ERSTE ALAPKEZELŐ ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA

ERSTE ALAPKEZELŐ ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA

-

A TÁRSASÁG ÁLTAL NYÚJTOTT BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK, VALAMINT AZ ÉRTÉKPAPÍRKÖLCSÖNZÉS TEKINTETÉBEN -

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jóváhagyó határozatának száma és kelte: III.100.017-18/2003, 2003. január 10. Az Üzletszabályzat hatályba lépésének napja: 2003. január 13. A módosított Üzletszabályzat PSZÁF jóváhagyó engedélyének kelte és száma: 2005. augusztus 30., E-III/891/2005 A módosított Üzletszabályzat hatályba lépésének napja: 2005. szeptember 12. A módosított Üzletszabályzat jóváhagyásának a napja: 2008. március 8. A módosított Üzletszabályzat hatályba lépésének napja: 2008. április 7. A módosított Üzletszabályzat jóváhagyásának a napja: 2009. szeptember 23. A módosított Üzletszabályzat hatályba lépésének napja: 2009. október 1. A módosított Üzletszabályzat jóváhagyásának a napja: 2010. március 17. A módosított Üzletszabályzat hatályba lépésének napja: 2010. március 22. A módosított Üzletszabályzat jóváhagyásának a napja: 2011. február 23. A módosított Üzletszabályzat hatályba lépésének napja: 2011. március 1. A módosított Üzletszabályzat jóváhagyásának a napja: 2011. július 06 A módosított Üzletszabályzat hatályba lépésének napja: 2011. július 7. A módosított Üzletszabályzat hatályba lépésének napja: 2012. január 1. A módosított Üzletszabályzat hatályba lépésének napja: 2012. május 2. A módosított Üzletszabályzat hatályba lépésének napja: 2012. október 1. A módosított Üzletszabályzat hatályba lépésének napja: 2013. január1. A módosított Üzletszabályzat hatályba lépésének napja: 2013. február 20. A módosított Üzletszabályzat hatályba lépésének napja: 2013. július 31. A módosított Üzletszabályzat hatályba lépésének napja: 2013. december 21.

A módosított Üzletszabályzat hatályba lépésének napja: 2014. január 16. A módosított Üzletszabályzat hatályba lépésének napja: 2014. február 20. A módosított Üzletszabályzat hatályba lépésének napja: 2014. november 11. A módosított Üzletszabályzat hatályba lépésének napja: 2014. december 10. A módosított Üzletszabályzat hatályba lépésének napja: 2015. január 21. A módosított Üzletszabályzat hatályba lépésének napja: 2015. június 10. ÁLTALÁNOS RÉSZ I. Fejezet Általános rendelkezések Az Erste Alapkezelő Zrt. (1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26. - a továbbiakban: Alapkezelő vagy Társaság) Magyarországon bejegyzett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott engedéllyel rendelkező befektetési alapkezelő társaság, amely jogosult az alább meghatározott tevékenységeket végezni: a) befektetési alapkezelés; b) portfoliókezelési tevékenység - beleértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár részére történő portfoliókezelést is e) befektetési tanácsadás; f)értékpapír-kölcsönzés. A Tevékenységi engedélyeinek száma: 100.017/93 és III/100.017-18/2003 Jelen üzletszabályzat nyilvános, a Társaság székhelyén, közvetítő igénybe vételekor egyéb hivatalos forgalmazási helyén, bárki által megtekinthető. A Társaság az üzletszabályzatot Ügyfeleinek kérésre díjmentesen átadja. I.

Az Üzletszabályzat hatálya:

1. A befektetési vállalkozásokról, az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.), valamint a befektetési alapkezelőkről és kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII törvény (a továbbiakban: Batv.), a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) és a vonatkozó jogszabályok értelmében a Társaság a jelen üzletszabályzat és a vele szerződéses kapcsolatba kerülő devizabelföldi és devizakülföldi gazdálkodó szervezetek és természetes személyek (a továbbiakban: Ügyfél vagy Megbízó) az alábbi befektetési jogügyleteire vonatkozó és mindkét fél számára kötelező szerződéseinek általános szerződéses feltételeit tartalmazza. 2. A jelen Üzletszabályzat rendelkezései az alábbi befektetési szolgáltatások és egyéb szolgáltatások tekintetében alkalmazandók: Az Alapkezelő a Bat. 4. § (2) bekezdésében meghatározott kollektív portfóliókezelési tevékenység mellett kizárólag az alábbi tevékenységeket végezheti :

2

a.) a Bszt. 5. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott portfoliókezelési tevékenységre; b) a Bszt. 5. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott befektetési tanácsadásra; c) értékpapír-kölcsönzésre. II.

Az Üzletszabályzat módosítása

1. Jelen általános szerződéses feltételek rendelkezései külön kikötés nélkül is az Ügyfelekkel kötendő szerződések részét képezik. 2. A felek közös megegyezéssel, egyedi szerződéseikben ezen általános szerződési feltételektől - a hatályos jogszabályi rendelkezések keretein belül – eltérhetnek: ebben az esetben a konkrét szerződésben foglalt kikötések az irányadók. 3. A Társaság jogosult az üzletszabályzatot – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vagy jogutódja (a továbbiakban: Felügyelet) részére történő megküldésével bármikor egyoldalúan módosítani. A Társaság az üzletszabályzat módosításának tényét a www.kozzetetelek.hu és www.erstealapkezelo.hu honlapon közzéteszi, így informálja Ügyfeleit a módosítás lényegi tartalmáról és a megváltozott üzletszabályzati rendelkezés megtekinthetőségének helyéről. Emellett a Társaság honlapján – a közzétételtől számított legalább 30 napig - közzéteszi a könnyebb nyomonkövethetőség és az Ügyfelek minden részletre kiterjedő tájékoztatása érdekében a módosuló Üzletszabályzat korrektúrás szövegverzióját is a módosított (korrektúrákat nem tartalmazó) Üzletszabályzat mellett. A Társaság székhelyén és ügyfélfogadásra nyitva álló ügynökhálózati egységeiben a módosított Üzletszabályzat az Ügyfél által szintén megtekinthető. A közzététel napja az a nap, amikor módosításra vonatkozó tájékoztatás a megjelölt honlapon megjelenik és az az ügyfelek számára elérhetővé válik. Fenti módosítás esetén az Ügyfél a Társasággal kötött, módosítással érintett szerződéseit felmondhatja. A felmondási idő alatt a módosítás előtt hatályos rendelkezések irányadóak. 3.1. A Társaság és Ügyfelei között létrejött szerződések tekintetében az az üzletszabályzati rendelkezés hatályos, amely a szerződés megkötése napján hatályban volt, kivéve ha az Ügyfél a megváltozott üzletszabályzati rendelkezések alkalmazását elfogadja. A megváltozott üzletszabályzati rendelkezések elfogadásának minősül, ha a fentiek szerinti utolsó közzététel időpontjától számított 15 nap elteltéig a szerződést az Ügyfél írásban nem mondja fel. 3.2. Amennyiben a módosított üzletszabályzati rendelkezés valamely korábban a felek között alkalmazott külön, az üzletszabályzat rendelkezéseitől különböző szerződéses kikötéstől eltér, az ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél – figyelemfelhívó tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta. 3.3. Amennyiben az üzletszabályzat módosítását jogszabályváltozás vagy a Társaság által kötelezően alkalmazandó szabályzat vagy rendelkezés teszi szükségessé, ez a Társaság és az Ügyfél közötti szerződést is automatikusan módosítja. 4. A jelen üzletszabályzatban, illetve a konkrét szerződésekben nem szabályozott kérdésekben a kapcsolódó jogszabályokban és szabályzatokban foglaltak, így különösen a Batv., a Bszt., a Tpt., a Magyar Köztársaság adott jogviszony 3

tekintetében alkalmazandó Polgári Törvénykönyve (a továbbiakban: Ptk.), az egyes tevékenységeket szabályozó jogszabályok, továbbá a vonatkozó, kötelezően alkalmazandó Szabályzatok az irányadóak. 5. A Társaság külföldi, elsősorban intézményi befektető Ügyfeleivel kötendő szerződéseinél lehetőség szerint tekintettel van az Ügyfél országának jogára és szokványos szerződéses gyakorlatára, azonban az így kötött megállapodások nem ütközhetnek a Társaságra kötelező szabályok rendelkezéseibe. III.

Mellékletek:

1. számú melléklet:

2. számú melléklet 3. számú melléklet: 4. számú melléklet 5. számú melléklet 6. számú melléklet

tartalmazza azokat a használatos szerződésblankettákat, melyeket a Társaság az Ügyféllel történő, a jelen Üzletszabályzat hatálya alá tartozó tevékenységébe eső szerződéskötéseknél általában alkalmaz. A Társaság az üzletmenet fejlődése során jogosult e szerződéseket változtatni, illetve azokat új blankettákkal kiegészíteni. kiszervezett tevékenységek/végzői KHR-rel kapcsolatos tájékoztatás Végrehajtási politika Összeférhetetlenségi politika összefoglaló leírása Panaszkezelési szabályzat

4

II. fejezet Az üzleti kapcsolat általános szabályai I.

Tájékoztatás és együttműködés

1. Az üzleti kapcsolat létrejöttét megelőző tájékoztatási kötelezettség 1.1. A Társaság a befektetési szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó szerződés megkötését megelőzően tájékoztatja a lakossági Ügyfelet: 1.1.1. a Társaság elnevezéséről, székhelyéről és egyéb elérhetőségeiről; 1.1.2. az ügyfél által a Társasággal való kapcsolattartás során használható nyelvekről; 1.1.3. az ügyféllel való kapcsolattartás módjáról, eszközéről, ideértve a megbízás küldésének és fogadásának módjáról, eszközéről; 1.1.1. a befektetési szolgáltatási, valamint a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító engedélyének számáról, valamint az ezen engedélyt kiadó felügyeleti hatóság nevéről és levelezési címéről, és függő ügynök igénybevétele esetén e tényről, valamint azon EGT-állam megnevezéséről, amelyben a függő ügynököt nyilvántartásba vették; 1.1.2. az ügyfél számára végzett, illetőleg nyújtott, a befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy a kiegészítő szolgáltatásról szóló jelentés gyakoriságáról, időzítéséről és jellegéről; 1.1.3. az ügyfél pénzügyi eszközeinek vagy pénzeszközeinek kezelése esetén ezen eszközök megóvását biztosító intézkedések összefoglalásáról, ideértve az ügyfél rendelkezésére álló befektetővédelmi rendszerről és annak működéséről szóló tájékoztatást; 1.1.4. a Bszt. 110. § (1) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi politika összefoglaló leírásáról; 1.1.5. az ügyféltől kapott megbízás végrehajtására vonatkozó általános szabályokról szóló, a Bszt. 63. § szerinti végrehajtási politikának a Bszt. 63. § (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti elemeiről; 1.1.6. az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz kezelésével kapcsolatosan az alábbiakról: 1.1.6.1. ha a lakossági ügyfél tulajdonában álló vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz a Társaság nevében eljáró harmadik fél kezelésébe kerülhet, tájékoztatást ad erről a lehetőségről, a befektetési vállalkozást a székhelye szerinti állam joga alapján e harmadik személy tevékenységéért terhelő felelősségéről, valamint a harmadik fél esetleges fizetésképtelenségének az ügyfélre vonatkozó következményeiről; 1.1.6.2. ha a székhelye szerinti vagy a harmadik személy székhelye szerinti állam joga alapján a lakossági ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz harmadik fél kezelésében lévő gyűjtőszámlára kerülhet, a Társaság tájékoztatja az ügyfelet erről a lehetőségről és kifejezetten jól érthetően felhívja a figyelmet az ebből adódó kockázatokra; 1.1.6.3. ha a székhelye szerinti állam vagy a nevében eljáró harmadik személy székhelye szerinti állam joga nem teszi lehetővé a lakossági ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszközök és a Társaság vagy a nevében eljáró harmadik személy saját eszközeinek elkülönített kezelését, a Társaság tájékoztatást ad erről; 1.1.6.4. ha az ügyfél tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz vagy 5

pénzeszköz olyan számlára kerül, amelyre vonatkozóan az egyébként a Társaság és az ügyfél között fennálló szerződésre irányadó jogtól eltérő jog érvényesül, a Társaság tájékoztatja az ügyfelet erről; 1.1.6.5. a Társaság tájékoztatja az ügyfelet az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközre vagy pénzeszközre vonatkozó biztosítéki kötelezettségéről vagy beszámítási jogosultságáról, illetve - ha ilyen létezik - a letétkezelőnek ugyanezen pénzügyi eszköz vagy pénzeszköz vonatkozásában fennálló hasonló kötelezettségéről vagy jogosultságáról; 1.1.6.6. egy olyan értékpapír alapú finanszírozási ügyletet megelőzően, amely a lakossági ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközre vonatkozik vagy bármely más ügyletet megelőzően, amely ugyanezen eszközt érinti és a Társaság saját számlájára vagy más ügyfél számlájára kerül végrehajtásra, tájékoztatást ad az ügyfél számára e pénzügyi eszköz használatával kapcsolatos szabályokról; 1.1.7. a pénzügyi eszköz kockázatáról, ideértve a tőkeáttétel lényegére és hatásaira vonatkozó tájékoztatást azzal, hogy a Társaság ezennel felhívja az Ügyfél figyelmét a teljes befektetett összeg esetleges elvesztésének kockázatára; 1.1.8. a pénzügyi eszköz piaci helyzetéről; 1.1.9. a pénzügyi eszköz árának volatilitásáról, illetve a piac elérésében tapasztalható esetleges korlátokról; 1.1.10. a pénzügyi eszköz szerződéskötés időpontját megelőző időszakra vonatkozó árfolyam-alakulásáról; 1.1.11. a pénzügyi eszközzel kapcsolatos letéti követelmény vagy hasonló kötelezettség érvényesüléséről; 1.1.12. a pénzügyi eszköz forgalomba hozatala esetén a 2003/71/EK bizottsági irányelv szerinti kibocsátási tájékoztató közzétételi helyéről; 1.1.13. annak a kölcsönhatásnak a lényegéről, amely eredményeképpen egy egynél több összetevőből álló pénzügyi eszköz kockázata esetleg meghaladhatja az egyes összetevők kockázatainak összegét; 1.1.14. a garanciát magában foglaló pénzügyi eszköz esetében a garancia természetének részletezéséről; 1.1.15. az ügyfél által a pénzügyi eszköz megszerzésével, tartásával, a Társaság befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy kiegészítő szolgáltatása keretében számára nyújtott szolgáltatásáról szóló szerződés létrehozatalával, fenntartásával és teljesítésével kapcsolatosan - ideértve a keretszerződés alapján adott megbízáshoz kapcsolódóan - viselendő minden költségről, ideértve bármilyen díjat, jutalékot (pénzügyi eszközönként és ügyleteként), hozzájárulást, valamint – általános jelleggel - adót, amelyet a befektetési vállalkozás von le vagy számol el (a továbbiakban: teljes ár); 1.1.16. az egyes devizák vagy valuták megnevezéséről, az alkalmazott átváltási árfolyamról és az átváltás költségeiről, ha a teljes árat vagy annak egy részét külföldi valutában vagy devizában kell megfizetni; 1.1.17. a fizetésre vagy a teljesítés módjára vonatkozó egyéb szabályokról. 1.2. Alkalmasság vizsgálata (alkalmassági teszt) 1.2.1.1 A Társaság befektetési tanácsadási vagy portfóliókezelési tevékenysége keretében az alábbiakban foglaltak szerint a szerződés megkötését vagy keretszerződés esetében a megbízás végrehajtását megelőzően a) meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél, illetve az ügyfél ismeretei és a szerződés vagy megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközzel vagy ügylettel kapcsolatos gyakorlata, kockázatviselő képessége megfelelő-e ahhoz, hogy megalapozott befektetési 6

döntést hozzon, és b) a szerződésben foglaltak teljesítése érdekében szükséges mértékben feltárja a leendő szerződő fél, illetve az ügyfél jövedelmi helyzetét és befektetési céljait, annak érdekében, hogy a körülményeihez igazodó, a befektetési elvárásai megvalósítására alkalmas ügyletet vagy pénzügyi eszközt ajánljon. 1.2.1.2 Az Ügyfélnek az alkalmassági teszt végrehajtása érdekében nyilatkoznia kell különösen ismereteiről és a szerződés vagy megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközzel vagy ügylettel kapcsolatos gyakorlatáról, kockázatviselő képességének megfelelőségéről, vagyoni és jövedelmi helyzetéről, valamint befektetési céljairól, annak érdekében, hogy a Társaság felmérhesse, hogy az Ügyfélnek ajánlható eszköz vagy az Ügyfélnek ajánlható ügylet valóban alkalmas-e az Ügyfélnek. 1.2.3 Az alkalmasság felmérése érdekében a nyilatkozatoknak – a Bszt. rendelkezései szerint - az alábbiakra kell legalább kiterjedniük: arra az időszakra, amelyen belül a leendő szerződő fél vagy az ügyfél tartani kívánja a befektetését, a leendő szerződő fél vagy az ügyfél kockázatvállalási hajlandóságára és kockázatviselő képességére, a befektetéssel megvalósítani kívánt célra, a leendő szerződő fél vagy az ügyfél rendszeres jövedelmének összegére és forrására, a leendő szerződő fél vagy az ügyfél birtokában lévő eszközök nagyságára, különös tekintettel a likvid eszközök, befektetett eszközök és az ingatlanok állományára, a leendő szerződő felet vagy az ügyfelet terhelő rendszeres kötelezettségek összegére és forrására, a leendő szerződő fél vagy az ügyfél által ismert szolgáltatásokra, ügyletekre és pénzügyi eszközökre, a leendő szerződő fél vagy az ügyfél pénzügyi eszközökkel végrehajtott ügyleteinek természetére, méretére és gyakoriságára, valamint arra, hogy ezen ügyletek milyen időtávon belül valósultak meg, és a leendő szerződő fél vagy az ügyfél iskolai végzettségére, foglalkozására vagy az értékelés szempontjából releváns korábbi foglalkozására. 1.2.4 A Társaság nem köteles alkalmassági tesztet végezni, ha az adott Ügyfél vonatkozásában az adott pénügyi eszközt és ügyletet a korábban elvégzett Bszt. szerinti alkalmassági vizsgálat alapján már alkalmasnak minősített és az Ügyfél ezen alkalmasságot érintő olyan új vagy eltérő információt nem hozott a Társaság tudomására, amely alapján az adott pénzügyi eszközt és ügyletet az Ügyfélre vonatkozóan alkalmatlannak kell tekinteni. 1.2.5 Amennyiben az Ügyfél a Társaság részére a fentiek szerint nem nyilatkozik teljeskörűen, a Társaság fenntartja a jogot arra, hogy az Ügyféllel szerződést ne kössön vagy megbízását ne teljesítse, tekintettel arra, az Ügyfél számára ajánlandó eszköz vagy ügylet az Ügyfél számára nem alkalmas. Abban az esetben továbbá, ha a Társaságnak – a Bszt. szerint - nem kötelessége megtagadnia a szerződéskötést/megbízás végrehajtását – tekintettel arra, hogy a Társaságnak ebben az esetben nem kötelessége az Ügyfél 7

alkalmasságát vizsgálnia - és a Társaság úgy ítéli meg, hogy a megbízás teljesíthető/szerződés megköthető, azonban a Társaság nem tudja megítélni - az Ügyfél által szolgáltatott vagy nem szolgáltatott információk alapján – hogy az adott ügylet/eszköz az ügyfél ismereteinek megfelelő-e, ebben az esetben amennyiben az Ügyfél továbbra is fenntartja, hogy az adott ügyletet meg kívánja kötni, a Társaságot nem terheli felelőség annak következményeiért, hogy az ügyletet az Ügyféllel annak ismeretében kötötte meg, hogy az az Ügyfél számára nem alkalmas. 1.2.6. A Társaság fenntartja a jogot arra, hogy az Ügyfelek nyilatkozatait egységes, kérdőíves formában kérje az ügyfelektől, amely a minősítés alapját képezi. A kérdőív csak abban az esetben értékelhető, amennyiben az Ügyfél valamennyi kérdésre, az ott meghatározottak szerint válaszol. Az alkalmassági vizsgálat során az Ügyfél a nyilatkozatokat érvényesen megadhatja: 1.2.6.1 írásban – faxon és postai úton – kérdőív esetében teljes körűen kitöltve és aláírva, 1.2.6.2 személyesen, a kérdőívben meghatározott valamennyi kérdésre adott válaszok/nyilatkozatok Társaság általi egyidejű rögzítésével, amelyet – kinyomtatását követően - az Ügyfél aláírásával elfogad akként, hogy ez egyben az Üzletszabályzat rendelkezései elfogadásának a megerősítését is jelenti. 1.2.7 Az 1.2.6. pontban leírt eljárással ellenkező esetben a kérdőív nem értékelhető és úgy tekintendő, hogy a Társaság részére az Ügyfél nem adta meg valamennyi olyan nyilatkozatot, amely a Bszt. alapján a minősítéshez szükséges. Mindez azt eredményezi, hogy a Társaság nem tudja elvégezni a szükséges vizsgálatot az Ügyfél alkalmassága és megfelelése tekintetében. Az ebből eredő következményekért a Társaság nem felelős. 1.2.8 Az Ügyfél a minősítéséhez szükséges nyilatkozatokat meghatalmazott útján nem teheti meg, azzal, hogy nem természetes személy esetében az Ügyfél törvényes képviselője (így cégjegyzékbe bejegyzett és a Társaságnál regisztrált cégjegyzésre jogosult személye, képviselője) jogosult megtenni e nyilatkozatokat, akként, hogy a nyilatkozatok az általa képviselt ügyfélre vonatkoznak. Az Ügyfél eltérő eljárása esetében a minősítés során a nyilatkozatok nem szolgálnak a minősítés alapjául. Az ebből eredő következményekért a Társaság nem felelős. 1.2.9 A meghatalmazott eljárása esetén – tekintettel arra, hogy az Ügyfél nevében és javára jár el - az Ügyfél alkalmassági és megfelelési minősítése az irányadó, függetlenül attól, hogy a meghatalmazott minősítésének elvégzése esetében más lenne az alkalmassági és megfelelési eredmény. 1.2.10A Társaság a kérdésekre az Ügyfél által adott nyilatkozatokat saját rendszerében a Társaság által alkalmazott általános értékelési rendszer alapján értékeli és ennek megfelelően meghatározza azt a kategóriát, amely tartalmazza azokat a termékeket, szolgáltatásokat, amelyek az Ügyfél válaszai alapján az Ügyfél számára megfelelőknek és alkalmasnak tekinthetők. A minősítés akkortól válik hatályossá, amint az eredmény a Társaság rendszerében rögzítésre kerül. Az Ügyfél minősítéséről a Társaság értesíti az Ügyfelet. A Társaság az Ügyfél kérésére az eredmény értelmezése tekintetében kiegészítő felvilágosítást ad. Egyebekben a teszttel és értékelésével kapcsolatos eljárás a Társaság üzleti titkát képezi. 1.2.11A teszt eredménye annak Társaság általi nyilvántartásba vételét követően megadott megbízásokra, megkötött egyedi szerződésekre alkalmazandó - függetlenül attól, hogy a 8

vonatkozó keretszerződés mikor került megkötésre azzal, hogy a vizsgálat eredménye úgy tekintendő, hogy a mindenkori eredmény – annak hatálya alatt - valamennyi megbízás/ügylet esetében irányadó az Ügyfél részéről. A 2008. február 1-je előtt értékelt kérdőív, elvégzett vizsgálat eredménye a 2008. február 1-jétől kötött ügyletekre, megadott megbízásokra nézve irányadó. 1.2.12Az Ügyfélnek lehetősége nyílik arra, hogy a Társaságtól kérje újraminősítését. Ebben az esetben a minősítésre vonatkozó szabályok irányadók azzal, hogy az új minősítés eredménye akkortól válik hatályossá, amikor a Társaság rendszere rögzíti ezen új minősítés eredményét. 1.2.13 Az Ügyfél köteles haladéktalanul a Társaság felé írásban jelezni, ha bármely kérdés esetében – körülményeiben bekövetkezett változás miatt – a megjelölt válasza nem tükrözi a valóságot. Ennek elmaradásából eredő következményekért a Társaság nem felelős. Ügyfél elfogadja, hogy ellenkező esetben a Társaság joggal feltételezheti, hogy a tesztben megjelölt válaszok ellenkező ügyfélrendelkezésig valósak és helytállóak. 1.2.14 A Társaság jogosult egyoldalúan átminősíteni az eredményt, amennyiben a Társaság hivatalos tudomást szerez arról, hogy az Ügyfél nyilatkozata/nyilatkozatai nem felel/felelnek meg a valóságnak. Az átminősítésről a Társaság tájékoztatja az Ügyfelet. Ellenkező bizonyításáig az átminősített eredmény az irányadó a felek közötti jogviszonyban. Hivatalos tudomásszerzésnek minősül jogerős és végrehajtható bírósági vagy hatósági határozat. 1.2.15 Átminősítés esetében minden esetben a legutoljára értékelt és a Társaság által nyilvántartásba vett eredmény az irányadó a Felek viszonyában. Az átminősítés a folyamatban lévő ügyleteket nem érinti. 1.3. A kockázatviselő képességet a Társaság akként is vizsgálja, hogy a főbb ügylettípusokhoz kapcsolódóan az Ügyfél számára feltárja a leginkább ismert kockázatokat, melyekkel az ügyfélnek számolnia kell adott ügylettípushoz sorolható ügyletek kötésénél, valamint a Társaság fenntartja a jogát arra, hogy további nyilatkozatot kérjen az Ügyféltől általánosságban a kockázatviselő képességéről. 1.4. Amennyiben az Ügyfél az adott ügylettípus vonatkozásában kockázatfeltáró nyilatkozatot írt alá, azzal az Ügyfél elismeri, hogy az adott ügylettípus piaci ismereteinek és kockázatviselő képességének megfelel, azonban ezen túlmenően a Társaság jogosult és - a Bszt. egyes rendelkezéseinek alkalmazandósága esetén – köteles ezzel kapcsolatos további nyilatkozatot kérni az Ügyféltől. A nyilatkozat megadásának megtagadása esetén a Társaság fenntartja a jogot arra, hogy az Ügyféllel szerződést ne kössön. 1.5. Az Ügyfél az adott ügylettípushoz kapcsolódó kockázatfeltáró nyilatkozat aláírásával egyben arról is nyilatkozik, hogy az adott ügylettípus vagyoni helyzetének megfelel. Az Ügyfél ezt a nyilatkozatát annak tudatában teszi, hogy valamennyi kockázat feltárása és megismerése semmilyen ügylettípusnál nem lehetséges, így akkor, amikor nyilatkozatát megteszi arra is figyelemmel van, hogy mindenkori vagyoni helyzete és egyéb irányú kockázatviselő képessége akkor sem szenved csorbát, ha nem várt vagy nem ismert kockázati elemek kerülnek felszínre. 1.6. Ha az Ügyfél kockázatviselő képességének és/vagy az 1.2. pont szerinti bármely 9

nyilatkozat vonatkozásában változás áll be, ezt írásban köteles bejelenteni a Társaságnak, ez azonban a megkötött ügyletek érvényességét és az Ügyfél teljesítési kötelezettségét nem érinti. 1.7. Ha az Ügyfél írásban nyilatkozik kockázatviselő képességéről, úgy a Társaság nem köteles az Ügyfél kockázatviselő képességének egyéb körülményeit vizsgálni, és a kockázatviselő képességgel kapcsolatos felelősségét ezúton kizárja. 1.8. Amennyiben a Társaság az Ügyfél kockázatviselő képességét, az 1.2. pont alapján az Ügyfél alkalmasságát, megfelelését nem ítéli megfelelőnek és a szerződéskötést ennek alapján megtagadja, úgy az ebből fakadó károkért felelősségét kizárja. 1.9. A Társaság a Bszt. vonatkozó rendelkezései alapján az ügyfél alkalmasságának – beleértve kockázatviselő képességét is - vizsgálata keretében kérheti az Ügyfél: 1.9.1 vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó írásbeli nyilatkozatát, 1.9.2 az 1.9.1. pontban szereplő nyilatkozat alátámasztását szolgáló okirat bemutatását, vagy 1.9.3 más befektetési vállalkozással, hitelintézettel vagy árutőzsdei szolgáltatóval való megállapodásának feltárását. 1.10. A Társaságot az 1.2. pont szerinti, jogszabályban is előírt kötelezettség a jogszabály által meghatározott esetekben nem terheli. 2. A kölcsönös tájékoztatás és együttműködés szabályai 2.1. A Társaság és az Ügyfél a szerződések teljesítésében együttműködnek. Mind a Társaság, mind az Ügyfél kötelesek a szerződésekhez kapcsolódó tényekről és körülményekről egymást késedelem nélkül tájékoztatni, felhívni egymás figyelmét az esetleges változásokra, tévedésekre és mulasztásokra. Az Ügyfél köteles haladéktalanul értesíteni a Társaságot, ha időben nem érkezett meg hozzá valamely olyan értesítés, amely akár jelen Üzletszabályzat, akár egyedi szerződés alapján a Társaságot terheli, és amelyre jellege folytán számítani kellett (pl rendszeresség alapján, ügyletkötés kapcsán), Ha az ilyen értesítések tekintetében az Ügyfél nem jelzi az értesítés elmaradását, az ebből fakadó károk az Ügyfelet terhelik. 2.2. Az Ügyfél adataiban és a Társasággal kötött szerződést érintő körülményben (különösen: névben, címben, jogi formában, jog- és cselekvőképességben, képviseleti jogban, kockázatviselő képességében) beállt bármely változást a Társaság részére haladéktalanul, de legkésőbb a módosulásról való tudomásszerzését követő 5 napon belül be kell jelenteni. 2.3. A Társaság az Ügyfelet kérésére tájékoztatja mindazon – értékpapír-vagy üzleti titok körébe nem tartozó - ügyben, melyet sem jelen Üzletszabályzat, sem az Ügyféllel kötött egyedi szerződés nem von a kötelező értesítés vagy tájékoztatás körébe. 2.4. Az Ügyfél köteles a Társaságot az alábbi tények és események vonatkozásában haladéktalanul értesíteni, melynek elmulasztása az Ügyfél részéről súlyos szerződésszegést jelent: -

Ha csőd-, illetőleg felszámolási eljárás megindítása iránti kérelmet kíván előterjeszteni önmaga ellen – ez esetben Ügyfél a döntéshozatalra jogosult 10

-

-

szervének ülése előtt legalább 5 munkanappal köteles értesíteni a Társaságot. Amennyiben a felszámolási eljárást harmadik személy kezdeményezi Ügyfél ellen, úgy az ez irányú szándékról történt tudomásszerzését követően haladéktalanul értesíti a Társaságot; ha bármely, 30 napot meghaladó köztartozása van; amennyiben Ügyfél a tevékenységéből eredő bármely fizetési kötelezettség teljesítését elmulasztotta, e fizetési kötelezettséget megállapító hatóság, ill. bírósági határozat kézhezvételét követően függetlenül attól, hogy a kötelező határozat jogerős-e; bármely, az Ügyféllel szemben foganatosított végrehajtási cselekményről, az arról szerzett tudomásszerzését követően haladéktalanul; az Ügyfél által az 1.2. pont szerinti nyilatkozataiban beállt bármilyen változásról, valamint a 2.9. pontban foglaltakról.

2.5. Ügyfél köteles folyamatosan figyelemmel kísérni a Társaság Üzletszabályzatában, valamint módosításaiban foglaltakat és köteles ennek mindenkor hatályos tartalmát megismerni. A Társaság a módosításokról (pl.: főbb tartalom, hatályba lépés), illetőleg ezek tényéről az Ügyfelet jelen Üzletszabályzat rendelkezései szerint közzétételi helyein értesíti. Amennyiben a Társaság közzétételi kötelezettségének eleget tesz, az Ügyfél tájékozódási kötelezettsége teljesítésének elmaradásából eredően semmilyen követeléssel nem léphet fel a Társasággal szemben. 2.6. Tekintettel arra, hogy a gyakorlatban elképzelhető, hogy az Ügyfélnek befektetési döntéseinek meghozatala érdekében az Üzletszabályzatban, a Társasággal kötött keretszerződésében foglaltakon felül további információra is szüksége van. Ilyen esetben amennyiben az Ügyfél úgy ítéli meg, hogy e dokumentumokban közöltek alapján nem kapta meg valamennyi, a számára fontosnak, lényegesnek vagy egyéb, de – álláspontja szerint - a döntésének meghozatalához szükséges elégséges információt, azt köteles jeleznie a Társaság felé az adott befektetési döntés meghozatala előtt megjelölve a kért pótlólagos konkrét információt. Ennek elmulasztásából eredő következményekért a Társaság nem felelős. 2.7. Amennyiben az Ügyfél számára a Társaság bármely dokumentuma – azon dokumentumok, amelyek tekintetében a Társaságnak közzétételi kötelezettsége áll fenn, a szabályszerű közzétel ellenére -nem elérhető, vagy úgy ítéli meg, hogy döntése meghozatalához nem elégséges információt tartalmaznak vagy számára nem érthetők, az Ügyfelet terhelő együttműködés részeként köteles ezt jeleznie a Társaság felé – megjelölve konkrétan, hogy milyen további információra van szüksége, egyébként - a kölcsönös együttműködés és a tájékoztatási kötelezettség szabályaiból kiindulva alapos okkal feltételezhető, hogy az Ügyfél rendelkezik valamennyi olyan információval, amely szükséges befektetési döntése meghozatalához. Következésképp amennyiben az Ügyfél e pótlólagos információigényt nem jelzi, ennek elmulasztásából eredő következmények az Ügyfelet terhelik. 2.8. A Társaság mindent megtesz annak érdekében, hogy az Ügyfél által kért pótlólagos információt megadja az Ügyfél részére. Amennyiben azonban a Társaságnak fel nem róható okból az Ügyfél által kért információ nem áll a Társaság rendelkezésére, azt az Ügyféllel közli. Ebben az esetben a Társaság nem tehető felelőssé e kért információ rendelkezésre nem állásából eredő következményekért. 2.9. A lakossági ügyfél, annak érdekében, hogy az ügyletkötés előtt a Társaság alapos 11

okkal feltételezni tudja, hogy valamennyi olyan információ birtokában van, amely alapján meghatározható, hogy az adott ügylet vagy ügylettel érintett eszköz az Ügyfél kockázatviselő képességének, befektetési céljainak, jövedelmi, vagyoni helyzetének valóban megfelelő, az 1.2. pontban foglaltakon túl is köteles valamennyi olyan információ Társaság tudomására hozására, illetőleg a Társaság tudomására hozott információ pontosítására, amely befolyással lehet arra, hogy valamely ügylet vagy ügylettel érintett eszköz az Ügyfélnek alkalmas, illetőleg az Ügyfél ismereteinek megfelelő. Ennek elmulasztásából eredő következményekért a Társaság nem felelős. 2.10. A Társaság az egyes tájékoztatásokat jogosult más dokumentumokra, harmadik személy által közzétett információkra való utalással - az elérhetőségek megjelölésével – megadni. A harmadik személy által szolgáltatott információk teljes körűségéért, helytállóságáért, aktualitásáért a Társaság az általános polgári jogi szabályok szerint zárja ki a felelősségét. E szolgáltató harmadik személy nem minősül a Társaság alvállalkozójának, egyéb közreműködőjének. 2.11. Az Ügyfél együttműködési kötelezettsége alapján, saját érdekében maga is köteles a szerződése megkötése, befektetési döntése meghozatala előtt tájékozódni az érintett szolgáltatással, pénzügyi eszközzel kapcsolatos jogi, pénzügyi, közgazdasági, elszámolási szabályokról és felmérni a szolgáltatásokra, pénzügyi eszközzel kapcsolatos ügyletekre vonatkozó egyes kockázatokat. A Társaság által nyújtott tájékoztatáson felül köteles megtenni mindent annak érdekében, hogy a releváns információk birtokában hozza meg döntését. 2.12. A Társaság fenntartja a jogot arra, hogy az ügyfél-kategóriáktól függően az elfogadható partnerek, szakmai ügyfelek, lakossági ügyfelek részére eltérő tartalommal és időben eszközölje a tájékoztatást, értesítéseket - a Bszt. rendelkezései szerint. 2.13. Kapcsolattartás nyelve: 2.13.1. A Társaság és az Ügyfél közötti kapcsolattartás hivatalos nyelve - kivéve, ha a felek kifejezetten elérően nem állapodnak meg – a magyar. Az Ügyfél kérése esetén - az erre vonatkozó megállapodásban meghatározott esetekben és körben a Társaság jogosult egyes értesítéseket, tájékoztatásokat más, idegen nyelven is megadni azzal, hogy az eltérő nyelven küldött értesítések esetén is – eltérés felmerülése esetében - a Társaság által magyar nyelven kiállított értesítések minősülnek hivatalosnak. Az idegen nyelvű tájékoztatásokban, értesítésekben használt fogalmakat az Üzletszabályzat rendelkezéseivel összhangban kell értelmezni. 2.13.2. Bizonyos esetekben az adott piacra, pénzügyi eszközre vonatkozó tájékoztatások, ennek alapjául szolgáló dokumentumok kizárólag a kapcsolattartás nyelvétől eltérő nyelven elérhetőek és a Társaság nem tudja ezeket a tájékoztatásokat, dokumentumokat a kapcsolattartás nyelvén biztosítani. Amennyiben a kért információ nem áll rendelkezésre a kapcsolattartás nyelvén, az Ügyfélnek ennek figyelembe vételével szükséges meghoznia a befektetési döntését. Az ebből eredő következményeket az Ügyfél nem háríthatja a Társaságra. 3. Értesítések 3.1. A Társaság az Ügyfelet az Ügyféllel kötött szerződésben meghatározott esetekben és

12

gyakorisággal értesíti. Az értesítés történhet: -

szóban, telefonon keresztül – a hívás rögzítésével; írásban: postai úton, faxon vagy e-mail-en.

3.1.1. Az ügyfél köteles folyamatosan biztosítani az itt megjelölt egyes kézbesítési módokhoz szükséges technikai hátteret (internetes kapcsolat, rendeltetésszerűen működő telefax, mobiletelefon stb.). Az itt megjelölt egyes kézbesítési módokhoz szükséges bármely ügyfél-adat változását az ügyfél köteles haladéktalanul bejelenteni a Társaságnak. Az ennek elmaradásából eredő károkért, az egyes értesítések ezen ügyfél-kötelezettség teljesítésének elmaradásából, továbbá a Társaságnak fel nem róható okból származó kézbesíthetetlenségéért való felelősségét a Társaság kizárja. 3.2. Az értesítés történhet az Ügyféllel történt előzetes megállapodás szerint, ennek hiányában a Társaság által meghatározott módon, amelyek a Bszt. rendelkezései alapján tartós adathordozónak minősülnek. Egyes értesítések esetén a fentiek közül az Ügyfél kifejezetten megjelölheti, hogy melyik értesítési módot választja. Ennek hiányában az egyes értesítések tekintetében a szerződésben a felek által kifejezetten megjelölt, illetőleg egyebekben az Üzletszabályzatban meghatározott értesítési mód alkalmazandó. 3.2.1.

Az értesítések, felszólítások, egyéb tájékoztatások módja tekintetében – mindazon körben, amelyről az Ügyfél nem rendelkezett – a Társaság az alábbiakban foglalt értesítési módok bármelyikén jogosult az Ügyfelet értesíteni. Amennyiben az értesítés kapcsán haladéktalan intézkedés szükséges, a Társaság rövid úton (így például telefonon, sms-en, faxon, Internetes rendszeren keresztüli közlés) kísérli meg az Ügyfél értesítését, amennyiben ilyen elérhetőség a rendelkezésére áll. A Társaság nem köteles több értesítési módon megkísérelni az értesítést. Az Ügyfél kötelezettsége, hogy az értesítése, tárgyában Társasággal kötött megállapodásban meghatározott rövid úton elérhető értesítési címein való kézbesítést vagy elérhetőséget biztosítsa, az ebből fakadó károkért a Társaság nem tehető felelőssé. A Társaság abban az esetben továbbítja e-mail-en keresztül az értesítést, ha a Felek ebben megállapodnak, és az Ügyfél rendelkezik a Társaság által elfogadott e-mail címmel. A Társaság jogosult tájékoztatást jelen Üzletszabályzat rendelkezései alapján, hirdetményi úton, tartós adathordozón keresztül is teljesíteni a Bszt-ben meghatározott esetekben úgy, hogy ezáltal a hirdetményekben meghatározott információt nem kifejezetten az Ügyfélnek címezi, hanem internetes oldalán/oldalain, illetőleg székhelyén történő kifüggesztéssel teszi elérhetővé. A tájékoztatás megadottnak tekintendő hirdetményi tájékoztatás esetén attól az időponttól, amikor a Társaság az Üzletszabályzat rendelkezései szerint közzéteszi a hirdetménynek vagy módosításainak a tényét, illetőleg a kifüggesztés megtörténik és irányadó valamennyi olyan szerződésre, megbízásra, amely e közzétételt (kifüggesztést) követően és a tájékoztatásban foglaltak hatályba lépésétől kerülnek megkötésre, megadásra. A Társaságra nem hárítható annak következménye, hogy az Ügyfél e közzétételt 13

követően a hirdetményben foglaltakat késedelmesen, nem teljes körűen olvassa el, hallgatja meg és/vagy a számára nem egyértelmű, hiányos tájékoztatás esetén az Üzletszabályzat szerint nem kér kiegészítést – az Üzletszabályzat rendelkezései szerint – befektetési döntése meghozatala előtt. A tájékoztatás megadottnak tekintendő a közzétételt követően függetlenül attól, hogy a vonatkozó keretszerződés megkötésére mikor került sor. A Társaság jogosult egyes értesítéseket az Ügyfél számára megküldött jelentésekben/egyéb tájékoztatásokban is eszközölni. 3.1.2 A Társaság írásos értesítései postai úton akkor számítanak kézbesítettnek, ha azokat az Ügyfél legutoljára megadott címére elküldték. Ilyen cím hiányában az értesítést a Társaság az Ügyfél általa ismert lakcímére, székhelyére küldi meg, de az ügyfél megváltozott címének felderítésére nem kötelezhető figyelemmel arra is, hogy az ügyfél a megváltozott adatait köteles haladéktalanul a Társaság részére bejelenteni. 3.1.3. A Társaság az Ügyfélnek szóló iratokat és értesítéseket nem köteles ajánlottan postázni. Amennyiben a postai úton történő kézbesítést jogszabály vagy kötelezően alkalmazandó szabályzat nem írja elő, úgy a Társaság az értesítéseket telefaxon is megküldheti. Jelen Üzletszabályzat vagy a felek egyedi megállapodása alapján más elektronikus adatátviteli rendszeren való adattovábbítás is hivatalos értesítésnek minősülhet. 3.2. A postai úton való elküldés megtörténtnek minősül abban az esetben is, amennyiben az elküldés tényét a Társaság hivatalos iktatókönyve rögzíti, telefax esetében a telefax igazolt példánya a Társaság birtokában van, illetőleg elektronikus adattovábbítás esetén az értesítés továbbítását és annak időpontját az adatátviteli rendszer igazolja. 3.3. A szokásos postai idő elteltével a Társaság jogosult úgy tekinteni, hogy az értesítést az Ügyfél megkapta. Szokásos postai időn belföldre 3 napot, külföldre 10 napot értünk. 3.4. A Társaság és az ügyfél között létrejött keretszerződéseket – távollévő ügyfél esetében - a Társaság ajánlottan postázza az ügyfél részére, illetőleg ezen keretszerződések elküldésének tényét – függetlenül a postázás módjától - hivatalos iktatókönyvébe nyilvántartásba veszi. 3.5. Az Ügyfél a Társaságot írásban köteles értesíteni, kivéve, ha jelen Üzletszabályzat vagy egyedi megállapodás eltérően rendelkezik. 3.5.1

Az Ügyfélnek a Társaság részére szóló írásos küldeményeit arra a címre kell küldenie, melyet a Társaság megadott részére, ilyen cím hiányában a szerződésben szereplő címre.

3.5.2

Az Ügyfél értesítése megküldöttnek tekintendő, ha a kézhezvételt a Társaság vonatkozó nyilvántartása rögzíti, vagy ha az Ügyfél egyéb módon igazolja a küldemény Társaság általi átvételét.

3.6. A jelen Üzletszabályzatban vagy az egyedi szerződésben rögzített eseteket kivéve, amennyiben bármely értesítésre annak kézhezvételétől számított 5 napos jogvesztő határidőn belül nem érkezik észrevétel vagy kifogás, azt a Társaság jogosult úgy 14

tekinteni, hogy az értesítésben foglaltakat az Ügyfél tudomásul vette és elfogadta. 3.7. A Társaság értesítési kötelezettsége teljesítettnek tekintendő, amennyiben: a.) a Társaság rögzített hívással vagy telefaxon keresztül az Ügyfelet értesíti az Ügyél által Társaság részére megadott, illetőleg Társaság által ismert telefonszámon; b.) a Társaság igazoltan, azaz a híváskezdeményezésnek a Társaság rendszerében való rögzítésével legalább 3 esetben, legalább 5 óránként megkísérli Ügyfelet értesíteni az Ügyfél által Társaság részére megadott, illetőleg Társaság által ismert telefonszámon. A 3. értesítési kísérletet követően – függetlenül attól, hogy az Ügyfél értesítése sikerült-e, a Társaság értesítési kötelezettsége teljesítettnek tekintendő. Amennyiben az Ügyfél a Társaság részére olyan telefonszámot adott meg, amely üzenetrögzítővel rendelkezik, a Társaság értesítési kötelezettsége teljesítettnek tekintendő, amennyiben ezen a telefonszámon az Ügyfél részére üzenetet hagy, amelyet a Társaság rendszere rögzít. 3.8. A Társaság az Ügyfél részére a Bszt-ben meghatározott jelentéseket legalább a Bsztben meghatározott gyakorlisággal és a vonatkozó szerződésben foglalt jelleggel és időzítéssel küldi meg az Ügyfél részére a jelen Üzletszabályzat rendelkezései szerint. 4. Szerződés megtagadása A Társaság a szerződés megkötését köteles megtagadni a Bszt. alapján, ha 4.1. azzal bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg – a megtagadási kötelezettség ez esetben akkor áll fenn, ha a Társaságnak tudomása van arról - vagy a megbízás körülményeit összességében értékelve alappal feltételezhető, hogy a szerződés teljesítése bennfentes kereskedést vagy piac-befolyásolást eredményez; 4.2. jogszabályba, a szabályozott piac, a szabályozott piacra vonatkozó feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsde, elszámolóház, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályzatának rendelkezésébe ütközne; 4.3. az Ügyfél a személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, valamint ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból sikertelen volt, vagy 4.4. az alkalmassági teszthez szükséges információkhoz nem jutott hozzá, vagy 4.5. az alkalmassági vizsgálat eredménye nem teszi lehetővé az adott eszköz tekintetében kért szolgáltatás nyújtását az ügyfél számára. A szerződéskötés 4.1. pont szerinti megtagadását a Társaság haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenti. A fenti eseteken túl más, a Társaság által alkalmazandó jogszabályok (pl. a pénzmosási jogszabályok) is megállapíthatnak olyan eseteket, amikor a Társaság a szerződés megkötését köteles megtagadni. II.

Ügyfélkategóriák meghatározására vonatkozó eljárás

15

A Társaság - a Bszt. rendelkezései alapján - az alábbiak szerint határozza meg, hogy az Ügyfeleket milyen ügyfélkategóriákba sorolja, valamint az alábbiak rendelkeznek a kategóriák közötti átjárás szabályairól. 1. A Társaság által alkalmazott ügyfélkategóriák: − Szakmai ügyfél (professional client) − Lakossági ügyfél (retail client) 1.1. Szakmai ügyfél (professional client): Azon ügyfelek tartoznak e kategóriába, amelyek esetében a szakmai és piaci ismeret, jártasság, tapasztalat és ebből következően a kockázatviselő képesség egyes pénzügyi eszközök, ügyletek tekintetében alappal feltételezhető. Szakmai ügyfélnek minősülnek az alábbiak: a) a befektetési vállalkozás, b) az árutőzsdei szolgáltató, c) a hitelintézet, d) a pénzügyi vállalkozás, e) a biztosító, f) a befektetési alap és a befektetési alapkezelő, valamint a kollektív befektetési társaság, g) a kockázati tőkealap és a kockázati tőkealap-kezelő, h) a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, i) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, j) a központi értéktár, k) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, l) tőzsde, m) központi szerződő fél, n) minden egyéb olyan vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti állam ilyenként ismer el, o) a Bszt. 48.§ (2) bekezdésben meghatározott kiemelt vállalkozás, p) a Bszt. 48.§ (3) bekezdésben meghatározott kiemelt intézmény, és q) minden egyéb olyan személy és szervezet, amelynek fő tevékenysége a befektetési tevékenység, ideértve a különleges célú gazdasági egységet.

Ezen belül: Kiemelt vállalkozás: Kiemelt vállalkozásnak minősül az, amely legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül: a legutolsó auditált egyedi számviteli beszámolójában szereplő, a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyammal számított a) mérlegfőösszege legalább húszmillió euró, b) nettó árbevétele legalább negyvenmillió euró, c) saját tőkéje legalább kétmillió euró. Kiemelt intézmény: a) valamely EGT-állam kormánya, b) valamely EGT-állam helyi és a regionális önkormányzata, c) az ÁKK Zrt. és valamely más EGT-államnak államadósság kezelését végző szervezete, d) az MNB, valamely más EGT-állam központi bankja és az Európai Központi Bank, e) a Világbank, 16

f) a Nemzetközi Valutaalap, g) az Európai Beruházási Bank, és h) minden egyéb nemzetközi pénzügyi jellegű intézmény, amelyet nemzetközi egyezmény, vagy államközi szerződés hozott létre. 1.2. Lakossági ügyfél Azon ügyfelek tartoznak ebbe a körbe, akik/amelyek nem minősülnek szakmai ügyfélnek.

2. Ügyfelek minősítésére vonatkozó szabályok 2.1. A Társaság valamennyi ügyfelet a szerződéskötéskor minősíti az 1. pont szerinti ügyfélkategóriák szerint. Amennyiben az Ügyfél nem felel meg az 1.1. pontban meghatározott kritériumoknak, alapértelmezett minősítésként lakossági ügyfélnek minősül. A Társaság az ügyfélminősítésről értesíti az ügyfelet. 2.2. Az Ügyfélnek lehetősége van arra, hogy az alapértelmezett ügyfélkategóriájának változtatását kérje. Erre a 3. pont szerinti körben és feltételekkel nyílik lehetősége azzal, hogy az átminősítésének alapfeltétele a Társasággal erre vonatkozó megállapodás kötése. Az átminősítés hatályba lépésének az időpontja a Társaság nyilvántartási rendszerében történő átvezetés időpontja függetlenül attól, hogy az Ügyfél a módosítást a Társaság székhelyén vagy azon kívül kezdeményezi. 2.3. A Társaság fenntartja a jogot arra, hogy amennyiben hivatalos tudomására jut, hogy: - a szakmaivá átsorolt ügyfél esetében az átsorolás alapjául szolgáló körülmények nem állnak fenn, - azon szakmai ügyfél esetében, amelynek a törvényben meghatározott mutatószámai nem állnak fenn, - azon szakmai ügyfél esetében, amely ilyen státuszú besorolásához szükséges törvényben meghatározott kritériumoknak nem felel meg (pl. tevékenységi engedély visszavonása) rendszerében a Bszt-ben meghatározott feltételek szerinti ügyfélkategóriába sorolja át az ügyfél előzetes hozzájárulása nélkül, amelynek hatályba lépése ezen automatikus átsorolás időpontja. 2.4. A Társaság fenntartja a jogot az ügyfelek fentiektől eltérő besorolására is, de az eltérés csakis olyan irányban történhet, hogy azáltal az ügyfél védelme magasabb fokú, az ügyfél a tájékoztatás tágabb körét élvezi, azaz a szakmainak tekintett ügyfelet lakosságiként kezeli. 2.5. A Társaság fenntartja a jogot továbbá arra, hogy a besorolás változatlanul hagyásával a szakmai ügyfelek esetében is a lakossági ügyfelekre vonatkozó egyes szabályokat alkalmazza. 3. Ügyfél kérésére történő átminősítés feltételei 3.1. A Társaság lehetőséget biztosít az ügyfélkategóriák közötti átjárhatóságra az alábbiak szerint: 3.1.1. Szakmai ügyfél lakossági ügyféllé történő átminősítésére sor kerülhet azzal, hogy 17

az átminősítés megtörténtével ezen ügyfélre a szakmai/lakossági ügyfélre vonatkozó jogok és kötelezettségek válnak irányadóvá. 3.1.2. Lakossági ügyfél szakmai ügyféllé történő átminősítésére kizárólag az alábbi feltételek fennállása esetén kerülhet sor: 3.1.2.1. A következő kritériumok közül legalább kettő teljesül: 3.1.2.1.1. a kérelem napját megelőző egy évben negyedévente átlagosan legalább tíz, az ügylet végrehajtása napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva, egyenként negyvenezer euró értékű, vagy az adott év során összesen négyszázezer euró értékű ügyletet bonyolított le, 3.1.2.1.2. pénzügyi eszközökből álló portfoliója és betéteinek állománya együttesen meghaladja a kérelem benyújtásának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ötszázezer eurót, 3.1.2.1.3. legalább egy éves folyamatos vagy a feltételek vizsgálásának időpontját megelőző öt éven belül legalább egy éves munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik és a minősítés szempontjából releváns munkakört illetőleg feladatkört tölt be a) befektetési vállalkozásnál, b) árutőzsdei szolgáltatónál, c) hitelintézetnél, d) pénzügyi vállalkozásnál, e) biztosítónál, f) befektetési alapkezelőnél, g) kollektív befektetési társaságnál, h) kockázati tőkealap-kezelőnél, i) magánnyugdíjpénztárnál, j) önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, k) elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, l) központi értéktárnál, vagy m) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél n) központi szerződő félnél, vagy o) tőzsdénél, amely a Társaság és az ügyfél között létrejövő szerződésben szereplő pénzügyi eszközzel és befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos ismereteket feltételez; 3.1.2.2. Írásban nyilatkozik a Társaság felé az átminősítési igényéről, beleértve azt a nyilatkozatot is, hogy elfogadja, hogy ezáltal a lakossági ügyfeleket megillető magatartási szabályok előnyeiről lemond, ismeri az ilyen védelem elveszítésének következményeit és köteles tájékoztatni a Társaságot minden olyan változásról, amely érintheti a jelen nyilatkozata alapján elvégzett szakmai ügyfél besorolását, ennek elmulasztásából eredő következményekért a Társaság nem tehető fellelőssé; 3.1.2.3. Írásbeli megállapodást köt a Társasággal az átminősítéssel kapcsolatosan. 3.1.2.4. A lakossági ügyél szakmai ügyféllé történt átminősítését követően köteles tájékoztatni a Társaságot minden olyan változásról, amely érintheti a nyilatkozata alapján elvégzett szakmai ügyfél besorolását; ennek elmulasztásából eredő következményekért a Társaság nem tehető felelőssé. 3.1.2.5. A Társaság a lakossági ügyfél kérésére megállapított, szakmai ügyfél minősítést egyoldalúan visszavonja, ha 18

-

az ügyfél az átminősítésre irányuló kérelmét írásban visszavonja, az ügyfél olyan változásról értesíti a Társaságot, amely következtében már nem állnak fenn az átsorolási feltételek, 3.1.2.6. Azon ügyfél esetében, amely szakmai ügyfél minősítését a Társaság visszavonta, a Társaság a továbbiakban a lakossági ügyfélre vonatkozó szabályokat alkalmazza.

III.

Harmadik személyek igénybevétele a Társaság részéről

1. A Társaság a harmadik személyért úgy felel, mintha saját maga járt volna el, kivéve a jogszabályban meghatározott eseteket. Így különösen amennyiben a Társaság harmadik személy kiválasztásánál az Ügyfél utasítását követi, a harmadik személy kiválasztásáért a Társaságot felelősség nem terheli. Ha a jogszerűen igénybevett közreműködő felelősségét jogszabály vagy a Társaság által kötelezően alkalmazandó szabályzat vagy üzletszabályzat (pl. KELER Zrt., BÉT) korlátozza, a Társaság felelőssége is ehhez igazodik. 2. Amennyiben a Társaság külföldi közreműködőt vesz igénybe (pl. külföldi letétkezelői szolgáltatások), az e személyért való felelősséget a nemzetközi szerződések, ennek hiányában a nemzetközi magánjogi szabályok határozzák meg. 3. A jogosan igénybevett közreműködők költségei az Ügyfelet terhelik (pl. átutalási- és transzferköltségek, KELER díjak, külföldi közreműködő díja). A közreműködő igénybevételével kapcsolatos határidő és/vagy költségkihatásokról – ha azt kötelezően alkalmazandó szabályzat nem rögzíti - a Társaság az Ügyfelet tájékoztatja. IV.

Díjak és költségek

1. A Társaság a jelen Üzletszabályzat hatálya alá tartozó tevékenységekkel kapcsolatos szerződésekben határozza meg a ténylegesen a tevékenység végzésére vonatkozó díjakat. Az Ügyféllel kötendő szerződés előfeltétele, hogy az Ügyfél vállalja a Társaság mindenkori díjainak és költségeinek megfizetését. 2. Az Ügyfél az egyedi megállapodásban meghatározott határidőig köteles fizetési kötelezettségét teljesíteni. V.

Késedelem

Fizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a Társaság jogosult a mindenkor hatályos jogszabályok szerinti mértékű késedelmi kamat érvényesítésére az Ügyféllel szemben. VI.

A felek felelőssége

1. A Társaság tevékenysége során az Ügyfél érdekeinek figyelembevételével, befektetési alapkezelőtől általában elvárható gondossággal jár el. A Társaság a szerződések 19

teljesítéséért felelős. Nem terheli ezen felelősség a Társaságot, amennyiben az Ügyfél súlyos és felszólítás ellenére sem rendezett szerződésszegést követ el, illetve amennyiben a teljesítés elmaradása vagy késedelme a Társaságnak nem felróható vagy rajta kívülálló okból következett be. 2. A Társaság nem felel erőhatalom, illetve üzletvitelének – közvetlen vagy közvetett megzavarásából származó károkért. 3. A Társaság nem vállal olyan megbízást, amely jogszabályba ütközik. Amennyiben ezt a Társaság nem tudja egyértelműen megállapítani, a szerződés megkötése előtt jogosult a Felügyelet vagy a megfelelő hatóság véleményét kikérni: a Társaság a megbízás függőben tartása, visszautasítása miatti károkért felelősségét kizárja. 4. A Társaság nem felel az általa vállalt szolgáltatás teljesítésének elmaradásáért, ha az eljárását az Ügyfél és harmadik személy közt fennálló jogvita vagy harmadik személy felróható magatartása akadályozza. 5. A Társaság nem felel olyan károkért, melyek jogszabály vagy – tőle független – szabályzat változásokból fakadnak, továbbá külföldi vagy belföldi hatósági rendelkezések vagy azok változása miatt a szükséges hatósági engedélyek megtagadása vagy késedelmes megadása következtében merültek fel. 6. Amennyiben valamely értékpapír a Társaság teljesítésekor – a Társaságon kívülálló okból - érvénytelenné válik, az Ügyfél köteles a teljesítéshez ugyanolyan és ugyanannyi értékpapírt átadni az érvénytelenek helyett és/vagy – amennyiben erre nincs mód – a Társaság kárát megtéríteni. 7. A Társaság nem ellenőrzi azon háttérjogokat, melyek elővásárlási vagy egyéb olyan jogot biztosítanak bizonyos személyeknek, mely az értékpapír átruházhatóságát korlátozza. A Társaságot az ebből adódó jogkövetkezményekért felelősség nem terheli, kivéve, ha a korlátozásokat az értékpapír tartalmazza. 8. A Társaság nem felel a Megbízó téves adatszolgáltatásából, az Ügyfél mulasztásából vagy késedelmes adatszolgáltatásából eredő károkért. Ha a Társaság felismeri a téves adatszolgáltatást, haladéktalanul felhívja az Ügyfelet a helyes adatok közlésére. A Társaság ebben az esetben jogosult a megbízások teljesítését függőben tartani. A teljesítés függőben tartásával kapcsolatos késedelemből fakadó károkért a Társaság felelősségét ezúton kizárja. 9. Az Ügyfél viseli mindazon károkat, melyek abból származnak, hogy nem bocsátja a Társaság rendelkezésére a szükséges információkat, adatokat, illetve az ezekben beálló változásokat, különös tekintettel azokra az adatokra, amelyek az Ügyfél vagy a rendelkezésre jogosultak üzletkötési, cselekvési, jogi vagy kockázatviselő képességét befolyásolják. 10. Amennyiben az Ügyfél nem bocsátja a Társaság rendelkezésére a kockázatviselő képesség megítéléséhez szükséges információkat, a Társaság a kockázatviselő képességgel kapcsolatos károkért való felelősségét ezúton kizárja. 11. Az Ügyfél viseli mindazon károkat, amelyek abból adódnak, hogy a magánszemélyek jövedelemadójáról, az adózás rendjéről szóló, illetve a devizajogszabályokban foglalt 20

mindenkori hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő adatokat, okiratokat nem, hiányosan vagy késedelmesen bocsátja a Társaság rendelkezésére. 12. A Társaság nem köteles arra, hogy a neki bemutatott, gyám, gondnok stb. vagy egyéb kijelölő bel- és külföldi okiratok eredetiségét, teljességét vagy érvényességét megvizsgálja. Az Ügyfél viseli azonban mindazon károkat, melyek ezen okiratok hamisításával, hiányosságával, hatálytalanságával vagy hamis kiállításával ill. fordításával kapcsolatban keletkeznek. 13. A jogszabályi kereteken belül a Társaság nem felel a hamisított vagy hamis igazoló okmányokon alapuló megbízások teljesítéséből származó károkért. 14. A Társaság nem vállal felelősséget az átutalást vagy transzfert végző hitelintézet vagy más szervezet hibájából – ideértve az átutalási késedelemből adódó árfolyamveszteséget is – az Ügyfélnél esetlegesen keletkezett veszteségért. 15. A telefon, távirat, telefax és egyéb elektronikus adatátviteli forgalomban vagy rögzítési módban az átviteli vagy rögzítő rendszer hibájából, félreértésből vagy tévedésből származó károkért a Társaság az Ügyféllel vagy harmadik külső személlyel szemben csak akkor felel, ha a kár neki felróható. A Társaság nem felel azokért a károkért, melyek a postai úton történő kézbesítés hibáiból erednek. 16. A Társaság nem köteles az Ügyfélre vonatkozó adózási optimumot és egyéb személyes körülményeket a szolgáltatás nyújtásánál figyelembe venni. 17. Az Ügyfél szavatol azért, hogy a Társaság rendelkezésére bocsátott értékpapírok – ideértve az eladási megbízással érintetett pénzügyi eszközeit is – per-, teher- hiány és igénymentesek, továbbá valódiak. Ez a kötelezettség a Társaság által rendelkezésére bocsátott értékpapírok tekintetében a Társaságot ugyanilyen tartalommal terheli. VII.

Képviselet, rendelkezési jog és aláírás

1. A Társaság és az Ügyfél közötti jogviszony keletkezésekor - az Ügyfél részéről rendelkezésre jogosult személy által – az Ügyfél köteles megjelölni, hogy a jogviszonnyal kapcsolatban az Ügyfél részéről mely személyek jogosultak jognyilatkozatot tenni illetve aláírni. 2. A Társaság és az Ügyfél közötti jogviszony keletkezésekor a Társaság rendelkezésére bocsátandó dokumentációk köre: 2.1. Természetes személyek esetében az alábbi dokumentációk bemutatása szükséges: -

magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa,

-

külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve, ha az magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya,

2.2. Belföldi gazdálkodó szervezetek esetében ba) a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó 21

szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént, bb) belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, 2.3. Külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént; c) cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát). 2.4. A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni. 3. Amennyiben kiskorú, vagy más harmadik személy számára kívánnak számlát nyitni, úgy az ügyletben szereplő minden fél személyazonosságát illetve azonosító adatait meg kell állapítani. 4. A Társaság megtagadja a szerződés megkötését, ha az Ügyfél a kötelező ügyfélazonosításhoz szükséges adatokat, okiratokat nem bocsátja rendelkezésre, vagy a számla felett rendelkezni jogosultakat szabályszerűen nem jelenti be, illetve az adatokat hitelt érdemlően nem igazolja. 5. Az ügyfél a szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban és a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról is köteles a tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül a Társaságot értesíteni. 6. Tényleges tulajdonos Az azonosítás során a továbbiakban az ügyfél köteles a Társaság részére a tényleges tulajdonos személyre vonatkozó írásbeli nyilatkozatot tenni. A tényleges tulajdonos fogalmát a mindenkor hatályos Pénzmosás elleni jogszabály határozza meg. Amennyiben az Ügyfél a nyilatkozatot megtagadja, vagy az Ügyfél azonosítása nem végezhető el teljes körűen, a Társaság az Ügyféllel nem léphet üzleti kapcsolatba. Amennyiben a szerződéses kapcsolat fennállása alatt kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a Társaság az ügyfelet nyilatkozattételre szólítja fel. 7. A Társaság részére bejelentett adatokban történt változásokról az Ügyfél a fentiek szerinti formában haladéktalanul köteles biztosítani az új adatok alapdokumentációit. A pótlás elmulasztásából eredő esetleges károkért a felelősség kizárólag az Ügyfelet terhelik. A pótlólag, a módosítás céljából beérkezett dokumentációk alapján a Társaság feladata az alapadatok javítása. 8. A Társaság a képviseleti jog bejelentésénél összegszerűségre vonatkozó korlátozást nem fogad el, a képviseleti jog jogalapját nem vizsgálja. 9. A Társaság megvizsgálja hogy az aláírások megfelelnek-e a részére megadott aláírás 22

mintáknak. A Társaság megtagadja a megbízások teljesítését, ha az ügyfél-azonosítás során az nem felel meg saját, titkosan kezelt nyilvántartása adatainak, illetve nem a bejelentett módon van aláírva. Ha az eltérés orvosolható, a Társaság jogosult az adategyeztetés időtartamára, illetve az eltérések és hiányosságok feltárásáig és kiküszöböléséig a teljesítést felfüggeszteni. 10. A Társaságnál megadott aláírásminták, a bejelentettek rendelkezési joga írásbeli visszavonásig érvényesek, még azon esetben is, ha a rendelkezési ill. aláírási jogosultság időközben a cégjegyzékben megváltozott vagy ha a meghatalmazást lejárat előtt - a Társaság írásbeli értesítése nélkül - visszavonták. Szervezet esetében a bejelentettek rendelkezési joga mindaddig érvényes, amíg a szervezet mindenkori vezetője másként nem rendelkezik. Több egymásnak ellentmondó, a rendelkezésre jogosulttól érkező bejelentés közül a Társaság a legutolsó bejelentést fogadja el érvényesnek. 11. A Társaság nem felel az aláírások valódiságáért, a hamis vagy hamisított meghatalmazásokon alapuló megbízások és rendelkezések jogkövetkezményeiért.

VIII. Legjobb végrehajtás elvének érvényesülése 1. A Társaság a lakossági ügyfél portfoliókezelés keretében kötött ügyletei során – annak érdekében, hogy az Ügyfél számára a Bszt. szerinti végrehajtást biztosítsa köteles az Üzletszabályzat mellékletét képező végrehajtási politika rendelkezései szerint eljárnia, kivéve, ha az Ügyfél vagy jogszabály eltérően rendelkezik. A végrehajtási politika tartalmazza azokat a releváns szempontokat, amelyek szerint történik az ügyletkötés – beleértve a lehetséges végrehajtási helyszínek meghatározását is. 2. A Társaság jogosult az Ügyfél megbízását - a végrehajtási politika alapján – szabályozott piacon és MTF-en kívül, saját számláról is végrehajtani, kivéve, ha az Ügyfél kifejezetten nem utasítja a Társaságot a szabályozott piacon vagy MTF-en történő végrehajtásra. 3. Amennyiben az Ügyfél a végrehajtási politikában foglaltaktól eltérő utasítást ad a végrehajtás során alkalmazandó szempontok, körülmények tekintetében, a Társaság ezen utasítás szerint kísérli meg teljesíteni az Ügyfél megbízását. Ügyfél tudomásul veszi, hogy ez egyben kizárhatja vagy korlátozhatja a végrehajtási politikában foglaltak teljesülését. Így ebben az esetben az utasításból eredő bármilyen következményért a Társaság nem felelős. 4. A végrehajtási politika közzétételére, módosítására egyebekben az Üzletszabályzat módosítására vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy a Társaság közzétételi kötelezettségének és az Ügyfél felé történő tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz, ha a végrehajtási politikát a Társaság tartós adathordozón, illetőleg székhelyén és/vagy ügynökhálózatában kifüggeszti, hozzáférhetővé teszi. IX.

Teljesítés, elszámolás

23

1. Ha a megbízás fedezete nem áll rendelkezésre, a Társaság nem köteles a teljesítéssel elöljárni még abban az esetben sem, ha a szerződésben meghatározott teljesítési időpont megelőzi az Ügyfél teljesítésének esedékességét. 2. A Társaság javára történő befizetés teljesítésének a napja az a nap, amikor az összeget a megadott számlán jóváírták vagy a megadott számlára befizették. A Társaság javára történő értékpapír átadás teljesítési napja az a nap, amikor azt a Társaságnak fizikailag átadják, illetve az értékpapírtranszfer a Társasághoz beérkezik, azaz a megadott számlán jóváírják. 3. Az Ügyfélnek az értékpapír átadást a Társaság részére a Társaság által megadott helyre történő beszállítással kell teljesítenie. Forgatható, névre szóló értékpapírokat eltérő megállapodás hiányában üres forgatmánnyal kell átadni. 4. Az Ügyfél javára történő utalás teljesítésének a napja az a nap, amikor az összeggel a Társaság számláját megterhelték, készpénzkifizetés esetén az a nap, amikor azt kifizették. Az Ügyfél javára történő értékpapír átadás teljesítési napja az a nap, amikor azt a Társaság az Ügyfélnek átadja, illetve az értékpapírt a Társaság eltranszferálja. 5. Amennyiben valamely díj vagy költség évenkénti, fél- vagy negyedévenkénti illetőleg havi vagy több havi esedékességgel van meghatározva, úgy eltérő rendelkezés hiányában éven vagy annak megfelelő egységén, illetve hónapon a naptári évnek vagy hónapnak megfelelő időtartam lezárását értjük abban az esetben is, ha a szerződéses kapcsolat nem a teljes időszakra áll fenn a felek között. 6. Az elszámolás az Ügyféllel jelen Üzletszabályzat vagy egyedi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a szerződés teljesítésétől számított 5 munkanapon belül esedékes. 7. A Társaság díjai és költségei az elszámolással esedékessé válnak. 8. Téves jóváírások és terhelések: 8.1. A Társaság jogosult az Ügyfél rendelkezése nélkül vagy annak ellenére a tévedés felismerésekor bármely mást megelőzően a tévesen jóváírt vagy terhelt összeget vagy értékpapírt az Ügyfél számláján helyesbíteni, illetve az érintett számlavezetőtől annak helyesbítését kérni. Amennyiben a számla nem nyújt fedezetet a tévesen jóváírt összeg terhelésére, úgy a Társaság a tartozás összegének megfelelő negatív egyenleget mutat ki. Ezzel egyidejűleg felhívja az Ügyfelet arra, hogy tartozását a Társaság felé – a felhívásban megjelölt, de legalább egy hetes határidőben rendezze. Ezen határidő alatt a Társaság egyeztetett időpontban az Ügyfél kérésére egyeztetési kötelezettséget vállal. Amennyiben fentiek ellenére az Ügyfél tartozását nem rendezi, a fizetési határidő lejártától a Társaság késedelmi kamatot számít fel és mindent megtesz a tartozás érvényesítése érdekében. 8.2. Visszaszolgáltatási kötelezettsége miatt az Ügyfél nem tarthat igényt kártérítésre (pl. abból eredően, hogy a jogalap nélküli gazdagodás tárgyával sajátjaként rendelkezett). A Társaságot ért kárt az Ügyfél a Ptk. szabályai alapján köteles haladéktalanul megtéríteni. 24

X. Biztosítékok Óvadéki jog és zálogjog 1.1. A Társaságot az Ügyféllel szemben fennálló követelései biztosítására óvadéki jog illeti meg az Ügyfélnek a Társaság rendelkezése alatt álló vagy egyébként a Társaság birtokába került és az Ügyfél tulajdonát képező vagy javára a Társaság által nyilvántartott mindenkori teljes pénz- és pénzügyi eszköz állománya valamint egyéb óvadéki tárgyként figyelembe vehető eszközei tekintetében. Az óvadék átadottnak minősül, amennyiben az eszköz az a Társaság rendelkezése alá kerül. Az átadás időpontja megegyezik azzal az időponttal, amely időponttól az adott eszköz átadottnak minősül. 1.2. Egyedi megállapodás esetén, vagy abban az esetben, ha törvény az óvadéki jogot kizárja, a Társaságot zálogjog illeti meg az Ügyfél eszközein. Jelen Üzletszabályzat alapján a Társaság jogosult arra, hogy fennálló zálogjogát a Ptk. hatályos szabályai alapján bejegyeztesse. Zálogjog esetében – amennyiben az értékpapírnak hivatalosan jegyzett piaci ára van – a Társaság jogosult a zálogtárgyat – jelen Üzletszabályzat alapján - bírósági végrehajtás mellőzésével maga is értékesíteni. 1.3. Az óvadék és a zálogjog mindenkori keretösszege megegyezik az Ügyfelet a Társasággal szemben mindenkor terhelő kötelezettségek, valamint az Ügyfél szerződésszegésével, vagy az Ügyfél által a Társaságnak szerződésen kívül okozott kár és esetleges járulékaik teljes összegével, beleértve az esetleges kényszerbeszerzésekből származó és azzal kapcsolatos kötelezettségeket és költségeket is, továbbá kiterjed a késedelmi kamatra, kötbérre, a követelések és az óvadék érvényesítésének költségeire és az óvadék tárgyára fordított szükséges költségekre is. 1.4. A Társaság mint az óvadék jogosultja azon lejárt követeléseit elégítheti ki közvetlenül és mindennemű értesítés, felszólítás, felhívás nélkül az óvadékból, amelynek kielégítésével az Ügyfél késedelembe esett, vagy más szerződésszegést követett el. 1.5. Arra az esetre, ha a Társaságot jogszabály alapján csak a Felek megállapodása alapján illetné meg a közvetlen kielégítés joga, Felek megállapodnak abban, hogy a Társaság a kielégítési jogának megnyiltával a piaci viszonyok figyelembe vételével közvetlenül gyakorolhassa ezen jogát és értékesítse az óvadék tárgyát. 1.6. Az értékpapírban, illetve - amennyiben az Ügyfél tartozásának kiegyenlítésére az óvadékul szolgáló pénzeszköz helyett más devizában vagy magyar forintban kell, hogy sor kerüljön – devizában, magyar forintban megtestesülő óvadék esetében az igénybevétel azt jelenti, hogy a Társaság vagy megbízása alapján eljáró harmadik személy jogosult az óvadék tárgyát képező eszközöket, illetve azoknak a Társaság követelésének fedezésére elegendő hányadát az adott piaci viszonyok között elérhető reális áron, és a tőle elvárható szakmai gondossággal értékesíteni vagy tulajdonba venni, illetve deviza esetén az általa kiválasztott hitelintézetnél átváltani és az ellenértékből követelését kielégíteni, és ezt követően az Ügyféllel elszámolni. 1.7. Amennyiben a Társaság óvadéki vagy zálogjogánál fogva az értékpapírokat, egyéb 25

eszközöket értékesíti, a befolyt pénzeszközökből követelését kielégíti és az Ügyféllel haladéktalanul elszámol. A Társaság az Ügyfél óvadékul szolgáló eszközeiből olyan mennyiséget értékesíthet, melyből követelése megtérül. 1.8. Az óvadéki jog megszűnéséig az óvadék tárgyát képező Eszközök a Társaság birtokából a Társaság hozzájárulása nélkül az Ügyfél által nem vonhatók ki. A Társaság a hozzájárulást nem tagadhatja meg a Társaság esedékes követeléseinek fedezetéül szolgáló eszközökön túli eszközök kivonására. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy nem jelenti a Társaság óvadéki jogáról való lemondását és a Társaság az óvadék rendelkezésre bocsátását követelheti, ha az óvadék tárgyát képező eszközök a Társaság birtokából a Társaság hozzájárulása nélkül bármilyen okból kivonásra kerülnek akár az Ügyfél, akár harmadik személy által. 1.9. A Társaság fenntartja a jogot arra, hogy az Ügyféllel egyéb, az Ügyfél és a Társaság közötti jogügyletekkel kapcsolatos kockázatok mérséklése és az Ügyfél szerződésszerű teljesítésének biztosítása érdekében egyéb nem nevesített biztosítéki megállapodásokat is kössön. 1.10. Amennyiben a Társaságnak az Ügyféllel szemben követelése áll fenn, úgy jogosult az Ügyfél pozícióit zárni, a Társaságnak adott, fedezetlenséggel/a Társaság követelésével érintett rendelkezéseit nem teljesíteni, illetőleg – a Társaság követeléséhez igazodóan - részben teljesíteni. A Társaság az ebből fakadó károkért felelősségét kizárja. Ezek a megbízások egészben vagy a Társaság értesítésében foglalt nem teljesített részük vonatkozásában hatályukat vesztik. A Társaság jogosult egyéb szolgáltatásai teljesítését visszatartani mindaddig, míg az Ügyfél esedékes teljesítési kötelezettségének nem tesz eleget. A Társaság az ebből fakadó károkért felelősségét kizárja. 1.11. Minden ügyletkötés esetén az Ügyfél a fedezeteket per- teher- és igénymentesen köteles biztosítani, abból a célból, hogy azokat a Társaság a teljesítéshez szabadon igénybe vehesse. 1.12. Amennyiben a rendelkezésre álló biztosítékok nem elegendőek a Társaság követelésének kiegyenlítésére, a Társaság jogosult az ezt meghaladó követelést az Ügyféllel szemben érvényesíteni. 1.13. Az Ügyfelet terhelik mindazon költségek és kiadások, amelyek a Biztosíték adásával, értékesítésével, kezelésével kapcsolatban felmerülnek. 1.14. A Társaság előzetes hozzájárulása nélkül az Ügyfél a Társaság javára szolgáltatott Biztosítékot nem terhelheti meg, azokat más részére biztosítékul nem adhatja. E kötelezettség megszegése az Ügyfél részéről súlyos szerződésszegésnek minősül. 1.15. Az Ügyfél köteles a Társaságnak haladéktalanul bejelenteni minden olyan tényt vagy körülményt, amely fennálló fedezetképzési/ fedezetkiegészítési kötelezettségét befolyásolhatja (különösen, de nem kizárólag: csőd- vagy felszámolási eljárás, végrehajtási eljárás megindulása vagy annak veszélye, egyéb bírósági vagy hatósági foglalás szándéka és minden olyan körülmény, amely az Ügyfél eszközeit vagy az Ügyfél fizetőképességét vagy -készségét bármilyen módon befolyásolja.

26

XI.

Adózás

1. A Társaság az Ügyfelek részére történő kifizetések során minden esetben a hatályos adójogszabályok szerint teljesíti részére előírt elkülönülten adózó jövedelmek adójának levonását és az adózás rendje alapján előírt adatszolgáltatási kötelezettséget. 2. A nem magyar adótörvények hatálya alá tartozó személyek saját érdekükben az adójogszabályokban meghatározott határidőket megelőzően nyilatkoznak a Társaságnak, hogy mely ország szabályai szerint adóznak, egyidejűleg rendelkezésre bocsátják a megfelelő, jogszabályok által előírt dokumentumokat, amelyek lehetővé teszik a más elbírálás szerinti adózást. Ennek elmulasztásából eredő károkért a Társaság a felelősségét kizárja. 3. Minden olyan Társasággal kötött ügylet esetén, melynek adójogi vonatkozása áll fenn és a hatályos adójogszabályok előírják a Társaság részére az Ügyféltől meghatározott dokumentumok bemutatásának kérését, illetőleg az Ügyfél adószámának/ adóazonosító jelének ellenőrzését és rögzítését, úgy az Ügyfél köteles ezen dokumentumokat/igazolásokat/igazolványokat a Társaságnak bemutatni, illetőleg a Társaság kérésére átadni. Ennek elmulasztása esetén a Társaság jogosult az ügylet megkötését illetőleg egyéb tranzakció elvégzését visszautasítani vagy egyéb módon a hatályos adójogszabályoknak megfelelően eljárni, beleértve azt az esetet is, ha a Társaság valamely igazolást nem ad ki vagy egyéb magatartástól tartózkodik az ilyen ügyfél vonatkozásában. Az ebből eredő károkért a Társaság a felelősségét kizárja. A Társaság kizárja felelősségét azokért a károkért is, ha a Társaság több adót von le az Ügyféltől annak okán, hogy az Ügyfél a kedvezőbb adómegállapításhoz szükséges dokumentumokat/igazolásokat/igazolványokat nem szolgáltatta. A Társaságot ennek kapcsán külön figyelemfelhívási kötelezettség nem terheli, minden Ügyfél maga köteles informálódni a reá vonatkozó adózási szabályokról és kedvezményekről. 4. Külföldi értékpapírok után pénzben fizetett osztalék, hozam, kamat, egyéb járandóságok az Ügyfél részére - a KELER Szabályzatában foglaltaknak is megfelelően – főszabály szerint nettó elven kerülnek kifizetésre. A nettó összeg számításához a külföldi számlavezető – az általános jelenlegi gyakorlat szerint - a legmagasabb adórátát használja, így ennek megfelelően ezen adókulcs szerint számított adóval csökkentett összeg kerül kifizetésre az Ügyfél javára. A többlet adó levonásával és visszaigénylésével kapcsolatosan a Társaságot nem terheli felelősség.

XII.

Az üzleti kapcsolatok megszűnése

1. A Társaság és az Ügyfél közötti szerződések megszűnhetnek: 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

közös megegyezéssel, teljesítéssel, rendes vagy rendkívüli felmondással, elállással,

27

1.5. bármely fél jogutód nélküli megszűnésével, természetes személy megbízó esetén az Ügyfél halálával. 2. Az elállást vagy a felmondást írásban kell a másik féllel közölni, hacsak jelen Üzletszabályzat vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik. 3. A feleket az elállás joga akkor illeti meg, ha ezt előzetesen szerződésben kikötötték, illetve ha jogszabály elállási jogot biztosít. 4. Amennyiben az Ügyfél a Társasággal kötött szerződését felmondja, köteles helytállni a Társaság által már elvállalt kötelezettségekért. 5. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy elvállalt kötelezettség egyben teljesítésnek minősül, amennyiben megbízása alapján az adásvételi szerződést már megkötötték. 6. A Felek - eltérő rendelkezés hiányában – a megkötött szerződéseiket 15 napos felmondással bármikor megszüntethetik. 7. A Társaság azonnali hatállyal jogosult a szerződés, keretszerződés felmondására az alábbi fontos okokból: 7.1. az Ügyfél helytelen adatokat szolgáltat, vagy olyan magatartást tanúsít, illetve olyan adatokat szolgáltat, illetve nyilatkozatokat ad, amelyek tévedésre, megtévesztésre irányulnak, illetve a Társaságot valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy egyéb módon megtéveszti, 7.2. olyan körülmény áll be, mely alapján a Társaság a szerződéskötés megtagadására lenne jogosult, 7.3. vagyoni helyzetét, illetve gazdasági viszonyait érintő olyan változás állt be, amely lényeges rosszabbodást idézett elő, vagy ennek a veszélye fennáll, 7.4. az Ügyfél biztosíték adására vagy megerősítésére, kiegészítésére vonatkozó felszólításnak nem tesz eleget, illetve nem tud eleget tenni, illetve egyéb fizetési kötelezettségének teljesítése, teljesítőképessége veszélyeztetetté vált, 7.5. az Ügyfél nem tesz eleget a jelen Üzletszabályzatban meghatározott értesítési kötelezettségének, 7.6. az Ügyfél más súlyos szerződésszegést követett el, 7.7. amennyiben az Ügyfél a szerződésből eredő, fizetési kötelezettségének teljesítésével késedelembe esik. 8. Ezen okokon túlmenően jelen Üzletszabályzat Különös Részében foglaltak, illetve az egyes szerződések meghatározhatják az Ügyfél súlyos szerződésszegő magatartásának eseteit. 9. Amennyiben a Társaság felmondási jogával nem élt, nem jelenti azt, hogy felmondási jogáról lemondott. 10. Az Üzletszabályzat feltételei a szerződéses kapcsolatok megszűnése után is, azok teljes elintézésig érvényesek és hatályosak.

28

III. fejezet Értékpapír-titok, üzleti titok 1. A Társaság az ügyfélnyilvántartásaiban rögzített ügyféladatokat és egyéb értékpapírtitkot bizalmasan kezeli. 2. A Bszt. üzleti titokra vonatkozó rendelkezései az alábbiak: 117. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési vállalkozásban és az árutőzsdei szolgáltatóban a) tulajdoni részesedéssel rendelkező, b) tulajdoni részesedést szerezni kívánó, c) vezető állású, és d) alkalmazottként foglalkoztatott személy vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az üzleti titkot - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró a) Felügyelettel, felügyeleti hatósággal, b) Befektető-védelmi Alappal, c) MNB-vel, d) Állami Számvevőszékkel, e) állami adóhatósággal, f) Gazdasági Versenyhivatallal, g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel, h) nemzetbiztonsági szolgálattal, i) szemben. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a hatáskörében eljáró, a) a folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó hatósággal és a feladatkörében eljáró ügyészséggel, b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal, c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF), d) szemben. (4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Tpt. 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése. (5) Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén. (6) Befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

29

3.

A Bszt. Értékpapír-titokra vonatkozó rendelkezései az alábbiak:

118. § (1) A befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, illetőleg a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye és alkalmazottja, valamint bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az értékpapírtitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni. (2) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az értékpapírtitkot harmadik személynek - az ügyfél egyidejű tájékoztatása mellett - csak akkor adja ki, ha a) az ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható értékpapírtitok körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad, b) a (3)-(4) és (7) bekezdésben foglalt rendelkezések az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést adnak, vagy c) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató ügyféllel szemben fennálló követelése értékesítése vagy lejárt követelése érvényesítése ezt szükségessé teszi. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a) a hatáskörében eljáró Felügyelettel, Befektető-védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, b) a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal, multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, a központi értéktárral, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF), c) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a hatáskörében eljáró gyámhatósággal, d) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval, e) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését folytató nyomozó hatósággal, valamint a hatáskörében eljáró ügyészséggel, f) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal, g) külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel, h) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, j) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal, és k) (4) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha a) az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot, b) a Felügyelet a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési 30

megállapodásban meghatározott módon kér, illetőleg továbbít adatot, ha az együttműködési megállapodás vagy a külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási záradékot, c) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a befektetési vállalkozástól, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatótól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot, d) a Befektető-védelmi Alap által külföldi befektetővédelmi rendszer, valamint külföldi felügyeleti hatóság részére, együttműködési megállapodásban rögzített módon kerül sor adattovábbításra, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan a magyar szabályozással legalább egyenrangú védelem biztosított, e) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az Art. 52. §-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot. (5) A (4) bekezdés szerinti írásbeli megkeresésben meg kell jelölni a) azt az ügyfelet, ügyfélkört vagy számlát, akiről vagy amelyről a (4) bekezdésben megjelölt szerv vagy hatóság az értékpapírtitok kiadását kéri, és b) a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a feladatkörében eljáró MNB vagy a Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat. (6) A (3) és (4) bekezdés szerint adatkérésre jogosult szerv vagy hatóság a rendelkezésére bocsátott adatokat kizárólag arra a célra használhatja fel, amelyet az adatkérésében megjelölt. (7) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. (8) (9) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a (2)-(4) és (7) bekezdésben, valamint a 119. § (1) bekezdésében foglalt esetekben az értékpapírtitok kiadását - az (1) bekezdésre történő hivatkozással - nem tagadhatja meg. (10) Befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató jogutód nélküli megszűnése esetén az általuk kezelt értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. 119. § (1) A befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla a) kábítószerrel való visszaéléssel, b) terrorcselekménnyel, c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel, d) lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel, e) pénzmosással, f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel, g) bennfentes kereskedelemmel, h) piacbefolyásolással van összefüggésben. (2) A 118. § (3) bekezdésének e), g) és h) pontja, valamint az (1) bekezdésben foglaltak szerint történő adatátadásról az érintett ügyfél nem tájékoztatható. 120. § Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét a) az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az ügyfél személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, b) a számla-tulajdonos nevére, számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás, 31

c) a referenciaadat-szolgáltató részéről a KHR-nek, illetve e rendszerből a referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott, a jogszabályban foglaltaknak megfelelő adatszolgáltatás, d) a befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató által megbízott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás, e) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató által a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató számára történő adattovábbítás, ha ea) az ügyfél ahhoz írásban hozzájárult, eb) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei a külföldi befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál minden egyes adatra nézve biztosítottak, ec) a külföldi befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal, f) a befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a befektetési vállalkozásban, az árutőzsdei szolgáltatóban minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személynek vagy szervezetnek, a szerződéses kötelezettségek állományának átruházásáról szóló megállapodás szerinti átvevő társaságnak, vagy ezek tulajdonosa, jövőbeni tulajdonosa által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás, g) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírás-mintájának bemutatása, h) a Felügyelet által - az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával - a befektetési vállalkozásokról, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása ha) statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, és hb) elemzési célból, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a minisztérium részére, i) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére, j) a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat indoklási részének közzététele, k) a Tpt. 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése, l) a Pmtv. 22. §-ának (2) bekezdése alapján történő adatátadás, és m) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása, n) a Felügyelet által a Tpt. 181/J. § (15) bekezdés szerinti válsághelyzetben a más EGTállam központi bankjának vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek, o) a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részére nyújtott adatszolgáltatás, p) a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részéről a kibocsátó részére nyújtott adatszolgáltatás. 4. Az üzleti titokra és az értékpapír-titokra egyebekben a Batv., a Bszt., a Tpt. és a Ptk. 32

rendelkezései az irányadók.

33

IV. Fejezet Befektetővédelmi rendelkezések Befektető-védelmi Alap 1. A Társaság tagja a Befektető-védelmi Alapnak. 2. A Tpt. befektetővédelmi alapra vonatkozó rendelkezései az alábbiak: „BEFEKTETŐ-VÉDELMI ALAP 210. § (1) A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontjában és a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott tevékenység (a továbbiakban: biztosított tevékenység) végzésére jogosító engedéllyel rendelkező vállalkozás (kivéve az egyéni vállalkozót) tagságával az e törvényben meghatározott feladat ellátása céljából Befektetővédelmi Alap (a továbbiakban: Alap) működik. A továbbiakban ezen vállalkozások elnevezése: biztosított tevékenységet végző szervezet. (2) Biztosított tevékenységet végző szervezet az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel kizárólag az Alap tagjaként rendelkezhet. (3) A Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott tevékenységet végző árutőzsdei szolgáltató az Alaphoz csatlakozhat. Az Alaphoz nem csatlakozott árutőzsdei szolgáltató üzletszabályzatában és az ügyfélszámla-szerződésben köteles feltűnő módon feltüntetni azt a körülményt, hogy az ügyfélszámla-szerződésen alapuló ügyfél követelésre nem terjed ki az Alap védelme. (4) A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet külföldön létesített fióktelepére az Alap által nyújtott befektető-védelem terjed ki, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezetnek az Európai Unió másik tagállamában létesített fióktelepe kiegészítő biztosítás érdekében önként csatlakozhat az adott ország befektetővédelmi rendszeréhez. A biztosított tevékenységet végző szervezet a fióktelep létesítésének szándékáról a Felügyelet felé tett bejelentéssel, a befogadó ország befektetővédelmi rendszeréhez történő kötelező vagy önkéntes csatlakozásról, valamint a csatlakozás feltételeiről pedig a tudomásszerzéssel, illetve a kérelemmel egy időben köteles tájékoztatni az Alapot. 211. § (1) Nem köteles az Alaphoz csatlakozni az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha tagsággal rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt befektetővédelmi rendszerben. (2) A Felügyelet engedélye esetén nem köteles csatlakozni az Alaphoz harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha a Felügyelet elbírálása szerint rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel. (3) A befektetővédelem egyenértékűségének (2) bekezdés szerinti elbírálása során a Felügyelet figyelembe veszi különösen: a) a befektetővédelemmel lefedett ügyfél követelések körét; b) a befektetővédelemmel érintett ügyfélkört; c) a befektetővédelemmel lefedett ügyfél követelések összegét; d) a befektetővédelmi-rendszer eljárásrendje alapján a követelések kifizetésének várható időigényét;

34

e) az ügyfélkövetelés érvényesítésének lehetőségét; f) a Befektetővédelmi Alap véleményét. (4) Ha a fióktelep az (1) és (2) bekezdés alapján nem köteles csatlakozni az Alaphoz, önként az Alaphoz csatlakozhat a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében, amennyiben megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek. (5) Az Alap külföldi befektetővédelmi rendszerekkel, valamint külföldi felügyeleti hatóságokkal együttműködési megállapodást köthet, információt cserélhet a befektetővédelmi rendszerek tagjaira és a biztosított követelésekre vonatkozó nyilvántartás, valamint a befektetők kártalanítása érdekében. Az együttműködés során a befektetővédelmi rendszerek egyeztetik, hogy az egyes rendszerek alapján a befektetőt mekkora összegű kártalanítás illeti meg. (6) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt befektetővédelemmel, köteles csatlakozni az Alaphoz a (7) bekezdésben meghatározott kiegészítő biztosítás érdekében. Ha a Felügyelet elbírálása szerint a harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem rendelkezik az Európai Parlament és a Tanács 97/9/EK irányelve által előírt biztosítással egyenértékű befektetővédelemmel, akkor köteles csatlakozni az Alaphoz a teljes biztosítás érdekében. (7) Ha az Alap által nyújtott kártalanítás legmagasabb összege, illetve mértéke, vagy a biztosított követelések köre meghaladja a biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepére érvényes befektetővédelmi rendszer által alkalmazott legmagasabb összeget, mértéket vagy a biztosított követelések körét, a fióktelep kérésére az Alap a meghaladó részre kiegészítő biztosítást nyújt, amennyiben a fióktelep megfelel az Alap tagjaira vonatkozó követelményeknek. A kiegészítő biztosítás alapján történő kártalanításra akkor kerülhet sor, ha a fióktelep székhely országának hatáskörrel rendelkező hatósága értesítést küld az Alap részére a kártalanítás feltételeinek bekövetkezéséről. A kiegészítő kártalanítás kifizetésére egyebekben a 216-220. § előírásait kell alkalmazni. (8) Egy követelésre csak egyszer nyújtható kártalanítás és a fióktelepre érvényes, a székhely országa szerinti befektetővédelmi rendszer által nyújtott kártalanítás a kiegészítő biztosítás kivételével az Alap kártalanításával nem növelhető. Az Alap jogállása 212. § (1) Az Alap jogi személy. (2) Az Alap székhelye: Budapest. (3) Az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után társasági és helyi adó, illetőleg illeték fizetésére nem kötelezhető. (4) Az Alap pénzeszközei nem vonhatók el, abból az Alap tagjai részére kifizetés semmilyen jogcímen nem teljesíthető. Az Alap pénzeszközei kizárólag az e törvényben meghatározott célokra használhatók fel. (5) Az Alap saját tőkéje nem osztható fel. (6) Az Alapot harmadik személyekkel szemben bíróság és hatóság előtt az igazgatóság elnöke vagy az ügyvezető igazgató képviseli. Az Alap feladata 213. § (1) Az Alap feladata a befektetők részére a 217. § (2) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeg megállapítása és kifizetése. (2) Kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg kártalanítás, amely a befektető és az Alap tagja között 1997. július 1. napját követően létrejött, biztosított tevékenység végzésére kötött megállapodás teljesítése érdekében az Alap tagjának birtokába került és a befektető nevén nyilvántartott vagyon (értékpapír, pénz) kiadására vonatkozó kötelezettségen alapul (biztosított követelés). Az Alap által nyújtott biztosítás kizárólag a tagsági jogviszony fennállása alatt kötött megállapodásokra terjed ki. 35

(3) A (2) bekezdésben meghatározott követelések körébe beletartozik az Alap magyarországi székhelyű tagjának más országban létesített fióktelepével szemben fennálló követelés, kivéve, ha a fióktelep létesítésének helye szerinti ország szabályai ezt nem teszik lehetővé. (4) 214. § (1) Az Alap a tagok nyilvántartása céljából indokolt mértékben adatok szolgáltatását írhatja elő a tagjai számára, és a helyszínen ellenőrizheti a tagsági viszony alapján a tagokat terhelő kötelezettségek teljesítését. Ebben a körben a Felügyelet és az MNB az Alap kérésére megadja a rendelkezésére álló adatokat. Ha az Alap feladatkörében eljárva jogszabálysértést észlel, arról haladéktalanul értesíti a Felügyeletet. (2) Az Alap a kártalanításra jogosult befektetőtől kapott megbízás alapján elláthatja a befektető képviseletét az egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárás során. (3) Az Alap tagjai - magyar nyelven - közérthető módon tájékoztatják a befektetőket az Alap által nyújtott védelem tartalmáról és az igényérvényesítés lényeges feltételeiről. (4) Tilos a befektetővédelemre, illetőleg az Alapra vonatkozó információkat a befektetések növelése céljából, így különösen reklámtevékenységre felhasználni. 215. § (1) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki a) az állam, b) a költségvetési szerv, c) a tartósan, száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, d) a helyi önkormányzat, e) az intézményi befektető, f) kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, Befektetővédelmi Alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja, g) az elkülönített állami pénzalap, h) befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató, i) a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény, j) az MNB, k) az Alap tagjánál vezető állású személy, az Alap tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy és ezek közeli hozzátartozója, továbbá l) az Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező vállalkozás vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire. (2) Az (1) bekezdés k)-l) pontjában meghatározott ok akkor zárja ki a kártalanítást, ha az a kártalanítási igény alapjául szolgáló szerződés megkötésétől a kártalanítási igény benyújtásáig terjedő időszakban, vagy annak egy része alatt fennállt az Alap azon tagjánál, amellyel kapcsolatban kártalanítási eljárásra kerül sor. (3) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerős határozata megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott. (4) Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletekből eredő pénzkövetelésre sem, amely nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve az OECD tagállamának törvényes fizetőeszközében áll fenn. Az Alapból történő kifizetés 216. § (1) Az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha a bíróság az Alap tagjának a felszámolását rendeli el. (2) Ha az Alap tagjával szemben felszámolási eljárást kezdeményeztek, erről köteles haladéktalanul értesíteni az Alapot. Az Alap tagja a kártalanítási igény elbírálásához 36

szükséges adatot az Alap által meghatározott formában és módon haladéktalanul előállítja, majd az Alap rendelkezésére bocsátja. Az Alap jogosult az érintett tagjánál minden olyan adathoz személyesen is hozzáférni, amely a kártalanítási kötelezettségének felméréséhez szükséges. (3) Az Alap a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő tizenöt napon belül a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közleményben tájékoztatja a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről. Az Alap közzéteszi az igényérvényesítés első napját, az igényérvényesítés módját, továbbá a kifizetést végző szervezet nevét. Az igényérvényesítés első napja nem lehet később, mint a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő harmincadik nap. 217. § (1) Kártalanítás megállapítására a befektető erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelem formáját az Alap meghatározhatja. A kérelmet a befektető az igényérvényesítés első napjától számított egy éven belül terjesztheti elő. Ha a befektető menthető okból nem tudta igényét határidőben előterjeszteni, a kérelem az akadály elhárulását követő harminc napon belül terjeszthető elő. (2) Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését - személyenként és Alap tagonként összevontan - legfeljebb húszezer euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka. (3) (4) A kártalanítás mértékének megállapítása során a befektetőnek az Alap tagjánál fennálló, valamennyi biztosított, és a tag által ki nem adott követelését össze kell számítani. (5) Ha a biztosított követelés értékpapír kiadására vonatkozik, a kártalanítás összegét a felszámolás kezdő időpontját megelőző száznyolcvan nap átlagárfolyama alapján kell megállapítani. Árfolyamként a tőzsdei vagy a tőzsdén kívüli kereskedelemben kialakult átlagárat kell figyelembe venni. Ha az értékpapírnak ezen időszak alatt nem volt forgalma, akkor a kártalanítás alapjául szolgáló árat az Alap igazgatósága állapítja meg. Az ár megállapítása által a befektetőt olyan helyzetbe kell hozni, mintha a felszámolás kezdő időpontjában az értékpapírt értékesítette volna. (6) A (2) bekezdés szerinti összeghatárnak és devizában fennálló követelés esetén a devizában, valutában kifizetett kártalanítás összegének a megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. Az MNB által nem jegyzett devizákat a belföldi székhelyű hitelintézetek által közzétett legmagasabb és legalacsonyabb, az adott pénznemre vonatkozó devizaeladási árfolyamok számtani átlaga alapján kell számba venni. (7) Ha az Alap tagjának az ügyféllel szemben befektetési szolgáltatási tevékenységből származó lejárt vagy a kártalanítás kifizetéséig lejáró követelése van, azt a kártalanítás megállapítása során a befektető követelésébe be kell számítani. (8) Az Alap a kártalanítást pénzben nyújtja. (9) Közös tulajdonban álló értékpapír esetén a (2) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult, az Alap tagjának nyilvántartásában szereplő minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg eltérő szerződési kikötés hiányában - a befektetőket azonos arányban illeti meg. A közös tulajdonban álló értékpapír esetén fizetett kártalanítási összeget hozzá kell számítani a kártalanításra jogosult egyéb követelésére fizetendő kártalanítás összegéhez. 218. § Harmadik országbeli befektetési vállalkozás, hitelintézet és befektetési alapkezelő fióktelepe esetében az ügyfél követelésekre kizárólag az Alap által biztosított mértékig fizethető kártalanítás. 37

219. § (1) Ha a kártalanításra jogosult a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátja, és rendelkezésre áll az Alap tagja által vezetett nyilvántartás, akkor az Alap legkésőbb a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül köteles elbírálni a befektető kártalanítási kérelmét. (2) A befektető szerződéssel alátámasztott követelésének és az Alap tagja által vezetett nyilvántartás adatainak megegyezése esetén, az egyezőség erejéig az Alap kártalanítást állapít meg, és köteles gondoskodni a jogosultnak járó összeg haladéktalan, de legfeljebb az elbírálástól számított kilencven napon belül történő kifizetéséről. Különösen indokolt esetben a kifizetési határidő - a Felügyelet előzetes jóváhagyásával - egy alkalommal és legfeljebb további kilencven nappal meghosszabbítható. A kifizetés időpontjának az a nap tekintendő, amikor a befektető először hozzájuthatott a megállapított kártalanítási összeghez. (3) Az Alap az e törvényben rögzített feltételek szerint akkor is fizet kártalanítást, ha a befektető részére kártalanítás a (2) bekezdésben írtak szerint nem állapítható meg, viszont követelését jogerős bírósági határozattal igazolja. Ebben az esetben a befektető a határozat jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül terjesztheti elő igényét, amelyhez mellékelnie kell a követelést megalapozó határozatot. (4) Amennyiben az Alap csak hitelfelvétel útján képes biztosítani a kártalanítási kötelezettség fenti határidők szerinti teljesítését, a Kormány a kártalanítási fedezet biztosítása érdekében a hitelfelvételhez - az Áht. 33. §-ának (3) bekezdésére tekintettel készfizető kezességet vállal. A kifizetett követelések átszállása 220. § (1) Az Alapnak az a tagja vagy a tag jogutódja, amelyre tekintettel az Alap kártalanítást fizetett, köteles a kártalanítás összegét és a kártalanítás kifizetésével kapcsolatban felmerült költségeket az Alap részére visszafizetni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a tagnak az Alappal fennállott tagsági viszonya időközben megszűnt. (2) Az Alap által kifizetett kártalanítás mértékéig a követelés az ügyfélről az Alapra száll át. (3) Az Alap az (1) és (2) bekezdésben meghatározott igényét a felszámolási eljárás során érvényesíti. A felszámolási eljárás során a kielégítési sorrendben a befektetőtől átszállt követelés tekintetében az Alapot a befektető helye illeti meg. Csatlakozás az Alaphoz 221. § (1) Biztosított tevékenység folytatására engedélyt kérő vállalkozás a tevékenységi engedély iránti kérelem Felügyelethez való benyújtását megelőzően köteles a csatlakozásról szóló nyilatkozatot az Alap igazgatóságának megküldeni, és a csatlakozási díjat az Alap részére megfizetni (csatlakozási szándék). (2) A csatlakozási nyilatkozatot az Alap által meghatározott és közzétett formában kell megtenni. Az Alap a tagsági viszony megszerzéséhez feltételt nem írhat elő. (3) A tagsági viszony kezdete a biztosított tevékenység végzésére jogosító felügyeleti engedély hatálybalépésének napja. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozik az Alaphoz (árutőzsdei szolgáltató, fióktelep), úgy tagsági viszonya azon a napon kezdődik, amikor a csatlakozási nyilatkozatot benyújtja és a csatlakozási díjat megfizeti. A csatlakozás időpontját az Alap a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján teszi közzé. Az Alap tagjának díjfizetési kötelezettsége 222. § (1) A csatlakozó vállalkozás - a tagsági viszony keletkezésének feltételeként csatlakozási díjat fizet. A csatlakozási díj mértéke a csatlakozó vállalkozás jegyzett tőkéjének fél százaléka, de nem lehet kevesebb, mint ötszázezer forint, és nem haladhatja meg a hárommillió forintot. (2) Az Alap tagja naptári évente éves díjat fizet az Alapnak. Az éves díj fizetésének 38

esedékességét az Alap igazgatósága határozza meg. (3) Az éves díj alapja a tárgyévet megelőző naptári évben az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetők tulajdonát képező, az Alap tagjának kezelésében lévő pénz és értékpapír átlagos állománya. A befektetők tulajdonát képező pénz- és értékpapír-állomány után a díjfizetési kötelezettség azt a tagot terheli, amely a befektetővel biztosított tevékenység végzésére kötött szerződés alapján a letét kiadására köteles. (4) Az éves díj mértékét az igazgatóság állapítja meg a díjalap arányában, figyelembe véve a biztosított befektetők számát. Kiegészítő biztosítás esetén az éves díj megállapításakor figyelembe kell venni a követelés kiegészítő biztosítással érintett részének összegét, illetve a fióktelep székhely országának befektetővédelmi rendszere által nyújtott biztosítást. (5) Az Alap tagja által fizetendő éves díj összege nem haladhatja meg a díjalap mértékének három ezrelékét, de az éves díj nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál (minimumdíj). Az Alap igazgatósága szabályzatban a minimumdíj mértékét ötszázezer forintnál magasabb összegben is megállapíthatja, de a minimumdíj mértéke ekkor sem haladhatja meg a kétmillió forintot. Ha az Alap tagjának sem a tárgyévben, sem a tárgyévet megelőző naptári évben nincs az Alap kártalanítási kötelezettsége alá tartozó befektetője, csak a törvényi minimum fizetésére kötelezhető. A különböző tagok esetében - a minimumdíj fizetésének esetét kivéve - azonos mértékű díjalaphoz azonos mértékű díj tartozik. (6) Az Alap igazgatósága az éves díjat a tag kérelmére mérsékelheti, ha a tag által végzett biztosított tevékenység az Alap számára az átlagosnál kisebb kockázatot jelent. A díjmérséklés részletes szabályait az igazgatóság szabályzatban határozza meg. (7) Az Alap igazgatósága rendkívüli befizetést rendel el, ha az Alap eszközei az esedékes vagy az előre látható kártalanítási kötelezettség teljesítését nem fedezik. Rendkívüli befizetés akkor is elrendelhető, ha az Alap az esedékes hiteltörlesztést, illetőleg annak kamatait nem képes határidőben teljesíteni. A rendkívüli befizetési kötelezettséget az igazgatóság által meghatározott módon és időben kell teljesíteni. A rendkívüli befizetés alapja megegyezik az éves díj alapjával, de az egy naptári évben rendkívüli befizetés jogcímén elrendelt fizetési kötelezettség nem haladhatja meg az utolsó megállapított éves díj mértékét. (8) Ha a Felügyelet minden biztosított tevékenységre kiterjedően felfüggesztette az Alap tagjának tevékenységét, és a felfüggesztés hatálya a felügyeleti engedély visszavonásáig fennáll, a tagot nem terheli a felfüggesztés hatálya alatt keletkezett díjfizetési kötelezettség. Amennyiben a tag tevékenységi engedélye nem kerül visszavonásra, a felfüggesztés ideje alatt keletkezett díjfizetési kötelezettséget a felfüggesztés feloldását követően teljesítenie kell. (9) Az Alap tagja az Alapba befizetett csatlakozási díjat, az éves díjat, valamint a rendkívüli befizetést egyéb ráfordításai között számolja el. (10) Amennyiben az Alap tagja a díjfizetési kötelezettségét nem, vagy nem az Alap igazgatósága által a jelen törvény keretei között meghatározott szabályok szerint teljesíti, az Alap kezdeményezheti a Felügyelet intézkedését. Az Alap szervezete 223. § (1) Az Alapot héttagú igazgatóság irányítja. (2) Az igazgatóság tagja: a) a tőzsde, a központi értéktár és az MNB által kijelölt egy-egy személy; b) az Alap tagjainak - szakmai érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt - két képviselője; c) a Felügyelet által kinevezett személy; d) az Alap ügyvezető igazgatója. (3) A kinevezés vagy kijelölés három évre szól. (4) Ha egy megüresedett hely betöltésére több szervezetet is megillet a kijelölés joga és a 39

szervezetek nem tudnak megállapodni az igazgatósági tag személyéről, a betöltendő hely megüresedésekor kijelölésre jogosult szervezetek egy-egy jelöltje közül sorsolással kell kiválasztani az igazgatóság új tagját. (5) Az igazgatósági tagság megszűnése esetén a kijelölésre, illetve kinevezésre jogosult harminc napon belül dönt az új igazgatósági tag személyéről. (6) Megszűnik az igazgatósági tagság: a) a (3) bekezdésben meghatározott idő elteltével; b) a kijelölés visszavonásával, visszahívással, vagy az ügyvezető igazgató esetén az ügyvezető igazgatói beosztás megszűnésével; c) a tag halálával; vagy d) az ügyvezető igazgató kivételével lemondással. (7) Az igazgatóság a tagjai közül kétévente elnököt választ. Az ügyvezető igazgató nem választható meg elnöknek. (8) Az igazgatóság legalább negyedévente ülést tart. Az igazgatóság ülését össze kell hívni, ha az Alap terhére kifizetési kötelezettséggel járó helyzet bekövetkezése várható, illetve, ha a Felügyelet azt elrendeli. Az igazgatóság ülését az elnök hívja össze. (9) A Felügyelet képviselője az igazgatóság ülésén tanácskozási joggal vesz részt. (10) Az igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha az ülésen legalább öt tag jelen van. Az igazgatóság a határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Az igazgatóság feladata 224. § (1) Az igazgatóság a) elfogadja az Alap szabályzatait; b) kinevezi és felmenti az Alap ügyvezető igazgatóját, meghatározza feladatait és díjazását; c) meghatározza a munkaszervezet feladatait; d) meghatározza a tagsági viszonyból eredő kötelezettségek teljesítése érdekében az Alap tagjai által nyújtandó jelentések tartalmát és gyakoriságát; e) meghatározza az Alap éves költségvetését, és megállapítja az Alap éves beszámolóját; f) irányítja és ellenőrzi az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét; g) negyedévente jelentést küld az Alap tagjainak és a Felügyeletnek az Alapban kezelt pénzeszközök állományáról és felhasználásáról; h) éves tevékenységéről a tárgyévet követő május 31. napjáig jelentést készít, és azt megküldi tagjainak és a Felügyeletnek; i) ellátja az e törvényben meghatározott egyéb feladatokat. (2) Az Alap munkaszervezetét az ügyvezető igazgató irányítja. Az ügyvezető igazgató felett a munkáltatói jogokat - az (1) bekezdés b) pontban írottak kivételével - az igazgatóság elnöke gyakorolja. 225. § (1) Az Alap igazgatósága szabályzatban határozza meg: a) a tagok által fizetendő díjakra vonatkozó szabályokat, így különösen a díjalap és a díjmérték megállapítását, valamint a díjfizetés megállapításának és befizetésének eljárását, továbbá a befizetés ütemezését; b) az Alap kezelésének szabályait; c) az Alapból történő kifizetés rendjét; és d) az igazgatóság ügyrendjét. (2) Az (1) bekezdés a) pontjában írott kivétellel az Alap szabályzata a tagjaira nem írhat elő kötelezettséget. A szabályzat az Alap egyes tagjaira vonatkozóan nem sértheti az egyenlő bánásmód követelményét, és nem veszélyeztetheti az Alap biztonságos kezelését. (3) Az Alap a szabályzatait és az igazgatóság nyilvánossá minősített határozatait a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján nyilvánosságra hozza. Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szabályzat közzétételétől az Alap eltekinthet. Az Alap forrásai 40

226. § Az Alap forrásai a) a csatlakozási díj, b) az éves díj, c) a rendkívüli befizetés, d) az Alap vagyonának hozama, e) az Alap által felvett kölcsön, f) g) egyéb bevétel. Az Alap számlavezetése és pénzkezelése 227. § (1) (2) Az Alap pénzeszközeit - a házipénztárt, a fizetési számlán tartott likviditási tartalékot, valamint a kifizetés lebonyolítására vagy más, az Alap működéséhez szükséges célra pénzforgalmi szolgáltatóhoz átutalt összeget kivéve - állampapírban vagy az MNB-nél elhelyezett betétben tarthatja. (3) Az Alap gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. (4) Az Alap kölcsönt vehet fel. (5) Az Alap által kifizetett kártalanítás forrása az Alap felhalmozott vagyona, valamint az Alap éves bevételeinek az Alap igazgatósága által jóváhagyott éves működési költségekkel csökkentett összege. A tagsági viszony megszűnése 228. § (1) Az Alappal fennálló tagsági viszony a valamennyi biztosított tevékenység végzésére jogosító engedélyt visszavonó felügyeleti határozat hatálybalépésével szűnik meg. Amennyiben a csatlakozó szervezet önkéntesen csatlakozott az Alaphoz (árutőzsdei szolgáltató, fióktelep), az Alappal fennállott tagsági viszonyát bármikor megszüntetheti, és ilyen esetben tagsági viszonya azon a napon szűnik meg, amikor a tagsági viszony megszüntetésére vonatkozó nyilatkozatát az Alap által meghatározott formában az Alap részére átadja. A tagsági viszony megszűnésének időpontját az Alap a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján teszi közzé. (2) (3) A tagsági viszony megszűnése nem érinti a vállalkozásnak a tagsági viszony fennállása alatt keletkezett díjfizetési kötelezettségét. A tagsági viszony fennállása alatt díjfizetés címén teljesített befizetés a tagsági viszony megszűnésére hivatkozással részben sem téríthető vissza.” V. fejezet Jogviták eldöntése, irányadó jog 1. A felek jogvitáikban a jelen Üzletszabályzat rendelkezéseinek szem előtt tartásával békés úton való egyeztetésre törekednek. 2. A Társaság külföldi Ügyféllel kötött szerződéseire a magyar anyagi és eljárásjog alkalmazandó. 3. Ezen Üzletszabályzat hatályánál fogva felek – a Tpt. hatálya alá tartozó értékpapír forgalomba hozatalával, a befektetési szolgáltatással, kiegészítő befektetési szolgáltatással, a tőzsdei és tőzsdén kívüli ügylettel, befektetési eszközre vonatkozó megbízás elfogadásának megtagadásával, az Üzletszabályzatban meghatározottakkal kapcsolatosan, valamint a felek között létrejött szerződésekben meghatározott kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos jogvitáikra - eltérő rendelkezés hiányában a 41

Tőkepiaci Állandó Választott Bíróság kizárólagos hatáskörét és illetékességét kötik ki azzal, hogy a Választott Bíróság saját eljárási szabályzata alapján jár el. VI. fejezet Adatvédelem, pénzmosás elleni jogszabályok 1. A Társaság az Ügyfél személyes adatait a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kezeli. 2. Az Ügyfél személyes adatai kezelésének, felhasználásának célja a Társaság és az Ügyfél között fennálló jogviszony alapján a Társaság és Ügyfél között létrejött szerződések teljesítése és az, hogy az Ügyfelet a Társaság az általa nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosan – beleértve a felek jogait és kötelezettségeit is legszélesebbkörűen tájékoztassa. Az adatkezelés, adatfelhasználás célja így különösen a Társaság által befektetési és kiegészítő befektetési szolgáltatások Ügyfél részére történő nyújtása, ezen szolgáltatásokkal kapcsolatos pénz- és befektetési eszközkövetelések teljesítése, az Ügyfél tájékoztatása a Társaság és az ERSTE Csoport, valamint a Társaság és szerződéses partnerei által nyújtott szolgáltatásokról, akciókról. 3. A Társaság által kezelt adatok meghatározása: Valamennyi, az Ügyfél értékpapír-titoknak és személyes adatnak minősülő adatai, amelyeket az Ügyfél bocsát a Társaság rendelkezésére, valamint valamennyi, a Társaság tudomására jutott, a vonatkozó jogszabályok alapján értékpapír-titoknak és/vagy személyes adatnak minősülő tény, adat, körülmény, egyéb információ. 4. Az adatkezelés időtartama: A Társaság és az Ügyfél között fennálló jogviszony időtartama, valamint a jogviszony megszűnését követően az az időszak, ameddig a Felek egymással követelést érvényesíthetnek, továbbá ameddig a jogszabály a Társaság részére kötelezően előírja bármely adat megőrzését, kezelését, felhasználását. 5. A Társaság jogosult az Ügyfél személyes adatait a jogszabályi előírások betartásával továbbítani, illetve adatfeldolgozót igénybe venni. 6. Adatkezelésnek minősül: a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése is. 7. Adatfeldolgozásnak minősül az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől. 8. Az Ügyfél tudomással bír arról, hogy a pénzmosással kapcsolatos jogszabályi előírások alapján a Társaság olyan szolgáltatónak minősül, aki a mindenkor hatályos jogszabályok által előírt ügyfélátvilágítási (egyben adatgyűjtési) és egyéb kapcsolódó 42

kötelezettségek alanya. Az Ügyfél köteles tájékozódni a mindenkor hatályos pénzmosási jogszabályok által az Ügyfél számára előírt kötelezettségekről és köteles ezen kötelezettségeinek eleget tenni a Társaság vonatkozásában is. A Társaság ezúton felhívja az Ügyfél figyelmét arra a körülményre is, hogyha a pénzmosás elleni jogszabály(ok) ügyletkötési tilalmat írhatnak elő a Társaság vonatkozásában, amit a Társaság köteles betartani. Az ebből fakadó károkért a Társaság felelősségét kizárja. Az Ügyfél tudomással bír arról, hogy az azonosítás során – mivel a Társaság által nyújtott szolgáltatások jellege miatt, az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás visszakereshető azonosításához erre szükség van- a Társaság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. Törvény (Pmt) 7.§ (3) –ben felsorolt adatokat is minden esetben rögzíti. 9. A Társaság az Ügyféltől az ügyfélátvilágítás keretében úgynevezett tényleges tulajdonosra vonatkozóan nyilatkozatot kér. A nyilatkozat megléte az üzleti kapcsolat előfeltételét képezi. A tényleges tulajdonos a mindenkor hatályos pénzmosás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos törvényben (Pénzmosás elleni Törvény) meghatározott fogalom. A Pénzmosás elleni alapján tényleges tulajdonosnak minősül: a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685/B. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik, c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, továbbá d) alapítványok esetében az a természetes személy, 1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, 2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy 3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár; 9.1. Amennyiben az Ügyfél a 2007. évi CXXXVI. törvényt adaptáló belső szabályzat hatálybalépését megelőzően (azaz 2008. március 14-én vagy azt megelőzően) a korábbi pénzmosási jogszabály alapján tett a Társaság számára nyilatkozatot arról, hogy saját nevében jár el, úgy a Társaság – az Ügyfél eltérő nyilatkozata hiányában úgy tekinti, hogy korábbi nyilatkozata a 2007. évi CXXXVI. törvény által definiált új fogalmaknak megfelelő nyilatkozatnak minősül. Az ebből fakadó károkért a Társaság felelősségét kizárja. 9.2. Az Ügyfél kijelenti, hogy megadott nyilatkozata az üzleti kapcsolat létesítésekor fennálló helyzetet tükrözi. Az Ügyfél tudomásul veszi és kötelezettséget vállal arra, hogy a Pénzmosási Törvény értelmében minden olyan esetben külön Tényleges 43

Tulajdonosi nyilatkozatot ad a Társaság részére, ha bármely ügyleti megbízása megadásakor a fenti nyilatkozatban foglaltaktól eltérően jár el és/vagy ha a fenti nyilatkozatban vagy annak meghatározott adataiban változás áll be. Ügyfél kijelenti továbbá, hogy öt munkanapon belül köteles bejelenteni Társaságnak a fenti adatokban, vagy saját adataiban bekövetkező esetleges változásokat. A bejelentési kötelezettségek elmulasztásából eredő kár az Ügyfelet terhel. 9.3. Amennyiben a Társaság a tényleges tulajdonos Pénzmosás elleni Törvényben meghatározott további adataira vonatkozó nyilatkozatot vagy a tényleges tulajdonos tekintetében ismételt nyilatkozatot, illetőleg a Pénzmosás elleni Törvényben meghatározott egyéb nyilatkozatot vagy adatot kér, úgy az Ügyfél vállalja, hogy a kért nyilatkozatot vagy adatot a Társaság által meghatározott formában, tartalommal és határidőre a Társaság részére megadja. 10. A Társaság az ügyfélátvilágítás keretében külföldi lakóhellyel rendelkező ügyféltől az üzleti kapcsolat előfeltételeként írásbeli nyilatkozatot kér arra vonatkozóan, hogy saját országának joga alapján kiemelt közszereplőnek minősül-e. A külföldi kiemelt közszereplővel történő üzleti kapcsolat létesítéséhez, az ügyleti megbízás teljesítéséhez a Társaság belső szabályzatában meghatározott jóváhagyás szükséges, mely jóváhagyás beszerzése időigénnyel jár és az üzleti kapcsolat létesítését és/vagy a megbízás teljesítését késleltetheti vagy meghiúsíthatja. Az Ügyfél erről tudomással bír és elfogadja, hogy az ebből fakadó károkért a Társaságot felelőssé nem teheti.

44

KÜLÖNÖS RÉSZ

Egyes tevékenységekre vonatkozó rendelkezések

1. fejezet Portfoliókezelés általános szabályai 1. A Társaság portfoliókezelési tevékenysége keretében Ügyfelei részére az alábbi szolgáltatást nyújtja: 2. A mindenkor hatályos jogszabályi előírások, a jelen Üzletszabályzat, továbbá a Megbízóval kötött egyedi megállapodás rendelkezéseinek megfelelően a Társaság értékpapírból, illetőleg más pénzügyi eszközből befektetési-állományt vesz, illetve átvesz, a portfolió egyes elemeivel adás-vételi vagy csere tranzakciókat hajt végre és megbízásokat teljesít a Megbízó érdekében és javára azzal, hogy a Megbízó a megszerzett eszközökből eredő kockázatot és hozamot, így különösen annak nyereségét és veszteségét közvetlenül viseli. Gondoskodik a portfolió elemeihez kapcsolódó jövedelmek (hozam, kamat, osztalék, stb.) beszedéséről és azok újrabefektetéséről. 3. A Társaság az általa kezelt portfóliók részét képező eszközök tekintetében minden esetben a saját nevében, de a Megbízó javára és terhére jár el. 4. A Társaság az ügyfél kifejezett hozzájárulása esetén jogosult a portfoliókezelési tevékenység végzéséhez alvállalkozót igénybe venni. Alvállalkozó kizárólag a portfoliókezelési tevékenység végzésére vonatkozó, a vonatkozó jogszabály szerinti engedéllyel rendelkező portfoliókezelő, illetve saját joga alapján erre jogosult külföldi vállalkozás lehet. 5. Nyilvántartási rendszer, kimutatások 5.1. A Társaság portfoliókezelési tevékenysége tárgyában olyan kimutatást vezet, mely alapján a megbízó - folyamatos ellenőrzése során - bármikor teljes körű betekintést kap a kezelt vagyon helyzetéről a befektetett eszközök hozamáról, a befektetések alakulásáról. 5.2. A Társaság és az Ügyfél az Ügyfél rendelkezésének megfelelően a Portfoliókezelési szerződésben vagy külön megállapodásban rendezi a végrehajtott ügyletekkel kapcsolatos tájékoztatás gyakoriságát. 5.2.1 A tájékoztatás történhet ügyletenként, a Bszt. 68.§ (4) bekezdésében meghatározott szabályok megfelelő betartása mellett, vagy rendszeres jelentési kötelezettség keretében legalább féléves gyakorisággal. Amennyiben az ügyfél az ügyletenkénti tájékoztatást választotta, úgy

45

a Társaság portfóliókezelési tevékenysége keretében az Ügyfél megbízása alapján végrehajtott ügyletekről szóló, a Bszt. 68. § (1) bekezdés szerinti rendszeres jelentést a) legalább évente, a Bszt. 68.§ (7) bekezdésben foglaltakra figyelemmel, b) az ügyfél kifejezett kérésére negyedévente, és c) ha a befektetési vállalkozás portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyféllel olyan szerződést kötött, amely tőkeáttételes portfólió kialakítását teszi lehetővé, legalább havonta elkészíti és írásban vagy más tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja. A fenti b) pontjan foglaltak nem alkalmazhatók olyan ügyletre, amely - olyan értékpapírra vonatkozik, amely átruházható értékpapír megszerzésére vagy értékesítésére jogosít vagy amely átruházható értékpapír, deviza, kamatláb vagy hozammutató, áru, index vagy más hasonló referenciaként értelmezhető intézkedés változásán alapul és készpénzben teljesítendő, és - a Bszt. 6. § d)-k) pontjaiban meghatározott eszközre vonatkozik. 5.2.2 Ha a Társaság portfóliókezelési tevékenysége keretében az ügyfél számára vezetett számlán feltételes kötelezettségvállalással járó nyitott pozíciót tart nyilván vagy ilyen pozíciót eredményező ügylet végrehajtását vállalta, az ügyfél fenti rendelkezésétől függetlenül, legkésőbb a veszteséget eredményező ügylet végrehajtásának napját követő kereskedési napon tájékoztatja az ügyfelet, ha az ügyfél által realizált veszteség meghalad egy, a befektetési vállalkozás és az ügyfél között létrejött szerződésben meghatározott határértéket. 5.2.3 Az Ügyfélnek a Bszt. 68.§ (6) bekezdés a) pontjának alkalmazása érdekében jogában áll kérelemmel fordulni a Társasághoz. 5.2.4 A fenti adatszolgáltatást a Társaság a megbízó választása szerint a következő formában bocsátja rendelkezésére: - postai úton, nyomtatott formában, - postai úton, mágneslemezen, - egyéb úton, az ügyféllel kötött külön megállapodás alapján. 6. Felelősségi szabályok 6.1. A Társaság a Polgári Törvénykönyv általános szabályai szerint felel a Megbízó által átadott vagyon értékének megőrzéséért és növeléséért, azonban csak olyan vagyonvesztésért felel, amely bizonyíthatóan saját hibájából, vagy mulasztásából ered. 7. Portfoliókezeléssel kapcsolatos szerződéses viszony rendkívüli felmondással történő megszűnése 7.1. Rendkívüli felmondásra adhat okot, ha a szerződő felek egyike a szerződéses kötelezettségeit olyan súlyos mértékben megszegte, hogy a jogviszony fenntartása a másik szerződő fél számára elviselhetetlenül nagy terhet jelentene.

2. fejezet 46

Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és magán-nyugdíjpénztárak részére történő portfoliókezelésre vonatkozó általános szabályok 1. A Társaság az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001 (XII.26.) Korm. rendelet, valamint a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII.26.) Korm. rendelet mindenkor hatályos rendelkezéseivel összhangban önkéntes kölcsönös nyugdíj-, valamint egészség- és önsegélyező pénztárak, továbbá a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései alapján magánnyugdíjpénztárak részére megbízás alapján portfoliókezelési szolgáltatást nyújt, melyhez a Társaság rendelkezik a szükséges felügyeleti engedélyekkel, tárgyi és személyi feltételekkel. 2. A megbízás alapján a Társaság a vonatkozó jogszabályi kereteken belül szabadon rendelkezik az Ügyfél által kezelésébe adott eszközökkel, illetve az ezekhez kapcsolódó, a megbízás időtartama alatt képződő jövedelmekkel, továbbá ellátja a portfoliókezelési tevékenységgel kapcsolatban felmerülő jogszabályokban meghatározott feladatokat. 3. Nyilvántartási rendszer, kimutatások 3.1. A Társaság pénztári portfoliókezelési tevékenysége tárgyában olyan kimutatást vezet, mely alapján a megbízó - folyamatos ellenőrzése során - bármikor teljes körű betekintést kap a kezelt vagyon helyzetéről a befektetett eszközök hozamáról, a befektetések alakulásáról. 3.2. A pénztárak kormányrendeletekben rögzített jelentési kötelezettségeihez igazodóan a Társaság negyedéves gyakorisággal elkészíti és a portfolió tulajdonosa részére megküldi kimutatását, melyben részletesen bemutatásra kerül az értékpapír portfolió állománya, az értékpapír vásárlások és eladások üzletkötésenként. A Társaság mindemellett elkészíti az aktuális portfolió értékelését is, a nettó eszközértéket, kiszámítva a tőkearányos éves hozamot. Az alkalmazott eszközérték és hozamszámítási rendszer – melyek az egyedi megállapodások elválaszthatatlan mellékletei - megegyezik a hatályos kormányrendeletekben rögzített számítási metódusokkal. 3.3. A Társaság nyilvántartási és elszámolási kötelezettségének a vonatkozó hatályos jogszabályokkal összhangban tesz eleget. 4. Felelősségi szabályok 4.1. A Társaság a Polgári Törvénykönyv általános szabályai szerint felel a Megbízó által átadott vagyon értékének megőrzéséért és növeléséért, azonban csak olyan vagyonvesztésért felel, amely bizonyíthatóan saját hibájából, vagy mulasztásából ered. 5. Pénztári portfoliókezeléssel kapcsolatos szerződéses viszony rendkívüli felmondással történő megszűnése 47

5.1. Rendkívüli felmondásra a hatáskörrel és jogkörrel rendelkező felügyelet erre irányuló eljárása adhat okot, illetve ha a szerződő felek egyike a szerződéses kötelezettségeit olyan súlyos mértékben megszegte, hogy a jogviszony fenntartása a másik szerződő fél számára elviselhetetlenül nagy terhet jelentene. 3. fejezet Befektetési tanácsadás 1.

A Társaság Ügyfelei részére és az Ügyfél erre irányuló igénye esetén befektetési tanácsadást nyújt a jogszabályokban meghatározott kötelező tájékoztatáson túlmenően. A Társaság az Ügyfél igénye esetén eseti megállapodás keretében – melyben az ellenszolgáltatás mértéke a felek megállapodásán alapul – folyamatos vagy időszaki rendszerességű befektetési tanácsadásra vállalkozik. A Társaság befektetési tanácsadást erre vonatkozó külön megállapodás alapján nyújt.

2.

Amennyiben a Társaság befektetési tanácsadást nyújt, a befektetési tanácsadás kiterjedhet bármely befektetési eszközre azzal, hogy az Ügyfélnek a Társaság rendelkezésére kell bocsátania minden olyan információt, amely alapján a Társaság alapos okkal feltételezheti, hogy a befektetési tanácsadással érintett eszköz valóban alkalmas az ügyfél befektetési céljainak, jövedelmi és vagyoni helyzetének és kockázatviselő képességének és kockázatvállaló hajlandóságának. Egyéb esetben a Társaság a befektetési tanácsadás nyújtását megtagadja, illetőleg a befektetési tanácsadás megtagadott azon eszköz esetében, amely nem alkalmas az Ügyfél számára fenti szempontok alapján, vagy alkalmassága nem eldönthető az Ügyfél által adott információk alapján.

3.

Befektetési tanácsadásnak kizárólag pénzügyi eszközre vonatkozó személyre szóló ajánlás tekinthető. Személyre szólónak akkor minősült az ajánlás, ha: 3.1. valakinek befektetői vagy potenciális befektetői minőségében vagy a befektető vagy potenciális befektető meghatalmazottjának minőségében adja a Társaság, 3.2. e személy esetében a Társaság rendelkezik valamennyi, e személynek a piaccal és pénzügyi eszközzel kapcsolatos ismereteire, befektetési céljaira, kockázatviselő képességének mértékére vonatkozó valamennyi információval és ennek alátámasztásául az Általános Rész, I. Rész 2. fejezet 1.2. pont szerinti alkalmassági teszt keretében megadandó valamennyi nyilatkozattal vagy erre vonatkozó információval és 3.3. az alábbiak valamelyikének megtételére vonatkozó ajánlást tartalmaz: 3.2.1. 3.3.1. konkrét pénzügyi eszköz vétele, eladása, jegyzése, cseréje, tartása vagy biztosítása; 3.2.2. 3.3.2. konkrét pénzügyi eszköz által biztosított jognak, amelynek tárgya pénzügyi eszköz vétele, eladása, jegyzése, cseréje, vagy visszaváltása, a gyakorlása vagy nem gyakorlása.

4.

Befektetési tanácsadást a Társaság szóban vagy írásban nyújthat. 48

5.

A Társaság e tevékenységeit szakcégtől elvárható gondossággal nyújtja, de az nem minősíthető befektetésre való ösztönzésként. A tőkepiaci és makrogazdasági helyzet, a befektetések és azok hozamai alakulását olyan tényezők alakítják, melyre a Társaságnak nincs befolyása. Az Ügyfél által hozott döntés következményei a Társaságra nem háríthatók át.

6.

Nem számít befektetési tanácsadásnak a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés, befektetési ajánlás, hirdetés közzététele, valamint az adott eszközre vagy ügylettípusra vonatkozó általános helyzetjelentés vagy piaci tendencia közlése, továbbá az adott eszközzel, piaci helyzettel kapcsolatos bármilyen olyan információ, amelyet a Társaság az Ügyfél számára a Bszt. szerinti ügylet előtti tájékoztatás keretében ad meg függetlenül attól, hogy ennek következtében hozza meg az Ügyfél befektetési döntését. 4. fejezet Értékpapír kölcsön 1. A Társaság külön megállapodás alapján a saját tulajdonában, illetve az általa kezelt portfólióban lévő értékpapírt az Ügyfél számára kölcsönadhatja. 2. A Társaság a külön keretmegállapodás alapján legfeljebb egy év futamidejű, illetőleg határozott futamidejű értékpapírok esetében az egy éves futamidőn belül legfeljebb a futamidő lejártával megegyező futamidejű, az egyedi megállapodás szerinti, határozott futamidővel rendelkező értékpapírkölcsön szerződést köthet. 3. Az Ügyfél a kölcsön teljes időtartama alatt az értékpapírokkal szabadon rendelkezhet, a felvett hozam, osztalék, kamat azonban a Társaságot illeti meg, melyet a kölcsön futamidejének lejártakor köteles a Társaságnak megfizetni. 4. A kölcsön lejáratakor az Ügyfél a kölcsönadott értékpapírokat köteles a Társaságnak visszaadni, ami a kölcsönadott fajú, fajtájú, típusú, osztályú értékpapírból a kölcsönadott össznévérték visszaszolgáltatását jelenti és nem ugyanazon sorszámú értékpapírok visszaadását. 5. Az Ügyfél a kölcsön futamideje alatt - ha a Felek az egyedi megállapodásban kikötötték – a megállapodásnak megfelelő díj (kölcsöndíj) fizetésére köteles. 6. Az értékpapírkölcsön kockázata miatt az Ügyfél a kölcsön teljes futamideje alatt a külön keretmegállapodásban meghatározottak szerinti fedezetképzésre köteles, mely fedezet a Társaság által meghatározott mértékben és módon rendelkezésére bocsátott óvadék. Az Ügyfél a fedezet kiegészítésére vonatkozó kötelezettségét folyamatosan köteles teljesíteni a kölcsön visszaadásának időpontjáig bezárólag. 7. Ha a fedezetek bármely okból nem érik el a Társaság által a szerződésben megállapított mértéket, úgy a Társaság a keretmegállapodás rendelkezései szerint a szerződést jogosult azonnali hatállyal felmondani és/vagy az Ügyfél minden további értesítése nélkül jogosult a fedezeteket felhasználni.

49

8. A Társaság a keretszerződés alapján létrejött egyedi megállapodások szerint adott értékpapír kölcsönök fedezetét összevontan vizsgálhatja, és amennyiben az összevont vizsgálat alapján Ügyfél fedezetképzési kötelezettségét nem teljesítette, úgy a Társaság bármely egyedi kölcsön megállapodást azonnali hatállyal felmondhatja.

50

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Társaság engedélyének visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása, a folyamatban lévő megbízásokat érintő intézkedések esetén követendő eljárás, továbbá az állomány-átruházás szabályai 1. A Társaság köteles hirdetményi helyein való közzététellel haladéktalanul értesíteni Ügyfeleit a jelen Üzletszabályzat hatálya alá tartozó tevékenységei tekintetében a tevékenységi engedélyének, egyes tevékenységének részleges vagy teljes Felügyelet általi felfüggesztése, korlátozása, engedélyének részleges vagy teljes visszavonása esetén. Ebben az esetben a Társaság az Ügyfelek érdekében az adott helyzetnek megfelelően jár el. A Társaság a folyamatban lévő megbízásaival kapcsolatban a határozatnak, illetve az intézkedésnek megfelelően jár el, minden tőle elvárható lépést megtesz a határozat, illetve az intézkedések keretein belül. Az Ügyfelek esetleges káraik enyhítése érdekében kötelesek együttműködni. 2. A Társaság jelen Üzletszabályzatban meghatározott tevékenységei keretében a szerződéses kötelezettségei állományát a Felügyelet előzetes engedélye alapján csak más befektetési vállalkozásra, befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetre, megfelelő engedéllyel rendelkező, jogosult egyéb szolgáltatóra átruházhatja. A Felügyelet ezen engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatal külön jogszabály szerinti engedélyét. Ebben az esetben a 3-10. pont rendelkezéseit – a Bszt. értelmében – alkalmazni szükséges. 3. A Társaság szerződéses kötelezettségei állományának átruházására a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 4. A szerződéses kötelezettségek állományának átruházása során a Társaság, mint átruházó befektetési vállalkozás az átruházásról rendelkező szerződés hatályosulása előtt értesíti az ügyfeleket a) az átruházás szándékáról, és b) a 5-8. pontokban foglaltakról, az értesítésben pedig az ügyfelek figyelmét felhívja, hogy az átvevő üzletszabályzata hol, mikortól és milyen formában tekinthető meg. 5. Ha az ügyfél a szerződéses kötelezettségek állományát átvevő szolgáltató személyét vagy üzletszabályzatát elutasítja, az átadó befektetési vállalkozásnak, illetőleg hitelintézetnek elküldendő írásbeli nyilatkozatában a) más befektetési vállalkozást, hitelintézetet, egyéb jopgosult szolgáltatót jelöl meg, és b) feltünteti az ott vezetett értékpapírszámla, értékpapír-letéti számla és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla számát. 6. Az ügyfél részére a Társaság mint átadó legalább harminc napot biztosít az 5. pontban meghatározott nyilatkozat megtételére. 7. Ha az ügyfél a) a 6. pontban meghatározott határidőn belül nem, vagy b) az 5. pont b) pontjában foglaltakhoz képest hiányosan küldi meg nyilatkozatát a Társaságnak, akkor ezt úgy kell tekinteni, hogy az ügyfél az átvevő

51

hitelintézet személyét és üzletszabályzatát elfogadta. 8. Az átvevő személyének és üzletszabályzatának elfogadása esetén az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköze és pénzeszköze az. 4. pontban meghatározott értesítésben megjelölt határnaptól az átvevő befektetési vállalkozás, illetőleg hitelintézet kezelésébe kerül, és arra az átvevő üzletszabályzatának előírásai vonatkoznak. 9. A Társaságot mint átadó szolgáltatót az ügyféllel szemben megillető jogok tekintetében a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 10. Az állomány átruházása következtében felmerülő költség, díj az ügyfélre nem hárítható át. *** Jelen üzletszabályzat magyar nyelven készült, de a Társaság fenntartja magának a jogot, hogy jelen üzletszabályzatot bármely idegen nyelven is kiadja. Az idegen nyelven kiadott üzletszabályzat rendelkezései azonban csak tájékoztató jellegűek, a magyar nyelvű verziótól való bárminemű eltérés esetében a magyar nyelvű változat az irányadó.

Erste Alapkezelő Zrt.

52

1. számú melléklet

Az Erste Alapkezelő Zrt. által alkalmazott szerződésminták

Portfoliókezelési szerződés KERETSZERZŐDÉS értékpapírok kölcsönadásáról

53

Portfoliókezelési szerződés amely létrejött egyrészről Természetes személy Ügyfél:

Számlatulajdonos neve: ........................................................................................................... Állandó lakcíme: ...................................................................................................................... Letétkezelőnél vezetett számlaszáma: ...................................................................................... Születési név:............................................................................................................................ Születési hely és idő: ................................................................................................................ Anyja születési neve: ............................................................................................................... Állampolgárság: ....................................................................................................................... Születési ország: ....................................................................................................................... Azonosító okirat típusa és száma: ............................................................................................ Adóazonosító jel:...................................................................................................................... Levelezési cím: ......................................................................................................................... Külföldi magyarországi tartózkodási helye:............................................................................. Telefon: .................................................................................................................................... Telefax:……………………………………………………………………………………….. Email cím:…………………………………………………………………………………….. Nem természetes személy Ügyfél:

Számlatulajdonos neve: . .......................................................................................................... Számlatulajdonos rövidített neve: ............................................................................................ Székhelye: . .............................................................................................................................. Letétkezelőnél vezetett számlaszáma: ...................................................................................... Cégjegyzékszám/egyéb bejegyző okirat száma: ...................................................................... Főtevékenység: ......................................................................................................................... Adószám:………………………………………………………………………… .................. Adózási illetőség: belföldi/külföldi

Levelezési cím: . ……………………………………………………………………………… Telefon: .................................................................................................................................... Telefax: ..................................................................................................................................... Email cím: ................................................................................................................................ .................................................................................................................................................. Képviseletre jogosult(ak) neve, beosztása: .............................................................................. Kézbesítési megbízottra vonatkozó adatok (ha ilyen van): ...................................................... mint Megbízó ( a továbbiakban: Megbízó vagy Ügyfél) másrészről az Székhelye: Cégjegyzékszám: Adószáma: Telefon: Telefax: Elszámolási számlaszáma:

Erste Alapkezelő Zrt., 1138 Budapest, Népfürdő utca 24-26. 01-10-044157 (Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság) 11895336-1-41 235 5893 235 5889 11600006-00000000-02727990

mint Portfoliókezelő (a továbbiakban: Portfoliókezelő) között az alábbiak szerint:

1

I. A szerződés célja A szerződés célja, hogy a Portfoliókezelő a Megbízó jelen keretszerződés alapján átadott vagyonát jövedelmezően befektesse. Jelen szerződés hivatott rendezni a Megbízó és a Portfoliókezelő jogviszonyának minden lényeges kérdését.

II. A szerződés tárgya: 1. Jelen szerződés alapján a Megbízó megbízza a Portfoliókezelőt, hogy a Megbízó által átadott eszközöket teljes egészében önállóan kezelje, ezáltal a Megbízó Portfoliókezelője legyen. 2. A megbízás alapján a Portfoliókezelő önállóan rendelkezik a Megbízó által kezelésébe adott eszközökkel akként, hogy a Portfoliókezelő a Megbízó által a kezelésébe adott eszközök tekintetében minden esetben a saját nevében, de a Megbízó javára és terhére jár el. 3. A Megbízó az általa jelen szerződés alapján kezelésbe adott pénzügyi eszközök letétkezeléséhez és a befektetésekhez kapcsolódó ügyfélszámlájának vezetéséhez az Erste Befektetési Zrt.-t, mint letétkezelőt (a továbbiakban: Letétkezelő) veszi igénybe. A Letétkezelőnél fennálló, a portfoliókezeléshez szükséges ügyfél-, értékpapír- és értékpapír letéti számla száma:……………………………..……… (továbbiakban: számla). 4. A Portfoliókezelő köteles a rábízott likvid eszközök hasznosításáról és befektetéséről, a portfoliókezelésre átadott összegnek a Letétkezelőnél vezetett számlán történő jóváírásának napjától folyamatosan gondoskodni.

III. A Portfoliókezelő feladata – befektetési irányelvek: 1. A Portfoliókezelő befektetési tevékenysége során: • meghatározza a Megbízó befektetéseinek összetételét, lejáratát és nagyságrendjét, • szervezi és bonyolítja a befektetési ügyleteket, azaz a Megbízó javára illetve terhére ügyleteket köt, • vezeti a portfoliókezelésbe átadott eszközök nyilvántartását, • gondoskodik a hozamok, osztalékok Letétkezelőn keresztüli beszedetéséről. 2. Jelen szerződés 1. melléklete tartalmazza a portfolió lehetséges elemeinek felsorolását, valamint a portfolió összetételére vonatkozó, a Portfoliókezelő által kötelezően betartandó keretszabályokat. A Portfoliókezelő köteles a kezelt vagyont a kockázatok minimalizálásának érdekében a felsorolt eszközcsoportok, illetve azokon belül a lehetséges eszközök között megosztani.

2

3. A Portfoliókezelő köteles a rábízott likvid eszközök hasznosításáról és befektetéséről, a portfoliókezelésre átadott összeg Letétkezelőnél vezetett, II. 3 pontban meghatározott ügyfélszámlán történő jóváírásának napjától folyamatosan gondoskodni. 4. A Portfoliókezelő jelen szerződési kötelezettségének teljesítése érdekében portfoliókezelői tevékenység végzésével köteles arra törekedni, hogy a teljes körű portfoliókezelési jogkörébe tartozó szabad pénzeszközöket, pénzügyi eszközöket értékük megőrzésével jövedelmezően fektesse be és forgassa. 5. Portfoliókezelő szerződésben vállalt portfoliókezelési tevékenysége során köteles szerződéses kötelezettsége maradéktalan teljesítésére és vállalja, hogy kötelezettségeinek teljesítése során, mint a szakterületén elismert, szakmai jártassággal rendelkező szolgáltató, a tőle elvárható gondossággal jár el. 6. A Portfoliókezelő köteles portfoliókezelése tárgyában olyan kimutatást vezetni, mely alapján a Megbízó bármikor teljes körű betekintést kaphat a kezelt vagyon helyzetéről, a befektetett eszközök hozamáról, a befektetések alakulásáról. 7. A Portfoliókezelő az általa kezelt vagyonról az alábbi kimutatásokat készíti el és bocsátja a Megbízó rendelkezésére: • A Portfoliókezelő a negyedévente megkötött ügyletek adatait tartalmazó forgalmi listát a tárgynegyedévet követő hét második munkanapjáig bocsátja a Megbízó rendelkezésére. • A Portfoliókezelő negyedévi gyakorisággal elkészíti a kezelt portfolió eszközértékelését, és azt a tárgy negyedévet követő hét második munkanapjáig küldi meg a Megbízó részére. 8. A Portfoliókezelő a Polgári Törvénykönyv általános szabályai szerint jár el a Megbízó által átadott vagyon értékének megőrzése érdekében. 8.1. A Portfoliókezelő azonban csak az átadott vagyonban bekövetkezett olyan vagyonvesztésért felel, amely bizonyíthatóan szándékosan elkövetett vagy súlyos gondatlanságából eredő saját hibájából, vagy mulasztásából ered. 8.2. A Portfoliókezelő nem vállal felelősséget az átutalást/transzfert végző szervezet hibájából, mulasztásából, az esetleges átutalási/transzfer késedelemből adódó, vagy más rajta kívülálló okból a Megbízó vagyonában keletkezett veszteségért. 8.3. A Portfoliókezelő nem felel erőhatalom, illetve belföldi vagy külföldi hatósági rendelkezésekből, jogszabályváltozásból, hatósági engedélyek megtagadásából vagy késedelmes megadásából, üzemvitelének megzavarásából származó károkért. 8.4. A Portfoliókezelő nem felel a Megbízó mulasztásából, hiányos, téves vagy késedelmes adatszolgáltatásából eredő károkért. 9. A Portfoliókezelő kötelezettséget vállal arra, hogy a Megbízó által portfoliókezelésre átadott vagyont saját és más megbízás alapján kezelt vagyonától elkülönülten kezeli és tartja nyilván.

3

IV. A Portfoliókezelőre bízott pénzeszközök 1. Megbízó a portfoliókezelésre átadásra kerülő pénzeszközökről 2 munkanappal (T-2) az átadást megelőzően értesítést küld fax, ajánlott levél vagy a Portfoliókezelővel előre egyeztetett címre küldendő email formájában a Portfoliókezelő részére. A portfoliókezelésre átadott pénz beérkezése időpontjának az ügyfélszámlán történő jóváírás napja (T) tekintendő, ezen időpontok figyelembevételével történik az átlagos tőke kiszámítása. Amennyiben a Megbízó T-2 napon nem küld értesítést a Portfoliókezelő részére, akkor a Portfoliókezelő legkésőbb T+2 napon fekteti be a beérkezett pénzt, ebben az esetben az átlagos tőke kiszámítása is ezen dátum figyelembe vételével történik. 2.

Megbízó a kezelésre átadni kívánt pénzeszközeit a Letétkezelő KELER Zrt-nél vezetett 14400018-10361966-10010017 számú számlájára utalja, az átutalási megbízás megjegyzés rovatában feltüntetve nevét és a Letétkezelőnél vezetett számlája számát. Előzetes egyeztetés szerint átadni kívánt értékpapírjait a Letétkezelő KELER Zrt-nél vezetett 035-ös számú értékpapírszámlájára transzferáltatja, a transzfer megbízáson feltüntetve nevét és a Letétkezelőnél vezetett számlája számát. Értékpapír transzfer útján történő vagyonátadás esetén az átadott értékpapírokat a 3. melléklet szerint arra a napra kell értékelni, amelyen a Portfoliókezelő ezek felett rendelkezési jogot nyer, a továbbiakban az ilyen vagyonátadást hozamszámítás szempontjából (2. Mellékletben meghatározott számítási képlet) úgy kell értelmezni, mintha a Megbízó a számított értékkel megegyező mennyiségű pénzt adott volna át. A Portfoliókezelőnek joga van az előzetes egyeztetés során a pénzügyi eszközök átvételét megtagadni abban az esetben, ha ezek a Portfoliókezelő megítélése szerint a számított értéken nem eladhatóak. 3. Megbízó a Portfoliókezelőre bízott vagyon terhére – jelen pontban foglalt korlátozással elrendelhet kifizetést. A kifizetés elrendelésének napján a Portfoliókezelő meghatározza a portfolió eszközértékét. 3.1. A Portfoliókezelőnek törekednie kell arra, hogy a befektetések felszabadítása a lehető legkevesebb likvidációs veszteséggel járjon a Megbízó számára. A likvidációs veszteség teljes egészében a Megbízót terheli. 3.2. A Megbízó rendelkezése alapján a befektetett vagyon legfeljebb 10 százalékát a Portfoliókezelő a rendelkezés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül értékesíti. 3.3 A befektetett vagyon 10 százaléknál nagyobb részét a Portfoliókezelő 15 munkanapon belül értékesíti. 3.4 A 3.2. és 3.3. pontban meghatározott befektetés felszabadítás esetén a 3. pontban meghatározott eszközértéktől való negatív eltérést likvidációs veszteségnek kell tekinteni. A 3.2. és 3.3. pontban említett határidők kizárólag az értékesítés megtörténtére irányadóak, az értékesítésből befolyó ellenérték jóváírásának időpontját az általános elszámolási szabályok határozzák meg.

4

3.5. Portfoliókezelő nem felel a 3. pont szerint a Megbízó részére történő kifizetésből eredő következményekért azzal, hogy a Portfoliókezelő köteles az e pont szerint történő eljárás esetében is az 1. számú melléklet szerinti elvek alapul vételével eljárni. V. A Megbízó feladata 1. A Megbízó portfoliókezelésre átadott szabad pénzeszközeit, pénzügyi eszközeit a Letétkezelőnél nyitott, II. 3 pontban megjelölt számlára helyezi, mely számlák szolgálnak a portfoliókezeléssel kapcsolatos értékpapír-forgalom vezetésére és az azzal kapcsolatos pénzforgalom nyilvántartására, valamint az egyéb tranzakciók nyilvántartására. 2. A Megbízó vállalja, hogy jelen portfoliókezelési szerződés hatályának fennállása alatt együttműködik a Portfoliókezelővel annak érdekében, hogy a Portfoliókezelő tevékenységét a törvényi előírásoknak, Üzletszabályzatának megfelelően végezhesse és a portfoliója jövedelmező befektetésre kerüljön az 1. számú mellékletben meghatározott elvek szerint. 3. A Megbízó tudomásul veszi, hogy amennyiben a Portfoliókezelő irányában a kezelt vagyon javára, illetve terhére utasítási jogot gyakorol, úgy az egyedi utasításból és annak végrehajtásából fakadó valamennyi kár kizárólag a Megbízót terheli. A Portfoliókezelő előírhatja, hogy a Megbízó az utasítási jogot milyen alaki követelmények betartásával gyakorolhatja. A Megbízó utasítása nem lehet ellentétes az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel, valamint a jelen szerződésben (annak mellékleteiben) meghatározott rendelkezésekkel. Ha az utasítás ellentétes az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekkel, és/vagy a jelen szerződésben foglaltakkal a Portfoliókezelő az utasítás teljesítését megtagadhatja, illetve – amennyiben arra jogszabály kötelezi – megtagadja. 4. A Megbízó tudomásul veszi, hogy a Portfoliókezelő hozam- illetve tőkegaranciát, továbbá a hozam- és tőkevédelemre vonatkozóan ígéretet nem vállal. 5. A Megbízó köteles fizetési kötelezettségének határidőben eleget tenni. A Portfoliókezelőt követelései biztosítására a Portfoliókezelő Üzletszabályzata alapján beszámítási, likvidálási és óvadéki jog illeti meg, amelyet Megbízó jelen szerződés aláírásával elfogad. 6. A Megbízó jelen szerződés aláírásával általános jelleggel meghatalmazza a Szerződés hatálybalépésével a Portfoliókezelőt, hogy nevében és helyette a kezelt vagyon részét képező pénzügyi eszközök adásvétele, a portfolió létrehozása és/vagy átalakítása, érdekében a Megbízó javára szerződéseket kössön, vagy egyoldalú jognyilatkozatokat tegyen, valamint, hogy a Megbízó Letétkezelőnél vezetett értékpapír-, értékpapír letéti és ügyfélszámlája felett rendelkezzen – beleértve a Letétkezelő utasíthatóságát is. A Megbízó fenti általános jellegű meghatalmazása kiterjed arra is, hogy a vagyon elemeit a Megbízó nevében és helyett a Portfoliókezelő a Letétkezelőnél letétkezeltesse és letétben őriztesse, s azok hozamát (kamatát, osztalékát, bármilyen egyéb jogcímen keletkező hozamát) illetve a lejáratkor a visszafizetendő névértéket, törlesztést a Letétkezelővel beszedesse, az erre vonatkozó szerződéseket megkösse, jognyilatkozatokat megtegye, s a Megbízót ily módon megillető összeget újból befektesse. A Portfoliókezelő a kezelt vagyon részét képező pénzügyi eszközök nyilvános vagy zártkörű kibocsátása során a jegyzési eljárásban, valamint a kezelt vagyonban szereplő értékpapírok vonatkozásában tett nyilvános vételi ajánlat elfogadása tekintetében jogosult a

5

Megbízó nevében és helyett eljárni és Megbízó nevében és helyett valamennyi szükséges nyilatkozatot megtenni. A tulajdonosi és tagsági jogokat megtestesítő értékpapírok megszerzésével a Portfoliókezelő – ha a Megbízó eltérően nem rendelkezik - a Megbízó nevében jogosult eljárni. A Megbízó hozzájárul ahhoz, hogy a Portfoliókezelő a kezelt vagyon kialakítása és kezelése, valamint a Szerződés megszüntetése (elszámolás) körében a kezelt vagyonra kötendő szerződést saját számlás ügyletként, illetőleg más megbízásokkal összevontan illetve az egyes elemeket megbontva teljesítse. 7. Megbízó jelen szerződés aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a Portfoliókezelő jelen szerződés alapján olyan pénzügyi eszközökre kössön ügyletet, amelynek kibocsátója a Portfóliókezelő kapcsolt vállalkozása vagy a Portfoliókezelő, illetőleg a Portfoliókezelő kapcsolt vállalkozásához kapcsolódó kollektív befektetési forma által kibocsátott pénzügyi eszköz. 8. Megbízó hozzájárul ahhoz, hogy amennyiben a jelen szerződés alapján kezelt portfoliójában lévő bármely pénzügyi eszköz tekintetében a Tpt. rendelkezései szerint bejelentési vagy közzétételi kötelezettsége áll fenn, ezt helyette a Portfoliókezelő megtegye. Ennek érdekében jelen szerződés aláírásával a Megbízó megad minden felhatalmazást és hozzájárulást ahhoz, hogy a szükséges személyi adatait és értékpapírtitoknak minősülő adatot (pénzügyi eszköz mennyisége, szerzés, eladás időpontja) a Portfoliókezelő közzétegye, bejelentse. VI. Titoktartási kötelezettség 1. A Portfoliókezelő a jelen szerződés során tudomására jutott adatokat és információkat értékpapírtitokként, bizalmasan kezeli, és arról adatokat nem szolgáltat a Megbízó írásbeli hozzájárulása nélkül, kivéve a jogszabályban tételesen meghatározott eseteket. 2. A Megbízó vállalja, hogy jelen szerződés teljesítése kapcsán akár szóban, akár írásban a Portfoliókezelő által tudomására hozott információkat, szerződéses konstrukciót stb. - a Portfoliókezelő előzetes írásbeli hozzájárulása hiányában - üzleti titokként kezeli.

VII. A Portfoliókezelő díjazása: A Portfoliókezelő díjazását az 5. számú melléklet tartalmazza.

VIII. Költségek A Portfoliókezelő által felszámított portfoliókezelési díj valamennyi a portfoliókezelés során felmerülő költséget fedezi, a Megbízó részére egyéb költség felszámításra nem kerül. A fenti költségmentesség nem jelenti a letétkezeléshez kapcsolódó egyes költségek viselése alóli mentességet. IX. A szerződés hatálya 1. Jelen szerződés aláírásával lép hatályba. 2. Jelen szerződést a felek határozatlan időre kötik. 6

X. A szerződés megszűnése 1. A felek szerződéses kapcsolata, a portfoliókezelési tevékenység megszűnik: • • • • •

a Portfoliókezelő jogutód nélküli megszűnésével, a Megbízó elhalálozásával/jogutód nélküli megszűnésével, a felek közös megegyezése alapján történő megszüntetéssel, bármely fél által írásban közölt rendkívüli felmondással bármely fél által közölt rendes felmondással, 30 napos felmondási idővel.

2. Rendkívüli felmondásra az adhat okot, ha valamelyik fél lényeges szerződéses kötelezettségét súlyos mértékben megszegte és a jogviszony fenntartása a másik szerződő fél számára indokolatlanul nagy terhet jelentene. A rendkívüli felmondást írásban, indokolva kell a másik féllel közölni. 3. A szerződés megszűnése esetén a Megbízó köteles helytállni a Portfoliókezelő által már elvállalt kötelezettségekért, a Portfoliókezelő pedig köteles jelen keretszerződés alapján kötött egyedi megállapodásokat teljesíteni. 3.1. Felek a szerződés megszűnése, illetve megszüntetését követő 15 munkanapon belül kötelesek elszámolni egymással a tartozások és a követelések tekintetében. A Portfoliókezelő köteles a Megbízó részére valamennyi dokumentumot visszaszolgáltatni, továbbá köteles a vagyont a Megbízó részére, a Megbízó által meghatározott módon átadni. A vagyonátadás történhet a portfoliót alkotó pénzügyi eszközök átadásával, illetve ezen eszközök értékesítését követően a készpénzállomány átutalásával.

3.2 A szerződés Megbízó általi felmondása és bármely fél általi rendkívüli felmondása esetén, amennyiben a Portfoliókezelő a pénzügyi elszámolás érdekében nem piaci áron történő kényszerértékesítésre kényszerül, az ez által bekövetkezett árfolyamveszteségért és egyéb értékvesztésért felelősséggel nem tartozik, felelősségre nem vonható és az így keletkezett veszteség a Megbízó üzleti kockázata, az ebből eredő veszteség teljes egészében a Megbízót terheli. 4. A Portfoliókezelő díjazását a szerződés megszűnéséig arányosítva kell kiszámítani és megfizetni az 5. számú mellékletben rögzített számítási módoknak megfelelően.

XI. Egyéb rendelkezések 1. A Portfoliókezelő kijelenti, hogy a PSZÁF 2003. január 10-én kelt III-100.017-018/2003. számú határozata alapján portfoliókezelési tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező befektetési alapkezelő társaság, amely rendelkezik a portfoliókezeléshez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel és rendelkezik a Felügyelet által jóváhagyott jelen tevékenység végzésére is vonatkozó Üzletszabályzattal, Eljárási és Működési szabályzatokkal. 2. Jelen szerződést felek kizárólag írásban, közös megegyezéssel módosíthatják. 7

3. Felek megállapodnak, hogy a Portfoliókezelő kezelésébe adott és a megbízó tulajdonát képező eszközök (értékpapírok) kölcsönzésének, illetőleg terhelhetőségének szabályait a felek külön megállapodásban határozzák meg. 4. A felek kijelentik, hogy felmerülő vitás kérdéseiket tárgyalások útján rendezik. Ennek eredménytelensége esetén Felek a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választott Bíróság kizárólagos hatáskörét és illetékességét kötik ki. 5. A Megbízó jelen szerződés aláírásával elismeri, hogy a Portfoliókezelő a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerinti tájékoztatási kötelezettségét – beleértve az ügylet előtti tájékoztatást is - mindenben teljesítette. A Portfoliókezelő a Megbízó kockázatviselő képességét, alkalmasságát a Megbízó által szolgáltatott adatoknak megfelelően megvizsgálta. A Megbízó kijelenti, hogy tisztában van jelen szerződéses konstrukció előnyeivel és hátrányaival, s az a piaci ismereteinek, befektetési céljainak és kockázatviselő képességének, továbbá pénzügyi teherviselő képességének mindenben megfelel. A Megbízó kijelenti, hogy befektetési céljait a befektetési politikában összegezte, mely egyben kockázatviselő képessége és hajlandósága tekintetében tett nyilatkozatnak is minősül. A portfoliókezelés időszaka határozatlan, ezen belül az egyes befektetések tartási időszaka tekintetében korlátokat – a befektetési politikában illetve az alkalmazandó jogszabályi előírásokon túl – nem állít. Az Ügyfél vállalja, hogy amennyiben a Portfoliókezelő felé tett nyilatkozataiban, pénzügyi, személyes vagy egyéb, a szerződés szempontjából releváns körülményeiben, megítélésében változás következik be, arról a Portfoliókezelőt tájékoztatja, melynek elmulasztása a Megbízónak felróható körülmény. Tájékoztatás hiányában a Portfoliókezelő jogosult a korábbi nyilatkozatok, eljárások, szokások szerint eljárni. A változás bejelentésének elmaradása alapján a változásból eredő következményeket a Megbízó Portfoliókezelőre nem háríthatja át. 6. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Portfoliókezelő mindenkori hatályos Üzletszabályzata, a Polgári Törvénykönyv és a pénz- és értékpapírforgalmat szabályozó mindenkori hatályos rendelkezések az irányadóak. Jelen szerződés hat, a szerződéstől elválaszthatatlan mellékletet tartalmaz. Budapest, 20....

................................................................ Megbízó

.............................................................. Portfoliókezelő

8

1. Melléklet Vagyonkezelési irányelvek – a portfolió összetételére vonatkozó szabályok, korlátozások Portfoliókezelő a rá bízott vagyon terhére összeállított portfolió kialakításánál az alábbi táblázatban foglalt korlátozásoknak a portfolió mindenkori piaci értékét alapul véve köteles megfelelni. Amennyiben a portfolió szerkezete a piaci árfolyamok elmozdulása, illetve a kezelésre átadott tőke esetleges változásai miatt bármely ponton nem felel meg az alábbi táblázatban meghatározott értékeknek, úgy a portfoliókezelő köteles legfeljebb 30 munkanapon belül a portfoliószerkezeti arányok helyreállítása iránt intézkedni. Ha ez bármilyen oknál fogva nem lehetséges, vagy amennyiben a portfoliószerkezeti arányok 30 munkanapon belüli helyreállítása a portfoliótulajdonos számára (kényszer) likvidációs veszteséget okozna, akkor erről a portfoliókezelő köteles a portfolió tulajdonosát haladéktalanul írásban tájékoztatni, szükség esetén a vagyonkezelési irányelvek módosítását javasolni.

Eszköztípus 1

2

3

4

5

6

Magyarországon kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és hitelintézeti betét, illetve ezekbe fektető befektetési alap és/vagy alapok alapja befektetési jegye. Nem Magyarországon kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, külföldi hitelintézeti betét, illetve ezekbe fektető befektetési alap és/vagy alapok alapja befektetési jegye. Társasági részesedést megtestesítő értékpapír, illetve ezekbe fektető befektetési alap és/vagy alapok alapja befektetési jegye. Ingatlan befektetési alap, illetve ezekbe fektető alapok alapja befektetési jegye. Származtatott alap, illetve ezekbe fektető alapok alapja befektetési jegye. Egyéb pénzügyi eszközök (pl. készpénz).

Portfolión belül megengedett legkisebb arány (%)

Portfolión belül megengedett legnagyobb arány (%)

0%

100%

0%

100%

9

Egyéb megjegyzés

2. Melléklet

A kezelt portfolió értékelési időszakbeli hozama: a) Az időszakos (negyedéves, éves) hozamrátát az alábbi idősúlyos módszer alapján kell számítani: k

R = ∏ (1 + rt ) − 1 t =1

ahol

R rt Pt CFt

portfolió időszakos hozama t. napi idősúlyozású hozam a vagyon t. napi záró bruttó piaci értéke t. napi pénzmozgás, azaz a nem portfoliókezeléshez kapcsolódó be-, illetve kifizetés (előjeles) nettó értéke

b) A napi teljesítményt legalább 7 tizedes jegyig ki kell számolni és a negyedéves, éves hozam számításakor nem szabad kerekíteni. A kiszámított negyedéves, éves hozam két tizedes jegyre kerekítve kerül bemutatásra. A vagyonkezelő kiszámítása:

teljesítményének

értékeléséhez

szükséges

referencia

index

hozamának

a) Az időszakos (negyedéves, éves) referenciaindex hozamát az alábbi módszer alapján kell számítani: k

RBM = ∏ (1 + rt ) − 1 t =1

n

rt = ∑ xi i =1

BM i;t − BM i ;t −1 −1 BM i ;t −1

R = a referenciaindex éves, negyedéves hozama rt = a referenciaindex napi hozama BMi = az i. referenciaindex BMi(t) = az i. referenciaindex t. napi záró indexértéke Xi = az i. referenciaindex súlya a teljes referenciaindexen belül n

∑x i =1

i

= 100%

b) A referenciaindex teljesítményt legalább 7 tizedes jegyig ki kell számolni és a negyedéves, éves hozam számításakor nem szabad kerekíteni. A kiszámított negyedéves, éves referenciahozam két tizedes jegyre kerekítve kerül bemutatásra.

10

Átlagos lekötött tőke: az időszak eleji eszközértéknek az évközi tőkeműveletekkel módosított időszakra vonatkozó átlagos állománya, T= E0 + ∑ Bf - ∑ Kg n T

átlagos lekötött tőke, az időszak eleji eszközértéknek az évközi tőkeműveletekkel módosított időszakra vonatkozó átlagos állománya, E0

az időszakra vonatkozó induló vagyon

B

időszak alatti tőkebefizetés az alapba

f

az időszakon belüli tőkebefizetésektől a tárgyidőszak végéig (egyenként a megfelelő befizetéshez tartozóan) eltelt napok száma

K g

időszak alatti tőkekivonás az alapból az időszakon belüli tőkekifizetésektől a tárgyidőszak végéig (egyenként a megfelelő kifizetéshez tartozóan) eltelt napok száma a tárgyidőszak napjainak száma

n

11

3. Melléklet - A befektetett eszközök piaci értékének meghatározása A portfolió piaci értéke a portfoliót alkotó eszközök alábbi elvek szerint meghatározott értékének összege: 1. Pénzszámla: a számlán lévő eszközök fordulónapi záróállománya kerül beszámításra.

2. Lekötött betét: a lekötött betétek esetében a betét összegének a megszolgált, de el nem számolt időarányos kamattal növelt fordulónapi záróállománya. 3. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: a) az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett, 3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix és változó kamatozású, illetve diszkont állampapírok esetén az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) által a T napon, illetve az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett legjobb vételi és eladási nettó árfolyamok számtani átlaga és a T napig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni; b) a 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű fix kamatozású és diszkont állampapírok esetén az ÁKK által a T napon, illetve az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett 3 hónapos referenciahozam felhasználásával a fordulónapra számított nettó árfolyam és a T napig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni; c) a Magyar Nemzeti Bank által három hónapnál rövidebb hátralévő futamidővel kibocsátott kötvények és diszkontjegyek értékelése a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó értéken történik. d) az elsődleges forgalmazói rendszerbe nem bevezetett egyéb fix illetve változó kamatozású kötvény típusú eszközök, illetve jelzáloglevelek piaci értékének meghatározása: •a T napi árjegyzés nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken történik. Amennyiben az adott napon nem volt árjegyzés, akkor az értékelés a legutolsó árjegyzés nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken történik. •Ha az árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott kötvényre, akkor az értékelés tőzsdére bevezetett értékpapír esetén az utolsó tőzsdei üzletkötéshez tartozó árfolyam alapján T napra számított bruttó árfolyamon, tőzsdére be nem vezetett fix kamatozású kötvény esetében pedig a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó értéken történik, változó kamatozású kötvény esetében pedig beszerzéskori nettó érték plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerül értékelésre. •Amennyiben az utolsó tőzsdei üzletkötéshez tartozó árfolyam, vagy az adott kötvény, jelzáloglevél beszerzéskori hozammal vagy beszerzéskori nettó értékkel számított bruttó értéke a hozzá legközelebbi lejáratú likvid állampapír T napi piaci hozama és az adott típusú (névleges kamatban, futamidőben hozzá leginkább hasonló) kötvény legfrissebb – azaz a legutolsó elsődleges kibocsátáson kialakult - hozamfelára (spread) alapján T napra számított bruttó értéktől 0,5%-kal eltér, akkor lehetőség van az adott eszköz piaci átértékelése a hozzá legközelebbi lejáratú likvid állampapír T-1 napi piaci hozama és az adott típusú kötvény legfrissebb hozamfelára (spread) alapján.

12

4. Részvények értékelése: a) a tőzsdére bevezetett részvényeket a fordulónapi tőzsdei záróárfolyam szerint kell értékelni; b) ha az adott napon nem történt üzletkötés, akkor a legutolsó tőzsdei záróárfolyamot kell használni, ha ez az árfolyam a fordulónaphoz képest 30 napnál nem régebbi; c) a tőzsdére nem bevezetett részvény esetében a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált és a BÉT hivatalos lapjában közzétett utolsó súlyozott átlagárfolyam alapján kell meghatározni az eszköz értékelési árfolyamát, ha az nem régebbi 30 napnál; d) ha egyik módszer sem alkalmazható, akkor függetlenül annak régiségétől, az utolsó tőzsdei, ennek hiányában tőzsdén kívüli árfolyam, illetve a beszerzési ár közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni. 5. A befektetési jegyek (ideértve az ingatlanbefektetési alap által kibocsátott befektetési jegyet is) értékelése: a) a nyílt végű befektetési alap befektetési jegyét az alapkezelő által közzétett legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell figyelembe venni; b) zárt végű befektetési alap befektetési jegye esetében az utolsó tőzsdei záróárfolyam és az utolsó nyilvánosságra hozott nettó eszközérték közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni. 6. Jelzáloglevél: a jelzáloglevelet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz hasonlóan kell értékelni. 7. Opciós ügyletek: a szabványosított tőzsdei opciók értékelése az utolsó tőzsdei záróáron történik. Ha 30 napnál nem régebbi tőzsdei záróár nem áll rendelkezésre, akkor az opció belső értékét és időértékét is figyelembe vevő módszerrel kell kiszámítani. 8. Határidős ügyletek: A nyitott pozíciókból származó nyereséget és veszteséget az adott instrumentumra közzétett T napi, illetve ennek hiányában a legutolsó, hivatalos közzétett elszámoló ár és kötéskori ár különbözetén kell értékelni. A nem szabványosított deviza ügyletek esetében az adott származtatott ügylet kötésára és az ügylet kötésekor érvényes MNB deviza középárfolyam időarányos része és az MNB legutolsó közzétett deviza középárfolyama, mint elszámoló ár különbözetén kell értékelni úgy, hogy a futamidő közben lezárásra kerülő pozíciók eredményét a zárás dátumától kezdve a forward dátumig a követelés/kötelezettség soron kell szerepeltetni. 9. Külföldi befektetések értékelése: 9.1. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: a) a Megbízó tulajdonában lévő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat egységesen az utolsó nyilvánosságra hozott nettó árfolyam és a fordulónapig számított felhalmozott kamatok összegeként kell értékelni; b) ha a fenti értékelési módszerek nem használhatóak, és ha az árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott kötvényre, akkor az értékelés tőzsdére bevezetett értékpapír esetén az utolsó tőzsdei üzletkötéshez tartozó árfolyam alapján T napra számított bruttó árfolyamon, tőzsdére be nem vezetett fix kamatozású kötvény esetében pedig a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó értéken történik, változó kamatozású kötvény esetében pedig beszerzéskori nettó érték plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerül értékelésre.

13

9.2. Részvények értékelése: a) a tőzsdére és elismert értékpapírpiacra bevezetett részvényeket a fordulónapi záróárfolyam, annak hiányában a fordulónapra nyilvánosságra hozott árfolyam szerint kell értékelni; b) ha az árfolyam keletkezésének helyén az adott napon nem történt üzletkötés, akkor a legutolsó nyilvánosságra hozott árfolyamot kell használni, ha ez az árfolyam a fordulónaphoz képest 30 napnál nem régebbi; c) ha egyik módszer sem alkalmazható, akkor a beszerzési árat kell használni. 9.3. Befektetési jegyek: Befektetési jegyeket a fordulónapra vonatkozó, de legkésőbb a fordulónapot követő második munkanapon rendelkezésre álló egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell figyelembe venni. 9.4. A külföldi befektetések révén keletkezett pozíciók devizában kifejezett értékét a fordulónapon közzétett, ennek hiányában a legutolsó nyilvánosságra hozott MNB középárfolyam felhasználásával kell forintban kifejezni. 10. Repó (fordított repó): az ügylet árkülönbözetének naptári napra számított időarányos (lineáris) része. 11. Swap: a letétkezelő belső értékelési szabályzata alapján kell értékelni.

14

4. Melléklet

KOCKÁZATFELTÁRÓ NYILATKOZAT Kijelentem, hogy a szerződés megkötése előtt az Erste Alapkezelő Zrt.-től tájékoztatást kaptam az Erste Alapkezelő Zrt.-nek a portfoliókezelési tevékenységével kapcsolatosan felmerülő kockázatokról, amelynek összefoglalója az alábbi: Tudomásom van arról, hogy a portfoliókezelési megbízás megkötése és teljesítése során felmerül a veszteség kockázata. Ennek megfelelően a portfoliókezelő részemre az alábbi tájékoztatást adta, melyet figyelembe vettem a portfoliókezelési szerződés megkötése során. Tudomással bírok arról, hogy a portfoliókezelés során a portfoliókezelésbe adott eszközök befektetéséről a portfoliókezelő önállóan, a Megbízótól függetlenül dönt, azaz a portfoliókezelő határozza meg a portfoliókezelési szerződésben rögzített keretek között a portfolió összetételét, struktúráját, lejárati szerkezetét. Kijelentem, hogy az Erste Alapkezelő Zrt. feltárta számomra, hogy amennyiben – az alkalmazandó jogszabályi és szerződéses kereteken belül – utasítási jogomat gyakorlom, az abból fakadó valamennyi felelősség, következmény és kár engem terhel. Tisztában vagyok azzal, hogy a Portfoliókezelő az utasítás végrehajtását a szerződésben foglaltakkal összhangban megtagadhatja, elfogadását meghatározott alaki feltételek betartásához kötheti. Tudomásul veszem, hogy a portfoliókezelési megbízás során veszteségek érhetnek, különösen a portfolió likvidációja esetén, amelyek viselésére más nem kötelezhető. Tudomással bírok arról is, hogy a portfolió likvidálása elhúzódhat. Ismerem a tőkepiac sajátosságait és az abban rejlő – alapvetően az árfolyam alakulásához kapcsolódó – általános kockázatokat. Tudom, hogy a múltbeli teljesítmények és a jövőbeli becslések, elemzések nem jelentenek garanciát a jövőben bekövetkező teljesítésekre. A befektetési döntések kockázatosak is lehetnek, a piaci körülmények folyamatosan és előre nem prognosztizálható módon változhatnak, extrém helyzetek fordulhatnak elő, melyek befektetésem értékét folyamatosan változtathatják. Felmértem, hogy a pénzügyi eszközök árfolyamának alakulásáról pontos képet abban az esetben kaphatok, ha a folyamatosan figyelemmel kísérem azokat az információkat, amelyek befolyásolhatják az árfolyamot. Ezek a kockázatok felmerülhetnek adott piaci helyzetben konzervatívabb befektetések esetében is. A piaci kamatszintek változása ugyancsak jelentősen befolyásolhatják a pénzügyi eszközök árfolyamát. A piaci viszonyok határozzák meg a likviditást, vagyis egy befektetés „készpénzre válthatóságát”, ami szintén jelentős veszteséget eredményezhet. Tisztában vagyok a devizakockázat pozícióimra gyakorolt hatásával. Elfogadom partnerkockázatokat, a kibocsátó vagy az ügyletkötésben és az elszámolásban közreműködő bármely szervezet fizetőképességére és készségére vonatkozó kockázatokat is ideértve. Tisztában vagyok azzal is, hogy az egyes piaci hírekben közölt információk előre nem prognosztizálható változásokat indukálhatnak, amely a befektetésem árfolyamát kedvezőtlenül befolyásolhatja.

15

Tudomásul veszem azt, hogy amennyiben a portfoliókezelés hatálya alatt a befektetendő eszközöket nem pénzben bocsátom a portfoliókezelő rendelkezésére, úgy a portfoliókezelő ezen eszközöket a szerződés 3. Melléklete szerint értékeli és egyoldalúan, mindenféle további indoklás nélkül jogosult arra, hogy a nem pénzben rendelkezésre bocsátott eszköz befektetését visszautasítsa, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a 3. Mellékletben meghatározottak alapján kiszámított értéken az eszköz nem értékesíthető. Tudomással bírok arról, hogy a portfoliókezelővel megkötött portfoliókezelési szerződésem sem tőke-, sem hozamgaranciát, sem arra vonatkozó ígéretet nem tartalmaz. Kijelentem, hogy az Erste Alapkezelő Zrt. által a reám nézve elvégzett kockázati- és igényfelméréshez minden információt megadtam igényeim, tudásom, ismereteim, szakmai tapasztalataim, befektetési céljaim, elvárásom és kockázatviselő lehetőségeimről. Kijelentem, hogy az Erste Alapkezelő Zrt. tájékoztatott engem a számomra ajánlható termékekről és szolgáltatásokról, és az általam kiválasztott termékhez (azaz a szerződéshez, az az alapján összeállítható portfolió(k)hoz) fűződő kockázatokról és jellemzőkről. Kijelentem, hogy kockázatviselő képességem, lehetőségem, igényeim és szakmai tudásom, tapasztalatom és kapcsolódó elvárásaim megfelelőek ahhoz, hogy e szerződés alanya legyek: ismerem a tőke- és pénzpiac sajátosságait és az abban rejlő – alapvetően az árfolyam alakulásához kapcsolódó – általános kockázatokat, valamint a portfolióval kapcsolatos egyéb, jelen Nyilatkozatban meghatározott kockázatokon felüli veszélyforrásokat. Kijelentem, hogy a jelen szerződéshez, az ahhoz kötődő lehetséges portfolió(k)hoz kapcsolódó valamennyi ügylettípus és valamennyi pénzügyi eszköz vagyoni helyzetemnek, tudásomnak, igényeimnek, befektetési céljaimnak és kockázatviselő képességemnek megfelel, ennek megfelelően az Erste Alapkezelő Zrt-vel szemben ezen az alapon igénnyel nem léphetek fel. Elismerem, hogy az Erste Alapkezelő Zrt. részemre tájékoztatást adott a szerződéssel kapcsolatos valamennyi kockázatról, ideértve és kiemelve a portfolióhoz, az abban szereplő egyes termékekhez, befektetési eszközökhöz kapcsolódó, szokásosnál nagyobb kockázatokat. Tájékoztatást kaptam a szerződést érintő minden lényeges körülményről és feltételről, így különösen de nem kizárólagosan az engem terhelő díjakról és költségekről, a befektetési eszközökhöz, termékekhez kapcsolódó, az ügyfelek védelmét szolgáló intézményekről, azok elérhetőségéről, és az engem mint ügyfelet megillető jogorvoslati lehetőségekről. Elismerem, hogy az Erste Alapkezelő Zrt. részemre tájékoztatást adott az Erste Alapkezelő Zrt. elérhetőségéről, ügyfélszolgálati működési rendjéről. Kijelentem továbbá, hogy felmértem a szerződésben foglalt kockázatokat és elismerem, hogy valamennyi veszélyforrás feltárására nincs mód – melyre Erste Alapkezelő Zrt. előzetesen felhívta kifejezetten a figyelmemet. Így az Erste Alapkezelő Zrt. nem teszem felelőssé azért, hogy a jelen nyilatkozatban meghatározott veszélyforrásokon kívül egyéb kockázat felmerülése esetében bármiféle károsodás ér. Kelt:............................. ……………………………. Megbízó (cégszerű) aláírása

16

5. Melléklet

A Portfoliókezelőt megillető díjazás

1. Alapdíj: Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Portfoliókezelőt a Megbízó tulajdonát képező eszközök kezelése után díjazás illeti meg. Az éves portfoliókezelési díj az elszámolási időszakon belüli átlagos lekötött tőkeérték összegére vetített …….. bázispont (……..%). A portfoliókezelői alapdíj megfizetése naptári negyedév lezártát követő 30 napon belül esedékes, a díj számítását alátámasztó, a negyedév végétől számított 15 napon belül megküldendő kimutatás és számla ellenében. Az egyes portfoliók megszűnése esetén a portfoliókezelési díj az adott portfolió megszűnését követő 30 napon belül esedékes a díj számítását alátámasztó a megszűnést követő 15 napon belül megküldendő kimutatás és számla ellenében.

2. Sikerdíj: A Portfoliókezelőt az alapdíjon felül a következőkben részletezett feltételek teljesülése esetén sikerdíj illeti meg. A sikerdíj számítás alapjául vett referencia a KSH által a portfoliókezelés időszakát érintően havonta publikált év/éves inflációs ráták számtani átlaga +2%. Amennyiben a befektetett vagyon tekintetében a Portfoliókezelő által ténylegesen elért hozam a referencia hozamot meghaladja, úgy a referencia hozamon felüli tényleges hozamnak az alábbi táblázatban meghatározott részével megegyező összeg sikerdíjként a Portfoliókezelőt illeti meg. Hozamsáv Infláció+2% - infláció+3% Infláció+3% - infláció+4% Infláció+4% - felett

Megbízó ...% ...% ...%

Portfoliókezelő ...% ...% ...%

A portfoliókezelői sikerdíj megfizetési naptári év lezártát követő 30 napon belül esedékes a díj számítását alátámasztó, az év végétől számított 15 napon belül megküldendő kimutatás és számla ellenében.

Az egyes portfoliók megszűnése esetén a portfoliókezelési sikerdíj az adott portfolió megszűnését követő 30 napon belül esedékes a díj számítását alátámasztó a megszűnést követő 15 napon belül megküldendő kimutatás és számla ellenében.

A Portfoliókezelő az őt megillető díjat annak esedékességekor értesítés nélkül jogosult beszedni az Ügyfél Letétkezelőnél vezetett ügyfélszámlájáról.

17

6. Melléklet Az Ügyfél nyilatkozata a pénzmosási előírásoknak megfelelően (a nyilatkozat kötelező!) Az Ügyfél büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a Portfoliókezelői megbízás során kizárólag a saját nevében és/vagy érdekében jár el. Az Ügyfél büntetőjogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy más személy, mint tényleges tulajdonos nevében és/vagy érdekében jár el, akinek adatai: Ezen más személy („tényleges tulajdonos“) adatai az alábbiak: Családi és utóneve (házassági név):………………………………………. Születési neve: ………………………………………………………………. Lakcíme: ……………………………………………………………………... Állampolgársága: ……………………………………………………………. Az Ügyfél fenti nyilatkozata az üzleti kapcsolat létesítésekor fennálló helyzetet tükrözi. Az Ügyfél tudomásul veszi és kötelezettséget vállal arra, hogy a mindenkor hatályos Pénzmosási Törvény értelmében minden olyan esetben külön tényleges tulajdonosi nyilatkozatot ad a Portfoliókezelő részére, ha bármely ügyleti megbízása megadásakor a fenti nyilatkozatban foglaltaktól eltérően jár el és/vagy ha a fenti nyilatkozatban vagy annak meghatározott adataiban változás áll be. Ügyfél kijelenti továbbá, hogy öt munkanapon belül köteles bejelenteni a Portfoliókezelőnek a fenti adatokban, vagy saját adataiban bekövetkező esetleges változásokat. A bejelentési kötelezettségek elmulasztásából eredő kár az Ügyfelet terhel. Amennyiben a Portfoliókezelő a tényleges tulajdonos Pénzmosási Törvényben meghatározott további adataira vonatkozó nyilatkozatot vagy ismételt nyilatkozatot, illetőleg a Pénzmosási Törvényben meghatározott egyéb nyilatkozatot vagy adatot kér, úgy az Ügyfél vállalja, hogy a kért nyilatkozatot vagy adatot a meghatározott formában, tartalommal és határidőre a Portfoliókezelő részére megadja. A tényleges tulajdonos fogalmát a mindenkor hatályos Pénzmosási Törvény határozza meg.

Dátum………………………………………….

…………………………….. Ügyfél (cégszerű) aláírása

18

KERETSZERZŐDÉS értékpapírok kölcsönadásáról Mely létrejött Cégnév: Székhely: mint ERSTE (továbbiakban: ERSTE) és Név/Cégnév: Lakcím/Székhely: mint Ügyfél (továbbiakban: Ügyfél)

Erste Alapkezelő Zrt. 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26. Kitöltendő Kitöltendő

között az alulírott helyen és időben az alábbi feltételekkel. I.

Keretszerződés tárgya

Felek megállapodnak, hogy az ERSTE jelen keretszerződés rendelkezései alapján eseti jelleggel értékpapírkölcsönt nyújthat Ügyfél számára a saját tulajdonában lévő értékpapírok vonatkozásában, illetve az általa kezelt portfolióban lévő olyan értékpapírok vonatkozásában, amelyek felett rendelkezési joga nem korlátozott (továbbiakban: értékpapírok), amely értékpapírkölcsön feltételeit külön – egyedi - megállapodásban rendezik.

II. Értékpapír kölcsönbevételére vonatkozó rendelkezések: 1. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy az értékpapírok vonatkozásában ERSTE jelen keretszerződés alapján határozott futamidejű (legfeljebb a futamidő lejártával megegyező futamidejű) az egyedi megállapodásban (2. számú melléklet) meghatározottak szerint értékpapírkölcsön szerződést köthet. 2. Az ERSTE által kölcsönbe adott értékpapírok megnevezését, ISIN-kódját, sorozatát, mennyiségét az egyedi megállapodások tartalmazzák. 3. Ügyfél a kölcsön teljes időtartama alatt az értékpapírokkal szabadon rendelkezhet, a felvett hozam, osztalék, kamat azonban a ERSTÉ-t illeti meg. Tekintettel a Ptk.338/B § (1) bekezdésére a kamatot, osztalékot, hozamot a kölcsön ideje alatt kölcsönbevevő veheti fel, ezt azonban a kölcsön futamidejének lejártakor köteles az ERSTÉ-nek megfizetni. 4. A kölcsön lejáratáig, illetőleg a jelen pontban meghatározott írásbeli értesítésben meghatározott napig az értékpapírok – jelen szerződés Ügyfél általi megszegését kivéve, különös tekintettel a VI. fejezetben meghatározott fedezetképzési szabályokra – nem visszakövetelhetők. 5. Ügyfél a kölcsön lejártakor nem ugyanazon, hanem ugyanolyan, az eseti megállapodásban meghatározott jellemzőkkel bíró értékpapírokat köteles a kölcsön lejáratakor, illetőleg a 4. számú melléklet szerinti értesítést követően per-teher-, és

19

igénymentesen, valamint névre szóló értékpapírok esetében üres forgatmánnyal, azonos mennyiségben visszaszolgáltatni az ERSTE által meghatározott számlára. 6. Ügyfél jogosult az eseti megállapodásban meghatározott értékpapírokat a kölcsön lejáratát megelőzően is ERSTE részére visszaszolgáltatni, azzal, hogy erről köteles ERSTÉ-t előzetesen írásban értesíteni az 4. számú mellékletben foglaltak szerint. III. Az Ügyfél jogai és kötelezettségei 1.

A Ügyfél vállalja, hogy jelen Keretszerződés hatályának fennállása alatt közreműködik az ERSTÉ-vel annak érdekében, hogy a ERSTE tevékenységét a törvényi előírásoknak, valamint szabályzatainak megfelelően végezhesse. Az Ügyfél az ERSTÉ-nek minden segítséget megad a szerződésben foglalt feladatok minél eredményesebb teljesítése érdekében. Ügyfél vállalja, hogy ERSTE részére a mindenkori pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról rendelkező jogszabályi rendelkezésekben meghatározott azonosító adatokat megadja.

2.

Az Ügyfél adataiban és a Társasággal kötött szerződést érintő körülményekben (különösen: névben, címben, jogi formában, jog- és cselekvőképességben, képviseleti jogban, kockázatviselő képességében) beállt bármely változást az ERSTE részére haladéktalanul, de legkésőbb a változásról való tudomássszerzését követő 5 napon belül írásban be kell jelenteni.

3.

A késedelmes fizetés, mind pedig az értékpapírok késedelmes rendelkezésre bocsátása késedelemnek minősül, amely után ERSTE jogosult a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint mindenkor meghatározott késedelmi kamatot illetve késedelmi kötbért felszámítani.

4.

Kártérítés: Ügyfél tudomásul veszi, hogy amennyiben az ERSTE és az Ügyfél közötti egyedi szerződés megszűnése, megszüntetése – beleértve ERSTE azonnali hatályú felmondását, valamint a futamidő lejártát is - esetében az Ügyfél az eseti megállapodás alapján részére kölcsönadott értékpapírokat vagy azok egy részét visszaszolgáltatni nem tudja és ebből ERSTÉ-nek kára keletkezik, ERSTE kártérítésre jogosult az alábbiak szerint: Ügyfél tudomásul veszi, hogy az általa fizetendő minimális kártérítés összege azonban a kölcsönbeadott értékpapírok a kölcsönbe adás, illetőleg a lejárat napjának maximum árfolyamai közül a magasabb összeg. A maximum árfolyam meghatározásakor tőzsdén kívüli magyarországi székhelyű kibocsátó által kibocsátott értékpapír esetében a Magyar Tőkepiac, egyéb tőzsdén kívüli értékpapír esetében a Reuters által közzétett utolsó ismert árfolyam, míg BÉT-en kívüli elismert értékpapírpiacon jegyzett értékpapír esetében a megfelelő értékpapírpiac adatai az irányadók. Tőzsdei kivezetés esetében a tőzsdéről kivezetett értékpapír legutolsó tőzsdei árfolyama az irányadó.

20

Amennyiben ügyfél a visszaszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, ERSTE - a minimális kártérítési összeg figyelembe vételével - jogosult minimálisan ezen értékpapírok értékének megfelelő összeggel megterhelni az Ügyfél számláját és az Ügyfél részére a kölcsönadott értékpapírokkal megegyező értékpapírokat befektetési szolgáltatónak adott megbízással megvásároltatni azzal, hogy ebben az esetben ezen értékpapírok tekintendők az egyedi szerződés alapján visszaszolgáltatandó értékpapíroknak. Az értékpapír megvétele esetében ERSTEt megillető díj összege az ERSTE-t terhelő, az értékpapírok megvételét teljesítő befektetési szolgáltató által meghatározott és ERSTÉ-t terhelő bizományosi díj. ERSTE előzetes értesítése alapján a kártérítés összegét az Ügyfél köteles legkésőbb a visszaszolgáltatás napját követően az adott elismert értékpapírpiac nyitását megelőző 1 órával, illetőleg tőzsdén kívüli értékpapír esetében a visszaszolgáltatás napját követő nap CET 9:00 óráig ERSTE részére megfizetni az ERSTE által meghatározott számlaszámra. A jelen pontban meghatározott kártérítés összegén felül Ügyfél köteles ERSTE részére megfizetni a kártérítési összeg megfizetésével egyidejűleg kölcsönbeadott értékpapírok után a kölcsön futamideje alatt az értékpapírok után kifizetett osztalékot, kamatot, hozamot. IV. Az ERSTE jogai és kötelezettségei 1.

Az ERSTE a jelen Keretszerződésben vállaltak alapján köteles szerződéses kötelezettségei maradéktalan teljesítésére és vállalja, hogy kötelezettségeinek teljesítése során a szakcégtől általában elvárható gondossággal jár el. Az ERSTE a megbízást üzletszabályzatának megfelelő módon teljesíti.

2.

Ügyfél jelen szerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy az ERSTÉ-t követelései biztosítására óvadéki jog illeti meg az Ügyfél protfóliójában szereplő és ERSTE birtokában lévő birtokában lévő értékpapírjai tekintetében, ügyfélszámláján jóváírt pénzeszközei tekintetében, továbbá az ERSTE beszámítási jogot gyakorolhat az Ügyfél ERSTE rendelkezésére bocsátott pénzeszközökre, amelyre jelen szerződés aláírásával ERSTE részére felhatalmazást ad. V. Díjfizetési kötelezettség

1.

Az Ügyfél a kölcsön futamideje alatt díj fizetésére köteles, annak mértékét a Felek egyedi megállapodásban rögzítik.

2.

A kölcsön díját az Ügyfél köteles az egyedi megállapodásban meghatározott értékpapírok ERSTE által az Ügyfél fent megjelölt számlájára történő transzferálásakor egyösszegben, felek eltérő megállapodása hiányában magyar forint devizanemben megfizetni az ERSTE által meghatározott számlaszámra.

21

VI.

Fedezetképzés

1. Szerződő Felek megállapodnak, hogy az értékpapírkölcsön kockázata miatt az Ügyfél az egyedi szerződésben meghatározott kölcsön teljes futamideje alatt fedezetképzésre köteles, mely fedezet az ERSTE rendelkezésére bocsátott óvadék. 2. ERSTE az eseti megállapodás aláírását és a jelen fejezetben meghatározott fedezet mint óvadék rendelkezésre bocsátását követően rendelkezik az értékpapírok felett. 3. Az ERSTE által óvadékul elfogadott eszközök körét, ezek befogadási értékét, és értékelését ERSTE mindenkori szabályzatai és a felek egyedi megállapodásai tartalmazzák. ERSTE jogosult az óvadék mértékét bármikor megváltoztatni, ezen változtatás azonban hacsak ezt kötelezően alkalmazandó szabályozás nem mondja ki, nem haladhatja meg a megváltoztatás előtti óvadék mértékének másfélszeresét. 4. Az óvadék azon a napon minősül teljesítettnek, amikor az óvadékként az ERSTEnek átadott/átutalt készpénz, illetve állampapír, illetőleg egyéb, ERSTE által meghatározott befektetési eszköz ERSTE erre rendelt számláján jóváírásra került.

5. Az óvadék mértéke mindenkor meg kell, hogy haladja a ERSTE által megkövetelt összfedezeti mértéket. 6. Az Ügyfél a fedezet nyújtására, illetőleg kiegészítésére vonatkozó kötelezettségét folyamatosan, a megbízás megtételétől kezdve köteles teljesíteni a vonatkozó ügylet lezárásának időpontjáig bezárólag. Ha a fedezetek bármely okból nem érik el az ERSTE számításai és nyilvántartásai alapján kiszámított és az ERSTE által minimálisan megkívánt mértéket (bruttó összeg), úgy az ERSTE az egyedi szerződést és/vagy jelen szerződést jogosult azonnali hatállyal felmondani és/vagy a fedezeteket felhasználni az alábbiak szerint:

Ügyfél jelen szerződés aláírásával elfogadja, hogy ERSTE értesítési kötelezettsége teljesítettnek tekintendő, amennyiben: a.) ERSTE rögzített hívással, vagy faxon keresztül az Ügyfelet értesíti az Ügyfél által ERSTE részére megadott, illetőleg ERSTE által ismert telefonszámoó b.) ERSTE igazoltan, azaz a híváskezdeményezés ERSTE rendszerén belüli rögzítésével legalább 3 esetben, óránként megkísérli Ügyfelet értesíteni az Ügyfél által ERSTE részére megadott, illetőleg ERSTE által ismert telefonszámon. A 3. értesítési kísérletet követően – függetlenül attól, hogy az Ügyfél értesítése sikerült-e, ERSTE értesítési kötelezettsége teljesítettnek tekintendő. Amennyiben az Ügyfél ERSTE részére olyan telefonszámot adott meg, amely üzenetrögzítővel rendelkezik, ERSTE értesítetési kötelezettsége teljesítettnek tekintendő, amennyiben ezen a telefonszámon az Ügyfél részére üzenetet hagy amelyet ERSTE rendszere rögzít.

22

Ügyfél tudomásul veszi, hogy ERSTE az óvadékból való kielégítési jogát a kielégítési jogának megnyiltától 7 napon belül bármikor gyakorolhatja. Ha ezen időszakon belül ERSTE kielégítési jogát nem gyakorolja, ERSTE köteles a jelen pontban meghatározott kötelezettségének ismételten eleget tenni. 7. Az ERSTE az egyedi szerződések hatályba lépésétől élhet óvadéki jogával, beleértve az óvadék jelen szerződés szerinti követelésének a jogát is. Az óvadék ERSTE általi igénybevételének joga azt jelenti, hogy az ERSTE az arra okot adó esemény bekövetkeztétől kezdődően jelen szerződés rendelkezései szerint, az Ügyfél külön hozzájáruló nyilatkozata nélkül, azonnal jogosulttá válik arra, hogy követeléseit az óvadékból, illetve az óvadék tárgyának értékesítéséből befolyó összegből, és/vagy az óvadék hasznából közvetlenül kielégítse. 8. ERSTE az Ügyfél által átadott fedezeteket saját eszközeitől elkülönítetten köteles kezelni. 9. Az Ügyfél ezen szerződés aláírásával beleegyezik abba, hogy ERSTE az egyedi megállapodások alapján megkötött ügyletek fedezetét is összevontan vizsgálja, és amennyiben az összevont vizsgálat alapján Ügyfél fedezetképzési kötelezettségét nem teljesítette, úgy ERSTE jelen szerződést és/vagy e szerződés alapján adott bármely egyedi megállapodást azonnali hatállyal felmondhatja és/vagy óvadéki jogát érvényesítse.

10. Amennyiben az összfedezet bármely okból nem éri el az egyedi megállapodásban meghatározott értékpapírok mindenkori árfolyamértékét, úgy ERSTE - amennyiben a felhívásában megjelölt határidőben, illetőleg ezen határidő megjelölése hiányában a felhívást követő munkanap CET 10:00 óráig nem teljesíti Ügyfél pótfedezetnyújtási kötelezettségét - az eseti kölcsönt és/vagy a jelen szerződést jogosult azonnali hatállyal felmondani és az Ügyfél minden további értesítése nélkül, jelen szerződés rendelkezései szerint a fedezeteket felhasználni. Ügyfél tudomásul veszi, hogy amennyiben az összfedezeti mérték 95% alá csökken, ERSTE jogosult külön értesítés nélkül a fedezeteket felhasználni és az egyedi szerződés(eke)t azonnali hatállyal felmondani.

11. Az óvadék teljes vagy részbeni igénybevétele esetén az Ügyfél az ERSTE első felhívására köteles a felhívásban megjelölt mértékre, módon és határidőre nyújtani, illetve kiegészíteni az óvadékot. 12. Amennyiben az ERSTE óvadéki jogával élve az értékpapírokat kényszerértékesíteti, úgy szabadon rangsorolva választja ki a likvidálásra kerülőket. Az ERSTE felelősségét kizárja az Ügyfelet a kényszerértékesítés miatt ért esetleges károkért, kivéve, ha bebizonyosodik, hogy ERSTE nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.. 13. Amennyiben jelen szerződés alapján megkötött ügyletek során az Ügyfél nem szerződésszerűen teljesít, illetőleg fedezetképzési kötelezettségét elmulasztja, az ebből eredő ERSTE-t ért kárt Ügyfél köteles ERSTE-nek megtéríteni.

23

14. Az ERSTE a teljes (költségekkel és járulékokkal növelt) követelésének kiegyenlítése után az Ügyféllel elszámol. Amennyiben az elhelyezett óvadék nem nyújt fedezetet az ERSTÉ-t ért kár megtérítésére, a különbözetet az Ügyfél köteles az elszámolás kézhezvételétől számított 1 napon belül kifizetni. 15. Az óvadék a megállapodás hatálya alatt nem vonható el, azok esetleges cseréjére csak az ERSTE előzetes hozzájárulása alapján van mód. 16. Az ERSTE mint óvadéki jogosult köteles és jogosult - amennyiben az az állampapír, vagy egyéb értékpapír természetéből következik - az óvadék tárgyának hasznait beszedni, amely hasznok osztják az óvadék jogi sorsát. 17.

Az óvadéki jog megszűnik, (i) ha a jelen szerződés és az annak alapján, annak keretében létrejött ügyletek anélkül mennek teljesedésbe vagy szűnnek meg, hogy az óvadék igénybevételére jogalap lenne, azaz az Ügyfél a jelen szerződésből és/vagy az eseti megbízás(ok)ból folyó követeléseket maradéktalanul teljesíti, vagy (ii) a követelések kiegyenlítésére az óvadék igénybevételével kerül sor; vagy (iii) az óvadék tárgya megsemmisül.

18. Az óvadéki jog megszűnésekor az óvadék az Ügyfélnek visszajár, kivéve, ha annak igénybevételére sor került vagy ha az megsemmisült. Az óvadéki jog jelen pont szerinti megszűnéséig az óvadék tárgyát képező állampapírok és/vagy egyéb értékpapírok és/vagy készpénz a ERSTE birtokából az Ügyfél által nem vonhatók ki, s azokkal az Ügyfél egyéb módon sem jogosult rendelkezni, azaz azokat nem ruházhatja át, nem terhelheti meg. 19.

Ezen túlmenően Ügyfél jelen szerződéssel kapcsolatban kifejezetten elfogadja azt, hogy az Ügyfél által az ERSTÉ-nek adott biztosíték valamennyi ERSTE által Ügyfél részére nyújtott értékpapírkölcsön jogviszony biztosítékául szolgál. Az Ügyfél kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy fenti szabály akkor is érvényesül, ha a biztosítékot az Ügyféltól az ERSTE egyetlen konkrét ügylet kapcsán kérte és/vagy az Ügyfél a konkrét biztosítékot egyetlen konkrét ügylet kapcsán nyújtotta. Az Ügyfél által nyújtott biztosíték csak és kizárólag akkor nem használható fel más, az ERSTE az Ügyfél között létrejött értékpapírkölcsön jogviszony fedezeteként, ha az Ügyfél a biztosíték nyújtásakor kifejezetten, írásban kiköti a biztosíték más értékpapírkölcsön-ügyletekben történő felhasználhatóságának tilalmát és ehhez az ERSTE hozzájárul. Az Ügyfél jelen szerződés aláírásával elismeri azt, hogy az ERSTE tájékoztatta Őt arról, hogy az Ügyfélnek lehetősége van arra, hogy a biztosíték nyújtásakor kifejezetten kikösse a biztosíték más értékpapírkölcsön ügyletekben történő felhasználhatóságának tilalmát.

24

Eltérő megállapodás hiányában az Ügyfél az ERSTE ezen figyelemfelhívásának megtörténtét elismeri és a fenti jogainak gyakorlásával nem él.

VII. Prolongáció, kölcsön módosítása 1.

Felek megállapodnak, hogy az ERSTE az eseti megállapodásban meghatározott futamidő meghosszabbítását engedélyezheti, amennyiben Ügyfél, mint kölcsönvevő ezen igényét legkésőbb a kölcsönadott értékpapír lejáratának a napját megelőzően, a kölcsönadott értékpapírra vonatkozó elszámolási ciklus + 1 egy nappal ERSTE részére írásban bejelenti.

2.

Ügyfél tudomásul veszi, hogy ERSTE a futamidő meghosszabbítására nem köteles, illetőleg a futamidőt kizárólag az eredeti futamidő kezdetétől számított 1 évre lehet meghosszabbítani.

3.

Amennyiben ERSTE engedélyezi a futamidő meghosszabbítását, Ügyfél köteles a prolongációs időszakra vonatkozó fizetési kötelezettségét ( kölcsöndíj stb.) köteles legkésőbb a prolongációs időszak kezdő napjáig teljesíteni. Amennyiben Ügyfél ezen kötelezettségének nem tesz eleget, ERSTE a futamidő meghosszabbítását megtagadhatja és Ügyfél köteles a kölcsönadott értékpapírokat az eredeti feltételek szerint ERSTE részére visszaszolgáltatni.

4.

Ügyfél fedezetképzési kötelezettségének köteles a prolongációs időszak alatt is folyamatosan eleget tenni.

5.

Ügyfél vállalja továbbá, hogy amennyiben ERSTE engedélyezi a futamidő meghosszabbítását, Ügyfél köteles prolongációs díjat fizetni ERSTE-nek.

6.

A prolongációs időszakra az Ügyfél által fizetendő kölcsöndíj tekintetében a V. fejezet rendelkezései az irányadók. VIII. Kapcsolattartás, értesítés Felek megállapodnak, hogy az Ügyfél jelen szerződés tartalmát érintő eseti rendelkezést, valamint szükség szerint utasítást telefonon, vagy faxon is jogosult az ERSTE részére megadni, illetőleg ERSTE jogosult a jelen szerződéssel kapcsolatos valamennyi értesítését telefonon, illetőleg telefaxon keresztül teljesíteni. Az Ügyfél kijelenti, hogy tisztában van a telefonon vagy telefaxon adott megbízások fokozott kockázatával, a telefon illetve fax vonalak mások általi hozzáférhetőségének lehetőségével, s azzal, hogy az ERSTÉ-nek nem áll módjában vizsgálni, hogy a telefonon vagy telefaxon adott rendelkezés valóban a rendelkezés adására jogosult személytől származik-e.

25

IX. Telefonos beszélgetések rögzítése 1.

Az Ügyfél tudomással bír arról és hozzájárul, hogy az ERSTE az ERSTE és az Ügyfél közti telefonos beszélgetéseket rögzítse.

2.

A hangfelvétel vitás esetben bizonyítási eszközként felhasználható. X. Felelősség harmadik személyekért

Hacsak jogszabály arra nem kötelezi, az ERSTE nem vállal semmilyen felelősséget harmadik személy nemteljesítése, hibás vagy késedelmes teljesítése miatt az Ügyfél érdekkörében bekövetkező veszteségekért. XI. Titoktartási kötelezettség 1.

Az ERSTE a jelen Keretszerződés és az egyedi szerződés(ek) során tudomására jutott adatokat és információkat bizalmasan kezeli, és arról adatokat nem szolgáltat az Ügyfél írásbeli hozzájárulása nélkül, kivéve a jogszabályban meghatározott eseteket.

2.

A Ügyfél vállalja, hogy a jelen Keretszerződés és az egyedi szerződés(ek) teljesítése kapcsán akár szóban, akár írásban az ERSTE által tudomására hozott információkat, szerződéses konstrukciót stb. - az ERSTE előzetes írásbeli hozzájárulása hiányában üzleti titokként kezeli. XII. A szerződés hatálya

1.

Jelen Keretszerződés a Felek által történő aláírásával lép hatályba.

2.

Jelen szerződést a Felek határozatlan időre kötik. XIII. A szerződés megszűnése

1. Jelen keretszerződés megszűnhet: 1.1. közös megegyezéssel 1.2. rendes vagy rendkívüli felmondással 1.3. bármely fél jogutód nélküli megszűnésével 2. A felmondást írásban kell a másik féllel közölni. Rendes felmondás esetén a felmondási idő 15 nap bármely fél részéről. 3. Az ERSTE azonnali hatállyal jogosult a keretszerződés és/vagy az egyedi megállapodás felmondására az alábbi fontos okokból: 3.1. az Ügyfél helytelen adatokat szolgáltat, vagy olyan magatartást tanúsít, illetve olyan adatokat szolgáltat, illetve nyilatkozatokat ad, amelyek tévedésre, megtévesztésre irányulnak, illetve a Társaságot valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy egyéb módon megtéveszti,

26

3.2. Ügyfél jelen keretszerződésben, illetőleg az egyedi szerződésekben meghatározott kötelezettségét késedelmesen teljesíti; 3.3. vagyoni helyzetét, illetve gazdasági viszonyait érintő olyan változás állt be, amely lényeges rosszabbodást idézett elő, vagy ennek a veszélye fennáll, 3.4. az Ügyfél biztosíték adására vagy megerősítésére, kiegészítésére vonatkozó felszólításnak nem tesz eleget, illetve nem tud eleget tenni, illetve egyéb fizetési kötelezettségének teljesítése, teljesítőképessége veszélyeztetetté vált, 3.5. az Ügyfél más súlyos szerződésszegést követett el, 3.6. amennyiben az Ügyfél a szerződésből eredő, fizetési kötelezettségének teljesítésével késedelembe esik. 3.7. ha az Ügyfélnek felszólítás ellenére nem rendezett lejárt tartozása van, továbbá, ha az Ügyfél nem tesz eleget az Ügyfél és ERSTE között fennálló bármely szerződéses jogviszonyból eredő fedezetképzési kötelezettségének. 4. A szerződéses kapcsolatok megszűnésével az Ügyfél részére vezetett számlák egyenlegei a megszűnéssel esedékessé válnak azzal, hogy amennyiben ERSTE azonnali hatályú felmondási jogával él, az Ügyfél köteles az azonnali hatályú felmondással érintett megállapodásokban meghatározott teljes futamidőre vonatkozó kölcsönzési díjat ERSTE részére megfizetni. 5. A szerződéses kapcsolatok bármilyen módon történő megszűnésével az Ügyfél köteles a részére kölcsönadott értékpapírokat ERSTE részére visszaszolgáltatni, illetőleg az Ügyfél részére vezetett számlák egyenlegei a megszűnéssel esedékessé válnak. XIV. Egyéb rendelkezések 1.

Megbízó elismeri, hogy ERSTE az értékpapír kölcsönzésével kapcsolatos kockázatokat részletesen ismertette vele jelen keretszerződés aláírását megelőzően, amelynek megerősítésére jelen szerződés 1. számú mellékletét képező kockázatfeltáró nyilatkozatot jelen Keretszerződés aláírásával egyidejűleg aláír.

2. Ügyfél elismeri, hogy ERSTE e szerződés megkötése előtt a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerinti teljeskörű tájékoztatást nyújtott. 3. Jelen Keretszerződést a Felek kizárólag írásban, közös megegyezéssel módosíthatják. 4.

A jelen szerződésben meghatározott adatokban - különösen a 3. számú mellékletben felsorolt személyekben - beállt változások esetén a Felek nem kötelesek e szerződés külön okiratba foglalt módosítására, de a változásokról kötelesek egymást haladéktalanul, de legkésőbb a változásról való tudomásszerzést követő 5 napon belül írásban értesíteni az ERSTE Üzletszabályzatának megfelelően, az ott írt okmányok csatolásával és jogkövetkezményekkel.

5. Az Ügyfél kijelenti, hogy átvette és részletesen megismerte az ERSTE Üzletszabályzatát. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben elsődlegesen annak rendelkezéseit tekinti a Felek irányadónak.

27

6. E Keretszerződésben és az ERSTE Üzletszabályzatában nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, valamint a pénz- és értékpapírforgalmat szabályozó mindenkori hatályos jogszabályi és szabályzati rendelkezések, különösen a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény rendelkezései az irányadóak. 7. Felek jelen szerződéssel kapcsolatos jogvitáikra – beleértve a megbízás elfogadásának megtagadását is – kikötik a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság kizárólagos hatáskörét. Budapest, 2008. Kitöltendő

_________________________________ Ügyfél

_______________________________ ERSTE

28

1.

számú melléklet KOCKÁZATFELTÁRÓ NYILATKOZAT

Tudomásom van arról, hogy az értékpapír-kölcsönzés során felmerül a veszteség kockázata. Ennek megfelelően az ERSTE részemre az alábbi tájékoztatást adta, melyet figyelembe vettem az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés megkötésekor: Tudom azt, hogy az ERSTE az aláírt Keretszerződés alapján értékpapír-kölcsön nyújtására nem kötelezhető. Tudomással bírok arról, hogy elveszthetem valamennyi óvadékot, amelyet az ügylet keretében az ERSTÉ-nél elhelyeztem, illetőleg amely az ERSTÉ-nél vezetett számlámon van ideértve a kölcsöadott értékpapírt és a befizetett saját erőt is. Tudom, hogy a kölcsön futamideje alatt, valamint az értékpapír-kölcsönszerződés hatályba lépése és a kölcsön nyújtása közötti időszakban az ügyletben érintett értékpapír napi árfolyamcsökkenésével az ERSTE köteles az óvadék kiegészítését követelni. Tudom, hogy köteles vagyok arra, hogy az ERSTE által meghatározott mértékű fedezetet óvadékként folyamatosan biztosítsam az ERSTE felhívására az ERSTE által megjelölt határidőben, ennek hiányában a felhívást követő munkanap CET 10:00 óráig. Kifejezett tudomással bírok arról, hogy az óvadék kiegészítésére megszabott határidő olyan rövid is lehet, hogy az óvadék kiegészítése csak személyesen és haladéktalanul lehetséges, illetőleg amennyiben az általa biztosítandó összfedezeti mérték 95%-ra csökken, ERSTE külön felhívás nélkül jogosult a fedezeteket felhasználni és az egyedi szerződés(eke)t azonnali hatállyal felmondani. Felmértem és elfogadom azt, hogy az ERSTÉ-nek a fenti óvadék kiegészítési rendelkezésektől függetlenül kifejezett jogot adtam arra, hogy amennyiben a fedezetek bármely okból nem érik el az ERSTE számításai és nyilvántartásai alapján kiszámított és az ERSTE által megkívánt, a keretszerződés mellékletében meghatározott összfedezeti mértéket, úgy az ERSTE a kölcsönt jogosult azonnali hatállyal felmondani és/vagy minden további értesítésem nélkül jogosult az óvadékot felhasználni . Ezen túlmenően a megkötött szerződéssel kapcsolatban is kifejezetten elfogadtam azt, hogy az ERSTÉ-nek adott bármely biztosíték valamennyi értékpapírkölcsön jogviszony biztosítékául szolgál. Kifejezetten hozzájárultam ahhoz, hogy fenti szabály akkor is érvényesül, ha a biztosítékadás csupán egyetlen konkrét ügylet kapcsán történt. Figyelemfelhívást követően sem éltem azzal a jogommal, hogy kikössem az ilyen biztosíték más ügyletekben történő felhasználhatóságának tilalmát. Ez azt jelenti, hogy az értékpapír-kölcsön kapcsán adott óvadékot és a kölcsönadott értékpapírt akkor is elveszíthetem, ha az értékpapír-kölcsönszerződés rendelkezéseit maradéktalanul betartom és az ERSTÉ-vel fennálló más értékpapírkölcsön jogviszonyomból fakadó kötelezettségemnek nem teszek határidőben eleget. Tudom azt, hogy az ERSTE beszámítási és óvadéki jogát külön felszólítás nélkül is gyakorolhatja. Megállapodásunk értelmében továbbá az ERSTE jogosult arra, hogy az óvadék mértékét bármikor megváltoztassa. Elfogadom, hogy az ERSTE egyoldalúan módosíthatja a fedezeti követelményeket. Tudomással bírok arról, hogy az ERSTE és közöttem létrejött eseti megállapodás megszűnése, megszüntetése – beleértve ERSTE azonnali hatályú felmondását, illetőleg a futamidő lejártát is - esetében amennyiben a kölcsönbe vett értékpapírokat visszaszolgáltatni nem tudom, az esedékességkor kártérítést vagyok köteles ERSTE részére fizetni a Keretszerződés rendelkezései szerint. Tudatában vagyok annak, hogy az ERSTE és közöttem létrejövő kölcsönszerződés alapján a futamidő meghosszabbítására, prolongálására kizárólag az eredeti futamidő kezdetét követő 1 éven belül van lehetőség. Ezen felül elfogadom, hogy a prolongációs kérelmemhez ERSTE nem köteles hozzájárulni, amely alapján az eredeti futamidő lejártakor vagyok köteles visszaszolgáltatni a kölcsönvett értékpapírt. Tudomásul veszem, hogy a jelen Kockázatfeltáró nyilatkozat csak figyelemfelkeltő és nem tartalmazza az üzletkötés során jelentkező összes veszélyforrást.

Kelt:.............................. ……………………………. Ügyfél (cégszerű) aláírása Előttünk, mint tanúk előtt (magánszemély esetében töltendő ki!): Név:……………………………………. Cím:…………………………………….

Név:……………………………….. Cím:……………………………………

29

2.

számú melléklet

Eseti megbízás Értékpapírkölcsön nyújtására Ügyfél neve, cégneve: ………………………………………………… Lakcíme/székhelye: …………………………………………………. ERSTE-nél vezetett számlaszáma: ………………………………………………… Megbízó bankszámlaszáma: ………………………………………………… Ügyfélkódja: ………………………………………………… ERSTE cégneve: Székhelye: Számlaszáma:

1.

Erste Alapkezelő Zrt. 1138 Budapest, Népfürdő u. 26-26. ………………………………………………….

Az Ügyfél és ERSTE között létrejött értékpapír-kölcsönzéséről szóló keretmegállapodás alapján ERSTE kölcsönadja, Ügyfél pedig kölcsönveszi az alábbiakban részletezett értékpapírokat:

Értékpapír megnevezése: Értékpapír ISIN-kódja: Értékpapír sorozata: Értékpapír mennyisége: Értékpapír ERSTE által történő teljesítésének a napja (futamidő kezdete): Értékpapír teljesítésének a módja: Értékpapír teljesítéskori árfolyama: Teljesítés helye: Kölcsön futamidejének lejárata: Kölcsönzés díja: Fizetés módja: A fizetés esedékessége: Ügyfél értékpapír (letéti) számlaszáma: ERSTE számlaszáma:

2.

Értékpapír transzfer

Készpénz/átutalás/számlaegyenleg terhére*

ERSTE szavatol az kölcsön tárgyát képező értékpapírok per-, teher-, hiány- és igénymentességéért.

3.

Ügyfél az ügylettel kapcsolatos egyenlegét, esedékességét, valamint a fedezetképzési, -kiegészítési kötelezettségének mértékét a ERSTE írásos értesítése, illetőleg a felek között létrejött keretszerződés tartalmazza.

4.

Ügyfél tudomásul veszi, hogy jelen ügyletre a Keretszerződés, az ERSTE mindenkoriu üzletszabályzata, továbbá a Ptk, és az Tpt, rendelkezései alkalmazandók.

5.

Ügyfél elismeri, hogy ERSTE az Tpt. szerinti tájékoztatási kötelezettségét teljesítette, valamint, hogy az ERSTE Üzletszabályzatának rendelkezéseit átvette és ismeri.

6.

Felek jelen megbízással kapcsolatos jogvitáikra –beleértve a megbízás elfogadásának megtagadását is – kikötik a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság kizárólagos hatáskörét.

7.

Ügyfél tudomásul veszi, hogy ERSTE jelen ügylet teljesítéséről az Ügyfelet rendelkezéseinek megfelelően értesíti.

a Keretszerződés

Ügyfél tudomással bír arról, hogy amennyiben jelen ügyletről való értesítést követő két munkanapon belül nem emel kifogást, úgy az ERSTE jogosult úgy tekinteni, hogy Ügyfél a jelen ügyletet szerződésszerűen teljesítettnek fogadta el.

30

8.

Felek közösen kérik a jelen szerződés 1. pontjában meghatározott értékpapírok letétkezelését végző letétkezelőt, hogy jelen szerződés alapján az ERSTE rendelkezése alatt álló értékpapírokat az ERSTE megbízásából transzferálja az Ügyfél 1. pontban meghatározott számlájára.

Kelt, 2008. Kitöltendő ……………………………………. Ügyfél

...………………………………… ERSTE

31

3.

számú melléklet

ÉRTESÍTÉS ÉS KÉPVISELET

ERSTE értesítési címe: : ...................................................... Telefon : .................. Telefax : .................. Megbízó értesítési címe: ...................................................... Telefon : .................. Telefax : ..................

A Keretszerződéssel kapcsolatos nyilatkozatok megtételére, közlések, jognyilatkozatok elfogadására, Megbízó az alábbi személy(eke)t jelöli ki: .................................…..…………… ……………………………………... ……………………………………... ………………………………………

………………………………….. Ügyfél (cégszerű) aláírása Előttünk, mint tanúk előtt (magánszemély esetében töltendő ki!): Név:…………………………………….

Név:………………………………..

Cím:…………………………………….

Cím:……………………………………

32

4.

számú melléklet

ÉRTESÍTÉS - kölcsönvett értékpapír lejárat előtti visszaszolgáltatásáról Alulírott: Név/cégnév: ………………………………………………… Lakcím/székhely: …………………………………………………. ERSTE által vezetett számlaszáma: ………………………………………………… mint

Ügyfél ezúton értesítem az Erste Alapkezelő Zrt-t, hogy a közöttünk 2008. Kitöltendő napján létrejött értékpapírok kölcsönadásáról szóló megállapodás alapján a részemre kölcsönadott alábbi értékpapírokat az ERSTE részére a … napon visszaszolgáltatom. Értékpapír megnevezése: Kitöltendő Értékpapír típusa/fajtája: Értékpapír ISIN-kódja: Értékpapír névértéke: Értékpapír darabszám: Össznévérték: Szavatolom, hogy az általam visszaszolgáltatásra kerülő, fent megjelölt értékpapírok per-, teher- és igénymentesek.

Kelt, 2008. Kitöltendő

……………………………………. (cégszerű) aláírás Előttünk, mint tanúk előtt (magánszemély esetén kitöltendő!): Név:…………………………

Név:…………………………….

Cím:………………………….

Cím:………………………………

Aláírás:………………………..

Aláírás:………………………….. 1.

33

5.

számú melléklet Megállapodás értékpapír kölcsön módosításáról, prolongálásáról

Ügyfél neve, cégneve: Lakcíme/székhelye: Számlaszáma:

………………………………………………………(ÜGYFÉL) ……………………………………………………... ………………………………………………………

ERSTE cégneve: Székhelye: Számlaszáma:

Erste Alapkezelő Zrt. (ERSTE) 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26. ………………………………………………………..

Ügyfél és ERSTE a közöttük értékpapír kölcsönadás tárgyában kötött Keretszerződés (továbbiakban: Keretszerződés) alapján az ERSTE az Ügyfél részére az alábbi értékpapírok vonatkozásában az alábbi (eredeti) lejáratig terjedő futamidőre értékpapír kölcsönt nyújtott, amelynek módosításáról a Felek ezúton megállapodnak/ telefonon állapodtak meg (aláhúzandó!). A kölcsönvett értékpapírok adatai: Értékpapír megnevezése: Értékpapír ISIN-kódja: Értékpapír sorozata: Értékpapír mennyisége: Értékpapír ERSTE által történő teljesítésének a napja (futamidő kezdete): Kölcsön futamidejének lejárata: Módosított kölcsönfeltételek: A kölcsön díja: ………………………………….………. A kölcsön futamideje (új lejárat): ………………………………………….. Egyéb : ………………………………………….. Értékpapír kölcsön módosítási díj:

………………………………….……….

A jelen módosítás (értve ezen a prolongációt is) a vonatkozó Keretszerződés rendelkezései alapján hatályát veszítheti, amennyiben az eredeti lejárat napját követő tőzsdei nap CET 9:000 órájáig az Ügyfél nem biztosítja az ERSTE részére az ERSTE kikötött értékpapír kölcsön módosítási díját, a kölcsön dját és a jelen megállpodás szerinti egyéb djat, költségeket. Az Ügyfél továbbá tudomásul veszi, hogy ezen esetben az Ügyfél köteles a részére kölcsönadott értékpapírokat ERSTE részére visszaszolgáltatni, illetőleg az Ügyfél részére vezetett számlák egyenlegei a megszűnéssel esedékessé válnak. A módosítás által nem érintett kérdésekben az eredeti kölcsönfeltételek változatlanul irányadók. Az Ügyfél köteles az ERSTE által írásba foglalt jelen eseti megállapodást aláírni és az ERSTÉ-nek egy aláírt példányt átadni a Keretszerződés rendelkezési szerint. Az Ügyfél elismeri, hogy ERSTE a Tpt. szerinti tájékoztatási kötelezettségét teljesítette. Kelt, ………………………………………. Ügyfél

...………………………………… ERSTE

34

2. számú melléklet

Az Erste Alapkezelő Zrt. által kiszervezett tevékenységek köre és a kiszervezett tevékenységek végzői

1.Az Erste Alapkezelő Zrt. számítógépes és egyéb informatikai rendszereinek üzemeltetése,

A kiszervezett tevékenységek végzője: FandK-Audit Informatikai, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság székhely: 2315 Szigethalom, Thököly Imre út 3., cégjegyzékszám: 13-09-141136, nyilvántartja: Budapest Környéki Törvényszék Cégbírósága, 2.

Adathordozók irattározása, őrzése A kiszervezett tevékenységek végzője: Iron Mountain Magyarország Kft. 1093 Budapest, Czuczor u. 10. cégjegyzékszám: 01-09-364901

3.

Jogi tanácsadás A kiszervezett tevékenység végzője: Rácz Ildikó Éva Ügyvédi Iroda székhely: 1068 Budapest, Benczúr u. 5. III/21/a.

4.

Törölve

5

A back Office rendszer főkönyvi feladás moduljának folyamatos karbantartási, beállítási, tesztelési és ellenőrzési folyamatai, a modulhoz kapcsolódó specifikációk kidolgozására és kapcsolódó egyéb feladatok. A kiszervezett tevékenységek végzője: KOV-BER Pénzügyi-és Számviteli Tanácsadó Kft. 1222 Budapest, Mező u. 43/B., III.5. Cégjegyzékszáma: 01-09-930773

6.

Informatikai Biztonsági Felelős A kiszervezett tevékenység végzője ASC Vezetői és Informatikai Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság székhely: 1133 Budapest, Váci út 76. cégjegyzékszám: 01-09-874955, nyilvántartja: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

35

7.

Adótanácsadás A kiszervezett tevékenység végzője BDO Magyarország Kft. székhely: 1103 Budapest, Kőér u. 2/A. C. épület. cégjegyzékszám: 01-09-866648, nyilvántartja: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

8

Bérügyviteli feladatok ellátása A kiszervezett tevékenység végzője JAB AUDIT Kft. székhely: 1132 Budapest, Váci út 34. III. 2. cégjegyzékszáma: 01-09-920747; nyilvántartja: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

9

Trias rendszerrel kapcsolatos fejlesztési, tanácsadási és támogatási feladatok ellátása

A

A kiszervezett tevékenység végzője Trinity Consulting Zrt. székhely: 1037 Budapest, Montevideo u. 5. cégjegyzékszáma: 01-10-045264; nyilvántartja: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

Budapest, 2014. február 20.

36

3. számú melléklet Tisztelt Ügyfelünk! Kérjük engedje meg, hogy ezúton tájékoztassuk Önt arról, hogy a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 2006. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerint milyen feltételek vonatkoznak a Központi Hitelinformációs Rendszerre (KHR). Kérjük, az alábbi tájékoztatást figyelmesen olvassa el, hisz Társaságunkkal kötött értékpapír-kölcsönzési ügyletei esetében az alábbi tájékoztatás jelentőséggel bír. Az alábbiakban szíves tájékoztatásául közöljük a KHR célját, az ezen rendszerbe szolgáltatandó ügyféladatok körét, az ügyfelek jogorvoslati lehetőségeit, valamint azt, hogy a KHR-ben szereplő adatok kinek és milyen célból adhatóak át. I. A KHR-be történő adattovábbítás célja A KHR olyan zárt rendszerű adatbázis, amelynek célja a hitelképesség differenciáltabb megítélésének és ezáltal a hitelezésnek szélesebb körű lehetővé tétele, valamint a referenciaadat-szolgáltatók (jogszabályban megjelölt, adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi, befektetési és egyéb intézmények – beleértve Társaságunkat is) biztonságosabb működése érdekében a hitelezési kockázat csökkentésének elősegítése. A KHR-ben kizárólag a vonatkozó törvényekben meghatározott referenciaadatok kezelhetők, kezelő szerve a Bankközi Informatika Szolgáltató Rt. II. A KHR-be átadható adatok köre, az átadás feltételei A KHR-be átatandó adatok körét és az átadás feltételeit Társaságunk esetében a tőkepiaci törvény határozza meg. A KHR-ben nyilvántartható adatok teljes körét jelen tájékoztató melléklete tartalmazza. A KHR-ben valamennyi adat öt évig tartható nyilván. Természetes személyre vonatkozóan Társaságunk az alábbi esetekben szolgáltat adatot a KHR-be:

-

-

ha a természetes személy Társaságunkkal értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ, ha mindez okirattal bizonyítható (ez esetben az átadható adatok körét a Melléklet 1.1. és 1.3. pontjai tartalmazzák) ha a természetes személy a Társaságunkkal kötött értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződésben vállalt kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbér összegét, és e minimálbér összegét meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennáll. (átadható adatok ebben az esetben: Melléklet 1.1-1.2 pontok); (3) Ebben az esetben a szerződésszegését több jogviszony egyidejű fennállása esetén jogviszonyonként külön-külön kell figyelembe venni.

Vállalkozásra vonatkozó adatokat a Társaság akkor továbbít a KHR-be, ha e vállakozás a Társaságunkkal értékpapír kölcsönzésre vonatkozó szerződést kötött. (Ebben az esetben átadható adatok köre a Melléklet 2.1. és 2.2. pontjaiban találhatók) III. Adatszolgáltatás a KHR-ből

A KHR-be átadott adatokhoz – természetes személyek és vállalkozások tekintetében is – csak a törvényben meghatározott esetekben és az ott meghatározott személyek férhetnek hozzá. A természetes személyek adatait más referenciaadat-szolgáltatónak, tehát olyan személynek, amely a KHR-be adatot szolgáltat -, annak kérésére át lehet adni, de csak abban az esetben, ha az alábbi szerződések valamelyikét kívánja megkötni: - hitel- és pénzkölcsön nyújtása, - pénzügyi lízing, 37

-

készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, vagy ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, bankgarancia, kezességvállalás vagy egyéb bankári kötelezettség vállalása, befektetési hitel nyújtása befektetőknek, értékpapír-kölcsönzés.

Vállakozás esetében a KHR-ben rögzített adatait át lehet adni más referenciaadatszolgáltatónak, az erre irányuló kérés esetén. Mind természetes személy, mind pedig vállakozás esetében az ügyfél részére, annak kérésére adat kiszolgáltatható a KHR-ből. IV. Jogorvoslati lehetőségek Hibás vagy jogellenes adatnyilvántartás esetén az ügyfeleknek az alábbi jogorvoslati lehetőségek állnak nyitva: lehetőség van kifogás benyújtására, valamint keresetindításra. a.) Kifogás Keresetindítás előtt van lehetőség kifogással élni az adatoknak a KHR-t kezelő Bankközi Informatika Szolgáltató Rt. részére történt átadása, azoknak e társaság által történő kezelése ellen, amelynek keretében az adatok helyesbítése, illetve törlése kérhető. A kifogás az adatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadó referenciaadatszolgáltatóhoz, vagy a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz nyújtható be. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a kifogást megküldi annak a referenciaadatszolgáltatónak, amely a kifogásolt adatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadta (ha ez a vállalkozás jogutód nélkül megszűnt, az ügyet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás vizsgálja ki). A referenciaadat-szolgáltató, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás köteles a kifogást annak kézhezvételét követő tizenöt napon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a nyilvántartottat írásban haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül tájékoztatni. Ha a referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő adatot – a nyilvántartott ügyfél egyidejű értesítése mellett – a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles átvezetni. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás – a nyilvántartott ügyfél egyidejű értesítése mellett – akkor is köteles a változást haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül átvezetni, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt és az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg és így a benyújtott kifogást a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás vizsgálta ki, és annak helyt adott. b.) keresetindítás A nyilvántartott ügyfél az adatainak átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat. Keresetindításra az ügyfél elsősorban akkor jogosult, ha nem ért egyet a kifogására adott válasszal. A keresetlevelet a kifogásra adott válasz kézhezvételét követő harminc napon belül a nyilvántartott lakóhelye szerint illetékes helyi bírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye. A nyilvántartott ügyfelet a keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a referenciaadatszolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás nem tett eleget a törvény által előírt tájékoztatási kötelezettségének, amikor az ügyfél ügyféltudakozvánnyal, vagy kifogással fordult hozzá. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani. A bíróság a keresetet rövid határidőn belül köteles megvizsgálni, és 30 napon belül tárgyalást kell kitűznie. A peres eljárás megindulásának tényét a KHR-ben is fel kell tüntetni.

38

A bíróság elrendelheti a referenciaadatok kezelésének felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek mutatkozik. Ebben az esetben a vitatott adatot zárolni kell. A peres eljárás során a referenciaadat-szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy az adatok átadásának, illetve KHR-ben történő kezelésének e törvényben meghatározott feltételei fennálltak. E körben a bizonyítás elmaradása vagy eredménytelensége a referenciaadat-szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli. A bíróságnak a nyilvántartott adat törlésére illetve helyesbítésére vonatkozó jogerős határozatát haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül végre kell hajtani. Erste Alapkezelő Zrt.

39

Melléklet A Központi Hitelinformációs Rendszerben nyilvántartható adatok 1. Természetes személyekkel kapcsolatban nyilvántartható adatok: 1.1 azonosító adatok: a) név, b) születési név, c) születési idő, hely, d) anyja születési neve, e) személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, f) lakcím, g) levelezési cím. 1.2 a) a szerződés típusa és azonosítója (száma), b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, c) a szerződés összege és devizaneme, d) adatszolgáltatás feltételei bekövetkezésének időpontja, e) adatszolgáltatás feltételei bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, f) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja, g) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés. 1.3 a) az igénylés elutasításának időpontja, indoka, b) okirati bizonyítékok, c) perre utaló megjegyzés.

2. Vállalkozásokkal kapcsolatban nyilvántartható adatok: 2.1 azonosító adatok: a) cégnév, név, b) székhely, c) cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám, d) adószám. 2.2 a) a szerződés típusa és azonosítója (száma), b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, c) a szerződés megszűnésének módja, d) a szerződés összege és devizaneme, e) a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege, f) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja, g) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés.

40

4. számú melléklet

SZABÁLYZAT A LEGJOBB VÉGREHAJTÁSRÓL

Az Erste Alapkezelő Zrt. a portfóliókezelési szolgáltatás nyújtása során teljesíti a 2004/39/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése szerinti kötelezettséget, mely szerint ügyfelei legjobb érdekeinek megfelelően jár el, amikor más vállalkozásoknak ad olyan végrehajtási megbízásokat, amelyek az ügyfél nevében pénzügyi eszközökkel való kereskedésre vonatkozó döntéseiből következnek, továbbá megtesz minden ésszerű lépést annak érdekében, hogy ügyfelei számára a lehetséges legjobb eredményeket érje el az ügyféllel kötött portfoliókezelési szerződés keretein belül, melynek a befektetési politika mellékletét képezi. Az Erste Alapkezelő Zrt. eszköztípusonként megnevezi azokat a vállalkozásokat, amelyeknek végrehajtási megbízások ad. Az így azonosított vállalkozásoknak az esetleges kötelezettségeknek megfelelő végrehajtási megállapodással kell rendelkezniük. Az Erste Alapkezelő Zrt. által adott megbízások jelenleg a következő eszköztípusokra vonatkoznak: a) részvények, b) kincstárjegyek, kötvények, c) a b) pontban felsoroltakra kötött visszavásárlási megállapodások (repo ügyletek), d) befektetési jegyek, e) fedezeti ügyletek f) bankbetétek. g) strukturált termékek Az Erste Alapkezelő Zrt. a kereskedési helyszín és a befektetési vállalkozások kiválasztásánál figyelembe veszi az árat, a költségeket, a gyorsaságot, a végrehajtás és a teljesítés valószínűségét, a nagyságrendet, a jelleget vagy bármely más, a megbízás végrehajtása szempontjából jelentős megfontolást. Amennyiben a fentiek alapján nem eldönthető, úgy elsőbbséget élveznek azok a befektetési vállalkozások, amelyek rendszeresen piaci elemzésekkel, adatokkal, egyéb információkkal látják el az Erste Alapkezelő Zrt-t. A tőzsdén vagy aukción kereskedett eszközök esetében a legalacsonyabb költségszintet biztosító befektetési vállalkozást kell előnyben részesíteni. Azon eszközök esetében, melyeknél a kereskedés nem szabályozott piacon zajlik az Erste Alapkezelő Zrt. köteles az adott eszközre vonatkozó árjegyzés adatait később is reprodukálhatóan tárolni és az üzletkötést legalább az adott árjegyzésben szereplő legjobb árfolyamon teljesíteni.

41

Amennyiben az adott eszköz egyik fent részletezett kereskedési helyen sem vásárolható meg, illetve értékesíthető, úgy az eszköz vételére/értékesítésére több ajánlatot kell kérni, melyek közül az ügyfél számára legkedvezőbbet kell kiválasztani. A fent részletezett kritériumok alapján az ügyfelek számára biztosított legjobb végrehajtás érdekében az alábbi vállalkozásoknak adhatók megbízások, amennyiben az adott partner és az Alapkezelő között érvényes és hatályos szerződés áll fenn:

Eszköztípus

Kereskedési helyszín (prioritási Befektetési vállalkozás sorrendben) Részvények, ETF-ek Tőzsde, OTC piac Erste Befektetési Zrt, KBC, Concorde, Raiffeisen Bank, Unicredit Bank Hitelviszonyt megtestesítő Aukció, Tőzsde, OTC piac Erste Befektetési Zrt, ERSTE értékpapírok beleértve az Bank Hungary, OTP Bank, ING állampapírokat is Bank Mo-i Fióktelepe, MKB Bank, CIB Bank, FHB Ker.Bank, Citibank FHB Jel.Bank, Magyarországi Fióktelep, Concorde, Erste Group Bank AG (Wien), JP Morgan Chase Bank, Citigroup Global Markets Limited, Carl Kliem S.A., Nomura International Plc., Deutsche Bank AG, London Bankbetétek Pénzpiac Befektetési alapok: ERSTE Bank Hungary, OTP Bank, K&H Bank, Budapest Bank, MKB Bank, UniCredit Bank, CIB Bank, FHB Ker. Bank

Fedezeti ügyletek

OTC piac

PM: ERSTE Bank Hungary, OTP Bank, MKB Bank, FHB Bank, számlavezető bankok az egyes nyugdíjpénztáraknál Erste Bank Hungary, Erste Befektetési Zrt. ING, OTP, Citibank Magyarországi Fióktelep

Tekintettel a struktúrált termékek összetettségére, az Erste Alapkezelő Zrt. minden esetben részletesen megvizsgálja ezen termékek lényeges kondícióit, így nincs olyan általános minősítés, mely alapján bármely kibocsátó termékét automatikusan megvásárolná vagy a lehetséges tranzakciós körből kizárná. A követett gyakorlat alapján az Erste Alapkezelő Zrt. által kezelt portfóliókban struktúrált termékek csak marginális és kiegészítő jelleggel vannak jelen, és ezen termékek is csak az ügyfelek hozzájárulásával és az ügyfelek kifejezett kérésére kerülhetnek be az adott portfólióba. Az Erste Alapkezelő Zrt. rendszeresen nyomon követi a kialakított végrehajtási politika hatékonyságát, és különösen a megnevezett vállalkozások végrehajtás során

42

nyújtott teljesítményét, és - amennyiben lehetséges - kiigazítja a hiányosságokat. A felülvizsgálatot évente el kell végezni, valamint olyan lényeges változások beálltakor is, amelyek hátrányos hatással vannak a vállalkozás azon képességére, hogy továbbra is a lehető legjobb eredményeket érje el ügyfelei számára.

43

5. számú melléklet

Összeférhetetlenség elkerülésével kapcsolatos összefoglaló rendelkezések

a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) előírásai, valamint a befektetési alapkezelőkről és kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (Batv.) és a 344/2011. XII.29.) számú kormányrendelet (korm. rendelet) vonatkozó rendelkezései alapján az esetlegesen felmerülő érdekkonfliktusok, összeférhetetlenségek azonosítására, felügyeletére és megoldására az Erste Alapkezelő Zrt. a jelen dokumentumban foglalja össze és szabályozza a szervezetén belül, illetve kívül esetlegesen felmerülő, az ügyfeleket érintő érdekkonfliktusokat és azok megszüntetésére, valamint megelőzésére szolgáló megoldásokat.

Érdekütközések I. Érintett személyi kör Érdekellentétek az ügyfelek és a.) a Társaság, b.) a Társaság dolgozói c) a Társaság vezető állású személyei c. a Társaság többi ügyfelei d) a Bszt. 108.§ (6) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott személyek, azaz i) a Bszt. szerint a befektetési vállalkozással* kötött kiszervezésre vonatkozó megállapodás alapján a kiszervezést végző és alkalmazottai, és ii) a befektetési vállalkozással kötött közvetítői tevékenységre vonatkozó megállapodás alapján közvetítői tevékenységet végző, vezető állású személyei és alkalmazottai e) a befektetési vállalkozással ellenőrző befolyás révén kapcsolatban álló személy között léphetnek fel. * A Társaság portfóliókezelési és befektetési tanácsadási tevékenységei tekintetében a Bszt. 3.§ (3) bekezdése alapján a befektetési vállalkozásra előírt rendelkezéseket kell alkalmazni.

II. Érdekellentéttel érintett területek, az érdekellentétek lehetséges esetei. A Társaságnak az ügyfél számára esetleg hátrányos érdek-összeütközések feltárása érdekében figyelembe kell vennie, hogy a I. pontban foglalt valamely személy nem érintett-e az alábbiakban felsorolt esetek valamelyikben: a) az ügyfél kárára pénzügyi nyereséghez jut, vagy pénzügyi veszteséget kerül el, b) az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás eredményéhez vagy az ügyfél nevében teljesített ügylethez az ügyfél érdekétől eltérő érdeke fűződik, c) az ügyfél érdekével szemben más ügyfél vagy ügyfélcsoport érdekét részesíti előnyben, d) ugyanabban az ügyletben érdekelt, mint az ügyfél. Az érdekellentétek megjelenési formáiról taxatív lista nem készíthető, mindemellett a Társaság a fentieken túl a befektetési szolgáltatások és egyéb szolgáltatások nyújtása során, az alábbi területeket határozza meg, ahol érdekellentétek leginkább felléphetnek: a. Portfoliókezelés b. befektetési tanácsadás és különösképpen

44

a. kapcsolatok, amelyek/amelyekben a.) Társaság és a pénzügyi eszközök kibocsátói között állnak fenn, (pl. egyes dolgozók valamely tisztséget látnak el az adott kibocsátónál) b) a portfólióba megvásárolt értékpapír kibocsátója a Társaság saját leányvállalata vagy a Társaság irányító befolyással rendelkező tulajdonosa; c) részvényvásárlás a kezelt portfóliókba egy adott társaság feletti kontroll megszerzése érdekében; d) befektetések olyan vállalkozásokba, amelyekben a I. pontban felsorolt személyeknek befolyásoló részesedése van; e) befektetések olyan vállalkozásokba, melyek kibocsátásának szervezője a Társaság irányító befolyással rendelkező tulajdonosa, a Társaság leányvállalata e) a Társaság által kezelt egyes portfóliók közötti ügyletek f) a Társaság a pénzügyi eszköz kibocsátójával közös leányvállalattal/részesedéssel rendelkezik közvetlen, vagy közvetett formában g) a portfóliókhoz kötődő értékesítési megállapodás olyan szervezetekkel, melyekkel a Társaságnak közvetítői megbízása áll fenn;

b. Érdekellentétek léphetnek fel akkor is, ha a) a Társaságnak vagy Társaságunkon belüli bizonyos személyeknek olyan információk állnak a rendelkezésére, amelyek egy ügyféllel kötött üzlet időpontjában még nem nyilvánosak, b) a Társaság vagy Társaságon belüli, vagy annak irányításában részt vevő személyeknek érdeke fűződik valamely ügyfél kedvezőbb kiszolgálásához, c) Társaság vagy Társaságon belüli, vagy annak irányításában részt vevő személyek személyes tevékenységük kapcsán az ügyféltől ellenszolgáltatásban részesülnek. A Társaságra, mint befektetési alapkezelőre a befektetési alapkezelőkről és kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (Batv.) alapján törvényi összeférhetetlenségi rendelkezések irányadók. Ezek alapján a Társaság vezető állású személye, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet közvetlenül a.) a Társaság által megbízott letétkezelőnek, b.) a Társaság által hozott befektetési döntések végrehajtásában közreműködő befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, ingatlanértékelőnek, ingatlanforgalmazónak, c.) a Társaság ügyfelének a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye. Az a személy, aki esetében az előzőekben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Társaságnak és a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni.

III. Az érdekkonfliktusokkal kapcsolatos intézkedések, alapelvek

45

A felsorolt és a felsoroltakon túli érdekellentétek lehető legteljesebb elkerülése érdekében egy olyan szervezet működik Társaságunknál, ahol a feladatok megfelelően elkülönülnek egymástól.

46

A Társaságnál az érdekütközések, összeférhetetlenség megelőzését és kezelését a Társaság szabályzataiban rendezett folyamatok, intézkedések biztosítják, ezek hatékonyságát a Társaság szervezeti-, informatikai adatbázis- és jogosultság elkülönítésekkel biztosítja. A Társaság biztosítja, hogy a vonatkozó szabályzati rendelkezések keretei között azok a vezető állású személyek, alkalmazottak, valamint a Bszt. 108. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott személyek, akik érdekkonfliktusos helyzetbe kerülhetnek, a befektetési vállalkozás tevékenységének és méretének, valamint az ügyfélnek okozható kár súlyosságának figyelembevételével a lehető legnagyobb függetlenséggel végezzék tevékenységüket. Társaságunk, valamint munkatársaink is a törvényi előírásoknak megfelelően kötelesek az értékpapír-szolgáltatásokat és a kapcsolt kiegészítő szolgáltatásokat becsületesen, kötelességtudóan és professzionális módon az ügyfelek érdekében teljesíteni és az elvárható minden intézkedést megtenni annak érdekében, hogy elkerülje az érdekek összeütközését. A Társaság dolgozói az érdekösszeütközéses helyzeteket kötelesek haladéktalanul jelezni a vezérigazgatónak és a Társaság compliance officerének. A Társaság az alábbi intézkedéseket foganatosította az összeférhetetlenség kezelése terén: a). compliance funkció létrehozása, compliance szabályzat alkalmazása, b) kialakította az alkalmazottak közötti ellenőrizhető információáramlást, megtörtént a bizalmas területek definiálása és elválasztása úgynevezett „kínai falakkal“, azaz virtuális, ill. tényleges korlátokkal az információáramlás korlátozása érdekében, c). különálló ellenőrzést biztosít azon alkalmazottak számára, akik olyan ügyfelek nevében vagy javára végzett befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás, illetve befektetési alapkezelési tevékenység keretében látnak el feladatot, akik érdekei között konfliktus állhat fenn vagy akik más módon fennálló érdekkonfliktust jelenítenek meg, d) A Társaság kizárja azon alkalmazottak javadalmazása közötti közvetlen kapcsolatot vagy összefüggést, akik olyan alapkezelési, befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében látnak el feladatot, amely érdekkonfliktust keletkeztethet e) a Társaság megfelelő szervezeti felépítése kialakításával megakadályozza, hogy az a személy, aki a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében nem rendelkezik feladattal, bármilyen módon befolyásolhassa azt az alkalmazottat, aki ilyen feladatot lát el, illetve bármely személy jogtalan módon befolyásolhassa annak az érintett személyeknek a tevékenységét, aki befektetési alapkezelési feladatot lát el. f) A Társaság megakadályozza, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenység vagy kiegészítő szolgáltatás keretében feladatot ellátó alkalmazott párhuzamosan ellátandó vagy egymásra épülő feladatai ellátása során esetleg kialakuló érdekkonfliktus ellenőrzése akadályokba ütközzön g.) a Társaság biztosítja a megfelelő intézkedések megtételét annak megelőzésére vagy ellenőrzésére, hogy az érintett személy egy időben vagy egymás után részt vegyen befektetési alapkezelési tevékenységekben, amennyiben az ilyen részvétel megakadályozza az érdek-összeütközések megfelelő kezelését. A fentieket is szem előtt tartva a munkatársaink által bonyolított ügyletekre vonatkozó szabályok:

47

a)- szigorúbb kereskedési szabályok meghatározása minden olyan munkatársunk számára, akinél tevékenysége végzése keretében érdekellentétek léphetnek fel, b) . megfigyelő-, ill. tiltólista vezetése, amelyek tartalmazzák azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek esetében érdekellentétek merülhetnek fel: A megfigyelő listán szereplő pénzügyi eszközökkel bonyolított ügyletek csak a compliance szabályzatunk által meghatározott feltételek betartása mellett megengedettek, tiltólistán szereplő pénzeszközökkel tilos üzletet bonyolítani c) a dolgozók kereskedésének folyamatos ellenőrzése, d) . a megbízások végrehajtása során a végrehajtási alapelveknek, ill. az ügyfelek utasításainak megfelelő eljárás, e). munkatársaink továbbképzése.

IV. Amennyiben egyes konkrét esetekben, Társaságunk úgy értékeli, hogy az érdekellentétek a fent említett szervezeti elkülönítés, vagy a saját szervezete révén nem elkerülhetők, akkor erre, összhangban a fenti alapelvekkel, az ügyféllel kapcsolatban álló munkatársai fel fogják hívni az Ügyfél figyelmét. Ha a Társaság által az érdek-összeütközések kezelése érdekében tett intézkedések nem elegendőek annak biztosítására, hogy megelőzzék a kollektív befektetési forma vagy a befektetők érdeksérelmének kockázatát, akkor a Társaság felső vezetését haladéktalanul tájékoztatni kell annak érdekében, hogy meghozhassák az ahhoz szükséges döntéseket, hogy mindenkor maximálisan a kollektív befektetési forma és a befektetők érdekeit szem előtt tartva járjanak el. A döntésről és annak indokairól a Társaság tartós adathordozón történő közzététel útján tájékoztatja a befektetőket. A Társaság gondoskodik róla, hogy a Bszt. és a Korm. rendelet által meghatározott nyilvántartási kötelezettségének eleget tegyen.

48

6.

számú melléklet

Panaszok kezelésére vonatkozó szabályzat Az Erste Alapkezelő Zrt. (a továbbiakban Társaság vagy Erste Alapkezelő Zrt.) a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (Kbftv.), a befektetési vállalkozásokról, az árutőzsdei szolgáltatókról és az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.), valamint a Kbftv. és a Bszt. felhatalmazása alapján kiadott, a pénzügyi szervezetek panaszkezelésére vonatkozó szabályokról szóló, a Magyar Nemzeti Bank elnökének 28/2014. (VII. 23.) MNB rendeletében foglaltak alapján az alábbiak szerint rendelkezik az ügyfelei részéről érkező panaszok kezeléséről. Célunk, hogy az ügyfél minden szempontból elégedett legyen szolgáltatásainkkal és ügyintézésünkkel. Tudjuk azonban, hogy minden szervezet működése során előfordulhatnak olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban ügyfeleink megalapozott panasszal élhetnek. Üzleti gyakorlatunk alapkövetelménye, hogy ügyfeleink felvetéseit haladéktalanul kivizsgáljuk, és a feltárt hibákat orvosoljuk. Ezért a panaszbejelentéseket rögzítjük, és rendezésüket kiemelt feladatként kezeljük. Emellett a beérkezett észrevételeket rendszeresen elemezzük, és ennek eredményeit felhasználjuk szolgáltatásaink és ügyfélkezelési rendünk továbbfejlesztéséhez is. Az alábbiakban összefoglaljuk az ügyfél által igénybe vehető panaszbejelentés rendjét.

I. A panasz Panasz a Társaság tevékenységével, szolgáltatásával, termékével szemben felmerülő minden olyan egyedi kérelem vagy reklamáció, amelyben a panaszos az Erste Alapkezelő Zrt. eljárását kifogásolja és azzal kapcsolatban konkrét, egyértelmű igényét megfogalmazza. Panasznak minősül különösen a szerződéskötést megelőző, vagy a szerződés megkötésével, az Erste Alapkezelő Zrt. a szerződés fennállása alatti, az Erste Alapkezelő Zrt. részéről történő teljesítéssel, valamint a szerződéses jogviszony megszűnésével, illetve azt követően a szerződéssel, összefüggő - tevékenységét vagy mulasztását érintő kifogás. Nem minősül panasznak, ha a fogyasztó/ügyfél a Társaságtól általános tájékoztatást, véleményt vagy állásfoglalást igényel.

II. A panaszos A panaszos az a természetes személy vagy jogi személy (az az ügyfél, aki nem természetes személy, függetlenül attól, hogy a jogszabályok jogi személynek minősítik vagy sem, különösen, de nem kizárólagosan: egyesület, gazdasági társaság, alapítvány, egyház, szövetkezet, egyesülés, önkormányzat, nyugdíjpénztár) ügyfél, aki az Erste Alapkezelő Zrt. szolgáltatását igénybe veszi, vagy a szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat címzettje. Ügyfél: aki a Kbftv. alapján a befektetési alapkezelőtől szolgáltatást vesz igénybe, ide nem értve a befektetőt.

49

A panasz képviselő vagy meghatalmazott útján történő benyújtása esetén a Társaságunk vizsgálja a benyújtási jogosultságot, amelyet a benyújtó meghatalmazással igazol. Amennyiben a panaszos meghatalmazott útján jár el, úgy a meghatalmazásnak a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben foglalt követelményeknek kell megfelelnie. Bejelentésre szolgáló nyomtatvány alkalmazása esetén a panaszos neve mellett fel kell tüntetni a panaszos – törvényes, illetve meghatalmazotti – képviselőjeként eljáró, panaszbenyújtó természetes személy nevét is (pl. vállalat képviselője, természetes személy meghatalmazottja, stb.). Meghatalmazás hiányában az Erste Alapkezelő Zrt. közvetlenül a panaszoshoz fordul az ügyintézés gyorsítása érdekében. Panaszosnak tekintendő az a személy is, aki az Erste Alapkezelő Zrt. eljárását nem valamely konkrét szolgáltatással, hanem egyéb, a szolgáltatással összefüggő tevékenységével (pl. hirdetés) kapcsolatban kifogásolja.

III. A panasz bejelentésének módja A panasz benyújtására a következő lehetőségeket biztosítja Társaságunk:

Szóbeli panasz: a) személyesen: a Társaság székhelyén: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26. 9. emelet minden munkanapon 8-tól 16 óráig b) telefonon: a telefonos ügyfélszolgálat száma: 36 1 920 2194 hívásfogadási idő: minden munkanapon 8-tól 16 óráig, minden hétfőn 8-tól 20 óráig a 06 30/289-1606-os telefonszámon.

Írásbeli panasz: a) személyesen vagy más által átadott irat útján a Társaság székhelyén b) postai úton: levelezési cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26. 9. emelet c) telefaxon: 36 1 920 2199 d) elektronikus levélben: [email protected] Ha a panaszos írásban kívánja a Társaságnak a panaszát benyújtani, - lehetőség szerint - a panaszt alátámasztó dokumentumok másolata a beadványhoz mellékletétként kerüljön becsatolásra. A Társaság által forgalmazott befektetési jegyekkel kapcsolatos panaszokat a befektetési jegyek forgalmazóinál kell benyújtani. A panasz írásbeli benyújtása esetén a Magyar Nemzeti Bank által a honlapján közzétett formanyomtatvány is alkalmazható, amelynek elérhetősége: http://felugyelet.mnb.hu/fogyasztoknak/formanyomtatvanyok/panasz_formanyomtatvany

50

IV. A panasz kivizsgálása A panasz kivizsgálásának általános rendje: A panasz kivizsgálása térítésmentes, azért külön díj nem számolható fel. A panasz kivizsgálása az összes vonatkozó körülmény figyelembevételével történik. Minden beérkezett panaszos, reklamáló és felszólító, valamint vizsgálati célból küldött levél másolatát a vezérigazgató továbbítja a megfelelő terület vezetőjéhez. Ezzel egy időben minősíti a levelet és meghatározza a megfelelő eljárást. Amennyiben nem a vezérigazgató folytatja le a vizsgálatot, rendelkezik, hogy a megfelelő terület vezetője kivizsgálja, ellenőrizze, intézkedjen és válaszlevélben értesítse az ügyfelet. Panaszkezelés során a Társaság különösen a következő adatokat kérheti a panaszostól: a) panaszos neve b) szerződésszám, ügyfélszám, c) lakcíme, székhelye, levelezési címe, d) telefonszáma, e) értesítés módja, f) panasszal érintett szolgáltatás g) panasz leírása, oka h) panaszos igénye i) a panasz alátámasztásához szükséges, a panaszos birtokában lévő dokumentumok másolata j) meghatalmazott útján eljáró panaszos esetében érvényes meghatalmazás, k) a panasz kivizsgálásához, megvizsgálásához szükséges egyéb adat. A panaszos adatait a Társaság az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeli. A válaszlevelet a panasz közlését követő 30 naptári napon belül meg kell küldeni a panaszosnak. A válaszlevelet iktatva küldi el Társaságunk. A válaszlevél postára adásának Társaság által igazolt időpontjában a panaszlevél megválaszoltnak minősül. A válaszlevél másolati példányát, illetve a bejövő levelet és a levélhez kapcsolódó dokumentációt a vezérigazgató által erre a feladatra kijelölt személynek át kell adni, aki helyben irattárazza azokat.

Írásban és elektronikusan beérkezett panaszok esetében a Társaság a panaszok fogadását folyamatosan biztosítja. Az elektronikus panasz fogadására nyitva álló rendszer üzemzavara esetén a Társaság a panasz felvételét üzleti időben minden egyéb csatornáján biztosítja. Egyebekben az elektronikusan és írásban beérkezett panaszokra a panaszügyintézés általános szabályai mindenben irányadóak. Az Ügyfél az írásbeli panaszát a Társaság székhelyén személyes átvétel céljából munkanapokon 8-tól 16 óráig nyújthatja be.

51

Szóbeli panaszok: A szóban előadott panaszokat a Társaság székhelyén, munkanapokon 8-tól 16 óráig fogadja. A Társaság szóbeli – ideértve a személyesen és a telefonon tett – panaszt azonnal megvizsgálja, és lehetőség szerint orvosolja. Ha az Ügyfél a szóbeli panasz kezelésével nem ért egyet, a panaszról és az azzal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontjáról - ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges - a Társaság jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az Ügyfélnek át kell adni, telefonon közölt szóbeli panasz esetén a panaszra adott válasszal együtt az Ügyfélnek meg kell küldeni. Ebben az esetben a panaszra adott, indokolással ellátott választ a közlést követő 30 naptári napon belül kell megküldeni. A jegyzőkönyv a következőket tartalmazza: a) a panaszos neve, b) a panaszos lakcíme, székhelye, illetve amennyiben szükséges, levelezési címe, c) a panasz előterjesztésének helye, ideje, módja, d) a panaszos panaszának részletes leírása a panasszal érintett kifogások elkülönítetten történő rögzítésével annak érdekében, hogy a panaszos panaszában foglalt valamennyi kifogás teljes körűen kivizsgálásra kerüljön, e) a panasszal érintett szerződés száma, ügytől függően ügyfélszáma, f) a panaszos által bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzéke g) amennyiben a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a jegyzőkönyvet felvevő személy és a panaszos aláírása h) a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje Egyebekben a Társaság a személyesen benyújtott szóbeli panaszokkal kapcsolatban az írásbeli panaszra vonatkozó szabályok szerint jár el. Telefonon beérkező panaszok közlésére a telefonos ügyfélszolgálat fenti számain van lehetőség. Telefonon közölt panasz esetén a Társaság biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. Telefonon közölt panasz esetén a Társaság és az Ügyfél közötti telefonos kommunikációt a Társaság hangfelvétellel rögzíti és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről az Ügyfelet a Társaság az ügyintézés kezdetekor tájékoztatja. Az Ügyfél kérésére a Társaság biztosítja a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre bocsátja a hangfelvételről készült hitelesített jegyzőkönyvet.

V. Panaszkezeléshez fűződő tájékoztatási kötelezettség A Társaság köteles tájékoztatni a panaszost, hogy a panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén az alábbi hatóságokhoz, illetve testülethez fordulhat: a) fogyasztóvédelmi ügyekben:

Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központja (levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: 06-40-203-776 , e-mail cím: [email protected])

52

b) szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogviták esetén:

megszűnésével,

ba) Pénzügyi Békéltető Testület (levelezési címe: H-1525 Budapest BKKP Pf. 172, telefon: +361-489-9700 , e-mail: [email protected]) és/vagy bb) bíróság. A Társaság általánosan alávetette magát a Pénzügyi Békéltető Testület határozatainak a jogvita tárgyának értékére vonatkozó alábbi korlátozással: - egyedi ügyekben 3 M Ft (hárommillió forint) alatti ügyérték, - egyedi ügyekben a fogyasztónak bármely jogcímen előterjesztett, 1 M Ft (egymillió forint) alatti pénzkövetelése esetén. A Pénzügyi Békéltető Testület, illetve a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ előtt megindítható eljárás alapjául szolgáló kérelem nyomtatványok elérhetősége: http://felugyelet.mnb.hu/fogyasztoknak/formanyomtatvanyok/panasz_formanyomtatvany Az Ügyfél a Társaságtól igényelheti a Pénzügyi Békéltető Testület, illetve a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ előtt megindítható eljárás alapjául szolgáló kérelem nyomtatványok megküldését.

VI. A panasz nyilvántartása A Társaság az ügyfél panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről belső nyilvántartást vezet. E nyilvántartás tartalmazza: a) az ügyfél által tett panasz leírását, a tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését, b) a panasz benyújtásának időpontját, c) a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát, d) a c) pontban megjelölt intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, e) a panaszra adott válaszlevél postára adásának időpontját. A Társaság jelen panaszkezelési szabályzatot székhelyén kifüggeszti és honlapján (www.erstealapkezelo.hu) közzéteszi. A Társaság a panaszt és az arra adott választ 3 évig őrzi és azt a Felügyelet1 kérésére bemutatja.

Erste Alapkezelő Zrt.

1

a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank

53