ERDÉLY FÖLDE RITKASÁGAI

ERDÉLY FÖLDE RITKASÁGAI.

E R D É L Y FÖLDE

itiíusnai. IRTA

KŐVÁRI

LÁSZLÓ.

Kilencz fa-metszvénynyel.

HOLOZSVARTT.

1SSÍ*.

TILSCH JÁNOS TULAJDONA.

Nyomatott a rom. kath. l y c . nyomdájában

GRÓF BETHLEN FARKASNÉ SZÜLETETT

ÚRASSZONYNAK, MINT

NEMZETI

I R O D A L O M

A

S

H O N I S M E R E T PÁRTFOGÓJ

Szép vagy o hon, bérez, völgy változnak gazdag öledben. Ám természettől mind ez lelketlen ajándék: Nagygyá csak fiaid szent akaratja tehet. Vörösmarty.

E

1

Ú H % 00

1852 nyarán, a korondi fürdőn jelent

meg

lelkes

férj,

fiatal

két növendék

úrhölgy

leányka 5

egy magyarországiasan öltözött két éves kis fiu k ö ­ rében. Párnap mulva a bájos úrnőt kedves gyermekeivel a fürdőkkel szemben esÖ ásványvizek kövületei kere­ sésében látók elmerülni: e percztől az egész fürdő­ társaság kövületek gyűjtéséhez kezde, s legszebb pél­ dányaival mindenki a pesti nemzeti múzeumra gondolt. Ki volt e lelkes úrnő, még biztosabban gondol­ hatják olvasóim, ha elmondom, mikép jelen müvemre a pontot itt tevém fel. Nőnek akarám minden áron e müvemet ajánlani, mert a nőnem kezében van letéve a haza s emberiség

jövője, S mintegy mondani óhajtanám

általa, mikép

müveim nem egyes tudósoknak, hanem hazám

lelkes

szépei s fiatalságának szántam. Eleget volt a hon és tudomány egyesek kiváltságolt birtoka; óhajtanám, hogy nő és férfi, Öreg egyaránt oltározzák

velem

e

haza

fiatal ós imádandó

földét. S kinek ajánlhattam volna méltóbban, mint a ne­ mes úrnőnek, kit a honbuvárlat mezőjén, épen a munka­ végzés édes öröme közit láttam felmerülni. Kolozsvárit, apr. 20. 1853.

TARTALOM.

ELSŐ

FEJEZET.

ÁTALÁNOSSÁGOK. Lap.

1. §. E munka köre 2. §. E tárgy irodalma

A 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.

§. §. §. §. §. §. §. §. §. §. §. §. §. §. §. §.

.

.

.

. . .

,

17 22

MÁSODIK F E J E Z E T . HATÁRSZÉLI HEGYEK.

Erdély fenlapály 28 A*határszéli Kárpálok . . . . . 29 A.) K e l e t i h a t á r s z é l i K á r p á t o k . . 31 Tarkő . . . . . . . . 32 Sándor-domb . . . . . . . 37 Nagy- és kis-somlyó . . . . . . . 37 Nemere . . . . . . . . 38 B.) A d é l i h a t á r s z é l i K á r p á t o k . . 38 Iskolahegye . . . . . . . 40 Királykő és viszhangja . . . . . 4 0 Bucsecs . . . . . . . 41 Feketehegy 43 Bábaköve 43 Négohegye 44 Ördög rétje. . . . . . . . 44 Az O l t j o b b j á n i h e g y e k . . . . 45 Fejérkő 46

10 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

§. §. §. J. §. §. §. §. §. $.

Nők rétje Kecske Páring Vulkán Retyezát C) A n y u g o t i h a t á r s z é l i K á r p á t o k D.) A z é s z a k i K á r p á t o k . . . Fátahegye Rákóczi hegye Czibles

.

Lap. 47 47 48 48 49 49 50 51 54 54

HARMADIK FEJEZET. HATÁRSZÉLI SZOR OSÚTAK. 30, §. Előzmény A.} K e l e t i s z o r o s ú t a k . 31. §. Tölgyesi szoros 32. §. Gyimes szorosa . . . . 33. §. Ojtozi szoros . . . . B) D é l i s z o r o s ú t a k . 34. §. Bodzai vám 35. §. Ósáncz 36. §. Tömös (képpel) 37. §. Törcsvári szoros . . . 38. §. Verestoronyi szoros . . . 39. §. Vulkáni szoros C. ) N y u g o t i s z o r o s a k . 40. $. Vaskapu 41. $, Dobrai szoros 42. §. Halmágyi szoros . . . . 43. $. Királyhágó D. ) É s z a k i s z o r o s a k . 44. §. Meszes 45. $. Karika útja 46. §. Dézs-somkúti szoros 47. §. Borgói szoros

56

. .

58 59 60

. .

. .

62 62 63 64 65 67

. .

.

.

.

68 71 71 72 73 74 74 75

.11 Lap. NEGYEDIK

FEJEZET.

A BELFÖLDI

HEGYEK.

48. §. Előzmény A.) M a r o s j o b b p a r t i h e g y e k . 49. §. Isten széke 50. §. Gyerőfi szöktetője . . . . . B.) M a r o s b a l p a r t i h e g y e k , 51. §. Tyihu és Keldára 52. §. Zászpád 53. §. Bekecs 54. §. Cseje 55. §. Hargita 56. g. Az Ördög köve C. ) N y u g o t i h a v a s o k h e g y e i . 57. §. Bilak 58. §. Pilis 59. g. Fiu sziklája 60. §. Ordas-kő 61. §. Haller-havas 62. §. Balamér-ijásza 63. §. Detonata (képpel) . . . . . 64. §. Sziklabarát . . . . . . . 65. §. Magyaró-kerék hegyei . . . ÖTÖDIK BARLANGOK

ÉS

76 78 79 80 82 83 ' 8 4 84 85

.

86 87 87 88 88 89 90 96 96

FEJEZET. HEGYREPEDÉSEK.

65. §. Előzmény . A.) D é l i K á r p á t o k b a r l a n g j a i . 66. §. Salamon vára . . . . . . 67. §. Ferenczlik 68. §. Pestere 69. §. Bellona . . . . . . • . 70. "§. Boli barlang . . . . . .

98 99 101 101 102 102

12 Lap. B.) N y u g o t i K á r p á t o k

barlangjai.

71. §. Ördöghegyi barlang C) M a r o s j o b b p a r t j á n i b a r l a n g o k . 72. §. Tordahasadék és barlangjai (képpel) • • 73. §. Csáki barlangja D.) M a r o s b a l p a r t i b a r l a n g o k . 74. §. Bonis temploma . . . • . . 75. §. Küsmőd barlangja 76. §. Homorod-almási barlang . . . . E. ) N y u g o t i h a v a s o k b a r l a n g j a i . 77. §. Csáklyai-kő . 78. §. Felgyógyi szirtrepedés . . . . 79. §. Gyertyánosi barlang 80. §. Toroczkó-szt-györgy barlangjai . •. . 81. §. Bélavára . . ' 82. §. Runki barlang . . . . . . 83. §. Boicza barlangja . . . . . . 84. §. Barlangfalvi barlang 85. §. Szkerisorai jégbarlang . . . . .

104 106 110 H l H l 111 121 122 122 122 123 124 125 126 126

HATODIK F E J E Z E T . KÖVÜLETEK.

ÉGÉNYEK.

A, ) Kövületek, §. Előzmény . . . . §. Növényi kövületek: Alsóváczán §. Állati kövületek . . . . §. Fellegvár oldala, Kolozsvárit §. Felsővidrai csigatelep S- Gyerővásárhely kő-pénzei . §. Felek kerek kövei §. Korondi rakodó-hegy . . B. ) É g é n y e k . 94. §. A Büdös kénürege (képpel) 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93.

. .

. .

.

.

. . . .

.

.

.

.

.

.

127 128 128 129 130 130 132 132

. "

.

.-.

134

.

;

95. §. Kőszén lelepek . 96. g. Gyeptőzeg telepek

.

. .

. .

.

.

HETEDIK FEJEZET. SÓBÁNYÁK. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107.

§. Kősó telepünk fekvése, minősége . §. Sóskútak §. Történeti adatok §. Az ásatás és kiadás (képpel) A. ) M i v e l é s a l a t t t i b á n y á k . §. Dézsakna . . . . . §. Marosujvár sóaknája . . . . §. Parajd sóaknája §. Torda aknája §. Vízakna B. ) F e l h a g y o t t b á n y á k . §. Kolozsi akna . . • §. Szék aknája NYOLCZADIK FEJEZET. V A S - ÉS R É Z - B Á N Y Á K .

A. ) V a s - b á n y á k . 108. §. Előzmény . . . . 109. §. Toroczkó vasbányái . . . 110. §. Vajda-hunyad vasbányái B. ) R é z - b á n y á k . 111. §. Előzmény 112. §.. Baláni rézbánya . . • " •

.

KiLENCZEDIK FEJEZET. A R A N Y - E Z Ü S T BÁNYÁK. 113. 114. 115. 116.

§. §. §. §.

Adatok, történetéhez . A z ércztelepek fekvése A bányászkodás . . Kohók . .

. • . • .

14 Lap. 174 175

•111 s. 118. 119. 120. 131. 133. 123. 134 125. 136. 127.

Az aranymosás $. A bányák A. ) B á n y a v á r o s o k §. Abrudbánya . §. Körösbánya . §. Ofenbánya §. Zalakna B. ) N e v e z e t e s e b b g. Nagyág (képpel) • §. Radna . . §. Ruda §. Verespatak §. V u l k o j . TIZEDIK ÁSVÁNYOS

129. 130. 131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143.

bányász-faluk. 180 183 184 186 189 FEJEZET.

VIZEK.

128. §, Előzmény A.)

176 177 178 179

FÜRDŐK. 191

HIDEG FÜRDŐK.

a.) B o r v i z e k . $. Borszék S- Csíktusnád §. Élőpatak §. Homorod §. Kiruj §, Korond §. Kovászna §. Radna . $. Bodok, . J. Kászon §. Málnás . §.. Száldobos § . Szombatfalvi szejke §, Stojkafalvi fürdő . §. Zajzon .

194 197 198 201 302 203 204 205 208 208 208 209 309 209 310

15 Lap. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151.

$. §. §. §. §. §. §. §.

152. 153. 154. 155.

§. §. §. §.

b. ^ K é n e s , k e s e r ű v i z e k . Bázna Kérői fürdő Bodoki szemviz Czégi víz . . . . • • Kis-sármásí bolygó . . . . . . Kis-sáros gyulékony forrása . . Tűri-viz . . . . . . Zoványi fürdő c. ) S ó s - f ü r d ő k . Szováta . . . . . . . Tordai sósfürdő Zsábenyicza Vizakna fürdője B.)

' 156. 157. 158. 159. 160. 161.

§. §. §. §. $. §.

. • •

210 212 212 213 214 215 215 216 216 217 218 318

MELEG FÜRDŐK.

Algyógy

219 230 221 . 3 2 1 222 322

Alsó-vácza Héviz Kaláni fürdő Toplicza Zernyest forrása

.

.

TIZENEGYEDIK VÍZESÉSEK.

.

.

.

FEJEZET.

TAVAK.

FOLYÓK.

162. §. Előzmény 163. §. A . ) V í z e s é s e k a. ) D é l i K á r p á t o k v í z e s é s e i . 164. §. Felsőárpási vízesés . . . • • 165. §. Kis-keresztényszigeti vízesés . . 166. §. Vulkánnáli vízesés b. ) N y u g o t i h a v a s o k v í z e s é s e i . 167. §. Bánpataki vízesés (képpel) . . . . 168. §. Intre-gáld zuhanya 169. §. Nagy-rápolt vízesése

223 224 • .

224 225 225 226 226 227

16 Lap. 170. §. Búvópatak . . . •' . . . . 228 171. §. Timpánye pataka 229 172. §. Kis-aranyosi vizesős 230 B.) T a v a k, a.) M e z ő s é g i t a v a k , 173. §.'Czegei tó . . . . .. . . 230 174. §. Mezőségi több tavak . . . . 231 175. §. U g y n e v e z e t t t e n g e r s z e m e k , aa.) K e l e t i K á r p á t o k t e n g e r s z e m e i . 176. §. Szent-anna tava (képpel) . . . 233 177. §. Piricskei tó . . . . .' . . 235 l)b.) D e l i K á r p á t o k t e n g e r s z e m e i . 178. §. Bucsecs tengerszeme 236 179. §, .Jezer-tó . . . . . • • 236 180. §. K i s - és nagy-jezure 236 181. §. Relyezát tengerszeme . . . . . 236 182. §. C.) I d ő s z a k i f o r r á s o k . . . . 237 183. §. Bögö-lyuk és fürdő 237 184. §. Egeresi feredő . . . . . . 2 3 8 185. §. Feneketlen-tó 238 D.) F o l y ó k . 186. §. Maros . . . . . . ' . 238 187. §. Sajó és Cserhalom (képpel) . . . 243 188. §. Gránát-patak . . . . . . 247 189. §. Ördögpalaka 248 TIZENKETTÖDIK F E J E Z E T . TÉRSÉGEK. FENLAPÁLYOK. 190. §. A.) T é r s é g e k B.) F e n l a p á l y o k . 191. §. A nyugoti 192. §. Mezőség . . .

250 havas .

.

.

252 255

ELSŐ F E J E Z E T .

ÁTALÁNOSSÁGOK E

munka

Nyitom Erdély gazdag,

köre.

de ismeretlen múzeumának m á ­

sodik osztályát: Erdély földismei

s földirali ritkaságait,

vagy

az erdélyi festöiségek képcsarnokát.

>

A n n y i előszeretettel lévén hazám iránt, nem akarom ma­ gam fejezni k i , mennyi szépség, ritkaság vár olvasóimra; két idegen, egy angol és franczia utazó

ide vonatkozó

kifejozé-

seit veszem igénybe. A franczia Gerando szerint; helységeknél fogunk mulatni, melyek vagy a hozzájok csatlakozott emlékek, vagy természeli ritkaságaikért figyelmet érdemelnek. És előre megjegyezhetjük — folytalja a franczia iró — mikep itt több szemlélni s tanul­ mányozni való van, mint sok országban, mely három ekkora. A z angol Paget még felébb látszik hangolva e hon s z é p ­ ségei állal. Szerinte tán alig van ország, mely néhány s z é p ­ séget ne mutathatna fel; de — miként magát kifejezi — soha sem

látott

orságot,

mely

miként

Erdély, egészen

szépség

legyen. *) A. de Gerando La Ti'ansilvanie fit scs Habilants. Paris l, 2, Gap. *'*) Pnget'a Ungani und Siebenbürgen II. 13. Cap.

"

3

18

ÁTALÁNOSSÁGOK

Az erdélyi, ki hazáján túl nem járt, eltelve e szépségek mindennapi látásával: csak szereti, de nem ismeri hazáját, Az idegen mintegy tündér kertbe lép be; bámulja hegyein­ ket, melyek fölött erdő zöldet, gyomrában pedig sót, aranyat és ezüstöt vágnak; bámulja keskeny völgyekben futó szilaj folyóinkat, s partjokon a sok festői vidéket. Mi nem bámuljuk többé; de mint minden hegyi lakos, • a nélkül hogy tudnók miért, bálványozzuk e földet. Bálványoztuk, de nem tanulmányoztuk. Tán alig van völ­ gye, melyet vérrel meg ne öntöztünk volna már; de alig van egy táj, mely át lenne vizsgálva s tudományosan leirva. Olt magaslanak hóvonalig érő hegyeink, ott tátongnak már ezredévek óta, hogy egyebeket ne említsek, aknáink; ott buzognak mindenfelé ásványos vizeink; s csak az újabb idő­ nek juta eszébe búvárkodásukra indulni. Azonban ezzel csak­ nem minden ország igy vagyon. A természettudományok most veitek ujabb lendületet, de azért igen illő lesz, hogy a tu­ domány e terén buvárkodók már égö fáklyájától mi is tüzet kapjunk, s mi is buvárkodjuk hazánkat. Mert igen szomorilő dolog, hogy be kell vallanunk, mikép e téren eddigi ismere­ teinket majd mind idegeneknek köszönheljiik. A mult elhanyagolta e hazát, megírta a királyok telteit; de a nemzeti élet története feledése mellett, eszébe se ju­ tott az érzéketlen föld változatait, szépségeit is nyomozni. S most már ott állunk, hogy geographiánlt hiányos, geognosiánk felelt pedig a nemismerés sölél köde ül. E munka köre Erdély földisméjét is felöleli. Felölelem Ián egész terjedelmét, átvándorlom minden egyes tárgyát; adni fogom minden egyes pont leírását, elöltem ismeretes múltjá­ val; de az egész rendszeres előadását megkísérteni a jövőre bízom. A geológia a földteremtetóse tanát, a geognosia azon változásokat tárgyalja, melyeken a föld felszíne a teremlés óta *) Archív dea Véreim fűr tiehenbűrg. Landeslmulc I, B. I. H. 7. 1.

ATAIÁNOSSAGOK.

Í9

átment, Ido tartoznék kimutatni, mikor indullak meg folyóink? mi­ kor emelkedtek hegyeink? mikor s hogyan nyíltak rajtok e barlan­ gok és szirtrepedésele? de régi történetünk ezeket ha tudta sem jegyezte fel; s most már sötétben áll a búvárkodás embere. Azonban itt is azzal vigasztalhatjuk magunkat, mikép má­ sok sem voltak bölcsebbek nálunknál. Az egész földismo még bölcsőjében vagyon. A Noe, Deukalion vizözönén kívül majd mi említés sincs, mi a történészeiben ide vonatkoznék. Látjuk a tengermaradványokat hegyeinken, igen a Himalayán; de mikép ment azon tengeri maradvány oda? oda ért-e egykor a tenger hulláma? az még mind kétely alatt vagyon. Ismerjük a föld közi tüzet, a vulkánok mozgalmait, szigeteket látunk felmerülni a tengerből; gyanítjuk, hogy öskö tartalmú Legyein­ ket a vulkánok tasziták fel; de hogyan és mikor? azt meg­ fejteni még nem tudjuk. Látjuk, mikép a vulkánok hegyalkotása után tengerek vagy vizözönök roppant befolyást gyakorollak hegyeinkre, azok külalakját szerfelelt módositák, változtaták; de hogy honnan vette magát e roppant tenger, vagy vízözön ? átalános-e vagy részletes lehete az elözönlés? az még meg­ állítva nincs. Nem czélom a geognosia elméletét adni; csak mennyire tárgyaimmal egybefügg, kívánom megjegyezni, mikép eddigi vizsgáiddások a legelső földszini nagyobbszerü változásokat vulkánismusnak tulajdonítják, s csak azután jönek a neptunismus módosításai. Elébb kiemelkedtek a hegyek, s csak ké­ sőbbre mosta összevissza oldalát egy tenger, vagy ismeretlen vízözön; s még azután jött az esemény, hogy folyóink meg­ indultak, s belföldi és határszéli hegyeinken át magoknak utal mosva, megkezdek mostani pályájok futását. Nem tudom mennyiben fog megállani a fejlő tudomány elölt, de némelyek eleinte az egész föld felszínét tengerboritottnak gondolják. A föld víztengerbe Yolt burkolva, mialatt a földközi tüz dolgozott, s a föld külső kérgét itt olt külebb nyomta; s ki tudja mennyi idő után az egyes magasb részek megkozdettek száradni, s lakhatóvá lett a föld.

20

ÁTÁLÁNOSSiÍGOK.

Mások vizözönöket akarnak hinni, melyek egyes földré­ szeket borítottak e l ; s ugy vélekednek, hogy akkor rakódlak meg hegyeink tengermaradványokkal; nem lévén a vízözön e g y é b , mint a tenger költözése. S hinni akarják, hogy egykor E r d é l y hegyein is ily vizözün vonult volna keresztül. Süt az újabb időben azon gondolat merült fel, mikép földünk több ezredek időközében most déli, majd északi föld­ s a r k á t emoli felébb, vagy sülyeszli alább; s hogy a föld o v á l t o z ó emelkedése és hanyatlása költözteti a tengert, most az é s z a k i , majd a déli félgömbre. Ebből kifolyólag akarják a noei, deukalioni s egyéb vizözönöket megfejteni. E szerint Iegulószor a tenger északról délnek folyt, s mint látjuk a déli sarknál fog­ lalt helyet, az északi félgömböt pedig szárazon hagyta . . . . K i k e gondolatból indulva, hazánk földén szomlót tártá­ nak, ugy találják, hogy a tenger ezen költözése Erdélyen is á t v o n u l t ; ide a Szamos nyilasán csapolt be, s ugy metszé E r ­ d é l y t kérésziül délnek, mig Vercstoronynúl, Dobránál s másutt utat kapott hogy tovább haladhasson. Igen óhajtanám, hogy hazám ifjabb nemzedéke velem e h o n buvárlatában kezet fogjon; azért figyelem gerjesztésül a tenger itten létezhetésérőli gondolatokat is ide vetem. K i k a Kárpálok hegymenetét buvárkodák, azon gondolat­ r a jöttek, hogy hol Erdély, Magyarország s Auslria egy r é ­ sze fekszik, fel a Duna mentén, le a Hemus hegyéig, egy tengermedencze lehetett valaha, mely lenger később innen m a g á t kivágta. Erdély ugy látszik, még azután is lenger maradhatott, l e g a l á b b határszéli hegyei még azulán is medenczéjökben tarth a l á k az itten maradt tenger-vizet. Azonban forgott az idő, s E r d é l y négy nagyobb önálló folyója, idömultával átnyilá a határszéli hegyeket; a hon belföldé lecsapolódott, s hegyeink k ö z ö t t négy nyilas képződött, melyen a kifolyó Maros, Olt, Szamos, Körös ma is kifolydogál; s képződött négy völgy­ ö b ö l , melyeket az emiitett folyók, ha a határszélnél megdu­ ghatnának, most is eltemetnének,

ÁTALÁNOSSAGOK.

21

A tenger itteni működésének legnagyobb búvára volt ta­ nácsos Fichtel, k i 1778—80 körül a tengeri maradványokat, főleg az idegen állatcsontokat, kövecsüléseket szorgalmasan kereste, s róluk egész könyvet adott ki. Hol kezdődött a föld megnépesedése, az ép oly nohéz kérdés, mint az: hol kezdek Erdélyt legelőször lakni? S ha a viz lecsapolódása eredményéről hazánk földére esik gondo­ latunk, ugy látszik, megtaláljuk a kérdés területét. Olt fekszik Erdély kellő közepén egy napi járó föld, erdötlenné tarolt hegyormaival, mint egy kiélt, kiaszott pusztaság- a többi ifjú erőben lévő földterület között — a mezőség. A gondolat, hogy itt kezdek Erdélyt e hon legelső lakói megnépesiteni nem látszik valószínűtlennek. A romaiah idejéből, tehát Krisztus születése tájáról, van­ nak némi út s egyéb épület-maradványaink, melyek gyaniltatni engedik, hol volt lakható hazánk azon időben. Ugy látszik: a Körösmentót, s Kolozsváron feljül északra eső tájokat a romaiak nem ismerték, nem Gyergyót, Csíkat, nem Fogaras földót; hihető, ezek nagy részét akkor erdő s mocsár boritá. Hogy a mezőség már akkor ismeretes, de hihetőleg már k i ­ élt vidék volt, arra mutat a romai maradványok oltani cse­ kélysége. Hogy minő változások mentek át Erdélyen a romaiak után, azt némileg már gyaníthatjuk; de csak gyaníthatjuk, mert feljegyezve nincs. Ily gyanitás az, mit apát Szabó mond a Tordahasadékról, mintha az a romai kor után re­ pedt volna meg, s ugy engede Iecsapolódási úlat azon t ó ­ nak, mely a Pelerd nevü faluk vidékét, valamint a koppándi nyílás azon tónak, mely Túr s Bányabükk vidékét tár­ ta viz alatt, stb. Az eddig mondottakból gyaníthatják olvasóim, mi körben akar mozogni jelen munkáin; egy részét öleli fel Erdély ter­ mészettudományi ismertetésének. Rhapsodiák lesznek földis­ méje s földirata köréből; vagyis megkísértem Erdély földe ritkaságai s festöiségei sorozatát összeállítani. (

22

ÁTAÚNOSSÁGOK.

Azon leszek

a lehetőségig,

hogy

a

természettudomány

szomszédos határait, Erdély ásvány- n ö v é n y - , és állalrajzát légtüneménytanát,

valamint a sajállagi

földleírás

s

halárait is

jelenleg bántatlanul hagyjam. 2. § . E

tárgy

irodalma.

Földisménk körében egy munka sem jelent meg,mely E r d é l y t tüzelésen tárgyalta volna; földiratunk valamivel szerencsésebb, A honismeret

ez uj ága

csak

az

ujabb

időkben

nyert

m a g á n a k embereket. A régibb íróknál ha valamely része elé is fordul, többnyire

történeti

vagy

útazás-szerü

vegyítve. S még ott is azon hiányt találjuk, történészeink, milyek Anonymus,

munkákba van hogy

Kóza, Thuróczi,

hon felszíne akkori állását mondhatni nem is

legrégibb Bonfin,

említik;

a

föld­

l e í r á s u n k pedig nem is létezett. Következőleg a nemzeti fejedclmok előtt e részben az irás merőben hallgat. Kik azután irtak, ha nem is

mind

idegen származásúak,

r e á n k nézt annyiban mégis idegenek, hogy ide vonatkozó m u n ­ káikat többnyire latin és német, s ínég franczia és angol n y e l ­ ven is irták.

Nemzeti nyelvünk

e térre nyomulni;

csak a legújabb időben kezd

s mondhatni a magyar irodalomban, így

összeállítva, újdonság lesz minden sor. Bővebb ismerkedés okáért, az ide vonatkozó írók felett, egy futólagos szemlét nem tartok feleslegesnek. Ritkaságaink irodalmát

Reiohorsdorfor

György

ha­

zánkfia nyitja meg Chorographiájával 1550-ben, k i mint I. F e r ­ dinánd

császár

titoknoka Erdélyen át Moldvába

utazott;

cz

útját leírta, s Bécsben kiadta. *) Utána egy századdal állt elé T r ö s t e r J á n o s , szebeni szász, k i Norinbergában tanultában nyomata Daciáját, 1660-ban. *) Churngi-aphia. Transsilvaniac p. Guovg Keiclieitdorfer. Vicnnac í350. **) Cíime ; Das Alt u. Iícu Uc.iUuhe Dacia. Das ist : Neue Bcschrgibujig díj Landes Sicbcnbütgen slb. 1666.

23

ÁTALÁNOSSÁGOK.

Pár tized inulva K r e k w i t z G y ö r g y , hasonlókép erdélyi szász lépett fel földirati modorú munkájával 1688-ban. ^) De mind kettő inkább csak a szász földet s nemzetet tartá szeme elölt. Utánok jött páter F a s c h i n g F e r o n c z , ki elfogulatla­ nul, szemlélődésével egész Erdélyt befogta, s a XVÍII. század haladó szelleme szerint 1725-ben Ó, 1743—4-ben Új Daciá­ ját közre bocsátá. S munkájával egy sereg most uj, majd ó, majd ó és uj Dacia czimü munkának szolgált alapjául. Feltűnt végre a mull század vége felé e fákban legna­ gyobb hazánkfia, B e n k ő J ó z s e f , székely fiu, reform.lelkész. 0 tulajdonkép az első, kinél Erdély ritkaságai irodalma kez­ dődik, mert a többi irománya inkább csak vázlat. Benkö e tárgyra két munkát hagya fen, egyiket Generális, másikat Spe­ ciális Transilvania czim alatt; az első statislikai, a második geographíai rendszerű leírása Erdélynek. Az első már két kiadást é r t ; ' 0 az ulolsó némely családi viszonyok belelett szövetése, s igy az ősiség kérdése miatt, máig sem látott nap­ világot. Benkö nyomozódásai után Erdély ismerete felelt a chaos oszlani kezd: történet, statistika, földleírás kezd egymástól külön válni. Windisch II. József alatt megírja első geographiáját; utána néhány földleiró jő, mint Marienburg, Lcbrccht, Benigni s mások, de egyik sem több a másiknál, s a ritka­ ságokat csak futólag említik. Mit a magyarhoni Bombardus, Timon, Frölich s mások, Magyarhonról irt munkáikhoz Erdélyről csatollak, többnyire hasonlítanak az eléggé ismeretes Hármos Kistükör felületes­ ségeihez, melyekre építeni nem lehet 1

:i<

*) Uichli^e Beschreibung iles ganzen Fürsleutüums Siebeubürgen I.-Nürn­ berg und Frankfurt 1688. **) Czinie.' Transilvania sive Magnua Tr.mssilvaniac Principaüis olim Dacia Mudilcrranca IicUis. Auclore Jos. Benkí. Pars, Prior live Generális. Edit. secuiula. Claudiopoli 185í. ***) Czime : Fars Posterior, sive Speciális. Magni Ti'ansilvaniae Priucipatus Cogtiitio speciális, 1—III. Tom. Ms. r

ÁTAIÁNOSSÁfíOK.

24

Mit történész, földloiró elhanyagolt, azt a statistikusnak kell vala kipótolni; de Erdély slalislikája mezeje í 8 3 7 - i g b á n ­ tatlanul hevert, ekkor jelent meg Benigni első kísérlete. 0 szobájából tanulmányozá hazánkat, innen a felvett tárgyakat tovább nem fejthette.*. Én, statislikámban, 1847-ben, eléggé kívántam kiemelni a ritkaságokat; de már akkor ólt agyamban e mii eszméje: következőleg bővebben kimeríteni nem vala szándékom. Mint ebekből látók, a felszín szépségeit, festői ritkaságait sem a mult, sem a jelen_ század önálló munkában nem t á r ­ gyald, mig S z a t h m á r i Pap K á r o l y hazánkfia „Erdély k é ­ pekben" czimü festészeti érdekű munkáját 1843-ban kiadni nem kezdette; de fájdalom, ez is a hetedik füzetlel megszűnt, ) !i

Szathmári füzetenként 4—5 tájképet hozott. Ekkor látók legelőször mennyi festői tája van hazánknak. S minthogy még jobb ecsetet nem ismertünk, képeinket többnyire az övéből kölcsönözök. A természetleirás más terén sem voltunk szerencsésebbek, ff ) h°gy Erdélynek úgynevezett természet históriája is még csak az óhajtások közölt áll. Hogy egyes szakmákban valódi nagy emberek működtek, az tagadhatlan, Ilyen a füvészet körül dr, B a u m g a r t e n , ki Erdély Flórája három kötetét nyomtatásban hagyá, s most » negyedik kötet is sajtó alá menendő. Ilyen elismerést kell tulajdonitanunk Erdély mineralogusainak, kiknek P. Fridvalszkilél,**) Fichteltül kezdve egy hosszú sorát számláljuk le A c k n e r i g , ki 1847-ben azon alapos ismerettel, mely neki tulajdona, hazánk Mineralogiáját kiadni elkezdő. u

v

*} Enlely kopekben, Jelent 1S43-7.

Kolozsvárit és Becsben

I—VII. füzet

*\) Fridvaiszki: Mincralogia Magni Piincipatus Transilvaniac. Claudiopoli 1767. F Í C h t C , :

B e y

, i i 3 c

m

.*i!i " ' Min^il-Goí-chichte Sicbenbürgcns 1780. ****) Cii.ne: Mmcralogie Siebinb^rgcas, mit geoghoslischen Andeutungen von M. J. Ackner, Hcrmannstadt ÍS47.

i/fAIÍNOSSÁG0K.

25

Azonban a természetrajz harmadik a g á r é i , k i kell j e l e n t e n ü n k ,

hogy az mind

a

az

állattanról

mai napig ismeretlen;

pedig kőrülo, mint prof. Zeyk Miklós és mások,

fáradhatatla­

nul búvárkodnak. így állunk a r i t k a s á g o k k a l h a t á r o s tudományok i r o d a l m á ­ val. A természoti egyes

ritkaságokat

illetőleg,

több

oly ivót

említhetnék meg, kik az egyes t á r g y a k körül, milyenek a b á ­ nyák, sóaknák, ásványos vizek leírásokat hoztak;

s

egyebek

igen

de ezen tisztelt neveket é s

igen

alapos

munkákat

az

illető fejezeteknél fogom m e g e m l í t e n i , mikor az egyes tárgyak irodalmáról is s z ó i a n d o k . Itt csak az álalános m ü v e k e t hozom. Ha megemlítem m é g , mikép E r d é l y előkészületei mellett,

természetleirása

1847-ben B e r d e Á r o n t ó l

ily

még Lég-

tüueménytant is kaptunk, melyben h a z á n k égaljviszonya s be­ folyása a n ö v é n y e k r e

é s állatokra — tárgyalva

v a n : *)

lá-

tandjuk, mikép E r d é l y az ö s s z e s természelleirási mezőn sehol sem vala annyira elhanyagolva, mint a geognosiain. Századunk múlt tizede gosilá a hazafiakat.

e t á r g y b a n nagy r o m é n y e k r o j o -

A tudomány szerető

szász nemzet kebe­

lében e g y l e t alakult a honismeret é r d e k é b e n . M u n k a k ö r é n e k három osztálya v a n : r é g i s é g és t ö r t é n e t ; t e r m é s z e l l e i r á s ; földleirat és statístika. A z egylet r e n d s z a b á l y a i t

a k o r m á n y 1841

maj. 1 1 - é n m e g e r ő s í t e t t e , s így m ű k ö d é s é b e E z egylet lökével bír, jutalmakat lesz, folyóiratot

ad k i , é v e n k é n t

tart, szóval, mivelhogy

megjelenő

helyeken

gyűléseket

változtatóit

igen sokat tesz,

hazánk

helyeztetett.**)

füzetekben

hogy czéljának

megfeleljen, S

t e n n é s z e t l e i r á s á t is szakmái k ö z é sorozta,

igon sokat e n g e d ő r e m é n y l e n ü n k .

Azonban

kell vallanunk, mikép ez egylet e t é r e n

a

mai napig, be

a v á r a k o z á s n a k nem

felelt meg; tagjai mind e napig l e g t ö b b e t

a történet

mezején

!

*) Czime : L(''gtüüC)i)L !))iiui s a Ítél mngyarhun égalj viszonya s ezek be­ folyása a növényekre ós állatokra. Ii'Ui Bcrde Áron. Kolozsvárit. B.irráiiá éa Slcin Lulajduua. 18.17. **) E társulat eredeti «.iinc : Vérein l'fir siebenbürjjische Laiideskiuule, Székhelye Szeben, Wsd isrocrlelesdl Hon ts Külföld 1814. 55. sz, !

26

ATALANOSSAGOK.

foglalkoznak... Hae társulat legalább egy geognosiai földabroszt bocsátana közre: a tudománynak roppant szolgálatot tenne. Mindazáltal el kell ismernünk, hogy o iárgyb&n a szász nemzet sok lelkiismeretességgel járt el. Folyóiratai, le a mult században megjelont SiebenbürgerQuartalschriftlöl, Provincialblálterektöl, az ,1833-ban indult Transilvanián keresztül az 1844-ben K u r z A n t a l t ó l inditott Magazin, s prof. S c h u l ]er által kezdett s most az egylet által folyamatban lévő Archivocig, füzetekbon sok érdekest nyújtottak Erdély rit­ kaságaira. Erdély magyar irodalma ellen sem panaszolhatunk. Mió­ ta a Nemzeti Társalkodó 1831-ben megindult, e nemzetnek mindig yalának lelkes fiai, kik a hazai tárgyak leírásában foly­ tonosan kedvüket találták. S ha a Társalkodó mellett megnéz­ zük, az 1834-ben megindult Vasárnapi újságot, az 1841-ben keletkezelt Hon és Külföldet s az 1846-ban negyediknek sze­ gődött Természetbarátot; oly czikkeket lelünk bennök, melyek munkálkodásomat a fen méltányolt forrásoknál nem kevésbé segítek elö. S melyeket, ha német íróink kellően ismerni ta­ nulnának, sok hazai tárgyat egészen más stádiumon képzel­ nének, mint valóban képzelnek. A magyar irodalom részekről! elhanyagolása nagy hátránya Erdély ismerete elöhaladásának. Végül két férfit kell megemlítenem, két idegent, egy an­ gol és egy francziát, kik hon mindketten jól szülöttek, s mind kelten hazánk főúri esaládaiba nősültek, s igy egészben ha­ zánkfiaivá levén, hazánkat módjok leve megismerni. Azt hiszem, felesleges mondanom, hogy e két férfi az utazásaikról isme­ retes P a g e t J á n o s és G e r a n d o Á g o s t o n urak, kik a mult tizedben Erdélyt beutazva, Gerando két, Paget egy k ö ­ tetet nyujta Erdélyről hazájának, s illetőleg a világnak, mint­ hogy munkájukat németre is loforditák. *) E két utazó Európa 5

*; űc Gerando LaTransilvanie et ses Habitstits, Paris 1815. Siebenbürgen und Scine Bewolmer. 1.—II. Tlicü 1345. Hungary and Transylvania by Jolin Paget. Nemet ciime : Ungani u. Sicbenbűrgen v. J. Paget. Leipzig, 1815.

ÁLTALÁNOSSÁGOK.

27

két legmiveltebb nemzete szempontjából vette fel hazánkat, s politikai szemléleteik mellett, Erdély népeiről s természeti rit­ kaságairól annyi megragadót mondottak el, mennyi elégséges volt, hogy sok eléggé nem méltányolt ritkaságunk iránt ben­ nünk is kellő figyelmet obreszszen. Több utazót is említhettem volna, mint pl. a német Ű r i e ­ k é i t s a franczia H a u s e r t , de ők, s kik velők párvonalban állanak, Erdélyt csak futólagosan cinlitik; s érdemök és ha­ tások igen messze marad a fennebbi két utazóétól. Ennyi különböző kulfö áll szolgálatára Erdély leírójának; hogy még sem elégséges, azt azonnal beláthatjuk. De min­ denesetre elégségesek arra, hogy ha az ember e hont össze­ vissza járta: az egyes ritkaságokat helyfekvési s történeti szempontból tárgyalhassa, népszerűbbé tegye. Mostani feladatom tehát Erdély felszínének szépségei, s a föld gyomrának ritkaságai; a földismének s földleírásnak azon költői köre, mit J ó z s i k a M i k l ó s regényeibe annyi ügyességgel tudott beleszőni. Azon helyleirásoknak, melyek­ nek olvasóim általa csak költői oldalát vették, itt prózai o l ­ dalait is veendik. Józsika tiszta példánya annak, mennyit lehet a költő hazája ismertetésére. Erdély Jözsikának, Skoczia W a l ler Scollnak többet köszönhet, mint sok tudományos Írójának. Vajha azért átlátnák költőink} mennyi szép t á j , mennyi regényes esemény, bájoló rege kínálkozik a hon haláriban; átlátnak, hogy a mii mi leírunk, ők azt meglelkcsilholik, mit mi ismertetünk, ök azt classicaivá tehetik. Vajha Erdély magyar ajkú lakosai i s , az erdélyi szász nemzet s a magyarhoni magyarok példáján felindulva: egy honismeret körül fáradozó egylelet magok köztt is létrehoz­ nának, s annak legalább annyi pénzalapot szereznének, meny­ nyi egy füzeles folyóirat fenlarlására s z ü k s é g e s . . . . Egy két ember nem képviselheti a nemzet intelligenliájál.

Második

FEJEzET.

A HATÁRSZÉLI

HEGYEK,

3. §. E r d é l y f e n l a p ály. Erdély fekvése Európa s illetőleg a föld egyik csodája. Ki csak Erdélyt ismeri, alig bírhatja azon tudomást, mikép 6' egy földterületen lakik, milyen igen kevés vagyon a földtekén. Mig Európa s az emberiség nagy része alant, a tenger színével szinte egy vonalban lakozik; az erdélyi nép magasan, bérezek tetején alkola magának hazát;, oly magasan, hogy fal­ vaink, városaink rendesen 1400—500 láb magasan állanak a tenger felelt; leliát völgyünk is hegynek teteje. Erdély a világ egyik legnagyobb fenlapálya; Európa szá­ raz földe fenlapályaiiiak pedig legnagyobbika. Bár alakjához Moldova, Csehország, az Elbo és Spanyolország fenlápályai hasonlítanak leginkább; de a fenlapály jellege 1000 Q mért­ földen ily gyönyörűen lenyomva Európában nincs. Ázsia fenlapályaira emlékeztet. E különös magas fekvést a benlakö alig veszi észre; an­ nál feltűnőbb azoknak, kik künnöl jőnek be e hazába. Akár merről induljanak ide, mindenfelöl hegyre kell jöniök; külö­ nösön Magyarhon s Oláhország felöl. Magyarország felöli szom­ szédságunkban olt nyúlnak el a Tisza, Oláhországon a Duna alant fekvő mocsáros lapályai. S ha hazánk völgyeit a szom-

A HATÁRSZÉLI HEGYEK.

29

széd országok völgyfekvésével egybevetjük, ugy találjuk, hogy közép magasságban fekvő völgyeink a Tisza ily völgyeinél 1100, Oláhország völgyeinél 1200, a moldovaiaknál 1300 lábbal fek­ szenek magasabban. Bár merről induljanak hozzánk, a határszélen mindenütt néhány ezer láb magas hegyvonal áll előttük, hasonlóan egy köfalazathoz, melynek átutazására mindenütt néhány óra szük­ ségeltelik. E hegyek legmagasabbak s legmeredekebbek Oláh­ ország felöl, mig északon Magyarhon felöl lankás lejtövei o l ­ vad be Magyarhon végtelen rónájába. *) Ily csodálatos fekvéssel áldá meg hazánkat a természet. Ily sajátságos fekvést hoza valamikor számára a földközi tííz forradalma, mely az ős idők homálya reggelén megindult E u ­ rópa alalt, s dölnyugoltól fogva egész Ázsiáig egy óriás hegylánczolat felnyomásában fejozle k i tüzét, s legnagyobb erejét Erdélynél fejtette ki. S minthogy Erdély szélét magas hegygyürüzelévcl mintegy bebáslyázta : mielőtt a honba lépnénk, kerüljük meg vizsgálódásainkkal legelőbb is a határszéli he­ gyeket. 4. §. A határszéli Kárpátok.. A z erdélyi hegység, egyik csoportozata azon ős hegylánezozatnak, mely Európa nyugoti feléből, a pyreneí félszigetről Cadix és Gibraltár közt ormaival keletnek indul, Európa déli részét különböző nevezetek alatt átmetszi; Magyarhon észa­ ki felén Kárpát nevet vesz fel; s Kárpát név alatt Galiczia és- Magyarhon közit halárt szabva Erdélybe becsap. **) Ezen hegy-menet Erdélybe Beszterczéhez jő be, s leg­ előbb is Galacz hegyet képezi. Onnan kétfelé ágozik. E két ágát, mint két kart nyújtja ki nyugotra és keletre, s az egész hazát körül karolja, bebástyázza: honnan a középkorban E r ­ délyt Magyarország fellegvárának igen jellemzően nevezek. *) Dic tlfllienvcrliKllnisse Sicbenbüi'gens von Gcorg Bilidéi' 3—15 **} Orogvaphie v, Siebenbűrgen. Lenk's Loxicon III. 237 1.

lnp.

30

A HATÁBSZÉII HEGYEK

Az alkotó termeszét, ugy látszik, erejét a határszéli he­ gyeknél futta k i : ott vannak legmagasabb csúcsaink. Hegyek­ kel öntötte el a hon belföldét i s ; de ezek magassága a ha­ társzéliekkel nem mérkőzik. A határszéli hegyek folyásának alakja trapezium, még pedig oly annyira megközelítve a négyszeg pontosságát, hogy a négy oldal a világ négy részéről neveztethetik. S ha hosszaságukat felmérjük, ugy találjuk: hogy keleti oldala 4 3 , a déli 57, a nyugoti 48, s az északi 42 mértföldnyi vonalt képez. S Erdély halárszélének egy nem épen tökéletes négyszeg alakot s bel­ földének pedig hasonló koezka-idomat kölcsönöze. Fájdalom, magassági tekintetben nem minden csúcsa i s ­ meretes; de legmagasabb csúcsai mérésével mégis szolgál­ hatunk. Sokkal szomorilóbb tudomás az, hogy határszéli he­ gyeinken mai napig sem füvészeink, sem geognostáink, sem geographusaink illően nem búvárkodtak még. Innen midőn e hegyvonalok szépségeit kívánom előadni, csak néhány ismer­ tebb csúcsát fogok felmutathatni. Azonban e néhány csúcs igen szép és igen sajátságos, magosságuk is elég tekintélyes. Minthogy nálunk a hóvonal 8000' a tenger felett, egy pár: mint a Negohegye és Bucsecs, a hóvonalt is megüti. Más első rangú hegyeink is 7—8000 láb köztt állanak. Mindazáltal a hóvonal mogütése csak kép­ zetben esik, mivel nincs egyetlen csúcsunk is, melynek feje egész éven át hótól lenne befedve. Havaz ugyan rajtok gyak­ ran nyárban i s ; de jön egy pár meleg nap, s a hó elolvadolt; s csak ószkos gödreik nyaraltatják ki a havat. Ezen jéghegyi jelenetek azonban csak a déli Kárpátok sajátja: a többi,vonal jóval csekélyebb magasságú. De azért az északi vonalon kivül, mindenik havasias jelleggel bir, min­ deniket messzi kiterjedő ös fenyőerdő borítja, mit csak vadak, s fenyőrigók látogatnak. Megmondani világosan, melyek Erdély őshegyei, melyek a másod és harmadizi alkatásu hegyek, melyek vulkahismus, melyek neptunismus teremtményei; mind ez oly nehéz f e l -

A HATÁRSZÉLI HEGYEK

31

adat még, mibe nem kívánok beléelegyedni. Egyébaránt, hogy e tárgyban már is sokra mentünk, mulatják több közlemények; többek közt a Transilvania azon czikke, mely az egész hon hegyeit e szempontbél osztályozni megkísérté. *) Vegyük egyelőre a határszéli hegyvonalokat. 5. §. A.) A k e l e t i h a t á r s z é l i K á r p á t o k . Galacztól indulunk k i hegyi sólánkra, minthogy Galacznál jönek hazánkba a Kárpátok. A hol bejönek, ott van E r ­ dély, Magyarhon és Bukovina hármas öszpontja, ott ér össze a három ország határszéle. Innen kiindulva, lássuk a keleti hegyvonalt, mi a székely földet Moldvától választja el. Hossza e vonalnak görbületeivel együtt, 43 mértföld. Nagy viz rajta egy sem foly keresztül. Négy szoros megy át rajta: a borgói, tölgyesi, gyimesi és ojtozi. Hogy ezeken kivül több apró gyalog- ós szekérút is metszi, az természetes. Róla ered a hon két legnagyobb folyój-a: a Maros és Olt, róla a Feketeügy. E hegyvonal magassága nem mérkőzik a többiével; hegy­ csúcsai sem akkorák mint a többieké: kevésbé bírja az alpok jellegét. > Első rangú csúcs egy sincs rajta, legalább ilyet nem is­ merünk. Megmérve következő csúcsai vannak: Mezőhavas, Gyergyóban 5476 láb. Nagyhagymás „ 5529 „ Lakocza, Háromszéken, 5440 „ Csijános 5094. „ Mosató 470 „ Az utolsók lent Brassó felé feküsznek. Egyébaránt ezek­ nél még magasabbak is lehetnek de magasságukat nem ismer- , jük. Ilyenek: a Vurvu-omuluj, Pietrosz,Kalimanel,Bisztrícsora, Szlrunyoru,Tunseri, Szuhardzelu-majorenilor, Ousor slb.Némely nevezetesebb csúcsának külön rovatot adunk. *) Transilvania. Rodigirl v. Benigni uml Neugeborcii. Hermannsladt. 1833 I . B. 2. h, 255-GO I.

32

A HATÁRSZÉLI HEGYEK.

5. §. Tarkő. A Tarkő vagy Tarkó, Csik és Gyergyó között emelkedett ki. Egyes csúcsai, a Fenvaldmezö, Fekete-recze. Rajta ered Erdély két legnagyobb folyama, az Olt és Maros, még pedig egymástól nem messze. A Maros a Tarkő északi, az Olt pe­ dig déli oldalából. Innen, e közel eredés gyönyörű tündérre­ gére szolgáltatott anyagot, mely szépsége mellett mély értel­ mű allegória.

I. Csik és Gyergyó köztt északkeletre Egy vadon hegyláncz vonul keresztül: Felette tar köszirtormok állnak, Innen néz le a Tarkő keletrül. Büszke köszirt, százados fejénél A villamos felhők alább járnak, Mig rá számyol sebes gyorsröplével, El-kilankad szárnya a madárnak. Mint a templom orgonája nélkül Ékvcszilelt, s szinte puszta volna, Ugy a Tarkő szirthomloka nélkül Gyergyó, a szép kerek hegyi róna. Szép tájék ez, hajdan a tündérek Országának volt kedvelt vidéke, Olt a szirten fénylett Tarkő vára, Félvilágig látszók fényessége. Olt élt Tarkő a tündér királyné, És szivében örze lángszerelmet: A Feketetenger, hü jegyese, Minden éjjel szép várába termett.

A

IlATÁnSZÉLI

HEGYEK,

Föld alatt jölt, titkos volt az útja, Titkon dűlt ölére a n g y a l á n a k ; De megsejté a Szenlanna tava, S fonhangon kimondá a világnak, Tarkő, a kis jó tündér k i r á l y n é , Hosszú könynycl viraszloll várában, Arcza halvány lön bús szégyenétől, S majd hogy meg nem h o l t gyalázatában. Észrevette búját hőn szerelte, És igy szóla felhevült k e b e l l e l : Hagyj (öl, szépem, g y á s z o s bánaliddal, Hagyj föl, kedves, a b o s s z ú keservvel. Megnövök már, önállásu lettem, Szándékomnak más nem á l l útjába: Esküdjünk meg, legyünk n ö s férj kelten, Kérjünk áldást szivünk hajlamára. Érllcd égtem, értled Felserdülve ifjú szép Mindig forró szívvel Angyal arczu tündér

olvadoztam, koromra; vágyakoztam birtokodra.

Tarkő ifja meleg vallomását Lángoló sziv S érzéssel fogadta; Nem titkolta keble vágyódását, S igen szavát nagy ö r ö m m e l adta. Nagy menyegzőt larlának szerelmi Nászfrigyökre fényes szirt lakokban: A világnak minden fejedelmi Háznépeslöl megjelentek ottan. Mily szép volt a v ő l e g é n y s arája Ember ajk nem tudná elbeszélni, ültözeljök ragyogó p o m p á j a Képes vala mindent elbűvölni. 3

A

HATÁRSZÉLI

HEGYEK.

Vigan éltek, vigan mulatoztak, Sokszor adtak fényes lakomákat, És ha gyakran jó kedvre fakadlak, Megvond églek az egész világot. Századon át éltek boldogságban, Hun szeretve egymást mind végiglen ; Tündér Tarkő boldog szirt várában Csak a bánat volt még ismeretlen.

II.

Uj tanácsa lön az örök lénynek, Hogy végezne a földgömb ügyében, Zűrzavarba dünté a világot, Hogy mindennek más alakja légyen. Tarköt hagyá itt a bérezi tájon, A kies Csik s Gyergyó közepette; Ámde férjét távol földhatáron , A Pontushoz eltelepítette. Alig ért el a Feketelenger Istenektől megjelelt helyére, A szép Tarkőt két iker gyermekkel Áldá meg a szerelem nemtöje. Szépen serdült a két szőke gyermek, A tündérnö lelki örömére; De férjiért ölték a keservek, Sok köny szállt az özvegy bús szemére. Serdülvén a gyerkek, az anyának Néma könyét olykor észrevették; Kérdegeték okát bánatának, Míg nem azt elvégre átértették.

A

HATÁRSZÉLI

HEGYEK,

Mind két ifjat vágy kezdé gyötörni, Hogy atyjoknak lakát fölkeressék; Bár a földnek keblén kell áttörni, S úljok hosszú, mint a végtelenség. Tarkő őket nagy feltételökben Nem gátlá, bár búsan vált meg tőlük, Gondola, hogy van erö szivükben, S ha elmennek, jő hírt hall felőlük. Fájdalom közt váltak el egymástól, Mint anyától jó fiak szokának. Arczuk ázott a könyhullatáslól, De reményben boldogok valának. Az O l t , ifjú gondatlan hevében Törni kezde völgyön bórczeken át; M a r o s pedig kerülve, sík léron, Vélte sokkal biztosabbnak útját. Látván anyjok, kedves két fiának Czélja már is kettős útra válik: Egyesülés! kiálta ulánok; Szétszakadva nem éltek sokáig. Hasztalan volt a szülőnek gondja, Az O l t hetyke hangon felsikoltott: Gyors vagyok én, bátyám lassú lomha Ó kövessen, én töröm az utat. Az anyának nem volt már mit légyen Bűvös varázs vesszőjével sujta: Két folyó lett az iker gyermekből, így indultak el a hosszú útra. A szép Tarkő bús előérzettél Néze néze hosszasan ulánok, Míg a gyerkek vasfeltételökkel Két vonalban útnak indulának.

A

HATÁRSZÉLI

HEGYEK,

III. Nem csalá meg Tarliüt rossz sejtése: A Marosnak kezd gyengülni árja, Mígnem végre, bár nagy volt küzdése, Ráakadt a bujdosó Tiszára. Vígy el engem, szög folyó, atyámhoz, Látom arra tartasz habjaiddal; Fáradságod, hidd el, meg nem bánod, Dús atyám eláraszt jutalommal. Elviszlek jó ifjú a Dunáig, De le kell itt mondanod nevedről. . . A Maros küzd és haboz sokáig,' Végre enged, mert fogy erejéből, így érének ketten a D u n á i g . . . A Duna már eletét kívánta: Mit volt tenni, engedett remélve, Hogy tán atyja keblén lesz végálma. Ez alatt az Olt rohanva tűnt el, Gyors futással egy szép rónaságon; Ámde orjás nagy hegylánczokat lel, S útja megtört a végső haláron. Eveken át küzködött szünetlen, Nem találva még segélyt se ottan; Érezé hogy útja törhetetlen, Még sem lankad ő az akaratban. Végre Verestoronynak tájékán Utat ronta nagy viaskodással; És rohant, de összezúzott teste Elgyengült a sok bukdácsolással. Vánszorogva ment a rónaságon, S halálhörgést hallván a közelben: Ráismer ott bujdosó bátyjára Véghangjában, halálhörgésében,

37

A HATÁRSZÉLI HEGYEK. Ő maga is a roppant folyónak Árja közt lelő fol v ó g n y u g a l m á t ; Nem h í v é n e k , az anyai s z ó n a k , Nem h í v é n e k , s ugy v e v é k j u t a l m á t . *

*

#

J ó nemzetek, ti kik elveszetek, Á l d á s szálljon sírotok

éjére!

J ó nemzetek, a kik m é g leheltek, Gondoljatok e g y á s z o s r e g é r e . E

(Dózsa.)

r e g é t folyóbeszédbon látta irodalmunk l e g e l ő b b , Móricz

K á r o l y közölle.'-") Benne a b ú n birodalom itteni m e g a l a k u l á s á t , fényléscl

s ledülését

akarják

k é p l e t b e n látni. Közlő a Tarkő

n e v é t T a r k ó n a k i r j a ; mi ismcrclcsebh n e v é t

használtuk.

7. § . Sándor-domb. C s í k b a n , Csomortán és Toplicza

közti

fekszik.

Kisszerű

d o m b , n e v e z e t e s s é g é t a n e v é h e z k ö t ö t t h a g y o m á n y t ó l veszi. A Csiki k r ó n i k a szerint, a s z é k e l y s é g igy

1411-ben,

fővezérévé

mikor

válaszlá.

Sándor

Ezen

Pétert

Sándor

a

eraclto s nevezte vajdák

Péler

a

jelenlétében

székely

nemzet

ismeretes áldozó p o h a r á n is fenhagyla e m l é k é t , r e á m e l s z e l v é u e szavakat: Petrus S á n d o u r hiszik,

1412.

A z emlékekből

e volt a s z é k e l y e k első választolt főnöke. 8. N a g y - és

Nagy-somlyó

Csíkban,

ítélve azt **)

§. Kis-somlyó.

Somlyó felelt emelkedik, makkos

e r d ő v e l b e n ő v e ; miről Csikra igen s z é p a kilátás. Ezen

erdőben

halt

meg

1837-ben V i z i M á r t o n ,

remeléskedclt. *) Nemzeti T.UM:ilkuil j 1337 **)

l . l'úlcv. 555—72. 1.

S i k o l y Nemzet Constituliji.

Test 1816,

202. I.

ki ilt

38

A HATÁRSZÉLI HEGYEK.

Kis-somlyó hegye ezzel szemben vagyon, rajla a Salvalor kápolna á l l , mint a hol a hitrege szerint hajdon az angyalok lajtorján lo s fel járni láttatlak. *) Ezen hogy festöise'ge pünkösdben éri tetőpontját. Somlyón pünkösd szombatja délutánjától búcsú

tartatik;

első-napja

délutánjáig

mikor is a menet e hegyet

nagy

is megszokta

kerülni. **) 9. §. N e m e r e. Nemere egyik csúcsa a keleti hegyvonalnak. H á r o m s z é k felső

felében, Észlelnek

fölölt

emelte

föl fejét.

Magassága

5173 láb a tenger felett. E hegy neve Erdélyben olyszerü é r z é s t költ fel a kebelben, mint Olaszlionban egy bandita főnöké. Nem ö szerezte e h í r ­ nevet; van neki e g y ' s z e l e , melyre borzadás n é l k ü l alig g o n ­ dolhatni.

Ezen szél e h e g y r ő l , melyen ál Moldovából

Nemere szelének neveztetik. Berontván, rohan le Háromszéken Brassó felé;

délnyugoti

beront, irányban

rakott szekeret

felborii,

fákat facsar ki tövestől, épületet bont c l ; s ha télben jelenik meg, embert,

állatot hófuvalagok

sírjába

temet.

Uralkodása

ideje inkább a tavaszi éjnap-egyen. S hogy rendesen

dühe

elöl

ugy épit,

a lakosok r e j t ő z z e n e k ,

hogy ajtó ablak lehetőleg

legyen a Nemere felé.

S azon é v b e n ,

Háromszék legkevesebb

melynek tavaszán e

szél uralkodik, sok gabonát, de kevés gyümölcsöt v á r n a k . 10. §. B) E

A déli

határszéli

vonal a legszebb,

szágtól választja

csúcsai

el Erdélyt.

Erdély

Kárpátok. legmagasabbak.

Oláhor-

felöl tekintve o h e g y -

lánczolatot,valami gyönyörű látvány. Egyenesen halad; s F o -

*) Nemz. T.irr.ilkodó.

18-lű. 11. 5. 1,

**) Nemz. T.'.isiik. 1841. 1, I KI I, ***) Archív, ti. Vcrcins. I. B

110. I.

A HATÁRSZÉLI HEGYEK.

39

garas-földin sokat hasonlít az egyptomi pyramisok egymás mellé állitolt lánczához. Csak i l l olt emelkedik egy egy csúcs a háttérben magasabbra. Hat útszoros megy át rajta: a bodzái, ósánczi, tömösi, törcsvári, verestoronyi és a vulkáni. Két helyt megszakad/az Olt és a Zsily vize kifolyásánál. Ormának hosszasága 57 mértföld, s erdeivel mintegy 35 [ J mértföldet borit el a hazából. Belőle nagy folyó nem ered, annál több apró. Milyenek: a Bodza, Dosztranicza, Tömös, Vidombák, Barcza, Berivoj, Czod, Szeben, Zsily és Strigy vize. E vonalon vannak legmagasabb csúcsaink, egyszersmind e vonal a legismertebb. Különösen a múlt évlizedbeli három­ szöges hivatalos felmérés alkalmával, a megbízottak több csú­ csai magasságát ismertetek meg. Ezen eljárást s régibb és ujabb mérések nyomán következő csúcsok magasságát jelelhetjük ki, számlálásunkkal a délkeleti hármos határvonaltól nyugotnak indulva: Csukás, Zajzonnál 1036 öl vagy 6217 láb Muntyele dragusuluj 6796 j) 1132 )> 5! Vurvu kazavej 6528 !! 1088 j) 3) Vurvu skerisori 1006 j> 6040 !) !J Czenk, Brassó felett, 3136 !) 522 5) >) Iskolahegye .._ ,953.. 5123. 7100 J) Királykö, Fekclehalomnál 1183 !) J) Bucsecs csúcsai: 7915 l> La omu 1319 5> S) 6026 )! 1004 )) Sztruga Mare J) 4586 )> 767 )) Guczan Commando S) 7850 )) 1308 )> Vurvu ourla 5) 7953 )) Vunulura Bulyán, Árpásnál 1325 )) 5S 8040 Nego, Skoró s Árpás köztt 1340 )! )) J) 7259 » 1209 )l Szurul, Fenyöfalvánál 55 5536 922 )) Présbe, Disznódnál 5) 6601 » Fekelecsúcs, Szeben táján 1100 V> » 6976 >> Fromoásza „ 1162 J)

40

A HATÁRSZÉLI

HEGYEK.

Szurian, Szoben táján 1056 ül vagy 6340 láb Sklovoj, Páring csúcsa 1244 ,, „ 7464 „ fietyczáf, Hátszegvidéken 1306 „ „ 7854 „ Ennyi csúcs vagyon mérve a • délivonalon. Néhány nagyobb csúcsát részletesebben fogjuk istnorlelni. 11. §. I s k o l a h e g y e. f

Német neve Sehulergebürge. Brassó mellett, a határszéli begyek aljában emelkedett ki. Nevét Ián onnan vette, mivel régebben jövedelmét a brassai lulherán gymnasium húzta. Magassága 5723 láb. Teteje szép térségbe mogy ál, hol ; patakok kigyódznak: zöld rétjében juhak, lovak, tehenek csordái \ legelnek. Tenyész-creje oly gazdag, oly változatos, hogy Brassó ; gyógyszertárai füvészkertjének nevezték. ®) \ E hegy aljában van a Fercnczlik nevü barlang, mit a j barlangok sorában tárgyalok. ;

12. §. K i r á l y k ő és V i s z h a n g j a . A Királykő_7100 lábra emelkedő hegycsúcs Brassó mel­ leit, Tollán és Zernyest közölt. Nem anyiban kúp, mint szakadazott hegygerinez alakban végződik, mi délről északnak tart; e gerincz keleti és nyugoti oldala darabos és szédítően magas sziklafalakból alakult. Tetején a járás bajos, néhol épen veszélyes; míg alsó része erdőkkel van benőve, hol régibb megjegyzések szerint, szarvas, őz és zerge tanyázott. E hegycsúcson ismeretes irónk, Kurz Antal, 1842-ben oly viszhangot fedező fel, mi Európa legszebb, legsokszorozóbb viszhangjai közit is első rangúak közé sorozható. A legjobb álláspont a hegycsúcs nyugoti fele. A beszé­ lőnek északnyugotra kell néznie, Zernyestlöl kevese balra, a) SieJicnb. Q m'U!-chril't. III. rihi'. J03 ;

4 I.

41

A HATÁRSZÉLI HEGYEK

ugy hogy a hangsugárok ne az északi sziklafalak, hanem az ordös hegyekre essenek; mivelhogy az erdők

igen j d v i s z -

hangadók. Kurz

nem

végezhelé

Le

búvárlatát,

mert

ittjártakor

kemény északi szél fujt; de mégis meghatározott annyit, mikép e viszhang egyszeres ugyan, de tizenöt szótagat, vagy is egy. hexameterverset igen helyesen

visszaad; s

azon

reményét

fejezi k i , hogy kedvező időben kedvezőbb eredményt várhatni. Előszáinilja tudósításában a világ minden ismeretes viszh a n g j a í t , s meghatározva m i n ő s é g é t , sorozza,

azt a woodstocki

vagyis áz eddig ismert több

szólagos

után

viszhangok

közit a harmadik helyre; s különösön megjegyeztetni

kívánja,

hogy a természet e játéka 7100 láb magosságban jön e l ő . '""J 13.

§.

'

Bucsecs. A Bucsecs első r a n g ú az ismertek

közi

hegyormaink egyike.

Magasságra

harmadik helyen áll. Legmagasb c s ú c s a , a

La Omu, 7915 láb. Oly m a g a s s á g , hogy feje az év nagy részén hótól

fejérlik. T ö r c s v á r t é l három órára esik; s legjobban

Feketehalom

és Vidombák között látszik. K i Türcsvárról indul l á t o g a t á s á r a , útja völgyeken, palakokan, s mélységek feletti szikla oldalokon megy a halárszélig. A hegymászáshoz szokolt lónak csak egy tántorodás kell, s az élet megszűnt. emelkedünk fel a határszéli

hegyek g i r i n c z é r c , hol

egyszerű kereszt, mellette egy kaliba

így

s néhány h a t á r ő r katona

j e l e l i , hogy az útas Erdély halárán áll. Honnan visszapillantva ó h a z á r a , g y ö n y ö r ű lálványképen leiül el az alattunk

elnyúló

m e s s z i s é g b e n : Barcza és Háromszék térsége. Kilépve a hon haláriból, különös képet lüntet fel a ren­ geteg.

Egy

nagy

toriilelen

minlha

az

erdőt

kivágták

s

egymásra hányva olt hagyták volna. Napok kelleltek volna az

*) Archív d. Vorcius

1844

I. Bánd, 11. tlcft. 118-124. 1,

42

A HATÁRSZÉLI

HEGYEK.

óriás munkára, s néhány perez alatt a vihar lesodorta o fenyöerdöt lábáról, harmincz év elölt. S távol a világtól, mint temető csontjai, porhadnak elfejéredve. Ezen tul lapály veszi fel az úlast, s benne kis patak szolgál irányul. A patákat követve sziklarepedés közé merülünk be, hasonlóba a tordahasadéki vagy homorod-altnásihoz. Belebb a repedést kapu zárja el, fennöl a meredek sziklatelöröl keroszt néz le: s.látja a vándor, hogy itt a vadok tanyája közepette, emberi nyomok kezdődnek. Ki gondolná, hogy ilt is emberek lakjanak? Pedig ugy van. Sok embergyűlölő szív keresett, és talált már ilt nyugo­ dalmat vagy halált. Ha kopogtatunk, földig érő fekete talárban, hosszú ősz szakállal remete nyitja fel az ajtót: s a Bucsecs barlangjába vezet, sziklaüregébe a hegy gyomrának, hol egy göröghilü kápolna, s pár faház áll, 7—8 kaluger szolgálatára. Itt távol a világtól, emberektől, erdőkről szerzett gomba, vadgyümülcs s jóltévöktöl kéregetett törökbuza s kecsketej mind az, mivel ez oláh remelék nyomorult éltöket tengetik. S még boldogok, mikor ezzel is el vannak látva; mert ha a léi nagy hóval borítja el a hegyet, ez emberek míg a hó el nom megy, emberi teremtéssel közlekedésbe nem jöhetnek. Mily hosszú az üreg, megmondani nom lehet, mert mintegy 100 ölre elfalazták, hogy uradalmuk melegebb legyen. E g y é b aránt mélynek kell lenni, mert a kis pataknak, mi ezredek óta alakítja, valahol napvilágra kell jönie. Az első megtört szív jól válaszlá e helyet nyugodalmának. A táj valami szép vadon, mit nevel a sziklarepedésen átfolyó patak gyönyörű zuhatagja. *) S ennyi szépség még nem minden. A Bucsecs két fő csúcsa között, melyek egyike hazánkba, más Oláhhonba csik, szelid völgy terül, s közepén egy tó tiszta tükre ragyog; egyike azon mesés tavaknak, miket a nép tengerszemnek szokott nevezni, s feneketlennek tart. *J KuÜ3: l'agel's Ungarn. 11, Siebcubiirgcn II. Bind. 13 Capit.

A

43

HATÁRSZÉLI HEGYEK,

14. § . Fekete-hegy. Mások szerint F e k e t e - h a l o m , oláhul Kotla. Brassó mellett van, Fekelehalom n e v ű város felett. A déli h e g y e k b ő l egy hegykar nyomul itt e l ő , s ennek csa

a kérdéses

hegy.

vidék felelt b o r o n g ,

egyik

A z o n homályos s e t é t s ó g ,

igen é r d e k e s s é teszi,

csú­

melylyel a

s nevét is innen

vehelte. E z e n . , c s ú c s az itteni l a k o s s á g szerint, a t e r m é s z e t n e k azon j á t é k á t b í r j a : mikép délelőtt az egyik, oldalán

harmatos.

Füve

csikóikat itt szokták

igen j ó , honnan

nyaraltatni,

délután a másik a

feketehalomiak

m é g pedig a nélkül,

hogy

italnak, mivelhogy a böv harmat azt feleslegessé teszi. 15. §. B á b a k ö v e. E szirt nem m a g a s s á g a , a

figyelmet.

Vajdarécsénél,

hanem Fogaras

emelkedett k i , melynek alakja távolról szobort á b r á z o l . Feje, mejje,

alakjával

vonja

magára

földén,

kopasz

kőszirt

egy jól idomított n ö -

karja van n e k i ; s m é g mintha

talajon n y u g o d n é k . A talajon r e p e d é s e k e l folyt be a moh, s ugy v e s z i k k i magokat e vonalok, mint valami hyerogliphek. Neve e szikla szobornak oláhul Piaira Bábuluj, magyarul Bábakőve. A n é p k ö l t é s z e t e természeti

ritkaságot a következő r e ­

g é b e n é n e k e l t e meg: A fennebb

leirt Királyköven az ősidőben t ü n d é r e k laktak,

s az utolsó t ü n d é r egy felséges s z é p s é g ű leány vala. Viszont a Fekelehalmon, hol a sziklacsúcs máig is v á r s z e r ű szegletekben v é g z ő d i k , l a k o t t á fekete királyné. A királynénak fia v o l l , s mint egyediili fiu, ö volt anyjának minden ö r ö m e . A fiu kifejlett, k i benne a szerelmi v á g y . S n a g y r a v á g y ó anyja oda i r á n y z á hajlamát,

hogy e l é g m e r é s z

lett

t u l , a t ü n d é r e k fényvilágába vágni be ábrándjaival.

önkorén Megláto­

gatta a k i r á l y k ö i t ü n d é r l e á n y t , s halálba beleszeretett. A z anya e l ő r e ö r v e n d e t t , hogy ember, vagy óriás létére t ü n d é r e k k e l jövend r o k o n s á g b a ; fiát mind felébb hangolta.

44

A

HATÁBSzátl

HE/jVEK.

A fiu szép is volt, mennyi király leány mind boldognak erezte magát egyetlen mosolyával. Azonban a tündér leány csak szivesen látta őt unalmában, de iránta mit sem érzett. A királyfi nem vette észre a magas kör finom gúnyát: felléped, kezét ohajtá. ,, A leány sértve vette magát, s hogy egy csapással vissza­ utasítsa, kimondá, mikép nem szerelheti. A királyfi nem bírta azon büszkeséget, mi egy férfit illet. Epedéit, tovább ábrándozott. Naponként eljárt a tájra, hol legalább azon ösvény mohát érinthető, melyen szerelme ellebeg. Napok, hónapok, évek tellek, a fiu hervadóit. A királyfi anyja ismerte a füvek bűbájos erejét, varázs lelkekkel volt szövetségben; fiával mindent elkísérteti; de semmi sem sikerült. S fia meghalt bánatában. Az elkeseredett anya ezért üldözőbe velle a szép tündér leányt. A leány futásban kerese menekülést; de a vén banya ulőlórle, s bűvös tudománya által e köbálványnyá változtatta. 16. §. Nego hegye. A Negohegye is Fogaras földe felelt emelkedett k i , sorsa a sokáig ismeretlen lángészé: ez most hazánk ismeretes legmagasabb hegycsúcsa; s hogy az, csak korunkban lett tudomássá. Magassága a tengerszin felett 1340 b. öl vagy is 8040 láb. V Feje a hővonalba esik. S rajta ha ki nem nyaral is a hó, de augustusban már leesik, s azon évben el sem megy. Legjobban láthatjuk Szkdré s Árpás közölt. 17. §. Ördög

rétje.

Oláhul Pojána Drakuhij. Felekkel esik szemben. A mult század utolsó tizedében Heidendorf Mihály i d e j ö t t , mint határjáró biztos: s felfedezte, a) Archív, d. Vcrcins. I. 100 1.

A HATÁRSZÉLI

HEGYEK.

45

mikép havasaink már birják az alpesek azon jellemvonását, miszerint rajtok a gyenge szem tisztábban lát. A z emiitett biztosnak, több úlázó olvasása után tudomása volt a magas hegyek e sajátságáról; s ö ki szemüveg nélkül évek óta nem vala képes olvasni: itt leveleket vön elö, s szemüveg nélkül szépen olvasá. Hololt, mikor a hegy aljába leért, azt ismét nem leheté. *) 18. S. Az

O l t j o b b j á ni

hegyek.

A déli Kárpátokai az Olt vize mintegy közepe Iáján kelté metszi, s rajta foly át Oláhországba. E nyilas nem látszik földrengés következményének, az Olt partjáról felemelkedő két hegyoldal, főleg a keleti, lan­ kásabb, mint sem ily eredéire mulasson. Hogy az Olt mosla volna; az sem leheletlen. Mindazáltal északról délnek törő őzön itteni kitörésének szeretik tulajdonítani. Ide mutat azon ide hengergetett kövekből alakult hegyek csoportja, melyek egyi­ kén a Talmácsi vár is fekszik. Némelyek még azt is gyanilni akarják, hogy e köveket a messzi északról hozta s rakta ide le azon vízözön. * - ) Azon vonali, mely az Olt jobbján vonul végig, egyik jeles búvárunk, Ackner, 1838-ban megvizsgáltál Szcbennél felment reá, s Hátszegvidéken szállt le ormairól. Ezen buvárlat leírása ulán folytaljuk e hegyvonal további ismertetését. ***) Utazónk magát több buvárlati eszközökkel ellátva, har­ madmagával indult c hegyre. Bevárta a hold telni indulását, s aug. 24-cn útra kelt. Kis-disznódra szekérrel ment, olt lovakat vett fel, neki indult az crdöfedelt hegynek, s éjjelre Riu Szádulujba ért. í v

*) Kyclvniivetíi Társ.MJg Munkálatai J. 1G4—G 1. **) Transilvania, Feriodischc Zeítrchrift fíir Lande»kunilc. v, Benigni u. Nengeliorcn 183Í. 11 B. 2. h. 286- 90. 1. *"*) Aicliiv fűi' die Kcnnlnisz von Siebenbűrgens Variéit und Gegcnwart. Von J. K. Schuller. Ilermannsladt 1841. I. Bánd. 2 Heft. 352. I.

46

A

iiATÁrtSzérj

HEGYEK.

Aug. 25-én uj lovakkal megy lovább. Uljál a mérlföldnyi hosszaságra elszórt falu köztt, a gyönyörű Czod völgyén foly­ taid. Egy magyar url ember kísérte el darabig, ki ezen faluba jölt vala, s olt a Czodvizén magának vizgyógyintézelct állila. Ellöl azon tudomást vette, mikép az öregek elbeszélése szerint egykor a törökök itt ü t ö t t e k be hazánkra.. Ebédjénél málnát kapott, mely akkor volt ott legjobb idejében.,. Délután a bikfák gyérülni, a fenyők s ü r ü d n i kezdenek, mig nem egészen feny­ vesek kezdek borítani a m é g mind magasadé hegyodalt. Be­ léptek az ösvénybe, mely Negovan Marié nevü csúcs felé visz, s kilátást kaptak a hegyek b e l j é b e , azon hegyekre, melyek alél a Veresloronyt v e s z l e g l ö h e z siető Lolra vize fakad; s északi oldalaikan ott f e j é r i é i t az örök hó. Ott h ó , idébb buja rétek, s rajta juhak n y á j a i s iszlinák. Ily hajlék fogadá be utazónkat éjszakára, h o l eslve a pásztorok azelőtti éjen történt medvekalanddal mulattalak; s hogy hitelt adjon a kalandnak, a lombos vad azon éjen is-megjelent az ötszázra menő nyájra; s utazónk álmát mintegy 4 0 kutya ugatása, s vagy tizenöt juhász fegyverre kelése s z a k i l á meg. Aug. 26-a k o r á n y á n a hideg — 1". R. volt; a magasabb helyeken fris hó. Ulnak eredtek, s elérték a határszéli katonai őrvonalt, hol a K i s - N e g o v a n n á l i commandó útlevelét elkérte, s egy rendelet kövolkezlében u t a z ó n k mellé fegyveres embert ada. Itt néhány kisebb f o l y ó n a k eredetét látta; ilt ered egymás mellett a Czod és S e b e s , ismét egymás mellett a Szeben és Lolra. Ily helyekon é r t e k e l a harmadik őrházat. 19. § Fejérkö. Oláhul Piaira Alba. N e v é t hihetően az innen délre látszó téjfejév cpiarz szikláktól vette. Egyike ezen h e g y v i d é k magasabb pontjainak. Rajta a határőrök egyik magasabban fekvő Őrháza vagyon, mely­ hoz veszleglöintézot is van m e l l é k e l v e , mihez egy kontrás s két tisztító szolga tartozott. A z épületek fából vannak.

A HATÁRSZÉLI HEGYEK.

47

E hegy igen tagos kilátást enged. Itt szép rétek, kristály ibrások, patakok látszanak, mellettek nyáj ok, melyek június, július és auguslus hónapokban idylli széppé varázsolják e tájt, mi máskor oly elhagyatott; másfelé uj irtások látszanak a rengetegben, mit többire a juhászok égettek, hogy legelőjüket szaporítsák. S ily helyeken a le nem éghetett agg fák olt fejérlenek, mint egyegy márvány szobor. Másfelé kidőlt erdőtáblák látszanak, melyek fáit az orkán tekerte ki tövestől s döntegeté délnek. Egy Svájcz fekszik előttünk ezer szépségeivel; s mennek a századok a nélkül, hogy benépesítéséről gondolkoznánk, 20. §. Nők Rétje. Oláhul Pojána Mueri. Ide ért utazónk aug. 27-e estvéjére a Fejórkölöl, mi e helyhez hét-nyolcz órai lávolságra maradt. Mint az útas a fenyvesek sötétéből kezd kifejleni, messzire megpillantja az alább fekvő tisztás térséget, raj la a fel s alájáró őrt, s felette magassabban az őrházat, pallissadokkal körülvéve. Igen érdekes pont; míg egyfelől szép kilátást enged, másfelöl a Polru és Graupa óriásibb csúcsai emelkednek föl megette. Ha az utazó a határörök szobájába pillant, benne egy pricset lát, mely két harmadát foglalja el a- térnek: • más felében egy nyílt szájú kemenczét, mely hasztalan igyekezik melegíteni az ablaktalan szobát. Hónap vége volt, őreink a felvállalásra vártak; ott álltak tehát készen a guzsalyok, orsók, ládacskák s egyéb apróságok, miket a commandó ideje alatt szoktak a jó emberek faragni és övéiknek haza vinni. 21. §. Kecske.Oláhul Capra. Aug. 28-án indultak ide az előbbi őrháztól. A Magyarzsíly völgye, ott mélyedéit mellettek ködlengerbo boritottan; mi jó időt jósola.

48

A HATÁHSZKLI HEG VEK.

A Kecske egyike a legbujazöldebb fenlapályoknak. Itt olt pásztorkunyhók, legelő nyájak rajta.. Itt van az ötödik őrhely, mit utazóink talállak; az is pallisadokkal volt övedzve. Felelte emelkedik e hegyvidók s illetőleg hazánk egyik első rangú hegycsúcsa — a Paringu. Alalta lent egy tisztáson pár öl átmérői! gödröcskék sokaságát láthatni, mit a vidék régi, s Ián lörök táborozás maradványának tart. 22. $. P a r i n g. A Páring a Kecskélöl csak annyira látszik, hogy azt hinnők, mikép egy rajta álló emberrel beszélni tudnánk. Azonban e két hegy között borzasztó mélység tátong, s ez erdős sötét mélységből a Faring a legmeredekebb oldalokkal csap fel. Tetején taréja, mely keletről nyugotnak vonul, még merede­ kebb; Skelvoj nevű csúcsa 7464 lábra áll a lenger felett. *) Fejét ekkor is régi és fris hó fedé. Oldalából a patakok, melyek az úgynevezett Sivelzet k é ­ pezik, esőbe törve hullanak alá, s a fák lombjain át a völgy­ ben festöilcg látszik fejérlö habzásuk. E hegy alatt elhaladva Zsily völgyére érlek utasaink, gyönyörű völgyre, elszórt házokkal, melyek helységeket k é ­ peznek, a nélkül hogy megszakadnának, s ezek legelsője volt Petrilla, melynek lakossai épen akkor voltak a szénacsinálás derekán. Itt viradlak aug. 29-kére; innen értek oslvére a vulkáni veszteglöhez. 23. §. V u 1 k á n. A vulkáni szoros veszteglője épen a Vulkán csúcsa lábánál vagyon, tőle északra. Innen látogaták meg búváraink aug. 3 0 - á n . A házoktól csendesen kezd az út reá emelkedni, mi később meredekebbé válik. Tel éjén ott áll a kellős sas. S *) Dic Hölienyci-lialinisse Sicbcnluiigcus v. Bindcr 15, 1.

49

A HATÁRSZÉLI HEGYEK.

Oláhország' olt terül szemünk elölt, mint egy földabrasz, j ó v a l alantabb fekve Erdélynél: hogy helységei, völgyei, sőt hegyet is messze lent látszanak. Tiszta időben ide « Dunát is láthatni. Sokan lehelnek olvasóim közül azon véleményben, m i k é p e hegy, miként nevéről következtethetni — egyszer tűzokádó" volt. Azonban rajta a valahai lüzokádásnak semmi nyoma. A z ös. hegyek kövei, körétegei láthatók rajta mindenfelé; sőt ott látszanak a fejér quarzok düledéke!, mohval fedetten. 24. §. R e t y e z á t. E hegyvonalt a Relyezát méllóságos alakja zárja be; majd­ nem Erdély délnyugoti szögében setétlik, Hátszeg vidéke felett. A Relyezát 7800, mások szerint • 7850 láb magas, m i Hátszeg gyönyörű völgyét bezárja, s e völgyet hazánk l e g festőibb vidékévé varázsolta. . C.) A n y u g o t i

25. §.

határszéli

Kárpátok.

Ezen vonal Erdély nyugolján van, határfal hazánk, túlfelől pedig Bánát és Magyarhon egy része között. K e z ­ dődik a délnyugoti hármos határpontnál azon ponton, h ó i E r d é l y , Oláhon és a Bánát összeér. Hossza, görbületeivel együtt 48 mérlföld. Csupán egy helyt van átmetszve, a Maros kifolyásánál. Harminczad nélküli szorosát' több megy rajta át, milyenek a vaskapui, dobrai és halmágyi; hogy apróbb utak is vannak rajta, azt nem is emiilem. Ezen vonal csak alapja egy nagyszerű hegycsoportozalnak, mely Erdély nyugolját egészen elfedi. Nagyobb csúcsai n i n ­ csenek mérve, bár néhánya igén szép: ilyenek a Galinyásza, Balamérijásza, Hanasoja és Riska. Kisebb csúcsai magasságából hármat emlilhelünk. A Mogura, Körösbányánál 475 b. Öl vagyis 2856 láb. Vulkán, Abrudbányánál 645 „ „ „ 3872 „ Bihar, az Aranyos 'forrásánál 045 ,. „ „ 5672 4

50

A HATÁllSZlÍLI HEGYEK.

Belőle több folyunk crcrl; de a Szamos és Körösön kívül a lobbi meg e hazában más folyóba szakad. Ilyenek a Csorna, Dobra, Almás, Gyógy, Ompoly, Körös, Aranyos, K i s szamos, Nádas és Sebess vize. Ezen oldal legszélső vonala mondhatni ismeretlen. Azonban o hegyhíncz a szélekről becsap, a bonba, majd 100 mértí'öldet hegyekkel, havasukkal önt c l , s az úgynevezett havasokat képezi. Ennek szépségével egyik sem ér föl. Belőle folynak ki Erdély s következőleg Európa leggazdagabb arany erei. Ezen vonal csúcsai közit látjuk nevét legdúsabb bányáinknak, leg­ sajátságosabb hegyeinknek.

26. §. D.) A z é s z a k i K á r p á t o k. Ezen vonal Magyarhoniéi választja el hazánkai; s mint emiitök Szilágyat, liövárvidékél Erdély belföldéből kizárja. Hossza 42 mért föld. Egy helyi ketté van metszve, a Szamos kifolyása állal. Útvonal rajta több megy át, melyek legisnieretesebbjei Meszes, Karika, s az, mely Somkútra visz. Rajta erednek a Nagyszamos, Lápos, Szilágy, Kraszna, Egregy. Néhány csúcsa igen tekintélyes, mint Galacz, Gergeleou, Nyegrileszu, Vurvu-gyáli, Vurvu-gádzsi, és Yurvu-rossu; de magasságukat még nem ismerjük. A rajta lelt méretek n következők: Csuha, Magyarláposnál 399 b. öl vagy 2394 láb. Czibles, Szuplájnál 959 „ )> 5705 „ S) Gulin 750 „ » 4500 „ :> Munlyele mái'c, Láposnál 959 ., » 5754 „ 5) Ünökö, Radnánál 1193 ,', » )) 7158 „ Következőleg mely csúcsnak külön rovatát fogunk e vo­ nalon adni, nem annyiban nagyszerüségi, mint más szem­ pontból lesz érdekes.

A

HATAUSZÉIC

51

lIKfíYEK,

• 27. §. Fátahegye. Kolozsvárról Nagyváradra menöleg7*IHs-sebesnél a Körös vize jobb pariján, hűs forrás melleit vendéglő áll. A forrás sziklacsúcsból foly k i , melynek oldalán sürü bükk, teteje kopasz. Nevehoz a nép. következő hús regét fűzé:

Hol a Körös szük völgyben foly, Habjának bús csörgésivei Egy bánatos regél dalol. Búsabb'a E tájnak S a szirt Az elliint

szellők éneke lombjai közöli, is minlha érzene emlékek fölött.

Minden fűszál o sziklacsúcs Komor regéiről beszél, Figyeljelek, elmondom é n , Mi róla még emlékben él. E szírt alatt élt egy leány, Szegény földész leánya volt, Erénye és báji mián Neki minden fi meghajolt. De ö büszkén elúlalá A kéjsóvár hízelgőkéi; Talán sejlé, tahin tudá : Szegényt a löur nem szeret. Volt egy lovag kivételül A gőgös bonuagyok között, A lányért lelke felhevült, S örök bánattal küzködött. *) Ilon ós Külföld 1812.

I-J. 23ii 1. #

A

HATÁRSZÉLI

HEGYEK.

A lányka is szerelte ö t , Elárulá pillantata; De hasztalan, az ifjú hős A lányhoz még sem bizhala. Ha földre hullt a lány elölt, Ha szép kezét megcsókolá, Ha kérte hogy szeresse öt: A lány hallgatva néze rá. Eh/égre hosszas faggatás Után ilyen szavakra kelt: Lovag, szép ajkod hizeleg, De én még sem adok hitelt. Most elragad egy kurta perez, S ígérsz nekem tündér jövőt: Ki tudja, majd ha czélra lelsz, A hűségre lesz-e erőd. így szélt a lány, s az ifjú hős Kehlén ezer kínt erezett, Leányka, szólt, ha kélkedel, Kisértsd meg hü szerelmemet. Kergess csatára, mond, hogy a Világ halárit járjam át, Hogy ássam fel a föld tekét, S ledöntsem az ég kárpitát; Parancsolj mit szived óhajt, S vagy czélt érek, vagy meghalok; Csak tégedet sirom felelt Résztvevőnek tudhassalak. így szólt az ifjú, s lángszava Megleple a leány kebelt: Csaknem keblére lágyula, De gyorsan uj erőre lelt.

A HATÁRSZÉLI H E G Y E K .

Lovag, ha lelked, mint szemed És arczod, oly fénynyel ragyog; Repíts e szírire engemet; És ormain tiéd vagyok. E volt a lány föltétele, Vad és merész a gondolat; De a szerelmes sziv előtt Nincs semmi gát az ég alatt. Az ifjú hős lángkeblire Ragadta a bájos leányt, És szíriről szirtre tiínt vele V i g tánczu zergefi gyanánt. Kegyetlen gyermek, e merész Próbát az ég nem nézi c l ; A messze vitt követelést Elvégre megsiratni kell. Rohant az ifjú, mint vihar, Mely a habokkal birkózik, Rohan, bár ereje szakad, Szándéka meg nem változik. De im bágyadni kezd szeme, Feje szédül és ingadoz; Remegni kezd kulcsolt keze, S a hegytetőn im összerogy. Próbád nehéz volt, oh leány De karjaim köztt bírtalak;Hűségem megmutalhatám, S most már örömmel meghalok. Szólott az.ifjú, s elhala. így órzének a régiek: Szerelmükért küzd eV, halál Kis áldozat volt nékiek.

A

54

HATÁRSZÉLI

HEGYEK,

A szép leány e l r é m ü l ő , Látván haldokló k e d v e s é t ; Reáborult, s könyek között Csókdosta bús arczát s kezét. Nom ment a hegynek ormiról Lakába a leány soha; Virasztá hive álmait, Miff v é g r e ö is meghala.

(Dózsa.)

28. § . Rákóczi

hegye.

Hol a Szamos e hegyvonalt átmetszi Z s i b ó n á l ,

n

folyó

jobb parfján egy csúcs néz le a víz partjára. Oláli neve Piszluij, magyar neve Rákóczi-hegy. Felette

gabona

terem,

s rajta

kövecsült

apró

csigák

hevernek. 1705. nov. í l - é n ö hegy alatt, a Szamos partján , R á k ó c z i s e r g é t a németek meglámodák, és Rákóczit Szurdukan, hová ebédre ment vala, az ágyuropogás

ébresztő fel. *) A csata

el löa vesztve, Rákóczi nem juthata ö v é i h e z , hagyomány szerint, átkelt a Szamosán,

bánom a n é p ­

felment e h e g y t e t ő r e ?

s miután serge romján m é g egyszer eltekintett, ű t r a kelt, elme­ n e k ü l i : de nem soká ismét sereg élén álla. 29. §. C z í b 1e A

nyugoti Kárpátok

s.

legismeretesebb,

legmagasabb csúcsa. Erdély északnyugoti

bárha

része

nem

is

felelt ott ált

az cv nagy részén át hótól fedetlen, mintegy ezüst palástban. Három magasabb csúcsa van: a Szuplajnáli 959 b é c s i - ö l , Vidéke gyönyörű, s vadban igen gazttag, honnan rajta a legszebb medve-vadászatok tartatnak. *J Cserei M i h á l y K h l o n . í j a . VesU -1852. 3 2 1 — 5 . I,

A

HATÁRSZÉLI

55

HEGYEK.

A forradalom elölt, h a j ö l t octoher, a megyei , liszlség mondhatni hivalalos vadászatot hirdetett. Félország íelgyiilt, gyakran egy hétre is. Nagyszerű sálrak, konyhák váriák a felgyűlt szép társaságot. ;

Felköllék a vidék lakosait, kik közölt a Czibles alatt laké Egres, Felsö-ilosva, Szupláj és Tilos lakói, merész bátor emberek, kik baltával bevárják a medvét. A puskások elálltak az éleket, oly hajtásokat foghatni fel, hogy 40—50 puskás kevés. Ekkor a hajlók, dob, trombita, kürt s minden egyebekkel felverek a völgyet, a felvert va­ dukat a kutyák vevék űzőbe, s megesett, hogy egy nap 20—30 medve jött hajtásra. Első napokban csak medve, farkas, rókára szabada lőni; de őzre is lövének. A felséges havasi élet e jelenetei festését költőinknek hagyom; s hogy ép e jelenet figyelmüket annyira elkerülte, bámulni lehet, Czibles szép Iája ily ismertetőre vár.

HARMADIK FEJEZET,

HATÁRSZÉLI

SZOROSUTAK.

• 30. §. . E l ő z m é n y. Erdély határszélének körvonala 190 mértföld. S bár merről jöjjön hozzánk az idegen utas, határszéleinknél mindenült magas, erdöfedett hegyeket fog találni, melyek sehol le nem törpülnek, s hazánkat csaknem bóvonalt érő magasságban folyák körül. Azonban e hegyvonalt apróbb nagyobb vizek ilt ott bevölgyellélc, ezen völgyületek szorosain jönek be az országúlak; ezen völgyi utakat érijük a szorosak vagy passusak nevezete alatt. Említők, mikép Erdély felszíne hegy és völgy; s hogy e hegyvölgy halmaz négyszögben magasabb hegyek által van befalazva. E halárhegyeket semmi sem szakasztja meg, négy folyón kivül, melyek: a Maros, 011, Szamos és Körös vize; mert a határszéli havasi patakok völgyületeit megszakadásoknak nem nézhetjük. A z említett folyók s tekinléiyteleneLb havasi patakok medrein mennek a kérdéses szorosok ki az országból, többire v ö l g y e n ; de azért nincs a verestornyin kivül egy, mely hegy n é l k ü l vágná át határszélünket.

HATÁRSZÉLI

SZOnOSlÍTAK.

57

Ismerőiünket úlszorosaink tárgyában a ro'maiak peutingeri tábláján felyül vinni nem tudjuk. Azon korból is csak gyanitásaink vannak, csak gyanittatjáka hagyományok, hogy a római uralkodás alalt Erdélybe csak is három útszoros volt megnyílva. *) Legelőször Tröslernél láíjuk őket elöszámitva 1666-ban, ,a fejdelmi kor vége felé; nyolcz szorost emlitmeg: a király­ hágóit, veresloronyil, lörcsvárit, bodzáit, vaskapuit, egyel Csíkból, mást Déslöl, a végsőt .Beszlcrczélöl. **) Többi szo­ rosainkról nem lévén emlékezet, hinnünk kell, hogy akkor tájt csak gyalog ösvények lehellek. Erdély, mely aranyhegyei miatt szüntelen a velély arany­ almája volt, a természet-ez erődilvéilyének igen sokai köszönt. Erdély a magyar, s illetőleg osztrák birodalom véghatárán fekszik, s mint ilyen ma 90 mérlföldön érintkezik idegen koronáit larlamányokkal, úgymint Oláhországgal 57, Moldvával 33 • mérlfölden, mi határvonalunknak majd felét leszi: sőt volt idő , mikor a Bukovinával haláros S, s a Bánátfelöli S földirali mérlföld is ellenséges kezekben volt: ily politikai s geographi viszonyok közölt igen jol fogott, hogy idegen föld felé e halárszéli erödilvény, csak egy helyt, az Olt kifo­ lyásánál volt kinyílva. Erdély ez állal eleilöl fogva meglehetős erősséget k é p e ­ zett, s képez még ma i s ; legalább régen reá illett a felleg­ vár nevezeit. Ezen szoros-úlak jelenleg kereskedelmi szempontból igénylik a kormány ügyeimét, innen ma szorosaink útjain minden felé dolgoznak, s ezen pontból minden szorosnak meg van maga harminczadi hivatala, meg a ragadványok kizárása tekintetéből a maga veszteglő inlézele; s az erre szükségelt tiszü épületek mindenütt kis falutelepet képeznek. Régebben többre kellel, mint csak a kereskedelem szem­ pontjára figyelni. A 90 mértföldön, hol idegen hatalmassággal, *)

iVíarcellinus

Libra.

2G.

**) Neue Besehi'cibung (les. Larules Siebcnbiirgcn v- John, Trö'ncr 1666. 1. Bucb. Cap. XVI.

58

irATÁuszJÍn

szonosúTAK.

illetőleg a törökkel vagyunk szomszédságban, régebben még arra is meg volt az elővigyázat: hogy ellenség ne ülhessen reánk. Honnan régebben szorosaink útjait rosz karban tárták, hogy az ellenség annál bajosabban törhesse állal: a szoro­ sakra várakat építettek, s vájok gondosan felügyeltek. Ma azonban a veresloronyi s töresvári várat kivéve, a többi szoros erödilvénynyel ellátva nincs. Szorosaink kinyitásánál VI. Károly kezd k o r s z a k o l , ki Verestornyot egészen Oláh országig kivagalá. A mull és k ü l ö ­ nösön e század oda vitte szorosaink ügyét, hogy többnyire mind ki vannak már kövezve; annyira, hogy elmondhatjuk, mikép ki idegen föld felé jobb úlaink vannak, m i n t á z ország beljében s Magyarítón felé. Most csak a kél Oláhhon felé 9 úlszoros viszon; a v e ­ lünk egy koronán tartományok felé is ugyan annyit fogok elöszáinitani; minthogy a tekinlélytelenekeí mellőzöm: követ­ kezőleg látni fogjuk, mikép határszélünk körvonalán rendesen 10 mértföldnyi távolságban jö be ogyogy szorosul. Nagy a szerep, melyet e szorosak Erdély történetében játszottak. Trajamist említi legelőbb a történet, mint szorosaink ostromlóját; tőle le a muszkákig teméntelen vérpalakot látlak e szondátok; s ki tudja még mennyit láíandanak. Mindenik leírását egyszersmind lörléneli szerepe vázlalával adom, hogy az jellemezze fekvéseket. A.) K e l e t i

út-szorosaink. 31, §.

Tölgyesi

szoros.

Németül Tölgyescher Pasz. Hazánk és Moldva között legészakkelctibb szoros. Eddig Gyergyó-szt-raiklóstől a határszélig 4 ' „ méitföldet t á r t a ; útja *) Rudzavára, Ojtozvára a Csik-gyinics vára a azuk pastiaai okutáliUáivi Dániel Mihályt s Bitiű Farkast rendelet IG87. jut i-éa a Balásfolvi tábor végzései, Eidclyi Diéták végz. I. J 23- 1.

HATÁRSZÉLI

59

SZOROSÚTAK

előbb a Talárhágón mene k e r e s z t ü l , onnan lejte a Pulnavölgyérc, melyben a 30—40 házból álló Tölgyes, s a hivatalok feküsznek. Jelenleg e szoros nem hág többé a Tatárhágóra, hanem Borszék felé kerülve, csaknem hegy nélkül megy k i a hazából, mely álja 1851—2-ben létesült. A szoros egy része a revindikált havasokra esik, s a vám hivatalt csak 1806-ban tették ide Piricskóböl, hol oly járatlan vala, hogy a múlt században Benköként csak lóval járhalák. 32. §. Gyímes szorosa. Gyímes Csíkból visz Moldvába. E vonal Szerviztől kezd a halárszéli hegyeknek tartani, s Moldva széléig 4 / - a d m é r t földet lesz. Szépviztöl a meredek Tekerő nevű hegyre indul, mi két órát tart, melynek lejtője azonban lankásabb is rövidebb is, minlhogy a Tatros vize partiapálya Csíknál 40—50 öllel magasabhan fekszik. Ezen hegyaljaiéi fogva tovább völgyen lapályon halad. 5

8

A Talros vize gyönyörű völgyet képez, regényes lájokkal, gyönyörű öserdöségekkel, melyekből folytonosan szállít­ ják a Tatros vizén ki a tengerre az árboczokat. Lapályán h á ­ rom kis falu házai vannak elszórva: e faluk neve Gyímes, Gyímesbükk és Gyímesloka. Hárman mintegy 5000 öl hoszszában feküsznek, s összesen 150 házat ha számlálnak, s csak egy falut képeznek. A szoros veszleglő intézete, s harminczada Gyímesen van. *) Járhallanabb szorosaink közé tartozik, kövezve nincs. Pedig e vonal látln el Csikat gabonával az 1816—7-ki é h ­ ségkor. Itt küldő k i Mátyás király 1467-ben serge egy részét, mig maga lóerejével az Ojlozon nyomóit az akkor Magyarhonhoz tartozóit s pártot ütött Moldva ellen. *) Sicbenbürgens gcographisch- topog rapliiscli- Ji) drogi aphisi li- imd oi'ographisches Ltwicon sat, von Ignaz Lénk von Tuueul'e'il, Wien !S3y U. 73-4 I.

60

HATÁRSZÉLI SZOROSÚTAK.

A forradalomban egyik fél sem vette igénybe, bár a forra­ dalmiak folytonosan rakva tariák örséggel. Régen Gyimtís vára állt oltalmára, mely azonban ma romban bever. 33, §. Ojtozi

szoros.

Háromszékről megy közlekedik

Moldvába. Erdély délkeleti r é s z e ilt

Moldovával, legjártabb

szorosaink egyike.

A z út

hozzá Kézdivásárhelynél csap ki Bereczk felé, mi épen a h a t á r ­ széli hegyek lábánál fekszik. Innen útja Kis-havas nevü hegy­ re emelkedik, mi egy órát tart. A hegyen túl az Ojloz vize partiapályára

ereszkedik , s

azon megy

egészen be M o l d ­

vába. A mint a .haíárhegyről'leereszkedünk, a hegy lábánál fejérlenek

a harminczad s veszteglö-inlézet

olt

zsendelyfedeles

épületei, mi egy kis falut képez.

-

A vámtól óranegyedre van Rákóczi várának romja. Innen félérára

van

a Gyilkos, a vár elővédé. *)

Bereczkhez

2'/

s

mértföldre van Sósinezö, mely Erdély faluja ugyan, de kivül esik a vámon, s vám nélkül iszsza b o r á t ; s a mely bornak ilt kupáját

10—12

váltó krajczárral

illa

az útas,

ugyan abból

estve Kézdivásárhelyt 12 v. garasért ihatott. E falu keleti v é ­ gén áll Erdély várdája, s vele szemben Moldváé. E szoros igen keskeny, csak az Ojtoz vize nyit v ö l g y ü ­ lelet, honnan, medrét számtalanszor át kell járni. Két felöl ma­ gas b é r e z e k kísérik,

soha sem

irtott

fenyvesekkel. Balról a

Kalázló palaka erdős hegyoldalból festői

esésben hull az O j -

tozba. Moldvába érve, a part szélesedni k e z d , s több falunak nyit tért, milyek Hersa, Fürészfalva, gyar nevei, s a bennek élő

Gorzafalva, melyek

ma­

magyarok, eszünkbe juttatják az

itteni népnél élő azon hagyományt, mikép Erdély határa egy­ kor a Szárazszerólig terjedett volt, mint a hol milkoviai p ü s ­ pökségünk is állott, melyhez a székely föld is tartozott. *) L. bővebb leírását Erdély Régiségei VII, Fejezet.

HATÁRSZÉLI

Bár

61

SZOROSUTAK.

mennyire járatos is

e szoros, mégis csak a mult

tizedben kezdek k ö v e z n i , de a forradalom miatt az is fenn­ akadt. Már egész hosszában látszottak az előkészületek, több hid álla k é s z e n , már csak az útat kellelt volna

rajtok

álve-

zelni. Moldva felöli r é s z e járhatóbb, mint az erdélyi. A hadsergek többször használák. 1241-ben

Balhu

khan tatárai azon r é s z e , mely Cuma-

nián át a Szereth felé jött, itt jöhelo be Erdélybe. *) 1466. Mátyás király lázangó moldvaiak ellen.

hadsorge

föcrejét

itt vezérló

A szorost b e v á g v a ,

ki a

fegyveresekkel

megrakva találta, magának karddal nyitott úlat. 1534-ben Grilti o szorosan vezete sergct Erdélyre. 1550. Ilyes, moldvai vajda,

Izabella r é s z é r e , Martinuzzi

v é d s e r g e daczára betör. Sátrát Torjánál üli fel, s a F e r d i n á n d ­ hoz hajló székelységet pusztítja. *'"*) 1576. Itt megy k i fényes kisérollol Báthori István fejdelmünk, L e n g y e l o r s z á g trónára. f ) 1613,

Mikor

Bethlent

a török

Erdély

fejedelemségére

behozta, Thomsa István, moldvai vajdát segítségére e szorosan rendelek bejöni. 1849-ben e szorost egy zászlóalj

honvéd larlá, tul felöl

muszka, Bem j u l , 2 8 - á n két zászlóalj honvéddel kevés h u s z á r ­ ság, s ágyúval Eresztevónylöl ide csapott, Herzsáig előnyomult s csatázott. A muszka elvonult előle, s ö egész Oknáig hatolt, onnan a moldvaiakat De harmadnapra

egy kiáltványában

fölkelésre szólította.

visszatért.

Széchényi I s t v á n ,

azon

tervében,

mit a Magyarhonban

felállítandó vasút hálózat tárgyában nyomatott, Erdély vasal­ ját Galaczhoz o szorosan .terveié kivihetni.

*•) Boi)íh) Rei\ Uiíjfiu-. Dccad, I I . Libro V H I . 1

í *) Bonfinii Uer. Ungar. Decad. IV. Liln-o 1. ***) Benkö Gen. Tiansilv. 1. 224. 1. • f) Benkó Gen. Trans

I. 22S—9 1.

fi2

IIATÁHSZKM

R) Déli

SZOROSÚTAK.

Kárpátok 34,

IÍtszorosai.

g.

B o d z a i v á m. A Bodza B r a s s ó k ö z e l é b ő l , d é l k e l é i r e visz B r a s s ó b ó l indulva T á t r a i i g és Zajzon B r a s s ó i é i a h a l á r s z é l i g 5"'/

Oláhországbn.

falukon m e g y á t ,

inérlföldet tart. Zajzonig

s

onnan begyre emelkedik. T o v á b b a B o d z a vize

s

lapályos,

partján

megy

Oláhországba. fllinlliogy sínlik.

nem igen j á r j á k ,

útja

még

credeli

állapotban

M é g i s , valamint l ö b b idegen t a r t o m á n y b a v i v ő

szoro­

saink is, v e s z t e g l ő i n t é z e t , s h a n n i n c z a d i bivalallal van ellátva; mi

állal

a

hozzátartozó

hivatali

személyzetből

ilt

egy

kis

család

sa­

lakosság képződöll. A

hely, melyen e vám fel van állítva, a Béldi

játja,

s

azon j o g é r t ,

hogy

a

kincstár

e hivatalai

számára

é p ü l e t e k e t rakhasson ide, a c s a l á d n a k k i v á l t s á g o t a d o l l é v e n k é n t 1500

veder bort v á m m e n t e s e n behozhatni. '

;!íí

)

M i n d e n j á r a t l a n s á g a mellett is r é g e n gyakran Y O I I b e ü t é s helye,

honnan

lovagok

várral

már

II. András

hílták

vala

el,

király

idejében

a

keresztes

minek romja most is Játszik-

1 7 8 8 - b a n a berontani a k a r ó t ö r ö k ö k sok s z é k e l y t t ö m e t t e k ide. 35. §. Ó s á n c z. Nemeiül A l l s c h á n c z , oláhul Sánczti. Ez

is B r a s s ó v i d é k é r ő l megy

e r e d e t i s é g é b e n vagyon m é g , j á r h a t n i . F i ó k hanninczadi

Oláhhonba;

honnan csak

a ez

gyalog és

i n t é z ő i t ő l van e l l á t v a .

is

egész lóháton

Brassótól

4

ó r á r a esik, d é l k e l e t r e .

*)

A szorosuk méreteit i-^y c/. niíill |>.ír tizeddel k i j ö t t liivalalus t á b l á ­ zatból

ivtam

L a n d - und **)

LCJIK'S

ki,

melynek

c/.íine:

Ergiinzimjjs-Tabelle

Vasser- Slrasscn Knrlo v. Sicbdibüi'gcn

Lexicon. 1. 158

1

711

der

1. Abllifiiliuiji.

HATÁRSZÉLI SSÍOnOSUTAK. 36,

63

$.

T ö m ö s.

Németül Tömöscher-Pasz. Oláhul Yama Tiniisiluj; Brassóból Bukareslnok tari. EmliteU legnagyobb kereskedő városunktól c legjártabb

szorosa délkeléire ősik, s lölo a halárszélig

r,

2 /s

mérlföld hosszú. Képünk azon ponton ábrázolja, hol o szoros hazánkból a határszéli hegyek közé kezd merülni. Mondhaini álahinos képe szorosaink kiindulásának. Ezen vonal a Predjáí hogy-lövéig meglehetős

lapályos.

Átmegy Alsó és Felső Tömösön. Onnan a Predjálra kezd emel­ kedni, mi 1142 ölut larl, s oly meredek, hogy rakott szeke­ rekhez előfogatokat igényel. Oláhhon felöli oldala még roszszabb, járni,

néhol igen keskeny, mi áradáskor

jul. 2 9 - é n , meleg

s palakon kell kérésziül kasul

a közlekedést

lehelellenné leszi.

napokra felleg-szakadás ' k ö v e t k e z e t t ,

1779. s c

szorosban oly vizárt idézett elö, hogy követ fát magával sodort, s parllapályán *j

hiel).

cső lalvainkat elseperle, **)

Qtiartnláchrin.

III. J a h r i r .

102. 1.

A imilt század

•HATÁRSZÉLI SZOROSÚTAK.

64 végéig

csak gyalog

és

lóháton

volt

járható.

Az

1788-iki

o s z t r á k - t ö r ö k h á b o r ú a l k a l m á v a l nyitottak rajta e l ő s z ö r ú t a t , azóta n a g y r é s z é t k i k ö v e z t é k ; most a P e d j á l o n mire a k o r m á n y 1850.

scpt. 9 0 , 0 0 0 pfrtat

szekér

dolgoznak,

utalványozott.

Az

emiitelt h á b o r u b a n a sinai k o l o s t o r , m i O l á h o r s z á g felöl

van,

rajta i g e n sokat szenvedett. A

forradalom

alatt k é t s z e r

mart. 2 1 - é n , mint a m i k o r országba

akarlak

rajta

volt

csatatér.

Elébb

1849.

a c s á s z á r i a k B r a s s ó t feladva, O l á h ­ vonulni,

s

Bem

olöcsapatától

sokat

szenvedtek. M á s o d s z o r 1 8 4 9 . j u n . 1 8 - és 1 9 - é n , m i k o r itt orosz

erö

ilt t a l á l t a ,

beakarván s

nyomulni,

csak v é r e s

Kis Sándort

harcz

ulán

az

székelységgel

nyomulhala

be.

1849.

jan. v é g é n az első m u s z k a csapat egy r é s z e is i l t j ö t t

be.

37. §.Törcsvári

szoros.

Nemeiül TörzbítrgeFT'asz.

""""

E B r a s s ó t ó l m á r d é l n y u g o l r a megy 1

Brassótól a halárszélig 5 / között

völgyen

indul

k i , s még

l a p á l y , onnan emelkedni 1 Va ó r á t , válik.

mig

a

kezd,

táblákhoz

N é h o l 100 ö l r e

is be

Törcsváron

felyül

s egy

ormon

hol

a z t á n igen

ér, van

félóráig

megy

elöfelé

keskenynyé

az o l d a l ú t s z i r t e k b e v á g v a .

A T ö r c s v á r a , T ö r é s vize s az oldali nyessé

Oláhhonba.

m é r t f ö l d e t tart. M a g a s h e g y e k

i

sziklák

barlangjai

regé­

varázsolják.

Legrégibb úlszoros o lájon,

mégis

talpalatnyi sincs benne k ö v e z v e .

Mig

1827-ben a

Tömös

még

kinyílva, i g e n j á r l o s ; honnan a mult s z á z a d v é g e felé vedelmo 50,000 forint

egy

nem

vala vámjö-

vala.

M i n t o vidék e g y e l l e n j á r h a t ó e l e i t ő l fogva v á r r a l volt e l l á t v a ,

1 3 7 6 - b a n p e d i g a most is fenálló táj k u l c s a l ó v é n , gyakran

nyila

régi

szorosa, m o n d h a t n i

mely e l ő b b csak fa; kővárral

meg

ellenségnek 4"

•*) Rajzát I. Erdély Régiségei

130,

!.

később

láttatott el.

w

)

E

kapuit;

az

HATÁHSÜÉLI

SZOliOSÚTAK.

erdélyi t á b o r is többször ment k i Oláhországra, mint a mely r é g e n t e a magyar királyság védelme alatt állt. 1343-ban Sándor, oláhországi vajda rajta jött be, hogy Lajos királynak, k i a Barczaságon táborozott, hódolatát l e ­ tegye. 1595. oet. Bálbori Zsigmond fejdelem vezeti á l rajta táborát Sinán pasa ellen; s miután győzelmei voltak, ugyan ilt vonult vissza. 1603. jul. 1 5 - é n az erdélyi fejdelmeket lerázni akaró Sorbán vajda, ilt vezeti be Székoly Mózes, trónkövetelőnk ellen táborát; mikor is innen nem messze győzelmet is arat, hol maga Székely Mózes is elesik. 1610"-ben Bálbori Gábor megy itt Sorbán V a j d á r a ] s útját ilt is vette visszafelé. A mult század végéni oszlrák-lörök háború alaltj a benne fölállított várörs'ég löbb előőrsi csatát állott k i . Egyéb viszontagságait Erd. Régiségeiben már előadtam. 1849. jan. végén az első csapat muszka czenlruma itt nyomult be. A másodszori muszkabejövotcl ulán pár héttel, az osztrák sereg is itt jövő bc a visszafoglalt Erdély földére. 38. §. Verestoronyi szoros Németül Rolhcnlhurmor Pasz, Románul Turnu rossu. S z e henlöl megy Oláhhonba. E szük szorost, a déli halár-hegyeken át, az Olt kifolyása nyitja: ülja az Olt jobb partján van, sok helyt a hegybe be­ vágva. : Álmelszi az egész déli határszéli hcgyvonalt, s m i n ­ denütt lapályon, az Olt vizével csavarog. Erdély halárán mint­ egy két mértföldet s tul rajta még többet tart; sok helytt oly keskeny, hogy néhol 30, 50, 90 öl hosszában is csak egy szekérnek ad íitat. ..

•) JJS. Benkő Gcn. Ti-aussilv. I. 23G. 2f>0. 1 **) Sicb. Qnartalschi-ift 1JI. 101. 1.

5

66

HATÁRSZÉLI E

SZOROSÚTAK.

s z o r o s g y ö n y ö r ű k é p e i t , m i n d j á r t t o r k o l a t á n á l az O l t n a k

e r d ő s hegyek

közé

merülése

nyitja

meg,

mely hegyek

magasak, h o g y e g y i k é r ő l

b c l á t s z i k a D u n a , mint

elfoly.

vöröslik

A torkolatnál

félérára

látszanak

a

olt régi

Verestorony

veszleglöintózet

oly

Nikápolynál

vára;

romjai,

belebb mi

most

k ü l e b b van felállítva, minthogy E r d é l y s z é l e 1 7 7 3 - b a n

külebb

nyomult. E z épület

van a

maradványokhoz

egy

r é g i V e r e s t o r o n y romja, mit 1 5 3 3 - b a n

óranegyedre

sepert vala el az O l L ^0

I n n e n belebb f é l ó r á r a van a mostani v á m ; felette h e g y e n L a t o r v á r romja. I n n e n

10 p e r e z r e

mint h a t á r p a t a k Erdély és O l á h o r s z á g A z Olt épület vényt, rajta

balpartján

nélkül, mit

s

csak

aljában

a mult

erdős

század

utolsó

a profontot l e h o r d ó h a j ó k a t E

közölt.

hegy

járdalják

délnyugotra

van a R i u - v á d u l u j ,

a

emelkedik,

minden

p á s z t o r o k m é g az ö s -

háborújakor

vágtak,

hogy

felhúzhassák.

s z o r o s t a t ö r t é n e t r é g óta k i s é r i . M é g i s a mult s z á z a d n a k

v o l t f e l t a r t v a , h o g y azt j á r h a t ó v á tegye. V á g a t n i kezdette V I . K á r o l y alatt gr, S l e i n v i l l e , e r d é l y i föhndi parancsnok,

1717-ben.

M é r n ö k e volt százados Sehwarz Ferencz. S kivágalák V e r e s ­ t o r o n y t ó l b e O l á h h o n b a R o s i a n e v ü k o l o s t o r i g , m i n t e g y 11 ó r a járásnyira.

Azonban

a mii bevégzése

k o r m á n y a forradalom e l ő t t , e l is r e n d e l t E

töltések

e századot vonatására

várta, 32,000

s a pflat

vala.

szorosan az e l l e n s é g i g e n szerette b e t ö r n i . S t ö r t é n e t i

hagyományok

n y o m á n , Trajamis

n y o m u l t be, L e v é v é n a d á k o k

Decebal

ellen

105-ben

1 3 3 0 . n o w 1 0 — 4 I. K á r o l y , m a g y a r k i r á l y ,

k i Oláhhont

ment v a l a f é k e z n i , mint v i s s z a v o n u l n a , m e g t á m a d t a t o t t : csaknem u t o l s ó l á b i g t ö n k r e

tétetett;

álruhában menekülhetett meg. e szorosban

itt

sánczait.

maga a k i r á l y

sergecsak

N é m e l y e k szerint a királyt

érte a veszteség.

;

is

*) L . Bővebben leírva Evei. Uc$;ú( gci V . e's V I I . Fejezel. **) Ei*d. Híradó. 1844. I. Félév. ***} Boníinii Rcr, Ungav, Dec. U . Libro J X .

0

67

HATÁRSZÉLI SZOROSÚTAK

1395-ben, Zsigmond király megy az akkor magyar-koro­ nához tartozott Oláhhon mint

gondolják,

ilt

ellen. De Mircse vajda a király lítját,

állta c l , s fegyver nyita utat, *)

Mircse meghajolt, s a királylyal

új szövetségre lépe.

mire

Mircsét

később Dán a vajdaságból kiveti, honnan Zsigmond 1420. j u l . 25. Losonczi Istvánt, erdélyi vajdát, Mircsének s e g í t s é g é r e küldi. A vajda itt mene be,

de többé vissza nem

tért, mert mind ö mind az oláh vajda nz elvesztett ütközetben elestek. 1437.

Itt

tör be

Amurath

török

szultán;

Traulenberg

szebeni királybíró az erdélyi haddal eleibe á l l , s

Szebentöl

visszanyomja. . 1493-ban A l i b é g e t , ki öt éven át rabolta zsákmányával kifelé vonulna, meglámodák,

E r d é l y t , mint

megverek, z s á k ­

mányától megfoszták. 1550-ben Izabella s e g í t s é g é r e jövő oláhhoniak s törökök útját, Martinuzzi Kendeffi Jánossal elállatja s visszavereti. 1686-ban vára nincs csak egy ő r h á z a , s benne őrség a török ellen. Ekkor még csak gyalog vagy lóháton járható. ***) 1691. a török segélylycl újra berontani akaró gr. Tököli Imrét, trónkövetelőt, gr. Vetorani a szorosban megveri. 1849. jan. végén itt jölt be az először balszárnya.

Mart. 17. ezen

bejött

muszka segítséget Bem

muszkák kemény

csalázások közit kinyomta, vadászait a jobb felöli hegy ólén indítván elé. Utolsó állást a muszkák a R i u váduluj hidjánál vettek. 39. §. Vulkáni

szoros.

Hátszogvidékéi'öl megy Oláhhonba. Nem a legjárhatóbb szoros. Hátszegtől Petroszig a Strigy balpartján megy. Pclrosznál a völgy elkeskenyül, s l

a rosz időben fáradságos Bábi hegy, mi majd l / *) Bonflnii Rcr. Ungar Uec. 111. Liino.

11.

**) Wolf il. Bethlen 1 .il.ro IV. ***) Krnkwiu's Bcsclu'eilmng von IfibG. 70ti. 1.

9

kezdődik mértföldet

68

HATÁRSZÉM

.SKOR.OSÚTAK.

tart. D i c s á l ó l az Oláhországba siető, s csalt hamar szinte h a j ó k á z h a t ó v á nagyuló Zsily vize g y ö n y ö r ű partján megy a v e s z ­ teglőig,

honnan

tájék igen s z é p . vonal,

m i k é p azt

a határszéli

hegyekre kezd

emelkedni. A

Útja kövezve n i n c s , pedig annyira írják,

hogy a

lirguzsi

bojárok

keresett hajlandók

l e n n é n e k az Oláhhon felöli részt önköltségükön k ö v e z t e t n i . *) Harminczad és v e s z t e g l ö i n l é z e l l e l

van ellátva.

g y é b e n sok s z é p s é g vagyon-, többek

közit

E szoros v ö l ­

egy ép ő r t o r o n y ,

mit r ó m a i m ű n e k tartanak; s tovább a bircs B o l i barlang. A mult századi o s z t r á k - t ö r ö k h á b o r ú alkalmával a magyar Zsily v ö l g y é n jöttek be a

Ilálszegvidéket

pusztított

törökök;

mely ugyan a Portisare, Kapucska nevű keskeny s z o r o s n á l el vala állva, s a középben

emelkedő

dombon

az

ágyuk

helye

ma is l á t s z i k ; mindazáltal a t ö r ö k ö k ellentállásra nem találtak.

C.) N y u g o t i K á r p á t o k

útszoro

sai

40. § V a s k a p u. N é m e t ü l Eiserne-Thor Pasz, oláhul Poarle gye

chier.

H u n y a d m c g y é t a Bánáttal köti össze. A g y ö n y ö r ű

Hát­

s z e g v ö l g y i b ő l csap k i , E r d é l y délnyugoti s z e g l e t é n . A völgyből kis patak partján emelkedik

gyér erdők

hol a hegygerinczet nyílás metszi á t , s m i egykor meg

leheléit

erősítve.

l a n k á s , E r d é l y felöl egy órát

közit a

hegytetőig,

mit Vaskapunak hinak, A hegy m i n d k é t

tarthat;

a hegytetőn

oldala

kezdődik

Magyarhon, erdős völgyeivel. R é g e n nevezetes pont, sokáig csak ez egy helyt lehetett e tájra bejutni. Míg Bánát nem tartozott

hazánkhoz, harmin-

czaddal volt ellátva; épületei h e l y é t most csak v e r e s l ő maradványok

Magyarhon, Bánát és Bukovina vámolásnak, cl,

tégla­

mulatják. felöl ma semmi nyoma a

Magyarhon s E r d é l y közit

1783-ban

az é p ü l e t e k lerontattak: m é g i s mind e mai

*) Nem?, Társalkodó 1837

1. 45. I.

töröltetett

napig a M a -

HATÁRSZÉLI

gyarhonba Azonban

69

SZOROSÚTAK.

kivivő utak is g y a k r a n

passusoknak

neveztetnek.

mint a V a s k a p u n á l m á r l á t h a t j u k , ezek csak i l y a l a k -

j o k e r t neveztelhelnek

szorosoknak.

Kulcsa lévén e vidéknek, e m l é k e k s o r á t Trajanus

sok h a d j á r a t o t látott.

nyitja m e g ,

tul e szorosan megbarczolt,

k i 101-ben

A harczi

Deczeballal

s v i s s z a n y o m v á n : u t á n a nyomult

az é p e n alatta f e k ü d t d á k főváros alá. 1 4 1 9 - b e n Zsigmond magyar

k i r á l y , mikor Oláhhon

ellen

serget g y ü j l e , ilt t á b o r o z o t t . 14o8. részét,

a

törökök

közlök

e szorosan b e j ö n e k ,

Medgyesl,

Segesvárt

az

ország

elpusztítják,

s

egy

Törcs-

v á r n á l kimennek. 1441. Hunyadi J á n o s mutatta m e g , mit é r c hely fekvése. Abedin pasát

80,000 t ö r ö k k e l

Hunyadin t ö b b e k

küldi

Amuráth

jön

hogy

k ö z i t a szent-itnrei g y ő z e l m e t megboszulja.

Hunyadi J á n o s ekkor m é g E r d é l y vajdája, székelylyel

szultán,

elébe,

Vaskapunál

r e k k e l m e g e r ő s í t i , s várja

a

15,000

magyarral,

megáll.

sergét

szeke,-

Bouíin

leírása

szerint

törököt.

ugy l á t s z i k , Hunyadi a Vaskapun l u l ment e l é b e e l l e n s é g é n e k , olt

lovasságával

megkísérté

gyengébbnek látná, sergét

a szerencsét;

de

midőn

magát

visszavonta s felállilá. N é g y

órai

harcz u t á n , a pasa minden t a r t a l é k a i t ű z b e v e z e t i : a csata heve tető pontját é r i .

A győzelmet

kezébe

tarló

magyarság

mind

b á t r a b b a n sújt, s ő t a ( ű r ö k e t megakarja k e r ü l n i , hogy b e k e r í t s e : mit látván az ellen futásnak i n d u l . A pasa is vesztve látja a csatát, maga is fut. De csak s e r g é u e k romját vitte m a g á v a l , mert s z é t s z ó r t t á b o r a nagy r é s z é t az e r d ő k é n

bujdostában sujlá le

a n é p . K é t s z á z zászló s 5000 fogoly maradt Hunyadi s a roppant t á b o r n a k alig Ekkora győzelem vala rendelve.

emlékére

három

napi o r s z á g o s

A l e m e n t e i é n z s á k m á n y egyesek

k ö z t t oszlatott f e l ; s ö r ö k í t é s é r e emeltetett. *)

*) Aut Kondiui

kezében,

fele szállt vissza a D u n á n .

Uecii>l. i l i . Libio V.

a Yaskapuhoz

innep

s templomok emlékoszlop

70

HATAnSZÉLI 1603. S z é k e l y M é z e s ,

a

SZOROSÚTAK. trónkövetelő

itt j ő

be,

elöcsa-

p a t á t B e t h l e n G á b o r v e z é r l i : s m i u t á n a hont c s a k n e m

egészen

m e g h ó d i t n á , B á s t a t á b o r n o k a B a r c z a s á g o n öt l e g y ő z i . elesik, s e r g é n e k maradványa Vaskapunál

erre t a r t ,

magát, a

vendbeszedni.

Azonban

B á s t a D ü v a l H e n r i k e t s R á k ó c z i Lajost h a j d ú k k a l

aug. 8 - á n ellenék k ü l d i , k i k megtámodják. gokat,

Székely

s i l t akarja

de a

hely

szűke

miatt n e m

Oltalmaznák

ma­

lehetett. S a n y o m o r u l t

e r d é l y i m a g y a r s á g M a g y a r o r s z á g h a j d ú i e l ő t t kifutott h a z á j á b ó l . Magyarhonnal

ismét

megveretek

m a g y a r é s t ö r ö k fedé a szorost,

Erdélyt:

20 á g y ú ,

Bechta pasa

v e z é r e , az ö r e g B o r b é is a l i g m e n e k ü l t

s 3000

s az

erdélyiek

meg.

1 6 1 3 . a u g . 16. B e t h l e n G á b o r n y o m u l t S k e n d e r p a s á v a l , h o g y a p o r l á t ó i lett fejedelemmé n e v e z t e t é s é t létesítse. 1 6 5 9 . I I . R á k ó c z i G y ö r g y exfejdelem, a h e l y é b e „lett B a r c s a i s e g é l y é r e j ö v ő t ö r ö k ö k e l l e n é b e n e szorost s e r e g g e l

megrakja.

Nov. 2 l - é n

a

alatt

az e g r i é s b u d a i pasa m e g j ö :

Várhelynél

felállítja

sergét,

Rákóczi

s bevárja

őket.

szoros

Sergének

b a l s z á r n y a é p e n a r o m o k a n f e k ü d t , j o b b s z á r n y a a patakon t u l volt f e l á l l í t v a . A t ö r ö k s é g n y o m u l t : e l ő b b a j o b b s z á r n y r a tesz rohamot, azt s z é t s z ó r j a ;

o n n a n a balra,

e m b e r s 8 á g y ú lelt R á k ó c z i

az

is megfut.

3000

vesztése.

i 6 6 1 . j u n . 2 8 , í s i n a e l budai pasa j ő be 3 0 0 0 e m b e r r e l a trónkövelelö

Kemény

János

ellen;

utána

A l i pasa

40,000

embert v e z é r l ő . 1690.

sept; 2 4 . Lajos, badeni

h e r c z e g j ő be

b e r r e l T ö k ö l i Imre e l l e n , k i m a g á t t ö r ö k s é g é l é n

8000

em­

fejdelemnek

tette volt a z o n holnapban, 1 6 9 5 - b e n egy o s z t r á k lovas csapat

a

lugos-káránsebesi

c s a t á b ó l , m a g á t k i v á g v a , itt m e n e k ü l t be E r d é l y b e , m i n t biztos helyié. 1849.

apr. 14, B e m i l t nyomult k i a

Bánálba.

A szoros

c s á s z á r i g y a l o g s á g g a l , s n é h á n y á g y ú v a l volt fedezve. B e m a völgy két ólén

gyalogságot

küldő

elő, a

hegytetőt

mogke-

r ü l t e t é ; s h á r o m nyert á g y ú v a l , a szoros kezeljen maradt.

HATÁRSZÉLI

71

SZOROSÚTAK.

Dob r & i

szoros.

Magyarhohba Aradnak tart. Igen keresett útvonal, O l á h h o n b ó l Magyarhonba ezen juthatni l e g h a m a r á b b . hídnál csap k i az o r s z á g belföldéről ros partján határszélig

és

s

a két

A piski

vesz m a g á n a k a M a ­

hegyek k ö z ö l t szoros jelleget; s tart innen a

8—9 m é n f ő i d e t .

A Maros balpartján megy;

nete e g é s z a h a t á r s z é l i g l a p á l y o s ,

me­

o l l eléáll a Kosesdi hegy,

mi aljától tetejéig 3069 ölet- tart. E vonal szépen van k ö v e z v e , mit a jelen század v é g z e be.

eleje

Nagy é r d e m e van körülié gr. Bethlen László, h u -

nyadmegyei főispánnak,

k i a munkásokat

gyakran ö n k e n y e -

r é n tartá. A z út n é h á n y száz

ölen

a Maros partján

sziklába

van

v á g v a ; s a Maros partja faragolt kövekkel szabályozva. R é g e b b e n k é t halárszéli v á r állt

e vonal biztosítására, a

dobrai és ilyei, melyek ma m á r romok. Belebb ott állt a d é ­ vai vár is. *) E szorosan át kapott Bem 1849 febr. első napjaiban seg é d s e r g e t Magyarhonból Beke alalt. E z e n j ö t t be Bem auguslusban a világosi k a t a s t r o p h - u t á n . vala a muszka Stein s e r g é t , gyeken kivágla, fegyverét

S e szorosba

szorította

mely, miután Bem magát a he­

Dévánál

aug- 1 8 - á n letette. Bem

e szorost oly fontosnak tartá, hogy midőn 1849 febr. 9 - é n itt Magyarhonfelé nyomatnék, a piski hídnál, e szoros t o r k o l a t á ­ nál m e g á l l t , s élethalálra kívánta

védelmezni,

mert

mint monda, ha a híd elveszelt, Erdély veszett el neki,

a hidat

Alii­

dat 1000 ember életével meg is oltalmazá. 42. §. H a 1m á g y i

szoros.

Zarándból megy Magyarhonba, Belényes tájára. Nevezetes, mennyiben Zarándnak

csak is ez egy s z e k e r e z h e t ő !

*) L. e várakat : Erdély R< gisisei V. VI. fejruet.

útja van-

72

HATÁRSZÉLI

SZOROSÚTAK,

Magyarország felé. Körösbányától, Zaránd főhelyétől a h a l á r ­ szélig három mértföldet lart, Halmágyig lankás, azon lul he­ gyes völgyes. Zarándi része ki van kövezve, s igen jó karban áll. Itt jött be Gál László 1848 novembere elején nemzetőrökkel; s bár az itteniek többször megkísérték feltartani, mégis c l é uyomult. 43. §. Kirá1yhágó A Királyhágó legjarlásaEb^ legismertebb úíszorosunk, K o ­ lozsvárról visz Nagyváradnak, Pestnek.' A szoros B . Hunyadiul kezdve Feketéiéig, mi Magyarhon első faluja, 2 / mértioldet lart. A z egész vonal magas erdős hegyek völgyében, a Körös vize jobb partján megyén, oly szoros helyen, hogy útja sok helyt a hegybe van bevágva. Ez út századunkban köveztetett. 3

4

Feketetőn túl Bucsán megy át, mely falu egy óra hosszat tart, s túl rajta kezd a Királyhágóra h á g n i , mi az innenső felén meredekebb; a felmenetel félórát tart. E szoros régen ismeretlen, helyét a Meszes pótolta. M o n d ­ ják, mikép tán Mátyás király lett volna első, ki sereggel á t ­ hágta, s hogy innen lenne neve Királyhágó vagy a régiek szerint Királyútja. Hogy Mátyás ilt sereggel csakugyan jött be, azt Hellai bizonyítja. Mint szorosról Krekwilz emlékezik legelőször. Fenhagyá, mikép korában, a XVII század közepén, a vámolás folyt, s a vámot Sebesvárába gyüjték. *) Akkor még oly rosz állapotban van, hogy a Körös vizét legalább húszszor át kellé gázolni* **) Itt jött be Bem jobb szárnya 1848 dec. 18-án. Megharezoltak, s a esászáriak parancsnoka gr. St, Quentin könnyű lovassági őrnagy eleseit. A z ütközet a Sebes ós K ő r ö s v i z e

*) K r c k w i u ' s lUchLiae Beschreibimg stb. l'll,

I,

**) T r ö s t e r ' s Neue Beschreibuug- s l b . I, Buch. Cap, X Y I .

HATÁRSZÉLI

SZOROSÚTAK.

73

összefolyásánál kezdődőit. Viszont itt futóit ki a forradalmi sereg' utolsó romja 1849 aug. 17-én. A csala Hunyadnál volt. Másnap,-18-án, az oroszok a szorosba benyomullak, S a for­ radalmiakat végkép kinyomlak. D) É s z a k i K á r p á t o k s z o r o s a i . 44. §. Meszes. Kolozsvárról visz Magyarhonnak. Történeti tekintetben észak legnevezetesebb szorosa: róla van legrégibb adatunk. Szinle korunkig az volt o tájon, mi most a Királyhágó: itt járt Erdély Budapestre. Tulajdonkúp nem vőlgyület, hanem egy néhány órát tartó felmenetel és lejtés erdők között, a Me­ szes nevű hegyen át. Itt jöttek be a magyarok, itt járt össze legtöbbet a két haza; s még ma is kövezetlen. Mikor őseink Magyarhont elfoglalták, mire Zilajhoz ér­ lek, áldomást ittak, s elhatárzák, hogy a Meszes legyen or­ száguk határa, honnan a Meszesre kő-kaput állítanak. De T u hulum Erdélyre veié szemét, elfoglalására itt a Meszesen jöve be. '-') 1070-ben Osul kún vezér rabló tábora itt ront he Ma­ gyarhonra; itt jött vissza, s nyomában Salamon király, ki az­ tán Kerlésnél őket szélveri. 1241-ben a Radnánál betört Kadán talár khám, ilt vezet­ tető ki magát a radnai 600 lovassal Magyarhonba. ***) 1342-ben I. Lajos magyar király Nagyvárad felöl jő be; ugy megy Szebennek. 1551 jul. 19-én Isabella királyné itt nézett utolszor vissza egyidöre elvesztett országára, itt szállt k i kocsijából, s metszé fájdalmát egy hársba, e három betűt: S. F. V. (Sic fata volunQ. *) Anonymus Bel.ie Reg. Notar. Cup, XXII.. **) Bonfinii Rux Ungiu'. Decid. 11. Libr. III. Tli'ii'oczi II- XLIXi ***) iíojcrii Carmen miserabile Cap. X X . **'*) DoboU Ismertetése HoJorlól 528 1,

74

HATAIISZÉLI

SZOROSÚTAK,

45. §. K a r i k a ú t j a. Zsibónál visz Szilágyba, a Szamos nyílásán. Erdély nyugoti felén Magyarhonba, ez egyetlen vonalon lehet hegy nélkül kijutni. A Szamos balparlján megy a M e ­ szes hegy v é g é n é l ; merőben kövezetlen. E szoros volt az, melyen Rákóczi Ferencz 1705-ben ma­ gát Zsibón feljül besánezolta. Rákóczi e perczhen ura volt Erdélynek, s a Szathmár felöl közelgő császáriak ellen vonala sánczait; de a császáriak nem a Karika útja, hanem Zsibó fe­ löl jöttek táborára, s november 1 1 - é n sánczát, táborát e l ­ vesztette egy időre. E szoros volt az is, hová 1849 augus.lusa 2 0 - k á n Dézs felöl Kazinczi, Csúcsa felöl Gál Sándor hozta vala táborát, s hol egyesülten egyelőre csatázni akartak; de meghallván a v i ­ lágosi fegyver-letételt, aug. 2 5 - é n fegyeröket letették. Itt nyomult volt elö Bem centruma 1848 deccmb. 2 0 - á n Czecz alatt, miután a szorost tartó védserget visszanyomták; ugyan ide jöttek vissza fegyveröket letenni. 46. g. Dézs-somkúti

szoros,

üézslöl megy Nagybányának. Egyike a legjártabb vonaloknak, Dézsnél a Szamos jobb partján indul ki. Sósmezöig lapályos, onnan a Szamos pariján, hegyoldalba vágva megy több ó r á i g , minek túlsó oldala csak rövid; onnan lapályon megy Somkútra. Dézslöl Somkútig 7 / n mértföldet tart, onnan Erdély széléig még másfelet. Ezen vonal meglehetős jó karban á l l ; az 1817-iki é h ­ ségkor készült, hogy általa a nép élelemhez jusson. 1848 nov. itt jött be gr. Teleki Sándor és Katona M i k ­ lós; Dézsig nyomultak elö, honnan veszteséggel kellé vissza­ térniük. Később dec. 2 0 - á n Bem maga is itt jö be, mig serge l

•) Cserei M i h á l y H i s l o r i á j i - P C J I . JS52. 5 5 3 - 4 . i .

HATÁlíSZKLI

75

SZOROSÚTAK.

centrumai; Zsibó, jobb s z á r n y á t Csúcsánál küldé. A z űt el volt állva, Dézstöl nem meszszo Kápolnánál k e r ü l t ü t k ö z e t r e a do­ l o g ; s utat nyiloll. Sósmezöig:

Itt jött be Kazinczi is 1849

a muszkák ü é z s c n léte

augustusban

miatt a Szamoson átkelt,

s ugy ment Zsibóra. 47. §. B or g ó i A

borgéi

Beszterczétöl

ú t s z o r o s .

szoros B e s z l e r c z é r ö l Borgé-Prundig,

megy Bukovinába.

a vonal középpontjáig

Tart

három,

onnan a határszélig n é g y mértföldet, ö s s z e s e n hete L E vonal nagy r é s z e , Marosényig lapályos, ott a Magura-káluluj kezd hágni, s csendesen h á g e g é s z a teíöig,

hegyre

és lelejt róla a

nélkül hogy kereket kellene kötni. M i g Bukovina törökföldhöz tartozott, e vonal el volt ha­ gyatva, a nagyobb

közlekedés

Radnán

miután 1777~ben Bukovina Galicziához toltatott: R a d n á r é l a fővonali hivatalt e l t ö r l e k ;

keresztül

folyt.

De

s igy Austriához csa-

ide tevék át, a vámolást, v á m ­

s ujon vágott útját

1812—17-ben

a mai jó

kövezett állapotba helyhezlelék. 1595-ben, mig Bálhori Sigmond fejedelmünk Moldva vaj­ dájával Oláhhonra csap, a

lengyel király Moldvába uj feje­

delmet tesz. Bálhori haza j ő , Kazván István vajda s z é k e l y s é g g e l Moldvába gila Jeromos,

e szorosan

megy s z é k é t visszafoglalni; de M o -

az uj vajda csatára várja. A csata meglett, a

moldvaiak Kazvánt elhagyták, átallották; Kazvánt elfogák, k a ­ róba h ú z t á k ; s a s z é k e l y s é g megveretve tért haza. ®) • Beszterczétöl Borgóig egy völgy közepén mást Urbán

érő falvak köztt. E r ő s s é g alezredes

nem védi.

e vonalon csapott

húzódik,

egy­

A forradalomban

bc s vonult k i kétszer.

1849 tavaszán Tóth Ágoston a forradalmiak védelmére B o r g o prund északi v é g é r e hatalmas sánezot vonatott. H o l 1849 jun, 2 0 - á n a betörő muszkák ellenében magokat néhány óráig fel­ tárták ugyan, de v é g r e hátrálniok kellé. *) L e n k ' s L e x i c o n

I. ÍSÜ. I,

NEGYEDIK FEJEzET.

A BELFÖLDI 48.

HEGYEK,

§.

Előzmény. A halárszéli hegyek lóllrajza után n hon belföldére j ö v ü n k . Mint idegen olvasóim is már gyaníthatják, a hon beljében nem fogunk oly magas h e g y l á n c z o k k a l , s h e g y c s ú c s o k k a l mint a h a t á r s z é l e k e n .

találkozni,

De azért, m i k é n t említem: E r d é l y

egy

feutapály, melynek Icgalantabb fekvő völgye is h e g y t e t ő , m i n t ­ hogy völgyei is 1500—2000 lábra állanak a tenger felett; v a ­ lamint az is oda mulat, hogy h o z z á n k egy folyó sem j ő be. Kik E r d é l y b e n nem j á r t a k ,

azok k e d v é é r t meg

kívánom

jegyezni, mikép a hon belje sem. valami r ó n a s á g ; hanem is apróbb nagyobb hegykarok a folyóvizek

partjain

futják

engedtek

említem:

mikép

Erdély

k e r e s z t ü l , melyek csak

kevés

nagyok e r ó n a s á g o k megfoghatóvá

azt

rdnaságot.

Iiogy mi

teszem az á l t a l , ha

legnagyobb

tagu

rónasága

Háromszók s Brassdvidékén foly e l , csak 14 •

meg­ i s , mi

mértföld k i ­

terjedésű. A többi mind jóval, c s e k é l y e b b , ugy hogy a t é r s é g összes kiterjedése a hon felszínének más s z ó k k a l : E r d é l y b e n többi 1054 Q

alig leszi ' / a i " d

alig van 50 •

mértföld

részéi;

síkság; a

mértföldet mind csupa hegy és hegyoldal lepi.

Hogy a határszéli hegyek igen sokat fuglaltak e l a hon belföldéből: feleslegesnek tartom b ő v e b b e n

említeni,

BELFÖLDI

HECÍYEK.

77

S e hegyvidék egy roppant holttőke volt eddig, midőn a sajállagi belföld hosszát csak is 2 3 — 2 8 , szélességét 15—20 mértföldre számíthatjuk: holott Erdély legnagyobb hosszasága 51, legnagyobb szélessége 42 mértföld válósággal. Fájdalom- az erdélyi polgárosodás, még csak a hon b e l ­ földét f o g l a l t á é i : halárszéli hegyeinken a szorosúti lakságokat kivéve, lakhelységek nincsenek, minek azonban azon nagy akadálya lehel, hogy hegyeinken kevés a térség. Legmagasabban feküsznek n nyniroli havasok falvai S Gvcrgyó: pl. Gverüvósxcnlmiklós 2451, Vasláb 2502 lábra a lenger fölüli; oly magasság, mit Ián csak a 2645 lábra állóOláhfalu halad meg: de minden cselre óhajtandó lenne, hogy Európa több fenlapályai mintájára, e hegyvidékek is megra­ kassanak lakhelységekkel. / Jelenleg Erdély többire folyók partjain lakik; s mondhatni a belföld hegyeit sem hódította még egészen meg, pedig ezek sokkal csekélyebbek a halárszélieknél'. Többire a fenyők határpontjánál, az 5350 lábnál mind törpébbek, kivéve 8 székelyföldiek egy r é s z é t , s a nyugoti havasokat; s igy belföld csak közép magasságú hegyekéi bir. E hegyeket bikk s cserfa erdők borítják; vagy oldalaikon szőlőhegyek s szántóföldek zöldéinek; mig falvaink lent a vizek partjai hosszában egymás mellett feküsznek. Hogy a belföldi hegyek egyszerre emelkedtek fel a ha­ társzéliekkel: arra mutat azon összefüggés, mely köztök van. Ugylátszik azon földközi ( ű z , mely halárszéli hegyeinket felnyomta: hazánk északkeleti s z e g l e t é n , Sztrunyora nevü csúcsnál bevágott a hazába, s ilt azon apróbb hegyek hal­ mazát idézte e l ő , mely Erdélyt most elönti. E hegyeket k é ­ sőbb a folyóvizek meghasagaták; s jelenleg minden folyónak meg van önmaga által alkotott v ö l g y e , de meg egyszersmind két partján az üt kétfelöl kísérő két hegykar. M i ezen hegykarok clöszámlálásába nein ereszkedünk ezennel; földabroszra utaljuk olvasóinkat. Hanem csak azt kívánjuk megemlíteni, mikép hazánk legnagyobb folyója, a a

78

BELFÖLDI

Maros

3

a

belföldet

HEGYEK.

északkeléiről,

délnyugotnak

folyva,

két

e g y e n l ő r é s z r e o s z t o t l a , s í g y a b e l f ö l d b e g y e i is k é t e g y e n l ő r é s z r e szakadtak'; de a z é r t m i n d e n e g y e s h e g y m e n e t csak

kézújja

azon k é t h e g y k a r n a k ,

mely

ugyszólvn

a Maros

forrásától

i n d u l v a , a M a r o s p a r t j á n , mint j o b b é s b a l kar futja v é g i g a h a z á t . E g y e r e d e t ö k l é v é n , egy

a t e r m é s z e t ü k is. M i n é l

távolabb

esnek a h a t á r s z é l t ő l , a n n á l k ö v e t l e n e b b e k : m í g a h o n pontján, idézlek sem

a Mezőségen, elö,

melynek

egy sem

5 0 — 6 0 fj erdeje,

jó v i z e . M i n é l t á v o l a b b j ö v ü n k

mértföldnyi

sem

köve,

a határszéltől,

A z o n b a n ilt sem helyébe

itt

sem

feledkezett el a b ő k e z ű

előállításában

fölmutatott;

és k e s e r ü s a v a s vizek a j á n d é k o z á s á b a n bőkezűséget

tanusíta

E r d é l y minden

bámulat tárgyává e m e l n é , piglan nem

természet;

a hon

érezek

főleg

keleten

belföldében

kárpótolta. iája

iránt,

sós

Vagyis mi

ha i n d o l e n t i á n k m i a t t ,

maradt v o l n a e t e r m é s z e l i

oly

hazánkat

mind e

ritkaságokban

na-

páratlan

a k ü l f ö l d e l ö l t i s m e r e t l e n , v a g y mint m o n d a n i s z o k t á k

terra incognifa.

gával, s csodáival; Hungáriám részét

in­

k ő s ó telepeket r a k o t t l e , s s ó b á n y á k a t e n g e d e t t a

érczes vizek

—

annál

h o g y a hon­

bir.

hazának. S azon b ö v s é g e t , m i i h a t á r s z é l c i n k e n ,

ország,

területet

következőleg

k á b b f o g y u n k k i v í z b ő l , e r d ő b ő l és é r c z b ö l , u g y k ö z é p p o n t j a semmi é r c z - b á n y á s z a t o t

közép­

non

nem

est

A felviiágot bírjuk

kicsinyben

s mert elhitettük m a g u n k k a l , v i t a , mert hazánk

ide

feledve,

nem

ismerik

hogy

csoda-földének

akarjuk az e r e d e t i v a d s á g b ó l k i v e n n i :

szegényül,

gazdagsá­

s

nem

itt

becsülik

extra nagy­ állunk szép

hazánkat.

A.) M a r o s j o b b p a r t i h e g y e k , 4í>. § . Isten-szé A M a r o s jobb p a r t j á n , ban

ke.

a h a t á r s z é l r e nyúló havasok

aljá­

van, s Vécsre é s z a k k e l e t r ő l jól látszik. E g y i k e azon h e g y ­

csúcsoknak,

melyek a rajtok ü l ö k ö d

t á j é k magasabb c s ú c s a i k ö z é

tartozik*

állal

esőt jósolnak,

A

BELFÖLDI

HEGYEK.

79

Fenyőkiöl egészen körül van növe. Teteje a legmosolygóbb tisztás, hol a szikla gyönyörű forrást nyita. E hegyes vidék, e forrás s e hegy elnevezése, azon hie­ delemre jogosít, hogy őseink e hegyet is használhaták pogány vallásuk áldozó h e l y é ü l ; s hinni szeretik, mikép innen lett e hegy neve : Isten-széke. A hagyomány szerint, Szt László berezegnek kedvencz vadász helye. Szilágy-Somlyó mellett is emelkedik egy hegy, melynek neve e nemzet egykori napimádására látszik vonatkozni: ne­ ve Islen-keleto. A hagyomány szerint nevét onnan kapta, mintha őseink a honszerzés hadjáratában i l l pillantották Yölna meglegelsöbb Erdély felott a napot, s rajta a napnak áldozatot teltek volna.

Gyerőfi

50.§. szöktetője.

Kolozsvár-nagyváradi útvonalban esik. Gyerövásárhely mellett fejérlik a kopasz hegy-homlok, neve Gyeröfi szöktelöje. A z utolsó századokban a falut egy Gyeröfi l a k a , k i an­ nyira gazdag, hogy gubája fürtéit drága gyöngyökkel rakta meg. Egy vasárnap templomban van, vadásza beáll s jelenti, hogy szarvas mutatkozik a falu határán. GyeröR szenvedélye­ sebb vadász lévén mint imádkozó, lóra kap, utána a vadnak... a halálra üldözött szarvas a meredek hegyélre é r . . . s onnan a mélységbe veti magát. Gyeröfi szerette volna lovát feltar­ tani, de késő voli : ö is utána zuhant. A nép még IcmplomozoU, s Gyeröfi már halva volt. E naptól lelt e hegyfok Gyeröfi szöktelöje. Némelyek hinni akarják, hogy a monda az utolsó Gyeröfit illeti. A k k o r a r e g c s z e r ü gyászesemény a múlt század elejé­ ről kél: az utolsó Gyeröfi e tájt volt Kolozsrnegye föispána. *)

*) Mikolao His*. Gencalogica 45, 1

80

BELFÖLDI HEGYEK.

B.) M a r o s

bal

parti

hegyek.

51. $. T y i h u és E z érdekes k é t hegycsúcs

Keldára. leírását

mérnök

Eresei

után

közöljük. Miután leírja a roppant havasokat, melyek között a Maros Gyergyóból Erdély belföldére

beront, következőleg

folytalja

kutatási leírását. Augustus

(1835) 2 4 - é n

reggeli 8 órakor értük el Ro~

losnyát, kilenezkor Kóbort. Sírna helyeken jöttünk

e d d i g , ós

csak a Marosnak néhány átgázolása nehezilé utunkat; de már ilt gyaiog, lovainkat magunk

után hurczolva kezdőnk

hágni,

egy havasi ösvényen, moly a lakság feletti bérczen, a Tyihu és Keldára hegyek megolt, Moldovába

vezeti az

zenegy

pusztájához (pojáne lá

órakor

jutottunk

a

Kis kút

embert. T i ­

funtyinel}; kipihenvén magunkat, két óra multával ismét tovább haladtunk. Ez alatt felhőbe borula

az

égj hideg esőt onta

r á n k , mely miatt öt órakor a Fenyő pusztában (pojánc duluj) egy juhász lányában

mogszállani

A tanyát hasadazolt fenyőkéreg

valánk

bra-

kénytelenek.

fedte, s hévcr-fából

rakott

oldalain a szél besüvöltötl; építéssel töltöttük el léhát a napnak hátra levő r é s z é t , s fedél alá csak

eslve gyújthattunk

tüzet.

Reggel öt órakor i'ilban voltunk ismét, és többet

gyalog

mint lóháton haladtunk felfelé süríi fenyvesek közölt. Kilencz órakor köszöntöttük a Ruszka pusztát,

melyben

két

haramia

sírja melleit borzadva haladtunk el. Vezetőnk mondásaként, itt már szétnézhettünk volna az

alatlunk

fekvő

vidéken,

mivel

az erdők színvonalán niár felyül voltunk; do a tegnapi esőzés ultin következett köd azt nem engedle meg. Tizenegy órakor érkezőnk a Tyihu hegyének legmagosabb kúpja alá, m e g s z á l ­ lottunk az Ikla vizének egyik kútfejénél, s tüzet raktunk bal­ zsamos illatot adó

henye fenyő

bokrokból. Sürti

borította még most is lálkörünket, a

közeli

köd-felleg

s mint homályos éjben,

tárgyakat is alig láthatva, búsan lüttöztünk

lobogó

BELFÖLDI HEGYEK.

81

tüzünk körül, nem remélve az idö kitisztulását. Azonban megzúdula a gőzkor Moldova felöl, s a köd oszlani, szakadozni kezdett: a Tyihu kibontakozók ködfátyolából, s megírni tata öt köszállal koszorúzott fejét. Töstént felindulok légmeleg és szegelet mérő eszközeimmel, a hegynek második és legma­ gasabb köszálára. Nagyon hideg volt. Mérő eszközeimet fel­ állítván, épen délben vizsgálathoz kezdettem. Miszerént a meleg mérő 8", a lcgmórö pedig 22' 11" vala. Következésképen a Tyibunak tenger feletti magosága 919, b. öl. Ezalatt eltűnt a köd a Tyihuhoz közelebb álló magassabb Keldáráról is, melynek magaságát méghatározni időm nem volt; szegelet méröveli összehasonlításokból ugy jött k i , hogy a Keldára legmagasabb hegy] mind azon hegyek között, melyek az ide látszó Ünökötöl a Maros kútfejéig képzelt vonal körül léteznek; egész társaságunk ítélete szerint pedig: magasabb a Tyihunál 35 öllel, igy tenger feletti inagossága a Keldárának 954 öl lehel, vagy is 5724 láb. Teremnek a Tyihun: kárpáli csengetyükef(campanula carpatica), torok villahim (prunella vulgáris), hegyi fülfü (sempervivum montanum), bérezi zuzmó (lichen saxalilis), veres áfonya (vaccinium vitis idaea), aszú szegfű (diánlhus prolifer), és a három szinü violának sötét szedorjes, de feketévelárnyékolt bokrélájn fajtája. A Tyihu és Keldára kövei traohyt képződéshez tartoznak, melyek földismei elvek szerént lüz által alakultak, külö­ nösön uralkodik bennök: üvegesült foszlókövel Cfeldspát) gazdag agyagporfir és fallyugranit. A Keldára csonka kúp idomú tetején van egy gödör, mely katlanja leheléit ezen egykori tűzokádó hegynek; erre mutat a Keldára név is, mely az olasz nyelvvel atyafias oláh nyelven az olasz calderával egy jelcntéstileg: katlant, üstét, tüzhegy torkolatát, Cratert jelenlhete. Eddig csak hegyek voltak kiemelkedve a ködtengerböl, most az alsóbb vidékek is kezdettek kifejlődni belőle. Látvá­ nyunk főtárgyának, a regényes Gycrgyónak részei, ugy tűntek 6

82

BELFÖLDI HEGYEK.

elö egymás után, mint varázslámpa üvegein a mutatványok, előbb Dilró és Remete, ezek után Alfalu, Vasláb és a Maros kútfejei körüli bérezek jelentek meg; s végre az egész hegykoszoruban fekvő tartomány felett felvonodott az égi függöny. Havasi utazásunkat délután két órakor ismét tovább kez­ dettük folytatni; megkerültük a magas Keldárának Moldva felöli oldalát. Itt ered a Fekele-besztorcze és a Dorna vize; látszottak ismét Moldvának néhány helységei a Fokete-beszterczének hires völgyében. A Tyihut és Koldárát összekötő bérczen olvastuk: Venczel 1824; cz egy havasi tiszt volt, kit 1830-ban iszonyú kínzással haramiák gyilkoltak meg galonyai szállásán. A Fekete-beszlercze kútfejénél gyalog-fenyő bokrok falkáit tarkázzák kucsmás sisak virágok (aconilum camarum), mely szép, de mérges virágból bors-fenyő ágokkal elegyítve, kokárdákat tűztünk förevalóinkha. . . Keldára felett forgatta rúdját a nagy gönezöl, a kicsiny pedig le volt sülyedve Moldva völgyei közé, s nem mutatá meg éjszak-csillagát; mely miatt ezen nevezetes ponton sem a földsark magasságát, sem a delej elhajlását meghatározni nem lehote. Nem sokáig gyönyörködhettünk az ég csillagos menyezetében, mert az alattunk zugó Maros völgyéből ismét vastag köd emelkedett fel hozzánk. A köd másnap, aug. 26-án, délelőtti 9 óráig nem oszolván el, nem indulhattunk meg korán; kiderülvén pedig az idö> míg lovainkat előkeresték, lég- és tnelegméröi vizsgálatokkal foglalatoskodtam, a inelegmcrö X 7 ° ; a lógmérö pedig 2 3 " V" vala. *> 52. §. Z á s z p á d. Vécscsel szemben, a Maros balpartján, a Maros és Görgény vize közölt hegyláncz vonul el. *) .Nemz. Társalkodó .1836. I. 8—9 szám.

BELFÖLDI HEGYEK.

83

Ezen, az úgynevezett Zászpád hegye megélt, nagy sánczozat nyomai maradtak fen, melynek hossza 8—9Ó0 ö l , s egykor e hegy keleti lankásabb oldalait fedezte; a Zászpádon pedig egy kis örvár hagyta maradványát. Régente a vidék menedék helye lehetett, tatárok ellen. ) tt

53. §. Bekecs. A Bekecs mértföldekre terjedő erdős hegység, azon hegykar felső végén, mely a Nyárád völgyét a Kisküküllö völgyétől elválasztja. Rajta romai várnak, s egy ugyanazon korból eredhető útnak látszanak nyomai. Hol most vadon erdő van, olt egykor a polgárasodás tanyát ütött vala. E század harmadik tizedében a Bekecs-vidéki tehetösbek azon meggyőződésre jöttek, hogy e hegy aranyat tartalmaz; bányanyitás vágya leple meg a vidékieket. A bányára vágyók egyikinéi egy bányászruhát bordó, vantalló s furúval ékitett sapkás fiatal ember jelenik meg. A beszéd csak hamar a Be­ kecs érczeirc, s a bányanyitásra jött, A vándor bányász csak hamar kedves vendéggé lesz, s ott maradásra kéretett fel. Erdélyi Gyula, miként a fiatal ember magát ekkor nevezte, csak hamar bányarészvényoket gyüjte össze, engedélyt nyert, s a bányát a hegy keleti oldalában, a.Szakadáton megnyitotta. Alig halad az islaly néhány ölet, egy reggel a mi Erdélyi Gyulánk sehol sincs, sem a keze alatli pénz. Ez iparlovag valódi neve Kis Bálint, soha se jött vissza, csak a hir hozá meg a vagyon-vcsztotteknek, hogy most itt, majd amott mutatta magát más más név és alakban. A bányatorok, mit nyita olt áll; a vidék még mind sok reményt köt hozzá. Honnan vette a Bekecs nevét nem tudni; nevéhez azonban a nép egy regét köt. *) Nemz. Társaik. JÖ36, I. J 0.3. 1.

84

BELFÖLDI HEGYEK.

Régen régen a Selyei Bekecs aljában vár állóit, helye most is látszik, neve most is: palota. Itt lakolt azon időben Bekecs ur. Bekecs birtoka egyfelől a Marosig, másfelől a Nyárád mentin le messzire terjedt. A gazdag urnák három fia volt: Selye, Gernye, és Gerle. Az öreg ur megosztozlatja fiait, a legkisebb fiúnak, Selyének maradt Selye, Gernyének ment Gernyeszeg, Gerlének Szt. Gerlicze vidéke. Apjok meghal. Gernye az osztály felbontását kívánja, s hogy meg nem nyerheti, Selyére jobbágyaiból hadat hoz. Selye a hadnak elébe megy, s megveri testvérét. S a helyet, hol történt, ma is Vészhelynek nevezik. A csatavesztés után Gernye futásban keres menekülésedé futásában öt is lesujták; s bukása helyét a selyei határon most is Gernye törésének hiják. E rege korát sejdíteni is bajos. Annyi áll, hogy a regében megnevezett faluk, néhány négyszeg mértfölden, egymás kö­ zelében feküsznek. Szabad székelyek s volt jobbágyok bírják. 54. § C s e j e. Etéd halárán, a székelyföld külsÖ részében esik. Tulajdonkép egy begy nyugotra néző oldala. Most rajta sok százados erdőség öreg bükfái setétlenek. És e százados s tán ezredes blikkek alatt valahai szántó földek barázdái ormosulnak, egy ki tudja mikori szántás maradványai. Meglehet a romaiak szániák, meglehet még náloknál is régibb emberek. Lehetnek, mint azon városok, melyek Amerika tenger partjain a viz alatt látszanak, egy egészen ismeretlen korban letűnt civilísatio nyomai. Egyéb arán t is e tájon ösvárok nyomait láthatjuk. 55. §. Hargita. A székelyföld közép pontján, Udvarhely, Bardocz és Csík szék köztt nagyszerű havas emelkedett k i , neve Hargita.

BELFÖLDI HEGYEK.

85

Böv legelőjéhez Udvarhely löbb faluja tart jogot. N ö v é nyei közt nevezetes az isiandi moh (lychen islandicum); sokáig nevezetes volt a fenyömag, mit régen messze elhordták, melyet azonban a fűszerek sorából India már leszorított. A vadak s azok közit a medvék igén szeretik vadonait. Egyes csúcsait máskép is nevezik. Ilyen csúcs a N a g y m á i , melyben az ismeretes almási barlang van, mit a barlangok rovatában adunk. Ilyen a R i k a , melynek déli aljában mutatják a követ mely Rékát, Ethele neje porait fedezné, honnan aztán nevét is származtatják. A Rikát a Brassóból kifelé jövő országút átvágja, s mig erdős hegyét áthágjuk, mintegy két órát tart. Régibb időben a rikai tolvajok gyakran félelmessé tevék ez erdőt. A Rika útján aXVIL században, mint az Approbátából látjuk, vámolás folyt. *) S az 1668. 16. art. rendeli, hogy az útat a vámolok megcsi­ náltassák, vagy ne vámoljanak. 1848. dec. 13-án Gál Sándor a császáriakat déli aljában megtámadta, csata lett. Kiket a Mátyás-huszárság eltemetett, ott látszik sirjok a Réka sírjától fel a hegy aljáig. 56.§. Az ördög köve.

......

Oláhul Fiatra Drakuluj. Köszirt a Sebes vize partján, sima tetővel, nevéről egy regét mondok el. Szászvároshoz közel, Oláhpián vidékén egy ördög élt hajdonában. Mint minden ördög, szerelte a szép leányt. S minthogy a leányok szeme nem igen kapott rajta, csak ugy juthatott zsákmányhoz, ha elrabolta. Oláhpiáu falujából az embertelen adót egy évben sem feledte el kivenni; mindig a legszebbet ragadta el. ízlése jó volt, a falu fiatalai búsan néztek vetélytársuk után. Egy évben Filana serdült a legszebb leánynyá; s mert szép is volt jó is volt, a legderekabb, legbátrabb fiatal szivét *) Approbat, Constit. Edict, XVII.

86

BELFÖLDI HEGYEK,

nyerte meg. Andronime, igy nevezték a fiút, ismerte szerel­ mese szépségét, féltette mint szeme fényét. De minden olövigyázata daczára, az ördög mikor nem is v é l n é , Filanánál terem, csekély leánykérési szertartás után a leányt átöleli, magához karolja hogy vigye: Andronime épen itt lépett a szobába, s hogy meglátta a leány r a b l ó , megrugaszkodik, s szép terhével az ablakon kün terein. Andronime sem volt rest. Neki kap, s oly szerencsével, hogy sikerült az ördög lábát megragadni. Azonban mit sem használt, a merész vetélytárs mind kettőjüket pehely könnyű­ séggel repítette setét tanyája felé. De a két teher még som volt oly könnyű, m i n t á z ördög óhajtotta volna. A Sebes vize mellett egy sima tetöü kőszikla van, ott pihenni akart a kalandor, s őket letette. A fiu kinek szerelme erőt,,kétségbeesése bátorságot ada, tusához kezd. Megragadja vetélytársát, s birkózásra kerül a dolog. Mint a köllö mondja, isten segíti a szerelmest, s hívet: Andronime oly ihletésbe j ö , hogy az ördög minden fogásain kifog; s egy merész lökéssel öt lesújtja a h e g y r ő l , alá a vizpartjára. A küzdök lábnyoma most is ott látszik a sima hegyen; A vízparton pedig ott látszik az ördög kővé dermedve. Hihe­ tően csodájába dorrnedett meg, hogy rajta egy csobán kifogott. Szobrának karjai keresztbe van máig is vetve. A kősziklát Ordögkövének nevezi a vidék. *) C.) N y u g o t i -

ha v a s o k 57. Bilak.

hegyei. §

Fejérvárról Enyedre jövöleg, az országút mellett balra hegy emelkedik k i , környezve nagy falvakkal, melyek collectiv neve Hegyalja: e hegy neve, melyet falvak vettek körül Bilak; nem valami magas hegy. *) Sieb. Vorakalendcr v.

lüi'J.

BELFÖLDI HEGYEK.

87

Rajta az orvosi füvek igen dúsan teremnek, honnan azon uéprege költ, mintha azokat valamelyik herczegnö ültette volna oda. Itt teremnek Erdély legjobb borai. E hegy alja volt a forradalomban az iszonyok legvéresebb szintere. A hegyaljam faluk, mint Sárd, Igen, Krakkó magyar faluk valának, de csak szinte valának, mert népe 1848 octoberóben az oláhoktól legyilkoltatott. 58. §. Pilis. Fejérvár közelében három hegycsúcs emelte fejét a többi hegyek fölé: a Kecske-kö, Csáklyai-kö, s melyről pár szónk van — a Pilis. Ez roppant hegy, melynek keleti lábánál Enyed, északnyugotináí Toroczkó fekszik. Nagyenyedröl, rósz szekér útján, öt óra alatt juthatni fel tetejére. Ezen több nógyszeg martfűidre terjedő hegy dereka erdővel van fedve, csúcsa tövén kis oláh falu fekszik, oly magason már, hogy szénájokat öszszel is csinálják.. A Pilis teteje kopacz, s ki ide fáradt, egyikét nyeri ha­ zánk legszebb s legtágosabb látkörü kilátásainak; csak nem egész Erdély szemünk előtt terül. •*) 59. §. F i u s z i k 1 á j a. A Maros jobb partján, Guraszáda felett egy magas szikla­ csúcs Fiu-sziklájának neveztetik. A csúcs meglehetős kopacz, de mégis terem valami rajta, többek közit a rege szerint egy bűvös növény, mely a vént megifijitja, s a beteget meggyógyítja. Történik egykor, kogy egy öreg földész elbetegesedik; kuruzsló asszonyról kuruzslóra j á r ; de senki sem tudja meggyógyitni. Végre egyik azt mondja neki: használja a bűvös növényt, mi itt terem, s meg fog gyógyulni. •) Nemz. Társaik. 1850. 46—17.

88

BELFÖLDI HEGYEK.

Az üregnek fia volt, ki öt igen szerelte. A fiu mindent i g é r t , csak valaki a füvet lehozza; de a meredek csúcsra senki sem bátorkodott felmászni, Előállt a fiúi szeretet; a fiu felmászott a sziklára, szedett a fűből; s csak akkor győződött meg valósággal, hogy lejönie nem lehet. Eleget küzd, jó emberei eleget igyokezlek rajta segileni; de nem találták el módját: s apja mind veszélyesebb beteg leve. Mit tegyen? Felmulalva az alant állóknak a növényt, keblébo r e j t ő . . . . S leugrott. Meghalt, s róla nevezik e sziklát: fm-sziklájának. 60. §. Ordas-kö. Toroczkó felelt áll; a nyugoli havasak szélét diszesili. Á város felett, délről északra hegyláncz nyúlik elő, o lánczozat felelt szikla emelte fel magát, mit ha a Toroczkóval szomszédos T. Szentgyörgyröl nézünk, férfi alak-szerüleg veszi ki magát, mely a szemlélőnek egy férfi termet fejét, homlokát, orrát, szakállát a legsajátságosabban tünteti fel. 61. §. Haller-havas. E hegység a nyugoti havasok egy része Toroczkó felöl, fenyvesekkel, bnkkekkel benőve. Legmagosabb kúpjának neve Gergero, mely a Jára vize fölött emelte föl fejét, 'feléjéről gyönyörű kilátást enged, s látkörében megjelenik Vlegyásza, Cibles, Kolozsvár, Székelykö s egyebek. Tenger feletti magossága 650 ölre van téve. Több megemlített szépségei között a fenyvesek sötélében Szolcsva határán szöbor-szerü szirt áll, melyről azon rege él, mintha régen, mint hajdon a Memnon szobra, bizonyos időkben ziene hangokat adott volna. De idő folytán alatta egy ártatlan hölgyen erőszak köveltetett el, s hogy azóta némult volna c l . *) Nemz, Társaik. 1857, 11. 68-71. 1,

.

89

liELFÖLDI HEGYEK.

E köszírt közelében nagy ködarab hever, mely mintha négyszögre lenne faragva, s lapján mintha tángyérszerü b é metszések látszanának. A szöhagyomány szerint a Toroczkai család metszeté, mikor ilt Mátyás király számára vadászatot rendezett. 62. §. Ba l a m é r - i j á s z a . Oláhul Vlogyásza. Hazánk egyilT^rTás hegye. Mint az utas Kolozsvárról Nagyváradnak tart, B. Hunyadon l u l , az országút balfelén roppant hegység sötétlik, ezt nevezik, igy. Neve eszünkbe juttatja azon néphagyományt, miszerint az aljában fekvő Hunyad, nevét a húnnoktól vette, kiknek egyik vezérök Balamér vala. Magasága még nincs megmérve. De 900 ölnél magasabb; mert tetején erdő nem terem; már pedig hazánkban az erdők tenyészete 900 öl tengerfeletti magasságban szűnik meg. p Az öreg Balamérijásza mint jós áll Kalotaszeg felelt: melyet \ naplementekor, ha tavaszszalés öszszel köd borit, sanyarú időt; télben ha tartós havazás után fölötte kiderül, kemény hideget; nyárban pedig rajta egy tojásnyi felhő vihart, záport jósol a vidéknek. Közpólda beszéd: ködöl a Vlegyásza, vége a jó időnek. / Teteje felé a fenyők megszűnnek. Csak púja henyefenyő Cpinus pumilo) s gyógyszertárakban használt izlandi moh terem rajta. **) Csak a szél örök rajta, a hő nem: júniusban langy esö után megszokott tarkulni; s be áll felette a tavasz. S ha rövid nyarán meglátogatja áz ú t a s , a hon minden magasabb csú­ csaira kilátást nyer. -

j

*) Huii éa Külföld '1842. 85. I. *»)JlIoii éi külföld. 1312, I. 226. 1, Ugyanott 31-t. i.

90

BELFÖLDI HEGYEK.

63. §. D e t o n á t a.

Abrudbánya. táján, Bucsum nevű faluhoz fekszik legkö­ zelebb, hozzá l'/u órára. E hegycsúcs nyugoti havasaink fenyvesei sötétében emel­ kedik. Lóháton indul ide a búvár, mert szekérrel nem lehet. Mig Abrudbánya a forradalom áldozata nem lett, e város szépei is el szokták vala a nevezetesebb utazót ide kisérni; mi e vadont gyakran igen festőivé emelé. Os fenyvesek közölt rengő mohos sziklákon megy a nyom­ talan út. S a fenyők közepette egyszer csak magas kopacz csúcs kezd kiválni, mi távolról ugy veszi ki magát, mint egy Óriási csigaház zöld mezőben. Közelebb érve, a hegy koporsóhomlok-szerüleg elényuló büliijón bazalt oszlopokat látunk a földből fel, 200 öl magasra emelkedni; mit egy kolossalis orgonasíp csoportozalhoz leginkább hasonulhatni. Itt ez oszlopzatokban áll előttünk a Detonáta, mi a lábánál zöldellő agg fenyőkkel oly különös képet ad.

BELFÖLDI HEGYEK.

91

Az oszlopzat mintegy 1000 öl kerületet foglal el. *} Ugy néz ki, mintha e domh egykor kerek lett volna, s egyik fele történetesen sülyedelt l e ; mig más fele, mintegy nagyszerű félteke fenmaradt. Oszlopai természetesen a föld gyomrából bnjnak.fel : néhol repedés látszik rajtok, mintha ott más oszlop kezdené a folytatást. S ez oszlopok oly szabályosok, mintha faragva volnának, többire négyszeglelüek, s a legcsinosabban vannak egymáshoz illesztve. Szinök zöldes sárga. E gyönyörű bazalt homlokzat, mely közepén kissé behomorodni látszik, naponta omlik, naponta új oszlopok szakadnak fennöl alá, s zuhannak le a mélységbe, s ott mint összehányt sírköveket tapodja az' érkező vándor lábai alatt. Alatta a hegy tövében, fenyők alatt egy kút van; kővel boltozattan, vizét nyárban is némi j é g borítja. Bámulatos játéka a természetnek. Európában csak Skoczia bír ily nagyszerűt; Magyarhím bazaltjai e mellett kisszerűek. Az idegen messzi földről ide zarándokol érette: az erdélyi ember a Fingal barlangjához megy, hogy bazalt oszlopokat lassan. Ott áll hazánkban a természet oly ritka tüneménye, s hány hal él közöttünk, k i csak nevéről ismerte. A Detonáta nem igen rég lett ismeretessé; de azóta sok szép társaságot látott, sok víg és bús zenét hallott. A jobb időkben az ősz fenyők alatt patlagott a fenyötüz, sürgött körüle a magyar hölgy; a társaság néha tánezra kerekedett; a férfiak felhágtak hátulról a bazalt oszlopok homlokára, s a havas örökzöld hegyvölgyein mint a remény zöld tengerén messze messze ellátva, gyakran ürítenek poharat a szép nőkért, s a szép hazáért. A Detonátát fejdelmünk is szemléletre méltatta: 1852. jul. 22-én hozta ide körútja. A homlokzattal szemben a bazalt oszlopokból királyi szók, s asztal volt emelve. S o hegy nem csak festői de földismei tekintetben is legérdekesebb hegyeink egyike. Ez öskö oszlopok felnyomulása a fölogyomrából, s a *} Ansiclilen von Sicbctibiirgcn. í l

I.

92

BELFÖLDI HEGYEK.

szomszédságában találtató szürke és veres trach.it: mind arra mutatnak, mikép e tájon az ősidőkben vulkán működött. A bazalt oszlopok labrador mezei spatból, augitból és mágneses vasrószekböl kapták alkotrészeiket. Vasas lermészetök miatt igen hangzanak, s a villanyosságot igen vonják magokhoz. *) Mikor álla elö e meglepő természeti ritkaság nem tudjuk; de a nóprege ezt is tudni akarja, mi igy hangzik: Ha e világ az isten temploma, A Detonáta benne orgona: Ez orjás orgonának sipjai Felhőt verő bazalt oszlopai. A messze nyúló hegylánczozalok A nagy templomhoz méltó karzatok; S az ormokon zugó szél zengzele, A természet vallásos, éneke. *

JI.

"*

Midőn az óriások nagy hada Meglámadá Erdély tündéreit, És várat vár után lcrombola, Le a tündér-haza fénytermoit. A tájon, hol most Bucsum falva áll, Tanyát vcre egy óriás vezér; Vad-állat volt ez, ha tündért talált, Az hasztalan esenge életért, A tündér nép élő lakóinak, Ezen vezér nagy borzadalina volt, Ok a bérezek közé vonultának, De e miatt nem nyughattak seholt. Az óriásnak volt egy hős fia, Erőben dús, de szívben is nemes, Sok harezokon a bátor dalia Lett hősi hírre, névre érdemes. •) Kiakövet 18Í6. I. 18-20. 1.

BELFÖLDI HEGYEK.

Most ilt lakott a győzelem után. De a magányt megunta szerfelett, Megszokta a baj s küzdést a csatán, Vadászni kezdé az ős bérczeket. A szenvedély ragadta mint az ár, Ha szólt kutyája s kürtje harsogott, Ha rohand belénynyel bajra szállt: Csak ilyenkor ért egy egy jó napot. Dalkárnak hitiák ezt a bajnokot, Szép volt, feszültek arcza izmai; Sok óriás leányt meghódítóit; Bár senkit sem kívánt hódítani. Kedvessé csak a kard s tegez vala, Szerelme tárgya a levente név; Nem ismeré, nem őrezé soha Mi a kebelben a szerelmi hév. Egykor a mint vadászva mind tovább Ragadta öt a vívó szenvedély; Lakától messze, elzárt tájakon, Borult reá a felhölepte éj. Fáradtan dült le, és kutyáival Enyelgve a homályban megpihent, Midőn közel egy gyenge tűzsugár, Mint bolygófóny, előtte megjelent. A fény után szelíd szép hárfahang Ragadta meg az ifjú bajnokát; Hallott ezer hangot a harczokon, De nem soha ily édes hangokat. Felpattant, s arra tárta egyenest, A merről öt a lágy dal ihleté, S kit láta ott? egy égi szellemet: Egy tündérlány, hárfáját zengeté.

BELFÖLDI HEGYEK.

Alig repült egy kurta pillanat, Az ifjú hös a lány előtt vala, A tündórhőlgy rémülve felriadt, Ijedtség ült ki bájos arczira. Ne félj tündér lány, szólt az óriás, Nem bántalak, nem is vetél nekem; De termeted nyúlánk, mint tói nád, S gyönyörködik benned az én szemem. Tudod midőn a kürt hang megriad, S a férfiban forrong a harezi vér: Szemed nem szól, s mégis pillantatod, Hozzám mint a kürt hangja ugy beszél. Jó ifjú, szólt a szép tündér leány: Te fáradlt vagy, jöjj hozzánk s pihenj; Egy álom majd újult erőt adand, Ha megpihensz hajlékunk csendiben. Az óriásnak kedvesen esek, A kellemes leány minden szava. Követte öt, de vágyok kergetek, Minőket nem érzett kehlén soha. Az álom clfulá az ifjú párt, Ily égető lüz közit ki alhatott? A szerelem, mint szélfolyó tüzár, Lángszárnyival fölüttök átcsapott. Dalkár és Okna lángra gyuUanak, Szerelték egymást olthatatlanul; Ki volt az ifjú párnál boldogabb? Szivök még tiszta volt, szerelmök új. Dalkár gondlepve tért szülőihez, És atyja megsejtette érzetét. Szeress fiu, igy szóla egykoron, Csak tündért ne, a népnek ellenét.

BELFÖLDI HEGYEK.

Szakállára megesküdt ösz atyád, Hogy mindenütt, a kit előtalál Megöli a tündérek fajzatát, S a hősnek eske szent, felléte áll. Csirájában eként eltiltva volt A lelki vonszalöm a pár között; De hol van az erő és halalom, Mely ur legyen az érzelem fölölt. Dalkár gyakorié a vadászatot, És Okna mindig kedvesére várt, S az ifjú mért keresne vadakot, Midőn a bérez közölt angyalt talált. Egykor vára öt újra a leány, De kése a hös ifjú hosszasan; És lát a lányka durva képeket Előnyomulni a koszirtókon. Sok óriás foga körül a lányt, S egy durva kéz ragadta mellbe öt, Nem volt kegy s irgalom arczulalán : Vérben hever Okna a bösz előtt. Dalkár jött, s látva hölgye gyilkosát Véres karral a holt leány felett: Reá emellé súlyos kardvasát, És sujta: s a lánygyilkos elesett. Az elhunyt ah! saját bösz atyja volt, Ott hörgé vérében vógálkait; De fia minden alkot visszaszórt, Örült leve, nem birta kínait. Ordítozott mint felbőszült belóny, Hangjára zúgó menydörgés felelt... Megnyílt a föld... s tüzszóró keblibe,* Ifjat s leányt egy perez alatt lenyelt.

96

BELFÖLDI HEGYEK.

A kőszívű ősz óriás vezér, S hada a tííz közölt megdermcdett: Kővé vált testeikből ottan a Szép Detonáta szírt emelkedetl. (TJőzsa.) Azt is beszéli a n é p , hogy éjelenként egy szellem járt ide, kezében fekete lant volt, s ugy nyögdeló bánalát. Innen e hegy oláh neve Píetra Cselyern nyágra, magyarul Fekete lant köve, *) 64. §. S z i k i a - b a r ú t. Kolozsvártól pár órára, a gyalui havasok közit, a Lesuj pataka melleit, köszirt emelkedik k i , melynek alakja egy szerzeteshez igen hasonlít. E havasok közit régen egy ördög élt, melynek kertjét a nép máig is mutatja; s mely egy ide nem messze fekvő várromot is összerontott, mivel a vár ura leányát neki adni nem akará. Ezen hatalmas ördög egy baráttal czimborált, k i ­ nek annyi esze volt, hogy bizonyos dologban az ördögön is kifogott. Ezért az ördög öt kiragadni akarván a jámbor em­ berek sorából: e sziklává változtatta. 65. §. M agy a r ó k e r é k h e g y e i . (Gilisztás és Venyikés) 1851. aug. 13-a Erdélynek egy ritka tüneményt inutala fel, melyet hírlapjaink csak bámultak, de megvizsgálni vagy vizsgáltatni elmulattak; s ez eseményt is nem a haza fiai, hanem egy idegen irta le a tudományos világnak; ez idegen dr. Andrae, k i a porosz kormány megbízásából Erdélyt épen földtani tekintetben jött vala vizsgálni. Kolozsvár környékén az említett nyarán több hetekig tarló esőzés vala.

*) Szatlimári P. Károly: Erdély képekben II, F. G

BELFÖLDI HEGYEK.

97

Magyaró-kerék nevü falunál, mi Kolozsvártól 6, Bánfíhunyadtól i y órára esik, a hegyek csak sülyedni indulának, s a falut elbontással fenyegetek. A falu alant fekszik, felette egy hegyláncz vonul el, a nyugotti havasok kifolyása; e hegyláncz alatt völgy volt, a völgy előtt a Gilisztás nevü hogy 6—700 láb magas a völgy felett, s a Gilisztás elölt állt a kisebb Venyigés. A hegyláncz porphir, az alatta fekvő vidék anyaga: mészkő, agyag, numulita-réteg egyveleg. Aug. 13-án azon vette észre a lakosság, hogy a falura nyugotról néző, emiitett Venyigés hegy csak sülyedni kezd, s nyomul a falu felé. Maga után üregeit hagyott; s követ­ kezett a második jelenet: a megetle állt Gilisztás is megindula s az előtte volt hegy által okozóit üreget elfoglalá. Még pedig o hegy nem egészen jöve, csak első fele omlóit le, más fele a földbe besülyedt. A hegyomlás. ma / óra kerületű. Alakja háromszög, melynek egyik szeglete a falu északi végére rúg. E jelenet okát mélyebben nem ismerjük: egyébaránt azt az esőzés és a földrétegek vegyületében keresik; s a Gilisztás hátrésze gyanilhatólag mészköhegyekben lámadni szokolt üregbe sülyedelt alá. *) . 2

s

4

*) Új Magyai- Afuzeum

I S í ' / a VI* Füzei.

ÖTÖDIK

FEJEZET.

B A R L A N G O K ÉS H E G Y R E P E D É S E K . -

65. §. Előzmény.

A barlangok és hegyrepedések, melyek mészkőhegyekbon mindenült otthonosok, Erdélyben is sok festői, sok regényes pontot idéznek elő. Hegyeink nagy része mészkő lévén, több nagyszerű bar­ langot mutathatunk fel. S ki ludja mennyi van még, mit nem ismerünk, fÖleg határszéli hegyeinkben. Emiitök a véleményt, mely azt tartja, hogy hazánkat egy­ kor vfzlenger borilá, s hogy e víz csak hegyeink meg-rcpedése ulán csapolódott le. Olt vannak határszéli hegyeinken a repedések; de olt vannak a hon belföldjén i s , melyeken át egyes vidékek csapolódtak le, melynek a Tordahasadék leg­ tisztább példánya. *} E szirtek földrengés által repedhettek meg, de aligha azon mélységre, melyen most látjuk őket; s igy a repedése­ ken átfolyó vizeknek még sokáig kellé e repedéseket mosniok, mig ily alá koptaták. Ez állítás fejti meg barlangjaink nagy része alakulását.

*) Szentirás e's Természet szava 13. i4.

BARLANGOK ÉS HEGYItEPEDÉSEK.

99

Barlangjaink többire e szirlrepedések oldalaiban, a repe­ dés közit folyó vizek felelt több öl magasságban állanak. M a ­ gokra e barlangok nem képződtek. S hogy őket az olt elfo­ lyó patakok képezték, igen kézzelFoghalólag kimulatja a Homoród-almási barlang, hol a patak a régi barlang alá jelenleg is szemünk láttára bemerül, hogy uj barlangot képezzen a jövendőségnek. E barlangok többire csepegökö lerakadásokat s fatlyu drágakövek egy részén kivül, csontokat szoktak rejteni köb­ lökben. A köcsepegés, mint tudjuk nem egyéb, mint a mész­ nek vízben lelt fclolvadása, mely ha lecsepegése után a vizet magából elbocsátja, csap alakot kap. E csepegő-köveket, ha felülről függenek stalaklilnek, ha pedig alant vannak, stalagmitnek szokták nevezni. Ily csepegő-köves barlang nem ritka Európában. Mely barlangok csontokat tartalmaznak, milyen nálunk is van egy pár, csont-barlangoknak szoktak neveztetni. Bennek ha­ lommal áll gyakran oly állatok csontja, mely most e tájon meg .sem fordul. Európa legtöbb ily barlangjai: barlangi medvék, oroszlányok, farkasok, hiénák, elefántok s több efféle állatok csontjait tartották fen. Hogy jöttek azok ide, határozattan meg­ fejtve nincs. Azt hiszik, valamely vízözön elől akarlak oda menekülni, s ugy vesztek oda. Annyi kisebb és nagyobb barlangunk van, hogy az isme­ reteseket sem fogjuk mind tárgyalhatni. Benkö József egy kis könyvet adakirólok, mely a mellett hogy latin, igen ritkává vált.*) A.) Déli K á r p á t o k

barlangjai.

66. §. Salamon-várai . Brassó déli külvárosa mellett, a határszéli hegyek aljában obeliszkszerü kőszikla áll, neve: Salamon vára, oláhul Piaira Salamon. *) Imago Specmim Ti'anssitvaniae. Harlem.

1774.

100

BABLANG0K ÚS HEGYBEPEDÉSEK.

A szikla

délkeleti

oldalán

kis nyilas van , melyen egy

ember csak meggörbedve juthat b e ; belebb tagosabbá lesz, s husz lépésre mi

felülről

két öl álméröü s magasságú világot kap. Nevét,

gyar királyról

ugy

kapta, k i végnapjaiban

barlangot

nyit;

tartják, Salamon

ma­

e barlangban

tartóz­

kodott. *) Bonfin az öreg

történész,

királya végnapjait ugy pot

a X I . század

e

megbukott

beszéli e l , hogy e n é p v e g é n e k

ala­

hagy. A bosszús s kegyetlen Salamon király mellett két szelíd

berezeg,

Geyza ós László vala E r d é l y herczege.

Közlök a

nemzet pártokra szakada, s IV. Henrik s más idegen hatalmak s z á r n y a alatt zsaroló Salamon helyén, herczegcinket akarta a nemzet trónán látni. Később Salamont trónvesztettnek n y i l v á ­ nítják, s mikor rajta megnyugodni nem akarna, Visegrád v á ­ r á b a záratált. Onnan szabadlábra teszik; s ö újra hozzá f o g a nyugtalankodáshoz. Bulgáriába m e g y , s olt a kunoknak nagy Ígéreteket tesz, csakhogy visszahozzák elvesztett trónára. A z o n ­ ban csatára kerül az ügy, s a csatát elveszti. É s mint Bonün irja, a Duna j e g é n áthozza serge romját, egy e r d ő b e vonula, h o l kísérőinek pihenést

parancsolván,

mig azok

pihennek:

maga félre megy, leveli pánczélát, s lelépett a történet

szín­

padáról. Remete lelt, mondja az ö r e g történész. S azon embernek k i fényhez szokott vala, vadbogyó

és makk lett eledele, viz

itala s vadbör ágya és öltözele. Magányba vonult, s a történet m é g egyszer látta öt, k é ­ s ő n , Kálmán király idejében. Legvégül Istria erdeiben

lakott,

ott hala el, s Polába temetek. **> A történet e folyama r e g é n k e t nem hazudtolja meg, s nem teszi lehetetlenné, hogy darab ideig ilt ne tartózkodhatott

*) Sieb. Qtiai'talschi-ifl Ili Jahrg. 107—8 1. **) Jionfiii Ror. Ungav, Dccad. II. Libi-o IV-

volna.

101

BARLANGOK ÉS HEGYB.EPEDÉSEK.

67. § . Ferenczlik, B r a s s ó n á l , az Iskolahegy lábain, nyílt fel. Száda oly keskeny, hogy ember a l i g csuszhatik bele, beljebb mind tagosabb. de ismét

Husz l é p é s r e az ü r e g b a r l a n g g á

e l k e s k e n y ü l , s csak beljebb

m é l y s é g lábainknál, melybe ha követ velünk, alatt- oly hangot ad, mintha

kútba

azonban nem s z é l e s ,

gerendát

rajta

lesz ugyan,

nyílik 'fel a n a g y s z e r ű két másodpercz

hullott volna. átnyújtva,

E

mélység

tovább

lehet

hatolni. A n é p e r r ő l i s , mint minden barlangjainkról, sokáig azt hitte, hogy vadállatok lakják, melyek a b e m e n ő t Ujabb hiedelem szerint a b e l é eresztelt

elszaggatják.

kakas

más nyí­

láson j ő napvilágra, mely nyílás ismeretes szádától jótova esik. Kölej c s e p e g é s m ű k ö d i k benne: az alakult csapok fennöl sajátságosan c s ü n g e n e k le. A b a b o n á s lakósok e kötejet (stalactiles spatosa) hordani s z o k t á k ,

mert azon

balhiedelemben

élnek, hogy ha róla isznak, vagy italnak, a tejelés tőle m e g bövül. R é g e n gyakran h a s z n á l t á k m e n h e l y ü l . *) 68. g . Pestere. Hol a törcsvóri szoros

megy k i a hazából, a T ö r c s vize

szép sziklanyilást képez, s a szikla oldalában löbb

barlangot,

melyek Peslere nevet hordanak. Ezen barlangok e g y i k é b e n ,

mely k á p o l n a s z e r ü , m é g a mult

század v é g é n k é t remete tartá lakását. E g y másikat pedig az oláhok idomítottak volt templommá, s m é g az említett r e m e t é k k o r á b a n

benne rendesen

w

isteni tisztelet, * )

*) Sicb. QuarULclifift 111. Jal.i'g. 104-6 1. **) Si<:b. QuarLalscIinft

III. ,>hrgang 106. 1.

folyt a z

102

BARLANGOK ÉS IIEGYREPEDJJSEK.

69. §. Bellona. • A vulkáni őrháztól félórára, egy alább leírandó vízesésen felül van e barlang, mely ki tudja honnan, Roma hadisten­ asszonya nevét vette fel. Köre sziklás, száda bokroktól benőve. Nyilasa kényelmes bemenést enged. Benn majd széles és magas, majd keskeny és törpévé lesz. Alja nem rég rakadoll agyagleülepcdésböl van, mi arra mulat, hogy e barlangon a vizfolyain még mind j á r , mi vagy záporok alkalmával, vagy hóolvadáskor eshetik. Mélyében benn esepegököböl alakult csapokat láthatni. Kifelé jövöleg száda felé, a barlang teteje lojtnészkötöl fejérlik, mi egy hüvelyk vastagságra fedi. *)

Boli

70, §. ' barlang.

Oláhul Cselálye de Boale, mi annyit lesz mint Bolivár, így nevezik sokan magyarul is a felelte rombadült Boli vártól. Hazánk legregényesebb, Iegfeslöibb, legsajálságosabb bar­ langja. Erdély délnyugoti része, illetőleg Hálszeg völgye s a Magyar-zsily partvidéke szépségeihez tartozik. Mint a vándor Hálszogvidékéröl a vulkáni szorosba be'merül, Pelrosz nevü faluhoz ér. A fnlulól északra hegyek közé egy tiszta patak völgye viszen, s azl követve, egy óra alalt a barlangnál vagyunk. Zöld hegyek közit kopasz szíri homlok moréd a felhők, felé, ennek keleti oldalában nyilik fel e barlang. Ott fejérlik mellette egy mezei lak kis gazdaságával, olt lakik a száz éves vezető,, ősz haj s ép fogakkal. Olt várja a bemenni akarót nyírág fáklyájával. Két nevezetesebb nyilasa van, egyike délre, más keléire néz. A keleti nyilas tátongó ürege 25—30 Q öl magasságú lehet. *) Archiv. f. d. KemiLnisz I. B. Ili fleft, 3G5, l.

BARLANGOK ÉS Hozzá

meredek hajós

103

HEGYREPEDÍSEK,

ö s v é n y v i s z u g y a n , de a z é r t l o v a l f e l

l e h e t m e n n i . A n y í l á s f o l y ó s ó j a 15 ö l e t tarthat. I l t k i ő b l t f s ö d i k , s mintegy boltozatos lesség

goth templom áll e l ö l t ü n k , 2 0 ö l n y i s z é ­

s 40 ölnyi h o s s z a s á g b a n . Kellemes m e g l e p e t é s t i d é z e l ö ,

mit a falak v e r e s - c s í k o s Az

öbölben

perczegése clöfclü

m á r v á n y oldalai m é g i g é z ő b b é tesznek.

pokoli setét, síri c s e n d : csak a fáklya v i l á g a ,

zavarja a s z i v elfogult d o b o g á s á t . M i n t á z

haladunk,

egyszer lassú vizmoraj

zeledlíinkkel viz esörgeduzes hangja, s

egy

patak

szélén

állunk,

kezd

öbölben

kifejlcni,

kö-

nedves l é g v o n a l ü l m e g :

mely a

barlangon

át,

ki

tudja

h o n n a n j ö v e s h o v a m e n v e siet e l l á b a i n k n á l . E

palák szélessége

Krivázia

egy ö l ,

pataka. A z é s z a k i

délnek

tart.

A

nagy

üregből

mélysége

két lábnyi:

s z i k l a - o s z l o p o k alól

balra,

mintegy

három

egy felső emeleti ü r e g s e t é t l i k l o , lajtorjával

tán a

búvik

öl

elö, s

magasságról

felmehetni

oda,

s o l t e g y n e m magas, de l ö b b s z á z l é p é s h o s s z ú b o l t o z a t fut végig, mely a végén Visszajőve elöl . m e g y , utána.

elágozik, eltörpül s

innen lóra ül

világit,

s

a

Legelső mixel

mely a nagy öböl v é g é n

a

búvár.

elvész.

A

vezető

társaság

egymást

búvár

találkozik

a

fáklyájával

követve az

lovagol

említett

b a l f e l é futva á t v á g j a a z utat.

átgázolva, a barlang m e g l e h e t ő s

egyenes

patak, Ezen

vonalban m e g y ; m i g

nem p a l a k u n k i s m é t k i m e r ü l a s z i k l á k a l u l , s ú j r a á t v e s z i úlat.

Itt e g y

nagy

görbület

áll elö.

Erre

patakunkat

az har­

m a d s z o r is á t k e l l g á z o l n i . Itt a t a l a j t ó l k é t ö l n y i m a g a s s á g b a n inas o l d a l n y i l á s s ö t é t l i k , ronyíiregszerü szeriileg a

öblösödés

melybe fel lehet

menni: benne

nyílik fel, melynek oldalán

to-

lépcsö-

á l l n a k k i a k ö v e k , m e l y e k e n ha f e l m e g y ü n k , k i é r ü n k

napvilágra. V a g y h a nem vala k e d v ü n k

palákat negyedszer setetsógböl

is á t g á z o l v a

kimenni,

visszaszállunk,

tovább m e g y ü n k ,

s a

s a

pokoli

v é g r e c s a k u g y a n a z i s t e n á l d o t t ege a l á jutunk."*)

*) A r c h í v cl, Vcreins.

í. B

II, Heff. 3—7.

I.

104

BARLANGOK ÉS IIEGYBEPEDÉSEK.

E barlangnak más nyilasai, bejárói is vannak: hol mint mondják az emiilelt patak egy helyen lttít ölet esik; ugy miként az aldclsbergeni barlangban a Poik palaka. E barlangot Jósika egyik regényében sok szerencsével használta fel. *) B.) N y u g o t i

Kárpátok

barlangjai.

71. §. Ö r d ö g h e g y i barlang. A hegy melyben vagyon, oláhul Gyalu Zmeilor. Fekszik Kolozs- Alsó fejér- Zavánd- és Biharmegye halárán. Ugy látszik e barlang irodalmunkban csak is 1842-ben lelt ismeretessé, mikor is az első közlő még mesés vélemény­ nyel volt felöle. 0 Az 1844-ben Kolozsvárit tartott magyar orvosok és ter­ mészetvizsgálók gyűlése küldöttséget külde, s e< barlangot megvizsgállalá. Egy nyári nap, reggeli hat órakor indult meg a társaság Relyiczelröl, mokány lovakon, s hegyi lakosok kíséretében, kik a fáklyákat s csákányokat vivék,s egyszersmind kalauzul szolgáltak. Relyiczel elszórt házai, temploma gyönyörű völgyben fekszenek: mit a fürész-malmakkal megrakott Székelyé kristály palaka hasit át. A társaság innen meredek hegyre mászott a resinárok — szurok szedők— felé; honnan útjok fenyöboritolt hegyeken és völgyeken emelkedett mind felébb felébb. Délfelé keresztek s ledöntött fák jelelék Bihar-megye halárát. A hely tisztásabbá kezde nyilni, s rajta kövér nyájak kérödztek. Kivülök sehol semmi élőállat, csak egyegy fenyömadár-sereg repült fütyintve egyik rengetegből a másikba. Az északon hó volt, a veröfényeken akkor kezde érni az erdei eper. A kalauzok kőhalomra figyelmeztetek a társaságot, mely egy csűr s megbontott asztag képét mutatja: neve Ördögök csűre. ,,fí

*) **)

J ó s i k a M . Abafi. Pest. Hon

és K ü l f ö l d

1812.

1851. II.

103. 226.

1. I.

BARLANGOK ÉS IIEGYREPEDÉSEK.

105

Délutáni két órakor állt a társaság a barlang szádánál, hova majdnem életvoszélylyel juthatni, minthogy hegyoldalon van bejárója, mely alatt mélység tátong. A barlang nyilasánál pár ölnyi tér. A társaság itt fáklyákat gyujla, s a félkör alakú nyilasnál meghajolva a barlangba merült. E törpeség mintegy tíz lépést tart, hol egyszerre k i öblösödik, s fejünk felelt magas boltozatban emelkedik. A barlang piaczát ködarabok foglalják e l , mik fennöl szakadtak alá, közlök ismert s ismeretlen csontok halmaza, miből a társaság több zsákkal szedő fel. A barlang mintegy 300 l é ­ pésnyi hosszú. Hat órakor jöttek k i ; s már késő volt meglátogatni a helyet, hol a kalauzok szerint a fű nagy darab helyt nem terem, s közepén két kerék-vágás látható. E barlang múltjáról, miként a löbbiérölsem sokat mond­ hatunk. Elmondjuk hát a r e g é t , mit róla a nép hiszen és beszél. E vidék egykor ördögök hazája volt: emberi teremlés nem látogalhalá e vidéket, mert mindjárt elragadták. Egy nap pompás lakomát rendeznek, mire az egész vidék ördögei fel­ gyűltek. Előbb a barlang felelt tánczollak, a helyen, melyet most kopáron látunk, m i n t á b ó l azóta fü nem terem. Később megjölt az ördögök fejdelme i s , két kerekű szekerén, s az emiitett sziklán szekere kerekeinek látszanak nyomai. Az ördöglársaságot a barlangba vezette, hol teritett asztal várt reájok. A lakoma folyt, nagyszerű pohárköszöntéseket váglak; s az volt a legderakabb ördög; ki legistenkáromlóbb szónok­ latot tárta. Azonban felkelt az isten haragja, zápor és menydörgés közit az istennyila reájok ronta, s mind egyig lesujtá. Az barlangbeli osontok a rege szerint, ezen ördögök csontmaradványai. S ugyan c napon a fejdelein csűrének is vége lett, mert isten a csűrt félbe levő asztagjával egyült kövé változtalá. Ennek látók fennebb nyomait. . . • így lelt a néphit szerint itt vége az ördög birodalmának.

BARLANGOK

106

ÉS

HEGYREPEDÉSEK,

C.) Maros jobb) parti h e g y e k b a r l a n g j a i . 72.$. Tordahasadék

'

és

barlangjai.

A Maros jobb pariján)* hegykar Torda városa

felelt

hú­

zódik el a .nyugoti havasoknak, A városhoz k é t ó r á r a c hegy roppant

sziklarepedést

tár f e l , mi félországra

e l l á t s z i k , az

ismeretes tordahasadékot; miről Torda czimerét is vette. Metszetünk Torda felöli a iefe-sthellen

természet

r é s z é t ábrázolja.

játékának.

Kisszerű

Olt látszanak

a

képe magas

szikla oldatok, ott a nyilasból kiszabaduló H e s d á t - p a t a k a ; . do hiányzanak a nyilas lorkábani malmok,

mi a tájat oly r e g é ­

n y e s s é leszi. Innen a vízmedréni felmenetel sok gázolás! i g é n y e l ; a z é r t a nyilas túlsó oldaláról vezetem be olvasóimat. A hegy megett völgy terül, falvakkal, s a távolban e r d ő ­ iedéit hegyekkel. A völgyben

egy patak kanyarog elö s

a

BARLANGOK ÉS

HEGYREPEDÉSEK.

1Q7

hegynek lart. Ha futását követjük, a hegy aljában kis rétet látunk, s a palakon egy malmot. E völgyöbölt követve ezer lépésnyire ott állunk a.repedés megdöbbentő kezdeténél. B a ­ lunknál a hegyoldal kopasz, jobbunknál cserjés. A lábunknál folyó patak mind nagyobb kövek közé siet; a völgy mind keskenyül. A növényiét, fü, bokor mind inkább kezd enyészni: s a nyilas szikla oldalai mind meghatőbban magaslanak. Ott állunk a hasadék torkolatában, Erölelen a szó o pont leírására. Egyszerre, mintha Egyploni > ezer gúláját vihar sodorta volna egymásra; vagy mintha egy; sereg leégett templom és torony állana előttünk; mintha az ég? keskeny pántlikája alatt, egy sereg barnára, vörösre, fejérre égett \ oszlopzal, templom és torony homlokzat romja magaslanék. N é - j ma hallgatás mindenfelé, csak a patak zúgása zavarja a nyílás j csendjét. A kebel megborzad o nagyszerű dúlás felelt. Magassága a legnagyobb torony gombján lúl lesz; hossza V inérlföld lehet, A palák medre néha 3—4 ölre szorul, néhol T O ' ö l r e is szé'lo'soílik; de minél feljebb annál tagosabb a nyilas, j hogy fenn a két letön puskagolyó ha átjárná. 8

Mint a nyílásba hatolunk, először is mintha egy várkapu nyílnék meg, mi balfelünknél nyolez öl hosszaságban, egészen beívelten, fut fol a hegynek. Ellöl pár száz lépésre, ha a vízmeder kövein mind előbb előbb szölulelénk, kélfelölröl két barlang szája néz le, min­ denik keményen be van köfalozva, s mindenike löjukakkal, s ajtónyílással ellátva. Azon barlang, mi a víz jobb partján selétlik, Bajkayára, nevel h o r d . H o z z á kétszáz lépésnyi meredekség viszen, szá­ jánál kellős kőfalat találunk; s még ott látszik a gerendák helye, melyeken állva folytaiák egykor a hely védelmét. B e ­ léptünkkel a barlang termében vagyunk, mi akkora mintegy kisszerű templom. A templom vége két üregbe nyílik : egyike kis magaságban kezdődve, mind felébb felébb megy , s mind szűkebbé lesz, inig 30 lépésnél meg kell görbednünk benne. Itt vizet tartalmaz.

108

BARLANGOK ÉS HEGYBEJPÉDÉSEK.

A templom alakú ü r e g más nyílása, c s e k é l y hasonlóan mind felébb felébb h á g ,

s három

görbületekben

öl s z é l e s s é g e 5

ölnyi magassága mind apad, mig v é g e keskeny c s ú p b a n v é s z el. Hossza a barlang s z á d á t ö l idáig, 100 l é p é s . Semmi nesz,

sehol egy

denevér,

csak

a fáklya

per-

c z e g é s e zavarja b á m u l a t u n k a t . Innen lejőve, a v í z p a r t balján az ezzel szemben c s ő m á s barlangot nézhetjük meg. E z valamivel •alanlabh fekszik. K ö f a Iazva van ez is.

Belobb nem oly lágos

mint

a más,

inkább

bánya-istalyhoz hasonlít. Sötét g y o m r á b ó l csermelyke k i g y ó d z i k elé. Hossza,mit fenállva jardalhatni, 8 0 l é p é s , meghajolva m é g tovább is enged n é h á n y l é p é s t , olt langot a mult tizedben

egy

végkép lolörpül.

kolozsvári

társulat

E bar­

bányaszájnak

akará megnyitni; a munkálatok nyoma most is l á t s z i k . C s e p e g ö - k ö c s a p o k nincsenek. Do oldalait, mi m á r v á n y b a átmenő m é s z k ő , tejinésfckö

czirádák vonták be;

s

ugy

néz

k i , mintha fejér m á r v á n y volna, A k é t barlangszáj egymás e l l e n é b e n , van

egymástól.

Valaha

egy

metszheíé ketté. E g y é b a r á n t

egy

lehete a k e l t ő , annyit, mint

puskalövésre a szirlrcpedés-

bizonyost

láthatni,

hogy mindkettőt a belölök kifolyó v i z k é p e z t e . E barlangokon alól a vizmcnlén m é g sok l á t n i való do vizben kellene g á z o l n u n k , a z é r t legjobb

van.

ha olvasóim

fel­

mennek a hegy tetejére, s onnan n é z n e k le a m é l y s é g b e ,

hol

az egész a maga n a g y s z e r ű s é g é b e n s z e m ü n k előtt áll. ^A hegytetőn egy monostor álla k o r u n k i g , kis fa

templom

,

s -remete lakkal' a kis vadon g a z 3 a g s á g o r K o ^ y ^ ^ ^ i e f , " ' ' a i t $ f

és cseresznyefák s z á z a d o s lombjai m é g mind olt á l l a n a k .

A

monosteria az oláhokhoz tartozott, a forradalomban mint m e n ­ hely l e é g e t t e l e l l ; pedig a nyilast igen Azonban a rege ilt

is

elo

áll,

feslöivé levő

távolról.

szerinte isten

repeszté

meg, Szt László királyunk k é r é s é r e , mi a X I . s z á z a d r a e s n é k . Mint egy csapat kun által egy vesztett esata u t á n fejszójök már csaknem

fejét, é r n é : a szent férfi

esenge, s isten m e g h a l l g a t k ö n y ö r g é s é t ,

űzetnék, s

szabadulásért

Miként M ó z e s n e k a

BARLANGOK ÉS HEGYREPEDÉSEK.

109

Verestengert, ugy Szt Lászlónak e s/dklát repeszté k e t t é , s köztte s az üldözök közit álhalhatlan üreget támaszta, XoV j^alkója helyét máig is mutatják. Sőt Miles a XVII. században még azí"is látta, hogy e patkó nyolcz szegre volt; de nem tudá elhatározni természet vagy emberkéz hagyománya. *) E regének is meg van történelünkben nyoma. Bonflnnál olvassuk, hogy a kunok Szt Lászlónak nem csak herczeg, hanem király korában is több ízben pusztították Erdély ha­ lárait, s hogy a szent király velők több ízben -megharczola; sőt Kopulchut, k i Erdélyen át egész Tokajig nyomult vala, visszajöltében, 1087-ben Temesnól megverte s elejtó. **) E repedés oldalán k é t nyilast emliték, mely két átellenes barlang száda. A jobb felöl esőt Balika, vagy a nép szerint Bajkavárának nevezik. A tatárjárások s más villongos időkben atordai nép egy rószo ide szokott vala menekülni. Tröster a XVII. század­ ban irja, bogy az 1660 táji háborúk alkalmával a tatárok innen a tordai népet csellel kicsallak, s magokkal elhurczolák. ***) Egyébiránt Balikavára nevét később kapla. A Rákóczi Ferencz forradalma v é g é n , i709-bon Balika Nikila, Rákóczi egyik oláh kapitánya Rácz Pivoda laboncz kapitány elöl A r a nyosszékröl többed magával ide menekült, Magát itt védelmi állásba lelte, s ki-kicsapva, a vidékről szerezte be élelmet. .****) Később 1712-ben, a kolozsvári német őrség a lordaiakkal, kiket sokszor kíprédált, űzőbe vélte; mint a barlanghoz érne, s már csaknem várába jutna, egy Patkós Dani nevű tordai mészáros legény baltát vet utána, mitől elbukott s lesujtaték: feje sokáig olt hevert temetetlen. Ez ember hírét örökíti e barlang neve. *) Milus's Sicb. Wílrg-Engel 205—C 1. **) Bonliaii Rer. Ungar Decnd, II. Liüro. UH. TróslOr IV. Bueli. C'ap. XIV. **»*) Cserei Mihály Históriája. Pest. 1857. "427, 1. **•»*) Kemény József lűslé : „Erdélynek 1690- -17 15-ig való nevezetesebb dolgainak, és lörlcncEcinck rövid feljegyzése ulún. Nemzeti Tár­ salkodó 1841. I, 62—03. I. 4

110

BARLANGOK ÉS HEGYREPEDÉSEK.

A tordai népnek sokáig- kedvencz regéje volt, hogy a tordai hasadéknál üregek vannak, melyek káddal tartalmazzák az aranyat, s szeretek regélni: mikép ez üregek nyilvák, de ; emberi lény közelítésére ajtói becsukódnak. Hogy az cmlitelt két barlangon kivül több apró üreg is vagyon imitt amott, az , ugy van. Nem oly rég, 1780-ban, Kis J á n o s , kéményseprő icgy ily üregbe bele is bújt volt, kezét, térdét vasmacskákkal, derekát kötéllel ellátva, melynél fogva részesei beeresztek: bement, de visszftjőni többé nem tudott, olt halt cl 1780. aug. 13-kán. Gyöngyösi János, akkori tordai pap, versei közit egy síriralot hagyott c szerencsétlen számára, melynek néhány következő szava igen jellemzöleg vonatkozik ide: Torda felett egy hegy hasadolt meg. Ez egy bizonyos jegy... Ostoba bátorság harminczkét ölnyi szorosság: Nagy dolbg eddig' elé elverekedni b e l é . . . Tétova fordulván, s az üreg derekára szorulván, Két napokig nyomorog, sir szeme, könye csorog. Szomjuhozás, éhség megölék. Oh kinos egesség! Életet ilt kereseti, tőrbe de fővel esett. *) E hasadék mellett két felöl ugyanazon hegy még két helyt hasadt meg, Túrnál és Berkesnél. A Turi, mely Koppándhoz nyúlik, kicsibe maga a Tordahasadék; viz foly rajta át, s megvannak kis barlangjai is. 73, §. C s á k i -B a r l a n g j a. Zsibó melleit, a Szamos bal partján esik, Klicz nevü falu halárán. A falu felelt, erdős hegyek közöli van ez ü r e g ; száda. kicsi, belebb szoba nagyságúvá öblösödik. Nevét gr. Csáki Istvántól vette, ki a XVII. század legelső éveiben Báthori Zsigmond fejdelem mellett, Básta ellen har­ czola, mint az ellenzék vezére. Miután pártja legyőzetett, s *) Gyöngyösi versei, .V.'—00 I.

BARLANGOK ÉS HEGYREPEDÉSEK.

111

várait bevcvék: ide e barlangba vonla be magát. Egy szolga s fegyver volt vele, s magát oltalmi állásba tette: mondják, jelen alakját Csákinak köszönheti, k i akkor rajta dolgoztatolt. A forradalom bukása, s a zsibói fegyverleiétel után pár hétig Derzenczei László, a székelyek felköltöje is tartózkodott benne, minthogy Kliczet rokonai bírják. Innen vándorolt ki. D.) M a r o s

bal parti

barlangok.

74. §. B on is temploma. E barlang a korondi fürdővel szemben, a hegytetőn va­ gyon, belől a festői Hollóköven. Nevét egy Bonis nevü székely emberről vette, kí vallásos rajongásba esvén, ide járt mint templomába imádkozni. Az egész nem nagy, s kápolna szerii. 75. §. x

Küsmöd

b a r l a n g j a.

Küsmöd Korondhoz egy óra. A falu határán, hegy homlokán alakult a kérdéses barlang. Régibb időkben menhelylyó volt idomítva, hozzá ösvony vezet a hegy oldalán e l é ; most ez ösvény ugy lekopott, hogy a barlanghoz életveszélylyel juthatni. Nem valami nagyszerű. 76. $. II o m o r o d-a 1 m á s i b a r l a n g . E barlang a székelyföld egyik legmeghatóbb termeszeicsodája. Udvarhelyhez néhány órára, Homorod-almás halárán esik. E barlang ismertetését egy még 1812-ben nyomult ívnyi versezet töredékeivel kezdjük el. *)

*) E versezetet kéziratban 11. almúsi pap Máté János . ur küldte volt nekem tSH-bcn.

j i

112

BARLANGOK ÉS HEGYREPEDÉSEK.

Esik ez Almáslól napkelet s dél közölt. Jól ment két óráig, ki oda órközött. Ez előtt a latár mikor itt üldözött, Megszabadulhatott, ki oda férkőzött. Mert nincsen a világnak olyan erős vára, Melyet feltehetne ez helylyel próbára: Két fegyveres ember, ha áll szorosára, Sok számú vitéz sem ronthat ajtajára. Hargitából nyúlik egy hegysor fejével, Majd felhőket éri tornyos tetejével; Látszik Háromszék is erről nagy részével, S brassai fellegvár Czenknek tetejével. Máinak hívják ezen hegynek alsó részit, Az hol legmagasabb kősziklából áll, s ilt Mintha oda hozván valaki fürészszit Kélté vágta volna, ugy nézd kinézésit A tornyot előzi meredek fejével, S annyira kiterjed nagy szélességével, Hogy nincsen oly puska, mely kilövésével Négyszer is áthatná gyors sebességével... Erdős ösvény viszen rája Almás felöl, Ki ezen megy lesz a jukba hamar belől; De csizma és nadrág, mind hátul és elöl; Megkopik mentibe, mert gyakorta ledől, E rosz utón az egy lehet gustusáraj Hogy sok lépéseit teszi violára^ Szent györgyi kökörcsén s mezei rózsára, Mákvirág, galambbegy, szekfü s gyöngyvirágra. Ember ha öszfelé utazást itt leszen, A megért som-gyümölcs földön várja készen, Magyaró lehullva rakásával készen. Részt ha tetszik édes kömézböl is vészen,..

BARLANGOK ÉS HEGYREPEDÉSEK.

De azonban azlán medvéit mormolása Hallik erről, s tul sok farkas ordítása, Amott a vadkecske gidója hivása, Látszik néha vadkan mord agyarkodása. Ugy hogy a természet itt sokszor megrémül S k i többször nem járt ilt, az félelemmel ül Mert hajszála borzad, v é r e hol forr hol hül Most fázik majd izzad, feje -is megszédül. Ijesztő e táj is mord tekintetével, Befogta a vadság sötétes leplével; Csak délkor süt a nap ide várt fényével, Két felöl kőhegy áll omladó fejével... Ne féljünk, már látszik a barlangnak szája S azzal együtt annak köfalos

ajtaja.

Délfelöl nézhetni a Csala-tornyára, Mely egy kőszál, s mutat Csala halálára. E magas kőszirtről egész kfimezejit Lehet látni, hol a talár vitézeit Táborba tar tolla — a sánezok helyei Ismerhetni, s egyéb láborzás jegyeit. Régen e kőszálnak tornyos tetejére Hágni szokott Csala vitézi szemlére, S vigyázott ilt talár khám i n t é z e t é r c : M i g élt. veszély nem is jölt székely s e r g é r e Mert a talár sokszor e r d ő k r e osztotta Katonáit, sokszor úlnak indította; De Csala a fortélyt mind szemmel tartotta, S barlangból kijöni népet megtiltotta. Végre az ellenség, midőn eltávoza, Jó hírt társainak Csala kiáltoza: A k k o r lába alól a kő omládoza, Nyakra főre esvén, halállal áldoza. 8

BARLANGOK É9 HEGYREPEÖÉSEK.

Ama nyilast hívják Ugron-üregének, Mely lakó helye most csak a vadkecskének; Hadjunk békét ennek, s meg Lovak-csürének, S ezekről mondásban forgó nópregének. Már az utazásunk czéljára forduljunk, A nagy barlang felé közelebb nyomuljunk, Ajtaja s állása mivollához nyúljunk, És végig, ha lehet, menyünk, ugy induljunk. Ki már felment, előbb lát nagy tágosságot, A mely felér bármi templomi nagyságot; A bemenő még ilt lát világosságot, De ezenlul ér mind Yad homályosságot... Másod József alatt, a midőn égette Török Erdély szólít, s Brassót fenyegette, Minthogy magát minden háznép is féltelíe, Homoród mejjéke ily végzésit lelte: Hogy minden faluból egy vagy két gazdának Ki kell menni, avagy jó bátor fiának, Megtudni nagyságát barlang állásának, Harmad napra kényért, s gyertyát is hozának. Egyült a barlangba igy bcindultanak, S már világosságot mikor nem láttának, Itt égő, gyertyával egyet elhagytanak, A többek befelé elébb nyomultanak. S midőn már világa ama gyertyájának Alig látszott, egyet ismét elhagyának, Elébb elébb egyet eként állítanak, Mig végre egyenként mind elmaradának. Az almási bíró s vezér utójára, Látván, hogy nem érnek barlang határára; Kivezérlé, s mondák együtt: bizonyára Elég hely leszen tán egész szék számára.

BARLANGOK ÉS IIEGYREPEDÉSEK.

Kőcsap is lesz elég a barlang gyomrában, A mint olvashatni földleírásában, Mert fenröl csepegő viz a lefojtában Ószveáll, és kövó válik valójában. Ezt az almásiak kötőjnck nevezik, Mely öszvelöretve ha mészbe tétetik, A kőfalat, hogyha ily vogygyel meszezik, Merő kövé lettnek a fal nézelhetik. Ma is kőfalai a mezőn ugy állnak, Néptől ugy nevezett Talár-kápolnának, Hogy a kik azokból rontani kivannak, Bámulás,—mert kövek csak törnek nem válnak. Ezen templom ide oly rég építtetett, Hogy hagyományba is a nép nem vehetett Eredetiről bár kis emlékezetet, Csakhogy kötéjjel lelt fala s enyveztetett. slb. Legkeresettebb^ s legnagyobb,,J)ai:langjá, hazánknak. Legalább nagyobbat még nem ismerünk.^ Udvarhelytől délkeletre rengeteg liavas terül, a Hargita, ennek Nagymái novu részében esik o köbarlang. Két felŐlröl lehet hozzá jutni: Vargyas és Almás felől., Almás felöl menve, mihez két órányira esik, előbb egy kies völgybe érünk, a völgyben az almásiak nyári szállásai, s egy jókora patak vagyon. A szekér itt megáll, az útaS egy kis hegyet mász át. S mire átmászla, közelében erdőt s bent a mélységhon olt Iálja újra a patakot. A vezető, kit az ittas a faluból magával hozott, elöl megy a meredeken le, s leszállít a palák köszírles medrére, hol a köveket ha elmozdítjuk, kezeink közit maradnak a szép rákok. A vízmeder azonnal egy sziklanyilás közé merit be, hon­ nan csak az eget látjuk, s néhány árva fát, mely a megnyílt szikla fénylő oldalába kapaszkodott. Előttünk áll egy nagy­ szerű körepedós, mely c hegylánczon át e pataknak útat ada.

116

BARLANGOK ÉS HEGYREPEDÉSEK.

Amint a patákat medrében kisérjük, cg'yszer a patak csak eltűnik, a medret szárazon hagyja. Hova lelt a patak? Beszűrődött a repedés keleti oldalába, további medrét csak áradásai számára tartja fen. A patak beszürödésótöl pár száz l é p é s r e , ugyancsak a keleti sziklaoldalban lépcsözetet, s rovátkáit falétrát pillan­ tunk meg, s felette magasban pár ölnyi ü r e g e t , ott van ha­ zánk e nevezetes barlangja. Vezetőnk zöld galyt szaggat ölébe, fáklyát gyújt, s jelt ad, hogy követhetjük. A lépcsözet s Iétraszerü hágcsön felmegyünk. A barlang szádán még most is olt van a régi tatárjárások korában oda­ rakott kőfalak maradványa. Belől rajta, kerek, kúpos teremszerű üregben vagyunk, belső fele fél homályában nyilasokat kezdünk észrevenni. Beszédünk s fáklyánk világát, fejünk felelt a kup csúcsában egymásba csipeszkedelt denevérek ezrei nyöszörgéso köszönti. A pajzánabb közikbe l ő : a barlang elbődüli magát, a denevérek foltonként szolyognak a földre, vagy felrebbenve az üregekbe kezdenek scregeslöl röpülni. Még egy pár lövés, s a denevér mint felleg omlik be a már láthatóvá fejlelt üregen, s omlik onnan vissza, süvöltve, zsibongva, csapkodva felénk. A csatározásra szükséges puskával kell felmenydörögni az elhagyatott földüreg cjmagányát, hogy belőle róka, farkas, vagy Ián medve, habele vette volna m a g á t , kifusson. Most már a fáklyák meggyúlnak, a nők férfiak karjaiba fogódznak, s megkezdődik a föld alatti séta. Korunkig ismeretlen volt, azt hitték eddig, hogy végtelen, s rajta Csikba lehet kijutni, s hogy benne bizonyos mélységen túl fojtó a lég. Fekete ur, a szék mostani mérnökének volt feltartva o barlang átvizsgálása, k i itt pár hetet mulatott, a barlangot 400 ölnyire be megjárta; az ü r e g e k oldalnyilásai homlokára számokat tett, s nem csak térképet vett róla, ha­ nem ismertetését kis röpiratban a világgal közölte. Bár ott vannak a számok, s e könyvecske nyomán haladhadnánk; de azért vezetőnk önmagába sem b i z v a , az

117

BARLANGOK ÉS HEGYREPEDÉSEK.

ö l é b e n hozóit zöld

gajbdl

mindon fordulatnál hány e l , hogy

visszajövetelre A r i á d e - f o n a l u l A

fenék

U'pályos,

Néhol fövény, másutt

szolgáljon.

mint

szokott

lenni

egy

vizmedcr.

d e n e v é r e k b o k á i g órö p o r m a r a d v á n y á n ,

másutt nagy darab k ö v e k e n megy c l ü l ü n k . n y a ü r e g é megszaggatva

látszik,

lesebb, m á s helyt t ö r p é b b ,

Oldala

n é h o l keskeny,

hol legmagasabb

mint b á ­

másutt

4—5

szé­

öl. Néhol

azonban ugy l e t ö r p ü l , hogy csak meghajolva juthatni az ü r e g lágas

folytatásához. A l é g hideg

és nedves;

a lalap

fekete,

korom. K e v é s n e k j ö n kedve elhatolni o d a , vizsgálók j e g y e z t é k az ü r e g b e ,

neveiket;

hol kovakő

mint

felolvadt

hol egy oldalra a

s m é g kevesebbnek

közölt

borsszem

azon tul,

nagyságban

találják

a fatlyu carniolt,jaspist, achatot, s e g y é b drágább k ö v e k e t , miket hegyeink mindenfelé teremnek. A nagy vonalt megjárva, a búvár,

vagy

ha tetszik

ujabb oldalnyilásokba

egy m á s o d i k b a ,

merülhet

mely mindjárt a

szádánál az elsővel egyszerre volt látható. E hegy m é s z k ő , s ez ü r e g

egyike azon m é s z k ő

hegyi

ü r e g e k n e k , melyeket v í z m o s á s o k n a k k ö s z ö n ü n k . K i tudja mikor, de egykor a patak, mi most n é h á n y öllel alább foly, itt foly­ dogálhatott. Mint e m l i t é m ,

a patak ép o barlang alá most is

b e s z ű r ő d i k , kétségkívül új barlangot k é p e z ,

melyei századok

múlva hihetően ismét fellárand a b á m u l ó k n a k . A barlangon a l ó l , a rajta felül b e m e r ü l t patak láttára búvik elő a h e g y b ő l , s foglalja hatóvá leszi e barlang k e l e t k e z é s é t ,

szemünk

el m e d r é t : s megfog­

a l k o t ó d á s á t , menetét.

E

patak a barlangon alól Vargyas palaka nevet h o r d , s a s z é p ­ nem s z á m á r a , mely n y a r a n k é n t szívesen látogatja,

s^ekérúlat

mosott Vargyas felöl. A n é p h a g y o m á n y sok talányost kölölt e barlanghoz. káig azon hiedelem élt a nép

Hinni s z e r e l é k , hogy midőn e .táj vad s z e l e , a Nemere t ü n d é r fázik s ezért d ü h ö n g . tájon m e g s z ű n n i nem akarna,

So­

k ö z ö t t , hogy t ü n d é r e k ...lakják., fiu^e.

E ^ y p e s ü s alkalmával, mikor e a népet

azon b a b o n á r a

hozta

118

BARLANGOK ÉS HEGYREPEDÉSEK.

egy nő, mintha azt a benn didergő tündér idézte volna elÖ, honnan a nép ingeket tett le a barlang szájához. A pestis elszünt, s igényiek, mikép a talány megfejtése szüntette volna el. Mások az Erdélyben annyit vadászolt Dárius kincsét benne hiszik rejleni. S azon monda él e tájon, mikép egykor M a ­ gyarhonból három lóhátos jelent meg, ott találtak egy juhászt, kerék tartaná lovukat, mig az üregből visszatérnek. A juhász vonakodott, utasaink lovukat megkötők és bementek; s mikor visszatértek, juhászunk megbánta barátságtalanságát, mert három zsák aranynyal térlek meg. Kincskeresőink más évben is eljöttek; ekkor bezzeg a juhász lovukat szívesen megt a r t á , s oly ajándékot kapott hogy még unokája is gazdag lett általa. Azért ugy hiszik, hogy a kincs nagy része máig is ott van, s vasajtaja most is minden pünkösd másod -napja éjfelén megnyílik, két óráig nyitva marad, s akkor újra nagy zaj közölt egy évre becsapódik. y

Sokszor volt a régi tatárjárásos időkben a YÍdók men­ helye, honnan szádat be is falazták volt egykoron. Sőt felette, a hegytetőn egy őrtorony romja máig is fenn áll. Egy alka­ lommal az ide menekülteket pogány tatárság támodja meg, pogányabb a többinél. A népet felkérik, de magát fel nem adja. A talárok tehát éhséggel akarák bevenni, s azért alatta tábort ütöttek: a vidéket beporlyázak, s belőle az eleséget annyira kimeritek, hogy nem voltak képesek magokat hossza­ son élelemmel ellátni. Éhséggel küzd ostromló és ostromlott; a talár zsákmányt remélve, még sem tágított. A benlevöknek m á r csak annyi lisztjük, hogy belőle egy roppant pogácsát gyúrnak. Egy székely asszony elmés ötletre j ő : a pogácsát, mely hamuval volt pótolva, a tatároknak felmutatja, elmondja mikép csak takaradjanak c l , mert nekik elégséges élelmök vagyon még. S erre a latárok elhivén a cselt, felszedek s á ­ torfáikat, odahagyák őket, s a székely nép kijőve kínos rejtekéből. *) -*)

Gerando

II.

109-114.

1.

BARLANGOK ÉS HEGYREPEDÉSEK.

119

Van még egy rege, mit el nem hallgathatok, ha művem csonkán adni nem akarom. E regét Kircher Athanasius jesuita teremte, legalább legelőször nála jött elö. **) A rege igy hangyik: jfémethonhan, Hamela városát, rágá.,.századokban egyszerre csak meglepte.,egy polczegér (patkány) tábor. A fegyvertelen ellenség roppant pusztításokat vitt végbe a város éléstáraiban. Mindent elkövetelt a jámbár polgárság elűzésére, kipusztítására; de teljességgel nem sikerült. Ily elkeseredésükben egy férfi jelenik meg köztök, k i megértvén szomorú helyzetűket, azon ajánlatot teszi, mikép jé fizetésért el fogná pusztítani. A város kapott rajla; de az idegen mert észrevette, hogy mindent kérhet, felette nagy árt szabott. Azonban a mit kért, kevés alku után megígérték. A város kíváncsian várta, mint fog nagy vállalatéhoz. S igen meglepve érzék magokat, midőn a férfi előáll, bűvös sipat vesz elö, megfújja, rajta indulót kezd. A nép várta mi lesz belőle. Egyszer csak az egész városban mintha toborzás folyna, az egerek az utszákra kezdenek kitánczolni s el a bűvész körébe, ki sípjával meg nem szűnt őket mulattatni. Ekkor megindult a város mellett folyó Vísurgis felé, a had tánczolva követte öt, melynek apraja nagyja ugy el volt bájoltalva, hogy mind egyig hetánczoltak a folyóba, hol sírjókat lelek. Egér nem volt, vándorló természetűknél fogva tovább mentek, vagy a bűvész vitte e l , az reánk nézve mindegy. De elég hogy a fogadás teljesítve lön , s az idegen elöálll juta­ lomért. A jámbor hamelai lakosok nem bírtak elég bőkezű­ séggel, előbb megtagadák igéretöket; s midőn folytonosan követelné, kinevetek, hogyan kívánhat oly csekély sípolásért valami jutalmat. A bűvésznek a kinevelés igen keserű köszönet volt. Elmondá, mikép ö művészetit s nem fáradságát kívánja *) lmjgo specmim Transsilvaniae. Jos. Benkö. Harlem. 177-f. ÍIO 1. **) Musurg, Univ. IX. 5.

120

BARLANGOK

ÉS

HEGYREPEDÉSEK,

tekintetbe v é t e t n i , s a roppant hasznot,

mit esze állal

elői­

dézett. Nem h a s z n á l t semmit. J ó l van h á t — s z ó l t a b ű v é s z — megboszulom

én

hát magamat. A

lakosok

kétségbe

hozák

boszuját t u d o m á n y o s t ó l : fellelte tehát m a g á b a n , a l e g k e s e r ü b b e n é r e z t e t n i sípjának

erejét.

Eltűnik darab i d e i g , mikor nem is g o n d o l n á k ismét m e g ­ jelenik Hamelában. V a s á r n a p v o l t ,

a vallásos

plomoza. Új sípot vesz elő, s m i k é n t

nép épen

egykor

a

tem-

polczegerck,

ugy most a gyermekek n é g y é v e s t ő l

fel husz é v e s i g

önkén­

telen mozgásba j ö t t e k . Bejár

ulczát,

minden

minden

felszed

gyermeket: s a felgyűli gyermek t á b o r elölt k i i n d u l a v á r o s b ó l ; de nem a folyó felé most, hanem a

közelében

eső

Koppen-

bergre. A gyermekek u l á n a , felviszi a begyro, sípján j á t s z ó d v a bemorül a hegy mély b a r l a n g j á b a , s a g y e r m e k e k e g y i g k ö ­ vették

öt. U g y ,

hogy

midőn

az

apák

szülök a

templomból

kijöttek, a l i g maradt a v á r o s b a n , k i hűlt n y o m á r a vezesse

az

elrabolt gyermekeknek. Ekkor

ismerték el,

mi nagyol

vesztének

szűkmarkúsá­

g o k é r t ; de k é s ő volt m á r a b á n a t , mert a g y e r m e k e k n e k h í r e is elveszett. Földalalli barlangok ü r e g e i n k e r e s z t ü l ugy elvitte ő k e t , hogy őket,

Erdélybe jutának,

Végre

s kik hosszas v á n d o r l á s o k b a n

ilt e már

köjukon

fel

telepitette ide; s ezek m a r a d é k a i a mai e r d é l y i

is

kihozta

nöllek

volt,

szászok.

E z ü g y e s e n szolt rege l e g e l ő b b N ó m e t h o n b a n j ö t t elő, u l á n a átvette irodalmunk.

Minden átlátta

hogy

a l l e g ó r i a , sokan is

m e g k í s é r t é k a történet fonalát belőle kifejteni, m i g v é g r e F e i n *) mcgfejlé. Szerinte a XIII, s z á z a d b a n

Hamela az ' E b e r s l e i n i

birtoka v o l t , s az valami úton W i t t e k i n d

grófok

püspök kezére került.

A gróf a városiakat csellel a p ü s p ö k ellen fellázította. A p ü s ­ pök

az

ellene

felkelt

Hamela

ellen

sergel

vezetett,

hogy

m e g f é k e z z e . A városiak j ö v e t e l é t v á r t á k , ő r ö k e t á l l í t o t t a k , k i k j e l t adnának, ha megjöltét **) Clir. Frici. Dic Knlfu'vctlc K'ijüer. Hannover I 7 i ü

észrevennék. FaWl

von

Au.»g.ingn Jor- Hainclschen

BARLANGOK

Epon

templomba

ÉS

12!

HEGYREPEDÉSEK.

voltak, mikor

a j e l , mit sipolás

állal

tellek, fülökbe ment. Aprója nagya csatára kelt; de a püspök őket a Koppenberg alalt megverte. volt.

Sokan elhulltak, de

többen

A csala 1259. j n l , 2 8 - á n kerüllek fogságra,

győztes elhurczolt, s mikor aztán

kiket a

ezeket haza b o c s á t o t t a , a

Sovcnberg felé küldte vissza. A Sevenberget az í r ó k Siebenb ü r g e n , Erdély német névével ö s s z e c s e r é l t é k ; s F e i n szerint: e t é v e d é s e n alapult a rege eszméje.

E:) N y u g o t i . h a v a s o k b a r l a n g j a i . 77. $. C s á k l y a i - k ö . Fejérvár k ö z e l é b e n , emelkedik. Csáldyálól

Csáklya n e v ü falu

egy patak r e g é n y e s

feleit

egy

völgyen

hegy

indulunk

feléje; s a köves úton hozzá három óra alatt juthatni. A hegyre gyalog ösvény visz fel. D e r e k á t e r d ő

árnyalja;

teleje felé az erdő e l t ű n i k , s a szép lapályt kopár fü s nagy darab

kövek

fedik.

A

vele

szomszédos

Pilisnél

kevéssel

törpébb. A tető déli felén egy ü i e g t á t o n g , melynek kerek száda mintegy három öl s z é l e s ; s ü r e g e c s i g a s z e r ü t e k e r g é s é t messzi be hagyja s z e m ü n k k e l

kisérhetni.

A belevetett kö

egyelőre

d ö r ö m b ö l , később mintha l ő d ö z n e , v é g r e csendesülj s legvégül mintha vizbe e s n é k bele.

~-

A nép hite szerint a hegy g y o m r á b a n ! viz innen egy m é n ­ főidre,

a gáldi

határon,

mint fris

forrás

rege szerint két csáklyai gyermek,

jelenik meg. E g y

mint a c s ú c s o n

küzdene,

egyik a másiknak furulyáját az emiitett ü r e g b e d o b á : idomulva a gáldi forrás megdugul; a gáldiak ásni niit

találnak

magáénak

ott?

a furulyát,

kezdenek

mit k é s ő b b

maga

vizéért, s a

gyermek

alakú

csúcsban

ismert.

A tető délnyugoti oldala három v é g z ő d i k , melyeket a n é p a hegy

pyramis

csecseinek

nevez.

A kö­

zépső csúcs derekán egy barlang száj sötétlik, melyet mintha

122

BARLANGOK ÉS HEGYREPEDÉSEK.

faragóit kö ajló fedne félig. A néphagyomány szerint régebb menhely vala, most hozzáférhetetlen. Hinni akarják, hogy kötél-létrákon jutottak beléje, •*) 78. §. F e l g y ó g y i s z i r t r e p e d és. Felgyógy oláhul Zsoász; falu Enyed és Fejérvár közölt, a nyugoti havasok felé. Magasan fekszik, havasak lábánál. Közte s Magas nevű falu között egyik leggyönyörűbb festöiségünk rejlik: a diédi patak völgyén egy helyt sziklarepedés nyitott útat az alatt elzúgó pataknak; a repedés meredek oldalait nyir s egyéb fák igen érdekessé teszik. S festöiségét egy szikla boltív még becsesebbé teszi, egy bollív, mely a viz felelt a repedés két oldalát összekapcsolva boltosult. 79. §. Gyertyánosi barlang. Gyertyános Gyógyón belől fekszik, Toroczkó-Szent­ györgy felé. Határán a havasi patakok sziklanyibjst rcpesztének, neve Kököztt. E nyílás oldalán egy barlang száda setéllik, mit emberi kéz ki tudja melyik háború ideje befalazott. Ajtaja csekély: a barlang maga nagyobbszerü barlangaink egyike. 80. §. Toroczkó-szt-györgy

barlangjai.

Szentgyörgy határán, a nyugoti havasok véghegyei gyö­ nyörű barlangokat képeztek. Egyike a Hosszukölyuka, mely kerekded. Márvány oszlopai annyira viszhangzanak, hogy a nagyon beszélőt benne alig érthetni. Teméntelen denevér lakja, melyek között néhány igen ritka faj találtatik. *) Nemz, Társaik. 1830, 49-50 l.

BARLANGOK ÉS HEGYREPEDÉSEK.

123

A iriásik a falutól nyugotra van, a Csepegő barlang. Száda oly szült, hogy alig mehetni be, azon belől roppant üreggé válik. Benne egy faoszlop kővé van válva, s e fa alól forrás buzog. A barlang mellett a szikla boltívet képez, e sziklakapu alatt megállva felséges tájkép nyílik fel: ott hánykódik a szilaj Aranyos a mélységben.

81.$. B é 1 a v á r a. Oláhosan Beli várának hijják. Felső-pocsága halárán ala­ kult, Járától öt órára." Meredek kopasz fejét magasra emelte fel: mit a körüle sötétlő fenyvesek, s alatta fekvő Bólavára nevü falu havasiason elszórt házai, igen festőivé tesznek. E hegynek három kúpja van: a közbelsö neve Királykö, ennek jobbján áll a Nyegrilla, balján a Bláncza. *) A Királykö s Béla nevezet e hegy nevét az elöidökre látszik visszavinni, valamelyik árpádházi Bélára. A barlang a közbelsö kúpon, a Királyköben vagyon. Mint alulról felnézünk, szádat a messzi magasban reánk tátja. Ha­ talmas erősség, derék menhely lehetett: a két felöl megne­ vezett hegycsúcs, mint két bástya védi, mig előtte mélység sülyed alá. Egyetlen barlang , mit a forradalomban a nép használatba vett. Vidéke oláhai ide, mint megvehetlennek hitt bástyába Enyedröl s más feldúlt helységekből feles zsákmányt halmozlak volt össze. Azonban 1849. tavaszán bekövetkezett az idö, hogy a forradalmiak a havasi tábor ellen megkezdek hadjáratukat. Ide a barlanghoz értek. Tudlak, hogy menhely, cernirozák, de a barlangból puskagolyókkal fogadtatának. Végre kikémlelték a hegyet, s letején kéményszerü nyilast talállak, mi a benne levőket láthatóvá lette. Az ostromlók felmentek oda, olt lefeküve: kezdek a golyókat a barlangba bocsátgatni. Alunnól *) Nemz. Társalkodó. Í837. II. 90. I.

124

BARLANGOK ÉS HEGYREPEDÉSEK.

fellőni hasztalan fáradság vala. így setétült reájok az első nap éjszakája. Másnap reggel mikor nézik, hát a barlang üres. Lemennek, egy gyermeken s hullákon kivül mást nem találtak. Hol mentek el, senki sem tudta kifürkészni. Erre az ostromlók sorba álltak a barlang szájától le a hegyaljáig, s a zsákmányt és gabonát egymásnak áladogatva clszálliták.

Runki

83. Sbarlang.

Runk falu a nyugoti havasok innenső szélén. Tőle egy órára van a Runki barlang. A búvárt magas kőhegy fogadja, melyet mintha puska­ porral hányatott volna szét a természet; e hegyoszlopzalok közé egy havasi patak völgyelte be magát. A körétegek felivesedóséböl látszik, hogy itt egykor vulkán dühöngött. A barlang a völgy jobb oldalába vonla magát, fet ma­ gasra, oly meredek hegyoldalra, hogy csak köfolyásokon juthatni szádához, sok helyt inás segélyére van szükségünk. A barlang torka mintegy 3 Q öl; s innen igen szép kilátás van a törpébb szirtekre. A. toroktól keskeny sikátor vonul befelé. Ennek végén mély üreg setétlik lábunknál, melybe lajtorján leereszkedve, láthatóvá lesz hogy kilencz öllel alább vagyunk: egy bar­ langban, melynek hossza 12, szélessége néhol egy, másutt négy öl, magassága pedig néhol nyolcz ölre is emelkedik. Egyike legszebb barlangjainknak: boltozatát mintha falba nőtt oszlopzatok tartanák, s rajok a csepegökö egy oszlop koronától a másikig, mintha asbest szálakból szöll függönyöket vont volna. Fáklyák fényénél valami festői. A nagy üregen tul, még van egy kisebb üreg, mely ennél magasabban feküvén, felfslé mászva juthatni hozzá. Ennek lorka szük, s azt is ködarabok foglalják el. Itt is folytatja a köcsepegés szépséges játékait. *) *)

Nemi,

Társalkodó

1537.

11. 9 1 -—93,

J.

BARLANGOK ÉS HEGYREPEDÉSEK,

135

83. §. Boicza

b ai'langja.

Hazánkban több Boicza nevü falu van: ez Nagyág köze­ lében esik, aljában a nyugoti havasoknak. Bányász fala, óriás szirtek völgyében. A falu északi szélén egy barlang öblösödött. Távolabb egy szirtrepedés van nyilva, melyen havasi patak zug keresztül; mi a mellette kalapáló aranytörőkkel meglepő tájképet ad, .*) 84. §. Barlangfalvi

barlang.

Barlangfalva, oláhul Pestere, Zaránd faluja. Határán nevezetes barlangnak kell lenni, melyről azonban csak annyit jegyezhetek ez úttal f e l , mikép azt beszélik, hogy benne •vízesés vagyon. 85. §. Szkerisorai jégbarlang. Az igénytelen falu hazánk egyik legnevezetesebb termé­ szeti ritkaságát rejtó sokáig elölünk: egy jégbarlangot, mi csak időnkben lett ismeretessé. E falu Abrudbánya és Ofenbánya közölt esik; felelte fenyvekkel fedett majd mászhatlan begysor vonul el, ennek egyik csápján van, a falutól mintegy három órára észak felé. **) A barlang legelőbb is egy tizenkél öles mélységet tár fel, mely fen nyob'Z öl széles ugyan, de négy oldala minél alább annál inkább fogyasztja szélességét, míg a fenekén alig három öl. Meredek oldalain csak .létrákon lehet fenekére jutni, mely hótól fejérlik. Ez ür nyugoli oldalán egy kapu alak nyit utat tovább, mi a barlang beljébe vezet. Ilt a padlat sírna j é g , mi a *) Kenu. Társalkodó 1837. II. 2.ÍI..I. **) Kickövet 1816, 4, s/,. ííí). i.

126

BARLANGOK ÉS HEGYREPEDÉSEK.

hegyoldalához nem ér, hanem a jégtalap és barlangoldal k ö ­ zölt egy félőlnyi üreget hagy, mely üregbe ha követ vetünk, néhány másod perczig dörömböl, mig fenekére ér. A barlang felső fele hol egyenes, hol kúp alakú. Az első üreg, melybe lépénk, oly tagos, hogy mintegy 2000 embert befogadhat. Innen ismét nyilas visz egy második üregbe, mely olyan ugyan mint az első, csakhogy kisebb, s teteje nem kúpos. Mintegy hatoda az elsőnek. A harmadik a mellett, hogy nem nagy, még olyan törpe i s , hogy fejünkkel a padlás zúzmaráját seperjük. Ilt nyílik meg a barlang valódi szépsége. Negyed akkora üreg áll előliünk mint az első, pokoli sötétsége s dermeszlö hidegségével. Fáklyánk világánál egy kúpos teremben látjuk magunkat, mely jégalapja és a hegyoldal köztt lehajtott követ leghosszasabban viszhangozlatja. Az alap jegéről számtalan jéposzlopok emelkednek, melyek néha egy öles átmórőüek, s 27a öl magasak; mások fa alakban jelennek meg, mi a nézőt különösön meglepi. A hegy, melybort alakult átmenti, mészkő. *) *) Tenndszclbarát I 8 Í 7 . 501—li. I.

HATODIK F E J E Z E T .

KÖVÜLETEK. ÉGÉNrEK. A)

Kövületek. 86. §. Előzmény.

Kétféle küvülés jön elö Erdélyben: egyik a tárgyak va­ lóságos kövülóse, a másik inkább csak kérgülés. Az elsőket mint a földtan hinni akarja: a tengernek köszönhetjük, míg az kérgülés ásványos vizeinknél, mai .napiglan szemünk elölt folytatódik. A kővé vállakat ismét kétfolé oszthatnék: növények és állatok kövületére; melyek alantabb vagy fentebbi fekvésé­ ről a földbuvár aztán eredményeket vonhatna. A mult század elojén mint tudjuk, még sokan voltak, kik a tengerek egykori magas állását meg nem foghatva: kétség alá hozták, hogy a szárazföld minden zugábah elszórt tengeri csigák s egyéb maradványok, tengertől hagyattak Volna hátra. Míg fel nem fedeződött a tenger maradványok vógetlehsóge, azt álliták, hogy azokat tengeri utazók hozák s szórák aka­ ratlanul szerteszét. Ez ellenvéleménynek csakhamar nyakára hágott a tudomány. Erdélyben is, már 1780 körül Fichtel tanácsos a tenger egykori itt létezheléséböl kiindulva, a kö­ vületeket a legnagyobb szorgalommal buvárkodta, s ered-

128

KÖYÜLTEEK. ÉGENYEK.

m e n y é t egy k ö n y v b e n k ö z ö l t e , m e l y b o n m i n d melyek koráig t u d o m á s e l é b e

kerültek,

azon

kövületek,

megyénként

mind

elö

a lenger itteni m ű k ö d é s e , m i n d

az

vannak s z á m l á l v a **) Mostani c z é l o m mind egyes,

a földről

néhány

m é g földhöz

a

figyelmet

m á r felkelt ragadt

kövülést

kívánván rcájok

A növényország nem

kövületek

nyomozását

futólagosan

kizárja;

felmutatok,*

folhíni.

k ö v ü l é s i telepeket a k ö s z é n f é l é k e n

kívül

mulat f e l ; m i g e l l e n b e n az á l l a t o r s z á g o l y n a g y s z e r ű

g a l e l e p e k e t hagyott h a l r a , h o g y a l a k u l h a t á s u k a t e s z m é j é v e l lehet f ö l f e j l e n i .

Nem akarván

b o c s á t k o z n i , sietek k ö v ü l é s i

nagyobb

csak a

e tárgyak

csi-

tenger

elméidébe

telepcinkhez.

87.§. Növényi

kövületek:

A 1 s ó v á c z á n.

A n ö v é n y i k ö v ü l é s e k e t s e h o l sem m u t á l j a h a z á n k mértékben

mint A l s o v á c z á n ,

meleg fürdővel

van a t e r m é s z e t t ő l

A kövült faluslíók ugy másutt a közönséges

mely

a

szántóföldeken,

mint

kövek, s oly nagyságban, hogy löbb m á ­

zsás szikladaraboknak

Mint

nagyobb

c falujában,

megáldva,

hevernek

véli

az

az o r s z á g b a n i n n e n h o r d o t t

roegjegyzé:

Zarándmegyo

Szabó apát

ember.

geológiai

e fák l á b o k o n

munkájában,

állva váltak '88.

Állati A z állati k ö v ü l é s e k

Igen' sokfelé

láthatni

példányokat. c század

elején

kövé.

§.

kövületek.

sokkal nagyobb m é r t é k b e n

fen: egyes i s m e r e t l e n , ú g y n e v e z e t t v í z ö z ö n

elölli

maradtak állatmarad­

v á n y t c s a k n e m m i n d e n é v b e n mos k i v a l a m e l y i k f o l y d n k patakunk. Azonban

sokkal é r d e k e s e b b e k e z e k n é l azon csigama-

*) C/inic : Nachriclit vun benbürgen

slb.

vagy

cl. VchUcmcrmiytMi
Nürnberg

*) A S z e n t í r á s - ' Í Í S ' icnndazct szavú iitímcly főbb víUpxásnirúl.

Sic

1780. a

földnek,

Irta Szabó

tís

a/

cuiburi - n ő m n e k

J á n o s , Kolo/.avúi'tt, 18Ö3.

131.

129

KÖVÜLETEK. ÉGÉNYEK.

radványok, melyek Erdélyben egész hegyekel képeznek; me­ lyek a geológia szerint egykor a tengerben lakva, föld közül feltörő szénsavahygáz állal fojtatódhaltakmeg ily mennyiségben. Igaz nem igaz, nem mulathatunk fürkészésénél; még azt sem emlithetcm meg bővebben, hogy e csigatelepek hogy emelked­ tek ilyen magasságra: csak azon mennyiség s minőség kimu­ tatása czélom, mely Erdélynek jutott osztályrészül. Két alakban látjuk a kövült csigákat fenmaradva: mint egyes önálló darabokat, másodszor mint egymásba tapodott egészet, begy alakban. E két alak egymás mellett legnagyobb mértékben Kolozsvár mellett jön elő: hol Felektől fel Körösfőig, K ó r o d t ó l Szt Lászlóig 10—12 • mértföldnyi helyen a hegyek csigákkal vannak rakva *)> mig Kolozsvár fellegvára merőben csiga-házakból van alakulva. Es ezen kövülések sokkal nagyobb fontosságúak mint azt egyelőre gondolnók. Azon jelenség, mikép emberi testrész még soha sem jöll mint kövület elö; az, hogy legalól csak növényi, s csak a felebbi rétegekben jön elö állati kövület is: csak ez is sok figyelmet érdemel. .89. §. Fellegvár oldala, Kolozsvárit. Kolozsvártól északra hegy emelkedett k i , s rajta egy fel­ legvár. Előttünk érdekes része épen szembe esik a város s é ­ tatérével, közlök csak a Szamos vize foly. Ezen hegy déli oldala meredek és kopasz, itt ott nagy kőszirt darabok látszanak kiállani. E különös hegyoldal rakva van apró kunyhókkal, melyek fejérsóge a barna szirtekkel nem akar öszhangzani. E házak a hegy aljától a hegy tete­ jéig néhol öt sorban is feküsznek egymás felelt: némelyike a kőszirtbe van vágva, mig másnak udvara ugy áll, hogy róla a mélységbe zuhanhatni, A mily különös e szirtoldal külseje, ép oly csodálatos e lakok belső élete. Itt laknak a kolozsvári lazzaronik; különös *) Szentírás és Termeszét szava. 14 1.

9

130

KÖVÜLETEK.

ÉGÉNYEK.

ellentét a sétatérre], a fény, öröm, zene, kocsikázás, lovaglás szinterével. Volt idő, hogy a szegény nö házában fagyott meg, eljött a hatdság, szánkára kötötte s beeresztette a hegyolda­ lon. Ismét 1827-ben még élt itt a hárpia, kinek hét férje volt, kik közül több esett le udvara szirtormáról részegen, vagy a gyanitás szerint a nőtől letaszittatva. E kunyhók száma százhúszra mehet, részint sajátjok, r é ­ szint plébánia birtoka. E hegy a tengeri csigák egyik legnagyobb telepe: a hegy kősziklája auszlrigák (mitilusok) kövülése. *) A hegy alatt Hutler, kolozsvári polgár, az utolsó években malomkövet kezdett vágatni, mi sikerültnek látszik. 90. §.' F e l s ő - v i d r a i csigatelep. A nyugoti havasok fenyves bérczei között e falu halárán, a két Aranyos egyesülésétől három órára, az előbbitől külön áll o más csigalelep. Ez a Kis-aranyos északkeleti partján van egy hegyoldal- han, mely ferde irányban több ölnyi magasságra emelkedik. Alkatrésze fövenyes agyag, melyben tömérdek sokaságú, egy­ másba ragadt, kővé vált kisebb nagyobb csiga, melyek több­ nyire ammonitesek. Igen szépen vannak befoglalva, némelyik alsó, más felső végével ér k i ; némely ködarabokban oly szép renddel következnek, minlha emberi kéz sorolta volna. **') 91. S. v^S y e r ö v á s á r h e1y k ö p ó n z e i. Hazánkban egyes, pénzalaku lapos csigakövületeket több helyen találunk. Ilyen a Rákóczi hegye Zsibónál; ilyen _ „^Szwit^ászló^ határa Kolozsvár szomszédságában, hol egy hely terítve van ugy nevezett szent László pénzével. *) Szenirás és Természet szaYa. 14 lap. **) Kisküvct 1316. 4-ik szám 29, I,

(

4

KÖVÜLETEK.

131

ÉGÉNYEK.

Azonban sehol sem j ö n akkora helyen

és

oly gazdagon

_glfl, mi'nL_j,jra:er6V.ásárfie.ÍYÍ, hej^en ^ mi a k o l o z s v á r - n a g y v á r a d i u t á l t a i á t m e t s z e t i k . A földnek, mondhatni egy negyede majd mind csigából áll. N a g y s á g u k r é z p é n z e i n k k e l e g y e n l ő , csak hogy vastagabbak. F e j é r e k ,

s közepétől

•

K ö v e c s e d é s - c vagy eredeti

számtalan k ö r ­ "

vonal k ö r n y e z i e g é s z p á r k á n y á i g .

j

t e r m é k ? sokáig nyilt

kérdés \

volt az irodalom mezején. A n é p által használt neve rendesen szent L á s z l ó p é n z e , miről

a következő r e g é t

kívánom felje­

gyezni. Szt. László m a g y w j ú r á l y , k i bizonyos ideig E r d é l y h o r czego volt, egykor a kunokat ilt megveri, katonáinak r o h a m á t vezényel, hogy sújtanák a futó ellent. magyarok vizesétől m e n e k ü l j ö n ,

A csalfa kún, hogy a

aranyait földre k e z d é szórni,

hogy üldözőit azok s z e d é s é v e l elfoglalja, állhasson. A kunok,

maga pedig

lovább

i

a k ü l ö n b e n nom pénzvágyó magyarokon

'

ez egyszer kifogtak volt. A szent férfi

\

igy Ietörpülvo lálva harczosait,

istenhez

kezd i m á d k o z n i : k é r i , változtatná az aranyokat k ö v e k k é . Isten meghallgatá, az aranyok k ö v e k k é v á l á n a k ; s igy van ma k ö ­ vekkel b e t e r í t v e a g y o r ö v á s á r h e l y i hegy. E rego nem uj, Miles a X V I I század közepén már említi.*) Még más r e g é n e k is

kellett róla élni,

mert szinte azon

korból T r ö s l e r egy más r e g é t ö r e d é k e után azt mondja, hogy e p é n z e k az ö r d ö g lallérai valának, mikkel az útat rakta volt meg, hogy általa csábítson; s ugy változtalta isten kővé. **) E k ö p é n z e k e t D r . Bruchmann a mult század elején v i z s ­ gálat alá vetle, s rólok egy tizenhat lapnyi röpiratot bocsátolt k ö z z é , melyben a tudós világ figyelmét r e á v o n t a .

0 már a k ­

kor c s i g á k n a k tartja; s a szt László r e g é i t ö is elbeszéli.''*'')

*; Miles: Wiirgengel 205 1. **) Trflstcr's Dacien IV. Bucii. Cap. 21. ***) Dr. Bruclimantii Spcc. l'hyaic. Sislens Históriám Naluralem Lapidis nummalis Transilvaniae. "VVolfcnbuttelac. 1727. 7—8 1. #

132

KÖVÜLETEK.

ÉGÉNYEK.

Korunkban is nyilatkoztak szakembereink e tárgyban. Dr. Bárra a magyar orvosok és természetvizsgálók K o ­ lozsvárit 1844-ben tartott gyűlésében csigáknak (nummulites) nevezte, s a hajdon itt létezett tenger vizétől monda ö s s z e mosollaknak. 92. §. Felek-ke rek-kövei. Az eddigi kövüléseket egy régebbi tenger b a g y á ; miket most akarok említeni, azok nem pelrefactumok ugyan, de mégis utánvetem. Ezek azon nagy gömbölyű kövek, melyeket h a z á n k ­ ban több felé; de különösen Szeben és Kolozsvár mellett l e ­ het legnagyobb mértékben találni. Kolozsvár mellett a Felek nevü hegy tele ily fövénykő gömbökkel, melyek 2—3 láb átméröiiek, s oly kerekek mintha faragiák volna. Néha keltő is van egymásba ragadva. Ha meg­ törik, bennök kavicsra lehet találni, mely középben mint v a ­ lami középpont rejlik, mintha erre rakódott volna az egész. É s a Feleken minél fölebb menyünk teteje felé, annál b ő v e b ­ ben jönek e l ő , porond közölt. Ez a földtan véleménye szerint sokkal későbbi alakulás, mint a csigahegyeké: ezt egy későbbi vizözönnek lehet tulaj­ donítani, mely e köveket hengergetve nevelte ily nagygyá s r a k á le ide. **) 93. g. A k o r o n d i r, a k o d ó - h e g y. Még egy koalákra kívánom a figyelmet felhini:, azon • incrustatiora, mit egyes források raknak le s néha egész dom­ bokká emelnek. E források mészkő hegyekből törve fel, a mészhegy alkatrészeit magokba olvasztják, kihozzák a nap­ fényre, s olt a viz elgözölögie után ismét lerakódnak. Ily for*) Dr. Bárra István, Természetvizsgálók munkálatai V. k. 84. I. **) Gertnrju La Trnnsilyanie I. Cap. IV.

KÖVÜLETEK. ÉGÉNYEK.

133

rásunk több vagyon: milyen a kaláni fürdő is. De nagyobb szerű eredményt még nem láttam, mint Korondon. A korondi borvizzel szemben, délről északnak hegyvonal fut végig, bikkes fenyves ormóval. E hegy nyugolnak néző oldala feljül erdő, alább kaszáló és búzaföld. A felszín igen élesen mutatja, mikép itt egy hajdani földrengés dúlt. Egy oldalon három sósforrás buzog fel, mindenik igen sós és igen hideg; a legalsó puskaporszerü fekete ülepet rak le, s kéngözével majd az alatta tálongó mélységbe szédít. E források felsője fürdőnek van idomítva; mérséklete 13° R. A középső sós forrás egy kőhegyet képezett, melynek hossza 200, szélessége 150 lépésnyi, s mintegy 10 ö l m a g a s . Alakja lefordított csiga teknöje, melynek felső felén olt buzog fel a vékony forrás, sóvirággal vonva be körét; a forráson alól a hegynek köböl gerincze kezdődik. E források a beléjök hulló leveleket, fadarabokat, szene­ ket azonnal bevonják; s e falevél-rétegekből mintegy k i lehet számilani, hány százados lehet a domb, mit igy alkotolt. A legszebb levál-kérgületeken kivül figyelmet igényel a csepegökö azon különböző faja és színezete, mely e források körében eléjö. A legsötétebb feketétől le a legragyogóbb fe­ jér kőig, szürke, zöld, sárga, veres, szóval minden szín eléjö, hol átlátszó, hol selét alakban. Van darab, mely mintha k ő ­ szén, más minlha a legszebb alabástrom, más mintha tégla, más mintha kovács lenne. Igen természetes jelensége annak, hogy e sós forrás sok szónsavanygázt s érczes részeket tar­ talmaz, mely utolsó festő tulajdonsággal bír. Mint tudhatjuk a barna és veres szin vas, a zöld réz, a violaszi márgán-oxydtól veszi színezetét. A fürdővendégek e csepegökö szebb alakulásait évenként felkeresik, s egész ládákkal szoktak magukkal vinni.

134

KÖVÜLETEK. ÉGÉNYEK.

B.) É g é n y e k . 94. SA Büdös

I I í I j j | i !

kén-ürege.

.„„.Háromszék és Csík között nagyszerű hegyláncz vonul el, e hegyláncz'"egyik csúcsa" a" TffiSíTs. ——— Torjárél, mihez legközelebb esik, völgyen, patak mellett indul fel a búvár. Két felöl erdős hegyek között, belebb a Bálványosvár romja alatt halad e l , mind emelkedve. Néhány óra múlva kopasz hegy emelkedik k i , az ösvény r e á kavarog, s lábán állunk a nevezetes ritkaságnak. Néhány kénes savanyuforrás s fortyogóhoz érünk, melyek mellett nyárban gyógyulni jöttek sátrai állnak s lovai legelnek, A Büdös jobbunknál magaslik. Pár száz lépés még a r ó zsaszinü kopasz hegy oldalán felfelé, s olt tátong előttünk Erdély kénes barlangja. Oly játéka a telmészelnek, mit csupán Nápoly mutat fel Európában. Egy büdöskö-hegy oldalán állunk. Előttünk ü r e g mélyed a hegy oldalába, mint egy óriási csoda szája, kénvirágtól s á r gálló ajak sárgálló szájpadlással, miből a meleg k é n g ö z , d é -

KÖVÜLETEK. ÉGÉNYEK.

135

libábkónt reszket kifelé, vagy mint egy etheri nyelv kapkod a kül lég után. Ezen üreg nem nagy, csak hat láb széles, kilencz láb magas, s valamivel mélyebb: ugy, hogy az egész egy tekin­ tetre előttünk áll. Borzadva áll meg még is elölte a vándor; később bátorságot vesz, kisé lejtős üregébe pár lépést lesz befelé, daczolni vágyik a halállal. Mint belépett áléiról felfelé törő kénes göz kezdi a lábokat körül zajlani, mintha fürge meleg hangyák ostromlanák; a bátor még tovább lép három négy lépési: a göz alólról mind sűrűbben lehel a le'tre; a gőzfürdő egész melege meglep, pedig a göz alig látszik; a bőr s különösön hárlyásabb részek kábitólag izzó ingerrel le­ pelnek meg. A lest izzad, a szem könyez, az izmok lankad­ nak, a fő édes szédelgésbe megy ál. Az édes kábultság, mit a gőzfürdő ad, távolról sem ha­ sonul ehez. E kójgyönyör a kénégény páratlan mámora. Ugy vágyik a kebel magát álmainak átengedni: feledni látszik, hogy egyetlen lélekzés — kész halál. Csodálatos a játék, mit e gáz üz az emberi érzékekkel, azt hinné az ember, hogy a gázban van a melegség, holott a bele telt hévmérö teljes nyugodt állása bebizonyitá, hogy a gáznak testünkkeli érintkezéséből fejlik minden meleg. E mellett keblében a tenyészet is folytatja működésit: Heufler tanácsos, pár év előtt benne a hinár bizonyos nemét fedezte fel; miről értekezést is bocsáta közre. Nyárban eljönek a szem- és idegbetegek, kiizzasztják magukat benne, s gyógyulva térnek meg övéikhez. E kénnel vegyült szónsavany gáz, a legjótókonyabb gőzfürdő ugyan, de" egy lehellet, és sírunkká válik. Fel is lelte már benne sok nyomorult kebel nyugalmát.*) Józsika Miklós Adorjánok és Jenők czimü drámájában szépen felhasználta: a családi gyűlölség áldozata itt leli s i r j á t — O t t van előtte egy ifjú sirja s felette egy szomorkodó nyir. Alatta sziv hamvad, mely korunkban boldogtalan szerelmének itt ke­ resett és talált enyhületet.

136

KÖVÜLETEK, ÉGÉNYEK.

A hegy északi oldalán volt még egy nyilas, a Gyilkos, de összeomolt. Hasonlita ehez; a felette elrepülő madarat ez is leszédilé: a mult század végén előtte egy medvét találtak volt, mit gőzével öle meg. *) A jókora hogy egész kebele tele látszik lenni büdöskö­ vei. **) Hogyan képződött ? volt-e valaha tűzokádó ? még nincsen megfejtve. Annyi való, hogy hazánk e táját gyakori földrengéseknek teszi ki. E század elejéről is jegyeztek fel oly földrengést, mely e vidék minden templomát, tornyát meg rongálá vagy ledönté, még pedig azon arányban, melyben a Büdöshez közelebb vagy távolabb esett. E barlang múltjáról világos történeti adatok mutálják, hogy itt hajdon kénbánya volt, s hogy a nemzeti fejdelmek korá­ ban még bányászták. Torja, e bányájáért sokáig mint bánya­ helység képviselve volt hongyüléseinken. Sőt hogy haszonnal üzék, arra Bocskai István fejdelmünk egy leirata, mit az or­ szág rendéihez intézett világos oklevél: benne mint ország­ jövedelmi forrás emiitlelik. Hogy e bányát még az után is inivellék, s hogy reá fejdelmeinknek nagy gondjok voll, azl Brandenburgi Katalin fej­ delem egy 1630-ban kincstárnokához, Mikó Ferenczhez kiadóit rendelete még nyilvánvalóbbá leszi. S mely rendeletet csak azért is közlünk, mivel némelyeknek az egész kénbánya egy­ kori létezése mesésnek tetszhetik. A rendelet igy hangzott: „Catharina Dei gratia... Transsilvaniao P r i n c e p s . . . salutem et favorem; A két Torján lévő, ezelőtt kénköbányához való emberek dolgát miben hagyta és végezte legyen tanács ö kegyelmek és táblánk birái, kegyelmednél nyilván vagyon. De az emberek engedetlenkedvén az ellen is, azt prelendálják vala, hogy nincsen elöltökjáró, azon deliboratio szerint. A n nakokáert ismét parancsoltuk vala nekiek sorio, hogy kegyel-. *) Erdély képekben I, i. I. **) Sieb. Quartalsérift 111. i ü — 1 2 |. ***) S'ieieub. Proviiioialblatler IV- B. 1. Heft 45 lap. "***) 1606-Wi 10 avt. Gen. Trans.'l. 86. I.

KÖVÜLETEK.

ÉGÉNYEK.

137

medhcz tartván, inspeetoroknak a terminusig valakit elejékbe rendelne, attól hallgatnának, szavát fogadnák, és a k é n k ő b á ­ nyát szorgalmatosan mivelnék. De a mint értjük, ők még is azon vakmerőségben átalkodnak meg, hogy a delíberatiot nem akarják admiltálni. Mely dolog, hogy a kegyelmed felettébb való engedelmességéből vagyon, annak lenni nem kellene; mert ö dolga ós tiszte lévén minden bányákra, aknáinkra való gond­ viselés, ezt is kénköbányát azok közé valónak adjuk lenni. Iratunk azért mind magoknak a torjaiaknak, ex superabundanti a tiszthiveinknek is, hogy commissionkat magok adván meg, az engedelmességre magok is serio intsék nevünkkel, azt ne­ kik megparancsolják kegyelmetek is. Azért intjük kegyelme­ sen és serio parancsoljuk is, hogy e dologban tett deliberalio és magának adatott auctoritás szerint az dologra is oly szor­ galmatos gondviselése legyen, hogy ebből is hivatalának meg­ fogyatkozni ne találtassák. Secus non facturi.... Dátum F o garas 26 maj. 1630." *) Itt emelkedik egy egész hegy, mely mikép valaki meg­ jegyzi róla, miként Nápolyban a Terra di Lavoró hegye, ugy ez is tele lehet büdöskövei: s mi még is idegen földről hoz­ zuk a ként. Pedig most mikor Sicilia az európai hatalmas­ ságok versenyalmájakónt tekintetik, nem lenne érdektelen b ő ­ vebben utánnézni, mi rejlik a hegy gyomrában. Hogy az egy még egészen k i nem égett Vulkán, azt k i gözölgése kétségtelenné teszi. Mint Benkö megjegyzi, a múlt század elején még bányászták.*^) 95. SKőszén-telepek. Minthogy Erdély negyed részét, 286 • mértföldet erdő borit: a kőszén merőben bántatlanul hever. Mind a mellett, hogy a geológia a kőszenet tengervíz által elborított erdőség maradványának hiszi, hazánk pedig a *) Benkő Special. TranssilYunia I, §. 6. **) Spec Trans, II.

138

KÖVÜLETEK. ÉGÉNYEK.

mostani iengereklöl oly magasan fekszik: mégis tisztában le­ helünk annyival, hogy hazánk kőszén dolgában elég gazdag. A hon magassága miatt nem hozhatjuk gazdagságát kétségbe, mert tudjuk, mikép a világ alantabb és fennebb fekvő minden tájai birnak kőszén telepeket; sőt az Andesen 14,000 láb magasságban is eléjö; mit természetesen a földközi tűz nyo­ mott fel. Hogy minő magasság, s minő mélység, s mely ter­ jedelemben jön elő Erdélyben a kőszén, megmondani nem lehet: annyi bizonyos, alig van egy vidék, hol már ne talállak volna. Kőszenünket már a mult század végén vizsgáját alá vették volt. Felfejivén, mikép a legjobb kőszén tulajdona, hogy ke­ mény, könnyű, fényes fekete legyen, széles darabokban törőd­ jék; könnyen no gyuladjon, de meggyúlván világos lánggal égjen, s végre hogy szagja igen kevés és szurkos ne legyen: ezen szempontokból végig kémlelve, ugy találták, hogy k ő ­ szeneink a legjobbak közé tartoznak. E vizsgáló feketesége s az erek párhuzamosságáért, rétegeinket halt kovács-szénnek gondolla. S nehézségére a faszénnél félszer találta nehezebbnek.*) Hátszegvidéken a Magyar-zsily vize melleit a Vulkánban Petriüa halárán egész kőszén hegy ült ki napfényre. Kttn van szabadon. Mint egy vizsgálója leirja: barnafekete, gyöngyház fényességű, szálkás szövetű; töredókeny, pora fekete, ós fest. Meggyújtották, s a fával egyformán égett. **) E telep 1783-ben meggyúlt, s egymásután három évig 12 öl hosszaságban folytonosan égett. ***) Egyébaránt a Zsily völgye több helyt mutat fel kőszén telepet, mint Urikányban, mit Ackner is átvizsgált ós leirt, mire olvasóinkat is figyelmeztetjük. ****) A mult tizedben Nagyalmáson elkezdték vala bányászni; de Kolozsvárit vevőre nem talált. A többi bántatlanul hever. *) Physich. Ökonom. Urtheiluiig il. Sicb. Steinköklen. Sieb. Quarlalsfilirift III. Juhi-g. ** Nemz. Társaik. 1837. 47—51 1. ***) Benkő Ferenci Mincralogiája 50 1, *'*') A"chiv. f. d Kenntnisz I. 11 Heft, 36G—71 1.

KÖVÜLETEK.

139

ÉGÉNYEK.

96.

§.

Gyeptözeg-telepek. A gyeptözeg-telepelt sokkal mint

a

koszén.

későbbi

Mintegy s z e m ü n k

előtt

terméke

a

alakulnak

földnek a

tavak

v i z é b e n , az ott t e n y é s z ő n ö v é n y e k g y ö k e r é b ő l . De a z é r t m é g sem k e l l i g e n

nagy

újdonságot

tulajdonítani n e k i e k , mert a

k ö z i k b e szorult t á r g y a k , s v á g a t á s o k n á l egyszer m á s s z o r

fel­

fedezett p é n z e k , fegyverek, s e g y e b e k : k é l ezer óv előtti i d ő r e is r á v i s z i k

alakulhatásukat.

Hogy c tapasztalatokat nem mi s z e r e z t ü k , felesleges m o n ­ danom is, mert az e r d é l y i gyep t ő z e g e k felett k e v é s t u d o m á s u n k van.

Minden, mit tudunk a n n y i , m i k é p m e g b í r u n k két leiepet

nevezni. A z egyik van Kalotaszegen S z é n h e l y n e v ű helyen, mit r a p c s e n l i a n g á b ó l s f e n y ö g y ö k é r b ö l v é l n e k alakullnak.

'')

Más telep, mi az e r d é l y i g y e p t ő z e g fötömogc, a fátlan M e ­ zőségen

van,

a

nádaktól

fedett

m e z ő s é g i tavak v i d é k e i n .

E n ö l is c s u p á n annyit tudunk F r i d v a l s z k y u t á n , mikép az 1717—i szárazságban

meggyúlt

vala,

s

csak odarendelt nagy e r ő v e l

s i k e r ü l t nagy k é s ő r e eloltani. H o g y e telepek mily m é l y s é g s m e s s z i s é g r e terjednek, b á n y á s s z á k , nem vágják, gyaníthatják

m é g senki sem v i z s g á l t a ; használni

olvasóim.

*) Hon és Külföld 1810.

I. 86.

1.

még

nem

hogy

kezdették:

nem azt

IIETEIHIi

FEJEKET,

SÓBÁNYÁK. 97. g. Kősó-telepünk fekvése,

minősége.

Erdély oly gazdag konyhasó dolgában, hogy Fichtel ta­ nácsos szerint: egész Európát ezredekig képes volna

sóval

ellátni. *) Azon sóér kifolyása az erdélyi, mely Európa keleti felét elágozza. Verestoronynál jő be hazánkba, Oláhországból R i m niktöl: itt két ágra szakad, egyik Vízaknán, Tordán, üésaknán alkot bányákat, a más ág Kőhalom, Udvarhely, Parajd, Zsábenyiczán keresztül Radnának megy; a hazán kívül Lengyel­ honban felcsap Viliczkáig, Magyarhonban So'várig. A hossza­ s á g , mit Rimniktöl Viliczkáig tart, mintegy 120, szélessége 15—20 mértföld **) Futása a Kárpátokkal parallel megy. Azon tájoknak, melyek tengerből kénytelenek konyhasót nyerni, fogalmuk sem lehet a gazdagságról, melylyel Erdély kősó dolgában van ellátva. Hol vonala megy, a föld gyomra egész felszínéig tele van. Milyen mély, megmondani nem tud­ juk, mert 80 ölnél belebb aknáinkat nem hajtják;***) de azt Ficliiel: Beylrage znv Mineralgeschichte Sicbeubiirgení. Gescliiclile des Sleitisahes 1780. J. 76, **) Ugyanott 27. lap. ***) Fichtel 22 lap.

II

Thcil.

SÓBÁNYÁK.

141

mindennap látjuk, hogy vannak egész helységek, melyek a sótól földjöket alig szánthatják, s mint Udvarhely mellett Szent­ márton,, pinczéiket sóba vágják, *) s vannak egész vidékek, melyek sóvirágok közt aratják sótalan kenyerüket. Sok helyt egész napfényre tolta fel magát; de a kormány, mint Oláhpénteken, Bilakan, Széken, Homoródan földdel szokta betakarni, mit azonban az esö gyakran el-elmos; mig ellenben mint Szovátán és Parajdan, hol 20—30 ölnyire emelkednek a sóhegyek, beföldelni szinte, lehetetlen. Minthogy fenekét nem láttuk, nem lehet megmondani min nyugszik. Történik azonban , hogy az ismeretes 80 öl mély­ ségig, néha a sórétcget földrész szakasztja meg; de ha áttö­ rik, a só tovább folytatja magát. Ezen jelenet Dézsen 1802-ben eléjött; a bánya fenekén kék palaföld, s alabáslromra akad­ tak; már felakarák hagyni a bányát; de kisérlotek közölt végre is áttörlek, s a só a maga szépségében ismét olt állott. .**> Só tömegünk jegecsedése igen természetesen hat szegle­ tekben mutatkozik; azonban hol földdel jött érintkezésbe, olt a jegecsedés vagy négy szeglelet ölt s képződnek az ú g y ­ nevezett szemsók; vagy rostos alakban lapod a földhez. 98. S. Sós-kútak. A kősó ezen mennyisége egy sereg sóSYizet, sóskátat idéz elö hazánkban, mi a búvár elölt annyival érdekesebb, minthogy ezen sósforrások mondják meg legtisztábban, hol v o ­ nul el a sóér hazánk földében. Százhúsz helységnek volt F i c h ­ tel idejében sóskútja, s minthogy némely helységnek hat hét is van, háromszázraletle az ismert sóskűtak számát.***) E s ó s kútak, hogy mennyire tiszták és sósak, tanúsítja az, hogy azon helységek, melyek e kutak birtokosai, azokat hetenként bizo*) Nemz. Társaik. 1831. GO. 1. **) Szentírás és Természet szava 12 1. *"*) Ficlilct's Gcscliiehte d. Sleinsalzes. 52. 1.

142

SÓBÁNYÁK.

nyos napokban a kormány engedelmével merítik, hordják, s ételeiket azzal sózzák, s kősóra nem szorulnak. E sóskútakat rendesen felügyelik, s gyakran megesik még­ is, hogy e kutakból kifolyó vizet a vidék népe szekérrel és gyalog megrohanja, szekereket megrak; s megtörténik, hogy észreveszik, akkor katonaság megy reájok, s egész csatává válik az ügy, különben a szekér és marha elkoboztatik. 99. §. T ö r t é n e t i adatok. Mikor kezdek mivelni sóbányáinkat, nincsen reá történeti adatunk. Hogy Roma, itteni uralkodása alatt (K. u. II—III szá­ zad) több helyt ásalá, a hagyományok mellett, még azon k i ­ ürített bányanyomok is bizonyítják, miket Marosujvárlt, Zsa~ benyiczán, Tordán, Palán, és Széplakon Szamosujvár mellett hagytak; melyek nagy részt már sóstavakká alakultak. Mikor a magyarok Erdélybe jönek (IX. sz.) ugy látszik, sóbányákat találnak; mert Tuhutum kéme, miután Erdélyt meg­ járta s főnökéhez visszatért, azt mondja többek köztt, mikép itt sót ásnak. *) S hogy igazának kellett lenni, abban k é ­ telkedni senki sem foghat, ha csak fel nem akarja tenni, hogy az akkori nép són legeltetve nyájait maga a só használatával ismeretlen volt. Mégis magáról a bányászatról hiteles adatunk legelőbb 1405-ben jön elő, mikor is Sigmond király egy törvényezikkben a földesuraknak eltiltja saját földjeiken a b á ­ nyanyitást másoknaki eladás végeit. **) Később II. Ulászló király egy törvónyezikkóben ismét megemlíti, mikép a sóbá­ nyák nyitása királyi jog. #**) Azonban látszik, hogy a só ezen bövsógiért, királyaink nem lálák tanácsosnak királyi jogukból egyedárusságot csi­ nálni. Még a fejdelmek korában is fenáll a jog, hogy a föld*) Ibi focdcrelnr sal. Anouym. Bclae Reg. Nob Cap, XXV. **} Sigism. Decret. II. art, 20. *'") Ulladiski II, Dccrett 1. art. 30.

SÓBÁNYÁK.

143

birtokos saját földén a sót maga számára szabadon vágalhatá. *) S ö t , hogy a föld ezen böv adománya közös legyen Erdély rendéi tovább mentek: s minden nemesnek jogai közé sorolák a királyi aknákból oly áran vehetni sóját, mennyiben annak vagatása került; **) mi régebben 12 pénz vala. A sóaknák ezen patriarchális kezelése az utolsó száza­ dokban tétetett a mostani lábra. A mostan uralkodó ház a föld­ birtokosak sóhasználhatási fogát csak is a sóskútakra szorí­ totta. A nemesi, úgynevezett ingyen'só árát 1748-ban, hogy a királyi tábla fizetését belőle fedezze, 12 pénzről előbb 18-ra emelte. Onnan mind felébb; mig végre 1765-ben egészen meg­ szüntette, s a nemességgel is ugy kezdé fizettetni a sót, mint a hon több polgáraival. Napjainkban egy mázsa só 3 rft 15 kr. pp. Természetes, hogy a só ezen kiváltságos kezelése Erdély más két nemzetének, a székelység és szászságnak rovására esik , ha e két "nemzetet is sdjavadalmakban nem részesítették volna. Innen a szász nemzetet II. Andrástól nyert oklevele arra hatalmazta volt fel: hogy a bányáktól minden évben há­ romszor apró sót vihetlek magoknak. De idő folytán ők is e l ­ vesztették. A székelység pedig, földjének azon kiváltságánál fogva, miliép eddig királyi jogot nem ismert: egyelőre nemzeti sa­ játul kezeltető bányáit. Azonban forgott az idő, s a székely­ ség nagy része János Zsigmond fejdelein ellen 1562-ben fel­ kél, a fejdelem a telkeiteket legyőzi: Segesvárit országgyű­ lést tart, hol a főnököket lonyakaztaija, a székelységet pedig nótáztatja. Ekkor foglalta le a székelyföldi bányákat is. De azért e nemzet fiainak, mivelhogy fejenként nemesek valának, a nemesi sót megadalá, ha mázsájáért az 1 pénzt, s a vonó lovak számára évenként az egy köböl zabot megadák. ***) Azonban e kiváltságnak is együtt a többi nemzetével vége­ szakadt. *) Approb, C'unsliLulio III. Bt'sz 15 arl. **) Approbala III. IS. 2. "**) Approbat. III.

15.

SÓBÁNYÁK.

A só elszórásának E r d é l y

régi kormánya

módját is elnézte, a sóvali k e r e s k e d é s i ;

mi

detileg a kiváltságosak c s e m p é s z k e d é s e

volt;

még

egy

tulajdonkép s

más ere­

melyből

ké­

sőbb a Moldvábdli c s e m p é s z e t fejlelt k i . Különösen kedvelték ezt a s z é k e l y e k , honnan az 1 5 5 5 - b e n Kendi és Dobé I. F e r d i n á n d E r d é l y

vajdái

állal

megerősített

östörvényeikben, erről igen t ú l s á g o s e m l é k e z e l v a n .

A

73-ik

törvényczikk nem csak hogy a s z é k e l y f ö l d d e l s z o m s z é d o s gyékben megnyitja nekik a k e r e s k e d é s t ,

sőt

kimondja,

ha igaz, pecsét van nála, háborilóját ha m e g ö l i is

me­ hogy

önvédelmé­

ben a székely, egy só a dija. Később a nemzeti fejedelmek k o r á b a n is kereskedést. Meghalározák t. i . 1 6 7 0 - b e n ,

törvényesítik

hogy c z é d u l a

e

nél­

kül is lehessen szekerekkel s z é t h o r d a n i , minthogy a z , k i n a g y ­ ban veszi

a bányáktól,

czéduláját

minden

kis

vevőnek

oda

nem adhatja. **) S e k e r e s k e d é s folyt is e g é s z n a p j a i n k i g . U t o l ­ só időben oly messzire mene v i s s z a é l é s e , h o g y a k k o r , a bányáknál 3 ílf. 15 kr. volt p e n g ő b e n m á z s á j a , vából becsempészett

sót

ők a Mold­

2 p. flórt e g é s z az o r s z á g

tudák szállítani. Miért a forradalmi k o r m á n y a parajdi nál a sót két p e n g ő r e

eresztette volt.

midőn

Napjainkban

közepéig bányák­ p e d i g , az

uj szervezéssel, e k e r e s k e d é s m e r ő b e n elfojtatolt. • 100. §. Az

ásatás

és

kiadás.

Miként esett meg a só ásatása r é g e b b e n , s e h o l s e m radt megírva.

A romaiak

ugy

látszik

egészen

ma­

ellenkezőleg

hajiak a bányákat mint m i : az ö b á n y á j o k fenn volt ö b l ö s e b b ; s a kivágott sódarabokat r a b s z o l g á k k a l h o r d a t á k k i . I n n e n m a ­ radt bányahelyeinken annyi a p r ó b á n y a ü r e g r e á n k , m i v e l 1 0 — 2 0 ölnél mélyebbről

embererö

vetkezőleg lejebb nem

által bajos volt

kajlák.

*) Székely nemzet. Coustittitioi. Test. 1816. **} Fejéi-vári. 1670. 22, art.

73.

§.

felhordatni;

kö­

SÓBÁNYÁK.

145

Sőt azon korban is, melyben egy m á ­ zsa só vágatási

árába

\% pénzt

fizettek

nemeseink, m é g akkor is igen kellőit korülni a vágatásnak hoz képest. Hihetőleg

kevésbe

a mostani­

hol csak

leheléit,

a napfényen ülö sósziklákat lámadiák meg, s fa-ékekkel hásogaták. Most e g é s z e n s z a h á l y s z e r ü l c g , szakértő sótisztség f e l ü g y e ­ lete alatt czukorsüveg vagy templom alak­ ban foly vakkal,

öblösitéso; málhákban

s középpontján l o ­ történik

a napszinre

vontatás.

S rendesen

mélységre

hajtják bo, minthogy azontúl

vizfclfakadástóf

csak 60—64 öl

lehet tartani.

Egy márvány-sziklái képzeljenek o l ­ vasóim, s belevágva ogy roppant templomot, az ember fennöl ha belepillant, olt látja fonókén mécsvilága mellett a sóvágót, mintha egy holló k o p á c s o l n a . S a bánya falai olt barnáslanak visszacsillámolva fáklyánkat.

Szürkeuiárvány

tündér-palotához

hasonlít. Mennyi sóbánya volt hajdon, bajos

megmondani.- A tor-

dait mondhatjuk l e g r é g i b b n e k , ulána Dózsröl vannak legrégibb adataink;

ezeken kivül ugy látszik régebben

most itt majd

amott vágták a sót. í g y pl. Benkö azt mondja, hogy olötte nem rég, Homoródszenlpálon m ó g váglak. *) A fejdelmek

korában

Tröster csak három sónknál e i n l i l : Tordán, Vízaknán, s egyet Görgény mellett, h i h e t ő l e g Zsábcnyiczán.

Azonban az ifjú

ur, k i tanuló korában adá k i munkáját, aligha nem csalatko­ zott. Fichlel 1780-ban halai említ.

S ugy vala

a mult évig,

azon kis változással, hogy S z é k helyébe a mult század végén Marosujvárlt nyilak, s amaz bezáratott. 1851 novembere 1-ón Kolozs is fclhagyatolt; s i g y ma már csak "öt aknánk van.

*) Speciális Ti-ansilv. P. II. Cíip< I. "*) Das Alt und, N C I I Denta Dacia. iűGC)

IV. Budi. l'np. XIV.

10

SÓBÁNYÁK.

A vágalást a kormány kezelleté miniligy de gyakran egye­ seknek adá ki haszonbérbe. így történt, hogy Marlinuzzi K o ­ lost Mikolának, János Zsigmond Dézsaknát Kendi Ferencz vaj­ dának adta kezébe. Innen arra, hogy, régen évenként mennyi vágatott összesen, adatunk hiányzik. Egy egy aknára évenként rendesen 100—150,000 mázsát számithatunk. Annyit látunk, hogy sónkkal a királyok még tiszteket is fizettek: igy kapott a nádor 3000, a horvátbán 1000, a lemesi gróf 1000 az udvar­ mester 500, az erdélyi vajda 3000 forint é r t é k ű t , nem szá­ miiván az apróbb mennyiségeket. Ficblelként 1780 körül egy millió mázsát vágtak; mibe azonban azon félmilliónyi apróbb darabot, mi a 80 fontot nem üté, s igy eldobalott, mint hasz­ nálhatatlan, belé nem számitá, Ma is évenként ilyenszerü öszvegel nyerünk. Sóbányáinkat ma is a kincstár kezelteti. Minden bányának meg van saját sóhivatala, melynek élén bányanagy (Verwaltor), vagy régi czimén kamaraispán áll. Rangjok ezen bányanagyoknak egyenlő ugyan, de íizelésök különböző a szerint, milyen a bánya termelés. Igy az újvári kap 1000 pflaf, a dézsi 800, a parajdi, vízaknai 700-at, a tordai 650-et. S á mily arányban van a bányanagyi fizetés, azon arányban áll egymáshoz az alsóbb tisztviselőké is. Csupán az almázsamester fizetése, a 300 pft egyforma minden bányánál. A bányanagy és ellenőr biztosítékot tesz le, annyit, men­ nyi egy évi fizetése. Ha álladalmi papírban teszi l e , akkor két annyit tesz, s 4 % húz tőle. Ezen pénz biztosítékul szolgál azon esetre, ha a bejö­ vendő pénznél hiány adná elö magát. Régebben e hiány bajosan jöhete elö, inert a mázsamester a pajták raktárából méreté a sót. Azonban Schindler, gallicziai sóhivatalnok e század elején bejölt, több szabályozásai köztt azt is behozá, hogy a mázsa­ mesterek keze alá mérve menjen a s ó , s apadásul egy m á ­ zsánál y fontot számított. a

*) Fichlel's Geschichto 1281.

SÓBÁNYÁK.

147

A sót úgynevezett sóvágók, polgáremberek v á g j á k , k i k ('eloszlanak összeírt sóvágókra s önkénylesekre, kik köztt azon különbség vagyon, hogy az elsők nyugpénzt fognak húzni, az utolsók nem. Ezen sóvágók minden kősó vágásáért 2 krt kapnak díjul; mindeniknek naponként 10 k ö v e t , ugyanannyi mázsát kell vágnia, azonban vághat mennyit akar; de 1 5 - n é l többre bajosan megy. E fizetésen kívül kapnak családjuk min­ den tagjára 15. minden markára 6 fontot, sertést tizet s z á ­ mítva egy marhára. A vágás rendosen több mázsás só gerendákra intéztetik, miből aztán 80 fontos apróbb darabokat metszenek. Azért annyi forgács adja elő magát, hogy rendesen 7r,"-de apró sd lesz; minek nagy részét minthogy piszkossá v á l i k , elvetik; mit lehet, eladnak. S ha már fel akarnók vetni a vágás s tisztek fizetése szerint mennyibe jő egy mázsa a k o r m á n y n a k : ugy találjuk, mikép 18 p. krba. A vágott só-mennyiséget részint a haza emészti fel, részint a Marosan lohajókáztalják Magyarországra. Erdély e kereske­ dése igen régi lehot. Már az árpádi királyok alatt nyoma van a só kihordásának. Ileichorsdorffer 1550-ben már megjegyzi, mikép hajóink akkor Alvinczon rakódának meg, mit aligha Portussal nem vételt össze. Fichtélként 1780-ban 300 hajó horgonyzott Maros-portusan, melyek mindenike 600 kősót emelhetett, s kedvező nyarán Szegedet háromszor is megjár­ nálak. Vagy is szállitlalolt évenként Magyarhon számára 600, a temesi bánat számára 120 ezer mázsa. A hajózás most is szakadatlan folyamban vagyon, s a kivánt mennyiséget a M a rosujvári aknából szállítja, mi a Marosnak épen balpartján nyittatott. A sóhajózás egyike fonlosabb jeleneteinknek. Marosujváron alól, honnan a só vitetik, a kormány több rakhelyeket állita a Maros partjára. Ilyen rakhely a folyam jobb partján: Erdélyben Portus és Sólymos, Erdélyen túlSzoborszin, Ó-arad "') RcicherídorlTer's Chorogvnphia. t'2 kp.

148

SÓBÁNYÁK.

Szeged, Makó, A Maros balpartján Erdélyben egy rakhely sincs, Magyarhonban van Valia-máre és Lippa. Ezen rakhelyek élén kamarispánok vannak, pl. Erdélyben Porlnsan és Sólymoson: a portusi 700, a solymosi 600 pft fizetéssel, E melleit Portusan a kormány egy hajógyárt is foglalatoskodtat, mely télben nyárban dolgozik, s benne tizenkét munkás minden nyolez nap alatt egy hajót állit elö, s az egész gyár hónaponként 5 — 6 hajót. E hajók hossza 10—12, szélessége 3 öl. Kell egy hajóhoz többek köztt 10 köböl moha, 10,000 vas szkába, s 50 darab mankó. A gyár fenyőfáit, mankóit Gyergyóból kapja, hol fűrész maimat tart az álladalom, cserfáit többire Hunyadból szállítják. Az igy készitelt hajót az álladalom a szállítóknak rendesen 250—8 pftért szokta adni, s eltart 5—6 évig. A sószállitást 1820-ig a kormány üzó. Ekkor egyes vál­ lalkozóknak adá ki árcsökkentés útján, s ma fizet nekik m á ­ zsájáért Újvártól Porlusig 9, Újvártól Sólymosig 12—13; Újvártól Lippáig 17 p. krt. Jó vízzel 1000 mázsát is felrak egy hajó. S megtörténik gyakran, hogy a viz apadtával lerhéböl a rakhelyeknél annyira lerakodik, hogy 200 mázsával ér le. E hajózás aprilben kezdődik, s foly a fagy beálltáig. Azonban nem sokszor mehet, mert egy útjából hat hétre tér meg a hajó, minthogy felfelé emberek vonják vissza. A szállítás árcsökkentése hat évre csik, innen a fenemiitelt szállítási díj néha változik. Mennyit szállítsanak évenként, azt a budai kamara hatá­ rozta meg eddig, rendesen 800,000 mázsát vivének korunkban. A normális sódarabok csak puszlán rakatnak hajóra, az aprók 5—6 mázsát tartalmazó tonnákban. Gyakran megesik, hogy évenként félmilliót érő só is elsülyed, mit a vállalkozó fizetne, ha k i nem tudná mutatni, hogy k ö , porond, vagy csutkó miatt sülyedt e l ; de ezt rendesen kimutatják. Azonban lássuk a bányákat már betűrendben.

149

SÓBÁNYÁK.

A.). M i v e l ó s

alatti

bányák.

101. §. Dc.zs-akna. Dézsakna Dézslöl '/.j rfi'ai távolságra, egy gödörbe nyúló kettős völgy szorulatban fekszik, mintegy 1000 egynehány lakost számlál, kik többnyire oláhok, görög egyesült hitűek, valamivel kevesebben vannak a magyarok, kik reformátusok ós katolikusok. Földművelésből és marhatartásból, de legtöbben bányai munkálatból élnek. . Dózsaknát mindenek felett, és egyedül is csak gazdag sóbányái teszik érdekessé, az évenként kiásott sómennyisóg mintegy 150,000 mázsára tehető. Innen láttatnak el kősóval a nagy-bányai és somlyói raktárak. A jelenleg művelés alatt levő sóbánya hossza 90, széle 60 öl. Harminczöt öl mélyen ereszkedtünk be a föld gyomrába, egy kötél végire akasztott málhában, mely lóerővel vonalik; ketten ültünk, miután bányász köpenyeget adtak ránk, hogy ruháinkban kár ne történjék; alig két ölnyi széles volt az ü r e g , melyen leereszkedénk egy pislogó mécs világa mellett; soha sem fogom feledni e jelenetet. Letekinténk a borzasztó mélységbe, ötven egynehány mécs világánál dolgoztak elszórva a sóvágok, s a csákány ütésektől szétlövelt só-por fónyo a mécs világánál tűzesőként csillogott. Midőn leérénk, az üreg négy szögében meggyújtott szalma tűz lángja, tündéri fénynyel voná be a roppant boltozatot, s az ember a mesés alvilágban képzeli magát, midőn a kiaszott képű, holdvilág arczu, félig meztelenre velkezelt sóvágók csákánya alatt porladozó tt'izszikrát széllövelni látja. De a költőiség helyett, csak hamar a sajnálkozás érzete lepi meg a gondolkozó embert annak szemléletére, hogy mily sok fáradsággal keresi a szegény mun­ kás osztály kenyerét, mert a legszorgalmasabb is alig képes megfeszített testi erővel végrehajiott munkája, a sóvágás állal, 30 p. krt. szerezni naponként,

150

SÓBANYÁK.

Esős időben a Dézsaknára vezető út, különösön öszszel és lavaszszal igen. rosz; az idemenö szekerek szakadatlan lánczsora sokszor órákig kósedelmez a nagy sár miatt. A régi rendszer alatt a megye és kamara vitatkozott, hogy me­ lyik tartozik az úlat megcsináltatni, most miután erre nincs löbbé ok, a keltőnek érdeke azonosulván, azt hiszik, rövid időn ezen útvonal járható állapotba lesz helyezve. E sorokat a Pesli Napló tudósítója 1852. octoberéröl irá. *}. Tulajdonkép egy bányája van, egyben vágják a sót j e ­ lenleg. E bánya felett van egy m á s , mit 1830—40 közölt felhagytak. E felhagyott bánya lehet az, melyről Krekwilz em­ lékezik a XVII. században. E felhagyott bánya az, mélyről iróiuk mint második bányáról emlékeznek. Ezek mellett van m é g egy bányahelye, alant a völgyben, a mostani bánya alatt, karfákkal körül kerítve: e lehet az, melyről Benkö igényli, mikép talárok rontották volna el. Dézs a mult század közepén 80,000 mázsát ad. Akkor nagyon divatban vagyon, mint a honnan a Szamos vizén hajón Magyarországra szálliták. Miért is a szamosi gátokat egész Bózsig fel mind levágaták, hogy a folyamat hajókázhalóvá tegyék. ''**) Mikor nyílt e bánya, nincs adatunk reá. 1478-ból látjuk, hogy Mátyás király az itteni sdvágóknak szabadalmakat ad. A z oklevelet Fridvalszki közölte. A mostani akna hegyoldalban vagyon. Egyik kamaraispánya ismertetése szerint, a sóér a hegyhágása szerint l e g felebb 32—50 öl mélységre inivelhelö; mivel azontúl a s ó szikla repedezett, s vizet bocsát be.

*) Pesti Napló. 1S52, 808. szám. **) Krekwilz. 1668. 128. 1. ***} Josephi Beulö Spccial Transilvania, 1. §, 123. Ms. *•**) Fridvalszki: Miueralogia Transsitv. 167—8. 1. *»»**] Berény Emmáiméi: Magyar orvosok és természetvizsgálók kolozs­ vári gyűlése munkái 158. 1.

SÓBÁNYÁK.

151

102. §. Maros-ujvár sóaknája. Marosujvár falu, épen a Maros balpartján, valamivel i n ­ kább nyugotra az ország közepénél. Legifjabb s mégis legkiéltebb bányánk. 1792-ben nyila legelső bányáját Ruszbátzki bányász mérnök. S a sómennyisóget, mit azelőtt a kormány Tordáról Kolozsról és Székről szálliltata Magyarhonba, most e bányák adják. Honnan magától értetődik, hogy államgazdászati szempontból legbecsesebb bánya; ellenben gazdagságára nézt nem a legjobb lábon áll. E helyt már a rómaiak elkezdek üriteni. Fel vannak fe­ dezve az 5—6 öl magas földhányások, melyekkel Róma az ókor ezen szárazi és tengeri pirátája védó itteni bányáit a Maros és a Báncza pataka iszapolása ellen. Mikor lünt aztán el a bányák sorából, meg nem mondhatjuk. Annyi bizonyos, hogy még emlékezete is elveszett volt. A mult század végén ontani kezdé kincseit, s e napig annyira van aknázva, hogy jelenleg a IV. V. és V I . osztály van bányászat alatt. S azon 200 ember, mi itt kifáradni rá nem é r , maholnap be is fogja zárni maga után a kapukat. Sószikláját, mi sárgás kék agyag margában fekszik 380 hosszú, s 480 öl hosszúságúnak tartják, s ezt is csak 80 öl mélynek, mint mindenütt sóereinket. *) S évenként mintegy 800,000 mázsát nyújtva, már is oda jutott, hogy a Maros kezdi áttörni rétegeit, a bányákat beöntéssel fenyegeti; annyira, hogy ma már a bányák régi fenekein tutajjal járnak, s csak a mellék oldalokban folyhat a vágás. Az újvári bányászat két fö részre oszlik: ó és új bá­ nyákra. Az ó bányák közül: József és Ferencz nyilt 1792. Ferdinánd 1813-ban. Mólységök a bolttetötöl 204, a torkola­ tokkal együtt 384 láb.

*) Kovács János kamara - ispán ; Orvosok s TcnuészclYizsgálók V. gyű­ lése munkái 191. lap.

152

SÓBÁNYÁK.

A IV. osztály ó része az elsőknél 90 lábnál felébb áll, s várja ez osztály ujabb részét, hogy vele együtt lojobb hajtassák. Ezt 1834-ben kezdek. T belü alakja van, s hossza 590,. szélessége 90 láb. Az V. osztály 1835-ben kezdetett. Alapja ennek is az mi az előbbinek. Szélessége 42, egész hossza 611 láb. A Vf. osztály 1842-ben nyilt meg. Sajnálva kell reá gondolnunk, hogy századunk e ritka szép müve, egykor viz tanyája lesz. Valaki csak ez óriási mivet látta, e pokolsötét goth templomokat, világítva a munkások mécseitől, soha sem tudta feledni. Azon gyönyörű lépcsözet mely a messzi mélységbe visz soha vágva; azon nyughely, hol Ferencz császár megnyugodott; a kis ablakok, melyeken.le a messziségbe pillantva, a munkások mint kopácsoló törpék lát­ szanak olt alant; a márványszerü falak, melyek fáklyánk v i ­ lágát visszasugározzák; s ha leérünk a munkásokhoz, a s ó padlazat, mit gerenda alakokban sietnek feltörni; a sóvágó s elötle a talányos kis mécs, e kísérletes selótség s benne e viszhangzó ezer kopácsolás; e foljó légkör; elzárkózott g é ­ pies mozgalom: a lelkeknek igen különös szemlét nyújt. K i sóaknát nem latolt, s ki különösön az újvárit nem látta: egy nagyszerű emlékezettől fosztja meg magát, mely a sírig kisérné. Belseje pompásságának külsője is megfelel. Sírna térségen fekszik. Mellette hömpölyög a Maros, széles völgyben. Felelte áll Marosujvár faluja s kastélya; s körében szép faluk. A bánya térét sóházak, laképiiletek, raktárak foglalják el, s egy 800 öl hosszú kézi vaspálya-hálózat fut a raktárokhoz s a Maros partjára, melyen egy egy ember 30—40 mázsa sót taszit a hajókra. Szalhmáritól igen érdekes képeket birunk mind mind külsőjéről. *)

"") E r d é l y

Klipekben.

IV'.

Fűzel.

belseje,

153

SÓBÁNYÁK.

.103.

_JPara j

d

§.

sóaknája.

Parajd egyetlen sóaknája a székelyföldnek.

Udvarhely és

Vásárhely között e s i k , Parajd é s Alsó-sófalva határán, m i n t a mely k é t falu felelte m á r a nemzeti fejdelmek alatt vetekedék, mig róla az Aprobata utolsó edicluma nem k e l e . Igen s z é p e n fekszik,

havasak

erdős. bérczei

alatt, kies

v ö l g y b e n , mit a h a v a s a k r ó l l e s i e t ő Kisküküllö öntöz. A délről erre lartó Korond vize a Küküllöbe folyásánál egy háromszeget k é p e z : e h á r o m s z e g b e n a k é t v i z parija fölé hegy

emelkedett,

e hegy g y o m r á b a n van Parajd sóaknája. A hegy akkora hogy a benne rejlő sószikla 800 öl hosszú, s 6 0 0 ' öl s z é l e s ; s mint látni a v i z felelt 3 0 ölnyire emel­ kedik, de hogy mily mély v a l ó s á g g a l e s ó r é l e g , tudni. Tetejét a t e r m é s z e t

m é g nem

3—8 ölnyi földkéreggel vonla be,

s m i g a sószikla homlokát a K o r o n d vize mossa, m i g o homlok messzire, mint egy k o p o r s ó m e z ü s t homlokzat ragyog a naps u g á r i b a n , s mig benn izzad a s ó v á g ó : és vet a s z é k e l y E sószikla

addig

tetején

szánt

öl m é l y s é g r e ismeretes.

Sava

ember. m é g . csak 48

szine k é k e s s z ü r k e , Moldva E r d é l y minden b á n y á i

oknai bányájához

ennél jóval

t e r m é s z e t e s , hogy m e g ő r ö l v e

fejérebb

hasonlít, mig

s ó t adnak.

e só is é p oly fejér,

Igen

mint bár

melyik, s felesleges mondanunk, hogy szine k ü l ö n b s é g e csu­ pán a n a p s u g á r teslszínlöl

törődésének játéka.

téglaverességig

vöröslő

A só-hegytetején sódarabocskák

e l ö , mit az akna g y i i j l e m é n y - l á r á b a n

folytonosan

v ö r ö s darabok a földdeli é r i n t k e z é s n é l

néhai

fordulnak' láthatni. E

képződvén,

nem hat-

szegletes, hanem rostos j e g e c s e d é s t mutatnak. A s ó h e g y nyugoti homloka a mostani akna körül, ö s s z e ­ vissza van furdalva, k i tudja h á n y század á s á s á n a k látjuk ott nyomait. A s z é k e l y - f ö l d ö n nem lóvén az ősidőben királyi jog, a s ó a k n á k a t is a nemzet k e z e l t e : s mint ilyek felett a t ö r t é ­ net nyomtalanul r e p ü l t e l . Tudjuk

s hinnünk k e l l ,

s z é k e l y földnek sóaknája r é g e n ís volt,

igen azt

mikép a

is, hogy a

154

SÓBÁNYÁK,

székelységnek, hol minden nemesnek lekinlödék, ingyen ne­ mesi sója járt; de hol voltak a székely föld aknái, azt esak gyanítjuk, de egész hitelességgel reá mulatni nem tudunk. Hogy Parajd egyike volt, bizonyos; adatok maradtak az ak­ nánál fenn, melyek szerint innen csak nemesi só rendesen 15,000 mázsa szolgáltatott ki évenként. E bánya alakulása igen sok világot vet régi sóbányaszalunkra. Itt a régibb időben rendes sóakna nincs. Eljöttek Sófalva s Parajd lakosai csákányokkal s fa-ékekkel: csáká­ nyaikkal jukat váglak, hova ékeiket beleillesztek, s ugy fe­ szitének sót, mit a Parajdon lakott sótiszlnek egy két pénzért beadlak. Megkezdek fenn a sőszildát, hajtűk befelé; a kifejlö sót kosarakban hozák fel; s mikor 10—15 ölet behaiadtak, bányájukat felhagyák, s uj üregei kezdenek. E bányászat üregeit látjuk ott a bánya körül. S mégis Fridvalszkike'nt a mull század közepén igy is 50,000 mázsát hoztak évenként napfényre. *) A mult század vége felé kezdenek gondolkodni a bánya rendszeres megnyitásáról. Adalunk van róla, hogy 1784-ben még mind napfényen vágják. Mint a bányaigazgatóság levéltárában láthatni: 1788-ban jött ide Frendl, bányatiszb hogy a bányát tudományosan vizsgálat alá vegye, s a rend­ szeres bányászat alapját megvesse. Tervét beadta: igy látjuk hogy munkálatai nyomán 1792 körül a mostani aknázás alapja letétetett. • 1792-ben Parajdon még csak egyetlen egy sóhivatali épület van, s azután épültek a mostaniak. Magát a bányát akkor, a székely ösbányászat kezében 25 öl mély, 17 öl hosszú, s 14 öl szélesnek találta. Hogy ily bányát létesítsenek, székelyeink az utolsó időben két egyént magok közül Tordára küldtek vala, s a. Idvali kihúzás mesterségét is elta­ nulták voít. '*) Fridvalszki: Mineralogia. i60. I. **) Bcnkö Ferencz Mineralogiíja 95. 1,

SÓBÁNYÁK

155

Freudi e bányát megtartó, s ezt kezdeté hajtatni, s hajiak 1830-ig, mikor aztán bekövetkezett, hogy a régi kúp alakú bányából délre és északra 20—20 öl hosszu szárnyat nyújtottak k i , s igy az egészet 65 öl hosszúvá alakilák. E két szárnyat hajtják ma, s hajlandják mind addig, mig a régi közepet utolérik, mikor aztán együtt fognak lejjebb mivelletni. A z itteni sóvágás egy a maga nemében az egész A u s triai birodalomban. Most is a régi modorban fa-ékekkel megy, minthogy e módszer sokkal könnyebb, s minthogy a vidék a fának még elég böviben vagyon. Kimetszi sógerendája hosszát a székely, akkor megrakja csákánya helyét ékekkel, s falmtyikójával addig ütögeti hosszában, mig a sógerenda felpattan. Mig más aknáinkban a felszakaszlás fárasztó lehajlás, láb alá vágás által történik: ök mondhatni fenállva kényelmesen ve­ regetik fa-ókeiket. Parajd eddig 20—25,000 mázsát adott el évenként; most mióta a csempészetnek v é g e : 100,000 mázsát oszt k i a s z é ­ kelyföldnek. 104. §. Torda aknája. Torda városa felelt egy hegy emelkedik, oldalán szölö, a szölö közit iitak mennek ki, a lelő zöldjéből ház, s templom fejérlik: .ezt nevezik aknának. Egy kis telep a sóaknák k ö z e ­ iéhen, mi itt a hegyen fekszik. E volt Roma nevezetes Salinaeje. Ott látszanak most is nyomai. E volt azon akna, mely Marosujvár rangjában állt a mult század végéig: innen hordák a sót Magyarhonba, mi néha évenként 400,000 mázsára is rá ment. '0 Erről van legrégibb adatunk. Legalább hitelesen állítják, hogy 1763-ban egy cserfa került ki az aknából, mire 1364 évszáma vala metszve. **)

•) Fndvalszki, í 60. 1. **) Ugyanott. 159. I.

156

SÓBÁNYÁK.

A z itteni sólömeg térje ismeretlen. Öt aknája van, n é m e ­ lyike egészen k i van meritve. A Thresia s Szent Antal nevüek már nincsenek mivelés alatt; a Szt. Jésefét vágják: m e l y 5 0 ö l n ó í beljebb van hajtva. Sója igen tiszta, sok kristálysót,

vagy

úgynevezett szemsót ad. A z aknák alapja, csonka kúp idomú; fenekök azon arányban s z é l e s e d i k , melyben befelé halad. T e lejökeni torkuk, melyen bejárnak

12—-18 Öl hosszak,

szé­

lességűk egy öl. A sót fenekéről

vágják, móg pedig 8—12'

hosszaságu, s 8 — 1 0 "

négyszeglclet

vastagságú

rendákban. Egy bányász l

kivág, s mázsájáért 2 /

u

9—10 óra alatt

képező

10—15

ge­

mázsát

is

krt kap. A kivágott darab sók kötél

kosarakban, az apró só kádakban

vonalik

k i ; ugyanazokkal

történik a le s feljárás is. *} . . • Fichtel tanácsos ásványtörténeti

többször

munkájában

említett, a

tordai

1780-ban aknák

megjelent

képét

kiadta,

mint példánybányászatét azon időben: 105. %. Vízakna. •Vízakna kis város Szében közelében. Völgyben fekszik, s a tőle délkeletre eső hegyek tartal­ mazzák savát, s ott vannak aknái.

.

Siilyedéseí régi bányászatra mutatnak. több adatat találunk róla. 1678-ban

A fejdehnek

látjuk, .mikép

alatt

meghatá­

r o z z á k , hogy Vízaknán mind azon telkekel, melyeket az egyes birtokosok 1613 óta szereztek, az álladalom vehesse vissza. A z 1696-i bányaösszeirásnál a bányák közit Vízakna is cmlilödik. A

mult században

szekereken hordák

a solyniosi s ó r a k ' á r h o z ,

honnan

sóját

Hunyadmegyébe

Magyarhonba szalutált,

'"'*)

A két utolsónak, Tordának és Vízaknának felhagyott r é g i bányahelyein

most

sóslavak

vannak,

használni. •) Nemz. Társalkodó 1857. I. 320-21. 1, **) Benkö Special Tránssilv. I. §. 43

mit fürdőnek

szoktak

157

SÖBÁNYÁKi

V í z a k n a b á n y á i k ö z i t 1849

febr, 4 - é n B e m e t

s e r e g k e m é n y e n m e g v e r t e . A csata c s ö o l d a l t c r é n esett.

A z clholtakat

nyill üregébe hánylak

a

városnak

i l t egy

a

császári

Szeben

felhagyott

felé bánya

alá.

B.) F e l h a g y o t t 106.

bányák,

§,

K o 1 o z s i - a k n a. K o l o z s kis m e z ő v á r o s , a M e z ő s é g e n . A v á r o s k á t ó l k e l é i r e , Mindjárt ott f e j é r l i k s ó t e l e p e . R é g i b á n y á i be vannak omolva; mely most vala m i v e l é s volt f é l i g n é l t o v á b b Szorgalmasan

vágák,

s

szekereken

hordák

felé* A mult s z á z a d b a n 5 0 , 0 0 0 m á z s á t szoktak szállítani; ada

ugy

ki. Azonban

hogy

évenként

1852.

nov.

összesen

1-én

kérdéses

mérlföldrc

csik

löle

innen

;

Nagyvárad

volt

évenként

7—80,000

mázsát

T o r d a é s D é z s csak

elégítik

ki

ezentúl

107.

Szék Kolozshoz

§.

s tí.a k n á j a ,

közel, a M e z ő s é g e n

Sóaknája hegytetőn volt,

esik.

m i g m i v e l é k ; de m i u t á n M a r o s -

nyittatott, f e l e s l e g e s s é v á l t ,

s ma ez i s be v a n

zárva.

Legrégibb aknáink egyike. 1455-ben Hunyadi J á n o s oklevél

a

vidéket. S z é k

ujvár

alig

a kormány bezárató, s dol­

goztatása e g y i d ö r e félbeszakadt. Minthogy néhány

alatt,

ürítve.

szerint ' a

kolosmonostori

a r a n y é r t é k ü s ó t i n n e n r e n d e l t . **)

apáiságnak

évenként

50

1 6 0 7 - b e n , a b o n c z i d a i .híd

javítására a kolozsi és széki aknákbél sót rendelnek. következtethetjük,

egy

m i k é p folytonos m i v e l é s alatt v o l t .

Fridvaszki Mineral )£. TYausüv. 164— 5 1.

Honnan

NYOI.CZADIK F E J E K E T .

VAS- íiS R l Z - B A N Y Á K . A . ) V a s-b á n y ti k. 108. §. E 1 ö z m ó n y. Erdély évenként mintegy 60,000 mázsa vasat termel. Cse­ kélység azon mennyiséghez képest, mennyit termelhetne. Csekélység azon szükséghez képest is, mennyit a hon felemészt: s fájdalom azt is csak annyira készítik e l , hogy minden finomabb vaseszközt külföldről kapunk. Vasbányászatunkat a törvények soha sem korlálolák, min­ dig szabad kezet engedtek felelte az egyeseknek; most is ugy van. A vaskő az ország nagy részében sok helyt még olt hever a napfényen, s löbb kohónk van, mely még mind ilyet olvaszt. Az ország széle felé, néhol a középpont felé i s , fa is lenne hozzá, mint például Udvarhelyszéken, hol a szók ezelölll években egy kohóhoz 5 pflcrl annyi szenet engode égetni erdeiből, mennyit a kohó megemészlhclelt. Ily kilátások mellett, azon tudomás, mikép Hunyadon és Toroczkón, Erdély e két fő vasbánya helyén a fa szűkülése miatt a bányászat hanyatlásnak néz elébe — nem ejthet két­ ségbe.

V A S - ÉS KÉZ-BÁNYÁK.

Utolsó évokbon több kohó épült vala az országban, me­ lyek miután a földszinröl eltakarították volna vas-köveinket, természetesen vasbányákat nyitottak volna; de veszteségünkre a forradalomban, részint mert ágyuk s ágyúgolyók önlöhelyéül szolgáltak, részint a nép eltulajdonító vágya miatt összerom­ boltatlak ; vagy még az előtt a belefektetett tőkék csekélysége miatt magoktól összementek. Pedig igen óhajtandó lenne , hogy iparunk ez ágára kellő figyelmet fordítanának honfiaink, fektetnének bele elég tökét, részvényeken, mert egyeseknek nem igen sikerül. ) Akkor igen sok vasbányát említhetnénk, most be kell érnünk kettővel, azon kettővel, melyek régiségük s terjedelmök állal a viszontag­ ságoknak alája vetve annyira nincsenek.
109. §. T qjM) o.g k ó...,y a_s b á n y á i . A nyugoli havasok szélén, Torda s Enyed között, a legszeszélyesebben összevissza ktíszáll kopacz szírlhegyek szük völgyében fekszik. Toroczkó lekvéséhez mi sein Jiasojiljt Erdélyben. Keletről a várrqmos Szykolykö csüng r e á , setéién, .mint vószjgjjes felleg; vele szemben nyugotról-a gyér.erdös Tilalmaskö emeli még a Székclykönél is feljebb .főjét. Honnan Toroczkón a nap. pár órával később jön fel mint másutt, s pár órával hamarább letűnik a láthatárról. " ' Á regényes völgyet csinosan épült lakóházak borítják, melyekben Erdély legmagasabb férfiai, legszebb leányai, l e g ­ tisztább, legmiveltebb, legbecsületesebb népének egyike lakik. E kedves nép korunkig a Toroczkai család jobbágya volt. Honnan jölt e nép ide, máig sincs tisztában. Nem jölt Ázsiából, s mégis ma csak magyarul beszél, magyarul érez. Munkája ulán lehetőssé lett; nincs kőztek, k i iskolában nem j á r t ; jobb házainál olt van a guitarre, s a férfiak Széchényi *) Nemz. Társalkodó. IS40. I. 30. 1.

160

V A S -

iratait olvassák.

ÉS

RÉZ-BÁNYÁK,

E n é p m o d o r á b a n i g e n sok van a b b é i , mit a

székely s s z á s z n é p n é l s z e r e t ü n k . S z á s z o s a n

ö l l ö z n e k ; de ha

; v e n d é g e megy, s z é k e l y e s e n fejér abraszt térit l á r a , s magyar s z í v e s s é g g e l *

Héten át a l e g u t o l s ó

azonnal a s z l a -

fogad.

gyermekig

minden

a bánya

körül

jj foglalkozik,s minden b á n y a k o r m o s ; v a s á r n a p minden iemplomba 'i megy, s e n é p r a g y o g a t i s z t a s á g t ó l . E g y t e m p l o m b ó l i k i j ö v e l e l k o r az e g é s z n é p elvonul s z e ­ m ü n k elölt. Olt j ö n e k a l e á n y o k : fejőkén paszomántos párta,

melynek

bálrészén

gyddznak l e , k ö b l ö k e t p a t y o l a l f e j é r i n g fedi, derckukan kis m e l l é n y ,

kis c s á k ó s z e r ü arany selyem

vörös és

alább

szalagok

varott

h ó f e h é r ujjnyi

széles

r á n e z o k b a n lefolyó s z o k n y a , e l ü t t ö k zöld p o s z l ó k ö t é n y selyemmel k i h á n y v a , l á b u k a n hegyes llikán fekele kis palást l ó g , m i s z é l e s akasztva; fülbevalót nem viselnek.

ki-

fékeiére

sárga

o r r ú piros c s i z m a ; csattal

van

ha­

nyakukba

A l e á n y o k u l á n olt j ö n e k

az első é v b e n j á r ó n ő k , i n g o k s á r g a

érczczel

varolt,

mit a

t i z e n k é t h ó n a p kilellével l á d á r a fognak l e n n i ; olt j ö n e k a n ő k p á r t a helyeit v é k o n y íályol k e s z k e n ő v e l fejőkén, s a z ö l d k ö ­ tényt

fejérrel c s e r é l v e .

S

mindenik

válláról

bör

kaczagány

c s ü n g , szélén r ó k a t o r o k k a l s z e g é l y e z v e , h á t u l selyemmel k i v á r v a . Férfiaik fekete s z é l e s kalapot hordanak, ken v ö r ö s r e varott i n g , mit l e c s ü n g ő v ö r ö s ö s s z e ; n a d r á g u k f e j é r , mit hosszu fekele

virággal; mejjöbojlos

kötő

tart

csizma e g é s z í t k i .

Vallukan nekik is inog van b ö r k a c z a g á n y u k . S e n é p , mely ü n n e p n a p j a i n

oly s z é p e n ö l t ö z i k ,

másnap

vasszorgalommal lát m u n k á j á h o z . A g y e r m e k a v e r ő k n é l

fog­

lalkozik vagy i s k o l á b a m e g y , a n ő a s z é n h o r d ó lovak hosszu s o r á t k i s é r i , a férfi az o l v a s z t ó k t ü z é n é l , vagy a b á n y á k messzi gyomrában

görnyedez.

A gyönyörű

völgyben

fekvő

bányák

k ö r e megnépesedik, a kohók szikrázó lüze füstölögni kezd, s a v e r ő k k a l a p á c s a i ezerszeres viszhangra hijják fel az f e l h ő k b e n y ú l ó kopacz k ő s z i r t e k e t . Kilencz áll T o r o c z k ó

olvasztó, tizenöt vasbányászata.

verő, Itt

nem

s egy hever

sereg

bányából

a vaskő

többé

Í6l

V A S - ÉS RÉZ-BÁNYÁK,

napfényen; a bányák több száz ölnyire vannak már hajtva* messze be, hol a föld a csákány után vizet izzad. Mikor kezdek e bányákat, hallgat felette a z i r á s ; valamint arról is, melyik évben jött ide e nép Az ujabb időben e nép eredetéről megindultak a nyomo­ zódások ; s alkalmasint be is fejeződtek. Székely Sándor, uni­ tárius püspök, a felekezet levéltárában létező kézíratok után a Nemz. Társalkodóban egy czikket közölt volt, melyben zsidó nyomokat lát Toroczkón és vidékén. *) Azonban a nép szászos s igy németes öltözete, szokásai, ugy egy oklevél a vilát merőben feleslegessé tette. Az okle­ velet III. András magyar király 1291-ben adja Toroczkónak. Elmondja benne, miszerint Toroczkó városa vasbányász lakosai hozzámentek' s clpanaszlák, mikép kiváltságos levelök, mely mellett ők Auslriából behívattak, a tatárok által elpusztíttatott. Kérelmük igaz voltáról — folytatja az oklevél — több főurak által meggyözotvén, s tekintetbe véve, mi nagyon befoly a bányászat az ország javára: a király Toroczkó népének, mely Felsö-austria Eis-vurczel nevü helységéből hivattott; mindazon jogokat, miket addig élvezett megerösité, hogy bírják azon kiváltságokat* melyeket Austi'ia bányavárosai birnak. Ezért birát s tanácsot' engede, s többek közit szombatra héti vásárt, saf. sat. **) Ezen oklevél mind e n é p , mind e bányák eredetőre' világosságot derít. Városi szerkezelöket nem hozlak ugyan le korunkraj sőt épen jobbágyi állapotban jöttek l e ; de a bányászatot, mi jelen értekezésünk tárgya, csakugyan felvi­ rágoztalak. Működésükről régibb adataink nincsenek, korunkból látjuk; mikép 1821-ben 5952 mázsa vasat termeltek. Egy más adat szerint 1837-ről, ez évig haladást látunk, mert a termelés *) Nemzeti Társalkodó J838. 11. félév. 22. sz **) Az oklevelet egész terjedelmében lásd: Fejér Cüde.v Diplomát. Tomt VI. Vol. I. -110—121.

H

162

VAS- ÉS RÉZ-BÁNYÁK.

öszvege két annyira szaporodik; mely mennyiség a 15 verő közölt következőleg oszlott fel: A Felső verő dolgozott . . . 780 mázsát. ToMsok verője . . . . . . 630 „ A Fejérpataki . . . . . . 780 „ Botároké . 800 „ Kriza-verő . . . . . . . 700 „ Verneseké: . 750 „ Simonoké . . . . . . . . 760 „ A szekerczés ... • 740 „ Imréké . . 760 „ Koronkiaké . . . . . . 660 „ : Szépeké . . . . . . . . . 540 „ Ekártoké 540 „ Páloké . . ... .y . . . . . 720 „ A Köverö . . . . . . . . 980 „ Gr. Toroczkai verő . . . . . 250 ,, Öszvesen

10 390 mázsa. s

íf

)

Toroczkó vasát hazánk legjobb vasának tarlja a közönség; s lo'patkói, kapái, ásói, singvasai sat. egész hon vásáraiban kerestetnek, hová rendesen ük magok viszik. 110. §. Vajda-hunyad v a s b á n y á i . Hunyadon, hol Hunyadi János vára máig is áll, van a más nagyszerű vasbányászal. Ez nem magán vállalat, mint Toroczkón, hanem a kormányé. Kezeltetése hivatalnokok által rendszeresen és nagyban megy. Évenként mintegy 30,000 mázsát termel. Fő lerakóhelye a Régiségekben leirt várban vagyon, s innen neveztetik Hunyadi bányászatnak, mert a bányák másutt vannak, mint Gyaláron, Sebeshelyt, Govásdián és Kudzsiron. * Nemz. Tái-satlv. 1838, I. félév. 6, szám.

163

V A S - ' ÉS BÉZ-ISÁNYÁK.

Mikor kezdődőit e bányászat, nem tudni. Négy száz é v ­ nél felébb hiteles adatokra érdekében nem akadtunk. Némelyek egy szamszédos Thalmis nevű faluról s egyebekről, zsidó eredetet tulájdonitnak neki a dákok korából. *) Mások egy ilt talált feliratból a rómaiaktól szármoztatják. Legyen bár miként, igen réginek kell lennie. Igen sajnáljuk, hogy e bányászat, az erdélyi vasbányá­ szat mintája, nem számlált hivatalnokai köztt férfiakat, kik a közönséggel e hártyát megismerteitek volna. Igy a nagyszerű kormányi vállalat ott áll a nélkül, hogy kellő hatást gyakorolna. B.)

R é z - b á n y á k , 111. §. E l ö z m é n y.

A rézbányák is kétfélék: magán kezelés alattiak, és k o r ­ mányi bányák. Mindösszesen is igen csokóly, mit rézbányászatnak lehet mondani. Hegyeink több helyen tartalmaznak ugyan rezet; de jelentékenyen csak két helyt bányásszák: a kormány Déván, s egy magán bányabirtokos Csiltszentdomokos mellett, B a lánban. A z összes termelés másfél ezer mázsa körül j á r : oly mennyiség, mi hámorainkat s rézmiveseinket is bajosan fedezi. Hogy rézbányászatunkról fogalmat adjak: az egyik b á ­ nyát ismertetni fogom,

A • • CjlOjMkjO^^

112. §• B a l á n i r éz hj^n y j . „ . . „ ' r

terem.tenje leírásra

méltó s még nevéről som ismert rézbányát. A dolog meséje igen egyszeru. Bakuinak nevezik a Csikszentdoinokosi bánya' XI } * J '-' *) Benko Gen Tiansilv. 1 % I / ° "' f ' " **) Frulvalsiki Mineralogia Transsdvaniau. 93. 1.

/" ) ' i

y

'

L-l U \i

164

i ; | ) ] | | 3 v

VAS" ÉS TiÉZ-BÁNÁK.

telepet, me]y ma már falu; illő tehát saját nevén nevezni, ezentúl. Itt van Erdély első rézbányája, miévenként min légy 1200 mázsa rezet termel. A székelyföldön, Csíkban fekszik. Első s utolsó érczbánya a székelyföldön. Hol a gyermek Olt Gyergyóból Csíkba átkavarog, kes­ keny jvölgyet nyit meg magas hegyek közölt: itt e vadon völgyölében.foly e bányászat. A liegylánczozat, mely az Oltat s bányát körülöleli, kopacz; csak fellegekben uszó tetején mutatkozik egyegy fenyő, mint csipkózet, vagy mint magneskö darabon a vaspor gúlák. Utunk hozzá az Olt bal pariján viszen. Elöl a rézhámor fogad iszonyú kalapácsolásával; tovább az olvasztó kohók égő érczcsermelyei lávaként folynak lábainkhoz, melyeknél a nagy fúvók torkolata, mint kiszabadult fergeteg süvölt. Olt csoportozik körüle a bányatelep. S mind ezt feljebb a hegy kanyarulata zárja he, melynek oldalán olt látong a néhány bányaszáj. E bánya még mondhatni fiatal. E szirtek kincsei korunkig ismeretlenek valának, csak kecskék legelék e szirteket. Opra János, timafalvi születésű oláh kecskepásztor pillantá meg itt a mult század vége felé az első érczcsapát. Fénye ingerié, s a kíváncsi pásztor addig mászott mind feljebb feljebb a szirt­ oldalon,, mignem baltájával lehajilá. A nyert érczeskŐdarabat bemulatá: kísérlet alá vették, s a kormány jónak látá itt b á ­ nyát nyittatni. Opra szerencsés folfedezésiórt a kormánytól mintegy 80 pf. óv díjt nyert, mit darab ideig húzott is. Idővel a róla szóló adomány-levelet kezéből egy Burszán Tódor nevü oláh kiját­ szotta, s tovább tíz évnél Burszán vette nevében a díjt ki, mig végre kitudódott. Erre Burszán némelyek szerint eltűnt, mások szerint koporsója Udvarhelyit el is temettetett; elég, hogy Opra sem adomány-leveléhez, sem havidíjához többé nem juthatott. Az öreg Opra 1835—6-ban kétszer is felgya-

V A S - ÉS RÉZ-BÁNYÁK.

165

lagolt Bécsbe, a Kereszlurral egyberagadt Tíinafalváről, de sikertelen. *J S nyomorultul élé le napjait az ember, ki a hazát ily szép bányával tévé gazdagabbá. Mint emiiléin a bányászat megkezdetett, s egy l'alulelopot kezdenek a bánya mellé, mi ma Bálán nevet visel. SzenlDomokoslól 1 '/„ érára esik, az Olt nagyobb ága mellett. N é p e s ­ sége a 500 lelket meghaladja. 1825 óta külön egyházi megye. E bányák erei igen gazdagok, bét ér is foly egymás inellettes némelyike 4 új széles. IIIy előjelek mellett kezdé meg bányászalát a kormány, de mint sok helyt, itt is csak kárával bányászkodolt. Évenkénti vesztése 2—3000 forint körül járt. S igy 1816-ban kénytelen leve a bányát 2000 pforinlért eladni. Hogy lehetett, bajos megfogni. Némelyek a tisztek idegen ajkuságának, mások a bányálóli távoli lakásuknak tu­ lajdonítják. Valami gyökeres oknak kellé itt lappangani, mert a bánya a Zakariás család kezében csak hamar oly lábra ka­ pott, hogy kőt testvér egy harmadik részét nem sokára 16,000 pflon vállá magához, s ma a bánya összes érteke 500,000 pft. **) S évenként tiszta 10,000 pft. jövedelmet szokott be­ hajtani. A bányászat mintegy 8 bányaüregben, körülbelül 200 bányászt foglalatoskodtál. S áz igy kikerülő érez mellett, a bányákból kifolyó kén­ savas vízben, a bányatorkolatoknál mázsánként hevernek az ágyúgolyók s egyéb vasdarabok, s ezekből is nem csekély réz mennyiség vonatik ki. Rézhámora is van, mi azonban nein igen nagyban működik. Itt e bánya közelében sujták le a szentdoinokosi s z é k e ­ lyek IMthori Endre bibornokot s erdélyi fejdeltnet 1599-ben,, "mini" vesztett csatája után ki akarna bujdosni. *) Nemz. Társalkodó WlO. I. 203. es II. 1321 1. **) Szentkirályi Bányászat ismertetései. 53. 1. ***) 1844• ik• Bányászkalendárium 116. lap.

K I L E N C Z E D l f t FEJESÉÉT. V

ARÁN

HZ

ÜST

BÁNYÁK.

113. §. Adatok t ö r t é n e t é h e z , Az arany ős ezüst mint mindenütt, Erdélyben is együtt jönek elő, csakhogy itt az arany oly nagy mennyiségben, hogy az ezüstnek / - d á t teszi; vagy is Erdély aranytermelése éven­ ként mintegy'20, ezüsttermelése 30 mázsa körül jár jelenleg. Következőleg hazánk több aranyat ad a világnak, mint egész Európa. a

3

Ezért volt s lesz Erdély szüntelen a vetóly aranyalmája. Ezért vonult rajta át annyi elvándorolt n é p , mig nem a ma­ gyar felette álladalmat alapithata. Herodot, a legrégibb történész k i hazánk földéről emlé­ kezik, már emliti aranyunkat. Hogy a dákok, a legelső történetileg ismert itteni nép bányászta-e vagy sem, adataink róla nincsenek. De hogy pénzt véreiének, az arany s ezüst pénznek ismerői valának, kétsé­ get nem szenved. S hogy itt Trajanus teméntelen kincset talált, arra felirataink vannak. Az utándk következett római uralom kezdi meg bányá­ szatunk nyilt történetét. Verespatak, Vulkoj s több bányáinknál *) HíTodoti Libro. IV- Hdlicarnís,

ARANY-EZÜST BÁNYÁK.

167

ott látszanak a római bányászat nyilvános nyomai. Mindenfelé s még Járában is egész korunkig találják a romai bányászok kalapácsait, vizvezetöit; igen a számtalan ide vonatkozó fel­ iratos köveket. Ezen feliratok nyomán, a mai napon ott áll a vélemény, hogy itt Roma nagyszerű bányászatat alapita, mi hetenként 2 mázsa 8 font aranynyal szegényité hegyeinket. *) É feliratok nyomán tudni akarják, hogy a főbányaigazgatóság, a Collegium Aurariorum, Fejórvártt vagy Zalaknán volt; hogy e hivatal élén egy Procurator állott, s ennek felügyeiele alatt'állit a bányák közvetlen felügyelője a Subprocurator. Ezek s több Decuriok felügyelete alalt zsákmányoltatá Roma aranyhe­ gyeinket. A romai bányászat módszerét leirni nem tudjuk. Annyiról mindenesetre értesülve vagyunk, hogy Roma ide álladalmi foglyait s azokat kárhoztalá, kik a keresztényvalláshozi haj­ lam miatt elítéltetlek. A d metalla damnari rettenetes büntetése volt a romaiaknak. A szerencsétlen foglyot elkísérték ide neje s gyermekei, itt végbúcsut vettek, s soha sem látták többé egymást. Poraik olt nyugosznak fenyves erdeink éjjelében. S képzelhetni számokat Polybiús után, ki azt mondja, hogy egyedül a hispániai bányákban 40,000 ily rab dolgozott, s mennyi izzadhatott itt, Roma föbányász helyén? A puskapor nem léte miatt természetes, hogy azon bá­ nyászat a mostanitól igen sokát különbözött. Pliniusként igne et acelo roinbolá hegyeinket; vagy is Liviuskónt ardentiasaxa infuso áceto putrefaciebant. S miként a nyomokból még most is következtetni, látszik, hogy keményen tüzeltek az arany­ eres kőszirtre, melyeket miután izzásba hoztak leöntöttek; s mikor igy porhadóvá tettek, kalapácsokkal tördelének. Az igy nyert arany azután a Triumviri monetales czimü hivatal kezén olvasztásra jölt; s azon minőségbe helyheztetett, hogy Romába indilódhatott. *) lleuc's Beytra:;e mv Dachuchen Gcschiclite 92, lap,

168

ARANY-EZÜST

BÁNYÁK.

Roma uralma 170 évre megbukott; do csak miután mint­ egy 20,000 mázsa aranyunkat elvivé. Utána ugy látszik b á ­ nyáink egy ezredévet nyugodtak, legalább rendszeres bányá­ szat nyomára nem akadunk a magyarok föllépléig. Mikor a magyarok e földre léplek, ugylálszik, az aranyászat csak folyóink fövényében folyt. A z akkori aranymo­ sást nem lehet a mostanihoz" hasonlítani. A magyar dolgok legrégibb történésze, Anonymus, beszélvén Erdély elfoglalása történetét, az Erdélyből megjövő kém szájába adja, mikép folyóinkban aranyat szednek, még pedig a legjobb aranyal. *} Turóczi, a reá következett történész, aranyunk dicséretéi i s ­ mételi. **) Bonfin ugyancsak a X V . század lörténészo még mind csak folyóink aranyáról emlékezik, emlegetvén, mikép néha másfél fontos darabokat mosnak k i . * \ )
Azonban már a magyar királyok alatl az aranymosás mellett, a bányászatot is virágzásnak látjuk indulva. A XII. század közepén Radnához, s hihetőleg más helyekre is szá­ szokat telepitnek királyaink; legalább a XIII. század k ö ­ zepén a tatárok egy roppant bányavárost dúlnak fel Radnában. f ) A törvényhozás is kezd ide terjeszkedni. 'Sigmond és Róbert Károly a bányászat s főleg a bányáktóli álladalmi illetéket az / részben megállapítják, f f ) I- Lajos Zalatnát 1357-ből azon bányavárosi kiváltsággal látja e l , melylyel a több bányavárosok is bírnak, i - r t ) Abrudbánya már virágzott, OiTenbányán ma is látszanak 36 kohó helyei, melyekkel a X V . században birt. Átalában már a X V I . századig az erdélyi b á ­ nyászat szép kezelésnek örvendett. J

1 0

*) Anonymus Belao Regis Nolar. Cap. X X V , "*) Thurocz Chronic. Ungai'. Pavs lt. Cap, 2'J. * ) Bonfin Dccad. 1. Libro. I. +) Rogerii Carmen Miscralj, Cap, X X . •ff) Sigismmid, III. Decr. J5. Hubert K, §. 34. f f f ) Fridvalszki Mi neralog. 70 -71, 1. ¥t

169

ARANY-EZÜST BÁNYÁK.

E

bányák

ügyelőre

igen gazdagon

fizethetének,

nagy

darabokban onlák a termés aranyat. Igy látjuk a X V I . századból mikép Oláli Miklós esztergomi érsek írja, hogy egy Abrudbányán 1600 darab arany értékű szabad

bányász

aranyat

talál.

Igy látjuk azon század végiről, 1 5 9 1 - r ő l , mikép egy m á s 800 aranyérül talál, mit aztán Bálhori Zsigmond fejdelem Hetruria J

herezegének küld. -) A

nemzeti

fejdelmek

alatt

tovább

emelkedőit.

Leg-

buzgóbb kezelletöi Báthori Kristóf, Bethlen Gábor s Rákóczi Györgyék. A törvényhozás sem feledkezett e l : az akkori b á ­ nyászat jogi államát

az Approbatában

tt:í

letéve látjuk.

)

De

jölt a II. Rákóczi ellen küldölt török-tatár sereg, mi a b á n y a ­ városokat

feldúlta,

l e é g e l é , s a bányászatot egyidöre meg­

akasztó. Azonban fellépett az osztrák k o r m á n y ,

bányáinkat Roma

sas szemeivel kezdé tekinteni. A bányászat felett uj korszakát nyita, uj rend és módszert hoza be. A Maximilián gyarhonban alkalmazott

által M a ­

bányászati szabályokat az 1747 diéta

Erdélyre is elfogadta. A kormány kohókat állíttatott, hogy az egyeseket

segedelmezzc.

A bányák

nagy r é s z é t

ugyan a magánosok b i r t o k á b a n , de befolyását

meghagyta

reájok

kiier­

jeszteni igyekezett, mennyiben az úgynevezett directios b á ­ nyáknál kedvezményeket biztosított. Zalathnát ismét központtá e m e l é : szóval mindent elkövetett, hogy minél több arany n y e ressék. S ezen szabályszerűbb kezelés eredménye a lelt, hogy az arányváltás, mi 1710-ben

13,000 nehezék volt,

haladva, 1830-ban már 235,000 nehezékre

időnként

emelkedett, vagy

is l ' / s mázsáról 1842-ig 18 mázsára.

*) Woll'i;. Belliién Hislor. I-ihro VII. **) A(irubala Couslil.iU, II. 9. ***) Az erdélyi Bányászat Ismertetése Sicnlltrdlyitól. I. 42—51. I.

170

AHÁNY-EZÜST

KÁNYÁK,

•114. §. Az Éroztelepek

fekvése.

Mint olvasóim látják majcl k é t

ezredéve,

hogy

aranyhe­

gyeinket ürítjük é s ü r í t i k . K i mondja m e g m e n n y i arany rült k i innen? Hihetőleg senki. gazdagok a r r a ,

hogy h ó d í t ó k

S mégis

aranynyal g a z d a g í t ó k a világot, Fötanyája

ezen

magán

s még

melyben a b á n y á s z a t folyóink m e d r é n érczeknek

ott is főleg azon h e g y á g ,

m é g most

ügyeimét

sincs

is

tartsa. egy

ke­ elégElég

hegyünk, ,,f

alól hajtatott v o l n a .

a nyugoti havasok

mely u nyugoti

)

vidéke, s

határszélen

délre

lenyúlik, az ú g y n e v e z e t t C s e t r á s hegy v o n a l , mit d é l r ő l a M a ­ ros, észaltról a p o r k u r a i v ö l g y vize, k e l e t r ő l az A l m á s i patak, n y u g o l r ó l a K a j á n palaka h a t á r o z . 6, hossza pedig két m é r t f ö l d e t

N é g y s z ö g f e l ü l e t e mintegy

teszen.

E hegy

gában Erdély tarlalomdűsabb aranybányáit,

foglalja

ma­

leggazdagabb

bá­

nyahelyeit, mint N a g y á g o t , C s e r t é s t , Boiczát, Rudat sat. H o l e hegyvonal legmagasabb, viz

színe

felett

3,473

ott a t e n g e r s z í n felett 4,092, a Maros lábra

emelkedett.

Aranyereink

majd

r e p é r é k e n (Klüfle), majd ereken (Gang}, erecseken ( A d e r ) j ö ­ nek e l ő ; itt ott f o k v é n y e k b e n ( L á g e r ) , m á s é r c z n e m e k k e l v e ­ g y ü l v e . A z aranytartalmos

k ő rendesen

szemecses

fövénykö,

kovag, porphir é s csillámpala k ö z t j ö n e l ő . Alakzatja haj, levél, lemez, c s e m e t é s , szövet, s z e m c s é s szokott Belölök k é t úton n y e r j ü k az aranyat é s e z ü s t é t : rendesen

bányászködás

utján,

másszor

rendesen lenni. egyszer

a hegyekből

leomló

folyók s patakok bóli k i m o s á s által. 115. §. A

bányászködás.

A b á n y á s z k ö d á s mint m i n d e n ü t t k o r u n k b a n , c s á k á n y , k a ­ l a p á c s , v a n l a l l ó , furu, s l ő p o r

által

űzetik.

A hegyek

kül-

s z i n é r ö l , csak t á r n á k fStolen) útján juthatni el o d a , h o l a b á ­ n y á s z a t fizet. E t á r n á k

gyakran

Frklval'zki Mincralógia 15, 1.

több

száz

öl

hosszak.

Az

ARANY-EZÜST BÁNYÁK.

arany ereket szabályosan hajtó bányahelyek kevés istalyan indulnak be. Ellenben a többinél, mint Verespatakan látjuk, a hegyek oldalán alább és felébb mindenfelé bányaszájok t á tonganak. Ott hever mindenik elölt a kőrakás, mit mint h a ­ szontalant oda kihánylak; mindenfelé látja az ember az aranykövekért felballagó lókaravánokat, vagy onnan rakadva l e j ­ teni le a slompok felé. Sajátságos élet, sokat igérő háládatlan kenyér. Gyertyával, csákány, kalapács, vanlalló, íüruval fegyver­ kezve merül a sappadt bányász e bányák éjjelébe, hol lábaink alatt darabos k ő , az istályok hosszú folyosóján vizcsepegés kisér: itt olt egy egy felhagyott, kibányászott üreg felett halad gerendákan utunk. Egyszer az istaly csak tágosulni kezd, a vizes léget puskaporral salurált lég váltja f e l ; a v a n tallok kalapálása rezgetni kezdi fülcinket; távolról a bánya mélyéből világosság alaktalan sugarai kezdenek elönkbo de­ rengeni; a fejünk felelt s oldalvást elnyúló egyenetlen boltív sziklái mind inkább kezdik ércztarlalmaikat élőnkbe ragyog­ tatni; egyes kühordók jönek szembe velünk; a siries tanya n é ­ mi életszint kezd ölteni; a távol ködében egyes gyertyavilá­ gok fejlenek k i , 'mellettük mozgó alakok ; s olt vagyunk a kincskeresők izzadó homloka megetl. Hol egyes aranyereket űznek, kis folyosói képzeljenek olvasóim; ott ragyog néhány gyertya, ott görbed vagy ágaslik néhány ember, mint oldal­ vást vagy feje fölébe fur, kalapácscsal ütegelvén furujál; a bányaör olt áll hátuk megélt; már mindenik kész néhány juk­ kái; mindenik puskaport vesz elö darabos bányászport, ü r e ­ geit megtölti, vékony rézvesszöt alkalmaz b e l é , s agyaggal lefojtja; most a rézvesszöt kivonják, helyébe gyuladókonynyá gyártott vékony tüzvezelöt illesztenek, végín ott van a tapló; már mindenik juk töltve, felszerelve van; a bányaör jelt ad; minden bányász villámggyorsan gyújtáshoz l á t , gyertyájával i l ­ leti a taplót, a taplók é g n e k , esillámlanak ; a bányászok szo­ ruló kebellel kirohannak a mivelés alatti folyosóból más távo­ labb ü r e g b e ; s kezdődik egy síri hallgatás. Idő múlva mintha

172

ARANY-EZÜST BÁNYÁK.

ágyuk küzdenének menydörögni., el elbődülik magokai s mint­ ha az egész földet megakarnák reszkettetni; a kilövés újra megujra menydörög, a setét lég vonalt kezd kifelé k é p e z n i , minlha menekülni akarna; a hallgatás még kisérletesebb, csak a bányaör számító lassú szava hangzik; számlálja az eldörgö jukakat: s számítja menyi van hátra még. Hasonlít az éjjeli csatajelenetekhez. Mikor minden juk e l s ü l t , vagy többé süln' nom akar, a bányaör elől megy, kezében s z ö v e t n é k , kövelik a bányászok, mindenik keblében óhajtás: bárcsak szabad arany szakadt volna. M e g é r k e z n e k , olt fekszik elöltök a bányaüreg mintegy összeomolva ; mindenfelé ragyog az é r e z , de arany igen ritkán. Sóhajtva néznek végig annyi reniénydus , do gyak­ ran egy fülért se hajló munkájokan; s újra fúráshoz kezdenek, inig mások a köveket takarítják. Megesik, hogy egy egy juk eüövödését be nem várhatva oda síelnek, s akkor lövi cl ma­ gát, s a bánya temetővé változik. Kétségbe vonhatlan, hogy sok helyes reformot hoza be b á ­ nyászatunkba a kormány, mégis sok vagyon hátra. Becker Ián kissé keserű mikor azt mondja, hogy Verespatakon, kora leg­ híresebb bányahelyén , a rómaiak idejétől a lőpor , vanlajlo, bányató, ós furó behozatalán kivül, majd mi ujat sem mutálhat fel az erdélyi bányászat. .) tt

Különösen Verespalakon tizennégy öl halár illet minden bányái, azon tul mindennek szabad kincstári engedély s az illő tized beadása melleit bányát kezdeni; következőleg gyak­ ran megesik, hogy egy jól fizető ér szomszédjába megnyílik a b á n y a , mindkét szomszéd feltalálja ugyanazon ér me­ netét, s összedolgoznak. Gyakran a kalapácsok egymás ü r e ­ gébe már álhallszanak, mindenik fúr, mindenik összesiet; be­ következik a rémes jelenet, hogy az utolsó falrósz is lesza­ kad, mindkét fél ott áll fegyverkezve, s mi kezdődik? egy csata élethalálra. . .

í

) Beckera Bergmatinisché fieise 11, 168. J.

ARÁNY-EZÜST

BÁNYÁK.

Az igy nyert aranyérczes köveket többire csillén (Hund) taszítják k i ; egy pár bányából lóval vonatják, Nagyágon épen vasúton szállítják napfényre. Onnan a zúzdák nyilai alá k e ­ rülnek , melyek hegyi patakaink hosszába vannak felállítva , ványolók modorában; a követ itt porrá törik, e porból mosatik az arany, mit kéneső fogand össze. 116. g. K o h ó k. Kohó Erdélyben négy vagyon: Zalaknán, Ofenbányán, Cserlésen, és Radnán. E kohókat a kincstár állittalá, nagyszerű miivek. Egy templomszerü ép illet tárul fel a vizsgálónak, vagy hasonlíthatom a vaspályák indó-házaihoz: illy fedélzetek alá van felállítva az óriás tűzhely. E tűzhely homloka lapos homlokzalát karzat futja végig, mely felelt ott láthatni egy egy pokoli tűzben lán­ goló kéménytorkot, melybe egy egy setét alak most érczvegyet, majd szenet önt kosarából. Mikor már eleget é g e t t , alol a földön kormos férfiak gyülekeznek a kohók torkához, ke­ zűkben, hosszú vasrudak; a jel a kinyitásra bekövetkezik; a vasrudakkal szuronyt szegeznek a fojtott torkoknak, a rudak helyén gyönyörűen ragyogó csillag szín ércz-forrás fakad fel, s kezd szikrázva folyni a kész üregekbe. S nyeretnek a profont nagyságú ércz-kenyerek, melyek aztán tisztító góczra (Treibherd) mennek, hol aztán csupán az arany és ezüst marad együtf> minek elválasztása a fejérvári pénzverdében lörténik. Mennyi aranyát s ezüstöt nyerünk évenként, mondám. M i ­ nőségre nézi aranyunk a legjobbak közé tartozik. Folyóink a legtisztább aranyat adják Európában. Bányáink nagy része. i 1 4 — 1 5 karátosnál mind finomabb aranyat ad. s

*) LcnL's I.cxicon 111. 217. 1. **) Fielitcl's Miitcralogisrlic AiifVSUe. 179J.

174

ARANY-EZÜST

117. . Az

A j

BÁNYÁK,

§.

Ar,a n y m o sás.

w

aranybányászat

második

ágául

az

említettük. Nem játszik ugyan közelítőleg

aranymosást

is a k k o r a

szerepet,

mint á m á s , m é g i s figyelmet i g é n y e l , mint a t e r m é s z e t e g y i k rendkívüli játéka. Folyóink, gyobb m é r t é k b e n

patakaink n a g y r é s z e ,

aranyat b o r d á n a k ,

szem n a g y s á g ú a k .

kisebb n a ­

melyek rendesen

fövény­

G a z d a g a b b m é g i s az A r a n y o s , M a r o s , S l r i g y ,

H é v - és Hidegszamos , Ó!l, O m p o l y , S e b e s - k ö r ö s , Szeben, B a r cza,

Tömös,

Csanád;

aránybányáink

mindazáltal

közül hömpölygök

magáiul

értetődik,

fövényeikben

több

hogy

aranyport

b o r d á n a k , m i n t t á r s a i k . F r i d v n l s z k i az A r a n y o s r ó l k i m e r i m o n ­ d a n i , m i k é p e g y e d ü l l ö b b aranyat iszapolt c l e d d i g e l ö , a mennyit b á n y á i n k

évenként

s é r e eleitől gondja

volt

adnak. E z e n aranypor f e l s z e d é ­

hazánknak';

közelebb megyünk a bányászat ezen ágát annál összes

virágzóbbnak

czigánynép,

mint

S tiszta adatait l á t j u k , ság

1747-től

élő.

külön

a

alatt

alá

é háládatlan

faluk,

és nyolezadik

nem

mint a hol l e g s z a b á l y s z e r ü b b e n i r á n t az e g é s z

aranymosáshoz

Oláhpián s

az lo-

Hogyan

tudjuk.

csak egyes

helységek

m l l y e k Czebe , R i s k a , K a r á c s , R i s k o l e z a ,

ma

a hato­

tizenegyedik a

megmondani, nem

kenyérkeresetre

állott.

vannak

a t i z e n k e t l ö d i k a radnai a r a n y v á l t ó hivatal alá.

Topánfaivá s a t . ' F ő h e l y e mégis

Az

czigány-

zalaknai,

negyedik, ülődik, hetedik

g á n y c s a l á d o k , hanem e g é s z

az

s h e l y é b e 12 a r a ­

arany v á l t ó k

első és második

gzerveztetett a f o r r a d a l o m u t á n Söt

bányászai

jellemeztetik,

vajdaság

eltöröltetett,

s az

a

minél

könyveinkben

aranymosó

o l á h p i á n i , a k i l e n c z e d i k a h r á d i , a tiz é s roczkai,

látszik

gyermekkorához,

aranymosásból

vajdaság

nyász társulat alakíttatott,

a

ugy

m i k é p az u r a t l a n

r e n d e l v e ; m é g p e d i g az dik a c s e r t é s i ,

süt;

találjuk. R é g i

1832-ig jogszerüleg

A z o n b a n az o r s z á g o s

mint

czi-

támaszkodnak,

Csigmo,

Kcrpenyes,

Szász-sebes

mellélt,

legnagyobban űzik.

Egyéb­

nem

aranyász főleg vizárodások után

kell valami mély tudomány. kimegy

folyója

partjára ,

ARANY-EZÜST

BÁNYÁK

175

hosszuké asztalát, választóteknőjét s csontszaruját kiviszi. Ott asztalát ugy állítja f e l , hogy egyik vég-e magasra álljon a földt ö l , a más vége pedig majd a földön fekügyék; az igy á l l í ­ tott asztalra pokróczat térit; előveszi kapáját, kosarába fövényt vesz fel a folyó parijáról, azt asztalára tölti; s addig tölti r e á a vizet, mig a fövényt lemossa. E sisiphusi munkát így foly­ tatja egész nap. Mikor kedve kerekedik meglátni s z e r e n c s é ­ j é t , pokróczat kimossa: s okkor fövényt vas- r é z - és aranypórt kap. Ezt elöl nyitóit szájú vállaszló-teknöjébe t e s z i , s azt addig rázogatja, mig legelőbb k i e r e g e l a fövény, utána a vas- utána a rézpór :s legvégül ott marad néhány szem arany, Ezt aztán választóvízzel össze fogja , s illető aranyváltóiához viszi beváltás végett, mert okvetlen be kell adniok. Ezen aranyváltók működéséről tiszta adataink nincsenek. Egyedül a loroczkairól iudjuk, mikép a mult század végét is ide számítva, e hivatal ötven évet véve f e l , évenként egyremásra 411 nehezék aranyat válta he; minek belértcke 2090 ft. 15 xr. pp. Nehezékéi 3 íl. 42 kr-jával fizetek, s igy ment érette 1520 ft. 42 kr. Mihez ha a váltó, ellenőr és hajdú fi­ zetését oda gondoljuk, beláthatjuk, mikép a kamara m é g reá íizel; s hogy a kamarának egyedüli haszna , hogy aranyunk oda nem vész. *). Hogy összesen mennyit mosnak, s összesen a váltók mennyit váltanak évenként be: megmondani nagyon is bajos. Benigni előtte megjelent odalök nyomán évenként .7 — 8 mázsára lette. 118. A B á n y á k. Visszatérve a íöporrali bányászatra, érdekesnek látjuk megemlíteni, mikép Erdélyben a bányák száma folytonosan s z a ­ porodik, s hogy n bányák összes száma, mi 1800^ban 1200 most 2500 felé jár, ;

*•) Nemz* T á r s a l k o d ó 1338.'][.. fctfcV. 19. 17. **.) Beingni s Statistik 7

f

Bánd

GO. I.

j j j j f J

176

ARANY-EZÜST

BÁNYÁK

Ezen bányákat az évi termelés mennyisége szerint osz­ tályozva, első helyen ma Nagyágot találjuk, ámbár Nagyág kinyitásáig Verespatak volt leggazdagabb. Nagyág után a rudai bányák jönek , mint a melyek közül Nagyág évenként 200,000, Ruda 70,000 pft. értékű erezet hoz napfényre, mig a többiek kevesebbet. Ezek után gazdagságban a zdraholozi, vulkoi, (Mihály Péter és Pál) s a boiczai bányák jönek. Ezeken kivül arany­ ban gazdagabbak Hunyadban -. Csertés, Toplicza, Főzesd, Porkura, Nagyalmás, Pojána, Olápián; Alsó-Fejérben: Zalakna, Abrudbánya, Verespalak, Kerpenyes, Topánfalva, Bisztra, B u ­ csum; Zarándban: Fáezébája, Tresztia, Herczcgán, Gienel , Stanisa, üupapiálra, Köfösbánya; Tordamegyében: Kisbánya, A nyugoti havasoktól lávol, főhelyen állanak Radna és Kapnikbánya. Hogy ezeken kivül még sok bányahelyeink vannak, felesleges is tán emlilencm. E bányahelységeket egyenként előadnom, kifárasztaná olvasóim békelürését. Elégnek vélem négy bányavárosunk: A b ­ rudbánya , Körösbánya, Offenbánya és Zalakna mellett, még néhány nevezetesebb helyeket megemlíteni. A) B á n y a v á r o s o k . 119. $. Abrudbánya. Bánya-Város j s mint ilyennek egyedül ennek volt Y é g i g képviselete az országgyűléseken. Fejérvárlól 10 órára fekszik nyugolfa, a nyugoti hava­ sok közepette. Tulajdonkép kis város, az Abrud vize Völgyé­ ben. Áranyválló hivatallal van ellátva. Abrudbánya egy havasias lak, kora ősszel késő lavaszszal. Mezei gazdasága nincs, ha mi csekély földet fel is en­ gednek a sziklák töretni, oda is csak lavaszbuzát vetnek. Kerté­ szete hely szűkes késő tavasz miatt majd semmi; honnan legkö­ zelebbi salátáját is több órára esö földről kell kapnia. A szölöfa hontalan, eddigi rosz utja miatt szölöt hozzájok ne-

AHÁNY-EZÜST BÁNYÁK. héz

szállítani;

honnan

a

nép

előtt

még

a

szőlő-gerezd

is ismeretlen. É p ü l e l ö k csinos, zsendely f e d é l l e l ; miatt szekeret nem

igen

lován j á r n a k a n ő k is.

tartanak,

sziklás ú t a i k

lovon hordanak

L a k o s a i magyarok

m á s s a l egybe h á z a s o d n a k , s fájdalom,

és

mindent,

oláhok :

egy­

a l e g j o b b magyar h á ­

z o k n á l gyakorta o l á h o s n y e l v j á r á s t hallani. Szeretik a s z é p b ú ­ tort; igen a j ó h ú s t és j ó bort. Kedves b a r á t s á g o s n é p . M i n t ­ ha k ü l ö n t a r t o m á n y lakosai az o r s z á g b a n

volnának:

megyek

az

országba,

jártam , i g y s z ó l n a k E r d é l y r ő l .

Saját h a t á r á n bányája nincs. B á n y á s z a t á t

Korna

és

respatak t e r ü l e t é n üzi és ü z t o , m e l y e k k o r u n k i g mint

Ve­

telepei

tekintödtek. E v á r o s e r e d e t é t í n é g a d á k o k k o r á b ó l kívánják l e h o z n i , mit a Decebal állal behozott z s i d ó b á n y á s z o k alapítottak

volna.

H o g y R ó m a i d e j é b e n v i r á g z ó i t , azt t ö b b é s e n k i sem vitatja. ugy l á t s z i k , e g é s z e n az utolsó

századokig

főpontja

volt

S bá­

nyászatunknak. 67. § . K ö r ö s b á n y a. A z előbbinél

kisebb b á n y a v á r o s ,

kies v ö l g y b e n , a F o -

j é r k ö r ö s partján. A X V I . században a Báthori. család

birtoka.

A forradalomig Z a r á n d m e g y e s z é k h e l y e vala. Saját h a l á r á n b á n y á s z a t a n i n c s , hanem azt K a r á c s , k a és Czcbe n e v ü b á n y á s z - f a l u k szabad faluk l é v é n , K ö r ö s b á n y a u t o l s ó falut

a Bálhoriak

lálják e l ö .

halárán ü z é ,

halóságától függőitek.

mint K ö r ö s b á n y á h o z

Ris-

mint a melyek A

tartozót

két

szám­

S e d d i g n é g y e n é v e n k é n t egy font aranyat a d ­

tak a d ó b a n a k o r m á n y n a k . A zarándi

bányászat

ismertetésére

a.körüsbá'nyai

és

*) Zavándmrgye

leiriisu : Koxmu Páltól 1818.

•*)

Nemz, Társaik.

brádi aranyvúlló-hivatal

1810,

megemlítjük, 1845-ben

hogy aranya

U - 12 1.

I, 13. 1.

13

178

ARANY—EZÜST BÁNYÁK.

711, ezüstét 542 márkát váltott be; s igy csak az aranyért 200,000 pftnál több pe'nzt hozott forgásba. *.) 121. §• Offenbánya. Régen négy faluval dotált bányaváros. Régi oklevelek­ ben neve Aranyos-bánya. Egy 1391-ben költ oklevélben n é ­ met neve Umberg. Az Offenbánya nevezet 1417-ben kezd elöjöni. Szeszélyesen fekszik, az Aranyos bal partján: bányavá­ rosaink Iegcsekólyebbike. A magyar királyok korában nagy szerepet jászolt: akkori kohóinak nyomai most is látsza­ nak határain, mint emléke nagy múltjának. Múltja nagyságára mutatnak a regék i s , melyek egyikét már közöltem. **) Azon rege, melyből Vahot Bányarém czimü népszínművel alkotá, az is Ofenbányáról maradt fen. Egyébaránt most is tekintélyes bányahelység: a négy kincstári kohók közül egyik ilt vagyon; hozzá ölfát az Ara­ nyos vizén szállítanak. Tanár Székely Mózes közleményei szerint az illeni bá­ nyák 700 öl mélységüek. Legérczdúsabbak a Ferencz, Borbára, Iston-áldása, Váratlan-szerencse, és Miklós nevezetüek. Tellurt is tartalmaznak. Az érez, melyben arany, ezüst, tellur, réz és czink a tévörész: zöldkő szemcsés mészkő és agyagporphir repedésekben jelenik meg. Offenbánya istajai tagosak, s gondosan lárvák. Nevezetes köztök a Miklós bánya istalya, mit római műnek tartanak, hoszsza 97 Öl, s vizirányos egyenességben hatol be a hegy m é ­ lyébe; magassága körülbelül 1 - 2 öl lehet, szélessége alol 5, felül l V láb. Oldalain a similó kalapácsok ütései másfél­ ezred után is még mind látszanak. a

*.) Zaránd Leírása 82. lap. •*.) Erdély tiegisegei. 1852. 258. 1.

ARANY—EZÜST BÁNYÁK,

179

A tárnák egyelőre csillámpalába indulnak, később zöldköporphirba mennek át. S ugy jönek az érez lelepek. *.") Az offenbányai termelés hanyatlóban vagyon; minek j e ­ lenleg egy vizet lecsapoló fötárna létrehozásával kivannak l e n ­ dületet adni, m . §. Z a l á t na. Bányaváros, s az erdélyi bányászat volt középpontja. Szült völgyben, az Ompoly vize s Malompataka egyesülésénél, magas hegyek közt fekszik; Fejérvártól 5 órára, a nyugoti havasok közepette. Már Erd. Régiségeiben említem, hogy mellelte hegy emel­ kedik , mit Zsidóvárnak neveznek, s róla a dák uralom alatt bányászkodhatolt zsidók telepének gondolják. A rómaiak ko­ rából a városán alól csakugyan maradt egy telep. A magyar királyok korából 1357-ből látjuk első okleve­ lét, melyben Lajos király lakosainak azon kiváltságokat adja melyekkel a magyar birodalom több bányavárosai éltek, •**») A nemzeti fejedelmek Magyarhon bányavárosaiból b á ­ nyászokat telepítenek belé* kiket minden polgári terhek alól kivéve, mondhatni mentesekké lellek. A forradalomig ilt van az erdélyi főiránya-törvényszék, s hivatala mollolt aranyváltó-hivatallal, s egy kamarai uradalom főigazgatóságával is népesítve volt, Kohója a leggazdagabb g é ­ pekkel volt ellátva. Azonban n forradalomban 1848 oct. 23-a táján lakosait, a hivatalnokok nagy részével együtt az oláhok leölték, a gépeket romba dönlék; s a gyönyörű minta-bányá­ szat sok időre tönkre tételeit, Bányászalát főleg Dumbráva és Fáczcbája nevü hegyekben üzé. Az első kénesö-érczeket ad. Ilt termelték az arany és ezüst mellett, a fejérvári pénzver­ de számára a vitriolt. A mult században zöld aranyat emlí­ tenek, hogy adott volna. s

*•) Kis kíivnl 18 ÍE. 2. 5. szám. .*•.) Fridvalsxlii Minrralog. 70—71. ***.) RculvS. Spcc, Trausilv. I. 57.

180

ARANY-EZÜST

B) N e v e z e t e s e b b

BÁNYÁK.

bányász

faluk.

133. §. N a g y á g .

Erdély

leghatalmasabb b á n y á s z faluja, Dévával

a Maros jobb partján, a nyugoti havasok s z é l é n

szemben,

fekszik.

Bányája 375 öl magas hegyben vagyon. #) Szinte i l y m a ­ gasan fekszik N a g y á g is, mely a bányák k ö z é épült, s mely­ nek templomai néznek

a kiemelkedő

hegycsúcsokról

igen

feslöileg

le a Maros partjára

s Déva v á r á r a ,

A táj

havasias

nyáron,

a nyári

jelleggel b i r : mondhatni a tavaszi g y ü m ö l c s öszszel érik.

Egy század elölt m é g vadon volt e . l á j , rajta a p o l g á r o ­ sodásnak semmi nyoma,

itt ott nyomorult havasi k u n y h ó k ,

s

csak a pásztorok ismerek a vidéket. E p á s z t o r o k k ö z ü l állt elö Ármindián Juón, a Barcsai család s e r t é s - p á s z t o r a ,

k i mint itt

legeltetné nyáját, a m e s é s e b b e k k e l szólva, é r c z k i g y ú l á s t l á l a , * * ) *) Nemzeti Társ. 1832.

I. 257.

**) Bora's Briefc nn. Ferbcc. 97

1. 1.

ARANY-EZÜST BÁNYÁK.

181

mások szerint érczkövet kap, s azt viszi Csertésre Bornhoz, ki legelsöbb lelt e bányára figyelmes. Born, mint a csertési bányászat hivatalnoka, a pásztor adományát jónak találván, a később Wildburg nevet viselő Pleczker fejérvári tüzérszázadossal a bányát 1747 apr. 6-kán megkezdek. Ily csekély a kezdete Erdély legóriásibb aranybányájának. Megkezdek, még pedig romai bányászat nyomán,*) de mivel igen magasan nyilak, nem fizette raagátj honnan kénytelen vala a kormány 1765-ben a József-bányát, az előbbinél 120 öllel alább vinni be. Ilt sem fizetett Nagyág ügy mint ohajták; ugy nyiták meg 1834-ben a harmadik, Ferencz nevet viselő tárnát az előbbinél még 74 öllel alább. E kísérlet mózesivesszővel órintó aranybegyeinket, s az aranyforrásra ilt r á ­ találtak. E bánya sokáig Szekeremb-bánya név alatt volt ismeretes, Szckeremb nevü falutól. E falu nevét pedig onnan szeretik szármoztatni, mintha a lakosok a bányászat gyermekkorában kikijártak volna ide üzérkedni, érczköveket csempészni, s er­ re egymást csak e talányos szóval hittak volna: szekerein, mi magyarul annyit tesz: hogy hordjunk. Nagyág nevezetét gr. Bethlen Józseftől 1795-ben kapta, ki mint kincstárelnök c helyet ez időben meglátogatta, s ma­ gyar névül e helynek N a g y a r a n y á g nevet ada, s ebből lelt a mai Nagyág.**) Ez adatat reánk Slülz András tanácsos, s a bécsi ter­ mészetiek tára egyik igazgatója hagyta fen, ki e bányáról századunk elején egész könyvet adott ki, még pedig rézmetszvények s földabraszokkal ellátva. E bánya erei mintegy 400 öl hosszú s 360 öl szélessé­ get foglalnak el. A föér, Magdaléna, már is 200 öl hosszu*) Nemz. Társaik. 1832. I. 258. 1. *) Stűtz's I'liysikaliach- niiiieralugischu fjesebreibuug d. Guld u. Silb.erBergwerkes i
182

ARANY-EZÜST

BÁNYÁK.

ságra, s ugyan annyi m é l y s é g r e ismeretes. E z e n é r 2—3 láb v a s í a g s á g u ; a többiek csak n é h á n y h ü v e l y k n y i e k , s n é h a csak egy vonalnyíak. A mellék erek is hajtva vannak, s a föérböl, mint faágai a törzsből n y ú j t ó z n a k messzi be a hegy g y o m r á ­ ba. S mennyire tapasztalhaták, az arany b ö v s é g d é l k e l e t e n f e l ­ felé, az ezüst b ö v s é g inkább é s z a k k e l e t e n lefelé vonul.

Hogy

Nagyág i r á n y b a n

köz­

( l e l l u r ) is

leggazdagabb

bányánk,

tudomás. S ha már s z á m o k b a n akarjuk

Nagyág

tartalmasságát k i ­

fejezni: a l e l l u r é r c z e k a r a n y - e z ü s t tartalmát^ közép szám s z e ­ r i n t ; egy mázsától 8 0 — Í 2 0

latnak

találják.

E g y marka ara­

nyos ezüstben rendesen 100—250 denar arany van. Nagyág, mint E r d é l y m i n t a - b á n y á s z a t a , pekkel, erőmüvekkel el van l á t v a ;

mindennemű g é ­

k ü l ö n ö s e n meglepi l á t o g a ­

tóját fötárnája, melyen be vaspályán l ó e r ő r e alkalmazott s z e k é r szállítja a látogatót, ugyanaz szállítja k i 90 m á z s á n k é n t az é r c z e s köveket.

Ugy a bánya benseje is 300 m u n k á s á v a l

nagyszerű

jelenetet ad. A z itteni m ü s z o r g a l o m

valóban

meglepő.

Korán reggel

megkondul a j e l , mi egy vastábla s u e g v e r e l é s é b e n áll. A b á ­ nyásznép bányász öltönyben, m é c s c s e l , a b á n y á k torkához siet. Ott elhangzik az ima, s b e s z á l l n a k a bánya m é l y é b e . A bányatorkokat é r c z k ö halmazok j e l e l i k ; s lölök a z ú z ­ dákhoz

fa-járdák

vezetnek.

Legmeglepőbb

a

Ferencz nevet

viselő föbányalorok. Homlokán ott áll I. F e r e n c z c s á s z á r

ne­

ve, mint kiről nevezek; s a m e g n y i t á s é v e : 1834. E torokba délyi embert,

l ó e r ő r e alkalmazott

vaspálya visz,

mi az e r ­

k i gőzöst itthon nem lát, kellemesen lepi meg.

E g y ló, melynek gyeplője sincs, elébe áll a n é g y k e r e k ű natnak, irányzója

a bányász

utána ül,

bemenők s s z ü k s é g e s m e n n y i s é g ű

s

vo­

ugy k ö v e t k e z n e k a

szekérvonalok.

A személyszállító szekerek kitömött ü l h e l y e i r e , mint n y e ­ regbe ülnek. Minden látogatón nedv elleni ott kapott felöltöny. A vezénylő s többek kezében a bányatorok

ajtaja.

é g ő m é c s e k ; s ekkor nyílik meg

ARANY-EZÜST BÁNYÁK.

183

Egy ló roppant terhével a legnagyobb gyorsasággal s könyüséggel halad. A törpe fejér boltozat, a híves légvonal, a mécsek lángja, s az út öleit mutató fejér táblácskák tetsző elrepülése, ilt ott egy-egy mellék bányaüreg a legszokatla­ nabb látványt adja. Igy utazunk egy földüregben, mely felelt Nagyág házai állanak, S melyből aztán a bányák mellékágai ágaznak szerte-szét. Benn a lovat elölről hátulra fogják, s megkezdődnek a k i ­ jövetel jelenetei. A sebes légvonal miatt a mécsek elhalvá­ nyulnak. A nyíl egyenosségü üreg végén mint egy fejér csillag liinik fel az ajtó világa. A csillagból lassanként hold nagyságú fény áll elö. Az ajtónál a mozgó emberek törpékből mind ma­ gasabb alakot nyernek. Mignem az ajtónál megáll szekerünk, s előttünk áll ismét a nagy világ, és a napsugár. Mind a mellett hogy a bányászat részvényekre van fek­ teive, a kormány kezelteti. A részvények száma 128: ebből 32 az álladalomé, 16 a császári család tagjaié, 80 magánosoké. Hogy mi tulajdonkép e bánya, azon számokban mondhat­ juk el inkább, melyekben belbecse van kifejezve. E számítá­ sok szerint a mult tized közepéig 110,300 márka aranyos ezüstét hajtolt vala k i , minek pénzérteke 18 millió pfl. **) Évenként pedig 150 márka aranyat, s 750 márka ezüstét; vagyis 200,000 pft áru erezet, miből tiszta haszon 30—50,000 pft marad. Nagyágon az utolsó években bányásziskola nyilt meg. 124. g. R a d n a. Romja a hajdon legnagyobb bányavárosnak; most fürdőjé­ ről ismeretes. Bányáiban az arany és ezüst igen csekély, inkább ólom után fáradnak, mi mészkőben ós csillámpalában van. Ólmot mintegy 2000 mázsát termel. *) Nemz. Társalkodó 1837. 11, 228-233. 1. *") Knöpflev V. Magy. Orvosok mimliái. V. 71 —75. !,

184

ARANY-EZÜST BÁNYÁK.

Hogy már romaiak bányásziák, annak nyomai vannak. Hogy 1241-ben a tatárok nagyszerű bányavárost dúllak fel Radnában, többször emiitettük. Honnan a legvalószínűbb, hogy Gejza király az első szász telepek egyikét ide tevé le. M o n goldúláskor hogy szászok lakták, kétségtelen. Opor László vaj­ dasága alatt, mint tekintélyes ezüst-bánya jön e l ö : a vajda egy 1310-ben kelt oklevelében fladnának királyi kezelés alá visszabocsátását ígéri. *) Ugy látszik, még azután is virágzott mind addig, míg s z á ­ szok űzték bányászatát. Bekövetkezett azonban az 1764—6-ik év, be vele Radnavidék határőri fegyver alá vétele; a radnai s z á ­ szok mintsem a fegyvert felvegyék, Westcr Lukács nevü papjok alatt felkellek, s Radnát oda hagyák az oláhoknak. **) Igy jutott az oláhok kezébe, kik a bányászalat ma is foly­ tatják; mi azonban naponként hanyatlik. S a szépségben oly dús táj, mely egykor mint város köre, mint passus, mint b á ­ nyavidék és fürdő, a polgárosodás magas fokán állt, maholnap szomorú kietlenné fog sülyedni. 125. §. R u d a. Ruda oláh falu, a nyugoti havasok közt, havasi patak v ö l ­ gyében. Nagyág után ma leggazdagabb. Mint minden tekintélyesebb bányahelyünknél, ugy ilt is láthatók még a római bányászat nyomai. Többek közt látható a bányászat rilkaság-gyüjlemcnyében egy nagy római mozsár, felirattal, mi náluk a mai zúzdákat pótolhalá. Hegedűs, volt bányaigazgató irományai ulán szólva, a romai rabbányászok néhány hálószobáját feltalálták: kőbe voltak ívelve, kereken nyugpadok, s közepében tüzhelylyel ellálva. A maradványok közt embercsont s láncz is jölt le korunkra. E mellett istalyak jöllek le, melyek több százados bányászkodás nyomait hordják, s melyek a hegybe oly messze be *) Fridvalszkinal a/. oklevi'I 107-8 **} Lénk s Lexicoiv Ul. 573. 1.

1.

ARANY-EZÜST BÁNYÁK.

185

vollak Hajtva, hogy áz újabb bányászat rajtok ; csak'hamar kincshez jutott. .„ • ' Igy senyvedett e bánya 1750—60-ig, mint a mikor a Ribiczei család miveltetni kezdé. S mivelteté egész a hóravilágig, móg pedig oly sikerrel, hogy e család örököse, az é l czeiröl ismeretes Ribiczei Károly Poroszhonban mulatván, kölni vízzel mosdott, s pezsgővel öntöztelé szobáját. A hóravilág feldúlta, s a bányászat összement. Ugy v á ­ sárolja meg 1791-ben gr. Teleki József, Lajos, s Toldalagi Kata Tűri Lászlóné. Honnan ma nagyrészét, 72 részvényt, gr. Toldalagi Ferencz birja,,a többi részvény gr. Teleki, b. B r u chenlhal s Toroczkaiak közt oszlik fel. Mit Ribiczei hajtatott, az a Három-király nevü bánya. A most virágzó Tizenkét-apostol nevet hordó bánya később fedezlelolt s nyittatott fel, az előbbitől egy fertály mértföldnyire. A bánya újjáalakulását Hegedűsnek köszönhető, ki 1828-ig, mikor elme-baja miatt lelépett, a bányát oda.emellé volt, hogy már haszonnal bányászták. Az emlilelt évben vélte át Bihari, mostani igazgatója. S mondhatni ö kezdé terv szerint aknáztatni ugy, hogy a jelen a jövendőt is tekintetbe, vegye. Alatta nyílt meg a harmadik öröklö-islaly, az előbbiektől egy mérlföldro; mely istaly T o l ­ dalagi Ferencz gróf fiáról, Viktorról, arany belükkel Viktor öröklö-islaly nevet, hord homlokán. A bánya minden gépekkel, vizerömivekkel, vasúttal ellát­ va, akkora virágzásnak örvendett a mult években, hogy a b á ­ nyákban mintegy 500, a bányák körül kün 200 ember fog­ lalkozott; *D évenként 70,000 pft áru aranyot s ezüstét hajla­ nak ki, miből levonva a 47,000 pft költséget, tiszta jövedelműi 23,000 pH maradt Azonban a forradalomban részint az oláhok, részint elvkérdés miatt a magyarok annyira fejdúlák, hogy csak tetemes költséggel sikerült helyreállítani. *) Ntituv.. Társaik. -1840. I. 42. I. **•) 1 844-1 - Bányász-Kalendárium 118. !.

186

ARANY-EZÜST BÁNYÁK

Ruda ereket hajt. Stompjai s fűrész-malmai a Körösön vannak. Stomp-nyilai számszerint 128-ra mennek. A z ú g y n e ­ vezett directios bányák közé tartozik, s mint ilyennek igaz­ gatója kormányi nyugpénzre számit, számadásait kormányi vizsgálat alá terjeszti. 126. §. Verespatak. Bányászatunk ez ös fészke Abrudbányához egy órára esik. Valami sajátságosan fekszik, két hegykar völgyében, kis pa­ tak mellett. Körüle a kopasz hegyek oldalai mindenfelé b á ­ nyaszájokkal s odavezető úthálózattal vannak rakva, melyek tetején csipkézelet a rómaiaktól hagyott bányahelyek alkotnak. A romai bányászat nagyszerű maradványait a Régiségek­ ben mondtam el, A falu felelt töltéssel fogták fel tavakba a vizet, s e viz folyását kiséri a falu menete, mint a mely palakocskán a z ú z ­ dák egymást érik. E stoinpok csak kedden déllöl szombat estvig kapnak a tóból yizet, honnan a viz ilt igen drága jószág. Az utas már messzire hallja a végtelen zúzdakopogást, s m i ­ re oda ér, hangját pár hanggal feljebb kell hangolnia, hogy a faluban magát megérlelhesse. A falunak mondhatni nem u l czái, csak szűk nyilasai vannak, mii lermés-köböl felrakott palánkok nyitnak. Épületei csinosak, söl emeletes házakat is bir; csak kár, hogy a szikla-alap szeszélyes fordulatai miatt rendbe építeni nem lehel; gyakran egy lelek lapályosilása an­ nyiba kerül, mint maga a h á z ; honnan az épületek igen d r á ­ gák. Piacza, melyen kétszer van vására hetenként, nem igen választolt, minthogy nem vala miben válogatni. Szobáik belől csinosak, gazdag bulor s szép órákkal mindenfelé. A z előszo­ bákban kedves bútor az ón edények s fegyverek hosszú sora. Sajátságos egy falu: sok helyt felhagyott, kiürilelt bányákra van épülve, főleg a régtől sülyedö állapotban levő, kiürített. Gaura hegy feletti lakokat veszély fenyegeti. Merre csak az ember jár, mindenütt arany: nem léphetni egyet, hogy arany-

ARANY-EZÜST

BÁNYÁK.

187

porra ne lépnénk. Mindenütt csak aranyászat foly; itt lovak hosszu karavánai hozzák le a hegyekről a stompokhoz az aranyköveket, a slompoknál olt foglalatoskodnak a nők és gyermekek, inig a férfiak ott viraszlanak a bányák setéiében. A verespalaki bányászélcthez semmi sem hasonlit Erdély­ ben. Népe magyar és oláh vegyület: az oláh nép fanatismusa, s a magyar nép vendégszeretelével. Héten által izzad, vasár­ nap felveszi ünnepi öltönyét s lakomához fog. Azonban hogy e népet pár vonással jellemzzem, tánczgigahnában mutatom fel. Van Yerespalak egyik hegyoldalában egy kis fenyves, s e fenyvesben egy pázsinlos tisztás, melynek köre amphitheatromszerüleg emelkedik. Ünnepei délutánján felharsan a falu­ ban a zene, s a fiatalság kulacsokkal fegyverkezve, a zene kíséretében az emiilelt fenyves felé indul. A zene gyönyörű viszhangja felveri a falul; a fiatalság kulacsa pedig, melyből mindent kínálnak kit előtalálnak, felveri a kedélyeket. S n é ­ hány perezre ifjú és öreg talpon van, ételt és italt lőgatva kezében vonul fel a fenyvesbe. Egy óra múlva már be van népesedve a kör: közepén olt vannak a hangászok, s körülök 40—50 tánezospár. Itt lát­ hatni e bányásznép gazdagságát. A férfiak patyolat fejéririgben, habfejér posztó-nadrágban, selyemmel kivárt börderékkal, ezüst sarkantyús kordován csizmával jelennek meg; mig a nők is a lehető hófejér vagy selyem öltönyt hordanak. A z így öltözött lánczosok koszorújában látni fogunk nagyanyákat uno­ káik mellett, még pedig oly renddel, melylyel a nök évei á l ­ lanak egymás után. S ha az igy kiállított lánczosokat
188

ARANY-EZÜST

BÁNYÁK.

lánczos és lánczosné utáncsinálja a kulacsürités figuráját. Igy foly lc a'táncz. A táncz-zene végzetével a fiak ncin sokat fá­ radnak, hogy hölgyeiket garde-damejaikhoz visszavezessék, ha­ nem a mint a czigány r á h ú z z a : a fiak a k ö z - b o r felé sietnek, az ott hagyott leányok pedig szüleik felé iramlanak, hol s á r ­ gálnak a poharak, forognak a sütemények. Ha estve lett, az öregek haza ballagnak, az ifjak vala­ mely házhoz vonulnak, s folytalják az idylli mulatságot, mig reájok virad a nap, mely bányába inti őket. Mint említem, Vorespatak nem ereket hajt, aranyülcpck után bányász, innen mindenfelé bányaszáj. E hegyek minden irányban aranyosak, de aranylöm'eg csak gyéren mutatkozik. Innen van gyakran, hogy ki ma kétségbeesve viszi utolsó c z i póját a bányákba, gyakran mint dús gazdag t é r haza éhező családjához, mert egész aranycsomót luláll; mig ellenben k i ma gazdag, éveken át majd mit sem találva, nyomorultul bal meg. Innen van, hogy némely egy bottal j ö n ide, s mint dús örökös hal el. Innen az, hogy sehol sincs kevesebb becse a pénznek, életnek, mint Verespalakon. Verospatak bányái a Kirnik, Nagy és Kis-Csetátye, Lely, Igren, Orla és Gaura nevű hegyekben vannak elszórva. E b á ­ nyák szikla-nemei: mezeikö-porphir, rom-porphir, szürkekö és trachilkö. • 0 E hegyek egészen át vannak már furdalva. Nem lévén tiszta ere az aranynak, a bányáknak rendes me­ netük nincs; majd le, majd felfelé csapnak, mint a remény vezérli őket. A bányalorok megy darabig egyenest, egyszer csak öblösödni kezd, majd lépcsőkén, majd létrán vezet fel, majd alá; majd setéi mélységből két gerendát látunk hárúntékosan felemelkedni: ha kérdjük mi az? a merész vezelö a gerendákra veti magát, lesuhad rajtok, s száz öl mélységről kiált fel hozzánk; s néhány perez múlva ismét látjuk mint kísérteiét a mélységből felmerülni. Vannak bányák, mini az orleai bánya, mely 500 ölre van bevive, Ily be hatolnak l é t f

") Kisküvet 1816. I. 25. 1..

ARANY-EZÜST

BÁNYÁK.

189

rákon, pallókon a verespatakiak. Ez élet regényesen borzasztó: ilt van a bányászat költészete. Fájdalom, e bányák már-több évek óta igen rosszul fizet­ nek. S bár miként fizetnek, igen nagy zajt ülölt volt k ö z ö t ­ tük bizonyos Hocheder August, állítólagosán tiroli ember meg­ jelenése, ki 1846-bán mint tökepönzes házak biztosa jött, s azt terjesztő el, mikép ö az egész hegyet le akarja gépekkel morzsoltatni, mint telle ezt Braziliában. A nép ez emberben kenyere elrablóját lálta, s felzúdult volt. Mert ha szinte rosszul fizet is a nagy rész, , soha sem hiányzik legalább egy, mely részvényeseit ne gazdagítsa; ilyen most Szent Samu, mely jelenleg hetenként 7—8 font aranyat ad rendesen. Az utolsó években a kormány nagy figyelmet kezde e b á ­ nyákra fordítani, saját bányáit hatalmasan ellátta; többek közt Szent Kereszt nevü bányájától hosszu vaspályát épilletett. E kivül több nagyszerű épületeket álliltalott különböző még meg nem kezdett vállalatokra. 127. $. V u 1 k o j. Verespatak kicsinyben. A völgy melyben é falu fekszik, hasonlóan tele van mun­ kás zúzdákkal, s ott vannak körüle a bányászok házai, me­ lyek azonban nem a verespataki szép házak. A romaiak bányászatának itt is több nyomai. Mai bányái Konczu és Fraczinala nevü hegyekben vannak. Most oláh nép lakja e völgyet; de oly oláh nép, mely azt igényli, mikép neki a régi magyar királyoktól kiváltságai vannak, minthogy eleiket, kik szászok lehelének, tán Gejza király hívta be bányászkodni A nép elveszte nyelvét, bele­ olvadt egy más nemzetbe, mely e hegyeket lakja; de kivált­ ságait egész napjainkig lehozta. Utolsó években felszólittattak az adomány oklevél elömutalására; de senki sem tudja hol van; s kiváltságuk veszélyben forog.

190

ARANY-EZÜST

BÁNYÁK.

E bánya nem oly rég korunkban igen jól jövedelmezett. Bányabirtokos Schlafkovics igazgatása alatt igen jól ment. Többek közt a bányakövek törésére Brahma-sajtót állítottak volt; azonban nem felelvén meg teljesen a czélnak, a 10,000 pftba került sajtó most már ott hever. S a bánya termelése is lejebb szállott. ) íf

E bányák körében mennyi földismei ritkaság merülhet fel, mennyi régiség került k i , melyek valának azon római táblák is, mikért a pesti múzeum 2000 pftot ada; s mégis alig van bá­ nyahelység melynek illő régiség és ritkaság-gyűjteménye volnd. Mi szép lenne, ha bányabirtokosaink, bányaigazgatóink, belát­ va a haladó kor ebeli igényét, hol ily gyűjtemények nem lé­ teznek, ilyeket alapítanak.' A legcsekélyebb gyűjtemény idővel egész községi múzeummá válnék. Mi szép lenne az, mikor a honbuvárt, idegen utazót majd minden báhyahelysóg egy-egy természeli ritkaságok tárába vezetné; s a késő századoknak emléket hagynánk napjainkról.

•) Kistövei \ahl

i, SÜ. 27. 1.

TIZEDIK FEJEZET.

ÁSVÁNYOS -VIZEK.

FÜRDŐK.

128. SElőzmény. Az ásványokban annyira dús Erdély, ásványos-vizekben is gazdag; hazánkban aránylag teméntelen fürdő. S nem csak mennyiség, de minőség s változatosság te­ kintetében is versenyezhetünk Európa bár mely ekkora föld­ területével. Borszék és Élőpatak savanyuvizét a selstersivel szeretik párhuzamba tenni; valamint hinni szeretik, hogy a borszéki még az egyenlítőt ís kiállaná. Hévmérsékletök is szép rangba helyezi vizeinket. A borszéki 7° R. a fagypont felett, oly hidegség, melynél Európa alig mutat egy pár hidegebbet, pl. 5—6 fokút. S e hideg ásvány-vizekkel szemben ott ál­ lanak meleg-fürdőink, 25° R. fok körül, e részben nem ver­ senyezhetve Európa 60—70 fokú melegfürdöivel. Azonban o hévséget kellően kipótolja azon sokoldalú­ ság, mely ásványvizeinket jellemzi. A savanyu, sős, keserű, kénes Yizek majd minden árnyalalát felmutatják. A l i g lehet Európában ásványvíz, melynek rokonát fel ne tudnók mulatni. Mig másutt,'mint Németországban Slruve módszere mestersé­ gesen állítja elö a gyógyvizekel, nálunk nagyrésze ott pusz­ tul, mondhatni ismeretlenül. Ne várjanak azért olvasóim tökéletes leiratot, e szegény feledett haza o részben is feledve van, Mig a szomszéd Né-

192

ÁSVÁNYOS-VIZEK,

melországi fürdők

FÜRDŐK.

csekélyebb értékkel mindenfelé

ismeretessé

e m e l k e d t e k , s a s e l s z t e r s i é v i h a s z o n b é r e 100,000 f o r i n t f e l é j á r , addig a mi páratlan B o r s z é k ü n k évi h a s z o n b é r é t p á r ezer p e n g ő körül látjuk, s fürdőink

végtelen

csak a k é t O l á h o r s z á g Ezt nagyobb heljük.

gyógyerejét

rajtunk

részint orvosaink s z ü k k c b l ü s é g é n e k

Különösön

e

diaktól a fürdők

kivül,

ismeri.

század

orvosainak,

ismertetésében

kell vallanom, e század

oly

kik

messze

száza­

elmaradlak.

orvosai között alig merül

előtt egy p á r n é v , mely elölt a gondolat

köszön-

a mult

fel

e részben

Bo

lelkünk

tisztelettel

megállna. A mult s z á z a d

löbb k e g y e l e l t ü l viseltelett a haza e

c s é h e z , N e m tudom a m u l t s z á z a d melegebb

hazafiak, magasabb s z e l l e m e k v a l á n a k - e ?

látok, hogy n e k ü n k nerünk,

orvosai alaposabb

e században

kin­

orvosok, de

annyit

sem e g y B a r b e n i u s u n k , V a g -

sem e g y N e u s l á d t e r ü n k ,

sem

egy Mátyusunk,

N y ú l á s u n k n i n c s . L e g t ö b b e t telt e r é s z b e n

vagy

dr. P a t a k y , v o l t f ő ­

o r v o s , k i majd m i n d e n v i z e t v e g y k é m l e t a l á vetett, k i u t á n m i is legtöbb vegykémletet A honérdek

fogunk

kételkednem

közölni. parancsolja

sok szép é r t e k e z é s t , mit a mult század felmentett, e g y i d e g e n n e k köszönnünk:

de

egy

az

a felett, h o g y

u l o l s ö fele e

elölmenö

azon

részben

i \ Cranlznak kellene

dr. N y u l a s e l ő t t , k i R a d n á t

ismertetvén,

é l ő b e s z é d é b e n megvallja, mikép ö s z e g y e i v é azon feddést, m e l y e t C r a n l z lett a k é t M a g y a r h o n t e r m é s z e t t u d ó s a i r a , a z é r c z e s v i ­ z e k e l h a n y a g l á s á é r t , tollat r a g a d o t t , é s i r t . . . i l y e m b e r

előtt

m o n d o m az e m l é k e z e t m é g i s

azok

szivesebben

leborul,

e l ő t t j k i k sem i d e g e n , s e m h a z a i f e l s z ó l i t á s a k r a tollat

mint

nem

akarnak

ragadni. A mult s z á z a d

zek irodalmára d é l y b ő l is

v é g o e g é s z arany

nézve.

sokakat

rá

Crantz Austria bírt a neki

kat m e g e m l í t , s m i n t e g y

megkezdi

i d ő v o l t az á s v á n y o s v i ­ i l y vizeit

leírván,

Er­

dolgozásra, vizeinkből i r o d a l m á t . *) U t á n a

*) BcaelnTibungr ft* Minoral. Rwnnens OrstPtTOÍchs. W i o n .

so­

Vag-

,

193

ÁSVÁNYOS-VIZEK. FÜRDŐK.

ner Lukács j ö , nem bonczolja ugyan vizeinket: de az előb­ binél tökéletetesebb lajstromát adja. *) Dr. Barbenius József már részletekre bocsátkozik: Háromszék 20—21 savanyu vizét vizsgálat alá veszi, s kis dolgozatában sokat elmond. **) Dr. Nyulas Ferencz még mélyebben bocsátkozott a részletekbe, nem csak kutatott, de bonczolt is. Tudományos átvizsgálás alá veté Radna borvizeit, s rólok három kötetes magyar könyvet adott ki. Második kötele élőbeszédében megígéri, hogy Radna után Erdély több ásványos-vizeit is bontani fogja: de szép igéretét nem válthatá be. Valamint dr. Mályus is sokat tett, ki hat köteles Diaeletikájában, Erdélyre s különösön ásványos­ vizeinkre sok szép megjegyzést tett, s ott áll prothomedicus Neustádler, ki a Sieb. Quartalschriftbnn ásványos-vizeinkről igen sokat s alaposan értekezett. Azon időtől fogya, ha láttam is e tárgyban önálló köny­ vet, nem jut eszembe. Korunkban ha jölt egy pár röpirat, az hasonló volt a Kosáéhoz Vízaknáról, kit előszeretete oly meszsze vitt hiedelmében, hogy Vízakna sós tavaiban jódat véle, mit még eddig senki sem mert ily vizekben találni. Ez körrajza Erdély Balneographiája történetének. Magyar­ honban dr. Tognio Lajos kivánta volna figyelmét Erdély ás­ ványos-vizeire terjeszteni, mint ezt az 1843-ki Házibarátban bizonyitá: mi fog általa bekövetkezni, az még csak remény. Fürdőink elöszámlálásában alig- tarthatnánk czélszerübb sorozatai, mintha őket jelenkori divatban lételök fokozata sze­ rint adnék. Ne hogy részrehajlással vádoltassam, betűrendben adom, azon megjegyzéssel, mikép mint használatba vett für­ dőket három rangba sorozhatjuk: az első rangúak Borszék, Élőpatak, és Radna; másod ranguakká jönek a többek; mert a harmad rangunkat ezektől megkülönböztetem. Betűrendben te­ hát igy következnek: IJ« Ai|uis mediealis Tvanssilvíiuiao. Wien. 1773. **) Clieniisch IJiilci'siiclmiig cini;,', meijkwíird. SaiioibiiuiiK-n der Szcklei'slulils H.'u'oms'/.c'k flcrimtnnstadl. 1792. '•'«*) Hadiiat bni'vizck bonhísái-úl sal. 1800.

13

194

ÁSVÁNYOS-VIZEK.

A.) H i d e g

FÜRDŐK.

fürdők,

a.) B o r v i z e k .

JV

129. §. B o r s z é k.

0

r

J

.r

c

.„„Bőinek j z . : ^ Mint ivó borvíz p á ­ ratlan, egy a maga nemében; mint fürdőhely korunkban ha­ nyatlik; az elsőséget Élőpataknak kénytelen engedni. Erdély északkeleti szögletébon a székelyföld Gyergyó nevü vidéken esik, a hazánkat Moldvától elválasztó határszéli feny­ ves erdők között, magára, távul a világ zajától. Fekvése vad­ regényes: keskeny völgyét fenyvesektől fedett magas hegyek körzik. E táj még a mult század elején vadrengetog, völgyét semmi út se hasilá át, őserdeit csak a vihar vagdalá, s kútját csak egyes pásztorok ha ismerek. Még 1740 előtt, a most édeni vidék oly rengeteg, hogy a völgy forrására a belények is l e ­ szálltak; *) s csak a belény-vadászok merész léptei ha felve­ rek őket onnan, hol most egy virágzó telep áll, s hol most a nap Paris divatezikkeit sugározza körül legmagasabb körök hölgyein. Eborviz felfedezését rendesen gr. Bánfíí Dénesnek a II. Bánífi György főkormányzó apjának szokták tulajdonítani, ki azt va­ dászat közben ismerte volna meg. Csak hamar nagy hírre ka­ pott, 1760-ban már 40-nél több vendég látogatja. **) Világ­ hírét Zimmelliausen Antal Bécs városi tanácsosnak köszönheti. A nevezett ur, honn elbelegesedelt, Németország fürdői egész­ ségét visszaadni nem Indák, végre Bécsből a polgárosodás középpontjából, ide a civilisalio véghalarára j ö l t , az akkor még igénytelen forráshoz: itt egészsége helyre álla, a helyei Ditró és Szárhegy — a két birtokos falutól —haszonbérbe vette,

*) **)

Jos. B e n l u í T r a n s B Í l v a n i a Liicas W a g n e r

De

Generális

Aquis mcdicnlia

1. 131 55

lap.

lap.

ÁSVÁNYOS-VIZEK.

PÜRBŐK.

195

fürdővé képezvén, Borszéket megalapította.. . . Zimmelhausen meghalt, neje s családja most is Borszéken lakik. A szárhegyi gr. Lázár család, a csiki urirend, katonai s polgári hatóság pártfogásába vette, s sikerült Zimmethausennek Borszók ügyét odavinni, hogy 1807-ben az ottani akkori vegyes megyei kormány, az erdők rengetegjén át, a neliány órát tartó utal kivágnia. De csak annyira vilte vala, hogy 1830-ban, a Moldvából jött Duldner, mint haszonbérlője, min­ den üvegre egy p. krt akara vetni, hogy abból az utat e l k é ­ szítse. De akaratát az adózni nem akarás elve •megbuktatta..*} Ezen út kinyitása Radnát, Erdély addigi legelső fürdőjét clejlette, s helyén pár tizedig Borszék fényelgett, s fényeigene, ma is, ha ez minden középponttól, várostól, piaczlól oly távol nem esnék. A forradalom után útja kikövezletelt, s a tölgyesi úlszoros kiköveztetésével Moldvával, s igy Galaczczal összekötlelésbe hozatott. Borszék fekvése valami sajátságos, körüle néhány órára csak hegy, örökzöld fenyvesekkel. Borszék egy kis falu nagyszerű épületekkel j egy elrejtezett remeteség Jánczterem, kártyaasz­ tallal, Pest, Kolozsvár legizlelesb divatczikk-sálraival. Bomélc egy elvonultságával clcsábitni akaró szabad hölgy, ejry zöldbj rendezett színpad, saisonja valódi zöld-Jarsang. A vötgy melyben fekszik, délkeletnek nyúlik, s a 60 lakból álló falu egész völgyületét elfoglalja; főforrása az északi hegy­ oldal aljában buzog, az épületek közepeit s piacza szélén. A kút fekvése kissé mélyen van, lépcsőkön kell hozzá lemenni,' s oll három csői találunk, mely az említett irányban osztja ví­ zéi. . . . De nem a földre, vizének nincs ideje a földre leesni: reggel és estve kristály poharak fogják fel azt, Erdély s a két Oláhhon szépei számára; máskor éjjel és npppal a székely bor­ vizes szekerek tábora zajlik körüle, s fogja ki gondosan utolsó csepp vizét. Bécsnek a glacis-n van kávéháza, melyet megnyí­ lása óta éjjel és nappal soha a vendégektől bezárni nem le(

*) Nemzeti Társaik. 1850. 327 l.

196

ÁSVÁNYOS-VIZEK.

FÜRDŐK.

hetett: ugy E r d é l y n e k van borvize, m e l y n é l felfedeztetése

éta

a merilés csak télben szűnt m e g , m á s k o r cseppje földre nem juthatott, Vize oly b ö , hogy minden egyes csatorna minden perezre két üveget tölt meg, s igy a h á r o m csö érájában 360, huszon­ n é g y órában 8640-et, s igy közép számításban a tölthető i d ő k r e 1

évenként 2 /,, millió ü v e g e t tehetni,

mi h o z z á v e t ő l e g

mintegy

4 millió iczét lehet. Vize hideg, .tiszta, kedves. i z ü , m i n ( k n borvizeink közölt 8

benne legtöbb elher, ivásánál erejével az orrot facsarja, a g y o m ­ rot nem terheli, lágyan tartja, az é t v á g y a i elősegíti s ?

a bort

mindenek felelt főzi. A kedves s a v a n y u s á g , mely B o r s z é k s a ­ játja, átalános i e l s z é s b e n r é s z e s ü l . Ereje akkora, hogy b o r v i ­ zes üvegeinket, melyek majd kupások, k é t iczések, ha r ö g t ö n bedugják szélyelveli. Honnan b o r v i z - k e r e s k e d ő i n k , az ket eddig csak p á r ó r a múlva

dugák b e ,

s dugaszát

üvege­ otthon

szurkozák meg. Lélrészei: Szénsav

56, 27 köbhüvelyk.

Szónsavas szikélog .

. '.

18, 80

Szénsavas keseréleg

.

.

12, 52

Szénsavas m é s z é l e g

.

.

5, 26

Kénsavas s z i k é l e g

. . .

Szénsavas vasélecs . . .

1, 75 0, 17 *)

E forrás r é g e b b e n m é g t ü z e s e b b volt, az 1 8 3 4 - i f ö l d r e n ­ gés összezúzta, s forrását eredeti tisztaságába visszahozni mind e mai napig nem sikerüli; s ha nem s i k e r ü l n e , akkor sem es­ nénk kétségbe, e forráson belől a hegyek közit, az előbbihez hasonlót bírunk, ha nem jobbat. Borszék e g y e d ü l az, melynek vizét szerte hordják, s m e l y ­ nek neve alatt csempészik a többi borvizeket. N e v é n e k hitele van, A s z é k e l y f ö l d n e k

e g é s z tájai vannak,

melyek egy fakó

s z e k é r b e k é t lOTat^fognak, a s z e k é r b e egy ládát, t e t e j é b e egy^ *) Uebiü-sicht d. Araieimilld: Wien 1851,

(77. 1.

ÁSVÁNYOS-VIZEK,

g y é k é n y ernyőt,, s alája , 2 - - 3 p O ü v e g e t den ö s s z e s z e r k e s z t e t t

197

FÜRDŐK.

Jes^nek,^

a Jfönnye-;

fogaUalJöpr^

s z e k é r borvizet szerte s z á l l í t a n a k E r d é l y b e ^ ü v e g i t 1 0 — 2 0 p, krral

fizettetve.

Miként d r ó t o s tótot E u r ó p á b a n ,

ugy b o r v i z o j „

,

s z é k e l y t E r d é l y minden z u g á b a n találhatni, sot a j t e t p l a h o r s z á g ö t is ellátják. A n n y i r a k e r e s i k e p é n z f o r r á s t ,

í

hogy n é h a

».

egy hetet is k é n y t e l e n e k v á r n i , mig a töltés sora reájok k e r ü l . A föforráson

J * W * -

kivttl n e v e z e t e s é teszi B o r s z é k e t , u g y n e v e -

1"?.

zett L o b o g ó j a : egy p á r n é g y s z e g öles feketén felbuzgó b o r v í z

c

forrás ez, egy neme a v i z o k á d ó k n a k , mit a f ü r d ö - v e n d é g e k

fár-

.f.').^

d e g s é g , melyben a g y ö n g é b b i d e g z e t ü e k lázt kapnak, s melyet sem k é p e s e k 10 — 15 p e r c z n é l t o v á b b á l ­

l a n i , s melyről hinni s z e r e l i k ,

hogy 2 5 — 3 0

perez

bizonyos

halált hoz. E z e n kívül m á s fürdője is van, s a mellett z u h a n y a . Borszék,

mint ivó viz l e g j o b b , mini

fürdő

leghidegebb, |

mint f ü r d ő h e l y l e g m a g á n y o s a b b , l e g e l v o n u l t a b b , l e g a r i s t o c r a tieusabb. K ö z e l e b b r ő l kápolnája etora, volt o r s z á g o s

eancellar

épült, épittelte mostani p r o t o - j gr. Lázár

László,

kinek

igeu \

kedvenoz n y á r i m u l a t ó j a ; s k i n e k n e v é r ő l 1 8 4 0 - b e n egy u j o -

;

nan felfedezett s h a s z n á l h a t ó kúlat a v e n d é g e k

/

nak

neveztek

el;

melynek

keresztelőjét

László k ú t j a -

fényes

lakomával

ü l é k meg. *)

'

A b ő v e b b ismeretet

ó h a j t ó k a t útálom K u r z A n t a l i l y e z i -

mü m u n k á j á r a : B o r s z é k , S i e h e n b ü r g e n s b e r ü h m t e s t e r K u r o r t .

, í

130. §. G s ik- T us n á di borvíz. A z Ólt, Csíkból

H á r o m s z é k r e i n e n ö l e g , a k é t szék „ h a l a - 1

r á n magas kőszirtet metszett kellé. A k ö s z i r t k é t oldalán s z ű k v ö l g y é b e n az Ólt bal partján k ö v e z e t t

erdő,

ú t s keskeny t é r

t e r ü l , s Í! kis tér ö r e g fenyvesei k ö z t t f e j é r l e n e k C s í k - T u s n á d _ fürdőjének

l a k h á z a i . E fürdő

\) Nemzeti Társalkodó' IÖÍ0. II

regényességóvel

76. 1..

Erdélyben

egy

' ^ •

d ö n e k szoktak h a s z n á l n i . V i z e 7 " R . a fagypont felelt, o l y h í a legerőteljesebbek

,

,

ÁSVÁNYOS-VIZEK.

198

FÜRDŐK.

som mérkőzik. Tőle keletre egy meredek hegy áll fenyvekkel, előtte az út és Olt felett várromszerüen kiálló köszálok;,Jw-; zoléberr egy várrom^ és a Szt. Anna Java; feljül rajta a Mitács hegy, melyen a szoros-út szalaga át vonul, s melyen Gál Sán­ dor 1849 jul. 5-én Szt. Györgynél vesztett csatája után 200 magával megállt, s ha utána nyomulnak, megütközött volna. E fürdő m é g igen fiatal, honnan mondhalni még ismeret­ len. Alapiitatását Elles Alajos tusnádi,birtokosnak köszöni, ki é tájat, mely addig Bcszédmezö nevel horda, 1845-ben haszönFe^bT"vul'te á falutól 99 é v r e , s részvényeken e fürdőt állilá. Nevezetes befolyása volt reá erdélyi katb. püspök a már néhai Kovács Miklósnak, ki szülötte földéért lelt áldozatait ilt azzal tetózé, hogy a szegények számára egy szép lakházat építtetett. , 1848-ban már löbb épület állt, s az élet benne megvolt indulva: azonban épületeit a mozgalmak tetemesen megrongálák. Három forrása van, mi fürdésre van alkalmazva. Akkora bövségben buzognak, hogy patakban folynak be a közel Oltba, s medrök, mint veres kígyó tekereg az agg fenyők alatt el. E három forrás együvé van vezetve, s belölök fürdő van előál­ lítva. Mérsékletük mintegy 18—20° R., tehát a meleg-fürdök alsó fokán áll. Ivóvize ezektől száz lépésnyire van, elég tiszta, erös és elég kellemes. Alkatrészei: chlorkali, chlor nátrium, s z é n ­ savas széksó, szénsavas mószföld, szénsavas keseréleg; kénsavas vasélecsj agyagföld és kovaföld. A fürdővizek ellöl némileg különböznek. *) 13J. §. Élőpatak. A székely Arapalak nevü sabbau szerelt sebben, s. hogy

föld déli végpontján fekszik, Brassótól 5 órára, falu határán alakult, s ma már Erdély l e g d ú fürdöleiepe, kár hogy nem fekszik kelleme­ völgyének kilátása nincs. Vagy is Nagy F e -

") öci- Satellit 1855.

2. EZ.

ÁSVANYOS-VIZEK.

rencz

élesen jellemző

199

FÜRDŐK*

szavai után s z ó l v a :

vannak

tájképek,

melyeknek s z í n e z é s é b e n s idomitásában, ugy látszik, csak s z u n nyokálva működőit a t e r m é s z e t ecsetje, s a melyek inkább e l ­ lentételül formálvákj hogy mellettök

annál i n k á b b

kitűnjék ff

valódi s z é p s é g bájhatalma; ezek k ö z é tartozik Elöpataka* E g y szük völgy szakadásos árkaiban, minden kilátástól megfosztva, nagyon

prosaicus

hely

minden poesis n é l k ü l .

ez, élénkség,

változatosság,

szóval

É s i l y kellemetlen külalakja mellett

is

m e g b e c s ü l h e t e t l e n d r á g a kincseket rejt ez b e l s e j é b e n . A

szük völgyet, melyben e s i k , patak a l k o t á ,

mely d é l -

nyugoti irányban siet az Ölt felé. A völgy felett kétfelöl elé— nyúló

hegyek mi s z é p s é g g e l

sem b í r n a k , s m é g azon

bükk

erdőt is elvesztették, mely a mult század v é g é n m é g k o r o n á z á , s ma k o p á r oldalaikkal a szemet kellemetlenül A mult század v é g e fele,

fárasztják.

m é g csak vagy husz paraszt ^

háza van v ö l g y é b e n , 1790 k ö r ü l

kezdenek a b e b í r ó n e m e s e t

1

kényelmesebb lakokat építtetni." ") S ma már a gr. Nemes Á M emeletes é p ü l e t e ,

s gr. Nemes J á n o s

köépületei

b á r melyilí

fürdőn csinosan v e n n é k k i magokat. Négy oly kútja van, mit a v e n d é g e k használni szoktak. A fökűt piacza k ö z e p é n v a n , r á c s c s a l ö v e d z v e , z á r alatt, m é r s é k e R. szerint 12°. D r . Bélteky bonczolva, n következő nyomó g y ó g y s z e r t á r i

szerint

Lég-''

vegytanilag f e l -

állományok találtatnak egy

16

lalat

fontjában:

a) r e p ü l ö r é s z : 41

Szénsav

45 /too b) l e k ö t ö t t

Szénsavas m é s z é l e g

,

3

.

14 /

.

Kénsavas s z i k é l e g . Sósavas s z i k é l e g Timsó

.

-

. .

1

*) B a r b e n i u s Siebenb, ( J . u r U U ' I u ' i f t

.

1 /sn . 1 0 "7g

.

. .

szemer.

5 0

a3

Szénsavas k e s e r é l e g . . . Szénsavas szikéleg

századr.

részek: » »

0

a

*1 /

„

ű 5

1 7ioo 1

U

/ M

s? »

II. Jahvg. 303 l a p .

"

200

ÁS VÁN YOS - VIZEK. FÜ R.D Ö K. 1 3

Szénsavas vasólecs . . . / » Vonalas anyag . . . . " / „ *;) Legújabb vizsgálója dr. Marusi, vize minőségét a Selstersivel hasonneinünek mondja. J Savanyúsága nem igen k e l ­ lemes, a bort kevésbé főzi, s borral vegyülton ha pohárban marad meglekelüL szine zavaros, honnan leülepedése is vas­ tagabb. Egy pólolhallan baja van, az, hogy forrása igen cse­ kély, bár egyszeri kimérésre 83 vedret ad k i , honnan alig gyűl benne annyi, hogy vendégeinek ivásra eleget adjon; a későn kelőknek várakozniuk kell, mig annyi gyül, hogy isinél egy második ivás kezdődhessék. Erdély minden savanyu v i ­ zei közit legtöbb olvasztó erővel bir: innen máj és l é p - d u g u lások, gyomorbajok, i d e g g y e n g e s é g e k , bújasenyv, aranyér s melancholia ellen igen sok erővel inunkul. 5 ( 1

7

5 a

4 H Í

A második forrás, mi a Béldi Albert lelkén van, ennél zavarosabb-. nem igen iss zák. A harmadik fuirás közhelyen van, A főforrás után ezt keresik i n k á b b , szinte oly j é , mint a fókút, szekerekkel ezen forrásból s/.oklak hordani. Van még egy negyedik forrás i s , állítólag gr. Nemes János helyén. E z l nem iszszák; csak fürdőnek használják, E forrás mellé a gróf 1839-ben egy fiirdö-intézelet állillalott, hol hidegben vagy melegben kényelmesen lehet fürdeni. V) ide szokott felgyűlni Erdély s kél Oláhhon elegáns vilá­ ga, honnan roppant drágaság s fényűzés szokott előidézödni. Egy szoba napi bére rendesen egy pengő fr. S látogatott­ sága annyira nevekedöben van, hogy rendesen 1000. 1200 vendége van egyszerre. Három hó alatt, a nyár három h ó n a p ­ ján át Élőpatak valami sajátságos: a nyugolius Erdély, s k e ­ leties Oláhhon bojárai olvadnak ilt társaságba. Kéjelem, arany, drágakő, játék, vigalom mámora önti el pár hónapig a völ­ gyet; s a nagy-világias Színezet, mely a másszor hallgatag vől) H H

*) Nemieii Társalkodó Í839. t.lső félév 11 »/. "*) Dr. Marussi 1843-i Vasárnapi újság -189 az. ***.) Nem*. Társalkodó. 1840, 12. Isp.

201

ÁSVÁNYOS-VIZEK. FÜRDŐK,

gyet kábítóvá teszi, egy panorámai játék, mit Erdélyben csak itt, s itt is csak kevés ideig láthatni. Tizennyolcz birtokos kezében vagyon. Kik az újabb i d ő ­ ben tett hasznos újításaikat az idén még azzal is tetézni k í ­ vánják, hogy borvizök meghamisítása elkerülésére kihirdetek, mikép ezen túl az olt töltölt üvegek E . B. belüs pecséttel lesz­ nek ellátva, E mellett az 1852-i bevételt és költséget is h í r ­ lap útján közzé tevék, s e hirdetmény szerint volt a fürdői bér 515 pft, költség 897, mi a birtokosság pénztárából pótol­ tatott ennyire. A költségek néhány rovata igen jellemzi e für­ dő haladását: látjuk belőle, mikép az orvosnak fizetett 120, az új kút és lobogó helyreállilására 275, ivóvíz forrás behozatalára 5 8 , sélatér melletti padokra 96, 13 utczai lámpáért 7 6 , a gyógy-Kútak vegytani bonezohisára 86 pft. stb. *"). •132. SM o m o r
U

"} Hetilap. 185.). 6 — 7. a/ám. ".) Lucus Vagnar, Dc Aquis mediuulis. turbcuius Sicbonb. Qnavlali'olirii'i, II, Jahrg. 50S. lap.

202

ÁSVÁNYOS-VIZEK. FÜRDŐK.

szénsavas széksót szénsavas mésföhlet szénsavas keserélegol szikhalvagat kénsavas széksót kénsavas vasólecset szónsavat -

_ -

-

-

3, 2, 1, 1, 1, 0, 32,

08 81 72 28 20 60 00. k.h."0

Fürdőnek használt forrása, a Lobogó, innen félórára csik, dél felé. Szekérrel járni hozzá igen bajos. E Lobogó felszíne pár négyszeg öl, vize nem s e t é t , mint más Lobogóké. Ké­ nyelem körüle semmi, ugy van, miként a természet alkotá. .

133. §. K i r u j.

Kíruj Homorodtól néhány órára, töle délfelé esik, a L ö ­ vőiéi határon, töle keléire, s mintegy i /,, órai távolságra. Tör­ ténete hasonló amazéhoz. '•. Nagy erdőség közopell, völgyben fekszik, azon viz part­ ján, mely a Hoinorod-almási barlangul alkotá. Vadászok talá-' Iák fel forrását 1740 körül. Regényes kösziklás Iája; s forrá­ sa csak hamar látogatottá lelte, s azon kor kedyencz fürdői közé emellé. Igen sokai lett ellu'reszteléséro országos elnök gr. Lázár János, kinek e fürdő kedves mulatóhelyévé lelt, *J s körének szépségű állal oda hangolódott, hogy 1762-ben la­ tin versekben megénekelte, s azt Bajlai József r. kaik. p ü s ­ pöknek ajánlva kinyomatta. 1

Vize kellemes savanyu, a gyomrot hajija, igen vasas, s v-ei'es ülepedést hagy maga után. A kies völgyben most 13 lakház van, s néha még sál­ rak is szükségesek. Azonban még sein kívánjuk nagyobb für­ dőink sorába képzelteim. Köre szép, regényes, távol minden falutól erdőség közepében, K i halászat vadászatban gyönyör** ) Uebersicht. ti. AnsiieimitUl. Wien. 1851. *,} Nemi. Társalkodó 183 i. h 61 h

187. I.

ÁSVÁNYOS-VIZEK,

áÖ3

FÜRDŐK.

ködik, k i a halat, r á k o t , epret, málnát s főleg a m a g á n y t

sze­

r e t i : az Kirujban sok élvezetet szokott találni. S z é p s é g e i

kö­

z é tartozik v a s h á m o r a , s a k ö z e l é b e n eső A l m á s - b a r l a n g . 134.

$.

K o r o n d. L e g k ö z e l e b b esik az o r s z á g

közép-pontjához, a Parajd-

ról Udvarhelyre m e n ő útvonalban. Legifjabb, egyszersmind l e g r e m é n y t e l j e s e b b fürdőink e g y i ­ ke. E század második

tizedében

kezdek

épületekkel

ellátni.

Alapittatását gr. T r a u m á é n a k - k ö s z ö n i , k i e helyet a szt. d e m e teri k a s t é l y h o z

birta.

Már 1830-ban

F e k v é s e igen kellemes. negyedre,

látogatott

Völgyben

fürdő.

törül,

terét a Korond vize c s ö r g i át, é s z a k i

fiirdölakok a völgy nyugoti h e g y - o l d a l á n

hegy v á r r o m o s c s ú c s a

óra

irányban.

fejérlenek,

fele

l a n k á s cserjés oldat, felébb a h o g y l e t ö n a magasban A g y h a n e v ü s z é k e l y falu házai

-

a falutól

A

ttok

egyfelö I

f e j é r i é n e k ; másfelöl a F i r t o s

s e t é t l i k , s a kies

p a r k s z e r ű k i n é z é s l k ö l c s ö n ö z az

lankás

oldal

angol

e g é s z n e k . Szemben vele

az'-

o r s z á g - ú l kigyódzik, s felette e r d ő s hegy, oldalán itt sószikla ragyog, tovább a Hollókő

szirlja

emelte fel kopacz h o m l o k á t ; r

az ormokat fenyők c s i p k é z e t e s z e g i be.

-

A l a k - e p ü l e t e k zsendely fedelei a zöld s fa lombos v ö l g y ­ ben s z é p e n veszik k i magokat. körül, melynek egyik felében

Egy

négyszeg' kört

olt látszik

vesznek

a rácsozott

borvíz

forrás, ü r e g fák á r n y é k á b a n . Korondal

kiválókig magyarok

igen sok h á z i a s s á g . Tulajdonosa

látogatják,

innen

zá tartoznak az é p ü l e t e k , melyek jelenleg 31

szállásra

nak osztva, egytől h á r o m s z o b á i g . Rajta kivül csak van, egyik Pálfi D é n e s földbirtokos, k i maga lel bir.

*) Nemz. Társalkodó. 1831.

I. 63, I,

benne

gr. Toldalagi F e r e n c z , hoz-*" van­

kétbebiró

is s z é p

épület­

204

AÖV-ANYOS-VIZEK.

Á szép vidék s o t t h o n o s s á g szokta tenni. A z o n

kirándulások,

FÜRDŐK.

Korondat melyeket

igen

kellemessé

a tőle egy

órára

fekvő parajdi s ó a k n á r a , a felelte emelkedő F í r t o s várromjához; s tőle néhány

perezre

eső Árcstíra, a t e r m é s z e t

kezéből a

legszebb kertbe, s a vele szembe eső sós forrásokhoz letek

keresésére

emléket,

szoktak a

kövü­

v e n d é g e k szervezni — sok é d e s

vágyat kötnek e fürdőhez.

Csak egy iható kútja van, köpübe véve, r á c s e s a t v e ; forrása jól győzi v e n d é g e i t . Vizének vasas^ága

kerít­

kénesség-

gel van vegyülve. A z elvágyót nagyon elősegíti. Helyben elég erős, s nem kellemetlen. S z í n e kissé homályos. A földön, hol kifoly, veres ülepedést hagy; az üveget, mulylyol hordják, pár hét alatt sötét k á v é s z í n n e l vonja be. Fürdője kétféle v a n : egyike lépóstiyire, deszka

kerítésben

borvíz,

kútjától

harmincz

csinosan. Benne b o r - v i z vau

természetes mivoltában. Mellette ott állanak m e l e g - f ü r d ő szobáiMásik fürdője

vele

szemben,

a hegy-oldalban

leghidegebb sősviz buzog H l fel, mind azok Erdélyben ismerünk.

E forrást fürdővé

közt

1836-ban

van,

A

melyeket idomiták ,

mérséklete 1 3 ° R . szerinti alkotó r é s z e i közi vas, kén és g y a n ­ ta találtatik, igen sok l é g g e l ; ez is körül

van

véve

szobákkal, s a fürdőt n é h á n y perez alall h i d e g s é g é v e l

vetkező derme­

désbe viszi ál. 135.

|

§.

Kovászna nagy székely falu, épen a keleti h a t á r - h e g y e k

|

aljában. Forrásai a faluban vannak, ott vannak

f

dégek számára szánt épületek is. Brassótól 8 ó r á r a esik. E g y

a fürdő

ven-

jj i 8 4 ? - b e l i humoristikus ezikk szerint: utczál s píacza a terem|

tés első napján köveztettek

I

tartódnék, a ezikk irója teljességgel nem vádolja. *".)

I

E falu

helyisége

|

vulkánon fekünnék, az

\

*J V.vfárnapi

Ujáúg.

k i , s hogy valami nagyon tisztán

igen sajátságos. egész :

[847. 69: . sz.

völgy

Mintha

kitörni

idő-változásoknál

akaró vitriol

ÁSVÁNYOS-VIZEK,

szagát gőzölög

a

földszinté,

e g é r itt nem tanyázik,

FÜRDŐK.

205

a pinczék mintha p á r o l o g n á n a k ,

a fa e d é n y e k r ö g t ö n p e n é s z - v i r á g g a l f o ­

gadnak b é , s a kutak, p i n c z é k fojtó gőzzel telnek el, melyek a madarakat megszédítik. H o v á ' i t t k i a t e r m é s z e t dása, m é g

t i l ó k : mult n y á r o n

egy

gödör

munkálko­

ásása

alkalmával

g ő z - k é m é n y kezde a földben nyílni, mit n é m e l y e k

göz-fürdö-

nek azonnal el is kezdenek használni, s most m á r körüle k e ­ vés készület is van. Három

forrását

használják.

A r é g i j ó k ú t ott áll

fedelével, de fel van hagyva, vize

megromlott,

szép

s mint

hinni

szeretik, a fedélzet r á t é l e l e rontotta meg, mit egy általa m e g ­ gyógyított bojár háládatossága jeléül télele. Yizének ize kissé

kellemetlen, e g y é b k é n t "hideg, tiszta

s szép g y ö n g y ö k e t h á n y . A Horgász nevli forrás hajtó e r ő v e l , is b í r . F ü r d ő j e , az ugy

nevezett P o k o l s á r , p á r n é g y s z e g

fortyogó, mely h a m u s z í n

vizét

morajjal hányja

fel

s

öles nyeli

viszsza. E viz zavaros, anynyira, hogy a nép vele házat fejé­ rit, minthogy a p o l o s k á k ellen igen hasznos

óvószer.

Szagja

szurkos és k é n e s ; ize kissé s ó s , e g y ó b a r á n t egy neme a borvizeknek, Ha kimerítjük, l e ü l ; de akkor sem tisztul fel egészen* J36.

§.

R a d n a. Radna E r d é l y egyetlen nagy borvíz f ü r d ő j e , mely a s z é ­ kelyföldön

kívül esik. H a z á n k északkeleti

szegletében,

Bu­

kovina s z o m s z é d s á g á b a n , erdő koszorúzott s fellegeket verő k ö szálok k ö z e p e t t , a Szamos vizének kristály tiszta ágazatai g y ö ­ nyörű Yölgyttlctekel k é p e z n e k : e völgy falvait,

o helyet

ne­

vezik R a d n a - v i d é k n e k , e tájnak végpontja Radna. Radna hajdon n a g y s z e r ű bánya v á r o s , ma egy ólmot b á ­ nyászó kis oláh falu. A város l e t ű n t ) de v i d é k é n e k ö r ö k b e c s c s e l van

festőisége

felruházva.

A Radnai fürdőnek e v é g r e épilett fürdötelepe

nincs. A

v e n d é g e k R a d n á n s a szomszédos Májer nevü faluban vesznek

206

ASVÁNYQ$-*VIZEK. FÜRDŐK.

szállást: s a-nyomorult oláh f a l u ,

s .tisztasággal

nem

vádol­

ható oláh l a k , p á r h ó n a p i g mintegy

varázs-ülésre

H o l e g y e'ven á t n y o m o r ú n é p t e n g :

nyárban szőnyegek,

leti s h w a l o k panaszos bandái

ragyogó

r

furulya-szó

ékszerek

a

most E r d é l y

párizsi

ke­

t e r ü l n e k ; s h o l az e l ő t t csak

hangzott,

mulattatják

átváltozik.

legutolsó

első

rangú

divatszerint

zene

öltözőit

társaságot. E

fürdő

egyedül

a z , mely mintegy klassikai

nevezetesség

az i d ő n e k a l á j a vetve n e m . l á t s z i k . M i ó t a c s a k E r d é l y b e n a h i ­ deg fürdő divatba j ö t t , Radna m i n d é g . v i s z i első r a n g ú p é t . Radna, B o r s z é k és É l ő p a t a k n a k ma sem nyelem i d é z t e i n e k tájain Tája s z é p s é g é n e k

nagyszerű

f e s t ő i s é g é v e l most

az R a d n a

Radna v ö l g y e rakva savanyu és S z t . G y ö r g y h a t á r a i n y ú j t j á k 2-0

forrást

s ha k é ­

e l ő , semmi sem versenyzene

s e n y e z ; m i Svajcz E u r ó p á b a n ,

egy

enged,

szere­

számítanak

vele.

sem

forrásokkal.

Radna,

Májer,

a legh^sználhalóbbakat.

c

fürdőhez.

ver­

Erdélyben.

Egyedül

a

Mint­

Mogurán

egy n é g y s z e g m é r t f ö l d n y i h e l y e n 25 iható f o r r á s van. M a a z o n ­ b a n csak is a k ö v e t k e z ő

hal; f o r r á s

van

használatban;

g y ö r g y i , h á m o r i , dombbal!, a l o b o g ó ,

stonczel-alji

medve.pataica;

:;

A

a t ö b b i csak

a szt.

forrás,

és

p o s v á n y . " ")

források mentől felébb

esnek é s z a k r a ,

annál

vasasab­

b a k , a n n á l e r ö s e b b e k . A z o n b a n / m i n t h o g y i\ v e n d é g e k k é t s z o m ­ s z é d o s faluban R á d i u m

s Majerben szállásolnak

falu k ö z ö l t e s ő f o r r á s o k a t pont e g y v e n d é g l ő

vetlek inkább

fák k ö r é t ; i l t b u z o g

látunk,

Ü kisletőn a

v í z . E donibot a f o r r á s f e l b u z g ó pont, s a j á l s á g o . s a n nyújt.

tehetni,

fő

a dombtetején kút,

a dombháli

bor­ áll-

m e g l e p ő a k i l á t á s , m e l y e t az e r d ő k

50-re

sőtlanabb.

*). Magyat' ílh'íap. I85i, 671. szánn

árnyoló

vize a l a k i t á : sajátságos

Vize oly b ö v , hogy ó r á n k é n t 25 e r d é l y i

mit D r . Nyulas

vasasabb é s

Közép­

az o r s z á g xit m e l l e i t , m e l y n e k u d v a r á n n é ­

h á n y öl magas k e r e k d o m b o t

rébe

inkább: a két

használatba.

s z á m í t o t t vala.

Ize a

tenge­ vederre többinél

807

ÁSVÁNYOS-VIZEK. FÜRDŐK, Dr.

Pataky a dombhál i f o r r á s t

v e t k e z ő a l k a t r é s z e k b ő l állónak szénsavas széksó

1 0 ° R,

melegnek, s k ö ­

találta:

-

-

-

25,

széksavas mész-föld -

-

-

.11,

20

szikhalvag

-

-

7,

20

-

-

60

szénsavas keseréleg

-

-

-

.5, 10

kénsavas széksó

-

-

-

2,

40

szénsavas vaséleg

-

0,

90

szénsav

-

-

kénkömény

46, 08 le l i .

határozatlan menyiségben.

Ezen kívül m é g használat alá van

*.)

véve egy

9 — 1 0 ° R.

m é r s é k l e l ü l o b o g ó , é p e n a domb alatt, fürdés v é g e t t , mi

je­

lenleg A n t o n i a - f ü r d ö nevel hord. Ezeken kívül kcdveltetik m é g a medve-völgyi -

ós vashámori borviz, s Radnán is k é t

forrás.

A z emiilelt v e n d é g l ö t , és szobákat a fő k ú t m e l l é , a h a ­

társzéli katonai k o r m á n y épittelé a múlt század hogy korunkig e v i d é k egy negyed

kormánya

alá

végén,

tartozott. A l i g

mint­ kezelte

é v s z á z a d o n , akkor eladóvá tette, s e z u t á n a r a d -

nai fürdő e középpontja nem a l e g s z e r e n c s é s e b b kezekre, k e ­ r ü l t . S igy a f ü r d ő , mely 1798-ban 316

v e n d é g e t , 1799-ben

m á r 430-t, s igy folytonos n e v e k e d é s b e n többet s z á m i t a : k ö ­ zel áll a hanyatláshoz, ha löbb gond nem fordiltatik mult század v é g n a p j a i b a n vála, hat forrását

dr. Nyúlásban

vegykéinlet

alá

is

nagy

vétellé,

reája.>

pártfogót s

lelt

ismertetésére

k ö n y v e k e t adott k i , * * ) s oda emelte hírét, hogy v e n d é g e i közit magyarhoni, galicziai és moldvai találkozott E r d é l y fiaival. 1851-ben 300 v e n d é g látogatta löbb

látogassa,

nagyszerű

meg.

készülőben

Hogy

lévő

ezután

tervekről

még tudó­

s í t a n a k , *-"'")•

*). Uebcrsicht d. Arzneiroillel

Vien. Í 8 5 1 . 181. I.

**) N y a l á s : A Radirni B o r v ü c l r ű l . . Három Kötet. **")

1800.

L . környéke 1>ÜVIÍM> burását Palakytül: Mag)-. Ilirlap, 570—"Ti. I.

ÁSVÁNYOS-VIZEK.

208

FÜflDÖK.

137. §. B o d o k i

bor

viz.

A z emlitelleken kivül van m é g egy sereg m á s o d

és har­

mad r a n g ú borvíz' fürdő, melyek közül m é g n é h á n y a t j é n a k v é ­ lünk előszámlálni. Ilyen a bodoki s S. S z e n t g y ö r g y ö n felyül,

pár

is.

Bodok az

ó r á r a esik,

Két

Olt

pariján,

forrása

van,

egyik igen böv, s kifolyása v a n ; t i s z t a s á g r a a legtisztább for­ r á s s a l vetekedik; ize kellemes, c s e k é l y főzi, s vele állva

sóssága

van.

A bort

megfekelül.

Egymás forrása is van,

mit

azonban

nem

isznak,

csak

k ü l s ő l e g h a s z n á l n a k sebekre. A mult s z á z a d v é g é n látogatott vala.

*)

138. §. A K á s z o n j . . C^jLiW«...-» Csik és H á r o m s z é k közt

Kászon v ö l g y é b o n esik.

Bükkös

b é r e z e k aljában fejérlik a n é h á n y lak, mely a v e n d é g e k n e k 13 lakszobát

nyújt.

Két forrása v a n ; de i n k á b b csak egyiket vet­

t é k használatba. Tulajdonosa az itt birtokos Balázsi család. 141. <§. M al ná sí. Ugyan csak az Olt

partján

esik, a most emiitett

mellett. Két forrása van, az, melyet i n n i

Bodok

h a s z n á l n a k , a falutól

fél órára esik az e r d ő b e n : vize hideg és tiszta, s veres ü l e ­ pet mutat fel. Más forrását csak fürdőnek használják.

Bugyogó

n e v ü forrása k é n t a r t a l m ú timsós f o r r á s : m e l e g s é g e 18" R, A l ­ katrészei dr. Pataki szerint: kénköneny

-

kénsavas mészföld

35, 60 k h. -

-

_

3, 00

-

-

_

1,

_

_

_

szénsavas k e s e r é l e g szikhalvag

-

kénsavas vaslég

-

agyagföld

-

-

20

0, 60 I , 00.

*) Barbeniu.-: Siebenb. Qiinrlíilscln-il't. 11. Jabr. 1V» qnarlal. **) Uebersiclit, d. AizneimiUel.Vlen, 13.61. 179

J.

**0

ÁSVÁNYOS-VIZEK. FÜfiDÖK.

209

140. §. A S z á l d o b o s i bo r v i z . Erdövidékén, Száldobos, Vargyas, és Olosztelek közölt völgyben esik, egy kútja van, köpiibe véve. Rákosi borviznek is hívják, s mivel a bort főzi, szeretik borszéki helyeit árulni. E borviz-forrás az, melyről legrégibb történeti adatunk van. Kemény János írja önélet»iratában, hogy Bethlen Gábor fejedelmünket élle utolsó évében, 1'629-ben, orvosai ide hoz­ ták a száldobosi borvizre. Akkor s még a mult században, a Benkö idejében is, látogatóit volt: s némelyek hinni szeretik, hogy Olosztelkén azon emeletes lak, melyben most b. Rauber Nándor lakik, a Bethlen Gábor itt mulalása idejéből keletkeznék. 141. §. S z o m b a l f a 1 v i S z e j k c. Székely-Udvarhelylöl fél mértföldre'van, a Parajd felé j ö ­ vő ország-út mellett. Ize kénes, de azért korsókba merilve Udvarhelyre szokták hordani, hol pár garasért eladják. Vendégei, minthogy a falutól félre esik, deszka sátrok alalt tanyásznnk; fürdője igen hideg. Bör kiütések ellen hasznosnak tartják. 142 S z to j k a f a l v i b o r v i z. Legtávolabb esik Erdély több borvízeitöl, a Sátorhegynél, Magyarhon felé. Csak most jött használat alá 1840 óta. T u ­ lajdonosa gr. Eszterházi István. lS46-ban még csak 12 szo­ bája van, annyi fürdö-házzal. Vidéke gyönyörű, völgyben fekszik, óriás hegyek aljában, melyek egyikén, a Sátorhegyen bazalt oszlopokat láthatunk. Bor-vize Szlojkafalvától mintegy 100 lépésre buzog fel, két kútban. Azon kút, mely az ivó-vizet adja, naponként mint­ egy "25—30 veder vizet ad, nem elégséges arra, hogy fürdés­ re is fordittassék, mi végre a más forrás használtalik. A fő kút mérséke 8—9° R: Rendkívüli olvasztó e r ő ­ vel bír, honnan máj és lépbajokban, aranyér és hason ne44

ASVÁNYOS-VIZEK.

210

miiekben azon e r ő t a k a r j á k neki palaki

FÜRDŐK,

tulajdonítani,

mivel az e l ö -

bir. A más forrás ehez mintegy 150 l é p é s r e

buzog;

ennek

íze kellemetlen l é n i á é h o z h a s o n l í t . K ö r ü l ö k nevezetes k ö v ü l e ­ teket lálhalni. 1852-ben mintegy 200 v e n d é g l á l o g a t á meg. V e n d é g l ő ­ vel volt ellátva. S K o l o z s v á r zene kara is m e g l á t o g a l á . 143.

§.

Z a j z o n i Brassó mellett e s i k ,

f ü r d ő .

a

falu

b o r v i z e a volt s z á s z f ö l d n e k .

Két

is

tulajdona volt.

kútja van,

Egyediili

mindenik

emel­

kedett helyen forrik. N é h á n y é v e e fürdő e l h i r e s z t é s é r e mindent megkísértetlek.

Röpiratot,

értekezéseket

bocsátottak

közre;

söt vizét i b l a n y - s z i k e g e s n e k is találták, \ ) M i ha igaz, akkor Zajzon fürdőink k ö z i t igen k e d v e z ő helyet fog E g é s z v e g y k ó m l e t szerint f ő f o r r á s a ,

a

elfoglalni.

Ferdinand-kúl, a

k ö v e t k e z ő l é t r é s z e k e t tartalmazza: Szénsavas szikeg

20.

22

9.

39

Szikhalvag S z ó n s a v a s mészföld

. . .

.

•

Iblanyos s z i k é l e g

7.

03

3.

82

Szénsavas keseréleg

1.

68

Kénsavas szikéleg

0.

30

0.

23

Szénsavas vaséleg Szénsav

.

.

. . . . . . .

.

.

.

.

b.) K é n e s , k e s e r ű

.

39. 38 k . h , ™ )

vizek.

144. §. B á z n a. E

falu

magyarul

Felsőbajom,

németül

B á z n e ; k ö z ö n s é g e s e n m é g i s csak B á z n á n a k *) Dr. Grosz Frigyes, T w m i W v m g i l ó k **) Übcraicht 'd. Ar/.neimittcl. Wien. 1861.

Baszen;

munkái; V. kölel. 90. 209,

t.

oláhul

nevezik. I.

ÁSVÁNYOS-VIZEK, FÜRDŐK.

211

Medgyes közelében fekszik. A falu mellett szép völgy nyúlik e l , oldalain szölö, e r d ő : e völgyben a szőlőhegy alatt van Bazna fürdője, a falutól egy óranegyedre. E fürdő története igen sajátságos. A XVII. század közepén itt forrás kezdett felbugyogni, mely magának mintegy ölös átmérőü felszint alakita; szélét só anyaggal fejéritó b é , s maga körül ölnyire a tenyészetet kiölte. A forrás vize éveken itt buzga, ki nem folyt, hideg, zavaros és íznélküli lóvén, a figyelmet elkerülte. Pár tized múlva 1672-ben mint a p á s z ­ torok ott nádból tüzet élesztenek, a forrás vize lángra kapott, s égett, mig nem a vidék csudájára kezde járni. A viz égett, de nem melegiiit. Lángja kék volt, hasonló a szesz lángjához, s három lábra fellobogolt. Ha kimerítették elaludt, s ha tűzre önték eloltá azt, öt pedig csak földdel sikerült eloltani. Első volt, k i a mivolt világot c természeli ritkaságra figyelmeztető Vette György, szebeni gyógyszerész. K i a fennebbieket egy Németországi folyóiratban közié. Közleményét tárgyalás alá vették. Tudták, mikép hasonló forrást Porosz s Lengyelország is bír, de még sem halározhaták meg: g y ü l é konyságát kén vagy naphta adja-e? *0 Másodszor 1791-ben látunk róla a Quartalschriftben. Már okkor három forrásról emlékeznek egymás közelében. A fő­ forrás van legtávolabb, utána a Belllerbad, e kettő kigyulad, s éghetése hosszát négy órára teszik. A harmadik még k ö ­ zelebb esik, ez kifoly, s nem gyúlékony. Már akkor lábdaganat, s csúzos tagokra használták. **) Oly ritka tünemény vala, hogy Frankenstein Bálint szász ispán versekben megénekelte. Korunkban e vizet méltányolni kezdek. Épületeket raktak le körébe. 1852-ben 40 lakszobáról szóltak a lapok. Szeszét gázvilágitásra fogak fel , s Bázna csinos fürdöhelylyé siet alakulni.

*) Miscellauaa Ctiriasa Medicu-l'Iii^ica, FraticoUii'li ot 4—5. ObservaLio (.T.XXl. **) Sieb. Quarlalschrifl, III. Jalirg. I. Hcl'l.

I.ipsiafa Aiuuts

212

ÁSVÁNYOS-VIZEK. FÜRDŐK.

Dr. Pataky vizsgálata szerint Bázna jódot tartalmaz; és 15° R. meleg. Létrészei: Szikhalvag 388, 8 Keserhalvag 17, 20 Mészlialvag 14, 40 Agyagföld 0, 53 ) íf

145. §. Kérői fürdő. Szamos-irjvárral szemben fekszik. Mint az utas Kolozsvárról Dézsnek tart, az országút mellett egy völgyöböl tűnik fel, melynek zöld lombjai köztt néhány lak fejérlik: ez a kérői fürdő. 183C*-ban már mint fürdőt emiitik, s csúz elleni hatá­ sáról megdicsérek. **) 1851-ben elhalálozott Czakó, az ismeretes alchymisla, s csőd alá jött kir. pénztárnok tömegével együtt c fürdő is az álladalomra jölt. Vizét, minek kollós tojás ize van, nem iszszák. Feredönek melegen igen szerelik. S nyárban a szivattyú, mi kutjáből a melegítőbe Yizét felvezeti, nem igen sokat pihen. Fcrdöintézele körül néhány lakszoba is van; de vendégei inkább Szamosujvárra szállnak. Kényelmére áll a vele szemben álló nagy fogadó,

Bodoki

146. §. szera-viz.

Bodok Háromszék faluja. ífegyek közölt fekszik. A napkeleti hegysorból egy patak jŐ le, az úgynevezett Várpataka. E patak jobb oldalában két kis forrás vagyon egymás mellett; ez a bodoki szemviz. Kövek közül-jő, kis-iíjj vastagságú jukakon. Vize szép liszta, azonban kén-máj (hepar sulphuris) szagja van, olyan *) Ucbersicht der Arzneimitlel, Wien. 1851, **) Nemz. Táráállodó. 1831 19. I

176—,7, I.

ÁSVÁNVOS-VIZEK.

mint a g y ó g y i lakat r a k ' le

s budai f o r r á s o k n a k . a

kövekre; s

a

213

FÜRDŐK,

F o r r á s á n á l fejér sik

kéznek sikabb, lágyabb

sa­ mint

más viz. E

viz a szemnek

igen j é . E g é s z s é g e s , ha

mossa vele,

é r c z h e t ö l e g k ö n n y e b b ü l . Fájós szemeknek p e d i g a l e g m e g b e c s ü l h e t l c n e b b szemviz. 1 8 3 0 - b a n e hely e g é s z e n

a maga v a d s á g á b a n á l l ;

a f o r r á s nagyon l á t o g a t o t t vala. mint f e r e d ö melletti

keresettebb

volt

bokrok a s z e m m o s é

E falu h a t á r á n

azért

lévő

borviz,

mint j e l e n l e g ;

innen a

len-darabokkal

mondhatni

forrás te-r

ritve voltak. E g y akkori tudósító több p é l d á t i d é z e arra, hogy már m e g ­ r ö g z ö t t s z e m b e t e g s é g e k e t kivesz. S i g e n j ó t é k o n y az által, h o g y ü v e g e k b e n a forrástól e l v i h e t ő , s ugy is megteszi h a t á s á t . *) 147.

§•

.

'

C z é g i v i z. C z é g i v i z n é v alatt boltjainkban egy n e m é t árulják a g y o mor-hajtóknak: középpontja Kisczég a Mezőségen. Kisczég, zadban

Mócs,

Novaj,

élt F r i d v a l s z k i

Sármás

mintegy

körül

300

már a

ily forrást

mult

szá­

gondolt l é ­

tezni. **) M i t én sokallok. Gróf Vas Samu a M e z ö s é g r ö l c z é g e n n é g y i l y f o r r á s t emlit meg, van

értekezvén,

egyedül

véve. F e k s z i k a tordai, kolozsi, d é z s i s ó a k n á k k ö z ö t t ,

niktől néhány órára. Gzégen

palás

bad m e z ő n . Szine h o m á l y o s . Ize

1796-ban

vette, s ö fedezte fel benne a csodasdt.

*) Nemz. ***) f)

TáVíalkudő

f)

1S3Q. '23-24. I.

Fridvalszki ! Miueralogia Tians. 197.

lap.

Magy. Oivosok és Tcrjrio'szelvmg. V. 88. Sieb. Quai'lalsclii'ift V . Julirg. SS —32

minde­

hegy l á b á n j ö n elö. S z a ­

émelyilöleg

O r s z á g o s f ő - o r v o s Neustadter

•*)

Kis-

melyek k ö z ü l a fő k ü p ü b e

lap.

lap.

sóskeserü. vegykémlet

alá

214

ÁSVÁNYOS-VIZEKi FÜRDŐK.

Pár évvel később dr. Mátyásnál látjuk vegykémlol alatt, elmondja, mikép azon korig csak mint külső szert használák, ugy jöttek reá, hogy belsőleg is használják, mint hajtószert. Vizébon kénköves palával sót lát fölelegyedve, s a belőle kiszárított só részt az angol keserű sóhoz hasonlónak találta. *) 1830-ról arról értesítenek, hogy sokan oda holyére men­ tek, s ugy itták. **) Utoljára a természetvizsgálók Kolozsvárit tartóit gyűlésében merült fel, s egy font mennyiségében 105 szeméi' kénsa­ vas szikélegel talállak; az Olvesnél lévőben 104-t. ***) Egyéb létrészcit is vizsgálva, dr. Pataky szerint 9 l\. s következő tartalmú: Kénsavas szikoleg . . . 105, 6 Kénsavas keseréleg . . . 24, 00 Szikhalvag 10, 80 Szénsavas keseréleg . . . 2, 00 Szénsavas mészföld . . . 1, 20 Szénsav 2, 40 ****) E forrásokai, mint fürdőt köszvényben és tökélyben sinlödök szoklék használni. Mint. hajtószert üvegekre töltik, ugy árulják, s egy fél kupa, egy icze, megivására rendesen 8—10 szék szokott elöállani. Neustadler már korában figyelmeztető hona. fiait, hogy ilt e forrásokban a csodasónak végtelen mennyisége van, s ha főznék, gyógyszertáraink nem szorulnának o részben kül­ földre, Most csak ismételjük. 1

n

148. §. K i s-s á r m á s i B o 1 y g ó. Kis-sármás Kisczég mellett fekszik, a Mezőségen. A falun felyül van egy r é t . a Kisczégröl lejövő partiapályán, ilt van a kérdéses Bolygó. '*) MJtyiiü Uiaetelikája IV." küld. 82—33. lap. » ) Nemz. Táraalk. UJáU. 198. I , . '***) Tcruiiiázelvizsgálók munkái V, U4, l.ip. **"*) üiborsicljl ()• AraieimiLlel.- Wien. 1851. 180 I, s

P

patak

ÁSVÁNYOS-YIZEK.

A

forrás

legközelebbi

215

FÜRDŐK.

köre

mocsáros,

közepén

van

a

B o l y g ó , melynek v i z e h á r o m á g b a n buzog fel. E g y i k e e f o r r á s a m e z ő s é g i k e s e r ű vizeknek. K ö s z v é n y , r ü h , süly ellen sokan Használása

jótékonyan

k ü l s ő l e g ment: s z e n v e d ő

részeikkel

k á l b a b e ü l l e k , s n é h á n y f ü r d ő r e a fájdalom

használták. a betegek a

eltávolittatolt.

*)

149. §. Kis-sáros

gyúlékony

forrása.

K i s s á r o s a Kisküküllö balpartján, D i c s ö - s z e n t m á r t o n lenében

esik.

A

falutól

távol,

kopacz hegy

v a n , melynek s z é l e 4, m é l y s é g e egy lábnyi. E z e n g ö d ö r g á z t lehel J r i , melyet a p á s z t o r gyermekek nak, s mellette ü s z s z e l t ö r ö k b u z á t A g ö d ö r esős i d ő b e n meggyúl, el nem

s

mindaddig

gödör

csodálatos meggyújta­

sülnek.

v i z z e l feltelik,

ég,

átel­

aljában

inig e r ő s

de

szél,

azért

a k k o r is

vagy sebes esö

oltja.

Szagja nincs. M i lehet tehát megfejtve

nincs.

Felette

c

m é g csak

gáz

alkaló

gr.

Haller

eleme,

még

Ignáez közié

é s z r e v é t e l e i t , ó h a j t a n d ó , hogy f e l e d é k e n y s é g b e ne

menjen.

150. § . T ü r i Hasonló minőségű a

viz,

Czégí-vizhez.

e viz f e l b u z o g , s m e l y r ő l

küllö b a l p a r t j á n fekszik, Balázsfalván A forráf

h e g y t ö v é n buzog,

vele mit l e i s z i k ,

A falu, mely

n e v e z e t é t v e s z i , az

semmi gond

Kü-

alól.

szabadon reája.

mellett

egyesült

áll, mindenki tehet

Hasonlóan

a

Czégihez,

ezt is ü v e g e k b e n , mint g y ó g y v i z e t árulják. O l y nagy m e n n y i ­ s é g b e n l'orrik, hogy c s o r g ó alakja s kifolyása

*j Nemz. Társalkodó l ü 3 0 .

I'J7

t-

van.

ÁSV.ÁNYOS-'VIZEK.

216

FÜRDŐK.

151. $. Z o v á n y i fürdő. Zovány Szilágyban, Somlyótól északra esik. A falu mellett, agyagos sovány hegy aljában két forrás v a n , körüle pár épület, fogadó, feredöház: ez fürdője. Forrása elég b ö v , kesernyés limsós ize miatt fojtás, s meginni nem lehet. Fürdőnek használják, s ily alakban böröni fekélyek, daganatok, köszvény ellen szokták használni. Dr. Mátyus vizsgálat alá vetett belőle 20 lot vizet, s miután elpárologtató, 37 gran égett timsót talált az e d é n y oldalára rakódva. *)

c.) S ó s - f t t r d ö k.

havassal szemben, a Kisküküllö partjáról a Jegfeslöibb sváiczi k é p t adji^Jt^ só-spuriája. E havas lábánál , az emíitett falun felyül, szeműén az országúttal kerekded domb emelkedik k i ; a dombot nem fedi erdő. Mint egy sírból került óriás koponya fejérlik messzire, s még mintha szemgödvei is o i l sötétlenének. Miből e hegy áll, íni élőnkbe fejérlik, mi tiszta időben mint ezüst lemez ragyog: az s ó h e g y , sötömeg. A z erdélyi ember, ki annyi sót tapod, ki sokhelyt sóba vágja pinczéjél, figyelem nélkül halad el mellette. De eljfi a külföldi, ki ten­ gervizéből készíti savát: az bámulattal áll meg a természet ily pazérlása felett, s miként Gerando, költői képeket keres leírására jaspishoz, malachithoz hasonlitván. !

A hegy l / éra kerületű. Gyönyörű vidéket k é p e z : k e ­ reken sóstavak veszik k ö r ü l ; s egy festői édes tó délről, mely 4

*) M a y u s DiatíUlikája I V . k ö U 82. 1, **) Gerando L a T r a i u i l v a i i i e J l . 125. 1,

ÁSVÁNYOS-VIZEK, FÍlftDŐíí.

217

szépségével meg mindenkit meglepe. A hegyei kereken isme't hót katonai őrház k o r i l i , mi a szálos erdőség zöldéből, az ormokon, igen szépen fejérlik. A sóhegyet amphilhcalral alakban kerítik a szomszédos havasok, A rajtok fakadó apró források, s az esővizek a s ó domb mellé húzódnak, azok képezik a lót, most i l l majd amott, s ismét eltűnnek; magokat a sókebiébe fúrván, betűnnek, s dörgéssel rettegtetik a feledé j á r u l ó k a t . Régen i l l sóbányászal folyt, bányák nyomain alakullak ide a legelső sóstavak, melyek helyüket most annyit cserélgetik. Hol az idén kaszáló van, jövendőben tán sóstó leend, s pár év múlva berágja magái a sóhegy gyomrába, lecsapolódik, lefoly a völgy palakába, s ismét kaszálót hagy maga ulán. 1851-ben hat tava volt. Felszínük átmérője 10—15 öl, mélységűk 5 ölig. Többire - langy melegek, azonban voltak közöttek, melyekben mélységük miatt feredni nem lehelé: míg szomszéduk valóságos hideg. Már tavaly e lavak nagyobb része nem létezett. Nem volt meg a ló a hegy keleti végénél, mely 1851-ben csak annyi hideg réteggel birt, mcnnyinja lest felyul óvakodva lebeghetett, ugy hogy a forroságtóLke­ zeinket sem ludtuk lebocsálani; igen sós vala, s alján, pamutrJ-ágy^iszap^ JE fürdő előnyei kozé tartozik, hogy főfájást nem idéz e l ö , s bogarak* e*valKB"aVr"rieTíi ' é X i r í e l e " " - = A vidékiek régóta hasznáíák. Nyaranként uraságok is lálogaták, kik a faluban vettek szállást maguknak. 1844-ben kezdenek némely vidéki bebirtokosok a sóhegy alá fürdőlakokat építeni, r

153. §. T o r d a i s ó s f ü r d ö. Torda városától óranegyedre, hol egykor a rómaiak b á nyászkodtak, most sóstavak álianaky melyek számát 10—15-rc tehetni. lankás órányi.

A hely hegyek

hasonlít

egy sülyedéshez, melyet kereken

környeznek.

Völgyületének

átmérője

V -ad 8

218

ÁSVÁNYOS-VIZEK. l'ÜHDŐK.

E tavakat a városi nap igen szoroli i'ürdönok használni. Melegségük a nyári folyóvize. Van azonban, mint az úgyne­ vezett Nyolczas-szám, moly főleg lavaszszal, kiállhallan me­ leggé teszi iszapját. Korunkig e tavak eredeti állapoljokban álllak, 1840 körül jött a tordai értelmiség azon gondolatra, hogy oda fürdőt szervezzen. 13. Kemény Farkas ( f 1852. Londonban), dr. Hankó József ( f 1849), s gyógyszerész Velios Lajos fáradhatlan munkásságuk melleit, a fürdő 2 '/ pengős részvényeken létre­ jött. A társaság a keleti lavak néhányai fürdőszobákkal ellátta; egy tavat nök számára előbb kiszivatlyuzlalváu, padlatlal lálott el; melléje vendéglői állitoll. slb. S már :1847-ben oly láto­ gatottá tevék, hogy a fürdésérli napi bevétel rendesen 10—12 pft. voit. A hely fátlan kopárságán most már tervbe vett s é ­ tányokkal akarnak segileni. Innen félórára, a mostani sóaknák melleit is van vagy három sóstó, ezeket is használják. Ezek rendesen mélyebbek sósabbak, s melegebbek, mint az előbbiek, a

154, §. Zsábenyioza sós fürdője. Zsábenyieza Régen melleit esik; magyar neve Sóbánya. Mellelte hegyoldalban sóstavak, melyeket néhány év óta kezdenek inkább használni. Közelebbről ide fürdőházakat építettek; s hogy a marháktól megóva legyenek,.bekerítették. 155. §. V í z a k n a s ó s f ü r d ö j o. Vízakna kis mezőváros Szeben inollolt, sóaknákkal. Az aknák mellett néhány sóstó képezi fürdőjét, melyek elsülyedt bányák felelt alakullak. Ezen tavakat legjobban Kosa Mózes sebész vette vizs­ gálat alá, s róluk kis röpiratot boosáta világ elé. Közzé letle e tavak alkaló részeit, s az úgynevezett Ötöslóban egy polgári fontban következő létrészoket talált:

ÁSVÁNYOS-VIZEK.

Sósavas szikéleget

.

.

.

FÜRDŐK.

219

437 . 00 s z e m é r t

„

keseréleget

.

,

52 . 50

„

„

mészföldet ,

.

,

15 . 00

„

Szénsavas szikéleget

.

.

71 . 50

.„

S . 50

„

2 . 25

„

3,

mészföldet . . .

Keneny iblag Szénsavas

. . . .

vaséleesct

s buzenyt meghalározliatlan

men­

n y i s é g b e n / V i s z o n y o s súlya í z 1 0 6 5 ; a K e t t ö s - t ó b e ü fürdőt

%

g y e n g é b b n e k , a Tököli-forrást e r ö s e b b n e k találta. Azonban e kísérletet s különösen a jódat a Nemzeti T á r ­ salkodóban k é t s é g alá v c n á k ,

minthogy

még

eddig

Europrt

legpontosabb v e g y é s z e i n e k is csak igen kevés felé sikerült á s ­ ványos vizekben jódvvismuthot felfedezni. Honnan i g e n helyes lenne már a jód iránt tisztába j ö n n ü n k . B.) M e l e g

fürdők.

156. g. A 1g y ó g y

fürdője.

A l g y ó g y melegfürdöink legkeresettebbeké. Gyönyörű tájon fekszik a Maros jobb partján, a nyugoti havasok aljában, S z á s z ­ város legközelebbi piacza. F ü r d ő j e a falutól

.

félórára

esik a havasok

felé,

körüle

vaddal bövölködö v a d r e g é n y e s e r d ő s (áj; nem messze tőle egy barlang és v í z e s é s ,

melynél

egy

igen gyönyörű

kövült

fa-

tuskót láthatni. Vize 28° R. meleg. *) S oly bövségben buzog fel, hogy minden fürdőnek képes fris \izzel

szolgálni. A források

cgy

más közeliiben esnek, s öt

medonczóben

fel­

fürdő

vannak

fogva. Színök k é k e s , és igen tiszták. Melleltök kis

tér

van,

ezt

veszik

körül

a

laképületek,

melyek 29 szobát foglalnak magokban. A z áhitatosok egy k á p o l n a , a mulalókéra faárnyos sétány rendezve. *) Dr. Grosz Frigyes, T e r m é s z e t v i z s g á l ó k

számára

s i á n c z t e r e m van

V . g y ű l é s e 93. t«

220

ÁSVÁNYOS - VIZEK. FÜltDOK.

E

fürdő

a fejdelmi

kornak volt kedvencz

fürdőhelye.

Bethlen Gábor fejdelmünk 1629. aprüisében, élte végnapjaiban, itt kívánta volna

egészségét

helyreállítani;

do hasztalan,

az

ősz életének véget vetett. Wagner a mult század végén nem volt befedve. szép

tisztának

megvizsgálta.

Semi ként sem

találta.

Szépen

Akkor

vize

fedezett fel benne, vizét

látogatják,

Tulajdonosa

most

b. Bornemissza János. Dr. Pataky ujabb fürdőnek

vizsgálódása

találja. E szerint az

e

fürdőt

Apafi-fürdő

lúgsós

következő

meleglélré-

szekböl áll; Szénsavas szikéleg

.

.

7. 05

Szénsavas kesevéleg

.

.

3. 20 , 0. 80

Szikhalvag Szénsav

40. 14

.

köbhüvelyk. *)

157. $. A 1 s ó - v á c z a. A zarándi havasok aljában fekszik, a Körösvize mellett. A falu mellett sötétes szép völgyben van

melegfürdöjo,

három medenczében, melyek melegsége 2 5 ° R.*#) Három kútja van,

körüle több

vendégszoba.

Tulajdonosa

a gr.

Bethlen

család, s igen j ó gond vala eddig reá fordítva, s igen sokan látogaták. S mint egy utazó magát kifejezte: n y á r b a n ilt m i n ­ dig találni v e n d é g e k e t , t á r s a s á g o t , ebédet. A virágos réteken sürü magyardfák alatt ilt az cprészök, túl a g o m b á s z o k víg dala hangzók. Itt zene és t á n c z ,

amolt s é t á l ó k , másutt olvasók a

magányban. Szaga

kotlós

tojáséhoz

hasonlil;

íze

lágy

émelygős,

színe világos. Dr. Bólteky, a kormányszék r e n d e l e t é r e , , felbontotta volt e vizet, s talált egy 16 uncziás fontban: *) Ucbei'sicht dev Arznciiniltol v. Oiegelman. Wien **) Természetvizsgálók V. gyűl, munkái. 93. I. *'**) Nemzeti Társalkodó 1840. I. 44. I.

1851.

17fi. I,

ÁSVÁNYOS-VIZEK. FÜRDŐK.

221

Elilland részt . . . . 14. » / Állandó részeket: Kénsavanyos mészföldet . . 2. / granf. Sósavanyos szikéleget . . 3. / ,, Sósavanyos keseréleget . . 3. / « Körüle a kövülés oly mennyiségűén jön e l ö , mekko­ rában sehol Erdély földén. Feles római épület maradványok is hevernek köréhen; honnan meglehet már a rómaiak használták. De utánuk ugy látszik ismeretlenség homálya fedte sokáig; honnan a n é p ­ monda szerint, a törökök találták fel újra. M 0

1 3

2 0

1 8

1 0 f l

3

1 0

158. §. Heviz meleg forrása. Héviz falu az Olt partiapályán. Melegforrása a falun feljül van, mely oly böv, hogy patakká válik és maimat hajt. Télben sem fagy be. Fürdőnek nem használják.A falutól az Olt felé római telepmaradványokat találnak, honnan gyanilhalólag a rómaiaknak itt gyarmatuk volt, mit Colonia Aquarum Vivarumnak szeretnek nevezni. E meleg forrás kötejcs barlangot alkotott. 159. §. Kaláni

fürdő.

Kis-kalán a Strigy balpartján, esik. Hunyadiéi két, D é ­ vától három órára; terén fekszik, a Strigy völgyében, A fa­ lutól óranegyedre, három hév forrása van, melyek egyike kősziklába van vájva, mit római műnek tartanak. #) Történeti hagyományaink szerint Zsigmond király a XIV. században már használta, Vizének ize kedvetlen, melege 24° R. Egy őrház, s egy fürdőépületből áll körüle minden ipar. Az egész mintegy *) L. bővebben Erdély Régiségei II. Fejezel. **) Tevme'szetvk?s;Uók V- gyűlése. 53 I..

222

ÁSVÁNYOS-VIZEK.

FÜRDŐK.

felhagyva látszik, honnan vizét a vidék 1773-ban kender ázztatni használta, mint a mely az áztalást, 3 - 4 nap alatt bevégzi, mi másutt két hét. *) 160. §. T o p 1 i c z a. A Maros partján, a havasok között fekszik, Györgyé fe­ löl, a tutajozás első kikötő helye., E falun a Maros keresztül foly, s közepén egyesül vele a Toplicza vize. A két viz közötti porondon melegfürdö v a n , mely köré négy vetkező szobát építettek. Eddig használatlan hevert. Mérséklete 2 2 ' / Reaumur szerint. Ize savanyu, szaga nincs, fenékig állátsző. S ha a Maros bele nem szivárogna 25 fokot is elérné. Ily forrás még az oláh lomplom körül is van, mi a Marosiéi távolabb esik. 0 0

fi

4 H

161. §. Zernyest meleg forrása, Zernyest falu Brassó közelében. Tököli győzelméről i s ­ meretes. Egy melegforrása van, Fontina Domnilor névvel, mi magyarul: Urak kútját jelent. Már Fiobtel a mull században figyelmes lett reá. *) Lucas Wagner De Aqui.i me
TIZENEGYEDIK FEJEZET.

VÍZESÉSEK. TAVAK, FOLYÓK, 163. §. Előzmény. Semmi sem emeli egy ország feslöiségét annyira, mint a vizek festöisége. Fájdalom, be kell vallanunk, hogy sem nagy folydnk, sem tengerpartunk nincs. S nagyobb vizeink sem járulnak oly gyakran tájképeink kiegészítéséhez, mint más országokban. Más mit fájlalnunk kell, hogy nagyobb tavaink, mik mellé Svajcz Olaszország oly gyönyörű városokat épített — nincsenek. Vízeséseink elég szépek, elég festői tájakon jelennek meg; de ilt is azon szomorú vallomással tartozunk, mikép znhatagunkat nem nagyobb folyóink képezik. Tavunk egy sincs, melyet csak lehetne is tenni hajó kázhatévá; annál kcvésbbé képzelhetünk rajtok halászaton kivül egyebet. *j Folyóink közit sincs egy, mely gőzöst hordana. Minden hajózásunk azon só-hajókban áll, melyek a Maroson le Ma­ gyarhonnak az illető stí mennyiséget leviszik. Hogy az Oltón *} Lcnk's Lr-xicon. 1 Y . 37. 1.

224

VÍZESÉSEK,

TAVAK,

FOLYÓK.

és Szamosán is jártak hajók, az ma már csak a történet lap­ jaira tartozik. Azonban még- sem szabad felednünk,hogy vizeink öröklő szépségeik mellett, cz év különböző szakaiban sok feslöiséget is tüntetnek fel. Ilyen a tutajozás, mi főleg tavaszszal a Maroson, Ollón, Aranyoson, Nagy-küküllön és Sebes-körözsön űzetik. Kár hogy a Szamoson az újabb időben megszűnt. Ilyen festői jeleneteket ad a halászat. Ilyent az ölfák többek közt az Aranyoson és Kis-szamoson szokott szállítása. Megjelennek olykor folyóink partjain az aranyászok is. Meg a réczózök; meg annyi minden m é g : s vizeink partjai költőiséget tarka képeikkel oly idyllivé varázsolják. Mind a mellett, hogy e részben nagyszerűségeket nem mutatunk fel, néhány igen érdekes képpel fogunk találkozni, 163. g. A.)

V i z-e s é s e k.

Kisebb palakaink néhány igen érdekes vízesést állítottak elő, Hány lehet ilyen a hazában, senki sem képes megmondani. Az ismeretesebb déli Kárpátokról, s a nyugoti havasok vadre­ gényes fenyves vidékeiről néhányat tájékozásul elö fogok számlálni. a,") D é l i K á r p á t o k

vízesései.

164. §. Felsö-árpási vizesós. Fogaras közelében. A déli határszéli hegyek erdős hogylánczából Felső-árpás nevü falu felelt, Árpáspalaka a leggyönyörűbb eséseket csi­ nálja. A viz kopacz szirtekről indul, s apróbb nagyobb esé­ sekben, mintegy 30 ölet bukik lejebb lojebb. A szabadban indult viz messze ellátszik, mint egy ezüst szövet. Alól

VÍZESÉSEK,

TAVAK,

225

FOLYÓK.

feny vesékbe vesz el. Gyönyörű képet ad, mint ezt egy miíkedvellö ecsetje után magam is láttam. Tőle nem messze még van egy kisebb esés. 165. §. Kis-keresztényszigeti

vízesés.

Faluja oláhul Gurareu, Szeben közelében. Keresztény-szigettől a határszél felé, 1380-ban az ellen­ séges beütések ellenében alakult e falu. Fenyves havasai közit Nagy-Szeben vize sziinteleni e s é ­ sekben csörtet elö, idő múlva két szikla állal összeszorittatik; az igy megszorult víztömeg egy az oláhoktól kapunak nevezett nyíláson végre kiront, kirontásában egy szirt által kelté szakasztatik, s ugy hull alá. Alább, Keroszlényszigelhcz két órára még felségesebb esést képez. Mielőtt a más Szebennel összefolyna, vadregé­ nyes tájon mintegy 5—6 ölet esik, s meglörve a szirlokon szivárványos e. sö cseppekben száll a mélységbe. *) n

166. §. Vulkánnáli vízesés, A vulkáni szoros őrházától félórára, a Zsüy vizén felfelé menöleg esik. A hegyek közül egy palák siet az Oláh-zsilybo. E patak mély meredek partok közit, vad erdőktől selét völgyben jön lefelé. A bikkek lombja mindent elfed a közelgő elöl, mignem egyszerre csak vízesés moraja kezd hallszani. Egy más ha­ vasi patak esik a kövelelt patakba, mintegy négy ölnyi ma­ gasból. Esése szikláról indul egy oszlopban, mögötte a mész­ szikla fejér s veres erekkel játszik be a feslöi képbe; alant a leesett víztömeg fejéren felforr még, s azzal szikladara­ bok közé tűnik el. **) "J Actncr; Arcliiv f. il. Kenntnisü v. Siebeiibíirgcii. I. Bánd. II. Ueít 543. lap. **) Archív f. d. Kenntnís/. v. Sclmller I. R- 2. [lelt. 5G1—65. i.

15

226

VÍZESÉSEK,

b.) N y u g o t i

TAVAK,

havasok

FOLYÓK.

vízesései,

167. §. Bánpataki vízesés.

A kép, mi olvasóink előtt áll, Nagyág közelében van, Bánpatak nevü falunál. Az aranydús nagyági hegyekről a Maros felé patak hüm-" pölyüg, s egy kopacz szikla-falról 60 lábnyi mélységbe bo­ csátja le ezüst szalagját. A zúhatagból egy kis ág van félro vezetve balra s maimat bajt, mely a szikla falürogébo sze­ szélyesen van odavetve. A meglepő tájókróli kilátás a Maros és Strigy völgyére, s a hunyadi begyek megélt magasló Rotyezálra nyilik; mi a vidéket még festőibbé varázsolja. S neveli ámulatunkat még az,hogy a szirt, mely a zuhatagát képezi, egészen növény s csigakövület.*) A természet o szép gondolaljál, fametsztvényünk bár mennyi szavainknál hívebben fogja tolmácsolni. 168, §. I n t r o - g á l d zuhanya. Fejérvár közelében esik, a nyugofi havasak felé. Gáldon belől a hegyek közit. *) Erdély képekben VII, Fűzet.

VÍZESÉSEK. TAVAK. FOLYÓK.

227

Intregáld mintegy 60 házból álló elszórt falu. Körüle rengeteg erdők, |ittott czukor süveg alakban kiálló sziklák, meredek szántók ós kaszálók. A falu közit a szikláról sziklára esö gáldi patak foly keresztül, két partján állanak a falu zsendelyes moszeletlen házai. A vadon falutól délre egy fenyők s bükkekböl álló ren­ geteg erdő terül, mit a nép La feredjeu, vagy is magyarul Fcredönek nevez. Ez erdő közepében egy kopacz szikla emelkedett ki, tetejéből egy forrás zuhog alá, mintegy három ölnyi mély­ ségre. Vize kristály tiszta; mint forrás elég böv, s bőrt hasiló hideg; s alól egy kömedenczébe esik, mit maga a viz vájt magának. Ismertetője mint oly zuhanyt maialá be az olvasó világ­ nak, melyet ezen vidék betegei bőrkiütések, köszvényes bajok ellen, emberi emlékezetet felülmúló idő óta használnak. B Priznicz vizgyógy intézete akkor jövőn divatba, megjegyzés mikép eszméje nem ú j , mert hazánkban maga a nép ki tudja mikor kezdelle el. Inlrcgáld annyira havasos vidék már, hogy szekérrel menni bele alig lehet. ) 1t

169. §. Nagy-rápolti vízesés. Szász-város irányában. Rápolt a nyugoti havasok aljában fekszik, a Maros mel­ lett. A hegyekből palák hömpölyög feléje, mely a falun feljül mintegy 8—10 ölet esik. Az esés aljában egyfelől kis malom, másfelöl kis lak fejérlik. "A vizesós s a felette hegyködében elvesző falu tem­ plomával: a legszebb tájképet adná.

') Nemz. Társalkodó lölO. I. 07—8. I.

228

VÍZESÉSEK.

TAVAK,

FOLYÓK.

1 7 0 . §. B ú v ó p a t a k. Tóroczkai havasok m e g é l t esik. Mint a v á n d o r T o r o c z k ó t ó l A b r u d b á n y a fele akar átvágni, a nyugoli havasakból egy Dóra n e v ü kopacz hegykar elő a tóroczkai havasokhoz.

A Dóra

egy

völgyet

metsz

mely völgyben egy patak suhog elö lágy fü k ö z ö l t , Aranyos felé siessen: ennek nyűjtá

elébe

nyúlik át,

hogy az

a D ó r a , mint egy

gátat, szikla h r g y o r m á l . Azért a palák nem zavartatja m a g á t : félkör idomú ü r e g e n mesés játékkal betűnik c hegy alá. S innen lesz neve B ú v ó ­ patak. Hol elbüvik, az ü r e g , csak akkora, hogy n é h á n y szekér szalmával ellehetne d u g n i ; , és akkor a völgyben fekvő Ponor és Brezest viz alá jutna. Mielőtt azonban a völgyi palák a hegy alá b ú j n é k ,

egy

magasabb tájról előttinö patak siet felé, mely a legszebb z u ­ hatagot képezi. E patak nyugolról jő a más patakkal szeglet­ ben, s a völgyi palákba

mintegy

7 ölet e s i k , hol

megtörve

viz tükrét, m é g mintegy 10 ölet hull alá, m i g l e é r . S igy egye­ s ü l v e tűnnek be a hogy gyomrába. A vidék csak t á v o l r ó l - e r d ő s ,

a helyszínén

simazöld; a

természot j á t é k á t szemünk elé tárja. A z igy elbújt patak, a hegyen alól, a v ö l g y b e n , mintegy 800—1000 folytalja

ölnyi föld

alatti futása

után

ismét

előtűnik,

s

űljáf,

A viz ezen e l ő h í v á s a új s z é p s é g e k e t t á r fel. Mély völgy, a Vonkáb völgye

nyílik fel a hegy

alatt,

mi é s z a k n a k

tart.

Ha feléje lejtünk, az elöbuvó patak z ú g á s a fogad. Magas kuszál áll a völgy torkában, ennek oldalán ront k i a patak. A torkolatnál kőfal van rakva, kögát, hogy a kijövő

YÍZCI

az alább fekvő v á n y o l ó - s l i s z l e l ö - m a l m o k r a fogja fel. E kőfalon belől az átfúrt hegy g y o m r á b a n a Búvópataktól kimosott goth

templom-idomu

barlang tárja é l ő n k b e

üregét.

Nem bánjuk meg, ha e csodálatos ü r e g b e bepillanluk. A bar­ langba menő a gálon

feljül 10—15 ölre ö v i g

érő

foldugott

VÍZESÉSEK,

TAVAK,

FOLYÓK.

229

vizet talál. Azontúl egy örvényt-, éji sötétségben, melybe a Búvópatak magasból gyönyörű zuhatagban rohan alá. A Búvópatak medre s illetőleg barlangja mind feljebb feljebb emelkedik; a vizsgáló csak fáklyavilágánál s a v i z medrén gázolva, vagy a vízből kiálló ködarabokra fektetett lajtorján teheti buvárlalát, mély mind fentebbi színvona­ lokra visz. A barlang bclje mintha íveken, oszlopokon nyugodnék; majd szűkebb, majd lágosabb öblökben halad felfelé, mig leg­ magasabb pontján, hol a patak bele j ö v e , ember magas­ ságra lelörptil. * ) A nép szereti beszélni, hogy évek elölt e tájon egy ninlaczozó kocza tévedt cl. Evek múlva, mikor már gazdája szinte elfeledte, a föld alalli üregből egész nyájat hozott eléj mint maradékát, melyeket benn hallal tanita táplálkozni. Az egész igen szép tájkép : érdekességét elszórt havasi házak regényesitik. **) :

171. $. T i m p a n y e p a l a ka. A nyugoti havasok fenyveseiben, Felsü-poeságához közel fekszik a z ' ú g y n e v e z e t t Kis-havas (Munlye miké). A havas oldalai fenyő borilja; s róla a mély völgyü B a ­ kcsója pataka zuhog alá. A hegytetője felé a Balacsójába, a kúp köréből egy más patak omlik alá, a Timpanye: e patak a természet egyik l e g ­ szebb játékával- gyönyörködtet. A patak a Kishavasnak szinte tetején ered. E r e s e i m é ­ rése szerint a Kis-havas csúcsa 7IS ö l , s csúcsától lejebb mintegy 10 ölre fakad fel a Timpanye, s meredek lejtőn kezd több forrásokból alá zuhogni.

•) Neuu. T.íi'íalkn.lú I37- II. 8J 87 **) L. Erdély képekben. 11. FiUcl.

,1.

230

VÍZESÉSEK,

TAVAK,

FOLYÓK.

Fonásán alól 25—30 ölre a palák egyik ága egy v ö l ­ gyidéibe é r , liol a palák medrét hófuvalag szokja telenként elborítani; de a sebes rohainu viz átfúrja rajla magát, útját a hóbollozat alalt folylalja, mi hivesebb nyarakban ogészen k i ­ nyaral. E bollozal 1837. jun. 4 - é n tizenkét öl bosszú, négy láb magas s négy láb vastag kéreggel fogla be a medret. Alalla a viz 3 fok R. szerint. A boltozat alsó torkánál havasi harangrongy (soldanolla alpina), s sárga s fejér virágú szironták O'anunculus) terein. 172. §. Kis-aranyosi vízesés. Abrudbánya felé. Oláhosan o hely neve Felsö-vidra. Ilt a nyugoti havasak örökzöld vadonában, a Kís-aranyos pariján egy mészköhegy 4—500 öl magasra emelkedik. Belőle palák buzog fel, s csak hamar vízesést képez. A patak mélységo egy, szélessége 6 láb, s kilencz öles esésben gyönyörű látványt ad. Oszlopa oly esést kap, hogy a legkeményebb idegzetű férfi som képes bár oszlopa széle ütését is arezra borulás nélkül kiállani. A patak mészkőből vévén eredetét, ilt a legszebb mohkövületeket alkotja. B.) a.)

T a v a k.

Mezőségi

tavak.

173. §. C z e g e i-t ó. Szainosujvár közelében. Másneve Hódos, mások szerint Hododtava. A kopár, s festöiségben oly szegény Mezőség közepette egy tó csoportozat lepi el a völgyeket, melyoknek két k i f o *) Nemz. Társalkodó. 1837, II. 73-73. I.

V1ZESÉSKK.

TAVAK,

231

FOLYÓK,

lyása v a n , egyik a Maros, más a Szamosba,

A Szamos part-

lapályi tócsoporlozat legnagyobbika: a Czegei t ó . Völgyben., erdötlon hegyoldaluk között nyúlik o l , mintegy félórai hosszúságra.

De csak

oly széles , hogy

legnagyobb

tükro s z é l e s s é g é t 300 lépésnél többre alig lehelni. Szélein n á d terem,

melyek közit a kalászok kezének

nyomai

látszanak.

Három falu n é z le v i z é r e ; s közlük Czege, melyben a g r . Was család úrlakjai épen a ló partján, igen feslöileg E tó partja 1282-ben csatahely volt. goló, rabló k á n o k Oldamur főnökök leteket teltek,

hogy

feküsznek-

A h a z á n k a t baran­

alalt ideértek, s k é s z ü ­

Magyarországra

rontsanak.

Ifim László

király meghallja, serget gyűjt, reájok üt. Kemény

csata lett:

fő hőso Loránd vajda, k i a kunok lesujlásában elölmegy, s az e g é s z magyar labort lelkesíti. ' A kimenetel k é t s é g e s vala, A zonban

a magyaroknak

záporesőt

a végzettől

küldő l e , mely a kunok

segély . é r k e z i k , nyilhurjai

rugékonyságát

e l v é v é : s a csak nyílban bizakodó kim tábor elveszte L o r á n d új rohamát v e z é n y e l , s az ellenségből maradt

éleiben,

annak

is egy r é s z e

az é g

fegyverét.

majd mi sem

fogságra

esett, más

r é s z e k i futa Erdélyből. *)

Mezőségi

tavak.

E n é v alatt j ö n legtöbbször elő a mezőségi

tavak

azon

á g a , melyeknek a Marosba van kifolyásuk. E tulajdonkép csak a Czegei ló több ágazatainak lenne folytatása, ha a Mezőséget egy h e g y l á n c z közepén kelté nem metszené, s igy a tavak is kétfelé nem szakadnának. Mezőségi tavak alatt tagosabb értelemben

a Czegcit is

oda k e l l é r t e n ü n k . S ekkor egy ló tömkeleget kell k é p z e l n ü n k , mely a Szamostól egész a Marosig terjed, mintegy hat m é r t föld h o s s z ú s á g r a , s mely nem egyéb, palakok

*) Boufíuii

fenakadása,

fler.

minthogy

mint az ottan

a völgyeknek

Uiigur. D e n a J . I I . L i b r o I X .

nincs

eredő annyi

232

VÍZESÉSEK,

TAVAK,

FOLYÓK.

esése, hogy e patakokat folytonos folyásra juttassák. Honnan hibás volna azok véleménye, kik e tavakat szakadatlan lánezolalban képzelnék, minthogy azokat több helyit csak is a patakok folyásban levő vékony csatornái kötik egybe. Sőt evőinkben a lecsapolás annyira divatba jölt, hogy maholnap alig marad emlékül belölök,. mert legnagyobb vízálláskor is legtekintélyesebb mélységük alig 24 láb; s így nem soká megérjük, hogy Erdély mappájáról e tavak, a czegei, méliesi, záhi, tóháli tón kiviü, kilörlödnek. •"") Í 2 5 . §.

'

b.) Ú g y n e v e z e t t

T e n g e r s z c m e k.

Hegyeinken, löleg a határszéli Kárpálok völgyüleleilien az olt leomló esö s hóvizböl egy sereg apró ló alakul, me­ lyek az idö száraz vagy esüs járása szerint, most nevekednek majd apadnak; s ha kevés időre kiszáradnak i s , újra lóvá képződnek. E tavakat a nép tengerszemeknek szokta nevezni. Magas fekvésűk s regényes voltuk miatt a nép meséket szokott hozzájuk kölni, S ma is sokan azon balhiedelemben élnek, mintha tengerekkel volnának összeköttetésben: innen azokat feneketleneknek képzelik, s a könnyen hivők olykor bennük a tengeren széttört s ide felvetődött hajódarabokat vélnek felmerülni. S ha az ember megvizsgálja, e tavak ízéi édesnek, s mélységét igen csekélynek fogja találni. Többire igen i'ostöileg feküsznek, őserdőkben. Tengerszemeink legünnepeltebbikén kezdjük el.

*) L« Alany- O r v o s o k V;iss S.-iimi

és

Trniióí/clvi/.s^.ilúk

M McaíWfiivl

Í3(i. I,

V

Cyiiléae

imiiikáib.in

r,,

VÍZESÉSEK,

TAVAK,

FOLYÓK.

aa.) K e l e t i K á r p á t o k

233

tengerszemei,

176. §. Szent-anna tava.

v e z e l j ü k , s z e n t i Igy k o z d é méltán,, a s z éjj tolj jut "o g y ö n y ö r ű E

a

.Fer en C^.

ló l e í r á s á t . „

tó felé, a c s í k t u s n á d i fenyöboriiolt hegyok m a g á n y á b a n , :

a B a l v á n y o s v á r romja

s a torjai

tart a v á n d o r . N é h á n y ó r á r a

kénes

barlangtól

mindenfelé

csak

nyugotnak !

őserdők

ren­

g e t e g e ; a napot bikkek s fenyők lombjai veszik el szem e l ö l . U l j a , ö s v é n y e n i n c s : lepleink, mint sajkák a tengeren n y o m ­ talanul vesznek el a szolid fűben.

Sehol emberi

lélek,

csak

^ g y ° g y e l l é v e d l lepke s m a d á r repked k ö r ü l i ü n k ; "sehol l a k , csak az agg bikkek oldalába melszelt útmutató j e l ö l i k a k é l ó r a i úlal,

melyen i l l ott egyegy

egy

keresztek

százados

vagy

ezredes kidőlt fa hajlá k e r e s z t ü l sírba dült fejét. Á r n y é k , m a ­ g á n y , k í s é r t e t e s n é m a s á g mindenfelé.

A v á n d o r mind

feljebb

feljebb halad, mind távolabb az emberi t á r s a s á g t ó l , sehol e g y m e z ő , sehol emelkedik

egy

nyáj.

előttünk:

Végre

egy ezukor

oldalát fa á r n y é k o l j a ,

e r d ő k (akarják. L e p l e i n k r e mintha

idomú

hegycsúcs

rejtélyes

d ö n g e n e a föld,

kebelét mely

e g y k o r i v u l k á n jeleire mutat. Feljebb feljebb haladunk;

az

a fa-

VÍZESÉSEK, TAVAK,

234

lombok nyilasain át egykori

l'OLYÓK.

tűzokádó

k r á t e r e kezd

élőnkbe

mélyedni: a füst helyett setét köd ül néha felelte. Ha liszla a láthatár, az

egykori

lüzlölcsér h e l y é n ,

nem

füst, nem köd, mit megpillant a v á n d o r : egy szolidon hullám­ zó kristály-tiszta ló tükre az, emelkedésben,

melyet a hegyek amphilhcalral

fenyvek s bikkek koszorújába foglallak.

nyörű látvány, felséges játéka a t e r m é s z e l n e k . nefelcjts-kehelyben, egy „ s m a r a g d b a foglalt

Egy

Gyö­

vízcsepp

gyémánt;

ezüst­

tükör fenyvek k o s z o r ú j á b a n . " A beszakadt czukor alakü hegy löllsérébe ereszkedve, egy 3

/

4

órai, vagyis 2385 lépés k e r ü l e t ű tó szabályos tojásdad t ü k ­

rén sikámlik végig tekintetünk.

Mindenfelé m e r é s z e n emel­

kedő hegyek kerítik, fenyők s bikkfák lombjait tolva ég felé. Nyilas sehol, a víznek ki és befolyása

nincs,

egyedül elha­

gyatottan teremtelelt. Beléptünknél, a s z ü k völgyben mit p a r i ­ ján cngod, kápolna emelkedik; tovább a selyemlágy íüben

a

tó partján ölnyi széles ösvény gyürüdzik, s ez ösvény szélén bizonyos távolságra keresztek

s

a hegy kövéből emelt

rok : szent jelei a búcsujárásnak,

mit a székelyek

szent Anna napján itt szoktak vala

oltá­

évenként

larlani.

Valóban jól választák e helyet. Vérünkkel, mely nem akar­ ja feledni,

hogy ősei szent berkek

árnyában

áldozának,

oly

igen öszhangzik. Különben is egy felséges dom, egy elragadó rotonda, egy templom e hely, mely fényét, kúpját égtől

a csillagos

kölcsönzi, melynek oltárképét a t e r m é s z e t utánozhallan

ecsete festette. Nyár közepén, sz. Anna napján, székből,

három felől

Csík, Kászon s Három­

indult r é g e b b e n

az áhítatos n é p ,

ággal koszorúzott kereszt s lelkészek vezérletével. néma magányában

a szent dalok közé,

zöld

A z erdők

csak a megfélemlett

fajdlyuk, az ember elöl elszálló fenyőmadár sivilása vegyül, s csak a hegyek könnyen ébredő viszhangja felele, összeolvadva a szent rythmus magasztos hangjaival.

*) Nem/.. Társalkodó J8Í0 II. 107- l,

235

VÍZESÉSEK, TAVAK. FOLYÓK.

S a nép, ha a ló partjára órtj megnyílók a kápolnaj meg­ népesedik

a ló szelíd partja,

tomplommá vált

a hely,

meg­

zendült az ének, megindula a nép és papság a ló partján, az oltárok, keresztek elött

mcgliajola

mit a tó lükre visszaad, galá a nézőt.

lérdök:

s a szont.menet,

menyei jelenelszerü

ámulatba] r i n -

A keresztes hadak o regényes gondolata i l l

gyönyörű vidéket talált a kivitelhez. Őseink, a nálunknál j o b ­ bak, bizonyosan bűnbánattal tértek innen tűzhelyeikhez vissza. E búcsú reánk az

őskorból szállhatolt. Egy kő kápolna

romja van olt, mit Csíklusnádi Demeter

vagy Kecskés Péter

1764-ben állított volt. A mostan álló fa kápolna későbbi mű. A búcsút gr. Ballyáni Ignácz, püspök, 1786-
a bi'iosujáral ismét

megengedtetett; de 1844-ben ismét meg lön szüntetve. E tónak mint tengerszemnek sokáig tengerszerü hullám­ zást tulajdonitoltak, s mélységéi végtelennek hirdetek.

Nap­

jainkban azonban kétségtelenné lett, hogy alakulását saját ö n ­ magának,

a hegyvidék

esőjének

s havazásának

köszöni;

s

hogy lengerreli összeköttetése rege, s mélysége csak annyi, hogy magam is

messzi be láboltam,

s azon túl is alig

7—8

öl mély lehet. Vizének íze a legtisztább esővíz édessége j e l ­ legét hordja. E g y é b a r á n t mind ez szépségéből mit se von l e ; s Szalhmári ecsetjének gyönyörű anyagot szolgáltatóit. *) 177. §. P i r i c s k e i

tó.

E tó a keleti határhegyekben fekszik, több tavát e hegy­ vonalnak

nem is ismerjük,

s ez is

alkalmasint maholnap

a

mesék országába fog soroztaim'. Gyergyó felelt vagyon, a Piricskoi hegy körül. Egyik b ú ­ várunk, Fridvalszki irja a' mult század közepén, mikép e ló áll, *)

E r d é l y Kopekben I,

ítizel.

236

VÍZESÉSEK. TAVAK. FOLYÓK.

s oly kénes kigözölgése vala, hogy a felelte elrepülő mada­ rakat magába s z é d i t e t t e . ) Én e tavat nem lállam, s minden kérdezösködésem d a ­ czára sem találtam, ki e tavat látta volna. 4f

bb) D é l i

kárpátok tengerszemei. 178. §.

B u c s e c Q , e n , g e r s z ,o,iji,c,._ A déli halárhegyeken löbb tengerszemet ismerünk; s ezek egyike a bucsecsi. Hazánk c csaknem legmagasabb begyén, olt hol a hegy két csúcsra-szakad, s az egyik Oláhhoné s más Erdélyé lesz, e hegy erdei közt szolid lapály, mondhatni rét terül: ezen vau a kérdéses tengerszem. 179. §. J e z e r - I é. Ugyancsak e hegyág folytatásán, Fogaras közelében, Budisláv nevü ismeretes óriás hegycsúcsnál van a kérdéses tő. Egy utazó 1795-ben átlovagolta, s mélységét olyannak találta, hogy alig ért lova térdéig. ISO. §.

K i s - és N a g y - j e z u r. Az Olt kifolyásától nyugotra. Szebenlöl nyolez órára, K i s kereszténysziget felett oly magas hegyeken fekszik e két t ó , hogy auguslus vége felé, már csö helyett hó esik. Egymás közelében esnek, s ugy látszik a Szebcnvize forrásaiból a l a ­ kulnak; legalább a Szebonvize belölök veszi eredőiét.'"**)

Relyezát

181. St e n s e r s z e m e.

Ugyancsak o hegylánczoii lovább, a Relyezát ismeretes hegycsúcsánál, Hátszegvidéke felelt, hasonló tó létez, Nem *) Friclv.ilszki Minenilojjia Transilv. 2ÜÜ I. "*)

SieljiMibüi'sf. Q u a i ' U l s c h i ' i r t . V I .lalii's. I. Eluí't.

**»)• Archív/ d. Kcnntuiss v. Sc&uUor i , B. 2. Hr.il.

VÍZESÉSEK,

a hegycsúcsán,

TAVAK,

237

FOLYÓK.

mint n é m e l y e k gondolják, hanem

alatta. Már

Benkö megjegyezte volt, hogy benne p i s z t r á n g terem. *) A többi hegyek tavai m é g ismeretlenek. 182. §.

C) I d ő s z a k i Már E r d é l y Slatistikájában zánk több oly

forrást

bir,

források. megjegyeztem volt, hogy h a ­

mely csak bizonyos időközökben

mutatja vizét. A z ott előszámláltak melyek egyike az sok

között,

mellé még leirok egy párt,

annyi szépséggel

a más keltő

megáldott nyugoti hava­

ugyancsak oda

nem messze,

tőle

é s z a k r a mutatja magát. 183 $. A

Bögö-lyuk

és

Fürdő.

A nyugoti havasok közt, az Aranyos partján Bozsor vű

falu

felelt,

gyalogfenyőklől

zöldellő

mészliegy

ne­

emelke­

dik. Ennek alján egy patak felett néhány hüvelykkel, a b a l ­ parton, lő fő idomú s n a g y s á g ú ü r e g sötétlik, mit a n é p lyuknak

Bőgő-

nevez.

E z e n ü r e g n é h á n y órai időközt tartva, m e g - m e g b ö d ü l , j e ­ lenti, hogy vizet fog ontani, A nép hideglelés s egyebek ellen gyógycröt neki, eljön ide: edényeivel melléje ül,

tulajdonítva

és várja a m i g

felbu­

zog b e l ő l e a pár erdélyi veder viz, mit egyszer önteni s z o ­ kott. S ha megunják várni, csendesen térnek vissza, mert azon vakhit terjedt cl róla, nálna, nem buzog

hogy annak számára, kinek nem

hasz­

Eresei koronkénti buzgását a s z i v á r v á n y -

csők elméletéből fejti meg.**) A B ő g ő v e l szemben,

ennél pár

hüvelykkel

magasabban,

egy ü s f - a l a k u k ő v e d e r b ő l is buzog fél v i z : ez az ugy neve­ zett F ü r d ő .

A k ő v e d e r három láb széles, s valamivel

szabb s fél láb mély. *) Benko S])cci;il. Transilv. Tóin. I. j>. 137. **)

Nem/.. Társalkodó.

KS37. II, Sí) —«)0. I

hosz-

238

VÍZESÉSEK,

TAVAK,

FOLYÓK.

.f A két forrás vize ugyanegy vegytarlalmu: eleme tiszta viz, kevés mészszel. A Bögö vize egy fokkal hidegebb, a F ü r ­ dőé négy fokkal melegebb a patak vizénél, mi m e g m é r e t é s e ­ kor 11°R. vala. Sok népbabona van kötve e tájhoz. A Fürdő közelébon bokrok vannak, s rajtok ott lengenek a varázslatban hivő oláhnők mátesei, gyapotfonal v é g e i , melyeket kuruzsló szavak közit odakötnek, hogy általok szerelelt ifjaikat elbűvöljék. 184. .§ E g e r e s i F e r e d ö. Egeres falu, Kolozsvártól nyugotra. Halárán egy völgy rétjén, hat öl átmérőit posványos k>csa van, neve F e r e d ö ; de rendesen bivalok feredője. Mélysége annyira áll, hogy ismeretlennek állítják. Sem ki nem foly, sem belé nem foly semíni. S olykor a legtisztább időben csak duzzadásba indul, s a feltoluló viz, mint egy ár csak ömölni kezd k i , s ugy elönti a rétet, hogy néha a k ö ­ zelében eső széna-rendeket is elhajtja. •185. §. F e n e k e t l e n - t ó . Bánfi-Hunyad és Szentkirály között van ezen Feneketlen­ nek keresztelt tó. Tulajdonkép ez is egy kis kerek, három ölnyi átmérőit tócsa. • Ez minden öszszcl felbuzog, majd egy öl magasságraJ s 48 órai játélt után ismét- elszünik. D)

F o l y ó k . 186. §.

M a r o s. Nem akarva a földleirat körébe vágni, mint ritkaságot, csupán legnagyobb folyónkat adom. A Maros németül Marosch-Fluss; Herodotusnál Maris, Pliniusnál Moros, Slrabonál Marisos. *) *) Hcrodoti Libro IV. Ed. Francüirli 260. II Strtibonúl Libro X .

VÍZESÉSEK, T A V A K ,

FOLYÓK,

239

Erdély legnagyobb folyója. Hazánk északkeleti széléről délnyugotnak tartva, az egész hont két részre metszi. Forrása a Székelyföldön, Gyergyóban fakad fel, Tarkő nevü hegyből, melynek magasabb csúcsai: Fenvalő-mezö, s Fckcle-reczo nevet hordanak. Fő forrása Marosfö nevü hegy alól fakad. *) Futása forrásától kezdve a határszélig 68 órát tart. F o r ­ rásától Topliczáig, hol már tutajjal rakalik meg, 12 ó r á t ; i n ­ nen Vidrátszegig, hol havasi rohanó jellegét elveszti 25-t; i n ­ nen Fejérvárig 8-t; innen Kis-Kázánig, vagyis Erdély h a t á r ­ széléig ismét 25-t. Itt kimegy Magyarországra, s ott Szeged­ nél a Tiszába szakad; s a Tiszával együtt Titelnél a Dunába, A Maros parllapályához, Erdély felszínéből 424 Q mért-* föld tartozik; van rajta 1329 helység. Vagyis más szavakkal: a Maros vize szinte fél Erdély patakait magába Y C S Z Í . Partvidéke hazánk legszebb tájképeit adja. Két partja s z é p ­ ségei és emlékei a hon legnagyobbszerü szépségei s e m l é ­ kei közé tartoznak. Jobbpartján 67, balpartján 64 helység ékesíti gyönyörű völgyét, melyet kétfelöl szüntelen kisér a mclletle levonuló hegyláncz. Gyergyóban néhány órát kies völgyen foly; Gyergyó szó-* lén vadregényes szirlrepedések közé merül, azok közt ront k i Erdély belföldére. ***) Ott találja jobb partjára könyökölve, egy hegyen a Vécsiv á r t , mely máig is lakalik; alább balpartján Görgény vára romját f) Alább jő jobbján Régen városa, hol híd van rajta; s hol a Maros szigetet képez, melyet 1848 octoberi táborozásánál Urbán alezredes igénybe volt. Régeneri alól pár órára, a monokvö Gál Sándor, láborával ágyúival 1849 aug- elején átgázolta.

*) N e n u . T j i - s a l k o d ú . l ö l Ü . 1. **) L c n V s L c x i e a n III. U . 38.

ÍUI. I.

I.

***J Nem/,. T á r s a i k . J « 3 6 . 13d M.h. I f ) EnUíly Uógwógci : G ö r é n y 1 5 7 1. VÍ'-CÍ; 2 1 5 1.

5

240

VÍZESÉSEK,

Innen le Vásárhelyig jobbján n é h á n y óra

TAVAK,

egy

gyönyörű, v ö l g y

hosszaságban

v á r h o l y e k c t , s mind

FOLYÓK.

egy romai

nyílik,

mely

útmaradványt

két partján a legfestöibb k a s t é l y o k a t

s

mu­

tatja fel. Maros-Vásárhely k. v á r o s balján fekszik; mellette a M a ­ ros több á g o k b a n foly. el, mindenik á g á n híd. E hidakon nult a m u s z k a - o s z t r á k tábor Gál S. után, aug. Öt mértföldnyivel alább Dátosnál, 1575 István fejdelem s e r g é t

jul. 8-án

kompokon szállíttatja

vo­

11-én. Bálbori

keresztül,

s lett

az ütközet ilt a balparlón B é k é s s e l . Alább a Marosujvári

sóakna

vasúlai

nyúlnak

balpartjára.

Mellette Nagylaknál volt a R á k ó c z i forradalomban pont, honnan Cserei után

említve,

e pontot

az

mind

átjárási a két

fél

vérrel is oliajlá bírni. Később jobbján

Enyed v á r o s á t

hagyja e l .

a Maros jobb partján, szép t é r s é g t e r ü l . domb emelkedik k i , mi S á r v á r - d o m b j a leheléit

legrégibb várainknak;

s

Enyeden alól,

A térség

nevet

minthogy

közepéből

hord, s

egyike

mocsár

közepet

emeltetett, neveztetett S á r v á r n a k . Szép tájképei ad:

a völgy d é l n e k inogy,

közepét a M a ­

ros hasítja, a balfelöl nyúló lankás hegyoldalon u r a s á g i l a k o k ­ kal díszlö faluk fejériének, j o b b r ó l a nyugoti havasok alatt az országút kanyarog, s mellette olt áll a n i a g y a r - o r b ó i nagyszerű romja, m i t Hunyadi épiltotclt, szegvidék havasai zárják

s a

templom

fenékszint

Hát­

be.

E völgy Enyedlioz l e g k ö z e l e b b esö r é s z é t T ö r ö k - s z á l l á s ­ nak

nevezik,

rajta

egykor

törökök

tanyáztak.

Tovább

Ti­

nódnak, mit egy 1 5 3 2 - k i h a l á r j á r á s , mint praediumot említ. *") E téren Bálbori István fejdelem, mint a p á r t o s

Békés

el­

f

len Fejérvár felöl előnyomulna, táborát m e g p i h e n t e t ő . * *) II. Rákóczi György 1659, nál megveretett,

újra

miután*a törököktől Vaskapu­

szerencsét

k i s é r t e . Mint vert

hozná, Enyeden pár s e g é l y é r e j ö t t h a j d ú s á g o t elöltalált. *) Special. Tvaii«. 1 § ílü. **J Woif (le Bdhlcn. Lilim V I .

táborát Enyed

VÍZESÉSEK,

TAVAK,

FOLYÓK.

241

déli végén a ponk az utat igen szépen dominálja. Segilségébou ;

bizva itt csalót kezd, de újólag elvesztette. 0 Itt van alább jobb partján Miriszló, hol 1600 sept.

18-a

Básla tábornok és Mihály oláhhoni vajda közölt, Erdély birhatása felett roppant csatát láta. m

Ilt jön jobbján Hunyadi hircs szentimrei csatatere.

)

Mindjárt reá ugyancsak jobb partján Fejérvár következik, Erdély egykori fővárosa, most legnagyobb eröditinényü vára; mi völgyére

tekintélyes

ponkról

néz

le,

faragványos

ka­

pukkal. ""**'"') Alalln fekszik Portus, híd jávai s a süszálliló hajók

gyárá­

1849-ben n császáriaknak

a fel­

val. Hídja nevezetes pont:

kelők ellenében fel kcllc égetniük. Ilt jön a "festői v i d é k , mit Paget utazásában annyira ma­ gasztal. Jobbról havasok, balról erdős hegyek, olt kékellik Déva vára falu;

balján

a messziségben

a fenékszinen

a sülét Relyezát hegy orma,

magas h e g y c s ú c s o n ; a völgy zöldében

s

számtalan

Rom ós császáriak közt 1849-ben tartott v é r e s

csatáról emlékezetes piski híd, a-Strigy felett, A hon határszéle felé

a hegyek

a Maros völgyét

meg­

szorítják, s más nemű szépségekkel koszorúzzák. Ily felséges vidékek közi halad a Maros. Minthogy nivellálva ínég nincs, esése minőségét számok­ kal kifejezni nem tudjuk. Annyi bizonyos, hogy forrásától k i ­ folyásáig néhány száz lábal esik. Hol Györgyéből kijö, a ha­ vasok közi van

legnagyobb e s é s e ;

sebes rohamát

kölcsönöz, hogy a lulaj hátuljáról

mi áradás alkalmával oly nem

le­

het a lulaj elébe dobni, mivel a tutaj oly sebesen rohan elö, hogy a

kő alá repül.

Sebességét

Vidrátszegnél, Szentpúinál

veszti c l . Marosujvárnál haladásai

egy másod perezre 6 lábnyinak

szűmiiják. ') Fitmlgnibcn v. gr. .lost!|ih Kmm'ny II. •*) I- l i r d . Il^isr'sci 27!) I. ***) r,. F.nli'ly i { , ' i s r « c i Ofí. I.

t
S

16

242

VÍZESÉSEK,

TAVAK,

Szélessége S z á s z r é g e n n é l

35,

FOLYÓK.

Marosujvárnál

50,

Dévá­

Mélysége Újvártól P o r t á s i g , l e g m é l y e b b v o n a l a i n á l

10—12

n á l 6 0 - 7 0 öl. l á b ; hol l e g c s e k é l y e b b k é t l á b .

P o r l u s t ó l a s z é l e k i g 3 láblél

15 lábig mélyed. *) Bethlen Farkas oly időt emlit, melyben u^y k i s z á r a d t v a ­ la, hogy medre nagy r é s z e meghasadozott. E l l e n é b e n tünk v i z á r a d á s o k a l ; 3 - áról,

mint

hogy messzebb

ne m e n j ü n k ,

a mikor oly magas volt

hogy Szenlpálnál

az u r a s á g i

áradásának

töltéseket

cmlilhe-

1851

áthágta;

sept.

vízállása,

s Radnőlnál

az országút melletti fűztőkéit k o r o n á j á r a fektéié fel a magával ragadt tulajokat. Megemlítjük ez évből az augustus 3 - i á r a d á s t , mely nem an­ nyiban nagysága, mint v i z é n e k hallatlan sziliéről hitt nevezetes. E napon

Maros-Vásárhelyt

szép

idő

voll.

Eslvo felé a

Maros vize csak dagadni kezd, ember n a g y s á g ú halak kezdik magokat a parira kicsapni.

A parii lakosok

szat után a v á r o s i hallal kezdik e l ö n l e n i .

a könnyű halá­

A figyelem

felger­

j e d . A partra tódulnak. A v i z m á r á r a d á s b a n volt, épületeket, bölcsöt, medvét, mindent sepert. Sehol egy felleg, tatlan a jelenet. De megfoghallanabb

megfogha­

a v i z szine, mely

aug.

4 - dike délelőttjén is, mikor o d a é r t e m , m é g a l e g s ö t é t e b b k á véseprö m á r v á n y z á s s z e r ü felhánykodásához Csak később juthattunk n y o m á r a , torkában, a palotai h a t á r o n n e v ü hegyre omlott alá,

hogy a havasok benső

fellegszakadás melyből

hasonlított. volt,

a Rolosnya

mi

a Tyihuj

s Ilva palaka

ered. A fellegszakadás akkora volt, hogy a Tyihuj hegyet, mi fenyő-erdővel van b e n ő v e , felszaggatta,

s több helyt az

em­

lített patakokba sülyeszté. A felszaggatott szurkos fonyö l e r a ­ kodásnak tulajdonítják

a halak megfojto'dását.

Ily szépségeket, ily ritka lyóink, anynyira, hogy csupán

t ü n e m é n y e k e t m u t á l n a k fel folyóink v ö l g y e i r ő l

fo­

igen é r d e -

kes munkát lehetne k ö z r e b o c s á t a n i . *) Méreteink egy nyomtatóit táblázatból vannak k i v é v e , mit a kormány e század harmadik tizedében nyomatott. Cxiiuc : Ergiiimings-Tabclle zti dcrLand-imd Wasser-Strasseiikarle v. Siebenbíírgcii. II, Abtli.

VÍZESÉSEK,

TAVAK,

187. s

ö

J ó és

FOLYÓK.

243

§.

Cserlulom-

Hogy folyóink mente mennyi feslöiséget mulathat fel, azt nem hitlem

ezólszcrübben

vázolhatni, mintha a Sajó

mente

mellett Cserhalmot, s rajta Kcrlóst felmutatom, Mind a két m a g y a r h a z á n a k

van Sajó vize, mind a kettő

völgye v é r e s csaták szintére. Néma b o r o n g á s s a l megy az őskor lelke, fölötted, Cserhalom! és nem kér emlékül oszlopot é r e z b ö l : Oszlop vagy t.c magad, oh diadalnak halma, meződdel. T é g e d ínég az e r ő s természet szüle magából, Hogy mint embernek gyarló munkája, felejtett Porba ne szállna íetíid

3

hanem állna, mig emberek élnek)

É s a harezos apák hírének lenne tanuja. s

Igy kezdi V ö r ö s m a r t y gyönyörű eposzát, melylyel e tör­ téneti n e v e z e t e s s é g ű helyet megénekelte. *) Regcílft P . Divall.-ip 1844. .15 az,

2 0 0 — 1 .

244

VÍZESÉSEK,

T A V A K . , FOLYÓK.

Dézs ós Besztcrczo közölt emelte fel fejét.

Bonfiniusnál

e hegy neve C s e r h a l o m , *) T u r ó c z i n á l K e r i e l e i s ; mely ne­ vét a lemplariusok ide épített, ma már nem létezi) k o l o s t o r á ­ tól vehette; minek neve K y r i e E l c y s o n A Sajó

volt.

terét hegyek k ö r z i k e r d ő k o s z o r u s líérczekkel. E

térnek a hegyek k ö z é egyik h e k a n y a r o d á s á n á l

fekszik

Besz­

tercééiül három n é g y órányira K o r l é s , egy csinos falu, oláh és szász lakosokkal. E falu h a t á r á n a k h á r o m fő neve van M a k e r c z a t i s z t á s a ; hol hajdan egy b o s z o r k á n y n a k tartott M a kercza nevü no égettetett m e g ;

Gritta

leánytól nevezve; és C s e r h a l o m ,

gödre

hason

nevü

mely a rajta r é g e n s z á ­

mosan zöldellő cserfáktól vette n e v é t . Cserhalom mostani e l ­ beszélésünk végre

szintere, lassan

két magas

László

emelkedik

hegy-csúcsban

hegyének

ki a völgyből,

végződik,

melyek

neveztetik, s r é g e b b e n

még

mig

egyike bucsujó-

rással is tiszteltetett. Egyik halmán, mely Cserhalom t é r s z e r ü

oldalán emelke­

dik, olasz modorban épitett lak tűnik fel, s azon lul egy an­ gol ízlésű terjedelmes park, mely a lakkal e g y ü t t a gróf Beth­ len Lajos birtoka. A lak külsője m e g l e p ő , belseje a forrada­ lomig m é g váratlanabb volt. Közép

t e r m é b e n kétfelöl

paizsok

függenek, kardoktél s s z e k e r c z é k t ö l á r n y é k o l v a : s a falán nem a legroszabbul festve Sz. L á s z l ó

egy kunt szítta le. A más

két teremben is meglepő feslvények valának,

s különösen

fi­

gyelmet érdemié egy u házfalát e g é s z e n b e b o r í t ó szövet, mely­ re a német-alföldi egyik h á b o r ú a l e g ü n o m a b b a n vala

kivárva,

A laktól balra egy ui, melyet külföldi élőfák á r n y o l á n a k , lató-házhoz

vezet,

felakasztva szélkor

melynek fedelén

üvegharangok

zeneszertileg h a n g z ó k .

mu­

valának

Mellelte egy íile-

1

goria álla, mit egy szőlőtő alkola. Innen k a n y a r g ó ösvény v e zete a két emelclü vadászlakhoz, hol v a d d i s z n ó agyarak, szar­ vas-szarvak, sasok, fegyverek p o m p á z á n a k , s v a d á s z n y n g á g y o k nyulának el. Távolabb csinált várrom e m e l k e d ő k , alább f ő r d ö -

V u r ö s m a r l i M u n k á i . Pest 1833* 111. Uu

3

l

VÍZESÉSEK,

TAVAK,

FOLYÓK,

245

ház, s a nem messze zugé pataknál halászház. Kanyarodólag felébb „Diánrm-filegoria" néze alá jegenyéktől környezve. K ö ­ rülte egy moh asztal, forrás, mely fölött Neptun öle tridensóvel, ismét szökőkút, alatta virágcserepek, s egy vékony pataktél körzőit sziget. Majdnem a kert végén egy szikla emelkedők, mint őrködő szellem a tündér kert fölött; k ö z e ­ pében nagyszerű családi sirbolt van vágva, s végén pincze, mig az ezek közli nagy közökbe az itt átutazok nevei s ver­ sek vésvék. A szikla egyik részében remete lak vala, benne szalma-nyugágy, fekete posztóval bevont asztal, olvasó, kopo­ nya s ember-csonlok. Fájdalom az itt leirt szépségek nincsenek többé, az 1848-i forradalomban a népdühe majd mindent elsepert. S a kert, mely az épitő gróf hozzám intézett levele szerint 60,000 pftjába került, ma rom és pasztaság. A lakkal együtt veszté el a gróf Kerlés azon gyönyörű rajzát i s , mit a bajorországi kertészi egylet gyűjteménye tizenöt táblán hozóit. Az öreg történészek szerint a kunok, kik 1070-n Oláhor- • szagban laklak, beütnek. Erdélyt kirabolva a Meszesen ál be­ csapnak Magyarországra, ott a Nyírt egész Biharig kizsákmá- • nyolják : emberek, állatok felfűzött sergével hirtelen megfor­ dulnak, hogy hazájukba futhassanak. Azonban Salamon király maga mellé Yévón Gejzát ós Lászlót, Erdély herczegeit, Dobokánál, Cserhalomhoz néhány óra, tábort üt. A zsákmányát féltő, s szerencséjében elbizakodott kún tábor Cserhalomnál megáll, meg akarja a harcz szerencséjét kísérteni. Egy péntek nap reggelén, a király urvacsorát osztat, s táborát szembeviszi. Osul, kún vezér midőn közelgeni látja, a dolgot fel sem vóveT'csaíTkőnnyü csapatot küld elejébe, elégnek hívén a magyarok ellen. De midőn közelednének, s a magyar tábort látnák, megfordulnak: visszamennek Osulhoz, s elmondják, hoky akkora táborral van ügyök, melynek az egész kún labor sem foghat ellenlállani. Osul megretten. Sergét rendbeszedi, hogy magát védelmi állásba tehesse; Bonfjnkónt Cserhalom tetejét foglalja e l , mit

246

VÍZESÉSEK.

TAVAK,

FOLYÓK.

akkor cserfa fedezett. A magyarok m e g j ö n e k , a hegyet fogják,

de a kunok

körül

sem r e s t e k : nyilasok nyomulnak e l ö , s

v e s s z ő i k k e l a napot c l s e l é l i t ó k . A z o n b a n a magyar lovasok b e ­ v á g n a k , a nyilasokat s z ó i s z ó r j á k , s k e z d ő d ő i t a csata. Salamon k i r á l y az e l ö c s a l a s z e r e n c s é j é t ő l v a s s á g a élén egyenest v á g a h e g y n e k ,

nem

lelkesülve, l o ­ gondol a

nyíl­

záporral. Gejza

berezeg pedig, mint fonlolóbb férfi; a hegy

sabb oldalát választja, olt p r ó b á l

lanká­

támadást.

L á s z l ó berezeg is az e l s ő k k ö z ö l i . Üt k ű n lámadja

meg,

n é g y e t k ö n n y e n e l e j i ; az ö l ö d i k l ő l n e b é z sebet kap. V é r e folyt, s hogy b e k ö t ö z n é k , h á l r a v i s z i k . . M i t látván a magyarok, h ú s ú i ­ tokban a kunok b e r e t v á l t fejeikéi d i s z n ó d í n y e m ó d j á r a k e z d i k az oldalokon i c c r o g e t n i .

>

E közbon, mint L á s z l ó berezeg a c s a t á i é r t e l a k a r n á hagyni, egy kun lovagot

pillant m e g , k i ö l é b e n magyar h ö l g y e t r a ­

bolva s z á g u l d el inellelle. A n ő i e r é n y

szent

bajnoka

felcdi

v é r v c s z l é s é l , a t ö r t é n é s z állal. Zugnak n e v e z ő i t l o v á t m e g s z o ­ rítja,, u t á n a a r a b l ó n a k ; de c l nem é r h e l i .

A berezeg a s z é p

h ö l g y b e n levédésből a v á r a d i p ü s p ö k l e á n y á t gondolta, s m i n ­ den á r o n meg akarta menteni. Kiált a h ö l g y n e k , ugordjan le, s r á n t s a magával r a b l ó j á t . Ugy lett, a l e á n y a k ú n l

lerántotta.

Nemes b e r e z e g ü n k , hogy k ö z l ö k e g y e n e l l o n h a r c z ne k e ­ l e t k e z z é k , maga is leszállt, szekerezel f o g , lusa k e l e t k e z i k , s a k á n elbukott. Némelyek szerint, mond

Bonfni,

a hunt a l e á n y

le, fullában tilkon m a g á h o z ragadva annak Mások szerint a h ö l g y r a b l ó j a

sujlolla

fejszéjét.

é l e t e é r t a berezegnek e s e ­

dezett. E z alatt sergeink a h e g y i é t ő l m á r bevevek. A hegy e g é ­ szen körülfogva,

vala m e n e d é k .

Fut­

n á n a k , de nem l e h e t : elöttök g y ő z e l m e s sereg, k ö z ö l t ö k

a

kunok s z á m á r a nem

rab­

szíjra füzölt magyarok t á b o r a ,

kik egyelőre

öröm

kiáltásaik­

kal lelkesítek övéiket, k é s ő b b elvetek bilincseiket, fegyvert r a ­ gadnak, s a kunokat k é t t ű z k ö z é

szorítják.

VÍZESÉSEK,

TAVAK,

247

FOLYÓK.

Igy hulltak el, hogy hírmondó sem ment haza közűlök. A magyarok pedig megszahaditák övéiket, YÍsszakapák a zsák­ mányt. S Salamon király, Gejza és László herczegek k i s é r e ben nagy öröm között visszatért Magyarhonba... S még három évig együtt a legalyafiságosabb egyetértésben éltek. E történt ilt 1070-ben. A halom most is áll, egyik o l ­ dala most is lankás, s alatla most is a Sajó vize foly. E költői jelenetre alapította volt Dobokamegye czimerét, mit 1748-ban kapa. Lálható rajta a herczeg, fejér lován, fövegesen, vörös palástban, aranyos czipövel és pánczélosan. A kún levente l o ­ va melleit van elterülve, azon perczböl ábrázolva, mint szent Láfzjó'jtdöji.^^ hölgy velők szemben, szárnyakkal, jobbjában .^pálmaág. **) A kunokat fedő sírhalmok a Kei-léssel szomszédos K e n ­ teiké halárán vannak, A történet, az irodalom büszke e hal­ mokra, büszke Cserhalomra; vajha az élet, a jelenkor s u t ó ­ dok is büszkék lennének; vagy mint Vörösmarty gyönyörű eposát bevégzi: Vajhamidőn jde.. „tér, honún^ fia^ j l j i e Jplejlso \ • Őseit,_és_^ íj Cserhalom, a t e h e t ő d diadalnak^bűszke.^ .{[ r

188. §. G r á n á t p a t a k. Egy más patakot közlök, azon megjegyzéssel, mi szép lenne: ha Folyóink, palakaink medrét főleg a havasiakat va­ lahára álbuvárkodva láthatnék. Az abrudbányai havasok közölt, Szolcsván férjül óranegyodro van egy kis völgyöböl, mi épen az Aranyosra nyúlik: ez a Gránálpatak. F völgyület, melynek csak esős időkben van palakn, csil­ láinpalából áll, hogy feneke s oldala, ha a nap reásüt, szemvakitólag visszaragyog, mintha ezüsttel volna boriivá. *), BunlJiiii Hor. Ungar. Decad. Libro 111. •*) Doboka laracrlcKisc Eiudurlól 899—900. lap.

248

VÍZESÉSEK,

TAVAK,

FOLYÓK.

E csillámpala tele gránátokkal, melyek rendesen 12 l a puak, sötét-violaszinüek, s nagyságuk borsó-nagyságlől dionagyságíg emelkedik. *) Ezen g r á n á t b ó l Fridvalszky josuila, a mult század k ö zepe'n egy olvasót faragtalott, s azzal Mária Thorezia császár­ nénknak líüdYeskedelt. 189. §. Ü r d ö g p a t a k a. Egy névregét közlünk, mintegy csak azért, hogy azon óhajtásomat fejezhessem k i : vajha az ily névrogéket is öszszegyüjtenök. Alsóbajom falu Kiiküllövárlói nem messze. Halárán van egy völgy, benne egy patak, mit máig is Ördögpatakának ne­ veznék. Elmondom a néprege szerint, miért nevezik igy. Egykor, valamikor a patak mellelti szőlőhegyekben szász család dolgozóit. A család növendék leánya megürült korsó­ jával vizért ment a völgybeli kútra, s ím a völgyben fényes sálrat pillant meg; a leányok vásárvágyával ö is birván, a s á ­ torhoz megy, nézegeti a fényes ékszereket. Egy megtetszett neki; de a kalmárnak is meg a leány. S a sima kalmár r ö g ­ lön azon ajánlatot tevé neki, hogy a megkedvelt ékszert neki adja, ha nagy korában érette egy S i l t ad. A szó szász nyel­ ven kötelet is, lelket is leszen. A leány azt gondolla kötolet kér: megígérte, s az ékszert elfogadta. A szép növendékből szép nagy leány l e l i : s mini szok­ ták máig is a szász leányokat, fiatalon férjhez k e r é k . Épun férjhez menőben volt. Felgyűlt a nász. De. mire a lakodalom javában folyna, a pitvarból nagy tombolás baliszik. A leány kinéz: elölte a nyalka kalmár állolt, s kérte tőle ékszeriért a neki ígért Süt. A leány a neki szánt kötéllel előáll; de a kalmár azzal nem vala megelégedve. S mire az magát kielé­ gíttetni nem vélte, átváltozott: a kalmárból a lett mi volt — ördög; s megmagyarázá, hogy neki nem kötél, hanem lelke *) Nemz. Társalkodó. 1837.

II

81 J.

VÍZESÉSEK,

TAVAK,

249

FOLYÓK.

kell. A l e á n y erre sírni, jajgatni kezd, s a n á s z n é p k ö z é firt. De a jelen volt oláh pap feltalálja m a g á t :

kivet az ö r d ö g n e k

egy kakast; de az ö r d ö g azzal sem elégedett meg. A v e n d é ­ gek magukon kivül kezdtek lenni félelmükben: és az pláh pap újra feltalálja magát. Elővesz egy kalácsot, ben elkezdi mint é n ,

az ö r d ö g n e k :

s a kalács

nevé­

ha képes vagy annyit szenvedni

akkor a lelket megkapod.

Jól van — szólt az

ör­

dög — halljam hál mit s z e n v e d t é l ? Erre elkezdi az oláh pap beszélni, mint vetélt el a kalácsot mint b ú z á i ; mint

araták,

cséplék, örlék, dagaszlák meg; s az ördög mindezt n e v e i é , s folyvást állilá, hogy mind azt ő is kiállja. De mikor a s ü t é s r e került a pap b e s z é d e : azt megsokalta... s egyszerre csak e l ­ tűnt.

Hihetően azon s z é g y e n é b e n ,

kifogóit:

bogy egy

oláh pap

s a leányoknak azon leczkét hagyá fen,

rajta

hogy k ö n ­

nyelmű Í g é r e t e k e t a legfényesebb é k s z e r é r t se tegyenek.

TIZBNKETTŐDIK FEJEZET.

TÉRSÉGEK. A)

FENLAPÁLYOK. T é r s é g e k ,

• 190. §. Előzmény. Előadásunk eddigi folyama, mindig csak egyes pontokat vett fel, most már tájak, vidékek jönének tárgyalás alá. Be­ futottuk tárgyak szerint az egész hont, most már egyes látköröket kellene vizsgálat alá vennünk. Fel kellene mulatnunk azon különbözőséget, melyet he­ gyeink és vizeink a hon egyes vidékei közit előidézlek; leinti egy Háromszék egy Hálszegvölgyét szemben Gyergyőval, Radnával, hogy látnók, mi kevés tér választja az elsők olaszor­ szági éghajlatát az utolsók rideg éghajlatától. Láttuk, mint kerítik bo Erdélyt a halárszéli Kárpátok; sej­ telmünk van a belföldi hegyek mindenüttvalóságáról. Igen bo­ lyén vélnök előadni völgyeink képződése elméletét; azonban most adósok maradunk. Hogy a belföldi hegyekel folyóink völgyekkel szántogat­ ják be, említem. Folyóink nyugolnak tarló folyása igen ter­ mészetesen völgyeinket is, kevés kivétellel, mind nyugot felé nyitá. Honnan világos jelét bírjuk annak, mikép hazánk földe keleten sokkal magasabban áll, mint nyugotan. Ezen folyók s partjain a völgyek mi máskép nézhettek ki egykor. Ott vannak a szírtnyilások, repedések minden folyó-

TÉRSÉGEK.

251

FENLAPÁLYOK.

i n k n á l , melyek egykor g á t u l s z o l g á l h a t t a k ; s e s z i r t g á t o k nem csak a h a t á r s z é l n é l

de a belföldön is

%

eléjönek.

folyamunkat kísérjük, csak hamar b e l á t j u k ,

Bár

hogy az

melyik ősidőben

e haza roppant tavaknak, n a g y s z e r ű v í z e s é s e k n e k volt h a z á j a . Igy p l . v i z e i n k mentin mintegy máig is látszanak a több e g y ­ más u t á n k ö v e t k e z ő szorulalok, melyek valaha mind meg a n n y i tavat s v í z e s é s t

képeztek

rendre rendre.

E r d é l y folyéi most

m á r , hogy ugy s z ó l j a k , civilisálódtak, mindenik m é r s é k l e t i e n , fontolva halad: u g y , hogy ha s z á m o k b a n akarjuk Maros alsó r é s z é n egy m é r l m ö l d n y i futásán

kifejezni:

1 0 / a hon

a

köze­

p é n 23 l á b a t c s i k : csak G y e r g y ó felé tartja meg szilaj r o h a n ó természetét.

*)

A vizek ezen h e g y r o p e s z t é a e hanem egy sereg a p r ó kis völgyi m i n d e n i k é t egy

nem

csak parti v ö l g y e k e t ,

v i d é k e t alakitolt,

melynek

hatalmas gállal viz alá v e h e l n ö k ismét, s me­

lyek mindenike k ü l ö n kis tartomány, más n ö v é n y z e t , m á s

ég­

hajlat, m á s ember, m á s s z o k á s o k k a l . E v ö l g y i kis t a r t o m á n y o k mellett, millyek B o r g ó , Radna, Kalotaszeg, H á t s z e g , S z c l i s t y e , F o g a r a s - f ö l d o , B a r c z a s á g , E r ­ d ő v i d é k , H á r o m s z é k , Csik, hető két hegyvidék

Gyergyó:

áll a v ö l g y e k

k é t fenlapálynak

felett,

az

nézet­

egyik a nyugoti

Havas, a m á s a M e z ő s é g ; melyek a völgyi v i d é k e k k e l oly éles ellentétet

képeznek.

M i g a h a z á b a n alig van 5 0 Q

mértföld t é r s é g ; m i g

leg­

nagyobb r o n a s á g u n k , mi Brassónál az Ólt partján t e r ü l csak is 14 •

m é r t f ö l d : az emiitelt k é t fenlapály mintegy 1 5 0 Q m é r t -

iöld t e r ü l e t e t foglal e l ,

hol aztán

mondhatni

a vizek

part­

jain sincs r ó n a s á g , m e r ő h e g y o l d a l a k b ó l állanak, a n é l k ü l , hogy sima f e n l a p á l y t

képezzenek.

E k é t h e g y v i d é k e t vázolni fogom, mint p a r t v i d é k e i n k s z e m ­ be telt e l l e n t é t e t . A v ö l g y e k buja n ö v é n y z e t e melleit l á t n i gunk egy

100 •

m ö l c s ö t sem

mértföldnyi h e g y v i d é k e t , mely m é g a

termi.

*J Ilolienvciliíjluiissp v. Biuder. iü. h

fo­ gyü­

TÉRSÉGEK,

252

FENLAPÁLYOK.

Oly sokféle, oly változatos növény,

e föld, F e k v é s e

állat és ember annyiféle

állal ásvány,

árnyolalban jön e l ö ,

hogy

igen jól j e g y z é meg Gerantlo: mikép E r d é l y E u r ó p a több

or­

szágaitál abban különbözik, hogy minden o r s z á g n a k birja

va­

lamijét, mindenikre emlékeztet, Rövid e l ő z m é n y ü n k még rövidebb

után

*) átmegyünk

e

fejezet

aránylag

részleteire. B)

F e n i

a p á 1 y o k.

191. §. A Nyugoti Havasok. A nyugoti havasok nevezete alatt, a b á n y a v i d é k e t

kíván­

juk érteni, egy 100 [ J mértföldnyi kösziklás h e g y v i d é k e t , sza­ kadatlan f e n y ö - e r d ö k k e l , arany b á n y á k k a l . E táj Erdély legsajátságosabb vidékei egyike. Örökös hegy, örökös erdő, völgy benne sehol. S e h e g y l á n c z o l a l o k oly -összevissza hányt

kapcsolatban

állanak

csúcsai

egymáshoz,

s a

v e g y r é t e g e k oly csodás e l e g y e d é s b e n j ö n e k e l ö , hogy, miként a mult tizedbeli német utazó, Müller mint geolog, kifejezte: e h e g y s é g e k eredetét, valóban egyhamar nem lehet megfejteni. Nagyobb vize, az Aranyos és Ompoly, keskeny medrekben inkább vágtatnak, mint folynak. A hegyeket fenyÖ és b i k k e r d ö borítja; erdő, melynek

egy r é s z e a fejszót

m é g nem

Magas fekvésénél, v a d s á g á n á l , k ö s z i k l á s s á g á n á l fogva

ismeri. gabonát

nem terem, csak itt ott kevés zabot és t ö r ö k b ú z á t . Yadonsága mellett a t e r m é s z e t czolalát rejti k e b l é b e .

gelök, rajtok egy egy p á s z t o r - l a k , kristály-patakok, távolabb zött ott van

szépségeinek

egész

Ián—

A z örökzöld fenyvek alalt itt buja l e ­ fejórlö k ö v é r n y á j ,

óriási h e g y c s ú c s o k .

a szkerisorai j é g b a r l a n g ;

aranyosi s a Búvópataké;

Barlangjai k ö ­

v í z e s é s e i közt

ott magaslatiak

amott

a Detonata

a kisbazalt

oszlopai; ott vannak Erdély leggazdagabb a r a n y - e z ü s t - és vas"J Gerainlű : La Trausilvanic l. Cap. 'i. *') Kiskörei. 1816. 2. sz 11 I.

TÉRSÉGEK.

253

FENLAPALYOK.

b n n y á i . S z ó v a l , e havas a vad s z é p s é g e k gazdag h a z á j a , lyek m i n d e n i k é t saját r o v a t á b a n m á r b ő v e b b e n Hegyei nyaváros;

közt fokszik A b r u d b á n y a , bányafalvai közt

ott van

me­

tárgyoltam.

Zalakna, O f e n b á n y a b á ­ az ismeretes Verespalak,

N a g y á g , T o r o c z k d , J á r a , melyek c vad rengetegben oly s a j á t ­ s á g o s a n v e s z i k k i magukat. ez ö r ö k z ö l d h e g y v i d é k , képzelhetök,

E g y hullámzó tengerhez h a s o n l í t

s a falvak

magánosan,

benne

mint egyes

elhagyatva, e g y m á s s a l

majd

hajók semmi

összeköttetésben. E

táj lakosai l e g i n k á b b oláhok, c s u p á n a v á r o s o k a t s

o r s z á g felöli s z ó l e i t lakja m a g y a r s á g . A városok kicsinyek gazdagok.

A faluk házai e g é s z mértföldre

nyúlnak,

az de

elszórva

ugy, h o g y l e g t ö b b n e k utczája s i n c s ; hanem minden lakos h á ­ za k ö r é b e n birja ö s s z e s f ö l d - v a g y o n á t ; szerű

oláhtemplom

mutatja,

hogy

s csak

egy-egy k i s ­

mintegy a tájt van

a falu

közepe. E oláhok

vadonnak

l a k o s s á g á r a is roppant b e f o l y á s a :

a többi e r d é l y i e k t ő l

felruházva.

egészen

külön jelleggel

az itteni vannak

A b á n y á s z o k k i v é l e l k é p állanak. Ellenben az ú g y ­

nevezett m ó c z o k , m o k á n y o k , kik s z é n - é g e t é s , f e n y ö f a e d é n y - k é szilés, tutajozás, s pászlorkodásból

é l n e k , életmódúk s e l s z i ­

g e t e l t s é g ü k n é l fogva miveletlencbbek, lomhábbak, s z e g é n y e b b e k mint a h o n t ö b b o l á h a i . E g y é b i r á n t b á n y á s z és mócz boszus;

csakhogy a mokány megbőszülni

egyaránt

magát restelli, m i g

ellenben a b á n y á s z k ó r z k ö v e t k e z e t e s s é g g e l végrehajtja. A m o ­ k á n y b i g o t t a s z á n a l o m i g ; mig ellenben a b á n y á s z i n k á b b f a ­ talista, i n k á b b azon hideg m e g v e t é s é t bírják a matrózoknál E

az

életnek,

mit

tapasztalni.

v i d é k áll E r d é l y b e n

legközelebb

N é p e n a g y r é s z e a vallás föfogahnán r o s o d á s n a k egy

e s z m é j é t sem birja.

a vad

természethez,

kívül, mondhatni, a p o l Házok szűk, poloskákkal,

h á z i á l l a l o k k a l m e g u s z l v a ; e l e d e l ü k téj, g y ü m ö l c s n é l k ü l , mert földjök

nem

kevés;

l ó v a l s z á l l í t a n a k , mi e hegyes kősziklákat i g e n ü g y e ­

sen

mászsza.

termi. Házi állatok juh és d i s z n ó ; szarvas marha S z e k é r r e l j á r n i m é g nem divat, nincs s z e k é r ú t .

TÉRSÉGEK. FENLAPÁLYOK.

254

Aranyporát a bányász, szenét, faedényeit a mokány, lóháton átalvetökben szállítja: egész karaván megindul, elöl megy a vezető, egyik kezében bot, másban az első ló fékje, e ló far­ kához van kötve a második, a másodikhoz a harmadik, s ebez a negyedik, s mind igy tovább tovább; vagy ha biztos az el­ ső ló, a bányász olt ül az utolsó lován, fakosárban lógatva kényelmesen magát. S e lovak fel a hegyre, s le a lejtön oly ügyességgel csavarognak, oly kimért leplekkel mászszák a kö­ veket, hogy rajta az utas akár szunyókálhat. E vidék még öllözelében is eltér némiilcg. A bányász magyarosan öltözik, selyemmel varróit csizmával ünnepel, s abaposzló nadrággal; s ha az oláhos gyűszüt megtartja, selyem­ mel varratja- azt. Nagy haját levágatja. A mokány kucsmát hordj mellénye, nyakkendője nincs, övéi 6—9 újj széles veres bőrbőli gyüszü övedzi, vasfülü rézgombokkal megrakva; harisnyája szíja hasonlóan gombbal ra­ kott; s mind ezt bocskor egészíti ki, minek szíja szárközépig van tokorve. A mokány nő rendesen nem sok öllönynycl bajlódik. Fe­ jén egy turbánszerilleg tekeri, fejér kendő, mellén sokszoros gyöngy közbcfíízölt pénzdarabokkal, elébe egy tarka kötény, katrincza van kölvo, bálul hasonlóan egy más, mind ez alól egy durva szörnadrág jön le bokájáig, s rajta alól a bocskor. E néppel szemben, melynek a tisztaság épen nem sajátja, ott állának eddig a városok magyarjai a leggazdagabb kelmék­ ben, a legfényüzöbben öltözködve; olt állának Verespalak bá­ nyászai népöltözclbcn díványokon beverve; olt áll a vasbányász Toroczkó Erdély legszebb, legnyájasabb, legtisztább szépnemévól.* ) A legmeglepőbb ellentélet képezik mindenben le egész addig, miszerint a mokányok közt alig van egy, ki o l ­ vasni tudna, ellenben Toroczkón alig egy, k i ne tudna. A történet lévén a népek és lájak leghívebb ccsetlöjo, e részben igen sokat mondhatnánk. E lájan külellonség tán soha tt

:

*) Lásd rajr.it: Szathmári lirdrly k<[>elJx'n J(. l'iiz. **) Lásd rajzát ugyanott.

TÉRSÉGEK, FENLAPÁLYOK.

255

sem járt, soha sem hódított, csak az újabb időkben volt harcznak színtere. Különösen 1784-ben, itt gyúlt ki a a hóravilág, melynek lángját Erdélyre hozák. Az utolsó forradalomban is e havas volt a Jank működésének szintere, mely lerohanó égö lávaként nehézkedék e havas szomszédos magyar hely­ ségeire. 192. §. Mezőség. Láttuk az óriás Kárpátokat, láttunk mosolygó völgyeket, meg sem láttunk mindent; egy egészen új képű vidékre ve­ zetem olasóimut. A halárszélen kezdem könyvemet, a hon kö­ zéppontján végzem el. A haza középpontján: Kolozsvár, Torda, Vásárhely, Régen, Dézs, Szamosujvár városok között egy 50—60 • mértföld kopár vidék terül el; óriás hegycsúcs vagy erdő nem nyúlik el felette, egész ellentéte a többi vidéknek, s mégis annyi bizarr szépség benne. Egy hánykódó longert képzeljenek olvasóim, melynek hullámait fűtői zöldellő végleien hegyoldaluk képezik, míg alant a völgyben nádas tavak tükrei ragyognak. Sehol egy fa, csak egy pár vetett erdő; a faluk völgyekbe vonták magukat, csak a rajtok fekvő füstköd gyanittálja létüket; semmi életjel, csak egy egy messze messze feltűnő szántó, vagy egy egy pásztortalannak látszó juh-nyáj tűnik fel órák után. Sehol egy pont, melyen a szem rnegnyughatna. Városa egy sincs, falvait oláhok lakják, gyümölcsfák nélkül, föld-há­ zakkal, szalma-födelekkel, nád-kerlelésekkel. Csak itt ott emel­ kedik ki egy-egy udvarház, oly idegenszeriileg, mint a ma­ gyar Írásban a nagy belü. S mind a melleit e rideg vidéknek is meg van saját szép­ sége. Völgyeibon a tavak, a lavak felett a pergöréczék, szélén a gémek, gólyák, mellellök a kis zúgó malmok; a mellettök elnyúló buján termő rétségeket egészen festőivé varázsolják. A hegyoldalokon dús gabona, aranykalász, s lóhátas embert elfedő tengeri, kövér nyáj.

256

FENI.APAl.YOK. TÉRSÉGEK.

Út eddig nem hasitá át, mert köve, fája nincs. Az itteni . nép egész világa a legközelebbi városig, minden tudománya az ekeszarváig, minden miivészele a furulyáig lerjede. A pol­ gárosodással mit sem gondoltak, úljok csak a falukat kötő egybe, a városokat csak gabona-piaczut tekintek. Télben az egész vidék szán-út, nyárban minden bérez, minden legelő szekér-út: az útas csak gondolomra hajtatott, s ha eltévedt, csak messzi begyeken pillantott meg egy fekete zekés szánlót, vagy kövér nyájak melleit hasaló pásztort. A hegyek nem adtak irányt, nem ismertető jelt; mindenik kopár, mindenik egyaránt feketesárga, s mindenik tetején nz út szélén olt van a szen­ vedés jele, a fakereszt. ErdötLcnségct gyeptözege pótolhatná, de senki sem k o resi. Sőt az erdőt, szőlőt, gyümölcsöst is megteremné: mikép ezt Örményes, mint egy kedves oasis a pusztában, bizonyítja. Mint szirt és ordöllen helynek, vize rosz: egészen e l ­ lenkezőleg mint a határszélen. Tavai s lomhán folyó patakai teszik minden vizbeli szépségéi, mert nagyobb folyója nincs. S mégis e tavak ellen az illeni birtokosok irtó háhorut indítanak. A lecsapulás néhány szekér szénáért, ilt a sok r n i velellen heverő föld e gyöngye ellen, naponta foly, Mi puszta, kopár, rni silány lesz e föld e lavak nélkül. Mi felséges volt a gondolat Czcge egyik földesasszonyától, ki a ezegei ló I c csapolásának clleneállt. Annyi szépségei döntőnk romba, annyi feslöiségot taroltunk le; legyon valahára már elég. hogy n e legyenek kénytelenek idegen úlazók, mint a mezőségi tavak irtása ellen is, Paris szivéből tenni meg cllenóvásukat, *) *) l l e r a n i l o .

í.ti T Y . ' i i i s i l v a n i c

II.

27.

Cn|i,

A helységek lapmutatója.

Abrudbánya Abrudbányai havasok Algyógy . Alsó-bajom 128 Alsó-vácza Bábakövo . Balamér-ijásza . Bálán Bánpalak . Barlangfalva Bázna Bekecs Bólavára . Bellona Bihar Bilak Bonis temploma Bodok Bodzái vám Boicza Boli-barlang Bolygó-lyuk Borgói-szoros .

Lap. 176 252 219 248 220

Borszék Bozsor Brassó . . Bucsecs . . 39 41 Bucsum Búvópatak 43 Büdös . . 89 Csáki-barlangja . 163 Csáklyai-kö 126 Cseje 126 Cserhalom 210 Czegei-tó . 83 Czég 123 Czenk 102 Csíjános . 49 Csík-sztdomokos . 86 Csík-tusnád 197 111 Czibles . . 208 212 Csukás . 62 125 Dézs-somkúti szoros 102 Dózs-akna . 237 Detonáta . 75 Dobrai szoros . 17 (

Lap. 194 237 101 236 90 228 134 110 121 84 243 230 213 39 31 163 233 54 39 74 149 90 71

258

Egeres Élőpatak Etád Fáta-hegye Fekete-halom Felek Felgyógy . Felső-árpás Felső-vidra Feneketlen-tó Ferencz-lik Fejér-kő . Fiu-sziklája Gránálpalak Gyeröii-szöktetöje Gyerö-vásárhely Gyertyános Gyimes . . Guraszáda

Lap. 236 236

Lap. 238 Jezertó 198 Jezuro 84 51 .43 132 122 224 130 238 101 46 87 247 79 79 130 122 59 87

Kalán 221 74 Karika útja 208 Kászon 47 Kecske 80 Keldáre Kérő 212 72 Királyhágó 40 Király kö Kiruj 202 230 Kis-aranyos Kis-kalán 221 Kis-keresztényszigel 225 Kis-sármás 214 Kis-sáros 215 Klicz . . . 210 Kolos 157 Kolozsvár . 129 Korond . 111 132 203 Kotla 43 Kovászna . 204 Körösbánya 177 Küsmöd 111

Haller-havas Halmágyi szoros Hargita Héviz Homorod . Homoród-almás ,

88 .71 84 221 201 Lakocza 111

Intre-gáld . Iskola-hegye Isten-kelete Isten-széke

226 40 78 79

Magyaré-kerék . Málnás Maros Maros-ujvár '. . Meszes . .

31

, 96 208 238 151 73

259

Mezőség

,

Mezöhavfis Miriszlé

.

Mosató

.

Lap. 139 231 255 Relyezát . . . 31 Rika . . . 31 Ruda . . . 31 Runki-barlang Sajó .

Nagy- és Kis-somlyó. Nagyág . . Nagy-hagymás . Nagy-rápolt . Negohegye . Nemere . . Nők-rétje . . Nyugoti havas .

.

Salamon-vára Sándordomb Sóbánya Száldobos Szék .

. .

.

-180 31 227 44 . 38 Szentanna-tava . . 47 Sziklabarát . 252 Szkerisora Szombatfalva Ofenbánya . . 178 Szováta Ojtozi szoros . . 60 Sztojkafalva Oláh-pián . . . 85 Szurul Ordaskö . . 88 Osáncz '. . . 62 Tarkő Ördöghegyi barlang . 104 Timpanye pataka Ördög-köve . . 8 5 Toplícza Ördögpalaka . . 248 Torda . 106 155 Ördög-rétje . . 44 Torja . . 134 Toroczkó . 88 Parajd . . . 153 Toroczkó-szentgyörgy Páring . . . 48 Tölgyesi soros . Petrilla . . . 137 Tömös Pestere . . . 101 Töresvári szoros Pilis . . . 87 Tör . . . Piricskei-ló . . 235 Tyihu 80 Radna

.

Rákóczi-hegye

. . . .

37

Lap. . 49 236 85 184 124

. 75 183 205 Zajzon 54 Zalakna

.

243 99 37 218 209 157 233 94 125 209 216 209 39 32 229 222 217 233 159 122 58 63 64 215 242 210 179

260

Zászpád Zernyest . Zovány Zsábenyicza Zsibó

.

Lap. 83 222 216 218 54 74

Vajda-liunyad Vaskapu Veres-lorony Veres-patak Vízakna Ylegyásza 137 Vulkán-hegy 50 Vulkáni szoros . Vulkoj . , .

Urikány Ünökö

Lap. 162 68 65 186 156 218 89 . 48 225 67 189

Igazítandók: Lapon

sorban

81 133 141 162 175 18S 202 207

25 28 17 30 12 10 1 5 7

,

.

helyett

foszlakő violaszi márgán hatszegletekben a bánya után olv: választóvíz nem széksd kónkömény

olvasd. földpát violaszín mangán koczka alakban hámorok ós kohók kéneső kihagyandó szikéleg kónköneny.

A b r u d b á ti y a n , Széles Dénesnél: T o r day József,

Golni József,

Dió­

szegi Lajos. Bánffi-IIunyadon,

Mulli

Endrénél:

Vajasdy A . Fcrenez, Magyari D á ­ niel, Damka •

Rudolf.

Múllié J á n o s n á l : Holner Vilmos.

Csicsó-kereszlurlt,

Torma

Károly­

n á l : 'Rólh Pál, Torma István. C s i k - m á r l o n fa 1 v á n , Bonkü Károlynál; 1

f

Simon Tamás, Kovács János. «

5

Déván,

Koncz

Imrénél:

Pára

Antal,

Váradi Mihály, Benkő Elek, K o s z lin Lukács, Bartók Mihály, Gola Mózes, Csóka Sándor, Orelt F r i ­ gyes, Kenderesi Zsigmond, Borsos József,Kiss Albert, Lugosi Mihály.Dézsen,

Pataky

Ferencznél:

Czccz

Antal, Aurán János, Katona Elek, Csontos Elek, Miksa Miklós. \e^tK^a±iK.&^tK^^.t^iiK^^*ttKtt.:fiziKtf:fKfCfr

}*M« *&> *í< *> *M« *> *M« *>*H**}*#*Í* J

fi

262

^9898889989081 | | l D é z s e n , Szilágyi Pálnál: Pap Alajos, Pataky Sándor, | | g| Földvári György. Ú E g e r be g y e n , Farkas Imrénél: G. Kemény József, ' X Király Mihály, Basa Mihály, Szabó Péter. II si= E r d ö - s z á d á n , G. Dogonfeld Pálnál: G.Bethlen Sán- | ' | II dor, Ujfalusi Miklós, Pelei Islván, Pelei József, M jjjjjp Pruebberger József. ^ Na g y - e n y ed en , Bíró Miklósnál: tízalánczi Kristóf, |ij ||| Takács József, A vingárdi ref. tanoda, Málé | , | István, Gedö Mózes, Veres György, Veres Ferencz, | ' | Ánvánder Antal, Miholyes Gsigmond. | | — Lőcsei Sp. Lajos 2 példány. F o g a r a s o n , B. Apor Károly, Sándor István. H á t s z e g e n , Dorgó Károlynál: Kámensky Péter, Lukács P Miidós, Török J á n o s , Bágya Károly, Bikfalvi | | *, Benjám, Herczcg Ignácz, Lukács Farkas, Puj , | |

fl

§ §

_J Zsigmond, Kendercsi Farkas. ' f l | Í K e n t e i k é n , ' Vájt Eleknél: Nagy Péter, Láday István, ^ Suloris Frigyes, Mihály Zsigmond, Bald Károlyné, g | | Szabó Istvánné. ' ' | | fjl K o l o z s o n , Veres Sándor. f | w K o l o z s v á r i t , Kriza Jánosnál: Bedö Dániel, Gotbárd w ||| Sándor, Kelemen Zsigmond, Rédigcr Samu, Göncz | | Á Mihály, Szilágyi Miklós", Biró Ferencz, Boldizsár fh l$i János, Sitnénfalvi Sándor, Kriza Sándor, Kovács Í Í J ||| Dénes,- Marosi Gergely, Gál János, Gyulai László, | | | Pál Mózes, A z unit. fölanodai olv. egylet, Nagy Domokos, A z unitarium Collegium, Lázár Lajos, |í| A tordiii unit. al-gymnasium. |íg

I

ll,^ ||i m

_ Burián Pálnál: G. Mikó Imre, Nagy Elek, Gedö ^ József, G. Lázár László, Gáliszler Károly. — A kiadó könyvkereskedésében: B. Kemény Fe- #

*•* m ÜÜ ÜÉ m Ö HÜ •

t

3

w

ss <© HÜ s

*•

263

_ w

rencz, G. Mikó Imre, Ágoston Károly, G. Kemény Sámuel 2 példány, B. Bornemissza János, Tauffer Ferencz, Hodor Károly, Wagner Frigyes, Kedves István, Cseliy Sándor, Ludwigh Iván, Csengeri Wfc Jesö, Domzsa György, Lendvay Rudolf, ifj. G. Bethlen Gábor, Dr. Mariisi István, Mike Sándor, Donáth Sándor," Istváníl'i Pál, Fülei István, Láday | | | é Ágoston, Pintye, Pákei Lajos, Medvoy, Posch, íf| Elekes, Szacsvai, Bell Frigyes, Kedves Alajos, w Gyergyai Ferencz, Miller Péter, Hauchard József, 31 Szabó József, Folyóvich József, Fekete Pál, Lázár Imre, B. Bánffi József, Vikol Gergely, Baricz János, Dobokai, Groisz Ferdinánd, Kolosvári Imre, (fia Szabó Farkas, Kulicscky János, Streicher Mihály, Malusik János, Horváth Pius, Dielrich, fö harmin- Itt m czados, Poncét Nándor, Winkler Ferencz, Triti remer László, Gaál Lajos, Hajós János, Frölich W Frigyes, Sámi László, ifj. Pataki József, Ürmösi jSÍ II Samu, G. Csáky György, Farkas József, Klein M Frigyes, Dr. Pataki Dániel, Pávai Elek, Kozma | | 1 Pál, Aradon. |j M a r o s u j v á r i t , Kovács Ignácznál: Váradi József, Dobokai Károly. Joviáni Antal, Grün Izrael, líráin er György.

§

1

M a r o s v á s á r h e l y t ! , Szalhináry Lászlónál: Borosnyai Pál, Pálll'y Antal. — Bárra és Steinnál: Albort Dani, Jánosi, Bárra | | fi Ifi és Stein könyvkereskedése 5 példány. §$$ — Komáromi Ferencznél: Maurer Károly, G. Rinds- | | maulné, Pál Mari, gr. Lázár Mórné. |g £1 M a k f a l v á n , Dósa Dániel-. Zeyk Sándor, Szilveszter | |

is

János.

Él

264

M u n k á c s o n , Gulhy László 4 példány. N a g y - B á n y á n , Hosszu Lászlónál: N . bányai Casino, Agricola Adolf, Szendy János. j N a g y - S z e b e n , Koronka Lászlónál: Ackner, Brukenthal-Muscum, Trausch József, Herszényi Samu. N a g y - V á r a d o n , Parola Ferencz 3 példány. P a k é b a n , Vida Károly. P e s t e n , Kolozsvári Jánosnál: Szabó József, Balizfalvi Samu, Bocker Károly, Kflrlhy Károly, Czirják János, G. Mikes János, Solymosi János. — Emicb Gusztáv könyvkereskedése számára 100 példány. S z a m o s u j v á r t t , Czecz lanár urnái: Placsinlár Dávid, Mártonfi Antal, Gábrus Zakár, Kopár Simon, Hercz Kristóf, Csákán Adeodát, Csalh Farkas, 'iSéi Demsik Imre, Papp Tivadar, Dr. Schnell, V e r II zár Jóachiin. S z á s z v á r o s o n , Brúz Lajosnál: Csonka István, Mályásfi Emanuelné, Rétscy Ágnes, Rélsey Mária. S z o l n o k o n , Body Imrénél: Body Júlia,PopovicsLászló, Tóth Mátyás, Paulik, Hegedűs Antal. Sz. U d v a r h e l y t ! , Szöcs Mártonnál: Kassai F. Samu, Jáliczi Hikmann Gusztáv, Sándor Ignácz, Miklósi Ágoston, Demeter Domokos, Csiszér István, Czikinántori Antal, Tamási István, Boér János, Gál Sándor. ' T e m e s v á r a l t , Stokingcr Móricznál: Pesty Frigyes. Z i l a h o n , Haracsek Istvánnál: Seres Sámuel, Ábrahám Gábor, Jency Albert, Harmath Ferencz, Harmatb János, Juhosi Péter, ífj. Bulbuk Kristóf, a zilahi isk, olv. egylet.

|

1