EREDAitNYEK Es LETIETOStGEIC A GTEPGAZDALKOrPr-Sladtri Vthiczeffy Itnre
velemenyilnk. A lege16n51, annok az ililattart5sban betaltOtt szereper0 v(ittozato E leis tanultnny nehany eredmenyre es tehetosegre hivja fel fil.7,ye;tnet, amelyek
•
biztossi tehetik a legelleteses 5flattortrist, Bevezetes A FOid 3,2 ttiilli rd ha gyepe nagyobh mint a sz$nto es sivatag egvtitt (1,4 + 1,6 vaiO fnilifeirci ha), ezert napjainkban i5 meghatiroth az ernberisegnek - eleneret es egyeda eitht,is5ban: a vad kerf5dz6knek - es sok mh's
allatraj (maddr, apn5 takann5nyforrIst jelerit. A legelo 6llatok kozott sok rigcsAIO, rovar ens neluiny ragadoz6) el, amelyek navenyzettel eg3-litt jelentik az kiegyens61yozott egyseget. A vilAg szatvasynatha-noln5nya 1985-t51 1992-ig 2 %-al nott, nilunk 23 %--al csakkent. Nt5tt a vilig ft.:11511=5Iva is, a mienk 660 czcr darabbal kevesebh left. Ezi.tk utin tenneszetes, bogy amig a vi#ag liCistermelese 19 qfp-al tt5bb, addig plunk 13 %-al itevesebb (KSH: Mez6gazdaseigi zsebkonrit 1992). LegeI5 mint takaangnY gyepet tekintik Sokan osznyzunk tab!, ides szakember velemenyevei, akik k6rradzerk tOjes ertekg takantiftny6nak (berg 1960, Pronczuk 1967, Andreev 1971, ,F.-, 4*.an VA5 ‘C.trkmilk‘; igal, 'Env\ 0. Inv.r 1.971, Sped(12 gyep a sz5nt6f51(11 rniveMsre aikahriation talajon is gazdas4gosor terern, mert egyilittai talajjavito is (Klapp 1857, 1971, Vinczefly 1966, 1971). A termeszeies gyePet a r6gebbi szakembereink kivAkinak tartott6k. Bahis (1976) vetemnye pI.1 1 6, teti szeren kivi hasv -t61t takarmfinynemilek pr5trakartn6nylelelznek mondanak s azok ertaze es becse a tet1 szenfil -toz viszonyitva fillopittatik megN. Tonnay (1900) neves illattenynt'd szerint t htizi fillatok tenneszetes trtozkockisi helye a legeI6. A icicle] I!.Anti etrogultsiggal nem
v5. olliat6 f•ensch (0901) velemenye is: iLegeitetes neqtal ..-.2geszsegcs es nornOlis 60
testAkatil szarvasmarha netts nevelhetom. Reti Janos (1911) meggOzcidessel yanotta, hogy: ",..tehit a legelok es a retek tartott5k rennt az Illatallornanyt". Ke5c11 1) Fiber (1929/1930) kesertien jegyzI [neg. "Az ember kapzsis5ga sokszor meggondolatlanul a termeszett6I predesztinalt retek
e5 iegelok feltbreset61 seat
riadt visszaP
A regi nepeknel a legeli5 meghat5rozO volt, Mk ezele5tt kozel 5 ezer 'ewe! Babilonban a ki51)e vesetett !egf61 -)1) tOuvenyek kozOtt volt a legela hasznilat5ra vonatkozo is. Az 6kori nepek kozott gyakran a legela es az iniatt robban ki a harc. Nagyra ertekeltek a jo legel5r, melt ott fejladtek a legjohh, legedzettel)11 (Amok Monier 1923).
Oseink itteni Ietelepedesenek dont6 oka a kivil6 legel6k hc5sege,
az Allattartak
52An-i5ra lenyeges volt (Vinczeffy 1993/3). Ogy Iatszik, bogy a X1X. szizad vegere
nagyon meggyengtilt az ok i amety miatt eiseink itt telepecitek le, kalijnben FAber emWett keserfi megiegyzese elmaradt voInn.
A pasztorok szerepe
HonioglalAs lain a RdoEminyozhato
leget6ket
eleinte kirilyi adom5nykent kaptik. Az
legefok fog-yisival szazadt6I)
ttiloidon
helyett
csnk
legeltetesi jogot kaptak, anti jelent6sen noveite azok erteket. A legeldk tenyleges
oral a pisztorok voltak, akik nagyszertien ertettek az allatokhoz es a legelteteses illattartzis minder/ reszleteliez. Elegedettek voltak a tulajdonosok az allataikat eitzd, gyOgyit6, kezer6 p5sztorok munk5j5val. '1"trcltak
,
hogy a p5sztorok megbecstilesre
erdemes emberek, akik a gondosigtikkal es szakertelmakkel sok k5rt ellOrithatnnk, amivel nbvelik a gazd5k hasznAlt. A pftsztorok hozzAertese es illatszeretete meghatirorta az 51tattnrtis joveclelmethseget, Ezert az illattartak egyetertettek a ptisztorok
fillathon, \fogy termenyben rottak le),
Tudtak, hogy a p5sztorkocils sok is felek5s mtink6val j5r, de a gazcliik sz5rn5ra 611nuThernlny ege:szsege es
51Intaikat a la
gyataprAisa
az
volt a fontos, Ezi'71 -t s•zivesen nclt5k
pisztorok keze nli.
Mivel a pasztorszillasokon a fut6 szabari leg6nyek, szegenylegenyek es betykok megertesre es vedelenire Ofiltak, a hivatalok eleinte nehezteltek, kes6111) kirogisollrak. Arnikor
kunlc-Inhanc esnt5r075sIlan a
61
risztorok Aelerrimel es
felvilrtgosltrisokkaI Littak el a kunIcokat, megbizhatatlannak minositettek a regi pisztorokat es meg a swat tulajclon6 Allatokkal vala kereskedest is megtiltotta. A fentiek rniatt a XIX. sz5zad erejeteil egyre tbbl) szatracln, onfdt±: pkisztor, sok pitsztornemzettsegbr51 szarmazo kival6 szakernber szakm5pirrik 1-bbahagyas5ra kenyszerlilt (Vinczeify 1993/3). lielyettOk az Allatoklio7, a legeltetes fog5sailioz nem erto embevek Egyidepteg felgyorsult a lcgiobli legen snintova alakittisa, aminek ki5vetkeztel3en rohamosan csokkent a legelol-c itrulete. A legelei kafterjessege
Eleinte a leggyenObb gyepeket tbrrek, Id sz6ntonnk, min a io legel6 kellett a
josziignak, eialsorban a nreginclui6 mezei munkfit v6gz6 lovaknak. A XIS, szfizadot a gyeptoresek jellemeztek. A gabon5nak es az, ipari neFvenyek ar5nak idoleges emelese iclokbzben a legeltetes a a gyeptbresek veteikedesebez vezetett, amely vegnI is az ipari novenyek javka clerk e!. Arra senki seal gondoit, bogy kesdibb az ipar ply mertekben csokkenti az 5tveteli ftrakat, ainely rteit nern gozdas5gos a termaknek; (igy hmetlodtek a gazclasftgi pangfisok, ainelyek rnindig az alap5rtit termeleiket siljtotta). Kozben letrejott 1894-ben a legel6kerdessei behataan foglalkoz6 rrez6rencleszeti torveny, anief51 -61 Plukovich (1928-ban) megfillapitotta, hog). (-4 yan torvenye
egyetlen ki if l i allatttrralc sincs mint a ni X11. torvenycikkiink. e:illitett torveny minclen jos6ga es szakszenIsege ellene're megvalOsitatlan marldt. A vAloszinli okok koziil kett5 figyelmet erdemell 1. A regi pfisztor csalL11361 sz:Irmaz6 csikasok i guly6sok, juMszok es kaniszok nagyon f61 veg,eztek a munldjukat, melt az volt a me3ter..C!r4i•tk; apftri51 aura sz6Iltak az ismeretek, De, amikor a regi p5sztorciot a sorozatos zaklatfisokkaI elaztek a szakmatol, a 1iely6kbe rmberek nem 6rtettek sem az fillatokhoz, sem kezelesiikhoz; a munldjuk minclossze az fillatok Ides hchnit5s51)61f;Ift. 2. I-IiAny7oit a p5sztoriskola, nhol megs7ere7ltenek volna a szElks4.ges tudnivalokra. firdekf!s Inaction eppen oiukovich (1928) jelez:e, !Ina Miii5bzin
niezi5gazda.s6g s z ti 1 e t 65 enek egyetlen biztos alai.* a tuda's volt, 11ollarirlittl to az fillam csak a szakk'pzetleknek ad f5Iclet (polder° s hozzi intI616 te-31(et. N5lunk egy-egy csordftban 250-500 all of ;s volt es a
kezelr!sokhoz semmi tudasra nem volt ,szfiks6g (az6ta semi). 62
Ezekh5l megfillapfthato, hog y a legeli5 valOban csak kiilterjes resze volt (es ma is az) a mezalgazdasignak. A nehAny evvel korahbi ercl6t6rveny azert volt hat'ilyos, mert annak jai kepzett tanArokkal rendelkez6 relseifokil tanintezete voh, arnely kesobb egyetemme fejl&lOtt, ahol gondoskocitak a szakmal isrneretek itadisAral. A rentiek miatt hasznos Horn (1992) veideinnye, melt' legelc5gazdAtkodlson a lap(116 elelmiszerterrnetesben erdekelt szakteruletek egytittrnOkodesere vonatkozik, Ido•sze rci a Natal lege16gazdMkodis 6jragondokisa, inert a legnagyobb biologiai ertekrt elelmiszer nyerhet5 legeltetessel (Horn, 1993). Celszeril osszekotni legei6javit5st az .illattenyesztes fejlesztestcvel, ahogy azt t6bli szakember javasolja (piukovich 1928, Pronczuk 1967. sth) A GYEP ES A KORNYEZIT KA1'CSOLATA1
A gyep, (a legelei e5 a re° egyike a Fold legc5sihh ter(iletenek. Keletkezesere51 hogy tuna a termeszet horta !egioljeblr) elkepzeleseinIc yam)* de k etsegtelen, letre A legelok navenyzete es az azt fogyaszto 61Iatok ti rnege tevekeny osszehangban voltak kezdet16I egynirissal is, a kornyezettel is. kiv5ncsisiiga a legeii5k i01)13 plisztui.iAhoz vezetett. A kerd65ek
niegistnerseitez,
Az
ember
kapzsisfiga azok fokozatos wizrlisa meg alihoz), csik
eidernilk szerinti re.szleteze,5
netn torekedhet teljessegre (az ismereteink sincsenek fontosahhak emlitesere vAllalkozhatunk.
GyepokolOgiai eredmenyek es ieltetOsgek
Minden it ezi5gazAlas-Sgi termeles az fillantloan v-Altozo kornyezethen zajlik. A termeszeti tenyez6k nagyreszt Riggetlenek az ember hatisit61. Ezek egy resze gyorsan veiltozik (pl. az eghailat), masik reszenek a viiltozisa nem erzekelhet6 tenneles id6szniaban. A termeszeti tenyez5ket filgget!en vfiltozarknak tekintjok Bunting (19-68) nyotna- n, mig a mez6glIzchtOgf tennele-st fuggy viihozonak earciak. A termeszeti tknyezi5k kOz61 egyesek eli-segitik a tennelest, )nnok Iirttriiltatj0c. A terrnelesi mOclok feladata a kedvezo adottsfigok kihaszmil5sa, a kedvezotlenek megsziintetese, vagy hat5suk csokkentese (Vinczeffy 1972). Hasznos a fontosabb terrneszeti tenyezok batisainak isrnerete, inert az azokra epCtl6 tennetesi megold5sok ereclmenyesebbek,
63
Foldmjzi fekIlb A termeszetes eldkornyezet es a mez6gazdasigf termeirti szempontin Illandonak tel dornborzat
a fbrcirajzi k6rOk,
tengerszintNetti magiss5g,
n lejt'es iriinya es m6r -teke.
FOldrajki icordie A sthiess€gi 6s hosszCistigi Icarbk (lcoordiroullo adj5k Ineg 135rmc4 tertilet poet' hclyet A rnkibri, egy(Ittal le!zik a terilletegys6gre jut() napencrgia mennyis'eg (L3udykr 4968). A n f)S k g6 17.5 kigyanis folcirajzi ktin5k szerint iiathrozza meg novenyek te rr neleset, amely alop!a n2 itratviOg Oplfdkoz551nak. Fentiek ininden terepkiser let feldrajzi kOreit meg ken adnunk; azok n6lkia?
6rtaellie
pontosan a klserlet (Vinczeffy 1973). A novenyzet eszaki hat6r? a 8 13 , deli int5ra 68° (Kappen 1283). ThrigeFslthit feletti magissig (r.s. fin)
tszfm, Az iltalzin< Els6sorba n a napenergia veiltozisa mutt jelerit6s me011apitiisak szerint ugyanis 200 meterenWt 1 °Cal cs5kken a iti5rnersekb (liisd meg spedding 1978, Gospodfirczyk et at 198.i, illet -ve reszletesebbe Vinczeffy 1981, 1985). A tengerszint fefetti mJgass6g a ria5!6. --leges videkeke (filtalaban az 50. szelessegi korig) eleinte csal4kenti a It(516655ieg merteket, ara kedvezr5 a csmDadaszegeny videkeken, kesi5bb ervenye5iiI a magasab reszeken a tfl - ivesrsejkkentr5 hatzisa. A tengt.:CSZint setint 161. etkiltanutnek tectl.i.steLes t-t6t.rOtilt,s0.(vinL (%s.tvit. -Oa Rabotnov 1969,. Anghel-Co 1980, Barbulescu-Co; 1987, stl -,), A term6szetes gyepe
igen nagy magassAban is megtatiiiiatok; az illet5 szelessegi korok szerinti tszfm meghatirozo. AZ EgyenlItonel 5000 m. magassAg jelenti tcrnlf.-;?.7tes veget5ci hatAnit (meet ott kezdadik a lt6hat6r), mig a pottisok fele haladva ere csokken novenyzet ternieshatfira, vegul az eszaki felp5m1/ 83. szelcssegi korenel 0 tszfrn-n mrar ti egszfinik a novenyi Met_
A killonhoz6 tszfin-u gyepek termeskliete.isege fligg a szeie3s6gi k6rtc.31 es
klimatikus viszonyol(161 is. Franciaotsztighan pl. 430 in-es ::37f"ni-r-ii 124 t/lia sz.a 64
of ertek el (Caputa es Charles 1978), mig Sz!ovepaiban 460 m-en 8,25 tilla sz.a, terrnett (Korosec 1976). Legkife)ezettebb Rabotnov (1969) adatsora, amely szerint azonos szelessegi kornel 800 m-en 12 t, 1000 rn-en 8 t, 1400 rn-en 4-5 t, 1600 nn-en 3 t es 2000 m tszfrn-nai 2 t/ha sz.a. terem Atlagosan, Niederrnaier - Co (1964) 500 m-es tszfrn-nit 5 t/ha, 1000 rn-en 3
1250 m-en 2,05, 1750 in-en 1,6 es
2000 in-en 1,02 tonnfts hektironkenti szirazanyagot ert el. Ugyanakdkor Himatala oldatln 3700 m magass5gban 2 tiha szena (=1,72 t/ha sz.a,) terrnesrol sz5rnolt he a kinai nemzetkozi gyepgazdiilkod5si tanicskozison a nepali Pariyar (1993). jugoszliiviliban Dordevics es Mipltivic (1967) 1640 m-es tszfm-1i szt5rfaves (1\iardus stricta) gyepen, arnelynek az eredeti termese 1,03 t,/ha sz.a. volt, vetesseI es miltrigydzlssal 10,36 t/ha sz.a.-ot 511apitott meg, Tekintettel ma's iroda1mi aclatokra es a sajat kiserieti es Etzemi eredmenyeinkre, Gizokat sz5rnitAsokkal kiegeszitve), a n6venyzet lehetseges
evi
szArazanyagtermesere vonatkoz6 anyagot 5tlitottunk ossze (Vinczeffy 1974, 1985, 1991). A tajekortato szelessegi kbrOk es tszfrn szerint jelzi a veget:166 lehetseges tenneset sz.a. t/ha-ban, a napenergia 10 %-os kitraszn515sAval, atni Debrecen hat5r5bin 46,2 t/ha sz.a.-ot jelent. El b51 kiserletUeg 40,5 Om sz.a,-ot megva 1 ositottun k ontoz ki I, Domborzat, kites A vil6g gyepeinek rtagy r6sze lejt6s, FiazAnkban a gyepek fel siknak tekinthet6, inert nern nagyobb a ceivese. Ezzel szernben 15-25%-os lejtesti a gyepek 33%-a (360 ezer ha) es tovlibbi 80 ezer ha 25%-mi1 meredekebb, A hegyvicleki legei6gazclAtkothis sajzitos mOclozatal Teem ismertek es nzokat sikerret
5bb orsz5gban kulOn szakkOnyvben talAlhatok a hegyvideki legelc5gazdalkodfis tudnivat6i; nilunk pl. 131r6 (1911) kOnyve foglatja ossze a !ejti5s gyepeknel hasznos ismereteket, alkalmazzik.
A leit5s gyepeknel a kitettseg (a kites irAnya) is fontos. Ugyanis kb. az 50, szelessegi korig a h6merseklet van foloslegben kontinent5lis eghajlatnAl mig egyre eszakabbra a hohi6ny mind kifejezettehb. A le!t6s azonos mertekenel a keleti kitettsega kedvez6bb a h6fOtosieges teruletekien, inert az eiszakai tehidIes wan nern melegszik olyan gyorsan. Mire a levego kellalen fetmelegszitc, addigra a nap 65
• Nyugat fele tart, alto! a talaj mk el6re feltnelegedett. Evert a nyttati, delnyugati lejt6k termese kisebb, mint a keleti, vagy clelkeleti Iejtdke (Niedermaler-Slusanschi 1964 nyom5n), egyhen a deli IOC) tnelegebb es sz5razabb. A beltartalornban is tapasztalhat6 valtozAs, inert deli fekvesben atlag 9%-al kevesebb a: N,P,K,Ca,Zn,Na, ezzel szemben 6%-al tobb a nyersrost es 19 -ti; a lignin (Benett 1984), 1-1azzinkban Liel7mann -Co (1992) es Szfics-Co (1992) szthnolrak be figyetemre melto s gazdasiigos tertnesekr6/ a 14-20%-os lejtesei gyepen. A kitettsegre vonatkoz6an is vannak hazai aclatok: a 8-20%-os lejtesG gyep deli ;ctojen 12,5%-al nagyobil vott elstl navetlek az evi ternYesben, mint ax eszaltin. Ezzel szemben a harinadik nbvedek az eszakin volt 6,5%-al nagyobb, taint a crelin, lehet6v6 teve a teljeSebb oszi legeltetest (Kasza, 1983). Feiulvetc:!ses javit i- ls es szakszerit tnOtr5gy5zassal az 1,2-1,6 tiha sz.a. ternieslt gyep 7,5-10 *atlas lett, b"Ar az &so vben csak 5-7 t volt a ter:Wes (Nagy 1992). Mas vizsgAlattal megillapitott5k ribvedek.ek arinvax €spedig: 1-34,9%, 11=29,8%, 111---26,4V0 es 1V-8,9% (Kertesz 1992). ,
Mivel a gyep 40%-os leitesig is megmaradt, es netn volt sziimotte, -5 az erozio szakszerCi legelteles mellett tneg511apIthattuk, bogy a leitdis szk)tt5k gyepesitese megolXis lehet. Az erre bc5Ilitott kfstrlet (1lorsod mc-gye Edeleny hat5rtiban) uvancsak ezt igazolta. ?viegfigyeleseink szerint a 1015 1%-a gyep termes€t 1,6-2,0%-al csakkenti, atni kevesebb a s7AntOft,IdinM, men oi.'t 1% letr5 2,4-2.7%-os csokkenest jelent (KaTnara's 1966). - Domborzathoz 18-Jai-rote term6sczerkezei
(Javaslat) A kutatisi ereclmenyeink es a nemzetkOzi szakirodalom jelzesel alaprin 1977-ben javaMatot dolgortunk ki a 15%-nil nagyobb lejtes6 szfintok gyepes10:5ere (180 ezer hektk) es a 10%-nfil kiselth lejtesei gyepekb61 520 ezer ha fokrmItos szant6v61 alakiia•ska. A gyepeket ek3bb altalajlazit6sos felolvetessel tnegjaviliuk. hogy a saj5t mecklo taNukat tegy6k szetkezetess6, hogy sziintofoldi zntiv .elt-lisre tartosan alkalmas legyen. Ezt a javaslatot 1977-ben megismeteltiik aids otszagos inteztneny igenyere es azota evente cikkekben, tanulminyokban, el5athisokban reszletezziik.. 13fir sor hegyvideki gazdasf/g megkezdte javaslatunk megvalOsitAsiit, 1 ,,Vezmenyesen 6
a kerdessel nem fogla!kortak. Ezert a domborzathoz igazitott tennelesi szerkezet csak szOrvfinyosan valasult meg (Vinczeffy 1977, 1985). Nertiny szakirodahni adat a javaslat alAt5maszt4sAra, lx -ir els6rohan az uzeini megvalositisaink voltak meggy6z6k azok reszre, akik kbvettek; A 40-50% - os eszaki lejtesti erodilt gyepet rendbe tettek es a 0,17 t bektkonkenti sz.a. termsil kontrollai szemben 20 tilia sz.a.-ot igazoltak (Dumitrescu-Co 1961). Erod.ilt szAntOkat fs gyepesitettek. AZ erazio eldolgozasa miatt helyenkent /neghalacita a lejtes a 30%-ot is, de sellol nem volt keveseN) 14 %-nAl (az itlig 22%). A 1-inttacirtios fOkeverekkel letesitett gyep nag,yon sz6pen motatott 1967 - ben egy nemzetkozi gyepgazdalkodis szemlejen (Grineanu 1967). japtinban tapasztaItftk, bogy a iejt5s sfanto gyepesitese sfIceresebb volt a hegyolcIali clelutini
6myaos reszen (Yamane es Sato 1964). Ngatunga es Tsai (1984) a 19%-os 6tiag lejtesCi sz:inton a effofy5st gyepesites utin - 15%-ra 0,4%-ra csOkkentettek. Egyseges a szakemberek vetemenye, bogy a megvaltortathatatlan termeszeti viszonyokboz igazitott tennelesi szerkezet biztonsagos, szakszerti es tartosan gazdasfigos. Erre utal Horisne dolgozata is (1985) jeiezve a minimiilisan 15-20%-os terrnektbbbletet - kevesebb keltseggel es az erazio kiiktatAs5val, HozAnkban 19791980-ban reszletes agrolikologiai felmeres volt, amelylien mi is resit vetttink. Jo volna, ha az a nagy ertek, amely ti5bb mint 400 szakemher kozremrikodesevel kazkinccse
valnek
a
megvalositis reven,
fejlesztve
egesz
mezi5gazdas(igunkat, ezen heir]] a legeiteteses 511attortist.
Eghafiati acionxigok Mar emlitettuk, bogy a nap sugArzisi energi5ja adja rneg a novenyi vegetacio
kereteit es ez szelessegi korok szerint elten5. Kozistnert a viz szerepe is, mert ane!kiii nincs elet. a ii5merseklet
es a viz ly,-Osa a noveny re116(lesere,
termesmennyiseg6re sok vakembert loglalkortat, ugyanis megfelefr5 efjArissai, szeimirissal erore jelezhet6 a vfirliatO
67
Hoinerselde4 ccopadek TObben rnegillapitottik a homerseklet hat6sAt. A tni viszonyaink kazbtt h6b61 ink5bb folosleg van, mint hi5ny. De pl. Norvegia eszaki reszen, ahol az evl csapadek 1119 nit" es az atlagos h6rnersefklet 2,9 ° C, a bahiAny a jellernz6. Nern csoda, liogy ott az 5tlagosn51 melegebb nyAr kedve76, killanosen, ha az a nyiir epyidegileg sz5raz (Andersen 1979). 1151unk, ahol az klagos evi csapadek kb. fete a norvegiainak (580 mm) es az Magos evi kOzepla6rnerseklet 3,4-szerese az ottaninak (10 °C) e ► y tneleg nyar csak esi5s veben keclvez6, Atlagos &ben sz5raz, csapadekszegeny evben sCtlyos asz5lyt jelent. Exert a nemzetkozi szakirodaforn egliajlati adatai nett! vehet5k 5t, inert azok csak azonos 116-csapad&viszonyoknal érvenyesek! Gyakorlatilag rninket a 116m6rseklet es a csapadek egyatt erdekjl, inert killon egyiknek sines kedvez6 Itatiisa az eletre. Willemsen (1960) ligrn az eveket a vegetkios icleiszak 5tlagos csapadeka szerint csoportositotta, de a 300 rnm-es csapadek a vegeticiaban nliunk nem jelent igen sz5raz evet. Naszcnova (1966) a t1.15M6TS'ekia ,saps .€k a‘ap'pl 10 €7 k670 igen )15na‘.k- 2-3 &et, kozepesnelc 4 evet es gyengenek 3-4 ev et, atni egyezik a gyakorlati tapasztalatokkal. I3urgos (1968) Ow veli, bogy az evi kozeph6trerseklet es a talajvizmErleg jobb oszt5Iyozzisi alap, mint a ho- es a csapaclek, Igaz ez a megillapft6s, de a talaj viztnerlegenel gyorsabb rnegoklist kerestek a kercles kutat6i. TaWi itInenetnek tekinthet5. Arnoidus (1978) megrallapititsa, logy ke6 viznel a 116merseklet szab51yozza a tern -test. Pahl e5 Eimern (1969) szoros kapcsolatot taIzi!tak seiraz id6ben az evapotranspirlici6 es a tennes kazott; nedves 1651-)en, vagy fide gyepen viszont a suglirais volt nauobb liatzissaI a term es alakulistira, A napsugirzns es a csapadek egytIttes hatasa ervenyesiit a tgpanyag, eis6sotim aTi felvetelenel Moiton et at, 1971), ode vlszonyok kOzott a hobsszeg es a napsutes es
6r5k sz5ina jelent6sebbnek Vint
a napi es csapadekadatokbo[ kisz5nfitott evapotranspir5c16t talAlt5k a vizgazdalkodas jelz6jenek. Hogg (1972): a napsug5rzas es a csapadek alapjin optitnalizilhato a termes. termesalakOlAsara, vaItozsiira. Feyen es Spaepen (1917)
68
faimairrdex
csapadek-floathny a ternsmeghaaraza Tekintettel a tenyre, [logy Ode viszonyok kozott tobbet terem a gyep a naI kOzepesen sziraznak niondllstO kontinentifis kliminicbsn, 1951-ben elkezdttik a
gyepek hictrolOgiai vizsgilatit Az 1957-ben kezclett gyeposztilyozisokat toll szernpontra Mapottuk, espedig: evi csapadek ram-ben, itlagos EvI kbzepii6inersekIet, talajvrzszint, iszfrn, leitesi talaitipus, talarelszin, gyeptipm(ok), (inezerry 1961, 1963, 1965); kesobb a gyep terrneset ineghatirozo tenyeze- k flArom fegiontosafthika az 614 csapidek, a tataf fidesege es sz itlagos kozeph6rnerseklet Vinczeffy 1966, 1972, 1977),
elOzmenyek utan kern sorry az 1973-ban telepitett rakeverekkiserletunk ertekelesere 1983-ban, rniutin tt tanamkiserlet 1982-ben fejez6d6tt be. A 15 m 2-es parcelliik teijes anyagit levigtuk (evente 3 - szor vagy negyszer - az C!vja- ranat iciggc5en). Megiep6cive tapasztaltuk, hogy a sZ.a. tennes 10-10 parcella Atlagliban 17,5 Vila evi, 585 mm csnpadekn'il es 10°C 1i altos 1)45rnerskletnel - ontozes A 10 ev sorThol kittgroan nagy volt az 1975. evi terries, amikor az Ilyeri
Egyetetni nk SzArnitokozpontjabon
6tfagosnil nagyohb volt a csapaclek, Az
vizsgiituk a tenyezt5k kapcsolataIt a tennesel. Sok megnyugtatonak !itszi5 eredrneny ad6dott, csak eppen az 1975-es ev
adatait kellett volna lielyettesitentink
az 5tlaggal es akkor nagyon szp gbrbeket kaptunk volna, Egy
gonclolat iin0,s5ra (egy kis asztnii szninitogeppel) osszevetettilk ket-
ket tenyez6 oninyit a termeNsel, Az eredmeny ineglep5 volt: a csapadek es a hEimersekiet an-ma bizonyult a temlesafakfilis
alapjinak. Megfillopitottuk,
Bogy a ket eghapatf tenyez6 arinya optirmilis ha 0,200-0,225 111M evi csapadek jut az evi ho-osszeg 1 ° -ors. Mivel kiserlettink 10 eve aim 9,6 €s 33,4 tilia sz.o. Mingtermecek voiLlk
(JegnagyDbb volt 40,5 tiho sz,i.) lebetcl*Riink .ad6EiNt ra
csapadek es a heimersektet ar5ny5nak tail; rnerteksor szerinti 6nekelesere_ eredtnenyt toll) koziemenyben istnertethik (Vinczeffy 1984, 1985, 1986, stb).
Az
Erdelcessegkent eTnlithet5, Bogy arnikor a ffikeverek szanwira legkedvez6bb csapaclek-li6ar5nyr61 be_szeltiink, relveti5d5tt, llogy ez milyen hat'issal lellet a legetei lilatokra. Ket &vet k6s61)11 6c52g (1987) kozotte, !logy a kandik 69
lenyegesen jobbgn vernhesilltek a ket €ghallati tenyez6 legjobb aranyanal,Ign erdemes volna az okol6giai megfig -yeMseket b5v1teni 2Z 51lattartisunkban es 511attenyesztestinkben. nblazataink alapiin nieg611apithot6 a ,,irhato terrnes, a csapadekhliny
es felleTnezhet6 az ev jellege.
niafteny -e767c
A talaitenyez6k batAsa nern olyan kifeVigt,t tk-qat akrat a tva..7 Enix -6% e,Tant14%, aka)r a viz. Sern gyep, sera a fakeverek nern igenyes annyira a talaj kiilonboz6 adotts5gaira mint a szfintorolcli novenyek, mert rnig azok humuszfogyasztok, a gyep €s a fCikeverek htunnszterrneic5, ta!olszerkezetjavita. Megoszlik a szakemberek velein6nye az epics talajtenyezol fontossligi sorrendjere vonalkoz6an. Regebb a tal:*ipusokat e ditettek elseinek, beiggzaadott opnban, bogy a gyepeknel ez rem tartozik a dont6 tenyezOk koze, eppen a fennebb emlitett ter -1y miatt,
ralaprizczin t ks.1,akip% s6dkegesF.>& Inegszt)rfise Irian NtbY6nbbze] s zatCembere)i trts es tnas tenyezin tekintettek legiontosabbnak: a tainivizszintet, talajRzerkezetet es a talajeletet Mivel a talajvizszhint - fillandobb volta Mina - h-c5nYt5sleges videken identa'sebb a es padeknil (vesd assze: Svoboclova 1970), alkalimsnak litszik a talaji tenyez6k eN6' helyere. A gyepeket sokan eppen a labluk a!apjAn csoportositjak, inert a legdontibb meghataroz6ja mind s taiajmfivetesi modnak, mind az elerhet5 sz.a.lha tennesnek. Ezert egeszen Atalftios a gyepeknek a talajvizgazthilkothisi jellernzolk szerinti csoportosOsa. Klapp pl. (1971) a gyepek talijdt 3 csoportra osztja, espedlg: Pangoviz nelicilliek es pangovizes kisz5rada talajok, 2. Na gy talajvizliat5smic Icitett talajok (ontestatajok, glejek) fella!), 5tmeneti hip) 3. Lfiptalajok
es
A talajvizszint a legjelent6sebb term6szeti tenyezok egyike, es sole szakemher a gyepcsoportositA alapjanak tekinti (16sd: a gyeposiftifyozisnal), A gyepek talaidnak optiin5lis vizszintje tol,b te/lyezi5ti5i fag& RegOta legeloket. Adatszerlien megkcilonbOztetilt az iid61)13 reteket es a sz5razabb SeIlke (1929-ben) kOz;:51te, bogy a talajviz optimuirla 50-120 cm-re van a felszint(51 70
(in: Klapp 1956) es ilyen viszonyok kOzott atakuft ki a legjobb novenyzetG gyep. A sorozatos vizsgMatok bason16 talajvizszintet talftttak optimglisnak (Skoiopanov 1962, Hoogerkamp-Co 1968, Moule 1971, Waydbrink 1973, Hakes-Co 1975, Mundef 1975, Renger-Co 1976, Kreil-Mundel 1984, Vinczeffy 1962, 1971...1988, stb), A homoktalajok optimalis taiajvizszintje 50 cm kbriill (Motile 1971, Renger-Co 1976), a liptalijoke 40-50 cm (Renger-Co 1976, Waydbrink 1973, Vinczeffy 1971, 1988), szoIonyeces reti talajok a 75 cm talajvizszintet talilta optitnilisnak Nagy 1. (1992). A talajvfzszint optim5lis szintje fugg a szlirazanyig tomegt6I is. Mine' nagyobl) a gyep (vagy rCikevera) termese, nagyoN) a gyoket -tomege es inn melyebbre batolnak a g -yokerek, an ihez kelii5en szell5s talijreteg sziikseges. Ezert
a nagyobb tennesCi gyep optim5lis talajvizszintje meiyehh, mint a kis termesfie. Ezt illapitotta meg Mundel is, aki (1975-ben kozoltek szerint) a vizreibaszn6lAs alapjlin a 75-100 cm-ren Iev6; talajvizszintet lenyegesen johbnak tallita mint a 30-50 an-
eset, Talmiszeikezet A ta!ai szerkezete nagyon lenyeges tataji tenyez6, a viz ut5ninak tekinthet15. A szerkezet azert nern lehet else; tataji tenyezo, mert csapadekban szegeny videken viz (eztIttat a talaivez) hatkozza meg a tertneslehetoseget, aminek kOvetkezmenye a talaj szerkezete. A gyer (es a Ilikeverek) ugyanis csapadekszegeny vicleken is nagyszerOen terem, (ha a taiajviz elerhet(5 trilysegben van) es fokozatosan kialakitja a szerkezetes talajt. De hia. ba tessziik jo szerkezetG talaiba, szAraz viszonyok kozott nern terem viz Ez oka, bogy a tAajszerkezet m5sodik taiajt'erlyez6. A talajszerkezetet sz6mtalan tenyez6- beioly5solja; a tomorites 'es a degradki6 rontja, a lazitas es szelk5zes javitja els6sorban a talajeietre gyakorolt hatiisavai, Tomorites A gyep termeszetes haszn5lata a talaj tOmaritesevel jar. A juliokkal savonkent jobhan tipratott lege16 termese csokkent es v51tozott a nbvenyi Osszeteteie is (Edmond 1958). A kozepkbtott talajti gyepen vala 5 bonapos legeitetes a 20 71
mm/ha vizemerest 3 mrniha-ra csbkkentette egy kfserlet adatal szerint (Pearson et a! 1975). Az er5- es tnunkagepek is tornOritik a talajt, Figyelemre melto az a tirmy, Bogy pl. a
ltinctalpas traktor tOrnorito hat5sa csak 40-48 %-a a gumiekrekil traktorokenak, es a gyiinistienger rninclossze 20 %-os tbrnoritd hat5su a simahengerhez kepest (flajasRizso 1969). Az 55 %-os porusterfogath taIsjon sziraz.s5gban a traktor tamaritese 50%-ra, nedves talijon 47%-ra csokkenti a p6rusterfogatot (NWs 1978). A traktorkerekek tennoritese a fels6 20 crn es retegben a legnag-yobb, de tabbszori -
prarisriftl !dterjed a tomorites 60 cm mfflysegig is (Srobodjuk et al. 1978). Ibmortresre romlik a talaj szell6zese, csakken a gybkerek regzese es tOmege (recznik.Co 1972, Salnikov 1978, BoeIs 1982), neliezel-.1) a legyokerezes a talaj tombresge niiatt (Stolzy-Co 1968), romlik a viz befogacklsa es tarol5sa (Voorhees 1976, Werner-Co 1977), mert szatilnek a nagy pon.tsok (Kramer 1986), rornrik talajok fizikai es hidrologlai filiapota (Soave 1970), kavetkezeskeppen csakken a
pillangosok N kotese es a Rivek N hasznosit5sa (,Sills-Co 1982, Douglas-Co 1989). -
Vegeredmenyben nOvekszik a nbv4nyzet tapanyag- es vizgazd6lkodasi zavara (Dickey et al. 1985) run! termesclakkenessel yir (Boers 1982, Kramer 1986, Douglas-Co 1989). Mice[ a talajba zart Ievego cs6kkenti a viz beszivirgis5t, a csapadek egy rsze a felszrnen marad es megkezd6dik erazia, mert a
talaj leiaszapolliato tarta!ma tov51)1) rontia a viz besziv6rgisSt (1+Theit 1982, Jones 1983, Steranovits 1984). - rafajszerkeketivrards (degradicia) A gyt-1, talgjszerkezetenek lerornl5sit rrrinclig megeleizi a zart gyep megbontjsa, amety le.g1.3yi.krallhan a eroltetett (un. till-) legelteLes k6vetkezrn&., ,,,e, Ugyanis a rf nbvenytakar6 vedi legjobban a talajt az eroziotoi. Fla a talajt borito gyep
tomege died a 180 g/m 2 sz.a. tomeget teijes verielmet nyujt az er6zi6 ellen (Harva
et al. 1984). A gyep leghatisosabb az erozio elleni vedeIemben. A gyephez viszonyitva a rucerna erazio elleni vedelme mindOssze 33%-os, az 6szi gabon5ke 30%-os, a tavas7.i gabonike 20%-os es a kap5soke (burgorya, repa, kukorica) csak 1%-os (Werner 1982). A talajmorzsAk sok tripanyagot kbtnek meg, a tarajszerkezet szetesese a rnorzsak !emosisAval nagy tfipanyagvesztesftet jelent (Young et al. 1986). Varallyay (1992) 72
s zerint Magyaroisztigon az erozio 80-100 m 3 -ha tilaft es ahban 1,3 in11116 tonna
szervesanyagot !lord le, arnivel tbbb sz5zezer tonnJnyl t5panyaggal szegenyedik a lejt6s talaj es u gyanannyfval terhelOdik a talajlefak6clas (sedirnentAcia) miatt voigy. A gye p filint e lt arto k6pessC.get incgIialado mefic.fcri legelict6s, azaz n tfillegellet65 a legtbnt6bb oka a gyep degradAiNa kezdetenetc. Ezt azonban tnegavat
szoldsok szabilyozzOk. A lakossOg nem veszi tudornisul a legel5 Oliateltart6 kepessegenek cseikkeneset es lenyegesen tab] ) 011atot liajt fa, mint amennyi i negtaMlia ott a szasegletet. Erre pelda a szAlieli legelc5k sorsa (Long 1980) es az indlai lege6k ATInpota, ahol 0,5 Mat helyett 20-25 011atot is riiliajtinak, r7 i
relgyorsitotta a legel6k sivatagosodOsAt (Singh-co 1993). Peclig, ha a sivatagot mentesitjfik a Iegeltetestol, akkor 10-12 ev alatt 68%-al no a gyokerzet tomege es 45%-al a fold feletti hajtAse (Pearson 1965).
7alaiszeif6z,es kapcsolatban van, Inert Akkor szen6s a tglaj, ha a talaileveg6 a legkOrrel eltivozlrat a gyokerek iltal leadott CO 2 es bejuthat a legter nagyobb 0 2 tartalm6 leveg6je, viszont sztikseges a talajeletnek. EZOTE alapvet5 a talajtomorodes Inegsztintetese. Talajszellizlzessel csokken a tOpanyn- es vlzveszteseg, erenkebb a talajelet, a gyokr- es hurriuszkepzodes, eredroenykent fokozatosan javul a talajszerkezet (Langvad 1964), A gyep talaymak optinais levegaartalma: a pOrustergoat 40-60%-a. A 30%-os leveg6tartaIom rmir kritikus hat5r, Inert a talajelet megkMinja a 10%-nyi 0 2 -t, illetve a CO 2 -bc51 csak 1-2% leliet (Gressler 1978); rmir pedig a tilajlevego mennyisege es osszetetele befoty5solja a tOpanyagfelvetelt es 11asznosftlist. A szeif6s talaj melegebb, korkbarl indul a talajelet es javul a kapilkirisok vfzvezetese (Wetterlein 1968)
-
.
Aft2lailazitas
Az altalaPazita-ssal javul a talaj szellozese (rializs F. 1962, Bretfeicl 1972, Bergmann 1980, Schr5der-00 1982, Rakov 1984, stb), Maelemre meIto egyuttal a talaj vizberogadOsanak es tarolasinak a jelentOs javuli5a (Vinczeify 1971, 1973, 1975, Vincleffy-Nagy 1978, Nagy 1979, 1988).
73
Aitalaffaz22ttisas
vizgazdalk -041$
Az altalajlazitist eloszor Ozerni kbrillmenyek kozott alkalinaztuk. N6hany ezer ha utan akach p5r gazclas5g, amely hajlando volt a rnunka- es koltsegigenyes attalallazitasi tizerni kiserletek beallit5sara; lgy sikerult kiserleillg is blzonyitanunk az altalajlazit5s tobbirinyfi keclvez6 hatfts5t. Az eltz6 Cizerni kiserletiink reg-yverneken volt, ahol az 1973, evi lazftds ut5n 1974-1977 evekben bonyolitottuk a kfserletet, Kes6bb (1974. evi !azitas titan) Nispokladanyban 1975-1977 evekben
es Kisujszall5son 1977-1978 evekben vizsgaltuk a kerdest. A kisetietekbe 1975-ben bek-apcsoloclott Nagy G. is, sot a kisujszillisit mil. 6 tervezte es iranyitotta. A kisetleteket egysegesen 4x4-es latin-negyzet medszerrel Allitottuk be es evente tartoitunk bernutatOkat mindegyik gazdasigban. Az eredrnenyekrol tobb kutatisi ielentesben es kijzlemenyben beszamoltunk: Vinczeffy 1975, 1980, 1985. evi kutatilsi jeJentesek, flletve 1977-ben "Az intenziv gyepgazd5Ikodas kialakItas" c, kincivAny, tov5bb5 Vinczeiry-Nagy G. 1978, (Nagy G. 1979, 1982, 1986, 1988, Vinczeffy 1974, 1977...1988, stb. Az altalailazitis a talaj alapos sze116ztetesevel megteremti az intenztv talajelet kereteit, lebet6ve teszi a csapad6k vesztesegmentes befogadasA't, tarolisat es termesse atakit5slit, arni a nagy termesek alapja. A lazit5sra el6ir6nyzott talajt eloz6ieg
teliesen nyitott
neh67., r5rcsaval tint,
menetben megclolgozzuk, arnivel el'eriiik, bogy 200 kg/m 2 lazitott tbmeg nyomia talaj fefilietet, arni lehetetlenne teszi a tumor talajnak nagy totrbOkben val6 felsznggatas5t. A mOtragyat !peg tarcsazis el5tt kisztorhatjuk (de legkes6bb It& t5:-c5A -z5s kozben). A t6bbszort tircsizas mein pusztitja ki a novenyzetet, mert - bar felaprozza
nern v6gin el a gyokereit61. Ezt a tenyt Cobb sz5z tize.7W megvalositas
igazolia. javithat6 a lazit5s hatekonys5ga az un, e15lazit6 kesekkel. Ezeket a vonOkeretre eri3sitett keresztrNtra szerelt 50 cm-es - razitOtalp - kis-s6 kihegyezett k6sekkel et -0k el. Mivel az elolazitak ugyanolyan vastag kestestck, mint a hats6k, osszeroppantiAk a talaj 20-40 cm-es r&egk, ezeirt a talpas lazitat csak 30 cm-es tornor kozeghen dolgoznak es szep munkat vegeznek. Az elclazitak a talpas lazitok vonalahan dolgoznak (Nagy 1979, Vinczeffy et Nagy 1978)
74
A lazitOkesek olyan laval Iegyenek egymist61, amilyen melyen do!goznak. Iviivel az optimftlis talajvizszint 50-120 cm kazbtti, cetszerki a 70 cm-es melysegre vala lazit5s. Ezzel elerj ik, hogy egyszerre 150 mm-es viztbineget thro1hat a iazitott talaj oly modon, hogy a fels5 30 cm vizrnentes kozvetlen esi5 utin, de egy nappal kes'obb mAr a talaj tels6 50 cm resze nem tartairnaz foly6 vizet. Az igy tirolt viznek keves a parolgi5i vesztesege, mert a lazitis befelyezesevel t5rcvsa+gyG•iishenger rnunkagepsor zArja a felszint, egy kOzepk5tOtt (vagy kotottebb) ta!ajon ontdizest terveztink, akkor kotelez5 az ek5zetes altalajlazit5s a felscl talajreteg szerkezetessegenek vecleime es az ontOz6viz pAroig,Asi veszteseg(inek csbkk.en :, ese miatt. az ilyen talajon elinaiad az aitalajlaziOs, akkor szo seat lehet tArol6 antozesrc51; a tObbszOr kis actagti bntozes szakszeralen es gazdasigta1an. Az ontozes olyan koItseges, hogy csak altalailazititssal vala tirolfis teheti szakszerCive es gazcias;igossA. A lazitdshoz legmegfe!ei61)1) ha a talaj porusterfogaLiban a viz 40% alatti, vagy 30%-o.s viztartalom kC riili, Minel kotottebb egy 014 ann51 hatekonyabb a lazit5.5 hatasa (erre visszaterank az altalajtazitAsos feralvetesi ilzerni kfserieteinknel). A lazit5s hatdsa 2-4 evig tart Bacs6 (1974) szerint, 4-5 evig Prettenhoffer (1969) k6zlernenye
Saj5t kiserleteink azt igazoljAk, hogy az altalajlazit5s hatdsa
fels7in kezeleseto! ffigg: ha minders e5sszel megtfircsizzuk a gyep talajit, a lazit5s 78 evig j6 Az oszi tdrcsizissal megsztintethetjiik az 22iifntok tapon5s51)6!, a gepek nyomAs51)61 a<16(.16 evi tornbriteseket es helyrelli a szellnzes. A szeItos talaj tavasszal gyorsabban scir(ibb es inelyel)l) gyokeyeze' se, toll huirmsz hatmozadik lei, elenkiil a tafajelet, novekszik a tartas morzsatarta!ma, kOvetkezeskent javul a t6panyag- es vizgazakockisa, arni Waved fokozatosan a Legele5 fIllateItarto kepesseg•et. Az elt5z6leg razitott tataj6 gyepen az oszi t5rcsfizis a gyep utolso evi munk5j,it jeIenti. A szell6zes kival megnyitjuk a talaj feis6reszet, hogy az vszi ten csapadekl)61minel tabbet fogadjon be. Tel vegen miltr5gyak kiszorasa ratan - a gyanis hengerrel val6 z5rissal ovjuk a talaj ,
vizkeszletet a folbsleges pirologtatastai; ezzel el5segitiuk a viz megorzeset es lehet6ve tesszi.ik annak ji5 felhasznalisAt (Vinczefry 1973).
75
Vizenyeis talajon a talajvizszint stillyesztese miatt 80-100 cm mely lazitas ajAnlhato. Lenyeges, hogy a talaj fels6 50-60 cm-es reszeben ne legyen m5s csqk kapill5ris viz (Surminski-co 1961, Altrnaras et al. 1977, Schulte-Karring 1966, 1977, 1987, stb), Egyesek a drenezesben latt5k a vizeny6s talajok szelleizesenek a megold5sit (Dancou 1964, Povilajtis 1967, Die!man et al. 1980), m5sok Oss .z.Aapcsoltak clrenezest az altatirazitfissal, ami sokkal eredmenyeselknek biYonyult a vizeny5s Oajokon (Bret- Feld 1972, Fleichtinger 1979, Cieslinskz 1986, Die!men et al, 1980, Kuntze 1986, Sornmerreclt-Co 1987, st1)) Tapasztaltiik, bogy lazitAssal javul a sos tala!ok Fels retege, inert lejj.tbb mosodik a ldros sotartalom (Dregne et al. 1967, Sommerfeldt-Co 1987 es mr!_sc,;-:). Amint lAtjuk az nItalapaz.it5s egyik leglenyegesebb es alapvet6 resze a szakszera gyepgazdAlkod5snak, mert azzal alkalrnassi tesszi1k a kotott talajt a csapadek belogac15,0ra 65 tAtol5Ora, megszeliclztetjak a lazitls melysgeig, amivel Tnegteremtjok az elenk talajelet felteteleit, elcIsegitjtik az e•6teljesebb gyokerezest, nagyobb lturnusztartalommal
es
tartosabb talajszerkezettel 117 is rem utolso
sorhan lehet6ve tesszek a k6ros soli lernosad5sit, inert azok mindig a talajviz szintjelm csap6dnak Id (telAt melyebben). Ezert a kozepkotatt
es
annal kbtattebb talajokon
az aitalajlazita allando
ninnkagepe a szakszetlien kezelt gyepnek. OntOzesnel pedig kotelez5 az altalajlazit6 el6zetes liaszmilata a talajszerkezet vedelme es az ontijz5vIz vesztesegeinek kiiktatAsa, vagy er5teiies csokkentese mutt.
Gyepripoicigiai 3..izsgligtok XX, szzac! ke)zepe tVin egyre jobban terjedt a gyepek vizsg31:47a, egyreszt a nbvenyzet Osszetetelenek jobb megismerese erdekeben, rrtJz -4re:.z.t a gyepek osz1-51yoza'sa, kataszterezese, csoportosfrisa Tniatt. Az utobbisk a misodik titan lendilletesen fel16dtek, inert az 51Iattartiis leggazdas5gosabb m6dia, a legeltetes igenyelte a meglehet6sen dlymyagolt legelok favit5s5t. javit5s eltitt szilksege=t volt azok szanthavetele. •enneszetesen voliak ':sak elmeleti ni.CgrOntOMSOS
vi7sgAlotok is,
A gyepek vizsgfiiata, minc5sitese olyan vAltozatos, hogy komoly gontrot okozna a mod5zerek kell(5 Osszeliangollsa is. Elsa" esethen 1954-ben tartott NemzetkOzi 76
Gyepgazth-ilkodasi Konferencia'n Nriz.slian szatuoltak be a kutatok a gyeptipologiai kutatAsaikral. Egy
teljekortara's jelzi a ket -c168 sokoklalti vizsg5latk.
ziirOlagos csoportosft5s lehetetten, niert mindegyik modszemek vannak reszei, arnelyek ma's modszerekben tobbe-kevesbe megtat5lhatok. A talaj vizeilatotts6ga volt a legiontosabb szempont amelyre epitettek a mociszert
Noirfalise 1954, de Vries kutatot erdekert elsep-sorban a talaj-de
(Davies 1936, Pronczuk 1953, Antilles 1954, Sougnez Boer 1954, Klapp 1956). TVA)
-
tenrakepessege es ennek erdekehen a gyepek osztilyozis5n61 a talajszerkezet, a ta!aj tipanyagtorneget vizsg51t5k (Knapp 1915, Petersen 1953, de Boer 1954, de Vries 1951, Ellenberg 1955, Kohlein 1955, Kerguelen 1955, Brundza 1958, Kohnlein 1958, Vila 1958), Termeszetesen a gazdasigi szempontok ervenyesultek a lewohl) modszernel (Latin 1950, K6nig 1954, Spreckelsen 1954, Velea-Sindor 1954, Castle 1955, Segeta es Tsai 1955, Burcluia Dobrescu 1956, Cincovic-Cojic 1956, DordevicMijatovic 1956, Ritter-Studnicka 1957, Green 1959). TON) laitato okolagini Cenyezokie is tekintettel volt a cOnoI6giai, tipologiai vizsOhtaimil (Tiixen 1951, -
Csaras es Tsa 1953, Sukaccv 1954, Malveeva 1956, Puscand rauca 1956, Tomaselli -
1956). A javitis mod!anak megalapozisa volt a 15 szempont tobbszor (liristov
1952, Antipin 1955, Malato-Beliz 1955, Filipek 1959, Daget-Poisonnet 1971). llizonyos tenneszetvedelmi szempontok megjelentek Marscliall (1947) es Schneider (1954) muniaban, mfg kifejezetten kornyezetv6delmi elvek ervenyesiilnek
Czei-winka (1951), de Boer (1954) es de Vries (1954) kozlemenyeiben. Gyepkatas2terezgc hazinkhan A Zoldmez6szovetseg kereten
1933-1-ml ir4d dt Keszthely jirisban a gyepek
kataszterezese DORY rn6dszere szerint. Kesel-A), 1944-ben vizsettik Belies, Borsod, 1-lajd6-Bihar, Konlarom es Pest rnegyek gyepeit, A helyszini vizsg5latok adatait 25 ezres leptekii terkepre vitrak, inajd 75 ezres leptektin osszesitettek_ Felclolgoes ut5n az anyagot megkuliltk az akkori 16hatosAgrmk, allot valaki 'Fl izalmos" jeiz6vel It tta el es new lelletett kozolni setnmit az anyagbol. A 101)701) an
a k6zirat is elkallodott. A fentieket sz6ban kozeitte DORY es MILKOVITS egyrmistol fiiggetleniil es egybeliangzaan. TAKATS Imret(51 (1954-
hen) tnegkaptuk az OMNI! 1953. evi jelenteset a legeklvizsgAlatokr6I, amely az
emlekezet1-4 ismert DORY-fele modszer e!vei szerint keszOlt. Keno th a nagy seleitezesk-or ibioslegesnek win6sitettek a ZOldmez6sztwetseg anyagfit es zilzd51)a 77
vitt6k (Vinczerry 1962).
Annyi kiszlvargot, bogy sznkmal welemeny volt a "bizalinas" jelzes hAtterthen (szemAlyeskedes). Ilyen el6z.rn e- nyek to rt kertilt sorra Olb6t liazAnkban a gyepek vizsg5Tata, szlinbavetete, okoiagiai felt5r5sa, haszn5lhat6s5guk es tenyleges lissznilatuk iicertic'enek meg511apit5sa. A vizsgAlatok 1954 - ben kezdt5dtek a mezolll es liigromezofil gyepek vizsgAlatival, mad 1957-01 kIterjeclt e15bb DuNint.01 3 megyei6nek (Vesprem, Zala, Sornogy) gyepeire, Itesobb az orszig kiilenbitaf5 legek5ire es retjeire (iisszessegeben az orszlg gyfTeinek 86%-fira). I le)y.7 toik koizerie9 J-Ppas2/DioLgilikal 6.5 eiti-deiktM _b_r6kolt tudissat ertRes segitseget nyiltottak a pisztorok. Mivel kOzsegenkent 5tIag 3 p5sztorral beszelhettunk es 12-15 %-uk r s r az 50-es, 70-es evekben idol volt (regi bolt5r csal5dbal sz5nnaztak), sok &deices es hasznos ismeretet nyiljtottak. A sok ezer adat lellet6ve tette egy gyeposztAtyoz5si mOdszer kidolgozas5t, ninelynek V:nyegel a gyep minc5sfrese 3 szirnmal le[15111e0. Eist3 szArna a gyepek ku!turiillapetzit nr_itaga, a En5sOc1k az uralkodo fG szerinti gyeptfpust, a liarrnadik a setrazanyagtermest jelzi. A gyeptfraust az uralkod6 flivekri51 nevezhetylk d. Az els6 rnin6segli filvek csoportszam a 1-19-ig tart, a rnisodoszstilyclak 21-39 korti sorszfimlialt, harrnadikha a 41-59 sorsz5mtiak tartoznak, a twig -yedikbe 61-77 sorszifinCrakat soroltuk. Az 6tocliltbe (81-es sorsz5mmal) a. illern5nyrontak tartoznak. A ha tinas min6sItest szirnbo! meg5Ilapithat6 az 1 szArnjegya gyeprlin:-7siteEi 6rteksz5m (VinQ.zeffy 1959, 1962, 1963, 1965). Egy )-3ettUn berno t ati u k 1 min6sItesi szatnok ertelrnet. A r6ti tsenkesz (Festuca pi.oerl,qts) , min6seg( gyeptipus-alkoto es a sorszArna: 3 ( inizzeffy 1962, 1963). :
ki)ruhn€nyek k6zOtt az e!s6 szlnla 1, Ha azonban az illom5nyront6k -,IT.5.!iya 10-25%-os, az et6z6 OutiturAllapotot kifejez6) szam leronilik 2-re. Ha pedig illotninyrontok 25-50 4l0-0 arinyfiak, akkor leromlik az e[s6 szarn 3.-ra. A . t('I•llesiliennyis(2gre vonatkozoln l 7.0 tiha sz.l. fblott 1. csoportirt tactozik, 5.2 -7.0 kbeitt a 3, - ha L7 3.5 Om kozbtt, mfg 1.7 t alatti sz.a. 012 kozOtt tertnisfi gycp az 5, terniescsopu rara tartozik. -
A l miTIO's6gil, A1lotn5nyronte5k neikCili r6ti csenkesz gyep. an-tel 7 tiha sz.a• folbtti ten iCsri: 1,3.1. mindsite st kap. Az 1 sz5mjegya "Ertekszkrr megillapithato az else)" es utolso minc5Oesi s5n11,61 (a ketto bsszevetesebOD, ez esetben 1. Ha 78
ttgyalle7, a gyep 10-25 411-0 tillomlnyront6t tartalmaz, vagy termese 52-7.0 Vim akkor a min6sitese els6 esetben 2.3.1, a misodik esetben 1.3.2 es az 1 szArnjegya erteksnima: 2. LenYege a 3-as ininr5sites1 szAmnak, bogy a gyep 11131.15'k jelz6 masodik szarn (amely a kivalo gyeptipusnal 1-19 kozotti) akkor ji5 kulttmilIapottl, ha az els6 szamiegye 1-es, arni, ha vfiltozik, indr toIntat_t_ a tenttk,.kal(apQta, de smks.z.erq kezelessel kiv5l6va tehetcl vismnylag kt5nnyen. A Feral gyeptipol6glai jelzesek atapos kornyezeti eleinzesre epulnek, atnely rnutatja egyri[tal alt a vfzhelyzetet is, behat5rolja awn a teriileten a gyep lehetseges terrneset, iivel g term'e5zetes vizkeszlet kilrasznj1 -535ra toreksziink, I6nyeges vizallapot biztos ismerete. A fenti mocIszer kbnnyen elsaOtithat6 Ids gyakoriittai; csak a nbvenyek isincrete szi.ik6ges eleinte- A Ojlcutatis kereteben az Agrfifgazclas5gi Kutato lntezet 1961ben uwasinn lie%yeD-1 az ors-Zilg gyep5i,alas.fterers -en0c a thmogatft
vagy rnAs megrogatmazAsban az adott keiffilmenyekhez igazode nevenyek fejleidtek legszebben es teremtek a legtobb magot. Kulbn emiltest 'erdemel, hogy a hotygatott teri.iletek majdnern minder noveny szimira "nyitottak" voltak es azok a ni.5venyek hatatrnasodtak el, amelyek versenykepessege er5sebb volt a kbrulatte levok€nel. ilyen s7emponthol figyelmet erdernelnek a bolygatott itelyek, mert azok gyomosochis gocai, vigy az (ijragyepesedes nagyon veg -yes novenyzeta b5zisal, A gyep fajqinak magtermese jelzi azok alkalmazkodO kepesseget is, reszben a kipusztuir novenyek helyenek e1foglalasara r6szben sajit faluk iennmaradisara. .tines nagyobb egy fa) magtermese, ann61 biztosabb a raj fennrnaradisa. Min el nozatosal)1) rt novenyfaj megjelenese, a vegetativ es generativ szerveinek a inerete, annfti jobb a fa) alkalmazkodo kepessege, v5itozekenysiga. A faj ,
formagazdagsfiga egyuttal uj kotipusok megjelenesenek apja,
amely
Fokozatosan Clj fay* kialakffisit segiti, Ezert a valtoz5 karnyezethez Segjobban - es folynniatosan idomul6 fajok mindig naprakesz genetikai atlapotban vannak a 166:Act rneglInt5rozO k6rnyezettel, A gyepnovenyek ningterrnesenek 1-10%-a eleg volria 2 faj fennrnaradas6hoz, a rnigok pazarlo mennyisege a faj biztonsig5t adja meg es egyuttal szolgA! szAmtalan rovarnak, kis ern15snek es rnad5rnak, teljesse teve a kis kOrnyezet elettani egyseget.
Gyogyhatit5-11 neivenyek
a
legekrn
Flazlnk gyepei igen gazdagok gyogynovenyekben, Ezek k6ztil a nEpgyagy6szat T-ervIszeresen haszmil kb, 200 fajt, a legkiilonbOz6bb bajokra, betegsegekre. anta 1egel6 novknyei kOzt takiltink bels6 verzesek eilenieket (Achillea, Capsella, S'finguissorba off., Potentilla erecta, sth), hurut-szantet5ket (Altliaea, Echium, Malva, Pirnpinella, stb), fertotlenit6ket (Matricaria, Plantago, Alchemilla, Agrirnonia, epe, rrr j, vese, leper6sit5ket (Cithoriurn, Gahurn, Solidago, Taraxacum, stb), kbszvnyt, reuniflt enyltitc5ket (Salix, Trifoiitrm Fragarin, Pimpineb, sth), fekelye5 folfekvsek - g:, , 6gyitAs6ra mos6 es borogat6 nOvenyeket (Equisettini, Bypericutn, Plantago, Glechoma, stb), volamint a csnnt-, pore- e s inero.sfr.5 es b61-ttip1516 Symphytumot, a gyep vegyes novenyzete reszben vedi, • ,
gyagvitja az filiatok szervezetet, ez& -t azok mindig ezezzle-ge;ek.
90
tppen a lege!6k gy6gyliatfis6 novenyf.-i mialt do1gortuk ki a tOreses legefolavitfis belyett MrcsAs felaivetest, mert az nem pusztitja el a gyep erecleti novenyzetet. A
es
vecIehilet erdeme1nek_ te rineszetnek ezek a nag• ert&I novelly& figyelmet Egyszeilien nines jogunk megsemmisiten1 azt a novenyzetet i anielynek fajai az ti todainkat
is szo1galhatpk.
A temakiirben tebb kozlernenyben hivtuk lei a flgyelmet es orbrnmel tapasztaltuk nay erdelt1t5ciest, ame11yel a kerclest fogadtiik (Vinczeffy 1991, 1992, 1993, 1994).
A gyep gyogyhatisCI novenyeinek erdekeben dolgortunk ki egy
megoidIst,
amely a Ormis feliilvetesnek egy fejlettebb villtozata, amennythen lege16 511attal
terlief)iik agyepet es az iiriileltkel visszalutO hateanyagokkal
fokozatosan
a gyep term set, ezen kereszt01 anriak 51lateltart6 kepesse0t, nyen m5clon
€rtekesebb 'Had termekeket tetmelhettink (Vinczeify 1991, 1992). Valoszinti, hog ,i eleinte csak gyertnekinte7m6nyek es kit-if- h z:11c ig6nylik a nag!" nati terrnekeket, de a
lellet3s6giink meg
vin az il•en
erinnek
tOmeges
gya[tisira, mert a rengeteg gyOgynOveny itt van a gyepeinkben.
Frikeverek A ieromlott termtszeles gyepek f•liilve.teses iavit5sfihoz es a s*tesett $zerkezetii szfintak
morzsalekossti
tetelehez a fakeverEkek a legalkalmasalthak.
Atnikor
filkevereket emlitunk, akkor fuvek, pi11ang6,sok, esetleg rifts tctszikCi novenyek
keverekere gondorunk. Ahogy a gyepgazd:ilkockis mintlen reszenek, a ftlkeverekeknek is mtgy szakrnai irodalma van. Regebben, arnikor a termeszetes gyepeket figyeitek, sok Nbal :alto kever&et haszniltak, olyanokat, amelyekben fiivek, pillang6sok e nias ketszikci novenyek voltaic (Szi1assy 1894, Kerpely 1898, Riz.so 1900). Keeibb fokozato,san csokkent a keverek fajainak a szarna, ahogy azt Caputa 0962), Parnmer 01965) es Skirde (1967) kbziernenyeiben hitjuk, s6t neltAnyan egyeilen fffil61 kepzeltek el a gyepet, ami inegfogatmaz5s5ban is szokatlan, mert a gyep nOvenyi egytittest felent. A kett5s, hkmas keverekek nycir jobb eredinenyeket adtak, ezert azok egyre jobban terjechek (Pfttzenmeyer 1962, P1anquaert 1976). 100)1+ flira a tobb faj6 kever6kek lettek gyakoribbak, inert igazoi&lott azok trjhb, kiegyentitettebb es t5pertekhen gazdagabb tertuese (Ocokollic 1963, Pavel 1970, rifler-Sranek 1975, 81
Mott 1976, Guyer 1978, Harkot-jargiello 1985, Tosl 1992). Csak ott ernettek a tiszta veteseket, ahol 2 magternieszt5 cegek anyagi erdekeltseget sikerult ervenyesiteni (Air(le 1967). A tisztavetes el6nyetil ernlitettek, hop a sztntafoidi forgi5ba beilleszthet6, hitrinya viszont, Bogy kiiktatta a kgeltetest es 3-4 evenlent 15rnet15d5tt a telepites keltsege. A nemzetkOzi szakirodalom szerint az Cltlagos fajsz6m 6.6, btir :nine) nagyobb volt a fajszim, annfif nagyobb sett a termes es jobb volt a t5perta - (1-laken-Sranek 1975). Tapasztalai hogy a tobb fajCt kever6k jobban ;,r!otrall a v51tozo 45kologiihoz, altogy azt !Jammer i3 (1965) meg5llapaotta (. 7inczeiTy 1985). A keverek hodit, inert ke.•esebb N-t kivin azonos termesert; evente 100-150 kg/hara becs(iiiieto- a N-megtakarita's (Kasper 1982), Novell a keverek ("t1,:ket, hogy ott nincs nbv6nyi betegseg, mig a monokuittirikat rendszeresen h4titja (Hartmans 1975). ftircevera eis.szedt/Ogsgnak szempontrai A keverEkek Osszetetele mellett nagyon iontos, az egyes 1,-;fok mennyisege, What a fajok arinya. A2 arinyok viltortatislival ugyanis egi'szen :nos osszetetelri filkever61( lesz (nalizs 1971), Hasznos, ha elter5 rejl6dese fajokhol zi!I a keverek, niert az ev minden szakita teliet m6don a tegnagy0)13 noNekedesben 4e -o5 6sszetevi5je a kevereknek (Bauer-Patzold 1974). A keverek e!6`nye. bogy jobb a fenykihaszniii,sa (llausteIn 1972) es a sok ray) keverekb61 foLozatalan kialakul a tcrmalielynek Ie gmegreleldp-b1) öss7etetelt1 gyep, ami illand6sul (Ostliof 1969, Oyen 1973). Wgeredm6nyben a kevereknek sok az el6ilye es az a telly, hogy follhan ba.sZnoqa a rt-161_6gyat, gaztlas{i.gosay5 tesii Wentgcn 1976). Nem liagOiato figyelmen khr.ii, tiogy az Anatol< jobban kedve!ik kevereket; az izletes reti csenkeszt is szivesel,ben fogyasztjAk keverekben, mint tisztin (Pc ,:itailler 1972). Nyugat-Ausztriliaban a gazdasigok a jovedelmezr5segtik alaptinPh tekintik kevereket, Inert az adja Tneg a biztonstig Os es gazdasligos tOmegzakor'ininyt a nag,/ lovedelmet bizt.osito fIl4all.eny6s7.4t6snek Murdass 1969). A megfelei6 iCikeverekek kialakitisa erdekeben az orszig e461 -6 term6helyi alapkIserleteket vegezti.ink 1951-1982 evekben adottsig6 teszein un. (Budapest, Gadollc5, Orsx.entniiklos, Vic, maidSzentgyorgy, - ;%;,-4- y, kisvirda, 82
Tgpiaszele, Debrecen tertileten, Metve batAraban), VizsgiItuk
gyakerezes m 6lyseget, a rontosabb filvek lildrologini igenyet, bokrosodAsi kepesseget es Orsiltasi jellemzoit, Ugyanis ezek a fontosabb ttliajdonsflgok, atnelyek szabalyozziik a frikeverekek osszetetelet (Vinczeffy 1974, 1981, 1985, 1991). mewiliapitottuk az egyes ft vek tegmegfelelobb tArsait, figyelembe veve az egyes fajok elnyom6, vagy uralkod6 voltat. Teljesen egyetertunk Takits Latossal (1956), hog mig az olaszperje nagyon erc5szakosan elnyoffie, addig a franciaperje jot trsiti. A szet5gaz6 3 evtizede.s kiserleti inunka eredmenyekent sikertift olyan keverekeket kialakitani, amelyek toll ezer hekt5ron nagyon j61 lizonyitottak (Vinczeffy 1986, 1991). Azt tapasztaltuk, bogy minel inostohabbak a tenneszeti viszonyok, ann5I koriiitekint6bben kell osszeMtitanunk a kevereket, egyilttal kisse tobbet kell enranyoznunk 1 bektirra.
A gyep friiilverese A Eegeb5nek az indokoltnal nagyobb mertek5 terhelese, a gyepen vegzett gepi munk6k nagyon tamoritik a talajt; erecitnenykent pang a talajelet, fokfozatosan hitterbe szorulnak az ertekesebb ntivenyek, lerornlik mind a taint, mind a novenyzet. A talaj rendbe tehetei alta!npazitassal, de a novenyzet a leggyorsabban
es a legeredm6nyesebben felillvetesset egeszithet5 ki, vagy javithato. Sokan (es ezek kOzOit nein allnak titoN6 lielyen a Rimagtennesztok) a Ieromlott
gyep javitasi inadjakent a toreses Oiratelepitest leNik meg. Pedig az sokkal kisebb hatAsil, mint a feRilYetes (Yamane, I. es Tsai). Voisin (1961) szerint azert vAlasztjik a gyep javiOsaban a toreses telepitest, inert a Iegelo- re is a szantaroldi elveket alkaimazz5k, egyszeriien azert, Inert azokat isinerik. Pedig a fell ivetes egyszerfibb, gyorsabb, gazdaslgosabb es hasonle eredmeny5, vagy lob)) (Badoux 1963); egy asszellasonlito kiserletben 2 feialvetes 290 dos, a telepites 300 13-6-os tennesnavekedest eredmenyezett, de a toreses megoidas sokkal keoltsegesebb volt (1.meg: Fischer 1986). Lejtos teriileten is batfisos a gyep feluivetese. Grineanu es Tsai (1967) 10-34 0/0-os iejtesti gyepen relfilvetessel 5.5 t/ ha sz.a.-tOmeget &tek el_ Kiiilova (1976) 5 - 20 63
eredrfa6nyt; 2 ra Es 2 piliangb ,,. keverelcevel 5.5 os lejlifpn slivos feltilvetessel ert e1 tllfa sz.a.-cat takaritott be. Holeczy (1977) ugyancsak iejt6n 1, ilierve 20 es 30 cm-es.: sortie5 feMvetessel gyakorlatilag azonos erecirnEnyt ert el (7,92, illetve 8 Vila sz.a.). Termeszetesen felEllvetes &Ott a fatal eb5zetes etrnurk:VIsa svlikeges (Warboys es Tsa 1966) es jobban bizonyult a tarcOs eI6k1szit6s ( ' unbar es Tsai 1980). A vetes id6pontja nent oIyan lenyeges (Ernst es Mott 1986 szerint), b5r sokan kora tav-3sti leMtvet€st i2VZSdi-Sic Maxbu‘tSC,„1-M01.C2, (1987) Hazdnkbart viszonylag koran ngYeltek a gyepek feltilvetesere, rzthe (1805) a bolygatott gyepek maghullisos felfilvet6set jaV25olja. Gy1ir1 s ("611) szerint a tnatrigyz csak a feWvet6ssel javitott gyepen ervenyes01 kcllr5en. Drezdner (1927), SurAnyti es Wax (1930) is tta.sz.nosn2k, slf_iksegesnek, ta0.0.1( q. tevocialmt nOvenyzetn gyep felifiveteset. Ojabban Benedek (1962) es flarrnati (1973) kisedetel igazoljik a feli_ilvetes eredrunyesseget. Fat ineger6sitik Perfinyi 0979), Icasza 0992) es Szenwin (1992) eredmenyel is. faserleteinkIN.-rn es iizenti tnegvalositinkfilan a feliiIvet6st annal eredirtenyesebbnek trdi!tuk, mine' Wn, tosszabb volt agyep f..Nn.gy 13 3, we% vagy-Nincieny 1985, Vinczeify-Nagy 1992, 1993, 1994).
11 m, affaktufaccis refeilvetese 'Tetms7.eles gyepeink kitatil a 1052.6pkbV51.1 Es ki5tOtt taIa)okon lev6k (az ors* gyepteraletenek 0' at jelentik) annyira leroiniottak a ininj gt -Indozatlansga, az Mtztok taposiisa, ge etc nyornfoa kbvetkezteben, hogy roar csAk 41talajlazitAsos reffilvei6s5e1 javilltat6k. A debreceni gyepgazcki!kod6st az alta!apggt;isos fetillvetes • lerlemezte 1971461, 2inikor azonnal 500 hektros t5b15n valosit9ita meg a fOldesi it5Mczi Termel6sthvekezet, ezzet bizonyirva a megold5s eredrrtnyesseget, nagy biztatAst adva -az Lizetneknek, akik eCtek is a tapasztaltak fe!has7ni!ristival (Pinter 1973, Feh6r 1973, Thri 1973).
Csak az Omni tnegvalOsit5sok tan alakult ki a leliet6segilnk kisci0c!ekre, eppen a jo erecirn4nyeket e!Ert gazdasAgolc kfsetleti kbirsegviltal5sal kbvetke. -t..teben, Nagy G. 1975-ben kapcsolOdott a tnurrkziba es az 1976 os Icet iizcrrti kfnetIctilinket mir 6 tet-vezte, szervezte es enekerte, z a!talailazitlisos altana felel6sc lett (VinczeffyNagy G. 1978), kesf5bb tovabb fejlesztette az altern5t es kiniakftotta "A gyep cituti temak6rt, atnely kerdesben 1982-ben az egyetetui -
84
-
tu dorn5nyos napokon, 1983-ban a Nernzetkozi Gyepgazdillkocl5si Tudornanyos .tanicskozison szamoit be (Nagy G. 1982, 1983). E let ut6bbi alapjtin az a i tat2ilazitftsos feliilvetes lenyege: , a tornalott talajok fizikai inapatiinak attalajlazit5ssal val6 gyokeres rnegv6itortatisa, a fels6 60-70 cm-es talaireteg szelle5sse es a viz befoga(15stirra alkali tetele, feialvetessel a gyenge novenyzet asszetetelenek javitisa. Az altnlajlazitisos fe!ffivetest ma mar tobb tizezer l a gyep igazoija: 61tatiban 4-10szer annyit teremnek, mint az eredeti termeszetes gyep. Az a!talaPzHs hatlisft bting 50%-osnak talalta (+ 20 es + 80%-os tobblettermessel), mig a feffitvetes Atlagosan 33%-os tobbletet biztoMtott (16 es 50% kozott). Az ilzemi megvalosit6sok adatai alaWn a lazitls jelent6sen javitja a ta!aj v izgazdalkochisAt es teveg6z6set, aminek kovetkezteben a lazft -is termesnovel8 1105,5a 25" 0, 2 felDivetesk szint6n 6,c egyiitt 45-50q-os a tetmesnovekedes (Nagy G. 1983, 1986, 1988).
ra
iszerkeznYavids filkeverekkel
Eegi tepasztatat, bogy a gyeptOres.s-e1 o szerkezettit 1a o Iutunk. Ezell tesz)k a
kerteszek gyepkockiba a regkenyesebb pakintiikat, A gyep gyok6rtomegenek talaj szerkezetre kireilett j6 hatisa fibIkeltette a szakemberek figyelinet es kutattak az okcit. Monotitos modszerrel vizsgAttfrk a gyepek gyakertomeget. (Linkola-Tiirikka 1936, Klapp 1951, Troughton 1951). MiveI a novenyek t6panyaggazd5lkocl6sa gOkerzet ti megevel javur (Petterson 1982), vagy ma's megrogatmaza'sban nagyobb terrnesti gyepnek nagyobb a gyakertomege (Vinczelfy 1974), indokolt a gyokertevekenyseg reszletesebb vizsgAlata. Er(5s pozitfv korrelkii5 volt a gyokertorneg es 2 paruskepz5cres kazott (Troughton 1961). Az itlagos gyokertomeg 10 ttha sz.a_, ez'e'rt jelent6s szervesanyag halmoz6clik fel a talajban t5pIlikkul szotgAlva a tafajetetnek (Pontaiifer 1972, Anderson 1983, Lawley es Tsai 1983) Es nagyoii V.) talajszerkezetek jOnnek letre (Lynch 1983) a talajban leiiitsz665 gyokertevekenyseg revert.
Eleinte (1952-ban) erdekidc'16sbal, majci a szerkezet nelkiili talajok favitisa miatt viz,sgiltuk a Rikeverekek es termes7.etes gyepek gyi5ketternieset es a talaf szerkezetere kifejtett hat6s5t, Mivel hazanksz ant ()K1 n k tab') mint fele a degradacia 85
kisebh-nagyobb fAzis6ban van, fokozottan figyeVink a fakeverekek javrt6 hatAsha, 6jabb es fijabb kfserietekkel igazoljuk a szerkezet kozegdf szerkezetess6 alakftAs5t.Vizsgiilataink igazoltak a nemzetki6zileg meg511apitrtt. 10 tiha sz_a. gNkertepmeget. Nag an meggy6z6 volt nehAny (4-6) ev mer-a a tahj szerkezeti javuhisa olyan clegradlitt sz5ntokon, ameiyeket kenyszerbel 1: ,,yepesitettek, inert szAntaoldi mOvelesre aIkalmatlanna vfilt. A gyepek es frikeveraek gyokerterrneserol es azoknak a talajra kireitet hat5s2ir61 el6szbr 1974-1ben szfinio!tunk be tudorminyos kiadvanyban, az 6jabbakral 1981461 rendszeresen kozolyik a megillapittisainkat (Vinczeify 1974, ilietve 1981, 1985, 1991, 1992, sti)), i3fin6rlyknt kozoilietr5, liogy a rnnnnyagdir5i is szerkezetesse v5Itortatta a fneverek gyoke'rzete (teny€szedenyes kisMrtben) es a porszet kohopernyet ann ► ira szezkezetesse tette, mintha near itistszenien szetszill6 por left vohia egy kis fuvallatra. Ma Ink meggy6z6destink, hogy neincsak a leromlott ta!ajok szerkezete javithat6 a Rikeverekek gyokerzeteveI, hanem it legkillonboz6bb kozegek is talaiji alakftbatok.
nipanyn ggazdilkodag A Iegtobla
gyepes kutato rn5tr5gy5z5ssal kezdi a pilyijit, vag-y legalAbb kutat5s5nak egy resze kapcso!odik a mCitrhigy5zAshoz is. Ez !erict5ve teszi, hogy mintegy 150 nemzetkozi szakirodaimi adat es a sajit kfser!eteink ziapj5n fe!hivjuk a figyelmet a kerdes kgfontosabb reszeire. Az eg6szen tenneszetes, bogy lejtr5n inindig kisebb a m5tOgyahatlis, ktilbnosen, flgyelenthe vesszak a kitettseget is (Faike-Schmauder 1970, Vir.czeffy 1984). Mir etniftettuk, hogy a rnattlgya kisz6r5s5nak legmegfelelebb idf5szaka az ev elel6t6+ sziirtlitott 160 - 200 C° (Ernst, 1973, Nielsen 1976). 'lekintettel kell lenni.Ink a lejR1 kitettsegere is, inert a keteti r6szen mindig hGvosebb es a helyi iv,-Imerseidet az ir6nyad6. icesiekedullnk sern szabad, inert az 5 cm-es fgre yak) . maigyszon20k.,vetsfjlnmiga15cr-esfGvztg1 tonna 1978) Seat a ttipinyag, sera a v1: ,. rem nbveli a termest kiliOn i a kett6nek egyilttese ken a j6 tenneshez (Baker-Jung 1)68). De a pang6vIz mAr kziros, csokkenti a N-felvetelt (Humphries 1962). A rnaragya modoslqa a gyep ni5vnyi iffrsszetetelet, reszben cs5kkcilti a fajok s7Irrult, teszipt:11 az ertekesebb novenyeknek kedvez (Balizs 1961, Barbulescu es Tsa 1967, Habovstiak 6s Tsa 86
1978), ita i gazdasggosan elerhet6 termeshez igazitpik a frultrhgya-adagot (N a gy 1988)• Nemcsak a mennyiseg s hanem az arany is lamas, sot tekintettel ken j e nniink pt. a KiCa+Mg atinyra is, ainelynek optiinuma 12 a szakirodalorn szerint (Loch 1983). A P nagy resz6t a melyebb reszekb(51 is felveszi a gy6k6rzet -
icell5en szellds
talaj (Parhuluri es 'Tsai 1986). A N a legrnozekonyabb, de rneg homoktalajon se mos6dik le gyep alatt - i< meternei meiyebbre (Khanif Es Tsai 1984). Ha 1151)1) a N, mint atnennyi a tertneshez szOkse.ges, abbt51 is felvesz a noveny a nitric a bend6ben arnmoni5v5 redukarodik, de egy resze gyorsan diffuncLii a benc k5 fat 6n
es megzavaria a vet- 0 2 szalfit:Isfit (Kemp es Tsai 1978); ez a nitrit-m6rgez‘!s, ami tskarmAnyozAsi ismeretek Iiianyanak ki5vettiezmenye. A N jOl hasznostil, ha 1 kg-b61 22-25 kg sz.a. rest (Lazenby 1982, BarcsAk 1992). vim, 3 kg nyersfetterje tennelOdik (Vinczeffy 1974). A N acing novelesevel csbkken a sz.a.'A, de n6 a sz.a.-tomeg es a nyersfeiterje %-a es tomege (PAtzold 1967). A gyep vegyes NPK matrigyazis5t befoiyasolja a tahij szerkezete. A laza, szelk3s, t'ttemes tevekenysegG talara gyakoribb es kisebb adaga maragyfik el6nyosebbek, a kbzeiDes elenksega talajra nagyobb adagok kellenek es nern gyakori megoszt5sban, a nehez talajokra erdernesehl) euszerre kiszotni a tiltitrig”it (Rood es Tsai 1975). Tertnszetesen fogg a infitr6gya 1tatekonys5ga a talaj bidrologlai jellemz6jet61 is. A nemzetkOzi szikiroclalombi51 118 - tricitr5gyAval 1ogia!koz6 koziemeny alapjin a szlraz fekvesti es rPszben lejt6s gyepek 73.45 kg NPK /t S7-a. felhaszn515s5vat szetnben a kozepes nedvessegl gyepek 46.01 kg bol, az tide -
talajOak pedig 39.63 kg-b61 terrneltek 1 t/ha szirizanyagot (Vintzeffy 1985). Filgg az 1 tonna sz.a.-hot sztikseges NPK a fiasznoq(iscol is; a k-asziiMssai szeinben az
OF 75, es 62 %-ra cs6kkenti Sliiken es Tsa (1977) az szerint. Kesobb azu 50 %-os legeftetesre neinzetkozi szakirocialmi 6tiogke'nt
50 % - os legeitetes az NPK t -
N4P f 6Er6 50917 -
429'a (16stl Vinczeffy J985) lyzonytilt legjobbnak.
tnegernlitjfik a trigyatepeny-k'erdest, inert
aria vonatkozoan sz'initalan
nemzetkifrzi ki5zlerneny es sajit kutata's all rendelkezesre. Nemzetki5zi 5tlagkent a ni5vendkek napi ilrUlek-tennelese 40 kg (25 kg szilard Ortil'ek es 15 kg vizelet),
raig a
teheneke 50 kg (37 k .92iLird
es
18 kg vizdet), ami jelent6s t6panyagot
tartafinaz (FL-qas-Rizs6 1969)• Salk rnegfigyeleseink szerint (Nagy 81
es Vinczerry 1985
evl kozlesre felciolgozott anyag) 24 pAnyvIzott tehen adatal alappn a naps trigyalepeny-terntetesuk 36-47 k6z15tti €s 0.47 leper y )utott rn 2-kent). Nemcsak nitrit-, hanetn Tnis kerdes is neheziti az egYoldah3 N niCitr5gyaz5st. Voisin 1963-ban a GENZGEKON Napok kereteben kbzbIte Horn A. fiKIdashoz tartott hozzeisz6Ifistiban, bogy az egyokinlel N gyakran rezhi.lnyt okoz, aminek kOvetkezmenye oz ivarz5s kiesese elles titan, ilietve eft, gyakod az enthriova5vAi.s, Amint latjuk a gyep matrigyilz5sa eLeg bonyoltilt, tobb SZT 1 r117011t figyelrnet efdemel, de korflitekint6ssel elerlieti5 az a ten -n6s, Arnely a tenn(fszetes viikszletet kedvezoen for ditja tennesre. A fentlek csak szemelvenyek a rigyon beis6ges szakirodalomb61, de jelzik, bogy netn a matragYa a legletwegesebb a gyep tipanyaggazdZilkod5sdban, hanern a legeld losz5g, am* az tartilEkevel fokozatosan nagy obb tennesre kEpesiti gyepet. A ilyof termace Az 61(ologiai reszt7en vholtuk fontosabb tenyez6k et, anleyek a gyepek terrneset befoly6solf5k, vagy meghat5rozzzik. Adott kornyezetben is nagyon elten5 hat5sok lehetnek,ameryeket a gyeptipusok saPtos novenyi Osszetetele is ni6doet, Tenykent meg , bogy a rendelkez4'sre ai1O vizkes let es a 116mdrsekiet optinais arginya segiti a g y epeket a legnagyobb tennesre. Nan veletten, bogy eppen akkor adjAk a legnagyobb terrnesilket Es akkor vir5goznak, amikor a ket eghajlati t6nyezal legkedvez6 bb szArnukra. Megjegyezza, bogy vannak nagyobb Ineiegigenya faj ok is, arnelyek nytiron, vagy E5sz eleren virigozn4k, de a legela n6venreinA /logy resze tn5iusban *it es ayar eier6re Edell rnagait, A Itazai 6s a
nelliZetkOzi szakirodalorn szerint reszben rn6jus-oldeber, reszben
'AprOis-novernber Ozti 6, Illetve 8 honap tekinthet5 a gyep terniek id5szakAnak. Az Atiages na p' ftitennes nagyon v(ritoN5, 51talibari 250 kg/l/a-nak vehet6, lair viragzis 4510 2 , 3 napban ennek 3-4-szereset is letrehozza. Az thgos Es viszonyragos ltavi ffiterms-aclatok alapia. n megailapithato a li-asznositasonkenti teniegarAny is. vizsg5ituk 8 iitaMnosan elterjedtOpus nap Igtermif!set hen tn intAtA sok a l a ppn, Megiillapitortuk, b ogy a r6ti csenkesZeS, gyep acita a legrogyobb nap fritermest, atnely ki5zel I Lila volt. A kiiI5nbiiz6 gyeptipusok 88
5optos termesiiterne nag -yon vAitoze). A sov5ny csenkesz gyep pt. Aprilis m5soclik feleben mar 3/4 reszet adia a legnagyobb napi termesenuk, ezzel szemben a sziki m ezpAzsit csak 12 %-it fermi Iprilis k6zepere (Vinczeffy 1981). Az orsz5g kiilonbi5z5 intihmenyeinek a bevomisival vizspilruk a% elrerei vizigenyci g yeptipusok 1)7,5"racI5s5t, megnapitottuk az 1 kg 11 sztra -za.nyagtbmeget. Az Llagos siapi Ritermesek alapjan viszsonylag kbnnyen kistimftliat6 a havi, flletve hasznositisonk€nti filtermes, arnely vegO1 is alapja a gyep szakszeril liaszmilatinak. Az idc5szakonk6nti terrnes - telOt az egyes n6vedekek tntneg e
fugg az else
egves noveclekek atlagos ara'nya: 1. 39%, 1l 30%, 1H. 21%, IV. 9 0/0 es 1%. Ezen kivid erdekes a ta!al bdesege szerintl inegoszls is: szAraz (m) gyepen 71130 a ket i tasznosi
iMpontpi thl is. A 1)17,:ii
nemzetkozi sznkirncliinvil
nOvedek arAnya, kozepes nedvessegiin (in) 62:20:17 'es iiclen (hrn) mar 4 hasznosilAs teliet: 48:28:18:9 re. lara'nnyril. mine! szakszerikbek a tennelesi mocion (technol6giik), annAl nagyohb hatAsuak terrneszeti tenyez6knet, ahogy azt Konekamp es Tsai is megAllapitottAk 1959-ben. A jó tenne5er5-ben levo legele5 els5
nagy
terniest Oppel hasznosituk
Oegttibbszi5r szillizsnak), a rat r5szi novedeket viszont rgata legeltetik; fokozatosan megszanik a fegelc es ret kbzti kiVonfis6g, amit kfirreififOr$ nilr f 6vvet eze16tC is
tapaszta!tak Range 1964). A nern7.etkOzi szakirodalom 1(i:0E01)626 terinesn gyepekreil sz5mot he. 1-1Liguet Tsa (1969) 13.7-27.3 t/ha sz.a. termesCi gyepeit 1973 - ban elismeressel kittuk. M011er (1965) 13.29 tlfia sz,n. term'esa gyepen legeltetett es kozbit sok ertekes reszadaot,
Sohko es 'rsa (1971) 15 t-ls, Rgne 6s Tsa (1977) 16.33 On sz,PL termesLI gyeprr.11 sztintolfak he. Brougham (1973) 16.8 tlIta sz.a.tot Ert el az fijz6landi teriiteteken_ fieg-yvideken 450-960 m-es tszfrn.ban is Tnegvatositottlik a 8 Om sz.a.-ot (Korosec 1976). Kfilan 6rte,ke Andersen (1979) ereclmenye, inert a 70, szkIessegi kornel 6,7 sz.a.-ot inert. Whiny tiazai eredmny jelzi a nAlunk elert ii eatti erechnenyeket, amelyek neon maradnak el a killfbidiekt61. a matrAgyazatlan terrneszetes gyep n6 Vim sz.a-a‘ , a1 szemben 835 6-At valositoLt meg 1(onkoly
(1978). A
6. Debrecen!
Gyepgazdilkodisi Napok el(5ad5ssormat:in j6 eredmenyekr61 szfunottak be
89
szakemberek 1979-ben: GESZTEINT 129 ha 6tlagaban 12,9 tiha sz_a.-1 -61 t5jekortatott, HALLER 0.88 t helyett 9.5 tonn6t en el 500 ha 6t!ag5bin, IvIOSOLYGO rizs-ugaron 520 ha atIagaban 8.6 tiha sz.a.-ot mert, lneszel futohomokra telepitett gyp termesekent 120 ha (tilagThan 7-7.5 t sz.a.-16! sz5mn1t be_ Figyelmet erdeinel Forg6cs (1986) jelzese is, men 935 ha hortobAgyi gyepen ev idagitban 8.71 t/ha nagyban hozz6j6rult a gazclas6g takann5nygazclalkcdas6nak niegereisit6seltez. A gyep tem65becsiese
Sok term6sbec8lesi malszert dolgortak ki, de mindenki egyetert a probakaszAl6s bfztonsigAval (Klapp 1956, Bach es Tsa 1969), bar vannak :u is modszerek is (Mannetje es Tsa 1963). A tennesbecsles hazai alkalmazirAr61 nemzetkazI tanicskoz5son szimolt he Vinczerry (1975-ben) unitttAn a mOdszer 1974-ben megjelent (in: Simon tt A terrnesbecsles madszerei c. kanyvben). A gyep tipertek -th .5711-glyoze, teny-ez6k
A legel6r61 sz616 ellenvelemenyek eppen annak tiperteket k6rdeijetezik meg hogy tenyekre hivatkozninak. Csak altalinoss5gban jegyzik meg, hogy "nincs deg feh6rjetartalnie es, !logy "minden t5panyagban szegeny", ezert szakseges az importieherje es a kulonboz6 koncentr6turnok sova (( 7inczeily - Nagy G, 1993).
A hazai es a nemzetkozi szakirodalom sole ezernyl adata szerint (ametynek resze a saiit neh5!iy ezres aclathalmazunk) a gyep 17-18 %-os nyersf&:erje tartalmfi fitlagosan es a nyersreherjetomege meghatadja a 2 0124, ami =al. ,: 5.5 t sz6jival, vagy 7.5 t bors6val lenne megtermelhet(5. A szinton ternmsztett takarm6nyok egyik6nek sines olyan viikozatos es gazdag Asvanyi anyagtartalma, mint a vegycs ni5venyzetil gyepnek. A gyep tipanyagtartalma teljes .ttgce a legel6n kialakuk Ratak reszere, Ezert a feherie es a koncentratumok importja netts az fillatok erdela..11. szorgalja.
90
Ary-ersfeb610.-nyersrostariny A 1egeb5 Operteket a beltartalmi tenyez6k szabfliyonik, amelyek kaztil a nyersfeherie es a nyersrost (valarnint e ketto arAnya), tovAbbi az fzletesseget, erneszthetc5sfte4t 65 a sziMzs eriedeset . biztosito ciikor a iontosabbik, A nyersieherje es nyersrost 12 arAnymil megrele16, iftetve itt kezdo -dik a nyersfeherje hatekony ernesztese (Tarries 1968, lvfontard de 1977, Kota 1979), A miltrAgy5zott gyepek nyersrosttartalma kevesebb a szilksegesnel, in A - r pedig a rost mennyisege szab6Iyozza a reherje hasznosillisAt (Berglund 1962, Kota 1979). A feherje es a Fast energi4inak nern megrele16 ara'nya mindenek efott rontin reherje ein6szthet6seget (amit ii yes inegrogahnazAssal nern szakszertitlennek, hanem "Itixtis reherjefogya.szt5snak" nyilv5riftottak egyesek), tovAbba anyagcserezavarokat okoz, aminek csencles, vagy rendszertelen ivarzas a kovetkezmenye (1-lahn-I-Toliner 1989). Rost ki5nyithan nern alakut ki az A!latban a joltakottsig erzese, ami nein potolhato import takarninnyal, csak szaiin,ival; ha ez elmarad, romlik a retencio, ami az erneszt6s hianyoss5ginak 16 oka (Leaver es Tsai 1969). Pedig, az etneszt& alapja a gyarapodisnak, a terinelesnek.
A s(ilynkat csak
fenntart6 iiszol nern vemlicsilltek, de a napi 250 g-os gyarapodfis 100 0/0-os veinhes0 lest hiztositott (Spark} C!s Tsa 1968), Az iillatok kw! Eletet, a petelevAist es az ond6terTnetest, valarnint a fogatnz5st takarminyozds tenyegesen beibly5solja; Ira nincs megrek16 rost rendenenesse az allatok ivari Mete (Sonderegger-Schuch 1977, Piatkowski 1983). Bost hiany5ban nir cs kello gyarapod5s, Tnert nem eineszti5dik meg a relierie (Kota 1983). Az "iiitenziv" gyepga?_thilkodiis 1egjellemzeibh 110)10, hogy a keliet4ne! tobl,
a feherie (Lotharnmer 1976). Egy kiserlethen a nyersfeherjet 58 %-ra csokkentettek es az emeszthet6seg 12 %-al csokkent (Marries-regius 1970). Holubek (1984) vizsgzilatai $zerint a Iegeltetes kezdetekor, a tiipanyagliilinyos ten takarm5nyozeis nervekszik a
t(lwrine16.s.
Egy
rei tamege. f(esobb, nErtsik
eppert a ithinyzo rost miatt inrsek16.thk a
idserleibeti
(Ahou-! itissein
es
Tsai
takauminyrostnalc 11.84 %-rol 22.44 %-ra vaL6 emelese csakkentette
1978)
6 0/0-al a tej
inennyiseg6t 6s novelte 6 %-al a tej zsfrtartalrmit. Cooper (1967) is javasolfa feherjetartalorn esokkenteset es a rost sziiksegszerinti noveleset.
91
a
anrcortarralorn Amint rnir emlftettak, a leger6 novenyzetenek cukortartaltnp. szabliyozza az izletes,s6get es egyfIttal a legelt tbmeget. A cukornak lenyeges szerepe van a sii6z5smil is, A silazhatos5g als6 hatAra a nov6nyzet 6 %-os cukortartalma /01iyatna-Masalii 1974). Vizsgiltuk nelt5ny Elegy- es sikvideki azemi gyep, valamint a iontosabb gyepalkotok cukortartalroat 4 6r5riknti mintaz5ssat, tertneszetesen ris7aka is. Fontosabb megMiiplitsaink: Mindig este a legnagyobb a cukortartaloin, ez&t az esti legeftetes megszervez6se, e si!oz-fis idalzitese hasznos,
- A citkortatialcon meghalodta a silazhatosrig
6
%-ät ketnzeresen; az fitlagos
cukortartalom 10 13 in kozotti, mig a ffikeverekek legtOhl) faj5nak a cukortartn!ma -
8-12 % kbzOtti (Vinczeffy !985). A termeszetes gyepeknek es a fElkevereknek a nagy clikortartalma lehetOve teszi
18-20 9S-os szaltraszecsica bekevereset a raszil5zsba, de m5r 7-8 ct 4,..-nyi szalma is K4-Stre... g 13. .1tAnizi$ tneg,szi'mtetJ, a riucgoMkkqet citkortartakni is 54 %-os tobbletet MUt2t, arni nagy biztonsiigot jelent pl. a sil6zlismil a szalmaszecska 10 % kbruli bekeveresenel. A v:2-ngzisig no a cukortartalom. aril javitia az ernesztest (Seyfart es Tsai 1977), mart kbzbven n6 a roqtarialom is (Vin(zerry 1985),
ffinelczth etels-gg gyeptem*. sek emesviiet6s6ge valtozo. Atlagosnak tekintilet6 a 67 'lo-os erri6sztff.s . (sz€1s5 1-ttlatok: 55-90). A legelO emeszthet6sege 16-20 PA-al job'', mint a r6'5,'-. A net: zerV6z) szAirocialom 22 kbzlemenye alapfin az itlagos e rn es ztesi egyfjiTthato 67.5 94% A legjobb eredmenyek (az adatok 45 %-a!) atlaga 83.7 % ftirihszV,si egyatiliato, A kett6 koz6tti kiVonbsOg meghatdroz6 az ditattartas gv,_119Ignsseigillsn, 11192 24 9r kett5 korti kolonbseg! 'Tt V
ii5111)a7 oldhato szeniiidrAt, 6sszel tab!, a nyerfreherje, in€g I s az 15szi
nt'. vect6k- emesztAse lob!). mart tobb a rosttartalOtn (Beever es Tsai 1978). E meggllapitis a fOvek bitg5z5s5nak icl6szakftra erveriyes, amikor *tsar csokken5ben van a fellerjetartarent A tavaszi Einek ugyanfs eleve nagy a feh6sjetartalrna amely kesc71)1) fokozato5in tri6rs6k1c3clik. Sorozatos vizsglilatok igazo/iik i hogy a
92
koratavaszi legel6 renyegesen ti51)1) nyergeherjet tartaimaz, mint amennyit az 611atok hasznosithatnak a novenyzet kisebb rosttartalm5val (Kota 1979). a teje16 teheneknek kukoricadar5t adtak, rornlott a 1egelt ni5venyzet emeszthet6s'ege (Ocokoijic es Tsa 1978), inert csokkent mind a nyersfellhje, mind a nyersrost enteszthet6s6ge. Nagyon erdekes modon a legel6 natok eppen z51dfci fogyaszthsa kOzben termelnek legti51.71) nyfrlat, pedig az ereg vegetativ vizet tartairnaz; (Ty vannak az Mlatok ezzel, mint az ember, aki nagyot Ha
nyel, It t kedvere valo etelt 1st, vagy annak az illatftt erzi (Pond es Tsai 1987). Amint ititiuk, a gyepteimekek kivMo Opertektiek, teljes bio1ogiai keszletuk lenyegesen eitekesebbe teszi, mint barmelyik mfts takamia. nyfetet. Van azonban egy meghatliroz'o a gyepek tenyleges ertekeleseben es ez a szakmai ismeretek szintje. Addig, amig a gyepet, annak tenyleges erteket, az illattartAshan beteltott, yam, bet611lieto szerepet neat ismerik az 511attartt5k, hallandok elfogadni "lei rjei mp rt" s ztiksegess eg t es niindazt, amit 5Ita I 51)311 es kove tke ze t es en javasolnak. E teren a szakoktatisnak es a szaktanicsaEsnak van komoly felaclata, els6sotban, bogy o!yanok ne adhassanak szaktanicsot, akik nern a szaktnit, harem m i erdekeket kepviselnek.
Achgek
g gyepligznenitirs terve.zelsehe2 -
A gyephasznositjs lenyege a legela f6sz5g igenyeinek kielegitese. Ehliez a gyep fotyamatos ternVikepessege Kell. NehAny 6lettani ok isrnerete hozzhyrItul szakmailag helyes szervezeshe7. Lege16vizsgAialaink saran gyakran tapasztaltuk, hop , az 5 C° fOletti dtlagos napi kozeph6m&sMdet- m5r. 1ithatoan n6ve1i a ftwet, Ilyenkor hajnallyan meg Beres gyep. Ezert az 5 C °-as hathnaptal ket hetre aiinlatos a legeltetes megkezdese; ezzel szemlien osszel a fagyok vagy a havazisig is legeltethetiink.
Az 511at egyentetes termereset az egyenletes takarmrinyfelvetel biztositja. Ezert has7nos a gyep novekecleset szalAlyoz6 tenyez5k isrnerete. Amikor a gyep teremC7se e!&i azt a szintet, amely lehet6v€ teszi, hogy az Allat 50 m 2 -en 1)&61 napi adagjk, Ott kezcladik az Meta' 511at szimara a termel6 1egelo.
93
Most kovetkezik near ny buktato, amelyet nem el€gge. megatapozott r szakrnai veiemenyek "timasztanater a11. EIst5kent emlitlleto
legeltetes media. A regi pasztorok tudt5k, bogy
hoklfeljoitekor bell ithajtani a josz5got a Iegeh5 falabb rAszere, mc-xt akkor azok k6nyelmesen legeitek, a pitsztorok pihentek. Ezert a kOvetkeze5 napi adagot mindig kimertek el5re €s a jaszfigot oda engedtek holdrelpttekor (- napi adagolfts). Am it a pzisztoraink evs75zadok Matt Idalakitottak, az vela egyOtt felvlAshe ment es most kOtonbozo madokat keres(ink. Egyesek nets riadnak vissza a 4-nel tbbbszbri hasznosft5stOI sem. M5r pedig a 6 hasznositis tonkreteszi a hsji - fisok 60 VD-51. , a 7 linznosit6s 80 %-5t es a hasznosrtris 90 To-at (luokuna 1964). Kortudottan hasznosit6s nOni napun kezdrldik az iiX haittiskepz6s; ha aria rifngedjiik az 51Iatot, gyorsin teromlik n legelo (arni csak a fernagtermeszteinek hasznos), 1isd Aitken (1962) koziem6ny6t a sarjad6st61. tarlOtnagassfig is, timely 5 cm kerulf. A gyep evele5 Em1iii/ett5 az rl.,venyeinek az frivasaradst biztosito raktirozehelye a gyokeinyak - szirt6 (Takashoki es •Fsii 1989). A hasznositas utan 6 wig a nbvekedeshez az energiAt inner veszi to noveny, 6 nap min nyrir a fotoszintezis veszi aot az energiabiztosita's nogyobb yevet (Ourry 65 Tsni 1989). A fentiek miatt a napi actagoilis(1 legmegfele161)1).
lvgettetes
es ;:z 5 cm-es kasz515s
Gyephasznostrisi szernpontok
A gyepen
Allatok legtennszetesehl) tortozkochisi helyn a 1egel6 es a
legertekesebb tApifilkozsa a legeles; kiivetkezeskent a tegele,.: i,:vagy a 115zi 5Ilatininkmil a legeltetes ) rnegfiatkoz6 a gyephasznilatban. A legeltetes rnertekere fo! , ?) t6fiyezc5 hat! a gyep tennilkepesege, tnyieges rermIse, lidrrrers6sklet, az it trolc iOnye €s elsosorban a friternis e s az igenyek ar5nyL A Iegeltetes icleiketet6t az 5 C 0 folotti napok szarna adja meg, inert ekkor bIztositott a sarjacMshoz sztikseges meteg. flaz5nkban 200-260 napra tellet6 ez az idoszak, 230 napcts fitlaggal. legel5nket szakszeriien terheljOk "dllattal i akkor
94
ickozatosan javul a tfipanyagkeszlettik ; a taiaj tenutick5tt,segenek megsziintetesevel, a taiajeiet segitsegevel egyre javul a gyep 611atellart6 kepessege.
A gyrptefma -ek ar-Jnyg Egy szA. mo011at evi brutto tal.orminyillenyse 4.3 t sz.a. — 5 t sz6na6 - tekket. A 230 napos legelLetesi idi5keret alappn a legeies igenye 50 'A, a SZINZSe 30 es a szenie 20 %. /qy:tri szArazsAgra 146 videken celszerti 135 nap helyett 180 napra keszitenf a szihizst, arni term6szetesen megerneli az evi brutto szOksegietet 5.8 t szennertekre, illetve kereken 5 tonna szlirazanyagra. E1'ben az esetben ax ar'6nr L-45 %, S=51 1n z=20 v.Megiegyezza, hogy a legeltetes brutto tomegeben 5tlagosan 10 %-os legelEsi es tovibbi 10 14) v logatasi veszteseg van eloininyaiskent (Vinczelfy 1981). ,
A legel,E_'si faigeny a legv6itozatosabb. A tejele; tehenek 10 t altermesil [egel6n teimelnek inegfetelt5en (ann11 nagyobb fG jon), a szlinos611at 8.5 tonnls filterm6sCi legerdn rnir terry el, mig a novendekek filigertye 5-6 tilia (a 200, illetve 300 kg-osok reszere). Az onyajohok stir a L5 tonn5s ifitermesb51 is termelnek. A tenneles kovetelmenye, bogy az fillat 50 m 2 -en belitl talitja meg a napi aclagja. ; ez nevezheti5 terme16 legel6nek. Na a napi adagot csak 50-100 ni 2 kort taUlja !neg. csak letrenntartonak niondhato. A szilhs keszitesenek lenyegesen nAgyobb a ftflg6nye, arneiyet ket ok is inclokol: 1). A szifizs keszitesehez nagy flitomeg sziikseges, inert renyeges, !logy 1eheti5leg egy nap alatt lezarhato legyen a kazal. 2). A szecskAz5gepek akkor dolgoznak hatekonyan, lia legaWlb 15 tonnes fii..et %Agnate. Szenakesztteshez tava-sszal 10-15 t -as, nydron a 15-30 tonnfts fkl a iei, .
A gyepterinek -ek fellemzese Ket szempont 57erint tal5lunk hatfirozott eItr6seket a gvep tennekei kozOtt; az egyik technikai - okonotniai, a nyisik a uiperiekfikkel kopcsolatos. Whyte es Tsai (1982-ben) rnegitlapitottiik,. bogy a legeles 100 0/0--Lhoz kepest a 7.61d etetese 124 q4%-as, a szitAzs 130 (adalekkal 140) %, a 15blin keszitett szena 133 % es szkit61-., an 213 %, N5lunk az arinyok m -11( ha,soni6ak, de az energiairak 95
kfilonbiizdsegc mutt eitereseket tapasztakink, espedig: L 100 %-iihode kepest a zold
etetese 112 % nagy szillftftsi koltsegek miatt), a szi1dxs 160 %, szenakeszites OhlAn 171 %. A fentiekkel szernben a kukoricaszilazs ugyancsak 160 %-os, a lucernaszeni 217 %-os
es az aim-A 400 %-os (Vincze(ry 1991),
Nagyon hasznos Ifipertekba kijlOnbs6g ismerete 15. A legelt 16 a legertekesebb, men minder vitamin, gyOgyhata- s6 novenyeknel a hatoanyagok sora sokkal errekesebb, ha legefessel ttt az Hat szervezetehe, mint sx5rifis, vagy savanyitfis
itt megiegyezzlik, Bogy a szarvasniarha legszlvesebben kanyarit-va
Amikor nem Hyen esetben a ni gy iciben a lege1hre forditott id5 6 kanyarithit, akkor netts kenyelmes a legeltetes, lonem mohOn tepi a fiivet es a legeiesre elteiltott kV/ 6Ita151 -)an 8 Ora. Sajlt tnegfigyeleseink mellett iroclalrxrt adatok is igazoljak, liogy a 5zarvasmarlia akkor sern legel 9 or-Anal tohbet, ha ehes marad (Arens 1975, Gere 'es Tsa 1992), A .szil'a. zs 6.1-relmet a nagy vegetativ viztartalorn, az em6sztes javulfisa - a t:1L! ‘kS..k\-114c, WARS szs-.1.rikniinyckhoz, \Pawl' Ti-MWSIV37. Ic.-ec\e_st 'atV1-150.rh kiiktatisa aria m eg. Az Ratok johban hasznositilk a szilizst: i ctr a szenizsbol tahhet fogyawanak, terme1esuk elniarad a szilksiogyasztAs mellett (Marks 1966, Gordon 1979)_ Mivel a vegetativ viz ertekeschb a legjohl) ivoviznel (Verite-Co 1970), 6.9 a szilA7Aan inaKirmilisan 30 'YD a sz,a. a szemizsban peclig 35 % falatti, kevesehb kOtott vizet tartalmaz. A fonnyaszta's5a1 kszult szentizsok 17 elmaradtak hz egy menethen keszillt szilAzsokt61 (Br:ckhori 1981). A fentiek iniatt egyre in1 lain teried az egy tnenetes melt gazdasAgosabb, jobb, • 6i•tResebb ax 51Iatoknik (Jackson 1967). A szena erteimet i gazdag 6svAnyi anyag/allaltiri n
Minel nagyohb termesii egy gyep, ann5t szOksegeebl) a tavaszi novedek jelent6s rszenek besdOz55a. kOzisTuert, bogy a gyep cukoitirtalma 17Hgzeisig fokozatosan HirnozOdik, egytittal az egyszeril cukrok arinya a nagyobb, that si16zAsra kfvfil6an alkalmas a nagy tomeg. Csakhogy a fri 18 ,20 VD-os sz5razariyagtarta1m5nA1 sok a csurga!ekle, Vizsg5lataink szerint a csurgarekle nyersfeherietanalma 20-25 9.6 kbzotti, cuicortarolmn peclig 25-35 0/0-0s, arni azt efenti , hogy gyakorlatilag a 1 96
n iegieleI6 tartaimain51 1.5-3-szor tbbb, teluit igen tartalmas sejtnedv. A csurgalekle ertekesitese alapvet6
(Vinczeify 1980).
Ku!pc (1969-ben) tapasztalta, hogy a jó szi!iizs sninimalisan 10 Vo-nyi csurgaleldevei lest szegenyebb. A friszecska koze szahnaszecskiit kevert es megsztint csu•gaiekle a minclseg roni15,sa rgiffiszbr 1977-ben keszitetaink szalmaszecskAs Risanzst es
a jO eredmeny birtokfiban - javaslatunkra - tobb
gazdas5g alkahnorta a madszert, A rszletes laborvizsgilatok kideritettek, hogy filvek nagy cukortartalina leliet5ve tent >. 18-20 %-os szalmaszecska bekeverset is. de csak a rostithiny rnegszanteteig kevertuk a szahnaszecskAt az egymenetes fasziLizsba. 1982 Ithijualban a kor.s&i tennel&zovetkezetben 80 tonnAs ICiszil(tzst keszitettrink Arpaszaltnivai es rendszeresen vizsg5ltuk annak LipErtekvattozlisiit kozal lculonbozo" szintjer6i vett min% alappin (Kota 1983). Az atiagos szfirazanyagtartalom (27.68 %) azt inumtta, stogy rneg nbvelhet6 lets voina a szalma ar,iriya, de esurgalekle nifir rem volt es a
ralagos nyersieh&letartalnia 11.67
atilt igen lanai( mondhato. Egyes taint I< nyersrosttartalma 30 off) Ibl6tt volt (nett my a 33.86 %-ot is elertc), ami arra figyelmeztetetti hogy a keveret gondosabban
es
olaposabban vegezzuk,
A szahmszecsicig faszazr -;zsal 8 tionftpos tirrolits jtehakkal
kiserIctet
vegeztilnk es InegallapRottuk, 110;.,ry etnesztsi egyOuhatoja megegvezik, reszben jobb a fonnyasztott cCiszikizs szabvetny szerinti eitekeinel (Kota 1983). M5s tizemekben is keszitettek szalnAs RiszWizst, arneiy a tejetc5 teheneszetben tennekcs inennyiseOt nern befolysoltn. A fennel rniati az egy inenetben keszilit szahnalzecsUs Mszilfizst jo megoldiisnak lartjuk es a jdiverben annak te•jedesevel sviTolunk. Az abrvic fiefre z legeitetelca5 411grurrtishan
Egyetertilnk ECKER-tel, aki 1988-ban kifejtette, !logy rnegengedhetettenill sok abrakot adunk natainknak_ Ez rneglehetOsen hosszi.! folyamat "erechnenye", inert evtizedekkel ezel6tt a tejel5 tehenek csak szerny rnennyise'gil abrakot kaptak. Az abrak ugyanis flea) iKe!t&ete a kerr5dz5knek. men a szervezetiik
2
durva
szerkezet rostban levo energia hasznosit5s5ra szakosodott. Amikor a telet a
97
tehenek joreszt kukoricasz5ron veszeltek at es csak kev6s szenit kaptak, indokolt volt kis met-tail abrakolisuk (foleg rostossal). Az abrak n5lunk kukoricit jelent 80-90 %-ban, Ett pedig zsirosodnak a marhik (Conway 1968). Fin nz al rakot sziketzsba tettek, nagy etvezettel rogyasztottAk az iillatok es tbnkrement patzijuk, kOrmilk (Phelps 1988), Weiland (1975) szerint csak 25 kg-ot megholac16 teitermelesnel hasznosittik megfelele5en az abrakot a tehenek; ilyenkor is csak 130 g abrak/kg tej az optimilis abraktnennyiseg. Vizsg5Intaink a!apjAn 2 16 legelon .tartott tehenek abrakoLis helyett ink;11,1) rostot kivrmnrmak, Inert Tninel intenzivebb rgy lege16, anndl nagyolth a rosthinnya, Napi 15 kg tejtermeleslehet az a stint, arnely . ibibtt indokolt a szereny m'errekii abrakohls (Vinczeffy 1991). Tisztaban keil lennfink azzal, hogy az abrak termelesi kottsege 4-szerese a leger6 filenek; kavetkezeskent 10 0/0 abrak 20 %-al noveli a tennelesi koltseget (Vinczeffy 1991). KililOnbsen veszelyes az abrak rosthiinyos takarmAnyozisnal. lkieg rostos abrak (Arpa, rah) elvisethet6, de az Altal5no.san haszn5lt kukorica alma!: flibb keHemetlen 11a nt doidez6je lehet. Rost hiinyiban p1. nem alakul Id a jallakotts5g erzese es az tObliet fogysszt a sz(iksegesnel; kovetkezeskent zsfrosodik a nia] f.Lothammer 1970), rbvidi.11 a tehenek elec, csokken a borjaik szrIma (Pape es Tsai 1982 ZeTollin-Rincler 1982, Sclaissen-Roth 1986, Farries 1987, V:Twzeify 1986, 1989, 1991). 5ITalinos
torekves,
hogy mine!
kevesehb
abrakkal,
ink5111)
tF5megt-akarm-,Thnyal termeljiink bust, ahogy azt a nagy hosterme!Ok AusztrilliAban, Uj Mandan, AmerikAban szorgalmazzA. Azert kerdojeles a citn, mert az abrak nem 16tsztikseglete a kerodu5knek, es adott esethen kis mertekben nem ht, de a kOltseget noveli. A legeiret6ses g'llaffartis jovedeirnezasege
takaininnyok temielesi kaltsege lenyegPs a nagyon viltozatos tennelesben. Azt m a r tudiuk, hogy a szil6z-s Az 51Iatok legeltetese, takanninyoz5si szerkezete es a
6s a szena (hir drig51)bak a legeltetesne!) sziiks6gesek, ezert ecnk az lehet a
98
tatekve5ijnk, hog) , minder) egythei
idesJeges
Alive) legettete-s a legolcsabb, annak rninel liosszabb ideig valt5 teljes ertek6 alkalmazAsa OITA
javilja az AltattarOstink gazdasigi lieiyzetet. Minden 10 Vo-nyi abrak 20 0/04 ni5veli a termelesi kolt.seget, akar e16411at i liOs, vagy tej legyen az 51- 6, Mivel egeszen AltaHnos ma meg a 20 %-os al,r6k, a lelietsegesnei mrir eleve 40 0/0-kal k5Itsegesebben tartjuk 511atainkat es rAadfts61 azok rosszabhut erzik magukat. Ha szantafekli szAIasokra alapozzuk a szirizst es szenit meg optirn5lis legeltetes mellett is - 57 %-os lesz a 1.61.1131etkolts6gunk. Ekkora folosleges koltseget egyetten igazat seta viselliet el. •ddig csak talcarinfinyrol hesze'fiOnk, noila szfinitainn ins lord's is terfterf az l'ilattartasunkat (epilletek pi). l'eclig az ;$11at nagyon jot meg van eolet nelkal is. A jollakott allat szlvesen tart6zkodik a hiclegben.len gyakran Lithato, bogy az ist{016 nyitott ajtaj5n kis6tftlnak tefe145 tehenek Cs esetleg lefekusz.nek a hara. Lia az ist1iI6zott allattarta's helyett a katlimos szerris pillenat vfilas`4tjuk tillatainknak
6s a legeio jovihisa utin a tegeles lest a legjelent5sell tapl lltozasi fortn5iuk, akkor rnegiordill az az Allattart -Isunk gazdasfigoss5gdnak a ketttsegn6vel6 resze es fokozatosan letrejon egy eeS7seges, gazdasigos legelteCeses tiliattartfts, annelyet sernini folosleges netn peclig optimilisan terheIjijk 611attaI a 1egeh5t, akkor annyi hatoany3g !lit a legWre, logy fokontosan reler6sExlik a novenyzet es az a gyep, arneiy ma csalc 0,3 sz5mos tillatot tart el, 1c6pes lesz 2-2.5 sz.5. eitartsira is. Ezen a szfIntofoldi szalastakannfinyok jelenlegi teriilete trtas termekekre fordithato, Inert a fetjavillo legel5 fabslegesse teszi a sz:intoloId; takatmlnytermelesL SrakszerG gazcIllkothissal jovedelmezave tetier(ik a legelteteses illattartAstinkat. I7 ONTOSABB EIZEDMPENYEK AJANLASOK A gyep nbvenyzete ererleti osszelteIeben teljes erteka takarnifinya a rap (net -Ony sz;izezer ev Matt) kialakult alt tol nak . Nemcsak a neivnyzet rogyaszttisa, de a legelesnel egyiittpro mozg5s is lenyeges es alapvet5 sztlksEglete az t-illatoknak. A kei-des kazelebbi vizsg5lata szrint a tenne.. .szetes gyepek nvenyeinek csaknem felk rendszeresen baszn5lia a . (nep)gyogy6szat a kilIonboz5 szervek betegsegf,.-.j ellen. ezert logikus, bogy aZ ',17okat fogyaszt6 6Ilatok egesn*sebbek, trOnt monokultrirAn 616k. A tipikusan gyogyhattis0 n6venyeicen 99
szfitntalan bioaktiv
novenyt taHunk a legeteik novenyei kozott, amelyek hozz5i5rulnak az ott
elo
6Ilatok edzettsegehez, jo egeszsgi Allapot5nak gIlandasill6sahoz, ami kemildNikt6I mentes ndvenyzettel biztosithato. A Ientiek miatt az ertekes novenyeket ved6 tedinologi5k kialakirisa sztikseges, Inert 1
szzInt6innk tobh mint a fele degrad516clott es egynegyedenek annyira lerc.)mlott, bogy aikalmatlann5 rnflr sz5ntOfbldi
infivei6.,.zre, A?. intenziv filkeverek a hatalmas gyokerzetevel chls2n behitazza az qtatta Vnirl tairtireteget; a gyakerek fokozatos pusztulisa es hwpiifikModisa utin
kinlaktil a tati iart6s szerkezete n -ieg futohomokon, vagy trecId6115nyon is. 7.'enyege• fiz altalapzitAsos maveles, rnert csnk a szeIras tala) melyseW`?.ig szovi be a gyblalzet a tatait. Minel d6sabb a gyok€rzet, ann5I tObb 1-nun; , sz kepz&lik, novelve a novenyek tipWEkforr5s5t. A vegyes Rikeverek snkkal aikalmasabb es eredmenyese, l a monokultnras
riveteseknel, vagy a riliangosoknfil a tainj szerkezetenek j.ivi6sjhan (eg -y(rttat takarty5nynak is sokkal ert€kesebb),
100
filkever6k a szeunyezell talaick taritielf.0,227 is for7ZoF szetepei! ,t6)T,; 1 L,,,T,*
Lt-
eztatat a termeke lesak" energianyeresre aikaimas. Egyes ipari Es mez6gazdas6gi
szennyezesek kirosit552 matt a talaj 2Ikaimatlanni v5lik mezi5gazdas5gi termeiesre. Konnyii, d egyilttai merhetettenill fegye!rnezet!en az a tertneles, amely
jovedelern novelke erdel(eben a legkisebb talajk5rosit6 rnegoldAst is megengedi inagfmak. A term€set nem az par Es nem 2 mez6gazdas:ig tukljdona, banern az ernberiseg kincse, ji5vdienek Z iloga. Ez ervenyes(il akkor is, hi telekkOnyvileg egyegyipr rs, vagy mez6igazclasAgi (hem neven van a terrneszeinek egy kis resze,
Ere !yes ec hat6lyas tOrvenyekkel meg ke11 sziintetni a iparnak e5 mez6gazdasAgnak a termeszet ertekeivei val6 felelotlen, onk6nyes es a penzt hai"sz6 szabid Pr 521151 kocl 5 sfit, CAyan torvenyek szi•rksegesek, amelyek v6d1k kovetkeztl nemzeciekek 6-clekeit, inert ók meg nett elnek, nern vedekezhetnek, A ktiltimiltsAgot az is je!zi, 110Ry a jovedelinez5 termelest milyen 6ron erik el az egy es ii7einek es mil yen mert6khen tartifik tisztetetben azokat a ja•okat, ainelyel; hasznilat.fira !ogosnak. itt a figyetmezteCes scar nem eleg. ra feleifIssegrevon5s 6.s a Virositi5 tevekerlyseg kateg6tikus megtilt5sa vezet eredmenyre. Erie minden kormlnyzat kbteles, ha a ni;.pe 6rdekrit szolg4a. Ter elect szerkezet feffeszte5e lefra -n
Vattozntlanill 16nyege5nek tirtjuk a terrne*si verkezetnk a tern e- szeti viszonyokhoz val6 fejleszteset, mOdositisnt. Ez6tt elkeiiilhetetIen a lejtr5s sz5ntok sil< gyepek egy reszenek intenzifik51;istik tit5f1i feltbrese es yepesit'ese es sz5titov alakit5sa. Azert sziik;56ges el6z6ieg az intenzifikrilfisnk, hogy , aloposan inegfrivits:lk a i t medde5ve clegratLilt talafilkat. A 1 '3 10-n51 nagyolib 1(-Tesri sz;intak gyepesitese es a25 ?`o -n5I titosel)l) gyepek szantok erdc5sitese reszben nemzetgazdas5gi erdek, reszben a vilig szakszer0 termelesenek reszekent az tmlberiseg erdeke. •aztuclott, hop, az erd6 a regringyobl.-) CO 2 fogyaszt6 eS a legjobb es6hitz6; hazkkban az 1,6 miiii6 ha erdc lrelyetz 2-Z2 mil/0 ha kellene.
A terrneszetvedelmi gyepek rekonstrukci6Ia is szakseges. A gyepeknek az 61iatok1t151 val6 vede!me az ertkes termeszetes legelclink lerom15sihoz vezetett es s2.5mtalan „Tyepunket a s7.5nt6fold "csereiekent", vagy eppen rjtett ntivelesekent foltnrtek, ez6rt meg a nemzeti parkokhrm 161,6 gyepek nagy re%ze sem tekinther6 6sgyepnek,
1 01
Meg vanngic viszsant azok
forra'solc, ameiyek alapjin a tcninesZPtvkleirni gyepeJ i rekonstwilhati5. SzAnitalan florisztikai munka, novtlnytarstikisi nov&iyzel
cenologiai felmeres jelzi az orsz5g csaknern rninden rettIet6nek a termeszetes g, gyepek osszetetelet. SajAt felveteleink is felhaszn5lhatok env, ha rnegfeCel6 Erdeklates es az anyag fetcleigazisfihoz rnegfeleT6 lehet6s6g alakul arsza. gban toll' mint 3000 I.elepilles gyeperol vannak eredet1 f.,7yeptipotagia feliegyz6seink, izok eiemzese feidolgazasa teiteti5ve tenni'! harrneiy tenneszetes gyepenek a rekonstrukcio0t. A sivatagosochis elteni gyepesites elsosorban a parlagfoldelc gyepesiteset irnyozza
ef(5, ntert att igen nagy a clegraffiici6,5 veszey. Eppen a derathtci6 nagy rn6rreict Iniatt vfiltak gc.Lzclas4 ,,talannft a szAnt6fokli milvelesben; gyepesites nelkfil elkerOliteterlentii a sivatagosodAs gOcaiva vAlnak es hozzAjArtilnlk az evi 5-6 rnilti6 • ha s7int6 sivatagasachisAhoz A fenriek ntiatt is ceiszerG a gyep nagyobb merteka figyelettthe vetele, hap hatMconyal)han szoIala a ineze5gazdas5g erclekein kereszt01 az embett A gyep szerepc
a kornyczetveclelemben sthntaian vonatkozIshan hasznos.
grinteatik near a leju5s terilletek termclesi szerkezetenek feresztes .et, 2 degradait sz a titok nnk gyepesitese! vale) In font l s t a szennyezett talajokriak ,
energionyeresre fekeverekkel vale) telepiteset, fi nett zeti
pn ;14 ok gyepeinek rekonstrnkci6j5t, ezet: a javasiatok kisen -feti eredmjenyekre alapo7.6dmik, telik re_ilkak_ A gyepnek, cagy a fOkevereknek sokkal t'Agabb fethaszncNsi lehetosege
vale A niec.lclohin yak gyepeMtesere nemcsa k kiserleti emclin n •ek
111nak • rcncielkezesre, haneln szfinmian orsz5gban hiztosan alkaimax,ott moctszerne1Cf ., bizonvult 'es a km-11311i InedcfolOnyokat - a gyepesitesiik legeiteressel . hasznoitpk. - Figye!rnet r ,:leinel a gyepnek (fiikevereknek) a kornyezet5z6p;to .;zerepe
is lit
nem I packokta, hanern a szemettelepekre gancloktnk. A fikeverRck alkatmasak arra is, ltogy a tdeptilesek s'elnettelep6t eltakarjak, elfecli6k es kulturitt kepet hazzanak letre azok he!vtl, A legelteueses allattartas is 4nic ertekes feksztest sger. Ahogy a gyepnek a
116n-16i-sale €s a csapatIR megietelii aninya jelenti az oPmumol, elke2pz.eihet6, logy a legel6n kiatakuit filfiatokrn is optimns hatAsu ez az fikc0)g;ni '1",iapot; lehei, 102
l logy resthes, a legeles tenye, rEszben 2 kedvez6 i5kologiai okok miatt a nehezen fogamzO 51 1atck ivari tevekenysEge normalizal6dik. Az eddigi kfshletek szerint a iegelteteses dllattart5s nein csokkentette a tejterinetest, de javitotta a le; parain6tereft (tobb a !carotin, kevesebb a somatiktis sejts iat, sib), cscpkkQntette a ket borjazfis k6zti idaltartainot es l'nyegeseti olcsobbli tole az termekek tcrne,eseL A fenii kealeti erettmenyek alapyin jngos a folt6teleze's, hogy ,
legelteteses tlattart s @sszerti kiteriesztese ti51)1) vonalon (genetikni, ternielesi, /nini5segi, gazclaAgossAgi teren) kedvez6 hatAsii lest. A legeheteses 511attartAs foldislegese teszi n reMrjeimpoIt jelenlegi merteket, a k6Nseges epiifetek sora't, jAKIVekos benillAzisokra forditott bsszege4 to isra Iesznek felhasznAihitak. A jegeiteteses lepjelent.c5,,d?1 -7 eiedn)enye»eli az finitok enetikai regenellici6ja igerkezik, az 'elelteljeitryteny6k noveked'ese, az eryekesebb terrnekekre v216, kepessegtak kinlakuhisa es ezekkel pirliuzamosnn gazclasflgosabb 511attartAs leheteiege ki5Nonalizactik.
69s7mfogialis A
doigozat a
gyepgazdatkodtis sultignz6 resz.eib51 kOzoi eretimenyelcet,
ismereteket, •Eleinenyeket. Egy ravid szakmai tewteneti hivatkoz5s tstat erinti a brigyatrill.1,VOS phSZtOrk Citdfi St 6. 5 honya!frinliwk akair, il-701L! a _leg ele, kaerjessegenek etnlitse tit An a gyepre hat6 termeszeti tenyezr3k fontosnbbjalra hivig FM a figyelmer. f3Ear minders renletnet kozbl neHny hazai es kolfoicli szakmai veleinenyt is, e(s6so•ban a saiiit kutaVisokat reszletezi kisse. Mive( szerze5 is reszt vets az agrookopotencilifis Celmr&ekhen es nzokat megeleize5en a hazai gyepek kamszterezese volt az egyik munkaterillete, szinitatan adat birtokiavn adhat t'kcq,i:o0st. A gyerkatisztere* s i munkAja sz6les alapokon nyugszik. Az bkotr5gia, mint a tennszetes gyepeket letrehoz6 es azoka inegitatAroz6, teilunk futggetlen Alinticle5nn vAlt0 7 6 a dotts:i g r6g Ritkei(elle az ec eze•tt krizaefisrie okok5t4ifira ,7e1gi,r7czva A itildrajzi tenyez6k
kbzi.ii
a !cites
tnetrai,'t
leglenyegesebbnek, ezert a domborzathoz igazitott
es
Iritettseget
tekinti
tertnelesi szerkezetre test avasiatot. Az egliailati tenyez6k kozill a csaratlek es 116merseklet arftnylt taLilta a legiontosabb renyez6nek, amely l erolyisoIj: a gyep naved'Ekenlcenii 65 evi
103
fontosahh taNi ti'rlyezok
termeset, A Idininiiidex (csap-Mar5ny)
koz ii
azokat emliti, imelyekkel szorosahh kapcsoiatban volt a loratisok sorrin, Reszletesen ismerteti
az altalailazit5sos vizgazdalkothist, amelyet a termeszetes
vizkeszlet optirn5lis kihasznfikis;ira dolgozott ki.
Wizolja roviclen
•
gyepkataszterezesi mrinknat, 6rintve nthdny hazai
es
kOlfoldi
kezdemenyezeAt o kercleshen, maid ismerteti a gyeposztAiyoz5si modszer lenyeget. A gyeptipologiai feirneresek 2 mettektertneke., 426 vccae -akel.. , 1‘;
L.1q.igite..m-‘€Ffist
vonatkr.-}zO tov51,111 a hazai gv•pekhen tal6lhato gyr=lgynovenyek kbztil to1)11 mint 300 NO vonatkozO ar.latgyfijtes, arnely1)451 234 faj aflatait publikMta szerzrl.
A fakeveraeket az orsz5g 8 kiilon1)5za thjegys'egthen 1951-19 ,So k6zott vizsgAlta
es it p. alakitotta Id az egyes adottsAgokra megieleI6 keverekeket.
Kidolgort2 a terifce. szetes gyepek nOvenyzetet kirnel6, feiijlvetes inOciszeret, az orszlghan kot - 513Nn 'Irrakinosan ilaszn-Alt tereses till telepitsszl. szemben. Az a‘vaX4-ivzIk'fk%o7, f&,.z.'ke).0)., a "E&rn'Al le'Pes7,15 cagy muthchs.sAga aiapijn ismerteti. Karon erdekes ec figyelmet erdeird6 feiez e t a tilaigzerkezetjavitfts fiik- everekkel. A talajok es knzegeket vom kf s 6rletbe es 1r7eg5ilapitotta - a nemzetkOzi szakirodalommal egybehangzon - a Fikeveteknek a leromlott tati szerkezetet javito hata. s6t. A 12ipanyagfortIMkodshan jeizi, bogy sziikseges a matra. gya nelkOlf termelEsi rn6d, evert 1(idoigorta annak
reszeit, felhaszn;iiva azokit a vizsOlatokat, Tmlnyv;izott 5liatok •
ameiyek a U rifesiiez erdemben adatot nyllitgnak tnigyatemelee).
A csaknem 5 evtizedre terjed6 kutat6 munka eredmenyek6nt a ftlkeverekek termesadotainak ezrei aaltak
rendelkezesre, ezert sil ei rJt kidolgozni a
tic rm&4szintel gyepek terniesvOozA.sait ni5vertekenk€, nt. adat
birtoknhan (.bevonva
es
intezmenvek
tens 6sbecslesehez elkepzeltt dotgozott probamereseket taliilta legbiztonAgosabbnak.
104
ki,
A szh'intalan
szakertliereit)
vEgi11
is a
a
gyep
hagyotneinyos
rigye1tnet
rokthlvta
mentiyisegfi root nElkLil
nyersieber)e-nyremost arbny foritass;ig5ta, inert Re116 ieberfe rtein
etneszthet5; a iegs'dikebb
grAnykent 1 resz nyf.-liez 2 resz nyr, ar5nyt tal5lta, amelyet etetal kis6riettel
is
Kutato csoportja moclszeresen vizsgfilta a tenneszetes gyepek
igazottak,
itilceverekelc cukorwrtaltnit 65 InegHapitotiA, bogy este
a
le.grmgyobl) a
novenyzet es egye.s nijvenyek cukortartatrna. A gyepimsznAlat tervezeseitez riellAny elettani tenyt emlit, olysnokat, amelyek figvelernbevetelevel szakszoril alapokva lielyezbet6 gyepek ltasznosit5sa, Fontos
m eghllapitAskent kozli, !logy !egmegielelohl)
napi adagokis6 legeltetes,
pec.fig leptr)i-d) az 5 cm-es tarfO1rrigass5ig. Sz', -fmtaian (izertif kis6riet
segitette 01$ - on odatoktioz, ainelyek lehetelve tett€1(
a :615n1 -36z6 terrn:esszintrL
gyepek egyes novecl'ekeinek szzks -teril hasznosItIst (az 5tlag: 50 (Yp legeres, 30 s zifizs es 20 rf,i) sz'enn). Az egymenetes rCisz.115zs c5urgal6kIev6nek megszantetes6re szabrEaszecskival vale') kevE.iff,:st javasoljn a kirserieqe1( alappn. Az zlitakot csak
igest
nogy tFjto.rmete ,:i telleneknel lartjA R szereny rnertekben - megengecibet6nek. A 1,-_:Teltek;.ses ;IIInttart6s i6vedelinex6s6get Inegliatfirozza a legeltetesnek legolcsohl) hasznosit5si
modnak
az ar,inya a gyep
evi
rrt:nt
termesenek
115.s7no
160
.6s i sz6na kC!:97'..it&se.. 171 f.ti-rry, Twig az abrak 400 1-/5 .5-0t L.T.sz Id. Mincfen
10 a/)il -.)rair,-. 20
tr.Titiel4sil.:61tsT7t a iegeltet6seq finattarthshan.
Ha 3 legeifIn megfeleli5 tetclvei 65 3 okialdt szelvEd6vel ell tots kor5mos szink kes -iitenenk, az 1i.516,;Iegess6 t(Thnt
azza1 is gazdas5gosal)1 -)5 vhlna z-17,
A rlolgozlt •'e ;en fontosal-II) r-reclm'enyek 6s ajinlrisok
CIT11
szerz6 erinti a
It7gsarg,:r5sebbt-tek it Mt reszekset, Ezek kozott ernliLip bogy 27, intenzifik5lis m:1» 1,:eri -d}15 rte
z co)berisf'..7g 161sz(1- -inak navekedese 6s a sh,•ntlgosockis emrideja
1-5telez5 ,14... teszi a termeszetes vizkiis7.1et ontimIEs
jr:lenleg csp1( Infitrfigylivni 6rIlet6 el, A gyq) gyt.';k6.1 .zek.e. javig-a. a talai 1.nronilott szerlezetet. Mivel
tal,l) mint fete
sz5nt6talajainknak
tere nyilfk tt Rikever6i< szerkezetpylk6 ita6sAriak
105
)avir;isAllan is iontos lehet, bAr ilyen mindsegben A filkeveri.?c sennye2ett energianyeresre lest alkaimas a tennek. Hatalyos tbn/6ilyekkel meg kell ' sziintetni az iparnak es meze3gazdasdgnak a terrneszet ertkeivei vak5 szahar.1 gar5iMlkodiisfit. A 15 96-01 tiagy,thi) le055 8?Arilbt€ gyepesfigse, cue' egyid6ben az 5 `?O nail kisebl) 'cites(' g yepekhol ketszer annyinak szantavA alakit:is nem keriithet6 !neg. A -
25 %-nal nagyobb leitesCi s%Antokat es gyepeket pedig erdo -siteni kell. A hegyvideki legelokOn kialakithatok az erdos legdok (a meredek re:szeken (igete.4 telepitessel). A tertn6czetvedetrni teridet gyepeinek az erncieti 4111a- potukho7 yak', irwitAsa nyThatatlannl silkseges. a pailagfoldeket erinti.lszerfi volnl A. si'vatagosoclh etleni gyepesltes els clsorban az ugarokat ftivesitenl 'logy amig nem kerfilnek isniet szint/.51C,!di mrivelesbe, ,
javulion a !;zerkezetilk. A legelteleses
legjetent6sebb credrnenyenek az Maiok genetikai
rtteger6socise igerkezik, az e,!letteliesftmEnyOk novekedese
gazklas5gosabb
illattartis leheOsego kbrvonnlneclik.
l rodalom iclen wirrnasta frarintidens jordbruck, ABERG,E.: 1960.Beten ocli . 1‘,antmannen, Stockholm, 71/75 338. ABOU-IILISSE1N7E.R.NI, - TAKA,M.R. KAZZAL T N.T.: 1978. Erect of feed on milk yield fibre ration. Z. Z. 'Tierphysiol. Futzermitt, Hamburg, 40,1; 29-34. AITKENT,Y.; 19152. Shoot apex accessibility and pasture management J. Aust. inst. Agric. Sci., Melbourne, 2811; 50-52. ATIMARAS,R.R. fticKMANN,R,W, EICEN,L.G, KiNrBALL,B.A.t 1977. "Soil. Sri Soc, Mnelica, Madison, 41/4; 796-803. ANDERSEN,I.L: 1979, Torstoff produksion pa plen. Fork. Fors. Landb. Oslo, 30/3, 279-290.
ANDERSENJ.: 1983, Life on the soil is a ferment or little ratters, New Scientist, London, 1-100. ANDREEV.N,G.: 1971, Naszucni.ie voprosii ukreplenia kQrrnovoj bazCt. VESZT Moszkva, 3; 36-45. ANDRIES,A,: 1954. La cartographic des prairies en Belgique. Cor.f. Europ. des Iferhages, Paris, OECE. 9; 2 I -25.
106
DONICTA,N,: 1 980. Etajarea vegetatiei leinnaase si ierhonse in ANGHEL,Gli. tedtcria carPgric. In: ('op, Al: 17 in cte ncriVr`eare- Casa Agronomuruf, Brasov, 47-56. ANTIP1N,N.A.: 1955. 17 15bb tendc5k a tenneszetes takarm 5 nyterm6 tera!etek felvetelevel kapcsolathin i P. Szelhozg, Moszkva, 204-207. Ref. in: KASZ Nt. 1955. No: 11508. AREN5,R.; 1975. Die llochleistungskuchatif der Weide. Tierz. Hannover, 27/8; 351352. ARNOLDUS,A.M.J. 1978, Rcpt. FAO/UNFPA Expert. Consult, Rom-.), 41-45, 13ACHJI.L.: 1969. An evaluation of an electronic instrument For pasture yield estimation, L General relationship. J. 13r. Gras51. Soc., FIurley, 23/3; 216222. BACSO,A.: 1974. A mez6gazdasg! viztelenites talaitani alapjai. GO(.16115, p: 91. 23,42tankpe.9. i.vgnat-A5 ft DOLFX.5..: 1p65. pcnnyrioi indispensable a l'atOli(,ration des rnontagnes. Agrf. Rotnancl, Lausanne, 2/10; 85-88 BAKER,13,S. JUNG,G.Ar: 1968. tfiect on environmental conditions on the growth of four perennial grasses. 11, Agron. J., Madison, 62/2; 158 - 162. liALAS,A.: 1876. RetniCiveles 3s igelf".51<ezeres alapvonalai, Tettey, Tinclapest, 1-129. FIALAZS,F.! 1961. A triltOgyAz5s llatt -isa a vbros csenkesz gyepre. Nov.-term., 10/4; 315-334, BA.LAZS,F.: 1962. Az 6rsegi gyepek lavitasa altalajlazitassal. Nith - nyterm. 11/1; 316. BALAZS,F.: 1971. A rnesterst'Tes gyepek iisszetetelenek kialakirdsara folytatott kiserletek eredmenyei, Fdiskolai es FelsoTokil Teclm, Evkonyve, Kesztlie)y, )43-J57 BARBULESCU,C, InIMITPESCU,M.: 1967. Modificari anntornice Izt unele grarninee de pajisti sub influntn ingrasamintelor. lAcrati tiirtt. , Serfa A. X. 13ucuresti BABRBULESCU,C, MOTCA, (.1;11,: 1987. Pajistele de deal din Romania. Ceres, Bucuresti, 1-300. BARCSAK,Z,: 1992. eial>17 eredrn6nyek a gyepnovenyek izietese0n51. Termeszetes AllattartAs Tudom5nyos es Termel6si Tan6cskoz5s Szolnokon, p:179-188, 1974. Retek es legel61 keverekvetseinek vizsgMati BALIER,U, eredmenyei. NemzetkOzi MeZeigazdasigi Szemle, 1S, evfolyam. BECKHOFFp 1981. im SpKerbst noch Grass sieliren? An Oktober ol -me Anwelken. L LCM Mitt., Frankfurt/N1.., 96/17; 937-938. BEEVER,D.E, TERRY,R.A. - CAMMEL,S11, - WALLACE,A.S.: 1978, The digestion of spring and autumn liar vested perennial ryegrass by sileep, J. Agr, 56. London, 90/3; 463-470. DENEDEK,1,.: 1962. Kompiex modszer az ontozhetii osgyepek hozaminak fokozisAra M. Me7.(in zdas5g, 17/20; 10.
107
BENNET,O.L. - MATHFAS,E.L.: 1984. Effect of slope and microclimate on yield and forage quality of perennial grasses and legumes. Proc. EGF. As, Norway, 90-94, BERGLUND,R,: 1966, Nutritionists discuss economics energy in fattening cattlee. Feedstuff's, Minneapolis, 38/42; 69-70. BERGMANN,1-1,; 1977. Moglichkeiten der Traspirationscffectferung. Arch, Acker. Nihau Bodenkunde, Berlin, 21/10; 767-788. 1911. ljtmutat5s a tomb es hegyvid6ki legeiok megfav1t5sAhoz, goncioz5sA1ca, (enc..1.ste,teskinsmf.‘1,.2,01,23t. iCaik.kk, 130.ELS,1 -.),: 1982. Physical soil degradation in the Netherlanc,k!. Soil Deg", Rotterdam, 47-65. BOER,Tli.A.; 1954. Les llerbages: leur classification par I s etude des unites des vegezulon aux Pays-13as. Coni. Eur. des. Herb,, OECE, Profet 224; 3946, 13RETFEL.1),Z.: 1972, Fyzikani xraeny pudy hloubkovyin mclicranim kyprenitn, \led. Trace Vyzkunin. Ustavu, Melior. Zbraslavi, Praha, 1: 41-48, BROUGHAM,R.W.: 1973. Pasture management and production. Sheepfarrn. Ann. Massey University, Palmerston North, 114; 31-39. 1958 Tip lugov vosztocnoi casti litovskof SzSzR, 97t. Zs, 34/1; 3849. BUDYKO,M.l. 1968, Solar radiation and the use of it by rItants, Proc.. SN5•Enp, Parts, 39-53. BUNTING,A.H.: 1968. Agrocliinntoinm - and agriculture. Proc. Syrup. Paris, 361 - 366. BURDASS,W,J.: 1969. Pistitre corner stone of 50i1 conservation, J. Agr. Perth, 10/3; 74 76, MIRTYLIA,C„ 1)013RESCLI,C. GRNEANU,A.: 1956. Con rihutii la ennoasterea paiistitor niturale din Moldova sub sport geol)otanic si Troproductiv, St. St. Agric, 7; 83-119. BURGOS AJJ,: 1968. World trends in agroclimatic surweys, Agrociitn. Meth, Paris, 211-221. CAPtITAJ,: 1962, Evolution clans la dornajne de la composition de melanges des plantes fourragores. Agric. Roinand, Lousannem 1/3; 83-93. CAPUTAJ. CliARLESJ.P.: 1978. Quelques experiences recentes stir les methodes de pature. Fourrages, 73; 3-17, CASTLE,M,E, 1955, Methods of evaluating gras5land production in temperates zones. Herb. Abstr. Farnham Royal, 25; 1-9. CIESUNSICI,Z.: 1980. Einflu.qs 1.'on Bodengelligenmeliorationein auf den Wasf.;erhaushalt von Loss- and Tonbo.den_ Grundiagen Li Vetfahren, Akacl. Landw. 105-120. C1NCOV1C,T. 1956. A Ma!jen liegyst'T nehlny rat es legek5tipusa. Zhorn, Rad. Pollopr. Fak, Beograd, 4/2; 37-38. RPf. in: ic.ASz, Nt 1957. No_ 2680. CONWAY,A,: 1968. Grazing management in relation to heel production. V. Effect of feeding sErpplements...frish Agr, res., Dublin. 711; 105-120. -
-
-
,
108
cOOPER,P.7 1867. Blending economy and Feeding. Eertil. Fees., London, 64/9; 317318. CSCROS, 1. - Cs.-ne KAPTALAN M.; 1953_ Cercetari asupra vegatatiei terenurilor dispuse erosiunii si erodate din Cinipia Ardeleana, Stud, Cerc. St. Acad. filiala, Cluj, 4. 1-2. GzERW FNK
-
109
ELLENBERG,H.! 1955. okoiogische Pflanzengeographie. Fortsehr, d, Bot., 17; 362380. ERNST,P.- MOTT,N.: 1986. Verfahren ZUM uml3ruchlosen Grilr.lanciverbesseung. Ladw. Zeitschr. Rheinland, Bonn, 153/36; 2280-2283. FABER, S.: 1929/30. A zoldmezclgazdasag alapismeretel. Merel, Kesztliely, 1-48. FALKE,F1. SCHMAUDER,G.: 1970. 5jAhrige Ergebnissc Tiber N Steigerungsversuche auf duel Weiclestanclorten !!-1 'Thuringen. Z. Landeskult, Berlin, 11/1; 45-46. FARR1ES,E,: 1968. Nfihrewertuntersuehungen an G5rheu u.lIeluilu7sheu. Kali Br, Hannover, 13/1; 1-7, l'ARRIES,E.: 1987. Fattening u. Stockwaeliselablaufe beIru Rind. Tierz. 1-Iiidesheitn i 39/1;5-7. FARRIF.S,E. - REG1US,A.: 1970. Zum Einfloss des Lignins auf die Verclaulichkeit. Das wirtnhaftseigene Putter. Frankfurt/N-1., 16/2; 154- It'd! FEHP,R,11(ern50: 1973. A szakmal propaganda szfiksegessege. i)GyN. 2.; 60. FEYENJ. SPAEPEN,L.: 1977. Iiydroagriculturil analysis of v.Peanlcr data collected by the Royal Meteor. Inst. of Belgium, Agriculi.ure, 1.c ,tivain, 25/4; 512549, FILIPEK, 1959. indicatorowa meiodawyeeny produkcijnosci rastwisk. PIER, Warszawa, 4; 85-89, FiSCIIER,D.: 1986. Nachsaaten sand Neunnsaaten Risikorher. L. Z. Bonn, 153/36; 228i, FLEICHTINGER,F.: 1979. Die Lockerungsbedarfigkeit staunasser Bi5den. Z. Kulturtechnik, Berlin-Hamburg, 20/4; 222-225, FLOR1SNE SIPOS I,: 1985. A lthrnyezetvedelern okonOmiai kerdesei a mez6gazdasliglyan. Mg. Kiido, 1-105, FORGAC,S,B.: 1986_ Az intenziv gyepgazdAlkod5s tizemi ereclinr2nyei. Mgi. Tud, Napok. DATE, 101. GERE,T. KiourAY,zs.: 1992, 1-16sitasznit tehenek visclked4se !egeI6n. Tenn. Allattart. 2; 285-294, GESZTELYT,Gy.-. 1979. A gyepgazdfdkoclAs acme/mini kerclese. DGyN. 6.; 42. G1ESLER,G.: 1978. Der Lufthaushalt des Bodens in seiner 1 -3e,lel.tung fiir das Pflanzenwachstum.li-Briefe, Bantehof, 14/1; 61-78. _ GORDON,F.J.: 1979, The effect of protein content or the suppic!;•7ent for dairy cows Irvith acres act libitum to high digestibility, wiIte-t; grass silage. An. Prod. London. 28/2; 183-189. GOSPODAUCZYK,F. GEMBARZEWSK1,11. HRYNCZEWICZ,7..; No-till and ploughing methods of grassland renovation in different climatic regions. Proc, EGF. As, Norway, 181-185, GREENj.O.: 1959. The measurement of herbage •ru;.1-.icion. Grassi. Prod...London, 62-68. GR1NEANU,A.: 1967. Punerea in valoare a pajistilor degradate fie rToziume din Moldova. Consf. Sup. al Agriculturii. Reg. Arges.
110
GRINEANU,A. POPOV1CI,D. TUCRAJ.; 1967. Refscerea pajistilor din zona dealuroasa, expose eroziumii solului. Probt. Agric., 1915; 29-38. GUYER,H.H.; 1987. Leguminosen and Gr5ser, bedeutende Glieder der integrierten Pflanzenproduktion. Schw, Landw, Forsch., Zurich, 16/1-2; 203-207. GYARFAS,J.: 1911. A retek tr5gylzgsa. "Mosonv5nnegye' NyonidAja, 1-77, HABOVSTIAKJ. - TOMKA,O.: 1978. Vlplyv dihociobeho hnojenia NPK na produkcju taivnych porastov. Agrochimia, Bratislava, 18/6; 172-175, HAHN,R. HOHNER,H.: 1989. FahrpIan zur FOrdening der Fruchbarkeit. Tierz. Frankr/M, 41/4; 161. 1-1AJASJ. RAZSO,I.: 1969. Mezi5gazdas5g sz5mokban. Mg. Kiado, Budapest, 11584. HAKE NP, SRANEKJ.t 1975. Zavodnovani luk. Uroda, Praha, 23/8; 309-311. HALAND,A.; 1978. Ticispunkt for vargodsling til erg. Forksn. Fors. i Landbr. s. 29/1; 85 96. HALLER,Gy.: 1979, Az intenzcv gyep okonomiai hat5sa. Dyad. 6., 43, - HIZA13E,F. KASPARZAK,K, 1984. Ucinnost nadzemni boinasy a krenove zriny tray (Poaceae) proti fluvial& arozi na svazich. Rost. Vyr, Praha, 30/3; 373-336, HARMATI,I.: 1973. Mesterseges kaszilo letesitese es tnig“izAsa Ontbzetlen viszonyok ktizbtt a Duna-Tiszakozi nieszes reti talaon. Gyepgazdfilkothis, 1; 96-102. HARTMANSJ.: 1975. The effect of intensification on crop composition and on health and production of livevstock, Stickstoff, The Hague, 18; 12-20. lieBERT,J.: 1982. About the problems of structure in relation to soil degradation. Soil Degradation, Rotterdam, 67-72. HENSCH,A.; 1901. Mezt5gazdasfigi Ozerntan I. IL CZb-I Nyomda, Kassa, 1-246. I-IENTGEN,A.: 1976. Est-il permis de conclure en faveur des assotiations graminees-leguminoses? Fourrages, 66 ; 131-142. HOGG,W.1-1.: 1972. Climatic resources and economic activity. Agric., London, 79/7; 306 309. HOLECZY,13,: 1977, Methods of renovation of meadow stands in mountanious regions. Proc. of XIII. Grassi, Congress. Leipzig, 753 755. HOLLIBEK,R.: 1984. Probferny vo vyzive dojnic pri spis5ni intenzivne hn*nich trAvnycli porastov, Nas. Choy., Praha, 44/10; 427-429. HOOGERKAMP,M, WOLDR1NGj.j.: Der Einfluss des Gnmdwasserstandes auf den Ertrig von Ackerfrucliten u. GrUnland auf Marschboden. Z. A. Pflbau. Berlin-Hamb., 127/1; 1-19. HORN,A.: 1963. Az 51lati termeles korszera irrinya a Foblb eleliniszerellfais szol4athban. Georgikon Napok Kaszthely, p:255-265. HORNY,: 1992. rviegnyito. "Terinazetes Ailattaitis", 2. Tudoinanyos es Termelesi Tankskoz5s Szolnokon, DATE Kiadviny, Debrecen, p5-12. HORN,P.: 1993. A legelore alapozott 511attaitjs. "Termeszetes Allattartb", 3; 9-16. IiRiSTOV,Ivilk-: 1952. A tennszetes legelok tanulminyoz5sa Bulgariaban. A retek novenyzetenek osszetetele. Naucni Trudove, Zernisclat. 1; 123-132. Ref. in: KASz Nt. 1956. No. 2118. -
-
-
-
1- 1UGLIET,L. - MORGUET,A, 'I I[ 1969. Affournement 11"*Al'ac" se e vert et paturage racionn6 pour !es vaclies laitleres, Fourrages, 37; 6-27, 1-1UMPHIZIES,A.W.: 1962. The growth of some perennial grasses in waterlogged son. 1. Aust. J. Agric. Res., Melbourne, 13/3; 414 425, HUNDT,R.: 1960. Erie neobacittungen(sbet die #-Ibilesistliffen U;,{1 -ttetvikr\..Ing eknr rnAhwiesen hiss. Halle, 9/2; 251-258. 1-1U0Ktms./A,E, 7 1964. The erred of frequency and height of cutting on cocksfoot swards. Ann. Agr, Fenniae, 1-1e15inki, 3/17; Sup.pi. 4., 15 B. 75-81. 31\C_KS011,1A ,-, 1957, 11,71Tri Orie i y. 1 g(icaw r e 1.,o n on, 74; JONES ) C.A.: 1983, Effect of soil texture on critical bulk densitier, for root growth. Soil Scf. 50c. Am, j., Madison, 47/6; 1208-1211. KAMAPAS,M.: 1966, A lefty befolyfisa a mezi5gazciasigi term6nyek onkolts6gere. Gazdilkocils, 104 XAPPEN,K.! 1983. Anpassungen von 1.)11anzen an kn Ile Extrctn4andorte._ Tier. 1), flog. Gesellsch. Stuttgart, 96/1; 87-101. KASPER,I.: 1982, Da(elinotravne nlebo cistc travne pommy? Praha, 30/10; 453-455. KASZA,Gy.: 19FM A lejtd kitettsggenek limasa a gyep terrn6sere. i . Temzetk- . Ti.id. Tan5cskoeis Debrecen, DGyN. 7. p:2. KASZA,Gy.: 1992. Gyeptenne.qztesi kiserletek erednienyei 1.';(1!_;1\1. 10; 95-104. KUIR) (.;‘,131),IG - KC.00S 19 -M. StIckstoff(Mngung des Granlandes und NittatvergiP.(inpr , helm Rind, Tlerzi.ichter, Iiildeslielm, 30/7; 297-300. KEN? EDY,I.P.: 1981, Grazing system for dairy cows and followers, Agr. Nth Tr, Belfast, 55112; 359-361. icERt.liiELF.N,m_: 1955. Recherche tie la relation entre quelrine c;irn! - Ferimque des sa cs et la vegkation des herbages. Ann. Inst. Recli. B., Paris 5/1; 67-77. KERPELY,K.: 199a F(Turingkeverek te1evenye5, tozeges talofrA. Kortelek, 8.o. 1992. Iudom5nyos alapri gyergozdifkothis ltegyvidkcn. 17)Cryfq. 10; KERIESZ, -
23.24n, cLEmpurp.
BAIERT,L.: 1984. Interaction bet‘,,•een nitrogen Sc' fertilkz,w_tork, rO.V-0. cm4 gvovint_twmet l'icAcKkk'vA. Dortrecht, 22/4; 447-452. KLAPP,E.: 1951, Leistung, Bewurzelung und Nathwuchs caner Grasnarbe enter verschiedenen hguriser Nland und neweidong. Z. Ack. Nihau., No 93, KLAPP,E. : 1956. Wiesen und Weiden. Pau! rorey, Berlin, 3. Aufl., 1-520. K1.APP,E.1 t957. Vutterl -vau und Orrmlandnutzung, -167, KLAPP,E.: 1971. Wiesen crud Welden, P. Parcy, Berlin, 8, Ault, 1-620. KNAPp,R, ! 1945, Die Prianzergesellschaften clear Wi•sen und Welder art Mineleuropa und flare •irscliaftliche Bedeutung. Halle/Spale, ry1-35 (ttitoT3. KONKOLY,M_: 1978_ .1 -1ozzAsz6165 a liGyerigazdAlkods 1ehetos6gei 65 goncliai" €'s Term. Tnn5cskozison.13GyhT, 5; 72-75.
112
KOROSECJ,T 1976. Razvoj in produktivnost izbranih tray /la razlicnik nadmorskih visinah pri kosn i i pasni rabi, Zb. Biotechn. Fak. Univ., Liubjana, 1323. KOTA,M.: 1979. A gyep tipertekenek vAltozisai, DGyl' ,1, DATE. , Debrecen 6; 2L KOTA,M.: 1983. Rostban (16sitott fuszilazs. Nerrizetkiizi Tud. Tan5cskoziis, DGYN. 7; 55-56, 01-INLEINJ. - WE1SENBUR4G,H.: 1955. Vereinfachung und Verbesserung der Weidertragsermittlung. Acker. PIlbau. 100; 53-98, KoNEKAMP,A.H. BLATTMANN,W. W•ESE,F. GUTMANN,A.! 1959. ErtrAge deutscher Dauerxeiden. l3oden u. Pilanze, Bochum, Ruhrstickstoff, AG. 7; 102. kidNIG,17 ... 1954. Die neuzeitliche Bewertung der Pilanzen des Dauergrbniancles Hinblzck auf die intensive Bewirtschaitung von Wiesen u. Weider,. Der. Gt-unlandtagling, Acimont, 5-37. KRAMER,E.: 1986. Bode.nscUdrn ciurch T.3efahren - Ursachen u. Abhilfen. Schw, Landtech. Brugg, 48/1; 16-20. RE11.,W. MUNDEL,G.: 1984. Untersuchungen iTher die Evapotranspiration von Crosland auf Grundwasserstaandorten, V. Arch. A. PIlbiu. Bodenk., Berlin, 28/1; 75-81. 1976. Osvoenie i.9polzonnvie sklonovith zemt-lpod lugovulu Szel, hozg. Moskva, 11/1; 7-11. kulzuru, Dost. Nauki KULPE,E. 1968. Sielirung u. Sickeraft. Dt Landw, Presse, Hamburg, 91/27: 7. c
113
LOCH,J.: 1983. A kritiurn-, magneziumeligt5s hata.sa a ftivek hozarn5ra es K-, ca-, Mg-tartalinlra. Nernzetkozi Gyepgazd, Tan5csk025s, DGyN. 7 ; 42. LOTHAMMER,K.11.: 1976. Intensitat, aber 116here Tiernrzkosten? Schadet die inteslve GrOnlandwirtschaftung der Gesundheit und Fruchtbarkeit der Mi DLG- Frankfurt M. 91/6: 301-6. LOT! TAMMER,I(II.: 1979. Auswirkungen einer Eiweistiberfatterung auf die Gesundheit und Fnichbarkeit von Milchktihen. Tierzticht, Hildesheirn, 31/11; 458-465. tYNC.ki 1912:3. not ns i'vaV)i‘M for rnitromp -insim. STA 1.1't crd 1r ti. e,xiora, 5-24. MALMO-BETE, J.: 1955. As postagens de servurn (Nardus strict da Serra da listreito Fitosociologie e ineihorainento. Melhoramneto, 78; 23-59. - I TAYDOCK,K.P.: 1963. The dry-weight-rink ni-2tliod for the botanical analysis of pastures. J. Brit, Grass!. Soc., 1II16.!y, 18/4; 268275. MARKSJ.: 1966. Tests shown high moisture hayloge rations eicient. Feedstuifs, Minneapolis, 38124; 26. MARSCHALL,F.: 1947, Die Goldhaferwiese (Trisetetum flavescentis) der Schweiz. Beitr, Geobot. 1,qndeauf. der Schweiz. Hell 26. MZEKOVITS,G.: 1958, A gyepek kataszterezesenelc DC)ry-fete Tri(xl , zere, amellyel /933-1bin toll]) megye'heti dolgortak_ SzObeli tnert_ az anyag "bizaltnis" volta inlatt nern jelent meg. NIOINITARD,F.I... de: 1977. Valorisation des deiectiorts animales, fitmier t purity, lisier. Foul-rages, 69; 41-60_ MOSOINC;6,Gy.: 1979. Felillvetett gyepekkel szerzett tap2sztalatr)k. Dr.;yN. 6: 34. 1OTT,11.: 1971. Beziehungen zi.vischen Weidet-Nchnik und Futter-Nell. Tierz. 1- Ianr/over, 23/3; 68-70. MOLTLE+C.: 1971. Fourrages. l.a inaison rustique, Paris, 1-190, MUNDEL.G.: 1975. Beziehtingen zwischen Graslandertrag und Wasserverbrauch hei unterschiedlichen Wasserstandorten. Akad, d. Landw, DDR. Tagung5bericht, No 139, Berlin, 344; 267-271_ MOLLER.G. 1965, Ertrag und Bewcidungsversuch Dei einen Weideleintungsversuch nrn Nieclerrhein, Z. F. Acker u. Mao. Berlin-Flimburg, 121/2; 171183. rq A GY ,G J979. Az altalailazitlis haOsa a gyep Ffiterrnesenek id6szakossaglra. Egyetemi doktori disszerta'ci6. DATE, Oebreccn, 1-113. NAGY,G.: 1982, Hatekony gyepjnvitiis altalaIlazilisal es fPlillvetessel. Thd. Napok, DATE, 223-221, NAGY,G.: 1983. A gyep altalapazciAsos felOivetese. Nemzetl:. Tud, Tan4cskozAs, DGyN 7; 35-31NAGY,G.: 1986. A kbtott ta!ajCi tenneszetes gyepek I. Az n t)ZifikAlis Idle tCisege szuksegesnege T. d Napok, Aw5regyeteiti, Debrecen, 99.
114
NAGY.G.: 1988. A kotolt termeszetes gyepek altabilazit5sr3s felulvet6senek Jebet85kgei es eredmenyei. DGyN, 8; 155 - 157. NAGY,G.: 1988. A kotott talajti termszetes gyepek intenzifikilasa altalajlaziOsos feltlivetessel. NITA kind. clisszertftio. AgOregyetern, Debrecen, 1159+55 mell. NAGY,G,: 1992. A litgyvichlki gyepek termslehet6s6ge. DGyN. 10; 41 - 50. NAGY,G. - VINCZEFFY,I.: A gvep kulanboz6 haszna, "Tenuszetes Allattart5s", DATE, 197 - 210. NAGY,I.: 1992. A talajviz szerepe a gyepek vietiatasaban, "Tenn, ,k1lattartis, DATE, 85-92, NASONOVA,O.M.: 1966. 1 inetodike resceta proizvodsvennoi urozsajnosti postbiscs. Trud. Inst, Pot., Akad. Nauk kazaskoj, Alma-Ata, 181-191. NGATUNGA,E LAL,R. - 1.1111V0,1).: 1984. Effect of surface inanigement on runoff and soil erosiou ffom plots at mringano, Tamania, Geodenni, Anisterdlun-New )17 1- k, 33/1; 142. NIEDERMAIER,K_ - SLUSANSCH!,H.: 1964. Dinamica productiei pasunilor si finetelor din zona Paltinis-Cindrel (munti Cibin), Ann. Inst. de Cerc. Fundulea, 32.13, 339-367, NIELSEN,C,.. 1976. Tidspunkt for begyndende vaekst og gjVCdsling i graes. Tidskr. PlanteoI., Kopenhavn, 80/3: 353-363. i\UOS,i1.! 1978. Effect or tractor traffic and liming on yields and soil physical properties of a silty clay loam soil. Meld. Norg. Landbr_ hogsk,, As, 57/24; 26, Fy67.,17.: 1978. Hozz5szolfts i ''Gy e pga z(_151k od;-i sunk lelteteis€gei es gonclie DGyN. 5; 76-79. OCOKOLX.S,: 1963. ispitivajne meducnosti osnivanja vestackih pasnjaka u jugoistochom Stet/1u, Arch. Poljopr, Nauke, Beograd, 16/52; 56-68. OCOKOWC,S. 1978. Utica; nivoa koncentrata u obroku muzara na svarliivost hranliivich materija travne mace pri isciriscavanju travno leguminozne srnese iasposom. Stocarslvo, Zagreb, 32/11-12: 385-390, OCSAG, I.: 1987. A kandik vernhesillese optimftlis klimainclexnel. Szobeli kozles, OTIYAMA rY. MASAKI T S.: 1974. Effects on ensilage temperature on silage fermentation with special referencle to the stage of the temperature treatment and soIuhle carbohydrate content, of the material. Jap. J. Zootech. Sci., Toki, 45/7; 419-423. ► 0 THOFF,1-1.; 1969. Untersuchnngen ulcer den Einfluss unterschiedlicher Beregnong und Dangling auf die Bestandesfinclerung und die Inst. Ertrigsbikliing t7iner Wiese cline Gronclwa$sereinfluss. Kuifurtechri. Utir F. Berfin, No 257 7 1-117. ROUCAUDJ. - SALETTRJ : 1,989. Nitrogen OURRY,A. GONZALEZ,B, and catbohydrate mobilizations during regrowth or defoliated Loll= perenne L. IGC. XV!, Nice, France, 513-514. OYEN,I.: 1973. Engfri6b1anclninger for intensiv drift i fl ogaland og Agder-fyika. Forsl-zn. Fors_ LandlIr,, Oslo, 24/4; 357-373.
115
PAHLT E,-vnn FANTERNJ.: ]969, z u‘ . Abhingigkeit jahreszeitlicher Sdlwankungen der FtTtterpro(Iuktion einiger Weider) von der Wiktetung, insl7esondere von der EvaPotranspitation. Z. Acker u. Pflliau, Berlin, 1.30/4; 323-348, rAMMV,11.,i.,,, 1965. '01- er Otte 7:tmin -rnenste11ting von Saric ,nmischtingen. • saatgutwirtscliaft, Stuttgart, 17111; 338-343. PAPE,H,C11. - CLAUSJ. - KALM,F; 1982. Parameterschatzung `171:1 Lebensleistung von Milchlciiiien. Zilchtungsckunde, Stuttgart, 5414 ; 257-266, rAMAR i l.).: 1993- Existing, Fodder Situation in Different Regions c'f NePal and Strategies Developed to Increase Fodder Production, Internat.. Symp, c,Wnn, R:73. w:turale de deal 1970. isosibilitati cie sporire a prodli ctivitgtil 13ucuresii, 22/1: 20-26. dominate de Agrnstis tet n iis. 967. As\P,Inyi talaKi •etek es !egek5k tern-KI53c6pess4enek t.rizsg6lata. en-metkozi 11t i Szenile. 117 . 5. pEARSON.I..C.: 1965. Primary ro ,_Etiction in grazed and ungra zed desert ICOVogy, N:”..1131.11.111., h6.)3; est.t--En rr.AR.SON,G,A, - JUNG,G.A. - FOV1.F.R,P.E, - mI•CHELD.M... 1975. Effect of grazing on infiltratirm rates in wat er Tray flelrk Proc. Soil Scl, Soc. A m., riadi.con, 39•5 : 954.957 - f)FfilV.iCZENE, 11 .1 1972. Agrokernia, GATE kiadvny, i)ie grflser ak Kulr,urpflinzen tand Unkranter auf • iese, Weide i.r.mtst,EN,A,7 1%nd A,cket, !yosj.. p o Ner?zott Inez& Ozdaskg, Sopron. 6 ; 11. PFTRA ! 1979, A gyepnovi-lnyt-.4z tnelior:1115 hat5sa hornokon, 102. Kan vaxterneS Nrmaga att uttnyttja marknaringen fOrbattras. sk ngs• Land, l'idskr, stokimlm, 14; 22-25• 7 1 .:P.l?'..11.:.YER,c,,! 1962. Les assotiations rourragere5 a base de !u:_-erne clans III)“Atie la Vi..nr.F.!.. tea VV:as7.,e,34MViox)se, 1 . €41'.I.T-'Sdk.; i 9R8. 11 ,..lvy grain feeding, hoof looming exarl) .: ner.f. Feedstuff& 6.Vvinconoll& 60/1.4; 2. r t,A.T1.<07::-.;: lf, 1, Zklr I ';:T3 -7"..
Ern5hrt.Ing Tierzur ht, Fieilin, 17/5M 201-202. pr,r1IRJ .: 1973. ;.Te!ioricia gyeppel, DGyN, 2; .
V'tie-th-9-k:ItiergereCliken
der
2rn'ak fr:Mtei0P-
d e I•R-17. r.oncernant !es assDci:ltions grarnin6es-16gutnincuses. Fournigcs. 66; 31 61 - 1-T1R145,1.C.: 198/. Salivation, nn., -tstication and rt.771).icR, _ Oldnilir)1111, 161.mnlination - Limits to intake beef cattle. SYmp. IMANT Or!AT.7.R . F311.:
1976. Rt- Stiltn! eXpt!thileiltaUX
-
-
1_72.
rONT IOLLER,S
exT,Is&
197 2, La Vadle t7_,.07%
1986. Plicyfphorus laye r having diffe ren t soil te s t phospttorus otik e Apr, j. Nildison. 78/6: %)! .991, -
Pc,\T„ATTIsjit.; ()67, 7r1krrttO dr , r)2 ?..lo., k1.;1, 1; 2.i-25,
osznnva vysokogo uroz. ,ja. Szoli
116
PRETTENHOFFER,T.: 1969. SzikjavitAs alta1ajlazitassat. Hazii szikesek javitasa. Alzad, RiadO, 175. pRONCZUICJ•: 1952. Projekt rnetodyki inwestarizacjo tranw1ycli i pastvisk. rNrt. Warszawa, 68; 135-173. FLTSCARU,D.SOROCEANU,E. - PAUCA,A,: 1956. Pasunite a!pine din Muntii Bucegi. Acad. PVR. 1-512. RABOTNOV,A.; 1969. Udol -irenie fugov v stranak zapodnoi Evropy. Gornye luga. Moskva, 251; 116-122, RAKOV,K.: 1984, Novaja tecl u lologia optimalizacis obrabcaki pocvy. Sz/11. MosAwa, 6; 13-14. BAUSTETN,D,T 1972. Er gfrohianndningar for intensiv drift pa ,}acre. Fors. Land. Oslo, 23/2; 81-10 3. RAZ-SO,L: 1900. Csik6legetC5letesit6se Rirnagicevera fitOn. KOztelek, r1328. REGNE,T. GARANIBOTS,X.: 1977. Note stir Ia vaIeur alimentaire en zone ni€cliterraneenne irrigu€ du ray-grass &Valle Tiara et du sainfoin Fakir distribues en vert. rourrages, 69; 85-96, RENGER,M, - STRETIEL,(.: 1976, Der Einfluss ant' die Was,serversorgung der Fflanzen, Kali flriefe, Hannover, 7/4; 1-14, 14:11j.; 1911. A legjohl) takarininyfi.ivek ierrneszres&rol. GAMAN, Kolozsv5r, 1-38. RIT1'ER-STI_MNICKA,FT.1 1957. Livacla Kraskill polja Bosne Hercegovine inogucnost njhovag popravtjanja. Arch. za PoIjop, Natike, 10/27; 79P()1),P. RYSERJ.P. - LUIS1E1 3.1: 1975. Principe dune furnure rninerale didgee et controMe. Scltw. Lindsv. Forsc.11_, Bern. 14.1; 83-105. SAINTKOV,V,R. 1978. Upiotnenie pocsvy I puti egopredotvrascenia. Szeiszkoe. Hozi. za Rubersom Moskva, 11; 5 9_ SCHECHTNER,G.; leistungsfThigkeit 1961. Entwickittng and von Zucht:701-tcninischuitgen. Sonderdnidc rills '[Jas Gri_inlanrin, Hannover, 6; 7 ROT11,11 1986. Prozessteuening in der NVichviehhaTtung_ SCTLZLOSSEN,D. Tierztichter, Franklin -t/M 38/7; 295-297_ SCHNEIPER,J.: 1951. Ein Beitrag zur Kentriis des Arrhenatherum eh tioris in pflanzensoziologisclier und agronoinischer Betraclitungsweise, H. Ober, Bern. Heft 34. SCHRODER,D. STEPH1!-4,S. ZAKOSEK,1-1.: 1983_ Tonverlagerung in gestbrten Roden. Z, Ki.21t. tech. Flurberein, Berlin-Hamburg, 24/5 ; 306 319 1966. wit-kosarn Smikturkranke 13r5den fordern SCHULTE-KARRING,TI : Bodenrnelioration Mitz. DLG. Frankfurt/M, 81/14; 590-596. sciltiurE-KAnRING i i-i, 1977. Die Stnikturverhaltung von tiergelockerten Boden. Tier . Landw. liarnhurg. 55/4; 612 619. SEGETA,K. VECERA,M, - KRCMAR,B.: 1955. investarizace luk a pastvin v Ceskoslovensku. Ved. Prace Vyzk., 31-46, SELLRE,M.: 1929. Fortschritte der Wiesenwirtschaft, In: KaTpp: Wiesen urn] Weiden. 1-520. -
-
-
117
.
SIENTARITI,W. -
- Al NOW,F-r,: 1977. Voritilderungen
detKohlenhydrathaktion in GrIsem iln Verlaufe der vegetation u, Auswirkungen nut- die Vorgkbarkeit, Proc. ECTF, XIII. Leipzig, 1319.
1321. - CARROW,R.N.: 1982, Soil cots fpaction effects on nitrogen use in tall fescue. J. Am, Soc. f-lort. Sci., Alexandria, 107/5 934-937. SING,Panjah WSR1,F.: 1993. ftangerand resources - utiNzation arid management in India. Internat. Grassi. Symp. Iluhehot, China, (abstract: p:2). SKUIDE,W.: 1967. Rasenmischungen 1967. Kritik u. Ausblick, Saatgutwirtsch. Stuttgart. 19/12; 401-404, SKOROPANOV,S,G. 1962. 0 norinih osysenia torfj: -.inobolotnyli pocv. Gidroteh. Mdior., Moskva, 141; 34-40, SUOCEN,A.,c-aft - ANDVIES,A.: 1977. Apercti development et de perspective d'avenir de la rEc-llerche herbagere et fourragel e en Beigi(ltle• Fourrages. 72; 145-158. sLon01)IUK,PJ, CERNOVAJ,M.S. - DUNAJ,M,F, et al.: 1978. Zmina vlast-vostej gruntu zalczsno yid dijo hadovih 5yStem tralctoriv, Vistn. Sz, Goszp. riauki, Kiev, 2; 12-18. SOANE.11.1)_: 1970. The effects of traffic and in7pliments on soil compaction. rnst, Enginer., London, 25/3; 115-126. SOB ,A. - 1,lTV1N,i,N.: 1971. Sozdnnie i ispotzovanie kutturw i ll tio1goletnih Nsthiscs na ornsaernyh zemljnn Ukra)ny. Veszt. Sz. Tiauki, Moskira, 16/12; 25-32. SONDEREGGER,H, SCHURCH,TI.A.: 1977. A study of the influence of the energy and ptoten supply on the fertility of dairy cows Livest. Prod. Sci. Amsterdam, 4/4; 327-333. 501.IGNEZ,N. NOIRFAUSE,A.'. 1954, icnt inn et poll& pro/Aline clue carte pitytosociologique cle.c lierbages, cord', Dirac', des Herh. Paris, OECE, Projet 22111, p:25-27. 5PAME,E,1. - I AMONT),T).R.: 1968. The influence of supplementary feeding on , 7. 9 °+f3 ;I nd fertility of Neer heifers grazing natural pJstures. Austral. j,
s. r), Agr. Melbourne, 9/33; 125-432. 51..EDD17, 7 ,3 :c . R . w .: 1971. Grnsskind ecology, Clarendon, Oxford, 1-221. SuF,DrZNIC, C.R.W.: 1978. A mezeiga7dasIgi rendszerek
alapoi. Mg,
Kind& Sudapest, 1 234. -
1954. Untersuchung iii er Weideertragsermittlung. Z, Ack, r11);-m_ Berlin, 98/1: 53-66, TF,I'ik,NOV1TS,r, 1981, Agricultural production and the environment, MIN°, I3/2 ; 97.100, STEVANOvITS,P.: 1992, Talajtan. Mg. Mack), fludapest, 1.-3810_ PVARLEY,K.P.7 1968. MeclianIcat resistence encount••red by roods entering compact snits. Soil Sci., 13altimore, 10515; 297-301. SEELL.L. 1993, A homn rnegnapitilsn f.s a celszeril kihasznilisa a legeirRizemhen. Merei Nyotnda, Keszthely, SriZECKET.StN,R.!
118
SUK.ACEV,V.N.: 1954. Nekoirie obscie teoreticesliie voproszy fitocenologii. Vopr. Bat. lzd, Akaci. Nauk. SSSR, Moskva, 1; 292-309. SURANYIJ. VILLAX,o.: 1930. Retek es legeleik term6kepess6genek fokozIsa. Pallas, Budapest, 1-51. SURMINSKI,N.Sz. DZURAEV,A.: 1961. Opiit g1ubokogo r-Uthlenia lugovyli pocsv. 1-11opkov., Moskva, 11/8; 17-21. 5VOBODOV11,V.; 1970. Nektere aspekty odvodneni travalych lucnich porostu. tiroda, Praha, 18/9; 351-353, SZEMAN,L; 1992. A talaj tenneszetes Gipanyagtartalminak hathsa a gyepre. Terri eszetes AllattarOs" 2; 145-150. SZ1LASSY,Z,: 1894_ A fill everekek W6111)157,6 nemei. Ithztelek, 3/10; 336-338. S Z CS,T : 1992. Kornyezetkimel5 ueptermesztes gazdasti gos n. Tenn_ Allatt 2; 331-342, TAKASAK1X. 1SODA,A. OIZUME,H. 1989. Bertaviotirs or annual and perennial grass species in the same genus. pro. XVI. IGC. Nice, France, 449-450. TAKATS,L: 1954. je1entes az OMM1 1953 evi legeloVzsgilatairol. (Gepelt k•ezirat), 'fAKATS,L.: A filveshrek telepO_sefflek kerclesei, M. Mez6gazdasig i 10/11; 10. TASIJ.: 1992. KI)lonbozo gyepr.:k term se ellere5 fenofizisban. Tenn. Allattattis 189-200. TOMASELL1,R.: 1956. Megiegy*sek a Desso foiy6 balpartrin lev6 retek es legeleik navenp.etehez. Ann. Sper. Agr, Nuova Serie, Roma (ref [n7 KASZ 1957, No 4242. TORMAY,B.; 1900. A magyar ga7d-a kincseshha s Pallas, Budapest, 1-364. IROUGI-ITON,A.: 1951. Studies nn the roots and the storage organs of herbage ptants. J. Soc., Lott(inn, 6. TROUGIITON,A.: 1961. Studies on the roots of lei=s Dad the organic matter and structlre of the soi1.1 Emp, J. Exp. Agric.l, 29/14; 165-174, IROUGHTON,A.: 1961. The effect on the soil of the components and management of a ley. J. Brit. Grassi, Soc. Hurfey, 16/1; 1-5. TORT,Z.: 1973. LegelLitelepitesi kizeini klserlet, DATE, IDGyN. 2; 6o. TGrXEN,R.: 1951. Etialloingsgrundiagen Mr die pflanzensviloIogische 1
119
VtRITTaIL - JOURNEY,M.: 1970, intluenCe tie la tenetss - en ..ezu et de la fiesItydration de Flierbe. sur lo voleur olimentaire pour 1es vaches laitieres. Ann. Zootecim, pads, 19/3; 255-268. VINCZEFFY,I.: 1956. Eve15 takonn5nynovenyek kevert vett'nek kfserleti tNxIszi-alatz. Agrkegyetern, 3/8-, + 4 meki tertl eszetes CIS2tAly0z5sa. mln(5segi gyepek A 1959. VINCZEFFY,I.: Novfqlyternwles, 8/2; 191-202. VINCZEITY,I.: 1973. NeiOny fontosabb o#cnlogiai tenyeze"; hatisa gyep term6s&e, Gyepgazi-Mkociis, 1., 3-Y1. VINCZEFFV,I.T 1974. A gyeppzchilkodiis 011plai. Egyetemi jegyzct, Debrecen, 138. VINCZEFFY,1.: 1962. Veszpr6rn me ye gyepgorthilko<15sa, T5p16sze1e, egyetemi Lloktori, 1-39. madszere, Agrr!)otanika, 5; 201V1NcZEFFY.1.: 1963. A gyepek min(5sires6nek 253. VINCZEFFY,L: 1965. A gyepek teat olcepesseg6nek vizsg5Inta, Agrobot. Int. pi6szele , 2-250. VPICZEITY,1.! 1970. A gyepnovenyek rnogprodukcial5nok vizseita 1, Agrobot., 10; 241-246. VINcZEITY.1.: 1970, A gyepr1 v6nyek rnagp rod!" kci ojinn k. vizsg5lari (ft..57,kese.I‹), i0; 193-202. (rieliAny III) VINCZEITY,T.: 1971. A gyepnovenyek magprodukciajanik Vi 7P0 Agroboti, 11; 203-213. VINCZEIn-.I.: 1974. SzAlastokonruitiyok termesbeolege, In: Simon, B.: A termesbecst6.s w16c1s7,erei, M. Kiado, p.. 264-267_ VINCZEITY,T.: 1975. lirrragsscltht2..ung 1leinl Rosen, Internat. 5yinp. Kompolt, Ungorn, No 12; 1-16. Egyet. jegyzet. V1NCZEFFY,1,: 1977. Az inEenziv gyeppiciti1kodeis DATE, 1-193. V1NCZEFFV,I.: 1977. Az inten7fy gyepgizthilkodfis kiainkfrisSnak lehetos&ge. (1-Itivrogrim rf..:976.re; teriilecsrlere vanatkoz6 javaslat). DATE, 1-46. VINCZEFFV,1.: 1989, Rostbon d( tots fliszildzs. DATE soksz. p:1-12. (Nern .zettc8zt nclatgyilitetneny) VINCZErinf,,,: 1971., A gyepp,o7clalkockis DATE, 1-398. VINCZEFFY,L: 1975, KutotAsi jelentes 4 ttn6ban. VINCZEFFY,I.: 1980, Kotat5si ZArbje1entes 4 tem5ban. VINCZEFFY,1.: 1985. Az intenziv gyepgnzciiikodisi. techno1/20a kiatakitAsa; esszesiu5 zAthjelentes, DATE kildvAny. (170 p6IdAnylmn k6szti1t), p: 1250_ VINCZEFFY,I,: 1985, A gyep 511nteltorto kepessege. NITA di!)ktori, DATE, p: 1-92 + 206 t61-)1, V1NCZEFFY,1.: 1986. Intenzly gyepgnzthilkoda. si teclinolOgia. Kutm*i Eredmenyek, AGROTNVOIMI, 315-316; 1-4. VINCZEFFY,I.: 1988. A viztakirekos gyepplz(111kothisi technologio oIapjai. DGYN. 81 1274•
120
viNCZEITY,I.: 1991. Gyagyhatris6 novenyek le elan. Term. Allattart6s LDATE, p: 77-82. v1NCIEFFY,1.: 1991. A legeles hat'sa a szatvastnarhatartas ki5Itsegere. DGyN. 9, p: 337 -344. v[NOZEFFY,I.: 1991. Szempontok a filkeverek ss ealliti,sahoz. 1.)GyN• 9. p: 291300, viNCZEITY,1.: 1992- Achtok gyepeink gyogyni)venyeirol. Term, AllattarUls, DATE, p: 161-179. ViNCZEJTY,I.: 1992, The curWive phInts of the Pannon-Flora. Proc, Symp. 132--mska 13ystt. ica, 115-120. viNC7.E.EFY,i.! [993. A gyer.1 mowennese (225; 2 szikti raj), 'Tenn. Al;atIrtris. 3. 211-232, vINCZEITY,i.: 1993. A gvep n ,=.)i,..(cnyeinek nlagtermr..se IT. (tovlbhi 118 raj) DGyr ,i'. I I; 67-83. 1993L :-.);occting the environment. IWernat, Symr. flukehot, Chin1:1, 81-82. viNCZEITY.1. - F,OTA NI,: 1995. Animal keeping by gra•ing. Proc. IGC. p: 152 3. -
vOTS:T*.A.! 1961.
Son):11.fs-ri ,
Szempontok a legelfeiL'ses i 309-361. ( , 3]. ...traiws de retcurncr les pastures pour Ies Fror -tre.,
19(:3. p: 2. 1....95
17/11; ; 542-554.
Georgikon Napok Keszthelye.:1, Re N. Progtess Needs COEISerV. Concil Pc.s,
de; .195ii.
obtetius par l'uOlization de Ll Con!, Euiop, des Iler1),, Paris, Projei: 31-
P,U35.1.).NI. d-
used in botanical gris.siand th7.
29/1; 1 .7. -
1975.
Jiml
application, herb.
1966. Imp-oven-Lent of permanent pa cure 1).7. o--m.s ,D..-ing. F. Expel .. Agric. London, 2/.1: 309-316. dirlerenzierter Grtinv..rasser:41ide und GrilnIand.standorten. Arch. A. 17.15; 323-331. iiiid Rarinnnlisierung der NIceiclewirtschafl.
35. ; 1982 C,esi-llr;Tig der ltodelini.i..zimg. Fi .osionssc...hutz, Lei} zig, 16-28. v...7=irliT J. ) 197 7. 7.1!i- Eictif.): .ations becIuritigkeit verclichteter Loss/J:1cl Lelitulden Ackei, i.-)m Berlin, 21/7; 553-564. P111i 1968. _iher den Eirlihiss der Tcniperatur auf die Lin(lcv,
kapi;',ace A!
kind Wassel -i)iritlung in Boden. Albrecht-111.:.-.er
PLrl.rpl, 12/5 6: '3517 IM),
1 21
WHITE,DJ, W1LKINSONJ.N1, WILK1NS,R.j.: 1982. Support energy use in animas production from grassland, EGF Syrnp. Reading, 33-42. WILLEMSEN,W.: 1960. De weersornstandigheden en de opbrengst van het grasland o eni<eie voorbeeldbedripen. laucib. Gravenhage, 17/12; 701-709. WOLTON,K.K. BROCKMANJ.S. - SHAW,P.G.: 1971, The effect of time and rate of N application can the productivity of grasswards. J. Br. Grassi, So., London, 26/3; 123-131. YAMANE,1, - SATO,K.: 1.965. Pasture establishment by the topdressing oversewing Univers. Sendai, 16/1 2; 21 31. method. 3.. Inst. Agric. Res. Mk] YOUNG,R.A. - OLNESS,A.E. et al: 1986. Chemical and physical enrichment of sediment from cropland. Soc. Agric. Eng., St Joseph, 2911: 165-169. 1982. Biologische and wirtschaftliche Aspekte der ZER01-11N,K. Fruchtbarkeit beim Rind. Tierziichter, Hildesheirn, 34/9z 366 368. ZHU TINGCHENG, - LI ilANGDONG, ZU YUANGGANG,: 1985_ Grassland resources and future development of grassland fanning in temperate China. Proc. of XV. IGC. Kyoto, japan, 33-38. -
-
-
•
122
