K I R Á L Y E G Y H Á Z I
C E M E N T G Y Á R
ÉPÍTŐIPARI NÍVÓDÍJ PÁLYÁZAT
TARTALOM
Közreműködők, résztvevők A beruházás története
2
6. o. 8. o.
Kompakt gyár kis helyen – funkcionális bemutatás
12. o.
Lenyűgöző méretek – árulkodó mennyiségek
16. o.
Statikai különlegességek
18. o.
Vízió – a jövő ipari munkahelye
24. o.
Belső kialakítás - futurisztikus irodaépület
30. o.
A fémlemez életrekeltése - a nap minden szakában
32. o.
3
KÖZREMŰKÖDŐK, RÉSZTVEVŐK
NOSTRA Cement Kft:
Építtető:
Kővári József ügyvezető - projekt vezető Merkl István - műszaki igazgató STRABAG-MML Kft.
Generálkivitelező:
Visy Attila - direkcióvezető Bőhm Tibor - területi igazgató Bogyay Zsolt - főépítésvezető Generál tervező:
M Mérnöki Iroda Kft.
Perl Tamás - projekt vezető
(épületek, építmények)
Total Kft.
Generál tervező: (környezetvédelem és infrastruktúra)
Csonka Pál
M Mérnöki Iroda Kft. és Építész Kör Kft.
Építész tervezés:
Keresztes Béla - építész felelős tervező Építész koncepcióterv:
MHM Ziviltechniker GmbH Florian Molzbichler
4
5
A BERUHÁZÁS TÖRTÉNETE
A STRABAG SE bécsi székhelyű, Európában és leányvállalati
révén Magyarországon is meghatározó építőipari konszern. A vállalatcsoport építőanyag ágazatának bővítése érdekében 2002ben határozta el, hogy a Bükkösd határában meglévő kőbányájára alapozva Európa egyik legkorszerűbb, környezetvédelmi szempontból is példaértékű gyár építésével belép a cementgyártás piacára.
A bükkösdi kőbányában megtalálható a cementgyártás két
legfontosabb alapanyaga a mészkő és az agyag. E kettő kiégetéséből születik meg a klinker a kemencében. A cement ennek a klinker ásványnak a nagyon finomra őrölt és különféle adalékanyagokkal feldúsított formája. Ezek az adalékok a mészkő, vas-oxid, homok, gipsz, kohósalak. A cementgyárak olyan helyre települnek, ahol a két fő alapanyag egymás közelében megtalálható
Azon túl, hogy Királyegyháza és Szentlőrinc települések a
cementgyár felépítésének gondolatát szívesen fogadták, és otthont biztosítottak a beruházásnak, a helyszín logisztikailag is tökéletesnek bizonyult az M60-as autópálya tervezett útvonala és a SzentlőrincSellye vasútvonal kereszteződésében.
6
7
A BERUHÁZÁS TÖRTÉNETE
Az építési engedély több évnyi előkészítő munka után
2007. júniusában emelkedett jogerőre. Az előírt régészeti munkák elvégzését követően a kivitelezés a nagytömegű földmunkákkal 2007.szeptemberében, klinkersiló
alapozásával
az
épületek
2008.
építése
januárjában
a
cementsiló
vette
kezdetét.
és A
technológia beszállítójának kiválasztása a kivitelezés megkezdésével párhuzamosan zajlott, a végleges technológiai tervek 2009 januárjára készültek el, ezután a kivitelezés új fázisához érkezett, felgyorsultak, látványosabbá váltak az események és lényegében 1,5 év alatt az épületek nagy része elkészült.
2010. nyarán először a klinker-építményvonal került átadásra,
majd 2010 év végére valamennyi épület építése befejeződött. A használatbavételi eljárás 2011-ben zajlott le. A beruházás lebonyolítását a STRABAG tulajdonában álló Nostra Cement Kft. végezte. A Strabag SE a világ vezető építőanyaggyártójával a Lafarge csoporttal közös társaságot hozott létre LAFARGE Cement CE Holding GmbH néven, melynek a magyarországi leányvállalata a Lafarge Cement Magyarország Kft. üzemelteti a gyárat.
8
9
A BERUHÁZÁS TÖRTÉNETE
A cement ennek megfelelően Lafarge márkanév alatt kerül a piacra. De a cementgyár tervezésekor az alapelveket a beruházás kigondolója és megvalósítója a Strabag fektette le, melyek a következők voltak:
A
gyár
legyen
egy
rendkívül
zöld,
környezetbarát,
modern technológiát felvonultató ipari létesítmény, a környező mezőgazdasági területekből a lehető legkisebb területet vegye el, legyen kompakt. Az alapanyagok nagy része környezetbarát módon vasúti szállítással kerüljön a gyárba. Külső megjelenése mutasson túl
egy
szokványos
cementgyáron,
hangsúlyozza a STRABAG
elkötelezettségét a minőség és az innováció mellett a technológiai beltartalom és az épületek külseje kerüljön egyensúlyba.
10
11
KOMPAKT GYÁR KIS HELYEN - FUNKCIONÁLIS BEMUTATÁS
Egy cementgyár létesítményeit funkcionális szempontból 5
csoportra lehet osztani. Ezek a működést tekintve időbeli sorrendben a következőek:
• nyersanyag fogadás, tárolás
• klinker előállítás
• cementkészítés
• cementtárolás és kiadás
• kiszolgáló létesítmények (irodák, műhelyek stb.)
Ebben a cementgyárban a szállítási módok közül a vasúti
szállítás elsődleges volta miatt az alapvetően vonalas technológiai elrendezésű létesítmények 3 sorban kerültek elhelyezésre.
A bejárathoz képest az első sorban kapott helyet az
irodaépület és a központi raktár- és szervizépület. Lényegében ennek a sornak a részeként tekinthető a többi kiszolgáló jellegű létesítmény. Itt van az agyközpont; a központi vezérlőterem is.
12
1:
nyersanyagtároló csarnok
2:
nyersmalom
3:
hőcserélő
4:
klinkertároló silók
5:
cementmalmok
6:
irodaépület
7:
szervizépület
2
1
3
8
7
4
6
5
13
KOMPAKT GYÁR KIS HELYEN - FUNKCIONÁLIS BEMUTATÁS
A következő technológiai sort a klinker előállítás létesítményei,
valamint a kész cement tárolásának és csomagolásának közúti és vasúti kiadásának építményei alkotják.
A
harmadik
sorban
a
nyersanyagtárolás,
valamint
a
cementőrlés épületei helyezkednek el.
A vonalasság megtartása mellett egy cementgyár esetében
ezek az épületek a gyakorlatban sokféle módon helyezkedhetnek el. Az azonban kijelenthető, hogy az ugyanekkora, hasonló kapacitással rendelkező üzemek rendszerint jóval nagyobb területen valósultak meg.
A Királyegyházi Cementgyár helyszínrajzát tanulmányozva
kiemelkedik
a
vasúti
szállításnak
a
dominanciája,
elhelyezkedése és a kompaktságra való törekvés.
14
központi
nyersanyag tároló csarnok
klinker előállítása
cement malmok
klinker tárolása
cement tárolása
15
LENYŰGÖZŐ MÉRETEK - ÁRULKODÓ MENNYISÉGEK
Összes beépített szintterület:
32.500 m2
Összes felhasznált fémlemez burkolat:
90.795 m2
Összesen felhasznált beton:
153.921 m3
Összesen felhasznált szerkezeti acél
9.500 t
Legmagasabb épület - Hőcserélő torony:
104,07 m
Legnagyobb kapacitású siló – Klinkertároló:
16
90.000 t
Legnagyobb fesztávú épület – Nyersanyagtároló csarnok:
65 m
Legmélyebb épített szint - Vagonürítő:
10 m
Legmélyebb alapozás - Hőcserélő torony:
42 m
17
STATIKAI KÜLÖNLEGESSÉGEK
a
A
STRABAG
cementgyártás
új
szereplőként,
piacára.
előélet
Ugyanakkor
a
nélkül
lépett
STRABAG
be
konszern
szerteágazó tevékenysége következtében komoly tapasztalatokkal rendelkezik a magas és mélyépítés területén. A cementgyári építmények tervezésében a generáltervező M Mérnöki Iroda Kftnek 15 éves gyakorlata volt. Ez egészült ki a STRABAG konszern szinte valamennyi ágazata (STRABAG MML Kft. HS., HP, JC direkciói) szakembereinek tapasztalatával. A megszületett tervek minden egyes építmény esetében ennek a közös munkának az eredményei.
Az
építmények
egy
jó
részénél
egyértelmű
volt
az
anyagválasztás, nevezetesen, hogy vasbetonból vagy acélból célszerű-e
építeni
őket.
A
hőcserélő
torony,
valamint
a
3
malom (cement-, nyers- illetve a szénmalom) esetében komoly megfontolásokat és előzetes vizsgálatokat kellett végezni ahhoz, hogy letegyük a voksunkat az egyik vagy a másik építési mód mellett.
Abban
szállítója
az
egyben
esetben, az
ha
azokat
a
technológiai
körülölelő
berendezések
épületek
építője
is,
általában ezek az építmények acélból készülnek. Ha ez kettéválik vagy
18
különösen
a
fejlődő
országokban
a
vasbeton
építés
METSZETEK
silók
nyersanyagtároló
19
STATIKAI KÜLÖNLEGESSÉGEK
olcsósága miatt általában a vasbeton használata indokolt. Az nem volt kétséges előttünk, hogy Magyarországon szintén a vasbeton az olcsóbb építőanyag. A vasbeton épületszerkezetek választásának azonban van egy jelentős hátránya, nevezetesen, hogy az építési idő hosszabb mint az acélszerkezetű épületszerkezetek esetében. Ezt a hátrányt a nagy magasságú épületszerkezeteknél a csúszózsalus és a helyszíni előregyártás kombinációjával küszöböltük ki. A 4 nagy magasságú kulcsfontosságú építmény (hőcserélő torony, cementmalom, nyersliszt malom és malmi előtárolók) ezzel a technikával készültek el. A technológia választásának helyességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a hőcserélő torony +9,50 m-en lévő kemenceszintjétől a 101,60 m magasan lévő felső szintjéig nem egészen két hónap alatt jutottak el folyamatos tervszolgáltatás mellett a kivitelezők.
Ez a megoldás teljesen újszerű és egyedi, nincs tudomásunk arról, hogy
bárhol a világon használták volna ezt a kombinációt.
A másik komoly kihívás az volt, hogy bár a terület logisztikailag jó
adottságú, alapozási szempontból egyáltalán nem az. Ha a cementgyár a mészkő-nyerő bázis közvetlen közelében lenne, valószínűsíthetően a talajfelszín alatt 1-10 m-re jó teherbírású talajréteg (homok, kőzet, stb.) volna található, azonban ennek a területnek nincs meg ez az adottsága. Mivel a talaj nagyon laza szerkezetű és eddigi története során nem kapott komoly előterhelést,
20
21
STATIKAI KÜLÖNLEGESSÉGEK
az építmények egy részének rendkívül nagy koncentrált terhe miatt jelentős süllyedésekkel kellett számolni. A geotechnikai tervezőkkel (Geoplan Kft.) együttműködve
épületenként
külön-külön
vizsgáltuk
meg,
mi
lenne
a
legcélszerűbb alapozási mód. Ennek eredményeként nagyon változatosak az alapozási megoldások. Alkalmaztunk függőleges drainezést (85 km szalagdrain), 1 éves időtartamig tartó előterhelést (180.000 m3 töltés), valamint 2 féle cölöpalapot (CFA, Soil-Mac cölöpözés) és a síkalapoknak szinte minden vállfaját.
Ezekkel a megoldásokkal próbáltuk azt elérni, hogy a létesítmények
számára rendkívül rossz adottságú talajszerkezet mellett a lehető legolcsóbb alapozás jöhessen létre. Azoknál a szerkezeteknél, ahol az nem okozott gondot a technológiában, a süllyedést megengedve terveztük az alapozást. Amelyeknél ez nem volt lehetséges, ott olyan alapozási módot választottunk, melyek megakadályozzák a jelentős süllyedéseket.
A Királyegyházi Cementgyár alapozása a geotechnikus végzős hallgatók
számára kimeríthetetlen szakdolgozat témát adhat még jó néhány évig.
22
23
VÍZIÓ - A JÖVŐ IPARI MUNKAHELYE
A cementgyár eredeti koncepciótervét kidolgozó osztrák
MHM Ziviltechniker GmbH építészirodával és a szakkivitelezőkkel együttműködve készültek az engedélyezési és kiviteli tervek, valamint maguk az épületek és építmények is. A létesítmény megjelenése túlmutat
a
Magyarországon
megszokott
ipari
beruházásokon:
impozáns, futurisztikus, érdekes formai és esztétikai megoldásokkal fűszerezett, ugyanakkor egységes megjelenésű. A technológiai épületek tömegformálása a funkciónak legjobban megfelelő, racionális. Az iroda és a szervizépület méreteiből és funkcióiból adódóan azonban mozgalmasabb, izgalmasabb épülettömegeket ihletett.
Épületszerkezeti érdekesség az iroda- és szervizépület déli fala
melletti füvesített rézsű kialakítása: a rossz geotechnikai adottságok miatt a néhol 6 méter magas földfeltöltés tömegét (kb. 1000 m3) a talaj nem bírta volna el, így a kritikus helyeken a feltöltés magja – Magyarországon első esetben alkalmazva – 1×1×2 m méretű polisztirolhab tömbökből épült.
Egy ilyen komplexum tervezésénél és kivitelezésénél nagy
kihívást jelent az óriási fal és tetőfelületek kulturált kialakítása. A felhasznált homlokzati anyagok, kő, a porszórt acél és alumínium,
24
METSZETEK
2. emelet
földszint
25
VÍZIÓ - A JÖVŐ IPARI MUNKAHELYE
a látszóbeton és az üveg társításával egységes megjelenésű, de ugyanakkor mégis változatos, impozáns létesítményt sikerült kialakítani.
Meghatározó homlokzati anyag a Gabion fal, ez az általános
esetekben támfalként használatos építőelem. Jelen esetben a gabionfal elsősorban esztétikai valamint karakteres homlokzatképző szerepet kapott, eltérő vastagságban és a megszokott szabályos négyszög keresztmetszetekhez képest változatos formai kialakítással. Az irodaépületben külső és belső falfelületek készültek ebből a
sajátos
megjelenésű
szerkezetből,
felhasználva
a
bükkösdi
kőbányából származó mészkövet, ami egyben a cementgyártás egyik fő alapanyaga. A saját bányából származó kő megjelenik még a reprezentatív terek terazzo padlóburkolatában is, ahol a kötőanyagként használt cement egyértelműen utal a gyár funkciójára.
Az iroda- és szervizépület homlokzatain karakteres elemekként
jelennek meg a világító sávok által tagolt geometrikus alakzatokhoz igazodó, mozgalmas formájú külső nyílászárók, melyek méretükkel, tagolásukkal, formájukkal, szerkezeti megoldásaikkal terelik magukra a figyelmet.
26
METSZETEK
27
VÍZIÓ - A JÖVŐ IPARI MUNKAHELYE
28
HOMLOKZATOK
irodaépület
központi szervizépület
irányító központ
laboratórium
laboratórium
irányító központ
központi szervizépület
irodaépület
29
BELSŐ KIALAKÍTÁS - FUTURISZTIKUS IRODAÉPÜLET
Az irodaépület megvalósítása során fontos volt az esztétikus,
elegáns, ergonómikus megoldások alkalmazása, melyek kiválasztását helyszíni minta felületek megépítésével segítette a kivitelező.
Az irodákat elválasztó falak rejtett rögzítésű bútor minőségű
asztalos szerkezetek, melyek elegáns formájukkal és színvilágukkal jól illeszkednek a modern épületbe.
Az irodákat a közlekedőtől teljes belmagasságban keret nélküli
biztonsági üvegfalak, választják el és ezekbe kerültek a szintén üvegből készült tolóajtók. Az üvegfalon való átlátást, fehér színű, szitázott vonalkód minta akadályozza meg, ami a fényt viszont átengedi.
Az épített falakban lévő belső ajtók is figyelemre méltó
kialakításúak, hiszen ipari környezetben nemigen találkozni síkban illeszkedő és záródó szerkezetekkel, amelyek a tervezés, gyártás és beépítés során fokozott figyelmet követeltek, viszont letisztultan szép megjelenésük meggyőző.
Az egész beruházásra jellemző a megszokottnál igényesebb
anyagok és szerkezeti megoldások használata. Kiemelkedik az előcsarnok és a központi irányítóterem nagyvonalú, lenyűgöző, ugyanakkor funkcionális és ergonomikus belsőépítészeti kialakítása, mely akár a gyár jelképe is lehetne.
30
31
A FÉMLEMEZ ÉLETRE KELTÉSE - A NAP MINDEN SZAKÁBAN
Az ipari létesítményeknél általánosan használt fémlemez
homlokzatburkolatok monotonitását a nagy felületeket megtörő hornyok teszik mozgalmassá. A gyár megjelenésével kapcsolatban alapvető szempont volt, hogy nappal és éjjel egyaránt attraktív látványt nyújtson, és ne csak méreteivel nyűgözze le a szemlélődőt. Ezt a hatást a fémlemez homlokzatburkolat hornyokkal tagolt kialakításával sikerült elérni: a viszonylag nagy keresztmetszetű „árnyékfugák” sötét színű fémlemezborítással és rejtett világítással készültek. Így a nappali és éjszakai látvány egymás inverzeként jelenik meg, ami minden napszakban már messziről felhívja magára a figyelmet.
Technikai érdekesség a hornyok kialakítása, amit ekkora
méretekben
homlokzati
szendvicspanel
alkalmazásával
lehet
a legesztétikusabban megvalósítani. A szakkivitelezővel tartott konzultációk során sikerült meghatározni az alkalmazott anyagot és technológiát: rejtett rögzítésű falpanel, utólag vágott hornyokkal, és egyedi fémlemez horonyburkolatokkal. Ez tűnt a legkorrektebben kivitelezhető és legtartósabb megoldásnak. A sarkoknál, attikáknál, szögtöréseknél vágott panelek és egyedi fémlemez takarószegélyek kerültek beépítésre.
32
33
A FÉMLEMEZ ÉLETRE KELTÉSE - A NAP MINDEN SZAKÁBAN
Az irodaépület homlokzati falain a szendvicspanel burkolat
mögött légrés és nem éghető, szálas hőszigetelés található, mivel csak így biztosítható a szigorú hőtechnikai követelményrendszernek való megfelelés, ugyanis a homlokzati hornyoknál a hőszigetelés teljes keresztmetszetében eltávolításra került a szendvicspanelekből. A fűtetlen ipari létesítményeknél nem készült kiegészítő hőszigetelés a homlokzatburkolat mögé. több
A horonyburkolatok és a világító sávok végleges kialakítása helyszíni
minta
elkészítése
és
tökéletesítése
után
került
elfogadásra. A LED világítást rejtő hornyok elé szürke fóliával kasírozott plexi lemezek kerültek, biztosítandó az időjárás viszontagságai elleni védelmet és az esztétikus, homogén megjelenést.
34
35
Szerkesztette: Grafika: Fotók:
Nagy Emese Schelb Zsolt Derlai Bence Nagy Emese Fritz János Duga Marcell Perl Tamás Csonka Pál - Total Kft.
Nyomdai előkészítés:
TQ Reklám Kft.
