EMLÉKEZTETŐ Felvéve az OKF 638. számú tanácstermében 2010. 05. 12-én, 10 20-kor megtartott KÉT ülésről, hangfelvételről.
Jelen vannak: Zentai Ferenc (KDSZ) főtitkár Füri Gábor (HTFSZ) Reptéri Egység Dr. Ese Ferenc (HTFSZ) jogtanácsos Nagy Gábor (HTFSZ) gazd. alelnök Dóczi Imre (HTFSZ) Országházi Egység Terjéki László (BRDSZ) tűzoltó és katasztrófavédelmi tagozatvezető Talabér Zoltá+n (PVDÉSZ) elnök Dobson Tibor tű. ezredes hivatalvezető Hegymegi Ildikó ka. Titkársági és Rendezvényszervezési Osztály, osztályvezető Domokosné Dr. Burza Eszter pv. alezredes, Tervező, Elemző, Értékelő és Tudományszervezési Osztály, osztályvezető Olaszné Nagy Edit korm.t. jegyzőkönyvvezető Lőrincz Emese tű. őrnagy, OKF Munkabiztonsági Főfelügyelet, főfelügyelő Dr. Mógor Judit pv. őrnagy, OKF Lakosságvédelmi Főosztály, főosztályvezető Fülep Zoltán tű. alezredes, OKF Tűzoltósági Főosztály, főosztályvezető Kazinczi Ferenc tű. alezredes, OKF Közgazdasági Osztály, főosztályvezető-helyettes Dobson Tibor: Köszönti a megjelenteket és megnyitja a KÉT ülést. Megkérdezi, van-e valakinek napirend előtti javaslata. 1. napirendi pont: A BM OKF és alárendelt szerveinél 2010. évben végrehajtott munkavédelmi és munkaegészségügyi feladatokról és a 2011. évre tervezett programról és az ehhez rendelt költség kihatásról tájékoztatás. (PVDÉSZ) Dobson Tibor: Bemutatja Lőrincz Emese tű. őrnagyot, az OKF Munkabiztonsági Főfelügyelet, főfelügyelőjét. Lőrincz Emese: Most kezdik felmérni a BM OKF munkavédelmi helyzetét. Ismerteti a Munkabiztonsági Főfelügyelet 2010. I. félévét: Tanácsadóként, szerződéssel dolgozott 6 hónapig Véghelyi György úr, Dorogi Norbert főfelügyelő 2010. októberétől dolgozik itt. Ő maga pedig 2011. március 1-től látja el Mutnyászky Tibor helyett ezt a feladatot. Konkrét kérdést vár. A szakszervezeteknek megküldött anyag egy általános helyzet volt. A BM-be küldünk minden évben egy munkavédelmi helyzetértékelést meghatározott BM szempontok alapján. Ennek egy kivonatát kapták meg a szakszervezetek. A munkavédelem nem az OKF Munkabiztonsági Főfelügyelet és a főigazgató feladata, hanem a munkáltatónak és a munkavállalónak, az ő együttműködésükből adódik. A munkáltatónak vannak kötelességei, ő az objektív felelőse a munkavédelemi követelmények megvalósulásáért. A munkavállalónak pedig együtt kell működnie ebben, neki is van kötelessége és joga. Az OKF főigazgatója nem munkáltatója az önkormányzati tűzoltóságoknak. A főigazgató feladata a területi és helyi szervek munkavédelmi tevékenységének a felügyelete ill. hatósági ellenőrzése. A főfelügyelők a tevékenykedők felügyeletét látják el.
1
Talabér Zoltán (PVDÉSZ) A PVDÉSZ rendszeresen vizsgálja a jogszabály felhatalmazása alapján a különböző munkáltatóknál a helyzetet. A tavalyi év folyamán 2 igazgatóságon voltak, az idei évben 1 igazgatóságon. Megállapították, hogy ez elég mostoha terület, a költségvetési megszorítások miatt komoly hiányt szenved ez a terület. A munkavédelmi intézkedések nem követik a kor követelményeit, és az időközbeni törvény változásait. Például a szakszervezetek nem kaptak a tavalyi évre vonatkozó helyzetértékelésből, bár most látják, hogy készült ilyen. A szakszervezeteket a munkavédelmi ellenőrzésekbe kötelezően be kell vonni, hiszen ezt törvény biztosítja részükre. Lőrincz Emese: Miért nincs megküldve a helyzetértékelés a szakszervezeteknek? A hszt-t elolvasva a szakszervezetek vonatkozásában, jogszabály lehetőséget ad arra, hogy a szakszervezetek tájékoztatást kérhetnek. Azért nem küldte a munkáltató ezt meg, mert nem volt erre igény. Ha van igény erre vonatkozóan, ezt a kérést tolmácsolja a szakszervezet. Talabér Zoltán (PVDÉSZ) PVDÉSZ-nek van ilyen igénye, hogy helyzetértékelést kapjon, kérik ennek megküldését. A szakszervezet mindig megküldi a vizsgálódásáról a jegyzőkönyvet. Tájékoztatják a munkáltatót, hogy milyen eredményre jutottak. Ez a kölcsönösségen alapuljon. Dobson Tibor: Amit a BM-be küldtünk, az a helyzetértékelés. A PVDÉSZ, BRDSZ, HTFSZ, KDSZ képviselői: Itt most személyesen kérik szakszervezetük nevében, hogy a helyzetértékelésből és a következő évi feladat meghatározásokból egy-egy példányt kapjanak. Talabér Zoltán (PVDÉSZ) Az üzembe helyezésekkel komoly gondok vannak, mert általában nem történnek meg. A VFCS gépjárművek üzembe helyezése néhány helyen a mai napig nem történt meg. Az üzembe helyezés általános feltételeinek nem felelnek meg a VFCS, ill. a VFSZ gépjárművek. Az ellenőrzések esetében javasolta az OKF-nek, mivel a szakszervezetnek van egy éves terve, 3-4 igazgatóságra vonatkozóan tájékozódnak a munkavédelem helyzetéről, tevékenységről. Ezeket megküldik az igazgatóknak. Jó lenne egyeztetni az OKF-el, átfogó -, vagy cél -, vagy téma ellenőrzés kapcsán, hogy hova megy. Akkor lehetne párhuzamosan csinálni, nem tartanák fel 2-szer azt az embert, aki ezzel foglalkozik. Ki lehetne cserélni a tapasztalatokat. Javasolja, hogy a szakszervezeteknek küldjék meg az OKF Ellenőrzési Tervét, így össze tudnák szervezni az OKF-el ezt a munkát. Balesetek esetében jó lenne, ha a szakszervezeteket is bevonnák ebbe a munkába. A kockázatértékelést, ha elkészítették, akkor azt évente meg kellene nézni. A pszichoszociális kockázatértékelés 2 éve a törvényből adódóan kötelezettsége a munkáltatónak. Ez nem történt meg. A biztonsági felülvizsgálatoknak a helyzete hasonló, nem is tudjuk, hogy megtörtént-e. 2011-re vonatkozóan arra kíváncsi, hogy mit akar a kockázatértékelés, a továbbképzés, a biztonsági felülvizsgálat, az üzembe helyezés területén végezni a munkáltató. Javasolja, hogy a napirendi pont ismételten kerüljön megtárgyalásra a következő KÉT ülésen. Dobson Tibor: Javasolja, hogy a főfelügyelő most csak arra válaszoljon, amire ténylegesen tudja a választ, a többire az emlékeztető alapján adjon majd választ. Lőrincz Emese: Megkapták a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei értékelést. Amikor a célellenőrzéseket tervezzük, akkor a pv. kirendeltségekre nem jutnak el, mert a nagy létszámot és az egyes veszélyességi osztályba tartozó tűzoltóságokat helyezik előtérbe. Az anyag azért jó, mert a megyei igazgatóságok és pv. kirendeltségek helyzetét mutatja be, így az ottani helyzetről jó képet lehet kapni. A jövőre nézve kéri, hogy a jelentés végére a szakszervezetek tegyenek egy hibalistát, melyiket lehet jogszabállyal ütköztetni, hogy megfelel, vagy nem felel meg. A megkapott agyagban sokat kellett keresni, hogy mi a hiba: „az ügyeleti helységben a mért értékek alapján a fényviszonyok nem megfelelőek”. Az anyagból nem derül ki, hogy ki mérte, hogy mérte, milyen eszközzel mérte.
2
Talabér Zoltán (PVDÉSZ) A végén van egy táblázat, hogy milyen hitelesített műszerrel és hol mértek. 2 hitelesített műszer, egy belső helyiség hő mérővel, meg egy lux fénymérővel mértek. Ez egy hitelesített műszer. Lőrincz Emese: A nekünk megküldött összefűzött anyagban nincs ilyen táblázat. A jelentés alapján összeszedtük a hibákat és a hivatalvezető úr írt az igazgató úrnak, hogy a hibák alapján készítsenek egy intézkedési tervet. Már meg is kaptuk az intézkedési tervet, amit számon is fogunk kérni, hogy végre hajtották-e. Így jó lesz-e, ha a jelentés alapján kérünk egy intézkedési tervet? Az ellenőrzéseket nem valószínű, hogy össze tudjuk hozni, mivel a tűzoltóságokat ellenőrizzük első körben. Nekünk jobb kenne, ha a PVDÉSZ a pv. kirendeltségeket, a pv-s állományt ellenőrizné. Talabér Zoltán (PVDÉSZ) Régen táblázatosan be voltak tervezve az ellenőrzések. Ha ezt a szakszervezetek megkapják, akkor erre tudnának építeni. Dobson Tibor: Amennyiben minden szakszervezet kéri ezt, a tervek alapján menjenek ők is el ellenőrizni. Lőrincz Emese: A pszichoszociális kockázatértékelés esetében le kell választani a civil életet a rendvédelmi szervektől. A munkavédelmi törvényben van egy felhatalmazása a katasztrófák elhárításáért felelős miniszternek, hogy a civil élethez képest más szabályokat állapítson meg azokra a területekre, ahol felhatalmazást kapott. A munkavédelmi törvény 1993-as, a BM rendelet 15/2000-es. Volt 7 év ami azt bizonyítja, hogy elég nehéz volt a civil élethez képest a rendvédelmi szervekre vonatkozóan ezt megalkotni. A 15/2000 BM rendelet korszerűsítésére idén kerül sor. Közben a munkavédelmi törvény elég sokat változott, bekerült a pszichoszociális kockázatértékelés 2008-ban. A kockázatértékelést nehezen összehozhatónak tartom a rendvédelmi szerveknél. Van egy 3/2002-es SzCSM-EüM együttes rendelet, a munkahelyek munkavédelmi követelmények minimális szintjéről, ez egy civil jogszabály, ezt egy tűzesetnél elég nehéz biztosítani. Bekerült a rendkívüli munkavégzési körülmények, a káreset, tűzeset, katasztrófa elhárítási tevékenység. Gyakorlatilag a rendvédelmi szerv tagja a veszélyhelyzetben is tovább kell, hogy dolgozzon. 2004-ben került be a kockázatértékelés. Próbáltam a tűzoltói tevékenységre kockázat értékelést csinálni, gyakorlatilag zsákutcába futottam. Nem tudjuk teljes egészében feltárni azokat a munkafolyamatokat a-tól z-ig, amik egy tűzesetnél keletkeznek. Ha kimarad egy pont, akkor rossz a kockázatértékelés. Akár egy katasztrófa elhárítási helyzet esetében sem lehet felmérni a teljes munkafolyamatot. Nem várhatjuk el, hogy 100 %-os legyen a kockázatértékelés. A pszichoszociális kockázatértékeléshez adtak ki egy iránymutatást, hogy mit kéne és hogy kéne. Gyakorlatilag megbukik a rendvédelmi szerveknél, hogy a munkahelyen a munkavállalót érő hatások, konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkozási jogviszony bizonytalansága, ezeket kellene felmérni. Ezt egy civil cég meg tudja, csinálni ha olyan a munkarend hogy kockázatos, a rendvédelmi szervek ezt globálisan nem tudják megcsinálni, befolyásolni. A kockázatértékelést egy bizottságnak kell elvégeznie, kell egy munkavédelmi szakember, egy munkaegészségügyi szakember, és lehet egy érdekképviseleti is. Ha van igény a kockázatértékelésnek egy ilyen általános kialakítására a katasztrófavédelmi szerveknél, akkor javasolom, hogy hozzunk létre egy ilyen bizottságot, üljünk össze és nézzük meg munkakörökre vonatkozóan, hogy mit tudunk tenni. A 15/2000 BM rendelet módosulni fog, köröztetés alatt áll, ezt a szakszervezetek is meg fogják kapni véleményezésre. Most a szélesebb körű egyeztetés jön, kérem, hogy nagyon nézzék majd át, mert a foglalkozás egészségügyi rész is bekerült a rendvédelmi szervek vonatkozásában. Ha megszületik ez a rendelet, akkor az OKF intézkedéseket is módosítani fogjuk, ez vonatkozik a kockázatértékelésre, a képernyő előtti munkavégzésre stb. A munkavédelmi szempontú üzembe helyezés ez a veszélyes technológiáknak kell. 2005 előtt alakult meg egy VFCS szervezet, akkor 2005 előtt ez nem minősült veszélyesnek. 2005 előtt csak az volt veszélyes, amit a 3/1995 MÜM rendelet előírt. Tehát az emelőgépekre, fűrészekre vonatkozott. 2005-ben felhatalmazást kapott az OKF főigazgatója, hogy ezeket a veszélyes köröket kiteljesítse, nagyon sok fecskendő és mindenféle szerek bekerültek a veszélyes kategóriába, ami szintén korszerűsítésre szorul. A 2005 előtt alakult VFCS-nél nincs alapja az üzembe helyezési eljárásnak. A képernyő előtti munka is kérdés volt. Ez elég érdekes, mert van olyan igazgatóság, ahol a 45 fős 3
létszámból 42 a képernyős munkahely, van ahol meg 2-3 dolgozó. Ezek anomáliák. Hangsúlyozom, hogy ez a munkáltató felelőssége, hogy melyik helyet minősíti képernyősnek. A rendvédelmi szervek ilyen szempontból nagyon jól állnak, mivel évente van orvosi alkalmassági és látás vizsgálat. A képernyős jogszabály 2 évente írja elő ezeket a vizsgálatokat. Ha képernyősnek minősítünk egy munkahelyet és biztosítjuk a laptartót, lábtámaszt, kartámasz, monitor polcot lehet, hogy a dolgozónak ez felesleges, nem igényli. Ezért a munkavállalónak ismernie kell ezeket a jogosultságait. Lehet, hogy ő ezeket nem kéri. Ez felülvizsgálatot és együttgondolkodást igényel, hogy ezeket eldöntsük. Beszéljük meg, hogy mi legyen az egységes igény. A munkáltatókat majd tovább kellene képezni munkavédelmi szempontból. Régen volt egy Munkavédelmi Tanácsadó testület, jó lenne, ha létre hoznánk egy ilyen szervezetet most. Dobson Tibor: Kezdeményezem egy Munkavédelmi Tanácsadó Testület létrehozását. szakszervezeteknek írunk egy levelet, hogy jelöljenek ki erre szakértőt és megkezdjük ezt a munkát.
A
Lőrincz Emese: Megküldjük a bővebb anyagot, a jelentést a szakszervezeteknek. Talabér Zoltán (PVDÉSZ) Van egy kiadott anyag, ami alapján meg kellett állapítani a helyi vezetőknek a képernyős munkahelyeket, azt hiszem max. 6 órában határozták meg ezt. Ez a valóságban azt jelenti, hogy reggel beül a dolgozó a képernyő elé és egész nap írja a HJT-et, jelentéseket, sok órát töltenek el a számítógépek előtt amik nem is biztos, hogy korszerűek, mert lehet, hogy még monitor szűrőjük sincs. Lehet, hogy a dolgozók nincsenek is tisztában azzal, hogy ők mit igényelhetnek. A munkáltató kötelessége, hogy biztosítsa azokat a feltételeket, amiket a munkavédelmi szemlék során feltártunk. Belterjes dolog az, hogy megállapítja a miniszter, a főigazgató azt, hogy mi a feladata és utána ő értékeli, hogy ezt végrehajtotta. Vannak olyan fölösleges kockázatok, amiket ki kell szűrni. Mi a HÖT-öket nem is kívántuk ellenőrizni. Mi a katasztrófavédelem hivatásos szerveinél ellenőrzünk, tekintve, hogy nekünk ott tagságunk van. A pszichoszociális kockázatértékelés, kockázatértékelés esetében a katasztrófavédelem hivatásos szerveinél más a munka, mások a feladatok. A HÖT-öknél pedig specifikumok vannak, ezekre a specifikumokra is meg lehet csinálni, a kockázatok ott is kiszűrhetők, a kockázatokat a minimumra kell csökkenteni. Ezeknek a kockázatoknak megvannak a minimum kockázati körülményei amiket meg lehet állapítani. A veszélyes munkahelyeknek is megvannak a munkavégzési feltételei, hogy hogyan kell csinálni. Vannak specifikumok, amikre meg lehet állapítani a minimum feltételeket. Lőrincz Emese: Most is van kockázatértékelés. Talabér Zoltán (PVDÉSZ) A kockázatértékelés naprakészen tartásával van a baj. Ezt minden évben meg kéne nézni, hogy mi érvényesült belőle, mi az ami nem érvényesült. Lőrincz Emese: Ezt nem nekem kell felülvizsgálni, hanem a munkáltatónak. Talabér Zoltán (PVDÉSZ) Szeretnénk, ha javulnának a munkavégzés körülményei. Pl. Vannak kirendeltségek ahol az épület statikai állapota sincs meg, pl. Szigetszentmiklóson repedezik az épület és statikussal meg kellene vizsgáltatni, hogy be lehet-e oda járni dolgozni. Vannak olyan dolgok, amiket sürgősen meg kell oldani, az életveszély, amit el kell hárítani. Vannak olyan dolgok, amiket be lehet ütemezni. Ezekről tapasztalatot kell szerezni. Dr. Ese Ferenc (HTFSZ) Szakszervezetünk is napirendre vette a munkavédelmi ellenőrzéseket. A közeljövőben 2 HÖT-ön tartunk, most kezdeményezünk egy harmadikat a Reptér kapcsán. Akár egyeztessünk is előre időpontot, mert ott sürgősen egy jelentős munkavédelmi ellenőrzés szükséges. Bontsuk ketté a tűzoltóságok tekintetében. Van egy rendkívüli helyzet, azt nem lehet igazán kockázat elemezni, mert az előre nem tudható történet. A szerelési szabályzat és egyebek kapcsán a kockázat elemzést végre kell hajtani. Van egy másik feladat, ami a kiképzési terv. Azt viszont konkrétan elemezni kéne és meg kéne csinálni. A Repülőtér kapcsán olyan kiképzési terv és olyan végrehajtás 4
történik, ami a kockázat elemzés szempontjából rendkívül kockázatos és fölösleges a mi álláspontunk szerint. Olyan kiképzési feladatokat akarnak végrehajtani, amit az éles gyakorlat során soha nem kell végrehajtani. Olyan kockázati követelményeket támaszt az állománnyal szemben, ami inkább a Reptér működésével szemben kockázatos. Van egy kiképzési terv, van egy irányvonal az OKF részéről, annak helyi szabályzatai elkészülnek, azt kéne elemezni, hogy ez milyen kockázatot ér. Olyan feladatokat gyakorolni, amire soha az életben nem lesz szükség, és ezzel kapcsolatban olyan fizikai és egyéb követelményeket állítani ami igazából nem működik, az fölösleges és kockázatos. Munkavédelmi szempontból elvetendő. Ezért vallom, hogy van mit csinálni. A HÖT-ök tekintetében van egy másik terület, ami szintén tipikusan munkavédelmi kockázatelemzés tárgya, az egyéb munkavégzés, a bérmunkák. Amikor bér fakivágás, kárelhárítás van, ugyan olyan biztonsági szabályzat vonatkozik rá mint minden más. Álláspontom szerint akkor nem is vonatkozik rá a szabályzat amikor kárelhárítás van, ezt helyre kellene tenni. Ebben különböző gyakorlatok vannak megyei szinten, ebben az OKF-nek jelentős szerepe lenne, hogy ezt egységes irányvonalba terelje. Az a fakivágás amit bérmunkaként végez a tűzoltóság, ugyan olyan munka mint bármi más. Attól, hogy ezt tűzoltó végzi, ez munkavédelmi szempontból ugyan annak minősül. Arra kötelezni a tűzoltót, hogy csinálja meg a tűzoltó autót, ha nincs meg a megfelelő végzettsége, ez munkavédelmi szempontból veszélyes dolog. Ezt értékelni, elemezni kell és karban kell tartani. A szakszervezetnek igénye, hogy rendszeres munkavédelmi ellenőrzések legyenek a tűzoltóságokon. Akár utólagos kockázatelemzéssel egy éles helyzet kapcsán, hiszen ebből lehet tanulni és a kiképzésbe be lehet építeni. Az elemzés után megfelelő munkavédelmi eszközöket lehet beszerezni, lehet javítani a gyakorlatokon, szerelési szabályzatokon. Igényeljük az OKF közreműködését a kezdeményezett munkavédelmi ellenőrzéseken. A szakszervezeteknek és a munkáltatónak egy az érdeke, hogy olyan munkavégzési körülmények legyenek, ahol felesleges baleset nem történhet meg. Zentai Ferenc (KDSZ) Idáig a HÖT-ök volt a téma ami nem ide tartozik. Megbeszéltük az Együttműködési Megállapodás megkötése során, hogy itt csak az OKF és alárendelt szerveiről lesz szó, nem a HÖT-ökről. Kb. 3 évvel ezelőtt megállapították, hogy az OKF iroda épületének D-i része alkalmatlan a munkavégzésre. Tavasztól őszig 40 ºC körüli hőmérséklet van, akkor azt mondták, hogy a ház alkalmatlan mindenfajta elektromos berendezés felszerelésére, mert rosszak a vezetékek. Felújították a házat, kicserélték a vezetékeket. A 2010-es anyagban nem esett szó arról, hogy mi történik az állomány helyzetének a javítására. 2011-re pedig nem tudom, hogy történt-e valami. Műszerekkel felmérték, és megállapították műszerekkel, hogy ebben a helységben nem lehet dolgozni. Egy dolog történt, hogy felszerelték a víztartályokat, hogy az állománynak ásványvíz legyen. Tenne-e valamit a munkavédelem azért, hogy javuljon az állomány helyzete. Ezek az irodák alkalmatlanok a munkavégzésre. Látjuk, hogy a vezetők irodáiban elhelyeztek már légkondikat, nem mindenhol. A beosztott állománynak azonban semmi. Ebben mindenképen lépni kellene, mivel most már biztosított a lehetőség, a vezetékek jók. Legközelebb szeretnék erre vonatkozóan tájékoztatót kérni, hogy lehet-e valamit tenni, mert az állomány érdeke ez. Dobson Tibor: A javaslat az, ha a Munkavédelmi Tanácsadó Testület megalakul, akkor a problémák felvetése és megoldása közelebb kerül. Nem tudunk nagyon sok helyre eljutni, mert 2 munkavédelmisünk van. Ez fizikai képtelenség, ebben súlyozni kell. Ezért a szakszervezetek ebben legyenek aktívabbak. Ha kapunk egy ilyen jellegű ellenőrzést tőletek, mi azt éppolyan komolyan vesszük mint a munkáltatóét, azzal egyenértékű, nekem ez nagy segítség. Maximálisan támogatjuk azt a törekvést, hogy a szakszervezetek munkavédelmi ellenőrzést végezzenek. A Tanácsadó Testületbe pedig szakértőket kérünk 2. napirendi pont: Tájékoztatás a Katasztrófavédelmi Törvény tervezett módosításairól, tekintettel a módosított törvénytervezet közig. egyeztetésre történő kiküldésére. (PVDÉSZ) (PVDÉSZ előterjesztése, javaslata új állománycsoport kialakítására: közalkalmazottak (kinevezett) rendészeti alkalmazotti állománycsoportjának kialakítása).
5
Dr. Mógor Judit: A katasztrófavédelmi törvénycsomagnak a szűkebb értelemben vett polgári védelem, tágabb értelemben a katasztrófavédelmi szakmai részével foglalkozó főosztálya, illetve az osztályon egy olyan jogász csoport készíti, ahol rendelkeznek olyan kapacitással, hogy a törvény előkészítésében közreműködjünk. Bemutatja a koncepciót: a prezentációban a pirossal jelölt részekről fog beszélni, a szakterületéről. A koncepció célkitűzése a lakosságvédelem erősítése, illetve a polgári védelem szerepének erősítése, a pv. szervezetek alkalmazásának fejlesztése. Figyelemmel kellett lenni az új Alaptörvényre. Ennek tervezeteit alkalmaztuk a norma szöveg előkészítése során. Figyelembe vették az alapvető emberi jogokat pl. az egészséges környezethez való jogot, a károkozással kapcsolatban a költségviselés jogát. A XXXI. Cikk nagyon fontos, a jelenlegi rendszerben a pv. kötelezettség ill. a polgári védelmi kérdések gyakorlatilag a honvédelem rendszerében értendők. A pv. kötelezettség, a honvédelmi kötelezettség résznél kerültek megjelenítésre. A célkitűzés: a kor kihívásának megfelelően, a fenyegetettségnek megfelelően válasszuk le a béke időszaki fenyegetettséget, válasszuk le a fegyveres konfliktus esetén értendő a polgári védelmi feladatokról. Magyarország fenyegetettsége mára megváltozott, a politikai, biztonságpolitikai, a korábbi helyzethez képest. Előtérbe kerül az a feladat halmaz, ami béke időszakban, a különböző katasztrófákkal kapcsolatban jelentkező pv. feladatként értelmezhető. A kat.védelmi feladatok ellátása érdekében pv. kötelezettség írható elő. A békeidőszaki feladatok a mi jogszabályainkban fognak megjelenni. A honvédelmi feladatok ellátására pedig a honvédelmi törvény, a honvédelem rendszerében megfogalmazott pv. feladatok élednek fel. A 6. bekezdésben a gazdasági és anyagi szolgáltatás eddig nagyon nehézkesen ment, a polgármestereknél elég sok akadályba ütközött. Most saját felhatalmazásunk van, hogy a katasztrófavédelemi feladatok ellátása érdekében gazdasági és anyagi szolgáltatásra legyenek kötelezhetőek, egyes gazdálkodó szervezetek. Fontos része az Alaptörvénynek a különleges jogrend. Eddig minősített időszaknak neveztük, most különleges jogrend az elnevezése. A katasztrófa jellegű események, a veszélyhelyzet a rendkívüli jogrendet fogják kapni. A rendkívüli állapot az a külső fegyveres támadás, a szükségállapot, a belső fegyveres konfliktus, ill. megelőző védelmi helyzet tényállása, a váratlan támadás az a korábbi, 19/e szakasznak megfelelő. Az 53. cikket ismerteti: veszélyhelyzetet a Kormány hirdethet ki és rendkívüli intézkedéseket vezethet be. A 2/3-os törvényeket, akkor most sarkalatos törvényeknek hívjuk. A katasztrófavédelmi tv. egyes részei is ilyen sarkalatos minősítésűek lesznek, amelyek a rendkívüli intézkedésekre fognak vonatkozni. Az eddigi szabályozás maradt, de pontosításra került. Új katasztrófavédelmi törvény fog születni, mert meghaladtuk azt a mértéket, hogy módosításnak nevezhető legyen. Ezáltal a szerkezetéhez is hozzá tudtunk nyúlni. Új elem, hogy a polgári védelmi törvényt beépítettük a katasztrófavédelmi törvénybe. Ezáltal kiszűrhetővé váltak azok az ismétlődések és azok az ellentmondások, amelyek eddig jogalkalmazási nehézséget jelentettek. Így egy egységes, rendszer szemléletű polgári védelmi, katasztrófavédelmi rendszer felállítását látjuk kivitelezhetőnek. A rendszer szemléletbe belefér az is, hogy a kapcsolódó ágazati törvényekhez is hozzá kellett nyúlnunk. A honvédelmi törvény a leválasztás miatt külön kategória. Rengeteg ágazati törvényhez hozzá kell nyúlni, ami ezt az egységes rendszer szemléletű végrehajtást fogják biztosítani. A normaszöveg készítése során felhasználtuk azokat a tapasztalatokat, amiket a legutóbbi két, egy természeti és egy civil katasztrófához nyúlik vissza, Az elmúlt 10-15-20 év jogi környezet megváltozását, mind pedig a megszerzett, az integrált katasztrófavédelmi szervezet létrejötte óta megszerzett tapasztalatokat hasznosítani kívántuk. Tudományos eredmények beépítésére is sor került, nem csak itt a katasztrófavédelemnél dolgozó kollegák, hanem külső perem tudományágak, pl. a kommunikáció, pszichológiai eredményeit is beépítettük. A kormány és miniszteri rendeletek előkészítése megtörténik, akkor ez sokkal kézzel foghatóbbá válik. Bemutatja a törvénycsomag szerkezetét: 2 új az V és VI. fejezet van. Ezáltal egy egységességet tudtunk biztosítani. Az V. fejezet a rendkívüli jogrendről fog szólni. Az Alaptörvénybe foglaltak törvényi kibontását fogja tartalmazni. A katasztrófaveszély egy új fogalom és új időszak, a koncepcióba ilyen megelőző, felkészítő időszakként jellemeztük, aminek az a célja, hogy ha észleljük, hogy valamilyen veszélyeztető hatás közeledik és okszerűen tudunk arra következtetni, hogy be fog következni egy katasztrófa, vagy egy katasztrófa közeli állapot, akkor arra már olyan intézkedéseket meg lehessen tenni, ami a más típusú kockázatokat a lehető legkisebbre csökkenti. Illetve megfelelően tudunk felkészülni a beavatkozásra, elhárításra. Itt olyan eseményekre gondoljunk, amit előre tudunk jelezni, egy olyan típusú eseményt, aminek előjelei vannak. Nem egy promt baleseti esemény, mint a 6
vörös iszap. A katasztrófaveszély egy megelőző stádium, még nem rendkívüli jogrendet jelent, de a főigazgatónak bizonyos alkotmányos garanciákkal egy többletintézkedési jogosultságot jelent. Ilyen jogosultság egy előre meghatározott tervben, előre jóváhagyott tervben felsorolt, a közelgő eseménynek megfelelő intézkedéseket lehet megtenni. Ezek korlátozott körű intézkedések, a jóváhagyott terv fogja ezeket tartalmazni, Ily módon biztosítható, akár egy rendkívüli jogrend idején is, hogy az önkényes jogalkalmazás lehetősége itt kiszűrhetővé válik. A katasztrófaveszély egy megelőző időszak, ezt követően pedig, a veszélyhelyzetben azok a rendkívüli intézkedések, amelyeket meg lehet és meg kell hozni, amelyek eddig a honvédelmi törvényben, a rendkívüli intézkedések fejezetében szerepeltek, azokat mind áthoztuk ide, és átalakítottuk a mi saját igényeinknek megfelelően. Leválasztottuk a honvédelmi típusú intézkedésekről és békeidőszaki, katasztrófavédelmi, polgári védelmi típusú intézkedéseket készítettünk elő. Még a veszélyhelyzetben, amikor a következmények kezelése arra a fokra eljut, ami tulajdonképpen a mi 3-as feladat felosztásunknak a 3. fázisa, amikor az utógondozás, a helyreállítás, újjáépítés időszaka, a tapasztalatok alapján szükséges, egy csökkentett üzemmódú veszélyhelyzet, amikor még bizonyos rendkívüli intézkedéseket hatályban kell tartani, mert elősegítik a gyors és hatékony helyreállítást, újjáépítést, de már nem a teljes körű rendkívüli intézkedésekre van szükség. A VI. fejezetben a polgári védelem működésének részletes szabályai találhatók. Itt lesznek azok a nagyon pontos és egyértelmű szabályok, ahol a pv. szervezet rendszert kívánjuk megújítani. Az önkéntességre alapozva, ill. a pv. kötelezettségre alapozva, hatékony, nem csak a nyilvántartásokban létező pv. szervezeteket szeretnénk látni, hanem aktív, működő, szükség esetén bevonható pv. szervezetek jöhessenek létre. A különböző önkéntes formában működő szervezetek nagyon fogékonyak erre és alakulnak sorra olyan mentő csoportok, amelyek pv. kötelezettségen alapulnak. Ebbe a körbe nagyon jól be fognak illeszkedni és ennek megfelelően a mozgósításukra, a jogaikra és kötelezettségeikre törvényi szinten nagyon pontos szabályrendszert dolgoztunk ki. Fontos megemlíteni az ő működésük anyagi pénzügyi hátterét, ezt részben már tudja rendezni a törvény és fontos tárgyalásokat folytatunk az NGM-el, a költségvetésbe történő betervezés és az onnan történő biztosítás hátterét. Ily módon törvényi szinten teljes körűvé válik a jogi szabályozás, a háttér. Ezt követően fogjuk megkezdeni azt a munkát, amikor már a végleges norma szöveggel rendelkezünk. Mi már most készülünk a rendelet szintű jogalkotásra, ami teljessé teszi a rendszert és ami a végrehajthatóságot fogja biztosítani és ezáltal a kitűzött cél, a korszerű 21. századi polgári védelem ill. katasztrófavédelem jöjjön létre. A normaszövegben csak az alapvető változásokat, fordulatokat ismertetem. Új definíciókat alkottunk: pl. a polgári védelmi kötelezettségnél, a polgári védelmi szervezeteknél (önkéntes-, személyi állomány), önkéntes mentőszervezetek, katasztrófaveszély, katasztrófaveszély esetén milyen intézkedések tehetők. A veszélyhelyzetet az Alaptörvény 53. cikkével összhangban soroltuk fel és újítottuk meg azokat a veszélyeztető hatásokat, amelyek napjainkra jellemzők. Pl. a földtani veszélyforrások fogalom fedik le mindazokat, amik nem szeizmikus jellegű föld, ill. talajmozgások, amikkel mi találkozunk, mint most a löszfalak leomlása. Az egyéb eredetű veszélyeknél is korszerűsítettük a fogalmat, itt még felszíni vizek szerepelnek, de most fogunk tárgyalni, hogy a felszín alatti vizek is bekerüljenek, hiszen az ivóvíz kivételével azok is érintettek és találunk rá példát is. A légszennyezettség is korszerű, az ágazati szabályoknak is megfelelő fogalom, új elem a kritikus infrastruktúra. Sikerült elfogadtatnunk, hogy a katasztrófavédelmi, polgári védelmi, lakosságvédelmi feladatoknak meg kell jelenni a törvényben. A rendkívüli intézkedéseknél bizonytalan a helyzet, a norma szövegben is több variáció van, erre most nem szeretnék kitérni. Felsoroltam, hogy a polgári védelem működésének részletes szabályainál milyen alfejezetek vannak, mi az a témakör, amire kitérünk és mik azok a kérdések amiket nagyon pontosan törvényi szinten kellett szabályozni. Az előbb nem említettem az adatszolgáltatást, adatkezelést, ez nagyon-nagyon fontos, ez eddig is kényes terület volt, nagyon szigorúak az adatvédelmi szabályok. Az adatvédelmi ombudsman ill. a minisztérium véleménye alapján sikerült egy végső normaszöveget készítenünk. Bízunk benne, hogy megszűnnek azok az alkotmányossági aggályok, amik eddig felvetődtek. Talabér Zoltán (PVDÉSZ) Kérnénk a prezentációt és a norma szöveget. Dr. Mógor Judit: A szöveg az interneten bárki számára elérhető. Amit mi most módosítgatunk az egy döntés előkészítő anyag, óráról órára változik. Ami fent van a honlapon az egy jó kiindulási alap. 7
Talabér Zoltán (PVDÉSZ): Az anyag már közig. egyeztetésen van? A 3 héttel ezelőtti ülésen ugyan úgy kértük mint most. Az volt a válasz, hogy ez az anyag még egyáltalán nincsen kész, nincs kidolgozva, nincs normaszöveg. Dobson Tibor: Azt mondtam, hogy május 2. felére lesz meg. A tervek szerint júniusban lenne döntés a Parlamentben, de ezt nem tudom megjósolni, lehet, hogy átkerül az őszi ülésszakra. Dr. Ese Ferenc (HTFSZ): Az is elhangzott, hogy még nincs kész, ehhez képest, pár nap múlva megtaláltuk a kormany.hu-n. Amiről a belügyminiszter is nyilatkozott, hogy ez még nem hivatalos álláspont. Dr. Mógor Judit: Nincs kész a normaszöveg, hanem van nagyon sok tervezet, ami folyamatosan változik, érkeznek a tárcavélemények. Két körös volt, egyszer egy előzetes szakmai egyeztetésre bocsátottuk, akkor is rengeteg ágazati észrevétel, javaslat érkezett, szóban is különböző egyeztetések történtek, utána azt visszamutatni, megint újabb észrevételek. Dr. Ese Ferenc (HTFSZ): Ami fenn van a honlapon az a katasztrófavédelem álláspontja, vagy kinek az álláspontja? Dr. Mógor Judit: A Belügyminisztériumnak, kifejezetten a véleményezésre közzétett változata. Talabér Zoltán (PVDÉSZ): Volt egy záró rész, amire kíváncsi lennék. A költségviselés rendje hogyan alakul? Ez állami feladat, az állami költségvetés ebben hogyan vesz részt? Mennyire kell a jövőben megint koldulni a pénzeket a helyi szerveknek és az irodáknak? Minden törvény annyit ér amennyi pénzt mögé képeznek. Ha nem képeznek pénzt a költségvetésben erre, akkor az annyit fog érni, mint az előtte lévő összes 3, ami most egybe van gyúrva. Egybe lesz gyúrva a XXXVII-es pv. törvény, LXXIV-es katvéd. törvény, 1/2000-es a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kormányrendelet, ami később módosult. Dr. Mógor Judit: A IV. fejezetbe a SEVESO-ba, most nem szeretnék bele menni. Vannak olyan elemek, amiket felemeltünk törvényi szabályozásra, a IV. fejezet a SEVESO végrehajtását biztosító fejezet. Lesz majd végrehajtási kormányrendelet is. Talabér Zoltán (PVDÉSZ): Várom, hogy megkapjuk a norma szövegét és tudjuk véleményezni. Ha a KÉT ülésen azt a tájékoztatást kapjuk, hogy nincs norma szöveg, majd csak a 2. félévben lesz, akkor nem is nézzük a honlapot, csak véletlenül akadunk rá. Ha kapunk róla tájékoztatást, hogy folyik egy műhely munka és most közig. egyeztetésen van. Szeretnénk részt venni a munkában, segíteni az együtt gondolkodásban. Azt zárójelben jegyzem meg, hogy a pv. törvény, hogy került be a kat.véd. törvénybe, a honvédelmi törvényt is bele lehetne gyúrni, mert a honvédelmi kötelezettség alapján létezik a polgári védelmi kötelezettség, és a minősített időszakról, amit most különleges jogrendnek nevezünk, az gyakorlatilag más feladatokat határoz meg ebben az esetben a polgári védelemnek. Rossz azt látni, hogy a polgári védelmi törvényt begyúrják egy kat.védelmi törvénybe, ami egy civilizációs, béke időszaki, különböző küszöb értékeket túllépő eseményeket kezel. Ugyan ezt szeretném a 31-es esetében hallani, ha a katasztrófavédelem egységes, a polgári védelmi tv. be van dolgozva a kat.védelmi törvénycsomagba, ha a HÖT-ökből állami tűzoltóság lesz, akkor miért nem lehet itt kezelni, akkor miért kell azt külön hagyni 31-esként. Logikus az lenne, ha egységesen gondolkodik és nem pedig részben egységesen. Részben egységes, mert a pv. tv. be van dolgozva, a tűzoltósági tv. nincs bedolgozva, pedig egységes szervezetet akarnak belőle létre hozni. Dobson Tibor: Azt mondtam május második felében viszik Kormány elé, vagy pedig a második félévben tudja tárgyalni az Országgyűlés. 8
Dr. Mógor Judit: Jogalkotási szempontból olyan ismétlődések és olyan átfedések voltak, amit kezelni kellett. A KIM-nek is az volt az álláspontja, hogy ez így oldható meg és a jogbiztonság elvének ez felel meg, így kezelhető. Talabér Zoltán (PVDÉSZ): Papírhadsereget az a rendszer csinált, amely nem adott pénzt a képzésre, felkészítésre, kiképzésre, a normál rendszerre. Nem volt ez soha papírhadsereg, ez mindig elérhető volt, határozattal be volt osztva. Dr. Mógor Judit: Pontosan ez volt a cél. Dr. Ese Ferenc (HTFSZ): A társadalmi egyeztetéssel van kifogásom. Én is május végére emlékszem. Amikor ez kikerült társadalmi egyeztetésre, akkor belügyminiszter úr nyilatkozott, hogy ez nem a tárca álláspontja, hanem ez egy szakmai álláspont. A jelenleg hatályos jogszabályok szerint a szakszervezeteknek 2 fórumon van lehetőségük egyeztetni bármilyen jogszabályról. Egyszer a közigazgatási egyeztetés keretén belül, az érintett szakszervezetek elmondhatják a saját véleményüket, kettő: a közig egyeztetésen átmenő, a kormány által megtárgyalt jogszabályt, a RÉF alapszabálya alapján, ott mondhatnak véleményt. A középső dologról gyakorlatilag nincs hozzászólási jogunk, nem kaptuk meg erre a felkérést. A közig egyeztetésre menő szöveget ki kellett volna küldeni az érintett szakszervezeteknek véleményezésre, hiszen a közig.-i egyeztetési lapon is rajta vannak a szakszervezetek, hogy kinek mi a véleménye róla és ebbe benne van az összes érintett szakszervezet is. Szeretnénk egy olyan norma szöveget megkapni, ami a közig. egyeztetésnek megfelelő és mi ígérjük, hogy adunk rá véleményt, hiszen az elkövetkező éveket ez meghatározza. A közig. egyeztetés eredményével kapcsolatosan összegyűlt és végleges kormány álláspontot meg a RÉF plenáris ülésén kívánjuk tárgyalni. Elmondjuk, hogy a végső szöveg mehet a Parlament elé, vagy milyen szakszervezeti felhangokkal. A RÉF alapszabálya szerint, ha a szakszervezetek nem értenek egyet, akkor az azzal kapcsolatos ellenvéleményt a Kormány köteles a Parlament elé tárni. Ez olyan mértékben meghatározza az ebben közreműködő szervezetek személyi állományának kérdését, hogy ez abszolút szakszervezeti kérdés. El kell dönteni, hogy mi lesz, katasztrófavédelmi állomány lesz, polgári védelmi állomány lesz, milyen átjárhatóság van a honvédelmi kötelezettségek között, a munkavédelmi oldaláról is, nem csak a lakossági oldaláról. A katasztrófahelyzetekben nagyon sok szervezet működik együtt. Két egymástól teljesen független, egy központi közigazgatás alá tartozó szervezetek és az önkormányzatok alá tartozó. Ha a tűzoltóság állami lesz, akkor is ez a kettősség meg fog maradni. Innentől kezdve, a katasztrófavédelmi törvénynek is 2/3-osnak kell lenni. Hiszen sarkalatos, az önkormányzatokat szabályozó kérdés. A nemzetközi szerződéseknek mennyire felelünk meg? A jogalkotás szerint június 30-ig záró szavazásnak kéne lenni a Parlamentben. Lesz-e rendkívüli időszak vagy sem, a Kormány módosítja-e a jogalkotási programját, ez az ő hatásköre. Amennyire én látom, ebből még lehet végszavazás. Max. módosítgatni fogják az elkövetkező 6 hónapban, ha valami nem jól sikerült. Dobson Tibor: Javaslom, hogy fel kellene vetni holnap a BÉT-en, mivel ennek az előterjesztője a BM. Itt a szakmai anyaga készül a törvénytervezetnek, ami még változhat, ezt küldjük meg, akkor én ezt magamra vállalom. Dr. Mógor Judit: Az eredeti jogalkotási terv szerint máj. 5-re volt betervezve a Kormányülésre, hogy akkor megy be az előterjesztés, de annyira csúsztunk, hogy ez már megváltozott. Van egy olyan szándéka a BM-nek, hogy meghosszabbítják az alkotmányozási folyamat miatt, az Országgyűlés tavaszi ülésszakát és akkor még belefér. Dobson Tibor: Azt kérem, úgyis a BM az előterjesztő, hogy ha azt mondják holnap, hogy miért nem küldtük meg ebben az állapotában, akkor kiküldjük. Én úgyis ott leszek. Holnap vessétek föl, hivatkozzatok a mai KÉT ülésre. És mi megküldjük az előterjesztő nevében.
9
Dr. Ese Ferenc (HTFSZ): A BM az előkészítő, ezért volt furcsa a belügyminiszter nyilatkozata, hogy ez csak egyfajta szakmai álláspont. Fülep Zoltán: Röviden összefoglalnám azokat a változásokat, amik bekerültek a törvénytervezetbe a tűzvédelmet érintően. A tűzvédelmi törvény megmarad továbbra is önálló törvényként, nem épül be a kat.véd törvénybe. Ennek módosítására van szükség. Mi indokolta a módosítást? (lásd prezentáció) Egységes rendszert akarunk működtetni, akkor ugyan azokat a követelményeket kell biztosítani mindenhol. A felügyeleti rendszere nem volt megfelelően kidolgozva, a HÖT-öket az önkormányzat intézményévé tette, ilyen módon a tűzoltóság egy közvetlen irányítást kapott, miközben a szakmai tudása nincs meg az önkormányzatoknak. Ez anomáliákat okozott. Kiegészülhet az önkormányzatok kötelezettség vállalásába a tűzvédelem, a tűzoltóságoknak a fejlesztése. Az elmúlt 15 évet vizsgálva, vannak olyan önkormányzatok, ahol ez igen jól működött, vannak olyan tűzoltóságok ahol ez nem érvényesült. Az egységesség elve csorbát szenvedett. Vannak önkormányzatok, ahol erre pénzt áldoztak, hogy jól működjön, ezek jellemzően a tűzoltóságok székhely önkormányzatai voltak. Nem egy tűzoltóság esetében, 10-30 település is tatozhat a működési területhez. Ezek az önkormányzatok nem vállaltak szerepet ebbe a kötelezettség vállalásba, annak okán, hogy nekik nincs erre pénzük. Az egységesség sérült, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Új kihívások jelentek meg a minden napokban, amelyeket a törvénybe be kell építeni. Mi történt a törvénymódosítás előkészítésével kapcsolatosan? (lásd prezentáció) A törvénytervezet társadalmi, közig. egyeztetésre került, az érkezett javaslatok folyamatosan feldolgozásra, beépítésre kerülnek. Sok minden változott. Április 28-án rakta fel a BM a társadalmi egyeztetésre, a honlapra. Rengeteg véleményt kaptunk, ezeket folyamatosan dolgozzuk fel. Mik azok amik megváltoznak a törvényben? (lásd prezentáció) A törvény foglalkozik a tűzoltó egyesületekkel is, magába építi a tűzoltó egyesületekről szóló 2008. évi törvényt. A hivatásos tűzoltóság lenne az, aki mint állami szereplő ellátná a tűzvédelmet az ország teljes területén. Arra nem áll rendelkezésre pénz, hogy a hivatásos tűzoltóságok olyan létszámbővítést kapjanak, olyan fejlesztésbe részesüljenek, amely alapján az állampolgárok közelébe nagy számban megjelenő tűzoltóságokat tudnának biztosítani. A köztestületi tűzoltóságok is ebből a célból kerültek létrehozásra, hogy az állampolgárokhoz közelebb tudjuk vinni a mentő, tűzvédelmi erőket. A köztestületekre továbbra is szükség van. Ezért ők lennének az úgy nevezett önkormányzati tűzoltóságok. Az adott létesítmények esetében megmaradnának a létesítményi tűzoltóságok. Az ezekkel kapcsolatos szabályozás pontosítása szükséges. (lásd prezentáció) Meg kell téríteni, ha az automatikus tűzjelző rendszert üzemeltető gondatlanságára vezethető vissza maga a tűzjelzés. Ezáltal a téves vonulással kapcsolatos költségek. A tűzvizsgálat kérdése, fogalma, a 12/2007-es módosítása megtörtént, az OKF intézkedés is módosításra került, mely a tűzvizsgálat hatékonyságát fogja javítani, nem fog felesleges terheket róni a tűzoltóságokra. Az önkormányzatok jogai és kötelezettségei a tűzoltóságokkal kapcsolatosan, utalva arra a köztestületi tűzoltóságok jelenlegi formájában, vagy önkormányzat vagy önkormányzatok és önkéntes tűzoltó egyesület közös döntése alapján létrehozott köztestületi tűzoltóság, melyre felelősséget, ill. kötelezettséget vállalnak az önkormányzatok. Itt is hasonló a helyzet, a székhely település önkormányzata próbálja működtetni, és a költségeket pótolni, ami az állami normatíván felül megjelenik, míg a többi társult önkormányzatok rendszerint nem vállaltak szerepet ebbe a kötelezettség vállalásba. Vagy pusztán az állami normatíva felhasználásával történik a tűzoltóságnak a működtetése. Az önkéntesség szerepe kicsit megfordult a köztestületi tűzoltóságok esetében, ezt is helyre kellett tenni. Megszűnne a 2008. évben megjelent önkéntes tűzoltó egyesületekről szóló törvény, itt szerepelne a tűzvédelmi törvényben, egységes szerkezetben. Az állami támogatások megfelelő újra elosztása, ami a működtetés feltételeit biztosítja. A felhatalmazó rendelkezéseknek az aktualizálása, mely egyéb alacsonyabb szintű jogszabályoknak a kiadására kinek van jogosítványa, valamint egyes szakmai területeknek a miniszteri, vagy Kormány szintről való kivétele annak érdekében, hogy ami pusztán szakmai érdekeket szolgál, pl. tűzoltási-műszaki mentési szabályzat. A tisztán szakmai résznek nem vagyok biztos, hogy valami politikai vonal vizsgálja meg, vagy adja ki, vagy ő rajta keresztül menjen, mivel a jogalkotási folyamat elég hosszadalmas. Dr. Ese Ferenc (HTFSZ): Az egész törvénnyel kapcsolatban az a problémám, hogy gyakorlatilag azon kívül, hogy a katasztrófavédelem maga alá gyűri az önkormányzati tűzoltóságokat, semmi más nem 10
változik. A rendszernek a rosszaságát nem oldja meg. Ha közös állami feladat a tűzvédelem és a katasztrófa elhárítás, akkor mi köze hozzá az önkormányzatoknak. Van egy másik probléma, amit a belügyben tudnak, de úgy látszik ti még nem. A Legfelsőbb Bíróság többször megkifogásolta a köztestületi tűzoltóságokat, ilyen, hogy köztestületi tűzoltóság, ilyen nincs. Köztestületet csak állam törvény útján hozhat létre pl. a Magyar Tudományos Akadémia és még pár ilyen, de igazából ez nem az. Ez egyesülési jog alapján létrejött szervezet, ami kötelező önkormányzati feladatokat átadva, lesz kvázi közhasznú társadalmi szervezet. Azt gondolja valaki, ha az önkormányzati tűzoltóságokat átnevezi, azzal valami meg fog változni, attól ez nem fog megváltozni. Az egyesületi törvény alapján, ha kilép az önkormányzat, akkor is megmarad az egyesület és marad ott minden, ahogy működik. Max. ha az önkéntes tűzoltó egyesülettel kapcsolatban az egyesülési jogot így korlátozzátok. Amúgy ez 2/3os törvény, innentől kezdve a tűzvédelmi törvénynek is 2/3-osnak kell lennie. Azt gondolom, hogy ez a 4 kategória, ez sok. Ha az állam eldönti, hogy állami tűzoltóság kell, akkor legyen állami tűzoltóság, legyen állami feladat és hajtsa végre a feladatokat. Az önkormányzati tűzoltóság és a köztestületi innentől kezdve kiesik. Azt, hogy ezt hogy lehet bele integrálni a rendszerbe, őrs vagy egyéb módszerrel, az innentől kezdve mindig egy szakmai feladat ennek a kérdése. Amivel még nem értek egyet, az a létesítményi tűzoltóságok kérdése. A szakszervezetünknek az az álláspontja, ha állami feladat a tűzoltás, tűzvédelem, baleset elhárítás, akkor ez is állami feladat. Az egy más kérdés, hogy a gazdálkodó szervezet, hogy vesz részt benne. Úgy gondolom, hogy nagyon jól működő modell ilyen szempontból a Reptér. A Reptér egy magán intézmény magán tulajdonossal, gazdasági társaságként haszonért dolgozik, a költségeket álja. Azt gondolom, hogy inkább elfogadható lenne az új tűzvédelmi, katasztrófavédelmi koncepcióban, ha létesítményi tűzoltóság van, annak költség viselésére a gazdasági társaságot kötelezni kéne. Aki ilyen tevékenységet akar folytatni, az vegye tudomásul, hogy annak ilyen költsége van és az kötelező. A személyzet legyen állami, a feladatellátás legyen állami, a fenntartást fizesse a gazdálkodó. Az önkéntesek tekintetében, az más kérdés. Ha a jelenlegi politika alkotmányozás szintjén azt mondja, hogy az egyesülési jogot és törvényt korlátozza, nem lehet egyesületeket ilyen célból létrehozni, csak az államilag elfogadott módon, akkor ez egy kérdés. Az egy más kérdés, hogy az állam hogy működjön közre az ilyen tűzoltó egyesületek elismerésében, finanszírozásában, feladatellátásában. Ha egy községen belül saját maguk létrehoznak és csinálnak egy tűzoltó egyesületet, nem vállalnak működési területet, csak saját maguk kisegítenek, az egy más kérdés. Más kérdés, amikor állami finanszírozással besegítenek a hivatásosaknak, tehát ezért ez megint egy eldöntendő kérdés, hogy ezt hogyan lehet. Tehát ha állami feladat, akkor legyen állami feladat, és teljes egészében vállalja és finanszírozza, és akkor elfogadjuk, a mostani koncepció szerint, akkor legyen hivatásos. Az önkormányzati akkor önkormányzati, de a vegyes az soha nem jól működik. Milyen alapon szállna be az önkormányzat, ha nem az ő feladata, hanem állami feladat. Nincs jogalapja beleszállni. A mostani köztestületi tűzoltóságok pedig nem fognak átalakulni önkormányzati tűzoltóságokká, ugyan is az kettőből áll. Az önkormányzat kiszállhat a finanszírozási oldalából, de az önkéntes tűzoltó egyesület benne marad, hiszen az egyesületi törvény alapján bejegyzett társadalmi szervezetről van szó, nem egy önkormányzati létesítményről. Tehát ez alapvetően problémát okoz. A létesítményeket pedig át kéne gondolni. A Reptérnek a finanszírozási oldalról történő megjelenítése jobb, még akár a személyi bérek kifizetésére is kötelezni lehet a létesítmény üzemeltetőt. Mondjuk olyan állami intézményeknél érdekes, mint Paks. Magyarország legveszélyesebb üzeme, és Paksnak egy alvállalkozói kft.-je végzi a tűzvédelmi, baleset elhárítási feladatokat. És nem is gondolva bele a pénzügyi dolgokba, ennek a tűzvédelmi feladatai közel 1,5 milliárd Ft, amit finanszíroz a Paksi Erőmű. Abból közel kb. 3 tűzoltó egységet lehetne létrehozni, városnak megfelelőt. Ha ez átgondolásra és beolvasztásra kerül, ez az egységes rendszer, akkor lesz egységes rendszer, különben megint ugyan ott tartunk ahol most, hogy lesz egy próbálkozás ami vagy fog működni, vagy nem fog. Gondolom a katasztrófavédelemmel szemben ez egy kicsikét más. Hiszen itt azonnali beavatkozásról van szó. Ami munkajogi értelemben kifogásolható az, hogy az átalakítás kapcsán az önkormányzati létesítmények parancsnokainak törvény adta kötelezettsége annak tovább vitelre, ha megszűnik a jogviszonya, december 31-től nem parancsnok. Vagy kinevezi parancsnoknak, ideiglenes jelleggel megbízólevéllel január 1-től a parancsnoki tevékenységre a katasztrófavédelem, vagy nincs. Vagy elmegy nyugdíjba, ha lesz még nyugdíj, de ezt most nem tudjuk. Ez vonatkozik szinte az összes nyugdíj jogosult személyre, vagy leszerel, elmegy a civil életbe, megkapja a végkielégítést, amíg jár. Ami a polgármestereknek lesz 11
érdekes, hogy az önkormányzati tűzoltóság vagyonával hogy jár el. A vagyonkezelés egyik szabálya sem felel meg a jelenlegi polgári jogi normáknak. Innentől kezdve ez egy érdekes vita lesz. Hiába lesz egy törvény, a polgári jogi törvényt nem hiszem, hogy felül írja. Ebből lesz egy alkotmányos dolog. Az hogy átszáll, vagy nem száll át, hogy az átszállt vagyon terhelt-e vagy nem terhelt, azt nem lehet egy speciális szakmai törvénybe írni. Ez nem egy vagyonrendezési törvény, ami ’93-ban volt az állam és az önkormányzat között, hiszen akkor a vagyon kettévált. Azért kéne tudni, hogy mi a végleges változat, mert lehet, hogy a szakmai fórumok már ezt kijavították. Ha van egy végleges verzió, szívesen elmondjuk a véleményünket részletesen róla, akár még olyan szinten is, hogy egyeztetünk a polgári védelmi dolgozókkal, hogy a rendszer működjön. Az érdekképviseleteknek az a dolga, hogy olyan rendszer működjön, ahol a kollegáknak nem rosszabb a sorsuk. Terjéki László (BRDSZ): A BRDSZ április 28-ra elkészített egy véleményt és meg is küldtük. Amint a HTFSZ elmondta, nem tudjuk, hogy azóta mik módosultak. Kérem, ha azóta történt változás, azt ha meg lehetne küldeni. A tervezetből nem tudtuk kiolvasni, az új önkormányzati, a régi köztestületi tűzoltóságoknak hatáskörrel rendelkezniük kell, működési területtel nem rendelkeznek. Ez a működési terület mennyire önálló, hiszen most a jelenlegi önkormányzati tűzoltóságoktól vettek el, ki lesz az új, ki lenne a régi köztestületi tűzoltóságoknak a szakmai felügyelete a mostani tűzoltóságok, vagy a megye? Ez a törvényből nem derül ki. Fülep Zoltán: Abba a tervezetbe ez még hibásan volt. A működési terület az a hivatásosak között van az országban megoldva, és ezen belül működnének az önkormányzati tűzoltóságok. Tehát maga a működési terület a hivatásosé, az önkormányzatinak is van működési területe, csak nem önálló működési területtel kerül megnevezésre. A jelenlegi hivatásos tűzoltóságok lennének akik a közvetlen felügyeletet ellátnák. Egy hierarchia lenne. Dobson Tibor: Köszönöm szépen Talabér úrnak, hogy ezt a megbeszélést kezdeményezte. Javaslom, hogy holnap a BÉT-en kezdeményezzétek, hogy küldjék meg hivatalosan a tervezetet. Most abban a stádiumban vagyunk, amikor már van miről vitázni. A ti véleményetek roppant fontos. Ha kezdtek véleményt írni, az mindenképpen segítség. Nagy Gábor (HTFSZ): Egész más gondok vannak itt. A vonulós tűzoltóknál az a probléma, hogy olyanok jönnek ellenőrizni, akik nem tudják, hogy mit jelent az. Dobson Tibor: Nem hiszem, hogy ezt törvény szinten kell rendezni. Nagyon nehéz utánpótlási problémáink vannak. Ilyen állapotban nem könnyű HÖT-öktől szakembert arra rábeszélni, hogy jöjjön át a megyei igazgatóságra akármilyen beosztásba. Most a személyi váltásnál nagyon sok embert megkerestek, és nem akart jönni. Fülep Zoltán: Ez az általánosítás nem szerencsés. Az a szerencsés, ha a felettes szerv már egy olyan állományból alakul ki, aki már megtapasztalta, hogy mi történik lent, és annak eredményeképpen tud tovább lépni. Dr. Ese Ferenc (HTFSZ): Itt a probléma, hogy létre hoztak egy hierarchikus állami rendszert, amibe becsatlakoztatok 3 olyan szervezeti egységet, aminek semmi köze a hierarchiához. Ez egy roppant veszéllyel járó dolog. Gyakorlatilag kiüresednek a tűzoltó egyesületek. Lehet jogszerűen nem. Oda azért mennek az emberek, mert azt amit csinálnak, abba hisznek és szeretik csinálni. Az első hierarchikus parancsnál a fele eltűnik belőle, nem fog működni. Ez vonatkozik az önkormányzati és az önkéntesre. A létesítményinél meg ott a baj, hogy az civil munkavállaló, a cégtől kapja a pénzét, őneki oda kéne megfelelnie. Azt beraknia a hierarchikusba? Márpedig kihagyni a rendszerből vétek lenne, hiszen a legnagyobb veszélyforrások pont ezeknél az intézményeknél vannak Azt szakmailag el lehet fogadni, hogy az irányítást szakmailag a hivatásosnak kéne irányítani, nem úgy mint most. Akkor be kell integrálni a rendszerbe. Azokat a hibalehetőségeket amiket az önkormányzati rendszer megoldott, hiszen kikerült a hierarchiából, és mozgásterük volt, hiszen a legfelső munkáltató egy önkormányzat 12
volt és akár rendelet szinten is el tudtak térni a szabálytól, ezt megoldotta. A hierarchikus rendszerben ez nem működhet. Gondoljuk át, mert a kollegáim és szerintem ez így nem fog működni. Mi érezzük azt, hogy mi a probléma. A napirendi pont másik fele: PVDÉSZ előterjesztése, javaslata új állománycsoport kialakítására: közalkalmazottak (kinevezett) rendészeti alkalmazotti állománycsoportjának kialakítása. Talabér Zoltán (PVDÉSZ): Egyezetés alatt van most. Abban megegyeztünk, hogy a törvényben kéne tisztázni. Ha van valamilyen fogadó készség, mi elkészítjük. A belügyminiszternek valamilyen szinten foglalkozni kell vele. Zentai Ferenc (KDSZ): Amikor ’96-ban készült a pv. törvény, akkor sikerült elérnem azt, hogy akkor került be az, hogy legyen köztisztviselő a közalkalmazott helyett. Most nem lehet azt megcsinálni itt a törvényben, mert itt szerepel, hogy milyen állomány kategóriák vannak. Itt nem lehet külön megemlíteni azt, hogy legyen egy ilyen állomány kategória? Talabér Zoltán (PVDÉSZ): Erről van szó, csak kell egy elfogadás arról az oldalról, hogy bekerüljön. 3. napirendi pont: Egyebek Dr. Ese Ferenc (HTFSZ): A Reptér kapcsán már jeleztem, hogy munkavédelmi ellenőrzést kívánunk tartani és természetesen szeretnénk, ha a katasztrófavédelem is részt venne benne. A Reptér kapcsán felmerült a kiképzési terv, gyakorlat. Van egy kiképzési tervünk, ami az OKF irányításának megfelelően elkészült, tán még meg is felel a szakmai előírásoknak. Bár kockázat elemzés szempontjából szükséges lenne felül vizsgálni. Gyakorlatilag a fél éves gyakorlat arról szól, hogy eltérő rendszerű kiképzések kerülnek végrehajtásra a Reptéren. Nem az igazgató rendeli el, nem az aki jogosult módosítani, hanem az osztályvezető. Saját hatáskörben eltérő gyakorlatokat hajt végre. Még a szakmai részbe beleférne, akkor azt mondanánk, hogy gondoljuk át. Alapvetően nem olyan gyakorlatokat hajtat végre, amely a Reptéren a munkavégzéshez szükséges. Inkább fegyelmezési módszerekre alkalmazza a kiképzést. Ez viszont elfogadhatatlan. Dobson Tibor: Akkor ez nem csak munkavédelmi probléma. Alapvetően szakmai felügyeleti is, és humán is. Dr. Ese Ferenc (HTFSZ): Úgy kívánja elérni a vezető a szakmai tekintélyét, hogy kihajtja az állomány belét. 800 m-es hírvivői futást tart az állomány részére vasárnap délelőtt, rögtön váltás után. Amikor elméletileg az 1/2006 ÖTM rendelet alapján tilos gyakorlatot végrehajtani, kivétel akkor, ha előre van tervezve, és máskor nem végrehajtható. Abszolút jogszabályi tilalom van erre nézve. Füri Gábor (HTFSZ): A képzési tervben hétfőtől-vasárnapig gyakorlat van folyamatosan, benne van minden napra, amit végre kell hajtani. Az osztályvezető a győri gázrobbanásra hivatkozva, 800 vagy 1200 m-es hírvivői gyakorlatot kell tartanunk, vasárnap reggel váltás után, bevetési ruhában, csizmában. Dobson Tibor: Amikor kint voltam pénteken a demonstráción a sátornál, akkor azt kértem, hogy a bajai mintára, ne mint Repülőtér, hanem mint HTFSZ elnökség írjátok le ezeket, hogy ki tudjuk vizsgálni. Ez nem munkavédelmi probléma. Dr. Ese Ferenc (HTFSZ): Szakmai és munkavédelmi szempontból átgondolva, olyan gyakorlatokat hajtat végre az emberekkel, amik gyakorlatilag a fizikai tűrőképesség max. határán van. Ez abszurd! Amikor a Reptér üzemeltetése bizonyos létszám és technikai eszközhöz van kötve. A kollegáknak a fele rosszul lesz ott. 13
Dobson Tibor: Megértettem, csak kezdeményezzétek! Írjátok le Bakondi úrnak, hogy milyen problémák vannak ott, és akkor odaküldünk egy cél, vagy egy soron kívüli ellenőrzést. Dr. Ese Ferenc (HTFSZ): A szakszervezet kezdeményezi Lévai László tű. főhadnagy osztályvezető szakmai alkalmasságának a megvizsgálását. Füri Gábor (HTFSZ): Az emberi oldala: a pénteki demonstráció előtt, a leadott szolgálattal az utasforgalmi területen, nyilvános területen kipakoltatta a táskájukat, akinél tűzoltóság feliratú póló vagy esetleg gyakorló nadrág volt azt kirakatta velük, és megtiltotta bárminemű ruházat elvitelét a Reptérről. Rendben, tiltsa meg. De hát utasforgalmi területen? Vasárnap este bejött. Egy kollegát, vagy kettőt fényképen látott, hogy fent vannak a neten. Időmérő riasztást csinált, majd ugyan úgy szerelési gyakorlatot csináltatott velük vasárnap késő este felé, majd nem retorzióként vagy büntetés gyanánt, de az egyik felismert kollegát behívta a bázisra és tűzoltási gyakorlatot csináltatott. Dr. Ese Ferenc (HTFSZ): Mindezt amellett, hogy a parancsnok folyamatosan utasította, hogy ezt fejezze be. A másik napirenden kívüli probléma. Reptér kontra Országház hatásköri, illetékességi viták. A hatályos intézkedés alapján a Bakondi úr nevében gyakorolja a munkáltatói jogokat a Reptér parancsnoka. Ehhez képest a Reptér állomány táblája alapján, mint alárendelt szerepel a Parlament, és ennek megfelelően van szabályozva. A hatályos belügyi rendelkezés nem így szól. Ezt így nem tudjuk elfogadni. És ennek megfelelően intézkedik a Reptér igazgatója. Amennyiben ő nem ér rá, ő saját maga megbízólevelet ad a feladat ellátására. Az tudjuk, hogy a kiadmányozási jogkört, tovább kiadmányozni nem lehet. Ha ő nem tudja ellátni, akkor jelenteni kéne Bakondi úrnak, hogy ő maga helyett jelöljön ki mást, nem oda küldeni megbízólevéllel bárkit. És itt nem akarok nevesíteni. Az elmúlt időszakban legalább kétszer volt ilyen hatásköri összeütközésnek tűnő jelenet. Kerüljön már tisztázásra a hatáskör, ez nem személyi kérdés. Dobson Tibor: Ezt is írjátok le. Valószínűleg erre a Humán szakterület fog nektek válaszolni. Dr. Ese Ferenc (HTFSZ): Rendelkezésre áll egy Együttműködési megállapodás az OKF-OrszágházKöztársasági Őrezred között. Dóczi Imre (HTFSZ): A Köztársasági Őrezred-FTP-OKF-Országgyűlés Gazdasági Hivatala között jött létre 2005. május 12-i aláírással. Ebben rögzítve van többek között a jelentési kötelezettség, ez a demonstráció napján sarkalatossá vált, az őrséget haladéktalanul értesítenünk kell, azonnal jelentést kell küldenünk az Országgyűlés Gazdasági Hivatala felé. Szerepel benne, hogy az OKF főigazgató vállalja, hogy az OKF SZMSZ OHTP-t érintő kérdésben változáskor egyeztet az OGY Hivatal vezetőjével. Nem hiszem, hogy megtörtént ez az egyeztetés, amikor az OKF SZMSZ változott. Dr. Ese Ferenc (HTFSZ): A szakmai utasítások nem futnak keresztül az Országgyűlés Hivatalán. Olyan szakmai utasítások kerülnek kiadásra a Parlamenti Tűzoltósághoz, amik ellentétesek az Országgyűlés Hivatalának szakmai utasításaival. Terjéki László (BRDSZ): Az egyenruházattal kapcsolatban kérem, hogy írásban adjanak ki egy olyan dolgot, úgy emlékszem, hogy kijött most egy intézkedés, hogy milyen ruházati boltokból kell beszerezni a ruházati termékeket. Addig amíg ez nincsen, addig elvileg el lehetne számolni azzal, amit az eddigi intézkedésben meghatároztak. Erre valamilyen papír, hogy ez tényleg így van. Dr. Ese Ferenc (HTFSZ): A kifizetésekkel kapcsolatban, amiről Bakondi úr tájékoztatott minket. Vannak még értelmezési problémák a Parlament esetében is. Voltak olyan jogcímen nyilvántartott napok, hogy parancsnoki napok, amikor rendkívüli ülésszak volt. Ki kéne gyűjteni, hogy mi a különbség a két értelmezés között és mi az OKF álláspontja, hogyan adják, hogyan fizessék. Az új parancsnok meg nincs is képben, tehát ezt koordinálni kéne. 14
Dóczi Imre (HTFSZ): A személyes adatok védelme érdekében a sajátomat adhatom át. Az egyik a parancsnoki napokkal történő elszámolás, a másik a parancsnoki napok nélküli. 360.000.- Ft a kettő közötti különbség. Ez a szakszervezettel és az OKF–el is egyeztetett táblázat szerinti elszámolás. Ha az OKF elismeri, hogy a parancsnoki napok után is jár a távolléti díj, ez nagyon sok kollegát érint. A parancsnoki nap, az a szabad napról történt berendelés kompenzációja. Szabadnapomból berendeltek szolgálatba, azért cserébe kaptam parancsnoki napot. Ha nem veszem ki a parancsnoki napot, akkor mintha szolgálatban lettem volna, keletkezett volna túlmunkám, viszont a berendelésért nem kaptam volna semmit. Viszont mivel kivettem, így nem keletkezett túlmunka, de így sem kapok a berendelésért semmit, mert nem fizetik ki. Terjéki László (BRDSZ): Amikor nem jöttél be, arra kéred a távolléti díjat. Terjéki László (BRDSZ): A vörös iszappal kapcsolatban az önkormányzati tűzoltók panaszkodnak, hogy a fele megkapta, azért mert az önkormányzat megelőlegezte, a többire gyakorlatilag a hivatalos elszámolás még mindig nem jött meg a támogatás. Dobson Tibor: Jó, meg fogom kérdezni. Megkérdezi, hogy van-e még valakinek hozzáfűzni valója, miután nincs, bezárja az ülést. Budapest, 2011. 05. 12.
Dobson Tibor tű. dandártábornok sk. Hivatalvezető
Olaszné Nagy Edit korm.t., sk. jegyzőkönyvvezető
15
