Érettségi előkészítő-középszint Földrajz

Érettségi előkészítő-középszint

11-12.

Földrajz

11-12. évfolyam Célok: Felkészíteni a jelölteket az érettségi vizsga sikeres letételére, a földrajzi-környezeti ismeretek és kompetenciák középszintnek megfelelő, gyakorlat-központú teljesítésére: a köznapi műveltség részét képező friss, aktuális tényismeretekkel, az ismeretek és a mindennapi életben tapasztalt természeti-, társadalmi-, gazdasági és környezeti folyamatok és jelenségek összekapcsolódásával, értelmezésével, és magyarázatával, a praktikus ismeretek alkalmazásával, a jelenségek, folyamatok átfogó rendszerként való értelmezésével, általánosítással, a szintézis megfogalmazásával, a földrajzi-környezeti témákhoz kapcsolódó információhordozók kiválasztásával, információtartalmuk feldolgozásával: konkrét adatok, tények megállapításával, tendenciák érzékeltetésével; az információk szelektív felhasználásával, a földrajzi-környezeti ismeretek összefüggéseinek és kölcsönhatásainak felismerésével, példákkal történő bemutatásával, különböző típusú térképek információ-tartalmának olvasásával, magyarázatával, a topográfiai ismeretek rögzítésével térképvázlatokon, kontúrtérképeken, adatok ábrázolásával, egyszerű gyakorlati és számítási feladatok megoldásával, térképvázlatok, sematikus vázlatrajzok készítésével, a földrajzi-környezeti szemléletet és gondolkodás elemi érvényesítésével, az önálló véleményalkotás biztosításával és gyakorlásával, a környezettudatos, értékőrző életmód, a környezetért felelős magatartás példáival, a társadalomföldrajzi szemlélet előtérbe helyezésével, az írásbeli vizsgára történő felkészülés-felkészítés kapcsán az újszerű feladattípusok és megoldásuk gyakorlásával, készségszintű elsajátításával, a szóbeli vizsga eredményességét segítő szabatos szaknyelv használatával, a felelet logikus felépítésével; feleletterv, témavázlat készítésével, forráselemzéssel. Az érettségi követelmények egy része az általános iskolai tananyaghoz kapcsolódik (pl. a regionális földrajz), így a felkészítéshez-felkészüléshez szükséges azok áttekintése, felfrissítése, aktualizálása is. Mivel az érettségi követelmények szervesen az előző évfolyamok ismeretanyagára épülnek, fejlesztési feladataikat tartalmazzák, a felkészítés során a szintézis megteremtése, az ismeretek újraértelmezése, magasabb szintre emelése a földrajzi kompetenciák megerősítése, alkalmazása jelenti a további fejlesztést. 11. évfolyam 72 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Órakeret

Kötelező

Szabad

Összesen

1.

A Föld kozmikus környezete

9

9

2.

A földi tér ábrázolása

5

5

3.

A Föld, mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai

15

15

4.

A légkör földrajza

10

10

5.

A vízburok földrajza

11

11

6.

A földrajzi övezetesség Társadalmi folyamatok a 21. század elején/ A népesség és a települések

12

12

10

10

7.

1 / 25

Földrajz

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

11-12.


9 óra A Föld kozmikus környezete

Órakeret

Kötelező

Szabad

9 óra

0 óra

9. évfolyam ismeretanyaga Az előző évfolyamok ismeretanyagára építve a szintézis megteremtése, az ismeretek újraértelmezése, magasabb szintre emelése a földrajzi kompetenciák megerősítése, alkalmazása.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Időszámítási feladatok önálló megoldása. Tájékozódás a csillagos égen, csillagtérképeken, ég- és földgömbön, modelleken. Eligazodás a csillagászati nagyságrendekben. A Naprendszer tagjainak jellemzése, mozgásaik, kölcsönhatásaik következményeinek magyarázata ábrák segítségével, egyszerű rajzok készítésével. Ismerjék égitestünk kozmikus környezetben elfoglalt helyét, helyzetét; Legyenek helyes képzeteik a csillagászati nagyságrendekről; Értsék a Föld mozgásainak földi következményeit; Értsék az időszámítás csillagászati alapjait, és alkalmazási lehetőségeit az életben;

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az ó- és a középkor tudományos gondolkodása.

8

Magyar nyelv és irodalom: mitológia. Fizika: a bolygómozgás törvényei, a tömegvonzás törvénye, forgómozgás, viszonyítási rendszer, a csillagok energiatermelése, elektromágneses sugárzás, részecskesugárzás, nyomás, hőmérséklet, erő-ellenerő, űrkutatás. Kémia: hidrogén, hélium, gázok. Matematika: logika, matematikai eszközhasználat. Biológia-egészségtan: az élet fogalma, fotoszintézis. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata.

Számonkérés

1

kozmikus környezet, fényév, csillagászati egység (CSE), csillag, bolygó, kőzetbolygó (Föld-típusú), gázbolygó (Jupiter-típusú), a bolygók mozgástörvényei, gyűrűrendszer, hold, üstökös, meteor, meteorit, bolygóközi anyag, a Nap gömbhéjai,napkitörés, napszél, napfolt, sarki fény, nap- és holdfogyatkozás, holdfázisok,földalak (geoid), Kulcsfogalmak/ tengely körüli forgás, Nap körüli keringés, látszólagos és valós mozgás, év, fogalmak nap, napszakok, napi és évi időszámítás, naptári év, szökőév, helyi idő, zónaidő, időzóna, tengelyferdeség, tavaszi és őszi napéjegyenlőség, nyári és téli napforduló, csillagászati évszakok, Világegyetem, Tejútrendszer, Naprendszer, Nap, Hold, Merkur, Vénusz, Mars, Föld, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plutó,Sarkcsillag, Nagy-Göncöl Tematikai 2 / 25

A földi tér ábrázolása

Órakeret

5 óra


11-12.

Földrajz

egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Kötelező

Szabad

5 óra

0 óra

9.évfolyam ismeretanyaga Az előző évfolyamok ismeretanyagára építve a szintézis megteremtése, az ismeretek újraértelmezése, magasabb szintre emelése a földrajzi kompetenciák megerősítése, alkalmazása

Ismeretek/fejlesztési követelmények A térképek jelrendszerének alkalmazása. Időszámítási, mérési, helymeghatározási, számítási feladatok önálló megoldása. Szemléleti és logikai térképolvasás eltérő méretarányú és tartalmú térképeken. Légi fotók, műholdfelvételek, keresztmetszetek, tömbszelvények elemzése, térképekkel való összevetése. Tematikus térképek öszszehasonlító elemzése. Példákkal alátámasztani az űrkutatás eredményeinek gyakorlati hasznosíthatóságát. Mélyüljön a tanulók tájékozódási, helymeghatározási képessége különböző méretarányú, jelrendszerű, tematikájú térképeken és földgömbökön; Értékeljék az űrkutatás, a távérzékelés szerepét a mindennapi életben. Számonkérés

Kapcsolódási pontok Matematika: arányszámítás, mértékegységek.

4

Informatika: adat, információ, adatbázis, digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Fizika: elektromágneses sugárzás, űrkutatás, mesterséges égitestek.

1

Általános fogalmak: térképvázlat, térkép, földgömb, vetület, méretarány, vonalas aránymérték, topográfiai-, földrajzi-, tematikus térkép, atlasz, kis-, közepes- és nagy méretarányú térkép, szintvonalas-, színfokozatos-, árnyékolásos domborzatábrázolás tényleges és viszonylagos földrajzi fekvés, tengerszint feletti magasság, magassági szám, abszolút és relatív magasság, látóhatár (horizont), keresztmetKulcsfogalmak/ szet, tömbszelvény, fogalmak földrajzi fokhálózat, szélességi és hosszúsági kör (délkör, meridián), helymeghatározás, távolságmérés és meghatározás, északi-, déli-, keleti-, nyugati félgömb, jelkulcs, kilo¬méter-hálózat, keresőhálózat, tájolás, fő- és mellék¬világtáj, csillagászati és földrajzi északi irány űrszonda, távérzékelés, hamisszínes felvétel, légi- és műholdfelvétel Egyenlítő, Ráktérítő, Baktérítő, Északi sarkkör, Déli sarkkör, Északi-sark, Déli-sark, Greenwich, kezdő hosszúsági kör


15 óra A Föld, mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai

Órakeret

Kötelező

Szabad

15 óra

0 óra


Ismeretek/fejlesztési követelmények A földtörténet nagy időegységeinek ismerete. Térbeli és időbeli tájékozódás a földtörténet fő eseményeinek, képződményeinek és topográfiai példáinak összekapcsolásával. A Föld, illetve a kőzetburok felépítésének, a kőzetlemezek mozgásainak, ezek következményeinek értelmezése folyamatábrák

Kapcsolódási pontok Kémia: szerves és szervetlen vegyületek, keverék, ötvözet, ásványok, kőszén, szénhidrogén, halmazállapotok.

13

3 / 25

Földrajz

11-12.

segítségével. A hegységképződés típusainak alátámasztása példákkal. A vulkáni működés típuspéldái. A hegységek csoportosítása szerkezetük, formakincsük és magasságuk szerint. Az ásványok és a kőzetek felismerése, jellemzőik összehasonlítása, rendszerezése. Példák előfordulásukra és felhasználásukra. A Föld nagyszerkezeti egységeinek jellemzése, előfordulásuk példái, megnevezésük kontúrtérképen, gazdasági jelentőségük bemutatása. A felszínformák felismerése képeken, ábrákon, modelleken. Példáik megnevezése és megmutatása a térképen. Felismerjék a tanulók a leggyakoribb ásványokat, kőzeteket, nyersanyagokat és energiahordozókat, ismerjék kialakulásuk körülményeit; Felismerjék az ásványkincsek előfordulása és a földtani szerkezet kapcsolatát konkrét példákban; Bemutassák a belső és a külső erők hatásait, kapcsolataikat, továbbá a külső erők pusztító és építő munkájának dialektikáját a felszínformák kialakulásában; Vegyék észre a felszín folytonos változását, annak természeti és társadalmi okait; Érzékeljék a felszín változási folyamatainak időtartamát és azok különbségeit. Felismerjék a talaj ökológiai jelentőségét, a társadalom felelősségét az állapotukban

Érettségi előkészítő-középszint Biológia-egészségtan: élő anyag, evolúció, rendszertan. Matematika: térbeli mozgások elképzelése időegységek, időtartammérés. Fizika: úszás, sűrűség, nyomás, hőmérséklet, erőhatások, szilárd testek fizikai változásai, hullámterjedés. Magyar nyelv és irodalom: szövegelemek időrendjének felismerése. Etika: az erőforrásokkal való etikus gazdálkodás, egyéni és társadalmi érdek. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata.

Számonkérés földtan (geológia), ásványtan, kőzettan, a földtörténet időegységei: idő, időszak, kor, ős-, ó-, közép- és újidő, ősmaradvány,őslégkör, ősóceán, ózon, ősmasszívum, kaledóniai-, variszkuszi-, eurázsiai-, pacifikus hegységképződés, harmad és negyedidőszak, jégkor (pleisztocén), jelenkor (holocén) gömbhéj, kőzetburok (litoszféra), vízburok (hidroszféra), levegőburok (atmoszféra), bioszféra, talajburok, belső hő, geotermikus grádiens, földmágnesség, földkéreg, földköpeny, külső és belső mag, asztenoszféra (lágyköpeny) magma, magmaáramlás, óceáni és szárazföldi kőzetlemez, óceáni hátság,mélytengeri árok, mélytengeri síkság, hasadékvölgy, kontinensvándorlás, alábukás, beolvadás, távolodó-, közeledő (ütköző)-, elcsúszó lemezmozgás, érc, mélységi magmatizmus, felszíni vulkánosság, láva, vulkáni hamu, párnaláva, pajzsvulkán, rétegvulkán, kürtő, kráter, robbanásos vulkán, vulkáni szigetív, vulkáni utóműködés, gejzír, földrengés, szeizmográf, rengésfészek (epicentrum), rengésközpont (hipocentrum), utórengés, a hegységképződés típusai: (két kontinentális-, két óceáni-, óceáni és szárazföldi lemez ütközéséKulcsfogalmak/ vel); hegységrendszer, szerkezeti mozgások, gyűrődés, redő, fogalmak vetődés, vetősík, törésvonal, rög, sasbérc, árok, lépcsővidék, medence, ásvány, kőzet, kristály, mélységi magmás kőzet, vulkáni kiömlési kőzet, vulkáni törmelékes kőzet; törmelékes-, vegyi-, szerves üledékes kőzet; átalakult kőzet, kvarc, kősó, mészkő, homok, homokkő, lösz, kőszénfajták, kőolaj, földgáz, agyag, bauxit, vasérc, gránit, andezit, bazalt, riolit, tufák, márvány, palás kőzetek ősföld (ősmasszívum), fedett és fedetlen ősmasszívum, táblás vidék, röghegység, gyűrthegység, vulkanikus hegység, süllyedékterület, óceáni medence, óceáni hátság, mélytengeri árok, feltöltött és lepusztult síkság , aprózódás, mállás, szállítás, lepusztulás, felhalmozás, külső és belső erők, felszínformák: mélyföld, alföld, fennsík, dombság; közép- és magashegység; lánchegység; hátság, völgy, hágó, szoros, medence; tanúhegy Eurázsiai-, Pacifikus-, Variszkuszi-, Kaledóniai- hegységrendszer, talaj, humusz, talajképződés, talajpusztulás, talajlevegő, trópusi vörösföldek, mezőségi-, barna erdő-, szürke erdő (podzol)-talaj, szikes talajok, talajerózió, talajvédelem A középszintű érettségi követelményrendszerének idevonatkozó elemei (lsd. Topográfiai lejjebb) ismeretek

4 / 25

2



11-12.

Földrajz

10 óra A légkör földrajza

Órakeret

Kötelező

Szabad

10 óra

0 óra


Ismeretek/fejlesztési követelmények A légkör összetevőinek csoportosítása. Az egyes szférák fizikai jellemzőinek, jelenségeinek összehasonlítása. A levegő felmelegedésének és lehűlésének magyarázata, módosító tényezőik bizonyítása példákkal. Az üvegházhatás rajzos magyarázata. Hőmérséklet-számítások, adatok grafikus ábrázolása. Tematikus térképek összehasonlító elemzése, klímadiagramokkal való összevetése. Időjárás-jelentés és időjárási térkép értelmezése. Légköri képződmények, jelenségek felismerése térképen, műholdfelvételen. Egyszerű folyamatábra készítése és elemzése az általános légkörzés rendszeréről. A szél felszínalakító munkájának bemutatása. A szél által formált képződmények felismerése ábrán, képen. Felismerjék a tanulók a légkör anyagait, jelenségeit, folyamatait; Bemutassák az éghajlatokat, magyarázzák kialakulásuk okait; Értsék az időjárást, éghajlatot alakító és módosító tényezők szerepét; Felismerjék az éghajlatváltozások természeti okait, az időjárás- és az éghajlatváltozás időtartambeli különbségeit, valamint következményeik nagyságrendi eltéréseit; Ismerjék az emberi tevékenységek levegőszennyeződést okozó hatásait és azok következményeit (ózonprobléma, üvegházhatás fokozódása, savas ülepedés, füstköd, éghajlatváltozások).

Kapcsolódási pontok Kémia: gázok jellemzői, gáztörvények, a víz tulajdonságai, kémhatás, kémiai egyenletek, légnyomás, hőmérséklet, áramlások, savas eső.

9

Fizika: gáztörvények, kicsapódás, légnyomás, hőmérséklet, sűrűség, áramlások, sebesség, üvegházhatás. Biológia-egészségtan: légzés, keringés, légúti betegségek, allergia. Matematika: százalékszámítás, matematikai eszköztudás alkalmazása. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: az egyéni felelősség felismerése, felelős viselkedés.

Számonkérés

1

5 / 25

Földrajz

11-12.


légkör, alsó-, középső-, felső légkör, troposzféra, sztratoszféra, ózonréteg, állandó-, változó-, erősen változó gázok, vendéganyagok besugárzás, visszaverődés, hőelnyelődés, kisugárzás, üvegházhatás, fényvisszaverő-képesség (albedo),felmelegedés és lehűlés, módosító tényezőik, a hőmérséklet napi és évi járása, napi-, havi-, évi középhőmérséklet, napi hőingás, évi közepes hőingás, abszolút hőingás, izoterma, légnyomás, szél, eltérítő erő, izobár, mérsékelt övezeti ciklon és anticiklon, hideg- és melegfront, frontátvonulás, homokfodor, szélbarázda, homokbucka (dűne), kőgomba, szélrendszer, paszKulcsfogalmak/ szát, nyugatias szelek, sarki szelek, általános légkörzés, hőmérsékleti (termikus) egyenlítő, monszun szélrendszer, forró- és mérsékelt övezeti monszun fogalmak tényleges és viszonylagos vízgőztartalom, harmatpont, telítettség, túltelítettség, kicsapódás, felhőképződés, csapadékképződés, felhő, köd, hulló csapadékfajták, talajmenti csapadékfajták, csapadéktérkép, aszály idő, időjárás, éghajlat, meteorológia, éghajlattan; időjárási térkép, időjárási és éghajlati elem: napsugárzás, hőmérséklet, légnyomás, szél, csapadék, éghajlatválasztó hegység, globális felmelegedés, ózonréteg-elvékonyodás, éghajlatváltozás, légszennyező anyagok, savas eső „fagyosszentek”, „Medárd-nap”, „vénaszszonyok nyara”


11 óra A vízburok földrajza

Kötelező

Szabad

11 óra

0 óra


Ismeretek/fejlesztési követelmények A vízburok kialakulásának, a víz körforgásának magyarázata. A főbb víztípusok jellemzése, hasonlóságaik és különbségeik megfogalmazása. Mozgásaik magyarázata és ezek következményeinek példái – tematikus térképek felhasználásával. Vízrajzi alapfogalmak felismerése és jellemzése ábrák, képek, adatsorok segítségével. Számítási feladatok megoldása. A vizek felhasználásának lehetőségei, a vízvédelem és a takarékos vízhasználat példái; a nemzetközi összefogás szükségességének bizonyítása a vízvédelemben. A gleccserek és a belföldi jégtakaró munkájának bemutatása. Az általuk formált képződmények felismerése. Ismerjék a tanulók a víz anyagait, a vízburok jelenségeit; Bemutassák a felszíni víztípusok egymással és a felszín alatti vizekkel való kapcsolatát, a víz körforgását és jelentőségét a mindennapi életben; Bemutassák a vízburok kapcsolatát a légkörrel, a talajjal és az élővilággal; Ismerjék a vízgazdálkodás és a vízvédelem szükségességét, az édesvízkészletek veszélyeztetettségét, és tudjanak védelmük lehetőségeiről; Számonkérés

6 / 25

Órakeret

Kapcsolódási pontok Kémia: víz, oldatok, oldódás, szénsav, nitrátok.

9

Fizika: nyomás, áramlások, tömegvonzás, energia. Biológia-egészségtan: eutrofizáció, vízi életközösségek. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: az erőforrásokkal való etikus gazdálkodás, egyéni és társadalmi érdek, az egyéni felelősség felismerése, önkéntes segítőmunka. 2


11-12.

Földrajz

hidrológia, vízburok (hidroszféra), vízháztartás, vízkörforgás, világtenger, óceán, tenger, tengerszoros, öböl, szárazföldi talapzat (self), fajhő, sótartalom, hűtő-fűtő hatás, hullámzás, hideg és meleg tengeráramlás, tengerjárás, apály, dagály, deltatorkolat, tölcsértorkolat, épülő part, turzás, lagúna, pusztuló part, tagolt- és tagolatlan part, állóvíz, tó, fertő, mocsár, láp,kimélyített és elgátolt tómedence, jégvájta-, gleccser-, morotva-, szélvájta-, moréna által elgátolt-, tektonikus eredetű-, mesterséges tó, feltöltődés, vízgyűjtő terület, vízválasztó, fő- és mellékfolyó, lefolyásos és lefolyástalan terület, vízállás, vízhozam, vízjárás, árvíz, a folyó munkavégző képessége, feltöltődő (alsó)-, oldalazó (közép)-, bevágódó (felső) szakaszjelleg, hordalék, hordalékkúp, záKulcsfogalmak/ tony, sziget, V-keresztmetszetű völgy, felszín alatti víz, talajnedvesség, talajfogalmak víz, rétegvíz, résvíz, belvíz, artézi víz, ásványvíz, hévíz, gyógyvíz, karsztvíz, forrás, karsztformák: víznyelő, dolina (töbör), polje, karrmező, cseppkő, barlang, barlangi patak, karsztforrás, folyószabályozás, mederkotrás, árvízvédelmi gát, ártér, ármentesített terület, víztározó, vízlépcső, belvízvédelem, ivóvíz, ipari víz, vízforgatás, csápos kút, artézi kút, vízenergia, öntözés, szennyvíztisztítás, vízszennyező források, vízvédelem, belvízi- és tengerhajózás, halászat, tengeri erőforrások, hóhatár, belföldi jégtakaró, magashegységi jég, gleccser, lavina, gleccserpatak, U-alakú völgy, jégcsiszolta felszín, morénasánc, morénasíkság, tóhátság, fjord Golf-, Észak-atlanti-, Labrador-, Humboldt-, Oja-shio-, Kuro-shio-áramlás A középszintű érettségi követelményrendszerének idevonatkozó elemei (lsd. Topográfiai lejjebb) ismeretek


12 óra A földrajzi övezetesség

Órakeret

Kötelező

Szabad

12 óra

0 óra


Ismeretek/fejlesztési követelmények Az egyes övezetek, övek, területek/vidék sajátos vonásainak bemutatása. Az övezetesség egységeinek elhelyezése munkatérképen, topográfiai példáik megnevezése. Képek, leírások alapján az övezetesség tipikus tájainak felismerése. Klímadiagramok összehasonlító értelmezése. Példák alapján bemutatni a táj eltartóképességét, a gazdálkodás lehetőségeit az övezetesség egyes kategóriáiban. A gazdálkodás területi típusainak jellemzése, a termesztett növények, tenyésztett állatok kiemelésével, térképen történő bemutatásával. Adatok gyűjtése. A függőleges földrajzi övezetesség magyarázata keresztmetszeti ábra alapján. A forró és a mérsékelt övezeti függőleges övezetesség gazdálkodásának összehasonlítása. Az övezetek, övek, területek környezeti problémáinak példái, megoldási lehetőségei. Értelmezzék a tanulók az éghajlati övezetesség kialakulásának okait, valamint kapcsolatát az élővilággal, a talajjal, a vízrajzi jellemzőkkel és a felszínnel; Ismerjék a természetföldrajzi övezetesség összefüggéseit a népesség, a települések, a társadalmi-gazdasági tevékenységek elhelyezkedésével, a környezet állapotával; Bemutassák komplexen a földrajzi övezetességi rendszert, vala-

Kapcsolódási pontok Fizika: meteorológiai jelenségek fizikai alapjai.

11

Matematika: modellek és diagramok megértése, adatleolvasás. Biológia-egészségtan: életfeltételek, életközösségek, biomok, ökológiai kapcsolatrendszerek, talaj, az élővilág rendszerezése. Magyar nyelv és irodalom: szövegegységek közötti tartalmi különbségek felismerése. Etika: más kultúrák iránti érdeklődés.

7 / 25

Földrajz

11-12.


mint övezeteinek, öveinek és területeinek földrajzi-környezeti jellemzőit. Számonkérés

1

éghajlat, övezetesség, szoláris és valós éghajlati övezet, természetföldrajzi övezetesség, vízszintes és függő¬leges természetföldrajzi övezetesség, övezet, öv, vidék, terület; forró övezet, mérsékelt övezet, hideg övezet; egyenlítői öv, átmeneti öv, térítői öv, egyenlítői éghajlat, szavanna éghajlat, trópusi sivatagi éghajlat, monszun vidék, forró övezeti monszun éghajlat; meleg-mérsékelt öv, monszun terület, mérsékelt övezeti monszun éghajlat, meKulcsfogalmak/ diterrán terület, mediterrán éghajlat, valódi mérsékelt öv, óceáni terület, óceáni éghajlat, mérsékelten szárazföldi terület, nedves kontinentális éghajlat, fogalmak szárazföldi terület, száraz-kontinentális éghajlat, szélsőségesen szárazföldi terület, mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat, hideg-mérsékelt öv, tajga éghajlat; sarkköri öv, sarkvidéki öv, tundra éghajlat, állandóan fagyos éghajlat; esőerdő (trópusi esőerdő), szavanna, monszunerdő (dzsungel), keménylombú erdő, babérlombú erdő, lomboserdő, tajga, tundra, erdős és füves puszta, erdőhatár, havasi legelő, sziklahavas, „örök fagy”


10 óra Társadalmi folyamatok a 21. század elején/ A népesség és a települések

8 / 25

Kötelező

Szabad

10 óra

0 óra


Ismeretek/fejlesztési követelmények A népsűrűség, a természetes szaporodás kiszámítása. Korfa adatainak leolvasása és értelmezése. A demográfiai robbanás és a népesedési folyamat okainak és következményeinek bemutatása a Föld különböző térségeiben. Tematikus térképek összehasonlító elemzése (népsűrűség, emberfajták). Népességmutatók statisztikai adatsorainak magyarázata. A települések csoportosítása különböző szempontok szerint. Ábrák, térképek, leírások segítségével a települések jellemzése. A nagyvárosi élet okozta társadalmi és környezeti problémák példái. Szemelvények, aktuális forrásanyagok értelmezése a témakörhöz kapcsolódóan. A tantervben felsorolt topográfiai (települések) követelmények megmutatása a térképen, megnevezése kontúrtérképen. Bemutassák a tanulók, hogy hogyan befolyásolják a természetföldrajzi adottságok a társadalom és az egyének életét; Ismerjék, hogy az eltérő természetföldrajzi környezetben élő emberek mely természeti erőforrásokat hogyan hasznosítják, miben és miért más a kapcsolatuk a környezettel; Lássák összefüggéseikben a népesedés tendenciáit és fő problémáit; Ismerjék a különféle népességmozgásokat, értsék az okaikat; Ismerjék a települések fejlődésének folyamatát és azok környezeti következményeit. Számonkérés

Órakeret

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: demográfiai folyamatok; vallás, nemzetiség, a városok kialakulása, urbanizáció jellemzői.

9

Biológia-egészségtan: emberfajták. Matematika: logikus gondolkodás, matematikai eszközhasználat. Idegen nyelvek: a nyelvtanulás fontossága (motiváció). Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: a vallás szerepe, más kultúrák értékeinek elismerése. 1


11-12.

Földrajz

népességföldrajz, demográfia, népességrobbanás, természetes szaporulat, népességfogyás, elöregedő és fiatalodó társadalom, népesedési szakasz, korfa, kor- és foglalkozási szerkezet, születéskor várható átlagos élettartam, analfabétizmus, emberfajta, europid-, negrid-, mongolid-, ausztralid emberfajta, akklimatizáció, nyelvcsalád, világnyelv, világvallás, népsűrűség, népesKulcsfogalmak/ ségkoncentráció, belső vándorlás, település, infrastruktúra, szórványtelepülés, csoportos település, tanya, farm, falu, város, apró és óriásfalu, fogalmak szabálytalan alaprajzú (halmaz)-, úti-, szabályos alaprajzú falu, településhalmaz (agglomeráció), városodás, városiasodás, urbanizáció, bolygóváros, alvóváros, központi szerepkör, belső munkahelyöv (city), belső lakóhelyöv, külső munkahelyöv, külső lakóöv, urbanizációs ártalmak, nyomornegyed

A továbbhaladás feltételei: Leolvassa a térképen közölt információkat és értelmezi azokat. Felismeri a Naprendszer felépítésében, a bolygók mozgásában megnyilvánuló törvényszerűségeket. Tájékozódik a földtörténeti időben, ismeri a kontinenseket felépítő nagyszerkezeti egységek kialakulásának időbeli rendjét, földrajzi elhelyezkedését. Megadott szempontok alapján bemutatja az egyes geoszférák sajátosságait, jellemző folyamatait és azok összefüggéseit. Belátja, hogy az egyes geoszférákat ért környezeti károk hatása más szférákra is kiterjedhet. Bemutatja a földrajzi övezetesség kialakulásában megnyilvánuló összefüggéseket és törvényszerűségeket. Megfogalmaz alapvető összefüggéseket és törvényszerűségeket a Földünkre jellemző természeti-és társadalmi folyamatokkal kapcsolatban. Megold egyszerű, a témákhoz kapcsolódó számítási feladatokat Elvégez természetföldrajzi megfigyeléseket, a tapasztalatokat rögzíti és összegzi. Különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból a témához kapcsolódó információkat gyűjt és feldolgozza azokat, az információkat összegzi, a lényeges elemeket kiemeli. Véleményét a földrajzi gondolkodásnak megfelelően megfogalmazza. Alkalmazza ismereteit földrajzi tartalmú problémák megoldása során. Alkalmazza a kommunikációs, a kooperatív, a matematikai és a logikai-gondolkodási képességeit, pl. az adatok értelmezése, a problémák felismerése és megoldása, az általános törvényszerűségek felismerése és az ítéletalkotás során. Együttműködik a társakkal a földrajzi-környezeti tartalmú feladatok megoldásakor. Információkat szerez a speciális információhordozókból (szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, kiállítások, filmek). Alkalmazza a digitális kompetenciákat a földrajzi tartalmú információk megszerzésében és feldolgozásában. Szabatosan használja a szaknyelvet, logikusan felépíti feleleteit, felelettervet és témavázlatot, térképvázlatot, sematikus vázlatrajzokat készít. Ismeri és elhelyezi a témakörhöz kapcsolódó topográfiai fogalmakat különböző méretarányú és tartalmú térképeken. Megfogalmazza tényleges és viszonylagos földrajzi fekvésüket. Felismeri az egyes topográfiai fogalmakat a különböző térképvázlatokon, ismeri a tananyagban meghatározott hozzájuk kapcsolódó tartalmakat.

A fejlesztés várt eredményei: Mivel az érettségi követelmények szervesen az előző évfolyamok ismeretanyagára épülnek, fejlesztési feladataikat tartalmazzák, a felkészítés során a szintézis megteremtése, az ismeretek újraértelmezése, magasabb szintre emelése a földrajzi kompetenciák megerősítése, alkalmazása jelenti a további fejlesztést. A tanulók legyenek képesek a különböző szempontból elsajátított földrajzi (általános és leíró természet-, illetve társadalom-, valamint gazdaságföldrajzi) ismereteik szintetizálására. Rendel9 / 25

Földrajz

11-12.


kezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Legyenek képesek a térkép információforrásként történő használatára, a leolvasott adatok értelmezésére. Ismerjék fel a Világegyetem és a Naprendszer felépítésében, a bolygók mozgásában megnyilvánuló törvényszerűségeket. Tudjanak tájékozódni a földtörténeti időben, ismerjék a kontinenseket felépítő nagyszerkezeti egységek kialakulásának időbeli rendjét, földrajzi elhelyezkedését. Legyenek képesek megadott szempontok alapján bemutatni az egyes geoszférák sajátosságait, jellemző folyamatait és azok összefüggéseit. Lássák be, hogy az egyes geoszférákat ért környezeti károk hatása más szférákra is kiterjedhet. Legyenek képesek a földrajzi övezetesség kialakulásában megnyilvánuló összefüggések és törvényszerűségek értelmezésére. Legyenek képesek alapvető összefüggések és törvényszerűségek felismerésére és megfogalmazására az egész Földre jellemző társadalmi-gazdasági folyamatokkal kapcsolatosan. Legyenek képesek természet-, illetve társadalomföldrajzi megfigyelések elvégzésére, a tapasztalatok rögzítésére és összegzésére. Legyenek képesek különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére és feldolgozására, az információk összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Ennek során alkalmazzák digitális ismereteiket. Legyenek képesek véleményüket a földrajzi gondolkodásnak megfelelően megfogalmazni, logikusan érvelni. Tudják alkalmazni ismereteiket földrajzi tartalmú problémák megoldása során a mindennapi életben. Tudják földrajzi ismereteiket felhasználni különböző döntéshelyzetekben. Legyenek képesek a társakkal való együttműködésre a földrajzi-környezeti tartalmú feladatok megoldásakor. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan gyarapítsák tovább földrajzi ismereteiket. Legyenek képesek topográfiai tudásuk alkalmazására más tantárgyak tanulása során, illetve a mindennapi életben. Ismereteik alapján biztonsággal tájékozódjanak a földrajzi térben, illetve az azt megjelenítő különböző térképeken. Ismerjék a tananyagban meghatározott topográfiai fogalmakhoz kapcsolódó tartalmakat.

12. évfolyam 64 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél 1. 2.

3. 4. 10 / 25

Órakeret

A világgazdaság jellemző folyamatai/A világ változó társadalmi-gazdasági képe Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában/ Magyarország természeti és társadalmi-gazdasági földrajza, környezeti állapota A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különb-ségei Európában/ Európa és résztájainak, kiemelt országainak természeti, társadalmi-gazdasági képe Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-

Kötelező

Szabad

Összesen

14

14

14

14

14

14

14

14


5.

11-12.

Földrajz

gazdasági jellemzői/A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei/ A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai


8

8

14 óra A világgazdaság jellemző folyamatai/A világ változó társadalmi-gazdasági képe

Órakeret

Kötelező

Szabad

14 óra

0 óra

10. évfolyam ismeretanyaga Az előző évfolyamok ismeretanyagára építve a szintézis megteremtése, az isme-retek újraértelmezése, magasabb szintre emelése a földrajzi kompetenciák meg-erősítése, alkalmazása

Ismeretek/fejlesztési követelmények A gazdasági ágazatok, ágak rendszerezése, szerepük bemutatása. A gazdasági fejlettség fő mutatóinak értelmezése, a különböző fejlettségű országok példái. A globalizáció folyamatának és a multinacionális cégek működésének bemutatása példák segítségével. A mezőgazdaság területi típusainak elhelyezése a térképen és jellemzésük. Statisztikai adatsorok, diagramok elemzésével a gazdaság ágazataiban jelentkező mennyiségi és térbeli változások, tendenciák megállapítása. A telepítő tényezők szerepének és átértékelődésének bemutatása az iparvidékek és ágak példáival, aktualitások felhasználásával. A világ nagy ipari körzeteinek, városainak, az energiahordozók lelőhelyeinek bemutatása a térképen. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének bizonyítása adatok, diagramok segítségével, egyéb forrásanyagok felhasználásával. A költségvetést összetevők, az infláció-változások bemutatása adatok, példák segítségével. Az egyes gazdasági ágak okozta környezetszennyezés, csökkentésük lehetőségeinek bemutatása példák segítségével. Ismerjék a tanulók a gazdasági élet területi szerveződését, összefüggéseit és következményeit, valamint a munkaerő-, az információ- és a tőkeáramlás, a kereskedelem, a közlekedés és az idegenforgalom kapcsolatait. Eligazodjanak a tőke, a pénz világában; Ismerjék a gazdasági-pénzügyi folyamatok nemzetgazdaságokra és a világgazdaságra gyakorolt hatásait. Felismerjék a Magyarországot érintő nemzetközi munkaerő-vándorlási, pénzmozgási és környezetgazdálkodási folyamatokat a mindennapokban;

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az eltérő gazdasági fejlettség történelmi alapjai, Európa a 20. század második felében, gazdaságtörténet.

12

Matematika: statisztikai adatok értelmezése, kamatszámítás. Etika: a pénz szerepe a mindennapi életben. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Technika, életvitel és gyakorlat: a családi gazdálkodás, a jövedelem, hitelfelvétel.

11 / 25

Földrajz

11-12.

Legyen áttekintésük a termelés és a fogyasztás időben változó kapcsolatairól; Ismerjék a termelés és a fogyasztás környezetkárosító hatásainak főbb mérséklési módjait, a jövő energiagazdálkodási, föld- és területhasznosítási elveit és módszereit. Számonkérés

12 / 25


2


11-12.

Földrajz

Általános fogalmak: termelés, fogyasztás, termelőerő, természeti erőforrás, humán erőforrás, természeti környezet, társadalmi környezet, földrajzi környezet, gazdasági ágazat (szektor), primer-, szekunder-, tercier és kvaterner szektor, aktív kereső, eltartott, munkanélküli, foglalkozási átrétegződés, gazdasági fejlettség, termelékenység, gazdasági növe¬kedés, bruttó hazai termék (GDP), bruttó nemzeti termék (GNP), alacsony, közepes és magas jövedelmű ország, fejlett és fejlődő ország, életszínvonal, világgazdaság, nemzetgazdaság, önellátó gazdaság, piacgazdaság, gazdasági rendszerváltás, közösségi-, állami és magántulajdon, privatizáció, piac, ár, árrendszer, kínálat, kereslet, nyereség (profit), piaci verseny, versenyképesség, társadalmi egyenlőtlenség, szociális háló, nemzetközi munkamegosztás, szakosodás (specializáció), globalizáció, világpiac, globális világ¬gazdaság, világgazdasági korszakváltás, multi- (transz-) nacionális vállalat, túltermelési válság, tudományos-technikai forradalom, tömegáru-termelés, monopolkapitalizmus, fogyasztói társadalom, jóléti állam, kőolajár-robbanás, ipari (indusztriális) társadalom, ipar utáni (posztindusztriális) társadalom, információs társadalom (gazdaság), árucsere, nemzetközi kereskedelem, szabadkereskedelem, vám, vámunió, támogatás (szubvenció), kvóta, bel- és külkereskedelem, külkereskedelmi nyitottság, pozitív és negatív külkereskedelmi mérleg, kereskedelmi áruszerkezet, kereskedelmi társulás, integráció, szabad kereskedelmi Kulcsfogalm övezet, közös piac, gazdasági unió, regionális gazdasági integráak/ fogalmak ció, eurorégió, egységes belső piac, áru- és szolgáltatáskereskedelem, regionális politika, felvevőpiac, húzóágazat, szerkezetváltás, válságágazat, kooperáció mezőgazdaság, növénytermesztés, állattenyésztés, erdő-, hal- és vadgazdálkodás, élelmiszergazdaság, agrárgazdaság, agrárország, agrotechnika, külterjes (extenzív) és belterjes (intenzív) gazdálkodás, teraszos művelés, hagyományos mezőgazdaság, égető-talajváltó gazdálkodás, kapás földművelés, ugarolás, ültetvényes gazdálkodás, monokultúra, öntözéses gazdálkodás, árasztás, oázisgazdálkodás, száraz művelés, nomád pásztorkodás, vándorló állattenyésztés, istállózó állattenyésztés, vegyes mezőgazdaság, szakosodott mezőgazdaság, övezetes növénytermesztés, kisparaszti gazdaság, szövetkezeti gazdálkodás, farmgazdaság, városellátó övezet, szántó, kert, gyümölcsös, rét és legelő, nádas, erdő, termőkörzet, történelmi borvidék, közös agrárpolitika, mennyiségi korlátozás, élelmiszer túltermelés energiagazdaság, energiahordozó, elsődleges és má¬sod¬lagos energiaforrás, megújuló és fogyó energiahordozó, alternatív energia¬forrás, energiaszerkezet, energia-újrahasznosítás gyáripar, ipari forradalom, iparosodás, kitermelő-, alapanyaggyártó- és - feldolgozó ipar; kézműipar, nehézipar, könnyűipar, élelmiszeripar, kulcsiparág, csúcstechnológia, elektronika, elektrotechnika, mikroelektronika, biotechnológia, környezetvédelmi ipar, ipari telepítő tényezők, iparvidék, hagyományos ipar-vidék közlekedés, személyszállítás, áruszállítás, hagyományos és

13 / 25

Földrajz

11-12.


kombinált szállítási-közlekedési mód, közlekedési hálózat, egyközpontú (sugaras) szerkezetű hálózat, tömegközlekedés, tranzithelyzet, transzkontinentális útvonal, belvízi hajóút, anyagi-, humán- és intézményi infrastruktúra, gazdasági és társadalmi szolgáltatás, tömegkommunikáció, áruforgalmi (logisztikai) központ, hírközlés, idegenforgalom, belföldi és nemzetközi turizmus, idegenforgalmi körzet, kulturális-, gyógy-, öko-, konferencia-, falusi turizmus, pénz, készpénz, bankszámlapénz, valuta, deviza, konvertibilitás, valutaárfolyam, állampapír, értékpapír, részvény, kötvény, folyószámla, hitel, kamat, infláció, tőzsde, érték- és árutőzsde, tőke, pénztőke, nemzetközi tőkeáramlás, értékpapír-befektetés, működőtőkebefektetés, fizetőképes kereslet, költségvetési hiány, hitelképesség, adósság, eladósodás, átütemezés, árfolyamváltozás, cserearány, adóparadicsom Európai Unió, Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA), Alpok-Adria Közösség, Kárpátok Eurorégió, Nemzetközi Valutaalap (IMF), Világbank, Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezet (UNESCO), Egészségügyi Világszervezet (WHO), Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO), Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC)


Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában/ Magyarország természeti és társadalmi-gazdasági földrajza, környezeti állapota

14 óra Órakeret

Kötelező

Szabad

14 óra

0 óra

10. évfolyam ismeretanyaga Az előző évfolyamok ismeretanyagára építve a szintézis megteremtése, az ismeretek újraértelmezése, magasabb szintre emelése a földrajzi kompetenciák meg-erősítése, alkalmazása

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi A Kárpát-medence földtörténeti eseményeinek magya- és állampolgári ismererázata földtörténeti táblázat, folyamatábra segítségével. tek: Magyarország törPéldák felsorolása a főbb képződmények, kőzetek elő- ténelme. fordulásaira. A medence-jelleg következményeinek bizonyítása az Vizuális kultúra: az épített környezet értééghajlati, vízrajzi, közlekedési, környezeti sajátossákei. gokkal. Az éghajlat, a vizek, az élővilág és a talaj jellemzőinek bemutatása tematikus térképek, diagramok segítségé- Biológia-egészségtan: vel. védett növények és álHazánk népességének és településeinek jellemzése di- latok. agram, adatsorok, korfa, tematikus térképek, alaprajzok, ábrák segítségével. Településeink megnevezése Magyar nyelv és irodakontúrtérképen. lom: hazai tájakról kéA magyar nemzetgazdaság mutatóinak összehasonlítá- szült leírások. sa nemzetközi mutatókkal, következtetések megfogal14 / 25

12


11-12.

mazása. Az országon belüli regionálisan eltérő adatok magyarázata tematikus térképek felhasználásával. Hazánk természeti erőforrásainak értékelése, a gazdaság fő ágazatainak jellemzése. Az ipar szerkezeti és területi átrendeződésének, fő telephelyeinek bemutatása adatok, diagramok, tematikus térképek segítségével. Az élelmiszergazdaság szerepének értékelése források felhasználásával. A külkereskedelem szerepének igazolása hazánk gazdaságában adatsorok, ábrák segítségével, az áruösszetétel és a főbb kereskedelmi partnerek bemutatásával. Integrációs törekvéseink példái. Idegenforgalmunk fő körzeteinek, értékeinek ismertetése térképek, fotók, adatsorok alapján. Nagytájaink komplex jellemzése kontúr- és tematikus térképek, adatsorok, képek segítségével. Hazánk környezeti állapotának értékelése adatok, tematikus térképek, fotók, űrfelvételek alapján. Környezeti ártalmak, megoldási lehetőségek példái. Nemzeti parkjaink megnevezése, topográfiai elhelyezése. Bemutassák a tanulók hazánk természeti adottságait, társadalmi-gazdasági jellemzőit; Ismerjék a természeti tényezők hatásait a Kárpátmedencei népek elhelyezkedésében, hagyományaikban, településeikben, gazdasági életükben, bemutassák azok földrajzi összefüggéseit; Eligazodjanak Magyarország jelenlegi társadalmigazdasági eseményeiben. Értelmezzék hazánk nemzetközi és regionális kapcsolatépítési törekvéseinek okait, és bemutassák annak fő irányait; Bemutassák a környezet állapotának javítása érdekében tett hazai és nemzetközi intézkedéseket; Ismereteiken keresztül erősödjön kötődésük a hazai tájhoz, a magyar néphez, természeti és társadalmi értékeihez, mélyüljön nemzettudatuk.

Földrajz Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: kulturális érték, a hazánkban élő nemzetiségek kulturális értékeinek tisztelete.

Számonkérés

2

Természeti és társadalmi erőforrások, gazdasági rendszerváltozás, eladósodás, működőtőke-befektetés, területi fejlettségküKulcsfogalm lönbség, tranzitforgalom, gazdasági szerkezetváltás, húzóágazat, ak/ fogalmak idegenforgalom, személygépkocsi-gyártás, vegyipar, ipari park, hungarikum, nyitott gazdaság, eurorégió. Topográfiai A középszintű érettségi követelményrendszerének idevonatkozó ismeretek elemei (lsd. lejjebb)

15 / 25

Földrajz Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

11-12. A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában/ Európa és résztájainak, kiemelt országainak természeti, társadalmi-gazdasági képe

14 óra Órakeret

Kötelező

Szabad

14 óra

0 óra


Ismeretek/fejlesztési követelmények Európa nagytájainak, szerkezeti egységeinek jellemzése, elhelyezésük a térképen. A geológiai felépítés és az ásványkincsek előfordulásának összefüggése – példák segítségével. A kontinens jellegzetes éghajlatainak felismerése és jellemzése klímadiagramok, tematikus térképek, ábrák alapján. Az éghajlat, a vízrajz, a természetes növénytakaró és a talaj összefüggésének bizonyítása tematikus térképek felhasználásával. Európa sűrűn lakott területeinek indoklása. Az Európai Unió kialakulásának, fő intézményeinek bemutatása. A regionális fejlettség különbségeinek példákkal való alátámasztása. Észak-, Nyugat-, Dél-, Közép- és Kelet-Európa tájainak természeti, gazdasági és társadalomföldrajzi jellemzése: kiemelten az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Szerbia és Montenegró, Horvátország, Németország, Ausztria, Szlovákia, Románia, Oroszország, Ukrajna. Térképvázlatok, kontúr- és tematikus térképek, keresztmetszetek értelmezése. Az országok európai és világgazdasági szerepének bemutatása adatsorok, tematikus térképek, aktualitások felhasználásával. A tanult országok, tájaik és fő gazdasági központjaik megnevezése kontúrtérképen. Alkalmazzák általános természet- és társadalomföldrajzi ismereteiket Európa és részeinek, tájainak, országainak bemutatásakor; Ismerjék az eltérő földrajzi adottságú kontinensrészek közös és egyedi jellemzőit, a különböző kultúrájú népek keveredésének következményeit, az elöregedő társadalom, a túltermelés és a társadalom környezetátalakító tevékenységének következményeit; Bemutassák példákban az egyidőben létező egyesülési és elkülönülési törekvéseket, az európai integrációs folyamatot. Mélyüljön Európa-tudatuk; Ismerjék az országok népességi és termelési jellemzőinek méreteit, egymáshoz való viszonyukat, nagyságrendjüket; 16 / 25


Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Európa a 20. század második felében, az Európai Unió kialakulása, Szovjetunió, szocializmus. Magyar nyelv és irodalom: útleírások, tájleírások. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: más kultúrák értékeinek tisztelete.

12


11-12.

Földrajz

Legyenek tájékozottak a környezet állapotának javítására tett európai kezdeményezésekben, hogy megértsék, miként járulhatnak hozzá a regionális cselekedetek a globális problémák kezeléséhez. Számonkérés

2

Gazdasági unió, eurózóna, Schengeni egyezmény, uniós támoKulcsfogalm gatás, területi fejlettségkülönbség, regionális politika, magterüak/ fogalmak let, periféria terület, felzárkózás. Topográfiai A középszintű érettségi követelményrendszerének idevonatkozó ismeretek elemei (lsd. lejjebb)


Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői/. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok

14 óra Órakeret

Kötelező

Szabad

14 óra

0 óra


Ismeretek/fejlesztési követelmények Ázsia, Amerika, Afrika nagytájainak, nagyszerkezeti egységeinek jellemzése, elhelyezésük a térképen. A kontinensek fő erőforrásainak értékelése. Tipikus tájaik, földrajzi övezeteik felismerése és jellemzése tematikus térképek, diagramok, leírások alapján. A természetföldrajzi tényezők összefüggéseinek bizonyítása, a kontinensek példáival. A népesség egyenlőtlen elhelyezkedésének, az országcsoportok eltérő ütemű gazdasági fejlődésének magyarázata. Példák a kontinensek jellegzetes környezetkárosodásáról, a károsodás csökkentésének lehetőségeiről. Statisztikai adatok, diagramok, szemelvények felhasználásával a kontinensek, főbb országaik területi fejlettségi különbségeinek magyarázata. Kína, Japán, India, Délkelet-Ázsia, Nyugat-Ázsia, az USA természeti- és társadalmi-gazdasági jellemzése, a világgazdaságban elfoglalt helyük bizonyítása adatsorok, ábrák, tematikus térképek segítségével. A gazdasági pólusok és vezető országaik világgazdasági jelentőségének bemutatása adatok, diagramok alapján.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori öntözéses kultúrák (Egyiptom, Mezopotámia, India, Kína), világvallások gyarmatosítás, nagy földrajzi felfedezések, az Amerikai Egyesült Államok megalakulása.

12

Magyar nyelv és irodalom: útleírások, tájleírások. Művészetek: távoli tájak népeinek kulturális értékei. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használa-

17 / 25

Földrajz

11-12.


A tanult országok, tájaik és fő gazdasági központjaik ta. megnevezése kontúrtérképeken. A centrum és a periféria országok világgazdasági sze- Etika: más kultúrák érrepének összehasonlítása, kapcsolataik példákkal való tékeinek tisztelete. alátámasztása. Az egyoldalú gazdasági szerepkör következményeinek bizonyítása adatok, képek, aktualitások segítségével. Ismerjék a tanulók a világgazdasági központok és peremterületek szerepét, kapcsolatukat, az eltérő fejlettségű országcsoportok térbeli rendjét és időbeli változását; Ismerjék, hogyan határozzák meg a természeti feltételek és gazdasági körülmények az emberek életmódját, az országok gazdasági helyzetét a földrészek tipikus tájain, jellegzetes országaiban; Tudják alkalmazni a gazdasági és társadalmi fejlettségi mutatókat; Megismerjék a különböző fejlettségű országcsoportok főbb társadalmi, gazdasági jellemzőit és környezeti problémáit, azok kezelésének példáit. Bemutassák a függőség kapcsolatrendszereit eltérő jellegű országcsoportokat érintő példákon keresztül; Értsék a fejlettségkülönbségből adódó előnyöket és hátrányokat; Felismerjék a helyi, a regionális és a globális gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok kapcsolatát, tendenciáit, értsék egyidőben való jelenlétük szükségszerűségét; Bemutassák az egyes földrészeken, országcsoportokban és országokban jellemző természeti és társadalmi kölcsönhatásokat, általános, regionális és helyi sajátosságokat, valamint a különböző országcsoportok, országok egymásra utaltságát. Számonkérés

2

gazdasági polarizáció, világgazdasági pólus (erőtér), centrum és Kulcsfogalm periféria, egy- és többpólusú világgazdaság, duális gazdasági ak/ fogalmak szerkezet,„banánköztársaság”, „olaj-ország”, tranzitország, egyedi gazdasági szerepkör Topográfiai A középszintű érettségi követelményrendszerének idevonatkozó ismeretek elemei (lsd. lejjebb)

Tematikai egység/ Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei/ Fejlesztési A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai cél Előzetes 10. évfolyam ismeretanyaga 18 / 25

8 óra Órakeret

Kötelező

Szabad

8 óra

0 óra


11-12.

Földrajz

tudás A temati- Az előző évfolyamok ismeretanyagára építve a szintézis megteremkai egység tése, az ismeretek újraértelmezése, magasabb szintre emelése a nevelési- földrajzi kompetenciák meg-erősítése, alkalmazása fejlesztési céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények A geoszférák környezeti kapcsolatainak bizonyítása példákkal. A világ globális környezeti és gazdasági válságainak bemutatása konkrét példák és előfordulási helyeik ismertetésével. A népességszám-növekedés társadalmi következményeinek és összefüggéseinek magyarázata. A környezet állapota és az életminőség összefüggésének bemutatása pozitív és negatív példákkal. A környezeti és a gazdasági problémák globalizálódásának magyarázata. A témához kapcsolódó adatok, képek, szemelvények értelmezése. Ismerjék az emberiség fő globális problémáit, azok okait és lehetséges megoldásait; Lássák, hogy az emberiség hogyan alakította át környezetét társadalmi-gazdasági tevékenysége során, amivel a természeti környezetet és saját létét is veszélyezteti; Érzékeljék a fogyasztói társadalom szerepét a globális gondok létrejöttében; Ismerjék a környezet védelmét szolgáló állampolgári kötelességeket és jogokat; A tanulók a környezetükért tenni akaró és tudó felnőttekké váljanak.

Kapcsolódási pontok Kémia: a szennyeződésekhez kapcsolódó kémiai folyamatok, szennyezőanyagok, gyártási folyamatok, műanyagok, égés.

7

Biológia-egészségtan: környezeti ártalmak, egészséges táplálkozás, hiánybetegségek, elhízás, GMO, rendszertan, védett növények és állatok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: demográfia, urbanizáció. Fizika: energia. Technika, életvitel és gyakorlat: családtervezés, tudatos fogyasztói magatartás. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: a jövő generációért érzett felelősség.

Számonkérés

1

19 / 25

Földrajz

11-12.


természetes és mesterséges ökoszisztéma,helyi, regionális és globális probléma, túlnépesedés, a népesség elöregedése, népességfogyás, születésszabályozás, éhezés, éhségövezet, alultápláltság, társadalmi egyen¬lőtlenség, világélelmezési válság, túlfogyasztás, eltartóképesség, fizetőképes kereslet, energiaválság, nyersanyaghiány, globális felmelegedés, elsavanyodás, háborús és katasztrófaveszély, népességvándorlás, környezeti válság, veszélyeztetett élőhely, biológiai sokféleség Kulcsfogalm csökkenése, erdőirtás, felégetés, füves területek feltörése, túlleak/ fogalmak geltetés, elsivatagosodás, környezetgazdálkodás, nemzeti park, természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, bioszféra rezervátum, természetvédelem, környezetvédelem, környezetvédelmi törvény, világörökség, fenntartható fejlesztés, hulladékgazdálkodás, az ENSZ Környezetvédelmi Programja, Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), Ember és Bioszféra (MAB-program), Természetvédelmi Világnap (WWF) A továbbhaladás feltételei: Használja a térképet, mint földrajzi tartalmú információforrást. A különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból az adott témához kapcsolódó információkat gyűjt, értelmezi és feldolgozza, összegzi azokat, a lényegüket kiemeli. Saját álláspontját a földrajzi gondolkodásnak megfelelően megfogalmazza, érvekkel alátámasztja. Alkalmazza ismereteit földrajzi tartalmú problémák megoldása során. Alkalmazza a kommunikációs, a kooperatív, a matematikai és a logikai-gondolkodási képességeit, pl. az adatok értelmezése, a problémák felismerése és megoldása, az általános törvényszerűségek felismerése és az ítéletalkotás során. Együttműködik a társakkal a földrajzi-környezeti tartalmú feladatok megoldásakor. Információkat szerez a speciális információhordozókból (szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, kiállítások, filmek). Alkalmazza a digitális kompetenciákat a földrajzi tartalmú információk megszerzésében és feldolgozásában. Szabatosan használja a szaknyelvet, logikusan felépíti feleleteit, felelettervet és témavázlatot, térképvázlatot, sematikus vázlatrajzokat készít. Megfogalmaz alapvető összefüggéseket és törvényszerűségeket a Földünkre jellemző társadalmigazdasági folyamatokkal kapcsolatban. Elhelyezi az egyes integrációkat, országcsoportokat és példa országokat a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban, példákat mond az egyes térségek, illetve országok világgazdaságban betöltött szerepére. Értékeli az egyes térségek eltérő társadalmi-gazdasági adottságait és az adottságok jelentőségének időbeli változásait. Alkalmazza ismereteit a mindennapi életben előforduló pénzügyi-közgazdasági folyamatok értelmezésében. Megold egyszerű gazdasági problémákhoz kapcsolódó számítási feladatokat. Ismeri a globalizálódó világgazdaság jellemző vonásait, és ellentmondásait. Ismeri hazánk társadalmi-gazdasági fejlődésének jellemzőit, a gazdasági fejlettség területi különbségeit és ennek okait. Elhelyezi hazánkat a világgazdaság folyamataiban, az Európai Unióban. Példákkal bizonyítja a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását, a lokális problémák globális következmények elvének érvényesülését. Ismeri az egyén szerepét és lehetőségeit, illetve a nemzetközi összefogás fontosságát a környezeti problémák mérséklésben. Ismeri és elhelyezi a témakörhöz kapcsolódó topográfiai fogalmakat különböző méretarányú és tartalmú térképeken. Megfogalmazza tényleges és viszonylagos földrajzi fekvésüket. Felismeri az egyes topográfiai fogalmakat a különböző térképvázlatokon, ismeri a tananyagban meghatározott hozzájuk kapcsolódó tartalmakat.

20 / 25


11-12.

Földrajz

A fejlesztés várt eredményei: Mivel az érettségi követelmények szervesen az előző évfolyamok ismeretanyagára épülnek, fejlesztési feladataikat tartalmazzák, a felkészítés során a szintézis megteremtése, az ismeretek újraértelmezése, magasabb szintre emelése a földrajzi kompetenciák megerősítése, alkalmazása jelenti a további fejlesztést.

A tanulók legyenek képesek a különböző szempontból elsajátított földrajzi (általános és leíró természet-, illetve társadalom-, valamint gazdaságföldrajzi) ismereteik szintetizálására. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Legyenek képesek alapvető összefüggések és törvényszerűségek felismerésére és megfogalmazására az egész Földre jellemző társadalmi-gazdasági folyamatokkal kapcsolatosan. Tudják elhelyezni az egyes országokat, országcsoportokat és integrációkat a világ társadalmigazdasági folyamataiban, tudják értelmezni a világgazdaságban betöltött szerepüket. Legyenek képesek összevetni és értékelni az egyes térségek, illetve országok eltérő társadalmigazdasági adottságait és az adottságok jelentőségének időbeli változásait. Ismerjék a globalizáció gazdasági és társadalmi hatását, értelmezzék ellentmondásait. Ismerjék a monetáris világ jellemző folyamatait, azok társadalmi-gazdasági hatásait. Ismerjék hazánk társadalmi-gazdasági fejlődésének jellemzőit, a gazdasági fejlettség területi különbségeit és ennek okait. Példákkal támasszák alá Európai Unió egészére kiterjedő, illetve a környezető országokkal kialakult regionális együttműködések szerepét Tudják elhelyezni hazánkat a világgazdaság folyamataiban. Tudják példákkal bizonyítani a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását, a lokális problémák globális következmények elvének érvényesülését. Ismerjék az egész Földünket érintő globális társadalmi és gazdasági problémákat. Tudjanak érvelni a fenntarthatóságot szem előtt tartó gazdaság, illetve gazdálkodás fontossága mellett. Ismerjék az egyén szerepét és lehetőségeit a környezeti problémák mérséklésben, nevezzék meg konkrét példáit. Legyenek képesek társadalom- és gazdaságföldrajzi megfigyelések elvégzésére, a tapasztalatok rögzítésére és összegzésére. Legyenek képesek különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére és feldolgozására, az információk összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Ennek során alkalmazzák digitális ismereteiket. Legyenek képesek véleményüket a földrajzi gondolkodásnak megfelelően megfogalmazni, logikusan érvelni. Tudják alkalmazni ismereteiket földrajzi tartalmú problémák megoldása során a mindennapi életben. Tudják földrajzi ismereteiket felhasználni különböző döntéshelyzetekben. Legyenek képesek a társakkal való együttműködésre a földrajzi-környezeti tartalmú feladatok megoldásakor. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan gyarapítsák tovább földrajzi ismereteiket. Legyenek képesek topográfiai tudásuk alkalmazására más tantárgyak tanulása során, illetve a mindennapi életben. Ismereteik alapján biztonsággal tájékozódjanak a földrajzi térben, illetve az azt megjelenítő különböző térképeken. Ismerjék a tananyagban meghatározott topográfiai fogalmakhoz kapcsolódó tartalmakat.

21 / 25

Földrajz

11-12.


AZ ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TOPOGRÁFIAI FOGALMAK A földrajz érettségi vizsga topográfiai követelményei az általános és a részletes érettségi követelményekre épülnek. A vizsgán a topográfiai fogalmakkal kapcsolatban elvárható tevékenységek: • a tanuló tudja megfogalmazni tényleges és viszonylagos földrajzi helyzetüket, fekvésüket; • tudja megmutatni azokat különböző térképeken (falitérképen, atlaszban); • tudja felismerni és megnevezni azokat kontúrtérképen; • kapcsoljon földrajzi-környezeti tartalmakat az egyes topográfiai fogalmakhoz. Világegyetem Tejútrendszer (Galaxis), Naprendszer, Nap, Jupiter, Föld, Mars, Merkúr, Neptunusz, Plútó, Szaturnusz,Uránusz, Vénusz; Hold. Föld Földrajzi fokhálózat: Baktérítő, Déli-sark, Déli sarkkör, Egyenlítő, Északi-sark, Északi sarkkör, Ráktérítő; kezdő hosszúsági kör (greenwichi délkör); Óceánok: Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán, Jeges-tenger; Földrészek: Afrika, Amerika, Antarktika, Ausztrália, Ázsia, Eurázsia, Európa; Nagyszerkezeti egységek: Afrikai-lemez, Antarktiszi-lemez, Ausztrál–Indiai-lemez, Csendesóceáni-lemez, Dél-amerikai-lemez, Észak-amerikai-lemez, Eurázsiai-lemez, Fülöplemez (Filippínó-lemez), Nasca-lemez (Nazca-lemez); Japán-árok, Mariana-árok; Eurázsiaihegységrendszer, Kaledóniai-hegységrendszer, Pacifikus-hegységrendszer, Variszkuszihegységrendszer; Egyéb: Déli-sarkvidék, Északi-sarkvidék. Afrika Szerkezeti egységek, tájak: Afrikai-árokrendszer, Afrikai-ősföld, Atlasz, Dél-afrikai-magasföld, Kanári-szigetek, Kelet-afrikai-magasföld, Kilimandzsáró (Kilimandzsáró-csoport), Kongómedence, Líbiai-sivatag, Madagaszkár, Namib-sivatag, Szahara, Szudán, Teleki-vulkán; Száhel (öv); Vízrajz: Csád-tó, Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Kongó, Niger, Nílus, Szuezicsatorna,Tanganyika-tó, Viktória-tó, Vörös-tenger; Asszuáni-gát (asszuáni Nagy-gát); Országok: Algéria, Csád, Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Guinea, Kenya, Libéria, Líbia, Marokkó, Nigéria, Seychelle-szigetek, Tunézia; Városok: Abuja, Alexandria, Fokváros, Johannesburg, Kairó, Pretoria. Amerika A földrész részei: Észak-Amerika, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Latin-Amerika; Tájak: Alaszka, Amazonas-medence, Andok, Antillák, Appalache-hegység (Appalache), Atacama-sivatag, Bahama-szigetek, Brazil-felföld, Floridai-félsziget (Florida), Grönland, Guyanaihegyvidék, Hawaii-szigetek, Kaliforniai-félsziget, Kanadai-ősföld, Kordillerák, Labradorfélsziget(Labrador), Mexikói-fennsík, Mississippi-alföld, Mt. Pelée, Mount St. Helens, Paranáalföld, Popocatépetl, Préri, Sziklás-hegység, Szilícium-völgy; Vízrajz: Amazonas, Colorado, Karib (Antilla)-tenger, La Plata, Mexikói-öböl, Mississippi, Nagytavak (Erie-, Felső-, Huron-, Michigan-, Ontario-tó), Niagara-vízesés, Panama-csatorna, Paraná, Szt. Lőrinc-folyó; Országok: Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Bolívia, Chile, Brazília, Dominikai Köztársaság (Dominika), Kanada, Kuba, Mexikó, Nicaragua, Panama, Venezuela; Városok: Atlanta, Brazíliaváros, Buenos Aires, Caracas, Chicago, Dallas, Havanna, Houston, LosAngeles, Mexikóváros, Montréal, New Orleans, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Seattle, Washington. Ausztrália és Óceánia Tájak: Ausztráliai-alföld, Nagy-Artézi-medence, Nagy-korallzátony, Nagy-Vízválasztó-hegység, Nyugat-ausztráliai-ősföld, Új-Guinea;

22 / 25


11-12.

Földrajz

Vízrajz: Murray; Országok: Ausztrália, Új-Zéland; Városok: Canberra, Melbourne, Perth, Sydney, Wellington. Ázsia A földrész részei: Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia, KözépÁzsia, Belső-Ázsia; Tájak: Angara-ősföld, Arab-félsziget, Arab-ősföld, Bali, Csomolungma (Mt. Everest), Dekkánfennsík (Dekkán-ősföld), Dél-kínai-hegyvidék (Kínai-ősföld), Fuji, Fülöp-szigetek, Góbi, Himalája, Hindusztáni-alföld, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Iránifelföld, Japán-szigetek, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kínai-alföld, Kis-Ázsia, Koreai-félsziget, Közép-szibériai-fennsík, Krakatau, Kuznyecki-medence, Mezopotámia, Nyugat-szibériai-alföld, Pamír, Szibéria, Tajvan, Takla-Makán, Tibet, Tien-san, Turáni-alföld; Vízrajz: Aral-tó, Bajkál-tó, Bering-szoros, Boszporusz, Brahmaputra, Eufrátesz, Holt-tenger, Indus,Jangce, Japán-tenger, Jeges-tenger, Jenyiszej, Gangesz, Kaszpi-tenger, Léna, Mekong, Ob, Perzsa-öböl (Arab-öböl), Sárga-folyó, Tigris; Országok: Arab Emírségek, Dél-Korea (Koreai Köztársaság), Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Izrael, Japán, Kazahsztán, Kína, Kuvait, Malajzia, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország; Városok: Ankara, Bagdad, Bangkok, Bombay, Calcutta, Cseljabinszk, Haifa, Hongkong, Isztambul, Jakarta, Jekatyerinburg, Jeruzsálem, Kanton, Kobe, Krasznojarszk, Kyoto, Manila, Mekka, Novoszibirszk, Osaka, Peking, Rijád, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Teherán, Tel Aviv-Jaffa, Tokió, Újdelhi, Uszty-Ilimszk, Vlagyivosztok. Európa A földrész részei: Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa, KözépEurópa, Nyugat-Európa; Tájak: Alpok, Appenninek, Appennini-félsziget, Azori-szigetek, Balkán-félsziget, Balkánhegység, Balti-ősföld, Brit-szigetek, Ciprus, Dalmácia, Dinári-hegység, Etna, Finn-tóvidék, Francia-középhegység, Holland-mélyföld, Izland, Kárpátok, Kelet-európai-síkság, Kréta, Londoni-medence, Mont Blanc, Párizsi-medence, Pennine-hegység (Pennine), Pireneusi (Ibériai)félsziget, Pireneusok, Skandináv-félsziget, Skandináv-hegység, Szicília, Urál, Vezúv; Vízrajz: Adriai-tenger, Balti-tenger, Dnyeper, Don, Duna, Ebro, Elba, Északi-tenger, Feketetenger, Földközi-tenger, IJssel-tó, La Manche, Ladoga-tó, Pó, Rajna, Rhône, Szajna, Temze, Urál (folyó), Volga, Watt-tenger; Országok: Albánia, Anglia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Dánia, Egyesült Királyság, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szerbia, Ukrajna, Vatikán; Történelmi tájnevek: Burgenland (Őrvidék), Délvidék, Erdély, Felvidék; Kárpátalja; Vajdaság; Városok: Amszterdam, Antwerpen, Athén, Barcelona, Belgrád, Beregszász, Bilbao, Birmingham, Brüsszel, Chişinắu, Csernobil, Dnyepropetrovszk, Donyeck, Dublin, Dubrovnik, Eszék, Europoort, Fiume (Rijeka), Genova, Gibraltár, Glasgow, Göteborg, Hága, Helsinki, Kijev, Koppenhága, Lisszabon, London, Luxembourg, Lyon, Madrid, Manchester, Marseille, Milánó, Minszk, Moszkva,Munkács, Murmanszk, Nápoly, Nyizsnyij Novgorod, Odessza, Oslo, Párizs, Podgorica, Reykjavík, Róma, Rotterdam, Sevilla, Skopje, Split, Stockholm, Strasbourg, Szabadka, Szarajevó, Szentpétervár, Szófia, Theszaloníki, Tirana, Torino, Újvidék, Ungvár, Várna, Velence, Volgográd, Zágráb; Iparvidékek: Dél- és délkelet-angliai iparvidék, Donyec-medence, Északkelet-angliai iparvidék, Északnyugat-oroszországi (Szentpétervár környéki) iparvidék, Flandriai iparvidék, Karaganda, Közép-angliai iparvidék, Kuznyecki-medence, Lotaringia, Moszkva környéki (Központi) iparvidék, Olasz ipari háromszög, Randstad, Skót iparvidék, Uráli iparvidék, Volgai iparvidék. Közép-Európa

23 / 25

Földrajz

11-12.


Tájak: Bécsi-medence, Csallóköz, Cseh-medence, Déli-Kárpátok, Duna-delta, Erdélyiközéphegység, Erdélyi-medence, Északkeleti-Kárpátok, Északnyugati-Kárpátok, Germán-alföld, Grossglockner, Hargita, Kárpát-medence, Kárpát-medencevidék, Keleti-Alpok, Keleti-Kárpátok, Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Lengyel-tóhátság, Magas-Tátra, Morva-medence, Németközéphegység, Nyugati-Alpok, Román-alföld, Székelyföld, Szent Gotthárd-hágó, Szilézia, Szudéták, Vereckei-hágó; Vízrajz: Boden-tó, Duna–Majna–Rajna vízi út, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Odera, Olt, Szent Anna-tó, Vág, Visztula; Száva (lásd Magyarországnál is) Országok: Ausztria, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Németország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia; Városok: Arad, Beregszász, Bécs, Berlin, Bern, Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Bukarest, Constanţa, Dortmund, Drezda, Duisburg, Frankfurt, Galaţi, Gdańsk, Genf, Graz, Halle, Hamburg, Hannover, Kassa, Karlovy Vary, Katowice, Kolozsvár, Köln, Krakkó, Linz, Lipcse, Ljubljana, Łódź, Marosvásárhely, München, Mannheim, Nagyvárad, Ostrava, Ploieşti, Plzeň, Pozsony, Prága, Riga, Révkomárom, Rostock, Salzburg, Stuttgart, Szczecin, Székelyudvarhely, Tallin, Temesvár, Trieszt, Varsó, Vilnius, Zürich; Iparvidékek: Ruhr-vidék, Magyarország Nagytájak: Alföld, Dunántúli-domb- és hegyvidék (Dunántúli-dombság), Dunántúliközéphegység (Dunántúli-középhegyvidék), Északi-középhegység, Kisalföld, Nyugatmagyarországi-peremvidék (Nyugati-peremvidék); Egyéb tájak: Aggteleki-karszt, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baradlabarlang, Baranyai-dombság, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Budai-hegység, Bükk, Bükk-fennsík, Csepel-sziget, Cserehát, Cserhát, Dráva menti síkság (Dráva-mellék), Duna–Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúl, Dunazug-hegység, Gerecse, Győri-medence, Hajdúság, Hegyalja, Hortobágy, Írott-kő,Jászság, Kékes, Kiskunság, Körös–Maros köze, Kőszegi-hegység, Marcalmedence, Mátra, Mecsek,Mezőföld, Mohácsi-sziget, Móri-árok, Nagykunság, Nógrádi-medence, Nyírség, Őrség, Pesti-síkság, Pilis, Somogyi-dombság, Soproni-hegység, Szigetköz, Szekszárdidombság, Szentendrei-sziget, Tapolcai-medence, Tihanyi-félsziget, Tiszántúl, Tokaj–Eperjesihegység, Tolnai-dombság, Velencei-hegység, Vértes, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zalai-dombság, Zempléni-hegység; Vízrajz: Balaton, Bodrog, Dráva, Duna, Fertő, Hernád, Hévízi-tó, Ipoly, Kis-Balaton, Körös, Maros, Mura, Rába, Sajó, Sió, Szamos, Száva, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó, Tisza, Tisza-tó, Velencei-tó, Zagyva, Zala; Települések: Ajka, Algyő, Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Berente, Békéscsaba, Budapest, Bük, Cegléd, Debrecen, Dorog, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Harkány, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmezővásárhely, Hollókő, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kazincbarcika, Kecskemét, Keszthely, Komárom, Kőszeg, Komló, Lábatlan, Makó, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Orosháza, Ózd, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Salgótarján, Sárospatak, Siófok, Sopron, Százhalombatta, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Tihany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Veszprém, Visegrád, Visonta, Záhony, Zalaegerszeg, Zalakaros; Nemzeti parkok, világörökségek: Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, BükkiNemzeti Park, Duna–Dráva Nemzeti Park, Duna–Ipoly Nemzeti Park, Fertő–Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös–Maros Nemzeti Park, Őrségi NemzetiPark; Aggteleki- és Szlovák-karsztvidék, Budapest Andrássy út a Millenniumi földalattival, BudapestVárnegyed és a pesti Duna-part, Fertő tó, Hollókő, Hortobágy, Pannonhalmi apátság, Pécsiókeresztény sírkamrák, Tokaj-Hegyalja borvidéke; Megyék: Baranya megye, Bács-Kiskun megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Fejér megye, Győr-Moson-Sopron megye, Hajdú-Bihar megye, Heves megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye, So-

24 / 25


11-12.

Földrajz

mogy megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tolna megye, Vas megye, Veszprém megye, Zala megye; Régiók: Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak-Alföld régió, Észak-Magyarország régió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió, Nyugat-Dunántúl régió; Budapesti agglomeráció.

25 / 25

Érettségi előkészítő-középszint Földrajz

Recommend Documents