4 G S'jâ
t a x i s a i m i m i
és
m m m c m a l m i
h e t
D
Megjelen hetenkint egyezer, vasárnap K ES7.TOSEG £S KIADÓHIVATAL: Előfizetéseket és hirdetéseket elfogad helyben SÁMÜKL A, LAPTULA
var
L á t k ő r ü n k n e terjedje]! csupán áráig, m e r t részei vagvrmk
hát laptársainknak ne p u s z t a versen vesei szolgálatot hiszünk ezzel tenni ugy legyünk, hanem azok íemnillása mellett | intelligens mint nem intelligens olvasóis a m i j e y o g o s n l t o á g r u i k . ria^^i^kMrk: a m a z o k n a k , mert szellemi gyohb legyen, mintegy a m u n k a meg- szükségleteiket igy j o b b a n elégítjük ki; osztás elvét alkalmazzuk e b b e n : h a g y - ezeknek m e r t g o n d o l a t körüket bővitha azok kizárólag v a ^ v l e g a l á b b föle«: jílk. őket s z o k t a t j u k ah hoz v hogy macsak helyi ügyekkel foglalkoznak, eze~ g o k b a n n e c s u p á n a v á r o s t a g o t de a ket beszélik meg, ezeket t u d a t j á k m i n d hazafit, söt az embert is érezzék; tiszj helyi ol vasóikkal, mind a nagyvilággal; t á b a n legyenek a helyzettel, melyet mint hazafiak a nemzet keblében és lapunk meg a városi ügyeken ki v " '
u g y a nemzetnek mint az ember világn a k . E z e n elvből kiindulva, l a p u n k ezentúl n e m c s u p á n a helybeli esemén y e k r e lesz tekintettel, hanem mintegy n a p l ó j á t a d j a u g y a hon, m i n t a nagyvilág mindazon f o n t ö s a b b dolgainak, m e l y e k hetente felmerülnek. E részben n a g y v i l á g eseményeit és az ezeket tár- m i n t emberek az emberiség V a g y köm e n n y i r e tőlünk telni fog, pótló i le- gyaió f u v á r o s i h í r l a p i r o d a l m a t is foly- rületében elfoglalnak, snünk mintegy a fővárosi napi s heti tonos figyelemmel kisérve, ezeknek lesz j . S váljon mely gondolkozó tagját l a p o k n a k legalább azon olvasóink ré- m i n t e g y tolmácsa városi olvasóink, t városunknak ne é r d e k e l n é k a h a z a és szére, kiknek akár a n y a g i helyzetük. számára. H a egvik l a p t á r s u n k a g y o r s j ^ g y v i l á g mozgalmai is m i n t hazafit a k á r i d e j ü k nem i g e n engedi l a p u n k o n ! értesítést tűzve ki elvül, kétszer j e l e n - j és mint e m b e r t ? A v a g y váljon ezekkívül fővárosi lapok j á r a t á s á t , illetőleg'ceti meg hetente számait mi meg eddigi! hez hozzá szólani pgy vidéki lapra n e olvasását is, szűk, c s u p á n v á r m e g v é n k ügyeire szo- j t a r t o z n é k ? Mi a mint társadalmi téren L a p u n k b ó l t e h á t ezen r ni olvasóink ritkozott iátkijrünket tágítjuk ki, t u d a t v a ; nem helyeseíjük minden erőnek a közp o n t o s á n értesülni fognak nem csupán • y megvitatva, ezentúl olvasóink elörJ pont általi föl szívását, u g y a szeli emia helyi városunkbeli, — de miiulen uyo- nem csupán a helyi, de nz m s z á ^ o ^ ségnek ezen — m a pedig m á r n a g y m ó s a b b ugy hazai m i n t k ü l f ö l d i történ- söt általános emberiséin érdekű k é r - í ^ é r v ü közporitositását, mintegy a közt e k r ő l is. E z ujjitást. azért is tesszük, déseket is. j p o n t áltuli monopolizálásár, sem helyemivel ez idő szerint v á r o s u n k b a n szeiá ezzel j ó t vélünk cselekedni. E g y Kelhetjük. Meg kell vallani a helyi lapok m a r é n y m a g u n k k a l e g y ü t t m á r 3 lap ter- eddig itt végezve nem volt m u n k a k ö r t í jeszti a művelődés s u g a r a i t ; h o g v te- a k a r u n k ezentulra betölteni. H a s z n o s ¡ nagyon lenézett színvonalon állanak, s *
J
R C Z A,
o r s z á g o s er ( Lruly tatíís.) Agyafúrt okoskodással lelieuiH alkalmázni a régi gombák amaz ebnéMér, hogy jobb ha szanaszét van a birtok, mert ha a jég elveri egy helyütt, a többi menten marad. De talán mar ma nem szükséges bővebben bizonyítgatni., hogy mi a nagy központ íon^ tossága a nemzetek életében? Numet ós Olaszországot csak azért lehete századokon át apró darabokra szakadozott tágban és megalázó helyzelben tartani» mivel az egység legfőbb és legerősebb kapcsa — a nagy központ — hiányzott mindegyiknél. Kiszáumhátlauul szerencsés korüíniény, hogy hazánknak vau egy oly központja mely most már nagyságánál fogva is kizár minden
versenyt a többi városok részéről. Ez a tó.jhogy ieg.mlyoK.bii példákk;;l é j e k : mi érváros az egész országé, annak minden egï es t. Íme volna unnak ha î (.'ldnui n haneziák lakosa a Kárpátoktól az Adriáig ezt i uni- a nagy Xapoleen
r k\iean építik meg? Hát nehánv iMnuer oda elmenne riíinr maga a budapesti. lakos, Itt keli tehát kü/pnutn^jlíUii u in dent, azi luegnc/nb de van-e ertelme> ember, a a mi mindnyájunké egyaránt. Mimkut, a mit millióból, aki éven át Parisba, me^ferdulva, látni érderrms. uvuulságo.s. Ennélfogva ter- meg ne tekintene annak Ugn. gyobh nevemészetesen a szabadságharc/ emléktárgyai- zetességet, leg'ií'deKe.^ebl) Iá« v;aiyoí>sis-zes tájaira, a nemzet egész egyetemére: annak a fővárosba « a helye, mert csak itt a primás palotája, udvara nu»f e^upán c^ak egyedül e helyen teljesítheti e fönnebb jelzett Esztergomé; ha pedi^ tv/, liuíi^peMen volna, föladatát Legyen a vidéki városoké mind az egész országé lenne, és pedig megtízszeaz, a minoK értéke mivel sem növekednék, reződött értékben, A lováioUmn ma már ha itt volna a fővárosban ; legyenek ott a egyszer életében a legszegényebb ember is szarosán helyi érdekű tárgyak. A ránki idő- megfordul v nem jobb-e. ha iu megleli mind szakos szökőforrás inaradjoa Bánkon, a azt egyiUt, a mi a. nemzet s ülemi, erkölcsi tanúskodik, radnai szent szűz maradjon meg Iladnának^ nagyságáról, vagyonosságáról Hunyadi ^Tátyás szülőháza Kolozsvárnak. l)e mint lia keresztül kasul, ö^ze-yn^ a kellene
mm II'1 m miij-l
SZARVAS és VIDSKE
azt jórészt maguknak köszöngetik. nénike szerű ujsdgölásként tesszük, mert Nem vallja in ár senki Caesar liires mi eszményekben hiszünk, s az embemondatát. Inkább óliajt ma mindenki riség mozgalmaiban eszmék érését, vaa fővárosban utolsó, mint vidéken bár lósulásuk íelé közelgését látjuk ;. s fogelső is leruii. A lei korunknak akár juk láttatni olvasóinkkal is. culturális, akár sooialis "haladásával Közművelődés. együtt érezni, azokban legalább szel(Folytatás.^ lemileg részt venni kíván ; ki a nagyA Középkorban, nemcsak, a tulajdonvilággal, embertársaival mintegy szellemi közösségben óhajt élni, hírlap ol- képi nép földművesek, iparosok, kalmárok vasás utján azokkal folyton érintkez- voltak megvetve, de megvetve voltak az orvosok (csak borbély volt a czimök). ügyvén; az e részbeni szükségletét csak védek, tudósok (iró deák volt az e félék országos lapban keresi, mert csak ott ueve), művészek, s pedig a vándorságra találja. A helyi lápot ha valaki kezébe szorult zenészek, költők csak ugy mint a veszi csak ép azt kérdezi kicsinylőleg: jobbára szinte csak vándor „piktorok" és „Ba ugyan hát itt mi is történik ?" „komédiásokénak nevezet színészek is. A Abban a napi életű hirek vitákon tul, vér, a születettség s a harczbeli ki tünés valának az érdemiek, tiszteletre méltóságtanulságosabb szellemi táp, avagy manak egyedüli jogezimei. radandóbb becsű szellemi élvezet után Ma- már-máskép van. A szellemi arisznem is kereskedik; hanem miután az tokratia kiválóbbnak nézeák a születési, ottani helyi hirek, pletykák, czivódáso- aristocratiánál, sőt — akár helyeselni, akár kon végig pillantott, félrelöki azt azon kárhoztatni legyen kedvünk azt, de ugy van meggyőződéssel, hogy hiszen vidéki hogy — többnek nézetik a születési aristocratiánál, még'a pénz aristocrati a is ma; a laptól egyebet várni nem is lehet, mit mutat az a körülmény, hogy a vagyona helvi lapok hivatása talan tagjai a születési aristocratiának el lcissé magasabb nézeteket táplálunk. vegyülnek a nép közt, mintha czimök se aj tanok, hogy a helyi volna. A testi ldtünést is méltányolja korunk, gyújtópontjai, kifejezői lennének a vi- de abban sem többé a természeti nyers erő dék szellemiségének ; szalonok, melyek- mint hajdan, hanem inkább a művészet az ben folyton éber, buzgó, tevékeny, ta- mit ma becsülnek. Művészet tudomány, egynulságos, tartalmas és szép eszmecse- szóval a szellemi kittinós általában az mi korunkban az embert legkiváltkép emelheti rékben adnának egymásnak találkozót De mert hova tovább minden társadalmi a vidék észbeli kiválóságai. S ha te- munka kör tudománynyá kezd válni, az hetségünktől ugy teleírd, mint buzgósá- ember minden téren íűnlietik ma ki. gunk sarkal, mi elmulasztani mit Tudományokká kezdenek föllendülni, sem is fogunk abban, hogy lapunk nevezeteden ma már a fent előszámlált öt szellemi szinvonalát lehei<>!eg emo 1 ni szakon kívül, általában a technika, ugy a igyekezzünk; azt' mentül tarnilmasalibá, vegyészeti mint a imis/aki; miután az emberi kezeket mindinkább gépek helyettesitik, s élvezetesebbé tenni törekedvén. ezek csmáLíWihn/. és vezetéséhez pedig tuE z okból m á r heti szemlénkből! is, mikor a hét rscanéimjrOl beszámolunk, azt nem csupán n. kíváncsiság p u s z t a kiél égi tésése szol gál 6 kávé-
domány m íik^e-e-. Szintén, tudománynyá kezd emelknua, mind jobban s gazdasági tanintézetoK vezetésére szállani a földmüvelés. Hasonlóul tudomány lesz már a keres-
járni az egész magyar birodalmat, hogy ez elszórt mondjuk elásott — kincseket föltalálja? Az 1848—49-ki szabadsíglmrczra emlékeztető tárgyak gyűjteménye is tehát eniinenter a fő /árosba való. De mi okból most mindezeket elmondani? Egyfelől azért. mert mostanság nem egy más kérdésben is előtérbe lép a helyi érdekek' követelözése a központ jogos, észszerű igényeinek rovására. Másrészt pedig azért, mert a nemzeti érzületre egyenesen káros hatásúnak tartanám, ha a szabadsághurczi emlékek tárlata magán vállalatá törpülne, Legyen e becses emlékek tára országos intézmény; templom, a hová mint ilyen szent helyre, léphessen be mindenki. De hiszen mindez oly természetes, világos minek mindezekért szót vesztegetni ? Vajha ugy lenne , . , Vajha e fölszólalásommal liyilt ajtót törtem volna be! s.
Elméíkeciés
Vasárnap, norember 13. 18»2 kedelem, e részbea .szellemi központokul a kereskedelmi iskolák szolgálván. A földmüvelés azért; mert ott is a gépek kezdik kiszorítani a kezeket s a nagy birtokok megenni a kis birtokokat. Akár keseregni akár örülni Jegyen okunk e felett, a tény ténynek marad. A kereskedelem pedig az okon, mivel a gyors forgalmi eszközök az egész világot egybe kapcsolják; minek folytán a kereskedelem már széles látkőrtldván és számolást nemcsak helyi de az országos sőt a világpiaca környül állásaival is. Denique minden emberi foglalkozás tudománynyá fejlődik liova tovább, a nézetünk szerint ez az emberiség egyenlöstíléséhez fog vezetni. Némelyek ugyan ellenkező nézethez hajlanak, ugy vélik, liogy épen ez osztja a társadalmat szét élesen tőkésekre és proletárokra, intelligensekre és tanulatlanokra. E kérdéshez még visszatérünk később közgazdasági rovatunkban is. Most meg kettő az, mit meg akarunk érinteni;, inkább gondolkozásra hiva csak fel e részben is ez úttal olvasóinkat, mint alapos részletezésbe bocsátkozni szándékozván. Egyik ez, hogy ma az erkölcsi műveltség, az erkölcsi, kincsekben való gazdagság igen el van hanyagolva a szellemi kincsek a szellemi javakban való gazdagság rovására, oly mérvben; mint az egészség tekintetei elhanyagoltatnak a vagyonosodás tekinteteivel szemben. Pedig alighanem itt is ugy áll a dolog mint ott, t. i. hogy valamint a közgazdaság ügye nem szolgálható a közegészség ügye nélkül, ugy a szellemi előli aladás sem munkálható az erkölcsi tökély esiil és nélkül. A másik pedig mit még megjegyezni kivárniuk ez, hogy korunknak meg szellemi értékességéhez, elhaladásihoz is fér nem egy szó ; noha pedig századunk szellemi haladására igen büszkék vagyunk; de csak nem oly mohók is vagyunk a szellemi kincsek keresése körül, mint a vagyonosságra való törekvésben. Szinte szentségtörőnek látszik pedig olyasmit még csak gondolni is, nemcsak kimondani, hogy hátha tán. ez a nagyszerű tudományosság — melynek birtokában mi
lyebh tehetség megkísértse kiemelni szép-
a nép költészetről . Humoreszk
Az éltettem népdal ösmeretlen szerzője rögtön mint Homér a cselekvény közeVan-e valami ^zebb mint a népdal ? pén s főhősénél ragadván meg tárgyát, igjf Lehet-e gyönyi3ríibb költemény mint az kezdi: az ös egyszerűségében oly költőien remek, „K a c s a j P e s t a s z i p f i j n v ó t * 1 ihletes mondatokból álló zengemény, melybőn Egyszerű, tömött, velős mondat ez. A a puszták fia önti ki szivének buját s hang méla, de erőteljes. Tovább ez állítás örömeit ? Az a közvetlen, természetes hang-, az igazolása, másszóval a költői szinezés, vagyis a mesterkéltség és negély által meg nem megmutatása következik annak, hegy miórt hamisított nyilatkozata ama szebb, költői volt hát szip fijíL Kacsaj Pesta, igy: ,>Nadrágszijja hat lyukra yót, Sarkantyúja tarélyos vót. lt És végűi az ihlettség elragadtatása heNos hát a nemes magasztos népkölté- vében a költői fölkiáltás * „Sej! de gyönyörű fijn vöt!' 1 szetnek egy igen kevéssé ösmert de méltó A tisztelt olvasó észreveondi., hogy ez tagját kivánom bemutatni ezúttal. Azt lüszerá, hogy ha Arany János „Szondi apródjai" utolsó sor mily szép refraint képez az Illő cz. szép költeményének oly jeles commentárt sorral. irt a boldogult Gregus* Ágost, talán o népA bus merengő második tors, gyönyörű dal ík megérdemli, hogy egy sokkal cstké- ellentétet alkotván az első »tropMyal, s eszményi világnak, mely minden még el nem fásult ember szivében él, sehol másutt nem lelhető fel, a népköltészetnek kiváltsága az.
Vasárnap, november 13
jggg
SZARVAS és VIDÉKE E
M előbbi korokat annyira lenézz fik, s mely- tesz ki csalódásnak soha; ugy mutatja a ság adja a munkaerőt; a legfontosább köznek színarany voltában teljes megbízással világot> az életet a mint. van. De az iskolák gazdasági termelési tényező pecihr az emberi hiszünk, sok tekintetben s részben talmi olvasmányok ábránd világában tévedező, munka. De a közegészség emelkedése nem-arany volna. vagy ugyanazok hamis előítéleteiben, szá- csak abban szolgálja a közvágyonosság ügyét Pedig bennünk leküzdhetienül berzen- zados nagy tévedéseiben megkövült ember hogy a közegészség javultával nagyobbodik, kedik sok kétely e részben, és nekünk ugy már sok tekintetben vak a tapasztalás iránt. a nemzeti munka-erő (s pedig értve nem * rémlik, mint ha nem épen lenne oly nagy aSfcki a szellemileg' megbénult szerencsétlen- csak a plisikai. munkaerőt,de szellemi munkaokuk korunk tanultjainak a miatt akár büsz- nek szeme megszokta már a dolgokat más- erő r, sőt még az erkölcsi kiválóságot is: kélkedni akár örvendeni s tnlzou mérvben kép látni, vagy ha épenséggel úgy látja is nagyot merni, nagyot áldozni, nagyot végezni) ; hanem a közegézség ügy kérdései körüli szánakozó vagy gúnyoló lenézéssel tekinteni máskép hinni, mint a mint vannak. tisztulása az eszméknek, az ez ügyben való a tanulatlanokra. Nagy ok az mire e nézegondoskodások, fáradozások, kiadások a tünkben támaszkodunk s ez az iskolának vagyonosságban megtérülnek még pedig kamaellenkező szelleme az élettel, és az iskola tostul megterülnek, még a másik közgazda-, nevelő hatásának csaknem árnyék volta az A világ folyásának nem csupán passiv sági termelési tényezőnek a tökének növeélet nevelő hatásához képest Hiszen általában az élet volt az emberiség mestere s szemlélői akarván lenni; s olvasóink előtt kedése utján is elannyira, hogy a mit egészoktatta meg az embereket azokra is, melye- nem csupán hirelcet recitáló phouograplLok- ségünk érdekében tettünk, mintha csak ket az iskolákban tanítanak. De sok ám mi ként akarván szerepelni, de szellemi szük- vagyonunk, tőkénk növelésére fordítottuk nem ta!alható az iskolákban és könvvekben, ségleteiket tőlünk telhetőleg minden irány- volna. sót a legfőbbek jobbára nem találhatók', és han-minél jobban kielégíteni szándékolván, Kitűnik ez mindjárt, ha rá gondolunk sokat nem acceptál, kinevet, ellök az élet, nemcsak; de bizonyos eszmékért eszménye hogy mi is a közegézség kívánalmainak mikre esküsznek a szakkörök, könyvek és kért szellemi fegyverekkel küzdeni s a köz- elsője, legfőbbje, súlypontja, legnélkülönöziskolák. A való világ, a való élet nem az, ügynek használni óhajtván : a fenti czimeu hetlenebbje ? Jó levegő. És mik azok a mi a könyvek világa, szelleme. Sok tekin- ezen túlra állandó rovatot nyitunk lapunk- melyek a jo léget rontják, melyek a lég jóságát s ebben a közegészséget (veszélyeztetben félszegekké, sőt szellemi nyomoré- ban, Nem csupán saját bölcsességünkkel tetik? Szerves bomló anyagok. Úgyde mikor a kokká, vagy legalább az élet vad mezején akarunk azonban előhozakodni abban, ha- hulladékokat ürülékeket a közegészség tekinvirulni nem képes üvegházi növényekké tesz- nem, inert minden életnek a szellem terén tetében eltávolítjuk körünkből mikor ez nek bennünket az iskolák: mig azok, kiket is mozgás a forrása, s az igazságok a víta- által az egészség ügyét visszük elő a legcsupán az élet nevelt, ezt a szerencsétlen- méhéből születnek : tért engedünk minden hathatósaiban; ugyanakkor, ugyanaz által a közgazdaság ügyének is tesszük a legfőbb a séget elkerülik; s ha nem oly tudósok is, iigybarátn ik s hozzá értőnek a maga néze- legnagyobb szolgálatot; mert hiszen minden de élni jobban tudók; ha a könyvekben nem teit elmondani, nemcsak, de ezennel föl is termésnek ép ama szerves rothadó anyagok az életadói, azok a földtől, a termésben oly okosak is, de az életben sokkal okosab- kérjük őket erre. bak. Es az olvasmányok — s főleg a regé1.ehete fóntosabb s állandóbban f e k z i - j e l T ( m t t o r m ö e r ö n e k Pót1« S viszont hO'íy annak, ki a közegésznyék, beszélyek érthetők itt (melyek feltá-j nen forgó ügye a közönségnek az egészségnél és vagyonosodásnál ? Különösen az első ség ügyét akarja elő vinni, ha ebbeli czelját lalása s evése pedig ma már szinte miává kezd fejlődni) — mi sok hamis világ oly minden felett uralgó, hogy a világ ösz- elérni óhajtja főleg közgazdasági intézkenézlettél tömik meg, (hogy ne mondjuk épen:1 szes pompája fénye hatalma annak nem lé- ikedésre keli törekednie, a közgazdaság miszerint elbolonditják vagy megbolonditják i tében koldus alamizsnát sem ér. S a vagyo-! ögyéfc kell elő vinnie; azt majd később alasok tekintetben) az embert; és ezzel mily i nosság kérdése ím különösen ma, e kornak ^ posabban fogjuk megvilágítani. Most csak sok csalódást, esést-bukást készitenek elő az j társadalmában, a versenynek ez izzó koliá- annyit mondunk, hogy az ember egészségére ember számára 1 De a tudományos köuvvJc: ban, a megélhetésnek mai nagy nehézségei s az ezt előmozdító tisztaságra bizony jobse mentiek a vád alól, mert inkább tudós- kőzt, szinte elsőrendű nyomatékú. I)e egy badán csak akkor gondolhat, időt fáradságot kodók mint valamit tudók, és hasonlítanak a j czini alá foglaljuk a kettőt azért, mert oly pénzt akkor áldozhat, ha* anyagi szükség bolygó tűkhöz, mocsárba vész ki utánule, szorosan függnek egybe, e kettőnek : a köz- nem szorítja, nem akadályozza. Ha egészség egészségnek és közgazdaságnak tekintetei,»hijján értéktelen minden vagyon; viszont *
már belevágva a tulajdonképig cselekménybe íijuvá tehet, t. í. hogy n^drág-szijja hat lyukra vót sarkantyúja pedig taréiyos vót; így kezdődik : s ennyi szépség meggondolása ragadja a uAlal is matt a Körösön.'* szerzőt a lelkesült felkiáltásra: „Sej! de Tovább mély tragikus fülfogasstü: gyönyörű fiju vót," De kiemeli szerző azt is, „Bele ti hóit örökösön" hogy hőse nem volt valami gyáva léhűtő, Végül e ballad¿szerit gyunyürü darab- valami tedd-ide tedd-oda, mert ő vitézül nak egy remek költői hasonlattal váló be- „Atal is ment a Körösön"; ám hogy mégis fejezése : belehót, mint akár egy közönséges patkány, minden vitézsége és gyönyörű szipsige, t i. levél füdzfa levél >%Sej ! nyárfa liatlyukii nadrágszijja és taréiyos sarkanMindet ösaxcsodri a szél" Az az, mintha mondaná a népdal köl- tyúja daczára is; ez az, mi szerzőnk szájára tője : „Íme ez sorsa minden emberi nagy- az elkeseredett felsohajtást adja; „Sej! nyárfa levél füdzfa levél: mindet összesodri ságnak/ 4 a sz u Még egyszer végig gondolva a költeValóban a fentihez fogható népdalt alig ményen látható, hogy a szerző egy tragikus eseményt akar nekünk elbeszélni, azt t. i is ösmerek többet; talán csak az az egy lehet hogy Kacsaj Pesta belehótt a Kőrösbe, méltó vetélytársa, melyet az alföldi legény, IJgyde erre előbb előkészít az által, hogy ábrándos holdvilágos éjjelen (a korcsmából tudtunkra adja miszerint Kacsa,) Pesta jumu jövet) az 6 sajátságos hangszinezése és rit.livolt ám egy közönséges mindennapi halandó, mikájával zeng eh Bemutatom itt a gyöhanem gyönyörű szip fijíi; s énnók bizonyságára fel is sorolja a szerző mindazt, mi nyörű költeményt, lehetőleg híven utánozva csak valakit nevezetessé és gyönyörű szip a zengzetes kiejtést:
yC&hej*)! sauga M, sauga lú, jfí de nagyőri sdu <. a baanya kes jari**) jő de ^agyrfn áu .
*
„J¿szem jaz
A sorok végén tessék képzelni egy-egy hal almás putTantást a kerítés oldalára; mert ez adja meg az egésznek költői szine/etét, s m ösegyszerii-ég zamatját, Végül szabadjon bemutatnom egy r^gi dalt, de a jelenkor igényéihez alkalmazva : „Árverésen láttalak meg legelébb Mikor ingóságtokat árverezték Ugy ne.ítél ki. a kártony ponyókába Miként például — a tehén gatyába," u
é Mu iidpiröduJmtiais,
Ári góloson ej tv ti* A fi'iiarziá orríising módjara hangoztatva.
-1 9
SZARVAS és VIDÉKE Hogy ez igy van, ezt ma nem kevéssé tapasztalhatjuk, es sajnos, ma — épen éz okon . csak a közgazdaság, hélyeseboén mondva; csakis a mohó gazdagodás, tekintetei főleg irányadók (sokszor magának a közgazdaságnak is kárára) s nyilván — mint már mondtuk a mai éles vagyonharcz s nehéz megélhetés következtében. A közegészség ügyében legföllebb csak akkor kezdünk részben tenni valamit ha valamely járvány van.nyakunkon. De még ldssebb rendű járványok idején se igen mozdulunk, hanem csak nagy vész fenyegetése esetén csihelődünk; s ekkor aztán, mikor a körmünkre égett a dolog kapkodunk lázasan de biz ha az igazat kell megvallani, még ekkor is felületesen és felszegen intézkedünk. Pedig épen ez egyoldalúság miatt, — hogy t. i. az egészség tekinteteire ügyet se igen vetünk, — nem ér czélt mohó gázdagodási törekvésünk sem. Nem ér czélt, mert nem is érhet czélt, miután — -mint fentebb ecseteltük — a közegészség s közvagyonosság ügye oly elválaszthatlanul íügg egybe, hogy az, ki kőzgázdagodást akar annak a közegészségre is, sőt jóformán erre kell törekednie ; mig viszont annak ki közegészséget akar, ezt a közvagyonosodáson keresztül éri el. Hogy mi m a — a társadalmi szükség s verseny által nyomva — minden áron s kizárólag csak vagyonosodásrá hajtunk, csaknem teljes mellőzésével, elhanyagolásával a közegészség tekinteteinek: ez oka annak, hogy magában a vagyonosodásban sem megyünk elő; nemcsak nem, de még szegényedünk. Minden talpakttnyi tért fölszántunk, Sehol fákat, valami kis erdőséget nem türünki sem szabad mezőt. Hallatlanul éhesek vagyunk uiinden darabka földre. Ivnpzsian kiragadjuk azok kezéb öl kiknek birtokok nincs, azt a keyés előnyt mrlyet eddig a szabad legelők mezőkből álhttok tartása vagy legalább csak a í>úszta sétálás utján i$ élveztek. A város határa — nrniyen végig nézni minden zöldnek teljes hiányában ssríute fáj a szemnek — Iliben mutat ja, hirdeti korunk fukar, kizsákmányoló szellemét. Kifejni, ki az utolsó cseppig kipréselni akarjuk pénzes ládánk számára a természetet, a jó természetet, mely oly nagylelkűen, ingyen nyújtja az embernek tápdús emlőjét. Pedig ez a kizsákmányolási rendszer még a természet ellenében is, nagyon csekély bölcsesség a vagyonosodáshoz A mit igy egyik kezünkkel markolunk azt tízszeresen vesztegetjük, el a másikkalMit a réven igy nyerünk, bitsásan odafizetjük a vámon. Gondolniuk c^ak e nyarunkra ? Mily hangosan, bes/él hozzánk az élö természet, mily élesen téríti szemünkre oktalanságunkat ! A mezei gazdaság nagyon roszul, a kerti gazdaság pedig épenséggel semmit sem fizetett. Mily roppant a veszteségünk csak ez évnek termésében! S miért ez ? Eső hiány miatt. S mi a szárazság oka? Felélet: csaknem tökéletes sáharaszerü liilnya a fííknak, erdőségeknek, S hogy a fak r az erdők mennyire mozdítanák elő a közegészséget is,, s ebben a munkaerő gyarapultát és ezáltal megint újra a közvagyonosodást, nem kell fejtegetnem se, s ha. említem, csak azért, hogy ismét rámutassak a közegészség és közgazdaság ügyének elválaszthatlan egységére, (Folytatás köv.)
A leányiskola hangversenye ügyében.
Vasárnap, november 13 1892
— Lapunk zártakor vesszük a
következő hirt, hogy a kormányváltság meg van oldva, az országnak ismét van miniszElső czikkemben azt kivántam kifej- terelnöke. A király megbízta Wekerle Sándor teni, li.ogy a leányiskola concertje sem átkos, pénzügyminisztert az uj kabiuet megalakisem üres idővesztegetés nem volt; de a vádló tásávaL s Wekerle a megbízást el is fogadta. személyiségével nem foglalkoztam, Cato De Wekerle csak bizonyos föltételek mellett azonban válaszában iukább személyiségemre fogadta el a megbízást 'Feltételeit felolvasta mint érveimre reüectál, Erre azt válaszolom, ö felségének s a király azokat elfogadta., A hogy én névtelen hősökkel — kiknek qua- feltételek közt szerepel elző sorban a pollifikaeiöját nom is ismerhetem — személyi gári házasság kérdésének minél rövidebb tusára nem kelek. A. közönségnek álokos- idő alatt való tökéletes, megoldása, minden kodással való megtévesztése vádját vissza- halasztás kizárásával, 0 felsége fölhatalutasitom s a vádlónak saját használatára mazta Vekei']ét, hogy határozott előterjeszbocsátom; látom, szokott vele élni A ke- tést tegyen e kérdésben a képviselőháznak, gyelet persiflálását a rozsnyói esettel szem- Másik feltétele Wekerlének a magyar udben s a tantestületnek kiválóan női. tagjai, vartartásra, illetőleg a magyar udvari mélellen irányuló harczkészséget mint a férfias tóságok reaktiválásara vonatkozott, szellem fokmérőjét; a l?aust-r Karthausj- és — T a l l i á n főispán fogadtatása Ember tragédiájabeli vallésbölcseleti eszmekörnek meg a leányiskola 13—14 éves nö- Csongrádmegyében,t de különösen Szentesen, vendékei értelmi fejlettségének combinálását a megye székhelyén, igen. szívélyes és. immint a didaktikai szakértés mutatóját komoly pozáns volt. Este a főispánt fáklyászenével, megbeszélésre méltónak nem tartom : miért az üdvözlő beszédet Pólya Ferencz iögymis ez ügyet a magam részéréről befejezett- nasiumi igazgató mondotta, majd a dalkar nek tekintem. . lampionos szerenáddal tisztelte meg; péntek este a megyei tisztikar halestélyt rendezett Válasz Catónak. s reszt vett azon a főispán is. —- A székM o t t ó , quantíi species, ccrebrum non habot. Minthogy biztos forrásból érte- foglaló ősi szokás szerint folyt le. A főissülök, hogy A ,,Szarvasi és "Vidékelí pán programm.beszéde csak a bevezetés és erkölesnemesitő és jellemképző1' Cató- befejezésben tért el s Békésmegyében monja nem más, mint Varga József; ma- dottól, Harminczkét kölönböző tisztelgő külgamat tekintettel az ö eclcligi hírhedt döttség fogadtatása után négyszáz főre menő polémiáira és kicsinyes vszemelykedéseire díszebéd volt. Itt is számtalan sikerűit poa további eszmecserétől ítel^entettnek hárkö.-zöntü mondatott. Jant-sovics alispán a érezem. í leányiskola igazgatója. .főispán nejére és gyennekoire, Tallián Béla 4 • főispán remek politikai hasonlattal Békés | és Osongrágmegyék alispánjaira. — Tallián I Béla főispán vasárnap utazott el Szentesről M októberi negyed elején vj előfi- j A főispán egyelőre Szegedre, onnan Szabadn i nyéüűn Ictpmikra, kéljük mon t j ítiAjíl Torontálmegyébe utazott, de még olvasőmkat, kiknek előfizetése lejárt, m- e ^ íolyamán visszatér Csongrádniegyébe. veskedjenek círd mülöbh megujitam. ne- ] 10gT 0 tt hosszabb időt íöltsön. — Eémélhogy a lap külciésébeii zaear tcniiurijnu. ^ m ¡'0\mn kuzegt>szsegi elhanyagolt Kifizetőink az uj écnegyedtő! km!ve: j alkpoíaiuk j.-tviuuát is'kezébe veendi, a kÜMkezű fyflmint'iiyeühm r^zesülnek, | & f ő i s p á n a d o m á n y a , Taliidn Béla E^ész éves e l M z e t c í k ; 4- M egész- fői pán nem csupán ^öval mondja bfíköszöntó énre előfizet es az előfizetni imzeget (3 beszédében, Imgy tőle telhetően mindent frt) egyszerre küldi be: az a .^Budapest" megkíván tenni kormányzatára bizoU vár1893, évi képes naptárát, ezenkívül m i megyék kulturális elöhaladása érdekében, elmen hármas xziniUjOinatii fali naptárt hanem mindjárt tottd i* igazolja, hogy progegészen ingyen kap, rammját meg fogja vahkitani. Ugyanis 500 Féléves előfizetők, /l ki félewe fiM friot tett le Csoto csongrádmegytd alispán u előfizetési összeget {2 frt 50) egyszer- kezéhez, azon határozott óhaja Idfejezé^ével, s w ,f re küldi he: m a ; ,Buaapest 1893, évi liojiy ezen összeg kultiirálin rendeletése felöl i^nücv naptárát ingyen kapja, a törvényhatóság legközelebbi rendem kö gyűlési? tetszés .szerint intézkedjél^ H elő — A z e l m a r a d t sznrvaKi október ő) egíjfizerr országos vasárt az elöljáröság megíolyamodta kis képes m t a miniífzteriumná!, hogy e hó 13-án pótlólag Á naptárak bérhieutek elküldése vé- megtarthassa, de a minisztérium annak gett, minden rendelő szíveskedjék a nap- megtartását nem engedte meg\ tárért 10 kr, jxortőköltséget az előfize— Tűzoltóink mult vasárnap a latés megújításánál beküldeni kosság élénk részvétele mellett jól sikertilt •j gyakorlatot tartottak a piacz téren, Be mutUtl. tatták a torony égés oltását. Ügyesen mászkállak le s fel a köteleken. Továbbá két I U J S Á 3 ? egyszerre kigyúló ház oltását illetőleg vé— Uj ministerium. A ina gyár kor- geztek gyákorlatokat. Az eddigi haladást, mányban válság állott be a héten, A Sza- dicsérettel kell kiemelnünk. A gyakorlat páry Kabinet mely harmadfél esztendeig közben a íoparancsuok felolvasta az egylet izgatta Magyarországot. Szérdáu bejelen- alapszabályait, a gyakorlatban részt vett. tette a képviselőházban, hogy ;a kormány- bajtársakkal egyen kint kezet fogott, bíztattva ról lemondott és hogy a király ezt a le- őket a további lelkes odaadó közreműködésre. mondást elfogadta. E lemondásnak oka, az hogy a király nem volt hajlandó elfogadni, Tűzoltóságunk jövöjéhez nagy reményeket azokat a propezicziökat melyeket a kabinet méltán köthotíink. a polgári házasság behozatala tekintetében — A H e n z i koszorúzás ismét kisért ' szankcziöíiális végett a korona Nem volt olég a rosz vér melyet eddig szült. Erő vél akarnak békiilni némely emberek. — Végső válasz a Oatd víVln szára. —
Vasárnap, november 13 jggg
izraelita ifjak .múlt szombat a Bm vendéglő nagy termében sikerült zártkörű mulatságot rendeztek:, A kedélyes vigalom hajnali 5 órakor ért véget. Az első négyest 30 pár tánezolta. A hölgyek közül jelen voltak- U n g á r Paula, Mancll Zsenka, Easofszki Rózsika, Polliik Zelma, Iförsner •Berta, Veinberger Matild, Zűsz Irma, M m Sarolta, Bózenberg Flóra, Tansz Malvin. Stern Lotti, Szusz Róza, Velnberger Lujza, Sehlesingor Szeréna, Guttman nővérek, Srötter Rezsin, Schőnfeld Eáni, Gutt-man Rezsin, fináíi Lenór, Seiner Rozália, Kopper Lujza, Trébics nővérek, Stern Irén (M.-'íiir.) Goldsteiu Rezsin (M,-Tur.) stb. — ilyinén/Békés-szt.^Andráson f. hő 6-án vezette oltárhoz itj. Bencék György iparos, a közbecsülésben álló Kársai Mihály iparosnak kedves leányát Juliskát. Az esküvőt este a Isépkörben diszes lakoma és táncz követte. A szt t -Andrási intelligentia nagy része részt vett e szép egybekelési ünnepélyen. Boldogság, megelégedés kisérje az uj házasokat életű tjaikon.
SZARVAS és VIDÉK E
E
~ - Tanítót keres a kondoros ev. szorgalmas tanulóké, másik fele pedig va-
egyház, hol a tanítói állás megüresedett, Szabad lakáson kivűl, mely 2 szobából, konyha és kamarából áll a tani tó évi fizetésül kap az egyház pénztára, illetőleg magtárából : 26 köböl búzát és 200 frtot, fűtő szalmát elegendőt, Temetési stóla : egyszerű temetem él 40 lcr, búcsúztatóval 1 írt. mi évente 40—50 írtra rug. A megválasztaudónak az orgonálás is kötelessége leend. Az állás azonnal elfoglalható. JelentkezésBk az egyház ev, lelkészi hivatalához intézendők. — A k ö z ö s hadseregbeli utószemle Csabán nov. 17-én a honvédségi szemle Gyulán deczember 5-éii fog megtartatni, a ki a rendes szemlén nem volt az okvetlen jelentkezzék, ha a szigorú büntetést elker — £Lmn- ity&k kik 1874-ben születtek, kezdik az első népfelkelési korosztályt s ugy ezek a lajstromba már ki vannak írva, felhivatnak hogy a részükre kiadott czéduhlkkal jelentkezzenek a városházán, ellen — Halálozás. A magyar közélet esetben katonai büntetés alá esnek. Fekete, fehér és saines selymeegyik jeles férfia a függetlenségi párt föoszlopa régi vezére hunyt el Irányi Dániel k e t méterenkint t 45 krtől 16 frt 65 krig személyében. Egyre ritkul már kőztünk a sima és mintázott mintegy 240 különböző h o h a s o n l ó ideális lelkek száma. Már ré- fajta és 2000 külömbözö színben s/állit, meggebben betegeskedett Irányi, ki évek óta rendelt egyes öltönyökre, vagy végekben volt Békés 'városának képviselője mig végre is póstabér- és vámmentesen Hexmelberg Gk (cs. kii\ udvari szállító) selyemgyára Nyíregyházán elhunyt. Zürichben. Minták póstafordulóval küldet— A fliftoiíitiss, Szegedről irja lenek. Svájczba cziinzett levelekre 10 kros velezőnk, hogy ottan a dif'teritisz járvány •dvee: rai í/iH napról-napra emelkedik. A Szeged körül íekYó tanyákon alig van ház, család, a honnan a rettenetes járvány áldozatot ne követelt volna. Hódmezővásárhelyen százával balnak — Ö r ü l t a z o l t á r e l ő t t . A kaposel hőnapről4iöimpra a gyermekek díftoritiszben. Megtörténik az is, hogy egy nap alatt vári katholikus templomban iörténb Pap nyolc/- beteg pusztul el a betegségben. Hód- István fiatal gazdale^ény a rendes hárommezővásárhelyen ezenkívül a vörheny és szori kihirdetés titán oltárhoz vaaetíe Takács Vendel jómódú szölőbiríukos leányát. Mua kanyaró jár vám szerűen lépett fel. zsikaszóval, felpánt lik az va ment át a htíj— A k o l e r a Budapesten csökkent, jogató násznép a városon, A templomban de vidéken Szeged, Paks, Nagyberek, Pozsom^ általánosan feltűnt, hogy a, vőlegény sápadt Csoníirád *tb. merülnek fel egvre kolera , ,< , . i, > . , . TT . és ide-oda tekinget. Mikor a pap föltette a gyanús betegedések sot halalozasok is. üírv 1 , . , . , " kerdást * látszik hazánk jótalaja mint egyéb járvá-; ' . , nyaknak tury a kolerának i s / M i nem isi ^ é r e t e d - e ezt a tisztességes leányzóti 1 íUí0lt csoda; alipia van Európában ország hol a ^P * < ^ vcrte kcndö lével a t(u déío1 a ort közegészség ügye o ^ i í t m M m t h m ^ « ' P & ^ sz mint Magyarországaak. — Átpeslantok a trafikba egy c^igárőéri — V á l a s z t á s i m o z g a l o m Békésen. Azzal az általános elképedés körben széA békéli választókerülétben, ahol Irányi pen kiballagott a temidoinbóh Sokan azt Dániel elhunyta következtében uj választás mondják megörült, Némelyek azonban azt lesz — mint levelezőnk irja — a. független- állitják, hogy észhez kapott. ségi. és 48-as pari nak egy nagy része külön— H a r m i n c 2 « z e r f o r i n t jóté^szakadva. ma. megalakította a nemzati pártot. k o n y c s é l r a . A napokban elhunyt Miklóssy Az uj párt nagy lelkesedéssel Vfenckheim Mózes debreczeni ügyvéd végrendeletét ma Dénes grófot, k'áltotm ki jelöltjének. hirdették ki a debreczeni járásbiróságnál. — A r j s t . - a n d r á s i hidvám szedési Lfiklóssy közel százezer forintnyi vagyonról jog j.:vő januar 1-től 3 egymás utcán követ- rendélkezik, melynek két harmadát rokonaira, kező évre novembei 23-án d. u. a szt-an- égy harmadát pedig jótékony c/élokra hagyja. íÍrási községháznál bérletbe fog kiadatni. Harminczezer forint esik tehát a debreczeni — A megyei árvatári szabályren- főiskolára, melynek gazdasági tanácsa „Mikdelet t hó végéig a városházán közszemlére lóssy Mózes ügyvéd alapítványa" czimmel van kitéve.' fogja kezelni az örökséget. A tiszta jövede— Olvasókon tisztújítás. A kon- lem hatodrésze mindig az ev ref. főiskoláé, dorosi polgári olvasókör tisztújító közgyűlést a többi pedig a rókonsághoz^tartozó tanulók tart nov. 20-ánmidőn valamennyi tisztviselői ösztöndija. Ha a rokönságban nem volnának állás választás utján újból losz betöltendő, tanulók, akkor a tiszta jövedelem kétharmada a kollogiotné, egy iuirinadrészből pedig — A r e n d ö r b i z t o s n á l 9 talál olyan ösztöndíj alakul, melynek fele szegény, van, kátosok ott kereshetik.
gyontalan árváké. Az alapító kiköti, hogy birtokát nem szabad eladni, mert a föld mindig biztosabb, mint a pénz. A megboldogult derék debreczeni polgárnak van egy másik derék élő kiadása is Debreczenben, aki névtelenül harminczezer forintos földbirtokát ajánlta föl a debreczeni bölcseleti fakiiltáfmak. Ezt csak azért emlitjüh, mert sokan MikJóssy Mózesnek tartották a nagylelkű jótevőt, — P a r i s t ismét a dynamitista anarchisták rettegtetik. Minden országnak megvannak a maga kortünetei. Nálunk is van elég. baj, de e féle társadalom bolygatástól mi hála Istennek még mentve vagyunk. A magyarnak különbén már természete sem veszi be az ily alattomos összeesküvéseket. A magyar bármit akar előbb „kidanolja" 6 / IOg
2za.
n is zavarognak a socialisták, mivel a kormány az általános szavazati joghoz formált követelésedet elvetette. Ott már rég forrong a társadalmi elégületlenség mérge s eddig is számos véres zavaVgásolaa vezetett. — S z é n a k u r a . Van már vizkura, borkuj-a, tejkura, szölőkura, kefekura és inezitlábas knra. Most Amerikában a szénakurát hozza divatba egy Seftenberg Eerencz nevű orvos. A szénadoktor fiatal korában észrevette, hogy az állátok összerágott széna levével gyógyítják a sebeiket s azután fürdőt vesznek, vagyis megmossák a sebet. A doktor ezt a megfigyelését leirta s azt az elméletet csinálta össze, hogy a széna, a víznek gyógyító hatásat nagy mértékben fokozta. A bécsi orvosok kinevették. Amerikában azonban oly sok hívőre talált, hogy egy év alatt nagy palotát építtetett magának a jövedelméből. Az amerikai lap, mely e hirt közli, nem említi, hogy a betegek a szénakura után nem éreznek-e hajlandóságot ahhoz, hogy néha egy kicsit högjenek. —• A s s z o n y k é m . Szófiában jelenleg egy Vasziljev nevű nő tartózkodik, aki rendes foglalkozásképpen üz,i azt, hogy az oroszokat, akik az orosz kormány engedélye nélkül érkeztek Bulgáriába és ottan le is telepedtek — visszacsalogassa Or oszországba. Vaszi'jcvasszooy ugy látszik, az orosz kormány megbízásából üzi ezt a mesterséget, mert ezelőtt körülbelül két évvel rendkivüli ügyes módon már átszolgáltatott egy veszedelmes nihilistát az orosz kormánynak. Abban az időben nagy feltűnést is keltett a Luczki félé eset> amelynek főszereplőjét ; Luczki Vladimírt, akit anárkistá üzelmekkel vádoltak, hosszas és eredménytelen kntatások után elfogték Konstantinápolyban, Vasziljev asszony ugyanis egg izben Szófiában könnyes szemekkel állított be Luczkihoz éí felkérte, hogy a fia felkeresése érdekében, akiről több éve nem hallott hirt és aki sokat érintkezett anarkisfákkal — legyen segitségere. Luczki e',t meg is igérte és Vasziljev aszszony egy sürgönyére nemsokára Konstantinápolyba érkezett, ahol elfogták, majd Oroszországba vitték és 5 évi kényszermunkára ítélték, amelyet jelenleg Baturiíban
Yasáárnap november 13. tl 892.
S2AEVAS és VIDÉKE
— Gefiztenyesütő márki, Paris gesztenyeárusai egy kar- és szaktársukra büszkék, aki —• és ez megmagyarázza a jó gesztenyesütök büszkeséget — valóságos márki. r . ur valamikor gazdag, elegáns, féiiyes nagy ur volt — akin megesett az a szerencsétlenségnek nevezett emberi fátum,
— Előttünk fekszik
a „
Családi Lapok" legutóbb megjelent 46-ik őzáma. A magyar szépirodalmi, különösen a női közönség számára szerkesztett lapok közül csakis a „Képes Családi Lapok" az, mely a szokásos dicséretre nem szorult r e á ; a ki csak egy tekintetre méltatja is e lapot, azonnal meggyőződve arról, liogy e lap ön maga magát dicséri; annak nemcsak költészeti, hanem prózai müvei is mindig a magyar irodalom első rangú iröi tollából erednek, mig az illusztrációk a legjobb s hírneves művészek rajzai s képei után készülnek, oly kivitelben, aminővel csak ritkán találkozunk a szépirodalmi lapokban. Regény mellékletei mindig válogatott szivet és lelket nemesítő s kellemesen szórakoztató regényekből áll. Előfizetőinek postája a legérdekesebb tárgyakat firtatja, szellemdus hölgyektől írva. Heti szemléje a valódi humor utói érhetetlen irályával van megírva:; s a kéthetenkint megjelenő divatmelléklet, teljesen nélkülőzhetővé tesz minden más divatlapot. — E kitűnően szerkesztett lapot melynek évi ára 6 frt, félévi 3 frt s negyedévi 1 írt 50 kr. mi részünkről a legmelegebben ajánljuk a magyar különösen a női magyar olvasó közönség figyelmébe.
hogy szerelmes lett a második császárság egy ismert remek szépségű kisasszonyába: Kyon Róza úrhölgybe, A kisasszony szép é£ hideg volt, mint a hajnalcsillag. Imádójának esdekeléseire csak ajkbigyesztése volt a válasza. A szerelmes és meg nem hallgatott férfi pedig, ismerétes dolog, rendkívül találékony egy jogalany. Az elutasított márki a bevehetetlennek látszó várat, Lyon kisasszony szivét a kővetkező hadicsellel vette be. Az- úrhölgy ablakával izemben egy igénytelen gesztetiyesütö sátra volt felütve • ezt a sátort 3?. kibérelte és beállt gesztenyestitöiiek, Lyon Eöza azután mindennap kapott egy ismeretlen — azaz dehogy is ismeretlen! — maróniárustól egy csomag gesztenyét. Nagy, jó, de kemény marónik voltak ezek. szép pirosra siilt marönik, a melyeket miiértők rubinnak neveztek el, Lyon Eöza szerette a ropogós marónit, szive meglágyult töltik és egy liét mulya a gesztenyéssel külföldre utazott. Az az ur azonban, akinek ilyen drága kedvtelései voltak, hamarjában tönkre ment. Es most Párís maróniárusai — H é t f p i - l J j s á g czimmel politikai büszkék lehetnek szaktársukra, a valóságos és társadalmi hetilap indnl meg Budapesten márkira, aki most már „valóságos" geszte- Bagdányi M. szerkesztésében. A lap mely ny.esütő is, minden hétfőn reggel fél hét órakor meg
szünet miatt csak hétfő délben vagy délután jelenhetnek meg. A Hétfői-TJjság a modern technika legújabb vívmányait veszi igénybe, hogy ily - csodás gyorsasággal képes lehessen lapot előállítani, mely minden tekintetben meg fog feleini a legmesszebb menő követelményeknek. A lap ára mindazáltal csak 3 frt lesz egész évre. glenesen felelős a szerkesztésért
Nyíri Elek. Kiadó és laptulajdonos:
Sámuel A. r
*
r •
r TZ
W M
az egészség. Titkos betegségek, szemölcsök, bőrkiütések, sápkór, általános ernyedés és gyengeség megszűnnek t i s z t a v é r mellett. Módszerünk használatánál gyökeres eredményt biztosítunk. Tudakozódásokhóz válaszbélyeg melléklendő. Czim : íí
) g
E rovat alatt közlött ekcvt nem vállal fefog jelenni 'hézagot pótol a budapesti sajtóSzerk. ban, melynek termékei a vasárnapi munka- lelőséget a
fisBöBaagaeíBEBamsBaBM^^ i i
r
,oa
i M f
\
M n t f f l
E l f o g a d biztotfitási
ajánlatokat:
élet, tűz,
Ajánlja legszolidabb és lé'golcsóbb bevásárlási és kijavi Itatási mü'Jt es m í í hí ennem íí
es w munka elkészítésére vállalkozik.
nom es
áthuzattal f i posztóból csinosan
Lepjurányösabb és legolcsóbb bevásárlási forrás, mindenneniű 'nkákimk
diszitésére vállnlkó.zik Vidéki megrendeléseidig kívánatra munkásait kész szolgálatra ki is küldheti.
jég és balesetekre- Biztosítási feltételei és dijszabályzatai mindazon elveket magukban foglaljják, melyeket a biztosítási számitások| n a k alapjául szolgáló tudomány mai | elöi e haladott állása lehetségessé tett I s ezek által a lehető legnagyobb elő-. nvüket nyújtja a biztosító közönségnek kiváló íí gyeimet fordít a közjólét szempon tjából rei idkivűli foiito^sággal bíró ei^tbi^togitági ágras hogy ezt a szerényebb anyagi viszonyok j között levők körébe .is meghonösitsa Iaz összes hazai társaságok között elsőül vezette be az életbiztosítást heti
¡
m
garantiroz
A társaság kezességi tökéje meghaladja & hit milli6 forintot. Az 10®O—18(10 éveken kiflsrtatt | •— ~ : — • —— pkártoritések ötven millió
SSF* Vidéki megrendeléseket leggyorsabban és Ipgpontasabban gszközöl. 5 íüi
8TMBgm
•
SZÁRVAS és VIDÉKE.
Vasárnap, november 13, 'ivJ
E F I L 1 P
S I Á
__ .
(nehézkor)
visszaesés nélkül gyógyítható
w-
r
J
|
alakban jutányos Ezerek bizonyítják a tudomány | m i n d e n | e csudálatos sikerét, 1 á r o n * d í s z e s k i v i t e l b e n b á r - ZElclsier-féle Kimerítő értesítéseket, mikhez j| S1 válaszhély^g melléklendő, a követ- |f | kező czimre kéretnek : c 2í e y - u
3 Mi Öl
. 3 3 e 1 I-
t-
Szarvas, 1 8 0 2 november 5,
városi kertésznél,
3
els:e7 é 3
I m
3 0 , Fauburg Montmartre.
N^T J já JX'Jt
.L J L i .
ü?
! -
\1
l-f H .&. >. a J i .
1 ^ II,
l-f 1I .1 \ A i
iuiiyrunnersfrasse 44.
A.
jf?1
Wíir$ei
Sílrgöiiyezim Spielmaim Bécs Fiiníhaus. • a m . t. közönség figyelmét az én u j r ¿H yys a íLg *
ro 4. jií'i ^
tö
játékszer vagy
111 ivni,. Ez e g y igen cz él szerű tahilmáiiy, valóban használható, nem é d e l g é s ; minden más mellékkindás nélkül mindig használható. —
0
CD
CD / itz
(
i z i v v i S á íj? qifásérr
¿OC ^
fl|B
i*
aoélkOL *
Mi \j
kezességet vállalök.
QWZffi O: M WS& I I •m a: r _ S » CD
Minclen homályt W'n-tmi 10>vc-syAIv nélkül megvilágít, •T ' < . * .f 1 .. 1
•Kv/^'f %
f « « ® •
i j p e s
3 CD C ^OV
•••«•
Jilií • • mm~ íün ^
- -
készülékek már szintén nagv menvÍMVhi-n hí-szu /Itatnak. á ill
áll m 1 vili
o — 'tr.!.rii
CD P f c f teli s;CD> oo
óvj jótállás, ' r l p l i " 1 Jfeliéi | |
K a e y b a n i vásárlás nu I h t t ái enireílménv. U g y a n e z k i c s i n y b e n ; igen alkalma« zsebben hordható
f ^ r Int e n z i v ¥ i 1
-Q 60 _
& 1/
g í f ó .k i s i i l é
^
Ilathavi intensiv világití'esrt kczess^et vállalok. Gynfa használása nélkíil homályban folytonosan tosz szolgálatot Ke zelése szintén veszélytelen! Nem tűzveszélyes ! Kipróbált kétségtelen biztonság! Ennek ára clarabonkint kész} ó^/ben 2 frt 30 kr. - á korona 60 fillér Bécs bői szállítva csomagolással együtt, Különösen alkalmas ezux kiesebb- vibigitókészülék betegszobák, kórházak gyermekszobC'k, úgy szintén lépcsőházak, folycsók. árnyékszékek stb, megyilágitására.
Pfr'
Legkevesebb 12 prl>. váősárlásánál
adok 10
százalék
á r e n g e d m é n y t és 2
százalék cassascontót.
Postautalvány melletti megrendelésre rögtön küldjük bérmentve postán vagy vasúton. Néhány városban* mezővárosban helységben bizományba is adok. Európa minden bekére, posta, vasnt és hnjó állomásaira póstai vagy vasúti utánvétel mellett küldök, , , r b r # Megrendeléseket tettek á s aláfefo irott TJrasagok mtezetek es vállalatok :
E
< cd
Tördiín. 1 Kii.Sol>áTiy;Uc ? V ifőh. laboriU-ó.»u." ^ ** . -á SchlörM. - -Sank •riU-óriuti) • ' ' T^vnwtz. k « Gáilsz.i t-^ -#>•km .. 1 -..S^livo . - l/ I í •tb-rgur l.«I« _ .JiJGőzmalom t-l 1 dl
n , SvcMin Yihnol «yfeyu.fc^efce Biícs StiMu^lvftv Lajuü-tólo. Uradalom Aranyos M, Városi Kórház iNíostar (ilch^ogüvtna) Lips Ktfrrily-fclö gynr N a r n b ^ t m ,
Víirosi kbzy,kláruk Mísxlovi^
Kranídin társulat BudapeU Gróíi tJradaloíu Aranyos Hugyos
WaWvck
Wm Pniga.
^
Tntay MjJdos btírkoz üjlak (Szafcmár megyo) ^ncl^r liürenozorv, LiclitóMidt Csali ország.
Prt A^m^uimer W t e
.
Salm b r « Blitiiskü,. M í t a r i . ^ mvntpgy .5000 megrendülő ezeken kivid, di% Pútykd Gyjila Sándor ^ u r b kir- orvosa.
T I- | O^TT 'cd ^ rsi
ps 3
-£S ° I
-
cg or Ef cT d
8.
SZAEYAS és YIDEKE
Vasárnap, 18-92 november 13.
pjKuBréaoki
n iïâ
Több
II Ml
kèsz-
l e t f e e i i -f
«sa sía m wê M® K-m íM m lg
szoba b e r e n d e z é s
mint
Ezennel közhírré tetetik, hogy a liferálá- j sokból kimaradt 3 0 0 0 darab nagyszerű, ! agy nevezet t, r' in he lua a í n gyors pénzsziikség miatt a gyári áron aJu It. Ezen kiíiinö pokróc-sok 19C cm. hoszj sznak és 130 cm, szélesek, színes csikókkal vannak ellátva su su Párja darabja
5 évi jótállás mellett árusittatnak : Bámulatos Sáss'.!otfi?íetésrö is, iiavi és negyedévi törlesztés mellett.
¿-ítfír • — V a n szerencsém a n.^é. vidéki közönségnek szíves tudomására hozni, h o g y a SAJTOS-féle h á j b a n (a „Csongrádmegyei takarékpénztár" mellett) levő
M
finomabb nrasági löpokróczok vastag meleg szinus kivitelben
dus választékban tartóm a jelenkor minden igényetnek megfelelő K.i.Z VSvY saját készitményíi, fényezett és fénytelen (matt) kárpitos és asztalosl p {f munkákat melyek csakis nállam, m i n d e n k o r a legjutányosabb" árwm 0.1 Si.ban és előnyös" rátafizetésre is kaphatók, Olcsó árak valamint szilárd és pontos kiszolgálásról kérem, hogy mindenki magának meggyőzőÉP szerezzen, HP mé fc&i 150 frtüg| selyemből kemény án Kg; fákkal, faragottt . I 4 0 frtól feljebb Thonet-féle ISgy garnitúra, ke\ p á r j a , . 4' mény fákkal,, préselt es hálószoba Bocbfior plüss . . 130 frtól feljebb ;és, fényezett E g y ripsz g a r n i t ú r a , faragványfH k e m é n y fából finom 110 frtólíeljebb ím E g y ottomán, bőrs.chiffon, .2 ágy, 2 Ü ből v a g y szőnyegéjjeli szekrény I Ü szövetből . . . . 30 írttól feljebb mosdószekrény és T o v á b b á ; mindennemű tükör 115 — fogasok, állványok, künboző asztaE g y teljes hálószoba lok és dísztárgyak, márványos teaÇ?-. ifi* m a t t természetes faasztal v a g y j átékasztalok; ú g y m ragott f á k k a l > . 225 IK«' .».' E g y ebédlő szoba, famint ebédlő kredencz márványnyal v a g y anélkül, jutányos áron ragott m a t t . . . í kaphatók. E g y salon garnitúra, m M A n. é. közönségnek az eddigi bizalomért köszönetet mondva, m kérem, hogy a jövőben is üzletemet nagyrabecsült pártíbgásá'jan m részesíteni szívest;edjék. pi Vidéki megrendeléseket pontosan és jutányosán teljt-sitn m A csomagolást nem számítjuk be. jgfe* m »I Tiszíeleíu-l :
Továbbá 1000 drb. finom meleg téli vascag
férfi polgár kabát
minden színben és nagyságban
ji. bronz óra p0utos szst- 6 tőrül k oző, erő5 szÜ-J bdJyozásu jól b.-l- vésil, méter hosszú feJ ázei'krzettúl 95 kr. h éri tett m in őség- 95 kr. 1 aivitizozott óraJáncz 1 drb. fin uhro*z v. aszfinom tömör (Iísz-csimi- fcíuterifő, íeliér v. szigeldkkol 95 kr, nes kivitelben 95 kr 1 heb negyed na^vsiigu 1 div. kiallitíísu szép finom, meleg téli női szinti ké.s/. nagy ágynagykondő rojtnl 95 kr. teritő r ojtok kai 95 ki\ 1 téli snpka, gcimlür se- 2 drb azép nagy sziiloiij lyem Jitíztrakáu iniitúti- gyertyatüvtó, lin. brifcl, tiból bdlolvc, 95 ki*. e-/ü,st k vi t. 95 kr. ¡ 2 drb. zsebkendő, fi- 0 drb. evókandl. örökké nom fzines segély meg- mint hz < züst maradanreloló nagyi le 95 kr. dó, Phönieből 95 kr,;; L drb se]yom Tejre való 0 drb. villii. (irt)kké kendő minden szín. 95. mint iiz ezflsr íVliér nia1 míitsijték pipil, deb- radnndó. Fhőn, 95 kr.| •ecv/eni, m;»kra, osilíds 3 drb avztjfli kés, orösj. Kiíkó ez i ¡iliikú 95 kr, ttU'tóa, aezél pwn^e ezilsi 95 k r j 1 valódi t;njtpk szivitr- lós nyéllel ••/.igíiri'tta szipk.i b:í - 12 d rb. Uáveskunal. ha-j touy t'-kbun H5 »»r. stmlő 95 kr.j , G pár férfi harisnya. na> l ilrl). .U'Vri!sz»íl.t> 1 a^j'j tt»li. frős éá tartós kanál 95 kpJ minú'íéüii 95 íc\ 1 ivói aisósttukhya, me6 asztalkendő, íVhér le,«.: téli, flí>zkfii e.^ii kirapy «rn-s' kivitelben; vite)be 11 esik<>kk?i] g5 kr! lv' Un n gy*. íi", IfHj
m
•
^
^ -
—
^ —
—
g
^
A bíivösség csak játék mellette igen pikáns és élezés K É 3? M M í
Cbieniái titon előállítva, melyek .megjelennek és eltűnnek. Használati utasítások hozzáadatnak. Ara 10 drb kivilágított 1 irt 10 kr. 50
,
^
'
p
llsii äruhsi a .matkersaí
. . &
— „
Szétküldés postautánvéttel vagy az őszszeg előleges beküldése mellett bérmentve 0szrr ák-Magyarorsz ág és a Németbirodalom mindén p0staá 110másáh0z.
SPIELMANN HENRIK, Wíén-Fünfhaus.
Û
g
—
! ŐIMA81 TRÉFA! Uf! F e 1 1 SM k e l f ő ! T. 0 é s t
,,
s
,
I W&r^rmjth&h,JËfggggjg - —
" -
ária
SÍ:
]>
v e t t é l v a g y a p é n z elolag?es bek ü k l é s e m e l l e t t eszkög-öl à
È m M ) vdr]iito< és asztalos bnturkerenkedo tizenie^-n. ^
í
Minden tárgy csak 95 kr.
~ ~ ~
~
elli
^omóP
m Ms
afe
nálkülözhetotlen és áltolinosan Ismeretes MktiihF™^^^^^ öVomoroyengoiág, büzfls lehelet, Jeltuitság, savanyu felböffőgés, hasmenós, gyomorónós, fölösleges U nyálkaklvá1 lasztís, asárgaság, undor ós hányás, gyomor00rcs. szűkülés. . i, »HtÓ3 Ky°erys^ernek liizonyult (ejláiásnál. n menynyibon öí a, irvomórtól sgármagott, gyomortultorholdsnél ótclikícel és íturokknL giliszták,1májbalok 1 6s hamorrholtJáknál. *
m km
együtt 40 kr., wigy öÍYég tit á 70wkr. Magyarországi főraktárt JoscHef gyógyszertára 1)iidapest? Király utcza 12 bi. i , i ,A vMjcijyct és aUíráei tüzetesen tessék meirteWn{.en1i V. Csak oly c«c^peket tosaék elfogadni, melyeknek burSí-w-fí^ BKalug van rngasztva a kessltö aláírásával (C. Brady) éa exen azavakkal: „Valódiságát bhonyitóm".
I «ÎV-. m a'" v$m
Szarvason ; Bu^yis Andor tárában, Kunszentmártonban; Szíbírdfti Károly, ós liet
metey Dezső gyógyszertárában.
Nyomatott, a „Szarvas és Vidéke" künyvn^imláiálan.
—1
M
