ERDÉLY NEVEZETESEBB CSALÁDA
IRTA
KŐVÁRI LÁSZLÓ
KOLOZSVÁRTT, 1854. BARRÁNÉ és S T E I N BIZOMÁNYA.
.'.'"
,ÁTALÁ NOSSÁGOK. '\
Etdéiyi\g~~'djag,
Nyit6m
de ismeretlen, eszményi muzeumanak
ha~JD~di~.os~tiilyát: az ugynevezett lovagtermet. ;/"{~igilíJ'atürté~ettani kalauzolás e legkényesebbszerepét jónak ~tt.~.~m,r:~1váÚalni: abirálgaMs ezer. értlekét mind elléptettem képj2i~ terhel6tt; s a végén isazon meggyőzildésre jöttem: mikép igazságos maradhatok a nélkül, hogy a közbecsűletet compromlttalnsm, A történész elhivatását felfogva, senki se fogja tölem azt várni,
hogy ()~aládát·megé~e~eljemó Igazság mindsn áron, ez vala jelsza"~W'j.Injlleill)e~~mag~árázhat6azon hézagosság:, m~ly mindenüt.L.~! !9~'{" . 'hola,dataim 'hiányzottak. " . ... . ,'ji.i,,';., . "
j'
.
t,
' .
llristr~(),rat gondollwdá~1l11k"i~f!'jlJóf~í51ús
'sI Esfill Juvencis'éstlhe . 'ji"~' Virtus: neque imbellem ferocas
'., .
.
Progeneránt aquilae columbam, a)
.. .• "
arpiJyigaznak tartom" nemzetre, egyes családokra nézt oly csalh,~,'7 ' t~tl~Mak nem tartharám. ' . ' . ..•. , 'g":}IJ~ 'megengednek a demoeraték is, ha kedvökért a törté,Il ' ,~ányái bizonyos, aknaít nem hagyja fel j .anllál kevésbé t,~~ "zt, á. JnuIt,akra afele4ékenység vízözönét ohajtsa. mely a!g~111nolr ";, jÓ éslle,rn,;:sQsirJiit is élszokta iszápolni. . ...... ) , . hajtan6k a nyomasztó válaszfalakra új téglálr.k.ni, ant~j,f~bkathuzni.Meglehet, igazuk Va tf~lr, ldlr a családok ". .~~sjmfolYá~át ajövöre kétségbe hoz.f>ngedve látY~a talapot tíi~~~,Hlól;lltánannyi bizonyos, ., qrunktól fogva egyéni érdemek.;szérZésére kell töreke~nr . y van, kétsz e-, résen van hivatva a töJlténészet a meg'f~< ztán maradt p,ílya:tért vizsgálat alá,ve~U~'-i\ttQtse..~~~.~9JJSi!1 Itől solran tartanak, 'hggy a) Horae. Lih. IV •. Carl1l.iV". Er,Ul)" nev. etaZúclai.
1
Magnus .. plendoru,
sangvis, nisi magna ornetör vivtufce* oprobrio est, non Katona Hist. Critic. II. 684., 1.
ERDÉLY NEVEZETESEBB CSALÁDJAI
ÁT ALÁNOSSÁGOK* 1. §. E m u n k a k ö r e . Nyitom Erdély gazdag, de ismeretlen, eszményi múzeumának harmadik osztályát: az úgynevezett lovagtermet, • . Midőn a türténettani kalauzolás e legkényesebb szerepét jónak láltárh elvállalni: a birálgatás ezer érdekét mind elléptettem képze temélőit; s a végén is azon meggyőződésre jöttem: mikép igazságos maradhatok a nélkül, hogy a közbecsületet compromittálnánu A történész elhivatását felfogva, senki se fogja tőlem a2t várni, hogy családát megénekeljem. Igazság mindenáron, ez vala jelsza vam. Innen lesz magyarázható azon hézagosság, mely mindenütt k i fog tűnni, hol adataim hiányzottak. ^Megengednek azért az aristrocrat gondolkodásúak, ha Hort^iús elöitéletes V é t ó t : " > ' , "" Fortes creantúr förfitfűs et bpnis 1 Est in juvencis est in equis, patrum Virtus: neque imbellem feroce$ Progenerant aquilae columbam. a) a mily Igaznak tartom , nemzetre, egyes családokra nézt oly csalha tatlannak nem tarthatám. 1^ -De megengednek a dernocraták is, ha kedvökért a történéfz aranybányái bizonyos aknáit nem hagyja fel; annál kevésbé teszi azt, hogy a multakra a feledékenyság vízözönét óhajtsa, mely a gyomok kal a* szép, jA és nemes csiráit is el szokta iszapolni. -j Köm óhajtanék a nyomasztó válaszfalakra új tégláka0ákni, an nál k e V é s t ó ű j falakat húzni. Meglehet, igazuk v a n ^ t e k , kik a családok toiii^ésl)efolyasát a jövőre kétségbe hozzáKf átengedve l á t va a talapot iíbnk a l ó l ^ ó tán annyi bizonyos, hogy korunktól fogva egyéni érdemek szerzésére kell t ö r e k e d n ü n k . . . ' h a igy van, kétszerresen van hivatva a történészet a megfutott s pusztán maradt pálya tért vizsgálat alá vetni. Attól se tartok,, tnitöl sokan tartanak, hogy ;>
t:t;4
:
:
i!/
:
a) Horac. Lib. IV., Cavm. .IV. Erdély ncv. ctalddai.
1
9
IC M U N K A
KÖBE.
lesznek családok, melyek csak azért, hogy nevezetesebb osaládaink közé látják magukat sorozva, a fényt fel kívánva tartani, magukat méginkább ruinálják. Egyesek nem számítanak. De ha ily könnyű fe jű lenne a nemzet nagy tömege, akkor különben is tönkre jutottunk volna. Nam genus et proavos et quae non fecimus ipsi, Vix ea noslra puto. Ovidius. Hazánk eddigi története a családok szereplésével annyira össze függ, bogy családleirás hiányában a jövőkor alig fogná azt érteni. E családnevek voltak hazánk alapitói, megtartói; tagjai voltak tisztvi selőink, hadvezéreink: ök képviselték az akkor még kiskorú nemze tet. Az ök dicsöségök, gyalázatuk: a nemzet dicsősége gyalázata. Magfák voltak ök hazánk annyi felöl irtott erdejében, melyek annyi viharnak, villámnak voltak kitéve. Vissza kell magunkat helyez ni ámultakba, mi előtt bár az,^egyesek felett is pálezát törni sietnénk. Menteni sem jövök hibáikat. Azonban ily elferdített, történet irat mellett, mint a miénk; egyes családokra bélyeget nyomni még nem lehet. Egy közös családkép működött napjainkig e nemzet. Ha Ádám hoz nem megyünk is fel, hogy a köz rokonságra emlékezzünk; ha fajunk közös vérére se hivatkozunk: e házában oly közös rokonságot látunk, hogy alig van jó hangzású családnév, melyet lá lehetne fe lednünk egy közös törzsfából. A mily közel áll a nemzet szó a nem zetség szóhoz , oly szoros viszonyban áll a családok története hazánk történetéhez. S van-e a földnek egy hazája, melynek múltja több szép, nagy és dicső tettekét, magasztálandóbb jellemeket állított volna elő? Erdély történetirója inkább tarthat attól, hogy az ecsetlés ragyogó színeiből fog előbb kifogyni, mint az árnyoló színek festékéből. így vagyunk a családokkal is . . . ',- ^ Honnan résziemről azon meggyőződésben vagyok, hogy oáelcély müvem nem hogy válaszfalakat erríélne, haijéin egéíszen ellenkezőleg, a nemzet ^ előmozdí tani; belátva, lítfgy nemcsak égy ha^a, de'csaknem, egy közös csa lád az egész " E i i M y ; belátva 'a boldog emlékezetű gr. Kémény Sámuel nemes szavajárásának mély igazságát, mikép: nem is ember Erdélyben, kinélréxcelléhtiás és kék nadrágos rokonai nincsenek, a) Nem tartom tehát az elvet, hogy az ember a bárónál kezdődik. Hogy egy köztiszteletben álló családot beléptessek, czimerét se fo góm előkérni, mint hajdán á lovagjátékoknál a belépőtől. Ha lesz pley^S*""? '^?- ^^i^^y'^^'alkototV s áldást hoza körére, jogosan nem záxB(a,tp1*k ki. Hisz azon családok, kik egész szerénységgel: procul riegó%S^aterna colunt rura, vagy pedig az iparmezején segítik elő a közvagyonodást: ép oly jó polgárai a hazafiak, mint a kik csillago kat M z t e K t é ^ k koszorújába. 4
1
811
a) A ltÖzt'ökóii8%;-e^ik. píSlclájaiil felirmhaihatjtik Uosván a Sóacsaládot, mely ma cl van ugyUii esve-; dc azért sógorsági családfáját a magyar irirá.lyoivdha viheti*
CSALÁDIKA.TUNK
3
KÚTFEJEI.
2a §, C s a l á d i r a t n n k
kútfejei.
E tárgyban igen sokan és igen sokat összeírtak e hazában; de többire kéziratban maradt. N y o m t a t á s b a n etárgyra mindössze egy munka jelent megéli. M i k o l a L á s z l ó é 1731-ben; melyben negyvenhárom családról tesz emlitést 58 lapon, a) Ezekröli iratát nem okadatolja; a meg nem e m l % tettekről bevallja, mikép róluk se nem olvasott, se hitelesen nem hallott. A Magyarország érdekében kijött könyvek közül: H o r v á t I s t v á n ^Magyarország gyökeres régi nemzetségeiről" irt füzete, ti) mind a mellett is, hogy Erdélyre nézt inkább csak negatív világot díerít, figyelmünket igényli. Történetünk azon tételét kívánja meg* oldani, mely 108 nemzetséget hoz be Ázsiából: s 68 ily nemzetséget mutat fel a történet homályából; melyek köztt azonban egy erdélyi család nevét se látjuk, mint nemzetségét* L e h o c z k i StemmatographíSja, c) valamint a W a g n e r K á r o l y által kiadott családok gyűjteménye is igen kevés erdélyi családot vesz fel: s az utolsó csak is olyakat, melyek kihaltak, A nyomtatott munkák ily hiánya mellett igen óhajtottuk volna a családi levéltárok héllakatos zárait megzörgetni. De az ősiség k é r d é sének még fenmaradt néhány tétele, önként visszaléptetett ez akara tunktól. 1853. sept 1-én megszűnt ugyan, de míg tisztába jövüiík v e le, idő kell reá. A másod rendbeli kútfőket vevők tehát igénybe. A nyomottak közül a h a l o t t i b e s z é d e k e t és s z o m o r ú j e l e n t é s e k e t , melyek nek a mult századról egész halmazát bírjuk még. A mult század költ séges temetései egyik fökelléke a sok predikátio volt; némelyik ffelett n é g y - ötöt látunfc D^Jmindezek közt fögond az úgynevezett oratiora fordítatok, maly^néhi,latiujil^taptaíott, s benne a család erede tét, történetét és kiágozását volt diVat éímtodátnL Mint ily közhelyen ismételt tárgytól, a hitelesség bizonyos szinét mégtagadnunk nem lehet, é) Míg a protestáns papok így elfeledkeztek a szent könyv alapr eszméjéről, a jesuiták sajtó útján kívánták felekezetök nagyjai törzs fáját bámultatní: gyakran mind kettő a történeti igazság rovására; ^ Egyébiránt is e tudományt azon század teremte; s oly iiafyra vittey hogy a levéltárok megnyíltáig jóval többre vinni nem lehet. ;
1
a) b)
Czimé: História genealogieo-transilvanica stb. Tricnnali l a b o r é . . . ad calcem percluxit Lad. Mikola L . B dc Szamosfalva ' . . . 1751. 4-o. CzidieV Magyarov. gyökerés régi nemzetségeiről stb, évtciktiik' Horvát Isiv.'.n; Pest 182Q. ;'. ' ' " Czimc: Stenmatograpbia nob. familiar. Reg. Hung. Per Andreám Lcboczky. Pozsonii 1796. 4-o, Czime; Collectanea gcneálogico-biatorica Ilii Iíuog- familiarum, cjuaejam interciderunt, erűit Carolus Vaiíner., Besbiui 1802. Egyik fóóráiónak látszik Verestói György kőlozsv. prof. s kúsöbb rof. püs pök, kinek oratioi két nagy kötetben jöttek ki ily czimmel : Halottak kal való barátság. Koiozsv. 1783. 8. rét. V
c) d) t)
;
CSAlÁOIIíATUNlv
4
KUTFEJEr.
Két nevezetes családügyi kérdés meriíle a múlt században fel. Egyik vala az, hogy jobb hangzású családainknak kedve jött czimet és kamarásságot keresni, s mindkettő megnyerése végett, a kérelmesnek ki kellé mutatnia, hogy öt ízig törvényes ágyból s nemes vérből szármozott. A kereső családok hányták, vetették a levéltárokat, s a nem keresők se akarták családukat.homályban hagyni, r A más kérdés az volt, hogy Szathmári György feladást tett, mint ha Erdélyben igen sok család bitorolná a nemesi kiváltságot. E végre b. Bruohenthal egy bizottmány élére neveztetett, É 1767—70. között a kétség alá hozott nemeseknek producalniok kellé, á) A feladás sok szomorú zavart okozott; de a történettan nyeH: adatok jöttek nap fényre, melyek különben tán örökre elvesztek volna. Az ekkor felmerült adatokat mindenfelé kezdek gyűjteni a ha zában. Nincs egy könyvtár, melyben feles családi táblázatok ne ta láltatnának; b) s alig van család, mely táblázatát — tán egy új productiotól félve, s az ősiségét ellenőrizve — igen gondosan né ápol ta volna. Ezen feladás, s a reákövetkezett tárgytisztázás a kormányt azon gondolatra hozá, miszerint 1770. apr. 10-én elrendelte, hogy a k é t ségtelenné lett nemesek egy líber aureus-ba, aranykönyvbe, Í r a s sanak, c) Azonba ugy látszik, a nemzet humanitása ezen aranykönyv létesítését előbb halogatta, végre egészen feledékenységben hagyd. Mígnem félszázad múlva, 1836-ban a kormány a könyv létesítését ü j lag meghagyd a fökormányszéknek; de most se több sikerrel, S igy következettbe, hogy létrehozását a kormánynak 1853 novemberéről újra kellé sürgetnie. Mind a mellett is, hogy a nyilvános kútfőkkel ily vékonyan á l lunjk be kell vallanom, hogy Erdély csáládirója rendelkezésére igen terjedelmes s igen becses magán kútfők állanak. S e szerencsében ma gam is.részesültem. Parlagban levén történetünk e:mezeje, minden történeti búvár szoros kötelességének ismerte családirati adatokat is gyűjteni. Ur^.i, Tudományos szempontból legnagyobb búvárunk, B e n k ö J ó z s e f kezdé mivelni e tant a mult században. Speciális Transilvániájábán azon falu rovata alatt,, melyről valamely család magát irja, igen sok családról hagya némi jegyzeteket. E jegyzetek okozták, hogy e be cses földij-ali munkája kéziratban maradt; de egyszersmind a tovább gyűjtésre ösztönt ada. E gyűjtemények legterjesbike ma kétségkívül nagy t ö r t é nészünk gr. K e m é n y J ó z s e f é , k i mintegy 16 ily kötetet szerkeze n
a) Teleki könyvtárban többek köztt Cartofilacacum 1147, melyben :i 85. laptól láthatni. a .kétségesek laistrWit; van dolgozat a foliok 1023 számában Collectanca Hungaiica czim alatt. h) Pcjcrvári püsp. könyvtárban: Transilvnnia ccJebris rzim a lat stb.. Könyv. Jaistrom. 31. I. c) L . Teleki könyvtár Cavtofilacacumai 1147. sz. ;
CSALÁDIHATUNK
KÚTFEJEI.
5
már össze, s minden kötetében 50 táblát, vagy is ötven erdélyi s ma gyarországi család-törzsfát bir, Azutána következők rendesen egy-két orjási kötetben láthatók. Első, melyet láttam s használtam, a tudományos s közbecsölésben álló kir. al-tigyigázg ató F ü l ö p J ó z s e f úr gyűjteménye, ki hivatalánál fogva a leghitelesebb adatok birtokába juhete. Emellett tán 1838-ban a fejérvári: káptalanbeli ily tárgyú oklevelek átvizsgálására ki levén k ü l d v e : arrtfl teljes kivonatot készített, mi néhány kötetben, történe tünk nagy nyereségére, egyik közlevéltárunkban fel van állitva. Az innen nyert, s oklelevelekkel okadatolt közlemények ritka becsűek valának előttem is. Második kútfőm vala 1838-banmeghalt törlénetbtivárunk, k á n o nok F a n c s a l i D á n i e l gyűjteménye, mi jelenleg egyéb kézirati jegy zeteivel együtt a fejérvári püspöki könyvtárban látható, a) E gyűjte mény főleg gr.Toldalaghi László 1 7 6 0 ^ 1 dolgozatán, s a gr. Eszlerházi család ügyigazgatója,••Á-göHíaíFáf^é^ét'Siá'va Pétertől nyert táb lázatokon alapszik. Külön ágban találtam ezt gazdagnak: a székelyföldi családok gyűjtése, s a fejérv. káptalani oklevelek k i v o nata s tenj^etejnbeni Ősszeirása tekintetében. S ez annyival becse sebb vala , mert az ősiség s urbériség kérdése miatt e gyűjtemény közhasználata nekem jutott először. Harmadik egy nem kevésbé becses, s Erdély északnyugoti családait részletező gyűjtemény, melynek megnevezése ellen szerény birtokosa előre tiltakozott. Két nagy kötetet bir, megyéjét s környékét érdeklő oklevelek lehető complet oklevél-gyűjteményével, mit sajtó útján, nem soká bírhatni remélünk. Azon vidék családaira nézt a k i egészítő adatóM Negyedik kútfőm vala a főkormányszéki levéltár aligazgatója M i ke .S á rrd o r < úr könyvtárai gyűjteménye, jegyzéke s emlékezeté nek káptalána, kínek'fe m u n k a i t mikép csak kötelességemet teljesítem, mikor felkérte e mű czimlapjára nevét odatehessem; s mit sajnálattal kell említenem, hogy be cses közleményeit kicsinyelve, megtagadott. Mike úr 1819-ben kezdé családirati táblázatai gyűjtését, s néhány kötetre fogja felvinni. E mellett a fölmerült productios perek, s más a fökormányszéknél meg fordult ügyek nyomán, össze kezdé Erdély minden családait irni, s minden betűnek külön kötete van. Mindezek felett még egy megbécsülhetlen gyűjteményt is tára fel előttem, mit 1832-ben kezdeiaz or szággyűlési végzések, felsőbb rendeletek, nevezetes helyek, szemé lyek stb. felett tett jegyzeteit, hasonlóan annyi kötetben, mint men nyi betűnk van. l>) S ezek annyival becsesbek s hitelesebbek valá nak, hogy a reá vonatkozó okleveleket tisztelt búvárunk azonnal e l ő mutat!) atá. :
a) Fancsali hagyományai : 38. 39. 40. szám alatt. b) Ez utolsó czime: Index Articulor. Diactaliunv, ordinat, normalinm, rcrum, pcrsonamm, l ó c o n u n magni Principatus Transilv. collect. ab Alcxandro Mike 1832—48.
6
C5ALÁDIRATUNK
KÚTFEJEI.
A volt főkormányszéki levéltár egyéb kútforrása! között, nem hallgathatom el a székelyek lustralis könyveit, melyek a székely csa ládok történetére nem minden hiány nélküli, de aközlöttekben a l e g hitelesebb adatokat nyújtják. Legrégibb használt lustralis könyvün ket Mike úr magán könyvtára bírja 1604-ből, Udvarhely, Marosszék van benne. Agubernium levéltárában a legrégibb 1619. juh 13-dikáról adatolva, Háromszék, Csik- és Udvarhelyszéket tartalmazza. A z azután költ szemlekönyvek 1635. 1643. 1681. 1685-ről kelnek; s családiratunk leghitelesebb eredeti kútfejei közé számithatók, c) S midőn a fennebbi gyűjtemények közléseért az illetőknek t ö r ténészetünk nevében köszönetemet és hálámat nyíltan kifejezni k ö t e lességemnek ismertem: néhány magán könyvtár tulajdonosának ha sonlót nem hozni, szinte nern tehetem; nem egyéb czélból, csak mint egy búváraink figyelmeztetéséül. Ilyen vala nekem gr. M i k ó I m r e ö exlja, b. A p o r K á r o l y , d) G e d ö J ó z s e f urak hazai tárgyú nagybe csű könyvtára. Sitt is különösön gr K e m é n y S á m u e l urnák kell k ö szönetet szavaznom, kinsk ritka emlékezőtehetsége biztos kincseiből, mondhatni, felalvasísolcat nyertem* Hogy egyes családok- s ügybarátoktól is igen sokat kaptam: be vallani örömemnek tartom. Az annyi felöl böngészett adatok halmazát; mennyire lehetett és sikerült bírálat alá vetnem, s a kiszemelteket rendelnem: azt o l vasóimra bizom. A kútfők megnevezésével munkám érdekének s hitelének tartoztam a) Ezekben a primőr szó nem jön elő, nemes áll helyette; a primipilus és lófő, pixidarius . . . százados, tizedes folytonos használatban. b) A b, A p o r ndvnek különös köszönettel tartozik a családirat irodalma. Több Apor dolgozott rája: ilyen b. Apor Pc'ter Xusus mundi czimü Idzirata; ilyen előtte Apor Lászlótól Synopsis mutationum Trans. Egy-, napló 1676—1703. Teleki könyvtár Collect. Hist. íbl. nro. 1028, t) 'A feles 'zavart előidéző körülmények közül cleg megemlíteni azjt, mit az elönevek fel nem jegyzése előidézett: igy pl. Kovács nevii család van 40, I>ap vagy 100 föle; kimondja meg egy Kovács vagy Pap me lyik jtighoz. tartozott. ? :
3. §. A B A F I ; ,{Nagy-abafalvi
;
CSALÁD,
kihalt a XVIII. században.]
,, E család-név egész nevezetességét Józsika „Abafi" czimü re gényének köszöni; mind a melleit is, hogy azon időben, melyben a regény játszik, e család.még nem jött vala be Erdélybe. Eredetét Abáig. vagy is Aba fiáig viszi fel. Magyarországon Gttmör- és Árvamegye volt hazája: o n n a n j ö t t a jJEVIL század vége fe lé be Abafi János, az András í j a a székelyföldön családot alapfta. A bejött J á n p s Gsernátoni Domokos Erzsébetet vetle el. Há rom fia volt: L á s z l ó , G á b or és S á n d o r , s ugyan annyi leánya. A Rákoczi-forradalom idején már mindenik nős, de ugy látszik egyik se h ö s ; s mint Cserei irja, magukat az egész háború alatt Brassóba vontakéi. Söt Eászlót akuruezok eleinte Kövártt fogságban is tárták, a) E fiak közül Lászlónak csak leányai voltak; Sándornak van két fia: M i h á l y és I g n á c z , kik a mult század közepén az Abafi nevet sirba vivék. A leányág Háromszéken a Túri, Boros s más családokban él. Vannak ugyan a székelyföldön most is Ábafiak, de a fenoebbiekkeli összeköttetésök előttem ismeretlen.
4. §. A L M Á D I
CSALÁD.
' ÍSzávai] Czimere: fészekben ülő pellikán, mely fiait önvérével táplálja. E család lakozási helye a Mezőség, melynek egyik faivátói kap ta elönevét is. A X V . században már látunk Almádiakat. A z előttünk ismeretes családfa törzse: Almádi B á l i n t s neje kozmatelki Jankafi Kata C1530—780- Ennek fia volt azon néhány faluval biró Almádi G á s p á r , kinek — Mikolakint — leánya volt A n n a , a Kendi Sánd ö í h é j e . Mikola által emiitett másik Almádi Anna, a küküllöi főispán Sulyok István anyja, hogy k i leánya volt, nem tudjuk. £.) Almádi I s t v á n l a k , a mostan élő ág törzsének L Apafi Mihály í 6 7 2 - b e n jószá got adományozott. E család a Szalánczi, Zsombori, Barcsai s más családokkal sogorosodva.jön le napjainkig. A most élő Almádi S a m u neje gr. Vas Amália, fiók Viktor. A más ág végén G á s p á r áll két fiával. a) Cserei Históriája. Pest. 36G. 410. b) Mikola : Hist. Genealog., 66. L
434.
1-
8
ALSÓ.
ALVINCZI.
5. §. ALSÓ CSALÁD. [Nagy-pestyénij E család Dézs vidékén székel. Régibb családaink egyike. Törzsfájokat a vajdák korában kezdi meg László, kinek fia Mihály, ennek Idul, ennek István, kitől a család több ágban, ismeretes rendben jön lefelé. Az említett István két fia, Mihály és Miklós maradéki, kihaltak: a harmadik fiú J á n o s , nejével Sáfár Évával, terjészté tovább a most is élö A l s ó családot. Ennek fia Mihály, kinek neje Torma Éva, ezek fia azon Alsó J á n o s (+ 1693,), kinek neje P. Horváth Kata, s k i 1686-ban azon deputatioban, melyben majd minden jobb családból voltak nevezve, részt vett. Mihály másik fia Andrásj ennek Péter, én-* nek István, kinek Gámán Esztertől Ferencz és László a Kábós Ágnes férje, ki korunkra hozta le családját most is élő László fiában. A Kabos, Mara-családokkal sogorosodva jöttekTe napjainkra. Többnyire megyéi hivatalokat viseltek Belsö-Szolhökbarí. A most élő Alsó S á n d o r , ki rnirit törzstiszt tette le fegyverét, égy nhás ág végén áll: apja volt Farkas. r
v
e. .§. A L V I N C Z I CSAÍÍÁÖ: ; [Borbereki, kihalt mint báró 1810.]
^
ügy látszik, az Enyeden született Alvinczi Pétertől jönek le, ki a XVII. század elején papságot és tanárságot viselt; a) Állítólag en nek fia Péter, ennek József, ennek azpn Alvinczi Péter, k i a fejdélmi kor végén oly jelentékeny szerepet kapa. Sajátlag ezenAlv. P é t e r alapítja e család nevét. Első neje L i p csei Éva, utolsó Hosdáti Kata. Már 1682-ben ott van a jus iigatum elégetésénél, fr) Később itélömester, s mint ilyen Erdély Áiístrla alá menetelé okmányai szerkesztésé végett Sokáig^míílat az udvarnál. Apafitól 16Ö9-ben kapja Kis-vajdafalvi,' L'eó^oTdtóí 1693-ban a Drombári részjoszágpkat; s családát birtokossá teszi/ Péternek három fia volt: Samu, ki 1714-benjefeirendarius lett, Ct 1732.); G á b o r , főkormányszéki titoknok, neje gr. Gyulai Kata (+17710,, e lett báróvá 1746-ban (+ 1751); harmadik fia M i h á l y , ki katona vala. Leánya ugyanannyi mint fia. :
Gábornak G á b o r fia van ( f 1788.), neje volt gr. Teleki Kata. Mihálynak, a katonának egyik fia, a hadszertárnokságra emelke d e t t é Alvinczi J ó z s e f , (szül. 1735. + 18100; 0 a másik Á d á m , kikben a fiuág kihalt, a) L . életét Magy. Alhen. 5. I. Ismét Wolf dc Betlcn Tom.-VI. 462. 6) 1G82. 1. ang. art. 1. cj L. élolúi Erd. Múzeum. I. 52 — 65. I.
i.
0
ANDRÁSI.
7. §. A N D R Á S I
CSALÁD.
- [Csík-szentkirályi, gróf.] A régi csaláU-léirók szolgai-lelküsége gyakran tévösvényekre vezet. Oly ösóket állítanak, kik a krónika előtt meg nem állhatnak, oly hösöketr csatáztatnak, kiknek mi nyomuk sincs a történet ben: és mind ezt a nélkül, hogy egy oklevélre hivatkoznának. E mezőn találjuk Budai Ferenczet az Andrási-család leírásá ban; a) e mezőn találjuk a családfa leszármoztatását. Andorást állítják fel családtörzsnek sz. István idejéből, s egy sereg Andrá'sit csatáztat nak, s ejtenek el még azon idöberi^mikor a vezeték neveknek hire sincs: kik ha mind Andrásiak y^tafc i s i oMevélek nélkültigyanazon családhoz számítanunk, vakon, nem szabad. \ ~ " ' . , Ezt egyszer minidenkójrra, a több rááíáefokat érdeklöleg i s , jónak láttuk megjegyezni. • ; A hiteles történeti folyam e családra nézve i s , mint min denikre nézt, a néniz. fejdelmek föllépte óta kezdődik. Itt e családot valóban, hatalmasabb székely családaink sorában látjuk. Andrási M á r tont 1548-ban Martinuzzi, 1557-ben Petrovics kormányzósága mellé látjuk a székelyek részéről, mint biztos hazafit, tanácsosnak kinevez ve, V) Ct 1562 tájt.) Utódai 1550-ben, c) ismét i569-ben csik-szentkirályi j ó s z á gukra, mely szent-imrei birtokukkal együtt 42 jobbágyot tett: dy kir. adományozó levelet vesznek; s jószágukat az eredeti székelybir tok természetéből kivetkeztetik. Azonba az ellenkező táborhoz sze gődnek, s az adományoztatáá árát jószágukkal fizetek. Ugyanis M á r t o n és P é t e r a f e j t e i m ^ k ; ^ Gáspár tábo rában a hazafiak" pártjávaf szembe szájinak.: Bókes 1575-Jt>.en SzentPálnál csatát veszt, s kiflit a házálil/ 3S^#Í^^Í^:^^r^;_".JSl:" "feéKés mellé 2000 lovas, s feles gyalog székelységet bozá mint pártvezér: e) k i futa Magyarországra, itt pedig jószágát elkobzák. Azonban Maximilián említett s új szolgálatiért Krasznahorka , vára adományozásával kárpótolta veszteségét; s igy Péter Magyar-" honban hatalmas családat alapit, mely 1722-ben a Serédi család fiágá kihaltával Serédi Zsófia házasságán a görcsöni uradalom birto kába jö, igy ismét Erdély földé felé közeledett; s ma mint gr. A n drási család virágzik túl a Királyhágón,/3 mely a magyarhazának több n é p ^ é r f fiái köztt, a hazafisága s irodalmi munkáiért tisztelt gr. A n d r á s í G y ő r g y ö t és M a n ó t adá. 1
;i
?
J
=
a) b) c) d) e) t)
Budai Í W ; Pölg. Lexicona I. 39—48. I. Kállai Székelyek eredete 220. 1. Kállai 115. 1. Kolos. Konvent i569. II. 37. Wolf de Betlcn Histór. Tom. .II. 30S. 322. 1. Szegedi Synopsis Heg. Bulae IV. 326, 1.
10
ANTOS.
APAFI.
8. §. ANTOS
CSALÁD.
[Rétyi.] Szókely ismertebb családainkepyike. Törzsöke Anbs G y ö r g y , ki 1591-ben primipilaris levelet aj, fia Máté pedig 1628-ban czimeres levelet vesz. Czimerök lett egy pyramis, melyen egy kar nyugszik, markában három nyílvesszőt tartva. Ennek fia Bálint, 1635-ben mint nemes, lóval lustrál.A) Ennek fia G y ö r g y , s ennek fia, kitől a család elágozik, az itt következő: György. (1654-ben árva) György. (Elekesi Kata.)
István. (Szacsvai Éva,)
Máté. i
Samu. József. Mária. István. Sara. (Zöldi Kata.) (Balkul.) (Túri Lász.) (Tompa Ágn.) (GávaiZsig.) György. (Antos Zsuzs.) György f. .,
István. Ferencz. (Rákosi Eszter.) (Pal. Horváth Teréz.) Samu. István. Ferencz. József, (i 1843.) ; (Vájna Anna.) .
.
i ,
i
•••
•
;
•
•••
'
'
• •••
Ferencz. József. László. János. Károly, Anna. T e r é z . . (Zechentmeyer Kár,) (b. Radák Kata.) : (Pócjsa Fark.) József. Károly. Ferencz. Kata s egy figyerek. E családnév az Ápafiak kora ;után aligha volt egyszer népszerűbb, mint jelenleg, mit János és Ferencz kardja idéze elő.
9. §. APAFI CSALÁD[Apa-nagyfalusi; mint herczeg f 1713J Nincs Erdély családai köztt egy, mely kihatóbb emlékezetét Ha gyott volna maga után, mint ez. Megszoktuk a gyűlölet sajnálatával említeni;ínegszoktuk pálezáttörni fedette: azon kor okmányait, mely ben szerepeltek^ fejjé kezéből a haza, s valódi Ítéletet tenni e név felett a jövtfriélf^áíi;féíitartva. ^ Eredetét a n i í u s t vadászó múlt száizad elején Betlen Elek Sa roltáig, a sz,.IstVáíí%őyéreíg más szusszanással Atilláig viszi. Hogy Sarolta Aba király ri^eyolt, azt tudjuk; de hogy a gyerektelen Aba után kihez ment férjhez^ s mily családfát hagyott hátra, az még okle velek támogatására vár. c) Betlen szerint az Apafi- és Betlen-család egy nemzetség sarjadéka, melynek élére az Abától szármozö Marhardot teszik. Marhard egyik fia Betlen nevet hord, s alapítja a közös családot. Ezen Betlen unokája János, jóságáért Betlen-Apának nevezi?
o) Mon. Convent. Tom. I. pag. 170. &) 1635-ki lftstval-könyv 48-49. 1, c) Caroli Vagiier Collectanca gencal. Hist. 111. üec. IV. i—15. 1.
. ,, Hung, familiarufo.
1802.
APAFI.
11
teteit, ennek fia Miklós pedig apjáról, Apafinak: s igy kapák az Apafi nevet. A reá következett Miklós czimerűl a kígyós Betlenektöl eltéröleg: egy feltűzött siskát vett fel, mely át van ütve, s mi szölÖfürtökkel van árnyékolva. <x) A leszármozás hitelesebb kimutatására a családfa itt következik, még pedig a közös törzsen kezdve, melyben a Betlenek tovább ágozása ki lesz mutatva. 3) Marhard fia Lörincz. Bochon.
;
*
Boncz. _
Betlen. ^
Péter-
Olivér.
/
,
Bericze. ^
Csák.
Miklós,
Apa János. 11
••
•Milliói
• 1 1 . — — ^
A p a f i Miklós.
B e t l e n Jakab.
Gergely (1305).,
m
^
V
^
^
^
^
jlnos (1364). Péter (1386). Gergelyt-
László f.
Miklós (1413)
László (1435). Anna. \ (János vajda neje.) Mihály (1447). Ferencz. Lénárd 1506. Zsigmond+. Miklós (1490). L \ (Monostori Kata) ; V. . ^ K ^ , , Miklós. György. László. Farkas. Gergely; ' ^ t i (Ikt. Betlen Anna) (Sarmasági Ilona) (három neje) S
Ferencz. Gábor +. Gáspár f. Imre f, István f. Lénárd. Miklós +. I ^ (Károlyi Klára.) (Kenderesi Ér.)(BánfiAn.) (OrbaiMarg.) Magdolna. (Mikó Bálás)
Frusina. r) Farkas +1603. Erzsébet. György.Ferenczf. (Siger János) (Erdélyi Ist.) (Petki Bor.) <
Kristin.Erzséb István. Boldizsár Margit. Anna, L A p Mihály. Borbára. (Toldi (Lázár (Lorándft (Barcsai (ToIdalagi(Henter (Bornemissza (Gyerőfi István) György) Kata) Éva) Ferencz) János) Anna) János) Miklós t . Ferencz t. , ••
t
II. Mihály f 1713. (Betlen; Kata) (8 testveié volt.) ;
a) Budai Fer., Polg. Lcx. I. 52. 1. ' V :>•* b) E családfa alkotásánál a Betlen Elek után dolgozott Wagner (dec IV.) Bcnkö (Gen. Tran. II. 369.) s több törzsfa feküdt e l ő t t e m : legliitelesebbuek vélem kii:, ügy-igazgató Fülöp ^felá^Atát; mit alkalmasint a Botlenek per-okináriyul adtak be. c) Wolf. de Betlen V . 407-
12
APAFI.
APOR.
E család a nemzeti fejdelmek föllépésével "kczdé szerepéi: n é hánya az ország főbb hivatalait viselé. Apafi G e r g e l y , a Miklós íia, Izabella alatt dobokai főispán s főudvarmester; üa Apafi M i k l ó s k i i küllői főispán. I s t v á n a Farkas fia Déva vár főkapitánya ( f 1584.); Apafi G y ö r g y , a Miklós fia, k i 1635-ben halt el, s Almakereken nyugszik, tanácsos és küküllöi főispán; mígnem ennek fia Apafi M i hály 1661-ben Erdély fejdelmelön... A fejdelem, fiát, II. Apafi M i h á l y t , 1681-ben következőjének vállasztatá: azonban a török, mely nek protectorsága alatt álla hazánk, Budát elveszti, el magyarhoni uralmát: s I. Apafi Mihály alatt 1688-ban Erdély is visszatért a ma gyar korona alá, mit Austria horda már fején . . . I. Apafi Mihály elhuny tával (1690. apr. 15.) gubernátorságra bizaték hazánk, fiatal levén I[. Apafi; és gubernátors.íg alatt marada. II. Apafi Mihály felvitetek Bécsbe, a fejdelemség helyett berezegi czimet kapa, s ott hala el 1713. febr. 1-én, s családávalegyütt, Erdély független fejdelémségét is, sírba vitte... A felébb említett Apafi Gergely volt a z , k i , midőn Báthori Zsigmondot tevék trónra, a gyermek fejdelem ellen kikölt; s im végzetteljes jóslatát az ö utóda^hozá meg Erdélynek.' Ezen család ösfészke lCüküítö- és Dobokamegye. Mint Almake rék urait, gyakran A l m a k e r e k i előnévvellátjuk a vezetéknévtelen őskorban elöjöni. P é t e r és L á s z l ó , a János fiait nyerjék Dobokában Borgót 1386-ban. á) Apafi M i h á l y fejdelem Ebeáfátvi kastélyában lakott, mikor fejdelemmé tevék. E család már az elölt is .'birtokos, de míg E-dély tronán ült, sok jószágot kaparított kezére. Ministerei a k i sebb jószágokat s k ö zj Öv e d e 1 irí eket -falttík fel; '.a nagyobbakat!. Apafi nejének s iiának tartá ; áz egyes telkeket pedig cselédei köztt osztá el. Mind e mellett az udvar is utalványozott II. Apafinak a szászok t i zedéből 10,000 ftot; s mégis mikor az utolsó Apafi Bécsben meghalt, 190,000 forint adósságot hagyott. Apafiné 1724-ben történt halálával, a fiscus az összes, Apafi-birt o f c r ^ akarta tenni kezét. Azonban verség s ^ s z é r z W é h f következtében, mely sikerint 1. Apafiriéiúaradék nélkül loeAdr;eTKa^: esetében Ebesfalvát, Álmakeréket,. Katonát, Borgót saí. Betíéri i^Q?/,C[yörgy, Farkas és Eleknek adja:' a Betlen család a jószágokat' n0m.Qs.a1i követelte, .de per útján'magáévá i s tetted) 1
(
:
^ ^
A: ^-;0
[Aitöíjái, báró
nemes.]
•
Nincs egy család, melynek történetét a szemlélődés hiánya .ek kora zavarba hozta volna. Azon számtalan Oupour, Opour, üpor és P V ffi krónikáink, okleveleink és történeteink rendén felmerültek, Q
Q r
a) Flodofe Doboka Ism. 46. 1. h )
L
f
l
f
e
m
H
i
n
i
G
*
.
^ T ? ^ ^ eh..60. 1. jegyzetét- — Nemz. Társ. 1832. 11, í r , Mikola (Jen. l-Jiötor. 7. 1, A nevezetesebb Apafinkat I. B i ^ (lat Polg. L::xic. I. 52 — 56. 1.
13
APOR.
hivatott és hívatlan történetbuváraink min(l ugyanazon egy törzshez számíták; Nem figyeltek arra, hogy e név ezredünk elején mint kereszt név jött.eflö. Bevallom, mikép egyelőre magam is utánok indultam; de a téyutykkal végre is föl kellé hagynom. Az-ismeretes csiki krónika a) az első Opourt, mint a székelyek rabonbánját mutatja*be: ettől szokták e családot leszármoztatni. A r a bonbánságbukta, s a keresztyén vallás behozatala után, a traditio e csa lád által építeti a székelyföldi Bálványos várat, hogy a család benne az ös vallást fentarthassa.. A z Árpádházi királyok alatt égy Opor 1220-ban II. Andrással a szentföldre megy. Később László erdélyi vajda, ki az- Árpád-fiág hihaltával magá hoz ragadta a koronát, s ki egy Laczk elönevü családot látszik alapítani: e családból lenni mondatik. De míútáinEder ezt kétség alá vonta, b) kétség, alatt maradt. E szerint a Laczkok és Laczkíik, kik e vajda á g á hoz számítatnak, s kik Magyarhön történetében Turoczinál oly hazaíiatlan szerepet játszanak a hon ellenében: c) e családfával igen kétsé gcsen függenek össze. Hasonló kétely merül fel azon Opur-család ellen is, melynek élén Opur" nádor "(1304.) látszik állani. Ezen; ág használta ugyan veze téknévül az Opur nevet, de ugy tetszik, fészkök Magyarhon, hol ily nevü falut látunk, d) E zavarba a szerény Apor-családot p. Szegedi jezsuita hozta, e) ki a kalholikus családokat hitelének csökkentésével is emelni" kívánta. Pedig az Apör-családnak épen nem vala szüksége idegen tolakra, me lyek a jó adatokban is kételkednünk indítanak; mert a magyarhoni AporokfShyé nélkül: is e cisalád egyike nlarad legszebb családfáíhkriák: Á történetileg felmutatható cs&ládfö J á p o s , kinek nóg^ fia van, s kiknek Opor Balázs 1311 -béri kelt véghágyiomtóál íogva a családfé szek közelében, szárazpataki jószágát hagyományozta./ ) Régibb ada taink közös hiánya miatt, ez egy is elég kimutatni e család ös bir toklását. A z itt bekövetkezett korszakból két történeti hagyomány maradt fen a családról. Nyomtatásban a múlt század elején élt Szegedi hagyta és ez azon ismeretes leányrablás, mit Apor István két testvérével kö vétett el. mit a Régiségekben előadtunk g) A másik hagyomány szerint, a Mike leányt elragadó Apor István nak szép zsákmányától csak egy leánya, Apor Ilona született, s igy J
1
a) b') c) d)
S utána Mikola: História Gencal. 51, 1. Eder ad Felmcvum 2 ő . 1. Turoczi III. et IV. Egyik tudósunk nem soká megjelenendő munkája az eddig mondói lakat oklevelekkor fogja hebizonyitani. ; , e) Synopsis Heg. Huíi£. 31.6—32. 1. , .' /) Fejérvári káptalan szerint. Hon ds,Külföld itiil. 90, sz. g) Erdély Régiségei. Pest 1852. 191.K :
i(
APOR.
lí
benne az Aporok fiága kihalt, aj Ezen Apor Ilona először Mihálcz Be nedek neje, kinek halála után Burczia Mátéhoz ment férjhez* ki saját nevét a liu-leány Apor Ilona nevével cserélte fel, s igy az Apor családot tovább folytatá. A család tagadja ugyan e kihalást, de miután e tény oly r é g áll czáfolatlaíiul irodalmunk napfényén: nem marad egyéb hátra, mint visszapillantani az eddig megnevezettek családfájára: N. N . ' . -*w—^ János. Balázs. (1311.) Demeter.
István. t
Miklós.
Péter. •
Péter. (1369.)
,
Sándor. (1373.)
János f.
István. András f. (MikeKata.) r Ilona. (Mihálcz Benedekné.) (Burczia Máténé.)
Hogy itt a család történetének folyamát a kihalás tagadói és v é delmezői meglehetős zavarba hozák, tagadhatatlan. Annyi áll, hogy ezen korból a családnak közlevéltárainkban adatai vannak, s azt annyi val könnyebb volna kitisztázni, mivel e korban a névvel is tisztában vagyunk, mennyiben itt egyéb különbözés nincs, mint hogy 1414-ben mégüpor, t>j 1479-ben pedig#már tisztán Aporoknak kezdetnek Íratnia) . . Azok, kik a kihalást tagadják, a következő családfa homlokára nem Apor Ilonát, hanem Ilona apja testvérét, Jánost teszik, s igy folytatják: " ffíKt,... János. '' fr
h
László, Sándor.
. Sándor. ^
— * — ;
István, I
Sándor.
Imre,
István. (1506. agyagfalvi gyül.)
László. Mihály. (EgyAp Miklós not.1575.) y (Andrási Borb.)
Balázs.
András. (Egy Apor János 1603. (Lázár Borb. elesik. W j Lázár.+ 1643.
o) Ejiágyományokafc b. Apor Pdter, ki Szegedivel egy időben hgmuacli czümi kéziratában valónak hiszi &)..Egy evocatoria " . a leleszi kápL Act. anni 1414. nro, 48. c) Kendi Ant. ályajda oklev. Szegedi Synopsi* 324. L d) Wolf, d. Betlen V . 409. 1.
(fit,
Lusua
APOR.
15
E két utolsó névvel egy korszak végződik s egy másik kezdődik e családra nézt. A család, melyet eddig mint az ös vallás bálványzóját mutatják be, ezentúl a legbuzgóbb katholikus. András 1584-ben oda hagyja bálványosvári sasfészkét, a legféktelenebb szenvedélyekkel lejö Torjára lakni. A Vadon vár völgybe szállt ura s asszonyának szük volt a t é r : jobbágyaikhoz kegyetlenek, vadak minden irányában; végre A n drás két fejdelmi írnokot megver, s ez által jószágát is elveszti. S mind a mellett, hogy e jószágok egy T é s z é t sikerült visszaszerezni, e nö m i dőn meghalt, 14 éves fiára Torján egy elpusztult házat, s a magtárban k é t véka rozsot hagyott, a) E vallási hajiamat hihetőleg a buzgó Láz^r-család leánya hozta át; mert ugyanezen Aporné volt az, ki m i dőn a feltorjai templomot más vallásbeliek el akarák sajátítani, amazoni indulattal fegyvert ragadott,, s kiáltva: Szent asszony ugy segéljen, ha ide jösz, meg kell halnod I a templomit megvédelmezte. Azonban a lázárilag hagyott Apor Jjázár, takarékosság s házas ság által jószágát s családját.újra helyreüté. Ezen Lázártól a család k ö vetkezőleg ágozott le a mai napig: Lázár (t 1643). (Nagy Frusina.) Ilona András. István (gróf). János. (Cserei Ján.) (Sándor Jud.) (Farkas Zsus.) (Vájna Kata.) Ferencz (nemes ág). (Zsidó Anna.)
Péter (báró lett). (gr. Káinoki Borb.)
Lázár. János (+ 1773). Zsuzsán. László (+ 1770). (Kapi Teréz.) (Mihálcz Sus.) (gr Haller Ján.) (Székely Jul.) >
•
Lázár. (Czobel Erzs.J
>
^
Éva. Lázár. (Diószegi (Gyulai Zsigmond) Klára.)
^
Judit. P£(er. (Ti^i (Szíékely Mihály.) Anna.) T
Pál. (gr. Betlen Borb.)
• >
József. István. (apát + 1813.) (HenterÉva.) i t
'
József. (Boros Anna.)
Lázár. (Szeliczki Sarolta.)'
Lázár. jMiklos +. Gergely +• Miki. Zoltán Ján. Károly Sánd. György +. (Berzenczei (gr. Haller Klára.) Rozália.) János. G y u l a . Ezen korszakban A p o r I s t v á n ( i 1706.) egyszer kiemelte. Mint eszes ember az Apafiak, nagy befolyást gyakorolt, nagy hivatalokat viselt, roppant gazdagságot horgászott össze Grófságot nélkül halván el, czimét magával vitte, jószágait házta át. <5>) a) LiKsus Mímeli b. Petr. Apor. M . S. b) Cserei Hislor. Test 1862. 101. 109.
455.
1.
családja nevét még főleg I. Leopold alatt s mint szerző ember is szerze; de utódok pedig rokonaira r u
APOK.
ÁJRTÁNDI.
Apor István egyik testvére gyermeke, Apor P é tcr, kinek több történeti becses kéz 'iratai maradtak; mint megyei főnök s eszes ember,befölyásátbáróság szerzésre használi ta, imt-1712-Jbeh. meg is nyert Tőle jő le a báró Apor-család; míg nagyapja testve i r e tői egy nemes Apor-ágot kapunk S ha | István gróf ki nem hal: ma gróf, báró és nemes Aporokat számlálnánk. A család czimere, az ide mellékelt famétszvénybŐl láthatólag: egy görbe k i vont kardat tartó kar, melyet egy kereszt látszik a királyi koronára szegezni. A ko rona zöld mezőn nyugszik, a czimerpa^ izs fennebbi mezeje, mint a vonalok menete mutatja, piros, a) A most élők között b. Apor L á z á r folytathatá a tekintély és joszágszerzést; ki 1824-ben itélömestcrségböl udvari tanácsosságra emelkedve, máig is Bécsben él. F i a K á r o l y , a történeti búvá rlat csa ládi szenvedélyének áldozva, 1848 előtti királyi táblai ülnök, jelenleg tartományi törvényszéki elnök. A mellékágból b, Apor J ó z s e f , 1841ben mint Háromszék országgyűlési követe vonta magára szónoklataival a figyelmet.
11. §. Á R T Á N D I CSALÁD. [Ártándi.] Volt egy század, melyben Lippa, Ltigos, Várad s más várak s az|k|környéke szorosan Erdélyhez tartoztak: ez időben azon vidék csaiádai igen bejátszodtak Erdély történetére. Ilyen, ezen család is. Szereplésök a Zápolyaház idejében íolya le. P á l t és B a l á z s t Gritti sujtátjá le 1530-ban, miVel a bitorlónak'©kormányzósága ellen mertek s&avázfflift ..-ov.y' ,..,:: v--< .• Később I€ólé"tnen és D e m é p * Izabella mellett vívnak; s a győzelmes t F e r H Í ^ egyik föbuktatója Iza bella részérő, ő) r
1
:
a) Egyszor mindenkorra jónak látjuk kijelenteni, mikep a ezirnerek azon le írását, mely a diplomákban á l l , nem minden czimerriél sikerült meg kaphatni.' : ' ; •.; Wolf de Betlen Lifciv IV. . . :
6. ;
12. §. B A L Á Z S I
CSALÁD.
[SZidemeteri, kászon-impérfalvi, csik-vaesárcsi.] Jelenleg is, valamint hajdan többféle Balázsi családot találunk Erdélyben. ;A sz. demcterisvéczkei Balázsiak £<;thori Zsigmondtól, Betlen G$bqr koráig virágzanak, utolsó Balázsi leányt Erzsébetet,;ugyaná^oníszázadbanGyuUfiLái^ló v e szi el, s a kihalt családnak örököse lett, a) E c s a l 0 7 í í g h a Magyarhonból nem jött: ugyanazon Balázsiak lehetnek, kiknek Makovicza nevű y á r á t a z 1.606-ki szerződés biztosítani kivánta. Á j e l e n l e g élő Balázsiak köztt legjobb hangzású a kászon-impérfalyi;Balázsi család neve, mint a melyből Balázsi J ó z s e f e t , mint Csikszék volt utolsó fökirálybiráját említhetjük. Honnan hozza le e család magát, ismeretlen. Mint öscsalád á m u l t századi productiokor elö nem szólítatYán. adatai napfényre nem kerültek. Ezeken kívül Kállai egy sereg Balázsit emlit a székelyföldön, c)
13. §. B A L D Á C S I iBáró.J
CSALÁD.
Baldacci-nak is irjiák, homián olasz eredetűnek látszik. Két test v é r alapítja meg e család szerencséjét e század-elején, kiknek egyi ke az udvarnál viselt hivatala á l t á l báróságot szerzett. A más testvér J ó z s e f (+ 1808.) mint katona, s illetőleg őrnagy, Erdélybe j ő , itt báró Toroczkai Borbarát elveszi, s több gyermek atyjává lesz. Az e m l í t e t t özvegy az 181 % - i országgyűlésen családjánakhon* fiúsításáért folyamodott, d) S ennek következtében az 1841-ki or szággyűlés czikkelyei köztt azt meg is n y e r t e , e) ^ Mielőtt a z o n b a n e honíiusítás létrejött v o l n a , a fenórintett nagybátya,íbárósága ez ágra is átruháztatott, 1835 táján, melyben a fenirt Józseftől: A n t a l , Manó Ct 1852.) és F r a n c z i s k a Cm agyarhoni i t é lömester -Földvári Ferenczné) részesülnek. Ugy látszik, Antalban k i 1
J)
r
v
fog h a l n i . • a) b) c) . . d) e)
L . rólyk Wolf-BeLlen V . T . 463. V I . 36. stb. Wolf. d. B c ü e n VI. T . 422. 1. S^élcely nemz. ErtUete 223L .25.' 1. Orszúggy. jegyzőit. 175-6. I. '••••<•.;•:::•' A kinyomott czikkelyek közti nincs ugyan meg; do azonorsv, ág gyűlés iro-* niányai köztt a megerősítés látható. Erdély nev% c&aládaű 2 ;
18
BÁLINTIT.
14. §. B Á L I N T I T
CSALÁD.
[Tövisi, báró.] Magyarországról szakadt Erdélybe a Hédervári nemzetségből. A Héderváriak egy Újlaki családot ágaztatának k i , melynek egyik sarja, Újlaki György, Fridrich austriai herczeg megöléseért Újlaki Nagy nevet vett fel, ennek volt sarja Újlaki Nagy Bálint I. Lajos kir. alatt, ki a Bálintit családot alapítá.ű) B á l i n t i t nevét azon hadjáratban szerezte, melyet I. Lajos Olasz országban folytatott... A győztes magyar tábor egy része sátraiban csendesen pihent, míg Nagy Bálint egy részével másfelé járt. A z o n ban az olaszok a táborra rontanak, s kétségbeesett harcz kerekedik. Ekkor érkezik meg Nagy Bálint mint mentő angyal: „Elérkezett a se gítség, itt van Bálint, i t t ! " hangzott minden ajkon; a harcz meg újult, s győzelemmel végződött. Mely tetteért nagy Lajos király 1349ben nevét előttünk fekvő oklevele által Bálintit névre változtatá, s b á ró vagy is zászlós úri czimmel ruházta Fel. Hogy e család mikor telepedett Erdélybe, ide való volt-e már Nagy Bálint: megmondani nem lehet. Mint kétségkívül erdélyi lege lőbb Bálintit K r i s t ó f jön elő, mint olyan, kit 1520-ban II. Lajos kir. Budára hivott, hogy vele Erdély ügyei felett tanácskozzék. Kristóf fia I s t v á n egyelőre Zápolya híve, később Ferdinándé lett, miért nótát kap, s jószágait veszti. Smivel fia T i v a d a r elapasztott birtokából a zászlós uraság terheit nem hordozhatá: 1552-ben arról lemondott. S ezen lemondását János Zsigmond oly hozzáadással fogadta el, hogy maradéka n a g y s á g o s - n a k ne neveztessék ugyan; de ha a zászlós uraságot felvenni akarnák, azt felvehessék, c) A fejdelmek alatt nem igen szerepeltek. Erdélynek Austria alá menésével látjuk újra gyakrabban. Z s i g m o n d 1682-ben adeputationak tagja, 88-ban a császári sergeknek szénát, zabot gyűjt. Később kir. tábl. üjn^kí, yégre torda-megyei főispán. Fia G y ö r g y a Rák. for radalom elején Szebenbe menekül; onnan nem soká kikérédzik, hogy Oláhországba menjen; s átmegy Rákóczihoz. A forradalom vége felé elfogják, d) Később a kormány kegyébe jő, s kormányszéki titoknok lesz. Fia Zsigmond szerzetté a báróságot 1755-ben. Ez időtől többire a kir. táblán viseltek ülnöki hivatalt, milyen volt J á n o s , k i 1784-ben halálos ágyáról adá sajtó alá Korneck K o d ms czimü drámáját, a korhoz képest versekben szépen fordítva. T á b lai ülnök lett F e r e n c z is 1804-ben. :
1
a) Kútfőnk. : Gr. Kemény József értekezése a Bálintit családról. Kovácsoczi > Arpádiája. II. 137 — 170. és Mikola .46.1. b) Nagy Lajos oklevele szavai. Kelt 1349. L . Árpadia II; 160—166. c) E három férfiara vonatkozókról lásd az okleveleket' Árpádia II. 166—170. 1, d) Cserei Hist, 347. 3S8. r
BÁLINTIT.
19
BÁNFI.
Egyébiránt az említettek családfája K r i s t o f - t ó l igy következik: Kristóf fia I s t v á n (1545), ennek T i v a d a r (1552), ennek J á n o s , ennek Logofet Safirától G y ö r g y , ennek Kovácsnczi Katától Z s i g m o n d . (+ 1700. körűi) (Angyalost Krisztina.) György. (1704—42.)[ (Petki Tejréz.) István. Zsigmond (báró), (b. Józsika Borb.) (Prinyi Klára.) (Ezen ág napjainkban halt ki.) f János. (+ 1784.)
Ferencz. ' György. (1804.) (gr. Lázár An.)
Zsigmond +.
György. (gr. Petki Mari.)
Károly +.
Teréz (Gál József.). Mari. (gr. Komis Imre.)
József. (Katona 1.)
15. §. B A N F I CSALÁD. [Lozsonczi, gróf és báró.] E család, mely Magyarhon Lozsoncz városáról látszik iralni ma gát, újabb s nem sokká napvilágra kerülendő történeti felfedezések nyomán, mielőtt Lozsonczi lett volna: már Erdélyben volt, s itt a Lápos vidéke nagy részét birta. E szerint Erdély öscsaládai egyike. Ismerem a regét, mely a Bánfiakat Tarquiniusoktól szármoztatja. a) Igen azt, mely Háhold ne vfi ösü ke 1970ben vándoroltatja be á magyar földre. Azonban adatok hiánya miatt, alá nem írhatom. Ellenben hogy a Haholdoktól j ö n e k l e , hogy Dénes Croatia bánja T a más nevü fiát hívák legelőbb Bánfinak, s hogy ez alapítá a Bánfi-családot, mir ként Mikola állítja, az lehetséges. £) Ösi czimerök: egy grifmadár, mely királyi korona felett áll, ezüst mezőben, _______ s egyik lábában kivont kardot tart. N é mely rajzokban farkkal van festve, néha még kettővel i s. Többféle nemes Bánfiak voltak Erdélyben; de hogy összefüggnsk-e a lozsonczi Bánüakkal, nem tudom. Igy volt a Bán fi név a régi időkben is. Igy látunk a magyar királyok alatt Erdély vajdai s z é t
a) P. Eszterházi Hist. gcneaJ. foi. 26. Z>) L . Mikola Hist. gen, Trans. 16. L 2
*
BÁNFI.
20
kén lindvai Bánfiakat, kik ma már csak emlékben é l n e k . . . A későbbi időben látunk nagyfalusi, bánfi-hunyadi, magyaró-almási Bánfiakat is* de ezen utóbbiak mind a lozsonczi Bánfiak általunk felvett ága zatait jelelék, kik magukat lakhelyeikről nevezek igy, azon idő divat ja szerint. A család törzsfája az Erdélyben! szereplés korszakától kezdve következő: Bán vagy Bánfi D é n e S , ennek Genyö Annától, kivel a Krasznamegyében fekvő valkóvári uradalmat kapják, fia L á s z l ó , ennek I s t v á n , ennek L á s z l ó , ennek fia I s t v á n ennek kitől az elágozás kezdődik : I. István (vagy is Bánfi Kata.) —
II
,
György (1468). László. Mihály. János. ( (Ezeri ágozalok alább jönek.)
t
>
III.
>Ss
,
Ferencz. István. i (Báthori Zsófia) 1 , — Kristóf. László. István. Mihály. (Váncsa Erzs.) } (1548.)
IV. V.
Farkas.(Betlen Klára.)
János +.
Kristóf. (Bocskai Judit) i
VI.
István. (Károlyi Zsuzs.)
Mihály. ..(Kapi Judit.)
VII.
Zsigmond. György. Zsuzsa. Dénes (lefejczt. 1674). Borijára. (Nemes Anna) (Kende Gáb.) (Bornemissza Kata ) (Keresztes And.)
$PH. Farkas (báró I. 1699). (Barcsai Erzsébet) •
f
r
IX.
Dénes (1606). (Báthori Anna.)
, György. (Gróf lett. f 1709.) (Betlen Klára.) ^ — — •
^
Farkas. Kata. *Klára. Mari. György. Zsuzsa, (f 1761;) (Wess. (gr Bell. (gr. Gyulai (Toroczkai (b. Józsika (Bagosi Erzs.) István) Aclárin) Ferencz.) Ágnes) Imre)
X. Farkas. Mihály. György (+ 1805 ). Kala. Dénes Ágnes. (+ 1794.) (Kemény (Wesselényi (b Szentke- (Barcsai (b. Dániel T e r é z ) , Zsuzsanna) resztí Samu.) Ágnes.) István.) XI. László(t 1806). Pál. Farkas. György Á d á m György. Ágnes. (Bélien . * (b. Miske (b Naláczi ( f 1822 ) (gr. Eszter.BorMra.) jMPeréz) Kata) (gr Palm Jos.) h á z i j á n ) ! ;
XII. Gerg. Lászl. Mikíós. P á l . A l b e r t D é n e s J ó z s e f . György és (t 1825 )(t 1839.) (Ikt.g. Betlen (gr JSszterh. (b Schilling , Ferencz +. Kata.) Ágnes.) Jozefa.) XIV.
Béla.
G y ö r g y . Ádám. G y ö r g y .
21
BÁNFI.
Ezen család férfi ága a X V . század elején Bánfi I s t v á n (1) személyében kihalt. Egy leánya maradt, kit egy Lozsonczi vesz el^ ezt az akkori magyar király törvényeink értelmében fiu-leánynyá tevé, s igy Lozsonczi Bánli nevet véve fel, a Bánfi-család nevét s jószágait is örökölte, s a töle szármozott négy fiu, a családot megalapítá. a) Ezen kihalást Mikola igen hibáson teszi I. Ferdinánd korára, mert annak egyszázaddal kellé hamarább esni. Ezt igényli a család maga; ezt bizonyítja a családfa; ezt az, hogy a táblázat második nem zedékéből György és Mihály testvérek, az István fiai, 1468-ban a k o lozsmonostori konvent előtt már mutua fassiot tettek, hogy meg nem osztoznak, 0) Magyarhonra gyakorolt befolyásuk nem tartozik körünkbe: csupán az Erdélyben élt'Bánfiakon sikamlunk végig. A nemzeti fejdélmek fölléptével ott látjuk őket minden ünnepélynél, ott János Zsig mondnak Szolimánhoz, ott Báthori István lengyeltronra menete a l kalmával. Már a X V L század végén oly hatalmasok, hogy midőn 1578. apr. 9-én új adomány levelet vesznek javaikra: Krasznában Valkovára, Kolozsban Sebesvára és Hunyad, Dobokában Vállaszút és Bonczida, Tordában Magyoró és Holtmaros, Belszolnokban Zemesnye mel lett, egy sereg falut és részjószágot számit elő az adománylevél, táblá zatunkban az V. számmal jegyzett nemzedék, úgymint Farkas, Kristóf, György, Tamás, Gáspár, László, Boldizsár és Gábor részére, c) Mint a táblázatból láthatni, a család a regeneratio után mindjárt többfelé ágozik. A fennebb látott törzsfa az úgynevezett fökormányzói vagyis b o n c z i d a i ágot hozá le. A nemzeti féjdelmék alatt többire orsz. tanácsosi, s Fejér, Kraszna, Belsöszolnok, Doboka, s Kolozsmegyei föispánságot visel tek. A fejdelmi .kór végével az ág is kétfelé szakada. M i h á l y (VI.) két fia, Z s i g m o n d és D é n e s t ö l , k é t agpzat álla elfir az elsőnek íia F a r k a s (VIII.) báró, a másodiknak ila G y ö r g y , g S ezek mai napig is szép jószágokat birnak. . Nincs egy család, mely hazánk történetében döntőbb részt vett volna a fejdelmi kor után, mint ez. Két fökormanyzót ada Erdélynek: I. II. Bánfi Györgyét. A z első alatt ment Erdély Austria alá, alatta folya le aRékoczi forradalom egy része. A második alatt látók a napóle oni háborúkat, az utolsó insurrectiot, és utolsó éhséget stb. Ezen ágozat szerencséjét Bánfi Dénesnek köszöni, k i I. Apafi fejdelemnek sógora levén, sok jószágot beszerzett, d) tekintélyes á l lást víva ki. Mint a törökpárt egyik buktatója, már Kemény János buk tával nótát kap, é) 1674-ben épen lefejeztetik: de később jószágai a ;
r
a) Mikola gcneaiog. i7. 1. b) Kolozsm, Cony. 13. n. I í 2 . Hasonló oklevelekkel egésattqrjedelcmbcíi láss. Fancsali hagy. 38. 39. sz. ; \ c) Másolatát 1. iiscal. Avcliiv. fasc, 324. , -r-> ; d) Igy kapa Gyalu vávAt is 1662. sept. 24-cn ,2£,'00Ö forintba , inivc 64-ben még 10,000-t acla. c) Görgcnyözenlillírén mart. 1662? ;
;
v
22
HÁNFÍ.
nota alól felmentetnek, aj s fia, I. gr. Bánfi G y ö r g y , mint vértanú gyermeke az auslriai ház nagy kegyébe jő. A fejd el mi kor buktával ö leve főkormányzó, s 1696-ban grófi czírnet vett fel, s alapítá a gr. Bánfi ágot. Ennek fia, gr. Bánfi G y ö r g y , dobokai főispán (+ 1735.). Ennek fia D é n e s az akkori nagyok példájára kath. hitre tért át. Ennek volt fia az úgynevezett II. gr. Bánfi G y ö r g y főkormány zó, ki miként az első, ugy maga is Erdély legkritikusabb korában álla a kormány élén, 1787—1822. között. Négy fiat hagya maga után. G y ö r g y katona volt, s az 1809-ki nemességi felkelés tábornoka. Szép férfi. Végre pénzzavarai miatt 1832-ben Kolozsvártt a hidkapu mellett magát a Szamosba vetette. F e r e n c z hasonlóan katona, lovas alezredes: a franczia háborúban egy erdőbe bevágva, golyó által esett el. D é n e s , a harmadik testvér, elbetegesedve Bécsben él. J ó z s e f roppant cselédségétől tiszteltetve, mint egy Utolsó Báró bonczidai jószágán éli végnapjait. így e család, mely a kormánynak annyi szolgálatot tett, maholnap sirba száll. A grófi ággal szemben egy b á r ó i ág jött le, mit Bánfi F a r k a s alapit, 1698-ban szerzett báróságával. Ezen ág a mult századbán a kir. táblán viselt ülnökség s táblai elnökség s kincstárnokság által szerze érdemeket. Ugyanezen ág egyik sarja volt (XII.) b. B á n f i L á s z l ó , k i az 1839-ki pozsoni országgyűlésen, az ellenzék kifejezett fájdalmára hala el. a) Az élők közül b. Bánfi M i k l ó s , volt alsófejérmegyei főispán, rendjellel s kegyelmes czímmel van felruházva. Mint a fennebbi táblázat homlokán látható (IL sz.), a regenerált családnak csak egy ágát mutatók fel. A más három testvér is ágozatökat alkota; de melyek közül kettő idő folytán kihalt. A z alább k ö vetkező táblázaton láthatólag a legkisebb fiu nem messze vitte családit. Az előtte álló László ága is csakhamar kihal, és aligha nem L á s z l ó b a n , ki 1605-ben egyike azoknak, kik Számosujvárt Bocs kai részére beveszik, b) A Mihály (II.) ága korunkra jött, s idővel messze elágozván, a bon czidai Bánfiakon kívül, minden most élő Bánfiak másod törzsökévé lön. Táblázatunk VII. nemzedékénél láthatólag Bánfi Z s i g m o n d , L Apafi tanácsosa, táblai elnök és fejéri főispán, ki Marosszentkirályt bírta, egy Prinyi leánytól egy ágozatot alkota és indítale, mely B o l a) Másodszor notázt. Fcjérvártt 1674. nov. Felmentik Fcjérvártt 1678 oct. és Fogarason 1681. mart. Mint Cserei Históriájából láthatni, BánC Dénes lcfefeztetését Teleki 'Mihálynak tulajdoniták, mint I. Apafi első minis' terének: honnan a két család köztt bizonyos idegenség fejlett ki, mi odáig terjedt, hogy a két clalád össze nem igen húzosodott. Egyébiránt Bánfi Déncsrc lássd Cserei 12. 64. 70—82. stb. Györgyre Cserei 408. 477. stb. 1. h) L . Életét új kozh. Ismeretek Tára B. betű.
23
BÁNFI.
d i z s á r és Pál két fiában tovább folyt, s korunkra jött, korunkban azonba kihalt, s javait ezen ág örökölte. Báróságot e Bánfiak VI. Károly alatt szereztek. A hely szűke miatt nem levén hatalmunkban az oly széles kiterjedésű család kihalt ágozatait besorolni: elégnek tartandjuk azon ágozatok folyamát be mutatni, melyek mai napra lejönek, s sajnáljuk, hogy óhajtásunk sze rint a leányokat nem adhatjuk, a) I. István. II. György. Mihály. (Ezen ágozatat láttuk felébb.) f III.
Imre. ^
IV.
Gáspár.
V.
Péter.
László. i
János. L
András. László. (Harinai F. An.)
Miklól (Telegdi Ors.)
"~
János.
PáT(1564). 6j }
Tamás. Gáspár. György (1573). Boldizsár. Péter. László. Miklós. (Surányi Sof.) Gábor. László.
VL
János. György. (Lonai Frus.) (Ugrón Sofi.)
VII. VIII. IX. X.
XI. XII.
Kristóf. (Betlen Anna.) György.
László. (DanieTJud.)
Zsigmond (1680). (Prínyi 1.) Zsigmond. (Filstik Kata.)
Pál. ^
Boldizsár. ^
Ferencz. Boldizsár. Imre. Gábor. Zsigmond. (b. Kernén^ Zs.) (Széki Már.) (Mikó Zs.) László. (Betlen Borb.) i János. (b. Kemény Zs.)
József.(Kun 1.) i István. (Márjási Ágn.)
Péter, I
Elek. Péter. (Györfi Mar.) I Zsigmond, (gr. Betlen Anna.)
Ferencz Mihály. Samu. . János E l e k . (+1835.) (gr. Lázár (Herczeg (Herczeg Ágn.) (Zeyk Zsuzs.) Klára.) Zsuzs.) }
Kálmán.
XIII. J á n o s . Dani. D é n e s . F e r e n c z . J á n o s (+ 1852). L á s z l ó , (b.Wess.Jos.) (GyárfásAn) a)
Lásd többet e c s a l á d r ó l : Ederi Scriptores rcr. Trans. Tom. I. Iluinac Pan. végén. Ismét Nem. T á r . 1832. I. 146~7. 1. Bciikő special. T r a n silv. Ms, Tom. I. Boiic/idánál. L . i794-i ország gy. jegyzőkönyv 142. 322. 324. lapját, hol a Bánfi fiág Somlyó városa azon kérelmének, m i szerint őket a megyei tisztek, a fő kies uras ági befolyás a l ó l felmentvén, városi kiváltságába visszahelyezzék: a» országgyűlésen ellene mond. b) K á l l a i : Székelyek Eredete, 227. 1.
BARANYAI.
24
BARCSAI.
16. §. B A R A N Y A I CSALÁD. [Maros-járai.] Több Baranyaiak köztt, vagyonosságí tekintetben ezen család van leginkább kiemelkedve. Törzse, Baranyai G e r g e l y I, Apafi alatt Ma gyarországról jöve be Erdélybe, s itt 1688-ban lionfiusíttalást nyert, aj A család töle következőleg jö le: Baranyai Gergely. .
Í»
Mihály. (Boér Petronella.)
.
i—
Ferencz. Klára. (Toroczkaí Sára.) (Torma Ferenezné.) József Borbára. (Török Klára.) (Berzenczeí Lászlóné.) r
Antal, . Ágnes. (Dindár Zsuzs.) (Henter Elekné.)
Ferencz. (Gál Róza.)
Gergely. Mari* Borbára. István. Ferencz. Mihály. Róza. Ágnes. Klára és Amália. Lakózási helyök Dézs vidéke.
17. §. B A R C S A I
CSALÁD.
[Nagybarcsai.] E család, melynek neve pár évig Erdély fejdelmi tronán fényelgett, Barcsai Márk 1216-ban horvátországi hánig viszi fel eredetét, bj Ennek két fiat tulajdonítanak: P é t é r t és M i h á l y t , kik Budán j ó szággal ajándékoztattak meg, mit. állítólag birt is a család egész a mohácsi vészszel kiütött zavarokig. Később T a m á s és J á n o s szaporíták a család'jószágait. Egyébiránt á család ösfészkét Hunyadban: N. Barcsát s a pestyéni és szálfalvi részekét'első foglalási joggal bírják, cj E jószágokra ádQtfiány levelet Barcsai Tamás vett 1454-ben, E család, mély az ellenzék soraiban nagy szerepet vitt: 1461-en Mátyás királytól Szent-András, Város-víz, Bucsum stb. helységek ben Lépes András magszákadtával űj jószágokat nyert. Osi czimere: egy nyílvesszőtől átlőtt kar, mely markában görbe kardot tart. dj Azonban azon családok sorába t a r t ó i k , melyeknek ne mes levelök soha se volt. a) ,1688. mart. 1 0 - é n kelt art. b) Fejér, Cpdqx Diplomát. III. Tom. I. vol an. 1216. ) ^ á l f ö Y a ; e U ö birtokosának Barcsai Rubent és Sault állítják, s r ó í á a f a l u Szá^vjánalt, hésöbb Surfalyámik íicveztctcLt. Oláhul ma is Saulesd, 0 Érd. Napü.' i$54. 101. 5, c
25
BARCSAI*
A család törzsfáját következően-hozza le. B a r c s a i Márk (1216) fia M i h á l y és Péter, kik Budán jószágot nyernek; e Mihálynak fia P é t e r , ennek G á s p á r , érinek S i m o n (1367); ennek János és T a m á s , kik 1395-ben hunyadi birtokosok, a) Itt látható hézagosság után, jö Á k o s , később L á s z l ó a Zápolya titoknoka, utána A n d r á s (1555). Ettől tovább igy következett: István (1594). Sándor, b) , György. (Palatics Erzs.) (Kún Borbára.) Ákos (fejd.) Sándor- András. Gáspár. Mihály, c) Péter. Ábrahám. (Bánfi Ágn.) (Fodor KI.) (felak. (Nádudvari (+ 1713.) (Nemes (f 1716.) ) 1661.) Erzséb )(Bánfi Kata.) Zsuzs.) (TelekiKr) i
István. Tamás. Pák Sándor. Gergely. Mihály. János. (Nádudvari (Boldogfalvi (Felvinczi (BfúÚi (Naláczi (Kemény (Toroczk. Sára.) Judit.) Kata.) Judit.) Magd.) Ágnes.) Kriszt.) Ferencz. András. Gáspár. József. Ágnes. Péter. (Lukács Markocsán i Károlyi Erzs.) (gr. Bánfi (Boér Anna.) Sára.) Julián.) Dén.) i t
Samu Ferencz. János. Ábrahám. Ádám. Ágnes. (Dózsa (Dózsa Mih.) i (Naláczi Ágnes.) \ Sára.) Zsigmond. Ábrahám >d) János. . Gergely. (Tűri Ágn:) (ezredes.) (Dániel Ter. f 1818.) ' j ^ , (gr. Betlen Zs.) -János Ádám.' Ákos. György. Josefin. y ; Ábrahám. (Barcsai (b. Józsika'Zö.) Károly. Albert.) István. L á s z l ó . Zsigm. Sándor. János. Albert. Gergely. (b. Bru (b. Bru- Róza. Mihály. chenthal chenthai (Földvári Sárid) Mijdós Elek. Anton.) Zsófia.) Luiza, (Kabos Lász.) Mária. . t Árpád. (Sándor Gerg.) József. Johanna. Béla. Eleonóra. Gábor. Kálmán. Matild. (Babarcziné.) Vilma. Claudia. Domokos. (b. Apor Gerg.) László, (t 1844.) (Bája Zsófia.)
a) 6) c) d)
Lajos.
Cap. Alb. Com. Hunyad I. fasc. 7* nro. 26. Benkö Gen. Trans. I. 291. ' . •'. Cserei llistor. 116. 145—7. 342, 1. Láss róla Felső Magy. Minerva 1826 scpl. fííz.
26
HARCSAI*
BARDOCZ.
A család nagy része máig is református. Már 1544-ben F a r k a s , M i k l ó s és G y ö r g y egy feszületért kereset alá vettettek. Barcsai Á k o s fejdelem szerzeményéből mindazokat kitagadta, kik más val lásra fognának áttérni. Barcsai Á g n e s , gr. Bánfi Dénesné, pedig az ily családtagokat megátkozá. Fénykora Barcsai Ákos fejdelemségire esik, mi 1658—61 köztt folya le; de ugyanezen időben* sujta legtöbbet le közülök az ellen párt. G á s p á r t 1574-ben Báthori István mint ellenét akasztatja fel negyedmagával, legyőzve Szent-pálnál Békést: s egy század múl va a más G á s p á r t , a fejdelem testvérét, törökpárti sorompók köztt sújtják le Örményesen:.ugyanaz köztt akasztják fel testvérét A n d r á s t Fogarasban, a) s lövetik át orozva a Mezőségen Á k o s t a fejdelmet, mindeniket 1661-ben. bj M i h á l y testvéröket pedig később, Fejérme gye főispánját, I. Apafi mint ellene áskálódót vetteti Fogaras vár-bör tönébe. O A gubernátorok alatt többire visszahúzódva éltek, de folytono san a legjobb hangzású családnevekkel sógorosodva. A fejdelem test véreitől szármozott G e r g e l y és J á n o s báróságot vettek volt; de bá róságuk vélek együtt kihalt. Az irodalom egyedül Barcsai Ábra hám nevét karolta fel, azon Ábrahámét, ki táblázatunkban hihaltnak van mutatva, d)
18. g. BARDOCZ C S A L Á D . [Nagy-baczonij Többféle Bardocz családot ismerünk; s többire mindeniknek s z é kelyföld a hazája. Azon Bardocz család, mely a Sajó mentin megyei földön lakik, s melyből Bardocz E l e k , mint az íntradámi bőrgyár építője s tulajdono sa hírlapjainkban gyakran előfordult:<0 nagy-baczoni, s,igy székely eredetű. . Nem levén e család levéltárával ismeretes, következő családfát adhatom. Bardocz Elek. (Vásárhelyi Anna.) < ,
;J\
Anna +, Ádám. Lajos. (Eal. Horváth Már.) —
.
,;,
—
—
Klára. Etek. (Kenderes! Fer.) (Frícsi Fekete Ágn,) , á) b) c) d)
Xoan. Betlen Híst, Lib. Ili. Erdély Régiségei 113. 276 1. L . Mikola Hist. Gcncal. 42. I. Erd. Statistikája X. 231. 1.
Ödön.
v
Mária.
BARDOCZ.
BÁRRA.
27
Mikor jöttek ki a székelyföldről? ugyanezen családhoz tartoztak azon Bardbczok, kiket János Zsigmond alatt nótáztak: megmondani nem tudom.
19. §. B Á R R A CSALÁD. [Homorod-almási.] E család, mely az orvosi pályán majd egy századig akkora sze rencsével s közméltánylással működött: székely földről szármozott k i , hol tehetős rokoni máig is élnek. F e r e n c z jött k i , s első volt, ki orvossá lett. 1766-ban K o lozsvárra le jő, s itt a legnagyobb kedvességet vívá k i . Jóllehet mint székely, eredetileg nemes, 1777-ben czimeres levelet vett S c z i mere lön koronán nyugvó kar, melynek markában kivont görbe kard van, kék mezőben. Fia I s t v á n apja nyomdokit követi.Kiképezvén magát, 1794-ben jött le Kolozsvárra. S mekkora szerencsével folytatá pályáját, mutat ja a közóputczai Barra-féle ház, melynek telkét apjáról örökölte ugyan, de a jelenleg fenálló szép házat reá ö építteti 1801-ben. Utána fia lépett fel a közelebbről meghalt, s annyira fájlalt Im re, kinek a közvélemény emléket szavazott. Tanulmányait Bécsben végezve, 1822-ben jöve le Kolozsvárra, hol apja halálával a városi orvosi állomást fiatalon foglalta el. Szép külsője, kedves modora a szépnem legkedvenczebb orvosává avatá. Hogy midőn ez év jan, 22én temetek, oly néptenger s kocsi-menet gyüle fel, milyet pár tized óta nem láttunk. A három nemzedék, mely a dr. Bárra névhez annyi varázserőt füze: következőleg jöve le: * Ferencz. (öztil. 1735. f 1782.) (Agh Klára t 1800.) Zsuzsanna. István, Krisztina, ( f 1816.) (unit.püsp.Körmöczi Ján.) (szül. 1770. f 1824.) (Gyergyai Lászlóné.) (Bartha Zsuzs.) Imre. (szül. 1799. f 1854.) Teréz. Klára. (Mauksch Emilia.) (Deáki Sám.) (Röszler Fr.) RteT"(+ 185l") Ida! (Radnotfái Zsigm.) (dr. Marusi Ist.) Mint a táblázat mutatja, félszázadnál tovább a család egyike se vala képes életét nyújtani. A halál, melylyel szemben annyi nyilt csatát vívtak k i : mindenikre szélütést külde. így hala el szemünk láttára I m r e , igy apja, anyja, igy nagyapja. a) L , Hetilap 1854.
6. 7. sz. Pesti napló. 27. az.
28
iiÁTiiom.
20. §. B Á T H O R I C S A L Á D . [Somlyói és ecsedi. +. 1613J Ismét egy családra jöttünk, mely Erdélyre a mennyi fényt, ugyan annyi gyászt árasztott. Ismét egy család, melynek eredetét történet íróink elakarják perelni. Turóczi kútfejei egyszer bajornak, a) m á s kor svédnek állítják; Sarnicius lengyel történész, lengyelnek; c) Betlen Farkas magyar eredetű németnek; d) Czwittinger magyarnak:*?) s valósággal nem marad egyéb fenn, mint kimondani, hogyha magyar volt, ám legyen; de ha idegen volt, nem sokat vesztünk vele. Ha zánk szent földéhez ugy se köté igen sok őket. Óriásibb szenvedélyeket alig látunk egy családban. Ha gyűlöl tek, boszultak, harczoltak, szerettek, szeretköztek: mindent v é g l e tekig hajtottak. Ezen évezred első századai sokkal mesésebbek, mintsem ott a családfa' összefíizésére gondolhatnánk. Elégnek tártjuk futólag meg említeni azon hagyományt: miszerint e család nevét 0 p o s tói hozza le, ki Salamon magyar király alatt, a legbátrabb vitézi tetteit 1069-n egy orjás cselilovaggali szerencsés párbajjal megnyitva, magának B á t o r nevet vívott k i . Czímerének regéjót pedig V i d - r e viszik vissza, k i ugyancsak e szá zadban élt, ki azonban a rosz tanácsos Vidtöl megkülönböztetendö. Ezen Vid idejében, a hagyományok szerint, az ecsedi lápban egy kigyó vagy sárkány iité fel tanyáját, mely állat- és ember rel táplálkozott: Vid e sárkánynyal harczra szállt, s azt megölte. A Báthoriczímer három fogát innen némelyek sárkány fognák sz ét é tik tartani; míg czím ér tanunk más része .farkasfognak irja. ' A család szakadatlan* törzsfáját ren desen Báthori Andrástól hozzák le, ki . ,;v.,;•;.). i a XIII. század végén élt. f) Mint látni fogjuk, énnekainokáiiközül az egyik az ecsedi, a másik a somlyói Báthoriház alkotójává lesz. Tisztább felfogás kedveért az ecsedi ágot is adjuk, annyival is inkább, mert annak tagjai is szerepeltek Erdély földén. t?)^Tlniróczi Chronic. Hung. P. II. Cap. XII. h) Cap. X V I . c) Sárnicii Descriptio Poloniae in MHzleri collcct. 1. 264. rf)iWbif: de Betlen Tom. II. p. 216, «) Czwittingeri spec, Hungar. liter. p. 38, /) Melyet mi közlünk az I. Apafi alatt hivatalosan adatott ki a íejcVvúi'i levdltúi-ból, s többen ienyoniaták; De .geute Bathorca, Dan. Gcoríí KTcu-geborcn. Lipsiac. 1785. • ,
29
BÁTHORI.
I.
Báthori András;
IL
Benedek+,
III. IV. V.
Bereczk. )
(Somlyói á g ) János (1335). (Ecsedi á g ) Lökés v. Lukács. (Neje Anna.) t — /v, 1 György.: László (1351). István. Péter. ^ (Pók Anna.) ^ János. Szaniszló(1380). János. i > György +.• István. Mihályt. (1422. alvajda.) László +.
VI.
György, (osztoz. 1310.) (Fiaiban hal k i )
János (1400). (Szánthói Orsolya) , ' István. (+ Várnánál 1444.) v
J
•i
VII.
Miklós (1464). István. András. Miklós. i (erd. v a j d á t 1493.) (Ecsedet ép. 1492.) (püsp.)
VIII.
István. István. András (1527). Erzsébet, (vajda + 1534.) (nádor + 1535 ) (Kállai Porb.) (Telegdi Ján.)
IX.
András. István. Kristóf. Miklós. György. András. (t 1562.) (+1586 ) (fejd. + 1581.) (Losonczi (Som. Báth. (+ 1566.) (MajlátMarg.) (lengy. kir.) (Bocskai Ér,) Anna.) Anna.) (Turzó Anna.)
;———
^-/^
^
«/\.
^
X . Boldizsár. István. András. Zsigmond. Griseldis. István. Erzsébet, (lefeji-1.594-) (+• 1603 ) (fejd.) -(fejd. + 1613.) (+1590) (+1605.) (+1614.) (váradi kap.) (+1599.) (Zámoiski Ján.) (Druget (Nádasdi „ , . / ^ P v ^ n \ 1—, * a^ Frusina.) Ferencz.) X I . Gábor. (fejd. f 1513.) András. Anna. / (Pal. Horvát Anna.) | (Bánü Dénes.) Zsófia, (fejd. II. Rákóczi Gy.) Mint a táblázatból látók, a Báthori család csak hamar két ágra szakad: Lökés, vagy Lukács Róbert Károly királytól 1307-ben meg kapja Ecsedet, aj később 1492-ben A n d r á s az ecsedi láp közepett várat emel: s ezeken le ezen ág tagjai, minta hatalmas ecsedi vár urai jönek le. Ezen ágban több nevezetes egyéniség fejlik k i , mint Báthori István a nádor (+ 1535.). Azonban minket ugyszólva csak azok erete kéinek kik Erdély földén is szerepéltek. Ilyen vala B á t h o r i I s t v á n , erdélyi vajda, a kenyérmezei hős, bj k i mind a mellett, hogy irni nem tudott, legnagyobb hadvezérünk egyike. Ilyen vala Báthori A n d r á s, k i majdnem egy századdal később, mint osztrákpárti erdélyi vajda t ű nik fel és le Erdély földén. 1
h
1
a) A. LehoczTd Stemmatographia 1. 55. 1. b) Lásd leírva Erd. Régiségei. 274. 1.
BÁTHOHI.
30
E család végsarja volt az ismeretes Báthori E r z s é b e t , összes történetünk legszörnyetegebb asszonya, ki fiatal leányok vérével mos dott, hogy szépségét megtarthassa. Emiatt az ecsedi Báthori házot bör tönben vivé sirba," 1614-ben. Az erdélyi történész figyelmét inkább a s o m l y ó i Báthoriak ve szik igénybe. Ez sajátlag a közös törzsfa szétágozása második nemze dékében alakul, L á s z l ó , (IV.) szabolcsi főispánban (1351.) k i Som lyó asszonyát, Pók Annát vévén nőül, Somlyó s illetőleg a somlyai vár birtokába hozta családágát. a) Erdélybeni szereplésüket Báthori I s t v á n (VI.) kezdi meg, ki 1422-ben erdélyi alvajda lett. Azonban valódi fellépésüket a reá k ö vetkező I s t v á n (VIII.) vajdaságától lehet adatolni; kit a mohácsi vész mint Erdély alvajdáját találja, kit azonban Zápolya, mint rendíthetlen hívét 1529-ben vajdává tesz. Mint szigorú katona Erdélyt, vagyis a szászokat Szebenen kívül Zápolyának, tűzzel vassal hodítá s tartá meg: s a Báthori nevet félelmessé tette. Fiai közül A n d r á s (IX.) Izabellának nem kevésbé Itíve, mint atyja férjének. Testvére, a derék kormányférfi, Is t v á n (szül. 1533. f 1586.) főleg János Zsigmond mellett tünteté ki magát annyira, hogy annak halálával az erdélyi fejdelemséget Austria ellenzése daczára is magához ragadta. Övéihez jó, ellenpártja ellenében kegyetlen, harczmezön szerencsés. Csakhamar megürül a lengyel királyi szék, Bátho ri István fellép, s Austria másodszori vetélyét is meghiusítja, királylyá lesz. E volt a somlyói Báthori család fénypontja. Ott egy lengyel királyleányt, Jagelló Annát elvevén, uralkodóluízzá tehette volna családál; de magtalanul hala el, s igy a Báthori család dicsőségét, v a rázs hatalmát is sirba vitte, £) Testvérbátyja, K r i s t ó f , (szül. 1530. + 1581. maj. 27. c) erdélyi fejdelem, csak árnyéka volt. E három testvér közül kettő még egy-egy fejdelmet hoz Erdély tronára. Kristóf Z s i g m o n d fiát hozá, kiről igazán nem lehet tudni, hogy a Nérók vagy az eszelős fejdelmek közé számítsuk. A vele első unoka Báthori A n d r á s bibornok is, a kereszt helyett fejdelmi botot fogad a el; de alig vette föl, a Báthori névre fenekedő székelyek egy elvésztett csata után bujdosásában sujták le. Ö ki azelőtt mint számű zött honfi kerülte hazáját: a Báthori név ellen felkelt gylílölségnek lett áldozata 1599ben. d) Utána még az utolsó Báthori is fellép, Báthori Gábor. Ö, mint a kit az utolsó ecsedi Báthori fiának foga s igy gazdaggá tett: ne vének hatalma által még egyszer feltolja családát Erdély trónára. Mint utolsó Báthoriban a családvér minden kinövése öszpontosult. Hiú volt, mintegy Vérben mosdó Báthori Erzsébet, kéjvágyó mint Báthori ?
4
a) b) c) cl)
Lelioczki Stemmat .55. Budai Pev. Lex. I. 157, 1. Lássd a Báthoriak alatti cscmdineket. Wolf de Betlen Tom. II—IV. Istvánfi 5á5. 1. Bálh. Zsigmond lefejez tetesd t 1. Wolf-de Betlen Tom. 472. stb. 1. Bálh. András föbeveretlete'sé!. Wolf de Betlen Tom. IV. 454. 1,
BÁ.TI10RI.
31
BARTHA.
Zsigmond; s gyáva, hogy már a Bátor név gúny volt felette. Mint ilyen a jó hazafiakat kifuttatá a hazából, a szép nöken eröszakot tett, basája, nem fejdelme vala Erdélynek; s a lett a vége, hogy egy szép reggelen arra ébredt fel, hogy a száműzöttek serget hoztak ellene; ö megfutott, Váradra menekült, ott saját emberei lövék át . . . Igy nyomorultul lépé le-e család Erdély szinpadáról; ily méltatlan utódak zárak be e nagy családot a letaszított két fejdelem Zsigmond és Gá bor, mindketten ugyanazon egy évben, 1613-ban, aj Mint szabadon vállásztott fejdelmek, a Báthoriak majd félszáza dig ü l t e k E r d é l y tronán 1571 —1613-ig. Politikáját BáthoriI s t v á n, Zápolya hü erd. vajdája alapítja meg; ezt követé I s t v á n , ezt B o l d i z s á r , mígnem a változékony Zsigmond még ebben se volt ő s e inek utóda: ö a törökkeli szövetségről lemondva, Bécs felé hajolt, mint a hová Erdélyt a kopár Oppoliai herczegségért be is cserélte volt. E családnak a szellemi téren is maradtak nyomai. Boldizsár fejdelemsége, s István védnöksége alatt: aszászok alkotmányukat codificálták, s reá beégyezést nyertek. Ugyanők hozák be a jesuitákat, s kezök alá alapíták az iskolát, melyből a kolozsvári szépen donált l y ceum alakult. A szellemi téren még egy nagy gondolatat is hagyának fenn, s ez Báthori István lengyeltronra jutásából fejle. Az erdélyi és lengyeltron egyesítése azon kor vágyai közé emelkedett: II. Rákóczi György fejdelem meg is kisértette, de csatát vesztett, s e csata E r délynek második mohácsa. A család változó vére ugy látszik az utolsó Bátliori leányba, S o f i á b a is átjőve, ki mint II. Rákóczi György fejdelein neje. a nyug talan Rákocziház anyjává lett. 6j
21. §. B A R T H A C S A L Á D . [Nagyborosnyaij
>
Háromszék egyik népesebb családa. Legalább a mult századi productiokor több ágozat mutatá be kiváltságosságát. Egyik ágnak 1618. maj. 26-án vett czímeres levelet Betlen Gá bortól G y ö r g y és J á n o s , két testvér: s mindjárt két ágozalat indí tanak le. A más ágozatok hasonlót I. Apafi fejdelem alatt tesznek, 1687. mart. 11-én. Többen közölök Háromszéken megyei hivatalt viseltek, Bartha A n d r á s t 1708-ban Rákóczi itélömesterének tette. Bartha K á r o l y t 1841-ben, mint országgyűlési követet látók. Másféle B ar t h á k is vannak Erdélyben, s gyanithatólag mind székely eredetűek. Ilyen vala B a r t h a I s t v á n , k i mint főkormány széki titoknok hala el e század harmadik tizedében: ez Dersröl irat tá magát. a) Lássd egyeseit élctiratait. Régi közhasznú Ism. t á r a , és Budai P. Polg. ^ Lcx. I. köl. b) Hogyan lesz kalholikns, s hogyan pusztít 1. Cserei Hist. 27. 28. 1.
BJSDEUS.
32
BÉLDI.
22. §.. BEDEÜS CSALÁD. tSoharbergiJ A szász nemesek 1784-ki összeírása szerint, e család már aki kor három százados nemesként van bejegyezve. Eredeti Székhelye ugy látszik Szeben. A szász családok régibb - története homályba veszett: igy va gyunk aBedeus családdal is. Ellsö, kiről a fennebb megnevezett öszszeirás után emlitést tehetünk: Bedeus J o a k i m , ki akkoron főkor-, mányszéki irnok; később titoknok lett. Hivataloskodása mellett 1804ben egy jókora vastag könyvet bocsátott ki németül, mi nem soká ma gyarul is megjelent, a) Fia a köztiszteletben álló Bedeus J ó z s e f , ki 1802-ben fő kormányszéki szolgálatba lépett, 1815-ben fogalmazó, 1829-ben gub. tanácsos, 1834-ben udvari tanácsos, 1847-ben fötartományi biztos, 1848-ban belső titkos tanácsos lett. Több irodalmi munkái mellett, mint a honbuvárlati társulat elnöke mükökik Erdély ismertetésére. Fia J ó z s e f hivatalát hasonlóan a fökormányszéknél kezdé meg-
23. §. BÉLDI CSALÁD. [Úzoni, nemes és gróf.] Ösi székely családnak látszik, mennyiben magát Úzonról, Há romszék egyik falváról íratja. 6) Azonban nevét a magyar megyék egyik marosmenti falvárói, Beidről vette. Mint minden régi család, ugy ez is vitézségének köszöni sze rencséjét. Atörzsfa élén álló B e n e d e k híres vitéz; fiai közül A l b e r t és P é t e r Hunyadi János oldalán állanak Szentimrénél és Vaskapunál. Albert fia, P á l , Zápolya mellett harczol 1519-ben a felkelt nép ellen. Ennek unokája, J á n o s , Báthori András meMett esik el Sellenberknél 1599-ben; s Mihály vajda bodolai jószágát felégetteti, Nagybani szereplésöket a XVII. Század, elején kezdik meg K elemen és F e r e n c z testvérek, kik Székely Mózes buktával 1603^bart a hazából kifutnak, d) Azonban vísszajönek, s Kelemen 1607-en jan. 10-én ajesuiták kiűzetésének többekkel: ellénemónd. Később Betlen Gábor alatt Háromszék főkapitánya lesz. Ennek fia volt B é l d i P á l , az Apafikor egyik legnagyobb férfia, a) Czirac: Oktatás a legolcsóbb crös és u. tűznek is cUentálló épitp íjiesl;er sogről^ .n^|^ csuj^ áll. 22 rajztáblával. PöidfátáMtt s .főldflél v é g y i t á t ^zuj.|ííaftdél2;éi:ct 'ajánl, egészen más mo dorban, mint a milyenben• közönéégesen a feldházakat építik. Bebizonyí tására « Kolozsvárit'^a házsongárdi kertekben egy emeletes házat épített, mely máig is a legjobb állapotban látható, b) L . Mikola :, Hislor. Geneal. 47. 48, 1. c) Bcnkö ,Gcnu Tsans. 1. 248. 1. october 23-a tájt, d) Woíí de Betlen PÜstor.Tom. V. 464; 1. . r
v
;
fl
4
33 fejd. tanácsos, belsöszolnokrföispán^ s a székelyek t á b o r n o k a . . . kit Cserei története a) és Jókai Aranykora öly szépen jellemez . . . k i végre megbukott, s Konstánczinápolyban börtönben hala el. Hogyan jön e család e fénypontjáig, bogyan jön leebb, nem árt a családfán végig pillantani. Első ismert törzse: B é l d i Benedek. Péter.
Albert.
Márton (1467 c).
Péter (f 1509). Pál (1519). Krisztina. (Ugrón Anna.) (Burczia Apor Luk.) Ferencz. , (Sükösd Anna.)
Kelemen. (Lázár Anna)
János ' f f 1599). (Becz Kata.) ,
— — —
^
—
;
i
k
Pál (1599). Ferencz. -János. Kelemen (1599—25). Erzsébet. (Nagymihályi Erzs.) (váradi kap.) (Bánfi Mária.) (Horvát Kozma.) Erzsébeti János (1649). Pál (f_.168jQ. (Barcsai Ákos (Barkoczi Anna.) (Vitéz ftsuzsT' fejd. 1. neje.) )
6 leány.
Kelemen. Dávid +. Zsuzsa. (Henter Kríszt.) (Wesselényi Pálné.) ,
^
—
^
Pál. László. János. Klára. József (gróf). Mihály. (Váradi Gyulai (Toroczkai (Macskási (Száva Jud.) (szül. 1707.) Juliánná.) Krisztina.) Fark.) (Lásd alább) (+ 1804) i t . (Székely Teréz.) Róza. Ágnes. Gergely. Antal. János. Klára. István (consil). Ágnes. (Dindár (Vájna (piarist.) (b. Jósika (kano-(b.Orbán (b.Bornemisz. (Cserei István.) Tamás.) Mária.) nok.) Elek.) Anna.) Fark.) László. Anna. Mária. Klára. Gergely. flábl. ül. + 1841.) (Mihálcz (gr. Nemes (Sándor Gerg.) (b. Henter Krisz.) Antal.) György*)
István, i * Dénezs. Afennebbi esetek után mintegy visszavonták magukat a közdol goktól, legfelebb Háromszéken viseltek hivatalt, vagy fökormányszéknél, vagy a táblán ülnökósködtek. Mint a táblázatból láthatni, Béldi Pál egyik unokája J ó z s e f , később fogarasi főkapitány, az addig egymás mellett leszármazó szép a) Cserei Hist. 64—il4. lap. h) Lásd Erdély Rdgistígei 143.144.1. c) Ilyes János és Nádasdi László alyajddk evocáltatják l467-bcn erdő é g e t ő sert. Alb. C, n. 51. Erdély nev, csalddai. 3
34
BÉLDI. BENEDiKTI.
családból magát külön vette: 1771..oct. 15-éröl magának grófságot szerze, s grófi családot alkota, mely tőle igy következik: Gróf Béldi József (1771). * Kelemen. Vencz'cl. Kata.. (Ötvös Teréz.) (b. Szentkereszti Roz.) (b. Toroczkai Gásp.) •* \ * . ^ József. Róza (+1819). Ferencz. György. (gr. Betlen Ján.) (Dániel Zsof.) (b« Bruchent. Berta.) Ösi czímere: kék mezőben meggörbült láb, veres nadrágban, s fahaj-szin sarkantyús csizmában, mi nyíl vesszővel van átlőve; a láb tetején aranyko rona ezüst gombokkal. A láb felett a nap és hold látszik, a székely nemzet czímere, mi a család székely eredetére mutat. E volt a Béldi család ősi czímere; ezzel éltminden Béldi, mígnem Béldi József 1771ben grófságot vett: s igy a családot két ágra osztva, maga tij czímert kapott; míg ellen ben a nemes ág a fentebbi czímer mellett maradott. A mostan élők közül G y ö r g y gr. pénzügy őrségi orsz. elnök. Testvére F e r e n c z az, kit Farkas Sándor mint északamerikai utazót emlit; s fennebbiek közit álló Is tván az, kiről Vas J. tanár, az ismeretes Béldi-codexet elnevezte.
24, §. B E N E D I K T I CSALÁD. [Benedekfalvi.] E család eredete olasz, állítólag Nagy Lajossal jönek Magyar országra. Onnan jött Benedikti János a kuruczokkal Erdélybe; míg az ott maradtak Abonyban most is élnek. Ezen Jánostól következőleg jönek le az Erdélyben élők: Benedekti János. >
—
Leopold. :
(
«
^
*
Ferencz.
••
Leopold. (+ 1837.) (Zeyk Ágnes.) Samu. Leopold. (+1849.) József. (+ 1849.) (Pál Zsófia.) \ (BrádiMari.) >~ -^v ^ 1 ^ - w. ^ László. Róbert. Gábor. Lajos. Albert. József. (gr. Kún Mari.)E család Szászvárost vette vala egyelőre lakásul; hol az első Bert. L e o p o l d postamester, később hunyadmegyei birtokos lett. Fia második L e o p o l d egyelőre postamester; később Hunyadba költözik, s ott Zeyk leányt vesz nőül; 1812-ben szászvárosi királybíró, 1821bén szebenvidéki tart. biztos lesz.
BttNKTUKTI.
BENKÖ.
BEBNALD.
35
1792. e család nemes levélért folyamodott, mit később meg is nyert, 1817-ben. Czimerül két kart kapott, melyek közül a jobb fe löl álló egy kivont kardot, a balfelöli egy irótollat tart.
, 25. §. B E N K Ö
CSALÁD.
[Árkosi, középajtaij Többféle Benkö családot ismerünk, többire mind székely föl den, s ott is eredeti lakozási lielyök Árkos: onnan s z á m o z t a k KözépAjtára, s egyebüvé, aj E család különös előszeretettel viseltetett az irói pálya, s k i zárólag Erdély leírása irányában. Igy látjuk Benkö M á t é naplóját 1586-ból. bj Középajtai B e n k ö J ó z s e f (szül. 1740. f 1814.) Erdély halhatatlan leirója; ismét B e n k ö F e r e n c z , a mult század végén s ennek elején nagy-enyedi tanár, ásványtani iró: hasonlóan e család tagjai. Legközelebbről Benkö K á r o l y , Ferencz tanár fia, Csik s Gyergyó leírását adá k i 1853-ban. • Különösön B e n k ö J ó z s e f az, k i Erdély ismerete irodalmában nemcsak felejthetlen nevet szerze magának; de mint ezen ismeret vezérét, alapítóját, rendszeresítöjét kell elismernünk. Ha magyarul s nem latinul irja munkáit, tolla oly kiható befolyást nyert volna E r délyre, minőt ö elölte senkié- Akkor hihetően nem maradt volna an nyi kézirata, melyek aztán 1848-ban az enyedi ref. kolégyom könyv tárában lángok martalékává levének. Közpályán látjuk 1500-ban Benkö G y ö r g y ö t , mint Háromszék főkapitányát. Benkö M i h á l y 1673-ban sepsi szék jegyzője. Rákóczi Benkö M i h á l y t , k i egyelőre Tököl ivei'tart-, s később Háromszéken forradalom elleni hivatalnok, raegfogatá.
26. §. B E R N Á L D C S A L Á D . [Alsó-csernátoniJ Háromszék egyik tehetösb családa. Már az 1619-enBernáld F e r e n e z n e k Alsó-Csernátonban 28 jobbágya van, mi a székely földön, sok. Bernáld J á n o s , k i egyelőre Tökölivel tart, később — Cserei ként — belátva Tököli pünkösti királyságát, 1691-ben többed magá val Oláhországból, hova Tökölit kiverek, visszaszökött, dj E család neve régen Czerék vala: Bernáld nevét a családfa élén álló Czerék Bernáldtól kapta. Hogy táblázatunk utolsó nemzedéki föl jegyezve nincsenek, jónak látjuk megjegyezni. á) A productiokor ezen elszármozast a kormány elismerte. K ö l t Bécs 4798. oct. j2. b) Magy.. Tud. Társ. Évkönyv II. 16. 1. c) Cserei Hist 215. 366: 1. d) Cserei Históriája o helyt Bcrnávdnak irja, 215. I.
3*
3(i
BEllNALD. BEItZENCZEr. Czerék Bcrnád. a) Máté (1547). Ferencz +. Balázs. I (Tóth Klára ] Mártoíi. Miklós +. Orsolya. Ferencz. (Tamási Erzs.) (Desö László.) (Ágota Klára )
Ferencz. Borbára. Klára. János (f 1588) Antal. (Mikes Klára.) (Kegtoly Ben.) (tamásf. Lázár Fark) ' (Imecs Éva.) Ferencz. (Fülöp Margit.) i
János. (Mihálcz Fran c ) (Daczó Klára.)
1
,
János ( f 1735 előtt). (Osd. Kün Zsófia.) Klára. (Mara Ján,) >
k
János (1691).
József. (Apor Ágnes.)
György. Krisztina. (Székely Erzs) (gr. Mikó Miklós.)
•
"
.
A
—
—
^
Teréz. Antal. Róza. (Szentpáliné.) (Imecs Éva) (Imecsné.) , . — ^ János. László.
Soii. (Pál Ján.)
v
27. §. B E R Z E N C Z E I C S A L Á D . [Görgény-szentimrei.] E család nevet az utolsó években Berzenczei L á s z l ó és A n t a l tevék emlékezetessé. Marosvásárhely vidéke lakhelyök; hol Berzen. István 1733—44. köztt királybiróságot, más tagjai egyéb közhivata lokat viseltek. Családfájok az alapító F e r e n c z t ö l , M i h á l y o n , L á s z l ó n , I s t v á n o n jö le az itt kövrtkezftig! J§jty^i (1753). (Kún Ilona.) T [
Jápos.. (gr. TcJéi Ágne^.) ;
Pál. (Ozmán Jul.) r-
.
J
•
^
János. (nőtlen.) István.
... Kata. (Mariási László.)
Mihály. .. (Barcsai Erzsébet.)
János. (gr. Haller Anna.) Amtell (nőtlen.)
László, (Baranyái Borb.)
Ferencz. Karolina, (Cserei Druzsi) . (Cserei Elek.) /
^
^
László. Miklós, (Kadácsi Róza +1852.) (Szarvad! Kata.) Vilma.
Klára.
:
Miklós. ' .' Pál.
a) E . Mátd 1548-ban ügyvéd. Cap. Alb. Com. Torda fasc. 2. nr. 49.
BETHLEN.
28. §. B E T H L E N C S A L Á D . [Iktári és betleni, gróf.] E család, melynek Erdély történetírása annyi történetírót k ö szön: családi történetét is, mennyiben az előszeretet engedé, igen tisztába hozta. Összeállítását azonba a mult század elejéig élt Bethlen Eleknek keli főleg köszönnünk, aj A Bethlen család Erdély legbirtokosabb családa mai napiglan, mind a mellett is, hogy bizonyosan legnépesebb családunk. Családi számítás szerint, a mai napon 79 tagban él, fiút ós leányt együtt szá mítva. S a mellett, hogy legmagasabb családaink egyike, nincs egy családnév, mely fent és alant, irodalomban és közpályán népszerűbb lenne, mint a gr. Bethlen név. Eredetének kútforrásáról már az Apafi családnál említést tevénk, kimutatván, mikép az Apafi és Bethlen egy nemzetség sarjadéka. M e g említök a hagyományt, mikép e család közös törzse, B e t l e n , szent István húgától, Saroltától, Aha király özvegye és ismeretlen második férjétől szármozott; miként szármoztatják le e Bellentöl e közös családat, táblázataink oly világosan mutatják, hogy csak annyit óhajta nánk, hogy a mily világos, oly hiteles is lehetne. A két Betlen és az Apafi család elágozása kimutatására ezennel a közös törzset és sarjait mindjárt ide igtatjuk; Marhard. r
Löríncz. Bochon vagy Bereczk. Boncz. Betlen. Bencze, Csák. Péter. Domokos,
Miklós f .
Olivér. János.
Domokos. Miklós. Jakab. (Iktári Bethlenek . . . . Apafiak . . . betleni Bethlenek törzse.) Igy függ össze a három történeti nevezetességű család; vagy is igy képezi a három család a közös Bethlen-nemzetséget. Itt a Betlen nemzetség példája magyarázza meg, mi a család, mi a nemzetség, öj Minthogy tehát az elágozás még a XII. században megtörtént, vegyük a két Bethlen családot is különkülön., a)
E nyomtatásban kijött., s a temetéseken annyit ismételt munka ma már alig létezik. Aa^e lőttünk fekvő ismétlését Zilahi Sebes András tanár mondta el Bethlen László felett. Nyomt. Kolozsv. 1718. b) Több magán levelet kaptam, melyben a c s a 1 á d szó helyett n e m z e t s é g használása ajánltatott nekem. A fenűebbi példa szerint a nemzet ség t ö r z s , . a család ágozat* vagy gcus, genus nemzetség , familia— c s a l á d : Róma is megkülönböztette, meg az első századokban nemzetünk is j nekünk se szabad öszszezavarriunk.
BETHLEN.
38
Az iktári Bethlen család Volt az első ág, mit a Bethlen nemzetség kibocsátott. S mind a mel lett, hogy a rokonságot máig is tartják: elönév és czimerökben min dig különböztek, aj Iktári elönevöket a temesi Bánátban fekvő iktári uradalomról vették, mit több falúk mellékletében bírtak is egész addig, míg a t ö rök a Bánátot el nem foglalta. Akkor elvesztették ösbirtokukat; de miután e térem ismét magyar korona alá került: a család soha se szűnt meg mind e mai napiglan, azt országgyülésiieg a kormány k e zéből sürgetni. Mindazáltal még mind csak nevét bírják, őj Czímerök is elüt a más Bethlen családétól. Azon korban, mely ben a czímerek fölvevése hazánkba is bejött: a két ág különböző czímert veve fel. Iktári, régen aktári, Bethlen J á n o s két hattyút veve, melyek ugyanazon egy nyílvessző által vannak nyakukon átlőve. Mielőtt tovább mennénk, ide igtatjuk a családfa folytatását. A fenn elmaradt Domokos fia volt a czímert vevő J á n o s (1350), ennek G e r g e l y (f 1393.), ennek J á n o s (1406.), ennek D o m o k o s (1452.), ennek Kasza Ágnestől G e r g e l y (1480.), ennek: Miklós (1515). (Kinisi Pál huga ) Gábor (1526). ^
Péter fi525). (Moga Kala.)
Farkas. (Szárh. Lázár Druzs.)
János ( 1 5 7 0 - 9 8 ) . (Dobrai Anna )
Gábor (fejd. 1613-29). István (fejd. 1630). (Károlyi Zsuzs.) (Csáki Kriszt.) (Bran I. Kata hgnő.) (Károlyi Kata) Első nejétől:;; > ^
—
.
'* " !
^
•
Péter ( f 1646),
. ~
'{
Gáböff. Mihályt., István. Péter. Kata. Anna. Domokos (1666). (Szécsi Már.) (llyésh. (Zólyomi (Gyulafi (Boldai Kata.) Kata.) Dávid.) Samu.) f István (1680). (Macskási Jud.)
Katiu (M.Kop.Fosztó Zs.)
Sámuel ( f 1767). Mária! (gr. Keresztes Borb) (Tornya István.) a) Lássd Fejér Cod. dipl. IX. voi. 5. 400. 1. b) E követelést a család az 1790-ki országgyűlésen kezdé. L . óvsz. jegyzők. 102. J folytatását 1794. 42. 210-14. 1. 1842-ki országgyűlések jegyzökönyveiben. ;
BETHLEN.
•Sámuel (1767). Domoskos +. Sámuel (tábl. el. 1755). Kata. (Wessel. Mária.) (gr Korda Zsuzs.) (gr. Teleki Lajos.) Sámuel. György +. (Simén Klára + 1848). /*
— — :
Domokos. Katalin, (b. Wesselényi Zsuzs.) (gr. Komis Mihályné.) (b. Bánfi Miklósné.) E család régibb közpályájáról Böjti Gáspár,. Bethlen Gábor fejd. történetirója, hagya némi jegyzeteket, a) D o m o k o s 1451—4. köztt erdélyi vajda; G e r g e l y Böjtiként Mátyás király alatt szöremi bán.£). A Bethen Gábor nagyapja, G á b o r , Mohácsnál 6000 kopjás v e z é r e ; később Zápolya udvari főkapitánya, vagy is tábornoka. Bethlen Gábor apja, F a r k a j , apjánál nem kevésbé harczos. A Zápolyák és Báth. István főkapitánya levén, több csatában részt vett, mint Gyulánál, h o l 17 sebbel szabadult meg; s Báthori alatt a p á r t j a lásánál: mely tetteiért az iflyei uradalmat.nyerte fiú ágra. c) Ennek valánáíc "fiai: Bethlen G á b o r és I s t v á n , Erdély fejdeímei. Bethlen G á b o r , mint Erdély fejdelme, páratlan másfélszázad alatt. Fellépett 1613. oct. 21-én, mint visszatért száműzött. Erdély legnagyobb kormányférfia, s mondhatni Erdélyben az iijabb polgárisodás első apostola. Nyomdát, iskolákat állíta. Békében tudós, had idején hős. Magyarhon visszaállításáért háromszor indít hadjáratat. Következtében 1619. sept. 21-én Kassán Magyarhon fejdeJmének, 1620. maj. 31-én királyának választják; huszonkét hónapig királykodőtt ugyan, de koronát l i e r o ^ el 1629-ben. d) ' •• ~ Következőjének második nejét, B r a n d e n b u r g i K a t a porosz herczegnöt, hagyá a fejdelmi széken; de női gyöngeségei miatt egy évig se ülhete trónon. Lemondaták, s kiment Erdélyből. Helyébe B e t h l e n I s t v á n lépett 1630. sept. ritka képességű férfi, tiz évtől Erdély kormányzója, Gáborra érdemes öcs: de Rákó czi fegyveres tronkövetelése ellenében dec. 22-én lemondott.(+ 1648.) A Rákoczi-ház föllépte a Bethlen-házat leszorítá Erdély szín padáról. Bethlen István lemondott ugyan a fejdelemségföl, de k i is ment Erdélyből ecsedi-várába, s ott élé napjait; itteni javait P é t e r fiára hágyá, egyetlen fiára, .minthogy I s t v á n , Hugyadmegye föispána, ez alatt meghala. Azonban a magát száműzött Bethlen nyugalmát itt is megháborítá a tőzsér szellemű Rákóczi. Ugyanis Bethlen Péter a) Dc Rcbus geatis ra. Princ. Gabr. Bethlen czíimí munkájában, E i i í j c l n é l : Monumenta Hungáriáé Viennac 1809. 239—44. 1. b) Nemz. Társalkodóban 1841. I. 34. 1. c) Ugyanott. 34. 1. d) Kemény János önc'lctirata. Riunynál.
40
BETHLEN.
egyik szolgáját egy pálczával megütvén, a szolga nem soká meghalt. Rákóczi fejd. el akará fogatni/Bethlen az elfogás elül fiát kihívja E csedre. Onnan a budai pasához mennek, elpanaszolják a t ö r v é n y t e lenséget. A porta, nagy kegyoncze, Bethlen Gáhor utódai ügyét fel véve, Rákóczira j ö , s öt megveri... Mire Rákóczi a Bethlen-ház j a vait visszaadta ugyan; de soha k i nem békülhettek, aj Ily viszályok köztt zára be Bethlen P é t e r az iktári Bethlenek fejdelmi ágát, fiú örököse ném levén, 1646-ban; fenhagyván maga után édes atyját, István fejdelmet. bj A mostan élö iktári Bethlen család, a táblázatból láthatólag, a fejdelmi ág mellett jö le, a fejdelrnek nagyapja testvérétől, P é t e r t ő l . Ennek fia J á n o s , Izabella kir. tanácsosa. Ennek unokája D o m o k o s kezéből 1665-ben az iktári uradalom után, újra hat falut foglalnak el az ős családi javakból, cj Egyébiránt le az utolsó időkig nem igen v i seltek hivatalt. A grófságot, mit Bethlen Gáboréit is birtak ugyan, de azon kor divatja szerint nem használtak: ez ág 1742. sept. 2 4 - é n költ oklevelénél fogva vette fel.. A most élö gr. Bethlen D o m o k o s , Erdély leggazdagabb bir tokosai egyike: többire Bécsben él. S több diszjel tulajdonosa. Ne jétől, ki jelenleg id. gr. Bethlen János özvegye, elvált: gyermeke tőle nem Y o l t , s igy alkalmasint utolsó iktári Bethlennek nevezhetjük.
A bethleni Bethlenek. A betleni ág, mint a nemzetség valódi törzse, a nemzetség ere deti czímerénél maradt, mi a metszvényben láthatólag: egy királyi koro nát hordó kígyó, a magyar király ékei egyik jelvényét, az a r a n y a l m á t , tartva szájában. Mi bölcsőben levő czímertanunk szerint, a család királyi eredetére vonatkozik. Míg a rege benne egy v é szes kigyót lát, melyet a Bethlenek egy alma lenyeletósével megfogtak és meg öltek. E czímer fölvevése korát és emberét különbözöleg adják történészeink; ada tokhiányában fölvevőjét nem merem megnevezni. Fennebbi táblánkbán lehoztam a közös bethleni családfát J ánősig (1408). J á n o s két fiat hagya. Egyik fia G e r g e l y a bethleni várat épí tett 1437-ben; a más fiú M a r k o s a keresdi, most is fenálló kastélyt. Innen van, hogy e Bethleneket keresdieknek is irják. a) Joán Bethlen Histor. Lihr. I. b) h. az ikt. Bethlenekről Benko Gen. Trans. II. 3G8. 1. c) E faluk: Betlenös, Seprős, Bödön', Újfalu , Biharban: Szdkelytelek, Szí;. János, ezt magánosok foglalák. Lássd az okleveleket; Nemzeti Társaik. 1841. 1. 3 6 - 3 8 . 1.
BETHLEN.
41
A z ősfészek, Bethlen, mely mind a mellett hogy fiú jószág volt, i vár építője fiakbani kihaltával, E r z s e b e t unokájával, kit Patocsi Miklós vett el, a Patocsi család kezére horgásztatott: s igy a család jsfészkétöl két századon át meg vala fosztva: mígnem I. Apafi alatt L678-ban ismét birtokába jöve. a) Keresd építője, M a r k o s , szerencsésebb volt a család alapítás ban. Két .fiában, E l e k és B a l á z s b a n , két oly törzset hagy, kiknek liaradéki számtalan ágozatokban egészen napjainkra jöttek: s mikor a sorokat irom, 52 fiu s 25 leány él benne. A fennebb említett Betlenen és Keresden kiviíl a Bethlenek ö s fészkeül Bún is oda számítandó: ezek látszanak első foglalási j o guaknak. A fennebbi táblában egy G e r g e l y áll a XIV. századból, k i 1396-ban esett el Nikápolynál: a Betlen jószágok második alapítójá nak ezt nevezhetjük. Róbert Károly trónra jutásában a család,nagy szerepet vivén, ennek következtében e királyi családtól 1386. jan. 1 5 kén Borgó felét veszi, míg más felét a rokon Apafiak kapák. Ugyan csak ez kapja Bethlen-Szentmiklóst és Alsó-Kápolnát. A családi közös jószágok szerzése harmadik korszaka I. Apafi fejd. korára esik. A z atyafiságos Apafi család ülvén Erdély tronán, az életrevaló Bethlen J á n o s , a történész, mint nagy hivatalnok több jószágokat szerze saját ágának; de a mellett a közcsaládról se feled kezett el: ö s vele egykorú másik történészünk, F a r k a s , Gergely és Elek, testvérek I. Apafinéval, 1667-ben a káptalan előtt egyez ményre lépnek, miszerint azon esetben, hogyha I. Apafi fejd. magta lan halna el, Apafiné az ebesfalvi, almakereki, katonai, gálfalvi u d varházakat, s a bányabüki és borgói részeket életéig bírhassa; e m e l lett a katonai jószágot 6000, a többit 10,000 forintig 0z^pgiM?iSsa, S mit akkor nem reméltek, bekövetkezett. II. Apafival családja kihalt. A Bethlen család föllépett, s az érintett jószágok iránt meg tette követelését. S azt, főleg a történész Farkasnak Lajos nevü uno kája hat évi Bécsbeni mulatására: a család k i is nyerte, c) Ily jószágokkal kezdik meg az itt következő táblázatban az e l ágozást. a) \
bctlcni várat a Patocsiak bírják egész a Békés Gáspár bukásáig, mikor is, mint lázadóktól, clkobzák. Báthori István Báth, Boldizsárnak adja, 1599-ben. Báth. Endre nótán veszti el ; s adják Tahynak. Ez időtől szám talan kezén megy át. 1616-ban Haller György kapja el, nejével Kendi Krisztinával. 1651-ben I. Rákóczi a várat magához veszi, a Kékedinek adja. Kekediné halálával a rabságból haza tért Béldi Pál kapja 1660ban, Kékcdi végrendelete következtében. Bcldi buktával viaszajött a csa ládra. L , többet e várról Erd. Régisögci. ÍÍ2.. 1. A családi jószágok szaporodását nem kisérhetjük. Meg kívánjuk azonban jegyezni, hogy Borgót á határőrség m ű i t században történt felállításával kezökboí kiejtek, s helyébe a kormány a Bánátban Paulist adta. Lássd t794-i országgy. Jegyzők. 136. 413* 1. c) Ma is békésen bírják, kivéve Ebcsfalvát f mit a kincstár az örményeknek ada.; de helyébe Rctteget, Árokalyát, Kenteikét, Kcrlést stb. adá. Lás. 1790. országgy. jegyzők, 197. 1.
BETHLEN.
42
János (1408). Gergely. (Beüent épiti 1437.)
Márk. (Keresdet építi.) A j k
J
Bernád. Jánosf.
Miklós. (Czire Marg.)
Elek (1461. alvajda). Balázs (1504). (Bánfi Druzs) (Turzó Angalit.)
Erzsébet. György. (Patocsi Miki.) (Izabella cons.) (Sükösd Anna.)
Miklós. (1586. consil. (Mihálcz Hona.)
Gergely. (Nyujtodi Erzs.) j
György. (Toroczkai Kata.)
'
János. (Sttkösd Kata.)
'
• i
Ferencz. (fejéri föisp. és iró> 1649.) György. Farkas. {Kamuti Zsuzs.) (Csejti Ilona.) (Béni kast. épiti.) (Kemény Kata*) t (Kemény Anna.) Farkas. Gergely. Elek. Mihály. János, (histor. 11679.)(orsz. táborn. (1691. canc. 1.) (fejéri föisp.) (hislor. + 1679.) (orsz. canc.) 1. 1692.) Nagy Klára) (Zsombori Borb.) (cancell.) (Ostrosilh Bor.) (Toroczkai Kata.) f ( (Váradi Borb.) t , <*•—-a. r—^ ^ ^ (Fekete Klára.) László. Klára, Kata. Judit.stb. Elek. János, (Ez ágol alább (kük. föisp.) (gub. (H.Apafi (Lázár (gr.PekriK.) Mihály és fo j k folvlalni) (t 17j7.) Bánfi Mihály.) György.) i György f. (FolliMár.) György.) (Köleséri Sám.) { ff
o J
u
y
;
Lajos. Gergelye Pál. (1765—1794. tábl. elnök.) (Nőtlen. Az Apafi (Naláczí Borb.) (gr. Teleki Sára.) javflk kiperlöje.) ^ ( Lajos.. Ferencz. László. Farkas. Pál. Éva. ( i 1807;) (b. Bánfi Zs.) (1804Hu- (gr.Mikó (táborn.+1795.)(b. Dániel (b.Wess. An,)v, } nyadiadm.1.) Zsuzs.) (b. Kemény Kriszt.) Istv.) • ' { (b. Domokos 1.) / . ^ v , • ^ — ; , Gergely. Lajos. Ferencz. Pál. J ó z s e f . Elek. +. P á l . Károly, (gr.Betl. (gr.Betl. (gr.Betlen (b.Born.(gr.Toroc. (iró) (gr. Betl. (f 1837.) Klára.) Klára.) Karolina.) Kata. Eszter.) (Platöw Luiz.)' (gr. Mikó ' { I i | Vilma.) 'f Kriszt.) ( t .A^ l Í ) , | L á s z l . Mária. Sánd-Fer. G e r g e l y . L á s z l . P á l . G á b o r . F a r k . Eszter. és (Kendefi(b.Bánfi(g.Betb (nftÜen.)(g.BetÍ (g.Betl.(g.Teleki(g.Tel. Lajos. Lajos.) Josefa) Leop.) Róza. Mária.) Klára.) Róza.) Lajos.) (nWón'ek) és f Károly. j • i P o l i . Klára, t Elek. Paulina. Gábor. Árpád. (gr.Betl.Gáb.)j Pál. Frigyes. Gizella. András Ltotóv^Gergely. Karolina. JM^ f ^ (^M<> Jolika. tfa^+X Vilma, leání. t
F
n
43
BETHLEN*
Az előttünk fekvő táblában az E l e k ágát adók, melynek föfészkc, temetkezöje Keresd l e v é n , olykor keresdinek is neveztetett; minthogy Betlent nem bírák. De ezen elnevezést ma már egészen el kell felednünk, minthogy az előttünk fekvő egész ág annyira el van szórva a hazában, hogy csakis az eredeti b e t l e n i Bethlen névben osztozhatnak minnyájan. Ha mindeniket saját lakhelyéről, ősi kastélyá ról kellene neveznünk: akkor táblázatunk első végsarját Lászlót és Lajost b ú n i és n a g y f a l u s i , a második végsarját Lajost és leányait k e r l é s i , Ferenczet és fiait b e t l e n i , Józsefet és fiát r e t t e g i , Pált és gyermekeit b et l e n i , Gábort é s gyermekeit k e r e s d i , F a r kast és gyermekeit b o n y h a i Bethleneknek kellene neveznünk: mint hogy ezen falúk teszik birtokaik fejét. l
Ezen ág nagy szerepet vett magának hazánk ügyeiben. E l e k 1461-ben erd. alvajda. A z utána következett három nemzedék fejd, tanácsosságot s föispáriságot visel. Azon F e r e n c z , kitől az elágozás kezdődik, az irodalom terére lép, 1649-ben irt leveleivel, a) A z A p a iiak idejében három testvér: F a r k a s a történész cancellár, G e r g e l y fővezér, E l e k is cancellár lesz. S azon befolyást, mit Farkas és Elek eszével, vitt k i : Gergely az által tetézte, hogy egyik leányát az utol só erdélyi fejdelemnek, másik leányát az első fökormányzónak adá. S hárman e család tekintélyét sok időre megalapíták. Utódaik főispán, ságot, kir. táblai ülnökséget, tábornokságot viseltek, A z újabb i d ő ben G á b o r , később felsöfejéri főispán, F a r k a s testvérével, o r s z á g gyűléseinken ellenzéki követek. Pál fia G e r g e l y az, kit a bujdosók sorában látunk. Ezen ág az olágózás ólén álló Ferencztöl fogva, négy iról számlála: F a r k a s t, O testvérét Eleket, k i a Bethlen családot i r t a i é ; s a kevés pénzíü de sok eszüneíc nevezett E l e k e t , O az Ansichten íróját. Átfutva az Elek által alapított ágot, fennebbi táblázatunk e l e j é re kell ismét pillantanunk, s ott fogjuk látni B a l á z s t , mint egy más ág alapítóját. Ez ág második J á n o s a volt a történész, é) kit mint j ó s z á gok szerzőjét már említénk. Apja F a r k a s orsz. tábornok, 17sebhelylyel halt el, 58 éves korában; ö építi a búni kastélyt. Történészünk, mint k i első nejével, egy kolozsvári polgár l e á nyával, 60,000 forintot kap, fényes hivatalai után végre I. Apafi alatt a) Horányi Memória HiUJgarorum I. 291. 6) Láss Farkas- és Gergelyre Cserei Hist. 100 — 82. stb. Elekre: W o l f cl. Betlen Tom. V . elöhesz. 26. 1. Cancellár lett 1791. jan. 1 0 - é n . Ger gely országos főtábornokká 1692-ben nevezt. c) Farkas irta: Wolf de Bethlen canceJlarii História de rcbus Transilyanicis. Cibinii 1782. és 89. Hat kötet, (1526 — 1608). Második kiadás. Az elsőt Keresden kezdek vala e l , de félbeszakadt. L . W o l f de Bethlen ' Tom. V . pracfac. ci) Elek irta: Ansichten von Siobenbűrgcn. 1S18. e) János irta: Rerum Transilv. Libri Quatuor. (t 629—1663.) Auctorc Joanne Betienio. Több kiadása van* SajáÜag egy kötet.
BETHLEN*
44
cancellár lesz: fenemlított Apafi javak biztosítása melleit, saját utó dainak több jószágot szerze, mint Kamarást, Teremit stb. Két nöjc volt, az elsőtől Miklós és Pál, a másodiktól Samu fia született, luk mind családot alkolának. Mily terjedelmes jószágokat hagy a fiaira, lát hatni saját végrendeletéből, aj Mielőtt tovább mennénk, a J á n o s által alapított családfát jó lesz átpillantanunk, J á n o s (a historikus ésX Apafi cancellára.) Miklós (iró). ~ (Kun Ilona.) ,
-/V
Mihály. (Vay Erzsébet.) t István. (Macskási Kriszt.) ,
Samu (f 1708). Pák (Lássd alább.) (Tordai Margit.) — ^
'
József. (b. Kemény Krisztina.) t Elek. (gr. Vas Judit.) ^
—
í
János. (Alvinczi Erzsébet.) t Dávid. (gr. Teleki Klára.) i
László. Samu. Dániel. Sándor (fötart. bizt.) (b. Bánfi Klár.) (Fekete Klára.) (f 1822.) (gr. Betlen Zs.) i ••• *• — ^ Farkas. János (f 1852). Imre (föisp. és iró) c) Sá n d o r. (b. Huszár (gr. Béleli Róza f 1839.) (f 1834.) (b. Kemény Mária.) Borbára.) (b. Wessel. Zsuzs) (gr. Betl. Róza + 1832.) ( G y ö r g y . Olivér.J á n o s . M i k l ó s . I m r e . M i k l ó s * ) S á n d o r ^ J á n o s **) (b. BánfiÁgn) második nejétől: (nőtlen.) (Gál An.) (g.Tolda-(g.Teleki (f 1839.) Dani. Istv. Antal.Á'dám. f lagiZsófia.) Zsófiaf.) I Leány az elsőtől: 3 leány. ( ( Borbára. Róza. <~ — a - ^ ^—^—^ (Inczédíné.) (b. Stipsicsné.) Zsigmond. G y u l a . Géza. D o • Eliz. Kálmán. mokos.Béhi (gr. Teleki Sam.) János.József. Johanna, Sándor. (g.ToldaI. Mih, és b. Huszár Mihályné.) *) Az élőLközűL ide számítandó testvérül; Nina (b. Bánfi Zsigmondné). **J Ide testvérül ] ö : Karolina (id. gr. Bctlücn í'crenczné), Eliza (gv. Mikó Györgyné), Johanna (gr. Toroczkai Miklámé)) Mária (b, Kemény Györgyné).
Az elöl álló M i k l ó s , k i 1692-ben lett cancellár, kitől egy r e gényes emlékiratot birunk: két ágozatban indítá le családát. dj Ö mint unitárius születik, s reformátussá, mint nemes ernbqr születik s 1696-ban gróífá lesz; mire a más évben minden Bethlen gróíTá leve. A Miklós két ágozata egyik végén G y ö r g y él, k ifiatnem hagy; a más végén ügynevezett id. Bethlen J á n os az, kit 1852-ben meg hatnák jegy ezónk, kora legeszesebb kormány férfia. ey a) L . Fejérvári Káptal. Költ 1675. jul. I2~én. b) Irt egy ismeretes memoirefc francziátú 1. Gerando II. 177, 1. c) Leírta II. Rákóczi Gy.-életét. ) L . B. Mikláskóz Cserei Hist. 30—37S. stb, 1. ). ej L , Életét Uj közh. ismeretek túra B. betű. d
45
BETHLEN.
A P áltól lejövő ágozat végón 1839-ben ismét egy iró hala el, főispán s b. titk. tanácsos é;s szt. István kis keresztese, Beth. I m r e , ki családi szenvedélyből, hazánk történetére II. Rákóczi György fejdelem életét dolgozta k i . Alább úgynevezett ifj. Bethlen J á n o s , mint élő áll: kit több országgyűlésen látánk mint országgyűlési követet az ellenzék soraiban. Ha, miként a íennebbi, ugy e tábla végsarjai lakozási helyét is le akarjuk jegyezni: id. Bethlen J á n o s fiait kamarási és paulisi; S á n d o r fiait árokalyi, testvérét J á n o s t búni Bethleneknek nevez-
Teíjffkr;'^'^^
~——
Azonban hátra van még a történész Bethlen János legkisebb fia, Samu ágozata, mely is igy következik: Samu. (kükül, föisp. + 1708.) (Nagy Borb ára.) -.A. György. Ádám Kata. (szül. 1700.iró) Samu. (KollatovicsKata)(orsz. eln. + 1748)(p:.HallerLász.+1719) (négy neje.) t (BáníiKlára+1769 )(gr. Teleki József.) ) László. Gábor. Ádám. Miklós. János. ( f l 7 9 0 . ) (katholiz.) (ezredes.) (kincstárnok.) (gr. Toldi (gr.VasKrisz.)(udv.caiic.)(szül. 1719.)(gr.CsákiKata) Borb.) (g.Kewenhüller Jos.) (g.Bánfi Zs.) ) i
Ferencz. (Dániel Krisztin.) (
József (kincstárnok). Róza (+1826). Ádám(-H789).Teraz. (gr. Zichy Josefa.) (gr. Csáki János.) (g. Gyulai Kata.) (g. Tolda/• > (gr. Vass Sam.) f lagi Zsig.) F e r e n c z (katona). József (t 1846). Leopold. Ádám. (Egy olasznö.) (gr. Haller Borb.) (gr. Kirmayer Kata.) (gr. Betlen Borb.) G á b o r . József. K a m i l l o . E m i l . A d é l . M i h á l y . Hermina, (g. Mikó (nőtlen.) (b. Huszár (b. Józsika (nőtlen.) (gr. Péjácsevics Róza.) Eliz.) Lajos.) és Márkosné.) í Leopoldin. egy fiú. (gr. Betlen Ferenczné.) Ezen ágozat alapítója S a m u , mint legkisebb s legszerettebb fiú, mint igénylik, némi előnyökben részesedett. Mint a végrendelet ből láthatni, többek között kapja a teremi uradalmat, akeresdi, bonyhai rész jószágokat. Samunak három fia lesz, de egyik csakbamar, a más a még élő Á d á m b a n kihal: s nemcsak akibalt első fiu jószágait megkapták; sőt Ádám is átadá a fenmaradó ágnak még életében. E mellett ezen ág harmadik ízében G á b o r , udv. cancellár, v e lenczei osztrák követ, katholizál, s főleg ,flz adó kivetés körül nagy szolgálatokat teszi a kormánynak: honnan Küküllöváron kívül több gyönyörű jószágot kap. Ügy hogy midőn József, Leopold és Ferencz
BETHLEN. DETLENI.
megosztoztak: az elsőnek a radnóti, a másodiknak a teremi, a har madiknak a küküllövári uradalmon kivül még feles részek jutottak. • Ugyancsak Gábor majorátust is kivánt vala felállítani: de bazai törvényeinken kivül esvén,'unokái osztályra vivék az ügyet; jóllehet a nagyobb fiak per útján indultak majorátusokat érvényesíteni. A második és harmadik íz nagy hivatalokat, tábornokság-, kincstárnokságot s országos elnökséget viselt: az újabb időben azonban minden hivatali pályától visszatarták magukat. Az irodalomnak ezágozatis megadta szereplőjét: Bethlen K a t a (szül. 1700.) egy emlékirat hátrahagyása mellett, egy könyörgéses könyvet nyomata, a) Visszatekintve e család nyolcz százados életére, vajdák és fejdelmek, hősök és hadvezérek, államférfiak és írók gyöngysorát látjuk végig vonulni; a kard és ész fegyvere egyaránt bajnokokra talált k ö zöttük; mindig ott álltak a vészek, viharok élén, s mindig a hazafiak soraiban, szerelemmel csüngve a hon földén; s alig van egy közöttök, ki a közérdekkel szemben munkálta volna szerencséjét. £)
29. §. B E T L E N I CSALÁD. [Betleni.] Fogaras vidékén egy sereg nemesség élt és él, kiket bojároknak s nem nemeseknek neveztek; valamint czímeres levelöket is boéri levélnek. Ilyen vala a Betleni család* Alapítá Fogarasi, máskép Kocsis R á d u l y , k i Brandenburgi K a talin fejdelemtől kap boéri levelet 1.631. jul. 10-én, még pedig, m i ként oklevelök mondja, mivel a fejdelemnőt, több éveken át, min den sérelem nélkül hordozta. Egyelőre apró hivatalokat viseltek. Később J á n o s kiemelke dett, s elvévé Szeredai Jozefát, kitől a napjainkra lejött nemzedék származott. ; ; E Jánosnak két fia volt I s t v á n és J á n o S , s ez utolsó János már gr. Lázár Annát veszi el. Egyelőre, gub. titoknok. Később szép kül sője, deli magas termete sok kalandra nyujta utat számára, mit az is nevelt, hogy neve végéről az y - t el szokta vala feledni. S Bécsben e név alatt új házasságra lépe. Két fia, mint a család könnyű véré s szépsége örökösei, e csalá dot alkalmasint bevégzendL ;
a) L . <üetdt Magyar Athcnás 42. lap. . 6 ) Láss e családhoz' Mikola lap 4. Régi cs új közhasznú ismeretek tára. Pest. sat. B. betu. $enkö Gen. Trans. II. 372—83. 1. Special Trans. ad Bethlen. Budai Ferencz Polgári Lex. I. 394—400. 1. W o l f de Beth len V . , V I . Tom. Cserei históriája többekről, mint Miklós 30—370. 1. Mihályról 372. János 64—U4. Elekről 222—444.1. Samuról 115— 372. 1, Lászlóról 257-465. 1. Ádámról 465.1. Nemz. Társaik, II. 35. L
BIÁLIS
\ 7
BIRÓ.
30. §. B I Á L I S C S A L Á D . [Máskép Olasz.] Bialis F e r e n c z Rákóczi György idejében jö Erdélybe, smind alatta, mind Kemény János és Apafi alatt derékul harczol, sugy honfiusítatott 1680. mart. 10-én. Később a somlyói vár főkapitánya s krasznai főispán lett. És alkotá a következő családfát: Ferencz. Ferencz.
Jakab.
\
k
János.
Imre.
László. Elek. Adám. Jakab. Eddig jött vala le a családfa 1786-ig. A z utolsók közül L á s z l ó Háromszéken Szörcsén, E l e k C s i k - S z entmihrfl-yon lakott. A z Elek ágából való volt Biális F e r e n c z ; k i az utolsó országgyűlésen mint Csikszék ellenzéki követe szerepet játszott; s ki tán 1852-ben valahol Magyarországon elhalálozott.
31. §. B I R Ó C S A L Á D . • [Homorod-szentmártoni, szentkatolnai, kisgürgényi, aranyos-rákosi, sóváradi.] Mintegy 20 féle Birót ismerünk hazánkban. Néhányat közüle megemlítünk. Legszerencsésebb volt közülök a h o m o í o d - s z e n t m á r t o n i Biró család, mint a mely a Dózsa, Gyeröfi és Vitéz családdali h á zasság útján szép jószágoknak jött birtokába; s ez által hivatalokra tett szert. Eredetét Csíkból veszi, Becz J a k a b tói, k i 1506-ban Ulászló kir. alatt egy törőkkel párbajt álla, s azt megbírván, Biró nevet veve fel; s egyszersmind czímeres levelet is kapa. Később Báthori Gábor alatt, Biró G y ö r g y a fejd. nagyobb cancellaria jegyzője, 1612. sept. 16-án új czímeres levelet vesz. Ez ok mány tisztán kifejezi, mikép egy régibb nyomán kéU A czímer egy alsó- és felsöre osztott mezejü paizsán, az alsó felében egymás mel lett látszó két oroszlán fő van, melyek ugyanazon nyílvesszőt szá jokba szorítják. Felettök középben egy ragyogó csillag. Ezen alsó rész mezeje vörös szintt. Apaizs felső felében kék mezőben, alant h á rom zöldhalmon áll a korona, s a koronán egy könyöklő kar, irótollat tartva kezében. A czímer tetejére az addigi színes három strucztóll mellé egy negyedik is illesztetett. A családfa, mit alkotának, a leányokat s magszakadottakat itt is mellőzve, következő:
JiíRO.
48
Biró Bálás, ennek fia András, ennek János, ki Udvarbólyszó'kre iö, ennek Bálint, 1660-ban fejdelmi pohárnok; ennek ' István. (Dózsa Zsófi.)
J
Samu (1702)..SándorT " Dániel Klára.) (Sándor Mária.) Samu. (Vas Mária.)
Gábor. (CsereiKriszt.)
> '"
Mózses. (1692. oszt.) (Gyeröfi Kata.)
Mózses. (Ugrón Klára.)
Zsigmond. (Vitéz Klára.)
Mária. Samu László. Anna. Mihály. Zsigmond Zsigmond. György. (UgrónFer.) (Máár (g.Ferrati (b Ibarra (Csukás (Fogarasi Klár.) (Végh Borb.) Mih) Teréz) Petron) f Mária.) Pál. Antal. Istvánf. Klára. Klára. Anna. Farkas, (fökorm. levéltári (Czobel Vikt.) (b. Diószegi (Biró (b. Josin- (Peley főigazgató.) } Antal) Józs.) cziLaj,) Káról) ^
.
•
A
i
— — ^
/
L á s z l ó . Domokos. G y ö r g y . M i h á l y . P á l .
László, (Macskási Borb) Azon L á s z l ó , kinek neje Máár Borbára, József cs. alatt er délyi rendörbiztos volt, később hivatalnok Bécsben, és kir. tanácsos. 1810-ben temeté el egyetlen gyermekét, F r a n c z i s k á t , (szül.1775,), kinek halálát a Magyar kurir, mint zenészeti lángészét, fájlald. Már 5 éves korában zongorázott, s mikor meghalt, több szerzeményei köztt operákat hagya bátra. Az itt felmutatottak mellett, az alapító Balázs egyik unokájától G y ö r gy tői egy más ág jöve le, mely napjainkban hal k i B i r ó Jó-r zsefben,.(szül. 1762.. í 1847.) a keresztúri unitár, tanoda gondnoka, több országgyűlések kir. hivatalosában. A s z e n t k á t o I n a i Biró család Háromszékről veszi eredetét. Legközelebbről a most,is élö Biró J ó z s e f főkormányszéki titoknok, gr. Bethlert Krisztinától Ct 1849.0 három fiat hagy: P á l t , Miklóst,; kinek nevét a szépirodalom terén iá látók, és Lajost. Szenlkátolnaj volt a korunkban élt B i r ó M á r t o n , minorita Kolozsvárit, kt népszerű bölcsészeti szónoklatával mindig a legna gyobb közönséget gyűjtötte fel. A hét bűnről tartott beszédei valódi szpnoklati remekek; 'rokonainál vannak letéve. Többek köztt „Rabok Oktatása czím alatt e nemben becses könyvet hagya nyomtatásban. 44
?
'"':„• A k i s g ö r g ó n y i Biró család a nyárádmenti Kisgörgényben öjrtjplakozását. 1636.-ban a nemesek között lüstrál. 1786. június 19Wr-> Y gy a Péter fiát eredeti nemeseknek isme ri él; A jelenleg élö M i h á l y a forradalomban marosszéki megyei korm^nytyg. k e l t ;
l e i r a t
G
ö r
e t
BÍRÓ*
49
BOCSKAI.
A z a r a n y o s - r á k o s i Birok Arariyosszékben tavijuk magokat. 1664. dec. 16-dikáról v e ^ k czímeres levelet. A szóken többen v i seltek hivatalt. Biró S a m u az utolsó országgyűlések valamelyikén követ. A s ó v á r a d i Birok hasonlóan marosszékiek, aKis-küküllÖmen tiről. E családhoz tartozik azon Biró M i k l ó s , ki „Egy mezei gazda é l e t e " czímü munkát bocsátott 1847-ben napfényre.
32. §. B O C S K A I C S A L Á D . [Kismarjai.] Egy család névre jöttünk, mely családirat nélkül egykor isme retlen meteorként állana történetünk homályában: s alig hihetnök k é sőbb, hogy Erdély legnagyobb fiai egyikének bölcsője itt rengett. A Bocskaíak eredetökét Miczbán Simontól hozzák le, ki IV. Bé la alatt él, s a tatárok elleni hadjáratban részt vett. a) Hét fiáról a következő hagyomány maradt fenn. Egy hő lép Miczbánné elébe, kinek két iker vala karán, s ala mizsnát kér: az úrnő fajtalanságot látva az esetben, elszidja a nőt; és az szegény Miczbánnét megátkozá. Idő telik, Miczbán csatára megy, s az alatt neje hét fiat szül egyszerre. Miczbán mint haza felé tar tana, egy cselédet lát tétovázni, kosárral kezében. Kérdi tartalmát. Végre bevallja, mikép abban hat szép fiúgyerek van, kiket úrasszonya szégyelletében kitétetni parancsolt. Az atya átvevé a gyerekeket, s azokat hát falujában külön külön felnevelteti. S mikor felnőttek nagy lakomát ad a, s a hat fiú égészen ügy öltözve, mint a hon hagyott he tedik, egyszerre csak belépett, c) Ezen hét fiú névé lettt TámáS, Béreczk, Dénes, Detre, Simon, György, Demeter, s az utolsón kivül mindenik egy-egy családot alkota Magyarországon, d) A mi Bocskaink D é n e s t ő l szármozott. E nemzetség hat közös családát ábrázolólag; a Bocskai czímer egy zöld mezőben ülő serényes oroszlán, kioltott nyelvvel, h a t á g ú farkkal; jobb lábában nyílvesszőt tart, hegyét feje fölé tartva. D é n e s 1280-ban Zemplénben Kövesd várát kapja. Fia G y ö r g y a) Rogerii Carmen. Miscrabile Cap. IV. spanyol eredetűnek tartják. t) Belius (Comitatus Sáros Ms.) 1222-re teszu c) A rege ezen vcrsiója máig is él a nép a j k á n , Erdélyben Egercsen, hol egy Bocskai van eltemetve, miről azt hiszik, hogy e regének ott k e l l é le folytoia. A kastélyban mutatják a termet, hol a lakoma folytj a me zőn igen a feneketlen tót, melybe vetni akarákj s megnevezik az egeresi uradalom hat f a i u j á t / melyben a hat fiu neveltetett. L . Hetilap 1853, 32. sz il) Tamástól a Kapi, Bereczktől a Szerdahelyi, Detréktől a S z é c s i , Simontól Ztrittcr , Györgytől a most is élő Sós csálác^szármoza. Demeter pedig pappá leLt. Wagner Collect. Famil. IV. dec. 17. 1. Erdély
ncv.
csalddai.
4
BOCSKAI.
50
1320-ban az ugyancsak ott fekvő Bocskát szerzi meg több falvakkal: s innen vette fel a család a Bocskai nevet. 0} A család XVI. századig Magyarországon élt, mígnem S i m o n ott az országnagyokat Maximilián király ellen fellázítá, mely korán n y i l vánosságra jővén: Bocskai Simon Erdélybe futott, mint az akkori ül dözöttek menhelyére. S itt a következő családot alkotá: Simon (+1571). (Sulyok Krisztina.) ,
.
1
Erzsébet. Sára. Ilona. Krisztina. István (fejd).. Judit Jeromos és (fejd.Báth. (Bagdi (Haller (Ve^l.Horvátli (Hagymási' (BánfiErist.) Miklós. Kristóf.) György) Gábor.) György.) Kata.) (+1621.) I I Báth. Zsigm. fejd. Anna. (Báth. Gáb. fejdelemné.) Igy szármozott be Erdélybe a Bocskai család, s ily családi ö s z szeköttetések között lépett Bocskai István, hazánk egyik legnagyobb férfia, csendet csinálni a Báthori Zsigmond és Basta által felkeltett zavarokban. Miként egy Battyáni, egyelőre Ő is a kormány embere, később elveti politikáját, a protestan|t]smus zászlója alatt fegyvert ragad... Csak hogy jó háború után 1606-ban jó békét sikerült eszközlenie... Mire méreg gyanújával még azon évben meghalt, dec. 29-én. c) Bocskai ístváin fedelem után még látunk Qgy Bocskait Erdély földén, azon B< G á b o r t , kinek sírkövét az egeresi templomban ma is láthatni! E Gábor a fejdél, testvére nem lehetett, mert a fejd. apja 1571 körül hal el, B. Gábor pedig, midőn 1616-ban meghal, csak is 22 éves volt. d) Elég, hogy a fejdelmi ágai Erdélyben, mint az ege resi uradalom ura, végezte be. - A Magyarországon maradt ág se soká vihette. Ugyanis #&on ág utolsó .sarja I s t v á n , k i fejdelmünk nagyapja testvéréiről j ö v ^ l é , mint zempléni főispán, forradalom felidézésébe e l e g y e d e t t ^ minden javaitól megfosztatva halt el, 1571 -ben., é) Azonban ugy látszik, hogy e család akkor csjdt is\erkŐlcsi halállal halt líi ^vesztvén jószágát] de maradóka.tovább;Sarjadzott, s az ismét Erdélybe vonta magát, hol Marosszóken máig is él. 1841. maj. 28-án itten lakó Bocskaiak producálnak, kimutatván, mikép ök Bocskai Istvántól szármoznak, kinek A n d r á s fia Bemetén, J á n o s fia pedig Demjénházán lakott a mult század elején; s magokat a k i s marjai Bocskaiakhoz kotok, s tán épen a nótázott István zempléni fő ispánhoz, ily családfával: v
r
a) Bocska ma a b. Fischer tulajdona s kastélylyal van ellátva. 1) íatvánfl Hístor. Lib. X X I V . c) molf de Betlen Histor. Tom. VI. d) Siriratát lássd He'tilap 1853. 32. sz. cy\ magyarhoni Bocskaiak leszármozását lássd Wagner Coilect. Fanul. dec. IV. id—26. 1.
ISOCSKAI.
BÖDONI.
bl
noiÍR.
István. András. t Mihály. ^
János.
—
:
László.
János.
Miklós,
Mihály.
Mihályt.
,
József.
János.
György.
E productiot a királyi tábla törvényesnek találálta, helyben hagyta: s igy a Bocskai család kihalása igénylését megsemmisítette.
33. §. B O D O N I C S A L Á D . [Vajda-Szentivánij Setét név történetünk lapjain É családot I s t v á n - a l a p í t ó az ingatag Báthori Zs. fejdelem alatt. Eszes ember, de egyike azoknak, kiket a haza rosz tanácsosok czímévél szokott megbélyegezni. Báth. Zsigmondnak egyelőre nemcsak híve, mondhatni belső embere. Ö vette rá Báthorit, hogy Gálfi Jánost, egykori nevelőjét, most tanácsost, legyilkoltassa: s Gálfi várát, M a rosújvárt magáévá tette. Később ez ember, mint egyike azoknak, kik mindig a fenálló hatalom eszközei: mire Bálh. Zsigmond hanyatlott, Bastához szegő dött;, honnan 1601-ben a kolozsvári országgyűlés mint közbéke e l lenét elfogatja, sDévára z á r a t ó ; . . áj i Egy század múlva, I. Apafi alatt, G y ö r g y a fejd. tábla ülnöke, neje Tholdalagiijudith, kitől három fia Y O H : Balázs, György, Zsigmond. B a l á z s neje Kopasz leány: /gyermeke egy van, Klára, cancel lár b. Bornemisza János neje. • G y ö r g y n e k gyermeke nincs. Z s i g m o n d viszi sírba e családot, k i 1725-ben, Mikolaként, nyomorultul hal meg. bj Bodoniak most is élnek Erdélyben; de összeköttetésük előttem ismeretlen.
34. §. BOÉR C S A L Á D . [Szkoréi, bérivoi és kövesdij A nemzeti fejd elmek alatt egy Boér Fogaras-földén három fiá nak három falut hagya: Szkorét, Berivojt és Kövesdet. A fiak közül mindenik saját falujáról vett elönevet, s igy háromféle Boér családot alapítottak. a) Wolf de Betlen Hist. III. V . kötet. b) L» Mikola Genealógia 52. I.
4*
BOÉR.
52
A s z k o r é i Boérok mind gyengébb házasságokat téve, csakha mar összementek. . ... , . . . A b é r i v ó i Boérok sokkal szerencsésebbek levén, máig is te hetősebb esaládaink közé tartoznak, aj Czímerök, mostan használt pecsétjükből láthatólag: lóháton ülő férfi, ki jobbjában feje felett kivont kardot tart. ' Családfájának napjainkra jött ismertebb ivadékai következőleg ágoznak^el: Sámuel. Samu (1709). István. József. (Tóth Zsuzsa) (Domokos Anna.) (Kereszturi Borb.) i
' <
József. (Pap Mária.)
>
Antal. (Sándor Erzs.)
Ferencz. (Orbán Kata.)
Antal. Imre. József. Ferencz. (Sárpataki Zsuzs.) (Vájna Ilona;) (Vájna Anna.) (Szeredai An.) Miklós. A n d r á s . György/Karolina.Ferencz. A n t a l . Imre. (Henter (Biáztrai (Juhász (Czikó Ant.) (gr. Harach Cecília.) István.) > Pepi.) ) Fáni) I
János.
<
'
Kálmán;
Bálint.
s*——->
^
Gyula.
Az utolsók egyike F e r e n c z , kir. táblai ülnök volt, fia A n t a l 1848-ban Fogaras-vidék képviselője. A z utolsó előtti ág végén álló F e r e n c z jelenleg katastral munkálatok egyik felügyelője. A k ö v e s d i Boérok, mint ügyes férfiak a legjobb összekötteté sek mellett, eszök s ügyességök által, szép hivatalokra emelkedtek. Simon, mint erdélyi hadi biztos, voltjelen 1697-ben a zeritai ü t k ö zetben a török ellen, hol, midőn a törökét megverek s róár foszfögátnak: Boér Simon megpillantja egy közembernél a török fővezéri pecsétet, magához váltja, s azt Eugen berezegnek vite, tudtára adá, hogy a fővezér is elesett. Ez esemény sok szeréttcséjére volt. Végül Fogaras vidéki fökapitán lett. bj (* 1729. 68*. éves ki) Köv. Boér F e r e n c z mikor a Rákóczi forradalma kitörj a somlyói várban magyar katonák századosa; A kuruez jö, Boér a várat ott hagyja* bejö Erdélybe. Itt Rabutin törvényszék elébe állítja. Később Szebenböl többekkel kikéredzik,, hogy menjen Oláhországba a forra dalom idejére; de a helyett, Rákóczitáborába ment. cj Végül krasznai főispán. Neje Torma Éva, kitől született F e r e n c z fia, k i báró Huszár névre változtatá nevétV (E. Huszár család.) ^ 5 Egyébiránt mintegy 20 féle Boér van ezeken kivül hazánkban. !
á) Ii.-Mfkola Kist. Gcncal. 58. J. b) Cserei Históriája 322. 347. •c) Cserei Histor. Pest. 261. 1.
BOBNEMISZA.
35. §. B O R N E M I S Z A
CSALÁD.
[Kászoni, báró.] A Bornemisza név a nemzeti fejdelmek első éveiben kezd sze repelni Erdélyben. Mint régi magyarországi család lép fel itt. Azon időben több Bornemisza családot látunk Erdélyben, kü lönböző előnevekkel: mint k o l o z s v á r i , k á p o l n a i Bornemiszát. A legnagyobb szerepet p e t r e l i n i Bornemisza Pál két leánya: A n n a fejd. 1. Apafi Mihályné, és K a t a a lefejezett Bánfi Dénesné vitte; mint a kik közül a fejdelemné mintegy maga láttaték uralkodni, a) Ezen családok mind kihalván, .á Bornemisza nevet egy család vette fel, mely ugy látszik fenri fogja tartani. Czímerének paizsa az ide mellékélt fametszvényböl láthatólag több részre van osztva. Felül egyfelől a székelyek kék színében a székelyftk c s i l laga látszik; más felén veres mezőben Csík vallásossága jelvénye a kereszt, közből a két fejű sas van, királyi koronáson. A csil lag alatt egy Önvérét ontó pellikán, alább tóban úszik egy hattyú. 0) A fejdelmikor vége felé 1687-ben, Csík Nagykászon nevű falujából mint tehetség dús nevendék jő Kolozsvárra Kászoni Já nos. Onnan b. Száva Mihályhoz megy irnokságra. Később a kolozsi sóaknákhoz jut. Majd 1708-ban a Rákóczihoz hajlott Hen.ter,Benedek helyébe csiki fökirálybirónak küldik. ;v;YI.. Károly ,cs* és fejd, felléptével, mint a hítletevök egyike megy fél Erdély részéről, hol képességét megismerteti. Haza jővén, a katholikusok udv. cancellárnak teszik. 1721- ben Mikes Mihály halálával fökorm. széki tanácsossá tétetik. 1722- ben a pragmatica sanctio átvitelének egyik legbuzgóbb párto lója: belső titkos tanácsosi czímet kap; s a görgényi uradalmat 22,000 ftban birtokára irják. c) Ily hatalmas elölépések között jó házas ságokat tesz, előbb Bodoni Klárát, másodszor b. Haller Borbarát veszi el. 1735-ben országos elnök. S feles szerzeményei mellett, fiaira az addig használt Kászoni név helyett: báró Bornemisza nevet kagya, d) s a következő családfát: a) L . Mikola Hist. Gcncal.óg. 29. 1. b) E czímcr diplomái leírásai", nem ismerem. Me tsz vényünkben hibát keli fel fedez minit, mi a ké ti ejű sas alatt uszó hattyú mezejében látszik el követve. c) Görgcny inseriptioja mintegy h^rom tizede hogy kitelt j azért az uradal mat csak is ez évben vette át a kamara. d) L . Apor Péter hagyományai és Mikola 29. 1.
BORNEMISZA.
BORS*
János. (Bodoni Klára ós b. Haller Borbára.) Pál. (Mikes Anna.)
Ignácz. (kincstára, t 1769.)
János (katona). f
Borbára. József. Macskásiné. Anna. Klára. János. Kriszt. Anna Mária. (g.Gyulai (BarcsaiRóza.) (g. Gyulai (f 1796) (1777) (+1816) (b.Józsikáné.) Samu.) í Samu.) (g. Haller f (táb. g. Nemes Gy.) ' Gábor.) -J ,
*
v
Pál. József, f. (gr. Mikes Klára) í >
- . A . — ^
/
,
— - A . — —
Leopold (+ 1836). Jozefa, (b.Bornemissza Róza.) (gr. Nemes Ádám.) .A
Albert. Klára. József. J á n o s . L e o p o l d . I g n á c z . R ó z a . N . N . és (b. Huszár és (b. Józsika ínötlén.) (Katona (g. Mikes (g. Haller N . N . Károly.) Sándor. Ant.) Klára.) Károly.) Gábor.) * Kálmán. J / (eles.1848.) ) * Leányai vannak. Gyula. Tivadar. A család Nagykászonban á székely telket, melyben szerencsés eredetét'vette, máig mint ereklyét kezén tartja. Többire nagy hivatalokat viseltek, mintmindjárt az első I g n á c z (+ 1769.) tordamegyei föispánságot, s végül kincstárnokságot. Ennek iia J á n o s hunyadmegyei főispán, Később mint nyugalmazott, az i r o dalomnak szentelte idejét: igy látjuk, hogy 1777-ben Kolozsvárit könyveket ada ki. áj A most élők közül egyedül J á n o s viselt hivatalt, k i is 1842ben fökorm. tanácsos lett.
36. .§ BORS C S A L Á D . [Csik-szentkirályi.]
n
E család székhelye Csik, s igy székely családáink egyike. A z o n ban idő folytán Borssal nemcsak Erdély több résízeit, sőt Magyaror szágot is elöntötték, mint ezt táblázatunk hatodik nemzedékénél is láthatni', . :•; 1570. maj. 21-ón János Zsteémondtól táblázatunk második nem zedéke új adománylevelet vett; * Csíkban többen visellek megyei hivatalt. A Dobokába szakadt ág 1755-ben alispánságig vitte, bj G á s p á r , az utolsó előtti nemze dék elsője, 1792-ben a csíki székelyeknél ezredes volt. Azon B o r s , J ^ n o s , kitől 1595—1619-ig pár levélnyi krónikát ;
bírunk, az is c s ^ s i e n t k i r á l y i Bors volt; de más ág lehet. Tábláza ti) Cz/inc:;^8tVéli időtöltés. Ismét: Szabados Ldlek élete, czímu szomoruiáttíkot. b) Hodor Döbokamcgy, Ism. 56, 1.
BOKS. BRM)h
BBUCHENTHAL.
55
tunk második nemzedékével élhete ugyan azon időben, mert iratában magát nagyobb B. Jánosnak nevezi, a) Meg kívánjuk jegyezni, hogy itt is, mint minden terjedelmes családnál, csak az örökösöket hagyó egyéneket jegyezhettük fel, kik is igy következnek. Mihály. György (1570). Lukács. ^
,
•
Tamás (1641). t János.
— — < W - —
András. !
Ferencz. Lukács. t i András. Tamás.
—
.
Imre (1659). t Gábor (1693. oszt.)
György. Pál. Gergely. Kelemen. János. V (Magyh. Óváron (Szegedi (Dobokábajő.)(Márton Kat.) \ folyt.) Erzs.) t f > —~^— •• ^ /, ... v t , ^ —^ György. Lázár. Fülöp. Gábor. István. Simon. István. (Bálás L) (VajnaBorb.)(Kövér Már.) y (BaM Éva) (GáUud.)(Kov.Kl.) A
Gáspár. József. István. Ádám. Antal. János. Kelemen. Mihály. (1792.) (Mlkó Ágh.) t (Hozó Kata.) (Andrási (Csiszár (Szabó (Lázár i i < ) Borb.) Borb.) Kata;) Anna.) ^ V * .—^w-^ —^—, i f "Auna. György. Júlia. Ferencz. Gábor. Antal. Gerg. István. Albert. Túriné.) (Nagy Sim.) és József.
37. §. B R Á D I C S A L Á D . ^r.:h
[Brádi.]
•:
Egyike Záránd-megyé;&s faláda-inak. Már Báthori Zsigmond fejd. azon Brádi János \it6átAt^''%^BtylW esett el, Verespatakon stompokat foglal el 2000 forint pénz hátráíékbán. E szerencsétlen családot két irtás érte: egyik vala a horavilági 1784-ben. A más vesztést, mondhatni végcsapást, most kapta 1848ban, mint a mikor 13 Brádi egyszerre sújtatott le Zaránd Váka nevű falujánál. Jelenleg már csak egy él e családból, a Hunyadmegyében élő Brádi Lajos, kinek azonban fiai vannak.
38. §. B R Ü C H E N T H A L C S A L Á D . [Báró.] A légkiemelkedettebb szász család; mig egy része a magyar családok minden kellékét felöltötte. Ösfészkök ÚjegyháZj'hol a királybiróság mintegy örökös föisa) Erdély Tárténettára I. 172.
1.
5)6
nRUCHRNTHAL*
BRÚZ.
pánsága látszik lenni o családnak. Egy ily királybírónak vala fia Bruchentlial Sámuel, erdélyi főkormányzó, k i e család szerencséjét aiapítá. Br. Sámuel Buccow tábornok kormányzása alatt az akkor Szebenben székelt fökormányszéknél titoknok; 1762-ben ez állomásáról udvari korlátnoknak vitetik Bécsbe. Ott tekintélyt, vagyont és befo lyást szerez. 1774-ben fökormányzónak küldetik le, s e hivatalát egész 1787-ig viselte; mint a mikor 4000 forint nyugdíjjal s a szt. István nagy keresztével nyugalmaztatott. Családának jószágai mellett báróságot, az országnak s közmivelödésnek azon páratlan könyv- s főleg képtárt hagyá: mi nemcsak Szebennek, de hazánknak egyik legszebb dísze. Testvére M i h á l y 1767-ben fogarasi fökapitánynyá tétetett. S a mostan élö családnak folytatója lett, a következő alakban: N. N . királybíró. , — ^ , Sámuel +. (főkormányzó.) Mihály (fogarasi kap.) (Klochner Zsófia.) . } ^Mihály (i 1813). Samu +.' Károly. (+ 1809. t.) Márton^ (Szászok Isp. 1.1790) (ujegyházi (Sachsenfeld 1.) (őrnagy. + 1820. t.) (gr. Teleki Kriszt.) lakos.) / Mihály. Zsófi. Károly. József. Zsófia f. (b. Wessel. An.) (fogarasi fökap.) (fötart. biztos.) (táborn. Geringerné) l (nőtlen.) (Kiszling Josefa.) ^ • +• Gyula. Á k o s . Sámuelt. József. Zsófi. Antónia, Berta. Ilka. A r p a d i n . (tart.törv.elnök,) (BarcsaiZs.) (Barcsai (gr. Béldi Irma. (gr. Hadik Teréz.) Zsigm.) László.) György.) s~ •• — —:—s Hermán. Hermine. Jozefin. Zsófi. „ Igy jött le e család napjainkra. Egyedüli. csalida Erdélynek, melyben a majpratus tényleg fenáll. Alapját a főkormányzó véghagyo mányán vette; főleg azon, bogy a szebeni kaptár és alaptökéje a na gyobb fiú kezébe van letéve. E majorátust a hazai törvények nem i s merték el; de tényleg elnézek., . . :
1
j
I(}
?
r
39. §. B R Ú Z C S A L Á D . [Lúgosi.] Ecsalád nevével: legelőször 1514-ben találkozunk Temesvárnál Báthori István t á ^ midőn az egyesült magyar sergek Zápolya János alatt Dózsavnéphada ellen csatáznak. B r ú z M á t y á s itt kitüntet vén magát, Ulászló királytól, 1514-ben dec. 6-án költ donatiot kap, melyben néki Lúgoson telek, udvarház ajándékoztatik. B r ú z M á t y á s mint nemesek hadnagya hull el Mohácsnál. Fek-
57
BRÚZ.
vö javai, midiin 1552-ben Lippa, Temesvár és más várak törökkézre kerültek, elfoglaltattak Szolimán embereitö]. Ezen elkeseredve, több hasonló sorsú lúgosi, karánsebesi és temesvári családokkal vándorbo tot vettek kezökbe s Erdélybe tártának. Itt Szászvárosra letelepültek, s 1561-ben B r ú z M á t y á s Szász város s széke királybírójaként tűnik fel. a) Donatiojának elvesztése után II. Rákóczi fejdelemtől Brúz Gergely czímeres levelet vett. A család czímere 1514 körül: kivont kardot tartó koronás grif volt „FUIMUS" kórirattal. I. Rákóczi után kivont kardot tartó kar, a kard végébe törökfö szúrva. De ezzel vegyesen használlak egy más ódonszerüt is, melyen két beszélgető tanár áll, s a jobbfelölinek csí pőre szegzett balkarán holló van. E családból két királybirája volt Szászvárosnak: a fennebb em lített M á t y á s Szászváros első tudható királybirája, míg az utolsó ren des királybíró is B r ú z volt, Ferencz, mit a forradalommal végzett. Ezeken kivül adott még e család Szászvárosnak négy székbirót, két főorvost, egy ügyvédet, s több hivatalnokát. A család fája, egy századdal későbbről, következőleg jött le: G e r g e l y (1646) fia János, ennek P é t e r , ennek: János (+ 1766). * r dr. Br. László (iró, + 1786). Mátyás ( f 1793). (Száraz Mária.) (Lázár Mária). r
,
,
*
—
^
Gergely (+1827). Ferencz(+1834). Samu(+1827). (Jancsó Mária.) (Rézbányai Ágnes.) (Baka Zsuzs.) ( t 1849.) ) ( f 1:25.) Sándor* / i Zsigmond. Ferencz. László. Mátyás, (szül. 1819.) (szül. 1822.) .(szüh 17940 ( f 1842.) (szül. 1799.) (Veliska Lina.) (Heissig Ter.) (Widlacsi Viktória.) Ferencz. L a j o s (iró, szül. 1817). (szül. 1835.) (Fekete Lina.) Lajos (szül. 1845.) A családfában látható dr.Brúz László, ki 1785-ben országos fő orvossá neveztetett vala: egy orvosi könyvet irt a perjefüről. A jelenleg élő B r ú z L a j o s, szép tollú irónk is e csahíd vAgsarjai köztt ott látszik. Kétségkívül Erdély buvárlatának egyik lcgernyedetlenebb embere. a) Szászvárősi tan. jegyzők.
40. g. C S Á K I C S A L Á D . [Keresztszegi, gróf.]" Alig van család Erdélyben, mely a lovagkor jellegeit: a harcziasság ós úrias bőkezűséget ennyire lehozta volna, mint ez. E tös gyökeres magyar családot Magyarország adá, aj mint olyat, mely Szabolcs vezér vérét hordja ereiben, bj Czimere: egy turbános török fő, kék mezőben. E török fő á czímerekröl fenmaradt egyik rege szerint, török vezér feje; mit tőle egy Csáki vett vala el. i Legelőbb mint székelyek grófját s e r d é lyi vajdákat látjuk a Csákiakat. De, hogy mikor telepedtek itt l e , azt megmondani igen bajos. Az erdélyivé vált ágot Csáki D é n e s , a Zápolyák tanácsosa, látszik Erdélybe fész kelni; mint a ki Egerest, s a nagyalmási uradalmat s vele a nagyalmási várat, az er délyi Csáktornyát kapá. . . Fiát, M i h á l y t a kánonokat, Izabella alatt orsz. tanácsossá v á l lasztják; később kincstárnok és cancellár lesz. cj Céáltrlstván ( f 1605.) vőlt az, k i családa nevét teljes fényére emelte. Mint Báthori Zsigmond fővezére , Erdély Csák Mátéjává lett. A mellék ágban kihalt Mihály javait is örökölvén, hazánk leggazda gabbjai egyike. Igy találta öt azon ^zerenpse, hogy .Mihály vajdát, mint bitorlót megverte, s tőle á mö^^Mfá: Igy látjuk 1600ból azon'szép tófvényczikkét iráriyáBán- ^uszéri^l;, öt mint a bitorló legyőzőjét, mind a fejdelem, i n i ^ í á^ •egyesek részéről kapott java dalmakban megerősíti á hazá',fihitó Később Basta ellen látjuk csata téren, ej E második szerzőnek I s t v á n fia (szül. 1603.) tábornok ós k ö l ö zsi főispán nem birta atyja nagyságát. Szépségét, eszét, ügyességét 1
a) h) c) d) c)
L . Horváth István Értekezése gyökeres nemzetségekről. .50. 5J. 1. Turoozi Chvonic. Pars II. cap. 4. L . életet, s más Csákiakét Budai Fer. Polg. Lexic. I. 494. 1. 1600. oct. 25-i 4. art." Wolf de Bethlen Tom. V. V I .
csÁKi.
59
Brandenburgi Kata fejd. köriili udvarlásában fecsérelte el. Fejdelemségre vágyott, s az megbuktatta kegyelöjét, s vele együtt maga is e l bukott. Mint kegyencz a fejdelemnö gyengeségével együtt pénztárát is igénybe vette. Brandenburgi Kata tronvesztésével kikisérte Erdély ből Magyarhonba; ott a Szepességbe telepedett, mint a hol feles j ó szágokat szerze. a) Mig a család ismét visszaszállana Erdélybe, fussuk át a családfát: László (vajda 1372). t István (vajda 1376). István.
Ferencz.
Péter. i * Miklós. t Ferencz.
György (Székelyek ispána 1122).
Mihály (1491). Benedek.
. Demeter (1526). (Som. Báthori Zsófi) ,
— ^
—
"V
Dénes (Egerest kapja). László. (Németi Ilona. (Balassa Zsófi.) i
I
Mihály. (kánonok, cancellár + 1572.) > •
Anna. (Prépostvári Bálint.)
István (+ 1605). (Wesselényi Anna + 1644.)
István (szül. 1603). László. (Fó^ácrÉvái)'^^ ••(Peíéft^M^ia.) (MindszbiitíKtfta + 16021)^ ^
Ferencz. István (szül. 1635 +1699). Anna, László (tábornok), (tábornok.) (országbíró Magyarországon.) (apácza) (not. 1679.) (szül. 1630. +1760.) (Lonai Margit.) (Káinoki Kata.) (Melith Klára.) j (Barkoczi 1.)
/
' ./;.y
György. Zsigmond. Imre. Mihály. István (+1720). Gábor. Miklós+. (Ezenágvan(szül,1665.)(püspök) (Haller Borb.) (Gyulafi Zsófi) ' Magyaror- (Perényi Anna.) (Mikola Ágnes.) \ szagon.) i i l'r. . Antal. Zsigmond. Zsuzsanna, (gr. Erdödi Kata.) (Haller Borb.) (gr. Lázár Per.) János (kolozsm. főispán.) •
Borbára* ^ Kata (iró, + 1794). (gr. Haller Ján>) (b. Bornemisza Ján.) (gr. Betlen Miklós.) ;
v
a) Lássd bővebben Kemény János önéletirata. Rumynúl.
:
CSÁKI.
ÖO
János (kolozsm. főispán). József, (szül. 1782.+ 1848.) Róza. (gr. Rédei Teréz.) (b. Józsika János.) György. Euláha. (Naláozi 1. Elváltak.) (Komáromi György.) (gr. Toroczkai Eszter.) Nem szakadl egészen ki e család Erdélyből, jószágai ide tárták. István fia I s t v á n Magyarországon lesz országbíró; de László-Erdély-• lyel tárta. A vadászatot szerelvén, egykor a bonczidai erdőbe megy vadászni: a hatalmas Bánfi Dénes kimegy, erdejéből erőszakkal ud varába viszi, s megebédelteti: é .gyalázat volt alapja annak, hogy Csáki László egyike lett Bánfi Dénes megbuktatóiriak. Később belátva tévedését, Béldivel tart, miért 1679-ben nótázzák. Béldivel kifut a portára. Majd kegyelmet nyer és visszajö, s változékony természeté nél fogva egészen ellenpártra, Austriához hajlik, s egyike lesz Er dély odacsatoltatása hőseinek, aj s a nota alól is felszabadítaték. bj Fia I s t v á n (+ 1720.) a Rákóczi forradalomban némi szerepet visz; később a kormány kolozsi főispánná teszi, de csak hamar'ki tú rák belőle, cj Ez időtől nem sok részt vettek á közdolgokban. K a t a (+ "1794ben) mint iró jelenik meg, imakönyvet irt; J á n o s mint kolosmégyei főispán. Fia J ó z s e f ( f 1848.) a feudal kor utolsó gavalléra, jó em ber és bőkezű, mondhatni mindene a példabeszédben „Csáki szálmá j a " volt. Gazdasági gépekre roppant költségeket tett. Hogy táblázatnnk s előadásunk rendje, csakis az erdélyi ágot vette tárgyalás alá: — azt még egyszer ismételjük. Mikor vette fel a család a grófságot, nem mondhatjuk meg: al kalmasint Magyarországról hozta. Annyit látunk, hogy ahoz minden időben igen ragaszkodott. Mert, Apor Péterként, Bocskai fölléptével minden család elvété a czímeket, egyedül a Csákiak tárták akkor is meg. A fennebbieken kívül, még kétféle Csákit látunk Erdélyben, azonban minden magasabb czím nélkül. Egyike á d á n f a l v i , Csík ban, e Csákiak közül láttunk a legközelebbi forradalom soraiban. A más nemes C s á k i Hunyaclbantartá lakását, s d é v a i előnevel hord. Csáki András, k i alkalmasint' az úgynevezett dévai volt, Rákó czival folyvást működött: báromszéki hadjáratát Cserei is említi. Vé gül Rákóczival Kibujdosott, Rodqstóban hala el 1757-ben, 81 éves korában, aj J,í
ö) b) c) d)
U Cserei Hist. 64. 73. 79. 106. 108. 109. 139. 222. 55Ő, stb. 1. Fejérvári l696—i oct. országgy. CserciHist.; 353.465. 474. 1. Mikes Kelemen levelei 1794. 487. 1. és Cserei 366. 370. stb, 1.
61
CSEREI.
41. §. C S E R E I
CSALÁD.
[Nagy-ajtai.] E székely család magát Cserei B a l á z s t ó l szármoztatja, k i Zsig mondot a nikápolyi ütközetben, 1396-ban megmentette volna. A családi hagyományok szerint, ez ütközetben Cs. Balázs egy törökét vága le, k i csapást intéze a királyra; elveszvén a csata, a k i rályt a Duiíán át megmentette; s búza fejekkel táplálta: minek követ keztében'a király a mint Budára ért, Csereinek Balázsfalvát adá, s czí meres levelet, melyben egy álló férfiú jobb kezében kardot tart, he gyén török fővel, balkezében pedig három búza fejet, a) Mit azonban Katona és mások mesének tartanak £) Legrégibb időkben e család fészke Bárót. Cserei Miklós 1601ben elveszi Henter Margitot, s Nagy-Ajtára költözik említett nője j ó szágába: igy vevék fel a nagy-ajtai elönevet. A család ekkor kezd jelentékenynyé lenni; s még ekkor se minden ága; mert a G y ö r g y é csak is 1601. apr. 2 - á n vesz armalist, az előtt, mint a család nagy része, még primipilus és pixidarius. Sőt a lustrákban több üyek köztt, 1635-ben egyedül Márton lustrál a ne mesek köztt, mint baróti lakos. S végül az általunk tárgyalan dó ág se igen r é g vehette czímeres levelét, mert a Henter Margitot elvevő János is 1635-ben új nemesnek jegyeztetett.
CSEH El.
C2
Miklós. (Költő Margit.) János. (+ 1717). György. Farkas. (Csíki Cserei Jud.) aj (Baroti Kata.) (Apafi pénztárnoka.) i (Ez. ág hátrább jö.) (Bideskuti Mária.) Mihály (a történész, +1756). János. Farkas f. János, László \\ (Kán Ilona.) (László Erzs.) (Nagy Mária.) (Rákóczi ezred.) v
"
,
— - ^ — :
^
N
György (f 1774). Elek (f 1769). Farkas (f 1782). László + Miklós +. (tábl. ülnök) (tábl. ülnök) (udv. cons.) (Tornya Bor.)' (Nagy Borb.) (Boér Kriszt.) (Boros Klára. 'f Teréz. Farkas. József Mihály. Farkas+. Pál. Ilona. Krisztina. (gr.Mikó(itélömest.) és (kincst.tan.) (őrnagy.) (Bigye (+1831.)' (Borsai Islv.) (Römer Imre (Macskási (gr. Haller Jul.j (b.Wessel. Péter.) Jós) papok.) Teréz) Kriszt) t Miklós.) | János. j (t 1816) \ \ (fisc. direct.) \ " \ Elek. W1817gub.con.) i f l (Berzencz. Kár.) | £ Farkas. Lajos. I s t v á n . József+. Mihály. F a r k a s t , (gub.cons.) (százados.). (Pál Róza) (Cserei Anna.) (Kláry Júlia) (nőtlen.) i (+ 1833.) (Zsombori Kata.) ) Ágnes. Mihály (t 1848). . Balázs. Károlyi Ezen családnév mostani népszerűségét.Cs. M i h á l y n a k , a törté* nesznek köszönheti, ki saját korát, a XVII. század végét s a XVIII. elejét, annyj élethűséggel, s oly szép magyarsággal irta, milyet egész történet irodalmunk alig mutathat, bj TJgyqnazqn idötájt Cs, L ő r i n c i Erdély Magyarországtóli elszaka4ásáról hagya más kéziratát, ipi a Teleki-könyvtárban látható. És azon időtől le a mai napig a h e r e i e k a hazai irodalom legnagyobb barátaikéit ijiiitatkoztak. E mellett folytonos,részt vettek a közügyekben; a táblán és főkormányszéknél a legnagyobb hivatalokat viselték. A történész nagyatyja, Miklós, Rákóczi fő étekfogója; később 1659-ben, Barcsai Ákos Ágostonfalva felét adja neki 10ÖÖ tallérba; I. Apafi 1661-ben abban a fiú ágot örökössé tette. a) Ezen Cserei Judit leánya vala Cserei Mihálynak Csíkból. E Csereieket r é gebb Tuson-oknak hivák. Betűien Gábor alatt vesznek czímeres levelet Cseréi/máskép Tuson névre, kászoni előnévvel. Nem egy a k é t család. 5) Kijötlr Pesten a Nemzeti könyvtárban 1852. Az előtt számtalan kéziratí példányban forgott a hazában.
CSEREI.
A történész atyja, J á n o s , fiatal korában 1668-ig fejdelmi f ö asztalnok, később 1679-ig fogarasvári kapitányi Végül vádoltatván, hogy Béldi Pállal egyetértésben lett volna: elfogák, elzárák, s fog ságban marada 1785-ig. a) A történész, M i h á l y , saját életiratát említett történetében eléggé ismeretessé tette. Született 1667-ben, mintbogy 1739-ben magát 72 évesnek irja. Mint a szék assessora igen nagy mezőt nyert a 'minden útoni szerzésre; a mellett nőjével is kapott. Mindazáltal nem tudott családot alapitni, mert unokájában kihalt. A második ágozat alapítója, F a r k a s , előbb II. Rákóczi lengyel hadjáratában tatárrabságra jut; később haza jő, G y ö r g y a harmadik testvér nem vala ily szerencsés, TököliVel tartván, vele együtt k i ment a hazából, s oda vésze. #) Az utolsó testvér, F a r k a s ága sem vala szerencsésebb, mint a történészé: egyik sem jöve le korunkra. Ezen kihalt ágozatokban, J á n o s , a Farkas fia játszá a legnagyobb szerepet. A Rákóczi forrada lomban csapatvezér. Majd Rákóczit Lengyelországba követi, miért j ó szágait elkobzák. Végül kegyelmet nyer és haza jő, s jószágait, mit Mihály nyert vala el bizonyos öszvegben, visszaváltá. c) A mai napra jött Csereiek egy része a történész testvérétől, J á n o s t ó i szármozik. Ezen János két fia: E l e k és F a r k a s , mindkettő hivatalnok s egyszersmind iró. E l e k (szül. 1714* + 17690 végül királyi táblai ü l nök: procuratori praxist adott ki 1746-ban. d) Testvére F a r k a s (szül. 1719. +1782.) egyike vala kora legmiveltebb embereinek, mintilyen udvari referendariusságra s tanácsosságra vitetett Bécsbe; ott élte le napjait a kormány oly kegyében, hogy 1777-ben a krasznai s tasnádi uradalommal ajándékoztatott meg. e) Feles kézirata maradt, melyek közé tartozölt,^késöbb kijött „Székely Asszonyok törvénye, mely kéziratok czímét Beflkö úgrth^^ csak is egy müvét adá k i , egy versezetet Mária Thrésia ünneplésére, g) Éietiratát az Erdélyi Múzeum méltán vevé fel. Ezen Farkas fia volt a humánus Cserei F a r k a s , cs. k. kamarás és őrnagy, k i az 1817-i éhségkor a népnek ezrekre vásárolt gabonát, mit köztök kiosztata, a mellett három évi tizedet s 2200 napszámot elengedett; s jószágaiban a három napos robotot, addig is raig úrbér lenne, két napra szállíttatá. A) Irodalmunk iránti szeretetét az által tetézte, hogy Döbrentei Gábornak, k i azon időben Erdély irodalmát vezette, egy ezüst emlékpénzt vereté. 44
a) 6) c) d) c) /) g) h)
Cserei Históriája 6. 35. 91. 102. 116. 119. 155. 22S. 1. Cserei Histor. 208. 1. Cserei Histor. 426. 473.1. Még 1750-hen az unitáriusok vidéki főgondnoka. Benkö Gen. Trans. II. 440. 1 Lásd ezt s életét Erdélyi Múzeum IV. 163—169. 1. Benkö Gen. Trans. II. 445—6. 1. Horányi Memória Ilung. I. 446. 1. Tud. gyűjtemény 1819, 1. 115.
CSEKEI.
.64
Testvére volt hazánk Corneliája, Cserei I l o n a , id. b. Wesselé nyi Miklós nője, s Gracchusunk anyja. E nő, kit Wesselényi a zárdá ból vesz ki, s kit e féktelen nagy ember uralt; s ki ifj. Wesselényi Miklós egész szeretetét s tiszteletét bírta, mint kora legeszesb asszo nyai egyike: hazánk közéletére annyira befolyt, mennyire egy nő se az ö korában. Meghalt 1831-ben, élte 77. évében. A fenemlített E l e k táblai ülnök fia: M i h á l y 1771-ben itélömester lesz; a más fia J á n o s 1778-ban gub. fogalmazó, 84-ben kir. ügyek igazgatója, 1790-ben itélömester; a harmadik testvér F a r k a s Bécsben a fhresianumban nevekszik, 1785-ben gub. fogalmazó, 1787ben titoknok, 1800-ban itélömester. a) A negyedik E l e k 1808-ban gub. titoknok, 1817-ben pedig tanácsos. Az elágozásnál elmaradt G y ö r g y ága igy következik: György (1651). (Baróti Kata.) Zsigmond (f 1683. Bécs alatt). (Mihálcz Borbára.) i Samu. (Ferenczí Borb.) , ^ • 1 Zsigmond. György. József. Mihály. (Barabás Mari.) (főhadnagy.) (Miklósvárszéki (Itélömester.) y | királybíró.) (Berzenczei Ágn.) ( t (Turoczi Anna) ' ) András. Samu. ^ Miklós (f 1844). (gr. Betlen Anna.) (Bardoczí királybíró.) : (gub. consil.) l (Árkosí Júlia.) (gr.LázárRóz.f 1801) i I (gr. Mikes 1.) 'Zsigmond. I g n á c z . Lajos. E l e k . Mihály.. , Eliz. (Imécs Anna.) (honvéd.) (őrnagy) (Mácskási(TurmánLuiz.) (Szent1 i (nőtlen.),Jozefa.) .(Györgyfal- iványiné.) J l "'V ( ván lakott.) s
—
Í
-
:
Farkas és J á nos. fiai vannak. Gábor. Mihályt. (Zaturéczki 1.) A családi hivatalokat^ az itélömesterségfet és főkormányszék h i vatalait ez ág is igéhybe vette;* de n é m ö l y mértékben mint a másik. ' Ezek hívebbek maradtak a székely föld lakozásához. M i h á l y , a Samu fia, itt is itélömester. Az 1844-ben meghalt, magát túlélt Cserei Mik lós 1815-ben lett táblai ülnök, 1819-ben gub. tanácsos, s már 1826ban nyugalmazák. Ott ült a nagy termetű férfi ősz fejével országgyű léseinken ellenzókies, de mégis elmaradt gondolkodásával, mint i r o dalom barátja, mindenkitől tiszteltetve. Egyébiránt a kormánypárt sorait nem igen hagyták el. a) Tud. gyűjtemény. 1819.
VII. 122. I.
CSKRÉNYí. CSJSZÁli.
42.
§. C S E R É N Y I
CSALÁD.
[Alsó-Balázsfalvi.] E Balázsfalva a Sajó mentin esik, itt van mai napig e család székhelye. Czímere királyi koronán ülö medve. Régi magyaros család: Cserényi Pál 1422-ben már említetik. Az előttem fekvő leszármozások hiányosok levén, egyiket se közölhetem; többire az 155£-han élő G á s p á r t ó l s nejétől Gerendi Gertrudtól hozzák le. Ugyan ez időben 1592-ben M i h á l y magyar könyvet ir és nyo mat: Persia történetét tárgyozót. <0 A Székely Mózses féle szabadság harczban többen vettek részt, mint Cs. M á r t o n és B a l á z s , L á s z l ó és I s t v á n . László a Brassónáli csatában, 1603-ban elesik; István pedig Bethlen Gáborokkal kifut egyidöre a hazából. 6) 43.
§. C S I S Z Á R
CSALÁD.
[Borbereki, + 1816.] Egy család, melyben a fiu és Icányág örök viszályban, néha nyilvános csatában élt egymással a jószág felett: mig a nyomást gya korló fuíágot a fátum k i nem törlé az élők sorából Csiszárok, valóságos jószág csiszárok valának. V Eredetét Báthori Zsigmond fejd. korára lehet felvinni, Csi s z á r G y ö r g y h e z , ki egy vala korának legnépszerűbb emberei k ö z ü l ; azonban a család jóval régibbnek látszik, d) Ezen György líj szerzemények s adományoztatások utján családát egészen kiemelte. 1595-ben Magyar-Igenben és Mihelesden, 1598-ban Zaránd több falvaiban adományoz neki Báthori Zsigmond, mint kegyeltének. De nem soká élvezheté; mert a mint Básta az or szágon 1602-ben hatalmat vett, kifutott a t ö r ö k h e z . . . majd Székely Mózessel visszatér, c s a t á z i k . . . s mikor Székely elbukik, Csiszár a Básta kegyelem ígéretére Erdélyben marad, s Kolozsvárra j ő . . . hol azon vádért, mintha a Genga testvérek Alvinczen történt meggyilkol tatásában részt vett volna, 1604-ben egy domiciani vacsoráitatás után másokkal együtt — felakasztatok, e) Györgynek két fia volt M i k l ó s és István;, kik a családot két á g ra osztják. A kisebb megmarad borberekinek; a nagyobb pedig, M i k et) L . Mikola Hist. Gen. 56. 1. b) Wolf de Bethlen V- 408. 461. 1. c) Czímc: História a persiai monarchiabeli fejdelmekrol hálytól. Kolozsv. 1592. 4. r. d) Wolf Bethlen V . 187. e) W o l f de Bethlen V I . 8—12. 1. Erdély
nev,
családai,
sth. Chierényi M i -
5
fiG
CSISZÁR.
•CSOLNOK.OSI.
l ó s , 1609-bcn Gáldtön szerezvén, magát gáldtőinck irata. De e se so ká irathatá, mert 1611-ben, mint Bethlen Gáborral tartó pártost a kormánypárt megöleté. Bethlen trónra kerültével jószágai felszaba dultak ugyan, de azoknak csak gyermekei vehetek hasznát. Ezen Miklósnak Biksai BorBárától két fia volt: G y ö r g y é s M i k l ó s , kik a század közepén elhaltak, s ugy látszik azon ágot bere kesztek. Az alapító György második fiának Istvánnak, két fia van: M i k l ó s és György s egy leánya Orsolya', Boldogfalvi Miklósné. E Györgynek csak leánya volt: megnyílt tehát a Miklós fiai s a ieányág köztt a per patvar. Miklósnak két fia született: I s t v á n (1662.) s G e r g e l y (1666ban.): ezek ketten tárták fen a fiúágot, mely már a fejdelmek korá ban fegyverre kelt vala a jószágot követelő Ieányág ellen, annyira, hogy közerőnek kellé föllépnie. E perlekedést minden nemzedék megújítá. Mig 1764-ben a tábla afiúágnak itéli, s a perlekedésre csak ola jat önt. Azonban jött a nem hivott biró, a fátum, L á s z l ó t , k i a pert folytatá, kisded Józsefével és Máriájával épen a kérdéses jószágban, Mihelesden, a horavilág kegyetlenül elseperte; s M i k l ó s a László testvére, mint tanuló, egyedüL marada fenn a család férfi tagjaiból. Ezen Miklós 1789-ben megelégelte a Ieányág sujtolását, velők egyenlően megosztozik, csupán az alvinczi és borbereki rész marad fiúágra, ugy hogy a fiüág kihaltával az is a leányágra szálljon. Mikor ezon kibékülés után Miklós, midőn 1816-ban felsőbb beleegyezésért folyamodna, meghal... a fiscus jószágait lefoglalá, s a leányágnak újba kellé perlekedését az új foglaló ellen kezdenie. Legvilágosabb példája a fiú ágok csiszárkodásának, mely magát eltemeté; a Ieányág előtt pedig gyűlöltté tevé sirját. a) E Miklósnak csak egy leánya maradt, C s i s z á r A m á l i a , gr. Ne mes Fereíiczné, kit néhány év előtt a szépirodalom terén láttunk vala. 44. .§. C S 0 L N 0 K 0 S I
CSALÁD.
[CsolnokosiJ Legregényesebb kiváltságú családa Erdélynek: fejd elme vala falújának. Eredetét a következő táblázat mutatja: Morsinai Erzsébet (1409). Előbb Aztán (Vojk Buthiné.) (Csolnokosi Járizlóné.) Hunyadi János. (A kormányzó.)
Dán. Vojk. Péter. János (1446). <0
d) Kútfő: Miké S. gyűjteménye Avticulí Diaetales s!.b. C. helü 180—2. I. 6) Archív. Cam. AnI. 1-Jung. in Elencho Archív, íisc. Cihin V . miscell fasC. 8. Donát. Sigm. Reg. 1409. c) Benkö Gen. Trans. I.' 567. 1.
CSOLNOKOSI.
67
CZmJÉK.
Ebből láthatólag Hunyadi János anyja másodszor is férjhez ment, Járizlóhoz, mely házasságból Hunyadinak négy mostoha testvére s z ü letett, kik a Hunyadmegyében fekvő Csolnokos nevü falúban laktak, s kiknek 1448-ban különös kiváltságokat adományoza. A falúval együtt a falú kenézségét is a családra ruházá, vagy is egy kiváltságot, mely szerint e falú országos adót nem fizetett; a fa lú népe perét a földesúr látla el, s az nem a megyére, hanem a k i r . táblára fölebbezteték; végül a felsőbb rendeletek csak akkor találtak hatályt, ha arra a legidösb Csolnokosi is ráüté pecsétjét, áj Ezen anomal kiváltságosság Hunyadi kora után nemcsak meg erősítetek; de a család annakmég a mult században is birtokában Iáiszik lenni, legalább Benkö mint létezőről emlékezik. Mikor ment ö s z sze, megmondani nem tudjuk': annyit lálunk, hogy Hunyadmegye k ö vetei az 1838-ki országyülésen a család nevében azt Yisszaállítalni kerék, bj A Csolnokosi család, mint jobb családaink egyike, ma is fenn vagyon. 45. §. C Z I R J É K
CSALÁD.
[Sepsi-zoltáni.] Régen nagy birtokú székely család. De Czirjék S i m o n (1580.) kir. ügyigazgató, Zoltán tanörok-kapujánál egy Mikót megölvén, n o tázlalott, s ekkor a család igén sokat vesztett. Közülök Cz. D é n e s 1420 körül sepsi szék fökapitána. Cz. V i t á l y o s Mátyás király alatt sepsi királybirája. A n t a l 1480. Három szék kapitána. S i m o n , á Vitályos fia, 1580 körül k i r . ügyigazgató. F e r e n c z , a Simon fia, sepsi alkirálybirája; ennek fia, Ferencz, 1650 körül a kamarai javak igazgatója. Cz. T a m á s ( f 1704.), a F e rencz fia, 1680-ban ezredes, cj Ugy látszik egy más Czirjék család is élt, mely C s í k - S z e n t s i m o n r ó l irattá magát, s mely Csíkban vitt hasonló szerepet. Korunkban Czirjék Dénes kincstári tanácsos volt. Mondák szerint a magyarországi gr. Czíráki család ezek közül szakada k i . Annyi áll, hogy e család neve itt is régen Czirákinak is Íratott.
:
a) Lásd az oklevelet stb. Bcnkő Geri, Traiis. 565—7. Ismét Fejér Qy, Genus incunabula et virtus J. Córvini de Hunyad 111. 1.-Budai Polg. L c x . í . 513. 1. Hunyadiak kora gr. Teleki Józs. I. 46. 1. 6) Országgy. jegyzők. 118. 1. c) Kállai Székelyek eredete 239—41. I.
5*
D.
46. §. D A C Z Ó
CSALÁD*
[Sepsi-szentgyörgyi.] Egyike azon ős székely családoknak, melyek a nemzet férfias jellegét híven megtartották. Királyi jogot F e r e n c z , a fent egyedül álló Tamás unokája, vitt jószágaiba 1599-ben. Lehet, hogy czímeres l e velet is ugyanekkor vettek. Annyit látunk, hogy J á n o s a család egyik legnagyobb embere, Apafi korában, 1670-ben az ide mellékelt pecsét tel élt. E szép birtokú, család lakozási helye Sepsi szentgyörgy, hol a legösmagyarosabb udvart tartják. S igen lehet sajnálni, hogy az utolsó nemzedék e családnév, tovább terjedhetésére még mind kevés reményt nyújt. A Daczó család nem igen viselt hivatalt; de ha a hazának har> czavolt, mindenütt megjelent. A Barczán elesett János mellett ott állt Pál is, megszabadul s Bethlen Gáborral kifut a hazából. Kifutnak (1603-ban) Belgrádra, s ott az emigratio fejét, Bethlen Gábort, meg választják fejdelemnek; mit az ottani pasa megerősít. S i g y egyike lett azon uraknak, kiknek szózata 10 évvel később Bethlen Gábort, hazánk legnagyobb fejdelmét, sereg élén behozá, s trónra ü l t e t é . . . « ) Mindig daczoltak a hon elleneivel. Áz Apafiak viszályteljes korában D. J á n o s , a Simén Zsuzsanna férje, tekintélyes szerepet vive. Apafi fölléptével mint alkalmas egyé niséget a töröknél követségben látjuk.*) 1674-ben csíki fökapitán. Nem tetszvén Apafi ingó politikája', tőle elhajol;, miért a fökapitánságot elveszti; s T ö k ö l i h e z hajolván 1686-ban notázák; cj mi alól azonban 1790-ben fölmentik, dj D. Zsigó előbb székely huszár tiszt, a forradalom melleit esett el 1849. jul. 31-én Segesvárnál. a) Wolf de Bethlen V . 464. I. b) Joau Bethlen Hist. 389. I. c) 1686. 12. ang. 7. art. Cserei Hist. 6. 79. 152, |G8. 206. I. d) 1690* 15. sept. 21. art.
DACZO.
A család-szármozás következő; D a c z ó J á n o s (1475). Máté. / István.
Tamás.
György. Pál. t Tamás. (Toldalagi Radvanczka Kata.)
Péter (1576). Pál. György+. István (1570). Erzsébet. (Tóth Anna.) I (Lázár Borb.) (Erdélyi Zsuzs.) (Székely Istv.) i
(
^—
A
,
Anna. Ferencz. Tamás. Gergely. György. Pál. Ferencz. (Dániel Fer.) (1599.) j (Kün Zs.) ( K ú n S á r a ) (1603.) (1599*) (Lázár Anna) f f ) ( í
'
Í
*
*
László. Gábor. Zsuzsa. Ferenc. György. Margit.Borbár. (Barlabási Kata.) f (Sárdi Zs.) (FoltíKI.) t (Petki (Mikes t i i | Mihály.) Mih.) Ferencz. Péter. János. György(l686)0) Péter. (Mikes l (not. 1686.) \ Ilona.) < (Símén Zsuzs.) ; István. László. Zsuzsa. Pál. Judit. | és (Ugrón And.) (Gyulai (Miklósi Ist.) < János. " Éva.) }
,~
Ferencz.
Gábor.
Sára. (Ördög Fcr.)
^
,
Ferencz f. Anna. Ferencz (1718). Mária. (Patkós Jud.) (Henter Józs.) (Dombai 1.) (gr. Gyulai László.) , ^ *' *s Pál f. József. U) \
József. . • ^ v Kata. Róza. József. Mária, János. Zsuzsa. Anna. (Bides- (Horvátné) (Maurer 1.) (Danielné) (Szentpáli (Barcsainé) (Bernádné) kutiné.) ) Zsuzsa) Ferencz. Borbára. János. Gergely. Zsigóí Pál. Liza+. (nőtlen.) (Macskási Laj.) (nötlen.)ÍPálfi Nina.) (+ 1849 ) (nőtlen.) (Bernádné.) Lehetlen észre nem venni e táblázat nagy hézagait. Daczó P é ter, k i 1506-ban az agyagfalvi gyűlés végzéseit aláirta; D. J á n o s , kit Báthori István fejd. 1575-ben a temesvári pasához Békés ellen se gélyért sikerrel külde; c) J á n o s , ki Székely Mózsessel 1603-ban a Barczán elesik, d) s mások belőle hiányzanak. a) 6) c) d)
Csövei Benkö Budai Wolf
Histor. 168. I. Special Trans. II- §. H. Fer. Polgári Lexic. 1. 529. de Bethlen V . 409. 1:
"? 1.
70
DÁNIEL.
47. §. D Á N I E L
CSALÁD.
[Várgyasi.] Székely fis család. Hajdan népes* most azonban egyedül a fia tal házos Dániel Gáboron áll. Családfájuk következőleg foly: ; Zsigmond. .?
Péter. (Komis Anna) Péter. (Háromszék fökapit.) (Miké Borbára.) 7 —
,
^
Mihály (1621). j
_
Ferencz. (Var gyesi'ág, (udv, fökir. bir. portai követ.) (Béldi Judit,) t István, (udvarh. fökirálybir.) (Kemény Zsófi.) t .
.
.
Ferencz (elesett 1603). a) János- (Olaszlelki á g ) (Ez ágot lássd alább.)
^ -
— •
— ,
Mihály. Péter. Ferencz. Klára. Judit. István (+1774) Kata. (elesik (Sárosillon.) (tábl.üln.) (cons.Bir'ó (b.Bánfi (báró lesz.) (P.Horváth 1700kör.) i (Süki Sára.) Samu.) Lászl.) (gr. Pekri Bold.) (KúnSofi.) j Polixéna.) István/ Zsófia. Ferenczf.György. Lajos, Zsuzsanna, István, Polix.(iró). (gr.Betl. (tl783.)(tábl.üln.)(Horváth László (f 1798) (+1788 )(b Wess L) Éva.) (gubernát Borb.) és (Barcsai (udv.fökir.bir.) i gr.Haller^fán.) * Imref. Lász.) (gr.BánfiÁgn.) Sándor. Lajos (tábornok) Elek. . (Vitéz Klára.) (Daczó Mária.) (P. Horváth Trézsi.) i t Károly. Elek (f 1848). (Gyarmati Ágn.) ' (kir. tábl. elnök.) Imre. (nőtlen),
Zsófi. (gr. Béldi Per.)
a) Wolf de Bethl. V. 464.
Gábor. (b. Rauber Mária.)
István (+ 1772).
Emilia."
71
DÁNIEL.
Czímere zöld halmon álló, s nyakán álnyílazolt hattyú, kék me zőben. Már a XIV. század végén látjuk D á niel Balázst, P é t e r t és Lukácsot, kik ugyanakkor székely birtokukra királyi jogot vesznek; s hihetőleg ök veszik a fennebbi czímert is. Péternek két fia van: L u k á c s és M i k l ó s , kiket szentgyörgyi és bozyni gróf, János vajda egy oklevele, mint Péter fiait, nemeseknek ir. Melyik től jönek le, nem tudhatni, minthogy szakadatlan családfájuk csak is a X V I . században, Z s i g m o n d d a l kezdődik. Miként a táblázatban oda jegyeztük, többire Udvarhely vagy Három szék fökapitánai vagy fökirálybirái valának. A Danielek rendesen szép férfiak; azonban a nők csaknem kivétel nélkül szépek valának. A z elágozás törzse, M i h á l y , egyike a család legnagyobb em bereinek: Bethlen Gábor fejd. tábornoka. Jószágaira új adomány l e velet vesz. Ö építheté a most b. Rauber Nándor ódon épületét, Olasztelken, mely az olasztolki Danielek fészkévé lett. Ezen Mihály két fia: F e r e n c z és J á n o s , két ágra osztá a csa ládot: az első megmaradt Vargyason, a második átköltözött Olaszte lekre; ott családágot alapít, mely néha olaszteleki előnévvel jön elő. A fenn látott vargyasi ág, mely korunkra jött, több nevezetes férfit számlála. —Ilyen vala az első Dan. I s t v á n , udvarhelyi fÖkirálybiró, k i , miként Cserei irja, Teleki M. tyranusságát nem állhatván to vább, Béldivel szövetkezek; a) minek következtében több főurakkal 1679-ben nótát kap s rabságra jut, honnan nagy későre 8000 forint tal tudá magát megszabadítani. l>) Kérőbb mint tábornokot látjuk az 1686-ki hadjáratban. Ennek lehetett fia a deli ifjú Dan. Gábor, k i Csereiként Déva ostrománál azt hivén, hogy nem járja a golyó, a Rákóczi forradalom ban és részen sokat merészelve, elesett, c) A z első Istvánnak I s t v á n fia az (szül. 1684. f 1774.), kinek életiratát annyi helytt látjuk közölve. Eszes, mivelt ember és iró. A Rákóczi forradalmában ttinik fel, mint Pekri Lörincz segéde, kinek aztán leányát is elvévé. A forradalom után a bukott sereggel kibujdosik a h a z á b ó l . . . a kegyelmet vivő követtel ö jött vissza, a sereg hazatérhetését kiegyenlíteni. Mint ilyen kegyelmet, hivatalokat, később 1740. maj. 28-án báróságot szerez. A családias indulatoskodás rajta gyakorolt legnagyobb hatalmat. A z ö leánya volt kora legmiveltebb asszonya* a nyelvész és iró b. Dániel P o l i x é n a , b. Wesselényi Istvánné. ;
a) Capit. Alb. C. 1. fasc. i. « r o . 4. b) Notázák 1679. maj. 27. Í 0 . 11. art. c) Cserei Hist. 567.
12
DÁNIEL.
DIÓSZEGI.
Az Istvánok ága azonban a negyedik Istvánban kihalt, s a vár gyasi báró Danielek vonalát bevégezte. A z o l a s z t e l e k i Danielek ága is báróvá lett vala 1751. febr. 12kén Lörinczben, ki vallását is megváltoztatta. De nem messze terjed hettek, mert az első báró fia csakhamar meghalt, s jószágukat az utol só leánynyal a báró Rauber család örökölte, a) A z olasztelki ág leszármozása következő: János ( f 1665 előtt). (Háromszék fÖkap.) (Gerendi Zsófia.) ,
—
-
^
—
:
~
>
Mihály, Ferencz f. Borbára. Péter. (Háromsz. fökir.bir.) (Udvarh.fökirb.) (Kendofi Gáb.) (Nagy Zsófi.) (Haller Jud.) (b Bánfi Ágn.) <> Zsófi. Judit. Éva. Lörincz. János. (gubern. (Kendefi (TCendefi (g Teleki (Dániel gr.Bánfi Mih.) Gáb.) Borb) Klára) György.) /
Gábor. József. Mária, (Macsesdi (gr. K e Mari.) resztesné.) 'f
Lörincz. Kata. (báró 1. 1751) (Mara László ) (Gudenus Eleonóra.) Samu f. (százados.)
János. Zsófi. Elek. (Csongrádi Fark.)
Jozefa, (b. Rauber Miki.) §. D I Ó S Z E G I
48.
CSALÁD.
[Dézsi, bárój . E család Dézsröl emelkedett ki. Első embere D. P é t e r , ki a nemz.fejdelmek végső éveiben él. Fia, I s t v á n , Küvártt vesz magá nak állomást, s feles vagyonra teve szert. Ennek volt fia azon M i h á l y , ki a. bt Lázár János által ürességbe jött kir. táblai ülnökséget töltötte be, Í1M. pct. 14-én. ^ ^ ..." ' , ... Ez báróságért folyamodott, megnyerte* s báróságát/l 7,46. mart. 7-én tevék közzé a szebeni országgyűlésen. Leszármozásük igy következik: \'Z Diószegi Péter (1959). (Vajda Anna.) , l István (1678-700). (Dobai Klára.) r
*
~
Judit. (Váradi György.)
~
—
:
;:
,
Mihály (1712-44). Éva. (bárótett 1746) (Rettegi Miklós.) (Váradi Krisztina.)
a) Lásd ide: L . Mfltola Histor. Gen. 50. Special. Trans. II, j . 26. Varcyasnál. — General. Trans. II. 471. I.
DIÓSZEGI.
A túl említett:
73
DOBAÍ.
Mihály, (báró.)
István. (Komáromi Kata)
Mihály. (Décsei Klára)
Zsigmond. (KapiÉva.)
Ferencz. (Korda Juli.)
József f. Krisztina. Antal f. Klára. Samu (1791). Mihály, Fercnczf. Teréz. (2 neje.) (b Kemény (Keczeli(notázt.) (b. AporZsuzs.) (Zsombori Sándor.) István.) i Ádám) A n t a l (vak). (Biró Klára.) Árpád. G é j z a . Béla. Közülök Samut a múlt század végén nótázták vala; de testvére, K l á r a , kérésére kegyelmet nyert. A z egész család jelenleg Antalban és fiaiban él, kik közül G e j za 1853 végén tére vissza elbujdosásából. 49. §. D O B A I
CSALÁD.
[Kis- és Nagy-dobai.] Ezen család régi neve S z é k e l y ; fészke Szilágy K i s - é s N a g y Dobanevü két falúja. L u k á c s emelkedett k i vitézsége által, k i 1 4 1 5 ben Kis-Dobát kapja Zsigmondtól, s vele együtt czímeres levelét. Czímere: fekete sas kék mezőben, a sas feje felett félhold és csillag. Többire Középszolnok-megyei alis pánságot, hivatalt viseltek, s legfelebb Dobokáig nyomultak be Erdélybe; m í g nem I s t v á n , a Török Zsuzsána férje, Huuyadmegyébe házasodott, s ott csa ládot alapíta. á) Fénypontja e családnak a mohácsi vész korszaka, melyben az akkor élt négy testvér, Lukács unokái, Szilágy ban Zápolyától több rész jószágot nyer tek. A családfa, mit alkottak, a követke ző, melyben azonban azon á g , mely Szilágyban maradt, s mely tán e században k i is halt, hiányzik. Lukács (1415). i Tamás. (Egyed Kata.) Antal (1520). Lázár, Pál. (Kerecseni Borb.) (Jaksi Erzs.) ,
Kristóf.
a) Igy tartja a c s a l á d , azonban egy Dobat Székely T a m á s már i607-ben Dcyán, Ydczclen jószágokat kap; 1607-i 4-ik L i b . Rcg« 197- L
DOHAI.
A túl említett:
DOBOKAT.
Lázár.
Benedek. János (1586). (Tomori Zsuzs.)
Gábor. György.
r
Péter. (Szénás Erzs.) ,
-i
Ferericz. (SomlyaiAn.) Péter. j \
•
Péter.
—;
István. (Medgyesi Sára.)
Pál. Zsigmond. (Enyedi Mária.) }
János.
József (1694). István: (iró). (szül. 1663.11788 kör.) (Török Zsuzs.)
Sára. Péter. Sándor. Gábor(t 1747). József. Istvánf. Zsuzsa. (Rettegi János. Zsigmond. Ferencz+. (füredi Kön (galg. Rácz Istv.) Elek f. Juliána.) Ádám.) ;
István.
;
">
x
József. Sándor. (Varsányi Naumi.)
György. (Barcsai Kata.)
Eszter (f 1852). (Váradi Ignáczné )
József f. P o l i x é n a . Veronika. K a r o l i n a . Anna. S á n d o r . Á d á m . O t t i k (Zambler (b. Kemény (Lakatos (Baranyai (Sturm (nötl.) (Baranyai Tekla.) Samu.) Alajos.) Eduárd,) Titusné.) Hermina) Ezen családból I s t v á n 1700-ban ííimyadmegyében telepedvén, itt Hunyadmegyét leirta, s azt 1739-ben kiadta, a) P é t e r , a Ferencz fia, Doboka-megyében, Köblösen lakott. Egykor Mirza kbám tatárai meglepték a falút; Dobai Pétert három szép leányával szőlőjében ta lálták: az apa Sárával, ki Retteginé lett, egy diófára húzta meg ma gát, j i n i á s , két leányt pedig rabságra vitték. Később az apa kiváltha tásukért folyamodott, de már egyik a Mirza khám neje volt, s a más egy tatár vezéré; s j u d ó s í t á k övéiket, hogy anyák levén, már nem jöhetnek. Dobai Péter végrendeletében meghagyá, hogy e diófákat ki ne vágják; ,s a fák kiszáradva bár, de ma is fenállanak^) 50. §. D O B O K A I
CSALÁD-
[Dobokai (+ XVIL sz.), Dobokai.] A Dobokai családok legrégibbiké az, mely a vajdák alatt virág zott, s melyet szt. István nővére férjétől, Dabukától, szármoztatnak, kinek egyszersmind Doboka vára építését, s Doboka megye névadását is tulajdonítják, cj a) Magy. Alhenas J |. 1. 6) E család dobokai ágához 1. Hodor Dobok a Isra. 64. 1. c) Tud. gyűjtemény 1828. VI. 96, 1,
DOBOKAI.
75
DOMOKOS.
E családból való volt Dobokai J á n o s , k i 1407—8-ban vala E r dély alvajdája. Ö) Czímere, e vajda pecsétjéből láthatólag: egy fél kutya volt. E czímer helyébe a bécsi cs. könyvtár egy czímert tulajdoníta, melynek paizsa négy felé van osztva, s négy részében az álló oroszlán és ket tős kereszt egymást váltogatják; mig ezek közepett egy kisebb p a i &son repülő sas terjeszti k i szárnyait. Minthogy azonban az ily ö s s z e tett czímerek nálunk csak is az austriai házzal jöttek be: az első egy szerű czímer mellett maradunk, E család a XVII. századra két ágban jöve le, mindenik ág végén egy-egy Dobokai Mihály áll. Idösd D . M i h á l y aDob. Salatiel fia S z i l vási Zsuzsától: Bethlen Gábor fejd. alatt hala k i . A z ifj. M i h á l y D. [mre fia volt Zsombori Katától: ez vitte sirba család át, II. Rákóczi György fejdelem alatt. A családi javak, minthogy a XIV. és X V . században, a leányok kal oszthatóvá tétettek: a Nádudvari családra mentek; mely maga-is kihalván (1755-ben), több családokra száltak át. 6) A most is élő, s Kolozsvárit hivataloskodó Dobokaiak magokat a fennobbi családból szármoztatják; de előttem ismeretlen alapon. Elejök Erdély földére a múlt század elején jött Kis-Jenöböl Szászvárosra, s ott nősülvén, következő családot alapíla: János. (Alexandrina.) Gyöígy (1727). (sóhivataln. Dézsaknán.) (Gelesti Borb.) >• •, •, ' A"! , • . . ^ Antal. György. (Dimén Borb,) (Halmágyi Borb.) 1
,
,
—
—
—
^
^
József (szül. 1762). Borbára. Antal. Mária. (Németi Teréz.) (lstvánfi Tam( (GergelyJos.)(Schmidtno.) Károly. Antal. József. Franciska. Antal. Leopold. József. (udv. fogaim.) (Harsányi Ján.) (Tohus Kár.) (Husibek 1.) (Borsai 1.) ,
— — — *
Luiza.
,
Ferencz.
51. §. D O M O K O S
Josefa.
CSALÁD.
[Alsó-csernátonij Háromszék egyik hatalmasabb családa. A Becz, családdal egy eredetűnek tartják. Egyelőre Nyújtódról, egykori lakhelyéről, Nyujtodi'nevök-volt. S az átváltozás és leszármozás következőleg ment véghez: a) BcnLö Gen. Trans. I. 197.1 b) E jószágok okmányait 1. Archív, fisc. Trans, fasc. 290. lit. F .
DONOICOS.
Nyujtodi Domokos.. "
f
i. • ^
Domokos Pál. Mihály. ^
Becz Imre.
Anna. Kata. (Mikes Istv.) (Besenyei Demet.)
Tamás (1600). István. Domokos (1600). Margit. (Morgondai Borb.) (Lázár Péterné.) PéliZ^^Fe7encz (1612). (Nemes Anna.) —
Pál.
Tamás.
Istvánul612). (Lázár Judit.) ^
,
-
János (1662). Péter (1648). Margit. Kató. Pál. Tamás(1679). (Kirh. Petki Jud.) (Bakósi Jud.) (Ózdi Miki.) (Káinoki t (Macskási Ilon.) i
Í
I
i
í t t
MŰI.)
János. (Vitte-Borb,)
— Ferencz.
i
Gábor,
(Símén Gáb.)
) ,
;
Ilona. '
-
Islván. (Sarádi Klára.)
;
Gábor.
s Péter. (Váradi Klára.)
János. Antal, Elek. Imre. Zsigmond. Elek. Ferencz. Péler. János. Samu. (báró 1. (b, Naláczi (Malisai 'f l (Bencser (Ajtai Zs.) (Cserei 1754.) Borbára.) Borb.) 3 leány. , J Anna.) ( i Krisztin. Antal. Teréz. György. Istv. Elek. Ferencz. Sándor. Károlyt. (g.Betl.(örnagy)(b.Miske(CsatóAn.) y, (Maksai Borb.) j (Torma Ilon.) Lászl.) István. / V / ?
Anna. Klára. Mária. Zsuzsanna. Klára. Zsuzsanna. Krisztin. (Henter (Kozma Kel.)(SimonfiEl.) (Eperjesi Ist.) (Markos Fer.) Fark.) Hogy táblázatunk végsarjait napjainkra lehozni nem tudtuk, j ó nak látjüiMegjegyezni. 'vK; ;
Ezeh ^ nemzetünk annyi bús nótái legbusabbika, a jószág\ és . fö vesztés nótája, igen gyakori. S ha a notázások éveit tekintjük,; ugy látszik, mindig az eHenz.é3tó^eí estek nota alá. (
T a m á s t és D o m o k o s testvéreket, kik közül egyik királybíró vala Kézdiben, Ba^taÍ600--ban Márkusfalva és Matisfalva köztt-meg öl eté; mikép ez a csernáton^templombani sírkövük bizonyítja, d) A leöletett Tamás két fiát 1612-ben F e r e n c z e t és I s t v á n t Báth. Gábor notáztatja; de Bethlen Gábor fölmenti. Az elsőnek Csernátonban 1619-ben 5, az utolsónak 12 jobbágyot említ a lustra. ' ferencz fiát, J á n o s t , 1662-ben nótázzák, de fölmentik, .Atf.említett István fia, T a m á s , (1679.) egyike kora l e g t e v é k e nyebb embereinek. I. Rákóczi György fejd. Lázár István halálával öt a) Pctv. Bod Tyinbaulid. 71.
DOMOKOS*
i l
DONATH.
Csík holtigi fökirálybirdjánaknevezé, minthogy, úgymond, hadban és békében sok szolgálatot tett. E kinevezést II. Rákóczi Gy< is megerösílé 1649-ben. aj Végül Béldivel tart, miért 1679-ben notázák. bj 52.
§. D O N Á T H
CSALÁD.
[Nagyajtai, és Pálosi.] A n a g y aj t a i Donáthok Háromszékről szárm óztak Nagy- Aj tá ra, 1600 körül, s ugy vevék fel ez elönevet. Ekkor már rangos em berek, mert Bethlen Farkas Székely Mózes 1603-i szerencsétlenbarczai csatája után, az elfogott főemberek kőzött D. Jánost is említi, cj D. I s t v á n 1635-ben, mint nemes lustrál Nagy-Ajtáról. Azon században Donáth G y ö r g y előbb Zernyestnél Tököli ellen harczol; később Tökölihez áll, s miután e főnök elbukott, visszajött hazájába. Majd a Rákóczi forradalomban is részt vett, s megint k e gyelemmel hónába tér. dj Donáth P á l a Rákóczi forradalomban h a sonló szerepet vitt: de ö nem vala oly szerencsés, mert végül befo gatok, s Brassóban raboskodtaták, ej Ha jól tudom, e család a közelebb élt Donáth Cyörgy lovas ő r nagy és kir. hivatalos fiában, Lajosban, 1848-ban kihalt. & p á l o s i Donáthok a székely föld melletti Pálosról veszik eredetöket. Családszármozásuk következőleg jött le korunkra: Donáth János. János. Kata.
Ferencz. Zsuzsanna. (Sárpatáki Kriszt.) }
Zsigmond. Ilona. Mihály. ) (előbb Tar, aztánBiróné) y .
Zsófi. (Fancsaliné.)
György. János. Zsigmond. * Mária. Krisztina. Judit. László. Biri. i (Tarcsafalviné) (Simonné) f (Felszeginé) t
^
Antal. (tábl. üln.) Kelemen Anna f 1846.) j
:
,
^
Anna. (Apáthiné)
József. (+ lfi91.-) (fogarasi fökap.)
Mária. Anna. Sándor. Farkas. Katalin. Teréz. (GálDom.)(FeketeFei\)(kir üp:yip;azg.XPekri Jul.)(FroniusMíh.) (b. Bánfi Ágn.) f
a) b) c) cl) e)
Gr. Lázár család l é v e l Iára. Cserei Histor. 97. 106. 1, Wolf de Bethlen V . 4(1. I. Cseni Histor. 205. 215. 229. Cserei Histor. 387. 1.
»
:
435. 1.
^
78
DÓZSA.
Többen viseltek közülök nagy hivatalokat, mint J ó z s e f , ki 1783-ban udvari tanácsos, 1791-ben fogarasi fökapifcán lesz; kit azon ban tán még azon évben megölnek. A n t a l kir. táblai ülnök; fia S á n dor 1837-ben itélömesternek választatott; később királyi ügyigazgató és kincstári tanácsos; jelenleg kolozsv. tart. törvényszék elnöke. Test vére, F a r k a s , küküllömegyei alispán vala, 53. §. D Ó Z S A
CSALÁD.
[Makfalvij Egy családra jöttünk, melynél ki kell jelentenem, hogyha min den család levéltárát igy ismerém mint emezét: igén örvendettem volna. Régi székely család, melynek nevét á halálra koronázott D ó zsa György oly halhatatlanná tette: már a vajdák korában hatalmas férfiakat állíta elő. T a m á s (1231—41.), kit atyjáról Farkas Tamásnak is szoktak irni, Erdély vajdája. Azon időben Háromszék, s a belőle kiszakasztott Fejérmegye volt lakfészkök. Itt látjuk táblázatunk első T a m á s á t , mint apját azon D ó zsa G y ö r g y n e k és G e r g e l y n e k (1514.), kik közül György mint bel grádi várkapitány harcziassága által akkora tekintélyre s népszerűségre vergődött, hogy midőn 1514-ben X . Arszlán Pápa kérésére a rákosi országgyűlés a népet kereszthaddá állította volna: D. Györgyöt neve zek annak v e z é r é ü l . . . Mint kiáltá a nép k i r á l y n a k . . . mint veré meg öt Zápolya... mint koronázták halálra tüzes vaskoronával: azt másutt fogjuk elmondani. A fenn megbukott család más ága ekkoí magyarhoni birtokaiban lakott, S közülök T a m á s , a XVII. század elején, szendröiyárkapitán; testvére pedig A n d r á s , mint ezt egy Í665-beli hiteles e^ketés mu tatja, Makfalván lakott. Ez esketés szerint, í ) . Andrástól Balog János Marosszék fŐkapitánja foglalásokat tett vaia: Tamás hajdüival bejött, s azt visszáádatá. aj :' ; Említett A n d r á s , később Marosszék fökirálybirájaV a Bethlen Gábor magyarhoni hadjáratában részt vett. bj \ Az erre következők, többire mint marosszéki századosok l u s trálnak. cj A család leszármozási táblázata a következő: ;
;
a) E Tamás magyarom lakhelye Üza-Panit vala; Háromszéken javait el adván , Panitöt vette, 3 úza-panitínak íratá magát. Az említett esketés 2-ik vallója szerint D. Tamás Balogot szembe fogta a foglalásért; az azt f e l e i é : törvény uram, és igasság. D. Tamás fegyverére •ütve szolt: törvény ez a fegyver az oldalamon. S a 4-ik valló szerint, ha ki nem ereszti vala öcscse jószágát, Balogh fejét elúttette volna. ^ b) L . Marosszék jegyzőkönyv, s leleszi kápt. c) L.' Lustralis köDyy. 1677.
DÓZSA.
79
András. (W. Tamás. (Háromszéken lak.) --^A,
sz.)
Ádám. (Magyarhonban lak.) ^
l
Kata. György (1514). Gergely. (ZeykMikl.) (A népvezér.)
Tamás, (szendröi várkap.) (Uza Ilona.)
András. Ilona. (makfalvi lakos.) (Nyári Miklósné.) ^,
i
Tamás. (Forgács Zsuzs.)
Ádám (1540). ') Mihály. (Herencseni Borb.)
•
,/>,
^
Tamás. (1636 lustr.) Anna. (Csontos Borb.) (Pálfi György.)
Á d á m f . Tamás. (1670 lustr.) Gergely (1677). Mária. (Bors Erzsébet.) (Trauzner Borb.) (TrauznerFer.) Mihály (1790). Ábrahám. Péter (1708). András (1690). (TordaiBorb.) (Pásko Mária) (Marossz. alkir.bir.) (Vízaknai Anna.) , t ^^ , i • , •— »v Mihály. Zsigmond. Ábrahám. Mihály. Farkas. Ádám. Gergely. (Marosszéki £ (a szenteskedö)(l 75 l.)(Jánosi Kata) j (Madaras Ágn.) királybíró) i ^ (Macskásj j < | (BarcsaiÁgn.) I t Krisztina') { \ { l (előbb gr. Betl. ) ] { í \ Miklósné.) \ Mihály. Gergely. (gr.Betlen és Juliána.) Elek.
Sándor f. Samu. Sándor. Gergely. Dániel. Farkas, (Fosztó(Nyárádi (vásárh.(Jármy(f1853) Borb.) Eszt.) jogtanár.) Kár.) (Sebesi ^ 7 ) \ j Mária.) Ágnes(f 1806). Anna(f1823). Farkas. Sándor. \ i j (gr.TelekiMih.)(cons.GálJánj , ! - J — ^ * Sándor. E l e k (jogtanár). L a j o s . J * Imre. I s t v á n . R á k h e l . { %
/•
,
Lajos. D á n i e l (aziró). K á r o l y . XottíV (elesett 1849.) A fejdelmi kor végén a család két tekintélyes féríia a pártok so raiban egymással szemben állt. A n d r á s , a Vízaknai Anna férje, Tökölihez szít. A barczasági csata előtt (íeÓO.Vnyolozvanon ö s hitet tettek le, hogy minnyájan egyenesen Teleki Mihályra rohannak. A z eskü oly kemény vala, hogy a „Dózsa hitre mondom" sokáig forgott a székelység ajkán. Teleki a nép vélemény szerint így esett el Szántó keze áltál. Tököli megbuk ván, D. A n d r á s fogságra esett, ott ült gzebenben, mígnem a k ö z k e gyelem neki is visszaadta szabadságát. e r
80
DÓZSA.
1
Mig András igy működik egyfelől, a vele egykorú D. Mihály Makfalván van, s egy akkori esketés szerint, Tolekiért gyászt ölt ma gára. A fennebhi csatában győztes Tököli emberei gyászát meghal ván, reá jönek, megfogják, s fogságra vivék. aj Ez lehetett később, ki 1701. febr. 16-án a gyula fej érvári országgyűlésen több primorokkal, a székelyek adóztatása ellen óvást ada be.. A vélek egykorú D. P é t e r a Rákóczi forradalom alatt ellenzé ket alapít a marosvásárhelyi gyűlés utáni szebeni uralom ellen, miért alig mult, hogy be nem fogak, bj Később mint Marosszék alkirálybirája egy boszorkány megköveztetésére szállá k i hivatalosan Egerszegre. Az asszony már vesztőhelyen állt, midífn egy pap oda megy, megtéríti, s mondja Dózsának, hogy mint igazhitre tértet bocsássa szabadon. Nem levé, az Ítéletet végrehajtatá. Fia M i h á l y , mint alkirálybiró, a m. vásárhelyi ref. tanoda épí tésénél sok tevékenységet tanusíta. A mult században a második D. Á b r a h á m , nevével egyéniségét egészen azonosílá. Szent életet élt. A z utczákon zsoltárokat énekelve járt. Egy jégmenésnél a kicsiny hitű nép előtt a jegekre vetette ma gát, s szent énekek daliásával nyugodtan evezett a szomszéd határig. Fiát, S á n d o r t , ki későn született, mint kis gyereket, felvivé a falú melletti'vár útjára, máglyát raka, s fel akará, mint Ábrahám, áldozni; mig a székelyek, mint mentő angyalok, megszabadíták. Honnan ez áldozatra szánt, miután felnőtt is, nehéz füst látására gyakran össze rogyott. Az elöl álló ág végén két leány áll, kik ketten két Írónak levé nek anyjává. Telekiné paszmosi Teleki Ferencznek, kit mint költőt ismerünk; Gálné pedig történelmi irónk, Gál László, főkorm. tanácsos nak, vala anyja; az utolsó egyszersmind színészetünk egyik fő pártfpgónéjo. cj A most élők közül Dózsa E l e k n e k , 1848-ig v á s i b é l y i jogta nárnak , alapos törvénytudomány- s p u b l i c i s t á i g néhai Szász Károlyban birok párját. Dózsa D.QÍIielA _/niJi^ >pu]^licistát és költőt, legszebb tollú iróink sorába méltán számíthatjuk. r
9
:
A k i b é d i Dózsa család,'mely ezen, előnévvel a fejdelmi kor óta gyakran előfordul; nem vala egy emezzel. Ennek utolsója Á d á m , ki a makfalvi nemzeti iskola alapítványához 300 forinttal járult, ko runkban hala el; s családit bevégezte. E család későbbre alakult. A b . szentmártoni Biró, Sándor, Sz. iváni, Simén, Túri,stb. családokkal sogorosodva jött Yala le nap jainkra. a) Ez esketés , mely latinul van ftva, s 1691. apr. 30-áról k é l , hosszasan leirja , hogy tevck fel egy l ó r a , s hogy adák kantár szárát egy kurucz kezébe, hogy vezesse. ' 6) Cserei Hist. I. , c) Játékszíni koszorú 94. 1.
81
DUJARIDN.
54.
§. D U J A R D I N
CSALÁD.
[Nagyszekeres!, báró.] Egy oklevélben magokat 1718-ban Desjardens-nek írják alá. Franczia eredetűek. Első ismert egyéniség közülök D. F e r e n c z ezredes, kit M a gyarországon 1715-ben honfiúsítanak. Ennek fia, F e r e n c z , mint ez redes Erdélybe jö, s itt özv. Bethlen Mihálynét, Vay Erzsébetet 1700 után valamivel elveszi, s a következő családot alapítja: Ferencz. (1715. honfiusitt.) József (1778 j . Ferencz (ezredes), {tábornok.) (Vay Erzsébet, előbb gr Betlen Mihály né.) Betl. István. Betl. Borbárá. Betl. Ilona. Dujard. Ferencz. (Szilvásí Borb.) (Dujardin Fer.) (Bélien Ilona ) József (f 1771). Mária. Anna. (Jábroczki Kata) (Torma Dani.) , (Gáborli Istv.) /•?
István +. Borbára. (katona.) (gr. Mikes István.) A harmadik D. F e r e n c z mostoha testvéréveli házasságából, mely azonban elválás utján már 1728 előtt megszakadt, egy fia szü letik, J ó z s e f , ki a rajongás, induiatoskodás, bosszúvágy és vérszomj egyetlen példányakép áll Erdély földén. Nőjének, k i később elhagyá s apácza lett, egy pár czikk dinyeért fogait huzata k i . . . jobbágyai szá mára börtönt, poroszlót, kereket, bakót állítat... Mignem a kormány 1766-ban befogatá, s midőn már a halottakért halál várna fejére, övéi által kapott méreg gyanújával halt el, .1771. mart. 30-án, vásárhe l y i várfogságban, a) Vad vére átment családára, s a „dujardin v é r " rémes hang e hazában. Fia katona levén, kieszközlék, hogy ne nősüljön, s ez e l vadított vért magával sírba vigye. a) L . eletét Hetilap 1854.
Erdély
nev.
családai.
15. sz.
6
I. .§ E N D E S
55.
CSALÁD.
[Csík-szentsimoni.] E család a primipil rendből G y ö r g y által lépett kiváltságosabb osztályba, ki, mint a csíki gyalogság vezetője, Bethlen Gábor fejde lemtől 1620. dec. 15-én csík-szentsimoni jószágára adomány leve let vesz. Czímerül zöld mezejii katonai paizst kap, melyben egy egészen vörös jelmezü férfi áll, sárga czipövel, sisakosán, jobbjában kék szin gyalog-zászlót tartva, a) E György atyjától a családleszármozás a következő: Bálint. Miklós. Mátyás.
György (1620). Mihály. f György f .
Miklós. I
1
Anna. (Bors Gy.) ? ; v József. Bálint. János. Ádám. Anna. I (pap.) (Túri Sánd.) f
Miklós. (itélömester.) (Geréb ÉVa.) f
^
i '
János. # Balázs. i I
János. /' A.
•
Mihály. István. Péter. János, ^ (jesuitá) (convehtite- (jesuita.) János és vélkeresö) Mihály f. i 4
Eva. János.' József. Péter. János. Ferencz. Borbára. Anna. (Abafi lg.) i (Torma IL) j j (BiróTer.)(SzilvásiAnd)(KozmaI.) Róza. I ! í I (Macskási \ \ \ j (Méra Ist.) (Incze Józs.) Bold. ) J u l i a
K l á r a
Miklós. Zsuzsanna. Lajos. Sándor. Péter. Dániel. Antal. (Miske Zsófi.) (Incze Fer.) / (főhadnagy.) (fökorm. tanács.) | } (Thalinger Ágn. +1843.) Árpád. *
Lajos.
a) Archiy. Capit. Alb. Cist. Kolos fasc. 5. nro. 47.
Ferencz. ,
ENDES.
EPERJESI.
ESZTERllÁZT.
83
Egy más Endes család is van, mely C s í k - s z e n t m á r t o n b ó l iratja magát. Ez is csíki székely család. Czímeres levelet Mihály, György és Péter vett 1717 oct. 11. napján VI. Károlytól, mint primipil. Czimerök veres mezejében, zöld halmon egy férfi áll kék öltö zetben, egyik kezében papirt vagy levelet, a másban három biizakalászt tart. . Ugy látszik eredetileg egy család a kettő. 56. §. E P E R J E S T
CSALÁD.
[Szászvárosi.] Többféle Eperjesi van hanzánkban, kikneK egy része Szászvá ros, más része Maros-Vásárhely környékében él. A szászvárosiak az utolsó időben többire katonák. Igy látjuk Ep. J ó z s e f őrnagyot, mint kir. hivatalost az országgyűléseken, aj E család egyik ága következőleg jött le korunkra: Mihály. (Nemes Zsuzsa.) ,
K
János. (Dózsa Borb. + 1761.)
v
Elek. (Puj Erzsébet-)
László.
Mihály. György (százados). Júlia. (alezredes.) (Paar Juliána ) (b. Kemény Sánd.) , *——i——.., ^ Juliána. Karolina.György. László. (szül. 1805.) (szül. 1806.) (szül. 1812.) (szül. 1816.) 57. §. E S Z T E R H Á Z I
CSALÁD.
[Galantai, gróf.] E család, mely Magyarországon akkora szerepet vitt, melyből Eszterházi Pál a pragmatica sanctio átviteleért berezegi czímet kapa: csak a mult század közepén jöve Erdély földére Eszt. Dánielben, ki itt az utolsó gr. Gyulafi leányt, Borbarát, vevé el. Grófi diplomájuk, mint tudva van, egész komolysággal épen Noéig, s igy Ádámig viszi fel a c s a l á d f á t . Azonban nekünk elég lesz, ha azon ágot, mely hozzánk szakadt, végig tekintjük. Ez ág törzse, nádor Eszterházi Miklós apja, F e r e n c z , kinek három fia volt, s mind hármon családot hoztak íe korunkra. A nádor törzsök atyja lett a mostani herczegeknek, a más testvér a magyar országi grófi ágnak; mig a harmadik testvér, Dániel, végsarját E r dély földén látjuk. a) 1790-i Országgy. jegyzők. 13. 1.
ESZTERIlÁZI.
84
A közös törzsböli elágozást, s az erdélyi ág leszármozását kö vetkező táblázatunk világosabban kimutatja: Ferencz (+ 1584). (Ilyésházi Zsófi.) Miklós. Dániel. Pál. ^ (a nádor ága.) (Rumi Judit.) (a zólyomi élő ág.) Mihály (t 1686). (Nádosdi Darabos Mária.) I
Dániel, (gr. Cziráki Kriszt.) János, (gr. Bérényi Kriszt.) i
^ —
;"
Dániel (ki Erdélybe j ő ) . (gr. Gyulafi Borb ) •
^
—
,
—
Teréz. János. Borbára. (b. Révai Lászl.) (Erd. udv. tanácsos 1.1795.) (b. Perényi Elekné.) (gr. Bánfi Ágnes.)
—
—
;—
;
.
,
Ferencz. László. Lajos. Mária. Dénes. György. Josefa. Mihály. (g.Battyáni(udy.cons.)(Battyá-(hg.Ros-'(g.Haller(g.Brásmán (b. HaJosefa.) nil.) poli.) Czeczil.) Karolina.) ruckerl) — .
János.
,
^
i
Miguel. Ágnes. Kálmán. Gejza. István, (b. Bánfi Alb.) E család Erdélyben nem igen viselt hivatalt, a közdolgokban nem vett annyi részt, mennyit vehetett volna. Eszt. J á n o s , a Dániel fia, tűnik fel mint hivatalnok, k i 1824-ben mint az erdélyi udv. s belső titk. tanácsos: hosszas szolgálatiért a szt. István commendatori k e resztjével nyugalmaztatott. A most élők közül, M i h á l y (szül. 1783.) a forradalomban hon védéimi bizottmányi tag; Fia I s t v á n honvéd vala, D é n e s fiai közül K á l m á n n a k 1849-ben Szeben első ostrománál egyik karját ágyú golyó vitte el.
F.
5 8 . §. F E K E T E
CSALÁD.
' [Fricsij E nevén több családat ismerünk. Közéletünkbe azonban a Fricsi Feketék folytak legnagyobban be. E család, mint állítják, Zápolya alatt szármozott be Lengyelhonból. A család mit alkottak, következő: Lörincz (1626—53.) (Tordai Erzsébet.) Péter. (Ez nyerte Lupsát 16,64.) (Szentpáli Zsuzs.)
,~
•
•
Péter. (Kollatovich Borb.) (AtoniBorb.)
—/>—.,
••
^
István. (Toroczkai Klára.) i
i
í
Samu. (Toldalagi Erzs)
József. * ^
Klára. Lörincz. Ferencz +. Lajos. József. (Kendefi (Naláczi Ágn.) (Horváth Ágn.) (Toldalagi Klára.) József) ( + ) József. (Bánfi Márt.) | i
Samu. Klára.. Karolina. Ferencz. Róza. Karolina. (Betlen Sára.) (Betlen (Rosnyai (Donáth (+1845) (Újvári £ Sain) István.) Anna.) (Kadácsi Józs.) f Dániel.)
Juliána. Mária. Ágnes. Klára. László. (Henczi (Benkö (Bardocz EL) (Szentpáli Jozs. (Sváb Zsófi.) Sam.) Fér) F. F e r e n c z egyike vala korunk legeszesebb embereinek. Az 1790—4. körüli országgyűléseken mint kir. hivatalos jelentékeny sze repet vitt. Többek köztt 1790-ben kiküldék a magyarhoni országgyű lésre egyik követül, hogy az uniót munkáijaj s midőn haza jött, gr. Gyulai Sámuel bevádlá, hogy ott.épen ellene munkált. Fekete maga menthetésére időt kért, mert — úgymond — ha ez igaz, méltán ha-
86
FEKETE.
FILSTIK.
FÖLDVÁRI.
zarontónak neveztethetik, s méltán bünhödhetik. a) A z ügy kiegyen lítődött. A kolozsvári nemz. színház felállításában minden öregsége da czára élénk szerepet vitt, E század első éveiben a színészet egyik legnagyobb pártfogója volt. 59. §. F I L S T I K
CSALÁD.
[Kolozsvári.] E kolozsvári s hajdan szász család, Bethlen Gábor alatt szolgá latokat hoza a hazának, kiemelkedett, .megvagyonosodott. Ezen család alapítója F . P é t e r (+ 1630 előtt), kinek, minta nagybányai pénzverde főfelügyelőjének., Bethlen G. Oífenbányával együtt, négy falut ira át 2000 forintban. Ez adományozást Branden burgi Katalin 1630-ban raegerösíté. A rövid éltü család még azon században kihalt, utolsó leányát, K a t á t , b. Bánfi Zsigmond vevé el, .s i g y a család szép vagyona ide jöve át. Azon F i l s t i c h J á n o s , ki mint az udvari föhaditanács segéde 1808-ban hala el, s kit mint eredeti jellemet följegyzett a Provinciai Blátter: Brassóban született, s más ághoz tartozott. £) 60. §. F Ö L D V Á R I
CSALÁD.
[Tancsi.] Czímere ez ősmagyar családnak egy kék mezeü paizs,.melynek közepén törzs emelkedik, mihez egyfelől medve, másfelöl oroszlán támoszkodik két első lábával, hátsó lábukon állván. Ezen család, melynek egyik ága, 1755. febr. 15-én, Föld. FejenGzben gróffá lett; de már kihalt, — következő leszármozást mutat; Miklós (1490), Bálint (itélömester 1558). János. (Olnoki Herczeg Anna.) (Sz.fülp. BikliErzs.) Gáspár. (Gyeröfi Klára.)
György. (Bogáti Erzs)
k
István (1573). (Pekri Anna.)
.
János f. ^
György (1590-1613). János f. (Almádi Borb.) -
a) 1790-i országgy. jegyzők. 108. 6) ProvincialbL IV. 79. I.
1.
87
FÖLDVÁRI.
A tul emiitett György. Ferencz (konstáncz. követ). (1643—54.) (Macskási Tárnok Anna.) (Ébeni Judit.) Ferencz f. (Bánfi Borb )
Pál. (Toroczkai Borb.)
Pál. Erzsébet. (Harinai F. Sára.) (Kakucsi Gy.)
Erzsébet. (Folti Farkas)
György. (Buda Judit.)
Klára. (Felszegi Ján.)
Ferencz. (gróf 1.) Erzsébet. Judit. Ferencz. Sára. (+ 1770.) (Toldalagi Mih.) (los. Györfi (petk. Nagy (Mayer Ungur (Káli Kün Erzs.) József.) Krisztina.) János.)
,
Sára. István.^ (gr.ToldiÁd.)(gr. Nemes Jud.) t r*
—
—-A. _
^
Borbára. (Eperjesi Lász.) ^
György, (gr.Betlen Jul.) (Maurer Zsófi.) *S^,
s
Ferencz. Krisztina. Druzsi. Farkas. Mihály. István, (méregg. +.)(b Josinczi (gr.Teleki (Kökösi Ráki.) (Miske Zs.) (Endes Róz.) (g.BetLMár.) Károly.) Mihály.) f f i Teréz +. Klára. F a r k a s . Imre. Kata. G y ö r g y . Pál. Sándor. F e r e n c z . (g.Kor-(+1840) (Újfalvi (Makrai(Kemény(Seges-(Sándor(Barcsai(TúríAnt.) nisJán.)(g.ToldiZs)Róz.) Anna.) Mih.) váriBorb.)Ámál.)Róza.) } I
j
>
^
Karolina. Kata.
»
I
József. Samu. Róza. Borbára. (gr. Haller Klára.) (bi Ehrenfels Ödön.) <~
^
t
)
t Mihály,
Gábor,
— ,
Miklós. János. Irma. M i k l ó s , mint Mátyás kir. tábornoka, emeli k i e család nevet. Fia, B á l i n t , 1558-ban itélömester lett. a) P á l 1612-ben kir. táblai ülnök lesz. bj G á s p á r Szigetnél esik él, 1556-ban. I s t v á n Cl5730 derék katona, 1566-ban Szolimán ellen látjuk táborban; 1773-ban, mint Békés G. híve Maximilián császárnál van követségben, cj P á l a Rákóczi forradalmában végig részt vesz, végül kifut, de 1710-ben visszajö hazájába, dj F e r e n c z , k i gróffá lett, született 1700-ban, s meghalt 1770ben. Nejét, Kán Erzsébetet, az egyetlen leányt, 1727-ben vevé el; a szerencsétlen nö 1736-ban megörült, s ugy halt el 1770-ben. a) b) c) cl)
1558. clominic. jud. art. 4. 1612. nov. 20. art. 4. Erd. Törteucttára I.-12.1. 1. Cserei Hist. 449. 1.
88
FÖLDVÁRI*
FORRÓ.
FRÁTER.
Farkas szigora ellen 1792-ben jobbágyai az országgyűlésen panaszt emelnek, d) Fia, F a r k a s . 1844-ben itélömester, 1842-ben főkormány széki tanácsos, most magán életet folytat. A több élők közül F e r e n c z hazánk legszebb barna férfiai egyike, a forradalom előtt Küküllömegye főbírája volt 61. §. F O R R Ó
CSALÁD.
[HáportonL [f. XVII sz.] Angyalosi.] Kétféle Forrót kívánunk megemlíteni. Egyik a h á p o r t o n i , kik közül Forró J á n o s t , Fejérmegye főispánját, Báth. Zsigmond mint ellenzéki főnököt, 1594-ben vérpadra állítatá: s csak egyet kért, jobb bárdot, de azt se nyeré meg. t>) E család V e r b u l c s t ó l jő, ki 1270 körül élt. Közülök Simon Zsigmond király alatt a törökök ellen erdélyi hadvezér, c) A nemzeti fejdelmek alatt kihalt. A most élő F o r r ó család Háromszék jobb családai egyike. Ré gibb időkben csapatvezérek. Később is hivatalnokok. A XVII. század elején elszaparodtak vala, s igy jószáguk is megoszlott. F o r r ó E l e k , előbb székely huszártiszt, később forradalmár: e családhoz tartozik, 62. §. F R Á T E R
CSALÁD.
[Ér-keseriii.] E család eredetét Martinuzzi György családából szármoztatja, kit Fráter Györgynek is neveztek, d) De ezen összeköttetés nagyon kétes, e) Első, ki Erdély földén feltűnik; F r á t e r I s t v á n , k i egyelőre Báth. Gábor titoknoka, később 1612—29-ben erdélyi itélömester. E kapta többek köztt nejével, ér-keserüi Horváth Ilonával, Érkeserüt, s ugy vették fel ezen elönevet. Istvánnak két fia volt: I s t v á n és P á l , meíy utolsót káromkodásért'cgyelöre elitélték, 1636-ban pedig fölmentek./') Ezek hárman szép jószágokat szerzének. a) .6) c) d) c)
Országgy. jegyzők. 189. 1. WolP dc Berkien-III. 463. 472. Szegedi Synopsis 324, 1 Wolf de Bethlen III. 465. 1. L: Martinuzzi élctiratában. Tiki. gyűjt 1820. X I . 87. 1. Katona Martiuuzziiiak három testvérét említi: M i k l ó s t , ki hadi ember, M á t y á s t , és J a k a b o t . Két első csendesen hal el; az utolsót 1521ben Belgrád ostrománál lövik át.. Katona Hist. Critic. Tom. X X I . 539.1. Tehát B a r t ó k — kitol szármoztatják — kétséges. j) 1636. nov. .6. art. i3.
FRÁTER.
FRONIUS.
89
FÜLÖP.
A mult század elején élt Fr. Z s i g m o n d Budai Krisztinával ala pítja a mostani családot két ágban: L á s z l ó Gázsi Annával Magyaror szágra telepedett, s tőle jönek le a Magyarországon most is élö Fráterek. Zsigmond másik fia, Antal, Erdélyben marad, s következő csa ládot alapit: Fráter Antal. (Rátoni Kata.) Imre (1758).
"Tinái ( f 1808). (Jábroczki Mária.)
F a r k a s (szül. 1796). Anna. Krisztina. Ignácz f. Thresia. (Ajtai Anna.) (Osd. Vas Ant.) (Dániel Istv.) (Szarvadi Pál.) t
Krisztina. (Wér Miklósné.)E táblázatból láthatólag, az erdélyi ág fiakban, F a r k a s szemé lyében, k i fog halni. 63.
§. F R O N I U S
CSALÁD.
E család nevét Fronius Mátyás emelte k i , mint Brassó Yárosa királybirája, és a szász nemzet törvényeinek codificatora. aj 0 volt, k i a nemzet alkotmánya szentesítését Báthori István fejd. és lengyel királynál keresztül vitte. Egyszersmind családára 1583 mart. 13-áról nemességet nyert. Hogyan jött le a cs-alád, előttem ismeretlen. A szász nemzet 1784-i említett összeirás által mint brassaikirálybirák, mint orvosok ós katonák említetnek e család tagjai. Korunkra mint elmagyarosodott család jön le. A z élők közül M i h á l y tartományi biztos volt. I m r e , mint földbirtokos ismeretes. A z utolsó egyetlen leányát, M á r i á t , szép birtokával a hasonlóan szép birtokú Tolnai Gábor vette el. 64.
§. F Ü L Ö P
CSALÁD.
[Vadadi, iklandij Régen c család neve Vadadi; később vadadi Fülöp; most iklandi Fülöp nevet vettek fel. Mint székely családnak, 1574-ben vett czímeres levelet Literati Fülöp György, bj A családfa, a mit alkota, a mult század elejéig elöta) Benkö Gcn. Trans. I. §. 154. b) Sajnáljuk, hogy kitől annyi mást illető adatot v e t t ü n k , épen semmivel se kívánt segíteni.
saját
családára
qo
FÜLÖP.
FŰZI.
.tünk fekszik; de a mostan élők összefüggése hiányzik, kik is igy kö vetkeznek: Zsigmond (1740). (Deák Éva ) Józ'sef. (ügyvéd, f 1820 t.) (Münker.Jul) Júlia. József. Ágnes. (Csipkés Bold.) (közügyek al-igazgatója.) (Sófalvi Józs.) (Dézsi Kata.) Róza. Sándor. Kata. Albert. Kálmán. Eliz. Emil. Laura. Karolina. (SikóMikl) (NagySam.) Tehetségdús törvénytudó család* A hajdoni Literati nevet, melylyel az őskor tudósainkat szokta vala czímezni, méltán hordhaták. A most élők közül J ó z s e f , a királyi táblánál köztigyek aligaz gatója volt, tanácsosi ranggal. Egyike azon lángelméknek, kik költő nek, irónak voltak születve, s a parnassus helyett a perlekedés kopár mezejére sodortattak. 65. §. F Ű Z I
CSALÁD.
[Bessenyei f. Karácsonfalvi.] A nemzeti fejdelmek alatt Füzieket látunk, kik néha bessenyei, máskor csapói előnévvel jönek elő. Ilyen vala F ű z i B o r b á r a , a felkonczolt Gyulai Pál neje, ki másodszor Jósika Istvánné, harmadszor Sarmasági Zsigmongné lett. Ilyen Fűzi János, kinek 1630-ban Baládfi Magdolnától: Erzsébet, István, Margit és Anna nevü gyermekeit látjuk. A hagyomány szerint, ez időben három fitestvér nótába jött, s hárman három felé szakadtak. Egyik ment Magyarhonba Sáros-me gyébe, hol most is élnek. A más meíit Háromszékre, s ez elpusztult. A harmadik Üdvarhelyszékre, s ennek lennének maradéki a h o m o r o d - k a r á c s o n f a l v i Füziek. Ezek közül F"üzi J á n o s ( f 1837.) és F e r e n c z testvéreket még ismertük: az első kolozsvári unitár, pap és tanár, az utolsó abrudbányai pap. Mindkettő szép férfi és jó szónok. Több beszédeiket birjuk n y o m t a t á s b a n . F e r e n c z Abrudbányán, S á n dor (verespataki pap), F e r e n c z és Mihály (bányatiszt) fiaival, 1849.* máj. 10-én a népdühének lett áldozata; valamint Á g n e s leánya és veje főbíró Nagy Károly is néhány nap múlva. Három fia maradt, még életben: Samu, Abrudbánya volt főjegyzője s orsz. gyűlési követe; PVnes erdöszeti hivatalnok, és J ó z s e f .
G.
66.
§. G Á L
CSALÁD.
[Hilibi, Dalnoki, Kénosi, EOvendi, Szentiváni.] >
•
Mintegy 15 féle Gált ismerünk 'ahazában. Ezek legkiemelkedettebbje a h i l i b i , mely a hazai történelem és törvénytudomány meze jén, mint biró és iró hitelt és nevet vívott k i magának. A hilibi Gálok fészke a Háromszéken fekvő Hilib, Nyújtod és Páva; mig más része Marosvásárhely vidékét s Kolozsvárt vevé lakásul. Mint eszes emberek, a kormánynak szolgálatában s kegyében álltak, A család napjainkra következőleg jöve l e : János ( f 1649 tájt). (Barla Kata ) János (1635). i Boldizsár. ^ János. t Elek. \ < ^ i
István (1635-ben lustrálnak). (Nagy Ilona.)
János (1692)/ Mihály. í (Herepeczi Zsuzs.) Mihály (Páván). István ( f 1722). } (Antal E r z s ) A n t a l József. János. István. Péter. József (+180Ö) l í ( f 1804.) (kir.hiv.)(kánonok)(kir.tábl. üln.) i * ígub.cons.) i (b. Bálintit Teréz.) l l (Dózsa An.) Róza. (Kelemen Ágn.) \ \ } (Baranyai Fer.) . f
Antal. Lörincz. Tamás. László. László. Domokos, József. A n n a . I (tl848) ( f 1845.) (f 1847,)(b.Henter József. György (számv. eln,)(Lyceumdir.) (Marossz. József.) Mihály, és (b.AporTer.)(DonátMár.) főtiszt.) István. József. ( ( (Katona J u l j Lajos. S á n d o r . Anna f. A l b e r t . J á n o s . M a l v i n . Z i d o n i a . (b.BánfiLuiz.) (gr. Betl. Miki.) ./ (Ő)01iiök.) j (Pékri Karolina.) :
J
László.
-
Klára.
í
Giza.
A
Anna.
v
Róza.
92 Mint székely család, Bocskaitól vesz czímeres levelet 1606. mart. 26-án. E czímeres levélnél alig ismerünk szebbet e hazában: a nemességet kapó Gál Jánosnak, orbai szék pixidari hadnagyának, „mint a haza szabadsága bajnokának" adatik kiváltsága. A czímer mezeje égszínkék, rajta egy emberalak áll egész vö rösben; jobb kezében kard, balban levágott török fö. E családfa elöl.álló vonalai Háromszéken maradtak, gazdáskodtak. A más vonalok a kir. táblánál s fökormányszéknél alkalmaztaták magukat. Mint híres törvénytudó, J á n o s tünt legelőbb fel, k i pályáját fő kormányszéki tanácsosságig vitte; s 1804. nov. 26-án, 70 éves korá ban hala el. Fia L á s z l ó , ki a lia?ai történelem és jogirodalom terén mint iró annyit munkált, mint a ki többek köztt az erdélyi diéták végzé seinek három kötetét kiadá: 1837-ben fökormányi tanácsos, 1838. febr. 16-án a szébeni országgyűlésen számvevő-hivatal elnöke lett. Mint hanyatlót 1846* mart 15-én nyugalmazák egész fizetéssel. Meg halt 1848. jul. 9-én, 71 éves korában. A fenemlített János testvére, J ó z s e f , mint táblai ülnök emeli fel családát. Első nejétöli fia, D o m o k o s , fökormányi tanácsosi czimmel a kolozsvári lyceum utolsó világi igazgatója volt. Meghalt 1845ben. Második nejétöli fia, J ó z s e f , 1836-tól Marosszék főtisztje, egyike vala a kormány legerélyesebb hivatalnokainak. Meghalt 1847. sept. 8-án. A most élők közül J á n o s 1848-ig kir. táblai ülnök; 1848-ban képviselő; 50-ben bizalmi férfi Bécsben: a törvény tudományban családának méltó tagja; mint publicistát hírlapirodalmunkban többire gyakorlati kérdések fejtegetése köröl láttuk. A több Gálok közül ismeretesebbek: , A d a l n o k i Gálok 1644. jan. 23-án vesznek czímeres levelet. Vevék G y ö r g y és M i k l ó s testvérek, kik két ágözatot alkotának. Egy része Háromszéken honn lakik; más része a megyékre szált, megyei birtokot szerzett. K é n o s i G á l o k , kik korunkban a Gál nevet a Kénosival válták fel, Udvarhelyszék családai közé tartoznak. Közülök F e r e n c z , a Péter fia (1638—48.), mint hatalmas Ügyvéd, Pécsi Simon leányát, Zsuzsát vevé vala el. Családát ezáltal még inkább kiemelte... K o runkban e család egyedül a magát vadász-fegyverével véletlenül meg* löU K. I s t v á n Sikó Annátóli fiában él. A k ö v e n d i Gál családból Z s i g m o n d , a mostan élő J ó zsef atyja, Aranyosszék alkirálybirája volt. Közülök van Gál M i k l ó s , ki fiatal korában nevét az irodalomba hozta vala. Ide tartozott Gál Miklós, ki korunkban Küküllömegye egyik alispána volt.
GÁL.
GALFALVí.
93
A s p i e n t i v á n i ' Gálok Marosszék' tehetösb családai közé tartoz tak. Végsarja következőleg áll: Gál Zsigmond. (Körözsi Zsuzsa.) *
1
:
Elek ( t 1847). f 1
Zsiga f.
,
Klára. (Nagyajt. Lázár Sam.gub.titokn.neje.)
László. Zsuzsa Erzsébet. (Ballá Málí.),(Eperjesi Ján.) (Bereozkí Sánd.) 67. §. G Á L F A L V I
CSALÁD.
[Harczói.] E család fészke Vásárhely vidéke. S mint ilyeneket gyakran látjuk a királyi tábla fiai köztt. Ugy látszik, egyelőre Gálfalvi Iszlai volt nevök, s az újabb idő ben a Gálfalvival maradtak, 1700. jul. 10-én új czímeres levelet vettek. Ugyanez időben Gálfalvi G y ö r g y é t , mint közügyek igazgatóját, látjuk, ki azonban táblázatunkból hiányzik. Családfájuk következő: Gálfalvi Gergely. (Tombold Erzsébet.) J á í o s (1700). (Foris Judit.) János. Klára. Ábrahám. Krisztina. (SzathmáriBorb.) (Hajdú Ján.) (VáradiKata.). (Újfalvi Ján.) Borbára. Ádám. Erzsébet. Krisztina. * (ZsúkiLász.) (Jobbágy (Jármi Mih.) (Körözsi Ján.) Anna.) Judit. (Pálfi Antal.)
Gergely. (Keczeli Ágnes) (
Sándor. Gergely (1807). Teréz. Pál f. (Gálfalvi Teréz.) (Kabos Jud) (Gálfalvi Sánd.)
<-
^
\
'
Elek. ^ Eszter. Imre. Anna. Farkas. (Vér Ágn.) (Szentiváni Ján.) (Itélömester.) (Kabos Sam) (Kabos Anna.) ) (Sala Karolina.) , i Róza. Juliána. (Katona Ist.)
György.
Mari.
Zsigmond. Céala Anna.)
A most élők közül G. Imre 1842-fren vállasztatott itélömesternek, s most magán életet él.
GÁLFI.
GYÁRFÁS.
68. §. 6 Á L F I C S A L Á D
[Kocsárdi, f XVII. Martonosi.] Gálfi J á n o s , k i egyelőre Báth. Zsigmond nevelője, később ta nácsosa volt, s kit Báthori• — mint Nero egykor nevelőjét — legyil koltat: e család nevet emlékezetessé tevé Erdély története lapjain. Székhelye Kocsárd vala, Aranyos-széken; de ide Magyaror szágról szármoztak. Hogyan jöttek le e szerencsétlen .Jánosig, homály fedi. Ö ily családot alkot: Gálfi János (lefejezt. 1593). (Pcrnyeszi Erzsébet.) , x» ' . Péter* Ferencz. Kata. i ' (Bagosi Pálné.) t 1 ' l Zsuzsanna. Zsuzsanna. Borbála. (Nádudvari Pálné.) (Ördög-Istvánná.) (Bánfi Farkasné.) (Rédei Pálné.) következőleg e család fiágban kihalt, a) A m a r t o n o s i Gálfiak Udvarhely-szék egyik falváról vevék előnevöket, hol máig is székelnek. Udvarhely-szék hivatalnokai köztt ott látjuk Gálfi F e r e n c z e t , 1647-ben mint a szék királybiráját. &) Jelenleg két ágban élnek: egyike honol Martonosban, kik kö zül Gálfi S á n d o r fiatal korában verseket i r ; M i h á l y mint publicista állt az ellenzék soraiban... (f 1854. mart. 10.) A más ág Tordán élt s végződik be Gálfi J ó z s e f b e n , k i fiatal korában maga is mint szépirodalmi iró jelent meg. Későbbi éveiben megyei pénztárnok és föbiró, s a tordai unit. tanoda föfelvigyázója, hol szigora által roppajit fegyelmet hoza be, s a szépművészet fej lesztésére sok áldozatot hoza.. Egyébiránt többféle Gálfi család van. 69. §. G Y Á R F Á S
CSALÁD.
[LéczfalvL] Háromszéki tehetösb családaink egyike. Czímer ök hattyú, melybábában tollát tárt- Ugy látszik, a nemz. fejdelmek alatt adaták maguknak.? • <Egy része honn él, mig más része a megyéken lett birtokossá. Hivatrit nem kerestek; kik viseltek az a következő táblázatban be van jegyezve: a) Erü. Törtfoettára I. 75—77.1 b) Kállai Székelyek Ered. 248. 1.
GYÁRFÁS.
95
GEDŐ.
István (1635 lustrál). Ferencz. ^ Pák ^
Pál (portai követ). (Utódai Pozsonban.)
Ferencz.^ I
Tamás. (Váradi Ágn.)
i
^
(
^,
«
*
Zsigmond. Ádám (1740). 'l (bors. Nagy Kriszt.) József. \ |
Tamás. ( István (1680 lustr.) (kezdi királybíró.)
Antal. László. {. (1760-80.) | (Salánki Sára.)
,
^
:—,
István (f 1704). (Bükk Jud.) i
^
József. Zsófi. István. y (Varsányi Gy.) /
Zsigmond. János. | i \ \
Károly. i \
Pál. > Elek Lajos. i l
Elek Antal. József. Ferencz. Sándor. Miklós. Elek. Miklós. és i (udv.tanács.) (tábl.üln.) i (kánonok.) i i Pált. Ferencz.829) t Elek. (+ 1853.), ] ) , f 1853.) (VérRóza.) { (+1848.)'—-——. . (ZeykKata) j Istv. János. Gergely, * ^-Domokos. Róza. Anna. E l e k . Imre. Albert. György, Lajos.Samu. (b. K e - (Dindár(b. Bánfi (tábl tiln.) mény 1.) Antal.) Dani.) f József. Ferencz. * László. Károly. Közülök I s t v á n (+1704.) mint a Rákóczi forradalom egyik ka~ pitána esett el Szeben alatt, a) A z utolsó nemzedékből L a j o s t és S amut, Miklós fiait, a forradalom mint székely huszár hadnagyokat ta lálta, s mint ilyenek működtek; Gyárfás D o m o k o s is hasonlókban osztozott. 70.
§. G E D Ő
CSALÁD.
[Homorod-Szentmártoni.]. E család, mely a hazai irodalmat pártfogolva élt és hal el: szé kely eredetű, Údvarhelyszék Homorod-szentmárton nevü falújából. Czímere egy kalpagos férfi, futó alakban álló lóháton ülve, s jobbjában feje fölött kivont kardot tartva. Egy Gedew Lászlót Erzsébet és Borbára leányaival már 1453ban följegyezve látjuk. Ide tartozott-e nem tudni. Legelső, kiről emberi emlékezet után némi jegyzeteket bírunk: Gedö G y ö r g y , a mostan élő ág törzsöke, k i tanulását végezve, 1732 tájt Abrudbányára telepedett; s mint tantilt ember, főjegyző, taná csos, végre föbiró lett; s ugy hala el gúttá ütésben. a) Cserei Hist. 329.
I.
96
GEDÖ.
GERÉB.
A családfa, mit alapít, következő: György (1732 tájt). (Toroczkai Borbára.) József (szül. 1743. f 1800.) (Kénosi Sándor Klára.) J ó z s e f (szül. 1788 aug*. 21.) (Haranglábi Szathmári Anna, + 1841.) Anna. Trózia. László. (Szilvási Miklósné.) (Káli Nagy Etetné.) (szül. 1819. f 1841.) György fia, J ó z s e f , egyelőre apja hivatalait tölte be. Föbirósága a horavilág korára esik, mely elöl menekülnie kellett, minthogy azon idöhen egy utazó angol lordot fogada mint vendéget el, s az oláh nép benne muszka herczeget látott, k i a fölkelteknek jogokat hozott volna; s azon alaptalan gyanúsítás terjede el, mintha Gedö J ó z s e f félretette volna. Később 1790-ben Alsó-fejérmegye egyik követe, a) mint ilyen azon systhematica deputationak, melyről annyi nyomtatványt birunk, bányászati előadója. A most élő J ó z s e f (szül. 1778.) Aranyosszékre jöve lakni, Sz. Mihályfalyára. 1834-től mint királyi hivatalost láttuk országgyűlése inken. Tudományoknak élt, Gedö J ó z s e f ü n k az, kiről megjegyezve láttuk, mikép Cserei Históriája eredeti kéziratát a Nemzeti könyvtár kiadóinak, s végre az academiának átengedte. Becses könyvtárát, mely a hazai irodalom majd minden terményeit birja, s mintegy 4000 kötetre megy, a mult évben véghagyományilag a kolozsv. unitár, kolégyom könyvtárába átadá. Hanyatló évei daczára, színházi páholyá ból soha se hiányzik. Nevének örököse, L á s z l ó , irodalmunk nagy veszteségére íia*talon elhalt. Egy pár drámája, s dramaturgiai töredékei, melyekből sajtó útján némelyeket láthatni remélünk, mutatják: mi gyönyörű talentomot veszténk el benne, k i egyszersmind a családot is bevégezte. 71. §. G E R É B
CSALÁD.
[Vízaknai és vingárdi t XVI. Fiadfalvi + 1689. Árapataki, Rettegi.] E családnév igen jó hangzású volt eleitől fogva hazánkban, mit a v í z a k n a i G e r é b család alapíta. 1222-ben G e r é b Imre, beszterczei bán, II. András királytól Víz akna városában egy házat kap, s vele együtt családára e város királyb}róságát. Itt vari kezdete a v í z a k n a i elönévnek. A vingárdi elöneyet Mátyás Jár. idejében vette fel legelőször Péter ( t 1504.). ígeti tevékeny, harczös emberek, többire derék hadvezérek, s a) Oszággy. jegyzők. 18. I.
97 táblázatunkból láthatólag, erdélyu vajdák. A család, mit alapítanak következő; Geréb Imre (1222, beszterczei bán). László.(tflmösi bán). -Tamás. (Prinyi Ors.)
Orbán (erd. yajd. 1248).
György. Zsófi. Borbára. (kapit. 1291.) (Frank vajd. neje.)(Deng.Pongrácz Kel.)
A különböző táblázatok miatt nem adhatjuk e családfa folytatá sát, mert egyik Tamástól folytatja a családot; a más pedig Orbánnak a két leány mellé még egy János nevű fiat is tulajdonít. Egyébiránt a XIV. századtól, hol világosabh s jelentékenyebbé lesz, s mint a mikor már csak is az egy ág vala már életben, követ kezőleg folyt: Miklós. (Boga ti Ottilia.) /!•-:
;
v
t
János (fökorm. 1458). (Hörögsz. Szilágyi Zsófia.)
László, aj Mátyás.//) Miklós. Péter, c) Ferencz. (1476erd.püsp.) (+1493.) \ (vajd.fi504) (+1517.) (Horvátorsz. bán.) ( (Kanisai Dor.) ) Miklós +. Miklós. (ez volt az utolsó.) Igen sajnáljuk, hogy épen e családnak egy tökéletes táblázatát nem kaphattuk. E jelentékeny derék család Miklósban a nemzeti fejdelmek alatt hala k i , s a vízaknai házat, s vele a királybiróságot, az ő magszakad tával nyeré a gr. Haller család 1553^ban. A z említetteken kivtil látunk a székely földön még: f i a d f a l v i és á r a p a t a k i Gerébeket; kik mennyiben függenek emezekkel egybe, a történetbuvárlat mezején ismeretlen. A f i a d f a l v i ág Udvarbelyszéken Fiadfalván, Betlenfalván és Galambfalván lakott. E család a nemzeti fejdelmek kora első felében derék embereket mutat fel, kiknek atyjok Benedek, k i János Zsig mond alatt él. Ennek három fiai: Boldizsár, György és Benedek 1583 sept. 19-én donatiot vesznek. De nem soká élvezé a család, mert A n d r á s b a n , k i Rádul vajda fogsága után, Bethlen Gábor testőrei kapi tánya volt, kihalt az egyik, majd Geréb István és Jánosban 1689-ben kihalt a másik ág is. dy A kihalt András testvére, A n n a , (16400 Ugrori Pál neje lett. a) b) c) d) Erdély
Szeredai Series Episc. 116. és Budai Polg.Iicx^ IIc Budai Lcx. II. 118. 1. . ^ Budai 117. 1. Kállai Székely nemz, 248. 249. 1. nev* családai*
116*
Y
98
GERÉB.
GERENDI.
Az á r ' a p a t a k i G e r é b e k közül a mult században, A n t a l , 1759ben mint kir. táblai irnok családja történetét kidolgozván, azt vingárdi Geréb Jánoshoz, a vajdához köté. a) De oklevelek hiányában, hite lességet nem tulajdoníthatunk munkálatának. Mike gyűjteménye előttünk fekvő táblázata törzsökül Geréb Má tyást teszi, 1404-ből. Ennek fia I s t v á n , ennek A n d r á s , ennek is mét A n d r á s (15580, ennek I s t v á n , ennek G y ö r g y (1612.), ennek Gegö Judittól F e r e n c z , ennek Mihálcz Ilonától J á n o s , ennek Csegezi Sofitól J á n o s (és Antal, a fenn említett). Jánosnak kilyéni Szé kely Máriától L á s z l ó , ennek Macskási Krisztinától: László, Ádám és M i k l ó s . . . Mi a Geréb Antal dolgozatát megsemisíti. Hogy e család régi, arra okleveleink vannak; £) s közülök G y ö r g y és F e r e n c z , mint forradalmár 1612-ben notáztatott ugyan, de Bethlen Gábor trónra léptével az megsemisítetett. ' Vannak még többek köztt r e t t e g i Gerébek is, kik I. Apafitól 1685. nov. 3-án kapták czímerök. Vette Geréb István, a László E r zsébet-férje, mint 12 évi szolgabiráskodása jutalmát. Ennek fia A n d r á s , ennek I s t v á n , kinek Erdélyi Sofiától három fia született. A nagyobbiknak, A n d r á s n a k , ugyan csak A n d r á s fia Poroszországba szakadt, Mária-Verdenbe. A második fiának, Józsefnek, István fia lön, ki csak leányokat hagy a maga után. A harmadik fiú, J á n o s , neje Nagy Borbára, kitől Dani fia született, kitől a nap jainkra lejött I s t v á n szármozék. 72..§. G E R E N D I
CSALÁD.
[Gerendi, + XVII. sí.]E család az Aranyos partján fekvő Gerendröl, mostan gr. K e mény Sámuel birtokáról vette nevét, mint terjedelmes uradalmáról. Törzse Gerendi Sá.mson, várgróf, XIII. században. Közülök J á n o s egy volt azok közül, kik Zápolyát 1526-ban Tokajban királynak vállaszták, c) M i k l ó s t , Ulászló volt kincstárno kát, Ferdináüdikir, 1528-ban erdélyi püspökké nevezi, mig Zápolya ismét mást nevez. A közben Zápolya egy időre Lengyelhonba fut, Miklós Gerendre egy gyűlést hirdet a három erdélyi nemzetnek, s ott Zápolya ellen további fegyverkezésreíszólítja. Azonban Zápolya gyöfc, Erdélye kezére keríti; Gerendi Magyarországra mehékült, s ott ha la el. d) Gerendi I s t v á n 1551-ben a német tábor hadi biztosa. Ellenben Jánost e század végén már az ellenzék soraiban látjuk, mi&t Báth. Zsigmond fej-delem notáztatja és száműzeti, e) a) Fancsali gyüjtem. iú*o. 40. 'G* betű'. 6) Cap. Alb. Cist. 2. fasc. 2. nro. 31. c) Budai Lex. II. 119.. 1. d) Memória Episcop. X X V I I . <0 F^értári apr. gyül. 1595.
GEBENni.
GYERŐFÍ.
99
M á r t o n t 1559-beíi nótázzák, s veszti Bányabükket és SzentMártont. Ily szemköztt dolgozva haladtak e család tagjai a hon történe tében. Mignem a XVII. század közepén kihaltak, minthogy Mártonnak Apafi Ariria-, Istvánnak farn. Veres Annától csakis leányai maradtak. 73. §; G Y E R O F I
CSALÁD.
[Gyerö-vásárhelyi, + 1718.] Többféle Gyeröfit látunk történetünkben, mint gy. monostorit, kis-kapusit, szamosfalvit; de sajátlág mind ugyanazon család ágozata; s mindez csak hatalmas birtokaira mutat. Mint a Kemény családnál látni fogjuk, ez egy nagy nemes nem zetség egyik családar, aj melyre közös czímere is mutat, mi egy k o ronából kiemelkedő ágasbogos szarvú dámvad. A hely szűke miatt a terjedelmes családból csak a családfolyta tókat adhatjuk, mi is igy következik: Gyerö mester (1314-45). Miklós.
János.
Zsigmond.
Miklós C1439).
i
Dávid.
Mihály.
György. (Zsófia.) Salátiel (1527). (Ilona.) *
Balázs (1488;. Borbára. (Vas Dómok.) (Hedviga.)
Ábrahám.
v
Gáspár. (Mikola Erzs.)
t
t
r
I
János.
Ferencz (1525). András. Mihály (1558). Pál(1539). i ' i í i í János (1603). Mihály. Erzsébet, János(1558). (kolozsm. föisp) l (Bikali Ambr.) (Kabos Eufros.) (Radvanczka Anna.) ^ (Bornemisza Erzs.) •
,
. János. (kolozsi föisp.) (Apafi Marg.)
Mihály. András. Ferencz. í (Budai (Szilvási \ Luiza.) Borb.)
— - / V — V
Erzsébet. István. (Lisibon (Bánfi Klára.) Henrik.) |
György (1694). Mihályt.György. Balázs +, Borbára. János +. (tanácsos.) (+1624.) (Ikl. Toldalagi Ján.)
/
*
—
—•
1
V
László +. György János (+ 1718). Kata. Borbára. (udv. cons.) (kolozsi föisp.) (az utolsó.) ' (Biró Mózs.) (Gyulafi Lászl.) (+1718.) (HenterJán.) (Komis Istv,* a) L Mikola Hist. Gcneal. 44. 1.
ííj^
GYERŐFI.
100
GYÖRFI.
A nemz- fejdelmek alatt szép szerepet vittek. M i h á l y a Zápolya ház egyik előmozdítója, 1558-ban fejdelmi tanácsossá lett. J á n o s 1603-ban kolozsmegyei főispán, Székely Mózses mint derék főt egyezkedésekre használta, a) Az 1694-ben meghalt G y ö r g y , II. Rákóczi egyik.leghívebb em bere, annyira, hogy midőn érette tatárrabságra jut, s onnan magát nagy öszveggel váltaná k i : Rákócziné, Báthori Zsófia, 11,000 forint tot ad neki, hogy elzállogosított jószágait visszaválthassa... Később táblai ülnök, s 1686-ban a deputatio tanácsossává neveztetett; mint kormány tanácsos hala el 1694-^ben. fr) E nevezetes család, mely főleg Kolozmegyére oly jelentékeny befolyással volt, a mult század elején 1718-ban Jánossal, mint utolsó Gyeröfivel, sirba szállá. Jószágai a táblázatban álló leányokkal, az ott megnevezett családokra mentekát. - — - v, 74.
§. G Y Ö R F I
CSALÁD.
[Losádi, báró.] E család eredete s lakhelye Hunyadmegye. A nemzeti fejdel mek alatt emelkedtek k i , s báróságot szerz'ének. E család okiratai, mult század végéni országgyűlési jegyzö könyvekből láthatólag, a horavilágban elpusztítattak, s 1792-beri az országgyűlés elrendelés hogy újból kiadassanak. Mióta bárók lettek, következőleg jöttek le: József (báró lett 1755). (Bogátí Ágnes.) (Inczédi Anna.) József.
László.
Mihály. Samu(1757). Elek. Mária. Borbára. (b. Bánfi Borb.) (Földvári Judit.)
Anna. Ágnes. József. Mária. Béniámin. (SzilvásiJán.) (Kemény (Ugrón Mária.) (b, Bánfi Elek.) (Török Kriszt.) Sámuel.) ^ } Pál. Zsigmondi. Samu. Ferencz. Karolina. Mária* József. (VayZs,) (Macskási (P. Horváth (Kompos (Kendefi (gr. Teleki V (SzilasiÁgn) Anna.) Karolina.): Madolna) Mihály) Sándor.) } í • ^ ... *-<^— . j Lajos. Berta. Róza Károly. Adolf. Jósefa. ; Mária. Karolina, (gr. Komis Zs) (Kopácsi Jós.) (Simairié,) (b.GyörfiLaj.) (Benedek Mih.) Zsigmond gyermekei Macskási Annától: J ó z s e f , neje Zsom bori JuL; K a r o l i n a ; P o l i (Krasznainé) és Á r p á d . \ ; S^mű 1848-ban Pesten képviselő. >-4 • a)_ Wolf de Bethlen V . 380. 1. Budai Lcxic* IU Ml. 6) Csevei Hist. 64. 159. 220. 222. 236.
1.
GYŐRFÍ. GYULAI.
75 §. G Y Ö R F I
101
CSALÁD.
[Gsatószegi.] E családat á még élö Györfi M i h á l y emelé fel, ki mint az erd. kormányszéknéli tartományi főszámvevő, 1839-ben kir. tanácsosi rang ra emeltetett, s 1850-ben a fökormány megszűntével nyugalmaztatok; és a következő leszármoznst alkotá: Mihály. (Imecs Klára) /• Ferencz. Mihály. József, (kir. tanácsos.) (Baranyai Róza) ,
—
—
^
•
•
•
'
"S
Mihály. Karolina. Jozefa. (Brencsán Eliz.) (Szabó Per.) Bíró Pálné.) A z alapító 57 évi szolgálata érdemei közé sorozható, hogy az országos Károlina-kórház igazgatását 1837—50-ig minden díj nélkül folytatta; s meg az, hogy kivívta, mikép a székely katonafalúk elöl járói reászorittattak, hogy a falú közjövedelméröl a kormányszékhez számadást küldjenek, aj 76. §. G Y U L A I
CSALÁD.
[AbafáLJi +. Váradi, Maros-németi, grófj A Gyulai név gyakran elő jö Erdély földén. A régibb Gyulaiak egyik ága vala az a b a f á j i G y u l a i P á l é , k i mint a Báthori István fejdelem titoknoka, tollával és eszével a legnagyobb tiszteletet vívá Jki. Később Báth. Zsigmond,tanácsosa lesz, s mint ilyet vagdaltatá öszsze Báthori Boldizsár 1592-ben Abáfáján, minthogy halálára vagy száműzetésére szavazott, ha a hon békéjét tovább is koczkáztatná. bj Emellett régi időktől Háromszéken v á r a d i előnévvel egy Gyu lai család él, mely a Donáth, Horvát, Macskási, b. Apor s gr. Halie rekkel sógorosodva jött le napjainkra. Más ága a megyéken, s főleg a mezőségen lakott. Családfájukat az 1609 tájt élt s a r k a n t y ú s G y u l a i Istvántól hozzák le. A nemzeti fejdelmek kora vége felé Magyarországból még egy Gyulai családat kaptunk, kik jószágaikat minthogy a török széleken fe küdtek, ott hagyák, s Erdélyben vevének lakást. A z első István, n é melyek szerint Ferencz, elvevén Pécsi Simon cancellár leányát, szép vagyonra teve*szert, cj Asztalnok, tanácsos; udvarhelyszéki fökiTálybiró, váradi kapitán vala I. Rákóczi alatt, ki jószágokkal látta el a) Mult és Jelen 1848. mart. 17—i száma, b) Wolf de Bethlen III. 24. 1. c) Mikola Hist. Gcn. 32. 1.
GYULAI.
őket. Igy kapja Nemes Lénárt, Bethlen István hívének nótáján MarosNémethit. S a következő családot alkoták: István (1644—51). (udvarh. fökirálybiróO (Pécsi Margit.) Gy. Ferencz (1698). (küküllöi föisp.) (Barakonyi Klára.) (Kapi Mária.)
István. Krisztina. Judit. i (gr. Gyulafi Lász.) (Angyalosi Istv.)
István. (Tábornok, ezred tulajd.( , (Bánfi Judit) ' I
Ferencz. (1718. grófok.) (tábornok) (Bánfi Mária.)
Ferencz. József. Lajos +. Kata. Sámuel, (tábornok.)(kővári főkap.) (Alvinczi Gáb.) (tábornok.) (gr. Haller (b. Józsika Már) (Bornemisza Anna.) Károlin.) j (
*
v
Kata. István f. Ferencz. Ignácz. Samu. Albert. Krisztina, (gr. Betl. (b.Bánfi (Kacsándi Zs.) (Hadszer- (1790) (altáborn.) (t 1785.) Ádám.) Borb.) j tárnok.)(Bornemisz.) j (g. Kornis Zs.) ) Borbára.) i Karolina. Franciska. Lajos. Konstánezia. Albert. Lajos. Samu. (FrimóntPét.)(gr.VasGy.) (nőtlen.) (^IWnLászl.) ( f 1845.) Cudv. consil.) Voltak, kik föispánságot viseltek; de kiváló hivatást éreztek magokban a katonáskodásra. S mondhatni, az austriai ház alatt egy család se emelkedett e pályán oly magasra, mint a gr. Gyulai családi. S különösön az egyik ág majd mind katona, s mindenik tábornok, Ez ág pályáját F e r e n c z kezdé meg, fökorm. Bánfi Gy. veje, ki egyelőre Tökölivel tart; majd a Rákóczi forradalom ellen csatáz, s mint ilyen 1709-ben tábornokságra jut. a) Legmagasabbra I g n á c z jutott (+ 1831. nov. 11. 67 éves k.), ki mint hadszertárnok és az udvari haditanács elnöke, s a 60 szá mú gyalog ezred tulajdonosa, horvátországi bán, s 8 kereszt v i téze, s mint aranygyapjas vitéz stb. hala el; oly magas katonai pon ton, hova erdélyi még nem hatolt. Ezen ágbóli volt gr. Gyulai'Sámuel, ki gr. Bethlen Sámuelt s fr. Fekete Ferenczet 1790-ben beyádolá az országgyűlésen, mintha kijárván Magyarhonba, ott. az unió ellen .for gattak volna. £) , A más ág végén, mint nőtlen,, áll a még élő gr. Gy. L a j o s , ki Í9iíil^kezetét az által ,fevé kőzkédvességüvé, hogy midőn 1841-ben erdélyi országos muáeum volt alapuló félben: ö is szép gyűjteményét felajá,nlptta. a) Cserei Hist. 251. 424. I. 6) 1790. omággy. Jegyzők. l08.
1.
103
G Y U L A FI.
77,
§. G Y U L A F I
CSALÁD.
[Rátoti, gróf. + 1754J E család Magyarországról a nemzeti fejdelmek alatt jön E r d é l y be, onnan hozá elönevét: s itt idö folytán legdúsabb családaink e g y i ke lön. Már Magyarországon igen tekintélyes. Mint Csobáncz vára urát, Gyula vezértől akarják szármoztatni. d) GyuÜ Anna 1482-ben már Eszterbázi Mártonnak vala neje. Mi lehete ősi czímere, megmondani nehéz. A z utolsó Gyulafi czímere, temetésére festett czímere szerint: négy részre osztott paizs, melyben közepett két fejű sas; a sas felett balról kék mezőben oroszlán van felálló helyzetben, tátott szájjal, s kettős farkkal, első jobb lábában kivont .görbe kardot tart; ezzel szemben apaizs jobb fe löli felső felében, zöld halom felett, három makk csüng egy fán, mely királyi koronán nőtt át. Ugyan ezek ismétlödnek a paizs alsó részei ben, helyzetök megfordításával. Előttünk ismeretes családfájuk a következő: I. László. István. f
1
II. László (1544—75). (Pásztohi Borb.)
János. Mihály. III. László (1563—99). István. Erzsébet. (ChoronDorotya.) (tábornok.) (Bánü Ján.) \ (Forgács Margit.) András. Lestár. György? István. | (töítóitól)(TEaMAn^ífp^4^0; #
Mihály. I |
Kristóf (1643). Zsóíl. Samu. Borbára. j (Wessel Pálné)(kövárikap.) (Kapiné.) £ (Lisztiné.) (ikt.BetlenAn) (BarcsaiZs.)
1
V.László. { György. • l i VÍÍl. László. | I ^
IV. László (1599. f 1606). (Szóchi Kata.) -
:
^
Miklós.
VLLászló (1650). (Balázsi Erzs.) Zsófi. (Bánfi György.) {gr. Csáki Gáb.) Mári2 (Pogány Istv.)
,
3 leány.
Mária (+ 1659). (Tököli Istv.).
m L á s z l ó (gróf 1. f 1699). (Gyeröfi Borbára.) J IX. László (+ 1754). (cancellár.) (gr. Haller Borb.)
/
Borbára.^ (gr. Eszterházi Kénes.)
a) L . Mikola Histor. Gen. 22—24. 1.
104
GYULAFI.
É család első szereplése a Báthoriak alatt .keasdÖdik, mint a mi kor "Szilágy-Cseh várát 63 falúval kapják, s gazdagságuknak megve tik alapját. A családfábani sok László, a legnagyobb zavart idézte elö: jó nak láttuk számokkal megjegyezni őket, .minthogy Erdély földén,töb bire a Lászlók szerepeltek. A III. László vala az, k i legelőbb Erdély földére lépett, s itt Báthori István tábornoka, végre 1599-ben Bátíiorí Endre alatt Fejéryár parancsnoka lett. S ennek fia IV. László vala a Bocskai forradalom egyik erdélyi föhadvezóre. E férfi korának igen kitűnő egyéne. A Bocskai forradalom kitörésével azonnal fegyverben látjuk. A mint az erdélyiek Bocskaihoz követséget küldtek: Gyulafi volt, kit föhadvezérkép ide indíta. Szathmárt bevéve Erdély földére é r t ; sze rencsésen elöhatolt. Vásárhelyit országgyűlést rendez. Majd Segesvárt ostromolja; Fogarast kezére veszi; Brassónak tart. Ily győzelmi me net közepett sulyosodik el rajta addigi betegeskedése, .s-a székely földön, Mikó Ferencz szerint, Köpeczen, több szerencsés csatái "után; a hadjárat kárára, meghalt 1605* jul. 28-án. «) Ezen ág, táblázatunk ban láthatólag, kihalt. .... * Ugyancsak e László korában ólt Gy. L e s t á r , a történész, ki hasonlóan Erdélyben szerepelt, mint Báthori Zs. fejdelemnek taná csosa a török udvarhoz többször követ. Eszes férfi. Koráról Erdély történetéhez jegyzeteket hagya, mit Bethlen Farkas is hasznáía. £) A z elöltök álló ág VI. Lászlóval jött újra Erdély beljébe, itt 1635ben honfiúsítatott,c) s a gazdag szentdemeteri Balázsi Ferencz örökösét, Erezsébetet vévén el, a szentdemeteri kastélyt szép függelékével magáévá tette. Ennek fia VII. László előbb Marosszek- főtisztje vo)t az, ki Apafi alatt akkora szerepet vittd), 1686-ban a deputatio egyikjanácsösa, később Tököli ellen a Heisler táborában tábornok; 1691-ben pedig kormány tanácsos lesz, e) s családát gróffá teszi. .Ennekfia IX. L á s z l ó (szül. 1699.) előbb Udvarhelyszék főtiszt je. Később erdélyi udv. cancellár lesz, s mint ilyen hala el 1754-ben sept. 27-éii Bébsbé'ii; s magával a Gyulafiakát fiágbii sirba vitte. Mert a legelöl álló ágozat nem tartozott Erdély földéhez; Ezen utplsónak nevezett Gy. Lászlónak, k i lakadalmát 1725-ben aug. 20-án Szenfdém.pteren tartá, született vala még egy fia, ez is L á s z l ó , de a néphagyomány szerint egy azt a Szent demeteri kastély ablakából a mélységbe ejtette. S igy e családot a Lászlók és Borbárák végkép bevégezték ./*) a) b) c) cl) e) f)
Wolf de BethJen V I . 294. 1; Horáuyi Memória Hung. II. 63. 1635. 20. febr. arf.. 3i. Cserei Í67. l 8 l . 197. Cserei Histor. 157. 59. I. l69Ö. jim. i0. art. 11. Hodor Doboka Ismert. 90—94. I.
236.
278,
1.
\0h
GYÚJTÓ é
78.
§. G Y Ú J T Ó
CSALÁD.
[Martonosi.] E név eszes férfiakra emlékeztet. Leszármozásuk következei: ,
N. N .
—
«N—
Miklós (1760 t. (Görög Sára.)
•
Mária. (Borsainé.)
•
4
Mózes. (Kolozsvári Sára.)
Zsuzsanna. István. Krisztina. Sára. (próf. Galambosné.) (sóbányanagy.) (ügyv. Markóné.) (Kovács Sam.) Róza. Károly. Karolina. Kata. Lajos. (Ördög Károly (tenger, ezred.) (Bedö Józs.) (Hochard Jos.) (sóbányatiszt.) bányanagyné.) (Pas Fulvia.) (Hegyesi Anria.) t
J
Béla.
Iza.
A mostan élők atyja, I s t v á n , mint kamara ispán gyakorlati pályára készíté fiait. K á r o l y legelső magyar, ki osztrák marinánál ezredesség, s velenczei parti admiralság s arsenal-igazgatóságra emelkedett. A marosi sóhajókáztatás költé fel vágyait, 1819-ben tengerész akadémiára ment, honnan mint tiszt lépe k i . Yelenczében járó utazóink róla a legnagyobb szeretettel s tisztelettel emlékeznek. Csak most nősült, 1851-ben, tábornok-hadbirö Pas György leányával. T e s t v é r e , L a j o s , a forradalomig kir. sóbánya hivatalnok. A forradalomban az erdélyi sóbányák főigazgatójának neveztetvén: je lenleg mágánbányíft igazgató. Bányászati képessége a legnagyobb e l ismerésben részedül. "' ' " ' • > • ' ' ^ !
]]
u
D.
79. §. H A L L E R
CSALÁD.
[Hallerköi, gróf.] Többféle előnévvel bitjük az életben e családat: mint fejéregy házi, szentpáli, kapjoni; de mindenik ugyanezen egy törzs valame* lyik általunk bemutatandó ága. Terjedelmesebb s gazdagabb családaink egyike. Beszármozott, de magát honfi tetteivel egészen honfiúsítá. Történetét a családkönyv, mely a régi időkből, színes képekké,!, s gazdag adatokkal van ellátva, . s mi volt küküllöi főispán gr. Haller Ignácz úrnál látható: igen hitelessé és világossá teszi, aj Az öskojr gyengeségeihez képest a kérdéses könyv e családat is, mint sok má sokat, az első nemes embertől, Nimródtól, szármoztatja. Azonban első hiteles emlékezetet róluk VI. Henrik alatt (XII. sz.) látunk, mint a mikor egy családtag tornán veve részt. Ekkor Norinberga a hazájuk, hol V i l m o s 1198-ban említetik^ s kinek gyanítható hiányok mellett, következők valának mara#ki, úgymint: U l r i k (1272.), ismét U l r i k (1326.), J a k a b (13550, P é ter (1425.), ismét Péter (1498.). És e Péternek vala fia azon R u p e r t ( t 1500.), ki legelsöbb tevé lábát magyar földre, Budára Ycvén la kását, s kit táblázatunk homlokán szemlélünk. Rupert fia P é t e r (1570.) jöve Erdély földére, a.mohácsi vész után, mint az Erdélyt elfoglalni akaró I. Ferdinánd hívé s föhadi biz tosa. Szebenbe telepedik le. Első neje meghal, s 1543 előtt elveszi Gy. monostori Kemény Katát, s ezáltal magának ámagyar föcsaládokkal összeköttetést szerez. Igy lesz 1543-ban szebéni polgármester, 1551-ben orsz. tanácsos és fejérmegyei főispán, 1552-ben szászok grófja s kincstárnok. Igy nyeré 1553-ban Fejéregyházát, Longodárt stb., s a Geréb család .kihalásán a vízaknai Geréb-házat, s vele Víz akna városa királybiróságát. Családfájuk Magyarországra lett bejövetelüktől igy következik: a) E család történetéhez 1, Ortus et progres. Collég, acacl. socict. Jesu — dedicatiojában. — Valamint Joan. Scivcrt: Unerisch, Magazin. T . III. í í l . 1.
HALLEK.
107
Ruper.fr
,
Í
.
.
í
t
Pál (+1685). Gábor. János (iró). Miklós f. Samu. Péter (küküll.föisp ) (aDiarium(+1696,). (+1643.) (TarnocziSár.) (Barkoczi Jud.) írója.) (tordai főispán.) (KárolyiÉva.)(Pécsi Erzsébet.) (Torma Kata.) (Komis Kata,) f f 9 gyerm. István (gróf, + 1710). József. Samu+. György(1711). Péter f.' mind+. (orsz. elnök.) (+ 1691.) (szolnoki föisp) (Betlen Jud.) (Kemény Mária.) (Tököli agyonlövette.) (Betlen Éva.) (Torma Borb.) (Lássd folyt alább.) Gábor (+ 1723). János (főkormányzó, +1756). László (+1719). (táblai ülnök.) 3. n. Dániel Zsófitól: (gr. Betlen Kata.) (Károlyi Klára.) négy leánya. t István. . László, a) Gábor. Sándor. 0} Pál (+1794). (+ 1756.) (Forgács Róza) (táboniokj (Szentiványi (Haller Zs.) • (Komis Zs.) i (Grazalkóvic$ An.) Franciska.) I 1
i
1
^-
•
|
Antal. Gábor. József. József. Zsigmond. (+1791.) (kincstárnok.) (KoháriTer.) (Csáki Anna.)(kir.tábl.üln.) (gr. Andrási l) (+1819) j (Maradóid M a - (+ 1803.) ( (Bornemisza KI) ^ gyarhonban.) (Toldalagi Kriszt.) Antal.
László. Gábor. I g n á c z . Lajos + F e r e n c z . János. (+1837.) (+ 1832.) (küküllöi(Bornemis. (Horvát- (+ 1643.) (Gyulai An.) (Betlen főispán.) Anna) orsz. bán.) (Betlen Josefin.) I Antónia.) (+1812.) . (Kleischt Zs.)..."
Anna. György. Franciska. Gabriela. Lajos. Teréz. Róza. i (gr.Kálnoki (+ 1843.) (Veiszné.)(gr.Kál-(b. Apor í György.) (b. Jósika Laj.) noki Jul.) György.) ( * (b.Szentker.Zs. c; ——-~—— ^ . \_., Ferencz. József. Károlma (+ 1849). Klára. (N. N.) (Kis Anna.) (gr. ,Vas Miki.) (Földvári Józs.) v
a) Tud. gyűjt. 1834. b) Tud. gyűjt. 1838.
V I . 16. 1. IX. 51. 1.
108 H. P é t e r s illetőleg a család, mint láthatni, szerencséjét s jószá gait azon időköznek köszönheti, melyben Izabella királyné egy idöro kimenesztetett vala országából; de az eszélyes Haller Péter aj oly ildomos politikát követett, hogy midőn Izabella királyné 1556-ban tronát ismét visszafoglalható, orsz. tanácsosi czímóvel jószágait is megtarthatá. bj Királynénk s a haza e nagylelkűsége az országnak e családat napjainkig le is kötelezte. Péter fia, G á b o r (f 1608.), már Bocskai István fejd. nővérét veszi el. Harczos, tevékeny férfi. Egyelőre-1602-ben, Basta alatt látjuk Báthori Zs. fejdelemellen, cj De a mint Bocskai felszabadító törekvéseivel föllépett, azonnal ott áll, mint az ügy legtevékenyebb bajnoka, d) Miért Bocskaitól 1606-ban a kapjoni uradalmat, Zoltánt s egyebeket nyert. Lecsendesedvén a haza, 1607-ben a leghatalma sabb zászlós uraság, Fogaras kapitányságát látjuk kezében; s később Rákóczi Zs. fejdelem tanácsossának nevezek, e) Gábor fia I s t v á n ( t 1657,) Bethlen Gábor és Rákóczi bizalmát nyeri meg. Egyelőre ktiküllöi főispán; országos tábornok; 1637-ben orsz. elnök leve. Z s i g m o n d , a testvére kihal: jószágait reá.hagyjti, mikre 1630-ban üj adományt vesz 'fiúágra. S mint gazdag ú r épített, a fejér egyházi és zoltáni kastélyt. / ) István testvérét, G y ö r g y é t (+ 1633.), 1629-ben notázák; azonban 1630-ban fölmentik, gj : Említett Istvánnak három derék fia volt. Egyike G á b o r , az an nyit emlegetett Haller G. diariuma irója, 1630-ban akadémiákra megy; 1659-ben váradi kapitán lesz. hj Később, 1663-ban, mint zarándi fő ispán és horosjenöi kapitán á budai basához, mint Erdély parancsno kához megy követségbe^ A szilárd hazafi, mint levelében irja: O lát ta, hogy fejével játszik, mégis bevádlá a váradi és jenöi basákat, s kérte, hogy Erdély földe foglalásától szüntesse meg. Következtében a töröktől lanyakaztatott. Gábor testvérei Apafi korában tekintélyes szerepet játszanak. P á l küküllöi. főispán. Négyszer nősül, 9 gyermeke születik, mind meghak^ J á n o s , 1664-ben fejd. tanácsos lesz. kj Mint eszes és gazaag epjbQr, minttordamegyei főispán I. Apafi ellen Béldi vel az ellenzék-soraiba lép: honnan befogják, nótázzák, Fogarasba fogságra vetik,, hol négy évet ül, s ez idejét az ismeretes Hármas História fordítására;, szentelé. Majd kiszabadul, a nota alól fölmen tik;, s újba megkezdi pályáját. 1684-ben az adó.országos felügyelő jének nevezik. /) 1685«ben Bécsbe küldik követségbe, mj 1691-ben orsz. kincstárnokká válíasztják, nj höi 1696-ban Apor István válta fel öt, ki minden hivataláról ekkor lemondott, oj :
a) l í , éJctét Budai Per. L e x . H . 163. 1. h) 1556. i8. mari:, azt. 34. <ú. Wolf dc Bethlen V . 131. d) Wolf de Bethlen V I . 283. 293. stb. , ^^607.)an. 22. art. 6. / ) L . Mikola Hisf. Gen. 25. 1. I)-4630. 25. jan, art. 8. h) 1659. 24. maj. aat. 12. i) Tiídományos gyűjt. 1821. VII. 135—8. 1. k) 1664. 31. jan. art. 39. I) 1684. murf. 8. art. l o . m) 1685. oct. 24. art. 11. n) 169t. 10. jan. art. 8. o) Cserei Histor. 64. 97. 114. 222, 254.
109
HALLER.
E János fiát, J ó z s e f e t , mint nyugtalan ifjat, Tököli, miután vele a hazából kibujdosott, s őt meg akará lőni: 1691-ben főbe lövette, á) A Jóizsef testvére, I s t v á n (+ 1710,), az austriai ház fölléptével kath. vallása miatt terjedelmes szerepet kap. 1692-ben tanácsos lesz; később a gubernium három tagból álla, s csak ö vala benne magyar, a más kettő szász: ekkor igen sokat tehetett volna. De mint Cserei irja, Bánfi Gy. halálával a reá maradt elnökséget nem tölthette be; fé lénk ember levén, nem merte jogainkat védelmezni. Száraz b e t e g s é g ben hala el, Szebenben 1710-ben. b) Ö volt, k i a családnak g r ó f s á g r a utat tört, mit azonban csak is 1717-ben hirdetének kí. Említett István fia vala azon J á n o s (+ 1756.), k i előbb Csík szék fökírálybirája; végül 1734-ben Erdély fökormányzója lesz, s ugy hal el 1756. oct. 18-án; íimaradékat nem hagyott. Testvére vala G á b o r (+ 1723.), ennek vala fia L á s z l ó (szül1717. + 175 L ) ' a Theiemak fordítója, c) A főkormányzó más testvére, L á s z l ó (+1719.), unokája Z s i g mond (+ 1803.) 1770-ben aranykulcsos, később kir. tábla ülnöke, 1796-bMn táblai elnöki helyettes. Ennek vala fia a korunkban élt, úgynevezett fejéregyházi Haller J á n o s (+ 1843. oct. 24.), k i mint gyakorlati gazda példája által E r dély gazdászatára a legszebb befolyást gyakorlá. Fejéregyháza falúját egy alakra építeti; gyakornokokat tanit; ménest tárta; s belgazda ságát katonai szigorral, mondhatni dobszóra intézteié. Ezen úgynevezett fejéregyházi ág mellett G y ö r g y t ő l (+ 1633.) egy más ág jöve le, mit k a p j o n i - n a k neveztek, Dézs mellett fekvő ilynevü uradalmáról. Éz egyelőre báró, s csak is 1753. jun. 18-kán szerze grófságot. Ez ág folytatása következő: .(+ 1717.) György (szolnoki főispán.) (Betlen Éva.) ^ , ' " — Samu (+ 1742). György, (tanácsos.) (Barkoczi Jul.) (Kornis Anna.) Samu. (tábornok.)
Ferencz. Pál (+ 1766). (Korda Zsuzs.) (Prinyi Kriszt.) I
l
György, (Csáki Borb.) i
Antal (+1796). Péter (+1784). János. >, (Mikes Juh) (b. Orczi A n ) (gr. Nemes Zs.) István (+1839). Antal. László (tábornok). János(+1847). (Kornis An.) (Deromene Jos.) (+1842.) (Fáy Kon^táhczia.) i I (b.Szentker.Mari.) ,7,' Czeczilia, Borbára. Gábor. György. Anna. Klára. Ferericz/Sándör.Matild. (g.Eszter-(g.Betlen(Borne-(g.Betlen(Kornis(Kelemeu(kanonok) (g. Teleki háziüén.) Józs.) misza 1.) (Luiza.) Károly.) Jtfrifö.) - Ede.) 1
q) Cserei Histor. 22 r) Cserei 286. 410 —12. 321—5. 43S. J. s) L . életet Erd. Múzeum VI. 177. 1.
;
110
HALLER*
HABINÁL
Ezen ág folytában G y ö r g y ( f 1717.) egyelőre tanácsos, végül szolnoki főispán, aj Unokája Samu, tábornok, a mostan Culoz nevet viselő ezredet ö állttá fel, ö szervezé a mult század közepén. Ezen ágban jelenleg, hajol tudom, csak a kanonok F e r e n c z , és a forradalom részt vett Sándorban áll a'fiúág. A fejéregyházi hosszason tárgyalt ág ma három ágozatban él: táblázatunk elsőjét u g r a i ; a még élő volt küküllömegyei főispán, n irodalom pártoló I g n á c z o t , tábornok s most köztünk élö volt hor vátországibán, F.erenczet, s a meghalt Lajos L a j o s fiát s z e n t p á l i ; János (+1843.) maradékit, a forradalom miatt jószágot vesztett s fog va levő F e r e n c z és J ó z s e f e k ágozatát, fej'éregyházi Hallereknek szokták nevezni; igy levén oszolva birtokuk. 8 0 . §. H A R I N A I F A R K A S
CSALÁD.
[Szeszármai és Harinai +. 1709 körül] Egyike legrégibb, leggazdagabb kihalt családainknak. A XIV. században még szeszármai Farkas nevet hordanak. Farkas Tamás nyeri Karinát, Bányiczát, Idát stb. 1411. apr. 6-án: igy veszik fel a Hari nai elönevet; mely később vezeték rievökké vált. Ismeretes családfájuk törzsöke rendszerint M i k i ó s , asztalnok mester, ki 1475-ben nyeri Dedrádot, Szászfülpöst, Tancsot, Ölyvest és Szent-Andrást; de e családfák igen különbözők, mennyiben néme lyek, mint Benkö is, bj a Harinai és Farkas családokat két külön csa ládnak veszik fel. Azonban már ezen Miklós előtt több családtagot kivannak felis merni. Ilyen az 1320 tájt élt erdélyi vajda, F a r k a s T a m á s , kit né melyek Dózsa Tamásnak is irnak. Ilyen Farkas J á n o s , Jri 1345-ben Erdély egyik alvajdája. 4 n e m ^ f ^ d e l m e k alatt Har. J á n o s és E r z s é b e t (1560—80.) testvérek. E í É r z s é b e t volt a pártos Békés Gáspár első neje. Igy jövetbe pártos m erényébe az említett H . J á n o s , kit t 5 7 5 - b e n a szt.páli csatán elfogtak, és H . M i k l ó s , ki kimenekült; de jószágát mind a kettő elveszte. Sőt Jánosnak tán feje is vétetett, cj H. F a r k a s 1603. jul. 17. Székely Mózes mellett esik el a Barczán. dj H. M i k l ó s 1605-hén Bocskai csapatvezére. MatiusbanMedgyest csekély erővel beveszi; azonban alattomban ráczok rohanják meg, s maga alig szabadult el. . u l , ; E család végsarjai F e r e n c z , gazdag úr, neje Inczédi Kata, :
ajJlCierei Hist, 465. 1. í) Benkö specia], Trans. I. §. tl5. c) Wolf de Bethl. II. 374—82. d) Wolf de Bethlen V . 408. 1.
IIARINAI.
HATFALUDK
111
HEGYESI.
rtlol született fia F e r e n c z , k i 1709 táján magtalanul halván el, csa ládát berekeszté. Testvére S á r a , Földvári Ferenczné lett. 8'1. §. H A T F A L U D I
CSALÁD.
[Hattmansdorfl.] E család már a vajdák korában magyar földön van. Mikor és honnan jöttek, megmondani nem tudjuk; de már László királytól 1454. oct, 9~éröl armalist birtak. E czímeres levél Hattmansdorfer névre kél, mint a mely nevet VI. Károly császár idejéig használtak, mikor is 1736-ban neyöket Hatfaludira változtaták, régi nevöket élönévnek tartván meg. Mióta Hatfaludi n é w e l élnek, ily leszármozást mutatnak: Márton. (Lukács Borbára.) i
Ferencz. (Katona Zsuzsa.)
!
t
Pál. Ferencz. Ágnes. József. | (tábl. üln. szoln.föisp.) (nagyajtai Do- (dobokai administ.) < (ákosi Szilágyi Rák.) náth Laj.) (Ketheli Zsuzsa.) >
i
,
—
^
,
Mihály. Elek. József. Ferencz. Mária. Sándor J á n o s . , (KatonaRóza.); (Balogh (Balogh (Macskási (SzoboszJai(örnagy) (P.HorvátTer.) Zsófi.) Zsófi.): i Ján.) Róza.) > . István. Ferencz. Lajos. , Anna. (TörökKáta.) (ÖferzenczeiAnt.) '(MozisaMiki.) (Ligner Klára.) ;
Zsófi.
Dezső.
v
Amália.
8 2 . . §. H E G Y E S I
CSALÁD.
[Boros-jenöi.] A nemz. fejdelmek alatt jöhettek Magyarországról be. Mint Hat juk, 1643. mart. 21-én Hegyesi J á n o s n a k Zarándban két pusztát i n scribálnák. Ennek fia M i h á l y , kinek Cserényi Annától: M i h á l y é s István, mely utolsó lehete azon H. I s t v á n , k i I. Apafi alatt kamrai javak igazgatója volt; s 1686-ban egy vallásos munkát bocsáta közre, a) Később Cserei H . M i h á l y t és A n d r á s t azok sorában említi, a) Czíme: Kegyesség nagy titka, L . Magy, Athcnas 103.
1.
JIEGYESI.
112
HENTlÜt.
kik 1704-ben, a Rákóczi forradalom elöl a görgényi várba menekül tek vele együtt, aj A leszármozást nem ismerve, a korunkra jöttékből ide jegyez* ziik: József. (Palatkai Anna.) . . — ^ .
•—,
Elek (1780—1826). (Pünkösti Borb.) (PálfiAnna.)
József. (Kapronczai Kata.) I
Zsuzsanna. Róza f. F e r e n c z . Anna., Elek. (Pálfi Dénesné.). (Ugrón Ján.) (Gyújtó Laj.) (Szöcs Klára.) Erzsébet. Miklós. Amália/f (Viski Ferenczné.) (Szilvásiné.) A cáalád ma már csak két fiúra szállott, a nős, de gyermekte len F e r e n c z r e ; ki gazdag örökségén Don Cesar de Bazani gentlemanséggel ada túl; s a forradalomban szerzett sántasággal végzi be családat, és a fiatal Miklósra ;
83. § . É E N T E R
CSALÁD.
[Sepsi-szentiváni, nemes és báró.} . E név, mely hangzására nézt idegennek látszik: székely csalá dotok egyikének ősi neve. • , : Eredetéről Szegedi hagya némi jegyzeteket, melyeik azonban bővebb bizonyításra várnak, bj•• Ha követni akarjuk, vissza kell vezetnem olvasóimat az Apor család fennebb (14-.k lápon) Tátolt azon pontjára, hol Szegedi előa dása után: az Apor család egyetlen fiúleánya Burczia Mátéhoz mene férjhez...kitől két fia lesz: István é s , L u k á c s . .István megtartva az Apor nevet, Bálványos vára.;ura marad; .Lukács pedig Sépsi-Szentivánra jö lakni, hol elsőbb kis Henternek kezdek nevezni; mig fio, M á t é , csak Henter névvel marada.c) u ;:r Nincs hatalmunkban felderíteni az itteni homályt, mikép nem vala az Aporok története e pontjánál sem. Csak annyit kívánok meg jegyezni, mikép táblázatunk egy része nem Lukácsot, hanem Dénest teszik e , c s a ] ^ legelső fészkének sem Szentivánt, hane^ Nagyajtát veszik. Mig mások Szegedi,előadásán alapítva, a legelső történetileg ismert Henter Gáspár apjának Luká^ csőt állítják. : : t' ^ Kerülve a gyanitgatások tömkelegét, a leghasználtabb leszármozási táblák nyomán, következőleg adjuk: 1
:
;
l
i;
4 c W é i ' H i á t . 356. 1. &) Szegedi Synopsis Heg. Belae IV. 329. 1. c) Beiikö is átvette. Special Trans. í l . S. Szentivánnál.
; :
HÉNTEB.
113
Dénes. Gáspár. (1532-b.) Boldizsár. (MildósvdrköveteZápqlyához.) jMiklós. . Í
Bálint. £
János.
Mihály ( f 1584).
t
Margit (1610) Benedek C1583—91). (Cseréi Ján.) (Háromsz. fökirályb.) (Burczia Apor Borb.) ' ^
N
Péter (1649-b.) András (1635). Gergely. (Miklósvári kapit.) (Sepsi alkírálybir.) (A mócsi ág törzse.) (Hadnagy Kata.) János. Pál. Ferencz (1704). András* • Mihály. Benedek, (f 1666 t.)(Szilvási (Itélömester.) (Nagy Jud.) (kil.Székely(csikiffikirb.) (ApafiAn.) Erzs.) (Mikes Éva.) Éva.) (Petki Borb.) Klára. Gábor. .Ádám. József. László. Dávid. Dávid. (Kolláto-(Balogh(bárói. 1753.)(Daczó (TormaKl.) (bárók 1744)(Káinoki vicsGy.) ,Erzs:) (Sarmasági Anna.) \ (LázárDruzs.) Anna.) 7 Krisztina.) ) \ (Petki Bort.) ) í . * \ í > \ János. Ádám. Dániel. Benedek. Ferencz. István. (GyeröfiErzs.) (1764.) j (Túroczi An.) (gr. Almási (Henter f (petlcNagyBorb.) I t Kriszt.) Teréz.) 1 . r fi | i i István +. Antal. Dávid. János. Anna. , Imre. . (NemesMár.) (+1824.) i (zsög.Mikó (b.Lusinczki (PatakiKI.) (udvörh;fÖkirbir.) ) Anna.) Ján.) t (gr. Haller An.) } \ ) József. Sándor. János (+1853). (báró.) (Itélömester.) (Gál Anna.) (Koszta Már.) (Vájna Eleon.) János.
Antal.
József, (Sándor Zs.) i \
Jodoka.
Géjzft.
Felfogva értekezésünk fenn elhagyott fonalát, annyi áll, hogy a táblázatunkban másodiknak jegyzett G á s p á r 1531-ben mint Nagyajtán lakozó említetik; a) a kitol le minden lustrán láthatni Hentereket, mint nagyajtai birtokosokat. Söt meglehetős világosságban áll, mikép Szentivánt a táblázatunkban negyedik ízben álló B e n e d e k (1583.) kapta Apor Borbárával; #) söt a káptalani kütfök még arra is ö) Capit. Alb. Com. Marmaros, fasc 3. nro. 9. h) I. L i b . Reg. Sig. Báth. 91. 1. 1583. évről. Erdély
nev.
csald dai*
114
IIENTEK.
rávisznek, mikép aSzentiváni nevet H. A n d r á s , a Benedek fia, hasz nálta legelőbb 1635-ben. a) Ki volt azon Henter B e n e d e k , kit 1603-ban Segesvárit, mint Székely Mózses követét halálra kínoztak; £) k i volt azon H. Benedek és Gáspár, kik a Barczán Székely Mózessel azon évben, elestek? c) oly kérdések, melyekre nem felelhetünk. Csak gyanítanunk szabad, hogy valamelyike azon Benedek lehet, kit táblázatunk is említ. Mint látjuk, azon korban. Háromszék s Miklósvár fiűszók főbb hi vatalait viselték, d) Afejdelmikor vége felé A n d r á s 1686-ban Tököli ellen tá boroz, é) Henter M i h á l y a Rákóczi forradalomban tábornok, s követ a portára. /) B e n e d e k II. Apafi alatt tanácsos, később csíki fökirálybiró, mint ilyen a Rákóczi forradalomhoz áll. Végével kegyelemre jő haza Moldvából.,?) F e r e n c z , a negyedik testvér, mint itélömester irta alá 1704ben a Rákóczi propositioját. K) A fökormányzók alatti korszakban, le napjainkig, kik hivatalt viseltek: azok vagy itélömestefek, vagy fökirálybirá'k. Két ág belőle báróvá lett: az egyik már a második báróban 1788ban kihalt; a más ágat J ó z s e f fogja bevégezni, gyermektelen levén. A már kihalt báró ágat H . D á v i d (szül. 1688. + 1763. mart. 19.) kezdi, kinek bárói diplomája, mint 28 évi szolgálata s főleg akkor folytatott itélömestersége jutalmául kél, 1744. nov. 13-áih Czímere paizsát balfelöl ezüst és kék, jobbfelöl vörös és arany melléklet ékíti; felette katonai zárt sisak, melyen királyi korona. A paizs kék mezejében három zöld halmon emelkedő királyi koronán daru áll, nyakán hátulról átnyílazva, s jobb lábában az őrködés jelké pét, tekét tartva; a paizs felső felét, félre vont függönyt képezőleg két felöl vörös mező foglalja el, melyek jobbján kivont görbe kard, balfelölixészen fejér faragott toll látszik. Min4 a mellett, hogy e diploma H. D á v i d n a k két fiát említi: nem soká tarthatá magát; mert F e r e n c z fiában (szül. 1732.) Három szék fökirálybirájában 1788. febr. 1-én kihalt. Á mosf ,010,b. Henter családát Á d á m alapítá 1753. nov. 26-án kelt oklevelével Unokája, A n t a l (szül. 1748. \ 1824. jun. 30.), ud varhelyszéki főtiszt. A Kis-Küküllö mellett fekvő szentdemeteri kas tély kertjében, hol akkor lakott, mindenik gyermeke születésére egyegy fenyőt ültete. Öt leány van köztök: K r i s z t i n a , Béldi Lászlóné; K l á r a , Dániel Elekné; A n n a , b. Rákovszki Mártonné; ( f ) J ó z é f a , 1
a) Capit. Alb. Prot. Michael. Barslfaae 69. ^)\"Wolf dc Bethlen V . 373. c) Ugyanott 409 1. d) KaUai 251. I. e) Cseréi Hist. 157. 1. 7i) Cserei 217. 228. 390. 449. 1. /) Cserei Hist. 250. 326. 435. I. g) Kátiai értek. 251. 1.
HENTER.
HEREPEI.
Dczsöfi Mihályné; R ó z a , Bérzenczei Jánosné, kiknek maradóid, tán egyen kívül, túl fogják élni e fákat, mig a fiúág előbb sírba szálland. A z égy fiúi' J ó z s e f , egyike hazánk legjobb gazdáinak. Udva rának kapuja, K el erti en t elk é n, Ösmagyarosan mindennek tárva áll. K i rályi hivatalos, de Vásárhely levén a legmesszibb hely hová kimegy: országgyűléseinken nem jelent meg. Jó hazafi, s az irodalom meleg barátja. Korunkban éltek közül J á n o s ( t 1853. nov. 230 1846-ban l e ve itélömester; s igy egyike utolsó itélömestereinknek. A csaiád ösfészkeit: Szentivánt Henter József, a nem báró birja S a m u v a l , kit hiányos táblázatunk nem említ; a másik családfészket, Nagyajtát, S á n d o r lakja. J á n o s ( t 1853.) ága Csíkban székel. Buzgó katholikusok, mint ezt a családban előforduló sok szent keresztnév is gyanítathatja. A n t a l ( i 1824.) a jésus-rend vitézekép említetik. 84.
§. H E R E P E I
CSALÁD.
A Hérépéi névhez az egyházi szónoklat varázsereje volt mint családörökség csatolva, mennyire fel csak emlékezhetünk. Emlékezetet meghaladólag e családat papság- és tanárságban látjuk. A családfa alapító maga, apja, tán nagyapja mind pestesi pap, Hiinyad kerületi ref. esperes. Töle leszármozólag a következőleg lát tuk a család elágozását: István. (pestesi pap és esperes.) -
'
i
~ 4
Ádám. , ' . - János.,, László +. (+ 1811 kör.) ' (f I812.) (kolozsvári pap.) (enyedi tanár.) (kolozsvári tanár.) (Hermán 1.) í (Méhes Zsuzsanna.) f , ,A, v Ádám f. Károly. Gergely. (vízaknai pap.) (kolozsvári pap,) (Krizbai Kata.) (Barthos Eszter.) r
Károly,
Ödön.
Géjza.
Ottó.
Gergely.
Ádám.
Á d á m , J á n o s és L á s z l ó testvérek alapítják Erdélyben az egy házi szónoklat mai népszerű jellegét. Á d á m mint nagyenyedi történettanár, több ily tárgyú kéziratot hagya fenn, mi a kolegyom könyvtárával együtt elpusztula. J á n o s előbb szászvárosi, később vízaknai pap; végre hittan tanára Kolozsvárit. A szerencsétlen b. Radák Polika felett oly gyász beszédet tárta, hogy Koloszvár úrhölgyei egy szelenczében 100 da8*
1IEREPEI.
116
IIOCIIAKD.
rab aranyot küldenek elismerésül. Mint iró egyházi történetet hagya k é z i r a t b ^ ^ ^ lángész, ki rögtönzött beszédeivel bámulatra ragadá Kolozsvárt. Később borozásra tévedt; s Szathmárra mene papnak. K á r o l y 1825-ben kolozsvári pap lett, 1836-ban a jövedelmesebb Nagyenyedre ment hittan tanárának; onnan a luth. püspökség alatti, s lutheran papok nagy jövedelmében részes vízaknai papságra, hol jelenleg is él. Mint iró leirta a nagyenyedi kolégyom történetét, mi kéziratban áll. G e r g e l y Dézsen kezdé pályáját 1830-ban, mint káplán; 1832ben ottani, 1835-ben kolozsvári pappá lesz. Mint ilyen 1846-ban egy kötet „Alkalmibeszédeket" nyomat; jelenlegdr. Wohlfart Újtestamentomának magyarázatán dolgozik Incze Dániellel, melynek első nagy kötetet 1852-ben már ki is adák; a második kötet sajtó alatt. 85. §. H O C H Á R D
CSALÁD.
Sarja egy franczia családnak. XIV. Lajos alatti vallásos üldözés elöl bujdostak ki, mint reformátusok. A kibujdosott unokája, I z s á k , gr. Teleki József hívására a göttingai akadémiából 1776-ban MarosVásárhelyre jött, s itt ürtan s a franczia és német nyelv tanára volt, 17 évig. a) Erdélyben következő leszármozásukat látjuk: Izsák (tanár 1776-tól). (Vielsuff Mária.) , y^— , József. István f.
,
+
; •
•
^
József. Kata. Lajos. Ferencz. Sándor. Karolina, ísóbányanagy.) (Szecsei (VeiszMár.)(gözh.kap.)(IstvánfiZs.) (Ördög Istv.) (Gyújtó Kata.) Samu.) f f Júlia. Ilka. Berta. Mari. Jóska. Ödön. Lenka. J ó z s e f , az Izsák fia, egyelőre aranymíves a nyugtalan kedé lyek egyike. Fiatál korában Magyarországon a francziák elleni felkelt nemességhez'csöilákozott, majd Bécsbe egy. szabadcsapathoz. Onnan, visszatérve Marosvásárhely szépítésére egy sziget-sétányt rendeze, mely az akkor Elbában,mulató Napóleonról Elbának neveztetett. Fia, J ó z s e f , a forradalom előtt kolozsi, most paratjdi sóbányanagy. 1846-tól a magy. természettani társulat tagja. Testvére, F e r e n c z , Selymecz és triesti hajózási akadémia nevendéke, most a dun'ai gőzhajózás egyik kapitána, keleten igen szép utazást tett. f
a
)l%y Péterű József ííoclu József feletti gyászbeszédeben. E m l í t i egyszer^ammd, Tiogy említett H . Izsák két testvére a franczia forradalomban • 5 * ^ ^ ^ ^ p e t viseltek. Miklós János dandárvezér é l e t é t , kit irigyei Irba^ nyaktiló alá kerítettek, i . Pirer stb. Convcrs. L é x . e
a
HOLLAKI.
HORVÁTH.
86. 1 H O L L A K I
117
CSALÁD.
[Kis-Halmágyij Zaránd egyik nevezetesebb családa, mint a mely megyéjének több főtisztet,, s főispánt adott. Ide a mult században szármoztak be, Hollaki J á n o s , tömösi szorosnáli tiszt házasságán, ki 1705-ben Szotyori Ilonát, Kozma J ó zsefnét, vette el, s igy a K o z m a l . által kapott zarándi javak felét csa ládára-hozta át. Ezen Jánostól következőleg szármoztak l e ; János (1708). (Szotyori Ilona.) f á i (1753). (zarándi főispán.) (Macskási Kata.) (Barcsai Erzsr.)
~~
János/ (Kilyéni Székely Zsuzs.) j (
Róza. Antál(l790). Kata. Pál. Farkas. Anna. József. István. (Szeredai(Törö^ (zarándi Elek.) j Lászl.)(tib.Tö-Kata.) (kelyEl.) Anna.) főispán.) (Koszta Ist.) l rökAn.) t ) (Medve Zs.) ^ ——t I , ' * , ( Antal (1823). Imre. Albert. Pál. Borbára. Ferencz. József. Ignácz. (tanácsos.) (Melczer (Váradi (Bos- Ignácz. (Gál Ágn.) (TúriTer.)Ágnes. (TörökKár.) Anna.) Erzs.) nyákJud.)Róza, i i Zsuzsa. I l i | Mária. t V> / j , ) (Macskásiné) Matild. - ; i C z i I i . Zoltán. Ferencz. Anna. József. Antónia. ' írííiáV GizéllK Gusztáv* * János. Blanka. Imre. Árpád. Hugó. Júlia. Anna. V Pál. Közülök A n t a l , F a r k a s , I s t v á n 1790-i orsz. gyűlésen k i rályi hivatalos; aj s ez időtől mindig ott látok e család-nevet. A n t a l t , főkormányszéki titoknokát, 1823-ban, mint a kolozs vári színház haszonbérlőjét látjuk, bj ;í
r
87.
§. K O R V Á T H
CSALÁD.
[Zsákodi Kovachich.] ;
I. Apafi alatt jöve Erdélybe Miklós Horváth-országból, Buzinból; hol Kovachich nevet viselt, mi itt Horvátra változott. Mennyire gyanitani szabad, tán a Zrínyi Péter-féle összeesküvésbe vala sodor tatva, azért hagyá oda hazáját, hol szép birtokot hagyott, mit sógora Filipovics, a zágrábi káptalannak 5000 darab aranyon ada el. a) i 7 9 ü . oim. gyül. jegyz. 18. 1. b) Játékszíni koszorú l l ö . 1.
HORVÁTH,
A fennebbiekbén részes Gyulafival Erdélybe jött, Szenldcmetcrrc, honnan a szomszédos Magyar-Zsákodra telepedett; s törzsalyiává leve a következő családnak: Miklós (I. Apafi alatt). —
*
\
Samu (1696). László (Gyulason). Zsigmond. (Szabó Zsuzs.) (SimonQ Zsuzs.) (Apor Borb.) József. I
Ambrus. Kata. Kozma (1760). Ferencz. j (pál.DonátJán.) (kir. tábl.üln.) (káliKúnBorb.)
Antal f. Borbára. Ágoston. Júlia. Zsigmond. Apollónia, (tanácsos.) (BálintfiAnt.) (Hollaki (gr. Komis | (Siklodi Fer.) (gr. FerrátiErzs.) Anna.) Antal.) < ^ ' ' —^ s ' István. János. Ignácz. Kata. Elek. • (nőtlen.) (nőtlen.) (nőtlen.) (Beteg Sánd.) (Altorján él.) Igy e család maholnap csak a Háromszéken élö Elek fiaiban fog tovább terjedni. Tanácsosság, királyi táblai ülnökség, csíki és küküllömegyei királybiróságban látjuk őket. Többire jó törvénytudók. A most élö I s t v á n , ki alapos ismereteit az irodalom mezején is ragyogtatta, bámult törvénytudománya, szép lelke, jelleme és szor galma mellett, daczára annak, hogy az utolsó években az udvarnál felgyűlt perek leörlésére felvitetett, mint elismert capacitas: tán ellenzékies gondolkodásaért, ma mint ex-supernumerarius táblai ülnök él zsákodi magányába vonultán, testvérével, Felső-fej érmegye ellen zéki követével, az ismert szónokkal, J á n o s s a l , az exföispánnal. Ig n á c z , kikatonai pályát kezd vala, később harczmezön sebeket szerzé. 88.
§. H O R V Á T H
CSALÁD.
[Felsö-bükkiJ Régebb Kolozsvárról iraták magukat. Következőleg jöttek le napjainkra: Márton. (Cseh Éva.) József. Éva. (Lőcsei Pál.)
Gergely. (Gáboríi Róza.)
József. Klára. (Jesuita.) (Kolozsvári Miki.)
^ :
J Erzsébet. ; / (BudaSám.) \ \ v
1
- '/-•••'
1
Gergely. (cs. k. kapitán.)
..
•
^
Ferencz (szül. 1770. f 1846.) Pál. (fisa director.) (Apát.) (Czobel Erzs.) ^
••
Zsuzsanna. (Pávai V. Sánd.)
Ferencz. „. (nőtlen.)
— ,
Benedek, (Iszlai 1.)
7
119
HORVÁTH.
Közülök Hor. F e r e n c z ( f 1846. jun. 3.) 1834-ben nyert itélömesterségéböl a közügyek igazgatóságába lépett át, hol azon nehéz feladat várta: Wesselényit beperelni. §. H O R V Á T H
89.
CSALÁD.
[Széplaki, Petrichevich, nemes és báró.] A z úgynevezett Petrichevich, némely helyeken hibáson Petrityevith Horváth család, Horvát-országból r a d o c h i P e t r i c h e v i c h névvel jött Erdélybe, itt vette fel a Horvát nevet. Kimozdulásuk okául törökök általi nyugtalanításokat adják. S egy eredetűnek hiszik a mostan is Horvátországban élö Petrichevich családdal, a) Miklós (1547—84). (Széplaki Both Anna.) Kozma (1578—90). Klára. János (1616). ' Kati. (fogarasi várnagy,) (Vitéz Miki.) (Szigeti Anna) (Orbaí Lászl.) (Petki Borb.) (Macskási Mih.) } J ' György(1608). Györtry. Miklós (1630-47). (Béldi Erzs.) (Betlen Kriszt.) ' (ikl. Toldalagi Borb.) Borbára. Anna. Zsigmond Kata. Ferencz. Kozma. Borbára. Miklós. (Torocz-(Barcsai £ (Alsó Ján ) (1670.) (FoltiBorb.) (Berzen- (Sárosi kailst,) Ákos.) f j. t czeilstv.) Zsuzs.) Krisztina. Ferencz (1691). Klára. Boldizsár. Miklós. Anna., (alp. Balog Zs.) (kocsárdiBalogKat )(Sándor(JosikaMár.)( 1691 )(Maurer t Gerg.) (Zsúki Klára.) Gábor.) 1
Ferencz. Borbára. Kozma (1764). Boldizsár. Miklós. Judit. (Pálfi Ilon.) (Dániel Gy.) (Benkö Már.) (Dániel Jud.) (Váró Erzs.) (Toroczk. t i I (+ 1798.) Mih.) Ferencz. Kozma. Mózes. János. Dániel. Miklós. Teréz. Zsófi. (tl804.)(tábornok.)(f 1777)(Toroczk. (1802.) (tábküln.) (Dániel (Horvát (ZsúkiTer.) (gr. Kún KI.) Ágn.) (Toldi Már.)(+I814.) Elek.) Fer.) Károly. Teréz. ) , ^ (Barcsai (SiménEl.) Ráki. Dani (1821). Farkas. Zsigmond. Róza.) (Toldalagi (gr.LázárÉva.) (DaczóBorb.) (Bánfi Már.) -—* * Istv.) i' I ( Ferencz. Karolina. -s* , t ( (t 1835).(b. Györfi János. Dani. Lázár. Emília. Albert.* Mihály. (gr.VasAnt.)Sam.) (báró 1.) (g. Toldi (író.) (g.Ririds - (b.Szentke- (b. Inczédi v (tábornok.) Kat.)(uötlen )maulné.)resztiZsuzs.) Mária.) Ida. Károly, (b. Józsika Jos.) < ' **r.—* Kálmán.ésN.lC ^ több gyermek. Miklós. Ödön. Pepi. - Róza. János. s
a) Benko Gen. Trans. II. 259,
1.
120
HORVÁTH.
M i k l ó s vala, ki legelőbb Erdélybe j ö , alkalmasint Izabella királynét kiséré ide, 1541-ben. S igy alkotá a fennebbi családat. E család szerencsés házosságok által magát csak hamar igen ked vező helyzetbe hozta. Néhányon közülök derék hivatalnokok, mint a bejött Miklós fia, K o z m a , ki János Zs. alatt Vécsvár gondviselője, a Báthoriak alatt (1578—90.) a fogarasi vár kapitánja és fejd. tanácsos. 1584. juL 10-én osztoznak Széplakon Siménékkel, hova mind a ketten házosodtak: Horváthéknak 9 telek jut. S innen, a kis Kuküllö mellett fekvő Széplakról vették elönevöket; mely jószágnak tábláza tunk elöl lejövő ága most is birtokában van. J á n o s Bethlen Gábor alatt küküllömegyei hivatalnok: 1616. apr. 20-án nyeri az úgynevezett Folthi részeket, mely Széplakkal szomszédos néhány falúban őket birtokosokká teszi. 1616. apr. 22-én Széplaki részére is új adományt vesz. G y ö r g y , a Kozma fia, 1608-ban tett végrendeletében bejövetelökröl emlékezvén, megemlíti mikép mindenét apja szerző ügyessé gének köszönheti, aj A másik után egy századdal ismét egy H. K o z m a álla elő, k i i . Apafi alatt tesz szolgálatokat. Testvérei, M i k l ó s és F e r e n c z , 1691-ben Tökölivel kibujdosának a hazából; de visszajöttek, bj E z | n Ferencz unokája, K o z m a , a 11. székely gyalogoknál ez redes vala a mult század közepén, később a török háború folytán tá bornok. Századunkig e család összetartva jöve le. Itt az első ág megma radt unitáriusnak, a középben lejöttek katholikus-, a végső ág re formátussá lett. E mellett J á n o s , lovassági tábornok, a Dániel fia, s főkor mányszéki eln.b. Jósika János veje: 1845-ben báróvá lett.. E család, mennyire emlékezhetünk, a hazai irodalom iránt kü lönös előszeretettel viseltetett. F e r e n c z 1700-ban felekezete oltalmára^könyvet ada k i magyar nyelven/cj D a n i é i , gr. Lázár Éva férje, e század elején a kolozsvári szín ház egyik Moecenása. A színház 1821-ben történt megnyitásánál ö ejté ki az első hangot e színpadról, megnyitó versezete szavallásával. dj Fia, Lázár* (+1851.) minta Honderű szerkesztője, stöbb mun kák irója, a magyar irodalomnak a felsőbb körökbei bejuttatására tett fáradozásai áltál: az irodalom körül történeti nevet víva k i magának. Testvére, E m í l i a gr. Rindsmaulné, kihez Lázár levél-cyclust folytatott: egyike hazánk legszellemdusabb asszonyainak. Testvérök, D a n i é i is irodalom terére hozta nevét. 1848-ban mint képviselőt látók a pesti parlamentnél. .^.-Miklós is, a Mihály fia, lapjainkban utazási leveleket teve közzé. b) CiTém Hist. 209. 215. c) Lag#r Atíiénas III. Benkö Gon. Trans. II. 530. d) Játékszíni koszom 100—13.
121
HUNYADI.
•90.
§. H U N Y A D I
CSALÁD.
[Kihlt 1504.] E család történetét „ A Hunyadiak kora" halhatlan írója, volt fökormányzónk, gróf Teleki József, nagy munkájában adatokkal e l látva, oly terjedelmosen és alaposan tárgyalja: a) hogy nekünk nem maradt fenn egyéb teendőnk, mint azon terjedelmes dolgozatát venni vezérfonalul. Erdély e legnevezetesebb családa eredetét, mely Erdély l e g nagyobb vajdáját, Magyarország legnagyobb fökormányzóját, Hunyadi Jánost, s legnagyobb királyát, Mátyás királyt, s bennök a két legna gyobb magyar hadvezért adá: mind ez ideig nem lehete tisztába hozni. Magyar és idegen ajkú történészek eleget'kutaták; s tán épen azért a valódi igazság örökre kétség alatt fog maradni.. E család egyelőre nem volt valalami előkelő. De nem is volt v a lami alávaló: mert elei ismert czímeröket már használták, mint ezt László Király egy 1453-i oklevele bizonyítja. E czímer égszín kék mezőben egy holló, természeti színében, mely szárnyát repülni akaró helyzetbe vette; s szájában aranygyű rűt tart. E czímerről igen szép regét költenek. A rege szerint királyi györü volt, mit Zsigmond király ada Hunyadmegye egy szép gyerme kének, k i könnyelműségének áldozata lön. Adá, hogy majd Budára menve, mutassa be. A z anyává lett leány fel is indula Budára, de útközben a gyürüt kis gyereke, a mi Jánosunk kezéből, egy holló e l ragadja, fára száll fel vele; s a gyürüí csak egy szerencsés nyílveszsző adhatá vissza.... Ily viszályok közit értek Budára, höl a kir&ly reá ismert stb^.i Érdekes kis f e g c ^ s mért oly érdekes, a közönség felkapá; s a történeti vizsgálódást feleslegesnek hitte", egész k o runkig. Már Hunyadi János atyja, Buthi, udvari katona, mi a testőrség egy neme volt, s mint ilyen kapja új adománykép Hunyadot Zsigmonfltól 1409-ben, a maga, testvérei és Jánossá részére: tehát már azelőtt, birniok kellett.'c) Sőt Fejér György jegyzetei szerint, gyaníthatólag már Nagy Lajos 1378-ban ada Hunyadi apjának donatiot. d) Azon hagyományokat, regéket és gyanúsításokat, melyekkel kritika nélküli történészeink e család történetét elhomályosítok: k o szorús irónk bonczkés alá veszi, és oklevelek s történeti hiteles ada tok által rendre döntegeti. a) Czíme: Hunyadiak kora Magyarországon. Irta gr. Teleki József. Pest 1852. I. 26. laptól 62-ig. b) Spicss. Archív. Nebenarbeiteii. I. d. 177. 1. c) Lásd az oklevelet: Fejér György: genus, incunabula et virtus Joan. Corvini de Hunyad. Budae 1844. 32. lap. d) Ugyanott. 33. lap,
HUNYADI,
122
Legelőször is Bonfin által feljegyzett azon mesét veszi fel, mely Hunyadit Zsigmond király természetes gyermekének állítja, a) Miután maga Bonfin is után veté, mikép e regét a Hunyadira irigykedő Cilley gróf emberei költék: nézetem szerint e rege magától a költemények világába visszaszáll. A) S maradunk Mátyás kir. történésze, Bonfm vé leményénél, ki Hunyadi atyját Búdnak, s mások pedig Buthi Voyknak neveznek. Bonfinnak, mint olasz és udvaroneznak kedve jött eButhit a ró mai Corvinoktól, vagy is épen Jupitertől szármoztatni.. Mint láthatni e táblázatban több idegen hangzású név jön elő, mely egyelőre e család magyarságát gyanússá teszi. Ezt k i fogja men teni Hunyadmegye helyzete, hol több ősmagyar családaink mainapiglan az oláskodás bizonyos jellegét hordják, oláhság képezvén az it teni földnépét. A Buthi Yojk néven épen nem ütközhetünk meg, úgy látszik mindenik keresztnév. Több ily Buthi nevet látunk mint keresztnevet a régieknél; a Vojk névre pediglen: hisz szt. István királyunk mig meg nem keresztelkedett, Vojk nevet bira. c) Ezt azonban, minthogy a Jupiter családfáját nem bírjuk: nem is tudjuk, s nem is sietünk megezáfolni. S azt hisszük, mikép nyájos olvasóink se kívánják e fáradságot, d) . Még gyengébb alapokon nyugszik —folytatja az említett köny Pray állítása, ki Hunyadit az oláh vajdáktól szármoztatja. Áll ugyan, hogy e család az oláhországi vajdákkal rokonságban volt; de az ké sőbb eredt: azon sogorság volt, miszerint Hunyadi n ő v é r e , Mária, Dán, oláhországi vajda fiához mene férjhez, kinek ,két fiat szült, egyi ket Istvánt, Oláh Miklós esztergomi ersekünk apját, k i innen lett M^h tyással unokagyermek, e) ?
Az apai ág kitisztázása után, példányunk kitisztázza az anyai ágat,;Hunyadi anyjának, Heltai és Cortesius után, Morzsinai Erzsé betet állítván fel. S adatokkal kimutatja, mikép a Morzsinay család magátKáránsebesröl iratva, a X V I . században még birtokos család. És igy mikép Hunyadi apja nem volt Jupiter fia, ügy anyja se volt a gö rög császárok s más fejdelmek királyleánya. / ) Következőleg minden arra mutat, hógy e család már Hunyadi előtt birtokos magyar család vala. S igy ideje íesz családfájára p i l lantanunk. a) Bonfin Hist. Deead. III. Libr. IX. b) Lásd liostzas czáfolatát: Hunyadiak kora I. 29—34. 1. L V ' M d á k o t Hunyadiak k. I. 51. d) L . cáfolatát Hunyadiak k, I. 36—39. 1. e) Hunyadiak k. I. 41—42. 1." J) Ugyanott Í 2 ' - - 4 3 . I.
123
HUNYADI..
A. törzs N . N . , Serbe. Magos.
*
.
Rádul.
Buthi Vojk.
Rádul.
^
^
N . N . aj János (szül. 1386. f 1456). János (+ 1441). Mária, (gzékelyné.) (A kormányzó.) bj (szörényi bán.) (Argyesi Manzilla.) (Szilágyi Erzsébet.) s — •
*
László. Mátyás király (f 1490). (lefejezt, 1457. mart.23.) (Podiebrad Kata, csehorsz. fökorm. leánya.) (GaraMáría mint jegyese (Beatrix, siciliai király leánya.) hal el. Melléknöje: Krebil v. Krebs Mária, mások szerint Sandreczki Izabella, kitől: Corvinus János, (+ 1504 oct. 12.) (Jegyese volt Biancha hgnö, ki Maximil. császárné lett.) (Neje lett: Frangépán Beatrix.) *
—
—
—
^
Kristóf f. Erzsébet (Ifjan halnak el.) Hasonló szembeszökő gondolatnak találhatnák a két Hunyadi Jánost, mint testvéreket: ha több példát nem idézhetnénk arra, hogy két testvér égy nevén azon időben nem volt ritka dolog, cj Hogy mi fényt hoza ez ifjabb János családára; mi varázs hang zatává tevé e családnevet Hunyadi János, s mi fel ejtheti enné fiai: a l e fejezett László s trónunkat oly fényessé tevő Mátyás királyunk: azok futólagos tárgyalásával nemzetünk önérzetét bántanók. Ily családa E r délynek egy volt, oly páratlan, hogy alig lehet honfi család, mely saját legkedvesebb névét e szent magyar család n é w e l fel nem. cse rélné, yagy legalább őket családa édes vérének szívesen el nem is merné. M i volt e család, azt gr. Teleki József csak is tíz nagy kötet ben képes elmondani: e kötetben hol kezdeném, s hogyan végezném. Fájdalom Hunyadi fiai nem terjeszthetek tovább a családat. L á s z l ó számára eljegyeztetett vala ugyan Gara Nádor leánya, de az mint ara hala el; s más évben László is lefejeztetett. M á t y á s király bár kétszer nősül, mindkét házassága gyümölcs telen. Mignem végre egy ,melléknötöl, kinek nevét, mint táblázatunk mutatja, bizonyosan nem tudjuk, s kiknek elseje a boroszlói polgár mester leánya volt: szerelem-gyermeke született, a közönségesen Corvin Jánosnak nevezett, s Mátyástól elismert J á n o s , kit követke^ zöjének óhajtott volna. De valamint e czélja, ugy a család további terjedhetése is lehetetlenné vált. Korvin János nősült ugyan, de gyer mekei mindketten ifjanta halának el. S igy a ragyogó családnév vele együtt sírba szált, 1504-ben, a)
Fiai valának: János bán cs Tamás vranai perjel. Hunyadiak k. 63. 1. Klára nevű nővére is volt Hunyadinak a dcng.* Pongrúcz Gy. neje, (le e Csolnokositól volt. L . ugyanott. b) Láss példákat: Hunyadiak kora I. 49. I. c) Fejér Genus incun. cl virtus Joan, Hunyad. 260. 1.
124 91. §. H U S Z Á R
CSALÁD.
[Brenhidai (+ XV1L sz ) és Kövesdi.] y
Két Huszár családdal találkozunk történetünkben: egygyel a nemzeti fejdelmek, mással az austriai ház alatt. A b r e n h i d a i t Huszár P é t e r alapítja, egy harczias magyarhoni férfi, kit pápai s más várkapitánságok után Báth. Zsigm.hiva Erdélybe; s itt szerencséjét biztosítá. Azonban a kegyencz csak hamar megfe ledkezett a multakról: egyike lett azoknak, kik Báth. Zs. visszahozatalának, s igy az erdélyi fejdelemség magyarrali betöltésének ellene voltak. Miért is az 1601-i kolozsvári merész országgyűlés elfogatá, s Dévára fogságra vetteté. Basta gyöz,*s öt mint hívét Lúgos parancsnokkává teszi. Azon ban jött.Székely Mózes 1603-ban: Lúgost bevéteti, Huszárt megfo gatja, s a vén embert a török táborban a tatárok dühétől nem lehető megmenteni. A tatár vezér ünnepi ruhába öltözött, s a lesújtott Hu szár vérét mint áldozatét megivá. #) Fia, I s t v á n , (1603—26.) Bánfi Borbára férje, apjával ellen kezőleg, a forradalmárok táborában állott, 1603-ban Székely Mózest segíti; 1605-ben pedig a szerencsésebb Bocskait. 0) Mint katholikus 1607-ben a jesuiták Erdélybőli száműzetésének ellenemond. c). • ' P é t e r , az István fia, Toroczkai Judit férje, 1656-ban Aranyos szókés Toroczkó-Szentgyörgy közötti határviszályban országos biztos. Margit, az István testvére, H. Mátyás leánya, mint Toldáfági Mihály övvegye, a porta sarcza kielégítésére minden ezüstjét á haza oltárára hozta; jobbra fordulván a haza sorsa, 1663-ban az ország kárpotolá. d) E család Huszár Péter leánya Z s u z s a , Földvári Ferencznéberi, és Mátyás leánya, Borb á r á b a n először Nemes Jánosné, másodszor Torma Györgynében, és M a r g i t b a n előbb Toldalagi Mihályné, ké sőbb Macskási Boldizsárnéban a nemzeti fejdelmek utolsó:éveiben le ány ágra Szállt. . :
A k ö v e s d i b á r ó H u s z á r család a kövesdi Boér családból sza kadt k i , mint fennebb az 52-ik lapon láttuk. B, F é r e n ^ z ^ krasznai főispán fia J ó z s e f , ki 1742-ben kir. táblai ülnök, 1747Hben,Torda-megyei főispán lett: 1730-ban báróságat szerze, s addigi nevét b. Huszár névre változtatá; e) tán mert a brenhidai Huszárok egyik utolsó leánya, Borbára, anyjáról nagyany ja volt. ! • A családalkotás s leszármozás következő: 5
a) Wolf de Cethlcu V. 3. 5. 210-43. 1. % W o l f de Bethlen VI. 128. 273. 334. 340. 1. x) VÍ607. 40. jun. 77. art. d) 1663. oct. 20. art. 28, *) L . Mikola Gen. 58, 1.
HUSZÁR.
125
Boér Simon. (Imecs Frusina.) Zsigmond. Ferencz. Pál. Zsófi. Ilona, (fogarasi várkap.) (udv. canc. hív.) (FoltíÉva.) (golg.RáczIst.) (Apor Láz.) (A reform, ág törzse.) (Cseffei 1.) (Ez ág is él.) Simon. (Henter Borb) (Utodakat hagy.)
Ferencz. Gábor. (krasznai föisp.) (Imecs Erzséb.) (Torma Éva.) (Utodakat hagy.) i báró Huszár József (1730—47). aj (gr. Haller Borb.) " "' *•» > •' Sándor. Zsuzsa f. Krisztina. -József. (Prinyi Mária.) (gr.Ibarralgn.) (b. PölniczLaj.) (gr.Mikes Kat.) 1
111,1
1
Antal. Borbára., József. István. Anna. József, (gr. Kornis An.) (Betlen Fark.) (gr. Teleki Borb.) ^ (gr. Mikes Róz.) K á r o l y . A n t a l i , Mária. Kata. Lajos. (gr. Nemes Ah.) (b. Bornemi-(Ferenczi f sza Józs.) Ign.)
Zsigmond. (f 1848. (Betlen 1.)
Mihály,
János. Károly. Sándor. Erzsébet. Miklós. Ádám. (Bornemisza KI.) (gr*BethlenKámillo.) A Korunkban élt nemzedékből Z s i g m o n d 1848 őszén a nép e l lenszenvéneklett áldozata. A z élő K á r o l y 1834-ben egyiké elleiéki követeinknek. Fiait :aiorradalom életkoruknál fogva magával sodorta; s forradalom után volt idő, melyben a négy besorozott testvér négy korona tartománybart közlégénykedett. \ r
a) Gub. prot. 1730:
775.
jun. 22.
1730.
I.
92.
J.
§. I M E C S
CSALÁD
[Nyujtodi (+ 1630. k.), Imecsfalvi, Vargyasij Többféle Imecset látunk; s mindenik hazája a székely föld. Ilyen n y u j t o d i lm. M á t y á s , ki Székely Mózessel harczola' Barczán, l(503-ban, s fogságra esik. aj Ennek fia: I s t v á n , három széki alkapitán; leánya B o r b á r a , Mikes Zsigmondné. Ezen I s t v á n n a k Tomori Petronellától három leánya van: J u d i t C+1676. dec. 10.) Apor Lázárné, I l o n a maksai Jankó Mihályné, F r u s i n a , kövesdi Boér Simonné; és vala egy fia M i h á l y , ki 1630 körül hala el. A most is élö i m e c s f a l v i Imecsek hasonlóan Háromszék jobb családai közé tartoznak. Törzsük a XVII. század elején élt T a m á s , kinek fia M ó z e s , kinek Dónálh Erzsébettől ismét lm. T a m á s , kitől a család elágozik, apja M ó z e s - és I s t v á n n a k , kik a Rákóczi forrada lomban részt vettek s 1710-ben Moldvából jöttek haza kegyelemre, bj A v a r g y a s i Imecsek 1678. jun, 3-án vettek czímeres levelet, Fejérvártt; kihirdettetett ugyanott más év jun. 14-én. 9 3 / §. I N C Z É D I
CSALÁD.
[Nagy-váradi, nemes és báró.] Állítólag e család Dalmátiából veszi eredetét, honnan Icsvics vagy Icsevics névvel jött vala Magyarországra I. M á r k , 1480 tájt, s itt Mátyás király alatt a törökök ellen szépen harczola. Ennek fia, T a m á s , ezredes. Fiai: M á t y á s és Gergely Rudolf királytól czímeres levelet kapnak. Ezen Mátyás Biharba telepedett; s dalmata nevét I n c z é d i névvel cserélte, s n a g y v á r a d i elönevet veve, e) Ennek vala a) Wolf de Bethlen V . 4(0. 1; h) Cserei Hist. 433. 1. c) Benkö Gén. Trans. II. 480. 1.
INGZKDI.
127
fia M i h á l y , k i ilt a táblázat élén áll, "s kitől a család ilyeténkép el~ ágozott: Mihály ( f 1658). (Vadas Judit.) (Csokási Kata.) 1
*
V
Péter. Zsigmond. Mihály. György. Pál (+1704). Erzsébet. Kata. (+1674.) (CsereiKrisz.)(l 685.)(Apatt titokn.) (tábl. üln.) (Sárosi Ján.)(Harinai GazdaMár.) £ (Nádudvari (Keresztesi(Lipcsei KI.) Fer.) Szigeti Sár.) ^ Anna.) Borb.) ) *
i
^
l
^
Péter. Klára. Samu (báró). Krisztina. Gergely (báró). József, fejériföis.)(Szilvási(Lészai An.) és (Kendefi Ágn.) (ki Jozsinczi lelt) Diosí Druz.)Ján.) ( Borbára. f Samu. Zsigmond, b. Samu. b.György. b.Isfcván. b.Pál. b. Gergely (+1816). (Tordam.(örnagy)(VitézÉv.)(g.VasAg.) (Bánfi (Barcsai (Barcsai Kár.) föbirája.) \ \ \ Ágn.) Ágn.) \ (Enyedi Péter és ( b. Samu. \ r Jul.) Teréz. t (Haller Zsófi.) i { /,
;
i
,
^
r
s
v
- László(+.1829). b. Teréz. b. József, Ágnes. Zsuzsa, Mária. (fökorm. tanács.) (Könczei Józs.)(Keczeli Ág.) (Rédei (gr. Lázár (P.Horvát (KeményKata.) : T ' ^ T ^ Lászl.) Józs.) Mih.) í+ 1844") b. Zsigmond. Zsuzsanna. (Simándi 1.) (Kőszegi Lászl.) •f (Vita Samu.) László. Kata. Samu. Anna. Sándor. Zsuzsái Júlia. (Toroczkai(Mohai kat.)(Zeyk Lász.)(+1844.) (Bárok Ján;) (Bokros László.) ^ ^ (gr/Betlen Borb.) Laj.) -
V T
%)
t
Mihály fiai kezdenek bejöni E r d é l y b e , J . Apafi Mihály fejdelem né pártfogására, mint a kinek anyjokról, Csokási Katáról, rokonai voltak. Itt hivatalokat nyertek; P á l (+ 1704.) minden kamrai javak igazgatójává tétetett, a) M i h á l y t 1685-ben a bécsi udvarhoz követ ségre használák. £) Alvinczen és Borbereken jószágot is kaptak, s azzal együtt az ott fekvő Zebernyik várát, mely az e családból kisza kadt Josinczi családra mene által. A bejött testvérek fiai a családát megoszták, mennyiben egyik beérte a magyar nemességgel, a más két ág bárósógot keresett: míg a negyedik testvér fia, József addigi nevét báró Jozsinczira változtatá. A nemesnek maradott ágból volt L á s z l ó , k i 1810-ben fökorm. titoknok, 1827-ben tanácsos lesz, s 1829-ben +. Fia, Samu volt, k i a forradalomban e nevet oly ismeretes sé tette. a) Cserei Hist. 125—6. I. 6) 1685. oct. 24. art. 1.
JSZLAt.
128
JAKCSI.
§. I S Z L A I
94
CSALÁD.
[IszlóL] Többféle Iszlai család van hazánkban. Legbirtokosabb az iszl ó i , székely földön, a Nyárád mellett. Első ismert törzse: Gergely, kinek neje Tombold Erzsébet. Erinek fia M i k l ó s , kinek Koczkán Zsuzsától az itt álíó István. (Szathmári Mária.) -
>-i
Miklós.
~
*— A — — — —
István. (Maurer Borb.)
Miklós. (Vasi.)
Samu.
.
Mária. (Simén Gy.)
.
•
,
Mózes.
László. (fökorm. titkár.)
N.N.; (Horvát Benedekné.) Marosszékbén szerepeltek. A most élö L á s z l ó 1848-ig főkor mányszéki titoknok vala; s mint nőtlen, családat alkalmasint bé rekeszti. 95. §. J A K C S I
CSALÁD.
[Kusályi. + XVI. szj Néha Hadadinak is írják, valamint Jakch-nak is. Egy eiredeUí a magyarországi Forgács családdal. Kihalt családaink egyik leggazdagabbika. Törzse K o d u k D o m o k o s , k i a XIII. században ólt. Többen viseltek nagy hivatalokat közülök, milyen J . G y ö r g y (1365—1420.),, ki tárnokmester, D o m o k o s (1426—34.), k i váradi püspök, J á n o s (1411—60), k i székelyek ispánja, testvére M i h á l y (1414—32.), ki vajda, és székelyek ispánja vala. A Szilágyban nagy birtokosok: G y ö r g y , a tárnokmester, már birja Szilágy-Cseht, Sülelmedet, Felsö-Várczát, Bikáczát, Nyirest, Tobátat, Kusalyt, Áranymezöt,. Györgytelkét és Görcsön felét, mint fiú-joszágokat. Jakcsi F e r e n c z e t 1490-ben notázák; L á s z l ó és fia J á n o s (1505—16.) részöket Drágfi Györgynek elzálogosíták; több leány negyedet adtak k i : s,igy rendre a fényes család mind birtokban mind számban apadt. Mignem a XVI. század vége felé kihalt. Családi sírboltjuk maradványai Kusalyban, mely egy hajdani várhely alatt fekszik: a templomban máig is látható.
-JAJRJUY JÁRMI
96.
129 CSALÁD.
[Magyar-déllöi.] Magyarhonból jövének Erdély földére, a XVI. században, s Báth. Zsigmondtól adományul kapva Springet, Erdőalját, itt megtelep'edinek. Egyelőre Sövény-fal várói irák magokat; a m a g y a r - d é l l ö i előrevet Miklós (1630.) vevé fel, a XVII. században, a Maros mellett fekvő i l y nevű. birtokáról. Czímerök: nyakán nyílvesszővel átlőtt dámvad, vörös mezőben. Ugyanezt használja a Magyarhonban maradt ág is, mely máig is fenn vari, s magát Szolnokról íratja. K i k közül Jármi I m r e a forradalom előtt Szabolcs-^megye alispánja ^ala, kir. tanácsosi ranggá , A z erdélyi és magyarhoni Jármiak a rokonságát máig fentartják. A családfa, mit Erdélyben alkottak, s melyben egy darabig a Magyarhonban maradt ág is le van hozva, igy következik: András (1500). Mihály (Erdélybe j ő ) . András (1603).
Mihály.
János (Magy.honban marad). János.
Miklós (1603—30). (tábornok.) (Petr. Horvát Anna.) Miklós ,(+1657). Ferencz (1647—69). (elesik Lerígyélh;) (váradi álkapit.) (vízaknai Nagy Judit) . ;
János. j ^
László,
János, \ 7
Erzsébet. Anna. Ferencz. Kala. György.Ferencz. János. Miklós.Ferencz. (gr.Ke-(b.Radák(küküllüi(Faíog r é . / . t resztesM ) Imre.) főispán.) Bold.) István. Miklós. János. Endre. f és Ferencz. Pál. £~rr —^ László. László. Zsigmond. ,rr ~ \ ^ X í? \ (Tovább nem bírom.) (Kun Zsuzs.) (Borsai Eva.) , ^ ^ , Mihály. Zsuzsa. György. (Gálfalvi (Zsókilst.) (BánErzs.) *.'*/.'W.-j Erzs.) 1 . V' %
G
Miklós. (Váró Jud.) i
Dániel f.
ö
y
György. (Rosnyai Mária.) (Harsányi Borb.),.
i a i
,
Judit. Anna. Karolina. D á n i e l ^ *B53). Róza. (Szentivá- (Szentkirályi (Dózsa (Szentkirályi (Forisné.) nyi Gy.) Józs.) . Dan.) Véri.)"
Sándor. (nőtlen.)
Erdély
9
nev, oiatddai.
130
JARIHI.
JÉKEI.
A bejött M i h á l y fiát, A n d r á s t , s unokáját M i k l ó s t 1603-ban a káránsebesi menekültek köztt látjuk, aj Miklós később, Betli. Gá bor alatt tábornok. Miklós fia, Fjerencz, vala e család legtevékenyebb tagja. 1635. jul. 2-án nagyváradi alkapitán lett. 1636-ban Lengyelhonba kül detik; 1639. oct. 27-dikén kelt útlevelénél fogva, oda ismét követ; 1646-ban újlag i l y minőségben látjuk, hol a török ellen a lengyelek kel szövetséget köt. bj Mint a hozzá irt levelek czíméböl láthatni, egy szersmind a részekbeni hajdúk tábornoka vala. Mily kedves embere volt I. és II. Rákóczi György fejdelmeknek, mutatják azon adományo zások, melyeket részére B. Bessenyöben, hol most laknak, Déllön, Dézsfalván, Csáváson s több helyeken tevének. Testvére, M i k l ó s , II. Rákóczi mellett esik el Lengyelhonbati,' 1657-ben. A korunkban éltek közül a kedélyes D á n i e l , Küküllö-megye szolgabirája, 1853. oct. 8-án hala el, magtalan. Testvére, S á n d o r , nőtlen; s igy az erdélyi ág alkalmasint be lesz rekesztve. Mig Ma gyarhonban mintegy 50 Jármi él, többire Szathmár- és Szabolcs-me gyében. 97. §. J É K E I
CSALÁD.
[Porcsalmi.] E család, mely Belsöszolnok birtokosai közé tartozik, Erdélybe Magyarhonból jö, hol az ott maradt ág máig is fenvan. Már. a XVIl. században itt látjuk B a l á z s t , a fricsi Fekete Kata férjét, kitől P é t e r (1640.) nevü fia volt. A mostan élők a mult század elején élt Sándortól jönek le, kö vetkezőleg: Sándor f 1730). (iklodi Toldalagi Mária.) ;
i
Zsigmond. (Székely Zsuzsa.) — ; — — , Ágnes (1778). Zsigmond (1767—1818). Sándor f. (Kovács Józs.) (Torma Józéfa.) ; (Palatkai Eszter.) Ferencz. László. Lajos. Zsuzsanna. Ágnes. Sándor. Kata. (f 1844.) (f 1807.) (nötl.) (Rácz Gy.) (százados.) Kászoni (százados.) (Tagliabo Marietta.) Jári.) /—
'
'.
s
Albert. Lajos. A most élők közül S á n d o r , huszár százados, mint fökormányz ^ , Schwa^zenberg herczeg segéd tisztje, e nevet érdekessé tette. a) W ö í f de Éet&len V . 461. I. I) Éz oklevelek többekkel együtt Dózsa Dani birtokában varinak.
131
JÓZSIKA.
98. §. J Ó Z S I K A
CSALÁD.
[Branyicskai, báró.] E család, mely 48 elölt Erdély kormány-gyeplőjét kezében tár ta egy század negyedig: Józsika Istvánban jöve hazánkba, Báthori Zsigmond fejdelem idejében a káránsebesi bánságból, aj hol m á r a 'zsidóvári uradalom birtokosai valának. Erdélyben szerencsés házasságok útján szép jószágokat szerző nek, igy jöve reájok a szép Csáki birtok egy része. K i v o l t J. I s t v á n , mily kétértelmű szerepet játsza, mily k e gyeltje vala a Báthoriaknak, s hogyan fejeztetek mégis le Szathmáron: Józsika Miklós az ö nevéről czímzett regényéből eléggé isme retes, ö) 1594-ben, mikor Kolozsvárit az ellenzék főnökeit Báthori Zs. lefejezteti: Józsika már emelkedőben volt. Ekkor Branyicska még Szalánczi Lászlóé, k i illeni kastélyában a fejdelem reáküldött kék darabantjaival harezot álla. c) Ezen Szalánczi nótáján kapja Józsika Branyicskát, 1595-ben. S mint erdélyi cancellár családat megalapítja. Józsika Miklós r e g é n y e szerint: ezen I s t v á n atyja, D á n i e l , mig táblázataink Jánost írják apjának. Istvánnak több testvéreit látjuk följegyezve, de neveken kivül egyebet rólok nem tudunk. Báróságot 1698-ban kaptak; de ugy látszik akkor nem vevók használatba; s annak fölelevenítésére 1701. jan. l l - é r ö l l e i r a t o t l á tunkj.melynek következtében Gábor (1701.) Imre stb. mint báró kezd megjelenni. Á báróságat felvett nemzedék élé a Rákóczi forradalom napjait. Ugy látszik két pártra voltak szakadva. I s t v á n és D a n i e l egyelőre Szebenbcn vannak, de látva Rákóczi elÖhaladását, kikéredztek, s hozzá állottak, dj S ott látjuk őket a Szalhmári békekötésnél. I m r e , a harmadik testvér, a császáriakkal tart: 1702-ben bevádolák vala, mintha Tökölihez járatná embereit, meg akarák notáztatni, de nem csak kimenté magát, sőt előmenetelt nyere; 1711-ben tordai főis pán leve. éj . A z egy idejil G á b o r egyelőre marosszéki királybíró, később a Rákéczí'forradalom ellenében 1709-ben kormánytag, később tarto mányi főbiztos, fj Fia G á b o r pedig a forradalommal tart, s azok sorában látjuk, kik annak buktával Moldvából 1710-ben vissza térnek, gj i m
a) b) c) d) e) /) g)
L . Mikola Histor. Gen. 30. 1. Special Trans. I. BraiiyicsHnul. Lásd Bethlen Farkast V I , 469. 1, Avchiv d. Véreiíis \ij folyama I. 133. 1. Cserei Hist. 547. 1. Cserei Hist. 307. 465. 1. 'n '. Cserei 342. 422; 43S. 1. Cserei Histor. 449.
132
JÓZSIKA.
A család, mit István Erdélyben alkota, következő: István (1595). (Cancellár.) (Fiizi Borbára.) t
Zsigmond (1580—616). (Báthori Anna. Elváltak,)
i Gábor (1640—68). * Keresztesi Zsuzsa) Gábor (1668). Borbára.. Judit. Zsigmond. István (1648—96). (táblai íiln.) (Barcsai Ist.) (Koncz Gáb.) (dévai kapit.) (Torma Anna.) (Csáki Lászl.) (Szalánczi Erzs.) i (Károlyi Istv) f Gábor (1701). Judit. Samu. Zsigmond. Imre (1711). Dániel f. István. (köv.BoérSár.)(Josinczi(Baranyai(hunyadi(tordai föísp ) (1704.1 (1704.) (bér.BoérBor.) Józs.) Mária.) főispán.)(RáczKriszt.) (g.TclekiErs.) ^ ) } (Macsk.Kriszt.) Dávid. . István. Gábor. László. Borbára. Mózes. Agn^s. (csap.Kún(Tövisi(1710.) (1751.) (Bálintitlst.) (Bánfi Zsuzsa) (gr.Betl.Sam,) Zsúzs.) Borb.) (hunyadi föíspi) (Csáki Mária.) ) (csap. Kón Kata.) (Wesselényi Kata.) Zsuzsa (1803). Antal (1775). Máriai Imre. Dani. István. (Czobel Józs.) (Teleki Már.) (BéldiAnt.) (Bornemisza (Beleznai (tábl. ülnök ) ' Anna Mária.) Zsuzs.) 1.1780.) —
^
.
\
*
Borbára. János ( f i 843). Miklós. József, (táborn. Káinoki (fökorm.széld elnök.) (+ 1824.) (Marillái 1.) János,) (gr. Csáki Róza.) (LázárEleon )(leánya:Tekla.) Józéfa(fl843). Sámuel. Lajos. János. Miklós(iró). Imre. Samu. Róza f, (b.HoiTJán.)(udy.cauc.)(dobo-(ezredes)(KállaiErzs)(Gingeli(f Antónia, (nőtlen ) kaiföisp.) (b. Podma- Anna.) (párbaj.) Imre.) (b. Bornemisza (g. Haller Franc.+.) niczkil.) (f 1847.) (gr. KenJános.) (gr. Betlen Adél.) ? } defiÁdám.) Kálmán. Zsuzsa. ) ')" (Barcsai Ján.) Pepi. Samu. Lajos. Gábor.
Miklós.
Géjza. Leo. Gyula. (Kendefi Tini.)
Vilma. Miklós. Pint táblázatunkból láthatni, e család három ágban jö l e : az egyit áz úgynevezett v á r f a l v i , mely jószágot Gábor még életében, 1668-ban ada ez ág örökségéül. Mind a mellett, hogy táblázatunk lehozni nem tudta, leapadva bár, de Pálban fenvan.
JÓZSIKA.
133
A második ág az, moly akkora befolyásra vergődött vala. A z emelkedést hivataloknak köszönhetik. Törzs apjok báró lesz. Fia, L á s z l ó , hunyadmegyei főispán. Ennek fia, A n t a l , a fökormányszéknél kezdi pályáját: 1775-ben fogalmazó, 78-ban titoknok lesz; s igy tör utat fiának, J á n o s n a k , k i 1804-ben számfeletti táblai ü l nök, 1812-ben hunyadi főispán, 1810-ban főkormányszéki tanácsos, 1819-ben belső titkos tanácsosi ranggal a fökonnánysz. alelnöke, 1822-ben valóságos elnöke lesz: s mint ilyet nyugalmazák 1834-ben mikor a vállaszthatás jogát a hongyülés újra kezére kapta. Nyugalmazásával a Leopold rend nagy keresztjét kapja. 1841/2-i Kolozsvártt tartott országgyűlésen királyi személyes. Ily pálya mellett sokat szer zett, fiainak befolyást nyila: s ugy hala el 1843. mart. 17-én szolgá latának 49. életének 66-ik évében, aj Fia, Samu, egyike a legnagyobb status férfiúi képességeknek. Befolyása tetőpontjára 1844. nov. 26-án lépett, mikor is Nopcsa nyugalmaztával, mint belső titkos tanácsos, s a szt. István kis keresztes vitéze erdélyi udvari cancellár lesz. Mint a cancellária elnöke Erdély kormányát kezében tartá egész 1849. apr. 15-éig, mikor az unió k ö vetkeztében a cancellária fcloszolván, hivataláról leköszönt. S mint ha zánk utolsó udv. cancellára ma magán életet él. Egyike vala legjobb szónokainknak. Testvére, L a j o s , egyelőre tordai főispán, 1842-ben főkor mányszéki tanácsos lesz; a forradalom Dobokamegyc föispánságában érte. A z 1846/7—i országgyűlésen a kormánypártvezérszónoka. Testvérük J á n o s 1848 elején székely huszár százados, A r a nyosszéken; forradalom alatt őrnagy lesz; jelenleg ezredes. A harmadik ág, melynek fészke Szurduk, számítja magáénak Józsika M i k l ó s t , regényirodalmunk teremtőjét, k i a forradalomban Pesten s Debreczenben honvédelmi bizottmány! tagságát fogadott el, s mint ilyen hazáját elhagyá. Józsika Miklós pályája ámbár igen isme retes, mig életiratát hozhatnék, nem tartjuk feleslegesnek megemlí teni, hogy fiatalságát mint katona tölte. írói pályára az 1834—i é b r e dés lépteté, hol egyelőre politikai röpiratokat bocsáta közre; majd Abaü czímü regényével lelkének valódi munkakörét feltalálva, azóta mint a tudós társaság tiszteleti)eli tagja, mint Kisfaludi társaság elnö ke akkora befolyást gyakorla, hogy érdemei elismerését bár hányszor is ismételni, hazafiúi öröm. Ezen ág tudományszeretete már koszorús irónk apjánál, M i k l ó s n á l , megkezdődik, ki mint a tudományoknak szenvedélyed k é d vellöje, gyönyörű könyvtárt állittata. Mikor elhalt, sjáVái osztályra jöttek, regényírónk szelleme még szendergett; s a becses könyvtár Róza leánya maradékira birt, kik ugy oszták meg, hogy maíg is mint adoma forog az ajkokon. Ugyanis egy ismeretes üzér bízatott meg az összes vagyonnak a Vas és Kend'efiékköztti osztálylyal, s az üzér, k i a könyvekben is csak portékát látott, hogy egynek se jussán több a) L . Erd. Múzeum V . élőbeszéde, s Erdélyi Híradót.
134
JÓZSIKA.
JOZSINCZI.
aranyas kötetii könyv vagy folians mint a másnak: azokat ugy osztáel, hogy ugyanazoncgy munka első és második kötete Vasnak, a harma dik és negyedik Kendefmek ment. S csak akkor vevék észre a könyv tár tönkre tételét, midőn a megbízott-közbiró végrehajtása már alá volt irva. Koszorús irónk fia, Gejza gyerek korában maga is - megkísérte sz irói pályát; melyen jelenleg K á l m á n , az Imre üa, látszik nagyobb sikerrel kisérteni a kivívott szép név fentarlását. §. J O Z S I N C Z I
99.
CSALÁD.
[Jozsinczi, báró.] Inczódi Józsefnek (szül. 1688. + 1750.) 1736-tól ilélömestcrnek kedve jött báróságot szerezni, s egyszersmind új nevet venni fel. Igy alkotá magának az Inczédi és József, vagy neje Józsika Judit nevéből: a Jozsinczi nevet, a) E férfi, ki korának egyik tudósa és írója volt, következő csatádat alkota: József (+ 1750). (Józsika Judit.) MÍhdlJ! (Diószegi Ágn.) I —
1
József (1712—64). (fökorm. titkár.) (Biró Anna.)
— - i
v
^ ,
—
•
s
Mihály. József. Ágnes. Júlia. Lajos. Júlia. K á r o l y t . Sándorf. (Dániel (Kolozsm. (Gilyén (Csóka (Kún'Ágn!)(Kendefi(gr.Föld- (Gáborfi Borbára.) föbir.) Dániel.) Samu.) j Pál.) vári Kata.) Erzs.) (Szászer(Buda Józs.) í nyeiErzs.) ; . a
Klára. László. Ágnes. Júlia. Lajos. Judit. Zsuzsa. (DécseiLász.) (MátéFark.)(BoérSán.)(Biró An.)(KandóJós.)(Gerendir.é) (Bánfi Ágn.) Miklós.
Ilka. (Sebesi Istv.) Hogy e táblázat hiányos, be kell vallanunk, mert bennesem azon Jozsiczi J ó z s e f , ki forradalom előtt Szamosújvár várparancs noka volt; sem azon most is élő Jozsinczi, ki Szilágyban lakik, s k i n e k — h a j ó i tudom — csak leányai vannak: — megemlítve nincsenek. !' a) Bod PcLcr JVlagy. AŰiíinás 120.
Berta.
T. Bcuko Gen. Trans. II. 482.
1.
100. §. K A B O S
CSALÁD.
[Magyar-Gyerömonostori.] A már említett Gyeröfi, s említendő Kemény stb. családdal egy eredetű, mint a melyekkel egy elönevet, egy czímert bir. A k ö zös törzs elágozását a Kemény családnál adandjuk: táblázatunk azon kezdődik, k i legelőbb Kabosnak látszik magát nevezni. István (1390). László (1404). (Székelyek grófja.)
Péter (1423). V
István. György. (A Kemények törzse.) |
Tamás (1478). (Pósa Ilona.)
Jakab (1505). Mihály. (DiénesiÁn.) f
Zsigmond. Osvdt(1510). V (Gyeröfi Márta.)
Lörincz. f V
l
Farkas. (KecseliAn.) i
t
János (1490).
>
Ferencz. János. Simon. (Kemény An.) (Borzási (1530.) (Gyeröfi An.) Ágnes.) í i
—^
i
Pál. László. \ (CserényiErzs.) f i
9
t
Kristóf. Ilona. Zsófi. Frusina. Pál. Gáspár. Ferencz. (Bánk (Valkai (Vajda (Gyeröfi (1599 ) (1590.) J Marg.) Istv.) Mih.) Ján.) I (Várfalvi Jud) / t
Mihályt.
I
i
t
Gábor. (1595.) t .—
Zsófi. Gáspár. Bálint. János és Zsófi. (oroszf.Mikó Istv.) (folytatjuk.) f István (Gyeröfi Kata. (+1608.) Fer.) (Némái Istv.)
136
KABOS.
a túl emiitett:
Gáspár. ————
Gábor. (Ebeni An.) t
-
/ v
-
János f • .
Mihály. \ (
Gáspár. l Istváuf.
Sándor. Pál. Ferencz. Judit. Gábor (1685). Mihály. László (1762). (1716 ) (PekriGáb.) j (köv.BoérReb.) (Bükk Jud.) Zsófi. (Csató Mih.) .
i
Ferencz. László (1762). (+ 1762.) (Keczeli Kriszt.) (bors. Nagy Borb.) <» • — \
Ferencz. Farkas. László. Mihály. ; (Szénási Ágn.)^(SalánkiZs.)(RettegiAn.)
i Pák (
Sándor. János". Farkas. István. Ferencz és Mihály. Farkas. (Füleki(Katonai.) / (TűriKI.) László +. (+1831.) (Váró Zsuzs.) Pol) | , i . .(FülekiEszt.) f János. Miklós. József. Samu. András. Dániel. Mihály. Ferencz. Samu. (Zsom- (b. Ke- (Pelei (Lasliai (Barcsai (Itélö-)(Fleisch-(f1834)(Gálfalvil.) boriJul.)méiiy Joh.) leány.) Jul.) mester.)manBor.) (BiróRóz.) ( Eszter.) ^ ( í (b. Kemény(Thalinger í Károly, f Imre. Elek. } Kata.) Józéfa.) f Lniza. Zoltán. Farkas. N.N. László. ) ) Gergely. János. Orbán, Ödön. (Barcsai Luiz:,) Eszter. Gábor. (Lészái Eszt.) Póli. Dezső. Zsófi, (+ 1854.) Mínka. Kálmán. (Tolvajné)Ilka.(Kov4csLör.) Kati. . Giza. Ilka. Sándor. Mária. (Katona El.) Béla. (ZámbóJud.) (BaranyaiFer.) András. Róza. Tinka, Teréz. (Gracza Gy.) . férfit ada Erdélynek. Ilyen K r i s tóf, k i a XVí. század elején nótán veszti jószágait; ilyen F a r k a s , kit azon harminczegy főúr höztt látunk, kik a pártos Békés Gáspárért notí^tjáfc-mftgefcat; e Farkasnak Kolozvártt fejét veszik, a) Néhlány ótv$l később, a,Báth. Zsigmond fejdelemsóge végnap jaiban K. J á n o s t ; a nép, I s t v á n t Mihály vajda sújtatja le. Farkas 1603-ban Székely Mózessel esik el. E század vége'felé K.>Gábort 1685-dren a török sereg mellé hadibiztosnak nevezik, ő) 1686-ban a deputationak nevezett kormány tanácsosa, c) J á n o s Rákóczi forradalma részén áll; s a mint Kő kapuját ostromolnák, apró fegyvertől bukott el. a),, 1686,,, a\ig.. 12. avt. i0» 1>Y Í68B-; apr.-24->vt. 4. c) Wolf de Beíhléri V . 408.
KABOS.
137
KALNOKI*
A korunkbeliek közül D á n i e l , előbb főkormányszéki titoknok; 1846-ban itélömester lesz. Jelenleg Bécsben cs. k. semmisítő törvény széki tanácsos. A több élők közül J ó z s e f a forradalom elölt Krasznamegye kedvelt alispánja, később főispánná neveztetett. L á s z l ó előbb fökorm. fogalmazó; jelenleg cs. k. kerületi biró. M i k l ó s és G y ö r g y 48 előtt kolozsmegyei hivatalnokok. Testvére F e r e n c z mint igen népszerű fiatal hagyá cl iskoláit... 101.
§. K Á L N O K I
CSALÁD.
[Körispataki, gróf.] Ös székely család. Eredete azon sötét századokba rug vissza, melyről a székely nemzetet illetőleg, a történet tiszta adatokat nem nyújt. Családi hagyományok szerint ugyanazon főember alapítáe csa ládat, ki Káinok helységét, mely most is a család birtokai egy részét teszi. Hogy a gr. Nemes a) és Mikó családdal egy nemzetségből eredett; hogy táblázatunk elseje még Nemes nevet horda, s a második vevé fel a Káinoki nevet: az mind bizonyításra vár. Ugy hagyomány az is, mintha a táblázati családtörzs, A n d r á s , Nagy Lajos királyt, bj mint testőr kapitánja vadászat közben medvétől mentette volna meg; s hogy innen lenne czímerök dühösködő med ve, cj Ezt említi ugyan a grófi diploma, de e diplomák csak hagyo mánykép állanak a történészet elölt. Mint legtöbb székely család, ez is csak a X V I . század elejével mutathat fel levéltárán kívül történeti nyomokat, mint a mikor 1506ban az agyagfalvi forradalmi gyűlés végzéseit a főbbek fejenként a l á irtak. Igy látjuk az aláírók köztt, az első történetileg ismert Káinokit, B á l i n t o t . Azon időtől folytonos evidencziában áll ecsáiád története, annyira, hogy tagjai nagyrészének hivatalát is megnevezhetjük, mint itt következik: Nemes András. (Nagy Lajos király testörkapitánja.) I.
Káinoki István. Máté. Demeter. A
András. Bálint (1506).
Mihály/f.
Péteri (Háromsz, $kirbii\) á) Szcpedi Synopsis §. 66 i. b) L . Mikola Hist. Gen. 47. 1. cj Benkö Gcu. Trans. II. 450. I.
KAÍ-NOKÍ.
138 a tűi emiitett:
Péter. (Háromszék fökirbir.) (Burczia Klára.)
Bálint. (táblai ülnök.) * (dersi Petki Anna.) ^
^
—
Druzsi. (Kemény Ján.) (BasaTam.)
Tamás, \ f ,
t
János (1612). (Háromszék fökirbir.) (sárfalvi Károli Kata.) i
Benedek (1612). j > <~
*
^
István. Mihály. László, (székelyek tábornoka.) | J (Béldi Anna.) / / Samu (oróf 1.) Krisztina. Zsuzsa. Bálint (1678). Tamás. Anna. Farkas. (cancellár,+1706.) (Csáki (MikesKel) Péter(1704). j TűriFer.) (1686.) (gr. Lázár Erzs.) Gáb.) Mihály. £ f '. Borbára. Adámf+1719). Mihály (1711). János. József, (b. Apor Pét.) (csíki fökapit.) j" j (+1711.) (Mamuka de la Tőrre Mária.) Sándor. J | ^ (székely ezredes.) / ^ Domokos. Antal. Samu. József. { (tábornok.) (ezredes.) (a török ) d l (Maurerl.) ' . i l 9 Judit. Lajos. Francziska. Ádám. (1752.) (1786.)(táborn.Jellachichj (gr,PetkiIst.)(tordaiföisp.). Ján) f K
v
•••
,
',
^
Antal. Ferencz-.-'Teréz. (Forró Ter.) (Mezei Gy.) ^ — Klára. Róza. József. , (Pócsa (Mikó (Szacsvai Sam.) Pál.) Erzs.) (SzékelyAn.)
v — — ^ — — — — * s
Henrik.
r
János (+ 1832). Dénes. Júlia. Sándor, (tábornok.) (mikl. királybíró ) (Maurer Mik) Károly, (b. Józsika Borb.) (nőtlen.) (gr. HallerLaj.) András. /TZ f^f^— —~ TTT^ Francziska. József. György+. Imre. Pál. Félix. (+ 1846 ) Karolina, (százados) (nőtlen.) (titoknok;) (SethalJán.) Erzsébet, (gr. Haller An.) (nőtlen.) Az agyagfalvi gyűlés után' egy századdal látjuk őket ismét tör téneti terén. Egy János 1603-ban Brassónál Székely Mózes oldalán esik el. A táblázatunkban említett J á n o s is ekkor fogságra jut; 1604ben szabadon bocsáttatik. Majd 1605-ben Bocskai részére a havasal földi vajdával szövetséget köt, aj Később Báthori Gábor zsarnoksága ellen kél fel, miért 1612. maj. 15-én notázák. B e n e d e k e t is 1612ben a Báthori Gábor fejd. zsarnoksága ellen fellázadlak sorában lát juk; azon évben ötet is nótázták; de pártjuk győzelmével 1614-ben fölmentödtek. 1
o) Wolf de BethleivV. 410. VI. 15. 292. 295.
319 1.
KÁLNOKL
139
B á l i n t I. Apafi ingatag kormánya ellen Béldi Pállal kezet fog, szándékuk hajótörést szenved, magok buknak meg: miért is Béldivel együtt kibujdosa törökföldre; s itt 1678-ban nolázák. a) Bálint testvére, P é t e r , a Rákóczi forradalom kitörésével, 1704ben csíki fökapitánynyá tétetik; de már más évben Brassót blokadirozza a forradalom részére, b) Tamás testvérök fia, M i h á l y , a forradalom részén áll, s Rákó czival Lengyelországba fut. c) A Bálinttal egykorú F a r k a s 1656-ban a kormánytanács tagjává neveztetett. Fia J ó z s e f , kinél Cserei azon korban sem szebb sem észképesebb fiatal embert nem ismert: semleges szerepet visz, Bras sóban mulat, s ifjan hala el, 1711-ben. d) Ugyanazon időben éle a család legnagyobb férfia, K . S á m u e l , ki mind a hazára mind családára döntő befolyással lön. Erélyes, eszes férfu 1686-ban Tökölit, Vaskapunál megverte; 1694-ben a tatárokat veré k i Csíkból. 1694-ben ö volt, k i legelső udvari cancellár lett, é) s az erdélyi udvari cancellariát s z e r v e z é . / ) Miért 1697. apr. 2-áról kelt oklevélnél fogva grófságot nyert. g~) Fia, Á d á m , 1705-ben Csíkszék fökapitánja; neje spanyolnö, k i testvére vala az akkori oláhországi vajda nejének. Fiai közül, J ó z s e f , korán özvegységre jutóit anyjokáltal Oláh országba vitetett, ott nevekedett fel; s később hivatalt viselt. A z ak kori török-osztrák háború zavaraiban Oláhország bojárai köztt össze esküvést hoza létre, melynek czélja volt, Oláhországot a töröktől e l szakasztva, a magyar korona régi igényein, Austriához csatolni. De megtudódván, Konstánczinápolyból sínort indítanak számára: mi elöl Erdélybe futott. S itt a táblai iilnökségre kineveztetve, de el nem fo gadva, Míklósvártt végzé életét^ Káinoki „a tőrök" melléknévtől. Testvére, A n t a l i szervezi az erdélyi első huszár sorezredet, az úgynevezett veres csákósokat. Mint táborszernagy hála él. Samu testvérök ezredes volt, a porosz háborúban esett e l . További testvérök, F e r e n c z , kit táblázatunk helyszűke miatt nem említ, Csíkszék fökirálybirája volt; s 1743 körül hala el. Test vér vala még velők: T a m á s , J u s t i n a , b. Józsika Zsigmondné, T e r é z , Szálkai Istvánné, K a t a , tábornok Salm neje: k i k 1750-ben osztozának. fi) Irodalmi téren látjuk: S á m u e l t , a cancellárt, k i krónikánkhoz dolgoza; 0 valamelyik M i h á l y t , ki imádságos könyvet irt, mi Kan tában van a minoritáknál;/;) valamint J ó z s e f , a török is, koráról a) Cserei Hist. 97. 106. 1. b) Cserei Hist. 328. 556. J. c) Cserei Hist. 473. 1. cl) Cserei Hist. 368. 459. 465. e) 1694. felír. 23. art. 15. / ) Cserei Hist.. 139. 157. 209. 229. 250. 439. 1. \. . g) L . a diplomát Benkő Gen. Trans. II, 451. 1. /<) Liisus Mnndi Petr, Apor. Ms. /' /) üenkö Gen. Trans. II. 449. /.) C/.itur. Hosszú uteza kevés költség. Magy. Tud. Társ. t\könyv.
IV. k. G. I.
140
KÁLNOKI.
KAMUT1.
becses jegyzeteket hagy vala fenn, mit a forradalom Miklósvárlt egye bekkel együtt feldúlt. MLintö példa arra, hogy a családak ily erek lyéiket valamely közintézet számára lemásoltatni siessenek. A most élők közül: D é n e s a forradalom előtt Miklósvárszék királybirája volt; országgyűléseinken királyi hivatalos. A más élö: Pál azon időben főkormányszéki titoknok; a forradalomban részt vett; besoroztatott; hadnagy lett; s mini ilyen magát nyugalmazlatá. Hogy e terjedelmes családban, mint minden terjedelmesebbnél minden leányt meg nem említheténk, jónak látjuk megjegyezni. Vala mint arra is föl kívánjuk híni a figyelmet, hogy táblázatunk második ága, mely a lap tetején álló Tamástól jö le, mind végig magyar nemesi czímével s kiváltságaival maradt, nem leve. az elölte álló ágozattálj mely az utolsó időben sokat katonáskodott — gróffá. 102. §. K A M U T I
CSALÁD.
[SzenWászlói, + 1665 tájt.] Magyarországon e g r i elöneve volt, legalább azzal jöve be ff. B a l á z s , s mint derék hadvezér aj itt 1569. mart. 1 0 - é n nyerte KisFenGst^ Szentlászlót: mely utolsóról szentlászlóinak kezdek magokat iratni. FíiTTfarkas'7 még tovább vitte a család gazdagítását; de nem soká tarthaták magokat, miként a következő táblázatból látható: Balázs (1569). (Szentgyörgyi Erzs.) ^
. .
i
.•
1
•—i
:
*
-«
'—
N
Balázs (1602—24). Borbára. Kristóf+. Orsolya. Farkas (1599). (főispán.) (HorvátMáty.)(ZellérÁgn.)(Toroczkai (tordai föisp.) (ZellerAngieta.) (Hamvai Gy.) László.) (Mojzes Kata.) .
-v
/™
'
• -/W.
"
•••V
Lászl(J(i;Q56).Mihály. Farkas. Kata. Zsuzsa. Balázs. Miklós. Farkas. (ZányAní.)'^Fekete Kl.Xnötázt.)(SerédiIst,)(Betlen(+1628)(Cserényí(JászbeT ^ : . • Ferencz.) Erzs.) rényi Soíi) :
!
''
Zsuzsa(1683). Farkas. Erzsébet. (Mikola Zsigm) (+ 1665 t.) A bejövő Balázs ugy látszik adrági kastélyt is birá, neje után. b) Fia: B a l á z s Bálh;Zsigmond híve: 1602-ben vele kibujdosik; 1603; ban Székely Mózes mellett barezol; a Barczán fogságra esik; "pSizen valtja ki magát; k é s ö B b ^ B ^ k á i mellett harezol; Szamosujvárt kéz rekeríti ; Bethlen Gábor alatt főispán és tanácsos. Testvére, F a r k a s , 1599-ben Erdély részéről követ a bécsi udvarhoz, hova Báthori Endre megválasztatását viszi meg, hol rövid fogságra esik; 1603-ban Belhlerji Gáborral kimenekül, <0 Később bátya) Wolf de BethJen V . 498. I. b) Hodor Doboka Ismeri. l2. J. c) Wolf de Bclhlcn Y . 464. 1.
KAMÜTI.
Wll
KAPJ-
jávai együtt Bocskai zászlója alatt harczol; a) 1606-ban Bocskai Szamosíij várra záratja; tordai főispán és székelyek tábornoka lesz. 1G24. apr. 24. Bethlen Gábortól több falut nyer, mint öTáh-Fenesf SzenlMihálytelkét stb. Neje volt azon példabeszédben fenmaTadt Kata, kit férje még biztatott Gyalu vára reményében, £) mit neki inscribált is Báthori Gábor, mint Kemény János irja, 1610-ben. Mégis Kazi szerint Báthori megöletésekor Kamuti is némi gyanút vont magára, c) Fiának, M i k l ó s n a k , Gyalu később újra átiratolt 34 ezer fo rintban. K
103.
§. K A P I
CSALÁD.
[Kapivári, + XVIII. szj Magyarországi család, hol előbb Tétényi nevet horda. A n d r á s Zsigmond királylyal Tétényi elcseréli, sKapivárát tőle ajándékbakap ja: igy vevék fel a kapivári Kapi nevet. Czímerül darvat és sisakot kapott, 1405-ben. Mint sókamarás szép vagyonra teve szert. Ugy látszik Zápolyával jönek Erdélybe, miért is Vels, Ferdinánd fővezére, Kapivárát tölök elfoglalta: d) és itt a következő családát alkoták: György (1537). t András ( 1 5 7 5 - 6 3 0 ) . (kolozsi főispán.) (Sulyok Kata.) s~
/>—
Sándor (1619). (Melit Kata.) / t
«
András (1614). (kolozsi föisp) (Erdélyi Borb.) (Gyulafi B o r b ^
•
• ••
György.
^
Anna. Miklós. (Pethe Lászl.)
Kata. György (1635—70). Éva. Öáfcor. Kata^ (Forgács Ist.) (hunvadí föisp.) (Andrási Máty.)(1664—88.)(OstrosicsMik.) (Bánfi Agn.) (Mindszenti Erzs.)
.
Mária. Anna. Györory. Erzébet. János (1680). Krisztina. (GyulaiFer.)(Macská-(BetlenKrisz.XBetIen Elek.) (Vitéz KI.) (Pető Istv.) Borbára. siBold.) l (Toldalagi Ján.) \ (aztán apácza.) (Toroczkai Istv.) György. (Jábroczki Ád.) ( (Szöllösi Ján.) \ !
—
-
^
1
,
Éva Gábor. László. Teréz. János (1760). (Toldalagi Gy.) (jesuita.) (bér.BoérÁgn.)(AporLáz.)(AnyosZsófi.) Éva. (Diószegi Zsigm.)
* a) 6) c) d)
Ugyanott'VI. "275. 78. T18. 1. Capit. Alb. Prot. Casp. Böjti föl. Kazi Lib. II. Budai Polg. Lex. II, 402. I.
83.
142
KAPI.
KARÁCSAI.
Legnagyobb történeti nevezetességet IC G y ö r g y víva ki ma gának, az A n d r á s fia Gyula.fi Borbarátéi. I, Apafi alatt hunyadmegyei főispán. Gazdag kényúr. S máig fenn van a rege , mikép megyei kérelmesek lovát, szekerét, előbb megdolgoztatta, s csak az után adata vállaszt. Egykor székely tutajosok eveznek a Maroson; le ányai aranyi kastélyának ablakából lenéztek. A könnyű vérű széke lyek a leányokat látva, nyerítenek. A dölyfös Kapi felkelté falvát, me gyéjét, a székelyeket a Marosról szárazra huzata: s mint lovakat megvasaltatá. stb. Joszágzsarlását igen jól festi azon eset, mely közte és Balassa között folya le. Kapi ugyanis Balassa jószágait haszonbérben tartá, Balassa azonban Magyarhonban bajba jö, Erdélybe fut; itt Kapi Apafival elhiteté, hogy mint kém jőve be, Balassával pedig azt, hogy a fejdelem el akarja fogatni: s mikor Balassa meg akar szökni, clfogatá. S jószágait magának tartá, nem sokat törődött vele, hogy a nyo morult Balassa koldus-tarisnyával mendegéle a fejdelemhez jószágait követelni. Apafira is fenyegetödzött. Miért a fejdelem öt el fogata, Béva várába fogságra vetteté. Mint ott ülne, két hü cselédje kötél létrán el akará szöktetni; de a kötél elszakadt, Kapi a szirtre zuhant, meghalt, A két cseléd az útrakészített aranynyal elillant, s két tehetős csalá dat alkota. Igy beszéli a hagyomány, Cserei Kapi kincs- és becs szomját élesen rajzolva, elzáratása okát nem mondja; de hogy bör tönben hala el, s jószágaira az álladalom kezét reá tevé, azt elég bő ven beszéli el. aj György mellett G á b o r nevü testvérétől még lejebb jött a csa lád. Fiai és leányai vannak. Leánya E r z s é b e t ismét különös jellem, Előbb Bethlen Elekné, azután Toldalagi Jánosné: mindkeítötörélválik; azután Jábroczki Pálhoz, egy értelmes szabóhoz megy férjhez, kivel a Jábroczki családat alkotja: végül SzÖllösihez Magyarországon, k i élőbb szürke barát volt; ezt a Mezőségen fekvő szt. Miklóson üzen te mellett megölette. ,• Réfties emlékezetet hagyva fenn, hunytak el a mult században. Fészkök várromja rémület a népnek. a
:
104.
§. K A R Á C S A I
CSALÁD.
[Vályeszákai, gróf.] Állítólagosán Circassiából szármoztak k i , s franczia utazó, ki-e családat is ismerte, ott egy Kará-Csai néptörzs család létezését említi. Előbb Bosniába szakadtak. A múlt század elején P é t e r a h'ofvát vég vidéki örségnél katonai szolgálatba lépett; igy jöttek Magyarországra. Az újabb időbeli katonáskodás után bejövő s i l y beházasodás út ján alkotott családok, Erdély földén pár nemzedéken túl nem szaporíthaták magokat. E sors érendi alkalmasint e családat is. A bejövötöl következőleg szármoztak: a) Cserei Hist, 63. 1.
KARÁCSAI
KATONA.
Péler (ezredes). t
Andor (gróffá lesz), (tábornok.) (b. Wimersperg Roz.) Fedor. Sándor. József (+ 1848). (ezredes) (százados) (ezredes) (Bianchi-Bellete (gr. Kornis Roz.) Józéfa.) f , Sándor. József. Elodin. (b. Wesselényi Joh.) (nőtlen.) (N. N.-né.) (+ ^- •.—. • J V
i
Andor Álpheus. (t 1814.) , (százados.) i : , Alexandrina. 1837. mart. 3.)
i ^
Melánia. Klementina. A család szerencséjét A n d o r alapítja meg katonai ügyessége által. Mint hadnagy a hét éves porosz háborúban Laudon hadsegéde; később a magyar testőrség felállításával ö is oda belép; onnan egy vértes ezredhez megy, mint főhadnagy; 1779 oct. 29-én báróságra emeltetett; ez által a magyarországi felső táblának tagjává lesz; II. József alatti török háborúban Foksánnál szép győzelmet vív k i : miért tábornok, s Mária Th. kis keresztes vitézévé, s a II. könnyű lovas ezred tulajdonosává tétetik; a franczia háborúk alatt ismét kittinteti magát, miért a hagyomány szerint grófság vagy javakkal kináltatott meg, s ö a czímet vállasztá: 1795. oct. 1-én tehát romai szent bir. gróffá lön. Fiai a Bécs-Űjhelyi intézetben katonai pályára képeztették. A legnagyobb, F e d o r , mint nyugdíjas ezredéig jelenleg Teheránban- a persa király szolgálatában van : egy mérnöki kar állítása, s a biroda lom eröditvényei felügyelésével van megbízva. Mint iró, több tudós társaság tagja, több becses munka szerzője. Legközelebb, 1853-ban a magyar tudós társasághoz irt levelével vonta magára a figyelmet. Testvére, S á n d o r , mint József-huszár Erdélybejött, maga is szép férfi levén, a szép gr* Kornis Rozáliát vevé e l ; katanaságból k i lépett. Előbb kolosmegyei székbiró, majd amegye közbizodalma alap ján alispán, s főbíró lett, mire katonai czíméröl lemondott, 1834-ben az ellenzékkel ö is leköszönt szolgálatáról. Mint királyi hivatalos 5 országgyűlésen veve részt. Fia S á n d o r a forradalomban kolozsvári vészbíróság elnöke l e vén, elitéltetett: miért jelenleg külföldön él. E család e nemzedékkel alkalmasint el fog enyészni, 105.
§. K A T O N A
CSALÁD.
[Berkeszij Kövárvidék egyik föcsaládja, mint a mely korunkig igen gyak ran volt azon vidék fökapitánja. Adatok hiányában következő leszármozásukat közölhetem: ;
KATONA.
KECZELI.
István (1630). (kővári alkapit.) i Mihály (1650). (Karuly Nászta.) (Mózsa Anna.) Ilona. (Diószegi Dani.)
Mihály (1682). (Berze Margit.)
,
^
Pál (1698). (Korda Kata.)
,
Mihály (1720). (Szalánczi Klára.)
Anna. Zsigmond. Zsuzsa. Borbára. Ágnes., Júlia, Mihály (1760). (Szilágyi (Rácz Éva.)(Hatfaludi Fer.) (Szathmári Erzs.) Dávid.) v (Hatfaludi Józs.) ..(lírai Klára.) Eva. Mihály. Kata. Mária. János. Imre (1785). (KabósFer.) (+1810.) (Keczelilstv.) (Kahós (KeczeliSára.) (táblai d n ö k . ) (köv. fökap.' cons.) Lászl.) j (Pécsi Erzs.) (Vér Klára.) ) }'
:
Zsigmond (+ 1833). László (+ 1846). Pá?+. Erzsébet, (fökorm. tanácsos.) (kővári fökapit.)(Pécsi Klára.) (KatonaLász.) (gr. BMen Jul.) (Katóim Erzs.) (Balog Róza.) Kata. Anna. Júlia. M i k l ó s . Klára. E l e k . (b.Roche-(g.Tolda-(GálJós.)(g.Tolcla^ pineGuido.) lagi (b. Bálintit lagiPoli.)miszaIgn.) j Fer.) Józs.) i
István.
Zsigmond. Sándor. Gábor. egy leány. Á korunkban éltek közül: Katona Z s i g m o n d egyike miveltebb hivatalnokainknak. Született 1767. mart. 10-én. Fiatalságában, külföl di akadémiákra jár. Jegyztfségen kezdé hivatali pályáját. 1803-ban Belsöszolnok főbírája, 1809-ben Kövárv. fökapitánja lett; 1812-ben egyszersmind, Belsöszolnok administratora. 1816-ben főkormányszéki tanácsos lett, s ugy hala el 1833, nov. 18-án. Fia, M i k l ó s az, ki a forradalomban részt vett, s most külföl dön tartózkodik. Berkeszen a család fészkében jelenleg Katona I s t v á n lakik. 106.
§. K E C Z E L I
CSALÁD.
[Farnasi.] iAzpn családok egyike, melyek Kolosmegyének több hivatalno kát adtak. Törzsöke K . A n d r á s , ki Báthori István fejdelem alatt szol gálati jutalmául jószágokat kap. Unokáját, G y ö r g y é t I. Apafi M. a
145
KECZEM.
portára követnek, véghelyi várkapitánynak alkalmazá; végre kolos megyei föbiró lett; mely e családnak sok időn át kedvencz hivatala, a) Ennek fia I s t v á n Apaíiné bejárója, s mint ilyennek 1675. maj. 1-én Gorbófön és Egerbegyen jószágát inscribálnak. Leszármozásuk következő: András (1573). (Klobtisiczki Kata) ,—,
'>
• — ,
István (1641—55). (Kolozsm. föbír.) (Gáspár Magdolna.) *
/
—
Gergely. (kolozsv. kapitán.) I (
—\
János. E r z s é b e t i 723). György. Samu. * (vár. Veres (Szucsákí Fer.) (kapitán és követ.) (föbiró.) Mária.) (Párizpápái Kriszt) (Mahul Borb.) Mihály. Krisztina. Borbára. István. Sára. Sándor. Borbára. Zsigmond, (Szodorai (Kabos (f 1757.)(t 1735.)(Lészai (Sáfár (Korda Sán.)Zsombori Anna.) Lászl.) (Toroczkai(Kolozsm.(Ist.) É v a ) Judit.) I Pét.) főbírája.) J J i (Korda Borb.) + ( György. János. Sándor. Ágnes. Judit (1788). István. (Gencsi Erzs.) (Kabos Borb.) (1768.dob.föb.) (Gálfalvi(RáczMiki.) (Katona t l (Kabos Kriszt.) Gerg.) Kati.)
i
.
^N—
—
—
\
István. Sára. Borbára. Klára. Ferencz. (DiószegiKI.)(Katona (DánielMih.)(BíróDan,),(Náprádi 1) (PalalkaiMár.) J á n ) \ } (
Zsigmond. f József és Kata.
László. Eszter. Mihály. János. Samu. (Baranyai 1.) (CserényiSán.)(JábroczkiZs.)(ZsomboriRóz.) (Kolosvári Zs.) < i (Alsó Klára.) } } Erzsébet. (Szabó Klára.) *N. N . r—*-
ri
^
'
"
1
.—
Imre. István. Mária. Jozefa. Ferencz. Júlia. Karolina. Ágnes. Róza. (Kecz€li(Keczeli(Feren-(IIatfalu- és (SimonEl.)(Keczeli (Rettegi (Keczeli Róz.) Kár.) czi Fer.) di Fer.) Sándor. Istv-) Istv.) Imre.) (Rediger(Mozsa E's'zt.) Kár.) Ettől á K e t h e l i család teljesen megkülönböztetendö. E z is h a sonlóan Dézs vidéki család. Ketheli J ó z s e f és Rácz Rózától szárma zott K . L á s z l ó , kinek neje Kolumbán Eszter; kitől vannak a most élő Ketheli F e r e n c z , R ó z a , Sztpáli Zsigmondné, és József. a) Halottakkuli Barátság Kccz. István felett i 755-ben. Elmou. Veres tói Gy. I. 290. 1. Erdély
nev, csatádat.
10
KEMÉNY.
1 0 7 . §. K E M É N Y C S A L Á D . [Magyar-Gyerö-monostori, gróf és báró.] Terjedelmes családhoz vagyis nemzetséghez érkeztünk. Miként Kemény János, a fejdelem, aj s utána Mikola bj akarja: e nemzet ség törzse a 958. körül élt Mikola volt. Szerintök a Gyeröfi, Mikola, Radó, Kabós, Vitéz és Kemény család egy közös nemzetségből ágazott el. Mindeniknek ugyanaz vala czímere: királyi koronából kiemelkedő ágabogos szarvú dámvad. Czímerők mellett, egy eredetű vala jószáguk is, mire oklevelek vannak, többek köztt egy Ulászlótól megerősített egyezmény, a X V . század vé géről, mely szerint az említett családok fiai magtalanság esetére j ó szágaikat egymásnak lekötik. Mi azon hagyományt, miszerint jajközös családfő a K ö r ö z é s Kisszamos völgyét, mint első foglalást hagyálítodanfak: íiiKetővé teszir"' * Megkísértjük tehát ezennel a közös törzsböli elágozást kimutat-ni; mely is a mennyire oklevelek nyomán felvihető, igy következik: Gyerö ( 1 2 6 0 - 7 0 ) . Mikola (kalotai, 1296). i János (1296). . • . . . Gyerö (vásárhelyi). Jakab (gv.-monostorí, 1343). János (dezméri). (Ettől jö a Gyeröfi család.) i * (Ettől jö a Mikola család.) István. é
István (1390). : — x Radó László. István. Péter. * ^ ,p / w . , , —^ i András. György. Péter cj Tamás. (Ilona.) (Éttől a Vitéz cs.) (Ettől a Kemény cs.) (Ettől a Kabos cs.) (Ettől a Radó család.) Világosabb történetük a szentimrei hőssel, Kerneny^J3JHnjjBd_. kezdődik, ki 1440-ben Hunyadi János jelmezét feíöltve^ kodrusi ha lállal menté meg hazáját, dj Hogyan függött össze a családdal, nem mutatják táblázataink; Bonfin után áll, mikép e bajnok Kemény ne vet horda: ö emelte k i , ö szentelé meg, s adá a honszeretet példá nyakép az.utod ajkára. Ez időtől Kemény János fejdelemig mind belebb belebb látjuk őket nyomulni a hon története színpadához. ,
Kemény János fejd. íut legelőbb a Kemény családról önclclirata első" lapjain, mit Rumy KároJy adott ki Pesten 1816. Magyar emlékezetes Írá sokII. III. köt, Később a család történetét k ü l ö n ia leírta. Benkö Gen. Trans. II. 394. b) Hist.: Gencal 44. 1. c) Kemény J. önéletirata Uurfiynúl II. 4. 1. d) Erdély Régiségei. 279. 1.
;
147
KEMÉNY.
A X V I . században J á n o s t 1550-benMartinuzziGy. abrassaiha vasokra rendeli, az Erdélyt pusztitó oláhok ellen, 1554.1. Ferdinánd küldi Szolimán császárhoz. Ugyan ö általa adatta okát Izabella a f e jérvári 1558-i országgyűlésen: miért ölette le Kendiéket. Bükköst, mellette több joszágrészeket szerze családának. I s t v á n azoiTIa^Feii küküliöi főispán. J á n o s 1603-ban a forradalmár Székely Mózes egyik tevékeny embere, s mint ilyen esik el. á) B o l d i z s á r t Székely Mó-^ zes a moldvai vajdához küldi, hogy szövetségesül nyerje. £) Pár é v múlva mint Erdély követe megy a fölkelt Bocskaihoz Magyarországra, onnan Kolozsvár városához küldetik. *0 Később 1608-ban főispán lesz, d) s útat nyita fiának, a fejdelemnek. Első fia, B o l d i z s á r Bethlen Gábor alatt esik el Bécs mellett, 16 éves korában. Mielőtt tovább mennénk, lássuk a családfa fenn félben hagyott folytatását: Péter. László. i
Péter. (Bagdi Kata.)
László. János. György. János (1550). Kata. stb. f) "(Ombozi Marg.) (Haller Pét.) Ferencz. István +. (Szentpáli Erzs.) (küküliöi föisp.) János (1603). (Sarmasági An.) '
1
József. | Magdolna. (Szalánczi Gy.)
—
—
—
-
—
•
Ferencz+, László f. Boldizsár (1630). (fejérmegyei föisp.) (Lázár Anna) (Főnyi Zsóf.) ,
; —
*
linre +.
,
,
Boldizsár. János. Boldizsár. Péter. Anna. Erzsébet. Zsófi. Kata. (tfjan e- (a fejdelem.) (+1654.)(Torocz-(Bélien (Szalánczi (Nemes (Betlen settel.) (Kállai Zs.) (dobokai kai Kat.) Farkas Ján.) Bálint.) Fer.) (Lonyai An.) főispán.) (folytat.) histor. (Mikes Ben.) (folyt, alább.) (BornemiszaZs.) anyja.) K e m é n y J á n o s egyelőre Bethlen Gábor fejd. udvarnoka, k é sőbb II. Rákóczi György fővezére. Mint ilyen tatárrabságra esik, k i váltja magát. S a török elleni gyűlölete s féktelen nagyravágyása e) fölébreszté benne a félszázadtól szunyadó gondolatot, Erdélyt a m a gyar koronához visszakapcsolni. S osztrák szövetség alapján sereggel jött Erdély tronát elfoglalni. 1660-ban fejdelemmé választják./') A a) c) e) /)
Wolf de Belliién V. 321. 1. b) W o l f de Bethlen V . 138. 323. 335. Wolf de Bethlen VI. 229. 277. 1. cl) 1608. aug. 9. ml I. Cserei Hist. 10. 1. 1660. dec 24. art. 1. Donatioit cassálták 1662. mart. 10. art. 1?.
10*
1.
148
KEMÉNY.
török és török párt csatát hoz ellene. Nagyszöllösnél 1662-ben elesik. S ha a török akkori mind nyomasztóbb politikáját vesszük: azt hihet jük, mikép-Kemény János egy Kemény Simon édes megnyugovásával hala el e csata téren, a) Hogyan számozott le a fejdelemtől jövő á g , ezennel itt kö vetkezik : János (a fejdelem). (Kállai Zsuzs.) (Lonyai Anna.) Ferencz. (Hosszufaluuál elesik.)
Simon (1663). (Alia Mária.) (Perényi Kata.)
Mária. János (bárók lettek). László. Simon (1704). (Haller Istv.) (Belsöszoln. föisp.) (főkormányzó.) (Vay Anna.) (Teleki Anna.) (Pekri Kata.) i ) (Betlen Elekné.) ) Zsigmond. Samu. Krisztina. Zsuzsa. Farkas. Ádám (1753). (t 1736 el.) (+1744.)(BetlenJózs.) (Bánfi (orsz. elnök.) (gr.RédeiDrus.) (tábl.üln.)(dobok.föisp.) Fer.) (gr. Kornis Már.) i (bBánfiKr.) (Macskási Kat.) ^ } (g.BetlÁgn.) í t ^——^ . *\ í ( Gergely (f 1769). Miklós(f 1775). Zsigmond.Anna. Simon. (b.B'áníiMár.) (gr Vas Kriszt.) (t 1769-)(f 1835.) (Wessel. Poli.) r ( t 1802.) (gr. Bánfi Gy.) (Was Kata.) Farkas (gróf 1.) Sámuel (grófi.) Krisztina. Simon. J á n o s t . László, ( t 1830.) ' ( t 1817.) ( f 1811.) (t 1826 ) (b.BánfiÁgn.) gr.Battyáni (táblai elnök.) (táb. Betlen Pál.) (táblai ülnök.) i Teréz.) (ikt. Betlen Kata.) (gr. Teleki Anna.) / , József. Sámuel. Kata. Miklós. Domokos. István. György. Simon. Albert. ^z.l795)(nötlen)(H81^ íatörténész.) (gr.Kún(Aranyossz. Bor.) főispán.) Mária.) siKár.f.) (LangAn.) József.) fökirbir.) \ (b.BáiiíiKat) < . \ ^ — — 1 (g. Teleki Pol.) \ f \• László, Farkast. Malvint. J ; j r
n
n
C S i
Gyula. Ida. D,ani. Béla. Vilma. Janka. Ödön. Kálmán. Endre. Simon. (Bárczi Gyula.) < Mari. és.Anna, Másik fia, S i m o n , apja halála után Bánfi Dénes s több főurak kal Magyarországra futnak, s midőn hasztalan várnának az osztrák se gélyre., 1663-ban kapott kegyelemre visszatértek Erdélybe. £) Simon neje, Perényi Kata mint buzgó katholika, s a jesuiták egyik védnöje: a) L . Joan. de Bethlen. Comment. Többek köztt K ö v e s d e t , Bükkös egy részét szerze" a családnak. 1>) 1663. sept. 24. art. 9. Cserei Hist. lO. 12. 16. 1.
KEMÉNY.
149
a családra, melyet mint látók, együtt alkotának, nem kis befolyást gyakorla. Simon fiai visszaléptek vala a politikai pályáról. A Rákóczi for radalomban S i m o n t és L á s z l ó t 1704 tájt a görgényi várba látjuk voAulva. aj S ugyanők bárókká is lettek. J á n o s , a nagyobb testvér, 1686-ban a kormány* deputationak tanácsosa: a.hatalmas Teleki Mihály leányát vevé el; slön a mos tani gróf Kemények alakítója. Vallásos ember, Enyedre, Kolozsvárra több alapítványt tett, harangot öntet stb. Harminczkilencz éves k o rában hala el. Fia Samu (+.1744.) dobokai főispán; egyike kora miveltebb férliainak: azon oklevélgyűjtemény, melyet a nyelvmivelö társaság megemlít, szorgalma gyümölcse volt; kár hogy elveszett. Testvérétől, Z s i g m o n d t ó l jött lejebba család, kinek két fia van. Gergely fia, F a r k a s , 1806 tájt grófságát szerzett, s hagya fiára, J ó z s e f r e (szül. 1795. sept. 11.), hazánk legnagyobb történet búvá rára; ki számtalan történeti értekezései mellett, történeti irodalmun kat a „Fundgruben," „Erdély Történetei tára," „Notitia Capituli A l hensis" s a többivel gazdagítá; mint a ki ma hazánkban leggazdagabb történeti könyvtár és kéziratgyüjteménynyel bir. Ágozatát alkalmasint berekeszti. Zsigmond másik fiától, M i k l ó s t ó l (+ 1775.), k i magán életet élt, szármozék hazánk nagy államférfia gr. K. S á m u e l . Fiatal korában négy évet akadémiákon, s Európát utazva tölt. 1784-ben Slötzer, a nagy történész azzal bocsátá hazájába: nem tudja, a gróf tanult t ö b bet tőle, vagy ö a gróftól Erdélyről, már ekkor ugy ismeré hazáját. Nejét már külföldről megkéré, s haza jővén, nősült. II. Józseftől 1786ban Belsöszolnok és Doboka egyesített megyék a l - , Leopoldtól 1790. sept. 20-án Tordamegye főispánjává, 1795. mart. 16-án fökormányi tanácsossá neveztetett: mire kamarás, 1804. febr. 9-én gróffá leve. 1810-ben a rendek táblai elnökségre választják; mely időtől ideigle nes elnök vala 1815 jun. 16-ig, mint a mikor valóságos táblai elnök ké tétetett. Ugyanez év dec. 22-én a Leopold commendatori k e resztjét kapá. 1816. sept. 10-én országos elnökké lön. Mit alig kez— de meg, beteges lett, 1817. sept. 23-án meghalt, bj Fia, S á m u e l , az ismeretes hazafi és művészet pártfogó: az 1834-i ellenzéki szellemű országgyűlésen Aranyosszék követe. K é sőbb királyi hivatalos. A z 1841/2-ki országgyűlésen gr. Kemény J ó zseffel országos múzeum létesítését inditványozák, s alapjául nagy szerű könyvtáraikat, kézirat gyűjteményeiket ajánlák fel; melynek azonban nagy részét a forradalom ellen fölkelt nép 1848. nov. 14-én gerendi kastélya feldulásakor, szétszórta, elégeté. cj Mint nőtlen, s legáldozatkészebb gazdagaink egyike fogja a grófi vagy is g e r e n d i ágat sírba vinni. a) Cserei Hist. 336. 1. b) Felső Magy. orsz. Minerva. 1825. c) Erdélyi Naptár. 1854. 116. 1.
Apr. köt. 155.
1.
150
KEMÉNY.
A fejdelemtől lejövő második ágozat Erdélynek egy fökormányzót ada, Kemény L á s z l ó t , ki e hivatalt 1762-ig viselte. Fia, F a r k a s , országos elnök, mint nyugalmazott hala el, késő vénségben, 1805-ben. A harmadik ágozat végén jelennek meg a cinicüs, késedelmes és tudós Kemény S i m o n fiai: D o m o k o s és I s t v á n ismeretes or szággyűlési ellenzéki szónokaink. Ezeket a birtokukhoz tartozó Vécsváráról vécsieknek szoktuk nevezni. Futólagos szemlénk után más ágára megyünk a terjedelmes csa^ Iádnak, mely a fejdelem testvérétől, P é t e r t ő l következőleg szármozott le. Péter (a fejdelem testvére). (Toroczkai Kata.) János (1710). (Nádudvari Kriszt.) I
Boldizsár Kata. Zsófi. (Tordai Zsófi,) (Gyeröfi Gy.) (Dániel Istv.)
/————^
1
:
—*\
' Péter. Boldizsár. Mária. György, Kata. Sándor. Ferencz. (líollátovich (b.BáníiÁgn.)(Szeredai(Kendefi(KúnMikl )(Pekri (Boér Zsuzs.) Kata) '* Zsígm.) Druzs.) Zsófi) " {• ' ! í ' János. j \ Péterf. (BrusierreKata) f \ ' Imre. Samu. Zsigmond. György. Simon. (Almási Jul.) (gr. Toldi (Zsúki Kriszt.) (Vay Jul.) (BéldiKlára.) t Poli) (Türoczi Klára.) J j Imre f. í • Cgr. Vas Éva.) i t (Ribiczei Már.) > / ) J
i ) f Pál. (Halmágyil.) i ]
László. Sándor. András. József. Samu. János. Ignácz. Lajos. (Szálai An.)(b.Diosze-(fl823.)(RétiZs.)(b.Györfi(Barcsai(b.Szentke-(b.Wes). gi Kriszt.) (Kendefi / Ágn.) Anna.) resztiMár.) selényi Lörincz.(Danielliva) Roza.) Lajos.(CsókaRoz.) í ( í György.(EperjesiJul.)(tl829) f i f István. ) Dániel. j (vannak.) j j (Mara Ágn.) J Ferencz. f f } ^ Dénes (+ 1849) Domokos. Samu.Zsigmond. Györgyf .Pál. Ferenc.Farkas. (b Kemény) (UjváriKár.)(Dobai (aziró.)(b.Kemény(f 1854)(orsz,(f1852) Kata.) f Poli.) János. Anna.)(g.Teleki elnök)(Seethal j Miklós. j (nőtlenek.) , ) ; Ráki.) (g.Betl. Kár.) f (vannak, r — . i Kat.) i n • m c i . r> * y ° g y : i Karolina. Gejza Ilka. Sarolta. Berta. ' _ Emma. Dénes Gyerö. J hardlst.) G
r
F e r e n c
M a r i
( n i l
c s )
Políka. Zsuzsa. Juliána Kata. Erzsi. Karolina. Domokos. (Gyárfás üom.) (Zeyk Domokos.) (f 1849.)
( W e r n
KEMÉNY.
K E N D E FI.
151
Ezen ágban is, mely 1755. febr. 18-án lelt báróvá, több tekin télyes férfit látánk és látunk. Ilyen vala a napjainkban elhaltak közül: b. K . D é n e s , utolsó országgyűléseinken ellenzéki vezérszónok, é r zelemhez szóló beszédeivel; rendesen Alsófejér követe; mint á l lamtitkár hala el Pesten 1849-ben. Kemény Z s i g m o n d ismeretes regényírónk, publicistánk, maga is ott áll e családfa végsarjai köztt. Tovább három testvér áll, három tisztelt név. P á l , k i minden ezüstjét a haza oltárára adta: meghalt 1854. mart. 26-án. F a r k a s a a forradalmi dandár főnök, ki Londonban hala el, 1852-ben. Testvé rök, F e r e n c z , 1838 óta országos elnök, ki mérsékelt politikája, államférfiúi belátása által, haza és„kormány bizalmát egyaránt birá. A Bethlenek után legterjedelmesebb család, melyből a mai nap mintegy 70 tug él. a) 108.
§. K E N D E F I
CSALÁD.
[Malomvizi.] A gyönyörű. Hátszeg egyik öscsaláda: 6) itt fekszik Malomvíz, S felette Kolczvár festői romja, melynek erkélyéről, mint a család fészkéről, Kenden* Ilona a mélységbe eregette fonalszálait, c) Régen e várhoz 600 jobbágy tartozott, d) Az említetteken kivül Magyar-Breltyén is székelnek; Orlyaboldogfalván Hátszeg vidék legfestöibb kas télyát is e család birja. Czímerök: egy nyilazó férfi, ezüst mezőben; kinek hátán talán foszlány leiig: óhajtandó lenne, hogy e czfmet oklevélbeli léicááát a család közzé tenné, hogy a fen forgó s a n y i lak korával sehogy sem egyeztethető hagyományt megsemmisíthessük. E család eredetét kelképpen adják. Némelyek a XIII. századtól le a X V I ig Kende nevén hozzák le; hogy ek kor vették volna fel a Kendefi nevet; mások a Mara és Kenderesi családból 1500 körtil szakasztják ki, s változ tatják nevét Kendefire. A leszármozást ott kezdjük tehát, hol a két vélemény megegyezik, ott hol a Kendefi nevet felvenni látszanak; honnan le igy következtek: a) L . a Kemények é l e t é t : Budai Lex. II. 440. Régi & xtj Közhasznú ísincr. tára. Mapyar Athenas 136. 1. sth. h) L . Mikola 53. Beakö Spec. Tran&. MalomvíznéJ. (Kézi.) c) Erd. Régiségei. l65. 1. d) Dubai Tisztessé? Oszlopa. Szehcn 1739.
152
KENDE*!.
László (1508). (Betlen Orsolya.) Anna.
,
János.
— — . _ .
Gáspár. a--
Gáspár (1607). Miklós. László. (Bornemisza Zs.) (NagymíhályiMarg.)
,
1
;
Gábor. / t }
1
^
Anna. Miklós (1629). Judit. (Bornemisza Pál.) (Nagy Erzséb.) (Yas György.) ' (Nemes Zsuzs) (Bánfi Zsigm.) (Pogány Már.)
Gáspár János(f 1694). Gábor Pál. Mihály. Miklós. Anna. László. (Kun Kata) a) (1678). •• (Dániel Jud.) (Makrai (oszt. Pap / (Dániel Bor.) (NalácziErzs) Péter.) Borb.) * \ \ t Ágnes. Krisztina. Kata. < \ i (Inczédí(BánfiGáb.)(Pongrácz \ i József f. György.) Pál.) | . \ Kata (Vay Mih.)
Gábor. (Bánfi Zs.)
Gáspár. (Bet'en 1.)
Mihály. László. Druzsa. ( (Káinoki Teréz.) (Kemény Gy.) t Ráki (+1798). Elek(gró)f. Miklós. Mihály +. József. (Teleki Mih.) (hunyadi föisp.) (Naláczi Sára.) (Barcsai Ráki.) (Betlen Gerg.) (gr. Lázár An.) i. i ' (gr.Betl.Kriszt. + 1783.) J } ^—_ <— * < .^ i , János. Miklós. Zsuzsa. Pál. László. Ferencz. József. (Teleki Polí.)(Naláczi(TeIokiDom.)(KűnKlár.)(Toldalagi(Gál Juli.) (g.Kendefi (+ 1797.) Judit) Borbára. (BánfiDrus.) Erzs.) f Bori).)" J (Kendefi Józs.) i i Lajos. í ) Rákhel. ) ^ J (Betlen Már.) \ Élek. Ádám (+ 1834). Elek. Samu? Károly. (+1832.) (Józsika Róza.) (MikóBor.)(Meines(P.HorvátRóz.) (Betlen Borb.) / Káról.) (+ 1839.)
Farkas. (+ 1850.) (Vér Róza.)
Róza. Kata. Ádám. Bertalan. Samu. Árpád. Krisztina. Ilona.Róza. (WesselényiFar.) István. László. (Józsika Leo.) Hogy e táblázat hiányos, mutatja mindjárt elején az, hogy azon K . J á n o s , kit Martinuzzi 1550-ben az Erdélybe beütni akaró oláhok ellen rendel; ő) ugy Kendefi G á b o r és I s t v á n K. Mihály fiai, kik 1603-ban a Barczán Székely Mózessel elestek: nincsenek említve. Valamint azt se mondhatjuk meg, ki volt azon még fiatal G á s p á r , k i ugyancsak e hadjárat alkalmával veszett el. c) ci) Cserei Hislcr. 236. 1. 6) Budai Vol%. Lex. II. 457. 1. c) Wolf dc Bethlen V 410. VI. 295. .408.
1.
KENDEFI.
153
KENDERES!.
Benkö szerint R á k h e l (Teleki és Bethlenné), a mult század ban egyike vala azon lelkes úrnőknek, kik magyar könyvtár s z e r z é s ben keresték örömüket aj Mária Thresia alatt Kend. E l e k , fokorm. tanácsos grófi czímet vett fel saját ágára. Unokája gr. Kend. Á d á m családnevét korunk előtt a legnépsze rűbbé tette vala. Férfias szép arcza, széles melle, jó termete feltűnő vé tevék. Mint egyedüli fiú elkényeztetve, mit se tanulva nö fel; majd fölébred benne a lángész bizonyos neme: úszás, vívás, lovaglás, l ö vés s minden férfias kedvtelésben elölmegy; a kolozsvári vívóiskola egyik alapítója lesz; a gazdászat előmozdítására teméntelen gépeket hozat... A politikai pályán, megye-gyüléseken mint Wesselényi ba rátja, az ellenzéknél is előbb j á r ; de aristocratább s kevésbé elbűvölő szónok levén barátjánál, a népszerűség azon fokára épen nem emel kedhetett. 1834. febr. 4-én tánczvigalomban Yesz részt, ott leányával még tánezol; végeztével a szekeret be nem várva, leányát ölébe még haza viszi: s pár óra múlva a szív balkamarájából felmenő nagy életér kettérepedése következtében, halva volt a még csak 39 éves népszerű hazafi. Benne a grófi ág kihalt. Egyébiránt e család többire szép birtokait kezelve él, hivatalban nem igen vett és vészen részt. 109.
§. K E N D E R E S I
CSALÁD.
[Felsö-szálláspataki.] Hunyadmegye egyik családa. A z előttünk fekvő családfa egy törzsből szármöztatja a Mara és Jfendefi családdal. Szálláspataki D a n csulnak, ki a X V . század vége félé élt, három fiat tulajdonitnak: L á s z l ó t , kitől a Kendefiek, J a k a b o t , kitől a Marák, és P é t e r t , k i től a Kend érésiek szármoztak le. Ezen Péter fia: L á s z l ó , bj ennek M i k l ó s , ennek F e r e n c z (1628—37), ennek I s t v á n , ennek M i h á l y , ennek I s t v á n , h u nyadmegyei pénztárnok, kinek első neje Balázsi Borbára, második Csóka Éva: kitől a mostan élők elágoznak. Említett István M i h á l y nevű fiától ( f 1785.) szármozék főkormányszéki tanácsos K . M i h á l y , k i mint a nemzeti nyelv barátja, nevét tiszteletessé tette. Született 1758. nov. 17-én. A szépművészet iránti hajlama a kolozsvári színház felállítatása egyik buzgó akarójává tevé. Mint iró néhány értekezést közle, melyek szépművészet s hazai történet körűi forognák. Meghalt 1824. apr. 26-án. Első nej*e volt Bája Rebeka (+ 1802.), második Szotyori Mária. Fia, F e r e n c z , a kincstárnál volt fogalmazó. Apja tudománya) Benkö Gen. Trans. II. 611. 1. b) És J á n o s , kinek Ga vala azon K. P é t e r , ki 1 á ő 8 - b a n hunyadmegyci adószedővé neveztetett; 23. dcc. art. 7.j kí azlán kiírnit
KENDEREST.
KENDI.
szeretetét maga is örökölte. Többek köztt az Arpádia pár alapos tör téneti értekezést hoza töle. Ez évben hala. Neje volt Bardocz Klára, kitől gyermekeket hagya. A mellettek lejövő ág a család ösfészkében Hunyadmegyében él. 110. §. K E N D I
CSALÁD.
[Szarvas-kendi, + XVII. sz.l A fennebbi lehete e család legelső elöneve, mig idöfolytán, a XIV. században élt Tamás, törzsfánk elseje, magát a mai Kendi-Lónáról irata. Ez előnévvel maradtak egy századig, mig A n t a l , az alvajda Vas leányt vesz, azzal Vasas-Szentivánt kapja leánynegyedben: minek következtében J á n o s fia szentiváni elönevet vesz fel; mig A n t a l nevü fia Radnótat adománykép kapva, radnótinak iralá magát Leszármozásuk Ut-ott hiányos táblázata, következő: Tamás. t István (1384). János (1431—47). (Györfalvi Kata.)
György (1434).
György. Ferencz (4482). ( (Nagylaki Veronika.) Ilona (1494). (Angeloné.) .Gál (1524). János (+ 1536). •-'••j
János (1569). (Kendefi Anna.) " J
Antal (1472—504). (Erd. alvajda.) (czeg. Vas Kata.) (Erdélyi Hedviga.)
Antal (+ 1558). Ferencz (+ 1558). Mihály. Bogáti Klára.) (vajda.) (kecset.SzilvásiZsófi.) \ (BánfiMagd. +1538.) (Bánfi Kata.) (Lévai Kata,+ 1551.) j ] (Homonnai Borb.) (
Ferencz (1580). György. Gábor. Antal. Sándor(+1594). Ferencz. I (kincstárnok.) (+1594.) (Belsöszoln. föisp.) (+ 1594.); { ^ (BalassaMarg.) . (Patochi Kata.) ] j (Almádi Anna.) Péter. Ferencz. Farkas. Gábor. István. Zsófi. Krisztina. István. (+1582.) (1597.) (Keméndi(RévaiAn.) (Csapi (Bogáti (Kovásoczi (+1528t.) Judit. (BebekJud.)Borb.) i , Zsuzs.^Menyh.) Farkas.) (cancellár) r+Í637.)(ZeÍeméri János. ( " " Zsuzsa. (Giczi Pét.) \ (MlerIst,)Borb.)(BánfíMagd.) (BáthoriBold.)(NémetiGer.) j i f (Csáki Istv. { é w — ^ } Judit. Gábor (1597). Anna. Krisztina. (Haller Istv.) (Czobor Márt.) (Haller Zsig.) (Pongrácz Istv.')
;
v
KENDI.
Eredetüket Kund vezérig akarják fölvinni; s á dobokai Kend alapítását nekik tulajdonítják, aj Később egy leve leggazdagabb, leg tevékenyebb, legnyugtalanabb hazafi családainknak: miért csaknem minden nevezetesebb tagja nagy hivatalokat viselt ugyan, de többire vagy mindenik notáztatott, vagy éppen politikai vérpadra került. M i n denik ellenzéki főnök volt afeiirilló kormány ellenében, de hogy min denik a haza szabadsága martyra lett volna: legalább eddigi történeti adataink szerint, azt nem állíthatjuk. Kendi A n t a l , 1409 tájt erdélyi alvajda, nyitja meg tudomásunk szerint e család polgári pályáját. 6j Utána K. Gál 1524-ben Vass Baíázszsal mint Dobokamegye kül döttei, Zápolya János vajda kihágásai ellen fölkelt székelyek mellett, a királyhoz kérvényt irnak alá. cj Antal vajda fiai közül: J á n o s mint Zápolya vezére esik el Ferdinánd sergei ellenében, Eperjes mellett, 1536-ban. F e r e n c z , a nagyravágyók egyike, 1534-ben a hontapodó Grittit ö foga meg. 1540-ben Majláttal Zápolya ellen támad; végre kegyel met kér: Zápolya meghagyja életét, s Magyarországra száműzi. K é sőbb Izabella kegyéből hazajö. S miután Izabella Erdélyt Ferdinánd nak átadja: Ferdinánd által Kendi Ferencz Dobóval 1553. apr. 9-én vajdává neveztetett; de azért Izabella híve maradott, s maga ment a királyné visszahívására 1556. jul. 6-án. A visszajött Izabella asszo nyos kormányzásával-csakhamar elégületlen lett, az ország kormány zóságát több honfival együtt, Bebek kezére akarta játszani, mire nézt, a portára követet küldtek. A porta Izabellának ezt titkon megírta. Iza-* bella Bebeket, Kendi F e r e n c z e t , és A n t a l testvérét Fejérvárra-hi vatja; s ott sept. 1-je éjjelén megrohantatá, s lesujtatá. Jószágait l e foglalák. Dús kincstárt, s csak asztagat többet hagya ezernél. Vajdai életéből nevezetes, hogy a székelyek törvényeit 1555-ben Dobóval megerösfté. i A család ellenzéki szellemét K. S á n d o r , a legyilkoltatottak testvérének fia, fejté tovább, mint a Kendiek legtiszteletreméltóbb jelleme, belátó esze s rendithetlen hazafiságával. 1565-ben már can cellár. 1770-ben már követségben látjuk Maximiliánhoz, k i öt két évig letartóztatja; 1572. 1575-ben a portára jár, mely utolsó alka lommal Békés ellen segélyt nyer. 1781-ben Lengyelországba küldik, hogy ott Báth, Zsigmondnak a lengyelkirályságat megszerezze. 1583ban a haldokló Báth. Kristóf, a még gyermek B. Zsigmond mellé egyik tutorává s igazgatóvá nevezi. 1588-ban Géczi lemondván az 1585-en fölvett gub ernatorságról, Kendit az ország az ifjú Báth. Zsigmond mel lé tanácsosnak nevezi; de Zs. el nem fogadja. Mire Kendi magányba a) 6) c) d)
Hodor Doboka Um. 123. J. Benkö Spec. Trans. Edei- ad Felmeriim 254 1. Budai Lcx. II. 442. Wolf de Bclhlen I. 550. VI. K. 485. I.
587.
61Ü. Közli. Isin. Tára.
Ib6
KENDI*
vonult, jószágára. A gyermekkirály rémkormányát csendesen tűrte Kendi; de arra, hogy Báthori Erdélyt a töröktől elszakasztva, a prá gai udvarnak adja, egyezését bár sürgetek, de soha sem nyerek meg. Báthori változékony esze üresen akará Erdély tronát hagyni, 1594ben ki is indula Erdélyből. Kendi ekkor föllépett, s magára vállalá, hogy Konstanczinápolyba megy, s Erdélynek köztársasági kormány formát eszközöl. Mielőtt e nagy lépést tennék, Kendi utána mene az útban levő Báthorinak, s aug. 8-án Kolozsvárra visszahozá. Aug. 1 7 é r e országgyűlés lesz. Báth. az elszakadást a Rendek elébe terjeszti: Kendi, mint ellenzéki főnök szónoklata egész fegyverével föllépett a gondolat ellen. Fejérmegye s a székelyek K^pdi mellé nyilatkoztak, a szászok s a megyék nagy része a fejdelem mellé; s a portának ha dat szavazának. Mire az ősz Kendi egy beszédet tárta, melyet halálát óhajtva rekeszté be, hogy hazája további szomorú sorsát ne lássa. Aug. 18. Báthori több ellenzéki tagokkal hivatja: megfogatá, s többek kel együtt aug. 30-án Kolozsvár piaczán lefejeztető- Vele együtt vér padon mult ki testvére, F e r e n c z ; aj a Kendi Antal fia, G á b o r ; bj a két veje: Báthori Boldizsár, Kovácsoczi Farkas cancellár másutt sújtattak le. Javai elkoboztattak: csak aranyát 60,000 darabra teszik, c) E notáztatással úrja sokat vesztenek. Igy gyengült napról napra a család és értéke. Mert az Antal ágát hasonló sújtások érték: fiát* F e r e n c z c t 1580-ban, ettöli unokáját, F a r k a s t , Gábor fiát, I s t v á n t (1610.), Sándorét Zsigmondot C1610.) rendre notázgaták, s igy a csa ládat tönkre tevék. Annyira, hogy már az Antal ( t 1558.) árváinak az ország 1561-ben segélyt kér, oda jutottak. Sándor fia, I s t v á n még egyszer megkísérti a polgári pálya sze rencséjét, de ö rá sem mosolyga a szerencse. 1600, oct. 2 5 - é n ősi ja vait, mit apja. elvesztett, visszakapja. 1603-ban Székely Mózesért rabságra jut, elszabadul. 1605-ben Bocskai részén csatázik. 1606-an Kassára van küldve békekötésre. Dobokai főispán lesz. dj 1607-ben Báthori Gábor fejdelemségre jutásán munkál. Korlátnok lesz. 1609ben Szamosújvárt kapja. 1610-ben JJ nejét pzéiul tűzött Báthori Gá. bor ellen összeesküszik; de kitudódván, Kendi Magyarhonba fut, mi d é r t mart. 25-én határozattá lesz, hogy f. év febr. 1-étÖl kelt minden oklevél újra irattassék, minthogy Kendi az ország pecsétjét is magá val vitte. Notáztatott; 16i4-ben Betlu Gábor .fölmenti; de nem jö ha' ^ z a ; s igy 1619-ben ha a jövő hongyülésig haza nem jöne, száműze tés mondatott fejére, ü g y halt el Ma^ s csalá dat sírba vitte. — Leány jogon a Iíallerek levének utódaik. Ugyanezen időben egy más Kendi család is éle Erdélyben, mely p a g y k e n d i és k e l e m e n t e l k i n e k irata magát: melyet ettől figyel mesen meg kell különböztetni. Ez is hivatalokat visel, szerepet ját szik. Fiágban ez 1672-ben hala ki Kendi I s t v á n itélömesterrel. a) Istváufi Hist. L i b . X X I . W o l f de Bethlen l í . III. Budai Lex. II. 4=46. b) Budai Lcx. II. 455. 1. c) Budai Lex. l í 456. d) Wolf do Bethlen V. V I . kötet.
KERESZTES.
157
KORDA.
111. §. K E R E S Z T E S CSALÁD. [Várhegyi, gróf. f 1727.] E család fészke a Maros-parti Sárpatak és Várhegy. A legelső ismeretes családtag neve sárpataki N a g y . A másodi ké már csak: S á r p a t a k L A harmadik a név cserében még tovább ment; grófságát vett, s nevét azon kor szenteskedése divatára, K e r e s z t e s r e cserélte. E metamorphosis következőleg mene véghez: Sárpataki N a g y Miklós. Sárpataki Márton (1677). (Itélömester.) (Jármi Erzsébet.) ,
1
János +.
—
s
gr. Keresztes Márton. József (+ 1730). Rebeka. Erzsébet. (küküliöi föisp.) (Korda Zsigm.) (Bánfi Lászl.) (Dániel Mária.) (Vas György.) , . — s Klára. Kata f . Mária. Borbára. Zsófi. Teréz. István \ . (b. Prinyi (b. Andrási (b. Prínyi (+ 1774.) (b. Révai (b. Prínyi József f . Imre.) Fer.) Pák) (ikt.Bell.Sara.)Lörincz.) Antal.) Ferencz+. M i k l ó s ismeretlen minőség. Sárp. M á r t o n 1649-ben hatalmas prókátor, 1653—56* kir. ügyek igazgatója; 1660—77. itélömester; később tanácsos lesz. Több jószágát szerez. Így kapja 1663-ban A l só-Oroszit. a) Leányát, Rebekát, Korda Zsigmond, az Apor István mostoha fiat vevé e l ; s igyfiaM á r t o n gyakran megfordult a hatalmas térítő Apor István udvarában. Kolozsvárit tsnula, mint református; később a l e g buzgóbb kathoiítüs lesz. A Rákóczi forradalom elöl előbb Görgény várába, később Szebenbe vonult. 1709-ben Bécsbe küldék, azon k é r vénynyel, hogy a kormány a guberniurnat kiegészítse. Sárpataki ugy látszik fenmaradt; s magának grófságát eszközólt: b) később küküliöi főispán. Nagyravágyó tervéit a sors dugába dönté, mert csak leányai hagytak maradékát; s igy a gróf Keresztes nevet 1727-ben sírba vitte.
112. §. K O R D A CSALÁD. [Boros-jenöij Állítólagosán Olaszhonból jöttek be, I. Károly magyar király alatt, Magyarországra. Onnan Erdélybe a nemzeti fejdelmek alatt j ö hetett M i h á l y , kinek neje Macskási Margit, kiknek táblázatunk elseje unokája volt. c) a) 1663. sept. 24. art. i0. b) Cserei Hist. 336. 372. 421. 1. c) Hon és Külföld 1847- 90.-sz.
158
KOKDA.
Család fájok következő: Zsigmond (1655—68). (Huszti kapitán.) CTordai Erzsébet.) (Farkas Zsuzsa.) , — i *\ ^ Ferencz (1662). György'(1672). Borbára. Zsigmond (gróf). I (Vadas Mária.) (Szilágyi And.) (údvarh. fökirbir.) /——r*' • * < (Sárpataki Rebeka.) Kata, Klára. j i (Katona Pál.)(Permártoni j f Mihály.) f í ,
^—^.
,i
/*
^
Zsuzsa. Sándor. Borbára. Zsigmond. László. Zsuzsa. Mária. (Sáfár Pál.) (Keczeli (SzöllösiJán.) (Bánfi Zs.) (gr. Lázár (Haller (Szenlker. (FosztóMeny.)Bor.) (Keczeli Istv.) (gr NemesJul.)Anna.) Fer.) Andr.) Borbára. Sándor. László. Juliána. Zsuzsa. György ( t 1786). (Sarmasági(IrsaiMár.) (+1792.) (VérBold.)(KorodiFer.) (kolozsi föisp.) Lászl.) • « } (VarsányiTer.)(b Diosz.Fer.) (gr.TelekiZs.) Klára. Zsigmond+. Anna. Zsigmond. Zsuzsa. Kata. Ádám. Anna. (Bölöni Sam.) (1793.) (Murányi (ikt. Betjen(+ 8i2)(Daniel(BánfiEl.) Kata. (Salánki Ráki.) Samu.) (VayDan.) Ann?\.)(Toldala(EgriFark.) Lászl.) ( Mária. t gi Lászl.) j" (+1810.) J ( (KeményLászl.) t < ^ 7—^ t György. Ádám. György (+1794). (Kabos Kár.) (Toldalagi Zsuzs.) György.
Anna. Karolina. (Versényí Károly.)
E család eredeti erdélyi jószága Hídalmás és valami volt; hon nan néha híd almásinak is hivák magukat. További szerencséjét házasságak által alapttja;.: Igy mindjárt az első Z s i g m o n d mindkét neje gazdag. Fia Z s i g m o n d mint a gazdag és befolyásos gr. Apor István fogadott fia szép birtokra tesz szert, udvarhelyszóki főkirálybiró lesz; a) s grófságát vesz. A harmadik Z s i g m o n d második neje, Nemes Júlia, (+ 1696 tájt.) egyike kora legmiveltebb asszonyainak, hatvankét évig élt özvegyen, s mint ilyen á hagyomány szerint: egykor Udvarhely szék fökirálybiróságára a legtöbb szózatot kapja. Ugyancsak ez ág ban G y ö r g y (+ 1786.) nejével, tábornok Teleki Ádám leányával, i^mét sok jószágát kap. De nem soká birhaták, mertezen György uno kájában, G y ö r g y b e n 1794-ben'a grófi ág kihala. S igy a roppant birtok, mely egy elöltem fekvő összeírás szerint 113 helységben száa) Cserei Hist. 270.
412.
437.
1.
KORDA.
KORNLS.
159
mit egész és részjoszágokafc, a táblázat végén álló leányokra s illető leg Toldalaginéra, azon át az iktári Bethlenekre szált. A más ág megmaradt magyar nemes embernek. Hivatalt nem jgi^n viseltek. Ma csak is az egy G y ö r g y é n függ az egész család re ménye, minthogy két fitestvére a forradalomban elesett. 113. §. K O R N I S
CSALÁD.
[Göncz-ruszkai, gróf.] E család, mely a vallásosság, családiasság és humanitás jellegét horda és hordja magán, s mely hazánknak annyi embert, ^ többek köztt két kormányzót ada: azok közé tartozik, melyeket idegeneknek szeretnek hinni. Mikola, mind a mellett, hogy eredetét eleget fürkészé, semmi véleményt se ad, aj Más történészek se, csupán Engel szavaz e tárgy ban, ki öketfranczia eredetüeknek hiszi. Honnan merítek tehát az elöttünk megfordult családirati táblázatok azt, hogy orosz eredetű: megfejteni nem tudjuk. Annyi bizonyos, hogy a XIV. században már Magyarországon vannak, s ugy látszik e l ő - és vezetók-nevöket egy időben, magyar földön alkoták. Huszti hiteles kéziratában bj egy oklevelet közöl, mely a r u s z k a i K o m i s név eredetét meglehetősen földeríti. Ez ok levél szerint az Abaujban fekvő Ruszkát Isypi Péter előbb Debrft Ist vánnak véghagyományozza, de miután ez notáztatott, új véghngyományt szerez, s abban Ruszka birtokossává: Tobayd Bertalan, T. Antal és Tobayd K o m i s testvéreket tévé; mire nékik Zsigmond király 14Ö3. nov. 5-én Fejérvártt adomány-levelet is ada. Hihetőleg ekkor kapák czímérök is, mi itt láthatólag, egy zöld hal ni ön álló egyszarvú, kék mezőben. Mikor jöttek Erdélybe, bajos meg mondani. Közönségesen táblázatunk harmadik ízét gondolják; de adataink messzebb felmutatnak. M i k l ó s , kit Báthori Islván, a Ferdinánd vajdája 1529-ben megfogat és megölet: már 1523-ban Homorod-Szentpálon birto kát szerez, cj Testvére János Zápolya részén T o kajnál a Tiszába vész, 1537-ben. dj Fia M i k l ó s h o m ö r o d s z e n t p á l i elönevet vesz fek 1556-ban mint szé kely földi lakost a székelyek részéről a helytartó mellé tanácsossá teszik. ' a) L- Mikola Mist. Gen. 7. J. b) Vajvoclac- Ti-ansilv. 94. 1. c) L. iejcM-vái-t káptalant, hol c család Birtokai lelett 48 darab o k l e v é l látható. d) Budai Polg. Lcx. II. 486. 1.
160
KOKNIS.
A családfa, mit Erdélyben alkottak, következő: Miklós (1480). János (+ 1537).
Miklós (+ 1529).
Miklós (1556). György. (Bikli Borb.) „ y Ferencz. Gáspárf (Futó Dor.) {
p
. Boldizsár. I Péter. T 1
Mihály. Gáspár. Margit. Ilona. Farkas(+ 1600). Ferencz. (1562.) (+1600.)(KaczaTam,)(olt.MikóFer.)(udvh.fökirbir.) György. (Erdélyi (husztikapit)(BogátiBold.) * (Petki Kata.) János. Sár.) (Dóczi Erzs.) (Betlen Kriszt.) (Horvát A n . + 1595.) I . a
György. Boldizsár. Zsigmond. Miklós. Ferencz. Anna. Judit. (1618.) (+1610) (1636.) és (kap.Bornenüs.)(sim.(PócsiSim.. (Sajgal(Háromsz.fökap,)(biharíföisp.)Zsigmond. Jud.) Székely Kata. Kata.) (KeresztúriKat.)(PálfiIlona.) (+1603.) f Mózes j(dersiPet) t { . kiJán.) István. Ferencz (1649). Borbára. Margit (1630). István. Borbára. (jesuita.) (kolozsi föisp.) (apácza) (Rédei Ján.) ( (1664.) (Wessel. Kata.) { (Paczolai Pét.) v
Krisztina. Anna. . Gáspár (1662), Kata. Pál. Gáspár. (b.PrinyiFer.)(PrinyiGáb,)(marossz.fökap.) (b. Haller , f (+1680t.) (Balassi Erzsébet.) Ádám. (Csáki Mária.) f (folytatjuk.) ' Mária. (Bánfi Boldizsár.) Miklós fiai k ö z ü l : M i h á l y 1562-ben János Zsigmond jog csonkításai ellen a székelységgeí felkél, miért rövid fogságot szenved.a) G á s p á r egyike kora legtevékenyebb fórfiainak. 1570-hen Bá thori István Lengyelországba küldi, hogy királylyá létét eszkpölje. Később a Báthori Zsigmond fejd. által felidézett zavarokban, a török keli barátság felbomlására szavazott. Mint ilyen, Huszti kapitány le vén, 1594-ben a töröktől beküldött tatárokkal Máramárosban megharczol; de csatát veszt. ö). Mint Báthori Zsigmond rendithetlen híve, több jószágot nyer, költök 1596. dec. 25-éh-Radnótot, honnan ma gát néha radnótinak irata. Báthori Endre fejdelemmé tállasztatásának ellene munkált, c) A z e közben Erdélybe beütött Mihály vajda ellen serget hozni öt küldik Rudolfhoz, s ugy jő be Basta; mire Mihály vajda ötet katonáival 1600-ban összevagdaltatá. d) aj jan. 21. árt. 8. b) Wolf de Bethlen III. 355. c) Wol* de Bethlen IY. 217. 1. cl) Bethlen V- 35. 1.
1.
161
KOJRWS.
F a r k a s hasonlóan kora egyik tekintélyes férfia: Udvarhely szék fökapitánja; 1576-ban Báthorit lengyel királyságra kiséri; 1584ben egyike azon követeknek Báthorihoz, kik gubernátort kértek; 1595-ben Báth. Zsigmond megbízásából a székelyeket szabadságuk visszaigérése mellett felülteti, hogy Sinán basára menjenek; 1599ben Báth, Endre mellett az oláhok elfogták, s Fejérvártt tömlöczében öt Mihály ^vajd a katonákkal megölelé. aj FíáV M i k i ó s, b o m o r o d - s z e n t p á l i elönevet vesz fel. 1556-ban mint székelyföldi lakost a székelyek részéről a helytartó iüellÓ tanácsossá teszik. Két fia: M i k l ó s és Z s i g m o n d Székely Mózes mellett vesz a Barczán el. Gáspár fia, B o l d i z s á r már 1581-ben nagyságos úr, pedig ak kor nem a cselédek kezdek e czímet, hanem törvényhozás adá, Szé kelység tábornoka levén, nagy befolyást biztosíta magának* A Bastaféle kormány egyik híve. Mint ilyen 1604-ben azon parancsot kap ta, hogy a székeíységet a felkelt Bocskai ellen vezesse; de a s z é kelység hazaoszlott; maga Magyarországra ment a német táborba, bj Lecsendesülvén a hon, haza jö. 1607-ben Rákóczi Zs. mellé taná csossá, cj 1608-ban háromszéki fökapitánná nevezik, Szép neje Bá thori Gábor fejdelemnek megtetszett, Radnóton nála kísérleteket tesz; miért K . Boldizsár több i l y hajóban evező férjekkel s rokonaival összeesküvést létesít; Báthorit személyesen fegyverrel megtámodják, miért öt többekkel elfogják; s 1610-ben fejét veszti, dj Mire szelid neje, Borbára leányával a pozsoni zárdába vonta el magát, ott hala el. Testvéré^ Z s i g m o n d o t , yelé együtt notázák vala, mire M[agyarországra Tutotl, később Visszajött, s a nota alól 1614-^beni fel mentetett, ^iíitíáiápán, tanácsos és vezér JBéthJen Gábor f S j . Rákóczi Gy. fejdelmek & t t tekintélyellember. 1636-ban mint ÜRákóczi had vezére Szalontánál a törökkel megütközik, ej Mint ilyen ö szerezte a mai Kornis jószágok nagy részét, mint 1620-ban Biharban Papmezöt, Kerekesfalvát, 1636-ban Kápolnát, mit magtalan levén, öcséire hagyományoza. T, G y ö r g y testvérök is részt vett a Báthori elleni összeesküvés ben, ö^ is notázák, de 1615-ben öt is fölmenték. / ) Boldizsár fiának, F e r e n c z n e k 1620-ban inscribálják az u d varhelyi Csqnkavárat, 2000 forintban, gj 1629-ben Horn. szentpálra királyi jogot viszen be. 1648—51-ben Dobokában s egyebütt igen sokat szerez* 1636-ban kolozsi főispán. Igen szent ember levén, I. Rákóczi azon gyanúra jött, hogy tán jesuita lenne, s mindent meg4
?
a) b) c) d) á) f) g) Erdély
Budai Polg. Lex. II. 487. 1. Wolf de Bethlen V , 165..1. Wolf de Bethlen V . V I . kötet. 1607. 22. jan. art. 6. 1610. mart. 25. art. 9. Kazy. Libr. 10. I 6 l ó . febr. 27. art. 42. 1620. I X . Liber. Regius. 65. 1. B#P. csalddai.
11
162
KOBNIS-
irna Bécsbe, honnan mindent elkövettetett megbuktatására: majd ezer jobbágyából forgattatá k i . Igy forgatá k i Radnótból is, mit Kor. Rákóczinak engede 1649-ben, hogy a fiágban kihalt gyekéi Wesse lényi javakat, neje jószágait a fejdelem el ne vegye, II. Rákóczi alatt 1657-ben tatár rabságra jut; 50,000 tallérqn váltják k i , mi a jószá gok egy része elzálogosításába került, pedig csak felét fizették meg* az ország is negyedét fizetni igére, d) Hazajővén, szent fogadásból Olaszhonba utazik, mint visszafelé tartana, Bécsben szélütésben meg halt, s ott temetik el a ferencziek templomába. Miután a fenebbi táblázat személyein végig pillantánk, folytas suk a táblázatot. Gáspár (marosszéki fökap. 1662). (Balassi Erzsébet.) (Csáki Mária) István (gróf 1714). Anna. Krisztina. Antal+. Margit Zsigmond; (fejéri és kükül, föisp.) (Haller fapácza.) Ferencz f. (Lázár (gróf, + 1731.) (Gyeröfi Borb.) György.) Fer.) (főkormányzó.) V (Bálintit Zsuzs.) Éva. Antal (1742). Krisztina. Zsigmond. Zsuzsa. Ferencz (1729). (Pet. Nagy (Mikes Már.) (Boruemis. Ign.) (1735.) (Lázár Lász.)(kükül. föisp.) Bold.( (gr. Petki An.) (Haller Anna.) (Petki Zsuzsa.) ) 7 (Geréb Zsuzsi) Mihály. Antal. An. Mária. Zsigmond. Klára. Ignácz. Imre. Ferencz. Gáspár, (guber.(Toroczk. (Kemény (1808.) (Teleki (Teleki(Bálíntit(püspök,)(HalIe^ cons.) Anna.) Fark.) (Belsflszoln. Tam,) An.) Már.) Klára, Kláta. (Pálfi i (g.GyuIaiKrisz.)Arma. i i(Chamusné.j y Károlin.)Anna. (b KeményCec.)(Macsk. j > Krisztin. Ferencz. I (Haller Ist.) (+ 1837.) Fer.) ) > (HMler íst.) ( . Arin*. Róza+ 1847.) j \ \ Anna, Amália. (b.Huszár(gr.KaracsaiSánd.) j i \ (LázárJán.) (b.PriAnt.) \ \ \ nyiBert) János (+ 1840). Zsigmond. Mihály. Károly. Elek. Klára, (főkormányzó.) (Mikes Zsuzs.)(ikt. Betl. (Haller (KornisZs.)(Toroczkai (gr. Földvári Teréz.)) Kata.) An.) -y Sánd) (b. Szentkereszti KI.) Zsigmond. { | Anna. Trésia. | • (+ 1854.) Alice. (Dindár Ist.) ( (b. Györfi Berta.) y ) N.N. G á b o r . Samu.Ferencz. Miklós. Klárisz. Alexandrina. Luiz.. főrnagy)(gr. Tolda- és Á d á m . (gr.Káró- György, (b. Gerliczi Fel.) (gr.Kún daíagi 1.) Albert. Anna. lyi Ede.) Anna. Zsófi.) Mária, y (b.OnagtenJózs.) Gabriela. a) 1638.
Ilka.
N.N.
aj*. 9. art.
42.
Viktor.
163
KORNIS.
A felső G á s pí á r , Kemény János föbejárója levén, jelen volt a nagyszőllösi csatában. Miért is 1662-ben notázák, de más é v ben felszabadíták, 1) s később hivatalokra alkalmazák. Szorgalmatos szerző ember, a fennebb elzállogosított jószágok közül sokat kivált, mint Váralyát, Pálost, Gyekét; Apafi is visszaad egy pár oly jószá got, mit Rákóczi elvett vala, mint Bozotát: s igy családját m é g egyszér helyreüté. bj Ellenben Ruszkán a család utolsó még fenlevö részét is eladta gr. Csáki Istvánnak. Egy más G á s p á r t , k i tán István fia lehetett, Cserei ugy mutat be, mint ki egyedül nem hajolt meg Teleki Mihály akaratának, k i hivatalt nem fogadott el, sőt egykor Fogarasban a fejdelem asztalá nál Telekinek buzogányát emlegeté; k i nem soká hirtelen és gya nús halállal, 1680 körül, nőtelen hala el. cj A fennebbi Gáspár fiai a Rákóczi forradalom ellen vannak. I s t v á n egyelőre főispán; 1714-ben tartományi főbiztosnak választátik.^) Testvére, Z s i g m o n d , még nagyobb szerepet játszik, a k o r mánytanácsból 1610 körül udvari cancellárnak vitetik fel; éj nem soká Erdély főkormányzója lesz, s mint ilyen téteti le Fejér vár alapkövét, s meghal 1731. decemb. 14-én. E kettőben lett a csa lád gróffá. A főkormányzó fia, F e r e n c z , 1729-ben küküllöi főispán lesz. István fia A n t a l 1742-ben apja helyébe fötartományi biztos, 1754-ben főkormányszéki tanácsos. A z itt következők többire főispánok s majd főkormányszéki tanácsosok. j Korunkbtn éltek közül, á szelifl szép lelkű M i h á l y , k i mint a tudós társaság tagja hala el, 1815-ben lép a főkormármitayszék szol gálatába; 1818-ban fogalmazó, 1824-ben titoknok, 1826-ban kövárvidóki, 1829-ben kolosi administrator, 1832-ben kincstári taná csos lett. fj A hasonlóan szelíd J á n o s ban fökormányzót hozá Erdélynékidki 1717-ben kővári administrator, 1822-ben udvari tanácsos, 182Tr-ben főkormányszéki alelnök, s belső titkos tanácsos, 1837. augustus 31-kén pedig vállasztott főkormányzó lett. Mint ilyen szél ütésbén hala el 1840. august. 15-én Kolozsvártt az arénában egy tűzi játék alatt. ^3 ;
á) 6) c) d) e) /) g)
Kazy Libr. VIII. notázt. mart. 10. art. 17. Saját iratai után, mit irt 1678—83. L . Mikc Egyvelegeiben. Cserei Histor. 64—69. 119. 1. 1814. jan. 6. art 3. Cserei. 178. 438. 411. 1. Lásd életrajzát T u d . Társ. E v k ö n y v e i . IV. 226, 1. L . BenkÖ Spcc Trans. I. Korodnál; Dézsnél, Szentbenedeknél. H . Szenfcpálnúl stb. Fasching Nova Daciája élőbeszédét stb.
11*
114. §• K O Z M A
CSALÁD.
[KézdirSzeEtléleki.] , " :
Régi székely család, mely jelenleg négy ágban él.: egyike.hon van Szentíéléken és kbzsásék^iy^ csj'^d"';. a. más ág Magyarhonba, Eger tájára szakadt; a h a r r a a d i t ó óta Zaránd; a negye diknek B elsöszolnokmegye lett fészkévé. Czímere: hármos halmon álló. daru, mely jobb lábában ke resztét tárt, mint a család buzgósága jelképét. • ' A z á í á n d i á g törzsfája á következő:' ; Bálint (1500). (Folta 1.) :
;
Mihály.
;
;
.. . •.. j . .. •••s Mátyás. Mihály. Péter. Albert (1590. oszt.) (az ág Szentléleken j (Magyarhonban él.) (lássd alább.) szélbelilatona volt.) y György... , (Csúz Kata.) i ;
:
;
,
.,,
: !
Samu. (Kozma Ilona.) V
.Mihály. . . (Jáncsó Kata.) :
,j
.\ . V,
i ; i
;
j
József (f 1768). László. (udv. tanácsos.) (Kozma Ágnes.) (Szotyori Ilona.) )
Kelemen. József (f 1770). Antal. } (MikSa Kriszt.) (Csüdör 1.)
'• 1
1
János. (Szörcsei Ágn.) .
Kelemenr József. Samu. Ádám. László; Ádáni. Antal. János.* Józöef. (1791. (EndesAn.)(Bakos (Kozma } (1794köv.)(udv.tit.)(Balázs(BiróAh> követ.) (3 leánya) Anna) Klára.) X (TobiásAn.)(+1817)Kriszt.) • l (Zalatnai ' \ [ \ l (MatisTér.) j .Gábor. Klára.) j j István. j (gr.VasNat.) Pál (f 1853). Ántak, Elek. J ó z s e f . Mihály. Dénezs; Álajps.]^ (zarándi föisp.) j ( f 1823.) j (Í834-tölkövet.), . , v ; (Hollaki Amália.) J (zarándi pénztárn. ) . :
)
—
^
}
:
15
Lajos. , "* ferencz.: • 'V Gyula.Zsombor. Ferencz. Károly. '
H
Elek.
/—
;
Ez ágban J ó z s e f e t ( f 1768) az alábbi ágbeli Kelemen, ud vari tanácsom Bécsbe vitte, s ott udvari tanácsos lett. Maria Thresia alatt a székelyek felfegyverzésében szolgálatókat t e t t * Zaránd-
Komi. r
;
ban jószágokat nyert;
István.
János. (Varga Kata.) * . ,;.
«s János (1690). (Cseh Zsófi.)
.„.„ . . KhlemeR.(iA7M)* Simon. { Antal. . . (udv. tanácsos.) ^ . (Batóá Kláis#(MihálczíAn.)..^fóS Ferencz (1790). Mihály. . • (Orbai Ilona.) '(C!sebM4riU:
Simon +. . •
Ferencz (f 18ÍPJÍ.; JJózsef. János f. László. (k. pénztárnok.) (Csorna Mária.) (testőr.)' (Matis An.) (Torma Kriszt), f ^
^
István. Imre (+1853). Ferencz+. L á s z l ó / Mihály. LajQS (gr.LázárKár.)(bszo]n föisp.) (lovas százai) (Káinoki 1.) (pap.) és Í.) (Torma Kriszt.) ..Jstván. t
l
Kelemen.
}
Albert.
"
Ferencz.
'
Eliza. Berta, c Zsófi. Ilka. (Beteg Kel.) ^ Az ide plántáló apja, F e r e n c z , Í790-ben küküliöi követ. Fiai közül: I m r e (szül. 1 7 9 , 3 ^ . 4 9 ^ ^ , 1 8 5 3 sept. 23.) elöbb Belsöszólnokban sokáig alispánkqíJP^fe feésöbb táblai ülnök, majd főispán lett. 1848-ban lemondáták. Á forradalom után hivatalt nem válalt. 1852-bén vaskorona keretófótkápá.• ;
KRlSZCSOm.
166 115.
KÚLN.
§. K R I S Z C S O R I
CSALÁD.
[Kriszcsori.] Zaránd egyik jelenleg is élő öscsaláda.?Alapítja Béla vajda, k i nek Zsigmond király 1404 augustusa 24-éh adományozza Zarándban Kriszcsort több jószágokkal, mit fiújószágkép bírtak. Táblázataink szerint az alapító fiától két ágban jött le a család, de ha az évszámo kat vesszük, unokájától, kit NN-nek nevezénk, kellé a családnak e l ágoznia. Ez ismeretlentől két ágban jövének: az egyik ág, mint táb lázatunk mutatja, négy leányban kihalt; a más ág pedig következő leg szállott le korunkra: Boár. Boalya (vajda 1404). (Vise.) Chuka.
László (1415—60).
NTN.
IUÍ! t
t
N. N.
N. N.
i
i
Ilyes (1544) - ;
,
István. (1673.) l
Gáspár (1561—613). • .
—
' -
*
Bálint (1614). Márton(1614). Tamás. Ferencz. . —•A:^ 4 i k • r Farkas. Bálint. Gáspár. Zsigmondi. Tamás(1711). I ) t László f . . i ,
)
I
t
.——
^
,
Béla. Ádám, Gábor. Ferencz. Anna. Sára. Zsuzsa, (f 1700) j (+ 1740.) (f1699)(ísipiMih.) (RibiczeiJán.) (Mohácsi í * I . t Józs.) Zsigmond. Farkas. Mihály, Sára. (f 1748.) (+1757.) (CsiszárImre.) Ádám. T a m á s / J á n o s . Judit. Eva. Mihály. Samu. (RibiczeiFer.) (Gyöngyösiné.) Hogy az újabb nemzedék táblánkban hiányzik s igy pótlásra vár, azonnal kitetszik. * E család alapitója, B o a l y a , a zarándi oláhok vajdája volt. Fia, L á s z l ó , Bosniában Bala vára védelménél vonta magára/Zsigmond király figyelmét, mit oklevélben ismére el. a) 1 1 6 . §. K Ü N
CSALÁD.
[Káli. t l < E székely családat a nemzeti fejdelmek fölléptével K . Mátyás emeli fel, k i a következő családat alapitá: o) L . e családról, s e család okleveleit, gr. Kemény Józseftől magyar múzeum 1S54. VIII. 124. sat. lap.
közölve.
Üj
107
KUiN. Mfítyás (1547). (gáldtÖi Toldalagi Magd.)
— ;
Benedek. (Székely Zsuzsa.)
Benedek (1630). (marossz. fÖkirbíró.) (Huszár Borb.) Mihály. Erzsébet. (SzilágyiBorb.) / .t
Mihály. (Ozdi Klára.)
,
János (1615). (Bercsényi Zsófi.) f
Mátyás. Borbára. (MikesIlona) (Simén } Gábor.) t
Zsuzsa. Magdolna. (Szarka (Pápai Albert.) Mózses.)
•
László (+ 1733). (Daczó Ilona)
László. Ilona. István, a) István. Zsuzsa. Mátyás. László +. (f 1704.) (CsereiMih) (Keserű Zsófi)(JármiMikI.)(BarcsaiKata.) 1 ! 77" —-—> (Balogh Anna.) István. László +. Erzsébet. (Bethlen Magd) (Vité'Anna.) (gr. Földvári Fer) # v
*
s
Ilona. Júlia. Farkas. Anna. Borbára. Zsuzsa. (Berzenczei (Krakkai (Dávid Zs.) (SzeredaiLász.) (zsák. Horvát (Asztalos István.) András.) } (Györfi Istv.) Ferencz.) Ad.) ,— * » Zsuzsa. Anna. (Perentics llyós.) (Klepsné.) Marosszék levén fésztök, e szék hivatalnokai közt többeket l á tunk.' A z alápifó egyik unokája, fi ened ek a szék főnöke lett. 'Cserei M. a történész, mint a K* Ilona-férje, e családról többször emlékezik. K. László sógoráról megjegyzé, mikép 1704-ben, Enyed elpusztulá sánál vésze el, a Rákóczi forradalomban. 6°) A Yele egykorban élt Má t y á s r ó l pedig, mint forradalmi marosszéki hivatalnokról emlé kezvén, tanultságát nem igen magasztalja, c) I s t v á n 1711. maj. 26r-án a szathmári convencziot, mint Rákó czi harczosa irta alá. E család szép jószágok birtokában jöve le századunkig, hol a fiíág kihalt; a leányokat pedig jobb családaink keblezék be.
117. §. K U N C S A L Á D . [Osdolai, gróf.] Régi székely család, Háromszék egyik falujáról íratja magát. Fölemelkedését a nemzeti fejdelmek korának köszöni, mint a mely ei) Alkalmasint ez az István lakhatott DoboHn, s volt az unitáriusok fo~ gondnoka, f 1736, 6) Cserei Hist. 355 1. * c) Cserei í l i s t . 366. 1.
168
KUN*
nek elején, Zápolya részén harczolva, G o t l i á r d (1531.) Algyógygyal több megyei jószágát kap fiágra. Az alapítók apjától kezdve, a családfa igy szármozott: Kún Antal Gothárd (1537)! (csapatvezér)
Lázár (1536—48), (fejd. tanácsos.)
Anna. Gáspár (1585). (Nagy-mihályi Gáb.) (Gyulai Erzs.) Gothárd (1609-62). (Borbély An.)
Gergely. (Makrai Erzs.)
Ist án (1620). Zsófi. (Sulyok Sára.) (Csomortáni Tam.)
László f. Gergely. Kata. Ilona István (1680). Magdaléna. Kata. Györgyf. (f 1678.) (Ébeni (Kornis (kükiill föisp.) (KendereSiMik.)(Feltoti (BarcsaiDruzs.)Lász.) Mih.) (Basa Ilona) Ilona. György,) Borbára. Erzsébet. (Macs. Tárnok KI.) (Toldi Gy.) (Barcsai Gy.) (Horváth Tam.) i f
"
"
A
• —
•
,
.
^
István. Kata, Anna. Miklós. . Ilona. Lázár f. (Rédei Már.) (Rácz Kriszt.) '(Bethlen Miki) * , ; — « _ ^ Borbára. Miklós (1730). ; Gáspár f. Zsófi., Kata. (Teleki Józs.) (Kemény Kata) (Szilvási Kriszt.) (Dániel Mih.) (Kéndefi ^ (BertiádJán.) Gásp.) István (1758). (Bethlen Zsuzs.) }
"
László (1721—58). (Rédei Kriszt,) (Szentkereszti Borb.)
Gergely. Mária. Zsigmond. Erzsébet. László. Klára. Miklós. (DattielErzs.)(Márjásiné) (1803) (JosincziLaj.) (b.Bruch- (Kendefi (SzentkéFarkas. Zsuzsa. (Inczédi Ágn.) enthal Zsuzs.) Pál.) réöztiJul.) (BarcsaiÉva)(OrbánAnt.) 7 • (f 1814.) (P.HorvátMóz.) I -• • —^v—^ ' •- • f" Samu. Róza. István. Károly. Zsuzsa. László. József. Karolina; (Nopcsa (Vér Gy.) (Lázár (Keczeli (b.Gerliczi (g.Gyulai (g.Kemény (Barcsai Zsuzs.) Zsuzsa. Klára.) An) Fülep.) Konstan.) Kata.) Samu.)' | (Simonján.) { 1 Zsófi. | l Erzséb. Zsigmond. \ \ (KornisGáb.) N . N . \ (Pogány (Tornya \ \ \ Istv.) Klára.) ( T J , *S • ..... , Gergely. Amália. Farkas.' RÓzá. Zsigmond. Josefa. Karolina. (BeckAmáli.XUgronlst.) (Ugrón (Cserényi (HodorAn.)(+1854)(g.Klebesöothárd. Amália.) Fer.) bergnc.)! (t 1843.) Az,alapító G o t h á r d v. Kocsárd 1528-ban midőn Zápolya Len gyelországból b e t ö r t : csapatot gyűjt s elébe megy, s Kassánál Fer1
s
B
R
KUN.
dinánd népe ellen csatáz. Budai kapitány lesz. 1531-ben Al-Gyógyot kapta Zápolyától. 1536-ban Szathmárt ostromolva, ágyúgolyó tól elesik, a) Testvérén L á z á r o n át Algyógy G á s p á r r a szál, ki fiával I s t v á n n a l Bethlen Gábor vezénylete alatt 1603-ban kimenekül, b) Visszajővén, István Bocskai alatt fényes szolgálatokat tesz. c) Ezen István fia, I s t v á n , a gyógyi fürdőt I. Apáiménak engedte át, 1680-ban. Apafinak kedves embere; Cserei három főurat jegyze meg, kik eleinte Apafi mellett álltak, s az egyik ö. d) Neve alatt 1677-ben egy könyörgéses könyv jelent meg é) Ez István unokájában, M i k l ó s b a n , a család csak egy tagra olvad. /) A z auslriai ház alatt grófságot szereztek. A mostan élők közül G o t h á r d forradalmi főispán, s mint,ilyen fogva van. g} Volt még Erdélyben több Kún család, mint a r o z s á l y i és csapói. A rozsályi Szathmármegyéböl szakadt be. Ezt Szirmai, e me gyét leírván, bövön ismerteti, A csapói a mult században K. Zsigmondban 1737-ben itélömestert ada Erdélynek. Leányait b. Józsikáék vevék el. a) Budai Per. Polg. Lexic. II. 497. Algyógyat addig fejér atb. barátok Lir,.,„AláKa,ett&V secuJarizáítatptt^ _ .,. 6V^Volf de BetJ)Ien> V.. 467., ,> c) Wolf d / h p Ü i l é n VI. 135. 268. Í 8 t . 1. d) Cserei %MM 6. 1. ^ • - K • • ••• e) Czíme: lítí'ftíapí útitárs stb. Kolozsv. 8. r. Apafinak ajánlva. Dézsi Márt. kézdi-vásárliclyi pap munkájának tárták. Magy. Atbenás. i49. / ) Mikola. 55. 1. g) A család levéltárát a Horaviláf? felpusztitotta, következtében az 1792-bcli országgyűléstől adomáuylcveleik újbóli kiadatását kérték. ;
;
118. §. L Á Z Á R
CSALÁD.
[Szárhegyi, gróf.] Régi székely család, melynek ösfészke Gyergyó Szárhegy ne vű faluja, höl a családnak egy öskastélya van. Idő folytán elágozott, s egy más ág magát a Kisküküllö mellett fekvő Gyalakutáról irata, a} E család régibb leirói, kiknek kritikai fáklyájok kedvök, k é nyök szerint világit a legsötétebb századok homályában is: e családat Atillával Francziaországban járatják; mások E g y e d ig viszik fel, ki némelyek szerint II. András alatt Jeruzsálemben jár, mások szerint pedig 1345-ben csíki kapitán. A hiteles táblázatok a X V . században kezdődnek, ő) e szerint: - ' Lázár. CSzilv észter 1.) Bámit(i462). András (1505). Balázs. (GyalaluItiBorbára.) ' ' ^ /*—— • —v Anna. János. Ferencz (1529). Bernád. Imre (1532). Farkas. Imre. (Sándor (Apafi (BikliKata.) (Jánosi 1.) (Ugrón 1.) (BernádKI.) (f 1599) menyn.; luara.j |
Judit. János (Domokos Ist.) (Bánfi Zs.)
István (1549—78). Ferencz. Imre. Péter. János, llfeczl) (ZsukiKat) (SafaritKrisz.) (Domokos (DersiBorb.) (Szárhegyi ág.) (Sztánai.)(^ala_kiiti ág.) Margit.) \ (folytatjuk) " ( j Borbára. Erzsébet. (Daczó Gy.) (Pelkiné.) E család egyik jellemvonása a kath. hitbeni buzgolkodás, mit az említettek közt B á l i n t a csík-somlyói szentferenczi zárda alapí tásával kezd. 1462-ben K á s z o n s ^ eszközöl, s ott k i rálvbirésáffot visel, cj a) L . Mikola 48. I. Teleki Tbeka Cartofílac. Nro. 1028. fol. Benkő special. Trans. Szárkegy stb. b) A fejérvári káptalanban 47 darab e esaládot i l l e t ő oklevél van, a szár hegyi ágat 25, a gyalakutit 23 illeti. A szárhegyiek kelnek 1570—1774, a gyalakutiak 1570 — 1755 között. c) Kállai Székely nemz. eredete. 262. I.
LÁZAR,
ni
Fia, A n d r á s, kora tekintélyes emberei egyike. Udvarhelyszék fökirálybirája levén, elnöksége alatt folya le 1506-ban a híres agyag falvi gyűlés, s kelt az ismeretes agyagfalvi constitutio, melylyel a székelyek'egy forradalmat fejeztek be. Testvére, B a l á z s , Csíkból vala jelen az említett gyűlésen. András fia, F e r e n c z , 1529-ben nótán elveszti Yécset, később Majláth István erdélyi vajda, 1536-ban Régenben fejét véteti, a) A fennebbi táblázat végén a család két ágra oszlott. István tör zse lőn a mostan is élő szárhegyi ágnak, mig testvére Imre a gyalakuti ágat alkotá, mely korunkban kihala. A g y a l a k u t i á g Imrében kezdődik a XYT. században. Ezen Imre (1558—71.) 1558 sept. 28, a fejérv. orsz. gyűlésen adó szám bavételére neveztetett; 1560-ban egy vallásos vita hailgatásdra. Ennek fia J á n o s , Ennek ismét J á n o s , kinek Bercsényi Borbarátéi: G y ö r g y , a sztannai és gyalakuti uradalmak ura, Barcsai itélömeslere, kit K e mény János katonái Szentdemeteren 1660 nov. 29-n felkonczoltak. b) Ennek Apafi Zsuzsannától fia volt: I m r e 1682—90-ben Marosszék fő királybirája, kinek Nemes Annától: G y ö r g y , Marosszék fökirálybirája, k i 1704-ben a Rákóczi F. propositioját aláirta; ennek Bethlen Judittól: J á n o s , (Anna, gr. Korda Lászlóné és M á r i a ikt. gr. Bethlen Sámuelné). Ezen J á n o s volt ez ág legnevezetesebb férfia: 1733-n családját báfóságra emeli; 1744-ben kir. tábl.Jjiiok, 1746. táblai e l nök; Í|te9-ben országos elnök lesz, ^ l ^ M e f y é k föl fegy Vérzésében tevékeny részt vesz, mi e család hevet a székelyek s z e r e ^ $ | e n megcsökkenté. Grtfffá lesz, s 177Ó-béh belsÖszolnoki főispán, fragyrávágyó, eszes.ember. Hivatalai mellett több könyvet irt és ada k i . c) A szóhagyomány szerint férgek okozóik halálit. É János gyermekei: J á n o s , és A n n a gr. Kendefi Elekné. E Jánosnak gr, Kornis Annától: I s t v á n , ki nőtlen halt el 1831-ben, A n n a gr. Battyáni Józsefné, és J ó z s e f , kinek neje b. Inczédi Zsuzsanna. ~ E z ágat bizonyos ábrándosság jellemzetté, mely a mult század bari élt Jánosban még költészetben nyilatkozott; de a család két vég ső sarjában elmegyéngeséggel határos különezségben végzödötf. Ez ágat J ó i s e f rekesztó be, 1841. jul. 3-án történt halálavál, 58 éves korábap. Szép birtokai: a gyalakuti, sztannai, baczai uradalmak fele az ikt. gr. Bethlen családra, a más fele 70 osztályrészesre szállá e napokban. a) Budai Ferencz Polg. Lexicon II. 552. h) Joh. Beth. Hist. Libr. III. c) Mint 1745-ben: Okos teremtett álla,!;; 1750-ben egy kis forditott földira tot j 1760-ban Dicséreteket,- 1 7 6 é - b a n Florindáját; 1795-ben rna^&aj; verseket slb. , &»'i^wíebsC****^ g£iWsr ~
172
LÁZÁR.
A s z á r h e g y i ágleszármozása a következő: István (1549). (Becz 1.) 11,1
^ Druzsi. István (1562). András (1593). Anna. (ikt. Beíí Fark.) (Kornis *Kata.) (csildTffkírályldró.) (Kemény Bold.) (Sükösd Erzs.) .,;" w
István (+ 1644). (csiki fökirálybiró.) (csiksomlyói Székely Ilona, + 1629.) (Kovásoczi Zs.)
.. »
;
Erzsébet. (Túri József.)
István (+ 1679). (csiki fökirálybiró.) (Petki Kata, + 1672.) (Keresztűri Kriszt) Erzsébet, (gr, Kálhoki Sám.)
_Ferericz (gróffá lesz 1702J (Csik föEíráíybírája.r ' ~- = • (b. Kornis Margit.) -(gr. Csáki Zs.) (köv. Boér Z s ó f i . ) ^ : ::
Antal. László, Druzsi. Ádám. Gábor. Krisztina. . K l á r i (jesuita.) (gr. Kornis (Henter (Dániel An.) (Kún KI.) (b. Toroczkai (Torma Y János.) Imre.) Zsuzsa.) Dávid.) Antal. Anna. Zsuzsa. Ferencz. István. Róza. Zsigmond. (TormaÉva) (Bálin tit(b.Prinyi (b.PrinyiAn.)(gi Haller(b Józsika (Kiéin An.) -7 György.) Eieon) / Erzs.. Istv.) ' f(
4
László. -József.. K á r o l y . L a j o s . Pál. L á s z l ó . Benedeké György. (b.Henter(b Bornem.(b Bá-(BalogAn.)(Itélőm.)(cancel.)(föisp.hely.) ' V Borb.) Róza.) lintitAn.) (gr.Betl' (b.BánfiEré )g.Betl.Már.)N. N. .1. Ter.) (+1837.) f J í , í : . Eva. J ó z s e f . Klára. Károlin. A l b e r t M i k l ó s . Johanna.Kálmán. (Simén (P.Horvát (Póchi (b.BálintÍt (Kozmalst.) '(6. Splényi Dani.) É s z t ) Eleon.) Mária+.) Ámáli.) ^
/
w
"
:
'
•
,
, — .
Albert. Dénes. Eszter. Móricz. (Simén Ivánka.) (Barcsai Pol.) (+ 1849.) )
Mártó.
' Berta.
1
Vincze. Olga. Jenö. . . Ez ágban A n d r á s 1593 körül csíki fökirálybiró. Testvére D r ü i s i levén Bethlen Gábor anyja, a nagy fejdelmétBöjti G. sze rint ö nevelte. ' ,," i:r
LAZÁK.
113
LKSZAI.
I s t v á n 1562-ben János Zsigmond fejd. ellen a székelységgel fölkél: fögságta esik, mi csak rövid ideig tartott; A reá következő I s t v á n , csíki fökirályMró, C+ 1644.) mint Bethlen Gábornak kedves udvari embere, sok jószágot szerez; a) k é sőbb I. Rákóczi Györgynek követe; Haller Gábor naplója szerint a putnoki táborban halt eí. ;, Fia^ I s t v á n , a család egyik legnagyobb embere. Született 1626. II. rokŐczíval egy oláhországi s a lengyel hadjáratban részt vett. 1660^ban Csík fökirálybirája. Mint a tronvesztett Rákóczi hívét Barcsai fejd. elfogatta s Görgénybe záratá; honnan kiszökött, mire Barcsai ellen forradalmat idéze fel. Csata dönté el az ügyet, melyet L. István elveszte. Erre Barcsai ellenében Kemény János tronrajutár sának lön egyik pártvezére. Kemény elestével Apafihoz nyilatkozott. Azonban később Béldi Pállal Apafi ellen agitált, miért 1678-ban F o garas várába záratott, hol 1679-ben meghala. 6) Ennek fia, F ^ r r e n p r Gszük 1675.) Leopold alatt kevés ideig csíki fökirálYbirójf 1702. mart. 9. gróf lesz; majd a Rákóczi forradal mához szít, miért 1707-ben szárhegyi kastélyát Rabutin leégetteli; c) később kir. táblai ülnök; i741-n á Pápákról neki könyvet dedicalnak. A most élők' nestora a közszeretetben álló hazafi, gr. L. L á s z l ó , ki 1806-ban számfölötti táblai ülnök, 1818-ban fŐkörrri. titoknok, 1825-ben tanácsos, 1828-ban tartományi cancellár, 1848-ban belső titkos tanácsos lön. Most visszavonultan él. M i k l ó s 1838rban a fökormányszéknél hivatali pályát kezde, 1843-ban fogalmazó lett; most a tudományoknak él, s családja törté netét dolgozza. :/*rr-:?M ó r i c z anyagi kérdéséiiik körttltóza néhány hírlapi czikket. KálmárTá í z é p i f ó d a l i ^ ^ ^ kísérté^ipeg erejét. . T' A forradalomban G y ö r g y $s P é n e s , kik régebb katqnák, te vékeny szerepet vivének. }
;
119.§. L É S Z A I
CSALÁD.
l^icntmártöni^ vagy lészai.] E család, fészke Fagarasfölde, feje a Literati melléknévvel érintett L . F e r e n c z , k i fo garas vári szolgálataiért János Zsig mondtól nyert czimereslevelét 1587. febr. 8-án megújittatja, s czimertil kap egy darvat, mely aranyszínű paizsban, zöld halmon áll, s jobbjában' teltét tart. ^' • ''' 'Áí yÉli.téft Ferencztöl következőleg szármázták:\ ^ T e r e n cz fia G á s p á r C1607), ennek F e r e n c z , e n n e f c i s m é t l l ^ r e n c z , en nek I s t v á n , kitől tovább igy következett: :
:
;
:
a) Liber Reg. Gabr. Bethlen 1620—30. 177—79. 1. 6) Lásd eUetirátát He&íap 1855/ 79-*$!. Szám; c) Cserei Hist. 238.' 250. 389. 1,,
LliSZAI.
Islván (az előbbi István fia) ^
Ferencz ( f 1813). (Somlyai Év,..)
. .
•
István.
-
András. t
i
Antal. Dániel (dr.) Róza. (Adorján Zsuzs.) (Klicsovai Zsuzs.)
József.
György. V két fiu.
János. László. A táblázat élén álló István fia F e r e n c z , Tordáról Szászvárosra telepedett, Ennek fia: A n t a l , kir. pénztárnok, s 1837. 41. és tó ban országgyűlési követ; más fia: D á n i e l (szül. 1798. jan. 1.) or vostudor, s országhirü fogorvos; 1841-ben az alapülófélben levő orsz. múzeumra 1000 darab régi pénzt ajánlt fel; 1848-ban Pesten képviselő* 120.
§. L É S Z A I
CSALÁD.
[Fogarasi, vagy sárvári.] Eredetét Fogarasból vette; onnan származtak Kolozsvárra és vidékére. Kiváltságossá 1583 apr. 25-én lehete, mint a mely időből látjuk, hogy Literati F e r e n c z Lészán boéri részjoszágokat kap Báthori István fejdelem és lengyel királytól. E család előttem ismeretes,törzse: az Apafiak alatt élt Lészai István, kitől igy jöttek l e : István. (Almádi Ágnes.) r
Sára. György. Miklós. András. István (1736). József Kata. Borbára. (Gruzda Józs.) (Keczeli Sára.) (Nemes Gy.) (Ördög Istv.) f György: Anna (1762). (b. Inczédi áam.) (1773—80. dobokai alisp.) (végi." HorvátK Zsuzs.) Lörinéz (+ 1807). (főkorm. tanácsos.) (Inczódi Anna) Lajos. Lörincz. (főkorm. tanács.) (főbíró) (KabósAn.) (gr. Teleki 1.)
Juliána. Kata, (ÚjfalviSánd) (Radnotfái Sam.)
Lajos. Ferencz. (Kozma Ilka.) E családhoz tartozhatott: L . F a r k a s , k i 1603-ban Székolv Mózessel Karczoltában Básta kezébe esett, k i öt Fogarasoií megölet-
LKSZAI.
LIÍ5ZTI.
175
LŐVENTHAL.
te. aj Ide azon L. D á n i e l , kinél Glancz, Fogafasvár parancsnoka vacsorált akkor, mire visszamentében Bocskaihoz szító katonái 1605ben lelövék, bj A most élők között: L a j o s , mint főkormányszéki vólt taná csos, most nyugalomban él. Testvére L ö r i n c z a forradalom után magát a cs. k. törvényszékekhez alkalmaztatá, mint tanácsos. ;
121.
§. L I S Z T I
CSALÁD.
[Nagy-kflpcsényi, báró. + 1676.] A Liszti család Szebenben veszi eredetét, bol az első ismere tes Liszti, K r i s t ó f , senator vala. A nemességet 1554-ben fiai nyerték, kik e tájt Bécsben azudv. cancelláriánál hivataloskodtak. Ennek J á n o s fia emeli ki a családat. Eszes ember; de főleg Oláh Lukréciával tett házassága, mely által az akkor hatalmas esz tergomi érsek, Oláh Miklós, sogorságába jött —- az előmenetelre p á lyatért nyita. Előbb Izabella titoknoka, majd 1561-ben meghalván neje, pap lesz, s igy veszprémi, 1573-ban győri püspök és Magyar hon fökanczellára. 1576-ban a köpcsényi uradalommal báróságot nyer. Meghalt 1577. E család nagy bajiamat mutat az irodalomhoz. A z alapitó J á n o s , több történeti tárgyú munkát hagy fen. T e s t v é r e , S e b e s t y é n , udvari canceil. irnok, latin nyelven szinte több munkát hagyott. Jánossal kiszakadt a család Erdélyből Magyarországra, hói még egy századig több tagokat számlált. Majd kihalt s magát egy fiúvá fogadott Lászlófi György által kísérté fentartatni, ki Liszti L á s z l ó nevet veve fel. E László, a régi magyar irók közt mint költő kitűnő rangot érdemelt ki. A szerencsétlent tilos tetteiért Bécsben 1662 tájt lefejeztetek. E család 1676 tájt fiágban teljesen kihalt, cj 122.
§. L Ö V E N T H A L
CSALÁD.
LBáró.] E család ős neve Schaller; mostan használt nevét báróságával kaphatá, mint elönevet. Házasság útján megmagyarosodolt régi család. Nemességét még 1494-ben kapta. Fészke Besztercze vidéke. a) Wolf. de Bethl. V . 498. 1. b) Wolf. de Bethl. V I . 288. I. c) L . gr. K e m é n y terjedelmes értekezését e családról. Uj magyar miizcum VI. füzet.
1854.
176
LŐVENTHAL.
E család régibb története ismeretlen. A mult századra szegé nyül jöttek le; de egy véletlen ismét kiemelte. A monda szerint, család egyik tagja a mult század elején, mint iskolamester beszáll egy falusi emberhez: vacsorát kér, mihez eczet kellé. A z üveg du gójára pillant, látja hogy pergament,, kibontja: mit lát? családja egy adomány levelét, aj \ Következtében ismét gazdagok levének; és báróságot szereztek. Az emiitett 1784-i összeiráskor csak is egy b. Löventhal élt: J á n o s T e o f i l , k i Besztercze jegyzője volt. Ettől a leszármozás kö vetkezőleg történt; János. (Jegyző, később főbíró.) a
Károly. (gr. Bechtold Ij -••
Sámuel, (gr. Kún Kata.)
Albert. Károly. • Adél, Marié. ^i-i^:^ (LicüdiKájétán.) (N.N. Lipót.) Lakhely ők Kusjna nevü, falu a Sajó mentén.
a) Hetiláp 1853.
70. szám.
Anna.
123;§, M A C S K Á S I
CSALÁD.
[Tinkoyai.] Mint elöneve mutatja, Bánságból számoztak be, hol T i n kova fekszik, a.Temes vize mellett, a) ... E család a már kihalt szentmárton-macskási Macskási családtól, mely a nemzeti fejdelmek alatt Macskásiakat ada történetünknek — megkülönböztetendö. ő) ... E család bölcsője a Tcinási bánság lévén: törzsöke S t r u z a 1299-ben káránsebesi kenéz. Ettől L á s z l ó n , A n d r á s o n , k i 1411-ben a tinkovai határt kijáratja, J a k a b o n (1464), J á n o s á n (1470), I s t v á n o n , P é t e r e n (neje Török Hedviga) át szármozva, bejöttek a nemzeti fejdelmek korszakába, midőn Erdély, illetőleg Huny ad földére léptek., Emiitett Péter fia: M i k l ó s (+ 1671.), kinek már erdélyi neje van, Gámán Sára. Ennek fia a táblázatunk élén álló: Péter (+1712). (Toldalagi Kata.) 1—A,
,
•
János (1720). (Mikó Borjb.)
^
Farkas (ezredes, 1733). (Béldi Klára.)
Miklós Péter. Gábor. Ferencz. Farkas.. Imre. Antal. (ezredes.)(h UrtyadífÖispí;)' ' ( ^ " es Enáz,) (százados,f 1813,) (TóthKata.) (Lugosi Anna.) (Gyulai JudO György. '' \ >' > Fereucz, > (
uu
! 1?
et
?
1
Péter. Pál. Imre. Lajos. Boldizsár. (Keresztúri Ter.) (őrnagy.) Ignácz, (udv.h. fökirb.) (Endes Boza,) _ ,? i ..: (b. Bornemisza An») Gáspár, (gr. Haller Kár.) (Hollaki Már.) János. Klára. Pál. Lajos. Anna. Imre. (CsükásBet.)(g.TelekiPál) (kolosi (Daczó Borb ) (b.GyörfiZs.)(MáriafiAloiz) (Halfálúdil.) Anna. föisp.) Polixéna. Krisztina. i •(f'lS43.)(gr.MikesKár.)(TúriJózs.)(b.Ga ( (b.SplényiMjh,) f ' Péter. (országos föpostam.) -
József. Karolina (f 1854). Ferencz. Pál. I(b. Kemény Alb.) (gr.BetlenJul.+.) (Morvái I Mária.) Í Miklós.
Antal, Róza. Klára.
y
a) L . Mikola, 54. 1. 6) Lássd ezeket Hodor Dobokamegye 167. stb. Erdély
nev* csalddai.
1. 12
MACSKÁSl. MAKRAÍ.
178
A Macskásiak Tinkovát birták is egész a XVII. szdzad végéig. Ekkor a táblázatunk élén álló Péter birta, k i nem csak személyével, de pénz és gabnával is támogatá a császári tábort. De rákövetkezvén 1699-ben a carioviczi béke, a temesi bánsággal együtt, az ö jószága is a török kezébe .esett. M. Péter: szót .emelt: j . Leopold kárpótlást rendel; I. József kárát 21 ezer forintban kifizettetni rendeli, de e l hal; Eleonóra cs. alatt 4000. forintat csakugyan kifizetnek. Mire M. Péter a többiek reményében' felindur Bécsbe, de Budán 1712-ben meghal, -' Fia F a r k a s 1729-ben ismét sürgeti, s 1733-ban- a hátralevő 16 ezers néhány forintba a kormány jószágot igér. E z Ígéretet azóta majd minden országgyűlésen sürgetek, mint e században is 1811-. 1838. és 1841-ben. Ez alatt kapja inscriptioban M. J á n o s P a p f a l v á t Kolozsvár meilett 1720rban; ' E család igen szerette katonáskodni, szerfeletti erő lévén a család egyik tulajdona. I m r e ( f 1813.) tünt k i leginkább e részben, m i n t a k i gárdista lévén, egykor őrhelyét a sebönbrüni cs. j)alótá|' elhagyni óhajtván, maga helyébe egy malomkövet vivé fel... a lopatkokat csak amúgy széltire töfdelé. stb. > • A most élők közül: P á l Kolozsmegyé föispána. L a j o s Ud^ varhelyszék fökirálybirája v o l t / P é t e r orsz. föpostamester. j
;:
5
;
r
r
1
(
124. §. M A K R A I
CSALÁD.
[Víz- Szentgyörgyi.] E család ösfészke Hunyadmegye, honnan egyelőre felpestesi elönevet birának. Felpestest s a hozzá tartozó részjószágokat 1300 körül nyerték.Innen vezethette csapatát L á s z l ó Szipziliába^ hol Nagy Lajos mellett harczoltában egy város ostrománál, midjin jobbját mái elvesztené, baljával tüze fel .a falakra a zászlót: miért 1350-ben VízSzentgyörgyöt nyerte maga és testvérei részéró; honnan vízszéhtgyörgyi elönevet kapának. • •; : f wi • Czimeröket is e jelenet, adá, mi várkápuf ábrázol, melyben ko ronán egy átvert kar nyugszik,; markában vetés zászlóttartván. Az igy alapult család mind a hunyadi,, m^ind a,tázszentgyprgyi, vagy is Szentgyörgy teljes elpusztulása utárjy széplaki jíís^o^t jm^gr tartva, a mai n a p r á k é t ágban j ö t t ' l e : egyikének Huny adm égy e^/m sikának Szamosujvár vidéke' letthazájáí ;. ' / . A családfa, mely oklevelekkel adatolva éVöltém" 1 fék§z|jc ...-nénai kihagyhatok lahágyásíva^a jött l e : » ^ A Vizszentgyörgy apja volt. J á n o s , , r
v
a) Az oklevél Manfridomában kel erdélyi vajda.
1350.
maj. 1 - é n ,
adományozza István] •: • -. .> ^• '• ' • •'
:
}
"J ' M A K R A I .
179
érinek G'ecfce. László to^zétáö*tó testvérétfii J á n o s t ó l jö lé ily renddel : J á t i o s fia E g y e d (1375—427.), ennek P é t e r (1413—50.)^cnwek T a m á s (1427—90.), ennek B e r t a l a n (1505—44.), ennek L á s z l ó , kinek neje Barcsai Zsófi. Itt a család egyedül Lásptóra folvíidott /, söt egy más dg is, mely Péter fiá tól ágozott el, ez időben 1576-ban Györgyben és Boldizsárban k i halt. E Lászlótól a családfa a következőleg jött le : László (1555). ; * , (Barcsai Zsófi.) ;
:
,
;
:
;
n
i
l
1
v - . ,
Bertalan (1594). Kata! (Betlen Erzs.) (Török Máté,) . Bqrbárp. ,(0rbai>likl.)
;
Péter (1614). Ilona. István +• (Szálai An.) (BalycsdiIstv.),
Anna Péter (1644). . Erzsébet. •(Üöbai Tám.) fSzálai Anna.)' (Valkai Lászl)
Borbára. (Mahuly Miki.)
t
;
Péter:-(IfíBOr). (Toldalagi Kuta.)'
:
^
:
Zsófi. (Erdélyi Ján.)
István; (Barcsai É v a )
..Ferencz. Kata. István (Alvinczi Krisz.) (Nalá czi Józs) (gr. Betlen Éva ) ( i 1733.) \ , . , t
:
•.
Zsigmond. (Csulai Éva.) . . / .
r :
Láslzló, Elek. Péter, •• • Druzsia ' ' 'Sándor, (sz 1756.11789.) (Posta KI.) (BobikBorb.) (TormaMiki.) (BudaEmerenc.) (Vásárhelyi Reb) jT • < } :
Trésia. László (+1840). János. Anna. Alöizia. Berta. (MarilláiAnd.)fCsöreiKl.) (SfcentpáliTer.)(BrádiJán) (Barcsai Ák.) László. Róza;' Druzsi. Domokos. Klára. Kálmán. (Torma Aloizia.) . (KakucsiFark.) (+1849.) (Buda Vencz.) I (Mara Mária.) A l a d á r . Etelka., L ö r i n c z . Marik Róza. D o m o k o s . Mint láthatni, a hunyadi ág végén két leány áll, kikkel ezen ág ki f b g p l n i . . ' . ... ' • közhivatalt e c ^ l á f h e m igen viselte M csatatér, volt mezejök, minek jo^z^gaiiáf1$ k ö t ő n e k . B e r t a l a n 1594-ben mint adó a) Hodor Doboka Ism.
172,
I.
12*
180
MAKKAL
RWBIAFJ,
orsz. pénztárnojka említtetik, aj I s t v á n t Bethlen, azok közt.>emlitjy kik'.1602-ben Báthori Zsigmonddal Csehországba, vonultak, bj , , A most élők közt L á s z l ó , a forradalomban lovassági osztálya vezér, , .; ' ;;! 125, §. M Á R I A F I C S A L Á D . 5
!
[Maksai.1
•••^••
E család valódi neve Maksai, s tnagát Nyáradtöröl irattá. Maksaiakat már a X V . században látunk, de hogy egyek-e nem tudjuk. Ezen családot B a l á z s diák alapítja a XVII. század elején, házasság utján, elvévén Pán Dorotyát, ki első férjétől, Borbély Kristóftól Nyárádtöt sat. örökölte, s igy e családra hozta. M a k t f a i név alatt jöttek le 1733-ig. Maksai. Re r.encz 1686ban a deputatio consiliáriusa, testvére B a l á z s 1698- éá 1702-ben a fej érvári országgyűlésen regalista. A;mult században Maksai D á v i d , ki 1730. mart. 23-ánfökp^m. titoknokká neveztetett, 1733. febr. 5-én Ős magyar nevét, mint az oklevél mondja, a szent szíiz iránti tiszteletből M á r i a f i - r a v á l t o z tatá. Előbb csak nyárádtöi elönevet tartja:meg; de.itgyánafcoriVéV dec. 23-án azt maksaira cserélteté. Mint Máriafi D. 1736. jul. 31én kolozsi'-főispánná neveztetett. Később, 1742. jan. 6-án ösi.czimerét is megvtfltoztatá, mi k ö v e t k e z ő i é i t : kék mezőben zöld halmon két korona áll, a balfelöli koronán van ősi czímere, egy veres mezü kar, tollal " k e z é b e n ^ s .felette M . D. betű; a jobbfelöli koronából napraforgó nőtt k i , mélynek virágjában M. F. b e t ű k ; a napraforgóval szemben a kar felett a nap, mint a mely felé e virág hajlani látszik', és a napban összehúzva e s z ó : MARIA; ezek felett e mondat: Ét.ají me conversio'éjüs.' E szenteskedö Dávidig a. Maksai, s tőle aM&riaíí család igy folytatódott:; Balázs diák (1628). : , (Pán Dorotya .;) .'.{ (Ozdi Borbára.) v ; 7; ,
1
;
J ; i
4
í
J f
- - - - - - - - l . ^ V w - . - . -
. 'Borbára, , •-(Balogh Zéigmond.)'
.
-
«• :
;: L i^:-soT)
Balázs (1.697 —. 1114). .,Borbára., ~ Ferencz (1686,). ^ (Dáczó;Kata.) ^ ; (Döitíokos F é r | ^Barcsai Anna.) .-u.'-vÁk , .(folytatjuk.) : , , f .... : •. ;
(
András. István,
Ferencz
• a) 1594. 17. aug. art. 43. b) Wolf, d. Betlen Tom. V . 165.
Zsuzsa.
Krisztina ^György. , , .
r
r
:
181 A túl emiitett:
Balázs (1697—1714). • vs • Í . • i, • Erzsébet. M á r i a f i Dávid. Mihály. Gábor. (Dobra Pét.) (+ 1762.) (Dindár Jul.) (Szeredai Már.) (kolozsi föisp.) , •* _—^ — ( S z á v a Kriszt) Eva. László. TerézKlára. ;:\ v:>' V (töm.RáczJán.) (galg.RáczJá.)(PapMikl. ;
;
1
A
K
;
J[özs.ef. " . László. Lajos (+ 1819) (sz
,i,r,r- ".r. (Torma Trézs.) (Szeredai Anna.) j-i,, (Berzenczei Ágn.) V (Barcsai Kriszt.) /
Dávid. Zsigmond.
4
•
,
.
^
-
wmwmmmm^ .
Antal. „Dávid. József,..™ .^Amália. Aloízia. (dobokai föisp. (gr, Petki Már.).:(táblai:üln.)' (b. Rosenfeld :(Macskási Imr.) : -helyettes.) (+ 1835.) (Molnár Aloiz.) .Anfdr) - ,i -i. ; (Földvári An.) .•>• t > . ^ v f Lajos. Albert. József. r>
] F i a X á s i l ó í 7 5 0 - b e n számfeletti, 1770. febr. 1-én valóságos táblai ülnökké, 1777, dec. 31-én zarándi főispánná neveztetett. A most élők közül J ó z s ef 1826-ban az udv. .cancelláriához mégy s fogalmazó, 1839-ben táblai ülnökké lesz. L a j . o s , k i g u i tarreon hangversenyekben is hallata magát, 1847-ben udv. liszt, fo galmazó, később testvérével együtt honvéd. E csalid mint a kihalt Erdélyi család egyik ivadéka lett inkább birtokos, mely vagyonát Szilágyi Justinától, a hörögsz- Szilágyi M i hály testvérétől örököltévé) M o s t a n i ' ^ vár közeléfien. - ~^<< - • -' ?>' ^f^ 'v; - -° ' > *< ''^-- a
l
f
T
ft
126. §. M A U R E R • "' *
[Űrmftsi.]
í5,
í:
T
;
}
CSALÁD. 1
Szóhagyomány a Maurer^ Haller és Trauzner család első tör zseit egyszerre szármoztatja be Erdélybe: de ez nem áll, mert,a H a l l^fjék^yl^ Századdal s a Trauznerek is egy pár tizeddel jönek. előbb. ütőísök —• ugy látszik — á Szépességböl szármoztak. '' Első, bejövőnek állítják M i h á l y t , kit 1630 körül hoznák bé; ez 1. RÍáköbziriak yolt udvari embere; mint ilyen 1642 jut ?7-én az Ólt partján fókyjÖ' Űrmöst kapja adománykép; 1644 tájt offeágos k ö ret a török portánál, mint ezt Rákóczi hoázá irt levéléi Kizbnyitják* 0) Ez alapitja meg a családfát,. mi igy következik; 5
: J
;
4
a) Hodor Dobóka í s m * 4. I. . ,* b) L . Rejtelmes levelek I. Rák. Gy. korából. Megfejtette dr. Ötvös Ágoston. Kolozsvártt 1848.
MAUKEIU.-MIKRft.
182
Mihály (1642). (P. Horváth Anna.) •
, *y> /,
1
Mihályi (Mikó Erzs.) ' István (1706). (b. Bánfi Már.)
Ferenc/a: (+ 1733;)
:
(.ixi
)> ';,i'í; k
>.
József. (Szal^An;)
;
Gábor (1709). (Zs^dKlQ
Samu. Anna. István. Ferencz. ^Erzsébet. László. István^; (PetkiBor.)(Simén(UgronZsóf )(i727íj(SzeritiváhiZs )(SiménAn.)(Sándor ) Ján.) Zsófi (Geréb Éva.) - A ' , : : ;^ Kata.) Anna. (FöldváriGy.) j ? h:; : r < (gr.NemesGy.) T ^ • ••
r
'
•
^' •
•
'
i
;
József. Mihály. Júlia. . István!vBÍi>bára. K á r o l y . László; ááridorí (Bocskor (Maurer (gr.Kálnoki (Türi (IszlaiImi\)(k4áb ül:)(öimagy)(P'.Hotfvát Klára.) Mária.) Józs.) Teréz) Mária (Toroczk.Jul.)Elekf ^ ú z t f í ) I \ Klára. \ 'Maurer (g TöldíKáf:)~: Mária. (Benkö Ján.) j " M i h . ) y " \ (gaLRáczIp) { . - ;> , .iji^V?ly^ypndéyj } i
j
r V ,
: ;
J
r
%
JuíiX • Mihály. : 'András;.; ' " V' áándór. , . (Csongrádi(fel,fójériföbir )(DatiielTfcf (U'gr$f Már.) * Viktor. :
Mihály.
. Gábor. -
!
' ' [Wczö Józs.
István/iivi Józéfa, /'xi;<ííiqj .-(Székely Gérg.) • :
. . . " A z alapítottan Jc.öy etfcezök, yalamint. $..rnp^n . ^IftWnMbb $sal gazdáskodtak. G á b o r 1709-ben Szebenben a kormánynak .{agjal M? lenben J ó z s e f Rákóczival egyelőre kibuldosott^ de ismét visszatért, a >
§. M I K E S
127.
CSALÁD.
x a r ^ i lb?«s ,;, { í ; Régi szegély család. Ösfészkftk' Í J í # p ^ ^ 'régeÜB Pap'olczr'ól, később Zabpiáról iraták • m i ^ eg^ágXíj^ft, iWSíí zágoninak irá magát , , , \r..;'j.. .:-..f, :. .< A z q|plsó időí>en tej metkezö hplyüi itten .a b^rá^í)Jc te^^lpWia alatti sírpoltót yá)LÍa)s^|áJ ^ ;
?í
:
r
;
.
:
;
}
Cziniére: égy oros^i^^^elyUésíbb.a gro/í plé^ífen spk,eL ;
;
;
'"gyébbel 'hozatott kapckpl^th^n.;; \
;
1
/ •-" '.. ' \' /. ' " Táblázataink az Í5ÖÖ ítorul élf Miklóst veszik törzsnek, Ikíti a család ilyeténkép szármozott. Emiitett Miklós fia: ~ -™-~~ a) Cserei Histor. 422.
Í 3 5 . 1.
.ihiv-v.ioH
iM&s.
'•Miklós /
,
;
7
183
Jíi
Béhfedfefc
, , 7 (Jábqr. (Bessenyei Borb ) ; ;
Erzsébet, ; (Ajtai Mih.)
Mihály (1584). (3yörgy(1591). Benedek (1603). Kata (Lás/tó;^n,)" ' ; ( S ^ c s é i l l o n , ) (Kemény Zsófi) (liasa Tam.) •Benedek. i :[ÍU::]
• Boldizsár, - Erzsébet. Mihály. Zsófi. István. 11630.) (Henter Fer.) (DaczóBor.) (Csegezi (Domokos -,A (Dániel Zsófi.) Petronella, J Tam.) Anna.) , .,• ) (Nyárildi Zsig) / (
Zsigmond. •; í
Gy rgy, Mária. (1660.) , (Daczó Fer,) .. (Kassai An.), • / :
Pál. Orsolya. Mihály. (ToiMnaÉv^Lászlö^ih.^cancellár^ \ (PaczolaiBorb.) ./ . . . ' / : ' ; ( K á i n 6
:
Kelemen (+ 1758); (a kibujdosott.)
Zsuzsa. Judit. '
Zsigmond. János+. (1626) ílmecs Borb.) ^:
Kelemen. János. Ilona. (+ í 626.) (Péchi A n ) (Tordai Ján.) (Itélömest,) (GécziZs.) Anna. o k i Zs.) (Székely Zsig.)
Mihály (gróf, + 1721.) (háromszékifökirbir.) (gr. Betlen Druzs. + 1724.)
Ferencz (+ 1727), Pál „ ;y (ydy. tanácsos.) , Mihály és . I(gr.Es&te|há#i Kata.) Í \ ? Zsigmond.. ,
István (1744). (fejériföisp.) (gr 4 Petki Rózifc.)^1 l h
A
i;
Pál (f 1721).
v
. Agitál fi761^oszi.)Mú?fy Zsjgni^ (hártímsz^tó^ gr.HállerZsu?s!)'', . "^ "*' (griHa[ller(l) paniellstv.),' ., Borb.) ' j ' ' " ",; *' " Ánt) Róza. ' ,7 j . / , i . (b.Szentker.Gy.) : (> :
Ign.)
;
Mihály. János(+1815). Kata. Róza. Mária. "(gtt Tfetéki (fökoriii.tan.Xb.Huszá rJózs.)(g.Mikes(g.T Kata.) (gr.MikesRóz) Zsuzsa. Ján.) (+1846.) (+1821.) (b.Szentker.Zs) '
Zsigmond,
!
(+1836.) I •' h
Antal. János. Karolina+. Károly. Róza. Erzsébet. István. Borbára. (+1819.) Mária. (Macsk.Pál )(b.Bornem.(er.Vas (gr.Teleki(+l836.)(gr.Mikó Zsuzsa.(b.Hu|zárJós)Borbára Róz) Tam.) "Ján.) (b.Orb.KJ.) Gy.) (g.Kornis (CsereiMikl.) \ Zsófi. Klára+. í Róza. Zsig.) ' ) (SzabóLal )(b.Born.Pál.) f (b.Toroc. Já) ;
1
Árpád. Leopoldte-fióza. Sarolta. < Benedek. * * (gr MikóEszt.) < * -s Miklós. Etelka. Aladár.
Kelemen. (+ 1849.) (ffr. Mikó Róz.) ^ '
184
MIKES.
A táblázat élén álló Benedek unokái veszik az első ismert uj adományt Papolcz s a több ösi javakra. Ezt M i h á l y 1584; apr. 1-én veszi egy részére, a) mig a más részekre G y ö r g y is már apr. 30-án ugyanazt vesz; init 1591-ben is megujittat. 4) E György B e n e d e k testvérével 1603-ban Székely Mózes mel lett a Barczán Básta foglyává esik-, de csakhamar kiszabadulnak, c) E Benedek unokája Z s i g m o n d , Bethlen Gábor fejdelem alatt követségekre j á r , s kapja Szalánczi György magszakadtán Zágont 1626. jun. 20-án. d) . , • , ; E Zsigmond menyét, K á i n o k i Z s u z s a n n á t , * két szobaleánya fojtá meg Brassóban, miért 1704-ben mindkettőnek ugyanott fejét vevék. e) Zsigmond fiai közül: M i h á l y regényirodalmunk számára szö veget hagya fenn. Szerelmes lévén királyfalvi Tarnóczi Sebestyén leányába, k i Szentléleken lakott, felvette J á n o s és P á l testvéreit, s azokkal Tarnóczi kastélyát megrohanta s,.szerelme 'tárgyát elrabol ta. /*) Miért a hazából kifutott, jpszág és féjvesztés 'möndatott r e á : de reversalis mellett 1639. apr. ,9*. kegyelmet nyeri. £ ) Később mint solid férfit látjuk, k i mint fejd., Rákóczi lovas századosa 1649-bén Czikó Mihály kihaltán Marosujvárt nyeré a családnak; II. Rákóczi alatt még többre megy, fejd. tanácsos és, cancellár lesz. K) Másik fia: K e l e m e n derék k o r m á n y ^ f i , több követségét\hajt v é g r e ; II. Rákóczi alatt 1659-ben itél^mestei;, 62-ben nótázzák ha Apafi hűségére nem t é r ; de oda állott; Sőt 1676 tájt az Apafit meg buktatni akaró ellenzéki Béldi Pálls mások légriagyobb büktatója, A pafi triumvirátusa egyike; fejéri főispán és országos elnök. 0 V i z kórságban hala el 1686-ban. Cserei hazafiságát kétség alá vonja; szerinte báróságot kapott, k) : _ Fia M i h á l y 'egyelőre kormányi ember; 1703-ban a Rákóczi mellett felkelt Háromszék ellen megy, de Hérmáhynál elfogják, szin te megölik; később Rákóczi tábornoka, annak buktával'Leopold hű ségére e s k ü s z i k . / ) Háromszéki főtiszt, táblai ülnök, végre gróffá lett. Megholt 1721. jan. 6-án, s ö is mint.elődei trom sírboltjába temettetett, m) i , ? Ezekkel egyidöben élt a más ágban P á l , ^ i Tököli iqellett h«f;
; ;
a) Capi't. Alb. Libr. Reg. 1Ő84. I. 546. C ^ ;; .N;I. I) Ugyanott 347. 1. c) Wolf. de Betl. V . 410. 499. 1. &) Capit. Alb, Libi% Reg. 1626.= V L 357. U ;:;•!/ e) Cserei Hist. 352. 1. .;í; > ••..(', \ 1. f i f) Lássd Evdély Régiségei. 182—3. ,. , y . • • • ::••••*< •g) . • . In possessione Szentlélek babi ti caste^lli,. invasipneni ét demoíitionera > una cum fratribus Joanne titpote et P á ü l o . . . Cápit. Alb. 1659. Libr. 1
?
,
: <
:
sl
V l i n i Rég. III. 126. 1.
Ti) Mikola 21. 1. i) Ugyanott. k) Cserei Hist. 64. 86. 89. 96. 9 7 . Í 1 0 1 . 109. 132. 163. i77. DiGserei Hist. 207. 29. 327. 4a. 52. 53. 56. 88. 465. 1. M) Cserei Hist, 220—21.1.
MIKES.
MIKÓ.
185
czolt, vele kibujdosott^ s Bukarestben vesztegelve magára haragitá az oláh vajdát, az titkon beküldé az erdélyi hadak tábornokának, ki Fogarasba záratá, bol szörnyű kinok közt végezek k i . aj Ennek Yala fia azon K e l e m e n , k i 1711-ben Rákóczival elbuj dosott, Törökföldre vetődik, honnan 1717-tŐl 58-ig egy Konstánczinápolybanlakó nénjével, kivel ugy látszik gyöngéd viszonyban állt, levelezést folytata, mi 1794-ben k i is jött. bj Kibujdosásáért 1717. jan. 25-én. notáztatott. Minden kibujdosottat túlélt, s 1760 tájt halhata el, Rodostóban. Később többen viseltek közülök nagy hivatalokat. A közelebb ről megholt K e l e m e n Szeben ostrománál esett el, jan. 9-én, ágyú golyó állal, mint a forradalmi lovasság főparancsnoka; tüzfes fiatal ember.• A most élők közül: J á n o s , a forradalom előtt, szinMz; conservatorium s minden művészeti egylet elnöke, pártfogója, ellenzéki tag, s 48-ban a kolozsvári nemzetőrség főparancsnoka. A nők közül: E r z s é b e t , gr. Teleki Jánosné, egyike a legmelegebb keblű s legeszesebb honleányoknak. 128. §. M I K Ó
CSALÁD.
[Hídvégi, gróf.] Régi székely család, melynek tagjai néha bodokiaknak is irat nak, Háromszék ily nemű falujáról, hol a családnak szép birtoka van. A gr. Nemes családdal egy eredetűnek tartatik, s a Mikó család grófi diplomájában lészármozását a gróf Nempsék törzísétöl, Ákadáától hozzá l e . ' Y;;;^ -gZ ^• . Jelentéinek szerepét a XVII. százát elején kapnak; ínlínt a mikor a'tóbíázátunkban említett G y ö r g y é t 1608-baíi DÉoldvábán lát juk mint követet, cj s ki B^thlpn Gábor alatt I J á r o m é z ^ Akkori történeti nevezetességöket egyébaránt Mijkó F e r e n c z nek tulajdoníthatjuk, kit táblázatunk nem emlit E z eszes férfi, ki k o ra, történetét is leírta^ dj mint 25 éves 1611-ben csíki alkapitán/, k é sőbb fökapitán; majd Bethlen Gábor alatt tanácsos és egyik főszerepvivő; Brandenburgi alatt kincstárnok stb> lesz; mint ilyen családja nevét kiemelte, ej I. Rákóczi Gy. fejdelem üldözései közt h a l ^ el 1635-ben. Egy fia maradt, J ó z s e f , ki maga is 1636 mart. 20-án meghala, nejétől Macskási Ilonától semmi örököst se hagyva maga t i tán; s igy apja által szerzett szép jószágai a kormányra visszaszáltak. i h
;
a) Mikola 22: I. 1 ., ; b) Kiadta Kulcsár István, Törökországi levelek, irta Mikes K. safc. czím alatt, Szombathely 1794. c) . 1608 aug. 9. art. J . d) L . Klio I l i . k ö t e t é b e n . . e) Hogy valóban e családhoz tartozott, s hogy a Mikola által felállított bafvéleniények alaptalanok lásd gr. Kemény én. Ú j magy- múzeum IQ5Í. I. II.
18(?
inrK.c>. '; A családfa az emiitett Ferencz idejétől igy jöve le. Ferencz. (Kornis Ilona.)
••
;
' Miklós ( 1 6 0 6 ) V \ György (1608). (Tompri Petrónölla.) (bárbjmsz. fökjrlóír.) • ^ ;. \ p r í n y i í.) ;
Kata. Miklós ( 1 6 4 6 - 60); A n n a . E T z s é b e f c > nl.•:!:;:ú •
.,
! : V
--m-;
,.«,:,•;'jinnu. . Z s u z s a . ^Daczón^ .
;
;
j . . — — ^ - — - — . . . . ... ,,
,
.
István (1688); .Ilona.
I
-; '
*
Erzsébet,..,^
(Bálpataki Éva.) •'••{•^ • —— • r-v" Pál; Ferencz (t 1750)/ János. Jlöna. (BetlenZsófi.) " ' ' (gr.VpsDani,) ; (Geréb Zsuzsa.) .- : - > > <•
.
—
1
:
J
1 :
• •
:
!
l
;
t
j
Pál (gróf lett 1755): , Zsifesá^ CMiklós (grófi. 1772). (Betlen Klára.) (Bánfi Imr.) (táblai üln.) ^ ,5, .';JH} (Bernáld Kriszt.) -i-íils,tván>>í . . . A d á r n ^ Ferencz;,^ JÚZSÍÍ!;,, -Miklós, ; László f. .KíJserei.fee^j; , - ( N a l á c z i f e t a . ) (ge}len Klára.) ^ j , , , , ;
:
• .György. Anna. Károly. Kaiá. István Julía. Mflüós József, (gr. Mikes (gr.Nemes (gr Vas(Bell.Fár.)(b.Wcss.(Káíö"na (Horvát 1.') .Zsuzsa. Borb.) Kár.) Eszt.) Qrsol.) Zsig.)(MikóSóz:pzéKeÍy v
;
f
j
:
_/^gaLászl.)./
;
,.
György: Imre. Krisztina. RózaésMária. Borbára^Eszter.- Róza. (grÍBétlé^ *(gr.-MikóMíkl.)(fl^ - 'ÍEli!zí) (g:RédóiMár)-Kár.) < (KendefiEI.) Öeh.)' - -Kek)^ • (f1849.) Kata. v-^"-" ^ ü v = '<Mr :í,.;---,-?-!Vi ddiw 7' 7 (Székely Ján.) '•• •••*•••*» nni'-^r \<: Ai Sándor- Ádám. ' ' A t- v.m "és - Mária; -.\. .1>1 , ' ••. Jh,/,<;,^ .T? - J ü l i a . -Katalin; v:^:;^.-. j.-r^^H ^.i^usK ^ i - ^ . ^ V ^ 5
:
;
;
;;
;
:
;
;
[i
i i ?
1 j
A mult század elejére egy férfiban viradtak fel, F e r e n czb en, kinek két fia lön: P á l és M i k l ó s , kiknek elseje 1755 aug. 26-*án, áz utolsó 1772 sept. 23-án saját ágát, s i g y az egés^; családát gróf sághoz juttatá. ;!''.. , ^ Az .egyik ág ma már csak két leányban él; A más végén egy j ^ f i ' l í t l ^ ^ i ki utolsó években a haza figyelme tárgya M ''Imre, k i "tehetségei és házassága után nagy birtokra t e v é n "szert, a h i ;
f
vatali pályán sebesgn;^|l|$fé}s/fbt haiada: í 8 3 7 - b e n korm. ta nácsos, 1847-ben kincstárnok lesz, 1848-ban fökormányzói helyet tes.— Most egyedül a tudományoknak, művészeteknek él; s mun kásságát kózintézetéknek szenteli, a nemz. színházi választmánynak, gazdasági egyletek stb. elnöke levén. í
;
v
h
. .^ j-:: ip, r
l
í M I K O U
CSALÁD. :
[Szamosfalvi, báró. f 1742] "
*
E családnév több előnévvel jön elő, mint az első századokban k a l o t a í , később d e z m é r i , mígnem a s z a m o s f a l v i v a l kihalának; s mint ezekből láthatni, Kolozsvár környéke y o l t j a z á j p f t t ^ Miként agozptt ki a Kemény nemzetségből, ,?zt e mun^a 146-dik lapján kimutatók'. Ölt törzsül Ján, o s yw téve, k i a XIV. szádad köze pén élt. Ennek vala fia; M i k o l a vagy Miklós, kiről a család nevét vehette. Ez magát már Dezmérröl iratán Ennek fia: G y £ Y ? kinek J á n o s , kinek F e r e n c z , ki magát Szamosfalvárói keizdí íratni, 1518-ban a kolozsv. óvátí tTOploinot megüjiltatfa: Ennek Vala fia: L á s z l ó , ki 1544 - 5-bcn erdélyi' alh^Iytartó.' Kinek Kemény Annától fia lett '"' F e r e n c z , kinek fia ismét F e r e n . c z , kinek Melith Annát 1: J á n o s , a kolozsi főispán, ki 1603-ban a Barczán rövid fogság ba i^ife?) J ^ e k ^ K o v i á c ^ i Z?mÚW fr^^m >• •íl,,,iU^^:rém j ^ i Z s i g m o n d , kit Cherei ft&i^gali idejében mint Erdély egyik föémberikemMr^^^^ Hnírfek vala fia ézütolsó Mikőítff azon Mikbla L á s z l ó fkifftl Cse rei nfiínlra>iRákóéz* Uíé hiult szá zad elején áz erdélyi nevezetesebb c s a l á d ő K p ^ f t v ^ kinyőitiátá. dj feirályi^tóblai ülnök volt, s míiit; ilyen rSftészló'be családat |7i42 ,apVTjie-ánlörtént haláéval, ej ,, íj,: Testvére Á g n e s , Csáki ístvánné lett. • Nem sok nagy embert számlált, innen m^liék-les^ármozásp^t nem is emiitök. Czimerök u g ) ^ n ^ ^ y o l t ^ m J | ö | ^ i l é n y ^ k é ] : : e g y ágabogos szarvú dámvad. Kolozsvár tárqsá levéltára tele levelekkel, melyek azon perle kedések rendén keltek, melyeket e család a szomszédos Szamosfalva hatáíaífdöttfolytatott. •* • • ' ;', ^ ;
:
ö r
;
;
w
;
1
5
a) Wolf. de Bethlen V . ' , A - j l , ,&) Cserei Hist. 64. t.
*v!> h'rin
í.sJMTf
s
d) Czíme, mint m é g e m i i t ö k : Hiatoria Genealogico-Transsilvanica etc. c) Lássd Benkö gen. Trans. II. 393. 1. f) Budui Fer. Polg. Lex. II. G98. 1.
etc.
188
MIKSA.
MISKR;
§. M I K S A
130
CSALÁD:
[Diod-Váralyai.]
, -
*
Régibb elönevök Káránsebesi. Mily vagyonosok valának itt )ak tokban, bizonyítja az, hogy 1604-ben Karansebes feldulásánál, a r á czok Miksa Miklósnénak 32 ezer forint kürt tesznek, a) Ugylátszik a török elöl jövének Erdélybe,'hol új elönevet vet tek fel, s kövelkezö családát alkottak: T
;
', '
.
:ií::
István. , ..... • (Gerleszti An.) (Kun Zsófi)
" ' '"
. \
•.
f
Miklós. Borbára. István (1703). Kata. János. Zsófi. 'György f. I (Vas Gy.)(CsereiÉva)4) (LukácsFer.)(püsp. (CsulaiJán.)(CsereiZs.) j i josz. kezel.) * v
:
Borbára. György, Mária. László.. : Imre (Czeglédilst.) (KapronczaiIsti)(01aszBorb.) i. . • i- i , i !\Hrií(PobaiImre.);,;;,> ^ v > \h
.
i;
íJános.',
•
:
' ..
;
Mária.. , Gábor(179Ö), ( t í a t ó A h t J '(LugosiTerézJ , Imre... , ., ; .. . ,. Mi
;i
?
:
r!
i
1
1
István i ;, ' :>.':
j Krisztina.* '{Kozma JÓzs.) . ' . "W
1
..
v
;
y l t
,
i:
• ^ László ^1796): firzsébet. ínire. ' Anna. Teréz. Póli. (alsófej.szolgabir.)(BihariSánd;) (írauzrier (Katonai (InczeJózs.) (Gyárfás ' '"' " iMáriá) Gérg.) . • Miki.) :
:ii
ií:
Mária, ... Sándor. > Róza. 'Miklós. , Elek. .. (Eásztobi Gáb )(Fábján Ágn.), (Kozma Istv.) (Imecs Már.) (Henczi Jul.) , a
..7,.;., . . / " " ^ ^
r
.
: :
'
Imyé.; Kálmán. . $mjn|.
Közpályán nem igen látjuk őket: inkább a mezögaz'dáSzátnak éltek. Azonban már 1790-bfen ' G á b o r t a regalisták sorábáft találjuk, tföbirtokuk a T o r Ü ^ C-'^ . '- '" . ,íí
CSALÁDI
mmt
,i
;
i [Magyar-Csesfcvéi, nemes és biró.] Régi család. A magyar királyok alatt M o p s i volt n e v ö k ; k é sőbb a fejdelmek alatt mocsi Miskék lettek; végre elhagyák régi nevöket s a fennebbi névvel és előnévvel maradtak. ! •', Régibb szereplésökröl nem sokat említ a történet egyebet, mint ;
:
a) W o í f de Bethlen Y I . 68. í ) Cséréi Histor. 37. 1.
'
:
'
'
/ V""/^ . >
}
MISKE.
189
MÓZSA.
hogy A n d r á s 1575-ben minLBókós párthíve notáztatott. Azon időben, valamint azután is ugy látszik a fejérmegyei Oláh-Szilvás volt fészkök, honnan néha szilvásiaknak is iratnak. A z ausztriai ház alatt Imre báró lett, mig a más ág meg maradt magyar nemesnek. Ezen első báró apjától a közös leszármozás ilyen vala:,. ^ • . / " , Imre. . (íjzaboszlói Mária.) Imre (báró 1770).' György. Gábor (1766). Miklós. Zsigmond, (aranyosi fökirbir.) •) (Pápai Sárá. \ (Váradi An.) (Tordai Kriszt.) Imre(ÍÍ96).f \ \ \ (felsöfej föbir-) I !
Imre.
József (1790). Trézsi (kir. tábl..üln.) (gr.Nemes Ján.) (Hollaki 1.) (b. Domokos Ter.)' "
László. Gábor. Elek.
1
Zsigmond. Mária, \ (BogdányPé^.) \ (Alsó Ján.) * ;
:
-Zsuzsa, 'i János. ' József. Teréz. Tamás* Zsigmond. (CsiszárMik.) (KisJuli) (m'fnister.) (Bánfi Fark.) (Nagy Jul.) '{ f í ) (gr. Betl. Józ.). 1 ) — • — • , . J V ^ S Í ' ' ,;>• :. .'...[ . / v ., —s ; t Antónia. ..,1 Ferencz.(1833). "P,ái; * András.. - István. András. . ( + Í 8 3 0 . ) (b.Palocsail.) (KeresőBor.)(KandóBor.), ...... f 1
:
t
•
,
J,
. (Szarvadaászk) ••^^ajdl|*Ai^)V 'r
lk
A bárók-ágában rá első bár óv * í Jftfeéí 17^70 -^i g' ^blái ülnök, később aranyosszéki fökirálybiró. J ó z s ef, ki most isi él Bécsben, erd; cancellariai elnökségre s birodalmi ministerségre emelkedett. F e r e n c z Erdélyből Magyarhonba vándorolt, s ottan kihalt; miután fiát Kolozs várit pár tized előtt h. királyutczából elorozták. A nemes ágban többen viselték királyi táblai ülnökséget s egyéb megyei hivatalokat. 132. §. M Ó Z S A
CSALÁD.
[Sáros-Berkeszi.] Más elöneve karulyai. Kövárvidéke és Belső-Szolnok volt pályatere. Táblázataink a nemz. fejdelmek koráig bizonyosok, L u k á c s i g , ki 1609—24-ben é l t ; ennek fia L á s z l ó deák, ennek D e m e t e r , ennek L á s z l ó ( f 1710.) kővári alkapitán; ennek fia Viski Krisztinától az itt következő:
t
[90
MÓZSA.
y<:.iAi\ J.vfc;/!
:
^fft]í.v: '.,M - "-László (+ 1 7 7 5 ) . - ' v - %;,7\h\*- ;(belsöszoln. föbiró;) • •• ;M< {Tövisi Kata) ^rAi: • :•••<>, :{ h,l í p S ^ n y í ZST^ZS ) :v^v;. :
;
s.
J < ! ;
László (1798). József(+ 1806). Zsuzsa. Borbára: ^ (tábornok.) (b.szoln pénzt):' (TörökFer) (DomokosFer.) (gr. MikóKlára) (AlsóTeréz) (KandóZsig.) • _ „ " ^ ... s Lás?Iií.:" Judit. József. ... Krisztina. . , .Sándor. (Torma Mih!) (b.szoln.föbir.) (NalácziDan!) .(Molitor Izab.) *. (AlsóTer.stb.) V.^;-^ ' :
t
v
;
József. 'Ferencz. Lajos. Samu. (Szentkirályi 1.) , ^. (CseréA-yí^
Miklós. \
Sándor.
v
,
í;
1
r
i í
József;-Lajos Jlmre. ;' Vilma A n t d n i ö . ; Erzsébet. • Á"tífl)Íázat:élén álló L á s z l ó volt e család egyik nagyobb embere. Született 171U;dec.^ 9. Hivatali pályáját ^.íökoi'jjiáiíyszékné; ke.zÜé; majd az erdély- és olájiországi. határkíjárás jegyzökönyve,viv駄ével; bí zatott meg, miről egy,nap ót i^toy^I^ a g u b e r a á l ^ belsöszolnokí jegyző,,"'föbiró és k ö v e t /Erdélyi történetén sokat dolgo zón, egy kötetben-polgári,- másbah^-egyházi történeteket'hagya- hátra kézfratWn. If63 ban drJ'Aczél feléit égy emlékbé's^édct n y ö g ö t t . Meghalt 1775. n o v / f O i ^ ) '' ' " ' ^ 'Vív..- ' .• L v ^ ' i (j Eia volt a tudós, Mózsa L á s z l ó tábornok, kispályáját a székely gyalogságnál kezdette vpít. /, V " . A most élők közt, Jó zsef, elsője Töri azon magyar nemes emberejw£]gy kite;kereskedöiípályára lóptek; :ö ^olt Kplozsyárttia^íelsii ilyen ?
,,,,:it
;
!
c
;
133. §. NAGY CSALÁD. [Káli.1 ... Száznál több nemes Nagy családat ismerünk Erdélyben; Honnan történetünkben azon hézag tárn.o^., hogy e nevén előjövő történeti fór-: fiainkat,, hogy melyik Nagy .családhoz tartoztak, megmondani nem tudjuk, Nem marad fenn egyéb, mint a jelenleg vagyonosabb Nagyi családokból egy párt .megemliteni. Ilyen az. itt^következő k á l i Nagy család, mely egy terjedelmes, s egész országban elágazott igazán nagy család; mig egy része még Kaiban, az ős fészek ben székel. Kiemelkedettebb ágai egyikének végsarjai között állt Nagy L á z á r , Kolozsmegye föbirája. Erdemei legszebbike az, melyet a k o l . nemz. színhez? körül fejte ki. Az 1811 - k i országgyűlés általépiifö biz tosul neveztetvén k i , , az építést bevégezteté. Késöbb:1824-ben miht" a szinh£z. haszonbérlöje az énekes népszínmüvet színpadunkra hozt a . . . a ) Meghalt 1837 jul. 36-án. , ^ g y , fi^.JJ1ék,.'"'aj"fbrradV' el8tt kolozsm&gjékhivatalnok;,>.„ors ^ ^ i f i i í l e f i * . f ó ^ a f ^ á i i k p l o s k e r t i l e t i fönök k ^ ö b h törvényszéki tóésos/ nrírői:ienip Tíd^|i, S a stfépí birtokai mdí§$§$ jrő-* dalomban Teli öröméi: fftfa Gédtf ' k i ö l csak leánf#va[hTiak. O Egy ittas ág MarWválárKél^' l a k í i Ez D é nesben á l l , ki még 'rieveuáék; fpfa v o l t i s t v á f t ^ 1845), anyja Szentiváni Mária; nagyapja Lörirfcz^ nagyanyja Sárósi Mária. A
r
v
5
r
4
1
134. § N A 6 T
CSALÁD.
A k e b e l e i Nagy család fészke a Marosvásárhely Wéllöt eső Kebelé; s igyrszékely család. Törzse P é t e r , ki 165t-0 en^vtíSz ma gának adówáriyletfeleV'S ki az 1656-ki léngyelorsssá^hadjátatban esett el. >•< ^ ' ->*'•' ' ' »> •• Ehriek fia M á r t o n ; ennek P é t e r , kinek' Bódöni Judittól A n d r á s , kinek Botos á g n e s t ö l l ^>Á ^ ;
y>
; !
?
:
S
o) L . Hetilap 48ő4 oct*
NAGY. NALÁCZÍ.
192
Dániel, (marossz alkirbiró.) (Erös Ágnes.) Dániel. Samu í Juliána. (marossz fÖjegyz.)(kir. tábl. üln.) (Koszta Ján.) (tancsi Földvári Drus) J
'
Eszter,
•
Samu. (Fülöp Kata.)
Észter. .(Szabóján.)
Pál. Róza. Mari. Ernö. Á táblázat élén álló D á n i e l egyszersmind czimzetes kir. ta nácsos. Fia Samu is előbb marosszéki alkir. biró. A z utolsó Samu szép férfi , a forradalmiak részén derekán egy átfúródott golyó sebét hordozza. Czímerök egy koronán nyugvó kivont kardót tartó kar. 1
135.
§. N A L Á C Z I
CSALÁD.
[Naláczi, nemes és báró.] -\? • A; nemz.!líejdelmek vége -felé jöttek Erdélybe, Magyárországrólüű)! Széplférfiák s szép hőket nyernék nőül. :?l Czímerök; itt láthatólag,; koronán nyugvó két kar, kivont kard v
dal kezében, kék mezőben. \ / Táblázataink élén M i k l ó s áll, k i nek fia J á n ols , kinek P é t e r , kitől a család'kétfelé ágozik, és az egyik ág bárővá lesz: ésJiihal,, mig a más ág nemes >. ember marad \. s ináig is fenáll. • E család alapitója I s t v á n , ki I. A pafi'tanácsosa és udvarm estére levén, mint Teleki politikájának egyik Zászlósa, azon M e^yiJkp^Bgnagyftbb, de nemigen sze retett tényezője. V) Mint ilyen fejdelmétíH több; jószágokat kap, i Bábol nát, Zámot stb., melyek nagy része k é sőbb ismét visszaesett.,.. r ..,,,„••* , . István fia, L a j o s 9 Rákóczi forradalom ellen van, s mint ilyenf 1:7:11-ben bunyadi főispánná neveztetett. Ez leányában kihal. - , István másik fia G y ö r g y Cf 1739.) báró lesz. ., i\ h Uwkája, I s t v á n ^ tíz évig. katona,s százados lesz. Quiótál, hazajő, s elveszi gyönyörű szép nejét. Vízkorságban f 1760 febr. 2 4 . ' , :
;
1
r
m
n
t
!;
;
o) Mikola 37. 1. 6) Cserei Histor. 6. 76. 126. 168.
170.
t95. 223.
294.
' 311; stb.] 1.
~
~
™
193
.NALÁCZI.
Fia, J ó z s e f , saját emlékirata szerint szül. 1748«*ban. 1755. Enyedre megy tanodába; onnan kir. táblára. 1766-ban Szebenben a szép fiatalt gr. Hadik meglátja, testőrnek híja meg. Katonasága után hosszasan zarándi főispán, végre nyugalmozák; 73 éves korában, mint kir. kamarás hala el 1818 apr. Végnapjaiban egy emlékiratot kezde meg, melynek tőredékéi a Hetilap közölte, a) Fordította Young éjszakáit francziából. Fia, J ó z s e f , mint fökorm. titoknok 1827-ben tordamegyei administratornak neveztetett, később tanácsos lesz. Mielőtt tovább mennénk, a közös törzs s belőle a nemes ág kiszakadása, s -a báró ág folyama a következő: Péter (1630). (Palatics Erzs ) István. (szül. 1632. + 1688-) (Apafi cons hunyadi föisp.) (Tornya Borb.) András(1720). (hunyadi föisp.) . (vizak.NagyBorb.) i
András (1679). (A nemes ág törzse.) (folytatjuk.)
János. György. Lajos (1711). (BetlenMár.) (báró 1. +1739.) (hunyadi föisp.) *) ) (b. Józsika Zsuzs.) (ToldalagiMár.) Ferencz és j £ István. i t
József (báró 1. f 1 7 5 2 ) Béni. István (+1760). László. Sára. (fökorm. tan.) (százados.) (oszt 1732.) (BarcsaiGer.) (Makrai KI.} , _ , iToldálágí Zisüzs.) (Olasz Klára.) ; (Toroczkai Bor.) , \ ... +• : / ' :
1
Károly. Kata. József. Elek. László+. Lajos+. (TelekiKat)(g.MÍkóFer-)(+l 818.)(tábl üln.) (BarcsaíÉv UBánliKl.) \ Ágnes. (zarándiföis.)(CsereiAn.) M i h á l y i . (FeketeLör.)(Torock.Ter.) \ í (+1816.) ; k
Borbára. (+1792.) (Betl. Mih.) (Betl.Ger.)
István. Kata. József. Anna. Zsuzsa. (+1844.) (BánfiGy.) (fökor.tan.)(SándorJán.)(KeresztesiSam.) „ (Bálintit Ilon.) (Betlen Kata.) (kihalt.) i Josefa. (gr. Csáki Gy.) (Betlen Olivér.) István másik fia A n d r á s , 1720-ban hunyadi főispán.Ez 1723ban Sibot és Felkenyér tizedét száz évre nyerte. a) Hcb'lap 1853. • > '• b) Cserei. 465. 1. — Lássd ]^azinczi evlb utazását.
• Erdély
nev.
családau
13
194
NALACZI.
NEMES.
Ennek fia J ó z s e f (+ 1752.), kinek emiitett második neje majd 60 éven át éle özvegységben. Ennek unokája, I s t v á n , egy nagy ész, végletekig űzött cynismus és kéjvágygyal. Rendesen ágyában élt, hol olvasott. Ha ülról jött s olvasmánya végzetlen, szekerével együtt magát is kocsiszínbe taszittatá stb.. Többire epigrammokat és gúnyverseket irt: alig volt valaki az országban, kit k i ne gúnyolt volna. Versei kéziratban most is szerte láthatók. Született 1770-ben, meghalt 1844. Utolsó volta bárói ágban, s papja, felette mondott beszédében többek közt szolt: utolsó volt fényes családa fiágában, .utoljára legyen, oh természet, a te kezedben is a tégely, melyben ötet készítetted stb. A nemes Naláczi család, melynek a fennebbi táblázatbóli kiágozását kimutatók, igy következik: András 0 6 7 9 ) . (Lukács Éva.) Farkas. (Csáki Jul.) (Barcsai Klára) ^
Gábor. / Lajos.
^
r
László. András. Zsigmond. / ,
István. (Kopasz Jud.) i»
. — ^
.
^
•
János 1761). (Pap Borb)
i
— ^
— ^
László. Lajos(1794). Gábor. Dani (t 1770); János. Judit t (Szilvási Borb.) (SzilvásiZsuzs) (Zeyk Bor.) (KendefiMik.) László (1800). } ( i és | Borbára. £ Samu. / (Zeyk Ján.) f József. Boldizsár. János. András. István. Dani, (ZsomboriÁgn.) (CsongrádiAn.)(HortobágyiKl) / (KendefiZsus.) Mihály. I i j . András. J i Gábort. > ^ Lajos. Dani. Borbára. János. (KenderesiKrisz.((MózsaKriszt.) (NopcsaElek.) (Bot Jul.)
v Borbstra. (PálfiDom.)
•
—
Ráki. (Lukács Fer.)
--•
József. Farkas. Károly. Juliána. Borbára. Karolina. (kereskedő.) (Desöfi Ferd.) (Szöcs Matild.) Kázmir. 136.
§. N E M E S
CSALÁD.
[Hídvégi, gróf.] Legrégibbb családaink egyike. E család törzse A k a d á s (1181—92.), kit sebusinak írnak, s igy sepsiszéki székely eredetűnek vélnek. Ennek fia : V i n c z e , k i 1253-ban Sepsiszék és Barczaság közt egy darab
195
NEMES.
földet nyer, melyen ma Hidvég, Árapatak és Erösd nevü faluk feksze nek; s e faluk elsejéről magát hídvéginek kezdé íratni, a) Ennek fia: H í d v é g i D o m o k o s , ennek L á s z l ó Cl366), ennek M i h á l y , ennek G y ö r g y , ennek: Hídvégi Nemes B á l i n t (1459), ennek N e m e s M i h á l y (1461—14790, ennek M i h á l y , k i 1506-ban az agyagfalvi gyű lésen jelen van, kinek B á l i n t .(15.55.), ennek B a l á z s (1579.), k i nek az itt következő: Tamás (1615). (háromszéki fökap.) (Mikö Zsuzsa.) <~
— —
>
János (f 1679). György Sára Ilona. Tamás. Erzsébet, (háromsz. fökap.) (KassaiAn.)(KendefiM^ (Pápai An.) ) Anna. Zsuzsa, tépi An.) (IJarcsaiPét.) (HuszárBorb.) Mária. (BánfiZs.) (VasLászl.) V y (gr. Lázár Imr.) } Gábor f. János+T~ "iáty^s (1698-727.) Tamás. (CsereiZsus.) György f. (Ugrón Borb ) (László Sára.) i Domokos f, t f Krisztina. AdámJ Zsuzsa. Klára. Ferencz. Eva. Elek+. (Macskási(gróf 1.1755.)(BánfiGáb )(Bell.Sam ) (1707.) (SzékelyMih.) Sára. Fer.) (táblai elnök.) Juliána. Elek. (BetlenDrus.) Judit. (Gyárfás Druzsa. (TordaiZsus) (b. Korda (százados.) | (Torma Gy.) Pál.) (PekriFer) / Zsigm.) f Zsuzsa. János. László. György f.VG^bof. József. Ferencz, (TelekiIm.)(háromsz.(századq^ (Í727.) fökirb.) (Kemény (Bánfí&uzs,) 'J " \ (OrbánKll (kir. táblai (b.MiskeTer.) Kár.) (MaurerÁn.) j (Béldi tóár.) ülnök,) j-."" (Bornem. Kriszt.)) (HorányíFranc) Zsuzsa. Ádám. Drtizsa. György. Károly. György. Anna. József. (+ 1820.) (+1835.) (b.gzentker. (gr. Mikó An.) (GyulaiEl.)(száza~ (HallerJá.)(kincstárn.) Istv.) f ' Antal, dos.) * Anna. (b.Bornem.Jos) Gábor. János. (g.VasMikl.) \ (gr. Vas Erzs.) — János. (Bánfi Józéfa.) (gr. Berthold Kár.)
György.
Károly. j f
Mari. Karolina. Vincze. János. Ferencz. Anna. Mari. (b.Marenzi (gr. Logo-(százados )(husz.hadn.) (Csiszár (Huszár(b.Kemény Ant) thctiné.) Nándor. Amál;) i Kár.) Kár.) Róza. Ilona. (huszár hadp.) (BéldiGerg )(gr.Schweiniczné.) f a) Benkö Gcn. Trans. I. U6.
491.
1.
13*
J96
NEMES.
NOPCS/V
GróQ czímere itt ldtható. E táblázat hiányos. A meg nem em iitettek közül: E l e k , B a l á z s és G á b o r Székely Mózsessel luil el a Barczán, L e ö ^ n á r d 1607-ben Maros-Németit elveszti nótán, s ugy kapja Gyulai Ferencz. P é ter 1704-b en a Rákóczi száműzetését aláirta. A z emiitettek közül: a táblázat fe lett álló B á l i n t 1459-ben Sepsiszék kö vetje a m.edgyesi gyűlésre. Alább Balázs és táblázatunk élén álló fia T a m á s a csa lád több tagjaival 1611-ben Báthori Gá bor ellen Brassóval tartanak, á) J á n o s , I. Apafi tanácsosa "s háromszéki fökapitán; hivataloskoddsa utáni nyomozás feletti bujában guta üti meg 1679-ben.^) Fia G á b o r , valamint a vele egykorú T a m á s Brassóba vonták magokat a Rák. forrad, elöl; azonban az utolsó.a forradalomhoz szí tott, miért a fellegvárba záraták, egy időre. c) Emiitett János unokája, Á d á m , királyi tábla elnöke és helsfi titk, tanácsos 1755 febr. 18-án magának grófságot szerez; kit e tet tében F e r e n c z , G á b o r , J ó z s e f és G y ö r g y azon év aug. 26-án követnek. Fia J á n o s , fökorm. tanácsos, később háromszéki fökirálybiré. Mint fökorm. tanácsos (1771) az akkor fenállt, s később feloszlatott kereskedelmi bizottmány elnöke volt. Fia Ádám (+ 1831.) tartományi kincstárnok. Fia, a most élő J á n o s , felsöfejéri főispán volt 1847-ig, mikor a főkormányszékhez föszámvevösgéi elnökké neveztetett. Á m á s ágban egyik legnagyobb férfi, G y ö r g y (szül. 1748. + 1808. febr. 27.),,a tábornok, k i főleg a mult századvégi törökháboruban tevékeny feszt vett. Csak két leányt hagya maga után: M á r i á t és D r ú z s á t Testvére, J ó z s e f , (szül. 1739. + 1809.) halála előtt Aranyos széknek 19 évig volt fökiráiybirája. Magtalan hal el. :
1 3 7 . §. N O P C S A
GSALÁD.
[Felsö-Szilvásij . Hunyad a hazája, hol őket hivatali pályán látjuk, pl. 1771-ben J ó z s e f e t , , mint kir. pénztáríiokot, P é t e r t mint alispánt, Á b r a h á m o t mint szolgabírót stb. a) Kállai Székely nemz, ered. 272—3. b) Cserei Histor. 64. 79. 152. 153. 1. c) CsereiJFíist. 325. 36S. 387. 439. 1.
197
NOPCSA.
Ismeretes törzse P á l , kinek fia B á l i n t , kinek P á l , kinek Bar csai Krisztinától: Elek. (közügy igazg.) (Brázovai Erzs.) ~-
Elekf. (cancellár.) (Naláczi Borb.)
László, (hunyadi föisp.) (Kozma Ágn.) (Bája Mária.) .
i— a
^
Ferencz. Elek. (százados.) " E l e k a törzs már 1790-ben Hunyadmegye követe; reá, Cserei-, Balia- és'Türire' bíz'ák Yala e hongyülésén, hogy hazánknak büntető törvénykönyvet készítsenek. • Á családát sajátlag az utolsó E l e k emelé k i , ki előbb hunyadmegyei jegyző levén, védelmével a családokra befolyást nyert. Később főispánná lesz; 1834-ben országos elnök, hol.az országgyűlés veze tésében szép eszét kitünteté; 1837-ben udv* cancellarságra vitetett fel; 1844-ben nyugalmáztatott. Özvegye Hunyadban jobbágynöiböl egész testörséget tárta. L á s z l ó , Hunyadmegyének a forrad, előtt hires föispána. Sószállitás s egyéb vállalatokból egyszerre eígazdagodván > Zámon egy kastélyt épittete, melynek fénye, kéjelme basák lakára emlékeztete; mit azonban a forradalom teljesen feldula.
0, §. O R B Á N
138.
CSALÁD.
[Lengyelfalvi, báró.] Udvarhelyszéken Lengyelfalva föfészke. Ezen család a törvényliidománynak köszönhet legtöbbet: Orbán F e r e n c z (1610) törvénytudományával alapitja tekintélyét. P é t e r , a fia, híres ügyvéd, s 1643-ban udvarhelyszéki alkirálybiró. Ennek fia P á l Pécsi Simon unokáját veszi él, ki hasonlóan törv. tudomá nya által emelkedett ki. E l e k (1722), k i legnagyobb szerzőnek látszik, Alvinczi cancellariáján végzi törvénytudományát, s .később aranyosszéki királybíró. Fiá É l e k hasonl/an Aranyosszék fökirálybirája —lett báró 1742-ben, Oklevele 1746 febr. 18-án hirdettetett ki. Azonban tagjai azután sé'"szüntek meg törvényeink mezejét ta nulmányozni: igy látjuk, hogy b. A n t a l heraldikán, czímertanon dolgozott, aj E mellett bizonyos ábrándszerüség is jellemzi e családat: igy látjuk, hogy b. Orbán F e r e n c z Európát Ameri kával cserélte. A, bár óság* kapásától többire katonák voltak, de fel nem igen vihették,;'s addig Könn vagyonuk összement. Péter: (Balási Jud.) I s t v á n . " ~ F e r e n c z ( f 1610 kör.) (udv. alkirb.) (Kecseti Borb.) Péter (1635). Erzsébet, (Gyárfás Sára.) (Biró Ján.) (Nagy Katalin.) « ^
Zsigmond. i I
Farkas. Pál (1660). (Farkas Ilona.) j
Krisztina. (Tordai Zsig.) (Vitéz G á b )
Margit. Elek (1722). Simon (1710). N . N . Margit. (Ferenczilstv.) (galg.RáczBor.) (BaranyaiMár.) (Mikes Ján.) (Ferenczilstv.) Í
y
^ —
Elek. Ágnes. (báró, 1746.) (Török Istv.) (Olosz Kriszt.) (Béldi Klára.) o) É kézirat meg yan gr. Miku Imre könyvtárában.
^
Kata. (Boér Fer.)
OKBAN.
A túl emiitett: Antal. (HallerÁgn.)
Elek (báró).
Katalin. (+1778.)
Ferencz Pál (+1829) Klára. (gr DessöfFiKlára.) (gr.NemesJózs.)
Juliána. János. István. Klára. Franciska. Aloiza. (NedeczkiJán.) (szül. 1782.) (gr. Mikes Istv.) (b Fisclier Józs.) (Foresti Eugen) , + , Félix. Balázs. Celesta. E u g é n i a . Otto. (szül 1827.) (sz. 1839.) (Ugronné ) (Velicsné.) (sz. 1840 ) (Nagy Maliid.) ' E táblázat élén álló Péter fia, I s t v á n , 1609-ben udvarhely széki alkirálybiró. Testvére fia, P é t e r , ugyanaz 1639—46-ban, Az utolsó nemzedékből B a l á z s és O t t ó élő szülőivel Konstanczinápolyban van 1847 óta, hová Orbán János neje örökségét ment átvenni, k i odavaló leány. Táblázatunk második nemzedékében I s t v á n t ó l ' egy más ág j ő ve le. Ez István fia vala azon F e r e n c z , kinek a szombatosságért a nemz. fejd. alatt jószágát elvevék; azonban nejének Toldalagi Zsu zsannának viszszaadák. A család ez ága Ferencz testvérétől M i k l ó s tól (neje Benedek Kata) jöve le korunkra. Közülök Z s i g m o n d és M i k l ó s testvérek 1771-bcn kir. táblai ülnökök,
139. .§. ÖRDÖG CSALÁD. [Esküllői, + 1762.] Nagy birtokú régi család. Előbbi neve Esküllői, mit 1390 táján Ördög névvel cserélt fel. Birtokfejök a Kolozsvár] környékén eső Esküllö, de a mellett több birtokaik lévén, ördög-kereszturi, solyomköi és kis-jenöi ágozatokra szakadoztak. Birtokaik nagy része első foglalási joguk. Dobokában élvén, h i vatalt is ott viseltek, mint föispánságot J á n o s (1578—88.), alispán ságot I s t v á n (1679—89.) A z utolsó Esküllői, k i az Ördög nevet felvette: A n d r á s (1396), s ördög-kereszturi előnévvel élt. E család a mult századig virágzott, mint a mikor I s t v á n b a n , kjjiek neje Ozdi Klára, 1762-ben kihalt.**) a) L , Leírását Hodor Doboka 189—205. 1.
p.
140. §. P Á L F I C S A L Á D . [Tarcsafalvi és gagyij A székely földön többféle Pálfi család van: ezek közt a gagyi és tarcsafalvi a legtekintélyesebb. Fancsali, kit élőbeszédünkben ismerteténk, mint székely csa ládat, gondosan nyomozta, s gyűjteményei közt egy táblázatot látunk, melynek törzse L u k á c s , ki 1505-ben egy a nemzet 17 birái közül. Ennek fia P é t e r , a Kovács Zsófi férje, 1592-ben mint 70 éves primipil jön elő. aj A tarcsafalvi ág végsarjai táblázata I s t v á n t ó l , kinek neje Zág o n i R á k i , a következő: Dénezs. (Bakó Anna.l mi
I
•
«V .
Dénezs. Mária. Elek. Anna. Zsuzsa. István. Erzsébet (Szentiványi (PálfiAn.)(gagyiPálfi (Belényesi (Kereső Bor.) (SzombatZsigm.) + Ant.) N.Zsig.) í falvi Fer.) ^
,
..^
t
Elek. Dénes, Anna. János Borbára. (udvarh.sz.kirb.)(HegyesiZs.)(HegyesiEl.)(orsz. követ.) (nőtlen.) ; (nőtlen.) Dénezs. - E táblázaton látható J á n o s , a szép nyelvű ellenzéki publicista s drastikus parlamenti szónok, k i Erdély több országgyűlésein képvi•selé Udvarhelyszéket, mignem e pályáját Pesten végzé be, mint kép viselő s kormánytag. A g a g y i Pálfiak közül F e r e n c z nek 1631-ben Barcsai Kata a neje. Ennek tán unokája lehetett A n t a l , kinek fia Z s i g m o n d , kinek Domokos Annától: Antal. (Gálfalvi Anna.) (tarcsaf. Pálfi Anna.)
.
Antal (őrnagy). Zsigmond f. Anna. (Ugrón An.) (Pálfi El.)
^-
,
Póli f. Domokos. Nina. (Cserényi Józs.) (Naláczi Borb.) (Daczó Gerg.) Ugy tudjuk, hogy ez ágon kivül Gagyban még egy más ág jőve le. a) Fancsali emiitett gyűjt. Nro. 40. P. betiű
201
PATAKI.
141.
§. P A T A K I
CSALÁD.
Sárospatakról származott be, hol Bojsza vala neve. Ismeretes törzse ott P é t e r , kinek Bonyha Katától született a táblázatunk élén álló I s t v á n , ki 1630-ban Erdélybe jött, s Kolozsvár polgára lett, k i a következő család törzsöke: István (1638). (Körözsi Anna.) ,
^
Kata. István (+1710 t.) Borbára. (Butyka Gy.) (görgényí pap.) (Tolnai Istv.) (Miskolczi Jud.) (Nagy Kata.) István Sámuel (+ 1766). (sz.1677.+1766.) (orvos dr.) (magyarosi pap.) (Dalnoki Már.) (Zilahi Kriszt.) \ t ) >
A
h
Ferencz. Dániel (Kádár Zsuzs.) (Kecskés Ilona.) j ^ Ferencz és < Miklós. J . t
;
fy
N
Dániel. Mária. Sámuel (+1804). Mihály. Dániel. Mózes. (1750.) (Viski Istv.) (orvos és tanár.) / (Balog Erzs.) / (VásárhelyiÉv.) Sára. (Verestói Erzs.) József. i Sára. (Incze Mih.)(Szath.PapSára.) Mihály. t (Radnotfáiné) Mihály. Sámuel (+1824). Anna. Dániel. Samu. István. (sz.l780.+1843.) (protomedicus.) (Blási And.)(b.szoln.alisp.) ( (kolozsv.föbiró.) (MáuksZsófi.) (Bartos ;Anna.) János. (Titkos Róza.) j f Sámuel. Dániel. Sándor. Ferencz Luiza. Anna. (+1820.) (orvos d r ) (törv. tanács.) Sándor. (Pataki (Szabó (orvos nevendék.)(FölcsÁmál.)(KonrádEmil) Gyula. Sánd.) Kálin.) ^ Dani. Emilia. Kata. Sándor-Samu. Táblázatunk második I s t v á n a ref. pap, de nem azon Pataki István ez^ ki mint kolozsvári tanár Bánfi Dénest halálra készité, s ki II. Apafinak nevelője. Ez T. szentgyörgyi, görgényí pap. Legfőbb é r deme, hogy egy családát alapit, mely hazánknak a legnevezetesebb orvosok lánczölatát adá. Egyik fia: S á m u e l (szül. 1692. jan. 1. + 1766 oct, 8.). Mint tanuló gróf Teleki Ádám nevelője. Akadémiákról 1726-ban jő l e ; elébb dézsi végül kolozsvári orvos. Vízkorban hala el, 75 éves korában. Ez alapitá e család orvosi hírnevét. Egy orvosi munkát ada k i . Ö) Fia, S á m u e l (szül. 1731 mart. 20. + 1804 sept. 10.); 1758-n orvos tudor lett, s visszajőve hazájába. Orvosi pályája mellett a k o a) L . Veszprémi Medicor. Biogr. III.
202
PATAKI
PÉCIli.
lozsv. ref. kol. a math. és phil. tanárságát is elfogadta; 73 éves ko rában hala el. Három kis munkát nyomatott, bj Fia, S á m u e l (szül. 1765 febr. 16. + 1824 m^j. 7), orvosi pá lyáját 1794-ben kezdé meg. Szép észtehetség, és finom társalgó. Fel találtatván a himlőoltás, Bécsbe ment, betanulta, s azt behozta Er délybe; 1812 orsz. főorvossá neveztetik; kir. tanácsosi czímet kap; ö volt első főorvos, k i a főkormányszék üléseiben kezdé előadásait; mellbeli vizkorban hala el 59 éves korában. Két munkát irt: egyet a skarlátról, mást az erdélyi ásványvizekről. Fia, S á m u e l (szül. 1797 nov. 14. f 1820 maj. 28.), Bécsben, mint orvos nevendék hala el. Szép tehetség. Vegytani értekezéseit Paris folyóirataiban közié, franczia nyelven. Halála után, hogy a család az orvosi pályán tovább is képvisel ve legyen, testvére D á n i e l , k i már a fökormányszéknél elkezdte vala pályáját: fölment s 1830-ban orvosi oklevelet nyert. Eddig két munkát bocsáta közre: értekezését, melylyel orvosi pályára lépett; s egyet a koleráról 1832-ben. T e s t v é r e , S á n n d o r , 1834-ben az erd. udv. cancelláriánál kezd pályát; 1843. fogalmazó lett; 1850. cs. k. törvénysz. tanácsos. A más ágban, melynek D é z s a lakfészke, él D a n i e l ; BelsőSzolnok egykori :aüspána, most városi föbiró; és fia, F e r e n c ? ; , ki a lapírodalomban részint saját neve, részint Mányai álnév alatt feles czikket. közölt. . > . . ' • Ezeken kivül egy sereg Pataki tanárkodott Erdélyben; de azok más családhoz tartoztak. :
142. §. P É C H I CSALÁD. [Pécs Újfalusi.] E család, melynek tűzhelye a Szilágyban a Szamos szomszédá ban Czikó: Magyarországról jött Erdélybe. A bejövő P. G á b o r volt, kit Tököli indigenaltat 1690-ben. aj Fiától következőleg szármoztak: István. Mihály (t 1819). Imre. István. , Júlia, (tábornok.) (septemvir.) (Sarmasági Juk) (ZsomboriFark.) t
'
leánya.
.^mmmm^
i
István (alisp.) i '
.
. I.
' '
^
Juliána +. (Katona Pálné.)
László. István. Mihály, Zsuzsa. Zsigmond^ Klára. (Bercseinó) (Kászoniné.) Z>) BenTcö Gcn. Trans. II. 275. 326. 1. a) S<;pt. 15-<ín art, 7.
PÉCHf,
203
PEKBI.
?A táblázatbant második nemzedékben két nagy hivatalnok áll: I m r e Magyarországon septemvir; és M i h á l y mérnök tábornok, ki 1819 febr. 12-én 65 éves korában hala el Kövárvidékén. £)
143. §. P E K R I CSALÁD. LPekrovinai.] E család Magyarországon régen, nagy szerepet vitt, onnan jöve be G á b o r , az'Albert testvére, 1552-ben, miután a szolnoki várat .odahágyá. a) Bejövén, itt nősült, s idővel udvarhely- és háromszéki fökapitán lett, s következő családát alapit. Gábor (1552). (udvarh. és háromsz. főkapit.) (Kápolriásí Anna.) Gábor (ozdi ág). (Rédei Zsófi.) I Gábor. (Kornis Anna.) i .Ferencz (1613). (Baládfi Borb.)
1
István (szentmártoni ág). (Gerendi Margit.) (Toroczkai Ilona.) István.
Ferencz (1676),, \fét Anna.) (bel. Gálfi Kriszt.) ;
Mihály. (Zsúki Kata.) I István. (Apafi Anna)
Mihály. (Angyalosi Erzs.) >
;
Gábor.
mr\m
Ux\tié£'(gK± + 1709). ZsóíU" (Rák.tábornoka;) (TelekiMih.) , (GsókásiJud.) Z , , (FetrócziIWa.) / : , í ! , , , i
v
:
1
4
István. Gábor (1700), Krisztina, Mihály. (Kabős Jud.)(Torock.Gy.) . (Alsó Kata.) f
• ^ á r a . , Kata. - Polixéna. Zsófi. Ferencz (1722). Gábor. Klára. (RévaiÍm.)(Kemény(DanielIst.)(Kemény (töv.Vas Ágn.) (Szentiványi (Zsúki (Monsz- Lászl) Teréz.. Sánd.) (Balog Sára.) Klára.) Pál.) perg Zs.) (Betl. El.) (b Jtadák(ZeykMóz.) \\ • , , (b.PöIniczJán.)And.) f-• ..... ...
<~
;:;:;v ] LászJiJv (Saíánki Jul.) )ti
.
,,
1
"
• —*
;
Lajos, Sán<Jor. (Pap Trézsi.) (ven. Szegcdi Jul.) (Szeredai Kat.)
László. Albert.'" Krisztina. Imre. Sándor.Mária, (b. Bánfi 1.) (SialáncziLaj) (b. Szentker. . ^.,\ '(jSocskor Elek.) :
Adél.
Luiz.
a) Tud. Gyűjt. 1819.
István. V. i!3.
Karolina. N. N . (Gal Ján.) 6) Katona Tom. X X I I . 280.
I.
PEKRI. PI5TKI.
204
Mint láthatni, két ágban jöve l e , melynek egyiké idöfolytán gróffá lett és azonnal ki is hala. ; A grófi ág ó z d i elönevet horda, s gróffá lett L ő r i n c z b e h , t f ) E P. Lörincz egyik történetünk cameleonainak. Erdélyben az Apafi kormány üldözi. Sőt 1679 tájt öt elfogatja, mire elhagyja Erdélyt, kimegy Magyarhonba, hol katholizál; itt 1586-ban nótázzák, bj ott 1692-ben grófságot nyer. A mint a Rákóczi forradalom kitör, czímét elveti, s mellé csatlakozik, tábornok lesz, l?04-ben pedig erdélyi fővezér. Igy hala el 1709 mart. 6-án Maramaroson, cj E Lörincz második neje több könyvet forditott, melyek elsejét férje vallás változtatása ellen i n t é z é ; a másodikat férjeérti szebeni fogságában, 1704-ben. Nagy lutheran asszony, minek következtében férje, halála előtt ismét vallást cserélt, d) A más ág, mely s z e n t m á r t o n i n a k is iratik, nemesnek maradt, megyei s kir. táblai hivatalokkal foglalkozott. 144. §. P E T K I
CSALÁD.
[Derzsi vagy királyhalmi, gróf f 1817.] E két elönév alatt előjövő Petkiek, mind ugyanazon család tagjai, ej Czímere: kókhiezöben királyi koronán ülő pellikán, mely előtte álló kis fiait kebléből kiomló vérével táplálja. , Legelső ismeretes törzse D ó m o k os (1499), kinek fia G á b o r 1564-ben székelység fővezére, csíki fökapitán, / ) kinek: Antal. M
.
;
^ -
•
Bálint (1541). Tamás. (Harinai Zsófi.) (Tamásfalvi I.) '
Kata,(CseffeiBen.)
. György. (Dohiókos Margit.)
I •
.
István (1584). (SarmaságiAn.)
István ( f 1601). Farkás"(1603). ) (Lázár Erzs.) Erzsébet. \ (Tóth Mih.) )
:
•
- ••
.
Mihály f. Kata. Mihály f. (Széki Boldj ' i*
"S5(+1612).(derzsiág.) (cancellár.) (Kofnis Kata.) i•
István (1660) Farkas f. Ilona. Zsuzsa. Ferencz f. (csiki fökap ) (BorsovaiErzs.)(Mik*Fér.) (Pávai Pét.) (hot. 1633.) (Sükösd Erzs.) ]Borbára. : (Apafi Gy.) : a) B) c) d) e) J)
Teleki könyvt. Cartoüi. Supí. Polit. et Hist. l l Í 6 % 107.'L 1686 aug. 12. art. 5. Cserei Hist. 123. 268. 325. 329* 330. 352. 366. 400. 315. 1. Magy. Athenas 222. Mkola 28. 1. Kállai Értek. 275. 1.
•PKTKI..
A túl emiitett: Erzsébet. (Nagy Tam )
' •
:
,
: — ^ —
Sára. (ToroczkaiJán.)
;
1660).
János. Borbára. (csiki fflkirbir.) (Henter Ben.) (Haller Kriszt)
,—;
}
István
Dávid (gróf, 1690). (kolozsi föisp) (Zichi Sára.)
_^
Teréz. (Bálintit Gy)
>-í . = * -s Anna. Róza... István. Borbára. Zsuzsa. (gr KurnisAnt.)(gr.MikcsIst)(gr.KálnokiJud.)(b.HenterDáv.)(gr.KornisFer.) i • . József(+ 1817). (b. Kemény Ant.) < (Arsz Erzs.) i
Mária. (b. Bálintit Gy.) (Máriafi Dávid.)
Antónia, (b Bánfi Józs.) (Freudenstein Fridr.)
A táblázatból'kimaradtak közül megemlíthetjük M i k l ó s , A n t a l és L á s z l ó t , a János fiait, kiket egy 1501-beli vajdai levél már nemeseknek ir. a) Ismét F e r e n c z e t , kit 1519-ben Majláth, mint Zápolya pártjánit elfogat. Az emiitettek közül, B á l i n t 1541-ben a pártos Májláttal tart Izabella ellen. I s t v á n a goroszlói csatában esik el Báth. Zs. mellett 1601-ben. ö) . F a r k a s * Székely Mózes híve; kit 1603-ban Kolozsvárrá küld s általa felszoliltatja, hogy melléje , állj ö n , az évben a barczai csatánál fogságba esik, de Básta visszaadja szabadságát, c) Majd Bocskai mellett harczol, ki öt 1605-ben a fogárasi vár kapitánjává teszi, d) ' J á n o s , ki magát Derzsröl kezdó íratni, a székelyek közt nagy szerepet vitt. 1601-ben egyike azoknak, kiket Báth. Zsigmond visz^ szahivására küldenek; 16Ö3-ban Rudolf császárhoz követ; 1605 feb. a; székelyekkel Bocskai részére Sz. Kereszturt gyűlést tartat, s mellé nyilatkoznak. Mint Bethlen megjegyzi, jó deák, jó szónok; 1607-ben Rákóczi Zs. fejdelem fölléptévei cancellárrá; e) s zászlósurrá tétélik. Majd Báth. Gábor 1612-ben n o t á z t a t j a , / ) azon év oct. 23-án meghal Brassóban; de Beth. Gábor 1614-ben fölmenteté. a) Péter Nro. b) Wolf e) Wolf d) Wolf c) Wolf /) 1612
Bozyni gr. és vajda egy oklevele. Arcli. Cap. Alb. Cista t. fasc, 2. 2. Beth. V. 2 ő . 1. d. Bethen V . 279 498* Bethl. VI. 290. 1. de Bethl. V . i0. 200. 'őí5, VI. 228, 602. 1. maj. 25. art, l i .
PETKI.
206
POtNGJRÁCZ.
Fia, a hasonlóan ellenzéki szellemű F e r c n cz 1633-ban.ismét nótába esik, s föl se mentetett, török földre bujdosott, aj I s t v á n (1660) a két Rákóczi Gy, fejd. kedves tanácsosa, csíki fökapitán: 1653-ban Bálás moldvai vajda ellen megy, ázt legyőzi, s helyébe Rákóczitól moldvai vajdává neveztetik, melyben a porta is megerősíti; 1657-ben Rákóczit, mint tábornok a lengyel hadjáratra kiséri; 1658 juh.; 13-áh egyike azoknak, kikre Rákóczi Erdély kor mányát bizla; 1661-ben Kemény János ellen a székelyek vezére, ö) A l i mikor Apafit tevé, öt kínálta vala meg fejdelemséggel, de el nem fogadta, cj E vette,fel-a királyhalmi elönevet. dj F i a , D á v i d , 1690.táján gróffá lesz; a Rák. forradalom elfil egyelőre Szebenbe fut, onnan csakhamar kijö, s a forradalomhoz csatlakozik, majd Brassót ö cérhiroztatja. ej Később, 1715-ben kir. táblai ülnök; 1722-ben kolosinegyel főispán; E család J ó z s e f b e n , ki 1817 apr. 2-án hala el hatvanéves korában, kihala. 145. §. P O N G R Á C Z
CSALÁD.
[Szentmiklósi és óvári.] Magyarországról szármozott be, Ott eredetét Haiisch Palkóig cseh lovagig viszi, k i II. András királytól 1230-ban Magyarhonban jószágod kap. A z első Pongrácz 136^-ban kapja Liptó-Szentmiklóst, s az idötöl Liptó megyei főhivatalnokok; a X V . század vége tájt Gá$ pár kapja Övárt: innen van fenemiitett két elönevek. f)
f
r
Czímerök •kétfejü..'..sas,. melynek közepén egy gúla ;emelked]k koronából, a gúlában egy kéz és szarv, felettek egy csillag. Erdélyben a X Y . században jelennek meg legelőbb, mint a mi kor két Pongrácz vala erdélyi vajda, mindkettő J á n o s : egyik a szá zad elején, a más a század vége felé. A z utolsó Dengelegi Ponjrácz^l nak irja magát, 1470 tájt vitte a vajdaságot, a legnagyobb huzavoná val; ez unokájában kihal. -" Mikor telepedtek le Erdélybe bajos meghatározni. Mártonon feljül, ki a XVIL században é l t , nincsenek adataink. Ezren Márton Dézs vidékét lakta, mint a hol Cserényinét, Szentiványi Annát Vette elj k i Kudut neki vóghagyományozza 1669-ben. (Azon G y ö r g y , kit 1655-ben honfiüsitanak gj annak már 1637-ben neje Székely Bor^ bára, s Biharban lakhatott.) ;
r
a) 1633 aug. 21. art. 1.
b) Cserei Hist. 13. 244. 1. c) Joan Bethl- Hist. Libr. II. d) Hodor Doboka Ism. 208. 209. 1. e) Cserei Hist. 347. 366. 1. / ) L . E család leirását Lehoczki I. 312—5. g) 1655 sept. 25. art. 31.
20T
PONGRACZ.
Ezen Mártontól a családfa következőleg jő l e : Márton. (1669.) (Szentiváni Anna.) (Ugrai Kata.) György (báró). 1730 (Keresztúri Kriszt.)
András. (Vas Kata.)
Krisztina. Kata. Pál. György. Judit. (Vay Ádám ) (Szentpáli (KendelH Kat.) (Vér Mih.) Józs.) |
<-
—-
Gáspár. (Kendefi Kata.)
—— Pál
József. (EperjesrVeroniká.)
György.
Boldizsár. (Sarádi Anna.)
;
1
Tál? .Klára. (Cserényi Jud) (AlsÖ Fark.)
Daili^
Béla. Ferencz. János. Karolina. Károly. (+ 1849.) : . E családban G y ö r g y (1730) udv. tanácsos és báró lett; de l e ányában kihalt. Egyike azoknak, kik Rákócziak javából részesittettek Ö ) 146.
8. P Ó C S A
CSALÁD.
[Hatolykai.] Több Pócsa család van, kőztek elegkiemelkedettebb.Három«r szék a hazája. Előttem ismerétes 'törzse J á n o s , kinek fia Is W á n , kinek Rápolti Zsófitól, kivel peseinékijáyaíkat kapják^ á v i d, k i nek Szentiváni Klárától: Ferencz. (Kozma Ágnes.) *
-A—
•
-
Samu. Dávid. Pál (+1845). Farkas. János. Ferencz. Ágnes. (KálnokiKl.) (kir.tábl.hivat.) (Antos 1.) ^őrnagy.) (követ.)(b.RauberKár) (Szabó Karolina.) Az utolsó F e r e n c z , Felsöfejérmegyéböl, hova ürmösi jószá ga tartozott, országos követ, s Pesten képviselő. a) Udv. archív, fasc. 38.
II. 147.
§. R Á C Z
CSALÁD.
iGalgói.] Mintegy 20 Rácz család van Erdélyben s köztök legnevezete sebb ez. Dézs környéke hazája. Czímere itt láthatólag: fejér mezőben ko ronán nyugvó kar, kivont kardat tartva, mely nek hegyén törökfö. Magyarhonból jöttek be, még pedig gyanithatólag P é t e r , a Logofét Zaíira férje, kit Báthori Kristóf fejdelem a török pof tára hasz nált követnek, s k i 1585, jul. 16-án V.advermet nyeré. Ennek fia Á d á m , k i 1609.febr. 1-én szerzé Galgót, honnan.magokat íratják. Kz Ádámnak tiz gyermeke volt, kik közül néhányat ezennel felmutatunk, ekép: Ádám (1609). Ádám (1684). t
Péter. (Szilvási Jud.) (Macskási KI)
Dániel.
i
György
í
János. János. István.Mária Kató. (IncselErs )(Tamás(PávaiDáv )(JósikaIm.)(MikóErzs.) t Kriszt) (PataiIst.)(KúnMikl) •f
György. r ; .
János. Borbára. Ágnes. Péter. Judit. György. Miklós. (Felv.Józs )(FelvincziZs.)(1707-~ 56.)(kocs.Gyu- / stb. (Orbán El.) (Torma Ilona.) lai Mih.) *" N. N . ,1,
; >«;—- • • •
—s\-
i
f
N, N. —>
•
Mária. Antal. • István. Borbára. (KászoniSánd.)(borb.KornisÉva.)(Szaniszla^ ) (Pogány Á g n ) i
Ádám.
Kata. ' '(Nemes Gy.)
a
Júlia. Imre. Róza. (czeg. Balog Ján.) (BalogÉva) (Keczeli Józs.); (Maurer Már.) (Frendel Józs.)
r
Antal, (Dániel Józ,) . (Torma KI.)
József. János. Róza. György. István. Péter. Pepi. (b,szoln.alisp.)(Tatrosi(TormaFer.)(JékeiÁgn) Antal.(szam.ujv.(Frendelné) (Macsk.Ter.) Trézsi.) j várn.) Cecil. * * (Horvátné.) Karolina. Teréz. Miklós. Tamás, Ida. N. N. (SchopfAdol.)(Mí'zsaSán.) Ferencz. Lajos. Mari, 1
1
RACZ
209
RADAK.
A táblázatban I s t v á n vive legnagyobb szerepet, ki mint R á kóczi forradalmi tábornoka hala el 1710 körül. A most élők közül: J ó s e f b. szolnoki alispán volt; P é t e r Szamosujvár várparancsnoka a forradalom előtt, ki e vár körül sok s z é pítést tétete, többik közt sánczát kertté alakittatá. §. R A D Á K
143.
CSALÁD.
LBényei, báró.] E családnév a XVI. századtól jön elő történetünkben. R. L á s z l ó , ki a székelyeket 1562-ben megveré, János Zsigmond kedves v e z é r e : 1563-ban Jakab moldvai vajda ellen megy. Majd Imre és K e l e m e n fiaival 1575-ben B é késsel tart, vele kibujdos nak, miért itthon a két e l sőt nótázák. Három év m ú l va életét és jószágai egy r é szét Báthoritól visszanyer te, s haza jött. Czímere, melyet báró ságával kapott, itt látható. Mai birlokfejeket, Bónyét, Ozdot, I s t v á n szer zi, Beth. Gábor alatt, ben ne 1626-ban statuálják, a) Ezen Istvánnak lehete fia, ki tábláza tunk élén ekép áll: István (1683). (Tórdai Zsuzsa.) ]
,
r
p—
.
Erzsébet. Ádám (1700). Mária. (Rédei Ádám.) (gr. Petki 1.) (Bánfi Bold.) Erzsébet. István (f 1791). Lőrincz. (RédeiLászl.) (Toroczkai Kat.) Lőrincz. Lázár Ádára(+1603). i Kemény Druzs.) ^
Póli.
^
Imre.
r
István. Ádám f. (gr. Rédei Klára.) (őrnagy.) /' «\ Mária. Kata. Adám. Anna. (Antos Jánosné.) a) Capit. Alb. Protoc. Ambr. Barkai. 1é>25. fol. Erdély
nev. csalddai*
107.
14
210
HADAK,
JtÁKÓCZI.
, Táblázatunk vége felé látható, P ó l i , ki oly regényesen folytatá és végzé méreggel .életét; mi versekben ponyvairodalmunkra ké^ rlXlt. a) Merész nöi jell^m^.kiikéjjel egyedülbement á templomba, ó) Seau lovas tiszttel, szerelembe jött, mire szülői egyezését k i nem nyerheté: bánatában légyport nyelt le,: mire néhány napi fájdalom véget vete életének. 149;
§. R Á K Ó C Z I
CSALÁD.
[Felsö-vadászi, t 1738.] Törtónötünk e talányos hangzatu neve Magyarországról jött Er délyire! c) ' Magyarországon a B u g a d r a d v á n nemzetségből ágozott ki mely K$za Szerint Csehországból szakadott be, d) s Zcmplón megyé ben telepedett J e . E nemzetség egyik ágából származott G y á p o b (XIIT. sz!), é) kinek, maradékitól hat család fejlett, melyek égyi' ke vála ^Rákóczi^ / ) mely osztályrészébe jntott falujáról kezdé ma gát igy neveztetni.. \ A Rákócziak két ágban indulának le: az egyik megmaradt a ra k ó c z i előnévvel, s ez 1754-be Andrásban hala k i , Rákóczon. 1 más ^gban Z s i g m o n d és I s t v á 1 testvérek, 1517-ben az Abaujba fekvő Felső-Vadászt megszerez vén, magokat felsö-vadásziakne kezdek íratni; s e Zsigmond alí pitja e családát, mely unokájábs Zsigmondban az erdélyi, fejdeln székbe jött, s e haza sorsára ol .döntö-befolyással lön. :
Czimere itten látható, mely< „Fejdelmek; serkentő órája" czi n i ü s l . Rákóczi György fejd. aján latt könyv élőbeszéde, miután el b e s z é l t e m e n n y i verőket ontá á Rííkócziak a hazáért és szabad Ságért: a következő versekben magyaráz: g) a) Ponyvairodalomba Kis István^bercczklílKf pap no/,la. U t á n a Molnár Bor báni dolgozd fel inas nev; a l a t t r e g é n y n e k ; közelebbről Dózsa adá beszély alak ban a Hölgyfutárban. •. h) Rhédei Ádám feletti halotti beszéd 45. 1. c) Felső ma^y. Minerva 1826; >X1. .füzet. d) Keza ebronic (Appendix de nob. advenis) 138; 1. e) L . az oklevelei stb. Wagner Collect. Familiarium atb. 10. 89. 1. / ) E családok • Rákóczi, Morvái, Körtvclycsi, lzépi, Czdkci, <Ss Monokv . J gyaiiblt. 90. I. ' ''• " g) KijoÜt Bartfún 1626. . :^ v
! ;
n
211
RÁKÓCZI.
Nem ok nélkül azért az Rákóczi nemzet i l y tekéntetes czimert Hadi tanácsával, vitéi gyorsasággal királyi felségtől nyert: Kiben egy sas? fenáll kiterjesztett szánynyal, jobb lábában tart fegyvert, Ugyan ez czímerbeegy kis kerekecske ballábán alól látszik, Korona fejében^ s czímer közepében, koronás sisak fénylik; Hogy ez nemzet penig nagy hirrel tündöklik, értelméből kitetszik. Mert a sasnak szárnya, kitérj ed ett tolla, gyorsvitézséget jegyez, Ezzel egyetemben, keselyű körmében az ki vont szablya egyez; A kerék peniglén néni oly szerencsétien, mikor békességre néz. Királynak kegyelmét terhes igérelit áz több dolgok jelentik stb. A felsövadászi elönevet fölvettek apjától igy jöttek l e : Gáspár (1495). . ^ , Zsigmond (1517). Ferencz (1517.) •/ (Tomori Margit.) v
György(1559). Zsigmond. János. Pál. Anna. / .; i (Ibrányi Ján.)
Í:
Pál.
Imre. László. Lajos (léö3) Ferencz. Zsigmond (+ 1608). / (gyalogságvez.)(KeczérDorot) (Erd.fejdelem.) Judit. . ( (Alagi Jud.) CAnárési And) János. (Gerendi.Anna.) (LöveiErzs.) (Telegdi Borb.) György (f 1648). ZsiginondT Pál (+1636). (Erd. fejdelem,) (+ 1620.) , (tornai föisp) - • ^ ( B e t l e n kV '. '' (Pete A n J ; - • ' (Loitfrídíi Zsüzs.) ; ^ ^ ; ; ^ £ , ' :
!
:
!
:
György (+ 1660). Zsigmond. László (1664). (Erd. fedelem.) (szül. 1632- +1652. febr.2.) (Bánfi Erzs) (Báthori Zsófi) (Henriette herczcgnö.) \ y (+1651.) } Ferencz. Erzsébet (+1707). (szül. 1644. +1676. jul. 8.) (Erdödi Ad.) .(Zrínyi Ilona.) (Erdödi Gy) ;
György. Ferencz (sz. 1674. + 1735.) Borbára (+1717), (sz, 1667.oct.+1667,nov.) (A forradalmár.) (gr. Aspermont Eerd) (Sarolta Anna Amália hassiai hgnö.) : (+1722.febr.28.) József György (+ 1738). (szül. 1700. +1738.nov. 9.) (Bethunia 1,) E nevet legelőször R. L a j o s mutatá be Erdélynek 1603-ban, és pedig igen roszul; mert miután Erdély Székely Mózsessel fölkelt, s a Barczán megveretett, s a megvertek hazájokból a Vaskapun át tö14*
212 rök földre futnának: ö utánok nyomul hajdúival, s a hontalanokat ha zájukból kiveri aj. Ref. vallását elhagyva halt el. Utána Z s i g m o n d lép újlag Erdély földére, mint a kit hazánk 1607 febr. 8-án fejdelmének választa. Hadedzett ember, előbb szendröi később egri fökapitán, több csaták hőse, s borsodi főispán mie lőtt bejöne. De vén, hatvanon felüli ember már, s más évben, 1608 dec. 5. meghala. A család kimarada hazánkból. Azonban fia, G y ö r g y (szül. 1603 jun. 9. + 1648 oct. 11.), megízlelve atyja után a fejdelmi méltóság jó illatát, 1630-ban sereg gel Erdély felé nyomul, mire dec. 20-án fejdelemmé választják. Éle te ennek is hazánk akkori történeteiben látható. Föszenvedélye a pénz vágy s méltóságának féltése: minek mindent feláldozott. Kora halálát gyanítva, kiskorú fiát 1642-ben következőjének vállasztatva hala ek Fia I I . R . G y ö r g y ( f 1660.) apja után Erdély trónára jö. Nyug talan, nagyravágyó ember: 1657-ben védnöke a szultán nyilt akara ta ellen Lengyelországba megy a trónt elfoglalni; csatát veszt; s itt hon a szultán tronvesztetté teszi; mire fegyverhez n y u l ; csatára ke rül az ü g y ; s ezen csaták egyikében, Kolozsvár mellett, 1660 maj. 22-én halálos sebet kap, kiviszik Erdélyből; de 18 nap múlva Ecseden meghalt. Fiát, F e r e n c z et (+ 1676.), maga is még mint gyermeket, 1652-ben, fejdelemnek vállasztatá vala ; de mit ő elvesztett, azt fia sem nyerhető vissza. Kisértett vala forradalmat előidézni; de csak javai egyrésze- s roppant pénzösszeggel kötheté be sebét. Rom. kath. lett: imakönyvet irt. bj Neje Zrínyi Ilona, k i később Tököli Imréhez mene férjhez, lön anyja fiának: lí. R á k ó c z i F r e n c z n e k , a forradalmárnak. Szül. 1674 sept. 4-én. Két éves volt, mikor atyja meghalt. Ennek felkelési szándokáért előbb Munkácson később Bécsben tartatott, hol Kolonics kardinál s gróf Csáki István felügyelete alatt neveltetett. Fiatal korában a francziákkali titkos levelezése közepett, 1701-ben elfogatott, Németujhelybe záratott; honnan őrét megvesztegetve Lengyelországba szö kött, cj Onnan visszatér s 1703—1710 egy forradalmat idéz elő és folytat, melyet Cserei elég bőven leír; s melyből az ismert Rákóczi induló maradt fenn. A forradalom buktával 1711-ben előbb Lengyel-, majd Francziaországba fut, honnan 1717-ben Törökországba jö. Itt hon 1715-ben száműzik, dj S ugy hala el száműzött társai közt Ro dostóban mint exfejedelem, 1735 apr. 8-nn,e) Négy gyermeke volt: Ferencz és Charlotta korán elhaltak; ket tő pedig: J ó z s e f és G y ö r g y mint gyerekek Bécsbe vitettek, s mia) Wolf de Bethl. V . 22, ta8. 449. 502. 5*5. b) Horányi Memor. Hung.-III. 137. c) 1701 nov. 24. egy kiáltvány i0,000 for iger annak, lii öt elve, 6000 ft. : Mfannak, ki halva előadja. d) 1715. art. 49. e) L . életét Erd. Naptár 1855 42. 1.
RÁKÓCZI. RAUnFH.
213
után ősi javaikat apjok elveszte, az udvar bizonyos jövedelemmel látta őket el, de csakúgy, hogy Bécset elhagyniuk nem szabada. E mellett új nevet kaptak: József lett Mnrchió a *t. Carlo, György pe dig Marchio a st. Elisabeta. Azonban mint fölserdültek, Bécset mind a kettő titkon elhagyá. György Francziaorságban marchio de Betunia házból 1732-ben magának nőt vett; de 1735-ben Parisban magtalan hala el. J ó z s e f pedig apja halálával Rodostóba vetődik; onnan az emigracziíU, egy török-osztrák háborút remélve, Erdélynek inditá. Miért 1738 sept. 5-én excomunicaltatott. E közben hala el Cscrnavodában, Bulgária egy helységében, 1738 nov. 9-én. Igy rekeszté be nyugtalan vérű családját. A Rákóczi-féle roppant vagyonból, mit Erdélyből sepertek vala ki, a megmaradt negyedrész B o r b á r á v a l ( f 1717.) gr. Aspermont családra szállott, a)
150. §. R A Ü B E R CSALÁD. [Frankensteini, báró.] A német történet óriása a földig érő szakállú Rauber utódai egyike, b. Rauber M i k l ó s jőve Erdélybe, mint katona. Itt a széke lyeknél százados lesz, s nejül veszi az utolsó b. Dániel leányt; 1792ben mint százados honfiusitásért folyamodik; azt 1810-ben mint a l ezredes 46 évi szolgalatja jutalmául ismét kéri; 1837-ben a Ren dek felajánlák: igy lön 1846-ban Erdély polgára e család, mely egészen megmagyarosodott. Leszármozása következő: Miklós, (alezredes.) (b. Dániel Józéfa.) ;
^
—
:
*
Károly. József. János. Nándor. Róza. (ezredes.) (alezredes.) (százados.) (Simén Gy.) (Pócsa Ágn.) István. László. Mari. Gyula. (hadnagy.) (Dániel Gáb.)
Ottó.
Ágnes,
Említett K á r o l y a forradalomig az orláti oláh ezred ezredese, mikor nyugalomra lépett. Több országgyűlésen királyi hivatalos. Lakfészkök a székelyföld, hol az ősi l?kot Olasztelkén most N á n d o r lakja. Mondhatni egyetlen igy betelepedett család az újabb időben, melynek i ^ d é k p k r a van kilátása. , J?'--' a) Lchoczkí stemmatograpfn í í . 32Ő--Ö5. b) 1810-ki jegyz. 176. 1.
Kinínr.i.
214
1 5 1 . §. R H E D E I
CSALÁD.
[Kis-Rhédei, gróf.] Elönevet, mint eredetét is Magyarországon kapta, hol szentmárton-rédeinek is Íratott. Magát Szent István testvérétől Saroltától hozza le. Állítólag 1270-ben még D e z s ő a n e v ö k ; s 1345-ben veszi fel aRhódei nevet. A leszáTmozás az első ismeretes törzstől következő : - M i kó fia M i k ó c z a , ennek P é t e r , ennek i s m é t - M i k l ó s (Í439)y kinek ismét M i k l ó s * kinek L á s z l ó (1566), kinek Recski Erzsé bettől: Bonaventura, F e r e n c z (1603—5.) és az ittt álló: • :• Pál (1600). ^
— —
Pál. (erd. kincstárnok.) (Suta Anna.) János (f 1658). István. (Kornis Marg.) (magyarhoni á g ) } Ferencz (1664). (kolozsi föisp.) (Toroczk. Erzs.) (Serédi Zsófi.)
István. (Ajtoni An.) i \
-s
Ferencz (1633)... (mármarosí főispán.) ^ Ferencz (1657). (erd. fejdelem.) (ikt. Bethlen Druzs.)
János. László+. (Macskási Erzs) (márm. föisp.). Í (Szunyogh Zsuzs) \ (Bánfi Ágii.)
Krisztina. Pál. Mária. Ádám. László. Mihály. Ferencz. (Betl.Fer.)(tábl.üln.)(osd.KünIst)(l 704.) (+ 1721.) Sándor. (DanielMár.) Anna. (BorosBorb.) (BetlenAn.)(Torock.Már.) t (PongráczGy.) t ) ) \ Kata. József. Pál +. Mária. Mihály. László. János. Zsigmond. (SzékelyÁd.)(Biró(Keményl)(b.Kemény(+1791.) / (tábornok.) (f 1758.) Zsuzsa. Kata.) Druzsi. Bold.)(b.BánfiTér.) | (gr.Betl KI.) (Wessel. (Wesselényi } (b.KeményÁcl.) Éva (+1807.)Feréricz. Kata) Fer.) \ (Betl.Gy.) t Ádám/' , t / Ferencz +. Klára. Farkas. (Toldal Pál.)(gr.TelekiKat.) (+ 1809.) /
János. Mihály. László. Ferencz. (+ 1850.) (Betl.Borb.) (+1835.) (GálÁgn.) (Bánfi Józ.) (+1852.) (b. Inczédi (Toldalagi l ( Ágn.) Zsuzs.)-
Ádám(+1849). Teréz. Júlia. Claudia. Lajos, (kincstárnok.) (Csákilstv.)(gr.Grundé- (+ 1840.) István, (gr. Teleki Mária.) Józéfa. manné.) (hg. Wflrtenb. Gábor. tnZ! ^ Z T ^nos. Sándor.) Zsófi. (gr. Mikó Imr.)
Stephánia. Johanna.
BHlÍDKf
< :<
Czímere ma iít; Uftm^HuM'M
115
és A V * t b . ; mi lehete e grófi czímer előtt, bajosmeginondani
Ugy látszik, ,a tábláza tunk élén álló P á l és előtte emiitett testvére F e r e n c z ( 1 6 0 3 - 6 ; ) : jöttek- Erdélybe j kik közül Ferencz előbb Szé kely Mózesnek, .pár év múlva Bocskainak vala dandárvezére: tevékeny ember, derék kato na, ki Bocskai részére több váriakat veve be Magyaror szágon, á) A,táblázat élén álló Pál unokája, F e r e n c z , mármarosiföispánból 1657. nov. 3-án erdélyi fejdelemnek yálasztatik; de; három hónap mulva 1658. jan, 24-én lemonda. ' A csaltkl egyik legszebb birtokát, Erdc-Szentgyörgyöt, Jifn os (f 16^80 nyeri Bethlen Gábortól. ., , Fia L á s z l ó , k i fiatalon és gyermektelen hala el, naplót hagya f e n / m i .gr. Mikó Imre könyvtárában áll. / János unokái a R^áMczi fqrradalon} alatt élnek: P á l a kormányhyal tart; £) Á d á m pedig a kuruezokfaoz megy, ,s-Görgényt ostromolja. U\M .auül .ÍHWJÍÍÍ ^LnUl Az elsüágátj Á d á m , k i .élőbb dobokai ftttspÁh,limmümtMr: tábl. elnök, 1837-ben tartományi kincstármrkiett; leg y gazdagabb aristocratája végezte be fiágBáínj ^ Í Í I Ö j l x \ í ^ f - é r \ . Neje, gr. Teleki Mária, Blair HugotöJ 14 prédlkácziót. fordított de, s azt 1827-ben, a már néhai ivejte emlékére kiadta, d) <' Egy más ágban, mely hivatalt nem igen viselt, egy tábornokot látunk, J á n o s t , k i több csatákban yolt jielen, s f e r é z - k e r e s z t e t nyert, t 1768-l)&n. - ^ Itt is csaknem minden végMty leányágra jutott: csupán egy helyt vannak fiak. - E g y i k e t az erdö-szentgyőrgyi L á s z l ó végzi 1835. rvovemb. 22-én történt halálával. Leánya Claudia, Sándor würtenbergiuralko dó herczegh ez ment férjhez, balkézre; egyike a legbevégzettebb szépségeknek. Bécsben halt el 1841* ben, egy nagyite#nai szémlén, hol lováról leesve, összetiportatotl.*) - • 1
:
?
!
tfc)í.Wölf de Bethl. V . 293—373. VI. 2 4 5 4 - ö f j 2 r ^ b) Cserei Hiat. 336. 1. c) Ugyanott 358H£40.U, < d) Kolozuvartt, 1827. 8-adr. ) Horváth Gyökeres nemzetségek. 43. 1; L . Andr. Huszti: Juvisprud. Hung* Transsilv. Cib. 1742. declicatioját. Benkö Gen. Trans. I. 289. 1. #
,216
RETTEGI.
-Rl.NDSMAU-
152. §. R E T T E G I CSALÁD. [Kis-BudakU Régebben nevök: Szűcs. Mostani nevök alatt hiteles leszármozásuk M á l é i g megy fel (1601), kinek Újlaki Katától fia I s t v á n (1620. t 1660.), ki Rákó czival 1657-ben Lengyelországba megy, honnan Oláhországba ver gődik, s nejéhez Almádi Katához levelezést folytat; ennek fia I s t v á n (+ 1689.), kinek Csegezi Judittól: György (1684. f 1715.) (Dőbai Klára ) ^——. mm-i A 1 — ^ István. Zsigmond. György (1718. f 1786). (Somai Sára.) (Náprádi Ter.) (Aczél Salamé.) ) (Kandó Mária.) István (1786). Ferencz +. Mihály. Zsigmond.. Miklós. (ZsomboriKI.) (szül. 1760.) (JakabFranc) (LadányiZs.) (Décsei Borb.) (Jánosi Erzs.) / S á n d o r . György. M i h á l y . M i k l ó s . L á s z l ó . J ó z s e f . G y ö r g y . (Szentmarjai (Kábós (vár. Veres(b.Kemény(CzikeRóz.)(Dravecz- Samu. , Juliána.) Róz.) Judit.)- Mária.) (Zsomb.Kl.) ki Kár.) (Bidesküti b t l t t Anna.) ,f
Sándor. István. Z s i g m . (Keczeli Agn.)
Imre. M i k l ó s . K á l m á n . Vilma. Gizella.
Albert. István. Sándor Doboka Magyar-Köblös nevü helysége lévén fészkök: Doboka, Belsöszolnok és Kolozsmegyében hivatalt viselték. 153. §. R I N D S M A Ü L
CSALÁD.
[Grófj Beszámozott régi német család. Nevét a mondaként 1322-bcn kapta, Vmühldorfi csatában; melyben II. Fridrik, austriai herczeget, bajor Lajos részére elfogván* a fogoly'herczeg a csata után a lovagokan elpillantva, elfogóját e'szavakkal ismerte fel: dieses Rindsmaul hat mich gefangen genommen. ^ Czímere: berezegi palástos mezőben, mely négy*koczlrara van osztva: balról egy szájában gyürüt tartó ö.körfö, jobbról három arany koroiia, melyek alól megfordított helyzetben ismétlődnék; míg a négy koczka közt orösa&lán áll, két hátulsó Iában. I
niNDSMAUT
ROZENFFXbi
211
A családfa múltja, mely H e n r i k é r t 1165-ben kezdődve, előt tünk ismeretes: nem tartozik tárgyunkhoz, minthogy tőlünk messzi játszik. Magyarországon VI. Károly császár alatt lettek indigenák, k i 1721-ben bizonyos öszvegben több falut irt vala át. Erdélybe a most élö A l b e r t ; , az 1844-ben meghalt R u d o l f fia, jött be, mint katona tiszt, itt elvévén P. Horváth Emiliát, a P. Horváth Dániel és gr. Lázár Éva leányát, megtelepedett, s 1838-ban e hazában honfmsittatott. A gróf egyike a szépizlés embereinek: szépen rajzol, s a bécsi lapok ban az ipar köréből czikkeket ir. Egyetlen örököse leánya: A d é l , k i mint látszik, szellemdus anyja tehetségeit is Örökli. A család mostani birtoka egy hitbizomány Stiriában, mely k ö zelebbről, a nagyobb testvér, Gusztáv, 1853-ki halálával: Albertre szállott. 154. §. R O Z E N F E L D
CSALÁD.
A szász nevezetesebb családok egyike. Ösfészke Szeben. Is meretes törzse J á n o s M i h á l y (+ 1789.) , kitől igy szármoztak: :-. János-Mihály (+ 1789). . j (szebeni polgármester ) (Bauznern Anna-Mária.) :
.^
u\
• • •• —
András (báró,+ 1808). Jánps Frigyes. Mihály Gotfrid. .(fókprm. tanácsos) (+ 1809.) (tábornok.) (b: Ehtleribérg Mária-Károl.) (fökorm. tanácsos.) hiíM4
íA
h:
-f
p i
(HannenhéirnErzs.)
:
..- Jlr H
András, Mária. Erzsébet. János Mihály. György-András Márton-LapL") (FroniusMih.) ^ (+ 1837.) (kincstári tanácsos) (Csernyászki Karolina.) • Lajos, (udvari tanácsos.) (gr. Gattenburg Karolina.) József.*
Karolina.
Az alapító J á n o s - M i h á l y , fiatal korában szép utazást tesz; később szebeni polgármester lesz, és Erdély alpohárnoka. Nemessé get szerez. S meghal 76 éves korában, 1789 jul. 13-án. bj Fia, J á n o s - F r i g y e s , szül. 1739 a p r T t ^ h a s o n l ó a n k ü l földi egyetemben v % z f tanulását. E z is Szebehtíen a tanács minden hivatalain fel polgármesterségre emelkedik. ÍL "József 1786-ban fo ci) L . E leszávraozást a szász családok említett i784-ki összeírása 229. 1, b) Sieb. Quartalschrift I. 115.
2Í8
B02ENFELD.
ROZSNYAI.
korm. tanácsosnak nevezi, Később e hivatalától felmentetett. Igy ha la el 1809 sept. 4-én, a) . ' ;
| Testvére , A n d r á s , főkormányszéki s belsÖ titkos tan'áösös lett; báróságot szerez. . .-• • • •«:./ r • ril- I A: most élő L a j o s ; mint üdví tanácsos 'a szász nemzeti ispánságra 1847-ben a legtöbb Szózatot nyeré? dé az- xidvar mást neve zett k i , s tehetségeit akkor éS'özittán körébén vette igénybe,. :
155.
§. R O Z S N T A I
r
CSALÁD,
[Maios-Járai.] Régibb neve e családnalt Szabó; ösfészko Maros-Vásárhely i\s vidéke. E család czimere: kék mezőben egy pellikán, mely fészkén ül, s saját vérével táplálja fiait, jelképe az önfeláldozó szeretetnek; a fésfcek alalt rozs fők látszanak. .• \ \ f: A máros-járai melléknevet B á l i n t , 1579-ben Márosszék j e g y z ő j e , szerzé, mint a kineik Báthori Zsigmond MarosJárában egy udvartelket ajánd,ékpza 1590. ján. 11-éri. • ' \ '\' ]' ,:
v
tU
t
t
A második alapító Rbzsnyai D á y i ^ ( f 1718.) I. Apafi fejdelem alatt^ k i mint t ö r ö k k ö v e t és tolmács a portán a hazára nézt nagy érdemeket szerzett:^) mit a fejdelem több adományozássaLismére el. Egyszersmind kora történetét is leirta. A családfa, az említettektől kezdve mai napig igy következik: Bálint (1570). (Köteles Klára,)? Pál. k
IsMULl, (Jenéi Kata.)
\
János,
t
i /: •• ,
Zsuzsa. (Borbély.Istv.)
;
Dávid 1-718),; (a történész )> ' . (Nagy AnnaO ^ András/ "
a \ Provinciai Blátter IV. 235. 1. b) Árpadia 1. 290. 1.
:
Samu., '"
:
;
'
'- " • ' ;
v
. j
(1
'^''XrX^
R07.SNYAI.
A túl említett: Béni.
HKCSEÍ.
-
19
András. Jó/sef. Abel. (kir tábl. ülnök )
János. István (+ 1827.) József. Samu. (tordam. föbir.) (fökorm.tilk.) (mérnök-őrnagy ) (Fekete Karolina.) 1 (+ 1848.) * József. J á n o s . István. (Kakucsi Kata.) Minő hivatalokat viseltek, neveik alá odajegyeztük. i;
156. J .
RÉCSEI
CSALÁD.
[Nemes és báró.] Többféle Récsei család van. Ennek más neve Boér. Nemességét Báthori Zsigmondtól kapta. Ismeretes törzse I s t v á n (+ 1750.) fökormányi lajströhizó, k i nek Ecsedi Máriától: Samu. ———.-/w ——— ^ József. Sándor. Samu. Károly. (Kapronczai Erzs.) Ádárrí fbáröi + 1852.) j j j j ; (testörségi alkapitán.) T" " j Sajátlag e nevet a? ujtplsó^ eme|te fej, ,tó nijtít ^eállott katona, pályáját tábornokságig; v i ( í e b á r ó s á g o t nyert; s mint a raagy. testőrség alMpitána hala eh 1 / .. s
;
s. 157.
§. S A L A
CSALÁD.
[Énlakl] Székely család, mely az újabb időben vett czímeres levelet. Ismeretes t ö r z s e : Mihály. (Demeter Anna.) AnnT (Kozma Mih.)
MiháTy (1793). (itélömester.) (Fejérvári Juliána.)
—
:
^
x
. Júlia. Mihály. Samu. Teréz. Elek. (SzéntivániSánd ) (+ 1850). (+ 1839.) (Székely Fark.) (kolozsm.föbir.) (főkorm. J a n á c s ) (Itélömester.) (Belényesi Zsuzs.)' (nőtlen.) (Almádi Karolina.) . ^ , Samu Karolina. (Hodosi Jul. +.) (Gálfalvi ,mr.) <
"
>
Fáni. Júlia. Alapítja Mihály, ki 1793-ban itélömester lett. Utána fiai nagy hivatalokra emelkedtek, mint S a m u , k i 1808-ban fökormányi fo galmazó, 1817-ben tábl. ülnök, 1834-ben itélömester; testvére M i h á l y , k i 18í8-ban főkormányszéki fogalmazó, 1830-ban titoknok, 1838-ban pedig fökormányi tanácsos lett. A most élö Samuban, k i nek csak leányai vannak, a család kihaló félben van. 158. §. S Á N D O R
CSALÁD.
[Csík Szentdomokosi és Csik Szentmihályi.l Os székely család, melyet egy nyomtatásban is kijött krónika a székelyek legrégibb ismert főnökétől, Zandirhám (888) rabonbántól hoz le. aj E krónikái rege s más hagyományok nyomán egy leszármozást birunk, mely e családot Zandirhámtól indítja el, s pár nem zedék után két ágra szakasztja, s ugy hozza napjainkra, minden nemzedékben még a feleségeket is megnevezvén. a) Székely nemz. constitutioja. Pest 1816. 276—95. 1.
221
SÁNDOR.
E hagyomány a krilikát nem állja k i : mind a mellett a két ág közti családegységet kétség alá nem hozva, két táblázatot adunk a nemz. fejdelmek alatt kezdve. E szerint a c s i k - s z e n t m i h á l y i ág táblázata I s t v á n o n k e z dődik, kinek Apor Katától fia P é t e r , kinek Nemes Borbarátéi: János fi694). (csiki alkapítán.) (Angyalosi Erzs.) Klára. István. Zsuzsa. (Imecs Móz.) (Imecs Borb.) íh-szentm. Biró Sánd.) ," -\ Ágnes. Péter. Zsuzsa, (káli Kun Máty ) (kik zékelyJul.) (BialisJán.) ,
i
— — *
_
s
Péter. Ferencz Pál (1758). Zsuzsa. Gáspár. (Horvát Zsóf.) (esperes.) (Szeredai Ágn.)(SzabóGáb.)(TörökRóz.) f
.
^
„
^
N
Antal • Pál. Mihály. Ignácz. Ferencz. László., (Péchi Már) (Simántics (Halmágyi (Dindár Józ.) (LázárVér.) (Décsei 1.) / Teréz.) Erzs.) f / f l l t József. { N.N. t t Ágnes. Borbára. } /
,
,—%
,
^
,
Kata. János Ignácz. László. István Józéfa. György. (Miniér.) (MedgyesKat.) (KovácsZsóf.)(törv.tan.)(BokrosAnd.) Balázs. (GyergyaiKl.) Pólí. Ágnes. A táblázat élén áíló J á n os Apafi alatt csiki alkapiWn, később Tökölivel tart: majd 1704-ben Csíkat a Rákóczi forradalom mellé viszi, s sereg élére állván k"székelyföldről kicsap, a) E család igényli magának azon Sándor P é t e r t , kinek neve 1412-ben a székely nemzet kérdéses áldozó poharára van metszve; mely máig is megvan, mint lapjaink említek, I g n á c z utódainál, b) kinek tán fia lehet A l b e r t , kinél ma egy hozzám intézett levél sze rint ez években láttatott. A csik-szcntdomokosi ág napjainkra igy jötl le : János. (Gáborfi Kata) ,
—/>
Gergely. (plébánus.)
,
Mihály, (Boros An.) Mihály. (Gáborfi Anna.) (folytatjük.)
a) Cserei Hist. 253-6, 325—35. I. b) Ilon és Külföld 18-15. 31. 8,4.
sÁisnóK.
222 ;
A túl említett:,
Mihü ly.
;
;
János. Ldszló. Péter, (csiki fökirbir.) (Dombi Mária.) '(Mihálcz Zsuzs.)
„ — ^ > Zsuzsa. János (+1750 t.) Anna. Mihály. István. Róza. (Boros E l )(fökorm.titk.) (Imecs Mőz.)(csikifökirb.)(föposlamest )(VasFar.) (b. Naláczi An.); (gr. Káinoki Máv ) Mihály+. (hadnagy)
László Júlia. Mihály. Zsuzsa. Cecil, (+ 1835.) (LázárAnt.) László. (HenterJózs.)(SeethalJán) (kir. tábl. üln) (nőtlenek.) Anna Róza. (b. Szentker. Borb.) (Mikó Ant.)
Mária Kína. Róza. László. Dénes. (Gyárifás Laj.) Történetünk lapjain több Sándor fordul elő, de nagy részét nem lehet meghatározni, melyik családhoz tartozott, aj Áz újabb időben, mint táblázatunkban megjegyzök, nagyobb hivatalokat a szentdomokosi ág yisele.
159. §. S Á N D O R C S A L Á D . [Kénosi.] Székely család, mely később a megyékre szakadt. M i h á l y volt ki kénosi telkére új adományt vesz, 1591 j u l . 19-én. ; Az ujabb nemzedék leszármozása következő: Pál (1690) (gálambf. Nagy Kriszt.) -
Pál. \ f
"Zsigmond (17Ö1); Gergely (1717) í ' (Itélömester) i (Szentiváni Mária)
i
t
^ - — .
—
Mihály. j / t
*
József József. Klára. György. Samu. Krisztina. Zsigmond. (HorvátMár.) (DanielEer.) \ (Dózsa Marg.) (Daczó Mih.) János. / j Gergely. Zsigmond. Mózes., Zsófi. János (1780). (Pálfi Már,), Judit (Barcsai Kár.) ' ^
*
,
Mózes (+ 1809). (Palatkai Teréz.) i
János. (Cserényi Jul.)
Lajos. (Simén Erzs.) .
^
Amália. (Földvári Pál.)
a) Kállai Székely nemz. ered. 279.
1.
^
Gergely. (Barcsai Mária.)
'
SÁNDOR.
SEEBERG.
223
SIKÓ.
A táblázat ólén álló P á l t ApafHlatt a portára zálogul kühlék; azonban Erdély el sz* Ka d a T WfftBöt™ FáluflkTogságb a., vette tett. E közben szerencséjére Toköli fejdelemnek válaszlattk, kibocsáták mellé, s ugy szabadnia vissza Gaiambfalvára. a) Fia G e r g e l y kit Cserei emlit, £) 1717-ben itélömester. r
160.
§. S E E B E R G
CSALÁD.
EBáró, +.] A mult században kelatkfczett. Törzse Vankel Márton, kereskedő, nemességet nyejy seebérgi előnévvel, s rsaládat alapit. Azonban fiaiból három báróvá lesz, s előbbi nevét a több ily szász családok mintájára elhagyja, s elönevét vevé nevének; míg táblázatban k i mutatandó testvérök jneimésí embernek marad. A leszármozás következő: Vankel Márton, (kereskedő.) Márton-Zakar(Í764). Kristóf. András (bárók). Dániel, (fökorm, tanácsos.) (ezredés.)(százados.) (szebeni kirbir.) Márton í 1791). Mihály. Filep. (polg. hivatalu) (katona.) (bányász) • M á r t o n (1764) egyike azon kevés ellenzéki tagoknak, kik Bücców korában a székelyek felfegyverzése ellen vivtanak. - ^ rpi^i:M á¥ttfii ^lit^9jrílű éll^li^tfkí's.^elléttiü^ .az 1791-ki országgyülskenl^ feladót, 'Az élsft'Bárök testvére, Daiíí^ ixgf líá^éik szeréjnesésebb csa ládapa Volti- csalSája^ ifórúhkíá Í9^U0gYlátjuk: s^B^rgi Varikheiy A d o l f 18 48-bán taTtómányi Számv/fŐ^ Frigyes pedig Kolozsvártt kat. élelmezési segéd, c) ;
3
9
3
1
:
161.
§. S I K Ó
CSALÁD.
[Bölöni.] Székely család, mely czímei-es levelét 1611. apr. 25-én kapta. Vették pedig I s t v á n és P é t e r testvérek, kiknek anyjok Országh Anna ( f 1628). I s t v á n (szül. 1582.) magtalan. P ó t ex, (szül. 1585.) fia P é t e r (1670), ennek Barabás-Margittól ismét P ó / t e r . (1720), ennek T a m á s , kinek Bene leáriytól J á n o s , kinek: i\ :. x A-v'-v.-.' :j
Ö) Csqirei ííiat. 2l3 4 h) Cserei Hist. 422. ' ' c) 1848-ki Országos névtár 16. 172. t
1.
224
SIKÓ
SIMÉN.
András (17701 ,
.
• >
^
István (t 1834). (ügyvéd) (Fejérvári Klára.) •
János.
/.
—
Péter, j / ^
—
—
-
í;
—
-
;
^
István(+ 1851). János.Péter Sándor.Mihály.Tamás.Ferencz. (kir. tábl. üln.) (Maradékaikat nem tudom.) (Farkas Anna.) , •s. , , Miklós. Lajos Anna. (festő.) (Gyulai'Erzs.) (Kénosi J Istv.) (Fülöp Róz.) (Bónis Fer.) Kálmán. Árpád. Czimerök égszin kék mezőben egy fehér galamb, mely szájaban borostyánt tart. A korunkban élt I s t v á n kir. táblai ülnök volt. F i a , M i k l ó s , festészeti hajlamát követve, 1845-ben Münchenben akadémiai festői oklevelet nyert. Ma aquarelben Erdély legjobb arczfestöje. lS
,
162. §. S I M É N C S A L Á D .
[Sárdi.] Régi székely család, aj Már 1537-ben G e r g e l y Udvarhelyszékről zsoldos hadat visz Munkács alá. Fancsali kutatásai szerint legrégibb ismert Jakfészke Hoinorod-Szenlmárton, hova P é t e r házosodott 1550 tájt, elvevén ott Biró Katái, Ennek fia, G e r g e l y , a Nagy-Küküllö melletti Sárdra telepedik, honnan a család magát írat ja. Énnek két fia van: István és Pál. I s t v á n Sárdon marad, s törzse lön a mai családnak G á b o r fiától, kinek neje Káli Kén Borbára. P á l élveszi Nagy Annát, kivel széplaki részöket kapják, mit Horvátokkal 1609-ben osztanak el. S igy P á l (kinek fiai T a m á s , J á n o s és I s t v á n ) törzse lön a széplaki ágnak. A most is élö sárdi ág napjainkban következőleg jöve l e : emlí tett Gábor fia J á n o s , ennek P á l , ennek G y ö r g y , kinek J á n o s a Maurer Anna férje, ennek? György (1760). (Iszlai Mária ) ;
>——
„—ss-
Mária. (Maurer Lászl) ,
i
•
•
György (1790). (Toroczkai Klára.) —»
^
^
János. (őrnagy.) '
K
Elek(+1840). Klára (+1848). György (+1839). Eszter, r j u l i a ; - ±\ (P.Horv.Ter.) (igt gr.Betl Sán.) (b RauberRóz.) (Sándorján.) (ElekesAiré)' Klára. Róza. Klári. Ivánka (+1849). Ámáli. Katinka,GyÓrgy. (gTelekiMik)(ügronLáz)(+1849)(g.LázárDén.)(g.LázárKál.)(+1849 ,: ;
a) 1791.
orsz. jcgkzök. 26. 1,
; J
'"^'
; !
SIMÉN.
SPLKNYI.
225
SZABÓ.
Nem viseltek hivatalt, gazdáskodtak. G y ö r g y 1790-ben k ü küllömegyei követ. Fia, E l e k , több országgyűlésen kir. hivatalos. A z utolsó izhen álló három fiatal szép hölgy, 1849. a világosi katastroph napjain hala el. á) A széplaki ág kihaltával, a széplaki javakat a s o l y m o s i ág ö rökölte; s igy ez ág a fenemiitett Pál más két fiától kellett hogy l e jöjjön. Ez ág E l e k b e n , s fiában A n d r á s b a n s testvéreiben él. 163. §. S P L É N Y I
CSALÁD.
[Miháldi, báró.] Magyarországi család, onnan jöve be korunkban F e r e n c z , a l tábornagy, kinek atyja G á b o r , anyja b. Orczi Zsuzsanna; nagyaty ja ismét G á b o r , nagyanyja gr. Berényi Kata; kinek atyja L á s z l ó , kinek J a k a b sat. Bejött mint katona, s itt megházosodván a következő családat alkotja: Ferencz. (altábornagy.) (Míicskási Anna, + 1843.) • .^ ^~ — . — Mihály (t 1.849). Samu. Paulin. Mari (+1845). (őrnagy.) (b. Kemény Kat) (b. SplényiHen.)(gr.LázárMikl.) (b.Kémény Kat.) . i Befta.
^ Emma.
Gcjza.
E csrálád^llrptból szármoztalp magát, onnan jöhetett a Szepességre, hol I l y e s , mint bártfai luth. hitszónok kap magyar nemessé get. Az ujabb időben katonai pályára léptek, s már a bejött apja G á b o r altábornagy és 1788—1822. sorezred tulajdonos; F e r e n c z 1823—29. ugyanaz. S a m u a fŐkormányszéknél fogalmazó volt a forradalomig. 164.
§. S Z A B Ó
CSALÁD.
[Csik-Szentmártoni.] Mintegy 70 nemes Szabó család van hazánkban, s ezek legkiemelkedettebbike az itt felhozott. E családnév régibb történetünkben nem sok szerepet vitt, A z újabb szerencsésebb nemzedék szármozása J ó z s e f e n kezdődik, k i nek neje Toldalagi Krisztina, ennek fia: a) L . Magyavnök kőuyve, Szilágyi Sándortól. Fest 1852. Erdély
rtev.
csalódat.
15
226
SZABÓ-
SZACSVAJ.
, ,.-Gábor.. .. (Sándor Zsuzsa.).,- :
•
o
:
Ferencz. (altorj. Apor Klára) (4 1845.)
József. (Beteg Teréz.) • r
' '
Lajos. József ' Ferencz. Lajos. . .. Klára. Karolina, Gábor. (+ 1853). (főhadnagy) (főkor, tan.) (KeczeliJán.)(PócsaPál,j Mihály, (kolozsvidéki ... (gr., Mikes Zsófi.) Imre. tart. bizt.) ' / ;
;
Lajos.
Béla.
-József.
L a j o s a főkormányszéknél kezdvén pályáját, 1842-ben taná csos lett. F e r e n z , mint nyugalmazott főhadnagy él,, s idéi apr. 24*. én 2000" pft aíapitványt tett le, egy Kolozsvárit felállitandó magyar ajk u leáriytanoda számára. ' ' > : C
#
165.
§. S Z A C S V A I
1( ;
CSALÁD
[Léczfalvi és Esztelneki.] Székely család, Czimere: egy törökföt általütött kardot tartó kar, kék mezőben ; mi hármos zöld halmon nyugszik. J
Törzse, M i h á l y (1615—29) vesz adomány-levelet. Két fia van: M i h á l y és L á s z l ó , kiktől két ágban jÖvének le. Másodszor emiitett M i h á l y fia ismét M i h á l y , ennek G y ö r g y , kinek neje léczfalvi Gele Kata, ki apósa nótán vesztet); .lóezfajvi ja vait 1663 febr. 6-án Apafitól adománykép kápjá: s igy á léczfalvi ágat alapítja. Ennek fia M i h á l y , kinek Farkas I l o n á t ó l ' ' ]
. Mihály ' (Fejér Erzsébet.) János. (Pesti Jul.) (Körözsi Anna.) •
A
1
'
•
11
György. i. i \ f. * ' ^m'i
f\mmxi «—tmmmmm »
Sándor (+1815). .János. Teréz. Mária, (szerkesztő.) (f 1842.) (Donát Józs ) (Keresztes Ján.) (Szathmári JuL) '(hu^zárhadn.) • • <—^ . ^ . M , ; Teréz. Sándor. Zsigmond. Julja. Sára. • (SzöcsMih.) (+1820.) TfökormV'titokn.) (Mike Sánd.) "'^ (Harkányi Borb.) Aloizia(+ 1844). Anna. Sándor. (Kapellini Adolf.)
SZACSV'AI. SZÉKELY,
221
A táblázatban álló S á n d o r , az első magyar joumalisták egyi ke, voltairei eszmék- és humorral; 1787-ben jan. 6-án Bécsből M a gyar kurir czimü politikai,lapot indit, s folytatja 1792 végéig. Gúnyos és merész czikkeiért végre Bécset sietve odahagyá, lejött Kolozsvár ra, s itt hala el többször ismételödött guttaütésben. Szül. 1753. f 1815 maj. 15-én.. F i a , Z s i g m o n d , 1832-ben a fókormányszéknél fogalmazó, 1838-ban titoknok lesz, e minőségben 48-%ig az udvari cancelláriánál volt. Á más ág esztelncki elönevet használ. Á törzs L á s z l ó neyü fiától jö, kinek két fia van, egyik I s t v á n , ki Kemény Jánosnak, mint rabtársának 1659-ben levelet ir Krímből, hogy szabadítaná meg. a) A más fin F e r e n c z , ki Eszteinekre házosodott, elvévén Csomortáni Dorkát: ennek fia J á n o s , k i nek I s t v á n , kinek Kászoni Judittól F e r e n c z , kinek Sükösd K a tától: ... István. Antal. • f" József.
István. -Váradra száll.")
Ádám. (ez is.)
Ferencz. József. János. Lajos,
György.
Ferencz. Róza. Imre (+ 1849). (Teleki Róza.) (Géczi Lászl.) (képviselő.) Az első ág, melynek végén F e r e n c z áll, ki 1848-ig a Rikormányszéknél fogalmazó gyakornok, most CF. kir. hivatalnok: Erdély ben élt, A más kettő B i h a r m e g y J ^ lm r e , a fiatal szép szó nok, mint a pesti képviselőház egyik titoknoka a függetlenség aláírá sáért vérzett el. ' 166.
§. S Z É K E L Y
CSALÁD.
[Boros-Jenöi, gróf. f 1771.] Magyarországról Jenő vidékéről jött valá be L á s z l ó I. Apufi alatt. Apja, J á n o s , Teleki Mihály jószágaiban lévén, a hatalmas m i nister behozta öt, s a fejdelem körében előbb postamester, később ta nácsoskép tartá, mint eszközét. Csereiként 1674-ben még alant ü l ; 1678-ban kolozsvári kapitán. A portára többször kővel.. Igen kapsi és gyanús ember. Nyomorulttul hala el, fiatal korában, Kolozsvárit, ködök-rothadásban. bj Azonban szép jószágok mellett grófságot hagya családjára, mit VI. Károlytól kapott. <X) Az eredeti gr. Lázár család levőItárában. b) Cssrci Hist. 64. 76. 97. 113. stb. 148. 195. 294.
1.
228
SZKK-ELY.
Fia volt Bulcsest Sárától Á d á m , kinek gr. Rhédei Katától Á d á m , ki Dobokamegyében Borsán vagy Kékesen lakott. Oly kövér, hogy bivalokkal jár. Mint tiltott szerelem üldözöttje hala el 1771 tájt. aj Benne a család kihalt. 167.
§. S Z É K E L T
CSALÁD.
LKilyéni.] Háromszéki család. Ismeretes törzse Lisznyóban lakott Sz. B á l i n t , k i Báthori Kristóf fejdelemtől, mint hadnagya, 1583 jun. 14-én Kilyénben birtokot kap. 6) Ennek unokája lehete a másik B á l i n t , kinek Mikó Judittól fia M i h á l y , kinek Imecs Erzsébettől: Elek (1760). (kir. tábl. ü l n ) (Garabacs Ágnes.) DáTiTor 1800). (cancelláiO (gr Lázár A n , f 1804.) —.
Mihály (+1832). (kir. tábl. n l n ö U (b.Rudnyánszki Teréz.) 1+ 1804.) (gr. Mik Kata.) (+ 1854.)
.,, ,
Elekl (Hol aki Anna.) < nims
t
János (f 1851). Anna. (száz*-doO íb. Apor Pét.) (gr. Mikó Kata.) f t i
Dávid. Kata. (százados.) (Kendefiné.) (nőtlen.) Derék hivatalnokok, eszes emberek. D á v i d 1783 mart. 12-én tartományi cancellár lesz, 1786-ban felmentik; de 1790-ben ismét visszaállítja az ország. + 1800 febr. 10. Fia, M i h á l y , egyike e század legtevékenyebb hivatalnokai nak: kamarás és udv. tanácsos, később kir. táblai elnök. A székely nemzet constitutioit, a székelyek Őstörténetére vonatkozó töredékek kel bÖYitve, Pesten 1816-ban kiadta, nevét elhallgatván. A k i l y é n y i Székelyek más ága Z s i g m o n d tói jö, k i Cserei vel együtt van a zernyesti csatán; ki később Tököli részén áll, és k i bujdosik ; s ki 1704-ben Háromszéket a Rákóczi részére felülteté. cj S lesz a következő leszármozás feje: a) Hodor Doboka Ism. 229. I. b) Kállai Értek. 281. 1. c) Cserei Hist. 203. 325. 1.
SZÉKELY.
220
SZENTKEllESZTl.
Zsigmond (1704). (Káinoki Erzsébet.)
^
Lajos. Károly. (Gyulai Teréz)
Antal. (őrnagy.)
i
,
Sándor. ^ /
Samu (királybíró.). (Horváth 1.) ^
,
Dénezs-
Zsigmond.
,
Károly
Gerge y. (Maurer Józéfa.) K á r o l y és G e r g e l y testvérek bírják ma a kilyéni szép javakat. Ezeken kivül egy sereg S z é k e l y család volt és van Erdély ben, milyen vala a s z e n t g y ö r g y i , melyet Benkö emlit. Ismét az, mely Si mén fal vár ól irata magát, s melyből Székely M ó z e s (+1603.) fejdelmi czimet vett vala fel, s kinek fia M ó z e s udvarhelyszéki fökirálybiró, s 1635-ben száműzetett. A mostan élők közt a r é t y i Sz. család szinte jó karban áll.
168. §. S Z E N T K E R E S Z T I C S A L Á D . [Zágoni, báró.] A család czimere, mit báróságával kapott, itt látható. /Táblázatunk elseje, A n d r á s , M a gyarországról jó be I. Apafi alatt. Itt a kir. táblánál ügyvéd lesz. 1695-ben min den vallás küldvén az udvarhoz egy t i toknokot, a reformátusok öt küidék.a) S 1713-ban mint báró jő leitélömesternek. Itt itélőmesterböl fökorm. tanácsossá lön, s itt végzi be szerény körben kezdelt pá lyáját. Egyike kora legeszesebb embe reinek : fenmaradt kéziratai közt látok egyet Erdély politikai és polgári kormá nyáról, b") Szolgálataiért 1727-ben, az elbujdosott Mikes Kelemen jószágát kap ja, s innen van elÖneve. c) 1732 február 19-én kelt véghagyományával családjá ban majorátust kívánt felállítani; de utódai ettől mint hazánkban pá ratlantól, elállottak. A család, mit itt következő A n d r á s nevü fia alkota, itt látható: a) Cserei Hist. 250. J. b) L . Teleki-könyvtár Ibi. 1145. c) Apor Péler kézirataiból.
SZENTK. ERESZTI SZJCNTPALI.
2-30
András, (fogarasi fökapit) (gi\ Korda Mária.) László. Samu K ára. Borbára. (százados.)(ezredes\)(Tornya(gr.Ki^ (Dániel Zs.) Sám.) I
Júlia
Zsigmond.
Anna
(tábornok.) (gr. Mikes Zsuzs.)
Samu (+1319). Andr (1605) György(+1808). - Mária, (ezredes.) (busz tábornok) (számf. tábl. ülu.) (gr. Haller Lászl.) (b. Nalác. i Zs.) (gr. Mikes Mária ) (t 1821.) ... I Borbára. Zsuzsa. Róza. Mária. István. Klára. Anna. (SándorLás.)(P.Horvát (gr. Béldi (+1828.) (százados.) (+ í 838 )(PekriImr,) Alb.) Vencz.) (b. Kemény (gr.Nemes (gr. Kornis'' Ign.) Druzs.) Ján,) <' ~ —- — i * István. Karolina. ; Zsigmond. (Dániel Anna ) (gr. Haller Anna.) György. Andor. Stephánia. Zsigmond. Béla. Mari. N N . Sándor. Ferencz. Mari. Irene. Az alapitó fia A n d r á s , előbb tartományi biztos; később foga rasi fÖkapitán. Fiai katonai pályára lépnek: L á s z l ó százados lesz; S a m u mint ezredes bal el a poroszok elleni hadjáratban; Z s i g m o n d mint . tábornok és ezredtulajdonos hal el 1824-ben 78 éves korában. Samu fia, A n d r á s , mint József huszár ezredes 1794 apr. 24én Yüliersnél gyönyörű győzelmet vívott a francziákon, melynek em lékére némely angoltiszt barátai neki egy tisztelet-kardot küldtek át, s azt Í805-ben a marosvásárhelyi ref. tanoda múzeumába tettele, hol tanulását kezdette volt. a) a
169.
§. S Z E N T P Á L I
CSALÁD.
[Homorod-Szentpáli.] Régi székely család. Ismert családfő I s t v á n , kinek fia I s t v á n , kinek Nagy Erzsébettől viszont I s t v á n , kinek Baráti Borba rátéi L á s z l ó , kinek Z s i g m o n d , Bethlen Gábor ezredese,, miért 1620-ban Szathmnrmegyében birtokot nyer. Ennek fia J á n o s!,'ki Kemény János részén csatáz, kinek: a) L . ide a beszédet melylyel a tanoda átvette, s a levelet/melylyel átkül det, Provinciai Bliitter III. 165. 1.
231
SZENT P A L Í .
Ferencz (^sül. 1651) (í oér nnaft (gr. Bethlen Zsófi; ' István, (Boér Zsófi.) József. (Pongrácz Kata.)
Bcnidiniu (1695—718). (Pernyeszi Mária.) Béni á min. (Podráczki Anna.)
László (1792). József Sándor .Farkas. Eiek(ft813). Imre. Gábor. \• :7 ... (székely (Ilélömcst ){nriklósvári (Ugocsá:.-! l • a]ezr.)(Cso)nokosiMar ,alkirb ) * ban.) ;
ZsiguVond. ^sófi/ \ Éva. ,' Elek. V\ ° , Ágnes, ' ' ( t á b l a i ülnök.) (b Kemény Ján.) Ákos. (gr. Betlen Karolina.) ^ . F e r ^ r i c z ^ s ^ ü k 1651.), vízaknai' alkirályliró, mely hivatalát az ugynevczezettfierébházzal, mely után a hivatal járt, a Hallerektötmegvettev Verböpzit.magyar versekbe foglalta, s azt 1701 K o lozsvárit lyadta. Utolsó nejétől fia: ... ; ) 3 é n i á m i n . Rákóczi 1709 dec 13. irja neki: Isten áldja meg kenclet kapitán uramatl. Felettébb jó lóra lévén szükségem, vegyen ha mindjárt 60 vonás forintokat ad is kegyelmed érette, és azon l o vat mentől előbb hozza ki. Mint e lovat Ügocsamegyében Halmin ke resztül- yinné, ^Perneszi Máriába szeret, eljegyzi. Megbukván aforrad ^pm|Rll^9?jp|' feujíjpjojjt.^^özbejárás-következtében 1 718-ban..a hazajöhetésre kegyeimet nyert. S reá váiró inátkáját elvette;^) E családkoz tartozott, s tán a\ táblázatunkbftni LáSiZl ó ;az, ki vérgyilkoltatásért 1792 pfjpbe idáztetcU. E család végsarjai névsorát nem birom. Á k o s 1846-ban B e l söszolnokban adóbiztos. Kívüle az ujabb tiszlinévtárokban több Szent páli jő elő ez előnévvel, mi arra mutat, hogy e család több ágozatban jöve le. v
;
:
;
;
:
á) Aut. Szirmai notiv. Polit, Topogr. SzaUnU ele. b) Országos jegyzők. 179.2. :i8. 19. üJéa stíl.
lGO. 1.
:
T. 170.
§. T E L E K I
CSALÁD.
[Széki, gróf.] E család neve a X I I — X V . században mecsenicsi Garázda nevet viselt. Dalmatiaból ered, honnan a X V . század elején jöttek Magyar országra, hol három ágra szakadtak: zágorhidi, széki és telekiGarázdákra. A széki ág utolsó leányát Annát a táblázatunkbani első T. Mihály Báthori Zsigmond testörkapitánja vévén e l : az emiitett fej delem beleegyezésével, a két név összekapcsolásából alkotá mostani nevőket, aj Czímerök: vadkecske. E család alapitója sajátlag M i h ál y, I. Apafi fejdelem hatalmas tanácsosa. Született 1634, Nagyváradon. II. Rákóczi Gy. alatt testörkapitán. I. Apafi felléptével, mint a fejdelemné rokona, mi lett: megirta Cserei; dj mutatja használt czime, mely többire a következő: fejdelmi tanácsos, országos fŐtábornok, tordai és mármarosi főispán, Csik Gyergyó s Kászonszék, Huszt és Kővár várak fökapilánja sut. Családálkotása egyelőre nehezen ment: Torma Júlia mint jegyese, Pekri Zsófia mint hat hónapos neje hala e l : azonban Vér Judit, Toldi Miklós özvegye, hat fiu s hét leány atyjává tevé, kiknek igen szép jószágok mellett grófságot szerze, c) mit e család romai szent birodalombeli grófságnak szokott irni. Családfájok a következő: d) Teleki Garázda Dénes. t
t m m m m m m m
aj " hj c) d)
Mihály (1605).. (testőr kapitán.) (széki Garázda Anna.) t széki Teleki János, (zarándi főispán, jenöi fökapitán.) (Petrel. Bornemisza Anna.) Kata. Mihály (+1690). Anna. (StepánFer.) (Apafi tanácsosa.) (Vas László.) (Vér Judit.) (Keresztúri Ján.) _ __ (folytaljuk.) m
m
A bajd. Garázda, ma már széki gr. Teleki-ház. Irta Kassa 1831. 2. 1, Cserei Hist, 16. 17. 64. 65. 69. 71. 86. stb. 1. Mikola 35, 1, Lohoczki Stemmatogr. II. 589—94. 1. L . gr. Teleki József sírhalma. Pesl. 1819.
Kazinczi Ferencz
233
TFXKKi.
A túl említett:
Mihály.
Anna. Zsuzsa Mihály. Krisztina. László. József. Pál. Sándor. (ApafiMik)(VayMih.)(kövárí(KendefiPál) (fejériföispánok.)(+ 1731)(L alább) (KeményJáj Kata. kapitO(BarcsaiÁbr)(VayAn)(KurtaBor)(VayKat.) János. (BáufiPál)(Torocz- Judit ; (BellenKat.) f Borbára. Erzsébet. kaiKat )(Pongr.Islv ) f , j (YayLász)(Mácskási t Zsuzsa. Krisztina. j Lász.) { (g.KeményLász.)(g.To!diAd.)/ 1
Mihály. J nos. Samu. Adám(+1769). (+ 1746 t.) (kővári kapit) (tábornok.) (tábornok.) (fükorm tanács.) (Vay Borb.) (Ötvös Mária.) (Wess Zs. f 1739.) (gr.BetlenKlára.) I 1 (gr. Toroczkai Klára.) : t l | (P.HorvátZsuzsa.) Mihályt. Pák lánös. Imre (+1802), Ádám (+1792). (g.KendefiRák)(dobok.föis.)(VayAn.)(kir.táhlüln.) (dobokai föisp.) (gr. Haller Borb.) t (Krausz Mária.) (Wesselényi Mária.) ^ ———^—i t > -n Mihály. Ferencz Tamás. József. Imre. MárU. Polixéna. (DózsaÁg)(+1808.)(öniagy)(+l809)(g BriinszviU
s
a) Magyar Athenás 288. 1. b) Cserei Hist. 323. 29. 37. 42. 53. 415. Pál testvére is végre ide áll. Cse rei 336. 415. József cs László várakba félrevont ált magukat (Ugyanod).
234
TELEKI.
A második ág Páltól indul le, kit tudósnak is neveznek. Szül 1677 jan. 8, Soröstélyon. Enyeden tanult, honnan akadémiákra ment, s beutazta fél Európát. + 1731 nov, 13, Kendi-Lónán. a°) Ennek fia, Á d á m , szül. 1703 aug. 1. mint tanuló felöltözött deák, tanit és pré dikál. 1722-ben Hálába, onnan Drezdába megy. 1738-ban mint Rá kóczi párti elvádolt Bécsbe megy, tanácsosi czimmel jő. le. 17Í5-bén 300 lovast gyűjt: ezredessé teszik; 1751-ben tábornok lesz, de csatát nem láthata, mert oly kövér volt, hogy nem járt, csak ült. + 1769 oct. 7: Fia volt Á d á m , a-"Cici fordítója. Szül. 1740. II. József cs. alatt kir. biztos és dobokai főispán; később fökorm. tanácsos. + 1792. Á harmadik ág S á n d o r tói, Mihály legkisebb fiától jő. Középlánczszcme a természet azon játékának, miszerint apja, ö ésfiaSamu, hármon három században haltak el. Gernyeszegen lakott. Tanácsos és tordai főispán. Ellenzéki szellemű. + 1760 tájt. Családja következő: A felébb emiitett: Sándor (tordai főispán, + 1760 t.) (gr. Betlen Juliána.) • • "•• (Nagy Zsuzs.) Miklós. László(1778). Lajos. vándor. Sámuel. (+1746) (fökorm. tanács.) (+ 175Ö.) , r (+ 1822:) (alezredes. ^)(grRádaiErzs.) (Bethlen Kat.) Ádám +< (udv. cancellár) (gr.GerhardKat )• t /• (gr Toldal.Kriszt) (ikt BethlenZs.) f' \ \ (Horvát J u l . ) « f ;
;
Károly. József. Lajos Domokos. Samu. Mihály Ferenc. Dómok, (kincstárnok.) 796.)(+!8í-5)(tord.föié)(század.X+182öXhaclnnffyí+l 7'98 (g.HallerJul)(ugocs.föis)(g.Töldi(Be Í.Jul)(i?r Se-(marossz.(BánfiErs)(k táfj; ( (koronaőr.) Sar.) (KendefiZs)rényi fökirbir.)(+1853:) ülnök) Pál +. (Roth Joh.) ( $ Franc.)(Földvári )"•>• (MacskásiKl.) (+1813.) József. )' Druzs)'Samu. (kiél) f (Szerencsi | . Ferencz. V (Betleni.)' \ Franc) y (fÖkorm.tan.)\'(Sárómberki.) !
t
^
J\.-^
)
•
( • •
/
József. László. Johanna. Elek. -(+1817.) (+1^821.) ' ' ' f (fökorm tan.)(hétsz,tábl.bir) Domokos. (TelekiZsóf.)(TelekiMár.) • - György. (sz. 1747.) '(+ 1800) (+1844.) (b.MóSzárosJohO •
Lajos (+1810): (fökorm." fogaim,) (Kendefi An.) ! (+ 1846.) i .\
:
I
:: f—**."
,'; .;'
-
:
^
. , ' .J .. ... ^
„Domokos. Adám. lózs.ef, Samu. Miklós. ; Lajos. .-• (iró ) (tábornok )(fökonnánzó)(b.Jeszenák (SiménKl.) (BetlenEszt): ...t*j i (sz 1789.) László;.; Luiz.) ^ ,:• ) ..ftN.: (kivándorolt.) Oszkár. Károly. (Gernyeszegi) (Magyarhoni.) Gusztáv. Lajos, ^ Alfréd. Domokos. ~—— (Sárpataki.) v
}
a) L . főlettel*. beszddet; Halottakkal való barátság. Verestói Gy. I. 72. 1. b) Felette tartott ficsaéd 1. Vérestói Gy. II. 582. i . ' '
:
"
TELEKÍ.
235
Második liá L á s z l ó , egy ágozatot alkot, .mely az irodalom te rén e családnak a legszebb babérokat aratá. E L á s z l ó Gernyeszégen születettel?10 aug. 14; ;Neje .a tudósi gt. Rádai Gedeon testvére. T a nácsos és erdélyi pohárnak. ,+ 1778; mart. 16. ... Fia J ó z s e f szül. 1740 aug. 1. Egyelőre kir. táblai ülnök; majd kimegy Erdélyből, laszlvégre koronaőr sat. + 1796 sept. 1. aj : Fia; L á s z l ó , hasonlóan Erdélyben kezdi pályáját. Atyja tábl. ülnökiévén, 1777^b'en Vásárhelyre jö iskolába; 1785-ben külföldre megy, 87-ben kazajÖ:; 88-ben Cici fordítója leányát elveszi; 1789ben a fökormányszéknél tiszt, titoknok, 92-ben tábl. ülnök lesz. A t y ja baláláyal ö-is kimegy Magyarországra, septemvir, főispán sat. lesz. Tudománycs ember, 24,0Q0.-re menő könyvtárt állit; röpiratokat irt; a tudós társaság létrejövetelére hathatósan munkált sat. Szül. 1764 sept. 8. t 1821 fébr. 24. Pestem bj Fiai közt áll: J ó z s e f , (szül. 1790 oct. 24.) a tudós társaság elnöke. Magyarországon a Helytartóságnál kezdi pályaját, mint titok nok, később az ottani királyi tábla bírája, 1823— csanádi, 30-ban szabolcsi .••főispán'; májd köronaöiys mint ilyen Erdély fökormányzójának válásiliatólt, e&küjét 1842 april 7-én tette le. cj 1848-ban visszalépett; kiment,* s irja Hunyadiak kora czimü örökbecsű nagy munkáját, mélyből négy kötet már megjelent. Ott áll: László-, a Kegyéncz czimü legjobb drámáink egyike irója, •publicistánk: Erdély több izbéni országgyűlési követe; 1849 óta száműzött; ; Velők szemben áll: D o m o k o s , köztiszteletben élö, egykori ellenzék^ s^óijőkun'k, ,püblicj$íánk;i kiijélenleg Gernyeszegre, a csa lád Ősfészkébe vonultán, a tudoraártyoknáknak él. Mihály unokája?!, aj ó^náKíiaiazon/T. D o m o k o s , kit mert végig magyar öltözetben járt, utolsói magyarnak mondanak, miben fia E l e k napjainkban is követé. . , Domokos testvére M i h á l y , előbb kir. táblai ülnök, majd M a cosszék hatalmas fökirálybirája; belső titk. tanácsos; 1* 1826 jan. 28. * ' Domokos másik testvére, Laj o s , fökormányi és belső titk. ta nácsos és országos elnök. E Domokos testvérének Samunak fia azon F e r e n c z , k i előbb magyarországi hivatalnok, 1825 óta pedig erd. főkorm. tanácsos, ké-*, söbb referehdarius, s a Zrinyiász német fordítója. Mihály unokája S á m u e l , a marosvásárhelyi nagy könyvtár alapitója. Szül. 1.739 nov. 17. Legelőbb küküllöi főispán, azután fő korm. tanácsos, 1784-ben kir. biztos, 1787 maj. 21-én az. udv. can cellária elnökévé ^eskettetett; itt szerzi könyvtárát: mint ?a göttingai, jénai és varsói tudós társaságok tagja, cancellár. + 1822 aug. 7. d) ;
:
a) 6) c) d)
Magvar Athcnás 289. 1. É l e t i Tudom, gyűjt. 1825. VII. füzet. Hon és Külföld í 8 4 ő . 74, sz. Magyai' Athenás 290. 1.
236
TKL.EK.I.
TOLDALAGI.
Fia D o m o k o s , ki magyar- és erdélyországi utazását leírta kir, táblai ülnök. Szül. 1773. nőtlen + 1798. ' . Sámuel leánya Máriától, férje gr. Rhédei Ádám, a kincstárnok^ fordított prédikácziokat ad k i , mit a Rhédei családnál is emliténk: utolsó magyar úrhölgynek mondhatjuk, utolsó volt, k i a magyar fökötőt, nöLöltözötet haláláig.mással nem cserélte. A család javait Mihály 1683-ban kelt véghagyományában fiat illetőkké szabályozta volt, leányai akkor fejenként 15,000 forintat kaptak vala. d) Később hihetőleg többet. Eltörlödvén közelebbről e j o g : 1853-ban csal idi gyűlést tártának, hogy ismét fiágra szabályoztassanak. Hogyan vannak közöttök ma a családi jószágok feloszolya: minden ág utolsó nemzedéke alá odajegyeztem a birtokföt. f
171.
§. T O L D A L A G I
CSALÁD.
[Nagy-Eresei, gróf.] Két család játszik e néven történetünk színpadán : egyik magát Iklódról irata. Törzse A n d r á s C1550), kinek neje Radó Franciska. A fejdelmek fölléptével nagy hivatalokban, s a hon legelső családaival látjuk sogorosodva. Ez G y ö r g y b e n , kinek neje gr. Lázár Anna, s kinek csak két leánya volt: korunkban kihall. A most is élö Toldalagi család a marosmenti s Toldalag mellett fekvő Ereséről Íratja ugyan magát, de Koronka a bölcsője, b) Czimerik egy XVII. századbeli pecsét ti tán, itt látható. Alapítja M i h á l y , a Balázs fia, ki Szé kely Mózessel kifut a hazából, onnan 1602-ben titkon bejö, itt elfogják, Bastához viszik, ki záratja; de kezességen elbocsátja; s fejét és javait lekötve fogadja, hogy Székelyhez többé nem szövetkezik, cj De azért 1603*han mégis ott látjuk á Barczán, hol újra fogolylyá lesz. rf) Később 1620-ban Marosszék, 1636-ban Háromszék fökapitánja, tanács úr, orsz. elnök és főlovászmester, + 1642; Első neje Mihálcz Erzsébet, ki után 1612bén nagy birtokot kapott; más neje volt Petki Erzsébet, kivel nászát 1640-ben tartá, s lakodálmán Erdély fejdelmén kivül, jelen volta két oláhországi vajda. Azon T, M i h ál y , kit .Barcsai fejd. a portához k ö vetségbe használt, s kit az emiitett fejdelem a székelyek felköltésére küldött, s a szászok Segesvártt megölteky ennek fia volt. e) Kitől a család következőleg jött l e : >:
a) b) c)
Fancsali gyűjt. 38. 39. sz. L . Speciaí. Ti'anss. Székelyek földe. Koronka. Mikola 43. Frotoc. Üeus ad arix. 160*2. 60. 1. Wolf de Bethlen V. 410. Joannc de Bethlen Lihr. II. Caj>. 16. Kállai 285. 1.
1.
TOLDALAGI.
Mihály (orsz. elnök, f (Mihálcz Erzsébet.) Borbára. Judit. Kata. Mihály. Klára. Zsuzsa. (P Horv.Mikl.)(Angyalosi(JankóBoId.) (f 1660.) (sárdiZsig.)(Litteratim.) - Krisztina. Istv.) Erzsébet.(I.Rák.tanács.)(KálnokiJán) és (KereszturiIst.)(BodoniGy.)(KövérMih.)(HuszárMarg.) N. N. János (1691 tanácsos/ (Stepán Erzs)
Mihály.
János. Krisztina. Mihály(gróf). László. (Inczédi Zsuzs.) (Ugrón Istv.) (f 1746. el.) János. ) (Földvári Erzsébet.) Zsuzsa. f (b. Naláczi Istv.) \ *
Ferencz. Pál.
László (1787). Ferencz (+1803). János. Pál(fl788) (alispán.) (marossz. fökirb.) (Barcsai Kat.) (b. Bánfi Erzs.) (Vas Kata.) (b. Bánfi Kat, + 1783.) i (gr.Betl Kriszt.) I (gr.RhédeiKl.) István. László. Mihály. Zsigmond. (BánfiEszt.)(+l806)(tábl.üln ) (+ 1847 ) / (gr.KordaAn )(ZeykBor.)(VayKala.) j Kata. i í (Türi Lászl.) |.
Farkast. Sára. József(1808) Lajos+.(Brencsán(tábl.üln.) Ján.) Pál. Klára. (Fekete Józs.)
Anna. Krisztina. Ferencz.' Kata. Zsuzsanna. Mihály. Johanna. (g.Tcleki(g.TélekiAd.)(ma^ Mih.) Júlia. fökirbir.) Zsófi. (Szerdailgn.) / íam.) (g.Jedliczki(b.Bánfi (KatonaAn.)(gr.BetIen l Póli. Ant.) Józs.) / Sánd.)J (KatonaMikl.) 11
•
Ciliin*
i
ii
/m—
Viktor. Fanni. Adél. Róza. Zsigmond. Ágnes. Első Mihálynak 8 leánya volt és egy fia M i h á l y , ki I. Rá kóczi Györgynek kedvencz tanácsosa, s portai követe; barna szikár ember, mint Koronkában Jétezö képe mutatja. Neje a lelkes honle ány, ki minden ezüstjót a haza oltárára hozá. aj Fia J á n o s , 1686-ban kormányzó deputatio tagja, mig 1691ben tanácsossá választják. Fia M i h á l y kereste a grófságot, de nem élvezheté örömét, mert mikor 1746 mart. 7-én kihirdettetett, már csak mint néhai kap ja, László, János, Ferencz és Pál fiai részére. E F e r e n c z 1776-ban számfeletti táblai ülnök lesz, 1789-ban Marosszék fökirálybirája. A most élö F e r e n c z , 1848-ig Marosszék fökirálybirája volt. Koronkát birja, hol lakja 110 hold szép park közepett van. á) L . Huszár család 124.
1.
238
TOLDI.
172. §. T O L D I C S A L Á D . [Szalontai, grófj Régi család Magyarhonból, aj mely magát a híres nevezetes Toldi Miklóstól, Mátyás király megénekelt keclvencz hősétől, egyene sen hozza le. Ismeretes táblázataink szerint a törzs L ö r i n c z , kinek fia a hős M i k l ó s , kinek G y ö r g y , kinek L á s z l ó , kinek ismét L á s z l ó , kinek G y ö r g y , kinek M i h á l y , kinek Csáki Borbárátói: I s t v á n , ki bihari jószágaitól megfosztatik, s Erdélybe jö, itt Báthori Zsigmondtól jószágokat kap; nagy szerepet visz; majd Szé kely Mózessel fegyvert fog, s 1603-ban, midőn javai visszaadatását békepontok után reméllené, a Barczán sebet kap, s melyek miatt Brassóban meghal, bj Tőle a család igy jöve l e : István. í+ 16031. •.. (Bánfi Klára.) i
:
. György (1629). (ros. Kün Kata.) István(+.1660). György. ' Miklós(í657). Druzsa. ' . ( B á n f i Druzs.) {Vér jud.) (Miske Gy ) Mihály. Miklós. István (1700). • Fei'éncz. György. i . '(toroczkai Kriszt.) ' . (Naláczi Kata.) ' — - — " / György. László. Anna. Mihály. Ádám . 7 (KendefiErzs.) . (+1730t:) Teleki Kriszt.+ 1777.). : ,:
I
-i •
József. • \ Miklós. György+. :
.—; ' '' '
,,;
•——-—,
László + Zsigmond. Borbára ' ' Á d á m (1755). (középsz. föisp.) (gr.BetlenJán.) (Fökívái'i'Sárá.) tf>. Bánfi Ráki.) \ i l
Ádám f. Zsigmond Zsuzsa. Sá'mn. Sárá(+18í 3). Mária. " (gr Földvári K I ) (Nemes Józs.)(MaraKat.)(g TelekiLaj.)(P HorvDan) — ^ * V — . . •, -7 ,' - ' , ' ' —• •• Lajos. Zsófi (+1840) Ferencz. Karolina. Kata. Lörincz.. (b. Splónyi Henj.) (JesenczkiKár.)(MaurerKár.)(P.riorv.Dan.) A törzs fia G y ö r g y kapja a család legszebb birtokát, a bolyai kastélyt, Bethlen Gábortók,;lp29-ben. cj. Fia M i k l ó s , Rákóczival 1657-ben a. lengyel. expeditiora: mogy, ott rabságra jut; meghal, s özvegyét Teleki Mihály yoszi el, s-igy anyja lesz az összes Teleki családnak. ,
/
Ay'Léhoczki stemmatográpli. II. 397. 1. Special Trans. I. §. 13.. Mikola 42 1. h) Wolf de Bethl. y . 10. 55. 60. 154. 202. 410. sat. ' c) Capit. Alb, Prot. Ainbr. Barkai fol. 147. -r-
TQL.pl.,
2:39
TOLNAI-
Testvérét I s t v á n t, a tatárok itthon ölik meg, i660-ban. A mult százádbóri, két testvér Á d á m és Z s i gm ond 1755 aug, 26-án gróf lesz. Zsigmond fiaira Czikón, az egykori Közép-Szolnokban, jószág maradt, melyet egyelőre közösön kezeltek. Tartozott hozzá a Sza moson egy malom. E malom gátját egy árviz elsepri, egyik testvér nem sietvén a gát helyreállításával, a másik embereivel neki ment, s a malmot tetőtől talpig elvágatá, még malomköveket is vágata kellé. Következése lön, hogy a bátya öcscsét megperelte, s egész czikói jószágával érte be.
173. g. T O L N A I CSALÁD: , [Selyei.j Székely család, Czímere: két oroszlán, egymás felett; a felső jobb lábában kardot, áz alsó három tollat tart. • ' " Nyerte-Litéráti T. I m r e 1609-ben. a) Énnek fia J á n o s , kinek I s t v á n , ki akadémiákról 1660-ban jő haza; tanár lesz, mit 1680bán elhagy, s Fojfalvára jő, a család fészkébe. Kitől következőleg jöttek le': János (Iíyefalvi Judit.) re.
i
Pál (t 1690). (Miklósi 13oxb.i •
,
Ferencz.
János (+ 1 7 7 0 ) . ' ' A n t a l . (somogyomiíXordai J í ] á r a ^ gciCtestör.) .J.W-
N. N (Rókásíné.)
i-
•,-
:
>
-
x
• • -
György.. (Kökösi Kriszt.)
*• "
^
N. N. (Pécsiné.)
János (+ 1845). Klára. (Szentiványi Zsuzs.) (D Gál Uszlóné.) p^,———^
Gábor. , Sándor f. , • (Fronius Már ) - P á l a zernyesti ütközeten esik el 1690-ben. J á n o s m i n t árva ajesuitákhoz került, katholizált; 1765-ben fiscalis director s kincs tári tanácsos lett; s ugy balt el 1770 mart, 16. Unokája, J á n o s , 1834-ben orsz* követ, később megyei hivatalnok, .f 1845 nov. 10. A most élő G á b o r a forradalornban tevékeny szerepet'vitt. E család szép birtokát önmagának köszönheti. a) Tolnai M i t l ó s tornak nevezi eleit.
nov, 19. art. 55.^á kolozsm. Convent m e l l é
rcquisi-
TOPLEK.
240 174.
TOllMA
§. T O P L E R
CSALÁD.
Tagjar hosszas élet példái. A család fészke Koloszvár, onnan Szármoztak a Mezőségre, Vásárhelyre; Törzsöke S i m o n , ki Morvábél jött be, mint katona Mária Thresia alalt, s ide házasodott. Család fája a következő: Simon (szül. 1700. + 1792.) (Gold Mária. + 1830 99 éves.) ,
—
Simon.
^
-
«
I s t v á n . Imre. A n t a l (orsz.követ). t (sz. 1764,) (Ajrizer Antónia.) { f l846.)(ApolzánRóza.) /
,
.
%—.
;
—
,
János. ;
^
Róza S á n d o r . Simonit 1853.) J ó z é f a . K á r o l y . Klára. (Incze Józs.) (orsz. kö\et.) (Veres Sánd.) (HankóJán.) Gyula. Antal. Márton. Róza. Etelka. A bejövő S i m o n hátvan éves korában házasodik. Vagyonos ságát borkereskedésnek köszöni. A második Simon állitá Erdély leg első kőedény gyárát, Kolozsvárt!, mely azonban ma már nem léte zik. Testvére, I m r e épitteté Kolozsvár piaczára azon oszlopot, mely Ferencz császár benjártát örökiti. Aláírás utján akarák, de miután nem sikerült, T. Imre magára vállalta, s 22,000 pftjába került. A n tal kolozsi lakos, s az említett városnak 1834-től országgyűlési kö vete. Fia, S i m o n , mint marosvásárhelyi ügyvéd, onnan volt több országgyűléseken követ, valamint Pesten is. Fogságban halt el 1853 maj. K á r ó l y volt Kolozs utolsó követe. 175.
§. T O R M A
CSALÁD,
[Csicsó-Kereszturi.] Czimere: itt láthatólag, koronából kinőtt torma, melyre kigyó van tekeredve, a) Régi család. Ismeretes törzse M i k l é s (1464—505.), kitől két ágban jöttek le. D é n e s fiától jött a girolti ág, mely a XVII. század végén élt Mihály, István, Be nedek és Pálban, négy különböző ágozatban hala k i . A t ö r z s , M i k l ó s , más fia G y ö r g y (1540), kinek Kemény Borbárától J á n o s (1558), kinek Morgondai Borbárától D á n i e l (+ 1581), kinek Glesan Annától az itt következő, ki a csicsó-kereszturi ágat következőleg alkotá: «) Mikola 38.
1*
24 í
TORMA.
Kristóf (+1603). (török követ.) György(1612), (harinai Farkas Zs.)
Istvánf.
Kristóf (1612—55), (Toldalagi Klára.)
Fercncz(+1654). Is ván(+1679). János(1661). (b.szoln.föisp.) (Petki Anna.) (Szilvási Jud.)
György. (Huszár Borb.) f
Miklós. Kristóf (+ 1703). Sániuel(+ mlyMvúiu^ György, (b.szoln.föisp.) (NápolyiMár.) (b.szoln fölrir.) (FényiErzs.)(h.NemesJud) (BaranyaiKat.) ( (HenterKlára.) (HenterSára.)(UgronAn.) Miklós. László. István. Ferencz. János. Ferencz. István. Gábor. (b.szol.föb.)(+1733.) ( 1764.) (+ 1763 ) (+1770 ) é (fejérv. n. (Geréb (b.SzávaJud)(íöjegyzö)(Geréb (Baranyai (b.szol.föb. \ praepost.) Erzs.) } (MaksaiKrisz.) Anna.) Klára.) kir. hivat.) ) *• Éva. \ t t Balázs+. Anna(+1792) (g.LázárA^t.) J j (b. Henter Zsig.) J
Dániel (+1757). József. László (+ 17M). (b.DujárdinMari.)(százados) (Vay Klára,)' ( + Í 7 7 1 . ) (kir. hivatalos.) V ( (Bethleni Anna) i ' t
j
Mihály ( f i 780). (alispán.) (Gáborii Kriszt,) f
—*
,
*
-N
Györgyül 746). Józéfa. Mi A lós. Józéfa. Mihály. Krisztina. Antaléi* (+ 1781 .)• (+ í 837.) (+ 1837.) (t 1808.) (Kozma Fer.) (+ 17fl.) (MakraiDru2s.)(JékeiZs.)(MózsaJud.) í Hfflára. í l (galg.RáczAnt) ( F e r e n c z S á m u e l . K a r o l i n a . I s t v á n . J ó z s e f . Thrésíaf. T e r é z . (galg.Rácz(Vér An.)(TatrosiSán) (orsz gy (kir.pénzt.)(AlsóLászl) (Kozma Róza.) í követ.)(DanielJózéfa) Imréné.) #
(
Imre.
Lajos.
^
^.
1
,
A l o i z i a . Júlia ( f 1852). K á r o l y . Zsófi. (Makrai Lásd )(Vér Zsigm.)
Magyarhonból jött be G v ö r g y ( 1 5 4 0 ) Zápolya alatt. A fej delmek alatt szép birtokra tettek szert, miből idöfolytán ellenzéki szellemök miatt sokat elvesztetek. Belsöszolnok lévén fé'szkök,, A l ispánságot s egyéb megyei főíiivatalokat viseltek. Birtokfejeket K e részturt Izabella alatt kaptákig Táblázatunk élén i l l ó l R K s t ó f Cf 1603) több követségekben részt vett. a) ; Kristóf fia, K r i s t ó f , szép neje|rk Báthori Gábor alatt notábs K
a) Wolf de nctbl. Lihr. V. 12. 55 .Katona Hist. Crilic. Tom XVIII. 40. i Erdcly
ncv. csnliidai.
1Ö
TORMA. TOllOCZKAl.
esik, sok jószágot veszt. Fia J á n o s Kemény János pártján áll, mint ilyen 1661-ben a bethleni várban van, miért I, Apafi notáztatja. a) Testvére fia, Samu (+ 1741) előbb Tököli pártján, h j b z o l ; később meghódol;"*) 1713—5. országgy. követ; 1 7 2 4 — 4 Í . kir. tábl. ülnök. Ezen ág a mult században kihalt. A most élők táblázatunk el sejétől G y ö r g y tői jönek, ki mint ellenzéki tag 1610. noláztatott; de Bethlen .Gábor trónra kerülvén, 1614 február 24-én feloldoztató c) F i a , I s t v á n , - 1662-ben notáztatik, d) de más évben ez is felszabadiltatik. A most élők közül J ó z s e f , a forradalomig b. szolnoki kir. pénztárnok, több országgyűlésen, I s t v á n n a l ellenzéki követek; Pes ten képviselők, József most a hazai történelem buvárlata közt él, s Belsöszolnokmegye leirásán dolgozik.
158. §. T O R O C Z K A I C S A L Á D . TToroczkó-Szentgyörgyi, gróf, báró és nemes] 1
Czímere itt láthatólag: a mezőgazdaság j e l k é p e , két bVízafö és a loroczkai vasbányászat ra vonatkozó kasza és ásó; mint amely bányászatnak ko runkig földesurai valának. Táblázatunkban három ágozatindul le: az első, me lyet F e r e n c z indít lé, máig is-nemes. A második, mely L á s z l ó léi indul ki e), 1733-ban Já nosban ( i 1745) bájróva lett, A báróvá lettnek atyja volt azon Is t v á n (t 1712), ki mint aranyosszéki fökapitán, a Rá kóczi forradalomhoz csatlako z ó i t , ott crdflyi föhadvezér lett, mígnem Kolosvárnál ves 'tett csatája után Pekri válta fel. /) A harmadik, mely K r i s t ó fnál szakad k i g\ 1757 sept. 19-én Z s i g m on d személyében grófságot szerzett. Törzse V e n c z e l , kit 1241-ben a tatárok toroczkói várába szorítanak, honnan a székelyek szabadítják meg, kiknek ezért Ara nyosszéket ajándékozza, h) F i a , V e y z e l (1290), alvajda; ennek a) Joan. Bethlen Hist. Libr. Í l k - v o l . T07., fi) Cserei Hist. 435. 1. c | Benko Gen. Trans. I. 259. U>;' dKÍ6(>2. ín art. 10. art. 17. «) TPan e hul el a Barczán 1603-ban. Wolf de Bethl. Y . 408. 1. /) Csévei Hist. 821. 29. 50. 53. 1. • g) Tan c hul cl Ebcsfalvánál i605-bcn. Wolf dc Delhi. V I . 268, h) Mikola 33. 1. ; :
, 1.
TOKOCZKAI.
243
fia I s t v á n , ennek M i k l ó s (1373), ennek L á s z l ó (1465), kinek Zsombori Zsófitól ismét L á s z l ó (149f>), kinek: f Ferencz (1516). /»•
mi
• .... m*\i1
a ii
„
János. (Szilvási Erzs.) Ferencz. (Paczolai Borb.) .. t . László (1631). (Toldalagi Zsuzs.) •
Ferencz. f
László (1578—96). Kristóf (1572). (Kamuti Ors.) (Makrai Anna,) I l Mihály (1622), István. . (Szalánczi Ari.) (Kálnai Borb.) t t
Péter. Mihály. János (1652). . Zsigmond (1635). (+1680.) (fejd. tanácsos.) (Torma Borb.) (Rákóczi tanácsosa.) (Fekete Már.) (Serédi An.) . . .} "' ' (Bánfi Anno.) í
í
,
N
^
,—
v
Péter(+í724). László. Mária. István. Péter. Erzs bet. (kir.tábl.üln.) (Biró Sára.) (BetlenGy) (+1712.) (1686.) (RédeiFer.) (LugosiDril^s.,) I " (aranyossz.fökap.)(KeridefiKl.) (KeczeliBófb.) •',X \ (Kap Borb.) (Danid Klár^* }
\
l
6 leány.
;
{'
Gábor. X t
4
^ ^ ^ ^ L ^ X
r
I
Ferencz. (báró)János(+1745) Zsigmond. Ferencz. (Gál Kriszt.) (fogar. fökap.) (Toroczkai KI) (TordaiVZsó.ű4 (Pelkj Sára.) _ ( _
í S r S á h l S ó z s e f : Éíhály. ' ^ ó í á z s á r . (grófjZ^gmond(Í757). i l :• . f (HorvátJud.) (Sérédi KI.) ' (gr. Teleki Észt) Ferenc.Sándor.György. Lajos. János. István; Pál(+1826). I (g.KornisKl.)V (SimonAn.)(PrinyiRoz)(g.IIaller(tordam,föisp.) l [ I (LázárKrisz )Gzeczií.) (ffr.TelekiJnl.) ) ( i l 'Í . • t —v György. Elek. László. László. Gáspár. József. Miklós. Eszter. Sándor. (b.InczédiKat.)(gBéldiKat.X+181 5)(tordam (gr.BelUós.) t , t (b.HenlerKat.) föisp.) Júlia. { i (g.Bctl Joan.)(ZeykJós.) Kata. Venczel. Kálmán. János. József. Pál.Miklós,Ju_lía.Josefin ~ (Tóth Fer.) Móricz. Ida. 'HÍgr. Mikes Már.) (gr.CstóiGy.) Régi család, tnely M a z órdek-sza.ggHtp,U-JErdélyt leghívebben képviselik levén' benne ^rüff báró és nemeS, látholikus, református és unitárius.
IC*
159. §. Ú J F A L V I
CSALÁD.
[Mezö-Köyesdij Székely eredetű család. Marosszéken, Csejden volt az östelek, melynek felét ezen kiszármozott, a más felét a benmaradt ág birta mostanáig. Törzse, J á n o s , k i Apafi alatt adományozást kap, s maradé kait megyékre ülteti át. Ennek kilyéni Székely Klárától fia ismét J á n o s , kinek Oláh Erzsébettől: Samu. (küküliöi föbiró.) (Zsombori Borbára, f 1808.) <*''
Gábor. (Hatos 1.) I
^
István. V I
.
—
•
•
Samu. (belsöszoln. föbiró.) (Málé Kata, + 1815.)
^
•—^
—
,
Krisztina ( f 1818). (írónő.) (Máté Jánosné.)
i
s
Sándor.' Samu. Róza. Károly f, (Leszar Juh) (nyug. százados )(Földvári (Kakucsi Eszt.) (Huszár Teréz.) Fark.) / :
József. Lajos. Károly. Gyula. Samu. Ádám. (Miklósi Vikt.) A G á b o r ága Küküllömegyében, Bessenyöben él." A más ág Belső-Szolnokban, hol Samu hatalmas alispán. Test vére, K r i s z t i n a , Molnár Borbára barátnéjával e század elején ha zánk bámult Írónője. Levelezéseiket sajtó utján bírjuk. Szül. 1761. Szép és elmés. 1786-ban mi veit de rut férfihoz, Máté Jánoshoz megy, ki mellől Kolozsvárra jő, s itt él. Végre férjéhez tér falura, á falu jegyzőjének választja. Ugy halt el 1818 jan. 19. Feles versei marad tak fen, melyek egy része mint népdal ismeretes. S á n d o r , fiatal korában az udv. cancellariánál van. Később magánember. 1841-től királyi hivatalos. Hanyatló napjait Kolozs v á r t t é l i , köztiszteletben/_s kora emlékiratának megírásával foglal kozik. r
160.
§. U G R Ó N
CSALÁD.
[Ábrahámfalvi.] Régi székely család, melynek ágozatai néha kovásznai, szent mihályi, szőrösei előnévvel jönek elő.
UGRÓN.]
245
A régi székely krónika az Ugrón nevet már a rabonbánok ide jében említi.-A) I m r e 1447-ben aláirta a Hunyadi gubernatorságáróli végzést, ó) Ismeretes.törzse azonban L á s z l ó , kinek fia K e l e m e n , kinek Jakabfi Erzsébettől M i h á l y , kinek Miklósfalvi Ágnestől Tajnjás^ ld 1562-ben,JiaQS.2sigmond ellen a lázadók közt áll. E n n e F T e t k i ífatá'tóir: ' " ' Pál (i616). "•" ' — — (GerébAnna.) .
^
• -
,
-.
- í - r — *
.István.. - András. F"árkasZsus.)(fcem^ •--
—
«
—
v
;
János(1654). Tamás. Mihály. —\^\~—
; ' ' "—
Erzsébet. (HorvátDávid.)
•• ' • »—.
;—
s
Pál (16Q7).. Ferencz(1668) Ilona. Kata. Borbára. (RádaiBorb.) .(udv.sz.alkirb.) (BarabásPél.)(Toldal.Ján.)(Kün Istv.) , (Tompa Ilona.) • : ?
András. Zsófi. János (1709).'Anna. Borbára. (fogar. kapit.) (Bánfi Gy.) (Toldalagi Kriszt.) (TormaGy.)(KemesMály.) (Bíró Sára.) (Sarmaságiné.) f ?
l
/.
•
,
/\—
•
^
Ferencz. János. András. István, József. (Biró Mária.)(TormaMáriaO(CsulaiZsuzs.)(TörökKriszO(b.KeményAn^ i i t (b. Bánfi An.) > , \ Farkast. 1 í t
)
Elekf.
!
/
Pál. Tamás. Mihály. István. László. József. János. (+1843.) (katholízált.)(Szombatf.An.XBorsai(DanielJul)(Talaba (Borsai (Siménfalvi ( A p o r J u l J / Anna.) f Mária.) Mária.) •Kriszt.) t i (b.Szentker.An.)} ( l Mária. Antal. Gáspár. Mihály. Júlia. István. Róza. István. (b.GyörfiJózs) > (alkirbir.)(Barta l.)(g.Míkes(gr.Tolda-(b.Apor (gr. Kún Karolina. \ (Szombatf.Vér). j Zsigm.) lagi Kata.) Istv.) Am.) (b.GyörfiMih.) I Menyhárd. i i (NagyAnd.) j (FarkasDani.) \ (dullo.) | j _ Lázár. Zsigm. Ádám. Sándor. Júlia.Sándor.Kata. János. József, (alkirbir.) (dullo.) Tamás. (OrbánKl.)(VégBert.) (Aubin(alkirb.)(Székely (SiménRoz.)(Barta Gáspár. Lajos. Kár.)(Hegyesi Borb.) \ Borb.) Pál. (b OrbánCelest.) Róza.) j Gábor. (nőtlenek.)György. N. N . Táblázatunk feje, P á l , 1616-ban Udvarhelyszék alkapitánja, 1626-ban. fökapitán. Későn hala el, 1668-ban irja végrendeletét fiai a) Székely nemzet constitutioi. Pest. 1816, 276, stb. I. b) Pruy Annales III. 01. 1.
UGRÓN.
246
számára, áj Igen sokat szerzett. Fiai közül: T a m á s 1638-ban a fejdelem szolgálatában áll; M i h á l y 1649-ben afejdelem étekfogója. J á n o s 1630-ban fejd. föasztalnok. bj Harmadik fia J á n o s Mihály testvérével 1654 apr. 30-án Rákó czitól Kányádon, Jásfalván sat. fiágra adományozást kapnak. Értnek fia, P á l , 1667 mart. 13-án szabadul k i a tatárrabságból, mibe Rá kócziért esett. Ennek fia J á n o s Rákóczi forradalomból 1709-ben tér vissza tűzhelyéhez, cj A újabb korban Udvarbelyszék hivataloskodásuk szintere, hol azon .szokásnál fogva, miszerint e hivatalok a vallásokból egyenlően tölteténekbe, a kath. és reform, részen gyakran mint alkirálybirák jelennek meg, Egy g> mely z J Ü n a k is szokott mondatni, kiszakadt a szé kely földről, ez ágban él most I s t v á n , ki tordamegyei föispánságáról 1835-ben lemondott. Azóta magán ember. Leánya J ú l i a egykor hangversenyekben hallata szép hangját; fia S á n d o r . . á
á) Fancsali gyűjt, nro. 40. b) Kállai Székely nemzet 286. 1. c) Cserei Hist. 435.
v
-'Ptnx* " '
'
'?&bf*/f-nm*K, .V u
I 1 6 1 . §. Z E Y K
CSALÁD.
TZejkfalvL] Hunyad egyik legrégibb családa. Czímere itt láthatólag, alvó oroszlán, mely felett ezüst mezőben egykor, keiében kivont karddal, me'lyitea égy általütött törökfö. -ió,hazafiak. Eszes emberek. S mind a mellett hogy legmagasabb k ö rökben éltek: megmaradtak magyar ne mes embereknek. Ismeretes törzsek : Zayck L á s a l ó •C1236V, kinek utóda M i h á l y (1299); kinek ismét utóda P é t e r (-1344),. ki Nagy Lajost Nápolyba követi, s nj ado mányt • kap mind két nembeli gyer mekeire. E P é t e r t ő l - a családi táblázatok szakadatlan kimutatásban j ö n e k , mqlyek szerint Péter fia M e n y h á r t (136á)/ikinek Szentgyörgyi Apolloníátói ismét P é t e r , kinek László vajda f e l - és Alkziden > Öklosan 1372-ben adományoz, aj $ k i Nikápolynál jeíen van. Ezen Péternek két fia v a n : J á n o s (1446} hunyadi kenéz, ki Péter nevtt fiában kihal; más fia L á s z l ó , kinek 1404-ben Zejkfalvát adományozzák, s ki a zejkfalvi elönevet fölveszi. E Lászlónak fia I s t v á n (1484), kitol a" család kétfelé ágozolt: az-egyik. Miklós nevü fiától jött le a mult századiig; a más ág J á n o s ( f 1494) nevü fiától, kinek fia I s t v á n , kinek Mi k l ó s , " k i mint egy akkori oklevél bizo nyítja, 1526-ban Zápolya csapatvezére. Ennek Dózsa Katától fia M i h á l y (1542), ki a Zayek nevet Zeykrc cserélte, s családját reformá tussá tette; .ennek erdélyi vajda Balassa Imre leányaiéi..ftö" J á n o s (1575), Báthori István fejd. ezredes kapilánja; ennek ismét J á n o s , k i 1605-bén Bocskai alatt devavári fftkap'tán; ennek M i h á l y , kinek ikt. Bethlen Z s ó f i t ó t : P é t e r , kinek Borbátvizi Judittól M i k l ó s , k i nek Kehdeü Zsófitól: ' a) Fancsali gyűjt., nro, 38.
59.
218
ZIÍYK. László. (Baló Mária.)
Mózes (1721). Miklós. Péter. István, (fejértn. föisp.) (Barcsai Zsus ) (Barcsai Zsus.) (Barcsai Klára.) (gr! Pekri Zsófi) f' ( t ' (Barcsai Ágn.) Józéla. \ \ (vár. Horvát Kriszt) (b. Naláczi Ján.) t i f ( Mózes. Dani ( f i 796). József. János. (Cserei Kriszt.) (kir. tábl. elnök.V (Váradi KI.) (Naláczi Borb.) (b Bánfi Éva.) (gr. Teleki Borb.) i i (Henter Borb.) f \ i s
József. Elek. * Dániel. (katholizál )(Domokos (főkorm.tanács.) (b.JósikaMar.)Anna.) (b. Vay Kat.)
Miklós. Samu. (+ 1850.) f J
János, (udv. tan.) (Zeyk Már.)
Lajos. János. Károly. József Domokos. János. Miklós. (.+1848.) (az iró.) (b.KemJud)(f 1852.)(+1849.)(g.Tel.Kriszt)(+1854.) (fökorm.fog.) (MikóKl.) (g.TelekiJóz.)(b.Keményl.) t (tanár.) (GyarmatiÉszt)(BéIdi (g.Torock.Jul.) Dániel. j (DindárBorb.) Józ.) t Miklós. t (GloriaRóz.) ] \ Antal. László. Gyula. József. Sándor. Ferencz. (b.Inczédi(BrádiKár.) (Szabó Anna.) József. Anna) ) (Sinai Lina.) Árpád. Az utolsó századokban M ó z e s 1740 tájt fejérmegyei főispán; D á n i e l (+ 1796 aug. 3.) előbb itélömester, később főkormányszéki tanácsos, majd udvari tanácsos lesz, 1795-ben pedig királyi táblai elnök. M i k l ó s ( f 1850) szépmüvészetek tudora; a magyar és ber lini, tudós társaságok tagja. ;:. J á n o s , kit.irónak.jegyzőnk, néhány kötet költemény szerző-* je, melyek azonban irodalmunk színvonalán alól maradtak.: D á n i e l 1804-ben kir. táblai ülnök, később .marosszáki fökirálybiró, végül fökormányi tanácsos; miről 1835-ben leköszöntött. Fiai: .. . , • • A közelebbről elhunyt J ó z s e f , szül. 1805 nov. 30. Tanulását Göttingában végezte. 1834-ben Fejérvár követe, mely időtől minden hongyülésen ott áll az ellenzék első sor^bany mint derék szónok, f 1852 sept. 24. \ Testvére, D o m o k o s , Segesvárnál esett el 1849 jul. 30-án. Testvérök K á r o l y , mint a család szellemi szép örökségének, s József testvére küzdelmeinek osztályrészose, most visszavonul-* tan él.
zsoiunoju, §. Z S O M B O R I
162.
219 CSALÁD.
[Magyar • N&gy-ZsomborL] Régi elágozott család, mely Nagy Lajostól 1379-bÖl, s Ulászlótól 1505-böl bir okleveleket, aj Magát Zsombori N a g y S i m o n t ó l (1200) hozza le, kinek fia M i h á l y (1290), ennek J a k a b , ennek J á n o s (1333) £ ) , ennek M i k l ó s , ennek J á n o s (1430), ennek G y ö r g y , ki Sztánát 1449hen kijáratja ; kinek Gerendi Zsófitól P é t e r , kinek Bethlen Klárától P é t e r , k i Drágfi Kelemennel a leány negyed felett egyezkedett; k i nek'Majádi Justinától Lás-z l ó , kit Báthori István Báthori Zsigmond mellé harmadmagával 1583-ban Erdély kormányára nevez c)\ kinek Valkai Zsuzsannától G á b o r , kinek Gerendi Annától S á n d o r , kinek Tamásfalvi Judittól, a most virágzó család feje : János. (Széchi Zsófia.) ,
S*-
b-
—
~
*v
Sándor. György (1780). János. Péter. (Ajtoni Kriszt.) (Almádi Jud) (Toldi Már.) (Almádi Kriszt.) , Farkas. Borbára. Lajos. Gábor. Druzsi. Elek (+ 1808). (KabósKrisz.)(+l808.) (Szenlpáli (Salánki (KabósSán.)(kir.hívalalos,) j (UjfalviSám) Ágn.) Ráki.) (Falatkai K I ) Ádám (f 1804). (b.DiószegiTeréz.) \ l
'
.
r
' '
Lajos. László. András. István. (Naláczi 1.) (HorvátKrisz.)(t 1847.) (Alsó Róza.) } f (Kabós Z s . X , i •
:
-^-s,,.
.
I
*
..
f
:
RÖza. Elek. Sándor. Krisztina. József; Miklós* (Mohai[stv.)(ToldiEul.)(ezredes.)(CsereiZsig.) Karolina. (+• 185 4.) Karolina. János. ..(ZeykMóz.) Bálint. Esztér. (KeczeliJán.) (Toldi Róza.) Ágnes. Zsuzsa. (+ 1850.) (Szúcsákí Fer.) Gazdáskodó s megyei hivatalt viselt család. Táblázatunk végsarjai közt áll a szerencsétlen anya, k i , miután E s z t e r leánya 1850-ben szekrénykulcsot nyelve, fia M i k l ó s , a szép férfi, 1854 maj. 17-én ászkórban''hala e l : magát 1854 sept. 2 6 án homlokba lőtte. Meg kívánjuk jegyezni, mikép táblázatunkból hiányzik a F a r k a s ága, kinek'fia F e r e n c z (+ 1836 jun. 15.), kinek Petr. Horváth Zsuzsától élö gyermekei: A l b e r t , G y u l a és S a r o l t a . 1
a) L . kiírva F a n c s a l i ' g y ű j t . 38—39. sz. b) WoU de.Betljl. II. '463. 1. Erd. Tört. Tára 1. 166. I Bcíihl. XII. 199. 268. 1. c) Fe'rr Oodcx dipl. Tom. VIII. Vol. 111. 527*
Sándor Wolf
de
1.1, 163. §. V Á R A D I
CSALÁD.
[Kéméndi.] ML,"
Hunyad egyik legrégibb családa. Már a XIII. és XI^ápiSzadbAI bírnak családi okleveleket. Ismeretes törzse T a m á s , kinclr a táblalázatunk élén álló: János (1598). (Borbély Erzsébet.) >
Anna. (Nádudvari Istv.)
Ferencz. (Fráter Petron.) István (1656). (Keresztesi Kata.)
Ferencz (1711). Mária. Zsigmond. V (Rádul Gáspár.) . (Barcsai Mária.) Mária. Zsigmond. / (BudaSándO > Mózes. (Tisza Sára.) (Inczédi Ilona.)
László. "j
György.
Zsuzsa. László. Anna. (Szentpáli Pál.) > (Zeyk Miki.)
Sára. Ignácz (f 1836). Róza. (Makrai Zs.) (kir. tanácsos.) (Ponori Istv.) (Buda Róz.) Borbára. (Dobai Eszt.) (Puj Zsigm.) Erzéébet. Albert. Adám. Gyula. (Hollaki Alb.) :
János.
József. ^ £ f József ( f i 836). (orsz. követ.)
J á n o s a Báthqyiak alatt várparancsnok; unokája, I s t v á n , a török portához követ, czimzetes temesi bán; fia F e r e n c z , mint Rákóczi híve 1711-ben kivándorolt. A korunkban éltek közül: I g n á c z , kir. hivatalos, Hunyadmpgye főispáni helytartója volt, kir. tanácsos czimmel. A Maros sza bályozására igen sokat tett. Sok szép római s egyéb hazái régiáégeket gyűjtött egybe, melyeket jelenleg fia, A d á m , szaporít és tanul mányoz. E gyűjtemény Déván van; míg ellenben a család .kézirati S egyéb gyűjteményeit Kéménden a forradalom tönkre tölte. p
m
VAJLIADI.
%
VAS.
A más ágozátbán J ó z s e f (+ 183'6> áz 1834-i "országgyűlésen Hunyadmegye követe, s később kinevezett kir. tábl. ülnök volt. „Ezeken kivül e család több agozatokban élt és él, de leszármozásukat nem birom, ... 164. . § . V Á J N A
CSALÁD.
LPávaiJ Székely csaláí, mely pávai elönevérÖl többnyire Pávaínak hivatik. Pávai ^ ^ g ö k e t czimereslevelökkel; együtt I. Kák. Gy.töl kapták. T ö b l m e l r e v a l ó tagjai közül való: Z s i g m o n d 1755—.'61-ben hunyadi hárininczados. G á b o r , ki a mult század vógéni török hábo rúkor Vaslauínál mint székely huszár kapitán 3000 törököt futamtott meg, miért 1790-ben a Már. Thr. katonai rendjelet kapja, s őrnagy lelt. Tömösnél is bevág, s nyolcz zászlót foglal el. A franczia hábo rúban halt el, forrólázban, 1796. . D á v i d kormányszéki titoknok volt; E l e k itélömester. A n t a l völt e család légérdemteljesebb férfia. Szül. 1760 dec. 13. II. József alatt lesz gr. Teleki Ádám kir. biztos titoknoka. Majd egész udvari tanácsosságig emelkedett. Tiidoi^ájtyos ember. + 1827. Antal apja Z s i g m o n d , testvére I s t v á n , k i ez ágat,1833-b.an zárta be. Eé'sálád Háromszéken és az országban több ágozat.okban él. Ide tartozott P. Vaj. S á n d o r , ki néhány év előtt, mint gyalogsági száza dos halt el, s hagya egy fiút és egy leányt, E m m á t . s é
165,1. V A S
^ r
r
^ -
:
~
ü s k i m
[Czegei, gróf.] ) , ti
!f
^
~
Czímere, itt láthatólag, szájában nyílvesszőt tartó bika. Czí mer és név, e család valame lyik eldödének roppant testi erejére mutat. Magát Lobtól hozza le, M 1176-ban a görögcsászár mel letti magyar táborban derékul viseli magát, miért is a Sajó mentin T a m á s s a l több falut kapnak, mit a király 1230-ban új oklevéllel erösitmeg, meg említvén harezukat. Lobnak fia E m i c h CÍ?3Ő> és Chama; E michnek Vas J á n o s és M i k l ó s ; Jánosnak Jáno?, kitől <>zy " " m á t k i i i a l t á g i n d u l l e , és M i k 1 Ó . - C 1 8 3 1 ) , Mnek
P ú i és István, kik 1363-lan. Kagy L a j " -
n-i
VAS.
tói pallosjogot nyernek C z e g é r e ; ö ) Pálnak (1363—83) D o m o k o s (1446), kinek Gyeröfi Borbárától B a l á z s , kinek Jankafi K a tától ismét B a l á z s , kinek Márton Zsófitól J á n o s , kinek Kun Éyától G y ö r g y (1568—80), kinek Erdélyi Katától János, jesuita, és F e r e n c z , kinek Bogáti Druzsitól: György (1656-73).(Kendefi Judit.) ,
:
László. (Teleki Anna.) (
,
János (1664). (tanácsos.) <ÉbeniÉva.)
.
r
József.
György. Ágnes. Dániel (1700). György f. (+ 1701.) (BánfiMih.) (tábl ülnök.) (Sárpataki Erzs.) (Bodoni Zsuzs.) (Mikó Ilona.) (Nemes Már.) (Vay Judit.) László. Miklós (1746 grófok.) György. Adám. 5 leány, (Kemény Kat.) (Teleki Éva.) (SzentpéteriErzs.) (főispán.) t (b BánfiKriszt.) V (Toldalagi íjtata.) Józsefi. f l ' f Eszter. Ferencz. Samu. Dániel. Mikjó$ (gr.MikóKár.) (testőr.) (+ 18i5.) (SzerencsiKI.) (f 1829.) (gr Betlen Róz.) > (gr. Nemes An.) ,
- •
— -
^
.
:
f
•
•• •
Dániel. Tamás. György. Imre (f 1854). (+ 1844) (gr.MikesRóz.) (+ 1833 ) (1841-től pap.) (Lányi Karolina.) i (gr.GyulaiFranc.) (k. Józsika Róz.) Ádám. .. Klára. Antónia. (SándorBert.)(b.Putiani(P.HorvátFer.) Amália. Sánd.) Albert. (AlmádiSán;) Natália. Ida. (Kozma Gáb.)
Ottilia. Samu. Miklós. Zsuzsa, (kivándorolt.) (gr. Haller ( Kár.) > - N. N. M a r l
J e n ö
Minő hivatalokat viseltek, feljegyeztük. A grófságot M i k l ó s , G y ö r g y és Á d á m testvérek szerezték, mi 1746 mart. 7. a szebeni országgyűlésen tétetett közzé, A most élők kj^ül S'amu 1848-ban pesti képviselő, mint ilyen kiment a hazából,. Kaliforniába telepedett, honnan 1854-ben haza jött, pár hónapot itt mulatott családjánál, mire magát örökre számüzé b) a) Lássd az oklevelet E r d é l y törvényei Bálidtól 1791. 171. 1. 6). K ú t f ő k - M i k o l a 4l . Fancsali gyűjt. 38. 39. sz. mely gr. Toldajagi Lász;U ló>17-64-ben dolgozott leszármozási tábláján alapul, mit F . feiesv jószá got, érdeklő oklevél-jegyzetekkel rakott meg. Lehoczky a Bánfiakkal egy eredetűnek mondja Stemmatograph. II, 425. 1. :
253 166.
§.
VER
CSALÁD.
[Körös-Tarcsai.] Magyarországról jött család. Székhelye Belsöszolnok. Régi eHineve: muroni, később miután A n d r á s 1472-ben adománylevolet kap, muroni és körös-tarcsai; most azonban csak az utóbbi val élnek. Ismeretes törzse: muroni J a k a b 1449-ből. Erdélybe M i h á l y jött be a X V I . században, s következő családát alapit : Mihály. (Keresztúri Zsófi.) (Komis Kata) Gáspár. V i
György ( 1 6 0 9 - 5 1 ) . (Bogáti Zsuzsa) ^
• •
György (1645). Judit. (Sárosi Eva.) (Toldi Miki.) ) (Teleki Mih.)
— ^
^
r
András. /
Kata. (Boldvai Márt.)
László. András. Farkas. '• t (Szénási Már.) V György. i Dániel. László. I Klára. Pál. Judit. László. (+ 1790.) (Zsombori (Pa'atkaiJul.) (KatonaMih.) Sánd.) f György. (belsöszoln. föbiró.) (gr. Kun Róz.) I
Farkas. (országgy. köv.)
^
György. Krisztina. (Vajda Kala.) (Bánfi Zsigm.) (Bessenyei Már.) ^
György. (Nádudvari Már.) Mihály. '(Pónsnfcz Judit.) " / | András. f Pál+.
Lászlói f j , ^v, , Miklós. Zsuzsanna.
Farkas (1784). (testőr) (Mara Kala.)
Dániel (+ 1832). (Hódosi Karolina.) ) *** ^ Imre. Amália, Pál. Anna.
Erdélyben, főleg I. Apafi Mihály alatt lett legjobb hangzásúvá e név, mint a mikor Vér Judit, az akkor oly hatalmas Teleki Mihály nejévé lesz. Hivatalt nem igen viseltek. Ujabb időben é családnevet V . F a r k a s tette hangosabbá, mint a ki 1834 óta országgyűléseinken, az ellenzék soraiban, megrázó mély hangjával, mint parlamenti szó nok méltó figyelemben állt. 1848-ban Belsöszolnok főispánjává ne-
.2*4
WESSULÉLNYÍ.
veztetett, s mint ilyen a mérsékletiekhez tartozott. Most visszavo nultan él. E család több tagja vérbetegség következtében, többire szélhiídésben halt el. Kodorban van temetkezöjök. 167.
§. W E S S E L É N Y I
CSALÁD.
[Hadadi, báró.] E családnév, nemzetünk története legújabb lapjaira legkiáltóbb színben fog jegyeztetni. Czímere: itt láthatólag, szirén. Eredetét történészeink Csehor* országban keresik, hol a Paar csa ládnak egy Wesselint nevü faluja van. aj S mint állítják, régi neve Wesseni vala. bj Bármint legyen, Erdélybe ugy látszik Zápolyával jöttek, meg pe dig Magyarországról, és Wesselé nyi név alatt. A z első szereplök apját nem ismerjük. Mindjárt be jöttökkel két ágat alapitnak: agye keit és had ad it. c) A g y e k é i élén áll Miklós (f 1584 mart. 10.) Mint Gyekéni sír köve irja: Zápolya alatt fegyvert, fia alatt itélömesleri pecsétet hor da. Bálbori:-István alatt, mint ilyen, 1575-beri a Békésseli lázzadók véritéletét kötiyes szemekkel olvas ta fel. O Gyekét ö szerezte a Fejes család kihaltán. Meghalt 80 éves korában. Unokája, B o l d i z s á r , 1648-ban 57 éves korában hal e l ; Mikházára temetik. Családja ez ágát magával sírba' viszi. Kihaltával Rá kóczi Gyekére sat.,akarja tenni kezet, s hogy veje, Komis, megtart hassa, Kadnótot Rákóczinak adja, cserébe. A két ág egymás mellett a következőleg jött l e : • a) Mikola 13. J. U t á n a Lchoczki is i s m é t l i vele együtt, hogy J3l5-bcn jött volna clejök a Nagy Lajos udvarába. Slenunafogr. II. 429, 1.' . b) Apor Péter : Liisus ímnuli .(kézirat) 4. J. Benkö Gcn. Trans. II. 515. c) Hogy a gyekéi és hadadi ág epy anyától sznvmozoí.t, egy per bizonyítja, melyben Gáspár atyja testvérétől Ferencztöl hozzá tett kincseit követeli, ünriért két. fa hit. kap tölo, Capit. A]b. Profc.. Deus ad aux. [608. 200. 1. Frot. J. Bebrcczcui. 49. 1, a) Wolf de Belhl. II. 5Ö0. 1.
WESSELÉNYI.
255
Talán Farkas (Í562). [Hncíadi Sg.) Ferencz. (Báth. Istv, kincstárnoka.) (Sárkándi Anna.) . . (Nyárik): . ^
—
-
—
.
^_
:
^
—
István (1612-24). (kozépszoln.föisp.) (szerdah.DerzsfiKata.) .
(Gyökei ág) Miklós (f 1584). (ítélőmesíé¥.) • (Horvát Kata.) } /
Pál(+1610el.) Gáspár (1608). (Gyulafl Zsuzs.) (CseíFei Marg.) f * (
.
)
Miklós. Ferencz (+ 1667). István (+1656). Boldizsár (+ 1646). (+1643el.) (nádor.) (kozépszoln.föisp.) (dobokai föisp.) (BosnyákZsófi, + 1644.) (Lónyai Anna.) (Bánfi Anna/) (Szécsi Mária.") i f >
•
s—•—^
)
*•
László +. Adám +. Pál(i 657—94). Kata. (Szcndrflikap.)(fülekikapit.) (mezeihadaktábornoka) (KornisFer.) (Bakos Zs.) (Hom.Drug.Kat.) (Béldi Zsuzsa.) (báró) kíván (+ 1734). forsz, elnök.) (gr. Bánfi Kata,+ 1734.)
Anna. (elváljak.) (Bethlen,Lászl.) t
Ferencz (+1770). Mária. Zsuzsa István (+ 1758). {kozépszoln.föisp.) "(b.JózsikaMóz.)[gi\TelekiÁd.) (katona.) (gr. Rhédei Zsuzs.) (b. Dániel Polix'O —%
^
•
1
1
^ . .. • • • —
' Kata. Farkas. Ferencz Anna(+l807);>Zstizsa. • - Miklós, (g.Rhédeí (köz szoln. ( g r . R l i é d c i i g t Ú M M á ® ^ ^ B ^ Í i G y t (+ ^809.) Zsigm.) föisp.) Eszt.) Pólí. Mária, (k szolh.admin^ (gr Betlen Jul.) (b KeménySim.) (gr.TelekíAd.) (Csereillona.) „ ^ ^ / Júlia (+1809). István. Zsuzsa. József. Farkas Miklós. (b.KeményLaj.)(sz. 1770.)(+ 1839.)(gr.KendefiRáki.)(+185l.) (+ 1850.), Orsolya. (+1840.)(gi\BelLJán.) f. (k.szoln.föisp.)(aziróés (g.MikóIstv.)(b.KeményRóz.) j (b.BánfiMari) szónok.) / ( } (Lux Anna.) Zsuzsa. Ferencz. Polixéna. Farkas. Ferencz. Miklós. (ikt.Betl.Dom.)(dobok.köv.)(b.BánfiLás.)(g.ffendefiRó.)(katona) Bek' Kata. (b.Wess.Már.)(PagetJán.) Mária. László. (b.BanfiMikl.) t Anna. (Wess.Fer.) Johanna. I (BruchentalMih.) ( (grJíaracsaiSánd.) ^ f\ , , * v István. Róza. Pepi. József. Adám. Róza; Mari. N . N . A hadadi Wesselényiek ágát a fennebbi testvére, F e r e n c z , alapítja, ki Báthori István alatt kincstárnok, s mint ilyen a hadadi u raclalmat nyeri. Első neje a Békcs Gáspár özvegye.
2a6
WESSELÉNYI.
Fia, I s t v á n , ki középszolnoki főispáni székre j ö , melyben mint kimutatók, a család csaknem minden tagja megfordult. Ennek fia, F e r e n c z ( f 1667.), Magyarország emlékezetes ná dorispánja . . . ki fiaiban kihal. Az erdélyi ág a nádor apja testvérétől, P á l t ó l jön tovább, k i nek fia I s t v á n Ct 1656.), a) kinek P á l , kinek neje a hires Béldi Pál leánya, b) Fiá, I s t v á n ( f 1734.), a Rákóczi forradalom ellen van, c) 1710-ben kolozsi főispán, 1716-ban országos eln k lesz. Két fia van: F e r e n c z , előbb katona, 1734-ben k.-szolnoki főispán lesz, 1736-ban kamarás, 1760-ban belső titk. tanácsos. Szül. 1705 sept. 6. Szebenben. f 1770 mart. 25. Testvére, Is t v á n ( f 1758.), hasonlóan előbb katona. Az szes b. Dániel Polixenát veszi el, kivel indulatosságát ülteti családja vérébe. Itt következik a két Wess. M i k l ó s , apa és fiu, kikben az orjási testi erö végtelen lelki erővel, a polgári erény zablátlan indúlatoskodassal párosulva, a lovagkor két jellemeiként állanak korunk ban. Idősb M i k l ó s , ifjú korában dragonyos százados, hazajö, egy barátjának, Tasnádon lakó Cserei Mihálynak testvérét, I l o n á t ( f 1830 dec. 13.) a zárdából kilopja, nejül veszi. E nő szelleme sokat simitá, de nem fékezheté. Régiek módjára 24 hajdút és várdát tárta, kiket egykor két taraczk ágyúval a Szurdukon lakó Haller ellen in dít. A kormány elfogatja, Kufsteinba zárják. Hazajővén, Középszoln. administratora lesz. A színészet legnagyobb pártfogója. Tizenegy gyermeke volt, s csak egy maradt életben: M i k i ó s , kinek megrázó szónoklata még mind rezgésben tart ja az idegeket. Elete sokat hasonlított apjáéhoz. Oroszlán erő és hang mellett nála is gyönyörű ész. Beszélt angolul, francziául, olaszul, de ákul, németül, oláhul. Mint író „Balitéletek" és ,,Szózat"ával látszó hatást idézett elö; mint szónok megyéken és országgyűléseken bál vány. A törvény korlátait ismerni nem akarta, ludan börtönbe ke rül, onnan mint vakulni akaró Gráfenbergbe megy, négy évet ül. Itt ismeri meg nejét, egy takács leányát. a) Katona X X X I V . 315. 1. 6) Cserei Hist. 90. 257. Katona X X X I Y . 321. c) Cserei Hist. 422. 465.
1.
PÓTLÉK. Pótlékul hozzuk az é l ö nevezetesebb családok lajstromát* Van nak közöttök, melyek országos történetünkben is szerepeltek, de nagy része csak is megyéjére volt hatással, s nagy részének tüzetes tárgyalására elégséges adatokkal ellátva vagy nem valék, vagy hozzajok csak ís későre jutottam. B. Bagosfi c& (csénger-bagosi). Szilágyi család. ^ B á l i n t cs, Kettő van kiemelkedettebb. Egy Hútíyadbart, toás a Szilágyban, melyből való E l e k , Középszolnok volt alispána. B a l l á cs. (csik-szeMmibályi). M i h á l y (+ 18500 kir. táblai ülnök volt. Fiai Mihály, László, István sat. B a r á t o s i Sfcabó cs., melyből A n t a l előbb maroSszéki a l királybiró, 1848 előtt kir. táblai számfeletti tilnök. B e l é n y es i Na gy cs. F e r e n c z tői jönek, ki 1664*ben fejd. javak igazgatója. Fia lehetett azon Zsigmond, k i Béldi Pál pártján é\L aj Küküllöben élnek. B e r e c z k i többféle van. A torboszlóiak közt élnek L á s z l ó és S á n d qr testvérek, ?marosszé.ki volt bivatalnokok. n B e t e g cs. (cs* tusnádi). Székelyföldről mezőségre szármozott család. Ismert törzsök Ferencz, kinek Nagy Katától fia Gábor, kinek Nemes Katától Dani, József,.Gábor és S á n d o r tordamegyet fÖbiró* K e l e m e n s többen élnek. * B i d e s k u t i (ipi) terjedelmes család a Szilágyban. Több tagja él, I s t v á n és J ó z s e f testvérek gyermekei. B i s z t r a i cs. Fogarasföid hazája. Él K á r o l y , kinek atyja ot tan fökapitán volt. B o t o s cs, 'tompái), Székely család. Imre 1703-ban vásár helyi várkapitán. bj A közelebbről elhalt S a m u Marosszék főjegy zője volt; Fiai vannak* B r e n c s á n cs, Alapitójok mint katona gr. Toldalagi leányt vesz el. 1791-ben kapnak nemességet, Közülök B> S á n d o r a fórradalombani részvéte miatt fogoly. B u d a cs. (galaczi.) Hünyadmegyében lirtokos család. Egyik ágának ismeretes törzse János> kinek Borbátvizi Máriától fia M i k l ó s , a) Cserei Hist. 97. 106. 5) Cserei Hist. 524,
•
"
17
258
PÓTLÉK.
kinek unokája J ó z s e f , kinek I g n á c z , kinek Ortner Karolinától Imre a mérnök, Sándor és József. B u d a cs. (nagy-somkuti). S á n d o r 1848-ban Kövárvidékéröl képviselő, s kormánybiztos, most fogoly. C. C s a n á d i cs. (göcsi). Marosszékben él köztök S a m u , kinek fia Albert. C s e g e z i cs. (bágyoni). M i h á l y közülök 1642-ben Aranyos szék fökapitánja. F e r e n c z sat. él. C s o n g r á d i cs. (gálos-petri). Felsöfejérmegyében hivatalokat viseltek. Élnek Ist v á n és M i k lós. s ezek gyermekei. C s u l a i cs. (csulai}. Hunyadmegyében, a két Csula satöbbire 1447-ben kap adományt Hunyaditól. Megyei hivatalokat viseltek. Él F e r e n c z és A l b e r t , kik igényelt törzsóküktöl, Istvántól két külön vált vonalon lejöve, a tizedik nemzedéket képezik. C z á k cs. (koronavári). Czímeres levelet K á r o l y udv. titok nok nyer 1842 mart. 21-én. Elődei közül D á v i d 1676—7-ben két kis vallásos munkát nyomatott, a) C z i k ó cs. (csik-szentgyörgyi}. Székely család, melynek egy ága Belsöszolnokban él. D. D é c s e i cs. (nagy-dobai). Már a fejdelmek alatt szerepel a Szilágyban. Yégsarja közt áll László és fr. Fekete Klára fia, L á s z l ó , ki 1848-ban kormánybiztos, s most fogoly. Testvére G á b o r . D é z s i cs. Marosszéken birtokos. Ifjabb nemzedéke közt áll S á n d o r és D orn o k o s, kiknek túri apjok testvér. D i n d á r cs. (tindarisí). B. sz. bir. lovag. Törzsek mint Mihály vajda titoknoka jő be. A most élők közt: A n t a l rekeszti be az ara nyosszéki fökirálybirák sorát; J ó z s e f , kinek nejé gr. Kornis leány, cataslr. felügyelő. . > F. F o s z t ó cs. (maros-koppándi). Utolsó országgyűléseinken F e r r e n c z Aranyosszék ellenzéki követe, testvére K á r o l y ugyanott fő jegyző volt. 1
G.
c
G y a r m a t i cs.'(érsek-ujvári). Kapja czímeres levelét 1650. mart. 27. Rákóczi. Györgytől. Kalotaszegen élnek, mint S á n d o r , kolozsm; szolgabiró, és fia Z s i g m o n d , kinek nevét a lap irodalom ban látjuk. a) Horinyi Memor. Hung. I,
453.
29?
PÓTLÉK.
M H e i d en d o r f cs, Medgyesi eredetű szi'sz család. 1610-ben kap nemességet. A fökormányszéknél hivataloskodtak, hol tanácsosságig vitték, vagyJWedgy esszékben, mint 1848-ban Károly. H o d o r cs. (kézdi-szentléleki). JVláté kapja a czimeres levelet 1667. Fia Z s i g m o n d az, kit a Rákóczi forradalom alatt mint harminczadost a Bodzán megölnek. A most élők közt K á r o l y , k i D o bokamegyét leírta s kiadta, e munkához feles adattal járult. H o r v á t h cs. (nagy-váradi). Székelyföldön Telek a fészke. K á r o l y , kinek apja háromszéki alkirálybiró volt, ujabb politikai merényletek miatt 1854 mart. 10. kivégeztetett. Ho s s z u cs. Német nevét nemességével magyarositá. 1600 t á ján nyernek Resztócson birtokot. A most élő, tudományosan mivelt L á s z l ó n a k atyja M i k l ó s (szül. 1768. f 1841.) mint kővárv. nyűg. pénztárnok halt el., J. J a k a b cs.(szentgerliczei). Törzse S i m o n (1608). Székely család. Egyik ágiin él G e r g e l y (szüL 1770.), fia L a j o s , Udvarhelyszék főjegyzője, Irinek Iszlai Zsuzsától fiai: G y u l a és L a j o s . K. K a k u e s i családból élő E l e k Hunyadmegyének Jobb ország gyűléseken ellenzéki követe^ álispána volt. .' K e r e s z t e s cs. (nagy-baezoní); Czimeres levélét M á t é nyeri 1681 maj. 20-án. Égy más M á t é 1797%en ref. püspök, kinek fia S á m u e l , kinek a most Szászvárosán élő K á r o l y . K i s p á l cs. (úzóni). Küküllőmegyébe származott székely csa lád. Törzse B o l d i z s á r , , kinek fia G á b o r , kinek P á l , kinek B á l i n t , kinek L á s z l ó kir. táblai ülnök, kinek a most élö L a j o s k ü küliöi volt szolgabíró, és A l b e r t főjegyző. K o m á r o m i cs. (borbereki). J á n o s , Teleki Mihály titoknoka, honfiusittátik 1687 febr. 13. Apafitól Borbereken adományt kap. Zernyestnél fogságba esik. A most élők közül F e r e n c z az irodalom terére hozta nevét. K ö n c z e i cs. (karatnai). Több ágozatokban él. K o s z l a cs. (belényesi). Czimeres levélét Apafitól, később 1701 jun. i 7 - é n Leopoldtól kapja. Más neve Görög. J á n o s , , kinek neje Hollaki Róza, tart. cancellár volt; fia J á n o s 1848-ban királyi táblai ülnök. v
260
PÓTLÉK.
M. M a r a cs. {felsö-szálláspataki). Hunyadmegyei család. Isme retes törzse G e r g e l y , kinek Yitéz Annától L ö r i n c z , 1790-ben kir. hivatalos; kinek J ó z s e f , Arany osszék" fökirálybirája; kinek fia a most élö M i k l ó s és K á r o l y . M i k e cs. (altorjüi). Czimerét 1652 jan. 4. Rákóczi Györgytől kapja. Czimere: kék mezőben egy liarczos, mely baljában vérző tcrökföt, jobbjában feje fölé emelt kivont kardot tart. A czimert nyerő Máté fia j i n o s , ennek F e r e n c z , ennek G á s p á r , kinek ismét F e r e n c z , kinek a most élö S á n d o r , ki 1843-tól a főkormányszék levéltára aligazgatója lévén, e munka szerkesztésében széles ismeretei s gyűjteményei által tevékeny részt vett. Csak leánya van, Róza.. G y , ö r g y , ki Szebenben hivatalnok, az alapító unokájánál szakad ki, két fia van, Béla ós Kálmán. Mikó cs. (oroszfái). Régi család. Közülök M i h á l y az Utolsó országgyűléseken Csikszék ellenzéki orsz, követe, most fogoly. M i k ó ' c s . (zsögödi). Régi .székely család. Ismeretes törzse J á n o s (1562—730, kinek fia lehet azon M i k l ó s , ki 1699-ben Báthori Endre fejdelemmel iesujtatott. A most.élők közt A n t a l 48ban csikszéki kir, pénztárnok, M o h a i cs. (jnaros-gezsei). Már a X V I . században elöjönek. Kolozsmegyóben hivataloskodnak, mint 1848-ban Á d á m és J á n o s * P. P á s z t o h i cs. (nagy-váradi). 1641 apr. 23. kap czimeres l e velet. Ismeretes törzse F er e n c z , kinek Pribék Máriától G y ö r g y , kinek lad. Horváth Évától S a m u , kinek Váradi Máriától F e r e n c z , kinek Gyárfás Zsuzsától S á n d o r és most élö F e r e n c z , kinek neje b. Bánfi Polixéna, 1848-ban kir. táblai ülnök. A törzs fiától György től még két ágozat él. P a t a k i cs, (désTalvi). Küküllömegyei család. M á t é megyei föbiró 1702 jul. 6. éj adományt vesz. A most jélök közt K á r o l y kir. pénztárnok, testvére J ó z s e f főkormányszéki hivatalnok volt. P e l e i cs. (érmindszenti). Szilágyi -család; Középszolnokban viselték hivatalt, mint a most élö jelentékeny I s t v á n . P o g á n y cs. (nagy-klopotivai). Hunyad a hazája; itt és Alsó fejérben viseltek hivatalokat, mint 1848-ban G y ö r g y alispánságot, K á r o l y föjegyzöséget Alsó'fejérben. P u j cs. (puji). Régi hunyadmegyei család., mely I. Rákóczi Gy, alatt egy hét nemzedékes leszármozást mutatott elő. A Puj nevet azbitdöben veszik fel. E l e k s tán mások is élnek. t
PÓTLÉK.
26Í
R. h
xi
R ^ i n o t f á i N a g y cs. Kolozsvári hivatalnokok elei. A most él^k atyjj, fökorm. fogalmazó; fiai: S á m u e l , mint fökorm. titoknok az judvart cancelláriához vitetett referensnek. Testvére Z s i g m o n d szi&ados. / R é z cs. (csapói). KüküllÖmegyében hivataloskodtak, mint a most élö S a m u , kinek fia F a r k a s sat. R i b i c z e i cs. (ribiczei), Zarándi öscsaládok egyike. A l b e r t 1603 -ban zarándi főispán, a Barczán fogságra esik, s Básta lefejez teti, a) Több tagokban él. . S. S a l m e n szász család. 1842 nov. 17. hirdetik k i nemességét. A most élö F e r e n c z fökorm. titoknoksághói a szász nemzet ispánjá vá választatott, beigtaltatott 1846 aug. 26-án. S c h o b e l n cs, brassai eredetű. 1678 feb r. 8. kap nemességet; rendesen brassai hivatalnokok, katonák. S e b e s s , szilágyi család. A n t a l (+ 1835) fökorm. tanácsos; fia a most élö F e r e n c z . S e b e s s i cs. (bolgárfalvi). Udvarhelyszéken alkirálybiráskodó család. Bolgárfalvára P é t e r vesz adományt 1595-ben. Ismertebb ágának törzse M i k l ó s (1648), kinek Szilágyi Annátóli fia M i k l ó s C+ 1662), kinek Szalánczi Katától Job (+ 1686), kinek Paskó Klá rától M i k l ó s , kinek Farkas Borbarátot M i k l ó s (+ 1749), kinek Sándor Judittól M i k l ó s ( f 179Ö), kinek Borsai Klárától I s t v á n , 1834-től kir. hivatalos (+ 1849), kinek Fronius Jozefától I s t v á n , k i a forradalomban részt vett, kinek neje b. Josinczi lika, A l b e r t, neje Szaboszlai Luiz, és K á r o l y , neje Szaboszlói Róza. Másod u noka velők Samu, Sándor és Ferencz. S e e t h a l cs. (schütt és altenburgi.) Tábornok S. fia volt a k ö zelebbről elhalt J á n o s , kinek első nejétől gr. Káinoki Franciskától fiaivánnak. S z a l á n c z i cs. (szent-tamási) KüküllÖmegyében hivataloskodott. J ó z s e f 1848-ban kir. táblai ülnök. S z a r v a d i cs. többféle van. Egyike Aranyosszéken hivataloskodott. Ide tartozik L a j o s , k i fiatalabb korában irt. S z á v a cs. (gogány-váraljai). Közülök a most élö S á n d o r közügyi igtató 1848-ban. F a r k a s nevét a lapirodalomba hozta. S z e n t i v á n y i család sokféle. A sepsi-szentiványiak közül, G y ö r g y , ki SzentiYányon lakik, háromsz. orsz. gyűlési követ volt, s nevével a hírlapirodalomban gyakran találkoztunk. S z e n t i v á n y i . a)
-de Bethlen V . 411.
407.
262
PÓTLÉK.
M i h á l y , (+ 1842 dec. 10.) a költő és publicista, udvarhelyszéki ág hoz tartozott. S z e n t k i r á l y i cs. többféle van. Háromszéken és Kiiküllöm^ gyében hivataloskodtak. nr; S z e r e d a i cs. (szentháromsigi). Székely család, mely két tu dós főpapot ada hazánknak: A n d r á s t , ki mint kánonok 1760-ban egy egyházi munkát ad, a) és A n t a l t , ki később mint p r é ^ s t a fejérvári püspökségről s a fejérvári kathedrále feliratos k ö v e i r ő l \ y egy munkát ada ki. A közelebbről elhalálozott A n t a l Marosszék alkirálybirája volt. A Hunyadban élő I g n á c z neje gr. Toldalagi leány. S z i l v á s i cs. (cseszeliczki), Ez A m b r u s b a n a X V . század ban kihalt. Ambrus leánya I l o n a Cseszeliczki Mátyáshoz megy férjhez, .s ketten impetralják Magyar-Szilvás felét, mindkét nembeli maradékaikra, 1498-ban: igy köték össze a két nevet. Nevezeteseb bek közülök: B o l d i z s á r , ki 1602-ben .Báth. Zsigmondot elkísé r i ; b) 1603-ban Bethlen Gáborral menekül k i ; 1606-ban követ a moldvai vajdához; 1607-ben orsz. tanácsos lesz; c) B á l i n t i . Apafi alatt a portára követségbe jár. d) A most élők közt M i k l ó s a fórra,dalomban tevékeny részeá; neje Gedö Anna, kitől Ida leánya e hon leghíresebb asztalírója. S z ö c s cs. (nagy-crnyci). Közülök A l b e r t (szül. 1772. + 1831 aug. 9.) előbb kolozsmegyei föbiró, később itélömester. Mohai A n nátóli gyermekei: F a r k a s és A l b e r t . S z ö r c s e i (szörcsei) Háromszéken élö"csalid. F e r e n c z 1603ban a Barczán elfogatott, s Básta lefejeztető, é) t
T. T o m p a cs. (kis-borosnyői)./') Egyik ágának törzse M i h á l y (1624), kinek fia I s t v á n , kinek J á n.o s, kinek ismét J á n o s , k i nek ismét J á n o s , kinek Szentiványi Krisztinától ( f 1827) fia S i m o n (szül. 1782), k i 184S-ban a fökormányszéknél alszámvevö, fiái I m r e ki több drámát fordított és K á r o l y . ' . , ' - T ö r ö k cs. (kadicsfalvi). Udvarhelyszék hazája. Alapítja G á s p á r 1630 körül, ki Kadicsfalvát neje Benedekfi Borbárávál kapja. *Több ágozatban él. A most élők közt G y ö r g y düllój Z s i g m o n d százados, A n t a l 1846-ban hátszegi követ volt. T ö t ő r i cs. (aranyos-rákósi). Aranyosszékre Döbokából szármoztak. Tötört J á n o s 1609-ben, hogy magát törökfogságból kivált;
, Ű) -fh) •^c) ^ e) /)
Hoványi Mcmor. Hiúig. Ili 365. W o l f clc Belliién V . 165. 1607. jun. 2'2. art. 6. Hodjr Dobokája 232. 1. Cserei Hist, 109. 1. Wolf de Bethlen V . 411. 493. János és István, a Barczán 1603-ban elesik. W o l f de.Bethlen .V, ;
4 o 9
^:,
PÓTIÍK,
f
263
hassa, 400 aranyforinlért zálogba telte. A z Aranyosszékre szakadt J á n o s fia J á n o s , kinek T a m á s , kinek I s t v á n (1760), kinek Ferencz. T ű r i cs. (tajnásfalvi). Háromszéki család. I s t v á n (+ 1832) fökorm. titoknok. J ó z s e f tartományi biztos, fia Gergely él. A "csa pón lakó T. J ó z s e f vidéke legbirtokosabb emberei közé tartozik, neje Macskási Póli, csak leánya van, Berta. z.
Z a m b l e r cs. (alsó-csernátoni) több tagokban él. Fiatalabb nemzedéke között áll I z s á k . Z á m b ó (kaiota-szentkirályi) Kalotaszegre szármozott székely család. Kolozsmegyei hivatalnokok. Z s i g m o n d cs. (van lemhényi, van alsó-szentmihályfalvi). E l e k a gyártulajdonos az utolsóhoz tartozik. Z u d or cs. (losácli). Hunyadmegyéböl ered. J á n o s (+ 1845 dec. 6.) alsófejérmegyer föbiró volt. Egyik K á r o l y 1848-ban az udvari cancelláriánál lajstromzó, más megyei hivatalnok. V. V á r ó cs. (bágyoni). Aranyosszékon hivataloskodott család. F e r e n c z b e n él, kinek gyermekei vannak. Közülök M i h á l y hires ügyvéd, kitol halála után :l745-ben egy törvénykezési könyv jelent meg. aj A közelebb elhalt M ó z e s Törökországot beutazta. V e r e s cs. (dalnoki). A farnasi, nagyváradi, füredi mind k i hal az ujabb időben. A most élö Veres családok közül legterjedelme sebb a dalnoki, mely czímeres levelét 1643 aug, 17. kapja. A z élők közt áll a Kolozson lakó S á n d o r , az erdélyi lapok levelezője. V i t a cs. (disznajói). Mátyás kap 1609 mart. 27-én czímeres levelet, kinek fia Mátyás, kinek Zsigmond, kinek Samu, kinek S a m u , k i 1848-ban küküllöi föbiró. a) Magyar Athcnás 321.
!.
168. §. A családfejlés elmélete. A néptömeg a törzsök: a kiemelkedett családok annak erőtel jesebb sarjai. A néptömeg a föld: a nemzetségek a felébe emelke dett hegyek, a családok ezen hegyek egyes csúcsai. És mégis, bármi fülmenjünk a történetek terén, sehol-sem ta láljuk a népeket kiemelkedett nemzetségek s családok nélkül. A zsi dó már 12 nemzetségre osztja nemzetét. Az arabok szinte sokat tar tanak nemzetségökre; sokat a rómaiak; sokat minden nép. Igy volt ez a magyarnál is. A s z é k e l y e k , kiket a betelepedő magyarok itt találnak: családfájukat oly tiszteletben tartják, hogy a hivatalokat, jószágokat és terheket is nemzetségek és nemzetségi ágok szerint oszták fel. Ezt bizonyítja Verböczi. aj Magok a m a g y a r o k , midőn hazánk földére léptek, száznyolcz nemzetség zászlaja alatt jönek, melyek ki tudja hány családot foglal tak magukba, bj Itt van a magyar családok ös-eredete. Nagy kár, hogy e nem zetségek egy részének még nevét is homály fedi. A tudós Horváth István megkísértette ugyan e nemzetségek neveit összeállítani; de csak 68 ily nemzetség nevét tudá felmenteni a történet homályiból. c) Ezen száznyolcz nemzetségi törzsök ágai képezik a magyar csa ládfák legtörzsökösebb osztályát. Hogy Erdélyben is vannak családok, melyek ezektől jönek, kétséget nem szenved ; de hogy hány ily családunk van, annak tör téneti kimutatását a •családokra hagyom. A s z é k e l y e k családirata e részben szerencsésebb. Nálok, mint említem, még Verböczi korában is nemzetségek és ágozatok szerint osztják-a közjavadalmakat és terheket. Hogy-hivák e nem zetségeket, azt eddig két hiteles kútfőből ismerjük: egyiket Kova chich Márton közié, s benne a székely hat nemzetség, s minden nem zetség négy-négy ágozata vagy családa tisztán meg van nevezve. A más kútfőt Engel János hozá a sajtó alá gr. Eszterházi János gyüj-. teményéböl: s benne k i van mutatva, kik választattak 1548 táján a nemzetségekből kapitányoknak, s nemzetségi bíráknak, d) Hogy e nemzetségek és ágozatok valósággal léteztek, az emlí tett történeti kútfők mellett, elég oklevél bizonyítja. De már csak léteztek, mert hogy a nemzetségi javadalmak felbomlásával az ágo zatok összetartása is elenyészett: igen könnyen gondolhatni. Ma már e nemek és ágozatok egymást nem ismerik; maholnap még a hagyoq) Decret. Trip. ITT. R. 4. T i t . b) Simonis fteza Hronik. 35. 1. c) Magyarország gyökeres régi nemzetségeiről értekezik ^Horváth István. Pest 1820. d) Dan. Gornidcs Yind. Anonym. Bclae regis notar. 351. 1. ^f^fcl^tó^'
míiny is elfeledi; Éppen azért jónak látom e nemzetségi^ osztályzatot egész terjedelmében ismételni; Váczmán-ága, . Telegd-ága. IV. Vaja-ága. Halom nem:
! Pozson-ága. Medgyes-^ága. Kürtli-ága. Dndár-ága. Sáros-ága.
II. Medgyes nem:
I
Balázsi-ága. Uj-;1ga. ,
V. Zabrán nem;
Halom-ága. Náznán-ága* Péter-ágá. György-ága. Gyerö-ágav Üj-ága. ..
Eczkerr-ága.; Seprőd-ága: Szováth-ága. a)
VI. .
Szomoru-ága. Örlöcz nem r Borozló-ága. Ezen nevek a székelyföldön nagy részt, részint mint család, részint mint hely nevek máig is fenn.vannak; de már igen kevés család tudja kimutatni, melyik nemből és ágozatbóleredett. K i az ősidők nemzetségi viszonyait a maihoz kívánja mérni, nagyon ferde fogalmat alkot. .Az ősidők családi szerkezete pátriárka-, lis volt, mely közös földbirtokon nyugodott. A mint a birtokok fel szakadoztak: a nemzetségek családokra oszoltak, a családok apróbb ágozatokra, s megszűnt a patriarkális összefüggés. De még ezen időben is a mostani és ákkpri családélet között a zöh óriás különbség áll, h ö g y á z ő s i d ő k nágy részében rabszolgaság létezett; mit há elvileg nem is, de tényleg a keresztyénség-is egye lőre sokáig elismert, mig kevés kivétellel, végkép megdöntheté. A keresztyénség kezére igen sokat játszott a népvándorlás. Mikor őseink ide telepedtek, már kiléptek vala a patriarkális viszonyok gyermekpoláiból; már nem a legeltetés ügyessége, nem az őszhajok adák a legfőbb érdemet, hanem a harcz mezeje. Már a nemzetségi összetartás sírja felé járt; a családok emelkedése meg kezdődött. Innen van, hogy a 10S nemzetség nevét még a történé szet se tartá fen, annál kevésbé tárták a jogi kérdések. A nemzetségek hanyatlottak, a családok pedig még gyengéb bek voltak, semmint a történet és jogterén tejutat verhettek volna. A katonai hivatalokkal, fő- és alvezérséggel össze voltak a polgári hivatalok is csatolva; de a katonai érdem inkább személyes lévén, a családok fiúról fiúra csak némi nymbust hagyhatának, mert azon időben a jószágok természete egészen más lévén, a napjainkra lejött öröklés, az úgynevezett ősiség szabályszerüleg csak is 1351ben keletkezett. S itt kezdődik a családirát — mert itt kezdődött a leszármozási lábiák evideneziábani tartása. ;
2Gt>
A
CSA-LADFEJLISS
ELMELETE*
1351. lehelne tehát azon év, mely 'korszakot alkothatna az Ös családok s később keletkezettek között. De minthogy családiratunk ezen időben még igen hiános, öscsaládaink névsora összeállítása igen nehéz volna, holott hogy ily családaink felesen vannak, azt el kell ismernünk. A z ős magyar nemzetségek és családok feles uj családokkal szaporodtak, melyek azonban már az ös nemzetségekhez nem köték magokat. Itt van az egyes családok eredete. A mint a magyar Európába jött, feles idegen lovag és kalandor csatlakozott táborozásukhoz; s mert jelesen harczoltak, honfiakká tétettek. Béla névtelen jegyzője szerint, már Árpád elkezki ezen bonfiusiiást, aj a vezérek folytatják; Szt. István pedig, e nemzet R o mulusa, éppen elvvé emelé. Következtében le egész napjainkig or szággyűlési irományaink hemzsegnek az idegenek honfiusitását t á r gyazó törvényczikkekkel; mert honfiusitani egyedül a törvényhozás-í nak állt hatalmában. így kezdettek hazánk földére benyomulni az i degenek; de rendesen oly idegenek, kiknek szabadabb szellemök uj hazát keresett, s itt az alkotmányos magyar földön találták fel azt,, mert nem volt akkor még Amerika.. Az ujabb időbeli honfiiisitottak többire erdélyi föhadi parancs nokok; vagy oly katona főtisztek, kik ide házasodtak. A z elsőknek vagy csaladujc nem volt, vagy ha volt is tovább mentek; az ide h á zasödtdeon pedig nem fekszik áldás; családat alkotni alig sikerült egy kettőnek; és e családok uj hazájöknak édes gyermekei. A z idegenek mellett a hazai néptömegböl nem kevesebb ilj család emelkedett k i . Nagy mező nyilt régen erre a várjobbdgyok között, kik nem földmivelö nép, hanem várörzö darabontok lévén, hűségeikért, vitézségeikért nemességet, jószágot kaptak, s családfát ültettek magoknak. A s z é k e l y föld itt is sajátságos szervezetet mulat. Minden s z é kely nemes volt ugyan, ha szabad ; de minden egyenlőségük mellett is, bizonyos osztályzatokat látunk: a szabad nép darabont, vagy is gyalog katona; a ki már lóval vala képes hadba menni, az lófö; a ki több fegyvereseket vihete magával, az primőr volt. Ezen osztályzat három deákos neve: pixidarius, primipilus és primőr. És ezen osz tályzat nem volt képzeleti, nem kásztszerü: mert a mint a gyalog l ó val lustráltathatá magát, azonnal lófö lett, s a lófö , a mint annyi birtokot szerzett, hogy több lovassal állhata harczi sikra, azonnal fölebb emelkedhetett. Igy szaporodott a nagyobb családok száma a székely földön, s különösen a nemzeti fejdelmek harezos ideje, mely eltemette, itt is igen s o | frjs csfíádot állita elő, a kiknek családfáját igen könnyű meg o) Belaé regis no tar. Cap. X L V I .
A
CSALADFJEJLIÍS
ELMELETE.
267
A s z á s z legdemokratább alkotmánya mellett, mindig ellen szenvvel viseltetett a családok emelkedése iránt. Földén uradalmok alapítását nem akarta, s hogy az egyenlőséget egyes családok emel kedése ne zavarja, mindig őrszemmel volt. Mindazáltal idö folytán a nemesítés bejött, de a kapott nemesség alatt mindig magyar nemes ség értetődött. Egyelőre ugy látszik, a nemzeti ispánságot viselt családok vet tek nemes levelet, mint Adlershaus, Bausznern, Cronenthal, F r a n kenstein sat. családok. Később a fökormányszéknél hivataloskodók is kedvet kaptak reá, miről a több családokra is kiterjedt. Igy látjuk azt, hogy a midőn József császár a szászok közé a nemesítést be akara hozni, s e végre 1784 maj. 20-án a kormányszék a szász s z é kekben! nemesek összeiratását elrendelte, már több székben találta tott szász, a ki nemeslevéllel bírt. De még csak oly csekély s z á m ban, hogy Szebenszékben csak is 22, Segesvárszékben tán csak 3, Brassóvidékén tán csak 10 család vala ilyen. Ekkor minden szék fel terjesztő a megnemesithetöket, de a nemesítés mai napiglah csak néhány egyest ért, milyen Soterius Mihály 1791, Conrad 1806, S a l men Sámuel 1814, Binder János 1815, DrottleíT 1816 sat. A z o l á h o k , ha kiemelkedtek, magyar nemességet kaptak, magyar családot alkotlak,, s szerették feledni a bölcsöt, mely őket rengeté, s még láttunk kihívást csupán azért, mert valaki ily eredetét szemére lobbanta. Innen van, hogy régi oláh családot egyet sem n e vezhetünk; áz újak a forradalomban vetek el a magot, melyből csa ládfájok ki fog sarjazni. Azonban volt egy idő a magyar felett, mikor Erdély a magyar elem menhelye lett, imikör Miigyarhón számtalan gyermeke, ha ott hon nem tijrheté a nyomást, idejött, s a nemzeti fejdelmek alatt k e resett menedéket. Ezek nem új családok, csak sarjai egy magyarho ninak, melyeket törzsökétől többire vihar hajta ide e fellegvárba. M a gyarhonból ily átültetett családok: a Bánfi, Barcsai, Csáki, Gerendi, Gyulafi, Jármi, Inczédi, Kovásoczi, Kornis, Korda, Macskási, Nárlasdi, Rákóczi, Rhédei, Szentkereszti, Toldi, Teleki, Wesselényi és mások, mely nevek Erdély földén nagy szerepet játszódtak s játszódnak n é melyek mai napiglan. Van a beszármozásnak még egy más csatornája, mely azonban csak Bonfinius önző agyában, s majmai lágy velejében született: ez a Rómábóli származtatás. Bonfinius olasz lévén, tetszett neki Mátyás király eredetét Róma romjai közé visszavinni; s e gondolat azután $ly divatba jött, hogy voit több történész, vagy is tányérnyaló, a k i csak azon lánczszemeken dolgozott, melylyel legtöbb öscsaládainkat Rómával kösse egybe. S ezen idétlen gondolat azt fejté k i , hogy m a gyar és szász tudósaink vetekedtek neveik ellatinitásában. Igy s z ü letelt Kovácsból Fabriczius, Borsóból Piso sat. innen van a szászok közt máig is annyi latin család-név. Pedig hogy ezek véréből valaha i t e P l i l É M ^ ^ egy csepp is kiomlott volna — nem hiszem;
268
A GSAL-ADFEJMÍS ELMELETE.
A családi zavarok közé az újabb időben egy valóságos zárfal emelkedett, és ez: a c z í m . A régi kor czirncit nem ismerjük. Miként, következtetni lehet: uram és asszonyom volt minden czím. Zsigmond király előtt nem volt czímer, nemeslevél: ö kezdi ezek osztogatásával az első osztály zatokat. A czimekét a hivatalok hozták be. Legelső nyomaira a várgróf ságok és liber báróságok (zászlós uraságok) czimeiben találunk, me lyek azonban nem a születés, hanem a hivatalhoz valának kötve. I n nen a mohácsi vész előtt Erdélyben mondhatni csak egy embert l á tunk,mint grófot, szentgyörgyi és bozyni gróf Jánost, erdélyi vajdát a X V . században, ez is idegen. A „nemes, nemzetes és vitézlő" czim, mi egész korúnkig l e jött: lehetett legelső nemesi czim. Később a kiemelkedettel)!) csalá dok tekintetes czímmel tiszteltettek meg. Egyedül az erdélyi vajda volt tekintetes és nagyságos. Igy találta e hazát az anyahontóli e l szakadás. A nemzeti fejdelmek korában, a fejdelmek nagyságos czimet vesznek fel, mi aztán a család több tagjára is átmegy. Báthori Zsigmond alatt a X V I . század végén kezd Prága, mint protector grófokat kinevezni. Ezzel a nagyságos czím is csak hamar elharapódzott, ugy, hogy 1603-ban, midőn a-trónkövetelő Székely Mózes a Barczán elesett, csupán egy szántóföldön tizennégy gróf és nagyságos ur feküdt vérében; a) de Bocskai e protectorságnak véget vet, s öt követve a grófi czimet ismét elvetik, s nem maradt senkij ki e czimet használta volna. A nagyságos leve a legfőbb családok minden czime; s hogy ezt sem bigyesztheté, mint ma, önkényleg neve elébe, hanem cs^k a törvényhozás adhatá: bizonyítja Rhédei Ferencz nagyságositása^ kit 1606-ban háború idején tett szolgálatiért, türvényezikk által tet ték nagyságossá, b) Kiket a törvény k i néni emelt, ha szintén rrszágos tanácsos volt is, még Rákóczi György fejdelemségében, a XVIL század közepén is, beérték a nemzetes és tekintetes czimrnel. Ugy ho^y I. Apafi uralko dása derekán még esak 11 nagyságos ur vala a hazában: . Tököli Imre hozá.be majd egy század után ú j l a g a grófi czimet Erdély földére 1674-ben, I. Apafi alatt, c) s miután mint forradalmár megbukott: a czím ismét letűnt. Ily czimtelenül mentünk vissza a magyar korona alá. Magyarországon már ekkor közönséges vala a grófok és bárók ezimzete.úO Nálunk legelőbb Teleki Mihálynak küldik fennöl meg; de a) Apor Metamörphosis Tr&nssilv. II. czikkely. 7 5) 1606. apr. 15. Kassai i4. art. •c) Cserei Hist. 62. 1. , ^ M i t tett eredetileg c szó: gróf, nem lehet tudni. A báró szó Cicero k o r á b:rn már előfordul, s nem a legderekabb emberekre alkalg|ü_zák. í g y változik a szavak é r t e l m e ; pl. a tory előbb rablót, a ^Í0/^^0í^(íl% tett az angoloknál, s ma tekintélyes pártok neve. '^'^^Vw^m^W^ v
:í
A GSA LÁP FEJLÉS ELMELETE.
269
a hagyomány szerint, az azt tartalmazó oklevéléi e!sö perczében ab lakán kidobj. De nem, tölt be a XVII. század, s már Teleki Mihály melleit olt állanak mint grófok: Bethlen Miklós-és Apor István stb. A grófság bejött, s ugy látszik, a fejdelmek korából datált nagyságosok büszkébbek valának régi nagyságos czimeikre, mint az új grófságra: honnan 1696-ból egy leiratot látunk, melyben kimondatiky mikép németországi mintára csak grófot és bárót illet a nagy ságos czím. A fejdelmi véreken, s törvény által nagyságossá emelte ken kivül, elíkor még minden beérte tekintetes és nemzetes c z i m mel; szerény osztály volt akkor a főnemesség. Á XVIII. században ismeretlen czímvágy lepte el a hazát. A czimtelen családok boldogtalanoknak kezdek érezni magokat. S a század közepén a gazdagabb családok nagy része gróf- vagy hárósá-* gért folyamodott. ' : Hogy valaki ezt megnyerhesse, ki kellett mutatni, hogy öt izen át mint valóságos nemes s törvényes születések nyomán jött l e ; S á mellett fizetnie kellé érette. A díj az 1786-beli szabályozás s z e r i ü l : grófságért 3—4000, báróságért 2—3000 forint volt, mig a nemes ségért 1500 rfr. S igy lelt az, hogy az osztrákház föllépte óla, ha jól számítjuk: 38 g r ó f , - 5 4 báró, s mintegy 70 család lett nemes, mig m-elleltck körülbelül 60 idegen honíiusittatott — 184t-ig. Mindazáltal, bár mennyire elszaporodott is Erdélyben a m á g n á s i r e n d , Magyarország szerint a nemes renden feljül nem emel kedhetett: egyenlő jogokkal birtak. Még 1791-ben is ezt t rvénybe i g t a t t á k ö ) s gyakorlatában voltak mind e napiglan. A-hivf^alokriál a czírri nem:adptt íejebb ülhetési jogot, minden-hivatalnál.azon rend del ültek, mely renddel előbb vagy utóbb léptek hivatalba. , / Nem. volt a czimzeteseknek előjoguk, s mégis e téren annyi gyengeséget miitata Erdély. Azon családok, melyek egyik ága czimzete^s.lett, milyen a Földvári, Naláczi, Petki, Dániel/ Henter stb. a méltósígos czím önkényü felvételében kerestek kárpótlást; minejí. következtében bizonyos negély hálózá be jellemük, mi anyagi j ó l l é tük sírásója k i t . A korminyi rendeletek minden ereje sem vala képes elfojta ni, b) hogy a méltsás és nagysás cziinet a gazdagabbak ne használ ják : egyik hisználta-;- a nAp a más családokra is rá kezdé r u h á z n i ; jnig végre oda ment a gyengeség, hogy egy úri ember, kinek csa ládja csak e században lőtt nemes: cselódcit begyűjtőié, s elővévén fjris nemeslevelét, felolvasá, mikép neki a méltóságom cz;ím m e g é r kezett. Oda jutottunk vala Küküllö- és Belső-SAolnokmegyöben, hogy njár gúny volt a megyegyülések tekintetes karok és rendek m e g s z ó lítási czime: mert tekintetes lenni rnár csaknem mindenki s: egyelte. r
!
a) 1791.
X V I Í I . art. £in feletti vitát. Teleki könyvtár •Cartofil. il47.
387.
210
A. CSALADOK PUSZTULÁSA.
E volt az egyik, mi állal sallangot szerető nemzetünk magát annyira felszaggatá, erötlenité, elszegényité. Szomorú, mikor ily csekély okok ekkora romlást idéznek elö egy nemzeten.
169. g. A családok pusztulása. Szenteljünk egy pár sort a halottaknak. Láttuk a családfejlés szerencse csillagait: vessünk.egy futó pillantást azon sirboltok hom lokaira, melyek e haza szent hamvait fedezik. A z emiitetteken kivül még egy sereg család é l t e hazában, mely történetünk kíizdhomokján nyomait hagyá. Mindezek tárgyalása sze rény vállalalom tervén kivül esvén: a már kihalt, s iratunk folytán meg nem emiitett családok tiszteletre méltó névsorát ide igtaljuk, a milyenek: Ágh, alpestesi; Ajtoni, ugyanonnan; Alárdi, kerelö-szentpáli; Alia, serkei és karatnai; Andrásházi,n. o.; Angyalosi, medgyesfalvi. Bagdi, balázsfalvi és bagdi; Bagaméri; Balassa, balassai és gyarmati; Baládfi, csapói és cseszvei; Balika, maros-németi; Balá zsi, szent-derneteri; Balogh, radnóti; Bánk, apahidai; Bankházi, n . enyedi; Bája, borbátvizi; Basa, zabolai; Bátur, szucsági; Békés, kornyáli; Berendi, u. o.; Biszkári, dédácsi; Boldvai, váradi; Bobik, káránsebesi; Bogáti, u. o.; Borbély, simái és ajtoni; Borzási, erkedi; Budai, kolozs-büdai. Csányi, csányi; Cséffei, noszolyi; Czenthe, u. ó.; Csernuküs, papfalvi; Csipai, ölyvesi. Darlaczi, u. o.; Dédácsi, régen Biszkári, dédácsi; Dengelegi, u. o.; Devecscri, u. o.; Dezső, mérai és patai; Dotó, ruszkai; Dolhai, u. o.; Drágfi, drági és bélteki; Drági, bereki. Ébéni, m.-gy,-monostori; Édenfi, peri; Erdélyi, somkereki; Erős, solyomköi; Esküllöi, u. o.; Esztenyi, u. o. Farkas, harinai, bögözi; Fejes, gyekéi; Fejérdi, u. o.; Folti, u. o.; Frátai, magyar-frátai; Fráter, szalontai. . . í Gálfi, maros-kocsárdi; Gargot, váradi; Gávai, sófalvi; Géczí, farnasi; Gerendi, u. o.; Geszti u. o,; Gesztrágyi, u. o.; Gilányi, barnuczliázi; Gombási, u. o.; Göcz, göcsi; Gyógyi, u. o.; Gyulai, abafájj. Haczoki, kolozs-sárdi; Hajodi, patai és györgyfalvi; Eagymási, berekszói; Haranglábi, u. o.; Harinai, u. o.; Héjásfalvi, u. o.; Horvát, mikeszászi. ' •Ifiu; Iklódi, u. o.; Imrefi, szerdahelyi; Jankafi, ősi. Kálnai, u. o.; Kályáni, r ö d i ; Kántor, hidalmási; Károlyi, so lyomköi; Keresztes, megyeri és keresztúri; Keresztúri, sajó-kereszturi; Kecseti, u. o.; Kékedi; Keserű, gilbárti; Kovácsoczi, körtvefalv i ; Kozárvári, szolnoki; Korpádi, u. o.; Korlátovics, váradi; Köblös, u, o.; Középlaki, u. o, Lorándfi, gedei; Lugosi, magyar-peterdi. . Mjpai, harakláni; Majlát, szunyogszegi; M a r s i n j | ^ f c ^ | ^ ^ :
:
A. CSALADOK PUSZTULÁSA, 1
Macskási sz.m. macskási; Magyar, mérei; Menyhárd, sölyomkÖi, M i riszlói, u. o,; Mindszenti, viczei; Moré, szent-erzsébeti. Nádasi, m.-nádosi; Nádudvari, surányi; Nagy, mohai, sirnénfali, hévízi; Nápolyi, felőri; Némái, légeni, iklódi. Olnaki, u.o.; Ombozi, u. o.; Orbai, u. o.; Olosz, benczenczi; Öltényi, ü. o.; Ösi, u. o.; Ördög, nagy-esküllői. Falatkái, u. o.; Papfalvi, u. o.; Patocsi, eperjesi; Pernyeszi, osztropáni; Pestesi, u. o. ( f 1774); ^écsi, szent-erzsebeti; Porko láb, magyar-frátai; Pókai, u, o.; Polik, váradi; Püspöki, n.-enyedi. Radó, m.-gy.-monostori; Rápolti, u. o,; Rátoni, u. o.; Ravasz, szucsági és papfalvi; Ramucsai, menyői. Szálfi, sárfalvi; Szengyeli, u. o.; Szentpáli, u. o., novfiji; Sibrik, szarvaskendi; Szilvási, rettegi; Siráki, zutori; Soboki, u. o. Su lyok, szopod; Zsuki, u. o. Sükösd, nagy-teremi; Serédi, görcsöni. Tamásfalvi, kolozs-tamásfalvi; Tarm'czi, király falvi; Tancsai, tancsi; Teke, köblösi; Telegdi, viz-szilvási; Tompa, tompaházi; Tor dai, somogyomi; Tobiási, eczeli; Tomori, szucsági, fejérdi és csúcsi. Valkai, m.-nagy-valkói; Vajda, k.-szentkirályi; Várfalvi, örkei; Véka, im-irátai; Végli, botházi; Veres, farnasi, váradi; Vizaknai, hidegvizi; Vitéz, magyar-bikali. Zalasdi, u. o.; Zólyomi, albisi és székelyhídi; Zuthori, u. o. stb! stb, ii) v
A természetes halálon kivül móg volt a családoknak egy erköl csi halála is, a notázás. Az adományozás s hűbéri rendszer behozf.sa, a becsszomjasokat izgásba hozta, kezdődött a pártp.skodás, áskálódás, mely szomorú notán, a jószág vesztésen végződő^, A magyar királyok alatt ily notázást keveset látunk. A nemzett fejdelmek alatt fájdalom igen gyakran: a mint valakinek feje a t ö megből felébb nőtt, azonnal elüttelték, vagy a talapot kiüték lábai alól, hogy visszasülyedjen. Egyesek notázása s felmentése gyakori volt; de egy néhány csoportos notófcás sól^ családot eltemete, mi lyenek: . 1558-ban a Kendieké, kik a Zápolya háznak valának ellenei; 1577. jul. 25-én Békés Gáspár híveit; U) 1595. apr. 16. a mult évben I^olozsvártt lefejezetteket nótába teszik, mert — úgymond az írás a fejdelmet török kézbe akarák adni, s más fejdelemről gondolkoztak. 1610; mart. 25. ismét egy sereg bukik meg, mert a kéjvadász fejdelmet fegyverrel megtámodák. 1612 maij. 12-én és novT20-án ismét notáztat Bátori mert igá ját sokat nem tűrhetik. Mindkét rendbeli később felmentetett. i
r
á) Mikola Index. Miké & gyűjt. Index Hodor Doboka Ismert, áő —158. 1. ^ ^ f e W * * » ^ j t . Nro. 38. 39. M
C
5
a
l
i
Ártíc.
Diaetái. etc. D, 4i—51. U
A CSALÁDOK PUSZTULÁSA.
CZ1MEREK.
1662 mart 10. Apafi Kemény János híveit notáztatja. 1679 maj. 27. art. 11. néhány hűtlennek bélyegzett ismét e l bUltÍlí
* 1 6 9 1 jan. 10-én a Tökölivel elfutott főurak jószágot vesztenek. 1717 jan. 25. a Rákóczi híveire mondatott k i . Ily nóták alkalmával, melyet napjainkig látánk, teméntelen csa lád vagy családágozat sülyedt le, s merült, honnan emelkedett volt, a néptömeg tengerébe vissza. . De azért fajunk Erdélyben áll... Kimutattam, hogy még emberek vannak e hazában... Egy nemes ambitiot óhajtók szellőztetni, mely a családok phalanxát a nemzet érdekében tiszteletben tartassa...
Apafi czimer.
gr. Haller czimer.
Földvári czimer.
TARTALOM. Lap. E munka köre Családiratunk kútfejei
1. 3.
Abafi cs. nagy-abafalvi, + XYIII. sz. ., 7. Almádi-cs. szávai 7. Alsó cs, nagy-pestyéni , . , 8. Alvinczi cs, ,borbereki + mint báró 1810, . 8. Andrási cs, csik-szentkjrályi, gróf 9. Afltös cs. rétyi 10. Apafi cs. apa-nagyfalusi, mini heixzeg + 1713. 10. 272. Apor cs. altorjai, nemes és báró 12. Ártándi cs. árlándi . . , < . 16.. ; B: Bagosisi 'cs. csenger-bagbsi .* .° 257. Balázsi cs. sz.-demetéri, kászon-ímp ér falvi, esik-vacsárcsi 17. Baldácsi cs. báró " I * , 17. Bálint cs. I Bálintit cs. fövisi,* bái& / >' '* r •% Báíla cs. csik-széhtrnMfyí r "; 257. Bánfi cs. losbnezi,* gróf és báró 7 19. j Baranyái cs/maros-járái 24. !jEf||tosi Szabó cs." 257. j i a r t s a f cs. nagy-harcsai / 24. 1 Bardócz cs. 'nagy-baezóni l 26. j Bárra cs. homorod-almási . 27. | Bajjtha cs. nggy-Uorosayai „ 31; Bárhori. cs. somlyói és ecsedj, + 1613. 28. B edens cs. $pharb ergi, .báró. 32. Béldi x$. uzQni, gróf és nemes 32. Belényesi Nagy c$. 257. Benedikti cs. benedekfalvi 34. Benkö cs. árkosi, ,középajtai, 35. Bérecz^i cs. ^ ., ^ 257. iBemáld,, cs. ölsó-osernátoni 35. iBerzenczei cs. görgény-szentimrei 36. |%tegh cs. ősik-tusnádi 257. cs. iktári és betleni, gróf 37. 46. 18 #
v
f
0
;
a
6
ft
p
TARTALOM.
Lap. Biális cs. Máskép: Olasz i 47. Bideskuti cs. ipi 257. Biró cs. hom.-szentmártoni, szent-katolnai, kis-görgényi, arany os-rákosi, söváradi . . - ' . . . 47. Bisztrai cs. . . . . . . . . . 257. Bocskai cs. kismarjai . . 49. Bodoni cs. vajda-szentiváni . . • . • . 5 1 . Boér cs. szkoréi, bérivói és kövesdi . . . . . 51. Bornemisza cs. kászoni, báró • • • • 53, Bors cs. csik-szentkirályi . 54. Botos cs tompái, ... •• • 257; Brádi cs. brádi • . . • • , . ':• 55. Brencsán cs., ... ., • . . . . 257; Bruchentlial cs. báró . . . • . . . . 55. Brúz cs. lúgosi . . . . . . . . •• 56. Buda cs. galaczi 1, . . . . 257. Buda cs. nagy-somkuti . . ... ,. . . . . 258. x
#
:
c. Csáki cs. keresztszegi, gróf Csanádi cs. göcsi Csegezi cs. bágyoni Cséréi-csiiiagy^ájtáii . Csérényi cs.- alsó-balázsfalvr Csiszár* cs. borbereki, + 1816. Csolnokosi cs. csolnokosi . Csongrádi cs. gálos-petri Csulai cs. csulai . . Czák cs. koronavári Czikó cs. csik-szenteryörgyi Czi||^k cs.'sepsi-zoltáni . J
Daczo;cs. sepsiszentgyörgyi Daniéí cs. yargyasi Décsei cs. nagy-dobai, . Dézsi cs. . . . . Dindár cs. tindarisi Diószegi cs. dézsi, báró • Dobai cs. kis- és nagy dobai Dobokai cs. dobokai, f XVIL sz. Domokos cs. alsó-csernátoni. Dbnáth cs. nagy-ajtai és pálosi Dófcsa cs. mjjkfalyi . . Dujárdiu cs; nagy^zekeresi, báró
. . ; .
. . . .
#
.
,
,
.
.
.
. .
. .
.
v
, i
.
. .
.
T
„ . . , «,
. . #
. .
i . ,
. .
#
f
. . .
. . . . . .
. .
. . .
!
•
68. 70. 258. 258. 258. 72. 73. 74. 75. . 77. . 78.' . . . 81. •
v
t
#
• .. . . . •
.
#
.
#
!
. .
L ^ • •. . ^ . . .
. .
.
5 .
.
58. 258. 258, ,61. 65* . 65. . (66. c-258. . 258. 258; . , . 258. . . ,67;
... . , . . . . . • . .. .
• . . . . . • .
v
• !•
Lap.
Enrtes cs. csik-sz#ntsimoni , Eperjesi cs, szászvárosi . Eszterfíázii cs. galantai, gróf
. . . .
.
*
.
. . .
.
82, 83. . 8 3 .
. '. F. í p f e t e es. fricsi . . . . , . . ^Filstik cs. kolozsvári ' . . . . . . . •Földvári cs. tancsi . . . . . 86. Forró cs. háportoni + XVII. sz. angyalosi . . . Fosztó cs. maros-koppándi . . . . . . Fráter cs.. ér-keserüi . . . . . \ Fronius cs. . . , . , . . Fülöp cs. vadadi, iklandi . . . . . . Fttzi cs. bessenyei f. karácsonfalvi , . . . G. Gál cs. hilibi, dalnoki, kénosi, köveridijSzentiváni . . Gálfalvi cs. Harczói . . . . . . . Gálfi cs. kocsárdi f XVIÍ.' sz. martonosi ... . • .• Ilffrf^s cs. léczfalvi . . . . . . . Gyarmati cs. érsek-ujvári . . . . . Gedö cs. homorod-szentmártoni . . . . . Geréb cs. vizaknai és vingárdi ;h XVI. sz. fiadfalvi + 1689. árapataki, rettegi . . . . . . 'Gerendi . M * , ^ . • , . .
9 6 . 9 8 .
'Györfi" Györfi Gyulafi Gyulai 'Gyújtó
100. 101. 103. 101. 105.
f
é
cs. cs. cs. cs. cs.
losádi, báró [ . ] . * csatószegi . . .-.. . rátoti, gróf, + 1754, . . abafáji +. váradi, maros-németi, gróf Martonosi . . . . .
\ .. . . •
. . . . .
85* 86; 2721 88. 258. 88. 89. 89. 90. 91. 93. 94. 94. 258. 8,5.
.H. J a l l e r cs. hallerköi, gróf . . . . . 106.272. j R | i n a i Farkas cs. szeszármai és haringi, t 1709 k ö r ü l ' . 11Ö. .Hatfaludi cs. hattmansdor.fi . ,v • • • .111. .Rei'defldorf cs. . . . . . . • . J • 259. Hegyepi cs. boros-jenöi , . . . . . . . , . l'l'l. Jlenter cs. sepsi-szentiváni, nemes és.báró • 412. 272. Jferepei cs. . . .; • • 115. Jlochárd cs.^ . . . . . . ,..•„, H6Hodor cs. kézdi-szentléleki , . . . . 259. Hollaki cs. kis-halmágyi . . . . . . 117. Jíorváth cs. zsákodj, kovachich. . i . ,• * 117. fyáth cs. felsöbükki . • ^ . • • • 118. ^iiagy-váradi. . , v . . . * 259. t
;
TARTALOM.
276
Horváth es. széplaki, Hosszú cs. . Hunyadi cs. f 1504. Huszár es. brenhidai
.Petrichevich, nemes és báró . . . . • , . . " . + XVII. sz. és kövosdi . í. J.
Imecs cs. nyujtodi f 1630 körül, imecsfalvi,, vargyasi Inczédi cs. nagy-váradi, nemes és b á r ó . Iszlai cs. iszlói Jakab cs. szentgerliczei Jakcsi.cs. kujsalyi, + X V I . sz. . . . Jármi cs magyar-déliöi . . . . Jékei cs. porcsalmi . . „ . . Józsika cs. branyicskai, báró . . Jozsinczi cs. nagyváradi, báró v
0
k
K. Kabós cs. magyar-gyerömonostori , Kakucsi cs. . . • .. • . . \ • Káinoki cs. körispataki, gróf . \. . Kamuti cs. szent-lászlói, f 1665 tájt ' Kapi cs. kapivári, + XVIII. sz. ° . \ . . . Karácsai cs. vályeszákai, gróf " / y . ' .. ;
f
á
Kemény cs. magyar^gyerömonostori| gírÖf'ésíDarZr'*"' Kendéd cs. mabinvizi . . . Kenderesi cs. felsö-szálláspataki . Kendi cs. szarvas-kendi,-1 XVII. sz. . ' Keresztes cs. várhegyi, gróf, f 1727. Keresztes cs* nagy-baczoni . . . Kispál cs. uzoni . . « * . ' Komáromi cs. borbereki . = . Könczei cs. karatnai . . , » . Korda. cS. bbros-jenöi . •, .Komis cs. göncz-ruszkai* gróf. - . Koszta cs, belényesi . . , • . . « .Kozma cs. kózdi-szentléleki . * . y Kriszösori cs. kriszcsőri . . » ^ .Kún cs. káli, +• *. . »Kúii cs. osdolai, gróf . « . . . • J
:
M
.
.
T
r
o
>tr , ^ Lázár ,cs# szárhegyi, gróf . ... . Lég^i. cs. sz'éntmártoni, vagy lészai * Lészaf cs. fogarasi, vagy sárvári . ;
... .
IABTALOM.
Liszti cs. nagy-lcöpcsényi, báró, f 1676 Löventhal cs. báró > M. Macskási cs. tinkovai Makrai" cs. viz-szentgyörgyi Mára cs. felsfi-szálláspataki MáHafi cs. maksai . Bíóitrer cs. ürmösi . Mike cs. altorjai Mikes cs. zabolai, gróf Mikó cs. hidvégi, gróf Mikó cs. altorjai Mikó cs. orotfzfái . Míltó cs. zsögödi *. Mikola cs. szamosfalvi, báró, + 1742. Miksa cs. diod-váraljai • 'Miske cs. mágyar-cseSzvei, nemes és báró Mohai cá* maros-gezsei . Mózsa cái sáros^berkeszi . !
\
y--
;
J
N.
Nagy cs* káli Nagy cs. kebelei Naláczi cs. naláczi, nemes és báró
0. Orbán cs. lengyelfalvi, báró Ördög cs. esküllői, + 1762. P. JRAlfi cs. tarcsafalvi és gagyi Pásfctohi cs. nagyváradi *. Pataki .cs. Pataki ,cs. dézsfalvi*. Péchi cs. pécs-ujfalusi Pelei cs. érmindszenti Pétóri cs. pekrovinai Pétki cs. derzsi vagy királyhalmi, gróf. Pócsa cs. hatolykah Pogány cs. nagy-klopotivai Pongrácz cs. .szentmiklósi .ós óvári £mLcs, puü . .
TAllTAT.OM.
278
Lap. > R. R á < # c s . galgói ftáiák cs. b'ényei, gróf Hiadnotfai Nagy cs. . Rákóczi cs. felsö-vádászi, '+ 1738. Rauber cs. frankens'teini, báró Rhédei cs. kis-hhéd'ei, gróf Récsei' cs. nemes és báró ' . Ée.ltegí cs. /kis-budaki Réz cs. csapói -Ribiczei cs. ribiczei' fiindsmaul cs. gróf . Rozenfeld cs. Rozsnyai cs. maros-járai -y
, 208. \ 209, x
m.
210.
'21S, 2Í6. • 2Ö1. 261. ; 216.
. 217. . 21Ó.
& ;
r
m
cs. énlaki . . . . -'t ' Salmen cs. • . '. ' . •. *. . Sándor cs. csik-szentdomokosi és csik-szentmihályi Srfndor cs. kénosi . S elless cs. . ,. ,. ,. .ÍJflbpssj ps. boj^árfalvi . . . ^. i4
c
A
m
#
Seethal cs, schütt ós altenburgi . Sikó cs. bülöni . . Símén cs. sárdi . . . Scbobeln cs. . . . ' . Splényi cs. miháldi,-báró -. Szabó cs. csik-szentmártoni *.'• • • v Szacsvai cs, léczfalvi és esztelneki Szalánczi cs. szenttamási , '• Szatvadi cs. • . .-. . Száva %s. gogány-váraljai* #; ... : Székely és. boros-jenüi, gróf, + 4 7 7 1 . . >Sz§ke1y cs. ktlyéni *, , •. ». ..; Ü ^iöntiványi* cs. •• <• ' jSzentkereszti.es. zágoni, báró Szentkirályi es. ». ,. Szentpáli cs.
?
1
1
220 222* ,261* 223' 26f 223224* 261»-'2«i 225^' 226. 261. 261-. 26n 22a. 228. 261. 2201 262. 230. 262." 262 . ;
r
TARTAI/OMi
2W
T. Teleki cs. $£éki, g r ó l % * . y , . Toldalagi cs. nagy-erüséi^ gróf ^7 Toldi cs, szalontai, gróf . . , ' . Tolnai J É . selyei • . . \ Tompö^cs. kis-borosnyói . Topl§r cs. . . . . «;•• • • . i i . ; Tormja cs. csicsó-kereszturj ..A ^ . ^ . Toroczkai cs. toroczkó-sz^iitgyörgyijgróf,VtyM' és nemes T/trök cs. kadicsfalvi .4:1- ..,'• . .' . Tfltfirres. aranyos-rákösi . . ^• ' . Túri cs. tamásfalvi • . . . < ; ü. Ugron CÉ. ábrahámfalvi Újfalvi cs. mezö-kövesdi
. *
244. : 241$
Zambler cs. álsó-csérnátöni Zámbó cs. kalota-szentkirályi Zeyk cs. zejkfalvl • . . ZsigmoiÉ cs. Zsómbpri cs. magyar-nagy-zsombori Zudor cs. losádi
. . . . . .
263. 263. 247. 263. 249. 263.
(t
?
?
A
:
;
V. Yir6 cs. bágyoni yas -cs. czegfti, gróf . '. ^hSTW.-köTös-Tarcsai Veress cs. dalnoki . . Vita cs. disznajói . . Wesselényi cs. hadadi, báró A család fejlés elmélete A családok pusztulása .
w. . . .
;
* 236. ' . 238. . 239: . 26%>r . 2*40. . 240. . 2'42. . 262. * 262. . 263.
263, 251. 253* 263* 263* 254. 26k
_ . 27&.
flyonída- és toll-hibák. .lop 13 15.. '25. 2.7 •29 31 US3:
hm44
M:
61*64-
,82r.
94 103 107 111 .118 134 137 144 145 Í53 154 155
sor 34 3'5 20 33 ' 22 12 és 15 3 38 40 5 29 28 21 19 29 9t 20 32 38 30 3 11 10 6 12 31 38 8 33 9 35 és 37
.helyejt
.
. olvasod
elején .: első felében ' 1706 " 1705 N. Sára ; 'N.fá|hel. Samu ' * János'.' •• 1513" * '1613' # : . Boldizsár Kristóf Lajos ' • Sámuel 1791• 16'9Í életét idejét Anna Anna (Macskási Pálné) ma a. "nia egy ága a , | Eüz nem testvére,hanem leánya Mihálynak; 1700 k. 1704 pcí, 8.; Baranyát « Bárányi fök.«(anác£ . f ö k . j,egyzö ngip $ity§m tílectítóÉlil o
t
5
íattyu Dénes 1643 F. Ferenczné gr. Kornis ' Josinfczi György , * Hatfatudi Jéffcs. czi Fer. Bája; Tamris-ty. elseje 1528* 1409 1770. 1781.
daru Dániel 1843' F. Pálhé 'Kovács Yiagy-vápdití?
tt
:
:
liií'agyanaó CZÍ^M?;Zl6
Balia'% ' ••. _ fstván \ . másodika 1628 " 1490 1570. 1 5 8 f #
