hogy ennyire drasztikusan megváltoztak az eredmények az egyszerű modellhez képest? Az ok abban keresendő, hogy az egyszerű vizsgálat nem tartalmazott kontrollváltozókat, így azok hatását is az ipari parknak tulajdonítottuk. Vegyük például az árbevétel 2004-es szintjét, amely modellünkben szignifikánsan pozitív előjellel szerepel. Az alábbi ábrán az ipari parki és nem ipari parki vállalatokat hasonlítjuk össze árbevételük szempontjából. Láthatjuk, hogy a nagyobb árbevétellel rendelkező vállalatok tipikusan inkább az ipari parkokban találhatóak meg. Ez azt jelenti, az ipari parkokban található vállalatok nagyobb árbevétel-növekedése nagyrészt abból fakad, hogy ott nagyobb méretű vállalatok találhatóak (az ipari parkhoz tartozást jelző dummy és az árbevétel változója negatívan korrelál). Hasonló jelenségek figyelhetők meg a többi kontrollváltozó esetében is.

199


18. ábra: Az ipari parki és nem ipari parki vállalatok 2004-es árbevételének megoszlása arbev2004 versus ipvall (with least squares fit) 200000

Y = 194, + 1,38e+003X

180000 160000 140000

arbev2004

120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 -20000 0

1 ipvall

A modellben a szignifikáns kontrollváltozók előjelei lényegében nem mondanak ellent az előzetes intuíciónak. Talán legmeglepőbb, hogy az adózott eredmény negatív előjellel szerepel. Ez azt jelenti, hogy nagyobb adózott eredmény kisebb abszolút értelemben vett hozzáadott érték bővüléssel jár. Ezzel szemben a sajáttőke és az árbevétel pozitív hatást gyakorol a hozzáadott érték változására. Látható, hogy ebben a modellben – előzetes várakozásainknak megfelelően – már máshogy viselkedtek az eltérő iparágba tartozó cégek. A harmadik modellben a második modellt annyival bővítettük, hogy külön kontrolláltunk a szelekciós torzításra. Ez a modellspecifikáció minden eddigitől eltérő eredményre vezetett. Itt azt láthatjuk, hogy ebben a modellben a támogatott ipari parkban található vállalatok bővültek a leggyorsabban, az ipari parkon kívüli cégek voltak a másodikak, és a legkisebb mértékben a nem támogatott ipari parkban található cégek növekedtek. Az általunk vizsgált modellek közül az R2 mutatószám alapján ennek a modellnek a legnagyobb, 61%-os a magyarázó ereje. Ez a specifikáció megerősítette a második modellnek azt az eredményét, hogy a nem támogatott ipari parkokban található cégek versenyképessége kisebb mértékben bővült, mint az ipari parkon belül működő vállalatoké. Az eddigiekkel ellentétben azonban most a támogatásnak erős, szignifikánsan pozitív hatása van a hozzáadott érték bővülésére. Az eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy ennek az eltérésnek oka valószínűleg az, hogy ebben a populációban szignifikáns módon kontrolláltunk a szelekciós torzításra, míg ilyen hatást az ipari parkban található vállalatok esetén nem találtunk. Összegezve három modellünket, azt mondhatjuk, hogy az eredmények nagyon érzékenyek a modellek specifikációjára. Ez azt jelenti, hogy eredmények nem mondhatók robosztusnak, de a nagyobb magyarázó erővel rendelkező modellek alapján azt látjuk, hogy az ipari parkhoz tartozás ténye negatív kapcsolatban áll a hozzáadott érték bővülésével. Mindemellett harmadik modellünkből úgy tűnik, hogy 200


ha sikerül statisztikailag szignifikáns hatást kimutatni a támogatás szelekciós torzításában, akkor megszűnik a támogatás előző fejezetben bemutatott negatív hatása. A termelékenység másik három mérőszámát is megvizsgáltuk, és mindegyik esetben ugyanazt az eredményt kaptuk. Bár létezett olyan modell, amelyben az ipari parki dummy változó szignifikáns, ezeknek a modelleknek a magyarázó ereje minden esetben nagyon alacsony. A bővebb és nagyobb magyarázó erővel rendelkező modellek esetén minden esetben eltűnt az ipari park dummyjának szignifikanciája. Ez azt jelenti, hogy előzetes eredményeinkben, amikor azt találtuk, hogy az ipari parkokban működő vállalatok nagyobb mértékben bővültek, mint a nem ipari parki vállalatok, akkor valójában olyan tényezők hatását érzékeltük, amelyeket nem vizsgáltunk azokban az egyszerű statisztikai vizsgálatokban. Mindez azt jelenti, hogy várakozásainkkal és előzetes eredményeinkkel szemben lényegében nem tudjuk statisztikailag szignifikánsan kimutatni, hogy az ipari parki vállalatok termelékenysége nagyobb ütemben fejlődne, mint a nem ipari parkban működő cégeké. Mindenfajta eredmény, amit ki tudtunk mutatni – akár az ipari parkokkal, akár az ipari parkok támogatásával kapcsolatban – nagyon erősen függött a modell specifikációjától, illetve attól, hogy mit gondolunk a szelekciós torzításról. Ezzel szemben eredményeink sokkal kevésbé függtek attól, hogy milyen konkrét mutatószámmal ragadtuk meg a termelékenység bővülését. Bár sok a bizonytalanság, eredményeink erősen azt sugallják, hogy egy vállalat termelékenységének bővülése nem attól függ, hogy a vállalat ipari parkban működik-e vagy sem. Az a tény, hogy ez ellentmond az előzetes eredményeinknek, valószínűleg arra utal, hogy az ipari parkokban működő vállalatok nem azért fejlődtek gyorsabban, mert ott vannak, hanem azért, mert azok a vállalatok költöztek ipari parkba, akik aztán gyorsabban fejlődtek. TOR 3.4. kérdés: Milyen előnyöket okoztak a beavatkozások az ipari parkba betelepült, érintett vállalkozások számára? A „Milyen előnyöket okoztak a beavatkozások az ipari parkba betelepült, érintett vállalkozások számára?” kérdésnek a vizsgálatát Megbízó kiemelt jelentőségűnek tartotta. A kérdés az előnyök vizsgálatakor ugyanis az volt, hogy a vállalkozásoknak milyen előnyei származtak a hozzájuk közvetetten érkező támogatásból. A feladat tisztázásakor tehát kulcskérdés volt, miként határozzuk meg az „előnyt.” Más megoldás híján, azt választottuk, hogy maguktól a támogatott ipari parkokoktól és az azokban működő vállalkozások vezetőitől kérdezzük meg, észlelték-e a fejlesztéseket, s ezekből vállalkozásuknak milyen előnye származott. Az üzleti infrastruktúra-fejlesztések által közvetve érintett vállalkozások gazdálkodásában bekövetkezett változásokat ökonometriai hatásvizsgálati eszközökkel a fentiekben már elemeztük, az e fejezetben közölt eredmények a személyes kedvezményezetti interjúkból, az e-lekérdezésből és a kedvezményezett ipari parkokban működő vállalkozások körében végrehajtott fókuszcsoportos beszélgetések tapasztalataiból származnak. A kedvezményezettek körében végrehajtott személyes interjúk eredményei Az ipari parkoktól, inkubátorházaktól az interjúk során gyűjtött információk alapján a betelepült vállalkozások számára okozott beavatkozási előnyök között a tevékenységükhöz jól illeszkedő fizikai, infrastrukturális feltételek és a tevékenységhez nyújtott megfelelő szolgáltatások szerepeltek első helyen. Az interjúalanyok kiemelték, hogy noha a telephely, infrastruktúra esetében – a betelepülési döntés meghozatalakor – sokszor meghatározó az ár, de ehhez megfelelő színvonalú 201


szolgáltatásoknak is kapcsolódniuk kell. A felkeresett inkubátorházak igyekeznek a minőségi szolgáltatásokra koncentrálni, s kevésbé a bérleti díjakra, mert inkább szolgáltatásokat igyekeztek kedvezőbb feltételekkel nyújtani, néhol a bérleti díjjal kombinált konstrukciókban is. Az ipari parkok és inkubátorházak fejlesztései azt a célt szolgálják, hogy azok a versenytársaknál vonzóbb feltételeket kínáljanak a betelepülni kívánó vállalkozások számára. A vállalkozások telephely-választási döntéseiben a támogatott ipari parkok és inkubátorházak vezetői szerint a szolgáltatások minősége, elérhetősége és a bérleti díj egyaránt fontos. Sok vállalkozás esetében a betelepülés legfontosabb oka az üzleti kapcsolatok megléte, továbbfejlesztési lehetősége. A kapott válaszok alapján a következő telephely-választási modellt rajzolhatjuk meg: 19. ábra: A telephelyválasztás interjúk alapján kirajzolódó modellje az ipari parkok és inkubátorházak esetében

Telephely, iroda bérleti díja

IP, IK földrajzi elhelyezkedése; elérhetősége D Ö N T É S

Befektetői elvárások, igények

IP. IK által nyújtott szolgáltatások köre és minősége

Meglévő üzleti kapcsolatok

A betelepült vállalkozásoknak nyújtott előnyök tekintetében speciális esetet jelent az a központi-régiós ipari park, ahol vélhetően a szolgáltatás áránál nagyobb a szerepe a szolgáltatás jelentős részét igénybevevő nagy cég és a támogatott jó kapcsolatának, ezzel együtt az árak nem térhetnek el a piacon szokásos áraktól. A szolgáltatások több mint 50 százalékát az említett nagy cég veszi igénybe. A szolgáltatásokat az ő igényeik felmérése alapján, velük egyeztetve alakították ki. A támogatott ipari parkok és inkubátorházak egy jelentős csoportját alkotják azok, amelyeknél a betelepülést meghatározó legfontosabb szempont a szolgáltatások 202


minősége és elérhetősége volt. Egy fővároshoz közeli inkubátorházban a telephely és az innovációs szolgáltatás előnyt élvezett az árral szemben. Az innováció szempontjából magasabb színvonal érhető el, mint Budapesten vagy Budaörsön, ugyanakkor az autópálya közelsége mint előny náluk is megvan. Egy másik agglomerációs inkubátorház esetében sem az ár, hanem a szolgáltatás volt a döntő szempont. A vidéki inkubátorházak között volt olyan, ahol a korszerű és új telephely vonzotta a betelepült vállalkozásokat. Máshol az elérhető szolgáltatások magas színvonala jelentett vonzerőt. „Mi mint inkubátorház nem vagyunk a piaci ár alatt a négyzetmétereket tekintve, de a betelepült vállalkozásokat az motiválta, hogy ilyen színvonalon ilyen szolgáltatások máshol nem érhetőek el.” (észak-alföldi inkubátorház)

Egy közép-dunántúli inkubátorházban is a középkategóriás bérleti díjakról tudták, hogy vannak náluk olcsóbbak, de ezt igyekeztek kedvező fizetési, inkubációs konstrukciókkal javítani. Egy másik, észak-kelet magyarországi ipari parkban a teljes körű szolgáltatást nonprofit alapon biztosítják, aminek szintén szerepe lehetett a telephely-választásban. Ebbe a csoportba sorolható, bár szintén speciális helyzetet mutat egy központi-régiós ipari park, ahol az egyetlen nagy betelepülőt ugyan nem a telephely ára befolyásolta, viszont a terület mérete, elhelyezkedése, megközelíthetősége volt fontos számára. Szintén speciális adottságot említett egy vegyipari profilú ipari park, ahol a legtisztább levegő nagy súllyal játszott szerepet a vállalkozások döntésében, különös tekintettel a vegyipari tevékenységekre. Az ipari parkok másik nagy csoportját alkotják azok, amelyeknél fontos volt a telephely ára és a szolgáltatás is. „A telephely ára a vállalkozások betelepülési döntésében kifejezetten releváns volt, hisz a költségek szempontjából ez a tétel nem elhanyagolható. A szolgáltatások pedig, amelyeket az Innovációs Központ kínál, és amelyben szakmai támogatója/segítője a vállalkozásoknak/ gazdasági társaságoknak, elengedhetetlen feltétel a hatékony működéshez: pl. oktatásszervezés, rendezvényszervezés, egyéb általános tanácsadások, innovatív projektek felkutatása stb)” (dél-dunántúli ipari park) „Műhelyben drágábbak vagyunk az átlagnál, de a magasabb színvonalú szolgáltatással ezt ellensúlyozzuk. Az irodai szolgáltatásunk átlagárú. Vélhetően nagyon fontos az ár, de a nyújtott szolgáltatásnak is van döntést befolyásoló szerepe.” (központi régióban található ipari park)

A harmadik csoportba sorolhatók azok a támogatott ipari parkok, amelyek nem is titkolják, hogy náluk a betelepülést meghatározó legfontosabb szempont a bérbe vehető terület, épületrész alacsony ára volt. Az ebbe a csoportba sorolható ipari parkokat a Dél-Alföldön és Közép-Dunántúlon találtunk. „Nagyon fontos az ár. Azt látjuk, hogy az a vállalkozás, amelyik ide települt […], az egyik döntő szempont volt a telephelynek az ára.” (dél-alföldi ipari park)

A betelepült vállalkozások által leginkább keresett és legnagyobb kihasználtságú szolgáltatások között találjuk a telephely- és irodabérlést; a közműszolgáltatásokat és a pályázatfigyelést, pályázatírást is. A legkevésbé keresettek között a takarítás, a postaszolgálat, az őrzés; a rendezvényszervezés szerepel, de itt is felbukkan a pályázatírás és a postai szolgáltatás. A szolgáltatások között – még az inkubátorházakban is! – kevés a magas szintű szolgáltatás. Ezek közül a hitelügyintézést; pályázatírást, pályázatfigyelést; a tanácsadásokat, a jogi szolgáltatást említették. A leggyakrabban igénybevett szolgáltatások többsége nem tartozott a magas szintű szolgáltatások közé. A legkevésbé kihasznált szolgáltatások között leginkább olyanokat találunk, amelyeknek az igénybevételét vagy meg tudják oldani saját erőforrásból vagy le 203


tudnak mondani róla. Többen említették, hogy a gazdasági nehézségek miatt a betelepült cégek bizonyos szolgáltatásokat az elmúlt időszakban visszamondtak. Volt olyan cég, amely elismerte, hogy előzetesen rosszul mérte fel a betelepülők igényeit, ezért bizonyos szolgáltatásokban felesleges, kihasználatlan kapacitások keletkeztek. A legjobban kihasznált szolgáltatások: · bérbeadás; · épületüzemeltetés, · fénymásolás, · tárgyalótermek használata · gépek, hardverek szolgáltatása · hitelügyintézés; · hőenergia-szolgáltatás, · hulladékszállítás · infrastruktúra, · internet; · iroda- és üzemcsarnok bérlet, · jogi szolgáltatás, · komplex szolgáltatás · munkaerő kölcsönzés, · őrzés-védés · pályázatfigyelés; pályázatírás; · pénzügyi-számviteli ügyintézés; · postai szolgáltatás, · projektötletek gondozása; · recepció, · rendezvények szervezése, · sűrített levegő-szolgáltatás, · személyszállítás, · tanácsadások. · telephely, műhely, iroda, · úthálózat · villamos energiaszolgáltatás. Kevésbé használt szolgáltatások: · szelektív hulladékgyűjtés, · takarítás, · parkoló kapacitás, · szennyvíztisztítás

204


A kedvezményezett ipari parkokban működő vállalkozások körében végrehajtott adatgyűjtés eredményei A támogatott ipari parkokban működő és a mintába került vállalkozások körében végrehajtott e-lekérdezésünk során 28 vállalkozás szolgáltatott információt. Ez a válaszadói elemszám nem teszi lehetővé a teljes (több mint ezer elemes) populáció egészére vonatkozó megalapozott kijelentések megtételét. Állításaink helytállóságának ellenőrzésére kiegészítő fókuszcsoportos beszélgetéseket folytattunk le két kedvezményezett ipari parkban, illetve inkubátorházban. Ipari parkok Az ipari parkokban működő vállalkozások közül 16 számolt be a betelepülés előnyeiről: -

üzleti partnerkapcsolatok kialakulása, bővülése jobb közlekedési lehetőségek a vállalkozás különböző tevékenységeit egy nagyobb területen lehetett integrálni iparűzési adó elengedése pályázatoknál plusz pontnak számít.

A megkérdezett vállalkozások több mint háromnegyede, 23 cég úgy nyilatkozott, hogy az ipari park infrastrukturális ellátottságában az elmúlt években nem történt fejlesztés, vagy ha volt is, az semmilyen hatást nem gyakorolt a vállalkozás működésére. A fennmaradó öt válasz a jobb megközelíthetőséget és az üzembiztonság erősödését jelölte meg. A válaszadók hat kivétellel azt nyilatkozták, hogy az ipari park által nyújtott szolgáltatások elmúlt években történt fejlesztése nem gyakorolt különösebb hatást a vállalkozás működésére. Akik kedvező tapasztalatokról számoltak be, a következőket nyilatkozták: -

„A szolgáltatások igénybevételével hatékonyabbá vált működésünk. Szorosan nem az alaptevékenységünkhöz tartozó tevékenységekhez a szolgáltató olcsóbb, gyorsabb, esetenként szakszerűbb megoldásokat tud biztosítani.” „Bizonyos szolgáltatásokat mi nyújtottunk a Parkon belül. Fontos volt a cégünknek itt lenni.” „Biztosabbá vált az energiaellátásunk, korszerűsödött az infrastruktúra, és a saját szolgáltatásunkat is tudjuk ezzel párhuzamosan bővíteni, illetve minőségét javítani.” „Jobb kiszolgálás, a telephelyi vagyonbiztonság emelkedése (beléptető rendszerrel).” „Kényelmesebbé tette az ipari parkban való ’életet’.”

A válaszadók meglehetősen kis része gondolja hasznosnak a vállalkozás ipari parkba települését: csupán 21,4 %-uk gondolja azt, hogy olcsóbban kapja az ipari parkon belül a szolgáltatásokat, mint azon kívül, illetve 14,3 százalékuk véli úgy, hogy jobb minőségű üzleti szolgálgatásokat kap az ipari parkban, mint másutt.

205


20. ábra Az ipari parkok által nyújtott szolgáltatások előnyei – a kérdésekre igennel válaszoló vállalkozások aránya, %

Az ipari parkok által nyújtott szolgáltatások előnyei a kérdésekre igennel válaszoló vállalkozások aránya, % 100

80

60

40

20 21,4

14,3

0 Olcsóbban kapja-e az igénybe vett szolgáltatásokat Jobb minőségben kapja-e az igénybe vett az ipari parkon belül, mint máshol? Igen válaszok szolgáltatásokat az ipari parkon belül, mint máshol? aránya Igen válaszok aránya

Ami az alapinfrastruktúrával való válaszadói elégedettséget illeti, itt azt találtuk, hogy leginkább a villamos energia-ellátás, a gázellátás és a vezetékes telefonhálózat kiépítettségével vannak megelégedve, s különösen a belső úthálózat és a közvilágítás minőségét és a parkolóhelyet alacsony számát tartják fejlesztendőnek. 134. táblázat: Megfelelőnek tartja-e az Ön vállalkozása az ipari park infrastrukturális ellátottságát? Az ipari park infrastrukturális ellátottsága Villamos energiaellátás minősége Gázellátás minősége Vezetékes telefonhálózat kiépítettsége Csatornázottság minősége Vízellátás minősége Külső úthálózat minősége, megközelíthetőség Vezetékes Internet kiépítettsége Közvilágítás minősége Parkolóhelyek nagysága Belső úthálózat minősége

Igen válaszok aránya, % 82,1 82,1 82,1 78,6 78,6 78,6 67,9 57,1 57,1 53,6

A fenti táblázat adataiból olyan kép tárul elénk, amelyen az ipari parkok alapinfrastruktúrája alapvetően képes a vállalkozói, vállalati igények kielégítésére. Az ipari parkok által nyújtott szolgáltatások köre azonban rendkívül szűk a válaszadók szerint, s még ennél is kevesebb azoknak a szolgáltatásoknak a száma, amiket a vállalkozások igénybe is vesznek.

206


135. táblázat: Milyen szolgáltatások vannak az ipari parkban, s milyen szolgáltatásokat vesznek igénybe a válaszadó vállalkozások? A szolgáltatás Neve

Van az ipari parkban, %

Kommunális hulladékgyűjtés Kerékpármegőrző Tömegközlekedési kapcsolat lehetősége Általános karbantartás (víz, villany) Telefonközpont, fax, E-mail, Internet Területőrzés Postai szolgáltatások Rendezvényszervezés Szelektív hulladékgyűjtés Veszélyes hulladékgyűjtés Környezetvédelmi tanácsadás Központi parkolóhely Műszaki tanácsadás Orvosi ellátás Étkezési lehetőség (étterem, büfé) Takarítás Tárgyaló, előadóterem Épület-karbantartás Fénymásolás, nyomda Innovációs tanácsadás Jogi tanácsadás K+F tanácsadás Pénzügyi és üzletviteli tanácsadás Raktározás Számítástechnikai karbantartás Szervezett munkásszállítás Banki szolgáltatások Gépkocsi mosó Minőségbiztosítás Pályázatfigyelés, készítés Vámügyintézés Logisztikai tanácsadás (fuvarozás, jog, biztosítás) Üzemanyag ellátás Anyagmozgatógépek bérbeadása Inkubátorházi szolgáltatások Iparjogvédelem Rakodás Szállítás Szállítmányozás Szállítóeszköz bérbeadása Személygépkocsi szerviz Takarító ügyelet Vásárlási lehetőség – kiskereskedelmi üzlet Csomagolás Finishing (összeszerelés) Gépkarbantartás Gépkölcsönzés Műszerkölcsönzés Parkolóház

46,5 39,3 35,7 32,1 32,1 28,6 25,0 25,0 25,0 25,0 21,4 21,4 21,4 21,4 17,9 17,9 17,9 14,3 14,3 14,3 14,3 14,3 14,3 14,3 14,3 14,3 10,7 10,7 10,7 10,7 10,7 10,7 10,7 7,1 7,1 7,1 7,1 7,1 7,1 7,1 7,1 7,1 7,1 3,6 3,6 3,6 0,0 0,0 0,0

Igénybe veszi-e ezt a szolgáltatást, % 39,3 0,0 32,2 28,6 25,0 25,0 21,4 7,1 21,4 25,0 17,9 17,9 17,9 17,9 17,9 14,3 7,1 10,7 7,1 10,7 14,3 10,7 10,7 7,1 7,1 10,7 7,1 10,7 10,7 10,7 3,6 10,7 10,7 7,1 3,6 3,6 7,1 7,1 7,1 7,1 7,1 7,1 3,6 3,6 0,0 3,6 0,0 0,0 0,0

Lényegében a hulladékgyűjtés, a tömegközlekedési kapcsolat, az általános karbantartás, a telefon/e-mail szolgáltatás illetve a területőrzés alkotják azoknak a szolgáltatásoknak a körét, amit kellően nagy számú vállalkozás használ. Az ipari parkok alapinfrastruktúrája mellett tehát csak a legalapvetőbb ipari parki szolgáltatásokat veszik igénybe viszonylag nagyobb tömegben a betelepült vállalkozások. A vizsgált vállalati körről tehát azt mondhatjuk el, hogy nem a magasabb szintű ipari parki szolgáltatások iránti igény, hanem az ipari telephely iránti szükséglet miatt települtek be a parkokba.

207


Inkubátorház A fókuszcsoporton részt vett két olyan cég vezetője, amelyek a GVOP 1.2. fejlesztés következtében, annak hatására települt be az IK-ba. Az inkubátorházban működő vállalkozások a következő előnyöket és hátrányokat említették az IK-val kapcsolatban: Előnyök · · · · · · · · ·

színvonalas környezet; kellemes légkör; információáramlás; infrastruktúra, rendezvényszervezés, konferenciaterem, oktatóterem, magas presztízsű helynek számít, a városban, regionálisan, de még nemzetközi viszonylatban is; szellemi közelség; folyosói beszélgetések információi,

Hátrányok · · ·

·

magas bérleti díj, nem elegendő, hogy ha csak a helyet biztosítják a vállalkozásoknak, a bérlő által speciálisan kialakított infrastruktúra nem térül meg, mert költözéskor azt nem tudja magával vinni; a ház megtelt, ha fejlődni akar, akkor költözni kell, mert házon belüli hely nincs, versenyhátrányt okoz a fejlesztésben;

Az inkubátorházban tudtak a GVOP 1.2. intézkedés támogatásával megvalósult fejlesztésről, de a tartalmát pontosan nem ismerték. Voltak, akik komplexebb fejlesztésre gondoltak. Mások folyamatosan figyelemmel kísérték. Motiválta a korábbi helyre költözésüket az is, hogy már tudtak az új beruházásról. Az előnyöket a betelepülésnél többen is figyelembe vették. A bérlők igényeinek jobb kiszolgálására alkalmazzák egy ideje az ötletládát. Az inkubátorházban az oktatóteremnek és rendezvényteremnek mérhető haszna van. Szívesebben veszik igénybe a képzéseiket. Egész napos rendezvényeket le tudnak bonyolítani gond nélkül, kisebb erőfeszítéssel. A betelepült cégek által leginkább igényelt szolgáltatások: · Általános, jól felszerelt irodai infrastruktúra; internet-hálózat. · Képzések. · Tanácsadások (könyvvitel, jog, informatika; pályázati). · Rendezvényhelyszín. A beszélgetésen részt vevő cégek többségének nincs igénye a valódi magas színvonalú szolgáltatásokra. Akinek van, azok olyan speciális igényeket fogalmaztak meg (speciális kísérleti, mérőműszerek; szerzői jogi, nemzetközi jogi tanácsadás; kockázati tőkebefektetés), amelyek folyamatos fenntartása kérdéses a finanszírozhatóság oldaláról. Több konkrét kapcsolatot is találtunk az inkubátorházon belül, aminek mérhető haszna van (szoftverfejlesztő és könyvvizsgáló cég esetén is). Nagyon szerteágazó kapcsolatok vannak. Egy részük esetleges, fontos a kényelmi szempont, a fizikai közelség, a gyors reagálás minden ügyben. Az üzleti kapcsolatok az elmúlt időben erősödtek. Voltak közösen beadott projektek is. Ezen üzleti kapcsolatokat az inkubátorház a létével segíti. Az inkubátorházban működő informatikai klaszter tagjai között folyamatos üzleti kapcsolat van. A klaszterközpont az egyik cég hatására költözött be, majd utána egy következő cég is az ő hatásukra tette át oda a székhelyét. 208


TOR 4.c.4. Hozzájárult-e az intézkedés, ha igen, milyen mértékben a technológiaintenzív iparágakra és szolgáltatásokra épülő gazdaság kiépítéséhez? Az ipari parkok támogatásának közvetett hatásaként növekedhetett a betelepült technológiaintenzív vállalatok termelékenysége. A termelékenységváltozást – a korábbi, vállalati szintű elemzéssel összhangban – ezúttal is a hozzáadott érték 2004ről 2007-re történő változásával azonosítjuk és ugyanazokkal a magyarázó változókkal hozzuk összefüggésbe, mint a vállalati szintű elemzésben. A lényeges eltérés a korábbiaktól az, hogy ebben az esetben arra is kíváncsiak vagyunk, hogy az egyes ipari parkokban végrehajtott magas szintű infrastrukturális beruházások milyen hatással vannak a technológiaintenzív vállalatok termelékenységbővülésére. A korábbi vizsgálatokban csak arra koncentráltunk, hogy egy vállalatnak van-e telephelye ipari parkban, illetve támogatott ipari parkban. A különböző telephelyekkel rendelkező vállalatokat nem „választottuk szét” telephely szerint, mivel erre nem volt szükség. A jelen vizsgálatban ez azonban megkerülhetetlen, mivel a különböző ipari parkokban különböző mértékű infrastrukturális bővülés történt, ezért most az is fontossá vált, hogy az egyes vállalatok telephelyei melyik ipari parkban találhatóak. Azokat a cégeket, amelyek több ipari parkban is rendelkeznek telephellyel (amely telephelyeket semmilyen módon nem tudunk megkülönböztetni egymástól és nincsenek telephely részletességű adataink) annyiszor vettük figyelembe az elemzés során ahány különböző ipari parkban voltak megtalálhatóak. A technológiaintenzív vállalatok körének meghatározásához a vállalatok TEÁOR számából indultunk ki. Néhány vállalat TEÁOR szerinti főtevékenysége 2004 és 2007 között megváltozott, ezért a robusztusságvizsgálat kedvéért két részpopulációban is modelleztük a termelékenység változását. Az 1-es populációt jelentik azok a vállalkozások, amelyek 2004-ben és 2007-ben is ipari parkban voltak és 2004-es TEÁOR kódjuk alapján technológiaintenzívnek számítottak, a 2-es populációba soroltuk azokat a vállalkozásokat, amelyek 2004-ben és 2007-ben is ipari parkban voltak, és 2007-es TEAOR kódjuk alapján technológiaintenzívnek számítottak. Az 1. populációra vonatkozó eredményeket foglalja össze a következő táblázat. 136. táblázat: Az 1. populációba tartozó technológiaintenzív vállalatok termelékenység-bővülésének vizsgálata Const arbev2004 hozert2004 INNOV_ VALT

Modell 7 61,89** (29,45) 0,1764** (0,01930) -0,3695** (0,1680) -37,73* (19,96)

TAMOG n 2 Adj. R lnL

536 0,7247 -4332,697

Modell 8 39,81 (34,55) 0,1768** (0,01938) -0,3718** (0,1684) -46,24** (21,97) 73,35 (72,67) 536 0,7246 -4332,207

Modell 9 268,3** (90,40)

Modell 10 244,1** (69,88)

-61,64** (27,62) -80,95 (114,3) 583 -0,0017 -5109,542

-77,98 (95,36) 718 -0,0008 -6232,068

A bemutatott modellek közül a 7-es modell rendelkezik a legnagyobb magyarázó erővel: a független változók 72,5%-ban magyarázzák a termelékenységváltozás varianciáját. Ebben a modellben a hozzáadott érték változásának szignifikáns magyarázó változói az árbevétel és a hozzáadott érték 2004-es értéke. Ezzel szemben a magas szintű infrastrukturális fejlesztéseket reprezentáló, innovációs szolgáltatások változását jelölő (INNOV_VALT) együtthatója szignifikánsan negatív. Ez az eredmény éppen ellentétes azzal, amit vártunk. A hozzáadott érték változásának szignifikáns tényezői, szintén összhangban a vállalati szintű elemzés eredményeivel, az árbevétel és a hozzáadott érték 2004-es értéke. A 8-as modellben 209


a támogatás is szerepel. Láthatjuk, hogy a támogatás hatása nem szignifikáns, ettől eltekintve a modell lényegében megegyezik az előző modellel. Végezetül a 9-es és 10-es modellben azt láthatjuk, hogy a támogatás hatása akkor is inszignifikáns marad, ha a modellben csak a támogatás, illetve a támogatás és az innovációs szolgáltatások változói szerepelnek. A korábbi modellekhez hasonlóan a magas szintű infrastrukturális változást reprezentáló változó együtthatója itt is negatívnak bizonyult. Összefoglalva tehát azt tapasztaltuk, hogy az ipari parkoknak nyújtott támogatás ebben a részpopulációban sincs statisztikailag szignifikáns hatással a hozzáadott érték változására, és az eredmény lényegében nem függ a modellspecifikációtól. A magas szintű infrastrukturális fejlesztések hatása azonban szignifikánsan negatív mindegyik modellben, amelyikben szerepel. Ez az eredmény tehát robosztusnak tűnik még akkor is, ha különböző modellekben a hatás mértéke erősen eltérő mértéket mutat. Mivel ez az eredmény alapvetően ellentmond mindenféle közgazdasági intuíciónak, valószínűleg nem közvetlen ok-okozati hatást tártak fel modelljeink. Elképzelhető például, hogy a szolgáltatások bővítése több hasonló jellegű céget vonzott a térségbe (ilyen eredményt kaptunk korábban), ami fokozta a versenyt, s ezáltal csökkentette az árbevételeket. Ennek az elméletnek az ellenőrzéshez ennek a dolgozatnak kereteit meghaladó piaci strukturális elemzéséhez lenne szükség. A 2-es populációra vonatkozó eredményeket tartalmazza a következő táblázat. 137. táblázat: A 2. populációba tartozó technológia intenzív vállalatok termelékenységbővülésének vizsgálata const arbev2004 hozert2004 SZOLGI_VALT

Modell 11 50,93* (28,66) 0,1701** (0,01779) -0,3170** (0,1578) -32,19* (18,43)

TAMOG n 2 Adj. R lnL

536 0,7460 -4301,186

Modell 12 31,23 (33,73) 0,1704** (0,01789) -0,3188** (0,1582) -40,12** (20,33) 65,51 (63,79) 536 0,7459 -4300,747

Modell 13 263,9** (89,87)

Modell 14 243,3** (70,02)

-60,02** (24,70) -90,32 (99,59) 583 -0,0014 -5086,939

-94,85 (81,44) 718 -0,0004 -6205,343

Ebből az olvasható le, hogy az egyes modellek szinte teljesen azonos eredményt adnak, mint az 1-es populációra vonatkozó modellek. (Ugyanazok a szignifikáns változók, és azoknak az előjele sem változik.) Ez azt jelenti, hogy sok új információ nem olvasható le ezekről a modellekről, azaz az első populáción készített modellek eredményei nem populáció-specifikusak, tehát ebből a szempontból robosztusnak mondhatóak.

210


6.2. A területi szinten jelentkező hatások mérése TOR 3.6. kérdés: Hozzájárult az intézkedés, ha igen milyen mértékben az adott térség/település fejlődéséhez? Az ipari telephelyek támogatása, az ipari parkok által nyújtott szolgáltatások kiépítésének állami segítséggel történő megvalósítása igen gyakran az elmaradott térségek fejlesztésének célját szolgálja. Az elgondolás a beavatkozás mögött az, hogy a támogatás hatására kialakuló vonzó üzleti környezet új befektetőket vonz az adott területre, amelynek hatására növekednek az elmaradott területeken élők foglalkoztatási esélyei és végül maga a foglalkoztatás szintje is. Ezért a nemzetközi irodalomban az ipari parkok támogatásának hatásvizsgálatát kizárólag területi szinten, a foglalkoztatás változására gyakorolt hatás kimutatásával végzik el. A területi hatás létrejöttéhez szükséges feltétel, hogy a támogatás odaítélése során a területi szempont is kellő hangsúlyt kapjon. A GVOP 1.2 programok értékelési szempontjai között a területi kiegyenlítés ugyan megjelenik, ám jelentősége a pontozásban csupán 5%-nyi volt. Ez önmagában is azt sugallja számunkra, hogy a döntés során számos olyan szempont is felmerülhetett, amelyek együttesen elnyomták a területi hovatartozás hatását. Ezt ellenőriztük le azzal, hogy megvizsgáltuk a 2004-es kistérségi munkanélküliségi ráták megoszlását az egyes populációkban. Támogatottnak akkor nevezünk egy kistérséget, ha található benne támogatott GVOP 1.2. szervezet. Nem támogatottnak akkor nevezzük, ha található benne pályázó, de nem nyertes szervezet. E definíciók jellegéből adódik, hogy a támogatott és a nem támogatott populáció összevonásával kialakítható fiktív populáció így duplikácóikat tartalmazna. 21. ábra: A GVOP 1.2.1 támogatásból részesült kistérségek munkanélküliségi rátáinak megoszlása 90% Populáció Pályázók Nyertes Nem nyertes

80%

Relatív gyakoriság

70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 4,08%

7,90%

11,72%

15,53%

Tovább

Munkanélküliségi ráta tartományok

A fenti hisztogramból látható, hogy habár a pályázó/nyertes/nem nyertes populációk megoszlása igen hasonló (ami részben az átfedésnek is köszönhető), addig a nyertes és a teljes populáció megoszlása számottevően eltér. A támogatás a populációbeli hányadánál nagyobb arányban jutott a fejlettebb, alacsonyabb 211


munkanélküliségi rátával jellemezhető kistérségeknek, ugyanakkor a fejletlenebb, magasabb munkanélküliségi rátával jellemezhető kistérségek egyrészt populációbeli arányuktól elmaradó mértékben pályáztak, másrészt nyertek el támogatásokat. A területi kiegyenlítő hatás megjelenése ezért pusztán a fenti ábra miatt is kérdéses. A vizsgálati időszakban, 2004–2008 közötti foglalkoztatásváltozási adatokat összevetve azt látjuk, hogy míg a teljes populációban (174 kistérség) a foglalkoztatás átlagosan 0,73%-al csökkent, addig a támogatott kistérségekben ez az érték -1,75%. A támogatott kistérségekben tehát nagyobb mértékű foglalkoztatás-csökkenést látunk, mint a teljes átlag. Ez azonban még nem utal ok-okozati összefüggésre, mivel a foglalkoztatás változását számos tényező (többek között a közben kibontakozott válság eltérő területi mértéke, valamint egyéb helyi és iparági tényezők) is magyarázhatják, így a hatás kimutatásához ökonometriai elemzés szükséges. A területi hatások elemzésében ezért mi is azt a kérdést tettük fel, hogy kimutathatóe a GVOP 1.2 intézkedés hatására a foglalkoztatás növekedése, illetve a munkanélküliség csökkenése kistérségi szinten. Az ökonometriai hatásvizsgálat eredménye Az ökonometriai vizsgálatot a munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatási ráta változókra egyaránt elvégeztük. Mindkét esetben egy arány jelentette a magyarázó változót, amelynek nagysága így mindenképpen 0 és 1 közé esik, így a különböző kistérségek eltérő méretére nem kellett kontrollálni. Az elemzés során az aktuális kistérségi besorolást vettük alapul. A) A munkanélküliségi ráta A munkanélküliségi ráta százalékpontban kifejezett változása meglehetősen eltérő képet fest a teljes és a GVOP 1.2 által érintett kistérségekben (ld. köv. táblázat). 138. táblázat: A munkanélküliségi ráta átlagos változása (%) teljes GVOP 1.2

Száma 174 33

2004 7,9 5,25

2008 10,48 6,52

változás 2,58 1,27

A vizsgálati periódusban az országos trend egyértelműen a növekedés, a GVOP 1.2 program által érintett alpopulációban ennek mértéke azonban gyakorlatilag fele a teljes populációban megfigyelhető növekedésnek. Ugyanakkor az is látható, hogy a programok által érintett kistérségekben még a 2008-as magasabb szint sem éri el az országos 2004-es átlagot, azaz a programok jellemzően az alacsonyabb munkanélküliségű területeket érintették elsősorban. Ezt az összefüggést térkép segítségével is szemléltetjük. Az ökonometriai modellek révén elsősorban azt vizsgáljuk, hogy ez a szembeötlő különbség a támogatás tényének tudható-e be, vagy más specifikus tényezők magyarázzák.

212


22. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása Magyarország kistérségeiben 2004-ben

23. ábra: A munkanélküliségi ráta alakulása Magyarország kistérségeiben 2008-ban

A munkanélküliségi ráta változásának magyarázata során kontrolláltunk a kistérség földrajzi elhelyezkedésére, iparági szerkezetére, társadalmi-gazdasági pozíciójára. 213


Mindegyik tényezőt több változóval is mértük, ezek közül az alábbiak bizonyultak szignifikánsnak. 139. táblázat: A munkanélküliségi ráta változásának ökonometriai modellje126 const GVOP12 TAV_BPN VIZESARANY MEZOG_ARANY ATKRATA IPARISZERKVN OSZTALYN

Model 7 0,3989** (6,785) 0,001895 (0,6455) 0,0002546** (8,162) -0,05020** (-2,867) -0,1773** (-4,788) -0,3636** (-3,107) -0,009067** (-2,799) -0,01518** (-4,713)

Model 8 0,4054** (7,088) -0,009127** (-3,610) 0,0002444** (8,378) -0,06263** (-3,523) -0,1791** (-4,798) -0,2762** (-2,468) -0,008508** (-2,439) -0,02072** (-6,382) 0,02114** (5,747)

174 0,5516 481,043

174 0,5968 490,827

dOSZTALYN lambda n 2 Adj. R lnL

SEM model 0,3020** (5,9618) -0,0056* (-1,8194) 0,000181** (4,085) -0,0445** (-2,4862) -0,1169** (-3,9813) -0,2588** (-2,8969)

-0,0112** (-4,2248) 0,0102** (2,7663) 0,712** (11,541) 174 0,7556 582,413

A Budapesttől való közúti távolság mutatója (TAV_BPN) a vizsgált kistérséghez tartozó települések Budapesttől való közúti távolságának átlagával egyezik meg, átlagos értéke 121 perc (maximális 239 perc). A mutató együtthatójának becsült értéke alapján a Budapesttől való távolság maximálisan 6 százalékponttal járult hozzá a munkanélküliségi ráta változásához. Másként közelítve, átlagosan 40 percnyi távolság vezet 1 százalékpontnyi, Budapest munkanélküliségi rátájának növekedését meghaladó növekedéshez. A gazdasági-társadalmi fejlettséget megragadó változók közül a közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (VIZESARANY), az átlagos iskolai végzettség (OSZTALYN), az ipari szerkezetváltás érintett kistérség (IPARISZERKVN) dummy változója és az aktivitási rátát mutató (ATKRATA) változó szignifikánsan járult hozzá a munkanélküliségi ráta változásának magyarázatához. A VIZESARANY mutató 0,54 és 1 közötti értékeket vesz fel, átlagos értéke 0,91. Jellemzően tehát negyed százalékponttal nagyobb munkanélküliségi-ráta növekedést jelez a közüzemi ivóvízhálózatba minimálisan bekapcsolt kistérségek esetében. Az elvégzett osztályok száma a 2001-es népszámlálási felmérésből származik, az egy állandó lakosra jutó átlagos elvégzett osztályok száma 6,72 és 10,93 közötti értékeket vesz fel, átlaga 8,31. Mivel a mutató együtthatója a különböző modellspecifikációkban jelentősen eltér (kétszerese a SEM modellben, mint a 8-as modellben), ezért a változó 4-8 százalékpontnyi változáskülönbséget magyaráz az egyes modellekben. A mutató együtthatójának előjele negatív, azaz jellemzően a magasabb átlagos iskolai végzettségű területeken kisebb mértékű munkanélküliségi ráta-növekedést figyelhettünk meg. A mutató egyben szelekciós torzítást is hordoz, a dOSZTALYN változó szignifikanciájából láthatjuk, ezért a támogatás hatása nem egyenletes a teljes populációban, amely egyenetlenséget az átlagos iskolai végzettség mutatóval meg tudunk ragadni. A MEZOG_ARANY mutató negatív előjele arra utal, hogy azokban a kistérségekben, ahol magasabb a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó vállalatok aránya, 126

A zárójelben a t-statisztika értéke szerepel. 214


jellemzően kisebb mértékben növekedett a munkanélküliségi ráta. A MEZOG_ARANY mutató 0,005 és 0,23 között vett fel értékeket, átlaga 0,09. Ezzel a munkanélküliségi ráta eltérő területi változásaihoz 1 százalékpontnyi nagyságban járult hozzá. A támogatás tényét tartalmazó GVOP12 változó együtthatója a szelekciós torzításra történt kontrollálást követően szignifikáns és előjele negatív, amely azt mutatja, hogy a támogatott területeken kisebb mértékű volt a munkanélküliségi ráta növekedése, mint a többi területen. A hatás nagyságának értelmezéséhez fontos azonban figyelembe venni azt, hogy a támogatás hatása nem egyenletes az ország területén, a magasabb átlagos iskolai végzettséggel jellemezhető területeken átlagosan kisebb (dOSZTALYN pozitív együtthatója miatt ott a teljes hatás kisebb negatív, vagy esetleg pozitív). Mivel a szelekciós torzítást mérő mutató előjele eltérő az átlagos hatást mérő mutató előjelétől, ezért azt mondhatjuk, hogy egyes kistérségekben pozitív, más kistérségekben negatív hatást tulajdoníthatunk a támogatásnak. Az alábbi táblázat ezt illusztrálja: 140. táblázat: A GVOP 1.2 programok hatása a munkanélküliségi ráta változására az átlagos iskolázottság függvényében (8-as modell alapján) kistérség átlagos iskolai végzettsége Legalacsonyabb támogatott átlagos támogatott legnagyobb támogatott

OSZTALYN 8,00 8,96 10,93

átlagos hatás -0,91 -0,91 -0,91

támogatás hatásának kiszámítása (%pont) szelekciós hatás összhatás 2,11(8,00-8,31)=-0,31 2,11(8,96-8,31)=1,37 2,11(10,93-8,31)=5,53

-1,22 +0,46 +4,62

A területi hatások vizsgálatakor figyelembe kell venni, hogy a földrajzi közelség a legtöbb társadalmi-gazdasági folyamat fontos meghatározó tényezője. Ezt az eddigi vizsgálatainkban a különböző távolságmutatókkal igyekeztük kontrollálni, de ez a kontrollálás nem mindig elégséges. Ilyenkor a regresszió hibatagjai területileg autokorreláltak maradnak, amely torzítja a becslés eredményét (a becslés torzított lesz és nem hatásos). A kistérségek esetében, amelyek hézagmentesen lefedik az ország területét, a földrajzi közelséget jól meg lehet ragadni a szomszédság fogalmával. Ennek mérésére egy ún. szomszédsági mátrixot készítettünk, amely egy 174x174-es mátrix, ahol 1-es értékek szerepelnek egy cellában, ha annak sora és oszlopa szerinti kistérségek szomszédosak, míg 0, ha nem. A szomszédsági mátrixok segítségével tesztelhetjük a reziduumok területi autokorreláltságát és építhetünk olyan modelleket, amelyeket ezeket tartalmazzák. Az általunk vizsgált térökonometriai modellek közül az ún. SEM modell bizonyult a legjobbnak (magas magyarázó erő, szignifikáns a területi hatás együtthatója (lambda), és megszűnik a reziduumok területi autókorreláltsága). A modell becslési eredményeit a korábbi táblázat utolsó oszlopában látjuk. Modellspecifikációnak az alapesettel megegyező specifikációt választottunk, de az IPARSZERKVN változó nem bizonyult szignifikánsnak, ezért kihagytuk. A térökonometriai modell alkalmazásával a fent tárgyalt összefüggések némileg árnyaltabb értelmet nyerhetnek. Egyfelől jelentősen megnövekedett a regresszió magyarázó ereje, a tényleges értékek és a becsült értékek közötti eltéréseket az alábbi ábrán mutatjuk meg.

215


24. ábra: A tényleges értékek és a becsült értékek közötti eltérések alakulása a térökonometriai modellben

Másfelől a területi hatást mérő lambda változó nem pusztán szignifikáns, de értéke kifejezetten magas, 0,71. Harmadszor, legtöbb változó becsült együtthatója számottevően csökkent, az iskolai végzettség mutatói a felére, a támogatást jelző dummy együtthatója 0,9 százalékpontról 0,5 százalékpontra. A hatás érzékeltetéséhez megismételjük a támogatás hatására vonatkozó illusztratív számításunkat, ezúttal a SEM modell eredményei alapján: 141. táblázat: A GVOP 1.2 programok hatása a munkanélküliségi ráta változására az átlagos iskolázottság függvényében (SEM modell alapján) kistérség átlagos iskolai végzettsége

OSZTALYN

legalacsonyabb támogatott Átlagos támogatott Legnagyobb támogatott

8,00 8,96 10,93

átlagos hatás -0,56 -0,56 -0,56

támogatás hatásának kiszámítása (%pont) szelekciós hatás összhatás 1,02(8,00-8,31)=-0,32 1,02(8,96-8,31)=0,66 1,02(10,93-8,31)=2,67

-0,88 +0,10 +2,11

B) A foglalkoztatottsági ráta A foglalkoztatottsági ráta (a foglalkoztatottak és az aktívak számának a hányadosa) is külön vizsgálatot érdemel.

216


25. ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása Magyarország kistérségeiben 2004-ben

26. ábra: A foglalkoztatási ráta alakulása Magyarország kistérségeiben 2008-ban

217


Ez akkor lesz nyilvánvaló, ha az alábbi táblázatban található változás-adatokat összevetjük a munkanélküliségi ráta változásaival. Ebből láthatjuk, hogy annak ellenére, hogy a munkanélküliségi ráta értéke az összes kistérség átlagában és a támogatásokkal érintett kistérségek átlagában véve is növekedett, a foglalkoztatottsági ráta is enyhe emelkedést vagy stagnálást mutat. A változás ugyan pozitív, de nagysága igen elenyésző mértékű. Ez a két esemény azért fordulhatott elő, mert jelentősen növekedett az aktív lakosság száma. A vizsgált időszakban a foglalkoztatottak számának csökkenése 25 ezer fő volt, ezzel szemben a munkanélküliek létszáma 76 ezer fővel növekedett, amely jelentős különbséget elsősorban az inaktívak számának 98 ezer fős csökkenése tesz érthetővé (a demográfiai változások mellett). 142. táblázat: A foglalkoztatási ráta átlagos változása (%) teljes GVOP 1.2

száma 174 33

2004 53,60 58,12

2008 53,81 58,90

Változás +0,21 +0,88

A foglalkoztatási ráta változása a GVOP 1.2. intézkedés programok által érintett kistérségek esetében átlagosan mintegy négyszer akkora, mint az összes kistérség átlagában. Ezért a rendelkezésre álló adataink alapján megvizsgáljuk, hogy mely változók hozhatóak összefüggésbe a változással. Az eredmények ismertetése előtt már fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a vizsgált időszakban igen számottevő aktív foglalkoztatáspolitikai programok voltak folyamatban, amelyekre nem tudtunk kontrollálni a szükséges adatok hiányában. Ezért az eredmények csak nem végleges, első részeredménynek tekinthetőek. A foglalkoztatási ráta változásának magyarázatára irányuló modellekben kontrolláltunk az egyes kistérségek gazdasági-társadalmi fejlettségére, földrajzi elhelyezkedésére, a vizsgálati időszak kezdetén megfigyelhető foglalkoztatási ráta értékekre és iparági szerkezetére. Ezen változócsoportokon belül igen magas számú szignifikáns változót kaptunk („A” jelű modellek az alábbi táblázatban). Az elemzéseket standard OLS valamint térökonometriai modellek illesztésével is elvégeztük („1”-gyel jelöltük az OLS, „2”-el a térökonometriai modelleket). A modellek magyarázó ereje nem extrémen magas érték ugyan, ennek ellenére megkíséreltük a magyarázó változók számának csökkentését. Első lépésben elhagytuk a földrajzi elhelyezkedést mérni próbáló távolság-mutatókat, hiszen a modellek térökonometriai változatát is teszteljük, így az elhelyezkedés hatását mérjük („B” jelű modellek). Harmadik lépésben elhagytuk a gazdasági fejlettség mutatóit, és csak azokat hagytuk benne, amelyeket a közgazdasági modelljeink alapján a munkaerő-kereslettel közvetlenül összefüggésbe lehet hozni (iparági szerkezet, iskolázottság, ezek a „C” jelű modellek). Így összesen hat modellhez jutottunk. A munkaerő-keresletet közvetlenül befolyásoló tényezők hatása: A foglalkoztatási ráta értékét negatívan befolyásolja a vizsgálati időszak elején jellemző érték; minél magasabb a foglalkoztatási ráta egy adott kistérségben, annál kisebb mértékű növekedés volt megfigyelhető. Az iparági szerkezetet „mérő” változók közül a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi tevékenységgel foglalkozó gazdasági társaságok aránya egyaránt szignifikáns lett (szemben a szolgáltatás, vendéglátás, szállítás és építőipar ágazatokkal). Több modellspecifikációban az ipari tevékenységet végző vállalatok aránya változóval a szelekciós torzítást is képesek voltunk megragadni. Általában elmondhatjuk, hogy abban a kistérségben, ahol az említett ágazatokban tevékenykedő vállalatok nagyobb arányban vannak jelen, ott nagyobb mértékben növekedett a foglalkoztatás. 218


Az iskolázottságot mérő OSZTALYN változó ugyanúgy magasan szignifikáns, mint a munkanélküliségi ráta változásának modellezése során. Előjele pozitív, azaz a magasabb áltagos iskolázottsággal rendelkező kistérségekben nagyobb mértékben növekedett a foglalkoztatási ráta, mint máshol. A korábbi esethez hasonlóan ezzel a változóval a támogatások szelekciós torzító hatását is mérni lehet, ez minden egyes modellspecifikációban szignifikáns maradt! A gazdasági fejlettséget mérő változók hatása: A gazdasági fejlettséget mérő változók „vegyes” hatást gyakorolnak a foglalkoztatási rátára. Például az egy állandó lakosra jutó személygépkocsi állomány negatív irányú kapcsolatot mutat: jellemzően ott volt nagyobb a foglalkoztatási-ráta növekedése, ahol e mutató értéke alacsonyabb volt. Ennek az intuícióellenes „eredménynek” a kezelését az elemzés későbbi fázisban fogjuk elvégezni. A HATREGYEBN változó a területfejlesztés szempontjából a leghátrányosabb kistérségekhez nem tartozó leghátrányosabb helyzetű 235 település dummykódjából kistérségi szintre aggregált mutatót tartalmazza (normalizálva 1-re, ha az összes, kistérségbeli település ilyen). Ennek együtthatója negatív, azaz minél több ilyen hátrányos helyzetű település van az adott kistérségben, annál kisebb mértékű a foglalkoztatási ráta változása. A földrajzi elhelyezkedést mérő változók hatása: A földrajzi elhelyezkedést az OLS modellekben két távolságmutató méri, egyfelől a Budapesttől való közúti távolság percben (TAV_BPN), másfelől a megyeszékhelytől való közúti távolság percben. Mivel ezek alapvetően települési adatok, ezeket átlagolással „aggregáltuk” kistérségi szintre. A Budapesttől való távolság változó együtthatója negatív, azaz nagyobb Budapesttől való távolság kisebb foglalkoztatási ráta növekedést jelez. A megyeszékhelytől való távolság változójának együtthatója pozitív, azaz nagyobb megyeszékhelytől való távolság nagyobb foglalkoztatás-változást jelez. A földrajzi elhelyezkedés hatását térökonometriai modellek becslésével kívántuk pontosítani. Ezen modellek alkalmazásának szükségszerűsége a modellek magasabb magyarázó erejéből és a térbeli késleltetett hatásokat mérő változó (rho, lambda) együtthatójának szignifikanciájából láthatóak. A foglalkoztatási rátának a munkanélküliségi rátától eltérő mintázatú területi autokorreláltságának a jele, hogy az „A” és „B” modellek esetében SAC modell becslésére volt szükség, azaz a térben késleltetett magyarázó változó és térben késleltetett reziduum egyszerre van jelen a becslésben. A területi közelséget mindkét esetben a szomszédsági mátrixszal adtuk meg, ennek köszönhető, hogy a két változó előjele eltérő. A C modell becslése során a SAC modell nem adott szignifikánsan jobb eredményt a SEM modellnél, így ez utóbbit szerepeltettük az összegző táblázatban. Ezért a lambda értékében bekövetkező látszólagos csökkenés abból fakad, hogy ebben a modellben ez tartalmazza a teljes területi hatást, míg az A és B modellek esetében ezt a lambda és a rho változók együttesen tartalmazták.

219


143. táblázat: A foglalkoztatási ráta változása OLS modellel becsülve OLS-el becsült modellek Modell A1 Modell B1 Modell C1 Const GVOP12 FOGLRATA2004 IPARISZERKVN SZGK_ARANY TAV_BPN TAV_MSZN MEZOG_ARANY KER_ARANY HATREGYEBN OSZTALYN IPAR_ARANY dHATREGYEBN dOSZTALYN dIPAR_ARANY

-0,4267** (-7,383) 0,02764** (2,457) -0,09777** (-2,209) 0,03679** (3,323) -0,3245** (-4,303) -0,0001784** (-2,844) 0,0007939** (3,821) 0,2938** (4,126) 0,1962** (3,796) -0,03351** (-2,507) 0,05214** (6,744) 0,5494** (3,621) -0,05881* (-1,709) -0,03914** (-3,164) -0,8068** (-1,999)

-0,3851** (-6,115) 0,02495** (2,362)

-0,3725** (-4,845) 0,01719 (1,466) -0,1739** (-3,849)

0,03788** (3,749) -0,3458** (-4,957)

0,2810** (4,368) 0,2023** (3,871) -0,04056** (-2,508) 0,04329** (5,430) 0,4650** (3,446)

0,3218** (4,034) 0,2137** (4,142)

0,04074** (4,521) 0,5597** (4,064)

-0,03517** (-2,926)

-0,0308** (-2,528)

Rho Lambda N 2 Adj. R lnL

174 0,4087 368,910

174 0,3189 353,909

174 0,2133 340,314

Térökonometriai modellek Modell A2 Modell B2 Modell C2 (SAC) (SAC) (SEM) -0,3178** -0,3189** -0,3796** (-5,0701) (-4,7833) (-5,4498) 0,0184** 0,0217** 0,0129 (2,4725) (2,66) (1,4354) -0,1623** -0,1377** -0,1837** (-2,6263) (-2,115) (-3,1378) 0,0233* 0,0243* (1,8302) (1,7354) -0,4008** -0,4121** (-5,2978) (-5,1229) -0,00029** (-2,5655) 0,0011** (5,0264) 0,2200** 0,2607** 0,3743** (3,1715) (3,5436) (5,3677) 0,1323** 0,1638** 0,1995** (2,1549) (2,4958) (2,7432) -0,0258* -0,0292* (-1,7051) (-1,747) 0,0506** 0,048** 0,0431** (7,8558) (7,0674) (5,8369) 0,3943** 0,4324** 0,4667** (3,0885) (3,0888) (3,082)

-0,0315** (-3,4712) -0,7116** (-2,2315) -0,5708** (-3,4922) 0,7380** (8,5908) 174 0,557 534,740

-0,0376** (-3,8356) -0,5918* (-1,6788) -0,466** (-2,5547) 0,675** (6,2893) 174 0,466 521,790

-0,029** (-2,699)

0,3469** (3,5038) 174 0,273 405,234

A támogatás hatása: A támogatás hatása a kistérségi foglalkoztatási rátára a modellek alapján inkább kis pozitív érték, bár erősen függ a modellspecifikációtól. A C modellek esetében, ahol a magyarázó változók már csak a munkaerő-keresletet közvetlenül meghatározó változókat tartalmazták, a támogatási dummy elvesztette szignifikanciáját. A további értékeléshez válasszuk ki a legbővebb térökonometriai modellt (A2). A modellben a támogatás hatása szignifikáns és pozitív, értéke 1,8 százalékpont kistérségenként. Ugyanakkor az is látható, hogy számottevő szelekciós torzítással nézünk szembe, így az átlagos hatásról biztosan tudjuk, hogy eltérő értéket vesz fel az egyes alpopulációkban. Az iskolai végzettség és az ipari tevékenységet végző vállalatok aránya alapján létrehozott alpopulációkban a támogatás hatása az átlagos hatástól jelentősen eltérő lehet. Ezt a támogatásban részesülő kistérségekre vonatkozó számításokkal illusztráljuk.

220


144. táblázat: A támogatások foglalkoztatási rátára gyakorolt hatásának várható értéke az egyes támogatott kistérségekre visszabecsülve az A2 modell paraméterei alapján (%pont) Kistérség Budapest Székesfehérvári Veszprémi Hódmezővásárhelyi Debreceni Esztergomi Pécsi Győri Tatabányai Tatai Dunakeszi Sopron-Fertődi Kalocsai Dombóvári Budaörsi Nagykanizsai Nyíregyházi Szarvasi Monori Gyöngyösi Miskolci Dorogi Kaposvári Érdi Szolnoki Mosonmagyaróvári Kecskeméti Gyáli Ráckevei Ceglédi Szentesi Makói Mórahalmi

OSZTALYN

IPAR_ARANY

10,94 9,70 10,00 9,04 9,88 8,93 9,87 9,51 9,00 9,27 8,79 9,25 8,57 8,60 9,00 9,05 9,22 8,77 8,15 8,90 9,32 8,38 9,19 8,55 9,18 8,71 8,63 8,10 8,00 8,29 8,70 8,26 8,13

7,99 9,04 7,59 11,76 7,63 11,72 7,12 8,58 10,70 9,38 11,12 9,01 11,97 11,55 9,35 9,00 8,18 10,12 12,75 9,39 7,54 11,38 7,52 10,08 7,21 9,07 9,32 11,29 11,53 9,69 7,65 7,33 7,62

átlagos hatás 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79 1,79

szel.hatás: osztaly -8,06 -4,26 -5,19 -2,23 -4,81 -1,89 -4,79 -3,69 -2,10 -2,93 -1,47 -2,88 -0,77 -0,89 -2,12 -2,26 -2,79 -1,40 0,51 -1,81 -3,09 -0,19 -2,71 -0,73 -2,66 -1,21 -0,97 0,67 0,96 0,08 -1,18 0,15 0,58

szel.hatás: ipar 0,83 0,10 1,11 -1,80 1,08 -1,78 1,43 0,41 -1,06 -0,14 -1,36 0,12 -1,94 -1,65 -0,12 0,12 0,70 -0,66 -2,49 -0,15 1,14 -1,54 1,16 -0,63 1,37 0,08 -0,10 -1,47 -1,64 -0,36 1,06 1,29 1,08

összhatás -5,44 -2,38 -2,29 -2,24 -1,94 -1,87 -1,57 -1,49 -1,37 -1,29 -1,04 -0,97 -0,93 -0,75 -0,45 -0,35 -0,31 -0,26 -0,19 -0,17 -0,16 0,06 0,24 0,43 0,50 0,65 0,72 0,99 1,11 1,52 1,67 3,23 3,45

TOR 4.c.1. kérdés: Az ipari parkok idevonzottak-e (innovatív) külföldi cégeket, az intézkedés hozzájárult-e a külföldi vállalkozások letelepedésének, a külföldi tőkebefektetések növeléséhez? A GVOP 1.2. intézkedés egyik célja az volt, hogy az üzleti infrastruktúra fejlesztése révén Magyarországot a korábbinál vonzóbb befektetési célterületté tegye. A szakmai szervezetek álláspontja szerint ez az elvárás kellő megalapozottsággal bírt (legalábbis az ipari parkok tekintetében), hiszen: „Magyaroszágon ezen a néhány hektáron van a legnagyobb sansz arra, hogy ha valaki komolyan akar ipari vagy komolyabb infrastruktúrát, akár logisztikai infrastruktúrát megvalósítani, akkor azt megtudja tenni anélkül, hogy valami olyan nagy ívű projekt lenne, hogy vonatkoznának rá az engedélyezési eljárást egyszerűsítő, könnyítő új jogszabályok. Mert hiszen nemcsak arról szól a dolog, hogy ide hozzuk a világnak a legnagyobb ilyen-amolyan gyárát, és akkor az kormányzati ügy és akkor azt a kormányzat istápolja. Hanem igazából én azt gondolom, hogy azt kell látni, hogy amikor Magyarországon nagyon jól ment a gazdaság szekere és nagyon attraktívak voltunk, akkor olyan vállalatok jöttek ide, amelyek a saját eredeti származási országukban kis-, legföljebb középvállalkozásnak számítottak. Hát nem fog megváltozni a világ, s ha valaki számára érdekesek leszünk, és tömegesen érdekesek tudunk lenni, akkor az ugyanez a vállalati kör.” (részlet az IPE interjúból)

A vizsgálatot eredetileg a közvetlenül és közvetve érintett vállalkozások tulajdonviszonyaira vonatkozó adatok (APEH TAO) beszerzését követően kívántuk lefolytatni, ám mivel ezek beszerzése nem fért bele a projekt időkeretébe, így területi

221


szintű elemzést készítettünk, melynek során a TEIR település szintű, a TAO alapján aggregált adatsorait127 elemeztük. Feltételezéseink szerint a támogatás hatására létrejövő kedvező ipari környezet több külföldi tőkebefektetést vonz, mint a támogatásban nem részesülő ipari környezet. Az ipari parkok támogatásának a külföldi tőke vonzásában játszott szerepének vizsgálata adatelérhetőségi okokból meglehetősen korlátozott. Az APEH vállalati szintű adatainak hiányában a települési szintre aggregált vállalati mérlegadatokból tudtunk kiindulni. Ezekből képet kaphatunk arról, hogy települési szinten hogyan változott a külföldi forrásbevonás mértéke az egyes településeken működő vállalkozások esetében. Ezért ennek a kérdésnek az elemzését területi szinten, az egyes településekre jellemző adatok ismeretében fogjuk elvégezni. A külföldi tulajdon átlagos aránya a vizsgált időszak alatt kis mértékben csökkent, lényegében véve nem változott (ld. következő táblázat). Ez az ipari parkokkal rendelkező településekre éppúgy igaz, mint a támogatott ipari parkokkal rendelkező települések populációjára. Megfigyelhető különbség ugyanakkor, hogy az ipari parkkal rendelkező településeken a vállalkozásokon belül az átlagos külföldi tulajdon aránya lényegesen magasabb, mint az országos átlag esetében, és a támogatott ipari parkok esetében az arány még magasabb. 145. táblázat: A külföldi résztulajdon aránya a társasági adóbevallást készítő vállalkozások körében, települési átlagok 2004 és 2007 Külföldi tulajdon aránya (%) Összes település Ipari parkok települései Támogatott ipari parkok települései

2004 13,83 31,28 35,67

2007 13,15 30,96 35,50

Változás -0,68 -0,32 -0,17

Az átlagos változás azonban eltörpül ahhoz képest, hogy az egyes települések esetében számottevő növekedésre vagy csökkenésre egyaránt volt példa, ezt illusztrálja a külföldi tulajdon arányában bekövetkezett változások hisztogramja a következő ábrán.

127

https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=meta&rq_proc=strfr&dbid=6&ev=2007 222


27. ábra: A külföldi tulajdon változásnak hisztogramja (a normális eloszlás sűrűségfüggvényének feltüntetésével) a teljes populációra 0.1

KULFTULVALT N(-0,38278 16,847)

Test statistic for normality: Chi-squared(2) = 3300,311 pvalue = 0,00000 0.09

0.08

0.07

Density

0.06

0.05

0.04

0.03

0.02

0.01

0 -100

-50

0

50

100

KULFTULVALT

A növekedések és csökkenések nagyjából szimmetrikusan oszlanak el a nulla érték körül, azaz a teljes populáció átlagában lényegében nem figyelhető meg számottevő változás. A vizsgálat szempontjából érdekes ipari parki, illetve támogatott ipari parki populáció esetében hasonló a helyzet (ld. következő két ábra).

223


28. ábra: A külföldi tulajdon változásnak hisztogramja (a normális eloszlás sűrűségfüggvényének feltüntetésével) az ipari parkokkal rendelkező települések populációjára 0.07

KULFTULVALT N(-0,37725 13,458)

Test statistic for normality: Chi-squared(2) = 59,258 pvalue = 0,00000 0.06

0.05

Density

0.04

0.03

0.02

0.01

0 -60

-40

-20

0

20

40

KULFTULVALT

29. ábra: A külföldi tulajdon változásnak hisztogramja (a normális eloszlás sűrűségfüggvényének feltüntetésével) a támogatott ipari parkokkal rendelkező települések populációjára 0.25

KULFTULVALT N(1,0714 9,0082)

Test statistic for normality: Chi-squared(2) = 1,174 pvalue = 0,55586

0.2

Density

0.15

0.1

0.05

0 -20

-10

0

10

20

30

KULFTULVALT

A hisztogramok egy további fontos jelenségre hívják fel a figyelmet. Habár a tesztek elfogadják az adatok normalitását (kivéve a támogatott ipari parkok esetében), 224


az ábra alapján nyilvánvaló az alacsony, nulla közeli értékek kiugró aránya. A teljes populáció esetében ez konkrétan azt jelenti, hogy a 2427, külföldi tulajdonra vonatkozó adattal rendelkező település közül 1141 esetében nem következett be változás a külföldi tulajdon arányában. Ez a kimagasló érték azért fontos az ökonometriai vizsgálat szempontjából, mert ebből az 1141-ből 1009 település esetében azért zéró a változás, mert ezeken a településeken sem 2004-ben, sem 2007-ben egyáltalán nem volt jelen külföldi tőke. Az ökonometriai vizsgálattal tehát egy olyan jelenséget elemzünk, amely nem azonos valószínűséggel érinti az egyes településeket. Az elemzés megbízhatóságán számottevően lehetne javítani azzal, ha meg tudnánk ragadni azokat a tényezőket, amelyek a külföldi tőke számára vonzóak, és csak a külföldi tőke számára potenciálisan fogadóképes településeket vonnánk be a vizsgálatba. A fent említett probléma kezelésére a hagyományos OLS regresszió mellett (részben az eredmények robusztusságának ellenőrzésére is) kétlépcsős (two-tier) elemzést is végeztünk. Az OLS regresszió eredményét tartalmazza a következő táblázat „A” modellvariánsa, míg a kétlépcsős becslési eredményt a „B” modell együtthatói mutatják. A külföldi tulajdon arányában bekövetkezett változást az alábbi tényezőknek a vizsgálati időszak kezdetén (2004-ben) megfigyelt értékeivel magyarázzuk: · a település gazdasági fejlettségét mérő, egy állandó lakosra jutó személygépkocsi állomány mutatója (SZGKFO), · a településen lévő vállalkozások iparági jellegzetésségei: o a logisztikai vállalkozások aránya az összes vállalkozásból (LOGI), o az ipari tevékenységet folytató vállalkozások aránya az összes vállalkozásból (IPAR), · a településen lévő ipari parkok száma (IPDB), valamint a településen lévő támogatott ipari parkok száma (TAMIPDB), · a településen lévő vállalatok külföldi tulajdoni aránya 2004-ben, települési átlag (KULFTUL4), · a „B” modell esetében a külföldi tulajdon megjelenésének esélyhányadosa (KTpred), amelyet külön probit regresszióból becsültünk meg, ennek statisztikáit külön táblázat tartalmazza. 146. táblázat: A külföldi tulajdon arányának változása const SZGKFO LOGI IPAR IPDB KULFTUL4 TAMIPDB

Modell A 0,5364 (0,8064) 9,530** (2,321) -11,24* (5,745) 9,889* (5,691) 2,151** (1,023) -0,2631** (0,02252) 1,887 (3,488)

KTpred n 2 Adj. R lnL

2426 0,1463 -10095,7

Modell B -0,3279 (1,039) 5,169** (2,192) -11,55** (5,806)

-0,2635** (0,02278) 4,492 (3,204) 5,136** (1,810) 2426 0,1463 -10096,1

A hagyományos OLS regresszió eredményei szerint a külföldi tulajdon betelepülésének vonzó tényezői a település fejlettsége, a jelen lévő ipari parkok száma, a jelen lévő ipari tevékenység. A külföldi tőke jellemzően inkább csökkent 225


azokon a településeken, ahol a vizsgálati időszak alatt magasabb volt a logisztikai cégek aránya, illetve a külföldi tőke jelenléte. A támogatott ipari parkok jelenlétét mérő változó együtthatója nem szignifikáns, így a rendelkezésre álló adatok alapján az ipari parkok támogatása közvetlenül nem járult hozzá a külföldi tőke betelepedéséhez. A „B” modellvariánsban külön regressziót készítettünk a külföldi tőke betelepedési valószínűségének (esélyhányadosának) becslésére. Ennek eredményét mutatja az alábbi táblázat. 147. táblázat: Probit regresszió a külföldi tulajdon megjelenésének esélyhányadosa becslésére

Megfigyelések száma. n = 2426 (QML standard errors) Const ALLNEP1000 IPAR IPDB SZGKFO Mean dependent var McFadden R-squared Log-likelihood Schwarz criterion

Együttható -1,81176 0,123325 1,61199 0,58635 6,95524

St. hiba z-statisztika 0,125642 -14,4201 0,0200491 6,1511 0,494124 3,2623 0,213481 2,7466 0,529356 13,1391 0,584089 S.D. dependent var 0,144901 Adjusted R-squared -1408,436 Akaike criterion 2855,842 Hannan-Quinn

p-érték <0,00001 <0,00001 0,00111 0,00602 <0,00001

*** *** *** *** *** 0,361509 0,141866 2826,872 2837,406

Előrejelzési pontosság = 1660 (68,4%) f(β'x) a független változók átlagánál = 0,362 Likelihood arány teszt: Chi-square(4) = 477,334 [0,0000] Előrejelzett Tényleges

0 568 325

0 1

1 441 1092

A probit regresszió függő változója a külföldi tőke jelenléte az adott településen (1= van külföldi tőke, 0=nincs külföldi tőke) 2004-ben. A tőkebeáramlás szempontjából szignifikáns változóknak az alábbiak bizonyultak: · a település mérete, amelyet az állandó népességgel mértünk (ALLNEP1000, ezer fő). A becslési eredmények szerint minden 1000 fő megjelenése 4%ponttal növeli a külföldi tőke betelepülési valószínűségét.128 · a településen lévő ipari vállalatok aránya (IPAR). Nagyobb arányú ipari tevékenység növeli a külföldi tőke megtelepedésének esélyét, az átlagos érték közelében a hatás nagysága 58%pont. · a településen lévő ipari parkok száma. Több ipari park esetében nagyobb mértékű külföldi tőkeváltozást látunk; az első ipari park megjelenése 21%ponttal növeli meg a külföldi tőke változását. · az egy állandó lakosra jutó személygépkocsi-állomány pozitív összefüggésben van a betelepült tőke arányával, a mutató egységnyi változása az átlagos érték közelében 2,5-el növeli az esélyhányados értékét (250%). A probit becslés illeszkedése 68%, amely nagyjából egyformán érinti mindkét állapotot. Azaz a külföldi tőkével nem rendelkező települések (esélyhányados=0) 60%-át, míg a külföldi tőkével rendelkező települések 77%-át becsülte vissza a megfelelő kategóriába. A probit regresszió alapján előrejelzést készítettünk a külföldi tőke betelepedési valószínűségére az egyes településeken (KTpred), és ezt az értéket is beillesztettük a változást magyarázó regressziós egyenletbe. A külföldi tőke változását magyarázó „B” modellben a tőke megtelepedési esélyhányadosának megjelenését követően az ipari tevékenységet végző vállalatok aránya, valamint az ipari parkok száma változók már nem bizonyultak szignifikánsnak.

128

Az összefüggés nem lineáris, a hatásmutatókat a probit becslések esetében a meredekséggel szokták megadni, amely az átlagos értéknél mutatja a változó egységnyi változásának a valószínűségre gyakorolt hatását. Ezeket az értékeket a táblázatban külön nem tüntettük fel, de a szövegben szerepeltetjük. 226


A többi becsült együttható értéke számottevően nem változott129 a támogatott ipari parkok számának változójától eltekintve. A változó együtthatója jelentősen megnőtt lényegében ugyanakkora standard hiba mellett, így a t-statisztika értéke is jobb lett. Ez a változás azonban nem volt elegendő ahhoz, hogy akár 10%-on elfogadjuk a változó szignifikanciáját. Összefoglalva, a kétlépcsős becslési eljárással készített hatásvizsgálat sem tudta kimutatni az ipari parkok támogatásának a külföldi tőke betelepedésére gyakorolt hatását. TOR 3.7. kérdés: Kimutathatóak-e nem szándékolt negatív hatások? (pályázati járadék-vadászat) Az állami támogatások célja, hogy az ipari telephelyek fejlesztésével az azokban működő cégek versenyképességét növeljék. Az ilyen jellegű támogatások nem szándékolt negatív hatást fejthetnek ki a gazdaságra. A hatásvizsgálat jelen pontjában egy ilyen hatás, a pályázati járadékvadászat mérésére vállalkozunk. Járadékvadászatnak hívjuk azt a jelenséget, amikor a fejlesztéseket öncélúan, az állami források elnyerése érdekében hajtják végre. Ekkor a fejlesztések révén olyan kapacitások jönnek létre, amelyek iránt nem csak piaci áron nincsen elégséges kereslet, de ettől alacsonyabb, támogatott áron sem. Ezt a jelenséget e részvizsgálatban a pályázói szokások felől közelítjük meg. Azaz azt vizsgáljuk, hogy a pályázói szokásoknak, kiépített pályázatírói és forrás-szerzési kapacitásoknak 130 van-e magyarázó ereje a pályázaton való részvételre, illetve a támogatás elnyerésére. Az ökonometriai hatásvizsgálatot területi szinten, azaz az egyes vállalkozások telephelyéül szolgáló települések szintjén vizsgáljuk. Az elemzés során együtt vizsgáljuk a GVOP 1.2.1 és 1.2.2 programokat, hiszen a járadékvadászat koncepciójából kifolyólag nem a pályázat tartalma, hanem a pályázat által képviselt lehetőség lesz a pályázatírási viselkedés alapmotívuma. A GVOP 1.2 programon logisztikai vállalkozások, illetve ipari parkok indulhattak el. Ezért a vizsgálati alapsokaságba azokat a településeket tettük be, amelyekben működik vagy ipari park, vagy logisztikai vállalkozás. Így a vizsgálati alapsokaság 2335 települést tartalmaz. A vizsgálat a GVOP 1.2 programokon való nyerési esélyt modellezi probit regresszió alkalmazásával. A becslési eredményeket mutatja a következő táblázat.

129

Kivéve az SZGKFO változót, amelynek az az oka, hogy ez a változó a probit regresszióban is szerepel, így hatása most megoszlik a két regresszió között. 130 Ehhez kapcsolódan lásd a HBF Hungaricum Kft. kutatócsoportja által az NFÜ SÉF megbízásából 2008-ban készült vizsgálatát: „Versengés az EU-s fejlesztési forrásokért – Az I. NFT megvalósításának főbb tanulságai tíz kistérség elemzése alapján” 227


148. táblázat: A GVOP programokon „nyertes” települések nyerési esélyeinek probit modellje együttható -3,654** (0,8175) -14,94** (4,931) 0,6907** (0,2022) 0,3859** (0,1916) 0,1214** (0,02745) -0,005692* (0,003203) 0,2162** (0,09508)

Const MNRATA IPDB ROA TAMDBFO TAV_AP ISKOL

Modell 1 meredekség

-0,135319 0,00625771 0,00349613 0,00110014 -5,15696e-05

2094 0,3813 -124,893 98,1% Előrejelzett

Tényleges

0 1


-0,129777 0,00762279 0,00380593 0,00112959 -5,71760e-05

0,00195834

VALLSUR N 2 McFadden-féle pseudo-R lnL Előrejelzési pontosság

együttható -2,400** (0,2732) -12,20** (4,342) 0,7169** (0,1978) 0,3579* (0,1945) 0,1062** (0,02878) -0,005377* (0,003089)

0 2048 34

1 5 7

0,006930** 7,36897e-05 (0,002738) 2099 0,3813 -124,947 98,1% Előrejelzett 0 1 2053 5 34 7

A vizsgálatba elsősorban olyan, a települések, illetve a településen működő vállalkozások gazdasági mutatóit vontuk be, amelyek várhatóan befolyásolják a GVOP-pályázaton való nyerés esélyét. Másfelől megjelenítettük a magyarázó változók között a település általános pályázati aktivitását is, azaz az NFT- és az ÚMFTprogramokban elnyert támogatási indexét. Ez utóbbi változó szignifikanciája esetén beszélhetünk járadékvadászatról. A települések gazdasági jellemzői közül a nyerési esélyeket szignifikánsan befolyásolta: · az adott településen élő népesség átlagos iskolai végzettsége (ISKOL), amely mutató az egy állandó lakosra jutó elvégzett osztályok átlagos számát mutatja, · a településen található vállalat-sűrűség (VALLSUR), azaz az 1000 aktív lakosra jutó vállalatok száma. E két települési jellemző a regressziók során „kiütötte” egymást, azaz az egyik változó szerepeltetése esetén a másik elvesztette szignifikanciáját és fordítva. · a településnek a legközelebbi autópálya-lehajtótól vett közúti távolsága, percben (TAV_AP), · a településen található ipari parkok száma (IPDB), · a településre jellemző munkanélküliségi „ráta” értéke (azaz a településen lévő munkanélküliek számának és a települési aktív népesség hányadosa, MNRATA). A településen működő vállalatok gazdasági mutatói közül szignifikánsnak bizonyult az átlagos ROA értéke, azaz az eszközarányos megtérülés (adózott eredmény és a mérlegfőösszeg hányadosa) települési szintű átlagos értéke. A pályázási szokásokat a TAMDBFO változó ragadta meg, amely az 1000 lakosra jutó támogatott NFT- és ÚMFT-projektek számát mutatja. E szokásoknak elvileg semmilyen ok-okozati összefüggésben nem szabadna lennie a GVOP-pályázat keretében megfigyelt nyerési esélyekkel, hiszen amennyiben nem így van, úgy feltehetjük, hogy a pályázat tevékenység, illetve a sikeres pályázatírási tevékenység egyaránt a támogatásért magáért valósult meg. A fent bemutatott regressziós modellek mindegyike esetében ez a változó szignifikáns és pozitív, becsült együtthatóval rendelkezik, ami arra utal, hogy az adatok alapján a járadékvadászati 228


tevékenységet nem tudjuk elvetni. A becsült együttható hatás meredeksége az átlagos érték körül mindkét modellben 1,1 ezrelék, azaz ha a kormányzati pályázatokon való részvétel ezer aktív lakosra vetítve egységnyivel növekszik, akkor a GVOP program nyerési esélye 1,1%ponttal növekszik. A mutató konstrukciójából látszik, hogy ez a nagyságrend elsősorban az alacsonyabb népességű települések esetében lehet releváns jelenség. A fenti változókkal megragadott GVOP nyerési esélymutatók magyarázatának regressziós modelljei 38%-os illeszkedést mutatnak (McFadden féle korrigált R2), ennek a mutatószámnak az értelmezése a probit regressziók esetében nem annyira kézenfekvő. Az illeszkedés megfelelőségének vizsgálatára gyakran alkalmazzák a modell „előrejelző képességének” vizsgálatát. Ennek során a megbecsült regressziós egyenlet segítségével visszabecslik az egyes települések nyerési esélyeit, és 50%-nál magasabb nyerési esély esetén nyertesnek, 50%-nál alacsonyabb nyerési esélyek esetén nem nyertesnek minősítik. A fenti két modell visszabecslési képessége 98,1%, ami ugyan magas, de önmagában nehezen értelmezhető. Ezt az értéket össze kell vetnünk azzal, hogy a modell milyen arányban képes visszajelezni a két állapotot. Mindezt a regressziós eredményeket tartalmazó táblázat utolsó két sorában láthatjuk. Lényegében véve mindkét modell meglehetős biztossággal tudja előrejelezni a nem nyerés valószínűségét és meglehetős bizonytalansággal sem tudja előrejelezni a nyerés valószínűségét. A nyertes pályázókat tartalmazó 34 település visszabecslése során mindössze 7 település került a nyertes kategóriába. Ezt nem kompenzálja a nem nyertesek idesorolása (5 a kb. 2000-ből). Összességében elmondhatjuk, hogy · a települések pályázati aktivitása szignifikáns kapcsolatban áll a nyerési esélyekkel, ezért a járadékvadászat jelensége nagy valószínűséggel jelen van; · ugyanakkor a nyertes populáció „beazonosítása” a települések szintjén nem volt lehetséges a rendelkezésre álló adatokkal. · Az elemzéseket a nyerési esélyek helyett a pályázási valószínűségekre megismételve pontosan ugyanezek az eredmények adódnak (ld. következő táblázat). 149. táblázat: A GVOP programokon pályázó települések probit modellje együttható -3,495** (0,8547) -10,83** (4,217) 1,217** (0,1550) 0,3912** (0,1852) 0,1073** (0,02567) -0,005331* (0,002962) 0,1836* (0,09950)

Const MNRATA IPDB ROA TAMDBFO TAV_AP ISKOL


-0,155100 0,0174238 0,00560054 0,00153675 -7,63239e-05

0,006867** (0,002743) 2099 0,4493 -148,070 97,4%

2094 0,4475 -148,481 97,4% Előrejelzett

Tényleges

0 1


-0,133913 0,0187489 0,00577356 0,00142509 -7,94474e-05

0,00262802

VALLSUR N 2 McFadden's pseudo-R lnL Előrejelzési pontosság

együttható -2,485** (0,2996) -8,798** (3,947) 1,232** (0,1513) 0,3793** (0,1852) 0,09363** (0,02623) -0,005220* (0,002838)

0 2026 45

Előrejelzett 1 9 14

229

0,000104513

0 2031 45

1 9 14


7. A GVOP 1.2. intézkedés további értékelése 7.1. Szükségesség Az intézkedés szükségességének vizsgálatához kapcsolódóan megbízó két kérdés megválaszolását írta elő: 4.a.1. A támogatás nélkül nem valósultak volna meg bizonyos fejlesztések (pl. multinacionális vállalatok betelepülése a nyugat- és közép-dunántúli, valamint a közép-magyarországi régióba)? 4.a.2. A kedvezményezettek – ágazatilag és területileg differenciált – üzleti igényeivel összhangban vannak a megvalósult fejlesztések (relevancia)? E fejezetet az üzleti igények vizsgálatával kezdjük, majd azt elemezzük, hogy a nem támogatott projektek megvalósultak-e, illetve támogatás hiányában mi történt volna a kedvezményezettek projektjeivel. A fejezet harmadik részében – a 4.a.1. kérdés megválaszolásával – hozzálátunk értékelési eredményeink szintetizálásához, ami az ökonometriai hatásvizsgálat és az interjús adatgyűjtés eredményeinek szintetizáló feldolgozását jelenti. A megvalósult fejlesztések és a kedvezményezettek üzleti igényeinek összhangja E kérdés vizsgálatához fontos megállapítást teszt a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program szövege(47. oldal): „A gazdasági infrastruktúra fejlesztése az ipari parkok és logisztikai centrumok létesítését, fejlesztését jelenti, amelyek már ma is számottevő gazdasági teljesítményre képesek. A korábbi évek fejlesztéseinek eredményeként az egész országot lefedően, területileg egyenletes elhelyezkedéssel kialakult az ipari parkok hálózata. Az egyes parkok fejlettsége, betelepültsége nagyon eltérő színvonalú, ezért a stratégia meghatározása során érdemes a fejlesztési igényeket az egyes parkok fejlődési szintjéhez igazítani.”

Ezek alapján azt feltételeztük, hogy az intézkedés potenciális pályázóinak igénystruktúrája jelentős – a kínált szolgáltatások mennyisége és minősége szempontjából, valamint területileg jelentős – eltéréseket mutat. Az igénystruktúra 2004-es állapotára vonatkozó megállapításokat a feldolgozott adatok és információk alapján csak korlátozottan tudtunk tenni, mert – amint azt a GVOP Időközi értékelése a 27. oldalon megállapítja: a „programdokumentumokban eleve nincsenek jól körülírható célcsoportok definiálva”, így – a projekt-kiválasztási rendszer nem is tudta figyelembe venni az egyes célcsoportok adottságait és fejlesztési igényeit.131

131 Ehhez kapcsolódóan az Ex Ante értékelés a következőket állapította meg: „Az intézkedés alatt társfinanszírozandó tevékenységek leírása meglehetősen általános, elegendő rugalmasságot hagyva a pályázóknak, hogy eldöntsék, mely akciók szolgálnák a legjobban az adott ipari park vagy logisztikai központ megerősítését és a cégek ezekben való részvételének növelését. Nem világos az értékelők számára, hogy milyen típusú új szolgáltatások és infrastruktúra-fejlesztés lesznek támogatásra jogosultak, és a projektkiválasztó bizottság hogyan fogja értékelni ezeket.”

230


A 2004-es ipari parki kérdőívek elemzésének tapasztalatai Azt, hogy mennyire illeszkedtek az ipari parkok fejlesztési szükségleteihez a GVOP 1.2.1 által társfinanszírozott fejlesztések, részben elemezni tudtuk a 2004-es ipari parki beszámolókban közölt információkból. 2004-et azért választottuk vizsgálódásunk éveként, mert ekkor még nem kezdődtek meg a GVOP 1.2. fejlesztések, tehát alkalmasnak tűnik a kiinduló állapot igénystruktúrájának föltárására. A beszámolók két kérdése is a tervezett fejlesztéseket tudakolta: 13/b. Milyen az ipari park alapinfrastruktúra ellátottsága, milyen fejlesztéseket kívánnak végrehajtani, milyen forrásból? 14/c. Kívánja-e fejleszteni a következő (szolgáltatási) területeket a jövőben? A két kérdésre összesen 141 ipari parkból érkezett válasz. A beküldött információk szerint az ipari parkok több mint fele tervezett úthálózat-, csatorna-, közvilágítás-, villamos energia- és vízhálózat-fejlesztést 2004-ben, míg csak harmaduk informatikai fejlesztést. Megvizsgáltuk, hogy a GVOP 1.2.1. kedvezményezett (14) ipari parkok 2004-es fejlesztési tervei és a nem támogatottak között milyen jelentősebb különbségek mutathatók ki, ám elemzési eredményeink szerint a két részpopuláció igénystruktúrája között nem mutatkozott érdemi eltérés. 150. táblázat: Tervezett ipari parki infrastruktúra-fejlesztések 2004-ben Tervezett infrastrukturális Fejlesztés Úthálózat Csatorna Közvilágítás Villamos energia Víz Gáz Parkolóhelyek Parkok, zöldterület ISDN, ADSL Telefonhálózat (vezetékes) Internet

Fejlesztést tervező ipari parkok szám

Fejlesztést tervező ipari parkok aránya a válaszadók közt, %

90 81 78 77 76 70 63 59 55 50 48

63,8% 57,4% 55,3% 54,6% 53,9% 49,6% 44,7% 41,8% 39,0% 35,5% 34,0%

A GVOP 1.2.1 kedvezményezett ipari parkok közül fejlesztést tervezők aránya, % 50,0% 57,1% 35,7% 50,0% 57,1% 57,1% 50,0% 35,7% 28,6% 28,6% 28,6%

Forrás: MÉrtéK adatgyűjtés a 2004-es ipari parki beszámolókból

Ami a szolgáltatás-fejlesztési terveket illeti, 2004-ben a legtöbb ipari park a logisztikai és tanácsadási szolgáltatásokat kívánta fejleszteni, de a válaszadók több mint fele tervezett inkubátorház, műszaki és területőrzési fejlesztést is. Viszonylag kevés igény fogalmazódott meg ugyanakkor a kiskereskedelmi szolgáltatások fejlesztése, illetve némileg meglepő132 módon vállalkozói házak kialakítása iránt. Fontos és statisztikailag is kimutatható különbség a GVOP 1.2.1 kedvezményezett és a többi ipari park között, hogy előbbiek lényegesen magasabb arányban kívántak tanácsadási és vállalkozói ház-fejlesztéseket megvalósítani, mint a nem támogatott parkok. Mint ismeretes, a GVOP 1.2.1. „B” pályázati célja részben ilyen fejlesztéseket támogatott, vagyis kijelenthetjük, hogy a vizsgált konstrukció jól illeszkedett a kedvezményezettek igényeihez.

132

Ennek oka az is lehet, hogy a vállalkozói ház fogalma a magyarországi gyakorlatban 2004-ben még nem volt kellően elterjedt. 231


151. táblázat: Tervezett ipari parki szolgáltatás-fejlesztések 2004-ben Fejlesztést tervező Fejlesztést tervező Tervezett szolgáltatás-fejlesztés ipari parkok aránya a ipari parkok száma válaszadók közt, % Logisztikai szolgáltatások

96

68,1%

Tanácsadás

92

65,2%

Innovációs szolgáltatások Inkubátorház Műszaki Területőrzés Közlekedési Kapcsolatrendszer Irodai Inkubátorház Étkezési Karbantartás Banki Humán erőforrások Postai Orvosi Innovációs központ Kiskereskedelmi

83 76 76 75 73 70 69 68 65 65 59 56 54 52 49 46

58,9% 53,9% 53,9% 53,2% 51,8% 49,6% 48,9% 48,2% 46,1% 46,1% 41,8% 39,7% 38,3% 36,9% 34,8% 32,6%

Vállalkozói ház

42

29,8%

A GVOP 1.2.1 kedvezményezett ipari parkok közül fejlesztést tervezők aránya, % 57,1% 85,7% (jelentős különbség) 64,3% 50,0% 64,3% 42,9% 42,9% 57,1% 64,3% 57,1% 57,1% 42,9% 35,7% 28,6% 35,7% 35,7% 35,7% 21,4% 50,0% (jelentős különbség)

Forrás: MÉrtéK adatgyűjtés a 2004-es ipari parki beszámolókból

A fentiekben írtakat összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a GVOP 1.2.1 célrendszere kellően tág volt ahhoz, hogy az ipari parkok infrastrukturális és szolgáltatás-fejlesztési igényeit be tudja fogadni, s a tervezett fejlesztések megvalósítását támogatni tudja. A „B” pályázati cél révén az intézkedés reagált a szolgáltatás-fejlesztésben előrébb lépni kívánó ipari parkok igényeire is, hiszen az inkubátorház- és innovációs központfejlesztések támogatása révén fejlesztési lehetőséget biztosított a magasabb szolgáltatásszintet megcélzó parkoknak. Ez azt is jelenti egyben, hogy az ipari parkok fejlesztési igénystruktúrája 2004-ben az ipari parkok fejlődési modelljének (2. ábra) második szakaszában feltételezettnek felelt meg leginkább. Ezt a szakaszt az alapinfrastruktúra- és a szolgáltatás-fejlesztés együttes előfordulása jellemzi, amely egyben átmenetet képez a dominánsan alapinfrastruktúra- és a dominánsan magas szintű szolgáltatás-fejlesztés jellemezte szakaszok között.

232


30. ábra: Az ipari parkok fejlődési modellje Magyarországon

Forrás: Rakus Lajos szerk. 2009, 72. oldal

Interjúalanyaink szerint ezen a köztes szakaszon az ipari parkok fejlődése még ma, 2009-ben sincs túl: „Az ipari parkok fejlesztésének a modellje úgy néz ki, hogy induláskor döntő beruházás van, ingatlanfejlesztési ügyek vannak, szolgáltatás szinte nincs. Csak megyünk, időben előre a tevékenységstruktúra egyre inkább eltolódik a szolgáltatás és innováció felé. Mi ezt próbáljuk figyelemmel kísérni, hogy az ipari parki hálózat ebben a folyamatban hol tart. Mi úgy látjuk, hogy nagyjából azon a ponton vagyunk, amikor elvárjuk, hogy mely ipari parkok akadnak el ebben a fázisban, s melyek a képesek tovább jutni a tudományos technológiai ipari parki státuszban. Ez egy olyan időszak, ami valószínűleg zökkenőmentesen menne végbe, ha nem lett volna válság. De mivel, mivel itt válság van, ezért kiéleződtek az ügyek, és a kérdés az, hogy egy olyan helyzetben, amikor a válság megszűri a gazdasági tényezőket, ugyanakkor az innovációgátló tényezők is legyengülnek, ilyen helyzetben mit kell azért tenni, hogy az ipari parkok a szolgáltató innovatív területen fontos feladatokat el tudják látni. Tehát egy nagyon kényes időszak, amiben most vagyunk.” (részlet az IPE interjúból, Dr. Rakusz Lajos álláspontja)

Jeleznünk kell továbbá, hogy becsléseink szerint a 2004-ben beszámolót beküldő ipari parkok legalább 18 milliárd forintnyi fejlesztési igénnyel „rendelkeztek”. Hangsúlyozzuk, ez a szám egy becslés eredménye, amit a GVOP 1.2.1 minimális projektméretei alapján számítottunk ki: amelyik ipari park 2004-ben jelezte, hogy infrastrukturális fejlesztést kíván megvalósítani, annál feltételeztük, hogy ezt legalább 100 millió forint értékben kívánja megvalósítani, amelyik pedig szolgáltatásfejlesztést tervezett, annál azt feltételeztük, hogy legalább 50 millió forintos projekt keretében kívánja ezt megvalósítani. Ily módon becsülve a 2004-ben beszámolót beküldő parkok összességében 17.700 millió forint fejlesztési tervvel rendelkezhettek. Ha a GVOP 1.2.1 minden tervezett fejlesztést támogatni kívánt volna, átlagosan 40 %-os támogatási intenzitás mellett mintegy 7.080 millió forint támogatási keretösszeget

233


kellett volna biztosítani az ipari parkoknak, ami a ténylegesen megítélt támogatás közel háromszorosa. 152. táblázat: Fejlesztési igények és a GVOP 1.2. igényelt és megítélt össztámogatása

Alintézkedés

GVOP 1.2.1 GVOP 1.2.2.

Becsült 2004-es fejlesztési igény, millió Ft

Igényelt összes GVOP támogatás, millió Ft

Ebből ipari parkok által benyújtott pályázati igény, millió Ft

Megítélt GVOP támogatás, millió Ft

7.080 n.a.

4.860 5.732

4.346 1.815

2.431 3.720

Ebből: ipari parkoknak, vagy azonosított IP-ben működő szervezeteknek megítélt támogatás, millió Ft 2.230 1.511


Ismételten hangsúlyozni kívánjuk, hogy ezek a számok feltételezéseken alapuló becslés eredményei, így a valós fejlesztési tervek nagyságát alul- és felül is becsülhettük. Mivel más igényfelmérés nem készült, legalábbis nem tudunk ilyenről, a becslések eredményét figyelembe kell vennünk, ráadásul ez konzisztens is más módszerrel kialakított eredményünkkel: a GVOP 1.2.1 támogatási keretösszege jelentősen elmaradt az ipari parkok fejlesztési terveinek nagyságától. Igényfelmérés – a kedvezményezettek körében végrehajtott kérdőíves adatfelvétel eredményei Arra a kérdésre, hogy a kedvezményezettek üzleti igényeivel összhangban vannak-e a megvalósult fejlesztések, az interjúk alapján egyértelműen azt lehet mondani, hogy igen. Ennek illusztrálására hadd idézzünk két interjúból: „Amióta a logisztikai központ elkészült, sokkal hatékonyabb, sokkal könnyebb a munka. Sokat számít a külsőség is. Így egy sokkal látványosabb telephelyen dolgoznak, ez által is erősödött az imázsuk a partnerek szemében. Jobb a kihasználás, nőtt a hatásfok.” „A lényeg az volt, hogy kialakítsunk itt egy kis raktárbázist. Úgy tudjunk jelentkezni a cégeknél, hogy nemcsak fuvarozással, hanem a tárolással és csomagolással tehát komplex szolgáltatással foglalkozunk, de kicsiben. Bejött a számításunk. Az volt a cél, hogy több lábon álljunk, ne csak fuvarozással foglalkozzon a cég. A válság hatását sem érezzük, saját megbízóink vannak a raktározás területén, és azt tudjuk fuvarozni. Így a konkurenciával is tartani tudjuk a lépést.”

Mindössze két logisztikai szolgáltató és egy inkubátorház jelezte azt, hogy valamilyen mértékben más valósult meg, mint amit elképzeltek. Ezek az eltérések sem a támogatás hibájából, hanem inkább a piaci helyzet, a gazdasági környezet pontatlan felméréséből, illetve időközi megváltozásából adódtak. „A támogatást (120 millió Ft) az épület és a szükséges logisztikai eszköztár létrehozásra kaptuk. Jelenleg azonban nem tudjuk a logisztika terén a vállalt feltételeket teljesíteni, mivel az építőiparban tevékenykedünk, és ezen a területen igen erősen érezteti a hatását a válság. A jelenlegi helyzetben, bár a beruházás megvalósult és az eszközök megfelelőek, az eredeti célt nem tudjuk teljes mértékben megvalósítani.” „A pályázat célja logisztikai központ kialakítása volt, mert felismertük, hogy a piacon a kisebb kereskedők, mint mi is, nem tudnak hol raktározni, nem tudnak hol szortimentálni. Az elképzelésből nem minden valósult meg, mert a logisztikai szolgáltatásainkat nem veszik igénybe.” „Az eredeti cél inkubátorház létesítése volt specializálódott területre (beszállítóipar). Ez az eredeti cél különböző okok miatt nem ebben a formában valósult meg. A módosított tervek szerint kis- és közép vállalkozások számára akartunk inkubátorházat létrehozni. A környéken túlkínálat figyelhető azonban meg, ha nem is a ’minősített’ inkubátorházakból, de bérelhető ipari ingatlanokból egyértelműen. Vártuk a pályázati lehetőséget, és belevágtunk. A projekt elszámolható költsége 290 millió volt, de az elszámolható költségen felül is merültek fel kiadások (kb. 35-40%). A támogatás nagyságrendje 100 millió volt.” 234


A támogatottak szerint a konstrukció legfontosabb értéke a léte volt. Jó volt a cél és a pályázati intenzitás is nagyobb volt, mint más hasonló témájú kiírásoknál. Az elszámolási rendszert sokan jónak, rugalmasnak tartották, más jelenlegi pályázatokkal összehasonlítva is. A hátrányok között említették a fenntartási időszak alatti kommunikáció rugalmatlanságát, egyes pályázók a támogatási intenzitás alacsony voltát, a hosszú elbírálási időt, a sablonosságot és a rugalmatlanságot. A kedvezményezettek körében végrehajtott interjúk alapján három csoportba lehet sorolni az ipari parkokat a fejlesztés háttere szempontjából. Néhányan korábbi kapcsolatra, szolgáltatásra építették a pályázatot és azt valósították meg (15%). A másik végletként néhányan kifejezetten épület kialakítására, felújításra használták a pályázatot (20%). A többséget (65%) valamilyen szolgáltatás fejlesztése vezette, vélt vagy valós igények kielégítésére. Sajátos csoportját alkotják a támogatott pályázatoknak, amelyek már meglévő üzleti kapcsolatra, például egy nagy céggel kialakult együttműködésre építettek. A szolgáltatások kialakításánál, a pályázatnál már ezt figyelembe vették. A beruházásokat nagyrészt arra lapozták, hogy az említett nagy számítástechnikai cég részére fognak raktározási, logisztikai és irodabérleti tevékenységet folytatni. Ezért a beruházás megvalósításánál, a szolgáltatások kialakításánál rendkívüli szerepe volt az ő igényeiknek. Szintén ebbe a körbe sorolható egy észak-alföldi inkubátorház. Ők nem a pályázathoz találták ki a tevékenységet, hanem régóta folytatott szolgáltatás bővítésére pályáztak. A cégcsoport korábban is üzleti szolgáltatásokat végzett (szolgáltatott irodák; pályázatmenedzsment, ügyviteli szolgáltatások, befektetési tanácsadás), amely profilba beleillett a pályázati kiírás lehetősége. A pályázat megvalósítására projektcéget hoztak létre, és mára a legdinamikusabb üzletágukká vált. A támogatott ipari parkok második körébe azok tartoznak, amelyek a szolgáltatásaikat (is) fejlesztették azzal a céllal, hogy ennek eredményeként innovatív vállalkozásokat segítsenek. A betelepült vállalkozásoknak mind nagyobb körű szolgáltatások nyújtása volt például a célja egy közép- és egy dél-dunántúli inkubátorháznak is. A pályázat benyújtásakor az innovatív kezdő vállalkozások támogatása mellett saját innovatív termékek kialakítása vezérelt egy fővároshoz közeli inkubátorházat. „Az volt a célunk, hogy induló, kezdő, kifejezetten termelő vállalkozásoknak adjunk helyet, tehát gyártó csarnokot és hozzá kiszolgáló helyiségeket irodákat hozzunk létre. Olyan modern európai szintű infrastrukturális hátteret kívántunk kialakítani, ami minden igényt kielégít. Az motivált bennünket, hogy láttuk a hiányát a korszerű infrastruktúrának a régióban, és ez volt a cél , hogy színvonalas szolgáltatást biztosítsunk. Több év felhalmozott tapasztalata vezetett oda, hogy reálisan fel tudtuk mérni az igényeket és hozzáláttunk a megvalósításhoz.” (észak-alföldi ipari park)

A támogatott ipari parkok harmadik csoportját alkotják azok, amelyek vagy meglévő infrastruktúra fejlesztésére, vagy új ingatlan beruházásra fordították a támogatást. Egy közép-dunántúli régióban megvalósult beruházást például a megvalósítók szerint az igények motiválták. A meglévő villamos infrastruktúra fejlesztése volt a cél, hogy a szolgáltatások színvonala jelentősen javuljon. A színvonaljavulás terén nagyobb ellátásbiztonságot és a szolgáltatás költségeinek optimalizálását szerették volna elérni. Két központi-régiós pályázat is elsősorban a raktárépület felújítása, illetve új kiadható terület kialakítására koncentrált. Ez utóbbi az ingatlanberuházás mellett ipari irányítási szolgáltatást is kíván nyújtani. ***

235


A ROP IH kérésére kigyűjtöttük azokat a speciális fejlesztési igényeket, amelyek támogatására önálló tevékenységként a válaszadók szerint ma nincs megfelelő pályázati kínálat: Ipari parkok: ü Barnamezős beruházásoknál a régi területek szennyeződésmentesítésének, környezetvédelmi kárelhárításának külön támogatása (nemcsak kapcsolódó tevékenység) ü Ipari parkok távhőellátó-hálózatainak korszerűsítése: „A távhőellátó hálózatok korszerűsítéséhez elérhető forrásokat jellemzően csak távhőszolgáltatói engedéllyel rendelkező társaságok vehetik igénybe. A távhőtörvény viszont a saját célra távhőt termelő fogyasztók esetében felmentést ad az engedélyezési kötelezettség alól. Az ipari parkok saját távhőrendszereinek fejlesztésével (ko- és trigeneráció alkalmazása) magas energetikai hatásfokkal működő, korszerű távfűtés alakítható ki, melynek környezetvédelmi haszna sem elhanyagolható, mindamellett a leginkább fogyasztóbarát hődíjak kialakítását teszi lehetővé a partnereknek.” Logisztikai szolgáltatók: ü Külföldi piacok, üzleti partnerek megszerzéséhez reklámtámogatás, marketingtevékenység (önállóan is, nem csak kapcsolódó tevékenységként) ü A dunai hajózás fejlesztése ü A folyami szállítás, illetve az ehhez szükséges infrastruktúra javítása ü A raktárak fejlesztésének és működtetésének támogatása, a kisebb méretű raktár-projektek támogatása: „az ÚMFT fő hátránya a kis cégekre vonatkozó korlát. Miért kell legalább 5000 m2-nek lennie ahhoz, hogy támogatást kaphasson? Lépésről lépésre kell tovább fejlődni.” ü Gépjárműbeszerzés támogatása: „Valamiért a pályázatokban mindig különös kitétel, mikor logisztikai pályázati kiírás van, hogy gépjárműbeszerzésre nem lehet igényelni. Pedig egy komplett logisztikai szolgáltatás raktározásból és szállítmányozásból áll. Ebből adódik, hogy a szállítmányozáshoz gépjárműre is szüksége van a cégnek, ami, mint tudjuk, nem kis beruházás. Ha lehetne, akkor ezt emelném ki, mint fő szempont, hogy olyan támogatásokat nyújtsanak, amiben komplett raktár, informatikai rendszer és járműtámogatás van.” (észak-alföldi LK) Támogatás hiányában is megvalósultak volna a projektek? A Jelentés e részében az intézkedés szükségességének megítéléséhez releváns információkat adó két kérdés vizsgálatát végezzük el: 1. A megvalósult fejlesztéseket támogatás hiányában is végrehajtották volna a kedvezményezettek? (holtteher) 2. Megvalósultak-e a nem támogatott pályázatok? E kérdések vizsgálatát a GVOP időközi értékelése során föltárt összefüggések is indokolják,133 hiszen annak készítői megállapították, hogy „[a] pályázók körében végzett kérdőíves felmérés eredményei arra engednek következtetni, hogy a 133 A GVOP Ex ante értékelői a következőket állapítják meg ezzel összefüggésben: „Jelentős lehet a holtteherhatás is, amikor is a telephelyfejlesztők „talált pénzként” értelmezik ezt az intézkedést azon beruházásaik támogatásához, amelyeket egyébként is megvalósítanának. A projektkiválasztás során ezt figyelembe kell venni.”

236


vállalati beruházások esetében ez a hatás az elfogadhatónál nagyobb mértékben jelen van. A releváns komponenseknél jellemzően csak 10-20% volt azok aránya, akik a GVOP támogatása nélkül nem valósították volna meg projektjüket. A válaszok arra utalnak, hogy a megvalósított fejlesztések többnyire előre betervezett, szokványos vállalati beruházások, amelyek akár hitelből is finanszírozhatók lennének (különösen, hogy a kellő mértékű fedezet a pályázathoz is elengedhetetlen!). Az önkormányzatok és a közfinanszírozású kutatóhelyek esetén a potenciális holtteherhatás jóval kisebb.” A GVOP időközi értékelése során végzett kérdőíves felmérésre válaszoló 1.2. kedvezményezettek között csak néhány ipari park nyilatkozott úgy, hogy a támogatás elmaradása esetén nem valósította volna meg a projektet. 31. ábra: A GVOP időközi értékelése során végzett kérdőíves felmérés eredményei 0%

20%

40%

60%

80%

100%

111 112 113 121 122 211 212 222 231 232 311 321 331 332 333 411 412 421 422 431 432 441 442 Igen, hasonló tartalommal

Igen, de jelentősen eltérő tartalommal

Nem

Forrás: GVOP Időközi értékelés 6. oldal

A megvalósult fejlesztéseket támogatás hiányában is végrehajtották volna a kedvezményezettek? A személyes interjúk készítése során a GVOP 1.2. támogatottak 40 százaléka (18 cég) nyilatkozott úgy, hogy nem valósította volna meg a beruházásokat, fejlesztéseket a támogatás nélkül. A kedvezményezettek közel negyede (11 cég) az elnyerhető támogatás hiányában más, csökkentett tartalommal valósította volna meg a fejlesztéseket. A fennmaradó 16 vállalkozás a teljes fejlesztést támogatás nélkül is megvalósította volna. 153. táblázat: A kedvezményezettek támogatás hiányában mit tettek volna a projektekkel? Megvalósulás

GVOP 1.2.1. GVOP 1.2.2. Kedvezményezettek Azonos tartalommal valósult (volna) meg 40,0% 40,0% Részben azonos tartalommal valósult (volna) meg 20,0% 26,7% Nem valósult (volna) meg 40,0% 33,3% Összesen 100,0% 100,0% 237


Az interjús tapasztalatokat összegezve azt láthatjuk, hogy a kisebb ipari parkok esetében a fejlesztésekre az intézkedés megvalósítása nélkül alig került volna sor. A nagyobb, tőkeerősebb ipari parkoknál a támogatás aránya a fejlesztés teljes költségvetésén belül lényegesen kisebb arányú volt, ezért annak elmaradása pénzügyi kellemetlenséget okozott volna, de a beruházás megtörtént volna, akár saját tőkéből is. Erre a kérdésre két irányból közelítve igyekeztünk választ kapni. Először azt kérdeztük, hogy a támogatás hiányában mely fejlesztéseket valósították volna meg a tervezettek közül. A kérdés alaposan megosztotta az ipari parkokat és inkubátorházakat. A támogatott ipari parkok 40 százaléka (6 cég) nem valósította volna meg a beruházásokat, fejlesztéseket a forrás nélkül. E csoporton belül többen voltak az inkubátorházak, mint az ipari parkok. Ezekről biztosan elmondható, hogy az általuk megvalósított fejlesztések által generált működő tőke-bevonás elmaradt volna. A vizsgált ipari parkok és inkubátorházak egyötöde az elnyerhető támogatás hiányában más, csökkentett tartalommal valósította volna meg a fejlesztéseket. Nem épültek volna meg olyan mértékben az infrastruktúrák, és bizonyos funkciók, szolgáltatások kialakítása is elmaradt volna. Velük kapcsolatban feltételezhető, hogy a beruházás részleges elmaradása a csökkenés mértékéhez hasonló arányban csökkentette volna a működő tőke megjelenésének lehetőségét. A vizsgált ipari parkok és inkubátorházak fennmaradó kétötöde az összes fejlesztést megvalósította volna támogatás nélkül is. Ebben a körben elsősorban ipari parkok voltak, amelyek nagyságrenddel nagyobb léptékű fejlesztéshez kérték a támogatást, mint azok, akik elhalasztották volna. Volt, akinek a finanszírozást másképpen kellett volna megoldania, hiszen a támogatás egyértelműen segítette a likviditást. A jelenlegi nehezebb helyzetben kellemetlen lett volna a támogatási rész kimaradása. Volt több olyan cég is, amelyik később valósította volna meg a fejlesztést. Azoknál a cégeknél, amelyek a támogatás nélkül is megvalósították volna valamilyen mértékben a fejlesztést, felvetődött a kérdés, hogy ha nem kaptak volna támogatást, a fejlesztéseket milyen módon finanszírozták volna. A támogatás kiesésekor a cégek egy része alacsonyabb készültségi szintre hozta volna a beruházást, „a teljes befejezéshez igénybe vették volna a betelepült cégektől származó első bevételeket” vagy csak a meglévő önerő mértékében fejlesztettek volna, sokkal alacsonyabb szintre. Ebbe a kategóriába tartoznak azok a cégek is, amelyek később kezdték volna a megvalósítást. Mások megnövelték volna a banki hitel arányát a finanszírozási konstrukción belül. A harmadik típusba azok tartoztak, akik saját tőkéből megoldották volna a finanszírozást. Ezen kívül felvetődött pénzügyi befektető keresése, illetve más uniós és hazai források felkutatása. A holtteherveszteség nagyságát ökonometriai hatásvizsgálattal is becsültük; ennek eredményei alapján elmondhatjuk, hogy a megvalósult alapszolgáltatás-fejlesztés legalább 22%-a, a megvalósult üzleti szolgáltatás-fejlesztés átlagosan 33%-a és a megvalósult innovációs szolgáltatás-fejlesztés legalább 68%-a támogatás nélkül várhatóan nem jött volna létre. A holtteherveszteség kérdéséhez kapcsolódóan a támogatott és nem támogatott, de pályázó szervezetek vezetőivel készített interjúk segítségével is gyűjtöttünk információkat. Eredményeinkről a következő alfejezetben számolunk be. A nem támogatott pályázók fejlesztéseinek megvalósulása 38 pályázó, ám támogatást nem kapott szervezetet kerestek meg munkatársaink, melyek közül 22 válaszolt kérdéseinkre, köztük egy olyan pályázó,134 amelynek két 134

KÉSZ Kft. 238


projektjét is elutasította az IH. Két további szervezet135 vezetője úgy nyilatkozott, hogy terveik megvalósításához más intézkedés forrásaiból nyertek NFT-támogatást, így összesen 25 projektről rendelkezünk információkkal. 154. táblázat: A nem támogatott GVOP 1.2. pályázatok megvalósulása Megvalósulás Más NFT pályázat forrásaiból támogatással megvalósult Azonos tartalommal valósult meg Részben azonos tartalommal valósult meg Nem valósult meg

GVOP 1.2.1. 2 4 2 2

GVOP 1.2.2. 0 9 4 2

E 25 projektből csupán 4 nem valósult meg, 15 pedig lényegében azonos tartalommal, csak más forrásból finanszírozva valósult meg. A megvalósításra jellemzően azért került sor, mert arra „a cég működése szempontjából elengedhetetlenül szükség volt.” 9 szervezet bankhitelt vett fel a projekt megvalósításához, 10 esetben pedig elégségesek voltak a vállalkozás saját forrásai. A projektek megvalósítására jellemzően annyit költöttek a pályázók, amennyit a pályázatban is terveztek, vagyis e válaszok alapján nem igazolható, hogy a pályázati forrásból finanszírozott projektek drágábbak lennének a más forrásból megvalósulóknál. 155. táblázat: „A megvalósítás az összes költséget tekintve…?” Olcsóbb volt Azonos árszintű volt Drágább volt, mint ahogy a pályázatban tervezték Összesen

Vállalkozások száma 2 11 2 15

7 válaszadó nyilatkozott úgy, hogy vállalkozása ipari parkot működtet, inkubátorházat egyetlen válaszadónk sem üzemeltet, míg külső cégeknek 14 szervezet nyújt logisztikai szolgáltatásokat. Az ipari parkokat működtető szervezetek egy kivételével úgy nyilatkoztak, hogy a projekt megvalósítása kedvezően hatott az üzleti környezetre, s ezzel a forgalomra. Jellemzően „lendületet adott” a fejlesztés megvalósítása, melynek révén több cég települt az ipari parkba. A válaszadók alacsony száma nem teszi lehetővé, hogy a válaszokból az ipari parkok fejlesztési szükségleteire vonatkozóan megalapozott kijelentéseket tegyünk, csak annyit tudunk megállapítani, hogy válaszadóink a logisztikai szolgáltatások, az alapinfrastruktúra és ingatlanüzemeltetés területén jeleztek fejlesztési szükségletet, míg a jogi, innovációs és HR-szolgáltatások iránt – legalábbis a válaszoló ipari parkoknál – alacsony a vállalkozói igény. A logisztikai vállalkozások fejlesztési igényei elsősorban a szállítás és a raktározás területén összpontosulnak, s ezen logisztikai szolgáltatások iránt van a legnagyobb meglevő piaci kereslet is. 156. táblázat: Mely logisztikai szolgáltatások fejlesztését igénylik az Ön cégével üzleti kapcsolatban levő vállalkozások? (nem támogatott pályázók) Fejlesztési igény Válaszadók száma Szállítás, szállítmányozás 7 Raktározás 7 Árumozgatás 1 Komplett logisztikai szolgáltatások 1 Integrált vállalatirányítás használata 1 Internetes kereskedelem 1 Vonalkód használata. 1 Kikötőfejlesztés, tengeri szállítás 1

135

Don Pepe Kft. és Ersto Kft. 239


Arra a kérdésre, hogy „Milyen logisztikai fejlesztéseket kellene Ön szerint az államnak támogatnia?”, sokféle, nehezen egységesíthető választ adtak interjúalanyaink. Ezekből látható, hogy lényegében ahány cég, annyiféle az állami támogatási iránti igény, kezdve az itt is megjelenő szállítástól és raktározástól, folytatva azt az infrastrukturális fejlesztésekkel, s bezárva olyan speciális javaslatokkal, mint pl. „A Duna magyarországi szakaszát hajózhatóvá kellene tenni; ez 2x7 sávos autópályának felelne meg.” A válaszadók az ipari parkok és logisztikai központok fejlesztésével kapcsolatban elsősorban a pályázati eljárásrendek egyszerűsítését, a bürokratikus megoldások számának csökkentését és nagyobb rugalmasságot várnak el a fejlesztéspolitika irányítóitól. Elvárt és valós hatások A GVOP 1.2. intézkedést a tervezők a beruházási vonzerő növelését a megfelelő üzleti infrastruktúra és környezet kialakításával szolgáló (közvetett) eszközként határozták meg. Ugyanakkor azt is feltételezték, hogy a GVOP 1.2. intézkedés „megfelelő kialakítása hozzásegíthet ahhoz is, hogy a technológiaintenzív tevékenységeket hordozó beruházásokból eddig kevéssé részesült régiókban is növekedési pólusok képződjenek, és új munkahelyek jöjjenek létre a strukturális problémákkal küszködő térségekben.” Az intézkedés megvalósításától azt várták (p. 60), hogy hatásaként -

a működő tőke további bevonására kerül sor; a betelepült, magas technikai színvonalat képviselő külföldi tőke jobban beágyazódik a hazai gazdaságba; erősödik a termelési, információs és innovációs rendszerek együttműködése az ipari parkok, a vállalkozások, illetve az innovációban szerepet játszó intézmények között; erősödik a régiók belső kohéziója; újabb, különösen pedig magasabb színvonalú munkahelyek jönnek létre; elősegíti a modern ágazatok, a magas tudástartalmú technológiák, az innovatív vállalkozások letelepülését; katalizálja az ipari parkoknak a tudás- és technológia transzferben játszott szerepükön keresztül a térségi gazdaságszervezés központjaivá válását; a minőségi logisztikai szolgáltatások nyújtásával elősegíti a vállalati hálózatok kialakulását és működését.

A várt hatások ambiciózussága kevéssé jelent meg a Programkiegészítő dokumentumban azonosított számszerűsített célokban, hiszen az egyedül a betelepült cégek számának 400 vállalkozással való növekedését136 várta el a támogatott ipari és logisztikai parkokban, inkubátorházakban és technológiai transzferközpontokban.137 A PKD-ban ráadásul „logisztikai parkok” jelennek meg, ami a hazai logisztikai terminológiában ismeretlen fogalom, s nem adott lehetőséget a potenciális kedvezményezetti populáció azonosítására.138

136

A GVOP PKD-ben olvasható Ex Ante értékelése ráadásul úgy fogalmaz, hogy „Az eredménymutató (a cégek számának növekedése a támogatott ipari és logisztikai parkokban és inkubátorházakban) talán nem elég erős abban az tekintetben, hogy változása valóban az intézkedésnek tulajdonítható-e?” 137 A technológiai transzferközpontok kialakítása, fejlesztése a pályázati kiírásokban már nem jelent meg támogatási célként. 138 Lásd „2.3. A vizsgálati populációk meghatározása: ipari parkok és logisztikai központok” c. alfejezet 240


A GVOP 1.2. intézkedés szükségességét vizsgálatunk során – a megbízó által megfogalmazott értékelési kérdések szerint – a fenti feltételezések (várt hatások) helytállóságának elemzésével ragadtuk meg. Az Értékelési Jelentés előző fejezeteiben mindegyik várt hatás bekövetkezésével foglalkoztunk már, így most ezirányú elemzési eredményeinket foglaljuk össze, másrészt ezeket összevetjük a kedvezményezettekkel folytatott személyes interjúk során tapasztaltakkal. A következőkben három fő-, és az azok alá besorolható 8 alhatással foglalkozunk: H1. A működő tőke beáramlása és a magas tudástartalmú technológiák terjedése: a. A működő tőke bevonására az intézkedés megvalósítása nélkül kisebb mértékben került volna sor. b. Az intézkedés megvalósítása nélkül a magas technikai színvonalat képviselő külföldi tőke kevésbé ágyazódott volna be a hazai gazdaságba. c. Kevesebb magas színvonalú munkahely jött volna létre az intézkedés elmaradása esetén. d. A modern ágazatok, a magas tudástartalmú technológiák és az innovatív vállalkozások letelepülésére az intézkedés nélkül kevéssé került volna sor. H3. Az együttműködés erősödése: e. A termelési, információs és innovációs rendszerek együttműködése kevésbé erősödött volna a fejlesztések elmaradása esetén. f. A vállalati hálózatok kialakulására és működésének javulására az intézkedés elmaradása esetén kevésbé került volna sor. H4. A regionális kohézió erősödése: g. A régiók belső kohéziója kevésbé erősödött volna az intézkedés hiányában. h. Az ipari parkok az intézkedés elmaradása esetén kevéssé váltak volna a térségi gazdaságszervezés központjaivá. Elemzési eredményeinket a főhatások szerint csoportosítva mutatjuk be.

241


H1. A működő tőke beáramlása és a magas tudástartalmú technológiák terjedése Az ökonometriai vizsgálat eredményei Az ipari parkok szintjén vizsgálva a GVOP 1.2.1. támogatásnak nem volt statisztikailag kimutatható hatása a technológiaintenzív vállalatok ipari parki számának változására. Azt sem tudtuk kimutatni, hogy a támogatott ipari parkokban működő technológiaintenzív vállalkozások termelékenysége jobban növekedett volna a nem támogatott ipari parkokban működőknél 2004-2007 között. Ugyanakkor a magas szintű infrastrukturális fejlesztéseknek pozitív hatása volt a technológiaintenzív vállalatok megjelenésére, vagyis azon (a GVOP által támogatott és nem támogatott) ipari parkokban, ahol 2004 és 2007 között az átlagos mértéket meghaladóan bővültek az innovációs szolgáltatások, ott az átlagot meghaladó mértékben növekedett a technológiaintenzív ágazatokban működő vállalkozások száma. A GVOP 1.2.2 konstrukció keretében a logisztikai vállalkozások kapacitás- és szolgáltatás-fejlesztéseinek támogatására került sor. 2004 és 2007 között az átlagos logisztikai vállalathoz képest nagyobb mértékű fejlesztést hajtottak végre azok a vállalatok, amelyek a GVOP 1.2.2 keretein belül támogatást kaptak. 2004 és 2007 között a kedvezményezettek az átlagos logisztikai vállalathoz képest a megvizsgált összes mutató alapján ráadásul jobban bővültek. A beavatkozás hozzáadott értékre gyakorolt átlagos hatása 122-132 millió forint volt. Eredményeink szerint a külföldi tulajdonú vállalkozások betelepülésére a település fejlettsége, a jelen lévő ipari parkok száma, a jelen lévő ipari tevékenység nagysága bír vonzó jelleggel. A rendelkezésre álló – területi – adatok alapján azt kellett megállapítanunk, hogy az ipari parkok GVOP 1.2. támogatása közvetlenül nem járult hozzá a külföldi tőke betelepedéséhez, azt csak közvetett jelleggel segítette. Ipari parki és inkubátorházi interjúk eredményei A működő tőke megtelepedéséről csak ott beszélhetünk, ahol az ipari parkban 1-2 nagy cég jelent meg, és ténylegesen jelentős befektetés hajtott végre a beavatkozás hatására. A többi helyen kisebb vállalkozások bukkantak fel. Az ő jelenlétük fontos a vállalati kultúra meghonosodása miatt, jelentős tőkét azonban nem fektettek be. Az ipari parkok és inkubátorházak többsége nem gondolkodik a multinacionális cégek betelepítésén. Vannak olyanok, akik úgy fejlesztettek, hogy adott esetben ennek lehetősége se legyen kizárt, de a támogatásnak a multinacionális cégek betelepítésére gyakorolt közvetlen hatása elenyésző a vizsgált körben. A támogatott ipari parkok és inkubátorok egyötödében (3 támogatott) nincs külföldi tulajdonú cég. Azokon a helyeken, ahol jelen vannak, átlagos arányuk 26%; az összes támogatott ipari park és inkubátorház esetében 20%. Azokon a helyeken, ahol kicsi a külföldi cégek aránya a betelepült vállalkozások között, tapasztaltunk törekvést ennek a változtatására. „Csak két külföldi vegyes tulajdonnal működő cég van egyelőre. Sajnos az erőfeszítések ellenére sem sikerültek a külföldi próbálkozások, sem az ITDH-val közösen, sem egyedül nem sikerült új céget betelepíteni.” (észak-magyarországi ipari park)

Bár a kérdés megfogalmazásakor a betelepült cégek darabszámára gondoltunk, volt néhány ipari park, amelyik árbevétel arányosan is megadta a külföldi tulajdonú cégek súlyát. Ebben a megközelítésben a külföldi cégek aránya másfél-négyszerese

242


a darabszám szerint képviselt súlyuknak. Általában megfigyelhető, hogy a kis- és közepes vállalatok magyarok, a nagyobb cégek külföldiek. Azoknál az ipari parkoknál, ahol nem találtunk betelepült külföldi céget, egyértelmű volt a válasz, hogy nem vonzottak külföldi beruházókat az ipari park, inkubátorház fejlesztései. Az egyik válaszadó szerint „ennek gazdasági okait nem a térségre vonatkoztatva kell keresni, illetve vizsgálni, hanem országos, nemzetgazdasági szinten (pl. közlekedési infrastruktúra, adózás, munkaerő-képzettség stb.)”.

A másik csoportba tartozó ipari parkok esetében, akiknél van külföldi tulajdonú betelepülő, vonzerőt jelentettek a kiépített szolgáltatások, illetve a megfelelő méretű területek, létesítmények, amelyek nagy cég betelepülését is lehetővé tették (elektronika, gépjárműipar). Voltak olyan ipari parkok, amelyek a potenciális betelepültekkel első perctől kezdve intenzív tárgyalást folytattak, és realizálódott is az üzlet. Ennek ellenpontjaként egy főváros környéki ipari parknál 2008-2009 viszonylatában 25-26 külföldi cég érdeklődött, de „csak” 15 települt be. Egy északmagyarországi ipari park két céggel folytatott komoly tárgyalásokat, de a válság közbeszólt, és félbe maradtak a tárgyalások. De nem csak a termelő kapacitások vonzhatják a külföldi cégeket. Egy dél-dunántúli ipari park esetében egy német tulajdonú cég magyarországi leányvállalatával folynak tárgyalások. A cég pályázati tanácsadással foglalkozik, és az irodabérlést preferálja a szolgáltatások közül. Volt olyan ipari park is a főváros közelében, akiknek nincs már szabad helyük, így most nincsenek befektetői tárgyalások. A logisztikai szolgáltatók körében készült interjúk tapasztalatai Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a külföldi működő tőke megtelepedéséről csak ott beszélhetünk, ahol a logisztikai központ ipari parkba települt, és 1-2 nagy cég kiszolgálását végzi. A támogatott logisztikai szolgáltatók nem vonzottak jelentős külföldi tőkét. A külföldi cégek legfeljebb megrendelőként, az általuk elvárt szolgáltatás színvonalán keresztül befolyásolták a hazai technikát. A logisztikai szolgáltató központok iránti érdeklődés nem a beruházás idején, hanem elkészültük idején jelentkezett, és a szolgáltatásaik igénybevételére irányult. A logisztikai központok egy része is kifejezésre juttatta, hogy nem a külföldi tulajdonú nagyvállalatok érdekében végzi a fejlesztéseket, valamilyen ok miatt nem érdeklődnek a külföldi cégek iránt. Inkább a hazai közép- és nagyvállalatokat célozták meg. „Vonzani nem vonzottak ide semmilyen beruházót, itt helyben a feltételek adottak voltak. Viszont a hosszú távú szerződésekkel hozzájárulhattunk az itt tartózkodásukhoz, a megtartásukhoz.” (másik dél-alföldi logisztikai központ)

Vannak olyan logisztikai központok, amelyek iránt folyamatos az érdeklődés. Ezek nagyon sok partnerrel tárgyaltak, és nagy részéből realizálódott is az üzlet. Többségük a központi régióban található, de volt köztük dél-alföldi cég is. „Érdeklődés folyamatosan van, pont ezért is említettem, hogy talán túl kicsi is a raktárfelületünk. Hetente, havonta, félévente van ilyesfajta megkeresés, ez változó. Hirdetjük is magunkat, kapcsolatban állunk egy logisztikai szolgáltató céggel, aki bérraktárként tudja használni a mi létesítményünket, és rajtuk keresztül is jelentkeznek újabb ügyfelek, partnerek. Komolyabb tárgyalások jelen pillanatban is folynak egy dél-koreai céggel.” „Folyamatosan érdeklődnek. Tulajdonképpen nem érdekes, hogy külföldi vagy magyar, inkább a cég nagysága, kialakult szokásai döntik el, mit is igényelnek. Kisebb magyar cégeknek nincsenek ilyen szempontból kialakult szokásaik, jobban lehet a szolgáltató által kínált lehetőségeket értékesíteni. A szolgáltató által kínált raktározási programot csak kisebb cégeknek lehet eladni.” 243


A logisztikai központok egy része belátta saját korlátait, és nem törekszik a külföldi nagyvállalatokkal való kapcsolatok kialakítása felé. A támogatások szerkezetére vonatkozó vélemények, elképzelések is ennek megfelelően nem a multinacionális cégek idevonzására, hanem saját pozícióik javítására irányult. „Nem a támogatásokkal van a baj. A multik sokkal nagyobb mértékekben gondolkodnak. Egy tőkeerősebb vállalkozó nagyobb fejlesztésekkel nagyobb eséllyel indult volna. Ez egy kis szegmenst megcélzó logisztikai központ volt annak minden előnyével és hátrányával. Ha nagyban gondolkodunk a logisztikában, akkor annak van létjogosultsága.” (észak-alföldi LK)

Ugyanakkor a logisztikai szolgáltatóknál elért változások sokkal látványosabbnak tűnnek, mint az ipari parkok, inkubátorházak esetében (a monitoring során gyűjtött adatok is ezt támasztják alá). Jelentősebb cégek lettek a partnereik, jelentősen megnőtt az őket választók száma, illetve az ügyfélkör. Sokaknál számszerűsíthetően új partnerek jelentek meg. Különösen igaz ez a zöldmezős beruházásra, de a fejlesztések hatására sokaknál csökkent a hagyományos szolgáltatást igénylő partnerek aránya. „A nulláról indulva van most a már említett négy partner. Tudtuk, hogy a területen van ez a négy cég, hogy érdemes raktározással foglalkozni, erre támogatásért pályázni, és így felépült a raktár, és megkötöttük a szerződést a négy partnerrel.” (dél-alföldi LK)

Több esetben érzékelhető volt, hogy a potenciális partnerek vártak a kialakuló lehetőségre. „Megtízszereződött az áruforgalom, hisz a mai kornak megfelelő korszerű logisztikai központtá fejlődött a kikötő.” (dél-dunántúli LK) „Volt, aki korábban csak eladta az áruját. Most van lehetősége raktárt bérelni, és kivárni a magasabb árat. Volt, aki az áruját, ha nem tudta elszállítani vagy raktározni, kombájn mellől vitték el. Most vállaljuk a betárolást, így van lehetősége dönteni, hogy mikor és milyen áron értékesítse. Így kibővült a kör.” (agrártermékekkel foglalkozó LK)

Találtunk példát arra is, hogy a logisztikai szolgáltató központ rugalmasan tud reagálni a gazdasági környezet változására. „Teljesen mások veszik igénybe, mint akik eredetileg. Korábban csak autóipari alkatrészgyártóknak dolgoztunk. Mire azonban elkészült a beruházás, már a válság miatt ők nem vették igénybe a szolgáltatásainkat. Jelenleg élelmiszeripari cégeknek raktározunk.” (közép-dunántúli LK)

A támogatott logisztikai központok új kapacitásaikat tehát gyorsan értékesíteni tudták. Ez annak is a következménye, hogy már a pályázat megírásakor ismerték azokat a piaci igényeket, amelyekre reagálni akartak. Az ipari parkokkal összehasonlítva a piac ismerete és kiszámítottsága miatt sokkal eredményesebbek tűntek ebből a szempontból a logisztikai központok. Ez azonban csak a betelepülés mértékére és ütemére vonatkozóan jelent kedvező képet. Ha megnézzük a leginkább igénybe vett szolgáltatásokat, akkor „hagyományos” logisztikai raktárházakat találunk. Néhány helytől eltekintve nem vezettek be olyan technológiai újítást, ami jelentős tudástartalmat hordozott volna. A támogatott logisztikai központok egyharmadában volt csak külföldi tulajdonú cég a szolgáltatásokat igénybe vevők között. Két olyan céget találtunk, amelynek az üzleti partnerei mind külföldi tulajdonúak. A külföldi partnerhez való viszonyulásnak egy sajátos módját osztotta meg velünk egy budapesti logisztikai központ: „Volt, de most nincs. A magyar bérlő egyszerűbb, a külföldi többet követel.” 244


H2. Az együttműködés erősödése Ipari parki és inkubátorházi interjúk eredményei Az együttműködések területén azt tapasztaltuk, hogy a támogatott ipari parkok, inkubátorházak többsége már működött a pályázat előtt is ezen a területen, voltak kialakult kapcsolatai, amelyek a támogatás hatására sehol nem változtak meg radikálisan. A termelési, információs és innovációs rendszerek együttműködésére gyakorolt hatás az interjúk alapján nem mutatható ki egyértelműen. Az ipari parkok és inkubátorházak egy részénél az előzetes tárgyalásokat és egyeztetéseket lefolytatva, annak eredményeként, egy ütemben, az ingatlan elkészülése után közvetlenül történt a vállalkozások betelepülése. A betelepülések azonban csak néhány esetben jelentettek azonnal együttműködési alapot a cégek között. Ez elsősorban azokon a helyeken igaz, ahol már a fejlesztés is korábbi partnerek között valósult meg, illetve ahol egy ágazathoz kapcsolódó cégek telepedtek meg (vegyipar, autóipar). Más helyeken a cégek betelepedése nem jelentett automatikus együttműködési lehetőséget. Az ipari parkok között egy olyan volt csak, akinek nem voltak jelentős külső kapcsolatai. Ez a park már a pályázati szakaszban és a kivitelezéskor is egy korábbi partnerével együtt mozgott, annak igényei szerint valósította meg a fejlesztést, nem is volt rászorulva arra, hogy betelepülő cégeket keressen. Az ipari parkoknak és inkubátorházaknak az interjúk alapján két jelentős külső partnerük van, amelyektől segítséget kaphatnak a betelepülő cégekkel kapcsolatban. Az egyik az önkormányzat, a másik az ITDH. Rajtuk kívül néhányan a kamarákat, illetve egyetemi kapcsolatokat említettek meg. Az önkormányzati kapcsolatok egy része természetesen a telekértékesítés, közműfejlesztés okán alakult ki, de több esetben maguk az önkormányzatok is tulajdonosai egyes ipari parkoknak. Az önkormányzatokkal kapcsolatban különböző intenzitású, gyakoriságú, de alapjában véve jó kapcsolatokról számoltak be a támogatott ipari parkok és inkubátorházak. Néhány helyen az önkormányzat belföldi és külföldi kapcsolataiból is érkeznek megkeresések. A befektető, betelepülő cégek szervezésében lényegesen fontosabb szerepet tölt be az ITDH. Az ő feladatuk, hogy a külföldi befektetőket Magyarországra vonzzák. Nagyon sok támogatott ipari parknak és inkubátorháznak volt velük kapcsolatuk. Az ITDH külföldi befektetőket hoz; ipari vásárokra, szakmai kiállításokra mennek velük, befektetőközvetítést vállalnak. Ezeket a kapcsolatokat többnyire pozitívan ítélték meg: „Szoros, rendszeres a konzultáció befektetésekkel kapcsolatosan. Az ITDH-nak rendszeresen eljuttatják az ajánlataikat, külföldi cégeket ez által is keresve. Több esetben keresték már meg őket rajtuk keresztül befektetők, de konkrét vállalkozás ezek hatására nem települt be.” (déldunántúli ipari park)

Más ipari parkok és inkubátorházak a jó kapcsolat ellenére azt állítják, hogy a saját kapcsolatok eredményesebbek. Különösen inkubátorházak esetében úgy tűnik, hatékonyabbak a kisebb léptékű hazai kapcsolatok. Ebbe beletartoznak a kamarákon kívül a regionális innovációs ügynökségek, főiskolák, egyetemek. Ezeken az intézményeken keresztül is kerülhetnek be cégek egy-egy inkubátorházba. Az ipari parkba települt cégek között a kapcsolatnak többféle struktúráját is felleltük. Az egyik alapeset az, amikor az egyik cég tud a másiknak valamilyen szolgáltatást nyújtani, beszállítója tud lenni. Mivel legtöbbször különböző területen működnek, így nincs arra lehetőség, hogy párhuzamos fejlesztéseket tudjanak megvalósítani. Működik viszont a tapasztalatcsere, főként pályázatok kapcsán. Van olyan példa, 245


amikor csak egy-egy cég talál egymásra egy ipari parkon belül. Az ipari parki csomagolóanyagot gyártó cégek szállítanak az élelmiszeripari cégeknek csomagolóanyagot. A különböző profilú cégek is találhatnak egymásban partnereket, különösen, ha a szolgáltatások területén működnek. Vannak cégek, akik egymásra épülnek, illetve olyan tevékenységet folytatnak, amit a többi cég igénybe vesz. (autószerelő, benzinkút, elemzések végzése, takarítás) Abban az esetben, ha az ipari park valamilyen ágazathoz szorosan kötődik (pl. elektronikai ipar), akkor a betelepült cégek körében természetes az együttműködés. Sok vállalkozás hozza a beszállítóit, mert kölcsönösen érdekük a közelség. Sok szolgáltató típusú vállalat is van köztük, ezeket a legtöbben igénybe veszik. Ezen kívül a termelő cégek között is van együttműködés. A szorosan egymás mellett működő cégek között tapasztalható napi szintű kapcsolat, de ez inkább az eseti, operatív jellegű feladatmegoldást segíti. Az azonos tulajdonosi háttérrel rendelkező társaságok között viszont hasznos, együttműködő, információ-visszacsatoló folyamatos kapcsolat működik (közép-dunántúli ipari park). Egy dél-dunántúli ipari park az együttműködéseket klaszter formájában tette még szorosabbá a területén működő, egymást kiegészítő profilú vállalkozások között. Az ipari parkok és inkubátorházak szintjén a többség kialakított valamilyen együttműködést a hasonló intézményekkel. Ezen együttműködések egy része a megfelelő országos szakmai szervezetekben (IPE; VISZ, MISZ stb.) való részvételen keresztül történik, ennek megfelelően rendszeres és koordinált. Más ipari parkok között nem ilyen szervezett és intézményesített formában, de léteznek kapcsolatok. Ezek a kapcsolatok egy kistérségen, régión belüliek, lényegi elemük a szakmai együttműködés, a szakmai kapcsolattartás, tanácsadás, induló ipari parkok projektjeinek segítése. Ezekre az ipari park- és inkubátorház szintű kapcsolatokra az intézkedés nem volt hatással. A vizsgált ipari parkok, inkubátorházak egyharmadának nincs kapcsolata más ipari parkokkal. Ennek egyik oka az egyik megkérdezett szerint, hogy „[a] régióban működő inkubátorházak inkább iroda jellegűek, mi pedig elsősorban termelő célú inkubátorház igyekszünk lenni. Nem is ismerünk a régióban más ilyen jellegű inkubátorházat.” (észak-alföldi inkubátorház)

Vannak olyan ipari parkok, amelyeknek az adott kistérségben, régióban és országosan is van együttműködésük a többi ipari parkkal. Az együttműködésnek az intézményesített formája az Ipari Parkok Egyesületének rendezvényein való részvétel. Ugyanez a lehetőség megtalálható az inkubátorházaknál, amelyek között szintén találtunk olyat, amelyik tagja az Inkubátorházak Szövetségnek, a Magyar Innovációs Szövetségnek, és még más szakmai szövetségeknek is. A legtöbb ilyen szervezetben aktívan részt vesznek. A szövetségek tagszervezetei között jó a kapcsolat. Találtunk olyan speciális kapcsolatrendszert is, amelyik egy nagyvállalat meghatározó súlyából adódik, vagyis a cégcsoport több ipari park címmel rendelkező telephelyet működtet az ország területén, illetve számos egyéb telephellyel rendelkezik. Ezek között folyamatos együttműködés van. „A kistérségben több alkalommal szakmai konzultáció keretében, referencialátogatások keretében ápolnak kapcsolatot idegen tulajdonú telephelyek szolgáltató társaságaival, szakembereivel. Az együttműködés a szolgáltatási folyamatok optimális működtetésének kialakítása, fenntartása; energiatakarékossági projektek kidolgozása témában jellemző, de eseti jelleggel több szakmai kérdésben is jellemző a konzultáció. Ismerjük az ipari parkokat, a térségben és az országban is ezekkel szakmai összejöveteleken cserélünk tapasztalatokat.” (közép-dunántúli ipari park)

Más ipari parkok között nem ilyen szervezett és intézményesített formában, de léteznek kapcsolatok. Ezek a kapcsolatok egy kistérségen, régión belüliek, lényegi elemük a szakmai együttműködés, a szakmai kapcsolattartás, tanácsadás, induló 246


ipari parkok projektjeinek segítése. Ezekre a Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon találtunk működő példákat. Az eseti kapcsolatoknak egy másik formája, ami szintén információ- és tapasztalatcserén alapszik, a lényege pedig az, hogy ha az egyik ipari park tud olyan szolgáltatást adni, ami a másiknál hiányzik, akkor átirányítják oda az adott céget. A logisztikai szolgáltatók körében készült interjúk tapasztalatai A logisztikai központok esetében a hálózatosodás, a kooperáció kevésbé jellemző, mint az ipari parkok esetében. Sokkal erősebbnek tűnt viszont a szolgáltatók közötti verseny, ami már önmagában gyengíti a kapcsolódás lehetőségeit. Az egyes logisztikai központok szolgáltatásait igénybe vevő cégek között sincs elmélyült kapcsolat. Kevésbé jellemző a hálózatosodás ezen a szinten is, mint az ipari parkoknál. Ebből a szempontból a támogatás nem jelentett fejlődést a vállalati hálózatok kialakulására és működésére. Egy logisztikai központ szorgalmazta csak a klaszteresedést és említette az ebből származó esetleges előnyöket. Az együttműködések területén azt tapasztaltuk, hogy a támogatott logisztikai központok többsége már működött a pályázat előtt is ezen a területen, voltak kialakult kapcsolataik, ügyfélkörük, amelyek a támogatás hatására csak néhány helyen változtak jelentősen. A termelési, információs és innovációs rendszerek együttműködésére gyakorolt hatás az interjúk alapján nem mutatható ki egyértelműen. A támogatott logisztikai központok egyharmadánál nincs kapcsolat a szolgáltatást igénybe vevő cégek között. Nincs kapcsolat köztük, mert különböző dolgokkal foglalkoznak, de sok szolgáltatást igényelnek egymástól függetlenül. A vállalkozások a legtöbb esetben a szolgáltatásokat veszik igénybe, a központ a tevékenységeik összehangolásában és megszervezésében van jelen. Vannak olyan kapcsolatok, amelyek akkor jöttek létre, amikor a piac még fejlődött. Ekkor csatlakoztak a logisztikai központhoz szállítók, vasúti cégek, amelyek között kereskedelmi kapcsolat van. Az ipari parkban működő logisztikai központok a cégek nagy részével együtt dolgoznak, általában vámügyintézés szintjén, a nagyobbaknak pedig raktároznak. Van olyan kapcsolat, ahol egymásnak beszállítói, végeznek egyiknek, másiknak is szolgáltatást. Van kapcsolat, mert úgynevezett „meg nem támadási szerződések, megállapodások” vannak köztük, például a dán tulajdonú cég nem vesz el munkaerőt dán cégtől. A logisztikai központok háromnegyedének van valamilyen helyi önkormányzati kapcsolata. A többség nem részletezte a kapcsolat tartalmát, de két logisztikai központ esetében derült ki, hogy különböző módokon támogatják az önkormányzatot (szponzoráció, közvetlen beruházás támogatás; rendezvények támogatása). Az egyik nagy logisztikai cég esetében speciálisan szoros kapcsolatot találtunk, mivel az adott cég a térség legnagyobb munkáltatója. A támogatott logisztikai központok egyötödének csak formális, hatósági jellegű kapcsolata van az önkormányzatokkal (építési engedélyeztetés; hatósági és működési engedélyek kiadása, adót fizetnek az önkormányzatnak). Az ITDH-val kapcsolatban álló logisztikai szolgáltatók száma nagyon alacsony. Egyes cégeknek a beruházási terület megtalálásában, mások viszont intenzív kapcsolatot ápolnak velük. Vannak, akik emellett még tagjai kereskedelmi kamaráknak, iparkamarának, logisztikai egyesületnek; Regionális Fejlesztési Ügynökségekkel van kapcsolatuk. Többen is nemzetközi vásárokra járnak ki, ahol mind az ágazatot, mind a logisztikai kapcsolatot igyekeznek frissíteni. A logisztikai szolgáltató központoknál a többségnek nincs kapcsolata a régióban, térségben. Ennek egyik oka az élesedő verseny és a szűkülő piac. Folyamatosan megkeresik őket a versenytársak, és szabad raktárkapacitást ajánlanak fel a többi 247


környékbeli cégek. Volt, ahol nem találtunk együttműködést, de a készséget annak kialakítására igen. A logisztikai központok harmadánál találtunk különböző jellegű és intenzitású együttműködéseket. Ennek egyik formája a bértárolás, amikor összehangolják a szabad kapacitásokat. Találtunk példát szakmai együttműködésre az áruforgalom generálása érdekében. „A kikötő a három közlekedési ág csomópontja és egyben olyan infrastrukturális központ, ahol ezt a lehetőséget tudják kihasználni a cégek. Nagyon jó kapcsolatban vannak a Győri Ipari Parkkal, ahol a munkaigényesebb, vagy kisebb árumozgást igénylő tevékenységek vannak, de pl.: a dán acélmegmunkáló cég is rajtuk keresztül került a Kikötőhöz. Másik kapcsolatuk a Péri Reptér, ők tudják biztosítani a légi közlekedést. Ezzel együtt komplett szolgáltatást tudnak nyújtani adott esetben. (Út, vasút, közút, légi közlekedés).”

Ahol a logisztikai központ ipari parkba vagy annak közelébe települt, ott sajátos együttműködések is kialakulhatnak. „Az ipari park szolgáltatásait rendszeresen igénybe vesszük. A legnagyobb partnerünk a hatvani Ipari parkban működő Bosch autóipari alkatrészeket gyártó cég, melynek 2000 óta rendszeresen ki- és beszállítói vagyunk. Az Ipari parkban is létesítettünk logisztikai központot. Az ipari park közműszolgáltatásait vesszük igénybe.” (észak-magyarországi LK)

H3. A regionális kohézió erősödése Az ökonometriai vizsgálat eredményei A területi hatások elemzésében azt a kérdést tettük fel, hogy kistérségi szinten kimutatható-e a foglalkoztatás növekedése, illetve a munkanélküliség csökkenése a GVOP 1.2 intézkedés hatására. Eredményeink szerint a támogatott területeken kisebb mértékű volt a munkanélküliségi ráta növekedése, mint a többi területen. A támogatás hatása a kistérségi foglalkoztatási rátára szignifikáns és pozitív, értéke 1,8 százalékpont kistérségenként. Az ökonometriai vizsgálat tehát azt az eredményt hozta, hogy – kistérségi szinten vizsgálva a hatásokat – a GVOP 1.2. beavatkozás a gazdasági fejlettségi különbség növelése irányába hatott. Ipari parki és inkubátorházi interjúk eredményei Az ipari parkoknak a térség gazdaságára gyakorolt hatását tekintve két fő vonulat rajzolódott ki. Az egyikbe azok a nagy méretű, régóta működő ipari parkok tartoztak, amelyek maguk is és a betelepült vállalkozások is nagy foglalkoztatói az adott térségnek. Az ő esetükben a térségi foglalkoztatási potenciáljuk határozza meg a gazdaságfejlesztési szerepüket. Ugyanez a kör egyben a helyi adóbevételeken keresztül is hatást gyakorol a térség gazdaságára és társadalmára is. A másik csoportba azok az inkubátorházak tartoztak, amelyeknél a fejlesztések nem jelentettek azonnal nagy munkaerő-keresletet, de a betelepült innovatív, tudásalapú technológiát használó cégek hosszú távon jelentenek biztos pontot és kiindulási alapot akár egy klaszter létrehozására is. „Az ipari parkba települt vállalkozások mintegy 2000 fő munkavállalót foglalkoztatnak, és a munkavállalók nagy része a térségből jár ide dolgozni. Tudományos-technológiai park létrehozása is elősegítheti a jövőben a gazdaság fejlődését.” (dél-dunántúli ipari park) „A projekt megvalósulásával a létrehozott új munkahelyek száma százas nagyságrendű. Ezek termelő vállalkozások korszerű technológiával, de a betelepülők jelentős mértékű munkahelyet teremtettek.” (észak-alföldi ipari park)

248


Egy közép-dunántúli ipari park szintén meghatározó szerepet tölt be a térség gazdaságában. A város és környéke ipari jellegű központ, a térség legnagyobb foglalkoztatási mutatójával rendelkezik. A térség legrégibb ipari parkja lévén hosszú ideje stabil és vonzó klímát termet a hazai és multinacionális vállalatoknak, amelyek közül számos külföldi tulajdonú vállalkozás hosszabb ideje működik ipari parkunkban. Egy másik dél-dunántúli ipari park esetében került elő a munkahelyteremtés mellett a helyi iparűzési adóbevétel jelentősége is. Ez a másik csoportosítási szempont, ami alapján az ipari parkok térségi gazdaságra gyakorolt hatását tudjuk jellemezni. „Lehetőséget teremt cégek megtelepedésre, növeli a helyi gazdasági erőt, adóbevételt.” (főváros környéki ipari park)

A támogatott ipari parkok egy része úgy gondolja, hogy tevékenységük meghatározó a térség gazdaságában. Ennek oka lehet, hogy olyan innovatív iparágak települtek a területükre, amelyek felfutóban vannak; vagy az ipari park, inkubátorház által nyújtott szolgáltatások jelentenek „biztos” vonzerőt a betelepülő cégek számára, megteremtve ezzel egy hosszabb távú biztos működést. „Mi maximálisan igyekeztünk alkalmazkodni a térség fejlesztési stratégiájához. Ezekre a meglévő magas színvonalú inkubátorházakra szükség van. A betelepült cégek révén új korszerű üzemek, és jelentős számú munkahely jött létre.” (észak-alföldi ipari park)

Volt olyan ipari park, amelyik nagyon régóta működik egy dinamikusan fejlődött régióban, amelynek a kialakulásához ők is hozzájárultak. Ez a helyzeti előny mutatkozott meg egy ugyanebben a régióban működő inkubátorháznál is, amelyik hosszú működési tapasztalata, szakmai szövetségi kapcsolatai révén jó lehetőségeket talál. Ők maguk fejlesztési tanulmányt készítettek, kistérségi roadshow-t szerveztek, innovatív vállalkozások adatbázisát állították össze (közép-dunántúli régió). Volt más olyan inkubátorház is, amelyik maga is részt vett a Közép Magyarországi Regionális Innovációs Stratégia kialakításában. A vizsgált ipari parkok, inkubátorházak egynegyede úgy gondolja, hogy nincs versenytársuk az ipari parkok között. Ennek egyrészt az az oka, hogy az adott térségben ők a legnagyobbak, legtöbb szolgáltatást nyújtók, ezért nem fenyegeti őket a kisebb ipari parkok felbukkanása. A versenytárs hiányának másik oka az erős specializáció, ami szintén azt eredményezi, hogy egy régión, de akár az országon belül sincs komoly versenytáruk. A versenytársak észlelésének hiányát okozza az is, ha az ipari park tevékenysége jelentős mértékben egy domináns cég kiszolgálására törekszik. A jelenség azonban nem általánosítható, mert hasonló összetétel mellett találtunk más versenystratégiát is. Sajátos helyzet, amikor egy településen belül is több ipari park működik, amelyek hasonlóan komplex szolgáltatásokat (betelepüléshez épület és kapcsolt szolgáltatások őrzés-védelem, foglalkozás egészségügyi szolgálat, telefonos szolgáltatás) biztosítanak. Ebben az esetben minden résztvevő igyekszik saját pozitívumait kiemelve megjelenni a piacon. „Az általunk működtetett rendszerben nagyon gyorsan munkába tud állni egy vállalkozás. Szinte csak a gyártósorait kell hoznia, és már indulhat is a termelés… A kis- és közép-vállalkozások itt jobban érzik magukat, mint ahol mindent maguknak kell megteremteni. Mások a léptékek, és rugalmasan kezeljük a problémákat, elérhető áron.” (közép-dunántúli ipari park)

Az ipari parkok egy része megyén belüli konkurenciákat említett, hasonló méretű ipari parkokat felsorolva (Csongrád, Komárom-Esztergom, Pest megye). Budapest környékén a fővároshoz viszonyított elhelyezkedés is fontos szempont a versenytársak figyelésében. Itt a versenytársak nagy száma az együttműködések kialakítása felé tereli a szereplőket. 249


„Nem konkurenciának, hanem potenciális partnereknek tekintik a versenytársakat. Megkeresik őket, mielőtt azok működni kezdenének, és felajánlják, hogy kialakítják az együttműködést.” (főváros környéki inkubátorház)

A logisztikai szolgáltatók körében készült interjúk tapasztalatai A támogatott logisztikai szolgáltató központok a régiók belső kohézióját a munkahelymegtartással, munkahelyteremtéssel szolgálták leginkább. További fontos jellemzőik, amellyel szintén a térségi kohéziót erősítették, hogy a térség termelési, ipari hagyományaihoz rugalmasan tudnak alkalmazkodni, illetve a regionális földrajzi adottságokat igyekeznek a lehető legjobban kihasználni. A belső kohézió kialakításában való részvétel kevésbé tudatos és előrelátó, mint az ipari parkoknál. A logisztikai központok közül többnek is tulajdonsága, hogy kistelepülések számára jelentett kitörési pontot. „A logisztikai központ nem volt benne a térség fejlődési stratégiájában, ezt a helyzet adta. Egy ilyen kis falunak minden lehetőséget meg kell ragadnia. Ha egy kőfaragó jön, azt is tárt karokkal kell fogadni, mert különben nincs bevétele a településnek.” (közép-dunántúli LK)

A logisztikai központok kialakítása és működése területén, úgy tűnik, sokkal rugalmasabban alkalmazkodtak a helyi lehetőségekhez és sajátosságokhoz, mint például az ipari parkok. Hatékonynak érezték működésüket az agrárszektorra specializálódott logisztikai központok is. „Mezőgazdasági régió, gyümölcs és zöldséget 0-fokos hűtőkapacitásban tárolnak, ezért azt gondolom, hogy ez segíti a helyi kis gazdálkodóknak is a lehetőségét. Gyakorlatilag fejlesztőleg hat. Egy plusz lehetőséget ad, hogy lehessen tervezni, jobb áron eladni.” (dél-alföldi logisztikai központ)

Több támogatott a kedvező földrajzi elhelyezkedésből adódó előnyök kihasználását és ennek a stratégiai jelentőségét emelte ki. Találkoztunk olyan támogatottakkal is, ahol a logisztikai központjuk „csak” a saját igényeiket ellátó úgynevezett vállalati logisztikai központ vagy a szoros kapcsolatban álló nagy cég egyedüli kiszolgálója. Akadtak olyan központok, amelyek egyáltalán nem ismerték a térség fejlődési stratégiáját. Ezek a logisztikai központok mind a főváros környékén találhatók. Találkoztunk negatív történettel is, amikor a fejlesztés és a térség érdekei valamilyen ponton ütköztek egymással. „Azt gondoltam, több hatósággal együtt, hogy jól illeszkedik, mindaddig, míg egy másik hatóság nem próbálta meg ellehetetleníteni a szolgáltatást a behajtás korlátozásával. A kerületi és fővárosi tervekhez illeszkedik, de mégis van olyan hatóság, amely ellehetetlenítheti az egész projektet, lásd a közlekedés „hirtelen” nehézségeit.” (fővárosi LK)

A támogatott logisztikai szolgáltatók kétötödének jelentős regionális versenytársai vannak az adott szolgáltatási területen. Különösen a szállítmányozással is foglalkozó cégek jeleztek erős versenyt. A többségnek azonban különböző okok miatt nincs komoly versenytársa. Ezen okok között szerepel, hogy például abban a régióban ők rendelkeznek a legnagyobb raktárkapacitással, s a környezetükben nincs más konkurens.

250


7.2. Megfelelőség Ennek a feladatnak az elvégzése során szintén az ökonometriai hatásvizsgálatok elvégzésekor született eredményeket szintetizáljuk. Arra kívánunk választ kapni, hogy a vélt hatásútvonal (ideáltípus) (lásd 7. és 8. ábra) és a valós hatásútvonal (lásd 32. és 33. ábra) között milyen azonosságok és különbségek mutatkoznak. Az értékelési feladatok meghatározásakor megbízó ugyanis azt a kérdést tette fel, hogy „4.b. Megfelelő volt-e és érvényesült-e a tervezett beavatkozási logika az intézkedés végrehajtása során?” A GVOP 1.2. intézkedés számos elemében illeszkedett az ezredfordulótól jelentkező új KKV-fejlesztési paradigma kereteibe (Kállay 2002). Ez a megközelítés a vállalkozások versenyhátrányát nem jövedelemtranszferrel, hanem a KKV-k versenyképességének erősítésével, az üzleti és pénzügyi szolgáltatások piacának fejlesztésével, közvetetten szolgálja. A GVOP 1.2. intézkedés az üzleti infrastruktúra fejlesztése révén a Magyarországon működő vállalkozások számára a korábbinál magasabb színvonalú működési környezetet, könnyebben elérhető szolgáltatásokat kívánt biztosítani. A célok elérését szolgáló fejlesztési eszközök az 1.2.1. konstrukció esetében szinte teljes egészében illeszkedtek az új paradigma kereteibe, míg az 1.2.2. konstrukció esetében jelentős szerepet kapott a közvetlen beruházástámogatás is. A GVOP 1.2.1. konstrukció az ipari parkok és inkubátorházak fejlesztése során négyféle fejlesztési tevékenységet támogatott: -

Telekhatáron belüli infrastruktúra fejlesztése; Meglévő épületek hasznosítása céljából végzett fejlesztések; Szolgáltatások minőségének és skálájának javítása; Új inkubátorházak építése.

A kedvezményezettek ezen eszközök mindegyikét alkalmazták. Az ipari parkok üzleti infrastruktúrája (közműellátottság és szolgáltatások) a beavatkozás eredményeképpen javult. Ökonometriai hatásvizsgálatunk során kimutattuk, hogy e javulás lényegesen jelentősebb a nem kedvezményezett ipari parkokban tapasztaltaknál. A beavatkozás eredményeképpen növekedett a kedvezményezett ipari parkokban működő vállalkozások száma, és nőtt az ott foglalkoztatott dolgozók száma. A növekedés meghaladja a nem kedvezményezett ipari parkokban tapasztaltakat. A program-dokumentumokban a beavatkozás tervezői azt valószínűsítették, hogy a támogatások hozzá fognak járulni a fejletlenebb gazdaságú térségek felzárkóztatásához. A beavatkozás közvetett hatásaként azonban az átlagos mértéket meghaladóan nőtt az érintett kistérségek foglalkoztatási rátája, illetve csökkent a munkanélküliségi rátája. E közvetett hatások előidézésében az is szerepet játszott, hogy a támogatásból olyan kistérségekben valósultak meg fejlesztések, ahova az átlagosnál több I. NFT-s fejlesztési támogatás áramlott, s amelyek területi fejlődésére más tényezők is hatottak. A beavatkozás tervezésekor az intézkedés kialakítását indokló várt hatások egy részét nem tudtuk azonosítani: -

nem tudtuk bizonyítani, hogy a kedvezményezett ipari parkokban működő vállalkozások termelékenysége és a foglalkoztatottak száma jobban nőtt (kevésbé csökkent) volna, mint a nem kedvezményezett parkokban; nem tudtuk bizonyítani, hogy a beavatkozás hozzájárult volna a technológia intenzív iparágakra épülő gazdaság kiépüléséhez; nem tudtuk bizonyítani, hogy a beszállítói hálózatok erősödtek volna; 251


-

nem tudtuk bizonyítani, hogy a beavatkozás következtében emelkedett a külföldi tőkebefektetések szintje.

Értékelési eredményeink összegzését a következő ábrán jelenítettük meg.

252


32. ábra: A GVOP 1.2.1. konstrukció valós hatásútvonala – ipari park- és inkubátorház-fejlesztések


KÖZVETETT HATÁS

KÖZVETLEN HATÁS

OUTPUT

ESZKÖZ

Ipari parkok, inkubátorházak és innovációs központok fejlesztéseinek támogatása

Meglévő épületek hasznosítása céljából végzett fejlesztések

Szolgáltatások minőségének és skálájának javítása

Javult az üzleti infrastruktúra minősége

Növekedtek az innovációs kapacitások (szolgáltatások)

Új inkubátorházak építése

Növekedett a betelepült vállalkozások száma

Növekedett a betelepült vállalkozások által foglalkoztatottak száma

Csökkent a munkanélküliség az intézkedés által érintett kistérségekben

Nőtt a foglalkoztatottság az intézkedés által érintett kistérségekben

1.

3. 4.

Külső hatások:

3.

Nem bizonyítható hatások:

2.

Növekedtek az országon belüli területi fejlettségi különbségek

1. 2.

?

Pályázati járadékvadászat Vizsgálatunkban nem szereplő, a területi különbségek alakulására ható tényezők Egyéb, nem vizsgált hatások

253

Ipari parkokban működő cégek termelékenységnövekedése Technológiaintenzív iparágakra épülő gazdaság kiépülése Beszállítói hálózatok erősödése Külföldi tőkebefektetések növekedése


A GVOP 1.2.2. konstrukció a logisztikai központok és logisztikai szolgáltatások fejlesztése során négyféle fejlesztési tevékenységet támogatott: -

Telekhatáron belüli infrastruktúra fejlesztése; Meglevő épületek korszerűsítése; Új gépek, informatikai hálózat, szoftver beszerzése; Új épület építése.

A kedvezményezettek ezen eszközök közül elsősorban ez utóbbit alkalmazták, s jellemzően új raktárépületeket emeltek. A kedvezményezettek elsősorban a vállalkozáson kívüli partnereknek logisztikai szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások közül kerültek ki, ipari parkokat (is) üzemeltető cégek, illetve minősített logisztikai központok a támogatás kevesebb mint ötödét kapták csak. Ökonometriai hatásvizsgálatunk során kimutattuk, hogy a kedvezményezett vállalkozások tárgyi eszköz-állománya jobban növekedett, mint a nem támogatott logisztikai vállalkozásoké, vagyis a beavatkozás – az outputok szintjén – pozitívnak tekinthető. A beavatkozás eredményeképpen növekedett a kedvezményezett logisztikai vállalkozások hozzáadott értéke, termelékenysége és foglalkoztatotti létszáma. A növekedés meghaladja a nem kedvezményezett logisztikai vállalkozásoknál tapasztaltakat. A beavatkozás közvetett hatásaként az átlagos mértéket meghaladóan nőtt az érintett kistérségek foglalkoztatási rátája, illetve csökkent a munkanélküliségi rátája. E közvetett hatások előidézésében az is szerepet játszott, hogy a támogatásból olyan kistérségekben valósultak meg fejlesztések, ahova az átlagosnál több I. NFT-s fejlesztési támogatás áramlott, s amelyek területi fejlődésére más tényezők is hatottak. A beavatkozás tervezésekor az intézkedés kialakítását indokló várt hatások egy részét itt sem tudtuk azonban azonosítani: -

nem tudtuk bizonyítani, hogy a beavatkozás hozzájárult volna a technológiaintenzív iparágakra épülő gazdaság kiépüléséhez; nem tudtuk bizonyítani, hogy a beszállítói hálózatok erősödtek volna; nem tudtuk bizonyítani, hogy a beavatkozás következtében emelkedett a külföldi tőkebefektetések szintje.

Értékelési eredményeinket a 33. ábra összegeztük.

254


33. ábra: A GVOP 1.2.2. konstrukció valós hatásútvonala – logisztikai fejlesztések

Meglévő épületek korszerűsítése

Új gépek, informatikai hálózat, szoftver beszerzése

OUTPUT


Javult az üzleti infrastruktúra minősége (elsősorban a raktárkapacitások nőttek)

KÖZVETLEN HATÁS

ESZKÖZ

Ipari parkok és logisztikai szolgáltató központok logisztikai szolgáltatásfejlesztéseinek támogatása

Növekedett a logisztikai szolgáltatók hozzáadott értéke, termelékenysége, a foglalkoztatottak száma

KÖZVETETT HATÁS

Csökkent a munkanélküliség az intézkedés által érintett kistérségekben

Új (raktár) épület építése

Nőtt a foglalkoztatottság az intézkedés által érintett kistérségekben

Külső hatások:

3.

Nem bizonyítható hatások: 1. 2. 3.

Növekedtek az országon belüli területi fejlettségi különbségek

1. 2.

?

Pályázati járadékvadászat Vizsgálatunkban nem szereplő, a területi különbségek alakulására ható tényezők Egyéb, nem vizsgált hatások

255

Technológiaintenzív iparágakra épülő gazdaság kiépülése Beszállítói hálózatok erősödése Külföldi tőkebefektetések növekedése


Az ideáltipikus és a valós hatásútvonal összehasonlítása alapján egyetérthetünk az Ex Ante értékelés megállapításaival: -

-

„[a PKD-ban] Nincs utalás a modern feldolgozó iparágakra és a kapcsolódó szolgáltatásokra való fókuszálásra, ahogyan ez a GVOP-stratégiában hangsúlyt kap. Ez megindokolható abból a szempontból, hogy a beavatkozás célja az infrastruktúra olyan fejlesztése (ágazati osztályozástól függetlenül), amely különféle szektorok versenyképes vállalkozásait szolgálja. Az intézkedés potenciálisan erős regionális fókuszálást érvényesíthetne, ami a kiválasztási kritériumok között is megjelenik. A regionális preferenciák további érvényesítése érdekében alkalmas megoldásokat (pro-aktív regionális projekt-generálás) lehetne kidolgozni.”

A beavatkozás forrásallokációjának szabályozása nem helyezett kellő hangsúlyt azokra az elemekre és megoldásokra (az Ex Ante értékelés nyelvezetén: fókuszokra), amelyek lehetővé tették volna az intézkedéstől várt közvetett hatások bekövetkezését. Az intézkedéstől várt hatások közül a teljesülteket elsősorban az 1.2.2. konstrukció kedvezményezettjei, a logisztikai szolgáltató vállalkozások biztosították. A várt hatások jelentős részének megjelenését, bekövetkezését nem tudtuk bizonyítani. Ez egyrészt a rendelkezésünkre álló adatbázisok korlátaival magyarázható (mint ismert, elemzésünket a 2004-2007 közti időszakra vonatkozóan tudtuk elvégezni), másrészt az alkalmazott ökonometriai módszerek korlátaival. Vagyis minden bizonyossággal nem jelenthetjük ki, hogy e várt hatások nem jelentkeztek, vagy a későbbiekben nem fognak jelentkezni. A GVOP 1.2. intézkedés eredményei és hatásai alapján a magyarországi KKVfejlesztési politikában az ezredfordulón jelentkező új paradigma által szorgalmazott megoldások működőképességére vonatkozóan is tehetünk néhány megállapítást: 1. Az intézkedés két konstrukciója közül az 1.2.2. örvendett nagyobb népszerűségnek, amit az is igazol, hogy 2005-ben ide történt forrásátcsoportosítás. Ez annyiban fontos, hogy míg az 1.2.1 konstrukció valóban a vállalkozások üzleti szolgáltatási piacait fejlesztette, addig az 1.2.2. konstrukcióból a támogatott vállalkozások közvetlen tőkejuttatásban részesültek. A támogatások nagyobbik részét olyan szállítmányozással, raktározással foglalkozó vállalkozások kapták, melyek raktárkapacitásfejlesztési elképzeléseinek megfelelt a konstrukció szabályozása. Viszonylag kevés forrás jutott a minősített logisztikai szolgáltató központok üzemeltetőinek. 2. Az ökonometriai módszerekkel is kimutatható, az érintett vállalkozások szintjén is jelentkező beavatkozási hatások elsősorban az 1.2.2. konstrukció esetében bizonyultak azonosíthatónak. Ez egyrészt azzal hozható összefüggésbe, hogy a megalapozott hatásvizsgálathoz szükséges információk lényegesen bővebb körűek voltak az 1.2.2. konstrukciónál, mint az 1.2.1-nél. 3. Az ipari parki és inubátorház-fejlesztések előnyei az infrastruktúrafejlesztésből közvetlenül profitáló, új betelepülő vállalkozásoknál jelentkeztek, míg a többi vállalkozásra e fejlesztések csak számos, nehezen megragadható áttételen keresztül és időben késleltetett módon hatnak.

256


7.3. Hatékonyság Egy munkahely létrehozására jutó átlagos támogatás A föltárt összehasonlító adatok fényében azt mondhatjuk, hogy az 1 új munkahely létrehozására vagy megőrzésére jutó átlagos támogatás értéke a GVOP 1.2. intézkedés esetében 5.509 ezer forint volt, ami nagyságrendileg megegyezik az Európai Unió 2000-2006-os tervezési időszakában a KKV-fejlesztéseknél mutatkozó hasonló tartalmú értékkel (~ 4.500 ezer Ft). Jeleznünk kell ugyanakkor, hogy elsősorban a GVOP 1.2.2. alintézkedés vonatkozó értékeit (3.379 ezer Ft) érdemes más konstrukciók értékeivel összehasonlítani, hiszen e konstrukció esetében ez az indikátor alkalmas az eredmények közvetlen mérésére, más esetekben (pl. ipari park, inkubátorház) a támogatás célzott haszonélvezői csak közvetetten részesültek a támogatás eredményeiből. Így a foglalkoztatási eredmények sem a támogatást kapó szervezetnél, hanem a közvetetten támogatott vállalkozásoknál keletkeztek. Ha csak a logisztikai vállalkozásokat (1.2.2. konstrukció) vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy a támogatás hatékonysága kicsit jobb az EU KKV-fejlesztési átlagánál. Hazai összehasonlításban az 1 munkahely létrehozásához és/vagy megőrzéséhez nyújtott támogatás értéke a GVOP 1.2-t a „drágább” konstrukciók közé sorolja, hisz az OFA- és néhány vizsgált SZVP-konstrukció révén a kedvezményezett átlagos vállalkozások „már” néhány százezer forint támogatás „fejében” is hoztak létre új munkahelyet. A jelentősebb külföldi tőkebefektetések esetében (lásd EKDtámogatások) egy új munkahely kialakításához a magyarországi kormányzat átlagosan 4.100 ezer Ft támogatás adott az elmúlt években, ami nagyságrendileg szintén megegyezik a GVOP 1.2. esetében tapasztaltakkal. Nemzetközi összehasonlításban a munkahelyteremtés- és megőrzés tekintetében a GVOP 1.2. kimondottan hatékony beavatkozásnak tekinthető, hiszen néhány régebbi EU-tagállam hasonló konstrukciói nagyságrendileg nagyobb támogatás mellett tudtak hasonló eredményeket felmutatni.

257


157. táblázat: Egy munkahely létrehozására és/vagy megőrzésére jutó támogatás átlagos összege néhány magyarországi konstrukció esetében (ezer Ft) Egy munkahely létrehozására és/vagy megőrzésére jutó támogatás átlagos összege néhány konstrukció esetében (ezer Ft) Konstrukció

Átlagos támogatási összeg (eFt)/munkahely

Forrás

OFA: Vállalkozásba kezdő munkanélküliek támogatása (1 évre vonatkozó becsült érték)

563

Forrás: SZVP-R/KKC-R fejlesztési program hatásvizsgálata – Zárójelentés (HBF Hungaricum Kft. 2008.)

OFA: Közmunkaprogramban foglalkoztatott munkanélküliek (1 évre vonatkozó becsült érték)

618


SZVP-R/KKC-R: Egy új és megőrzött munkahelyre jutó támogatás

692


OFA: Tartósan munkanélküliek foglalkoztatása (1 évre vonatkozó becsült érték)

882


SZVP-R/KKC-R: Egy új munkahelyre jutó támogatás

1 434


SZVP-R/KKC-R: Egy új roma munkahelyre jutó támogatás

2 480


GVOP 1.2.2. (létrehozott és megőrzött)

3 379

Saját számítás

4 100

Forrás: ÁSZ 0802 sz. Jelentés a gazdaságfejlesztés állami eszközrendszere működésének ellenőrzéséről. Az egyedi kormánydöntéssel támogatott új munkahelyek létesítésére eső támogatások értéke 0,99 MFT/fő és 18,4 MFT/fő között mozgott. Egy új munkahelyet az EKD-vel támogatott beruházások esetében átlagosan 4,1 M Ft támogatással valósítanak meg.

EU SME összehasonlítás (új és megőrzött munkahelyek)

4 500

Forrás: Az 1., 2., 5/b, illetve 6. célterületre (Objective) vonatkozó, 40 intézkedést összehasonlító EU (http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/evaluation/pdf/ eval_sme.pdf) adatok szerint 1 megőrzött, illetve új munkahelyre átlagosan 18.000 ECU támogatást vettek igénybe a KKV-k. (20002006)

GVOP 1.2. (létrehozott és megőrzött)

5 509

Saját számítás

HU 105-11 sz. Phare program – 1 létrehozott munkahelyhez adott támogatás (ezer Ft) "innovációs központok létrehozásának támogatása"

21 419

Saját számítás

GVOP 1.2.1. (létrehozott és megőrzött)

62 082

Saját számítás

Egyedi kormánydöntéssel támogatott beruházásokkal teremtett új munkahelyek

258


158. táblázat: Egy munkahely létrehozására és/vagy megőrzésére jutó támogatás átlagos összege néhány külföldi konstrukció esetében (ezer Ft) Egy munkahely létrehozására és/vagy megőrzésére jutó támogatás átlagos összege néhány konstrukció esetében (ezer Ft) Üzleti infrastruktúra fejlesztése Hollandiában SPD 1994–1999 között (potenciális munkahelyek száma)

28 295

Saját számítás, ECORYS-NEI, 2003, Ex post evaluation Objective 1 1994–-1999 Member state report Netherlands alapján

Mersyside EPD 1994–1999 Befektetés-ösztönzés és kulcs üzletágak fejlesztése

8 245

Belföldi vállalkozások és a helyi gazdaság fejlesztése

2 259

Tudásorientált ipar és fejlett technológia fejlesztése

8 862

Kulturális, média és szabadidőipar fejlesztése

19 278

Saját számítás, ECOTEC, 2003, Ex-Post Evaluation of Objective 1 1994–1999 National report – UK alapján

Burgenland EPD 1994–1999 Gazdaságfejlesztés erősítése, különös tekintettel a biomassza célú beruházásokra

3 759

A turisztikai kínálat javítása és bővítése

6 629

Extremadure EPD 1994–1999 1. célterület- termelő infrastruktúra fejlesztése

29 112

Saját számítás, Stumm T, 2002, EX-POST EVALUATION OF OBJECTIVE 1, 1994–1999 National Report Austria The Objective 1 Programme in Burgenland 1995–1999 alapján

Saját számítás, http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/evaluation/doc/ obj1/spain.pdf alapján

Nemzeti Jelentés Németországról 1994–1999 1. célterület - termelő infrastruktúra fejlesztése Hasseröder Brauerei, SachsenAnhalt

187 147

Brot- und Kuchenspezialitaten GmbH, Sachsen-Anhalt

56 426

REGE Motorenteile, SachsenAnhalt

42 587

MKM Mansfelder Kupfer- und Messing GmbH, Sachsen-Anhalt

75 562

Saját számítás, http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/evaluation/doc/ obj1/germany.pdf alapján

Belgium Ex Post értékelés 1994–1999 1. célterület Gazdasági tevékenység élénkítése

25 244

A régió vonzerejének növelése (turizmus, környezetvédelem, vidékfejlesztés)

228 026

Saját számítás, http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/evaluation/doc/ obj1/belgium.pdf alapján

Egységnyi fejlesztési terület kialakítására jutó átlagos támogatás Olyan megbízható támogatási konstrukció szintű adatokkal csak korlátozottan rendelkezünk, amelyek összehasonlíthatóak lettek volna a GVOP 1.2. támogatás adataival. Ezért elsősorban konkrét projektek adatait gyűjtöttük ki, melyek alapján megítélhető, hogy egységnyi területet mekkora összegből, teljes költségből, vagy támogatásból fejlesztettek. Az adatokat az alábbi feltételezések mellett kell értelmezni: a) pályázati kiírásonként eltérő a támogatási tartalom, így eltérő lehet az egységértékre vetített támogatás összege; b) egy projekt többféle tevékenység (pl. közmű, irodaház) megvalósítását tartalmazhatja, és egyes tevékenységek megvalósítása eltérő egységköltségek mellett valósul meg. Egy hektár ipari park-terület fejlesztése átlagosan 6.802 ezer forintnyi, 1 négyzetméter hasznos inkubátorház-terület fejlesztése átlagosan 38 ezer forintnyi, míg 1 négyzetméter logisztikai raktárterület fejlesztése átlagosan 36 ezer forintnyi EUtársfinanszírozású támogatásba „került” a GVOP 1.2. intézkedés segítségével megvalósult projektek esetében. 259


Ezek az egységnyi értékek lényegesen elmaradnak a hasonló tematikájú nyugateurópai fejlesztések értékeitől. Hollandiában 1994-1999 között például több mint 700 ezer euró közösségi támogatást fizettek ki egy hektár ipari zóna kiépítéséhez, míg Burgenlandban 1994-1999 között 561 ezer eurót. Magyarországon tehát 2004-2006 között lényegesen nagyobb (legalább húszszor annyi) iparterületet lehetett egységnyi támogatásból létrehozni, mint a korábbi fejlesztési időszakban NyugatEurópa egyes térségeiben. 159. táblázat: A GVOP 1.2. és a hasonló célú EU programok néhány kimeneti benchmark-értéke (ipari területek) Szempont 1 hektár ipari terület fejlesztéséhez nyújtott EU-társfinanszírozású támogatás, ezer Ft

Érték 6 802 ezer Ft ~ 26.675 EUR

Új ipari zóna kiépítése Hollandiában (1994-1999) – 139 1 ha iparterület létrehozásához nyújtott EU-társfinanszírozású támogatás Új iparterület kiépítése Ausztriában (Burgenland) (1994-1999) - 1 ha iparterület létrehozásához 140 nyújtott EU-társfinanszírozású támogatás

710.524 EUR 561.045 EUR

2007 után, az ÚMFT révén megvalósuló fejlesztések során egy hektár ipari park területet 7 862 és 17 722 ezer forint közti támogatás segítségével fejlesztettek a projektgazdák. Ezek az egységnyi támogatási összegek nagyságrendileg megegyeznek a GVOP 1.2.1. fejlesztések hasonló értékeivel. 160. táblázat: Néhány 2007 utáni ipari parkfejlesztés egységnyi területre jutó támogatásértéke Felhívás száma

Projekt címe

A Győri Ipari Park bővítése V. ütem. A Karcagi Ipari Park ÉAOP - 1.1.1/A alapinfrastruktúrájának kiépítése Bólyi Ipari Park DDOP - 1.1.1 fejlesztése II. ütem Miskolci Mechatronikai ÉMOP -1.1.1 Park Polgárdiban a volt szovjet laktanya KDOP - 1.1.1/A területén gazdaságiipari terület létesítése NYDOP - 1.3.1

IPARI PARKOK Megítélt Projekt Támogatás összköltsége

Terület (ha)

Egységnyi terület fejlesztéséhez nyújtott EU-társfinanszírozású támogatás, ezer FT

137 583 000 Ft

458 610 000 Ft

17,5

7 862

114 500 000 Ft

231 643 679 Ft

11

10 409

174 035 113 Ft

348 070 226 Ft

13,5

12 891

700 000 000 Ft

1 400 000 000 Ft

39,5

17 722

120 000 000 Ft

308 327 332 Ft

10,4

11 567

A 2007 után megvalósuló hazai fejlesztések során egy négyzetméter inkubátorház területet 36 és 153 ezer forint közti támogatás segítségével fejlesztettek a projektgazdák. Ezek az egységnyi támogatási összegek nagyságrendileg szintén megegyeznek a GVOP 1.2.1. fejlesztések hasonló értékeivel (38 ezer Ft / négyzetméter).

139

http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/evaluation/doc/obj1/netherlands.pdf (88. oldal, a letöltés időpontja: 2009. december 4.) 140 http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/evaluation/doc/obj1/austria.pdf (39 és 45. oldal, a letöltés időpontja: 2009. december 4.) 260


161. táblázat: Néhány 2007 utáni inkubátorház-fejlesztés egységnyi területre jutó támogatásértéke Felhívás száma

NYDOP - 1.3.1

NYDOP - 1.3.1

DAOP - 1.1.1/A

ÉAOP - 1.1.1/B

ÉAOP - 1.1.1/B

ÉAOP - 1.1.1/B

Projekt címe

Nagykanizsa Inkubátorház és Innovációs Központ léterhozása Inkubátorház létrehozása Zalaegerszegen Vállakozói Inkubátorház kialakítása a Szentesi Ipari Park területén Cívis Inkubátor Mikroinkubátorház létesítése a nyíregyházi "déli ipari zónában" Inkubációs ház létesítése Szolnokon

INKUBÁTORHÁZAK Megítélt Projekt támogatás összköltsége

Terület (nm)

Egységnyi terület fejlesztéséhez nyújtott EU-társfinanszírozású támogatás, ezer FT

366 394 496 Ft

495 127 680 Ft

2496

147

400 000 000 Ft

500 351 200 Ft

2610

153

119 083 349 Ft

238 166 698 Ft

3294

36

229 648 855 Ft

459 389 589 Ft

2767

83

26 375 598 Ft

60 094 776 Ft

264,94

100

448 317 344 Ft

941 447 616 Ft

3220

139

Az ÚMFT révén megvalósuló 2007 utáni fejlesztések során egy négyzetméter logisztikai raktárterületet 1 és 75 ezer forint közti támogatás segítségével fejlesztettek a projektgazdák. Ezek az egységnyi támogatási összegek nagyságrendileg szintén megegyeznek a GVOP 1.2.2. fejlesztések hasonló értékeivel (36 ezer Ft / négyzetméter), ám a projektek közti jelentős különbségek arra utalnak, hogy tartalmukban komoly különbségek lehetnek a projektek között. 162. táblázat: Néhány 2007 utáni logisztikai parkfejlesztés egységnyi területre jutó támogatásértéke Felhívás száma

KMOP - 1.4.2

GOP - 3.2.1

ÉAOP - 1.1.1/C

ÉAOP - 1.1.1/A

Projekt címe

Intermodális Logisztikai Szolgáltató Központ létrehozása a Törökbálint Kombiterminál Kft. által Komplex logisztikai fejlesztés a Bertrans Zrt-nél (csarnok építés) Kecskemét Intermodális közforgalmú iparilogisztikai terület kialakítása FényeslitkeKomoró térségben Nagykállói Ipari Logisztikai "Park" létesítése

LOGISZTIKAI PARKOK Megítélt Projekt támogatás összköltsége

Terület (nm)

Egységnyi terület fejlesztéséhez nyújtott EU-társfinanszírozású támogatás, FT

142 746 318 Ft

475 821 061 Ft

16 000

8 922 Ft

750 000 000 Ft

1 502 570 391 Ft

10 000

75 000 Ft

1 777 244 950 Ft

3 554 489 900 Ft

1 740 000

1 021 Ft

455 327 592 Ft

910 655 184 Ft

264 700

1 720 Ft

261


8. Részletes összefoglaló: az értékelési kérdések egyértelmű megválaszolása 8.1. A beavatkozás környezete 1. A GVOP 1.2. intézkedés célja az üzleti infrastruktúra egyes elemeinek fejlesztésén keresztül az ország versenyképességének és benne a működőtőke-vonzó képességének fejlesztése volt. Az intézkedés révén támogatott fejlesztések olyan időszakban valósultak meg, amikor egyszerre volt jelen az ország versenyképességének – versenytársakhoz képesti – romlása és a külföldi működőtőkebefektetések (FDI) korábbi (1999-2003) időszakhoz képesti felfutása. Az intézkedés egyik beavatkozási célterületét jelentő logisztikai ágazat versenyképessége a keletközép-európai országok közül 2007-ben a legjobb volt (a Logistics Performance Index, LPI szerint). 2. A GVOP 1.2. céljainak teljesülését közvetetten mérő két, nemzetközi összehasonlításra is alkalmas mutatószám (FDI és LPI) értékei arra utalnak, hogy a magyarországi gazdaságban a külföldi tőkebefektetések és a logisztikai ágazat teljesítményének – versenytársakhoz képesti – jelentős növelését lehetővé tevő tényezők működtek az intézkedés végrehajtásának időszakában. Az értékelési feladatok elvégzésekor arra kerestük a választ, hogy vajon a GVOP 1.2. intézkedés e tényezők közé sorolható-e. 3. A gazdasági versenyképesség növelését az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja (GVOP) a termelőszféra támogatásával és a vállalkozások versenyképességének javításával kívánta elősegíteni. Az évezred elején jelentkező új versenyképességi kihívásokra a GVOP részben az 1.2. intézkedés kialakításával reagált, ami az új szakaszba lépő beruházásösztönzési politika egyik fontos eleme volt. Az intézkedés két alintézkedésből állt: 1.2.1. Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése; 1.2.2. Logisztikai központok fejlesztése. 4. „Az üzleti infrastruktúra fejlesztése intézkedés (GVOP 1.2.) értékelése” során az intézkedés, illetve a komponensek és a végrehajtott projektek eredményességének, hatásosságának, hatékonyságának, a beavatkozások indokoltságának és megfelelőségének vizsgálatára került sor. Az értékelés kulcskérdése az volt, hogy kimutatható-e az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások minőségének a javulása az intézkedések, támogatások hatására, illetve jelentkeztek-e ágazati és területi tovagyűrűző hatások. 5. Az értékelés lefolytatására 2009 júniusa és decembere között került sor. Az értékelés során többféle adat- és információgyűjtési módszert is alkalmaztunk annak érdekében, hogy a föltett értékelési kérdésekre minél megalapozottabb, az átlagos hatások ökonometriai kimutatásán alapuló válaszokat adhassunk. Adatgyűjtésünk során: a. 3 szakterületi, érdekvédelmi szervezeti mélyinterjút b. 49 személyes interjút (kedvezményezettek teljes köre) c. 23 telefonos interjút (nem támogatott pályázók teljes köre) d. 28 e-interjút (kedvezményezett ipari parkban működő vállalkozások mintája) folytattunk le. 35 kedvezményezett vállalkozástól kaptunk további, a monitoringmutatók értékeinek alakulására vonatkozó információkat. Ezt az adatgyűjtést a MAG Zrt.-vel összefogva készítettük. 6. Az adatelemzés során szerteágazó, az érintett vállalkozások, ipari parkok és térségek gazdálkodásáról, jellemzőiről más szervezetek által (pl. IRM, KSH, NFGM-Promei) gyűjtött adatsorokat használtunk fel, melyek rendszerezésére az értékelési projekt 262


során került sor. A projekt során feldolgoztuk az ipari parkokban működő vállalkozások listáit, mely munka eredményeként további vizsgálatokra alkalmas, több mint ötezer társas vállalkozás információt tartalmazó adatbázist alakítottunk ki.

8.2. Ipari parkok, inkubátorházak és logisztikai központok Magyarországon 7. Az ipari parkok Magyarországon a rendszerváltás utáni évben indultak fejlődésnek. Hazai kialakulásukat egyrészről meghatározta, hogy már a rendszerváltás előtt is folyt egy adott területre koncentrálódó ipari, termelő tevékenység – igaz, ezen üzemek egy része leépült, vagy átalakult, – másrészről a beáramló külföldi tőke gyorsan, viszonylag olcsón és rugalmas feltételek mellett megvalósítható beruházásokhoz keresett területet. A 90-es évek elején előbb a helyi gazdasági és igazgatási szereplők igyekeztek olyan ipari telephelyeket kialakítani, melyek alkalmasak voltak a külföldi beruházók megtelepítésére. Később állami szinten is felismerték, hogy az ipari parkok – a munkahelyteremtésen, a befektetés-ösztönzésen és a technológiai szint emelésén keresztül – pozitív hatással lehetnek a gazdaság fejlődésére. Ipari parkok Magyarországon (2008)

8. 1995 és 2009 között infrastrukturális fejlesztéseik megvalósításához az általunk azonosított ipari parkok összesen közel 20 milliárd forintnyi célzott közösségi támogatatásban részesültek. A támogatást kapó 108 ipari park átlagosan 183 millió forintnyi támogatásban részesült. A GVOP 1.2.1. által biztosított támogatási források az 1995-2009 közti ipari park-támogatások 10,7 százalékát tették ki.

263


Ipari parkok infrastrukturális fejlesztéseinek állami támogatása Magyarországon (1995-2009): az azonosított kedvezményezettek összesített adatai Év

Azonosított konstrukció

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002

2003

2004 2005 2007-2008 2009 (június 30-ig)

TFC TFC Gazdasági Minisztérium támogatási konstrukciói (SZT) és TFC

Támogatásban részesült, azonosított ipari parkok száma 1 10 14 22 12 16 25 6

Azonosított ipari parkoknak megítélt támogatás (ezer Ft)

Átlagos támogatásnagyság (ezer Ft)

2 900 170 586 734 306 908 872 697 354 558 536 1 333 648 1 126 403

2 900 17 059 52 450 41 312 58 113 34 909 53 346 187 734

1.) Logisztikai központok és ipari parkok minőségi szolgáltatásainak fejlesztése SMART-2003-4, illetve 2.) Ipari parkok minőségi szolgáltatásainak komplex fejlesztése a decentralizált beruházásöszönzési célelőirányzatból (BC-2) BAZ megye GVOP 1.2.1. GVOP 1.2.1-05. ROP-ok

5

308 800

61 760

5 13 40

500 000 1 615 682 11 264 379

100 000 124 283 281 609

DAOP 1.1.1/A.-09

4

630 246

157 562

Az azonosított ipari parkok számára megítélt támogatások aggregált összege településenként (1995-2009)

9. A logisztikai központokat (LSZK) a szakmai konszenzus olyan csomópontokként definiálja, ahol a logisztika hozzáadott értékének jelentős része keletkezik. Az EU 264


Közlekedési és Energia Főigazgatósága összesen 52 kiemelt európai jelentőségű logisztikai központot azonosított, amelybe Magyarországról a Budapesti Intermodális Logisztikai Központ (BILK) és a csepeli szabadkikötő tartozik. A magyarországi LSZK-k minősítésére a Logisztikai Egyeztető Fórum 2006-ban fogadott el szempontrendszert, ami intermodális, regionális, helyi és vállalati logisztikai központokat határozott meg. Logisztikai szolgáltató központok Magyarországon 2009-ben

10. A logisztikai vállalkozások és szolgáltató központok fejlesztéseit megcélzó támogatási konstrukciókból az általunk azonosított 95 logisztikai vállalkozás 1999-2008 között 11,5 milliárd forintnyi állami támogatáshoz jutott. Az átlagos támogatásméret 121 millió forint volt a vizsgált időszakban. A GVOP 1.2.2. által biztosított támogatási források az 1999-2008 közti logisztikai támogatások 29,5 százalékát tették ki. Logisztikai vállalkozások és szolgáltató központok fejlesztéseinek állami támogatása Magyarországon (1999-2008): az azonosított kedvezményezettek összesített adatai Év

Azonosított konstrukció Támogatásban részesült Azonosított logisztikai vállalkozások logisztikai száma vállalkozásoknak megítélt támogatás (ezer Ft)

Átlagos támogatásnagyság (ezer Ft)

1999

LK'99

3

262 300

87 433

2000

L2000

3

73 600

24 533

2001

Széchenyi terv SZT-RE-6

10

380 181

38 018

2002

Széchenyi terv SZT-2002-RE-6

6

384 667

64 111

2003

SMART-2003-4

4

189 900

47 475

2004

GVOP-1.2.2

18

1 526 400

84 800

2005

GVOP-1.2.2-05

20

1 920 908

96 045

2007-2008

KMOP-1.4.2-07 és GOP3.2.1-07

31

6 736 255

217 299

11. Az inkubátorházak fő célja, hogy a piaci viszonyoknál kedvezőbb feltételek mellett nyújtsanak működési lehetőséget elsősorban kezdő vállalkozások számára. Az inkubátorházak magyarországi populációjának meghatározása olyan nehézségekbe ütközött, amelyek miatt az inkubátorházakat nem vizsgáltuk az ipari parkoktól független telephelycsoportként, hanem azokat a jól definiálható ipari parki populáció által nyújtott szolgáltatások emelt szintű csoportjának tekintettük. 12. Az ipari parkokat, inkubátorházakat és logisztikai központokat az értékelés során olyan vállalkozási telephelycsoportoknak tekintettük, melyek között jelentős átfedések mutatkozhatnak. A vállalkozások egy része ugyanis olyan telephelyen működik, ami 265


egyszerre rendelkezik ipari parki és minősített logisztikai szolgáltatói címmel, valamint a telephelyet inkubátorháznak nevezik.

8.3. A GVOP 1.2. intézkedés jellemzői 13. A GVOP 1.2. intézkedés rendelkezésre álló támogatási keretösszege 5134 millió forint volt, melyből az 1.2.1. alintézkedés kerete 1560,4 milliót, az 1.2.2-é pedig 3573,6 milliót tett ki. A támogatási igények a rendelkezésre álló támogatási keret közel kétszeresét tették ki. A GVOP 1.2. intézkedés rendelkezésre álló 3 éves támogatási kerete Közkiadás összesen Összesen M EUR 1.2. Ipari infrastruktúra fejlesztése összesen 1.2.1. Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése 1.2.2. Logisztikai központok fejlesztése

EU hozzájárulás M Ft

M EUR

M Ft

Nemzet közszféra hozzájárulása M EUR M Ft

20,13

5134

14,09

3593,8

6,04

1540,2

6,12

1560,4

4,28

1092,28

1,84

468,12

14,01

3573,6

9,81

2501,52

4,2

1072,08

A GVOP 1.2. igényelt támogatások 1.2. Ipari infrastruktúra fejlesztése összesen 1.2.1. Ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztése 1.2.2. Logisztikai központok fejlesztése

Igényelt támogatás M Ft 10 943 5 088 5 857

14. A rendelkezésünkre bocsátott 2009. június 6-i EMIR adatbázisban 109 pályázatot tudtunk vizsgálni, melyből 46 GVOP 1.2.1-es, 63 pedig GVOP 1.2.2-es. Az Irányító Hatóság 62 projektet tartott támogatásra érdemesnek. Tényleges kifizetés 60 projekt esetében történt, melyből 3 esetben a kifizetést követően megszűnt a szerződés. Az 57 sikeresen lezárult projektet 53 szervezet valósította meg. A sikeresen lezárt projektek megvalósításához összesen 5 617 millió forintnyi EU-társfinanszírozású támogatást fizettek ki. A GVOP 1.2. pályázatok története Pályázatok száma BB nem támogatta (pályázat) IH-döntés előtt visszalépett (pályázat) BB támogatta, IH nem (pályázat) Szerződéskötés előtt, IH-döntés után visszalépett (pályázat) Nyertes pályázatok száma Szerződéskötést követően visszalépett Szerződés megszűnt, kifizetésre nem került sor (pályázat) Kifizetett támogatások száma (pályázat) Összesen kifizetett támogatás (ezer Ft) Kifizetett támogatás, de a támogatási szerződést IH visszavonta (pályázat) Megszűnt szerződések (kifizetést követően) száma Sikeresen lezárult projektek száma Kifizetett támogatási összeg (ezer Ft) – csak sikeresen lezárt projektek

GVOP 1.2.1 46 19 4 2

GVOP 1.2.2. 63 16 1 4

Összesen 109 35 5 6

0

1

1

21 1

41 0

62 1

0

1

1

20

40

60

2 297 016

3 633 831

5 930 847

0

1

1

0

2

2

20

37

57

2 297 016

3 320 236

5 617 252

15. A támogatott projektek elszámolható költségeinek nagysága összesen 17 878 millió forint volt. Az „átlagos” 1.2.1. pályázó 105, az átlagos” 1.2.2. pályázó 91 millió Ft támogatást igényelt. Az átlagos megítélt támogatás összege az 1.2.1. konstrukció 266


kedvezményezettjeinél 116, a 1.2.2-nél 91 millió Ft volt. A kedvezményezettek átlagosan 270 (1.2.1.), illetve 297 (1.2.2.) millió Ft-nyi fejlesztést valósítottak meg a támogatás révén. A GVOP 1.2. konstrukcióiból megítélt támogatás néhány jellemzője Konstrukció

Támogatott projektek száma

Kifizetések száma

GVOP 1.2.1. – 2004 GVOP 1.2.1. – 2005 GVOP 1.2.2. – 2004 GVOP 1.2.2. – 2005

5

4

16

16

19

19

22

21

GVOP 1.2.1. GVOP 1.2.2.

21 41

GVOP 1.2.

62

Összes megítélt támogatás

Támogatott projektek összköltségvetése

Összes kifizetett támogatás

Átlagos projektméret (elszámolható költségek)

Átlagos támogatásméret

500 000

1 309 600

390 765

261 920

100 000

1 931 413

4 371 038

1 906 251

273 189

119 141

1 626 400

5 028 067

1 612 462

264 635

85 600

2 093 633

7 169 330

2 021 369

325 879

95 165

20 40

2 431 413 3 720 033

5 680 638 12 197 397

2 297 016 3 633 831

270 507 297 497

115 782 90 733

60

6 151 446

17 878 035

5 930 847

288 355

99 216

ezer Ft

16. A GVOP 1.2.1. kiírásaira elsősorban a Budapesthez közelibb, innovációs szolgáltatásokkal jobban ellátott, valamint a feldolgozóipari vállalatok 2004-es erős jelenlétével jellemezhető ipari parkok jelentkeztek támogatási igényeikkel. Nagyobb eséllyel kaptak GVOP 1.2. támogatást azok az ipari parkok (vagy a bennük működő vállalkozások), amelyekben az I. NFT más kiírásaira sikerrel pályázó vállalkozások nagyobb arányban voltak jelen. Ez az összefüggés arra utal, hogy a pályázatíróiprojektmenedzseri kapacitások kiépültségének befolyása volt a benyújtott pályázatok minőségére és ezzel támogathatóságára. 17. A logisztikai vállalkozások közül GVOP 1.2.2. pályázóként elsősorban a nagyobb méretűek és eredményességűek, valamint a más támogatási programokban is nyertesek jelentek meg. A támogatást kapók szintén a nagyobb méretűek, illetve a Budapesthez közelebb működők voltak. 18. A GVOP 1.2.1-ből inkább belföldi társasági és kisebb részben önkormányzati tulajdonban levő vállalatok kaptak támogatást, míg a GVOP 1.2.2-ből jellemzően külföldi és állami tulajdonban levők. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások jegyzett tőkéjének megoszlása fő tulajdonosonként 2007-ben, százalék

Állami Belföldi magán Belföldi társasági Külföldi Egyéb ebből: önkormányzati

Kettős könyvvitelt vezető 141 vállalkozások 6,6 13,1 30,9 40,6 8,4 n.a.

I. NFT-ből kifizetésben részesülő vállalkozások 14,1 9,7 15,4 46,6 14,2 12,6

GVOP 1.2.1. kifizetésben részesülő vállalkozások

GVOP 1.2.2. kifizetésben részesülő vállalkozások

0,0 2,7 80,2 0,1 17,0 15,0

27,3 14,9 13,6 38,0 6,2 0,0

8.4. A GVOP 1.2. intézkedés céljainak teljesülése és hatékonysága 19. A GVOP 1.2. tervezői által kitűzött előzetes célokat a támogatott ipari parkok, inkubátorházak és logisztikai központok fejlesztése egyes indikátorok esetében túlteljesítette, más esetekben viszont alulmúlta. 141

Adatok forrása: NFGM (2008): A kis- és középvállalkozások helyzete 2008. p. 124 267


A GVOP 1.2. kulcsindikátorainak értéke a 2009. július 3-i állapotot rögzítő EMIR monitoring adatsorok szerint Intézkedés

OP

Mutató megnevezése (érintett intézkedések és/vagy komponensek) Létrehozott és megőrzött munkahelyek száma


Támogatott ipari parkok, inkubátorházak, technológiai transzferközpontok száma (1.2.1) Támogatott logisztikai központok száma (1.2.2) A betelepült cégek számának növekedése a támogatott ipari és logisztikai parkokban, inkubátorházakban és technológiai transzferközpontokban (1.2.1, 1.2.2) Közvetlen magánbefektetés a támogatott vállalkozásokba (1.2.1, 1.2.2) 1 foglalkoztatottra eső BHÉ-növekedés a támogatott vállalkozásoknál (1.2.1, 1.2.2)

Mértékegység

Célérték Teljesülés

Db

21500 1020 OP GVOP 1.2. szintű

db

20-25

18

db

15-20

36

db

400

107

45,49

31,27

3

14,12

M euró %

20. Az eredeti elképzelések szerint 35-45 fejlesztés támogatására került volna sor, ezzel szemben végül ennél több, 53 vállalkozás 57 projektje valósult meg a támogatás segítségével. Az ipari parkokba, inkubátorházakba és logisztikai központokba újonnan települt cégek számára vonatkozó várakozások csak részben teljesültek, mivel a várt 400 vállalkozás helyett a beavatkozás hatására csupán 107 cég telepedett be 2008 végéig. Közvetlen magánbefektetések 31,27 millió EUR értékben valósultak meg a támogatott vállalkozásokban, ami a célértékek (45,49 M EUR) kétharmados teljesülését jelenti. Az 1 foglalkoztatottra eső BHÉ reálértéken 14,12 százalékkal nőtt 2004-2007 között azokban a GVOP 1.2. által támogatott vállalkozásokban, amelyekről rendelkezésünkre álltak APEH TAO adatok. 21. A GVOP 1.2.2. támogatása révén több mint 65 ezer négyzetméter új raktárterületet alakítottak ki a kedvezményezettek. A logisztikai vállalkozások több mint 10 ezer négyzetméter új irodaterületet építettek a projektek végrehajtása során. Az ipari parkok hasznosítható területe a GVOP 1.2.1. támogatás révén összességében 39,1 hektárral növekedett, a betelepített terület az új betelepülések révén több mint 150 hektárral nőtt. Az inkubátorházak hasznos alapterülete a beavatkozás eredményeképpen több mint 18 ezer négyzetméterrel növekedett. A GVOP 1.2. támogatás révén megvalósult fejlesztések főbb kimenetei, összesen Output megnevezése Összesen A logisztikai központ raktárterületének változása 65 961 a projekt eredményeként, négyzetméter A logisztikai központ irodaterületének változása 10 515 a GVOP 1.2.2. projekt eredményeként, négyzetméter Az ipari park hasznosítható területének változása a GVOP 1.2.1. projekt eredményeként, hektár Az ipari park betelepített területének változása a GVOP 1.2.1. projekt eredményeként, hektár Az inkubátorház/innovációs központ hasznos alapterületének változása a GVOP 1.2.1. projekt eredményeként, négyzetméter

268

39,1 154,6

18 245


4.d.1. Szakirodalmi benchmark értékekkel összehasonlítva „mennyibe került egy munkahely” típusú vizsgálat, hazai támogatásból finanszírozott projektek vagy más EU tagállam projektjei esetében 22. Az 1 új munkahely létrehozására vagy megőrzésére jutó átlagos támogatás értéke a GVOP 1.2. intézkedés esetében 5.509 ezer forint volt, ami nagyságrendileg megegyezik az Európai Unió 2000-2006-os tervezési időszakában a KKV-fejlesztéseknél mutatkozó hasonló tartalmú értékkel (~ 4.500 ezer Ft). Nemzetközi összehasonlításban a munkahelyteremtés és -megőrzés tekintetében a GVOP 1.2. kimondottan hatékony beavatkozásnak tekinthető, hiszen néhány régebbi EU-tagállam hasonló konstrukciói nagyságrendileg nagyobb támogatás mellett tudtak hasonló eredményeket felmutatni. 23. Egy hektár ipari park-terület fejlesztése átlagosan 6.802 ezer forintnyi, 1 négyzetméter hasznos inkubátorház-terület fejlesztése átlagosan 38 ezer forintnyi, míg 1 négyzetméter logisztikai raktárterület fejlesztése átlagosan 36 ezer forintnyi EUtársfinanszírozású támogatásba „került” a GVOP 1.2. intézkedés segítségével megvalósult projektek esetében. A GVOP 1.2. néhány kimeneti benchmark-értéke Szempont 1 munkahely létrehozásához vagy megőrzéséhez nyújtott EU-társfinanszírozású támogatás, ezer Ft 1 hektár ipari terület fejlesztéséhez nyújtott EU-társfinanszírozású támogatás, ezer Ft 1 négyzetméter hasznos inkubátorház-terület kialakításához nyújtott EU-társfinanszírozású támogatás, ezer Ft 1 négyzetméter logisztikai raktárterület kialakításához nyújtott EU-társfinanszírozású támogatás, ezer Ft

Érték 5509 ezer Ft ~ 21603 EUR 6802 ezer Ft ~ 26675 EUR 38 ezer Ft ~ 149 EUR 36 ezer Ft ~ 141 EUR

4.c.2. Valódi inkubátorházak, vagy csak irodaházak épültek az intézkedések hatására? 24. A beavatkozás segítségével megújult inkubátorházak elsősorban azokat a szolgáltatásaikat (alap és részben üzleti) fejlesztették, amire valós kereslet mutatkozott a betelepült, vagy betelepülni kívánó vállalkozások körében. Az emelt szintű tanácsadási, innovációs szolgáltatások iránt egyelőre alacsony az érdeklődés. Ennek egyik oka lehet az is, hogy a támogatott inkubátorházak elsősorban ipari parkokhoz kapcsolódnak, s nagyon kevés olyan egyetemi-kutatóintézeti kapcsolattal rendelkeznek, amelyek segíthetnék az innovatív kezdő vállalkozások betelepedését. 25. Kevés magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó inkubátorházat találtunk a kedvezményezettek körében. A házak „irodaházszerű” működése részben kényszer is, mert a működtetés költségeit a vállalkozásoktól befolyó bevételekből fedezik a működtetők. Az inkubátorházak így kénytelenek olyan vállalkozásokat is befogadni, akikről tudják, hogy nem igénylik a magas színvonalú szolgáltatásokat, ám az iroda- és műhelybérleti díjakat hajlandók kifizetni.

8.5. Az ipari parkok ökonometriai hatásvizsgálatának eredményei 26. Az ipari park-, iparterület-fejlesztések állami támogatásának hatásairól készült külföldi ökonometriai vizsgálatok (Bondonio – Engberg 2000, Bondonio 2000, Bondonio 2001, Bondonio – Greenbaum 2004, Greenbaum – Bondonio 2004, Billings 2009) azt állapították meg, hogy a közvetlen támogatási, illetve adókedvezmények formájában megjelenő beavatkozásoknak a helyi foglalkoztatás változására egyes esetekben van kimutatható pozitív hatása, más esetekben pedig nem. Az elemzések eredményei nagyban függtek az alkalmazott ökonometriai módszertől, s a korábban 269


alkalmazottnál később kifinomultabb, továbbfejlesztett módszertannal újra végrehajtott elemzések számos esetben az eredetihez képest különböző eredményeket hoztak (a foglalkoztatáspolitikai beavatkozások vizsgálatának hasonló problémáiról lásd Kézdy 2005). E tapasztalatok arra intenek bennünket, hogy a kapott hatásvizsgálati eredmények interpretálásakor kellő óvatossággal járjunk el, megengedve azt, hogy a későbbiekben más módszertannal és kibővített időintervallumon elvégzendő vizsgálatok a miénktől eltérő eredményeket hozhatnak.

3.1. kérdés: Az intézkedések, támogatások hatására kimutatható-e az üzleti környezet, az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások minőségének a javulása? 27. Az ipari parkok szolgáltatásainak vizsgálata során megállapítottuk, hogy a GVOP 1.2.1. általi támogatottság hatása egyértelműen pozitív, az alapszolgáltatások, valamint az üzleti és innovációs szolgáltatások szintje jobban növekedett a kedvezményezett ipari parkokban, mint a nem támogatottak körében. A közműellátottság változásának vizsgálatára irányuló ökonometriai vizsgálataink eredményeit erőteljesen korlátozta az elérhető adatok minősége, ám az elemzést mindennek ellenére is elvégeztük, s eredményeink szerint a közműfejlesztések statisztikailag nem hozhatóak összefüggésbe a támogatottság tényével.

3.3. kérdés: Milyen különbség mutatható ki az ipari területek és az érintett vállalkozások jellemzőiben az igénybe vett támogatás módjától és mértékétől függően? 28. Elemzésünkhöz az NFGM-Promei Kht. közös ipari parki adatbázisát használtuk. A GVOP 1.2.1. beavatkozás hatásait vizsgáló eredményeink szerint minél több betelepült vállalat működött egy ipari parkban 2004-ben, annál nagyobb mértékben növekedett a betelepült vállalatok száma. Ez az eredmény összhangban van az ipari telephely-választási elméletek azon eredményével, miszerint a partnercégek jelenléte növeli egy adott telephely vonzerejét. A támogatás hatására a támogatott ipari parkokba átlagosan kilenccel több vállalkozás települt be 2004 és 2008 között, mint a nem támogatottakba, ami azt is jelenti, hogy a támogatott parkokba betelepülő vállalkozások 46 %-ának betelepülése a támogatással hozható összefüggésbe. A támogatott ipari parkokban foglalkoztatottak száma 2004-2008 között jobban emelkedett (egy ipari parkra vetítve átlagosan 700 fővel), mint a nem támogatottaké (ami azt is jelenti, hogy a támogatott ipari parkokban létrehozott 10 új munkahelyből 9 a támogatás tényével hozható összefüggésbe). A támogatott ipari parkokban a betelepítettség növekedésének 64 százalékát tulajdoníthatjuk a támogatás tényének. 29. Az üzleti infrastruktúra fejlesztését megcélzó, 1997 és 2008 közötti konstrukciók hatásait két szint (ipari parkok és kistérségek) három indikátora (betelepült vállalatok száma, betelepültség szintje és a kistérségi munkanélküliségi ráta) alakulása alapján, panel regressziókkal ragadtuk meg. Eredményeink szerint a betelepült vállalatok számának és a betelepítettség változásának legjelentősebb befolyásoló tényezője a meglévő ipari koncentráció. Minél több vállalat van egy adott ipari parkban, és minél magasabb a betelepítettség, annál nagyobb a megfigyelt változás. A támogatás hatását mérő változónak egyedül a négy éves késleltetésű értéke szignifikáns, ami azt mutatja, hogy a támogatások kedvező hatása csak jóval a pályázat benyújtását követően jelentkezik, ami érthető is, hisz pl. a 2004-ben benyújtott pályázatok támogatásáról 2005-ben született döntés, s a projektek többsége 2006-ban fejeződött be, vagyis az első kedvező hatások 2007-ben jelentkezhettek először. 30. Egyes modellspecifikációkban a támogatások hatással voltak a kistérségi munkanélküliségi ráta alakulására, mégpedig feltételezéseinknek megfelelően: a támogatásban részesült kistérségekben a munkanélküliségi ráta évente 0,8%-ponttal kisebb mértékben növekedett, mint más kistérségekben. A kistérségi szintű elemzési eredmények azonban komoly bizonytalanságot hordoznak magukban, részben az 270


adatok, részben a módszertani problémák tekintetében, és számos ponton nem beszélhetünk robosztus eredményekről. Mindezen problémákat szem előtt tartva, a különböző ipari parki és logisztikai vállalkozások fejlesztésére nyújtott támogatásoknak a területi munkanélküliségre gyakorolt pozitív hatását nem tartjuk kizártnak.

3.7. kérdés: Kimutathatóak-e nem szándékolt negatív hatások? 31. Az állami támogatások gyakran érzéketlenek a piaci jelzésekre, így előfordulhat, hogy olyan ipari parkok is kapnak támogatást, amelyek szolgáltatásaira nincs valós piaci igény. Ezért megvizsgáltuk, hogy a támogatásban nyertes ipari telephelyeken nagyobb-e a kapacitások kihasználatlansága, mint a pályázaton nem nyertes telephelyeken. A vizsgálatot az ipari parkok százalékos formában kifejezett betelepítettségének 2004-2008 közötti változásával ragadtuk meg. Eredményként azt kaptuk, hogy a vizsgálati időszak elején nagyobb betelepítettséggel jellemezhető ipari parkokban a kapacitások kihasználtsága kisebb mértékben növekedett. Ahol a vállalatok által foglalkoztatottak száma átlagosan nagyobb, ott szintén kisebb mértékű volt a betelepítettség változása, míg a Budapesthez közelebbi ipari parkokban nagyobb mértékben növekedett a betelepítettség. Ez a helyzet az önkormányzati tulajdonban lévő ipari parkok esetében is, hiszen ezeknél 6% ponttal nagyobb mértékben növekedett a betelepítettség, mint más ipari parkokban. A támogatott ipari parkokban átlagosan kilenc százalékkal jobban növekedett a betelepítettség szintje, mint – minden egyéb változatlansága mellett – a nem támogatott parkokban, így a felesleges kapacitások kiépülésére vonatkozó hipotézist – az átlagos ipari park esetében – elvetettük, hiszen eredményeink szerint a támogatás révén kiépült kapacitásokra volt valós piaci igény. 32. Ami a holtteher-veszteség nagyságát illeti, elmondhatjuk, hogy a megvalósult alapszolgáltatás-fejlesztés legalább 22%-a, a megvalósult üzleti szolgáltatás-fejlesztés átlagosan 33%-a és a megvalósult innovációs szolgáltatás-fejlesztés legalább 68%-a támogatás nélkül várhatóan nem jött volna létre.

4.c.4. kérdés: Hozzájárult-e az intézkedés, ha igen, milyen mértékben a technológiaintenzív iparágakra és szolgáltatásokra épülő gazdaság kiépítéséhez? 33. Az ipari parkok szintjén vizsgálva a GVOP 1.2.1. támogatásnak nem volt statisztikailag kimutatható hatása a technológiaintenzív vállalatok ipari parki számának változására. A magas szintű infrastrukturális fejlesztéseknek viszont pozitív hatása volt a technológiaintenzív vállalatok megjelenésére, vagyis azokban az ipari parkokban, ahol 2004 és 2007 között az átlagos mértéket meghaladóan bővültek az innovációs szolgáltatások, az átlagot meghaladó mértékben növekedett a technológiaintenzív ágazatokban működő vállalkozások száma is.

8.6. A logisztikai vállalkozások ökonometriai hatásvizsgálatának eredményei 3.1. kérdés: Az intézkedések, támogatások hatására kimutatható-e az üzleti környezet, az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások minőségének a javulása? 34. A GVOP 1.2.2. konstrukció keretében a logisztikai vállalkozások kapacitás- és szolgáltatás-fejlesztéseinek támogatására került sor. A megvalósult pályázatok többsége raktárkapacitások kiépítésére vonatkozott. Ökonometriai hatásvizsgálatunk eredményeként azt kaptuk, hogy 2004 és 2007 között az átlagos logisztikai vállalathoz képest nagyobb mértékű fejlesztést hajtottak végre azok a vállalatok, amelyek a GVOP 1.2.2 keretein belül támogatást kaptak, vagyis a konstrukció hozzájárult a logisztikai kapacitások bővüléséhez. 271


3.2. kérdés: Milyen különbség mutatható ki a támogatott és nem támogatott logisztikai vállalkozások jellemzőiben? 35. A vizsgálathoz a vállalatok IRM-ben szereplő könyvelési adatait (mérleg, eredménykimutatás) használtuk fel. Ez alapján összehasonlítottuk a teljes populáció átlagos vállalatának teljesítményét a két részpopuláció (pályázó, támogatott) átlagos vállalatának teljesítményével. 2004 és 2007 között a kedvezményezettek az átlagos logisztikai vállalathoz képest a megvizsgált összes mutató alapján jobban bővültek, illetve kevésbé csökkentek. Az ökonometriai modellekben a GVOP 1.2.2. támogatás dummy változójának együtthatója a többi támogatásra és a vállalat pénzügyi adataira történt kontrollálást követően is szignifikáns maradt. A hozzáadott értékre gyakorolt hatás átlagos (teljes populáción belüli) értéke modellspecifikációtól függően 122-132 millió forint. 36. A GVOP 1.2.2. kedvezményezettek átlagosan 16, míg összesen 615 főnyi új munkahelyet hoztak létre a projektek monitoringja során gyűjtött információk szerint. A foglalkoztatási hatást mérő ökonometriai vizsgálatunk során azonban azt kellett megállapítanunk, hogy az alkalmazott OLS regressziós modellek eltérő (előjelű) eredményeket hoznak attól függően, hogy azokban milyen változókat szerepeltettünk. Az eltérés abból fakadhatott, hogy a vizsgálat során nem vettük figyelembe a támogatásnak a tárgyi eszköz-állományra gyakorolt hatásán keresztül érvényesülő foglalkoztatási hatását. A tárgyi eszköz-fejlesztés és a foglalkoztatás változásának becslésére szimultán egyenleteket szerkesztettünk. Az ily módon kapott modellt több becslési eljárással is megbecsültük: OLS; háromfázisú legkisebb négyzetek (3SLS); teljes információs maximum likelihood (FIML). A különböző eljárással készített becslések egyaránt pozitív hatást tulajdonítanak a GVOP 1.2.2 beavatkozásnak a tárgyi eszközök és a foglalkoztatás esetében is, a mért hatás számszerű értékében azonban jelentősen eltérnek. Mindezek alapján megalapozottnak tűnik az a kijelentés, hogy a GVOP 1.2.2. kedvezményezettek körében átlagosan jobban nőtt (kevésbé csökkent) a foglalkoztatottak száma, mint a nem támogatott, hasonló profilú vállalkozásoknál.

3.7. kérdés: Kimutathatóak-e nem szándékolt negatív hatások, holtteherveszteség a logisztikai fejlesztések esetében? 37. A logisztikai vállalkozások esetében a rendelkezésre álló adatokból nem következtethetünk a fejlesztésekhez kapcsolódó holtteherveszteség jelenlétére. A GVOP 1.2.2. nyertes populációban a tárgyi eszközök állományváltozására szignifikáns és pozitív, átlagosan 500 millió forintnyi bővülési hatást gyakorolt a támogatás ténye. A pályázó, de nem nyertes populáció esetében a tárgyi eszközök állományának változása szignifikánsan nem különbözik nullától.

3.5. kérdés: Hogyan hatott a logisztikai központok fejlesztése a hazai beszállítói hálózatok, klaszterek kialakulására, fejlődésére? 38. Ennek a részfeladatnak az elvégzéséhez a támogatott logisztikai központok vezetőivel készült interjúk szolgáltak empirikus alapul, mivel a rendelkezésre álló adatbázisok nem engedték meg a kérdés ökonometriai megközelítését. A klaszterek kialakulására vonatkozóan azt állapítottuk meg, hogy a klaszteresedés azoknál a logisztikai szolgáltatóknál jelenik meg igényként vagy épp szükségletként, amelyek a) egy nagy cég befolyása alatt működnek; b) piacvezető szerepet töltenek be egy adott térségben vagy egy adott területen; c) meghatározó piaci részesedéssel bírnak a logisztikai ágazatban. A kisebb, a piacon nem meghatározó szereplőként működő logisztikai vállalkozásokat a klaszteresedés kevésbé vagy egyáltalán nem érinti. 272


8.7. Az ipari parkba települt vállalkozásokra gyakorolt hatások mérése 3.2. kérdés: Milyen különbség mutatható ki a támogatott és nem támogatott vállalkozások jellemzőiben? 39. A GVOP 1.2.1 konstrukció az ipari parkok infrastruktúra-fejlesztő tevékenységének nyújtott támogatásokon keresztül, közvetetten kívánta az ipari parkokban működő vállalatok versenyképességét növelni. Így megvizsgáltuk, hogy a GVOP 1.2.1 programmal összefüggésben megfigyelhető-e a támogatott ipari parkokban működő vállalkozások termelékenységének a nem támogatott ipari parkokban működőkhoz képesti nagyobb növekedése. Elemzésünk során 4 mutatóval vizsgáltuk a termelékenység változását 2004 és 2007 között, hozzáadott érték, árbevétel, adózott eredmény és ROE. Az ökonometriai hatásvizsgálat mindegyik mutató tekintetében ellentétes eredményt hozott ahhoz képest, amire számítottunk: azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a növekedés mindig azon vállalatoknál volt nagyobb, amelyek a nem támogatott ipari parkokban működtek. Mivel semmilyen olyan gazdasági folyamatot nem ismerünk, amely magyarázni tudná e jelenséget, az ellentmondásos eredmények mögötti összefüggések feltárása további vizsgálatot igényel. Az eredmények magyarázatában minden bizonnyal szerepe van annak, hogy a vállalkozások 2008-as gazdálkodási adatait még nem ismertük az értékelés elkészítésekor, így a beavatkozás közvetett hatásaként szükségszerűen később jelentkező változásokat sem tudtuk figyelembe venni. 40. Az ipari parkoknak nyújtott GVOP 1.2.1. támogatás és a bennük működő vállalatok alkalmazotti létszámának változása között nem találtunk összefüggést. Az alkalmazotti létszám változásának magyarázatára kialakított ökonometriai modellek lefuttatása során kapott eredményeink szerint az építőiparban és az egyéb szolgáltatásokat nyújtó vállalatok körében kisebb mértékű létszámbővülés volt megfigyelhető 2004 és 2007 között, mint a feldolgozóiparba tartozó cégeknél. Eredményeink szerint minél távolabb van egy ipari park a legközelebbi autópályalehajtótól, annál kisebb volt a létszámbővülés. A magasabb adózott eredmény viszont magasabb létszámbővüléssel járt együtt, vagyis a 2004-ben alacsonyabb személyi jellegű ráfordítással rendelkező vállalatok nagyobb növekedést mutattak a vizsgált időszakban, mint azok, amelyek eleve magasabb szintről indultak.

4.c.3. kérdés: Az ipari parkok létrehozása növelte a vállalkozások versenyképességét? 41. A leíró statisztika eszközeinek alkalmazása során azt találtuk, hogy az ipari parkokban működő vállalatok 2004-2007 között minden mutató alapján jobban bővültek, illetve kevésbé csökkentek, mint az ipari parkokon kívül működők. Az ökonometriai hatásvizsgálat eszközeinek alkalmazásával végzett elemzés során viszont arra a következtetésre jutottunk, hogy – várakozásainkkal és előzetes eredményeinkkel szemben – nem lehet statisztikailag szignifikánsan kimutatni, hogy az ipari parki vállalatok termelékenysége nagyobb ütemben fejlődne, mint a nem ipari parkban működő cégeké. Mindenfajta eredmény, amit ki tudtunk mutatni – akár az ipari parkokkal, akár az ipari parkok támogatásával kapcsolatban – nagyon erősen függött a modellek specifikációjától. A meglevő bizonytalanságok ellenére, eredményeink erősen azt sugallják, hogy egy vállalat termelékenységének bővülése nem attól függ, hogy a vállalat ipari parkban működik-e vagy sem. Az a tény, hogy ez ellentmond a leíró statisztika eredményeinek, valószínűleg arra utal, hogy az ipari parkokban működő vállalatok nem azért fejlődtek gyorsabban, mert ott vannak, hanem azért, mert azok a vállalatok költöztek ipari parkba, akik azután gyorsabban fejlődtek 2004 és 2007 között. Ugyanakkor jeleznünk kell azt is, hogy a GVOP 1.2. fejlesztésekre jellemzően 2005-ben és 2006-ban került sor, így vélhetően a vállalkozások szintjén a hatások csak 2008-2009-ben jelentkeztek először. Mindezek 273


alapján indokoltnak tartjuk a hatásvizsgálat ezen elemeinek ismételt elvégzését a 2008-as és 2009-es adatokkal kiegészített adatbázisokon.

3.4. kérdés: Milyen előnyöket okoztak a beavatkozások az ipari parkba betelepült, érintett vállalkozások számára? 42. A személyes interjúk és a fókuszcsoportos beszélgetések során azt tapasztaltuk, hogy az ipari park-fejlesztések előnyeit elsősorban azok az újonnan betelepült vállalkozások élvezték, amelyek beköltözését a parkok infrastruktúrájának fejlesztése tette lehetővé. Az előnyök – a fejlesztések természetéből fakadóan – koncentráltan jelentkeztek, s közvetlenül a vállalkozások kisebb részét érintették. 43. Az ipari parkba való betelepülési előnyökről beszámoló vállalkozások az üzleti partnerkapcsolatok kialakulását, a jobb közlekedési lehetőségeket, az iparűzési adó elengedését említették meg, továbbá azt, hogy a betelepüléssel a vállalkozás különböző tevékenységeit egy nagyobb területen lehetett integrálni. 44. Az ipari parkok alapinfrastruktúrája mellett a válaszadó vállalkozások csak a legalapvetőbb ipari parki szolgáltatásokat veszik igénybe. A vizsgált vállalati kör nem a magasabb szintű ipari parki szolgáltatások iránti igény, hanem az ipari telephely iránti szükséglet miatt települtek be a parkokba.

8.8. A beavatkozás területi szinten jelentkező hatásai 3.6. kérdés: Hozzájárult az intézkedés, ha igen, milyen mértékben az adott térség/település fejlődéséhez? 45. A területi hatások elemzésében azt a kérdést tettük fel, hogy kistérségi szinten kimutatható-e a foglalkoztatás növekedése, illetve a munkanélküliség csökkenése a GVOP 1.2 intézkedés hatására. Eredményeink szerint a támogatott területeken kisebb mértékű volt a munkanélküliségi ráta növekedése, illetve a foglalkoztatási ráta jobban növekedett (kevésbé csökkent), mint a GVOP 1.2. támogatásban nem részesülő kistérségekben. Az ökonometriai vizsgálat tehát azt az eredményt hozta, hogy – kistérségi szinten vizsgálva a hatásokat – a GVOP 1.2. beavatkozás kedvező és pozitív hatásokat váltott ki. Ugyanakkor az is látható volt, hogy a fejlesztések elsősorban az alacsonyabb munkanélküliségű és magasabb foglalkoztatási rátával bíró kistérségekben valósultak meg.

4.c.1. kérdés: Az ipari parkok idevonzottak-e (innovatív) külföldi cégeket, az intézkedés hozzájárult-e a külföldi vállalkozások letelepedésének, a külföldi tőkebefektetések növeléséhez? 46. Az ipari parkkal rendelkező településeken működő vállalkozásokon belül az átlagos külföldi tulajdon aránya lényegesen magasabb volt, mint az országos átlag, a támogatott ipari parkok esetében pedig ez az arány még magasabbnak bizonyult. A külföldi tulajdon átlagos aránya a vizsgált időszak alatt (2004-2007) lényegében véve nem változott. Ez az ipari parkokkal rendelkező településekre éppúgy igaz volt, mint a támogatott ipari parkokkal rendelkező települések populációjára. 47. A rendelkezésre álló – területi – adatok alapján így azt kellett megállapítanunk azonban, hogy az ipari parkok GVOP 1.2. támogatása közvetlenül nem járult hozzá a külföldi tőke betelepedéséhez, ám az ipari parkokban működő vállalkozások számának és a betelepítettség mértékének növekedése révén a későbbiekben vélhetően közvetve serkentőleg hat majd a külföldi tőkebefektetésekre. 274


48. Ökonometriai vizsgálatunk során azt az összefüggést is föltártuk, hogy a külföldi tőkebefektetések telephely-választási döntéseiben jelentős szerepe van annak, hogy az adott településen, térségben milyen ipari kapacitások állnak rendelkezésre, s milyen az ipari parkok kiépítettsége, mennyire fejlett az üzleti infrastruktúra. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az ipari parkok fejlődésének vizsgálatát nem szabad leszűkíteni egy-egy beavatkozás hatásának mérésére, hanem a parkok kiépülését, bővülését folyamatában, hosszabb időtávban kell elemezni.

3.7. kérdés: Területi szinten kimutatható-e a pályázati járadékvadászat jelensége a GVOP 1.2. fejlesztések esetében? 49. A pályázati járadékvadászat jelenségét területi (települési szinten) vizsgálva arra a megállapításra jutottunk, hogy nagyobb valószínűséggel érkezett be GVOP 1.2. pályázat olyan településről (s egyben kapott is támogatást), ahonnét más NFTpályázatot is benyújtottak. Eredményeink arra utalnak, hogy a pályázói szokásoknak, kiépített pályázatírói és forrásszerzési kapacitásoknak van hatásuk a pályázaton való részvételre, illetve a támogatás elnyerésére.

8.9. A beavatkozás szükségessége és megfelelősége 4.a.1. A támogatás nélkül nem valósultak volna meg bizonyos fejlesztések (pl. multinacionális vállalatok betelepülése a nyugat- és közép-dunántúli, valamint a közép-magyarországi régióba)? 50. A holtteher-veszteség ökonometriai becslése mellett interjúink során is vizsgáltuk, hogy a fejlesztések miként valósultak volna meg a támogatás hiányában. Eredményeink alátámasztják az ökonometriai vizsgálatét, hisz a GVOP 1.2. pályázatain megjelenő projektek 28,6 %-a olyan fejlesztés volt, amelyet a projektgazdák támogatás nélkül nem valósítottak (volna) meg. Ugyanakkor a személyes és telefonos interjúk során megkeresett 70 kedvezményezett és nem támogatott vállalkozás 44,3 %-a úgy nyilatkozott, hogy a projektet támogatás hiányában is megvalósította, illetve megvalósította volna. Két olyan projektet is azonosítani tudtunk, amely nem részesült ugyan GVOP 1.2. támogatásban, ám annak megvalósításához más GVOP-keretből támogatást nyertek a projektgazdák. A kedvezményezettek és a nem támogatott pályázók projektjeinek megvalósulása Megvalósulás

GVOP 1.2.1.

GVOP 1.2.2.

Nem támogatott pályázók

GVOP 1.2.1.

GVOP 1.2.2.

Összesen

Kedvezményezettek

Más NFT-pályázat forrásaiból támogatással megvalósult

20,0%

0,0%

0,0%

0,0%

2,9%

Azonos tartalommal valósult (volna) meg

40,0%

60,0%

40,0%

40,0%

44,3%

Részben azonos tartalommal valósult (volna) meg

20,0%

26,7%

20,0%

26,7%

24,3%

Nem valósult (volna) meg

20,0%

13,3%

40,0%

33,3%

28,6%

Összesen

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

100,0%

4.a.2. A kedvezményezettek – ágazatilag és területileg differenciált – üzleti igényeivel összhangban vannak a megvalósult fejlesztések (relevancia)? 51. A megvalósult fejlesztések többsége a kedvezményezettek igényeivel összhangban valósult meg. Interjús adatgyűjtésünk során azt tapasztaltuk, hogy az üzleti infrastruktúra fejlesztése ott váltott ki gyors és kedvező hatást, ahol a fejlesztésre konkrét piaci, befektetői igény jelentkezésével párhuzamosan került sor. 275


52. Az ipari parkok kisebb részében mutatkozik valós igény az ipari telephely biztosításán túli, magasabb szintű üzleti, inkubációs szolgáltatások kiépítése iránt. A 2009-ben meghirdetett, „Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése – ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása” című ROP-konstrukciók – számolva a magasabb szintű szolgáltatások iránti vállalkozási igény alacsony voltával – az ipari parkok fejlesztésének támogatása során az alapinfrastruktúra fejlesztését részesítik előnyben. Eredményeink alapján kijelenthető, hogy mind a GVOP 1.2.1., mind pedig a 2009-es ROP-os kiírások figyelembe vették a vállalkozások ipari telephelyek iránti igényeit, vagyis nem látszik szükségesnek az ipari parki fejlesztések támogatási területeinek átalakítása.

4.b.1. Valóban az intézkedést indokoló igényeket szolgálták a beavatkozások? 53. A GVOP 1.2. intézkedés eredményei és hatásai alapján a magyarországi KKVfejlesztési politikában az ezredfordulón jelentkező új paradigma által szorgalmazott megoldások első hatásaira vonatkozóan is tehetünk néhány megállapítást. Az intézkedés két konstrukciója közül az 1.2.2. örvendett nagyobb népszerűségnek, amit az is igazol, hogy 2005-ben ide történt forrásátcsoportosítás. Ez annyiban fontos, hogy míg az 1.2.1 konstrukció az üzleti infrastruktúra fejlesztése révén közvetetten nyújtott támogatást az ipari parkokban működő vállalkozásoknak, addig az 1.2.2. konstrukcióból a támogatott vállalkozások közvetlen tőkejuttatásban részesültek. Ökonometriai elemzési módszerekkel kimutattuk, hogy az érintett vállalkozások szintjén is jelentkező beavatkozási hatások elsősorban az 1.2.2. konstrukció esetében bizonyultak azonosíthatónak. Az ipari parki és inkubátorház-fejlesztések előnyei az infrastruktúra-fejlesztésből közvetlenül profitáló, új betelepülő vállalkozásoknál jelentkeztek, míg a többi vállalkozásra e fejlesztések csak számos, nehezen megragadható áttételen keresztül, és időben késleltetett módon hatnak. 54. Interjús adatgyűjtésünk során azt tapasztaltuk, hogy az üzleti infrastruktúra fejlesztése ott váltott ki gyors és kedvező hatást a (nem csak) külföldi tőkebefektetések területén, ahol a fejlesztésre konkrét piaci, befektetői igény jelentkezésével párhuzamosan került sor. Ez azt mutatja, hogy amennyiben a fejlesztéspolitika támogatni kívánja a fenti célok megvalósulását, akkor rugalmas, a jelentkező befektetési igényekhez gyorsan alkalmazkodni tudó konstrukciókat kell kialakítania.

276


9. Javaslatok a beavatkozás tartalmának és végrehajtásának javítására 9.1. Az ipari parkokban működő vállalkozások fejlesztési igényeinek felmérése 2009 októberében a támogatott ipari parkokban működő vállalkozások körében e-kérdőíves vizsgálatot végeztünk, amelynek részeként felmértük az ipari parki szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos igényeiket. 47 féle szolgáltatás iránti fejlesztési igény meglétét vizsgáltuk. Eredményeinket – amelyeket a válaszadók alacsony száma miatt inkább indikatív s nem bizonyító erejűnek tartunk – a következő táblázatban rögzítettük, ami azt is megmutatja, hogy nagyon kevés olyan vállalkozás van (vagy mi nem tudtuk ezeket elérni), amelynek vezetése igényelné magasabb szintű, tanácsadói, innovációs vagy akár csak üzleti szolgáltatások kiépítését is. 163. táblázat: Az ipari parkokban működő vállalkozások ipari parki szolgáltatások iránti fejlesztési igényei A szolgáltatás neve Területőrzés Étkezési lehetőség (étterem, büfé) Szelektív hulladékgyűjtés

Szükségesnek tartaná kialakítását, % 25,0 21,4 21,4

Veszélyes hulladékgyűjtés Pályázatfigyelés, készítés Logisztikai tanácsadás (fuvarozás, jog, biztosítás) Orvosi ellátás Központi parkolóhely Műszerkölcsönzés Jogi tanácsadás

21,4 17,9 17,9

Környezetvédelmi tanácsadás Iparjogvédelem Fénymásolás, nyomda Vásárlási lehetőség – kiskereskedelmi üzlet Tömegközlekedési kapcsolat lehetősége Anyagmozgatógépek bérbeadása Szállítóeszköz bérbeadása Inkubátorházi szolgáltatások Minőségbiztosítás Postai szolgáltatások Szervezett munkásszállítás Takarítás Gépkölcsönzés Általános karbantartás (víz, villany) Szállítmányozás

10,7 10,7 10,7 10,7 10,7

17,9 17,9 17,9 14,3

A szolgáltatás neve Vámügyintézés Üzemanyag-ellátás Pénzügyi és üzletviteli tanácsadás K+F tanácsadás Banki szolgáltatások Tárgyaló, előadóterem

Szükségesnek tartaná kialakítását, % 10,7 10,7 7,1 7,1 7,1 7,1 7,1 7,1 7,1 7,1

14,3 14,3 14,3 14,3

Rendezvényszervezés Kerékpármegőrző Kommunális hulladékgyűjtés Számítástechnikai karbantartás Épület-karbantartás Gépkocsi mosó Szállítás Műszaki tanácsadás

14,3


3,6

14,3 14,3 10,7 10,7 10,7

Parkolóház Gépkarbantartás Személygépkocsi szerviz Rakodás Telefonközpont, fax, E-mail, Internet Takarító ügyelet Raktározás Csomagolás Finishing (összeszerelés)

3,6 3,6 3,6 3,6 0,0

7,1 7,1 7,1 3,6

0,0 0,0 0,0 0,0

E felmérési eredmények arra utalnak, hogy az ipari parki populáción belül szűk azoknak a parkoknak a köre, ahol valós igény mutatkozik az ipari telephely biztosításán túli, magasabb szintű üzleti, inkubációs szolgáltatások iránt. A 2009-ben meghirdetett, „Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése – ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása” című ROP-konstrukciók – 277


számolva a magasabb szintű szolgáltatások iránti vállalkozási igény alacsony voltával – az ipari parkok fejlesztésének támogatása során az alapinfrastruktúra fejlesztését részesítik előnyben, amit a támogatott tevékenységek mellett az is mutat, hogy az elérhető 100 pontból négyet biztosít „szolgáltatásfejlesztés” esetén a pályázóknak. Ezen összefüggések ismeretében kijelenthető, hogy mind a GVOP 1.2.1., mind pedig a 2009-es ROP-os kiírások figyelembe vették a vállalkozások ipari telephelyek iránti igényeit, vagyis ha e megközelítésből vizsgáljuk, nincs különösebb szükség az ipari parki fejlesztések támogatásának átalakítására.

9.2. A kedvezményezettek által az interjúk során megfogalmazott javaslatok összegzése Ipari parkok és inkubátorházak A fejlesztéspolitikával kapcsolatos elvárások, javaslatok egy része természetesen szorosan kötődött a vizsgált támogatáshoz. Ezek közül legnagyobb hangsúllyal szerepelt a pályázati rendszer átláthatósága, egyszerűbbé tétele, a bürokrácia csökkentése.142 Szintén többen említették a pályázati értékelési rendszer átláthatóságának erősítését. A finanszírozáson belül többször elhangzó elvárás volt a források hatékony kihelyezése a célpiacra. Az általános érvényű javaslatok között több esetben is felmerült az, hogy szükség lenne az inkubátorház definiálására, minősítési rendszerének kialakítására. Ezen kívül többen is felvetették, hogy a működő inkubátoroknak is szükségük lenne pályázatokra, a fejlesztéspolitikának nem csak az újak kialakítására kellene koncentrálnia. Logisztikai vállalkozások A logisztikai központok közül csak kevesen értékelték a GVOP konstrukciót más pályázati lehetőségekkel összevetve. Az értékelők válaszaiból azonban egyértelmű kép rajzolódott ki az intézkedés megítéléséről. A pozitívumok között egyértelműen a fejlesztési lehetőséget; a vissza nem térítendő forrást említették. Többen jelezték, hogy e nélkül nem kezdtek volna fejlesztésbe, de akadt olyan válaszadó is, aki szerint pl. a Közép-Dunántúlon már túl sok a fejlesztési pályázat, mindenki logisztikai kapacitást fejleszt, holott ennek a régiónak elegendő lenne a meglévő erőforrásait kihasználni; vagyis a támogatások bizonyos területeken torzulást is okozhatnak a fejlesztésekben. A negatívumok között a pályázás bürokratikus voltát, lassú adminisztrációját említették meg többen is.

9.3. A szakmai szervezetek javaslatai Az értékelés elvégzése során a három jelentősebb tématerületi szakmai szervezettől javaslatokat kértünk a vizsgált konstrukciók továbbfejlesztésének irányaira vonatkozóan. Mielőtt e javaslatokat ismertetjük, jeleznünk kell, hogy az érintett szervezetek képviselői az adott ágazat regionális versenyképességének javításához mindenekelőtt adócsökkentést tartanak szükségesnek, s az üzleti infrastruktúrafejlesztések átgondolását, továbbfejlesztését csak másodlagos jelentőségűnek ítélik. A következő oldalakon részletesen is ismertetjük ez utóbbi típusú javaslatokat.

142

A pályázatkészítés és projektmegvalósítás adminisztrációs terheire vonatkozóan a jelen értékelést készítő szakértők részvételével 2008-ban részletes adatfelvételre és javaslattételre került sor. A tanulmányt az NFÜ KOR IH megbízásából a HBF Hungaricum Kft. és a PPH Kft. készítette 2008-ban. 278


Ipari Parkok Egyesülete Az Ipari Parkok Egyesülete az értékeléshez kapcsolódó interjú során rendelkezésünkre bocsátotta 2008-as, jelenleg is érvényesnek tekintett részletes szakmai javaslatát, amit az Új Magyarország Fejlesztési Terv továbbfejlesztéséhez készített. A javaslat főbb elemei a következők: 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

Az országnak – a felülvizsgált Lisszaboni Stratégia prioritásaival is összhangban – a tudásalapú gazdaság létrehozása teremtheti meg a tartós és dinamikus növekedés feltételeit. Célszerű lenne, hogy a GOP súlyát a forráselosztásban igazítsa a kormány a tartalmi célokhoz: az ÚMFT-n belül 30-40%-os növelést tartunk szükségesnek: a jelenlegi 9,3% helyett 12-16%-ot. Fontos lenne, hogy a kormány határozza meg a preferálandó kulcsterületeket (pl.: biotechnológia, IT, gyógyszer, jármű). Célszerű meghatározó szerepet adni az innovációra ösztönző gazdasági környezet kialakításának (keresleti K+F piac megteremtése), az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztésének: a tudományos, technológiai orientáltságú ipari parkok, a technológiai innovációs centrumok, a klaszterek létrehozásának, támogatásának, a tudásközpontok, fejlesztési pólusok rendszere kiépítésének. Megfontolandó, hogy legyen önálló innovációs operatív program (mint Csehországban). Az ÚMFT nem körvonalazta a kiemelt fejlesztési csomópontokat. A hazai ipari parki hálózat kellőképpen fejlett és strukturált ahhoz, hogy befogadja, támogassa és mind jobban kiszolgálja a kiemelt fejlesztési feladatokat. A fejlesztési célok pontosítása segíthet a vállalkozások orientálásában, a parkok szolgáltatási céljainak és feladatainak tervezhetőségében. Fontos a kiemelt fejlesztési területek vállalkozásainak és a kapcsolódó további szereplők (pl. egyetemek, szakképzési és átképzési intézmények) közötti együttműködés, illetve a szinergiák elősegítése. A pályázati rendszer olyan felfogását kellene érvényre juttatni, amely a korszerűsítést tematikus célokhoz köti, a gazdasági struktúra megújulását célozza meg. A pályázó azt fejlessze, amit a piac megkövetel, a struktúraváltásra kapjon kellő késztetést. Az addicionális források felhasználása így a versenyképességet, az alkalmazkodási készség javítását szolgálja. A gazdasági struktúra alakulása továbbra is döntően a tőkebevonástól függ, ezt azonban fokozottan kell igazítani a hazai K+F lehetőségeihez. A kockázati-, garancia tőkealapok, a magvető tőke, az üzleti angyalok bekapcsolása a pályázati rendszerbe egyre sürgetőbb feladat. A tudományos, innovációs parkok számára kiírt pályázatokon lehetőség legyen ipari parkoknak is elindulni. Meg kell szüntetni, hogy a fővárosban a közigazgatási terület lehatárolásával a pályázat kiírója eleve lehetetlenné tette tudományos parkok létesítését. A parkoknak be kell kapcsolódniuk a klaszterek szervezésébe, és ahol lehetséges, elő kell mozdítani a KKV-k és az egyetemek együttműködését. Kormányzati feladat, hogy az ipari parkok csoportosítását az NFGM vizsgálja felül, igazítva a parkok fogalmi rendszerét az EU gyakorlatához, s az ipari parkok egy része kaphassa meg a tudományos, technológiai, innovációs park címet. Az IPE ezen kezdeményezését a NFGM vizsgálandónak minősítette, de ez a munka mindez ideig nem kezdődött el. Az NFÜvel együttműködve az innovációs és technológiai parkok terminus technicus alkalmazásával (mert az EU ezt ismeri és fogadja el), a gyakorlatban kell egy EU konform helyzetet létrehozni. A regionális fejlesztési tanácsok összetételében a régió fejlesztésében részt vevő vállalkozói és K+F szféra képviselete terén változás várható. A szubszidiaritás elvének ugyanis kevéssé felel meg egy olyan regionális irányítási struktúra, amely döntően – szinte kizárólagosan – államigazgatási karakterű. Az eddigi konzultációk reményt adnak arra, hogy a gazdasági társaságok, köztük az ipari parkok szervezetei, a K+F szféra képviselői valamilyen módon részt vegyenek a döntések meghozatalában. Az ipari parkok számára ez nagyobb nyitottságot, aktivitást igényel a helyi és regionális feladatok kidolgozásában és megoldásában. A kistérségek fejlesztésében, a felzárkózás elősegítésében a későbbiekben célszerű fokozottabban támaszkodni az ipari parkokra. Az ipari parkok területi elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy a kormányzat által elfogadott fejlesztési stratégiával rendelkező ipari parkok a körzetükben fejlesztési gócként mozdítsák elő a tőkebevonást, a munkahelyteremtést, a helyi adottságok kiaknázását. Ehhez az is szükséges, hogy a régióknak módjuk legyen a pályázatok tematikájában a régió prioritásait fokozottan érvényesíteni, a prioritások kialakításába bevonva az érintett gazdasági potenciállal rendelkező ipari parkokat is. Mindehhez szükség van arra is, hogy az innovációs alap 50%-a felett (a jelenlegi 25%-kal szemben) a régiók rendelkezzenek.

279


Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége Az MLSZKSZ képviselői a következő pontokban foglalták össze javaslataikat (idézet): 1. 2. 3. 4. 5. 6.

„A kormány olyan gazdaságpolitikai stratégiát fogadjon el, amelynek elkészítésében kiemelt szerep jut a gyakorló szakembereknek. Ehhez kapcsolódóan olyan pályázati rendszert kell kialakítani, aminek keretében az ország érdekeit, a cégek versenyképességét szolgáló fejlesztések támogathatók. A pályázatok legyenek egyszerűek, gyorsan elbírálhatók, ne csak a pályázóra vonatkoztatva legyenek kötelezettségek, hanem a kiíróra is, a feltételrendszer legyen egyszerűen teljesíthető. A jelenlegi ipari park pályázati támogatási forma nem járható olyan szervezetek számára, aki ténylegesen „működik”. A kétfordulós rendszer, a jelentős mennyiségű, többször beadandó dokumentumhalmaz, a feleslegesen bekérendő, nem életszerű igazolások teljesen alátámasztják, hogy a pályázati rendszert olyan személyek találták ki és ellenőrzik, akik nem ismerik az ipari parki területet. Nagyon fontos lenne, hogy az ipari parkot vagy logisztikai szolgáltató központot működtető cégeket az azok által szolgáltatott információknak megfelelően kezeljék: a. Ne kelljen 10 esetben ugyanazokat az információkat tartalmazó kérdőíveket kitölteni, hiszen a „működő” cégeknek erre nincs idejük. b. Legyen egy egységes – a megfelelő jogosultságokkal bírók számára – hozzáférhető adatbázis, ahonnan a különböző elemzéseket el lehet készíteni, és nem kell ehhez sokadszorra megkeresni a szolgáltató céget.”

Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége A Vállalkozói Inkubátorok Szövetségének képviselője az inkubátorház-fejlesztésekkel kapcsolatban a következő javaslatokat fogalmazta meg: 1. 2.

Működtetési, működési támogatás biztosítása. A magasabb színvonalú szolgáltatások fejlesztéséhez (pl. eszközbeszerzés) a mainál magasabb támogatási intenzitás biztosítása.

9.4. Javaslat további indikátorokra Az értékelés során nemcsak azt vizsgáltuk, hogy az alkalmazott indikátorok alapján miként értékelhetők a beavatkozások, de azt is föltártuk, hogy milyen további indikátorokat lehetne a későbbiekben alkalmazni az ipari park, inkubátorház és logisztikai központ-fejlesztések eredményeinek mérésére. Javaslatainkat a következő oldalakon mutatjuk be. Ipari park Az ipari parkok fejlesztéseihez adott támogatások eredményeinek és hatásainak mérésére alkalmazott indikátorok némileg megváltoztak 2004 és 2009 között. A következő táblázatban azt foglaltuk össze, hogy a GVOP 1.2.1. és a 2009-ben meghirdetett ROP-os konstrukciók milyen monitoringmutatókat alkalmaztak.

280


164. táblázat: Ipari parkfejlesztési indikátorok Mutató típusa – útmutatóban

Mutató megnevezése (érintett intézkedések és/vagy komponensek) GVOP 1.2. Támogatott ipari parkok, inkubátorházak, technológiai transzferközpontok száma (1.2.1) A betelepült cégek számának növekedése a támogatott ipari és logisztikai parkokban, inkubátorházakban és technológiai transzferközpontokban (1.2.1, 1.2.2) Közvetlen magánbefektetés a támogatott vállalkozásokba (1.2.1, 1.2.2) Létrehozott és megőrzött munkahelyek száma 1 foglalkoztatottra eső BHÉ-növekedés a támogatott vállalkozásoknál (1.2.1, 1.2.2) ROP 2009 – ipari park A támogatásban részesített ipari parkok és ipari területek nettó beépítettségének növekedése Bruttó hozzáadott érték-növekedés a program hatására Az ipari parkban foglalkoztatottak számának növekedése Az ipari parkba betelepült vállalkozások száma Támogatás által indukált beruházások nagysága Megtartott munkahelyek száma Teremtett munkahelyek száma Teremtett munkahelyek száma – hátrányos helyzetűek Teremtett munkahelyek száma – nők Az ipari park által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevők számának növekedése Az ipari parkba betelepült vállalkozásoknak a kötelező fenntartási időszak alatti árbevételnövekedése A fejlesztés eredményeként korszerű infrastruktúrával ellátott ipari parkok és ipari területek nagysága

Output Eredmény Eredmény Eredmény Hatás Eredmény Eredmény Hatás Eredmény Eredmény Eredmény Eredmény Eredmény Eredmény Eredmény Eredmény Output

Mértékegység Db Db HUF Db % % % % Db HUF Db Db Db Db Db % Ha

Értékelési eredményeink szerint a GVOP 1.2-ben alkalmazott indikátorok közül a BHÉ és a közvetlen magánbefektetések növekedését mérők kedvezményezettek által beküldött értékeinek megbízhatósága megkérdőjelezhető. Ezt a kérdést a ROP-ok sem kezelik megfelelően, s így nem lehetünk biztosak abban, hogy a kedvezményezettektől kapott értékek és a valóság közötti összhang biztosított. Ugyanakkor az NFGM és a Promei közös ipari parki adatgyűjtéséből jó minőségű információk állnak rendelkezésre az ipari parkokban folyó vállalkozási tevékenységről, így javasoljuk, hogy az indikátorok későbbi meghatározásakor az NFGM és az NFÜ teremtsen összhangot a két adatgyűjtés között. Legalább 6 indikátor értéke már ma is meghatározható, pl. az NFGM-Promei adatgyűjtése segítségével: · · · · · ·

A támogatásban részesített ipari parkok és ipari területek nettó beépítettségének növekedése Az ipari parkban foglalkoztatottak számának növekedése Az ipari parkba betelepült vállalkozások száma Támogatás által indukált beruházások nagysága Az ipari parkba betelepült vállalkozásoknak a kötelező fenntartási időszak alatti árbevétel növekedése A fejlesztés eredményeként korszerű infrastruktúrával ellátott ipari parkok és ipari területek nagysága

A szakmai konszenzus szerint ezek közül „A támogatásban részesített ipari parkok és ipari területek nettó beépítettségének növekedése” indikátor a leglényegesebb, s az ipari park-menedzsment teljesítményét leginkább mérő mutatószám. A szakmai szervezetekkel folytatott interjúk tapasztalatai és értékelési eredményeink alapján javasoljuk továbbá, hogy a jövőben kerüljön sor olyan monitoring jellegű adatgyűjtésekre is, melyek alkalmasak az export- és a K+F tevékenység változásának, illetve az ipari parkokon belüli kapcsolatok erősödésének mérésére: -

Az ipari parkban letelepedett, dominánsan (50 % felett) export-tevékenységet folytató vállalkozások száma; A betelepült vállalkozások közötti szerződéses kapcsolatok száma; K+F tevékenységet igazoltan folytató vállalkozások száma; Az ipari parkban működő vállalkozások által az ipari park területén alkalmazott diplomás foglalkoztatottak száma. 281


Az értékelés elvégzése során azt tapasztaltuk, hogy számos ipari park esetében rendkívül alacsony a betelepült vállalkozások magasabb szintű szolgáltatások iránti kereslete. A GVOP és a ROP indikátorai azonban nem mérték és nem mérik a különböző szolgáltatások igénybevételének alakulását. Annak ellenére sem, hogy az ipari parki fejlesztéseknek ez az egyik kulcsa. Inkubátorház A GVOP 1.2.1. konstrukció monitoringmutatói között nem találtunk olyat, ami speciálisan az inkubátorház-fejlesztések eredményeinek mérését tette volna lehetővé. A 2009-es ROP-os kiírások már tartalmaznak ilyeneket, ezeket a következő táblázatban jelöltük meg. 165. táblázat: Inkubátorház-fejlesztési indikátorok Mutató típusa – útmutatóban

Mutató megnevezése (érintett intézkedések és/vagy komponensek)

Mértékegység

GVOP 1.2. Output


db

Output


db

Eredmény

A betelepült cégek számának növekedése a támogatott ipari és logisztikai parkokban, inkubátorházakban és technológiai transzferközpontokban (1.2.1, 1.2.2)

db

Eredmény

Közvetlen magánbefektetés a támogatott vállalkozásokba (1.2.1, 1.2.2)

HUF

Eredmény

Létrehozott és megőrzött munkahelyek száma

Db

Hatás

1 foglalkoztatottra eső BHÉ növekedés a támogatott vállalkozásoknál (1.2.1, 1.2.2)

%

ROP 2009 – vállalkozói inkubátorház Eredmény

A támogatásban részesített inkubátorház kihasználtságának növekedése

nm

Eredmény

Bruttó hozzáadott érték-növekedés a program hatására

%

Hatás

Támogatás által indukált beruházások nagysága

HUF

Eredmény

Teremtett munkahelyek száma

Db

Eredmény

Teremtett munkahelyek száma – hátrányos helyzetűek

Db

Eredmény

Teremtett munkahelyek száma – nők

Db

Eredmény

Új inkubátorház kialakítása esetén a betelepülő vállalkozások száma

Db

Eredmény

Új vállalkozások száma

Db

Míg a ROP-os ipari parki fejlesztéseknél a „Támogatás által indukált beruházások nagysága” eredményindikátorként jelenik meg, addig az inkubátorházfejlesztéseknél hatásindikátorként. A különbségtétel okai nem ismertek előttünk. A bruttó hozzáadott érték növekedésének mérésével kapcsolatos aggályaink – az ipari parkokhoz hasonlóan – itt is fölmerülnek. Az inkubátorház-fejlesztések eredményeinek mérésével kapcsolatban azokat a további indikátorokat vizsgáltuk, amelyek arra irányulnak, hogy az inkubátorház képes-e betölteni hivatását, azaz (a) kezdő vállalkozások számára (b) átmeneti jelleggel (jellemzően 5 év) (c) telephelyet és (d) szolgáltatásokat biztosítani, ösztönözve a bérlőket arra, hogy mihamarabb a piacon folytassák tovább a tevékenységüket. A tipikus működés ugyanis az, hogy olcsó irodabérletként funkcionálnak érdemi szolgáltatás nélkül. E hipotézis ellenőrzését (és egyben a nem szándékolt kedvezőtlen hatások kontrollálását) a következő indikátorok segítségével tartjuk vizsgálhatónak: -

Az inkubátorházat a fenntartási időszak során elhagyó, de tovább működő vállalkozások száma; Az inkubátorházban működő vállalkozások számára biztosított szolgáltatások száma (pl. közös titkárság, őrzés, tanácsadás); Az inkubátorházat igénybe vevő termelő vállalkozások aránya. 282


Logisztikai központ A logisztikai szolgáltatás-fejlesztések monitoringmutatói körében a GVOP 1.2.2-höz képest jelentős változás következett be a GOP 3.2.1. esetében. Mint az alábbi táblázat is mutatja, a GOP-os konstrukció az intermodalitás növelésére helyezte a hangsúlyt, s ezzel illeszkedett a Magyar Logisztikai Stratégia (2007–2013) célkitűzéseihez. 166. táblázat: Logisztikai szolgáltatás-fejlesztési indikátorok Mutató típusa – útmutatóban Output Output Eredmény Eredmény Eredmény Hatás

Eredmény Eredmény

Mutató megnevezése (érintett intézkedések és/vagy komponensek) GVOP 1.2. Támogatott ipari parkok, inkubátorházak, technológiai transzferközpontok száma (1.2.1) Támogatott logisztikai központok száma (1.2.2) A betelepült cégek számának növekedése a támogatott ipari és logisztikai parkokban, inkubátorházakban és technológiai transzferközpontokban (1.2.1, 1.2.2) Közvetlen magánbefektetés a támogatott vállalkozásokba (1.2.1, 1.2.2) Létrehozott és megőrzött munkahelyek száma 1 foglalkoztatottra eső BHÉ növekedés a támogatott vállalkozásoknál (1.2.1, 1.2.2) GOP 3.2.1. A projekt befejezési évét közvetlenül követő 3 üzleti évben a pályázó összes árbevétel(egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói adóalapba beszámított bevétel) növekménye a támogatás összegének arányában A projekt befejezési évét közvetlenül követő 3 üzleti év egységnyi intermodális átterelés növekményre eső támogatási összeg

Mérték-egység db db db HUF Db %

% HUF/TEU (HUF/tonna)

A GOP-ban alkalmazott indikátorok alkalmasak a fejlesztések eredményeinek mérésére. Javaslatként azt fogalmazzuk meg, hogy az MLSZKSZ által önkéntes jelleggel gyűjtött adatok és az alkalmazott monitoring mutatók között maradjon fenn az összhang (ez a GOP 3.2.1. esetében már biztosított). Javasoljuk továbbá, hogy az MLSZKSZ adatgyűjtéséhez kapcsolódóan a monitoringmutatók közt jelenjenek meg a logisztikai szolgáltatások számát és a logisztikai központ által kiszolgált vállalkozások körét mérő indikátorok: -

A logisztikai központ szolgáltatásait igénybe vevő hazai vállalkozások száma; A logisztikai központ szolgáltatásait igénybe vevő külföldi (magyarországi telephellyel nem rendelkező) vállalkozások száma; A nyújtott logisztikai szolgáltatások száma (pl. vámszolgáltatás, raktározás).

9.5. Javaslat további értékelések elvégzésére 1. Többváltozós adatelemzési eredményeink arra utalnak, hogy az I. NFT pályázói aktvitását (mely szervezet pályázott, hányszor és mennyi forrást nyert) befolyásolta, hogy a potenciálisan pályázó szervezetek környezetében, üzleti kapcsolathálózatában jelen voltak-e projektfejlesztéssel és -menedzsmenttel foglalkozó professzionális tanácsadó szervezetek, szereplők. Számos jel utal arra, hogy a „pályázati járadékvadászat” jelensége megragadható statisztikai eljárásokkal is, a GVOP 1.2. esetében kimutathatóan, más intézkedéseknél gyaníthatóan. A pályázati járadékvadászat mértékére, előfordulásának mintázataira vonatkozóan azonban további, az I. NFT egészét átfogó értékelések elvégzése látszik szükségesnek. 2. A szakmai szervezetek és a kedvezményezettek képviselőivel készült interjúk arra hívták fel a figyelmet, hogy az ország versenyképessége szempontjából fontos üzleti infrastruktúra-fejlesztések nemzetközi környezetének és azon belül a kelet-középeurópai országok hasonló célú politikáinak vizsgálata további értékelési és kutatási projektek tárgyát képezheti. Ennek az az indoka, hogy mind a logisztikai ágazat 283


szereplői, mind pedig az ipari parkok a hasonló szolgáltatásokat kínáló szlovákiai, romániai, szlovéniai, csehországi és lengyelországi társakkal versenyeznek, s a globális világgazdaságban az ipari telephelyválasztási döntések meghozatalakor egy-egy ország versenyképessége jelentős befolyással bír. Mind az ipari parkok, mind a logisztikai szolgáltatók azt jelezték, hogy a szomszédos országokban működő társakkal folyó üzleti versenyben a magyarországi aktorok lemaradása figyelhető meg. Az értékelés lefolytatásakor e kérdéskörrel csak érintőlegesen tudtunk foglalkozni, ám az ország üzleti infrastruktúra-politikájának továbbfejlesztéséhez szükségesnek tartjuk a fentiekben jelzett, a szakmai szervezetektől, szereplőktől érkező hipotézisek vizsgálatát. Megfontolandónak tartjuk, hogy erre az értékelésre a partnerországok fejlesztéspolitikai értékelő egységeinek együttműködésében kerüljön sor. 3. A vizsgált beavatkozások ipari parkokban működő vállalkozások gazdálkodására gyakorolt hatásait csak korlátozottan tudtuk vizsgálni az értékelés során. Ennek okai a következők voltak: ·

·

·

mivel nem állt rendelkezésre megbízható adatbázis az ipari parkokban működő vállalkozásokról, ezért az értékelés első szakaszában a rendelkezésünkre bocsátott ipari parki beszámolók alapján adatbázisba kellett gyűjtenünk az ipari parkokban működő vállalkozások adatait. Ezt követően a vállalkozásokhoz olyan azonosítót kellett rendelnünk, ami lehetővé tette más adatbázisokkal való összekapcsolásukat. Az adatbázis-építő munka során világossá vált számunkra, hogy egyrészt csak a társas vállalkozások gazdálkodási adatait tudjuk vizsgálni, másrészt az ipari parki beszámolók számos helyen hiányosak és kiigazításra szorultak. Mivel e projekt kereteit ezek a feladatok messze meghaladták, ezért csak a 2004-2008 közti időszakra vonatkozóan rendeztük adatbázisba az ipari parkokban működő társas vállalkozásokat. Az 1997-2008-as időszakra végrehajtott ipari park szintű vizsgálatunk során azt az összefüggést tártuk föl, hogy a támogatás megítélését követően átlagosan négy év múlva jelentkeznek ökonometriai módszerekkel is azonosítható kedvező beavatkozási hatások. Az ipari parki vállalkozások gazdálkodásának változását (és ezzel a beavatkozás közvetett hatásait) mi azonban csak a 2004-2007 közti időszakra tudtuk vizsgálni, mivel a 2008. évre vonatkozóan sem az APEH TAO, sem az IRM mérlegadatai nem álltak rendelkezésünkre. Ezzel a vizsgálat időtartama úgy szűkült le, hogy az a kapott eredmények érvényességét jelentősen korlátozta. Mint azt e Jelentés 2.1. fejezetében bemutatjuk, számos projekt csak 2007-ben fejeződött be, így logikailag is kikövetkeztethető módon a végrehajtott ipari parki fejlesztések közül számos 2007-ben még nem fejthetett ki érdemi hatást a parkokban működő vállalkozások gazdálkodására. Az ipari parkokban működő vállalkozások gazdálkodásának ökonometriai vizsgálat során a „különbségek különbsége” (DiD) módszert alkalmaztuk az átlagos beavatkozási hatások azonosítására. A rendelkezésünkre álló idő- és erőforrásbeli keret nem tette lehetővé a panelvizsgálat lefolytatását.

A kapott eredmények azt mutatták, hogy a beavatkozásnak nem volt érdemi hatása az ipari parkokban működő vállalkozások gazdálkodására. A fentebb említett okok miatt azonban a kvantitatív vizsgálat eredményét nem tekinthetjük robusztus eredménynek, mindössze a rendelkezésre álló adatok, idő- és erőforrásbeli keret mellett annyit állíthatunk, hogy a beavatkozás hatása nem kimutatható. Úgy véljük azonban, hogy a későbbiekben e megállapítást érdemben módosíthatja, ha az ökonometriai hatásvizsgálat elvégzésére a 2008-as és a 2009-es gazdálkodási 284


adatok bevonásával és panelregresszió alkalmazásával ismételten sor kerül. Ez a megoldás képes lenne azt a problémát is kezelni, amit az interjúk során tártunk föl, nevezetesen, hogy az ipari parki fejlesztések közvetett haszonélvezői azok a (gyakran újonnan betelepülő) vállalkozások voltak, melyek a végrehajtott infrastrukturális fejlesztések elsődleges használói. A panel technika robusztusabb eljárás az egyszerű DiD becsléssel szemben, kevésbé érzékeny a modellspecifikációs hibákra. Ezzel a módszerrel könnyebben kezelhetőek a változó elemszámból fakadó különbségek is. A megválasztott becslési eljárás konkrét formájánál is nagyobb súllyal esik latba az ökonometriai vizsgálat eredményessége és „valósághűsége” esetén az adatok minősége. Az ipari parkba települt vállalatok esetén foglalkoztatási adatokkal egyaránt nem rendelkeztünk – habár erre vonatkozóan számítottunk „proxy” változót, ennek megbízhatósága erősen megkérdőjelezhető. Robusztusabb eredmény eléréséhez a hosszabb idősor és a panel technika mellett számottevően javítani kell az elérhető adatok minőségét, például az APEH TAO adatbázisból elérhető, a foglalkoztatásra, más állami támogatás igénybevételére, illetve a beruházásokra vonatkozó konkrét adatok felhasználásával.

9.6. További javaslatok 1. Az inkubátorházak kialakításával, fejlesztésével kapcsolatban nem tudtuk bizonyítani, hogy nem iroda- és műhelyházak, hanem magasabb szintű szolgáltatásokat nyújtó központok épültek ki. Ez részben azért van így, mert a hazai KKV-knek csak szűk csoportja igényli jelenleg ezeket a szolgáltatásokat. Ugyanakkor megállapításaink csak a GVOP 1.2.1. révén megvalósult inkubátorház-fejlesztésekre vonatkoztathatók, mivel a populáció meghatározásának nehézségeiből fakadóan nem tudtuk elvégezni a hazai inkubátorházak teljes körű felmérést. Mindezek alapján indokoltnak látjuk a kormányzat inkubátorház-fejlesztési politikájának átgondolását, a definíció pontos meghatározását, a célok és az alkalmazott eszközök körének áttekintését, és a jelenleg működő inkubátorházak teljes körű felmérését. Az értékelési jelentés több pontján is jeleztük, hogy az inkubátorház-fejlesztések vizsgálatát nagyban megnehezíti magának az inkubátorház-populációnak az azonosíthatatlansága. Ennek elsősorban az az oka, hogy – szemben az ipari parkokkal és logisztikai szolgáltató központokkal – az inkubátorházak minősítésének csak tudományos megközelítései léteznek, a kormányzat nem határozta meg, hogy mit és kit tekint inkubátorháznak. Az inkubátorházakat gyakran keverik innovációs központokkal, iroda-szolgáltató házakkal, a funkciók közti lehatárolás is szükséges. Tekintve, hogy mind az NFT, mind pedig az ÚMFT jelentős fejlesztési forrásokat allokált az inkubátorházak kialakítására, szükséges lenne teljeskörűen felmérni a hazai inkubátorházak populációját, majd ennek alapján és a korábbi javaslatokat (VISZ, SEED Alapítvány) szintetizálva, esetlegesen kidolgozni minősítési rendszerüket. 2. A napjainkban végrehajtott üzleti infrastruktúra-fejlesztésekre a gazdasági válság időszakában kerül sor. A mai fejlesztések tervezésekor arra kell figyelemmel lenni, hogy a válságot követően vélhetően újra felélénkül az érdeklődés a magyarországi ipari telephelyek iránt. A kérdés így az, hogy – a fejlesztések segítségével – Magyarország alkalmassá válik-e arra, hogy ne csak olyan vállalkozásokat tudjon visszacsábítani, akik itt zárták be a kapacitásukat, hanem új ipari kapacitásokat is ide vonzzon. Az ipari parkok és a logisztikai szolgáltató központok fejlesztése e célok elérését szolgáló eszköz lehet, ám csak más, befektetés-ösztönző eszközökkel együtt alkalmazva, pl. országmarketing, versenyképes adópolitika, tőkebehozatal közvetlen ösztönzése, beszállítói programok. A GVOP 1.2. intézkedéstől a tervezők számos olyan hatást vártak, melyek bekövetkezését nem tudtuk igazolni, vagy pedig bekövetkezésük és a beavatkozás közti ok-okozati kapcsolat meglétét nem tudtuk 285


bizonyítani, pl. technológiaintenzív iparágak súlyának és a külföldi tőkebefektetések növekedése, a beszállítói hálózatok erősödése. Interjús adatgyűjtésünk során azt tapasztaltuk, hogy az üzleti infrastruktúra fejlesztése ott váltott ki gyors és kedvező hatást e területeken, ahol a fejlesztésre konkrét piaci, befektetői igény jelentkezésével párhuzamosan került sor. Ez azt mutatja, hogy amennyiben a fejlesztéspolitika támogatni kívánja a fenti célok megvalósulását, akkor a mainál rugalmasabb, a jelentkező befektetési igényekhez gyorsan alkalmazkodni tudó (pl. egyedi kormánydöntés, vagy kedvezményes hitelekkel kombinált) konstrukciókat kell kialakítania. Olyanokat, amelyek a jelentkező befektetői igények kielégítéséhez szükséges infrastruktúra-fejlesztési támogatást a mainál rugalmasabban tudják biztosítani. A GOP-2009-2.1.3 „Magas foglalkoztatási hatású projektek komplex támogatása” és a ROP „Ipartelepítés” c. konstrukciók143 életre hívását a fentiekben részletezett összefüggések is indokolták. Ezek olyan konstrukciók, amelyek a vállalkozások működési helyszínéül szolgáló infrastruktúra fejlesztésével a vállalkozások üzleti környezetének a javítását (is) szolgálják. A GOP konstrukció elsősorban a nagyvolumenű és jelentős számú munkahelyet teremtő beruházások komplex megvalósulását támogatja, míg a ROP-os konstrukciók a telephelyek infrastrukturális fejlesztését. Logikájában mindkettő különbözik a GVOP 1.2.1. konstrukciótól (és „utódjától”, a ROP ipari park- és inkubátorház-fejlesztési konstrukciójától144), hisz annál az ipari telephelyeket működtető szervezetek valósítottak meg infrastukturális fejlesztéseket azért, hogy a már betelepültek és a betelepülők számára a korábbinál vonzóbb üzleti környezetet teremtsenek. A GOP 2.1.3. és az ismertetett ROP „Ipartelepítés” viszont a telephelyen beruházni, fejleszteni kívánó vállalkozásnak biztosít olyan támogatást, aminek segítségével infrastrukturális fejlesztést (is) meg tud valósítani. E hasonló célokat eltérő eszközökkel szolgáló konstrukciók gyakorlati, mikroszintű, a konkrét fejlesztéseknél megnyilvánuló kapcsolódása kevéssé ismert. A GVOP 1.2.1. értékelésének tapasztalatai arra utalnak, hogy a fejlesztési támogatások rendszerének rugalmasságát növelhetné, amennyiben lehetőség lenne az ipari parkokat működtető szervezeteknek és a betelepülni kívánó vállalkozásoknak e konstrukciók mindegyikéből egymáshoz kapcsolt, „kétkomponensű” támogatást nyújtani. A rugalmasságot az is növelné, ha ezek a pályázati ablakok folyamatosan nyitva lennének, s lehetőség lenne a beérkezést követően a gyors elbírálásra, hisz pl. a GVOP 1.2.1. pályázatok beadásának 2005. december 31-i lezárultát követően 2007 második feléig nem volt nyitva ipari telephelyfejlesztési pályázati ablak, majd 2008 első negyedéve és 2009 harmadik negyedéve között sem. 3. A támogatott logisztikai vállalkozások üzleti igényeivel és lehetőségeivel a GVOP 1.2.2. konstrukció összhangban volt, amit nemcsak interjús adatgyűjtésünk eredményei támasztanak alá, hanem az is, hogy kiemelkedően magas volt a támogatás iránti kereslet, s az ebből fakadó túljelentkezés. A konstrukció támogatásával azonban nem a regionális és intermodális logisztikai szolgáltató központok jutottak elsősorban fejlesztési lehetőséghez, hanem a kisebb, szállítással, szállítmányozással és raktározással foglalkozó vállalkozások. Ennek oka elsősorban a támogatás nagysága volt, mivel a 100 millió forintban meghatározott maximális támogatási összeg révén csak kisebb raktárfejlesztéseket lehetett megvalósítani. A konstrukció utódjának tekinthető GOP 3.2.1. konstrukció olyan szabályozási eszközöket alkalmaz, ami e problémát már kezelni képes, s ennek következtében a 2007 utáni logisztikai támogatások elsősorban az intermodális és regionális logisztikai szolgáltató központok fejlesztését szolgálják. A nem ilyen központokban működő 143

DAOP- 2009 - 1.1.1./D; DDOP- 2009 - 1.1.1./E; ÉAOP- 2009 - 1.1.1./E; ÉMOP- 2009 - 1.1.1./B; KDOP2009 - 1.1.1./D; KMOP- 2009 - 1.5.3./B; NYDOP- 2009 - 1.3.1./E 144 DAOP-2009-1.1.1 / A és C; DDOP-2009-1.1.1 / A,C és B; EMOP-1.1.1 / A és C; KDOP-2009-1.1.1 / A és B; KMOP-2009-1.5.3 / D és A; NYDOP-2009-1.3.1 / A,B és C 286


logisztikai vállalkozások körében jelentős támogatási igény fogalmazódott meg a kisebb léptékű, elsősorban a szállítás, szállítmányozás és raktározás eszközállományát bővítő fejlesztések megvalósításához kapcsolódóan. Ezek támogatására a GOP2.1.1/A, B, C, GOP-2.1.2/A, B,C, és KMOP-1.2.1/A és B jelű konstrukciók nyújtanak lehetőséget, ám szükséges a potenciális kedvezményezettek figyelmét a mainál célzottabban felhívni e fejlesztési lehetőségekre, mivel interjúalanyaink egy része nem rendelkezett e lehetőségek ismeretével. 4. A következőkben egy olyan telephely-fejlesztési támogatási forma kialakítására teszünk javaslatot, ami különösen a nagy munkanélküliséggel, jelentős munkaerőkapacitásokkal rendelkező kistérségekben lehet szükség. Olyan területen, ahol a humán erőforrás, az elérhetőség megfelelő, s nem az iparterületek hiánya, vagy azok ára jelenti a termelési célú beruházások korlátjait. Egy új termelő beruházás vonzásához elengedhetetlen, hogy egy adott település megfelelő telephelyi feltételeket kínáljon. Azaz rendelkeznie kell olyan ipari, gazdasági minősítésű területtel, ahol vagy már elérhető, vagy rövid időn belül kialakítható lehet a közmű-, útcsatlakozással rendelkező terület. Ilyen területek rendelkezésre állásában az önkormányzatoknak felelősségük, katalizátor szerepük van, hisz az önkormányzati törvény alapján feladataik közé tartozik a munkahelyteremtés elősegítése. ·

·

·

·

Törekedni kell arra, hogy az ország – kistérségi szinten – le legyen fedve legalább termelő tevékenységre alkalmas ipari célú területekkel és inkubátorházakkal. Ehhez szükséges – a fentiekben megfogalmazottak alapján - az egyes ingatlanfejlesztési tevékenységek definiálása és számbavétele. A felmérésnek a regionális szintet bevonva országos lefedettségűnek kell lennie. A felmérésbe, illetve adatbázis kialakításában javasolt az ITD-vel való együttműködés, mely szervezet a területek kiajánlásában vehet részt. A felmérést javasolt legalább 2 évente frissíteni, átértékelni. A felmérés, adatbázis összeállítása alapján szükséges támogatói szinten egy stratégiai döntés meghozatala (pl. operatív program, vagy akcióterv szinten), hogy mely településeken van szükség iparterület, inkubátorház, vagy pl. intermodális logisztikai központ fejlesztésére. Nyilvánvalóan elsősorban ott, ahol jelenleg nem érhető el önkormányzati tulajdonú, vagy befolyású szabad fejlesztési terület. Ennek eredménye, hogy kijelölésre kerülnek azok a területek, ahol szükséges lehet ipari (inkubátor, vagy logisztikai) célú terület fejlesztésére. Következő lépésben e települések megszólítása, felkérése szükséges műszaki tervek, befektetés-ösztönzési program készítésére, valamint a tulajdonviszonyok rendezésére. Ez utóbbi kulcskérdés, mivel a tapasztalatok alapján a települések közti versenyben jelentős hátrányban vannak azok, ahol az önkormányzat vagy a befolyása alatt lévő gazdasági társága birtokában nincs termelő tevékenység telepítésére alkalmas ingatlan, azzal szemben, ahol az önkormányzat a piaci árhoz viszonyítva kedvezményes feltételekkel tud beruházási területet biztosítani. A tulajdonviszonyok e célú rendezését akár még település-rendezési szabályozással is ösztönözni lehet. Az ipari parkok létesítésénél is preferálni javasolt a barnamezős területek fejlesztése, akár nagyobb támogatási mértékkel is. A fentiek eredményként kivitelezésre előkészített projektek lesznek. Az előkészítési szakasz után jöhet a tervezett ingatlanfejlesztések megvalósítása. Ehhez egy olyan támogatási rendszert (felhívást) kell működtetni, melyre folyamatosan adhatók be a konkrét, korábban elvben jóváhagyott fejlesztési igények finanszírozására. A rendszernek alkalmasnak 287


kell lenni arra, hogy a beérkezett projekt javaslatokról maximum 3-4 héten belül döntés születik. A fenti rendszert javasolt állandóan működtetni, miközben a beruházások finanszírozásához alkalomadtán uniós, vagy hazai forrást lehet felhasználni. Az újonnan kialakuló un. Telephely-fejlesztési pályázatokat elsősorban meglévő, barnamezős telephelyek fejlesztésére, korszerűsítésére kell használni. Amennyiben új zöldmezős beruházásoknál telekhatáron belül támogatnak infrastruktúra-fejlesztést, úgy arra kell törekedni, hogy országos szinten ne legyen versenytorzító hatása a beruházások eltérő helyszínen lévő preferálásával. Természetesen a hátrányos helyzetű, nagy munkanélküliséggel sújtott, illetve a fejlettebb települések között továbbra is javasolt különbséget tenni, különösen az elérhető támogatási intenzitásában.

288


9.7. A javaslatokat összefoglaló nyomon követési tábla 167. táblázat: Értékelési javaslatok nyomon követési táblája Értékelési javaslat

Hivatkozás (ÉJ fejezet)

Indoklás

Elvárt eredmény

Értékelők által megfontolásra javasolt bevezetési időpont

Célszereplő

Az ipari parkokban működő vállalkozások elsősorban az alapinfrastruktúra és az alap- szintű üzleti szolgáltatások fejlesztése iránt mutatnak valós igényt.

9.1. fejezet

Az ipari telephelyek infrastrukturális fejlesztéseit támogató konstrukciók működtetése

Folyamatos

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ROP IH

2. A pályázással és projektmenedzsmenttel kapcsolatos adminisztrációs terhek jelentős csökkentése

Szakmai szervezetek és kedvezményezettek elvárása

9.2. és 9.3. fejezetek

Pályázási és projektmenedzsmentfolyamatok egyszerűsítése

2010 második fele

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

3. Az üzleti infrastruktúrafejlesztési konstrukciók monitoringmutatóinak módosítása, az indikátorok körének bővítése

A GVOP 1.2. értékelésének tapasztalatai alapján indokolt az alkalmazott indikátorok rendszerének módosítása.

9.4. fejezet

Monitoringmutatók módosítása

2010 második fele


A jelen értékelés során fölmerült kérdések további vizsgálata

9.5. fejezet

3 darab értékelés

2011 második fele

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KOR IH

A kormányzati támogatással megvalósult és megvalósuló inkubátorház-fejlesztések eredményeiről nincs átfogó képünk. A szakmai szervezetek és néhány kedvezményezett e telephelytípus fejlesztéseinek eredményességével és hatásosságával kapcsolatban komoly fenntartásokat fogalmazott meg. Ugyanakkor jelezték az inkubátorházak működési támogatásának bevezetése iránti igényt.

9.6. fejezet 1. pont

Átfogó helyzetértékelés

2010 második fele

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium

1. Ipari telephelyek alapinfrastruktúrájának fejlesztését támogató konstrukciók működtetése

4. További értékelések elvégzése (pályázati járadékvadászat, EU új tagállamainak befektetésösztönzési eszközei, ipari parkokban működő vállalkozások gazdálkodásának változása) 5. A magyarországi inkubátorházak felmérése, minősítési, és esetleges működési támogatásrendszerük kidolgozása

289


6. Az ipari parkok fejlesztéseit támogató konstrukciók rugalmasabbá, a jelentkező befektetői igényekhez jobban alkalmazkodóvá tétele

a) A támogatások igénylésének lehetősége időben korlátozott, egyes években nem volt lehetőség támogatás iránti kérelmet benyújtani. b) A sikeres fejlesztések konkrét befektetői igények kielégítéséhez kapcsolódtak.


a.) folyamatosan „nyitva levő” pályázati ablakok b.) komplex, a befektető és az ipari park fejlesztéseit együttesen lehetővé tevő (egymáshoz kapcsolódó) konstrukciók kialakítása

2010 második fele

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ROP és GOP IH

7. A kisebb logisztikai eszköz-, raktár- és szolgáltatásfejlesztési támogatási konstrukciók célzott megismertetése a potenciális pályázókkal

A kisebb logisztikai fejlesztések támogatási (pályázati) lehetőségei kevéssé ismertek a kedvezményezettek körében.


Célzott tájékoztatás

Folyamatos

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium

A nagy munkanélküliséggel sújtott, jelentős munkaerő-kapacitásokkal rendelkező kistérségekben a befektetések vonzására alkalmas ipari telephelyek összehangolt kialakítása, amit a GVOP 1.2. csak korlátozottan tudott elősegíteni


Akciótervben megjelenő támogatási forma kialakítása

2010 vége


8. Új telephely-fejlesztési támogatási forma kialakítása

290


10. Felhasznált dokumentumok Ökonometriai módszertani tanulmányok Bessho, S. – Terai, K. (2008): Competition for private capital and central grants: the case of Japanese industrial parks. http://www.economics.uci.edu/docs/2008-09/terai-09.pdf Billings, S. (2009): Do Enterprise Zones Work? In: Public Finance Review. Vol. 37, No. 1, pp. 68-93 Bondonio, Daniele –Engberg, John (2000): Enterprise zones and local employment: evidence from the states’ programs. In: Regional Science and Urban Economics. Vol. 30, pp. 519-549 Bondonio, Daniele – Greenbaum, Robert T. (2004): The employment impact of business investment incentives in declining areas: an evaluation of the EU Objective 2 Area programs. ICER Working Papers 22-2004, ICER – International Centre for Economic Research. Bondonio, Daniele (2000): Quantitative methods to evaluate geographically-targeted economic development programs. P.O.L.I.S. department's Working Papers 13, Department of Public Policy and Public Choice – POLIS. Bondonio, Daniele (2001): Evaluating Decentralized Policies: How to Compare the Performance of Economic Development Programs across Different Regions or States. P.O.L.I.S. department's Working Papers 16, Department of Public Policy and Public Choice – POLIS. Couch, Jim F. – Atkinson, Keith E. – Smith, Lewis H. (2005): "The Impact of Enterprise Zones on Job Creation in Mississippi" Contemporary Economic Policy, Western Economic Association International, vol. 23(2), pages 255–260. Greenbaum, Robert – Bondonio, Daniele (2004): Losing Focus: A Comparative Evaluation of Spatially Targeted Economic Revitalization Programmes in the US and the EU. Regional Studies, Taylor and Francis Journals, vol. 38(3), pages 319-334, May. http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/evaluation/pdf/expost2006/wp10_interim_repo rt.pdf Kézdi Gábor (2005): Az aktív foglalkoztatáspolitikai programok hatásvizsgálatának módszertani kérdései. (Budapesti munkagazdaságtani füzetek 2004/2). URL: http://mek.oszk.hu/02300/02343 LeSage, James P. (1999): The Theory and Practice of Spatial Econometrics, Department of Economics. University of Toledo, http://www.spatial-econometrics.com Lőrincz László (2007): A járadékszerzés elmélete. In: Kormányzás – közpénzügyek – szabályozás. II. évfolyam (2007) 1. szám, 105–125. oldal Neumark D. – Kolko J. (2008): Do enterprise zones create jobs? Evidence from california's enterprise zone program. National Bureau of Economic Research, Cambridge. Papke, Leslie E. (1993): What Do We Know about Enterprize Zones? NBER Working Papers 4251, National Bureau of Economic Research, Inc. Papke, Leslie E. (1994): Tax Policy and Urban Development: Evidence From The Indiana Enterprise Zone Program. NBER Working Papers 3945, National Bureau of Economic Research, Inc. Wooldridge, Jeffrey M. (2004): Introductory Econometrics. A modern approach. MIT Press, 2nd ed, Cambridge. Wooldridge, Jeffrey M. (2008): Econometric Analysis of Cross Section and Panel Data. MIT Press, 2nd ed, Cambridge.

291


Hazai jogszabályok 1997. évi CXLVI. törvény a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről 1998. évi XC. törvény a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről 1999. évi CXXV. törvény a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről 2000. évi CXXXIII. törvény a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről 1/2001. (I. 5.) GM rendelet a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról o Az innováció-orientált ipari parkok beruházásainak és szolgáltatásuk fejlesztésének támogatása, Kódszám: SZT-RE-4, 2001 o Logisztikai centrumok kialakításának és a logisztikai szolgáltatások fejlesztésének támogatása, Kódszám: SZT-RE-6, 2001 o Az országos jelentőségű intermodális logisztikai szolgáltató központ hálózat kiépítésének támogatása Kódszám: GKM ILSZKH-2004 o A kombinált fuvarozás támogatása, Kódszám GKM KÁT-2004 26/2003. (III. 4.) Korm. Rendelet a területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól 27/2003. (III. 4.) Korm. Rendelet a térség- és településfelzárkóztatási célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól 47/2003. (IV. 3.) Korm. Rendelet a legkedvezőtlenebb helyzetű megyék – Bács-Kiskun, Békés, BorsodAbaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg – felzárkóztatására szolgáló keretek felhasználásáról 186/2005. (IX. 13.) Korm. Rendelet az „Ipari Park” címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről 103/2007. (V. 9.) Korm. Rendelet a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól szóló 90/2004. (IV. 25.) Korm. rendelet módosításáról 148/2008. (V. 26.) Korm. Rendelet a 2008. évi terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól

Fejlesztéspolitikai dokumentumok 1103/2006. (X. 30.) Korm. Határozat az Új Magyarország Fejlesztési Terv elfogadásáról Nemzeti Akcióprogram a Növekedésért és Foglalkoztatásért 2008–2010, Magyarország, 2008. Agenda Consulting Kft. (é.n.): Tanulmány az Új Magyarország Fejlesztési Terv célkövetési rendszerének kialakításához. http:// www.nfu.hu/download/8468/Hatásútvonal-foglalkoztatás.pdf A Phare programok támogatását 1998-tól a http://www.vati.hu honlapon elérhető információk alapján vizsgáljuk. Állami Számvevőszék (2006): Jelentés a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtásának ellenőrzéséről. 0636 Állami Számvevőszék (2006): Tájékoztató az európai uniós támogatások 2005. évi felhasználásának ellenőrzéséről. 0630 Állami Számvevőszék (2007): Tájékoztató az európai uniós támogatások 2006. évi felhasználásának ellenőrzéséről. 0727 Állami Számvevőszék (2008): Tájékoztató az európai uniós támogatások 2007. évi felhasználásának ellenőrzéséről. 0830 Állami Számvevőszék (2008): Jelentés a gazdaságfejlesztés állami eszközrendszere működésének ellenőrzéséről. 0802 Állami Számvevőszék (2008): Jelentés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség működésének ellenőrzése (sic!). 0812 292


Állami Számvevőszék (2007): Jelentés az uniós támogatások hazai monitoring és ellenőrzési rendszere működésének ellenőrzéséről. 0723 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1080/2006/EK RENDELETE (2006. július 5.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1783/1999/EK RENDELETE (1999. július 12.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról Európai Közösségek Bizottsága, 2005: Kohéziós politika a növekedés és a foglalkoztatás támogatására: közösségi stratégiai iránymutatások a 2007–2013 közötti időszakra – Brüsszel Nemzeti Fejlesztési Terv 2004-2006. Magyarország, 2003. Nemzeti Fejlesztési Hivatal (2005): Jelentés a fejlesztéspolitikáról 1993–2003. Nemzeti Fejlesztési Hivatal (2006): A Strukturális Alapok közbenső értékelése. 2006. június. Pályázati felhÍvás és útmutató „Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése – ipari parkok, iparterületek es inkubátorházak támogatása” cimű pályázati felhíváshoz. Kódszám: DAOP-20091.1.1 / A es C; DDOP-2009-1.1.1 / A,C es B; EMOP-1.1.1 / A es C; KDOP-2009-1.1.1 / A es B; KMOP-20091.5.3 / D es A; NYDOP-2009-1.3.1 / A,B es C http://www.nfu.hu/download/21862/P%C3%A1ly%C3%A1zati%20felh%C3%ADv%C3%A1s%20%C3%A9s% 20%C3%BAtmutat%C3%B3.pdf Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció I. és II. rész. 2005. ÚMFT regionális operatív programok és Akciótervek 2007-13. (http://www.nfu.hu/umft_operativ_programok) UMFT Gazdaságfejlesztési operatív program 2007-13. (http://www.nfu.hu/nft_i_operativ_programok) ÚMFT Közlekedés Operatív Program és Akciótervek 2007-13. http://www.nfu.hu/umft_operativ_programok)

Külföldi szakterületi tanulmányok Chemonics International, Inc. – The Berman Group – Academia Istropolitana Nova 2003: Slovakia Local Economic Project. http://pdf.usaid.gov/pdf_docs/PDACJ869.pdf (Letöltve 2009.07.08) CSES (2006): Study on measuring employment effects. June 2006. http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/evaluation/pdf/empleffect06.pdf Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (2005): Az ipari parkok szerepe az új uniós tagországok ipari szerkezetváltásában – EGSZB állásfoglalás. http://www.ipe.hu/files/EGSZB allasfoglalas.pdf Letöltve: 2009.06.29. ECOTEC, (2003), Ex-Post Evaluation of Objective 1 1994–1999 National report – UK ECORYS-NEI, (2003), Ex post evaluation Objective 1 1994–1999 Member state report Netherlands Eidhammer, O. (2006): Alnabru Logistics Centre. Institute of Transport Economics Norwegian Centre for Transport Research tanulmány. Fleig, A. (2000): ECO-Industrial Parks. A Strategy towards Industrial Ecology in Developing and Newly Industrialised Countries. Deutsche Gesellschaft für Technische Zusammenarbeit (GTZ) GmbH, Eschborn, http://www.gtz.de/de/dokumente/en-eco-industrial-parks.pdf (Letöltve: 2009.07.08) GEFRA – ECORYS – Danish Technological Institute (2007): Ex Post Evaluation of Cohesion Policy Programmes 2000 – 2006 co-financed by the ERDF. (Objective 1 and 2) Work Package 6: Enterprise environment and innovation. Final inception report Policy and Business Analysis March 2007. http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/evaluation/pdf/expost2006/wp6report.pdf

293


KFW. (2002): Swaziland: Matsapha Industrial Park. http://www.kfw-entwicklungsbank.de/EN_Home/Expost_Evaluation_at_KfW/Ex-post_evaluation_reports/PDF-Dokumente_R-Z/swasiland.pdf (Letöltve: 2009.07.08) OECD (2007): OECD Framework for the Evaluation of SME and Entrepreneurship Policies and Programmes. Reid, A. – Miedzinski, M. (2008): Analysing ERDF co-financed innovative projects – technopolis group tanulmány RGL Forensincs et al. (2007): Ex post evaluation of cohesion policy programmes 2000-2006. Work Package 10: „Efficiency: Unit costs of major projects”. First interim report. Stölzle, Wolfgang – Gareis, Karin (é.n.): Konzepte der Beschaffungslogistik – Anforderungen und Gestaltungsalternativen In: Dietger Hahn – Lutz Kaufmann: Handbuch industrielles Beschaffungmanagment vö. 2. Auflage, 401–424. vö. http://books.google.hu/books?id=4nKAC8AM3E8C&pg=PA420&lpg=PA420&dq=Industriepark+F%C3%B6 rderung&source=bl&ots=NBlxWgODMB&sig=iV0VCc420JrHvsK7Vnne5wLseJo&hl=hu&ei=ANw0SqrKB5Gxs Aa3xM3FCQ&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=4#PPA418,M1 Sulgan, M. (2006): Logistics Park Development in Slovak Republic. Transport 2006, vol XXI, No 3, pp197– 200. Stumm, T. (2002): EX-POST EVALUATION OF OBJECTIVE 1, 1994–1999. National Report Austria The Objective 1 Programme in Burgenland 1995–1999. Technopolis group (2008): Analysing ERDF co-financed innovative projects Final report prepared in the framework of the European Commission study on the ERDF co-financed innovative projects and comparative analyses, http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/evaluation/pdf/innovative_projects_fin.pdf Wojnarowá, E. – Polucek, S. (2001): Capital inflow and industrial zones development. Silesian University in Opava, tanulmány Releváns weboldalak: http://de.wikipedia.org/wiki/Gr%C3%BCnderzentrum (letöltés dátuma: 2009.06.17. 12,54) http://de.wikipedia.org/wiki/Industriepark (letöltés dátuma: 2009.06.17. 06,54) http://koeln-bonn.business-on.de/standort-deutschland-ist-viel-besser-als-sein-ruf_id12724.html (letöltés dátuma: 2009.06.15. 19,13) http://www.adt-online.de/homepage.html (letöltés dátuma: 2009.06.17. 11,59) http://www.aiti-park.de (letöltés dátuma: 2009.06.17. 17,54) http://www.bju.de/www/141fded8387b387998eeedd6820f3ee3.php (letöltés dátuma: 2009.06.15. 15,07) http://www.bju.de/www/f228d2e6f9099153388e9470180c8302.php (letöltés dátuma: 2009.06.15. 15,09) http://www.foerderland.de/2335.0.html (letöltés dátuma: 2009.06.17. 17,28) http://www.handelsblatt.com/unternehmen/finanzierung/gruenderzentren-helfen-beim-start;2202071;0 (letöltés dátuma: 2009.06.17. 14,00) http://www.industriepark.info/ (letöltés dátuma: 2009. 06.15. 15,54) http://www.innovationsreport.de/html/berichte/veranstaltungen/9_euroforum_jahrestagung_eigentuemer_betreiber_127077.ht ml (letöltés dátuma: 2009.06.17. 06,32) http://www.it-business.de/news/distributoren/channel-services/logistikdienste/articles/137627/index2.html (letöltés dátuma 2009.06.18. 07,35)

294


http://www.kfw-mittelstandsbank.de/DE_Home/Gruenderzentrum/index.jsp (letöltés dátuma: 2009.06.17. 17,57) http://www.leipziginfo.de/aktuelles/artikel/datum/2008/10/22/foerderung-erschliessung-industrieparknord-leipzig-plaussig/ (letöltés dátuma: 2009.06.15. 19,05) http://www.mylogistics.net/de/news/themen.jsp?typ=search&key=news1031943&typ=search&suchfeld =logistikzentrums (letöltés dátuma: 2009.06.18. 06,54) http://www.openpr.de/news/99987/Groesseres-Logistikzentrum-bezogen-Deutsche-Internet-Apothekemit-300-Prozent-Umsatzwachstum.html (letöltés dátuma: 2009.06.18. 6,17) http://www.solarserver.de/news/news-5204.html (letöltés dátuma: 2009.06.18. 06,13) http://www.unternehmer.de/wissen/beitrag/33/finanzierung_bei_gr%25c3%25bcndungen/150/gr%25c3 %25bcnderzentren%253a_angebote_f%25c3%25bcr_branchen_setzen_sich_durch (letöltés dátuma 2009.06.17. 13,57) http://www.wfb-bremen.de/de/wfb-news-detail?sv%5Bid%5D=168646 (letöltés dátuma: 2009.06.18. 06,25) http://www.wirtschaft.brandenburg.de/cms/detail.php?id=55216 (letöltés dátuma: 2009.06.18. 06,11) Industrieparks in Hessen. Handlungsempfehlungen für aktuelle umweltrechtliche Fragen. 34-35. o. Vö. http://www.umweltallianz.de/imperia/md/content/umweltallianz/5_services/2_abfallwirtschaft-ubilanz/industend.pdf (letöltés dátuma: 2009.06.17. 08,11)

Hazai szakterületi tanulmányok Antalóczy Katalin – Sass Magdolna (2000): Működőtőke-áramlások, befektetői motivációk és befektetésösztönzés a világgazdaságban és Magyarországon. Közgazdasági Szemle XLVII. évf., 2000. május (473–496. o.) Bajmóczy Zoltán (2004): Az üzleti inkubáció szerepe a vállalkozásfejlesztésben. Közgazdasági Szemle, LI. évf., 2004. december (1132–1150. o.) Barta Zoltán – Debreceni Gábor – Dr. Szépvölgyi Ákos (2008): Ipari parkok Fejér megyében. Készült a Párbeszéddel a technológiai fejlődésért című Baross Gábor projekt keretében. Kézirat. Buzás N. – Lengyel I. (szerk.) (2002): Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folyamatok és klaszterek. JATEPress, Szeged. Déri András – Kőhegyi Anita (szerk.) (2009): Logisztika az Európai Unióban és Magyarországon. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest. Erdey László (2004): A működőtőke-áramlás a telephelyválasztás elméletének tükrében. Közgazdasági Szemle LI. évf., 2004. május (472–494. o.) Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (2005): Az ipari parkok szerepe az új uniós tagállamok ipari szerkezetváltásában. 2005. december 15. Farkas Péter (1999): A gazdaságfejlesztõ állam Írországban. Közgazdasági Szemle XLVI. évf., 1999. május (470–482. o.) HBF Hungaricum Kft. – PPH Kft. (2008): Zárótanulmány. A projektgazdák támogatások megszerzésére és felhasználásával kapcsolatos költségeinek felmérése. Az NFÜ KOR IH megbízásából készült elemzés. Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. (2007): Az innovációs és ipari parkok szerepe az innováció erősítésében. Budapest, NKTH tanulmány. Kállay László (2002): Paradigmaváltás a kisvállalkozás-fejlesztésben. Közgazdasági Szemle XLIX. évf., 2002. július–augusztus (557–573. o.) KFTNM (2009): Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatások forrástérképe 2009–2010. KFTNM tanulmány, Budapest. 295


http://www.nfu.hu/download/15568/Innovacios_forrasok_terkepe_2009_2010.pdf (Letöltve: 2009.07.03) KHEM Innovációs Főosztály (2005): Tájékoztató az ipari park programról http://www.khem.gov.hu/data/cms633208/ipari_park.pdf (Letöltve 2009.07.03). Kőhegyi Kálmán (2005): Vállalkozói hálózatok. Közgazdasági Szemle LII. évf., 2005. május (480–493. o.) Logisztikai Akcióterv 2009–2013. http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1988831/logisztikai_akcioterv.pdf (A letöltés időpontja: 2009.07.10.) Ipari Parkok Egyesülete (2005): Az ipari parkok fejlesztési programja. 2005. augusztus Lénárt Péter Róbert (2005): Az ipari parkok fejlődési tendenciái és hatása a regionális és kistérségi fejlettségre. Magyar Innovációs Szövetség. http://www.innovacio.hu/5c_hu.php, Letöltve: 2009.06.29 Magyar Logisztikai Stratégia (2007–2013). http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1821957/MLSNFGM_finalframe_080704.pdf (A letöltés időpontja: 2009.07.10. ) MLSZKSZ (2007): A magyarországi logisztikai szolgáltató központok címelnyerési kritériumrendszerére. MLSZKSZ tanulmány. http://www.mlszksz.hu/images/LSZK_cimnyeresi_kriteriumrendszer.pdf Letöltve: 2009.06.29 Nikodémus Antal (2002): Az ipari parkok szerepe a kormány befektetési politikájában. In: Buzás N. – Lengyel I. (szerk.): Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folyamatok és klaszterek. JATEPress, Szeged, pp. 7–23. Pakucs J. – Papanek G. (szerk.) (2006): Innováció menedzsment kézikönyv. Magyar Innovációs Szövetség tanulmány. http://www.innovacio.hu/tanulmanyok_pdf/innovacio_menedzsment_kezikonyv.pdf Letöltve: 2009.06.25. Pakucs J. (témavezető) (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Magyar Innovációs Szövetség tanulmány. http://www.innovacio.hu/tanulmanyok_pdf/ip_innovacios_szolgalatatasait.pdf Letöltve: 2009.06.26. Pakucs J. (témavezető) (2005): Nemzeti technológiai inkubátor és magvető tőke program. Magyar Innovációs Szövetség tanulmány. http://www.innovacio.hu/tanulmanyok_pdf/ntimp.pdf Letöltve: 2009.06.29. Pakucs J. (témavezető) (2007): Az innovációs és ipari parkok szerepe az innováció erősítésében. NKTH tanulmány. http://www.innovacio.hu/tanulmanyok_pdf/ipari_parkok_szerepe.pdf - Letöltve: 2009.06.29. Pillars Kft (2007): Vállalatok innovatív tevékenységének ösztönzése a Dél-alföldi régióban (HU 0105-11) Phare program utólagos értékelése. Budapest. Rakusz L. (2000): Ipari parkok – IPE tanulmány. http://www.ipe.hu/files/IPARI%20PARKOK.pdf Letöltve: 2009.06.25. Rakusz L. (2007): Ipari parkok fejlesztése – foglalkoztatás. IPE tanulmány. http://www.ipe.hu/files/Ipari%20parkok%20fejlesztese%20foglalkoztatas.pdf Letöltve: 2009.06.26. Rakusz L. szerk. (2009): Ipari parkok – foglalkoztatás -válságmenedzselés . IPE tanulmány 2009. április. Soltész A. – Futó P. – Lányi P. – Kutor S. – Dobák J. (2002): A vállalkozói inkubációs rendszer formái, nemzetközi és hazai működésének gyakorlata, a hazai továbbfejlesztés modelljei és az állami szerepvállalás módszerei. SEED Kisvállalkozás-fejlesztési alapítvány, Budapest. Soltész A. – Futó P. – Lányi P. – Kutor S. – Dobák J. (2003): A vállalkozói inkubátorok jelene Magyarországon, a nemzetközi és hazai fejlesztés lehetőségei, kihívásai. SEED Kisvállalkozás-fejlesztési alapítvány, Budapest. Szanyi Miklós (1998): Ipari beruházások az átalakuló országokban. Egy empirikus felmérés eredményei. Közgazdasági Szemle XLV. évf., 1998. szeptember (851–868. o.) 296


Tóth A. (2003): A logisztika, a logisztikai központok szerepe a terület és településfejlesztésben.In: Süli-Zakar I. (szerk.) 2003: A terület- és településfejlesztés alapjai. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, pp. 413– 432. Városkutatás Kft – Pillars Kft (2007): Phare „Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése” című program utólagos értékelése. Budapest.

GVOP programdokumentumok NFT, Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 2004–2006. 2003 GVOP Program-kiegészítő dokumentum. A GVOP Monitoring Bizottság 2006. május 3-i ülésén jóváhagyott változat. PWC – KPMG – Fitzpatrick Associates (2007): A GOP Ex Ante értékelése. 2007. január 16. KPMG – PWC – Fitzpatrick Associates (2007): A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) közbenső értékelése. 2006. április 11. Jelentés a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 2007. évi megvalósításáról (Határnap: 2007. december 31.) Jelentés az Európai Bizottság számára Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 2004. évi megvalósításáról. 2005. június Jelentés az Európai Bizottság számára Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 2005. évi megvalósításáról. 2006. június Jelentés az Európai Bizottság számára Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 2006. évi megvalósításáról. 2007. június Kónya Márton (2006): Az ÁTI-Sziget Ipari Park 26. jelű üzemcsarnok átalakítás I. ütem. GVOP 1.2.1 projekt. Esettanulmány.

297


11. A mellékletek bemutatása 168. táblázat: A jelentés mellékletei Melléklet sorszáma

Melléklet tartalma

1.1.

A GVOP 1.2.1. bemutatása

1.2.

A GVOP 1.2.2. bemutatása

2.1.

EMIR duplikátumok

2.2.

Nem támogatott pályázók

3.

Output- és eredményindikátor vizsgálat – részletes

4.

Benchmark adatbázis

5.

A rendelkezésünkre bocsátott külső adatforrások bemutatása

6.

A saját adatfelvételek bemutatása

6.1.

A szakértői interjúk kérdéssora

6.2.

MLSZKSZ interjú feljegyzés

6.3.

IPE interjú háttéranyaga

6.4.

VISZ interjú feljegyzése

6.5.

Kedvezményezetti interjúk kérdőíve

6.6.

Telefonos interjúk kérdőíve (pályázó de nem támogatott szervezetek)

6.7.

E-kérdőív (ipari parkokban működő vállalkozások)

6.8.

Fókuszcsoportos beszélgetések összefoglalója

6.9.

Interjúnapló

298

Értékelési zárójelentés

Recommend Documents