Emlékeztető az Egyetemi Doktori Tanács (EDT) 2015. június 18-i üléséről (helyszín: a Szenátus tárgyalóterme) Az ülésen jelen voltak: - az EDT szavazati jogú tagjaként:
- az EDT tanácskozási jogú tagjaként: - meghívottként:
Az ülésről kimentésüket kérték:
Az ülésről távol maradtak:
Dr. Szabó Miklós akadémikus, professor emeritus, az EDT elnöke Dr. habil. Sarkadi Balázs akadémikus (MTA) Dr. Gönczöl Katalin professor emeritus (Állam- és Jogtudományi Kar) Dr. Kulcsár Szabó Ernő akadémikus, egyetemi tanár, a Bölcsészettudományi Doktori Tanács elnöke (Bölcsészettudományi Kar), aki az ülésen Dr. Dezső Tamás, habil. egyetemi docenst, a Bölcsészettudományi Kar dékánját – mint meghívottat – is képviselte Dr. Benczúr András professor emeritus, az Informatika Doktori Iskola Tanácsának elnöke (Informatikai Kar) Dr. Hunyady György akadémikus, professor emeritus, a Pedagógiai és Pszichológiai Doktori Tanács elnöke (Pedagógiai és Pszichológiai Kar), aki az ülésen Dr. Demetrovics Zsolt, egyetemi tanárt, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar dékánját – mint meghívottat – is képviselte Dr. Örkény Antal egyetemi tanár, a Szociológia Doktori Tanács elnöke (Társadalomtudományi Kar) Dr. Faragó István egyetemi tanár, a Természettudományi Doktori Tanács elnöke, (Természettudományi Kar) Dr. Frei Zsolt egyetemi tanár, a tudományos, kutatás-szervezési és innovációs ügyek rektorhelyettese Dr. Mezey Barna egyetemi tanár, rektor Dr. Michaletzky György egyetemi tanár, a Szenátus – doktori iskolákat képviselő – tagja Dr. Király Miklós, egyetemi tanár, az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja Dr. Horváth Zoltán egyetemi tanár, az Informatikai Kar dékánjának képviseletében Dr. Zentai László, egyetemi tanár, a tudományos és nemzetközi kapcsolatok dékánhelyettese Dr. Juhász Gábor, egyetemi docens, a Társadalomtudományi Kar általános és oktatási dékánhelyettese, választott dékánja, aki az ülésen Dr. Tausz Katalin, egyetemi tanárt, a Társadalomtudományi Kar dékánját is képviselte Dr. Surján Péter, egyetemi tanár, a Természettudományi Kar dékánja Dr. Fazekas Marianna egyetemi tanár Dr. Kukorelli István egyetemi tanár, az Állam- és Jogtudományi, Politikatudományi Doktori Tanács elnöke, az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola vezetője képviseletében Dr. Erdei Anna, akadémikus, egyetemi tanár, a Biológia Doktori Iskola vezetője Dr. Boros Gábor, egyetemi tanár,, a Filozófiatudományi Doktori Iskola vezetője Dr. Palla László, egyetemi tanár, a Fizika Doktori Iskola vezetője Dr. Csuhaj Varjú Erzsébet, egyetemi tanár, az Informatika Doktori Iskola vezetője Dr. Kállay Géza, egyetemi tanár, az Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetője Dr. Inzelt György, egyetemi tanár, a Kémia Doktori Iskola vezetője Dr. Jánosi Imre, egyetemi tanár, a Környezettudományi Doktori Iskola vezetője Dr. Szabolcs Éva, egyetemi tanár, a Neveléstudományi Doktori Iskola vezetője Dr. Karácsony András, egyetemi tanár, a Politikatudományi Doktori Iskola vezetője Dr. Szigeti Péter egyetemi tanár (Széchenyi István Egyetem) Dr. Török László akadémikus, emeritus kutatóprofesszor (MTA) Dr. Dezső Tamás, habil. egyetemi docenst, a Bölcsészettudományi Kar dékánja Dr. Borhy László, intézetigazgató egyetemi tanár, a Bölcsészettudományi Kar választott dékánja Dr. Demetrovics Zsolt, egyetemi tanárt, a Pedagógiai és Pszichológiai Kar dékánja Dr. Tausz Katalin, egyetemi tanárt, a Társadalomtudományi Kar dékánja Dr. Kukorelli István egyetemi tanár, az Állam- és Jogtudományi, Politikatudományi Doktori Tanács elnöke, az Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola vezetője Dr. Oláh Attila, egyetemi tanár, a Pszichológiai Doktori Iskola vezetője Dr. Erdődy Gábor, egyetemi tanár, a Történelemtudományi Doktori Iskola vezetője Bezsenyi Tamás doktorandusz, az Egyetemi Doktorandusz Önkormányzat elnöke Dr. Nemes-Nagy József, egyetemi tanár, a Földtudományi Doktori Iskola vezetője Dr. Laczkovich Miklós, akadémikus, egyetemi tanár, a Matematika Doktori Iskola vezetője Dr. Bárdosi Vilmos, egyetemi tanár, a Nyelvtudományi Doktori Iskola vezetője
Az ülés megnyitása, a jelenlévők üdvözlése, a kimentések és helyettesítések ismertetése, valamint a szavazóképesség megállapítása (az ülésen részt vevő szavazati jogú tagok száma: nyolc fő) után az EDT az ülés napirendi pontjainak tárgyalását, valamint a határozathozatal rendjét nyílt szavazással – az alábbiak szerint – fogadta el: Az ülés meghívóban közölt napirendi pontjai: 1. Kerekasztal-megbeszélés a doktori iskolák működésének folyamatos biztosíthatósága érdekében átfogó, hosszú távú humánerőforrás-menedzselési stratégia kialakítása témában a 2014. évi doktori iskolai akkreditációs eljárás tapasztalataira, valamint a Magyar Felsőoktatási
Akkreditációs Bizottság doktori iskolákkal, törzstagokkal szemben támasztott minőségi követelményeire tekintettel 2. Doktori fokozat odaítélése, külföldön szerzett doktori fokozat honosítása 3. Egyebek Az elfogadott napirend: A meghívóban közölt első és második napirendi pont elfogadása mellett a harmadik, Egyebek napirendi pont helyett „A doktori iskolák törzstagi körének bővítése” c. napirend került – nyílt szavazással, egyhangúlag meghozott határozattal – felvételre. Az elfogadott napirendi pontok tárgyalása: 1. Kerekasztal-megbeszélés a doktori iskolák működésének folyamatos biztosíthatósága érdekében átfogó, hosszú távú humánerőforrás-menedzselési stratégia kialakítása témában a 2014. évi doktori iskolai akkreditációs eljárás tapasztalataira, valamint a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság doktori iskolákkal, törzstagokkal szemben támasztott minőségi követelményeire tekintettel Rektor úr felvezető hozzászólásában kiemelte, hogy az Egyetemi Doktori Tanács 2015. május 14-i ülésén – melyen az EDT meghívására vett részt – azért kezdeményezte a kerekasztalmegbeszélést, mert ott olyan kérdések vetődtek fel, melyekre a választ nem lehet elkülönítetten megadni. A doktori iskolai akkreditációs eljárás során a figyelem ráirányult az egyes doktori iskolák személyi hátterének jelenlegi biztosítottságára, hosszú távon történő biztosíthatóságára is. Az e téren felmerült, karonként, doktori iskolánként más és más jellegű kérdések megválaszolásához, az általános és az egymástól – tudományos minősítettség, elvárások és szakmai előrehaladási lehetőségek, gyakorlatok tekintetében – eltérő helyzetképnek és kialakult gyakorlatnak is megfelelő előrelépések megtételéhez a doktori iskolákon, a tudományosság képviselőin túl szükséges a humánpolitikában, humánerőforrás-gazdálkodásban döntő egyetemi/kari vezetés közreműködése is. Az EDT elnöke a kerekasztal-megbeszélés feladatát a doktori iskolák folyamatos működésének biztosításában definiálta. Kiemelte, hogy az országos doktori adatbázis adatai arról tanúskodnak, hogy Egyetemünk – mint korábban is – kiemelkedő szerepet tölt be a hazai doktori képzésben, de emellett érdemes odafigyelni arra, hogy a doktori iskolai személyi háttér biztosítatlansága folytán 2009 óta már két doktori iskola is megszüntette működését Egyetemünkön. A 2014. évi akkreditációs eljárás után pedig jelentkeztek konkrét, rövid távon megoldandó feladatok is: új egyetemi tanár törzstagok akkreditációjának kezdeményezése, a MAB által 2015. október 1-jei kezdettel lefolytatandó monitorvizsgálatokra felkészülve egyes doktori iskolák megfelelt minősítésű törzstagjainak – az egyetemi tanárok számára tekintettel történő – ismételt áttekintése. Mindemellett a MAB doktori iskolákkal, azok vezetőivel és tagjaival szemben támasztott elvárásokat tartalmazó határozata szerint 2016. január 1-jétől a doktori iskola vezetőjével szembeni, a korábbiakhoz képest további minőségi elvárás, hogy DSc/MTA doktora tudományos fokozattal/címmel is rendelkezzen. Néhány doktori iskola érintettsége folytán – az ad hoc problémák megoldásán túl – az EDT szükségesnek látta jelezni az egyetemi vezetés felé – a hosszú távú fejlesztésekhez vezető út első lépéseként – pl. az akadémiai doktorátus megszerzése elősegítésének, a professzori kinevezések, az akadémiai kutatóhelyekkel való együttműködések áttekintésének szükségességét. Dr. Surján Péter dékán úr kérdésére és hozzászólására reflektálva elnök úr megerősítette, hogy valóban kettős feladat áll az Egyetem előtt: egyrészről a doktori iskolák mindenkori előírásoknak megfelelő működéséhez szükséges személyi feltételek biztosítása, mint objektív probléma, másrészről a doktori iskolai akkreditációs határozatokban foglaltak naprakész végrehajtása, mint technikai-adminisztratív jellegű feladat. Ez utóbbi feladatok kapcsán felszólalásában mind Dr. Surján Péter dékán úr, mind Dr. Örkény Antal doktori iskolavezető kiemelte, hogy a Kémia Doktori Iskola, ille tve a Szociológia Doktori Iskola törzstagi állománya garantálja, hogy a MAB akkreditációs határozatában foglaltak , illetve
azok végrehajtása nem okoznak fennakadást az iskola jelenlegi működésben, egyik doktori iskola sem kerülhet veszélyhelyzetbe a jelenlegi akkreditáció hatályának lejártával sem. Dr. Palla László, a Fizika Doktori Iskola vezetője is jelezte, hogy a MAB-monitorvizsgálat sikeressége érdekében – a doktori iskola törzstagi körét illetően – a szükséges intézkedések már megtörténtek. Dr. Király Miklós dékán úr hozzászólásában kifejtette, hogy a Politikatudományi Doktori Iskola – törzstagi körének megerősítésével – szeptemberben új akkreditációs eljárást kezdeményez a MAB-nál, viszont – az elszívó hatás jelentkezése mellett – súlyos problémaként jelentkezik a karon, a dékáni programnak is részévé vált – nem csak a doktori iskolákat érintő – feladat: a kollégák előmenetelének támogatása különösen az akadémiai doktori cím megszerzése tekintetében. Dr. Hunyady György akadémikus úr hozzászólásában kifejtette, hogy a Pedagógiai és Pszichológiai Kar doktori iskoláinál bekövetkező változás sem fog gondot okozni a működésben, viszont az akkreditációs követelmények változása következtében máris megfigyelhető, hogy országosan pl. a pszichológiai tudományok tudományágban csökken az akkreditált doktori iskolák száma, mely – tekintve a jelentős volumenű mesterképzést – a tudományág további fejlődése szempontjából nem jelent feltétlenül kedvező irányt. Akadémikus úr – a tanárképzés tudományos megalapozása, a szakmódszertanok személyi állományának megerősítése érdekében tartott külön fórumon született és a kerekasztal résztvevőinek kiküldött írásos előterjesztésre is utalva – sürgető fejlesztési feladatként határozta meg továbbá a szakmódszertanok területén végzett kutatómunka előmozdítását, a szakmódszertanok területét érintő, tudományos fokozattal rendelkező utánpótlás, illetve az oktatói előrehaladás biztosíthatósága érdekében a diszciplináris doktori iskolák keretében szakmódszertani jellegű doktori programok indítását. Az EDT elnöke a doktori iskolák személyi állománya tekintetében is hangsúlyozta a szakmai, tudományos előmenetel fontosságát, külön felhíva a figyelmet arra a MAB határozatra, miszerint 2016. január 1-jétől doktori iskoláink vezetőinek rendelkeznie kell a tudományok doktora akadémiai címmel is. Dr. Kállay Géza professzor úr kiemelte, hogy mint az Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetője, maga is résztvevője volt a tanárképzés tudományos jövőjével foglalkozó fórumnak, ahol a doktori iskolák részéről valóban nagy készség mutatkozott a kooperációra a pedagógusképzés tekintetében. Az oktatók szükséges előmenetelét tekintve professzor úr kifejtette, hogy az nem egyszerűen vezetői szándékon és az oktatók tudományos eredményességén, teljesítményén múlik, hanem finansziális kérdés is. Dr. Örkény Antal professzor úr hozzászólásában kifejtette, hogy bár rövid távon nem lát problémát a Szociológiai Doktori Iskola működésében, de úgy véli, a professzori kar homogén korfája miatt több évre előre kell gondolkozni, a kari vezetésnek a doktori iskola vezetésével konstruktívan együttműködve át kell tekinteni az oktatói kört, személyre szólóan meg kell vizsgálni, hogyan lehet ez alatt az idő alatt az előrelépéshez (pl. egyetemi tanári státushoz) szükséges teljesítményt – ahol szükséges, szigorú feltételek mentén nyújtott egyetemi/kari szintű támogatással (pl. sabbatical) – elérni. Dr. Gönczöl Katalin professzor asszony ráirányította a figyelmet arra is, hogy az akadémiai doktori cím elnyerésére vállalkozó és arra esélyes oktatóra – a tudományos munka megírásán túl és az oktatói munka mellett – rendkívül nagy adminisztrációs teher is hárul. Érdemes lenne megvizsgálni, miként működhetne közre az Egyetem/kar ennek egyszerűsítésében, esetleges átvállalásában. Professzor asszony hozzászólásában kihangsúlyozta egy karonkénti, személyre szóló előmeneteli terv fontosságát, mely alapján egyfajta szerződéskötésre kerülhetne sor azon oktatókkal, akik pl. az akadémiai doktori cím elnyerése érdekében a magas szintű tudományos teljesítményre vállalkoznak, valamint a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés lehetőségét a tudományos intézetekkel, azok munkatársaival. Dr. Sarkadi Balázs akadémikus úr szerint is érdemes lenne bevonni az akadémiai kutatóintézeteket a doktori iskolai képzésbe akár törzstagokként is. Az akadémiai kutatói szférában dolgozók többsége a negyvenes éveire megszerzi a tudományok doktora címet, ugyanakkor – bár sok doktorandusz dolgozik ebben a szférában – az oktatás terén kevés tapasztalattal rendelkeznek, így az együttműködés mindkét fél számára előnyös lehetne.
Dr. Benczúr András professzor úr kiemelte, hogy az informatikai tudományokban - egyrészt a szakma tehetséges fiatalokat elszívó hatása, másrészt a szakma elvárásai és az akadémia minőségi követelményei közötti jelentős különbség miatt – az akadémiai doktori cím elnyerése vagy akár csak a docensi beosztás követelményeinek való megfelelés is komoly kihívást jelenthet a jövőre nézve. Dr. Kulcsár Szabó Ernő akadémikus úr kifejtette, hogy a jelenleg háttérbe szoruló bölcsészettudományok területén ellentmondásos az összkép: a személyi okok miatt megszűnő doktori iskolák mellett akár új iskola létesítésére is alkalmas gazdag szakmai, szellemi kapacitás áll rendelkezésre. Maga a bölcsészettudomány, mint tudományterület, tehát nem került krízishelyzetbe, bár bizonyos szakterületi specifikumok következtében egyes területeken valóban jelentkezhet nehézség a doktori iskolákkal és törzstagokkal szemben támasztott követelményeknek való megfelelés során. Véleménye szerint a minőségi doktori iskola érdekében fontos az akadémiai doktori cím követelményeinek teljesítése. Dr. Inzelt György professzor úr hangsúlyozta, hogy a személyi feltételek teljesítésén túl a doktori iskoláknak meg kell küzdeniük a képzésre jelentkezők számának csökkenésével, melyben a külföldi egyetemek és a piac elszívó hatása is megmutatkozik, illetve a jelentős, a doktori iskolák szakmai/kutató munkáját és a doktoranduszok felé tett vállalásaik teljesítését is hátráltató finanszírozási problémákkal. Dr. Boros Gábor professzor úr elmondta, hogy bár a Filozófiatudományi Doktori Iskola mind személyi hátterét, mind programjait tekintve folyamatosan gazdagszik, sajnálatos módon nincs igény kutatási területén a szakmódszertanra, hiszen a filozófia kikerült a középiskolai oktatásból. Ez később hatással lehet az iskola sorsára, hallgatói létszámára is. Dr. Szabó Miklós elnök úr – csatlakozva az előző hozzászólókhoz – ráirányította a figyelmet arra, hogy a doktoranduszok számának folyamatos csökkenése érzékeltetheti hatását a magyar állami ösztöndíjjal támogatott helyek elosztása során is. Dr. Kulcsár Szabó Ernő professzor úr hangsúlyozta, hogy egy egyetemet a professzori kar tesz valóban excellens egyetemmé. Az egyetem kiválóságának megőrzése érdekében, hangsúlyt kell fektetni az oktatói körön belül – az egalitarizmus helyett – a különböző szintű és minőségű tudományos teljesítés elismerésére. Dr. Michaletzky György professzor úr felvetette, a kerekasztal-megbeszélés nyomán érdemes lenne kezdeményezni a doktori iskolák törzstagi körének – tíz évre, ill. azon túlra is kitekintő – felmérését, valamint feltárni a tudományos teljesítés, az oktatói előmenetel motiválásának finanszírozási lehetőségeit is. Egyetértését fejezte ki továbbá a doktori iskolákon belüli szakmódszertani jellegű képzés – mint humánpolitikai kérdés – fontosságával. Dr. Surján Péter dékán úr ismételt hozzászólásában hangsúlyozta a doktori képzésben résztvevők számának növelése és az oktatói előmenetel (a habilitált oktatók, továbbá az akadémiai doktori címmel rendelkező oktatók előrelépésének) akár más kiadások terhére történő támogatásának érdekében az összehangolt intézkedések fontosságát, a szakmódszertanok területe – pozitív diszkrimináció nélküli – fejlesztésének szükségességét, továbbá elsősorban az Egyetem humánpolitikai érdekeit, a humánerőforrás utánpótlását szem előtt tartó együttműködést az akadémiai kutatóintézetekkel. Dr. Sarkadi Balázs akadémikus úr – az akadémiai intézetekkel való együttműködés kérdéséhez – hozzáfűzte, hogy mind a tudomány, mind az oktatás szempontjából hasznosnak tartja az akadémiai kutatóintézetekkel való együttműködést, a kutatóhelyek szívesen vesznek részt – megfelelő szakmai hátteret biztosítva – a doktori képzésben, az intézetekben kutatómunkát folytató doktoranduszokat pedig segítik a fokozat megszerzésében. Dr. Szabó Miklós akadémikus úr kifejezte, érdemes lenne a doktori képzés jelenlegi keretei között is megtalálni az egyetem és az akadémiai kutatóintézetek között az együttműködés konstruktívabb formáját. Dr. Kállay Géza professzor úr felvetette, hogy az egyes oktatók minősítésekor, a tudományos teljesítmény mérése folyamán jelenleg nem jelenik meg kellő hangsúllyal, hogy az egyetemi oktatók – a tudományos kutatóintézetben foglalkoztatottakkal ellentétben – nem csupán tudományos kutatómunkát végeznek, hanem magas színvonalú pedagógiai, oktatói tevékenységet is. Dr. Frei Zsolt rektorhelyettes úr egyetértett – a minőség és a kutatás intenzív támogatása melletti kiállás hangsúlyozásával – egy cselekvési terv kidolgozásával. Az egyetemi előmenetelre való alkalmasság, az oktatásra, kutatásra való alkalmasság mielőbbi megítélhetősége szempontjából kiemelte a posztdoktori ösztöndíj, a posztdoktori állás bevezetésének jelentőségét, emellett fontosnak
tartotta az oktatói és hallgatói óraterhelés csökkentését is. Megjegyezte, az Egyetem egyik legnagyobb értéke a hallgatói kör, amelyet bizonyos szakterületeken az Egyetem nem tud megvédeni az – akár a kutatóintézetek felől jelentkező – elszívó hatástól. Dr. Szabó Miklós elnök úr tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az Egyetemi Doktori Tanács vállalja, hogy – az őszi félév során – felmérést végez a doktori iskolák körében az iskolák humánerőforrásának – rövid és hosszú távú – helyzetével kapcsolatban. Dr. Mezey Barna rektor úr az elhangzott hozzászólásokra válaszolva emlékeztette a jelenlévőket, hogy már korábban, a kari vezetőkhöz címzett egyetemvezetői felhívás is azzal a szándékkal fogalmazódott meg, hogy mihamarabb sor kerülhessen egy egyetemi szintű, szisztematikus humánpolitikai terv felépítésére, melyhez elengedhetetlen a doktori iskolai humánerőforrás helyzetének áttekintő elemzése is azzal, hogy tudomásul kell venni, az egyetemi humánpolitikai programnak kari árnyalásokkal együtt kell megvalósulnia, mivel az egyes területeken – amire az akkreditációs eljárás is rávilágított – hiány, míg máshol bőség mutatkozik a minőségi és egyéb mutatókban. A finanszírozási kérdésekre reflektálva kiemelte, fontos, hogy a humánpolitikai terv megvalósításához álljon rendelkezésre megfelelő támogatási lehetőség (jelenleg pl. tudománypolitikai alap, tehetséggondozó alap), egyelőre – rövid távon, 2017-től – a költségvetésre (a kifejezetten egyetemi tudományos célokra szánt keretre) és a pályázatokra lehet támaszkodni. Tekintettel arra, hogy figyelemre méltó eltérések vannak a karok között, mind ösztönző, mind elismerő elemeket célszerű besorolni az egyetemi előmeneteli rendszerbe, amihez humánpolitikai következetesség szükséges. A differenciálás megvalósításához el kell fogadni egy – legalább kari szintű – szempontrendszert, amire fel lehetne építeni egy előmeneteli rendszert, melyben minden lépcső egy előre megfogalmazott minőségi elváráshoz kötődne, és amely mindenkit érdekeltté tehetne az előrelépésben (pl. többszintű egyetemi tanári képlet bevezetése). Rektor úr kifejtette, hogy mindezt, természetesen, a karokkal, a kari vezetéssel szorosan együttműködve már 2016-ban elő kell készíteni. A sabbatical hosszú távon való működtetése helyett – véleménye szerint – reálisabbnak tűnik a költségvetés kialakításakor egy ösztöndíjrendszert megalapozása azok részére, akik pl. akadémiai doktorátusukra készülnek, hasznos lehet továbbá az ösztöndíjas gyakornokság bevezetése is. Az akadémiai cím megszerzésére készülők támogatására, a felkészüléssel járó adminisztráció kiváltására, megsegítésére jó példa a könyvtári kollégák közreműködése az MTMT-ben, mely szolgáltatást, különösen a társadalomtudományok, bölcsészettudományok területén pl. a hivatkozások összegyűjtésére is célszerű lenne kiterjeszteni. Annak érdekében, hogy mielőbb elkészülhessen az egyetemi/kari humánpolitikai terv, ill. az alapját képező szempontrendszer/képlet, fontos, hogy első lépcsőként készüljön el a doktori iskolák humánerőforrásának „feltérképezése”, kerüljenek összeállításra az egyes doktori iskolák fejlesztéséhez, előrelépéséhez megfogalmazódott igények, a doktori iskolák humánpolitikai elképzelései, másrészt mindez a kar vonatkozásában is kerüljön feltérképezésre, kidolgozásra. Természetesen a doktori iskolák körében az Egyetemi Doktori Tanács, egyetemi/kari szinten az egyetem/kar vezetése koordinálja az ezzel járó feladatokat. 2.Doktori fokozat odaítélése, külföldön szerzett doktori fokozat honosítása 2. határozat: Az EDT – titkos szavazással, egyhangú, 8 igen, 0 nem szavazattal – doktori (PhD-) fokozatot ítélt oda az alábbiak szerint: Az Állam- és Jogtudományi, Politikatudományi Doktori Tanács előterjesztésében: NÉV
TUDOMÁNYÁG
dr. Inzelt Éva Veronika
állam- és jogtudományokban
dr. Csöndes Mónika
állam- és jogtudományokban
3.A doktori iskolák törzstagi körének bővítése 3.1. Új törzstagi jelölés a Politikatudományi Doktori Iskolában Az EDSZ 11. § (1) ag) pontja alapján az Állam- és Jogtudományi, Politikatudományi Doktori Tanács 2015. május 28-i ülésén hozott 35/2015.(V.28.) TDT és 36/2015.(V.28.) TDT határozatai alapján – az alábbiak szerint – tett javaslatot a Politikatudományi Doktori Iskola törzstagi körének kibővítésére: Törzstagjelöltek: - Dr. Bányai Ferenc egyetemi docens és - Dr. Molnár Attila Károly habilitált egyetemi docens 3.1. határozat: Az EDT Dr. Bányai Ferenc (Politikatudományi Doktori Iskola) és Dr. Molnár Attila (Politikatudományi Doktori Iskola) törzstaggá jelölését jóváhagyta. Az EDT határozatát titkos szavazással, egyhangú, 8 igen, 0 nem szavazati arány mellett hoz ta meg. 3.2. Új törzstagi jelölés a Szociológiai Doktori Iskolában Az EDSZ 11. § (1) ag) pontja alapján a Szociológia Doktori Tanács 2015. június 9-i előterjesztése alapján javaslatot tett a Szociológia Doktori Iskola törzstagi körének kibővítésére. Törzstagnak jelölt oktató: Dr. Vokó Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár (Egészségpolitikai és Egészség-gazdaságtan Tanszék) 3.2. határozat: Az EDT Dr. Vokó Zoltán (Szociológia Doktori Iskola) törzstaggá jelölését jóváhagyta. Az EDT határozatát titkos szavazással, egyhangú, 8 igen, 0 nem szavazati arány mellett hozta meg.
Dr. Szabó Miklós az Egyetemi Doktori Tanács elnöke
Az emlékeztetőt készítette: Kméczik Anikó, a Tanács titkára
