ÉPÜLETGÉPÉSZETI KOMFORT RENDSZEREK
ÁBRÁK, ÉS KÉPEK A jegyzet a következő szakképesítés kötelező tananyaga:
A szakképesítés megnevezése:
Épületgépész technikus
A szakképesítés azonosító száma: 54 582 06 0010 54 01
Szerkesztette: Rácz László
2012
1
1. ábra Habarcsok felhasználása
2. ábra Az épület fő részei
2
3. ábra Az épületet támadó vizek
4. ábra Páralecsapódás, penészedés
3
5. ábra A levegő telítési diagramja
6. ábra A hajszálcső jelenség kialakulása
7. ábra Szigetelés kialakítása
4
8. ábra Átszellőztetett falburkolat
9. ábra Hőszigetelő külső burkolás
5
Lehorgonyzott
Felfüggesztett
Alátámasztott
10. ábra Konzolos megfogások
1. bilincs 2. csőlefogó csavar 3. függesztőszár 4. bilincs összehúzó csavar 5. csúszóvályú 6. csőtámasz 7. ellentartó 8. összehúzó csavar 9. szorítóanya a) egyszerű b) megtámasztott
c) oszlopra erősített konzol
11. ábra Konzolos csőfelfüggesztési módok
1.6.2 Statikai igénybevételek
6
7
Nyíró igénybevétel A nyíróerők az építőanyagokat "elnyírják", azaz az anyag részecskéket eltolják. Nyíró igénybevétel akkor keletkezik, ha egy szerkezetre ugyanabban a síkban működő, de ellentétes irányú két erő hat. Nyíróerők működnek a fa- vagy fém szerkezetek kapcsolataiban, például csavarozott, szegezett és szegecselt kötésekben, valamint a ferde beeresztések kötés előtti szakaszában. A betonacélok leszabásához használatos vágógép ollói is nyírófeszültséget okoznak az acélban. A legtöbb anyag nyírószilárdsága kisebb, mint a nyomóvagy a húzószilárdsága.
Kihajlás A karcsú épületszerkezetek keresztmetszete a hosszukhoz képest csekély. Az ilyen szerkezetek terheléskor jóval előbb kihajlanak, mielőtt eltörnének. A kihajlás veszélye a szerkezet hosszának közbenső harmadában a legnagyobb. Egy pillér mindig a kisebbik keresztmetszeti mérete irányában hajlik ki. Egy négyzet keresztmetszetű pillér kevésbé hajlamos a kihajlásra, mint az azonos keresztmetszeti területű téglalap szelvényű. Négyzet és kör keresztmetszetű épületszerkezetek esetén a kihajlással szembeni ellenállás minden oldalra azonos. A csőszelvények hajlítószilárdsága rendkívül nagy, mivel a húzószilárdsággal is rendelkező anyag a szelvény széle mentén helyezkedik el.
8
1.6.2 A szerkezetre ható erők és nyomatékok Az erő a testeknek egymásra gyakorolt hatása. Eredményeképpen mozgásállapot- vagy alakváltozás következhet be. Ha a testre ható erők nem egyenlítik ki egymást, a test gyorsuló mozgással az erő hatásvonala szerinti pályán, az erő irányába mozog. Erőegyensúly esetében a test nyugalomban van, vagy állandó sebességgel mozog, illetve, ha az erők a szerkezet határain belül kerülnek egyensúlyba, a test alakváltozást szenved és benne feszültség ébred. Az erőt:
nagyság; irány; értelem; támadáspont (-vonal, -felület) jellemzi. Nyomatékról akkor beszélünk, amikor az erő támadáspontja, és hatásának kifejtési pontja között mérhető távolság van. A nyomatékot az erő és az erőkar szorzata határozza meg. Nyomaték keletkezik akkor is, amikor egy gép tengelyét meghatározott teljesítménnyel forgatjuk. Ilyenkor a nyomaték, illetve az ebből számított erő a tengely átmérőjétől és a fordulatszámtól függ.
Közös pontban metsződő hatásvonalú erők egyensúlya A mechanikai, vagy statikai egyensúly azt jelenti, hogy a testre (gépelemre, szerkezetre) ható erők egymást kiegyenlítik, hatásvonaluk közös metszéspontjában az összegük nulla! Az erőegyensúlyra tételszerűen tehát felírható:
A mechanikai egyensúly megállapításának első lépése a testre ható erők csoportosítása, összevonása, az erők eredőjének meghatározása! 9
Az erők eredőjének meghatározását az alábbi szabályok segítik: – – – –
Két erő eredőjével helyettesíthető; Az erők hatásvonalukon eltolhatók; A közös pontba tolt erők erőparallelogrammát alkotnak; A parallelogramma átlója kijelöli az eredő erő irányát és nagyságát.;
A jobboldali ábrán figyeljük meg, hogy a tetszőleges alakú testre ható F1 és F2 erők saját hatásvonaluk mentén közös pontba tolhatók. Ezután az F1 végpontjából párhuzamost húzunk F2-vel, és F2 végpontjából pedig F1-el. Az így keletkező parabola átlója kijelöli az FR eredő erőt .
Egy szerkezetre ható összes erő eredőjét a paralelogramma módszerrel megszerkeszteni elég nehézkes. A gyakorlatban inkább azt a módszert alkalmazzák, hogy az erőkhöz derékszögű koordinátarendszert rendelnek, és a számításokat az alábbiak figyelembevételével végzik:
– –
Az erő koordináta-rendszerben ábrázolható; A koordináta tengelyek irányába felbontható vízszintes és függőleges komponensekre;
A komponensek nagysága szögfüggvénnyel kiszámítható.
10
Párhuzamos hatásvonalú erők eredője Gyakran előforduló feladat a szerkezetre ható párhuzamos erők eredőjének és egyensúlyának meghatározása. Ezzel a feladattal főleg a szerkezetek alátámasztása, tartók statikus vizsgálata esetében találkozunk. A baloldali ábrán látható tartót két párhuzamos erő terheli. Ha most eltekintünk a tartók később tárgyalt sajátos alátámasztási tulajdonságaitól, a két erőt akár egyetlen közös erővel is helyettesíthetjük, amelyek hatásvonala valahol a két erő között lesz, nagysága pedig a két, párhuzamos erő nagyságának összege.!
Párhuzamos erők eredőjének hatásvonalát legegyszerűbben szerkesztéssel állapíthatjuk meg, melynek első lépéseként felvesszük a hossz- és erőmértéket. (pl: 1 cm = 1 m vízszintes léték és 1 cm = 10 N függőleges lépték);
– –
–
–
A választott léptékkel megrajzoljuk az erőábrát, azaz felrajzoljuk az erőket; Felveszünk egy, az erők irányával párhuzamos egyenest, és az erőmérték szerint egymás alá, az erők sorrendjében felmérjük rá az erőket. (F1 után F2); Veszünk egy 0 pólust, amellyel az erők végpontjait összekötve megrajzoljuk a vektorsokszöget (1, 2 és 3 vonal); A vektorsokszög megfelelő oldalaival párhuzamost húzunk az erők hatásvonalain keresztül (1', 2' és 3' vonal). Így kapjuk a kötélsokszöget;
–
A kötélábra első és utolsó oldalát (1' és 3') meghosszabbítva és metszésbe hozva megkapjuk az eredő hatásvonalának egy pontját, amelyen át az eredő, a többi erővel párhuzamosan, megrajzolható.
11
A húzó-nyomó igénybevétel jellemzői: – – – – – –
Az erő a húzott kereszt-metszetre merőleges; A test nyugalomban van; A test statikai egyensúlyban van; Az erővel szemben reakcióerő ébred; A nyomó igénybevétel hatása a húzással azonos; Változó átmérőjű szerkezet esetében a legnagyobb feszültség mindig a legkisebb átmérőjű részben ébred, tehát a szerkezetet erre kell méretezni, vagy a szerkezeti anyagot ennek megfelelően kell kiválasztani.
A változó átmérőjű rúd terhelésére látunk példát a jobboldali ábrán. Ha, például a rudat, például F=25 N erővel húzzuk, akkor a legnagyobb feszültség a 15 mm átmérőjű rúdelemben ébred. Ennek keresztmetszete = 176,7 mm2, és a legnagyobb feszültség: 0,14 N/mm2
A kéttámaszú tartó terhelésének legegyszerűbb esete, amikor a rúdra merőleges erő középen hat. Könnyű belátni, hogy a tartó két végén azonos nagyságú FA és FB reakcióerők támasztják meg a rudat. A rúd (tartó) statikai egyensúlyban van, azaz F+FA+FB=0!. Ugyanez elmondható a rudat (tartót) terhelő nyomatékokról is: miután a tartó nem forog, a nem egy tengelybe eső, és nem egy pontban metsződő erők által keltett nyomatékok összegének értéke is nulla!
A fenti egyenleteket, illetve egyensúlyokat csak akkor tudjuk helyesen értelmezni, ha figyelembe vesszük az erők és nyomatékok irányát is. Megállapodás szerint a tartóhoz 12
A szerkesztés lépései: –
–
–
–
–
hozzárendelt képzeletbeli koordinátarendszerben a felfelé mutató erők pozitív, a lefelé mutató erők negatív előjelet kapnak!
A kéttámaszú tartó veszélyes keresztmetszetében keletkező nyomaték és a keresztmetszeti tényező hányadosa határozza meg a hajlító feszültséget. A keresztmetszeti tényező a tartó alakjától függ. A jobboldali ábrán látható összefüggések a kör és a téglalap keresztmetszetű rudak K tényezőjét írják le, de különböző geometriai meggondolásokból más alakzatokra is kiszámíthatók. Figyeljük meg, hogy a téglalap keresztmetszetű rudak K tényezőjére más értéket kapunk, ha a rudat "lapjával" (a) vagy "élével" (b) fektetjük az alátámasztásokra! (Egész pontosan mindig az ún. "a oldal" kerül az alátámasztásra, és az arra merőleges oldal lesz a "b".)
13
Megrajzoljuk a tartó terhelési ábráját, kijelöljük a hossz- és erőléptékeket; Megrajzoljuk az erők vektorábráját, kijelöljük az "O" pontot; A kötélábrát visszaszerkesztjük a terhelési ábrára, behúzzuk a záróvonalat; Meghatározzuk a reakció erők nagyságát és bejelöljük a terhelési ábrán; Végül megrajzoljuk a nyíróerő ábrát az erők előjelének megfelelő szerkesztési iránnyal. Ahol az erő vonala metszi a tartót jelképező vízszintes vonalat, ott van a tartót terhelő legveszélyesebb keresztmetszet!
Ugyanakkor a tartók terhelési számításait mindig azonos módon kell elvégezni: – –
– – –
A tartót támasztó erők meghatározása; A tartóban ébredő nyomatékok meghatározása, különös tekintettel a veszélyes keresztmetszetre; Nyíróerők vizsgálata a tartóban; A tartó keresztmetszeti vizsgálata; A tartóban ébredő hajlítófeszültség meghatározása;
12. ábra. Kifolyószelep
13. ábra. Tömlővéges kifolyószelep
14
14. ábra. Kifolyószelep tömlővéggel és légbeszívóval
15. ábra. Mosdó állószelep
16. ábra. Mosogatószelep
15
17. ábra. Forgatógombos öblítő szelep
18. ábra. Nyomókaros WC gyorsöblítő
Mosdó sarokszelep (19. ábra) feladatát a mosdók beépítésénél ismertetjük.
19. ábra Mosdó sarokszelep
20. ábra. Alsóhidas mosdó csaptelep
16
21. ábra. Mosdó és mosogató álló csaptelep
22. ábra. Egykaros mosdó csaptelep
23. ábra. Egykaros lengő csaptelep
17
24. ábra. Mosdó csaptelep távműködtetésű leeresztő szeleppel
25. ábra. Infra mosdó-csaptelep
26. ábra. Fali mosogató csaptelep
27. ábra. Egykaros fali mosogató csaptelep
18
28. ábra. Flexibilis mosogató csaptelep
29. ábra Kád- és mosdótöltő csaptelep
31. ábra Kádtöltő fali csaptelep
30. ábra Egykaros kád- és mosdótöltő csaptelep
32. ábra Egykaros kádtöltő fali csaptelep 19
33. ábra. Termosztatikus kádtöltő csaptelep
34.ábra Zuhany-csaptelep
35.ábra. Egykaros zuhany-csaptelep
36. ábra Orvosi csaptelep 20
37. ábra. Bidé-csaptelep távműködtetésű leeresztő szeleppel
38. ábra Lengőkaros időzített nyomógombos mosdó csaptelep
cirkulációs vezeték melegvíz vezeték hidegvíz vezeték
csaptelep
berendezési tárgy szennyvíz elvezetés szifon bűzzár
39. ábra Berendezési tárgy vízellátása és vízelvezetése
21
falra
mosdólábbal
takaró burkolóelemmel
40. ábra „BÁZIS” mosdó szerelési méretei
41. ábra Kád- és mosdótöltő csaptelep előszerelés méretei
22
LINER
PERL
SOLINAR 42. ábra Beépíthető mosdók szerelési méretei
23
43. ábra. Ikermosdó szerelési méretei
44. ábra Mosdó előszerelés falikorong, és lefolyó csatlakozás gyermek intézményben
45. ábra Egyenes kézmosó
SAVAL 24
46.ábra Sarok kézmosó
47. ábra Leeresztő szelepek A vízzár kialakulása szifonban
Búra szifon
Csőszifon 48. ábra Mosdó szifonok
49. ábra Mosdó képe lábbal, szifontakaróval
25
50.ábra Dekoratív formatervezett szifonok
51. ábra. Magas hátfalú falikút
52. ábra. Alacsony hátfalú falikút beépítése hideg-melegvízre
26
53. ábrán Különleges öntöttvasból, kerámiából vagy márványból készült falikutak
27
54. ábra. Kiöntő
55. ábra. Acéllemez egymedencés kétmedencés és kerekmedencés mosogató
56. ábra. Két és hárommedencés nagykonyhai mosogató
28
57. ábra. Egymedencés-csepptálcás mosogató
58.ábra Kétmedencés csepptálcás mosogató beépítési méretei
59. ábra. Egymedencés-csepptálcás mosogató felszerelése
29
60. ábra. Egymedencés acéllemez mosogató bútorba építve
. 61. ábra Gyümölcsmosóval ellátott mosogatók
62. ábra Aláépített mosogató .
63. ábra kétmedencés bútorba épített mosogató 30
saválló acél
akril
64. ábra Sarokra helyezhető mosogatók
65. Karcmentes mosogató
66. ábra Nyitható ablak alatti mosogató lehajtható csapteleppel
31
67. ábra mosogató szifonok
68. ábra. Szabadon álló acéllemez fürdőkád
69.ábra Beépített fürdőkád
70. ábra Egyenes 170 cm-es akril kád
32
71.ábra. Ülő fürdőkád
72.ábra Akril sarokkád beépítési méretei
73.ábra Falra szerelt kádcsaptelep
74.ábra Sűlyesztett csaptelep, kihúzható tus
33
75.ábra Kád leeresztő szelep és szifon túlfolyóval
76.ábra Pezsgőfürdőkádak
négyzet alakú
íves
77. ábra. Műanyag 90 cm-es zuhanytálcák méretei
34
78.ábra zuhanytálca a padlósíkra süllyesztve
79.ábra Zuhanypanelek
35
80.ábra Tustálca gömbcsuklós szifon
Alsókiömlésű WC-csésze
Hátsókiömlésű WC-csésze
81. ábra Különféle WC kialakítások
82. ábra Falra szerelhető WC
36
83.ábra Monoblokk WC
84.ábra WC-ülőke fertőtlenítő automata
85.ábra török WC
37
beépített darálóval
hozzáillesztett darálóval 86.ábra Darálós WC
Maximális emelőmagasság 6 méter
38
87. ábra Átemelő egység bekötése több berendezés esetén
88.ábra WC tartály magassági elhelyezése
87. ábra WC öblítőtartály szelep
88. ábra WC öblítő szelep
39
89. ábra Félporcelán vizeldecsésze
90.ábra Vizelde öblítő szeleppel
öblítő szelepek
időzített nyomógombos
91.ábra Vizeldeöblítő szelepek
40
92.ábra Infra vezérlésű szelep
93.ábra Vizelde szifon
94. ábra Bidé berendezés szeleppel
41
95. ábra Falra szerelt bidé
96.ábra Padlóra szerelhető bidé
97.ábra Bidé szelep méretei
98.ábra Bidé szelep képe
99. ábra Bidé funkciós WC ülőke szerelési méretei 42
100.ábra Ivókút falra szerelhető, és álló kivitel
101. ábra Sűlyesztett mosógép szifon
102. ábra Magasházakban alkalmazott visszafolyást gátló szifon.
43
mosogatószekrény alsó része
kombinált szelep
mosogató szifon mosogatógép csatlakozóval
103.ábra Mosogatógép bekötésének elemei
104.ábra Előfalas WC szerelőkeret beépítési méretei és képe
falszerkezetbe bevéshető
hagyományos falazási rendszerhez rögzíthető
44
Szabadon álló típusok:
körbefalazható,(Valsir Fixsistem)
száraz építési rendszerbe rögzíthető (Valsir Block)
105 ábra Valsir Murare tartályok
Mechanikus nyomólapok.
Pneumatikus nyomólapok, pneumatikus távműködtetők.
106. ábra Működtető elemek
45
107.ábra Bidé rögzítő szerelőkeret
108.ábra Bidé előfalas szerelőkereten
109.ábra Mosdó szerelőkeret 46
előfalelemek
kész szerelvényezett fürdőszoba 110. ábra Előfalas szereléssel elkészült fürdőszoba
47
111.ábra Fürdőszoba alaprajz és függőleges terve előfalas elemekkel
48
2.4.1 Mosdó bekötése
112. ábra Bekötés padlószerkezetbe
113. ábra Bekötés falsarokba, (padkába) elburkolva. 49
2.4.2 WC bekötések
114. ábra Külső alacsonyra helyezett öblítőtartály
115. ábra Beépített öblítőtartállyal.
50
2.4.3 Fürdőkád bekötése 116. ábra 1. DN 110 cső 2. DN 50 cső 3. 110/50 87° egyszeres ágidom 4. DN 50 90° szifon ívidom 5. gumitömítés 6. szifonkészlet
1. lábazat 2. padlózat feletti csővezetés
2.4.4 Zuhany vízelvezetése 117. ábra 1. DN 110 cső 2. DN 110/50 87° egyszeres ágidom 3. DN 50 cső 4. DN 50 87° ívidom 5. DN 50 90° szifon ívidom 6. gumitömítés 7. átvezető cső 8. zuhany szifonkészlet 9. álló cső 1.csővezetés 2.szifonkészlet 3.padlózat
2.4.5 Mosógép vízelvezetése 118. ábra
1. 2. 3. 4.
2-5 %-os lejtés 50 cm (45-60) alternatív csővezetés szifonkészlet
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 51
DN 110 cső DN 50 cső 110/50 87° egyszeres ágidom DN 50 87° ívidom gumidugasz mosógép szifonkészlet mosógép bekötés
2.4.6 Bútorba épített mosogató és mosogatógép vízelvezetése 119. ábra
1. túlfolyószelep 2. DN 110 cső 3. DN 110/50 87° egyszeres ágidom 4. DN 50 87° ívidom 5. B DN 50 87° ívidom 6. DN 50 87° ívidom gumi csődugóval 7. mosogató szifonkészlet 8. mosogatógép tömlő
1. DN 110 cső 2. DN 110/50 87° egyszeres ágidom 3. alternatív csővezetés 4. DN 50 87° ívidom gumi csődugóval 5. szifonkészlet
2.4.7 Padlóösszefolyók 120. ábra Terasz összefolyó
1. 2.
3. 4. 5. 6. 7.
121. ábra Fürdőszoba padlóösszefolyó 150 x 150 mm
52
V2A nemesacél rács 4 mm-enként megrövidíthető magasító elem tömítőgumi védőfedél az építkezés idejére bűzelzáró 0-25° állítható gömbcsukló Ø 50 mm a HT DN 50hez illeszthető 1,8 l/s lefolyó teljesítmény
100x100 mm vagy 150x150 mm merőleges csatlakozás a DN 50-hez (karmantyú) bűzelzáróval 0,6 l/s lefolyó teljesítmény 100x100 mm méretnél 0,65 l/s lefolyó teljesítmény 150x150 mm méretnél
Kültéri folyóka
122. ábra A kültéri folyókák nagy keménységű műanyagból (HDPE) készülnek. A fedőrácsok anyaga a terhelés függvényében változó lehet, műanyag, galvanizált, öntvény, vagy akár rozsdamentes acél A fedőrács a csatorna peremére rögzíthető, így esztétikusan illeszkedik a környezetébe. Uszodák és strandfürdők vízelvezetéshez is kiválóan alkalmas, köszönhetően a lerakódást gátló folyókatest anyagnak és a csúszásmentes fedőrácsoknak.
Zuhany folyóka fürdőszobához 123. ábra
beépítés képe
alsó elem
krómacél díszrács
124. ábra Öntvény radiátorok a múlt század elejéről
53
125. ábra Öntöttvas tagos radiátorok
126. ábra Új formatervezett öntvény radiátor
127. ábra Tagos acéllemez radiátorok
54
128. ábra Hagyományos fűtőtest bekötés
129. ábra Acéllemez lapradiátorok
egyoldali csatlakozás
keresztirányú csatlakozás
alsó csatlakozás
130. ábra Kompakt lapradiátor kötése kétcsöves rendszerbe
55
131. ábra Kompakt radiátor bekötése egycsöves rendszerbe négyutú egycsöves elosztószeleppel
132.ábra Beépített szelepes radiátor
133. ábra Szelepes radiátor előbeállítása kétcsöves fűtéshez
56
134. ábra Szelepes radiátor előbeállítása egycsöves fűtéshez
135.ábra Középcsatlakozású radiátor
57
A radiátor kiválasztása A radiátorgyártók a kiadott gyártmánykatalógusaikban, segédleteikben megadják az adott típus kiválasztásának elveit, a méretezéshez szükséges táblázati adatokat. Teljesítményadatok átszámítása egyszerűsített eljárással Hőleadási táblázat 75/65/20°C
VOGEL&NOOT 3. táblázat
A 2. táblázatban szereplő átszámítási tényezők (f) egyoldali- és keresztirányú csatlakozások esetén megadják, hogy a szabvány szerinti:
előremenő hőmérséklet: t1 75 °C visszatérő hőmérséklet: t2 65 °C
szobahőmérséklet:
tr 20 °C
58
viszonyokra vonatkozó hőteljesítmény a szabványtól eltérő üzemeltetési feltételek esetén mennyivel emelendő meg. „f ” szorzótényező értékei 4. táblázat
Egy fűtőtest QS hőteljesítménye, amely a választott üzemeltetési feltételek mellet a QHL,i hőigényt fedezi, a
Q S = Q HL,i x f képlet szerint számitandó ki.
Q S = MSZ EN 442 szabvány szerinti hőteljesítmény Q HL,i = Számított ill. szükséges hőteljesítmény f = átszámítási tényező értékeit a 3. táblázat tartalmazza 59
Példa: Egy adott helyiség számított ill. szükséges hőigénye 1600 Watt Számítási adatok: t1 = 60 OC t2 = 50 OC tbelső = 22 OC (szobahőmérséklet) A táblázat szerinti tényező f = 1,73 Q S = Q HL,i x f = 1600 Watt x 1.73 = 2768 Watt Olyan megnövelt méretű fűtőtestet kell felszerelni, az 1600 W hő leadására a csökkentett paraméterekkel, amely a kiválasztási táblázat szerinti feltételeknek megfelelően (75/65/20) O C 2768 Watt-ot ad le.
136.ábra Radiátor szerelése párkány alá
137. ábra Kettős beállítású radiátorszelep 60
hagyományos
programozható
138. ábra Termosztatikus radiátorszelep
139. ábra Bordáscső fűtőtestek lemez és öntvénybordával
140.ábra Spirálbordás csőradiátor 61
141.ábra A csőfűtőtestek
142. ábra Fűtőbetétek egyszerű dugvillás, fehér és krómszínben:
143. ábra Hajlított csőradiátorok
62
144.ábra Régi és az új alumínium radiátor
gyárilag tagosított
tagosítható
145.ábra Öntött alumínium radiátorok
63
146. ábra Fondital solar alumínium öntvény tagos radiátor
147.ábra Termosztatikus radiátor szeleptest és a termosztát fej
148. ábra Termosztatikus radiátorszelep metszete
64
távbeállítású
távérzékelős
149. ábra Külső érzékelős radiátorszelepek
150. ábra Fűtőtest szelepek (Danfoss)
151. ábra Termosztatikus szeleptest (Danfoss)
152. ábra Radiátorba építhető szelep (Danfoss) 65
153. ábra Rondostat HR20 programozható termosztátfej
154. ábra Merülőcsöves szeleptestek
155. ábra Összekötőcsöves szelepkészletek
66
156. ábra "H" radiátor bekötő idom
157.ábra Hőmérséklet eloszlás radiátoros és padlófűtésnél
Belső levegő O hőmérséklet C
kellemes
sugárzó felületi hőmérséklet
158. ábra Közérzeti diagram felületfűtésnél 67
hőeloszlás radiátoros fűtés esetén rosszabb komfortérzet
hőeloszlás padlófűtés esetén jó komfortérzet
159. ábra Hőmérséklet eloszlás ipari csarnoknál
5. táblázat Csősortávolság ( cm ) 7,5 15 20 30
Fűtőfelület ( 2 m ) 12 20 26 40
Fajlagos csőigény 2 (m/m ) 9,6 6 4,6 3
max. csőhossz ( m) 120 120 120 120
A B
D
C A B C D
spirál fektetés ablakok előtt sűrűbb csősorral ablak előtt kisebb csősortávolság külön hurokkal kígyóvonalas fektetés az áramkör végén alacsonyabb felületi hőmérséklet spirál (csigavonal) fektetés egyenletes padló felületi hőmérséklet
160. ábra Különféle fektetési módok 68
Acélhálóra rögzíthető bilincs
161. ábra Padlófűtés rétegrend acélhálós fektetésnél
162. ábra Csőrögzítési módok különféle rendszereknél
163. ábra Csőrögzítési módok különféle rendszereknél
69
164. ábra Rendszerlemezekbe rögzített fűtőcső
165.ábra Leszúró klipsz és a klipszhez leszúró szerszám:
166. ábra Dilatáció kialakítása
167. ábra Padlófűtés rétegződése talajra fektetett rendszernél 70
168. ábra Az osztó részletrajza
Áramlásmennyiség mérős osztó-gyűjtő
Padlófűtési keverő egység
169.ábra Padlófűtés osztók és keverőegység
71
szekrényes süllyesztett kivitel
szabadon szerelt osztó
170.ábra Padlófűtés osztók 6. táblázat
72
171. ábra
Padlófűtés hőleadása 20 OC levegőhőmérséklet, és 8 OC fűtővíz lehűlés esetén.
172.ábra Falfűtés függőleges és vízszintes csővezetéssel
73
173.ábra Vakolaterősítés és felhordás
174. ábra Nedves szerelésű falfűtés és osztó elhelyezés
74
175.ábra Falfűtés kapcsolása függőleges alapvezetékre
176. ábra Száraz falpanel
75
177. ábra Falpanelek soros kapcsolása
178.ábra Falpanelek kapcsolása Tichelmann rendszerben
76
179. ábra A hűtés-fűtés vezérlése téli/nyári átkapcsolással.
180. ábra Mennyezetfűtés-hűtés csövezése
181. ábra Csövezés elhelyezése a vasbeton szerkezetbe betonozás előtt 77
182. ábra Sugárzóernyő fűtés
183. ábra Egy és kétsoros szegélyfűtőtest
184. ábra Szegélyradiátor elhelyezése
185. ábra Szegélyfűtőtest bútorlábazaton 78
186. ábra Padlóba süllyesztett fűtőtest
187.ábra Padló konvektor szerkezeti kialakítása és beépítése
79
oldalfali
mennyezeti 188. ábra Fan-coilok
189. ábra Flexibilis fűtési cső (nem alkalmas fan-coil bekötésre)
190. ábra bekötőcső saválló acélból
80
191. ábra Cseppvíz szivattyú
192. ábra Álló gáztűzhely és nagykonyhai gáztűzhely
1. égőfedél; 2. égő; 3. keverőcső; 4. fúvóka; 5. szabályozócsap; 6. szelep; 7. elektromágnes; 8. termoelem; 9. gyújtógyertya; 10. gyújtótrafó; 11. hálózati áram; 12. kapcsoló
193.ábra A gázégő szerkezete
81
194. ábra A gázégő rövid lánghosszsággal
195. ábra A gázégő működési állapotai a) alapállás; b) gyújtás; c) üzemállapot
196. ábra A támasztóláng működési elve
82
197. ábra Gázüzemű főzőzsámoly
198. ábra - Gázüzemű főzőüst
1. univerzális gázégő; 2. stafétaégő; 3. gázelosztó cső; 4. fúvóka; 5. főcsap; 6. gyújtólángcsap; 7. bojtárszelep; 8. mágnesszelep; 9. gyújtóláng-biztosító
199. ábra - Gázüzemű főzőüst égővezérlése 83
200. ábra Korszerű gázkonvektorok Égéstermék csappantyú
201. ábra A kéményes konvektor elhelyezése
202. ábra Külső fali (parapet) konvektor elhelyezése
84
203. ábra Átfolyós vízmelegítő
204. ábra. A gázvízmelegítő legfontosabb szerkezeti elemei
85
205. ábra Tárolós vízmelegítő
206. ábra Közvetlen fűtésű tárolós vízmelegítő részei
86
207. ábra Gázüzemű tárolós vízmelegítő
208. ábra Kondenzációs rendszerű tárolós vízmelegítő
87
209. ábra Fali fűtőkészülék szerkezeti kialakítása
a) indítási fázisban
b) üzemi fázisban
210. ábra Gázszabályozó blokk 88
Fűtési kör tágulási tartály
211. ábra Beépített fűtési tágulási tartály kondenzációs kazánban
212. ábra Kombikészülék fűtési üzemmódban
89
214. ábra Kombi készülék melegvíz termelő üzemmódban
90
215. ábra Zárt égésterű kazán sematikus ábrája
A kondenzációs készülékek úgy kerültek kialakításra, hogy az égéstermékben lévő vízgőz minél nagyobb mértékben kiváljon, lecsapódjon; párolgáshőjét ez által ne vigye magával a kéményen keresztül a szabadba, hanem az a készülékben hasznos hőként jelentkezzen.
216. ábra A kondenzátum rejtett hője 91
217. ábra Hagyományos és kondenzációs kazán energetikai folyamata
218.ábra Folyadékok pH értékének összehasonlítása
92
219. ábra Az égéstermék hőmérséklet és a kondenzvíz-mennyiség alakulása kondenzációs kazánoknál
220. ábra Gázüzemű infrasugárzó
221, ábra Az infrasugárzó részei 93
222. ábra Mennyezetre függesztett infrasugárzók
223. ábra Feketén sugárzó fűtőberendezés
224. ábra a készülék elhelyezése
225. ábra Elhelyezés és a besugárzott felületek
94
226. ábra A berendezés gázcsatlakozás szerelvénysora
227. ábra Füstgáz ventilátor a füstcső és az égéslevegő ellátás szerelése
83. ábra Fali légbevezető nyomás és térfogatáram diagramja
95
84. ábra Falba építhető légbevezető elem jellemző kialakítása
85. ábra HELIOS légbevezető elemek
96
86. ábra ablakszerkezetbe épített légbevezető elem
87. ábra A gázkészülék levegőellátása és a kéményáramkör vázlata
88. ábra Frisslevegő beáramlás nélküli áramlási viszonyok 97
Normális működés
Indulási állapot
Huzat megszűnése
87. ábra Az égésbiztosító áramlási viszonyai
228. ábra Kompresszoros hűtőkörfolyamat
229. ábra Kompressziós hűtőszekrény működés elvi vázlata 98
Az ábra jelölései: a. kazán b. kondenzátor c. elpárologtató d. ház hőcserélő e. oldó f. gyűjtő g. folyadék hőcserélő h. szívócső i. fűtés 230. ábra Abszorpciós hűtési rendszer elvi vázlata
1 levegőáramlás 2 kemény poliuretánhab hőszigetelés 3 hűtőlevegő 4 szellőzőrács 5 hűtőlemez 6 hőleadó felület 7 olvadékvíz-elvezetés 8 elpárologtató tálca 9 hűtőkompresszor 10 olvadékvíz-gyűjtőcsatorna 231. ábra Hűtőszekrény (mélyhűtőtér nélküli) szerkezeti vázlata
232. ábra A dinamikus hűtés működése 99
Az ábra jelölései: 1 válaszfal 2 elpárologtató 3 kompresszor 4 csővezeték 5 szárító 6 hőszigetelés 7 olvadékvíz-kivezetés 8 külső fali kondenzátor 233. ábra Fagyasztóláda szerkezeti felépítése
234. ábra A No Frost rendszer működése
235. ábra Hűtőkamra elemei
100
236. ábra Poliuretán hab oldalfal és mennyezet panelek
237. ábra Blokkhűtő kompakt berendezések
238. ábra Egyszerű hűtésvezérlő
101
239. ábra Léghűtéses folyadékhűtők
240. ábra Léghűtésű kondenzátorok
241. ábra Kompakt kültéri folyadékhűtők
102
242. ábra Légcsatornázható folyadékhűtő
243. ábra Kétlépcsős termosztát
244. ábra Fagyvédő termosztát
103
245. ábra Lapátos (nyelves) folyadék áramláskapcsoló
246. ábra Ablakklíma
247. ábra Mobil klíma
104
248. ábra Split rendszerű mobilklíma
1. beltéri egység; 2. kültéri egység; 3. hőszigetelt hűtőközeg vezetékek; 4. csapadékvíz vezeték; 5. villamos összekötő vezeték; 6. villamos tápvezeték; 7. távirányító
249. ábra Split berendezés részegységei
105
250.ábra Álmennyezetbe épített beltéri egység
251. ábra Beltéri egység metszete
252. ábra Parapet – mennyezeti egység 106
253.ábra Légcsatornázható álmennyezeti egységek
254. ábra Kültéri egységek
255. ábra Udvaron és oldalfalon elhelyezett kültéri egységek
256. ábra Multisplit rendszer
107
257. ábra Split fali szabályozó egységek
Példa: A szükséges hűtőteljesítmény igény számítása táblázatos módszerrel Belső hőterhelés táblázati összegzése
108
Külső hőterhelés táblázati összegzése
Hősugárzás figyelembevétele
A három táblázat segítségével meghatározott hűtőteljesítmények összege adja a berendezés szükséges hűtőteljesítményét. kötelezettség nem áll fenn). 109
258. ábra Oszlopklíma elhelyezése
259. ábra Oszlopklíma légáramlás irányok
110
260. ábra Precíziós kompakt klímaberendezések
261. ábra Roof-top készülék képe és elhelyezése
262. ábra Hővisszanyerővel kiegészített roof-top berendezés . 111
Vissz aszív ott leveg ő
Befújt levegő
Friss levegő 263. ábra Egyszerű, szabályozott visszakeverés
Befúvás
Kifúvás a szabadba
Friss levegő 264. ábra Hővisszanyerés és, szabályozott visszakeverés
112
265. ábra Csőhosszak és magasságkülönbség
266. ábra Klímagerenda elvi működése
267. ábra Klímagerenda 113
268. ábra Fan coil rendszer szerkezeti kialakítása
269. ábra Mobil légszárító szerkezete
270. ábra Bepárásodott fürdőszobatükör 114
Helyiség
Iroda
Kategória
7. táblázat
Hőmérséklet
Légsebesség [m/s]
nyár
tél
nyár
tél
A B C
24, 5 + 0, 5 24, 5 + 1, 5 24, 5 + 2, 5
22, 0 + 1, 0 22, 0 + 2, 0 22, 0 + 3, 0
0, 18 0, 22 0, 25
0, 15 0, 18 0, 21
Kellemetlenül nedves
Kellemes
Elviselhető Kellemetlenül száraz
271. ábra A kellemes hőérzet diagramja
115
272. ábra a kellemes közérzet diagramjai
273. ábra Légsebesség a tartózkodási zónában
Kategória
Széndioxid koncentráció
A B C
8. táblázat Széndioxid zárt térben
koncentráció
ppm1 460 660 1190
mg/m3 920 1320 2380
116
növekménye
9. táblázat
8
7
6 3
4 5
1
1 2 3 4 5 6 7 8
Külső levegő Kevert levegő Légkezelő berendezés Légszállító berendezés Helyiség Elmenő levegő Keringtetett levegő Távozó (kidobott) levegő
2 274. ábra
A levegő minőségek megnevezése a szellőzés technikában
117
275. ábra Klímaközpont elvi kialakítása
Túlnyomás Δp = 20 – 30 Pa Légköri nyomás
Depresszió Δp = 20 – 30 Pa
276. ábra Szellőző berendezésben a levegő nyomásváltozása
277. ábra Szellőző berendezés elárasztott rendszerrel
118
Kiszorító áramlás
VT
VT
Vsz Kiszorító áramlás Keveredéses áramlás
278. ábra Szellőző berendezés kiszorító áramlással
VT
VT A részlet Vsec
Vsz A
Vpr
Vsz
279. ábra Szellőző berendezés színházteremnél
119
A szokásostól eltérően (0 < 15 K) nagy hőmérsékletkülönbség valósítható meg a szellőző és a helyiség levegő között. Az anemosztátok rotációs (forgó) vagy fúvókás kivitelűek. Nemcsak igényes komfortterekben (irodákban, üzletekben), de ipari szerelőcsarnokokban is alkalmazzák. 280. ábra Diffúz levegő bevezetés
A bevezető szerkezet lehet fali anemosztát falszögletben, mennyezeti anemosztát, indukciós klímakonvektor – mint a mellékelt ábrán például fan-coil. Hátrányos lehet, ha a mennyezeti anemosztátok váltakozva befúvó és elszívó üzeműek, mert ekkor rövidre zárás következhet be.
Vt
Vsz
281. ábra Szellőző berendezés érintőleges levegő bevezetéssel
120
10. táblázat
121
Közelítő műszerrel is mérhető mérőszáma az A-hangnyomásszint.
122
11. táblázat
282. ábra Nedvesítő (mosókamra) elhelyezési vázlata
123
283. ábra Mollier szerkesztette h-x diagram
124
284. ábra A h-x diagram állapotjelzőinek állandó értéke
12. táblázat
125
285. ábra Assmann-féle pszichrométer
126
A keverés utáni légállapotot a h-x diagramban mindig a két állapotot összekötő egyenesen, a tömegáram aránnyal fordítottan kapjuk. Számítása az un. mérlegszabály alapján lehetséges.
286. ábra A levegő keverése Az állapotváltozás tehát a függőleges x = állandó vonal mentén megy végbe.
287. ábra A levegő melegítése
127
Levegő hűtése felületi hűtővel A levegőkezelés keverési folyamatként is értelmezhető, ahol a belépő levegő (1) keveredik a felületi hűtőn kialakuló telített határréteggel, melynek hőmérséklete megegyezik a felületi hűtő átlagos hőmérsékletével. A szokásos 6/12 OC hűtőközeg hőmérséklet esetén a hűtő szerkezeti kialakításától függően: tfk = 13~14 OC A hűtéshez szükséges hűtőteljesítmény: QH = m1 * (h1 – h2) [kW]
288. ábra A levegő hűtése felületi hűtőn Alapvetően a beporlasztott víz hőmérsékletétől függően eltérő levegő végállapotokat lehet elérni: 1. t, h, x növekszik: nedvesítés és melegítés 2. x, h növekszik, t csökken: nedvesítés és látszólagos hűtés 3. t csökken, x növekszik, h állandó: adiabatikus nedvesítés (látszólagos hűtés) 4. t, h csökken, x növekszik: hűtés és nedvesítés 5. t, h csökken, x állandó: hűtés 6. t, h, x csökken: hűtés és szárítás
289. ábra Levegő hűtése különböző hőmérsékletű vízzel
128
290. ábra Levegőnedvesítés mosókamrán
291. ábra A levegőnedvesítés gőzbeporlasztással
129
PST2
PST1 PSTN – P STS PD2 PD2
PST2 P0 atmos zféra
PÖSSZ
PST1 PD1
PD1
292. ábra Ventilátor nyomásábrája
293. ábra A ventilátor jelleggörbéje
130
rendszer ellenállásgörbe
M munkapont
294. ábra A ventilátor jelleggörbe és a munkapont változtatható fordulatszámnál Párhuzamosan kapcsolt azonos teljesítményű ventillátorok egyidejű üzemeltetése nem kétszerezi meg az egy géppel szállított közegmennyiséget, hanem annál kevesebbet szállít! Az egyik gép kikapcsolásával (lefojtásával), az üzemben maradó ventilátor munkapontja „lejjebb csúszik” (kisebb nyomás és szállítás) és rosszabb hatásfokon üzemel! De nem a felét, annál többet szállít!
295. ábra Párhuzamos kapcsolás Sorba kapcsolt ventillátorok egyidejű üzemeltetése nem összegzi az egy géppel szállított közegmennyiséget, hanem annál kevesebbet szállít! Ha Δp<0 tartományban vizsgáljuk a kisebb gép teljesítményét, akkor kitűnik, hogy egy adott pont után a két gép egyidejű üzeme kevesebb levegőszállítást eredményez, mintha egyedül a nagyobb ventilátor.
296. ábra Soros kapcsolás .
131
297. ábra Axiális csőventilátor rajza és képe
298. ábra Nagyméretű axiális ventillátorok
a) fali:
b) csőventilátor: 299. ábra Axiális ventilátor
132
300. ábra Háztartási ventilátor csatlakozása szellőzőkürtőhöz
301. ábra Félaxiális ventillátor
302. ábra Radiális ventilátor rajza 133
Részei: 1 járókerék; 2 ventillátorház; 3 szívócsonk; 4 nyomócsonk; 5 elektromos hajtómotor; 6 hajtás (tengelykapcsoló, ventillátortengely, csapágy, ékszíjtárcsa, ékszíj stb.).
303.ábra Radiális ventilátor részei
304. ábra Radiális kétoldalt szívó ventilátor járókerekek
134
305. ábra Radiális ipari pari ventillátorok
306. ábra A csőventillátor beépítési távolságai
307. ábra Radiális robbanás biztos csőventillátor 135
308. ábra Hangcsillapított ventillátorok
309. ábra Radiális tetőventillátor
136
A gép két fő része a járókerék (1) és a ventilátorház (2). 310. ábra Keresztáramú ventilátor részei
311. ábra Keresztáramú ventilátor képe
312. ábra Műanyag ventillátor
137
313. ábra Radiális műanyag ventillátor
314. ábra Radiális ventilátor ékszíjhajtással
315. ábra Két oldalról szívó ventillátor járókereke a kifúvás felöl
138
316. ábra Kétoldalt szívó radiális ventilátor ékszíjhajtással
317. ábra Ház nélküli ventilátor ékszíjhajtással
139
318. ábra Közvetlen hajtású ventillátor
319. ábra Háznélküli ventilátor közvetlen motortengelyre szerelve
320. ábra Légkezelő szekrényelem ventilátor közvetlen meghajtással 140
71. ábra A rendszer összeállításánál használt ábrák magyarázata
141
321. ábra Komplett szerelt központi légkezelő képe
322. ábra Szekrényelem sarokelemei és szigetelt borítólemezei
142
323. ábra Csak ventilátor, szabályozózsalu és rezgéscsillapítás
324. ábra komplett légkezelő rendszer elemei
325. ábra Kültéri elhelyezés
143
326. ábra Gépház zajcsillapítása
Az alábbiakban néhány rugalmas rezgéscsillapító alátétet láthatunk
327. ábra Különféle rezgéscsillapítók
144
328. ábra Rezgéscsillapító átmeneti idom
329. ábra Rezgéscsillapító átmeneti idom légkezelő berendezésen
330. ábra Rezgéscsillapító átmeneti idom képe
331. ábra Hangtompító légcsatorna idom 145
332. ábra Légcsatornába építhető kulisszás hangcsillapító
333. ábra Hangtompító (kulisszás) légkezelő berendezésen
334. ábra Lemezes hővisszanyerő
146
335. ábra Keresztáramú lemezes hővisszanyerő
336.ábra Lemezes hővisszanyerő központi légkezelőbe beépítve.
147
337. ábra Közvetítőközeges rendszer kapcsolási vázlata
338.ábra Közvetítőközeges rendszer szerelvényei 148
339. ábra Forgódobos hővisszanyerő beépítési vázlata
340. ábra Forgódobos hővisszanyerő ékszíjhajtása és a lemeztekercselés képei
341. ábra Nagyméretű forgódobos hővisszanyerő
149
342. ábra Hővisszanyerős hőszivattyús szellőző berendezés
343. ábra Keverőkamrás hővisszanyerés
150
344. ábra A rekuperátor szerkezete
345. ábra Hőmérsékleti viszonyok a rekuperátorban
151
346. ábra Felső csatlakozású rekuperátor
347. ábra Páratartalom visszanyerésére alkalmas rekuperátor
152
348. ábra Lakótér szellőzésének légforgalma
349. ábra Központi lakásszellőző hővisszanyerővel
350. ábra Talajhő hasznosításos rendszer
153
Zsírszűrők
Z szűrő
351. ábra Durva szűrők
Táskás
Panel
Kompakt
352. ábra Finom szűrők
Hepa
Ulpa
353. ábra Lebegőanyag szűrők
154
354. ábra A szűrők csoportosítása
355. ábra Légszűrők elhelyezési vázlata
155
12. táblázat
Szűrő tipus
Előszűrő
utószűrő
finomszűrő
356. ábra Nyomáskülönbség-mérő a légszűrő szekrényelem burkolatába .
357. ábra Nyomáspróba pumpa 156
358. ábra Gázhálózat nyomáspróba Testo 312-4 nyomáspróba műszerrel
359. ábra Iszapleválasztók függőleges és vízszintes csővezetékbe
157
360. ábra a csővezetékre ráépített automata légtelenítő és légedény
361. ábra. Nyomás mérése
158
362. ábra. Térfogatáram mérése téglalap alakú légcsatornában
363. ábra Mérési pontok kijelölése négyszög és kör keresztmetszetű légcsatornáknál
159
