Építéstani Füzetek. Építéstani Intézet

Építéstani Füzetek

Építéstani Intézet

1872 - 2012

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Faipari Mérnöki Kar Építéstani Intézet

Szerkesztő: Szabó Péter Munkatársak: Kubinszky Mihály Lonsták Nóra Sági Éva Winkler Gábor Grafika: Orosz István: „Fából emberibb” Szabó Péter ISBN 978-963-334-055-4 UN

G AR IA

E

O CI

VE R S I TA

C

S

H

U A

UNIVERSITY PRESS

5 N N O 173

IS

NI

DE N TA L

+

+

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KIADÓ

Felelős kiadó: Dr. Neményi Miklós Sopron, 2012.

T: Előszó A kezdetektől a tanszékalapításig (1735-1872)

... 5

Az alapítástól a selmeci időszak végéig (1872-1918)

... 7

A Tanszék története Sopronban (1918-2012)

... 11

A Tanszék oktatói és adminisztrátorai

... 19

Az Építéstani Tanszék négy évtizede (Kubinszky Mihály)

... 22

Az Építéstani Tanszéken töltött éveim (Winkler Gábor)

... 47

:

... 61

Előszó 140 évvel ezelőtt a selmeci Akadémia végzős hallgatói énekes felvonulással búcsúznak az Alma Mater-től. Napjainkra a ballagás nemes hagyománya minden végzett diák szemébe könnyeket tud csalni. 1872-ben, a Tanszék megalapításának idején húsz ország elhatározza, hogy a méterre és a kilogrammra új etalont készítenek, megteremtve az egységes metrikus rendszert. Ebben az évben készítik el az első nyomógombos számológépet, ami képes a négy alapművelet elvégzésére, megkönnyítve a mérnöki munkát. Az építőiparban ekkor válik el először az építész és az építőmérnök fogalma. Gőzsikló indul a budai várba, Nobel nemrég fedezte fel a dinamitot és lóvasút jár a pesti utcákon. 1872-ben már megépült az első kőolajvezeték, Londonban jár a földalatti és egyre több helyen használják a távírót. Elkészül az első sorozatfelvételt, letéve a mozgófilm alapjait. Az építőiparnak és a tanszéki oktatóknak teljesen új kihívásokkal kell szembenézniük. Néhány év múlva gőzhőközpontokból távhőszolgáltatás indul, megjelenik az elektromos világítás a lakásokban. Tartalom

Megépítik az első felhőkarcolót Chicagóban (17 emelet magas), feltalálják az előfeszített betont és megindul az alumínium termelése. Eiffel megépíti az acélvázas tornyát Párizsban (a munkálatokat Sobó Jenő is követi a tanszékről). Pár évvel később már mozgólépcső viszi az embereket az egyes emeletek között és szabadalmaztatják a gipszkarton lemezt. Marconi rádiójelei „zavarják meg” az éter nyugalmát és világpremierre indul a film. Megépül az első műszakilag kiérlelt vasbeton konstrukció. 1899-ben, amikor elektromos autók száguldoznak az utakon (100km/h), New York Tanulmányi Hivatalának vezetője kezdeményezi a hivatal bezárását, mert „minden feltalálót feltaláltak már”. Azután beléptünk a XX. századba...

FÁBÓL EMBERIBB

http://faepites.hu

1872-ben az oktatásunk vezérfonalát a nyersanyagok és energiahordozók kitermelése jelentette, amiért a föld mélyére kellett lemennünk. 2012-ben az oktatásunkat az informatika határozza meg, és ezért (cloud computing) felhő alapú Tanszéket szeretnénk létrehozni.

Építéstani Intézet 140 éve


4

A kezdetektőlaatanszékalapításig tanszékalapításig A kezdetektől (1834-1872) (1834-1872)

Az építéstan oktatásának szükségessége már a 19. század első felében felmerült: 1834-ben ugyanis a főbányagrófi hivatal az „alsó-magyarországi bányakerületben” két építész alkalmazását javasolta. Ezt azonban az udvari kamara nem fogadta el, hanem elrendelte, hogy a bányászati oktatás harmadik évfolyamában „polgári építészetből és vízépítészetből is tartassanak előadások” (Faller 1871). Eleinte az Erdészeti Tanintézet hallgatói kimaradtak e tantárgyak hallgatásából, de 1838-tól az ő tantervükben is szerepel mindkét óra (NYME Központi Levéltár 1/b. fond). Ez időtől beszélhetünk önálló építészeti tantárgy oktatásáról. Kezdetben nem volt kinevezett tanára a szakterületnek: a rajzoktatást (így az építészetét is) 1839-ig a felső bibertárnai bányamérnök vezette (Pauer 1896). Legelőször Seidl Antal bányatanácsos adta elő a tárgyat, aki csupán előadóként tanított az Akadémián. Utána Marschan József bányaés kohómérnök vette át a stafétabotot, aki később az Ábrázoló geometria-építészet tanszék tanára lett (Zsámboki 1983).

Tartalom

Jól látható, hogy az építészet oktatása már a kezdetektől összefonódik a rajz és ábrázoló mértan tanításával: sokáig ugyanaz a tanár oktatta ezeket a tárgyakat. 1939-ben ráébredtek a tantárgycsoport jelentőségére, mely immáron mind a bányászati, mind az erdészeti hallgatók képzésébe szervesen beépült: külön rajztanárt neveztek ki az újonnan felállított Ábrázoló geometria-építészet tanszékre Hönig János személyében, aki egyúttal “ábrázoló mértan”-t is tanított, az építészet előadása azonban Adriany Jánosra hárult, aki később a bányaművelés-bányamérés-bányagéptani tanszék tanára lett. 1841-től Hönig oktatta az építészetet.

Pöschl Ede (1820-1898)

1843-tól Marschan József vette át a tantárgyak oktatását, majd 1847-től egy évig a geodézia tudománya terén nemzetközi elismertségnek örvendő Albert Miller vitte tovább a tanszéket, akit innen a leobeni bányászati-kohászati tanintézet bányászati tanszéke szólított el. Albert Millert a tanárok sorában Pöschl Ede követte 1850-ben, aki a tanszékek 1866-os átszervezése után is maradt az új, három tárgyat egyesítő Bányagéptan-kohógéptan-építészet tanszék rendes tanára.



5

Az egyetemünk elődjén összesen 37 évig tanszékvezetői állást betöltő oktató valóságos polihisztor lehetett: oktatói pályafutása előtt összesen négy különböző szakágban (jog, bányászat-kohászat, geodézia, matematika-mechanika) folytatott tanulmányokat négy különböző felsőoktatási intézményben. Emellett ő volt az Akadémia első, választott igazgatója 1873 és 1876 között. Említésre méltó, hogy 1867 és 1872 között Szécsi Zsigmond, a magyar erdészeti szakirodalom és szaknyelv egyik megteremtője is tartott építészeti előadásokat. A kezdeti időszak tanszékei, tanárai és előadói (Zsámboki 1983, Pauer 1896, Faller 1871): ELŐADÓK

Seidl Antal Marschan József Adriany János

Ábrázoló geometria-építészet tanszék

(1839-1866)

TANÁROK

Johann Hönig Marschan József Albert Miller Szienniczky János Pöschl Ede TANÁRSEGÉDEK Sárossy Ferenc Wiesner Adolf Bringmann Károly Reinhart Leonhard Gretzmacher Gyula

1843-1846 1851-1855 1855 1856-1865 1865-1866

Szécsi Zsigmond

1867-1872 között építészeti el adásokat tart

Bányagéptan-kohógéptan-építészet tanszék 1834-1837 1837-1839 1839-1841, 1844

(1866-1872) TANÁROK Pöschl Ede Cseh Lajos

TANÁRSEGÉDEK Gretzmacher Gyula Wagner Vilmos Herrmann Emil Lehoczky Gyula Pászt Károly Szécsi (Nikl) Zsigmond

Tartalom

1839-1843 1843-1847 (helyettesként) 1847-1848 1849 1850-1866


1866-1872 1866-1868 (helyettesként) 1866-1867 1866-1867 1867-1868 1867-1868 1868-1869 1867-1872


6

Az alapítástól aa selmeci selmeci időszak időszak végéig Az alapítástól (1872-1918)

végéig

A kiegyezés után, az 1868/69. tanévtől a m. kir. pénzügyminisztériumban a tanítás kizárólag magyarul folyhatott: nem sokkal később, 1872-ben a Bányászati és Erdészeti Akadémián tantervreformot hajtottak végre, mely eredményeként létrejött az immár önálló “Építészet Tanszék”.

Az 1872-ben elfogadott új tanrend szerint az építészet valamennyi (bányász, fém- és vaskohász, gépész-építész és erdész) szak tárgyai között elhanyagolhatatlan helyet kapott.

Az új egység irányításával Lehoczky Gyulát, a Selmecen végzett bánya- és kohómérnököt bízták meg, először rendkívüli, majd nyilvános rendes tanárként. Oktatáshoz szükséges tapasztalatait a szélaknai gépfelügyelőségnél és a kisgarami vasgyárnál szerezte meg (Csáky 2003).

Első évfolyam:

Tanári énje már itt megnyilvánult: vasárnapi iskolát alapított, ahol a növendékeket szabadkézi és mértani rajzra is tanította. 1864-től három éven át gépészetet oktatott a příbrami bányászati akadémián, majd 1867-ben rövid időre visszatért Selmecre Pöschl Ede tanársegédeként. Egy évre rá a lopéri vasgyárban dolgozott mérnökként, számos tapasztalatot gyűjtve a vasgyárak gépészetéről. Az Akadémiára visszatérve két évtizedig eredményesen tanította a hallgatókat az építészeti tudományokra. Pályafutása vége táján bányatanácsosi rangot nyert. Tartalom

A Tanszék a következő tantárgyakat oktatta a bányászati szakiskolában (Pauer 1896):

t4[FSLFT[UÏTJÏTNÏSUBOJSBK[ t4[BCBELÏ[JÏTEÓT[ÓUÏTJSBK[

Lehoczky Gyula

Második évfolyam: t)FMZT[ÓOSBK[ UÏSLÏQFMÏT t²QÓUÏT[FUTǟSÏT[ t²QÓUÏT[FUJSBK[ Harmadik évfolyam: t#ÈOZBÏQÓUNÏOZFL BLOBIÈ[BLUFSWF[ÏTF t7BTÞUÏTIÓEÏQÓUÏT[FUUFSWF[ÏTÏTSBK[



7

Az építészeti oktatás szerepe meghatározó volt a Gépészeti és építészeti szakiskola esetében is (Pauer 1896): Első évfolyam: t.ÏSUBOJÏTT[FSLFT[UÏTJSBK[ t4[BCBELÏ[JÏTEÓT[ÓUÏTJSBK[ Második évfolyam: t)FMZT[ÓOSBK[ UÏSLÏQFMÏT t²QÓUÏT[FU***ÏQÓUÏT[FUJSBK[ t"SDIJUFLUPOJLVTBMBLUBOÏTSBK[ t7Ó[ÏTÞUÏQÓUÏT[FUÏTSBK[ Harmadik évfolyam: t7BTÞUÏTIÓEÏQÓUÏT[FUUFSWF[ÏTÏTSBK[ t"LOBÏQàMFUFL BLOBIÈ[BLTUCUFSWF[ÏTF A három éves erdészeti szakiskolában sem hanyagolták el a területet, náluk a következő “építészeti” tantárgyak szerepeltek (Pauer 1896): t4[FSLFT[UÏTJÏTT[BCBELÏ[JSBK[ t²QÓUÏT[FUTǟSÏT[ÏTJQBSNǭUBO t7Ó[ÏTÞUÏQÓUÏT[FUSBK[[BM t(ÈUBLÏTHFSFCFLT[FSLFT[UÏTFSBK[[BM

Tartalom

Az erdészeti képzésre ráépülő, erdőmérnöki szakiskola negyedik évének tantervében a fentiek a “Vasút és hídépítészet rajzzal” és az “Építészet 2-ik rész” című tantárgyakkal egészültek ki. Lehoczky Gyula utolsó éveinek egészségi problémái ellenére szinte haláláig tanított. Elhunyta után fél évig csak hézagosan tudták pótolni: 1892-ben megbízott előadóként a tanársegéd Csia Ignácra hárult a középítészet, Cséti Ottóra a bányaméréstan– geodézia tanszék vezetőjére pedig az út- és vízépítéstan oktatása.

Sobó Jen

Végül az eredetileg vaskohómérnök végzettségű Sobó Jenő személyében találták meg a következő tanszékvezetőt: még abban az évben nevezték ki a középítészeti tanszék rendes tanárának. A Staudner néven anyakönyvezett későbbi professzor hazajött Selmecbányára, hiszen itt végezte iskoláit. Tanulmányai befejeztével a kisgarami, a zólyombrezói és a kabolapojánai vasgyáraknál végezte gyakorlatait, 1880as államvizsgája után pedig visszatért Zólyombrezóra, ahol a gyár újjáépítését vezette, majd főmérnök lett. Mindez kellő építészeti jártasságot adott neki a tanszék vezetéséhez. Elődjéhez hasonlóan neki sem csak középítészetet, hanem egyúttal út- és vasútépítéstant, valamint víz- és hídépítéstant is oktatnia kellett, elméleti és gyakorlati síkon is.



8

Hatalmas szakmai tudásának bizonyítéka most is korszerű átfogó munkája, az „Erdészeti Építéstan” című, három kötetben kiadott, de négykötetesre tervezett mű, mely az első teljes körű, magyar nyelvű épületszerkezettan könyv. Sobó elismertségét mi sem mutatja jobban, minthogy 1903-ban a főiskolai tanács aligazgatóvá választotta, később a rektori méltóságot is felajánlották neki, azonban ezt a tisztséget -egészségi állapotára hivatkozvaelhárította. Halála előtt két évvel, 1918-ban miniszteri tanácsossá választották. Nem csak tudományos vonalon volt igen aktív: részt vett különböző társadalmi szervezetek tevékenységében és többek között vezette a korponai városháza építését is: (Zsámboki 1983, Csáky 2003) A Tanszék sokat segített a selmeci Akadémia épületeinek karbantartásánál, az új épületek, laborok létrehozásánál is. Az 1892-re befejezett Erdészeti Palota építését például Kosztela János tanársegéd vezette és felügyelte. A 20. század elején emelt intézetek megtervezésében és felépítésében Sobó Jenőnek óriási szerepe volt: az ő közreműködésével készült el az 1900-ban avatott bányászati és kohászati palota, valamint ő tervezte a kémia laboratórium épületét. 1904-ben a Bányászati és Erdészeti

Tartalom

A központi, bányászati és kohászati palotát 1900-ban vették használatba.

Akadémia M. Kir. Bányászati és Erdészeti Főiskolává történt átszervezésével az oktatási idő négy évre emelkedett: ezentúl a tanszék hatáskörébe tartozó tárgyak a harmadik és a negyedik évfolyam tananyagában is megjelentek a bányamérnöki szakosztálynál, a többi három (fémkohómérnöki, vaskohómérnöki és erdőmérnöki) szak hallgatói továbbra is csak harmadéven tanultak építéstant. Maga az Építészet Tanszék nem tartozott egyik szakosztályhoz sem, az alapozó tanszékek között találhatjuk meg. A tárgyakat viszonylag magas óraszámban oktatták: középítéstant például az akkori diákok (mindegyik szakon) két félévben is tanultak, először négy óra elmélet, négy óra gyakorlat felbontásban, majd három plusz hat órában. Építéstani Intézet 140 éve


9

Az itt oktatók tudása és egyénisége által az építészeti előadások tökéletesen integrálódtak a bányászati, erdészeti szaktárgyak közé. A megalapítás óta a Tanszéken tanítottak 1918-ig: Építészet Tanszék 1872-1918 TANÁROK

A kémiai épület 1912-ben készült el.

A korabeli középítéstani tantárgyi programokban olyan részleteket találunk, mint az épületi fa osztályozása és kezelése, vagy a különféle (pl. donga-, porosz- stb.) boltozatok szerkesztése, rakása, elkészítése és leszerelése. A lakóházak helyiségeinek tárgyalásánál szerepet kapott a házi- és mosókonyha, a sütőkemence és a füstölőkamara ismertetése. Az építészeti oktatás selmecbányai történetének külön érdekessége, hogy – habár oktatóinak építész szemléletmódra volt szükségük – a tanárai és tanársegédei közül egyik sem rendelkezett hivatalosan ilyen irányú végzettséggel. Többnyire az Akadémián végzett mérnökök folytatták itt pályafutásukat, vagy tértek vissza diákságuk helyszínére.

Tartalom

Lehoczky Gyula Sobó (Staudner) Jenő TANÁRSEGÉDEK Litschauer Lajos ifj. Tavy Károly Gecse Benő Kühn Henrik Kosztela János Szembratovics Sándor Machan Otto Cséti Róbert Ivanyik István Kocsis János Glück Zoltán Spissák (Solt) Béla Gellért Jenő Rácz Lajos


1873-1892 1892-1918 1880-1882 1882-1883 1883-1888 1885-1888 1888-1890 1890-1892 1892-1894 1894-1896 1901-1906 1905-1908 1908-1911 1911-1918 1913-1918 1915-1918


10

A Tanszék A Tanszéktörténete történeteSopronban Sopron(1918-2012)

ban

Az első világháborút követően Selmecbánya a megalakuló Csehszlovákiához került, így a Bányászati és Erdészeti Főiskolának költöznie kellett: Sopronban kapott új helyet. Ekkor még a tanszék korai időszakának leghíresebb professzora, Sobó Jenő volt a tanszékvezető tanár, de már súlyos betegen érkezett az Akadémia új otthonába. Szeretett vidékének elhagyását csak két évvel élte túl, a tanításban végül tanársegéde segítette ki. 1920-ban, az idős tanár halála után tanársegédjét és helyettesét, Solt Bélát nevezték ki helyettes tanárnak, majd négy évre rá rendes tanárnak.

“D” épület

Tartalom

A Szomolnokról származó, Spissák néven anyakönyvezett Solt Béla 1903-ban nyert kohómérnöki oklevelet a selmecbányai Akadémián. A végzést követően Kapnikbányán és Horgospatakán dolgozott, majd 1911-ben tért vissza a Bányászati és Erdészeti Főiskolára, ahol Sobó Jenő jobbkeze lett. Építéstani tudásának tökéletesítése érdekében Zürichben folytatott ösztöndíjas tanulmányokat. A főiskola új, soproni székhelyén a volt katonai akadémia épületállományának átalakításában és kibővítésében tevőlegesen vett részt: az ő irányítása alatt épült a mai „D”épület (faipari pavilon), hajdani nevén a Vaskohászati Anyagvizsgáló és Ércelőkészítési Pavilon. (Zsámboki 1983)

Solt Béla

Emberségét tükrözi, hogy évekig volt a Műegyetemi Diákjóléti Intézmények Soproni Bizottságának ügyvezető alelnöke: a hallgatóság ügyes-bajos dolgaikkal hozzá fordulhattak. 1922-ben a főiskolát átszervezték Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolává (Mayer 1983). A szervezeti átalakítások közben több új tanszéket létesítettek: ezek egyike volt az Út- és Vasútépítéstani Tanszék, melynek vezetésével Modrovich Ferencet bízták meg (Halász 2001). Építéstani Intézet 140 éve


11

Az ő tanszékéhez került át az 1923-as tantervreform után az Út- és Vasútépítéstan és a Víz- és Hídépítéstan oktatása, Solt Béla ettől kezdve csak a Középítéstant tanította. A Tanszéknél maradt tantárgyak számának csökkenését jól mutatja, hogy 1904-ben a harmadéves erdőmérnökök tantervében szereplő 13 tantárgyból 6 építészeti vonatkozású volt, a reform után Solt Béla csak a Középítéstant adta elő 2 elméleti (4 és 3 óra), valamint 2 gyakorlati (4 és 5 óra) félévben (Évkönyv 1924). A kevés tantárgy elindította a tanszék leépülését. Tanársegédre máshol nagyobb szükség volt, így a professzor átengedte az Erdőműveléstani Tanszékre éveken át hűséges segítségét, Kutasy Viktort. Kutasy neve az erdészek számára ismerős: későbbi életpályája során több erdőgazdaságnál is vezető pozíciót töltött be, az OEE tevékeny tagja volt évtizedeken át. Távozása után, 1936-tól Solt Béla egyedül maradt a Tanszéken. A második világháború után nehéz időszak következett a felsőoktatási intézmények életében: állami utasításra leépítéseket hajtottak végre a tanszemélyzetben, és a koruk alapján nyugdíjra „érett” tanárokat elküldték. Solt Béla már a 69. életévében járt, tanárságának utolsó két éve alatt sokat betegeskedett, így 1946-ban nyugdíjba küldték.

Tartalom

Ekkor került a József Nádor Műegyetem soproni karára Winkler Oszkár, akit tanársegédként hivatalosan az Ábrázoló Geometria Tanszékre jelöltek ki, de feladatköre az Építéstani Tanszékhez kötötte. A háború utáni szűkös helyzetben Solt Béla távozása után a kari tanácsnak még két évig nem állt módjában a tanszékre tanárt kinevezni. Az átmeneti időszakban az adminisztratív teendőket Modrovich Ferencre bízták. A tantárgyak oktatására megbízott előadókat kerestek: az első három félévben Winkler Oszkár tartotta a Középítéstant, majd egy féléven át Bonta Márton építészmérnök. A tanszék megszüntetése még ebben a bizonytalan időben sem került szóba, a tanács egyhangúlag nélkülözhetetlennek tartotta fenntartását. (NYME Központi Levéltár 3/c. fond) Új tanszékvezető személyére 1948-ban írhattak ki pályázatot, melyet a soproni születésű, ma nemzetközi hírnévnek örvendő Winkler Oszkár nyert meg. Először csak rendkívüli tanárként nevezhették ki, majd 1952-től rendes tanárként vezette a tanszéket. Új szellemiséget hozott a Főiskolára: ő volt az első építészmérnök a tanszék élén; a korábbi tanárok mindegyike az Akadémián végzett bánya- ill. kohómérnökként, építészeti tudását mintegy ráadásként tanulta.


Winkler Oszkár

Károlymagaslat


12

Az 1960-as években a Faipari Mérnöki Kar dékánja volt. (Winkler 2002) Az új vezető a tanszék fellendülését hozta magával: már kinevezése után, nekilátott a “újjáélesztésnek”, kérvényezte egy tanársegéd kinevezését.

Winkler Oszkár: Frankenburg utcai “fehér ház”

Winkler Oszkár 1930-ban kapta meg építészmérnöki oklevelét a József Nádor Műegyetem építészmérnöki osztályán, majd Budapesten és Sopronban szerzett épülettervezői és vasbetontervezői gyakorlatot. Az ország területén számos alkotása áll: soproni vonatkozásban a legismertebb közülük a Frankenburg utcai „fehér ház” és a Károly Kilátó. Tervezői rutinjának a Főiskola is hasznát vette: tervei alapján épült a Matematika-pavilon („F” épület) és az Ifjúsági Ház. A tanszék vezetése mellett a város életében is fontos szerepe volt: a háború után az újjáépítési munkálatokért felelt, majd az első vidéki állami tervező iroda vezetésével bízták meg. Már Ybl-díjas építészként szerezte doktori oklevelét, melynek témája – a fűrészüzemek tervezése – tanszékvezetőként végzett kutatásain alapult. Tartalom

Először csak demonstrátorokat (végzés előtt álló mérnökhallgatókat) neveztek ki: így került a tanszékre Strausz József erdőmérnök, aki egész szakmai életét itt töltötte: 1950-től már tanársegéd, 1953-tól adjunktus. Tanszéki tevékenysége mellett volt dékáni hivatalvezető és dékánhelyettes is, valamint a kollégium igazgatója. Az ’50-es évek elején újabb segítséget vehettek fel, Botár Antal személyében, aki 1958-ban átkerült az Erdészeti Géptani Tanszékre. Helyére a későbbi tanszékvezető, Kubinszky Mihály érkezett. Az építési, építészeti feladatokat nem pusztán elméletből ismerték: a tanszék a Főiskola (a későbbi Egyetem) engedélyével kisebb-nagyobb külső munkamegbízásokat is elvállalt: műszaki ellenőrzéseket, tervezéseket. Dolgoztak többek között a Vasárugyárnak, az ERDŐTERV-nek, az Óvónőképzőnek, a soproni Épületasztalos Vállalatnak, a Petőházi Cukorgyárnak, több erdőgazdaságnak (NYME Központi Levéltár 4/c. fond) stb.


Strausz József

Kubinszky Mihály


13

A gyakorlati ismeretek hasznosítása látható a két féléves „Erdészeti építéstan” tantárgyi programjában: a tárgy ekkor a „téli” (azaz első) félévben heti 3 elméleti, 4 gyakorlati, a „nyári” (második) félévben szintén 3 elméleti és 2 gyakorlati órából állt. A program összeállításánál Winkler Oszkár törekedett arra, hogy az erdőmérnök hallgatók „megfelelő alapképzést kapjanak, amely a gyakorlat során a szükséges további részletismeretek elsajátítását lehetővé teszi. A magasépítés terén jól képzett erdőmérnök nemcsak arra lesz alkalmas, hogy az erdőgazdaság épületeivel kapcsolatos karbantartási munkának kielégítő módon eleget tegyen, hanem arra is, hogy az erdőgazdaság számos magasépítési tervezői feladatát maga oldja meg, hiszen az erdőgazdaság különleges igényeit a legjobban ismernie kell.” (Tantárgyi program 1955) Az „Erdészeti építéstan” felosztása a következőképpen alakult ekkor: I. félév: Épületszerkezetek és építési anyagok (38 óra) Erdőgazdasági épületek létesítésével kapcsolatos műveletek és tudnivalók (7 óra) Gyakorlatok (45 óra) II. félév: Erdőgazdasági épületek telepítése, hely kijelölése. Erdőgazdasági épületek tervezésére Tartalom

vonatkozó normák, ill. előírások. A tervezés módszerei (12 óra) Erdőgazdasági épületek karbantartása. Épületek becslése (40 óra) Épületszerkezetek méretezése (23 óra) Gyakorlatok (45 óra) Az 1957-ben indított faipari mérnök képzés új távlatokat nyitott az építéstan tekintetében: néhány évre rá már külön „Faipari épülettervezéstan” tantárgy volt, fakultatív szabadkézi rajzot oktattak, de ide tartozott a „Faipari üzemi épületek” és a „Bútorstílustan” is (Évkönyv 1969). 1962. szept. 1.- vel az Erdőmérnöki Főiskolát Erdészeti és Faipari Egyetemmé szervezték, két- Erdőmérnöki és Faipari Mérnöki- karral. A tanszékek elosztásánál az Építéstani Tanszék a Faipari Mérnöki Karhoz került. A faipari vonatkozású tantárgyak oktatása szükségszerűen magával hozta faipari mérnök alkalmazását a tanszéken: Somfalvi György kezdetben tanársegédként vett részt a tanszék munkájában, majd adjunktussá léptették elő. Ebben az időben kezdett a tanszék önálló kutatások folytatásába (Kutatási jelentés 1972): az 1960-as évek végén indították a könnyűszerkezetes faházak tervezésével, alkalmazásával kapcsolatos, többéves kutatási projektet (Kubinszky 1969), és foglalkoztak fűrészüzemek tervezésének irányelveivel is (Winkler 1969). Építéstani Intézet 140 éve

Somfalvi György


14

Összességében öt feladatkört írtak le (Tantárgyi program 1963):

Szabadkézi rajz (Solymosi Tamás)

A vállalt külső megbízások közül számos a faipar és az erdőgazdaság gyakorlatához kapcsolódott (Faforgács Feldolgozó Vállalat, Budapesti Falemezművek stb.) (NYME Központi Levéltár 4/c. fond). A munkákba hallgatókat is bevontak, az erdőgazdasági és erdészeti építészethez kapcsolódó diplomamunkák mellett egyre több faipari témájú készült: így került a tanszékre Józsa Béla. A ’60-as években az összefoglaló „Erdészeti építéstan” tantárgy az erdőmérnökök képzésében több részre bomlott: az „Építési anyagok és szerkezetek”, valamint az „Erdészeti épületek” tárgy fedte le elődje területét. Az első félévben az „Építési anyagok és szerkezetek” heti 4 elméleti, 2 gyakorlati, a másodikban az „Erdészeti épületek” heti 3 elméleti, 3 gyakorlati órában tartották meg.

Tartalom

-Erdőgazdasági épületek karbantartása -Meglévő épületek más rendeltetésre való áttervezése, helyreállítási munkák tervezése -Az erdőgazdaság céljait szolgáló épületek típusterveinek adott helyszínre való alkalmazása. Egyszerűbb erdőgazdasági épületek tervezése. Építkezések lebonyolításának szervezése, ellenőrzése.

Józsa Béla

Az „Építési anyagok és szerkezetek”-et a faipari mérnökképzésben két félévben, részletesebben oktatták, azzal a céllal, hogy „fás hallgatók” képessé váljanak meglévő épületek karbantartására, de akár áttervezésére is. A „Faipari üzemek épületei” a tervezés irányelveit adta át azzal a céllal, hogy a leendő mérnökök képesek legyenek a gyakorlatban betartatni az üzemi épületekkel szemben támasztott elvárásokat. Winkler Oszkár, igen aktív időszak után, 1975-ben kérte nyugdíjazását. Utóda a szintén soproni és szintén építészmérnök végzettségű Kubinszky Mihály lett, aki 1950-ben szerzett oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd a Soproni Magasépítési Nemzeti Vállalatnál dolgozott építésvezetőként. Tanársegéddé való kinevezése után gyors egymásutánban adjunktus, majd docens lett, közben doktori fokozatot szerzett. Építéstani Intézet 140 éve


15

Labor épület (2012)

Egyetemi munkássága alatt építési megbízott volt a fertődi kastély helyreállítási munkálatainál. Sokrétű társadalmi és szakmai tevékenységéből példaként hozható a Sopront érintő vonatkozás: éveken át a soproni Városszépítő Egyesület elnöki tisztségét töltötte be. Az 1970-80-as években tovább bővült a tanszék, főleg tudományos munkatársak csatlakoztak a kutatásokhoz. A speciális szaktantárgyak, illetve szakórák előadására gyakorlati szakembereket kértek fel meghívott előadónak. A faház-kutatási program folytatódott, a tanszékvezető Esterházy-kastéllyal kapcsolatos tevékenysége által bekerült a falak közé a műemlékvédelem. Tartalom

Az 1970-es évektől oktattak „Belső építészeti ismereteket”, az 1980-as évektől a környezetvédő és tájrendező szakmérnököknek „Építészeti és urbanisztikai ismereteket”. A faipari mérnökhallgatók számára szükséges építészeti tudnivalókat az „Építéstan” című, három féléves tantárgy fogta össze. Első félévben általános és fa épületszerkezettant, a másodikban fa épületszerkezetek méretezését, kivitelezési és költségbecslési ismereteket adtak át, a harmadikban üzemek, faipari üzemek épületeiről tanítottak. Mindezekhez gyakorlati tervező feladatok társultak.

Strausz József

1989-ben a Tanszék aktív részvételével indult meg a faszerkezet-építő szakmérnöki képzés, amelynek célja olyan mérnökök képzése volt, akik képesek faszerkezetek, faszerkezetes épületek tervezésére, méretezésére. Végzett faipari mérnökökön kívül más felsőfokú műszaki végzettségűeket is felvettek (építész-, építő- és erdőmérnököket). Az erdőmérnök-hallgatók számára előadott tárgyakat újra egyesítették „Erdészeti építéstan” név alatt, melynek óraszáma folyamatosan csökkent: 1993-ra már csak heti két elméleti és két gyakorlati órában tanították a harmadik évfolyam második félévében.



16

kellett beépíteni a tárgyak közé: a terület- és a településrendezést, valamint-fejlesztést. Az okleveles faipari mérnökképzés szakosításakor született faszerkezet-tervező szakirány tantárgyainak nagy részét a Tanszék gondozta, tartotta (pl. Alapozás; Teherviselő faszerkezetek I-II.; Faépítészet; Faszerkezetek építéstechnológiája, felújítása, állagmegóvása; Faszerkezet-modellezés). Winkler Gábor: Deák tér régen

Ekkor a tárgy fő célja „az erdőmérnökök erdőgazdasági gyakorlatában előforduló épületkarbantartási, felújítási és beruházási munkához szükséges építési-építészeti ismeretek elsajátítása”. A végzett hallgatók képesek legyenek arra, hogy „építkezéseket a beruházó szerepkörében irányíthassanak... kivitelezhessenek és tervezhessenek”(Tantárgyi program 1993). Az egyetemen egyre több új szak indult: a környezetmérnök-képzés, majd az alkalmazott művészeti képzés kitágította az oktatási lehetőségeket. A belsőépítészek (építész tervezőművész) tantervében érthetően nagyobb súllyal szerepel az építészet és az építőtudományok, valamint az építészettörténet is, melyet más szakokon csak érintőlegesen tanulhatnak. A környezetmérnökök számára egy teljesen új területet Tartalom

Az építéstan oktatását napjainkban az Erdőmérnöki Karon az „Építéstan” tantárgy képviseli. Mellette azonban más, az építészet tárgykörébe tartozó órák „születtek”: ilyen a környezetmérnököknél a „Településrendezés és -védelem”, a „Területrendezés és -fejlesztés”, a „Településszociológia”, a „Terület- és településtervezés”, a „Városépítés és műemlékvédelem”, a „Településföldrajz” és a „Regionális tervezés”.

Winkler Gábor

Az új szakok és a velük járó tantárgyak kibontakoztatásában nagy szerepe volt Winkler Gábornak, aki 1995-ben vette át a tanszéket elődjétől. 1964-ben szerzett építészmérnöki oklevelet az Építőipari és Közlekedéstudományi Műegyetemen, majd öt évig a győri Megyei Építőipari Vállalatnál volt építésvezető. Tanszékvezetői kinevezéséig több megyei vállalatnál volt vezető építész-tervező, valamint városrendező. 1990-ben tanárrá nevezték ki a győri Széchenyi István Főiskolán, egy év múlva Pápa főépítésze lett. Építéstani Intézet 140 éve


17

MTA doktori disszertációját a történeti városok helyreállításának elveiről és módszereiről írta, szerteágazó szakmai, kulturális tevékenységeire példa, hogy két éve az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke. Az elmúlt években a műemlékvédelem, a területfejlesztés és a városrendezés egyre nagyobb hangsúlyt kapott az oktatott tárgyak között, az új szakok igényeinek megfelelően. Az Tanszéken tanított negyven tantárgy által körvonalazott „tudományos paletta” igen sokszínű: 31(erdőmérnöki, faipari mérnöki, közgazdaságtudományi) karon az építés- és építészettudomány számos ágát tanítja az építészettörténettől kezdve a terület- és településfejlesztésen, településszociológián át egészen az építéstanig, magasépítési ismeretekig és szerkezettanig. Egyre több végzős fordul a tanszékhez diplomatervezési szándékkal: a környezetmérnökök leginkább településrendezési, műemlékvédelmi kérdésekkel, a faipari mérnökök faháztervekkel, szerkezetrekonstrukciókkal foglalkoznak. Sörházdombi kilátó

Fő tevékenységei a városrendezéshez és a műemlékvédelemhez kötik, így a hagyományosan építéstani tárgyak mellett avatott előadója lett az új óráknak is. Tartalom

Szabó Péter

A Tanszék vezetését 2005-től Szabó Péter építészmérnök látja el. 2007-ben a szervezeti egység neve Építéstani Intézetre változott. Évente Faépítészeti Konferenciát rendezünk, melynek alkalmából Faépítészeti Díjat adunk az év legkiemelkedőbb faépületének. Hét év után, 2012-ben ismét az Intézet szervezi meg az országos Épületszerkezettani Konferenciát. Építéstani Intézet 140 éve


18

A Tanszék oktatói és adminisztrátorai A Tanszék oktatói és adminisztrátorai A Tanszék oktatói és admi1918 óta: 1918 óta:

nisztrátorai

TANÁROK, TANSZÉKVEZETŐK:

Sobó (Staudner) Jenő Solt (Spissák) Béla Modrovich Ferenc Winkler Oszkár Sébor János Kubinszky Mihály Winkler Gábor Szabó Péter

1918-1920 1920-1946 (1920-1924 között helyettes tanárként) 1946-1947 (nem kinevezett tanszékvezetőként, csupán az adminisztratív teendőket látta el) 1948-1975 (1948. máj. 1.-1952 között rendkívüli tanárként, 1952-1975 között rendes tanárként) 1956/57-ben néhány hónapig (megbízott tanszékvezetőként) 1976-1995 (1975. júl. 1-től ideiglenes tanszékvezetői megbízás) 1995-2005 2005-

OKTATÓK, SEGÉDTANSZEMÉLYZET: Solt (Spissák) Béla Gellért Jenő Rácz Lajos Kutasy Viktor Pál János Winkler Oszkár Mersich Endre Zoltay Endre Ván László Strausz József Gereben Gábor Botár Antal Kubinszky Mihály Somfalvi György Józsa Béla Domnákovics Judit Tartalom

1918-1920 (tanársegéd) 1918-1919 (tanársegéd) 1918-1919 (demonstrátor) 1926-1937 (tanársegéd) 1937 (szerződményesként) 1945. ápr. 1-aug. 31. (tanársegédként az Ábrázoló Geometria Tanszék mellett, de az Építéstanon dolgozott) 1947.-1948. (demonstátor) 1948.-1950 (demonstrátor, majd 1949/50-ben tanársegéd, innen Miskolcra került) 1949. (demonstrátor) 1949.-1990 (demonstrátorként: 1949-1950, tanársegédként 1950-1953, adjunktusként 1953-89) 1950-1956 (tanársegéd) 1951-1957 (tanársegéd) 1957-1975 (tanársegédként 1957-1960, adjunktusként 1960-1963, docensként 1963-1975) 1964-1996 (tanársegédként 1964-1969, adjunktusként 1969-1996) 1971-2008 (tudományos munkatárs, tanszéki főmunkatárs) 1973. jan.-jún. (tudományos munkatárs) Építéstani Intézet 140 éve


19

Németh József Feketéné Oroszi Olga Fekete Zoltán Hadas László Szabó Péter Oszvald Ferenc Nándor Mátrai Péter Frank Rózsa Józsa Ágota Géczy Nóra Horváth Tamás Sági Éva Winkler Gábor Hantos Zoltán Andor Krisztián Lonsták Nóra

1977-1980 (tudományos munkatárs, tudományos ösztöndíjjal) 1981-1982 (tudományos munkatárs) 1983-1989, 1991-1994 (tudományos munkatárs) 1990-2001 (tanársegéd) 1995- (tanársegédként 1995-2000, adjunktusként 2000-2004, docensként 2004-) 1996- (doktoranduszként 1996-1999, tanársegédként 2000-2005, adjunktusként 2005-2009, docensként 20091991-2002 (adjunktus) 1999-2002 (doktorandusz) 2000-2003 (doktorandusz) 2001-2005 (doktoranduszként 2001-2004, tanszéki munkatárs 2004-2005) 2001-2007 (tanársegéd) 2004- (doktorandusz) 2005-2011 (egyetemi tanár) 2005- (doktoranduszként, 2005-2008, tanársegédként 2007-2009, adjunktusként 2009-) 2007-20010 (adjunktus) 2009- (doktorandusz, tűzvédelmi laborvezető)

ELŐADÓK: Winkler Oszkár Bonta Márton Nagy Szabolcs Vass Dénes Seidl Gábor Jurcsikné Jahoda Maja Román Antal Várallyai Csaba Somfalvi György Kubinszky Mihály Bölcskey Elemér Kuslits Tibor Huszár Gyula

Tartalom

1946/1947. őszi félévtől-1947/48. őszi félévig (megbízott előadó) 1947/48. nyári félév (megbízott előadó) 1972-1982 (megbízott előadó) 1977-1993 (megbízott, majd külső előadó) 1976-1995 (külső előadó) 1983 (iparművész-belsőépítész) 1986 (szeminárium előadása) 1987 1996- (főtanácsos) 1997- (prof. emeritus) 1998- (külső előadó, egyetemi magántanár) 2000-2001 (külső előadó) 2010- (külső előadó, műszaki ellenőr)



20

ADMINISZTRÁTOROK: Puskás Emilné Hörcsöki Ferencné Szász Györgyné Portörő Lajosné Martonos Ágnes Kövesdy Lászlóné Völker Róbertné Bogdán Jánosné Tuskó Lászlóné Wehofer Józsefné Kiss Anna Takács Henriett Rita

adminisztrátor (1953-1958) adminisztrátor (1958-1965) műszaki rajzoló (1961-1995) adminisztrátor (1965-1971) adminisztrátor (1971-1972) adminisztrátor (1972-1975) adminisztrátor (1974-1975) adminisztrátor (1975-1977) adminisztrátor (1977-1984) adminisztrátor (1984-2008) műszaki rajzoló (1985) adminisztrátor (2012-)

HIVATALSEGÉDEK: Millik József Ősze Péter Otoltics Jánosné Györe Károlyné Marton Jánosné Lichtl Gyuláné Mascher Józsefné Taródi Tiborné

hivatalsegéd (1939-1954) hivatalsegéd (1954) hivatalsegéd (1954-1957) hivatalsegéd (1955-1957) hivatalsegéd (1957-1959) hivatalsegéd (1959-1974) hivatalsegéd (1974-1995) hivatalsegéd (1995-2000)

Tartalom



21

Az Az Építéstani Építéstani Tanszék Tanszék négy négy évtizede év(1957-1995)

(Kubinszky Mihály)

tizede

Az Építéstani Tanszék a magyar erdőmérnökképzés keretében egy évszázadon át az oktatás és kutatás területén mindig eredményesen működött. Történetének feldolgozásához szeretnék ezzel a visszatekintéssel hozzájárulni. Felvázolom azokat a körülményeket és eseményeket, amelyek abban az időszakban történtek, amikor én a Tanszék állományában dolgoztam. Megemlékezem több jeles személyről, akikkel a tanszéki munka révén találkoztam, de inkább csak elhunytakról kísérlek meg rövid jellemzést írni. Nem írok önéletrajzot, magamról a tanszéki munkámon kívül csak az MTA különböző bizottságaiban végzett tevékenységemet említem. Mert az MTA minden munkáját a felsőoktatással összefüggőnek tartom. Említem azokat az egyesületi rendezvényeket és mindazokat az eseményeket is, melyek a Tanszék tevékenységével összefüggtek és jelentősek, vagy legalábbis érdekesek voltak. Részben emlékezetből írok, ami éltes koromra tekintettel magában rejti a tévedések lehetőségét is. Vannak feljegyzéseim, dátumokat és neveket illetően, ezeket megbízhatónak tartom. Igyekszem azt leírni, amiben biztos vagyok. Tartalom

A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1950. júliusban építészmérnöki oklevelet szereztem. Tisztelettel és hálával emlékezem vissza professzoraimra és oktatóimra, sorukból Csonka Pál, Kotsis Iván, Rados Jenő személyeit külön is kiemelve. 1950. augusztusban a Soproni Magasépítési Nemzeti Vállalatnál álltam munkába. Első évben a későbbi főnököm, Winkler Oszkár által tervezett ipari épületnél (Épületasztalosárúgyár, Sopron Vándor Sándor út) az építésvezető mellett dolgoztam, nemsokára különféle építkezéseknél építésvezető lettem. Lakóházak, ipari, mezőgazdasági és honvédelmi épületek, iskolák építését vezettem Sopronban, Győrött, Fertődön, Petőházán, Ivánban. Már ekkor kezdtem a legújabb kor építészet-történetével foglalkozni és megjelentek első írásaim a Közlekedéstudományi Szemlében és a Magyar Építőiparban.

Kubinszky Mihály

Meghívtak a Sopron Városi Tanács mellett működő Műemlékvédelmi Albizottság üléseire is. Szinte állandó kapcsolatban voltam Winkler Oszkár professzorral, bejártam a Tanszékre is, ahol új jegyzetének ábráit segítettem rajzolni.



22

1957-ben az Erdőmérnöki Főiskola Építéstani Tanszékén megüresedett tanársegédi állásra jelentkeztem és miután Winkler Oszkár javaslatára Magyar János, a Főiskola igazgatója aláírta kinevezésemet annak az évnek október 1-jén itt egyetemi tanársegédi rangban munkába álltam.

A második emeleten egykor a katonai főreáliskola válaszfalak nélküli, osztatlan, nagy hálótermei helyezkedtek el. A Miskolcra költöző tanszékek révén megüresedett helyiségekre nagy szükség volt, mert 1957-ben, egyelőre az Erdőmérnöki Főiskola keretében megkezdődött a faipari mérnökök képzése.

A téglapillérek feszültségénél 20 fölött hívjanak inkább szakembert ,mert az utókor mindig hozat egy villanyszerel t aki belevés. ______________________________

A Tanszék vezetője Winkler Oszkár egyetemi tanár volt (a doktori címet később szerezte meg). 1947-ben nevezték ki. Kapcsolata az intézményhez régebbre nyúlik vissza. 1939-ben ő tervezte az akkor a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez tartozó Bánya-, Kohó-, és Erdőmérnöki Kar Matematika-Ábrázoló geometria épületét, amely más jeles épületeivel együtt a korai modern építészet kimagasló hazai alkotásainak sorában áll. 1943-ban tervezte a Nándorfasor-i (ma Ady Endre út) kollégiumi épületet. Fénykép tanúskodik arról, hogy az alapkő letételének ünnepségén Szinnyei Merse Jenő kultuszminiszter mellett áll. Winkler Oszkár országos tekintélynek örvendő építész volt, ami a Tanszéknek is kedvező megítélést jelentett. Winkler Oszkár már 1948-ban, saját építészirodájának felszámolásával létrehozta a Budapesten létesített első állami épülettervező intézet, a MATI (Magasépítési Tervező Intézet) első vidéki fiókját. Ez a soproni kirendeltség egy évvel később, 1949-ben beolvadt a Győri Tervező Irodába.

Kubinszky Mihály - Horribile Dictu (1985)

Itt meg kell jegyeznem, hogy a Földművelésügyi Minisztérium főhatósága alatt az Erdőmérnöki Főiskola egyetemi rangban állt, miért is alkalmazottai ezt a besorolást és megjelölést élvezhették. A Tanszék akkor a B épület (főépület) első emeletének északi szárnyában rögtön a lépcsőházat követően három helyiségben működött, vagyis ott, ahol ma a rektori hivatal van. 1958-ban Miskolcra költöztek a Bánya- és a Kohómérnöki Kar utolsó évfolyamai is, melyek addig Műszaki Egyetemi Karok néven a Művelődésügyi Minisztérium felügyelete alatt még Sopronban működtek, Egyetmünk épületeiben. Ekkor csatlakoztak az ott már néhány éve beiskolázott évfolyamaikhoz. Tanszékünk ekkor a B épület második emeletén megüresedett tágasabb termekbe költözhetett.

Tartalom


Somfalvi György Horribile Dictu (1987)


23

Annak soproni fiókját változatlanul, 1956-ig Winkler Oszkár vezette, azt követően pedig a Győri Tervező Iroda egészének főépítésze lett. Ebben a keretben egyetemi tanári munkája mellett aktív épülettervezési tevékenységet is kifejtett. ….i.e. jött Julius Caesar és jöttek az etyelepetyelék Cleopátrával és véget ért az egyiptomi kultúra virágzása. ______________________________ Kubinszky Mihály - Horribile Dictu (1985)

1957-ben a Tanszék állományában volt Strausz József egyetemi adjunktus (ő is később szerezte meg a doktori címet) és- a beinduló faipari mérnökképzéssel egy időben ekkor a Géptani Tanszékre átváltó- Botár Antal egy. adjunktus is. A Tanszékhez ezen kívül egy adminisztrátor-gépíró (Zsilinszky Elli) és egy hivatalsegéd (Marton néni) tartozott. Ez utóbbinak télen nehéz feladata volt, mert a takarításon, a küldönci feladatokon és a tantermi előkészületeken kívül reggelenként a tanterem és a tanszék kályháit kellett kitisztítani és befűteni. Hiszen központi fűtés csak néhány év múlva épült. Röviddel a Tanszék állományába történt kinevezésem után Winkler Oszkár a főiskola átszervezésével kapcsolatban elfogadta azt az ajánlatot, hogy a létesülő Faipari Karhoz tartozzunk. Ez nehéz és fontos következményekkel járó elhatározás volt. Tartalom

A Tanszék első professzorának, Sobó Jenőnek a működése a hazai műszaki felsőoktatásban annak idején mérföldkövet jelentett, az első magyar nyelvű, az építészek képzésében máig döntő fontosságú épületszerkezetek diszciplínáját is magába foglaló Középítéstan című könyve ennek a témának az első magyar nyelvű tankönyve. (Dr. Winkler Gábor, 1995-től az Építéstan Tanszék vezetőjének érdeme, hogy ennek fakszimile kiadását 2000-ben megjelentette). Mégis célszerű volt az új karhoz csatlakozni. Az elhatározás döntő oka az volt, hogy a faipari mérnökképzés az addig oktatott erdőmérnöki tananyagot (két félév Építéstan) további három tantárggyal bővítette. Ezek a Szabadkézi rajz, a Faipari épületek tervezése és a Bútortörténet tantárgyak lettek.

Somfalvi György Horribile Dictu (1985)

Munkába állásomat követően a hagyományos Építéstan gyakorlatokba való bekapcsolódásom mellett a rajzi és a bútortörténet tantárgyak tematikájának összeállítása, a rajzi gyakorlatok vezetése, később a Bútortörténet előadása lettek feladataim. Az említett Műszaki Egyetemi Karok keretében ebben a két évben – az említett 1958. évi elköltözésük idejéig - még a Földmérő és a Földrendezői szakok is Sopronban működtek, majd a budapesti Műegyetembe olvadtak. (Később Székesfehérváron önálló karrá szerveződtek, majd ismét a soproni Egyetemhez kötődve ide tartoznak).



24

Ezen a karon Winkler Oszkár „Városépítési ismeretek” tantárgyat oktatott, gyakorlatait munkába állásomat követően még egy évig én vezettem. Igyekeztem új munkahelyembe beilleszkedni. Soproni lévén az új kollégák egy részét ismertem, ami megkönnyítette a helyzetemet. Az illendőség akkor még úgy kívánta, és úgy hiszem helyesen, új oktató minden tanszéken mutatkozzék be. Az a határfal, amit berúgva ki lehet rúgni. ______________________________ Kubinszky Mihály - Horribile Dictu (1985)

Winkler Oszkár személyesen vitt el néhány tanszékre, de azután magamra hagyott. Így kerültem egy emlékezetes helyzetbe. amikor az Erdőrendezési Tanszéken kívántam vizitelni. Ugyanis véletlenül vagy tévedésből benyitottam abba a szobába, melyben az idős, régóta nyugdíjas, neves Fekete Zoltán profeszszor dolgozgatott. Természetesen nem kértem elnézést a tévedésért, hanem bemutatkoztam, hogy az Építéstan új tanársegédjeként szeretném tiszteletemet tenni. Leültetett, és elbeszélgetett velem. Nem telt el egy hét, amikor délelőtt sötét ruhába öltözve Tanszékünkön megjelent Fekete Zoltán professzor. Winkler Oszkár sietett, hogy betessékelje, de ő ezt elhárította, mondván, hogy „Nem Hozzád jöttem Oszkár, hanem asszisztensednek kívánom a látogatását viszonozni”. Tartalom

Úgy hiszem, az ilyen magatartásból ma is csak tanulhatunk. Amikor munkába álltam, először is átnéztem és rendeztem a Tanszék jelentős kötetszámmal rendelkező könyvtárát és iratait. Itt el szeretném mondani, hogy a régi iratok között találtam egy rajzot, amely még az első világháború előtti évekből származott, talán még Wälder József városi főmérnöksége előtti időből, mert német nyelvű feliratokkal készült. A rajta ábrázolt tervezet a mai József Attila utcára vonatkozott, talán már az elkészült út rajza volt, erre pontosan nem emlékszem. Érdekessége az útnak emlékezetemben jól rögződött elnevezése volt: „Verlängerte Elisabeth-Gasse” (Meghosszabbított Erzsébet utca). Kár, hogy nem emeltem ki a sok rajz és más érdektelen papír közül. Félek, hogy ez az érdekes helytörténeti dokumentum alighanem elveszett. A születőben levő Faipari Mérnöki Kar mozgató rugója, átfogó szervezője Szabó Dénes professzor volt, aki nemsokára az új Faipari Géptan tanszéknek a vezetője, majd a Kar első dékánja lett. Az ő meghívása alapján lettek kinevezve az új szaktanszékek vezetői is, így Czagány Lajos a bútorgyártás, Cziráki József a falemezgyártás tárgykörében. A tanszékek többször változtatták nevüket. A bútorgyártás témakörével építési-építészeti feladataink érintkeztek.


Wehofer Józsefné


25

Czagány Lajossal kisebb nézeteltéréseink voltak, mert ő a gyakorlati ismeretekre, a műhelymunkára helyezte a hangsúlyt, és ehhez jól értett is, míg főnököm és magam is vele szemben az elméleti ismeretek elsajátítását szorgalmaztuk. Czagány Lajos egy. docens maradt korai haláláig, Cziráki József akadémiai doktori fokozattal egyetemi tanár, majd dékán és az Egyetem rektora lett.

Ahogy öregszem, rövidül a karom…? ______________________________ Somfalvi György - Horribile Dictu (1985)

A főiskola kétkaros egyetemmé válását követően a mindkét karon oktató alaptárgyi tanszékek közül a kémia az erdőmérnöki, a fizika-elektrotechnika pedig, először Bartha Ernő vezetésével a Faipari Karhoz kerültek. Tartalom

Bartha korai, váratlan halálát követően Béldi Ferenc lett a fizika tanszék vezetője, tanszéke a mienk szomszédságában volt, miért is minden tekintetben szoros kapcsolatban álltunk egymással. A faipari kar néhány évig kisebbnagyobb változtatásokkal a tapasztalatokhoz igazítva csiszolódott, egyes tantárgyak más szemeszterekbe kerültek, óraszámuk csorbult vagy emelkedett. A faipari mérnökképzés úgy hiszem mégis eredményesen teljesítette feladatát és az elkövetkező évtizedekben jól felkészített mérnököket képzett ki.

Bölcskey Elemér

Meg szeretnék emlékezni külön is három személyről, akiknek az 1957. évben történt munkába állásom idején (és ezt követően) is a Tanszék és én magam is sokat köszönhetünk. Magas képzettségű és műveltségű emberek voltak, egymástól merően eltérő szakmai képzettséggel. Egyikük jogász, a másik műszaki, a harmadik pedig tanár volt. Elsőnek dr. Mollay János gazdasági főigazgatót említeném, aki pályafutását Sopron városnál kezdte. Ambíciózus, egész lényével az Egyetem fejlesztését szorgalmazó, szigorúan takarékos, az egyetemi oktatók és dolgozók munkáját jól átlátó és helyesen értékelő ember volt. Nagymértékben köszönhető neki is, hogy főhatóságunktól, a Földművelésügyi Minisztériumtól, megalapozott indoklásokkal meg tudta szerezni nagyszabású építőmunkákhoz az anyagi alapokat.



26

Itt csak az új kollégiumi épület, az új könyvtári épület, az új menzatömb, az összes épületre kiterjedő központi fűtés építését a B épület alá helyezett kazánházzal és a villamos hálózat rekonstrukcióját, az új növényházat és sok tanári lakás építését említem. Úgy hiszem részben neki is köszönhető, hogy a város a botanikus kert bővítéséhez az Egyetemnek átadta a Panoráma útig felkúszó, akkor parlagon levő domboldalt. (Meg kell jegyeznem, hogy azzal a szóbeli kikötéssel, hogy – és erre jól emlékszem, mert a Városházán a döntő tárgyalásnál jelen voltam- a Panoráma útról a városra nyíló szép kilátást magas növényzet nem zavarhatja meg). Mollay János azok közé tartozott, akiknél nagy dolgokat, akár költségeseket is, könynyebben lehetett elérni, mint kicsiket. A fal-mennyezet közti vakolási lekerekítést a k m vesek nagyon szeretik csinálni, mert ehhez sörösüveget kell használni, tele üveget pedig nehéz megemelni! ______________________________ Kubinszky Mihály - Horribile Dictu (1987)

Erre említek egy példát a tanszékünk életéből. A szabadkézi rajz oktatási óráján ketten korrigáltunk, mind a mintegy negyven hallgató rajzába belerajzoltunk. Rövid számítással kiderült, hogy ehhez a gyorsan fogyó puha ceruzából egy szemeszterben negyven darabra van szükség. Mollay hallatlannak minősítette az igényelt mennyiséget, Tartalom

nem is kaptunk többet pár darabnál. Nem sokkal később a tanszékünkön járt, ahol látta, hogy én nem diktálok, hanem magam dolgozom egy régi írógépen. Azonnal magával ragadott, elvitt a raktárba, ahol új írógépek sorakoztak, és nagylelkűen azt mondta, válasszak magamnak egy megfelelőt. Ez több száz ceruza ára volt. Nagyszerű, gömbbetűs, széles kocsis írógépet kaptam, nagyon szerettem rajta dolgozni, nagy-doktori értekezésemet is ezen írtam. Csak a számítógépes rendszer választott el ettől a háziállattól. Mollay János volt az, aki az egyetemnek egy URAL 2 típusú számítógépet is szerzett. Ez ugyan már akkor is kissé elavult volt, kezdetnek mégis jelentős.

Kubinszky Mihály (Sopron)

A fotó-laboratóriumot is Mollay János szervezte meg, ennek vezetőjéről Diebold Károlyról, Karcsi bácsiról kívánok másodikként szólni. Tanszékünk oktatói és jómagam is sokat fényképeztünk, sokat másoltattunk, előadásokhoz diapozitíveket készíttettünk, kutatási munkánkhoz és az ezt követő szakirodalmi tevékenységhez papír-fényképekre volt szükségünk. A régi soproni mesterfotós Diebold Károlyt – aki szakmáját tekintve abszolutóriummal rendelkező, de családi okok miatt a diplomától elesett mérnök volt, régi városi műtermének felszerelésével együtt vette át előbb a bányamérnöki kar, majd annak távozása után a főiskola.



27

Adjunktusi rangban szinte haláláig maradt a 3-4 fővel dolgozó laboratórium főnöke. Diebold Károly a két háború között a Sopron város műemlékeit, városképi és táji szépségeit egyaránt megjelenítő fényképeivel és ez ezeket bemutató könyvekkel elismert szakember volt. Leica-val dolgozott és már korán a színes fényképezést is szorgalmazta. Nekem sikerült 1968-ban közvetítenem, hogy az 1938-ban az Esterházy herceg engedélyével a kastélyáról készült albumát eladhatta a kastély gondnokságának, ami a helyreállítási munkáknál, melyekben a magam részéről 1957-től részt vettem, ez a képgyűjtemény mindenkor a tervezők nagy segítségére volt. /szabadkézi rajzot bírál/: Az új magyar brutalizmus ifjú képvisel je. ______________________________ Somfalvi György - Facsavar (1990)

Szólok harmadikként még Szabó István könyvtári főigazgatóról, aki tanár ember volt, és mielőtt az Egyetemre került tanfelügyelőként dolgozott. Ezt a munkakört valamikor Szabadkán is betöltötte, sok érdekes és részben szomorú dolgot mesélt azokról az időkről. Szabó István minden nap pontban reggel 8 órakor ült le asztalához, s amikor délután távozott, akkor is hozzá lehetett igazítani az órát. Tartalom

Rendkívül nagy súlyt helyezett a könyvtár fejlesztésére, gyakran nagy rakatokban tornyosultak az újonnan beszerzett könyvek, melyeket hazai de főleg külföldi prospektusok alapján, a tanszékek igényeit messzemenően kielégítve szerzett be. A könyvtár nehéz feladat elé került, amikor a Bány-, és Kohómérnöki Kar különvált az Erdőmérnöki Kartól, és a Selmecről ideszakadt könyvtárat meg kellett osztani Sopron és Miskolc között. Szabó István nagy diplomáciai érzékkel oldotta meg ezt a feladatot, röviddel azt követően, hogy én a Főiskolára kerültem. Nekem nagy segítséget nyújtott a könyvtárközi forgalomban beszerezhető kiadványokkal, ami akkor díjtalan volt. Emlékezetes számomra ezzel kapcsolatban egy eset. Egy külföldi könyvben olvastam Nikolaus Riggenbachról, aki Budapesten is dolgozott és épített. A német nyelvű könyv szerzője azt írta, hogy sajnos Riggenbach emlékiratait nem tudta megszerezni és betekinteni, csak olvasott róluk. Amikor ezt elmeséltem Szabó Istvánnak elkérte a kötet címét és néhány hét múlva hívatott, hogy jöjjek le hozzá a könyvtárba. Elém tette Riggenbach emlékiratait. Egy svájci kisváros könyvtárából szerezte be. Pedig akkor még nem volt internet. Tanszékünk Szabó István nyugdíjba vonulását követően is megtartotta a jó kapcsolatot a könyvtárral, amikor Hiller István lett az igazgató.


Winkler Oszkár


28

Itt jegyzem meg, hogy 1978-ban Egyetemünknek ez a fontos intézménye a budapesti ÁÉTIben (Általános Tervező Iroda) Kiss Imre építész által tervezett új épületbe költözhetett. Amikor 1957-ben a Főiskolára kerültem Magyar János professzor volt az Erdőmérnöki Főiskola igazgatója. Néhány év múlva az MTA levelező, majd rendes tagjává választották. De már két évvel később Gál János erdőmérnök személyében új igazgatót választott a főiskola tanácsa és nevezett ki főhatóságunk. Az ő idejére esett 1962-ben a főiskolának Erdészeti és Faipari Egyetemmé alakítása. Ennek hathatós szorgalmazásában Gál Jánosé a legfőbb érdem. Ő lett ennek első rektora, majd több ciklussal később újból is betöltötte és ellátta ezt a munkakört. Gál János jó emberismeretével, minden dolgozó iránt bizalommal viseltető, vezetésre teremtett egyéniség volt. A gazdasági főigazgatóval is jó együttműködést tudott teremteni annak nagyszabású terveit – főleg az építkezések tekintetébenmesszemenően támogatta, vagy éppenséggel kezdeményezte és a főhatóságnál jó összeköttetéseivel szorgalmazta. Éppen a fellendülő építkezések révén Tanszékünk is szoros kapcsolatban állt a Rektorral. Kezdeményezésére Winkler Oszkár professzor megtervezte a Béke úti „KISz-házat”, a művelődési ház funkcióját betöltő földszintes épületet, melynek színpaddal érintkező mintegy 120 főt befogaTartalom

dó termében a következő években megannyi rendezvényen vettünk részt. Követték ezt az építkezést továbbiak, melyekről még fogok szólni. Az kérem nem igaz, hogy más kárán tanul az okos. Ilyen ember nincs! Az okos a saját kárán tanul, aki azon se, az hülye! ______________________________ Kubinszky Mihály - Horribile Dictu (1987)

De most térjünk vissza a faipari mérnökképzésben a tanszékre háruló három új tantárgyhoz. Közülük a szabadkézi rajz különböző tanrendi változtatások után végül is -egy féléven át heti kétszer két órával- az első évesek térlátását és rajzkészségét volt hivatott fejleszteni. A hallgatóknak ceruzával és tustollal mértani testek távlati képét kellett előbb vetületi képek. majd a terembe kihelyezett modellek alapján megrajzolni. Minden kettős óra egy rajzot jelentett.

Völker Róbertné

A modellek jobb érzékelhetősége és a hátsó élek láthatóvá tétele érdekében dróthálóból kockákat, hasábokat és hengereket készíttettünk. A „zárthelyi”-nek minősített gyakorlati órán nem volt korrekció, ezzel a jelöltek képességeit és haladását mértük le és osztályoztuk. A metodika bizonyította a rajzkészség nagyon is érzékelhető fejlődését sok hallgatónál.



29

Problémát csak a mongol és a vietnami hallgatók jelentettek, legtöbbjüket hazájukban matematikai képességeik alapján válogathatták ki és küldtek Európába, néhányan közülük korábban a rajznak még a fogalmát is alig ismerhették. A radiáltégla a kör sugarának megfelel en idomított elem. ______________________________ Strausz József - Horribile Dictu (1987)

A Winkler Oszkár professzor által bevezetendő „Faipari épületek tervezése” tantárgyhoz ő az említett, 1950-1951 években felépített soproni épületasztalosárugyár tervezésével, és a szombathelyi fűrészek új csarnokával, melyet 1958-ban éppen építettek, megteremtette a tárgyhoz való leghatékonyabb kapcsolatát. A soproni üzem nagy elismerést aratott, a külföldi szaksajtó és az IPARTERV közleményei ismertették. 1958-ban adatokat gyűjtött a hazai fűrészüzemek átfogó elemzéséhez és ismertetéséhez, amiből publikáción kívül akadémiai tudományos fokozatot célzó disszertációt is írt, melynek alapján a tudományok kandidátusa és a vele járó egyetemi doktori címet is elnyerte. 1958 nyarán ezért az Egyetem egyetlen rozoga Skoda személygépkocsijával, melyet Magyar János, a Főiskola igazgatója erre a célra egy hétre rendelkezésre bocsátott, országos körútra mentünk. Tartalom

Míg a helyszíneken Winkler Oszkár az adatokat gyűjtötte, én fényképeztem. A közel egy hetes úton ellátogattunk Lenti, Barcs, Szeged, Szolnok, Eger-Felnémeti és Miskolc-Ládi fűrészüzemeibe. Az út viszontagságos volt. A rossz utakon szerzett rugótörés miatt Kaposváron javítóba kellett mennünk. Rekkenő volt a hőség, a szállások pedig kétes értékűek. Az úton velünk tartott és segédkezett a főnök gimnazista korú Gábor fia is, aki később a tanszék vezetésben az én utódom lett. Később még külön utazásokkal Gyöngyösre, Pálházára is mentünk fényképezni, Strausz József illetve én. Winkler Oszkár ez időtájt korszerű új csarnokot tervezett a barcsi fűrésztelep részére is, de ennek kiviteli terveit a Győri Tervező Vállalattól átvette az ERDŐTERV.

Wehofer Józsefné

Annak építésze, Vass Dénes folytatta a munkát. Így került a tanszék is kapcsolatba Vass Dénes (1926-2011) építésszel, akit én már a közlekedési építészet terén elért jeles alkotásai (Dunaújváros és Győr vasúti pályaudvar épületei) révén korábban megismertem. Vass Dénes később tanszékünkön nyújtotta be és védte meg doktori értekezését. Winkler Oszkár -és később én is- rendszeresen meghívtuk évenként egy előadásra, mely jól illett a faipari építészet tantárgyba.



30

A Bútortörténet tantárgyat a tanterv az V. évfolyamnál szerepeltette, az 1961-62. tanévben került először sorra. Winkler Oszkár ezt a tantárgyat rám bízta. Idejében megkezdtem a felkészülést a számomra is új témában. Előnyt jelentett, hogy a budapesti építészképzésben már 1950-ben szerepelt Kaesz Gyula Bútortörténet tantárgya, amit hallgattam. Még mielőtt Kaesz Gyula saját rajzaival illusztrált kötete megjelent volna 1962-ben, én is már megírtam jegyzetemet, és összeállítottam az előadásokat kiegészítő vetítéshez szükséges gazdag, több mint 300 képet felölelő képanyagot is. Szántó Józsi, még ha falusi házat tervezel is, akkor sem nyithatod a nappalit a tehénólra, mert benyal a tehén! ______________________________ Fekete Zoltán - Horribile Dictu (1987)

A jegyzetkiadást ekkor vette át Pankotai Gábor professzor és kedvesen segített, hogy az Egyetemünkön rendelkezésre álló sokszorosítási technikához illő képanyag kerüljön mellékletként a jegyzethez, külön jó minőségű papírra nyomtatva. A szöveget – főleg ideológiai szempontokból - Somkúti Elemér professzor lektorálta. A tantárgy átfogó történelmi alapjai és művészettörténeti kötődései miatt humán jellegével erősen kivált a mérnökképzés többi tantárgya közül. Tartalom

A hallgatóság kedvezően fogadta, jól tanultak. A vizsgákon a jelölteknek három történeti bútort kellett fénykép alapján felismerniük, azok korát is szóban jellemezni és egy választott bútoralakzathoz saját vázlatrajzot kellett készíteniük. Túlnyomórészt jó és jeles eredményekkel tanúsították felkészültségüket. Így engem Szabó Dénes dékán hivatott és megkérdezte, nem osztályoztam-e túl enyhén. A tantárgy gyakorlati óráit bútorgyűjtemények látogatására fordítottuk, a kezdeti kísérletek és a tapasztalatok nyomán néhány év alatt kialakult a megoldás: egy egész napos programmal az egyetemi autóbusszal először a fertődi kastélyba, ezt követően a kissé távoli nagytétényi bútor-múzeumba látogattunk, majd egy másik alkalommal Sopronban a Zettl-Langer gyűjtemény és a Városi Múzeum Storno-házi bútorait tekintettük meg. Kevés változtatással ez a metodika közel 40 évig jól funkcionált. Néhány volt hallgató mint öregdiák később is igazolta az elsajátított ismeretek hasznosságát. Engem néhány előadás tartására meghívtak a budapesti Iparművészeti Főiskolára, a Képzőművészeti Főiskola restaurátorképző tanfolyamaira és több alkalommal a MTESZ egyesületeinek rendezvényeire (FATE Budapest és Pécs, ÉTE Szeged). A Tanszék szorgalmazta, hogy a fertőrákosi kastélyépületben szervezzünk bútor-restaurátor szakmérnök-képzést, sajnos ez az elképzelés nem valósult meg. Építéstani Intézet 140 éve

Somfalvi György


31

Az 1960-as évek elején jelentős változások következtek be. Amikor a Főiskolát Erdészeti és Faipari Egyetem megnevezéssel rangjához illően megerősítették Szabó Dénest követően 1964-ben Winkler Oszkár lett a Faipari Mérnöki Kar dékánja. Új feladatokat is kaptunk, főleg a levelező mérnökképzés sokszorozta meg a teendőinket. A g zöl kamra nem szokott beválni, de ez nem akadály, hogy az ember ne tervezzen ilyet! ______________________________ Strausz József - Horribile Dictu (1987)

A Tanszéket egyre inkább vették igénybe a faipari mérnökök felvételi vizsgáihoz is, ez főleg rám hárult. 1972-ig minden évben az egyik bizottság tagja, ezt követően az egyik bizottság elnöke voltam. Növelte feladatainkat, hogy az erdőmérnök jelöltek közül is minden évben három-négy fő a tanszékünktől kért témát diplomaterv készítéséhez. Kisebb vagy közepes nagyságú, az erdészethez kötődő épület tervezését adtuk ki feladatként, a munkát konzultáltuk és elbíráltuk. 1962-től már a faipari mérnökök is készíthettek Tanszékünkön diplomatervet, ezzel a létszám – évenként változóan hét-tíz főre emelkedett. Mindehhez gyakran még a levelező hallgatók közül építési témát választó diploma-jelöltek járultak.

Tartalom

A megnövekedett feladatok ellátására Tanszékünk egy új álláshelyet kapott. Erre az 1963-ban faipari mérnöki oklevelet szerzett és Budapesten az Iskolabútorgyárban dolgozó Somfalvi Györgyöt nevezték ki egyetemi tanársegédnek. Somfalvi György a Tanszék kimagasló képességű és szorgalmú munkatársának bizonyult. Részt vett a szabadkézi rajz gyakorlatainak és a hagyományos Építéstan I. és Építéstan II. tantárgyak gyakorlatainak vezetésében. Magát továbbképezve a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki karán több éves munkával vasbeton-építési szakmérnök oklevelet szerzett. Az így elsajátított ismereteket felhasználva úgy bedolgozta magát a fa tartószerkezetek méretezésének sajátos tárgykörébe, hogy az oktatási feladatok ellátásán túl a tárgykörből Egyetemünkön doktori értekezést írt és védett meg. Szakismereteinek elismerését jelentette az is, hogy Kollár Lajos felkérte, hogy az általa szerkesztett „Mérnöki Szerkezetek tervezése” című kézikönyvben, (melyet a gyakorlatban a statikusok kézikönyvének neveztek), írja meg a faszerkezetek fejezetet. A kötetben a vasbetonszerkezeteket Kollár Lajos, az acélszerkezeteket Csellár Ödön írta, e két név is fémjelzi a munka szintjét. A munka 1995-ben jelent meg a Műszaki Kiadónál. Ez a Tanszéknek is újabb nagy megbecsülést szerzett.


Józsa Béla


32

Somfalvi György 1978-ban több hónapos tanulmányutat tehetett az Amerikai Egyesült Államokba és a Colorado állambeli Egyetemen tudását továbbfejleszthette. Ott megismert professzorok révén létrejött személyes kapcsolatai később a Tanszék munkájának javára szolgáltak. Az MTA-keretében végzett tevékenységem hozzájárult ahhoz, hogy az aspirantúra idején 1960-ban Gál János rektor engem adjunktussá léptetett elő, majd a kandidátusi fokozat megszerzését követően a minisztérium 1963 szeptemberében egyetemi docenssé nevezett ki. A Tanszék egy további álláshelyet kapott műszaki rajzoló feladatkörre, ezt Szász Györgyné Csulak Klára foglalta el és 1995. évi nyugdíjba vonulásáig számos rajzi feladatot látott el. Az adminisztrátor 1958-ban, amikor a tanszékre kerültem Zsilinszky Elli volt, őt nemsokára felváltotta Hörcsöki Ferencné (Ildikó). Később Portörő Lajosné (Edda), rövid időre Kövesdi Lászlóné (Marika), majd az 1970-es évek végén Tuskó Lajosné (Zsóka), végül Wehofer Józsefné (Vali) végezték ezt a munkát, néha más tanszékre is kiterjedő kötelezettséggel (Lektorátus, Ábrázoló geometria). Wehoferné működésének idejéhez kötődik a régi írógépről a számítógépes munkára való áttérés. A belépésemkor hivatalsegédi munkakörben tevékeny és már említett Marton nénit Győre Károlyné, később Lichtl Gyuláné, végül Mascherné Magdi váltotta fel. Tartalom

Egyetemünk is bekapcsolódott úgynevezett külső megbízási munkákkal az ország gazdasági feladatainak ellátásába. Ez egyrészt a gyakorlattal való szoros és tevőleges együttműködést szolgálta és a munkákban résztvevő oktatók szakismereteit is elmélyítette, a fejlődéshez igazította. Másrészt az Egyetemnek ebből gazdasági előnyei fakadtak és az oktatók illetményeinek kiegészítése tekintetben is szükséges és hasznos volt. Ennek keretében –többek között- Tanszékünk 1964-ben egy többéves munkára kapott megbízást. A Sopron Ágfalvi úti Vasöntöde – akkori összegben közel 200 millió forintos - felújítási munkáinak építési műszaki ellenőrzésére szerződtünk.

Somfalvi György

A lakás központi közleked jére nem lehet ráfogni, hogy szélfogó! Ilyen er vel az anyóst is oda lehet állítani szélfogónak… ______________________________ Fekete Zoltán - Horribile Dictu (1987)

A munkát a Tanszék valamennyi dolgozójának bevonásával a megbízó megelégedésére láttuk el. Ezt követően 1972-1973 évben újabb külső megbízást jelentett a Sopron Somfalvi úti Hőerőmű építésének műszaki ellenőrzése. Kivettük részünket Egyetemünk saját épületeinek tervezéséből is.



33

Már említettem a Gál János rektor által szorgalmazott és megszervezett, az egyetemi hallgatóság fizikai munkájának igénybe vételével 1959-ben felépült Béke úti ifjúsági (KISZ) házat. 1968. évben épült Keszthelyen az „alkotóház”, melyet 1969. március 1-én avatott fel Gál János (akkor rektorhelyettes). Az épületet Winkler Oszkár tervezte, a kiviteli terveket és a költségvetést a tanszéken készítettük, a műszaki ellenőrzést is részben elláttuk. Az épületgépészetet a Faipari Géptani Tanszéken Varga József adjunktus készítette. A Deák tér 10. sz. foghíjas telekre Somfalvi György társtervezővel én terveztem Egyetemünk oktatói részére nyolclakásos lakóházat. Az épület bonyolult alapozást igényelt, az egykor ott kanyargó Rákpatak-meder miatt, ezért Herpay Imre egy. tanár segítő közreműködését mint talajmechanikus szakértőét, igénybe vettem. Az épületet az Egyetem később a városi Ingatlankezelő Vállalatnak adta át. A Sopron Városi KISz Bizottság felkérésére Winkler Oszkár a Paprétre megtervezte a KISz házat, a kiviteli tervek készítésében én segítettem. Az épület 1961-ben részben épült fel. Mindketten jutalomként az NDK-ba szóló kétszemélyes utazásban részesültünk. A Tanszék munkájában az oktatáson kívül egyre jelentősebb lett a kutatás. Az elvárásoknak a hazai igényeknek és lehetőségeknek megfelelően igyekeztünk eleget tenni.

Tartalom

Az egyik feladat a faforgácslapok lehető felhasználása volt, miután ennek ipari bázisa hazánkban is kialakult. A forradalmat követő években Sopronban, az Ágfalvi úti egykori 18as honvédlaktanya romjainak részleges helyreállításával faforgács-feldolgozó üzem épült, melyet a SZÖVOSZ képviseletében Niklas Artur építtetett. Az üzem avatásán 1958 őszén Nyers Rezső, akkor SZÖVOSZ elnök is részt vett. Néhány évvel később kísérleti jelleggel ebben az üzemben deszka-övek közé illesztett forgácslapokból mintegy 4-5 m fesztávolság áthidalására alkalmas födémtartó-elemeket készíttettünk, majd teherbíró képességüket vizsgáltuk.

Bölcskey Elemér

A téglafalak vastagsága: --- 70. 90, 103 cm. Na ilyet már csak a Taródi használ, ha belövése van. ______________________________ Kubinszky Mihály - Horribile Dictu (1987)

A számításokat a Budapesti Műszaki Egyetemmel is ellenőriztettük. Az említett soproni gyár mellett levő Ojtozi utcában három ikerház épült, az üzem dolgozói közül a lakásínség éveiben ez hat családnak adott otthont. A tartókat közepes időtartamra, mintegy 20 30 éves állékonyságra szántuk (de még ma is állnak).



34

Az üzem a Bábolnai Állami Gazdaság baromfi-exportjának sürgős igényét nagy mennyiségű baromfiól előregyártott elemeinek szállításával biztosította, ehhez az általunk tervezett tartóelemeket szállította. Sajnos az előírt gyártás-technológiától való eltérés a kibontakozó gyártást megakasztotta, de az általunk kért szakmai felülvizsgálat a kutatásunk eredményeként készített tervek helyességét iga-

A különféle módozatok ismertetését a tananyagba – mind a Faipari, mind az Erdőmérnöki Kar tantárgyainál -a Tanszék felvette. A témában a nyári egyetemi előadásokon és a MTESz egyesületek részéről kért előadásokon egyaránt szóltunk. Az előregyártott faház témáját – a kis elemestől a fal-elemes változatokig – a diplomatervi feladatok meghatározásánál szorgalmaztuk.

Kérem, már öreg vagyok és elavult. Az indiánoknál az ilyet már fölzavarják a fára és megvárják, hogy leessen, de én csak a vizsgaid szak után fogok fölmászni a fára. / Nem ment fel utána sem…(szerk.)/ ______________________________

Winkler Oszkár a kutatási munkában foglalkozott a faházak tűzbiztonságával és tűzvédelmével. A fával építés lehetőségeit a családi lakóház szintjétől az ipari építés mértékéig figyeltük és lehetőség szerint alkalmaztuk. Ennek során figyeltem fel a Mannheim-i virágkiállítás lécvázas héjszerkezetére, amelyet Frei Otto német professzor tervezett és a Magyar Építőművészek Szövetségében, Budapesten, egy előadáson ismertetett. A csarnokot meg is szemléltem, a tervezőt Stuttgartban felkerestem. Úgy láttuk, hogy ez a rendszer előnyösen és olcsón lenne alkalmazható hazánkban elsősorban mezőgazdasági raktárépületeknél. A gyakorlati megvalósításhoz a Csurgói faipari üzem segítségével láttunk hozzá, az ő telephelyükön. A munkát a Tanszék részéről nagyrészt Józsa Béla, okl. faipari mérnök, tanszékünk új munkatársa végezte. Látványos modellt is készített. A célnak megfelelő közepes méretű csarnok-váz emelése azonban Csurgón -sajnos a nem megfelelő terhelő szerkezetek miatt- nem sikerült.


zolta. A soproni üzem ezen kívül is az ország területén sok helyütt épített különféle rendeltetésű forgácselemes fa-házakat, melyeknél forgácsgerinces födémtartókat alkalmaztak. Somfalvi Györggyel egy alkalommal szinte körbejártuk az országot, hogy a tartószerkezettel kapcsolatos tapasztalatokat felmérjük. A Földművelésügyi Minisztérium Winkler Oszkárt, Somfalvi Györgyöt és engem arany újítási oklevéllel tüntetett ki. Az előregyártott elemes faház témájával az 1970-esévekben a nemzetközi szaksajtó is mind gyakrabban foglalkozott. Főleg a gyors felépítés lehetőségének előnyeit hangoztatták.

Tartalom


Géczy Nóra


35

Ezenkívül az anyagi támogatás is elapadt és a kutatás abbamaradt. Figyelmünk ezt követően inkább a faipar által gyártott újabb tartószerkezet-építés, a rétegelt-ragasztott tartó felé fordult. 1975-ben Winkler Oszkár nyugdíjba vonult, a tanszéken természetesen biztosítottunk neki egy szobát, ahol továbbra is dolgozhatott. Én nem költöztem ki régi szobámból. Csak évekkel később építettük át kissé a tanszéket, egy válaszfallal tároló folyosót választottunk le, s minden szoba külön bejárattal rendelkezett. A tanszék oktató munkáját, az Egyetem többi tanszékeinek hasonló kapcsolattartásait követve – a gyakorlat egyes kíváló szakembereink bevonásával egészítettük ki. Mint említettem, Winkler Oszkár régi munkatársát Dr. Vass Dénest (1926-2011) hívta meg, aki akkor az ERDŐTERV-ben volt az építészeti osztály vezetője. Most felkérésemre Vass Dénes megírta és a Műszaki Kiadó a Mezőgazdasági Kiadóval karöltve 1985-ben megjelentette „Faipari csarnokok, műhelyek” című könyvét, melyet tankönyvként használtunk. A kötet az építészek számára is, akik ipari építészettel foglalkoztak hasznos útmutatót jelentett és ezért a tanszék hírnevét is öregbítette. Címlapján a Vass Dénes tervei alapján megépített barcsi fűrészüzem fényképe látható. Mindez a „Faipari épületek” tervezése tantárgyhoz kötődött. A Kar Dékánja Vass Dénest címzetes egyetemi docensi rangra emelte. Tartalom

A felkért oktatók sorában a faipari mérnökök Építéstan tárgyának keretében Dr. Seidl Gábor okl. vegyészmérnök, a kémiai tudományok kandidátusa, a budapesti Francia Kulturális Intézet munkatársa majd igazgatója volt segítségünkre. A korszerű fa-építési technológia Franciaországban magas fokon állt. Ennek lényeges ágazatává vált a rétegelt ragasztott tartók gyártása és alkalmazása. Seidl Gábor ebbe a témába bedolgozta magát, gazdag anyagot gyűjtött, erről szóló előadásait iktattuk évente egy-egy alkalommal a 2. félévi tantervbe. Seidl Gábort előterjesztésünkre a Dékán előbb címzetes egyetemi docenssé, majd címzetes egyetemi tanárrá nevezte ki.

Hadas László

A szeglemez ideális karácsonyi ajándék indiai fakírok részére. ______________________________ Kubinszky Mihály - Horribile Dictu (1987)

Mielőtt rátérnék a Tanszéknek a következő években teljesített munkájára, magam tevékenységéről szeretnék még beszámolni. Az egyetemi oktatók előmeneteléhez kívánatos illetve szükséges volt tudományos fokozat megszerzése. Ezért a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) keretében működő Tudományos Minősítő Bizottságnál (TMB) megkérvényeztem az u.n. „rövidített aspirantúrát”. Miután ezt elnyertem, az általam művelt legújabbkori építészet története témából értekezést írtam és nyújtottam be. Építéstani Intézet 140 éve


36

Ezt 1960. december 8-án megvédtem, ezzel a tudományok kandidátusa fokozatot nyertem. A Műegyetem, (akkor az önálló Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem) 1961. június 30-án ennek alapján műszaki doktori címet és oklevelet adományozott nekem. Még ebben az évben Major Máté, az MTA Építészettörténeti és Elméleti Bizottságának elnöke, aki a kandidátusi védésemnél az elnöki tisztet töltötte be, meghívott a Bizottságba tagnak, majd 1965ben javaslatára az MTA Műszaki Osztálya a Bizottság titkárává nevezett ki. Ezt a tisztet 1997-ig folyamatosan elláttam, néhány évig a beolvasztott MTA Technikatörténeti Bizottság titkári teendőit is elláttam. 1997-ben három évre az MTA Építészettörténeti és Elméleti Bizottság elnökévé választottak. Ezt követően is mai napig a Bizottság tagja maradtam. 1974. júliusban megvédtem „A századforduló építészetelmélete” címen írt értekezésemet, aminek alapján a Tudományos Minősítő Bizottság a műszaki tudományok doktora címmel ruházott fel (ez a fokozat ma az MTA doktoraként ismert). Később a TMB Építés- Közlekedési és Vízügyi előkészítő Bizottságának tagjává neveztek ki, ahol Karácsony Sándorral ketten az építési témában benyújtott értekezések referensei lettünk. Ez a tisztem megszűnt, amikor a TMB 1990 után az MTA Doktori Tanácsává alakult át.

Tartalom

A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSz) Major Máté és Rados Jenő professzorok ajánlása alapján felvett tagjai sorába, folyóiratuknak, a Magyar Építőművészetnek évtizedeken át írtam és írok. A MTESz kötelékébe tartozott Építőipari Tudományos Egyesület (ÉTE) tagjaként annak soproni csoportjában voltam tevékeny, előbb Winkler Oszkár elnök mellett. Ilyetén kivettem a részemet a szakma társadalmát felkaroló egyesületek munkájából is. Ilyen nagy épületnél ugye nem mindegy, hogy az es víz merre lejt. ______________________________

Horváth Tamás

Strausz József - Horribile Dictu (1985)

Winkler Oszkár professzor nyugdíjba vonulását követően a Faipari Mérnöki Kar, ezt követően pedig az Egyetemi Tanács előterjesztésére, 1976-ban Romány Pál miniszter egyetemi tanárrá nevezett ki. Még ez év (1976) november 24-én a tanszéken munkatársaim részére tartott megbeszélő-értekezleten vázoltam az oktatással és kutatással kapcsolatos feladatainkat, melyeket a kor követelményeihez szükséges illeszkedés céljából követnünk kell. Ez mind a faipari, mind az erdőmérnöki karon az alapvető két féléves tantárgyainkkal kapcsolatosan megkövetelte, hogy az építési anyagok és szerkezetek oktatásán felül felkészítsük a mérnököket azokra a felelősségteljes teendőikre, melyek rájuk felújítási, illetve beruházási munkáknál várnak. Építéstani Intézet 140 éve


37

Akkor is, ha nem a tervező vagy a kivitelező, hanem az egészet átfogó építtetői szerepkörben vesznek részt benne. Az akkori gazdasági struktúrában erre minden építési munkánál nagy volt a valószínűség. Ez a szerződéskötés, a műszaki ellenőrzés, a számszaki vizsgálat, a műszaki átvétel és a szavatosság ismereteivel egészítette ki az eddigi tantervet. A faipari mérnököknek viszont az eddiginél részletesebben kellett ismertetnünk a fa tartószerkezetek építését illetve gyártását. A fával építés új szerkezetei, elsősorban a rétegelt-ragasztott tartók világviszonylatú elterjedése és immár hazai ipari bázisok létesítése megkövetelte, hogy a hagyományos ácsmunkák mellett az ugyancsak elterjedt – rossz szóval „mérnöki faépítés”-nek nevezett- témakörre is súlyt helyezzünk, vagyis bővebben oktassuk a fémkapcsolatokkal kialakított fatartókat és szerkezeteket. Mindennek a hatékony oktatásához elengedhetetlen volt, hogy mi, a tanszék oktatói is gyakorlati ismereteket szerezzünk ezekben a témákban. Ezért több ilyen munkát vállaltunk. Még 1976-1977-ben megterveztünk a Tatabánya mellett haladó országút felett egy gyalogos-hidat, egy másikat Kaposvár mellett a parkerdőben. Az M1 autópálya ezt követően módosított útvonala a tatabányai tervnek a megvalósítását meghiúsította és a kaposvári tervünket sem építették meg.

Tartalom

A soproni fedett uszoda csarnokának átépítésével kapcsolatban a műszaki ellenőri teendőket elláttuk, és ennek során nemcsak jelentős tapasztalatokat sikerült szereznünk, de az építést is hatékonyan elősegítettük. A mediterrán népek között ritka a magas ember. Én 63-ban voltam Nápolyban. A gyerekek úgy szaladtak utánam, hogy ilyen nagy darab embert még sohasem láttak és engem cirkuszban kellene mutogatni … tudom, maguk ennek nagyon örülnének! ______________________________

Oszama Abo Nasar


A Szabadkézi rajzi gyakorlatokat immár Somfalvi György vezette, őt Józsa Béla tanszéki mérnök segítette. A faipari mérnökök részére az Építéstan I. és az Erdészeti építéstan előadásait magam tartottam, az Építéstan II. tantárgyaknál – mind a két karon - a tartószerkezetek méretezését Somfalvi György adta elő. Az előadásokba beiktattunk épületfizikai alapismereteket is, melyeket Józsa Béla adott elő. A beruházásokkal kapcsolatos ismereteket én adtam elő. A Faipari üzemek építészete tantárgyat dr. Strausz József vette át, aki már 1968-ban az épületekbe épített faanyagok védelméről írt értekezést és ezzel a Fapari Mérnöki Kar bizottsága előtt megvédve műszaki doktori címet szerzett. A Bútortörténetet változatlanul én adtam elő. Építéstani Intézet 140 éve


38

A levelező oktatást is megosztottuk magunk között. Itt meg kell jegyeznem, hogy magam tartószerkezet-méretezéssel sem gyakorlatomban, sem az oktatásnál elmélyülten nem foglalkoztam, ezért nagy hasznára vált a tanszéknek, hogy Somfalvi György személyében ennek a tárgykörnek nemcsak jártas és szakavatott, de egyben igen elismert oktatója lett, Ezt a magyar mérnök-társadalom nesztora, Mistéth Endre, aki gyakran látogatta Egyetemünket és Tanszékünket, is elismerte. A tet a ház igen fontos része! Nem véletlen, hogy a hölgyek olyan nagy figyelmet fordítanak arra, hogy milyen kalapot tegyenek a fejükre. ______________________________ Kubinszky Mihály - Horribile Dictu (1987)

Ennek az új tanmenetnek hathatós elősegítésére új jegyzetet írtam „Erdészeti Építéstan” címmel. A jegyzetet a faipari mérnökök is használták. A jegyzetet Bognár István erdőmérnök lektorálta, alapos munkája sok értékes tanácsot adott. A jegyzet a Winkler Oszkár által 25 évvel korábban írottat váltotta fel, főleg az új építőanyagok és szerkezetek, továbbá az említett beruházási ismeretek miatt volt rá szükség. A régivel ellentétben a jegyzetkiadás fejlődését kihasználva, az ábrák közé sok fényképet sorolhattunk.

Tartalom

Vass Dénest továbbra is évente egyszer, külső előadóként meghívtuk, előadásaiban főleg az ERDŐTERV munkásságáról számolt be. Meghívtuk immár évente Seidl Gábor mérnököt is, aki az említett rétegelt-ragasztott fatartók gyártásában és alkalmazásában a francia tapasztalatokat jól ismerte, miután a budapesti Francia-intézetnek munkatársa, majd vezetője lett. Vass Dénes tanszékünkön doktorált, neki a Kar címzetes egyetemi docens fokozatot ítélt meg, Seidl Gábornak, aki már korábban a vegyészeti tudományok kandidátusa lett, a Kar előbb címzetes docensi, majd címzetes egyetemi tanár címet adományozott.

Festetics kilátó

Közbevetve meg szeretnék itt még megemlékezni néhány kedves kollégáról, akik a tanszék munkáját segítették. Először is dr. Várallyai Miklósról. Nálam jóval idősebb volt mindenki Miklós bácsinak nevezte. A rektori hivatalnak volt a vezetője, minden a Rektornak címzett előterjesztés, kérelem, majd határozat illetve engedély az ő kezén futott át. Azonnal intézkedett, gyors és pontos volt. Mindig segített. Kár, hogy szomorú ember látszatát keltette, sohasem láttam nevetni. Egészségi problémái lehettek, korán is hunyt el. A Faipari Mérnöki Kar Dékáni Hivatalának vezetését mintegy évtizedig dr. Bendl Andor látta el, korábban ügyvéd, vállalati főkönyvelő is volt. Ő viszont mindig derült arccal intézte vagy utasította el az ügyeket.



39

Az egyetemi parkban, az A épület háta mögött, ahol 1978-ig a rektori hivatal is működött, teniszpálya volt. Reggelente Bendl Bandival itt gyakran játszottunk a 8 órai munkakezdés előtt. Kár, hogy megszűnt a pálya. Bandi magasabb fizetés reményében ipari céghez váltott át főkönyvelőnek és 1990-ben meghalt. A gazdasági hivatalban dr. Mollay Jánosnak két elsőrendű segítő munkatársa volt, Schuh Győző és Bechtold Béla. Győző a Tanszékkel a külső munkák szigorú elszámolása révén volt kapcsolatban. Remek humorú ember volt, kitűnően tudta főnökét és jó néhány kollégánkat is utánozni, sokszor elszórakoztatott ezzel minket, főleg amikor a menza-ebédekről együtt sétáltunk vissza munkahelyünkre. Bechtold Béla a beruházásokkal foglalkozott. Csodálatos, hogy mi mindent tudott beszerezni, még külföldről is, ha az ember jól megindokolta annak szükségességét. Gyakori a félnyeregtet . Azel tt disznóólhoz, most garázshoz alkalmazzák. A disznóólon szebb volt… ______________________________ Kubinszky Mihály - Horribile Dictu (1987)

A megnövekedett feladatok ellátására Tanszékünk új álláshelyet kapott, erre 1977 márciusában Németh József, 1975-ben a BME-n építészmérnöki oklevelet szerzett fiatal tanársegéd állt munkába. Mind a két karon a gyakorlati oktatásban azonnal aktívan részt vett. Tartalom

A Kar vezetésének tetszését elnyerte az a kezdeményezésünk, hogy a faipari mérnökhallgatók részére szemináriumot rendezzünk a belső építészet tárgyköréből. Főleg Dr. Béldi Ferenc rektorhelyettes szorgalmazta és támogatta a faipari mérnökök gyakorlati munkalehetőségeinek bővítése miatt. A belső építészet egyik fő anyaga a fa. Mit szeretnénk? - Somfalvit, amikor nem javítja ki, amit Fekete Zoli rajzolt a rajzlapomra. - Fekete Zolit, amikor nem javítja ki, amit Somfalvi rajzolt a rajzlapomra. ______________________________

Winkler Gábor Józsa Béla

Horribile Dictu (1985)

Ajtók-ablakok, falburkolatok, beépített bútorok, padlók és mennyezetkialakítások készülnek fából. A szeminárium tananyagát néhány előadással, de főleg gyakorlati feladatok révén szerveztük, korrektoroknak jártas belső építészeket vontunk be a munkába. Így Nagy Szabolcs, Jahoda Maja és Sellye Gábor gyakorlatvezetők több szemeszteren át jártak hozzánk oktatni, mintegy meghívott előadók minőségében. A képzés során néhány megvalósult példaszerű épületet is megtekintettünk. Emlékezetes marad, hogy amikor az akkor új szombathelyi filmszínházba látogattunk a néhány fős csoportunk részére egy 20 perces filmet is vetítettek. Építéstani Intézet 140 éve


40

Az első eredmény az volt, hogy több volt hallgatónknak az életpályáját meghatározta ez a képzés. Neves budapesti tervező irodák (KÖZTI, LAKÓTERV) foglalkoztatta őket. Ebből a kezdeményezésből vált valóra Dr. Winkler András rektorsága idején végül is a Faipari Mérnöki Kar szervezeteként az Alkalmazott Művészeti Intézet (AMI), melynek saját építész tanerői mellett ott Tanszékünk oktatói is mindenkor több tantárgyat adtak elő (Épületszerkezettan, Építészettörténet, Bútortörténet). Kezdeményezésünk végül is a belső építészet képzése terén az ország egyik legjelentősebb építészeti felsőoktatási egységévé terebélyesedett. Megkérem magukat, üljenek az els padokba! Kártyázáshoz úgy sincsenek elegen! ______________________________ Kubinszky Mihály - Horribile Dictu (1987)

Részt vettünk az Erdőmérnöki Kar által szervezett tájrendező szakmérnök képzésben is, melyet Dobos Tibor docens szervezett. A több ízben meghirdetett, később önálló szakká emelkedett képzéshez előadásokat tartottam, jegyzetet írtam, majd szakkönyvet is. Ezt Táj+Építészet címmel a Mezőgazda Kiadó – több éves késéssel végül is 1994-ben megjelentette és tankönyvnek minősítettek. A tájépítészet tárgykörének megismerése céljából, 1979 márciusában egy hónapos angliai tanulTartalom

mányutat tehettem. A tárgy Angliában különösen jól szervezettnek tűnt. Leeds-ben az építész oktatás keretében, Edinburgh-ban az erdőmérnökképzés keretében oktatták a tájrendezést. Mindkét intézetet meglátogattam, Leeds-ben annak a Weedle professzornak a tanszékét is, aki azokban az években a tájrendezés nemzetközi szervezetének elnökeként Magyarországon is járt, és tankönyvem lektorával, a budapesti Mőcsényi Mihály profeszszorral is kapcsolatot tartott. 1978. július 1-vel a miniszter Egyetemünk egyik rektorhelyettesévé nevezett ki. A megbízás három éve alatt Egyetemünk rektora dr. Kecskés Sándor volt, aki a Budapesti Műegyetemről lett ide helyezve. Egyetemünk profilja és hagyományai idegenek voltak számára, sajnos mindenkivel szemben bizalmatlan volt, tanácsadóit sem jól választotta meg. Mindez valamennyiünk munkáját nagyon megnehezítette. Nekem a kutatási reszort volt a feladatom, Egyetemünk minden karára kiterjedően. Ezt a tisztet rajtam kívül zajlódó személyi torzsalkodások okozta nehéz körülmények között töltöttem be.

(Winkler Oszkár) Kubinszky Mihály

Gyakran utaztam Budapestre, de a székesfehérvári Földmérő és Földrendezői Karhoz is sokszor kellett látogatnom. Hatásköröm legkedveltebb ágazata a könyvtár felügyelete volt. Igyekeztem a nyitva tartást a hallgatók életmódjához igazítva az esti órákra kiterjeszteni.



41

Egy könyvtárvezetői értekezleten, melyet országos szakkönyvtárrá nyilvánított intézetünkben tartottak, felszólaltam, és arra a kérdésre, hogy milyen mértékű érdeklődés szükséges ahhoz, hogy egy - akár költségesebb – könyvet is beszerezzen egy könyvtár, azt a véleményemet nyilvánítottam, hogyha az – egyelőre vagy látszólag – csak egyetlen ember részére szükséges, úgy megvásárlása már jó befektetés. Miután rektorhelyettesi megbízatásom 1981. június 30-án lejárt – és Kecskés Sándor is visszatért Budapestre- ismét Gál János lett a Rektor. Én az egyetemi tanácsban tagságomat megtarthattam. Ekkor nyertem időt arra, hogy az Erdészeti Építéstan jegyzetet és más közleményeket megírhassam.

A Kar messzemenően gondoskodott szállodai elhelyezésemről és ellátásomról (egyetemi tanár két hétre eső fizetését kaptam), a szakmai tárgyalásokon kívül kulturális programokról is. Ebből külön meg kell említenem az Ermitázs kincstárának meglátogatását. Mivel ott erősen korlátozott a belépés lehetősége, ezt külön kitüntetésnek tekintettem. Részt vettem a november 7-i felvonuláson is, melynek szervezetlensége megdöbbentett. Fogadott az egyetem rektora is. Később Onyegin dékán, aki időközben rektor lett, Sopronban meglátogatott a Tanszékünkön, a protokolláris udvariasságon felül érdekes és olyan hosszan elnyúló beszélgetést folytattunk, ami már az ő napi programjának időkorlátait feszegette.

Éltéglafal legfeljebb csak kerítésmez ben alkalmazható, de csak akkor, ha nincs nagyobb kutya a háznál! ______________________________

A városunkhoz közeli Fertődön a volt Esterházy kastély műemléki rekonstrukciójában mint műszaki ellenőr már 1957 óta - engedélyezett másodállásban - közreműködtem. Műszaki ellenőri minőségben a felújítási munkák adminisztrációját is végeztem. 1982 -ben az állami tulajdonban levő kastély kezelését főhatóságunk, a Földművelésügyi Minisztérium a kutató intézettől Egyetemünknek adta át. Ezzel az addigi személyes megbízatásom megszűnt és a tanszékre szállt át, amihez egy álláshelyet is kaptunk. Ezt Józsa Béla tanszéki mérnöki státusával töltöttük be. Ő nálunk végzett faipari mérnök volt, részt vett már korábban is a tanszék külső megbízási munkáiban, s az oktatásban is segített.


Rektorhelyettesi megbízatásom idejére esett az említett angliai tanulmányúton kívül 1978 őszén egy leningrádi (ma Szentpétervár) út, amely az ottani testvérintézménynél a kapcsolatteremtést szolgálta a kutatás, kivált a Tanszéket érintő fa-tartószerkezetek témájában. Az ott töltött két hét alatt a Lautner Ernő docens kalauzolt, egyben tolmácsolt is. Már a pályaudvaron fogadott a kari dékán.

Tartalom


Faház kutatás


42

Egyetemünk Rektorának felkérésére átvettem a külső megbízások elbírálását és a szerződések engedélyezését előkészítő bizottság vezetését. Ebben Jakál Lászlóné a Gazdasági Hivatal részéről, Földi Hajnal, Gyurácz Sándor és váltakozva még több más kolléga volt segítségemre. Minden hétfőn délelőtt a 11 órás „hosszú szünetben” üléseztünk a tanszéki szobámban. Munkánk az Erdőmérnöki Karra és a Könyvtárra is kiterjedt. A déli népek azért h zöngenek a köztereken, mert ehhez vannak szokva évszázadok óta. ______________________________ Kubinszky Mihály - Horribile Dictu (1987)

Itt kell megemlítenem, hogy többször volt alkalmam megtisztelő meghívásoknak eleget téve külföldi felsőoktatási intézményekben előadásokat tartani. Mintegy tizenkét éven keresztül az akkori Német Demokratikus Köztársaság drezdai egyetemének építészmérnöki karán Bernhard Klemm professzor tanszékén a mérnök-továbbképzés keretében városképi, városesztétikai és építészetelméleti előadásokat tartottam német nyelven. Klemm profeszszort 1962-ben egy hazai akadémai kongreszszus alkalmából ismertem meg. 1987-ben a svédországi Göteborgban a Chalmers főiskolán három előadást tartottam angol nyelven. Erre Björn Linn professzor hívott meg, vele a VÁTI-ban dolgozó és fiatalon elhunyt Nagy Elemér barátom - a Magyar Építőművészet Tartalom

folyóirat éveken át főszerkesztője - ismertetett össze. Meg kell még említenem, hogy építészeti kérdésekről különféle egyesületek, illetve konferenciák vagy kongresszusok alkalmából Prágában (1971), Moszkvában (1971), Rostockban (1974), Münchenben (1979) és Nantes-ban (1992, itt francia nyelven) képviselhettem Egyetemünket előadásokkal. Két alkalommal képviseltem a magyar műemlékvédelmet a technikatörténet alakulóban levő nemzetközi szervezetében (TICCIH) előadásokkal: a franciaországi Le Creusot-ban (1976) és a svédországi Granjärde-ben (1978). Különösen emlékezetes maradt számomra a római Magyar Intézet rendezvénye, melyen 1981. május 13-án a legújabbkori magyar építészet történetéről olasz nyelven tarthattam felolvasást.

Sági Éva

A tájrendező szakmérnökképző eredményességén felbuzdulva a tájrendezés ismereteit terjesztő mérnöktovábbképzés tanfolyamot hirdettünk építészek és építőmérnökök részére. Ezen főleg az urbanizációt érintő, a kertépítés és parképítés témájához kötődő erdészeti növénytani, erdőtelepítési és erdőhasználati ismeretekkel kívántunk szolgálni épülettervezőknek és a közigazgatásban dolgozó építészeknek. Az előadások és az erdőlátogatások az illetékes erdészeti tanszékekre hárultak. A rendezvény nagyon kedvező visszhangra talált, kár, hogy nem ismételhettük meg.



43

Somfalvi György a hallgatóság részére rajzkört szervezett, melyhez Szarka Árpád festőművészt is meghívta.

követően váltott át a Karhoz tartozó Alkalmazott Művészeti Intézetbe Csikszentmihályi professzorhoz.

Sopron nyugati részén vannak azok a területek, ahol nem engedik, hogy b vüljön a lakosság beépítése. ______________________________

1984 decemberében elhunyt dr. Winkler Oszkár, a tanszék évtizedeken át vezetője, munkánk meghatározó kezdeményezője, a köztiszteletben álló tanár és építész. Temetésén volt munkatársainak sorából én búcsúztattam. Nehéz feladat volt az elérzékenyülés jelei nélkül beszélnem.

Strausz József - Horribile Dictu (1987)

Németh József tanársegéd szerződésének lejártával elhagyta a Tanszéket, megüresedett helyére Fekete Zoltán építészmérnököt vettük fel, aki sajnos ugyancsak rövid ideig dolgozott nálunk, miután külföldön kedvező állásajánlatot kapott. Az ő munkásságához fűződik a számítógépes munka kezdete a tanszéken. Ebben ő olyannyira jártas volt, hogy Münchenben kiadták egy szakkönyvét. A Tanszék leterhelése olyan nagy volt, hogy amikor 1990-ben néhány hétre kórházi ápolásra szorultam, az építéstan előadásokra külső előadót kértem fel. A soproni tervező irodában dolgozó Solt Herbert építészmérnök ezt örömmel vállalta és szakszerűen ellátta. Az újból megüresedett tanársegédi álláshelyre Hadas László, fiatal budapesti Műegyetemet végzett építészmérnököt vettük fel, aki Pécsett dolgozott, és akivel egy konferencián ismerkedtem meg. Ő ezt az álláshelyet, a már ismertetett gyakorlatok (Szabadkézi rajz, Építéstan) vezetésével mindaddig betöltötte, amíg én voltam a tanszékvezető, nyugdíjazásomat Tartalom

1993-tól Osama Abu Naser szíriai építészt fogadtuk a Tanszéken és sikerrel vezettük őt végig az aspirantúrán, mellyel 1997-ben a TMB kandidátusi címet elnyerte. Az aspiráns vezetője én voltam. Az Aacheni Egyetem Barbara Tomeczki diplomatervező hallgatóját a Dékán engedélyével Tanszékünkre küldte, hogy építészeti tárgyú munkájához ismereteit elmélyítse.

Winkler Oszkár Károly kilátó

Somfalvi György az erdőgazdaságok igényeit kielégítendő több jeles kilátótornyot tervezett és szerkesztett faszerkezettel. A Sopronihegységbe, a Sopron melletti Bécsi dombra, a Keszthelyi-hegység különböző magaslataira kettőt is. Ezek szilárdsági számításait is elvégezte. A soproni Sörházdombon épült kilátót – sokkal később, mintsem én nyugdíjba vonultam, immár Szabó Péterrel együtt tervezték.



44

1994 szeptemberében, doktoranduszként lépett munkába a tanszéken fiatal diplomásként Szabó Péter építészmérnök. Témája „Favázas épületek hőkomfortja Magyarországon” címmel a fizikához kötődött. Szabó Péter nemsokára tanszéki mérnök, majd egyetemi tanársegéd lett. Disszertációját elkészítette, megvédte és ezzel doktor lett. Amikor adjunktussá, majd docensé lépett elő már nem én voltam a tanszékvezető. Az oktatásunkban régi hiányt pótolva később is elmélyülten foglalkozott épületfizikai kérdésekkel, kivált fa-alapanyagú épületekre vonatkozóan. Winkler Gábort követően ő lett az Intézet rangjára emelkedett Tanszék vezetője. A zaj f leg a fülberendezésekre káros! ______________________________ Strausz József - Horribile Dictu (1987)

1995. év végén 68 éves korban és az Egyetemen eltöltött 38 év szolgálat után nyugdíjba vonultam. De ezt követően, ugyan egyre csökkenő mértékben, de még részt vettem az oktatásban (Bútortörténetet a Faipari Mérnöki Karhoz tartozó AMI-ban még 2007. évig előadtam) és a doktorképzésben. 2007-ig még több ízben az AMI-ban az Államvizsga-bizottság elnökeként is közreműködtem. A Tanszék vezetését dr. Winkler Gábor. Ybl díjas építészmérnök vette át tőlem, 1995. július 1-én nevezték ki. A Budapesti Műszaki Egyetemen doktorátust szerzett, az MTA Tartalom

Doktori Tanács értekezésének megvédését követően az MTA doktora címmel ruházta fel. Winkler Gábor a hazai építészeti közéletben kivált a történeti városrészek rehabilitációjával szerzett elismerést. Az MTA Építészettörténeti Bizottsága elnöki tisztjében 2000. évben követett engem. Az Europa Nostra nemzetközi szervezetben, valamint az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának vezetőségében végzett évtizedes tevékenysége Egyetemünknek és a hazai műemlékvédelemnek is tisztességet jelent. Az AMI hallgatói részére az építészettörténet szakavatott előadója.

Szabó Péter

Az Egyetem kezelte 1995-től egymást követően négyszer (mindenkor 3-3 évre) az általam tudományos kutatás céljából elnyert OTKA támogatást. Ennek segítségével írtam meg a „Sopron építészete a 20. században” és a „Régi soproni Lőver” könyveket, melyek 2003-ban illetve 2005-ben jelentek meg. Ezekhez fényképeket és rajzokat magam is készítettem. A Lőver-kötethez Winkler Gábor írta az előszót, Bartha Dénes, a növénytan professzora a Lőver-kerteket bemutató fejezetet. Egy további építészettörténeti könyv az Egyetem által kezelt OTKA támogatás révén – társszerzők bevonásával – 2009-ben jelent meg. Nyugdíjba vonulásomat követően az Egyetem részéről két magas kitüntetés ért. 1996-ban dr. Winkler András, az Egyetem Rektora és az Egyetem Tanácsa Professor emeritus címmel ruházott fel. Építéstani Intézet 140 éve


45

1998-ban a tanévnyitó ünnepégen dr. Koloszár József rektor az Egyetem legmagasabb kitüntetésének a „doctor honoris causa” címnek oklevelét adta át nekem. „A látogatók ingerküszöbe kezd egyre magasabb lenni. Ma már nem lehet Lugosi Bélával ijesztgetni a gyerekeket.” ______________________________ Szabó Péter - El adáson lejegyezve

Munkásságomat azóta is folytatom. Nyomtatásban megjelent rövidebb-hosszabb közleményeim száma együtt meghaladja az ötszázat, ezek között mintegy harminc könyv (beleértve azonos témák idegen nyelvre történt fordítását és néhány többszerzős kötetet is). Ezek közül csak kevés minősíthető tudományos értékűnek. Szakfolyóiratokban megjelent írásaim is inkább adatrögzítő, elemző és népszerűsítő jellegűek. A Magyar Építőművészek Szövetségének bíztatására 1968 óta az építészet kritika műfaját is intenzíven műveltem. Sok előadást tartottam aktív pályafutásom egész idejében az Egyetemen kívül is, főleg a MTESz egyesületeinek és a TIT-nek a felkérésére. Tanszéki munkásságom beszámolóját és mérlegét kitüntetéseim felsorolásával zárom. Nem azért, hogy ezzel dicsekedjem, sokkal inkább azért, hogy megköszönjem négy évtizedes munkám elismerését. Tartalom

A kitüntetések mind életem nagy élményeit jelentik. Így az építészeket illető Ybl Miklós díj (1992), a Győr-Moson-Sopron megye Széchenyi Ferenc emlékdíja (1992), az MTA Mikó Imre díja (1998), a Sopron város Wälder József díja (1997) majd díszpolgári címe (2002) és a 2003-ban az Országházban átvett Széchenyidíj. Mindegyikben az oktatói munkám volt az egyik indok. Ezek mellé mintegy anonim társulnak azok a megnyilatkozások, amelyeket volt tanítványaim részéről kapok illetve érzékelek, és amelyek ugyancsak Egyetemünk Építéstani Tanszékén végzett oktatói munkámmal kapcsolatosak.

Körforgalom

„B” épület hátsó bejáratánál egy lada mögött kibelezett vaddisznó, min. 4 lövéssel és körülötte ugyanannyi vadásszal. Kilép Kubinszky: De rondán elgázoltátok ezt az állatot! ______________________________ Kubinszky Mihály - Facsavar (1985)

Mindezek miatt végül köszönetet kell mondanom munkatársaimnak, elöljáróimnak és beosztottjaimnak egyaránt, akik segítettek és támogattak, akik néha nehéz időkben is mellettem álltak. Nélkülük nem tudtam volna hatékonyan dolgozni.



46

Az Tanszéken töltött töltött éveim Az Építéstani építéstani Tanszéken (Winkler Gábor)

éveim

Első emlékeim az Egyetemről sokkal korábbiak, mint ahogy tanítani kezdtem Sopronban. 1945 kora tavaszán a Vörös Hadsereg csapatai közeledtek városunk felé. Édesapám féltette családját. Tudta, hogy az egyetemek a háborúban „területen kívüliséget” élveznek, ezért engedélyt kért arra, hogy feleségével és két kisfiával, a négy éves Gáborral és a három éves Andrással beköltözhessen az Egyetem területére. Az „A” épület emeletén, a lépcsőház mellett kaptunk egy szobát. A szovjet csapatok természetesen nem tartották tiszteletben az Egyetem autonómiáját, megszállták az épületeket. Édesapám, Winkler Oszkár a „malenkij robot” keretében intenzíven rész vehetett a győzelmi dobogó és tribün ácsolásában és ideiglenes téglakerítés falazásában. A háború elmúltával édesapámat építési kormánybiztosi teendőkkel bízták meg, emellett azonban egy évig az Egyetemen is tevékenykedett: az intézmény épületeinek helyreállításában segédkezett. 1947-ben már előadott mint meghívott előadó. Májusban Sopronban felkereste Csűrös Zoltán akadémikus, az Egyetem rektora és feleskette professzornak.

Tartalom

Kezdetben az Építéstan előadása mellett a szerkezetek méretezésével, erdészeti épületek tervezésével foglalkozott, de tanított alkalmazott szilárdságtant és tartók statikáját is. Ehhez hamarosan a statika tantárgy is járult: így lényegében két tanszék oktatási feladatait végezte. 1950 után a soproni karon képezték ki a földmérő és geofizikus mérnököket is: nekik a városok és községek rendezését és szabályozását oktatta. Hetente tizenhárom előadást tartott és a gyakorlatok vezetését is magára vállalta. Az oktatott tantárgyak jegyzeteit sorra megírta, ezek egy részét még 1981-ben is használták az oktatásban. Negyven évével sokáig a tanári kar legfiatalabb tagja volt.

Winkler Gábor

Ebben az időben gyermekként sokszor jártunk az Egyetem egykori „questoránál”, – ma gazdasági igazgató a címe –, akinek akkori elképzeléseink szerint minden fiókja tele lehetett csokoládéval. Annyi biztos, hogy minden látogatás alkalmából kaptunk egy kocka csokoládét. A Tanszékre is gyakran beállított a három gyerek. Egyszer vizsgáztatás közben „törtünk rá” Édesapánkra és nagy „szerbuszszal” köszöntöttük őt. A jelenet kicsit kínos volt, ezért „törvény írattatott”, hogy az Egyetemen csak „kezicsókolom” lehet a köszönés.



47

Testvéreim száma közben háromra emelkedett. Andrással, Barnabással és Istvánnal továbbra is nagyon szerettünk az Egyetemre járni. Órákat töltöttünk el a botanikus kertben vagy Édesapánk tanszéki szobájában. Az Egyetemi uszodát is szorgalmasan látogattuk. Miután 1962-ben az Erdőmérnöki Kar mellé Faipari Mérnöki Kart is szerveztek, a soproni intézmény megint „egyetem” lett. A forradalom idején külföldre távozott oktatók helyébe új szakemberek kerültek az egyetemre: közülük Szabó Dénest, Gál Jánost, Rónai Ferencet, Káldy Józsefet, Pankotai Gábort, Somkuti Elemért, Mayer Antalt, Benedek Attilát, Bezzegh Lászlót és Cziráky Józsefet gyakran emlegette Édesapánk. Fiatalabb kollégái közül korábban Gál János és Rónai Ferenc hallgatói is voltak. /Nem jön el a szakestélyre…/…. Annak kérem nincs értelme, hogy üljek; mint a falu végén a hála isten. Innen van a mondás: „Hallgat, mint Somfalvi a szakestélyen” ______________________________ Somfalvi György - Horribile Dictu (1985)

1965 és 1969 között Winkler Oszkár – másodikként a Faipari Mérnöki Karon – töltötte be a dékáni tisztet. A vezetése alatt álló Építéstani Tanszék oktatói állományát tehetséges fiatal szakemberekkel bővítette.

Tartalom

Ő hívta a tanszékre Somfalvi György és Józsa Béla faipari mérnököket. Utódja – Kubinszky Mihály építész – tanársegédként került a tanszékre. Winkler Oszkár 1975-ben vonult nyugalomba. 1981-ben az Erdészeti és Faipari Egyetem tiszteletbeli doktori címben részesítette. 1963. március 4-én a Tudományos Minősítő Bizottság „A magyarországi fűrészüzemek telepítési és tervezési kérdései” címmel beadott disszertációja alapján a műszaki tudomány doktorává nyilvánította. A kutatás egy kiadós tanulmányúttal kezdődött, melyen Kubinszky Mihállyal együtt én is részt vehettem. Az Egyetem csodálatos „Skoda” autója Tamási és Böhönye között tengelytörést szenvedett, fél napot vesztegeltünk Kaposváron. A látottakról – a hazai fűrészüzemek állapotáról – ekkor alakult ki egységes kép a tanszék munkatársaiban. Winkler Oszkár egyetemi tanárt 1963. július 15-én az Építőipari és Közlekedéstudományi Egyetem Építészmérnöki Karán kandidátusi fokozata alapján műszaki doktorrá avatták. Amellett, hogy épülettervezési és városrendezési kérdésekkel foglalkozott, tanszéki munkatársaival együtt kidolgozta a faipari üzemek tervezési irányelveit. Emellett a faanyagok és faalapanyagú termékek – forgácslapok, farostlemezek, ragasztott tartók és más, korszerű faszerkezetek – méretezésével és építőipari felhasználásával is részletesen foglalkoztak. Építéstani Intézet 140 éve

Winkler Gábor (1962)


48

A tanszéken folyt a különböző rendeltetésű faépületek tervezése. Külső megbízás alapján u.n. „KK” munkák is készültek. Az ezen befolyt pénzt határidőre el kellett költeni. Személygépkocsi vásárlása is szóba jött, ez azonban abban az időben lehetetlennek látszott. Az utolsó pillanatban egy empire vitrint sikerült vásárolni a Bizományi Áruházban. Ebben később Strausz József adjunktus a bizományban rábízott szakszervezeti könyveket őrizte. Az „alkalmi könyvesbolt” a legjobb vásárlói kezdettől fogva a tanszék dolgozói voltak.

A tanszékvezető professzor 1948. augusztusában – egyetemi tanári kinevezésének évében – megbízást kapott az első vidéki állami tervező iroda megszervezésére is. Az újonnan alakult irodát az egykori Városi Bíróság Lackner Kristóf utcai épületében helyezték el. A Soproni Tervező Iroda előbb csak az emelet egy részét foglalta el, később a gyönyörű neoreneszánsz dísztermet is megkapták. Ebben az időben a Winkler fiúk felváltva „látogatták” az Egyetemet és a „tervezőt”: mindkettő otthonuknak számított.

Próbáljon meg méretarányosan rajzolni, hiszen szabadkézi rajzot is tanult, nem úgy mint az erdészek, akik az oroszt is vonalzóval készítik. ______________________________

Magam iskolai tanulmányaimat Sopronban végeztem. 1959-ben a Soproni Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségiztem. Az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1959-1964. között tanultam, ugyanott 1964-ben okleveles építészmérnök diplomát kaptam. Igaz, hogy Budapesten tanultam, de egy-egy nagyobb feladat-leadás előtt hazamenekültem Sopronba és beköltöztem Édesapám egyetemi szobájába. Pontosabban a professzori szoba melletti keskeny, magas kis helyiségbe, ahol nagy rajzasztal volt, melyen nyugodtan dolgozhattam.

Somfalvi György - Horribile Dictu (1985)

A tanszék munkatársai a faépítészet és a faipari épületek tervezésével kapcsolatban több könyvet, kiadványt, könyvfejezetet és jelentős számú tanulmányt írtak. A munkatársak közleményei elismert szakfolyóiratokban jelentek meg, nem egyszer külföldi kiadványokban is. Oktatóink a faipar témaköréből számos előadást tartottak, többet külföldön is. Nem egy országban tanulmányúton vettek részt. Winkler Oszkár útjainak tapasztalatait gazdag tartalmú úti jelentésekben foglalta össze és tudományos előadásokban népszerűsítette. Ezeket a jelentéseket az Egyetem könyvtára őrzi. Tartalom

Mészáros György: Winkler Gábor

Itt készült diplomatervem egy része is. Témám a Soproni Egyetem központi épületének megtervezése volt. Nagyon élveztem a feladatot. Egyetlen három szintes épületben helyeztem el az Egyetem vezetőségét, könyvtárát.



49

Hatalmas aulát képzeltem el, melyet nagyvonalú statikai szerkezettel – emeletmagas vasbeton szekrénytartóval – hidaltam át. E szerkezeti emeleten helyeztem el az intézmény hatalmas könyvtárának raktárát.

A statikus egyik zsebében egész világra szóló érvényes útlevél legyen, a másikban pisztoly, hogy lel hesse üldöz it, ha nem éri el id ben a határt. ______________________________ Somfalvi György - Horribile Dictu (1985)

A diplomaterv nagyon tetszett professzoromnak, a Kossuth-díjas Weichinger Károlynak. Csábított tanszékére tanársegédnek. Erre nagyon büszke voltam, csak később tudtam meg, hogy nem csak engem, sok tehetséges évfolyamtársamat is „megkísértette” ajánlatával. Az Soproni Egyetem számára készült diplomatervemet megvalósíthatónak tartotta.

Tartalom

Erre természetesen nem került sor, de a diplomamunka perspektíváját Édesapám az egyetemi épületekről írt cikkében közölte. Miután az 1960-as években a végzett építészek három évig nem helyezkedhettek el tervező irodában, 1964 és 1967 között Győrben, a Győr megyei Állami Építőipari Vállalatnál vállaltam munkát. Előbb Orosz Lajos építészmérnök, építésvezető technikusa voltam, majd két és fél évig a Bartók Béla úti, Szabolcska utcai és Ipari utcai építkezések vezetője: ez idő alatt lakónegyedek és közintézmények kivitelezését irányítottam. 1967-1970 között a Győri Tervező Vállalatnál építész tervezőként működtem: előbb Lőrincz József, Cserhalmy József, Solt Herbert és Horváth Andor építész munkatársaként, később mint önálló építész tervező. 1970 és 1990 között a Győr-Sopron Megyei Tanácsi Tervező Vállalat építészeti csoportjának vezetőjeként tevékenykedtem; 1990-1995 között a HUNGARO-AUSTRO KFT építész tervezőjeként dolgoztam.

Winkler Oszkár (Róma)

A Budapesti Műszaki Egyetemre legelőbb tanárnőm, Bánátné Szücs Margit hívott előadni. 1988 után rendszeresen tartottam előadásokat; 1992-ben a Budapest Műszaki Egyetemen címzetes egyetemi docens címet kaptam, 1993-94-ben az Urbanisztikai Intézet megbízott docense lettem. Előadásaim fő tárgya a „történeti szemléletű városrendezés” oktatása volt. Építéstani Intézet 140 éve


50

Tervezői munkám mellett a Széchenyi István Főiskolán (Győr) 1990 óta rendszeresen tartottam előadásokat. Egy sor új tantárgyat magam építettem fel (legújabb kori építészet története, műemlékvédelem-, „alkalmazott” építészettörténet, városi környezet tervezése): 1990-ben megkaptam a főiskola „címzetes főiskolai tanára” címet. Sok éven át előadtam a Pollack Mihály Főiskolán (Pécs): a BME műemléki továbbképző szakán is rendszeresen tartottam előadásokat.

Dolgozatom címe „Soproni építészete a 19. században” volt. Utóbbi kutatás képezte később az Akadémiai Kiadónál megjelent „sárga” könyvem (1989) alapját. Erre a könyvre máig közel százan hivatkoztak, a hivatkozások egyharmada külföldi szerzőtől származik.

1992-tól közel tíz évig vendégprofesszora voltam a pozsonyi székhelyű „Academia Istropolitananak”, ahol angol nyelven, szemeszterenként egész napos szemináriumot tartottam (történeti városok rendezése, városfelújítás elvei, esettanulmányok magyar városok helyreállításával kapcsolatban). 1995-től előadóként a német nyelvű TIGER posztgraduális képzésben is részt vettem: vizsgáztatni Pozsonyba jártam ki. Erdélyben is tanítottam és fél évig Győrben francia diákok munkáját is irányítottam. Tudományos kutató munkámat Édesapám biztatására már középiskolás koromban elkezdtem. Első cikkeimet Kubinszky Mihály helyezte el a Közlekedéstudományi Közlönyben. Építészeti cikkeimen már egyetemi éveimben dolgoztam, ezek sorra meg is jelentek. Szülővárosom építészete érdekelt leginkább. 1975-ben az építészettörténeti szaktudományokból doktori címet szereztem.

1981 április 2-án „Pápa műemléki belváros rekonstrukciós tervéért” Ybl Miklós-díjban részesültem. A Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottság szakbizottsága 1994. október 20-án tartott ülésén „A legújabb kor magyar építészeti örökségének védelme” tudományos tézisek alapján a műszaki tudomány kandidátusává nyilvánított: ennek alapján a következő évben a BME rektora PhD. fokozatot ítélt számomra. 1995. február 15-én az Építészmérnöki Kar Habilitációs Bizottsága habilitálttá nyilvánított.

Tartalom

„Nagy lépést tettünk el re, de ez így nem mehet tovább.” ______________________________ Andor Krisztián - El adáson lejegyezve

Szabó Péter (fa)

Akadémiai doktorátusom témája a történeti városok rendezésének elmélete és módszertana volt: a „Magyar Tudományos Akadémia doktora” címet 2004-ben kaptam meg. Főállású egyetemi oktató azonban soha nem akartam lenni. 1995-ben került szóba alkalmazásom a soproni egyetemen. Építéstani Intézet 140 éve


51

1995. február 1-én az Erdészeti és Faipari Egyetem rektora az intézmény tudományos főmunkatársának nevezett ki. Első előadásaimat az Építéstan tantárgyból tartottam. 1995. július 1-én Göncz Árpád köztársasági elnök adta át egyetemi tanári kinevezésemet. A XVI. század vége el tt a tartószerkezetek méreteit tapasztalati úton határozták meg. Ha valami összed lt vagy leszakadt, módosították a tapasztalatokat, a statikust pedig megsütötték, lel tték, vagy megették a kor divatjának megfelel en. ______________________________ Somfalvi György - Horribile Dictu (1987)

Az Építéstani Tanszéken összeszokott „csapat” fogadott. Kubinszky Mihály professzor első naptól kezdve megosztotta velem hatalmas tanári szobáját és íróasztalát. Az első hónapokban sokat beszélgettünk. Tőle tanultam meg például, hogy egy jó professzor soha nem lép be korábban órájára. Tehát illik késni, de nem többet, mint öt percet. Ezeket a „szabályokat” azóta is szigorúan betartom. Amikor átvettem az Építéstani Tanszék vezetését, annak oktatói köre kiegészítésre szorult. A Tanszéken egy adjunktus (dr. Somfalvi György), egy tanársegéd (Hadas László) és egy tanszéki mérnök (Józsa Béla) működött. A Tanszék adminisztratív ügyeit Wehofer Józsefné Vali intézte, rajzolóként Szász Györgyné Csulak Klára működött. Tartalom

1996-ban Somfalvi György adjunktus nyugdíjba vonult, ezzel a Tanszék beosztott oktatóinak száma kettőre csökkent. Ezzel egy időben az oktatási feladatok a belsőépítészeti és környezetmérnöki oktatás fejlődésével gyorsan nőttek. Ennek megfelelően igyekeztem a Tanszék oktatói állományát a megkívánt létszámra felfejleszteni. A munkatársak száma egy adjunktussal (Mátrai Péter DLA) és egy tanársegéddel (Szabó Péter) növekedett. Rajtuk kívül aktívan részt vett az oktatásban és ezzel hosszabb ideig segítette munkámat prof. emer. Kubinszky Mihály nyugalmazott egyetemi tanár. Ebben az időben Bölcskey Elemér egyetemi magántanár, a Bécsi Műszaki Egyetem tanára és Somfalvi György nyugdíjas egyetemi adjunktus is rendszeresen tartott előadásokat. Oszvald Ferenc Nándor először PhD hallgatója volt a Tanszéknek. Biztatásomra végezte el a BME urbanisztikai posztgraduális szakát. Az építészeti tervezés korrigálásában neves soproni építészek működtek közre.

Andor Krisztián

A Tanszék tevékenysége során tudományos és gyakorlati eredményeinknek oktatható formában történő összefoglalására és a témáknak megfelelő oktatási módszerek kidolgozására törekedtünk. Az előadott tananyag újszerűségét a legfrissebb szakmai eredmények gyors továbbadásával igyekeztünk biztosítani.



52

1998. szeptember 21-én a Széchenyi Profeszszori Ösztöndíj Kuratóriumának döntése alapján Széchenyi Professzori Ösztöndíjat nyertem. Az ösztöndíjat 1999-2002 között kaptam. Az ösztöndíj lehetővé tette számomra, hogy a Nyugat–magyarországi Egyetemen oktatói tevékenységemet kiteljesítsem. Az elkövetkező időben a Tanszék felépítését úgy kívántam átalakítani, hogy a Tanszéken legalább egy egyetemi docens, egy tanszéki főmunkatárs, egy vagy két egyetemi adjunktus és egy, kettő, esetleg három tanársegéd működjön. Úgy ítéltem meg, hogy a növekedő feladatoknak a fenti létszámú és összetételű tanszéki gárda megfelelő szinten eleget tud tenni. A Tanszéken tanulmányaik alatt az állami ösztöndíjas építész Józsa Ágotát, Józsa Dávidot és Géczy Nórát és a környezetmérnök Sági Évát foglakoztattuk: azt reméltem, hogy ők a PhD megszerzésével hamarosan az oktatói utánpótlást fogják biztosítani. E célból később is újabb, oktatási munkába bevonható doktoranduszok felvételét szorgalmaztam. Sajnos ez az elképzelésem nem valósult meg. A külső korrigálók és a bécsi vendégprofeszszor tevékenységéről a továbbiakban sem kívántam lemondani: úgy véltem, hogy az építészeti tervezés oktatását a korrigálásban résztvevő neves alkotó építészek fémjelzik. Később az építészeti tervezés tanítása átkerült az Alkalmazott Művészeti Intézetbe. Ekkor hagyta el a Tanszéket Mátrai Péter és Hadas László építész kolléga. Tartalom

Az Építéstani Tanszék egy sor, önálló építészeti tárgycsoportot oktatott. Tisztában voltam azzal, hogy nagyobb építészeti egyetemeken ezek tanítására tárgyanként külön tanszékeket szerveznek. Igyekeztem az Építéstani Tanszék felépítését egy jövendőbeli „Építéstani Intézet” igényei szerint alakítani. Maga el akarja levélben küldeni ezt a rajzot, hogy így össze van hajtogatva? ______________________________ Somfalvi György - Horribile Dictu (1987)

Ennek fő oktatási területei – jövendő tanszékei – az alábbiak lettek volna: építészeti rajz, építészeti alapismeretek, építőanyagok és szerkezetek, építési technológia, tartószerkezetek tervezése, szakmatörténet: építészettörténet, faépítészet története, bútortörténet, épülettervezésben ipari épületek tervezése, épületrekonstrukció, környezetalakítás, település és területrendezés, regionális tervezés és az építésügyi ismeretek. Tanári tevékenységem során az intézetalapításra mégsem került sor, ezt az elképzelésünket később Szabó Péter egyetemi docens valósította meg. A Tanszék keretein belül vezetésemmel eddig tizenegy doktoranduszom (Szabó Péter, Somfai Attila, Oszvald Ferenc, Molnár Viktor, Fátrai György, Géczy Nóra, Bakó Tibor, Wesselényi-Garai Andor, Máthé Katalin, Hantos Zoltán és Eke Zsolt) nyert doktori PhD. címet.


Berzsenyi kilátó


53

A doktoranduszok témaválasztásánál mindig a szakma kevéssé feldolgozott „fehér foltjait” részesítettem előnyben. A folyamatban lévő doktori munkák témái is egytől-egyig ennek a szellemében fogalmazódtak meg. Jelenleg még három doktorandusz – Sági Éva, Schönberger Lajos, Lieb Roland és Patkó Csilla – témavezetését végzem. „Kiszivattyúzzuk a cs b l a vákuumot.” ______________________________ Szabó Péter - El adáson lejegyezve

A Tanszéken korábban kiváló szakkönyvek és példaértékű, értékes jegyzetek készültek. Később már nem volt cél a hallgatók jegyzetekkel történő teljes ellátása, mondván, hogy ez leszoktatja őket a „kutatva tanulás” módszeréről. Úgy véltük, hogy az egyetemi oktatás egyfajta felkészítés az „életen át tartó tanulásra” (”life long learning” = „LLL”), ezt pedig csak úgy sajátíthatják el a hallgatók, ha nem „kész” tananyagot tanulnak meg, hanem maguk keresik meg a vonatkozó irodalmat. Ez a módszer természetesen fokozott felelősséget rótt a Tanszékre, hiszen az összes segédletek, irodalom, adattárnak a hallgatók rendelkezésére kellett állnia, emellett pedig az elmélyült tanulmányozás lehetőségét is biztosítani kellett az intézményben. E programhoz tartozott a ma már nem elérhető régi szakirodalom újra történő kiadása. Tartalom

E szellemben sikerült Szabó Péter tevékeny közreműködésével Sobó Jenő professzor híres „Építéstan” könyvének első két kötetét reprint kiadásban publikálni. Az oktatásban munkatársaimmal a dinamikus, életre és magabiztosságra nevelő, céltudatosságra és a feladatok gyors és szakszerű megoldására törekvő – mindenben etikus viselkedésre ösztönző – szellemet kívántuk erősíteni. Az oktatási technikát illetően mindig konzervatív voltam. Az „alapvető technikák” tanításában – építészeti oktatásról, rajzolásról, ábrázolásról van szó – mindvégig a táblának és a krétának szántam a vezető szerepet.

Várhely

Az erkély rendeltetésszer használata, hogy kiállunk rá hatan, és integetünk a május 1-i felvonulóknak. ______________________________ Somfalvi György - Horribile Dictu (1985)

Ennek keretében nagy ütemben bővítettem a „hagyományos technika” alkalmazásának lehetőségeit (diaanyag, fóliák). A „magas technika” – audio– és videó bemutatás, számítógép alkalmazása kivetítővel, elektromos segédletek az „intraneten” -bevezetését lelkes fiatal munkatársaimra bíztam. Máig vallom, hogy az építészeti tárgyú tantárgyak oktatása elképzelhetetlen anélkül, hogy a tárgyat oktatók folyamatosan ne alkossanak. Építéstani Intézet 140 éve


54

Ezért a Tanszék minden munkatársát igyekeztem bevonni az építés-előkészítés, épülettervezés, lebonyolítás, ellenőrzés illetve a település- és területrendezés folyamatába. Hadas Lászlóval és Szabó Péterrel mi készítettük a Várkerület 1-3. számú saroktelek beépítésének terveit. Később Győrben is vállaltunk tervezési feladatokat (Kálóczy tér, Idősek Otthona, Szabó Péterrel). Az alvó embert az indiánok sem bántják. El bb felébresztik, aztán döfik le. ______________________________ Somfalvi György - Horribile Dictu (1987)

A Tanszéket igazán híressé fa kilátótornyai tették. Ezek építészeti koncepciója Szabó Pétertől származott, a bravúrosan szerkesztett tornyok statikáját pedig Somfalvi György készítette. Mindez nagyban segített abban, hogy a Tanszék oktatóinak előadásai a szakmai történések lendületét, a szakmai élet ritmusát tükrözték: igyekeztünk hallgatóinkat a szakma gyakorlásának összes gyakorlati fogásával felvértezni.

A Tanszéken a korábbi idők kutatási tevékenységét igyekeztünk folytatni. Ezek kisebb részét az alapkutatások, nagyobb felét az alkotó munkát szolgáló gyakorlati kutatások képezték. Önálló kutatási megbízásokat a Tanszék az én időmben kevesebbet kapott: a kutató munkát az alkotó tevékenység keretében igyekeztünk elvégezni. Ez lehetővé tette, hogy a kutatás költségeit az esetek többségében teljes egészében a megrendelők fedezték. A kutatások témája szinte mindig az oktatási anyaggal volt kapcsolatos (építőanyagok, szerkezetek, technológia, tartószerkezetek méretezése, műemlékvédelem, szakmatörténet, épülettervezés és urbanisztika).

Somfalvi György - Horribile Dictu (1987)

Arra az első perctől kezdve tudatosan törekedtem, hogy a Tanszék munkatársai rendszeresen mind nagyobb számban, lehetőleg lektorált folyóiratokban publikáljanak. Ennek lehetősége az idők során egyre szűkebbé vált, lassan természetessé vált, hogy a szakfolyóiratok egy részében csak akkor tudtunk cikket közölni, ha publikációnkhoz hirdető formájában fizető támogatót is hoztunk. E körülményeket tudomásul vettük, publikációs stratégiánkat ennek megfelelően alakítottuk ki. Nagy örömünkre szolgált, hogy közel nyolc éven át a médiának folyamatosan hírt tudtunk adni a Tanszéken folyó oktatás eredményeiről.

Tartalom


Most kevesen vannak itt az órán, így kis titkokat is el lehet mondani. Ha például valaki otthon GMK-ban épít ez üzemet és oszlopot is akar tervezni, vegye figyelembe, hogy a szél minden irányból fújhat! ______________________________

Kilátó (Veszprém)


55

A Nyugati Kapuban szinte minden diplomatervről beszámoltunk, de a Kisalföld is közölt cikkeket a hallgatói munkákról. A hallgatók legjobb rajzait ugyancsak gyakran közölték (Magyar Építőipar, Nyugati Kapu). Az Osztrák Rádió és Televízió (Stúdió ORF Burgenland) több ízben ellátogatott Tanszékünkre. „Nem teljesen nem mérgez .” ______________________________ Szabó Péter - El adáson lejegyezve

A Tanszék munkatársait rendszeresen hozzásegítettük ahhoz, hogy neves hazai és külföldi rendezvényeken tudományos előadásokat tartsanak. Így került ki Hadas László kollégánk Krakkóba, ahol az Europa Nostra vendégeként Nyugat-Magyarország faépítészetéről tartott nagysikerű előadást. Az Egyetem más karain és szakjain és más, hazai és külföldi felsőoktatási intézményekben, így a bécsi Műszaki Egyetemen is több előadást tartottunk. Két ízben láttuk vendégül az építéstant oktató magyar és külföldi egyetemek oktatóit. Hazai viszonylatban mindenek előtt a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki és Mérnöki Karával és a győri Széchenyi István Egyetemmel törekedtünk szorosabb szakmai együttműködésre. Külföldi kapcsolataink a Bécsi Műszaki Egyetem (Technische Universität Wien) Építőanyagtan, Épületfizika és Tűzvédelmi Intézetével (Institut für Baustofflehre, Bauphysik und Brandschutz) Tartalom

és a pozsonyi Academia Istropolitana Novával voltak. Közös oktatási programokat szerveztünk (pl. konferenciák, tanulmányutak, kiállítások szervezése) és ezekkel az intézményekkel közösen több esetben pályáztunk összeurópai programokra. Mindig nagyon szerettünk külföldi hallgatókkal foglalkozni. A Tanszéken az vezetésünk alatt egy finn, egy görög és két német hallgatót fogadtunk hathetes nyári gyakorlatra. Közülük nem egynek éppen a nálunk eltöltött gyakorlat határozta meg szakmai élete további alakulását. Egyik pozsonyi tanítványomból a szlovák kormány kulturális államtitkára lett, egy német diákom pedig ma már a német műemlékvédelem ismert személyisége.

Oszvald Ferenc Nándor

Látták az új sportcsarnok építését? Neeeeem? Miért, arra nincs kocsma? ______________________________ Somfalvi György - Horribile Dictu (1987)

(Nálam készült féléves terve a fertőszéplaki Széchenyi kastély felújítására és diplomaterve a fertődi kastély együtteshez kapcsolódó majorság revitalizálására.) A Tanszék vezetésem idején a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériummal, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériummal, az Országos Műemlékvédelmi Hivatallal állt szoros szakmai kapcsolatban: tagként, esetenként levezető elnökként részt vettünk tervbírálatokon, pályázati munkák elbírálásában. Építéstani Intézet 140 éve


56

Rendszeres segítséget adtunk a régió településeinek vezetőinek a települések fejlesztési stratégiájának kidolgozásában és a fejlesztési tervek elbírálásában, véleményezésében. Szabó Péterrel együtt aktívan részt vettünk Sopron Megyei Jogú Város Tervtanácsának és Stratégiai Bizottságának és a regionális hatáskörű Városépítészeti és Építészeti Tervtanács munkájában. Ha ez az egyenl tlenség megfordul, arról úgyis értesülnek majd az újságokból. ______________________________ Somfalvi György - Horribile Dictu (1987)

2001-től – előbb mellék- majd főállásban – a Széchenyi István Egyetem (Győr) tanszékvezető egyetemi tanára lettem. 2005-ben nyugdíjaztak, de 2011 nyaráig az Alkalmazott Művészettörténeti Intézetben még tanítottam. Győrben 2011-ben „prof. emer.” címet kaptam, ott máig tanítok. Az eddig elhangzottakkal kapcsolatban kinek van valami kérdése, megjegyzése, vagy vicce? ______________________________ Somfalvi György - Horribile Dictu (1987)

Nagy örömömre a Faipari Mérnöki Kar graduális oktatásában – Andor Krisztián felkérésére – az elmúlt évben én is részt vehettem.

Tartalom

A Tanszék külső megjelenése az én időmben részben átalakult. Ebben Józsa Béla és Hadas László nyújtottak nagy segítséget. A szobákat saját erőből, kabinetek kialakításával alkalmassá tettük előadások tartására: Tanszékünk korszerű, fiatalos arculatot kapott. Az oktató, kutató és alkotó munka lényegében egy térben folyt: ez összhangban volt elképzeléseinkkel és oktatási filozófiánkkal. Különösen nagy súlyt kapott soproni éveim alatt a művészeti oktatás, ezen belül az építészettörténet tanítása. Erről a BME-en rendezett kerekasztal beszélgetés keretében számoltam be. A BME Építészettörténeti Tanszék 140 éves jubileuma keretében rendezett „Az építészettörténet oktatásáról” c. szimpóziumon hat képzési hely oktatói mutatták be kurzusaikat. A szimpóziumra 2010. április 20án a BME Oktatói Klubjában került sor, Simon Mariann szervezésében és vezetésével. A kerekasztal beszélgetés módot adott arra, hogy a Tanszékünk keretében folyó oktatás módszeriről részletesebben beszámoljak. Tudott dolog, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetemen 1994 óta folyik belsőépítész szakirányú építőművész oktatás. Az első időben az építészeti felsőoktatás tantárgyainak felépítésében nagyobbrészt a Budapesti Iparművészeti Egyetem tanrendjét vették figyelembe. Ugyanakkor éltünk azzal a kedvező adottsággal, hogy Sopronban mérnököket – faipari, környezetvédő, erdészmérnök oktatás – is képeznek. Építéstani Intézet 140 éve

Hantos Zoltán


57

Az építészet oktatása 2008-ig öt éves időtartammal történt, ma már az ötéves képzés mellett négy éves BSc. képzés is folyik az intézményben. Építész hallgatók először 1999-ben kaptak Sopronban diplomát. Ez idő alatt a tárgyak felépítése, a tanítás módszere, az oktatási idő és a tárgyak tartalma is tisztázódott. Ha ezt rosszul méretezik, led l, és akkor gubanc van! Attól függ persze, kire d l rá, lehet, hogy örömünnep lesz! ______________________________ Somfalvi György - Horribile Dictu (1987)

A soproni építész szakra még ma is nehéz a bejutás, általában a jelentkezők egytizedét veszik fel. A hallgatók az első félévekben igen alapos grafikai, szobrászati alapképzésben részesülnek. Az építész, formatervező, csomagolástervező és keramikus szakon egyaránt nagy súlyt fektetünk a szakma- és kultúrtörténeti tárgyak tanítására. Kezdetben kollégáim a művészettörténet oktatását kívánták előtérbe helyezni, az építészettörténetnek csupán két félévet, hetenként két-két tanórát szántak. Ezen a beosztáson már a második tanévben sikerült változtatni. 1995 és 2011 között az építészek és a formatervezők négy félévben tanultak építészettörténetet. Az első félév az általános tér-tömegés formaismeretek mellett az ókor tanításával telt, a közép- és újkorral a második szemeszterben ismerkedtek a hallgatók. Tartalom

A harmadik félévet a 19. század és a korai avantgárd építészet tanítása töltötte ki. Az utolsó félévben kizárólag az „új építészettel” – korai, szocreál, iparosított, posztmodern és napjaink építészetével – foglalkoztunk. Az építészettörténet mellett két féléves Építészetelmélet oktatása is folyt. Ennek egyik féléve a műemlékvédelemmel, településtervezéssel és tervezéselmélettel foglalkozott, a második félév 22 témakör köré csoportosítva az építészetelmélet alapkérdéseit – tér-, tömeg- és felületképzés, fogadás-elutasítás, kapcsolat a természettel, fényépítészet, együttesalkotás, ideális tervek, és még sok más témát – tárgyalta. Az ebben a félévben elsajátított anyag képezte az építész államvizsga tárgyát is.

Lonsták Nóra

A hallgatók ezen kívül négy félévben művészettörténetet és az építészek és formatervezők egy félévben bútortörténetet is tanultak. A BSc szakon ugyancsak négy félévet hallgattak Építészettörténetet, nagyjából az ötéves kurzussal azonos tartalommal. Az építészettörténeti oktatás kiindulópontja az a szilárd meggyőződés volt, hogy az építészet nem osztható fel történeti és mai építészetre. Az építészettörténet folyamat, melynek szerves része az építészettörténet és napjaink építészete is. Az oktatás során mindig nagy súlyt fektettünk arra, hogy a korábbi korok építészetéből a máig érvényes tanulságokat, a korokon átívelő igazságokat emeljük ki, ráveÉpítéstani Intézet 140 éve


58

zessük a hallgatókat arra, hogy az évezredek alatt kialakult módszerek ma is sikeresen alkalmazhatóak. Minden korszak és minden téma esetében feltettük a kérdést, hogy saját féléves tervükön hasonló helyzetben hogyan döntenének, hogyan alkalmaznák a korábbi korok építészeti eredményeit. Fontosnak tartottuk, hogy a hallgatók minél közelebbről megismerkedjenek a meglévő – azaz „történeti” – épületekkel. Az elméleti tárgyak keretében minden félévben rajzos feladatot – megadott témában helyszíni épületvázlatok készítése – is kaptak a hallgatók. Az elméleti tárgyakat féléves rekonstrukciós épülettervezés egészítette ki, ennek keretében kötelező volt a helyszín gyakori látogatása: minél többször kellett találkozni, „meg kellett érinteni”, fizikai létében „megélni” az épületet. Az oktatás során mindig hangsúlyoztuk, hogy szakmagyakorlásuk során legtöbbjüknek gyakran lesz majd feladata egy-egy meglévő épület átalakítása, helyreállítása. Arra tanítottuk őket, hogy minden meglévő épületet egyforma mércével mérjenek. Nem csupán a magyar műemlékjegyzéken lévő épületekkel kell kiemelt gondossággal foglalkozni: minden, már meglévő épületre ugyanazok a szabályok érvényesek. Mindenek előtt keletkezésűk történetét kell felkutatni, eszmei és gyakorlati értékeiket tisztázni. Tartalom

Az építészettörténeti oktatás – hangsúlyoztuk – építészeti munkásságuk, szakmai gyakorlatuk szerves részekét fogja képviselni és a tanultak ilyen módon fognak hasznosulni pályájuk során. Életfontosságú tehát, hogy komolyan vegyék e tárgyakat. Ha egy negyedéves kézhez kap egy feladatot, az az els dolog, amit megnéz, hogy kinek van ugyanolyan. ______________________________ Somfalvi György - Horribile Dictu (1987)

Takács Henrietta

A nagy mennyiségű, lexikális anyag elsajátítása helyett Sopronban is leginkább a helyes, reális történelem- és szakmaszemlélet kialakítására összpontosítottunk. A vizsgán a hallgatók felkészülésükhöz használhatták jegyzeteiket és könyveiket. A számonkérés lényege mindig az volt, hogy értik-e az összefüggéseket, folyamatában látják-e az építészetet és saját alkotó tevékenységüket be tudják-e illeszteni az építészettörténet tanulságait: arra, hogy az adott helyzetben hogyan viselkedik, hogyan reagál az építész. Tehát nem csak történetet tanítottunk, hanem igyekeztünk építészt is nevelni. Ehhez hozzátartozott, hogy néhány építészettel kapcsolatos játékfilm részletét is megnézünk és a filmek építészeknek szánt társadalmi üzenetét gondosan megbeszéltük. Szerencsére nem egy film játszódik történeti vagy új épületben.



59

Gyakran az épület főszereplővé, sorsokat meghatározó elemévé, végzetévé válik a szereplőknek. Kedvenc filmünk a norvég „Zene esküvőre és temetésre” volt. Ezzel tükröt tartottunk hallgatóink elé: íme. ha nem vigyázunk, ilyen csőlátóvá, tisztaságmániássá leszünk, miközben a minimalista, választékos, esztétikus építészeti környezet egyfajta épített álarcként bűnöket, tragédiákat, sokszor etikai zűrzavart takar. Az alapozás olyan, mint a belgyógyászat – hogy egy közeli szakmából egyek példát. ______________________________ Somfalvi György - Horribile Dictu (1987)

Számomra különös megtiszteltetés, hogy Győrben zeneművész hallgatókat is taníthatok két félév művészet- és építészettörténetre. Számtalan áthallás van a művészeti ágak között és erre a zeneművésznek készülő hallgatók különösen fogékonyak. Építész hallgatók esetében is próbálkoztam zeneművészeti példákkal: sajnos a gyenge középiskolai művészeti oktatás következtében ők erre kevésbé fogékonyak. Pontosabban legtöbbjüknek nincs semmiféle zenei ismeretük. Számukra Vivaldi vagy Bach pont olyan „ismeretlen klasszikus”, mint az Omega együttes (Új Babilon épül). Simon és Garfunkel felejthetetlen szépségű építész siratójára – So Long Frank Lloyd Wright – sem hivatkozhatom (Bridge Over Troubled Water). De talán sikerül felkelteni érdeklődéTartalom

süket a zene iránt is. Sajnos megnehezíti az építészettörténet oktatását az is, hogy a hallgatók nagy része nem vagy csak ritkán utazik. Talán előadásaimat hallgatva megjön a kedvük a zenehallgatásra vagy éppen az utazásra. Kihasználva Bécs közelségét hosszú éveken át minden évfolyamot elvittem az osztrák fővárosba, ahol egy nap alatt a világváros építészettörténetének minden korszakával megismerkedhettünk. Számomra mindig emlékezetesek maradnak ezek az utazások. Remélem, hallgatóim sem felejtik el közös útjainkat.

Winkler Gábor: Pápa, Korvin utca

Ha egy új szabványt kiadnak, az el z leg méretezett épületek törvényszer en összeomlanak. ______________________________ Somfalvi György - Horribile Dictu (1987)

Saját pályám alakulását leginkább Pogány Frigyes előadásai irányították. Az ő előadásai ébresztettek rá arra, hogy az építészet nem tantárgyak, mesterségek sokasága, hanem szerves egész, melynek gerince a történések folyamatossága, az építészettörténet. Leghőbb vágyam, hogy erre hallgatóimat is rávezessem.



60

I:

Csáky Károly:

Híres selmecbányai tanárok. Dunaszerdahely, 2003, Lilium Aurum

Évkönyv 1924:

A M. Kir. Bányamérnöki és erdőmérnöki Főiskola évkönyve az 1923/24. tanévről. Sopron, 1924, Székely és Társa

Évkönyv 1969:

Az Erdészeti és Faipari Egyetem évkönyve – 1968/69. tanév. Sopron

Faller Gusztáv:

A Selmeci M. K. Bányász- és Erdész-Akadémia évszázados fennállásának emlékkönyve 1770-1870. Selmecz, 1869

Halász Aladár:

Modrovich Ferenc (1887-1947) élete és munkássága. Sopron, 2001, NYME Erdőmérnöki Kar

Kubinszky Mihály:

Forgácslapelemes kísérleti lakóház. In: Az Erdészeti és Faipari Egyetem Kiadványai, 1969. 3. sz.

Kutatási jelentés:

Az Erdészeti és Faipari Egyetem 1972. évi kutatási beszámoló jelentése. NYME Központi Levéltár (KL) 16. fond (Kutatási jelentések)

Mayer Antal:

Erdészeti felsőoktatásunk fejlődése a tantárgyak és a soproni évek tükrében. In: Hiller-Igmándy szerk.: Mindnyájan voltunk egyszer az Akadémián… Sopron. 1983, Erdészeti és Faipari Egyetem

NYME KL 1/b. fond:

Selmecbányai Tanintézet, Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia, Elnöki iratok: 189/1882

NYME KL 3/c. fond:

A M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-Kohó- és Erdőmérnöki Kara Dékáni Hivatala, Iktatott iratok: 848/1936-37, 1440/1946, 1495/1946, 668/1948, 455/1948

NYME KL 4/c. fond:

BME, MAE, Erdőmérnöki Kar Dékáni Hivatala, Erdőmérnöki Főiskola Főigazgatói Hivatala, Erdészeti és Faipari Egyetem Rektori Hivatala: az Építéstani Tanszékre vonatkozó iratok

Pauer János:

A selmeczbányai magyar királyi Bányászati és Erdészeti Akadémia története alapításától vagyis 1770-től kezdve az 1895/96. tanév végéig. Selmeczbánya, 1896, Joerges

Tantárgyi program, 1904:

NYME Központi Levéltár 1/c. fond: Selmecbányai Tanintézet, Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia, Iktatott iratok: 1489/1904

Tantárgyi program 1955:

NYME Központi Levéltár 17. fond: Tantervek, programtervek





Winkler Gábor:

Winkler Oszkár (1907-1984) élete és munkássága. Sopron, 2002, NYME Faipari Mérnöki Kar

Winkler Oszkár:

Farostlemezgyárak tervezésének építészeti vonatkozásai. In: Erdészeti és Faipari Egyetem Kiadványai, 1969, 5. sz.

Zsámboki László szerk.:

A selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia oktatóinak rövid életrajza és szakirodalmi munkássága 1735-1918. Miskolc, 1983

Építéstani Füzetek. Építéstani Intézet

Recommend Documents