Żerkowice Az alsó-sziléziai Żerkowice, Lwówek Śląski közelében fekszik. A XV-XVI. századi eredetű temploma (Kościół pw. MB Różańcowej) későgótikus jegyeket hordoz. A XVIII-XIX. század folyamán átépítették. Az alul négyszögletes templomtorony felül nyolcszögben végződik. XVIII. századi barokk berendezése van (oltárok, keresztelőmedence, orgona, orgonaszekrény). Négy gótikus szobra a XV-XVI. Századból való. A falon XVII. századi sírlap látható. Szentélye őrzi a gótikus jegyeket. A Szent Bertalan-templom (Kościół św. Bartłomieja) falazását a XVI. században kezdték meg, a XVII. században átépítették és a XIX. század második felében felújították. Két bűnbánati kerszt XIV-XVI. századi.
Bolesławiec Śląski Meglátogattuk a cserépedény gyártásáról híres Bolesławiec Śląskit (németül: Bunslau) is. A jelentős történelmi múlttal rendelkező, Bóbr folyó partján fekvő város I. (Vitéz) Boleszlávról (Bolesław Chrobry) kapta nevét. 1251-ben kapot városjogot. A Főteret (Rynek Starego Miasta w Bolesławcu) övező XV-XVIII. századi barokkklasszicista házak sok gótikus és reneszánsz részletet őriznek. A Főtér körüli utcákban is szép régi házak találhatók. A XV. században emelt magas tornyú városháza (Ratusz Miejski) két ízben is nagyobb építésen ment át a XVI. és XVII. században. Jelenleg a városi önkormányzat hivatalai vannak benne. 1522ben Wendel Roskopf (1480-1549) építész tervei szerint újították fel. 1776-ban átépítették. Homlokzati részébe a restaurálás során három elpusztult régi ház megmaradt reneszánsz portálját építették be. Legszebb része a házasságkötő teremmel a Pałac Ślubów.
96. ábra Városháza Bolesławiec Śląskiban
97. ábra A Városháza részlete 1945. július 21-én Bolesławiec Śląski első lengyel polgármestere, Bolesław Kubik öt társával együtt bombarobbanás áldozata lett. A XV-XVI. századi gótikus plébániatemploma (Sanktuarium Maryjne - kościół Wniebowzięcia Najświętszej Marii Panny i św. Mikołaja) barokk belsővel rendelkezik, Giulio Simonetti (1659-1729) svájci építész munkája. "Chrystusa cierpiącego na krzyżu" (Szenvedő Krisztus a Kereszten) képet 1736-ban Jerzy (Georg) Wilhelm Neunhertz (Wrocław, 1689 – Prága, 1749. május 27.) festette. A főoltárt Jerzy Leonard Weber készítette. Toronysisakját a XX. század elején készítették.
98. ábra Bolesławiec Śląski Plébániatemploma (kościół Wniebowzięcia Najświętszej Marii Panny i św. Mikołaja) A város evangélikus temploma a XVIII. század közepén, barokk stílusban épült. A napoleoni háborúk során, 1813. április 28-án itt halt meg Mihail Illarionovics KolenyiscsevKutuzov (1745-1813) herceg, orosz táborszernagy és hadvezér, az 1812. szeptember 7-i borogyinói ütközetkor hadügyminiszter, a csata résztvevője. – A piactértől délre fekvő emlékmúzeum nyílt abban a házban, ahol Kutuzov elhunyt. – Az Oroszországra támadó francia hadseregből 1812 decemberére csak kb. 20-40000 ember tudott hazavergődni, Napóleon ekkor már – katonáit hátrahagyva – Párizs felé tartott. 1813 elején Kutuzov folytatta a franciák üldözését Lengyel- és Poroszország területén, eközben érte a halál 1813. április 28-án Bunzlaunál (ma Bolesławiec,
Lengyelország). Koporsóját másfél hónapon át vitték Szentpétervárra, de a város előtt öt versztával a nép kifogta a lovakat és a koporsót vállukon vitték a Kazanyi Székesegyházba, ahol ünnepélyesen eltemették. Bolesławiec Śląskiban látható Lengyelország leghosszabb vasúti viaduktja (Wiadukt kolejowy w Bolesławcu), a Fryderyk Engelhardt Gansel által 1844-1846 között, homokkőből épített, 1851-ben megynyílt 490 m hosszú, 26 méter magas, 8 m széles völgyhíd. Hídnyílásainak száma: 35. A kétvágányú vasúti híd a Bóbr folyót íveli át. Az egyik leghosszabb ilyen típusú vasúti viadukt Lengyelországban és egész Európában.
99. ábra Vasúti viadukt A város déli részén a hajdani városfal maradványai láthatók. A Vár téren (plac Zamkowy) Jézus a gyermekek barátja ("Jezus przyjaciel dzieci") fehér karrarai márványszobor Peter (Christian) Breuer (Köln, 1856. május 19.-Berlin, 1930. május 1.) 1902-ben készített alkotása.
Ostrzyca Vulkán Jelenia Górától északra elterülő, 502 m magas vulkáni kúp szép természeti emlék. A magányos bazalthegyen természetvédelmi rezervátumot alakítottak ki.
Görlitz – Zgorzelec Görlitz, Németország legkeletibb részén, Szászország szövetségi államban (Bundesland) fekszik. A település a Neisse folyó nyugati partján, (az 1945-ig hozzátartozó) Zgorzelec (grnłuż. Zhorjelc, dlnłuż. Zgórjelc cz. Zhořelec, németül: Görlitz) lengyel várossal átellenben, Drezda közelében fekszik. A II. világháború következményeként a szövetséges hatalmak által megállapított, az Odera és Neisse folyó mentén húzódó új német-lengyel határvonalat az NDK 1950-ben a Lengyel Népköztársasággal kötött államközi szerződésben ismerte el. Itt, a zgorzeleci Kultúra Palotájában (jelenleg: Teatr Baśni) írták alá a Lengyel Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti határszerződést 1950-ben. – Az NSZK revansista körei azonban, a hidegháború légkörét kihasználva megpróbálták kérdésessé tenni. Végül 1970-ben az NSZK kormánya is elismerte az Odera-Neissehatárt a Szovjetunióval és a Lengyel Népköztársasággal kötött államközi szerződésekben. – A határt átlépve a német város látnivalóival is megismerkedtünk.
100 ábra Városi Kultúrház 99. ábra Jézus a gyermekek barátja szobor, Peter (Christian) Breuer alkotása Érdemes válogatni és vásárolni a Bolesławiecben készült tárgyak, különösen a pöttyökkel, körökkel és kis virágokkal díszített, fehér és tengerészkék cserépedények közül. A kerámiák a Zakłady Ceramiczne "BOLESŁAWIEC" Sp. z o.o. termékei. A főúton lévő körforgalomban kiállított termékek erre hívják fel a figyelmet.
Az eredetileg szlávok lakta Gorelicről először 1071-ben tettek említést a történelmi források. A 221 méter magasan fekvő iparváros 1220-ban már virágzó város volt, kettős városfallal körülvéve. 1303-ban kapott kiváltságlevelet, amikor Csehországhoz tartozott. 1346 után Görlitz csatlakozott a lusitzi városok szövetségéhez, s csakhamar Felső-Lausitz székhelye és kulturális központja lett. A város 1377-től 1396-ig hercegi székhely volt. 1565-ben alapították a gimnáziumát. 1635-ben Csehországtól Szászországhoz, majd
1815-ben Poroszországhoz csatolták. A XVII. század elején jelentős kultúrközponttá lépett elő. A második világháborúban nagyobb kár szerencsére nem érte. 1950-ben Görlitz keleti részét Zgorzelec néven Lengyelországhoz csatolták.
Határában lévő hőerőmű (Elektrownia Turów) közelében Lengyelország legmélyebb, 100 m-es gödre látható, amelyet a szénbánya (Kopalnia Węgla Brunatnego Turów SA) külszíni fejtése alakított ki.
A német oldalon álló Városháza az igazi látványosság, amely a XIV. századtól több szakaszban épült, alakult. Mai formáját végül is 1902-ben nyerte el. Déli szárnyán 1488 óta Mátyás királyunk címere látható, mivel ekkoriban Szilézia és Szászország keleti fele Magyarországhoz tartozott.
Itt értük el Lengyelországi utazásaink legnyugatibb pontját: az északi szélesség 50° 55' és a keleti hosszúság 14° 58' fokán.
Sieniawka Sieniawka (németül: Kleinschönau) Zgorzeleci Járásban, a Nysa Łużycka mellett fekszik a német határ közelében, határátkelőhely. Szép falusi temploma és a falu határában ívelő vasúti viaduktja figyelemre méltó.
102 ábra Favázas ház Bogatynában
101 ábra Sieniawka temploma
Bogatynia Bogatynia (ném. Reichenau) Żytawski-völgyben és a Turoszowski-völgyben (Kotlina Żytawska, Kotlina Turoszowska) fekszik. A XII. században mint Łużycki települést említik, Richnow néven később Reichenau néven említik. A XIV. századig cseh fennhatóság alatt áll, 1526-ig a Habsburgoké, 1635-től Szászországé. 1945-ben Lengyelországhoz csatolták. 1973-ban Bogatynia Turoszów-val egyesült. Délről a 616 méteres Határ-csúcs (Graniczny Wierch, Góry Izerskie) határolja, északról a Działoszyńska (340 m) határolja. A Kurzańska utca 3. szám alatt álló szeplőtelen Szűz Mária-plébániatemplomot (Parafia pw. Niepokalanego Poczęcia Najświętszej Marii Panny) 1863-1868 között, neogótikus stílusban építették. Az út mellett álló favázas, német típusú házak szép építészeti emlékek. Bogatynia a cseh Hradek nad Nisou és a német Zittau (Żytawa) városokkal közös együttműködésben vesz részt.
103. ábra Szűz Mária-plébániatemplom
Turoszów A Bogatynával egyesült városka határában hatalmas felszíni barnaszénbányák (Turów I és II) találhatók (BOT Kopalnia Węgla Brunatnego Turów Spółka Akcyjna). Ezekben a bányákban fejtették Lengyelországban a kitermelt barnaszén összmennyiségének kb. 2/3-át. Lengyelország legmélyebb pontja. Itt működik Lengyelország legnagyobb, 1962-ben beindított villanyerőműve (BOT Elektrownia Turów SA). Hétezer személynek ad munkát.
Sulików Sulików település a Zgorzeleci Járásban fekszik. Szent Kereszt felmutatása-plébániatemploma (Podwyższenia Krzyża Świętego w Sulikowie) és a Kistemplom ("Mały Kościółek" Sulików) figyelemre méltó egyházi emlék. A nagyközség főterén 2005-ben két barokk, faszerkezetes lakóházat európai uniós támogatással helyreállítottak. A két ház a kisvárosi népi építészet szép emléke. A település lakói közül két idősebb asszony beszélgetett a padon ülve. Kedvesen elbeszélgettünk velük és még egy fotót is készíttettek velünk.
104. ábra A barnaszénbánya (BOT Kopalnia Węgla Brunatnego Turów S.A.)
106. ábra A Sulikówban helyreállított házak
Zamek Czocha 105. ábra A villanyerőmű (BOT Elektrownia Turów SA) BOT Kopalnia Węgla Brunatnego Turów S.A. a Żytawski-lapály (Obniżenia Żytawskiego) szélén, a Łużycki- masszívumban (Masywem Łużyckim) fekszik a német és a cseh határ közelében. A turoszowski széntelepek az északi szélesség 50°52'30" - 50°50' között, és a keleti hosszúság 14°51' - 15°00'30" között fekszenek. A barnaszéntelepek ipari méretű kitermelése 1904-ben kezdődött. Évente mintegy 12 millió tonna szenet termel. A szénbánya felszíni kiterjedése 2400 ha. A barnaszenet a helyi erőműben hasznosítják. 2002ben Mark Sznajder "Historie z Worka" című műve jelent meg a bánya történetéről.
Czocha (eredetileg Czajków (1329: castrum Caychow), 1945 előtt Tzschocha) vára festői helyen, a Leśniańskie-tó partján található. Czocha Vár a XIV században épült, eredetileg gótikus stílusban. Szilézia egyik legjelentősebb idegenforgalmi látnivalója. Az épület egyik része szálloda. Czocha várát 1241-1247 között cseh határvárként épült. Ettől kezdve a cseh királyok lakták 250 évig. 1453-tól 250 éven keresztül a Nostitz családé, aki 1525-1611 között reneszánsz stílusban átépítetti. 1793-ig lovagvár volt.
107 ábra Czocha vár bejárata Legutóbb a XX. század elején újították fel, amikor a drezdai Gütschoff család építtette újjá rezidenciáját Bodo Ebhardt építésszel 1904-1914 között. A tűz martalékává lett várat régi rajzok alapján öt év alatt sikerült újjáépíteni. 109. ábra Második világháborús kiállítás Czocha várában
Gryfów Śląski
108 ábra A vár A várudvaron lévő épületek egy részében II. világháborús kiállítás nyílt. A világháború idején lengyel katonai fogolytábor működött itt.
A modern városképet mutató Gryfów Śląski (niem. Greiffenberg) látnivalója a XV. század eleji késő gótikus Szent Hedvig-temploma (kościół św. Jadwigi), a Városháza, valamint a városfalak maradványai. A középkori hangulatot híven őrző, festői változatosságú s a XVI-XVIII. század óta szinte érintetlen főtéri reneszánsz és barokk házsora a XVI. századi városháza körül helyezkednek el. A Városháza tornyát 1929-ben emelték. A város közelében a XIII. századi Gryf várának romjai látszanak.
112. ábra Neoreneszánsz épület Cieplice ŚląskieZdrójban 110. ábra Gryfów Śląski, a Szent Hedvig-templom tornya
Jelenia Góra - Cieplice Zdrój Jelenia Góra környékén további üdülőhelyek találhatók. A Karkonosze tövében fakadó gyógyforrások mellé épült az egyik legrégebbi, kéntartalmú hőforrásairól híres gyógyhely, Cieplice. 113. ábra Favázas ház a sétálóutcában
111. ábra Cieplice Śląskie-Zdrój sétáló utcája Cieplice Śląskie-Zdrój (németül: Bad Warmbrunn; Warmbad) valamikor a johanniták tulajdonában állt. 1281-ből származó feljegyzések szerint a szerzetesek a forró kénes források vizével különböző betegségeket, így például bőrbajokat gyógyítottak. 1687-ben illusztris vendége volt III. Sobieski János felesége, a nagy népszerűségnek örvendő Marysieńka. A város központjában korszerű szanatórium található ivócsarnokkal. A helységben XVIII. századi késő barokk plébániatemplomot és az impozáns, 1784-89 között épült barokk-klasszicista, Schaffgotsch-kastélyt érdemes felkeresni. A gyógyparkban egy klasszicista palota és színház is látható. Itt helyi Természetrajzi Múzeum (Muzeum Przyrodnicze) is található, kiterjedt madárés pillangógyűjteménnyel.
114. ábra Schaffgotsch-kastély
115. ábra Keresztelő Szent János-templom (kościół Jana Chrzciciela)
Sobieszów (Chojnik vár)
SZUDÉTÁK
116. ábra Vasútállomás
Szudéták (németül Sudeten, csehül és lengyelül Sudety) egy közép-európai hegységlánc, amely Németország déli részétől, Lengyelország délnyugati és Csehország északi részén magasodik. Legmagasabb pontja az 1602 méteres (csehül) Sněžka (lengyelül Śnieżka), amely a (csehül) Krkonoše (lengyelül Karkonosze) hegységben található a cseh-lengyel határon. A Krkonošehegység az elmúlt tíz évben kedvelt hely lett a téli sportok szerelmeseinek. A síelők számára az Alpok alternatívájává vált.
Sobieszówban egy XVIII. századi barokk kastély található. A középkori templom helyén épült barokk templom harangtoronyja XVI. századi eredetű. Chojnik vára (németül: Kynast, lengyelül 1945– 1948 között: Chojnasty) az alsó-sziléziai Piastok közül a świdnicai II. Bolko herceg számára határvárként épült a XIV. században egy 150 m-es sziklán. A XV. és XVI. században az akkor birtokos Schaffgotsch család felújíttatta, ők építtették a piasti várhoz csatlakozó erkélyes várkápolnát, az alsó vár falövezetét és a börtön céljára használt Éhség tornyot. Ők állíttatták fel a belső várudvarban látható pellengéroszlopot. Az alsó várhoz épült hozzá egy további zárt várudvar, s a XVI. században készült a pártaszerű attikával lezárt nagy körbástya. A harmincéves háború során emelték a sokszög alaprajzú északkeleti bástyát, amely a védelem szempontjából már nem sok szerepet játszott. 1675-ben azonban egy villámcsapás következtében teljesen leégett. Az épület fölött magasló torony kiváló kilátóhely. A vár területén található egy turista menedékház.
Podgórzyn víztározó - Stawy podgórzyńskie A középkorban a cieplici ciszterciták létesítették haltenyésztés céljából. Ma kiváló horgászparadicsom. A tőzegmoha jó menedéket biztosít a gázlómaradarak számára. A mintegy 106 ha kiterjedésű Podgórzyn halastórendszer Podgórzyntól északra található. Számos vizimadárfaj fészkel itt.
117. ábra Podgórzyn víztározó
118. ábra A Szudéták vonulata
Karkonosze A Karkonosze-hegység a legendás hegyi szellem, Karkonosz országa, amely a népi legenda szerint a hegység legmagasabb csúcsa, a Śnieżka (1.602 m) lábánál él. A Karkonosze-hegység Európa egyik legszebb hegyvonulatai közé tartozik, Lengyelország délnyugati részén, a lengyel-cseh határ mentén húzódik. Gazdag növény- és állatvilága egyedülálló, lenyűgözőek a kivételes formájú gránit sziklái. A hegyvonulat legértékesebb területei védettek. Ezen a területen alapították 1959ben a Karkonosze-i Nemzeti Parkot. A Karkonoszehegység mind a turisztika, mind a téli sportok művelői számára kiváló lehetőséget nyújt. A számos, jól kiépített turista útvonalnak köszönhetően könnyen elérhetőek a hegyvidék legszebb és egyben legérdekesebb részei. Területén sífutásra és lesiklásra egyaránt lehetőség van. A turisták és a síelők biztonságáért az Önkéntes Hegyi Mentők felelnek.
119. ábra Karkonosze-hegység
Miłków – Kastély (Pałac w Miłkowie) Miłków falu a Karkonosze lábánál fekszik. Ebben a faluban a legfőbb látnivaló a bűnbocsánati keresztekkel borított kőfallal körülvett, XVII. századi barokk udvarház helyén álló XIX. századi miłkówi neobarokk kastély és templom.
gyalogtúrával értük el (négy óra felfelé, három pedig lefelé). Szerencsénkre tiszta idő volt, bár jelentős széllökések voltak. A csúcsról pompás kilátás nyílt a távolba.
120. ábra Matuschek udvarház A középkori település már a XIII. és XIV. században nemesi birtok volt. A huszita időkben elpusztult. Miłków 1656. július 12-én a Carl Heinrich von Zierotin kezére kerül, aki itt háromszárnyas palotát létesített. 1765-ben a birtokot Johann Nepomucen Lodron – Laterano vásárolja meg. Az általa épített részek később leégnek. 1778-ban barokk stílusban átépítik, valamint a palota körül szép parkot létesítenek. A XIX. században neobarokk stílusban átalakítják. Az egész épület manzárd tetőt kapott. A birtok a Matuschek grófok birtoka volt. 1978-ban felújítják és az épületben jelenleg szálloda és étterem üzemel. Szép park és ménes tartozik hozzá.
Karpacz Jelenia Górából Karpaczba mentünk, magashegyi túránk kiindulópontjára. Maga Karpacz három különálló településből: Bierutowicéből, Wilcza Porębából és Płockból képződött nyaralóhely. A XV. században erdőkitermeléssel és kátrányfőzéssel foglalkoztak lakosai, a XVII. században pedig gyógynövény termesztése révén vált nevezetessé. A Śnieżka-csúcsnál fekvő kisváros, fontos idegenforgalmi központ. Az épületek egyetlen 7 km hosszú utca mentén épültek fel. A falu román stílusú Wang-temploma – a XIII. században Dél-Norvégiában, a Wang-tó partján épült fatemplom, amelyet IV. Frigyes porosz király 1842-44 között szállíttatott át Karpaczba – Lengyelország legrégebbi fatemploma. Karpaczból a Szudéták legmagasabb hegyét, a Karkonoszét kerestük fel, és itt a cseh-lengyel határon lévő Śnieżka (1602 m) csúcsát nyolc órás
121 ábra Karpaczi részletek
A városka kulturális látványosságai közé tartozik a Felső Karpacz-i Játék Múzeum, ahol a világ minden tájáról származó babákat mutatnak be.
122. ábra Éttermi csalogató Karpaczban
123. ábra Útben felfelé
Śnieżka (1602 m n.p.m.) A lengyel-cseh határon elterülő Szudéták (Sudety) legmagasabb pontja a Śnieżka (csehül: Sněžka, németül: Schneekoppe) 1603 m – magyarul: „Havas csúcs”. Karpaczból érhetjük el a Karkonoszei Nemzeti Parkot (Karkonoszki Park Narodowy), amely a Kakonosze-hegységnek a Szklarki- és az Okrajhágó közötti részén terül el. A nemzeti park a hegység legészakibb részét foglalja magába. Szép völgyekben, merész sziklaalakzatokban gazdag, csúcsokkal, őserdőkkel, vízesésekkel ékes hegyvilág ez.
124. ábra Lomnici menedékház
Itt a cseh-lengyel határon lévő Śnieżka (1602 m) csúcsát nyolc órás gyalogtúrával értük el (négy óra felfelé, három pedig lefelé). Szerencsénkre tiszta idő volt, bár jelentős széllökések voltak. A csúcsról pompás kilátás nyílt a távolba. Nagy nehézségek árán, tizenhét fokos hőmérséklet és mintegy 80 km/h széllökés közepette értük el a csúcson lévő obszervatóriumot és éttermet, ahol végre megebédeltünk. A visszaút már könnyebbenek és gyorsabbnak bizonyult. Śnieżka a történelem folyamán más és más országot választott el egymástól:
125. ábra A hegymászók emlékhelye
1804-1867 porosz-osztrák határ, 1867-1918 porosz-osztrák-magyar monarchia-, 1918-1938 német-csehszlovák, 1945-1990 lengyel-csehszlovák, 1990-1992 lengyel-cseh-szlovák határ húzódott itt, 1992-től a lengyel-cseh határ található itt.
126. ábra Újabb menedékház
Bolków Bolków (németül: Bolkenhain) gyógyhely jellegű műemlék város a Nysa Szalonna folyó partján. A piactéren oromtetős, árkádos, a XVI-XVII. század folyamán épült polgárházak láthatók. A kora gótikus Szent Hedvig-plébániatemplom (Parafia św. Jadwigi Śląskiej w Bolkowie) a XIII. század elejéről származik. A templom előtt II. János Pál pápa szobra áll. 127. ábra Dom Śłąski (1400 m)
128. ábra A csúcson
130. ábra II. János Pál pápa szobra a templom mellett Fennmaradtak a XIV. századi városfal maradványai is. A XIV. századi Városházát 1670-ben és 1827ben átépítették. A főtérről egy kaptatón néhány perc alatt fenn lehet lenni a 396 méter magas dombon fekvő, impozáns, XIII. századból származó Bolkówi Piast-várnál.
131. ábra Bolków vára 129. ábra A Śnieżkán (1602 m)
A XIII. század második felében Bolesław Rogatka Piast-herceg által építtetett, szabálytalan alaprajzú, a maga idejében alsó-, közép- és felső várból álló erődítmény a XIV. században a świdnica-jawori részfejedelemség katonai központja volt. A
középkorban számos alkalommal kifosztották és lerombolták, majd a XVI. században Jakob Paar építette újjá reneszánsz stílusban. A szép reneszánsz attika 1540 körül készült. Jelenleg múzeum - a város történelmét bemutató gyűjtemények, sziléziai művészet és iparművészet kap benne helyet.
szobrokkal díszített. A freskókat Cosmas Damian Adam (1686-1739) bajor mester készítette. Az első kolostort a csatában elesett Henrik herceg felesége, Szent Hedvig alapította férje emlékére, magán a csatatér helyén.
132. ábra Bolków-i Városháza
Świny vára Bolków várából jól látható a szomszédos, szintén Piastok által épített Świny romjai. Már a X. században erődítmény állt itt. A XIV. században lakótornyot állítottak itt, a vár felső része a XIV. században épült, az alsó szárny XVII. századi, késő barokk várkastély. 1769-ben elpusztult, azóta rom. 1876-ban tűzvész pusztította tovább. A vár magántulajdonban van.
134. ábra A Benedek-rendi apátság Szent Hedvigtemploma
135. ábra A Bendek-rendi apátság épülete
133. ábra Świny vára
Legnickie Pole A Legnickie Pole (németül: Wahlstatt) benedek rendi kolostoregyüttese szintén az egyházi emlékek közé tartozik. A régi Benedek-rendi apátság Szent Hedvig-temploma (Kościół Świętej Jadwigi) 17271731 között épült, Kilian Ignaz Dientzenhofer (1689-1751) cseh barokk építész munkája. Belseje csodálatos freskókkal és
Az európai sereg élén II. (Jámbor) Henrik (Jámbor Henrik, lengyelül Henryk II Pobożny) legnicai, krakkói és nagy-lengyelországi herceg, Szakállas Henrik Piast herceg fia 1241. április 9-én a Legnickie Polén a Krakkót felperzselő tatárokkal vívott csata során megállította előretörésüket. A sziléziai Leignitz mellett (ma Legnica) a beözönlő tatárok, valamint az egyesült cseh-lengyel seregek és az őket segítő Német Lovagrend, s johanniták hadai között lezajlott leignitzi csata (másnéven legnicai csata lengyelül Bitwa pod Legnicą, cseh nyelven Bitva u Lehnice) a korabeli Európa egyik legnagyobb ütközete volt. Az ütközetben a fürge mongol lovasok felülkerekedtek a nehézpáncélos lovagok felett, amit a történelem a vereség okának vél. A mongolok azonban a győzelem után nem szállták meg Csehországot, vagy Sziléziát, hanem tovább törtek Magyarországnak.
136. ábra Henrik herceg síremléke a múzeumban A mongol sereg vesztesége nem ismert, viszont a nyugati hadból körülbelül nyolcezren vesztették életüket. Maga II. Henrik is elesett a csatában, síremléke a múzeumban látható. Az egyik lengyel fejedelem II. Mieszko pedig elmenekült seregével a csatából. Konrád nagymesternek is számos lovagja odaveszett a csatában. Hasonlóan nagy veszteségük volt a templomos és johannita lovagoknak.
138. ábra A Legnicai Csata Múzeuma
Legnica Legnica (régebben Lignica, németül Liegnitz) város délnyugat Lengyelországban a Kaczawa folyó mentén. Az 1999-es közigazgatási reform óta az Alsó-Szilézia vajdaság része, azt megelőzően a Legnica vajdasághoz tartozott. Legnica eredetileg a trzebovitnak nevezett szláv törzs fővárosa volt, majd lengyel püspöki székhely lett. 1248-1675 között a független legnicai Piastfejedelmek székhelye volt. Élénk kapcsolatot tartott fenn Lengyelországgal.
137. ábra Henrik herceg portréja a síremléken Orda serege a győzelem után keresztülszáguldott Csehországon és Kárpátokon át betört a Felvidékre, ahol a Batu vezette főerők már javábban dúlták az országot és IV. Bélára vereséget mértek Muhinál két nappal a leignitzi csata után. A magyar és lengyel erők összeomlása ellenére a tatár megszállókkal szemben a lakosság keményen ellenállt, ha nem is épített erődítményekben, hanem az erdőségekben, lápokban és a hegyekben. Batu erői 1242-re meglehetősen nagy veszteségeket szenvedtek és rövidesen visszatértek orosz területre.
A hajdani földvár helyén a legnicai fejedelmek Szakállas Henrik által a XIII. század első felében alapított, a XVI-XVII, majd a XIX. században kibővített vára áll. A kora gótikus hercegi kastély román kori elemeket is őriz. 1835-ben súlyos tűzvész martaléka lett, majd Karl-Friedrich Schinkel német építész tervei szerint helyreállították. Az 1945-ös pusztítások után részben helyreállított várpalota-együttesből ki kell emelni a XIII-XV. század folyamán épült két tornyot, az 1532-33-ban George von Amberg tervezte reneszánsz keleti kaput, valamint a palota és a XIII. század első feléből való késő román kápolna részleteit.
A közeli, újjáépített kis gótikus templomban a Legnicai Csata Múzeuma látható. 139. ábra Piast-várkastély
A vár mellett található a XV. századbeli Głogówi kapu. A XIV. századi gótikus Mária-templom (Kościół NMP) tornyából gyönyörű kilátás nyílik.
Az impozáns Új Városháza (Nowy ratusz w Legnicy) a XX. században épült.
A piactéren a XIV-XV. századi gótikus Szent Péter és Pál-templom (Kościół Św. Piotra i Pawla) áll. Keresztelőmedencéje románkori. A templom mellett II. János Pál pápa bronzszobra áll.
142. ábra Új Városháza (Nowy ratusz w Legnicy) egy korabeli képeslapon és napjainkban
140. ábra Szent Péter és Pál-templom A templom mellett, a Piactéren áll az 1737-1746 között épült barokk városháza (jelenleg színház, Teatr im. Heleny Modrzejewskiej) található.
A késő barokk, 1714-27 között a jezsuiták számára épült egykori plébániatemplom, a Szent Jánostemplom (Fara Św. Jana Chrzciciela) a legnicai és brzegi Piast-fejedelmek sírkápolnájával az egyházi építmények közé tartozik. A barokk freskók a Piastdinasztia történetét ábrázolják. Mellette áll a XVIII. század első feléből származó ún. Lovagi Akadémia (Akademia Rycerska) és a jezsuita kollégium barokk épülete. A késő barokk lubiąski apátsági palotában a lengyelországi rézbányászatot bemutató múzeum kapott helyet. A közelben a XIV. századbeli Chojnówi-kapu tornya magasodik. Rézbányászatáról a kiállítása tanúskodik.
Rézbányászati
Múzeum
141. ábra Régi városháza A keskenységük miatt Heringboltoknak (Kramy Śledziowe) csúfolt bérházak és sgraffitóival díszített XVI. századi épületek reneszánsz együttese szép építészeti emlékek.
143. ábra Szoborgyűjtemény legnicában
Świerzawa Świerzawa (1945-ig németül: Schönau an der Katzbach, 19451948) kiváros legértékesebb műemléke a román stílusú Szent János és Katalin-templom (Kościół św. Jana i Katarzyny w Świerzawie), amely a XIII. század második feléből származik, hozzáépített gótikus toronnyal.
146. ábra Świeradów–Zdrój ivócsarnoka 144. ábra Várkastélya
145. ábra Szent János és Katalin-templom
Świeradów–Zdrój Świeradów–Zdrój (németül: Bad Flinsberg) ismert gyógyhely az Izerskie-hegységben, értékes radontartalmú szénsavas forrásokkal. Nagy szanatóriumát, gyönyörű ivócsarnokát érdemes felkeresni. A német és cseh határ közelségének köszönhetően dinamikusan fejlődik. Neogótikus temploma (kościół św. Józefa Oblata i NMP) szépen berendezett. Számos szálloda épült az utóbbi években.
147. ábra Świeradów–Zdrój, városzrészek
Głogów A várost a Rally Polska 2013 körutazás egyik állomásaként látogattuk meg. Głogów (németül Glogau, csehül Hlohov ['hlohof]) város DélnyugatLengyelországban. Területe: 35,11 km2. Tengerszint feletti magassága: 85,5 m. Lakossága 71 686 fő (2004). Elhelyezkedése: é. sz. 51° 39′, k. h. 16° 14′. Ma Alsó-Sziléziai vajdaságban, az egykori Legnica vajdaságban található, a vajdaság hatodik legnagyobb városa. Neve a lengyel głóg (galagonya) szóból ered.
A város nagyobbrészt az Odera bal partján fekszik, noha a történelmi város valamikor a Templomszigeten volt, így védelme szempontjából fontos volt, hogy az Odera két ága vette körül. A város és környéke igen földrengésveszélyes, a környéken havonta többször is előfordul kisebb, általában nem érezhető földrengés, de igen sok érezhető is van egy évben. Története Ptolemaiosz Klaudiosz időszámításunk szerint 142147 között készült térképén szerepel egy Lugidunum nevű helység, melyről feltételezik, hogy Głogówwal azonos. Ez a feltételezés először a ,Lexicon Universale egy 1698-ban kiadott humanista mű lapjain jelent meg, de alátámasztja elhelyezkedése más azonosított sziléziai helységekhez képest. Más források Lugidunumot Legnicaként azonosítják. Głogów az egyik legrégibb lengyel város. Szláv törzsek a várat már a X. században felépítették. Ez az Odera jobb partján volt és kőből, fából és földből épült. I. Mieszko elfoglalta, és új várat épített, ez a mai Ostrów Tumski (Templom-sziget) területén feküdt. *
148. ábra. Głogów egyik szép, új városrésze Głogów városrészei: Brzostów, Chrobry, Górków, Hutnik, Kopernik, Kościuszki, Krzepów, Nosocice, Ostrów Tumski, Paulinów, Piastów Śląskich, Przemysłowe, Słoneczne, Stare Miasto, Śródmieście, Widziszów, Żarków. Głogów adminisztrációs területén van két elhagyott falu is: Biechów és Wróblin Głogowski, melyeket a rézbányák közelsége miatt kellett kiüríteni.
149. ábra. Głogów óvárosa A német Glogau név kezd a használatból kikopni a lengyel név javára, a cseh nevet, Hlohov-ot jelenleg ritkán használják.
Głogówot először Thietmar krónikája, németek II. Henrik alatt. A várost megostromolták.
1010-ben említi Merseburgi amikor a várost a lerohanták a német-római császár vezetése a németek 1017-ben újra
Első lengyel hadjárat: Henrik a következő két évet hatalma és határai megszilárdításával töltötte. I. Boleszláv lengyel király beavatkozott a birodalmi hűbéres Csehország trónviszályaiba, sőt 1003-ban el is foglalta azt, valamint a birodalomhoz tartozó Meissen és Lausitz őrgrófságokat. Második lengyel hadjárat: Olaszországból hazatérve megtámadta Boleszlávot, és Csehországból kiűzte. Ezzel azonban nem elégedett meg, hanem tovább vezette seregét Lengyelországba. Az 1005-ben megkötött béke értelmében Boleszláv kénytelen volt lemondani az Odera és az Elba közötti területekről, valamint elismerni a német hűbérességet. A béke azonban csak öt évig tartott, erre az időre esik a német földön a német földön utolsóként létrehozott (1007) német püspökség, a bambergi megalapítása. Harmadik lengyel hadjárat: Az 1010–1013 között vívott újabb háború eredményeképpen a lengyel uralkodó megkapta – igaz, német hűbérként – Lausitzot. Negyedik lengyel hadjárat: 1015-ben vette kezdetét a Vitéz Boleszláv elleni háború utolsó felvonása. Miután a lengyel uralkodó agresszív politikája eredményeként szinte valamennyi szomszédjával összeütközésbe került, 1016-ban Henrik, I. István magyar király és I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem
részvételével koalíció alakult ellene. Az 1017-ben három oldalról meginduló támadás végre elhozta az 1003 óta tartó lengyel–német háborúskodás végét. Az 1018-ban megkötött béke értelmében Lausitz Boleszláv hűbére maradt. * A Głogówért vívott harcok leghíresebbje az 1109-i volt, amikor V. Henrik német-római császár csapatai ellen védték a várost. V. Henrik (németül Heinrich V.), (1081. január 8. vagy 1086. augusztus 11. – 1125. május 23./25.) német társkirály 1099től, egyeduralkodó 1105-től, német-római császár 1111-től haláláig; Száli-ház negyedik és egyben utolsó uralkodója volt. Głogów védelme: egy csata volt Głogównál 1109ben. V. Henrik német-római császár Zbigniew lengyel herceg szövetségeseként, amikor ellenségeskedés támadt a herceg és a lengyel király, III. Ferdeszájú Boleszláv között, a cseh hadsereggel együtt megtámadta Lengyelországot. A háború Henrik és Boleszláv között 1109-ben kezdődött. Augusztusban a németek átlépték a lengyel határt és az Odera melletti Bytom felé nyomultak. Ferdeszájú Boleszláv, aki Pomerániában harcolt akkor, erőltetett menetben indult délre, de nem tudta felvenni a harcot nyílt ütközetben V. Henrik csapataival, mert egységei a német hadaknak csak töredékét tették ki és rosszabbul is voltak felszerelve. A császár szeptember 24-én ért Głogów alá, átkelt az Oderán, megközelítette a várost és szétszórta az ott táborozó lengyel csapatokat. Nem kísérelte meg azonban megostromolni a várost, és ötnapos fegyverszünetet kötött, melynek folyamán a védőknek engedélyt kellett volna szerezni Ferdeszájú Boleszlávtól a város feladására. A fegyverszünet biztosítékaképpen a głogówiak a csaászárnak túszul adták saját fiaikat azzal a feltétellel, hogy "függetlenül attól, hogy a békét megkötik vagy sem, visszakapják túszaikat". Boleszláv azonban nem egyezett bele a kapitulációba. Ekkor a császár, megszegve a megállapodás feltételeit, megparancsolta, hogy a túszokat kötözzék az ostromgépekhez, mivel meg volt győződve arról, hogy a védők nem merészelnek lőni saját gyermekeikre. Ismételt rohamokat intéztek a város ellen több napon keresztül. A császár nem bírta bevenni a várost és végül el kellett délre távoznia. A lengyel herceg hősies cselekedetét a krónikás Gallus Anonymus így énekelte meg: Bolesławie, Bolesławie, ty przesławny książę panie, Ziemi swojej umiesz bronić wprost niezmordowanie! Sam nie sypiasz i nam także snu nie dasz ni chwili, Ani we dnie, ani w nocy, ni w rannej godzinie!
Szliśmy pewni, że cię z ziemi twej łatwo wyżeniem, A ty teraz nas zamknąłeś niemal jak w więzieniu! Taki książę słusznie rządy nad krajem sprawuje, Który z garstką swych olbrzymie wojsko tak wojuje! Cóż by było, gdybyś wszystkie swe siły zgromadził, Nigdy by ci cesarz w polu bronią nie poradził! Godny jesteś i królewskiej, i cesarskiej władzy, Gdy z twą garstką tłumy wrogów tak trzymasz na wodzy! Wszakżeś jeszcze nie wypoczął z walk z Pomorzanami, A już, karząc naszą śmiałość, uganiasz się z nami! Miast tryumfatora witać hołdy należnymi, My przeciwnie zamyślamy pozbawić go ziemi! On prowadzi dozwolone wojny z poganami, My wzbronioną walkę wiedziem tu z chrześcijanami! Dlatego też Bóg poszczęścił mu walką zwycięską, A nas słusznie za zadane krzywdy karze klęską!
150-151. ábra. 1979-ben felavatták a głogówi gyermekeknek Dymitr P. Vacev tervei szerint készült emlékművét. 1157-ben I. Barbarossa Frigyes bevette és felgyújtotta a várost. 1180-ban II. Elűzött Ulászló fia, I. Głogówi Konrád uralkodása alatt az újjáépített Głogów a Głogówi hercegség fővárosa lett, 1253-ban pedig II. Głogówi Konrád megparancsolta, hogy alapítsanak várost a már meglévő bal parti település helyén és magdeburgi városi jogokat adományozott. A XVI. században a sziléziai Piastok głogówi ága kihalt, utolsó képviselőjük II. Őrült János volt.
1491-1506 között a terület felett a Jagellók uralkodtak: I. János Albert és I. Öreg Zsigmond, akik később lengyel királyok lettek. Később a várost átadták a Habsburgoknak. A XVII. század közepén, a harmincéves háború alatt Głogówot erőddé alakították át. Később ostromolták és el is foglalták a porosz, francia, orosz, svéd és osztrák hadak. 1740-től a porosz Hohenzollernek uralma alatt állt. A napóleoni háborúk alatt Jan Henryk Dąbrowski lengyel csapatait szállásolták el itt, maga Napóleon császár is háromszor meglátogatta a várost. Az erődítési munkák sok évre visszavetették a város fejlődését. A XIX. században igyekeztek megszüntetni az erődítéseket, de csak 1873-ban sikerült keletre tolni a határait, és csak 1902-ben bontották le, ami lehetővé tette a város normális fejlődését. 1939-ben Głogównak 33 000 lakosa volt. 1945-ben a várost ismét erőddé építették ki a hitleri hatóságok. Głogówot 5 hétig ostromolta a szovjet hadsereg és 95%-ban lerombolták a várost. A jaltai konferencia egyezménye szerint a várost Lengyelországhoz csatolták. 1945 májusában érkeztek meg az első háború utáni telepesek, akik csak üszkös romokat találtak itt. A város újjáépítése a mai napig nem fejeződött be teljesen. Óriási változás és fejlődés következett be, miután 1967ben határozat született a rézkohó felépítéséről. A kohó ma is a legnagyobb iparvállalat a városban.
153. ábra. A jezsuita Krisztus teste templom belseje Głogówi városháza: a kecses tornyú, festői városháza jelenlegi formáját annak az átalakításnak köszönheti, melyet Augustus Soller valósított meg 1831 és 1834 között.
1945-től 1950-ig a város a wrocławi vajdasághoz tartozott, 1950-ben az újonnan alakult zielonagórai vajdaság-hoz csatolták. 1975-1998-ig a legnicai vajdasághoz tartozott. Az Alsó-Sziléziai vajdasághoz az 1999-es adminisztrációs reform után csatolták. Műemlékek jezsuita Krisztus teste templom – Kościół Bożego Ciała - (késő barokk): Guilio Simonetti tervei alapján 1694 és 1724 között épült. Az eredeti ikertornyos homlokzatot1711-ben alakította ki Johann Blasius Peinter.
154-155. ábra. A Głogówi városháza A głogówi hercegség vára (jelenleg Régészetitörténelmi múzeum): az Odra partján áll a głogówi hercegek vára, melynek megmaradt a 14. századi tornya és gótikus pincerendszere, valamint késő barokk stílusú falai.
152. ábra. Kościół Bożego Ciała külső megjelenése
156. ábra. A głogówi hercegség vára, jelenleg Régészeti-történelmi múzeum
159. ábra. A Szent Miklós templom, háttérben a Városházával
Szent Wawrzyniec templom (Kościół pw. św. Wawrzyńca w Głogowie)
Szent Péter templom - Kościół św. Piotra w Głogowie - (lapidárium)
157. ábra. Szent Wawrzyniec templom
160. ábra. A Szent Péter templom romjai
A középkori eredetű, eredetileg gótikus Szent Miklós templom az óvárosban, romokban áll.
XIX századbeli (lapidárium)
evangélikus
templom
Zsidó közösség zsinagógája (XIX. század) (lapidárium) Társaskáptalani templom (Kolegiata Wniebowzięcia Najświętszej Maryi Panny w Głogowie) a Tumski szigeten (restaurálás alatt)
158. ábra. A Szent Miklós templom romjai
161. ábra. A Társaskáptalani templom
Andreas Gryphius szinház romjai elkerítve találhatók.
162. ábra. A színház romjai A középkori városfalak romjai A XVII. századbeli várárok maradványai mellett szép virágoskertek helyezkednek el.
163. ábra. A várárokban szép virágágyak fekszenek
Turm Reduit – XIX. századbeli tüzérségi torony
164. ábra. A városi építészet egyik szép példája a harmonikusan illeszkedő LIDL élelmiszer áruház
