Építőipari, munkavédelem. [Segédlet]

Építőipari, munkavédelem [Segédlet]

Munkabiztonsági Tagozat - 2013

1

Segédlet a földgáz felhasználói berendezés tervezői számára a biztonsági és egészségvédelmi terv öszszeállításához

2

TARTALOMJEGYZÉK oldal 3 3 5 5 5 7

I.

BEVEZETÉS

1 II. 1.

AZ ÁTALAKÍTÁS ELŐKÉSZÍTÉSE MUNKAVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

2. 3. 3.1.

A MUNKÁK SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA A CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK KIVITELEZÉSÉNEK MUNKAVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI A kivitelezővel szemben támasztott követelmények

3.2. 3.3.

Szerelés hegesztett kötéssel Szerelés présidomos kötéssel

7 8

3.4 3.5 3.6. 3.6.1.

Szerelés keményforrasztással Hegesztés munkavédelmi előírásai A szerelés berendezései, szerszámai (acél és réz szerelése) Kézi szerszámok biztonságtechnikája, általános

9 10 14 14

3.7.

Darabolás

15

3.8.

Sorjátlanítás

16

3.9.

Kalibrálás

16

3.10. 3.11. 3.12.

Hajlítás Tisztítás Csövek festése

16 18 18

3.13. 3.13.

Radiográfiai vizsgálat Szilárdsági és tömörségi nyomáspróba

20 21

4. 4.1. 4.2

KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁK KÖMŰVES MUNKÁK LÉTRÁKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

23 23 23

4.3.

EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK

25

4.4 5.

SZERELVÉNYEK, VILLAMOSSÁG, VILÁGÍTÁS FŰTÉS, VÍZ, SZENNYVÍZSZERELÉSEK

26 27

5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5.

A hálózatok kiépítése Vízvezetékek szerelése Szerelési munkahelyek, munkaműveletek követelményei A munkavégzésre vonatkozó szabályok Ellenőrzés

27 27 27 29 29

5.6. 6. 7.

Nyomáspróba FÖLDMUNKÁK ELSŐSEGÉLY

30 30 35

8. 9.

KOCKÁZATÉRTÉKELÉS ELVÉGEZTETÉSE EGYÉB ELŐÍRÁSOK

35 36

10.

MEGJEGYZÉS

36

7

Mellékletek: 1. sz. melléklet 2. sz. melléklet

Kivitelezői nyilatkozat Jogszabályok

37 37

3

I. BEVEZETÉS A MAGYAR MÉRNÖKI KAMARA Munkabiztonsági Tagozata segítséget kíván nyújtani, az új épületek (pl. családi ház) gázellátásának épületgépészeti engedélyezési terveihez szükséges és a terv szerint megvalósítandó - munkák munkavédelmi előírásait figyelembe véve - a biztonsági és egészségvédelmi terv elkészítéséhez. A biztonsági és egészségvédelmi tervnek tartalmaznia kell azokat az az anyagokat, technológiákat és egyéb módszereket, munkaeszközöket, melyeket a vállalkozó a kivitelezés során alkalmazni kíván és a nem várt helyzeteket kivéve teljes körűen tartalmazza a gázszerelési munkák (víz és fűtésszerelés és földmunkák) munkavédelmi követelményeit. A tervező a technológia és a kiviteli terv elkészítése során köteles biztonsági és egészségvédelmi tervet kiegészíttetni! A biztonsági és egészségvédelmi tervet az általa készített terv alapján a segédletből a tervező össze tudja állítani! Az átalakítás és új szerelés végrehajtására vonatkozó biztonsági és egészségvédelmi tervet a kivitelezőnek a készült tervtől eltérő kivitelezés esetén (az általa alkalmazott koordinátornak) a biztonsági és egészségvédelmi tervet ki kell egészítenie. A terveknek már a munka megkezdésekor rendelkezésre kell állnia.

MEGLÉVŐ ÉPÜLET ÁTALKÍTÁSA 1. AZ ÁTALAKÍTÁS ELŐKÉSZÍTÉSE 1.1. Az építmény vizsgálata Az átalakítás előkészítésének első feladata az építmény vizsgálata. A vizsgálat célja, hogy a legmegfelelőbb átalakítási, szerelési technológiát alkalmazhassuk, amellyel minden veszélyhelyzet - mind a baleseti mind, pedig a foglalkozási megbetegedés - minimalizálható. 1.1.1. Statikai, szerkezeti szempontú vizsgálat Fel kell mérni az építmény méreteit, szerkezetének anyagait, továbbá meg kell állapítani az átalakításra váró helyek statikai állapotát. 1.1.2. A bontás (központi fűtés bontása) során felszabaduló anyagokat fel kell mérni Ennek a vizsgálatnak kell megállapítani azokat az elemeket, vegyületeket, amelyek jelenléte feltételezhető a bontás során, és amelyek esetlegesen foglalkozási megbetegedést idézhetnek elő. A felmérés az építményt alkotó anyagokra, illetve annak megállapítására irányul, hogy a szerkezeti elemek megbontása során, illetve a bontási (vagy esetleg az épületben korábban folytatott gyártási-) technológiával összefüggésben por, gőzök, vagy gázok olyan mértékben szabadulnak-e fel, amelyekkel szemben valamilyen védelmet kell alkalmazni. 1.1.3. Az építmény környezetének vizsgálata Meg kell vizsgálni az átalakítandó épületrész más épületrészekkel való kölcsönhatását. Ennél a vizsgálati lépésnél arra keressük a választ, hogy a tervezett átalakítás (kialakítás) hogyan hat majd az átalakítást mint munkahelyet magában foglaló utakra, vezetékekre, terepre és nem utolsó sorban az ott élő emberekre. Továbbá az is fontos vizsgálati cél, hogy a környezet hogyan kapcsolódik az átalakítási munkaterülethez, azaz hogyan jelölhető ki a szállítási, menekülési útvonal. A munka során a környezetre ható ártalmak:  fizikai ártalmak: pl. a rezgések, a zaj, a por, esetleg a hőhatás,  kémiai ártalmakat okozhatnak a felhasznált gépek kipufogó gázai, illetve az épület korábbi használata során felgyűlt vegyi anyagok,  biológiai ártalmat a korábbi technológiából maradt esetleges szerves anyagok jelenthetik, a bontott szerkezetekben lévő gomba-spórákon kívül. 1.2. A bontási technológia meghatározása Az átalakítás során bontási terv beszerzése nem szükséges. A terv szerinti bontási munka során egy falszakasz bontása, vagy egy kémény megbontása - elegendő az építési naplóba bejegyezni a legfontosabb tudnivalókat.

4

1.3. A kivitelezőnek organizációs tervet kell készítenie melynek tartalmaznia, kell: 1. Az építési munka ütemvázlatát, a kivitelezések időbeli megvalósítási ütemterveit 2. Az organizációs műleírást 3. Az organizációs vázlatterven jelölni kell a munkaterületen (a kivitelezés megkezdésekor) meglévő közművezetékek nyomvonalát és minden területi igényt, jelentő létesítményt, ami a kivitelezéssel összefügg, így különösen: - szállítási és gyalogos közlekedési utakat, - anyagtároló helyeket, - az elektromos légvezetékek nyomvonalait, a világítótesteket stb., továbbá a kivitelezési és az energia- és vízellátási hálózat feltüntetésével.

4. A segédszerkezetek, állványok, dúcolások, védőtetők stb. terveit

A 4/2002.(11. 20.) SzCsM- EüM rendelet előírása (4. §), alapján a kivitelező csak akkor kezdheti meg az építési munkahely kialakítását, ha már elkészült a kivitelezési tervdokumentáció részét képező biztonsági és egészségvédelmi terv.

5

II. Munkavédelmi követelmények 1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1.1. A megadott követelményeket kell alkalmazni a kivitelező vállalkozóknak. A munkavédelmi előírások a feltüntetett jogszabályokkal és szabványokkal együtt érvényesek. Az egyes kifejezések magyarázatát a Gáz csatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések létesítési és üzemeltetési Műszaki- Biztonsági Szabályzat (2008. évi kiadás) 2. Fejezete tartalmazza. 1.2. E terv előírásait alkalmazni kell valamennyi épületgépészeti és építésszerelési munkánál. Az előírások mellőzése építésügyi és munkavédelmi bírságot eredményezhet. A tájékoztatást a www.ommf.gov.hu és a www.e-epites.hu tartalmazza. 1.3. Az építtető és a felelős műszaki vezető elsődleges feladatai a) A munkavégzés helyének meghatározásakor meg kell határozni a közlekedési utakat vagy a közlekedési zónákat; b) Meg kell határozni a Vállalkozók által használható területek helyét, nagyságát, használati feltételeit c) Meg kell határozni a munkahelyek kémiai biztonságával összefüggő szabályokat, ideértve a veszélyes anyagok és készítmények, a foglalkozási eredetű rákkeltők egészségkárosító hatásának megelőzésére vonatkozó előírásokat; d) Az anyagok tárolási területeit el kell határolni, el kell választani, biztosítani kell szabályos tárolásukat, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és készítményekre; e) Meg kell határozni a veszélyes anyagok, készítmények és veszélyes hulladékok kezelési és eltávolítási szabályait; f) Meg kell állapítani az ipari és kommunális hulladékok, valamint az építési törmelék tárolásának, elszállításának a szabályait; g) Rendszeresen át kell tekinteni a munkafolyamatok, illetve munkaszakaszok tervezett elvégzési idejét és módját, az organizációs tervet szükség szerint módosítani kell a munkák előrehaladásához, illetve a körülmények változásához igazodva; h) A terület majd az építmény vészkijárati útvonalait és a kijáratokat a vonatkozó jogszabályban meghatározott módon meg kell határozni, jelzésekkel ellátni, a jelzéseket elhelyezni és rögzíteni. i) A munkavállalók lehetséges legnagyobb létszámától függően, a munkahelyeket megfelelő számú, a tűz oltására alkalmas készülékekkel kell ellátni. 1.4. A kivitelezést végző feladatai a) Gondoskodni kell az üzemeltetést megelőző ellenőrzésről, az eszközök és berendezések rendszeres ellenőrzéséről, a meghibásodások elhárításáról, a karbantartásról; b) Biztosítania kell az elsősegély-nyújtási lehetőséget, és az elsősegélynyújtó felszereléseket. c) A munkavállalók részére megfelelő öltözőt kell biztosítani, ha a munkavégzéshez külön munkaruhát vagy védőruhát kell viselniük és - egészségügyi okok miatt vagy a munkavállalók korára, nemére tekintettel - nem várható el tőlük, hogy máshol öltözzenek át. d) A munkahelyek szomszédságában a munkavállalók részére elkülönített helyiségben kézmosóval ellátott illemhelyet kell biztosítani. e) A munkahelyen dolgozókat el kell látni elegendő mennyiségű ivóvízzel, ennek hiányában más, alkalmas, alkoholmentes itallal.

2. A MUNKÁK SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA 2.1. Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát felelős műszaki vezető irányítja (191/2009. Kormányrendelet) és felelős a munkavédelmi előírások megvalósításáért is. A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari szerelési és kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki.

6

2.2. felelős műszaki vezető feladata: a) az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése, b) az építési napló vezetése, ellenőrzése és lezárása, ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott, c) az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatainak szakszerű megszervezése, d) a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása, e) a minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése, f) az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása, g) a kivitelezési tervektől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban történő feltüntetése, h) az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján az 5. melléklet szerinti hulladék nyilvántartó lap kitöltése és az építtetőnek történő átadása, i) az átadás-átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele, j) a kiállított teljesítésigazolásnak az alvállalkozó kivitelező által megküldött teljesítésről szóló értesítés kézhezvételétől számított, szerződésben meghatározott, de legfeljebb tizenöt munkanapon belül az alvállalkozó kivitelező részére történő megküldése. k) értesíti az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget arról, hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége eléri az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabályban előírt küszöbértéket. 2.3. A felelős műszaki vezető - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az építési munkaterületről származó természetes építőanyagok és a bontott építési termékek - szükség szerint szakértővel történő - vizsgálatát követően dönt azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről. Döntését az építési naplóba be kell jegyeznie. 2.4. A vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének feladata a 2.2. pontban meghatározottakon túlmenően a) az alvállalkozó kivitelezők felelős műszaki vezetőivel és a szakági felelős műszaki vezetőkkel való együttműködés, a velük történő egyeztetések koordinálása, tevékenységük összehangolása, b) a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat megadása az alvállalkozói és a szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatok alapján. 2.5. A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a vállalkozó kivitelezőnek gondoskodnia kell a helyettesítésről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő - külön jogszabály szerinti jogosultsággal rendelkező - személy felel. 2.6. A felelős műszaki vezető egyes tevékenységek (pl. munkahelyi irányítás), illetve építésiszerelési szakterületek irányításával a tevékenységnek megfelelő - külön jogszabály szerinti képesítéssel rendelkező személyt is megbízhat. 2.7. Az irányító személy köteles: - a munkavégzés ideje alatt, a munkahelyen tartózkodni, - ellenőrizni, hogy az építési munka végzése során a. b. c. d.

valamennyi leesés elleni védelem, elhatárolás megfelelő állapotban legyen, állványokat vagy egyéb létesítéseket a munkavállalók önhatalmúlag nem változtatták-e meg, a szükséges egyéni védőeszközöket az érintett személyek viselik és alkalmazzák, az ideiglenesen megbontott, eltávolított védőberendezések helyreállításra kerültek-e.

- köteles fenyegető veszély esetén a munkát leállítani és a veszély körzetéből az érintett személyeket, eltávolítani, - köteles az építkezés területének körülkerítéséről meggyőződni, hogy oda illetéktelen személy ne juthasson be. 2.8. Ha a szerelésen/ építkezésen különböző munkáltatók egyidejűleg egymás zavarásával nem végezhetnek munkát. Ha ez szükséges, akkor az építtető vagy kivitelező által foglalkoztatott koordinátor előírja együttműködésüket és az együttműködést az 1993. évi XCIII. Mvt. 40. § (2) bekezdésében rögzítettek szerinti ÖSSZEHANGOLÁSI SZERZŐDÉSBEN szabályozza!

7

3. A CSATLAKOZÓ VEZETÉKEK ÉS FOGYASZTÓI BERENDEZÉSEK KIVITELEZÉSÉNEK MUNKAVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI 3.1. A kivitelezővel szemben támasztott követelmények 3.2.1. A földgázellátásról szóló törvény 88.§-ában meghatározott szerelési munkák elvégzésére az a gázszerelő jogosult, akit a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal a gázszerelők közhitelű hatósági nyilvántartásába felvett. Ez nem zárja ki, és nem helyettesíti a hegesztővel szemben támasztott minősítési követelmények teljesülését, ha a kivitelezési munka ezt szükségessé teszi, továbbá ha a létesítésre vonatkozó előírások további követelmények teljesülését is megköveteli.

3.2. Szerelés hegesztett kötéssel 3.2.2. Hegesztési eljárás (technológia) − 4,5 [mm] falvastagságnál nem nagyobb falvastagságú csöveket és csőidomokat - tompa illesztéses - lánghegesztési eljárással is szabad hegeszteni. − a 4,5 [mm]-nél nagyobb falvastagságú csöveket és csőidomok bevont elektródás - az üzemi hőmérsékletnek megfelelő hideg ütőmunkára bizonylatolt elektródával - kézi ívhegesztéssel kell hegeszteni. − Mindazon acél vezetékeknél, ahol minősített hegesztő végezhet csak hegesztést, azt a vonatkozó szabvány szerinti eljárásvizsgálattal igazolt hegesztési utasításnak (WPS) megfelelően kell végezni. 3.2.3. Feltételek − Hegesztett kötések készítésére olyan eszközök használhatók, amelyek megfelelnek az acélhegesztő eszközök időszakos felülvizsgálatát elrendelő rendelet előírásainak. − A hegesztésnél alkalmazott berendezések, gépek, készülékek, szerszámok, segédeszközök, védőeszközök (továbbiakban berendezések) feleljenek meg a vonatkozó jogszabályban előírt követelményeknek. − Ezen előírás hatálya alá tartozó, DN 25-nél nagyobb méretű nagyközép nyomású, DN 50nél nagyobb méretű közép- és a DN 100-nál nagyobb méretű kisnyomású csatlakozó és fogyasztói vezeték hegesztésére csak a minősített ív-, és/vagy lánghegesztő jogosult. Ez esetben a hegesztés kivitelezőjének rendelkeznie kell a vonatkozó szabvány szerint követelményeket kielégítő hegesztési koordinációs személyzettel (hegesztési felelőssel, hegesztő műszaki szakemberrel) és a szabvány előírásai szerint minősített hegesztőkkel. Minden más esetben a rendelet szerint nyilvántartott gázszerelő is jogosult a csatlakozó- és fogyasztói vezeték kivitelezésére. 3.2.4. Hegesztés 3.2.4.1. Az építkezés/gázszerelés területén hegesztési munkálatokat a 143/2004. (XII. 22.) GKM rendelettel hatályba léptetett Hegesztési Biztonsági Szabályzat előírásainak figyelembevételével lehet végezni. Hegesztett kötések készítésére olyan eszközök használhatók, amelyek megfelelnek az acélhegesztő eszközök időszakos felülvizsgálatára vonatkozó előírásoknak Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzéséhez szükséges engedélyt a munka elvégzőjének munkáltatója köteles kiállítani, melyet az építtető képviselője láttamoz, véleményez.  Veszélyes körülmények között hegesztési munkát csak előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni.  Az írásban meghatározott feltételeknek tartalmaznia kell az egészségvédelmi és biztonsági követelményeket, így különösen: - a környezeti hatásokkal, - a munkavégzés biztonságával, - a hegesztési helyzet egészségkárosító hatásainak megelőzésével, valamint - a rendkívüli helyzetekben a veszély elhárításával kapcsolatos követelményeket. 3.2.4.2. A hegesztőmunkahelyen vagy annak közelében elsősegélynyújtó felszerelést kell elhelyezni. 3.2.4.3. Minden hegesztő tevékenységet a munkáltatónak úgy kell megszerveznie, hogy a hegesztőmunkahelyek sem egymást, sem a környezetet ne veszélyeztessék, ugyanakkor biztosítsák a zavartalan és biztonságos munkavégzést.

8

3.3. Szerelés présidomos kötéssel Préselésnél különösen fontos az, hogy a mindenkori gyártó szerelési útmutatásait figyelembe vegyük, és csak olyan présszerszámot használjunk, amelyet a gyártó engedélyez. A présszerszámokat működés és kopás szempontjából rendszeresen ellenőrizni kell.

Az egyik leggyorsabban elkészíthető kötési mód. Speciális szerszám kell hozzá. A présidom tokjában van egy horony, s ebben egy gumigyűrűt találunk, mely gyűrűt az idom tokjával együtt a szükséges szerszámmal rápréselünk a csőre. Nagyon kell vigyázni a ledarabolt csővégek sorjátlanítására, mert a sorja megsértheti kezet és a gumitömítést, s ekkor már nem biztos a tökéletes kötés. A szerszám az idomra egy hatszögletű benyomást készít, ami elfordulás és tengelyirányú elmozdulás ellen is védi a kötést. A karmantyú bal oldalán már kész a préselés, a jobb oldalán pedig látszik, hogy még ezután készül a kötés.

Présidomok

Préselő szerszámok

Természetesen a csőnek tiszta zsírmentesnek kell lennie a tökéletes tömítettséghez. A gép szorítópofái a csőméretnek megfelelően cserélhetőek. 2. Présidomos kötés kialakításának menete:

9

3.4. Szerelés keményforrasztással

10

3.5. Hegesztés munkavédelmi előírásai 3.5.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Magánszemélyeknél nem telepített munkahelyen történő munkavégzéskor a munka biztonságos elvégzéséért, a tűzvédelmi, a környezetvédelmi, a munkavédelmi, a kémiai és az egyéb biztonsági előírások betartásáért a hegesztő személyében felelős. A munkáltatónak gondoskodnia kell különösen: - a hegesztőmunkahely biztonságos üzemeltetéséről, - a munkavállalók egészségvédelméről, - a hegesztőmunkahelyekre történő belépés, esetleges szükséges korlátozásáról, - a minimális létszám meghatározásáról, illetve szükség szerint az egyedüli munkavégzés korlátozásáról, - a személyi védőeszközök juttatásáról, - a kollektív védőeszközök használatáról, - a hegesztő-berendezések biztonságos állapotáról, - más munkáltató által végzett munkák koordinálásáról, a biztonságos munkafeltételek kialakításáról, - közös légtérben több munkahelyen történő egyidejű hegesztés biztonságos feltételeinek megteremtéséről, - a megfelelőség tanúsítására vonatkozó követelmények érvényesítéséről, - a veszélyes külső körülmények (pl. szélsőséges időjárás) között végzett hegesztő tevékenység feltételeinek biztosításáról, - a hegesztés során keletkező mérgező gázok, gőzök, füst és por részecskék elleni védelemről, - a hegesztő tevékenységének munkavédelmi ellenőrzéséről.

Veszélyes körülmények között hegesztési munkát csak előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. Az írásban meghatározott feltételeknek tartalmaznia kell az egészségvédelmi és biztonsági követelményeket, így különösen: - a környezeti hatásokkal, - a munkavégzés biztonságával, - a hegesztési helyzet egészségkárosító hatásainak megelőzésével, valamint - a rendkívüli helyzetekben a veszély elhárításával kapcsolatos követelményeket.

A hegesztőmunkahelyen vagy annak közelében elsősegélynyújtó felszerelést kell elhelyezni. Minden hegesztő tevékenységet a munkáltatónak úgy kell megszerveznie, hogy a hegesztőmunkahelyek sem egymást, sem a környezetet ne veszélyeztessék, ugyanakkor biztosítsák a zavartalan és biztonságos munkavégzést. 3.5.2. SZEMÉLYI KÖVETELMÉNYEK Hegesztést önállóan végezhet, aki - betöltötte a 18. életévét, és - a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, és - államilag elismert hegesztői képesítéssel és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik. - Ezen előírás hatálya alá tartozó, DN 25-nél nagyobb méretű nagyközép nyomású, DN 50-nél nagyobb méretű közép- és a DN 100-nál nagyobb méretű kisnyomású csatlakozó és fogyasztói vezeték hegesztésére csak a minősített ív-, és/vagy lánghegesztő jogosult. Ez esetben a hegesztés kivitelezőjének rendelkeznie kell a vonatkozó szabvány szerint (MSZ EN ISO 14731 Hegesztési felügyelet. Feladatok és felelősség) követelményeket kielégítő hegesztési koordinációs személyzettel (hegesztési felelőssel, hegesztő műszaki szakemberrel) és a szabvány (MSZ EN 287-1 Hegesztők minősítése. Ömlesztő hegesztés. Acélok) előírásai szerint minősített hegesztőkkel. Minden más esetben a rendelet szerint nyilvántartott gázszerelő is jogosult a csatlakozó- és fogyasztói vezeték kivitelezésére. /30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet A gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról/.

3.5.3. A MUNKAHELY KIALAKÍTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI - Hegesztőmunkahelyen a szétfröcskölő fém- és salakrészecskék ellen a környezet védelméről is gondoskodni kell. - A hegesztőmunkahelyek mesterséges megvilágításának erőssége feleljen meg a végzett munka minőségéhez szükségesnek, de legalább 300 lux legyen.

11

- Nem telepített hegesztőmunkahelyen, helyiségben vagy szabadtéren hegesztési munkát - az egyéb jogszabályokban rögzített feltételek teljesülése mellett - csak a munkavégzésért felelős vezetőnek az előzetesen írásban meghatározott feltételei alapján szabad végezni. 3.5.4. A MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. A hegesztő köteles a munkahelyet, a munkaeszközöket, az egyéni védőeszközöket (ezek állapotát, használhatóságát) munkakezdés előtt - és szükség szerint közben is - ellenőrizni. 2. A munkahely vizsgálata során különös gonddal ellenőrizni kell: - a közlekedési utak szabadon hagyását, - éghető anyagok jelenlétét a közelben, - födém/faltöréssel járó munka esetén a rések, nyílások, áttörések - éghetetlen anyagú tömítés felhasználásával történt - tömítettséget, - robbanásveszélyes porral szennyezett környezetben a portalanítás elvégzését, - a tűzvédelmi előírásokban rögzített tűzoltó felszerelések meglétét, - az elszívó/szellőző segédberendezések működését, - a munkához szükséges segédberendezések (forgatók, emelő-berendezések, manipulátorok) meglétét és az előírásoknak megfelelő működését, - ha a munkadarab méretei, alakja vagy tömege indokolja, a megfelelő alátámasztást vagy rögzítést, - a levágásra kerülő munkadarabnak az akaratlan leesés és/vagy az eldőlés elleni biztosítását, - az anyagtároláshoz szükséges hely meglétét,

- a figyelmeztető táblák meglétét. 3. A munka- és védőeszközök vizsgálatánál ellenőrizni kell: - a salakleverő kalapács (sűrített levegős salakoló), a fogók és egyéb szerszámok állapotát, - a hegesztő szerszám (pisztoly, elektródafogó) lehelyezésére alkalmas (éghetetlen, villamosan szigetelő) alátét meglétét, - a hegesztőszemüveg vagy a pajzs és a védőszűrő állapotát, valamint a védőszűrő fokozatát, - a légzésvédő állapotát és működését.

4. Ha üreges tárgyat, edényt, tartályt, vezetéket kell hegeszteni, amelyben ismeretlen töltet van vagy volt, akkor a hegesztési munkát csak a töltet azonosítása után szabad megkezdeni a 11.1. pont rendelkezései betartásával. 5. A munkavégzés során (hegesztés alatt) a hegesztő köteles - a technológiai előírásokat és a biztonságtechnikai szabályokat betartani és - a munkafolyamatot figyelemmel kísérni.

6. Az alkalmazott eljárás káros hatásai ellen védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelést kötelezően és rendeltetésszerűen kell használni. 7. A hegesztő-berendezés működésében bekövetkezett veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart a hegesztő köteles tőle elvárhatóan megszüntetni vagy munkahelyi vezetőjétől erre intézkedést kérni. 8. Közvetlen baleseti veszély észlelése esetén a munkát azonnal abba kell hagyni, meg kell kísérelni a veszély elhárítását, és erről a munkahelyi felelős vezetőt értesíteni kell. 9. A munkát csak a baleseti veszély ellenőrzött megszüntetése után szabad folytatni. 10. A hegesztési munkák befejezése után a munkavégző köteles - a munkahelyet és háromdimenziós (térbeli) környezetét, a gödröket, mélyedéseket, zegzugos helyeket stb. többször is ellenőrizni, hogy nincs-e ott izzó anyag, keletkezhet-e tűz a hegesztési munka következményeként, és szükség esetén vízzel permetezni, - a munkatérben maradt gyúlékony anyagok állapotát ellenőrizni, - az elmozdított anyagokat a munkahely teljes kihűlése után eredeti helyükre visszaállítani.

11. 2 m szintkülönbség felett végzett hegesztési munkák alatti területet el kell határolni, és a veszélyre figyelmeztető táblákat is el kell helyezni. 12. Olyan munkakörülmények esetén, ahol a természetes testhelyzettől eltérően kell a munkát végezni (fekvő, guggoló, térdeplő stb.), a hegesztő részére a munka megkönnyítését célzó eszközöket kell biztosítani (pl. gumiszőnyeg, padló, állás), és megfelelő munkaszüneteket kell alkalmazni. 13. Ha a szűk, zárt térben végzett hegesztési munkáknál munkakörnyezeti levegő értékek és a munkaenergia-forgalom mértéke indokolja, akkor munkaszüneteket kell beiktatni. Ennek gyakoriságát és időtartamát technológiai utasításban kell meghatározni a vonatkozó szabvány figyelembevételével.

12

14. Veszélyes körülmények között hegesztés akkor végezhető, ha - a munkát irányító személyt kijelölték, - a munkavégzés ideje alatt az állandó felügyelet biztosított, - a tűzjelzés, a tűzoltás és a mentés feltételei biztosítva vannak.

15. Ha a veszélyes berendezésben éghető vagy egészségkárosító anyagok (gáz, gőz, por) jelenléte nem zárható ki, akkor a vonatkozó szabványban foglalt feltételek mellett, beszállási engedéllyel szabad hegesztési munkát végezni. 16. A levegőben 5 m-nél magasabbra vezetett hegesztőtömlőt tehermentesítő kötéllel kell ellátni. Az 5 m-nél magasabbra vezetéssel a hegesztőtömlőt nem szabad húzásnak kitenni. 17. A hegesztő tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környékét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munka befejezését az engedélyezőnek be kell jelenteni. 3.5.5. GÁZHEGESZTÉS ÉS LÁNGVÁGÁS 1. Gázhegesztő és-hevítő, valamint lángvágó készüléket csak a készülék üzemzavarából eredő visszaáramlás, visszaégés és visszacsapás ellen védő biztonsági szerelvények alkalmazása mellett szabad a gázforráshoz (gázpalackhoz, palacktelephez, illetve ellátó vezetékhez) csatlakoztatni. 2. Hegesztéshez használt gázpalackok használatára vonatkozóan a Gázpalack Biztonsági Szabályzat, valamint az MSZ 6292:1997 (Gázpalackok szállítása, tárolása, kezelése) szabvány előírásait kell alkalmazni. 3. A hegesztő- és vágópisztolyt, illetve a lángvágó szerszámot minden felszerelés előtt ellenőrizni kell. Csak kifogástalan, üzembiztos eszköz használható. 3.5.6. KÉZI ÍVHEGESZTÉS 1. Villamos hegesztési munkákat csak sértetlen, a hálózati tápellátáshoz szabályszerűen csatlakoztatott hegesztő-berendezéssel és eszközökkel szabad végezni. 2. Munkát átnedvesedett ruhában vagy nedves kesztyűben vagy vízzel érintkezve végezni tilos! 3. Áramforrást szűk és áramvezető felületekkel határolt helyiségben tilos üzemeltetni! 4. Az ívhegesztő áramforrások kialakításával szemben követelmény: meghibásodása esetén is - biztonságosan védett legyen - a hegesztő áramkör villamosan vezető, üzemszerűen (a munkavégző által) megérinthető részein csak olyan mértékű villamos feszültség lehessen jelen, amely nem okoz veszélyes vagy ártalmas áramütést.

5. Fokozottan áramütés veszélyes környezetben végzett ívhegesztéshez biztonsági áramforrást kell használni, amely az adott viszonyok között megfelelő védettséget nyújt a közvetett érintéssel lehetséges áramütéssel szemben. Az ilyen áramforrásokat az adattáblán tartósan meg kell jelölni. 6. Az áramforrásra rögzítetten bekötött hálózati csatlakozó vezeték hossza maximálisan 5 méter lehet. 7. A testkábel keresztmetszete feleljen meg az alkalmazható maximális hegesztő áramerősségnek. 8. A testkábelt közvetlenül a hegesztendő munkadarabon kell biztonságosan rögzíteni (csavaros, rugós és egyéb mechanikus rögzítők). 9. A földelő vezeték feleljen meg a vonatkozó szabvány előírásainak, kellően merev és megfelelő keresztmetszetű legyen. 10. A hegesztőkábelek és (ha van) egyen potenciálú kötés vezetékei rendelkezzenek a hegesztőáramnak megfelelő keresztmetszettel. 11. A munkakábelt az elektródafogótól 3 méter távolságon belül toldani, javítani tilos! A munkakábelen végzett toldások, javítások szigetelése hőállóság, mechanikai ellenállás és szigetelési ellenállás szempontjából egyenértékű legyen az eredetivel. 12. Az elektródafogónak szigetelt nyelűnek (A típusú) vagy teljesen zárt kivitelűnek (B típusú) kell lennie. 13. Fokozottan érintésveszélyes helyeken teljesen zárt kivitelű elektródafogót kell használni. 14. Átalakítási munkánál a földelő hálózatba bekötött csővezeték rendszert (acélszerkezeteket) a földelő hálózatról le kell választani!

13

3.5.7. VESZÉLYES KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT VÉGZETT HEGESZTÉS SZABÁLYAI 3.5.7.1. Hegesztés gázvezetéken A veszélyes anyagot (gázt, gőzt, folyadékot, olvadékot, port stb.) szállító csővezetéken hegesztést előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. Ha a csővezetékben nincs gáz, akkor a gázmentes állapotról méréssel kell meggyőződni. A robbanásveszélyt kiküszöbölő gázmentes állapotot semleges gázzal (nitrogénnel) vagy vízgőzzel való átöblítéssel kell elérni, és a csővezeték gáz tömör lezárásával (pl. vakkarima, tárcsa, felfújható ballon, dugó) vagy nitrogénnel történő folyamatos átöblítéssel kell fenntartani. Ha a csővezetéket nyomás alatt kell hegeszteni, akkor azon a szakaszon, ahol a munkát végzik, a gázszivárgást ellenőrizni kell. A nyitott, nem tömített vezetékeken gondoskodni kell a gáz szabadba vezetéséről. A különösen veszélyes anyagot, mérgező és/vagy éghető gázokat szállító csővezetéknél gondoskodni kell, hogy az gázmentes, átöblített, tiszta, és valamennyi nyílása, kivezetése nyitott legyen. A gázszállító csővezetékből a javításra kerülő részt szakaszolással biztonságosan, gáz-tömören le kell zárni, illetőleg le kell választani, és ezt a részt a gáztól és maradványaitól meg kell tisztítani. Csővezeték megbontása, szétszerelése előtt az armatúrákat és a biztonsági berendezéseket le kell szerelni, ki kell kötni. Felszerelésük, összekötésük csak tisztítás, ellenőrzés után legyen.

3.5.7.2. Hegesztés szűk, zárt, kistérfogatú terekben A munkát a vonatkozó szabvány szerint kell megszervezni és elvégezni. Biztosítani kell, hogy - a keletkező gázok, gőzök koncentrációja ne haladja meg a vonatkozó jogszabályban megengedett értéket, - gyúlékony, robbanásveszélyes, mérgező keverék ne képződhessen, - ne alakulhasson ki oxigén dús atmoszféra. Oxigént és technikai keverékeit szellőztetésre, tilos felhasználni! A munka megkezdése előtt a friss levegőt biztosító rendszer működését ellenőrizni kell. A figyelmeztető jelzésről gondoskodni kell, amelyet a térben lévő dolgozó működtet, és amely jelzés alapján a figyelő személy intézkedik. Gázforrást, hegesztő áramforrást a munkatérbe bevinni és azt ott üzemeltetni tilos! A pisztolyt csak a zárt téren kívül szabad meggyújtani. A zárt térbe bevitt munkaeszközök ellenőrzését a munka megkezdése előtt kell elvégezni. Munkaszünet esetén a hegesztési munkaeszközöket a térből el kell távolítani, illetőleg azokat az energiaforrásról le kell választani. A hegesztőnek a munkavégzés teljes időtartama alatt biztonsági hevederzetet kell viselnie. A munkatéren kívül figyelő személyeket kell biztosítani, akik az esetleges mentésre kiképzettek, és őket más munkával megbízni nem szabad. A mentéshez szükséges eszközöket a munkahely közelében kell elhelyezni úgy, hogy szükség esetén az azonnali használatuk lehetséges legyen. Mentési célra is biztosítani kell a célnak megfelelő üzemképes légzésvédő eszközt

3.5.7.3. Hegesztés szabadban A mindenkori időjárásnak (szél, eső, nap, hő stb.) megfelelő védelmet is biztosítani kell. Tilos munkát végezni, ha - a szél sebessége veszélyeztetheti a hegesztőt, - zivatar van, - villámlik!

3.5.7.4. DOKUMENTÁCIÓ Érintésvédelmi jegyzőkönyv, Időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálati jegyzőkönyv, (cég-, eszköz-, azonosító adatok, mérési lap) Üzembe helyezési jegyzőkönyv, Biztonsági Adatlap (hegesztőanyag) Megfelelőségi nyilatkozat (hegesztőeszközök. berendezések) Munkaruha és védőeszköz nyilvántartás, átadás-átvétel, oktatás jegyzőkönyv Megfelelőségi tanúsítás a védőeszközökről Tisztító anyagok (vegyi) kezelésének, tárolásának, semlegesítésének leírása,

14

3.6. A szerelés berendezései, szerszámai (acél és réz szerelése) 3.6.1. Kézi szerszámok biztonságtechnikája, általános 





A munkavégzés során használt különböző kéziszerszámok baleset veszélyforrást is jelentenek. Ezért a szerszámok szakszerű alkalmazásán túl ismerni kell a baleseti veszélyeket és a megelőzés szabályait is. Elsősorban a kéziszerszám helyes megválasztása, jó állapota, szabályos kezelése és tárolása segíti a veszélyek elhárítását, a balesetek elkerülését. Mindenekelőtt azt kell megállapítani, hogy a munka milyen szerszámmal végezhető el célszerűen és biztonságosan, ill. a rendelkezésre álló szerszám alkalmas-e az adott feladatra. Ha többféle kéziszerszám közül választhat, azt vegye elő, amelyik a munkavégzésre a legalkalmasabb, és amelynek használatát a legjobban ismeri. Végül mérlegelje a munkavégzés feltételeit is. Például szűk helyen hosszúnyelű szerszámmal nem lehet megfelelően dolgozni; meleg munkadarabnál a fémnyelű szerszám átforrósodhat. A kéziszerszámokat használat előtt gondosan, lelkiismeretesen ellenőrizze, mert csak kifogástalan állapotban levő szerszámmal lehet biztonságos, jó minőségű munkát végezni. A leggyakrabban alkalmazott kéziszerszámok lehetséges hibái és az ellenőrzés feladatai: - a kalapács baleseti veszélyei: a kalapácsfej lerepülése a nyélről; a nyél repedése, csúszóssá válása; a kalapács fejéről leváló szilánk. Ellenőrizni kell, hogy a fej szilárdan van-e ékelve a nyélre, hogy a nyél nem repedt-e, olajos vagy szálkás-e, hogy a kalapács ütőfelülete nincs-e legömbölyödve vagy kiperemesedve, - a villáskulcs baleseti veszélyei: repedés következtében a kulcs kinyílása, törése, a kopott kulcs lepattanása a csavarfejről vagy anyáról. Ugyancsak veszélyes, ha nagyobb nyílású kulcsba betétet raknak, mert az kirepülhet. Nem szabad a kulcsnyílást reszeléssel bővíteni, kalapáccsal szűkíteni, - a csavarhúzó baleseti veszélyei: a rossz nyél; a szükségesnél kisebb vagy nagyobb csavarhúzó használata; a csavarhúzó rossz állapota (repedés, törés, csorbulás); a csavarhúzó túlerőltetése. Minden esetben ellenőrizzük a csavarhúzó és nyele állapotát. Csavarhúzáskor a kisebb munkadarabokat is helyezzük az asztalra, ne tartsuk kézben, mert a csavarhúzó lecsúszása súlyos sérülést okozhat, - a reszelő veszélyei: hogy ha nyél nélkül használják, vagy munka közben leesik a nyél, a hegyes tüske megsérti a kezet. Ezért győződjünk meg arról, hogy a nyél szilárdan áll-e a reszelőn. A repedt, szálkás nyél is bajt okozhat, az ilyent azonnal ki kell cserélni, - a különböző kézifűrészeknél:(keretes, rókafarkú fűrész, stb.) a nyélre ugyanaz vonatkozik, ami a többi nyeles szerszámokra. Ellenőrizni kell továbbá, hogy nem tört-e ki a fűrész foga, mert törött fogú fűrész használata is veszélyes. - a fúrás baleseti veszélyei: A legjellemzőbb veszélyességi tényezők a fúrásnál: a forgószerszám és a vele érintkező munkadarab. Fúrás közben a legtöbb baleset a helytelenül, rögzített munkadarab elforgásakor keletkezik. Ezért a munkadarabot, még a kisméretűeket is, mindig szilárdan (pl. satuval, pillanatszorítóval) rögzíteni kell. Csak jól élezett nem görbült fúrószerszámot használjunk. Ellenkező esetben az erőltetéstől eltörhet a fúró és a kirepülő része súlyos balesetet, okozhat.







Kéziszerszámok használatával is óvatosan, figyelmesen végezzük a munkát. Mindenekelőtt ismerjük meg alaposan a feladatot, és gondoljuk végig, hogy milyen szerszámokra lesz szükségünk. A szerszámokat úgy helyezzük el, hogy azok könnyen elérhetők legyenek és lehetőleg a használat sorrendjét is vegyük figyelembe. Kerüljük a szerszám túlzott igénybevételét, mert az a szerszámot vagy a munkadarabot megrongálhatja és baleseti veszélyt is okozhat. Például nem szabad villáskulcsot megtoldani, mivel a nagy erőhatás menetszakadást, a lepattanó csavarfej, pedig balesetet okozhat. A munka megkezdése előtt a munkaterületet tegyük a munkavégzésre alkalmassá. Az esetleg otthagyott anyagokat és egyéb tárgyakat rakjuk a helyére, tisztítsuk meg a munkahelyet, a kiömlött olajt vagy más folyadékot töröljük fel. Ugyancsak el kell távolítani a hulladékot, forgácsot is.

15









A munkaterület rendbehozatala után győződjünk meg arról, hogy nincs-e a környezetben olyan veszélyforrás, amely testi épségünket vagy egészségünket károsíthatja. Ellenőrizzük, nem kerülhetünk-e forró, maró vagy mérgező anyagokkal érintkezésbe. A munkát csak ezek gondos vizsgálata után szabad megkezdeni. A munka végzése közben úgy helyezkedjünk el, hogy megfelelő szabad mozgási területünk legyen, és lehetőleg ne kelljen kényszertesttartásban dolgoznunk. Az eredményes munka feltétele1 továbbá a munkahely jó megvilágítása is. A lámpa fényét irányítsuk úgy, hogy a munkafelület egyenletesen, a látási igényeknek megfelelően világítsa meg, és a szerszám árnyéka ne zavarja látásunkat. A kéziszerszámokat használaton kívül és munka közben is megfelelő helyen kell tartani. A szanaszét heverő szerszámok nemcsak azért veszélyesek, mert rendetlenséget okoznak, leeshetnek, vagy a dolgozó elbotolhat bennük, hanem azért is, mert a gondatlanul tárolt szerszám megsérülhet, megrongálódhat és ez baleset okozója, lehet. . A szerelés folyamata Bármilyen szerelési technológiát alkalmazunk, a következőket mindig el kell végezni:  Darabolás  Sorjátlanítás  Kalibrálás  Csőkötés  Tisztítás  Öblítés  Nyomáspróba  Utószigetelés A választás lehetősége a munkavállalótól végzettsége alapján elvárható

3.7. DARABOLÁS Keretes fémfűrész  Amennyiben aprófogú fűrészlapot tesz a keretbe, akkor a vágási idő megnövekszik, de a sorja képződése kisebb lesz és pontosabb lesz a vágási felület.  A vágás megkezdésekor ne a körömmel, hanem a hüvelykujj élével vezesse a fűrészlapot.  A fűrészelendő tárgyat mindig rögzítse!  A fűrészelés első mozdulata mindig a teste felé húzás legyen!

A dörzstárcsás daraboló használata  A dörzstárcsás daraboló gép dörzstárcsáját megfelelő szilárdlábú védőburkolattal kell körülvenni.  A burkolat külső homlokfelületén leszerelhető vagy nyitható, de munkahelyzetben megbízhatóan rögzíthető fedél legyen.  A dörzstárcsás daraboló gépen a munkatérből kikerülő csiszolópont, fémport és szikrát hatékonyan felfogó porgyűjtő legyen.  Ha műszaki szempontból szükséges, a gépen a porgyűjtőre csatlakoztatható egyedi elszívó-berendezés legyen.  A porgyűjtőkben levő szövetszűrők anyaga vagy éghetetlen legyen, vagy a levegőcsatornába a porgyűjtő elé szikrafogókat kell szerelni.  A porgyűjtőt és az elszívó vezetéket úgy kell kialakítani, hogy azokat kényelmesen meg lehessen tisztítani a leváló fémrészecskék és a porgyűjtő légcsatorna belső felületei közötti érintkezés alkalmával keletkező ráégésektől  A dörzstárcsás daraboló gépen a szerszám mozgásirányát a szerszám védőburkolatán jól látható nyíllal meg kell jelölni.

16

A görgős csővágó használata  A sorja szempontjából viszont a legrosszabb ez a vágás, mert egy összefüggő, vastag sorját kapunk, melynek eltávolítása sokkal nehezebb, mint a többié.  A sorja eltávolításához hántolókés (sauber). és védőkesztyű szükséges  Lágy csövek darabolásához nem megfelelő, mert ha nem megfelelő előtolást végzünk, a cső beroppanhat.

3.8. SORJÁTLANÍTÁS

Szerszám  A darabolás után kivétel nélkül minden esetben el kell távolítani a cső végéről a keletkezett sorját. Acél esettében reszelővel.  Réz esetében ezt el kell végezni a cső külső- és a belső felületén is. A szerszám melynek segítségével a külső- és a belső sorja is eltávolítható.  A sorjázást rögzítve védőkesztyűben kell elvégezni! 3.9. KALIBRÁLÁS

 A kalibrálás a cső végének a szabályos kör keresztmetszetre alakítását jelenti. Főleg a lágy csöveket szükséges kalibrálni. A kalibráláshoz két szerszám szükséges, a kalibráló tüske és kalibráló gyűrű.  Arra mindig vigyázni kell, hogy először a tüskét kell beverni a csőbe majd azt kihúzva a gyűrűt kell ráütni a cső végére. A sokéves tapasztalat azt mutatja, hogy fordított sorrendben nem lesz megfelelően előkészített a csővég. A két szerszám egyszerre történő használata a csővéget deformálja (megfolyik a cső), s nem kapjuk meg a várt kialakítást. 3.10. HAJLÍTÁS  A szakmai gyakorlat azonban nemes egyszerűséggel hideg hajlításnak nevez minden melegítés nélkül megvalósított, általában szobahőmérsékleten elvégzett csőhajlítást. Amikor azonban ez nem vezet megfelelő eredményre, akkor a minimálisan szükséges felmelegítés alkalmazása esetén is már meleghajlításról szokás beszélni.  A hajlítási eljárásokat többféleképpen csoportosíthatjuk. A csoportosítás egyik szempontja lehet az alakváltozás során kialakuló feszültségi állapot jellemző formája. Eszerint megkülönböztetünk:

17

3.10.1. Nyomás típusú hajlítás HAJLÍTÓTÁRCSA HAJLÍTOTT POZÍCIÓ

SZORÍTÓPOFÁK Az ábrákon látható elrendezés szerinti eljárás az egyik legrégebb óta használatos csőhajlítási technológia, amelyet elsősorban vastagabb falú, nagyobb ívű hajlításoknál alkalmaznak gazdaságosan.  A szerszám több cső befogadására alkalmas módon is viszonylag egyszerű, ezért még napjainkban is sok területen alkalmazzák szívesen. 3.10.2. Szorítás típusú hajlítás HAJLÍTÓTÁRCSA SZORÍTÓPOFA HAJLÍTOTT POZÍCIÓ 

Az ábrákon látható elrendezés szerinti technológia csövek hajlítása mellett nyitott szelvények esetén is jól alkalmazható. A szorítókar egy álló tárcsára hajlítja rá a cső-, vagy más profilt. A szorítópofa viszonylag kis erőhatást fejt ki. 3.10.3. Húzás típusú hajlítás 







Ez az eljárás terjedt el talán legszélesebb körben. A vékonyfalú csövek hajlítása területén jelentkezőproblémák megoldására a felszerszámozás kiteljesítésével kiváló lehetőség kínálkozik. HAJLÍTÓTÁRCSA HAJLÍTOTT POZÍCIÓ

SZORÍTÓPOFA CSÚSZÓVEZETÉS Az ábránkon látható szerszámelrendezés és kinematika elegendő a vastagabb és nagyobb ívű hajlításoknál. A kisebb ívű, vékonyabb csövek esetében azonban a belső felület megtámasztására megfelelő alakú tüskét, míg a belső hajlítási sugár-gyűrődésre hajlamos zónájában un. ráncfogó alkalmazására kerülhet sor. A kisívű hajlításoknál a falvastagság csökkenésével egyre szerszámigényesebb megoldásokat kell alkalmaznunk. A belső és külső felületek megfelelő megtámasztásának elmaradása esetén a cső alakja torzulhat, azaz horpadás és gyűrődés jöhet létre a felületén.

18





A tekercsben lévő rézcsöveket, amelyek szilárdsági állapota R220 (lágy), szerszámokkal vagy anélkül is lehet hajlítani. A szerszám nélküli hajlítási sugár tapasztalat szerint a cső külső átmérőjének 6-8-szorosa lehet. A hajlítási sugár megválasztásánál döntő, hogy a hajlítási tartományban ne keletkezzen megengedhetetlen keresztmetszet-csökkenés, gyűrődés ill. törés. Ez alapjában véve a szerszámmal történő hajlításra is vonatkozik. A műanyag bevonatú vagy gyárilag szigetelt tekercsben lévő rézcsöveket ugyanígy lehet hajlítani, ugyanakkor különös gonddal kell eljárni, hiszen a köpeny alatt lévő törés nem mindig felismerhető. Kisebb méretű csöveket belső rugó segítségével kell hajlítani így elkerülhető a cső deformálódása (12 mm külső átmérőig).

Különböző kézi hajlítók 



 



Ha lágy csöveknél az említett 6-8-szoros külső átmérőnél kisebb hajlítási sugarat szeretnénk elérni, vagy félkemény, illetve kemény csövet kell hajlítani, akkor azt szerszámmal kell végezni. Hajlításhoz igénybe kell vennie a gyártók által felkínált megfelelő hajlító szerszámokat. A szerszámmal történő hajlításnál általában a külső átmérő 4- szerese a hajlítási sugár, de ez szerszámonként változó. A tekercsben lévő hőszigeteléssel ellátott csöveknél a hajlítás előtt a hajlítási tartományban a szigetelőköpenyt néhány hajlító-szerszámnál el kell távolítani, melyet aztán pótolni kell. A lágy, vagy kilágyított csöveket egyszerű, racsnis szerszámmal is lehet hajlítani

Egykezes hajlító A kilágyítást a csőre jelölt hajlítási tengelyvonaltól visszamérve 1 hajlítási sugárnyi hossznál kell kezdeni és a tengelyvonal utáni 1 hajlítási sugárnyi hosszig kell végezni. A szálban gyártott csöveket, amelyek szilárdsága R250 (félkemény) és R290 (kemény) 18x1,0 mm méretig az EN 1057 szabvány előírásainak megfelelő hajlítási sugárral lehet hajlítani megfelelő szerszámok segítségével.

3.11. TISZTÍTÁS Az idomok belsejének tisztításához tisztítókefét használunk. Tisztítókeféből lehetőleg rézszálast kell választani.

Tisztítókefe 3.12. CSÖVEK FESTÉSE 1. A felületek előkészítése A kisüzemi szintű védekezés általában a passzív felületvédelemben merül ki. A bevonatot megfelelően előkészített felületre kell felvinni. A munkadarab felületét alaposan meg kell tisztítani úgy, hogy azon zsír, korábbi festékmaradvány, egyéb szennyeződés nem maradhat. A tisztítást mechanikai vagy kémiai úton lehet végezni.

19

A rozsda, reve, festék, egyéb szennyeződés mechanikai eltávolításához drótkefét, csiszolóvásznat használjon. A munkavégzés történhet kézi erővel, vag szerszámgép (pl. szögcsiszoló) segítségével.

A kémiai tisztítás oldószeres zsírtalanítást, lemosást, leégetést, a festékmaradványok illetve a felületi rozsda vegyi úton történő eltávolítását jelenti. A felületi rozsda lemaratására (amennyiben az még nem túl mélyen támadta meg a felületet) a rozsdamaró folyadékot lehet alkalmazni. A korrózió elleni felületvédelem elvégzéséhez szükséges bevonatok, oldószerek (rozsdamaró, alapozó, festékbevonók, hígító folyadék) és felvitelükhöz szükséges eszközök a kereskedelemben kaphatók. 2. Rézcsövek  A szabadon szerelt csupasz csöveket néhány helyen esztétikai okokból le kell festeni. Ezt nem korrózió elleni bevonatként visszük fel a csőre. Nagyon ritkán (savas levegőjű helyiségben, pl. akkumulátortöltő) szükséges a védőmázolás. A festést mindig a cső zsírtalanításával kell kezdeni, majd jöhet az alap és fedőmázolás. A festékek kiválasztásánál arra kell ügyelni, hogy az rézcsőre jó legyen. 3. Acélcsövek Felületkezelés  A felületkezeléshez technológiai utasítást kell készíteni.  A felülettisztító eljárások során a képződő por, egyéb szennyeződések és vegyszerek kezelésével, szállításával és tárolásával kapcsolatban be kell tartani a tűzvédelmi, munkabiztonsági, munkaegészségügyi, egészségvédelmi és környezetvédelmi előírásokat. Felületkikészítés  A telepített munkahelyen a helyszíni szerelés során a szerelést végzőnek meg kell határozni a felületkikészítés biztonságos végzésének módját és feltételeit. 4. A munkadarab, festésre előkészítésének folyamata újonnan vásárolt, a felületén enyhén rozsdafoltos acélanyagból készült munkadarabnál az alábbi sorrendben történik:  Első lépésben a hegesztési varratok felületcsiszolását kell elvégezni.  Ezt követi a felület rozsdamaró folyadékkal való bevonása, amely után a rozsdamarót kb. ½ órán át hagyni kell megszáradni illetve hatni. A munkadarab felülete kifehéredik.  A következő művelet a fellazított rozsda eltávolítása pl. drótkefével. A felületet fém tisztára kell csiszolni.  A tartós védelem érdekében célszerű alapozó festékréteget felhordani ecsettel, hengerrel, vagy szórással.  Az alapozó réteg néhány órás száradását követően, a felületi festékréteget egy, vagy két rétegben kell a felületre felhordani.  A festésnél ügyelni kell arra, hogy a bevonat egyenletes, homogén eloszlású legyen. A munkadarabnak ne maradjon olyan felülete, amely nincs bevonva. Az ábra nem megfelelően festett munkadarabot mutat.  A festésnél jelentkező hibalehetőség a festék megfolyása. Ez általában a felhordó eszköztől (ecset, festékszóró) függetlenül akkor fordul elő, ha egy rétegben túl sok festéket akarunk felvinni, vagy túlzott mértékű a hígítási arány, ezért a festék nagyon híg, könnyen folyik. A lecsorgó festék a munkadarab alsó szélén összegyűlik és lecsepeg. A megszáradó cseppkezdemények a felületet egyenetlenné teszik. Elkerülése érdekében a festéket több, vékony rétegben kell felvinni a felületre. Az egyes rétegek között az előírásnak megfelelő száradási időt kell hagyni.

20

3.13. RADIOGRÁFIAI VIZSGÁLAT A hegesztési varratok vizsgálatát csak erre jogosult szervezet végezheti. Roncsolásmentes, radiográfiai, vagy ultrahang vizsgálatot csak az MSZ EN 473:2001 szabvány szerint, megfelelő minősítéssel rendelkező vizsgáló személyeket alkalmazó szervezet végezhet. A hegesztési varratok vizsgálatát és minősítését az engedélyes tervdokumentáció előírásai szerint kell elvégezni. Kézi ívhegesztéssel készített tompavarratok radiográfiai vizsgálatát hegesztőnként, a hegesztési varratok legalább 10%-án kell elvégezni, de hegesztőnként legalább l-l varratot ellenőrizni kell. Fentiek figyelembe vételével, kézi ívhegesztéssel készített tompa illesztésű varratokon, DN 50 mmnél nagyobb átmérők esetén radiográfiai vizsgálatot kell végezni: - minden munkaárokban készített hegesztési varraton, - javított és nem nyomáspróbázott varratokon, - közvetlen a szerelvény előtti és utáni egy-egy varraton, - közműalagútba, illetve védőcsőbe kerülő varraton, - fokozott igénybevételnek kitett hegesztési varraton, - az elosztói engedélyes által kijelölt varraton. Ha a varrat ellenőrzésekor valamely hegesztő varratainak 10%-a hibásnak bizonyult, az e hegesztő által készített varratok 25%-át meg kell vizsgálni. Ha ekkor további varrat minősül hibásnak, a hegesztő által készített valamennyi varratot vizsgálni kell, és a hegesztőt a gázelosztó vezeték hegesztési munkáiról le kell váltani. Az előírt vizsgálatok megtörténtét és a vizsgálatok eredményeit jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A radiográfiai vizsgálat előtt, a vizsgált varrat vizsgálati számát a varrat mellett maradandóan (pl. beütő bélyegzővel) fel kell tüntetni. A vizsgálati szám és a hegesztő azonosító jelének feltüntetése kötelező a vizsgálati jegyzőkönyvön, ill. a radiográfiai felvételen is.

21

3.14. SZILÁRDSÁGI ÉS TÖMÖRSÉGI NYOMÁSPRÓBA A csatlakozó- és a fogyasztói vezeték anyagának és szerelésének megfelelőségét üzemszerű állapotban szilárdsági- és tömörségi nyomáspróbával ellenőrizni kell. A nyomáspróba végrehajtására a tervezőnek az engedélyezési dokumentáció részeként nyomáspróba-tervet kell készíteni. A csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés tömörsége, a nyomáspróba terv szerinti elvégzése, dokumentálása és értékelése a kivitelező feladata és felelőssége. A nyomáspróba gyakorlati végrehajtását az engedélyes képviselője, vagy megbízottja jogosult ellenőrizni. Nyomáspróbák általános előírásai A szilárdsági nyomáspróbát a használt gáztól eltérő inert gázzal (pl. nitrogén), vagy levegővel kell végrehajtani. A nyomáspróbával vizsgált vezeték és fogyasztói berendezés kötési (hegesztés, menetes kötések) helyeit szabadon kell hagyni. A vezeték a szilárdsági és tömörségi vizsgálat során üzemeltetési állapotban szabadon legyen, és/vagy csak szakaszos földtakarással legyen rögzítve. A nyomáspróbához szükséges csatlakozási helyek és csonkok gáz tömören zárhatóak legyenek. A csővég lezárására mutat példát az ábra is.

A nyomáspróba eredményét a szolgáltató által rendszeresített nyomáspróba jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Szilárdsági nyomáspróba A nyomáspróba értéke nem haladhatja meg a tervezési nyomást. A szilárdsági nyomáspróba értéke a legnagyobb üzemi nyomástól (MOP) függ az alábbi táblázatban megadottak szerint A próbanyomás időtartama az állandósult állapot elérését követően 15 [min.]. Legnagyobb üzemi nyomás (MOP) [bar] 4,0 < MOP ≤ 16 2 < MOP ≤ 4 0,1 < MOP ≤ 2 MOP ≤ 0,1

Szilárdsági próbanyomás (STP) [bar] legalább 1,3xMOP legalább 1,4xMOP legalább 1,75xMOP, de legalább 1 [bar] legalább 1[bar]

A szilárdsági próbanyomáshoz csőrugós manométer, vagy elektronikus nyomásmérő és regisztráló műszer használható. A legfeljebb 100 [mbar] üzemi nyomású csatlakozó és fogyasztói berendezés szilárdsági nyomáspróbája során a vezetéknek a gáztérben ható 100 [kPa] túlnyomást maradandó alakváltozás nélkül kell bírnia, a minimum 15 [perc] megfigyelési idő alatt a megengedettnél nagyobb nyomáscsökkenés, illetve tömörtelenség nem lehet. A nyomáspróba alatt a vezetéket és kötési helyeit mechanikailag (nem veszélyes erősségű) ütögetéssel és szemrevételezéssel kell ellenőrizni. Tömörségi nyomáspróba - A nyomás legyen legalább egyenlő a legnagyobb üzemi nyomással (MOP), - de ne haladja meg a legnagyobb üzemi nyomás (MOP) 150 %-át. A 0,1 [bar]-t meg nem haladó legnagyobb üzemi nyomású (MOP) vezeték esetén a tömörségvizsgálat nyomása ne legyen nagyobb 150 [mbar]-nál. Időtartama az állandósult állapot elérését követően 10 [min.].

22

4. KIEGÉSZÍTŐ MUNKÁK 4.1. KÖMŰVES MUNKÁK 4.1.1. A falazó állás padozatának szintjéről mérve legfeljebb 1,4 m magasságig (falazó magasság) végezhető falazó munka. A munkát bakállványról háttámla alkalmazásával kell elvégezni. Fémből készült kisbak Mind a kisbaknál, mind a nagybak-lábnál fontos előírás kapcsolódik a rögzítő csaphoz. Ennek furata 17 mm-es átmérővel készüljön, magát a rögzítő csapot pedig 16 mm-es átmérőjű, 120 x 80 mm méretű, "L" alakúra hajlított vasból kell készíteni, és lánccal rögzíteni Egyszerű huzalszeg nem használható helyette, hiszen annak teherbírása bizonytalan.

4.1.2. A legfelső födém feletti kémények, szellőzők, pillérek, oromfalak és tűzfalak építésénél az állványzatot a szerkezettől függetlenül, önmagában állékonyan kell megépíteni.

4.1.3. Préslég üzemeltetésű szerszámmal végzett vésés esetében a várható dinamikus igénybevételnek is megfelelően kialakított munkaterületet kell biztosítani. E munkát támasztó vagy kétágú létráról végezni nem szabad! 4.1.4. A 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletet az építési (és bontási) hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló rendeletet és annak 1-5 mellékletét a hulladékok kezelése során alkalmazni kell!

4.2. LÉTRÁKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK 4.2.1. A támasztólétrát elcsúszás ellen biztosítani kell. 4.2.2. A támasztólétra vége legalább 1,0 m-rel nyúljon a kilépőszint fölé, és hossza legfeljebb 6,0 m legyen. Könnyűfémből készült (kitolható) támasztólétrát 6,0 m hosszúság felett is lehet használni, ha a gyártó vagy forgalmazó a megfelelőséget tanúsítja, vagy tanúsíttatja. 4.2.3. A kétágú létrákon - szétcsúszás megakadályozására - mindkét ágon rögzített és az igénybevételnek megfelelően méretezett kötőelemet kell alkalmazni. A kétágú létra hossza legfeljebb 5,0 m lehet. 4.2.4. A munkaszintek megközelítését lehetővé tevő létrát úgy kell megválasztani és elhelyezni, hogy az elegendő magasságban nyúljon ki az elérendő munkaszint fölé, és ezzel lehetővé tegye a biztonságos kapaszkodást, kivéve, ha a munkaszintre történő fellépéshez szükséges biztonságot másként valósították meg. 4.2.5. A kitolható, az átalakítható és az egymásba illesztett (többtagos) létrát úgy szabad használni, hogy a létraelemek egymáshoz képest ne mozdulhassanak el. A vontatható létrákat használatuk előtt elmozdulás ellen biztosítani kell.

23

4.2.6. A létrát csak úgy lehet használni, hogy a kapaszkodás és a biztonságos állás lehetősége mindenkor biztosított legyen. Amennyiben a létrára teherrel kell felmenni, ez nem korlátozhatja a kapaszkodás lehetőségét.

4.2.7. Létrák használati szabályai:  A használat előtt a létrát szemrevételezéssel meg kell vizsgálni;  Tilos sérült létrát használni (pl. fokhiány, törött fok)!  A létrát úgy kell felállítani, hogy az a használat alatt végig stabilan álljon;  Tilos a létrát kellő teherbírással nem rendelkező helyhez, anyaghoz támasztani!  szilárd alapra kell állítani úgy, hogy a létrafokok vízszintes helyzetben maradjanak;  a létrákat használatuk előtt elmozdulás, elcsúszás ellen biztosítani kell;

         

A normál létra legfelső három fokát nem szabad létrafokként használni! A kitolható és egymásba illesztett (többtagú) létrát csak úgy szabad használni, ha biztosított, hogy a létraelemek használat közben egymáshoz képest nem mozdulnak el; Egy létrán egyszerre csak egy személy dolgozhat! A létrán való folyamatos munkavégzés esetén - szükség szerint – pihenőt kell tartani! A létra használata közben a kapaszkodásnak, valamint a biztonságos, stabil állás lehetőségének biztosítottnak kell lennie; Amennyiben a létrára teherrel kell felmenni, az nem korlátozhatja a kapaszkodás lehetőségét. Ne másszon soha szétcsúszható létrára. A kétágú létrát lánccal vagy kötéllel kell biztosítani a szétcsúszás ellen! El kell határolni a munkaterületet és gondoskodni kell az állandó felügyeletről akkor, ha létrát közlekedési út közelében, átjáróban, ajtó közelében használják! Ha szükséges el kell terelni a forgalmat! A létrát csak rendeltetésszerűen szabad használni! Ne használja anyagtárolásra!

24

4.3. EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK 4.3.1. Ha kollektív védelem leesés ellen nem biztosítható, akkor egyéni védőeszköz alkalmazásával kell a védelmet biztosítani. A koordinátornak ki kell jelölni, és ki kell alakíttatni a teherhordó szerkezeteket. 4.3.2. A veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, és használatukat meg kell követelni. 4.3.3. Az egyéni védőeszközt mindazon munkavállalók részére biztosítani kell, akik az adott munkaterületen munkát végeznek, illetve egyéb ok miatt ott tartózkodnak. 4.3.4. Építőipari kivitelezési munkaterületen védősisak viselése kötelező, kivétel tárgyak leesésétől nem veszélyeztetett belső munkahelyen végzett szakipari és irodai munkák. 4.3.5. Zaj és vibráció ellen is megfelelő védelmi eszközöket kell biztosítani! A védendő testrész

Az egyéni védőeszköz megnevezése

Fej

Védősisak, Sapka

Szem

Védőszemüveg, fejpajzs,

Arc

Álarc,

Hallás

Füldugó, fültok,

Légzés

Porálarc, gázálarc,

Test Kéz

Védőruházat, (pl. környezeti hőmérséklet, időjárás) Védőkesztyű,

Láb

Védőcipő,

Leesés elleni védelem

Biztonsági heveder, zuhanás gátló,

4.3.6. Védőfelszerelés • Védőfelszerelés biztonsági, vagy a becsapódás erejét csökkentő berendezésekkel (biztosítókötél, a kötelet lerövidítő és a zuhanást tompító eszközök). • Biztonsági heveder csak felfüggesztésként (pl. oszlopon végzett munkánál) vagy a lecsúszás elleni védelemként (pl. meredek tetőkön, ahol kizárt az ereszen való átbukás) használható. • A védőfelszereléseket és a biztonsági hevedereket is évente szakembernek kell ellenőriznie.

25

4.3.7. Amennyiben a leesés elleni védelmet műszaki megoldással nem lehet kielégítően biztosítani, akkor a munkavállaló munkát csak munkaöv, biztonsági hevederzet, illetve zuhanás gátló használatával végezhet, de ilyen esetben előzetesen - tehát a munka megkezdése előtt - a munkáltató köteles kialakítani, vagy kijelölni azokat a teherhordó szerkezeteket, ahová a munkavállaló a védőeszközt rögzíteni tudja. 4.3.8. Példák Darabolás, fúrás, vésés, beton és habarcs gépi felhordása esetén szemvédelem szükséges.

Oldószerekkel, vegyi anyagokkal végzett tevékenység során nem elegendő az egyszerű légzésvédő, megfelelő betéttel ellátott gázálarcot kell kiadni és viselni!

4.4. SZERELVÉNYEK, VILLAMOSSÁG, VILÁGÍTÁS 4.4.1 A munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat megfelelően védeni kell a közvetett vagy közvetlen érintésből eredő villamos áramütéssel szemben. Az MSZ HD 60364-7-704:2007 szabvány 704.410.3.10. szakasza az építési és bontási területek villamos berendezéseinek áramütés elleni kiegészítő védelmére előírja: A legfeljebb 32 A névleges áramú csatlakozó aljzatokat és más 32 A névleges áramú, kézben tartható villamos szerkezeteket tápláló áramköröket legfeljebb 30 mA névleges kioldóáramú áramvédőkapcsolóval kell védeni.

4.4.2 Az építési területen a villamos kábelek, tömlővezetékek mechanikai sérülés elleni védelmét biztosítani kell. 4.4.3 A villamos kéziszerszámok időszakos felülvizsgálatát el kell végeztetni, és dokumentálásáról gondoskodni kell. A jegyzőkönyv egy másolatát a helyszínen kell tartani. 4.4.4 Az építési munkahelyeken és az építési munkahelyek közlekedési útjain az alábbi közepes megvilágítási erősségeket kell biztosítani: Tevékenység Közepes szerelési munka: Festés

Megvilágítási erősség 300 lux 500 lux

26

5. FŰTÉS, VÍZ, SZENNYVÍZSZERELÉSEK 5.1. A hálózatok kiépítése  Figyelni kell a: vízvezetékek,fűtési vezetékek szerelésénél betartandó szabályokra. Ha szerelésnél ezekre figyelnek, a vezetékek élettartama szinte korlátlan lesz, vagyis biztosan kibírja azt az élettartamot, amit az épület.  A rézcsövek kis átmérője és időtakarékos szereléstechnikája nem csak új szerelésekhez jó, hanem különösen alkalmas felújításokra vagy meglévő berendezések bővítésére. A falsík előtti szerelés gyakran megkönnyíti a vonatkozó rendeletek betartását különösen az épületstatika, a hő és zajvédelem valamint a tűzvédelem vonatkozásában, mivel a fal továbbra is érintetlen marad. A vakolat alatti utólagos elhelyezés ezzel szemben sok ráfordítást igényel a szabályzatok betartása miatt.  A tekercsben lévő csövek különösen alkalmasak a lakásokon belüli utólagos beépítésre, mivel könnyen hajlíthatók és könnyen hozzáilleszthetők a meglévő épület adottságaihoz. Könynyen eltakarhatók, pl. szegélylécek segítségével.  Az egyenes szálcsövek felszálló és elosztóvezetékként alkalmazhatók elsősorban meleg közeg szállításakor különösen akkor, ha azok gyárilag köpennyel ellátott vezetékek és így kis külső átmérőjük miatt csekély a helyigényük. Szerelőfal létrehozásánál a rézcsövek igen előnyösek kis külső átmérőjük és jó hajlíthatóságuk miatt.

5.2. Vízvezetékek szerelése  Új vezetékhálózatnál, amikor az egész rendszert rézcsőből készítjük, nincs semmi probléma. Azonban meglévő hálózatoknál rézcsövek és horganyzott acélcsövek egyidejű alkalmazásakor az anyagok különböző viselkedése (elektrokémiai potenciálja) miatt ügyelni kell az alábbi szempontokra.  Az ivóvízben - a fűtési vízzel ellentétben - mindig nagyságrendekkel nagyobb az oxigéntartalom. A réz reagál erre, jóllehet normál esetben egy rézoxid védőréteg alakul ki. Általában egy fedőréteg jön létre, leggyakrabban bázikus kémhatású réz-karbonból. Az ilyen rétegképződés közben kis mennyiségben mindig oldódik réz a vízben (később, a patina kialakulása után, már teljesen elhanyagolható lesz). Amennyiben az oldott réz (rézion) érintkezésbe kerül a horganyzott acéllal, akkor az ott cementálódik, míg a nem nemes horgany, vagy vas oldatba megy. A cementálódó réz révén az azután következő vezetékekben vagy készülékekben pontkorrózió jöhet létre, amelyet a réz vált ki. Ezért az ivóvízvezetékekben az ún. "folyásszabályt" be kell tartani  A folyási szabály: a rézcsöveket a víz-folyási irányából nézve mindig a horganyzott acél egységek után kell beépíteni.

5.3. Szerelési munkahelyek, munkaműveletek követelményei 5.3.1. Munkahely kialakítása  A szerelés munkaterületét az alkalmazott gép-, berendezés és anyag terhelésének, a várható igénybevétel figyelembevételével kell kialakítani.  A munkavégzés helyének, biztonságos megközelítésének feltételeit meg kell teremteni.  A szerelési munkahelyen a be- és leesés elleni védelmet műszaki megoldással (korlát, elkerítés, lefedés, állványzat stb.) kell biztosítani.  A tárgyak leesése által veszélyeztetett szerelési munkahelyeken, illetve közlekedési utakon megfelelő védelmet nyújtó műszaki megoldással (védőállvány, védőtető stb.) kell az ott dolgozók és közlekedők biztonságáról gondoskodni.  Az emelés módját és eszközeit, a teher sajátosságait és a környezet figyelembevételével kell meghatározni az Emelőgép Biztonsági Szabályzat alapján. 5.3.2. Állványozás  A szerelőállványok szerkezeti kialakítása biztosítsa: - a szerelési művelet hozzáférhetőségét, - a szerelés helyének megközelítését, - a szerelési műveletek elvégzését.



A szerelőállványt csak szerelési célra és a várható terhelés figyelembevételével szabad használni.

27

5.3.3. Alakító műveletek Darabolás A megmunkálandó anyag hideg vagy termikus darabolása csak az anyag és/vagy eszköz megfelelő rögzítése, illetve stabilitása alatt végezhető el. A fekete-meleg munkadarabokat meg kell jelölni. A levágott anyagot - méretétől és súlyától függően - elmozdulás, billenés leesés ellen - biztosítani kell. A munkadarabon igazítást, változtatást csak a darabolási művelet megszakítása után szabad végezni. A helyszíni szerelésnél végzett kézi vagy gépi daraboláshoz biztonságos munkaállást kell használni. Sorjázás A darabolás után a keletkezett éleket, sorjákat a munkadarabról el kell távolítani. A sorjázás eszközét és módját a munkadarab nagysága, anyaga és helye szerint kell megválasztani. Vékony, könnyen elhajló anyagok (lemezek, szalagok stb.) megfelelő merevítéséről sorjázás során gondoskodni kell. Él kiképzés Az él kiképzés műveletét elsősorban előgyártás során kell elvégezni. Helyszínen végzett gépi él kiképzés során biztosítani kell a célgép egyenletes vezetését, valamint a berendezésnek megmunkálandó anyagról való leesés elleni védelmét. Hajlítás, egyengetés Hajlításnál a munkadarab megfelelő rögzítését és vezetését biztosítani kell. Hajlítás közben a munkadarab alátámasztásáról és billenés elleni védelméről gondoskodni kell. A hajlítási művelet módját (hideg, meleg) és eszközét az anyag tulajdonságai, méretei és felhasználási céljától függően kell meghatározni. Hajlítás és egyengetés során gondoskodni kell az anyag kivágódása, kicsapódása elleni védelméről. 5.3.4. Kötési műveletek Csavarkötés Egyszerű nyomatékjelző, illetve nyomatékhatároló nélkül kéziszerszámokkal végzett csavarmeghúzás csak alárendelt csavarkötéseknél alkalmazható. Minden ettől eltérő esetben szerelési utasításban kell megadni - a meghúzó nyomaték nagyságát, - a felületek állapotára vonatkozó követelményeket, - a meghúzás módját, sorrendjét és eszközeit. A csavarkulcs nyomatékát hosszabbítással növelni tilos! A csavart elfordulás ellen biztosítani kell. A biztosítás módját - ha szükséges - elő kell írni. Ragasztás Teherviselő felületek ragasztását csak a tervező által megadott helyen és módon lehet végezni a műveleti utasításban meghatározott követelmény betartásával. Az utasításban meg kell határozni a ragasztás műveleti követelményeit. Felületkezelés A felületkezeléshez technológiai utasítást kell készíteni. A felülettisztító eljárások során a képződő por, egyéb szennyeződések és vegyszerek kezelésével, szállításával és tárolásával kapcsolatban be kell tartani a tűzvédelmi, munkabiztonsági, munkaegészségügyi, egészségvédelmi és környezetvédelmi előírásokat. Felületkikészítés A telepített munkahelyen a helyszíni szerelés során a szerelést végzőnek meg kell határozni a felületkikészítés biztonságos végzésének módját és feltételeit.

28

5.4. A munkavégzésre vonatkozó szabályok 5.4.1. Technológiai csővezeték szerelése A szerelésnél csak megfelelőség igazolással rendelkező cső, alkatrész és egyéb anyag használható fel. Ha a tervdokumentáció egyéb követelményt nem tartalmaz, akkor hegesztett kötés bármely olyan eljárással készíthető, amely az előírt minőségű kötést szavatolja. Különösen veszélyes körülmények esetén a csővezeték összeszerelésére részletes technológiai utasítást kell kidolgozni a szerelést végzőnek. Különösen veszélyes körülménynek minősülhet - tűz- és robbanásveszélyes, valamint gyúlékony anyag veszélyes közelségében, - fertőzött vagy veszélyes vegyi anyagot tartalmazó gép, tartály veszélyes közelségében, - mélységben, aknában, csatornában, - közvetlen kapcsolatú, egymás feletti munkaterületeken, - működő munkaeszköz környezetében, - szűk vagy zárt térben, - magasban lévő munkahelyen, ha a leesés veszélye fennáll történő szerelési tevékenység. 5.4.2. Kötési műveletek Párhuzamos csővezeték esetén karimás kötések szerelésére, illetve javítására elegendő helyet kell tervezni és biztosítani. 5.4.3. Megjelölés A hegesztett kötést a hegesztő személyes jelével (pl. bélyegző) kell megjelölni. A megjelölés az azonosíthatóságot tegye lehetővé, de ne rontsa a csővezeték minőségét és megbízhatóságát. 5.4.4. Tartozékok és szerelvények beépítése A támasztókat, függesztőket és tartószerkezeteket a csővezeték szerelése előtt kell elhelyezni és rögzíteni. A csővezetéket a támaszokhoz csak a csőszakaszok összeszerelése után, a támaszok közötti munkák befejezését követően szabad szilárdan rögzíteni. A biztonsági szerelvényeket az előírt értékű beállítással hitelesítve kell beépíteni, illetve az előírt értékű szerelvényt kell alkalmazni (hasadó elem, olvadó dugó stb.).

5.5. Ellenőrzés 

Ellenőrzésnek ki kell terjednie különösen: - az általános egészségügyi feltételekre, - az ergonómiai követelményekre, - a megvilágítási követelményekre, - a fűtésre, szellőzésre vonatkozó elvárásokra, - a villamos biztonságtechnikai követelményekre, - a szerelési területen a biztonságos munkavégzés feltételeire, - a tevékenységhez szükséges eszközök, anyagok biztonságos elhelyezhetőségére, - a feladatvégzéssel összefüggésben keletkező veszélyekre és ártalmakra, - a szabadban történő munkavégzés feltételeire, - a különösen veszélyes körülmények között történő munkavégzés szabályainak betartására, - a munkahelyen az elsősegélynyújtó felszerelés meglétére, - a munkavégzés személyi feltételeire, - a tevékenység végzéséhez szükséges, előírt dokumentációk meglétére, - az alkalmazott gépek, berendezések, eszközök, kisgépek, kéziszerszámok állapotára, - nagy kiterjedésű fémszerkezeten használt elektromos kisgépek villamos biztonságtechnikájára, - a csatlakozókábelek, dugaszoló villák, aljzatok, hosszabbító kábelek alkalmazásának feltételeire,

29

- az alkalmazott gépek, berendezések műszaki állapotára, a gépkönyvi követelmény teljesülésére, valamint a napi és rendszeres karbantartásuk meglétére, - a szerelési tevékenység végzéséhez szükséges segédberendezések, segédeszközök biztonságos alkalmazására, - a gépek, berendezések, szerszámok időszakos biztonsági felületvizsgálatának meglétére, - a munkavégzés biztonságát szolgáló egyéni védőeszközök meglétére, - az előírt egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatára,

5.6. Nyomáspróba 



A hegesztett kötéseknél a szerelést végző köteles gondoskodni olyan módszerű és terjedelmű ellenőrzésről, amely biztosítja, hogy a varratok minősége megfeleljen a szereléstechnológiai utasításban meghatározott előírásoknak. A nyomáspróbát minden esetben helyszíni szerkezeti vizsgálatnak kell megelőzni, kitérve a kapcsolódó bizonylatok ellenőrzésére is.

6. FÖLDMUNKÁK 

 

A „munkagödör" és a „munkaárok" a bennük, illetve a környékeiken történő munkavégzés szempontjából csaknem azonos kockázatokat jelentenek, a különbség köztük az alaprajzi kialakításban van. A munkaárok a terepszint alatti munkateret jelenti, de vonalas létesítmények (csatornák, csővezetékek, vagy sávalapok) számára. A mélyépítési munkák végzése során a balesetek előfordulása is gyakori, és fő jellemzője a leomlott föld alá kerülő ember. Éppen ezért elengedhetetlen a biztonsági előírások megismerése és betartása.

6.1. A munkaterület előkészítése A térszint alatti földmunkák megkezdése előtt az építési területen az ismeretlen, vagy rejtett nyomvonalú vezetékeket fel kell kutatni, továbbá a munkák során fellelt vezetékeket, műtárgyakat azonosítani kell. Ezt műszeres vizsgálattal, vagy kutatóárok (kutatóakna) mélyítésével lehet megvalósítani. A kutatóakna legalább 1,8 x 0,8 m méretű legyen. Kézi erővel, lépcsőzetesen haladva kell kialakítani.

6.2. A föld kiemelése 6.2.1. 6.2.2.

6.2.3. 6.2.4. 6.2.5. 6.2.6. 6.2.7.

6.2.8.

A munkaárok (gödör) mélyítésénél a föld kiemelése történhet kézzel, vagy géppel. A kézi földkiemelés ma már ritkábban fordul elő, inkább csak kisebb volumenű munkáknál, és általában száraz talaj esetében. A kézi földkiemelés eszközei: ásó, lapát, csákány, feszítőék, kalapács és a talicska. A földkiemeléshez a gyakorlott munkások egymástól minimálisan 1,5 m-re állíthatók fel. A gyakorlatlan munkavállalóknál kétszer ekkora távolságot kell hagyni. A talajt alávágással kitermelni tilos. Kézi földmunka esetén, a munkaárok szélén 0,50 m széles padkát kell kialakítani. A gépi földkiemelés a gépfajták megválasztása elsősorban a kialakítandó munkaárok, munkagödör tulajdonságaitól, valamint a helyszínen lévő talajféleségektől függ. A munkáltató a kezelési utasításban foglaltakat a helyi körülmények figyelembe vételével ha szükségesnek tartja - köteles kiegészíteni. A munkáltató a földmunkagép kezelője részére a helyi körülmények miatti ismeretek megszerzését a munka megkezdése előtt biztosítani köteles. A kezelési utasítás és az egyéb munkavégzéshez szükséges utasítás és dokumentum a gép kezelőjénél állandó rendelkezésre kell állni és a munkavégzés teljes ideje alatt meg kell őrizni.

30

6.2.9.

6.2.10. 6.2.11. 6.2.12. 6.2.13. 6.2.14.

6.2.15.

6.2.16. 6.2.17.

A földmunkagépek veszélyes körzetében személyek nem tartózkodhatnak. Erre a földmunkagép két oldalán elhelyezett: „A gép veszélyes körzetében tartózkodni tilos!" táblával kell felhívni a figyelmet. A földmunkagép vezetője a munkát csak akkor kezdheti meg, ha a gép körzetében személyek nem tartózkodnak Építményektől, állványoktól, más munkagépektől és berendezésektől legalább 0,80 méterre szabad csak megállni a földmunkagéppel. Építési árkok, bevágások, szakadékok, csatornák széleinél végzett munkáknál a gépeket megcsúszás vagy megbillenés ellen biztosítani kell. Ha a földmunkagépek munkavégzési területén a látás korlátozott, vagy egyéb biztonsági követelmények ezt indokolják, a munkaterületet ki kell világítani, különösen a kiürítés helyét. A munkagép vezetője és/vagy kezelője, továbbá a munka irányítója között meg kell állapodni az adandó jelzésekben. E jelzéseket csak a gép vezetője, illetve a munka irányítója adhatja. A gép vezetője mások által adott jelzést csak vészjelzés tekintetében vehet figyelembe. Amennyiben földvezeték található a tervezett munkavégzési területen, a munkáltató köteles meghatározni a munkavégzés biztonsági követelményeit a helyi körülményeknek megfelelően és a szükséges munkabiztonsági intézkedéseket megtenni. Előre nem ismert földvezeték felfedezése, vagy megsértése esetén a földmunkagép vezetője a munkát köteles azonnal abbahagyni és a munka irányítóját értesíteni. Elektromos szabadvezetékek közelében végzett munkák esetén a földmunkagép, illetve annak alkatrészei és a szabadvezeték között a feszültségének megfelelő, biztonsági távolságot kell hagyni. A táblázat mutatja a névleges feszültségekhez tartozó biztonsági távolságokat. Névleges feszültség 1000 V-ig 1 kV-tól 110 kV-ig 110 kV-tól 220 kV-ig 220 kV-tól 380 kV-ig Ismeretlen

Biztonsági távolság 1,0 m 3,0 m 4,0 m 5,0 m 5,0 m

a névleges feszültségekhez tartozó biztonsági távolságok

6.3. A munkagödör (árok) oldalfalának kialakítása 6.3.1. A munkagödör (árok) oldalfalainak biztonságos kialakítása kétféleképpen végezhető, attól függően, milyen mélységben kell majd dolgozni, milyen helyszínen, mekkora a rendelkezésre álló terület és nem utolsósorban milyenek a talaj- és talajvíz viszonyok: - rézsűk képzésével - dúcolással. 6.3.2. Látható, hogy milyen sok körülményt kell figyelembe venni a terepszint alatti munkatér kialakításánál, ezért fontos a gondos előkészítés, az alapos geológiai, hidrológiai és talajmechanikai vizsgálatot követő tervezés. A földmunkák biztonságtechnikai és egészségvédelmi követelményeit - néhány egyszerűbb esetet kivéve - ilyen vizsgálati adatok és erőtani számítások alapján kell megtervezni. 6.3.3. Tehát a kiviteli tervnek tartalmaznia kell a munkagödör, vagy árok biztonságos kialakításának módját és az azt alátámasztó vizsgálatok megállapításait. 6.3.4. A földmunkák területén lévő vezetékek nyomvonalát és a berendezések helyét, a szükséges védelmi körzetet a kiviteli terveken fel kell tüntetni. 6.3.5. Ha az építési területen nem azonosítható anyagot (veszélyes hulladékot, robbanóanyagot, stb.), vezetéket tárnak fel, a munkát csak akkor lehet folytatni, ha a veszélytelenségről - szükség esetén szakértő bevonásával - meggyőződtek.

31

A talaj megnevezése Laza, szemcsés talaj Tömör, szemcsés talaj és sodorható iszap

kitermelésének módja Szárazon Nyíltvíz tartás mellett Szárazon

Nyíltvíz tartás mellett Kemény iszap és sodorható Szárazon sovány anyag Nyíltvíz tartás mellett Sodorható kövér anyag Szárazon Nyíltvíz tartás mellett Kemény anyag Szárazon Nyíltvíz tartás mellett

Függőleges fal esetén

Földkitermelés megengedett mélysége (m) 2/4 1,0 1,0 1,0

3/4 1,2 1,5 1,2

4/4 1,5 2,5 1,5

5/4 3,0

6/4 3,0

7/4

0,8 0,8 0,8

2,0

2,5

3,5

0,8 1,0

1,0 1,2

1,5 1,5

2,0 2,0

3,0 2,5

3,3

4,0

0,5 1,5 1,0 1,7 1,0

0,8 2,0 1,5 3,0 1,5

1,0 2,5 2,0 4,0 2,0

1,2 3,5 3,0 5,0 3,0

1,5 5,0 4,0 7,0 4,0

2,0 7,0 4,0 7,0 4,0

3,0 7,0 4,0 7,0 4,0

6.3.6. A talaj-fajtánkénti maximális munkagödör mélység, amelynél megengedhető a talajállékonysági vizsgálat mellőzése. A vizsgálat mellőzésének további feltétele még, hogy a talaj minőségével pontosan tisztában kell lenni - tehát a talajfeltárás megtörtént -, a munkagödör melletti terepszintre a gödör mélységével azonos távolságon (szakadó lapon) belül a terhelés kisebb, mint 2 kN/m2 és e távolságon belül nincs építmény, tehát a szakadó lap nincs terhelve.

6.4. Függőleges falú munkaárok 6.4.1. Az önmagukban nem állékony földfalakat dúcolással kell megtámasztani. 6.4.2. Dúcolással kell megtámasztani a munkagödör függőleges falát akkor is, ha a gödör, közlekedési útvonalak mentén, átjáróknál, épületek mellett készül, vagy ha a gödör mellett olyan gépek, vagy munkaeszközök dolgoznak, amelyek képesek rezgéseket kelteni a talajban. 6.4.3. A dúcolás tehát földmegtámasztást jelent, amelynél a munkagödröt határoló függőeges földfalak nyomását pallók, ezekre merőleges hevederek és a hevedereket megtámasztó dúcok rendszere veszi fel. 6.4.4. A dúcolás módját, rendszerét, szerkezetét és anyagát a talaj szilárdsága, az esetleges víztelenítés módja, a munkagödör alakja, mélysége és alaprajzi méretei, a dúcolás időtartama alatt végzendő építési munkák és közlekedés helyszükségletének figyelembevételével kell meghatározni. 6.4.5. A dúcolás módjának meghatározásánál fontos adat az ún. szabad magasság {m0}. Ez a talaj kohéziós értékétől függő olyan magassági méret, amely magasságig függőleges földfallal is kialakítható gödör a dúcolat elkészítése előtt. Ez az érték nem azonos a 3. sz. táblázatban közölt „függőeges" oszlop értékeivel, hiszen azok azt mutatják, hogy milyen mélységű munkagödör (árok) alakítható ki, és tartható fenn a benne folyó mélyépítési munka teljes időtartama alatt, függőleges fallal, dúcolat védelme nélkül. 6.4.6. Ha az mo értékét nem határozták meg pontosan, a dúcolt munkagödör (árok) mélyítését a talaj minőségétől függően, de tömör talajban legalább 1,0 m-enként, nem állékony talajban legalább 0,5 m-enként a dúcolással követni kell. 6.4.7. A dúcolás olyan legyen, hogy az a kidúcolt földtömeg, vagy építmény állékonyságát és a munkahelyen dolgozók testi épségét védje, valamint a munkaterületről a kitermelt anyag eltávolítható, és a munkatérben az adott munka biztonságosan elvégezhető legyen. 6.4.8. Legegyszerűbb esetben (állított pallózás) a munkagödör teljes mértékig kiemelhető függőleges földfallal megtámasztás nélkül. Ilyenkor a teljes mélység kialakítása után a dúcpallókat vízszintesen, vagy függőlegesen beállítják a gödörbe, rájuk merőlegesen elhelyezik az összefogó hevedereket, és ezeket dúcokkal megtámasztják.

32

A csatornák, vízvezetékek munkaárkainak fontos adata az árok minimális alsó szélessége (sz0). Erre vonatkozóan az alábbi táblázat ad tájékoztatást a csőátmérő és a pallók helyzete függvényében.

Csőátmérő [cm]

Vízszintes pallók

20 30 40 50 60 80 100 150 (akna)

80 85 90 95 105 135 160 210

Függőleges pallók

esetén sz0 [cm] 85 95 i05 120 130 155 180 240

6.4.9. Az épületek, ingatlanok bejáratai előtt építési átjárókat kell létesíteni. Ezek szélességi mérete egyirányú gyalogos közlekedés esetén legalább 0,60 m, kétirányú gyalogos közlekedés esetén legalább 1,0 m legyen. Ha az átjáró szintje alatt 1,0 m-nél nagyobb mélység van, akkor az átjárót szabályos - 1,0 m magas, kétsoros, 0,5 m-nél nem nagyobb osztásközű, lábdeszkával felszerelt - védőkorláttal kell ellátni.

33

6.4.10. A munkagödröt (munkaárkot) védőkorláttal kell körülvenni a következő eseteken kívül jelzőkorlát is alkalmazható munkagödör esetén 0,25 m és 1,25 m mélység között, vonalas létesítmény esetén lakott területen belül 0,25 m és 1,25 m mélység között, vonalas létesítmény esetén lakott területen kívül 0,25 m mélység alatt.

6.4.11. Az 1,0 m-nél mélyebb munkagödörbe (munkaárokba) való biztonságos közlekedést 5,0 m mélységig elmozdulás ellen rögzített, szabályos támasztólétrával lehet megoldani. Ezt meghaladó mélység esetén lépcsőt kell kialakítani. 6.4.12. A hagyományos dúcoláshoz használt faanyagok minősége legalább III. osztályú fenyő legyen, illetve az ékek keményfából készüljenek. A pallók vastagsága 48 mm legyen, szélessége kb. 200 mm. A pallók végeit acélabronccsal kell a szétrepedéstől védeni. 6.4.13. A fadúcokhoz alkalmazható gömbfák minimális átmérője 12 cm. Fadúc helyett célszerűen használható csavaros fémdúc. Ennek kettős előnye van: egyrészt nagyobb a teherbírása (tehát nagy igénybevétel esetén ritkábban kell elhelyezni, mint a fadúcokat) másrészt a fémdúc hossza változtatható, így különböző szélességű árkoknál (gödröknél) is alkalmazható. Ugyancsak célszerűen használhatók a fapallók helyett a vas szádlemezek. Előnyük, hogy a talajba viszonylag könnyen leverhetők, könnyen visszahúzhatók, teherbírásuk sokkal nagyobb, mint a fapallóké, sokszor felhasználhatók. 6.4.14. A dúcolás egyik legfontosabb alapszabálya, hogy azonos rendeltetésű elemek azonos anyagból készüljenek. Fontos még az is, hogy csakis ép szálú, egészséges fa, illetve el nem rozsdásodott anyagot szabad dúcoláshoz felhasználni

6.5. Személyi és egyéb feltételek 6.5.1. A mélyépítési munkák során is az építés-kivitelezési munkák személyi feltételeit kell teljesíteni. A rendelet előírása szerint ezt a tevékenységet is megfelelő szakmai képesítésű, intézkedési joggal felruházott, a munkabiztonsági előírások betartásáért is felelős személv irányítása mellett szabad végezni. 6.5.2. Épület felújításakor, átalakításakor használják, néha munkahelyi áramfejlesztővel használhatók. 6.5.3. A bontókalapácsokhoz számos szerelék csatlakoztatható ezért univerzális gépek. 6.5.4. A betonkeverő gépet úgy kell elhelyezni, hogy az biztonságosan megközelíthető legyen, a keverendő, illetve a kész anyag oda-, illetve elszállítására megfelelő méretű és biztonságosan kialakított szállítási út álljon rendelkezésre. 6.5.5. A betonozási munka elvégzéséhez leesés és megcsúszás ellen kialakított munkaterületeket kell létesíteni. Biztosítani kell, hogy a munkát végző részére megfelelő mozgási tér álljon rendelkezésre. Ennek minimális szélessége 80 cm. A betonozási munkák céljára kialakított betonozó állvány készítésére, az állványokra meghatározott előírások vonatkoznak. 6.5.6. Az építés-kivitelezési területeken a villamos berendezések kizárólag az e célra szolgáló felvonulási mérőszekrényben, vagy felvonulási elosztószekrényben, illetve törpefeszültségű tápszekrényben (szekrényben) elhelyezett, a csatlakoztatott gép, készülék, stb. teljesítményigényének kielégítésére alkalmas, zárlat- és túlterhelés-védelemmel ellátott, valamint áramvédőkapcsolón keresztül táplált csatlakozó kapcsokon (sorkapcsokon), vagy dugaszoló aljzaton keresztül kaphat villamosenergia-ellátást.

34

6.5.7. A felvonulási szekrényt a felvonulási elosztóhálózat megfelelő helyén oszlopra, vagy tartóállványra kell felszerelni, vagy olyan módón kell rögzíteni, hogy a csatlakozók ki- és bedugaszolásakor a szekrény a fellépő mechanikai igénybevétel hatására ne mozduljon el. 6.5.8. A szekrényt tilos az oszlopra felkötni (pl. dróttal), vagy felakasztani és a hálózatra olyan módon bekötni, hogy a vezeték, húzó vagy csavaró igénybevételnek legyen kitéve. 6.5.9. Áthelyezhető - általában dugaszoltan csatlakoztatható - felvonulási tápvezeték céljára legalább 1 kV névleges feszültségű, műanyag, vagy gumi tömlővezeték használható, tartósodronnyal, vagy a nélkül. 6.5.10. A villamos kéziszerszámok időszakos felülvizsgálatát el kell végeztetni, és dokumentálásáról gondoskodni kell. A jegyzőkönyv egy másolatát a helyszínen kell tartani.

7. ELSŐSEGÉLY 7.1. 7.2. 7.3.

A Társaságoknál minden műszakban legalább egy fő kiképzett elsősegélynyújtónak jelen kell lennie. A munkahelyeken az elsősegélynyújtó felszerelést jól látható, könnyen elérhető, lehetőleg központi fekvésű, pormentes és elsősegélynyújtásra alkalmas helyen kell készenlétben tartani. Az elsősegélynyújtás céljára állandóan készletben kell tartani elsősegélynyújtó felszerelést. A készenlétben tartandó mentődobozok kötelező tartalma Elnevezés Mullpólya steril (5 m x 10 cm) Mullpólya (egyenként csom. 5 m x 10 cm) Mull steril (50 cm x 80 cm Mull lap steril (100 lapos 6 x 6 cm) Háromszögű kendő (100 x 100 x 141) Fóliakesztyű (pár) Ragtapasz (5 m x 2,5 cm) Háztartási egyenes olló, tokban Jódpárna (6 x 1 ml) vagy PVP –jód-komplexet tartalmazó oldat (30 ml flakon) Tartalomjegyzék

7.4.

7.5. 7.6.

Munkavállalói létszám 2-10

11-50

2 2 2 2 1 2 1 1 1

2 3 3 2 2 4 1 1 1

1

1

Az elsősegélynyújtó felszerelés beszerzéséről, valamint az elhasznált, lejárt vagy használhatatlanná vált gyógyszerek, kötözőszerek és anyagok, továbbá a használhatatlanná vált eszközök azonnali pótlásáról a foglalkozás-egészségügyi orvos, az elsősegélynyújtó, a telephely vezetők bejelentésére a Társaság gondoskodik. Az elsősegélynyújtó felszerelést a rendeltetésétől eltérő célra felhasználni nem szabad. Az elsősegélynyújtó felszerelés kezelésével elsősegélynyújtót kell megbízni. A munkavállaló köteles vezetőjének jelenteni, ha olyan gyógyszert szed, amelynek használati utasítása fokozott elővigyázatosságot ír elő.

8. KOCKÁZATÉRTÉKELÉS ELVÉGEZTETÉSE a) A szerelés megkezdése előtt a kockázatértékelést el kell végeztetni. A kockázatnak minden fennálló kockázatra és veszélyre ki kell terjednie. b) Minden veszélyt meg kell határozni, mind azokat, amelyek valamely munkafolyamatból adódnak, mind azokat, amelyeket más tényező, például a helyszín elrendezése okoz. Ezt követi a fennálló kockázat mértékének meghatározása, figyelembe véve a meglévő intézkedéseket. Elegendő intézkedést tettek, vagy többre van szükség? c) A kockázatértékelés eredménye segít kiválasztani a legmegfelelőbb helyes gyakorlati módszereket, amiket az adott esetben használtak. d) A kockázatértékelés követelményeit az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség útmutatása a munkahelyi kockázatértékeléshez (Szociális és Munkavédelmi Közlöny 2006/1. sz.) című kiadvány tartalmazza. A létesítés során a munkavédelmi követelmények érvényre juttatása a létesítésben közreműködők feladata, amelynek teljesítésében együtt kell működniük. /Mvt. 19. § (1)/

35

A létesítésben közreműködő (tervező, kivitelező) köteles írásban nyilatkozni, hogy a Mvt 18. § (1) bekezdésében foglaltakat megtartotta. A tervezői, kivitelezői nyilatkozatokat a 3. sz. melléklet tartalmazza.

9. EGYÉB ELŐÍRÁSOK ANYAGMOZGATÁS: a munkahelyen be kell tartani a Mvt. 41. § (1) bekezdését, mely szerint anyagot, terméket mozgatni csak az anyag, termék tulajdonságainak megfelelő, arra alkalmas eszközzel, a kijelölt helyen és módon, a súly- és mérethatárok megtartásával szabad. Ezt "az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről" szóló 25/1998. (XII.27.) EüM rendelet alapján kell megvalósítani. Az építkezést befejezően az érintésvédelem szabványossági vizsgálatát és szerelői ellenőrzését el kell végeztetni az MSZ HD szabványok alapján. (régi: MSZ 172-1: 1986 / 1M: 1989 szabvány 5.1.1.1 - 5.1.1.4 pontjai). A kivitelezőnek (alvállalkozóknak) legalább a következő dokumentációkat kell bemutatni a hatóságoknak, különben munkájuk további kockázatot jelent. 1. Érintésvédelmi (ÉV) mérési jegyzőkönyv MSZ HD 60364 2. ÉV mérési jegyzőkönyv, a hibáinak kijavítása, visszaméretése. 3. Villamos kéziszerszámok, hosszabbítók éves szerelői ellenőrzésének jkv-i 4. Az orvosi vizsgálatok dokumentálása. 5. Munkavédelmi oktatási napló naprakész vezetése. 6. Munkavédelmi oktatások hitelt érdemlő bizonylatai, 7. Munkavállalók részére juttatandó egyéni védőeszközök juttatásának rendje. 8. Védőfelszerelések, védőeszközök féléves ellenőrzési jegyzőkönyvei. 9. Munkavállalók szakmai megfelelősége a munkakörökben (bizonyítványok) 10. Sérülési napló a helyszínen 11. Tűzvédelmi oktatási napló, 12. Tűzvédelmi szakvizsga a tevékenységet irányítóknál 13. Tűzvédelmi szakvizsga a tűzveszélyes munkát végzőknél 14. Tűzveszélyes munkavégzés engedélyeinek nyomtatványai és ezek vezetése 15. Létrák, állványok évenkénti ellenőrzési jegyzőkönyvei 16. Lánghegesztő berendezés negyedéves ellenőrzési jegyzőkönyvei 17. Lánghegesztő berendezés egységeinek szakcéggel v. karbantartásának anyagai 18. Ívhegesztő, trafó, CO2, dinamó éves biztonság technikai jegyzőkönyvei 19. Képzett elsősegélynyújtó 20. Mentőláda a helyszínen 21. Kockázatértékelés vizsgálati anyagai

10. MEGJEGYZÉS A kivitelező által megbízott koordinátor feladatai a kivitelezési tevékenységgel összefüggésben a következők: Szükség esetén kiegészítés készítése a biztonsági és egészségvédelmi tervhez, valamint az építmény és a szerelési technológia jellemzői alapján az egészség és biztonság célszerű követelményeit rögzítő dokumentáció kiegészítése annak érdekében, hogy folyamatosan tartalmazzák a munkák előrehaladásából, illetve a körülmények változásából adódóan az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeit; A témával kapcsolatban a jelenleg érvényben levő főbb jogszabályokat a 2. sz. mellékletben találja meg. Készítette:

............................................. Kovács Tamás Munkavédelmi szakmérnök 07-0613

36

MELLÉKLETEK

37

1. sz. melléklet Szám : ÉKM................/..........év

KIVITELEZŐI NYILATKOZAT Felelős kivitelező /név, pontos cím/: ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Megbízó /név, pontos cím/: ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Kivitelezési megbízás tárgya: ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... ...................................................................................................................................................... Alulírott felelős kivitelező a jelen nyilatkozatban foglalt adatok alapján kijelentem, hogy a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 18.§ (1) bekezdésében előírtakat a szerződés szerinti tervezési feladat teljesítése során megtartottam. A teljesítésként átadott létesítmény teljes mértékben megfelel a hatályos munkavédelmi előírásoknak. Továbbá az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően nyilatkozom arról, hogy:  Az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint a rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási) tervdokumentációnak megfelelően, az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték,  Az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. § (2) bekezdés c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek megfelel,  A szerelés kivitelezési dokumentáció részeként megadott méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőknek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be,  A külön jogszabályban előírt egyeztetés eredményeképpen a közműellátás szakszerűen biztosított,  Az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége (ha)elérte a külön jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították,  Az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.

Kelt:..............................

..........év ......................hó ..........nap

P.H. …................................... felelős kivitelező aláírása

38

2. sz. melléklet

JOGSZABÁLYOK MUNKAVÉDELEM 1993. évi XCIII. törvény 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 31/2001. (X. 3.) EüM rendelet 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 26/2000. (IX. 30.) EüM. rendelet 25/2000. (IX. 30.) EüM- SzCsM r. 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet

25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet 3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM r. 8/2001. (III. 30.) GM rendelet 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM r. 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM r. 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet 45/1993. (VI. 11.) OGY határozat

143/2004. (XII. 22.) GKM r. 11/2003. (IX.12.) FMM r. 31/1995. (VII. 25.) IKM r. 14/1998. (XI. 27.)GM r.

A munkavédelemről A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról Az egészségügyi szolgáltatások nyújtása során ionizáló sugárzásnak kitett személyek egészségének védelméről A munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről A munkahelyek kémiai biztonságáról A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről Az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről A Villamosmű Műszaki- Biztonsági Követelményei Szabályzat hatályba léptetéséről A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről A szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről Az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által elfogadott, a munkavállalók védelméről a munkahelyen levegőszennyeződés, zaj és rezgés által okozott foglalkozási veszélyek ellen szóló 148. számú egyezmény megerősítéséről Hegesztési Biztonsági Szabályzat Ipari Alpintechnikai Biztonsági Szabályzat Vas- és Fémipari Szerelési Biztonsági Szabályzat Gázpalack Biztonsági Szabályzat

39 Gáz csatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések 2008. évi XL törvény 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 11/2004. (II. 13.) GKM rendelet GMBSZ 2008 – érvényes 2012.09.19.

A földgázellátásról A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról A gáz csatlakozó vezetékekre és fogyasztói berendezésekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról Gáz csatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések létesítési és üzemeltetési műszaki-biztonsági szabályzat 2012

ÉPÍTŐIPAR 1997. évi LXXVIII. Törvény

Az épített környezet alakításáról és védelméről

104/2006 (IV.28.) Korm r.

A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól

253/1997 (XII.20.) Korm. r.

Az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK);

362/2008. (XII. 31.) Korm. r.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról

191/2009. (IX. 15.) Korm. r

Az építőipari kivitelezési tevékenységről

193/2009.(IX.15.) Korm. r.

Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről

11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-BkM r.

Egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről Az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről

12/2006. (III. 23.) EüM rendelet

40