Energiagazdálkodás önkormányzati épületekben
HELSINKI (FI)
1990. óta Helsinki önkormányzati épületeinek fűtésére felhasznált hőenergia 9%-al csökkent. Ezzel szemben, ugyanebben az időszakban, a villamosenergia-felhasználás több mint 5%-al növekedett. Becslések szerint az energiafogyasztás mértéke jóval nagyobb növekedést mutatna, amennyiben nem történtek volna meg az elmúlt évek energiahatékonysági intézkedései. Ez a tanulmány rávilágít arra, hogy mennyire sokrétű intézkedés szükséges ahhoz, hogy az energiagazdálkodási program sikeres legyen.
A VÁROS Helsinki, Finnország fővárosa, a 60° északi szélességi körön helyezkedik el. A város klímáját a Golf áramlat által eljutatott meleg víztömeg és a Balti tenger határozzák meg. Az időjárás mérsékeltnek tekinthető, de erős ingadozásokat is tud produkálni, a júliusi +30,8°C és a januári – 34,3°C között. A város lakossága 560.000 fő, mely része egy 1,2 milliós urbanizációs agglomerációnak. A városközpont sűrűn lakott terület, szemben a gyérebb peremkerületekkel, melyeket nagy forgalmú úthálózatok kötnek össze a központtal. A városközeli tengerpart igen jellegzetes része a városképnek. Időjárási jellemzők: Évi hőfokhíd: 4229 Éves átlag hőmérséklet: 5,6 °C
A FINN KÖRNYEZET Az energiahatékonysági intézkedési csomag Finnországban az "Action Plan for Energy Efficiency" (energiahatékonysági intézkedési csomag), melyet 2000-ben hoztak létre, jelenti azt a keretet, mely összefogja az energiahatékonyság és energia-megtakarítás céljából indított kezdeményezéseket. Az intézkedési csomag frissítése (20032006) szorosan összefügg annak szükségével, hogy tovább fokozzák az “energiakonzerválás” ütemét, amit a Parlamentben, valamint az új atomerőmű egység kapcsán folytatott viták során is kiemeltek. Az új intézkedési csomag fő eszközei az új technológiák fejlesztése, gazdasági intézkedések, törvényhozás és szabályozás, energia-megtakarítási megállapodások, valamint információszolgáltatás és képzések. (További információ: www.ktm.fi vagy www.ymparisto.fi). Finnország Nemzeti Épületbesorolási Rendszere (National Building Code) Finnországban ez a besorolási rendszer tartalmazza az épületekkel kapcsolatos előírásokat. A megújult épület-besorolási rendszer 2003. október 1-től lépett érvénybe. Az új rendszerben szigorúbb szigetelési (falak, tetők és ablakok) előírások lesznek érvényesek. A hangsúly a minőségi belső klimatizáláson és energiahatékony szellőztetésen van. Becslések szerint az új szabályok bevezetésével 25-30%-os energia-megtakarítás várható az újonnan létesülő épülteknél.
Energie-Cités
2003
1
Energyiagazdálkodás önkormányzati épületekben
Helsinki (FI)
Önkéntes energiatakarékossági megállapodás A nemzeti klímaváltozási stratégia és a hozzá tartozó energiatakarékossági program keretében, nagy szerepük van az önkéntes energiatakarékossági megállapodásoknak, melyek meghatározóak az energiahatékonyság növelésére tett erőfeszítés keretében. 2002. végén, kilenc önkéntes energiatakarékossági megállapodás volt érvényben az Ipari és Gazdasági, illetve a Környezetvédelmi Minisztérium, valamint számos szakmai egyesület között, melyeknek célja az energiafogyasztás hatékonyabbá tétele volt. Öt megállapodást még 1997 ősszén írtak alá a Finn Ipari Dolgozók Szövetségével, a Finn Helyi és Regionális Hatóságokkal, a Finn Energiaipari Szövetséggel (Finergy), a Finn Távfűtő Vállalatok Szövetségével (FDHA) és a Finn Elektrotechnikai Egyesülettel (Sener). 1999-ben két megállapodás született, a Finn Ingatlantulajdonosok Szövetséggel (RAKLI) valamint a Finn Közúti Teherfuvarozók Szövetségével (SKAL). 2001. márciusban megállapodás jött létre a helyi és távolsági közúti személyfuvarozókkal is (busztársaságok). 2002. novemberben a megállapodást kiterjesztették az Ingatlantulajdonosok és Fejlesztők Szövetségének (ASRA), önkormányzati és nonprofit társaságok tulajdonában lévő, épületeire is. Ezért a szektorért a Környezetvédelmi Minisztérium felelős. A megállapodáshoz csatlakozó vállalatok és közösségek energia auditokat vagy elemzéseket kell végezzenek a tulajdonukban lévő épületeknél és termelőegységeknél, energiatakarékossági tervet kell felállítsanak, és végre kell hajtsák az ezzel kapcsolatos lépéseket. Az Ipari és Gazdasági Minisztérium feladata a közölt kritériumokat teljesítő energia auditok vagy elemzések, valamint az ezekből következő beruházások támogatása. A lakóingatlanokra vonatkozó auditok támogatása a Környezetvédelmi Minisztérium feladata. (További információ a www.motiva.fi weboldalon található). Finnországi energia auditálás áttekintése Finnország Energia Auditálási Programja (EAP) az egyik legrégebben működő nemzeti energiahatékonysági támogatási rendszer. Az EAP egy támogatási politikaként indult 1992-ben és 1993-ban vált programmá. Az EAP gyakorlatba ültetése 1994 januárjában történt, és azóta is egy jól átlátható és teljes körű programként működik. A program fő eleme az energia-megtakarítási lehetőségeket kimutató energia auditok támogatása. A cél, hogy 2010-ig a teljes ipari és tercier szektor épületállományának 80%-a auditált legyen. Az EAP kivitelezése, a Motiva Oy (végrehajtó ügynökség) állami tulajdonú vállalatra lett bízva. Az Ipari és Gazdasági Minisztérium a program adminisztrátora, és felelős az összes hivatalos döntésért. Az energia auditorok nagy részét tanácsadási cégek adják, a vevők pedig az ipari, szolgáltatói és energetikai szektorokból származnak. Az EAP egy önkéntes program, melyet az Ipari és Gazdasági Minisztérium 40-50%-os arányban finanszíroz. Az 1992-2001 időszakban a támogatás teljes összege 13,6 millió euró volt. Például, 2001 végére az EAP már 60%-ban fedte le az ipari szektor teljes energiafelhasználását. A szolgáltatói szektorban szintén jelentős haladás észlelhető, az EAP lefedi az épületállomány 1/3-át. 2002 végéig, kb. 5 000 épület auditálása történt meg az ipari és szolgáltatói szektorban együttesen. Az EAP kezdeti szakaszában a Motiva kifejlesztett és publikált egy szabványosított energia auditálási modellt. A Motiva modellje magában foglal részletes alkalmazási, módszertani és dokumentálási eljárásokat. A módszertani eljárások kitérnek az épültekben végzendő adatgyűjtési, mérési és tesztelési folyamatokra. Ezt követően az auditjelentéseket egy szabványos formátumban rögzítik. Az auditjelentés tartalmaz egy táblázatot az épületre vonatkozó energia-megtakarítási javaslatokkal, továbbá az ezek alapján várható megtakarításokról valamint beruházási igényekről, költségekről. 1994-re világossá vált, hogy nem lehet ugyanazt a modellt használni az ipari és a szolgáltatói szektorban is. 2003-ban már 10 különböző energia auditálási modellt alkalmaztak. Különböző modellek léteznek a szolgáltatói szektor épületeire, az ipar, valamit az energiatermelés területére, beleértve a távfűtést is. Minden szektorban megvannak a jellemző modellek az alkalmazás, valamint az épület élettartama szerint. A legutóbbi, 2003-ban nyilvántartásba vett, modell a kommunális szektorra vonatkozik. Ebben a szektorban, az auditok támogatásáért (40%) a Környezetvédelmi Minisztérium felel. (További információ a www.motiva.fi weboldalon található).
Energie-Cités
2003
2
Energyiagazdálkodás önkormányzati épületekben
Helsinki (FI)
HELSINKI TAPASZTALATA Épületállomány Helsinki önkormányzatának tulajdonában kb. 2. 000 épület található. A tulajdon egy része tömbházakból áll (44%), továbbá irodaépületek, iskolák, napközik, könyvtárak, korházak, sportközpontok, színházak, óvóhelyek, stb. adják a maradék részét, mely összesen 31. 200. 000 m 3 – t tesz ki. Energiafelhasználás Helsinki város teljes energiafogyasztása évi 13,2TWh, mely Finnország teljes energiafogyasztásának kb. 5%-át jelenti. A város tulajdonában lévő épületek ennek a felhasználásnak körülbelül 11%-át teszik ki. 2002-ben a város épületeinek átlagos fogyasztása a következőképpen alakult: 45,7 kWh/m 3 hőenergia és 17,1 kWh/m 3 villamos energia. Helsinkiben jellemző a kogenerációs (villamos és hőenergia) energiatermelés és a távfűtés elterjedése, a város saját nagyteljesítményű kogenerációs erőművel és távfűtő hálózattal rendelkezik. Az önkormányzat tulajdonában lévő épületek 95-98%-ban kogenerációban termelt energiát (hő- és villamos energia) használnak, melyből a hőenergia távfűtő rendszeren érkezik. Az energiatermelésben használt primer energiaforrások a szén és a földgáz. Energia-megtakarítási intézmények Energia-megtakarítási Tanács Helsinki Energia-megtakarítási Tanácsát 1974-ben hozták létre, a város épületeinek energiafelhasználásának monitorizálására és hatékonyabbá tételére, valamint az egyéb energiafelhasználással járó tevékenységek ellenőrzésére, továbbá az energiahatékonysági politika végrehajtásának felügyelete céljából. A Tanács monitorizálja az energiafogyasztást, összegyűjti és terjeszti az energiatakarékosság új megoldásait, céljait és eredményeit, és gyakorlati módszereket fejleszt ki az energia-megtakarítások növelésére. Az egyik cél az önkormányzat különböző részlegeinek energiahatékonyság növelésére tett erőfeszítések koordinálása, új projektek indítása és az energia-megtakarítás területén elért eredmények ismertetése. A Tanács tagjai az önkormányzat különböző területeiről származnak, mint például ingatlankezelés, várostervezés, lakásépítés, tömegközlekedés, szociális szolgáltatások, egészségügy, vízművek, környezetvédelem, valamint energiatermelés. A Tanács döntéseinek kivitelezésével az Építészügyi Divízióhoz tartozó Épületszolgáltatási Iroda volt megbízva, 1996-tól pedig szintén az Építészügyi Divízió keretén belül működő Épületfenntartási Iroda.
Helsinki Épületfenntartási Iroda (Helsinki Energiagazdálkodási Ügynökség) A Helsinki Energiagazdálkodási Ügynökség a város önkormányzatának döntése alapján lett létrehozva 1996 elején, az EC DG XVII és a város közös finanszírozásával. 2001. február 1-től számos változtatás történt az Energia Ügynökség működésében. A tevékenységet kibővítették, és a meglévő energiagazdálkodási szolgáltatások mellé további feladatok kerültek az Ügynökséghez, mint például az épületek belső klimatizálása, karbantartása, továbbá általános és környezetvédelmi szempontok meghatározása. A változásokat a jobb minőségű szolgáltatás igénye, az energiafogyasztás monitorizálása, és a partnerektől kapott visszajelzések tették szükségessé. Ezzel párhuzamosan a névváltoztatás is megtörtént, a Helsinki Energiagazdálkodási Ügynökség új neve Épületfenntartási Iroda lett. Az Iroda a Közterület Fenntartási Osztály/ Építészügyi Divízió keretében működik. Az Iroda az alábbi szolgáltatásokat biztosítja: • • • • • •
Energiagazdálkodási szolgáltatások (energia-megtakarítási tervek, energiafogyasztás monitorizálása, energia auditok, energia-megtakarítási beruházások, információadás és képzések), Épületek álagának felmérése/ auditálása, Nedvesség és penész okozta károk felmérése, Beltéri klímatizálási igény felmérése, Hőkamerás megfigyelés, Épületek karbantartási kézikönyveinek összeállítása, karbantartás ellenőrzése, környezetvédelmi számítások elvégzése (LCC, LCA).
Energie-Cités
2003
3
Energyiagazdálkodás önkormányzati épületekben
Helsinki (FI)
Az Iroda 12 helyszíni szakértőt és egy irodai dolgozót alkamaz. Szolgáltatásait a városban (Helsinki) működő intézményi és magán szféra egyaránt igénybe veheti, a hangsúly azonban az önkormányzati tulajdonban lévő létesítmények kiszolgálásán van. Az önkormányzat megbízásából, az Épületfenntartási Iroda feladata volt az energiatakarékossági megállapodás megkötése az Ipari és Gazdasági Minisztériummal. Az Iroda felel a megállapodásban, valamint a város tulajdonában lévő épületek energia-megtakarítási tervében szereplő feladatok végrehajtásáért. Az Épületfenntartási Iroda tagja a Finn Energia Ügynökségek Országos Szövetségének.
Önkéntes energiatakarékossági megállapodás Az önkormányzat és az Ipari és Gazdasági Minisztérium közötti energiatakarékossági megállapodást 1997. november 10-én írták alá. A megállapodás mennyiségi és minőségi célokat határoz meg a város energiagazdálkodására vonatkozóan, úgy a konkrét hő- és villamos energiafogyasztásra, mint a takarékosság érdekében elvégzendő energia auditok, monitorizálás és egyéb műszaki
60
50,5
48,9
45,5
50
47,7
45,4
45,7
51,6 40 30 43,4
20
41,1
10
2010
2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
1989
1988
1987
1986
1985
1984
0 1983
Heating kWh/building volume m3
feladatok terén.
Year Agreed maximum 1997, kWh/m3
specific cons. kWh/m3
1. ábra: Átlagos fajlagos hőfogyasztás alakulása és az önkéntes energiatakarékossági megállapodásokban (1997) vállalt maximális fogyasztás. Helsinki önkormányzatának tulajdonában álló épületek. Éves fűtési napok szerint korrigálva. Az energiatakarékossági megállapodás 2003-ban került megújításra. Az új megállapodás magában foglalja a megújuló energiaforrások támogatását is. Az új megállapodásban megfogalmazott tevékenységek kapcsán a 2010-ig elvárt energia-megtakarítás mértéke 6% a 2001-es bázisévhez képest. A villamos energia fogyasztására vonatkozóan, a cél a 2001-es év fogyasztási szintjének megtartása. A város energiaköltségeire nézve ez kb.1,2 millió euró megtakarítást jelent éves szinten.
Energia monitorizálás Az önkormányzat tulajdonában lévő összes épület éves energiafogyasztási statisztikájának (külön hőés villamos energia kWh és kWh/m 3-ben) felállítására használt szoftvert 1980-ban üzemelték be. 1990-ben, a szoftver felújították, az új szoftver neve KULU. A KULU lehetővé teszi úgy a nagyméretű épületegyüttesek, mint az egyedi létesítmények energia monitorizálását és alkalmas fogyasztási jelentéseket valamint statisztikák készítésére. Az éves fogyasztási statisztika felállításához, a KULU szoftver felhasználja a mérőórákról leolvasott értékeket, valamint az energiatermelő (Helsinki Energy) számláin szereplő adatokat, melyeket feldolgozza az épület adataival együtt. Ezáltal jól áttekinthető energiafogyasztási adatokat lehet készíteni. Mivel az információ éves jellegű, főleg statisztikai és összehasonlítási (benchmarking) célokat szolgál. Például, az Energia-megtakarítási Tanács által, a városvezetőség számára, készített éves energiafogyasztási jelentésekhez a KULU által szolgáltatott adatokat használják.
Energie-Cités
2003
4
Energyiagazdálkodás önkormányzati épületekben
Helsinki (FI)
A fő cél a város tulajdonában lévő épületek 90%-nak havi szinten történő energia monitorizálása. 2002 végére az épületek 78%-át monitorizálták havi gyakorisággal. Az önkormányzat egyes osztályai az épületek kb. 43%-at monitorizálják havonta KULU szoftver segítségével. Ehhez hozzáadódnak még az Épületfenntartási Iroda által kínált energia monitorizálási szolgáltatások. Minden hónap végén az épület-karbantartó személyzet elküldi a mérőórák állását (villamos energia, hő-és vízfogyasztás) az Épületfenntartási Irodának, aki egy visszajelző jelentést küld, mely tartalmazza: • • • •
a fogyasztási adatokat, fajlagos fogyasztást és az energia, illetve vízdíjakat az előző évek fogyasztási adatait amennyiben a fogyasztás nőtt, egy figyelmeztetést küldenek, mely felszólít a fogyasztás mérséklésére.
2002 végéig, a város intézményeinek 35%-a (250 épület) került az Épületfenntartási Iroda monitorizálása alá. Az Iroda elkezdte már az Internet-alapú havi energia monitorizálás bevezetését (energiafogyasztási emlékeztetők). Ebben a rendszerben az épületek karbantartó személyzete saját maga viszi fel, az Interneten keresztül, a mérőórák adatait a KULU szoftverbe, minden hónapban, és ezt követően gyakorlatilag azonnal megkapja az energia- és vízfogyasztásra vonatkozó kimutatást. Az Iroda feladata a felhasználók képzése a követő rendszer használatára, a fogyasztás elemzése, és általában az Internet és az energiafogyasztás figyelése. Jelenleg ez a rendszer kezdeti, ún. próbafázisban van. Becslések szerint 2003 végére az intézmények 50%-a már ilyen módon lesz monitorizálva. A végső cél a valós-időben (real-time) történő energiagazdálkodás megvalósítása
Energia auditok Az Épületfenntarási Iroda koordinálja a város energia auditálási rendszerét. Az Iroda szerepe a következőkből áll: • épületek kiválasztása, • épületek fő adatainak beszerzése, • információ és kommunikáció az üzemeltető és karbantartó személyzettel, • tendereztetés, • energia auditok megrendelése és felügyelete, • pályázatok benyújtása az Ipari és Gazdasági Minisztérium felé, • Motiva-val való kommunikáció és együttműködés. Az energia auditok készítésére alvállalkozókat választanak ki (versenyeztetés alapján), akik általában a kis- és középméretű mérnöki-tanácsadó cégek közül kerülnek ki. 2002. végére az intézményi épületek 56%-a (351 épület, 7,6 millió m 3) esett át auditálási folyamaton. A becsült potenciális energia-megtakarítás mértéke: 14% fűtésben, 9% villamos energiában és 7% vízfogyasztásban. Ezek összesen kb. 1,8 millió euró megtakarítást jelentenek évente. A megtérülési idő kb. 1,5 év. Energia-beruházási program Ezt a programot az Épületfenntartási Iroda koordinálja, és célja az energia auditok által javasolt energiahatékonysági megoldások kivitelezése. A programot az auditok által elért kimagaslóan jó eredmények alapján indították. 1997 óta, az önkormányzat egy beruházási alapot (büdzsét) biztosít a tulajdonában lévő épületek energiafogyasztásának, belső klímájának és általános álagának javítását célzó megoldások megvalósítására. 2003-ban ez az összeg 1,22 millió euró volt. Az Épületfenntartási Iroda felel az energia-beruházási program koordinálásáért, felügyeletéért és ellenőrzéséért. A kivitelezést a Közterület Fenntartási Osztály/ Építészügyi Divízió, valamint az önkormányzat további részlegei végzik. 2002. végéig az auditok által javasolt megoldások kb. 40%-át valósították meg.
Információs kampány Az Energia-megtakarítási Tanácsban képviselt szervezetekkel együttműködve, az Épületfenntartási Iroda számos információs kampányt szervezett, melyek az alábbiakra terjedtek ki: • "Energia-megtakarítási Hét a második osztályosok részére” Helsinki iskoláiban, valamint az erre vonatkozó információs anyag költségviselése, • nagyközönség számára rendezett energia-megtakarítási kiállítás a Helsinki Energy telephelyén, együttműködésben az önkormányzat más osztályaival (Helsinki Energy, Környezetvédelmi Központ, Vízművek, stb.),
Energie-Cités
2003
5
Energyiagazdálkodás önkormányzati épületekben
• •
Helsinki (FI)
építtetőknek, ingatlanfejlesztőknek, karbantartó személyzetnek és dolgozók számára szervezett fórumok, a hatékony energiafelhasználást és energia auditálást ismertető képzések szervezése.
Ezen kívül, a Helsinki Energy is működtet egy Energiatanácsadó Központot, mely információkkal szolgál a háztartási gépekkel kapcsolatban: friss piaci elemzések, ismertetők, piackutatás, valamint útmutatás az ilyen jellegű berendezések kiválasztásával és üzemeltetésével kapcsolatban.
ÉRTÉKELÉS
ÉS
KILÁTÁSOK
Az önkéntes energiatakarékossági megállapodás egy hatékony energia-megtakarítási eszköznek bizonyult. A megállapodás mennyiségi és minőségi célokat határoz meg a város energiagazdálkodására vonatkozóan, úgy a konkrét hő- és villamos energiafogyasztásra, mint a takarékosság érdekében elvégzendő energia auditok, monitorizálás és egyéb műszaki feladatok terén. A célokban megfogalmazottak teljesítését az Ipari és Gazdasági Minisztérium, Motiva, Helsinki Önkormányzata, továbbá a magánszektor képviselői által létrehozott tanács ellenőrzi. Heating kWh/building volume m3
80,0 70,0 Ho spitals
60,0 50,0
B lo cks o f flats
40,0 Scho o ls
30,0 20,0
Industrial buildings
10,0 P ublic transpo rt
0,0
Year
2.ábra: Átlagos fajlagos hőfogyasztás alakulása 1983-2002 között a különböző épülettípusokban (éves fűtési napok szerint korrigálva). 1990 óta, a fűtésre fordított energiafogyasztás kb. 9%-al csökkent. Ezzel szemben a villamosenergiafogyasztás több mint 5%-al növekedett. Becslések szerint az energiafogyasztás mértéke jóval nagyobb növekedést mutatna, amennyiben nem történtek volna meg az elmúlt évek energiahatékonysági intézkedései. Egy új energiafogyasztási index meghatározása vált szükségessé az energia-megtakarítási feladatok hatékonyságának mérése érdekében. A város önkormányzata együttműködve az Ipari és Gazdasági Minisztériummal, a Motiva-val, továbbá magántulajdonú mérnöki-tanácsadó cégekkel jelenleg is dolgozik az új index kidolgozásán, mely figyelembe venné az épület üzemóra számát, az épületben dolgozók számát, a villamos berendezések számát és minőségét, stb. Eddig még nem sikerült egy megfelelő és egyszerűen használható megoldást találni, így a munka tovább folytatódik.
Energie-Cités
2003
6
Energyiagazdálkodás önkormányzati épületekben
Helsinki (FI)
40,0 Public transport
35,0 30,0 25,0
Industrial buildings
20,0
Hospitals
15,0 Blocks of f lats
10,0 5,0 2002
2001
2000
1999
1998
1997
1996
1995
1994
1993
1992
1991
1990
1989
1988
1987
1986
1985
Schools 1984
0,0
1983
Electricity kWh/building volume m3
45,0
Year
3.ábra: Átlagos fajlagos villamos-energiafogyasztás alakulása 1983-2002 között a különböző épülettípusokban. A tapasztalat azt mutatja, hogy Helsinki esetében, ahol az önkormányzat keretében 34 relatív független osztály működik, szükség van egy központi energia-megtakarítási feladatokat ellátó egységre, az energiatakarékossági tevékenység sikerének biztosítása érdekében. Ezen felül, minden osztályon szükség van egy megfelelően ösztönzött és elkötelezett személyre, aki végrehajtja és terjeszti az energia-megtakarítással kapcsolatos feladatokat és információt. Eddig, Helsinkiben ez csak részben valósult meg. A jövőben a fő hangsúly az önkéntes energiatakarékossági megállapodásokból fakadó, és az energiafogyasztást csökkentő tervek végrehajtásán lesz. Az új (2003) megállapodás cselekvési terve 6%-os energiafogyasztás csökkentést céloz meg a 2001-es fogyasztáshoz, mint bázisévhez, képest. A villamos energia fogyasztására vonatkozóan a cél a 2001-es év felhasználási szintjének megtartása. A megállapodás aláírásával együtt, Helsinki önkormányzata egy új energia-megtakarítási tervet is készít a tulajdonában lévő épületekre, melyben a megújuló energiaforrások támogatása és felhasználása is szerepet kap. Az energia monitorizálására az önkormányzat az Internetet fogja használni. Tárgyalások indultak az energiatermelővel, az épületek olyan mérőórákkal történő felszerelésére, melyek távműködtetett leolvasása lehetővé teszi az adatok automatikus bevitelét a KULU szoftverbe. Folytatni kívánják a középületek energia auditálását, valamint az energia-beruházási programot is, a város által biztosított pénzügyi keret mértékéig. Az információs kampányok is folytatódni fognak, és a magánszektort is meg fogják célozni. Az egyéb szolgáltatások kiterjesztése a magánszektorra vizsgálatok tárgyát fogja képezni. Mindeddig az energia-megtakarítási tevékenység a meglévő épületállományt célozta meg. Az elmúlt években, elkezdtek fokozott hangsúly helyezni a fenntartható fejlődésre, aminek eredményeként képbe kerültek az új ingatlanfejlesztések, valamint az ingatlan rehabilitációk is. Helsinki önkormányzata (PWD Építészügyi Divízió) LCC számításokat végez a nagyobb ingatlanfejlesztési projektek esetében, és folyamatosan fejleszti ezt az LCC számítási modellt. A PWD Építészügyi Divízió szintén kidolgozott egy tervezési útmutatót is, mely figyelembe veszi az energiahatékonyságot. Az útmutatót rendszeresen frissítik. 2000-tól kezdően, minden PWD Építészügyi Divízió által felügyelt épület-felújítási vagy új épület kivitelezési projekt esetén, a Divízió elkészíti az adott épület Karbantartási Kézikönyvet is. A kézikönyv egy eszköz az épületfenntartók számára, mely segíti a környezetbarát üzemeltetést, és lehetővé teszi az ingatan karbantartására fordított költségek optimális szinten való tartását az épület teljes életciklusa alatt. A Karbantartási Kézikönyv tartalmának kidolgozása folyamatosan fejlődik, és a PWD Építészügyi Divízió ebből a célból az Internetet is használja. Helsinki önkormányzata országos és nemzetközi szinten is részt vesz az épületek energiahatékonyságának növelését célzó projektekben (például, energiafogyasztási indexek, épületek Energie-Cités
2003
7
Energyiagazdálkodás önkormányzati épületekben
környezetvédelmi és döntéshozatalban).
TOVÁBBI
energiahatékonysági
Helsinki (FI)
besorolása,
LLC
számítások
alkalmazása
a
INFORMÁCIÓ
City of Helsinki HKR-Rakennuttaja/Kiinteistöjen elinkaaripalvelut Ulla Soitinaho E-mail:
[email protected] Az esettanulmányt az Energie-Cités készítette együttműködésben a SEDA-val. A tanulmány az Európai Bizottság (Directorate General for the Environment, under the Community framework for Cooperation to Promote Sustainable development / Contract reference SUB 02/344292) pénzügyi támogatásával készült. Az itt kifejezett vélemények az Energie-Cités és partnereik álláspontját tükrözik és nem tekinthetők az Európai Bizottság hivatalos véleményének.
Energie-Cités
2003
8
