Emissionen. Energiewirtscahftliche Tagesfragen, 59. Jg. p (A cikk teljes terjedelmében hozzáférhető a cikk szerzőjénél:

Az EU szerepe és súlya a klímaváltozás elleni globális küzdelemben Az Európai Unió klímavédelmi célkitűzései a tények tükrében Dr. Fazekas András István

Dr. Fazekas András István: Az EU szerepe és súlya a klímaváltozás elleni globális küzdelemben / Az Európai Unió klímavédelmi célkitűzései a tények tükrében Problémafelvetés, célkitűzés Jelen rövid összefoglaló a német Energiewirtschaftliche Tagesfragen energetikai kérdésekkel foglalkozó folyóiratban megjelent – az üvegházhatású gázok és ezen belül a CO2-kibocsátás1 globális, regionális és országonkénti alakulásával foglalkozó – cikk2 legfontosabb állításainak összefoglalását és egyben továbbgondolását tartalmazza. Az adatok és a főbb megállapítások közlését azért tartjuk fontosnak, mert azok az Európai Unió fő energiapolitikai célkitűzésének megvalósításával kapcsolatosak. A problémafelvetésnek külön aktualitást ad a nemzetközi klímavédelmi összefogás múlt év végi koppenhágai kudarca. Magyarország – együtt a többi uniós tagországgal – igen jelentős erőfeszítéseket tesz, és tervez tenni az uniós klímavédelmi célkitűzések megvalósítása érdekében. Folyamatban van annak az energiapolitikai programnak a kidolgozása, amely az elkövetkező évtizedre vonatkozóan főbb vonalaiban meghatározza a megújuló energiaforrások hasznosítása részarányának jelentős növelését. Ez a program igen jelentős anyagi, szellemi és humán erőforrásokat mozgósít az EU célkitűzések reánk eső részének megvalósítására. Lényeges tehát mind a szakmabeliek, mind a laikus közvélemény számára, hogy tájékozottak legyenek az uniós célkitűzések megvalósításának jelenlegi állásáról, e globális küzdelem jelenlegi helyzetéről. A kérdés gyakorlatilag folyamatosan jelen van médiában, a politikai állásfoglalások, lépések indoklásakor gyakorta hivatkoznak ezen uniós célkitűzésekre. Mindennek ellenére azonban a konkrét számok, az eddig elért eredmények nem ismertek széleskörűen. Jóllehet nagyon sok információt közöl a média e kérdésekkel kapcsolatban, az átfogó véleményalkotást lehetővé tevő adatok lényegi összefüggéseikben többnyire nem ismertek. Ez magyarázza, hogy az emberek többségében erősen eltúlzott elképzelések élnek az eddigi eredményekkel kapcsolatban. A kérdéssel kapcsolatos nyilatkozatok, kijelentések többsége nemcsak a konkrét adatoknak van híján, hanem számtalan esetben erősen befolyásolt politikailag, érzelmileg, adott esetben partikuláris gazdasági 1

Jelen összefoglalás csak a CO2-kibocsátás kérdéseivel foglalkozik. Az üvegházhatású gázoknak (GHGs) csak egyik (jóllehet domináns) összetevője a szén-dioxid. 2 Hans-Joachim Ziesing: Differenzierte Entwicklung bei insgesamt weiter steigenden weltweiten CO2Emissionen. Energiewirtscahftliche Tagesfragen, 59. Jg. p56.-65. (A cikk teljes terjedelmében hozzáférhető a cikk szerzőjénél: [email protected]) Dr. Fazekas András István | FAZEKAS_D_581_MEN_EPP_01_a.doc | 53760 | 12035 | 1897 | 2011.09.02. 10:05:00 |

1/10


érdekek által. S ez megnehezíti a témával kapcsolatos kérdések, célkitűzések reális értékelését. Jelen összefoglaló a valós helyzet megismertetését tekinti céljának. Nem minősíti, nem értékeli a jelenlegi helyzetet, s nem minősíti a célkitűzéseket. A tények közlésére szorítkozik. A tények és az összefüggések ismerete alapján már lehetséges természetesen az ítéletalkotás a témával összefüggő kérdésekben. Mindez azonban már nem képezi jelen összefoglaló tárgyát. A CO2-kibocsátás globális alakulása 1990 – és 2008 között A globális CO2-kibocsátás tárgyidőszakbeli alakulását az 1. ábra és az 1. táblázat foglalja össze. A táblázat feltünteti az egyes sarokévekre vonatkozó adatokat3, s a teljes tárgyidőszakbeli kibocsátás növekedést. A múlt évtized elején, 1990-ben a világ összes CO2-kibocsátása 22 010,5 Mt volt. Ez az érték 18 év alatt, 2008-ra 30 178,0 Mt-ra nőtt, azaz az abszolút értékbeli növekedés mintegy 8 200 Mt volt, ez hozzávetőlegesen 40 %-os növekedésnek felel meg. A táblázat tartalmazza azt az adatsort is, amely a Kínai Népköztársaság CO2kibocsátása nélkül összegzi a világ kibocsátásának alakulását. A két adatsort összevetve megállapítható, hogy Kína széndioxid-kibocsátása abszolút domináns szerepet játszott az említett tárgyidőszakban, s mindebből következően a jelen időszakban és a jövőben is abszolút meghatározó lesz a globális széndioxid-emisszió szempontjából. Másképpen fogalmazva ez azt jelenti, hogy a világ CO2-kibocsátásnak alakulását alapvetően a kínai kibocsátás alakulása határozza meg a jövőben. A kínai széndioxid-kibocsátás növekedése a vizsgált tárgyidőszakban közel ugyanannyi volt, mint a világ összes többi részének együttes kibocsátás növekedése! A 2. táblázat a világ összes széndioxid-kibocsátásának alakulását a folyamat dinamikája szempontjából elemzi. Bemutatja az egyes időszakbeli növekményeket, ezek százalékos értékeit (2. ábra, 3. ábra és 4. ábra). A globális kibocsátás a kilencvenes évek második felében gyorsult fel rendkívüli mértékben. Míg 1990 és 1995 között az összes éves kibocsátás növekedése 507,2 Mt volt, addig ugyanez az érték 1995 és 2000 között 1 602,2 Mt, azaz több mint háromszor nagyobb, mint az előző ötéves időszakban. A 2000 és 2005 közötti növekmény már közel hétszerese (!!!) az 1990 és 1995 közötti növekménynek (3 706,2 Mt). A 2. táblázatból világosan látható, hogy például a 2005-2007 közötti időszakban az éves széndioxid-kibocsátás változása abszolút értékben közel a fele volt a Kína nélküli világban, mint Kínában. 3

A 2008. évi adatok a forrásként szolgáló cikk megjelenésekor még nem voltak véglegesített adatok. Az eredeti forrás: BIP Statistical Review of the World Energy (BIP 2008). Dr. Fazekas András István | FAZEKAS_D_581_MEN_EPP_01_a.doc | 53760 | 12035 | 1897 | 2011.09.02. 10:05:00 |

2/10


Az éves átlagos százalékos kibocsátás növekedés az egész világ átlagában hozzávetőlegesen 1,77 % volt, míg a Kína nélküli világban ugyanez az érték 1 százalék körül volt. Kína széndioxid-kibocsátása tehát rendkívüli mértékben megnövelte a globális kibocsátás növekedését. Következésképpen Kína meghatározó szerepet játszik napjainkban a globális széndioxid-kibocsátás alakulásában. Még nyilvánvalóbb Kína meghatározó szerepe és rendkívüli súlya a CO2-kibocsátás területén, ha összehasonlítjuk a Kínán kívüli legnagyobb kibocsátók széndioxid-kibocsátását Kínáéval, s főleg ha elemezzük a változások dinamikáját (3. és 4. táblázat). Az 5. és 6. táblázat differenciáltabb képet ad a globális folyamatok alakulásáról. Itt szerepelnek adatok az iparilag legfejlettebb régiók széndioxid-kibocsátásának alakulásáról is. A táblázatokban foglalt információk tanulmányozása alapján nyilvánvalóvá válik, hogy a világ szén-dioxid kibocsátásának növekedésében négy régió játszotta a fő szerepet. Kína (+ 4 252,2 Mt, + 189,5 %), India (+860,3 Mt, +146,0 %) és a Közel-Kelet (+840,5 Mt, +143,0 %), valamint az Amerikai Egyesült Államok (+840,7 Mt, +16,6 %). Az 5. ábra szemlélteti az elmondottakat. Jóllehet a kibocsátás növekedés India, a Közel-Kelet és az Amerikai Egyesült Államok esetében közel azonos nagyságú, az aránybeli változásokban igen jelentős különbség van a fejlett és a fejlődő, felzárkózó régiók között. Az USA esetében 16,6 % a tárgyidőszakbeli növekedés, a másik három régió esetében egy nagyságrenddel nagyobb az aránybeli változás. A különbség oka nyilvánvaló, nem szorul magyarázatra. Mindebből tényszerűen két dolog következik. Az említett régiók hatékony részvétele nélkül a klímaváltozás elleni összefogás nem hozhat globális eredményt. Másrészt a kibocsátás csökkentés fő területe Kína, India és a KözelKelet. Itt dől el a küzdelem kimenetele. Az Európai Unió súlya a klímaváltozás elleni küzdelemben Az Európai Unióban a széndioxid-kibocsátás nem növekedett, sőt valamelyest (-5,8 %) csökkent a tárgyidőszakban. Ez igen jelentős, nem lebecsülendő eredmény! Ez a régió példamutató politikát folytat a klímaváltozás elleni küzdelemben. Az 5. és 6. táblázat differenciáltan kezeli az EU régiót. Megadja az adatokat a régi tagállamokra (EU-15), az újonnan (2004) csatlakozott tagállamokra (EU-12), és az egész régióra (EU-27) vonatkozóan. Ennek a későbbi vizsgálatok szempontjából van igen nagy jelentősége. A tényszerű adatokat figyelembe véve azonban az is megállapítható, hogy az EU tényleges eredményei gyakorlatilag elenyészőek az egyéb régiókban bekövetkezett kibocsátás-növekedéssel szemben. Miközben az EU régióban a Dr. Fazekas András István | FAZEKAS_D_581_MEN_EPP_01_a.doc | 53760 | 12035 | 1897 | 2011.09.02. 10:05:00 |

3/10


kérdéses tárgyidőszakban 254,6 Mt-val (-5,8 %) csökkent a kibocsátás, addig az említett négy másik régióban a kibocsátás összes növekedése 6 793,5 Mt volt. (5. ábra). Ez azt jelenti, hogy ezekben a régiókban a kibocsátás növekedése 26,7-szeresen haladta meg az EU kibocsátás csökkentését. Tovább árnyalva a képet, az is megállapítható, hogy az EU kibocsátás-csökkenésében abszolút meghatározó része a volt szocialista országokban bekövetkezett ipari szerkezetváltásnak. Mindenki által ismert, hogy ez a folyamat az ipari termelés igen jelentős csökkenésének volt a következménye. Jelen vizsgálat szempontjából a hangsúly azon van, hogy a 254,6 Mt kibocsátás-csökkentés abszolút meghatározó része nem tervezett gazdasági folyamatok eredménye volt. Azaz ez a kibocsátás-csökkenés nem tekinthető a klímaváltozás megakadályozását célzó energiapolitikai intézkedések, erőfeszítések eredményének. Mindezek figyelembevételével – természetesen leegyszerűsítve a valós helyzetet – kijelenthető, hogy az EU energiapolitikai intézkedései 16,4 Mt kibocsátás-csökkentést eredményeztek a vizsgált tárgyidőszakban (azaz az EU-15 régióban). Természetesen ez is óriási eredmény, hiszen a „nem növekedés” is nagyon jelentős erőfeszítés eredménye. A későbbiekben részletesen elemezzük az EU kibocsátás csökkenését, országok, szektorok szerinti bontásban, a folyamat dinamikáját tekintve. Ezen vizsgálatok eredményei egyértelműen alátámasztják az előző kijelentést. Ez azt jelenti, hogy az EU 16,4 Mt kibocsátás-csökkentésével szemben 6 793,5 Mt növekedés van a mérleg másik serpenyőjében. A kibocsátás-növekedés az említett régiókban 414-szeresen haladta meg az EU eredményeit. Tárgyilagosan megállapítható, hogy – jóllehet politikailag és PR területen az EU meghatározó és vezető szerepet játszik a klímaváltozás elleni küzdelemben –, a tényleges kibocsátás-csökkentésben a szerepe gyakorlatilag elhanyagolható. Az EU kibocsátás-csökkentése nem képes a globális trendek megváltoztatására, sőt azok kismértékű befolyásolására sem. Ezzel a ténnyel az EU politikának szembe kell néznie, előbb-utóbb. Nem véletlen, hogy a koppenhágai értekezleten az EU nem volt képes semmiféle politikai eredmény elérésére. Azaz erősen megkérdőjelezhető e régió meghatározó politikai szerepe ezen a területen. Ennek a kérdésnek az elemzése azonban nem tárgya e vizsgálatnak. Az eddigi trendek folytatását feltételezve a jövőben sem várható változás ebben a tekintetben. Sőt az EU kibocsátás-csökkentési lehetőségei a növekvő ráfordítások ellenére jelentősen szűkülnek a jövőben. E kérdésnek a részletesebb vizsgálatára azonban az összefoglalás második részében kerül sor.

Dr. Fazekas András István | FAZEKAS_D_581_MEN_EPP_01_a.doc | 53760 | 12035 | 1897 | 2011.09.02. 10:05:00 |

4/10

Az EU szerepe és súlya a klímaváltozás elleni globális küzdelemben Az Európai Unió klímavédelmi célkitűzései a tények tükrében Dr. Fazekas András István 1. táblázat A globális CO2-kibocsátás alakulása az 1990-2008 közötti időszakban (abszolút értékek) 1990

1995

2000

2005

2007

Változás 1990-2008

2008

Mt CO2 VILÁG VILÁG Kína nélkül

22 010,5 19 766,5

22 517,7 19 495,9

24 119,9 21 042,3

27 826,1 22 725,6

29 655,5 23 564,4

30 178,0 23 681,8

8 167,5 3 915,3

2. táblázat A globális CO2-kibocsátás alakulásának dinamikája az 1990-2008 közötti időszakban Változás 1990-1995

Változás 19952000

VILÁG VILÁG Kína nélkül

507,2 -270,6

1 602,2 1 564,4

VILÁG VILÁG Kína nélkül

2,30 -1,39

7,12 7,93

Változás Változás 20002005-2007 2005 Mt CO2 3 706,2 1 829,4 1 683,3 838,8

Változás 20072008

Változás 1990-2008

522,5 117,4

8 167,5 3 915,3

1,76 0,49

37,11 19,80

Átlagos éves változás Mt CO2/a 435,8 217,5

% 15,41 8,00

6,57 3,69

3. táblázat A CO2-kibocsátás alakulása néhány más ország esetében az 1990-2008 közötti időszakban

1990

1995

2000

2005

2007

2008

Változás 19902008

Mt CO2 Korea Horvátország Mexikó Oroszország Törökország Ukrajna Belorusszia Kína India Afrika Közel-Kelet Latin-Amerika Ázsia Egyéb országok

229,3 23,1 292,9 2499,1 139,6 715,6 102,1 2244,0 589,3 549,3 587,9 603,1 685,3 679,9

364,8 16,9 309,6 1570,7 171,9 389,2 56,3 3021,8 782,6 603,2 800,4 722,3 910,8 423,5

431,3 20,0 356,8 1471,1 223,8 289,1 51,9 3077,6 976,5 694,4 971,5 859,8 1143,5 402,4

468,9 23,4 402,2 1525,7 256,4 320,7 55,3 5100,5 1160,7 831,8 1227,2 931,9 1437,0 456,6

502,2 24.9 427,1 1579,8 304,5 340,1 56,6 6091,1 1351,6 884,7 1341,2 1027,9 1528,3 493,9

511,6 25,7 436,7 1610,9 310,0 332,8 54,9 6496,2 1449,6 925,4 1428,4 1068,0 1552,1 509,7


5/10

+282,3 +2,6 +143,8 -888,2 +170,4 -382,8 -47,2 +4252,2 +860,3 +376,1 +840,5 +464,9 +866,8 -170,2

Az EU szerepe és súlya a klímaváltozás elleni globális küzdelemben Az Európai Unió klímavédelmi célkitűzései a tények tükrében Dr. Fazekas András István 4. táblázat A CO2-kibocsátás alakulása néhány más ország esetében az 1990-2008 közötti időszakban / aránybeli változások

Országok, országcsoportok

Kibocsátás változása abszolút értékben 1990 - 2008

Kibocsátás változása százalékos értékben 1990 - 2008

Mt CO2

%

Korea

+282,3 +2,6 +143,8 -888,2 +170,4 -382,8 -47,2 +4252,2 +860,3 +376,1 +840,5 +464,9 +866,8 -170,2

Horvátország Mexikó Oroszország Törökország Ukrajna Belorusszia Kína India Afrika Közel-Kelet Latin-Amerika Ázsia Egyéb országok

+123,1 +11,1 +49,1 -35,5 +122,1 -53,5 -46,3 +189,5 +146,0 +68,5 +143,0 +77,1 +126,1 -25,0

5. táblázat A CO2-kibocsátás alakulása az ANNEX – II országok esetében az 1990 – 2008 közötti időszakban

1990

1995

2000

2005

2007

2008

Változás 19902008

Mt CO2 EU-15 EU-12 EU 27 AUS Izland Japán CAN NZ NO CH USA Összesen

3364,9 1039,3 4404,2 277,8 2,2 1143,2 455,8 25,3 34,8 44,7 5068,6 10417,4

3291,7 864,1 5155,9 304,3 2,3 1226,6 488,3 27,2 37,8 43,5 5399,8 10821,6

3359,7 752,2 4112,0 349,8 2,8 1254,6 559,9 31,1 41,6 44,1 5946,4 11590,1

3465,7 772,7 4238,4 382,7 2,9 1287,3 569,1 35,9 42,9 46,3 6081,9 11914,6

3398,3 795,5 4193,8 396,3 3,3 1303,8 590,2 35,2 45,0 43,8 6094,4 11910,3

3348,5 801,1 4149,6 378,2 3,0 1301,1 596,9 36,7 43,9 46,7 5909,3 11664,3


6/10

-16,4 -238,2 -254,6 +100,4 +0,8 +157,9 +141,1 +11,4 +9,1 +2,0 840,7 +1246,9

Az EU szerepe és súlya a klímaváltozás elleni globális küzdelemben Az Európai Unió klímavédelmi célkitűzései a tények tükrében Dr. Fazekas András István 6. táblázat A CO2-kibocsátás alakulása az ANNEX – II országok esetében az 1990 – 2008 közötti időszakban (összesítés)

Országok, országcsoportok

Kibocsátás változása abszolút értékben 1990 - 2008

Kibocsátás változása százalékos értékben 1990 - 2008

Mt CO2

%

EU-15 EU-12 EU 27 AUS Izland Japán CAN NZ NO CH USA Összesen

-16,4 -238,2 -254,6 +100,4 +0,8 +157,9 +141,1 +11,4 +9,1 +2,0 840,7 +1246,9

1. ábra A globális CO2-kibocsátás alakulása Kínával együtt és Kína nélkül 1990 – 2008


7/10

-0,5 -22,9 -5,8 +36,1 +39,0 +13,8 +30,9 +44,8 +26,2 +4,4 +16,6 +12,0

Az EU szerepe és súlya a klímaváltozás elleni globális küzdelemben Az Európai Unió klímavédelmi célkitűzései a tények tükrében Dr. Fazekas András István 2. ábra A világ CO2-kibocsátásának időszakonkénti változása Kínával együtt és Kína nélkül 1990 – 2008

3. ábra A globális CO2-kibocsátás növekedése 1990 – 2008 között


8/10

Az EU szerepe és súlya a klímaváltozás elleni globális küzdelemben Az Európai Unió klímavédelmi célkitűzései a tények tükrében Dr. Fazekas András István 4. ábra A világ CO2-kibocsátásának aránybeli változása a megadott időszakokban


9/10

Az EU szerepe és súlya a klímaváltozás elleni globális küzdelemben Az Európai Unió klímavédelmi célkitűzései a tények tükrében Dr. Fazekas András István 5. ábra Néhány fő régió CO2-kibocsátásának változása 1990 – 2008 között

6. ábra Az EU és a világ CO2-kibocsátásának változása 1990 – 2008 között


10/10

Emissionen. Energiewirtscahftliche Tagesfragen, 59. Jg. p (A cikk teljes terjedelmében hozzáférhető a cikk szerzőjénél:

Recommend Documents