Erdőkertes Szociális szolgáltatástervezési koncepciója

1

"Ülj egy sarokba, vagy állj félre, nézz szét, Szemedben éles fény legyen a részvét, úgy közeledj a szenvedők felé, S ne a törtet tekintsd és csonka részét, de az egész nem osztható egészét; ki senkié sem, az mindenkié." (Kosztolányi Dezső)

Erdőkertes Szociális szolgáltatástervezési koncepciója 2004-2007

2004 Záradék: Erdőkertes Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Szociális szolgáltatástervezési koncepciót 71/2004. (12.02.) számú határozatával elfogadta. Erdőkertes, 2004. december 3.

Vargáné Rajna Ágnes jegyző

2

Bevezetés Erdőkertes Képviselő Testülete a szociális szolgáltatások biztosítására Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciót készít. Ebben a szolgáltatások alanyainak a jogszabályokban megfogalmazott színvonalú ellátások biztosítását tűzi ki célul. A Koncepció a szakmai tevékenységek újraértelmezésén túl a jogszabályokban megfogalmazott, illetve a településen felmerülő igények kielégítésével korszerű, átgondolt, hatékonyabb működést biztosító ellátórendszer kialakításához, fejlesztéséhez ad útmutatót. Az állam a helyi önkormányzatok szociális tevékenységeit alapvető dokumentumokkal, törvényekkel, rendeletekkel és a helyi szabályozás útján biztosítja. E szabályozások teszik lehetővé, hogy az önkormányzatok igazságos, szakszerű, jogszerű, humánus szociális ellátórendszert alakítsanak ki annak érdekében, hogy a településen élő, rászoruló családok a társadalmi szolidaritás jegyében egyenrangú szereplői legyenek országunknak. Jelen Koncepció a Pest Megye Közgyűlése által elfogadott, 313/2003.(12. 12) sz. KGYH Megyei Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció iránymutatásainak megfelelően, Erdőkertes település sajátosságainak figyelembevételével készült. A Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció átfogó képet kíván adni a szociális feladatok, szolgáltatások, fejlesztési irányok, kormányzati és helyi szakmapolitikai elvárások, korszerűsítési tendenciák megvalósítási elképzeléseiről, az ehhez szükséges, rendelkezésre álló és hiányzó feltételekről, elérendő rövid és hosszú távú célokról.

3

Koncepcionális alapelvek  A helyi szociálpolitika fontos feladata a kirívó esélyegyenlőtlenségek mérséklése, valamint az ebből adódó társadalmi feszültségek (a marginalizálódás, a kirekesztettség) csökkentése, a szegénységben élők esélyeinek, önálló boldogulási lehetőségeinek javítása. Ezen problémák kezelése a rendelkezésre álló források célzott felhasználását kívánja. A helyi szociálpolitikának közre kell működnie abban, hogy megelőzze a polgárok kisodródását a társadalom perifériájára.  A helyi politikusok, köztük a szociálpolitikával foglalkozók feladata, hogy a polgárok otthonuknak érezhessék a települést.  A polgárok önszerveződése, szolidaritása, érdekképviselete minél szélesebb keretek között szerepet kapjon a társadalmi kohézió erősítésében.  A közszereplők felelőssége, hogy megakadályozzák Erdőkertes társadalmának szétszakadását, csoportok, vagy egyének kitaszítottságát, erősítsék a település társadalmának integrációját.  A helyi szociálpolitika gyakorlati alapelveként fogalmazható meg, hogy az ellátás középpontjában a szociális segítségre szoruló polgár áll.  A szociális segítségre szoruló polgár elidegeníthetetlen joga emberi méltóságának, állampolgári jogainak tiszteletben tartása a szociális eljárások során is. Minden szociális ellátásért folyamodó és abban részesülő kliensnek joga van személyes önállósága megtartására, erkölcsi méltóságának megőrzésére. A szociális ellátások célja e képességek elismerése és támogatása. A szociális ellátások révén arra kell törekedni, hogy a kliensek életfeltételei jobbá váljanak, hogy teljesebb jogú tagjai legyenek a társadalomnak, hogy jogaik és érdekeik érvényesítésére képes polgárai legyenek Erdőkertesnek. Az ellátások meghatározásában és biztosításában az ellátottak aktív részvételére kell törekedni. Ez a panaszra és tiltakozásra

4

való jogra ugyanúgy vonatkozik, mint az egyéni és csoportos érdekérvényesítési eszközök alkalmazására.

A szociálpolitikai ellátásokhoz vallási, felekezeti, etnikai, nemi, fizikai és mentális helyzetétől függetlenül mindenkinek joga van. Az egyenlő esélyű igénylés és az egyenlő elvű elbírálás feltételeit diszkriminációtól mentesen kell biztosítani. A szociális ellátások fontos funkciója az egyén autonómiájának, képességeinek megerősítése, egyedül-létének oldása. Biztosítani kell a gyermekek és felnőttek családban éléshez való jogát.  A helyi szociálpolitikának a polgárok jogait és érdekeit tiszteletben kell tartani. Ezek közé tartozik a döntések nyilvánossága, a források ésszerű felhasználása és kalkulálhatósága, az igazgatási eljárások egyszerűsítése, az ellenőrizhetőség biztosítása, a civil szerveződésekkel és egyéb ellátó szervezetekkel való együttműködés fejlesztése és az ehhez kapcsolódó eljárások új formáinak kialakítása.

A szociális szolgáltatások célcsoportjai.  Azok az idősek vagy nehézséggel élők, akiknek nincs családjuk, támogató rokoni vagy társas kapcsolatuk.  A “klasszikus” szociálpolitikai ellátásokra nem jogosultak.  Akiket az etnikai és vallási hovatartozásuk miatt előítélettel kezel a többségi társadalom.  Aki normasértő magatartása, “szerfüggősége”, vagy büntetett előélete miatt képtelen segítség nélkül beilleszkedni az őt befogadni nem hajlandó társadalomba.  A töredék családokban, nagycsaládokban, alacsony jövedelmű családokban élő gyermekek.

5

Állapotfelmérés, helyzetkép Erdőkertes Pest megyében, Budapesttől 30 km-re, a Pesti-síkságtól keletre, Gödöllő-Ceglédberceli dombvidék északnyugati táján, a Sződ-Rákos-patak vízgyűjtő területén helyezkedik el. Erdőkertes fiatal település, nem rendelkezik nagy történelmi múlttal. Az erdőségek által övezett, kertekkel, gyümölcsösökkel tarkított lakóházak a mai napig is jellemzőek maradtak. A budapestiek számára a jó közlekedési viszonyok, a nyugodt természeti környezet, a táj szépsége nagy vonzerőt jelentenek. Ezért sokan vásároltak itt nyaraló építésére alkalmas telket és egyre növekszik a véglegesen kiköltözők száma is. A lakosság száma dinamikusan gyarapszik, állandó lakosainak száma 6538 fő. Csodálatos panorámája, tiszta levegője miatt évről évre nő a víkendesek száma.

6 Erdőkertes

A lakosság foglalkoztatottságára jellemző, hogy meghatározó a környező nagyvárosokban, főképp a fővárosi nagyiparban történő munkavállalás. Az ipari szerkezet átalakulása és a nagyvállalatok részbeni megszűnése következtében kialakult kisebb létszámmal működő közép- és kisvállalati struktúrának már nincs akkora munkaerő felvevő igénye. További problémákat jelenthet az a tény, hogy az ingázó munkaerő nagy részét multinacionális nagyvállalatok foglalkoztatják. A világgazdasági válságok tendenciája hazánkban is éreztetik hatásukat. Tapasztalataink szerint e nehéz helyzetbe kerülő cégek elsősorban a helybéli munkaerőt tartják meg, így egy esetleges elbocsátási hullám községünket is nehéz helyzetbe hozhatja.

Demográfiai adatok, változások A következő grafikon Erdőkertes lakosság számának rendkívül intenzív növekedését mutatja be.

7

Ez a növekedés nem feltétlen a születésszám növekedésének következménye.

Népszaporodási mutatók: (KSH) Időszak

Élve születés

Halálozás

Természetes

Vándorlási

szaporodás

különbözet

1970-1979

611

359

252

343

1980-1989

454

565

-111

255

1990-2001

587

694

-107

1965

2001

89

59

30

432

2002

77

53

24

76

2003

78

78

0

187

2004.11.01

72

54

18

449

Várható szülés 12

8

A Budapest környéki agglomerációs települések mind lakosságszám növekedéssel küzdenek. A városokból kiköltözők száma folyamatosan nő. Azért mondhatjuk azt, hogy küzdünk ezzel, mert a lakosságot kiszolgáló intézményrendszeri struktúra folyamatos bővítése hatalmas terheket ró településünk gazdálkodására. A megnövekedett lakosságszám miatt településünk az aktív korúak foglalkoztatását és idős korúak ellátását is fontos feladatnak tekinti. A lakosság megoszlása foglalkoztatottság szerint év 1970 1980 1990 1999 2003

munkanélkü aktív kereső inaktív kereső li 1473 627 0 1769 701 0 1579 813 12 2468 822 23 3106 846 106

eltartott 861 1071 1281 1761 2051

(Az adat a települési intézkedési terv része.) Településünkön az elmúlt években javulni látszik a helyzet. Nő az aktív keresők száma, mely elősegíti a családok szociális helyzetének javulását. Az iparban dolgozók aránya csökkent. 1990-től megnőtt a kereskedelem, közlekedés, szolgáltatás területen elhelyezkedők aránya. Sokan dolgoznak az egészségügy és oktatás területén, ahol különösen a nők aránya magas.

A munkanélküliek számának alakulása. Év

2000 2001 2002 2003 2004 I. félév

Regisztrált munkanélküliek 102 76 66 70 94

A munkanélküliek megoszlása.

Nők

Férfiak

57 39 35 39 41

45 37 31 31 53

Nem regisztrált munkanélküliek 150-200 150-200 150-200 150-200 Minden évben közel azonos

9 Év

2000 2001 2002 2003 2004 I.félév

Regisztráltak Szakmunkás Betanított Segédmunkás Szellemi munkás fogl. 102 30 40 8 24 76 22 31 5 18 66 25 23 7 11 70 13 28 8 21 94 25 32 12 25

A munkanélküliek megoszlása életkor szerint. Év 2000 2001 2002 2003 2004 I. félév

Regisztráltak 17 év 17-20 21-25 26-35 36-45 46-50 51-55 56-60 alattiak 102 1 2 13 28 34 11 7 6 76 0 13 11 27 18 9 6 5 66 0 11 7 24 13 8 8 6 70 0 7 8 24 14 13 9 2 94 0 8 7 33 23 15 4 10

Munkanélküliek megoszlása iskolai végzettségük szerint. Év

2000 2001 2002 2003 2004 I. félév

8 szakm. Szakisk. spec. szakközép techn. gimn. Regisztráltak 8 ált. általános képző szak alatt iskola

102 76 66 70 94

3 2 3 6 6

42 29 25 23 34

28 19 20 16 29

3 2 0 1 0

0 0 0 0 0

18 11 12 8 12

1 0 2 3 1

7 11 3 8 9

főisk. egyetem

0 1 1 4 2

Az utóbbi évek számadatait elemezve elmondható, hogy a munkanélküliek száma 60-100 fő között mozog. Az egyik legnagyobb helyi

0 1 0 1 1

10

munkáltató (ALU-ROCK) évközi leállása okozza, hogy a ténylegesen munka nélkül maradók száma ennél jóval alacsonyabb, hiszen közülük 40-50 fő a beindulás után ugyanoda tér vissza dolgozni. Összetételükben jellemzően azonos arányú a férfiak és nők megoszlása, megfigyelhető azonban, hogy az alacsonyabb végzettségű, illetve iskolázottságú munkanélküliek magasabb arányban szerepelnek, bár az utóbbi 1-2 évben a szellemi foglalkozásúaknál és magasabb végzettségűeknél is lassú emelkedés tapasztalható. Az Önkormányzat, mint közhasznú munkát is biztosító munkáltató az utóbbi öt évben átlagosan 15 fő munkanélküli személyt foglalkoztat. Ezen kívül a rendszeres szociális segélyezettek is nagy számban vesznek részt közcélú munkában. Év 2000 2001 2002 2003 2004 I. félév

Közcélú munkában résztvevők 1 0 10 10 9

Rendszeres szoc. segélyezett 1 4 15 14 11

Rendkívül nagy eredménynek mondható, hogy több éves próbálkozás után 2004 évben sikerült a megváltozott munkaképességű, ám munkát kereső lakosok részére munkalehetőséget biztosítani, melyet egy településünkhöz közeli vállalkozással való jó kapcsolat kialakítása során értük el.

Jelenleg 14 főt foglalkoztat a környezetvédelem hulladékgyűjtés területén is úttörő munkát végző vállalkozás.

és

szelektív

A településen működő vállalkozások több mint a fele szolgáltató jellegű, a másik fele kereskedelmi, illetve termék előállító vállalkozás. A településen 320 vállalkozás működik. Ezek túlnyomóan egyéni vállalkozások. A társasági formában működő vállalkozások sem foglalkoztatnak túl sok helybelit. Év Vállalkozások száma

2001 275

2002

2003

300

320

11

A vállalkozások számának nagyütemű növekedése magával a településen maradó adó növekedését.

azonban

nem

hozta

A foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása (KSH) (2001) Iskolai végzettség Fő Analfabéta

93

Általános iskola 8 évfolyamánál kevesebb

870

Általános iskolai végzettség

1549

Szakmunkásképzős végzettség

1050

Érettségizett

1119

Egyetemi, főiskolai végzettség

344

Erdőkertes Infrastrukturális mutatói Településünk közművesített ellátottságát a közterületen épített és azokon nyújtott szolgáltatás, minőségi és mennyiségi mutatók jellemzik. A lakóházak, illetve a lakásként használt üdülők, az üdülőként használt üdülők és egyéb lakhatásra nem használt épületek közművel való ellátottságában még mindig nem értük el a 100%-ot. Rendkívül alacsony a szilárd útburkolat km-ben megépített szakasza. A településen több olyan utca is van, ahol a lakosok az időjárástól függően tudnak csak közlekedni. Az erős esőzések, a domborzati viszonyok alakulása gyakran teszik járhatatlanná útjainkat. A kialakult vészhelyzetek tűzoltó munka jellegű „megoldása” hosszú távon nem költségkímélő.

12

Szilárd útburkolat Ivóvíz Szennyvízhálózat Gázvezeték Elektromos áram

14, 28% 92, 00% 28, 00% 82, 00% 98, 00% (Az adatot az Önkormányzat szolgáltatta)

Lakókörnyezetünk fejlesztése, szépítése az elmúlt években rohamos minőségi változást hozott. A közterületek parkosítása, virágos, zöldfelületek növelése azonban folyamatos munkálatokat igényel. A lakosság bevonása elengedhetetlen annak érdekében, hogy jól érezhessük magunkat Erdőkertesen. Játszóterek, parkok, sétányok kialakításával a közösségi élet színterét bővíthetjük. 2004-ben több játszóteret sikerült kialakítani, így jelenleg településünkön 5 helyen vehetik igénybe a gyermekek és szüleik. Családjaink szociális helyzetére utaló adatok sok mindent elárulnak. Az utcákat járva egyre több újonnan épülő házat találunk. Az előkelő épületek mellett azonban ott vannak a düledező, komfort nélküli, vagy fél komforttal rendelkező házak.

Lakóegységek rendeltetése (2001) (KSH) Lakóegység Lakás (lakottan) Lakás (nem lakottan) Lakás (üdülésre használva) Lakás (más célra használva) Üdülő (üdülésre használva) Üdülő (lakásra használva) Üdülő (más célra használva) Lakás és lakott üdülő együtt

Száma 1794 155 88 5 1255 60 3 2102

13

Lakások szobaszám szerinti megoszlása (2001) (KSH) Lakott lakások paraméterei Szobaszám

1 szobás 2 szobás 3 szobás 4 v. több szobás

Lakás szám 321 845 579 357

Lakások építési éve (2001) (KSH) Lakások építési éve 1919 1920-1944 1945-1959 1960-1969 1970-1979 1980-1989 1990-2001 2001 2002 2003

Lakások száma 20 156 170 207 512 589 448 60 26 61

Lakások alapterület szerinti megoszlása (2001) (KSH) Lakások alapterülete 2

0-29 m 30-39 m2 40-49 m2 50-59 m2 60-79 m2 80-99 m2 100 m2 felett

Lakások száma 97 196 198 234 489 452 436

14

Lakások és lakott üdülők felszereltsége (2001), (KSH) Lakások felszereltsége Vízvezeték

Hálózati Házi

Meleg folyóvíz Vízöblítéses WC Csatorna Gáz

KözHázi Hálózati Palackos

Központi fűtés

Lakás szám 1851 18 1888 1767 426 1525 1646 365 1165

Lakások komfortfokozat szerinti megoszlása (2001), (KSH) Komfortfokozat Összkomfort Komfortos Félkomfort Komfort nélküli Szükség és egyéb lakás

Lakás szám 976 530 81 226 289

Gyermek és ifjúságvédelem 1997 újabb fordulópontot jelentett a mai magyar szociálpolitika történetében. Ebben az évben született meg a Gyermekvédelmi törvény. A Törvény egy egészen új szemléletet képvisel. Alapgondolata a New Yorki Egyezmény célkitűzésével egybecseng. Magyarországon kizárólag szociális (anyagi) okból, a családból gyermeket kiemelni nem lehet. A gond csupán az, hogy a törvény által felsorolt eszközök (főleg a pénzbeli ellátások) nem elégségesek, így a törvény célkitűzései sem tudnak maradéktalanul megvalósulni. A gyermek és ifjúságvédelem a szociálpolitika része, annak fontos és speciális területe. Speciális, amennyiben a népesség egy bizonyos kor szerint

15

elkülöníthető részével foglalkozi, illetve fontos, hiszen az ifjúsággal való törődés minden társadalom létérdeke. A gyermekvédelem fogalmába - tágabb értelemben - lényegében beletartozik a gyermek születésétől felnőtté válásáig minden, ami az ő érdekében vele és körülötte, a családban, az óvodában, az iskolában, a munkahelyen, a társadalom bármely területén történik. A szűkebben értelmezett gyermekvédelem egyet jelent a hatósági gyermekvédelemmel, mely a gyermek családban történő nevelésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszűntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek védelmére irányul. A gyermek védelmét természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, gyermekvédelmi szolgáltatások és hatósági intézkedések biztosítják. A rendszer működtetése állami és önkormányzati feladat, melynek eredményessége feltételezi természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervek (így pl. védőnői szolgálat, házi gyermekorvos) közreműködését is. A gyermekvédelmi rendszer működtetése alapvetően állami feladat. A törvény alapvetően azt a célt kívánja elérni, hogy a gyermekek védelmét szolgáló, minden rászoruló gyermek esélyegyenlőségét növelő intézményrendszer alakuljon ki. E cél érdekében meghatározza a gyermekek alapvető jogait és e jogok érvényesítésének garanciáit, a gyermekek védelmének rendszerét, szabályait.

A gyermek és ifjúságvédelem támogatási formái A gyermek és ifjúságvédelem pénzbeli és természetbeni ellátásainak célja, hogy elősegítse a gyermek családi környezetben történő ellátását, nevelését és megelőzze a gyermek kiemelését a családból. Pénzbeli támogatások formái:

a. Társadalombiztosítási ellátások Anyasági támogatás Terhességi, gyermekágyi segély

16

Gyermekgondozási díj Gyermeknevelési segély Nevelési ellátás (családi pótlék) Gyermeknevelési támogatás

b. Önkormányzati ellátások Rendszeres gyermekvédelmi támogatás Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

c. Gyámhivatal által megállapított ellátások Tartásdíj megelőlegezés Otthonteremtési támogatás Természetbeni ellátások: A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható (Pl.: gyermekétkeztetés térítési díjaként, tűzifa biztosítása, karácsonyi szeretetcsomag stb.) Önkormányzatunk gyakran alkalmazza ezt a módszert. Ismerve a településen élő családok problémáit a Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója segítségével vásárolnak be.

17

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgáltatás a személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátás, melynek biztosítása a helyi önkormányzatokra kötelező érvényű. Az önkormányzat

a

gyermekjóléti

szolgáltatást

biztosíthatja

egyszemélyes

családgondozóval, önálló intézménnyel, társulás keretében, illetve ellátási szerződéskötés útján. Településünkön a gyermekjóléti szolgáltatást az ESÉLY Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézménye látja el. Az alapellátás célja: Hozzájárulni a gyermek testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének,

a

veszélyeztetettség

családban

történő

megelőzéséhez,

nevelésének a

elősegítéséhez,

kialakult

a

veszélyeztetettség

megszüntetéséhez, valamint a gyermek családból történő kiemelésének megelőzéséhez. A gyermekjóléti szolgáltatásban is használatos, a Gyvt. 2002 évben módosított változatában a szociális munka itt felsorolt módszereit használják.

1. Egyéni esetkezelés Problémafókuszált segítségnyújtás, melynek célja, az adott problémával való

megküzdés

segítése

mellett

az

egyén

eszköztárának, megbirkózási képességének fejlesztése.

problémamegoldó

18

2. Krízisintervenció Krízishelyzetekben (amikor az egyén kénytelen a lélektani és egyéb egyensúlyát veszélyeztető körülményekkel szembenézni) való gyors, intenzív segítségnyújtás. 3. Szociális csoportmunka A csoporttagok személyiségfejlesztése, szocializációja, oktatása, rehabilitációja. Ezek a csoportok lehetőséget kínálnak arra, hogy a csoporttagok önmagukon és egymáson segítsenek. 4. Közösségi szociális munka A közösségi szociális munkának, mint módszernek a lényege hogy, a helyi közösségek bátorítást és ösztönzést kapjanak, hogy erejüket felbecsüljék és összefogjanak annak érdekében, hogy kielégítsék a közösség szükségleteit.

A Gyermekjóléti Szolgálat feladatai A gyermek családban történő nevelése érdekében: Tájékoztatás a gyermekek jogairól, a különböző támogatásokhoz való hozzájutás lehetőségéről. Családtervezési,

pszichológiai,

nevelési,

egészségügyi,

tanácsadás, vagy ezek elérhetőségéről való tájékoztatás. Hivatalos ügyek intézésének segítése.

mentálhigiénés

19

A szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, tanácsokkal való ellátása. Személyes kapcsolat keretében való aktív segítségnyújtás a problémák megoldásában. A veszélyeztetettség megelőzése érdekében a szolgálat: A veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszert működtet. A

veszélyeztetettséget

előidéző

okok

feltárása,

ezek

megoldására

javaslatkészítés. Együttműködik a jelzőrendszer tagjaival, szükség szerint, de legalább havonta egyszer esetmegbeszélést tart. Minden év március 31.-ig áttekinti a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer éves működését, javaslatot tesz az együttműködés javítására. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében, családgondozás keretében: A család működési zavarainak ellensúlyozására törekszik. Családi konfliktusok megoldásának elősegítésében vesz részt. Egészségügyi,

szociális

ellátást,

valamint

hatósági

beavatkozást

kezdeményez. Javaslatot tesz a gyermek családból történő kiemelésére, leendő gondozási helyére, vagy annak megváltoztatására. A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében családgondozás keretében: Segítséget nyújt a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő-gyermek kapcsolat helyreállításához. Utógondozást végez (ha a gyermek visszakerül a családba).

20

A Gyermekjóléti Szolgálat célcsoportjai: Hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik, Veszélyeztetett gyermekek és családjaik, Szociális válsághelyzetben lévő várandós anyák, Magatartási és viselkedészavaros gyermekek, Szenvedélybetegek és egyéb devianciákkal sújtott szülők gyermekei és családjaik, Tartós nevelésbe vett gyermekek családjai, Tartós nevelésből kikerülő gyermekek, fiatalok és családjaik, Hajléktalanná vált gyermekek és családjaik, Védelembe vett gyermekek és családjaik, Átmeneti nevelésbe vett gyermekek és családjaik.

Gyermekek napközbeni ellátása Formái: Bölcsőde Családi napközi Házi gyermekfelügyelet Nyári napközis otthon, vagy tábor

21

a.

Bölcsőde A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni

ellátását,

szakszerű

gondozását

és

nevelését

biztosító

intézmény.

Településünkön nem volt és jelenleg sincs bölcsődei ellátás. Ennek hiánya naponta jelentkezik. A Gyed-en lévő édesanyák a gyermek kettő éves kora után a legtöbb esetben jóval kevesebb összegű Gyes-re lesznek jogosultak. A család azonban nem engedheti meg magának azt, hogy e jövedelem hiányozzon az elkövetkező egy évben, ezért az édesanyák kénytelenek újra munkát vállalni. A jogalkotók érzik ezt az anomáliát, hiszen a gyermek 1, 5 éves kora után a Gyes mellett engedélyezik a napi 4 óra munkavégzést. Erdőkertesen egyre több olyan család él, ahol az édesanya kénytelen kettő éves gyermekét másra bízni, hogy munkájából befolyó bevétellel támogassa a családot.

b.

Családi napközi:

Mini Manó Családi Napközi

Az alábbi társadalmi változások illetve szülői igények tették szükségessé az 1997. évi XXXI. törvény (41, 43. §) szabályozásában megfogalmazott új szolgáltatási forma bevezetését: Sok család dönt úgy, hogy az édesanya a gyermek születése után mihamarabb visszatér dolgozni, Az élet ugyanarra a szakaszára esik a pályakezdés, a családalapítás és az egzisztenciateremtés, Sokan félnek munkahelyük elvesztésétől, A fő hivatás: anyaság - részint anyagi, részint neveltetési és szocializációs okok miatt – nem elterjedt,

22

A többgenerációs családok együttélése ritka, a nyugdíjkorhatár emelésével a nagyszülők egyre kevésbé tudnak segíteni a kisgyermeket nevelő családoknak, A családiasabb környezetben, kisebb létszámú ellátási formában működtetett intézmény előnyben részesíti a gyermek speciális szükségleteinek ellátását, A gyermekfelügyelet rugalmas, a szülők elfoglaltságához alkalmazkodó, Nagyobb gyermekek esetében speciális tanulási feltételek, korrepetálás biztosítása.

A gyermekek nappali ellátásának biztosítása törvényben rögzített önkormányzati kötelezettség. A ma rendelkezésre álló intézményes ellátás mellett a családoknak igénye van választható más típusú formákra is. A családi napközi alkalmas speciális, kis létszámú igény kielégítésére is. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy nem helyettesítheti egyik gyermekintézményt sem, szerepe kiegészítő jellegű.

A családi napközi szakmai tevékenységének bemutatása. Napi feladatok: a gyermekekkel kapcsolatos gondozási és egyéb teendők elvégzésében a gyermekek egyéni szükségleteit figyelembe veszik, számukra is áttekinthető napirendet alakítanak ki, a gyermekek napi étkezésének biztosításakor tiszteletben tartják étvágyukat, meghallgatva a szülők ezzel kapcsolatos tapasztalatait, kéréseit, fontosnak tartják és folyamatosan a gyermekek fejlődését követve gondoskodnak arról, hogy kielégíthessék természetes mozgás és játék szükségletüket, aktív, tevékeny életet élhessenek, felelősséggel tartoznak a náluk elhelyezett gyermekek egymásközti kapcsolatának kialakulásáért, a gyermekeket kölcsönös tiszteletre, egymás megbecsülésére, elfogadására nevelik. nyitottak az általános emberi magatartásra, melynek megfelelően elfogadják a más etnikumú, nemzetiségű, illetve fogyatékos gyermekeket és felnőtteket, tiszteletben tartják mások véleményét, vallását, meggyőződését,

23

a gyermekek szüleit folyamatosan tájékoztatják a fejlődősükről, a velük történt eseményekről és mindezt úgy, hogy ezzel a szülő- gyermek közti harmonikus kapcsolat fenntartását segítik elő, A családi napközi nevelési elvei a családok otthoni nevelésére épülnek. A családi napközi folyamatos együttműködése a szülőkkel, a gyermekek harmonikus fejlődését eredményezi.

Szociális vállalkozói engedéllyel egyéni vállalkozó tartja fenn az intézményt, akivel az Önkormányzat ellátási szerződést kötött. Az intézményben kettő dajka, egy óvónő és egy gyermekgondozó dolgozik. 2003. augusztus 01-től, mint Családi Napközi a engedélyezett létszáma 7 fő (ennél sokkal többre lenne igény, a hely is adott, ezért a kihasználtság érdekében gyermekfelügyelet ellátását is felvállalják étkeztetés nélkül.) Így 2004. szeptemberétől a Családi Napközi létszáma 7 + 4 fő. 2004. szeptemberében, az igénybevevő gyermekek lakóhely szerinti alakulása: Erdőkertes: 2 fő Veresegyház: 3 fő Őrbottyán: 6 fő

c.

Házi gyermekfelügyelet A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a

szülő, vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó, vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem,

24

vagy csak részben tudja megoldani. Erdőkertesen 2003-tól a Képviselő Testület ezen feladatok ellátására külön összeget különített el. 2003-ban 6 gyermek ellátását tudta az Önkormányzat megoldani. Az ESÉLY Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által fenntartott KÉK Angyal társadalmi szolgálat tagjai közül ketten látnak el szükség esetén házi gyermekfelügyeletet. 2004-ben nem volt szükség erre az ellátási formára.

d.

Nyári napközis otthon, nyári tábor A Gyermekvédelmi törvény értelmében a gyermek napközbeni ellátásának

minősül az iskolai napközis ellátásban nem részesülő, különösen a csellengő, vagy egyéb okból veszélyeztetett tíz év feletti gyermekek számára nyújtott nappali felügyelet, foglalkoztatás (sport és egyéb klubfoglalkozás, illetve játéktár, játszóház) és az étkeztetés biztosítása is, feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges - a külön jogszabályokban meghatározottszemélyi és tárgyi feltételekkel.

Ifjúsági Tábor Erdőkertesen az ESÉLY Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 1999-től a nyári szabadidőben 8 hetes napközis, illetve sátortáborokat szervez Erdőkertesen és a környező településen élő gyermekek részére. A táboroztatást hetes turnusokban és különböző korosztály részére biztosítják. A Szolgálat különösen nagy gondot fordít a hátrányokkal küzdő családok gyermekeinek, illetve a csellengő, vagy egyéb okból veszélyeztetett gyermekek értelmes szabadidő eltöltésének biztosítására. A felügyeletet társadalmi munkában legfőképp a SZEDER (Szülők Egyesülete Diákokért Erdőkertesen) Közhasznú Egyesület tagjai, illetve helyi pedagógusok látják el. Évente közel 300 gyermek vesz részt ezeken a programokon.

25

Iskolai táboroztatás A Neumann János Általános iskola rendszeresen szervez a nyári szünetben tematikus táborokat. A táborok költségtérítésesek, ezért a gyermekek csak meghatározott számban tudnak részt venni azokon, még úgy is, hogy a rászorulókat támogatja az iskola, az SZMK és az Önkormányzat is.

Játszóház

A Ki akarok nyílni Óvoda 2004 februárjától szervez játszóházat az óvodás és kisiskolás korú gyermekek és szüleik részére. Nem titkolt célja, a közös játszás és a közös együttlét szorgalmazásán túl a szülők speciális problémáinak feldolgozása, megoldási sémák kidolgozása a Veresegyházi Nevelési Tanácsadó munkatársai segítségével. A három éves kornál fiatalabb gyermekek és szüleik részére alkalmat biztosítanak a beszoktatásra való felkészülésre, a közös nevelés kialakítására.

A gyermekvédelmi alapellátásban résztvevő egyéb intézmények Ebben az intézménycsoportban azok az intézmények szerepelnek, melyek más alapfeladat mellett, jogszabályokban meghatározott módon gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat is ellátnak. a. Közoktatási intézmények Óvoda Alapfokú oktatási intézmény Középfokú oktatási intézmény b. Egészségügyi intézmények Védőnői Szolgálat Házi gyermekorvosok Háziorvosok

26

c. Igazságszolgáltatás Rendőrség Ügyészség Fiatalok pártfogói felügyelete Fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézményei d. Hatósági intézkedéseket hozó szervezetek Gyámhatóság Gyámhivatal Bíróság e. Egyéb intézmények Egyházi ifjúsági szervezetek Civil szervezetek Közművelődési intézmény Könyvtár

27

Közoktatási intézmények

Óvodai nevelés

Ki akarok nyílni Óvoda

Az óvodás korú gyermekek nevelése, napközbeni ellátás érdekében településünkön az Önkormányzat napközi otthonos óvodát tart fenn. Az óvodai ellátást igénybevevők száma hosszú évek óta folyamatosan emelkedik. A gyermeklétszám növekedése miatt megszorító intézkedésekre kényszerül az Önkormányzat. Azoknak a gyermekeknek, akik nem érték el az öt éves kort és édesanyjuk otthon tartózkodik, valamint nem élnek veszélyeztetett helyzetben, nem tud óvodai ellátást biztosítani. Jelenleg három épületben, nyolc csoportban folyik a nevelés. Az intézmény a 2003. évi LXV törvénnyel kiegészített, az 1996. évi LXII. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása, az 137/1996.Kormányrendelet és az Óvodai nevelés országos alapprogramja, Intézményi Minőségirányítási Program és a gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. Törvény figyelembevételével működik. Programjukban fejlődés- és nevelés-lélektani alapokra épülve fő feladatuknak tekintik a 3-7 (8) éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembevételét.

28

Egészséges,

harmonikus

személyiségfejlesztésre,

a

sikeres

iskolai

beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítására helyezik a hangsúlyt az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével. Maximálisan kapcsolatok,

az

törekednek

az

érzelmi

egészséges

életmód,

biztonságot az

adó

alapvető

személyes

szokásrendszer

megalapozására. Fontos számukra, hogy az óvodai élet egészét jellemezze a nyugodt, családias, egymásra figyelő, kölcsönösen együttműködő, elfogadó, harmonikus, a pozitív tulajdonságokat megerősítő légkör, a családdal való szoros együttműködés. Az óvodai életrend megszervezésénél maximálisan biztosítják a gyermeki jogokat (vallási, etnikai), figyelembe veszik a napi életszervezésnél a gyermek aktuális állapotát, szükségleteit, érdeklődését. Ezek kielégítésére indirekt, a gyermeki aktivitást biztosító módszereket alkalmaznak. A program alapvető kritériuma a felsőfokú óvodapedagógusi végzettség valamint, hogy rendelkezzék az óvoda fejlesztőpedagógus végzettségű óvodapedagógusokkal.

Intézményükben

8

csoport

működik,

többnyire

vegyes

életkorú

gyermekekkel Általában a csoportokban kettő óvodapedagógus és egy dajka segíti a gyermekek fejlesztését, kivétel az újabb csoport, ahol csak egy óvónő és egy dajka van. Az otthon lévő édesanyák gyermekei csak ebédig veszik igénybe az óvoda szolgáltatásait. Az intézményben összesen 26 fő áll alkalmazásban: 15 óvodapedagógus, 1 óvodavezető, 8 dajka, 2 mosogató, - 1 fő logopédusgyógypedagógus, és részmunkaidős logopédus segíti a fejlesztést.

29

Programjuk célja: Segítse

elő

a

gyermekek

sokoldalú,

harmonikus

fejlődését,

személyiségük kibontakoztatását az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is) Fő feladataik: a családdal való együttnevelés, egészséges életmód kialakítása, a gyermekek mozgásfejlesztése, játékos tapasztalatokon alapuló tanulási folyamat biztosítása, a természet szeretetére és hagyományok tiszteletére nevelés, a pozitív életszemlélettel kapcsolatos készségek megalapozása a másság

elfogadásával

és

az

önérvényesítési

törekvések

összehangolásával, anyanyelvi nevelés. Beiskolázás - felmérés iskolába lépés előtt - speciális fejlesztés 6-7 éves korra az óvodás gyermekek általában elérik az iskolaérettség szintjét, képesek lesznek a szándékos ismeret elsajátítására. Az iskolaérettség kritériumai szerint a gyermeknek el kell érnie az iskolai tanuláshoz szükséges: o szomatikus o emocionális, o szociális, o kommunikációs, o mentális, o pszichés fejlettségi szintet.

30

Minden nevelési év első hónapjában (szeptemberben) a nagycsoportos korú óvodások általános felmérésen vesznek részt, amely tartalmazza a logopédiai és dyslexia szűrést is. E munka célja az, hogy pontos képet kapjanak az iskolába készülő gyermekek azon képességeiről, melyek szükségesek az eredményes tanuláshoz. A felmérés eredményét (a felmérőlap kézbeadásával) egy közös szülői értekezleten ismertetik minden szülővel. Az óvónők egyénenkénti elemzéssel tájékozódhatnak a csoportjukba járó gyermekek fejlettségi szintjéről, amelyet tervező munkájuknál figyelembe kell venni. A szülők és az óvodapedagógusok a megbeszéléseken kívül felzárkóztató programok és feladatok ajánlásával kapnak szakszerű segítséget a rászoruló gyermekek fejlesztéséhez. Kontroll vizsgálatra év végén kerül sor (május), melynek eredményét a befogadó iskolában - táblázat formájában - az 1. osztályban tanító pedagógusokkal tanulónkénti tájékoztatással ismertetik. Azoknál a gyermekeknél (főként a rossz szociális hátterű családokból jövő gyermekek), akiknél a felmérés lemaradást mutat, az óvoda jelenleg a következő felzárkóztatási, fejlesztési lehetőségeket biztosítja: - differenciált fejlesztés csoporton belül, - logopédia fejlesztés, - kislétszámú fejlesztő-felzárkóztató foglalkozás, - Ayres therápia, - dyslexia prevenció, - pszichológiai tanácsadás (szükség esetén).

31

Azoknak

a

gyermekeknek,

akiknél

egy-egy

területen

kiemelkedő

érdeklődést, vagy képességet tapasztalnak, rendszeresen külön tevékenységeket biztosítanak. Ez történhet az óvodai csoporton belül, vagy egyéni fejlesztéssel hasonló érdeklődésű- képességű társaikkal együtt.

Fontos az egészséges, barátságos környezet kialakítása, amely lehetőséget teremt a gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítésére. Az alapfeltételek többnyire rendelkezésre állnak. A lehetőségek átgondolásával, átrendezéssel, sok-sok ötlettel, jó fejlesztési tervvel és ezek végrehajtásával elősegíthetik, hogy egyre több tevékenységhez biztosíthassanak méltó feltételeket. A csoportszoba és az udvar berendezése indirekt nevelésioktatási eszköz, hiszen a fizikai elrendezés, a gyermekek egymástól való távolsága, a tér alakja, mérete, anyaga, szín- és formavilága, a kialakított zugok meghatározzák a gyermekek magatartását, egymással való kapcsolatukat, befolyásolják a játéktevékenységet és a tágabb értelemben vett tanulást. A jelenlegi és várhatóan tartós magas gyermeklétszám miatt szűk az udvar, a csoportszoba, - elhasználódtak, balesetveszélyesek a világítótestek, nyílászárók és a kerítések. Ezek folyamatos pótlása, cseréje, javítása a pénzügyi lehetőségek függvényében történik. Vásárlások,

felújítások

alkalmával

figyelembe

veszik,

hogy

a

gyermekekhez a természetes alapanyagú tárgyak sokkal közelebb állnak, hiszen melegséget, lágyságot, meghittséget sugároznak. Fából készült udvari játékok, textíliák, kiegészítő eszközök, megfelelő méretű fektetők, esztétikus edények beszerzése, balesetmentes környezet kialakítása indokolt. Fontos az óvodapedagógusok állandó képzése, tanfolyamokon való részvétele, lehetőség szerint egyre több fejlesztő pedagógusi és környezet nevelési végzettség, szakvizsga megszerzése, a pszichológusi ellátás további biztosítása.

32

A törvényben meghatározottnál magasabb gyermeklétszámok esetén (csoportonként maximálisan 25 gyermek) szem előtt kell tartani, hogy a férőhelyhiány miatt elutasított gyermekek fejlődésének biztosítására kevés az egy éves óvodai foglalkoztatás, fejlesztés. Nyilvánvaló, hogy további férőhelyeket és udvari területet kell teremteni, hiszen csak így biztosítható a gyermekek

folyamatos,

kiegyensúlyozott,

egyéni

sajátosságok

figyelembevételével történő nevelése.

Az ellátottak és a veszélyeztetett gyermekek számának alakulása

Tanév 2002/2003 2003/2004 2004/2005

Ellátottak száma 202 210 233

Veszélyeztetettek száma 62 65 78

Iskolai nevelés Neumann János általános iskola A pedagógiai tevékenység alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékeket a tanulók magukévá tegyék, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. Erdőkertesen a gyermekek az általános iskolai tanulmányaikat a Neumann János Általános Iskolában végzik. Az iskola tanulóinak létszáma nem egészen 500 fő. A 2004/2005-ös tanévtől kezdve végre megszűnt a helyhiány miatt kialakult helyzet, mely több épületbe kényszeríttette a tanárokat és a tanulókat.

33

A közoktatás egyik különösen fontos feladata, hogy elősegítse a modern és demokratikus társadalmi kultúra megerősödését. A következő években várhatóan előtérbe kerülnek a fiatalok társadalmi beilleszkedésével és azonosságtudatuk alakításával kapcsolatos feladatok. A közoktatásnak különös figyelmet kell szentelnie az ifjúság nevelése iránti társadalmi igények kielégítésére. Az Iskola tíz évfolyamos intézményként- a nyolc évfolyamos alapfokú oktatás az általános iskolában, a 9-10. évfolyam oktatása az erdőkertesi Autonóm Szakiskolában történik közoktatási megállapodás keretében- az általános iskolai tanulócsoportok mellett, összevont tanulócsoportban, sajátos nevelési igényű tanulók oktatását biztosítja. Az iskola a szülők igényének megfelelően a tanulóknak napközis, tanulószobai, illetve menzás ellátásra ad lehetőséget. Tanulásképesség zavarokkal küzdő tanulók megfelelő oktatására kis létszámú fejlesztő osztályt szerveztek. Jelenleg felmenő rendszerben, hatodik osztályig működik. A részképesség zavarokkal küzdő gyermekek számára (dyslexia, dysgraphia) több tanulócsoportból kiscsoportot szerveztek. Órarendi keretek között speciális dyslexia-prevenciós, olvasás-írás tanítási módszerrel biztosítják, a tanulók felzárkóztatását. 2004/2005-ös tanévtől prevencióban részesülnek a dyscalculiás gyermek is szakember segítségével. Szintén ettől a tanévtől félállású logopédus alkalmazására is sor került, akinek a rászoruló gyermekeknél beszédjavítást, hallásdifferenciálást kell végezni. A logopédiai foglalkozásoknak elsősorban a kisiskolás korosztály részére kell biztosítani a beszédhibák kezelését, a helyes hangképzés elsajátítását, a megfelelő beszédtempó és ritmus kialakítását, a szövegértő képesség fejlesztését, a kulturált nyelvi magatartás kialakítását. A tehetséggondozást, a képességek kibontakoztatását elsősorban az érdeklődés szerint szerveződő, szakkörök keretén belül végzik. A 2003/2004-es tanévben indították el az 5. és 6. évfolyam számára az ECDL-start vizsgára felkészítő képzést. Mire befejezik az általános iskolai tanulmányaikat, nemzetközileg elfogadott számítógép-kezelői bizonyítvánnyal, rendelkezhetnek a diákok. Az iskola önálló könyvtárral rendelkezik, ahol főállású könyvtáros tanár segíti a tanulók ismeretszerzését. Megvalósult a nyelvi, zenei sarok kialakítása, a számítógépes hálózat kiépítése, amely lehetőséget biztosít a könyvtárban is a multimédiás oktatóprogramok használatára, az Internet elérésre, a korszerű ismeretek megszerzésére, könyvtári órák megtartására.

34

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:

Hagyományőrző tevékenységek, Diákönkormányzat, Napközi otthon, tanulószoba, Diákétkeztetés, Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, Iskolai sportkör, Szakkörök, Versenyek, vetélkedők, bemutatók, Tanulmányi kirándulások, Erdei iskola, Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglakozás, Szabadidős foglalkozások, Iskolai könyvtár, Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata, Hit- és vallásoktatás, Zeneoktatás. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásának segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenykedik. Alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Feladatai közé tartozik: o a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, o családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, o a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot, o segíti a Gyermekjóléti Szolgálat tevékenységét, o a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, o tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

35

A tanulólétszám növekedése 600 500 400 300 200 100 0 1996.

1997.

1998.

1999.

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

Az elmúlt 2 tanévben az 100-120 tanulója veszélyeztetettnek számít.

Veszélyeztetettek Hátrányos helyzetűek

Alsó tagozat 19 58

Felső tagozat 24 46

Spec. Összesen tagozat 5 48 7 111

Mára már nem csupán a szociális nehézségekkel küzdő családok, de a nevelési hiányossággal, vagy magatartászavarral küzdő, deviáns, vagy pszichológiai segítségre szoruló gyermekek is látókörbe kerültek. Az iskolában leginkább jellemző veszélyeztetettségi okok között élen járnak az anyagi nehézségek, (a szülők alkoholizálása, ügyetlen gazdálkodása, munka nélkülisége). Közrejátszik ebben a magas gyermekszám és a szülők alacsony iskolázottsága. Magas a saját magát veszélyeztető gyermekek száma is: dohányzó, éjszakába csatangoló, italozó kamaszok. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szabályai szerint a gyermek és ifjúságvédelmi felelős félállású tanítóként végzi munkáját. A hátrányos helyzetű gyermekek és fiatalok iskolai sikerességének támogatása az oktatás méltányosságának megvalósításával érhető el. Az oktatás méltányossága annak az oktatási környezetnek a kialakítását jelenti, amelyben minden gyermek családi, szociális, etnikai hátterétől függetlenül ki tudja teljesíteni képességeit, tehetségét és ezáltal esélye nyílik arra, hogy kényszerek nélküli döntéseket hozzon saját életéről.

36

Ezen eszme megvalósulásának elengedhetetlen feltétele az indulási esélyek egyenlősége. Az oktatás területén megvalósuló integráció – a különböző társadalmi és személyes meghatározottságokkal rendelkező gyermekek együttnevelése – ennek egyik elengedhetetlen eszköze. Az iskolai nevelés egyik legfontosabb céljának kell, hogy legyen azon gyermekek esélyeinek egyenlítése, akik ma még hátránnyal küzdenek társaikkal szemben. Fontos feladatunknak kell tekinteni az egyéni nevelés fejlesztését, a közösségi nevelés alapjainak megváltoztatásával. Több hangsúlyt kell fektetni a hátránnyal küzdő tanulók egyéni fejlesztésére, hátrányának behozatalára.

AUTONÓM SZAKISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA

Az Autonóm Szakiskola egyházi intézmény. Alapítója és fenntartója egyben a szakmai felügyelet gyakorlója): Budapesti Autonóm Gyülekezet, mely a reformáció pünkösdi irányzatához tartozó, teljes evangéliumi, karizmatikus gyülekezet). 2000. szeptember 1-én 26 tanulóval kezdte meg működését. Típusát tekintve szakiskola és gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, egyben speciális szakiskola is enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók számára. Az Autonóm Szakiskolában az Alapító szándéka szerint mindazon 16. életévet betöltött fiatal tanulhat, aki: valamilyen oknál fogva nem volt képes befejezni általános iskolai tanulmányait, befejezte általános iskolai tanulmányait, de valamilyen oknál fogva nem tudott bekerülni középfokú tanintézménybe, vagy kimaradt onnan. Az okok között a következők szerepelnek: enyhe értelmi fogyatékosság, tanulási nehézségek, részképesség-zavarok, különféle mértékű deviancia, fiatalkorú bűnözés.

37

Alaptevékenységében az alábbiak szerepelnek: Szakmai középfokú oktatás kőműves, szobafestő-mázoló és tapétázó, cukrász, bőrdíszműves, varrómunkás szakképesítések körében. Szakiskolai oktatás felzárkóztató 9. évfolyammal, speciális szakiskola 9.10. évfolyam, valamint a 2003/2004. tanévtől kezdődően – a Neumann János Általános Iskolával kötött közoktatási megállapodás keretében – általános tantervű 9.-10. osztály.

Az intézmény működési területe az Alapító okirat értelmében – országos, de a beiskolázott tanulók zöme (kb. 50 %) Erdőkertesről és Veresegyházról kerül ki. Vonzáskörzete tanévenként 15-20 települést jelent. Az iskola 2000-2003. között magántulajdonú családi házban működött, három helyiségben, összesen 40 m2 területen. 2003. szeptember 1-jétől vették birtokba az új, 6 tantermes épületszárnyat. A kivitelező fővállalkozó az a Kft. volt, amely az építőipari szakmák gyakorlati oktatásának központja (a munkák jelentős részét saját tanítványaik végezték a gyakorlati oktatók irányításával). Két év alatt épült egy 18x9 m-es, palánkkal körülvett, szabadtéri kosárlabda pálya. Az intézmény eszközellátottsága jónak mondható. Kialakított oktatásmódszertani gyakorlatuk szerint elsősorban az audiovizuális berendezések segítségével dolgoznak. Ennek megfelelően pályázataik segítségével ilyen típusú eszközparkot építettek ki, és ehhez szerezték be a szükséges kiegészítő didaktikai szakanyagokat. (projektorok, videó lejátszók, televíziók, írásvetítők, episzkóp, stb.) A rendkívül feszes költségvetési keretek nem teszik lehetővé megfelelő számú főfoglalkozású – teljes munkaidős – pedagógus alkalmazását (nincs 13. havi fizetés, nyári kereset, jutalom, stb.). Többségben vannak az óraadói szerződéssel alkalmazott pedagógusok. Az összes pedagógus létszáma 11 fő plusz 2 fő kisegítő alkalmazott. Maga az igazgató sem főfoglalkozású, hanem tiszteletdíjas. A szakképzettség 100 %-os. (4 fő egyetemi végzettségű, 5 fő főiskolai végzettségű, 2 fő középfokú végzettséggel rendelkező pedagógiai asszisztens).

38

A tanulók létszámának alakulása az elmúlt három évben:

Tanév

Létszám

9-10. oszt.

Veszélyeztetettek

2002-2003

71

-

42

2003-2004

74

15

56

2004-2005

76

20

61

A szakiskola 16-23 éves korú tanulókat foglalkoztathat az érvényes szabályozás szerint. A 3., 4., illetve 5. éves képzésnek megfelelően az életkori megoszlás meglehetősen arányos. A helyi (erdőkertesi) tanulók átlagosan 1/3-át képezik a teljes iskolai populációnak.

Védőnői szolgálat. Önkormányzatunk a 49/2004.(V. 21.) ESZCSM. rendelete szerint területi védőnői szolgálatot tart fenn, a településen élő és tartózkodó várandós anyák, illetve a 0-16 éves korosztály ellátása érdekében. Jelenleg két védőnői körzetben az ellátottak száma összesen 1587 fő. Az ellátottak számának emelkedésével szükségszerűvé válik Erdőkertesen a harmadik védőnői körzet kialakítása. A szakszerű és gyors adminisztrációs munka érdekében a számítógéppel való fejlesztés elkerülhetetlen. Mivel az oktatási intézmény létszáma nem indokolja az iskolai védőnő alkalmazását, e feladatokat is a területi védőnők látják el. A területi védőnő feladatai a következők: - nővédelem, - a családtervezéssel kapcsolatos tanácsadás, - az anyaságra való felkészülés segítése, - a lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezése, - a várandós anyák gondozása, - a gyermekágyas időszakban segítségnyújtás,

39

- 0-6 éves korú gyermekek gondozása, - újszülöttek, koraszülöttek, a kis súllyal születettek pszichoszomatikus fejlődésének figyelemmel kísérése, - a szoptatás és az anyatejes táplálás szorgalmazása, - az óvodások és iskolások szűrővizsgálatainak végzése, - a veszélyeztetett gyermekek fokozott figyelemmel kísérése, illetve a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése, - a családok tájékoztatása az életkorhoz kötött védőoltások fontosságáról, - az egészségfejlesztési, egészségvédelmi programok szervezése, - harmonikus párkapcsolat, kiegyensúlyozott családi élet kialakításának elősegítése, - családtervezési módszerek megfelelő alkalmazása.

Élveszületések száma 89

90 85

78

77

80 75 70 2001

2002

2003

Egészségügyileg és szociálisan hátrányos helyzetű terhes anyák aránya 90 80 70 60 50

8 7 9

12

14 15 szoc.

40 30 20

51

57

56

2001

2002

2003

10 0

eü. nem hátrányos

40

Hátrányos helyzetűek korcsoportonként 1400

48 21

63 1200

64

47 6-16 éves szoc.

53

6-16 éves eü. 1000

6-16 éves nem hátrányos 3-6 éves szoc. 798

800

758

3-6 éves nem hátrányos

fő

700

3-6 éves eü.

1-3 éves szoc. 600

1-3 éves eü. 1-3 éves nem hátrányos

400

200

9

6

6 0

25

8

30

0-1 éves szoc. 0-1 éves eü.

148

154

123

9

26 9

143

143

7 43

3 11 46

2001

8

28

2002 év

0-1 éves nem hátrányos 31 9 141 5

14 61 2003

41

Egészségügyi ellátás Gyermekorvosi ellátás. Gyermekeink gyermekorvosi ellátását a Veres-Med gyermekorvosa látja el naponta megtartott rendelés keretében. A szülők csekély hányada választott olyan gyermekorvost, aki nem a településen lát el feladatokat. Annak ellenére, hogy a születések számához viszonyítva kevés a gyermekorvoshoz bejelentkezett gyermekek száma, az összességében megnövekedett gyermeklétszám, illetve az ezzel járó rendelési idő meghosszabbítására kialakult igény miatt a gyermekek ellátását önálló gyermekorvosi körzet kialakításával lehetne megoldani. A gyermekorvos Erdőkertesen kívül Veresegyház fél körzetét is ellátja, így az igényeket ellátni képtelen.

Gyermekorvoshoz bejelentkezettek 2003. Fő 600 286

500 400 300 120

200 100

295 29

67

107

0 0-11hónapos

1-4 Fiú

61

5-14 Lány

15-18

Éves

42

Fogorvosi ellátás Jelenleg az önkormányzat fenntartásában lévő fogorvosi rendelőben nyugdíj mellet dolgozó fogorvos, illetve a településen tevékenykedő magán fogorvos látja el a betegeket. Havonta átlagosan 300 lakos veszi igénybe a fogorvosi ellátást. Az Önkormányzat a fogmegtartó beavatkozások díjához 50%-os támogatást nyújt.

Háziorvosi ellátás Jelenleg két önálló körzetben, két családorvos látja el a hozzájuk forduló betegeket. Az orvosok munkáját egy asszisztens és egy körzeti ápolónő segíti. Az otthon ellátott betegeket az orvos megbízásából az ápolónők rendszeresen látogatják. Az orvosi rendelőben az orvosok az egészségházban közös ápolónői szobával, különálló rendelővel, felváltott rendelési időben fogadják betegeiket. Az egészségügyi privatizációt követően az OEP ellátott betegekre számított támogatásából finanszírozzák a rendelő üzemeltetési költségeit, takarítását.

A praxisokhoz bejelentkezett betegek számának alakulása

A praxishoz bejelentkezett lakosok 2001. Nő

Férfi

52

928

46

881

26

961

34

880

I. szám ú körzet

II. szám ú körzet

0

200

400

600

800

Fő 5-18 éves közötti

19 éves és idősebb

1000

1200

43

A praxishoz bejelentkezett lakosok 2002. Nő

46

1009

46

949

29 Férfi

974

32 0

I. számú körzet

II. számú körzet

991 200

400

600

800

1000

1200

Fő 19 éves és idősebb

5-18 éves közötti

A praxishoz bejelentkezett lakosok 2003. Nő

40

1083

41

1000

34

1033

46

951

Férfi 0

200

400

I. szám ú körzet

II. szám ú körzet

600

800

1000

Fő 5-18 éves közötti

19 éves és idősebb

1200

44

A leggyakrabban előforduló betegségek előfordulását és számszerű alakulását tekintve az elmúlt három évben kiemelkedő eltérést tapasztalhatunk.

A diabatesben (cukorbetegségben) szenvedő betegek túlnyomórészt az 55-64 évesek. Némi csökkenés után stagnálni látszik a középkorú betegek száma.

Magasvérnyomás Fő 1200 1000 800

650

545

545

600 400 200 0

354

354 2001

2002 Férfi

Nő

444

2003

Éves

45

A hypertóniával (magas vérnyomás) küzdő betegek számának vizsgálatával, megállapítható, hogy minden hetedik erdőkertesi ember magas vérnyomással küzd. Az adat már magában is elgondolkodtató, azonban nem szabad elfelejtenünk azt a valószínűleg jelentős számú beteget, vagy látens beteget, akik még nem állnak orvosi kezelés alatt. Ha az amúgy is magas számadatból kivesszük a 25 év alatti fiatalokat, ahol a betegség előfordulása csaknem a nullával egyenlő, akkor csaknem minden ötödik erdőkertesiről tudjuk, hogy hypertóniás. A látens betegek kiszűrése és mihamarabbi kezelésének elkezdése érdekében lakossági szűrővizsgálatok megszervezése fontos.

Csont és izületi megbetegedések számának alakulása az elmúlt három évben nem mutat kiemelkedő eltérést. Kimagaslóan sok beteg van a 45-55 évesek között. Mozgásszervi betegségeik miatt a még aktív korban lévők munkaképessége gyakran csökken. A szív és érrendszeri betegek számának alakulása sem mutat pozitív változást. A magas vérnyomásúakéhoz hasonlóan az 55-64 éves korosztálytól emelkedik jelentősen a betegség előfordulása. Az idős kor elérésével ezen betegség előfordulása nem mutat csökkenést mint az előző három esetben, sőt némi emelkedést is megfigyelhetünk az adatok között.

46

Szívbetegségek Fő 300 250

153

162

162

128

128

200 150 100 50 0

117 2001

2002 Férfi

2003

Éves

Nő

Összegezve a főbb betegségek előfordulását-azon túl, hogy a gyakran magas számadatok mögött magas, ismeretlen és kezeletlen betegeket sejtünk-fontos megemlíteni a nemek szerinti megoszlást is. Jelenleg a nők magasabb arányban szerepelnek a betegségek előfordulását jelző grafikonokban. Ennek több oka is lehet: 1. A nők jobban odafigyelnek egészségükre, ezért a jelentkező tünetekkel hamarabb keresik fel orvosaikat, 2. A betegségek előfordulásában kritikus életkort a 55-64 éves kort, a jelen halálozási mutatók szerint több nő éli meg mint férfi. Azonban, ha az említett okok nem befolyásolják a nemek szerinti előfordulás gyakoriságát, meg kell állapítanunk, hogy Erdőkertes lakosai közül a főbb betegségeket tekintve a nők vezető szerepet töltenek be. Az egészségügyi világszervezet (WHO) is elfogadja azt a modellt, miszerint a lakosság egészségi állapotát döntően az életmódbeli tényezők határozzák meg. Viszonylag kis hatással bírnak a genetikai tényezők és szinte minimálisra tehető (15-20%) az egészségügyi ellátás színvonala. A lakosság vizsgálatakor kiderül, hogy rendkívül alacsony az egészségesen töltött évek száma. Arra kell törekednünk, hogy az emberek minél nagyobb öngondoskodással, reálisan alakítható életmódjukkal az egészségük megőrzéséért, ne pedig a betegségük megelőzéséért küzdjenek. A jó életminőséghez kiemelkedően szükség van a közösségekre, az építő jellegű környezetre, az elfogadható életkörülményekre, erkölcsi és anyagi támogatásra.

47

A település érdekeit figyelembevevő döntések meghozatalánál mindig a lakosok testi-lelki jólétét kell figyelemmel kísérni.

Egészségügyi szakellátás Misszió Egészségügyi Központ Veresegyház területén található a Misszió Egészségügyi Központ és Nappali Kórház, ahol nap, mint nap várják a szakellátásra szoruló betegeket. A beutaló rendszerrel működő Központ fontosnak tartja a rövid várakozási idő betartását, ennek ellenére időnként 1-2 hónap múlva tudnak csak betegeket fogadni. A Központ az ellátási területében tevékenykedő orvosokat számítógéppel és állandóan felújított programokkal látja el. A település éjszakai és hétvégi ügyeletét szintén itt oldják meg. A Központ számos egészségmegőrző program kialakításával próbál az ellátási körzet lakosainak reális alternatívát nyújtani egészségük megőrzésére. Prevenciós szolgáltatásaikat a helyi szakemberek bevonásával az általános iskolában drogprevenció, egészséges táplálkozás, tartásjavító gerinctorna, önismeret, kommunikáció, fogászati prevenció témakörében nyújtják. Településünkről naponta több buszjárat segítségével jutnak el a betegek a korszerű betegközpontú szakellátásra.

Rendőrség Településünk rendőri felügyeletét a Gödöllő Város Rendőrkapitánysága a Veresegyházon működő rendőrőrs által látja el. Családi perpatvar, botrány esetén, ha a családban kiskorú, vagy fiatalkorú tartózkodik, jelzési kötelességüknek megfelelően felveszik a helyi gyermekjóléti szolgálattal a kapcsolatot. Gyermekkorú, vagy fiatalkorú elkövetők, illetve sértettek esetében is kapcsolatot tartanak a gyermekvédelmi intézmények szakembereivel. Erdőkertesen az állandó éjszakai járőrözést helyi polgárőr csoport látja, el akikkel időnként rendőr is együtt dolgozik.. A Suli-Zsaru programon túl a fiatalok bevonására is szükség lenne, melyre már történtek kezdeményezések. Erdőkertes közbiztonsága érdekében az állandó rendőri jelenlét szükségszerűsége nem vitatott.

48

Alternatív ellátási formák a gyermekvédelemben Cirka ifjúsági klub. Az ESÉLY Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat alternatív ellátás keretében az általános iskola felsős tanulói, illetve a 14 év feletti korosztály részére harmadik éve úgynevezett Cirka ifjúsági klubot vezet. A Cirka ifjúsági csoport egyik legfontosabb célkitűzése, hogy fiataljai számára értelmes szabadidős programokat hozzon létre. Ezzel megelőzhető, hogy cél nélkül csellengjenek -életkori sajátosságuknak megfelelően- sokszor csak „balhéból garázdálkodjanak, fiatalabb gyermekeket inzultáljanak, netán súlyosabb bűncselekményeket kövessenek el. A csoport tagjai az eltelt idő folyamán közösséggé kovácsolódtak, egymásról alkotott véleményük fontos mérce számukra. Tagjai egyre nagyobb számban, egyre többet tesznek községünkért. Aktív résztvevők az Ifjúsági Tábor fejlesztésében, közösségi ünnepek, események szereplői. Ifjúsági klub

A SUPPORT Humán Segítő és Szolgáltató Alapítvány fenntartásában működő Családok Átmeneti Otthonának kezdeményezésére jött létre az esti, illetve éjszakai órákra is felügyeletet, elfoglaltságot, értelmes, drog és alkoholmentes szórakozást nyújtó ifjúsági klub. A klub pénteki és szombati napokon várja a fiatalokat, közösségi játékokkal, egy-egy szelet zsíros kenyérrel, teával. A klub célja, hogy fiataljainkat a közelben is működő diszkók gyakran tálcán kínált káros hatásitól, a csellengéstől megvédje. Az Önkormányzat 2004 októberétől átvette a klub fenntartását, helyéül pedig a Berhart kastélyt jelölte ki.

Civil szervezetek a gyermekvédelemben SZEDER Közhasznú Egyesület „Ki akarok nyílni” Óvodai Alapítvány Iskolai Alapítvány Egyházi szervezetek Kultúrkocsma Teleház

49

SZEDER (Szülők Egyesülete Diákokért Erdőkertesen) Közhasznú Egyesület Az Egyesület 2000. januártól bejegyzett civil szervezetként támogatja a hátránnyal küzdő családok gyermekeinek tartalmas szabadidő eltöltését. A Gyermekjóléti Szolgálattal karöltve az Ifjúsági Tábor fejlesztésében, szabadidős gyermek és ifjúsági programok szervezésével, lebonyolításával az értelmes időtöltés biztosításával áll a lakosok szolgálatában. Településünk arculatának fejlesztése érdekében közösségi munkájuk révén a település egyik „gyöngyszemét” az Ifjúsági Tábort szépítik. Több éves munkájuk eredménye a táborban felépített úszómedence is.

Egyházi közösségek Erdőkertesen olyan egyházi szervezetek működnek, melyek közösségeket, azonos életkorúakat, esetleg hasonló helyzetben lévő embereket fognak össze. A hit közös gyakorlására jelenleg egy Római katolikus templom és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségek állnak rendelkezésükre. Az igen nagy számban megtalálható reformátusok jelenleg a Faluházban kapnak helyet. Az evangelikus templom építése évek óta folyamatban van. A gyermekek hitoktatását mind az óvodában, mind az iskolában hitoktató végzi. A katolikus plébános Veresegyházról jár Erdőkertesre szentmisét, illetve hittant tartani. A templom gondnoka, illetve kántora erdőkertesi. A felnőtt hitoktatást a veresegyházi közösségi teremben oldják meg. A katolikus hívők különböző közösségekben is gyakorolhatják hitüket. Ilyenek például az ifjúsági, fiatal házasok, útkeresők, nyugdíjasok, énekkari közösségek, illetve a Rózsafüzér Társulat. Rendszeresen szerveznek ifjúsági találkozókat, kézműves foglalkozásokat, gyermeknapokat, táborokat. A református istentiszteleteket jelenleg a Faluházban tartják. Itt mind a felnőttek, mind a gyermekek részére külön is biztosítanak helyet és időt a hitvallás gyakorlására. Rendszeresen szerveznek nyári táborokat, foglalkozásokat. A Tiszteletes Úr a Váchartyáni Egyházközösségből jár Erdőkertesre.

Az evangelikus gyakorolják hitüket.

vallás

gyakorlói

jelenleg

magánháznál

találkozva

50

Az Önkormányzat tisztelve és támogatva az egyházi közösségeket, az elmúlt években kettő frekventált területet adományozott a református, illetve az evangelikus egyház híveinek. Mindkét területen templom épül.

KSH (2001) Vallás, felekezet Fő Katolikus

Római

2505

Görög

115

Református

931

Evangélikus

148

Baptista

15

Adventista

10

Többi protestáns

49

Többi keresztény

29

Izraelita

1

Felekezethez nem tartozó

1096

Nem kívánt válaszolni

591

Faluház Közművelődési színtér biztosítása révén a közösségek találkozó helye, közösségi programok kultúrált rendezvények lebonyolítására alkalmas helyszín, mely közéletformáló hatásával a gyermekvédelemben közvetve ugyan, de részt vesz. Céljuk: A település minden korosztálya számára programok, tanfolyamok, szakkörök szervezése. A Faluház az óvodások, iskolások, az ifjúság, a kikapcsolódni vágyó emberek otthona. Ma a Faluházban 19 szakkör, klub, tanfolyam, színjátszó kör, civil szervezet működik. Terveik között szerepel néptánc, keresztrejtvény klub, különféle szaktanácsadások, bébi-mama klub

51

beindítása. Programjaikat anyagi helyzetüknek és az itt élő emberek igényét figyelembe véve alakítják ki. A Faluház a megye egyik legszebb, művelődést, kultúrát szolgáló épülete. Az épületben működik a Községi Könyvtár is, melynek célja, hogy mindenki számára biztosítsa az információ hozzáférést hagyományos és elektronikus úton egyaránt. A személyes érdeklődés kielégítése (tájékozódás, hobby), tanulás segítése (a kötelező irodalom mellett a lexikonok, nyelvkazetták, elektronikus adatbázisok stb. használata), valamint a kulturális szórakozás biztosítása (könyvek kölcsönzése kikapcsolódás, olvasgatás, számítógépes játékok, stb.). A könyvtári állomány 15 ezer kötet, melynek számítógépes feldolgozása folyamatban van, ez megkönnyíti az állomány feldolgozását, karbantartását, a kölcsönzést, az olvasók tájékoztatását.

Teleház Településünkön a Zöld Rádió Közhasznú Egyesület (ZöRKE) gondozásában 2004. július 11-én megnyílt az Erdőkertesi Teleház, mely a Magyar Teleház Szövetség rendes tagja. A Teleház alkalmas a közeljövőben bevezetésre kerülő emelt szintű szolgáltatási rendszer működtetésére. Ennek lényege, hogy az ekereskedelem gyakorlati megvalósításán alapul, ezáltal a Teleház, mint logisztikai központ is működik. Lehetőség van kötelező gépjármű felelősség biztosítás megkötésére is. Az Autonóm Szakiskola és Speciális Szakiskolával együtt működve hetente kétszer, összesen 6 órában számítástechnikát tanítanak az iskola diákjainak a Teleház épületében. A látogatók száma hetente eléri a 100 főt.

52

A gyermekvédelem hatósági feladatai Gyámügyi Igazgatás Célja: „A gyermekvédelmi törvény célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az állam, a helyi önkormányzatok és a gyermekek védelmét ellátó természetes és jogi személyek, további jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek meghatározott ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelességek teljesítéséhez, illetve gondoskodjon a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedésről.” (Gyvt. 1997. évi XXXI. tv.) Gyámhatósági munka törvényi háttere: 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997. (IX.10.) kormány rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelemi és gyámügyi eljárásról, 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról, 1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári törvénykönyvéről, 14/2003.(11.06.) számú rendelet a gyermekvédelem helyi szabályozásáról. A gyámhatóság feladatai: pénzbeli és természetbeni ellátások nyújtása, gyermekvédelmi gondoskodás, hatósági intézkedések, teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele, külön jogszabályban meghatározott esetekben ügygondok kirendelése, a kirendelt gondnok felmentése, munkadíjának megállapítása, szülői nyilatkozat felvétele, amelyben hozzájárul a gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, a bíróság, rendőrség, ügyészség felkérésére helyszíni környezettanulmány készítése, a gyámhivatal felkérésére a gyámsági és gondnoksági ügyekben környezettanulmány készítése, valamint közreműködik a gyámhivatali határozat végrehajtásában, nyilvántartás vezetése (pénzbeli-,

53

természetbeni ellátásra jogosultakról, védelembe vett gyermekekről, az apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermekekről). A gyámhatóság infrastruktúrája: A gyámhatóság szobája a Polgármesteri Hivatal emeletén található, a Község központjában, könnyen megközelíthető helyen mozgásukban nem akadályozott emberek számára, de sajnos még az akadálymenetesítés nem megoldott. A tárgyi feltételek megfelelőek, biztosított a számítógép, az Internet hozzáférés stb. Gyámügyi igazgatási feladatokat ellátók számára előírt képesítéseknek megfelelő iskolai végzettséggel rendelkeznek a munkatársak.

Hatósági intézkedések: Védelembevétel: Ha a szülő, vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítségével a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. Ideiglenes elhelyezés: Ha a gyermek felügyelet nélkül marad vagy testi, értelmi és erkölcsi fejlődést családi környezete, vagy önmaga súlyosan veszélyezteti és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a gyermeket ideiglenesen elhelyezik különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál, vagy más alkalmas személynél, a legközelebbi ellátást-biztosító nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonba. A gyermekek ellátását, családban történő gondozását elősegítő támogatások nyújtása évről-évre változik, mely nem csupán a gyermeklétszám, illetve a támogatási összeg változásának köszönhető. Az elmúlt években nagymértékben emelkedett az étkező gyermekek száma, ezt a napközit igénylők számának növekedése is mutatja. Veszélyeztetett kiskorúak Év

Nyilvántartott veszélyeztetett

Védelembe vett

Ideiglenesen elhelyezett

Kiskorúak száma 2001

94

0

2

2002

65

7

2

2003

66

5

1

54 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás Év

Támogatásban részesítettek száma Pénzbeli

Természetbeni

Ebből gyermekétkeztetés

211 206 186

292 384 402

148 185 250

2001 2002 2003

RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI TÁMOGATÁS Év

2001 2002 2003

Támogatásban részesítettek átlagos száma Pénzbeli Összeg Ft/fő

Fő

4 000 4 200 4 600

455 436 442

Támogatásban részesülő családok átlagos száma

Ebből természetbeni

14 16 19

198 193 194

Gyámhivatal Erdőkertes gyámügyi feladatait a jegyző mint I. fokú gyámhatóság helyben, illetve Veresegyházon a Városi Gyámhivatal látja el. A Gyámhivatal jelenleg kettő fővel az esetek többségében lassú ügymenetben biztosítja a gyermekek védelmét. A hivatal létszámának bővítése elengedhetetlenné vált.

55

Gyermekek átmeneti gondozása A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek mentálhigiénés

megfelelő és

étkeztetéséről,

egészségügyi

ellátásáról,

ruházattal

való

ellátásáról,

gondozásáról,

neveléséről,

lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) kell gondoskodni. Formái: Családok átmeneti otthona Gyermekek átmeneti otthona Helyettes szülő 1. Családok átmeneti otthona Az otthontalanná vált szülő kérelmére a családok átmeneti otthonában együttesen helyezhető el a gyermek és szülője, ha az elhelyezés hiányában lakhatásuk nem lenne biztosított, és a gyermeket emiatt el kellene választani szülőjétől. 2. Gyermekek átmeneti otthona A gyermekek átmeneti otthonában az a családban élő gyermek helyezhető el, aki átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett. A gyermekek átmeneti otthona segítséget nyújt – a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve – a gyermek családjába történő visszatéréséhez. 3. Helyettes szülő A helyettes szülő a családban élő gyermek átmeneti gondozását – a működtető által készített egyéni gondozási-nevelési terv alapján – saját háztartásában biztosítja. A krízishelyzetbe kerülő családok gyermekeit fájdalom mentesebben lehetne időszakosan kiemelni a családból. A kistérségben kialakított helyettes szülői hálózat alkalmas lenne a településünkön ellátandó gyermekek fogadására. A hálózat működését az állam finanszírozza, ezért az önkormányzatok minimális költséggel biztos ellátást tudnának nyújtani családjaik részére.

56

Családok átmeneti otthona

Ez az ellátási forma az átmeneti lakhatási nehézségek és a hozzá kapcsolódó krízishelyzet megoldásával kíván segíteni, oly módon, hogy a család kohézióját megőrizhesse, tehát a gyermekek szüleikkel közösen kerüljenek az intézménybe. Az intézmény alapítója a SUPPORT Humán Segítő és Szolgáltató Alapítvány, mely ellátási szerződés útján biztosítja a helyet településeken bajba jutott családok részére. Ellátási szerződés tekintetében Aszód, Budaörs, Csömör, Dabas, Dunakeszi, Kerepes, Mogyoród, Veresegyház, Budapest XVII. és II. kerület településekről fogad családokat, de a szabad férőhelyekre, az előbbi településeken kívülről érkező családoknak is biztosít átmeneti ellátást. Az ellátási területen kívüli önkormányzatok térítési díja 700 Ft /család/ nap. Az intézmény működésének jogszabályi háttere: a közhasznú szervezetekről szóló, 1997 évi CLVI. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények valamint személyes szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet, szociális igazgatásról, és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény alapján, a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatiról és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény.

57

Az intézmény szakmai feladata: Az intézmény elsődleges feladata a gyermekek szüleikkel történő átmeneti gondozása. A családok átmeneti otthona a felnőtt és a gyermek együttes ellátása során: befogadja az életvezetési problémák, vagy más szociális és családi krízis miatt otthontalanná vált, továbbá védelmet kereső szülőt és gyermekét, befogadja a válsághelyzetben lévő bántalmazott, vagy várandós anyákat, illetve a szülészetről kikerülő anyát és gyermekét, biztosítja az ellátást igénylő gyermek átmeneti gondozását és befogadja otthontalanná vált szüleit, segítséget nyújt a szülőnek gyermeke teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez, biztosítja a szülő számára a gyermekével való együttes lakhatást és a szükség szerinti ellátást, a szülőknek az ellátás mellett jogi, pszichológiai és mentálhigiénés segítséget nyújt, közreműködik - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, a család helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében. Intézményi infrastruktúra: Az Otthon épületei közel 300 nöl-es telken helyezkednek el. Az épületek családi ház jellegűek. Az otthon kertjében 2003 nyarán kialakításra került egy játszótér is. Lakóházanként 1-1 konyha (2-2 gáztűzhellyel), 2-2 fürdőszoba, külön WC-vel, 1-1 nappali, közös helyiség, valamint épületenként egy-egy mosókonyha (3 mosógép) áll a lakók rendelkezésére. Az egyik épület alagsorában található egy 50 nm-es közösségi helyiség. A lakószobák mérete, felszereltsége, bútorozottsága megfelel a törvényi előírásoknak. Komfortosabbá, barátságosabbá tételük folyamatban van. A team szakmai munkáját pályázati forrásból vásárolt számítástechnikai eszközök is segítik (2 db számítógép, fénymásoló gép). 2004 nyara óta Internet kapcsolattal is rendelkezik.

58

Szakmai létszám: Az otthon szakmai létszáma: - Otthonvezető (szociális munkás végzettséggel). - 2 családgondozó (szociális munkás, illetve szociálpedagógus végzettséggel, egyikük intézményvezető helyettesi beosztásban). - 1 gyermekgondozó (szociálpedagógus végzettséggel). Feladata a szabadidős foglalkoztatások tartására - Pszichológus (heti 5 órában) - Jogász (heti 3 órában) - 3 éjszakai ügyeletes - 1 gondnok (nem szakmai létszámban). Feladata az Otthon épületeinek és berendezéseinek folyamatos karbantartása, kis felújítások elvégzése. Igénybevevők (bekerülés indoka, gondozási napok) Az intézményt igénybevevő családok bekerülésének indokai: Bekerülés indoka

2001 (a bekerülő családok %-a) krízis 55%

Akut helyzet Nem megfelelő 11% lakhatási körülmények Családon belüli 11% erőszak Családegyesítés Más CSÁÓ-ból 22% jött

2002 (a bekerülő családok %-a) 64%

2003 (a bekerülő családok %-a) 57%

10%

7%

14%

19%

3% 7%

4% 11%

Erdőkertes község nem tartozik az otthon ellátási területei közé, de szabad kapacitás esetén, üres férőhelyre térítésmentesen biztosítanak erdőkertesi családoknak férőhelyet. 2002 és 2004 között 3 erdőkertesi családot fogadtak. Az általuk igénybevett gondozási napok száma: 644 gondozási nap.

59

Gyermekek átmeneti otthona Ezt a szakfeladatot sem az önkormányzat, sem a térség nem látja el. A kistérségi feladatok megfogalmazása során szükségszerűsége nem volt vitatható. A szociális ellátások kistérségi megvalósításának egyik fontos momentuma kell, hogy legyen.

Helyettes szülő, helyettes szülői hálózat Ez az ellátási forma jelenleg sem a településen, sem a kistérségben nem biztosított. Azok a családok vehetik igénybe, akik átmenetileg képtelenek gyermekük nevelésére, (betegség, kórházi ápolás stb). Az ellátást a helyi önkormányzatok fenntartóként, vagy ellátási szerződéskötés útján biztosíthatják. A helyettes szülők az ellátás idejére gondozási díjban részesülnek, mely az állami normatívából akkor hívható le, ha hálózatként legalább három család foglalkoztatását oldják meg. Az ellátás fontosságára való tekintettel kistérségi szinten a helyettes szülői hálózat bevezetése megfontolandó. Erdőkertes Önkormányzata a hálózathoz való csatlakozásával, (saját helyettes szülő delegálásával), vagy ellátási szerződéssel tudja majd biztosítani ezt az ellátási formát.

60

Felnőttvédelem Erdőkertes felnőtt lakosainak szociális ellátásáról az önkormányzat az 1993. évi Szociális Törvény szabályozása által gondoskodik. A szociális alapellátási formák közül, melyek különösen a családsegítés, házi segítségnyújtás, étkeztetés, nappali ellátás, az Önkormányzat a családsegítést integrált formában az ESÉLY Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján látja el. A többi megnevezett alapellátási formát a jövőben kell bevezetni. A lakosok szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében az állam által biztosított szociális ellátásokon túl az önkormányzat saját költségvetése terhére egyéb ellátási formákat is megfogalmazhat. Ügyintéző » Családsegítés

SZOCIÁLIS IGAZGATÁS Az állam a szociális biztonság megteremtése és megtartása érdekében, az 1993. évi III. törvény által szabályozza a szociális ellátások biztosítását. Az ellátásokhoz való hozzájutás rászorultsági, illetve alanyi jogon, az önkormányzatokon keresztül történik. A szociális igazgatás, a felnőttvédelem szakembere a Polgármesteri Hivatal emeleti irodájában fogadja a segítségre szorulókat. Az iroda megközelítése a mozgásukban korlátozott emberek részére bonyolult, időnként lehetetlen. Az épület akadálymentesítése nem megoldott. Az épület bejáratánál elhelyezett csengő segítségével az előadók a földszinti előtérben fogadják a mozgásukban gátolt ügyfeleket. A Polgármesteri Hivatalhoz forduló ügyfelek fogadáshoz szükséges földszinti iroda kialakítása kultúrált, gyorsabb ügyintézést eredményezhet. A szociális munka feltételeit, irányait a következő törvények, rendeletek szabályozzák: - 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, - 13/2003. (XI.06.) számú önkormányzati rendelet a szociális igazgatás és a szociális ellátások helyi szabályairól, - 164/1995. (XII.27.) Korm. rendelet a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről.

61

A szociális igazgatás által ellátandó feladatok, szolgáltatások, ellátások 1, Pénzbeli ellátások időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély (aktív korú), lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, temetési segély, átmeneti segély, szociális kölcsön.

2, Természetbeni ellátások köztemetés, közgyógyellátás.

3, Az állam által biztosított ellátások és ezekhez kapcsolódó önkormányzati feladatok rehabilitációs eljárás, súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei, vakok személyi járadéka, hadigondozással kapcsolatos eljárás, fogyatékossági támogatás. 4, Tüdőszűrés lebonyolítása A szociális igazgatási feladatokat ellátók számára előírt képesítések (9/1995. kormányrendelet a köztisztviselők képesítési előírásairól.) szerint jelenleg az egy fő szociális előadó iskolai végzettsége: az OKJ szerinti szociális asszisztensi szakképzettség.

62

Ellátási forma

2001

2002

2003

Időskorúak járadéka Rendszeres szociális segély Átmeneti segély Természetbeni segély Ápolási díj Temetési segély Közgyógy ellátás ebből normatív

1 fő

1 fő

1 fő

6 fő

11 fő

10 fő

189 fő

163 fő

143 fő

43 fő

23 fő

42 fő

2 fő 27 fő

11 fő 23 fő

8 fő 17 fő

184 fő

182 fő

168 fő

46 fő

49 fő

26 fő

A szociális ellátásokat megfigyelve szembetűnő csökkenést mutat az átmeneti segély nyújtása. A kiutalt összegek emelkedésének köszönhetően az egész évben kifizetett összeg nem mutat változást. Az Önkormányzat a krízishelyzetbe került családok részére az ESÉLY Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal közösen természetben nyújtott ellátásokkal, szorosabb családgondozással, életvezetési támogatással segít. Azon családok részére, akik nem képesek közüzemi díjaikat kifizetni, ezekkel rendszeresen elmaradnak, adósságkezelési tanácsadással és adósságkezeléssel lehetne segítséget nyújtani. A jövőben ezzel a szolgáltatással is számolnunk kell majd. A lakásfenntartási támogatást az önkormányzat nem nyújtott az elmúlt három évben. A Szociális Törvény módosítása alapján a normatív lakásfenntartási támogatás egy részét az állam finanszírozza. Tapasztalatok szerint egyre több család kerül likviditási gondok közé, ezért erre a támogatási formára a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fordítani.

63

Családsegítés A családsegítés célja, hogy a településen élő szociális és lelki problémák miatt válsághelyzetbe került egyéneket, családokat segítse abban, hogy a kialakult válsághelyzetet megszüntesse, illetve annak kialakulását megelőzze. A családsegítő szolgálat nagy hangsúlyt fektet a problémák megelőzésére. Ennek érdekében figyelemmel kíséri a lakosság szociális helyzetét és lelki egészségét, feltárja a leggyakrabban előforduló problémák okait és jelzi azokat az illetékes szerv felé. A családsegítő szolgálat tájékoztatja az érintetteket a különböző támogatások, ellátások formáiról és az igénylésük módjáról. A szolgáltatás a település teljes lakosságára kiterjed. A szolgálatot bárki, bármilyen problémával felkeresheti. A szolgáltatás ingyenes, nem hatósági jellegű, igénybevétele önkéntes alapon történik. Családgondozás keretében történik azoknak az egyéneknek és családoknak az ellátása, akik összetett problémával, illetve problémákkal keresik fel a szolgálatot. A családsegítő szolgálat legfontosabb szolgáltatásai: 1. ÜGYFÉLFOGADÁS: Az ügyfélfogadás ideje alatt kerül sor az információk közvetítésére, ügyintézésben való segítségnyújtásra (pl. kérelmek megírása, nyomtatványok kitöltése), segítőbeszélgetésre, szükség esetén más szervekhez való továbbirányításra (pl. önkormányzathoz, egészségügyi intézményhez), adományokból származó dologi javak szétosztására (ruhanemű, élelem, tüzelő, bútor, és egyéb használati tárgyak).

2. KOMPLEX CSALÁDGONDOZÁS A segítséget igénylő családok szociális és lelki gondozásának célja: meghatározott ideig tartó folyamatos segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása annak érdekében, hogy a kapcsolatot igénylő fél problémái feltárhatókká, megfogalmazhatókká, ezáltal megoldási lehetőségeket kínálnak. A problémamegoldás tervei, módjai az együttműködés folyamatában alakulnak ki. A segítő kapcsolat lehetővé teszi a helyzet megoldásához szükséges készségek és képességek mozgósítását, fejlesztését. A segítő kapcsolat kialakításának feltétele a kölcsönös elfogadás és bizalom megteremtése, az együttműködés módjának

64

kétoldalú megfogalmazása és feltételeinek kölcsönös elfogadása.

Az átfogó családgondozás folyamatában a szociálpolitikai szolgáltatások és juttatások nemcsak eljutnak a családokhoz, hanem a családok képessé is válnak a kapott segítség hasznosítására.

3. TANÁCSADÁS A család problémájának feltárása során személyre szólóan mérlegelik a segítségnyújtás legcélszerűbb módját. A beavatkozás lehet gyors segítség válságos helyzetben, vagy rövidebb-hosszabb együttműködést igénylő, a probléma megoldását segítő gondozás, vagy szaktanácsadás. A szaktanácsadás kiterjedhet a család életének egy részére, vagy egészére. Pl.: életvezetési, jogi, lelki, vagy érdekérvényesítési kérdésekben többféle lehetőség feltárásával új ismeretek és összefüggések felismeréséhez jut a család. A tanácsadás hozzájárul annak felismeréséhez is, hogy a segítséget kérő önmaga érdekeinek képviseletére, életének önálló vezetésére képes, illetve képessé válhat. A közeljövőben a krízishelyzetbe jutott családok részére nyújtott adósságkezelési szolgáltatás biztosítása célravezető lehet. 4. SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSE, MŰKÖDTETÉSE Az egyes családi funkciók működésképtelensége esetén átmenetileg, vagy tartósan szükség lehet a család belső erőforrásait növelő vagy felszabadító külső szolgáltatásokra (pl.: speciális támogató, önsegítő csoportokban, szabadidős programokban való részvételre). Ezek a rászoruló családtagok ellátásától az átmeneti szálláslehetőségek biztosításán át, szakmaszerző tanfolyamok szervezéséig terjednek. Ide tartoznak a konkrét célú lakossági szívességi felajánlások, a kisebb csoportok, vagy egyes családok által nyújtott segítség közvetítése, szervezése és esetenként gyűjtési akciók összefogása.

Étkeztetés Jelenleg településünk nem nyújt étkeztetést a rászoruló családok részére. Esetenként, krízishelyzetben az ESÉLY Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szervezésében lehetőség nyílt egy-két család étkeztetésére ez azonban nem rendszeres. A Szociális Törvény, az önkormányzatok kötelezően ellátandó feladatai közé sorolja az étkeztetés biztosítását.

65

Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodnunk mindazokról az egyedülállókról, vagy családban élőkről, akik otthonukban saját maguk ellátásáról nem képesek gondoskodni. A településen házi gondozás néven 19851999-ig egy fő látta el otthonukban a rászorulókat. Mivel az ellátásra az elmúlt években tapasztaltak szerint ismét nagy szükség lenne a jövő évtől ezen szolgáltatás bevezetésére, illetve visszaállítására. A Szociális tv. módosítása szerint alapellátási kötelezettség körébe tartozó házi segítségnyújtást az önkormányzatnak biztosítania kell.

Nappali ellátás A nappali ellátást nyújtó intézmények, szolgáltatások elsősorban az otthonukban élők részére nyújtanak lehetőséget napközbeni ellátásra, esetleg komplex ellátásra, mely az étkeztetést is magában foglalhatja. E szolgáltatások közé tartozik, az idősek nappali klubja, a fogyatékosok, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek nappali ellátása. Településünkön az idős emberek napközbeni ellátását indokolt bevezetni. Azon túl, hogy az egyedül élő emberek napközben közösségben, kultúrált helyen töltik idejüket, értelmes elfoglaltságokkal a település életének alakításába be lehet vonni őket. A Szociális törvény a nappali ellátást is az önkormányzatok által kötelezően ellátandó szociális alapellátási feladatok közé sorolja.

Támogató Szolgálat Veresegyház településen működő Támogató Szolgálat ellátási szerződés keretében látja el Erdőkertes fogyatékkal élő lakosait. Heti rendszerességgel klubot vezetnek, kirándulásokat, kézműves foglalkozásokat szerveznek. A gyógykezelésre szoruló betegek szállításával könnyítenek a családok terhein. Erdőkertesről öt fogyatékkal élő ember veszi igénybe szolgáltatásaikat.

66

Alternatív idősellátás Erdőkertesi Barátság Nyugdíjas Klub A Nyugdíjas Klub 1975-ben alakult. A klub megalakulásakor célul tűzték ki egy olyan klubélet kialakítását, melyben az alapító és új tagok egyaránt örömmel vesznek részt. A klub vezetőségének feladata, a nyugdíjasok összetartása, a különböző színes programok szervezésével kikapcsolódásuk biztosítása. Programok: A klub tagjai heti egy alkalommal rendszeresen találkoznak a Faluház Klubtermében, ahol beszélgetnek, kártyáznak, énekelnek, társasjátékoznak. Év közben rendszeresen megtartják a klubtagok névnapját, megemlékeznek a társadalmi ünnepekről, melyek aktív résztvevői. Minden évben megtartják a Nőnapot, Mikulás és Karácsonyi ünnepséget. Rendszeresen látogatják idős, beteg társaikat. Évente több kirándulást szerveznek, melyek kapcsán megismerik Magyarország különböző tájegységeit. 2003-ban megalapították a Nyugdíjas Dalkört, azóta rendszeresen lépnek fel a község ünnepségein, rendezvényein. A Klub fenntartását elsősorban az Önkormányzat éves költségvetéséből rendszeresen nyújtott támogatása biztosítja, melyet a tagdíjukkal egészítenek ki. A taglétszám az elmúlt négy évben a következőképpen alakult: 2001 107 fő

2002 100 fő

2003 99 fő

2004 82 fő

A cél, hogy a klub tagjainak száma növekedjen a „fix” tagok mellett a beköltözők is bevonhatók legyenek.

67

Szociális és Családvédelmi Bizottság

A Képviselő Testület bizottságaként a szociális ellátások megszervezésén túl az ellátások nyújtására tett javaslatokkal, vizsgálatokkal, ajánlásokkal segíti a képviselők munkáját. A Bizottságban főleg a szociális szakma képviselői, illetve a téma iránt érdeklődő képviselők tevékenykednek. Üléseiken, az aktuális kérelmeken túl szakmai javaslatokkal ellátási formák bevezetésével és egyéb e témához kapcsolódó problémákkal foglalkoznak.

Felmérés a 60 megismerésére.

év

feletti

korosztály

szociális

helyzetének

A Képviselő Testület Szociális és Családvédelmi Bizottsága ez 2004. áprilisában elhatározta, hogy a településen élő idős emberek szociális ellátásának fejlesztése érdekében új szolgáltatás bevezetését ajánlja a község vezetőinek. Ahhoz, hogy a tervezett szolgáltatás bevezetése eredményes legyen, felmérést készített a 60 év feletti korosztály körében. A felmérés alapjául szolgáló szakmai kritériumok kidolgozására több alkalommal összegyűltek, amikor a MTA szociológusainak segítségével kérdőívet állítottak össze. A kérdőívekkel lakásukon keresték fel az adott korosztály képviselőit. A családos, vagy egyedülálló idős emberekhez a kibővített Bizottság tagjai, önkéntesek látogattak el. Egy-egy látogatás során (1-2 óra) több olyan információhoz jutottak, mely a jövőben segítségükre lesz, pl. a karácsonyi szeretetcsomagok készítésében, tüzelőanyag, esetleg házi segítségnyújtás biztosításában. Több olyan idős emberrel találkoztak, akik szívesen vennének részt a település életének alakításában. Sikeres felmérést 186 főnél végeztek, azonban az értékelhető válaszok száma csak 168.

68

Következtetések, ajánlások Erdőkertes Szociális szolgáltatástervezési koncepciójának készítésekor különös hangsúlyt fektettünk helyzetünk felmérésére, a településen működő intézmények, szervezetek bemutatására. Részletesen megvizsgáltuk a lakosokat érő hatásokat, szociális és egészségügyi ellátó rendszerünk minőségét, egészségi állapotunkat, a múlt és a jövő tekintetében egyaránt. Összehasonlító elemzést készítettünk az elmúlt évek változásairól s a jövőkép ismertetésére is törekedtünk. A Szociális Kerekasztal szakemberei több ülésen egyeztetettek, formálták, alakították a Koncepciót, mely településünk szociális gondoskodásának ajánlásait két ütemben tartalmazza. A Szociális törvény módosításának következtében az általunk megajánlott szociális szolgáltatások bevezetése kötelező önkormányzati feladattá vált az idő múlásával. A koncepció azon túl, hogy ajánlásokat tesz, megjelöli az adott területért felelős szakembert, hatóságot. A Koncepció készítése során fontosnak tartottuk a törvényességi előírások, ajánlások figyelemmel kísérését is. Erdőkertes lakosai számára jobb életminőséget biztosítani az Önkormányzat és a Képviselő Testület feladata. A szociális biztonság megteremtéséhez az állam végrehajtandó feladatokat és hozzá fűződő állami támogatásokat nyújt. Szabadkezet ad viszont a helyi szociálpolitika kialakításához. Az önállóan vállalt speciális szolgáltatásokat nem finanszírozza, ez mindig az adott település anyagi helyzetétől és vezetőinek szociális érzékenységétől függ. Erdőkertes vezetői mindig arra törekedtek, hogy a helyben rendelkezésre álló humán erőforrás bevonásával a helyi problémákat helyben oldják meg. Egyes szakfeladatok ellátása érdekében azonban nem a helyi erők bevonására lesz szükség. Ezért az ajánlások között a kistérségben ellátandó feladatok is megjelennek, mely az önkormányzatok részére minimális támogatással, de ellátott szociális szolgáltatást nyújthatnak. Településünk szociális biztonságának megteremtése és megvédése, illetve az egészségi állapotunk javítása érdekében a település lehetőségeit figyelembe véve arra kell törekedni, hogy Erdőkertesen jó legyen élni, a mindennapi életünkhöz szükséges feltételeket alanyi jogon élvezve ép lélekkel és testtel hosszú éveknek örvendhessünk.

69

Ajánlások Egészségügyi ellátás Védőnői szolgálat A szakmai munka minőségének emelése érdekében számítógép beszerzése. A megemelkedett gyermeklétszám miatt a harmadik védőnői körzet kialakítása. Határidő: 2005. január Felelős: Jegyző

Gyermekorvosi ellátás A beteg gyermekek, az újszülöttek ellátása, illetve az óvodai, iskolai szűrővizsgálatok ellátásának minőségi változása érdekében elengedhetetlen az önálló gyermekorvosi körzet biztosítása. Határidő: 2005. április Felelős: Jegyző

Általános orvosi ellátás További lakossági szűrővizsgálatok népszerűsítése, a nem kezelt betegek felkutatása. Egészségügyi team létrehozása. Felelős: háziorvosok

70

Fogorvosi ellátás

A fogorvosi ellátás privatizációja, átalakítása a korszerű fogorvosi ellátás érdekében. Határidő: 2005. április Felelős: Jegyző

Szociális ellátás

Szociális ellátás

Napközbeni ellátás, étkeztetés, illetve a házi segítségnyújtás biztosítása. Szociális Kerekasztal további működtetése. Adósságkezelés lehetőségének biztosítása. Határidő: 2005. január, 2005. június (nappali ellátás) Felelős: Jegyző, Családsegítő Szolgálat vezetője

Családi napközi

Vállalkozásban működtetett Családi napközi támogatása ellátási szerződés útján. Az ellátási szerződés meghosszabbítására további egy évre. Határidő: 2005. január Felelős: Jegyző

71

Helyettes szülői hálózat

A krízishelyzetbe jutott családok gyermekeinek ideiglenes elhelyezése érdekében kistérségi szintű helyettes szülői hálózat kialakítása indokolt.

Felelős: Kistérségi társulás

Oktatás, nevelés

Óvodai ellátás

Az óvodás korú gyermekek számának emelkedése miatt az óvoda bővítése indokolt, melynek alternatíváit kidolgozni szükséges. A nyitott csoport lehetőségének propagálása. Határidő: 2005. november Felelős: Polgármester, Óvodavezető

Iskolai nevelést segítő kistérségi pedagógiai szakszolgálatok 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Nevelési tanácsadó Logopédiai szakszolgálat Konduktív pedagógia Gyógytestnevelés Korai fejlesztés és gyógypedagógia tanácsadás Pályaválasztási tanácsadás

Felelős: Polgármester, Iskolaigazgató

72

Munkahelyteremtés

Foglalkoztatás, munkahelyteremtés

A helyi, illetve közeli munkáltatókkal kialakított jó kapcsolat kialakítása, munkahelyteremtés céljából. A közhasznú, illetve közcélú munkavállalás átmeneti perspektívájának támogatása. Átképzések, továbbképzések propagálása. Helyi munkaadói vállalkozások támogatása. Információ áramlás érdekében a helyi újság, Teleház bevonása. Határidő: folyamatos Felelős: Jegyző, polgármester

73

Erdőkertes Szociális Szolgáltatástervezési készítésében résztvevő szakemberek:

Koncepciójának

Vargáné Rajna Ágnes jegyző (Hivatal) Dr Gábor Lászlóné gyámügyi előadó (Hivatal) Kovács Andrea gyámügyi előadó (Hivatal) Csajbók Imréné szociális előadó (Hivatal) Dániel Kornélné családgondozó (ESÉLY Családsegítő) Maráczi Ernő pszichológus (Nevelési Tanácsadó, Autonóm Szakiskola) Horváth Vera intézményvezető (CSÁO) Béri Eszter ifjúságvédelmi felelős (Ált. Iskola) Járosiné Suba Karolina intézményvezető (Óvoda) Csesznokné Farkas Margit óvonő (Mini Manó Családi napközi) Csikós Istvánné védőnő (Védőnői szolgálat) Gyebrovszki Edit védőnő (Védőnői szolgálat) Dr. Selmeczi Lia Diana orvos Balázs Péter informatikus (Teleház) Sinkó György közművelődési és oktatási referens (Hivatal) Pásztor Gyula képviselő Lőrinczné Nagy Orsolya intézményvezető (Faluház) Richter Józsefné (Barátság nyugdíjas klub) Illés Róbert (Kultúr Kocsma) Örkény Ágota szociológus (MTA) Koszonits Rita pszichológus (MTA) Nagyné Gódor Csilla intézményvezető (ESÉLY Családsegítő)

Erdőkertes, 2004-11-14

Nagyné Gódor Csilla intézményvezető