ÉNEKGYÜJTEMÉNY SZOLOKMA

ÉNEKGYÜJTEMÉNY

SZOLOKMA 2009

1

2

1. MESSZE VOLTAM Messze voltam, de megkerestél engem, Tied lettem én drága Megváltóm. A Golgotát elszenvedted helyettem, Így lettél nékem örök üdvadóm. Kar: Hogyan köszönjem meg nagy szerelmedet, És mindent, amit tettél érettem? Átadom neked bűnnel telt szívemet, Tisztítsd meg, s maradj mindig énvelem! A keskeny, nehéz úton jársz ellőttem, Megerősítsz, ha erőm lankadna. Halálos veszély fenyegeti éltem, Nem félek, mert kezem kezed fogja. Ha próbák jönnek életemnek útján, Úgy érzem minden, minden elveszett. De te erős vagy, megerősítsz engem, Hitem egykor a menybe felvezet.

2. EMELD FEL SZEMED JÉZUSRA Emeld fel szemed Jézusra! Nézd arcát, hogy mily tündöklő. Közelében gondjaid oszlanak, Tőle árad az égi erő. Emeld szemeid Jézusra! Őt helyezzed minden elé. Megerősít, támogat naponta, Míg eléred a mennyei célt. 3

3. HALLOM JÉZUS HÍVÓ SZAVA Hallom Jézus hívó szava, Csendesen lágyan suttogja. Óh, lélek jöjj, csak jöjj haza, Gyönyörű szép mennyországba! Hallod-e tévedésedet, Megkötve mégis szívedet? Valld meg az összes bűnödet! Örök életed lesz neked. Nem lesz ott többé éjszaka, Örökélet és fény hona. Jézus lesz hajnal csillaga, Óh, testvér jöjj, fussunk oda! Nem lesz ott többé fájdalom, Megvetés, gúny és rágalom. Nem lesz ott könny az arcodon, Letörli, Jézus jól tudom. Hogyha majd eljön az a nap, Hirtelen, mint egy pillanat. Jézus nagy fényben meg jelen, Idő már többé nem lészen. Tudom, hogy újra visszajön, Dicsőségben a felhőkön. Testvérem hol leszel vajon, Job oldalt vagy baloldalon?

4

4. ISTEN SZEME… Isten szeme fentről tekint le rád, Minden helyen, szüntelen bárhol jársz. Akkor is lát mikor nem akarod, Isten szeme élőt nincsen titok. Bűneidet hiába titkolod. Ő mindent lát, előtte nincs titok. Ismeri Ő testvér az életed, Ne próbálkozz, ne rejtegesd! Tanácsom ez: őszinte légy tehát! Az életben mindenhol, bárhol jársz. Hogy megőrizd tisztán a lelkedet, Szava szerint legyen az életed. Ezt várja Ő, erre kér szüntelen, Hogy légy Övé ezután teljesen. Ha nem tetted eddig akaratát, Jézus most hív és még ma vár. Nagyon szeret testvérem tégedet, Régóta vár és gyümölcsöt keres. Nap-nap után remélve, hogy teremsz, Te mindinkább közömbössé leszel. Ezen napon testvérem hald szavát, Hozzád siet, és ne menj így tovább. Légy az Övé, élj neki teljesen! Ő még ma vár, hív tégedet.

5

5. KÉSZEN AZ ÚT Készen az út, vár a menny otthona, Az Úr Jézus jön, készülj elő! Vár ránk a mennyei szép korona, Óh, készülj, mert csak hamar jön! Kar: Milyen szép, szép lesz majd odafenn, Jézusnál, Jézusnál. Milyen szép, szép lesz majd odafenn, Mikor ott leszünk Jézusnál. Csak emeld bátran és bízva szemed. Az Úr Jézus jön, készülj elő! A hajnalcsillag immár közeleg, Légy készen, mert csak hamar jön! Várnak az ártatlan bolygó lakók. Az Úr Jézus jön, készülj elő! Várnak a szentek és a csillagok, Bejárhatod, mind mikor jön.

6. NINCS MESSZE, LÁTSZIK MÁR Nincs messze, látszik már szent városunk, Ahová bevezet, hü, Jézusunk. Ha itt e földön Ő készen talál, Fényleni fog ott a fehér ruhánk. Kar: |: Nincs messze már, :| A ragyogó város mi reánk vár. |: Nincs messze már, :| Aranyból épültek ott az utcák, Gyönyörű szép lesz majd a mennyország.

6

Szívem már telve van szeretettel, Szent nevét hirdetem nagy örömmel. Bűneim meg bocsátotta nekem, Boldogit a tudat: Ő van velem! Hallgatom Jézusnak szent hívását, Azt mondja: várjak még csak egy órát! De én már nem kívánok itt lenni, Szent országába akarok menni.

7. IDEGENBEN Idegenben járok itt lent, égi otthon vár reám. Túl a kéklő messzeségen, rám a csendes béke vár. Égi honom egyre vonzóbb, a bűn egyre keserűbb. Ott várnak rám, hü, testvérek, ott az égi szent sereg. Ez a vágyam nem sokára örömárban teljesül. Majd ha pályámat bevégzem, vár reám hű Mesterem. Sorsom próbál és sanyargat, édes csenddel vár az Úr. Hiú élve e világnak vissza nem tart engemet. Vágyat célt a múltnak adtam, nincs más bennem csak remény. Gazdag mégis én maradtam, Isten és a menny enyém. Örök napnak sugarában fénylik Isten városa, Szívem nagy gyönyörrel örvend, hogy ott van polgárjoga. Amit nem láthatott még szem, gyenge szív el sem képzel. Állom szép művét Istennek mikor láthatom már meg? Ott égi gyönyörben élünk, örömben elmerülünk. Barátink, s szeretteinkkel örökké együtt leszünk. Sálem béke fény országa, érted ég szívünk vágya, Hol a béke pálmák lengnek, ott honol a szeretet.

7

8. VÁNDOROK VAGYUNK Vándorok vagyunk ez úton, Sorsunk olykor mostoha. |: Szívünk vágyik Jézusunkhoz, Ott a hívők otthona. :| Kar: |: Még egy kis könnyezés, Még egy kis szenvedés És lábunk megpihen A kristálytengeren. :| 1. Fehérben állunk ott, dicsőült boldogok, A Bárányt áldjuk hőn, a menyegzőn. 2. Ott zeng dicséretünk, és hárfát pengetünk, A hála Jézusé, mindörökké. Rögös utunk sokszor fáradt, Lábunk vérzik, fáj a szív. |: Bátorit az égi szózat, Testvér légy halálig hív! :| Kereszt súlya vállunk sebzi, Csüggedünk és lankadunk. |: Jézus jön és el fog vinni. Ott lesz boldog otthonunk. :|

9. OLY CSODÁLATOS LESZ Oly csodálatos lesz nékem majd az a hon, Amely oda fent van Jézusnál. Hit szemeimmel én vágyódva tekintek, Ama dicsőséges hazába.

8

Kar: Vajon messze az idő, mely oly régen vár? Csillogó reményem oda száll. Csak oda igyekszem, ahol vár az a hon, Mely el nem múló, örökké áll. Gyakran elfeledem, járva az életem, Mily mulandó földi életem. Olykor elsiklom én az élet tengerén, De Jézusom így szól: higgy, ne félj! Sokszor felcsendül ajkamról az az ének, Jöjj, el már Jézusom esdeklek! És vígy el oda ahol boldogan élek, Legyen vége már a földinek.

10.

AZ ÉGI HONBA VÁGYOM Az égi honba vágyom E puszta földről én, Hol Jézus a királyom A csillagok ölén. Kar: Epeszt a vágy az öröklét után, Itt minden mulandó és hiú élv csupán. Ott messze túl, az arany partokon, Ott fog ki kötni egykor üdv hajóm. Nincs béke itt e földön, Komor felhők alatt. Vihar dúl fenn az égben, S a szívben itt alant.

9

11.

MESSZE VAN-E KÁNAÁN? Óh, az út oly hosszú, Fáradt léptünk egyre lassul már. Messze van-e Kánaán? Messze van-e Kánaán? Kar: Bűnnel, bajjal küzdve vágyunk égi békéje után, Messze még messze van-e Kánaán? Gyengék vagyunk, meg fáradunk, Vándorutunk járva védelmet a lelkünk hol talál? Ha fáradunk, ha lankadunk, Messze még, messze van-e Kánaán? Oh, mily jó volna már Megpihenni otthonom alatt. Messze van-e Kánaán? Messze van-e Kánaán? Oh, ha egyszer haza érünk, Égbe hozzád Mesterünk. Messze van-e Kánaán? Messze van-e Kánaán? Neved áldjuk mind örökké, Néked zeng az énekünk. Nincs messze már Kánaán? Nincs messze már Kánaán! Kar: Hova kínok árnya, könny és kétség nem kísér tovább. Nincs messze, nincs messze már Kánaán! Gyengék vagyunk, meg fáradunk, Vándorutunk járva védelmet a lelkünk ott talál. Ha fáradunk, ha lankadunk, Nincs messze, nincs messze már Kánaán!

10

12.

OLY CSODÁLATOSAK NÉKEM Oly csodálatosak nékem, drága ország tájaid. Teljes szeretettel vágyom átlépni határaid. Ha majd eljutok e honba, kastélyit szemlélhetem. Golgotán folyt vérnek ára, mérhetetlen kegyelem. Ontja fényét, csillogását, már a távolból felém. Oly vonzó, hogy vágyaimmal, nap, mint nap nyugszom ölén. Ez ország királyi várát egykor én is lakhatom, Amivel birok e földön érette fel áldozom. Szeretettel vár ez ország, minden érte szenvedőt, Hol fájdalom nem lesz többé, ott nem látunk könnyezőt. Viszont láthatom e honban, szeretett testvéreim, Nem válok meg szép hazámtól, érjen megvetés vagy kin. Óh, te csodálatos ország, érted annyit epedek. Jézusommal, ki megváltott, benned oly boldog leszek. Lakhatom majd, lakhatom majd, palotáid dicsfényben, Golgotán folyt vérnek ára, mérhetetlen kegyelem.

13.

JÉZUSOMNAK ÁLDOZOM MA Jézusomnak áldozom ma, önmagam és mindenem. Ő az élet fejedelme, boldog szívvel követem. Kar: Mindenem Övé, mindenem Övé. Jézus az én hű Megváltóm, mindenem Övé. Jézusomnak áldozom ma hálatelten életem. Megvetem a földi élvet, Ő a gyönyörűségem. Jézusomnak Áldozom ma szívem, s teljes lényemet, Mert az üdvnek boldogsága foglyul ejtett engemet. 11

14.

MI VAGYUNK AZ A NEMZEDÉK Mi vagyunk az a nemzedék, Mely látja Jézus eljöttét. A legszebb korban születtünk, Jön Jézus érettünk. Kar: Tudjuk a végső nemzedék, Meglátja Jézus eljöttét. Mi vagyunk az a nemzedék, Meglátjuk eljöttét. Rég meg van írva felőlünk, Hogy csodás dolgot művelünk. Elvisszük Jézus szavait, A világ végéig. Most nyílnak rég várt alkalmak Töltsük be hivatásunkat! Az advent szózat szólít ma, A legszebb munkára.

15.

IFJÚTÁRSAK Ifjútársak hív a munka jöjjetek, Szent reménnyel a magasba törjetek. Mennyi lélek jár a vétek útjain, Szebb az élet Jézus karjain. Kar: Rajta, rajta! Ifjútársak fel munkára. Itt az óra. Rajta, rajta! Boldog kit így talál Isten Fia.

12

Mennyit ér tinéktek ez a nagyvilág? Szólítson a tettre fel a munka vágy! Elszakítva a világtól éljetek, Mentsetek meg bűnös lelkeket! Jézus örök életet ígér nekünk, Bár ha emberektől itt megvettetünk. Jézus üdvössége, ez a drága kincs, Melyhez fogható e földön nincs.

16.

SZÉP ÉLET Szép élet a hívő ifjú életünk, Hogyha Jézussal van telve a szívünk. Napról napra áldás bőven száll reánk, Ingyen adja mennyből égi jó Atyánk. Kar: Hű Mesterem, oktat engem. Ő mindenem, hű vezérem. Nincs örömöm senki másban, Csak benned egyedül. Engem meg ne csaljon e gonosz világ, Távozzon el tőlem minden földi vágy. A szívem s a lelkem Jézusé legyen, Kegyelméből töltse be azt teljesen. Ez a lelki élet drága én nekem, Mert az Áldott Jézus itt van én velem. Bűnömet lemossa ez a drága vér, Amely minden földi kincsnél többet ér.

13

17.

ISMERED-E? Ismered-e Isten szeretetét, Kegyelmének mélységét? Érezed-e égi békességét, Amely árad most feléd? Békességet, örök üdvösséget, Hozott ez a szeretet. Megnyitotta előtted a mennyet. Lélek adj neki helyet! Ismered-e lelked megmentőjét, Az üdvösség szerzőjét? Érezed-e szerelmének fényét, Felüdítő Szent Lelkét? Ő az út, az igazság, az élet, Ő az, aki megmentett. Megnyitotta előtted a mennyet, Lélek adj neki helyet! Szeretetnek gazdag kútforrása, Jöjj szívembe, jöjj még ma! Eltűnik a bűn sötét homálya, Hogyha fényed át járja. Lelkem ébredj! Jézus hív a harcra, Jutalom a korona. Számodra és nyitva van még máma A mennyország kapuja.

14

18.

AZ ÚR JÉZUS LEGYEN Az Úr Jézus legyen enyém, s én Övé, Fogja kezem, s vezessen a menny felé! Próbák között tartsa meg a hitemet, Készítsen a mennybe számomra helyet. Szeretnék a házban lenni kis virág, Gyönyörködtetni az ég és föld Urát. Szavaimból ima, ének fakadjon, Halva ezt a Sátán messze szaladjon. Minek nékem imaházba eljárni, Otthon is lehet az Urat szolgálni. Aki így gondolja és nem tér meg ma, Készületlen találja az Úr napja. Gyülekezetünknek dísze mi vagyunk. Öröm helyet sokszor bánatot hozunk. Mert a világ csábítója úgy meg csal, Hogy a szegény lelkünk majdnem bele hal.

19.

SENKI NEM SZERETETT… Senki nem szeretett engem úgy, mint Jézus. El kell mondanom most ezt mindenkinek. Megváltoztatta a bűnös életemet, Azt tett, amit egy barát sem tehetett. Kar: Senki nem volt még olyan, mint Jézus, Senki nem szeretett úgy, mint Ő. Nem karolt fel engem senki úgy, mint Jézus. Nekem Ő a Megmentőm.

15

Jézus nélkül életem tele volt bajjal, Bűneimmel terhelt szívem fájt nagyon. Nem találtam sehol az igazi utat, Addig, míg Szent Lelkével hozzám nem szólt. Velem szemben ígéretét betartotta, Áldó karját kinyújtja mindig felém. Nagy szeretetét irántam meg nem vonja. Soha nem fogom megtudni, hogy miért.

20.

ELVESZETT VOLTAM Elveszett voltam és boldogtalan. Békétlen és nyugtalan. Jézusom megtalált, fölkutatott, Azóta boldog vagyok. Nem volt már reményem, mért élek én, Ha nyugalom béke nincs? De most már örömmel, hálával zenghetem Jézusban van életem. Kar: Boldogság béke tölti a szívemet, Az út ez mely az életre vezet. Éneklek boldogan, mindig nagyon boldogan. Jézus az enyém, s én hozzá tartozom. Megújult szívemben új életem, Hirdetem mindenkinek. Jézus a barátom, kedves és hű, Azért is követem Őt. Csüggedek, lankadok hitem, ha fogy, Mégis csak hozzá jövök. Elmondom bánatom, Ő pedig vigasztal, Bátorít, s új erőt ad.

16

21.

AZ ÉVEK PEREGNEK… Az évek peregnek egymás után, Ki tudja holnap lesz-e még? Az élet e földön oly hamar lejár, Ami volt tova száll, mint a szél. Csak egyetlen út vezet Istenhez el, És az emberi szív ott békére lel. De ha ezt az utat még nem ismered, Ez az út az a régi kereszt. Csak jártam az utamat magányosan, De szemben jött Jézus velem. Nagy irgalmával Ő hozzám lehajolt, Igen, ezt soha nem feledem. Hogy hová megyek most már azt is tudom, Maga Isten vezet e vándorúton De ha ezt az utat még nem ismered, Ez az út az a régi kereszt. Hiszem, nem sokára eljön Uram, Csak azt kérem szívemből én. Ha jön, készen találjon és elvigyen, Majd a felhőkön hazafelé. Oly békesség tölti be most életem, Mert Ő vigyáz, rám fogja kezem. Tudom, hozzá csak egyetlen út vezet. Ez az út az a régi kereszt.

17

22.

FENN A NAPON TÚL Itt e földön nincsen, örök fény és vagyon. Fenn a dicsőségben van az otthonom. Míg e földön élek, rögös utam járom, Bár e világ meg vet, szeret Jézusom. Kar: |: Fenn a napon túl. Fenn a napon túl. Ott van otthonom, az én otthonom, Örök otthonom. :| Nyájas hangon hív Ő, minden nemzedéket, Kövess engem hívő! Szól a szeretet. Rögös vándor utam, egykor fénybe zárul, Ott a dicső honban, fenn a napon túl.

23.

A HAJNAL PÍRJA… A hajnal pírja mondja énnekem: Az Úr világit zord ösvényemen. S ha hallom a madárka énekét, Ezt énekli: Ember Urad dicsérd! Az alkotót dicsérd! Így szól a réten díszlő sok virág: Ne hagyjad el, óh, ember az imát! A méhek serege is zümmög felém: A jó iránt légy buzgó és serény! Légy buzgó és serény! A kis patak mely szomjat csillapít, Irgalmassági tettekre tanít. A gyors futású felhők intenek: Használjad fel Üdvre éltedet! A jóra éltedet! 18

Az alkonyat ezt adja tudtomul, Közel a vég, légy kész, ha hív az Úr! Így szól a csillag a sok millió: A te Atyád a szent, nagy alkotó! A szent nagy alkotó!

24.

MIKOR A JORDÁNHOZ… Mikor a Jordánhoz érek a nap végén, Minden bánatomat elhagyom. Valaki fog rám várni a folyó szélén, S át vezet engem a Jordánon. Kar: Nem egyedül fogok átmenni, Megváltóm kész engem vezetni. A halál völgyéből az Örök életre, Ő fog a Jordánon átvinni. Sokszor mikor fáradt vagyok, oly bánatos, Elhagyatva barátaimtól. Egy gondolat vigasztal, mely csodálatos, Jézus vezet át a Jordánon. Jöhet bármi kísértés, gond és fájdalom, Jézusom soha el nem hagyom. Ő megtartja lelkem az utolsó napon, Átvezet engem a Jordánon.

19

25.

EL KELL, HOGY MONDJAM El kell, hogy mondjam Jézusnak bajom, Az élet terhét már nem bírom. Nehézségemben Ő segít rajtam, Ő sosem hagy el bánatomban. Kar: El kell, hogy mondjam, el Jézusomnak, Egyedül élni már nem bírok. El kell, hogy mondjam, el Jézusomnak, Csak Ő segíthet, Ő egyedül. Súlyos próbákban szükségem van rá, Ki terhem segít elviselni. El kell, hogy mondjam, el Jézusomnak, Vállamról terhem Ő leveszi. A világ csábja és bűnei vonz, De szívem vágyik hozzá nagyon. Óh, Jézus kérlek, ne hagyj el engem! Add, hogy a gonoszt legyőzhessem!

26.

ISTENNEK NÉPE Istennek népe, adventi nép, Várod-e Urad nagy eljöttét? Tiszta a szíved, s lelki ruhád, El hagytad-e sok hibád? Várod-e az ég, s föld Urát? Tiszta fehér már lelki ruhád? Oh, készülj! Oh, készülj! Oh, készülj fel tehát, Hogy várhassad vissza az ég, és föld Urát! 20

Istennek népe, adventi nép Új hajnal virrad, a reggel szép. Lelki tavaszban előre hát, Hirdesd az Úr szent szavát: Térjetek meg még ma emberek! Tisztítsátok meg a szívetek! Oh, készülj! Oh, készülj! Oh, készülj fel tehát! Óh, készülj fel várni az ég, és föld Urát! Istennek népe megbántad-e, Bűnödet Jézus eltörölte? Élsz-e egy igaz új életet, Várod-e hű Mestered? Várod-e az ég és föld Urát! Tiszta fehér már lelki ruhád? Légy készen! Légy készen! Légy készen ma tehát, Hogy várhassad vissza az ég és föld Urát!

27.

NE RETTEGJ Ne rettegj, bármi sújt téged, Isten gondol reád. Szárnya alatt van védelmed, Isten gondol reád. Kar: Isten gondol reád, minden napon. Minden úton Ő gondot visel reád. Isten gondol reád. Ha nehéz terhed, fél szíved. Isten gondol reád. Ha nagy veszélyek rád törnek, Isten gondol reád.

21

Ne csüggedj nagy ínségben, Isten gondol reád. Segítséget ad, higgy benne, Isten gondol reád.

28.

HA ALKONYUL Ha alkonyul a nap sugára, Bíbor színében felragyog. Oly kedves az ég láthatára, Ha zengnek a madárdalok. Örömmel megtelik a szív És minden áhítatra hív. Ha bár hallgatnak a virágok, Hiszen nincsen szavuk nekik. De íme, látható imájuk, Amint lehajtják fejeik Alázattal a föld felé, S illatjuk száll az ég felé. Oly kedves a hű esti élet, De minden pihenőt keres. Oh, ember, ember hát a lélek, Tebenned vajon érti ezt? Szíved a hála töltse el! Te is imában merülj el!

29.

BIZOM BENNED URAM Bízom benned Uram Jézus! Benned bízom egyedül. Kit kegyelmed árja hordoz, Az bizton üdvözül. 22

Kar: Bízom benned Uram Jézus! Te nagykegyelmű, Drága hű Megváltó Én bízom benned Uram Jézus, Igéd bíztat reá. Mindig gondot viselsz rólam, Hordod minden terhemet. Hogyne bízna szívem abba, Ki engem oly nagyon szeret. Bízom benned Uram Jézus! Add, hogy mindig úgy legyen! Bízom benned bármi érjen, Én bízom szüntelen.

30.

LEGYEN ÁLDÁS AZ ÚTON Legyen áldás az úton, amit ma kezdesz el. Legyen veled az Isten, kérjük, kísérjen el. Kérjük, oltalmazzon meg és adjon néked erőt. Utadon vezessen, formáljon, szeressen, Legyen a te őriződ. Legyen áldás az úton, amit ma kezdesz el. Tegye jóvá az Isten, amit te rontasz el. Kérjük, ragyogja lénye lábad elé a fényt. Lásd meg, hogy utadon Isteni oltalom Vigyáz rád, és szeretve félt. Legyen áldás az úton, amit ma kezdesz el. Töltse, be Isten ahol szenvedni kell. Legyen erőd szeretni, utolsó lenni, ha kell. Szívesen szolgálni, hálával áldozni, Jézusra mutatni fel.

23

31.

ELSZÁLNAK MÁR AZ ÉVEK El szálnak már az évek, Elmúlik mind, ami volt. De egyre zeng az ének, Hogy Isten mit adott. Elküldte egyszülöttjét, ki itt e földön járt, És értünk adta életét ott fenn a Golgotán. Mint bárány némán tűrte, A szenvedést, a kint, Hiszen Őt az Isten küldte, Minket megszabadít. Én áldom ezt a bárányt, imádom mindig öt. És áldom majd a mennyben az égi trón előtt Bár ez, mi történt régen, Mesének mondanák. De egyre zeng az ének: Ő most is vár reánk. Jöjj, áldjad ezt a bárányt, imádd csak mindig Őt. És áldjad majd a mennyben az égi trón előtt.

32.

GYORSAN FUT AZ IDŐ Gyorsan fut az idő, gondolsz-e rá? Múlik e földi lét, mi lesz azután? Mit használ a világ, pénz, hír, gazdagság Életed Jézus nélkül nagy nyomorúság Kar: Jézus hív téged, jöjj, siess szívéhez! Jézus hív téged, jöjj, siess hozzá! 24

Hallod-e néked szól az üzenet? Jöjj, hát ne tétovázz, add át szívedet! Békesség vár reád, és boldog jövő, Óh, még ma mondj igent, mert sürget az idő. Tekints a múltadra, hogy élted át! Rá jössz, hogy nem tudod, mi a boldogság. Csak gond és fájdalom már az életed, Jézus hív: Jöjj, add Néki át a szívedet!

33.

GYÖNYÖRÜ RUHÁBAN Gyönyörű ruhában, az örök hazában, A fénylő világban, hol nem lesz éjszaka. Gyönyörű korona készül a számomra, Uram a Te szavad viszen oda! Kar: Gyönyörű ház, gyönyörű kút, Gyönyörű tó, gyönyörű út. Minden oly szép, oly ragyogó, Nem lesz ott semmi sem el mulandó. Gyönyörű kertekben, járunk nagy örömben, Élet fái között, gyönyörű gyümölcsök. Élvezzük mindnyájan, az Úr szent nyájában, Uram a Te szavad viszen oda! Gyönyörű folyamok, világos kristályok, Folynak szent trónról, iszunk mi mind abból. Végtelen örömben, az örök életben, Uram a Te szavad viszen oda! Gyönyörű szép város, hol minden világos Örömet árasztó, minden oly csillogó. Nem kell ott nap fénye, csak az Úr szent lénye, Uram a Te szavad viszen oda! 25

34.

ZENGJEN… Zengjen az énekünk, zengjen hála dal! Áldott lesz életünk, áldjuk az Urat! Hárfa, lant és gitár, zeng új éneket! Szívünkkel szól a szánk most új éneket. Mikor a nap felkel, ragyogó fényben, Elhalványulnak mind a csillagok. Mert a sötétség soha sem képes Kioltani a napot. Így ragyog Krisztus megváltó fénye, Kétezer éve már a Golgotán. Melege át járja a hideg szívet, Erőt ad nap-nap után.

35.

TAVASZ SUHAN Tavasz suhan a fák között, Köröttem csönd egészen. Szívem is csendbe öltözött, A csillagokat nézem. Sok százezer fényéveken Szalad le fényük végig, Egy pillanat, s tekintetem Fölemeli az égig. Kar: Ezernyi égi láng, Mind, mind az egy hírt hozza: Nem vakon fut a világ, Biztos kéz kormányozza. És látnom kell, hisz ott ragyog, A fényes csillagokban. Milyen parányi por vagyok, Milyen nagy Istenem van! 26

36.

GOLGOTA Ahol sok-sok éve az én Uram meghalt, Ahol sok-sok ember állt és nézte Őt, Ahol csodálat és gyűlölet fogadta, Ahol szerette az Őt gyűlölőt, Ahol győzelem születhet térden állva, Ahol sok kemény szív végleg összetör, Ahol halál által új élet támad, Ahol minden napra Ő ad új erőt. Kar: Ez az a hely, amit úgy hívnak Golgota, Ott halt meg érettünk az Isten szent Fia. Ez az a hely, amit úgy hívnak Golgota, Sok szívnek békesség és üdvösség hona. Ahol fáradtan te is megpihenhetsz, Ahol sebeidre gyógyír, balzsam vár, Ahol lerakhatod nehéz, súlyos terhed, Ahol elmondhatod min azt ami bánt, Ahol megtisztítja rút, sötét szíved, Ahol árad rád az élő szeretet, Ahol bűneidre bocsánatot nyerhetsz, Ahol lelked üdvösségét megleled.

37.

NÉHA EGYÜTT VAGYUNK Néha együtt vagyunk, és énekelni kezdünk. A dal néked szól Urunk. Szívünk mélyéből fogadd el hálánkat, Téged mi így magasztalunk. És ha együtt vagyunk, és énekelni kezdünk, A dalban szívünk összeforr. Együtt zeng néked dicséret Istenünk, Téged mi így magasztalunk. 27

Mikor egyűt vagyunk és énekelni kezdünk, A dalban rád emlékezünk. Amit értünk megtettél a Golgotán, Téged azért imád szívünk.

38.

NEM SOKÁRA JÖN Nem sokára jön, újra visszajön, Az Úr Jézus újra visszajön. Várod-e Urad? Várod-e Urad? Elkészítetted-e már magad? Kar: Óh, én várom az Urat, Szemem figyelve kutat. Várom boldog örömmel, Lelkem neki énekel. Van-e már ruhád, hófehér ruhád? Hogy jöhessen, ne várasd tovább! Van-e már hited, tiszta, új szíved? Siess hozzá meg áld Mestered! Mécsed fénye ég, olaj van elég? Ha nem lenne olaj végy míg ég! Égve várod-e, hogy Urad jön-e? Hogy mehess menyegzőre vele.

39.

HIVTÁL URAM Hívtál Uram, hallottam jól, Hangod keres, szívemhez szól. Színed elé hogyan vigyem, Megfáradt életem? 28

Kar: Igen Uram! Ezt felelem. Igéd, ha hív megyek. Igen Uram! Ezt felelem. És átadom az életem. Szerelmed legyőzte szívemet, Ujjongva dicsérem áldott neved Igen Uram! Ezt felelem. És elindulok veled. Uram eléd leroskadok, A bűn elől hozzád futok. Olyan nehéz a küzdelem, Győzelmet adj nekem!

40.

SZÍVEMBEN Szívemben egy csodálatos fényesség van, Itt van Jézus! Itt van Jézus! E világnak terhe, bűnös sötétsége, Szívem fényét soha ki nem olthatja. Kar: Itt van Jézus! Itt van Jézus! Világosság Ő volt századokon át. Ha majd hold és a Nap örökre ki alszik, Egyedüli világosság Jézus lesz. Ha a gondok, vágyak meg akarnak törni, Itt van Jézus! Itt van Jézus! Áldó keze megszabadít, meggazdagít. Halálom óráján is mellettem áll. Alkonyodik, leszáll az est, mégsem félek, Itt van Jézus! Itt van Jézus! Velem van Megváltóm, Ő a legdicsőbb fény, Napról napra mindig kedvesebb nekem. 29

41.

JÁROM A JÉZUS LÁBNYOMÁT Járom a Jézus lábnyomát, mind a sírig én. Az égi Jeruzsálemből árad rám a fény. Bár vihar dúl, nem sötétül el, fenn az égi jel. Felnézek hittel Jézusra, Ő sosem hagy el. Kar: Jézus hű barát, drága jó barát, Gyermekeinek hordja bánatát. Bár vihar dúl, nem sötétül el, fenn az égi jel. Felnézek hittel Jézusra, Ő sosem hagy el. Nem vétem már el szem elől, Jézus lábnyomát. Nem térek ki a cél elől, mellékútra át. Szent igéje mindig bennem él, buzdít és vezet. Megmentett életet szolgál, hisz remél, szeret. Menyben ér véget nem soká ez a keskeny út. Meglátom Jézust trónusán, mint dicső Fiút. Dics fénye betölti lelkemet, ez nekem elég. Örökre Ő marad enyém, Kezdet és a Vég.

42.

RÉG, HOGY VÁROK… Rég, hogy várok egy napot, ha majd koronát kapok. Vőlegényem érkezik, dicső fényben tündöklik. Oh, mily szép lesz az a nap, nem lesz éj az ég alatt. Jöjj napom, mert szívem vár nagyon! Kar: Tündökölj csak szép napom, Benned Jézust láthatom! Oda fenn a Golgotán, Sírva néz le én reám, Tündökölj csak drága nap! Jöjjön már a pillanat! Jöjj napom, mert szívem vár nagyon! 30

Mond, te várod e napot? Mikor Őt meg láthatod. Ragyog rád a Kánaán, állhatsz Jézus oldalán. Átkarolja gyermekét, letörli, majd két szemét. Jöjj napom, mert szívem vár nagyon! Ha majd eljön az a nap, mikor Jézust láthatom, Ha majd ezren, s ezerek zengnek Jézus szeretet. Hálaének zeng majdan, hálát mondnak angyalok. Jöjj napom, mert szívem vár nagyon!

43.

MEGBÉKÉLT SZÍVVEL Megbékélt szívvel élek kis kunyhómban, Az arany, ezüst mind értéktelen. Ott van a mennyben valódi lakásom, Élethonában, nincs többé gond. Kar: Hazám ott fent van, a csillagok felett. Élet honában nem öregszünk meg. Nincsenek könnyek, tökéletes minden, Élet honában nincs többé gond. Szomorúságban, nehéz kísértésben, Nyugalmat lelek Megváltómban én. Örök lakásom nincs ezen a földön, Lelkem otthona a mennyben van. Nem tarthat fogva már a nyugtalanság, Nem vagyok szegény, kedvetlen, levert. Polgára vagyok az égi hazámnak, Korona vár rám, dicső, örök.

31

44.

HA VIRAD AZ ARANY REGGEL Ha virrad az arany reggel, fel az égbe néz szemünk, Hol Megváltónk a felhőkről int nekünk. Milliók kiket megváltott vérében, tiszták leszünk, Ott a szép dicső hazában örvendünk. Kar: Odafent a fény honában, Dicső, hófehér ruhában, A szentek énekkarában, Bárány trónja körül zeng majd énekünk. Minden nemzet soraiból, fehérek és feketék, Magasztalva áldjuk ott Jézus nevét. Nem lesz már ott többé bánat, csak öröm lesz állandó, Hálát zeng a sok megváltott millió. Ha virrad az arany reggel, az öröklét hajnala, Áldunk téged drága lelkünk csillaga. Áldunk a te szent nevedért, üdvöt szereztél nekünk, Áldunk, hogy megnyílt nekünk a meny hona.

45.

EZEN UTOLSÓ IDŐKBEN Ezen utolsó időkben, jelzik ezt már a napok. Kezdnek újra építeni egy új bábeli tornyot. Sok ember törte a fejét, és gondolkozott rajta, Hogy juthatna el a holdra vagy esetleg a Marsra. Kar: Mi elmegyünk a hold felé, Elmegyünk a Mars felé. Mi majd elmegyünk, a Tejút-csillag világa felé. Mi majd elmegyünk Jézussal, MI majd elmegyünk oda, Ahol minket vár a mennynek szép hona. 32

Harsona jelzi jöttét, mikor az Úr majd visszajön. Meg rendül az ég és a föld, az új Bábel összedől. A tudomány emberei Isten népét csodálják. Mint rakéták, Szputnyik nélkül e földet majd elhagyják. Nem mondja akkor senki sem: nem utazom, nincs pénzem, Nem kerül az semmi pénzbe, az Isteni kegyelem. Mert az Isten Szent Fiába Jézus által vett jegyet, Mellyel a mennyasszonyának polgári jogot szerzett. Barátom ki itt hallgattál, van-e ily útleveled? Mellyel holdnál és a Marsnál tovább utazni lehet? Mert ha nem úgy add át magad még ma Jézus kezébe, Te is utazhatsz majd velünk, oda haza a mennybe.

46.

A VILÁG NEM VOLT… A világ nem volt jó barátod, Sok éven át csak csábított. |: Sivár üres az életed most, Kezedbe semmit nem hagyott. :| Mi volt, óh, gyermek szíved álma, Hűséges, igaz, jó barát. |: Minden gyönyört megosztva mással, Magadra hagyva fogadtál. :| Nem volt meghitt és hű barátod, Elszálló, röpke ifjúság. |: Sem a szerencse, semmi más, óh Te hű maradsz egy jó barát. :| Te mégis Őt, csak Őt, az egyet, Értéktelennek számítod. |: A szíved mindig Őt kereste, S mint idegent most elhagyott. :| 33

Fogadd be Őt, a hű barátot! Add neki szíved, s bűneid! |: Mert hogyha elmegy, Őt nem látod, Óh, mond, te rajtad ki segít? :|

47.

OLY CSODÁS ÉREZNI Oly csodás érezni életemben, Jézusom nagyon szeret! Tudni ezt, oly jó és boldogító, Eltörlé sok bűnömet. Jó tevőm, vezérem Ő énnekem, A menyben kész már helyem. Uramat várom, a béremet megtudom, Jézusom nagyon szeret. Kar: Ha újra jön majd Urunk, mi Jézusunk, Ha újra jön majd Urunk mi, Megváltónk. Letéve minden kint, boldog éltet nyerünk. Ha újra jön majd Urunk, mi Jézusunk. Új remény született a szívemben, Biztosítva a lelkem. Jézusnak örökös társa lettem, Oly boldog az életem. Mindenem megvan azóta nekem, A mennyben kész már helyem. Uramat várom, a béremet megtudom, Jézusom nagyon szeret.

34

48.

KEDVES BARÁTOM Kedves barátom figyelj most rám! Miért vagy oly szomorú és miért nem vidám? Életed üres és céltalan. Hallgasd meg, hogy mit tanácsol néked ez a dal! Kar: Ne add fel a reményt, hisz van megoldás! Jézusban ki a Golgotán értünk adta magát. Akármilyen életed volt eddig neked. Tudd meg azt, hogy Jézus Krisztus akkor is szeret. Sok mindent már megpróbáltál, nem volt benne jó, Nem hallottál sehol sem egy vigasztaló szót. Életedet betölti most a keserűség. Talán még azt sem tudod, hogy miért is élsz. Kedves barátom figyelj most rám! Én is kerestem és megtaláltam már. Jézus ki eddig és mindig várt rám, Betölti szívemet most a teljes boldogság.

49.

MENJ! ÁBRAHÁM MENJ! Kar: Menj, Ábrahám menj! Kelj fel hát és menj! Menj, Ábrahám menj! Új haza vár reád. És Ábrahám így elindult, Elhagyta otthonát. Az Úr szavára épített, S a hitnek atyja lett. Halleluja… 35

Óh, testvér hát ne halogasd A döntést holnapra. Ha hív az Úr hát jól figyelj, Szavát ma kövessed! Halleluja… Amíg te így kételkedel Az Úr messze marad. Ha mégis így indulni mersz, Jutalmat ad neked. Halleluja… Ha majd egyszer elindultál, És visszanézel majd. Akkor dicséred boldogan, Szíved nagy üdvre lelt. Halleluja…

50.

ÉDES ATYÁM Édes Atyám, Tiéd az ég, és Tiéd a föld, a hold és a nap, Ezernyi csillag, megalkotá azt: „legyen” szavad. A kéklő ég, viharzó tenger, szikrázó napfény, ősz és a tél, Tavasz virága, nyárnak kalásza Téged dicsér. Kar: Mélyen meghajtom térdem előtted szent Atyám, Őszinte szívvel mondok hálát. Áldásod, jó kegyelmed gazdagon áraszd ránk, Békét és szent örömöt ád. Édes Atyám Tiéd a szívem, te tőled kaptam új életet, Azóta érzem mindennap őrző kegyelmedet. Jönnek bajok, ezer veszély, megpróbáltatás és nehéz napok, Nem árthatnak, mert Jézus Krisztusban Tiéd vagyok.

36

51.

SZERETNÉK LENNI ÉN Szeretnék lenni én, én erőtlen szegény, Az Úr szolgálatában halász. Ez a munka csodás, oly szép a halfogás, Ezért ég bennem a munka láz. A hálóm, mint vinném, a mély vízbe vetném, Hal benne, ha csak egy is akad Még azt is ki venném, az Urhoz így vinném: Uram hoztam neked egy halat. Már kora hajnalon, kis halászcsónakom, Ott ringna a hullámzó vízen. A halfogás nehéz, ha van hullámverés, De adna, erőt az Úr hiszem. Halász akkor örül, ha fogás sikerül, Nekem is ez a vágyam nem más. Uram add meg nekem, hogy a bűn tengeren, Legyek én is egy ilyen jó halász. Lesznek tán napjaim, hogy a víz partjain, Szétszakadt hálómat foltozom. Bánat arcomra ül, mert messze elkerül, A szerencse Uram jól tudom.. Akkor Te hozzám lépsz, s a szívemre beszélsz, Lesznek még ragyogóbb hajnalok. Jöjj te bús Péterem, jöjj halászni velem, S akkor én Veled újra indulok.

37

52.

HA A FÉNYES NAP… Ha a fényes nap ránk virrad, Isten népe haza tér, Hogy örökbe kapja boldog otthonát. Millió, véren megváltott, nyomorból kiragadott, Áldja boldogan megváltó Krisztusát. Kar: Ha a szentek összegyűlnek, Minden népből, minden törzsből. Őt csodálva, telve állunk, Jézusunk dicsőséges trónja körül. Messze Júdeából jön elő a megváltott sereg, Afrikából is jön törzs a törzs után. Kik könnyhullatások közt vetettek, vígan aratnak, Üdvösségre érkeznek Jézus nyomán. Meghívott lesz sok cigány is, a mennyei lakomán, Jönnek ujjongással majd minden felől. Sátrak, viskók, városszélek vándor népe ott leül, Jó Urunk előtt kedves vendégekül. Ott örvend majd Izrael is, hogy elfogadta Urát, Ki érette nem hiába szenvedett. Messze eltévedt a nép, de Atyja visszahívta őt, Megtalált fiának örvend már a menny.

53.

OH, JÓ ATYÁM Oh, jó Atyám Te vagy nekem Minden reménységem. Add, hogy legyek mindenekben, Engedelmes híved.

38

Kar: Ha keskeny az ösvény, Te fogjad a kezem, Hogy eljussak országodba És veled lehessek. Ha kísértések érnének, Légy a segítségem. Űzd el a gonosz szándékát, Messze vesd el tőlem. Ha vétettem te ellened, Kérlek, bocsássad meg. Szent véredben moss fehére, Hogy szép, tiszta legyek

54.

NE KÉRDEZZED, HOGY… Ne kérdezzed, hogy merre tart utam, Azt mondom, jöjj és lásd! Célom az ég, mert oda hív Uram, Szívem nem kíván mást Kar: Vallom az élet akkor szép csupán, Ha Jézus elkísér. Jézus ragyog életem egén, Csak Ő a fény. Ne kérdezzed, hogy tanácsot ki ad, Figyeld a szent Igét! Jézus az út a teljes igazság, Benne vár öröklét.

39

55.

A KEGYELEMNEK NAPJAI A kegyelemnek napjai oly gyorsan elszállnak, Utolsót dobban még a szív és vége utadnak. A hideg sir magába zár, remegve gondolsz rá. E földön nincs örök hazád, ma hív, hogy jöjj hozzá! Kar: |: Ma hív az Úr, míg hallod Őt Óh, még ma jöjj! / ma jöjj! /, lejár időd. Ha utad véget ér és szíved is megáll, Hiába gyász és könny, örökre késő / késő / már. :| Örökre, jaj, ha Jézusod már nem a szószólód És késő bűnbocsánatért, Atyádhoz fordulnod. Nincs messze az a pillanat, ne habozz, készülj rá! Ragadd meg üdvösségedet, ma hív, hogy jöjj hozzá.

56.

MÁR JÖN A HAJNAL Már jön a hajnal, az éjnek vége, Már dicsőn virrad az örök nap. || E földi létnek sok gondja, könnye, Ha jön a hajnal, mind elmarad. || Kar: Már jön a hajnal, óh, zengj te szív, Jön Jézus érted és haza hív. || … || Már jön a hajnal, a nagy nap virrad, Már oszladoznak a fellegek. || És elfelejtjük a fájó múltat. Az Úr letörli a könnyeket. || Már jön a hajnal, visz Jézus minket, A jóság Atyja keblére von. || Az angyal ezrek hőn üdvözölnek, Miénk lesz végre a győzelem. || 40

Már jön a hajnal és viszont látjuk, A zordon sírok szent foglyait. || A mennyben többé már el nem válunk, Ím, jön a hajnal testvéreim. ||

57.

AZ ALKOTÓT DICSÉRI Az alkotót dicséri minden teremtett nagyvilág, A napsugár, s az erdő lombja, és minden kis virág. A madárdal, a szellő mondja, neki van mindenre gondja. Őt dicsérni, Őt imádni, legyen szívünk mindig kész! A hűsvizű források mellet szép vadvirágos rét, A táborunk az erdő mellet, milyen csodás, s mily szép. Kis zümmögő méhek példája, vezet minket is munkára. Itt e földön gyűjtsünk kincset, az örök otthonba át. Majd, hogyha feltekintsz az égre, sötét, bús éjszakán, A százezernyi csillag fénye biztat, hogy légy vidámMajd hogyha felderül a hajnal, eltűnik a gond a bajjal, Vándorutunk végét éri, Jézusunk vár mi reánk. Fel, fel tehát testvérim, dallal dicsérjük mi is Őt! Mert Ő adott vidám jó kedvet, mert Ő adott erőt. A szívünkben a hála zendül, akkor ajkunk dalra csendül, Őt dicsérni, Őt imádni, legyen szívünk mindig kész!

58.

KRISZTUSÉRT IFJAK Krisztusért ifjak előre hát, Szolgáljunk hőn, s igazán! Ha Krisztusért élsz az boldogit, Vidám az arc és a szív.

41

Kar: Akarsz-e élni Krisztusnak hát? Szíved Megváltódnak, még ma adjad át. Kövessük híven a nyomdokát, Krisztust jöjj követni hát. Krisztust hirdessük minden népnek, Jelszónk legyen szeretet! Krisztust követni kész vagy-e már? Tőled ma Ő választ vár. Krisztusért ifjak fogjunk kezet, Kössünk vele szent frigyet! Álljunk meg hősen, nem árt halál, Vár ránk dicső koronánk.

59.

REMÉNYSÉGÜNK KRISZTUS Reménységünk Krisztus nagy kegyelme tart. Szíved, erőd, kincsed önként néki add! Ő Szentlelkét tölti rád, erőt, s világosságát, Hittel, gyorsan végezni a nagy és szent munkát. Reménységünk Krisztus, az, hogy visszajön, Az Őt váró sereg napról napra nő. Dicsőn terjed a földön át, hozza népe jutalmát, Jötte hirdetőinek, szép arany koronát. Reménységünk Krisztus, néped esdve kér, Végezd el mi bennünk, amit elkezdtél! Adj te végső győzelmet, világ, test és bűn felett, Mutassuk be méltóképp, szentséges jellemed.

42

60.

MINT GYERMEK Mint gyermek játszadoztam gondtalan, Nem vettem észre, hogy már jön az éj, De kedves hangján édesanyám szólt: Már ideje, hogy végre haza térj! Kar: Óh, jöjj! Jöjj haza gyermekem! Az árnyak nőnek már. Óh, jöjj, mert kész a vacsora, És itthon helyed van. Mint erős ifjú, hallottam a szót, Hogy mennyben készen vár egy vacsora. Óh, hányszor említette jó anyám, Hogy Jézus minket meghívott oda. Most látom, egyre közeleg az éj, És nékem nincs még meleg otthonom. Óh, nékem vajon van-e ott egy hely, Hogy Jézusomnak szívem át adom.

61.

MIKOR AZ ÉGI HARSONA Mikor az égi harsona, ítéletre megszólal, Eljön az Úr sok millió angyallal. Akkor az örömnap eljön, az éjszaka megszűnik, Vágyom én is Isten trónjánál leni. Kar: Mikor Jézus a szenteket, Viszi mennybe fel, örömmel. Halhatatlan dicsőségben, Hangzik majd a hívás, én is ott leszek.

43

A hajnaltól éjszakáig Jézusért munkálkodunk, Az igazság hitharcában kitartunk. A haláltól mit sem félünk, ha kell, bátran meghalunk, Vágyom én is Isten trónjánál lenni. Mikor lejár a kegyelem, a hét csapás követi, Elismerésért fognak majd szaladni. A tengertől, a tengerig, fognak majd elfutkosni, De Jézus szól, hogy őket nem ismeri. Mikor Jézus dicsőn eljön, feltámadnak a szentek, Halhatatlan dicsőségbe öltöznek. Akkor a dicső egekbe Jézussal felvitetünk, Vágyom én is Isten trónjánál lenni.

62.

JÉZUS AD NÉKED Jézus ad néked boldog szívet, Jézus a hitnek útján vezet. Folyton ezt zenged, énekled: Jézus tesz boldoggá! Kar: Az életnek csak tiszta szív örvendhet, Jézus Uram adj nékem kegyelmet. Jézus ad néked egy új szívet, Elveszi bűnös természeted. Áldott Szentlelke újjá teremt, Jézus tesz boldoggá! Jézus ad néked tiszta szívet. Vére eltörli bűneidet. Egyedül csak Ő üdvözíthet, Jézus tesz boldoggá, Jézus tesz boldoggá! 44

63.

HA SEBÜNK VÉRZIK Ha sebünk vérzik, a lélek sír, Mit súghat akkor a sajgó szív? A könnybe lábadt szem meddig lát? Hol nyeri lelkünk szent nyugalmát? Kar: Óh, ember állj meg! Mivé leszel? Ma beszélned kell az Istennel! Ma meg kell tudnod mivé, leszel, Ma beszélned kell az Istennel! Még soha Isten nem tévedett. Ő felderíthet sötétséget. A gyötrő gond közt, kérdezd meg Őt, Kérdezd meg Őt az Üdvözítőt! Ne nézzük azt, mit nem ismerünk. Ki mindent tud az áll mellettünk. Csak szólnunk kell és Ő megvigasztal. Mért küzdenénk mi a gondokkal?

64.

MILY SZÉP LESZ Mily szép lesz fenn a mennyben, Oda jutni igyekszem, Hol nincs többé fájdalom, Jézusnál megnyughatom. Mily ragyogó szent dicsőség, Tündököl a trón körül. Ezt leírni lehetetlen, Szívem mind ezért örül.

45

Nem lesz szükség ott napfényre, Oly nagy a dicsősége. Angyalok borulnak térdre: Jézus áldott szent neved. Angyalok pengetnek hárfát, Dicsérik Istenüket. Szüntelen zengnek hozsánnát, Te is dicsérjed Őtet. Jézus segíts eljutni hozzád! Meglátni a menny honát. Hozd el Uram mi előbb, Országodnak lakhelyét. Add sürgetnünk az időt, Hirdetve a szent igét. Mily öröm lesz akkor látni, Fejünkön a koronát. Sok megváltott lélek zengi: Új énekét, s hozsánnát. Vége lesz ott a küzdésnek, Éjszaka ott nem lészen. Földi árnyak ott megszűnnek, Íme, újjá lesz minden. Mit szem nem látott, fül nem hallott, Úgy amint meg van írva. Gyenge szív mit meg nem gondolt, Lesz a győzők jutalma. Mily szép lesz fenn a mennyben, Oda jutni igyekszem, Hol nincs többé fájdalom, Jézusnál megnyughatom. 46

65.

KÖSZÖNÖM Köszönöm, hogy teremtettél, Köszönöm áldó kezed, Köszönöm, hogy megmentettél, Köszönöm az új szívet, Köszönöm a virágnyílást, Köszönöm a lombhullást, Köszönöm a vidámságot, A szívtépő bús fohászt. Köszönöm a derült égen, Köszönöm a napsugárt, Köszönöm a sötét felhőt, Köszönöm a borulást, Köszönöm a harcok útját, Köszönöm a győzelmet, Köszönöm a súlyos próbát, A felmentő szent kegyet. Köszönöm a rózsák szirmát, Köszönöm a sok tövist, Köszönöm a hazahívást, Köszönöm, hogy küzdök itt, Köszönöm a kereszt terhét, Köszönöm Szentlelkedet, Köszönöm, hogy eljössz egyszer, Országodba bevezetsz.

47

66.

REGGEL HA FELNÉZEK Reggel, ha felnézek az égre, És látom a fényes napot. Vagy este, ha leszáll az alkony, A sok millió csillagot. Ajkam, ím, hálára nyílik, Imára hajtom fejem. De nem tudok szólni csak egyet: A Te műved Istenem. Látom a sok vadvirágot, Mit nem az ember ültetett. Vagy a réten a sok kis fűszálat, Rajta harmat cseppeket. Árnyékos bokor tövében, Ibolyák illata szál. Kis méhecske zümmögve elszáll, Mindenütt mézre talál.

67.

ELŐRE, ELŐRE Előre, előre! Elhangzott a szó, Te hívő ifjúság. |: Egy szent munkára hívott az Úr, Ne várjatok tovább. :| Emeljed zászlód magasra fel! Mindenki lássa meg. |: És bátran vallja a Jézus nevét, A megváltott sereg. :| Jézusról zeng ma a hálaénekünk, Övé az ég, s a föld. |: Övé legyen hát minden erőnk, Szolgálatára kész. :| 48

Míg angyal szárnyon magához hív, Jutalmat ad nekünk. |: Ott zeng majd néki dicséneket Megváltott életünk. :| Megszentelt szívből zengjen tehát, Dicsérő éneket. |: Madársereggel dicsérjed Őt, Ki megmentőddé lett! :|

68.

FÁJÓ ÉLETEM VAN Fájó életem van, árva néma, Ha nincsen fényed Jézus itt közel. Fájó életemmel nézek széjjel, Szívembe nyílként a kétség lövell. Kar: Óh, Uram én neked kitárom szívem, s a lelkem, S úgy várom jöttedet. Jézus, óh, te drága Megmentő, Szívembe jöjj és áldj meg engemet! Nincsen sem nyugalmam, Üdvösségem, Kétség között az ég is elborul. Vágyó életemmel nézek széjjel, Vállamra újból a kin árja hull. Jézus hald meg hangos, hívó szómat, Jöjj el te hozzám néma éjeken. Békét vár a lelkem, benned élek, Ha szíved lesz a szívemben jelen.

49

69.

ÉLETÜNKNEK TENGERÉN Életünknek tengerén, hullámok között megyünk. Zord viharban küszködünk, de több a felhő, mint a fény. De a célunk oly csodás, nem pótolja semmi más. Megcsodáljuk, majd ha haza érkezünk. Kar: Nem soká, hajnalodik már, Mennybe fenn örök lakásunk vár. Majd akkoron megértjük teljesen, Mért is szenvedtünk mi annyit ide lenn. Vannak éhezők itt lenn, mások ágya puszta föld. Vannak szenvedők itt lenn, kiknek az élet csupa kin. Sokan kérdik, hogy miért van ez így itt ide lenn? Majd megértjük mikor egyűt leszünk fenn. Sűrűn jön a próba ránk, meg nem értjük, hogy miért, De a keskeny úton csak így közelítjük meg a célt. Mert a mennyből jó Atyánk szeme folyton vigyáz ránk. Nagy kegyelme megtart, hogyha süllyedünk. Jön a kísértő reánk, elterelni utunkról. Meg ne csaljon rút szeme, mert akkor már elkárhozunk. Hogyha végig küzdve lát, el fog múlni minden gyász. Addig küzdj, imádkozz, harcolj és vigyázz.

70.

A MENNYBEN OTTHONOM A mennyben otthonom, hol nincsen szenvedés, Ahol gond, fájdalom, halál nem ismerős, Hol béke vár reám, vihar nem ostromol, Ahol szegény szívem megnyughatol.

50

Kar: Óh, szép hazám, dicső hazám, Hol öröklét derül reám. Ahol nem lesz sírás, elválás, búcsúzás. Csak fény, s megújulás, óh, szép hazám. Ott túl idők körén, dicsőség fényében. Szép partod int felém és látja már hitem. Mit életfád terem, mit véred ad nekem. Ott csendben boldogan élvezhetem. Rám is gondolt Uram, készített hajlékot. Vére hullásiban örök üdvöt adott. Ott túl a fényben én Uramat nézhetem, Hol teljes üdvben, hát enyém lészen.

71.

ŐS IDŐK… Ősidők dús gazdag hajnalán, az ember egyedül él. Ébred fel keblének hajnalán, az első nagy igazság. Hogy nem jó egyedül, Üres az élet és oly sivár Nem jó egyedül! Szavamra senki sem vár. Üres az élet, mint szikla sir. Létből a nemlétre visszatér. Kiért az élet, miért az élet? Nincs benne sem bánat, sem öröm sem gyönyör, Nem jó egyedül! Párjával zengi a kis madár, Nem jó egyedül! Mondják a füvek, s a fák, A fűben világló kis bogár, Az égből napfény és holdsugár. Teremtő karjával, ezt zengi szavával: Nem jó nem! 51

Nem csupán földi az életem, Ezt tudják fenn is a mennyekben. Mi lenne, oh, lélek énvelem, Ha nem lenne jegyesem? De Jézus az enyém, vérével megváltott engemet. Bár bűnös valék, méltatott szent vérében. Örök az élet mit lelkem kér, Nem ijeszt a hideg néma sír. Értem szenvedve, engem megmentve, Győzött a mennyen át, megnyitva kapuját, Jézus az enyém, vérével megváltott engemet, Bár bűnös valék méltatott érdemében. Szeretve várnak az angyalok, Én erre minden nap gondolok, Eljön a jegyesem és elviszen engem. Óh, mily jó!

72.

NAGY ISTENEM… Nagy Istenem, ha látom e világot, Melyet teremtett szent "legyen!" szavad. Ha itt a földön millió lényt látok, Kiket igazgatsz, s táplálsz egymagad. Kar: A szívem áld és hála tölti be, Mily nagy vagy te, mily nagy vagy te! Ha nézek fel, az ég dicső boltjára, Hol tündököl csodás csillag sereg, Hol pompás két aranyhajóként járva, A nap és a hold az űrben fent lebeg. Uram Igében, hogyha megtalálom, Ha látom én kegyelmes tetteid. Választott néped amint egyre áldod, Türelmesen viselve bűneit. 52

Ha Jézust látom itt a földön járva, Alázatos, hűséges szolgaként. Látom, hogy áldást áraszt e világra, S kereszthalálba adja életét.

73.

MINT HEGY PATAKJA Mint hegy patakja, úgy foly életünk, Mely sziklabércről csörgedez. Boldog ki enyhe szellő ringat el, Boldog kinek Ő nyújt kezet. Kar: Fehér virág nyíljék az utadon, Harmattól csillogó fehér virág. Tövistelen legyen a pálya, Merre méssz amerre jársz, Derüljön rád a fénylő napsugár. Gyorsan futó éltünk határi közt, Két üdvös géniusz vezet. Ha dúló felleg és vész törne rád, E kettő nyújt segély kezet.

74.

ÉKES KAPU… Ékes kapu tárult elénk a szeretet kapuja, Jézus vár, hogy belépjetek, karját híven kitárja. Örvendjetek, szíveteket reménységgel tölti el. Boldogságot, áldást ígér életadó ereje. Áldott kapu tárult néktek, a szolgálat kapuja, Rajta nehéz útra lépte, előbb Jézus ment rajta. Áldozzatok ti is híven mindig mindent egymásért! Célul tűzve szelídségben az Úr Jézus életét. 53

Egykor kapu tárult néktek, a mennyország kapuja, Felragyognak áldott fények, teljességnek hajnala. Ami múlt csak reménység volt, talán reménység marad, Százszorosan teljesül ott, mind, amit szív álmodott. Ragyogjatok égi fények, zengjetek szent kórusok! Égi szépséges erények, örökkön csillogjatok! Gyűljön ékes tündökléstek menyasszonyi csokorba. Legyen a két ifjú szívnek menyegzői jutalma.

75.

ISTEN BÁRÁNYA Isten Báránya mindig ugyanaz, Tegnap ma és örökké az. Minden változik, Jézus soha. Dicsérd szent nevét! Kar: Dicsérd szent nevét! Dicsérd szent nevét! Minden változik Jézus soha, Dicsérd szent nevét! Jézus kőszikla, meg nem inoghat. Tegnap, ma és örökké az. Benne rejtőzz el, így el nem veszhetsz. Dicsérd szent nevét! Jézus Megváltó, Ő a gyógyító. Tegnap, ma és örökké az. Lelked és tested még meggyógyulhat. Dicsérd szent nevét!

54

76.

IFJÚ ÉLTÜNK DICS TAVASZÁN Ifjú éltünk dics tavaszán, Most nyílik hitünk virága. Illatozzon szét a légbe, Üdvözültek dics körébe. Kar: Tartsd meg Urunk ifjú életünk, Hogy mi lelki munkát végezzünk. Szeretetünk vonja Tefeléd, Boldogan álljunk eléd. Boldog éltünk szent körében, Ott a lelkünk nincs közönyben. Hangold fel szívünk szent húrját, Zenghessük a menny himnuszát. Maradj velünk Úr Jézusunk, Míg e földön zarándoklunk, Tiszta szívet adjál nekünk, Szent Lelked legyen vezérünk.

77.

ELRAGAD MINKET Elragad minket az idő, mint szél a felhőket. Ma bölcső, holnap sírhalom, nem hagy csak emléket. Az életünk is elmúlik és feledésbe vesz. Óh, jöjj hát idők teljében |: Jézus keresztjéhez. :| Megkínoz minket az idő, arcunkra ráncot űz. Lassan eltűnik életünk, elszáll mint a köd, s füst. Az életünk is elmúlik, szerető arc tűnik, A szemünk néz a távolba |: könnyünk pereg forrón. :|

55

Megőszít minket az idő, harmatos lesz fejünk. Megrogyik lassan lépésünk, remeg lábunk, kezünk. Hosszú és nehéz út után, szétomlik az erőnk, Csak emlék lesz a múlt csupán, |: szeretve szeressünk. :|

78.

HA BÁR NÉHA, NÉHA Ha bár néha, néha nehéz ez az út, Láthatjuk majd az Urat. Fent a szent Atyánknál és az új földön Láthatjuk majd az Urat. Kar: Láthatjuk majd az Urat. Dicső mennyországunkat. Fent a szent Atyánknál és az új földön, Láthatjuk majd az Urat. Minden mi volt egykor, mindent feledünk, De Urunkat soha se. Mulandó életünk végképp eltűnik, Örökélet lesz részünk. Ki akar hát jönni Jézus Krisztushoz? A mi hü Megváltónkhoz. Mennyországnak örök himnuszát zengjük, Angyalkarokkal együtt.

79.

CSIP CSIRIP… Fenn a fán, az erdő szélén, Két kis madár csicsereg. Mind a kettő azt dalolja, Hogy Isten a szeretet. 56

Kar: Csip csirip csirip csip csip csip. Csipcsirip csirip csip csip. Csipcsirip csirip csip csip csip. Csipcsirip csirip csip csip. Fenn a fán, az erdő szélén, Imaórát tartanak. Kis madarak, kis csőréből, Háladalok hangzanak.

80.

NE FÉLJ MERT MEGVÁLTOTTALAK Kar: Ne félj, mert megváltottalak, Neveden szólítottalak, Karjaimba zártalak, Örökre enyém vagy Viruló réteken át, hűs forrás felé vezetlek, Pásztorod vagyok, elveszni senkit sem hagyok. Karom feléd tárom, kiárad áldásom. Nem rejtőzöm el, szívem a szívednek felel, Amikor úgy érzed, nyomaszt az élet. Nem taszítalak el, amikor vétkezel, Irgalmat nyersz a szívemben örök feléd a hűségem, Amerre jársz, védlek, nyomodba lépek, Nem rejtőzöm el, szeretet-lángom átölel. Ne félj ha éjben jársz, itthon a fény vár rád.

57

81.

MINT DÁNIELNEK Mint Dánielnek olyan hitem lenne bár, Jézus Uram nékem is ajándékozzál! Megostromol a hitetlenség küzdelem, Lelkem segélyed nélkül, Uram, kénytelen, |: Kérlek Úr Jézusom, hogy segítsél, Szabadításomra mily hamarabb jöjjél! :| Én helyettem szenvedtél fenn a Golgotán, Még egy rabló is kigúnyolt a keresztfán. De a másik, hitt benned végső percében, Még az nap üdvösségre juta éltében. |: És mindenkinek üdvöt kínálsz ma, Bárki jönne is hallgat hívó szavadra. :| Sokféle próbák jönnek rám itt szüntelen, Mint Dánielt, erősíts meg élő hitben! Mikor oroszlánok vermébe dobatott, Mert Istenéhez naponta imádkozott. |: Éltem is telve kísértésekkel Óh, ments meg engem is Uram, mint Dánielt! :|

82.

BÜN UTJÁN TAPOSTAM Bűn útján tapostam egykor én, nem hittem senkiben. Szívemnek legmélyebb rejtekén, gyötrődtem végtelen. Hallottam, hogy Jézus megbocsájt, s eltörlé bűnömet. S kitártam őszintén Nékie a szívemet.

58

Kar: Megmosott engem teljesen Ujjongva áldom Őt. Nem pótolhatja már senki sem, A, hü, Üdvözítőt. Szerető karja tárva vár, Oly édes ez nekem. Örömmel indulok én feléd, 1. Én életem. 2. Óh, életem. 3. Én Mesterem. Hallottam, hogy aki bűneit megvallja szív szerint, Vidáman töltheti napjait, felé a béke int. A szent vér bűnöket eltöröl, Szentlelke áldva áld. Nem emlékezik meg vétkemről, a nagy Király. Hallottam midőn Ő szólított: Szerető gyermekem! Nem feledhetem e szép napot, mindig emlegetem. Azóta folytonost szomjazom hallani szent szavát. Mily jó is sokszoron hallani Jézus szavát.

83.

HA CSÜGGEDÉS, HA BÁNAT Ha csüggedés, ha bánat, ha gondok gyötrenek. Ha bűnös e világban nyugalmat nem lelek. Akkor az Urban bízom, tudom, hogy Ő szeret, Ha bármi baj is érne, el nem hagy engemet. Kar: |: Csak nála, nála. :| Örök öröm örökkön, az Urban van öröm. |: Örvendj az Urban! :| Mert az Urnak ereje a lélek öröme.

59

Ha emberek lenéznek és ér sok fájdalom. Ha minden úton, módon csak nő a bánatom. Akkor magamba szállva az Igét keresem. És azt szívembe zárva nyugalmam meglelem. Ha e világ kecsegtet, s kínálja vágyait, És körül vesz sok csábja, hogy már-már elvakít. Akkor sietek gyorsan, mert vár rám Jézusom. Minden bűnöm és terhem Jézusnak átadom. Ha nyom az élet terhe és utam is nehéz. Erőm lankadt és gyenge, epeszt a szenvedés. Leteszem akkor terhem, Reá ki hűn szeret. Ő felüdíti lelkem, megsegít engemet.

84.

A NYÁRI NAP… A nyári nap többé nem oly heves, Közelg az ősz a zord hideg tele, A falevél hervad és hullni kezd. Az elmúlásról zeng gyászos éneket. De ha az ősz és tél múlik. Tavasz jön és virág nyílik. Ragyog az áldott napsugár És újra itt van a kedves nyár. Az életünk is gyakran változik. Tavaszra nyár és tél következik. Szívünk remeg, kétség és kín gyötör. És sokszor elhagy minden öröm, gyönyör. De ha Jézusban van hitünk, Soha el nem csüggedhetünk. Hogyha utunkon Ő vezet, Bármi jön, bajban Ő nyújt kezet. 60

Ha véget ér e földi múló lét. Az örök élet veszi kezdetét. A síron túl új élet vár reánk. Mennyei fényben ragyog égi hazánk.

85.

ZARÁNDOK ÚTAMON Zarándok utamon haladva én, Amikor ellankadok. Megfáradt szemem a távolba néz, Felém egy szebb hon ragyog. Kar: Ott ragyog hervadhatatlan koronám, Int felém az égi kar. Megváltóm ott reám szeretve vár, Óh, bár csak mennék hamar. Ha bár rögös és tövises az út, És a kereszt oly nehéz. Lábam is vérzik, könnyes két szemem, Mégis a távolba néz. Hogyha az ellenség tör ellenem, Remegve megállok én. Légy bátor én veled vagyok, ne félj! Szól szent Megváltóm felém. Vágyak a szívemben, úgy folytatom, Utam feléd szép hazám. Míg végre benned megpihenhetek Harc és szenvedés után.

61

86.

EGY FÁRADT VÁNDORT Egy fáradt vándort láttam a hegyre menni fel, Kimerülve, rongyosan, de arcán derülve. Nehéz teher vállát lehúzza, lankadás, Útközben így kiált fel: jön a szabadulás! Kar: Győzelmi pálmát, egy szép koronát. Egy győzelmi pálmát nyerünk. Az útszéli fákon vidám madár sereg, Hogy feltekintsek rájuk, ők dalra kezdenek. De rá vonzó erővel nem bír semmi más, Útközben így kiált fel: jön a szabadulás! Mikor a nap leszáll és már este lett, Átlépve a hegyormot, ott jár a völgybe lent. De mily életre kel egy csodás látomás, Örömmel így kiált fel: itt a szabadulás! Hallék a partról én egy győzelmi éneket, Hogy Jézus megváltott és ad örök életet. A túlsó partról áttör egy hangos kiáltás, Örömmel így kiált fel: itt a szabadulás!

87.

LÉGY CSAK BÁTOR! Légy csak bátor és vesd el aggodalmidat! Nem sokára haza érkezünk. Múlik már az éj, itt a csodás virradat, Nem sokára haza érkezünk. Kar: |: Közel az idő! :| Otthonunkba érkezünk. Mindörökké ott Jézus Krisztussal leszünk Nem sokára haza érkezünk. 62

Üdvözítőnk, akiben hőn reménykedünk, Készül jönni, hogy haza vigyen. Nincs is messze már az a nap, midőn szemünk Látni fogja Őt dicsőségben. Jézus eljön és nem fog késni már sokat, Nem sokára haza érkezünk. Örök hálával néki zeng a szent csapat, Majd ha otthonunkba érkezünk.

88.

FÁRADT, BÁGYADT Fáradt, bágyadt az őszi napsugár, Sárgul, hervad az egykor zöld határ. Őszi szellő, hidegen lengedez, S a völgyben csobogó csermely búcsúdalt csörgedez. Kar: Ami csak van e világon, Minden csak mulandó álom. De, hogyha Jézusban élünk, Van örök életünk. Itt e földön zarándok életem, Sorsom munka, fáradság, közdelem. De ha Jézus bírja a lelkemet, Tudom, hogy megadja nékem leg jobbik részemet. Messze, messze a csillagtengeren, Ott hol bánat, fájdalom nem terem, Van egy csendes, gyönyörű égi hon, A szívem csak oda vágyik, ott van az én honom.

63

Mily szép, mily szép ifjaknak egysége, Testvéreknek együtt ünneplése. De amikor egymástól válni kell, Még a völgyben csobogó csermely is búcsúdalt csörgedez.

89.

MILY DICSŐSÉG |: Mily dicsőség Jézussal járni. :| Ő átvezet mindenen, Sötét völgyön és hegyen. Mily dicsőség Jézussal járni. |: Mily dicsőség Jézussal járni. :| Éjjel nappal Ő vezet, Hozzá hasonló leszek. Mily dicsőség Jézussal járni. Mily dicsőség Jézussal járni. Próbák között szent kezét látni. |: Sátán támad hadával, győzünk Jézus szavával. Mily dicsőség Jézussal járni. :|

90.

ÓH, GONDVISELŐ ISTENEM Oh, gondviselő Istenem, Mentsváram voltál szüntelen. Te őrizted minden léptemet. |: Te őriztél, :| az ellenségtől őriztél. Nem titkolhatom soha el Mit cselekedtél lelkemmel, Hogy úgy szerettél a Fiadban |: És akarod, :| hogy üdvözüljek, akarod 64

Még alig jártam utadat, Nem tudom, jövőm mit hozhat, De ha te jársz mindig előttem, |: Nem rettegek, :| nem félek, hogy nem győzhetek. Oh, mikor ismét megjelensz, A dicső honba vezérelsz. Ott rólad zeng örök háladal, |: Mert véreden, :| te váltottál meg véreddel.

91.

EGY BÖLCSTELEN KIS MAJOM Egy bölcstelen kis majom, hitetlen is volt nagyon. Nincs krokodil azt mondta, ezért őt ez bekapta. Kíváncsi is volt nagyon, látni őt meg akarom. A vízben a krokodilt, s a folyóhoz lopakodott. Az úton amint haladt, jó tanácstól elmaradt. Míg a folyót figyelte, krokodil megkerülte. Összehúzta a szívét, jól behunyta a szemét. Nincs krokodil csak azt mondta. Hátulról, ham, bekapta. Így van ez a bűnnel is, aki Jézusban nem hisz. Később hinni szeretne, de a bűn, hamm, megette. Nem szégyellek, ha hiszünk, Jézusé lesz a szívünk. Nála jó biztonságban van, legyünk inkább okosok.

92.

A VASÁRNAP ÖRÖM A vasárnap öröm, a hétfő meg áldás, Keddet is boldogan töltjük, nincs semmi zavargás. Szerdán, csütörtökön mennyei öröm vár És péntek után felvirraszt a szombati napsugár. 65

Kar: |: Óh, dicső, dicső, dicső, dicsősség Jézusnak, Halleluja, magasztalás az ég és föld Urának. :|

93.

OH, MILY GYORSAN… Óh, mily gyorsan száll az idő, ködbe mosódik a múlt. Homály fed már sok esztendőt, sok szép terv meghiúsult. De sok cél már végéhez ért, mily sok sikert láttunk már. |: Sok áldásban részesültünk. Atyánk ezért hála jár. :| Elmúlik minden, mit látunk, minden nap végére jár. Már a véghez közel állunk, előttünk ítélet áll. Számon kéri éveinket, mit kegyelme megszabott. |: Átvizsgálja tetteinket, óh, miképp lesz vajon ez. :| Meghajlunk előtted atyánk, miként sok évet éltünk, Áldásodat hullattad ránk, bár azt nem érdemeltük. Esztendőről-esztendőre kegyelmed felettünk áll. |: Hittel tekintünk előre, az idő fut, meg nem áll. :|

94.

ITT VAN ÚJRA, ITT VAN Itt van, újra itt van szép tavasz évszaka! Vígan énekel a kis madár. Illattár a légben lengedez, áradoz, Díszbe öltözött a szép határ. Kar: Édes illat, édes érzemény, Elmerengve, íme, kérdem én: Ki olyan, mint Isten, kinek szava minden? Új életre hív a tél után. Őt imádja szívem, énekem, hangszerem. Itt e földön és a sir után. 66

Jézus áldott lelki tavaszunk, vigaszunk. Várva vártunk áldott orvosunk. Drága lelked által, óh emelj tettre fel! Lesz valódi örök tavaszunk.

95.

MINDEN ÉVBEN Minden évben, ha megérkezik a tavasz, Minden kis fán mosolygó rügy fakad. Minden madárka új éneket zengedez, Dicsérve Istenét. Kar: Óh, szép tavasz, mit Jézus nékem ád, Örvendj szívem, hogy engem megtalált. Minden napon, ha érzem Isten kegyelmét, Mely felkarolja bűnös gyermekét. Boldog örömmel zeng az ajkam éneket, Dicsérve Istenét. Minden ember, ha néki adja át szívét, Jézusra bízza földi életét. Bűnös szívéért kap egy tiszta új szívet, És örök életet.

96.

SZERETNÉM AZT… Szeretném azt, hogy napsugár, világosság legyek, A bűntől tévedt lelkeket Jézusomhoz vigyem. Kar: Napsugár, fénysugár, sötét ösvényemen. Óh, add Uram, hogy napsugár legyen az életem! 67

Szeretnék lenni kis virág Isten virányain, Az élet áldó illatát terjesszék szirmaim. Uram add hogy ének legyek, és zengjem nagy kegyed! Hogy ezzel mentve lelkeket Jézusomhoz vigyem. Óh, adj Uram egy új szívet, mely a Tied legyen! Terjesszek fényt és illatot, hogy zengjem énekem.

97.

TÖBBET ÉR EGY SZIKRA HIT Többet ér egy szikra hit, száz aranynál, hogyha hisz. Ellened feltámad testvér a világ. Hit vezet a cél felé, szenvedés is jár vele. De a türelem az minden jót megáld. Kar: Testvér, óh, ezt higgyed el, hogy eljön a szép reggel. Fájdalomtól mentesen, égi sereggel. Te a pálmát lengeted, Jézus vérét zengheted, Jutalmul nyered az élet koronát. Többet ér a hit, remény, mint az a fő nyeremény, Melyet a sors játéka az sosem ád. A veszélyben drága kincs, a reménynek párja nincs, Jó barát marad, ha bármi jön reád. Többet ér a szeretet, mint az egész életed, Java, kincse, szenvedése egyaránt. Hogyha ebben Jézus él szebb és jobb a földinél, Hited remény fonja koszorú gyanánt.

68

98.

IFJÚ A BŰN TÉGED… Ifjú a bűn téged meg fog rontani, Jöjj hát ama csúnya éjszakából ki. Hagyd el, hagyd el azt az álnok rémtanyát, Oly szép itt a kedves lelki napsugár. Kar: Nézd, nézd ifjú! Jézus keres tégedet, Adjad által neki ifjú életed! Kövesd ifjú, kövesd az Üdvözítőt! Oly szép olyan nemes lesz a te jövőd. Miért kedveled a bűnnek éjjelét? Elveszett lelkeknek tébolya helyét. Hálójában tart a Sátán, s hízeleg, De majd kacag egykor romlásod felett. Nézd, nézd! Ottan sír érted édesanyád. Kistestvérid imádkozva várnak rád. Hagyd el, hagyd el! Hamis sok barátodat. Mentsd meg idejében ifjúságodat!

99.

MEGÉRETT A SZÉP… Megérett a szép kalászos búza, Nem sokára itt az aratás. Nem sokára látjuk learatva, Amint vágja sok szerény kaszás. Ami ma még büszke, hetyke szálak, Hajtogatja kalászos fejét. Holnap lehet keresztekbe rakva, Szenvedi a nyári nap hevét.

69

Nem sokára eljön az Úr Jézus, Munkába áll az égi kaszás. Learatja a föld gabonáját, Az lesz aztán csak egy aratás. Marokszedők az angyalok lesznek, Kiválasszák mindek javát. Mindazok a kárhozatba vesznek, Kik nem fogadták az Úr szavát. Ember térj meg! Ne várass magadra, Mert hirtelen eljön az a nap. Megtérésed ne halazd sokáig, Mert azzal csak megcsalod magad. Majd az örök kárhozat tüzében, Késő lesz a sok könnyhullatás, Azért siess térj meg idejében, Mielőtt beáll az aratás.

100.

DE SZERETNÉK

|: De szeretnék! :| szálló madár lenni Zöld erdőben zöld ágakra szállni. Elrepülnék, messze szállnék, Jó kedvemben csicseregnék. |: De szeretnék! :| szálló madár lenni. |: De szeretnék! :| Nyíló virág lenni, Este, reggel harmatcseppet inni. Ha szél fújna, meghajolnék, Minden este lecsukódnék. |: De szeretnék! :| Nyíló virág lenni.

70

|: De szeretnék! :| Kis gyermeknek lenni, Társaimmal az Istent dicsérni. Énekelnék, imádkoznék, Jézus előtt leborulnék |: De szeretnék! :| Kis gyermeknek lenni.

101.

KÉKLŐ TENGERNEK PARTJÁN

Kéklő tengernek partján, ott hol mosolyg az ég. Ott hol illattal, fénnyel van tele a lég. Ott hol zeng a madárdal, fény árad szerte szét. Ott kérdezte meg Jézus: Mond szeretsz-e még? Uram te tudod, szeretlek én. Tied lettem én te az enyém. Tied a szívem, s az életem. Tudod, szeretlek hű Mesterem. Újra meg kérdé Jézus: Péter szeretsz-e még? Érted jöttem a földre, mert szeretlek én. Éreted ontottam vérem, ott fenn a keresztfán. Mond hát szeretsz-e engem? Mond hát igazán! Mit mondjak neked, oh, Jézusom? Tudod, szeretlek szívből, nagyon. Nem vágyom másra, nem soha sem. Tudod, szeretlek hű Mesterem. Harmad ízben is kérdé: Péter szeretsz-e még? Nem tagadsz-e meg újra, mint előbb tevéd? Mondod-e majd még egyszer? Nem, nem ismerem Őt. Nyílik-e átokra ajkad egy cseléd előtt? Óh, Uram kérlek könnyezve én. Bocsásd meg nékem mit vétkezém. Nem vágyom másra, nem soha sem. Tudod, szeretlek, hü, Mesterem. 71

102.

FRISS TAVASZ SUGARA

Friss tavasz sugara, árad a világra, Illatárban itt a kikelet. Röpke dal kél szárnyra és a kis virágra. Fényes nap mosolyg a hímes rét felett. Kar: Ily nagy jóságáért, ennyi szépségért. Áldjuk Istent az új tavasz jöttéért. Költöző madárkák az eget hasítják. Visszatérnek régi fészkükre. Kong a nyáj kolompja, hangját szellő hordja. Jön a nyáj a hűs forrásvízre.

103.

ÚJRA ITT VAN A TAVASZ

Újra itt van a tavasz, Eljött hozzánk végre. Zöldül, minden nem havaz, Napsugárral tűz le. A zord tél már elmúlott, Minden örvend, megújult. Újra itt van a tavasz, Menjünk hát a rétre. Visszatért a fecskemadár, Népes lett az égbolt. Zsenge virág kandikál, Ott hol eddig hó volt. 72

Elmúlt már a fagyos tél, Minden örvend, zsong, zenél. Újra itt van a tavasz, Mit szívünk úgy vágyott.

104.

NAPFÉNYT A SZÍVEDBE

Napfényt a szívedbe, meleg sugarát, Mely búban, örömben világod marad. Ha érzed a fényét sugározni rád. Fogadd szeretettel, mint a kis virág. Napfényes az otthon, napfényes a szív. Akárhova mennél, napfényt oda vígy! Napfényben az élet, elűzi a bajt. Óh, tárd ki szíved a fénynek hamar. Szeressen a szíved! Fényét, melegét, Szegény tévelygőkre is árasszad szét. Király lesz a koldus, ha szíve szeret, És hozza a földre a kéklő eget. Legyen vele telve a szív meg a ház! Hol szívek szeretnek, ott gond nem tanyáz. Hol csak szeretet van és vert lakozást. Ott angyalok szállnak az ablakon át. Örömteli lélek, örömteli szív. Kísérjen az téged, akárhova mégy. Ragyogni, szeretni, remélni csupán, Csak az tud szeretni ki igazán jár.

73

105.

VÁGYOD-E ELHAGYNI?

Vágyod-e elhagyni bűneidet? Jézus vérében van nagy erő. Vágyol-e győzni a Sátán felett? E vérben csodás az erő. Kar: Van erő, van, csodás erő van Jézusunk vérében. Van, erő van, csodás erő van. Jézus drága szent vérében. Szolgálni vágyod a Jézust talán? Jézus vérében van nagy erő. Csak neki zengeni nap-nap után, E vérben csodás az erő. Óh, ha a büszkeség rabja vagy már? Jézus vérében van nagy erő. Jöjj csak és gyógyírt lelsz fenn Golgotán, E vérben csodás az erő. Érzed-e, hogy szíved oly salakos? Jézus vérében, van nagy erő. Tisztátalan szíved tisztára mosd, E vérben csodás az erő.

106.

HOGYHA HAJT

Hogyha hajt a szélvész vad hullám felett És remegve félsz, hogy minden elveszett. Vedd számon az áldást, nézd meg egyenként! Lásd az Úr kezéből mennyi jó is ért!

74

Kar: Nézd az áldást, nézd meg egyenként! Nézd az áldást, mind a jót mi ért! Nézd az áldást, nézd meg egyenként! Lásd az úr kezéből mennyi jó is ért! Mond, ha nyomja válladat a nagy kereszt, Szinte attól tartasz, el se bírod ezt. Vedd, számon az áldást oszlik bánatod. Vígan énekelve töltöd a napot.

107.

NAPFÉNY ÖMÖLT…

Napfény ömölt szívembe ma, Mely sokkal fényesebb. Mint az a nap mely kint ragyog, Mely Jézustól ered. Kar: Égi fény az, boldog fény az. Lelki fényhez jön az értelem. Ha lelkünkbe tekint Jézus, Arca bennünk meg jelen. Tavasz derült szívembe ma, Az úr olyan közel, Kegyelme éltet engemet, A menny felé emel. Öröm árad szívembe ma, Üdv, béke és remény, Oly szeretettel tölti be, Bensőm ez égi fény.

75

108.

HA NEM VOLNA

Ha nem volna az ki az életem, Számon tartja, s mindig jár én velem. Éltem egén nem volna csillagom, Kár volna földi életem. Kar: Minden úgy legyen, ahogy akarod, Életemet úgy hordja szent karod. Végzésedben megnyugszom, mert tudom, Úgy jó, ahogy Te akarod. Ha nem volna az ki a Golgotán, Érettem is kint szenvedett a fán. Bűnöm átka kísérne mindenütt, Kár volna földi életem.

109.

MILY DRÁGA NÉKÜNK

Mily drága nékünk ez a jó hír, Mily édes, örömteli zeng. Haljátok a nagy szabadítást, Mely Krisztusban lett a miénk. Kar: Óh, bízd magad e kegyelemre, Mely gazdagon árad feléd. Váltságát tedd a magadévá! Hisz ez számodra is elég. Leszállott a mennyei fényből, Elhagyta a dicső hazát. Hogy széttörhesse rabbilincsünk, Hogy hintsen az éjben sugárt.

76

Csak Krisztus az, aki segíthet, Üdvöt nem ad más, csakis Ő. Itt áll és türelmesen rád vár, Ne késlekedj, nincs sok idő.

110.

SZÍVEMBE JÖJJ!

Óh, jöjj szívembe áldott Jézus! Így száll imám most feléd. A lelkem oly csüggedt és fáradt, Jöjj szívembe, jöjj ne késs! Kar: Szívembe jöjj! Szívembe jöjj! Jöjj szívembe most Úr Jézus! Óh, jöjj még ma és lakj abba! Jöjj szívembe most Úr Jézus! Óh, jöjj szívembe áldott Jézus, Segíts, ha bűn terhe nyom! Hogy bátran álljak majd előtted, Amaz utolsó napon.

111.

ZENG AZ ÉNEK

Zeng az ének, zeng a kürt, előre ifjúság! Lelki tábor, harcmező az egész nagyvilág. Harcba szállunk, mert a bűn tombol a föld terén, A szívünkben szeretet, hit és a remény. Kar: Fel ifjúság! Fel ifjúság! Jézus a fő vezér. Fel ifjúság! Fel ifjúság! Fel ifjúság! Jézus a fő vezér, fel ifjúság! 77

Bátor lélek, bátor szív, ez legyen jelszavunk. Jézussal mi biztosan diadalt aratunk. Csak előre ifjúság, győzzön a szép, s a jó. Lengjen magasra a fehér lobogó.

112.

ÉN NEM TUDOM

Én nem tudom, hogy mit akarsz velem. Én nem tudom, mi a célod velem. Én nem tudom, hogyan kövesd Atyád. Én nem tudom, mit bíz a menny reám. Kar: Csak azt tudom, hogy Te nagyon szeretsz. S, hogy értem áll Golgotán a kereszt. Csak azt tudom és ez elég nekem. Vezess, szeress én drága Mesterem! Én nem tudom, lelked merre vezet. Én nem tudom, jövőm mit rejteget. Én nem tudom, hogy milyen próba vár. Én nem tudom, de Te tudod Atyám. Én nem tudom, hogy milyen lesz az út. Én nem tudom, jövőm mit rejteget. Én nem tudom, nem is kérdezem. Tudja Atyám és ez elég nekem.

113.

URAM ÉS ÉN

Uram és én a zöld mezőn haladunk, Beszélünk, járunk mint két jó barát. |: És csengő hangon zengjük hála dalunk, Az Úr és én így haladunk tovább. :| 78

Ő kérdi tőlem: Lesz-e majd korona? Midőn a mennyben készült terv szerint. |: Az égnek, földnek elmúlása után. Az üdvözültek nála lesznek mind. :| Uram és én, mi hű barátok vagyunk, Örökké boldog szívünk énekel. |: E bűnös földi léttől elbucsuzunk. De Ő és én soha sem válunk el. :|

114.

GAZDAG VAGY JÉZUS

Gazdag vagy Jézus, kereslek ezért hőn. Tied a föld és ég, Tied a mindenség. Tenálad rejtve nem ér az ellenség. Legyőzted azt már rég. Örökre Te leszel a vezérem. Tetteidet dicsérem. Földön és a mennyben odaát, Üdvömet csak Tebenned találom. Dicső égi királyom |: A szívemet átadom. :| Úgy látom bűnöm igen nagy hatalom, Hiába akarom a jót, már nem tudom. De jöttél Jézus, legyőzted tudatom. Tied a hatalom! Örökre kiveszi a kezéből, Sátán bűvös kezéből. Tied volt a drága magas ár, És eljött itt e földre a mennyből, Hogy magadhoz emelj föl. |: Dicső, örök nagy király. :| 79

115.

MÉRT JÖNNÉL?

Mért jönnél akkor az Urhoz? Mikor már erőd sem lesz. Éltető ígével többé, Nem juthatsz el senkihez. (vége) Mért hoznád épp azt az Urnak, Ami már néked sem jó. Az Urhoz térők közt mond, Miért lennél az utolsó!? (elejére) Térj hát most mindjárt az Urhoz! Határozz! Ne halogasd. Minden nap veszteség Néki, Add át még ma önmagad. (vége) Jézus, mint ifjú halt érted, Megváltó kereszthalált. Semmit Ő vissza nem tart, Feláldozta önmagát. (elejére) Óh, Uram hallgatok szódra, Belátom, szent igazság. Szerettél vég nélkül engem, Szívemet, óh, vedd ma át! (vége) Te mindent érettem adtál, Mi az mit én adhatnék? Távol az üdvösségtől, Mit érne e földi lét? (elejére)

80

116.

OH, NE FÉLJ!

Óh, ne félj a zord jövőtől! Ha bírod szerelmét. Elhordozza a nagy győző, Gyermekének terhét. Kar: Jézusnak szerelme, Enyhíti a fájdalmidat. Várjad, mert kegyelme, Mennyei vigaszt ad. Ha összetörnek a gondok, És szíved elfárad. Bár tövis sebzi homlokod, Jézus tied marad. Bátorságért imádkozzon, A szív és az elme. Dicső szabadulást hozzon, Golgota győzelme. Ha súlyosok is a próbák, Maradj halálig hív! Hald csak Jézusnak hű szavát, Téged keblére hív.

117.

CSÖNDES ESTE

Csöndes este megpihenni térek, Elfeledve élet terheit. Óh, mily boldog, édes a nyugalmam, Hogyha munkám már végezve itt, S még dicsőbb lesz a nyugalmam ott, Hol Atyám ad, hol Atyám ad örök szombatot. 81

Készített az Úr szent nyugodalmat, Földön küzdő hű szolgáinak. Keble várja megpihenni őket, Majd ha vége élet harcinak. S a hűségnek drága díjaként, Jézus tárja, Jézus tárja, énfelém kezét. Égi otthon, béke szent hazája, Hol nincs többet fájdalom, sírás. Hol Megváltóm színről-színre látom, Vár a béke és megújulás. Harcaim, ha véget értenek, Jézusomnál, Jézusomnál meg pihenhetek.

118.

VAN REÁD GONDJA

Van, reád gondja az Urnak ne félj. Védelmez nappal, és ha jön az éj. Gyöngéden Ő vigyáz, őrzi élted, Egyedül nem enged járni téged. Kar: Gondja van Istennek mind végig rád, Jó Atya, Megváltó és hű barát. Urad Ő kérd hittel, hallod szavát, Hordozza, azt ki rá bízza magát. Viseli gondodat minden napon, Jártadban Ő vezet az utadon. Vezető és védő pásztorom Ő, S vezeti gyermekét hol a víz bő. Az Urnak, míg csak élsz, gondja van rád, Biztosit, áldást ad mit más nem ád. Hordoz itt addig, míg tart az idő, Bizton visz, célba Ő mikor eljön. 82

119.

A MEGVÁLTÓNKÉRT HARCOLUNK

A Megváltónkért harcolunk, Ezen csatában mi. A zászló melyet hordozunk, Győzelmünk jelezi. Kar: Jézus által mi győzünk, Eztet zengi énekünk. Tévedt bűnös, ha megtér Vele örvendünk. Mily szép Istennek gyermeke, Ha bűntől tiszta jelleme. Mily szép, ha megtisztul szíve, Jézus szent vérében. Egy mentő szívvel indulunk, Járva mindenfelé. Bejárva fáradt utakat, Mint Jézus ezt tevé. Az új földön a trón körül, Testvér találkozunk. Az angyal karral győztesen, Örök hálát zengünk.

120.

TÜZED URAM JÉZUS

Tüzed Uram Jézus szítsd a szívemben, Lángja lobogjon elevenebben! Ami vagyok és mind, ami az enyém, Tartsd a kezedben igazi helyén!

83

Kar: Életem kútja örök örömem, Fény a sötétben csak te vagy nekem. Hallod imám és bármi fenyeget, Nem hagy el engem, tart a Te kezed. Szorongat a Sátán, de Te velem vagy, Hű szabadítóm, aki el nem hagy. Ennek a világnak fekete egén, Lényed a csillag, sugarad a fény. Jön az örök nap már, közeledik Ő, Mennyei honba haza vinni jő. Röpke pillanat, míg tart a keserű, Krisztus elém jön, örök a derű.

121.

MEG VAGY-E TISZTULVA?

Meg vagy-e tisztulva? Újjá lettél-e? Ment vagy-e Jézus vére által? Újjá vagy születve, a rabságtól ment, Tiszta vagy Jézus vére által? Kar: Meg vagy-e tisztulva, Jézus megmentő vére által? Hát ruhád már fényes, fehér, mint a hó? Tiszta vagy Jézus vére által? Megállsz-e hűen, s ébren a keresztnél? Tiszta vagy Jézus vére által? Mégy-e hittel, folyvást Jézus kezénél, Tiszta vagy Jézus vére által? Ha vőlegényed jön, kész van-e szíved? Tiszta vagy Jézus vére által? Rajtad van-e már szent ruhád és éked, Tiszta vagy Jézus vére által? 84

Azért vesd le a bűnt és annak kínját! Légy tiszta Jézus vére által! Nézd a forrás folyik, mosd meg magad hát, Légy tiszta Jézus vére által!

122.

JÖJJ TE SZEGÉNY BŰNÖS

Jöjj te szegény bűnös szenvedő! Vezet a kereszthez út. Érted meghalt a kereszten Ő, És te így a mennybe jutsz. Jöjj, hagyd itt életnek gondjait! Urad a terhed leoldja itt. Jöjj, szegény lélek indulj el már, Vezet a kereszthez út! Hangzik az ige oly édesen: Jöjj haza én gyermekem! De még a bűn rabja életem, Vezet a kereszthez út. Vezet, út vezet ám nem nekem, Gyarlónak nem szól a kegyelem. Néked szól néked, csak indulj el! Vezet a kereszthez út. Még le kell vetnem bűn-terhemet, Ő megszabadít téged. Ingyen venném el a kegyelmet? Igen, Ő adja néked. Áldott az ige ám nem nekem, Szenteknek szól csak a kegyelem. Néked szól, csak ne ess kétségbe, Vezet a kereszthez út. 85

Hiszen a lelkemben hit sem ég. Ne félj, csak bízzál benne. Szívem a bűn rabja egyre még. Ő ad néked új szívet. Nem tudok bűn nélkül élni sem, Nem tudok bűnbánón kérni sem. Indulj csak még ma, indulj el már! Vezet a kereszthez út. Vágyam sem hajt indulás után. Jöjj csak és ne tétovázz! Nem lenne, képmutatás csupán. Ő ad erőt tenéked. Szégyellem, oly nyomorult vagyok, Istenhez így nem indulhatok. Jöjj, csak amíg tart indulj el már! Vezet a kereszthez út. Keresni jöttem mi elveszett! Szól a Megmentő szava, Tévelygő bárányka lelkeket, Hívogat, csak jöjj haza! Lám ez az ige hív engemet. Én Uram áldom Te szent neved. Jöjj, zengjen karban ez énekünk: Vezet a kereszthez út. Lám ez az Ige hív mindenkit, Nem kell a bűnben meghalni itt. Jöjj, zengjen karban ez énekünk: Vezet a kereszthez út.

86

123.

HINTSD SZERTE SZÉT!

Hintsd szerte szét a szeretet kincseit! Élj másokért, az Úr téged így tanít. Ha sóvá lesz az életed, Úgy ízesül a világ, Megérzik majd az emberek az Úr Jézus irgalmát. Jézusra nézz! Ő legyen a példakép. Tégy jót, szeress, így mutasd be életét. A szolgálathoz új erőt, te mindig csak Tőle várj! Az Urtól vedd az égi fényt, és ragyogj, mint napsugár!

124.

A MEGVÁLTÁSRÓL, ÓH, ZENGJETEK

A megváltásról, oh, zengjetek, Hogy Jézus minket úgy szeretett. Elhagyva mennyet, s lejött hozzánk. Fogadd ezért hálánk jó Atyánk! Kar: Zengjen ajkunk arról mit velünk tett, Kárhozattól bennünket megmentett. Énekeljük: Isten a szeretet, Fiát küldé ki megváltott minket. Zengj megváltásról mit Ő rendelt! Szívünk tiszta szeretettel telt. Csak benne vetem a bizalmam, Mert nála örök a nyugalmam. Énekeljetek a nagy üdvről! Mely széjjelárad a keresztről. Megszentelve, szent vére által, Éneklek néki vidámsággal.

87

A megváltásról, oh, zengjetek! Legnagyobb kincs ez mely tiétek. Üdvteli tenger, s végtelen mély, Melyben a lélek boldogan él.

125.

AZ ISTENI ÚT

Az Isteni út ragyogó mint a nap, A mennyből rá fény derül. Az Isteni út, boldog élet útja, Ha dúl is a harc körül. Ha Jézussal karöltve jársz, Ha megmentő szavára vársz, Az Isteni út bőven megjutalmaz. Ő néked is nyitva áll. Az Isteni út biztos cél felé visz, Mert Jézus szent útja az. Az Isteni út tiszta, mint a kék ég, Nincs bű rajta, nincs panasz. Már nincs messze tőlünk a cél, A felhőkön megmentőnknél Az isteni út, bőven megjutalmaz, Ő néked is nyitva áll.

126.

A FALU SZÉLÉN

A falu szélén van egy kis ház, Reá az Urnak szeme vigyáz. |: Nékem e hajlék kedves tanyám, Ott lakik az én édesanyám. :| 88

Pacsirta kérlek, ha arra jársz, E kedves háznál kicsit megállj! |: Zörgesd meg lágyan az ablakát, És zengd szívemnek kedves dalát. :| Te égen fénylő arany sugár, A jó anyácska ablakot tár. |: Ragyogd be végig a kis szobát És csókold százszor a homlokát. :| Lassanként rája alkony borul, Kihűlt parázsa, sir domborul. |: Üres lesz nékem a kis tanyám, Ha nem lesz többé édesanyám. :|

127.

EGYEDÜL NEM JÓ

Egyedül nem jó, ha Krisztust ismered. A sötét éj többé nem ijeszt. Vele egy úton oldódik sok talány, Ha társad nincs nem bánt a magány. Kar: Bátran csak szólj, halja Urad! Ha hívod, megsegít, soha el nem hagy. Egyedül nem jó. Ha Krisztus van veled, Nem céltalan az életed. És a félelem eltűnik nyomtalan, Hogyha megbízol Jézus Krisztusban. Fenyegetne bár ijesztő, vad vihar, Keze megvéd és betakar. Ha a szívedben Ő lett a valóság, Örömben élsz, fénye ragyog rád. Gyermeke lettél, mennyben van otthonod És a jutalmat ott megkapod. 89

Kar: Bátran csak szólj, halja Urad! Ha hívod, megsegít, soha el nem hagy Egyedül nem jó: Krisztus a valóság, Örömben élsz, fénye ragyog rád.

128.

ZENGJÜNK EGYÜTT

Kar: Zengjünk együtt halleluját! Mond velem, hogy köszönöm! Várja Isten most a hálaadást, Őt dicsérni nagy öröm. Köszönöm a levegőt, napfényt, éltető erőt, Az esőt mely mindent felüdít. Hála a szeretetért, végtelen kegyelmedért, És a hű testvéri szívekért. Köszönöm a nagy csodát, Köszönöm a Golgotát, És a drága jó pásztor kezét. Köszönöm, hogy feltámadt, sir felett győzelmet ad És a Sátán hada ellen áll. Köszönöm, hogy ma is él, útjaimon elkísér, Hű kegyelme mindenre elég.

129.

VÁLASSZATOK.

Válasszatok addig, míg tart a ma! Ki legyen a ti szíveteknek Ura? Nem szolgálhat két Urnak senki sem, Egyiket gyűlölni vagy szeretni kell. Világi kívánság és a pénz, idegen istenek, 90

Bálványok, szenvedély, vakítja a szemet. Válasszatok addig, míg tart a ma! Ki legyen a ti szíveteknek Ura? Én azonban és az én otthonom, Az Urat szolgáljuk minden napon. Válasszatok addig, míg tart a ma! Ki legyen a ti szíveteknek Ura? Nem szolgálhat két Urnak senki sem, Egyiket gyűlölni vagy szeretni kell. Azért hát féljétek az Urat, Néki szolgáljatok! Hagyjátok el a bűnt, az Úr előtt járjatok! Válasszatok addig, míg tart a ma! Ki legyen a ti szíveteknek Ura? Nem szolgálhat két Urnak senki sem, Egyiket gyűlölni vagy szeretni kell.

130.

AZ ÚR JÉZUS ELJÖN

Az Úr Jézus eljön, megígérte nekünk, Talán holnap lesz már az a nap. Várjuk Őt éberen, úgy örül a szívünk, És az ajkunk is dalra fakad. Kar: Halleluját zeng majd a mennyei sereg. Mikor halják a trombiták szavát. Az Úr jön, elviszi mind a felhőkön át, Akik elfogadták hívó szavát. És te ott leszel-e mikor hangzik a szó? Atyám áldottai jöjjetek! Vagy még nem döntöttél és a mennyeiek Nem írták még be a nevedet.

91

Még ma jöjj, fogadd el! Jézus a Megváltó Óh, érted is emberré lett. Meghalt a Golgotán a te bűneidért, Így adott neked is életet.

131.

FEJEM FELETT

Fejem felett sok-sok hullám átvonul, Hit hajócskám csak el-elborul. De nyájasan szól hozzám az Úr szava: Tékozló fiam csak jöjj haza! Kar: Tékozló /Jöjj haza!/ Tékozló /Jöjj haza!/ Meddig tévelyegsz te még, Édes Atyád vár reád /Hív haza./ Jöjj haza! Jöjj haza! Hogyha látod mily gyenge hit csónakod, Nyugtalan az éjed, s nappalod. Biztos rév vár vigaszt nyújt az Úr maga, Tékozló fiam csak jöjj haza! Jó Atyádnak drága szava hívogat, Készségesen még ma elfogad. Nyitva áll a kegyelemnek ajtaja, Tékozló fiam csak jöjj haza!

92

132.

IFJÚSÁG, ÍM, ITT AZ ÓRA

Ifjúság, ím, itt az óra, Jézusért ma diadalra! Zászlaját a szent keresztnek, Üdvözítőnk lobogóját lengessétek. Minden hívő tiszta szíve, Legyen, mint a zászlónk színe, Oly dicső az égi fénye. Eme sötét nagyvilágban lépkedjetek mind! Kar: |: Úgy tűnik ez mind egy hajnal, Oly szép, mint a Hold. Mint a Hold ragyog, Tündököl, mint a Nap, Oly dicsőn ragyog Rettenetes, mint a zászlós tábor. Ez menti fel a világot, Széttör rabigát, oly csodás erő. A Sátán bűnhadát letiporja ez, Rettenetes, mint a zászlós tábor. E világ, de sok csatában Elveszíti zászlaját Mert az ellen csapott rája, Sírva sírja gyász dalát. Eme zászló hősöké, A mi célunk Jézusé. Vigyük eztet fel-fel a vár falára, Az Új Jeruzsálemnek kőfalára Jöjj, tehát tedd szíved rája! Halj meg érte! Örökké élsz. :|

93

133.

FÉLELEMMEL TELT

Félelemmel telt e világ, Nyugtalanság, ami jellemzi. Oly nehéz az élet rajta, Jézusnak el kell jönni! Kar: |: Biztos eljövetele, mi bízunk Őbenne. Hisszük, hogy eljön nemsoká, nékünk ezt megígérte. :| Hogyha szemem felemelem Nézem, hogy hatalma végtelen! Biztonságban van életem, Közel van jövetele!

134.

ÉLETEM CSAK KEGYELEM

|: Életem csak kegyelem, önérdemem nincs. :| Kar: |: Veled vagyok naponta, kezeidet megfogva. Te csak bízzál karomba! Mondja az Úr. :| |: Régi énem legyőzöm nagy erejével. :| |: Szeretete igazgat, ellát tanáccsal. :| |: Hűen vezet utamon, nem hagy magamra. :|

94

135.

A VIRÁGOK KÖZÜL

A virágok közül melyek díszítik a rétet, Számotokra választottam egy értékes szépet, A szeretet virágát, hogy most belőle szőjek, Az útra mely most rátok vár egy szőnyeget néktek. Kar: Menyegzői fehér virág, díszes sok virág: Jóság, hűség, békesség mind égi boldogság. Menyegzői fehér virág, ez mennyei csepp. Az Úr mindig bőven adjon áldást tinéktek. Ezen az úton, ha talán tövis is akadna, Vagy tán felhő borulna a szép kéklő égboltra. Soha ne feledjétek a szeretet virágát! És az erő mely megsegít az életúton át. A menny felé, mint haladtok, küzdve örök létért. Baj és kin ne érjen, adja Isten segítségét! Válasszátok a sok dalból a megváltás dalát! És a sok szép virágból a szeretet virágát.

136.

EGY VIRÁGOT HOZTAM

Egy virágot hoztam Jézus keresztfádra, Tépett a levele, törődött a szára. Tövisek közt nőtt fel, nézz kegyesen rája! Ez az én életem megtépett virága. Megtépett virága. Illata nincs néki, vérpiros a széle, Oh, hányszor hullott rá sebzett szívem vére. Csalódás tövise, hogy szúrta halálra, Én Uram így hoztam fel a Golgotára! Fel a Golgotára. 95

Itt kelt új életre, itt jött az illata, Itt sütött rá végre boldogság tavasza. És az örök nyárnak melegét itt érzi, Óh, csak az a boldog, aki ezt megérti. Aki ezt megérti. És ti szegény tépett, szenvedő virágok, Gyötrődő lélekkel vajon mire vártok? Tégy fogadást még ma! Új életbe járva. Életed virágát hozd a Golgotára! Hisz Jézus ezt várja.

137.

MILY ÖRÖM LEHET

Mily öröm lehet a menny ölén, Megváltó Jézusunk hű keblén. |: Fogadd el a szavát! Megadja jutalmát, Egykoron néked a mennyekben. :| Azért aki akar, jöjjön el! Bárhogy is nyomja a bűn terhe. |: Meg lesz az bocsátva, ha igazán megbánja, Jézusnál kegyelmet találhat. :| Hatalmas a Jézus munkája, Bűnösök jöjjetek hozzája! |: Ha itt megvettetünk, ott szeretve leszünk. Jézusnál örökre örvendünk. :| Azért add át a te szívedet! Jézusnak ki meghalt éretted. |: Megváltott titeket, ne kételkedjetek! Elég az Ő vérének ára. :|

96

Ha a szoros kapun bemegyünk. Könnytől nem ázik többé szemünk. |: Nem lesz többé nyomor, örökös nyugalom. Jézus megvidámít akkoron. :|

138.

OH, MILY ÖRÖM AZ NÉKEM

Óh, mily öröm az nékem, hogy egy barátom lett, Ki folyton gondol énreám, s oly nagyon szeretett. Nem élhetek Ő nélküle, mert teljesen enyém, S mi egyé válva élünk az Úr és én. Ő jól tudja, hogy én Őt szeretem hőn, s híven És én az Ő szeretetét ki nem beszélhetem. E szeretet csodálatos, Övé és az enyém. Egymást szeretjük híven, az Úr és én. Ha fáradt, bágyadt lelkem, kedélyem kedvtelen. Ő nyújtja nékem jobb kezét és társalog velem. Aztán kies mezőre visz és hordoz majd keblén, Együtt tesszük meg utunk az Úr és én. Eléje tárom gondom, búmat s örömimet, Elmondom minden óhajom, s összes gyötrelmimet, Ő oktat, ara mit tegyek. Tanáccsal jő elém. Ekként megyünk tovább mi, az Úr és én.

139.

HA VISSZANÉZEK…

Ha visszanézek a megtett útra, Mit veled jártam, beléd fogózva. A szívem hálás, magasztal téged, Köszönök mindent Jézus tenéked! 97

Ha visszanézek, könny gyűl szemembe, Sok hűtlenségem jut az eszembe. A szívem hálás, magasztal téged, Köszönök mindent Jézus tenéked! Ha visszanézek a fájdalomra, Sok szépre, jóra, csodás napokra. A szívem hálás, magasztal téged, Köszönök mindent Jézus tenéked! Ha visszanézek, jövőm is látom, Ott vár a célnál, égi barátom. A szívem hálás, magasztal téged, Köszönök mindent Jézus tenéked!

140.

ÓH, SION ÉBREDJ!

Óh, Sion ébredj! Töltsd be küldetésed! Mond a világnak: Hajnalod közel! Mert nem hagy az ki népeket teremtett. Senkit sem éjben, bűnbe veszni el. Kar: Légy örömmondó békekövet Hirdesd a Szabadító elközelgetett! Lásd millióknak lelke megkötözve! Rabláncként hordoz sötét bűnöket. Nincs, kitől halja, Megváltónk keresztje Mily gazdag élet kútja lett neked.

98

141.

ELŐDBE BORULOK JÉZUSOM

Elődbe borulok Jézusom, Te légy mindenben vigasztalóm! Kar: Jövel már! Jövel már! Mert a lelkem vár. Jézus légy szívemben a király! Kötözd be fájó sebeimet! Szent véreddel mosd meg lelkemet! Hogyha tövisek között járok, Szerető kebeledre várok! Ha földi életem véget ér, Menny felé Jézus légy a vezér.

142.

ÉGI SZENT BÉKE JÖJJ!

Égi szent béke jöjj! Vár e dúlt világ! Bontsd ki már szárnyadat! Várunk rég te rád. Tűnjön el földünkről Gyűlölet és harc! Boldogan ragyogjon Minden ember arc! Félelem éjében Égi fénysugár Győztesen törj elé! |: Béke jöjj el már! :|

99

143.

HŰ JÉZUSOM KEZÉBE

Hű Jézusom kezébe teszem kezem le én. Ő életem vezére, vezet hazám felé. A keskeny úton járok, de Ő közel van ám, Magasból vet világot az Ő keresztje rám. Ha nem tudom azonnal, hogy Jézus mit kíván, Várok, szemébe nézek, s szívem nyugodt, vidám. Mily boldog, édes érzet, úr Ő éltem felett, Szívem nem ismer kényszert, önként szolgálom Őt. Ha szenvedés, baj érne, s az utam mily sötét, Az Úr keresztje fénye, annál dicsőbben ég. S tudom, hogy mily dicsőbb fény ragyog majd énreám. Ha majd a mennybe érvén belépek ajtaján.

144.

MESSZE FENT EGY HEGYEN

Messze fent egy hegyen, áll egy régi kereszt! Jelképe ez a szenvedésnek. E hely nékem kedves, hol a tiszta és szent, Minden bűnösért megöletett. Kar: Szívembe zárom emlékedet Kedvesebb vagy te minden felett Míg győzve koronát nem lelek, Átkarollak te régi kereszt! Ez a kereszt melyet e világ úgy megvet, Csodálatosan vonz engemet. Báránya Istennek elhagyta a mennyet, Helyette kint és szenvedést nyert.

100

Ezen a kereszten, melyen szent vére folyt. Csodás gyönyörűséget látok. Ott halt meg helyettem, üdvöt azért nyertem, E kegyelem mily csodálatos. E kereszthez mindig igaz és hű leszek, Szégyenét örömmel hordozom. Tudom, ha majd egykor Uram haza szolit, A jutalmat tőle megkapom.

145.

FÁRADTAN, BÜNBE ESVE

Fáradtan, bűnbe esve jártam az életet, De megtalált a pásztor, s nyájához vezetett. Jól látták ezt az angyalok, Nevét dicsérve zengnek ott. Kar: Kéz, amely kerestél, Szív, amely szerettél Vér mely eltörölted bűnömet Mindörökre áldva legyetek. Mikor borral, olajjal kimosta sok sebem, Fülembe azt suttogta: „Enyém vagy gyermekem!” Nem hallék kedvesebb zenét, Melytől szívem örömre kélt. Lábán, kezén mutatta saját sok sebhelyét. Kemény, szúró tövissel körített szent fejét. Úgy megragadta lelkemet, Hogy értem annyit szenvedett. Azóta Vele járok, szívem csak Néki él, Csodás lényét megértem, Szentlelke fényinél. Örökéltem sem lesz elég Zengnem az Ő dicséretét. 101

S szívem bár napról napra az Úrban megpihen, Az órát várva várom, amelyben meg jelen. És elviszi felhőkön át Elkészített menyasszonyát.

146.

ÉGI ATYÁM

Égi Atyám hozzád vágyik a lelkem, Égi Atyám hozzád, hogy közeledjem. Tőled elhajoltam, háládatlan voltam, Sok jóságodért én sok bút okoztam. Égi Atyám Isten, mennyei felség, Nincsen ember, nincsen, ki ne vétkeznék. De ki hozzád megtért, s Tőled kegyelmet kért, Elfedezed bűnét Egyetlenedért. Égi Atyám lásd, ím, fáj a lelkemnek, Szemem csatornáin könnyek peregnek. Kér szívem, s a könny is, bűneimen könnyíts! Engedj közeledbe könnyek között is. Égi Atyám én meg fogadást teszek, Hogy ezután Neked hű szolgád leszek. S úgy szeretlek itt, mint megváltóhoz illik, Megtérő lélekkel áldalak mindig.

147.

GYARLÓ VAGYOK

Gyarló vagyok eszemhez fel sem ér, Érzem csupán nem sújtasz bűnömért. Érzem csupán, hogy szeretsz végtelen, Jézus te légy velem! 102

Kar: Jövök Uram, bár nincs rá érdemem, Hozzád futok, könnyíts a lelkemen! Amott leszek, megváltva mennybe fenn. Jézus te légy velem! Csak azt tudom, üres volt életem. Napom hideg, sötét az éjjelem. Te fénysugár rezdülj át lelkemen. Jézus te légy velem! A nagy titok lemosta bűneim, Óh, szép remény mennyország fényein. Érzem, tudom irgalmad végtelen. Jézus te légy velem!

148.

MÍG JÉZUST NEM ISMERTEM

Míg jézust nem ismertem nehéz volt a szívem Nem leltem segítséget, örömet semmiben. De jött, hogy megtaláljon, elmúlt minden bajom. Úgy énekel a szívem, úgy zeng folyvást dalom. Kar: Úgy énekel a szívben, Ragyog minden napom. Boldog vagyok, mert Jézust Egykoron megláthatom. Mióta megtalált Ő kétség már nem gyötör, Szabaddá lett a lelkem, nem félek semmitől. Az utam sem sötét már, fényes lesz ezután. Míg fölkel a dicső nap ott fenn a Golgotán.

103

149.

A DÚLT KEBEL

A dúlt kebel számára ha Egy menhely van csupán. Jézus e hely hol üdvre lel A lélek igazán. Kar: Siess hát e helyre csüggedt szívem! Fuss gyorsan e helyre hát! Ölébe siess, fuss oltalma alá! Üdvözítőm nyugalmat ád. Mikor leszáll az éj, s beáll, A dermesztő homály. A lélek bátorító fényt Csak Jézusban talál.

150.

EGY A CÉLUNK

Egy a célunk most nekünk, megújítjuk életünk. Kapitányunk így kiált: Bátran lépj, bátran hát! Önkéntesek jöjjetek! Bátran, bátran lépjetek! Ő vezet tégedet mennybe fel! Kar: Krisztus mivelünk halad. Ő van előttünk. Krisztus mögöttünk halad. Ő a védelmünk. Jöjj velünk! Jöjj velünk! Jöjj velünk! Zeng és zug most már a völgy, Krisztus katonája győz Önkéntesek serege, Krisztus van ő vele. Addig töltsd a fegyvered, míg a harcot megnyered. Ő vezet tégedet mennybe fel!

104

Harcunk végét értük el, vereség az ellenen. Megpihen a fegyvered, győzelem, győzelem: Zengjem most az éneket: Jézusé az életem! Békét ad, nyugtot ad énnekem!

151.

A KESKENY ÚTON

A keskeny úton, Jézus nyomdokán. Ha Ő visz, léptem nem ingadoz. Mert minden percben hozzád száll imám. Uram lelkem Téged áhítoz. Kar: Óh, végig menni segíts Jézus engem! A keskeny úton országodba fel. És Néked ott a dicső öröklétbe, Egy megmentett szív hálát énekel. Rád bízom sorsom, mit sem kétkedem. A bizodalmam Őbenne van. Most értem már mily nagy a kegyelem, Ahol Jézus ott a legjobban.

152.

KÖZTETEK VAGYOK.

Köztetek vagyok, ím, mit se féljetek! Ez világítja meg hitösvényemet. Bármily sűrű felhőn átlövell a fény: Veled leszek mindig És sosem hagylak el én! Kar: Nem lész egyedül, Nem lész egyedül! Ezt ígérte Ő meg nékem: Nem hagy sosem egyedül! 105

A virág elhervad s illatja, elszáll, A nap beborulhat, ez igazság áll, Jézus nekem kedves, Őtet szeretem, Mert el nem hagy soha, Mindvégig lesz én velem. Hogyha éj borítja utam s vész fenyít, Hallom, amint mondja: Csak ne félj semmit! Majd ha mennybe látom Őtet oly közel, Vígan ezt kiáltom: Nem hagyott Ő sosem el!

153.

MINDÖRÖKKÉ HŰ AZ ÚR

Mindörökké hű az Úr. Mindörökké hű az Úr. Mindig áldom én az Ő nevét, Mindörökké hű az Úr. Minden jóval áld az Úr. Minden jóval áld az Úr. Mindig áldom én az Ő nevét, Minden jóval áld az Úr. Kísértésben óv az Úr. Kísértésben óv az Úr. Mindig áldom én az Ő nevét, Kísértésben óv az Úr. Lelkével betölt az Úr. Lelkével betölt az Úr. Mindig áldom én az Ő nevét, Lelkével betölt az Úr.

106

154.

ÉN LELKEM ZENGJ

Én lelkem zengj szép zsoltárt, mondj buzgón háladalt! Az Úrnak építs oltárt, ki őrző karján tart. Nagy felség örök Isten kit minden lény imád. Csak téged áld a szívem, vedd hát hódolatát! Mily boldog az ki vallja a Jákob Istenét, Az Ő kezére hagyja a teljes életét. Mert ki az Urban bízik az meg nem szégyenül. Az Úr megőrzi mindig, nem hagyja egyedül.

155.

ÉLETÚTAM

Életutam, míg a Földön járom, Bár ez út néha oly rögös és oly nehéz, Égi célom tán sehol sem látom, Mégis szívemből egy új dal hangja kél! Kar: Ott fenn a mennyben vár az én örök hazám, Hol Krisztust majd megláthatom. Szívem úgy vágyja már e nagy találkozást, Hol mindörökre Őt imádhatom! Tudom, most már nem magamban járom, Egy hű Barát van, ki mindvégig mellettem áll, Jézus Krisztus vérével megváltott, Szívemből ez új dal ujjongva száll! Vár engem a béke, örök élet, Mit ember nem gondolt el, és szem nem látott még, Hálatelten felcsendül az ének, Szóljon addig, míg lelkem hazatér!

107

156.

ÁLDOTT LÉGY ISTENEM

Áldott légy Istenem! Köszönöm Neked! Hogy tartod életem! Köszönöm Neked! Köszönöm a Golgotát, szent Fiadnak halálát. Kar: Köszönöm Neked! Köszönöm Neked! Légy áldva Istenem! Köszönöm Neked! Áldott légy Istenem! Köszönöm Neked! Hogy tartod életem! Köszönöm Neked! Köszönöm az éjszakát, a ragyogó hold sugárt! Áldott légy Istenem! Köszönöm Neked! Hogy tartod életem! Köszönöm Neked! Köszönöm az életet, mindennapi kenyeret!

157.

SOKÁIG TÉVELYEGTEM

Sokáig tévelyegtem a bűnök éjjelén, Gyötörte kín a lelkem, szívem a rettegés, De megtalálta lelkem Jézust, s örvendhetek, Mert elengedte vétkem, s mindent jóvátett! Kar: Már jó minden, most jó minden: Megtaláltam azt, aki mindet jóvátett! Óh mint örvendek most már, hogy Jézusom szeret, S járván az élet útján, amely hozzá vezet, Követem Őtet híven, és az után megyek, Ki megszenvedett értem, s törlé bűnömet. Jézus velem, Ő vezet zarándok utamon, Karja erős befedez és véd minden napon, Erőtlenségim vannak, szívem ne csüggedezz, Helyezz benne bizalmat, s minden jóvá lesz! 108

158.

JÉZUSUNK ÚJRA …

Jézusunk újra eljön érettünk, Öröm ez nekünk Zengje az ajkunk hálatelt szívvel: Jézus jön érettünk! Kar: Jön Jézus nem sokára Meglátjuk a felhőkön! Megszűnik gond és bánat Jézus értünk jön! Égen és földön jeleit látjuk Kínoz a kétség. Hirdeti nékünk, megtérő szívvel Várjuk jövetelét. Várakozással nézzünk az égre Jézus visszatér. Csak az a boldog ki készen várja Visszajövetelét.

159.

SZÍVBŐL KÖSZÖNÖM URAM

Szívből köszönöm Uram az életet, Mind a jóért mit oly bőven adtál nekem. Zengek hálaéneket! Szívből köszönöm Uram a békémet Most hozzád száll az öröm hangjain: Halleluja. Áldom, dicsérem neved, mert úgy szeretsz, Mikor próbákkal küzdök, Te rám tekintesz, Felém nyújtod szent kezed. Szívből köszönöm Uram az Új erőt, A lelkem hálaimát mond neked. Halleluja. 109

160.

ÜNNEPRE GYÜL

Ünnepre gyűl a menny és föld, Mert győz a szeretet. Ezt mondja, zsongja, hirdeti, Az egész földre szétviszi. Kar: Új zengő énekünk, Új zengő énekünk. Új zengő, zengő énekünk. Ünnepre gyűl itt mindenki, Mert győz a szeretet. Ez indítja és ihleti, Ez a mi szállni késztteti Ünnepre gyűl majd menny és föld, Mert győz a szeretet. Az újföld kies tájain, Az égi lantok húrjain.

161.

CSÖNDBEN

Csöndben, vágyam lobban, mint a láng Csöndben, Téged várunk jó Atyánk. Csöndben hallom tisztán válaszod, Boldog szívem, mert Tied vagyok. Kérlek, ints és dorgálj, hogyha kell! Kérlek, Te gyógyítsd be a sebeket! Óh, kérlek, Te mindig állj majd mellettem! Esdőn kérlek drága Mesterem. Bízom benned, aki hű barát, Bízom, mert hallod, ha a szív kiált. Óh, bízom, mert felemelsz, ha elbukom, Benned bízom drága Megváltóm! 110

162.

VIA DOLOROSA

Lent a Via Dolorosan Jeruzsálemben történt, Egy férfi vitte súlyos keresztjét. Körül állta Őt a nép, Az embert, akit halálra ítélt. Jézus testén vérző sebek, korbács ütés nyomai, Koronája vétkeink tövisei. Minden lépést értünk tett, Így bűneinktől szabadított meg. Lent a Via Dolorosan, minden fájdalom útján, Isten Fia feláldozta Önmagát. Végtelen nagy szeretettel vállalta: Érted… értem... Lent a Via Dolorosan a halált, óh, a halált. Lent a Via Dolorosan Jeruzsálemben történt, Egy férfi vitte súlyos keresztjét. Körül állta Őt a nép, Az embert, akit halálra ítélt. Jézus testén vérző sebek, korbács ütés nyomai, Koronája vétkeink tövisei. Minden lépést értünk tett, Így bűneinktől szabadított meg. Lent a Via Dolorosan, minden fájdalom útján, Isten Fia feláldozta Önmagát. Végtelen nagy szeretettel vállalta: Érted…, értem... Lent a Via Dolorosan a halált, óh, a halált. Ő meg tisztított, új lelket adott, Vére által egy új életre hívott. Lent a Via Dolorosan, minden fájdalom útján, Isten Fia feláldozta Önmagát. Végtelen nagy szeretettel vállalta: Érted…, értem... Lent a Via Dolorosan a halált, óh, a halált. 111

163.

NEM HALLOD-E?

Nem hallod-e, nem hallod-e? Nem hallod Jézus hív téged? Nem hallod-e, nem hallod-e? Nem hallod Jézus hív téged? Kar: Meghalt érted úgy szeretett, Jöjj, hát mire vársz! Nincs senki ilyen jó barát, Meghalt érted úgy szeretett, Jöjj, hát mire vársz! Holnap már késő lesz talán. Nem látod-e, nem látod-e? Nem látod átszegzett kezét? Nem látod-e, nem látod-e? Nem látod, feléd nyújtja még? Nem érzed Őt, nem érzed Őt? Nem érzed Jézust, hogy szeret? Nem érzed Őt, nem érzed Őt? Nem érzed Jézust, hogy szeret?

164.

AZ ÉN ÉLETEM CSODÁSAN…

Az én életem csodásan megváltozott, Mert Jézus a szívembe jött. Tiszta fényt az életembe csak Ő hozott, Mert Jézus a szívembe jött, Mert Jézus a szívembe jött, Mert Jézus a szívembe jött. Örömárjai lelkemben hullámzanak, Mert Jézus a szívembe jött.

112

Már nem járok többé elhagyott utakon, Mert Jézus a szívembe jött. Elvette bűneim, többé nem hordozom, Mert Jézus a szívembe jött, Mert Jézus a szívembe jött, Mert Jézus a szívembe jött. Örömárjai lelkemben hullámzanak, Mert Jézus a szívembe jött. A szép város lesz nékem boldog otthonom, Mert Jézus a szívembe jött. Örök fényesség ragyog már az arcomon, Mert Jézus a szívembe jött, Mert Jézus a szívembe jött, Mert Jézus a szívembe jött. Örömárjai lelkemben hullámzanak, Mert Jézus a szívembe jött.

165.

JÉZUSOMMAL SZEMTŐL SZEMBE

Jézusommal szemtől szembe, Óh, mily boldog leszek én. Nézvén Őt az öröklétben, Amely ingyen lett enyém. Kar: Láthatom majd szemtől szembe, Hogy beteljek nézvén Őt. Fenn az Úrnál mindörökké, Láthatom a megmentőt Sokszor bántottam meg arcát Nagy volt bűnöm nyomora. Látni vágyom, azt ki mondja: Megbocsátok néked ma. 113

Szenvedett és meghalt értem, Zokszó nélkül boldogan, De én soha sem idáig, Szép arcát nem láthattam. Óh, nem láthattalak eddig, Csak a ködös múlt tükrén, De, hogy lássam kedves arcod, Jézus erre vágyom én. Veled szemtől szembe állva, Mit is mondjak neked majd, Azt kiáltom hangos szóval: Szerelmed az égig hat.

166.

ITT VAGYOK MOST

Itt vagyok most jó Uram Hozzád száll e dal! Tudom sokszor hívtalak, De ma másként szól e dal. Mert ma nem azt kérem, hogy adj még Nem könyörgök, figyelj rám! Csak azt mondom, hogy szeretlek Atyám. Kar: Szeretlek, óh, Uram, Hálám szívemből fakad. Hiszen mindent látsz Te bennem Hatalmad olyan nagy. Szeretlek, óh, Uram Hálám szívemből fakad. És éneklem, hogy áldott légy Uram!

114

Ismét térden állok én, Tudom, hogy hallgatsz rám. Bár sokszor hideg szavakat szól, Kopott és halk imám. De most elkel, hogy mondjam egyszer Amit oly rég szeretnék, Hogy szeretlek és szívem csak a Tiéd.

167.

OLY CSÜGGEDŐ A LÉLEK

Oly csüggedő a lélek hamar Ha gond alá kerül Vigaszt, erőt adni ki akar Ki véd a bú elől. Kar: Csak Uradra nézz, Ő segítni kész! Hívebbet te nem találsz, mint Jézus. Szíve irgalom, karja oltalom Őhozzá kiálts! És ha beáll a viharos éj, S az ének megszűnik, Minden barátod, ha elhagyott, És senki nem segít.

168.

LENGE FELHŐ

Lenge felhő oszlik halkan, tárulj vágyott messzeség, Tűnjenek fel arany csúcsok, lássák szépség rejtekét. És az addig vivő utat, melyet titkos köd takar, Rajta mégis minden lépés át van szőve álmokkal.

115

Kar: Hogy mit rejtesz titkos holnap, Nem rettent meg többé már Amíg látjuk utunk végén, Megváltónk tárt karja vár. Felleg szállj fel, lássunk tisztán, kincset rejt az út pora, Véges végig csillog benne az Úr Jézus lábnyoma. Minden nap egy-egy új lépés, mely megvilágosodik, Ami túl van azon, rejtve, az a hitre tartozik. Bátran járjuk azt az utat, hangzik boldog énekünk, Boldogságra vágyó lelkek, ti is zengjetek velünk. Töltsük be a mennyországot, örömnek zsoltárival, Millióknak ajkán szálljon üdvről zengő háladal

169.

JÓSÁG

Jóság és tiszta szeretet, töltse szívünket És égi béke, egyetértés, Jézus szép erényeidet, Áraszd ránk, hogy lássák jellemed! Boldog és együtt érző szív, amely hozzád hív: Ó, add, hogy legyen a mi kincsünk, Rólad mi megemlékezünk, Amit mondasz, higgyük, s megtegyük!

116

170.

SOKSZOR ÚGY ÉRZEM

Sokszor úgy érzem, összeroskadok, Többé nem lesznek jó és szép napok. Nem süt rám napsugár, Nem lesz többé tél, se nyár, Lelkem terhével egyedül vagyok. Éjszakák törnek rám, És én úgy érzem megfolyt a magány. Félelem, fájdalom, Kínozza lelkem, hogy el sem mondhatom. Megpróbáltam, hogy nagydolgot teszek: Minden emberhez nagyon jó leszek, És ha megbántanak Nem lesz szívemben harag, Ez sem oldotta meg a terhemet. Mit tegyek ezután? Mikor tűnik fel újra a szivárvány? Lesz-e még megoldás? Vagy csak a négy fal vesz körül, semmi más? Van egy út, amit Isten készített, Csak ott lelsz nyugtot és békességet! Ez az út, a kereszt, Ahol Isten szent Fia, Minden emberért életét adta. Még ma jöjj, ahogy vagy, Hisz Jézus Krisztus téged is elfogad. Félelem, fájdalom, Eltűnnek végleg, s te élhetsz szabadon!

117

171.

AZ AJTÓD ELŐTT ÁLLOK

Az ajtód előtt állok és zörgetek, Arra várok, hogy bebocsáss. Szíved ajtaján kívül nincs kilincs, Csak rajtad áll a nagy találkozás. Kar: Ó, halld meg hangom és válaszolj, Nyisd meg szíved ajtaját! Ó, halld meg hangom és válaszolj, Hogy velem együtt vacsorálj! Kérdezed ki az, aki kint áll? Jézus vagyok, Isten Fia. Életem adtam a bűnös emberért, Hogy ne keljen meghalnia.

172.

JÉZUS MEGVÁLTÓMRÓL

Jézus Megváltómról ezt mondom: Ő éltem és vezérlő csillagom. |: Csak róla szóljon az énekem, Jézust, Megváltómat szeretem. :| A mennyből jött Ő a földre le, Engem is vonzott szeretete. |: Meghalni vágyott bűneimért, Értem fizetni oly drága bért. :| Megverték, értem is vérezett, Azért, hogy mindig boldog legyek. |: Helyet is készített Ő nekem, Jézust, Megváltómat követem. :|

118

Amíg a földön tart életem, Segíts a harcban, óvjad hitem! |: Megvallak bátran sok embernek, Hogy megismerjék kegyelmedet. :|

173.

HA NÉZEM A KÉK EGET

Ha nézem a kék eget, virágzó réteket, A suttogó erdőt, leveleket; Ha nézem a tó vízét, hullámok színét, A magasban hegytetőt, minden oly szép! A szívemből háladal ujjong feléd, Hatalmas Istenem csak téged dicsér. Megalkottál mindent, dicső a terved, És örökké áldott a Te neved. Ha nézem az életem, milyen volt régen: Rút bűnökben jártam, kemény volt szívem. De egy napon megtalált, Ő eljött hozzám, Mert értem is meghalt a Golgotán. A szívemből háladal ujjong feléd, Hatalmas Istenem csak téged dicsér. Megváltottál engem, mily szép az élet, Én örökké áldom a Te neved.

174.

FENN EGY SZÉP ÁGACSKÁN

Fenn egy szép ágacskán, fenn a fán, fenn a fán. Valami oly gyönyörű, fenn a fán, fenn a fán. Édes kicsi fészek van, lépkedjetek halkabban, Egy kis madár család van, fenn egy szép ágacskán.

119

Három kis fióka, lakik benn, lakik benn. Édesanyjuk is ott van, ott pihen, ott pihen. Megijednek tőletek, csöndesebbek legyetek, Lábujjhegyen menjetek e kis fészektől el! Csúnya éj, ha közeleg, szegénykék, szegénykék. Eső ered hideg szél szegénykék, szegénykék. Vajon rájuk ki vigyáz, fenn a magas ágacskán? A viharos éjszakán, rájuk majd ki vigyáz? Mennyei jó Atyánk, mindent tud, mindent lát. Ránk és rájuk Ő vigyáz, mindent tud, mindent lát. Bajban Ő van mellettünk, kezét tartja felettünk, Ezért mi szeretjük szívből a jó Atyánk.

175.

VAN EGY PÁLCÁM

Van egy pálcám színarany Vele járom az utam. Mennyből kaptam a botom, Bízva rá támaszkodom. Vándorbottal a kezemben Oda tartok fel a mennybe Biztos pálcám ez a hit, Támogat és megsegít. Van egy angyal csodaszép, Szélid kedves, mint az ég. Csalogatja a szívem, Hűn követni Mesterem. Minden ember tőle gazdag, Boldogságot tőle kaphat. Ez az angyal szeretet, Isten szívéhez vezet. 120

Fenn az égen tiszta fény, Van egy csillag az enyém. Mosolyogva integet, Mennybe vonja szívemet. Messziről is látva látja, Égi ajtó nyitva, tárva. Ez a csillag a remény, Vele mennybe jutok én.

176.

AZ ÚR AZ ÉN ŐRZŐM

Az Úr az én őrzőm, Nem szűkölködöm. Jó pásztor az én őrzőm, Nem szűkölködöm. |: Gyönyörű zöld mezőkön legeltet engem És szép kies /üdítő/ forrásvízre elvezet. :| |: Még ha a halál árnyékának völgyében járnék is, A gonosztól nem félek, te vagy velem. Botod és vessződ vigasztal. :| Az Úr az én őrzőm, nem szűkölködöm, Nem szűkölködöm, nem szűkölködöm.

121

122

TARTALOMJEGYZÉK SORSZÁM

CÍM

OLDAL

149. 126. 23. 55. 151. 124. 119. 70. 84. 92. 46. 135. 156. 171. 57. 10. 164. 21. 125. 176. 130. 18.

A DÚLT KEBEL A FALU SZÉLÉN A HAJNAL PÍRJA… A KEGYELEMNEK NAPJAI A KESKENY ÚTON A MEGVÁLTÁSRÓL, ÓH, ZENGJETEK A MEGVÁLTÓNKÉRT HARCOLUNK A MENNYBEN OTTHONOM A NYÁRI NAP… A VASÁRNAP ÖRÖM A VILÁG NEM VOLT… A VIRÁGOK KÖZÜL ÁLDOTT LÉGY ISTENEM AZ AJTÓD ELŐTT ÁLLOK AZ ALKOTÓT DICSÉRI AZ ÉGI HONBA VÁGYOM AZ ÉN ÉLETEM CSODÁSAN… AZ ÉVEK PEREGNEK… AZ ISTENI ÚT AZ ÚR AZ ÉN ŐRZŐM AZ ÚR JÉZUS ELJÖN AZ ÚR JÉZUS LEGYEN

104 88 18 40 105 87 83 50 60 65 33 95 108 118 41 9 112 17 88 121 91 15

29. 82.

BIZOM BENNED URAM BÜN UTJÁN TAPOSTAM

22 58

123

79. 161. 117.

CSIP CSIRIP… CSÖNDBEN CSÖNDES ESTE

56 110 81

100.

DE SZERETNÉK

70

50. 146. 142. 150. 91. 86. 136. 127. 74. 25. 134. 155. 69. 141. 67. 77. 31. 20. 2. 154. 112. 45.

ÉDES ATYÁM ÉGI ATYÁM ÉGI SZENT BÉKE JÖJJ! EGY A CÉLUNK EGY BÖLCSTELEN KIS MAJOM EGY FÁRADT VÁNDORT EGY VIRÁGOT HOZTAM EGYEDÜL NEM JÓ ÉKES KAPU… EL KELL, HOGY MONDJAM ÉLETEM CSAK KEGYELEM ÉLETÚTAM ÉLETÜNKNEK TENGERÉN ELŐDBE BORULOK JÉZUSOM ELŐRE, ELŐRE ELRAGAD MINKET ELSZÁLNAK MÁR AZ ÉVEK ELVESZETT VOLTAM EMELD FEL SZEMED JÉZUSRA ÉN LELKEM ZENGJ ÉN NEM TUDOM EZEN UTOLSÓ IDŐKBEN

36 102 99 104 65 62 95 89 53 20 94 107 50 99 48 55 24 16 3 107 78 32

68. 88. 145.

FÁJÓ ÉLETEM VAN FÁRADT, BÁGYADT FÁRADTAN, BÜNBE ESVE

49 63 101

124

131. 133. 22. 174. 102.

FEJEM FELETT FÉLELEMMEL TELT FENN A NAPON TÚL FENN EGY SZÉP ÁGACSKÁN FRISS TAVASZ SUGARA

92 94 18 119 72

114. 36. 147. 32. 33.

GAZDAG VAGY JÉZUS GOLGOTA GYARLÓ VAGYOK GYORSAN FUT AZ IDŐ GYÖNYÖRÜ RUHÁBAN

79 27 102 24 25

52. 28. 78. 83. 108. 173. 63. 44. 139. 3. 123. 39. 106. 143.

HA A FÉNYES NAP… HA ALKONYUL HA BÁR NÉHA, NÉHA HA CSÜGGEDÉS, HA BÁNAT HA NEM VOLNA HA NÉZEM A KÉK EGET HA SEBÜNK VÉRZIK HA VIRAD AZ ARANY REGGEL HA VISSZANÉZEK… HALLOM JÉZUS HÍVÓ SZAVA HINTSD SZERTE SZÉT! HIVTÁL URAM HOGYHA HAJT HŰ JÉZUSOM KEZÉBE

38 22 56 59 76 119 45 32 97 4 87 28 74 100

7. 98. 76. 132. 15.

IDEGENBEN IFJÚ A BŰN TÉGED… IFJÚ ÉLTÜNK DICS TAVASZÁN IFJÚSÁG, ÍM, ITT AZ ÓRA IFJÚTÁRSAK

7 69 55 93 12

125

17. 75. 4. 26. 166. 94.

ISMERED-E? ISTEN BÁRÁNYA ISTEN SZEME… ISTENNEK NÉPE ITT VAGYOK MOST ITT VAN ÚJRA, ITT VAN

14 54 5 20 114 66

41. 62. 172. 165. 13. 158. 169. 122.

JÁROM A JÉZUS LÁBNYOMÁT JÉZUS AD NÉKED JÉZUS MEGVÁLTÓMRÓL JÉZUSOMMAL SZEMTŐL SZEMBE JÉZUSOMNAK ÁLDOZOM MA JÉZUSUNK ÚJRA … JÓSÁG JÖJJ TE SZEGÉNY BŰNÖS

30 44 118 113 11 109 116 85

48. 101. 5. 65. 152. 58.

KEDVES BARÁTOM KÉKLŐ TENGERNEK PARTJÁN KÉSZEN AZ ÚT KÖSZÖNÖM KÖZTETEK VAGYOK. KRISZTUSÉRT IFJAK

35 71 6 47 105 41

87. 30. 168.

LÉGY CSAK BÁTOR! LEGYEN ÁLDÁS AZ ÚTON LENGE FELHŐ

62 23 115

56. 121. 43. 99. 49.

MÁR JÖN A HAJNAL MEG VAGY-E TISZTULVA? MEGBÉKÉLT SZÍVVEL MEGÉRETT A SZÉP… MENJ! ÁBRAHÁM MENJ!

40 84 31 69 35

126

115. 144. 11. 1. 14. 148. 24. 61. 89. 109. 137. 64. 95. 153. 81. 60. 73.

MÉRT JÖNNÉL? MESSZE FENT EGY HEGYEN MESSZE VAN-E KÁNAÁN? MESSZE VOLTAM MI VAGYUNK AZ A NEMZEDÉK MÍG JÉZUST NEM ISMERTEM MIKOR A JORDÁNHOZ… MIKOR AZ ÉGI HARSONA MILY DICSŐSÉG MILY DRÁGA NÉKÜNK MILY ÖRÖM LEHET MILY SZÉP LESZ MINDEN ÉVBEN MINDÖRÖKKÉ HŰ AZ ÚR MINT DÁNIELNEK MINT GYERMEK MINT HEGY PATAKJA

80 100 10 3 12 103 19 43 64 76 96 45 67 106 58 43 53

72. 107. 104. 80. 54. 27. 37. 163. 38. 6.

NAGY ISTENEM… NAPFÉNY ÖMÖLT… NAPFÉNYT A SZÍVEDBE NE FÉLJ MERT MEGVÁLTOTTALAK NE KÉRDEZZED, HOGY… NE RETTEGJ NÉHA EGYÜTT VAGYUNK NEM HALLOD-E? NEM SOKÁRA JÖN NINCS MESSZE, LÁTSZIK MÁR

52 75 73 57 39 21 27 112 28 6

90. 53. 93.

ÓH, GONDVISELŐ ISTENEM OH, JÓ ATYÁM OH, MILY GYORSAN…

64 38 66

127

138. 116. 140. 9. 12. 47. 167. 71.

OH, MILY ÖRÖM AZ NÉKEM OH, NE FÉLJ! ÓH, SION ÉBREDJ! OLY CSODÁLATOS LESZ OLY CSODÁLATOSAK NÉKEM OLY CSODÁS ÉREZNI OLY CSÜGGEDŐ A LÉLEK ŐS IDŐK…

97 81 98 8 11 34 115 51

42. 66. 59.

RÉG, HOGY VÁROK… REGGEL HA FELNÉZEK REMÉNYSÉGÜNK KRISZTUS

30 48 42

19. 157. 170. 16. 51. 96. 159. 110. 40.

SENKI NEM SZERETETT… SOKÁIG TÉVELYEGTEM SOKSZOR ÚGY ÉRZEM SZÉP ÉLET SZERETNÉK LENNI ÉN SZERETNÉM AZT… SZÍVBŐL KÖSZÖNÖM URAM SZÍVEMBE JÖJJ! SZÍVEMBEN

15 108 117 13 37 67 109 77 29

35. 97. 120.

TAVASZ SUHAN TÖBBET ÉR EGY SZIKRA HIT TÜZED URAM JÉZUS

26 68 83

103. 113. 160.

ÚJRA ITT VAN A TAVASZ URAM ÉS ÉN ÜNNEPRE GYÜL

72 78 110

128

105. 129. 175. 118. 8. 162.

VÁGYOD-E ELHAGYNI? VÁLASSZATOK. VAN EGY PÁLCÁM VAN REÁD GONDJA VÁNDOROK VAGYUNK VIA DOLOROSA

74 90 120 82 8 111

85. 111. 34. 128.

ZARÁNDOK ÚTAMON ZENG AZ ÉNEK ZENGJEN… ZENGJÜNK EGYÜTT

61 77 26 90

129

130