EREDMÉNYKOMMUNIKÁCIÓS KIADVÁNY „Melanin Koncentráló Hormon Receptor (MCH-R) Izgató Hatás Mezőgazdasági Kiaknázására Irányuló Kutatások. A Töméses Hizlalás Kiváltása Takarmányozással Májlibákon” AGR_PIAC_13-1-2013-0008
LIBAFOOD TECH Kft., Debreceni Egyetem
1
Az eredménykommunikációs kiadvány megjelenését a Magyar Kormány támogatta az AGR_PIAC_13-1-2013-0008 kódszámú, „Melanin Koncentráló Hormon Receptor (MCH-R) Izgató Hatás Mezőgazdasági Kiaknázására Irányuló Kutatások. A Töméses Hizlalás Kiváltása Takarmányozással Májlibákon” elnevezésű kiemelt projekt keretében. A kutatás fő fókusza a libamáj termelés állatetikai szempontok szerinti kifogástalansága, és a töméses hízlalás kiváltása takarmányozással.
A PROJEKT HÁTTERE A tudomány mai állása alapján a töméses módszeren kívül nincs más elfogadott technológia a hízott liba- és kacsamáj előállítására. A kutatási projekt célja, hogy kifejezetten növényi eredetű táplálék kiegészítők és az MCH-1 receptor segítségével máj- és testsúlygyarapodást vizsgáljon szárnyasokon. A projekt a Magyar Kormány támogatásával, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap finanszírozásával valósult meg 1.285.453.836 Ft támogatással, a LibaFood Tech Kft és a Debreceni Egyetem konzorciumában. A kutatás fő fókusza a magyar libamáj termelés állatetikai szempontok szerinti kifogástalansága, és a töméses hízlalás kiváltása takarmányozással. A kutatásban alkalmazott tudományos megközelítés lényege, hogy tömés helyett takarmány kiegészítő kerül alkalmazásra. Az alkalmazott takarmány kiegészítő feltételezéseink szerint szárnyasokban, elsősorban ludakban és kacsákban "máj típusú" elhízást eredményez. Ezáltal feleslegessé válhat a libák tömése, hiszen a napi takarmányozással is hasonló eredmény érhető el természetes módon. 2
CÉLOK Jelen pályázatban foglalt kutatási program célja a töméses hizlalás helyettesítése farmakológiailag aktív növényi részek takarmány összetevőként történő felhasználásával szárnyasokban. Legjobb tudomásunk szerint a töméses módszeren kívül nincs más elfogadott technológia a hízott liba- és kacsamáj előállítására, ezért célzott alapkutatásokat kívánnak végezni e célból. Ennek eredményeként állatetikai megfontolások alapján is támadhatatlan megoldás kínálkozhat a hízott libamáj ipari méretű előállítására. A kutatásaikban alkalmazott tudományos megközelítés lényege, hogy tömés helyett takarmány kiegészítőt alkalmaznak, mely melanin concentráló hormon (MCH) 1 receptor agonista hatású növényi részeket, természetes epesavat és farnesol olajat tartalmaz kukoricával és édes burgonyával (caiapo, batata) (vagy egyéb természetes hatóanyag) együttesen alkalmazva. Az alkalmazott takarmány kiegészítő feltételezéseink szerint alkalmas szárnyasokban, elsősorban ludakban és kacsákban "máj típusú" elhízás stimulálására. A projekt eredményeként új tudományos feltételezés kap kellő alátámasztást, ami arra vonatkozik, hogy az MCH-1 receptoron ható természetes anyagok alkalmazásával bármilyen gerinces élőlényben, de elsősorban szárnyasokban jelentős testsúlynövekedést lehet elérni. A másik elv, hogy a gastrointestinalis endocrinológiai meglévő ismeretek alapján, az epesav szekréció és a máj lipid metabolizmusának közvetlen befolyásolásával miként lehet az MCH-1 receptorhoz kötött testsúly gyarapodást máj dominanciájúvá tenni. Munkánk egyik fő célja volt, a MCHR1 antagonista, a 4-[(4-fluorobenzil)oxi]-1-[4-[2-(pirrolidin-1 3
il)etoxi]-fenil]piridin-2(1H)-one (FP-PEPP) molekula fluor-18 izotóppal történő jelzése.
Piacelemzés A hízott máj "foie gras" igen speciális termék, melyet túlnyomóan háziasított vízi szárnyasok (lúd, mulardkacsa) töméses hizlalásával állítanak elő. A termelés CIFOG adatok alapján mindössze néhány országra korlátozódik, melyek közül a világ hízott szárnyasmáj termelésének mintegy háromnegyedét adja Franciaország, kb. 10 százalékát Magyarország, melyet Bulgária 7%-kal követ, a maradék az összes többi. Korábban Izrael is jelentősnek számított hízott libamáj termelésben (2-3%), azonban állatvédelmi okokból ott a liba tömését hatóságilag betiltották.
Projekt eredményeinek hasznosítása A fentiek alapján látható, hogy a melanin koncentráló hormon izgató hatásának területén folytatott kutatási eredmények hozzájárulhatnak a májlibák és májkacsák töméses hízlalásának kiváltására, mely a magyar hízott máj világpiaci részesedésének megőrzéséhez, illetve a kutatási eredmény marketing jellegű publikálásával további piacnöveléshez járul hozzá. Mindezek által a kutatási eredményt hasznosító magyar baromfitenyésztők kára enyhül, helyzetük stabilizálódik, erősödik, mely összességében a magyar agrárgazdaság fellendülését idézi elő.
4
EREDMÉNYEK A melanin koncentráló hormon morfológiai meghatározása humán, rágcsáló és madár agyban A táplálékfelvétel központi idegrendszeri szabályozása humorális faktorok és idegi impulzusok által történik. A humorális rendszer meghatározó eleme a melanin koncentráló hormon (MCH). Az MCH receptorok (MCHR) két típusa ismert. Az MCHR1 nagyfokú homológiát mutat gerincesekben, míg az MCHR2 funkcionális formáját számos emlősállat nem expresszálja. Az MCH rendszert befolyásolni képes molekulák a humán gyógyászat (pl. elhízás és depresszió kezelésében) és az agrárágazat számára egyaránt előnyösek lehetnek. A gyógyszerek szervezetre kifejtett hatásának, megbízhatóságának teszteléséhez, elengedhetetlen az MCH és MCHR1 morfológiai meghatározása különböző fajokban. Az általunk standardizált immunhisztokémiai (az antigén ellen specifikus elsődleges antitestet alkalmazunk, melyhez biotinált másodlagos antitest képes kötődni, ezáltal láthatóvá tenni azt), immunfluoreszcens (a másodlagos antitest fény kibocsátására képes fluorofórral van jelölve, mely reakció fluoreszcens mikroszkóppal vizsgálható) és autoradiográfiás (radioaktív izotóppal jelölt receptorra specifikus ligand alkalmazása) módszerek jól használhatók a hormon és receptorának lokalizálására, szemi-kvantitatív azonosítására. A morfológiai tesztek segíthetik új és biztonságos hatóanyagok kifejlesztését az elhízás, illetve a depresszió kezelésében.
5
Görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.) a baromfi takarmányozásában A görögszéna (Trigonella foenum-graecum L.) a pillangósok családjába tartozik, eredeti termőhelye Indiában és Dél-Európában található. Latin neve a Faenum Greacum, mely elnevezés "görög széna"-t jelent. A növény 30-60 cm magasságúra nő, összetett levélzete hármas levelekből áll, a virág színe a fehértől a sárgáig terjed, a beérett hüvelytermése 3-15 cm hosszú, melyben 10-20 kisméretű zöldesbarna ehető szemtermés található. A szemek romboid alakúak és könnyen felismerhetőek a jellegzetes illatukról. A virágzás utáni 30-35. napon érik be a szemtermés. A beltartalmi vizsgálati eredmények szerint a szemtermés átlagos nyersfehérjetartalma 27%, nyersrosttartalma 1%, hamutartalma 4%, éterrel kivonható anyagok (zsírtartalma) 7,8% a szárazanyagban. Alkaloidjai közül legfontosabb a trigonellin, mely hatást gyakorol a sejtciklus szabályozására. A görögszéna az ipar számára potenciális diosgenin forrásnak számít, melynek élettani jelentősége, hogy több hormon prekurzora, melyek közé tartozik a progeszterin is. Manapság leginkább fűszernövényként találkozunk a görögszénamaggal, mely többségében Egyiptomból, Indiából és Marokkóból származik. Fűszerként olyan kedvező tulajdonságokkal hozzák összefüggésbe, mint vércukor- és koleszterinszint csökkentő hatás, antioxidáns kapacitás, illetve a gasztrointesztinális motilitás növelése. Ezek mellett a görögszénamagról ismert, hogy az étvágyszabályozásban meghatározó agyterületen, a hipotalamusz működésén keresztül hozzájárul az éhségérzet kialakulásához. A görögszénamag számos pozitív hatással bírhat a baromfi termékelőállítás során, melyek többek között a megnövekedett táplálékfelvétel, kedvezőbb szaporodásbiológiai és vágóhídi mutatók, az emésztőtraktusra gyakorolt pozitív hatás (a 6
vékonybél tápanyagfelszívó felületének növelése), illetve a pathogen mikrobák visszaszorítása (pozitív hatással bírhat a béltraktusban élő mikrobiom összetételére). Mindezen kedvező tulajdonságok mellett kiemelendő, hogy a javuló mutatók úgy érhetőek el, hogy takarmányozása sem a környezetre sem az állat egészségi állapotára nem jelent kockázatot. A görögszéna mag és diosgenin hatóanyagának anyagcserére gyakorolt hatásainak vizsgálata A görögszéna az ősidők óta használt gyógynövények közé tartozik, a gyógyszerkönyvekben jelenleg is hivatalos drogként szerepel. Számos biológiailag aktív hatóanyagot tartalmaz, például mézgát, aminosavakat, mikro- és makrotápanyagokat, vitaminokat. Keserűanyagai a szaponinok, melyeknek a görögszéna legtöbb élettani hatása tulajdonítható. Kísérletünkben a görögszéna mag és egyik szaponinjának, a diosgeninnek a hatását vizsgáltuk egészséges, illetve inzulin rezisztens patkányokon. Ez utóbbi állatmodellt zsírdús táp (high fat diet, HFD) és cukros víz krónikus adásával hoztuk létre. A 6 hetes kezelés alatt az állatok metabolikus paramétereit naponta mértük, vizsgáltuk a bélmotilitást, és az inzulinérzékenységet, melyet a kísérlet végén inzulin- és glükóz tolerancia teszttel, valamint hyperinzulinaemiás euglycaemiás glükóz clamp-el határoztuk meg. Összességében elmondható, hogy a görögszénával történő kezelés fokozta a zsír- és cukor dús étrend testsúlynövelő hatását, ezzel egyidejűleg a test zsírtartalmát is annak ellenére, hogy kalóriafogyasztásuk nem volt több a kontroll állatokhoz képest. A glükóz tolerancia jelentősen romlott, és az éhomi vércukor értékek is fölfelé mozdultak a 6. hét végére. A görögszéna tehát nem tudta ellensúlyozni a 7
civilizációs étrend negatív anyagcsere hatásait, sőt inkább felerősítette azokat. A görögszéna mag számos hatóanyaga közül a diosgenint önmagában is vizsgáltuk. Ennek hatása azonban nem korrelált a görögszéna mag előbb ismertetett élettani hatásaival, sőt, dózisfüggő hatást sem azonosítottunk. Konklúziónk, hogy a diosgenin önmagában nem okoz testsúly, illetve zsírgyarapodást, hanem minden bizonnyal a görögszéna mag többi hatóanyagával együtt, szinergista módon hat. Ugyanakkor megállapítottuk azt is, hogy a vizsgált anyagok nem befolyásolják a légzést és a szívműködést, tehát a görögszéna mag, illetve a diosgenin biztonságosan alkalmazható hatóanyagok a szív és érrendszeri mellékhatások tekintetében. Takarmányfejlesztés és üzemszerű tesztelés, valamint „laborkémiai vizsgálatok” tárgyában végzett kutatásifejlesztési tevékenység A szakmai munka fő célja olyan kiegészítő takarmány fejlesztése volt, mely melanin koncentráló hormon (MCH) 1 receptor agonista hatású növényi részeket (görögszénamag), természetes epesavat és farnesol olajat tartalmaz. A szakmai munka keretei között végzett etetési kísérletsorozat alatt arra a tudományos felvetésre kerestünk bizonyítást, miszerint a kiegészítő takarmány - MCH 1 receptoron keresztül ható természetes anyagai által - mérhető befolyással lehet a szárnyasok (elsősorban ludak és kacsák) produktivitására, a hepatikus zsírdepozícióra, a takarmányfelvételre és a testsúlyváltozásra. A fejlesztett kiegészítő takarmánnyal (Tosigros tömőpremix) komplettált kukorica – édesburgonya tartalmú tömőtáp termelésre gyakorolt 8
hatását, árutermelő üzemekben végzett nagylétszámú etetési kísérletek keretei között vizsgáltuk. A kísérleteket megelőzően szakirodalmi anyaggyűjtést végeztünk arra vonatkozóan, hogy a hízott liba- és kacsamáj előállítás során, milyen technológiák terjedtek el a hazai gyakorlatban. Az anyaggyűjtésben mind a tartástechnológiára, mind pedig annak eszköz és gépesítettségére vonatozóan is rögzítettünk információt. Az anyaggyűjtést a kísérletek tényleges kivitelezésének időszakában is folytattuk, így az etetési tesztek eredményei mellett részletesen rögzítettük a kísérleti helyszíneket biztosító árutermelő telepek tömési technológiáját, kiemelt figyelemmel a tömőmassza összetételére, a májhízlalás időszak hosszára, valamint a napi tömési sorok és tömőtáp mennyiségére. A fejlesztett kiegészítő takarmány állati teljesítményre és naturális mutatókra gyakorolt hatását, az árutermelő üzemek hagyományosnak tekinthető eljárásaival kezelt állatcsoportok mért értékeihez hasonlítva vizsgáltuk. A kísérletek alatt tesztelt állatcsoportok tartási körülményei azonosak voltak, és megegyeztek a magyarországi árutermelő telepek engedélyezett tartási körülményeivel. A májtípusú libákkal és kacsákkal végzett kísérletsorozat összegző eredményeként a testtömeg változást, a takarmányfelvételt és a májtömeget illetően nem detektáltunk számottevő eltérést a hagyományos kontroll állatcsoportok eredményeihez képest. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a hagyományos tömőtáppal önkéntes takarmányfelvétel mellett nyert értékek is közel azonosak voltak a kísérleti kiegészítő takarmánnyal etetett csoportok értékeivel. A kísérleti kiegészítő mérhető befolyással volt ugyanakkor a májak zsírsav összetételére. Az n-6 zsírsavakon belül az arachidonsav (C20:4 n-6) aránya kiemelkedő mennyiségű az összes zsírsav %-ban, az n-3 zsírsavak esetében pedig a DHA (dokózahexaénsav, C22:6) zsírsavra vonatkozóan 9
mértünk magasabb értékeket. Az itt regisztrált eredmény még a hagyományos tömőtáppal, önkéntes takarmányfelvétellel kezelt kísérleti csoportok értékeihez képest is kedvezőbbnek ítélhető. Melanin koncentráló hormon (MCH) tartalom meghatározása patkány szervekben radioimmunoassay (RIA) alkalmazásával A Debreceni Egyetem, Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetében egy specifikus radioimmunoassay (RIA) módszert fejlesztettünk ki a melanin koncentráló hormon (MCH) mérésére. Az MCH ellenes antiszérumot nyulak immunizálásával állítottuk elő. Az MCH 125I izotóppal történő jelölését jodogénes módszerrel végeztük, majd a mono-jódozott pep¬tidet fordított fázisú HPLC-vel különítettük el. Az MCH specifikus RIA módszerünk kimutatási határ koncentrációja: 0,2 fmol/ml. Az új RIA mód¬szer gyakorlati alkalmazásaként különböző patkány szervek MCH kon¬centrációját meghatároztuk. Magas MCH koncentrációkat detektál¬tunk a vékonybélben, a hasnyálmirigyben, a vesében, a májban, a légcsőben. A gyomor-bél traktus, valamint a perifériás szervek MCH tartalmának eloszlására vonatkozó eredményeink teljesen új irodalmi adatokat szolgáltattak. A bemutatott kísérleti eredményeink és tudományos ismereteink alapján feltételezzük, hogy az MCH, más biológiailag aktív peptidhez (szomatosztatin) hasonlóan a szervezetben kettős szereppel rendelkezik. Egyrészt idegi mediátor (neurotranszmitter) a központi idegrendszerben, másrészt étkezés hatására felszabaduló gasztrointesztinális keringő hormon is, amely fontos szerepet játszhat nemcsak a táplálékfelvétel szabályozásában, hanem az emésztés folyamatában is. Feltételezhetően hatással van olyan betegségek kialakulására, mint a kóros elhízás, vagy éppen a kóros soványság. Nagy érzé 10
kenységű és specifikus MCH RIA módszerünk klinikai alkalmazása (plazma MCH koncentráció meghatározás) új eredményekkel szolgálhat az elhízás folyamatának tanulmányozása során, és távlatokat nyithat akár még ismeretlen kórképek (pl. MCH termelő adenoma) megismerésében is. A görögszéna etetés hatása a redox-homeosztázisra Az élőlények környezeti adaptációs mechanizmusában kitüntetett szerepe van az antioxidáns védelmi rendszernek, amely a jelenlegi tudományos állásfoglalás szerint három eliminációs útvonallal valósul meg. Az első az ún. direkt enzimatikus rendszer, amely magába foglalja az oxigén központú, illetve a nitrogén központú szabadgyökök semlegesítését. Második szakaszban a kismolekulájú antioxidáns típusú vegyületek detoxifikációs, illetve regenerációs reakciói tartoznak. A védelmi rendszer harmadik fázisa akkor lép működésbe, ha a károsodás már megtörtént, és ezen rendszereket (fehérje, DNS) a chaperonok, illetve DNS-repair enzimek javítják, valamint eltávolítják a szervezetből. Jelen dolgozatban a stressz hatására bekövetkező prooxidánsantioxidáns egyensúly helyreállításának folyamatát kívánjuk bemutatni a görögszéna mag etetés hatására. A görögszéna magja az Európai Gyógyszerkönyvekben hivatalos drog. Közvetlen feldolgozásával számos szabadalmaztatott gyógyszer készül. Értékes, biológiailag aktív hatóanyagait feltáró kutatások különösen az alábbi kémiai összetevőire, azok fiziológiai hatására hívják fel a figyelmünket: o 40-45% mézga (galaktomannánok), o 30% fehérje (különösen gazdag lizin (345mg/g) és triptofán aminosavakban) 11
o 8% olaj (trigonellin, kolin, gentianin és karpin alkaloidot, luteolin, orientin, quercetin, vitexin és izovitexin flavonoidokat tartalmaz). Makro– és mikroelemekben, A-, B-, C- és D-vitaminokban gazdag. Különösen a szerves vas, szelén és szilícium élettani hatását tartják fontosnak. Szteroid szapogeninek közül a diosgenin, yamogenin, tigogenin és neotigogenin fordul elő, mintegy 0,8 -1 %-ban. Ez utóbbi vegyületek a szervezet hormonszabályozásban játszanak jelentős szerepet. Magjának és a különböző eljárásokkal a magból készített kivonatainak legfontosabb hatástani területei: gyulladáscsökkentő, nemi hormonokat szabályozó, tejelválasztást fokozó, antidiabetikus, koleszterint csökkentő, étvágyjavító, érelmeszesedést gátló. Melanin Koncentráló Hormon Receptor (MCH-R1) expressziójának in vivo vizsgálata Pozitron Emissziós Tomográffal patkányokban Az MCH tartalmú sejttestek emlősállatokban alapvetően a lateralis hypothalamus területén (tuberális hypothalamus, zona/subzona incerta) találhatóak. Tekintettel arra, hogy az MCH-R1 receptor étvágyat fokozó, illetve testsúlynövelő hatása valamennyi gerincesre általános érvényűnek tűnik, a testsúly növelés elérésére az MCH-R1 receptor stimulációt patkányokban is alkalmas mechanizmusnak gondoljuk. A multimodalitású képalkotó technikákkal (PET, SPECT, CT, MRI) az élő szervezetek, szövetek fiziológiás és patológiás biokémiai folyamatait, valamint azok anatómiai lokalizációját tanulmányozhatjuk non-invazív módon. A nyert képi információ alapkutatási, alkalmazott kutatási, valamint orvosi diagnosztikai ismereteket nyújt. A kutatási témakör a 12
biológiai és élettani folyamatok in vivo vizsgálata izotópos technikákkal, amely felöleli az alapkutatások, receptor kutatások, daganatkutatások, anyagcsere-folyamatok vizsgálata, gyógyszerek hatásmechanizmusának megismerése, stb. és alkalmazott kutatások széles skáláját. Kísérleteink során agyi, valamint perifériás MCH-R1 receptorok jelenlétét vizsgáltuk patkányokon 18F-jelölt FB-PEPP (4-[(4-fluorobenzyl)oxy]-1-[4-[2(pyrrolidin-1-yl)ethoxy]-phenyl]pyridin-2(1H)-one), valamint 68Ga jelölt NODAGA-MCH1a MCH-R1 receptor specifikus kísérleti molekulákkal kisállat PET képalkotással. A F-18 radionukliddal jelzett [18F]FB-PEPP alkalmas radiotracer az agyi és perifériás MCH-R1 receptor-expresszió PET leképezéssel történő kvalitatív és kvantitatív kimutatására, illetve a későbbiekben kezelés hatására kialakuló receptor-expresszió változásainak követésére. Fluor-18 izotóppal jelzett potens melanin koncentráló hormon receptror1 antagonista ligandum, [18F]FP-PEPP radioszintézise PET vizsgálatok céljára Az MCH receptoroknak két altípusa közül az MCHR1 működését gátló antagonistákra általánosan jellemző, hogy csökkentik a testsúlyt és a tápfelvételt. Emiatt és más patológiás folyamatokban játszott szerepük miatt az innovatív gyógyszer gyártók látóterébe is bekerültek. Több áttekintő cikk számos molekuláról, mint MCHR1–t célzó gyógyszerjelöltekről számol be. Haga és munkatársai írták le először a 4-[(4-fluorobenzil)oxi]-1-[4-[2(pirrolidin-1-il)etoxi]-fenil]piridin-2(1H)-one (FP-PEPP) molekulát, amely jó affinitással és szelektíven kötődik a MCHR1-hez (IC50=5,6 nmol), és sikeresen áthatol a véragy gáton is. 13
Munkánk célja ennek a molekulának a fluor-18 izotóppal történő jelzése, ezáltal egy olyan radio-diagnosztikum létrehozása volt, amely lehetőséget ad az agyi és perifériális MCH-1 típusú receptorok, illetve a rájuk ható gyógyszerek tanulmányozására. A két óra hosszúságú, több lépéses szintézis bomláskorrigált hozama 20±10 % volt, ami egy-egy alkalommal 100-3000 MBq aktivitású [18F]FBPEPP-t eredményezett. A termék radiokémiai tisztasága <95%, moláris aktivitása a szintézis végére számolva 112± 104 GBq/μmol volt. A [18F]FB-PEPP segítségével az MHCR1 működésének módosítására szolgáló molekulák preklinikai vagy klinikai tesztjének lehetőségét teremtettük meg. A molekulát fizikai és kémiai tulajdonságai alkalmassá teszik a vér-agy gáton való áthatolásra, így az használható agyi receptorok leképzésére is.
FELHASZNÁLT IRODALOM A Meister, Anderson ME: Glutathione. Ann Rev Biochem 52: 711-760, 1983.) Abdel-Rahman, H., Fathallah, S., Helal, A., Nafeaa, A. A. Zahran, I. S. (2014) Effect of turmeric (Curcumalonga), fenugreek (Trigonella foenum-graecum L.) and/or bioflavonoid supplementationt in the broiler chicks diet and drinking water on the growth performance and intestinal morphometeric parameters. Global Vet. 12. 627635. Adil, S., Qureshi, S. Pattoo, R. (2015) A Review on Positive Effects of Fenugreek as Feed Additive in Poultry Production. Int. J. Poult. Sci. 14, 664. Alloui, N., AKSA, S., Alloui, M. Ibrir, F. (2011) Utilization of fenugreek (Trigonella foenumgraecum) as growth promoter for broiler chickens. Mortality. 68. 0.94. Blundell J, Halford J, King N, et al. The Regulation of Food Intake in Humans. Endotext. 2000;(1).
14
DeFronzo, R.A., J.D. Tobin, and R. Andres, 1979: Glucose clamp technique: a method for quantifying insulin secretion and resistance. Am J Physiol. 237(3): p. E214-23. Duthie, D.: Vitamin E (Tocopherols). In: Garrow J. S. – James W. P. T. (eds.): Human Nutrition and Dietics. Fat soluble vitamins. 9th ed. Churchill Livingstone, Longman Group. New York, 1996. 224−231. th
Evans, W. C. (2009) Trease and Evans' pharmacognosy (16 ed, 308-309). London, UK Gong, J., K. Fang, H. Dong, D. Wang, M. Hu, and F. Lu, 2016: Effect of Fenugreek on Hyperglycaemia and Hyperlipidemia in Diabetes and Prediabetes: a Meta-analysis. J Ethnopharmacol. Halliwel B: Reactive oxygen species in living systems: Source, biochemistry and role in human disease. Am J Med 91:14-30, 1991 Hervieu G. Melanin-concentrating hormone functions in the nervous system: food intake and stress. Expert Opin Ther Targets. 2003;7(October):495-511. Máté G, Kertész I, Enyedi KN, Mező G, Angyal J, Vasas N, Kis A, Szabó É, Emri M, Bíró T, Galuska L, Trencsényi G. In vivo imaging of Aminopeptidase N (CD13) receptors in experimental renal tumors using the novel radiotracer (68)Ga-NOTA-c(NGR). Eur J Pharm Sci. 2015 Mar 10;69:61-71. Niki E, Saito T, Kamiya Y. The role of vitamin C as an antioxidant. Chemistry letters : 631632, 1983. Qureshi, S., Banday, M., Adil, S., Shakeel, I. Munshi, Z. (2015) Effect of dandelion leaves and fenugreek seeds with or without enzyme addition on performance and blood biochemistry of broiler chicken, and evaluation of their in vitro antibacterial activity. Indian J. Anim. Sci. 85. 1248-1254. Viale A, Zhixing Y, Breton C, et al. The melanin-concentrating hormone gene in human: flanking region analysis, fine chromosome mapping, and tissue-specific expression. Mol Brain Res. 1997;46(1-2):243-255. Tan CP, Sano H, Iwaasa H, et al. Melanin-concentrating hormone receptor subtypes 1 and 2: species-specific gene expression. Genomics. 2002;79(6):785-792. Trencsényi G, Barna SK, Garai I. Hibrid képalkotás: klinikai evidenciák, lehetőségek [Hybrid imaging: clinical evidence, opportunities]. Orv Hetil. 2015 Dec;156(52):2110-5. doi: 10.1556/650.2015.30324. Hungarian. Összefoglaló közlemény/Review article
15
LIBAFOOD TECH Kft. Telephely: 4032 Debrecen, Nagyerdei körút 98. Debreceni Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet Levelezési cím: 4012 Debrecen, Pf. 62. Email:
[email protected] 16
