É 0139-06/1/3
A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés, szakképesítés-ráépülés azonosító száma és megnevezése, valamint a kapcsolódó szakképesítés megnevezése:
52 522 06 0000 00 00
Erőművi kazángépész
É 1/6
Erőművi kazángépész
É 0139-06/1/3
1. feladat Összesen: 10 pont Ön üzembe helyez egy természetes cirkulációjú szénportüzelésű gőzkazánt. Ellenőriznie kell a kazán üzembe helyezését megtiltó feltételeket, hogy a begyújtás mielőbb megtörténhessen. Ismertesse az üzembe helyezését tiltó feltételeket! A kazán üzembe helyezése feltétlenül tilos az alábbi esetekben: - Szellőztetés nélkül. - Ha a vízszint a kazándobban nem éri el a megfelelő magasságot (azaz meleg állapotból való üzembe helyezésnél a minimálisan megengedett szint alatt van, vagy hideg állapotból való üzembe helyezésnél a kazándobnál túlfolyik). - Ha nincs biztosítva a normál kazán tápvízellátás. - Csak egy üzemképes közvetlen vízszintmutató esetében. - Megfelelő tápvíznyomás hiánya esetén, vagy ha nincs lehetőség mérés végzésére a vezetéken és a kazándobban. - Ha nincsenek gőzhőmérséklet-mérések a befecskendezések előtt és a kazán kilépésen. - Ha a biztonsági szelepek nem üzemképesek. - Ha a kazán nyomás alatti része és a levegő-füstgáz rész tömítetlen. - Ha a tápvíz minősége eltér a megadott követelményektől. - Ha a kazán vagy a vele együttműködésben lévő berendezésrészek állapota az üzembe helyezés során károkat okozhatna. - Ha a mérőrendszerek, védelmek, reteszelések és távvezérlések nem üzemképesek, különös tekintettel a kazándobvízszintre, a lángőrre, a tűztérben fellépő túlnyomásra és depresszióra szolgáló védelmekre.
2. feladat Összesen: 8 pont Mutassa be egy szénportüzelésű kazán tüzelőanyag-ellátásáért felelős szérelőművel (légszér) ellátott verőlapátos ventilátormalom működési elvét! A szén szárítására a malom beszívja a forró szárítóközeget (levegős keveréket). A malomba adagolt szenet a füstgázcsatornában előszárítják, és tengelyirányban esik be az egyik oldalán nyitott ütőkerékbe. A nagy sebességgel forgó ütőkerék zúzással és dörzsöléssel viszi végbe a szén őrlését. A szétaprózott szénnek nagyobb hőleadó felülete van, aminek a következménye a víz intenzívebb elgőzölgése. A porkeveréket a légszérbe nyomják, ahol megtörténik a durva
É 2/6
É 0139-06/1/3
szemcsék kiválasztása. A kielégítően finom szemcséjű por előnyomul a kifutócsonkban, és a durva szemcsék egy, a füstgázcsonkban lévő csatornán át visszatérnek az ütőkerékre, ahol ismételten őrlésre kerülnek. A durva szemcsék kiválasztását befolyásolni lehet a sugár átömlésének változtatásával és a részecskék sebességének változtatásával. A sugár átömlési irányának változtatását a csappantyúk kézi beállításával érik el, a sebességváltozást ezzel szemben a hordozó közeg erős kitágulásával és a részecskéknek a csappantyúk szárnyaihoz ütközésével. Hogy a por káros örvénylését megakadályozzuk az ütőkerék agyának környezetében, és elkerüljük annak kijutását, a malom tömítőlevegőt szív be, amely megakadályozza a keverék eltávozását a malomból. A kívülről beszívott tömítőlevegő adagolását egy elmozdítható csappantyú segítségével végezzük, amely a malomház hátfalába van beépítve.
3. feladat Öszesen: 6 pont A kazán feltöltése során kezelési utasítás alapján zárnia kell egy nyomás alatti vízvezetéket. Csővezeték gyors zárásakor milyen jelenség léphet fel? A hamis állításokat válassza ki az alábbiak közül! a) Csővezeték gyors lezárásakor nyomásnövekedés lép függ a közeg sebességtől. b) Csővezeték gyors lezárásakor nyomásnövekedés amely függ a közeg viszkozitásától. c) Csővezeték gyors lezárásakor nyomásnövekedés amely függ a cső keresztmetszetétől. d) Csővezeték gyors lezárásakor nyomásnövekedés lép függ a közeg sűrűségétől. e) Csővezeték gyors lezárásakor nyomásnövekedés lép függ a közeg rugalmassági modulusától.
fel a vezetékben, amely lép fel a vezetékben, lép fel a vezetékben, fel a vezetékben, amely fel a vezetékben, amely
Minden helyes kiválasztás 3 pontot ér.
4. feladat Összesen: 6 pont Szerkezetileg ellenőrzi a kazán pernyeeltávolító rendszerét, köztük az ejektorokat is. Az igaz állításokat válassza ki az alábbiak közül! a) b) c) d) e)
A sugárszivattyú térfogatkiszorítás elvén működő gép. A sugárszivattyú centrifugális elven működő gép. A sugárszivattyúban nincsenek mozgó alkatrészek. A sugárszivattyú igen jó hatásfokú gép. A sugárszivattyú a Bernoulli-egyenlet elvén működő gép.
Minden helyes kiválasztás 3 pontot ér.
É 3/6
É 0139-06/1/3
5. feladat Összesen: 20 pont Egy hőcserélő gépkönyve tetőbeázás miatt részben megrongálódott, olvashatatlan lett a hőátadó felület értéke. A hiányzó adatokat pótolni kell, de sajnos az eredeti gyártó megszűnt, a firmatábla olvashatatlan. A hőcserélő hegesztett kivitelű, ezért nem szeretnék szétvágni csak a felület megállapítása miatt. Ön tanácsával kisegíti a tanácstalan kazánüzem vezetőjét. A javaslata az, hogy egy hőmérsékletméréssel meghatározható lenne a hiányzó adat, mert korábbi számításból tudja, hogy az egyenáramú hőcserélő hatásossága 0,6. Az 500 W/K hőkapacitásáramú közeg belépő hőmérséklete 10 °C, a 1250 W/K hőkapacitásáramú közeg belépő hőmérséklete 105 °C. Mekkora a hőcserélő felülete, ha hőátviteli tényezője 1250 W/(m2·K)? A Bosnjakovics-féle tényezőből (hatásosság) számolható a kilépő hőfok t '' − t ' Φ = 1' 1' ⇒ t1'' = t1' + Φ t 2' − t1' = 67 C t 2 − t1
5 pont
Meghatározható a hőáram:
4 pont
(
.
.
(
)
)
Q = W 1 × t1'' − t1' = 28500 Majd a másik kilépő hőfok is: .
.
(
4 pont .
)
Q = W 2 × t 2' − t 2'' ⇒ t 2'' = t 2' −
Q .
= 82,5 C
W2 A logaritmikus közepes hőmérséklet így meghatározható: ∆t − ∆t min ∆t ln = max = 43,55 C ∆t max ln ∆t min A felület az adatok alapján már számítható.
4 pont
3 pont
. .
Q = k × A × ∆t ln ⇒ A =
Q = 0,524 m 2 k × ∆t ln
6. feladat Összesen: 16 pont Ön előkészíti a tüzelőanyag-rendszert kazánindulás előtt. Ismertesse a szénellátó berendezések legfontosabb részeit, a rendszerek által megoldandó jellemző feladatokat, lehetséges megoldásokat! Szénellátás Az erőmű szénellátó berendezései a következő részekből épülnek fel: – külső szállítási útvonal a bánya és az erőmű között, – szénfogadó berendezések az erőmű területén, – szénelőkészítő berendezések (keverő és törőmű) a tüzelőberendezés (szénőrlő malom és kazán) előtt,
É 4/6
É 0139-06/1/3
– belső szállítási útvonal az előkészítő és a tüzelőberendezés között, – segédberendezések (mennyiségmérők, mintavételezők stb.). Az egyes szállítási útvonalak megtervezésekor más-más mennyiségeket kell alapul venni. A külső szállítási útvonalra, a szénfogadó és esetenként a szénelőkésztő berendezésre a bánya által szállított legnagyobb mennyiség az irányadó. A tüzelőanyag-fogyasztás üteme általában nem azonos a szállításéval, ezt a különbséget az erőmű tárolókapacitása egyenlíti ki. A belső szállítási útvonalak és a szénelőkészítő berendezések teljesítőképességét a csúcsfogyasztással kell összhangba hozni, olyan módon, hogy a teljes napi szénmennyiséget eljuttassák a kazánhoz. A szénszállítás a bánya és az erőmű között történhet : – vasúti kocsikban, egyes kocsirakományként, vagy célvonatként, ekkor, tekintettel a nagy mennyiségekre, megfelelő fogadóállomást kell kialakítani, ami lehetővé teszi egyszerre több vasúti kocsi gyors kiürítését; – hajón (ebben az esetben gondoskodni kell a téli szénmennyiség tárolásáról); – sodronykötélpályán (közepes távolságokon, kb. 1,5 – 12 km-en belül); – függősínpályán, a sodronykötélpályákkal azonos szállítási távolságon; – szalagművekkel rövid, néhány kilométeres távolságokra; – csővezetékben. (Ebben az esetben a szenet a feladás helyén finomra őrlik, majd 1:1 arányban vízzel zagyot képeznek és ezt nyomják a csővezetékbe. Az érkezés helyén a zagyot először ülepítik, majd a besűrűsödött iszapot füstgáz segítségével szárítják, végül a száraz szénport vezetik az erőmű tüzelőanyag-előkészítő rendszerébe.) Az erőműbe érkező szenet megfelelő módon tárolni kell, erre a célra a különféle széntárolók (hombárok) szolgálnak. A tárolók feladata kettős: egyrészt biztosítani az ún. törzskészletet, mely kiegyenlíti az erőmű téli és nyári fogyasztása közötti eltérést, másrészt az ún. forgókészlet segítségével fenntartani a folyamatos üzemvitelt arra az esetre, ha – zavar áll be a szénellátásban időjárási viszonyok vagy forgalmi akadályok következtében, – a napi szénfogyasztásban ingadozás lép fel (pl. munkaszüneti nap), – a naponta beérkező szén mennyisége ingadozik. A tárolóban lerakott szén minősége a tárolási idő függvényében romlik (az illó rész eltávozása, lassú oxidációs folyamatok). Egyes szénfajták (fiatal barnaszenek) öngyulladásra is hajlamosak, ezért gondoskodni kell a szén tartósításáról. Ezt elvben két módon tehetjük meg: megakadályozzuk, hogy a szén oxigénnel kerüljön érintkezésbe vagy éppen ellenkezőleg, intenzív légáramlást biztosítva elvezetjük a lassú oxidációs folyamatok során keletkező hőt. Az oxigéntől való elzárás hatásos módszere a szén vízzel való elárasztása. Az eljáráshoz nagyméretű medencéket kell létesíteni, ami jelentősen megnöveli a költségeket, a felhasználás előtt a szenet megfelelő mértékben ki kell szárítani, ami jelentős energiafelhasználással jár. Mindemellett problémákat okoz a víz alatt szétporló szén felhasználása is. Száraz eljárások során a viszonylag vékony rétegekben (0,5-0,75 m) lerakott szenet folyamatos hengerléssel tömörítik, hogy a szemcsék közül kiszorítsák a levegőt, valamint megakadályozzák friss levegő bejutását. Az így létrejövő szénrakást garmadának nevezik. A tapasztalat azt mutatja, hogy az öngyulladás a garmada szélén jön létre, ezért célszerű minél nagyobb garmadákat rakni, és azokban folyamatosan ellenőrizni a hőmérsékletet. Ugyancsak ügyelni kell arra, hogy különböző szénfajták ne keveredjenek, mert ez az öngyulladásra való hajlamot növeli.
É 5/6
É 0139-06/1/3
7. feladat Összesen: 16 pont Ön ellenőrzi a kazán biztonsági szelepeit, mert tudomása szerint felújítás alatt voltak az éves nagyjavítás során. Ismertesse a kazánbiztos feladatait a biztonsági szelepek vizsgálata és hitelesítése során! A vizsgálat során – meg kell állapítani azt, hogy a szelepek darabszáma, keresztmetszete, kivitelezési módja és elhelyezése megfelel-e a vonatkozó szabvány előírásainak, – a bizonylatokat ellenőrizni kell, – a szelepszerkezetet vizsgálni kell, – rugóerő-vizsgálatot, nyitási próbát végez a karáttételesnél nyomáspróbánál, a rugósnál lehet próbapadon is, – a vizsgálat eredménye a gépkönybe kerül, és lebélyegzi a szelepet a megfelelő helyen, – ólomzáras plombával akadályozza meg a módosítást, – probléma esetén a használati engedélyt megvonhatja, ill. az üzembehelyezést újabb vizsgálathoz kötheti.
8. feladat Összesen: 18 pont Meg kíván győződni a kazán irányítástechnikai rendszerének működőképességéről, és ezért megnézi a komplex biztonsági vizsgálat elvégzését igazoló dokumentációkat is. Mit nevezünk komplex biztonsági vizsgálatnak? Mutassa be az üzembevétel előtti komplex biztonsági vizsgálat feltételeit és körülményeit! Mely reteszfeltételeket és biztonsági tényezőket ellenőrizne Ön? A vizsgálatot a MKEH hatóság illetékes területi szervétől kell kérni az ’A’ felügyeleti osztályba tartozó gáz-, olaj-, ill. széntüzelésű kazánok esetén. Elvégzésének feltétele a sikeres, előzetesen elvégzett és bizonylatolt próbaüzemi vizsgálat. 5 pont A vizsgálat tartalmazza az előírt reteszfeltételek és biztonsági tényezők ellenőrzését, melyek legalább a következők: 8 pont – előírt min. szellőztetési idő és begyújtási program – min. vízszint – max. nyomás – égéslevegő kimaradása – füstgázcsappantyúk – áramkimaradás – tüzelőanyag-kimaradás Amennyiben a vizsgálat alkalmával bármely reteszfeltétellel probléma adódik, akkor a vizsgálat sikertelen, ismételt vizsgálatot kell kérni! 5 pont A javítási-értékelési útmutatótól eltérő, más helyes megoldásokat is el kell fogadni. Összesen: 100 pont 100% = 100 pont EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.
É 6/6
